KÖZLEMÉNYEK Új városaink II. A köztársasági elnök – 85/2005. (VI. 29.) sz. határozatával – 2005. július 1-jei hatállyal 15 nagyközségnek adományozott városi rangot. Szeptemberi számunkban elkezdtük, ezúttal pedig folytatjuk, befejezzük Magyarország új városainak rövid bemutatását. Emlékeztetünk rá, hogy a szokásjog szerint 2006-ban, a választások évében várossá avatás nem várható.
KŐRÖS ENDRÉNÉ DR. Martonvásár Martonvásár a Mezőföld északi peremén, a Szent László patak lejtőjén, az M7-es autópálya és az ugyancsak a Balaton felé tartó műút mentén 2 fekszik, Budapesttől 30 kilométerre. Területe 31 km . A város története A legrégibb településmaradványok a bronzkorból valók, a római korból származó, a település határában emelkedő kis dombon található feliratos sírkő pedig azt bizonyítja, hogy a lakosság egyes tagjainak a Kr. utáni II–III. század fordulóján adományoztak római polgárjogot. A Székesfehérvárról Budára vivő út mentén kialakult település a Villa Forum Martini, azaz Márton Vására nevet kapta. Miként erre elnevezése is utal, már 1268-ban „vásáros hely” volt. A település nevének előtagja az egykori birtokosra, Mártonra utal. A török időkben azonban e virágzó piacközpont csaknem teljesen elpusztult. A mai Martonvásár kialakulását a Brunszvik családnak köszönheti, melynek tagjai az 1700-as évek második felében igazi honfoglalói elszántsággal telepítették újra a kihalt falut, és teremtettek ismét civilizációt az elvadult, mocsaras és kopár pusztán. Brunszvik Antal Mária Terézia királynőtől kapta a grófi rangot és a martonvásári birtokot. Ő, majd fia, Ferenc virágzó gazdaságot teremtett itt. Az eredetileg barokk kastélyt 1870 körül neogót stílusban építették át. A kastély körül angolkertet alakítottak ki, közepén kis tó, benne egy sziget található hatalmas fákkal és szabadtéri színpaddal, ahol nyaranta felcsendülnek Beethoven melódiái annak emlékére, hogy a XIX. század első évtizedében többször megfordult itt a halhatatlan zeneszerző. Ludwig van Beethovent a környezet szépsége mellett a Brunszvik család tagjaihoz fűződő barátsága, a „Halhatatlan Kedves”, Jozefin iránti szenvedélyes szerelme vonzotta Martonvásárra. Barátsága jeléül több darabját – köztük az Apassionata szonátát – a család tagjainak ajánlotta. A Brunszvik-kastélyban kialakított Beethoven Emlékmúzeumban a művész és a család életével kapcsolatos dokumentumokat mutatják be. A kastélyban kapott helyet Közép-Európa egyetlen óvodamúzeuma is, amely bepillantást enged a látogatóknak a magyar kisdedóvás közel 180 éves történetébe. Az egykori főúri rezidencia ma a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézetének ad otthont. Népesség, népmozgalom Martonvásár lakónépessége 2005. január 1-jén 5360 volt. Az 1870. évi, első hivatalos népszámlálás idején a település lakossága még csupán 1940 fő volt, a XIX. és a XX. században folyamatosan gyarapodott. A világháborúk évtizedeiben a másutt tapasztalható népességfogyás Martonvásárt kevésbé sújtotta. A település lakónépessége 1970-re négyezer fölé emelkedett, a 2001-es népszámlálás idejére pedig meghaladta az ötezret.
592
KÖZLEMÉNYEK
1. ábra A népesség számának alakulása, 1870–2005* 6000
fő
5000 4000
3000 2000 1000 0
1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2005
* 1960-ig jelenlévő, 1970-től lakónépesség.
Martonvásár népességét egészen az 1990-es népszámlásig a születéseknek a halálozásoknál magasabb száma, azaz a természetes szaporodás növelte. Az utolsó két népszámlálás között azonban a város lakossága elsősorban a betelepülések miatt nőtt, a természetes fogyást a bevándorlások kompenzálták. Az 1990–2001 közötti időszakban a településen 69 fővel kevesebben születtek, mint ahányan meghaltak, viszont 875-tel többen költöztek ide, mint ahányan elvándoroltak. A tendencia az utóbbi években folytatódott, Martonvásár kedvező fekvése miatt vonzza a Budapest közelében nyugodt környezetben élni vágyókat. A fiatal betelepülőknek köszönhetően a város a megyei átlagnál fiatalabb korösszetételű, a 2001. évi népszámlálás adatai szerint a 100 felnőtt korúra jutó öregkorúak száma a megyei átlaghoz hasonlóan 29 fő, a gyermekkorúak száma viszont a megyei átlagnál 4-gyel több, 31 fő volt. Gazdasági fejlődés Természeti adottságaiból adódóan Martonvásár mezőgazdasági jellegű település volt. A gazdaságokban főként szántóföldi növénytermesztés és állattenyésztés folyt, a népesség foglalkozás szerinti megoszlásában sokáig az agrárjelleg dominált. A XIX–XX. században a főváros és a vidéki nagyvárosok gyors iparosodása hatására sokan más településen kerestek munkát. A kedvező közlekedési helyzetet kihasználva legtöbben Budapestre és Székesfehérvárra ingáztak. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a foglalkoztatottaknak még mindig több mint fele más településre járt dolgozni. 2001-ben a foglalkoztattak (2073 fő) 65%-a a szolgáltatás jellegű ágazatokban, 27%-a az iparban, építőiparban dolgozott, és csupán 8%-a a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban. A legfrissebb céginformációs adatok szerint 397 vállalkozás működött Martonvásáron, amelyből 228 az egyéni vállalkozások száma. A társas vállalkozások közül 56 kft., 103 betéti társaság volt. A martonvásári székhelyű vállalkozások 99%-a 20 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztatott, mindössze 5 helyen alkalmaztak 20 főnél (ebből 2 helyen 50-nél) több munkavállalót. A vállalkozások közel háromnegyede a szolgáltatás jellegű gazdasági ágakba tartozik, többsége ingatlanügyletekkel, kereskedelemmel, szállítással, raktározással és szálláshely-szolgáltatással, vendéglátással foglalkozik. A vállalkozások egyötödének főtevékenysége az ipar-építőipar, és csupán 7%-ának a mezőgazdaság. A legismertebb és árbevétele alapján is jelentős vállalkozások közé tartozik a MARTONSEED Martonvásári Mezőgazdasági Kísérleti Gazdaság Rt., a PREBÁZIS Termelő és Kutatás-fejlesztési Kft., a MUR-HUS-M Húsfeldolgozó és Kereskedelmi Kft., az Akadémiai Nyomda Kft., továbbá a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézete. A település lakosságát 2004-ben 87 kiskereskedelmi üzlet látta el, többek között 21 élelmiszerbolt, 7 cipő-, textil-, ruházati és 19 egyéb iparcikkszaküzlet. A működő vendéglátóhelyek száma 22, ebből 10 étterem,
KÖZLEMÉNYEK
593
cukrászda, 9 bár, borozó. A város vendéglátóhelyekkel való ellátottsága – idegenforgalmi vonzása ellenére – a városok átlagánál kedvezőtlenebb, ezer lakosra mindössze 4 vendéglátóhely jut. Martonvásár kulturális nevezetességeit sokan keresik fel. A Velencei-tó és Budapest közelsége folytán az idelátogató turisták többnyire a tóparti szálláshelyeket veszik igénybe. Martonvásáron 2004-ben mindössze 30 kereskedelmi és 23 falusi szállásférőhely fogadta a vendégeket. Lakáshelyzet, infrastruktúra, kultúra A város lakásállománya 2005 elején 1807 volt, ami 2%-kal több a 2001. évinél. A 100 lakásra jutó lakosok száma 297, ami a megye városainak átlagánál magasabb. A lakások 98%-a közüzemi vízhálózattal ellátott, de 2005 elejéig csupán 5,2%-át kapcsolták be a közcsatorna-hálózatba. A lakások döntő többsége vezetékes gázzal ellátott, villamos energiával valamennyi háztartás rendelkezik. A kommunális hulladékgyűjtés megoldott. A város egészségügyi alapellátását 2004 végén 2 háziorvos és egy házi gyermekorvos biztosította, munkájukat két körzeti ápolónő és két védőnő segítette. Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra 2004-ben 1787 lakos jutott, ami magasabb a hasonló népességkategóriájú városok országos átlagánál. A városban egy fogászati rendelő és egy gyógyszertár működött. Az időskorúak otthonában 55 idős embert gondoztak. 2004-ben a város két óvodájában 201 kisgyermeket fogadtak, ellátásukat 19 óvodapedagógus biztosította. A két általános iskolában a 2004/2005. tanév folyamán 603 tanulót oktattak. A speciális szakiskola 3 osztályába összesen 36 nappali tagozatos szakiskolai tanuló járhatott. A város oktatási intézményei a Beethoven Általános Iskola, a Művészeti Iskola, valamint az Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon. A lakosság kulturális igényeit szolgálja a 22 ezer könyvtári egységgel rendelkező települési könyvtár. A város pezsgő kulturális életnek ad otthont. Ma már országos jelentőségűek az 1958 óta nyaranta, rendszerint három alkalommal rendezett Beethoven-koncertek. E páratlan hangulatú szabadtéri koncerteken a Nemzeti Filharmonikusok mellett időről időre jeles hazai és külföldi művészek szerepelnek. A település büszkesége a nemzetközi hírű Százszorszép együttes, mely a magyar népi táncművészet hagyományait népszerűsíti. A hagyományőrzés és a gazdag múltra visszatekintő Martonvásár emlékeinek ápolása céljából 1991 óta évente rendezik meg a „Martonvásári napok”-at, amely sokféle programot (zene, sport, néptánc, kiállítások, stb.) kínáló rendezvénysorozat. A város műemlékei közül figyelemre méltó még a római katolikus templom (egykor a kastély kápolnája volt) és a XVII. századból származó Immaculata-Mária-szobor, a Nepomuki Szent János-szobor, valamint a Milleneumi emlékoszlop, amely Martonvásár alapítóinak állít emléket.
NOVÁK ZOLTÁN Őriszentpéter A Felső-Zala völgye teraszos vidékén, a folyó két partján, 33,56 km2-en terül el Őriszentpéter, Vas megye tizedik városa, az Őrség központja, („Őrség. A szőlőlugasok, a tókák és a haranglábak világa…”1) Évezredek óta lakott, határában a római kor idejéből származó telepet találtak. Első okleveles említése (Scentpeter) 1364-ből származik. Az Őrség a honfoglalás államának sajátos katonai védelmi szervezetéhez, a gyepűrendszerhez tartozott, melynek hadászati jelentősége az 1300-as években fokozatosan csökkent, mivel helyére kővárak épültek. A középkorban Őriszentpéter a törökök által ellenőrzött terület lett. Lakossága a hódítóknak és földesurának, Batthyány Ádámnak is tartozott terményszolgáltatással és robottal, ezért az őrökből lett jobbágyok, ha tehették, menekültek innen. II. József türelmi rendelete után a XVII. században jellemző a
1
Csernus Mariann szavai.
594
KÖZLEMÉNYEK
református egyház térhódítása. A település az 1990-ig fennálló tanácsrendszerben székhelyközség volt, 2005. június 30-ig nagyközség. Településszerkezetére az őrvidéken kialakult úgynevezett szeres forma a jellemző − a várost tíz szer alkotja −, amely a dombhátakon kiépült, egymással laza kapcsolatban álló telepek együttese. Az önkormányzat önálló polgármesteri hivatalt működtet, ami körjegyzőségi székhely is egyben. A körjegyzőséghez Ispánk, Nagyrákos, Szalafő és Szatta tartozik. Őriszentpéter a 22 települést magába foglaló Őriszentpéteri kistérség központja. A település ez idáig városhiányos térségben helyezkedett el, a nagyobb városok közül Szentgotthárd 22, Körmend 26, a megyeszékhely, Szombathely pedig 51 km-re található. Elérhetőségét rontja, hogy távol esik a főutaktól, bár központjában két viszonylag forgalmas mellékút keresztezi egymást. Közlekedési helyzetében jelentős javulást eredményezett a szlovén vasút megépítése, mely nemcsak az érintett települések lakosságának utazását könnyítette meg, hanem a nemzetközi áruforgalom révén a gazdasági, kereskedelmi fejlődés letéteményese. Népesség, népmozgalom A lakónépesség száma alapján Őriszentpéter az ország második legkisebb városa Pálháza után. Őriszentpéteren 2005. január 1-jén 1278 ember élt. Népsűrűsége (38 fő/km2) a laza beépítés miatt nem érte el a megyei érték felét sem, az ország 5000 főnél kisebb népességű városai átlagának pedig alig kétötödét tette ki. Lélekszáma 1870 és 1949 között folyamatosan emelkedett, ez utóbbi évben laktak itt a legtöbben (1507-en). 1. ábra A népesség számának alakulása, 1870–2005* fő 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2002 2003 2004 2005
* 1960-ig jelenlévő, 1970-től lakónépesség.
Az 1970-es és 1980-as években a természetes népmozgalmi folyamatok még kedvezően alakultak, ugyanakkor az elköltözések miatt fogyott a népesség. 1990 után viszont ennek fordítottja a jellemző, de összességében a népességszám stagnált. Az elmúlt években sokan telepedtek le, vásároltak házat, telket Őriszentpéteren, bár nem mindenki lakik a településen egész évben. Őriszentpéteren a népesség korösszetétele kedvezőnek tekinthető, viszonylag magas a fiatalkorúak aránya. A halálozási ráta alacsony, így kismértékű a lakosság természetes fogyása. Az időskorúak eltartottsági rátája (19,2%) és az öregedési index (90,7%) alacsonyabb volt a megyei értéknél, a gyermeknépesség eltartottsági rátája (21,2%) pedig megegyezett azzal.
KÖZLEMÉNYEK
595
1. táblázat A népmozgalom főbb mutatói, 1970−2004
Időszak
1970−1979 1980−1989 1990−2001 2002 2003 2004
az élve születések 18,8 15,8 10,8 16,1 7,7 7,8
Őriszentpéteren Vas megyében a természea vána természeaz élve a haláa halátes szapodorlási tes szaposzületélozások rodás, illetve különlozások rodás, illetve sek fogyás (+,−) bözet fogyás (+,−) 1000 lakosra jutó évi átlaga 13,4 5,4 −8,6 16,0 12,6 3,4 12,5 3,3 −1,9 12,2 13,8 −1,7 13,4 −2,6 9,7 10,1 14,2 −4,1 3,8 12,3 −3,1 8,7 13,3 −4,6 5,4 2,3 −22,4 8,3 13,4 –5,0 9,4 −1,6 −2,3 8,3 13,2 −4,8
a vándorlási különbözet −0,6 −1,7 1,4 0,3 1,0 0,7
Az elmúlt évtizedekben módosult a lakosság családi állapot szerinti összetétele. A 2001. évi népszámlálás adatai alapján a férfiak 4,1, a nők 3,5%-a élt élettársi kapcsolatban. A városban népesebb háztartásokkal találkozhatunk, a generációk együttélése gyakoribb, mint másutt. 2001-ben a háztartásokat átlagosan 2,9 fő alkotta, ez az érték megyei szinten és az ország kisvárosainak átlagában egyaránt 2,8 személy volt. A háztartások 7,6%-a legalább 2 családból állt, ez az arány a megyében 4,8, az 5000 fő alatti kisvárosokban együttesen pedig 4,1%-ot tett ki. 2001-ben 52 fő vallotta magát valamely nemzetiségi kisebbséghez tartozónak, közülük 46 fő volt cigány. A település a megyében élő református közösség egyik központja, a lakosság 44%-a református. A gazdaság főbb jellemzői Gazdasága sokrétű, ugyanakkor nincs kimagasló gazdasági potenciállal rendelkező vállalkozás a településen. Meghatározó ipari üzeme és foglalkoztatója a cipőgyár, emellett a sütőüzem, az ÁFÉSZ és egy építőipari vállalkozás is munkát ad az itt, illetve a környéken élőknek. Elsősorban a nők számára biztosít munkalehetőséget egy hegyhátszentjakabi vállalkozás varrodája. A földművelés és az állattenyésztés az elmúlt években sokat veszített jelentőségéből, az erdőgazdálkodás azonban fontos gazdasági tevékenység maradt. A táj és az épített környezet az Őrségben a legnagyobb védettséget élvezi, az Őrségi Nemzeti Park központja itt található. Az utóbbi években fokozatosan terjednek a szálláshely-szolgáltatásra, vendéglátásra és a kiskereskedelemre szakosodott vállalkozások. Őriszentpéteren 2004. december végén 167 vállalkozást regisztráltak. A vállalkozási aktivitás elérte a kisvárosi szintet, 1000 lakosra a megyei átlaggal megegyező, 76 működő vállalkozás jutott, az 5000 fő alatti városok értékénél pedig 2-vel több. A vállalkozások 70%-a egyéni volt. A legtöbb vállalkozás az építőiparban és az ingatlanügyletek gazdasági szolgáltatás területén tevékenykedett. A szervezetek méretét tekintve a mikroés a kisvállalkozások jelenléte a meghatározó. 2. táblázat A működő vállalkozások száma és megoszlása főbb nemzetgazdasági ágak szerint, 2004. december 31. Ágazati kód
A, B C–E F G H K
Gazdasági ág Összesen Ezen belül: Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás Ipar Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás
A működő vállalkozások száma aránya, % 97 100,0 10 11 18 12 13 17
10,3 11,3 18,6 12,4 13,4 17,5
596
KÖZLEMÉNYEK
A népesség gazdasági aktivitása elérte a kisvárosok szintjét, 2001. február 1-jén a lakosság 42%-a volt foglalkoztatott, amely 7 százalékponttal meghaladta az 5000 lélekszámon aluli városok átlagát. A férfiak 45%-a folytatott valamilyen jövedelemszerző tevékenységet, a nők esetében ez nem érte el a 40%-ot. Az összeírás időpontjában majdnem ugyanannyi inaktív kereső (351 fő) élt a településen, mint ahány eltartott (352 fő). Népességen belüli részesedésük egyaránt 27%-ot tett ki, amely az előbbi csoport esetében 7, az utóbbiak körében pedig egy százalékponttal volt alacsonyabb az ország hasonló lélekszámú városaiban jellemzőnél. Őriszentpéter a térség foglalkoztatási központja. A népszámlálás adatai alapján ötödével többen dolgoztak a településen, mint ahány foglalkoztatott itt élt. A mintegy másfélszáz eljáróval szemben közel 260 fő járt ide dolgozni naponta. Viszonylag alacsony szintű a helyi munkanélküliség. A településen 2004 végén a munkanélküliek munkavállalási korú állandó népességhez viszonyított aránya (6,5%) másfél százalékponttal kisebb értéket mutatott az 5000 főnél kisebb lélekszámú városok átlagánál. A város a térség kereskedelmi centrumának tekinthető a környék falvainak gyenge ellátottsága miatt. 2004 végén 20 kiskereskedelmi bolttal és 5 vendéglátóhellyel rendelkezett. Az 1000 lakosra jutó üzletek száma (15,6) megközelítette a megyei átlagot, a hálózat sűrűsége azonban 6,4-del elmaradt az ország hasonló népességkategóriájú városainak értékétől. A boltok ötöde élelmiszereket kínált, ezenkívül a ruházati és textilszaküzletek előfordulása volt gyakori. A kiskereskedelmi egységek közel felét egyéni vállalkozók üzemeltették. A vendéglátóegységek közül 3 étterem, illetve cukrászda volt. A csodálatos természeti értékeknek, a népi építészeti emlékeknek és kézműipari hagyományoknak köszönhetően Őriszentpéter idegenforgalmi adottságai kitűnőek. A turisztikai vonzerő megfelelő fogadóbázissal párosul. A kereskedelmi szálláshelyek közül panzió, turistaszálló és üdülőház található a városban, melyek együttesen 110 férőhellyel várták az idelátogatókat. Szolgáltatásaikat 2004-ben 1293 vendég vette igénybe, ami 2982 vendégéjszakát jelentett. A külföldiek érdeklődése egyelőre visszafogott, és a szálláshelyek kapacitáskihasználtsága is alacsony. A kereskedelmi formában működő vendégházak mellett a településen a magánszállások férőhelyeinek a száma 140 volt. A falusi turizmus szállásadóinál az elmúlt évben 381 vendég átlagosan 2,8 éjszakát időzött. Lakáshelyzet, infrastruktúra Őriszentpéteren 2005. január 1-jén 512 lakást tartottak nyilván. Az állomány 1960 és 2005 között a másfélszeresére emelkedett. Mivel a lakónépesség ez időszak alatt 13%-kal csökkent, a laksűrűség javult. 2005. január 1-jén 100 lakásra a megyeihez hasonlóan 250 személy jutott, ami kedvezőbb az 5000 lelken aluli városok átlagánál. Az elmúlt közel fél évszázad alatt főleg nagy alapterületű, tágas otthonok épültek a településen, aminek nyomán a legutolsó népszámlálás időpontjában már minden második otthon legalább 3 szobával rendelkezett. Az átlagos alapterületük (87 m2) 10 m2-rel felülmúlta a megye és a vidéki városok átlagát. 3. táblázat A lakásállomány főbb jellemzői, 1970−2005 Megnevezés Lakásállomány Ezen belül (%): 1 szobás 2 szobás 3 és több szobás Lakásállomány az előző időpont %-ában 100 lakásra jutó lakos
1970.
1980. január 1.
1990.
2001. február 1.
2005. január 1.
357
393
440
487
512
39,8 49,3 10,9
24,9 44,3 30,8
16,4 38,4 45,2
11,3 35,9 52,8
.. .. ..
104,1 345
110,1 325
112,0 275
110,7 268
105,1 250
A 2001. évi népszámláláskor az őriszentpéteri otthonok 46%-a volt összkomfortos, 3 százalékponttal több, mint a vidéki kisvárosokban. A lakások háromtizede komfortos, a komfort nélküli otthonok részesedése (12,1%) kismértékben meghaladta az 5000 főnél kisebb városok átlagát, a szükség- és egyéb lakások hányada (3,9%) ugyanakkor elmaradt attól.
KÖZLEMÉNYEK
597
A városban a hálózati ivóvíz ugyan teljes körűen biztosított, a gázhálózat kiépítése azonban csak az ezredforduló utáni években kezdődött meg. A 26 km hosszúságú gázvezetékre való rácsatlakozás egyelőre szerény mértékű, 2004 végén a háztartásoknak alig több mint ötöde használta ezt az energiaforrást. 2. ábra Közműellátottság, 2004 100
%
90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya Őriszentpéter
A közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya Vas megye
A vezetékes gázt fogyasztó háztartások a lakásállomány %-ában
5000 főnél kisebb városok
A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése és a környező településeken keletkező szennyvíz befogadására, kezelésére szolgáló tisztítómű kialakítása a vezetékes gázzal egyidejűleg kezdődött. A 2004-es év végi adatok szerint Őriszentpéteren 16,4 km hosszú közüzemi ivóvízvezeték mellett 4,6 km szennyvízcsatorna-hálózat létezett. A településen a közműolló csak lassan záródik. Egy kilométer vízhálózatra 280 méter szennyvízcsatorna jutott, amely a megyei átlagnak nem egészen kétharmadát, az 5000 lélekszámon aluli városok mutatójának pedig alig több mint négytizedét tette ki. 2004 végéig a lakások mindössze 35%-át kötötték rá a zárt rendszerű szennyvízcsatorna-hálózatra. A közcsatornán elvezetett szennyvizet a legmagasabb fokú eljárással tisztítják. Őriszentpéteren megoldott a kommunális hulladék szervezett elszállítása. 2003 végén a rendszeres szemétgyűjtésbe a lakások 95%-át vonták be. A városban jó a vezetékestelefon-ellátottság. 2003 végén 1000 lakosra 341 távbeszélő-fővonal jutott, amely valamelyest elmaradt a megyei átlagtól, de az ország hasonló népességkategóriájú településeinek átlagát jelentősen meghaladta. Informatikai és telekommunikációs szolgáltatások nyújtásával áll az ügyfelek részére a teleház, melyet az országban az elsők között, 1997-ben alakítottak ki. A többfunkciós közösségi intézmény információs pont; informatikai, oktatási, szociális és kulturális feladatokat lát el. Kábeltelevízió nincs a településen, a hálózat kiépítését a szórványbeépítettség nehezíti. A megyeszékhelytől, a gazdasági és szolgáltatási központoktól való jelentős távolság, továbbá a tömegközlekedés kötöttsége miatt a személygépkocsi-ellátottság területi összehasonlításban magas. 2004 végén 1000 lakosra 335 gépkocsi jutott, a megyei átlagnál 49-cel, a hasonló népességkategóriájú városok átlagánál pedig 67-tel több. Egészségügyi, szociális ellátás, intézményi ellátottság 2004-ben az alapellátást biztosító egészségügyi szolgálat keretében 2 háziorvos, egy házi gyermekorvos és 2 védőnő dolgozott a településen. Az egyik háziorvos látta el a kondorfai és a szalafői betegeket is. Ezenkívül fogorvos és – heti egy alkalommal – járóbeteg-szakellátást biztosító orvos rendel a városban. Gyógyszertár működik a településen. Mentőállomás 2005 szeptembere óta üzemel Őriszentpéteren. Szociális ellátást nyújtó
598
KÖZLEMÉNYEK
intézmény egyelőre nincs a városban. Az önkormányzat az alapellátás keretében 2004-ben 17 rászoruló számára biztosított étkeztetést, további 5 személy részére emellett házi segítségnyújtást is. Őriszentpéteren az oktatási feladatokat egy 75 férőhelyes óvoda és egy általános iskola látja el. Az óvodát a városban élők mellett a körjegyzőséghez tartozó településeken lakó gyermekek veszik igénybe. 2004-ben a férőhelyeinek kétharmadát használták ki. A beírt gyermekekről 7 óvodapedagógus gondoskodott. Az iskolát 5 település (a körjegyzőséghez tartozókon kívül Kondorfa) önkormányzata együttesen tartja fenn. 2004-ben 9 osztályban 179 tanulót 9 főállású pedagógus tanított. Az egy osztályra jutó tanulók száma (20) megegyezett az 5000 főnél kisebb városok átlagával, és mindössze eggyel haladta meg a Vas megyei értéket. A lakosság művelődését, ismeretszerzését biztosítja a 6800 kötetes önkormányzati könyvtár. A könyvellátottság ugyanakkor alacsony, a 100 lakosra jutó könyvek száma (5327) nem érte el a megyei és az 5000 fő alatti városok átlagát. Kulturális rendezvények lebonyolítására szolgál a művelődési ház. Őriszentpéteren a közbiztonságról a megyei rendőrkapitányság megbízottja gondoskodik, a tervek szerint egy éven belül megteremtik a rendőrőrs létesítésének feltételeit. A tűzoltás és a műszaki mentés feladatait önkéntes tűzoltók vállalták fel. Őriszentpéter, Vas megye legfiatalabb és egyben legkisebb városa kétségtelenül az Őrség gazdasági és idegenforgalmi centruma. A település sokat fejlődött az elmúlt években, számos kiemelkedő infrastrukturális beruházás történt, turisztikai vonzereje erősödött. A városra jellemző szolgáltatások igénybevételéhez, a városi érzet és hangulat megteremtéséhez ugyanakkor mindenképpen szükséges a közigazgatási és intézményi hálózat fejlesztése, új munkahelyek teremtése, még több vendégcsalogató program szervezése.
SZALAINÉ HOMOLA ANDREA Pálháza Pálháza Magyarország legészakibb részén, a Zempléni-hegység keleti oldalán fekvő, földrajzi-földtani értelemben rendkívül változatos megjelenésű és páratlan természeti értékű, egységes mikroklímával rendelkező hegyközi tájegység középpontjában fekszik. Vonzása a Hegyköz 17 településére terjed ki. Pálháza eddigi fejlődése során a térség ipari, kereskedelmi, közlekedési, idegenforgalmi, oktatási, egészségügyi, szociális központjává vált. Pálháza területe 6,75 km2, a sátoraljaújhelyi kistérségbe tartozik. A város története Az ásatásokból nyert leletek alapján arra lehet következtetni, hogy a Hegyköz területén már az őskorban is éltek emberek. Pálháza valószínűleg a füzéri vár akkori birtokosának, Drugeth Fülöp nádornak az utasítására, telepítéssel, új irtásfaluként az 1320-as években jött létre a Bisó patak völgyében. Később Luxemburgi Zsigmond 1389-ben örök adományul adta Perényi Péternek Füzér várát és tartozékait, köztük Pálházát is. Az adománylevélben merül fel először Pálháza neve. A település -háza végződéssel ellátott személyneve is későbbi középkori eredetére utal. A település a füzéri uradalomhoz tartozott, melynek földesurai többször változtak, legutóbb I. Lipót császár 1686-ban a várat és tartozékait – Pálházával együtt – gróf Károlyi Lászlónak adományozta, aki 1947-ig volt a terület földbirtokosa. A települést a XV. században a husziták többször feldúlták, majd a portyázó törökök miatt pusztult el. Ezután magyar lakosokkal települt be. Az 1711. évi pestisjárványkor és tűzvész miatt ismét elnéptelenedett, az 1715. évi összeírásban mint lakatlan helység szerepelt. Az ezt követő években újra betelepült, 1786-ban már magyar faluként tüntették fel a dokumentumokban. 1785-ben Pálháza Ipartelepen megépült a mai Fűrészüzem elődje, a Fűrészmalom. A Kemenc-patak völgyében lévő erdőterületen kitermelt fa szállítására 1888-ban építették meg a Kőkapui-völgyben Pálháza Ipartelep indulóállomással a keskeny nyomtávú erdei vasutat, ez a mai Magyarország legrégebben épített erdei
KÖZLEMÉNYEK
599
vasútja. A XVIII. század végén kiépült a szilárd burkolatú főközlekedési útvonal Sátoraljaújhely–Pálháza– Hollóháza között. Az 1950-es években Pálháza az Állami Erdészet hegyközi központjává vált. 1952-ben kiépült a községben a villanyhálózat, 1958-ban indult a körzeti általános iskola, 1973-ban épült a napközi otthonos óvoda, 1990ben pedig új egészségügyi központ létesült. 1995-ben megépült a földgázvezeték, 1998-ban pedig a szennyvízhálózat. 2000-ben új közművelődési intézmény nyitotta meg kapuit Térségi Művelődési Ház néven. Népesség, népmozgalom Pálháza lakónépessége 1104 volt a 2001. évi népszámlálás adatai szerint, ami az első hivatalos népszámlálás idején (1870-ben) regisztrált népesség 1,8-szerese. A település lélekszáma az 1870–1970 közötti időszakban 600–800 fő között alakult, 1980-ban megközelítette az 1000 főt, majd 1990-óta 1100 fő közelében állandósult. 1. ábra A népesség számának alakulása* fő 1400 1200 1000 800 600 400 200 2004
2003
2002
2001
1990
1980
1970
1960
1949
1941
1930
1920
1910
1900
1890
1880
1870
0
*
1960-ig a jelenlévő, 1970-től a lakónépesség.
A 2004. év végi adatok szerint a népesség nemek szerinti összetétele – a megyeihez hasonlóan – nőtöbbletet mutatott, ezer férfira 1087 nő jutott, a megyei átlagnál 13-mal kevesebb. A népsűrűség 2004-ben 163 fő/km2 volt, háromszorosa a megyei községek (55 fő/km2), és 1,6-szerese a megye átlagának (101 fő/km2), a városok átlagának (313 fő/km2) viszont csak 52%-a. Az élve születések és halálozások egyenlege 1970–1979 között 37 fős, 1980–1989 között 20 fős növekedést, míg 1990–2001 között 22 fős csökkenést mutatott. A népességszám változását befolyásoló másik tényező a lakóhely-változtatás. A vándorlások egyenlegeként az említett időszakokban 169, majd 134 fővel, az utolsó 11 évben pedig 2 fővel gyarapodott a lakónépesség. Ezt követően csak 2002-ben haladta meg 35 fővel a beköltözők száma az elvándorlókét, az ezt követő években negatív volt a vándorlási különbözet. 2004-ben 17-en haltak meg, ezzel szemben csak 7 élve születést regisztráltak, és a vándorlások következtében a lakónépesség további 18 fővel apadt. A népesség korösszetétele a legutóbbi két népszámlálás között változott: 1990-ben a lakónépesség 25,4%-a 14 éves vagy fiatalabb gyermek, 36,1%-a 15–39; 24,9%-a pedig 40–59 éves felnőtt volt, az 59 éven felüli időskorúak 13,5%-ot tettek ki. 2001-ben a gyermekek aránya 19,1%-ra, a 15–39 éveseké 29,5%-ra csökkent, míg a 40–59 évesek hányada 32,4%-ra, az 59 éven felülieké 18,9%-ra növekedett. 1990-ben száz gyermekkorúra 53 öregkorú jutott, 2001-re a mutató értéke 99-re emelkedett. 2001-ben Pálháza 15 éves és idősebb népességének 93,5%-a legalább általános iskolai, a 18 éves és idősebb korosztály 38,4%-a befejezett középiskolai, a 25 éves és idősebb népesség 8,9%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezett, ami – a felsőfokúak arányát kivéve – meghaladja a megyei átlagot (86,8; 34,0; illetve 9,5%). A népesség gazdasági aktivitását, a foglalkoztatottak gazdasági ágak és nemek szerinti összetételét a 2. ábra mutatja.
600
KÖZLEMÉNYEK
2. ábra Pálháza népességének gazdasági aktivitása, az aktív keresők gazdasági ág és nemek szerinti összetétele 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
100% 80% 60% 40% 20% 0% 1949
1960
1970
Foglalkoztatott Inaktív kereső
1980
1990
1949
2001
1960
1970
1980
1990
2001
Szolgáltatás Ipar, építőipar Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás
Munkanélküli Eltartott
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1949
1960
1970 Férfi
1980
1990
2001
Nő
2001-ben Pálházán 18 fő vallotta magát valamely nemzetiségi kisebbséghez tartozónak, közülük 15 fő volt szlovák. A településen élők 58,6%-a katolikus, 36,2%-a pedig református vallású. Gazdasági helyzet A rendszerváltást követően új vállalkozási formák – korlátolt felelősségű társaságok, betéti társaságok – jelentek meg, a kisvállalkozások száma megszaporodott. 2004 végén Pálházán 94 vállalkozás működött, ebből 29 társas, 65 pedig egyéni vállalkozási formában. A kereskedelemben 23, a mezőgazdaságban 14, a bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás gazdasági ágban 11, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágban 10, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátáságban 9, az építőiparban 8, a szállítás, raktározás, posta, távközlés területén pedig 5 vállalkozás működött. 1. táblázat A működő vállalkozások száma Megnevezés Jogi személyiségű vállalkozás Ebből: korlátolt felelősségű társaság szövetkezet Jogi személyiség nélküli vállalkozás Ebből: betéti társaság egyéni vállalkozás Működő vállalkozás összesen
1996.
2004. december 31.
7 3 2 64 17 47 71
13 9 1 81 16 65 94
KÖZLEMÉNYEK
601
A vállalkozások közül 18 nem tartott alkalmazottat, 68 vállalkozás 10 főnél kevesebbet, 7 vállalkozás 10– 19 főt, 1 vállalkozás pedig az 50–249 főt foglalkoztató kategóriába tartozott. 2004 végén Pálházán ezer lakosra 100 regisztrált vállalkozás jutott, ami a Sátoraljaújhelyi kistérség átlagának 1,4-szerese, a megyei átlagnak pedig 1,3-szerese. A vállalkozások mellett a civil szférát képviselő nonprofit szervezetek is jelen vannak a városban, 2004 végén 8 ilyen működött. Az 1990-es évek elejétől kezdődően Pálházán is számolni kellett a munkanélküliséggel. 2004. december végén 65 regisztrált munkanélküli szerepelt a nyilvántartásban, 52%-uk nő. A tartósan, 180 napon túl regisztrációban lévők aránya meghaladta az 55%-ot. A munkanélkülieknek mindössze 11%-a nem rendelkezett általános iskolainál magasabb végzettséggel, 80%-uk középfokú, 9%-uk pedig felsőfokú végzettségű volt. A regisztráltak több mint hattizede fizikai munkakörből került ki. 2004 végén Pálházán 26 kiskereskedelmi üzlet és egy gyógyszertár állt a lakosság szolgálatában. Az üzletek 38%-a élelmiszer jellegű üzlet és áruház, zöldség-gyümölcs szaküzlet, illetve hús-, húskészítmény-szaküzlet volt; a kiskereskedelmi üzletek csaknem héttizedét egyéni vállalkozások működtették. A településen egy üzemanyagtöltő-állomás üzemel. A településen 2004. július 31-én egy panzió és egy turistaszállás állt a vendégek rendelkezésére összesen 117 kereskedelmi szállásférőhellyel. 2004-ben ezeken a szálláshelyeken 2173 vendég fordult meg, s ez 5398 vendégéjszaka gazdasági eredményt hozott. Falusi szállásadással 5 vendéglátó foglalkozott, akik 40 férőhelyen 162 vendéget fogadtak 492 vendégéjszakára. 2004-ben Pálházán 9 vendéglátóhely működött: ebből 2 étterem, cukrászda, 2 munkahelyi vendéglátóhely, 5 pedig bár és borozó. Lakásállomány, infrastruktúra A település fejlődésében és várossá alakulásának folyamatában a lakásállomány gyarapodásának is nagy szerepe volt, a növekedés üteme meghaladta a megyei átlagot. 1949 és 2004 között a megyében 80%-kal, míg Pálházán 2,4-szeresére nőtt a lakások száma. Jelentősen javult egy másik mutató is: míg 1949-ben 418, 2004ben már csak 266 lakos jutott 100 lakásra. A lakásállomány összetételében is lényeges változások mutatkoztak: 1949-ben a lakások 74,1%-a, 2001ben már csak 3,5%-a volt egyszobás, a 3 és több szobások aránya közben 4,6%-ról 68,4%-ra emelkedett. 1960ban 100 lakásból még csak 6, 2001-ben már 93 rendelkezett fürdőszobával. A 2001. évi lakásállomány kor szerinti megoszlását a 3. ábra mutatja. A 2001 óta eltelt időszakban is gyarapodott a lakások száma, de meg kell jegyezni, hogy 2004-ben egyetlen lakást sem építettek a településen. 3. ábra A 2001. évi lakásállomány megoszlása az építés éve szerint
1980-1989 22,1%
1990-2001 10,2%
1919 előtt 8,0%
1920-1944 10,4% 1945-1959 5,5%
1970-1979 24,6%
1960-1969 19,2%
602
KÖZLEMÉNYEK
Az életkörülményeket nemcsak a lakások mérete, szobaszáma, hanem a közművekkel való ellátottsága is meghatározza. Az infrastruktúra kialakításában legalapvetőbb a villamos áram bevezetése. 1949-ben a lakások 57%-a volt felszerelve villannyal, 1960-ban a nyolctizede, 1970-ben már 98%-a, 1980-ra pedig a teljes hálózat kiépült. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 2004-ben 90%-ot tett ki, ami meghaladta mind a községi (76%), mind pedig a megyei átlagot (87%). A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza 10,2 km, 2004-ben 342 lakás (a lakások 82%-a) volt bekötve a hálózatba. A vezetékes gázhálózatot 1995-ben kezdték el építeni. 1997-ben még csak 87, de 2004-ben már 205 háztartás használt vezetékes gázt. A településen a lakások közel 97%-a tartozik a rendszeres szemétszállításba bevont lakások közé. Pálházán 2004 végén 355 személygépkocsit tartottak nyilván, ami 1000 lakosra átlagosan 322 gépkocsit jelent, 100-zal többet, mint a kistérségi, és 114-gyel többet, mint a megyei átlag. A 405 távbeszélő-fővonalból adódóan 1000 lakosra 368 fővonal jutott, ugyanez a mutató a sátoraljaújhelyi kistérségben 300, a megyében pedig 292 volt. A hagyományos postai szolgáltatásokat postahivatal látja el. Pálházán a Zemplén Takarékszövetkezet működtet fiókot. Oktatás, egészségügy A városban egy 75 férőhelyes óvoda van, ahol a 2004/2005. tanévben 6 óvodapedagógus 75 beiratkozott gyermekkel foglalkozott. (Az óvodák kihasználtsága a kistérségben és a megyében ennél alacsonyabb, 93– 96%.) A 6 tantermes általános iskolában 269 diák tanult 26 főállású pedagógus irányításával. Egy pedagógusra 10 tanuló jutott, a megyei átlaghoz (11) hasonlóan. Az egészségügyi alapellátást két háziorvos és 2 védőnő biztosítja. 2004-ben egy háziorvosra 551 lakos jutott, mind a községi (1816), mind pedig a városi (1421) átlagnál kevesebb. Az időskorúakat egy 50 férőhelyes, nappali ellátást adó idősek klubja segíti, ahol 2004-ben 68 idős embert láttak el. 15 fő részesült szociális étkeztetésben, szintén 15 fő pedig étkeztetésben és házi segítségnyújtásban is. A helyi önkormányzat évről évre jelentős összegeket fordít a nehéz helyzetbe került lakosok támogatására. 2004-ben éves átlagban 9-en részesültek rendszeres szociális segélyben, 322-en pedig átmeneti segélyben. Az említett támogatásokra 3,9; illetve 2,1 millió forintot használtak fel. Ezenkívül az önkormányzat 10 fő részére nyújtott lakásfenntartási támogatást, 290 gyermek részére pedig rendkívüli gyermekvédelmi támogatást. Ezeket részben pénzben, részben természetben kapták a rászorulók.
HOLLÓNÉ FODOR ÉVA – NAGY ERZSÉBET Kisköre A város Heves megye déli, az Alföld északi részén, a Tisza mellett, teljesen sík vidéken, kötött szikes talajon terül el. Az M3 autópályától, a 3-as főközlekedési úttól mintegy 30 km-re, a 4-es főútvonaltól 40 kilométerre helyezkedik el. JászNagykun-Szolnok megyével közvetlenül a Tisza-híd köti össze, amely vasúti és közúti közlekedésre egyaránt alkalmas. A várostól 5 km-re található egy repülőtér is, ahol a kisebb gépekkel érkezőket tudják fogadni. Kisköre területe 68,4 km2, a Hevesi kistérségbe tartozik. Várossá nyilvánításával a megye városainak száma kilencre emelkedett.
A város története Kisköre területén a legfiatalabb települési nyom a XI–XIII. századra tehető. A feltárt lelőhelyek alapján – megszakításokkal – több mint 4000 év követhető nyomon. A honfoglalás utáni időszak első írásos emléke
KÖZLEMÉNYEK
603
okleveles forrás, mely Kiskörét 1323-ban Kure alakban említi, az 1332–1337. évi pápai tized jegyzékében. Kerey néven templomos helyként, egy 1424. évi oklevélben pedig Kyiure néven népes birtokként fordul elő. 1486-ban a Rozgonyiak, később a Palóczyak birtoka, amely család férfi tagjai a mohácsi csatában estek el. 1528-ban Ferdinánd király a birtokot Charon Andrásnak, János király pedig 1537-ben Werbőczy Istvánnak adományozta. 1539-ben Dobó István és testvére tulajdonába került, az 1546. évi portaösszeírás pedig már Bárthory-birtokként említi. Később a falu a Rákóczi fejedelmi család, illetve Török Ferenc és Fáy György birtokába került, egészen a XVII. század végéig. A Bécs ostromára induló török hadak 1683-ban a települést feldúlták, felégették. A falu lakói szétszéledtek, illetve az uradalom védett központjába, Ónodra menekültek. A település 1690-ig elnéptelenedett, majd 1690–93 között ismét benépesült. Erdődy püspök 1722-ben megszerezte Rákóczi fejedelem elkobzott kiskörei birtokrészét. Utóda, Barkóczy püspök a falu másik felét megvásárolta az Aspremont grófoktól. A birtokjog így 1728-tól az egri püspökségé lett. A Kiskörén élő emberek életét minden korban meghatározta a Tisza közelsége. A halászat, a földművelés, a folyó vízszabályozásának korában pedig a kubikusmunka volt a fő megélhetési lehetőség. A község újkori történetében a legnagyobb változást az 1968–1973 között megépült Tisza II. Vízlépcső és Öntözőrendszer megépítése hozta, melynek révén létrejött Magyarország második legnagyobb összefüggő vízfelülete, a Tisza-tó. A 127 km2, szigetekkel tarkított tározó vízfelülete lehetővé teszi a természethez közeli üdülést. Gazdag és változatos halállományával a sporthorgászat paradicsomává vált. Népesség, népmozgalom Kisköre lakónépessége a 2001. évi népszámláláskor 3094 volt, ami az első hivatalos népszámlálás (1870) idején regisztrált népesség közel másfélszerese. A település lélekszáma az 1870–1970 közötti időszakban folyamatosan nőtt, 1,8-szeresére. A népesség 1970-től csökkent, és 1990 óta 3100 fő közelében állandósult. 1. ábra A népesség számának alakulása*
fő 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 2004
2003
2002
2001
1990
1980
1970
1960
1949
1941
1930
1920
1910
1900
1890
1880
1870
0
*
1960-ig jelenlevő, 1970-től lakónépesség.
A két legutóbbi népszámlálás között a településen a halálozások száma meghaladta az élve születésekét, így természetes fogyás következett be, de a népesség számának csökkenését mérsékelte a vándorlási nyereség. Ezt követően csak 2002-ben haladta meg (19 fővel) a beköltözők száma az elvándorlókét, 2003-ban és 2004-ben negatív volt a vándorlási különbözet. A város népességszáma 2004 végén 3061 volt.
604
KÖZLEMÉNYEK
A település népsűrűsége 2004-ben 45 fő/km2, mintegy fele a megyei átlagnak (89 fő/km2) és a városok átlagának (318 fő/km2) is csak 14%-a. A népesség korösszetétele a legutóbbi két népszámlálás között változott. A 2001. február 1-jei állapot szerint a városban a gyermekkorúak (14 éves és fiatalabb) és a fiatal felnőttek (15–39 évesek) aránya kisebb, az ennél idősebbeké nagyobb, mint az előző népszámlálás időpontjában. A két népszámlálás közötti időszakban tapasztalt öregedési folyamat ellenére az öregedési index kedvezőbb, mint a megye többi városában és összességében a megyében. 1. táblázat Eltartottsági ráta, öregedési index, 2001. február 1. Megnevezés Kisköre A megye többi városa Heves megye
A gyermeknépesség eltartottsági rátája a) 31,0 22,0 24,5
Az idős népesség eltartottsági rátája b) 24,6 20,9 24,7
Az eltartott népesség rátája c)
Öregedési index d)
55,6 43,0 49,2
79,4 95,0 101,0
a) A 0–14 évesek a 15–64 évesek százalékában. b) A 65 éves és idősebb népesség a 15–64 évesek százalékában. c) A gyermek- és idős népesség a 15–64 évesek százalékában. d) Az idős népesség a gyermeknépesség százalékában.
Az iskolázottság a legutóbbi két népszámlálás között eltelt több mint egy évtizedben javult. Kisköre 15 éves és idősebb népességének 77,4%-a (1990-ben 62,1%-a) legalább általános iskolai végzettséggel, a 18 éves és idősebb korosztály 19,3%-a (1990-ben 15,4%-a) legalább középiskolai érettségivel, a 25 éves és idősebb népesség 4,8%-a (1990-ben 4,2%-a) felsőfokú végzettséggel rendelkezett. A legutóbbi népszámlálás időpontjában a városban 100 gazdaságilag aktív személyre 165 inaktív kereső és eltartott jutott, a megye többi városának átlagánál 27-tel több. A munkanélküliek a gazdaságilag aktívak közül 32,2%-ot képviseltek, míg a megye többi városában ez a mutató 7,5–20,4% között szóródott. A foglalkoztatottak aránya a népességből az 1960. évi 52,1%-ról 25,6%-ra csökkent. A foglalkoztatás ágazati szerkezete is megváltozott. A legnagyobb változás a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban történt: míg 1960-ban a foglalkoztatottak több mint héttizede, 2001-ben már csak közel 14%-a dolgozott ebben a gazdasági ágban. Az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak aránya 13,6%-ról 31,2%-ra, a szolgáltatás jellegű ágazatokban dolgozóké pedig 12,5%-ról 55%-ra emelkedett. 2. táblázat A foglalkoztatottak aránya és összetétele főbb gazdasági ágak szerint, 2001. február 1.
Megnevezés
Kisköre A megye többi városa Heves megye
A foglalkoztatottak aránya a 15–59 éves népességből 43,6 58,8 55,0
(százalék) A Az iparban, A szolgáltatási mezőgazdaságban, építőiparban jellegű ágakban erdőgazdálkodásban foglalkoztatottak részesedése 13,8 31,2 55,0 2,8 34,2 63,0 5,6 38,7 55,7
A foglalkoztatottak körében a nők hányada 1960 és 2001 között 34,8%-ról 41,6%-ra emelkedett. Gazdasági helyzet A rendszerváltást követően új vállalkozási formák – korlátolt felelősségű társaságok, betéti társaságok – jelentek meg, a kisvállalkozások száma megszaporodott. Kiskörén a vállalkozói aktivitás azonban továbbra is alacsonynak mondható: 2004 végén 232 vállalkozást regisztráltak a városban, ezer lakosra jutó számuk 76, mely a megye többi városának átlagától 51-gyel elmarad.
KÖZLEMÉNYEK
605
Kiskörén 2004 végén 179 vállalkozás működött, ebből 45 társas, 134 pedig egyéni formában. A kereskedelem, javítás ágazatban 44, a mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodásban 25, az iparban 13, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágban 34, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban 22, az építőiparban 16, a szállítás, raktározás, posta, távközlés területén ugyanakkor 4 vállalkozás működött. 3. táblázat A működő vállalkozások száma Megnevezés Jogi személyiségű vállalkozás Ebből: korlátolt felelősségű társaság szövetkezet Jogi személyiség nélküli vállalkozás Ebből: betéti társaság egyéni vállalkozás Működő vállalkozás összesen
1996.
2004. december 31.
10 6 3 114 5 109 124
22 19 1 157 15 134 179
A városban 2004 végén a vállalkozások egynegyede nem tartott alkalmazottat, a legtöbb vállalkozás pedig (az összes 74%-a) 10 főnél kevesebbet. Közepes és nagyméretű (legalább 50 főt foglalkoztató) vállalkozás nem működött a településen. A vállalkozások mellett a civil szférát képviselő nonprofit szervezetek is jelen vannak a városban, 2004 végén 15 ilyen szervezet tevékenykedett. Kereskedelem, idegenforgalom, vendéglátás Kisköre 2004 végén 49 kiskereskedelmi üzlettel rendelkezett. Az üzletek közül 17 élelmiszereket kínált, ezenkívül többek között 5 ruházati és textilszaküzlet, 4 bútor-, háztartásicikk-üzlet, 2 vasáru-, festék-, üvegszaküzlet, egy üzemanyagtöltő-állomás állt a lakosság rendelkezésére. A kiskereskedelmi üzletek 82%-át egyéni vállalkozások működtették. A település a Tisza-tó kiemelt üdülőkörzethez tartozik. Szabadvizű strandja, színvonalas kempingjei, vadregényes és halban gazdag vizei vonzzák a vendégeket. Az üdülőkörzetnek a megyébe tartozó 6 települése közül a városba látogatnak el a legtöbben, igénybe véve például a vízi túrázás, horgászás lehetőségét. A vendégek fogadására 2004-ben 2 panzió, 2 kemping és egy üdülőház állt rendelkezésre. A kereskedelmi szálláshelyeken 1756 vendég szállt meg (5146 vendégéjszaka). Falusi szállásadással 37 fő foglalkozott, akik 240 férőhelyen 329 vendéget fogadtak (1575 vendégéjszaka). A várost felkereső vendégek 7,5%-a külföldről érkezett, háromnegyedük a kempingekben szállt meg. Kiskörén 2004-ben 29 vendéglátóhely működött, ebből 16 egyéni vállalkozásban. A vendéglátóhelyek többsége (21) étteremként, cukrászdaként, illetve (8) bárként, borozóként üzemelt. Lakáshelyzet, infrastruktúra A város lakásállománya a 2004. év végén 1231, a 100 lakásra jutó személyek száma 249, 7-tel több volt, mint a megye többi városában átlagosan. A városban 2001 és 2004 között 14 lakás épült, és 12 szűnt meg. A lakásállomány szobaszám szerinti összetételében 1960 és 2001 között (a többi városéhoz és a megyéhez hasonlóan) jelentős eltérések mutatkoztak: 1960-ban a lakások 49%-a, 2001-ben már csak 7%-a volt egyszobás; ugyanezen idő alatt a 3 és több szobások aránya 2%-ról 51%-ra emelkedett. A 2001. évi népszámlálás időpontjában a lakásállomány komfortossága általában kedvezőtlenebb volt, mint a megye többi városában. A lakások közel azonos hányada (egyharmada) összkomfortos, illetve komfortos, arányuk 10,7, valamint 10,3 százalékponttal maradt el a megye városainak átlagától. A komfort nélküliek hányada 23%, a félkomfortos és szükséglakásoké együttesen 10%, a megye többi városa átlagánál 17,7, illetve 3,3 százalékponttal nagyobb volt. 1960-ban a lakásoknak még csak 2,5%-a, 2001-ben már 83%-a rendelkezett fürdőszobával.
606
KÖZLEMÉNYEK
4. táblázat Lakásállomány főbb adatai 1960.
Megnevezés Lakásállomány Ezen belül %-ban: 1 szobás 2 szobás 3 és több szobás Lakásállomány az előző időpont %-ában 100 lakásra jutó lakos, fő
1025
1970. 1980. január 1. 1062 1196
1990.
2001. 2004. február 1. december 31.
1239
1230
1231
49,4 49,0 1,7
30,2 60,6 9,1
15,6 61,2 23,2
11,0 50,0 39,1
6,8 41,6 51,5
.. .. ..
– 378
103,6 373
112,6 296
103,6 254
99,3 252
100,1 249 2. ábra
A lakásállomány megoszlása az építés éve szerint, 2001. február 1.
1990-2001 9,0%
1919 előtt 6,0% 1920-1944 10,6%
1980-1989 14,6%
1945-1959 19,6% 1970-1979 15,8% 1960-1969 24,5% Kiskörén napjainkban csaknem valamennyi lakás rendelkezik vezetékes ivóvízzel. A lakások több mint héttizede közcsatornával ellátott, arányuk 4 százalékponttal nagyobb a megye városaira jellemző értéknél. 2004 végén a lakások 75,5%-a rendelkezett hálózati gázzal, hányaduk jóval (11,6 százalékponttal) kisebb, mint a városok átlaga. 5. táblázat A közműellátás főbb mutatói, 2004. december 31.
Megnevezés Kisköre A megye többi városa Heves megye
A közüzemi A közüzemi szennyvízhálózatba vízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 99,9 71,2 95,5 67,2 92,6 49,6
(százalék) A háztartási gázfogyasztók aránya a lakásállományból 75,5 87,1 79,6
Kiskörén 2004 végén 507 személygépkocsit tartottak nyilván, ez 1000 lakosra átlagosan 166 gépkocsit jelentett. A mutató értéke jóval alatta maradt mind a városok (294), mind pedig a megye átlagának (259). A távbeszélő-fővonalak száma (ISDN vonalakkal együtt) 751, a nyilvános távbeszélő-állomásoké 8.
KÖZLEMÉNYEK
607
Lakossági ellátás A városban szociális ellátást nyújtó intézmény jelenleg nincs. Az önkormányzat az alapellátás keretében 2004-ben 3 rászoruló számára biztosított étkeztetést, további 5 személy részére csak házi segítségnyújtást, illetve 5 fő mindkét alapellátási formát igénybe vette. A betegek ellátásáról két háziorvos gondoskodik, összes betegforgalmuk 2004-ben meghaladta a 23 144-et. Egy háziorvosra 1531 lakos jutott, ami kevesebb, mint a megye többi városának átlaga. Az egészségügyi alapellátáson túl több települést kiszolgáló laboratórium is működött, valamint fizikoterápiás ellátás segítette az arra rászorulók gyógyulását. A járóbeteg-szakellátás keretében 3849 beteget kezeltek. A városban 2 védőnő segítette az anyákat kisgyermekeik gondozásában. A betegellátás érdekében egy gyógyszertár működött a településen. A város 106 férőhelyes óvodájába 2004-ben 125 gyermek járt, nevelésükről 11 óvodapedagógus gondoskodott. Az általános iskolában a 2004/2005. tanévben 349 tanuló vett részt nappali oktatásban, 28 főállású pedagógus irányításával. Az osztálytermek száma 21. Az oktatási alapfeladatokat ellátó általános iskolába a szomszéd településről is járnak át tanulók. A lakosság művelődését, ismeretszerzését a 13 829 kötetes települési könyvtár biztosítja. A könyvtárba 412 olvasó iratkozott be, a kölcsönzött egységek száma az év folyamán közel húszezer volt. A városban élénk kulturális élet folyik. A programok, rendezvények szervezéséről az idegenforgalmi egyesület és más civil szervezetek gondoskodnak. Különböző kategóriájú horgászversenyek, nemzetközi triatlonfesztivál, motorostalálkozó, folklórfesztivál, országos strandlabdarúgó-bajnokság, rendőrök kerékpáros körversenye, zenei és egyéb rendezvények színesítik a palettát. Nyári szabadtéri mozi, sporttelep, teniszklub áll a lakosság és a turisták rendelkezésére. Az igazgatásrendészeti feladatokat – több településre terjedő hatáskörrel – a Rendőrőrs és a Vízirendészeti Őrs látja el.
KÓLYÁNÉ SZIRÁKI ÁGNES Abádszalók Abádszalók Jász-Nagykun-Szolnok megye északkeleti részén, a Tisza bal partján, a Tisza-tó legnagyobb öble mentén fekszik. A Tiszafüredi kistérség része, a megye egyik legkedveltebb, legismertebb vízparti nyári üdülőhelye. Szolnok felől, illetve a 4. számú főútvonal irányából – Kunhegyes érintésével – a 34-es másodrendű főútvonalon érhető el a legkényelmesebben. A város melletti Tisza-híd fontos átkelőhellyé emelte Abádszalókot, aminek köszönhetően rendszeres autóbuszjáratok kötik össze a környező településekkel, a távolabbi nagyobb városokkal és a fővárossal. A város külterületén vasútállomás is van, így a Kál-Kápolna – Kisújszállás vonal révén az ország vasúti közlekedésébe is bekapcsolódik. Abádszalókot érinti a Tisza-tó töltésén végighaladó Euro-Velo nemzetközi kerékpártúra-útvonal is.
A város története∗ A régészeti leletek szerint a város területén már az újkőkorban is éltek emberek, a szarmaták megjelenésétől kezdve pedig – a Rákóczi-szabadságharc alatti néhány évet kivéve – folyamatosan lakott volt a tiszai átkelőhely környéke. A rév jelentőségét a honfoglaló magyarok is felismerték, így a X. század folyamán
∗
Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok megye kézikönyve. CEBA kiadó, 1998.
608
KÖZLEMÉNYEK
megszállták a környéket. Abád és Szalók nevét először Anonymus említi, előbbit mint fontos tiszai révhelyet és Thonuzoba besenyő vezér birtokát, utóbbit mint az államszervezés fontos személyiségét. (A besenyő vezér nemzetségéből származtak Aba Sámuel és az Abádiak, a Losoncziak és a Losonczy-Bánffyak, akik több környékbeli települést magukénak mondhattak.) Az átkelőhely egészen a török hódoltságig fontos pont maradt, a XV. században még sókamarai rangra is emelkedett a település. Ebben az időben Abád és Szalók teljesen különálló település volt. A XVI. század közepétől mindkét falu török közigazgatás alá tartozott. A török hódoltság állandósuló háborúi során megfogyatkozott népesség a XVIII. század elején kezdett növekedni, elsősorban távolibb vidékről szökött református vallású jobbágyok letelepedésével, majd 1740-ben az idetelepített római katolikus vallású német iparosokkal. A két falu hajdanvolt vallási megosztottságát, felekezeteinek számarányát ma is hűen őrzi a településképre oly jellemző két református és egy katolikus templom. A XIX. század az agrárjellegű település lassan kibontakozó polgárosodásának békés, sok eredményt felmutató időszaka volt. Az 1850-es években tettek először kísérletet a két falu egyesítésére. A folyamatot az is segítette, hogy a század utolsó harmadában a település járásbírósági székhely lett. Az ugyancsak ebben az időszakban zajló ármentesítési munkálatok eredményeként a település megmenekült a pusztító árvizektől, 1887-ben felépült vasútállomása pedig bekapcsolta az 1896-ban végleg egyesült falvakat az ország vérkeringésébe. E változások kedvezően hatottak a település gazdasági-társadalmi életére. 1925-ben már 26 kereskedő és 128 iparos dolgozott a faluban, az Abádszalóki Gőzmalom Rt. megalakulásával pedig a gyáripar is megjelent. A mezőgazdaságot ebben az időben elég szélsőséges birtokstruktúra jellemezte. A 2266 földbirtok 83%-a legfeljebb 5 kh területtel rendelkezett, amely a falu határának kevesebb mint 14%-át tette ki, ugyanakkor a négy 1000 kh-on felüli földbirtok az abádszalóki határ több mint 40%-ára terjedt ki. Az 1945-ös földosztás 1456 embernek juttatott földet, ám – politikai indíttatásból – rövidesen kezdetét vette a mezőgazdaság nagyüzemmé szervezése, a kisipar és kiskereskedelem államosítása és centralizálása. A település számára az 1970-es évek néhány fontos, hosszú távra szóló döntése nyitott új perspektívát, teremtett fejlődési esélyeket. Ekkor kezdődött el a Kiskörei-víztároló – 1989 óta: Tisza-tó – kialakítása, amelynek duzzasztással létrehozott vízfelülete Abádszalók legfőbb természeti látványosságává, turisztikai vonzerejévé vált. Az idegenforgalomnak köszönhetően jelentősen megváltozott a település képe és az itt lakók élete. Az utóbbi években korszerű autóbusz-pályaudvar, csónak- és hajókikötő épült, megújult a polgármesteri hivatal épülete, szolgáltató-, kereskedelmi és vendéglátóhelyek sora létesült. A nyaranta idelátogató közel félmillió turistát elsősorban a – hazai mércével mérve – hatalmas vízfelület nyújtotta fürdőzési, sportolási lehetőségek, a páratlan szépségű – növényritkaságokban bővelkedő – természeti környezet, a gazdag vízi világ csábítja a településre, ezek mellett azonban egyre nagyobb vonzerőt jelent az Abádszalóki Nyár rendezvénysorozat, amelyen neves sztárok, változatos programok követik egymást. A település építészeti értékei közé tartoznak a műemlék jellegű barokk, illetve későbarokk stílusú református templomok és a barokk stílusú, műemlék katolikus templom, amelyet a város szülötte, Kovács Mihály freskói díszítenek. A város babagyűjteménynek ad otthont, amelyben 198 Kárpát-medencei település viseletébe öltöztetett több mint 350 babát és a Föld 62 országának tájegységeire jellemző viseletet bemutató 264 babát lehet megtekinteni. Népesség, népmozgalom Abádszalók népessége 1870-ben 4917 volt. Folyamatosan növekedett 1949-ig, amikor történetének legmagasabb népességszámát – 7985 főt – regisztrálták. Az ezt követő évtizedekben – a mezőgazdaság nagyüzemekké történő átszervezésével összefüggésben – elvándorlási hullám bontakozott ki. A 2001. évi népszámláláskor 4598-an éltek Abádszalókon. Míg korábban elsősorban az elvándorlás volt a népességcsökkenés okozója, a legutóbbi cenzus óta állandósult a természetes fogyásból származó veszteség. Várossá nyilvánítását megelőzően, 2004 végén lakónépessége 4555 fő volt. Egy km2-re vetített 34,4 fős népsűrűségével Abádszalók Jász-Nagykun-Szolnok megye legritkábban lakott, legkisebb népességű városa.
KÖZLEMÉNYEK
609
1.ábra A népesség számának alakulása, 1870–2004*
9000
fő
8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2002 2003 2004 *
Az 1960-ig jelenlevő, 1970-től lakónépesség.
A lakosság korstruktúrája a megyei községekéhez hasonlít. A 2001. évi népszámláláskor a gyermekkorúak és az időskorúak átlagosnál magasabb aránya a felnőtt korú lakosság alacsonyabb hányadával társult a településen. Míg a megyében 100 felnőtt korúra 29 gyermekkorú és 35 öregkorú jutott, Abádszalókon 33 és 42 az előbbi mutatók értéke. A település öregedési indexe – ami a 65 éves és idősebb népesség arányát mutatja a 15 évesnél fiatalabbakhoz viszonyítva – 94%, kedvezőtlenebb a 88%-os megyei átlagnál. Az itt élők – a statisztikai adatok tükrében – erősebben kötődnek a házasság, család hagyományos értékeihez, mint a városok lakossága átlagosan. A felnőtt népesség 56%-a házas, 22%-a nőtlen és hajadon, 14%-a özvegy és alig 7%-a elvált. A településen aktív hitélet folyik, a város lakosságának háromnegyede vallásos meggyőződésű. A népszámlálás adatai szerint a felekezethez tartozók 52%-a katolikus, 47%-a református. Abádszalókon a legutóbbi cenzus szerint a 15 éves és idősebb népesség 75,9%-a végezte el az általános iskola 8. osztályát, a 18 éves és idősebb korosztály 16,8%-a rendelkezett középiskolai érettségivel, a 25 éves és idősebb népesség 4,7%-ának volt diplomája. A mutatók – a korösszetétellel is összefüggésben – rendre elmaradnak a megyére jellemzőktől (85,0%, 30,5%, 8,9%), sőt a diplomások arányának kivételével a községek lakosságának átlagos iskolázottsági szintjétől is. Gazdasági helyzet Abádszalók 1990-ig – hasonlóan a térség többi településéhez – erősen agrárjellegű település volt, az agrárágazat foglalkoztatta az aktív keresők felét, az ipar és építőipar minden ötödik foglalkoztatottnak adott munkát, a tercier szektorban az aktív keresők három tizede dolgozott. A rendszerváltással Abádszalókon is átalakult a gazdaság. Megszűntek a helybeli nagyüzemi (termelőszövetkezeti) munkahelyek és kisebb ipari telephelyek, visszaszorult a tömeges távolsági és napi ingázás, ezzel együtt átalakult a népesség gazdasági aktivitásának szerkezete. Az 1990-es évek közepétől a fokozódó munkanélküliség hatására a foglalkoztatottak aránya jelentősen csökkent, és 2001-ben a népesség mindössze 22 százalékát tette ki, ami 10 százalékponttal alacsonyabb a megyei átlagnál. A munkanélküliek aránya ebben az időszakban meghaladta a 11 százalékot. A kedvezőtlenebb korösszetétellel összefüggésben a lakosság négytizede – a megyeinél 5 százalékponttal nagyobb hányada – volt inaktív kereső. Az eltartottak 28%-os aránya lényegében megegyezett a megyeivel.
610
KÖZLEMÉNYEK
2. ábra A népesség gazdasági aktivitása, 1990–2001 37,8
1990 2001
22,1
Abádszalók 39,6
10,8
Foglalkoztatott 1990
34,1
26,9
1,1
27,5
Munkanélküli
Inaktív kereső
1,1
42,6
Eltartott
24,8
31,5
Megye 32,1
2001 0%
10%
5,3 20%
30%
34,5 40%
50%
28,1 60%
70%
80%
90%
100%
Az alacsony foglalkoztatottsági szint összefüggésben van a helyi és környékbeli munkalehetőségek hiányával, a vállalkozási aktivitással. Abádszalók 2001-ben 746 helybélinek tudott munkalehetőséget biztosítani, és 268-an jártak el más településre dolgozni. A foglalkoztatottak ágazati megoszlása sajátosan alakul. A helyben foglalkoztatottak 60 százaléka dolgozik a tercier szektorban, a Tisza-tó turisztikai vonzerejéből adódóan elsősorban a kereskedelmi, vendéglátóipari, idegenforgalmi tevékenységet folytató vállalkozásoknál. Az agrárágazat a foglalkoztatottak 23%-ának, az ipar és építőipar pedig a 17%-ának nyújt megélhetést. A városból eljárók közül legtöbben ipari, építőipari munkavállalók. 2004-ben Abádszalókon 267 vállalkozás működött, közülük 218 egyéni vállalkozásként, 25 betéti társaságként, 19 korlátolt felelősségű társaság keretében, 2 szövetkezeti formában. Jelentősebb – 20 fő feletti – létszámot foglalkoztató vállalkozás mindössze 2 található a városban, a Szalóki Szolgáltató Kft. és az Abádszalóki META Mezőgazdasági Kft. A vállalkozások többsége a turizmusból származó előnyöket kihasználva kereskedelmi, vendéglátóipari tevékenységet és szálláshely-szolgáltatást folytat, illetve egyéb üdültetéshez, sportoláshoz, szabadidős tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatást végez. Lakásállomány, infrastruktúra 2004-ben a településen 2060 lakást tartottak nyilván, 100 lakásra 221 lakos jutott, tizedével kevesebb, mint a megye városaiban. A kedvező mutató összefügg azzal, hogy a lakások egy részét tulajdonosaik – akik között vannak más települések lakói is – befektetési célból, idegenforgalmi hasznosításra tartják fenn. 3. ábra Az abádszalóki lakott lakások felszereltsége a megye többi településéhez viszonyítva, 2001 Hálózati vízvezetékkel ellátott lakás Meleg folyóvízzel ellátott lakás Vízöblítéses WC-vel ellátott lakás
Abádszalók Városok átlaga Községek átlaga
Közcsatornával ellátott lakás Hálózati gázzal ellátott lakás Palackos gázzal ellátott lakás 0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
% 100
KÖZLEMÉNYEK
611
A 2001. évi népszámlálás Abádszalókon 2041 lakott lakás jellemzőit összesítette. A cenzus idején a szinte kivétel nélkül földszintes épületek átlagos alapterülete 72 m2 volt, ami megegyezett a megye városaira jellemző mérettel. Komfortosság és felszereltség tekintetében összetételük a községek mutatóihoz hasonlított, valamivel több mint negyedük volt összkomfortos, 41%-uk komfortos és félkomfortos, 28%-uk komfort nélküli. A népszámlálás óta eltelt időszakban jelentősen javultak a lakásállomány minőségét meghatározó mutatók. Négy év alatt a településen 49 lakás és 63 üdülőegység épült. A legtöbb lakást (17-et) 2004-ben, a legtöbb üdülőt (37-et) 2001-ben építették. Az újonnan épült lakások korszerűbbek, felszereltebbek a korábbiaknál. A 2004-ben használatba vett otthonok átlagos alapterülete meghaladja a 108 m2-t, hattizedük négy vagy több szobával rendelkezik. Abádszalókon az utóbbi évtizedben felgyorsult a műszaki infrastruktúra fejlesztése, a város belterületén teljességgel kiépült a vezetékes ivóvíz-, a szennyvíz-, a gáz- és villamosenergia-hálózat. A lakások felszereltségében a legszembetűnőbb változás a vezetékes vízellátás területén tapasztalható, 2004-ben a város valamennyi lakását csatlakoztatták a közel 50 km hosszú közüzemi ivóvízhálózatra. A szennyvízhálózatra kapcsolt lakások száma (550) ugyanakkor változatlanul alacsony, arányuk nem éri el a lakásállomány 30 százalékát, ami 2004-ben a megye városaira jellemző 60%-os mutatónak kevesebb mint fele. Intézményi ellátottság, szolgáltatások Az új város méreteihez képest az intézményi ellátottság megfelelőnek mondható, bár az oktatás, nevelés csak alapszinten biztosított a helybéli gyermekek számára. A város bölcsődéjének 20 férőhelyén 2004-ben 28 kisgyermek gondozását végezték. A 3 óvodai feladatellátási hely 175 férőhelyére 2004-ben 160 gyermeket írattak be, közöttük többen a környező kisebb települések lakói. A 16 óvodapedagógus között fejlesztő- és környezeti pedagógus, logopédus és gyógytestnevelő végzettségű szakemberek is vannak. A Kovács Mihály általános iskolában 482 tanulót 40 főállású pedagógus oktatott. Az intézményben 2005ben bevezették a művészeti nevelést is. A fejlődési zavarokkal, tanulási gondokkal küzdő diákok képességfejlesztő órákon vettek részt, az enyhén sérült gyermekek számára gyógypedagógiai oktatást is biztosított az iskola. Az önkormányzat által fenntartott idősek klubjában 28 fő vehette igénybe a nappali ellátást, 16 időskorú részére pedig tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthon működik, csaknem teljes kihasználtsággal. Az egészségügyi alapellátást 2004 végén 2 háziorvos és 1 házi gyermekorvos biztosította, 2 körzeti ápolónő és 2 védőnő közreműködésével. Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra 1518 lakos jutott, ami valamivel kevesebb, mint a városi átlag (1532). A háziorvosok – az alapfelszereltségen kívül – jól felszerelt laborral, ultrahangkészülékkel rendelkeznek, amelyek a környező települések betegeinek és az itt üdülőknek az orvosi ellátását is segítik. A városban 2004-ben 95 kiskereskedelmi üzlet elégítette ki a helyi lakosság – és az idegenforgalmi szezonban időnként annak többszörösét kitevő turisták – igényeit. Az üzletek harmada (30) élelmiszer jellegű üzlet és áruház. A jelentősebb arányokat képviselő üzlettípusok közül iparcikk jellegű üzletből és áruházból 9, ruházati és textilszaküzletből összesen 12 található a településen. A forgalom szezonális ingadozásához igazodva az üzletek egy része idényjelleggel működik. A település idegenforgalmi adottságai miatt a vendéglátóhelyekkel való ellátottság a városok átlagánál (5) jóval kedvezőbb, ezer lakosra 15 vendéglátóhely jut. A 71 vendéglátóhely közül 61 étterem, cukrászda, 10 bár, borozó. A városban megszálló bel- és külföldi vendégeket 2004-ben 2 szálloda, 3 panzió, 4 kemping, 6 üdülőház és 1 ifjúsági szálló mellett 401 magánszállásadó fogadta. A szállásférőhelyek kínálata az utóbbi években dinamikusan fejlődött, számuk 2000 óta csaknem 1700-zal nőtt. 2004-ben Abádszalók 2076 kereskedelmi szállásférőhelyén és a 2782 férőhellyel rendelkező falusi vendéglátónál több mint 72 ezer vendégéjszakát regisztráltak. A belföldiek átlagosan 2,5, a külföldiek 4,7 éjszakára maradtak.
612
KÖZLEMÉNYEK
TÖLCSÉR MARIANNA Csorvás Békés megye 18. városa, Csorvás a megye nyugati felén, a 47-es főút mentén helyezkedik el, Békéscsabától 19, Orosházától 16 km-re. Vasúton a Békéscsaba–Szeged vonalon közelíthető meg. A település az Orosházai kistérséghez tartozik, ahol azonban – Békéscsaba és a kistérségi központ Orosháza közelsége miatt – nem gyakorol különösebb vonzást a szomszédos településekre. A város 90 km2-nyi területén 2005 elején több mint 5600-an laktak, így Csorvás népsűrűsége 63 fő/km2, 7 fővel kevesebb, mint a megyé-ben átlagosan. A város története* Csorvás neve feltehetően az ószláv csorva szóból ered, ami homokos területet jelent. Régészeti kutatások bizonyítják, hogy a környék már az újkőkorszakban lakott volt. A közelmúltban Árpád-kori falumaradványokat tártak fel itt a régészek. A falu keletkezése a XIII. századra tehető, de a tatárdúlás elpusztította: a környékbeli települések legelője lett. A falu első írásos említésének éve 1456, amikor V. László Hunyadi Jánosnak adományozta a nándorfehérvári diadal után. Csorvás 1471-ben már biztosan falu volt, ugyanis név szerint ismert a bírája: Elekes György. 1566-ban a törökök megszállták Csorvást, a falu szultáni birtokrész lett. Akkoriban a megye öt legnagyobb települése közé tartozott. 1595–96-ban a török oldalán harcoló tatár segédcsapatok az egész megyét elpusztították, a környék hosszú időre lakatlanná vált. A mai Csorvás létezését 1857-től számíthatjuk, ekkor lett önálló adózó település. Alapításában a földbirtokos Stojanovits Szilárd 1848-as nemzetőrkapitány jeleskedett. A Wenckheim főnemesi birtokoscsalád itt is kastélyt építtetett (a Rudolf-majorban). Az 1870-től megindult vasúti közlekedés föllendítette a gazdasági és a társadalmi életet. A település utcáit sakktáblaszerűen alakították ki. Bartók Béla szülei Csorváson kötöttek házasságot 1880-ban, a zeneszerző maga is többször járt Csorváson népdalgyűjtő körútjai során. A település 1950 után csak 1970-ben nyerte vissza korábbi nagyközségi rangját. Népesség Várossá nyilvánításáig Csorvás a megye községeinek sorában a 3. legnépesebb volt, a városok közül viszont csak Eleket előzte meg. Csorvás lakosságszáma az 1870. évi népszámlálás idején volt a legkisebb, 2265 fő. 1949-ig – ugyan lassuló ütemben, de – emelkedett a népesség, s akkor csaknem 7800 főt írtak össze. Ezt követően a trend megfordult, és azóta folyamatos a csökkenés. Jelenleg a megye népességének 1,4 százaléka, 5600 ember él Csorváson. A gyermekvállalási kedv – az 1970-es évtized közepén tapasztalt demográfiai robbanást követően – Csorváson is csökkent, sőt 1979-től kezdve többen haltak meg, mint ahányan születtek. Az 1990-es években a természetes fogyás mértéke már kétszerese volt az azt megelőző évtizedinek. A folyamatos elvándorlás következtében Csorvás népessége – a természetes szaporodás ellenére – már a hetvenes években is fogyott. A vándorlási passzívum az ezt követő évtizedekben ugyan mérséklődött, a növekvő természetes fogyással együtt azonban az itt lakók száma – 1970 és 2001 között – csaknem 1000 fővel lett kevesebb. A legutóbbi népszámlálás óta folytatódott ez a tendencia, 2004 végéig a város népességének tényleges fogyása – mely a megye többi városára is jellemző – meghaladta a 100 főt. Csorvás népességére – a Békés megyeihez hasonlóan – az elöregedés a jellemző. A gyermekkorúak aránya 1980-ban még a lakosság több mint egyötödét, 2005 elején már csak egyhetedét tette ki. Az idős népesség aránya ezzel szemben növekedett, 2005. január 1-jén már szinte minden negyedik csorvási lakos idősebb volt 60 évesnél. Míg 1980-ban 100 gyermekre 97 idős személy jutott, addig 2005 elején már 173. A település lakossága idősebbnek mondható a megyei átlagnál. * Forrás: Békés megye kézikönyve. CEBA kiadó, 1997.
KÖZLEMÉNYEK
613
1. ábra A népesség alakulása, január 1.*
8000
fő
7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000
18 70 18 80 18 90 19 00 19 10 19 20 19 30 19 41 19 49 19 60 19 70 19 80 19 90 20 01 20 05
0
*
1960-ig jelenlevő, 1970-tól lakónépesség.
Csorvás népességének iskolázottsága sokat javult az elmúlt évtizedben, ennek ellenére az itt élők iskolázottsági szintje közelebb áll a megye községi átlagához, a városokétól jelentősen elmarad. Az iskolai végzettséget a megfelelő korúak százalékában nézve 85 százalékra nőtt a legalább általános iskolát végzettek aránya, több mint egyötödére a legalább középiskolai érettségivel rendelkezőké, és 4,5 százalékra emelkedett az egyetemet, főiskolát végzettek hányada is. A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele az 1990-es években Csorváson is jelentősen átrendeződött: a foglalkoztatottság visszaesését az inaktív keresők számának nagymértékű emelkedése, illetve a munkanélküliség megjelenése kísérte. A foglalkoztatottak száma – a megyei átlaghoz hasonlóan – 11 év alatt kevesebb mint háromnegyedére csökkent, a 2001. évi népszámláláskor az itt élő népességnek alig több mint háromtizede tartozott ebbe a kategóriába. 2. ábra A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele
100
%
80 60 40 20 0 1990 Foglalkoztatott
2001 Munkanélküli
Inaktív kereső
Eltartott
614
KÖZLEMÉNYEK
A foglalkoztatottság csökkenése következtében 2001-ben több mint 6 és félszer annyi munkanélkülit írtak össze, mint 11 évvel korábban. A munkanélküliek népességen belüli aránya (4%) – bár nem érte el a megyei átlagot – jelentősen meghaladta az 1990-es értéket. Csorvás lakosságának öregedését – a megyeihez hasonlóan – jelzi az is, hogy a zömükben nyugdíjas inaktívak tábora számottevően bővült, az eltartottaké pedig valamelyest csökkent. A legutóbbi népszámláláskor Csorváson az inaktívak aránya – 10 százalékpontos növekedés folytán – megközelítette a négytizedet, az eltartottaké viszont alig haladta meg az egynegyedet. Az aktív személyekre háruló terhek jelentősen megemelkedtek: míg az 1990-es évek elején még minden 100 foglalkoztatottra 138 gazdaságilag nem aktív személy jutott, addig 2001-ben már 200-ra emelkedett a mutató értéke. A legutóbbi népszámláláskor a foglalkoztatottak legnagyobb arányban (46%) a szolgáltatási jellegű ágazatokban dolgoztak, a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya 1990-hez képest a felére (15%) csökkent, de még így is meghaladja a megyei átlagot. Az arányok 11 év alatt főleg a szolgáltatás irányába tolódtak el, miközben az ipar, építőipar súlya számottevően nem változott. A szerény helyi munkahelykínálat miatt a Csorváson élők közül sokan kénytelenek a környező nagyobb településeken – elsősorban Békéscsabán és Orosházán – elhelyezkedni. A Csorvásról ingázók aránya a megyeinél jóval magasabb, itt minden második foglalkoztatott más településen talált munkát. Legnagyobb hányaduk, 54 százalékuk az ipar, építőipar területén dolgozott. A foglalkoztatás szempontjából a megyeszékhely kiemelkedő vonzerővel bír: az ingázó foglalkoztatottak több mint négytizede Békéscsabára jár be dolgozni. Csorváson 2004 végén 232 munkanélkülit regisztráltak, a munkavállalási korú állandó népesség 6,4 százalékát. Ez az arány az 1993. évinek a fele, és a megyei átlagnál (8,1%) is alacsonyabb. Az álláskeresők között – a megyeihez hasonlóan – a férfiak voltak többen. A regisztrált munkanélküliek közel négytizede tartósan – 180 napnál hosszabb ideje – volt munkanélküli, egyharmaduk 8 osztályt vagy annál kevesebbet, több mint hattizedük középfokú iskolát, míg 4 százalékuk egyetemet, főiskolát végzett. A településen élő népesség jövedelmi viszonyaira a személyi jövedelemadó adataiból is következtetni lehet. Csorváson 2004-ben mintegy 2300 adófizető – az állandó népesség négytizede – megközelítőleg 2,2 milliárd forint adóköteles jövedelme után összesen 289 millió forint személyi jövedelemadót fizetett. Míg egy csorvási adófizető átlagosan 945 ezer forintnyi jövedelem után adózott, addig a többi város átlaga megközelítette az 1,1 millió forintot. Az egy állandó lakosra jutó adóköteles jövedelem – több mint egyharmadával haladta meg a 2001. évit – elérte a 381 ezer forintot. 1. táblázat Személyi jövedelemadó, 2004* Megnevezés
Az adófizetők népességen belüli aránya
Csorvás Többi város átlaga Megye összesen
40,3 42,3 40,7
Egy adófizetőre Egy állandó lakosra jutó szja-alapot képező jövedelem, ezer Ft 945,3 381,1 1090,9 461,9 1024,3 417,4
* Előzetes adatok.
Gazdasági helyzet Csorvási székhellyel 2004-ben 244 működő vállalkozást tartottak nyilván, melyek nyolctizede egyéni, kéttizede pedig társas formában végezte tevékenységét. A település vállalkozássűrűsége – az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma (43) – lényegesen alatta maradt a megye átlagának, nem érte el annak a héttizedét sem. A társas vállalkozásoknál még kedvezőtlenebb a helyzet: 1000 lakosonként mindössze 9 működött. A vállalkozások nagy része csak néhány főt foglalkoztatott, 10-nél többen mindössze nyolc vállalkozásban dolgoztak, 50 főnél nagyobb létszámmal pedig csupán kettő tevékenykedett: az egyik az 1975-ben alakult CSORVÁSI GAZDÁK Mezőgazdasági Termelő és Értékesítő Szövetkezete, a másik pedig a közúti teherszállítással foglalkozó UHRIN TRANSZPORT Szállítási és Kereskedelmi Kft. Csorvás vállalkozásainak legnagyobb hányada, közel negyede a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban működött. Ezt az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágban, a mezőgazdaságban, illetve az építőiparban tevékenykedők követték. Az utóbbi két ágban működők aránya jóval meghaladta a megyei átlagot, az ingatlanügyletekkel, gazdasági szolgáltatással foglalkozóké azonban jelentősen elmaradt attól.
KÖZLEMÉNYEK
615
A 2000. évi általános mezőgazdasági összeírás adatai szerint Csorváson 2 gazdálkodó szervezet és 1167 egyéni gazdaság működött. Ezer lakosra a megyei átlagnál 44-gyel több, 200 gazdálkodó jutott. A használatban volt területnek a megyei átlagnál jelentősebb hányadát – 94 százalékát – hasznosították mezőgazdasági műveléssel, ennek a 6800 hektárnak csaknem az egésze szántóként hasznosult. A gazdaságok legtöbbje vegyes gazdálkodású volt, növénytermesztéssel és állattenyésztéssel egyaránt foglalkozott. Az összeíráskor mintegy 1200 szarvasmarhát és több mint 15 000 sertést regisztráltak. Infrastruktúra A 2005. év elejei adatok alapján Csorvás több mint 5600 lakójának 2389 lakás nyújt otthont. A laksűrűség csaknem azonos a megye egészében megfigyelttel: 100 lakásra 236 lakos jut. Csorvás lakásállománya 1990 és 2005 között számottevően nem változott. Az elmúlt 15 évben mindössze 100 új lakás épült, melyeknek a megyei átlagnál (43%) jelentősebb hányada – közel hattizede – megszűnt lakásokat pótolt, azok helyett korszerűbb, tágasabb otthonok épültek. A kevés új lakás ellenére a meglévők korszerűsítésével is sokat tesz a lakosság saját lakáskörülményeinek javítása érdekében. Az utóbbi két népszámlálás között az összkomfortos lakások aránya 28-ról 39, a komfortosoké 26-ról 31 százalékra növekedett. A lakások közművekkel való ellátottsága fontos meghatározója az életminőségnek. A település vezetékes ivóvíz-ellátottsága csaknem 100 százalékos. A közcsatornába történő szennyvízelvezetés azonban településszinten gyakorlatilag megoldatlan. Bár az egy km vízhálózatra jutó közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza (560 m) csaknem másfélszerese a megyei mutatónak, a közcsatorna-hálózathoz csatlakoztatott lakások aránya (11%) a megyei átlagnak alig több mint a negyede. 2. táblázat A lakások közművesítettsége (százalék) Az ivóvízhálózatba Terület 1999
A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba
bekapcsolt lakások aránya 2004 1999
2004
A gázzal fűtött lakások aránya 1999
2004
Csorvás
97,9
98,1
4,7
10,6
68,8
75,5
Békés megye
87,5
90,1
25,0
40,6
66,6
74,4
Az elmúlt öt év fejlesztésének eredményeként a gázcsőhálózat hossza több mint 13 kilométerrel növekedett, és 2004 végére elérte a 67 kilométert. A vezetékes gázszolgáltatást az elmúlt évben 1852 háztartás vette igénybe, számuk 1999 óta 8 százalékkal bővült. Csorváson – a megyéhez hasonlóan – a lakások háromnegyede gázfűtésű. A közlekedés, az elérhetőség szempontjából Csorvás helyzete kedvező, ugyanis a megye két nagyvárosát összekötő 47-es számú főútvonal mellett fekszik, továbbá érinti a Békéscsaba–Szeged közötti vasútvonal. Békéscsabához ma is sűrű autóbuszjárat köti, naponta 28 járatpár szállítja a két település között az utasokat. Személygépkocsival való ellátottsága átlag alatti, 2004 végén a személygépkocsik ezer lakosra jutó száma (190) alig volt több, mint a megye átlagának nyolctizede. A járművekhez szükséges üzemanyagot a település két benzinkútja biztosíja. Az infrastruktúra részét képező kiépített telefonhálózat jelentősége – a mobiltelefonok elterjedésével egyidőben – csökkent az elmúlt években. A távbeszélő-fővonalak száma 2004 végére csak egy év alatt több mint 100-zal csökkent, ezer lakosra már csak 222 egyéni távbeszélő-fővonal jutott. Kábeltelevíziós hálózat régóta működik a településen, melybe 2004-ben a lakásállomány 17 százaléka, kereken 400 lakás volt bekapcsolva. Szolgáltatás Csorvás lakosságát 73 kiskereskedelmi üzlet látja el, számuk 2000 óta kismértékben csökkent. A boltok bő negyede élelmiszerüzlet, több mint ötöde iparcikk jellegű vegyesbolt. A boltok csaknem kétharmadát egyéni
616
KÖZLEMÉNYEK
vállalkozás keretében működtetik. A nagyobb üzletláncok közül a CBA és a COOP üzletei vannak jelen a településen. A megye legújabb városában 22 vendéglátóhely – 9 étterem, cukrászda és 13 bár, borozó – kínál étkezési és szórakozási lehetőségeket. A Csorvásra érkező vendégeket két magánszállásadó várja, együttesen 16 fő befogadására alkalmas szállásaikkal. A Csorváson működő önkormányzati fenntartású óvoda évek óta csökkenő számú – 2004-ben 160 – férőhelyére 141 kisgyermeket írattak be, csaknem négytizedével kevesebbet, mint tíz évvel korábban. Az óvoda zsúfoltsága már jó néhány éve megszűnt: míg 1996-ban zsúfoltsági csúcs jellemezte a csorvási óvodát (100 férőhelyre 117 gyermek jutott), addig 2004-ben már csak 88 százalékos kihasználtsággal működött. A gyermekek ellátásáról 10 óvodapedagógus gondoskodik. A településen csak alsófokú oktatási intézmény működik. Az általános iskola 19 osztálytermébe a 2004 szeptemberében kezdődött tanévben 450 tanuló iratkozott be, létszámuk tíz év alatt mintegy ötödével mérséklődött. Az egy osztályteremre és az egy pedagógusra jutó tanulólétszám meghaladja a megyei átlagot, ami kedvezőtlenebb feltételeket jelent az oktatás számára. Az általános iskola korszerű, világhálóra kötött számítástechnikai teremmel rendelkezik, ahol 34 számítógép áll a diákok és a tanárok rendelkezésére. 3. ábra Az általános iskolák főbb mutatói, 2004
30 25
fő 24
22
20
17 14
15
11 10
10
5 0 Egy osztályteremre jutó tanuló Csorvás
Többi város átlaga
Egy pedagógusra jutó tanuló Községek átlaga
A település egészségügyi alapellátásában 3 háziorvos és 1 házi gyermekorvos praktizál, munkájukat 3 körzeti ápoló segíti. Az itteni orvosok a megyei átlagnál kevésbé leterheltek: 2004-ben egy háziorvosra (a házi gyermekorvossal együtt) átlagosan 1412 lakos jutott, 8 százalékkal kevesebb, mint a megyében átlagosan. Járóbeteg-szakellátás keretében Csorváson csak fogászat működik, a gyógyszerellátást pedig egy gyógyszertár biztosítja. Az időskorú magukra maradottak ellátását, bentlakásos elhelyezését két önkormányzati fenntartású, összesen 74 férőhellyel rendelkező időskorúak otthona segíti, melyek mellett egy nappali ellátást biztosító 30 férőhelyes klub is működik. A csorvásiak számára a szabadidő hasznos eltöltéséhez nyújt lehetőséget a 30 ezres könyvtári állománnyal rendelkező települési könyvtár, melynek 2004-ben közel 900 beiratkozott olvasója volt (minden 6. lakos). A posta épületében Teleház is működik, mely a település egyik fontos információs bázisa. A megye legújabb városában két pénzintézet – az OTP Bank és a Gádoros és Vidéke Takarékszövetkezet – működtet egy-egy bankfiókot, az előbbinél egy bankjegykiadó-automata is biztosítja az ügyfelek részre a nap 24 órájában a pénzfelvételi lehetőséget.
KÖZLEMÉNYEK
617
Csorváson is jelen van a gazdasági és társadalmi folyamatokat segítő nonprofit szektor. A helyiek aktív részvételével közel 30 civil szervezet működik (alapítványok, egyesületek), melyek többek között sport- és szabadidős tevékenységgel, kultúrával, oktatással, egészségüggyel, polgárvédelemmel, településfejlesztéssel, valamint gazdasági érdekvédelemmel foglalkoznak. A civil szerveződéseknek nagy hagyományai vannak Csorváson, hiszen több mint 100 éve alakult az Önkéntes Tűzoltóegyesület és a Csorvási Dalegylet; a Csorvási Vadásztársaság 60, a Postagalambsport Egyesület pedig 46 éves múltra tekint vissza.
PÁLFALVI ZSOLTNÉ Sándorfalva Csongrád megye legújabb városa, Sándorfalva, a megyeszékhelytől 12 kilométerre északra, Szeged és Ópusztaszer között félúton fekszik. A Szegedet Csongráddal összekötő úton, vagy a forgalmas E75-ös út felől érhető el. Vasútállomás tőle 5 km-re, Szatymazon van. A település külterületének jelentős része a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzethez tartozik, így szikes pusztái és homoki erdője védett természeti értékek. Neves szülötte Budai Sándor citerakészítő, az országos hírű helyi citeraegyüttes létrehozója. Csikófejes és hasas citerái a világ számos országában megtalálhatók. Sándorfalvát 1879-ben alapították, amikor a nagy tiszai árvíz által romba döntött Algyő lakosainak egy része itt, a törökök által elpusztított középkori falu, Sövényház(a) területén telepedett meg. Az új községnév a birtok urára, Pallavicini Sándorra utal, aki 300 holdat ingyen ajánlott fel az új falu felépítésére. Az őrgróf 597 háztelket parcellázott birtoka ármentes homokhátságán, de az árvízkárosultaknak csak kis része települt át, így több száz környékbeli szegényparaszt élhetett a letelepedés lehetőségével. A szabályos szerkezetű régi falu mellett az 1950–60-as évek óta új falurész épült. A település nagysága közel 56 km2, aminek több mint kilenctizede külterület. A csaknem kizárólag magyarlakta helység lakóinak nagy része római katolikus. Lakásállományának 8%-a külterületen található. Bár a feketeföldi tanyák nagy részét az 1970-es évek környékén elbontották, a településtől északra, a volt Kővágói szőlőben sokan, főként szegediek építettek maguknak üdülőt, hobbitanyát. Ezek egy része ma már lakóhelyként funkcionál. (E határszél elnevezése az itt talált réti mészkőre utal, aminek „vágásával” az 1960-as évekig foglalkoztak.) Népesség Sándorfalvát alapítása után nem sokkal, az 1880. évi népszámláláskor már közel 3400 ember lakta. Népessége a következő 40 év alatt a 6 ezres szint közelébe nőtt, majd sokáig e körül ingadozott. Fejlődése 1970 után váltott ismét nagyobb ütemre, lakóinak száma azóta bő 2 ezer fővel emelkedett. Ma már több mint 8 ezren lakják. Várossá nyilvánításáig Csongrád megye legnépesebb községe volt, sőt a lélekszám alapján a megye 8 városa közül 3-at meg is előzött. A népesség gyarapodásának forrása eleinte a természetes szaporodás volt. A fordulat az 1980-as években következett be, amikor már többen haltak meg, mint ahányan születtek. Az azóta keletkezett veszteség meghaladja a 400 főt. Hogy mégis tovább gyarapodott a népesség, az a pozitív vándorlási egyenlegnek köszönhető. Szegedről is megindult a nagyvárosból való kiáramlás folyamata, aminek egyik célállomása a közeli Sándorfalva lett. Sándorfalva lakossága a megyei népességnél fiatalabb, amit jól tükröz a gyermek- (0–14 éves) és az idős (65 éves és a feletti) népesség hányadosa, az úgynevezett öregedési index is. Az új városban 100 gyermekkorúra 84 időskorú jut, 22 fővel kevesebb, mint a megyében átlagosan.
618
KÖZLEMÉNYEK
A népesség iskolázottsága sokat javult az elmúlt évtizedben, ennek ellenére az itt élők iskolázottsági szintje közelebb áll a községek átlagához, mint a városokéhoz. A 18 éves és idősebb sándorfalviak közül nagyjából minden negyedik, a többi város lakói közül minden második rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal. A különbség a felsőfokú végzettségűek esetében még kirívóbb, hiszen a 24 évesnél idősebbek körében a diplomások aránya szinte csak harmada a – Szeged értékei által magasba emelt – többi város átlagának. 1. táblázat Iskolai végzettség a megfelelő korúak százalékában A többi város átlaga
Sándorfalva
Megnevezés
1990 A 10–x éves népességből az általános iskola első osztályát sem végezte el A 15–x éves népességből legalább általános iskolai végzettségű A 18–x éves népességből legalább középiskolai végzettségű, érettségivel A 25–x éves népességből egyetemi, főiskolai végzettségű, oklevéllel
2001
0,5
0,3
0,4
74,6
88,6
91,2
16,3
27,5
44,7
2,7
5,6
15,5
A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetételének közismert változásai az 1990-es években Sándorfalván is lezajlottak. A foglalkoztatottak száma az utóbbi két népszámlálás között az átlagosnál kevésbé drámaian – a megyei 19-cel szemben csupán 8%-kal – csökkent, ami a betelepülők magasabb aktivitási arányával függ össze. Itt is megjelent a munkanélküliség, amelynek mértéke a megye, illetve a többi város átlagával megegyező. Az eltartottak száma és aránya lényegében változatlan maradt, az inaktívaké viszont számottevően emelkedett. 1. ábra A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele
100
%
80 Eltartott Inaktív Munkanélküli Foglalkoztatott
60 40 20 0
1990
2001
A fenti folyamatok Sándorfalván is az aktív személyekre háruló terhek igen jelentős növekedését eredményezték: a 1990-es évtized elején még 121, 2001-ben pedig már 171 nem aktív személy jutott minden 100 foglalkoztatottra. Ez az eltartottsági arány viszonylag mégis kedvező, mert kisebb a megye, sőt a többi város átlagánál is. Az új város a megyeszékhely közvetlen szomszédságában fekszik, ezért a foglalkoztatottak nem kis része ott keresett magának munkát. Nemcsak a gazdasági változásokkal, hanem a Sándorfalvára beköltözők bővülő
KÖZLEMÉNYEK
619
számával is magyarázható, hogy az ingázók száma és aránya növekszik. A lakóhelyet változtató szegediek ugyanis többnyire megőrzik munkahelyüket és társadalmi kapcsolataikat. A közel 3 ezer fős, aktívan dolgozó réteg csaknem kétharmada naponta ingázik munkahelyére, legfőképpen Szegedre. Az új városnak szomszédtelepülésekre gyakorolt vonzása viszont nem számottevő, a sándorfalvi munkahelyre bejárók száma 2001-ben nem érte el a 200-at. A foglalkoztatottak ágazati szerkezete a rendszerváltás óta jól észrevehető változáson ment keresztül Sándorfalván is, miközben a városi jelleghez közelített: a termelőszférában foglalkoztatottak aránya lényegesen csökkent, a szolgáltatási jellegű ágakban dolgozóké pedig növekedett. A népesség jelentős része élt a közelmúltig a mezőgazdaságból, ám napjainkra ez a gazdasági ág egyre inkább háttérbe szorul; 2001-ben az itteni foglalkoztatottak csupán egytizedének nyújtott megélhetést. 2. táblázat A foglalkoztatottak megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint (százalék) Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás
Megnevezés
Sándorfalva A többi város átlaga A megye átlaga
17,8 12,1 19,5
Sándorfalva A többi város átlaga A megye átlaga
10,4 6,7 11,8
Ipar, építőipar
Szolgáltatási jellegű ágak
1990. január 1. 45,5 39,1 36,1 2001. február 1. 35,5 29,8 29,2
Összesen
36,7 48,7 44,4
100,0 100,0 100,0
54,1 63,5 58,9
100,0 100,0 100,0
Sándorfalva településtípusok szerinti „köztes” helyzete figyelhető meg a lakosság jövedelmi helyzetét (többé-kevésbé) tükröző jövedelemadó-adatok (szja) esetében is. Adófizetőinek száma 2004-ben megközelítette a 3400-at, ami a lakosság négytizedét teszi ki. Ez az arány kisebb a többi város átlagánál, de a községekénél nagyobb. Hasonlóképpen középtájon helyezkedik el a megszerzett fajlagos jövedelem és a befizetett adó nagysága alapján is. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy mindhárom mutató szerint kedvezőbb a pozíciója a megye hasonló nagyságú régebbi városainál: Kisteleknél, Mindszentnél és Mórahalomnál. Gazdaság Sándorfalva lakosságát viszonylag magas vállalkozási kedv jellemzi: 2004 végén 720 itteni vállalkozást tartottak nyilván, ami a népességnagysághoz viszonyítva alatta marad ugyan a többi város – Szeged által jócskán megemelt – átlagának és a megyei átlagnak is, de a 3 korábbi kisváros értékét meghaladja. Az 1000 lakosra jutó 89 vállalkozás megközelíti Makó mutatóját. Bár a vállalatalapítási hullám Sándorfalván is lezajlott, az állomány bővülése az új évtizedben folytatódott; az utóbbi 4 év növekedése elérte az egytizedet. Az itteni székhelyű vállalkozások közül csaknem minden 4. társas formában tevékenykedett, e viszonylag magas érték ugyancsak városi jellegzetesség. 3. táblázat Regisztrált vállalkozások Év 2000 2004
Vállalkozás, 1000 lakosra
A vállalkozások száma Sándorfalván
Sándorfalván
a többi városban
a megyében
652 720
84 89
118 124
103 108
A vállalkozói kör bővülése egyet jelentett a kisvállalkozások számának növekedésével, közöttük vélhetően számos olyannal, amelyik a szűkös munkahelykínálat miatt kényszerből jött létre. 2004-ben a városban működő vállalkozások 97 százaléka 10 főnél alacsonyabb létszámot foglalkoztatott, ugyanakkor mindössze 21 vál-
620
KÖZLEMÉNYEK
lalkozásnál dolgoztak 10-nél – köztük egy helyen 50-nél is – többen. A vállalkozások bő harmada a termelőágakban, azaz a mezőgazdaságban, az iparban és az építőiparban tevékenykedett. A szolgáltatási szférában az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás területe bizonyult a legnépszerűbbnek, amit a kereskedelem követett. Sándorfalva – létszám és árbevétel alapján is – legnagyobb vállalkozása az Aquaplus Kft., amelynek kútfúrás és -javítás, vízépítés a főtevékenysége. A 10 legnagyobb foglalkoztató közt 6 kft. és egy szövetkezet (a sándorfalvi ÁFÉSZ), valamint 3 egyéni vállalkozó található. Az árbevétel alapján az első 10 közé ugyancsak bekerült 3 egyéni vállalkozó, közülük egy-egy mezőgazdasági tevékenységgel, nagykereskedelemmel, illetve közúti teherszállítással foglalkozik. Lakásálomány, közműellátottság Sándorfalva arculata ma még kimondottan falusias. A település lakóépületei alapvetően földszintesek (vagy legfeljebb tetőtér-beépítésesek), a legutóbbi népszámláláskor regisztrált 2876 lakóház közül mindössze 6 volt emeletes. Ezzel összefüggésben a házak majd mindegyikében egyetlen lakás található. A 2001. évi cenzus szerint az állomány 7%-a üresen áll, ezek jó részét az ideiglenesen, üdülésre vagy gazdálkodásra használt tanyák teszik ki. A város 8 ezer lakosa 3 ezer lakásban él, így száz lakásra a megyeinél több, 268 lakos jut. Viszonylag fiatal településről van szó, ez a lakásállomány korösszetételén is meglátszik: 1945 előtti például a lakások 23 és 1980 utáni a 33%-a, szemben a megye többi városának 27, illetve 26%-os átlagával. Az utóbbi 10 évben a lakásállomány – nagyjából a népességszám bővülésével azonos mértékben – 6%-kal, összesen 199 lakással gyarapodott, ami jóval nagyobb a megyei dinamikánál. A viszonylag olcsó telkek, a jó levegő, a csend, ugyanakkor a nagyváros közelsége teszik vonzóvá a települést az építkezni szándékozók előtt. A 10 év alatt épített ezer lakosonkénti 26 lakás nemcsak a megye, hanem a többi város átlagát is meghaladja. Az új lakások közül minden 7-8. lebontott régit pótolt, a szanált épületek helyett tágasabb, korszerűbb otthonok épültek. A pótlási arány valamivel kedvezőbb a megyei átlagnál. Az építések jótékonyan hatottak a lakásállomány minőségi összetételére: a lakásterületre, a szobaszámra, a felszereltségre. A legutóbbi két népszámlálás között a 3 és több szobás lakások aránya 14 százalékponttal növekedett, az ilyen otthonok 2001-ben már az állomány felét tették ki. Még szembetűnőbb a komfortosösszkomfortos lakások súlyának változása, ma már az állomány háromnegyede ebbe a két felsőbb minőségi kategóriába tartozik. A kétségtelen látványos fejlődés ellenére viszont még minden 6-7. lakás komfort nélküli vagy szükséglakás. 3. ábra A lakásállomány minőségi jellemzői
Vízvezetékkel ellátott Gázhálózatba bekapcsolt Vízöbl. WC-vel ellátott 1970 után épült 3 és több szobás Sándorfalva Összkomfortos
Többi város 0
20
40
60
lakások aránya, %
80
100
KÖZLEMÉNYEK
621
A lakossági vezetékes gáz használata már régóta nem jelent luxust, különösen a Dél-Alföldön. A sándorfalvi lakások nyolctizedébe be van vezetve a gáz, csaknem annyiba, mint a vezetékes víz. Óriási gondot jelent viszont a csatornázottság hiánya. A szennyvíz házi csatornákon keresztül jut a tárolókba, ami sajnos nagyon sok esetben egyet jelent a szikkasztóval. A csatornahálózat és a tisztítómű hiánya a súlyos környezetterhelésen túl hátráltatja az ipartelepítést is. A várossá válással az önkormányzat az égetően szükséges beruházáshoz biztosabban érkező költségvetési támogatásban reménykedik. A lakásállomány minőségi összetétele egyelőre – érthetően – inkább községi, mint városi jelleget mutat: felszereltségben elmarad a többi város átlagától, viszont nagyobbak az otthonok, és lakóik száma is több. Szolgáltatások Sándorfalva a Szegedi kistérség része. A nagyváros vonzereje oly erős, hogy az nemcsak saját kistérségére, hanem az egész megyére, sőt azon túlra is kiterjed. Szeged árnyékában nem lesz könnyű az új kisvárosnak – városként viselkedve – vonzást gyakorolnia a környező falvakra. Az első lépések egyike ezen az úton, hogy a még község Sándorfalva polgármesteri hivatalában 2005 májusától – a közeli Szatymaz és később Dóc lakosságát is szolgálva – okmányiroda működik. Hozzá hasonlóan a mikrokörzeti szerepkört erősíti az ugyanezen községekre kiterjedő hatáskörrel létrehozott rendőrőrs. A lakosság kiskereskedelmi üzletekkel való ellátottsága (10 üzlet/1000 lakos) nem különösebben magas, alatta marad a hasonló nagyságú városok átlagának. Az okok között Szeged közelsége mellett a település viszonylagos elzártságát lehet elsősorban megemlíteni, azt, hogy nem halad át rajta nagy forgalmat lebonyolító főút. A 2004 végén működő 85 bolt között a legnagyobb hányadot a mindennapi szükségleteket kielégítő, elsősorban élelmiszert árusító egységek, illetve az iparcikk jellegű vegyesboltok képviselik, amelyek viszont a hétvégeken a kiskertjeikbe érkezőket is ellátják. A nagyobb üzletláncok közül egyedül a CBA képviselteti magát a városban. A kiskereskedelmi egységekből többek között 24 árusít élelmiszereket, 9 ruházati, 6 használt cikkeket, 2-2 zöldséget, illetve hentesárut. Az üzemanyagtöltő-állomások száma ugyancsak 2, és van egy gyógyszertár is. A vendéglátóhelyek száma 33, ezek egyik fele étterem és cukrászda, a másik fele borozó. A szállóvendégek a 20 férőhelyes Lugas Panzióban éjszakázhatnak, vagy a falusi vendéglátás keretében válaszhatják a 2 magánszállás valamelyikét. Sándorfalva nem rendelkezik idegenforgalmi nevezetességgel, azonban a közelmúltban nyílt meg a homokbánya területén egy szép, tiszta vizű strand, mely egyben szörfözési lehetőséget is nyújt. Jelenleg fejlesztés alatt áll. A lakosság a pénzügyeit helyben a Szatymaz és Vidéke Takarékszövetkezet kirendeltségén intézheti, melynek üzletházában bankjegykiadó automata is üzemel éjjelnappali bedobó trezorral. Ezenkívül még az OTP Bank tart fenn ATM-et a településen. Nyilvános telefonállomás a város 15 különböző pontján áll a lakosság rendelkezésére. A sándorfalviak alapfokú gyógyellátása 4 háziorvosra, közöttük egy gyermekorvosra hárul. Az orvosok leterheltsége – több mint kétezer lakos orvosonként – a többi város és a megye átlagánál lényegesen nagyobb. A járóbeteg-szakellátást 2 fogorvos képviseli, így a betegeket lényegében minden szakágban Szeged egészségügyi intézményei fogadják. A pozitív migrációs folyamatok hozadéka többek között az, hogy növekszik a településen a közösségi gondoskodásra igényt tartó generációk létszáma. A legfiatalabbak nappali elhelyezésére, gondozására az önkormányzat egy bölcsődét tart fent. Az intézmény meglehetősen zsúfolt, a 20 férőhelyre 2004-ben 28 kisgyermeket írattak be, így a 4 szakképzett gondozónőre egyenként 7 gyermek jutott. A szülők az otthoni gyermeknevelési gondjaik megoldásához 3 védőnő segítségére számíthatnak. A település óvodájának története még 1883-ra nyúlik vissza, amikor az „nyári menedékház”-ként működött. Az intézmény 1984-ben egy új épülettel gazdagodott. Ennek 20. évfordulóján vette föl az óvoda a Pipacs Óvoda nevet, utalva a falu alapításkori „becenevére”, amit az új házak megszokott zsúpfedelet felváltó piros cserépfedése miatt kapott. Az intézmény három különböző helyen működik együttesen 192 férőhellyel, ahol 2004-ben 8 csoportban 216 óvodásról gondoskodtak. Az óvodák meglehetősen zsúfoltak, hiszen 100 férőhelyre 112 gyermek jut, míg a megye többi városában csak 92. A sándorfalvi általános iskola a településalapító Pallavicini Sándorról kapta a nevét. Az intézmény 25 osztálytermében 2004-ben 689 gyermek tanult. Az egy osztályra jutó tanulólétszám kissé alacsonyabb a többi város átlagánál, ami kedvezőbb feltételeket teremt a minőségi munkának. Az általános iskola világhálóra kötött számítógépekkel rendelkezik, a diákokat és a tanárokat 60 számítógép várja. Középfokú tanulmányok folytatására csak felnőttképzés keretében van helyben lehetőség. A Budakalász Gimnázium Sándorfalvi
622
KÖZLEMÉNYEK
Tagiskolájában a 2004-es tanévben 72-en tanultak. Alapfokú művészeti oktatás is folyik a városban, az iskola 1996-ban a helyi közművelődési szakemberek kezdeményezésére alakult meg. A fiatalok bármely művészeti ág közül választhatnak kedvük szerint. Sándorfalván egy idősek klubja működik, amelynek 25 férőhelyén éppen ennyi idős ember nappali ellátásáról, étkeztetéséről gondoskodnak. Az ellátottság – ezer 60 éves és idősebbre jutó 16 férőhely – kedvezőtlenebb a megyei átlagnál. Szállást is biztosító idősek otthonával nem rendelkezik a település, de meleg étellel, kisebb-nagyobb segítségnyújtással otthonukban támogatják a rászorulókat, 2004-ben összesen 82 embert. A társadalmi életet erősítő nonprofit szektor Sándorfalván is virágzik. A lokálpatrióták által alapított 24 civil szervezet (alapítványok, egyesületek) tevékenységi köre igen szerteágazó, foglalkoznak sport- és szabadidős tevékenységgel, oktatással, kultúrával, településfejlesztéssel, polgárvédelemmel, valamint gazdasági érdekvédelemmel. Van egyesülete többek között az iskolásoknak és a nyugdíjasoknak, a nagycsaládosoknak és a mozgáskorlátozottaknak, a polgárőröknek és a tűzoltóknak, továbbá – helyi specialitásként – a citerásoknak, bejegyeztek gazdakört, ipartestületet és vadásztársaságot. A településnek van Teleháza, a megyei I. osztályban szereplő férfi és NB II-es női labdarúgócsapata. A civil szférát ugyancsak izmosító momentumként itt említhető meg, hogy a város a Temes megyei Újszentessel (Dumbravita) testvér-települési kapcsolatot alakított ki. Az önkormányzat legsürgősebb tervei között – ha ahhoz pályázati pénzeket tudnak szerezni – egy új, 12 tantermes általános iskola és egy tornacsarnok építése szerepel. Ez utóbbinak, illetve az ugyancsak kész tervekkel bíró multifunkcionális művelődési központnak fontos szerepet szánnak a város közösségi életének formálásában.
A Területi Statisztika minden kedves előfizetőjének, olvasójának, pártolójának meghitt karácsonyt és eredményes új évet kíván
a szerkesztőség
