Új városaink II. Előző számainkban már hírt adtunk róla, hogy 2007. július 1-jei hatállyal a köztársasági elnök városi címet adományozott kilenc magyar nagyközségnek. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, Pest megyei és Vas megyei új városokról szeptemberi számunkban írtunk. Az ismertetéseket mostani számunkban folytatjuk. Olvasóink tudják, hogy a Területi Statisztika hagyományos témái közé tartozik az urbanizáció is. Jelen számunknak több írása foglalkozik a városok eredményeivel és problémáival. Talán túl nagy merítésnek tűnik, hogy egyaránt terítékre kerültek Magyarország és Európa legnagyobb városai, valamint a legújabbak, Ácstól Törökbálintig. Szerkesztőségünk úgy gondolja, hogy ez így igazságos. A kilenceknek azt kívánjuk, hogy fejlődjenek, környezetüknek szolgáljanak, és közösségeiket megtartva ne essenek bele a nagyok hibáiba.
SZABÓ SÁNDORNÉ Ács „…e helyen hajdan: Ad status római telep volt. …s ebből Ads, melly rövidítés a magyarnál különben is természetes, mostani Ács nevét is ki lehet hozni.” (Fényes Elek) Ács a Dunával és Győr-Moson-Sopron megyével határosan Komárom-Esztergom megye északnyugati részén, Komáromtól 10 km-re nyugatra fekszik. Földrajzi elhelyezkedése révén rendkívül jó közlekedési adottságokkal rendelkezik, mivel a Budapest–Bécs vasút és közúti főútvonal mellett helyezkedik el. Területe a megye települései közül a legnagyobb, mintegy 103,8 km2. A Komáromi kistérséghez tartozik. Várossá nyilvánításával a megye városainak száma tizenegyre emelkedett. A város története Létezik olyan legenda, miszerint a település a nevét a királyi szolgálatban álló ácsokról kapta, akik az Árpád-korban telepedtek le. Első írásos említése 1138-ban Olt, 1297-ben Ville Alch. Ács pedig már a római korban lakott volt. A Kr. u. I. században kialakult Duna menti limes erődítményei helyezkedtek el területén. Első ismert birtokosai 1346-ból nagymartoni Simon fia, később 1453-ban Pál és Vilmos fraknói grófok voltak. 1540-ben teljesen elpusztították a törökök, és csak 1643 után népesült be véglegesen. Területe többször gazdát cserélt, török kori birtokosa a Hathalmi család volt, majd a Kolos, Lengyel és Poglányi családok tulajdonába került. A XVII. sz. második felében a pannonhalmi apátság, a század végén pedig gróf Esterházy Károly szerzett itt nagyobb birtokot. A település gazdasági fellendülése e család nevéhez fűződik. Juhtenyésztéséről és gyümölcstermesztéséről lett híres. 1824-ben Lichtenstein Alajos birtoka volt, később a Zichyeké. Utóbbiak kastélya a város nevezetes épülete. Az 1848-as szabadságharc alatt Komárom közelsége miatt több véres csata dúlt Ács környékén. Ekkor már mintegy 3800 lakost írtak össze. Az 1867-es kiegyezést követően megindult gazdasági fejlődés eredménye az 1871-ben alapított cukorgyár. A földterület művelési módjának sajátossága, hogy határában 1863-ban, illetőleg a két világháború közötti parcellázások után 13 farmtanya épült. A polgárosodás kezdetére utal, hogy már a XX. sz. elején megalakult az Iparoskör, ezt követte a Gazdakör. Az 1920-as évektől pedig egyre több egylet, kör, testület és szervezet működött a városban.
596
ÚJ VÁROSAINK II.
Népesség, népmozgalom Ács lakossága 2007 elején 7223 fő volt (szinte azonos Nyergesújfalu népességnagyságával). A népesség az 1960-as évekig dinamikusan növekedett. A népszámlálások adatai szerint 1960. január 1-jén érte el a település eddigi legmagasabb lélekszámát (8507 főt). Az ezt követő két évtizedben a természetes szaporodás a felére csökkent, az elvándorlás pedig felerősödött: 1970 és 1980 között meghaladta az ezret. Az 1980-as évtizedben az élve születés visszaesett, a halálozások pedig megszaporodtak, és az elvándorlás is tovább folytatódott. E folyamatok következtében a város lakónépessége 1990-ben mintegy 1400 fővel volt kevesebb, mint 1960ban. A csökkenés az 1990-es években megállt, a természetes fogyást kompenzálni tudta a beköltözők száma. A legutolsó cenzust követően a népesség száma 7200 fő körül stagnál. 1. ábra 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0
A népesség számának alakulása, 1870–2006*
Fő
1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
* 1960-ig jelen lévő, 1970-től lakónépesség.
1. táblázat A népmozgalom főbb mutatói, 1970–2006
Időszak 1970–1979 1980–1989 1990–2001 2002–2006
Az élve születések
18,0 12,8 12,8 9,1
A halálozások
A természetes szaporodás, illetve fogyás (–)
1000 lakosra jutó évi átlaga 12,4 5,5 14,0 –1,2 15,8 –3,0 13,6 –4,5
A vándorlási különbözet
–12,8 –7,2 4,1 3,2
A népesség nemenkénti összetételét az áttekintett időszak egésze során nőtöbblet jellemezte. A nők aránya az utóbbi közel két évtizedben lényegében alig változott. 1990-ben 1000 férfira 1067 nő jutott, 2007-ben pedig 1061. Ez utóbbi mindössze hattal több, mint a megye többi városában. A település népessége a megyei tendenciához hasonlóan öregedett, amit az időskorúak (64 évesek és idősebbek) hányadának mérsékelt emelkedése, a gyermekek (0–14 évesek) arányának csökkenése jelez. Míg 1980ban a város lakosságának 22,8%-a tartozott a gyermekkorúak közé, addig negyedszázaddal később mindössze 17,4%-a. Módosult a lakosság családi állapot szerinti összetétele is. A nőtlenek, a hajadonok aránya emelkedett, és mérséklődött a házasok aránya. Ugyanakkor a 15 éves és idősebb népességének 1970-ben még csak egy, 2001-ben viszont már 6,5%-a volt elvált, s gyakrabban fordultak elő az özvegyek is. Gyakoribbá vált az élettársi kapcsolat: 2001-ben 195 pár választotta az együttélésnek e formáját. A népesség iskolázottsága – az általános tendenciával egyezően – számottevően emelkedett. Jelentősen visszaszorult az alacsonyabb, 1–8 osztályos végzettséggel rendelkezők hányada, ugyanakkor a középfokú végzettségűeké nőtt, és a diplomásoké is magasabb lett. Az utóbbi három évtized alatt az érettségivel rendelkezők száma megháromszorozódott, a diplomásoké pedig megduplázódott. Az iskolai végzettség tekintetében
ÚJ VÁROSAINK II.
597
szembetűnő, hogy nemcsak az érettségizettek, hanem a főiskolai oklevelet, egyetemi diplomát szerzettek között is több a nő, mint a férfi. 1970-ben még két és félszer több diplomás férfi élt Ácson, mint nő, 2001-re 54%-os arány következett be a nők javára. A fejlődés ellenére az iskolázottsági szint némileg alacsonyabb a megyei átlagnál. A 2001-es cenzuskor Ácson 2629 háztartást írtak össze, alig valamivel többet, mint 1970-ben. Míg szám szerint alig volt változás, jelentősen módosult a háztartások összetétele. Az egy-, illetve kétszemélyes háztartások hányada emelkedett, ezzel szemben a népesebbeké (5 vagy annál több személlyel rendelkezőké) alacsonyabb lett. Az 1970. évi 37%-kal szemben 2001-ben az ácsi háztartások több mint felében már csak legfeljebb két ember élt együtt. 2. táblázat A háztartások főbb adatai Megnevezés A háztartások száma Ebből: az egy személyből állók aránya, % a két személyből állók aránya, % a 3 személyből állók aránya, % a 4 személyből állók aránya, % az 5 és több személyből állók aránya, % A 100 háztartásra jutó személyek száma
1970 2 611 11,7 24,8 25,4 21,4 16,7 316
1980 2 619 15,2 28,6 21,2 21,7 13,3 296
1990 2 590 20,8 29,4 19,5 19,4 10,9 275
2001 2 629 23,1 28,0 19,4 17,6 11,9 274
Gazdasági helyzet A település gazdasági életében mindig a földművelés és az állattenyésztés volt meghatározó. A mezőgazdasági kultúra évszázados hagyományai napjainkban is elevenen élnek. A mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, a helyi, szolgáltatás jellegű kézműipar korán kifejlődött, sokaknak nyújtott évszázadokon keresztül biztos megélhetést. Meghatározó jelentőségű volt, amikor 1871-ben Patzenhofer Konrád Ácsi Cukorgyár néven üzemet alapított a településen. A gyár az 1900-as évek elejére érte el csúcsteljesítményét, nyersanyagfelvevő körzete a Kisalföldet és a Csallóközt fogta át. A gyár már az indulásnál a legjelentősebb munkaadóvá vált. Kampányidőszakban 1000–1200 embernek adott munkát, holtidőszakban is 150–200 főt foglalkoztatott. A II. világháborút követően államosították, a rendszerváltással pedig privatizálták. 1995-ben további négy hazai cukorgyárral Magyar Cukor Részvénytársaság néven összevonták tulajdonosaik. További néhány év működés után 2001-ben leszerelték a gépeket, és a gyár végleg bezárta kapuit. A rendszerváltással új vállalkozási, tulajdonosi formák jelentek meg, a kisvállalkozások száma megszaporodott. 2006 végén Ácson 467 vállalkozást tartottak nyilván, háromnegyedük egyéni, míg a társas vállalkozások száma nem érte el a 110-et. Legtöbb vállalkozást (115-öt) az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágban regisztráltak, ezt követte a kereskedelem, javítás (77) és az építőipar (68). Ácson ezer lakosra 65 regisztrált vállalkozás jutott, ami a Komáromi kistérség átlagának kétharmada, a megyei átlagnak pedig 62%-a. A vállalkozások mellett a civil szférát képviselő nonprofit szervezetek is jelen vannak a városban, 2006 végén 30-at tartottak nyilván. 2. ábra A regisztrált vállalkozások főbb gazdasági ágak szerint, 2006. december 31.
Szállítás, raktározás 8%
Ipar 6%
Egyéb 13%
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás 11% Építőipar 15%
Ingatlanügyek 25%
Szálláshelyszolgáltatás 6%
Kereskedelem, javítás 16%
598
ÚJ VÁROSAINK II.
Jelenleg a legnagyobb foglalkoztatók a Hartann Hungary Tojáscsomagoló-anyag Gyártó és Forgalmazó Kft., a sertéstenyésztéssel foglalkozó, magyar–olasz tulajdonú Fiorács Kft., valamint az 1800 hektáron gazdálkodó Ácsi Mezőgazdasági Szövetkezet. A jövőben foglalkoztatási, gazdasági szempontból meghatározó lehet a bezárt Ácsi Cukorgyár helyén kialakított ipari park. A Bécs–Budapest vonalhoz kapcsolódó iparvágánnyal rendelkező, 44 hektáros területen több mint 15 ezer négyzetméteres épületnek keresnek új funkciót. A 2001. februári népszámlálás adatai szerint az Ácson élő foglalkoztatottak száma 2788 fő volt, több mint felüknek helyben volt a munkahelye. Mintegy 1300 fő naponta ingázott, többségüket a szomszédos Komárom, valamint Győr nagyobb (NOKIA, Audi stb.) vállalkozásai alkalmazták. Az Ácson lakó foglalkoztatottak fele az ipar, építőipar területén dolgozott, csupán tizedüknek adott munkát a mezőgazdaság, valamint az erdőgazdaság. A vállalkozások számán túl egy-egy település lakóinak gazdasági helyzetét a befizetett személyi jövedelemadó nagysága is jellemzi. Ácson 2006-ban 3379 személy fizetett jövedelemadót. Az szja alapját képező jövedelem adózónként 1 millió 418 ezer forint volt, egy adózó átlagosan 258 ezer forinttal járult hozzá a nemzetgazdaság, ezen belül Ács szja-bevételeihez. Az szja-t fizetők aránya azonos volt a megyeivel, de nem érte el a városok átlagát. A 2006. év végi adatok szerint a település 82 kiskereskedelmi üzlettel rendelkezett. Az üzletek közül 21 élelmiszer-szaküzlet, valamint élelmiszer jellegű üzlet és áruház volt; az üzletek 62%-át egyéni vállalkozók működtették. A jelentősebb arányokat képviselő üzlettípusok közül iparcikket áruló üzletből 28, ruházati és textilszaküzletből összesen 12 található a településen. A városba látogatókat jelenleg a Duna partján lévő Natúra kemping 20, valamint Vaspusztán a falusi turizmus keretében kialakított szálláshely 6 férőhellyel várja. A település vendéglátóhelyekkel való ellátottsága kedvezőtlenebb a városok és a megye átlagánál. A 31 vendéglátóhelyből 18 étterem, cukrászda, ezeket egy kivételével egyéni vállalkozók üzemeltetik. Lakáshelyzet, infrastruktúra Ács arculata ma még kimondottan falusias. A település lakóépületei főként földszintesek, vagy legfeljebb tetőtér-beépítésesek. A 2001. évi népszámláláskor regisztrált 2562 lakóház közül mindössze 44 volt emeletes. Ezzel összefüggésben a házak szinte mindegyikében egyetlen lakás található. Átlagos alapterületük 82 m2, közel azonos a községi átlaggal. Komfortosság és felszereltség tekintetében összetételük is a községek mutatóihoz hasonlít; több mint felük összkomfortos, közel ötödük pedig komfort nélküli. 3. táblázat A lakások közművesítettsége, 2006
Terület Ács Komáromi kistérség Városok Komárom-Esztergom megye
A közüzemi szennyvíz- A háztartási vezetékes csatorna-hálózatba gázt fogyasztó háztartások aránya a lakásbekapcsolt lakások aránya, % állományon belül, % 81,8 75,0 68,2 93,4 76,4 58,8 96,2 82,2 35,0 94,5 76,9 45,1
A közüzemi vízhálózatba
Ács mintegy 7200 lakójának 2006-ban 2665 lakás nyújtott otthont. A laksűrűség magasabb volt a megyeinél: 100 lakásra 271 lakos jutott. A településen az utóbbi évtizedben felgyorsult a műszaki infrastruktúra fejlesztése, a város belterületén szinte teljességgel kiépült a vezetékes ivóvíz-, a szennyvíz-, a gáz- és villamosenergia-hálózat. A közlekedés, az elérhetőség szempontjából a város helyzete kedvező, mivel a megyét átszelő Budapest– Bécs vasút és közút mellett fekszik. Az M1-es autópálya a település központjától mindössze 4 km-re van. Komáromhoz ma is sűrű buszjárat köti, naponta 14 járatpár szállítja a két település között az utasokat. A város belterületi útjai szilád burkolattal ellátottak. Néhány év kihagyás után újraszerveződött a helyi autóbuszközlekedés, 11, illetve 12 km-es szakaszon két viszonylaton vehető igénybe. Személygépkocsival való ellátottság átlag alatti, 2006 végén a személygépkocsik ezer lakosra jutó száma (260) nem érte el a megyei átlag kilenctizedét sem. A járművekhez szükséges üzemanyagot a település két benzinkútja biztosítja.
ÚJ VÁROSAINK II.
599
Az infrastruktúra részét képező kiépített telefonhálózat jelentősége az utóbbi években a mobiltelefonok elterjedésével egy időben csökkent. A távbeszélő-fővonalak száma 2006 végére 1900-ra mérséklődött, ezer lakosra 265 egyéni távbeszélő-fővonal jutott. A kábeltelevíziós hálózat régóta kiépített a településen, a lakások hattizedében látható a helyi adás. Oktatás, egészségügy A város oktatásügye több mint 360 évre vezethető vissza. Református elemi népiskolája 1643-ban létesült. A katolikusok a XIX. sz. elején elemi fiókiskolát, 1894-ben óvodát létesítettek, majd 1927-ben leányiskola épült, melyben 1948-ig az Isten Megváltó Lányai rend apácái tanítottak. Jelenleg a város két óvodájában 237 óvodás gyermekkel 10 csoportban 20 óvodapedagógus foglalkozik. 100 óvodai férőhelyre 98 gyermeket írtak be, ez magasabb szám, mint a megyei (91) átlag. A városban két iskola: a Jókai Mór Általános Iskola és a Gárdonyi Géza Általános Iskola és Szakiskola működik. Ez utóbbi a Bábolnai Zeneiskola kihelyezett tagozatának is otthont ad. Az általános iskolákban a 2006/2007. tanévben 698 tanuló vett részt nappali oktatásban, 63 főállású pedagógus irányításával. Az osztálytermek száma 35 volt. A fejlődési zavarokkal, tanulási gondokkal küzdő diákok képességfejlesztő órákon vettek részt, az enyhén sérült gyermekek számára gyógypedagógiai oktatást is biztosítottak. Az oktatási alapfeladatokat ellátó általános iskolában esti tagozaton, felnőttek részére gimnáziumi érettségi megszerzésére van lehetőség. A szakiskolában a helyi, illetve a komáromi foglalkoztatók igényeihez igazodva műanyag-fröccsöntőket képeznek. Az egészségügyi alapellátást 2006 végén öt háziorvos biztosította (négy a felnőttek és egy a gyermekek számára). Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra 1445 lakos jutott, ami kevesebb, mint a városi átlag (1474). A háziorvosok – az alapfelszereltségen kívül – jól felszerelt laborral rendelkeznek. A városban 2 védőnő segíti az anyákat kisgyermekeik gondozásában. A betegellátás érdekében egy gyógyszertár működik a településen. A járóbeteg-szakellátást 2 fogorvos képviseli, így a betegeket lényegében minden más szakágban Komárom egészségügyi intézményei fogadják. A Zichy-kastély Ácson egy idősek klubja működik, amelynek 35 férőhelyén 25–30 idős ember nappali ellátásáról, étkeztetéséről gondoskodnak. Az ellátottság – ezer 60 éves és idősebbre jutó 29 férőhely – kedvezőbb a megyei átlagnál. Szállást is biztosító idősek otthonával nem rendelkezik a település, de meleg étellel, kisebb-nagyobb segítségnyújtással otthonukban támogatják a rászorulókat, 2006-ban összesen 150 embert.
SZŰCS ANNA
Körösladány Békés megye 19. városa, Körösladány, a megye északi felén, a Szeghalomi kistérségben, a Sebes-Körös torkolati szakaszához közel helyezkedik el. A város területe a Tiszántúlnak ahhoz a térségéhez tartozik, amelyet Berettyó-vidéknek neveznek. A város 123,8 km2 területén 4898 fő lakik, népsűrűsége 39,5 fő/km2. A folyók gátak közé terelése átalakította ugyan a környezetet, de mai napig is talán a legközelebb áll az Alföld eredeti viszonyaihoz. A város határai közelében a Körös–Maros Nemzeti Park több védelem alá helyezett területe szolgálja ennek az ökoszisztémának a fennmaradását. Ma a halban gazdag folyók, a vadban gazdag mezők és az ártéri erdőrészletek a kisváros fontos idegenforgalmi vonzerői.
600
ÚJ VÁROSAINK II.
A város története Az újkőkorból fennmaradt leletek, az úgynevezett kunhalmok tanúskodnak arról, hogy a település története 7000 éves múltra tekint vissza. Az eltelt évezredek alatt népessége többször kicserélődött, de mint fontos vízi átkelőhely környékét folyamatosan lakták. A népvándorlás kezdetét a szarmaták által emelt, európai léptékkel mérve is páratlan védmű, az Ördög-árka napjainkban is követhető nyomvonala jelzi. A kisváros neve 1222-ben a Váradi Regrestumban Nadány formában tűnt föl először. Körösladány mai közigazgatási területén Nadányon kívül ekkor még hat település volt, ezek Győrfölde, Károly, Szentmihály, Süvöltő, Méhes és Fás. 1466-ban írták először a település nevét Ladánynak, majd 1564-től a Körös (Keres) megkülönböztető jelző került a név elé. A település területe évtizedeken át a Nadányi család birtoka volt, 1720-tól viszont a Harruckern családhoz került. Körösladány fejlődésének jelentős állomását jelentette, amikor a báró Harruckern család kihalását követően, 1798-ban, örökség és vásárlás útján báró Wenckheim Xavér Ferenc (1696–1775) családja szerezte meg a Mezőberénytől Bucsáig terjedő körösladányi uradalmat. A község fejlődésében meghatározó volt az 1891-es év. Ekkor készült el a községen áthaladó, Gyomát Szeghalommal, illetve Nagyváraddal összekötő vasútvonal, amely bekapcsolta Körösladányt az országos közlekedés vérkeringésébe. A település lakosságának megélhetését általában a mezőgazdaság biztosította, de az 1960-as évek elejétől megindult gazdasági, főleg ipari fejlesztést követően módosult a foglalkoztatottság szerkezete, ami egyben a lakosság életszínvonalára is pozitív hatással volt. Népesség–népmozgalom Körösladányt 1870-ben 6021-en lakták, ezt követően népessége 1949-ig folyamatosan növekedett, amikor is történetének legnagyobb népességét regisztrálták, 8269 főt. Körösladány népességének növekedését 1949-ig a születéseknek a halálozásokat meghaladó száma, azaz a természetes szaporodás határozta meg, az 1949–1979 közötti évek népességfogyását a természetes szaporodást meghaladó elvándorlások, az 1980–1989 közötti évekét viszont már a természetes fogyás és a negatív vándorlási különbözet együttesen okozták. 1990-től kezdődően a természetes fogyás is felerősödött, és az elvándorlásokkal együttesen vezetett a lakosság számának csökkenéséhez. 2006-ban az ezer lakosra jutó élve születések száma a Szeghalomi kistérség településeinek átlagánál alacsonyabb, a halálozásoké viszont magasabb; emiatt a népességarányos természetes fogyás nagyobb volt a kistérség átlagánál. Körösladány népességre vetített természetes fogyása intenzívebb volt, mint az 5000 fő alatti népességű városoké. 1. táblázat A népmozgalom főbb mutatói, 1970–2006 Körösladány Időszak, év
Az élve születés
A halálozás
1970–1979a) 1980–1989a) 1990–2001a) 2002 2003 2004 2005 2006
15,7 12,7 11,8 9,2 8,1 7,9 10,1 5,5
12,9 14,8 18,0 14,9 16,1 16,9 17,5 14,4
Békés megye
A terméA belföldi szetes vándorlási szaporokülöndás, illetve bözet fogyás(–)
Az élve születés
A halálozás
A terméA belföldi szetes vándorlási szaporokülöndás, illetve bözet fogyás(–)
1000 lakosra jutó évi átlaga 2,8 –2,1 –6,2 –5,7 –8,1 –8,9 –7,5 –8,9
–10,5 –7,3 2,3 –0,6 6,9 –10,7 –2,2 –1,8
a) Az időszak (évtized) eleji népszámlálás adatához viszonyítva.
15,3 11,5 11,2 8,9 8,6 8,1 8,5 8,1
13,1 14,2 16,3 14,1 14,8 14,5 15,0 14,7
2,1 –2,7 –5,1 –5,3 –6,2 –6,4 –6,5 –6,6
–2,6 –3,0 1,7 –2,9 –2,7 –3,5 –2,8 –4,7
ÚJ VÁROSAINK II.
601
A népesség évtizedek óta tartó csökkenése miatt 2007. január 1-jén a város lakossága csupán mintegy háromnegyede volt az 1970. évinek. A népesség nemek szerinti összetétele nőtöbbletet mutat: 2007. január 1-jén ezer férfira 1067 nő jutott, ami 23-mal kevesebb, mint a megyei átlag. 1. ábra A népesség számának alakulása, 1870–2007* 10000
Fő
8000 6000 4000 2000 0 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
*1960-ig jelen lévő, 1970-től lakónépesség.
A településen élők korösszetétele megközelítőleg az átlagoshoz hasonló. A gyermekkorúak (0–14 évesek) és az időskorúak (65 évesek és idősebbek) aránya évtizedek óta magasabb a megyei átlagnál, ennélfogva a munkaerőpiacon aktívan részt vevőké viszont átlag alatti. 2007. január 1-jei adatok szerint az idős népesség és a gyermekkorú népesség eltartottsági rátája (29,3% és 24,4%) meghaladta a kistérségi és a megyei átlagot, az öregedési index (120,3%) a megyeinél kisebb, a kistérségi átlagnál viszont jóval nagyobb. A település lakosságának iskolázottsági szintje az elmúlt évtizedek során sokat javult, ennek ellenére 2001ben még mindig lényegesen kedvezőtlenebb volt, mint a megye településein általában. A 15 éves és idősebb népesség mintegy háromnegyedének volt legalább általános iskolai végzettsége; a 18 évesek és idősebbek közül legalább középiskolai érettségivel rendelkezők aránya közel 20%; a 25 évesek és idősebbek között 3,2%-ot tettek ki a diplomások. Az utóbbi évtizedekben Körösladányban is módosult a 15 éves és idősebb lakosság családi állapot szerinti összetétele; folyamatosan emelkedik a nőtlenek/hajadonok, az özvegyek és az elváltak aránya, miközben a házasoké egyre mérséklődik. Itt is teret kapott a párkapcsolat újabb formája, az élettársi kapcsolat. A 2001. évi népszámlálás időpontjában a 15 éves és idősebb férfiak 8,2, a nők 7,6%-a élt élettársi kapcsolatban. A 2001. évi népszámlálás során összeírt 1930 háztartásból 1418 – egyben családot alkotó – háztartás, 472 egyszemélyes háztartás volt, és 40 háztartásban családot nem alkotó személyek éltek együtt. A háztartásokban 4970 fő élt, háromtizedük foglalkoztatott volt, 4,8%-uk munkanélküli, 39%-uk inaktív kereső és 26%-uk eltartott. A háztartások átlagos nagysága, a 2,6 fő, kissé nagyobb, mint a megyében általában. A gazdaság főbb jellemzői A rendszerváltás után Körösladányt is elérte a vállalkozási hullám, sorra alakultak a gazdasági társaságok és az egyéni vállalkozások. 2006. december végén 231 vállalkozást – 37 társast és 194 egyénit – regisztráltak; a vállalkozói aktivitás közelítette a kistérség átlagát, viszont jelentős mértékben elmaradt a megyei átlagtól. A vállalkozások többsége a mezőgazdaságba (22%), az iparba, építőiparba (19%), a kereskedelem, javításba (18%), valamint az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatásba (17%) tartozott. A vállalkozások méretét tekintve a kis- és a mikrovállalkozások jelenléte a jellemző. A jelentősebb vállalkozások a Körösladányi Barátság Mezőgazdasági Szövetkezet, a Meta Vasipari Kft., a Rapidlog Kft., a Helvécia Protein Trade Kft., a Körösladányi Sütő Kft. és a Box Print Csomagolóeszköz-gyártó és Nyomdaipari Kft. A külföldi tőke is jelen van a településen. Külföldi tőkebefektetés segítségével épült fel Körösladányban a Henkel Magyarország Kft. üzeme.
602
ÚJ VÁROSAINK II. 2. ábra A regisztrált vállalkozások ezer lakosra jutó száma
60 50 40 30 20 10 0
2000
2001
2002
2003
Egyéni vállalkozás
2004
2005
2006
Társas vállalkozás
A 2001. évi népszámlálás szerint a város aktivitási és foglalkoztatási szintje alacsonyabbnak bizonyult a megyei átlagnál. A foglalkoztatottak száma 1511 fő volt; a foglalkoztatási arány 29,5%-ot tett ki, ami 2 százalékponttal alatta volt a megyei átlagnak, de közel egy százalékponttal meghaladta a kistérségi átlagot. 2001-es adatok szerint a foglalkoztatottak több mint fele az iparban, építőiparban, négytizede a szolgáltatásban és 8%-a a mezőgazdaságban dolgozott. A város gazdasági szervezetei 2001-ben az itt élő foglalkoztatottaknak csak a háromnegyedét tudták helyben foglalkoztatni, egynegyedük számára az ingázás maradt, azaz másik településen kényszerültek munkát vállalni. A népszámláláskor összeírt 239 munkanélküli többsége férfi. Az aktivitási arány (34%) mind a megyei, mind a kistérségi átlagnál kisebb. 3. ábra A népesség gazdasági aktivitás szerinti megoszlása, 2001 Eltartott 26%
Foglalkoztatott 29%
Munkanélküli 5%
Inaktív kereső 40%
2006 decemberében a városban 308 álláskereső regisztráltatta magát a munkaügyi kirendeltségen, többségük férfi, 31%-uk 180 napnál hosszabb ideje nem tud elhelyezkedni. A településen élők jövedelmi viszonyait többek között a személyi jövedelemadót fizetők száma és az adóköteles jövedelem nagysága érzékelteti. 2006-ban az itt élők négytizede fizetett személyi jövedelemadót, népességre vetített számuk a Szeghalomi kistérség átlagával közel azonos, de a megyei átlagnál kevesebb; a befizetett adó átlagos nagysága a kistérségi átlagnál 12%-kal nagyobb, a megyeinél viszont 13%-kal kisebb.
ÚJ VÁROSAINK II.
603
Lakásellátottság, infrastruktúra A település lakásállománya 2006. január 1-jén – az utóbbi öt évben 11-gyel csökkenve – 2028 lakásból állt, ennek valamivel több mint fele 1970 után épült. Az utóbbi évtizedek infrastrukturális fejlesztéseinek eredményeként nőtt a kommunális ellátottság színvonala. A közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 99%-os volt, a közcsatornával ellátottaké ettől jelentősen elmaradva, 18%-ot tett ki. A lakások kilenctizedét bevonták a rendszeres hulladékgyűjtésbe. 1994-ben érkezett meg a településre a vezetékes gáz, 2006-ban már 1457 gázfogyasztót regisztráltak. 1996-ra vált általánossá a vezetékes telefon, tíz évvel később 985 távbeszélőfővonallal rendelkezett a település. Az utcák szilárd burkolattal való ellátása 1998-tól vált folyamatossá, mára a belterületi aszfaltozott utak aránya mintegy 60%. 2. táblázat Az intézményi ellátottság néhány mutatója, 2006 1000 lakosra jutó Megnevezés
óvodai férőhelyek
általános iskolai tanulók
személygépkocsik
távbeszélőfővonalak
5000 főnél kisebb népességű városok
36,9
105,2
271,7
282,2
40,8
89,4
178,8
201,1
Ezen belül: Körösladány
Kastélyiskola, főbejárat
2006-ban a településen két bölcsőde működött, ahol 32 gyermek gondozását 6 szakképzett gondozónő látta el. A három óvodai feladatellátási helyen 184 gyermekkel 18 óvodapedagógus foglalkozott. A Tüköry Lajos Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 21 osztályában 38 pedagógus irányításával 438 tanuló tanult. Az egészségügyi alapellátást két háziorvos és egy házi gyermekorvos két ápolónő segítségével végezte. Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra 2006-ban 1633 lakos jutott, ami jóval nagyobb érték, mint a megfelelő lélekszámú városok átlaga (1272). 2006-ban, a városban megszálló 94 vendéget öt magánszállásadó 29 férőhellyel fogadta. Az itt élők és az idelátogatók 55 kiskereskedelmi üzlet és 24 vendéglátóhely szolgáltatásait vehették igénybe, amelyek nyolctizede egyéni vállalkozás keretében működött.
SÓLYOM ILDIKÓ – SZILÁGYINÉ BÍRÓ EDIT
Mándok Mándok Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északkeleti részén, a Nyírségben, Kisvárdától 21 km-re, Záhonytól – egyúttal a magyar–ukrán országhatártól is – mintegy 14–15 km-re található. Gépkocsival a 4-es számú főúton, vasúton a Mátészalka–Záhony vonalon érhető el. A Kisvárdai kistérségből idén kiválással létrejött Záhonyi kistérség két városa közül ez az egyik. Mándok várossá nyilvánításával Szabolcs-Szatmár-Bereg megye városi lakosságának aránya 52%-ra emelkedett.
604
ÚJ VÁROSAINK II.
A település története A település elnevezése személynévi eredetű, alapszava Mánd. Annak ellenére, hogy a Tisza kanyarulatának jelentős központja volt, mégis aránylag későn, 1382-ben tűnt fel a történeti forrásokban Mandok alakban mint a Toma nemzetségbeli Losoncziak birtoka. A XVII. század elején a Losonczi család itteni ágának kihalásával a feleségétől Forgách Zsigmond, a későbbi nádor örökölte. Ettől kezdve 1945-ig a Forgách család bírta területének nagyobb részét. A mezőgazdaság meghatározó szerepe mellett már a török megszállás idején megjelent az iparosság. Erre utal az, hogy 1595-ben I. Rudolf magyar király vásártartási rangot adott Mándoknak, és szabadalomlevelet néhány lakosnak. Fontos mérföldkő, hogy 1720-ban mezővárosi rangra emelkedett, így a megye akkori öt mezővárosának egyike lett, s a lakosai polgárjogot nyertek. Ez az ipar és a kereskedelem fellendüléséhez vezetett, és folytatódott a vásártartási jog fejlődésével megindult folyamat, amelynek eredményeként a Forgáchok Mándokot tették meg uradalmuk központjává. 1876-ban Mándok a tiszai járás székhelye lett, ami elősegítette, hogy a község ipari centrummá alakuljon, és meginduljon a polgárosodás. Az akkori viszonyok között korszerűnek számító gőzmalom, szeszgyár, fűrésztelep üzemelt a településen. 1949. január l-jétől a tiszai járás megszűnt. A járási rang elvesztésével Mándok növekedésében bizonyos megtorpanás következett be. Az 1960-as évektől viszont újabb kedvező fordulat vette kezdetét. Ebben az időszakban gimnázium létesült, és tüdőgondozó kórház működött. 1971-ben a település nagyközségi rangot kapott, Benk, Eperjeske és Tiszamogyorós településekkel közös tanács alakult. A közeli Záhony várossá válása (1989) azonban egy időre visszavetette a folyamatot, Mándok ez évi várossá nyilvánítása viszont ismét új fejlődési szakaszt nyitott. Népesség, népmozgalom Mándokon az 1870. évi első hivatalos népszámlálás idején 2020 főt vettek számba, 2007. január 1-jén pedig 4538 fő lakta a nagyközséget, ami azt jelenti, hogy az első népszámláláshoz viszonyítva a lakosságszám több mint kétszeresére emelkedett. A jelen lévő népesség növekedése tízéves periódusonként tekintve 1941-ig folyamatos volt, ekkorra a népességszám megközelítette az 5200 főt, a második világháború hatására azonban 1949-re 4700 főre apadt. Ezt követően lakóinak száma 1970-ig mérsékelten emelkedett, azóta pedig kisebb csökkenő trend jellemző. Lakosságszáma szerint Mándok Szabolcs-Szatmár-Bereg jelenlegi 25 városa között a 19. helyen áll. Mándok területe 29 km2, így 2007 elején 157 fő jutott egy km2-re. Népsűrűsége a korábbi városok átlagának nyolctizede, a megye átlagának viszont 1,6-szerese. 1. ábra 6000
Fő
A népesség számának alakulása*
5000 4000 3000 2000 1000 0
1870 1880
1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970
1980 1990 2001 2007
*1960-ig a jelen lévő, 1970-től a lakónépesség év eleji adatai alapján.
A népesség számát egyrészt a természetes szaporodás, illetve fogyás, másrészt a vándorlási különbözet alakítja. Az 1970-es években a születések és a halálozások egyenlege ugyan jelentős, 451 fős természetes szaporodást eredményezett, a vándorlási veszteség (438 fő) is közel ekkora volt, így a népesség száma csak kissé növekedett. Az 1980-as években a továbbra is számottevő negatív vándorlási különbözethez a természetes
ÚJ VÁROSAINK II.
605
szaporodás nagyfokú lassulása társult, amely csak kissé tudta mérsékelni az elvándorlásokból adódó népességcsökkenést, és ennek hatására 8%-os fogyás következett be. A rendszerváltozást követően, 1990–2001 között a vándorlási veszteség negyedére esett vissza, ezzel egyidejűleg azonban a születések és a halálozások egyenlege is negatívvá vált, ami együttesen további, a megelőző évtizedénél azonban kisebb (3%-os) népességcsökkenéssel járt. A 2000-es években általában negatív irányú változásokat mutatott a népességszám. 1. táblázat Főbb népmozgalmi folyamatok Év
Élve születés
Halálozás
Természetes szaporodás, illetve fogyás (–)
1970–1979 1980–1989 1990–2001. II. 1. 2001 2002 2003 2004 2005 2006
955 768 744 62 60 59 39 51 56
504 711 782 70 72 54 69 73 57
451 57 –38 –8 –12 5 –30 –22 –1
Vándorlási különbözeta) –438 –435 –108 –8 –27 8 –11 –2 –11
a) 2001-től belföldi vándorlási különbözet.
A város lakónépességének kor szerinti összetételét tekintve a gyermekkorú – 15 évesnél fiatalabb – népesség aránya (24%) magasabb a megye korábbi városai átlagánál, a 64 évesnél idősebbeké (12%) pedig ahhoz hasonló a 2001. évi népszámlálás adatai alapján. Mándokon száz felnőtt korúra 37 gyermekkorú és 18 időskorú jutott. Mindkét mutató magasabb a városok átlagánál, ami a felnőtt korúak fokozottabb eltartási kötelezettségét jelzi, főként a gyermekkorúak tekintetében. A népesség nemek szerinti összetételét vizsgálva a legutóbbi népszámláláskor ezer férfira 1057 nő jutott a településen, a többi város átlagánál 46-tal kevesebb, ami az átlagosnál kiegyenlítettebb nemek szerinti struktúrát jelez, összefüggésben a fiatalosabb korstruktúrával. Mándok lakosságának iskolázottsági szintjére jellemző, hogy a 2001. évi népszámlálás idején a 14 év felettiek 83%-a legalább befejezett általános iskolai végzettséggel, a 17 év felettiek 21%-a pedig legalább érettségivel rendelkezett, és a 24 évesnél idősebbeknek 4%-a szerzett egyetemi vagy főiskolai oklevelet. Az érettségizettek és a diplomások között a településen a nők vannak többen, arányuk mindkét iskolázottsági kategóriában 60%-ot meghaladó. A legutóbbi népszámláláskor Mándok népességének gazdasági aktivitás szerinti összetétele kedvezőtlenebb volt a megye városainak átlagánál. A foglalkoztatottak népességen belüli aránya 25%-ot, a munkanélkülieké 8%-ot tett ki, szemben a városokra jellemző 32, illetve 5%-kal. Száz foglalkoztatottra együttesen 272 inaktív kereső és eltartott személy jutott, csaknem másfélszer annyi, mint a városok átlagában. Lakónépességéből 1100 fő rendelkezett rendszeres munkavégzéshez kapcsolódó jövedelemmel (foglalkoztatotti státus), akik nyolctizede a szolgáltató jellegű ágazatokban, 15%-a az iparban, építőiparban, 3%-a a mezőgazdaságban tevékenykedett. A foglalkoztatottak valamivel több mint fele másik településre járt el munkavégzés céljából, ugyanakkor a környező településekről mintegy 100 főnek Mándokon adódott munkavégzési lehetősége, a településen így összesen 600 főt foglalkoztattak, főként a szolgáltatás területén. A város lakóinak 94%-a tartozott valamelyik egyházhoz. A felekezethez tartozók közel kétharmada reformátusnak, egyharmada katolikusnak vallotta magát. Gazdasági jellemzők Mándoki székhellyel 2006 végén 182 vállalkozást regisztráltak, amelyek közül 56 volt társas vállalkozás. A társas vállalkozások közül 30 korlátolt felelősségű, 25 betéti társaságként szerepelt a nyilvántartásokban. A 126 egyéni vállalkozás felét fő-, háromtizedét mellékfoglalkozású, a fennmaradó részét nyugdíjas vállal-
606
ÚJ VÁROSAINK II.
kozók működtették. A legtöbb vállalkozás a városban a kereskedelem, javítás (36,3%) és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (12,6%) ágakban koncentrálódott. A többi terület közül a szállítás, raktározásban, az ipar, építőiparban, valamint a mezőgazdaságban tevékenykedett a vállalkozások 8–12%-a. A települést mérsékelt vállalkozói aktivitás jellemzi, a vállalkozássűrűség viszonylag alacsony: ezer lakosra 40 vállalkozás jutott, amely a megyei átlagnak mintegy fele, a városok átlagának egyharmada. 2. táblázat A regisztrált vállalkozások száma gazdasági ágak szerint, 2006. december 31. Gazdasági ág Összesen Ebből: Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás Ipar, építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás
A regisztrált vállalkozások száma
megoszlása, %
182
100,0
19 21 66 10 15 23
10,4 11,5 36,3 5,5 8,2 12,6
Mándok gazdaságának fejlődését kedvezően befolyásolhatja, hogy a Záhonyi Vállalkozási Övezet része. Az övezet elsőként jött létre az országban. A befektetéseket az államilag garantált adó- és pénzügyi kedvezmények mellett ösztönözhetik a határ menti gazdasági együttműködésben rejlő előnyök, a szomszédos országok kiterjedt piacai. Az utóbbi években a település adottságait kihasználva megjelentek az Ukrajnából érkező áruk átrakására szakosodott cégek. Az M3-as autópálya Záhonyig történő megépítése újabb lökést adhat a térség fejlődésének. A város legnagyobb munkáltatója jelenleg az önkormányzat az intézményeivel együtt. Emellett azonban több jelentősebb cég működik a településen. Többségében csökkent munkaképességűeket (több mint 100 főt) foglalkoztat a szőnyeg- és lábtörlőkészítéssel foglalkozó Uwyta Rehabilitációs Foglalkoztató Kht., továbbá a valamivel kisebb (70 fős) Pro Team Kht., amely a só csomagolására, kiszerelésére, átrakására szakosodott. A közel 30 főt alkalmazó Transit Speed Kft. fő profilja a raktározás, szállítmányozás, vámszolgáltatás. Az előbbieknél kisebb létszámmal többek között sütőüzem, mélyépítő-ipari, villanyszerelési tevékenységű kft.-k működnek a településen. A civil szféra érdekeit 23 nonprofit szervezet képviselte, és 5 költségvetési szervezetet regisztráltak 2006 végén. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal adatai alapján 2006 decemberében mándoki lakóhellyel 451 munkanélkülit tartottak nyilván, a város munkavállalási korú népességének 15%-át. A munkanélküliek 23%-a pályakezdő volt, és 36%-uk tartósan, egy éven túl szerepelt a nyilvántartásban. A nyilvántartott álláskeresők kilenctizede a fizikai foglalkozásúak közül került ki, 55%-uk legfeljebb az általános iskola nyolc osztályát végezte el, háromtizedük szakiskolai, illetve szakmunkás-végzettségű volt, 15%-uk szakközépiskolai, technikumi vagy gimnáziumi végzettséggel rendelkezett. Lakáshelyzet, lakossági infrastruktúra Mándok lakásállománya 2007 elejére megközelítette a másfél ezret. Száz lakásra így 308 lakos jutott, ami Szabolcs-Szatmár-Bereg megye városainak és az ország hasonló népességnagyságú városainak átlagánál egyaránt magasabb laksűrűséget jelez. A 2001. évi népszámlálási adatok alapján lakásállománya csaknem teljes egészében természetes személyek tulajdonát képezte (mindössze 8 volt önkormányzati és 13 egyéb tulajdonban). A lakások több mint hattizede legalább három szobával rendelkezett, kéttizedük pedig négy vagy ennél több szobás volt, ami a megye városi átlagánál kissé magasabb részarány. A lakások alapterülete átlagosan 94 m2, és 57%-uk 100 m2-es vagy ennél nagyobb alapterületű, átlagos szobaszámuk (2,8) a megye városi átlagánál több; a száz szobára jutó lakók száma (104) így a településen kedvezőbb. Emellett azonban a lakások háromnegyede volt összkomfortos vagy komfortos, ami a községek átlagát ugyan meghaladta, de a városokét nem érte el.
ÚJ VÁROSAINK II.
607
A lakásállomány közel fele 1970 és 1989 közötti építésű, ennél korábban csaknem egyharmaduk, az 1990es években pedig 15%-uk épült. A 2000-es években az építések intenzitása mérsékelt volt, így hat év alatt Mándok lakásállománya 16 lakással bővült. A lakossági infrastruktúrát a kilencvenes évek közepétől kezdődően folyamatos fejlődés jellemzi. Az ivóvízhálózat már a hetvenes évek végén kiépült, jelenleg a lakásállomány 98%-a van vezetékes vízzel ellátva, ami a megye városi átlagát meghaladó érték. A csatornázottságban 1997-re értek el jelentősebb eredményt, amikorra a lakások 14%-át kötötték be a közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba. Ez az arány 2006-ra 68%-ra emelkedett, ami a megye városainak többségénél kedvezőbb. Ebből adódóan a közműarányossági mutató (a vízhálózatra jutó szennyvízcsatorna-hálózat hossza) a szabolcs-szatmár-beregi városok átlagának csaknem másfélszerese. A településen szennyvíztisztító telep üzemel. Egy évtizeddel ezelőtt kiépült a gázcsőhálózat, azóta a csatlakozott háztartások aránya 23%-ról 63%-ra emelkedett, e mutató azonban még nem éri el a megyei átlagot. 1999-től regionális hulladéklerakóval megvalósult a szervezett szemétszállítás. 2000-ben megtörtént a közvilágítás korszerűsítése, 2001-ben modernizálták és bővítették a telefonhálózatot, s 1995 óta folyamatos az úthálózat fejlesztése. 3. táblázat Közművesítettség, telefon-, személygépkocsi-ellátottság 2007 elején A közüzemi Egy km Vezetékes szennyvíz- közüzemi gázt csatorna- vízhálózatra fogyasztó hálózatba jutó közháztartás üzemi a lakásszennyvízbekapcsolt lakások állomány csatornaaránya, % %-ában hálózat, m 98,0 67,5 940 62,5 96,7 71,6 659 76,3 88,9 28,8 448 66,8
Az ivóvízhálózatba Terület
Mándok A megye városaia) A megye községeia) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye összesen
93,0
51,4
538
71,8
Ezer lakosra jutó
távbeszélőfővonal
személygépkocsi
151 280 175
187 284 208
229
247
a) A 2007. I. 1-jei közigazgatás szerint.
A település óvodája, amely 1975-ben épült, 2006-ban 175 férőhelyes volt, kihasználtsága pedig 111%-os. Általános iskolájába a környező Benk és Tiszamogyorós gyermekei is járnak, és az intézményben a 2006/2007es tanévben 650 tanulót oktattak. A középiskolai nappali tagozatos oktatás Záhony várossá fejlesztésével összefüggésben Mándokon megszűnt, a legutóbbi tanévben viszont elkezdődött a felnőttoktatás egy szakközépiskolai feladatellátási helyen.
Az oktatási centrum új épülete
Az oktatás mellett a lakossági infrastruktúra fontos eleme az egészségügyi ellátás. A településen 2006-ban két háziorvos praktizált, összevont hétvégi háziorvosi ügyelet, fogorvos és egy gyógyszertár állt a betegek rendelkezésére. Az idős magukra maradottak ellátását 4 tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthon biztosítja, közülük kettő (összesen 162 férőhellyel) megyei ellátási kötelezettségű, az önkormányzat kezelésében lévőkben pedig 110 férőhely áll rendelkezésre. Az idősek nappali intézményeiben további 20 fő segítésére adódik lehetőség. Mándok lakossága 56 kiskereskedelmi egységben vásárolhat helyben, ezek háromtizedének élelmiszer-árusítás a fő profilja. Ezenkívül változatos jelleggel több szaküzletet üzemeltetnek, és 15 vendéglátóhely is működik.
608
ÚJ VÁROSAINK II.
Intézményhálózatával – iskola, fogorvos, összevont hétvégi háziorvosi ügyelet – az új város térségi szerepkört is betölt. Kereskedelmi és egyéb szolgáltatásai – autószerelő műhely, benzinkút, gyógyszertár, háztartásigép-javítás, fodrászat, kozmetika, piac, posta stb. – a környező települések ilyen irányú igényeit is kielégítik. Műemlékek, kulturális élet, célkitűzések Az idelátogatók megtekinthetik az 1821-ben épült római katolikus, illetve az 1828-as építésű református templomot, amelyek késő barokk stílusban épültek, és műemlék-védettségűek. Szintén védett a hajdan szebb időket megélt késő barokk kastélyépület, amelynek felújítása jelentős állami támogatással ugyan elkezdődött, a munkálatok azonban abbamaradtak. Az 1970-es évek elejéig itt volt látható Mándok görögkatolikus fatemploma, amely építészetileg egyedülálló az országban. Építési éve vitatott – 1550 vagy 1640 körüli –, és jelenleg a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban látható. A város kulturális és sportélete színes. Ez évben második alkalommal rendezték meg az „Athos” lovas találkozót. A másik, nagyszámú közönséget vonzó rendezvény a hagyományőrző szüreti fesztivál. Citerazenekara van a településnek, fiataljai pedig ez évben elindították Mándok első online rádióját. 2005 novemberétől működő Közösségi Háza helytörténeti gyűjteménnyel, teleházzal várja az érdeklődőket. A város vezetése elsődlegesnek tartja az infrastruktúra fejlesztését. Fejlesztési elképzelései között szerepel a szennyvízcsatorna-hálózat 100%-os kiépítése, a csapadék- és belvízelvezető csatornarendszer kiépítésének folytatása, a további járdaépítés. Az önkormányzat célkitűzései közé tartozik a helyi foglalkoztatási lehetőségek bővítése, egy komfortosabb, szebb város megteremtése, a kistérségi mikrokörzeti szerepkör hatékony betöltése. Mindezek során az értékteremtés mellett célja az értékmegőrzés is.
MOLNÁR GYÖRGYNÉ
Kozármisleny Baranya megye városhálózatát az 1970-es évek végétől az 1990-es évek elejéig stabil struktúra jellemezte. Azután felerősödött a városodás folyamata: Pécsvárad, Sásd, Szentlőrinc, Bóly, Sellye, Harkány majd Villány kapott városi rangot. 2007 júliusától Baranya megyében Kozármislennyel együtt összesen 13 város található, népességük a megye lélekszámának (a 2007. év eleji adatok alapján) a 64%-át tette ki. (Arányuk az új város nélkül 63% volt.)
A város története Kozármisleny területén az első régészeti lelet (i. e. 1900–1800) a korai bronzkorból, a SomogyvárVinkovci kultúra népétől bukkant elő. A rómaiak is több emléket hagytak maguk után. A számos leletnek valószínű oka az, hogy a település közelében haladt el a most Baranya megyét átszelő legfontosabb római transzkontinentális hadiút, amely a mai Mitrovicnál kezdődött, érintette Pécset, Szombathelyt, Sopront és Bécset. Kozármisleny több kisebb településből alakult ki. Kozár neve 1332–1335 között Kosar alakban, Misleny neve 1266-ban Myslen változatban, Kiskozár neve pedig 1542-ben bukkant fel először az írott forrásokban. A Kozár településelnevezés a magyarsághoz csatlakozó kazár néptöredék itt letelepített csoportjára emlékeztet. A Misleny név szerb–horvát eredetű személynévből keletkezett. Kiskozár és Misleny falvakat 1928-ban előbb Kiskozár (ideiglenes név volt), majd Kozármisleny néven egyesítették. Az egyesített települések mindegyike
ÚJ VÁROSAINK II.
609
a török hódoltság alatt is folyamatosan lakott helység volt. A XVII. század végén és a XVIII. században a magyar lakosság mellé időről időre délszlávok települtek, akik részben asszimilálódtak, részben elköltöztek ezekből a falvakból. A XIX. század közepére Kiskozár – újabb betelepülések hatására – német többségűvé vált. Mislenybe ugyanennek az évszázadnak a második felében érkezett kevés számú német, a település azonban jobbára magyarlakta maradt. Népesség, népmozgalom Kozármisleny lakossága 2007 elején 5389 főt tett ki, ami azt jelenti, hogy a megye városainak sorában a hatodik legkisebb volt. A népesség száma az 1980-as években számottevően, a baranyai vidéki városok1 átlagánál sokkal dinamikusabban növekedett. E növekedés az 1990-es években tovább fokozódott, miközben a megye többi városában ez idő tájt már a fogyás volt a jellemző. A 2000-es évek elején a gyarapodás valamelyest mérséklődött, a helyzet azonban továbbra is jóval kedvezőbb volt, mint a hasonló jogállású településeken, amelyeken változatlanul népességszám-csökkenés mutatkozott. 1. táblázat A népesség számának alakulása Kozármisleny népessége Év
szám szerint
A megye többi városának népessége
az előző népszámlálás %-ában
szám szerint
az előző népszámlálás %-ában
1980
2369
–
98 838
–
1990
2948
124,4
99 437
100,6
2001
4090
138,7
96 084
96,6
2007
5389
131,8
94 404
98,3
A település népességszámának alakulásában meghatározó szerepe volt a vándorlásnak. Korábban a migrációs folyamatokat a nagyváros irányába történő vándorlás jellemezte. Főként a szélesebb körű munkalehetőségek vonzották az állást keresőket, akik többnyire nemcsak dolgozni jártak be a megyeszékhelyre, hanem le is telepedtek ott; valamint vonzerőt jelentett még a város színvonalasabb oktatási, egészségügyi vagy kulturális ellátottsága is. A kilencvenes években azonban lendületet kapott és jelenleg is tart az a szuburbanizációs folyamat, amely a migráció irányát a városból a községek felé fordította. Egyrészt a foglalkoztatásban korábban fontosabb szerepet betöltő nagyvállalatokat a kilencvenes években felszámolták, emiatt sokan hagyták el a várost az olcsóbb lakhatási és megélhetési lehetőségek reményében. Másrészt a megyeszékhely közvetlen közelségében fekvő települések bőséges és a pécsinél lényegesen olcsóbb telekkínálata vonzotta, vonzza az otthont teremteni szándékozókat. Számukra a fenti előnyök mellett további pozitívumot jelent a falusias környezet, a háztáji gazdálkodás lehetősége, valamint az, hogy a nagyváros által nyújtott szolgáltatások is könnyen elérhetők. A legintenzívebb bevándorlás Kozármislenybe az 1980–2006 közötti időszakot tekintve az ezredforduló utáni esztendőkben következett be. Az 1000 lakosra jutó migrációs nyereség ekkor megközelítette az évi 43 főt, ugyanezen időben a megye többi városában a vándormozgalom negatív egyenleggel zárult (sőt utóbbiakban már a kilencvenes évtizedet is ez jellemezte). A vándorlások mellett a természetes népmozgalom kisebb szerepet játszott a lélekszám alakításában. A természetes népmozgalmon belül a születési arányszám – csakúgy mint a megye többi városában – Kozármislenyben is folyamatosan mérséklődött ugyan, ám rendre meghaladta a vidéki városok átlagát. A halandóság – a fiatalabb korösszetétellel is összefüggésben – ugyancsak kedvezőbb volt itt, mint a megye másik 11 vidéki városában.
1 Itt és a továbbiakban Pécs nélkül.
610
ÚJ VÁROSAINK II. 2. táblázat A népmozgalom főbb adatai A születések
Időszak 1980–1989 1990–2000 2001–2006
A halálozások
A természetes szaporodás, illetve fogyás(–)
1000 lakosra jutó évi átlaga 9,8 4,1 9,2 2,0 7,8 2,8
13,9 11,2 10,7
A vándorlási különbözet
17,7 27,5 42,6
A népesség nemenkénti összetételét az áttekintett időszak egésze során alig érzékelhető nőtöbblet jellemezte. A férfi–nő arány az 1980. évi népszámláláskor szinte teljesen kiegyenlített volt (a nők aránya 50,3%-ot tett ki), 11 évvel később 50,9% volt, vagyis az utóbbi bő egy évtizedben lényegében véve alig változott. Ez a struktúra egyébként némiképp eltért a vidéki városok átlagától, azokban ugyanis a nőtöbblet mindvégig sokkal markánsabban mutatkozott. Kozármisleny lakóinak korstruktúrája az elmúlt évtizedek során – az általános tendenciának megfelelően – némileg módosult. A népesség öregedését jelzi az időskorúak (60 éven felüliek) hányadának emelkedése, ami a gyermekek (0–14 évesek) csökkenő arányával párosult. Míg 1980-ban a település lakosságának 10%-a tartozott az öregkorúak közé, addig 21 évvel később már közel 15%-a. Ugyanakkor gyermekkorú az 1980. évi népszámláláskor 25, 2001-ben 19%-uk volt. A felnőttkoron belül is az idősebb életkor felé tolódott a struktúra: a népességnek a 15–39 évesek kisebb, a 40–59 esztendősök pedig nagyobb részarányát képviselték 2001-ben, mint bő két évtizeddel azelőtt. A Kozármislenyben élők korösszetétele a legutóbbi népszámláláskor – noha az 1980. évinél valamelyest hátrányosabb helyzetet tükrözött – jóval kedvezőbb volt, mint a többi baranyai vidéki város lakóié. Ez javarészt előnyösebb vándormozgalmának köszönhető, amelynek eredményeként magas termékenységű fiatal korosztályok érkeztek a településre. A vizsgált időszak folyamán a családi állapot szerinti összetételben is nyomon követhető kisebb mértékű változás. A nőtlenek, hajadonok aránya 1980 és 2001 között 17-ről 24%-ra nőtt, ugyanakkor jelentősen mérséklődött (72-ről 61%-ra) a házasok aránya. A házasodási szokásokban a közelmúltban számottevő változások következtek be. A tanulmányi idő elhúzódása, az egyre nehezebbé váló első munkába lépés, az egzisztenciateremtés mind nagyobb gondjai általában a házasságkötési életkor kitolódásához vezetnek. Folyamatosan csökken a házasságkötési kedv is, ugyanakkor terjednek a házasságon kívüli – élettársi – kapcsolatok. Általánosnak tekinthető a válások számának emelkedése. Kozármislenyben a 15 éves és idősebb lakosoknak 1980-ban 4, 2001-ben 6%-a volt elvált. Viszonylag stabilnak kizárólag az özvegy családi állapotúak részaránya mondható, hányaduk az 1980-as és a legutóbbi cenzus között a településen mindössze fél százalékponttal nőtt. Kozármisleny népességének ezen összetétele jelentősen eltért a vidéki városokétól. A különbség leginkább a házasok arányában mutatkozott meg, ami legújabb városunkban jóval magasabb volt, mint a másik 11-ben. 3. táblázat A népesség családi állapot szerinti összetétele (a népszámlálás időpontjában) (%) Családi állapot Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Összesen
1980
1990
2001
16,9 71,5 8,2 3,5
18,1 68,9 8,3 4,7
24,4 60,8 8,7 6,1
100,0
100,0
100,0
A legutóbbi cenzuskor Kozármislenyben 1286 háztartást írtak össze, 77%-kal többet, mint 21 évvel korábban. A háztartásokban élők száma ettől kissé elmaradva (72%-kal) gyarapodott, ily módon az átlagos háztartásnagyság valamelyest csökkent. Száz háztartásra 1980-ban még 327 fő, 2001-ben már csak 316 fő jutott.
ÚJ VÁROSAINK II.
611
(Ez mindkét esetben meghaladta a vidéki városok átlagát, ami 300, illetve 261 főt tett ki.) A háztartások méretének zsugorodása összefügg egyebek mellett a gyermekvállalási hajlandóság megcsappanásával, az egykori többgenerációs együttélési forma felbomlásával, a csonka családok részarányának növekedésével, a népesség öregedésével, a magukra maradt idősek arányának növekedésével stb. Ez utóbbi két jelenség, valamint a munkanélküliség terjedése a foglalkoztatott nélküli háztartások szélesedő körű jelenlétében is tükrözőik. Az 1990. évi népesség-összeíráskor a háztartások 19%-a, 11 évvel később már 27%-a foglalkoztatottak nélkül élt. 4. táblázat A háztartások főbb adatai (a népszámlálás időpontjában) Megnevezés A háztartások száma A háztartásban élők száma 100 háztartásra jutó személy A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, %
1980
1990
2001
725
938
1286
2369
2948
4069
327
314
316
nincs adat
19,3
27,1
A vizsgált időszakban igen kedvezően változott a település lakóinak iskolázottsági szintje. A 8 osztályos vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkezők aránya számottevően mérséklődött (az 1980. évi 39-ről 2001-re 18%-ra), ezzel szemben a diplomát szerzetteké 2-ről 9%-ra emelkedett. (A középfokú végzettségűek hányada lényegében alig változott, 1980-ban 24, a legutóbbi népszámláláskor pedig 23%-ot tett ki.) Ezek az arányszámok a kozármislenyi lakosságnak a megye vidéki városaiban élőkénél kedvezőbb helyzetét tükrözik. A magasabb iskolázottságban a jelentős súlyú migrációs folyamat mellett – amelynek során magasabban képzett fiatal korosztályok érkeztek a településre – szerepet játszik a megyeszékhely közelsége, ahol az oktatási intézmények egész sora, valamint a kvalifikált munkahelyek relatív „bősége” fogadja a lakóhelyükön megmaradó, ám ezeket a lehetőségeket bejárással kihasználó vidéki fiatalokat, munkavállalókat. Gazdasági aktivitás Az életkörülmények egyik alapvető meghatározója a rendelkezésre álló munkalehetőségek köre. A városban tavaly év végén 739 regisztrált vállalkozást tartottak nyilván. 1000 lakosra jutó számuk 31-gyel több (szám szerint 137) volt, mint a másik 11 városban átlagosan. A vállalkozások közül 353 társas, 386 pedig egyéni volt. Kozármisleny kis túlzással vállalkozó településnek tekinthető. A vállalkozások megalakulása nemcsak a gazdasági környezetnek vagy a gazdasági viszonyoknak köszönhető, hanem a helyi önkormányzat támogató hozzáállásának is. Ennek révén a kozármislenyi székhelyű vagy telephelyű vállalkozások 25 éves adómentességet kaptak. Az elmúlt évtizedekben lezajlott demográfiai folyamatok, a gazdasági életben végbement változások, a lakosság idősödő korösszetétele s egy sor egyéb tényező hatására Kozármislenyben is módosult a népesség gazdasági aktivitás szerinti struktúrája. A foglalkoztatottak aránya viszonylag számottevően csökkent, amiben – egyebek mellett – szerepet játszott egyes munkahelyek megszűnése, illetve a létszámleépítések, továbbá az oktatási-képzési idő meghosszabbodása, a fiatalok munkába lépési idejének kitolódása is. Az előbbi két tényező hatása a munkanélküliek növekvő táborán is megfigyelhető. Az inaktív keresők hányadát a népesség elöregedése is növelte, akik mind nagyobb arányban váltak nyugdíjasokká. Az eltartottak pedig – a 0–14 évesek fogyatkozó részarányából adódóan – a foglalkoztatottakhoz hasonlóan ugyancsak relatíve kevesebben voltak 2001ben, mint az 1990-es évek elején. Mindezek együttes hatására a 2001. évi népszámlálás idején a lakosság 40%-a kapcsolódott foglalkoztatottként a munkaerőpiachoz, 3%-a munkanélküli, 28%-a inaktív kereső volt, közel háromtizede pedig eltartottként élt. Megjegyzendő, hogy a foglalkoztatottsági szint Kozármislenyben meghaladta a vidéki városok átlagát (35%), s ugyanez vonatkozik az eltartottak arányára is (ez a megyeszékhelyen kívüli városokban 27%-ot tett ki). Az inaktív keresőké, valamint a munkanélkülieké azonban elmaradt azokétól (34, illetve 5%).
612
ÚJ VÁROSAINK II. 5. táblázat A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele (a népszámlálás időpontjában) (%) Megnevezés Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív Eltartott Összesen
1990 46,9 1,2 19,0 32,9 100,0
2001 40,1 2,7 27,8 29,5 100,0
Módosult a keresők ágazati összetétele is az 1990 óta eltelt időszak folyamán. Visszaesett az ipar szerepe, és gyengült a település agrárjellege is. Ezzel szemben a szolgáltatási jellegű ágazatok aránya 43-ról 65%-ra nőtt. Ebben a végzettség szerinti struktúra változása, nevezetesen a diplomások növekvő részaránya is tükröződik. Kozármislenyben az előbbi ágazatok aránya elmaradt a megye többi városáétól, utóbbiaké azonban jelentősen meghaladta a másik 11 azonos jogállású település átlagát. Ez a nagyváros közelségével, az ott rendelkezésre álló szolgáltatási munkakörök relatíve bővebb kínálatával függ össze. 6. táblázat A foglalkoztatottak gazdasági ágak szerinti összetétele (a népszámlálás időpontjában) (%) Megnevezés Az iparban Az építőiparban A mezőgazdaságban A szolgáltatási jellegű ágazatokban Összesen
1990 33,8 10,9 12,7 42,5 100,0
2001 22,6 9,0 3,5 64,8 100,0
Közlekedés A munkavégzés, a lakosság életkörülményei szempontjából lényeges kérdés az ingázás. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a kozármislenyi foglalkoztatottaknak a vidéki városok átlagát számottevően meghaladó hányada, 69%-a, lakóhelyéről eljárt dolgozni. E magas arány vélhetően a település igen előnyös földrajzi fekvésével (a megyeszékhely közelségével), továbbá a jó közlekedési lehetőségekkel függ össze. Kozármislenyen vasútvonal nem halad át, ennek ellenére megközelítési lehetősége, közlekedése, beleértve a tömegközlekedést is, kiválónak mondható. Északi határán halad el a Pécset Moháccsal összekötő 57-es számú főútvonal, amely igen nagy forgalmat bonyolít le. Ebből ágazik le az az út, amelyik áthalad Kozármislenyen, és Villánynál ér véget. Könnyen elérhető a megyeszékhely délkeleti része Üszögpuszta felé fordulva is. Nagymértékben felgyorsította a közlekedést az 57-es főútvonal közelmúltban elkészült azon új része, amely Pécs kertvárosi lakótelepénél éri el a várost. Személygépkocsival a megközelítés többnyire nem jelent sok időt. Kiváló a tömegközlekedés is, Pécsről Kozármisleny végállomásig általában is igen gyakran közlekednek autóbuszok, a munkába járás időpontjától függően még sűrítik is a járatokat. A közúti közlekedésben a kozármislenyiek – a 2006. év végi adatok szerint – mintegy 1900 személygépkocsival vettek részt, a kocsik 1000 lakosra jutó állománya (344) 67-tel meghaladta a vidéki városokét. A kapcsolattartás további elemét jelenti a telefon. A település helyzete a távbeszélő-fővonalak 1000 lakosra jutó száma (270) alapján kedvezőtlenebb volt, mint a megye többi városáé (305). Lakáshelyzet Az elmúlt év végén Kozármislenyben 1775 lakást tartottak nyilván, számuk 1980 óta több mint két és félszeresére növekedett, meghaladva a főleg beköltözésekből fakadó népességgyarapodást. A számottevő lakás-
ÚJ VÁROSAINK II.
613
építkezés kedvező velejárója volt a lakásméretek növekedése. Miközben ugrásszerűen emelkedett, s napjainkra meghatározóvá vált a három vagy több szobával rendelkező otthonok aránya, a kisméretűeké (egy-, illetve kétszobásaké) töredékére zuhant vissza. A szobaszám szerinti összetételt tekintve kitűnt, hogy a kozármislenyiek jóval előnyösebb helyzetben voltak a 2001-es népszámlálás idején, mint a megye többi vidéki városának lakói, tekintve, hogy a három- és többszobás lakások hányada itt jóval magasabb (80%) volt, mint általában a vidéki városokban (53%). Az alapközművek közül ivóvízzel 2006-ban a lakások 92, szennyvízcsatorna-hálózattal 88%-a rendelkezett, előbbi elmaradt a vidéki városok átlagától, utóbbi valamivel meghaladta azt. A hálózat kiépítettsége itt arányosabb volt, mint a többi városban, tekintve, hogy a vízzel ellátott lakásoknak 96%-a volt egyúttal csatornázott is, miközben a megye többi városában csak 89%-a. Kozármisleny Baranya azon 185 települése közé tartozik, ahol vezetékes gázszolgáltatás működik. A hálózathoz 2006-ban a lakások 91%-a csatlakozott, több mint kétszer akkora hányaduk, mint a vidéki városokban. Ezzel szemben távfűtés és melegvíz-szolgáltatás nincs a településen. Kereskedelem, egészségügy, oktatás, szabadidő Kozármisleny kereskedelmi ellátása a vidéki városokhoz képest kevésbé kiépített. Az igények kielégítéséhez 33 üzlet és 13 vendéglátóhely állt rendelkezésre 2006 végén. Az előbbiek 1000 lakosra jutó száma 6, az utóbbiaké 2 volt, miközben ugyanez a megye többi városában 21, illetve 7. Feltehető, hogy ezeket a szolgáltatásokat – főként a kereskedelmieket – a Pécsre nagyszámban ingázó foglalkoztatottak ott veszik igénybe. A lakosság egészségügyi alapellátását 2006-ban 2 háziorvos, valamint egy házi gyermekorvos biztosította. A fekvőbeteg-ellátás helybeni elérésére nincs lehetőség, a rászorulók általában a megyeszékhelyen működő kórházakat keresik fel. A kisgyermekek intézményes elhelyezése a településen lévő bölcsődében és óvodában oldható meg. A bölcsőde 20, az óvoda 196 férőhellyel fogadta 2006-ban a kicsinyeket. Előbbi 160, utóbbi 99%-os kihasználtsággal működött, azaz zsúfoltabban, mint a megye másik 11 városában általában. Az oktatás következő állomását jelentő általános iskolák közül Kozármislenyben egy található, ahová 2006-ban 337 tanuló járt. Az egy osztályteremre, illetve egy pedagógusra jutó diákok száma nagyjából a vidéki városok átlaga körül alakult, sorrendben 21, illetve 11 főt tett ki. Az általános iskolát követő középfokú intézményhálózat teljes egészében hiányzik a városból. A szabadidő hasznos eltöltésének egyik lehetőségét a települési könyvtár jelenti, mely 2006-ban közel 8000-es állománnyal állt az érdeklődők rendelkezésére. Ezer lakosra körülbelül 1450 kölcsönözhető egység (könyv, folyóirat stb.) jutott, töredéke annak, mint a megye kisvárosaiban Plébániatemplom (6100). További programot nyújthatnak az egyes közművelődési intézmények, amelyekből Kozármisleny területén 3 működik. Az általuk rendezett foglalkozások, illetve kulturális rendezvények az elmúlt évben összesen 10 000-et meghaladó számú érdeklődőt vonzottak, azaz minden lakos tavaly átlagosan kétszer vett részt ilyen jellegű programon. Múzeum és mozi Kozármislenyben nincs, az effajta szórakozásért általában Pécsre utaznak az emberek. A városban viszont felépült egy sportcsarnok, ami nemcsak a sporttevékenységekhez biztosít területet, hanem számtalan kulturális rendezvénynek, koncertnek is helyet ad.
