No. I. 9/2010
Hírlevél a FREE ( From Reserch to Enterprise) partnereinek
Új Széchenyi Terv Megújuló Magyarország – Zöld Gazdaságfejlesztés Az Új Széchenyi Terv Megújuló Magyarország konzultáción jelen lévő, zöld gazdasággal és megújuló energiával foglalkozó szakmai szervezetek képviselői tájékoztatást kaptak a stratégiai elképzelésekről, valamint a vitairathoz beérkezett szakmai és civil javaslatokról. A résztvevők lehetőséget kaptak arra, hogy a szakmai konzultáció keretében kifejthessék véleményüket, és további észrevételeket tegyenek az Új Széchenyi Tervvel kapcsolatban. Olajos Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium energia- és klímapolitikai helyettes államtitkára bevezetőjében elmondta: 139 javaslat érkezett az Új Széchenyi Terv vitairatának Megújuló Magyarország programpontjához. A konzultáció a Zöld Gazdaságfejlesztés fejezetet foglalja magában, azonban számos közös pont fedezhető fel az ÚSZT további hat pillérével (Egészségipar, Otthonteremtés, Vállalkozásfejlesztés, Tudomány-InnovációNövekedés, Foglalkoztatás, Közlekedés – tranzitgazdaság). Vaszkó Csaba, a WWF projektvezetője, az Új Széchenyi Terv szakmai konzultáció előadója üdvözölte, hogy az Új Széchenyi Terv hét programjából legalább kettő kifejezetten az energiatakarékosságot és az energiahatékonyságot állítja a középpontba. Elmondta: a megújuló energiák akkor futtathatók fel a leghatékonyabban, ha célzott módon, kiemelt programok mentén történik a támogatásuk. Dr. Balogh László, a Magyar Megújuló Energia Szövetség elnöke előadásában hangsúlyozta: a jól működő gazdaságok példáiból megtanulhattuk, hogy a megújuló források növekvő alkalmazása jelentős gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő potenciállal rendelkezik. A zöld gazdaságfejlesztési politika számos eredménnyel járhat. Jelentősen bővülhet a kistérségi foglalkoztatás, csökkenhet a munkanélküliség, javulhat a vidéki foglalkoztatási ráta, nőhet Magyarország versenyképessége. Mérséklődhet az ország energiafüggősége, a nemzetgazdaság fokozatosan energia-önellátóvá válhat. Felértékelődhet hazánk szerepe a nemzetközi klímapolitika alakításában, új perspektíva nyílhat a hazai agrárium, a gépgyártás és a kutatások előtt. Új terület nyílhat a felsőoktatás számára, alternatív szakemberképzési rendszer alakulhat ki, emelkedhet az oktatás színvonala. Mindezek együttesen a GDP növekedését és a fizetési mérleg javulását eredményezhetik. Az október 7-ei Megújuló Magyarország Zöld Gazdaságfejlesztés címet viselő konzultáció a második az ÚJ Széchenyi Terv szakmai konzultációi közül. Az elsőt 2010. szeptember 24-én tartotta a Nemzetgazdasági Minisztérium Gyógyító Magyarország címmel. A csütörtöki konzultációt öt további szakmai rendezvény követi a jövőben. Az Új Széchenyi Terv konzultációsorozatának következőprogramját Közlekedés - Tranzitgazdaság témában tartják meg. Az Új Széchenyi Terv, a magyar gazdaság talpra állításának és felemelkedésének programja 2011. január 15-én indul.
Patent & technology newsletter
Javaslatok az Új Széchényi Terv "Gyógyító Magyarország - Egészségipar" fejezetéhez
Szeptember 15-ig közel ötszáz javaslat érkezett az Új Széchenyi Tervhez - olvasható a programhoz a napokban elindított, www.szechenyiterv.gov.hu címen elérhető weboldalán. Az oldalon külön gyűjtésben megtalálhatók a turizmust érintő észrevételek, javaslatok is. A konzultációkon és írásban beérkezett hozzászólások, melyeket a szakmai szervezetek, turisztikai vállalkozások és turisztikai szakemberek tettek, ITT olvasható teljes terjedelmében. http://www.szechenyiterv.gov.hu/uj_szechenyi_terv/javaslat/javaslat_gyogyito.html Magánszemélyek és vállalkozók estén megőrizték a javaslattevő személyazonosságát. A javaslatok feldolgozása és beépítése a programba folyamatosan történik. A www.szechenyiterv.gov.hu oldalon a látogatók részletesen tájékozódhatnak az Új Széchenyi Terv kitörési pontjairól, az egyes programpontokhoz beérkezett javaslatokról, valamint elküldhetik észrevételeiket az Új Széchenyi Tervvel kapcsolatban. Az Új Széchenyi Terv egyébként az elképzelések szerint 2011. január 15-én indul.
Patent & technology newsletter
A gazdaságot gyorsítanák
Az évtized közepére a magyar gazdaság adottságaira épülő hatékony tudomány-, technológia- és innovációpolitika végrehajtása, új értékeket létrehozó, originális termékekre és szolgáltatásokra épülő hazai és regionális piac megerősítése és a tudatos szellemi export további 1,5-2,0 százalékos GDPnövekedést generálhat - állapítja meg a tervek szerint 2011 január közepétől induló ÚjSzéchenyi terv (ÚSZT) vitairata. E szerint a program az innováció útján is megpróbálná dinamizálni a gazdaságot, a cél pedig az, hogy négy év elteltével a gazdasági növekedés az uniós országok közül itt legyen a legnagyobb. Ebben az is segíthet, ha megvalósul az a terv, miszerint az évtized közepére az ország k+f célú ráfordítása érje el a GDP másfél százalékát, az összesített innovációs mutató alapján mért innovációs teljesítmény pedig érje el az uniós átlagot, a következő négyéves ciklusban pedig kerüljön be az EU-országok felső harmadába. Az ÚSZT a korábban megfogalmazott tudomány-technológiai és innovációs stratégiákhoz képest nem törekszik új elvi koncepcióra, hanem megvalósítható vállalásokat akar megfogalmazni, valamint húzóterületekre koncentráló k+f prioritásokat tartalmaz. A célok között szerepel a k+f célú pályázati kiírások és azok pénzügyi elszámolásának jelentős egyszerűsítése, azok jobb ütemezése, valamint - a bizalmi elvre építve - a bürokrácia érdemi csökkentése. A vitaanyag a döntések előkészítésénél és meghozatalánál is teljes nyilvánosságot és személyes felelősségvállalást ígér, az innovációs stratégia megvalósításánál pedig stabil intézményrendszert kiépítését. Az ÚSZT a Tudomány - innováció - növekedés című fejezetben megállapítja, hogy a 2011 első félévében esedékes magyar uniós elnökség komoly lehetőséget jelent majd a magyar innovációs elkötelezettség felmutatására, ezért a területen gyors lépésekre van szükség. A vitairat két konkrét célt jelöl meg. Egyrészt a magyar gazdaság k+f és tudásintenzitásának emelését, a feldolgozóiparban és a szolgáltató szektorban működő magas növekedési potenciálú innovatív vállalkozások támogatását, a kkvk innovációs és abszorpciós kapacitásának növelését, az innovációs klaszterek fejlesztését, valamint az innovációhoz szükséges magyar és nemzetközi tudásforrások és piacok összekapcsolását. Másrészt erősítendőek Magyarország töredezett tudás-infrastruktúrái (kutatóintézetek és egyetemek), képességeiket javítani kell, hogy érdemben hozzájárulhassanak a nemzetgazdasági célok megvalósításához. Ezektől alig marad el annak fontossága, hogy az uniós forrásokat főként a high-tech és az innovatív vállalkozások irányába csoportosítsák át, ehhez pedig szükség lesz a megfelelő önerő biztosítására. A húzóágazatok mellett sokat számít majd a kkv-k "réspiaci pozíciójú originális innovációinak" segítése, többek közt hazai referenciapiacok megteremtésével, demonstrációs projektekkel - mindez hatékony állami közreműködéssel. A beszállítói iparban pedig hasznos volna a termékek integráltsági szintjének emelése, ehhez stratégiai kutatási projektek kellenek és a vállalkozások integráló funkciójának erősítése is szükséges. Az ÚSZT szerint ugyanis végső soron az innováció lehet a növekedés motorja több komplex ágazatban is (például az egészségiparban, az infokommunikációban és a közlekedésiparban).
Patent & technology newsletter
Textil- és ruhaipari innováció A Pannon Textil Klaszter szakmai napján az is terítékre kerül, hogy az Új Széchenyi Tervnek miként lehetnek haszonélvezői a textil- és ruhaipar innovatív cégei. A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség (ITDH) támogatásával immár másodszor szervez regionális szakmai napot a Pannon Textil Klaszter. Mint arról beszámoltunk, a régió cégei által megkedvelt első összejövetel alapvetően a technológia-fejlesztés várható irányait járta körül, az október 13-án, jövő szerdán, az OÁMK Teleki Blanka Szakképző Iskolájában sorra kerülő második fórumon pedig leginkább az innováció témája körül forog majd. Mint érdeklődésünkre Schwiegelhofer Ferenc, a Pannon Textil Klaszter menedzsere elmondta: az ágazat megújulása elkerülhetetlen, s ehhez szeretnének segítő impulzusokat adni a régió textil- és ruhaipari, illetve szolgáltatásfejlesztő szakembereinek. A meghívott előadók sorába ennek okán került be például dr. Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető társelnöke, aki arról beszél majd, hogy a textil- és ruhaipari kis-és középvállalkozások számára milyen lehetőségeket rejt - a még társadalmi vitán lévő, vagyis formálható - Új Széchenyi Terv. A klaszterek szerepéről Rokob Péter, a Pólus Programiroda hálózatfejlesztője beszél majd, s legalább ilyen érdekesnek ígérkezik Beofsics György előadása, aki a TEXPLAT ruhaipari munkacsoport vezetőjeként az ágazat készülőfélben lévő stratégiájába enged majd bepillantást. A szakmai napon az üzleti folyamatokban, a vállalatirányításban, a kommunikációban rejlő innovációs lehetőségekről is szó esik majd, ugyanígy az ágazat számára szintén nagy jelentőséggel bíró szakképzés jelenlegi és várható helyzetéről is hallhatnak az érdeklődők. (Előadó: Bukvai Albertné, a Teleki Szakképző tanműhelyvezetője.) A délutáni programban szlovén cégekkel kerülhetnek kapcsolatba a vállalkozók, ezt követően pedig nyílt fórumon számolhatnak be tapasztalataikról.
A textilágazat számára a magas minőségű termékek gyártása biztosíthat piacot A textilágazat kutatásfejlesztési és innovációs stratégiája prioritásként kezeli az új, speciális funkciókkal rendelkező textil- és ruházati termékek fejlesztését. A textilesek erőteljes lobbizásba kezdenek.A Nemzeti Technológiai Platform által a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület közreműködésével nemrégiben készült el az ágazat kutatásfejlesztési és innovációs stratégiája.
Patent & technology newsletter
A széles szakmai merítéssel és konszenzussal létrejött dokumentum szerint a magyar textil- és ruhaipar számára a továbblépés alapja, hogy átálljon a magasabb hozzáadott értékű termékek gyártására, amelyeknél a versenyképesség fő meghatározója nem az ár, hanem a vevő igényeinek magas szintű kiszolgálása, legyen szó termelésről vagy szolgáltatásról, bármiféle komplex megoldásról. A versenyképesség növelésének másik területe a hatékonyság emelése, valamint az európai termékláncokba való bekapcsolódás oly módon, hogy az egyre függetlenebb, széles kompetenciával rendelkező vállalkozók, illetve hálózataik az integrált termékláncokban stratégiai szerepet töltsenek be. Az ágazat kutatásfejlesztési és innovációs stratégiája ennek megfelelően prioritásként kezeli az új, modern, speciális funkciókkal rendelkező textil- és ruházati termékek fejlesztését. A funkcionális termékek alkalmazásának legfontosabb területe a sportruházat mellett az Európai Unió által kiemelten kezelt védőruházatok piaca lehet. A másik kiemelendő alkalmazás az egészségügy, ahol a funkcionális textiltermékek hozzájárulnak mind az egészség megőrzéséhez, mind a gyógyításhoz. Az elkészült stratégia - például a műszaki textilek előtérbe helyezésével - az új alkalmazási területek meghódítása mellett is lándzsát tör, ugyanakkor azt is kimondja, hogy a célok megvalósítása elképzelhetetlen a jelentős foglalkoztatási szereppel bíró ágazat és a vállalkozások versenyképességének javítása, a KF intenzitásának, innovációs szintjének emelése nélkül. Az ágazat innovációs tevékenységének fejlesztésében a fő feladat a kis- és középvállalkozások innovációjának segítése, fejlesztése, annak elérése, hogy a vállalatok a napi túlélésért való harcban se feledkezzenek meg a jövőbeni kihívásokról. A vállalkozásoknál ehhez meg kell honosítani az innovatív gondolkodásmódot és az innovációs menedzsment módszereit, fejleszteni kell a marketing- és az informatikai ismereteket, valamint a nyelvtudást. A kutatásfejlesztés és az innováció erősítéséhez azonban a külső feltételek megteremtése, a gazdaságpolitikai döntéshozók pozitív hozzáállása is elengedhetetlen. A stratégia kidolgozói szerint piac-konform eszközökkel kell helyzetbe hozni a magyar vállalkozásokat a közbeszerzéseknél, pályázati s más finanszírozási források megszerzésében, a bürokrácia leépítésével pedig csökkenteni kell az adminisztratív terheket. Az innovációhoz szükséges pénzügyi lehetőségek előteremtésében a mainál lényegesen kedvezőbb feltételekre van, lenne szükség. A textil- és ruhaipar alacsony jövedelemtermelő képessége miatt nagy szerepe van az innovációs tevékenység állami támogatásának. A textilipari vállalkozások jó része törekszik az innovatív megoldások bevezetésére, más kérdés, hogy kapnak-e ehhe segítséget A textilipari vállalkozások jó része törekszik az innovatív megoldások bevezetésére, más kérdés, hogy kapnak-e ehhez segítséget. Az innováció erősödésének szintén fontos feltétele a tisztességes verseny biztosítása. Nagy kárt okoz az államnak és a vállalatoknak a törvényes kötelezettségeket megkerülő import és az illegáliskereskedelmi gyakorlatok megtűrése. Alapvető a közbeszerzési eljárások korrupciómentességének biztosítása, és a kiírásokban az ár mellett a minőségi, fenntarthatósági követelmények nagyobb súllyal való szerepeltetése.
