445. SZ. KECSKEMÉT ÉSZAKI ELKERÜLŐ ÚT TOVÁBBVEZETÉSE, M5 AUTÓPÁLYA J. ÚT KÖZÖTT A1. ÚTÉPÍTÉSI TERV. Engedélyezési terv

Tervszám: 4626

445. SZ. KECSKEMÉT ÉSZAKI ELKERÜLŐ ÚT TOVÁBBVEZETÉSE, M5 AUTÓPÁLYA – 5218. J. ÚT KÖZÖTT A1. ÚTÉPÍTÉSI TERV Engedélyezési terv Megbízó: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Készítette: Bokút‐Terv Mérnöki és Vállalkozó Kft. Bokker István ügyvezető, vezető tervező okl. építőmérnök, Kamarai szám: 01‐9326 – KÉ‐T FMV/MüE szám: 01‐64501 – KÉ/A, KÉ/I. Antal Gábor vezető tervező okl. építőmérnök, Kamarai szám: 01‐11554 – KÉ‐T, VZ‐T, GT‐T, KA FMV/MüE szám: 01‐64500 – KÉ/A, KÉ/I. Deák Miklós tervező okl. építőmérnök Cserni Mihályné vezető tervező okl. építőmérnök, Kamarai szám: 13‐9328 – VZ‐T, KÉ‐T Budapest, 2014. február

Bokút‐Terv Mérnöki és Vállalkozó Kft. – Közlekedés Kft.

……………………………………………

……………………………………………

……………………………………………

……………………………………………

3. oldal

Tervszám: 4626

445. sz. Kecskemét északi elkerülő út továbbvezetése, M5 autópálya – 5218 j. út között

TARTALOMJEGYZÉK 1. A TERVEZÉS TÁRGYA, ELŐZMÉNYEK ............................................................................. 5 1.1. Előzmények ................................................................................................................................. 5 1.2. A tervezési feladat ...................................................................................................................... 6

2. MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE ................................................................................ 7 3. TERVEZETT LÉTESÍTMÉNY ISMERTETÉSE ....................................................................... 7 3.1. Helyszínrajzi kialakítás ................................................................................................................ 7 3.1.1. 445. sz. főút ......................................................................................................................................... 7 3.1.2. Bekötőút .............................................................................................................................................. 8 3.2. Hossz‐szelvényi kialakítás ........................................................................................................... 8 3.3. Keresztszelvényi elrendezés ........................................................................................................ 9 3.3.1. 445. sz. főút ......................................................................................................................................... 9

4. VÍZELVEZETÉS, CSATORNÁZÁS .................................................................................... 10 4.1. Felszíni csapadékvíz elvezetés .................................................................................................. 10 4.1.1. Tervezett kialakítás a 445. számú főúton .......................................................................................... 10 4.1.2. Tervezett kialakítás a 445. számú főút 13+840,8 km szelvényében csatlakozó bekötőút mellett .... 12 4.1.3. F1, F2 és F3 jelű földutak víztelenítése .............................................................................................. 12 4.2. Átereszek .................................................................................................................................. 12 4.3. A pályaszerkezet víztelenítése .................................................................................................. 13 4.4. Vízműtani számítás ................................................................................................................... 13

5. TERÜLET‐IGÉNYBEVÉTEL ............................................................................................. 16 6. MINŐSÉGI TERVFEJEZET ............................................................................................. 16 6.1. Minőségi előírások .................................................................................................................... 16 6.2. Alkalmazott előírások ............................................................................................................... 17

7. KÖRNYEZET, TÁJ‐ ÉS TERMÉSZETVÉDELEM ................................................................. 17 7.1. 7.2. 7.3. 7.4. 7.5. 7.6.

A föld védelme .......................................................................................................................... 17 A víz védelme ............................................................................................................................ 17 A levegő védelme ...................................................................................................................... 17 Az épített környezet védelme ................................................................................................... 18 Veszélyes anyagok technológiák .............................................................................................. 18 Hulladékok ................................................................................................................................ 18 7.6.1. Kommunális hulladék ........................................................................................................................ 18 7.6.2. Építési és bontási hulladék ................................................................................................................ 18 7.6.3. Veszélyes hulladékok ......................................................................................................................... 19

8. MUNKAVÉDELEM ....................................................................................................... 20 9. TŰZVÉDELEM ............................................................................................................. 21 10. MELLÉKLETEK ............................................................................................................. 22

4. oldal



Tervszám: 4626

MŰSZAKI LEÍRÁS 445. SZ. KECSKEMÉT ÉSZAKI ELKERÜLŐ ÚT TOVÁBBVEZETÉSE, M5 AUTÓPÁLYA – 5218. J. ÚT KÖZÖTT D1. VÍZÉPÍTÉSI TERV Engedélyezési terv

1. A TERVEZÉS TÁRGYA, ELŐZMÉNYEK 1.1. Előzmények A országos közúthálózat kiemelt fejlesztésének érdekében a Magyar Köztársaság a hazai források bevonása mellett az Európai Unió által támogatható projektekre a KÖZOP forrásokat tervez igénybe venni. Kecskemét Megyei Jogú Város dinamikusan fejlődő település volt az utóbbi évtizedekben, ami összefüggésben van regionális központi funkciójával is. Térségi szerepkörei az elmúlt évtizedek alatt ugyan a közigazgatás átalakítása, az infrastruktúra kiépülése és a társadalmi értékrend változásai következtében folyamatosan módosultak, de ez a fejlődési trend továbbra is fennmaradhat, sőt fokozódhat. Térségi pozíciói egyre erősödnek, melynek további lendületet ad a Daimler gyár megépülése és fokozatos termelésbe állása a város déli részén. A térség és az ország életében betöltött gazdasági ‐ regionális szerepkört erősítette az M5‐ös autópálya 1998‐ as átadása, mely Kecskemétet bekapcsolta az európai úthálózati rendszerbe. Ennek megfelelően a Nemzeti Infrastruktúra fejlesztő Zrt. nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le „K445.02 ‐ 445. sz. Kecskemét északi elkerülő út továbbvezetése, M5 autópálya – 5218. j. út között engedélyezési tervdokumentációinak készítése és engedélyeztetés lebonyolítása” tárgyban. Az eljárásban a Közlekedés Kft.‐t, a Vibrocomp Kft.‐t, a Bokút‐Terv Kft.‐t és a Transinvest‐Budapest Kft.‐t hirdették ki győztesnek, mint közös ajánlattevőt és kérték fel szerződéskötésre. A tervezési szerződés megkötésére 2013. augusztus 8‐án került sor.


5. oldal

Tervszám: 4626


1. ábra: Tervezési terület

1.2. A tervezési feladat Ez a tervezési feladat a 445. sz. főút M5 autópálya – 5218. j. út közötti szakaszának engedélyezési tervét tartalmazza. A tervezés alapját a FŐMTERV Zrt. által készített „Kecskemét város térségi elérhetőségének javítása – 441. sz. főút fejlesztése” című, 2011‐ben készített részletes megvalósíthatósági tanulmány képzi. Az ebben foglaltak tekinthetőek a tervezési diszpozíciónak, melyek az alábbiak: A 445 sz. főút – M5 forgalmi csomópont (445. sz. főút 13+650 km szelvénytől) a az 5218. j. ök. út között, Hetényegyháza elkerülésével új nyomvonalon 2×1 forgalmi sávos út tervezése. Járműosztályozós csomópontok tervezése a Főmterv Mérnöki Tervező Zrt. által készített 12.10.186 sz. RMT szerinti csomóponti kialakításokkal (Helikon utca, Huszka Lajos utca, 5218. j. ök. út – Miklós Gyula utca) A tervezett 445. sz. főút 13+837 km szelvényében bekötő földút létesítése 1,1 km hosszon A szelvényezés szerinti bal oldalon vasút és temető között gyalogút létesítése 142 sz. Kecskemét – Lajosmizse – Budapest MÁV vasútvonal szintbeni keresztezés tervezése A tervezéshez szükséges geodéziai méréseket és kisajátítási terveket a Plan‐Etalon Kft. végezte el. A geotechnikai szakvéleményt az E‐NERTHUS Kft. készítette el. 6. oldal



Tervszám: 4626

A Tervező az alábbi kiindulási adatok és információk alapján dolgozott: Megbízó adatszolgáltatásai Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány (RMT), melyet a Főmterv Mérnöki Tervező Zrt. által készített 12.10.186 sz. terv Via Futura Mérnöki, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 0921/2/2 sz. kiviteli terve Tervezés közbeni egyeztetések és tárgyalások Helyszíni bejárás, helyszíni szemle Diszpozíció

2. MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE Az autópálya csomópont után jelenleg mezőgazdasági művelésű területen halad a nyomvonal, majd rácsatlakozik a ma meglévő földútra, és azon halad egészen a Helikon utcáig. A vasútvonal keresztezése után nyugat felé fordul, és Hetényegyháza határában nyugati irányba haladva éri el a Miklós Gyula utcát, ahol csatlakozik a Kerekegyház‐ára vezető úthoz. A meglévő földutak és rossz állapotú burkolt utak vízelvezetése nem megoldott. A tervezési terület érinti a 142. sz. Budapest – Lajosmizse – Kecskemét MÁV vasútvonalat, mely jelenleg fénysorompóval biztosított.

3. TERVEZETT LÉTESÍTMÉNY ISMERTETÉSE 3.1. Helyszínrajzi kialakítás 3.1.1. 445. sz. főút A tervezett hálózati elemek helyszínrajzi paraméterei az „e‐UT 03.01.11 Közutak tervezése” című Útügyi Műszaki Előírásnak megfelelnek, illetve annál kedvezőbbek. A teljes tervezési szakasz mintegy 4850,00 m hosszúságú. A terep túlnyomóan síkvidékű jellegű. A nyomvonal első tervezési szakasza külterületen halad, második szakasza Hetényegyháza belterületére esik, a harmadik szakasza pedig a Hetényegyháza külterület‐ belterület határán halad. A tervezési szakasz kezdete a 13+650,00 km szelvényben található, ahol a terv csatlakozik a Via Futura Kft. 0921/2/2 sz. tervéhez. A tervezési szakasz vége a 18+500,00 km szelvényben ér véget, mely azonos 5218. j. ök. út 9+361,60 km szelvényével. A tervezési szakasz teljes hosszán az út 2×1 forgalmi sávos, a tervezett 3 csomópont kivételével. A tervezett út az autópálya csomópont után nyugatra, jelenleg mezőgazdasági művelésű területen halad, majd rácsatlakozik a ma meglévő földútra, és azon halad egészen a Helikon utcáig.


7. oldal

Tervszám: 4626


Ezen a szakaszon a meglévő földút keresztez egy meglévő vízelvezető árkot. Miután a tervezett út a Helikon utca külső szakaszát elérve délre fordul, a mai meglévő út mentén halad a szabályozási vonalak között. Ezen a szakaszon az itt található kis‐kertek és épületek, valamint a temető megközelíthetősége érdekében egyoldali járda került kialakításra az út keleti oldalán. A tervezett út a mai meglévő, fénysorompóval biztosított vasúti átjáróban keresztezi a 142. sz. Budapest – Lajosmizse – Kecskemét MÁV vasútvonalat. A vasúti átjáró után az út nyugatra fordul, és a település északi határában halad a Miklós Gyula utcáig, a mai meglévő földúttal közel megegyező nyomvonalon ‐ végig a szabályozási vonalak között. Ezen a szakaszon a tervezett főút külterületi jellegű. A nyomvonal a Huszka Lajos utca és a Miklós Gyula utcai csomópontok között a Nagynyíri – erdő mellett halad, mely Natura2000‐es különleges természet megőrzési terület. Bár a jelenleg érvényben lévő szabályozás még nem tartalmazza a Natura2000 kijelölést (mivel az a Terület‐ rendezési Terv elfogadási szakaszában került meghatározásra), a 445‐ös út tervezésénél igazodtunk a természet megőrzési területhez, így az út nem érinti a Natura2000 területet, végig annak határától délre halad.

3.1.2. Bekötőút A bekötő út 445. sz. főút 13+840,40 km szelvényében csatlakozik 0+000,00 km szelvénnyel. A tervezési szakasz vége az 1+194,00 km szelvényben található. A tervezett bekötő út 2×1 sávos kialakítású, a nyomvonal a szabályozási vonalon belül került megtervezésre. A nyomvonal az R=250 m sugarú jobb ív után keresztezi a Tisza‐Kunság Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő csatornát, majd egyenesen halad tovább. A szakasz vége előtt egy R=800 m sugarú ívvel kikerülve egy meglévő vízelvezető árkot, és zsákutcaként ér véget a Kossuth Lajos utca előtt.

3.2. Hossz‐szelvényi kialakítás A tervezett hálózati elemek hossz‐szelvényi paraméterei az „e‐UT 03.01.11 Közutak tervezése” című Útügyi Műszaki Előírásnak megfelelnek, illetve annál kedvezőbbek. A magassági vonalvezetésnél az elsődleges szempont (mind a 445. sz. főút külterületi mind a bekötő út esetén) az volt, hogy a tervezett pálya a meglévő terepet kövesse le és az a terepből kiemelkedjen. A 445 sz. főút R=80 m‐es sugarú ív és a vasút közötti szakaszon, ahol tervezett járda, útcsatlakozások és kapubejárók is találhatóak, azok megközelíthetősége megmaradjon, a járda szintje a meglévő kerítés alatt maradjon. Az 5218 j. ök. úton a kopóréteget 20 m hosszan, a kötőréteget 10 m hosszan kell kifuttatni. A magassági vonalvezetést részletesen az „A1.05.01.E. – A1.05.05.E. sz. Hossz‐szelvény” c. tervlapok tartalmazzák. A 142. sz. Budapest – Lajosmizse – Kecskemét MÁV vasútvonalat a 445 sz. főút szintben keresztezi. A tervezett pálya hosszesése a sínkoronaszintek keresztesésével megegyező. 8. oldal



Tervszám: 4626

3.3. Keresztszelvényi elrendezés 3.3.1. 445. sz. főút A 445. sz. főút keresztmetszeti kialakításban bel‐ és külterületi szakaszokra bontható. A 13+650,00 – 14+900,00 és a 18+450,00 – 18+500,00 km szelvények közötti külterületi szakasz keresztmetszeti paramétereit folyópálya esetén az alábbi táblázat foglalja össze: Tervezési elemek Forgalmi sávok száma Burkolat szélesség Forgalmi sáv szélesség Burkolt padka szélesség Padka szélesség Korona szélesség Burkolat oldalesés egyenesben Burkolat oldalesés ívben Padka oldalesés ívben Rézsűhajlás

Paraméterek 2 × 1 7,50 m 3,50 m 0,25 m 2,25 m 12,00 m 2,50 % szabvány szerint 8,50 – q% 1:2,5

1. táblázat: A 445. sz. főúton alkalmazott keresztmetszeti paraméterek külterületen

A 14+964,23 – 15+050,23 km szelvények közötti ívbővítésben a keresztmetszeti paramétereket az alábbi táblázat foglalja össze: Tervezési elemek Forgalmi sávok száma Burkolat szélesség Forgalmi sáv szélesség Burkolt padka szélessége Padka szélessége Korona szélesség Burkolat oldalesése Padka oldalesése Rézsűhajlás

Paraméterek 2 × 1 8,50 m 4,00 m 0,25 m 2,25 m 13,00 m 7,00 % 7,00 % 1:1,5

2. táblázat: A 445. sz. főúton alkalmazott keresztmetszeti paraméterek belterületen a 15+074,00 – 15+590,00 km szelvények között

A 15+074,00 – 15+590,00 km szelvények közötti belterületi szakasz keresztmetszeti paramétereit bal oldali járda esetén az alábbi táblázat foglalja össze: Tervezési elemek Forgalmi sávok száma Burkolat szélesség Forgalmi sáv szélesség Burkolt padka szélessége bal oldalon Burkolt padka szélessége jobb oldalon Padka szélesség bal oldalon járda mögött Padka szélesség jobb oldalon Járda szélessége Korona szélesség Burkolat oldalesés egyenesben Padka oldalesése Rézsűhajlás Bokút‐Terv Mérnöki és Vállalkozó Kft. – Közlekedés Kft.

Paraméterek 2 × 1 7,00 m 3,25 m ‐ 0,25 m 0,50 m 2,25 m 3,50 m 13,25 m 2,50 % 5,00 % 1:1,5

9. oldal

Tervszám: 4626



A 15+590,00 – 18+450,00 km szelvények közötti belterületi szakasz keresztmetszeti paramétereit folyópálya esetén az alábbi táblázat foglalja össze: Tervezési elemek Forgalmi sávok száma Burkolat szélesség Forgalmi sáv szélesség Burkolt padka szélesség Padka szélesség Korona szélesség Burkolat oldalesés egyenesben Burkolat oldalesés ívben Padka oldalesés ívben Rézsűhajlás

Paraméterek 2 × 1 7,00 m 3,25 m 0,25 m 2,25 m 11,50 m 2,50 % szabvány szerint 8,50 – q% 1:1,5


4. VÍZELVEZETÉS, CSATORNÁZÁS 4.1. Felszíni csapadékvíz elvezetés A tervezett út burkolatáról lefolyó csapadékvíz befogadására és elvezetésére a tervezési szakaszon kétoldali nyílt árok szolgál. A tervezési szakasz azon szakaszán ahol befogadó nem áll rendelkezésre, ott szikkasztó, párologtató jellegű árkok kerülnek kialakításra. A szikkasztó árkok a terepadottságoknak megfelelően szakaszoltan épülnek. A tervezett szikkasztó és vízelvezető árkok földanyagúak, humuszolt, füvesített rézsűvel. A vízelvezető árkokat 3 %‐ot meghaladó hosszesés esetén a kimosódás elkerülése érdekében burkolattal kell ellátni. Az árokburkolat homokos kavics ágyazatra helyezett, előregyártott mederlapból kerül kialakításra. A szikkasztó árkok 60 cm fenékszélességgel és 1:1,5 rézsűhajlással épülnek a hossz‐ szelvényi kialakításnak megfelelően változó, de minimum 0,40 m mélységgel. A vízelvezető földárkok 40 cm fenékszélességgel és 1:1,5 rézsűhajlással épülnek a hossz‐ szelvényi kialakításnak megfelelően változó, de minimum 0,40 m mélységgel. A burkolt vízelvezető árkok 40 cm fenékszélességgel épülnek 1:1,5 rézsűhajlással.

4.1.1. Tervezett kialakítás a 445. számú főúton

A 445. számú főúton a jobb oldalon a tervezési szakasz kezdete és a 14+145,0 km szelvények közötti, a bal oldalon a tervezési szakasz kezdete és a 14+019,0 km szelvények közötti szakaszon befogadó hiányában szakaszolt szikkasztó árkok fogadják be a burkolatról lefolyó csapadékvizet. A terep viszonyoknak megfelelően ezen a szakaszon is épülnek vízelvezető árkok, melyek befogadója az épülő szikkasztó, párologtató jellegű árok. A jobb oldalon a 14+148,0‐15+006,0 km szelvények között, a bal oldalon a 14+019,0‐ 15+118,0 km szelvények közötti szakaszon a burkolatról lefolyó csapadékvíz elvezetésére 10. oldal



Tervszám: 4626

vízelvezető árkok épülnek. Ezen a szakaszon a vízelvezető árkok befogadója a tervezett utat a 14+426,3 km szelvényben keresztező meglévő vízelvezető árkok. A jobb oldalon a 15+018,0 km szelvénytől, a bal oldalon a 15+130,0 km szelvénytől a tervezési szakasz végéig befogadó hiányában a terep adottságoknak megfelelően szakaszolt vízelvezető árkok kerülnek kialakításra a lefolyó csapadékvíz befogadására. A bal oldalon 15+074,0 ‐15+590,0 km szelvények között a tervezett út mellett létesülő járda miatt, a burkolatszélen kiemelt szegély épül. Ezen a szakaszon a szegély mellett víznyelő aknák épülnek. Az összegyülekező csapadékvíz a víznyelő aknákon át csatornacsővel kivezetve jut az épülő úti árkokba. A csatornacső előregyártott kitorkollófej alkalmazásával csatlakozik a talpárokba. A víznyelők előregyártott vagy helyszínen kialakított betonelemekből készülnek, a mintaterv szerint, teherbíró víznyelőrácsok alkalmazásával. Út száma, jele 445 445 445 445 445 445 445 445 445 445 445 445 445 445 445 445 445 445 445 445 445 445 445 445

Víznyelő helye 15+074,5 15+095,0 15+129,0 15+148,0 15+167,0 15+186,0 15+205,0 15+224,0 15+243,0 15+262,0 15+281,0 15+301,0 15+326,0 15+346,0 15+336,0 15+386,0 15+406,0 15+426,0 15+446,0 15+466,0 15+486,0 15+506,0 15+526,0 15+586,0

Oldal bal o. bal o. bal o. bal o. bal o. bal o. bal o. bal o. bal o. bal o. bal o. bal o. bal o. bal o. bal o. bal o. bal o. bal o. bal o. bal o. bal o. bal o. bal o. bal o.

5. táblázat: Víznyelő aknák helyei


11. oldal

Tervszám: 4626


4.1.2. Tervezett kialakítás a 445. számú főút 13+840,8 km szelvényében csatlakozó bekötőút mellett

tervezett bekötőút bal oldalán a 0+025,0‐0+037,0 km szelvények és 0+075,0‐0+125,0 km szelvények közötti vízelvezető árkok a 0+037,0‐0+075,0 km szelvények között épülő szikkasztó, párologtató árokba vezetik a lefolyó csapadékvizet. A jobb oldalon a 0+025,0‐0+068,0 km szelvények között szikkasztó árok épül, mely befogadja a 0+068,0‐0+137,0 km szelvények közötti vízelvezető árok vizét is. A 0+153,0‐0+165,0 km szelvények között a bal oldalon szikkasztó árok kerül kialakításra. A bal oldalon a 0+170,0‐0+489,0 km szelvények között, a jobb oldalon a 0+287,0‐0+475,0 km szelvények között a burkolatról lefolyó csapadékvíz elvezetésére vízelvezető talpárok épül, melynek befogadója az 1.1.1 fejezetben már említett meglévő vízelvezető árok. Befogadó hiányában a jobb oldalon a 0+481,0‐0+980,0 km szelvények, a bal oldalon a 0+490,0‐0+925,0 km szelvények között szakaszolt szikkasztó árkok épülnek a lefolyó csapadékvíz befogadására. A bal oldalon a 0+928,0‐1+021,0 km szelvények között vízelvezető árok épül, mely a tervezett bekötő út mellett a 1+021,0‐1+914,0 km szelvények között, a bal oldalon haladó meglévő vízelvezető árokba csatlakozik.

4.1.3. F1, F2 és F3 jelű földutak víztelenítése A tervezett földút leágazások mellett, befogadó hiányában, a terepviszonyoknak megfelelően, a helyszínrajzokon és a hossz‐szelvényeken feltüntetett szakaszokon szikkasztó árkok kerülnek kialakításra.

4.2. Átereszek A kisebb vízfolyások, keresztező vízelvezető árkok út alatti átvezetésére, ill. a tervezett út melletti árkok útleágazások alatti átvezetésére átereszek épülnek. Az átereszek betonból vagy a teherbírás biztosítása érdekében vasbetonból készülnek, homokos kavics ágyazatra helyezve. Az előfejek helyszíni betonból vagy előregyártott elemekből kerülnek kialakításra. Az átereszek tervezésekor a beépítendő csőhossz is befolyásolhatja a nyílásméretet, a fenntartás biztosítása érdekében. Az átereszek be‐ és kifolyási oldalán a csatlakozó árkokat min. 3,0 m hosszon mederlap burkolattal kell ellátni a kimosódás elkerülése érdekében. Jelentősebb vízfolyás esetén az elő‐ és utómeder 5‐10 méteres burkolat kialakítását jelenti. A tervezett 445. számú főutat 14+426,3 km szelvényben keresztezi egy meglévő vízelvezető árok, mely a meglévő földút alatt 0,60 m nyílású áteresszel került átvezetésre. Az útépítés során az árok átvezetésére hosszabb műtárgy szükséges, ezért a meglévő áteresz elbontásra kerül, és helyette a szükséges építési hosszúság miatt (a tervezési diszpozíciónak megfelelően)  1,00 m nyílású vasbeton áteresz épül, 20,0 m hosszon. 12. oldal



Tervszám: 4626

Ez a meglévő vízelvezető árkok keresztezi a 445. számú főút 13+840,8 km szelvényében csatlakozó bekötőutat a 0+286,2 km szelvényben. Az árok bekötőút alatti átvezetésre 11,0 m hosszú,  1,00 m nyílású vasbeton áteresz épül. A 445. számú főút vízelvezető árkának a tervezett földút leágazások alatti átvezetésére 0,50 m nyílású, a kapubehajtó alatt 0,30 m nyílású átereszek épülnek. A 445. számú főút 13+840,8 km szelvényében csatlakozó bekötőút mellett a bal oldalon meglévő vízelvezető árok útleágazás alatti átvezetésére az 1+144,6‐1+157,6 km szelvények között  0,80 m nyílású vasbeton áteresz épül. Út száma, jele 445 445 445 445 445 445 445 445 bekötőút bekötőút

Beépítés helye

Oldal

Átmérő [m]

13+989,2‐14+996,2 14+148,0‐14+160,0 14+429,0‐14+421,5 14+426,3 14+563,5‐14+571,5 14+745,6‐14+752,6 14+896,0‐14+906,0 15+070,0‐15+075,0 0+286,2 1+144,6‐1+157,6

jobb o. bal o. jobb o. jobb o. jobb o. jobb o. bal o. bal o.

0,50 0,50 0,50 1,00 0,50 0,50 0,50 0,30 1,00 0,80

Befolyási szint m.Bf. 121,91 122,80 121,58 120,65 121,98 122,25 123,15 168,32 120,13 121,59

Kifolyási szint m.Bf. 121,74 122,75 121,18 120,60 121,95 122,24 123,11 168,25 120,07 121,58

„L” hossz [m] 7,00 12,00 12,00 20,00 8,00 7,00 10,00 8,00 11,00 13,00

6. táblázat: Tervezett átereszek beépítési adatai

4.3. A pályaszerkezet víztelenítése Az tervezett út burkolata alatt minimum 30 cm vastag homokos kavics védőréteg kerül beépítésre. Ez a szerkezet vezeti el a burkolat alá beszivárgó vizeket. A védőréteg lehetőleg 4%, de minimum 2,5 % lejtéssel rendelkezik, és azon a szakaszon, ahol nyílt vízelvezető árok épül, ott paplanszerűen a rézsűre van kivezetve.

4.4. Vízműtani számítás ‐ Az útépítéssel érintett szakaszon a tervezett vízelvezető árkok által összegyűjtött csapadékvíz mennyiségeinek meghatározása a 10 %‐os előfordulási valószínűségű, 40 perc időtartamú csapadék figyelembevételével, az „Útügyi Műszaki Előírás ÚT 2‐1.215 Közutak víztelenítésének tervezése” alapján történt.

A számításnál alkalmazott lefolyási tényezők: b= 0,85 útburkolat t = 0,20 terep,padka Bokút‐Terv Mérnöki és Vállalkozó Kft. – Közlekedés Kft.

13. oldal

Tervszám: 4626


A 10 %‐os előfordulási valószínűségű, 40 perc időtartamú csapadékhoz tartozó csapadékintenzitás: ip = 135 l/s ha ‐ A tervezett vízelvezető árokszakaszok közül a mértékadó a 14+426,3‐15+118,0 km szelvények közötti bal oldali árokszakasz A tervezett árkot terhelő vízmennyiség meghatározása: ‐ vízgyűjtő terület: Tb = 0,29 ha (burkolt felület) Tt1 = 1,7 ha (terep, padka) A mértékadó vízhozam: Qm= ip (t x Tt + b x Tb) =135 (0,20×1,7 +0,85 ×0,29) = 79,18 l/s = 0,08 m3/s

A tervezett árok vízszállító képessége 0,35 m vízmélységet feltételezve: vízmélység: h=0,35 m nedvesített terület: F = 0,385 m2 nedvesített kerület: P = 1,97 m hidraulikus sugár: R = F/P = 0,195 m n = 0,025 (érdességi tényező) I = 0,002 c = 1/n R1/6 = 30,46 v = c R  I = 0,60 m/s Q = F  v = 0,23 m3/s  Qm = 0,08 m3/s , tehát az árok tervezett keresztmetszete biztonsággal megfelel. ‐ A tervezett szikkasztó árokszakaszok közül a mértékadó a 13+911,0‐13+975,0 km szelvények közötti jobb oldali árokszakasz. A mértékadó vízhozam meghatározásához a 100 perc időtartamú csapadék alapján történt. csapadékintenzitás ip = 70 l/s ha ‐ vízgyűjtő terület: Tb = 0,109 ha (burkolt felület) Tt1 = 0,233 ha (terep, padka) A mértékadó vízhozam: Qm= ip (t x Tt + b x Tb) =70 (0,20×0,233 +0,85 ×0,109) = 9,75 l/s = 0,0098 m3/s A 100 perc alatt összegyülekező vízhozam, amit a szikkasztó ároknak időlegesen tározni kell: Q= 100 × 60 × 0,0098 = 58,8 m3 A tervezett szikkasztó árokszakasz térfogata h= 0,70 m átlagos mélységet és 0,60m fenékszélességet figyelembe véve: V = 1,40 × 64,0 = 89,6 m3 , tehát az árok tervezett keresztmetszete biztonsággal megfelel. 14. oldal



Tervszám: 4626

‐ Az útépítéssel érintett szakaszon a tervezett átereszeket terhelő csapadékvíz mennyiségeinek meghatározása az 1 %‐os előfordulási valószínűségű, 10‐40 perc időtartamú csapadék figyelembevételével, az „Útügyi Műszaki Előírás ÚT 2‐1.215 Közutak víztelenítésének tervezése” alapján történt. ‐ A tervezett 0,50 m ny. átereszek közül a 14+563,5‐14+571,5 km szelvények között jobb oldalon épülő áteresz szállítja a legnagyobb vízmennyiséget. Az áteresz méretezésénél 40 perc időtartamú csapadékot vettünk figyelembe. A tervezett átereszt terhelő vízmennyiség meghatározása: ‐ vízgyűjtő terület: Tb = 0,175 ha (burkolt felület) Tt1 = 0,57 ha (terep, padka) ‐ csapadékintenzitás: ip = 249 l/s ha A mértékadó vízhozam: Qm= ip (t x Tt + b x Tb) =249 (0,20×0,57 +0,85 ×0,175) = 65,4 l/s = 0,065 m3/s

A tervezett áteresz vízszállító képessége félig telt szelvényt feltételezve: vízmélység: h=0,25 m nedvesített terület: F = 0,098 m2 nedvesített kerület: P = 0,785 m hidraulikus sugár: R = F/P = 0,125 m n = 0,018 (érdességi tényező) I = 0,0041 c = 1/n R1/6 = 39,28 v = c R  I = 0,889 m/s Q = F  v = 0,087 m3/s  Qm = 0,065 m3/s , tehát az áteresz tervezett keresztmetszete biztonsággal megfelel, a mértékadó vízhozamot duzzasztás nélkül képes elvezetni. ‐ A 15+070,0‐15+075,0 km szelvények között bal oldalon tervezett 0,30 m ny. áteresz méretezése. Az áteresz méretezésénél 10 perc időtartamú csapadékot vettünk figyelembe. csapadékintenzitás: ip = 720 l/s ha A tervezett átereszt terhelő vízmennyiség meghatározása: ‐ vízgyűjtő terület: (burkolt felület) Tb = 0,016 ha Tt1 = 0,065 ha (terep, padka) A mértékadó vízhozam: Qm= ip (t x Tt + b x Tb) =720 (0,20×0,065 +0,85 ×0,016) = 19,2 l/s = 0,019 m3/s

A tervezett áteresz vízszállító képessége félig telt szelvényt feltételezve: vízmélység: h=0,15 m nedvesített terület: F = 0,0353 m2 Bokút‐Terv Mérnöki és Vállalkozó Kft. – Közlekedés Kft.

15. oldal

Tervszám: 4626


nedvesített kerület: P = 0,47 m hidraulikus sugár: R = F/P = 0,075 m n = 0,018 (érdességi tényező) I = 0,0035 c = 1/n R1/6 = 36,08 v = c R  I = 0,58 m/s Q = F  v = 0,021 m3/s  Qm = 0,019 m3/s , tehát az áteresz tervezett keresztmetszete biztonsággal megfelel, a mértékadó vízhozamot duzzasztás nélkül képes elvezetni.

5. TERÜLET‐IGÉNYBEVÉTEL A tervezett létesítmény az alábbi helyrajzi számú területeket érinti: 01534/431, 01534/433, 01534/43, 01534/428, 01534/299, 01534/141, 01534/39, 01534/142, 01534/143, 01534/141, 01534/299, 01534/45, 01533/5, 01525/24, 01521/177, 01521/283, 01527/36, 01525/53, 01521/352, 01527/36, 01525/54, 01521/352, 32742/4, 32737/1, 01521/355, 32737/2, 01521/155, 32737/3, 32736/2, 32736/1, 32734, 01521/354, 32720, 01521/351, 01521/403, 32719, 01521/403, 01521/404, 01521/406, 01521/408, 32704, 01521/356, 32699/5, 32703/7, 01534/144, 0153/145, 01534/146, 01534/151, 01534/146, 01533/5, 01525/63, 01525/38, 01534/147, 01525/37, 01525/36, 01527/14, 01527/36, 01521/283, 01534/148, 01534/149, 01534/150, 01527/13, 01534/152, 01527/35, 01534/134, 01527/35, 01535, 01537/148, 01527/36, 01527/37, 01537/146, 01537/145, 32794/2, 01537/149, 32809/4, 01537/107, 32809/9, 32809/8, 01537/106, 01537/197, 01537/196, 32810, 32871, 32872/2, 32809/5, 32811, 32870, 32867/3, 32812, 32867/3, 32869, 32820/1, 32821, 32867/4, 32868, 32822/2, 32837/3, 32839/13, 32839/12, 32837/4, 32839/11, 32839/2, 32837/5, 32839/2, 32839/20, 32838, 32836/1, 32839/21, 32836/2, 32836/3, 32839/21, 32832, 01541/1, 32927, 33067, 33009, 20252, 20251, 33067, 20001, 32938, 01555/25, 20593, 01575/8, 20666, 01575/6, 20966/2, 01600/91, 01600/92, 01600/117, 01594/52, 01555/27, 01594/52, 01594/7, 01600/101, 01600/95, 01600/96, 01594/53, 01594/54

6. MINŐSÉGI TERVFEJEZET 6.1. Minőségi előírások Az alkalmazott homokos kavics védőréteg az „e‐UT 06.02.11 Utak és autópályák létesítésének általános geotechnikai szabályai” című Útügyi Műszaki Előírás szerint építendő. Az védőrétegek tömörsége: Trp≥96% legyen. A felszínen mért teherbírás legalább E2=65 MPa legyen. A beépítendő előregyártott elemek legalább C30/37 minőségű betonból készüljenek, a monolit beton szerkezetek: C16/20 XO(H) minőségű betonból készüljenek. A csatornák csővezetékének anyaga KG‐PVC, csőosztály: SN 4 (SDR41). A víznyelők előregyártott betonelemekből készülnek, a tervek szerint. 16. oldal



Tervszám: 4626

A víznyelőrácsok anyaga öntöttvas 400 kN teherbírásra méretezve.

6.2. Alkalmazott előírások e‐UT 03.00.21

Úttervezési rajzok tartalmi és formai követelményei (A KTSZ kiegészítése) (2006. január)

e‐UT 03.01.11

Közutak tervezése (KTSZ) (2008. december)

e‐UT 03.07.12

Közutak víztelenítésének tervezése

e‐UT 03.02.21

Közutak melletti ingatlanok, kiszolgáló létesítmények útcsatlakozása (2004. január)

e‐UT 03.03.11

Körforgalmak tervezése (A KTSZ kiegészítése) (2010. június)

e‐UT 03.04.11

Kerékpárforgalmi létesítmények tervezése (A KTSZ kiegészítése) (2010. április)

e‐UT 03.04.12

Kerékpárforgalmi létesítmények tervezési útmutatója (KLTÚ) (A KTSZ kiegészítése) (25. tervezési útmutató) (2012. szeptember)

e‐UT 03.05.11

Mozgáskorlátozottak közlekedését segítő közúti létesítmények kialakítása (2000. január)

e‐UT 03.05.12 Akadálymentes közúti létesítmények (A KTSZ kiegészítése) (2009. augusztus) e‐UT 03.07.23

A gyalogosközlekedés közforgalmi létesítményeinek tervezése (A KTSZ kiegészítése) (2009. június)

e‐UT 03.07.24 A közúti közösségi közlekedés (tömegközlekedés) pályáinak, utas‐ és járműforgalmi létesítményeinek tervezése (2009. május) e‐UT 06.02.11

Utak és autópályák létesítésének általános geotechnikai szabályai (2007. április)

7. KÖRNYEZET, TÁJ‐ ÉS TERMÉSZETVÉDELEM 7.1. A föld védelme A tervezett állapot az út jelenlegi területét veszi igénybe.

7.2. A víz védelme A tervezett állapot nem módosítja a felszíni és a felszín alatti vizek áramlását, vízi életközösséget nem károsít.

7.3. A levegő védelme A tervezett állapot nem változtatja a jelenlegi forgalmi értékeket. Bokút‐Terv Mérnöki és Vállalkozó Kft. – Közlekedés Kft.

17. oldal

Tervszám: 4626


7.4. Az épített környezet védelme A kivitelezés műemléki épületet nem érint.

7.5. Veszélyes anyagok technológiák Az építés során veszélyes anyagot vagy környezetet károsító veszélyes technológiát nem alkalmazunk. Minden anyag és technológia az útépítés során szokásos.

7.6. Hulladékok Az út létesítésénél különböző típusú hulladékok keletkeznek, melyek gyűjtéséről és ártalmatlanításáról az alábbi jogszabályokkal szabályozottan kell gondoskodni: 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 72/2013. (VIII.27.) VM rendelet a hulladékok jegyzékéről 440/2012. (XII.29.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről 45/2004. (VII.26.) BM‐KvVM együttes rendelet az építés és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A 2012. évi CLXXXV. törvény 2.§ értelmében hulladékbirtokos a hulladéktermelő, továbbá bármely jogalany, akinek vagy amelynek a hulladék a birtokában van. Ennek megfelelően az építő feladata az építés során keletkező hulladékoknak a vonatkozó jogszabályok szerinti minősítése, kezelése és ártalmatlanítása.

7.6.1. Kommunális hulladék Az építkezés során az ott dolgozó emberek biológiai és szociális szükségleteiből adódóan (táplálkozás, ürítés, tisztálkodás, stb.) keletkező vegyes hulladékot kezelhetjük kommunális hulladékként. Megjelenési formái: folyékony (szennyvíz), szilárd („szemét”). A kommunális hulladék lerakása működési engedéllyel rendelkező lerakó telepen történhet, megállapodás alapján. Az építkezés során elhelyezett illemhelyek, települési hulladéknak minősülő szennyvizeinek elszállítása – szükség szerinti gyakorisággal – jogosultsággal bíró külső vállalkozóval kötött szerződés keretében történhet.

7.6.2. Építési és bontási hulladék A keletkezett építési és bontási hulladékokra be kell tartani a 45/2004 (VII.26.) BM‐KvVM együttes rendelet nyilvántartási és adatszolgáltatási előírásait. Építési és bontási hulladék elhelyezése kizárólag erre engedéllyel rendelkező befogadó telepen lehetséges. Az építkezés során keletkező hulladékot a kivitelező köteles a területről elszállítani, a szállítás során a hulladékok kiporzását kiszóródását meg kell gátolni. Az aszfaltburkolatok lemarása után keletkező mart aszfaltot a Megrendelő által megjelölt helyre kell szállítani, azt

18. oldal



Tervszám: 4626

bizonylatolni kell, tárolásáról, kezelésről nyilvántartást kell vezetni. A tároló helynek a környezetvédelmi előírásoknak eleget kell tenni (csapadékvíz elvezetés).

7.6.3. Veszélyes hulladékok Amennyiben az építési munkák során a 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet 1.sz. mellékletében felsorolt hulladékok keletkeznek az építési területen, úgy a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet 3.sz. mellékletében leírtak szerint kell eljárni. Az építési területen várhatóan és esetlegesen keletkező veszélyes hulladékok EWC szerint: EWC EWC 15 02 02*

EWC 15 01 10*

EWC 13 02 08* EWC 17 05 03* EWC 17 03 03* EWC 17 03 01*

EWC szerinti besorolás: Lehetséges származás: Veszélyes anyagokkal szennyezett Gépjavítás, haváriaelhárítás, abszorbensek, szűrőanyagok (ide üzemanyagtöltés értve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat Veszélyes anyagokat maradékként Felhasznált kenőanyagok tartalmazó, vagy azokkal szennyezett csomagolása (karbantartás) csomagolási hulladékok Egyéb motor‐, hajtómű és Fáradtolaj (gépjavítás, kenőolajok karbantartás) Veszélyes anyagokat tartalmazó föld Havária esemény, szennyezett és kövek talaj eltávolítása építési területről Szénkátrány és kátránytermékek Burkolatbontás, szigetelés Szénkátrányt tartalmazó bitumen Burkolatbontás, szigetelés keverékek

A veszélyes hulladék elhelyezése kizárólag erre engedéllyel rendelkező – 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet) – befogadó telepen lehetséges. A hulladék szállítását is az erre a célra feljogosított szervezetnek, ebben az esetben célszerűen az ártalmatlanítást végző szervezetnek kell elvégeznie. Az üzemelési időszak során a keletkező hulladékok származásuk szerint lehetnek: karbantartásból, fenntartásból, használatból származó hulladékok (kommunális hulladék, biológiailag lebomló hulladékok, veszélyes hulladékok, építési‐ és bontási hulladékok); balestekből, havária jellegű eseményekből származó hulladékok. Karbantartásból, fenntartásból, használatból származó hulladékok: A fentiek alapján a karbantartásból, fenntartásból, használatból származó hulladékok megnevezését vonatkozó EWC kódját a fenti táblázat tartalmazza. A táblázat nem tartalmazza a hulladékok gyűjtési módját illetve gyűjtési gyakoriságát. Ez elsősorban a keletkező hulladéktól függ. A kommunális jellegű „útmenti szórt” hulladék gyűjtése szezonális jellegű. A gyűjtés műanyag zsákokban történik. A gyűjtést és szállítást várhatóan a kezelő (ill. a vele szerződésben álló szolgáltató) fogja végezni. A begyűjtött hulladék nem kerül tárolásra, hanem közvetlenül a megfelelő hulladéklerakó létesítménybe kerül beszállításra. Bokút‐Terv Mérnöki és Vállalkozó Kft. – Közlekedés Kft.

19. oldal

Tervszám: 4626


A fenntartásból, és karbantartásból származó veszélyes hulladékok tárolására és kezelésére kialakított gyűjtőhelyek valószínűsíthetően a kezelő telephelyén kerülnek kialakításra. A szállításról és kezelésről az arra jogosult és szerződéssel rendelkező vállalkozó gondoskodik a jogi előírásoknak megfelelően. A folyamatok során a vonatkozó jogszabályokban rögzített dokumentáció vezetése a kezelő feladata. Balesetekből, havária jellegű eseményekből származó hulladékok: Az ilyen jellegű események során keletkező hulladékok típusa és megjelenési formája, fizikai és kémiai tulajdonságai előre nem megmondhatóak. A tapasztalatok szerint ilyen esetekben a kiömléses balesetekre kell felkészülni. A keletkező hulladékok elsősorban a kárelhárítási tevékenységekből származnak. A keletkező hulladékok döntő többsége veszélyes hulladéknak minősül, így kezelése és szállítása külön jogszabályhoz kötött.

8. MUNKAVÉDELEM Anyagminőség és teherbírási előírások a Magyar Szabványok, Szabályzatok és Műszaki irányelvek legutolsó kiadásában adott követelményeknek kell, hogy megfeleljenek. Olyan esetekben, amikor az előírások, vagy a hivatkozott szabványok kikötései különféle minőségi szinteket jelentenek, vagy a választás lehetőségét nyújtja, azokat a követelményeket kell kötelezően figyelembe venni, amelyek a legjobb minőségnek felelnek meg. Ezek betartása úgy a Beruházó, mint a Kivitelező vállalatra vonatkozóan kötelező. Jelen tervművelet csak a szabvány szerinti anyagokra, továbbá a kivitelezés minőségi követelményeire vonatkozó I. minőségi osztály előírásainak betartása mellett érvényes. Az útpálya szerkezet beépítésének megkezdése előtt a teherbírást ellenőrizni kell a terhelésnek kitett földmű (vagy javított földmű) felületén. A tervezett pályaszerkezet átázott földműre nem építhető. A földmű víztelenítési munkáinak építés közben is mindig naprakész állapotban kell lennie. Tervező felhívja Építtető figyelmét a fenti minőségi követelmények, azok ellenőrzésének és vizsgálatok sűrűségének (db‐számának) fontosságára és azok építési szerződésben való rögzítésére. Az építés során az érvényben lévő munkavédelmi és balesetelhárítási óvórendszabályokat a legszigorúbban be kell tartani. Ez a tervdokumentáció: A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és az azt módosító 1997. évi CII. törvény A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény végrehajtására kiadott 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet és az azt módosító 20/1997 (XII. 19.) MüM rendelet Az építészeti‐műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről szóló 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet és az azt módosító 12/2003. (III. 24.) BM rendelet szerint készült, figyelembe véve az érvényes egészségügyi és munkavégzés biztonságát szolgáló szabályokat, szociális előírásokat és különleges kivitelezési technológiákat. 20. oldal



Tervszám: 4626

Így többek között: az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről szóló 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet a veszélyes hulladékokról szóló 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény és a végrehajtására kiadott 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet Az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról szóló 51/2000. (VIII. 9.) FVM‐GM‐KöViM együttes rendelet A villamosművek, valamint a termelői, magán‐ és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet A víziközművek üzemeltetéséről szóló 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 8/1998. (III. 31.) MüM rendelet A munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről szóló 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SzCsM‐EüM együttes rendelet A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM‐EüM együttes rendelet Ismét felhívjuk a figyelmet az „e‐UT 04.05.12 Közutakon folyó munkák elkorlátozásának és ideiglenes forgalomszabályozása” című Útügyi Műszaki Előírás utasításainak figyelembevételére, illetve betartására. A tervezés a közúti közlekedés szabályairól (KRESZ) szóló – többször módosított – 1/1975. (II. 5.) KPM‐BM együttes rendelet, továbbá az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 93/2012. (V. 10.) kormány rendelet, az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló – többször módosított – 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet figyelembevételével készült, ezek betartásáról a kivitelező köteles gondoskodni.

9. TŰZVÉDELEM A tervezés során a 28/2011. (IX.6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról előírásait betartottuk. A létesítmény tűzveszélyességi osztályba sorolása: „E”, nem tűzveszélyes. Kivitelezés során a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvényben foglaltakat be kell tartani. A tűzvédelmi és egyéb előírásokat a legszigorúbban be kell tartani. Az építés során a területre szállított, raktározott, felhasználásra kerülő tűzveszélyes anyagokkal az előírásoknak megfelelő óvóintézkedések szerint kell bánni. A szükséges tűzoltó berendezések és eszközök készenlétéről gondoskodni kell, s megfelelő tűzjelzést is biztosítani kell. Bokút‐Terv Mérnöki és Vállalkozó Kft. – Közlekedés Kft.

21. oldal

Tervszám: 4626


A tervezett létesítmény a nem éghető kategóriába tartozik. A tervnek tűzvédelmi vonatkozása nincs. A tervezés során a vonatkozó tűzvédelmi előírások betartásra kerültek. A megépült létesítmény üzemelése során illetve a kivitelező részéről a munkavégzés során a vonatkozó érvényben lévő tűzvédelmi előírásokat be kell tartani, különös tekintettel a tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról szóló 2/2002. (I.23.) BM rendeletben foglaltakat. A földalatti tűzcsapokat minden esetben a tervezett új burkolatnak megfelelően szintbe kell helyezni.

Cserni Mihályné okl. építőmérnök 13‐9328 – KÉ‐T, VZ‐T

10. MELLÉKLETEK Tervezői nyilatkozat Kamarai igazolás

22. oldal



Tervszám: 4626

1. sz. melléklet

Bokút‐Terv Mérnöki és Vállalkozó Kft. 1033 Budapest, Bogdáni út 5. A tervezés megnevezése:

Dátum: Budapest, 2014.02. Tervszám: 4626 Tervező: Cserni Mihályné Mksz: 13‐9328‐KÉ‐T, VZ‐T

445. sz. KECSKEMÉT ÉSZAKI ELKERÜLŐ ÚT TOVÁBBVEZETÉSE, M5 AUTÓPÁLYA – 5218. J. ÚT KÖZÖTT

TERVEZŐI NYILATKOZAT A vonatkozó rendeleteknek megfelelően az alkalmazott műszaki megoldások megfelelnek az általános érvényű és eseti hatósági előírásoknak, megfelelnek a megelőző tűzvédelmi követelmények kielégítéséről szóló rendeletek, szabályzatok, az országos (MSZ) és ágazati szabványok, a műszaki előírások, illetve az engedélyezett eltérések követelményeinek, a tárgyi dokumentáció a létesítmény (létesítmény‐csoport) telepítésére, tervezésére és üzemeltetésére vonatkozó munkavédelmi, biztonságtechnikai szabályok, továbbá egyéb hatósági egészségvédelmi és környezetvédelmi előírások betartásával készült, valamint ezek érvényesítésének módját, adatait a műszaki leírás megfelelő fejezetei tartalmazzák. A tervdokumentáció a gázelosztó vezeték nyomvonalát (az adatszolgáltatás alapján) mérethelyesen, hiánytalanul tartalmazza. A fentiek teljesítéséhez szükséges költségeket dokumentációinkban számításba vettük.

Cserni Mihályné tervező


23. oldal

Tervszám: 4626


2. sz. melléklet

24. oldal


445. SZ. KECSKEMÉT ÉSZAKI ELKERÜLŐ ÚT TOVÁBBVEZETÉSE, M5 AUTÓPÁLYA J. ÚT KÖZÖTT A1. ÚTÉPÍTÉSI TERV. Engedélyezési terv

Recommend Documents