Új földrajzi irányzatok 5. Feminista geográfiák 6. Posztmodern geográfiák Timár Judit Egyetemi docens DE Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék (MTA Közgazdasági és Regionális Kutatóközpont) 5600 Békéscsaba, Szabó D. u. 42.
[email protected]
A modern geográfia kezdete
(Peet, 1998)
Feminista földrajz – fogalma, tárgya A feminista földrajz: Olyan megközelítési mód, amely a feminista politikából és elméletekből táplálkozva a nemek társadalmilag meghatározott viszonya és a tér összefüggésrendszerét, kölcsönös egymásra hatásának módjait, eredményeit helyezi a kutatás középpontjába. (Pratt, G 2000.)
Nemek földrajza: Társadalmi nem (gender) --- szexuális jelleg (sex) Feminista gondolat elfogadása: A nemek társadalmi szerepe a társadalom (át)strukturálódásának fontos szervező elve © Timár Judit
Feminista földrajz – szemlélete A feminista földrajz szemlélete A társadalomföldrajz kritikájából építkezik. Bírálja: a nemek viszonyának fontosságára érzéketlen földrajzi megközelítéseket, elméleteket, a „nemekre érzéketlen” módszerek alkalmazását, a valós társadalmi problémákon kívül helyezkedő, magát semlegesnek tartó, a geográfiai kérdések társadalmi beágyazottságát tagadó földrajzot.
© Timár Judit
a mindennapi élet aspektusait, kölcsönhatásait tárja fel kapcsolatot teremtve a földrajz részdiszciplínái között
Feminista földrajz – módszerek A feminista földrajz módszerei Kvalitatív módszerek terjesztése Élettörténet-kutatás, narratívák Kérdezés, interpretálás, írás módja Kérdező – kérdezett viszonya
© Timár Judit
Feminista földrajzok – sokszínűség A feminista földrajzok differenciáltsága (időben)
© Timár Judit
Pratt, G. 2000
Feminista földrajzok – sokszínűség A feminista földrajzok differenciáltsága (időben) IV. Szakasz: TRANSZVERZÁLIS FEMINISTA FÖLDRAJZOK (1990-es évek végétől) központi témák
befolyásoló elméletek
földrajzi fókusz
állampolgárság, migráció, nacionalizmus; transznacionalizmus, az állam etnográfiái; fejlesztés; politikai ökológia, geopolitika; állami erőszak; a globális „Észak” és „Dél” viszonya; a térképezés és GIS progresszív lehetőségei; érzelem, emóciók
a transznacionalizmus elméletei; globalizáció és transzverzális hálózatok, absztrakt elméletek politikai ökológia; politikai ökonómia; az érzelem elméletei
globális hálózatok; a kapcsolatok/viszonyok, folyamatok sokléptékű és -helyszínű megközelítése; a lépték konstrukciója és felbontása; a képzelet terei; határok és azok lebontása; megtestesülés és összekapcsolhatóság, kisajátítás
© Timár Judit
Pratt, G. 2009
Feminista földrajzok – sokszínűség A feminista földrajzok differenciáltsága (térben) Angol−amerikai hegemónia?
A hely fontossága a tudás létrehozásában Sajátosságok, vitakérdések: • elmélet − empíria (pl. Spanyolország) • alkalmazott kutatások (pl. Hollandia) • a rurális terek fontossága (pl. India, Spanyolország) • „kinek írunk?” (III. Világ) © Timár Judit
Feminista földrajzok – sokszínűség Térbeli differenciáltság: Kelet-Közép-Európa Megkésettség, hiány: Viszonyítási alap: a világ feminista földrajzai, Kelet-KözépEurópa társadalminem-kutatásai Okok: társadalmi környezet, feminista mozgalmak hiánya, konzervatív geográfia Jellegzetességek: • Hagyományos földrajz + „gender” (a posztszocialista terek feltérképezése) • Új témák, koncepciók, módszerek (a posztszocialista átmenet gender-jellege megértéséért: vállalkozások, munkanélküliség, szegénység; megélt terek; neoliberalizmus; kvalitatív módszerek; testföldrajz?) • Feminista földrajz az állam és társadalom szolgálatában? © Timár Judit
Feminista földrajzok – témák I. Témák (hagyományos, új szemlélettel): 1. Demográfiai helyzet – földrajzi mobilitás Globális „Észak” – „Dél” probléma: „Több mint 100 millió nő hiányzik” (Amartia Sen)
Magyarország: Nő/100 férfi: 110 Budapest: 118 Megyei jogú városok: 113 Többi város: 109 Községek: 106 200 főnél kisebbek: 85
© Timár Judit
Feminista földrajzok – témák I. Témák (hagyományos, új szemlélettel): 2) A munka világa Gazdaságföldrajz: Munka = fizetett munka = termelés = maszkulin szféra
Feminista földrajz: Munka = fizetett + háztartási munka = termelés + társadalmi reprodukció
Fizetett munka vertikális és horizontális szegregációja, nemek közti egyenlőtlensége − „üvegplafon” jelenség © Timár Judit
I. Szocialista feminista földrajza Társadalmi nemi egyenlőtlenségek magyarázata: Kapitalizmus + patriarchátus •Városi tér •Regionális lépték
© Timár Judit
Feminista földrajzok – témák Foglalkoztatás –
„hagyományos nemi szerepek” és az állam
© Timár Judit
Feminista földrajzok – témák Foglalkoztatás – társadalmi nemi viszonyok – tér Urbanizáció, városszerkezet Nemek szerint szegregált nagyvárosi agglomerációk Szuburbanizáció okai: hagyományos családmodell - állam szerepe („zoning”) Dzsentrifikáció okai („szinglik”) Várostervezés, városépítészet
© Timár Judit
Feminista földrajzok – témák
© Timár Judit
Getis, A., Getis, J., Fellman, J. 1991
Feminista földrajzok – témák Foglalkoztatás – társadalmi nemi viszonyok – tér Falusi átalakulás – fejlődés/fejlesztés
Agrárszféra – családi farmok „kinti” – „benti” munkák Falusi turizmus – nők változó szerepe III. világ: a gazdasági fejlődés nem oldotta meg a szegénység feminizálódását (nők: munkaórák 2/3-a, jövedelem 1/10-e) © Timár Judit
Feminista földrajzok – témák II. Új témák kutatása: Háztartási stratégiák – szegénység feminizálódása Nők – környezet (ökofeminizmus és kritikája) Félelem földrajza (eltérő mentális térképek, városrehabilitáció) Női identitás, a „test földrajza” Nők jogai – nők a politikában, esélyegyenlőség Kelet-Közép-Európában: a poszt-szocializmus sajátosságai © Timár Judit
Feminista földrajzok – témák II. Új témák: Ökofeminizmus A nők és a természet elnyomása történelmileg társadalmilag, kulturálisan összekapcsolódik. Kulturális ökofeminizmus: nők– természet viszonya (a nők biológiai szerepe, reprodukció, sajátos kötődés) – kritikája Társadalmi ökofeminizmus: A természet politikai, s nem perszonális kategória (kizsákmányolásuk) © Timár Judit
Feminista földrajzok – témák II. Új témák: Nők a közéletben – esélyegyenlőségi politikák Politikai részvétel – a tér, hely, földrajzi lépték szerepe GEM (Gender Empowerment measure ) (annak vizsgálata, hogy vajon a nők és a férfiak képesek-e aktívan részt venni a gazdasági és a politikai életben és a döntéshozatalban) 1994-ben szerepelt a helyi önkormányzatokban való részvétel – Magyarország 27-28. a 77 vizsgált ország között © Timár Judit
Feminista földrajzok – témák Esélyegyenlőségi politikák Esélyegyenlőség mint horizontális elv a regionális fejlesztésben Az esélyegyenlőség fogalma -- fő problématerületei: Emberi jogok csorbulása Döntéshozatalból való kizárás, alulreprezentáltság Gazdasági függőség Tudáshoz, információhoz való hozzáférés Az egészséghez való jog sérülése Az erőforrások feletti rendelkezés hiánya/korlátozottsága Célcsoportok: nők, romák, fogyatékkal élők © Timár Judit
POSZTMODERN FÖLDRAJZOK Modern
© Timár Judit
Posztmodern Pruitt-Igo (St Louis 1955-1972)
Hall (1988)
Modern építészet, várostervezés Le Corbusier „álma” az 1920-as évek Párizsáról
Megvalósított terv: Stuyvesant Town, New York © Timár Judit
Harvey (1989)
Posztmodern földrajzok – Értelmezések Posztmodern építészet, várostervezés
Scarlett Place, Baltimore (mediterrán falu „másolat”)
Harvey (1989)
Posztmodern földrajzok – Értelmezések Posztmodern építészet, várostervezés
Piazza d’Italia, New Orleans (Charles Moor)
Harvey (1989)
Posztmodern földrajzok – Értelmezések Posztmodernizmus: Építészeti, esztétikai, intellektuális mozgalom (a mindennapi élet felé fordulás, egyveleg, utánzat, sokféleség, bizonytalanság, fragmentáltság; különböző stílusok, átfedő, egymással érintkező, egymás mellé rendelt terek)
Posztmodernség (posztmodern kor): Jelen történelmi periódus, mely lezárta a modernség korát (20. sz. közepe, vége)
© Timár Judit
Posztmodern földrajzok – ösztönzők „Külső” ösztönzők: Posztmodern kor − változások a politikában, közkultúrában, gazdaságban • gazdaság globalizációja, információs technológiai forradalom, bizonyos fogyasztási modellek elterjedése • életmódok, kultúrák növekvő fragmentációja • számos új politikai, kulturális alany megjelenése • növekvő törődés a környezettel • a regionalizmus, lokalitás újra előtérbe kerülése • a flexibilis felhalmozás kapitalista rendszerének sikere • a nemzetállam „visszavonulása” • a társadalmi élet számos területének privatizációja © Timár Judit
Posztmodern földrajzok – ösztönzők E változások új koncepcionális apparátust, új analitikai eszközöket igényelnek a geográfiában
A tudományon belüli ösztönzők: •A posztmodern viták posztstrukturális fázisa (Jacques Derrida hatása) − fókusz: a földrajzi diskurzusok és szövegek dekonstrukciója •Viták a hatalomgyakorlásról, hatalom, diskurzus, tér viszonyáról − kulcsszerepben: feminista kutatók, posztkoloniális tanulmányok (Michael Foucault hatása)
© Timár Judit
Posztkoloniális/ posztkolonializmus: •Nem szorítkozik a gyarmatosítás utáni korszakra; •Kritizálja a kolonializmus (ma is létező) materiális és diszkurzív legitimitását (antikoloniális); •Mint elmélet, témái: identitás, faj, etnicitás, gender; tudás és hatalom viszonya, gyarmatosítottak reprezentációja © Timár Judit
Posztmodern földrajzok – ösztönzők E változások új koncepcionális apparátust, új analitikai eszközöket igényelnek a geográfiában
A tudományon belüli ösztönzők: •A posztmodern viták posztstrukturális fázisa (Jacques Derrida hatása) − fókusz: a földrajzi diskurzusok és szövegek dekonstrukciója •Viták a hatalomgyakorlásról, hatalom, diskurzus, tér viszonyáról − kulcsszerepben: feminista kutatók, posztkoloniális tanulmányok (Michael Foucault hatása) •Marxista tradíciók (Frederick Jameson /1984/ hatása: „Possztmodernizmus mint a kései kapitalizmus kulturális logikája”) − fókusz: posztmodern város, terek © Timár Judit
Posztmodern földrajzok – kezdetek A földrajzi diszciplínán belüli ösztönzők: • •
Pozitivizmus kritikája A Marxizmus „univerzális„ koncepciói (pl. osztály) , strukturalizmusa ellen A földrajz relatíve későn csatlakozott a posztmodern megközelítésekhez, s vitatják, hogy valóban belépett-e a posztmodern fázisba Első munkák: •Michael
Dear 1986: Postmodernism and planning •Edward Soja, A. J. Scott 1986: Los Angeles: capital of the late twentieth century •A postmodern kritikája: Harvey, D. 1989: The condition of postmodernity
© Timár Judit
Posztmodern földrajzok – témák A posztmodern földrajzok kutatási fókuszai: Posztmodern város Társadalmi változások: posztmodern korszak (jellemzői: új kulturális logika, poszt-Fordista politika, gazdaság; a politika tereinek transzformációja; a reprezentáció előtérbe kerülése)
A média (tömegtájékoztatás) szerepe − a fogyasztás reprezentációja és változásai (a fogyasztás helyei és a helyek fogyasztása)
Posztmodern életmódok, ízlések és a speciális városi és regionális környezet átalakulása, a „kulturális tőke„ szerepe a városi szomszédsági terek átalakulásában © Timár Judit
Posztmodern földrajzok – témák A posztmodern város mint kiemelt kutatási téma Földrajzi válasz korunk városának átalakulására az új posztmodern korszakban „Laboratóriuma”: Los Angeles mint posztmodern város − „L.A. iskola” a Chicagói Iskolát kritizálva (a város komplex társadalmi-térbeli jelenség, nem lehet megragadni egyetlen átfogó definícióval, egyetlen logikában)
A posztmodern város kutatásának 2 tábora: • Posztmodern = sajátos korszaka a fejlett kapitalizmusnak • Speciális posztmodern gondolkodásmód, tudás © Timár Judit
Posztmodern földrajzok – témák A posztmodern város mint kiemelt kutatási téma A városkutatások „posztmodern” megközelítésmódja: a posztmodern urbanisztika úgy értelmezhető, mint: − a városfejlődés új formáinak megjelenése (LA = posztmetropolisz; nem egyközpontú város; peremvárosok, tematikus parkok, lakóparkok, technoburb − fragmentált városi terek, kulturális, társadalmi heterogenitás, polarizáció) − új látásmód, logika, amivel interpretálják a várost Példa: a városrevitalizációban új építészeti stílusok megjelenése az örökségvédelem segítségével ; és új tervezési megközelítésmódok alkalmazása („közösségi © Timár Judit tervezés”)
