posztmodern politológiá k
(Jlc)ler Rita Diskurzuso k
a civil társadalomró l
I
' 1 II
/mattan
posztmodern politológiá k A L'Harmattan Kiadó és a Miskolci Egyetem BTK Politikatudomány i Intézet közös könyvsorozat a
Glózer Rita
DISKURZUSO K A CIVIL TÁRSADALOMRÓ L Egy fogalom transzformációi a rendszerváltó éve k értelmiségi közbeszédébe n
A sorozatot szerkeszt i Szabó Márton és Szűcs Zoltán Gábor
A sorozatban eddig megjelen t Szabó Márton : A diszkurzív politikatudomány alapja i G. Fodor Gábor : Gondoljuk újra a polgári radikálisoka t Murray Edelman: A politika szimbolikus valósága Szabó Márton : Politikai idegen Szabó Márton (szerk .) : Fideszvalóság
L'Harmattan Kiadó — Budapest, 2008
Tartalomjegyzé k Készült a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a Kommunikáció Doktori Program keretében . A kutatásokat az AMFK Humán erőforrás fejlesztése a civil szektorban elnevezésű programja (2000-2002), a könyv megjelenését pedig a PTE BTK Kommunikáció- é s Médiatudományi Tanszéke támogatta . © L'Harmattan Kiadó, 200 8 © Glózer Rita, 200 8 L'Harmattan Franc e 7 rue de I'Ecole Polytechniqu e 75005 Pari s T. : 33 .1 .40 .46 .79.2 0 L'Harmattan Italia SR L Via Bava, 3 7 10124 Torino—Itali a T./F. : 011 .817.13 .8 8
ISBN 978-963-236-132- 1 ISSN 1785-335 4
A kiadásért felel Gyenes Ádá m A sorozat kötetei megrendelhetők, illetve kedvezménnye l megvásárolhatók : L'Harmattan Könyvesbol t 1053 Budapest, Kossuth L . u . 14—16 . Tel . : 267-597 9 harmattan@harmattan .h u www.harmattan .h u
A nyomdai előkészítés Dávid Ildikó , a sokszorosítás a Robinco Kft . munkája .
Bevezetés
9
I. Elmélet és módszertan A diszkurzív projektum elméleti megalapozása Az empirikus adatgyűjtés Alapelvek: strukturális elemzés és jelentésértelmezés Az értelmezés vezérfonala A diskurzus szövedéke
13 15 20 24 29 30
II. A recepció beszédmódja A társadalomtudósok beszédmódja A civil társadalom és a történelem A teoretizálási igény A civil társadalom és a környezet viszonyának megfogalmazása Összegzés : a beszédmód komplexitása
33 35 38 46 60 74
III. A helymeghatározás beszédmódja A beszélői pozíciók megsokszorozódása A hazai eredettörténet megkonstruálása A recepciós beszédmód integrálása A civil társadalom politikai funkciója A diszfunkciók tematizálása Összegzés : kísérlet a civil társadalom szerepének meghatározására
77 80 82 85 91 12 2
IV. A mérés beszédmódja A statisztikusok beszédmódja Az önreflexió megjelenése a diskurzusban Az adatgyűjtés és a számszerű összefüggések szerepe Az elmélet helye egy empirikus beszédmódban A módszer mint értelmezési keret Összegzés : beszédmód eredeti téma nélkül
13 1 13 3 13 6 13 8 14 2 14 3 14 7
V. A fejlesztő beszédmód Táguló beszélői kör, a civil szakemberek megszólalása A civil társadalom történetének újrafogalmazása
15 1 15 4 157
12 6
S
Új nonprofit elméletek — a fejlesztés szolgálatában Kiindulópont: a helyzet leírása A nonprofit szektor és a környezet viszonyának értelmezései Törekvés a szféra és a szereplők identitásána k megfogalmazására A nonprofit jelenség kritikája A fejlesztés mint feladat Összegzés : A fejlesztés beszédmódjának egysége é s a fejlesztő stratégia VI . Értelmezések és következtetések A diskurzus közege A diskurzus belső viszonyai, dinamikája Osszegzés Idézett irodalom Források jegyzéke
6
16 1 16 7 174
Köszönetnyilvánítás
18 7 18 9 20 0
A könyv megírásához értékes inspirációt és sok segítséget nyújtottak a Politikai Diskurzuskutató Központ tagjai . Köszönet illeti mindenek előt t Szabó Mártont a bíztatásért, útmutatásaiért és következetes bírálataiért . A kézirat szerkesztése során sokat tanultam Szűcs Zoltán Gábor lényeglát ó és bölcs megjegyzéseiből . Köszönöm családtagjaim megértő türelmét, mellye l elnézték nekem, hogy a könyv megírásakor időm és figyelmem egy jelentő s részét nem rájuk fordítottam .
20 8 21 1 21 3 22 0 22 9 23 1 235
Bevezeté s Civil társadalom . A '80-as évek derekáig itt Közép-Kelet-Európában csak hal lomásból ismertük, azóta viszont a mindennapok része lett . Súlyát, fontosságá t jól mutatja, hogy mennyire sokat beszélünk róla . Mert bizony beszélünk : a napi hírekben a civilek tiltakozó akcióiról, közérdekű tevékenységéről, a támogatási rendszer fejleményeiről esik szó . Politikai elemzések vizsgálják a civi l szervezetek szerepét egyes közéleti-politikai kezdeményezésekben, különféle helyi ügyekben . Sorra jelennek meg olyan kézikönyvek, melyek tapasztalatokkal, tanácsokkal igyekeznek segíteni a szervezetek napi működését. E s nem utolsósorban társadalomtudományi szakkönyvek elemzik filozófiai gyökereit, történetét, megvalósulását. Ami a hétköznapokban a civil szervezete k körül történik, legyen botrány vagy siker, annak bizony hírértéke van . Ne m mai keletű ez a jelenség, így megy már közel húsz éve . A fogalom pályafutás a egykor a rendszerváltást övező várakozásokkal együtt ívelt a csúcsra . Fénye , akárcsak e reményeket tápláló optimizmus, mára kissé megkopott, ám karrierje még nem ért véget . A változás éveiben sokan, a köz ügyein töprengő polgárok, úgy érezhettük , a civil társadalom a miénk, mindannyiunké. Megtestesítette mindazt, amir e vágytunk : egy demokratikusabb társadalmat, szabadabb és jobb életet . Olyannyira vonzó és makulátlan színben tűnt fel, hogy egyesek (társadalmi csoportok, politikai erők, intézmények) igyekeztek kisajátítani, önmagukka l azonosítani. Az empirikus társadalomtudományok számára azonban nem a z a valódi kérdés, hogy ki sorolhatja magát joggal a civil társadalom baráta i közé, hanem hogy miért törekszenek erre oly sokan, néha egymással is versengve . Miért kell, miért jó beszélni a civil társadalomról? Mert fontosnak , hasznosnak kell lennie a róla szóló diskurzusnak, hisz mi másért beszélne , vitázna róla a legkülönfélébb nyilvános szereplők sokasága . Különös módo n az illetékesség határai e nyilvános diskurzusokban nem esnek egybe a szokásos diszciplináris vagy szakmai határokkal . Az egyetemi professzor és a z adótanácsadó, a természetvédő és a statisztikus, az önkormányzati képvisel ő és a filozófus egyaránt legitim „témagazdaként” viselkedik . A szakértelem é s a hozzáértés helyett megnyilatkozásaikat inkább az érintettség, vagy a közö s érdek iránti elkötelezettség hangsúlyozásával igyekeznek legitimálni . Mint ha valamilyen közkincs volna ez a sokféleképpen értett, nehezen definiálható , és mégis sokat emlegetett jelenség. Olyan jószág, melyet a közös érdek szolgái — és csakis ők — joggal mondhatnak a magukénak . A civil társadalom te hát mindnyájunk közös ügyeként jelenik meg a nyilvános diskurzusokban . D e miért tudott ilyen fontossá válni? Honnan a kényszer, hogy beszéljünk róla ? Ennek járunk utána a következőkben . E könyv tehát egy kitüntetett jelentőségű fogalom karrierjét kíséri végig a 9
BEVEZETÉS
rendszerváltástól a közelmúltig : felbukkanását, jelentésének transzformációit , alakváltozásait . A társadalomtörténet egy ideje már különleges figyelmet for dít azokra az – egyébként köznapi – fogalmakra, melyek egy-egy korszak lényegét fejezik ki (Koselleck 1972, 2003) . A magyarországi politikai és társadalmi átmenet bő tizenöt évének kétségkívül a civil társadalom az egyi k ilyen kulcsfogalma . Jelentése a társadalom, a politika, a mindennapok változása során ülepedett le . Az évek múlásával különféle jelentésrétegek rakódtak finoman egymásra, az éppen aktuális események, folyamatok egyr e újabb tartalmakat adtak hozzá . A következő diskurzuselemzés célja ezekne k a rétegeknek a feltárása egy mélyebb, pontosabb megértés reményében . Erre akkor van esélyünk, ha közben ki-kitekintünk azokra a trendekre, szereplőkre és viszonyokra, melyek rendre nyomot hagytak a civil társadalom fogalmán . Az elemzésben ezért jelennek meg a magyar társadalom történetének 1989 é s 2005 közötti jelentős folyamatai és figurái . A fogalomtörténeti elemzés ebb e a társadalomtörténeti kontextusba helyezve válik teljesebbé, és lép túl a nyel vi elemzés korlátain is . Az említett társadalomtörténeti környezet, a rendszerváltozás jelentősége meghatározó a civil társadalom koncepcióját illetően, ezért fontos tisztázni , milyen értelmet és jelentőséget tulajdonítsunk az átmenetnek e fogalom pályafutását illetően . Az átalakulás gyors és látványos eseményein – a politika i intézmények és gyakorlatok megváltozásán, a társadalom és a gazdaság át strukturálódásán, az életvitel és a mindennapok kultúrájának megújulásán – túlmenően olyan folyamatok is végbementek, melyek a gondolkodásmódok , fogalmi rendszerek, mentalitások lassú és kevésbé szembetűnő módosulásá t eredményezték . Nagy társadalmi csoportok hangolódtak át ez idő alatt, so k minden átrendeződött a fejekben és a szívekben . A legkülönfélébb kollektí v vélekedések megváltozásában a valóságról alkotott közös kép átrajzolódás a érhető tetten, maga az átrendeződési folyamat pedig nyilvános eszmecserék so kaságán keresztül zajlott . Azon tematikák egyike, melyek kapcsán mód nyílot t a változás lényegi kérdéseinek megvitatására, éppen a civil társadalom lett . Egy mélyreható vizsgálat megmutathatja, hogy e fogalom milyen szerepet játszik általában a korszak kollektív mentális folyamataiban : milyen je lentéseket hordoz, és ezek a jelentések hogyan viszonyulnak a mentalitások , értékek, vélekedések alakulásához . Jelentésekkel van tehát dolgunk, ez pedig egyértelműen meghatározza a vizsgálati módszert, valamint azt a pozíciót, melyet – szerző és olvasó – elfoglalhatunk . Módszerünk csakis az interpretáció lehet, a finoman érzékeny, beleérző értelmezés . Ez a könyv nem a civil társadalom teóriájáról, nem is magáról a civil szféráról, a szervezetekrő l vagy azok aktivistáiról szól – tárgya a mindezekről folyó nyilvános beszéd. Ezért ahelyett, hogy tovább szaporítaná az előbbi típusba tartozó írások számát, inkább azt próbálja kideríteni, hogy ez a (magához a jelenséghez képes t metaszintű) közbeszéd milyen szimbolikus folyamatok kiteljesedésében játszott, játszik szerepet . A civil társadalom empirikus valóságától ezért tisztes tá -
BEVEZETÉS
volságot kell tartanunk, és ha így vesszük szemügyre a szövegáradatot, a vizs gált fogalom jelentését nem tekinthetjük sem rögzítettnek, sem eleve adott nak . A módszer, mely ebből a pozícióból hitelesen alkalmazható, csalódás t okoz majd mindazoknak, akik hagyományos kvantitatív tartalomelemzésre , statisztikai összesítésekre számítanak . Mert bár gyakran visszatérő momentu mokat keresünk e szövegfolyamban, számunkra az értelmezés szempontjából nem az előfordulások gyakorisága a lényeg, hanem az egyes jelentéseleme k környezete, kapcsolatrendszere, a jelentéstulajdonítás módja, illetve a nyelv i formák és jelentések elrendezéséből kialakuló stratégiák, törekvések . Az értelmezéshez nem hívhatjuk segítségül a beszélő alanyokat, nem kérdezhetün k rá szándékaikra, céljaikra, de ha így is volna, akkor sem jutnánk közelebb a szándékolatlan vagy el nem ismert törekvések feltárásához, ezen az úton ne m férhetünk hozzá a jelentéstermelés társadalmi folyamataihoz . Amihez nyúl hatunk, az kizárólag a szöveg, a szövegek, ezek képezik az interpretáció bázisát. A jelentést a szövegek hordozzák, ezekből kell kibontani azt az értelmezést , mely ebből a vizsgálatból (a körülményekkel, a mintával, az elemzéshez moz gósított háttértudással, az elemző személyével szoros összefüggésben) meg születhet . Ugyanebből következően az alábbi elemzés semmiképpen ne m tekinthető lezártnak, befejezettnek vagy kizárólagos érvényességűnek . A z elemzett szöveganyag olyan nyitott valóság (vö . Szabó Márton 2003b) mel y más elemző tekintetek, koncepciók, módszerek számára minden bizonnyal a vizsgált jelenségek más rétegeit tárja fel . Cseppet sem elhanyagolható körülmény, hogy e szerteágazó és kiterjed t nyilvános beszéd közegét az írott szövegek) jelenti(k) . Itt most elsősorban ne m a szövegek steril, a társadalmi valóságtól kevéssé érintett nyelvi jellemzői a fontosak, sokkal inkább szövegmivoltuk pragmatikus vonatkozásai . Az, aho l és ahogyan keletkeznek, jelen vannak a nyilvánosság színterein, ahogy használják őket . Az a mód, ahogyan jelentéseket hordoznak, utalnak egymásr a és a valóságra, kapcsolatba kerülnek más szövegekkel, feledésbe merülnek , vagy újra felbukkannak . A diskurzus fogalmát segítségül hívva e szövegek tár sadalmi termelése és használata mentén, az általuk betöltött funkció irányáb a indulunk el . Szövegeket és bennük előforduló megállapításokat vizsgálunk , miközben társadalmi léptékű gondolkodási sémákat, vélekedéseket, szimbolikus értékű kollektív cselekvéseket, performatívumokat igyekszünk meg érteni . Azt, hogy szavak, mondatok kimondásával tetteket hajthatunk vég re, a beszédaktus-elmélet kidolgozói meggyőzően bizonyítják . Paul Ricoeu r amellett érvel, hogy ez nem csupán a kimondott, hanem a leírt (és esetleg soh a el sem hangzott) szövegekre is igaz (Ricoeur 2002 [1978]) . Nyelvi szöveg é s társadalmi érvényű cselekvés összefonódása jelen esetben is meghatározó értelmezési paradigmaként szolgál . A civil társadalomról szóló diskurzus ugyan is egy nagyon fontos – időben elhúzódó, komplex – cselekvés a rendszerváltá s társadalmi feldolgozásának, megélésének folyamatában . A fogalmat felszínre hozó és a diskurzust működtető értelmiség, mint komp 11
BEVEZETÉ S
lex és sokszínű társadalmi hálózat a maga szociológiai jellemzőivel egyetemben ugyancsak fontos eleme a vizsgálódásnak . A diszciplináris, szakma i beágyazottság, a kapcsolódó tudásformák és nyelvi jellemzők mind szerepe t játszanak a diskurzus funkcionalitásában . A diskurzuselemzés óvatos, tapogatózó lépésekkel a tudásszociológia területére merészkedik, és összefüggés t keres az értelmiségi körök, típusok társadalmi beágyazottsága, helyzete, valamint jellemző tudásformái, gondolkodásmódja, azonosságtudata között a z átmenet időszakában .
A rendszerváltó évek meghatározó és népszerű folyamata volt a haza i civil társadalom kibontakozása . A civil kurázsi ébredését, az egyesületek és alapítványok tömeges létrejöttét, a szektor jog i szabályozását élénk társadalmi diskurzus kísérte . Es ez így is volt rendjén . De akkor, amikor rövid idő leforgása alatt értékek, fogalmak , politikai programok és politikusok tűnnek el nyomtalanul a nyilvánosság porondjáról, hogyan képes a civil társadalom koncepciój a immár húsz esztendeje folyamatosan meghatározni a haza i közbeszédet? Gyaníthatóan úgy, hogy időről időre új arcát mutatja a nyilvánosságnak . Úgy, hogy különböző vonatkozásait kínálja fel a filozófia, a szociológia, a politikatudomány, a közgazdaságtan vag y különféle alkalmazott , elméletek (PR, szervezetfejlesztés, nonprofit elméletek) számára . Úgy, hogy hol társadalomalakító programnak mutatja magát, hol intézményi struktúrának, hol pedig felelősségtelje s társadalmi gyakorlatnak . Ez a sokszínűség teszi a civil társadalo m fogalmát a jelentéstulajdonítás alkalmas médiumává . A civi l társadalomról folyó értelmiségi diskurzus éppen ezért jóval több, mint a jelenség egyszerű leírása . Az értelmezések megalkotása a megszólaló k stratégiai törekvéseit szolgálja : túlélést, sikerességet, legitimációt , szimbolikus tőkék felhalmozását egy átalakuló társadalomban . Ezért is a civiltársadalom-diskurzus története lényegében egy metafora története , egy olyan alakzaté, amely a rendszerváltozás folyamatának társadalmi léptékű feldolgozását kísérte. A könyv sok szövegrészlettel illusztrálva ezt a diszkurzív pályát mutatja be .
GLÓZER RITA (1971) kommunikációkutató, egyetemi tanársegéd . 2006-ban szerzett PhD fokozatot a Pécsi Tudományegyetem BT K Kommunikáció Doktori Programjában . Kutatási területei a diskurzuselemzés, a szervezeti és politikai kommunikáció .
ISBN 978-963-236-132- 1
2500 Ft
9 78 632 361321
