Ugye, maga nem normális?

„A társadalom egyetlen önvédelmi fegyvere a nyilvánosság”

2014. július 10. - XXV. évf. 28. szám 20 oldal, 200 Ft

Prím + rím + kaland . . . . Emlékezés a zsidó mártírokra Egy hajdani orvos emlékére . Na-túra . . . . . . . . . Félgõzzel nem érdemes . . . Dobd el a cigit! . . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

2-3 . 4 . 5 6-7 . 7 . 8

Fõszerkesztõ–kiadó: Hargitai Lajos Felelõs szerkesztõ: Hargitai–Kiss Virág - 06(30)3483 320

A Dél-Mezõföld független hetilapja

www.bogardesvideke.hu - www.bogarditv.blog.hu

Ugye, maga nem normális? Emlékszem egy férfire, aki egy szabad strandon minden nap ugyanakkor megjelent bringával, ledobta magáról a ruhát, és mezítelen testtel berohant a Dunába. Utána azonmód kifeküdt a parti fövenyre, nekiállt tornázni, aztán két kerékre pattanva távozott. Egyesek döbbenettel szemlélték, mások szemérmesen elfordították tekintetüket az egyébként vonzó férfitestrõl, megint mások kuncogva sutyorogták egymásnak: „Ez nem normális!”

Emlékezés a zsidó mártírokra

A régi világban feketén–fehéren elkülönült egymástól a normálisak „tekintélyes” és a nem normálisak „szégyenletes” tábora. Fontos volt normálisnak látszani (legalábbis a felszínen), azaz az írott és íratlan társadalmi szabályokhoz igazodni – nyelve egy nagyot – az egyéni igényeket háttérbe szorítva. Ma, amikor törvények biztosítják a faji, nemi, hit- és meggyõzõdésbeli sokszínûséget, számos csatornán hirdetik a toleranciát, elfogadást, a mélyben még mindig él a megbélyegzése azoknak, akik „önzõ” módon a maguk feje után mennek, azaz más kedvéért, elvárásokért nem csonkítják meg egyéniségüket. Megvan-e a bátorság Önökben, hogy kövessék a fenti férfiú példáját? Hargitai–Kiss Virág

Na-túra

Az új jegyzõ

10 éves Bella Voce kamarakórus

2

INTERJÚ

2014. július 10. Bogárd és Vidéke

ILI NÉNI KÉPLETE Prím + rím + kaland Molnár Lászlóné Ili néni 1947-ben kezdett tanítani, 2014-ben kapott rubindiplomát. Számold ki, mikor végezte el a tanítóképzõt, és mikor kapott tanári gyémántdiplomát, ha 1953-ban végzett. A kapott évszámok utolsó két számjegyét add össze, az eredményhez add hozzá az összes Ili néni által bebarangolt ország kétszeresét, valamint a kezdõ fizetése tizenötöd részét. A helyes végeredmény Ili néni életkora: egy prímszám. És most lássuk a példa részletes leírását. – Az egykori tantestületbõl hányan élnek még, mennyien lehettek ott a rubindiplomája átadásán? – Egyedül maradtam a régiek közül. Nyugdíjas kollégák köszöntöttek és volt tanítványok, akik pedagógusok lettek, valamint az igazgatónõ. – Az iskolatársak közül is kevesen maradtak, akikkel a tanítói diplomát szerezte? – Talán hárman élünk. A német megszállás után feszült viszonyok voltak, beszüntették a tanítást. Légi támadásnál nem tudtak hova rakni bennünket, nem volt a képzõnek óvóhelye. A bombázások, a bizonytalanság miatt már április 25-én diplomát kaptunk. Bejáró diák voltam, Sárszentmiklósról kerékpárral és gyalog mentem az állomásra. – Honnan indult a pályája, ha még régebbre nyúlunk vissza? Sárszentmiklósi lakos volt. – 9 éves koromban kerültem ide Komárom megyébõl. Gyõr mellett születtem. Édesapám uradalmi sváb volt. Tata mellett laktunk. Édesapám meghalt, három kiskorú gyermek maradt, anyám idegileg összeomlott. Családi pótlék, özvegyi járulék, semmiféle támogatás nem volt akkor. 67 éves nagyapám fogadott be minket, aki gazdatisztként dolgozott, így kerültünk Sárszentmiklósra. – A nagyapját hogy hívták? – István János. Az 1919-20-as években került ide, és amíg fel tudott ülni a ló hátára és ki tudott menni a határba, addig dolgozott. – Akkor õ kemény kitartásra nevelte a három gyereket. – A pusztai elemi iskolába jártam, összevont 6 osztályba, egy tanítóval. Mikor a tanévnek vége lett, akkor jöttünk ide, de negyed évig Alapon jártam a református iskolába a keresztapámhoz, Ozsváth Józsefhez, aki friss diplomával a pápai kollégiumból került ki, és korszerû módszerekkel oktatott. A pusztai tudásommal nagyon le voltam maradva. – Õ példakép is lett az életében a pedagóguspályával? – A pedagógusi pálya felé úgy irányultam, hogy a sárbogárdi polgári iskolába írattak aztán be, és beiratkoztam a székesfehérvá-

ri líceumba. Négy év után ott érettségiztünk volna, utána lett volna egy 2 éves akadémia. Közben jött Erdély, Felvidék összecsatolása, választhattunk, hogy maradunk-e Fehérváron és átlépünk az 5 éves képzõbe, vagy elmegyünk Budapestre, Kassára líceumi érettségizni. Azok mentek el, akik nem akartak pedagógusok lenni. Így lett belõlünk népiskolai tanító. A háború eléggé szétszórt bennünket. – Ili néni és családja hogyan tudták a háborús idõket átvészelni, fõleg így, hogy ott volt a képesítés a kezében, és el kellett volna helyezkedni, de háborús idõkben ez nehézkes. – Beadtam a pályázatomat a bogárdi katolikus egyházközség iskolájához. 44 õszén szerettem volna munkába állni. Ajánlották nekem, hogy Arany-pusztára, Alapra menjek tanítani. Találkoztam Arany Lászlónéval és dr. Voinovich Gézával is. Az idõs hölgy egy látogatáson fogadott, a kikötése az volt, hogy csak akkor tud befogadni, ha anyám, vagy nagyanyám is oda költözik velem. Mert nem lehet, hogy egy fiatal lányt állandóan kísérgessenek Miklósról Felsõ-Alapig. Nem tetszettem neki. Kerékpárral érkeztem, se kesztyû, se harisnya, 19 évesen, lebarnulva. Ebbõl nem lett munkahely. Aztán 2 évig nem voltunk itthon, elmenekültünk. – Hová? – Bátyám katona volt, és sérülés miatt fél évre szabadságolták. Nagyapám meghalt tavasszal. Nem akartuk megvárni, hogy az orosz csapatok elérjenek idáig. Balatonalmádi–Vörösberénybe keresztszüleimhez szerettünk volna menni. Fogatot szereztünk, egy éjjel fölraktunk egy csomó kukoricát, takarót, párnát, élelmiszert, és elindultunk. Bármerre mentünk, le voltak zárva az utak. Kavarogtunk a Bakonyban, mert a fõútvonalakat lõtték. Kikötöttünk Móron egy régi ismerõsnél, végül Gyõr mellé mentünk abba a gazdaságba, ahonnan a bátyám bevonult. Szilveszter este újra felpakoltunk, és elmentünk a Bakonyba, ahol édesapánk egy nõvére él, akit apám temetésén láttunk utoljára. Egy kicsi házban laktunk 13-an három hónapig. Akkor egy ottani német alakulat mondta, hogy feladják Magyarországot. Megint föl-

pakoltunk, és 6 hétig vándoroltunk Ausztria területén, elértük Bajorországot is. Bombázott városokon mentünk keresztül. Cigánymódon éltünk. Erdõ szélén aludtunk. – Élelmet gyûjtöttek, amit találtak? – Nagyon sok krumplit megettünk, borzasztó élelmiszerhiány volt. Bementünk a gazdákhoz. A pengõnket még be tudtuk váltani, így volt német márkánk. Amikor megtudtuk, hogy jönnek az amerikai páncélosok, visszafordultunk. Kisütöttük, hogy dél felé megyünk. Egy kis településen megállva egy vendéglõnél – ahol mindenféle náció volt – mondták, hogy már amerikai megszállás alatt vagyunk. A polgármestertõl kellett engedélyt kérni, hogy megszálljunk két éjszakára. Két évig ott éltünk. – Mibõl éltek? – Élelmiszerjegyet kaptunk, és ami pénzünk, azt beváltottuk márkára. A bátyám elment fuvarozni, szántani a lovakkal, élelmiszerért dolgozott. Az egész falu ismert bennünket, kedvesen istápoltak bennünket. Tejet, vajat vettünk a tanyákban, elmentünk krumplit válogatni a nõvéremmel, ha szóltak, azért is élelmiszert adtak. A bátyám nem jött haza, mert nem akart hadifogságba kerülni. Édesanyám és én jöttünk haza Sárszentmiklósra. Három hétig vagonlakók voltunk Passaunál. Amikor végül beérkeztünk Komáromba, leszedtek bennünket a szerelvényrõl, az egész népet kihajtották gyalog az igmándi erõdbe, úgyhogy egy éjszaka foglyok voltunk a kazamatákban. Csak szalma volt ott meg néhány tégla. Másnap egyenként szedtek ki bennünket, külön a férfiakat, külön a nõket. – Azóta már volt azon a vidéken, amit annak idején bejártak? Folytatás a következõ oldalon.

Bogárd és Vidéke 2014. július 10. – Igen. Altötting körzetében voltunk. Nem messze a kis falutól, ahol voltunk, telepedett le a bátyám. – Amikor hazajött, munkába kellett állni, hogy fönn tudja tartani magát meg az édesanyját. – Amikor anyámmal hazajöttünk, itt volt egy romház, se ablaka, se ajtaja, mindent széthordtak. Egy szalmazsákon aludtunk ketten. A házat el kellett adnunk. Felvettem 5.000 Ft hitelt, abból vettünk egy lakást. A kezdõ fizetésem 180 Ft volt. Egyházi iskolában dolgoztam, a templom mellett, 4 tantermes kis iskolában. Miklóson a gyereklétszám elég magas volt, és kevés volt a tanító. Mivel bejelentkeztem már Sárbogárdra, a plébános átkért ide. Fehérvárra kellett bemennem eskütételre, de elõtte meg kellett jelennem egy igazolóbizottság elõtt, hogy nem voltam-e fasiszta, vagy anarchista, és kaptam egy cetlit, ami kellett ahhoz, hogy taníthassak. – Az nem volt hátrány, vagy el kellett hallgatni, hogy kivándoroltak és úgy jöttek vissza? – Néha mondták nekem, hogy „maga nyugatos”. Biztos megfigyeltek. – Mikor kezdett tanítani? – 1947. november 3-án. A 2. osztály osztályfõnöke lettem 63 gyerekkel. Van, akinek az unokáját is tanítottam már. 39 évet húztam le ebben az iskolában. – Meddig volt csak tanító és mikortól lett tanár? – Két tanévet tanítottam az osztályomat, aztán jött a 8 osztály kiépítése, a szakosítás. Az iskolák államosításával kezdtek szaporodni az osztálylétszámok és a pedagógusok is. Amikor tanítani kezdtem, jött Magdi, akivel együtt laktunk, itt volt egy idõs kolléganõ, Kálmán Irénke néni, Mihály Sándor katolikus kántortanító, Legeza Géza megbízott igazgató és ifj. Tóth Pál. Mindenkinek osztálya volt, délelõtt meg órát adott; egész nap az iskolában voltunk. Jött aztán a szaktanári képzés, és visszajött Bogárdról Deák Feri bácsi és Ilonka néni, Dancs Feri, Cecérõl pedig Szakács Mihály jelentkezett. Testnevelõ szerettem volna lenni, mert elég jó tornász, futó voltam diákkoromban. Ha nem hal meg édesapám, akkor a Testnevelési Fõiskolára mentem volna. Beírtam a testnevelést és a matematika–kémia–fizikát két szaknak. Utóbbira vettek föl. 3 év alatt kellett elvégezni az iskolát tanítás mellett, Szegeden. Nagyon jól éreztük ott magunkat. Közben a három szak szétvált, így a matematika–kémiát választottam. Aztán átcsoportosítottak minket és elvittek Pestre. – A testnevelés megmaradt úgy, hogy ki kellett megint tekerni az állomásra, ahogy a középiskolás idõkben, és aztán föl a vonatra. – Meg gyalog, sárban, hóban. – Ma is tornázik még? – Egy kis gyógytornát, mert van csípõprotézisem, fáj a lábam. Nem merek biciklizni, mert félek, hogy elesek, és ha ez törik, akkor nagy baj van. Meg van egy kis probléma az egyensúlyérzékemmel. Mindenki mást mond, hogy ez mitõl van. – Hány éves tetszik lenni? – 89.

INTERJÚ – Akkor azt hiszem, hogy a kor, semmi más oka nincs. Hihetetlen! Nem látszik a kora! – Még korrepetálok. Ez genetikai. – Biztos, hogy az is van benne, meg a hozzáállás. Ha valaki frissen tartja magát szellemileg, testileg, az sokat jelent. – Ha számolok, úgy érzem, mintha kitisztulna az agyam. Ebben az évben az új elsõ középiskolás matematika-tankönyvet kijegyzeteltem és minden példát megoldottam. Érdekelt a tankönyv felépítése, és hogy mennyit változtattak. Nem vagyok megelégedve vele. Sokat magyaráz, kevés a példa. Arra épít, hogy a gyerek egyedül dolgozza fel és értse meg az anyagot. Egy oldalon keresztül magyaráz a tankönyv, de mire a gyerek végigolvassa, elfelejti az elejét. – Mert eleve az olvasásnál is probléma van. Lehet, hogy egy feladaton keresztül többet megértene az egészbõl. – Azt is tapasztalom, hogy egyszerû dolgokat nem értenek meg a gyerekek. Nem értik a matematika nyelvezetét. – Az alapokat nem értik, és nem tudnak mire építeni. Amikor már tanárként dolgozott tovább, hiányzott-e a tanítás? – A második osztályt, akikkel kezdtem, a szakosodás miatt végigvittem nyolcadikig osztályfõnökként, a két tantárgyat tanítva. A kicsikkel játékos foglalkozások (népi játék, néptánc, daltanítás, kirándulások, akadályversenyek, számjátékok) keretében találkoztam. Egész évben ment a gyûjtõmunka. Gyûjtöttünk papírt, rongyot, vasat, hagymát termesztettünk, hogy a csapatnak legyen pénze, hogy a legolcsóbban tudjunk elutazni. 80-90 gyerekkel nekivágtunk vonattal. – Nagy élmény ez a gyerekeknek, bár a felnõtteknek kihívás. – Hajnalban felültünk a vonatra, átszállásokkal megérkeztünk este Jósvafõre. – A kirándulás érthetõ, hiszen a mozgás mindig is fontos volt Ili néni számára. De a könyvtár, amit ugyancsak vállalt, kakukktojás. – Az úgy jött, hogy a kultúrház eredetileg az egyházközség tulajdona volt, amit államosítottak, és rendbe hozták. Mivel pénzt akartunk szerezni a kirándulásra, elõadtuk a János Vitézt. Olyan híre volt, hogy még Cecére is elmentünk vele vendégszerepelni, zsúfolásig volt a kultúrház. Ebbõl a pénzébõl indultunk el Aggtelekre. – Akkor a könyvtár a szabadidõs tevékenyég egyik részét képezte? – Igen. Összesen 150 darab könyv volt. – Miért épp Ili néni vállalta el, miért nem egy magyar szakos? – Nem tudom. Szóltak, hogy a gyerekeknek kölcsönözni kellene a mesekönyveket, megkértek, csináltam. A gyerekek tömegével jöttek, és jött egyszerû gazdálkozó is, aki elvitt 6-8 könyvet 3 hetenként. – Végül is néptanítóként végzett, ami valamilyen szinten népmûvelõ. – Szívesen csináltam. – Akkor szó szerint az iskolában zajlott az élete. Nem beszélve arról, hogy a férje is tanár volt.

3 – Testnevelõ volt. 49-ben helyezték ide. Késõbb kiemelték szakfelügyelõnek. Ráment az egészsége, mert sokat állt a pálya szélén, kint. – Hogyan estek szerelembe egymással? – Bennem még akkor éltek nyugatra tekintõ gondolatok. Ott is kialakult egy baráti kör, és mindenki ott maradt, csak én jöttem el. Ott a tábor magyar iskolájában tanítottunk. – Mi volt a vonzó a nyugatban? – Kalandvágy volt, hogy lássak valamit. Ez kiteljesült azzal, hogy amikor Lacival összekerültünk, bejártuk az egész országot. A gyerekkirándulásokkal is voltak helyek, ahol még nem voltam. Barátnõmmel IBUSZ-utasok lettünk, és sokfelé jártunk. – Akkor az utazás szenvedélye hozta össze Laci bácsival? – Igen. Meg megismeri az ember más értékeit, a hasonlóságot, különbözõséget. Bennem volt egy bizonyítani akarás, hogy én egyedül is meg tudok élni. Aztán jött a világjárás. Párizs, Barcelona, Moszkva, Olaszország, Csehszlovákia, Bulgária, Törökország, Svájc. – Az iskolai évekbõl, ha kiemelne Ili néni a tantestülethez, kollégákhoz, osztályokhoz kapcsolódó gondolatokat, élményeket. – A fiatal generáció nagy része mindig mellettem volt a kirándulásokban. Voltak stabil tagok, akikre lehetett számítani. Nagyon összetartó testület volt kezdettõl fogva. Azonos elveket vallottunk a nevelés területén. Akik késõbb kerültek ide, átvették azt a szokásrendet, módszert, ami bevált. Sokat voltunk a gyerekek között. Az úttörõmozgalom közösségformáló ereje sokat jelentett, hogy segítsük a másikat, ne közösítsük ki. Nem tudom, ma van-e ilyen segítõkészség. – Milyen tanárnak tartja magát Ili néni? – Én nem tudtam kiabálni, mert ehhez nem volt elég erõs hangom, de azt megfigyeltem, hogy ha zaj csap fel az osztályban, akkor még halkabban beszéltem, és egyszerre csend lett. Magálltam szemben az osztállyal, és ha nem úgy álltak, ahogy kellett, azt mondtam: amennyi tiszteletet én adok, annyit várok el. De akkor könnyebb volt, mások voltak a gyerekek. Lehetett velük együtt dolgozni. Próbáltam segítõkész, igazságos lenni. Mi abból hiúsági kérdést csináltunk, hogy aki nálunk végzett, és középiskolába jelentkezett, az a felvételin megfeleljen. Szerettem tanítani, a gyerekekkel foglalkozni. – Most tervez-e valahova utat? – Nem. Ha a lábam nem fájna, akkor mennék. A lányomhoz, unokámhoz járok Pestre. … Mi az, ami pihentet? Fogok egy verskötetet. Diákkorunkban nagyon sok verset kellett megtanulni. Nem véletlenül, mert fejleszti a memóriát. Most az ágyam mellett Ady-kötet van. Fellapozom, vagy amit elfelejtettem, vagy kiszúrtam, azt megtanulom. Ha megtanulom, akkor úgy érzem, hogy az enyém. Hargitai–Kiss Virág

4

KÖZÖSSÉG


Emlékezés a zsidó mártírokra Néhány héttel ezelõtt Stern Pali szólított meg a Tinódy utcában, ahol õk és mi is lakunk. Nem régóta laknak itt kedves, mosolygós feleségével. Mindig nagyokat köszönünk egymásnak. Innen az ismeretség. Szóval megszólított Pali, hogy július 6-án, a zsidó mártírok sárbogárdi megemlékezésére eljön Réh Zsuzsa is, akivel – mint éppen Zsuzsától megtudta – hatvan évvel ezelõtt gyermekkori játszópajtások voltunk szülõfalumban, Fülöpszálláson.

tében. Az elhurcolt zsidókkal együtt pusztult el kultúrájuk, életük nyoma a népirtás során. A koncentrációs táborok és a munkaszolgálat kegyetlenségeit túlélõk nagyon kevesen maradtak. Mindössze 34 fõ. Közülük is többen elhagyták a várost és a fõvárosba, vagy külföldre távoztak. A II. világháború után, 1948-ban újjászervezett hitközség már neológ alapokon állt. Az 1960-as évek folyamán a hitközség elsorvadt, mivel már nem volt 10 zsidó férfi sem, így a hagyományok szerint nem lehetett istentiszteletet tartani.” Örömmel hallgattuk dr. Horváth János országgyûlési képviselõ, a parlament korelnökének emlékezõ szavait. Neki a cecei zsidó családokkal kapcsolatban voltak élményei. Jelen volt még Szabados Tamás volt országgyûlési képviselõ, dr. Sükösd Tamás, Sárbogárd polgármestere, Mészáros János katolikus plébános, esperes, címzetes apát. Agyagási István református lelkész, esperes, valamint Bõjtös Attila evangélikus gyülekezeti munkatárs evangéliumi szavakkal emlékeztek. Jelen volt a székesfehérvári izraelita hitközségbõl Fürst József hitközségi vezetõségi tag is néhány fõvel. A rabbi beszédével és imájával, majd a Kaddish énekével zárult a megemlékezés. A résztvevõk ezután az emlékezés köveit s virágokat tettek az emlékmû talapzatára. Együtt elzarándokoltak a hajdani zsidó templomhoz, amely most bútorraktár, majd a kultúrházban beszélgetéssel folytatódott a program.

Zsuzsa édesapjának rõfös üzlete volt Fülöpszálláson. Nekik szerencséjük volt, megúszták a haláltábor borzalmait. Zsuzsa két évvel fiatalabb nálam, a húgommal járt iskolába. És most, hatvan év múlva újra találkozhatunk. Hogy miért itt, Sárbogárdon? Mint kiderült, az õseik sárbogárdiak voltak. Ott van közülük többeknek a neve az elhurcolt áldozatok között az emléktáblán. És a dédapák sírkövei is ott találhatók a sárbogárdi izraelita temetõben. Lakk Norbi szervezi évrõl évre a megemlékezéseket, mióta Stern Aranka néni meghalt. Minden elismerésem Norbi ügyszeretetéért! Egyetemistaként a sárbogárdi zsidóság történetét dolgozta föl, s a hajdani zsinagóga padlásán akkor általa megtalált iratokat is megmentette.

Minden évben részt veszek e megemlékezéseken. Évrõl évre újra megdöbbenek, amikor olvasom a kegyetlenül legyilkoltak végeláthatatlan névsorát a táblákon, köztük kicsi gyerekekét, öregekét. Megdöbbent a mózesi kõtábla a legfõbb paranccsal: „Ne ölj!” Norbi köszöntõje után Lakk Jánosné mondott verset, majd Petrovics Péter, a kaposvári izraelita hitközség rabbija vezette be zsoltárral az emlékezést. Lakk Norbert beszédébõl idézek néhány sort: „Ebben az évben van a hazai zsidóság deportálásának és holokausztjának 70. évfordulója. A Sárbogárd és környéki zsidók 1944. július 7-én, szinte napra pontosan 70 éve érkeztek Auschwitz–Birkenauba, ahonnét csak kevesen tértek vissza. Sajnos kevés dolog maradt az egykor Sárbogárdon élõ, dolgozó és alkotó ortodox zsidó közösség életmûvébõl. A hajdan virágzó zsidó élet egy csapásra szûnt meg a holokauszt borzalmai következ-

Itt megtudhattuk, hogy nemcsak helybõl, hanem sokan a környékbeli falvakból is eljöttek az alkalomra. Jöttek Hercegfalváról (Mezõfalva), Sárszentágotáról, Cecérõl, Alapról olyanok, akiknek volt emlékük a deportálásról, a zsidóüldözésrõl és az üldözöttek mentésérõl is. Mert voltak igaz emberek is sokan, akik nem törõdtek a veszéllyel, hogy õk is koncentrációs táborba kerülhetnek, s mentették legalább a gyerekeket. Réh Zsuzsa fiával és lányával érkezett. A fiataloknak is fontos felkutatni az õsök nyomát. A beszélgetés közben örömmel vették kézbe a családról elõkerült dokumentumokat. Nekem is meglepetés volt megtudnom, hogy a sárbogárdi Réh-puszta a Réh család birtoka volt, s hajdani szülõi házuk itt, a Tinódy utca 8. szám alatt található. Az ünnepség végén Jákob Zoltán adta kezembe a Magyarországi Evangéliumi Testvéri Közösség kiadványának egy korábbi számát. Egy ebbõl vett idézettel zárom beszámolómat: „Amikor Németországban a kommunistákért jöttek, én nem álltam ki mellettük, mert nem voltam kommunista. Aztán a zsidókért jöttek, és én nem álltam ki értük, mert nem vagyok zsidó. Aztán a szakszervezeti tagokért jöttek, és én nem álltam ki mellettük, mert nem vagyok szakszervezeti tag. Aztán a katolikusokért jöttek, és én nem álltam ki értük, mert nem vagyok katolikus. Aztán értem jöttek, és addigra már senki sem maradt, aki kiálljon mellettem.” (Martin Niemöller) Hargitai Lajos

Bogárd és Vidéke 2014. július 10.

EMLÉKEZÉS / PROGRAMAJÁNLÓ

5

Egy hajdani orvos emlékére Az alábbi cikk már 10 évvel ezelõtt megjelent az újságban. Az egykori nagyközség doktorának, Goldner Mórnak az emlékét eleveníti fel. Az elhurcoltatás 70. évfordulóján szabadjon feleleveníteni alakját újból, hiszen õ is azok közé az oszlopemberek közé tartozott, akik sokat tettek az itt élõ emberekért. Goldner Mór 1875-ben született a Duna mentén, Tasson, zsidó családban. Középiskolai és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1900-ban kapta meg diplomáját, majd néhány évig budapesti klinikákon mûködött. 28 évesen, 1903-ban kezdte meg magánorvosi praxisát Sárbogárdon, mégpedig olyan sikerrel, hogy a következõ évben már községi orvosnak választották meg. Az elsõ világháborúban is orvosként teljesített szolgálatot Szerbia megszállott területein, ahol kerületi fõorvos és kórházparancsnok volt. Helytállásáért különbözõ kitüntetésekben részesült: Koronás Arany Érdemkereszt, vitézi érem, szalagján bronz signum laudis felirattal. Hazatérve nemcsak a gyógyításhoz fogott újból hozzá, hanem az egészséges életmód propagálója is lett. Az 1920. július 1-jén megalakult Sárbogárdi Torna Club elnökségi tagja lett Salamon György közjegyzõ és Kenessey Gyula fõszolgabíró társaságában. Eközben törõdött közössége és saját lelki egészségével, mert az izraelita hitközségnek két ízben is elnöke volt. 1934-ben egészségvédelmi szolgálatot alapított, és ennek vezetõje volt 1936. november 1-jéig. Az 1937-es Fejér Vármegyei Évkönyv elismerõen nyugtázta, hogy: „Mûködése óta a halálozási arány kedvezõbb az országos átlagnál.” Hogy ez mit jelentett a hétköznapokban, arra példa az alábbi eset, amely mindennél többet mond el róla: az emberrõl és az orvosról. A Sárbogárd története címû könyvbõl tudjuk, hogy a második világháborút megelõzõen 9 artézi kutat létesítettek a községben. „Az egészséges ivóvízellátással összefüggõ program kedvezõen hatott a lakosság egészségügyi állapotára. A községi orvos tapasztalatai azt bizonyították, hogy azokon a belterületrészeken, ahol a mélyfuratú kutakat létesítették, megszûntek, illetve jelentõsen csökkentek a tífuszos megbetegedések. Ugyanakkor hastífusz ütötte fel a fejét ott, ahol nem volt az egészséges ivóvíz biztosított. Így a község déli területén, a Kossuth és Petõfi utca térségében, az északi területen, az Andrássy, a Kereszt és a Lázár utca környékén. Ennek érdekében újabb kutakat létesítettek.” Ez utóbbi térségben, Tinódon történt 1934 augusztusában, hogy magas lázzal ágynak esett egy hatodik hónapban lévõ, várandós asszony. A kihívott Goldner doktor hastífuszt diagnosztizált. Az alkalmazott gyógyszerek vagy nem voltak megfelelõ hatásúak, vagy visszaöklendezte a beteg, így állapota nem javult. Néhány nap elteltével, mikor látszott, hogy a vizes borogatás és a gyógyszerek ellenére még mindig makacsul tartja ma-

gát a láz, az orvos leült az asszony ágya mellé, és elmondta határozott szándékát: kinint fog alkalmazni. A szobában tartózkodó asszony édesanyja felemelt hangon tiltakozott: „Jaj, doktor úr, de akkor elmegy a magzat!” – mire õ így válaszolt: „Mindent elkövetek, hogy ez ne következzen be, de én egy fiatalasszonyt, feleséget és leendõ anyát mentek.” Ezek után beadta a gyógyszert, és sokáig várta a fejleményt. Késõ éjszaka volt, mire a láz leesett, és õ hazatérhetett. Természetesen még hetekbe telt, amíg teljesen rendbejött a beteg, de az még nagyobb csodának bizonyult, amikor december elején egy sovány, ám egészséges gyermeknek adhatott életet a boldog édesanya. Goldner Mór az akkori eszközökhöz, lehetõségekhez mérten döntésével nemcsak az édesanyát mentette meg, hanem annak születendõ két gyermekét, és azok utódait. A mai napig 55 ember köszönheti Isten után neki az életét. Bizonyára ismerte az orvosi eskün túl a Talmud szavait is: „Aki akár egy lelket is megment, az egész világot menti meg.” Szomorú az epilógus. Nyugdíjazása után néhány évvel a történelem tragédiájaként családjával arra a vonatra pakolták fel, amely 70 évvel ezelõtt, 1944. július elején indult el Auschwitzba. Van olyan vallomás, amely tud arról, hogy indulás elõtt feleségével, született Braun Paulával együtt mérget vettek be. Állítólag holttestüket nem messze az állomástól, a sínek mellé dobták, és ott is vannak elhantolva. Ha nem is tudjuk biztosan, hol nyugszanak, de legyen ez az írás fejfa helyett emlékeztetõ jelük. „Mert az igaznak emlékezete áldott.” (Példabeszédek könyve 10:7) Fejet hajtva a leszármazottak nevében: a tizennyolcadik

KISSZÉKELYI ARATÓÜNNEP – 2014. július 12. 7.30: gyülekezés a strand melletti parkban, aratócsapatok regisztrációja, aratópálinka elfogyasztása 8.30: indulás az aratás helyszínére korhû öltözetben és eszközökkel, lovas kocsikkal, lovas kísérettel 9.00: arató-bemutató: köszöntõ, aratócsapatok reggelije, aratóeszközök bemutatása, aratás, értékelés 12.00: ebéd a strandnál, térítés ellenében, a vendéglátósátornál 14.00: szentmise, termés megáldása 14.45: koszorúzás a hõsök emléktáblájánál és a kopjafánál 15.30: séta vissza a millenniumi emlékparkba 16.30: kulturális mûsor helyi és vendég fellépõk elõadásában 20.00: aratóbál EGÉSZ NAP LÁTOGATHATÓ PROGRAMOK: ingyenes strandolási lehetõség; gyermekeknek ugrálóvár; 10 órától az iskola-történeti kiállítás és a helytörténeti gyûjtemény megtekinthetõ a régi iskolában; séta a tanösvényeken és a kilátóhoz; lovas kocsis túra. Jelentkezni az információs sátornál lehet. A rendezvény központi helyszínén: helyi termékek bemutatója, kézmûves-foglalkozások és vásár, könyvvásár.

6

BEMUTATJUK


Na-túra Alkalomról alkalomra nagyobb a mozgás a sárbogárdi piac körül, egyre több helyi termelõt látunk, de a fellendítésében mégsem az idõsebb termelõk azok, akik elsõ ízben felmerülnek, hanem egy fiatal egyetemista, aki az elõzõ testületi ülésen budapestiként mutatkozott be, noha sárbogárdi gyökerekkel rendelkezik. A helyi kapcsolódásból kiindulva viseli szívén a piac sorsát, nem mellesleg pedig az újdonság erejével robbant bele a városi köztudatba, hiszen a standján bio- és természetes dolgokat árul, ezzel lehetõséget nyitva az emberek számára az egészséges életmódra. A motivációjáról és terveirõl kérdeztem õt. – Direkt adtam a standomnak a „biostand” elnevezést. December eleje óta vagyok kint a piacon kisebb-nagyobb megszakításokkal. A téli hidegben nem voltam, de a nyár folyamán minden szerdán, pénteken, szombaton itt vagyok 7 órától 17 óráig. – Te igazából nem itt vagy Sárbogárdon az év többi részében (szeptembertõl), hanem tanulsz. – Az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen tanulok környezettant, jövõre fogok végezni, úgyhogy intenzívebb lesz az évem: diplomamunkát írok, tehát valószínûleg szeptembertõl már csak szombatonként fogok tudni jönni, de addig is augusztusban végig itt leszek. – Milyen kötõdésed van a sárbogárdiakhoz? – Apukám itt született, így a rokonságom fele itt van Sárbogárdon. Egyébként székesfehérvári vagyok, seregélyesi az anyukám, úgyhogy Fejér megyében töltöttem a gyerekkoromat is, nyaraltam Sárbogárdon is. Most Budapesten élek, és vonattal járok ide a piacra. – Nagyon színes a termékpalettád. Hogyan döntötted el, hogy biotermékeket fogsz forgalmazni? – Éppen matekvizsgára készültünk az egyik csoporttársammal, és ott láttam a mosódiót a mosógépén. Elkezdett mesélni arról, hogyan is tartja természetes módon tisztán a háztartását és hogyan mos. Ezután én is elkezdtem ezeket a tisztítószereket használni, bevált, meg már elõtte is figyeltem rá, hogy az egészséges életmódot kövessem. Végül ezekkel elkezdtem kereskedni Budapesten, majd eljöttem Sárbogárdra, és itt egyéni vállalkozóként gyógyteákkal kezdtem foglalkozni. Székesfehérváron találkoztam azzal, aki ezeket forgalmazza illetve készíti, így jött az ötlet: ez könnyû, kézzel el tudom hozni a vasútállomásra. Elkezdtem a teákkal decemberben, majd tudtam szerezni raktárat Sárbogárdon, így tudtam bõvíteni a termékkört nehezebb termékekkel is, amik az egészséges életmódot illetve a környezetvédelmet képviselik és támogatják. – Neked személy szerint melyik a kedvenced? – Sok kedvencem van: a mosó- és tisztítószerek közül talán a mosóparfüm, amit nagyon-nagyon szeretek... – A mosóparfüm olyan, mint az öblítõ?

– Igen, öblítõként funkcionál, természetes anyagokból áll, minimális mennyiség (fél ml) kell belõle. Illóolajak és olyan növényi hordozóanyagok keveréke, amiktõl a ruha szárazon is illatozik. Mert amik 100 %-os illóolajak, azokat csak akkor érezzük, amikor szárad a ruha és a víz párolog belõle, a mosóparfümöt pedig akkor is, amikor már megszáradt. Ez is allergizálhat, ha valaki érzékeny rá, de nem tartalmaz semmiféle mesterséges anyagot: tenzideket, kõolajszármazékot, mint a hagyományos öblítõszerek. – A szappanok közül melyikek a kedvenceid? Látom, hogy természetes szappanokat is árulsz. – Igen, 100 %-ban természetes, kézzel készült szappanok vannak itt: kecsketejes szappanok, vízalapú szappanok, glicerin alapú szappanok, és ezek is illóolajjal vannak illatosítva, színezékmentesek. – Mutattál nekem egy csokis szappant, aminek az egyik fele világos, a másik pedig sötét volt, és úgy nézett ki, mint egy „harapnivaló” sütemény. – Ez egy kakaós szappan, ami vadonatúj termék Magyarországon, egy magyar vállalkozás terméke. Napraforgóolajat, kakaóvajat és kókuszolajat tartalmaz – ezek vannak elszappanosítva. – Hogyan reklámozod a piacot? Hogyan „szerzed” a vásárlóidat? – Költséghatékonyan kell megoldanom a reklámot. Kétféle lehetõség van, hogy elérjem az embereket: a helyi média, a plakátolás, illetve az internet. Én elsõsorban a facebookot választottam, ott osztom meg a termékleírásokat, képeket, a termelõket is ott reklámozom, és egyre több a látogató. Volt, hogy akciót hirdettem meg, és olyan sokan megosztották a képet, hogy megközelítette az ötezer fõs nézettséget. Csináltam felmérést is: a vevõim 70-80 %-a a facebookról jön, úgyhogy minden más vállalkozásnak is ajánlom, hogy kezdjen bele egy ilyen oldal felépítésébe – hosszú folyamat, de megvan az eredménye. – Nemrégen a testületi ülésen találkoztunk, mert szíveden viseled a piac sorsát. Mi az, amit teszel ezért? – Elsõsorban a reklámmal tudom fellendíteni és próbálok idevonzani minél több vásárlót, illetve szeretnék tartani elõadáso-

kat is a nyár folyamán, amire augusztusban a kultúrházban lesz lehetõségem, Hogyan legyünk õstermelõk címmel, hogy lássák a helyi termelõk, hogy nem olyan bonyolult és költséges belevágni az õstermelõi tevékenységbe, valamint a testületi üléseken is figyelemmel kísérem a sárbogárdi eseményeket. Továbbtanulni gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöknek szeretnék. Potenciált látok abban, hogy Dél-Fejérben a mezõgazdaságból lehessen fellendíteni a gazdaságot és munkát teremteni az embereknek. – Ez így van, akinek van földje, az próbál mezõgazdasággal foglalkozni. Nem gondoltál még arra, hogy ebben az elõadásban fõképp a fiatalokat célozd meg? – Ez egy jó kérdés. A tapasztalat azt mutatja, hogy akik idejönnek hozzám megkérdezni, hogy hogyan induljanak el õstermelõként, vagy hogyan lehet itt árulni, azok 75 %-ban fiatalok. Én egy kisközösségi programban vagyok bent az egyetemen, ahol a kisközösségi önellátást kutatjuk olyan helyeken, ahol ez már mûködik. Jó lenne, ha a fiatalok itt is összefognának és egy közös kertben, csapatépítésként termelnénk, átadnánk egymásnak a tapasztalatot, a tudást. – Hogy veszed észre, kik a célcsoport, a vásárlóközönséged? – Ez termékenként megoszlik. A teákból a fiatalok és az idõsek is vásárolnak. A korai órákban jövõ nyugdíjasok inkább a teákat veszik, de már kipróbálják a szappanokat is, a délutáni munkából érkezõk pedig a reformélelmiszerek iránt érdeklõdnek – azt a termékcsoportot még bõvítenem is kell például kuszkusszal, bulgurral, jázminrizzsel – ezeket nagyon sokan keresik. – Milyen termékeid vannak még? – Cukrokból van széles választék: eritrythol, nyírfacukor, nádcukor, gyümölcscukor. Folytatás a következõ oldalon.

Bogárd és Vidéke 2014. július 10. Bevezettem az olajakat is, mint a dióolaj, lenmagolaj, tökmagolaj, máriatövismagolaj, valamint étrend-kiegészítõk. Nagy sztár most a piacon a kókuszolaj és a kókusztejpor, amit többen kipróbálnak és beválik nekik. – A fürdõszobai „kiegészítõk” – a mosódió, mosószóda, mosóparfüm – kelendõek nálad? Az emberek mutatnak hajlandóságot arra, hogy természetes tisztítószereket használjanak? – Amióta bevezettem a próbacsomagokat, azóta jobban keresik, mert nagy kiszerelést nem mernek megvenni, mert nem tudják, milyen. Vannak negyedkilós kiszerelések, mosódió joghurtos pohárban, ami 12 mosásra elegendõ – ezt ki tudják próbálni, és ha bejön nekik, akkor visszajönnek és vásárolnak nagyobb kiszerelést. Ezek általában hosszan kitartanak. Egy kiló mosószóda például 50 mosásra elegendõ, mert csak 1-2 evõkanál kell belõle, a mosódióból fél kiló 120 mosásra elég, úgyhogy ha valaki vesz ilyet, az fél évig biztos nem vásárol abból a termékbõl. Ezért adják drágán az üzletekben az ilyeneket, mert ebbõl nem kell vásárolni minden hónapban. – Vannak visszatérõ vásárlóid? – Igen, szerencsére, ennek nagyon örülök, és facebookon is jó visszajelzéseket kapok. Nagyon jól esik, amikor írnak egy privát üzenetet a sárbogárdi piac oldalára, hogy egy-egy termék mennyire bevált nekik. Jól esik, hogy hozzájárulhatok ahhoz, hogy az emberek egészségesen éljenek, és a környezetvédelem is igencsak fontos számomra. Például pálmaolajat azért nem árulok, mert az az egyik fõ okozója az esõerdõirtásoknak, mert az esõerdõk helyén termelik monokultúrákban. Sokan keresték, de nem árulom, mert etikátlannak tartom. – Mik a jövõbeli terveid? – Hogy itt a standon még egy kicsit bõvítsem a kínálatot – nem sokkal, mert már nem férek el –, és szeptembertõl egy webáruházat szeretnék nyitni, ott már több ezer termék közül tudnak választani a vásárlók. – Vannak-e most akcióid? – Igen, szeptember 1-jéig akciós a mosódió, a csalántea és a hibiszkusztea, ami most nagy kedvenc, fõként élvezeti tea, valamint a mosószappanokat áraztam le, de mindig változik. – Vannak olyan termékeid, amiket különbözõ korosztályoknak árulsz, tehát kifejezetten az idõsebbeknek, vagy a fiatalabbaknak? – Igen. A szappanoknál vannak a fiatalabbaknak a mitesszeres bõr kezelésére natúr szappanok, az idõsebbeknek pedig különféle krémek száraz bõrre, illetve a mosószappan és a mosószóda, amit fõleg az idõsebbek vásárolnak, mert õk régebben csak ezt használták. Menyhárt Daniella

BEMUTATJUK

7

Félgõzzel nem érdemes Határozott, pozitív szemléletû, ambiciózus. Ezeket az elsõ találkozás alkalmával is meg lehet figyelni dr. Marinka Nikoletten, aki márciustól látja el a jegyzõi feladatkört Cecén és Vajtán. A bemutatkozó interjú során több dolog kiderült róla, például az, hogy nagyon jól érzi magát mindkét településen, örül, hogy könnyen beilleszkedett, és el tudja képzelni a jövõjét ebben a pozícióban. Nap mint nap sok új dologgal találkozik, amibõl újabb tapasztalatokat tud gyûjteni. Mindössze 26 éves, ezzel valószínûleg õ a megye legfiatalabb jegyzõje, ám határozottan szervezi az életét, és mint mondja, csak teljes erõbedobással lehet egy hivatást csinálni, félgõzzel nem érdemes. – Mióta vagy itt Cecén, mióta töltöd be ezt a pozíciót? – 2014. március 1-jétõl. – Hogyan kerültél ide? Hiszen nem helybéli vagy, nem is a közelbõl jöttél. – Egy Baranya megyei kisvárosban, Selylyén nõttem fel, Pécsre jártam egyetemre, és 2011 nyarán, mikor végeztem, rögtön munkába szerettem volna állni. Székesfehérváron volt egy álláslehetõség, így kerültem Fejér megyébe. A NAV Fejér Megyei Adóigazgatóságán dolgoztam, és kétéves gyakorlat után azt mondtam, hogy szeretnék jegyzõ lenni, szeretném magam kipróbálni a közigazgatásnak ezen a területén. Így adtam be januárban a pályázatomat Cecére, és így vettek fel. – Mesélj még kicsit a tanulmányaidról! – Pécsen végeztem a jogi egyetemen 2011ben, Pécsre is jártam gimnáziumba a Leõwey Klára Gimnáziumba, ahol nagyon sok cecei évfolyamtársam is volt. A jogi egyetem mellett elvégeztem egy pénzügy– számviteli OKJ-s levelezõ képzést, ezen felbuzdulva és a NAV-os múlt alapján úgy döntöttem, hogy elkezdem a közgazdaságtudományi tanulmányokat is a veszprémi Pannon Egyetemen, ahol most a második diplomám megszerzéséért küzdök. Még egy év van vissza, ami után közgazdász leszek. – Mi a szakterületed, mi az, amivel a legszívesebben foglalkozol? – Ha a jogi dolgokat nézem, akkor legszívesebben a polgári jogi vonal: polgárjog, közigazgatásjog az, ami hozzám közelebb áll, és amit itt is csinálok. – Hogy sikerült beilleszkedned Cecére? Baranya és Fejér megye viszonylag közel van egymáshoz, de mégsem – okozhat nehézségeket is. – Érdekes, hogy Cece és Sellye között (ahol gyerekkoromban felnõttem) nagyon nagy hasonlóságok vannak. Egyrészt Selylye és környéke ugyanúgy híres a dinnyetermesztésrõl, mint Cece, valamint Cece és Sellye lakossága is nagyjából azonos, tehát én is egy kis községben, kisvárosban

nõttem fel, úgyhogy a vidéki emberek habitusa nálam is megtalálható és észlelhetõ. – Kóstoltál már cecei dinnyét? – Persze, hogy kóstoltam! – Hol lehet téged megtalálni? – Meg lehet találni a hivatalban bármikor. Cecén és Vajtán dolgozom, mivel a Cecei Közös Önkormányzati Hivatal aljegyzõje vagyok, továbbá most már helyettesítem Albert Zsuzsanna jegyzõt. Cecén dolgozom hétfõn, szerdán és pénteken; kedden és csütörtökön pedig Vajtán. – Beszéljünk egy kicsit a hobbijaidról. – Szeretek olvasni is, de inkább sportolok. 8 évig kézilabdáztam, aztán középiskolában egy nõi focicsapat tagja voltam. Mivel most nincs sok idõm arra, hogy csapatjátékokban részt vegyek, ezért csak a futás az, amiben a kikapcsolódást látom. – Voltak már Cecén és Vajtán számodra érdekes „eseteid”? – Nekem folyamatosan azok vannak! Minden ember más és más, ezért minden ügy más és más, nem mondhatom azt, hogy hasonló. Persze vannak ügymenet szempontjából hasonlóak, de mindenkinek egyértelmûen a saját problémái és a saját dolgai a legfontosabbak. – Akkor, gondolom, érzel kihívásokat is ebben a munkában. – Ez így van, ezért is szeretem ezt a munkát. – Mik a terveid a jövõben? Akár itt, Cecén, a munkával kapcsolatban, akár pedig a magánéletben, szabadidõben. – A nagy tervem az, hogy szeretnék itt maradni, nagyon jól érzem magam. Úgy gondolom, hogy szerencsés vagyok, hogy ide kerülhettem, itt dolgozhatok és a két polgármester engem választott, hogy a hivatal aljegyzõje legyek. – Sok sikert kívánunk, és reméljük, hogy még sokáig fogunk találkozni! Menyhárt Daniella

8

EGÉSZSÉG

Dobd el a cigit! A sárbogárdi rendelõintézetben szeptemberben indul a második olyan csoport, mely a dohányzásról való leszokásban segít a jelentkezõknek. Dr. Lévai Katalin tüdõgyógyásszal, a klub vezetõjével beszélgettem. – Hány ember jelentkezett eddig erre a lehetõségre? – Egy csoport ment le, 7 aktív taggal, akik közül 5-en tették le a dohányt a terápia végére. – Hogyan sikerült beszervezni õket a csoportba? – Nagy segítség volt az egészségnap a mûvelõdési házban. Figyeltük a dohányos embereket és csalogattuk magunkhoz, hogy próbáljuk meggyõzni õket: vágjanak bele ebbe a terápiába. Volt, akit aznap szervezett be a testvére, amikor indult a csoport. Voltak betegeink, akikrõl tudtuk, hogy dohányoznak, és már rég szeretnének leszokni. – Mennyi idõt vesz igénybe ez a terápia? – 6 hét, hetente egy alkalommal 1-1,5 óra. – A beszélgetés a pszichológia irányába is mutat? Vagy kifejezetten szakorvos vesz részt benne? – Ezt a módszert egy pszichológustól tanultuk, de azt mondták, hogy Magyarországon ezt pszichológusok nem csinálják. Minket, tüdõgyógyászokat tanítottak meg erre egy továbbképzésen. Egy világfelmérés szerint ez a leghatékonyabb terápia, amivel tartósan le lehet szokni. – Mi ennek a lényege? – A legfontosabb eleme az, hogy összejövünk és nekivágunk egy dolognak: hogy le akarunk szokni együtt. Közben tanítok nekik néhány dolgot. Kapnak házi feladatot, amit a következõ hétre meg kell csinálni.

SZERETNE LESZOKNI A DOHÁNYZÁSRÓL? Segítünk Önnek! Jöjjön el a szeptembertõl induló támogató csoportterápiánkra! A részvétel ingyenes! Helyszín: Sárbogárd Rendelõintézet. Jelentkezni lehet a 06 (25) 460 120-as telefonszámon, vagy személyesen a Tüdõgondozóban rendelési idõben.

A legnagyobb erõ ebben az, hogy együtt akarjuk megcsinálni, nem egyedül küzdök ezzel a problémával, vannak társaim, akik segítenek. Ez egymást segítõ küzdelem is. – Mik a házi feladatok? – Például az, hogy vezetünk egy dohányzási naplót. Amikor ezt meghallják a résztvevõk, elõször azt hiszik, hogy ez egy egyszerû és fölösleges dolog. Amikor visszajönnek, és precízen megcsinálták a naplót, akkor rájönnek: pusztán az 10 szállal tudja csökkenteni a naponta elszívott cigaretták mennyiségét, hogy órára pontosan le kell írni, hánykor, milyen okból, kinek a társaságában szívtam el a cigarettát. Ez nagyon jó alap, amire lehet építkezni. – Tudatosabbá teszi a mennyiséget, ami szinte már ösztönszerû. – Igen, fontos tudatosítani minden mozzanatát, hogy mit miért teszek, és magyarázatot keresni arra, amire még soha. – Gondolom, azok, akik ide jelentkeznek, nagyrészt elhatározták magukban, hogy szeretnének leszokni, ami fontos tényezõ. Mert nem biztos, hogy akit betukmálnak ide, az olyan sikert ér el, mint egy önálló döntést hozó ember. – A motivációt az elsõ pár órán tisztázzuk. De van az ellenkezõjére is példa. A www.leszokaspont.hu weboldalon van, aki azt írja, hogy az édesanyja nevezte be, és az elsõk között volt, akik lerakták a cigarettát. – Akik sikeresen leszoktak, õket kontrollálja doktornõ? – Igen, fél év múlva mindenképpen megkérdezzük, hol tartanak, sikerült-e alkalmazniuk, mit tanultak a tanfolyamon. Akinek nem sikerül, az jöhet újra terápiára. Akinek nem elég az, hogy itt vagyunk és összegyûlünk, annak van gyógyszeres támogatás a terápia mellett. De van, aki mindenféle gyógyszer, tapasz, tabletta nélkül simán leszokott két dobozról. – A szeptember elején induló csoportba milyen formában lehet jelentkezni? – Már vannak jelentkezõk, de még várunk embereket. Amint véget ér egy csoport õsszel, indul a következõ; folyamatos lesz a terápia. A tüdõgondozóban lehet jelentkezni, a rendelõ telefonszámán, vagy személyesen. Hargitai–Kiss Virág


Itt a nyár – napozzunk! CSODÁLATOS NAPSUGÁR A Nap jókedvre derít, pozitív gondolatokat ébreszt, a napsugár simogat, felmelegít, kíséri nyaralásunkat, hétvégi pihenésünket a szabadban... Az ultraibolya-, vagy más néven UV-sugárzást (UV=ultraviola) az emberi bõr és szem csak nagyon kis mennyiségben tudja tolerálni. Ennek a fertõtlenítõ hatású sugárzásnak a hatására kezd el bõrünk barnulni. Ha nagyobb mennyiségû sugárzás ér bennünket, bõrünk nem tud ellene védekezni, égési sérülések, bõrrák, szemkárosodás alakulhat ki. Azért, hogy mindig megfelelõen alacsony legyen az ultraibolya-sugárzás szintje, az ózonréteg a felelõs, ami a földfelszíntõl 16-50 km-re, a sztratoszférában helyezkedik el. Az elmúlt néhány száz év környezetszennyezése nagyon káros hatást váltott ki, elvékonyodott a mindannyiunkat védõ ózonréteg, sõt ózonlyukakról is van tudomásunk.

AZ UV-SUGÁRZÁS MÉRÉSE Az ultraibolya-sugárzást erre a célra kifejlesztett UV-mérõ készülékkel mérhetjük. A kapott eredmény az UV-index, aminek értéke 1–10-ig tartó skálán mozog. A nap folyamán az UV-index a napszakkal együtt változik. Legmagasabb értékét délben éri el, felhõtlen égbolt mellett. Bõrünk leégésének veszélyét sokkal pontosabban mutatja, mint a hõmérsékleti érték, ugyanis az UV-sugárzás mértéke nem a hõfok következménye.

HOGYAN NAPOZZUNK? A biztonságos napozás nagyon fontos, hogy bõrünk egészségesen aranybarna legyen, megfelelõ mennyiségû D-vitamin termelõdjön benne, kellemesen és energikusan érezzük magunkat. Mindenkire vonatkozik, hogy az elsõ néhány napozás alkalmával célszerû a 11 óra elõtti, vagy a 15 óra utáni idõpontot választani. A napba nézni szabad szemmel sem jó, szemkárosodást okozhat, távcsõvel pedig egyenesen tilos, hiszen azonnali vakságot eredményezhet. Gyenge UV-sugárzás idején érzékeny bõrûek és gyerekek is kimerészkedhetnek rövid idõre a napra. Aki hosszabb idõt szeretne a szabadban tölteni, mérsékelt UV-sugárzás esetén se feledkezzen meg a napszemüvegrõl és a széles karimájú kalapról! 11 és 15 óra között fél óránál többet ne töltsünk napozással! Közepes UV-sugárzás esetén érzékeny bõrûek és kisgyerekek lehetõleg ne tartózkodjanak a tûzõ napon, kellõen barna, kevésbé érzékenyek is csak 10-15 percig élvezzék a déli órák napsütését! Szabadtéri programokhoz, sétához a kalap és napszemüveg mellett ne feledjük el bõrünket a megfelelõ fényvédõ krémmel bekenni! Erõs UV-sugárzás mellett a napozást hagyjuk a délelõtti, vagy délutáni órákra! A dél körüli idõt töltsük sziesztázással, olvasással, árnyékos helyen! Ha mindenképpen a szabadba kényszerülünk, ne feledkezzünk meg a magas fényvédõ faktorú krémrõl, a széles karimájú kalapról, napszemüvegrõl, napernyõrõl! Nagyon erõs UV-sugárzás esetén a fent leírt védelem mellett sem ajánlott a napon tartózkodni. Mindenképpen próbáljunk árnyékos helyet találni legalább a déli órákra! A napozás során testünk sok folyadékot elpárologtat, hõségben intenzíven verejtékezünk. A vízveszteséget pótolnunk kell napi 2-2,5 liter folyadék formájában! Ügyeljünk arra is, hogy a folyadékot folyamatosan, akár óránként kortyolgatva vegyük magunkhoz. Mivel ásványi sókat is veszítünk, ajánlatos a tiszta vízbe néhány szem sót szórni, néhány csepp citromlé is jól jöhet. Nagyon kedvezõ tulajdonságú ilyenkor az ásványvíz. Egy jeges gyümölcskoktél pedig nemcsak frissít, de pompás esztétikai élményt is nyújt. Forrás: internet


KÖZÖSSÉG

9

XXIII. Országos Mezõföld Túra Nagylókon Nagy várakozás elõzte meg mind a túrát elõkészítõk, mind pedig az ország messzi tájairól idesereglõ résztvevõk sikeréhségét. Az a különleges vonzás – mellyel Nagylók rendelkezik a környezõ falvakkal körülvett gyönyörû természeti szépségei révén – újra és újra idecsábítja a sportszerûen túrázókat, híre vonzza az újabb résztvevõket. Ezzel együtt a természet és az ember kedves találkozása adja a túra érzelmi értékét.

Képviseltetve volt az ország minden tája: Gyula, Hódmezõvásárhely, Dunaújváros, Budapest, Zalaegerszeg, Mór (innen volt a legidõsebb, 74 éves túrázó), Székesfehérvár, Semjénháza, számosan az Alföldrõl és Nagylókról. A legfiatalabb résztvevõ Böröndi Katica 6 éves kislány volt, aki szüleivel indult éjszakai túrára. Összesen közel százan regisztráltak a Tavipalotánál, a hivatalos országos pecsételõhelyen.

Nagylókon, és visszahúzza a szíve ehhez az emberi, természeti közeghez. A teljesítménytúrák elõkészítésében és lebonyolításában szintén 23 év óta részt vesznek: Molnár István Sülysápról és Böröndi Zsolt nagylóki lakos. Õk is olyan elkötelezettjei ennek az országos ügynek, amiért feltétlen elismeréssel tartozunk nekik. Néhány éve Vígh-Tarsonyi tanár úr egykori galgahévízi tanítványai is szorgalmas segítõi a túrának: Pászti Márk és Foky Kristóf. Az anyagi támogatást a helyi önkormányzat biztosította. Mind a hideg, mind a meleg étel elkészítését és kiszolgálását Halasi Annamária nagylóki és Lukács Katalin abasári lakos bonyolították. A babgulyás olyan finom volt, hogy nagyon sokan kétszer is kértek belõle.

A pontgyûjtõ túrázók a Magyar Természetbarát Szövetség hivatalos tagjai, teljesítményrendszerben végzik a túrákat. A minõsítés fokozatai: bronz-, ezüst-, aranyjelvényes természetjáró; érdemes és kiváló természetjáró. A fokozatok megszerzéséhez igazolt egyéni túranapló dokumentációja szükséges. Meleg, nyári idõ fogadta Nagylókon a résztvevõket. Most is találtak, mint mindig, új és új természeti jellegû ismereteiket bõvítõ élményeket. A barátság is húzóerõje ennek az aktív együttlétnek. Az ember önkéntelenül is szeretné megosztani mindazt, ami élményt okoz neki, azokkal, akiket tisztel és akikkel szívesen tölti az idõt. Mi, nagylókiak évrõl évre igyekszünk mindent megtenni azért, hogy sikerélményt kapjanak az ide érkezõk, és hálás szívvel gondoljanak vissza arra, hogy érdemes volt megismerni a környék természeti szépségeit és élvezni a nagylókiak vendéglátását. Tauzné Piroska

Volt itt nappali 20, 30, 50 km-es táv, éjszaki 20 km-es, valamint a kerékpárosok választhattak 20, 30 és 50 km-es teljesítmények vállalása között. Az útvonalak ellenõrzõ pontjai: Nagylók, Hantos, Sárkeresztúr, Sárvíz-csatorna, nagyhörcsöki híd, Malom-csatorna, Káloz, Csek-sorompó, Nagylók. Vígh-Tarsonyi László (65 évesen is) rendületlen lelkesedéssel szervezi és koordinálja az eseményt 23 év óta. Õ itt tanított

A MADARÁSZ JÓZSEF VÁROSI KÖNYVTÁR NYÁRI NYITVA TARTÁSA: 2014. július 1-jétõl 27-éig szombatonként zárva lesz, nyitva: kedd–péntek 9–18 óra.

10

TÉRIDÕ


Oly korban éltünk 26. A Hazafias Népfronttal közösen mûködtetett kertbarát kör a Videoton melletti községi területen hobbikerteket parcelláz. Egy parcellát én is igényelek. Innentõl kezd komolyra fordulni a családi gazdálkodásunk. Ez a föld nemcsak a család és a nyúlfarm ellátását biztosítja. Zöldségfélébõl sokkal több terem, mint amit el tudunk fogyasztani. Édesanyám nap mint nap látja, hogy az utcán ott sétálnak csapatostól a szovjet helyõrség tisztfeleségei. Ettõl rögtön beindul nála a vezérhangya: – Lalikám! Mi lenne, ha próbára kitennénk az utcára egy hokedlit, rá mutatóba azt, amibõl éppen fölöslegünk van? Hátha rákapnak ezek az orosz asszonyok. – Próbáljuk meg – hagyom rá a megvalósítás lehetõségét. Így kerül ki a kapu elé a fülöpszállási nagy hokedli kockás terítõvel, s rá egy tálban az eladó termények mutatványdarabjai. Alig telik el tíz perc, máris csöngetnek. Édesanyám fut ki, mert látja, a kapu elõtt áll három szõke fiatalasszony. Oroszul beszélnek. Édesanyámat ez cseppet se zavarja. Jelbeszéddel rögtön megérti, melyik zöldségfélébõl mennyi kell nekik, s már hozza ki a mérleget, s papírra írja nekik az árát. Attól kezdve állandóan szól a csengõ. Megvesznek mindent, amit kiteszünk. Különösen a téli zöldhagymának van nagy keletje. Ebbõl egyébként is rengeteg terem. Õsszel fölszedjük a Vidi-kertbõl, behozzuk, és a ház mellett elvermeljük. Innen áruljuk tavaszig jó pénzért. Édesanyám csinos csomókba köti a zöldhagymát. Levágja a szárát, ahogy a piacon árulják, úgy teszi ki a hokedlira. Az orosz asszonyok a már kialakult jelbeszéd segítségével elmagyarázzák neki, hogy ne vágja le a zöldjét, mert õk éppen azt szeretik. Ezen egészen elcsodálkozik anyám, hiszen nálunk a zöldhagymának csak a fehér részét fogyasztjuk, a zöldet kidobjuk. Az oroszok, érthetetlen, de a zöldet eszik, mint a nyulak. – Micsoda népek! – méltatlankodik anyám, de a kereslet–kínálat elve szerint igazodik a vevõi igényekhez. Hétvégén aztán kipróbálja rajtunk, hogy milyen a hagymaleves, amiben benne van a zöldje is. Egészen finom. – Mégse bolondok ezek az oroszok – jegyzi meg, amikor látja, hogy üres a levesestál az asztalon. Gazdaságilag föllendülünk a parasztizálásban. – Minden fillért meg kell fogni! Csak így jutunk egyrõl a kettõre! – mondogatja a gyerekeknek is gyakran nevelési célzattal anyám. Nagyapám a gazdasági világválságot sok kisparaszthoz hasonlóan megszenvedte. Földet akart, de nem volt rá pénze. Rábeszélték a spekulánsok, hogy bátran vegyen csak föl kölcsönt. Megtette. A válságban a bank mindenét elvitte. Ezért aztán családostól újra vándorolnia kellett, s volt idõ,

mikor nem tudta, kerül-e ennivaló holnap az asztalra. Szidta is a bankokat haláláig. – Lalikám, ne vegyél föl kölcsönt soha! A bank kiforgat abból is, amid van. A parasztról hét bõrt nyúz le a nadrágos városi csirkefogó – mondogatta. Anyám ebben nõtt föl, amire ráadásként fiatalasszonyként megtapasztalhatta a háború és a rákövetkezõ orosz világ létbizonytalanságát. Ha fogytán volt a pénzünk, ami elég gyakran megtörtént, azon aggódott, hogy tönkremegyünk. Ezért aztán munka mellett egyre többet dolgoztunk, hogy jussunk egyrõl a kettõre. Egyre több nyulat tartunk most is, hogy itt van õ is velünk, s rakjuk élére a garast, egyelõre minden különösebb cél nélkül. Igaz, tervezem, hogy megcsináljuk a központi fûtést, és építek a házhoz egy üveges verandát. A házunk mintha erdõben lenne. Amikor késõ este, vagy olykor hajnalban érek haza a kultúrházból, harsány madárdal fogad: csalogány, rigó, harkály, rozsdafarkú, és az odvas fákban cinke is fészkel, Ani kedvence. Róla énekeljük a gyerekeknek esti altatóként Weöres Sándortól: „Falu végén van a házunk, A bozótból ki se látszik, De a cinke, ha leröppen Küszöbünkön vacsorázik.” Ezt énekli Virág is a babáinak játék közben. A szomszéd Leknerék hatalmas meggyfái szinte bebólogatnak a ház ajtaján. A kerítésünkre felfutott a delavári szõlõ indája. Rajta szép fürtök lógnak. Ezek a tõkék már nekünk teremnek. A piros delavári a legfinomabb szõlõ a világon. Ani imádja. Apró, illatos, mézédes fürtöket érlel az októberi nap a tõkéken. Ahogy az itteniek mesélik, Amerikából hozták be a nagy filoxérajárvány idején. Bogárdon Gött Jenõ telepített belõle fél kataszteri holdat Külsõszõlõhegyen. A borát az Andor kocsmáros vette meg. A hordót karácsony elõtt ütötte csapra. Csak elõjegyzésre lehetett venni belõle, s boldog volt, aki ebbõl a félédes, illatos borból tehetett egy üveggel az ünnepi asztalra, mert november végére már betelt a kocsmáros elõjegyzési füzete. A hatalmas meggyfákon korai, édes, fekete meggy terem. Gött-meggynek hívják. A Lekner testvérek megöregedtek. Nem gondozzák már a nagy kertet, a meggyet se tudják leszedni. Felajánlják nekünk, mi meg örömest kapunk a lehetõségen. Lesz hát meggyszörp, lekvár a gyümölcséhes gyereknépnek.

Nadrágszaggató Kisgyerekkoromban gyakori vendég volt nálunk a községi kisbíró. Tekintélyt parancsoló, nagy bajusza, erõs hangja és fõleg a dob, amivel végigjárta a falut, hogy kidobolja a községi hirdetményeket bennünk,

kis gyerekekben félelmet keltett. Amikor engem meglátott, nem mulasztotta el, hogy odareccsentse mély basszus hangján: – Na, te nadrágszaggató! Ezt õ tréfának szánta, én viszont nem annak vettem, s ilyenkor iszkoltam elõle. Bebújtam a zongora alá, nehogy elvigyen magával. Ha láttam az ablakon át, hogy jön, kétségbeesetten kiabáltam: – Jön a Nadrágszaggató bácsi! – és már másztam is be a zongora alá a húgommal együtt. Akkor eszembe nem jutott volna, hogy egyszer, már többgyermekes apaként valóban igazi nadrágszaggató lesz belõlem, miként azt a félelmetes Nadrágszaggató bácsi megjósolta. Ani nagybátyja, Lajos bácsi és felesége Budapesten laknak. Halottak napja környékén minden évben hazalátogatnak, s ilyenkor hoznak egy nagy dobozt, ami tele van a gyerekeknek szánt rengeteg karácsonyi ajándékkal. Szigorúan meghagyják, hogy csak karácsonykor bonthatjuk fel. A gyerekek fantáziáját nagyon piszkálja, hogy mi van a dobozban. De hát a szabály az szabály, elteszem a dobozt a padlásra. Nem lelkesedem az ajándékokért. Amióta Kedvesemmel együtt élünk, számunkra a karácsony nem az ajándékokról, hanem a családi együttlétrõl szól. Ez persze nagyon szép elv, amit a valós élet – különösképpen, hogy már sok gyerek nyüzsög körülöttünk – lépten-nyomon felülír. A Lenin utcai házban az elsõ karácsonyra készülünk. Szenteste van. Díszítjük a karácsonyfát. Hiába mondogatom a velem együtt szorgoskodó gyerekeknek, hogy nem az ajándék, hanem a családi együttlét a fontos ezen az estén, õk azért csak azt találgatják, hogy mi várja õket a fa alatt, s furdalja az oldalukat a kíváncsiság, hogy ugyan, mi van Lajos bácsiék nagy dobozában. A konyhából finom illatok szállnak. Készül a karácsonyi vacsora. Anya, mint Fülöpszálláson, süt diós, mákos kalácsot, készül krumplis–diós süti, a kedvencünk, ami annak ellenére, hogy háborús recept, a világ legfinomabb csemegéje, s a nagyanyám receptje szerint készülõ kakaspörkölt után kerül az ünnepi asztalra. Megterítünk karácsonyi abrosszal, aztán meggyújtjuk a gyertyákat, s elénekeljük az összes karácsonyi éneket, miképpen egy kántortanító családjának illik. Utána puszi mindenkinek, boldog karácsonyt kívánunk egymásnak. A gyerekek türelmetlenül várják már a ceremónia végét, hogy végre nekieshessenek Lajos bácsiék nagy dobozának. A nagy izgalomban cafatokra tépik a szép csomagolást. – Jaj, gyerekek, ne tépjétek szét a csomagolást, az kell még! – próbálja kíméletre inteni õket az anyjuk.

Bogárd és Vidéke 2014. július 10. Ani minden csomagolóanyagot gondosan összehajt, eltesz, hogy jövõre is legyen mivel csomagolni. A spórolós Scheffer-vér hogy kiütközik belõle! No, ennek a csomagolóanyagnak már lõttek. Hatalmas diadalkiáltások közepette kerülnek elõ a széttépett dobozból a kincsek. Lecsapnak egy olyanra, ami egyszerre mind a négynek kellene. Összevesznek rajta. A veszekedõ gyerekcsapat látványától egyre gyûlik bennem a düh. Végül elszakad a cérna. Felordítok, s székemrõl felugorva közéjük rontok. Ebben a pillanatban megreccsen a fenekemen a nadrág szövete, s a varrás mentén szétnyílik az egyébként is meglehetõsen szûk ruhadarab. Ezen a dühöm már csaknem az égig emelkedik. Hátrafordulok, vérben forgó szemekkel nézem a hasadást. Indulatom az elszakadt nadrágom felé fordul: – Még te is? – sziszegem dühösen a fogaim közt, aztán vad indulattal megmarkolom a szövetet, s egy hirtelen mozdulattal letépem magamról a fél nadrágszárat. A leszakadt ruhadarabot ordítva rázom a fejem fölött. Ott állok fél nadrágban a gyereksereg közepén, mint az arkangyal a lángpallossal az elsõ emberpár elõtt a paradicsomból való kiûzetés pillanatában. A gyerekek elnémulnak. Megrettenve néznek rám. Virág elsírja magát. – Papi! Ne! – Ez a szeretet ünnepe? – dörgöm sztentori hangon. Közben szép lassan lecsúszik rólam a nadrág másik fele is, és ott állok én, a család tisztelt feje ingben, glóriában. Ezen már csak nevetni lehet. Fölenged a gyerekek ijedtsége is, és felszabadultan õk is nevetnek. Balázs fölkapja a nadrágdarabot és a magasba dobja, aztán egymást dobáljuk a szétszaggatott csomagolóanyagból gyúrt papírgalacsinokkal, míg ki nem fulladunk. Körülnézek. Egy szemétdomb az egész szoba. – Na, mondhatom, szép kis ünnep! – pillantásom az ünnephez nem illõ állapotot rosszallóan szemlélõ édesanyámra esik, s eszembe jut a vacsora. – Állj! – kiáltom a hancúrozó gyerekseregnek. – Rakjunk gyorsan rendet és asztalhoz, mert kihûl a kakaspörkölt! Én olyan éhes vagyok, mint a farkas, és ha nem kapok enni, megeszlek benneteket! – ez utóbbi szavak illusztrációjaként vérszomjasan morogni kezdek, mint egy igazi farkas. De persze a gyerekek nem ijednek meg. – Nem félünk a farkastól, nem esz meg, csak megkóstol! – incselkedik Ildikó, aztán kórusban bekapcsolódik a többi is. Eltelik még egy kis idõ, míg ebbõl a farkas–bárány játékból kikeveredünk, összeszedjük az ajándékozás romjait, aztán körülüljük az ünnepi asztalt. Az istenadta nép eszik … piros a szájuk a pörköltszafttól. Csillog a szemükben a vidámság. Kell ennél boldogabb karácsony? Folytatom. Hargitai Lajos

TÉRIDÕ / KULTÚRA

11

10 éves a sárkeresztúri Bella Voce kamarakórus „A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható. Aki nem él vele, lelki vérszegénységben él és hal.” (Kodály Zoltán) Június 28-án jubileumi ünnepségre hívtuk kedves volt karnagyainkat, volt kórustagjainkat és a település lakosságát. 10 éve alakult meg kórusunk, és a sok viszontagság ellenére ma is ugyanolyan lelkesedéssel énekelünk együtt, mint a kezdetekkor. 10 év a mai gyorsan változó idõben nagy idõ. Úgy alakult, hogy az évek során több kórusvezetõvel volt szerencsénk együtt dolgozni, ami azt eredményezte, hogy széles skálán mozog repertoárunk. 2004 szeptemberében alakultunk énekelni szeretõ hölgyek körébõl, Szilágyi Sándor református lelkész hozzáértõ vezetésével. A családias légkörû próbákon tiszteletes úr csiszolgatta félrecsúszott hangjainkat. Még a legfurcsább hangzatoknál sem kaptunk dorgálást, csak udvariasan annyit mondott: nagyon jó volt, kezdjük újra. Formálta zenei ízlésünket a sokféle kórusmû megismertetésével.

énekeltünk citerakísérettel. Az egyházi dalokat felváltották a „világi” dalok. Sajnos csak rövid ideig élvezhettük társaságát, mert munkája elszólította. Napjainkban egy igazán fantasztikus, energikus, fiatal zenepedagógus, hitoktató hölgy, AntalZékány Erika áll a kórus élén. Nagy hozzáértéssel, lelkesedéssel csiszolgatja hangunkat, ismertet meg bennünket érdekesebbnél érdekesebb kórusmûvekkel. A mércét magasra teszi, és mi igyekszünk megfelelni. Az elmúlt év elején úgy döntött a kórus, hogy felveszi a Bella Voce (szép hang) nevet. Nagy örömünkre férfitagokkal is bõvültünk. A jubileumi ünnepség színvonalát emelte a Paksi Római Katolikus Kórus mûsora Csergõ Vilmosné Farkasfalvy Ágnes vezetésével és Király István hangszerkíséretével. A 25 éves múltra visszatekintõ, nagy

Fotó: sarkeresztur.hu (2013. május 25-ei kórustalálkozó) Szintén református lelkész, Donatin Tamás került kórusunk élére Sándor tiszteletes úr távozása után. A fiatal lelkész idejében igazán szép egyházi dallal ismerkedhettünk meg. Vele énekeltünk elõször hátrom szólamban, és állandó vendégei voltunk a református templom szentestéinek. Fordulópontot jelentett a kórus életében Balázs Lilla megjelenése. Repertoárunk nagyon átalakult. Sok népdalfeldolgozást

létszámú kórus templomi áhítattal töltötte meg a Bella István Mûvelõdési Házat. Felemelõ érzés volt hallgatni õket. Az ünnepségen lelkes fiatal tagunk, Grigoliát Gabriella énekelt szólót, Bartók Eszter Búcsúdalát. A délutánt koccintással, kellemes beszélgetéssel, közös énekléssel zártuk. Kovács Györgyné kórustag

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett édesapánk,

KOSKA ISTVÁN hosszan tartó betegség után örökre megpihent. Temetése 2014. július 12-én, 14 órakor lesz a Huszár-temetõben. Lányai

12

CSALÁDI KÖR / A MI VILÁGUNK

NAGYMAMA RECEPTJEI Besztercei szilvaleves Hozzávalók: 1 kg besztercei szilva (bármilyen fajta megfelel), 3-4 ek méz, késhegynyi só, 1-1 kk õrölt fahéj és szegfûszeg, 1-2 citromkarika, 3 ek tejföl, 1 ek étkezési keményítõ, 1,5 l víz. A szilvákat megmossuk, kimagozzuk, pár szemet félreteszünk levesbetétnek. Felöntjük másfél liter vízzel, fûszerezzük, és puhára fõzzük a gyümölcsöket. A szilvákat átszûrjük, a citromkarikákat eltávolítjuk. A gõzölgõ, illatos gyümölcsöt tejfölben elkevert keményítõvel együtt, botmixerrel pürésítjük. Visszaöntjük az alaplébe, és hozzáadjuk a cikkekre vágott szilvákat. Felforraljuk, kihûtjük, majd legalább 2-3 órára hûtõbe téve „összeérleljük” az ízeket. Hidegen tejföllel, vagy tejszínhabbal kínáljuk. Alkoholos verzióban az alapfolyadékot vörösborral is helyettesíthetjük részeges szilvalevest elõállítva.

Szilvamártásban sült csirkeszárny Hozzávalók: 6 csirkeszárny, só, 20-25 dkg szilva, 3 ek ketchup, 2 ek cukor, 2 gerezd reszelt fokhagyma, 2 ek almaecet, kevés csípõs szósz, 2 ek szójaszósz, reszelt gyömbér, 1 citrom leve. A szárnyaknak a végét levágjuk, a többi részét mosás után besózzuk. A ketchupot egy edénybe tesszük, hozzáadjuk a cukrot, a szilvát, majd összeturmixoljuk. A többi hozzávalót az edénybe teszszük, és 10-15 percig fõzzük. A húst egy kis sütõedénybe teszszük, a szilvás pácba beleforgatjuk, a pác maradékát pedig ráöntjük a húsra. Fóliával letakarjuk, és szép sötét bordóra megsütjük a sütõben. Ha a ketchup erõs, akkor nem kell hozzá külön csípõs szósz.

Barackos, vagy szilvás batyu Hozzávalók a tésztához: 60 dkg liszt, 3,2 dl tej, 1 tojás, 1 mk só, 2-3 ek cukor, 8 dkg olvasztott vaj, vagy étolaj, 3 dkg élesztõ. Töltelék: sárgabarack, szilva. A tetejére: fahéjas porcukor. A szokásos módon kelt tésztát készítünk. A megkelt tésztát lisztezett deszkán kicsit átgyúrjuk és fél cm vastagra kinyújtjuk. Nagyméretû (9 centiméteres) pogácsaszaggatóval köröket szúrunk ki. Kicsit meghúzgáljuk ovális formára, és mindegyik közepébe egy fél barackot, vagy szilvát teszünk. A tésztakör két oldalát bemetsszük egyenesen két oldalon, és ezeket a füleket egymásba fûzzük a gyümölcs felett. Kevés tejben porcukrot keverünk el, ezzel kenjük le a tésztát, majd 20 percet a tepsiben kelesztjük, amíg 220 fokosra elõmelegítjük a sütõt. Alsó-felsõ lángon 40 perc alatt, 180 fokos sütõben szép pirosra sütjük. Fahéjas porcukorral meghintve tálaljuk.

Szilvalekváros zserbó fehér csokis bevonattal Hozzávalók: 50 dkg finomliszt, 25 dkg margarin, 10 dkg porcukor, 2 dkg vaníliás cukor, 1 csipet só, 1,5 dl tejföl, 2,5 dkg élesztõ, 1 db tojás. A töltelékhez: 40 dkg darált dió, 2 citrom reszelt héja, 60 dkg szilvalekvár. A tetejére: 20 dkg fehér csokoládé, 2 ek étolaj. A tejfölt meglangyosítjuk, belemorzsoljuk az élesztõt, hozzáadjuk a tojást és elkeverjük. A lisztet elmorzsoljuk a margarinnal. Hozzáadjuk a sót, porcukrot, vaníliás cukrot és az élesztõs tejfölt. Összegyúrjuk a tésztát, majd négy egyenlõ részre osztjuk. Letakarva langyos helyen 40-50 percet kelesztjük. A cipókból négy lapot nyújtunk a tepsink méretének megfelelõen. A lapokat sorban megkenjük a lekvárral, megszórjuk a reszelt citromhéjjal és a darált dióval. Elõmelegített sütõben közepes lángon 25-30 percig sütjük. Hagyjuk kihûlni. A csokit gõz felett felolvasztjuk, elkeverük az olajjal és bevonjuk vele a sütink tetejét. Tegyük a hûtõbe szeletelés elõtt.


SZAKÁLLAK Ó igen, a szakállak! A felnõtt emberiség egyik felének napi gondját jelentõ arcszõrzetek, amely gondról a másik félnek nincs igazi tudása. Hát bizony, mi borotválkozunk vagy gondozunk, a tükröt bûvölve nyírbálunk, igazítunk, és a nõi nemnek ebbeli tevékenységünkrõl csak felszínes benyomása van. Pedig a szakáll plusz bajusz minden képzeletet felülmúló változatosságot képviselhet. Nézzük meg például a szocialista eszmeiség nagyjainak tablóját! Marxnak legyezõszerûen szétterülõ, hosszúra hagyott szakálla volt, ami méltóan reprezentálta ezt az õsatyai idolt. Már munkatársa, Engels gyakrabban vette használatba az ollót, neki, mint tõkés vállalkozónak, gondolom, rendezettebb külsõvel kellett megjelennie a világban. Utódjuk, Lenin még kevesebbet hagyott meg az arcon növekedõ szõrzetbõl, nem beszélve Sztálinról, akinél csak az orr és az ajak közötti területet borította dús, erõs szõrzet. Na, már az utánuk következõ nacsalnyikok borbélyának napi tennivalója lett a borosta eltávolítása: Brezsnyev, Gorbacsov, Jelcin, végül Putyin csupasz képpel álltak az emberiség elé. Nem gondolnám, hogy az arcszõrzetnek ez a marxi maximumból a nulla felé való tendálása valami szimbolikus jelentéssel bír, ez inkább az európai kultúrkör általános tendenciájával függ össze. Azt hiszem, magyar specialitás a reformkorunk nagyjainak meghatározó részénél látható körszakáll. A történelem iránt érdeklõdõ magyar kisdiák hajlamos összetéveszteni Kossuthot Széchenyivel, õket Eötvös Józseffel, sõt Szemere Bertalannal, mivel az arcukat keretezõ szakáll hasonlóvá teszi õket egymáshoz. Az õ portréjuk sora tagadhatatlanul valami nemzeti büszkeséget ébreszt, mivel õk emberileg és politikailag is kiváló személyek voltak. Tehát miközben például Marx eszméje az elvétel volt, azaz a gazdagok megfosztása a vagyonuktól, addig Széchenyi csak adni és adni akart, úgy látszik, nem volt fontosabb gondja, mint az, hogy a nemzetét gazdagítsa. Szinte fel sem lehet sorolni, mi mindent köszönhet neki ez az ország. Hol tartana az emberiség, ha általános lenne ez a politikusi magatartás? A mai átlagpolitikus inkább szerezni akar, nyaralót, bankbetétet, luxuslakást, jachtot elsajátítani, nem pedig adni. Biztosra vehetõ, hogy Széchenyiéknek ez a szenteket megszégyenítõ alapállása nincs összefüggésben az õ szakállviseletükkel. Vagy mégis? Ha az ember Ferenc József pofaszakállával veti össze, adódnak fantasztikus sejtései. A császár az aradi tizenhármak és mások kivégeztetése, a világháború kirobbantása, végsõ soron a Monarchia szétrobbantása révén lett világpolitikai tényezõ. Hogy Széchenyi megõrült és megölte magát, abban Ferenc Józsefnek fontos szerepe volt. Hajjaj! A szakállak, kérem, a szakállak! L. A.

HETI IDÕJÁRÁS Fokozatos felmelegedés kezdõdik, napról napra egyre magasabbra kúszik a hõmérõ higanyszála. A felettünk tanyázó és lassan elöregedõ ciklon hatására erõteljes gomolyképzõdésre számíthatunk, többfelé várható helyi zápor, zivatar. A hétvégén még összességében több helyen valószínû jelentõs mennyiségû csapadék. A jövõ héten már egyre szárazabb levegõ lesz felettünk, így csökken a zivatarhajlam, de a felerõsödõ helyi hatások miatt lokálisan továbbra is számítani lehet záporokra, zivatarokra. A változó irányú szél csak zivatarok környezetében erõsödhet meg. A csúcshõmérséklet a hét közepén még csak 25 fok körül alakul, a hétvégén és a jövõ hét elején azonban ismét a 30 fok közeli, akár afeletti értékek lesznek a jellemzõek. www.metnet.hu


MÚLTUNK

13

100 éve történt A református egyház presbiteri jegyzõkönyvei nem naplók. Az egyházi gyûlések fõbb pontjait foglalják össze hol tömörebben, hol részletesebben. A feljegyzésekbõl azonban körvonalazni lehet az adott korszak történéseit. Így tudunk némileg képet alkotni arról, hogy mirõl is tárgyaltak, döntöttek elöljáróink helyileg az 1914 éven. Január elsõ presbiteri gyûlésén határoztak arról, hogy az iskolába új padok és dupla ablakok csináltatása szükséges. A fõszolgabíró ez ügyben már többször felszólította az egyháztanácsot az intézkedések megtételére miatt. A mintegy 1.000 forintra kalkulált összeg elõteremtését a temetõi fák elárverezésébõl fedezték. Az ügy hetekig húzódott, míg végül márciusban Mészöly Endre fõgondnok és Zeles Imre presbiter Kocsi H. Ferenc cecei asztalos mesterrel 980 forint árában állapodtak meg szerzõdésileg a munka elvégzésére. Megjegyzendõ, hogy az ugyancsak januári éves fõgondnoki beszámolóból azt is megtudhatjuk, hogy a gyülekezet adóssága ekkoriban 16.000 koronára rúgott. Január végén a szokásos egyházi bált szervezték meg, melynek belépti díja 1 forint volt. A tavasz nagy eseményeként március 29-én iktatták be tisztébe Kis Dánielt, aki a felvidéki Alistálról került meghívás útján a bogárdi papságba. Õt az 1913 júniusában elhunyt Forgács Endre helyébe választották meg közfelkiáltással 19 pályázó közül még az elõzõ év szeptemberében. Hivatalát mégis csak 1914 tavaszán fogadta el. Addig a helyettesítést dr. Tomanóczy János és Gilicze Antal segédlelkészek végezték. Az említett beiktatásra Kiss Dániel vonattal érkezett Budapestrõl, nagy ünnepélyességgel fogadták a vasútállomáson és a lelkészlak ajtajában is, ahova Mészöly fõgondnok fogatán vonult be. A Jeremiás könyvének 1. része alapján tartott „mindenkit mélyen magható beszédet” – szól a korabeli híradás. Áprilisban Hegedûs Mihály neve szerepel megörökítve az iratokban, aki 5.500 korona készpénzt és vagyonának 1/5-ét hagyta az egyházra. A továbbiakban újra az iskoláról esik szó, egyik fala ugyanis beomlott. A presbitérium csak a legszükségesebb javításokat akarta elvégeztetni, ám nagy nehezen megszavazták a korszerûbb tervet, melyben közfaláthelyezés, 4 üléses padok készíttetése, a termek egyoldalú világosítása szerepeltek. A tantermeket ezen felül elõhelyiséggel látták el. Júniusban a parókia és az iskola járdáinak elkészítése az udvar feltöltésében döntöttek. Érdekes, hogy június 28-ára, éppen a szarajevói merénylet napjára hirdették meg a soron következõ gyûlést, ám azon kevesen jelentek meg, így az határozatképesség hiányában elmaradt.

FELHÍVÁS A Sárbogárdi Múzeum Egyesület az elsõ világháború kitörésének centenáriuma alkalmából kiállítást szervez az õsz folyamán. Arra kérünk mindenkit, hogy akinek van a háborúhoz kapcsolódó tárgyi emléke (fénykép, levelezõlap, kitüntetés, katonai eszköz stb.) és szívesen megmutatná másnak is, jelentkezzen a [email protected] címen, vagy a https://www.facebook.com/ sarbogardimuzeumegyesulet oldalon, vagy a Bogárd és Vidéke szerkesztõségében! Emlékezzünk közösen a száz évvel ezelõtti történésekre!

Fotó: illusztráció

A július 5-ére áthelyezett gyûlésen még mindig nincs nyoma a háborús hangulatnak, tisztségviselõket választanak. Aztán szeptember elejéig nem találunk bejegyzést. Nyáron dologidõ van, ez is magyarázza a bejegyzések szünetelését, de valószínû, hogy az általános mozgósítás és a hadüzenetváltások riadalma, feszültsége is közrejátszhatott ebben. Mert bizony az õsz eleji gyûlésen már szóba került a frissen választott Kiss József algondnok hadba vonulása, aki helyett Csanádi Jánost bízták meg a teendõk ellátásával. A Kozma iskola üresen álló tanítói lakásának helyiségeit, továbbá 2 tantermet hadikórház céljára ajánlottak fel. A szintén behívott Dékány András tanító munkáját is kollégái vették át. A hat osztályt Nagy Etelka, Kozma János és Haraszty Károly tanítók között osztották fel. A zsúfolt termeket a délelõtti–délutáni beosztással igyekeztek elkerülni. A háború okozta intézkedéseken kívül sok egyéb ügy is elõkerül. Novemberben a lelkész missziói indíttatású tervet tárt az elöljárók elé: a rétszilasi és miklósi szórványok heti rendszerességû meglátogatását, keresztyén ifjúsági egyesület szervezését és a keresztyén irodalom támogatását. Ezek jó visszhangra lelnek presbiterek körében és pártolják az elképzeléseket. Tovább lapozva a jegyzõkönyvekben kitûnik, hogy egyre több férfit szólított el a haza védelme. A közben elõálló tisztújítást ezért igyekeztek a háború végére hagyni, hiszen a választók és a választhatók nagy része a fronton harcolt. A férfiak hiánya a frissen idekerült lelkésznek is gondot okozott, mert a gyülekezet férfiúinak nagy részét csak 4 év múlva ismerhette meg. Ugyancsak ebbõl adódott a nagy népszerûségnek örvendõ dalárda megszûnése. Már a 15-ös évhez tartozik, de megemlíthetõ még, hogy a gyülekezet adakozott a maroknyi lengyel reformátusok részére, Kis Dániel pedig a Vértesalja hasábjain gyûjtött össze több mint 100 koronát megvakult katonáknak Bibliára. A háború vége felé az Isten dicsõségét hirdetõ orgonánk sípsora és harangjaink is hadba hívattak. Visszatérve a háború kezdetére, érdemes az egyházmegyei jegyzõkönyvbe is belepillantanunk. Lévay Lajos sárkeresztúri esperesnek az elsõ háborús esztendõ kapcsán elmondott beszámolója egyfajta helyzetjelentés: „A mi a gyülekezeti életet és híveink lelki életét illeti a háborús idõk ezekre is bizonyára mély s remélhetõleg maradandó hatással vannak és lesznek. A lelkek az iszonyú események láttára megrendültek s ösztönszerûleg is közelebb jöttek Ahhoz, aki egyedül segíthet rajtunk midõn ellenünk esküdni látszik minden. A templom valósággal szent menedékhely lett hova nagy számmal menekültek a máskor Istent nem igen keresõk is … és ott meg is nyugodtak az isteni Gondviselés szárnyai alatt hallván feléjök hangzani az igét szüntelenül: mit féltek oh kicsiny hitûek? És talán soha buzgóbb imára nem kulcsolódtak a kezek és igazibb könnyeket nem sírtak a szemek, mint éppen most, midõn mindenfelõl körülvettek bennünket a nyomorúságok árvizei. (….) Ez a szörnyû világháború bizony rettenetes vér – és könnyözönnel árasztja el az egész világot s feldúlja úgy a nemzetek, mint az egyes családok nyugalmát, boldogságát. Már is sokan estek áldozatul a vérengzõ háborúnak: fiak, hitvesek, családapák, kiket sok-sok fájó szív gyászol keservesen. Alig van gyülekezet, mely veszteség nélkül való volna. Az eddigi lejegyzések szerint az elsõ 10 hónap alatt mintegy 130-an estek el csak a mi egyházmegyénk kötelékébe tartozó hitsorsosaink közül. S hányan sebesültek meg, vagy estek szomorú fogságba s hányról nem tudnak már hosszú idõ óta ertök aggódó, szomorkodó hozzátartozóik! Õrizzük kegyelettel szívünkben édes hazánkért hõsi halált halt, vagy vértanúságot szenvedett honfitársaink nemes emlékét s örökítsük ezt meg majdan valami külsõ, látható módon is, egyházi és polgári községeink történetének lapjain és talán templomaink falára illesztendõ márványlapokon…” Ez utóbbi óhaj a bogárdi gyülekezetben 1938-ban valósult meg. A közadakozásból felállított hõsi emléktábla az év június 26-án lett felavatva. (-b -n)

14

ISKOLA


Projektzáró a cecei iskolában A 2013/14-es tanévben sikeres pályázatot nyújtott be a Cecei Általános Iskola vezetõsége az Emberi Erõforrások Minisztériuma által meghirdetett kiírásra, amely a tehetséges diákok matematikai, informatikai és természettudományos kompetenciáinak fejlesztését célozta meg. Iskolánkban már több éves hagyománya van a természettudományos tehetségfejlesztésnek, így programunkat is ennek jegyében készítettük el „A víz az élet!” címmel. A pályázat megvalósítására a Nemzeti Tehetség Programtól 900.000 Ft támogatást nyertünk el, amelynek köszönhetõen négy bevont pedagógus közremûködésével, 10 felsõ tagozatos diák fejlesztése valósult meg. Az NTP-MTI-13-0140 azonosító számú pályázat megvalósítása során minden programelem középpontjában a víz állt.

Délutánonként szakkör jellegû foglalkozásokon vettek részt a bevont tanulók, amelyek keretében kísérleteket végeztek, a látottakat, hallottakat IKT-eszközökkel tették még élvezetesebbé, és felkészültek a projekt keretében megvalósuló külsõ helyszínes programokra. Az elsõ kirándulás során Budapestre a Természettudományi Múzeumba látogattak, ahol egy múzeumpedagógiai foglalkozás keretében ismerkedtek meg a vizes élõhelyek sajátosságaival. Ezután a Fõvárosi Állat- és Növénykertben a távoli tájak vízi élõvilágáról gazdagodtak új ismeretekkel. A következõ program során a Dinnyési-fertõt keresték fel, ahol egy kedves zoológus ismertette meg a csoporttal a természetvédelmi terület élõvilágát gyakorlati foglalkozás során, sok sétával, megfigyeléssel, állatsimogatással. A rétimajori halastavak felkeresésével a vízhez kötõdõ régi mesterségekrõl tudtak meg sok mindent, de megismerkedhettek egy modern, halbiológiai kutatásokat is végzõ, de a természetes környezet és élõvilág megóvását szem elõtt tartó területtel. A délutáni foglalkozások során összeha-

szennyvíztelepre is ellátogassanak. Cecén még folyamatban van az átadás, ezért a mûködtetõ cég a sárbogárdi telepre hívta meg a projekt résztvevõit, ahonnan sok érdekes tapasztalattal gazdagodva tértek haza.

sonlító vizsgálatokat végeztek a Vajtai Termálfürdõbõl, a cecei artézi kútból, a cecei ivóvízhálózatból, valamint a Sárvíz-csatornából származó vízmintákkal. Az eredményeket elemezték, megvizsgálták és a megállapításokat szakszerûen rögzítették. A községi csatorna beruházás vége felé haladva kézenfekvõ volt, hogy egy

A projektzáró célja az volt, hogy a diákok által a program során megszerzett tapasztalatokat minél szemléletesebb formában tudják átadni diáktársaiknak, szülõknek és egyéb érdeklõdõknek. A rendezvényre 2014. június 11-én került sor, amelyen szép számmal jelentek meg vendégek. A bevont diákok bemutatták és elmondták, hogy mi mindent tudtak meg a pályázatnak köszönhetõen errõl az éltetõ õselemrõl és a bemutató során tapasztalatokat szerezhettek egy prezentációs elõadás megszervezésérõl is. Az ünnepség során a programokról készült diákat, videókat mutatták be a vendégeknek, hangsúlyozva, hogy milyen nagy lehetõség volt számukra, hogy részt vehettek ebben a projektben, melynek során sok tapasztalattal és alkalmazható tudással gazdagodtak. Cecei Általános Iskola


HIRDETÉS / GYEREKEKNEK

15

A mindentudó Dongó Egészséges óvodások Sárbogárdon TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1564 Sárbogárd Város Önkormányzata az Új Széchényi Terv keretében meghirdetett TÁMOP-6.1.2-11/1 kódszámú, Egészségre nevelõ és szemléletformáló életmódprogramok – lokális színterek elnevezésû pályázaton 10 millió forint vissza nem térítendõ támogatásra vált jogosulttá. A projekt fizikai megvalósítása: 2013. 09. 01– 2014. 06. 30. Sárbogárd Város Önkormányzata a helyi óvodások számára szervezett rendszeres sportolási lehetõségeket biztosított, továbbá az egészséges életmódra készítette fel a gyerekeket programjai során. A program során 2 területet választottunk ki: 4) Egészséges táplálkozás, illetve energiaegyensúly megtartása. 5) A rendszeres testmozgást elõsegítõ szabadidõs programok megvalósítása. A program során az alábbi tevékenységeket valósítottuk meg: – túra (2 db) – sportfoglalkozások: a projekt teljes idõtartama alatt táncos és „Sajtkukac” tornát tartottunk – egészségnap (4 db): helyi és a szakmában neves elõadókat hívtunk meg az óvodásokat érintõ problémákkal kapcsolatos elõadások megtartására; különös figyelmet fordítottunk arra, hogy ezeken a rendezvényeken egészséges élelmiszereket kínáljunk a résztvevõk számára – az elõadások során különös hangsúlyt fektettünk az egészséges életmód hangsúlyos pontjaira A projekt során a programokhoz kapcsolódóan szakértõket hívtunk meg a szakmai színvonal biztosítása érdekében. A pályázatnak köszönhetõen eszközbeszerzésre is sor került a programok infrastrukturális feltételeinek biztosítása érdekében. A projekt során szervezett programok jó hangulatban, vidáman teltek, szülõk, gyerekek és az óvoda dolgozói egyaránt jól érezték magukat. A jövõben továbbra is arra törekszünk, hogy intézményünk nevelõ–oktató környezete jól szolgálja a gyermekek egészségének megóvását, megõrzését.

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy legény, Dongónak hívták. Az már mindennel megpróbálkozott, mégse jutott semmilyen kenyérkeresethez. Utoljára azt gondolta, elindul világgá, szerencsét próbálni. Készített két táblát, s ráírta: „Én vagyok a mindentudó”. A két táblát elöl-hátul a nyakába akasztotta, s azzal elindult szerencsét próbálni. Ment, mendegélt, beérkezett a városba, s ott elment a királyi palota elõtt. A király épp kinézett az ablakon, s meglátta a fiút a két táblával. Mindjárt megparancsolta, hogy vezessék elébe. Lement két szolga, karon fogták a fiút, s egyenesen a királyhoz vitték. Azt mondja neki a király: – Na, te híres mindentudó, épp reád van szükségem. Tegnap ellopták a királyné aranygyûrûjét, s ha te valóban az vagy, akinek hirdeted magad, akkor meg tudod mondani nekem, hogy ki lopta el a gyûrût. De ha csaló vagy, és hazugság az, amit a két tábládra írtál, akkor tudd meg, hogy jaj neked, bezárlak a börtön fenekére. Nagyon megijedt Dongó, amikor meghallotta a király parancsát, de hát, gondolta, idõt kell nyernie, ezért azt mondja a királynak: – Felséges király, adjál nekem egy napi idõt, annyi kell, hogy kiderítsem, ki lopta el a gyûrût. – Jól van, menj, adok egy szobát, ott gondolkozzál egy napig! Bement Dongó a szobába, elõvett egy kalendáriumot, olvasgatni kezdte. A kalendárium fehér lapján a hétköznapok feketével voltak írva, a vasárnapok veressel. Dongó mind mondogatta magában: – Fehér, fekete, veres... fehér, fekete, veres... A királynak volt három lakája: az egyiket Fehérnek, a másikat Feketének, a harmadikat Veresnek hívták. A három lakáj ott hallgatózott a fiú ablaka alatt, mivelhogy õk lopták el a királyné gyûrûjét. Amikor hallották a nevüket, szörnyen megijedtek. Bementek a Dongó szobájába, s elkezdtek könyörögni: – Tisztelt tudós úr, kérjük szépen, ne mondja meg a királynak, hogy mi loptuk el a gyûrût. Mi adunk háromszáz aranyat, csak kegyelmezzen nekünk! Azt mondja erre Dongó: – Jól van, ide a háromszáz aranyat, s aztán megmondom, mit csináljatok. Kifizették neki a háromszáz aranyat, s akkor azt mondja Dongó: – Vegyétek a gyûrût, gyúrjátok bele kenyérbélbe, dobjátok oda a nagy pulykakakasnak, hogy egye meg. Én pedig megmondom a királynak, hogy a gyûrû a pulykakakas begyében van. Hálálkodott a három tolvaj, mindjárt elõvették a gyûrût, s úgy tettek vele, ahogyan a fiú tanácsolta. Másnap reggel megy Dongó a király elé, s mondja: – Megvan a gyûrû, király uram!

– Hol van? – A nagy pulykakakas begyében. – Vigyázz, mert ha levágatom a királyné kedves pulykakakasát, és nem lesz meg a gyûrû, akkor jaj lesz neked! – Csak egész nyugodtan vágják le, mert ott a gyûrû. Levágták a pulykakakast és megtalálták a gyûrût a begyében. Megörvendett a király, megdicsérte a fiút az ügyességéért, de gondolta, még egyszer próbára teszi, hátha csak véletlenül jött rá. Ezért azt mondja neki: – Maradj itt még néhány napig, ki akarom próbálni a mindentudóságodat. De úgy vigyázz, hogy nagy baj lesz, ha csalni próbálsz. Nem volt mit tennie, ott maradt a király házában. Nem ment rosszul a dolga, mégsem érezte jól magát, mert nem tudta, hogy vajon mit talál ki ismét a király. Egy délután a király s a királyné lement a kertbe sétálni. Amint mentek ott a fák között, egyszer egy dongó a király tenyerére szállott, s beleeresztette a fullánkját. A királyné összeszorította a kezét, ott maradt a dongó a markában. Akkor a királynak eszébe jutott valami, s azt mondta a királynénak: – Ne nyisd ki a kezedet, ide hívom a mindentudót, hadd lássam, kitalálja-e, hogy mi van a markodban. Mindjárt hívatja is a mindentudót, odaállították a király elé, s a király azt mondta neki: – Na, te híres mindentudó! Ha most is megfelelsz, akkor elhiszem, hogy az vagy, akinek mondod magad, s megteszlek udvari tudósnak. De ha nem, akkor tudd meg, hogy kutyákkal ûzetlek ki innen, s mehetsz, amerre látsz. Megijedt Dongó, amikor meghallotta a király fenyegetését. Azt mondja hangosan: – Na, te szegény Dongó, most aztán benne vagy a bajban! Elcsodálkozott a király s a királyné, amikor meghallotta ezt, mert szentül meg voltak gyõzõdve, hogy tényleg mindentudó. Nem tudták, hogy õt Dongó Pistának hívják. – Igaz – mondta a király –, Dongó van a királyné markában, s te kitaláltad, még mielõtt megkérdeztem volna. Most már elhiszem, hogy mindentudó vagy. Most mondjad, mit kívánsz: itt maradsz-e nálam udvari tudósnak, vagy tovább mész? Dongó meggondolta, hogy nem lesz, míg a világ, ilyen szerencséje, ezért inkább kérte a királyt, hogy eressze útjára. Akkor a király is adott háromszáz aranyat, s õ a hatszáz aranyával hazament, földet, marhát vásárolt, s élt boldogul, hasznát vette a tudományának. Székely népmese

16

TV-RÁDIÓMÛSOR

Július 12., SZOMBAT MTV: 5.25 Hajnali gondolatok 5.30 A mi erdõnk 5.55 Magyar gazda 6.25 Gyógyító természet 6.50 Balatoni nyár 9.00 Történetek a nagyvilágból 9.30 Vízitúra 10.05 Nagyratörõk 10.55 Aranymetszés 11.25 Tûnt idõk mozija 12.00 Hírek 12.05 Szabadság tér ’89 12.50 KorTárs 13.25 Mavericks – Ahol a hullámok születnek 15.20 Rubik 70 15.50 Szeretettel Hollywoodból 16.25 Kajak-kenu Eb 18.30 Szerencseszombat 19.30 Híradó 20.05 Sporthírek 20.20 Fábry 21.40 FIFA 2014 labdarúgó vb 0.10 Kiképzõtábor RTL KLUB: 6.20 Top Shop 6.55 Kölyökklub 9.45 Ízes élet – Mautner Zsófival 10.10 Teleshop 11.05 Kalandor 11.35 Egy rém modern család 12.05 Kung-fu 13.10 Tökéletes célpont 14.10 Jó társaság 16.20 A Simpson család – A film 18.00 Híradó 18.55 Egy perc és nyersz! 20.00 Ébredõ sötétség 22.00 Nejem, nõm, csajom 0.00 Kalandférgek 2.: Öbölbõl vödörbe 2.00 Féktelen bolygó 3.30 Egy rém modern család 4.00 Jóbarátok 4.50 Ezel – Bosszú mindhalálig TV2: 6.00 Egzotikus Ázsia 6.25 TV2 Matiné 9.30 Otthon a kertben 10.00 Asztro-világ 11.05 Kalandjárat 11.55 Babavilág 12.25 Falforgatók 13.25 Édes élet 17.00 NCIS 18.00 Tények 19.00 Shrek 2. 20.55 Egy bolond százat csinál 23.05 Melléfogás 0.45 M, mint muskétás 1.35 Xena 2.25 13-as raktár 3.15 Briliáns elmék 4.15 13-as raktár KOSSUTH RÁDIÓ: 5.03 Népzene 5.30 Határok nélkül 6.00 Szombat reggel 6.10 Foci vb híradó 9.05 Kabarématiné 9.30 Szellem a fazékból 10.00 Szombat délelõtt 12.00 Krónika 12.22 Sportvilág 12.30 Horizont 13.05 Kabaré 14.05 Világóra 14.35 A tudomány hangjai 15.00 Hírek 15.05 Idõt kérek 16.05 Jelenlét 16.30 Kajak-kenu Eb közv. 18.30 Krónika 19.07 Sportvilág 19.30 Családi sáv 19.40 Zene 19.50 Mese 20.05 Népzene határok nélkül 20.30 Megújuló értékeink 20.50 Vers napról napra 21.04 Rádiószínház 21.58 Zene 22.00 Krónika 22.20 Sportvilág 22.30 Esti séta 23.00 Hírek 23.05 Sport 23.07 Kabaré 0.10 Éjszaka

Július 13., VASÁRNAP


KOSSUTH RÁDIÓ: 4.03 Népzene 4.30 Határok nélkül 5.08 Igézõ 5.11 Hajnal-Táj 6.00 180 perc 6.35 Foci vb híradó 9.00 Napközben 10.50 Hangtár 11.05 A hely 11.35 Vendég a háznál 12.00 Krónika 12.23 Sportvilág 12.30 Ütközõ 13.04 Rádiószínház 13.26 Zene 13.30 Az evangélikus egyház félórája 14.05 Arcvonások 14.35 Tér-Idõ 15.00 Krónika 15.10 Rendszerváltók – 1989 15.35 Közelrõl 16.40 Hangtár 17.05 Trend-Idõk 17.30 Krónika 17.54 Sportvilág 18.00 Ütközõ 18.30 Határok nélkül 19.07 Sportvilág 19.25 Tetten ért szavak 19.30 Családi sáv 19.40 Zene 19.50 Mese 20.00 Krónika 20.10 Rádiószínház 20.50 Vers napról napra 21.05 Vízilabda Eb közv. 22.00 Krónika 22.20 Sportvilág 22.30 A nap történetei 22.57 Igézõ 23.00 Hírek 23.05 Sport 23.10 Arcvonások 23.35 Tér-Idõ 0.10 Éjszaka

Július 15., KEDD MTV: 5.25 Hajnali gondolatok 5.30 Valóságos kincsesbánya 6.00 Hétköznapi kifutó 6.30 Híradó 6.45 Sporthírek 7.00 Capri – Az álmok szigete 8.00 Híradó 8.05 Sporthírek 8.20 Balatoni nyár 10.10 Az Ushuaia expedíció 11.05 Lengyelország 11.30 Kapa, kasza, fakanál 12.00 Híradó 12.15 Sporthírek 12.30 Srpski ekran 13.00 Unser Bildschirm 13.30 Ez az a nap 14.40 Szívtipró gimi 15.30 Az élet megy tovább 16.25 Híradó+ 16.40 Párizsi helyszínelõk 17.30 Híradó 17.40 Rex felügyelõ 18.30 Gasztroangyal 19.30 Híradó 20.05 Sporthírek 20.20 Vízilabda Eb Magyarország–Franciaország férfi 22.00 Híradó 22.10 Sporthírek 22.20 Titanic 23.55 Sintér 0.10 Párizsi helyszínelõk 1.00 Az élet megy tovább RTL KLUB: 5.30 Top Shop 6.00 Jó reggelt, skacok! 7.35 Híradó 8.08 8:08 – Minden reggel 10.05 Top Shop 11.45 Asztroshow 12.50 Fókusz 13.25 Éjjel-nappal Budapest 14.40 Glee – Sztárok leszünk! 15.45 Az örökség 16.50 A mentalista 18.00 Híradó 19.00 Fókusz 19.30 Éjjel-nappal Budapest 20.50 Barátok közt 21.25 A megmentõ 23.10 Híradó 23.45 Reflektor 0.00 A fõnök 1.05 A Grace klinika 1.55 A Muzsika TV bemutatja: Mi, muzsikus lelkek 2.25 Az éden titkai 4.00 Reflektor 4.10 Barátok közt 4.45 A mentalista

MTV: 5.05 Hajnali gondolatok 5.10 Esély 5.35 Magyar gazda 6.05 FIFA 2014 labdarúgó vb összefoglaló 6.50 Balatoni nyár 9.00 Katolikus krónika 9.40 Útmutató 10.05 Biblia és irodalom 10.15 Ortodox örömhír 10.45 Református ifjúsági mûsor 10.50 Balatonfelvidéki református templomok 11.05 „Csodát termõ hit” 11.30 Az utódok reménysége 12.00 Hírek 12.05 Kajak-kenu Eb 13.25 DTM – Futam 14.55 Kajak-kenu Eb 16.30 FIFA 2014 labdarúgó vb ism. 18.15 On the Spot – vb különkiadás 19.15 FIFA 2014 labdarúgó vb záróünnepség 19.50 Híradó 20.25 Sporthírek 20.40 FIFA 2014 labdarúgó vb döntõ 0.10 Én és a verdám RTL KLUB: 6.20 Top Shop 6.55 Kölyökklub 9.55 Teleshop 10.50 Kalandor 11.20 4ütem 12.00 A Muzsika TV bemutatja: Mi, muzsikus lelkek 12.45 Vadmacskák 13.45 Ébredõ sötétség 15.45 Rabló-pandúr 18.00 Híradó 18.55 Cobra 11 20.00 Ausztrália 23.10 Rajzás 2. – Az új faj 1.05 Portré 1.40 Idegenek a pokolból 3.10 Cobra 11 4.00 Reflektor 4.10 Barátok közt 4.45 A mentalista TV2: 6.00 Egzotikus Ázsia 6.25 TV2 Matiné 10.00 Asztro-világ 11.05 Stílusvadász 11.35 Stahl konyhája 12.05 Több mint testõr 12.35 Édes élet 15.05 NCIS 16.05 Shrek 2. 18.00 Tények 19.00 Napló 20.00 Shrek a vége, fuss el véle! 21.40 Felkoppintva 0.10 Columbo 1.50 Eureka 2.40 Szellemdoktor 3.30 NCIS 4.20 Napló 5.15 Doktor D 6.00 Csapdába csalva KOSSUTH RÁDIÓ: 5.03 Népzene 5.35 XX. századi történelem 6.00 Vasárnapi újság 6.10 Foci vb híradó 8.35 Európai idõ 9.05 Kabarématiné 9.30 Korkóstoló – Gasztromagazin 10.04 Metodista istentisztelet közv. 11.05 Gondolat-jel 12.00 Krónika 12.22 Sportvilág 12.30 Harminc perc alatt a Föld körül 13.05 G7 – Gazdasági magazin 13.30 Nemzeti nagyvizit 14.05 Szonda 14.35 Oxigén 15.00 Hírek 17.05 Kajak-kenu Eb közv. 16.30 Vasárnap délután 17.05 Jelenlét 17.30 Krónika 17.50 Sportvilág 18.30 Regényes történelem 19.05 Sportvilág 19.45 Családi sáv 19.45 Mese 19.50 Zene 20.05 Irodalmi újság 20.30 Rendszerváltók – 1989. 20.50 Vers napról napra 21.05 Rádiószínház 21.53 Zene 22.00 Krónika 22.20 Sportvilág 22.30 Esti séta 23.00 Hírek 23.05 Sport 23.10 Egy hazában 0.10 Éjszaka

TV2: 6.25 Tények 6.55 Mokka 9.30 Stahl konyhája 9.35 Babapercek 9.40 TeleShop 10.45 Asztro-világ 12.00 Tények 12.25 Aktív 13.00 Walker, a texasi kopó 15.00 Hal a tortán 16.00 Családi titkok 17.00 Maricruz 18.00 Tények 19.30 Jóban-Rosszban 20.15 Magánnyomozók 21.15 Édes élet 22.30 A gonosz álarca 23.35 Combat Hospital – A frontkórház 0.35 Tények 1.20 Aktív 1.40 Magyar szépség 3.35 Maricruz 4.20 Xena 5.15 Doktor D 6.00 Csapdába csalva

Július 14., HÉTFÕ

RTL KLUB: 5.30 Top Shop 6.00 Jó reggelt, skacok! 7.35 Híradó 8.08 8:08 – Minden reggel 10.05 Top Shop 11.45 Asztroshow 12.50 Fókusz 13.25 Éjjel-nappal Budapest 14.40 Glee – Sztárok leszünk! 15.45 Az örökség 16.50 A mentalista 18.00 Híradó 19.00 Fókusz 19.30 Éjjel-nappal Budapest 20.50 Barátok közt 21.25 Szulejmán 23.10 Híradó 23.45 Reflektor 0.00 Elfelejtve 1.05 Hamupipõke - Történet 2.45 Apa-csata 3.05 Az éden titkai 4.00 Reflektor 4.10 Barátok közt 4.45 A mentalista

MTV: 5.25 Hajnali gondolatok 5.30 Hogyan mûködik? 5.55 Vízitúra 6.30 Híradó 6.45 Sporthírek 7.00 Capri – Az álmok szigete 8.00 Híradó 8.05 Sporthírek 8.20 Balatoni nyár 10.10 FIFA 2014 labdarúgó vb összefoglaló 11.00 Lengyelország 11.30 Kapa, kasza, fakanál 12.00 Híradó 12.15 Sporthírek 12.30 Roma magazin 13.00 Domovina 13.40 Magyarlakta – vidékek krónikája 14.35 Szívtipró gimi 15.25 Az élet megy tovább 16.20 Híradó+ 16.35 Párizsi helyszínelõk 17.25 Híradó 17.35 FIFA 2014 labdarúgó vb ism. 19.30 Híradó 20.05 Sporthírek 20.20 Vízilabda Eb Spanyolország–Magyarország férfi 22.00 Híradó 22.10 Sporthírek 22.20 Titanic 23.50 Aranymetszés 0.25 A rejtélyes XX. század 0.55 Párizsi helyszínelõk 1.45 Az élet megy tovább RTL KLUB: 5.30 Top Shop 6.00 Jó reggelt, skacok! 7.35 Híradó 8.08 8:08 – Minden reggel 10.05 Top Shop 11.45 Asztroshow 12.50 Fókusz 13.25 Éjjel-nappal Budapest 14.40 Glee – Sztárok leszünk! 15.45 Az örökség 16.50 A mentalista 18.00 Híradó 19.00 Fókusz 19.30 Éjjel-nappal Budapest 20.50 Barátok közt 21.25 Dr. Csont 23.30 Híradó 0.00 Reflektor 0.20 Apátlan anyátlanok 2.30 Az éden titkai 4.00 Reflektor 4.10 Barátok közt 4.45 A mentalista TV2: 6.25 Tények 6.55 Mokka 9.30 Stahl konyhája 9.35 Babapercek 9.40 TeleShop 10.45 Asztro-világ 12.00 Tények 12.25 Aktív 13.00 Walker, a texasi kopó 15.00 Hal a tortán 16.00 Családi titkok 17.00 Maricruz 18.00 Tények 19.30 Jóban-Rosszban 20.15 Magánnyomozók 21.15 Édes élet 22.30 A gonosz álarca 23.35 Zsaruvér 0.35 Tények 1.20 Aktív 1.40 Szellemdoktor 2.25 Páncélos felmentõ sereg 4.15 Xena 4.55 Aktív 5.15 Doktor D 6.00 Csapdába csalva

KOSSUTH RÁDIÓ: 4.03 Népzene 4.30 Határok nélkül 5.08 Igézõ 5.11 Hajnal-Táj 6.00 180 perc 9.00 Napközben 10.50 Hangtár 11.05 A hely 11.30 Vendég a háznál 12.00 Krónika 12.23 Sportvilág 12.30 Ütközõ 13.04 Rádiószínház 13.26 Zene 13.30 A római katolikus egyház félórája 14.05 Arcvonások 14.35 Tér-Idõ 15.00 Krónika 15.10 XX. századi történelem 15.35 Közelrõl 16.40 Hangtár 17.05 Trend-Idõk 17.30 Krónika 17.54 Sportvilág 18.00 Ütközõ 18.30 Határok nélkül 19.07 Sportvilág 19.25 Tetten ért szavak 19.30 Családi sáv 19.40 Zene 19.50 Mese 20.00 Krónika 20.10 Rádiószínház 20.50 Vers napról napra 21.05 Vízilabda Eb közv. 22.00 Krónika 22.20 Sportvilág 22.30 A nap történetei 22.57 Igézõ 23.00 Hírek 23.05 Sport 23.10 Arcvonások 23.35 Tér-Idõ 0.10 Éjszaka

Július 16., SZERDA MTV: 5.25 Hajnali gondolatok 5.30 Barangolások öt kontinensen 6.00 Építészkorzó 6.30 Híradó 6.45 Sporthírek 7.00 Capri – Az álmok szigete 8.00 Híradó 8.05 Sporthírek 8.20 Balatoni nyár 10.05 Az Ushuaia expedíció 11.05 Lengyelország 11.30 Kapa, kasza, fakanál 12.00 Híradó 12.15 Sporthírek 12.30 Hrvatska krónika 13.00 Ecranul nostru 13.30 Szívtipró gimi 14.20 Az élet megy tovább 15.15 Párizsi helyszínelõk 16.05 Híradó+ 16.20 Rex felügyelõ 17.10 Híradó 17.20 Vízilabda Eb Hollandia–Magyarország nõi 19.30 Híradó 20.05 Sporthírek 20.20 Szabadság tér ’89 21.10 Kedves John! 22.55 Híradó 23.05 Sporthírek 23.15 A Gyõri Filharmonikus Zenekar hangversenye 0.05 Párizsi helyszínelõk 0.55 Az élet megy tovább

TV2: 6.25 Tények 6.55 Mokka 9.30 Stahl konyhája 9.35 Babapercek 9.40 TeleShop 10.45 Asztro-világ 12.00 Tények 12.25 Aktív 13.00 Walker, a texasi kopó 15.00 Hal a tortán 16.00 Családi titkok 17.00 Maricruz 18.00 Tények 19.30 Jóban-Rosszban 19.50 Skandinávlottó-sorsolás 20.15 Magánnyomozók 21.15 Édes élet 22.30 A gonosz álarca 23.35 A férjem védelmében 0.35 Tények 1.20 Aktív 1.40 A nagy balhé 2. 3.15 Xena 4.00 Családi titkok 4.50 Aktív 5.15 Doktor D 6.00 Csapdába csalva KOSSUTH RÁDIÓ: 4.03 Népzene 4.30 Határok nélkül 5.08 Igézõ 5.11 Hajnal-Táj 6.00 180 perc 9.00 Napközben 10.50 Hangtár 11.05 A hely 11.30 Vendég a háznál 12.00 Krónika 12.23 Sportvilág 12.30 Ütközõ 13.04 Rádiószínház 13.25 Zene 13.30 A református egyház félórája 14.05 Arcvonások 14.35 Tér-Idõ 15.00 Krónika 15.10 Megújuló értékeink 15.35 Közelrõl 16.40 Hangtár 17.05 Trend-idõk 17.30 Krónika 17.54 Sportvilág 18.00 Vízilabda Eb közv. 19.07 Sportvilág 19.25 Tetten ért szavak 19.30 Családi sáv 19.40 Zene 19.50 Mese 20.00 Krónika 20.10 Belépõ – Kulturális magazin 20.50 Vers napról napra 21.05 Határok nélkül 21.35 Rádiószínház 21.56 Zene 22.00 Krónika 22.20 Sportvilág 22.30 A nap történetei 22.57 Igézõ 23.00 Hírek 23.05 Sport 23.10 Arcvonások 23.35 Tér-Idõ 0.10 Éjszaka


TV-RÁDIÓMÛSOR / BOGÁRDI TÉVÉ

17

Július 17., CSÜTÖRTÖK MTV: 5.25 Hajnali gondolatok 5.30 Célkeresztben 6.00 Zöld Tea 6.30 Híradó 6.45 Sporthírek 7.00 Capri – Az álmok szigete 8.00 Híradó 8.05 Sporthírek 8.20 Balatoni nyár 10.05 Az Ushuaia expedíció 11.00 Lengyelország 11.30 Kapa, kasza, fakanál 12.00 Híradó 12.15 Sporthírek 12.30 Slovenski utrinki 13.00 Kvartett 13.25 Útravaló 13.40 Kutyaélet 14.25 Szívtipró gimi 15.15 Az élet megy tovább 16.10 Híradó+ 16.25 Párizsi helyszínelõk 17.15 Szerencse Híradó 17.30 Híradó 17.40 Gyõri ETO Európa Liga labdarúgó-mérkõzés 20.00 Híradó 20.25 Vízilabda Eb közv. Szerbia–Magyarország férfi 22.00 Az Este 22.35 Híradó 22.45 Sporthírek 22.50 Búcsú a békeévektõl 23.05 A Gyõri Filharmonikus Zenekar hangversenye 23.55 Párizsi helyszínelõk 0.50 Az élet megy tovább RTL KLUB: 5.30 Top Shop 6.00 Jó reggelt, skacok! 7.35 Híradó 8.08 8:08 – Minden reggel 10.05 Top Shop 11.45 Asztroshow 12.50 Fókusz 13.25 Éjjel-nappal Budapest 14.40 Glee – Sztárok leszünk! 15.45 Az örökség 16.50 A mentalista 18.00 Híradó 19.00 Fókusz 19.30 Éjjel-nappal Budapest 20.50 Barátok közt 21.25 Glades – Tengerparti gyilkosságok 23.25 Híradó 0.00 Reflektor 0.15 Sötét zsaruk 1.20 Fulladás 3.00 Az éden titkai 3.40 Gálvölgyi-show 4.00 Reflektor 4.10 Barátok közt 4.45 A mentalista TV2: 6.25 Tények 6.55 Mokka 9.30 Stahl konyhája 9.35 Babapercek 9.40 TeleShop 10.45 Asztro-világ 12.00 Tények 12.25 Aktív 13.00 Walker, a texasi kopó 15.00 Hal a tortán 16.00 Családi titkok 17.00 Maricruz 18.00 Tények 19.30 Jóban-Rosszban 20.15 Magánnyomozók 21.15 Édes élet 22.30 A gonosz álarca 23.35 Kettõs ügynök 0.35 Tények 1.20 Aktív 1.40 A férjem védelmében 2.30 Kettõs ügynök 3.15 Maricruz 4.00 Xena 4.50 Aktív 5.15 Doktor D 6.00 Csapdába csalva KOSSUTH RÁDIÓ: 4.03 Népzene 4.30 Határok nélkül 5.08 Igézõ 5.11 Hajnal-Táj 6.00 180 perc 9.00 Napközben 10.50 Hangtár 11.05 A hely 11.30 Vendég a háznál 12.00 Krónika 12.23 Sportvilág 12.30 Ütközõ 13.04 Rádiószínház 13.26 Zene 13.30 A római katolikus egyház félórája 14.05 Arcvonások 14.35 Tér-Idõ 15.00 Hírek 15.05 Alma és fája 15.35 Közelrõl 16.40 Hangtár 17.05 Trend-idõk 17.30 Krónika 17.54 Sportvilág 18.00 Ütközõ 18.30 Határok nélkül 19.07 Gyõr–Göteborg labdarúgó-mérkõzés közv. 20.00 Krónika 20.10 Rádiószínház 20.50 Vers napról napra 21.05 Vízilabda Eb közv. 22.00 Krónika 22.20 Sportvilág 22.30 A nap történetei 22.57 Igézõ 23.00 Hírek 23.05 Sport 23.10 Arcvonások 23.35 Tér-Idõ 0.10 Éjszaka

Július 18., PÉNTEK MTV: 5.20 Hajnali gondolatok 5.25 Az Este 6.00 Noé barátai 6.30 Híradó 6.45 Sporthírek 7.00 Capri – Az álmok szigete 8.00 Híradó 8.05 Sporthírek 8.20 Balatoni nyár 10.05 Az Ushuaia expedíció 11.00 Lengyelország 11.30 Kapa, kasza, fakanál 12.00 Híradó 12.15 Sporthírek 12.30 Roma kultúra 13.00 Esély 13.30 Szívtipró gimi 14.20 Az élet megy tovább 15.15 Párizsi helyszínelõk 16.10 Híradó+ 16.20 Rex felügyelõ 17.10 Híradó 17.20 Vízilabda Eb közv. Magyarország–Görögország nõi 19.30 Híradó 20.05 Sporthírek 20.20 Zsarulesen 22.20 Híradó 22.30 Sporthírek 22.35 Hátsó lépcsõ 23.10 Ütközések 1.00 Párizsi helyszínelõk 1.20 Az élet megy tovább RTL KLUB: 5.30 Top Shop 6.00 Jó reggelt, skacok! 7.35 Híradó 8.08 8:08 – Minden reggel 10.05 Top Shop 11.45 Asztroshow 12.50 Fókusz 13.25 Éjjel-nappal Budapest 14.40 Glee – Sztárok leszünk 15.45 Az örökség 16.50 A mentalista 18.00 Híradó 19.00 Fókusz 19.30 Éjjel-nappal Budapest 20.50 Barátok közt 21.25 CSI: A helyszínelõk 22.25 CSI: Miami helyszínelõk 23.30 Híradó 0.00 Reflektor 0.20 V, mint veszélyes 1.20 Kalandor 1.55 Mr. és Mrs. Bloom 2.40 4ütem 3.00 Az éden titkai 3.45 A mentalista TV2: 6.25 Tények 6.55 Mokka 9.30 Stahl konyhája 9.35 Babapercek 9.40 TeleShop 10.45 Asztro-világ 12.00 Tények 12.25 Aktív 13.00 Walker, a texasi kopó 15.00 Hal a tortán 16.00 Családi titkok 17.00 Maricruz 18.00 Tények 19.30 Jóban-Rosszban 20.15 Magánnyomozók 21.15 Édes élet 22.30 A gonosz álarca 23.35 NCIS 0.35 Tények 1.20 Aktív 1.40 Briliáns elmék 2.25 Maricruz 3.10 Xena 4.00 Családi titkok 4.45 Aktív 5.05 Babavilág 5.30 Super Car KOSSUTH RÁDIÓ: 4.03 Népzene 4.30 Határok nélkül 5.08 Igézõ 5.11 Hajnal-Táj 6.00 180 perc 9.00 Napközben 10.50 Hangtár 11.05 A hely 11.30 Vendég a háznál 12.00 Krónika 12.23 Sportvilág 12.30 Ütközõ 13.04 Rádiószínház 13.24 Zene 13.30 A Hetednapi Adventista Egyház félórája 14.05 Arcvonások 14.35 Tér-Idõ 15.00 Krónika 15.10 Történet hangszerelve 15.35 Közelrõl 16.40 Hangtár 17.05 Trend-Idõk 17.30 Krónika 17.54 Sportvilág 18.00 Vízilabda Eb közv. 19.07 Sportvilág 19.25 Tetten ért szavak 19.30 Családi sáv 19.40 Zene 19.50 Mese 20.00 Krónika 20.10 Belépõ – Kulturális magazin 20.50 Vers napról napra 21.05 Határok nélkül 21.35 Rádiószínház 21.56 Zene 22.00 Krónika 22.20 Sportvilág 22.30 A nap történetei 22.57 Igézõ 23.00 Hírek 23.05 Sport 23.10 Arcvonások 23.35 Tér-Idõ 0.10 Éjszaka

MÛSORA Fogható ALAPON, ALSÓSZENTIVÁNON, ALSÓTÖBÖRZSÖKÖN, CECÉN, VAJTÁN, PÁLFÁN, SÁRBOGÁRDON, SÁREGRESEN, SÁRSZENTMIKLÓSON, a Tarr Kft. rendszerén az O 05-ös csatornán, a 93 Mhz-es frekvencián, valamint az LRT-COM hálózatán a C7-es csatornán, a 189,25 MHz-es frekvencián. Július 11., P: 7.00 Lapszemle 8.00 Hitélet: Tavaszi hangverseny az evangélikusoknál (ism. 44p), Szent Ágota emlékezete (ism. 35p) 13.00 és 18.00 Lapszemle 19.00 Fûszer nélkül – Tiszta élet kábítószer nélkül (~15p), Sajtótájékoztató a nyertes kamerarendszer-pályázatokról (28p), Férfikonferencia Alapon (48p), A felújított orgona hangjai (~100p) 23.00 és 0.00 Lapszemle Július 12., Szo: 7.00 Lapszemle 8.00 Sport: Szamba „R” Labdarúgótorna (~50p) 13.00 Lapszemle 14.00 Fûszer nélkül – Tiszta élet kábítószer nélkül (~15p), Sajtótájékoztató a nyertes kamerarendszer-pályázatokról (28p), Férfikonferencia Alapon (48p), A felújított orgona hangjai (~100p) 18.00 Lapszemle 19.00 Tiszta méz: Interjú Farkas Tiborékkal (30p), Csilléri-találkozó (30p), Vaslakodalom Nagylókon (37p), Szent László-napi jubileumi koncert (~95p) 23.00 és 0.00 Lapszemle Július 13., V: 7.00 Heti híradó 8.00 Fûszer nélkül – Tiszta élet kábítószer nélkül (~15p), Sajtótájékoztató a nyertes kamerarendszer-pályázatokról (28p), Férfikonferencia Alapon (48p), A felújított orgona hangjai (~100p) 13.00 Heti híradó 14.00 Tiszta méz: Interjú Farkas Tiborékkal (30p), Csilléri-találkozó (30p), Vaslakodalom Nagylókon (37p), Szent László-napi jubileumi koncert (~95p) 18.00 Heti híradó 19.00 Hitélet: Református családi nap Sárszentmiklóson 1-2. rész (ism. 75p) 23.00 és 0.00 Heti híradó Július 14., H: 7.00 Heti híradó 8.00 Hitélet: Református családi nap Sárszentmiklóson 1-2. rész (ism. 75p) 13.00 és 18.00 Heti híradó 19.00 Interjú Gilicze Tamással (15p), Színjátszó-találkozó Sárbogárdon 5. rész (68p), Ili néni képlete (100p) 23.00 és 0.00 Heti híradó Július 15., K: 7.00 Heti híradó 8.00 Sport: Szamba „R” Labdarúgó Torna (~50p) 13.00 és 18.00 Heti híradó 19.00 Caramel drogprevenciója (40p), Izraelita megemlékezés (57p), A Huszics Vendel Kórus Békésen (100p) 23.00 és 0.00 Heti híradó Július 16., Sze: 7.00 Heti híradó 8.00 Interjú Gilicze Tamással (15p), Színjátszó-találkozó Sárbogárdon 5. rész (68p), Ili néni képlete (100p) 13.00 Heti híradó 18.00 Lapszemle élõben 19.00 Sport 23.00 és 0.00 Lapszemle Július 17., Cs: 7.00 Lapszemle 8.00 Sport 13.00 és 18.00 Lapszemle 19.00 Hitélet: Református családi nap Sárszentmiklóson 1-2. rész (ism. 75p) 23.00 és 0.00 Lapszemle *** Az élõadás alatt hívható telefonszámunk: 06 (25) 508 901. A Lapszemle és a Heti híradó megtekinthetõ internetes oldalunkon: www.bogarditv.blog.hu. A rendkívüli eseményekrõl és mûsorváltozásról a képújság futószövegében adunk tájékoztatást. A mûsoroknál szereplõ idõtartam körülbelül értendõ. A mûsorváltoztatás jogát fenntartjuk. Hirdetésfelvétel a Hírházban (Bogárd és Vidéke szerkesztõsége). Ha gondjuk van a vétellel, kérjük, hívják a szolgáltatókat: TARR Kft. – 06 (40) 416 000, LRT-COM Kft. – 06 (40) 811 911.

POLGÁRÕRVONAL Lakossági bejelentések és segítségkérések a polgárõrségtõl éjjel-nappal a következõ telefonszámon:

06 (30) 6210 651, e-mail: [email protected]

Fõszerkesztõ és kiadó: Hargitai Lajos, tel.: 06 (30) 9860-849. Felelõs szerkesztõ: Hargitai–Kiss Virág, tel.: 06 (30) 3483 320. Szerkesztõség, kiadóhivatal és nyomda: 7000 Sárbogárd, Hõsök tere 12. Telefon: 06 (25) 508-900, 06 (25) 508-901. E-mail: [email protected] Honlap: www.bogardesvideke.hu Lapszemle látható: a Bogárdi Tévén és az interneten: www.bogarditv.blog.hu Állandó és idõszaki rovatok szerzõi, szerkesztõi: Dombi Zoltánné, Gerse Ferenc, Gróf Ferenc, Hargitai Lajos, Hargitai–Kiss Virág, Horváth István, Huszárné Kovács Márta, Horváthné Mikuli Erzsébet, Mágocsi Adrienn Laura, Huszár Anikó, Jákob Zoltán, Kiss Balázs, Kiszlné Simon Andrea, dr. Müller Viktória, Kovács Györgyné, Leszkovszki Albin, Pajor László, Sallai Attila, Rehák Sándor, Zámbó Tibor és még sokan mások. Tördelõszerkesztõ: Huszár Anikó. Grafikai szerkesztõ: Kiss Balázs. Elõkészítés és utómunka: Heiland Ágnes, Hargitai Gergely, Mágocsi Adrienn. Készült: a Bogárd és Vidéke Lapkiadó nyomdájában. Megjelenik minden csütörtökön. Kéziratok leadási határideje: kedden 17 óráig. Kéziratot egy hónapon túl nem õrzünk meg. Fenntartjuk jogunkat, hogy a beküldött írásokat a tartalom és a szerzõ szándékának tiszteletben tartása mellett, közlésük esetén megrövidítsük. A lapban közölt vélemények nem mindig tükrözik a szerkesztõségét, azokért a felelõsséget a nyilatkozók, illetve szerzõk viselik. Ugyanez vonatkozik a hirdetések tartalmára is. Hirdetésfelvétel: keretes hirdetések: kedden 16 óráig, apróhirdetések: szerdán 10 óráig adhatók le. Csak a törvénybe nem ütközõ tartalmú hirdetéseket fogadunk el. Lapzárta: szerdán, 12 órakor. Terjesztés: saját terjesztõhálózattal egyéni elõfizetéssel házhoz szállítással, illetve megvásárolható Sárbogárd és a környezõ húsz település boltjaiban, hírlapárusító helyeken. Elõfizethetõ a terjesztõknél és a szerkesztõségben. 4 hétre: 800 Ft, negyedévre: 2200 Ft, félévre: 4000 Ft, egész évre: 7600 Ft. Eng.sz.: HU ISSN 0866 4382.

Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelõje, az »OBSERVER« BUDAPEST MÉDIAFIGYELÕ KFT. 1139 Budapest, Frangepán utca 7. Tel.: +36 1 303 47 38 Fax: +36 1 303 47 44 Email: [email protected]

18

HIRDETÉSEK

KIEMELT APRÓHIRDETÉSEK:


APRÓHIRDETÉSEK

a Bogárdi TV-ben is látható! FOGSORJAVÍTÁS 06 25 468 556, 06 70 382 8512 GÁZKÉSZÜLÉKEK javítása, karbantartása 06 30 440 5790 AUTÓBÉRLÉS OLCSÓN RÖVID/HOSSZÚ TÁVRA, KÜLFÖLDRE IS. 06 70 5397882 AUTÓMENTÉS, AUTÓSZÁLLÍTÁS. 06 20 3426 091 MATRÓZBLÚZ ELADÓ. 06 20 405 7366 2

ELADÓ 91 m -es, Tesco közeli, igényesen kialakított CSALÁDI HÁZ. Irányár: 14,5 millió forint. 06 20 495 2235 COSA NOSTRA PIZZÉRIA KONYHAI MUNKATÁRSAT KERES. 2

35 m helyiség, üzletnek vagy irodának KIADÓ AZ ÜZLETKÖZPONTBA. Telefon: 06 70 339 1576

NYÁRI NYITVA TARTÁS Értesítjük tisztelt ügyfeleinket, hogy a Bogárd és Vidéke Hírház 2014. június 16-ától augusztus végéig hétköznap 8–16 óráig tart nyitva. Szerkesztõség

Gépelést vállalok! Telefon: 06 (30) 308 4826 Redõnyös 06 (30) 966 8446 (7953539) Profilváltás miatt végkiárusítás a Gréta bútor és Flóra bababoltban. Sárbogárd, Tompa M. u. 25. H-P: 8-12-ig, 13-17-ig, szo: 8-12-ig. (2174176) 5000 db bontott, kisméretû tégla és tatai tetõcserép (bontott) eladó. Érdeklõdni: 06 (30) 9898 402es telefonon. (2174173) Családi ház Sárszentmiklóson eladó. 06 (70) 387 0004. (2174171) Huszárautó Kft. felvételt hirdet 1 fõ autóvillamossági, 1 fõ autószerelõ munkakörbe. 06 (20) 3426 091. (2174178) Horvátországba utazhat Sárbogárdról szeptember 29-én négy napra a Neszebár Utazási Irodával, és Erdély is várja Önt augusztus 15-én három napos kirándulásra. Telefonszám: 06 (70) 3341 611 Tûzifa vásár! Cser, tölgy 2050 Ft, éger: 1900 Ft, akác kugli: 2280 Ft, hasított: 2380 Ft, vegyes hasított: 2250 Ft. 06 (20) 406 9267. Ingyenes házhoz szállítás. Sárszentmiklóson a Jókai utcában családi ház eladó. Irányár: 3,5 millió Ft. 06 (20) 2569 325 Mezõszilasról 1 fõ autóbuszvezetõt keresek fõállásban. Abáról nyugdíjas autóbuszvezetõt keresek 1 fõt. Érdeklõdni: 06 (20) 263 3538 (2174320) Árpád-lakótelepen harmadik emeleti erkélyes lakás, egyedi gázfûtéssel eladó. 06 (30) 601 0554 Tûzifa eladó, cser aprított: 2250/q, cser aprított 3 3 akáccal: 2250/q, cser aprított3 m -ben: 12500/m , 3 akác aprított m -ben: 13000/m . 06 (30) 2902 531 Kárpitost felveszünk! Önállóan dolgozni tudó kárpitost keresünk sárbogárdi munkahelyre. Érdeklõdni: 06 (20) 9826 630. Családi ház Miklóson eladó. Telefon: 06 (30) 939 2157 Bontásból származó építõanyag eladó. 06 (25) 460 952


KÖZLEMÉNYEK / PROGRAMAJÁNLÓ

19

TÁJÉKOZTATÁS Tájékoztatom a tisztelt Lakosságot, hogy a képviselõ-testület Sárbogárd város díszpolgári címének és kitüntetéseinek alapításáról és adományozásáról szóló 28/2002. (VIII. 28.) önkormányzati rendelete értelmében a képviselõ-testület 2014. augusztusi zárt ülésén az alábbi kitüntetések adományozhatók: * Sárbogárd Város Díszpolgára * Sárbogárd Város Szolgálatáért * Sárbogárd Város Gazdasági Fejlõdéséért * Sárbogárd Város Sportjáért A rendelet szerint: „Sárbogárd Város Díszpolgára” cím annak a személynek adományozható, aki Sárbogárd városa érdekében kifejtett kiemelkedõ jelentõségû tevékenységével, vagy egész életmûvével hozzájárult a város fejlõdéséhez, értékeinek megóvásához, a város jó hírnevének öregbítéséhez, továbbá példamutató emberi magatartása miatt személye, vagy annak emléke köztiszteletben áll. A kitüntetés évente egyszer adományozható, legfeljebb egy személynek lehet odaítélni. „Sárbogárd Város Szolgálatáért” kitüntetés annak a személynek adományozható, aki valamely civil szervezetben, a közmûvelõdésben, köznevelésben, egészségügyi és szociális területen, közszolgálatban, közbiztonsági és tûzvédelmi tevékenysége során hosszú évek óta kiemelkedõen eredményes munkát végez. A kitüntetés évente egyszer adományozható, legfeljebb egy személynek lehet odaítélni. „Sárbogárd Város Gazdasági Fejlõdésért” kitüntetés adományozható annak a Sárbogárd város területén legalább tíz éve iparos-, kereskedõ-, vállalkozói, vagy mezõgazdasági tevékenységet folytató magánszemélynek, jogi személynek,

vagy egyéb gazdálkodó szervezetnek, akinek helyi adótartozása nincs és tevékenységét magas színvonalon, a lakosság megelégedésére végzi. A kitüntetés évente egyszer adományozható, legfeljebb egy személynek, szervezetnek lehet odaítélni. „Sárbogárd Város Sportjáért” kitüntetés a sport bármely területén az átlagnál kiemelkedõbb eredményt vagy teljesítményt elérõ személynek, csoportnak, edzõnek, vagy a város sportjáért évek óta kiemelkedõ tevékenységet végzõ személynek adományozható. A kitüntetés évente egyszer adományozható, legfeljebb egy személynek, csoportnak lehet odaítélni. A kitüntetések elhunyt személynek posztumusz is adományozhatók. A kitüntetés átvételére az adományozott halálakor vele együtt élõ házastársa, egyenes ági rokona, nevelt, vagy örökbefogadott gyermeke, nevelõszülõje, oldalági rokona jogosult, ebben a sorrendben. A kitüntetések adományozására javaslatot tehet bármely személy, vagy közösség 2014. július 25-éig írásban, melyet a polgármesterhez kell eljuttatni. A javaslatnak tartalmaznia kell a kitüntetésre méltónak tartott személy, illetve közösség nevét, címét, tevékenységének ismertetését, továbbá az elismerni kívánt tevékenység méltatását és azt, hogy a kitüntetések közül melyikre javasolja az illetõ személyt, vagy közösséget. Ezt követõen a polgármester, a jegyzõ és az alpolgármester írásos javaslatával kerülnek az ügyrendi és jogi bizottság elé a javaslatok. A bizottság a javaslatát a képviselõ-testület soros ülése elé terjeszti. A kitüntetések átadására az augusztus 20ai ünnepségen kerül sor. Demeterné dr. Venicz Anita jegyzõ

KÖNYV- ÉS FILMAJÁNLÓ Nicolas Barreau: A nõ mosolya Véletlenek pedig nincsenek! – vallja Aurélie Bredin, aki édesapja halála után átveszi egy kis párizsi étterem irányítását. Azon a végzetes novemberi napon, amikor olyan boldogtalannak érzi magát, mint még soha, a Szent Lajos-sziget kis könyvesboltjában különös könyvre bukkan. A nõ mosolya címû regény egyik helyszíne nem más, mint az õ vendéglõje, a fõhõsnõ pedig mintha… Nem, ilyen nincs! Aurélie elhatározza, hogy utánajár a rejtélynek: meg kell ismerkednie a regény írójával. Csakhogy próbálkozásai sorra kudarcot

vallanak, mígnem egy szép napon az író levele a postaládájába pottyan. Találkozásuk azonban egészen másképp alakul, mint ahogy elképzelte.

Lány kilenc parókával

Sophie 21 éves, vidám diáklány, aki rákos. Ennek ellenére próbálja élvezni az életet, mintha a halálos kór nem is lenne a szervezetében: partikra jár, flörtöl, mint mások. A kemoterápia miatt leborotválja a haját és parókát kezd hordani. Kilencet tart belõlük otthon, melyek segítségével úgy érzi, kilenc különbözõ életet tud élni. Sok idõt tölt legjobb barátnõjével, Annabellel, illetve beleszeret régi barátjába, Robba. Õk ketten, illetve a blogírás az, ami segít neki elmenekülni a mindennapi kórházba járás fárasztó procedúrájától, illetve új bátorságot önteni belé, hogy elviselje, ami még rá vár.

MEGHÍVÓ Sárbogárd Város Önkormányzatának képviselõ-testülete

2014. július 10-én (csütörtökön) 16.00 órakor rendkívüli ülést tart. Az ülés helye: a polgármesteri hivatal díszterme, Sárbogárd, Hõsök tere 2. Napirend: 1. Helyi alapítványok részére mûködési és rendezvényi támogatások elnyerésére kiírt 2014. évi pályázatra beérkezett pályázat elbírálása. Elõadó: polgármester. Dr. Sükösd Tamás polgármester

HIRDETMÉNY Tájékoztatjuk a tisztelt Lakosságot és az ügyben érintett feleket, hogy a Sárbogárd, külterületi 0522/187 hrsz-ú ingatlanon lévõ, nem veszélyeshulladék-lerakót (térségi kommunális hulladéklerakót) érintõen a VERTIKÁL Zrt. (8154 Polgárdi, Bocskai u. 39.) kérelmére, az egységes környezethasználati engedély felülvizsgálata tárgyában, valamint a lerakó kapacitásbõvítése céljából, dombépítéses technológiára történõ átállással kapcsolatosan 28334/ 2012. ügyszámon indított közigazgatási hatósági eljárás keretében a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség (8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1.) a 100856/2013. iktatószámon meghozta döntését. A döntés ellen a Vertikál Nonprofit Zrt. (2014. év január 1-je óta csak nonprofit gazdasági társaság végezheti a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást, ezért történt a név megváltoztatása) fellebbezést nyújtott be az eljáró hatósághoz. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelõség (2014. január 1-je óta ez a környezetvédelmi hatóság új megnevezése) a fellebbezést a 2322/2014. iktatószámú végzésével érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Az elutasító végzés ellen a zrt. által benyújtott fellebbezést a felügyelõség a másodfokú elbírálás végett az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Fõfelügyelõség (1016 Budapest, Mészáros u. 58a.) részére felterjesztette. Az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Fõfelügyelõség a II. fokú elbírálás során meghozta 14/1142- 4/2014. iktatószámú végzésével a döntést. A fõfelügyelõség által meghozott végzés a Sárbogárdi Városi Polgármesteri Hivatal (7000 Sárbogárd, Hõsök tere 2.) földszinti hirdetõtábláján 2014. július 3-án kifüggesztésre került, mely okirat a hivatal nyitvatartási ideje alatt megtekinthetõ hétfõtõl csütörtökig 7.30–16.00 óráig, pénteken 7.30–13.30 óráig. A végzés hivatali hirdetõtábláról történõ levételére 2014. július 18-án a munkaidõ befejezésével kerül sor. Demeterné dr. Venicz Anita jegyzõ

20

HIRDETÉSEK


Ugye, maga nem normális?

Recommend Documents