U MÉRTÉKEKKEL VALÓ SZÁMOLÁSI MOD. Tanodái és magánhasználatra készítette

VASÁRNAPI ÜJSAG.

496

XXI. ÉVFOLYAM. - 31. SZÁM.

A FRANKLIN-TÁRSULAT magyar irodalmi intézet és könyvnyomda kiadásában Budapest (IV. egyetem-utcza 4-ik sz.) megjelent és minden könyvárusnál kapható:

|J

A MÉTER-MÉRTÉK ISMERTETÉSE és a:

U MÉRTÉKEKKEL VALÓ SZÁMOLÁSI MOD. Tanodái és magánhasználatra készítette

Ára fűzve 40 krajczár. Bérmentve postai megküldéssel keresztkötés alatt ára 44 kr. (legjobban postautalványnyal eszközölhető).

3 2 - d i k szám.

*G*

American-Pills by Böldt

hirdetési ügynöksége

Budapesten, Bécsben és Prágában stb.

igen jutányos áron!

HAMBURGER ADOLF hölgy-divatáru üzletéből

iV(iHi«:i*»:(ií
Nyári idényre! Barége, Mozambiques és Ecru 30—40 krig Selyem Grenadine eima és csikós . . . . 60—80 » » Gasiere dúsgazdag választékban . . 30 — 90 » Franczia Jaconata 25—35 • » Crettonek és Calicok 25-35 » » Satinék és Foulard aprék . . . . 30 - 70 » Csikós selyem szövetek minden szinben 1 f t , 1 ft. 40 kr. Sima Pult de soie » » . . 1 » —» Fekete » » » 1 » 30 » » Gros Failles 1 » 80 » Színes » » minden szinben . . . 2 » —» Irifh s. Ivem Popelinek 1 » 10 » Angol Lusterek - » 85 » Bátrak vagyunk az igen tisztelt hölgyeket arra figyel• meztetni, hogy egy nagyobb mennyi-égü divatáruk, különö i sen selyemszövetek megvételével lehet.-égéssé válik a fení tebbi czikkeket bámulatos olcsó áron eladhatni. í Mély tisztelettel

Sgalitzer és Sehönfeld, k

312 (6—20)

Budapest, bálvány-utcza 1. sz.

5

PEST. url-utrzn 1. RZMII Minták kívánat szerint ing-yen I ét bérmentve küldetnek'.

V

m

!•«•••••»—••»•••••••••••••>••

5

ruhakelmékből

A , F r a n k l i n - t á r s u l a t " magvar irodalmi inté/et kiadásában megjelent (Budapest, egyetem-utcza 4 s z ) éa minden könyvke­ reskedésben kar ható:

i r a fiizve 1 forint 50 krajczár.

vértisztitási labdacsok k. E labdacsok sokszoros alkalmazást és sokszoros maJ gasztalást vívtak k i . Ajánlhatók e labdacsok a Tér t i s z t í t á s á r a megelőző ^betegségek után; a fölösleges és rósz nedvek e l t á v o l í t á s á r a f f (növekvő testgyarapodásnál kevés mozgás m e l l e t t ) ; t o v á b b á ^ oly egyéneknél, kik rósz emésztésben,'savanyu felböfbgésben, étvágytalanságban, szédülésben és vértorlódásban szenved. nek. É labdacsok különös ajánlatot érdemelnek a g u t a i i t é s r e \ hajlamot mutató egyéneknél. 9 Egy doboz 65—70 labdacs ára 1 frtöO kr. (10 kr. több.) Központi r a k t á r a : D r o g u e r i e m e d i c i n á i é :

Méltóztassanak kis megrendelést tenni g y ö n y ö r ű K T Ö I

Í©©©©©O#©0©©©©@@®#O©©#©0©<©©®©©OÖ«®®®©©<©l

főváros törvényhatóságának szervezete, j

S

(

JBőldt egészségi labdacsaid

Naponként egyenes hirdetési közvetítések; társulási, kültársulati, ügynökségi, személyi, munkálati, állomási, lakási és vételi-ügyekben, üzletváltoztatások, áru-ajánla ok, árlej- © tések, árverések, végkiárusitások, szállítmányok, bank-kiad- s ványök,kisorsolások, közgyűlések, vasúti és hajózási tervek stb. közlése minden bel- és külföldi hírlapokban. P o n t o s , t i t o k t a r t á s és olcsó s z o l g á l a t Hírlapi czimjegyzékek és költségvetések i n g y e n és # bérmentve 339 (1) NB. Ajánlati levelek dijszámitás nélkül átvé:etnek.

BUDAPEST

MOLNÁR ALADÁR

,,Az élet legfőbb java ajó i

„A rósz nedvek kiirtása a gyógyszer czélja!"

H A A S E N S T E I N ÉS VOGLER,

N é m e t fordításban is ugyanazon áron kapható. " ^ G

X X I . évfolyam.

HIRDETÉSEK DIJA: Egy ötször hasábozott petit sor, vagy annak helye egyszeri igtatásnál 15 krajczár; többszöri igtatásnál 10 krajczár. Bélyegdij külön minden igtatás után 30 krajczár Kiado-hivatalnnk számára hirdetményeket el o-jad Becsben: HaasensteIn és VoglerWallfinchgasse Nr. 10, Mnmtr R. Seilérstatte Nr. 2 és Oppelik A. Wollzeile Nr. 22. KiX^^^íSS^^h^í-es^xxf&^^jíe^^OS:

?

E L Ő F I Z E T É S I F Ö L T É T E L E K : a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok egyUtt: Egész évre 12 ft., félévre 6ft. Csupán a Vasárnapi Újság: Egész évre 8 ft., félévre 4 ft.Csupán a Politikai Újdonságok: Egész évre 6 ft., félévre 3 ft.

|

207 (37 60)

Boldt

A.. H . G e n f b e n (Helvetia). Valódian kapható: Pesten: Tó'rök József gyógyszerész és fékttldeményeto ZŐnél Magyarország számára, király-utcza 7. szám, és F o r - é f m á g y i Ferenez (gyógytárában, Széchenyi-tér 26. sz. B u d á n : ^ Wlasek E., Szegeden: Kiss, Sz.-Fehérvárott: Dieballa Gy., A Egerben: Köllner, Temesvár o t t : Pecher, Brassón: Fabik, f Kolozsvárott: Wolff, Bécsben: Kozdera J . am hohen ^j Markt 12. gyógyszerész uraknál. 217 (22—0) g W

{

Í |

Birtok eladás. Az irsai vasúti állomáshoz fel órányira fekvő mikebutlai pusz­ tából a Madách c>alá inak kitágositott része, 88u hold rét,szán­ tóföld és gyep, szabadkézből egészben vagy 20 holdas részle­ tekben eladó, esetlegesen Mihálynaptól egy évre bérelhető; a bir­ tokot a helyszínén Szepesi János kerülő kimutatjn, az eladási és bérlési árak iránt Huszár Sándor meghatalmazottal lehet értekez­ ni, Buda-vár, uri-utcza 40. számú saját házánál 328(3-3)

Í

A „FKANKLIN-TÁRSULAT" intézet és könyvnyomda

magyar

irodalmi

kiadásában Budapest ( I V .

egyetem-utcza 4-ik sz.) megjelentek s m i n d e n k ö n y v ­ kereskedésben k a p h a t ó k :

Vallás-, Erkölcsi ss Társadalmi élet 1848 óta Magyarországon. ( A m a g y a r o r s z á g i protestáns egylet által 300 forinttal jutalmazott pályamunka.) Irta

S z e r e m l e i Sámuel. Ára fűzve

pSulónak fölvétetik § • alólirottnál, tisztességes s z ü l é k ® g t ő l származott 13—14 éves fiu,S 5 ki legalább is 4 elemi osztályt^ g végzett és ép egészséges ter§ metü. 329 (2 3) Levius K. Sándor, mézeskalácsos és viaszgyertya-öntö Pozsonyban, a fő­ templom átellenében •«*««»«*8«*ga»t«a».f«i>*«»<*s

1 frt.

FÉNYŰZÉS (Luxus) a

társadalmi

életben

és a

nemzetgazdasáib.m.

Irta

Dr. Gerlóczy Gyula, műegyetemi tanár. Ára fHzve 80 krajczár.

KIH.ÍÍH <S» nyomatja a „ F r a n k l i n - t á r s u l a t " magva- irodalmi ii. térét ér Vónyvntonida Budapest (egyw»-nt-.teiii +-ik «zám)

fifflBmásodik egyetemes tanitó-gyülés Balkalmából, — mely e hó 9-én veszi kezdetét s 12-éig tart, — egy régi óhajtásunk teljesítésére is jó alka­ lom kínálkozik. Ertjük e tanitó-gyülés eló'készitó' s szer­ vező' bizottsága elnökének, — valószínűleg maga az egyetemes gyűlés megválasztandó elnökének is, — egyébiránt a hazai tan­ ügy egyik legalaposabb képzettségű, legbuzgóbb és leghivatottabb munkásának: Molnár Aladárnak, lapunkban még eddig meg nem jelent arczképe és életrajza köz­ lését. A fiatal férfi, kit ez alkalommal bemu­ tatunk olvasóinknak, máris sokat tett a a hazai közoktatás ügyében, s hozzá jövőre is oly nagy várakozások vannak még kötve, hogy valamint mostani szereplése az egyetemes tanitógyülés előkészítésében, a hazai tanítók közbizalmával találkozik, ugy bizonyára a mi bemutatásunkat is olvasóink széles köre szívesen fogadandja. M o l n á r Aladár 1839-ben született, Veszprémben, hol atyja Dénes a megye központi főszolgabirája volt, s azért a megye székhelyén kellé laknia. Defiamég csak hat éves volt, mikor — megyéje közsze­ retetétől kísérve — hivataláról lemondott s falusi birtokára Tur-Vázsonyba költözött. Itt kezdte tanulását Aladár, részint a ref. mester, részint otthon házi tanítója vezetése mellett. Atyja 1848-ban országgyűlési képviselővé választatván, fiát is magával hozta s itt az evangélikusok gymnáziumába adta be. De a forradalom esélyei, Windischgratz közeledése, a kormány és országgyű­ lés Debreczenbe vonulása megzavarták alig megkezdett tanulói pályáját s atyját Debreczenbe követte, hol szintén a kollé­ giumba j á r t , de nem tanári előadásokra, mert azok szüneteltek, hanem a képviselő­ ház üléseibe, melyek a tiz éves fiúnak ekkor egyedüli iskoláját képezték. A forradalom leveretésével atyja is, ki végig hű maradt a szabadság ügyéhez, kereset alá vonatott, vagyona elkoboztatott s Aladár iskoláztatása ismét abban maradt. De őt korán kifejlett önszorgalma meg­ mentette az elhanyagoltság balkövetkez­ ményeitől, s ha rendes iskolai képzést nem nyerhetett, annak hiányát olvasás és önta-

nulás által pótolta. Míg 1853-ban egy derék nevelő — a vámosi hírneves lelkész és tudós, Pap István, a mostani superintendens atyja — keze alá s házához került, ki az eddig elmulasztott iskolai s tudomá­ nyos képzést néhány év alatt teljesen ki­ pótolta a rendkívüli tehetségű fiúnál, kinek tehetségénél csak szorgalma- és tudás­ szomja volt nagyobb. A klasszikái nyel­ veken s irodalmakon kivül a bölcsészeibe is bevezette az alig 15—16 éves ifjút, kinek az aztán később is kedvencz tudománya maradt, melyet nagy előszeretettel művelt mind a tanári, mind az irodalmi pályán. Pap István oldala mellett annyira haladt pár év alatt, hogy 1855-ben kellő előké­

születtel léphetett a pápai főiskolában, előbb a bölcsészeti, azután a theologiai tanfolyamra, s 1860-ig mind a kettőt, ki­ tűnő sikerrel, be is fejezte. Ez évekre esik első föllépése az irodalomban is; előbb ugyan csak a főiskolai önképző s irodalmi kör kebelében; de iskolai pályadijakat nyert dolgozatai közül kettő vagy három (»A magyar alkotmány történeti fejlő­ dése,« s »A gépek jelentősége az embe­ riségre* czimüek, valamint egy terjedelmesb hit-bölcsészeti értekezése is) a főis­ kola költségén ki is nyomatott. Végezvén a theologiát: a lelkészi pá­ lyát választotta, s előbbi mentora, a derék Pap István oldala mellé ment segédlelké-

MOLNÁR ALADÁR.

498 szül, főleg pedig, hogy ennek vezetése mellett még hiányos ismereteit pótolgassa, — mikor Kerkapoly Károly, akkor pápai bölesészettanár, betegsége miatt huzamosb ideig fürdőre menni kénytelenittetvén, a fiatal bölcsészt ajánlotta helyetteséül. S az egvházkerület, az alig 21 éves ifjút, oda is merte állitani Kerkapoly után a tanszékbe, hogy Hegel bölcsészeti rend­ szerét s a bölcsészet történetét tanítsa. Hire távolabbra is elhatott s 1862-ben a még akkor fiatal pesti ref. theologiai inté­ zetbe hivatott meg, előbb helyettes, egy év múlva rendes tanárul, a bölcsészeti tanszékre. Tanítványai, kiknek, fiatalsá­ gánál fogva inkább kortársa volt, benne épen annyira tisztelték a komoly és tudós tanárt, mint szerették s bálványozták a szives barátot és nyájas vezetőt. Rendkí­ vüli munkássága, melyet pesti tanár korá­ ban kifejtett, mikor hetenként 18 órán, hét különféle tudományból tartott előadá­ sokat, az egyházkerületen s számos bizott­ ságban, mint jegyző és előadó működött s a mellett az irodalmi téren is nagyobb mérvű működést kezdett, annyira megtá­ madta eredetileg is gyönge egészségét, hogv barátai komolyan kezdettek aggódni életeért s 1864-ben kénytelen volt, egy időre legalább, félbeszakítani tanári mű­ ködését. Neve ekkor már az irodalomban is a jó hangzásuak közé tartozott. A Prot. Egyh. és Iskolai Lapokban közlött számos bölcsészeti s irodalmi dolgozaton kívül, átdolgozta Erdmann Lélektanát, elkészí­ tette s kiadta a Bölcsészet Történetének első részét — s bölcsészeti dolgozataiért 1867-ben a magyar akadémia tagjává is választatott, hol székét»Külön tudomány-e a bölcsészet* czimü értekezéssel foglalta el, melvben a phílosophia önálló mivelésének jogosultságát vindikálta. Egészsége némileg helyre állván, na­ gyobb utazást tett Német-, Svájcz- és Felső-Olaszországba, tanulva és tapaszta­ latokat gyűjtve mindenütt, a tudomány-, művészet-, intézmények körül, különös gondot fordítva a közoktatás ügyére, mely — mint tanárnak — különösen kedvencz s választott tárgya volt. 1867-ben visszaállíttatván az alkotmánv, b. Eötvös közoktatási miniszter Molnár Aladárt is meghívta minisztériu­ mába. Eleinte csak szerény titkári helyet foglalt el itt; de szakértelme, buzgósága s képzettsége által csakhamar annyira meg­ nyerte Eötvös bizalmát, hogy ez nemcsak osztálvtanácsossá mozdította elő, hanem legfontosabb munkálataiban, — többi közt a népoktatási törvénynél s annak vég­ rehajtási szabályzatai kidolgozásában — referensül használta. Az első képezdék szervezésében is ő volt Eötvös jobb keze. Bajorországba és Svájczba, azután ismét Hollandba és Belgiumba, a népoktatási intézetek s különösen a képezdék szerve­ zeténektanulmányozására, nem kormányi kiküldetésből, hanem saját erején tett uta­ zásainak s tapasztalatainak tanügyi ered­ ményeit, részint azon terjedelmes és átalános elismerésben részesült jelentésben dolgozta föl, melyet első útjáról adott a közönség elé, s nielv németre is lefordít­ tatott, sőt az Edinburgh-Review is nagy elismeréssel szólt felőle; részint ez időből való közművelődési jeles dolgozataiban, névszerint »A tanfelügyeletről, hazánkban a a külföldön, t »A néptanítók nyugdí­

VASÁRNAPI UJSAG. jazásáról* és a »Gazdasági népoktatásról külföldön és hazánkban« czimüekben, — melyek nemcsak nagy szakértelemről s az illető kérdések alapos tanulmányozásáról tesznek bizonyságot, hanem nevét, külö­ nösen a tanítók s átalában a tanférfiak körében, rendkívül népszerűvé is tették. Megindította — többek közreműködésével — a »Néptanítók ismerettárát« is, e köz­ hasznú segédkönyvet, lexikon-alakban, melyből ugyan eddig még csak az első kötet jelent meg; kéziratban azonban egészen ké­ szen áll a második is s benne magának két nagyobb tanulmánya: »B. Eötvös oktatási minisztersége« és J> Erkölcstana Rendkí­ vüli buzgóságot fejtett ki a póttanfolya­ mok szervezése, szakiskolák, különösen gazdasági és szőlészeti népiskolák fölállí­ tása körül. Buzgalmának s ügy- és ember­ szeretetének maradandó emléke a balaton­ füredi Szeretetház, árva-gyermekek isko­ lája, különös tekintettel az említett szak­ képzésre. Eötvös meghalván, a kiválóan bizalmi állás, melyet minisztériumában Molnár Aladár elfoglalt, ezzel megszűnt s ő azon­ nal be is nyújtotta lemondását. Pauler azonban nem fogadta el s még egy ideig maradásra bírta. A hivatali pályán azon­ ban nem érezte már jól magát s inkább óhajtott a törvényhozásba lépni. Végleg lemondott tehát saz 1872-diki országgyű­ lésre szülőmegyéje nagy-vázsonyi kerülete által képviselőnek választatott. Kevés képviselő lépett több szakkép­ zettséggel s több buzgalommal a törvény­ hozás termébe. Itt csakhamar, mint alapos és világos szónok s vitató ismertette meg magát s majd a központi, majd a szakbi­ zottságokban, mint tag és mint előadó több izben nagy tevékenységgel s sikerrel működött. Különösen kitüntette magár, mint a középtanodai törvény előadója a tanügyi bizottságban, s előkelő része van e fontos törvényjavaslat előkészítésében és átalakításában. Ugyanannak és a ko­ lozsvári egyetemi törvénynek központi bizottsági előadója is volt. A hírlapirodalomban, különösen a népiskolai törvény reviziója-, és a néptanitók nyugdíjazása kérdésében alapos fej­ tegetéseivel s vitatásaival járult e fontos kérdések tisztázásához. Ugyanezeket, mint az országos közoktatási tanács tagja is buzgón mozditotta elő. A múlt évben a bécsi világtáifaton a nemzetközi jury XXVI. (közoktatási) cso­ portjában, mint választott tag dolgozott 8 hétig s négy alosztálynak és ezenkívül a statisztikai bizottságnak volt előadója. Kéziratban kész még egy terjedelmes dolgozata a »női közép tanodákról s fel­ sőbb leánynevelésről« —= s & két műve érdekében tette a múlt őszszel negyedik külföldi utazását. Egyszóval alig van a közoktatási ügynek oly nagyobb kérdése, melyet alaposan, a forrásoknál ne tanul­ mányozott volna. A közéletben s jelesen a parlament­ ben Molnár Aladár nem úgynevezett párt­ ember; ügyszeretet s önzetlen buzgalom vezeti s tanulmányokon nyugvó meggyő­ ződése ad irányt minden föllépésének; azért is nyerte meg minden párt és fele­ kezet közbecsülését. A néptanítók második egyetemes gyű­ lése az illető körökben szóba hozatván, az első egyetemes gyűlés által ferre megbízott » pesti népnevelők egylete* őt tisztelte meg

XXI. ÉVFOLYAM. -

32. SZÁM. AUGUSZTUS 9. 1874.

az előkészitő és szervező bizottság elnök­ ségével. E tisztében is szokott szakértelmével s azzal a higgadtsággal és tapinta­ tossággal járt el, mely kiváló sajátja, s melyet bizonyos kényes körülmények és viszonyok itt oly annyira szükségessé tet­ tek. S e második egyetemes gyűlés remél­ hető fényes sikeréből kétségkívül őt illeti — á—r— az oroszlán-rész.

A völgyi ér. Fűzek alatt a völgyi ér Gyorsan tovasiet; Örül, ha egy falevelet Magával elvihet. Kergeti a napsugarat, Jókedvűen dalol; Nem kérdezi: vájjon fog-e Pihenni valahol? Nefelejcs a füvek közül Szeliden kitekint: „Állj meg kis ér! — ekkép susog Jobb lesz tenéked itt." De ő nem áll meg. Csak siet, Eltün a hid alatt . . . Köszönti az utast, a ki Fölötte áthalad. Aztán elvesz. Ki tudja hol Csillognak gyöngyei? Nefelejcsért a lány kijő, S csak holt medrét leli. A folyam és a tengerek Örökre elnyelik . . . De a völgyben, hol élt, dalolt, Soká emlegetik. Dalmady Győző.

Theodor hősiessége. (Amerikai beszély.) (Folytatás.)

Pénelopé rideg nő volt, szigorúan elha­ tározva, hogy a legvisszavonultabb erköl­ csös életet fogja folytatni. Büszkesége iszonyú csapást szenvedett a Blackburndynasztia hanyatlása által. Tlieodor beteg­ ségé volt Capuája. Minden szeretet, a mi lelkében élt, az övé volt, de az kevés volt, és sohasem tudta neki megbocsátani, hogy beteggé lett. A fiatalabb nővér, Natália, Mabel barátnője, férjhez ment s boldog életet élt más vidéken, de a meddig az egyik fiát Blackburnnek nem keresztelteté, Pénelopé kisasszony mitsem törődött vele. Ebben a légkörben — vagy nem, hisz, Pénelopénak nem volt légköre, ő olyan volt mint a hold, hideg és vulkanikus, min­ den légkör nélkül — tehát ebben a rideg társaságban ápolta Tlieodor a legszebb erényeket. Csoda-e hát, hogy a kikocsikázások Mabellel igen kedves és kellemes változatosságnak tűntek föl? De hát egyszer azoknak is véget kel­ lett érniök, Mabel vaksága óriási léptekkel haladt elő s mielőtt a szép novemberi napok elmultak, már annyit sem látott, hogy lovait hajthassa. Most már Tlieodor jött hozzá gyönyörű, fényes fogatában (mely Gordon asszonynak mindig nagyon tett­ szett) ; és Constance, az érzésnek bizonyos fokáig emelkedvén szegény nővére szeren­ csétlenségének láttára, olyankor levezette a vak leányt s mint ötödik kerék a kocsi­ nál, gyakran elkísérte őt, a kocsi hátulsó ülésében foglalván helyet. Mikor a hölgyek készen voltak az elin­ dulásra, Theodor sokkal roszabbul vala, hogysem bucsut mondhatott volna nekik.

Meglátogatták Pénelopét, ki zord lakszo­ bájából ugy került elé, mint valami jégve­ remből; de mikor Mabel haza érkezett, egy halmaz könyv Theodortól s egy vidám levél, mely láthatólag azzal a tudattal és számítással volt írva, hogy fennhangon fogják elolvasni, eléggé biztositá őt arról, hogy kedves öreg barátja nem feledke­ zett meg róla. És Gordon asszony számára mily értékes csomag! Mindenféle levelek a legelőkelőbb állású emberekhez, külföldi miniszterekhez s több effélékhez, nem fe­ ledvén el még egy jó futár czim- és lak­ jegyzékét sem,— mert Theodor is utazott, szegény fiu, mielőtt végkép megtört volna — s bármily nyomorult volt is most, ke­ vés embernek volt akkora befolyása és oly nagy terjedelmű levelezése, mint Theodornak.

VASÁRNAPI Ú J S Á G . szerencsétlenné fogná tenni. Sőt inkább abban nőtt föl, hogy erre várjon. Én, miként ön tudja, egykor arra vágytam, hogy — ha egyátalában nőül megyek va­ lakihez, — csupán igazi, regényes szere­ lemből tehessem azt; most már tudom, hogy nem fogok nőül menni soha! »Mama kér, hogy fejezzem ki köszö­ netét önnek Luigiért, a futárért, ki nagyon használható és ügyes ember s amellett igen jó neveléssel bir. Megkérdezé szobale­ ány ómtól, hogy szabad-e nekem valamit fölolvasnia, mikor egész órákig ülök itthon sötétben. így ha mamának és Constanccnak nincsen rá szükségök, Mari bevezeti hozzám s igen értelmesen tud fölolvasni több nyelven. Mily ügyes emberek itt ezek a futárok mindnyájan! Igen szeretném, ha ilyen szolgáink lennének az EgyesültÁllamokban is.

. . . Borongó téli nap volt, négy vagy öt r héttel a hölgyek elutazása után s Theodor >Es most, kedves Theodor, hogy van kandallója előtt ült, tele fájdalommal. ön? Le tudja-e győzni még most is a szen­ Pénelopé kisasszony beadta neki a vedést a türelemmel? Mennyire szeretném cseppeket s azzal megtette kötelességét; l á t n i önt! Azt a régi, jól ismert kifejezést de a kötelességen tul még egy egész világ használom. Vajha isten megadná nekem lett volna, melyről Pénelopénak, ugy lát­ azt a kegyet, hogy az ég világosságát és szik, fogalma sem volt. Egy szolga lépett az ön arczát még egyszer m e g l á t h a t ­ a terembe több levéllel, s midőn Theodor n á m ! Mari megkisérlé vezetni kezemet az az egyiket ujjai közt forgatá, az egész írásnál, de azért tudom, hogy levelem olyan terem fényessé vált előtte s fájdalmai meg­ lesz mirft a pókháló. Hanem mégis re­ ménylem , hogy nem lesz olvashatatlan, szűntek. Valaki olyan irta azt, reszkető kézzel kivált ott, a hol azt irom, hogy vagyok az Mabelje.« és szabálytalan írással, a ki nem látott, a ön háládatos, szerető ki vak volt; Theodor megcsókolt minden Theodor e levél után egy ideig oly szanaszét hányt betűt és szót. egészséges volt, hogy még Pénelopé kis­ asszonyt is meglepte. A mi azután történt, ^ K e d v e s ö r e g T h e o d o r o m ! « igy talán legjobban megmagyarázza a követ­ szólt a levél. >Itt vagyunk Berlinben s kező levél: jártunk Von Graefe-nél is. Szembetegségem igen veszélyes, de van reményünk a javu­ i>Kedves M a b e l ! Levelei olv kedláshoz. Tudom, hogy csak önnek köszön­ vesék és vidámak, hogy újból kedvet adtak hetem, kedves Theodor, hogy egyátalában nekem az élethez. Régi fájdalmaim és itt lehetek, és ha valamikor a világosság szenvedéseim rablánczként vannak hozzám ismét földerül e sötét függönyön belől, az tapadva. Kezdem jó barátokul és rokono­ ön keze lesz az, mely oda fényt derített. kul tekinteni azokat, s épen csak az a kár, Kedves Theodor! nem tudok eleget írni hogy nagyon is magukévá tettek. Nincs jóságáról! szükségem ujabb gyötrelmekre; az ön >Mama és Constance ugyancsak örül­ szenvedései pedig ujak, bajosan legyőzhető nek Berlinnek; szép városnak találják, ellenség. A mi engem illet, köszönöm Von mely ugyan kissé hideg és közönyös, de Graefenek vigasztaló, bátorító szavait. Hi­ azért mégis kellemes. Sok régi jó baráttal szem , hogy Conny értesíteni fog az ön találkoznak és — a mit az ön ajánló leve­ gyógyulásának előmeneteléről. lének és bemutatásainak s mindenre kiter­ »Kedves Mabelem! Most valami borjedő figyelmű szívességének köszönhetünk zasztóságosan meglepő ujságot írok önök­ — a külföldi követek, miniszterek és kon­ nek! Ültesse le anyját és Connyt kényel­ zulok egyre látogatnak bennünket, s min­ mes karszékeikbe és azután adja értésökre, denféle mulatságokat ajánlanak nekünk s hogy Pénelopé férjhez szándékozik menni! a legnagyobb előzékenységgel halmoznak Őszintén megvallom, alig voltam képes e el, a melynek én magam, természetesen, szavakat leirni. Mit gondolnak önök, váj­ semmi hasznát sem vehetem, de a melyek jon ki az epedő vőlegény? Nos, hát az öreg mamát és Connyt szerfölött boldoggá Pettingill ur, a ki mindig egyházi énekeket teszik. dudorász! Eveken át együtt tanítóskodtak »Igen barátságos levelet kaptunk Sir egy vasárnapi iskolában s Pettingill ur, Gordon Guytól. Nagyon búsul, épen mint miként tudja ön, két évvel ezelőtt elveszí­ magunk, nagypapa hóbortos és különös tette nejét s a z ó t a (mert fölteszem, hogy végrendeletének illető pontjai miatt. De Pettinsrill ur csak nem lett e l ő b b szerelmes minthogy birtokait nem nevezheti magáé­ Pénelopéba), bármily valószínűtlennek nak mindaddig, a mig valamelyikünket tűnjék is föl, a bánatos özvegy Pénelopéra nőül nem--vesz, mi sem természetesebb, vetette szemeit s menyasszonyául óhajtja minthogy e szándékáról nem akar lemon­ őt. Mikor kettecskén elém sompolyogtak, dani. De ugy látszik, hogy művelt uri hogv e n g e d é l y e m e t — Uram, ne ember és Connynak jó férje leend. Tudja-e hagyj el! —kieszközöljék, arczomat ke­ Theodor, hogy néha áldom e csapást, a zeimbe kellett rejtenem. mely kimentett engem abból a kellemetlen Különben Pettingill jómódú ember, helyzetből, hogy akár elfogadott, akárvisz- csinos háza és egvetlen felnőtt gyermeke szautasitott menyasszony lehessek? Mond­ van. és Pénelopé valóban fülig szerelmes hatná ön, hogy önző vagyok, ki kész hasz­ belé. — Szegény Pénelopé! tehát csak az not húzni nővére szerencsétlenségéből; de é h e z ő sziv tette őt az utóbbi években oly én nem hiszem, hogy e házasság Connyt szigorúvá és hideggé! Mosolygó arczát

499 látva, meg vagyok hatva és benső szemre­ hányást érzek magamban. Sohasem tud­ tam megérteni őt! »Már most Pénelopé távozása nő nél­ kül hagy engem e nagy háztartás fejéül, és e hiányt okvetlenül ki kell pótolnom, Mabel. Szívesen fölajánlanám ezt a helyet az ön anyjának és annak a leányának, ki n e m fog Sir Gordon Guy neje lenni! Mint orvosaim mondják, igen valószinü. hogy még több évig elélhetek. Nősülni sohasem fogok. Egyedül fogok szenvedni. Az ön anyja régi jó barátom. Ismerengem és apró különösségeimet. Vájjon elfogadja-e ajánlatomat? Kérni fogom őt, hogv fogadja el tőlem azt a teljhatalmat, melylyel Péne­ lopét fölruháztam s házam előjogait, foga­ taimat, stb. >Mabel, ez az ajánlat kissé nagylelkű az én részemről, mert félig-meddig meg vagyok győződve a felől, hogy az a leány, a ki ide vissza fog jőni, nem Mabel lesz! Ha olyasmire gondolnék, hogy részemről báiminő cselekvény által O n t egész éle­ tére vendégemmé tegyem, akkor ebben az ajánlatban csupán óriási önzés rejlenek. Ha az én csinos, kedves Constanceom jön vissza hozzám, csupán csak Cupido gvalog futárja leszek, ki az ő széptevőinek reggeltől estig az ajtókat nyitogatja. Ön­ nek nincs és nem is lenne annyi imádója, mint neki, mert tudja, hogy nem oly szép; s remélem, hogy néhány évig számithatnék is önre, mint ápolómra, pohártar­ tómra, titkáromra és pony-korntányzómra. »Es ez egy vallomásra ösztönöz engem. A vallomás pedig ez: Mabel, én Sir Gordon Guyt régóta ismerem már egykissé. Föl­ adatommá tettem megismerni, mikor sej­ teni kezdettem, hogv valamikor talán férje is lehet önnek. En Őt igazi angol nemes urnák, jó családból való, nagylelkű és derék embernek találtam; ön találkozni fog vele a kontinensen. Igyekezzék levet- • kőzni előítéleteit, s ha megtetszik önnek, hát szeresse őt. Ne ítélje el, mig nem látta, nem hallotta. Az ön helyzete igen kényes, olyan az övé is, drága gyermekem; ne Ítélje el kihallgatatlanul. No de most sietek megrendelni menyegzői öltözetemet. A Pénelopé férjhezmenetele valóságos föld­ rengés. Egész ezüstkészletet rendeltem szá­ mára és oly menyasszonyi hozománynyal bocsátom el, a mely bámulatba fogja ejteni Ufaniát. Eddig az ideig valami fekete ruhát viselt, a melyet ha jól emlékszem, alpaccá-nak neveznek, s a mely szörnyű dísztelenül lóg le a nő alakjáról, nem igaz ? De most már annyi selymet, bársonyt és brokátot rendeltem meg, hogy na! Pettin­ gill kedvencz költői nyelvén szólva, ugy akarom, hogy a >királyleány dicsőén legyen földíszítve.« Szegény drága Péne­ lopé! ma este már halvány rózsaszínű ruhát vett magára — rtél kebelén pihenő nyár!« Isten önnel, drága Mabelem, irjon minél előbb elhagyatott és vigasztalan T h e o dórjának.* (Folyt, követk.)

Izland és lakói. 1. Izland örömünnepe. — Az első települök. — R*ykjwrik, » Gtiget fővárosa. — Izlandi népjellegek és viseletek.

A jelen év augusztusának első napjaiban ünnepelték meg Izland normann eívdetü lakói szigethazájok első begyarmatositásának lOUO-ik évfordulóját. A dán király, ki egyszersmind az európai műveltség ama legészakibb előőrsének, a jéggel és hóval boritott Izland szigetének is

500 fejedelme, a nemzeti ünnepen szintén megje­ lent, hogy személyesen hirdesse ki a kis ország népének közelebbről engedélyezett uj alkot­ mányt. A magas észak e szigetországa, a ré­ giek „Ultima Thule"-ja tehát ez alkalommal kétszeresen is megérdemli, hogy föltünőbb ne­ vezetességeit s főleg jámbor, becsületes és művelt népét rajzban és leírásban olvasóinknak bemutassuk. Izlandot már Krisztus születése után a

VASÁRNAPI UJSAG. nyirbálni, ugy hogy azok közül többen inkább kiköltöztek régi hazájokbol, mintsem szabad­ ságukat fejdelmök féktelen zsarnokságának föláldozzák. Fölszereltek hát néhány szilárdan készített „Sárkányt" (régi norvég bárka), öszszeszedték nőiket, gyermekeiket s régi norvég házi isteneiket és egy szép reggel búcsút intet­ tek Norvégia kék hegyormainak s északnyugot felé tartva, neki indultak az északi Jeges-tenger ismeretlen vizrengetegének. Az elszánt kis

XXI. ÉVFOLYAM. - 32. SZÁM.

lása után tiz évvel második települőül a hatal­ mas főnök Rolfr költözött át Izland szigetére családjával és hozzátartozóival együtt, kit hasonlóképen Harald király zsarnoksága űzött ki őshazájából. Később aztán ujabb meg ujabb települő csapatok kezdették benépesíteni a puszta szigetet, ugy hogy már 927-ben vagy 930 körül Izland rendezett államot képezett, a melynek szorgalmas, művelt polgárai sokáig élvezték a jóltevő béke áldásait.

TEMETÉSI MENET REYKJAVIK FŐUTCZÁJÁBAN

IZLANDI

KÉPEK.

861-ik évben fölfedezték az északi tengeri rab­ csapat vezére Ingulf norvég nemes és annak lók s néhány merész hajós át is evezett az uj veje Leif volt, s mikor több hónapi fáradságos országba, melyet akkor Snaelandnak (Hóor- utazás után Izlandot megpillantották, Ingulf, a szagnak) neveztek, és igy a szigettel a norvégek vezér, korábbi lakásának szentelt küszöbjeit csakhamar megismerkedtek. Akkortájban észa­ a tenger hullámaiba dobta s kérte az isteneket, kon a hatalmas és kegyetlen Harold Haarfager hogy uj hazájok székhelyét jelölje ki számukra. uralkodott, ki Norvégiában minden vágy társát A küszöbfákat a tenger a nyugoti part egyik tüzzel-vassal kipusztítván az egész országot jól védett öblében dobta ki a partra; vándo­ egy birodalommá egyesitette. Annán az e^yes raink tehát oda települtek le s ma is ott áll a hatalmasabb hűbérurak jogait is elkezdette sziget fővárosa R e y k j a v i k . Ingulf bevándor-

Nem czélunk Izland történetét 8 művelt­ ségének és alkotmányos államéletének gyors fejlődését nyomról nyomra követni, és igy meg­ elégszünk annak megjegyzésével, hogy Izland benépesítése, miként láttuk, nem valamely tultömött népesség szegény vagy erkölcstelen söpredékének oda küldése vagy menekülése folytán ment végbe, mint ez a későbbi gyárdiátok alapitásánál történt s mostanában is történik. Sőt ellenkezőleg Izland első települői

AUGUSZTUS 9. 1874

VASÁRNAPI

(TJSAG.

501

AUGUSZTUS 9. 1874.

502 előkelő gazdag nemesek voltak, kik csupán a liazájokban féktelenkedő zsarnokság elől mene­ kültek oda, s kik nemzetük, tiszta erkölcseit és műveltségét is magukkal vitték uj hazájokba. I l y körülmények közt nem lehet csodálni,hogy Izland lakói már köztársaságuk megalapítása­ kor a szellemi tulajdonoknak oly nagy készle­ tével rendelkeztek, a mely utódaik által még j o b b a n kifejlesztve, a szigetország szabad pol­ gárait az akkori világ egyik legműveltebb népévé t e t t e . A sziget fővárosa R e y k j a v i k ( F ü s t ö l g ő város) a Paxafjördr (Faxa-öböl) körül elterülő síkságon azon a helyen épült,hol Ingulf 877-ben állandó t a n y á t ü t ö t t . Á városnak 1600—1800 lakója van s 1800 óta egyszersmind a sziget székvárosa is, hol az 1800-ban fölfüggesztett és 1848-ban jelentékeny változtatásokkal ismét h e l y r e á l l í t o t t A l t h i n g ( A l l d i n g s , fő- vagy á t a lános törvényszék, országgyűlés) szokott min­ d e n évben j ú l i u s 8-ik napján megtartatni, mely azonban egykori nagyságának árnyéka is alig lehetne. M i g a város déli részén mocsároktól környezett édesvizű tó terül, addig észak felől a tenger képezi a város határát. Nyugoton és keleten két alacson, alig 30 — 40 láb magas d o m b emelkedik, melyek nagy részben halász­ kunyhókkal vannak boritva, s melyeknek csú­ csán egy-egy szélmalom áll, az egyedüliek a sziget egész területén. A város hátterében az Eszja és az 1150 láb magas Akrafjell emelkedik. Nyáron át a halászcsónakok igen élénk moz­ galmat és sürgést-forgást idéznek elő a város északi felén elterülő kikötőben. Reykjavik leg­ előnyösebb színében a déli oldalról, a tenger felől tekintve tűnik föl a közeledő előtt. A v á r o s , madártávlatból nézve, négyszögalakot m u t a t , mely azonban csupán egy fő- és egy mellékutczából áll. Reykjavik összes házai, n é h á n y tömör tégla- és lávaépületet kivéve (milyenek a templom, a kormányzó lakása stb.), sőt még a többi épületek fölött magasan k i ­ emelkedő tudományos tanintézet (főiskola) is, az Izland partjain oly nagy mennyiségben található uszadékfából vannak építve. A házakat mész helyett k á t r á n y n v a l festik be^ A z ily módon eleinte sötétvörös, később tiszta fekete szint mutató falakkal a szép fehérre festett ablakfák és csipkefüggönyök sajátságos ellen­ t é t e t képeznek, de a mely a város utczáinak igen barátságos szint kölcsönöz. V e n d é g l ő Reykjav i k b a n és egyszersmind az egész szigeten is csak egy v a n ; ellenben színháznak, gázvilágit á s n a k s más efféle hasznos fényűzési t á r g y a k ­ n a k hire-pora sincs az egész országban. Reykjavik utczái — helyesebben mondva k é t utczája (mert csak ennyi van) csinosnak és szabályosnak mondható. Mellékelt rajzunk egy előkelő egyéniség temetése alkalmával t ü n t e t i föl a város főutczáját. E z t a jelenetet követke­ zőleg írja le Nougaret Noel franczia u t a z ó , ki 1868-ban I z l a n d o t minden irányban b e u t a z t a : „ A Reykjavikba érkezésem után következő nap g y á s z n a p volt a városban. Épen akkor t e m e t ­ t é k egy igen tekintélyes és átalanosan tisztelt sysselman (kerületi főnök) nejét. A z elköltözött­ nek minden tisztelője n y i r - és borókafenyüá g a k k a l h i n t e t t e be háza előtt az utczát, mi régi normann szokás szerint annyit j e l e n t : szo­ morúak vagyunk, hagyjatok magunkra fájdal­ munkkal ! — vagyis más szavakkkal: „Nincs itthon s e n k i ! " „ A koporsó, melyet az éjszaka szállítottak ide Arnarfiordból egy czethalászhajón, a tem­ plomba volt letéve, hova harangzugás hivogatá össze a j ó b a r á t o k a t . E z e n a napon mindenki sirt. A z ég borult volt s reggel óta finom eső permetezett. A z egyházi szertartás után a gyászkiséret ú t n a k i n d u l t a temető felé; a menet élén feketébe öltözve, szétzilált hajjal négy fiatal leány lépdelt, k i k hosszú fekete fátyollal voltak diszitve. Mindegyikök kis kosárt vitt kezében, a mely apró cserágakkal és százszorszéppel volt tele, melyet a halott útjába h i n ­ tettek. A négy ember által vitt koporsó u t á n e g y lutheránus pap s rendes hivatalos öltöze­ tében a.férj, továbbá a megszomorodott család barátai és jó ismerősei, dán hivatalnokok, fran­ czia tisztek, tanárok és kereskedők ballagtak." í m e ilyen egy előkelő temetés Izland főváro­ sában. Másik két rajzunk izlandi népjellegeket és nemzeti viseleteket tüntet föl. Tudjuk, ho
VASÁRNAPI

UJSAG.

a normannok történelmileg bebizonyítható u t ó ­ dai, mely származásukról máskülönben világos két szemeik és szőke fürtjeik is eléggé tanús­ kodhatnak, m i n t a m e l y physiologiai sajátságok csekély kivétellel mindkét nemnél föltalálhatok. Az izlandiak erőteljes, szabályos testalkatúak, bár többnyire apró, zömök termetűek. R e n d i különbség Izlandban nem létezik; mindenki annyit ér, a mennyi becsültetést tudott szerezni magának. A z országnak és rideg egáljának lehangoló szomorú természete s az örökre tova t ű n t dicsőségének emlékezete mély benyomást hagyott a nép k e d é l y é n ; az izlandi, h a b á r nem nélkülözi az élczesség természeti adományát, ritkán vidám; többnyire mindig búskomoly, mely — csak ritkán földerülő — búskomolyságukat az is eléggé jellemzi, hogy t u d t u n k k a l az izlandi nép az egyetlen, a melynek nemzeti táncza nincsen. Különben az izlandiak derék, szabad­ ságkedvelő , megbizható, becsületes és fölötte jóindulatú, kevéssel megelégedő s a mellett va­ lóban művelt nép. Nyolcz éves k o r á n tul már minden gyermek t u d irni, olvasni és számolni s a parasztok közt nem r i t k á n találhatni olyano­ kat, kiknek igen szép, szabályos kézírásuk van és a mellett még a latin nyelvhez is konnyitnak egy keveset. A z izlandiak műveltségéről h a t ­ hatósan tanúskodik a reykjaviki könyvtár foly­ tonos és nagy m é r v ű használata. E l l e n b e n a korcsmárosok és vendéglősök akár éhen hal­ hatnának Izlandban. A z izlandiak viselete határozottan ősnemzeti, habár idők folytával sok változáson ment is keresztül. A férfiak öltözetét posztó- v a g y flanell-ing, házon kivül széles karimájú kerek kalap, otthon a nőkéhez hasonló sapka, t ö b b ­ nyire otthonszőttes kék, fekete, szürke v a g y barna posztóból készült, kerekre vágott kabát, végül ugyanoly szövetből készített bő nadrág, gyapot harisnyák és tengeri k u t y a - , ökör- vagy bornyubőr-csizmák képezik. A nők hiven m e g ­ őrizték a régi skandináv öltözetet, a mely igen csinosnak, ízlésesnek, sőt ünnepélyes alkalmak­ kor gazdagnak is mondható. E z öltözet gyapot ingből, sötétkék vagy vörös gyapot harisnyák­ ból s fehér vászon alsó szoknyából áll, melyre kék vagy fekete posztóból varrt kabátot vesz­ nek, mely utóbbinak alsó széle ünnepnapokon széles bársonyszalaggal van beszegve, s végre szorosan testhez álló és szükujju kisebb k a b á t b ó l , melyet ünnepnapokon e l ő l - h á t u l ezüst sújtások, ezüst kapcsok és gombok díszítenek. N y a k a k ö r ü l a nő selyemkendőt, ünnepnapon ezüsttel hímzett gallért vagy csipkét visel. Fejét fekete vagy kék sapka fedi, melynek csú­ csa egyik oldal felé lefityegő vörös vagy zöld bojttal van ellátva. E föveget ünnepélyes alkal­ makkor számtalan t ű segélyével magasra boglyazott 8 fehér vászonból készült turbán, fald u r , váltja föl, mely többnyire tarka, de mégi n k á b b fekete selyem kendővel van körülkötve. A hosszú szőke haj szétbontva hullámzik le vállaikra. A kabátot bársony öv erősiti dere­ kukhoz, mely helyett azonban ünnepnapokon ezüstövet kötnek föl, melyet g y a k r a n csinos, apró czifraságok s a tulajdonosnő nevének kezdő betűi, esetleg jegyesének névjegyei diszitenek. (Folyt, köv.)

Wight szigete. A Britannia krétahegyeihez közel fekvő kis sziget, mely mindössze 7 négyszög mfldnyi térfogatú, a z á l t a l , hogy az idén királynénk és a német koronaherczeg s neje fürdő használatra Fölkeresik, a kontinensen is élénk figyelem tárgya lett. Isle of W i g h t az angolok által már rég kedvelt hely, mert noha Kiew-vel ugyanazon szélességi fok alá e s i k , a sziget északi részen emelkedő hegylánczolat á l t a l a n y nyira védve van a zord idő ellen, hogy egyes részein, délen és délkeleten valósággal Olasz­ ország vegetácziójára emlékeztető buja n ö ­ vényzettel bír. E s ő és köd ott rendkívül r i t k á n fordul elő, levegője enyhe, száraz és éltető. A szigetet 50,000 lélek lakja, s nevezetesebb hely­ ségei e z e k : N e w p o r t , R y d e , Carisbrooke, Cowes, B r a d i n g , Yarmouth és Ventnor. E z utóbbi a sziget fénypontja éa azon fürdő, hol Erzsébet királynénk üdülést keres. E kis falu a szt. Bonifácz-hegy lankás oldalán fekszik, mely s ű r ű erdővel van benőve. Tisztásaiból gyönyörű nyaralók kandikálnak, melyek nagy­ része svájezi stylusban épült. Ezekben laknak

xxi.ÉVFOLYAM. - 32.SZÁM. A n g l i a gazdag urai, kik London holt idényének bekövetkeztével ide vonulnak. A villák a hegyoldalban festői r e n d e t l e n ­ ségben következnek egymás u t á n és a feléjük és köztük elvezető u t ennélfogva é p t n nem mondható egyenesnek; de ez összevisszaság igen érdekes és lassanként tárja föl a szemlélő előtt a természet, valamint az emberi kéz műveinek szépségeit. A tengerpartot övező fövénytér — d u n e — széles, és lankáson vonul a tenger felé, mely a gyógyvendégeknek sétahelyül szolgál. M a g a a t e n g e r a part közelében telve van kisebb-na­ g y o b b szirtekkel, melyeket a dagály eltakar, de ép ezért a séta-hajózás igen veszélyes v á l ­ lalkozás volna. V e n t n o r helységtől egy órányira van az ú g y n e v e z e t t v e n t n o r i kastély, mely gyönyörű parkjával Magyarország királynéja részére nyolcz heti tartózkodására ki van bérelve. A szigetnek kikötő helye R y d e városa. A kikötő nevet azonban nem lehet abban az é r t e ­ lemben venni, mint az tengerparti városoknál szokásos. Nincsenek ott semmi vizépitmények, nyoma sincs a mólónak. E kar-alaku é p i t m é n y t , mely a kikötő hajókat a nagy hullámcsapások ellen védi, h e l y e t t e s i t i egy hosszú hid, mely a tenger sekélyén átvonulva, odáig terjed, hol a hajók kikötésükkor m á r nem t a r t h a t n a k a megt'enéklé8től. A hid kiinduló részét k é p ü n k mutatja. A hid tengerre kinyúló végpontján legyező alakban terjed szét és i t t g y ű l össze a város és vendégsereg szine java, hogy a t e n g e r i lég ózonját beszívja, és a sóspárákból egészsé­ get szívjon magának. A z érkezőket közúti lóvonatu vasút szálHtja el, s semmiféle más j á r m ű nem áll r e n d e l ­ kezésükre. K i r á l y n é n k is ezt használta kiséretével , midőn megérkezésekor a V e n t n o r b a vezető vasúthoz sietett. E m l i t é s t érdemel a természeti látványok közül Stephill szirtje és F r e s h w a t e r öböl szikla­ kapuja, s végül kies fekvésénél fogva Carisbrook falva s kastélya.

Erdély bányavidéke. (RecIliS uti jegyzeteiből.)

VIII. Déva vára. — Vajda-Hunyad vára és vasbányái. — Római romok. — Hátszeg vidéke. — A petrozsenyi vasút — Petrozseny és Livadzel. — A zsilvölgyi bányák; az égö bánya. — A. vidék jövője.

„ A boiczai b á n y á k t ó l " — irja Reclus — „melyek majdnem teljesen el vannak hagyatva, p á r órai menet u t á n a tiszta és gyors h u l l á m ú Maros partjához é r t ü n k . V e l ü n k á t e l l e n b e n tökéletes szabályosságu trachyt k u p tetején, Déva várának körfalai t ű n t e k s z e m ü n k b e ; a vár hajdan E r d é l y legfőbb bejáratának v é d e l ­ mére volt szánva. M é g a „ t ü n d é r e k k o r á b a n " építették, mondják az ottani parasztok s nem is lehet kétségbe vonni, hogy a legrégibb szá­ zadokból való, mert Déva fekvése, E r d é l y belső sikjainak ugy szólván ajtajánál, minden h ó d í t ó figyelmét könnyen magára vonhatta 1849-ben is nehéz küzdelmek t á r g y á t képezé a régi v á r a magyarok és császáriak közt, mig végre véletlenségből-e v a g y ' szándékosan? — most sem t u d h a t n i , egy lőporfölrobbanás a vár nagy részét romba dönté s a csekély számú m a g y a r őrséget romjai alá t e m e t t e . „Valami tizenöt kilométernyire délfelé, a Maros egyik mellékfolyójának poros völgyében egy másik vár emelkedik, mely Dévánál u g y a n későbbi eredetű, de Magyarország történetében sokkal nevezetesebb. Most is építőjének nevét viseli magán, a mennyiben H u n y a d y J á n o s vajdáról „ V a j d a - H u n y a d n a k " nevezik. A X V . század e híres hőse E r d é l y lakosai kózt egészen máig a legnépszerűbb ember m a r a d t , és az ország minden részéből sokan eljőnek ide, h o g y v á r á t megtekinthessék. „ A vár, noha meredek kőfalak veszik k ö r ü l 8 magas szikla tetejére van épitve a folyó p a r t ­ j á n , inkább tekinthető kéjpalotának,mint valódi erősségnek. M á t y á s király, kinek neje olasz nŐ volt,^ ennek kedvéért az Alpokon túlról j e l e s művészeket hozatott, kikkel az egyik b á s t y á n „ velenczei csarnokot" készíttetett, a mely a l e g ­ szebb festményekkel, üvegdiszművekkel, fayence-ekkel és faragott kövekkel volt diszitve."

A várat ezelőtt valami öt évvel kijavítás és helyreállítás alá vették s az e munkálattal megbizott épitész terve szerint a helyreállítási m u n k á l a t o k 20 év alatt befejeztettek volna; de a kellő pénzalap hiánya miatt néha legfeljebb k é t - h á r o m munkás babrál a vár körül, s igy a m u n k a befejezésének ideje most még nagyon bizonytalan. V a j d a - H u n y a d mintegy el van veszve a terméketlen szikla-ormok által képezett völgy­ katlanban, nyolez-tiz kilométernyire a Sztrigy völgyén átfutó vaspályától; de korábban elha­ n y a g o l t vasbányái jelentékeny fontosságra emelkedtek az itten található vaséreznek ama r e n d k i v ü l i tulajdonsága folytán, mely szerint abból igen kitűnő aczélt lehet készíteni s a vaspálya-épitkezéshez szükséges vastárgyak: sínek, mozdonyok, stb. előállítására is föltű­ nően alkalmas. Az újból megkezdett bánya­ m u n k á l a t o k egészen uj életet kölcsönöztek a kis város elhagyatott, puszta vidékének. Azon­ kívül a legközelebbi vasúti állomásnál is nagy h á m o r t á l l í t o t t a k föl, melynek kitűnő termékei most már Magyarország majd minden részében kész vevőkre találnak. Remélik, hogy ha egy­ szer az erdélyi vasutakat a Fekete-tengerig m e g fogják hosszabbítani, Vajda-Hunyad a vaskereskedésben a kelet jó nagy részére nézve bizonyos egyedáruságot biztositand magának. H u n y a d m e g y e utazónk szerint Erdélynek leglatinizáltabb vidéke s a régi római uralomnak is ott látható legtöbb maradványa. Mind­ j á r t a vasút mellett ott emelkedik a zeykfalvai ócska torony, mely m^llé a keresztyén korban templomot építettek. Hasonló fajtájú épület l á t h a t ó kissé tovább a vasúttól Boldogfalva nevű helységben is, mely m á r a gazdag H á t ­ szegvidék bejáratánál fekszik, hol az Erdély n y u g o t i havasairól alá rohanó patakok egye­ sülnek. Távolabb n y u g o t felé a demsusi oldal­ völgyben az a régi, Traján korabeli római mauzóleum emelkedik, a mostani demsusi tem­ plom, melynek rajzát lapunk legutóbbi számá­ ban m u t a t t u k be olvasóinknak; végre ahhoz közel, a síkság alacsonyabb területén Várhely mutogatja szép oszlopsorait, alaktalan cyclopsfalait, alig fölismerhető mozaikjait s a pompás színházak és paloták maradványait. E n n y i ma­ radt meg Sarmizegethusából, a régi dák kirá­ lyok fővárosából. A rómaiak U l p i a Trajana nevű gyarmatjokat építették helyére s a vas­ kapui szorosut őrizetét bízták reá, melynek közelében ma is láthatók „Traján utjának" nyomai. Vaskapu ezt a keleten annyira divatos elnevezést a bejáratánál készített hatalmas sán­ czolatoktól nyerte. „ H á t s z e g vidéke ma is meglehetősen népes, de nagyon szegényes és roszul van művelve" — irja utazónk. — „ A talaj r i t k a termékeny­ sége, a mely az egész sikságot annyira kedvessé t e t t e a római települők előtt, nem lett volna elég ok arra, hogy a magyar kormányt arra bírja, miszerint a K á r p á t o k e rejtekvölgyébe a v a s ú t n a k egyik á g á t oly nagy költséggel bevezettesse; főczélja inkább az volt, hogy megközelíthetővé s kibányászhatóvá tegye azt a rendkivül gazdag kőszéntelepet, a mely a hegyek között egy addig teljesen elhagyatva á l l o t t s még a szaktudósok által sem ismert m a g a s völgyben t e r ü l el. E völgy egy t e k n ő ­ höz hasonlít, mely az erdélyi havasok két p á r ­ huzamos hegygerincze között van kivájva. A mérnökök tudományát kemény p r ó b á r a tette a vasútnak oda vezetése. De a magyar kormány szerfölött vágyván birtokába venni a „fekete g y é m á n t o k " e gazdag bányáját, nem rettent vissza sem a talaj roppant nehézségeitől, sem a költség óriási magasságától, s igy történt meg az, hogy Petrozseny most már összeköttetésben áll az°európai vasúthálózattal, még pedig egy oly hegyi pálya á l t a l , mely a vasutépitészet összes művészetét és merészségét minden lép­ ten-nyomon igénybe vette. „ A vasút eleinte a Sztrigy mentén kanya­ rom, egy magas sziklacsoportozat déli alapját kígyózván k ö r ü l ; azután a sikság keleti szög­ letébe érkezve, a hol egy mészszikla tetején szintén egy n a g y római torony áll őrt, nagy kanyarulatokban kezd fölfelé emelkedni a K á r ­ p á t o k lejtőin. E z i t t az egész ut legérdekesebb része. Minden kanyarulatnál, melyek gyorsan következnek egymásután, uj m e g uj tájkép t á r u l az utas elébe: majd a terjedelmes hátszegi lapályt látjuk egerfák és jegenyék által szegé-

VASÁRNAPI ÚJSÁG. lyezett kanyargó patakjaival, majd meg min­ den oldalról csak meredek sziklacsúcsokat és cserebokorral borított nagy, hosszú hegyolda­ luk tűnnek szemünkbe. A kőszénnel megtöltendő kocsik nagy száma miatt szerfölött hosszúvá nőtt vonat kiszökellő sziklatömbö­ ket kerül meg és kanyargós völgyszorulatokon hatol keresztül; ugy kanyarog idestova, mint valami haragos kígyó, 8 néha egy-egy nagy kerülés után a hegyoldalon épen fölötte áll ama helynek, a hol azelőtt elhaladt. V é g r e hosszan tartó, de lassú emelkedés után az u t tetőpontjára érünk, mely több mint750 méter­ nyi magasan áll a tenger szine fölött. K r é t a képződésü fehér, hegyes, csúcsos és csipkézett barlangok által át lyukgatott s a Torda és Toroczkó mellettiekhez hasonló sziklák ural­ kodnak ama szorosut fölött, melyen a vaspálya végig van vezetve. Az egyik mésztömeg Csetátye nevet visel, távolról megerősített város­ hoz, vagy vár erősséghez hasonlitván ; ezt H sziklát egész hosszában és tömegében a Boli barlang metszi keresztül, melynek iszonyú sötét nyilasa egy perczig az útról is l á t h a t ó ; de most nem okád zúgó hegyi patakot, mint rendesen szokott, mert a nyár igen száraz volt s a sziklarepedések és patakágyak teljesen kiszáradtak." (Vége követk.)

Utazás a tenger alatt. — Második rész. —

VI. Fejezet. — Tenger alatti világ. A gyors, majdnem rohamos haladás, melylyel a Földközi-tenger medrének hosszában, mindenütt a vizek alatt, átsuhantak, lehetet­ lenné tette a kanadainak hő vágygyal ápolt szökési terve kivitelére csak gondolni is. A gibraltári szorosból ki, az atlanti oczeánba érve, ismét kezdett éledezni reménye. A N a u t i lus egyenesen északnak fordult s többnyire igen csekély mélységben, csaknem közvetlen közelében halad fölfelé a spanyol és portugall partoknak. Ned a szabadulás vágyától sar­ kalva, menekülést tervezett s elhatározását, melybe Conseilt is belevonta, Aronnax tanár­ ral is közölte. Terve az volt, hogy az éj beáll­ tával, kilencz órakor este, leoldják a csolnakot — s mikor e műtéttel készen lesznek, a sza­ lonban váró tanárnak is jelt adnak. E z b á r — mint tudjuk — maga személyére nézve épen nem óhajtotta, legalább még most, a Nautilusról való távozást, ellenkezése által nem akart kényszert gyakorolni két társára, kikkel alá­ rendeltebb társadalmi helyzetök daczára, sor­ sát válhatatlanul összeforrva érezve. Nem ellen­ kezett hát s megadással v á r t a az adandó jelt. Mindamellett nyugtalanul töltötte a napot. Jogtalannak ugyan a szökési tervet nem mond­ hatta; mert őket, mint Nemo kapitány foglyait, becsületszó, sőt egyszerű ígéret sem kötötte a Nautilushoz. I l y e n t tőlök Nemo kapitány nem is k i v á n t ; sokkal jobban bízott a menekülés lehetetlenségében. De éreznie kellett A r o n naxnak, hogy Nemo kapitány szívessége iránta őt hálára kötelezte mégis. A készség, melylyel a tenger titkaiba bevezette s tudományos szenvedélyét oly előzékenyen elégitette ki mindig, jobbat érdemelt tőle, minthogy meg­ szökni próbáljon. Aggodalmai azonban fölöslegesek voltak. A szökési terv ezúttal is meghiúsult, mielőtt csak meg is kisérlhették volna. Mert mielőtt a kitűzött óra elérkezett volna, a Nautilus, — megkerülve a portugál partok hosszában a spanyol félszigetet, a vigói öbölbe ért s itt a száraztól sokkal távolabb hatolt be a sík ten­ gerbe, mintsem menekülésre gondolni is lehe­ tett volna. A n n á l kevésbbé pedig, mert egy­ szersmind oly mély vizrétegekbe szállottak alá, honnan a Nautilus nélkül . a vizszinre fölvero-ődni teljes lehetetlen lett volna. Mind­ erről Aronnaxot, a mint nyugtalan várakozás­ ban egyedül ült a hajó szalonjában, az iránytű s a manométer meggyőzte. Egyszerre a hajó megállt. Mélyen ült, közel a tenger fenekéhez. Kevés idő múlva halkan még alább ereszke­ dett s csöndesen a fenékhez ütődve, ott meg­ állott. M i t akarhatott? E perezben megnyilt a szalon ajtaja s Nemo kapitány állott Aronnax előtt, ki csak nehezen rejthette el előtte zavarát. A kapi­ tány fesztelenül közeledett 8 oly barátságos

503 arczczal, hogy a tanár egészen megnyugodott a felől, hogy a szökési tervről nincs értesülve. — „ ö n t keresem tanár u r , " — monda. — „ J á r t a s - e ön a spanyol t ö r t é n e l e m b e n ? " — „Kevéssé," — felelt ez, meg nem fog­ hatva a kérdés czélját. Mint emlitve volt, a vigói öbölben voltak, a hol 1702. október 22-kén C h a t e a u x - R e n a u d franczia tengernagy, X I V . Lajos unokájának, a spanyol trónra ültetni szándékolt V . F i l e p n e k , a hadfolytatásra szükséges temérdek kincscsel rakott 23 hajójával, a küldeményt meggátolni akaró és sokkal tetemesb angol tengeri erő elől meghátrálva, e körül fogva, kincses hajóit elsülyesztette inkább, mintsem az ellenség kezére jussanak. E történeti eseményre czélzott Nemo kapi­ tány s azt nagy tájékozottsággal részletesen elbeszélte vendégének. Épen azon a pontján voltak a tengernek, a hol ez törtónt. S kinyitva egyszerre a szalon üvegablakait záró vasleme­ zeket, oda vezette vendégét: hogy nézzen ki a tengerbe. A látvány, mely szemei elébe t á r u l t , a meglepetés fölkiáltását csalta ki belőle. A tenger-fenék setéteégét villanyos fény sugárzása oszlatta el A fövenyes fenék tiszta és egyenletes. A hajó személyzetéből mintegy húszan, buvárkészületeikbe öltözve, a fenéken heverő tört hajóromok közt sürögtek. Nagy ládák tartalma, arany és ezüst rudak, d r á g a kövekés gyöngyök, egész királyi kincs, kiöntve feküdt előttök s ők azokat a hajóról magukkal hozott szekrényekbe r a k t ' k be. A Kréta-sziget melletti talány m e g volt fejtve. í m e a kincstár, a bank — vagy legalább egyike azoknak, — a melyekből Nemo kapi­ tány mesés kincseit m e r í t e t t e , időről időre föl véve belőlök annyit, a mit hajója elbirhatott. S hova fordította? K i t u d n á megmondani? D e minden jel, s Nemo kapitány egész jelleme azt tette valószinüvé, hogy emberies czélokra, szabadsági törekvések gyámolitására,elnyomott népek s fajok érdekében. Kétségkívül a köze­ lebbi küldemény is a krétai fölkelés segélyezé­ sére ment. . . . A vaslemezek újra bezáródtak 3 a sötétség eltakarta Nemo kapitány kincstárát a vigói öbölben. Másnap, február 19-kén, midőn a tenger színére fölbukkantak,sehol sem látszott száraz, a legkisebb sziget sem. A z Atlanti-oczeán sik vizén voltak s gyöngén görbülő délnyugoti irányban haladtak, többnyire a viz színén vagy csak csekély mélységekben. A hosszúság 16", 17' s az északi szélesség 33°, 22'-ét m u t a t t a a tér­ kép, ötven mérföldnyire a legközelebbi száraz­ tól. Ezúttal menekülésre gondolni t ö b b é n e m i s lehetett. E s t e 11 órakor, midőn Aronnax tanár épen feküdni készült, Nemo kapitány lépett a szo­ bájába. — „ E g y ajánlatot tenni jövök önhez ily késő órában," —monda. — „Nappali fény hatása alatt látta ön m á r a tenger fenekét; nem volna-e kedve most éjjeli setétben tenni egy vizalatti kirándulást?" A tanár természetesen kapott rajta s azon­ nal a buvár-öltözőbe léptek, hol minden készen volt a szokott módon való felöltözésre. Csak az lepte meg a tanárt, hogy a készülékek közül a Ruhmkorff-féle villanylámpa ezúttal hiányzott, holott ő ugy vélte, hogy éjjel arra még sokkal nagyobb szükségük volna, mint máskor nappal. Nemo kapitány azonban m e g n y u g t a t t a : „ M e g fog győződni,— monda,— „hogy nélkülözhetjük s nem is vehetnők h a s z n á t . " — E z a l a t t felöltöt­ t é k a kaucsukmezt, s midőn most az üveg á l a r ezu buvár-fövegeket is fejökre tették, többé kérdést s feleletet sem válthattak. Nemo i n t e t t a tanárnak, hogy kövesse. E z csak most v e t t e észre, hogy ezúttal minden kiséret nélkül csak ketten indulnak a veszélyes ú t r a . De sokkal na<*yobb bizalma volt a kapitány nemeslelküségében és ügyességében, semhogy m a g á r a nézve bármi veszélytől is t a r t o t t volna. A vízbe ereszkedtek s csakhamar feneket értek. A talaj érezhetőleg hegynek emelkedett. A tenger vizét éjféli setétség boritotta (esak uo-yan éjfél is volt) — de N e m o , kezével bizo­ nyos irányba m u t a t o t t , hol némi halványan pirosló fény d e r e n g e t t a távolban, mint a kelő hajnal a ködben,vagy éjjeli tűzvésznek a látha­ tárra fölverődő pirossága, rengeteg távolban. Egyenesen a b b a n az irányban indultak. N e m o

504

VASÁRNAPI UJSAG.

XXI. ÉVFOLYAM. -

32. SZÁM.

kapitány elől, Aronnax szorosan u t á n a . H e g y e t Aronnax. — „Mi ez eltemetett világ? e romba másztak, mely hova tovább mind meredekebb dőlt tenger alatti v á r o s ? " De bár kérdését szavakba önteni nem volt lett; szeges végii botokkal segítettek magukon a — Dráma a tengeren. A „Napóleon Camanehéz járásban. Nem mély vizréteg borította 8 módjában, Nemo k a p i t á n y megértette v a g y i s rero" olasz hajó június 8-kán indult el Makaóból világosan ki lehetett venni, hogy s ű r ű nehéz kitalálta, mert föltette azt. S egy darab k r é t a ­ negyven embernyi legénységgel A hajó fedélzetén eső csapkodja a viz felületét. Sajátságos hatást követ fölragadva lába elől, a fekete bazalt 663 kuli volt, kik mint munkások Makaóba akartak sziklalapjára e szót irta oda: tett ez az eső a tengerben. szegődni. Volt azonkívül a hajón mintegy 8000 láda Félórai menet u t á n a talaj sziklás hegyi tüzjátékszer. Két napi utazás után a hajó tolmácsa ATLANTIS. ú t t á vált s nehezebb volt a mászás. Köröskörül azt fedezte föl, hogy a khinai kivándorlók össze­ E szó egyszerre világot gyújtott a tudós villófényü ázalagok milliárdjai lepték el a hegy­ esküvést szerveznek abból a czélból, hogy a hajót oldalt, s visszapillantva látszott még a N a u t i - tanár ágyában. A P l a t ó Atlantis-a, a Theopomhatalmukba kerítsék. A kapitány azonnal bilincsre pos Meropisa, ez elsülyedt világrész és város, . lus villanyfénye. E l ő l , a hegy tetején, egyre vereté s a hajó alsó részébe vitetó a lázongó kulik erősebben verődött föl az a piros fény, mint az melynek létezését Origenes, P o r p h y r i u s , H u m • felét; de másnap valamennyi a fedélzeten maradt bolt tagadják s a mesék világába utasítják, — északi fény sugárzása. Mindez e g y ü t t a R u h m kuli minden tárgyat, a mivel támadni lehetett, hatal­ korff-féle l á m p á t csakugyan nélkülözKetővé ellenben Posidoniu3, P l i n i u s , A m i a n u s M a r mába kerítette, fölfegyverkeztek továbbá késekkel, tette. A z u t egyre jobban világosodott. Villany- cellinus, Tertulian, Scherer, Buffon valónak baltákkal stb. s a hajó-legénységre rohantak, a tartják: itt állt szemeik előtt, kétségbevonha­ özön, v a g y egy tengeralatti vulkán működése mely puskákkal és pisztolyokkal tüzelt a láza­ okozta-e? A r o n n a x nem birta eldönteni. T ü n e t tatlanul. E z h á t a régiség ama kontinense, dókra. Erre a kulik a hajó előrészén csoportosul­ . • volt-e, vagy valóban égett ott valami a vizek Á zsián és Afrikán kívül még tak, azt fölgyújtották; ezzel a legénységet kény­ alatt? hiába h á n y t o r g a t t a magában e kérdéseket, u t i társával pedig nem közölhette, mert a b u v á r - l é t e z e t t , melyet — a karthágói hajósokon szeríteni remélték arra, hogy a tüz oltására a szi­ kivül — a többi népek csak bizonytalan rege vattyúkhoz menjen; e megszakítás közben azután fÖvegben lehetetlen volt minden szóváltás. A sziklás hegy oldalú mély árkok, m i n t ­ g y a n á n t ismertek; melyet a tenger e merész a kulik kiszabadították volna fogolytársaikat és igy aztán könnyen bánhattak volna el a több helyen egy barázdák vonultak végig, lefelé, mint viz- Kolumbusa, Nemo kapitány újra fölfedezett! működő matrózokkal. A kapitány átértette a ter­ E kontinensből, melynek létezéséről Solon mosások a szárazi hegyeken. De Nemo k a p i t á n y jól ismerte e setét hegyi utat s minden ösvényét — 8 utána P l a t ó — csak a saisi bölcsek beszé­ vet és semmit se tett a tüz oltására, hanem gyorsan és szorosát. Olykor kezét vagy botját nyújtotta déből értesült, egy tenger alatti katasztróf, vizre bocsáttatá a sajkákat, a melyeken a legénység egy részével megmenekült. Néhány mat­ mely az egészet elsülyesztette, csak legfőbb t á r s á n a k , segítségül a kapaszkodás­ róz, az orvos, a raktáros és a tolmács ban, mig maga teljes biztossággal ha­ habozásuk folytán visszamaradtak; nem ladt előre. L e d ö n t ö t t v a g y talponálló akadályozhatták, hogy a tüz a robbanó erdők s fatörzsek kövületei szegélyez­ anyagokat érje — a hajó légbe repült, ték az utat, torlódtak m e g a hegyszavele együtt a zendülők és a legénység sze­ kadékok mélyületeiben. E g y özönvíz rencsétlen tagjai, kik a hajón maradtak. előtti, most m á r eltemetett élő világ romjai. Közeiket az élő algák és ten­ — A zsidók Egyptomban és a pusz­ geri növények dús természete töltötte taságban. Korunk egyik legtudományobe. K i festhetné le, ki í r h a t n á le e lát­ sabb egiptológusa, Henry Brughs bey, a vány megkapó újdonságát, határtalan kairói közös ingyen-iskolák alelnöke, azt nagyszerűségét, megdöbbentő rémie­ a kérdést, hogy mikép vonultak ki a t e k ? Az ember azt h i n n é : álmodik, Zsidók Egyptomból és mily bánásmódban oly szeszélyes, a földi valóságtól oly részesültek ebben az országban, beható elütő v o l t ' e t á j , s mégis igaz, kézzel vizsgálatok tárgyává tette és ezen az utón fogható minden. azon meggyőződéshez jutott, hogy az ama K é t órával a Nautilusról való el­ korból fönmaradt papyrus-tekercsek és indulásuk u t á n az erdőség végére értek föliratok a bibliai adatokkal egybehang­ s száz lábnyira fejők fölött merede­ zanak. így a lüttichi múzeumban föltalált zett a sziklabércz orma. Most halak papyrus-tekercs azt mondja: „hogy egy sűrű raja fészkelt e kő-halmok r e p e ­ irnok a hebraensok között, a kik köveket déseiben s százanként riadozott föl lép­ hordtak a ramzegi nagy erődítési müvek­ teik zajára. Óriási tengeri pókok és hez, havonként búzát osztatott szét:" rákok csodacsoportja szeldelte a vizet Egyéb tekercsek megerősítették, hogy a 8 rémitette a hozzá szokatlan utast. D e várost I I . Kamzes építette. De sőt egy egy sem látszott ellenséges szándékot dicskölteményt is föltaláltak Ramzes vá­ forralni az idegen jövevény — a földi rosára , mely lapjainak egyik oldalán ember iránt. kimutatást hoz a kőműves munkálatokról, A z erdőből kiérve a sziklakövü­ a melyből kiderül, hogy a hebraeusoknak letek más alakot látszottak váltani. katonai fölvigyázat alatt naponként bizo­ M i n t h a nem a természet, hanem em­ nyos számú téglát kellett szolgáltatniok. beri kezek építményei volnának — Hasonlóról emlékszik meg tudvalevőleg romokban. Gömbölyű bazalt oszlopok a biblia is. A brit múzeumban levő papyfélig ledőlt kupolákat tartottak, ma­ rustekercs szerint egy egyptomi hivatal­ gas falak meredeztek, megrongáltan is nok vállalkozott a megszökött rabszolgák m u t a t v a egykori templomok és paloták üldözésére. A zsidók a pusztaságot akar­ alakjait. A r o n n a x elképedve állott meg ták elérni, Ramzesből Szukoth, Etham közöttök; lebilincselték figyelmét. De UTAZÁS A TENGER ALATT: A vulkán működésben, a viz alatt nem kérdezhetett semmit s kalauza és Migdol felé sietvén, mely helyeket a csak előre intett a m á r közeli orom biblia szintén megemlít. A bibliai ada­ felé, m i n t h a m o n d a n á : Excelsior! — tok a zsidók utazásáról a pusztaságban F ö l e b b , fölebb. Kifáradva, utolsó erőfeszítéssel magaslatait h a g y t a fenn a viz alatt. E csúcsai szintén egybehangzanak az emiitett és hasonló eltérték a t e t ő t . Visszapillantva, alig 7—800 az elsülyedt világrésznek, ma M a d e i r a , az okmányokkal. így áthaladtak Shuz pusztáján, lábnyinak látszott az elhagyott fenék f ö l ö t t ; Azórok, a K a n á r i szigetek, a Zöld-fok szi­ mely a Közép-tenger és a szuezi öböl között fek­ de a viz-elem perspektívája meg is csalhatta getei neveket viselnek; mig a völgyeikben szik. Ezeken a vidékeken, a mint Strabo és a hozzá nem szokott szemet. állott városokat az Atlanti-tenger örök árja Diodor elbeszélik, gyakran fordulnak elő veszé­ lyes tengeráradások, melyek egyszer teljesen tönkre E l ő l azonban, minő látvány nyilt meg borítja. tették Artaxerxes perzsa király hadseregét. A szemeik előtt! A h á t r a h a g y o t t n á l sokkal m é ­ A h , ha oda leszállhattak volna! H a a zsidóknak keserű vizei Mára mellett a szuezi lyebb és szélesebben terjedő völgyöböl — egy tüz-elem forrongása, s a buvárkészülékökben vulkán óriási k r á t e r e . A vulkán működésben, magukkal vitt csekély levegő-készlet fogyatéka keserüsó-tavak; Elim helysége, a hol táboroztak, a viz alatt. L á n g o k a t — a vizben — nem szór­ egyaránt nem tiltotta volna, közelébe h a t o l n i ma Ein Musa névvel bir, és miután megkerül­ hatván, csak izzólávát s kénes gőzök sustorgó ez elsülyedt világnak, benézni titkaiba. A hold, ték a szuezi földszorost, ugy vonultak a Sinai he­ rohamait o k á d t a , m e g t ü z e s e d e t t köveket haji­ mely e perczben fölemelkedett mögöttük s a gye felé. gálva a levegőben. D e ez izzó láva és gőzök is vízrétegen áteregette sugarait : az benéz­ — „A kétfejű csalogány" férjhez megy, irja egy csodás, a viz alatti t ü z j á t é k pompájával h e t e t t s bűvösen világította meg a tenger­ egy franczia lap. A boldog vőlegény természetesen világították be a setét mélységet, melyben alatti tájt. excentrikus angol, kinek állítólag roppant vagyona egy eltemetett város romjai fehérlettek e p á ­ Nekik azonban vissza kellett térniök. M é g van. A lakzi Petrarka ós Laura városában, Avigratlan világítás sugárözönében. E g y akropolis ledöntött oszlopai hevertek itt, fönnállva m e ­ egy búcsúpillantást vetettek a gyönyörű l á t ­ nonban fog megtartatni. Hanem a boldog házas­ redeztek amott. Ember-előtti építészet saját­ ványra s azzal visszafordultak. Gyorsan eresz­ ságnak mégis áll valami útjában, és ez az, hogy Avignon polgármestere előrelátásból kérdést inté­ i g 0 8 alakzatai bilincselték le a b á m u l a t o t . k e d t e k a nehezen megmászott hegyoldalon alá Közöttök patakokban foly az izzó láva h ö m ­ s a Nautilus villanylámpája mint vezércsillag zett a főtörvényszékhez Aixba, hogy vájjon megen­ pölygő árja. Ok pedig fönállottak, elérhetet­ vezetése után — mire a hajnal szürkülni kez­ gedheti-e ez egybekelést a nélkül hogy bigamiához segédkezet nyújtson. A szerelmes pár türelmetlenül lenül, a setét bérez magaa ormán a néma elra­ dett, ismét a Nautiluson voltak. (Folyt. köV.) várja a törvényszék válaszát. gadtatással merültek el e hallatlan csodák szemlélésébe.

Egyveleg.

— „Hol vagyunk?" — kérdezte magában

AUGUSZTUS 9 1874.

VASÁRNAPI Ú J S Á G .

505

A tanári testület tagjai ugy értesitik a tu­ év végére már százra szaporodott az ajánl­ Budapest jótékony intézetei. dakozódót, hogy ez ifjú leányokat szor­ kozó tagok száma. A minisztériumhoz galmasabbaknak, tudvágyóbbaknak, tanu­ fölterjesztett alapszabályok megerősítése X I X . Az országos nőképző-egylet. lékonyabbaknak tapasztalták, mint fiu után, 1868. márczius 23-án megtartatott az alakuló közgyűlés, melyen Veres Pálné Oly mozgalom megismertetéséhez növendékeiket. kezdek, mely kilátást nyújt, hogy néhány Csak az a tájékozatlan, ki nem tudja elnökké, Teleki Sándor grófné alelnökké, évtized leforgása múlva szebbé, nemesebbé fölfogni, hogy a rendszeresen vezetett Szathmáry Károlyné pénztárnokká, Kübiemelkedettebbé teszi társadalmi életünket. tudományos képzés az ember összes szel­ nyi Vilmosné ellenőrré s Tóth József jegy­ Ha majd a nőnem nemcsak külső- diszt, s lemi erőit emeli; csak az az örökké hihe­ zővé választattak. Az egylet alapszabályai értelmében, veleszületett jószivet hozand a családnak tetlen Tamás, ki a szellemi erő szükség­ melyek egyik pontja szerint az egylet és társadalomnak, hanem e tulajdonait szerű nyilatkozatában nem akar hinni; czélja: a nőknek alaposabb és magasabb szélesebbkörü ismeretek szerzése, az ész mihelyst azon erő nők birtokában van: miveltségre, valamint közhasznú ismeretek alapos kiképzése s az itélőtehetség erősbi- csak az fogja tagadni a nők tudományos tése folytán emelkedett világnézettel, józan képzésének a társadalomra gvakorlandó szerzésére alkalmat nyújtani, s e végből iskolát fólállitani, — mind járt a következő idealismuson nyugvó nemes kedélylyel is nemesítő hatását. De a ki tudja s tapasz­ év őszén megnyitá nőnevelő-intézetének párositandja: mily előnyösen megváltoz­ talta, hogy az ismert szellemi erő, melyből első osztályát. Az intézet tantervének ki­ tatja ez a családokban a gyermekek neve­ minél többje van valakinek, annál hatal­ dolgozásában Gönczy Pál miniszteri taná­ lését s ez által mily nagy hatást fog gya­ masabb a maga és mások ja vára működni; a ki tudja, hogy a szellemi erő s annak csos ur gyámolitá az egyletet szakférfiúi korolni a társadalom nemesbedésére! tanácsaival. Az osztályok évről évre sza­ Szép ábránd, csábító légvárak! — nyilatkozata oly szükségszerűen föltétele­ porodtak, s a jövő iskolai évre az utolsó is mondja tán egy némely úgynevezett zik egymást, mint az ok az okozatot: an­ fblállitattván, következő tagozatai lesznek g y a k o r l a t i észjárásu vagy konzervatív nak a legszebb reményeket kell kötnie a az egylet minta-intézetének: 1) Egy 4osz­ gondolkozású olvasóm. Czáfolatul s annak nők azon magasabb tudományos kiképzé­ tályú e l e m i , 2) négy osztályú p o l g á r i , bebizonyitásául, hogy nálunk ez eszme séhez, melyet az országos nőképző-egylet s 3) két osztályú f e l s ő iskola. Tervben már valósulni kezd, hogy mag van el­ budapesti intézetében meginditott. van még ezek mellé egy gyermekkert E mozgalom megindítója hazánkban felállitása is. Az elemi és polgári iskolák a hintve, melyből lombba boruló s virágait is meghozott fa fejlődött, melynek a közel Veres Pál nógrádmegyei alispán neje, népoktatási törvény kivánahnai szerint jövőben már gyümölcseit is meglátjuk,— V e r e s - B e n i c z k y H e r m i n asszony, vannak berendezve, azonban folytonos hivatkozom az o r s z á g o s n ő k é p z ő e g y - egy emelkedett lelkű, széles látkörü s fá­ tekintettel a fölöttük álló felső iskola igé­ radhatatlan tevékenységű nő; ki megmu­ nyeire. A felső iskola tantárgyait föntebb let leánynevelő-intézetére. A nők nevelése nálunk a legújabb idő­ tatta, hogy a nő nemcsak aprólékos intri- a vizsgálat leirásánál nagyrészben előso­ kig nagyon el volt hanyagolva. Számukra gák szövésére képes, mint sokan állítni roltam. Az osztályok Bzaporodtával évrőlcsak elemi vagy legjobb esetben polgári szeretik, hanem képes a közjó előmozdítá­ évre emelkedett a növendékek száma is. nyilvános iskolák voltak fölállítva, me­ sára czélzó nagyobbszerü tervek alkotá­ Az első évben 12, a harmadikban 71, a lyekben a tudományok elemein vagy né­ sára sazok életbeléptetésére is. A 60-as legközelebb lefolyt ötödikben már 123 évek derekán, midőn nemzetünk tevékeny­ volt a növendékek száma. A harmadik mely gyakorlati szakismereteken kivül sége uj életre ébredt, — Veres Pálné évben (1871/ ) jónak látta a választmány semmit nem tanultak. A magán nevelőin­ 2 nőnevelésünk elhanyagolt állapotára gon­ benlakással is összekötni az iskolát, hogy tézetek tárgysorozatában megvolt s meg­ dolt. Ugy volt meggyőződve, hogy a las­ igy vidékiek könnyebb szerrel részt vehes­ van ugyan egynémely fölsőbb tudomány sabban haladó állami intézkedések bevá­ senek az oktatásban. A múlt évben már c z i m e : de itt alapos tanításról szó sem rása előtt maguknak a nőknek kell társa­ 43 benlakó növendék volt. Az intézetben lehet. Előbbkelő családaink külföldről dalmi utón megkezdeni a gyors reform­ hozott gouvernante-ok által neveltetik munkálatokat. Ily czélból egy hirlapi a nevelés és háztartás ügyeit, szóval a leányaikat, kiknek maguknak sincs alapos czikkben fölhívást intézett a magyar nők­ család-anyai szerepet egy okleveles igaz­ képzésök, s kik nemzetiségi, sőt gyakran höz a nőnevelés elhanyagolt ügyének föl­ gatónő viszi, ki mellett még az intézetben erkölcsi tekintetben is roszul hatnak. — karolására; majd egy röpiratában: »Néze- benlakó két nevelőnő működik. A jelenlegi A nőnek nincs szüksége, de nem is képes t e k a n ő i ü g y é r d e k é b e n * bővebben igazgatónő D u s ó e z k y K á r o l y n é , szül. a, fiúgyermekéhez egyenlő magasabb tu­ fejtegette a nőnevelés rendszeresítésének Hoffmann Hermin asszony, ki mig egy­ dományos kiképzésre — ez az átalános szükségét. Előadja ebben, hogy a nőneve- részt anyai szeretettel csatolja magához a növendékeket, másrészt szigorával a leg­ nézet. lésjavítását követeli a nőnem saját érdeke, nagyobb rendet, fegyelmet és tisztaságot A multak előitéletein nyugvó eme né­ a családok boldogsága, s az állam előreha­ tudja föntartani az intézetben. zettel s az átalános szokással szemben ladása. »A hiányos nőnevelésnek, — ugy minő más kép tárult föl az előtt, ki a múlt mond egy helyen, — természetes követke­ A polgári és felső iskolában az elmé­ hó utolsó napjaiban, a zöldfa- és szerb- zése, hogy a nő csak ritka esetben van képe­ leti tantárgyak tanítására, a német és fran­ utczák szegletén fekvő házban az orsz. sítve az élet sokoldalú föladatának megol­ czia nyelv kivételével, — a pesti gymnánőképző-egylet leánynevelő - intézetének dására, mely rá mint feleségre, gyermekei ziumok legjelesebb tanárai vannak meg­ vizsgáit meglátogatta. Tizenöt-tizennyolcz legvalódibb nevelőjére, háztartásának veze­ nyerve. A múlt tanévben tanítottak : éves leányok képeznek diszes kört a tőjére s gyakran mint apátlan gyermekek Baranyovszky J., dr. Cherven F., dr. terem közepén s adnak értelmes felele­ egyedüli fbntartójára várakozik. Ismeretek Corzán G., Fekete J. az állam-gymnázium, teket a művelődés történetéből, anthropo- minden foglalkozásra jobban képesítenek. — Lehr A., Torkos L. az ág. hitv. gymlogiából, logikából, psychologiából, neve­ Ismeretek szerzése azonban időt igényel. názium,—Baráth F., Bihari P., CsikyK., lés- és oktatástanból, aesthetikából, magyar Ne vonjuk el serdülő leányainkat oly ko­ Vámossy M. a helv. hitv. gynmázium ta­ irodalom történetéből, természettanból, rán tanulmánvaiktól, de tekintsük őket nárai. A tanárok maguk közül évenként egy igazgatót választanak. Az első igaz­ számtanból, statisztikából, nyelvekből. Arczaik égnek a vágytól, hogy minél többet legkevesebb 18 éves korukig tanulóknak gató Gyulai Pál volt, ki akadémiai titkárrá mutathassanak föl a hallgatóság előtt az s csak akkor lépjék át a társadalom kü­ lett választatása előtt két éven át tanított szöbét, midőn kedély és értelem tekinte­ aesthetikát és magyar irodalomtörténetet elsajátított felsőbb tudományokból; sze­ tében kellően ki vannak mivelve, s képe­ ez intézetben. A franczia és német nyelvet meikben nemes önérzet csillog, a szellemi sítve vannak egy család értelmes központ­ s kézi munkákat nők tanítják. — Az egy erő érzete, s a látkörük tágulta fölötti jává válni s annak boldogságán sikeresen teremben egyesitett 4 elemi osztályt nemes büszkeség. Jelen van a vizsgálaton Kmetty István, a budai állami-praeparanországos nevelésügyünk vezetője, a közok­ munkálni.* Ezen eszmék alapján jött létre az orsz. dia jeles képzettségű és sikeres tanmodoru tatási miniszter, s megelégedéssel távozik; nőképző-egylet. Az inditvánvozó meghí­ volt tanítványa, és Herczog S. kisasszony a megjelent szakférfiak, ha hallatnak is vása folytán 1867. május 24-énPesten 22 vezeti. Ez intézet iránya lényegesen külön­ egyre-másra saját körükben bíráló szava­ nő (neveik az egylet évkönyveiben olvas­ bözik az előbbi czikkünkben ismertetett kat, de átalában elismerik az intézet he­ hatók) gyűlt össze előleges értekezletre. nőipariskoláétól. Mig ez utóbbi inkább reá­ lyes irányát; a zöld asztal körül s a hall­ lis utón járva s túlnyomókig szakismerete­ Az összegyűltek lelkesedéssel tették ma­ gatók soraiban ülő művelt nők boldognak ket közölve, közvetlenül akarja képesiteni gukévá Veres Pálné eszméit a nőnevelés­ mondják azt a kort, melyben a fiatal leá­ a nőket a munkára: addig a nőképző-egylet nyok ily tudományos kiképzést nyerhetnek, ről, s az ezek foganatosítására alakulandó a minőben nekik még nem lehetett részök, n ő k é p z ő - e g y l e t tagjává lettek. Az ml

'

AUGUSZTUS 9. 1874.

506 intézetében tulnyomóbb a humanistikus irány, s a tudományos ismeretek közlése á t a l á n o s m i v e l t s é g r e czéloz, s csak ez által közvetve akar a munkára képesi teni. A fiu-iskolákhoz hasonlitva az a gymnáziummal, a noipariskola a kereske­ delmi s egyéb szakiskolákkal tehető pár­ huzamba. Ezek szerint a nőképző-egylet intézete főleg a vagyonosabb polgári és földbirtokos családok, a noipariskola fői e g a szegényebb sorsú családok igényeinek felel meg. Egy ily nagyszerű nevelési gépezet föntartása természetesen sok pénzbe kerül. Tagdijakból, gyűjtésekből, adományokból tan- és ellátási pénzekből 7 évi rövid fönállása óta mintegy 100,000 forintot vett be az egylet, mely összegből több mint 60,000 forintot fordított nevelési czélokra. Jelenlegi 37,950 forintnyi alaptőkéje egy tulajdon ház építtetésére van szánva. De bármily égető is a szükség, hogy az inté­ zet eg) r saját czéljai szerint berendezett épületben legyen elhelyezve, az alaptőke aránylagos csekély volta a bizonytalan jövőbe halasztatja el e szükség betöltését. Az egylet múlt évi kiadása csupán a tan­ erők fizetésére, házbérre és a benlakók ellátására 28,931 forint volt; bevétele tan­ dijakból s ellátási pénzekből 21,594 forint; e szerint áz egylet 7337 forinttal pótolta a tanintézet föntartására szükséges összeget. 1872-ben volt az egyletnek az ország minden részeiből 373 tagja, köztük 88 száz-forintos alapító; 178 öt-forintos igaz­ gató, s 107 három-forintos rendes tag. — Az adományok közt legjelentékenyebb az államé, mely 1870 és 71-ben évenként 1000 forinttal, azóta évenként 5000 forint segélylyel járult az intézet föntartásához. A gyűjtésekben a választmány élén kifáradhatatlan buzgalmat s nagy találékony­ ságot fejt ki az alelnök, Teleki Sándor grófné. Templomi gyűjtéseket, bálokat, tombolákat, hagversenyeket, irók és tu­ dósok közreműködésével tudományos föl­ olvasásokat rendez. Az egylet pénzeinek kezelését lelkiismeretes pontossággal s szakértelemmel G ö n c z y P á Iné, több év óta egyleti pénztárnok, viszi. Az egyletnek jelentékeny bevétele van a növendékekért fizetett tan- és ellátási dijakból is. Benlakó növendék a teljes ellá­ tásért és tanításért egy tíz hóból álló isko­ lai évre fizet az elemi iskolában 380 forin­ tot, a polgári és felsőiskolában 400 forin­ tot. Bejáró növendékek 50, illetőleg 70 forintot fizetnek egy iskolai évre. A zon­ gora, táncz, tornászat s angol nyelv, mint rendkívüli tantárgyak, külön díjazás alá esnek. Egészen vagyontalan szülők gyer­ mekei, különösen árvák díjmentesen is taníttatnak, sőt a körülményekhez képest díjmentes benlakók is vétetnek föl az inté­ zetbe. Az intézetet naponként sorban látogat­ ják a választmánvi tagok, hogy ott a rend­ nek, tisztaságnak ellenőrzői legyenek. Az elnöknő sokszor hónapokra bejön a fővá­ rosba vanyarczi birtokáról, eljár az intézeti előadásokra, hogy saját közvetlen tapasz­ talatai szerint vezethesse az intézet főfelü­ gyeletét. Vajha sikerülne az egyletnek. — mint alapszabályaiban a szándék érintve is van, — fiókegyletek alkotása által minden tekintetben közhasznú működését hazánk nagyobb vidéki városaira is minél előbb kiterjeszteni.

VASÁRNAPI Ú J S Á G . Hosszura nyúlt, de az egylet jelentő­ ségteljes működését mégis csak röviden s szakgatottan vázoló ismertetésemet Veres Pálné emiitett röpiratának szavaival — azokat ő reá magára s az ügyért buzgól­ kodó társaira vonatkoztatva, — végzem be: »Áldás szálljon mindazokra,kik erejök és tehetségűk szerint hazánkban a nők ügyét lelkesedéssel és föláldozással segítik sikeres eredményhez.« Komáromy Lajos.

A hódmezővásárhelyi ref. lyczeum másfélszázados ünnepélye. A z aranykalászszal ékes rónaság eme nagy városa, melynek közmondásos csöndjét f. hó 2-án ünnepi lárma verte föl, gazdagságáról országszerte ismeretes. A magyar példaszó szerint az ördög mérte itt a mérföldet, akkor is kötele szakadt; „jász esőnek" vulgo futó­ homoknak, mely ma itt, holnap ott, roppant határában nyoma sincsen, de aztán az olyan vásárhelyi lakos is ritka ám, a ki mikor reggel fölébred, azt mondja a feleségének, hogy „hoczide anyjuk a kis t a r i s z n y á m a t : hagy' őtözzem föl!" nyakába ölti a kis tarisznyáját, aztán föl van öltözve. Beszélik, hogy egy paraszt j o b b á g y az utolsó török h á b o r ú k o r I I . Józsefnek egy szavára 30,000 forintot húzott ki a ládafiából; tény, hogy a városnak 14 négyszög mérföldnyi határa van. De a mai megváltozott világban ez maga nem érdem, mint volt évszázadokon át, — napjainkban nem csupán a termékeny sík, mely dönti az életet, hanem az emberi ész, mely józanon tudja használni, mely eleget tesz maga­ sabb kívánalmaknak, — az dönti el a közerő súlyát. N a g y megnyugtatásunkra szolgál, hogy áldott alföldünk e városa igyekszik is eleget tenni arra nézve, hogy létezése az egész ország közjavával legyen összefüggésben. A z az ü n n e ­ pély, melyre egybeseregeltünk az ország min­ den részéből: másfélszázados főgymnáziumi j u b i l a e u m , hirdetője másfélszázéves csöndes, de áldásos munkának. A z ünnepély reggeli fél kilencz órakor kezdődött a hatósági küldöttek és vidéki vendé­ gek fogadtatásával. Világi részről D a n i Ferencz a város főispánja, Rónay Lajos Csongrádmegye főispánja, a magyar t u d . akadémia részéről Ballagi Mór rendes t a g 8 még egynéhány érdek­ lődő ur volt jelen. A z egyházi részről a szereplőkön kivül ott l á t t u k még Hajnal Ábel, Kiss Áron, Nagy I s t ­ ván, O s v á t h I m r e , P a p G á b o r espereseket, Szalay,Filó Lajos, Szőlősy A n t a l , Garzó G y u l a , Szegedy, stb. lelkész u r a k a t és még számos kitűnőséget. Kilenczkor az uj templomba vonult a me­ net, hol Révész Bálint tiszántúli püspök ur mondott érzékeny imát. A megnyitó beszédet Miklovicz Bálint itteni lelkész ur t a r t o t t a . Fölemiitette, hogy Vásárhelynek mennyire a maga erején kellett fóntartani ily hosszú idő alatt iskoláját, mily fokozott áldozatkészség kell a r r a , h o g y a kor fokozott kívánalmainak meg tudjon felelni. A gymnázialisták karéneke után F u t ó Mihály igazgató tanár tartotta fölötte érdekes fölolvasását a lyczeum történetéről. P r o t e s t á n s egyház és iskola egykorúak, s igy e városban is m á r Szegedi Kiss István, V á ­ sárhely reformátora is kétségkívül alapított az egyház mellé iskolát, mely azonban csak 1724ben lett valami algymnázium-féle intézetté. Azóta, sok viszontság után is, szakadatlanul fönnáll, s már 1764-ben első érettségi vizsgáját is megtarthatta. Szűk terünk nem engedi meg, hogyejeles fölolvasásból egyebet is kiemeljünk. Lechner László tanár és a „Hódmezővásár­ hely" czimü hetilap szerkesztője alkalmi köl­ teményeit is csupáncsak megemlítjük, hogy minél elébb átmehessünk az ünnepély fénypont­ jára, Szeremley Samu magyar író és itteni ref. lelkész zárbeszédére. Sajnos, hogy közbejött családi gyász miatt a szerző helyettest volt kénytelen állítani, de azért igy is erőteljes h a n ­ gon olvastatván föl az eszmedús beszéd, a j ó akusztikájú templomban nagy élvezettel hall­ gathattuk. Nem köznapi modorú, elcsépelt frázisokkal tömött beszéd volt ez, hanem mindig az igazi nyomon járva, tiszta stylusa és kivált őszinte­ sége által t ű n t ki. Mindennapi tapasztalat —

VASÁRNAPI Ú J S Á G .

507

XXI ÉVFOLYAM. - 32. SZÁM.

mondotta — hogy egyfelől nagyszerű i n t é z m é ­ nyek buknak meg, míg másfelől j e l e n t é k t e l e n kezdeményezések derék vállalatokká növik ki magukat. A múlt, mely ez iskola történetéből felénk szól, igen szerény. Kifejlett közöttünk erőszakosabb jelenségek nélkül, átélt másfél­ századot a n é l k ü l , hogy távolabbi helyeken ugyszólva észrevétetett volna. De épen e zajta­ lan, e természetes fejlődés mutatja, hogy foly­ tonosan működő okoknak kellett itt létezniök, melyek létrehozhatták és fönntarthatták ezt az iskolát. A mi i n t é z e t ü n k e t magából szülte, az n protestantismus volt, melyben két fő eszme: a szabadság és az igazság nyert kifejezést, s mivel ez a kettő a korlátokat el nem szenvedheti, reá nézve világi önérdek csak alig-alig létezett. I n n e n van, hogy iskoláinknak is sokkal több hasznát vették a népek milliói, mint maga a tulajdonképeni prot. egyház. E n n e k a közszel­ lemnek köszönhetjük, hogy a nép ma sokkal többet tud, mint hajdanában. E l é g szűklátkörüség, hogy ma is nem ritkán halljuk fölvetni a kérdést, hogy hát mi hasznát veszszük az ér­ telmi világosságnak, melyet az iskolák terjesz­ tenek? boldogabbak vagyunk-e azért, mert többet tudunk, mint elődeink? Szeremley ur egy k i t ű n ő Íróval felel erre. „ A gondolkodás m i n d e n e k e l ő t t emberré képez; hogy mint ilyen boldog-e? az rajta áll." Majd az alföldi n a g y m a g y a r városok föladatát fejtegette. E l ő a d t a , hogy ezek nem csupán évi termésök learatására vannak hivatva, hanem tartoznak az elvett áldásból meghozni az áldozatot a nemzetiség, a közművelődés és a vallás oltárára, tettekkel czáfolni meg ellenségeink azon r á g a l m á t , m i n t h a a magyarságban nem volna elég szeretet a t u d o ­ mány iránt, s a czivilizált világ szabadságára képtelen volna. K ü l ö n b e n a protestáns egyház valamint eddig nem adott okot ily rágalomra, ugy ezután is mindent el fog követni annak megczáfolására. E reményben nyugodtan vár­ hatja a jövendőt, m e r t nem a véletlen h a t a l m á ­ ban van az, h a n e m a végzet örök törvényétől függ, mely az ember számára szép és dicső munkálkodási tért hagyott fönn. Ezzel vége volt a j u b i l a e u m főrészének, melyről mindnyájan mélyen megilletődve távoz­ t u n k . Déltől d. u. két óráig az afrikai hőség elől menekülve, kiki szives házigazdájával hűvös szállására sietett egy kissé hűselni. A z t á n közebédre j ö t t a sor. E l m e n t ü n k a „ S a s " szál­ lodába, hol jókedélyben, a toasztok zápora eredt meg. Sokat e m l e g e t t é k a magyar Siont, a k á l ­ vinista R ó m á t , vagyis olyat, a mi nincs. Szo­ morú volna, ha magyar ref. egyházunknak Debreczen, vagy illetékesebben, lélekszámszerint Hódmezővásárhely volna központi helye. Mindez csak eszünkbejuttatja Szeitz L e ó egyik m ű v é b e n * egy tul a dunai kálvinista urnák fölhozott mondását, h o g y : „volnának nékünk pápácskáink, csak volnának Rómácskáink." E g y másik t á r g y , mely szintén sokszor került szőnyegre, hogy V á s á r h e l y a m a g y a r s á g vég­ pontja, határvára (egyébként Miskolczot is h a lottuk határvárnak ( I ? ) t i t u l á l n i ) . N e m is mu­ lasztottuk rögtön megjegyezni, hogy magyar embernek e tekintetben szőrszálhasogatónak kell lennie, még könnyelműségből sem szabad ma­ g u n k a t kisebbíteni, hisz' úgyis elég csöpp nem­ zet vagyunk. H á t Makó mit vétett, az a közel 30,000-nyi népességű m a g y a r város, mely egy­ kor e helynek is ne vett adott, neveztetvén H ó d ­ mezővásárhely Makóvásárhelynek. Makó jóval lejjebb esik, és igy nem lehet kihagynunk a számitásból. Mikor m á r teli r a k t u k a z oldalközt, u g y öt óra tájban a Rákóczi-induló t u d t u n k r a adta, hogy mehetünk, s mi a lyczeum u d v a r á r a siet­ tünk, hol Borsy Géza vezetése alatt, m á r javá­ ban folyt a disztornázás. A fiuk igen ügyesek, s a mutatványok válogatottan szépek voltak. Dobszóra masírozott a csapatka, s vezényszóra végezte m u t a t v á n y a i t , melyek közül a mao-as u g r á s egy határozottan ártalmas fajtáján kivül a többi mind edző, testerősitő volt. E s t i fél hétkor népünnepen mulatoztunk, s m a g u n k n a k is k e d v ü n k kerekedett a mint hallottuk a j ó borizü kurjongatást: Kerek a két garasos, Se hossza, se vége; A mi jó kedvünknek is Csak ugy legyen vége. * A Trenk mérő serpenyőiének összetörése. Pest, 8-r. 1791. 58 1.

Csak a kilencz órakor kezdődött zártkörű táncz- gonyája. De most ők is szörnyen panaszkodnak körülövezni a tanitókat, törvénykönyvbe letett mulatság vetett véget Hódmezővásárhely öröm­ a szárazság ellen; rétjeik mind ki vannak aszva, intézkedésekkel igyekeztünk emelni a tan fér­ melyek különben igen jók szoktak l e n n i ; egy­ fiak állását s csak nemrég történt, hogya képvi­ ünnepének. F ö l ö t t e kivánatos, hogy ez ünnep ébresztő szóval minden szorgalmukon most az egyszer selőház, midőn sokak állását a képviselőséggel kifogott az időjárás. Mint kuriózumot megem­ legyen a jövőre nézve, hogy egy 50,000 lelket összeférhetlennek mondta ki, e szabály alól számláló tősgyökeres magyar nép lakta város lítem, hogy egy font burgonya 10 kr. náluk. Vonatunk Pilzennél legtovább időzött, hol kivette az egyetem tanárait. De a törekvés, fölfogva mivelődési magasztos hivatását, emel­ j e n a mostaninál különb lakot a múzsáknak, a mostanában divatozó pilzeni sörnek hazája nemzeti létünk e fő-fő biztosítékait, szellemi legalább is olyat, mely ugy benső berendezé­ van. A várostól balra egy fenyős orom tetején előhaladásunk, anyagi jóllétünk ez oszlopait sére, mint — a mi nem utolsó fontosságú: egy romvár látható; mondták is cseh nevét, de szilárditani, nem állott meg amaz intézkedé­ külső csinra nézve is hirdetője legyen a magyar az én kizárólagos magyar fülem sehogy sem seknél , melyeknek czélja csak a legfőbb miveltségnek. H a a sokfelől igénybe vett fogta meg; a velem utazó cseh azt beszélte róla, egyházközség nem képes e r r e : ott a város, hogy ott valaha Z i sk a tanyázott, a még most tanodák tanférfiait emelni az őket megil­ melylyel kezet fogva, meg fogja oldhatni a is járnak sokan oda az általa elrejtett kincse­ lető polczra. A re form áramlata tovább halad nagy föladatot u g y , hogy az a kor és a tudo­ ket keresni, — persze hiába. Sokáig néztem e s e héten itt ülé seznek köztünk a középtanodai m á n y előhaladt igényeinek megfelelő legyen. romra messziről, és sajátságos érzés lepett meg, tanárok az orazág minden részéről a eszme­ A lyczeumon mostani állapotában meglát­ látván egy elsülyedt nemzetet, mely egykor csere utján igyekeznek előmoz ditani a testü­ szik az az átalánosan elterjedt nyavalya, hogy oly hősileg küzdött szabadságáért, most pedig mikor mulatságunk kedveért költekezünk, rontják a levegőt és papirost más nemzetek leti szellemet, hogy igy közös erővel lépteta forintot e g y darab bankó számba inditjuk rágalmazásával, értvén a nagyobb városokba tessenek é l e t b e a t a n ü g y nagy re form törekvései. ú t n a k , de a m i n t művelődésünkre kell költe­ szorult kolomposokat. D J bizony maga a nép Iskolai hetilap megindítását tervezik, mely keznünk, m i n d j á r t eszünkbe jut, hogy milyen nem igán törődik velők, hanem kötelet köt tanáraink szellemi képességeinek méltó tükre nagy bankó az a forintos: ö t v e n garas, de sőt tehénkéjének szarvára s ott legelteti az utszelegyen, megvitatják a középtanodai törvényja­ s z á z krajczár van benne, melyet — lehet-é l e k e n , elmerülvén buta bámulásban! Nem csodálni? — fogunkhoz verve adunk ki. Átalá­ tudom , hogy a régi dicsőségről, Húszról, Zis- vaslatot, szakosztályaikban egyes nevezetesebb nos szempontból véve föl a dolgot, ez az oka, káról álmodozik-e? vagy az ujabb korifeusok tankérdéseket f e j t e g e t n e k , m i n ő a philosophiai hogy a jelenlegi vásárhelyi lyczeumra nézve szavain gerjed önérzetre? vagy pedig azon tudományok kérdése a gymnáziumban, a törté­ igen-igen sok kifogásunk lehetne; de mindjárt tűnődik, hogy hány itcze tejet fog adni tehene ? net, mértan, mértani és szabadkézrajz a közép­ Szemlélődéseimet a mozdony fütyje és nem­ engedékenyebbekké válunk, ha meggondoljuk, hogy a hódmezővásárhelyiek csak olyan vi­ sokára a vonatvezető kiáltása szakitotta félbe. iskolákban, a reáliskolai tanárok képzése s t b . ; melyek között szonyban állanak ezen i n t é z e t ü n k h ö z , mint Megérkezénk a rég várt révbe , hol elég szá­ végül egyes indítványok, nem egy nagy fontosságú. — J ö v ő hét hazánk a nemzeti múzeummal. D u Bos de mosan v á r t á k az érkezőket; s azután min­ Pelloutier, a hires archaeolog unokája,az ötve­ denki sietett lefelé a városba. M a g u n k is szed­ első köznapján g y ű l n e k össze Budapesten a nes években megjelent uti emlékirataiban meg­ tük, vettük a sátorfát,s igy most már le vagyok néptanítók, e még most is nagyrészt szánalmas emlékezvén muzeumunkról, azt irja róla, hogy telepedve. A mi az itteni fürdői életet, illeti az m a r állapotban ainylő munkáaai az ur szőlejének. á m b á r nem valami fényes, de azért, nagyban ^ H pótolja ebbeli hiányát az, a mit minden magyar hazánkban sokak előtt nagyon ismeretes. I d e az E z már második orazágoa gyűlésük. T e r m é ­ látogatója szeméből is kiolvasható, hogy „ez a emberek nem mulatni, hanem magukat gyógyí­ szetes, hogy ez összejövetel egyik legneve­ mienk, nekem is van némi részem ezen, tisztán tani jönnek, s igy az egészséges embernek is zetesebb t á r g y á t a néptanítók anyagi helyzeté­ a m a g y a r nemzet áldozatkészségéből alapitott legalább t e t t e t e t t betegnek kell lennie. A drá­ nek sürgős javitása képezendi; mert hiába, a gaság nagy és sokkal nagyobb , mint ezelőtt intézetben!" egy néhány esztendővel. Különösen megfizet­ kinek magának sincs a lábai alatt szilárd föld, V á s á r h e l y is egészen önerején tartotta tetik a bort, miután az itten tiltott gyümölcs. sziklákat az nem mozgathat. P e d i g ezen fordul fenn lyczeumát: porszemet porszemre halmo­ A vendégek közt több nevezetest nem igen meg leginkább a nemzetek élete, jövője s mi zott, hogy létesítse e müvet. E lyczeumnak tudok, mint a szász királynét és Chambord J oly helyzetben szeretnők látni néptanítóinkat, nincsenek, soha sem is voltak nagy nevű, teli grófot. A z utóbbi képzelem mily jól érzi magát j hogy majdan ama fájdalmas közmondás helyett, erszényü patrónusai, a kik felől midőn múlt az illatos fény vek árnyában, mig bornírt párt­ századi absolut kormányunk a helybeli lelkészt hívei mozgolódnak, izzadnak Francziaorszag- melylyel e czikkecskét megnyitottak, azt a másikat mondja felölök a világ, — a mit megkérdezné, az büszkén válaszolta: „Rongyos ban, hogy trónhoz juttathassák. papirosaink, úgynevezett alapitványaink nin­ Nem hagyhatom emlités nélkül, hogy a Poroszországra alkalmazva már mond is — csenek: a mi alapítványunk be van irva minden véletlen szerencse ugy hozta magával, misze­ hogy Magyarországnak minden ellenségét a hódmezővásárhelyi lakos szivébe." rint szállásom abban a házban legyen, melyben magyar néptanítók verik meg. a nagy Goethe lakott 1821, 1822 és 1823-dik Ballagi Aladár. években. Ezen tényt a ház homlokán egy arany betűs táblácska jelzi. Már meguntam a magyar lapokban örökösen a Petőfi-házról olvasni, s ime most magam is oda jutottam, hogy önkén­ M a r i e n b a d , aug. 3. — „A magyar irodalom és nyelv rövid törté­ Tisztelt szerkesztésűi-! í g é r e t e m h e z képest telen elszomorodom, midőn eszembe jut, hogy nete," I m r e Sándor e kitűnő műve h a r m a d i k megpróbálom nyergelni a fürdői tudósitók az még most sincs megvéve. Midőn egy nagy és javitott kiadásban jelent meg Debreczenben P e g a z u s á t , s bejárok vele hegyet, völgyet, német költőnek lakhelye még idegen földon is Csáthy Károly könyvkereskedésében. Ebből is kávéházakat, éttermeket, ivó forrásokat, fürdő­ m e g v a n jelölve,nem emlitve emlékszobrait, es látszik, hogy a művet nem csak dicsérik, de házakat, sétányokat, hogy k( dveskedhessem sok eo-yes emlékeit, melyeket nemzete ereklye­ olvassák is. Ára 1 frt 80 kr. egynehány sorral e hires fürdő jelen idényéről. ként őriz: akkor egy szegény, de hasonló nagy — „Magyar protestáns egyházi szónoklatok." Mivel azonban minden embernek keze magyar költőnek születési helyén még most is Gyöngyösy Sámuel nagykállói ref. lelkész ily maga felé hajlik, legelőször is saját állapotom­ i kötelet vernek! E g y magános embernek, na czimü müvére hirdet előfizetést Fraenkel B. ról kellene elégiákat irnom, a m e n n y i b e n P e s t ­ i ilyen ereklyéje volna s azt idegen kezén hagyna, kiadó Miskolczon. A mű két füzetből áll, az ről egy szuszra Marienbadig utazni nem gyerek­ i midőn módja van kivenni abból, s ott is köte­ első 37 beszédet tartalmaz s augusztus végén j á t é k ; miután hatod, nyolczad magával beszo­ let vernének: azt tanácsolnám n e k i , hogy megjelenik. Előfizetési ára mind a két füzetnek rítják az embert egy vasúti kaliczkába, jobban veo-yen belőle egyet húsz krajczárért es akasz- 3 frt, mely a kiadóhoz küldendő. kimerül, mintha az alatt az idő alatt kapált sza föl reá magát. De én nem kételkedem a — Folyóiratok. A „ M a g y a r T a n ü g y " vagy kaszált volna. Bécstől Marienbadig a iövő felől s hiszem, hogy a nemzet megjavítja augusztusi füzete „ A gymnáziumi rajztaniK a i s e r - F r a n z - J o z e f vonalon egyenesen lehet matfát s meg lesz véve a Petőfi-haz, nekem I tásról" ( L a n d a u t ó l ) , az uj tantervekről ad utazni s a gyorsvonaton egy egész éjjel, vagy pecTig itt a viztől májam lelohad, epem meg- nagyobb közleményeket; az „Irodalom" rovat Pásztó!. nappal kell, ülni, mig a várva várt indóházhoz focry s nem leszek ilyen mérges. dr. Császár K á r o l y , Éberling J . , Heller Á., beérünk. É n szerencsétlenségemre éjjel j ö t ­ Bihari P . s mások tollából tartalmaz ismerte­ tem, s mivel egy kicsit borongó volt az idő, a téseket. — A Kovács Albert által szerkesztett holdvilág pedig csak 11 óra után mutatkozott „ E g y h á z i R e f o r m " 7. és 8. kettős füzete fölötte b á g y a d t fénynyel: nem gyönyörködhet­ „ A vallás eszméje és nyilatkozatai," „ A z uj 0 Quem dii odere, paedagogum fecere, egyház," „ L u t h e r világtörténelmi nagysága," t e m az osztrák D u n a szépségeiben, melynek partján majd két óra hosszáig rohant vonatunk. — a kit az istenek meggyülöltek, nevelqvé „Az örök zsidó mondája" sat. közleményeket L a s s a n k é n t az egyhangú robogó zörgés könnyű 1 tették. E z t a régi klasszikus mondást nálunk tartalmaz. — R é v é s z I m r e „ P r o t . F i g y e l álomba szenderitett, s valóban talán még kia­ ; nem is oly régen még bátran lehetett alkal- mező"-jének augusztusi füzetéből a szerkesz­ t ő n e k a hódmező-vá sárhelyi ref. főgymnázium l u d h a t t a m volna magamat, ha a szomszéd ka­ : mázni mindenkire, a ki a nevelés bármely történetéről adott közleményét, F i l ó Lajos litban k i - k i t ö r ő hortyogás meg nem háborit. I g y történt, hogy midőn a rózsaajku hajnal, | ágára szánta magát. E vesződség- és keserüség- lit,urgiai kérdések fölött irt nyílt levelét, a b u ­ kiterjeszté legelőször piros szárnyait, fölébred­ i teljes és mégis j u t a l o m s elismerés nélküli dai zsinat jegyzőkönyvét említhetjük föl. — A t e m s m á r jól bent voltunk aCsehföldÖn, s előtü­ pályának csaknem annyi volt a martyrja miná­ F i n á l y Henrik által szerkesztett „ E r d é l y i nedeztek a n a g y sziklák, melyek tetején sovány lunk, a hány rajta foglalkozót számlált. Csak M ú z e u m " augusztusi száma a porosz és angol iskolázásról, az erdélyi múzeum érmeiről, a karcsú fenyőfák meredeznek égfelé. Megcsodál­ az ujabb időkben j ö t t ü n k rá mi is, hogy ha zilahi Meszes-hegy h i p p u r i t e s kövületeiről tam, miként teremhet i t t valami, miután a k ő ­ sziklákon alig van két-három arasznyira a föld, gyermekeink a jövő r e m é n y e i , akkor azok, tartalmaz czikkeket. — Az „Irodalmi értesítő" czimü könyvészeti — és az is milyen! tele kavicscsal. M a g y a r ember­ kikre gyermekeink szellemi fejlesztését bizzuk, nek ilyen föld tán ingyen sem kellene; azonban jövőnk őrei. S e fölfogás szerint idomult a szaklap augusztusi száma, a könyvészeti rovaton a cseh bámulatos szorgalommal miveli földjét, közszellem. Tisztelettel, tekintélylyel kezdtük kivül, a következő értekezéseket tartalmazza: és van neki egy kis rozsa, árpája, zabja, bur­

Irodalom és művészet.

Fürdői levél.

A hétről.

508 „ A d a t o k a magyar történelem X I I I . századi kútfői ismertetéséhez" dr. K e r é k g y á r t ó Á r p á d ­ tól. „Régi magyar könyvek a budapesti t u d o ­ mány-egyetem könyvtárában", közli d r . M á r k i József. „Magyarország, 8 a német ódondászat" Strommer Lajostól. E folyóirat megjele­ nik havonként egyszer, ára félévre 1 ft 20 kr. — Vidéki uj lap. Augusztustól kezdve ü g y e ­ sen szerkesztett hetilap indult meg „ E s z t e r g o m " czim alatt, mely e város és megye érdekeit fogja képviselni. Szerkeszti Ompolyi, kiadja H o r á k E g y e d . A z első szám tartalmasán jelent meg, csupa helyi é r d e k ű közleményekből, a mire nem sok vidéki l a p szokott ügyelni. Előfizetési ára egész évre 5 frt, évnegyedre 1 frt 50 kr, a jelen csonka félévre pedig 2 frt.Megérdemli a képvi­ selt környék pártfogását,

— Eötvös szobra. M i n t tudva van, az Eötvös szobrára nyitott pályázatnál Huszár Adolfnak ítélték oda a jutalmat. Azonban ez sem volt va­ lami kiváló mű, 8 a bizottság fölszólította a fiatal szobrászt,hogy ujabb mintát készítsen. H u s z á r el is készítette ezt, még pedig jó eredmény­ nyel. A bírálók és Zumbuseh Gáspár, a bécsi képzőművészeti akadémián a plasztika tanára, teljes elégiiltséggel nyilatkoztak felőle, s most megbizták H u s z á r t , a fölállítandó szobor elké­ szítésével. E n n e k két év alatt kell elkészülni, és p e d i g másfél év alatt az agyag mintának, s ezután félév alatt a teljes nagyságú gipsz min­ t á n a k , melyet aztán érczbe öntenek. H u s z á r most egy kis k ö r ú t r a indul Németországba, azu­ t á n Olaszországba megy, 8 visszatérte u t á n rögtön megkezdi a szobor készitését, melyet ezúttal azok is helyeselnek, kik első szobrát nem vélték elfogadhatónak. — A múzeum lépcsőházában L o t z K á r o l y megkezdte a falfestemények készitését, s egy alakzatot, mely a szemlélet allegóriája, már bevégzett. Most a lelkesedés alakját festi. — Zichy Mihály visszatért Parisból, hol m ű t e r m e t rendezett be magának. Néhány hetet most családja körében, Zalában tölt s őszszel utazik vissza a franczia fővárosba.

— Történelmi festmény a múzeum számára. A közoktatásügyi miniszter megrendelte Ben­ czúr G y u l a Münchenben élő hazánkfiánál ama szép vázlat elkészitését, mely szent I s t v á n király megkeresztelését ábrázolja, s melylyel Benczúr négy év előtt a történelmi festmények p á l y á z a t á n az első dijat nyerte meg. A művész m á r dolgozik a festményen, melyen az alakok életnagyságnál is nagyobbak. . — Az orsz. képzőművészeti tanács e napokban d ö n t ö t t az ösztöndíjakért folyamodók fölött. A folyamodók közül a festészek ezúttal kevesebb haladást m u t a t t a k és figyelemre méltó tehetség a l i g merült föl. A szobrászok és építészek közül azonban akadt tehetséges művész, holott e tér e d d i g meddő volt. Festészek közül 7-et, a szob­ rászok közül 2-et, az építeszek közül pedig 3-at terjesztett föl a tanács ösztöndijakra. E z e n k i v ü l t ö b b művészt jelölt ki, kiknél megrendelések i r á n t tesz fölterjesztést. A z ülés folytán kiosz­ t a t o t t Maszák H u g ó n a k , a tanács jegyzőjének a művészi szellemi tulajdonról szóló törvényja­ vaslata. — Színházak. A nemzeti színháznál az építkezések még nem haladtak annyira, hogy az előadások megkezdését e hó 15-ikére biz­ tosan várhatnók, noha az építész határozottan m e g t ö r t é n h e t ő n e k mondta. A próbák azonban m á r megkezdődtek. — A z uj operaszinház m e g n y i t á s á r a E r k e l F e r e n c z uj dalművet ir. Czime „ I s t v á n k i r á l y " s a szöveget Dobsa hason czimü drámája u t á n M o l n á r G y ö r g y alakította át. — A s z é k e s f e h é r v á r i állandó szinházat aug. 20-án nyitja meg Bokody szín­ társulata, mely most a budai színkörben j á t ­ szik. Az alkalmi prologot J ó k a i irta és J ó k a i n é fogja szavalni, Bokody az ősztől kezdve Sz.F e h é r v á r t t és a fővárosban, az istvántéri szín­ házban kettős társulatot tart. — Az a r a d i uj szinházat is meg akarják nyitni m á r szept. 22—25-ike közt, mikor a király ott időzend. A t z é l P é t e r főispán e színház társalgó-terme részére, négy jeles magyar színésznő arezképét fogja lefestetni. E z olajfestü arczképeket, m e l y e k Prielle Kornéliát, Felekinét, P a u l i n é t éa Blahánét életnagyságú félalakban ábrázolják, T h a n Mór jeles festőnk már elkészité.

VASÁRNAPI ÚJSÁG. A dráma-biráló bizottság „ A kincskeresők" czimü népszinművet fogadott el előadásra. Szer­ zője K a z á r Emil. Talán még e nyár végén vagy az ősz elején szinre kerül.

Közintézetek, egyletek. — Az orsz. középtanodai tanáregylet közgyűlése auo\ 6-án nyilt meg a pesti megyeház t e r m é ­ ben, Ney Ferencz elnöklete alatt, ki azt szép beszéddel nyitotta meg. Az ország több vidé­ kéről jelentek meg tanárok, főkép a tanitó ren­ dekből és fiatalabb tanárokból. A lefolyt évről Berecz Antal alelnök t e t t jelentést, elsorolván a központi bizottság működését. A lefolyt évben 67 uj tag lépett be, 6 kilépett 14 k i t ö ­ r ö l t e t e t t és 7 meghalt. A z évi összes bevétel volt 3834 frt 84 kr., a kiadás pedig 3494 frt 88 k r . ; a jövő költségvetésre nézve remélhető bevétel 4405 frt 96 kr., a valószínű kiadás pedig 4427 frt 40 kr., a hiány tehát 21 frt 44 kr. Napirenden volt a közgyűlés nyilatkozata a középtanodákról szóló törvényjavaslatot ille­ tőleg. Hosszú vita után a kérdést egy bizott­ sághoz utasították s annak véleménye alapján fog a' gyűlés nyilatkozni. E z u t á n a szakosztá­ lyok ültek össze, hogy az eléjök terjesztett kér­ déseket megvitassák. — A történelmi társulat vidéki k i r á n d u ­ lásaira e hó 18-án indulnak el a tagok B u d a ­ pestről. A fölső megyék várják őket, neveze­ tesen Turócz, hol a főispán, Ipolyi püspök s a birtokosság régen készülnek fogadásukra, és sok levéltárt ajánlottak föl megvizsgálásra. A tagok Zólyomban gyűlnek össze, honnan Beszterczebányára mennek, hol Ipolyi püspök ven­ dégei lesznek. Innen a hermaneczi papírgyár megtekintésére indulnak. Másnap, aug. 20-án lesz az ünnepélyes közgyűlés, melyen Ipolyi püspök Beszterczebánya történetét, fogja elő­ adni; azután b. N y á r y A l b e r t olvas a hét bányaváros szövetségéről, T h a l y egy turóczmegyei csatáról. D . u. kirándulás a főispánhoz, Radvánszky úrhoz, este hangverseny és bál. A u g . 21-én a jelenlévő tagok bizottságokká oszlanak s szétmennek a megyében, s bizony­ nyal igen érdekes kutatásaik eredményeivel 28-ára Szt.-Keresztre gyűlnek össze Ipolyi püspök vendégszerető házához. Ismertebb tör­ ténetíróink s az irodalmi nevezetességek közül többen részt fognak venni: gróf M i k ó I m r e az elnök, H o r v á t h Mihály, Szabó K á r o l y , P a u l e r Gyula, N a g y I m r e és I v á n , Véghelyi Dezső, O r t v a y Tivadar, Balázsi s természetesen T h a l y K á l m á n , a társulat buzgó titkára. —A természetvizsgálók győri nagygyűlésére sokan készülnek; azonban többek figyelmét elke­ rülte, hogy a gyűlés napját megváltoztat­ ták. Megemlítjük tehát ujolag, hogy az aug. 28-ikára egybehívott nagygyűlés voltaképen a u g . 24—29-ik napjain lesz s a beiratkozások a győri városházán már aug. 21-én megkez­ dődnek.

— A tud. akadémiánál Wodianer Albert 6000 frankot t e t t le oly czélból, hogy oly sze­ gény ifjú segélyezésére forditassék, ki a nem­ zetgazdaság terén már j e l é t adta hivatottságának. F ö l h i v a t n a k t e h á t mind azok, a kik e t u d o ­ mányos ösztöndijat elnyerni óhajtják, hogy folyamodványaikat a szükséges bizonyítványok kíséretében f. évi szeptember 30-ig a m. t u d o ­ mányos akadémia főtitkári hivatalához bekül­ deni sziveskedjenek. — A budai zene-akadémia zenetanodájához alapító tagokként léptek be Helfersdorfer O t t o m á r telki apát 200 frttal, Podmaniczky F r i g y e s báró 100 frttal, a bécsi nemzeti bank 100 frttal. Azonkivül Rudolf trónörökös mint minden évben 50 frtot -és az esztergommegyei kanonok és fölszentelt püspök Szabó József ur 25 frtot ajándékoztak a zeneiskola fölsegélyzésére.

Egyház és iskola. — A beszterczebányai papnöveldébe fölvett ifjak m á r ez évben is Egerben végezték a 7-ik és 8-ik gymnáziumi osztályt, s ott fognak ezen­ túl tanulni rendesen, miután Ipolyi Arnold püspök szükségesnek tartja, hogy az ifjak tel­ j e s birtokában legyenek a magyar nyelvnek, a mire E g e r b e n , tősgyökeres magyar társaik közt, a legjobb alkalom nyilik.

— Tanodái értesítőket a hét folytán ismét több helyről kaptunk, melyekből az egyea t a -

XXI. ÉVFOLYAM. — 88. SZÁM.

nodákra vonatkozó következő a d a t o k a t veszszük á t : A jászóvári premontrei kanonok rend k a s ­ s a i k a t h . f o g y m n á z i u m á b a n az 187 3 /.t-ik tanévben 289 tanuló volt; a tanárok száma 18, igazgató Benedek Ferencz. ö s z t ö n d i j b a n 7, segélyezésben és jutalmazásban 53 tanulórésze'sült. A z önképző-egylet, a buzgó K á r o l y G y . H u g ó tanár vezetése alatt, ez évben is sikeresen folytatta működését s ugy a tanodái, mint ifjúsági könyvtár, valamint a különböző gyűjtemények szépen gyarapodtak. A j ö v ő tanév október elején kezdődik. Megemlítjük végül, hogy a kassai főgymnázium tudósitván y á t egy hosszabb t a n u l m á n y nyitja meg a „ H i n d u k mennyiségtanáról." í r ó j a : Stöhr Antal. A pozsonyi kir. k a t h . f ő g y m n á z i u m értesítője H e l m á r Ágosttól közöl értekezést Heltai G á s p á r magyar krónikájáról. IgazgatóW i e d e r m a n n K á r o l y ; a tanárok száma 19; a tanulóké (év végén) 317, (köztük 232 magyar, 88 német, 20 tót), érettségit tett 2 3 . A b e s z t e r c z e b á n y a i k i r . k a t h . főg y m n á z i u m b a n a tanulók száma 267 volt ( s 11 rendkívüli tanuló), ezek közül magyar 1 3 5 , tót 90, német 53;ösztöndijban 3 1 , segélyezésben 44 részesült. A tanárok száma 16. A z oktatási nyelv a magyar, az első 3 osztályban segitve tót és német nyelvvel. Az „ É r t e s í t ő " egy latin értekezést is közöl Aeschylos és Sophocles metrikájáról, Engelmann Gusztávtól. A k é s m á r k i ág. hí tv. e v a n g . l y c z e u m b a n működött 12 t a n á r , igazgató Solcz F r i g y e s ; a tanulók száma az év végén 3 1 2 , ezek közül magyar 141, német 152, tót 24. A z alumneum j ó t é t e m é n y é t 72 ifjú élvezte, a konviktusban 140 növendék nyert élelmezést. A lyczeumi k ö n y v t á r 20,491 kötetből áll. Az i g l ó i e v a n g . f o g y m n á z i u m b a n működött 12 t a n á r (igazgató K u n t z Ö d ö n ) , a t a n u l ó k száma 378, ezek közt 186 magyar, 160 n é m e t , 32 tót. A múzeum és könyvtár a lefolyt évben is gyarapodott. A tápintézetben 210 t a ­ nuló vétetett föl. A k e c s k e m é t i ref. fő t a n o d á t az 1873/4. tanévben összesen 460 tanuló l á t o g a t t a ; ezek közül a lyczeumra esik 234, a j o g i a k a d é ­ miára pedig 2 2 6 ; anyanyelv szerint 414 magyar, 28 szerb, 15 r o m á n és 4 horvát. A z intézetben 22 t a n á r működött. A z értesítő részletes ada­ tokat közöl a k ö n y v t á r r ó l s más g y ű j t e m é n y e k ­ ről, valamint a tápintézetről is.

Ipar, gazdaság, kereskedés. — A nemzetközi gabnavásár kedden fényes bankettel ért véget a Eftingária szálloda dísz­ termében, hol több mint száz k ü l - és belföldi vendég jelent meg, köztök Bartal keresk. miniszter, R á t h K . és K a m m e r m a y e r p o l g á r ­ mesterek, Schnierer, Német, Matlekovits osz tálytanácsosok és a fővárosi, sajtó t ö b b k é p v i ­ selője. A felköszöntések sorát B a r t a l keresk. miniszter nyitotta meg poharát a k i r á l y r a emelve, utána S t r a s s e r a közi. miniszterre, R á t h Kochmeister elnökre, K a p f e r P a r i s b ó l Magyarország fölvirágzására, A e b l y R á t h r a ; K a m m e r m a y e r a külföldi vendégekre üritó poharát. E z e k u t á n még számosan emeltek szót, a többek közt egy angol anyanyelvén mondott fólköszöntést Magyarországra. H é t órakor este a legjobb hangulatban oszlott szét a társaság.

— A Kolozsvárott székelő „erdélyi pincze-egylet" mint E r d é l y kitűnő borainak terjesztő t á r ­ sulata itt Budapesten állandó és kizárólagos r a k t á r t állított föl a végből, hogy Magyaror­ szágnak és a főváros által a külföldnek alkal­ mat adhasson borai megismerhetésére és élvezhetésére; a r a k t á r Testory A n t a l váczi-utczai kereskedésében van.

Balesetek, elemi csapások. — Tűzvészek. A pozsonymegyei L n á b köz­ ségben aug. 1-én 50 ház, közte több nyilvános épület lett a lángok martaléka. Ezeken k i v ü l 80 csűr, melyek m á r telve voltak gabnával. T ö b b emberélet is áldozatul esett; maga az a földmives, kinek házánál a t ű z kitört, szintén oda égett. — A „ B e r e g " pedig arról értesül, hogy j u l . 27-én B.-Ujfalu községében 28 lak­ ház égett le a melléképületekkel. L e é g e t t a templom is. — N a g y tüz pusztított j u l . 26-án a kolozsmegyei G y a l u b in. A l i g egy óra alatt

10 lakház és gazdasági épület hamvadt el. A károsultak a legszegényebb osztályhoz tartoz­ n a k , s most kétségbeejtő helyzetbe j u t o t t a k .

Mi ujság? — A királyné j u l . utolsó napján hajózott el H a v r e - b ó l W i g h t szigetére. Az angol tenger­ part és a W i g h t szigete közt levő tengerszo­ rosba Spitheadba másnap, szombaton reoro-eli 4 órakor érkezett meg a hajó, majd Ryde-be reg­ geli 5 3 / 4 órakor. A különben élénk rydei „pier"-en csak kevesen várták az inkognito utazott királyi vendéget. Hivatalosan csak az osztrák-magyar követ, Beust gróf és a W i g h t vasut főigazgatója fogadták ő felségét. A W i g h t - v a s u t i g a királyné, mint ez ott átalános szokás, a lóvasutat használta, mivel a piercsak e társaság kocsijaira van berendezve, mao-ánfogatok azon nem közlekedhetnek. Körülbelül esti 8 óra tájban érkezett meg ő fölsége Mária Valéria herczegnővel a ventnori kastélyba. A n g o l lapok jelentése szerint a királyné szep­ t e m b e r hóban egy hetet Londonban fog töl­ teni. — A hadi érmeket, melyek ő felsége ural­ kodási jubileuma alkalmából verettek, szerdán délelőtt osztották ki a budapesti honvédség azon tisztjei és legényei (összesen 120) közt, kik erre érdemesültek. Az ünnepély a L u d o v i ceum udvarán folyt le, s jelen volt József főherczeg és Szende honvédelmi miniszter is. József főherczeg rövid szózatot intézett a le­ génységhez, emlékeztetve őket a magyar nem­ zet vitézségére, a hazafiságra, s hitét fejezve ki, hogy ez megvédi továbbra is Magyarország ezredéves alkotmányát, a honvédség pedig mindig ki fog tűnni vitézsége és kötelességér­ zete által. A kitüntetendők ezután előlépvén, mellükre foltűzték az érmet; végül az összes zászlóalj elléptetésével ért véget az ünnepély. A főherczeg az összes tisztikart és a k i t ü n t e t e t t legénységet megvendégelte a Margit-szigeten, 8 ő mondta az első áldomást a királyra, Vörös­ martytól idézvén, hogy „a legelső magyar em­ ber a k i r á l y " . E r r e Szende miniszter szólalt föl, és vonatkozva a főparancsnoknak délelőtt mondott szavaira, azon kérelmet intézte hozzá, hogy a honvédsereg fejlesztésére azon hazafias szellemben működjék továbbra is, mely ama beszédet á t h a t o t t a s akkor a honvédség el fogja érni a magas czélt, melyet a haza eléje tűzött; a hazafias szellemtől lelkesült honvédsereg kivívja valamennyi honpolgár rokonszenvét és támasza lesz a trónnak és — hazának. Volt még több toaszt is.

509

VASÁRNAPI UJSAG.

AUGUSZTUS 9. 1874.

— Gorove nyomozó levele. E napokban az Olmützben állomásozó gyalogezred egyik al­ tisztje, Seelenfried, husvásárlás alkalmával a papírok között, melyeket a hus bepakkolására akartak használni, a következő nyomozó levelet találta: „Közzététele azon személyeknek, kik a cs. kir. alsó-ausztriai orsz. katonai főparancs­ nokság közlése értelmében felségárulással vá­ dol vák: Gorove I s t v á n 30—35 éves, nős, utóbbi időben országos képviselő a debreczeni és maros-vásárhelyi zendülőknél, egyszerű r u h á ­ ban jár, bár különben csinosan van öltözve és a népszerűséget hajhászsza. Beszél angolul, francziául, magyarul, németül és szerbül, és egyátalában művelt szokásai vannak." Seelentried, ki azonnal gyanitotta, hogy Gorove I s t ­ ván érdeklődni fog az okmány iránt, az ő czime alatt Budapestre küldte. Gorove levélben köszönte meg a figyelmet s 10 frtot küldött az altisztnek. — Czigány zenészeink Kissingenben is k i ­ vívták az egri nevet. A marczali czigányok fordultak meg ott e napokban, Amerikába készülve. A fürdőbiztos fölszólította őket, hogy rendezzenek a kisebb gyógyteremben hangver­ senyt. N a g y közönség jelent itt meg, köztük Bismarck neje és leánya. A czigányok nagy tűzzel játszottak sok magyar dalt, operát és keringőt. A herczfgrié még akkor is kedvtelve í

i

i

.

hallgatá őket, midőn a czigányok az ablakhoz léptek, hogy a gyógykertben összegyűlt közön­ ség számára játszanak. Megbámulták az ősz szakállú czimbalmost, ki a társaságban az egyedüli öreg; a többi fiatal legény. Valaki kérdé az egyiktől: „ H á t nem félnek oly meszsze, tengerre kelni?" „ H á t hisz magyarok va­ gyunk!" — volt a felelet. — A Batizfalvi-féle magán-gyógyintézetből, mely a városligetben fekszik, megkaptuk az évi kimutatást. A múlt év májusától az idei májusig 532 beteget részesített gyógysegélyben ez intézet. Ezeken kivül az intézetben 82 bete­ get ápoltak. E gyógyintézet már 15 év óta áll fenn, s jeles orvosok működnek benne. — Női lövészek. Homonnán női lövész­ egylet is van, mely az év elején alakult férfi­ lövész-egylettel múlt hó 19-én egyszerre tartá díj lövését. A kitűzött ötszöri versenylövésben Barkóczy Ilona bárónő és Izsépy Mariska kis­ asszony voltak az egyenlően legjobb pisztoly­ lövők. K ö z t ü k tehát egy hatodik versenylövés történt s ez alkalommal Izsépy k. a. lett nyer­ tes, elnyerve a Szerviczky Ödön egyleti elnök által kitűzött elefánt-csont-legyezőt. A hölgy­ lövészegylet elnöke: Német Nándor törvény­ széki iroda-igazgató. — A nagyhírű herendi porczellán-gyár tulaj­ donosa, Fischer Mór, e hó 5-én Veszprémben csődöt kért. A magyar földhitelintézet 50,000 frtnyi betáblázott követelésén kivül az adóssá­ gok között csak menyeinek hozományai szere­ pelnek, kik közül az egyik már biztosítási végrehajtást is eszközöltetett. — Postarablás. Aranyos-Maróthon m. hó 27-én megrabolták a postahivatalt', s elvittek körülbelől 12,000 frtot. Noha épen az ajtó előtt aludt egy postakocsis, nem hallott semmi zajt; a ház mögött m - g a pandúrok tanyája van, azok sem tudtak semmit. A hivatalos szobában csak a kályha van betörve, de azon oly keskeny a nyilas, hogy ember be nem férhet rajta. A gyanú L a u r a postamestert sújtja, kit családjá­ val e g y ü t t be is fogtak. — Kholera felől érkezett hir Csehországból, hol Nabotschan faluban július utolsó napjaiban 12 egyén betegült meg s 5 meghalt. K i d e r ü l t azonban, hogy a betegség kiütését tisztán helyi körülmények okozták, és sem ama helység kör­ nyékén, sem másutt Csehországban még eddig a j á r v á n y n a k semmi nyoma sem mutatkozott. Egyébiránt megtétettek az intézkedések a betegség tovaterjedésének meggátlására.

— Petőfi hősi halálának negyedszázados évfordulati napját több helyütt megünnepel­ ték, í g y S . - A . - U j h e l y e n és M a r o s v á s á r ­ h e l y e n is. Az utóbbi városban az emlékünne­ pély igen díszes volt. A z ünnepélyt Borosnyai P á l polgármester nyitá meg ékes beszéddel, melyet szavaltatok követtek Tavaszi József és Csathó Ferencz tanárok részéről. Csathó Szász Bélának ez alkalomra irt emelkedett hangú emlékbeszédét olvasta föl. Az ünnpélyen az ottani dalárda is közreműködött. — A debreczeni csata 25-ik évfordulóját augusztus 2-án délután ülték meg. A kollégium előtt levő honvédemlék körül egyenruhás régi honvédek álltak, s a dalárda éneklése alatt az emlék megkcszoruztatván, Szombathy J á n o s szavalta el Oláh Károly alkalmi költeményét, aztán pedig a temetőbe vonultak ki, hol Kovács G u s z t á v olvasta föl a Szatmáry Károly által készitett emlékbeszédet, Kovács József pedig egy hatásos költeményt. Majd Nagy József régi honvéd szólt az elesettek érdemeiről, mig Kacskovics I v á n , a honvédegylet elnöke, arra hivta föl a közönséget, hogy a honvédek nyug­ helye fölé oly emlékdombot á l l i t s o n , minő K r a k k ó mellett a Koscziusko-domb, hogy máimessziről szembetűnik. A dalárda éneklése közt oszlott szét a közönség. — Bernáth Gazsi síremlékét július utolsó^M O l á h Miklós, a nánási kerületnek négy napján állították föl a kerepesi ut mellett levő izben képviselője, elhunyt Tokajban 39 éves korá­ temetőben. Épen nagy zápor volt, s ekképcsak ban. A boldogult a 48 as párt tagja volt, s hosszas egy kis bizalmas kör jelent meg az emlékezet betegeskedés után hunyt el. Tokajból Nánásra csöndes ünnepén. A z alkalmi beszédet Hegedűs szállították, hol nagy részvét közt temették el. S á n d o r mondta. A z emlék szürke márványból A fővárosi hatóság két tagja hunyt ele héten: készült gúla, melybe fehérmárvány vanill sztve, S t a dl e r Endre, alkapitány és H a t z e n b e r g e r s ezt lant és toll ékíti. Készitője Jablonoyszky Ferencz, a városi bizottság tagja. Stadler 1847 óta Vincze. A síremlékre Krajcsik Ferencz és Sebők viselt hivatalt a városi rendőri osztálynál, s pon­ I m r e ügyvédek rendezték a gyűjtést, s Majo­ tos lelkiismeretes hivatalnok volt. A halál 55 éves ros l i t v á n képviselő is 50 frtot gyűjtött.

Halálozások.

korában érte. — Hatzenberger a legtevékenyebb polgárok közé tartozott, s mint a kórházi bizott­ ság tagja működött az utóbbi időkben. Szélhűdés következtében hirtelen halt meg 53 éves korában. Felső-eöri B e r t h a Antal, egykor Vasme­ gye főjegyzője s diétái követ, meghalt 66 éves korában, Rábahidvégen. L e f f 1 e r M i h á l y , Szegedváros volt tanács­ noka, köztörvényhatósági bizottsági tag, a szegedi görög-keleti egyházközség elnöke, 63 éves korában elhunyt. Kolozsvár polgárainak egyik derék tagja: K r é m e r F e r e n c z szabómester, az iparosok pénztárának igazgatója, az iparos-egylet elnöke, el­ hunyt hirtelen halállal, szélhűdés következtében. Igen becsült polgár volt, s mint iparos külföldi or­ szágokban és Amerikában szerzett bő tapasztala­ tokat, melyeket itthon érvényesített. Elhunytak még: M á r t o n f f y Dénes, egykor magyar kir. testőr, aztán hely tartó-tanácsos, 81 éves korában a borsodmegyei Geszten; Uzoni B é 1 d i Dénes, ki egy terjedt erdélyi család tagja, Bodolán 28 éves korában ; dr. S c h w a b Dávid, a fővárosi német hirlapirók egyik kiválóbbja s a „Pester Lloyd" munkatársa, 53 éves korában ; T r á s y Géza, a pesti kir. törvényszék birája; S c h v a r t z József, N.-Várad egyik vagyonos és jótékony izr. polgára, 70 éves korában; Z s a s s k o v s z k y Ka­ r d i n , az angol kisasszonyok egri intézetének főnöknője, 42 éves korában; rimpáni báró P u t e a n i Ödönné, szül. Chernél Ilka, 25 éves korában Szigligeten ; dr B a 1 o g h Elekné, szül. Ercsey Vilma asszony, 21 éves korában N.-Szalontán. — P r i c z e l M á r t o n , szobbi plébános, 72 éves korában; A r l e t h J ó z s e f , topolyai plébános, Szegeden ; özv. Seprősi C z á r á n K r i s t ófné, egy Aradmegyóben nagy összeköttetésű család matronája, 72 éves korában Talpason. A lipcsei egyetem hírneves tanára A h r e n s Henrik elhunyt e hó 4-én 66 éves korában, Göttingában, hová üdülést szerezni ment. Az állam­ tudományok kitűnő tanára volt, s a német tudomá­ nyosság egyik előkelősége. A lipcsei egyetemen 14 óv óta tanítóit, előbb pedig többb más egyetem tanára volt.

SAKKJÁTÉK. 766. számú feladv. Az angol feladványtornából. (Első dijat nyert feladvány.) Sötét.

u

b

c

(I . i . -~t77 r

Világos.

€

^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^

Világos indul s a harmadik lépésre mattot mond.

A 761-dik számú feladvány megfejtése. (Reiman F.-től Königsbergben.)

Vil.

Sőt.

1. Bg7—g3 Kc4—bö: (a) 2. Vf 6—ctíf K v. F : 3. Fc2—a4 : — d3 matt. a.

1.

. . .

b. 1. . . HHb7 (c) 2. Hbá—a4f Kc7—e3 3. b4—bő matt. c.

Fdő-tetsz. sz. (b) 1. . . . Ff2—g3:

2. Hbó—a4 Ke4—c3 2. Yfii—fit e8—e2 3. d4—dömatt. 3. Vfl—oá matt. Helyesen fejtették meg: Veszprémben: Fülöp József. — fielsén: Glesiuger Zsigmond. — Sárospatakon: Gréreca Károly. — Békétlenben: Zagyva Imre. — Síiget-l'sépen: Mayer Károly. — Egerben: Tilkovszky Fridolin. — Kéíkomároiuban: Klóin János. — A pesti sakk-kör. Rövid értesítések. /: 3. Bhl—h7 ; tetszés szerint. 4. Bh7—a? m a t t Az ötössel még nem vagy un Budapest: K. (i. Három lépéses fehuh 5 lépésre oldható meg. Azonkívül két mellékfejt'

g y a r - Ó v á r 2 0 , Csáktornya 2 0 , Lúgos, 2 0 , Szenicz 1 0 , Székely-Udvarhely 18, Versecz 1 8 , Selmeczb á n y a 1 8 , Hajdu-Böszörmény 1 6 , Kezdi-Vásárhely — Az Ügyvédek száma mily n a g y m i n á l u n k , 15, Ipolyság 15. Turócz-Szent-Márton 1 5 , Gyulak i t ű n t az ügyvédi r e n d t a r t á s t á r g y a l á s a a l k a l m á v a l F e h é r v á r 14, Szilágy-Somlyó 14, T o r d a 1 3 , N a g y összeállított hivatalos a d a t o k b ó l . A z t m á r P a u l e r Enyed 1 3 , Szamos-Ujvár 1 3 , S z e n t - G o t t h á r d 1 3 , miniszter is emiitette, h o g y M a g y a r o r s z á g o n H o r Nagy-Szöllős 1 2 , Deés 1 2 , D é v a 12, Sepsi-Szentv á t - S z l a v o n o r s z á g k i v é t e l é v e l 4 0 2 3 g y a k o r l ó ügy­ György 1 2 , P a n c s o v a 1 2 , F i ú m é 1 2 , Medgyes 1 1 , véd van, e szerint m i n d e n 3 2 9 0 l a k o s r a j u t egy Segesvár 1 1 , A l s ó - K u b i n 1 1 , Belényes 1 0 , T o r n a ügyvéd. E z e k a 1 0 6 t ö r v é n y s z é k területén ekkép 10° Csíkszereda 9 , F e h é r t e m p l o m 9 , F o g a r a s 8 , oszlanak m e g : P e s t 6 2 3 , P o z s o n y 1 0 7 , N a g y ­ Boros-Jenő 8, Besztercze 7, O r a v i c z a b á n y a 7, H á t ­ várad 104, N y i t r a 9 8 , A r a d 8 1 , Rimaszombat 80, szeg 6, Huszt 5, G y e r g y ó - S z - M i k l ó s 5, K a r á n s e ­ K e c s k e m é t 7 8 , Debreczen 7 6 , Sátoralja-Ujhely 7 1 , bes 4, A b r u d b á n y a 4 , K ő r ö s b á n y a 3 , N a s z ó d 2 . T e m e s v á r 6 8 , Kas3a 66, N y í r e g y h á z a 6 5 , P é c s 5 9 , E g e r 5 9 , B é k é s - G y u l a 5 9 , Sopron 5 8 , Szombat­ hely 5 9 , Miskolcz 5 7 , B a l a s s a - G y a r m a t 5 7 , K a ­ posvár 5 6 , Lőcse 5 6 , Komárom 5 5 , Buda 5 2 , — X. Y. Z . A legenda t á r g y a j ó s egyes rész­ S z a t h m á r - N ó m e t i 5 2 , Székes-Fehérvár 5 1 , Szeged letekben a kidolgozás is nagyon sikerült. Egészben 50, Szegszárd 4 9 , Szabadka 4 8 , Győr 4 7 , Kolozsvár mégis b á g y a d t s a hosszadalmasság h a t á s á t teszi az 4 6 , E p e r j e s 4 5 , Pestvidék 4 3 , N a g y - K i k i n d a 4 3 , olvasóra. I t t nincs r e á tér, más utón k i fogjuk j e ­ M a r o s - V á s á r h e l y 4 3 , Veszprém 4 1 , Ú j v i d é k 4 0 , lölni a — nézetünk szerint — átdolgozandó része­ N a g y - B e c s k e r e k 3 9 , U n g v á r 3 5 , Zala-Egerszeg 3 4 , ket, m e r t óhajtanok e k i s m ü v e t egészen j ó n a k l á t n i . Z o m b o r 3 4 , N a g y - K á r o l y 3 3 , Gyöngyös 3 3 , Szol­ — K.-Ujszállás. I n k á b b r á v á r u n k a k é s ő b b nok 3 2 , P á p a 3 2 , Beszterczebánya 3 1 , J á s z b e r é n y n y e r e n d ő uj k é p r e ; kétszer nem közölhetnök u g y a n ­ 3 0 , H . - M . - V á s á r h e l y 2 9 , N . - K a n i z s a 2 8 , Brassó 2 8 , azt a t á r g y a t ; a mostani k é p pedig csakugyan nem Beregszász 2 6 , Máramaros-Sziget 2 7 , Nagy-Szeben kielégítő. 2 6 , Baja 2 6 , Nagy-Szombat 2 6 , K a r c z a g 2 6 , A r a — K. J. A „ v i r a t " a m a g y a r á z a t t a l nem lett nyos-Maróth 2 5 , H o m o n n a 2 4 , Zilah 2 4 , M a k ó 2 4 , j o b b t A z o k közé az uj szóképzések közé tartozik, Liptó-Szent-Miklós 2 3 , E s z t e r g o m 2 3 , Zsolna 5 3 , melyeket tüzzel-vassal üldözni hazafiúi kötelesség. Kalocsa 2 2 , T r e n c s é n 2 1 , N a g y - B á n y a 2 1 , M a Különben béke v e l ü n k !

Statisztikai jegyzetek.

AUGUSZTUS 9. 1874.

XXI. ÉVFOLYAM. — 32. SZÁM.

VASÁRNAPI UJSAG.

510

VASÁRNAPI UJSAG.

— A. I. A „ T e m e t ő b e n " c s a k u g y a n n e m volt közölhető. S nem m o n d h a t n ó k , h o g y csak n é m i te­ hetség n y o m a i r a is a k a d t u n k v o l n a b e n n e .

rmr magyar irodalmi intézet és könyvnyomda kiadásában Budapest (IV. egyetem-utc/.a 4 dik szám) megjelent és kapható:

— H. F . A fölajánlott clichéket n e m hasz­ nálhatjuk. A középkor e rém-maradványai borzal­ m a s o l v a s m á n y o k b a v a l ó k , de m i sokkal roszabb izlésüeknek t a r t j u k az ilyeneket, mintsem olvasóin­ k a t azokkal ijesztgetni a k a r n ó k .

Nyilt-tér.

Német-magyar

Deutsch-imgarisches

PÓT-SZÓTÁR

SDPPLEIEIT-LEI1I8I

a német és magyar szótárhoz.

*

zu dem Würtertouche

der deutschen und ungarischen Sprache

Irta

A Tisza biztositóbank igazgatóságát fölkérem, hogy ezentúl csak igazat mondjon. A z é n t ű z k á r o ­ m a t a helyszínén soha felül n e m v i z s g á l t a t t a ; k é ­ rem tehát, hogy k á r o m a t egészen fizesse k i . S á r o s ­ patak, aug. 3 . 1 8 7 4 Beszterczey István, részvényes.

Dr. B A L L A G I

MÓR, Prof. D r . M O R I Z B A L L A G I .

tanár.

A.ireL f ű z v e X f o r i n t . E k i s m u n k a az eddigi német-magyar szótárirodalom kiegészítése akar lenni több tekintetben: először a mennyiben szerző német-magyar szótárának utolsó átdolgozása ó t a (1862) kifejlett szakirodalmak, m i n t a h a d i , k e r e s ­

* Az e rovat alatt közlüttekért a szerkesztőség csu­ pán a sajtótörvények irányában vállal felelősséget.

k e d e l m i , v a s ú t i , e r d é s z e t i , t o r n á s z a t i s t b . , egy csomó uj m ű s z ó t h o z t a k forgalomba; másodszor a m e n n y i b e n régóta létező nyelvkincsünk számos kifejezései,

á t v i t e l i , szójárásai é s közmondásai szótárilag

harmadszor

a mennyiben, a régibb szótárakban

egészen megfelelő m a g y a r szóval lett *

fölvett

anyag hibásan

volt fölhasználva

9 Vasárn. 101 Hétfő 11 Kedd 1-! Szerda 13 Csőt. HJPéntek 1» Siomn.

\

Fordította

évi 5V 2 % földhitel intézeti zálogjegyek. Jövedék körlilbelól 6»/.Vo 34 „ 5VJ°/O ált.fbldh. részv.társ. „ 6Vi°/o 7% 24Ys » 6% » » " " » " " 7% 25 5Ya°/o magy- jelzáloghitelb. „ „ „ 6% kereskedelmi bank „ „ « 7% 23 5% magy. és erd. földteherment. kötvények „ „ 6V»V. „ „ szólődézsma váltsági „ „ „ 6Vi% „ „ vasúti kölcsön * » 6»A%

POLIGÉN. Két kötet (VIII236,284 lap.)-Ára a két kötetnek 1 frt. (Ezen mü egyszersmind a „Kis Nemzeti Múzeum" 23-dik és 24-dik köteteit képezi.) T a r t a l o m : I . kötet. Siker és kudarcz. — Szerencse és balszerencse. — Életpálya választás. — Testi müvelés. — összpontosítás v:»gy a czél egysége. — Önbizalom. — CzéL>k és módok eredetisége. — Ügyelés a részletekre. — Gyakorlati képesség. — Határo­ zottság. - Modor. I I . kötet. Üzleti szokások. — ön-hirdetés. — Az akarat és mód. — Tartalék-erő. — Idó-gazdászat. — Pénz, - haszna és kára. — Kereskedelmi bukások — Túlmunkásság és nyugalom hiánya. — Igaz és látszólagos siker. ,.01y fajta könyv ez, s valóban nem alább való, mint a Soiiles ismeretes és világhirü önsegélye; az életbölcseséget számtalan példában adja,melyek legtöbbnyire történelmi s hírneves egyének életéből vannak véve tulnyomólag az anyagi élet terén forog, a világi boldogulás módjait; fejtegeti, de tiszta erkölcstani siempontból, a mellett vonzó modorban, élénken és tanuságosan. Alig van, a ki ne tanulhatna belőle, » senki sincs, a ki h élvezetet ne meríthetne, mint egy j ó adomakönyvböl." — „ V a s á r n a p i Ú j s á g " 20. szám. * „Nem igen ismerünk könyvet, mely annyi talpraesett gondolatot, gyakorlati élet­ ül bö'.cseséget s oly józan világnézletet tartalmazna, mint a szóban levő. Egy fiatal ember ú a-ztaláról sem volna szabad hiányoznia Mentől nagyobb elterjedést kívánunk e könvvnek." | „Székely h i r l a p " 38. szám. J „A Franklin-társulat . . . egy valódi kincsesei ajándékozta meg hazáját. Idősza­ ki konként többször lesz alkalmunk e műből idézni mert az csupa életbölcseség! Vajha a •*• ..Kis Nemzeti Múzeum" e könyve minden magyar asztalán ott volna található . . . " j , Szabadka 20. szám. „~™~M (J E könyvet az életbölcseség bányájának mondhatnók, melyből sok tanulságot > menthet az olvasó, minélfogva nagy el'erjedést kivánunk neki, valamint e két köteten (* kivül az egész vállalatot is a legmelegebben ajánljuk. Gazdagtartalmu könyvtárra tesz M szert, a k i azt megszerzi, oly könyvtárt, melyben jobbára a magyar irodalom gyöngyei ÍJ foglaltatnak. - Sopron, 1874. 23 szám.

fűzve

Mély tisztelettel

Sgalitzer és Schönfelü, 312 ( 7 - 2 0 )

Az értéküzlet folyamában beállott gyökeres javulás alapján biztonsággal követ­ keztethető, hogy a fönnt nevezett kamatozó papirok eddig érintetlen maradt árfolyama is, rövid idő" alatt, jelentékeny emelkedésnek leszen alávetve. E körülmény tekintetében csak is tanácsolhatjuk ezen. befektetésre kitűnően alkalmas értékpapírok megvásárlá­ sára, a mostani még kedvező időpontot felhasználni. Úgyszintén bátorkodunk jó és biztos iparvállalatokat ajánlani, a melyek a válság alattinál még mindig olcsóbb árt jegyeznek, s melyek javulása, az élénkülő forgalom és jó aratással szemben biztos kilátásban van. Becses meo-bizásokat legpontosabban teljesitiink és tanácscsal szolgálni is készek vagyunk.

tanár.

Ó -K O R. Ára

60 k r a j e z á r .

NÉMET NYELVTAN- S közép-, reál-, polgári iskolák, képezdék stb. számára s magán használatra.

178 ( 2 5 - 2 6 )

Irta

Glatz, Holzwarth és Schubert. Budapest, V. Dianafürdő.

Gráf Jakab, tanár a kolozsvári reform, fötanodában.

E L S Ő K É S Z . — Á r a 80 krajezár.

Dr. M r d a y

D r . Gallu Sándor, Zlinszky I m r e .

A legbiztosabb és legkellemesebb szer

váltóláz ellen, i « különösen gyermekeknél, kik a keserű Chinint máskép bevenni nem képesek a

lábbeli gyámok Budapesten, országút 19-ik szám alatt ajánlja férfi-, n ő - é s gyermekiiemii lábbeli g y á r t m á n y a i t , inel,ékkel az 1872. é kecskeméti országos kiállításon bronz-, az aligmult bécsi világkiállításon pedig érdem-érdemet nyert. Megrendelések helyben és v i d é k r e , nagyban és kicsinyben a legnagvobb pontossággal eszközöltetnek. Vidékieknek ren­ des m é r t é k nélkül i s , csupán centiméter, sót viselt lábbeli után a legkényelmesebb lábbeliek utánvétellel küldetnek. N e t a l á n készletben nem t a l á l h a t ó m é r t é k ű lábbelit (kivéve hosszúszárú csizmát) gyára kittinó berendezése mellett gépek segélyével. 2 á r a a l a t t , szinte j á t á l l á s s a l elkészít..

R o z s n y a y M., g y ó g y s z e r é s z t ó i A r a d o n (ezelőtt Zombán) melyeket a magyar orvosok és természet-vizsgálót nagj g} UI«K

>

Fiúméban pályadíjjal koszorúzott. Kapható vagy megrendelhető a birodalom minden jóhiru 9 gyógyszertárában.

I

mr A hamisításoktól órakodiii kell!

Mindenki csak a R o z s n y a y M.-féle • z o t t k é s z í t m é n y t kérje és fogadja el.

pályakosznrn-1

1

F r a n k l i n t a r s a l a t " magyar irodalmi intézet és könyvnyomda kiadásában Budapesten ( I V . egye,em-ntcza 4-dik szám) megjelent és minden könyvkereskedésben kapható:

I

Chinin-czukor

József,

X . folyam. — Á r a fűzve 3 f r t 5 0 k r . A »Döntvénytár« X . füzete egy általános tárgymutatóval van ellátva, melyben a »Döntvénytár« összes tiz kötetében foglalt elvi határozatok a polg. rendtartás és egyéb törvények s ren­ deletek §§-ai szerint sorozva foglaltatnak. — Ezen általános tárgymutató 13 nyomtatott ivre terjed és könnyebb használhatás végett az anyagfelosztás szerinti repertóriummal van el­ látva, ngy hogy bármely határozat a nagy anyaghalmazból azonnal feltalálható.

IIMHÜ'Í

(1-12)

!»•——!••••••••*<

8Chinin-csokoládé|

Gyűjtötték

:<:mi - J » . MiíiwiWMiútMiiwiix^wiimiiyi

Lörincz István

341

!

és l e g f ő b b i t é l ő s z é k i o s z t á l y á n a k e l v i j e l e n t ő s é g ű

HATÁROZATAI.

=;i;itim:in;ii>:ii
Budapest, bálvány-uteza 1. sz.

ttWP^MM^&P*^*****?*^^^

DÖNTYÉNYTÁR A magyar kir. Curia semmitó'széki

(iwi>«*>wm:ii>m
Barége, Mozambiques és Ecru 30—40 krig Selyem Grenadine sima és csíkos . . . . 50—80 » » Gasiere dúsgazdag választékban . . 3 0 - 9 0 » Franczia Jaconats 25—35 » » Crettonek és Calicok 25—35 » » Satinék és Foulard aprék . . . . 30 - 70 » Csíkos selyem szövetek minden színben 1 f t , 1 ft. 40 kr. Sima Pult de soie » » . . 1»—» Fekete » » » 1»80» » Gros Failles 1 » 80 » Szines » » minden szinben . . . 2 »—» Irish selyem Popelinek 1 » 10 » Angol Lusterek — »• 85 » Bátrak vagyunk az igen tisztelt hölgyeket arra figyel­ meztetni, hogy egy nagyobb mennyiségű divatáruk, különö­ sen selyemszövetek megvételével lehetségessé válik a fen­ tebbi czikkeket bámulatos olcsó áron eladhatni.

Ezen befektetés ép oly biztos, mint a takarékpénztári betétel, és sokkal magasb kamatozást nyújt, mint ez utóbbi.

Első kötet

ellátta

hogy az alant j e g y z e t t

HITEL-PAPIROK

A legújabb történeti könyvekből tett jegyzetek nyo­ m á n k é p e z d é k , p o l g á r i és felső l e á n y - i s k o l á k s z á m á r a .

Vilmos.

é s m e g j e g y z é s e k k e l

figyelmeztetni,

az utóbbi válság a l k a l m á v a l , bizalomra legméltóbbaknak t a l á l t a t t a k , és haszonhajtó befektetésekre legjobban ajánlhatók. E z e n p a p í r o k a v á l s á g előtt birt árfolyamon alól j e g y e z t e t n e k , és m i ezek százalékos jövedékét, a mostani jegyzések alapján közöljük. Egyszersmind m e g e m l í t j ü k , hogy m i n d ezen alant j e g y z e t t értékpapírok a n n a k idejében névértékben fognak kisorsoltatni.

A „FRAÍÍKLIN-TÁRSULA.T'- magyar irodalmi intézet és könyvnyomda kiadásában (Budapest, egyetem-utcza 4-dik szám) megjelent és minden könyvárusnál kaphatók:

Dr. Mathews

wMnnBhww

Nyári idényre! an s z e r e n c s é n k a t. közönséget

32

ina Yasváry Benő,

annak n e m

kifejezve.

:riti::«>:ii>:
JR W^TTJESK

Irta

kifejezés

m .

Molnár Aladár (arczkép). — A völgyi ér. — Theodor hősiessége (folyt.). — Izland és lakói Hold Nap katholikus és protestáns Izraeliták Görög-orosz ' (három képpel). — W i g h t szigete (képpel). — naptár naptár naptára hossza kél nyűg. hossza kél Erdély bányavidéke V I I I — Utazás a tenger nyűg. alatt (folyt, képpel). — Egyveleg. — M e l l é k l e t : augusztus Thamuz Rosch. P Pjúlius (ó) P-'i f- P 7 P O. p . ElOBoId. assz. e. » 10 Ernőd 26 28 F 10 P r o c h u s 19 103 52 12 6 24 Budapest jótékony intézetei, X I X . — Fürdői levél. 136 38 Lörincz vért. Lörincz 27 [ 29 Kallie 17;177 9 24 7 6 — A hétről. — Irodalom és művészet. — Köz­ 137 35 Zsuzsanna szűz Tiborc. 7 36 intézetek, egyletek. — Egyház és iskola. — Mi 28 Ráhel 16130 2 30 Szilas 38 138 33 K l á r a PZÜZ 14142 10 29 Klári, Hila. .'51 Eudocimus 57 7 53 ujság? — Halálozások. — Sakkjáték. — Statisz­ 139 31 13 157 42 Hippnlitus 30 Roschod. Ipoly 1 Anguszt. (! 11 6 8 12 tikai jegyzetek. — Szerkesztői mondanivaló, — 140 28 12 167 34 8 13 8 27, Nyilttér. — Heti naptár. Özséb. Athan f Özséb Xeste lEInlRo. 2 Isten sz. a. b. k. 141 26 10180 21 9 19 8 42' Xag> bold. a. n. Nagy B. Assz 3 Izsák 2 S. Soltira 142 24 Felelős szerkesztő: Xagy Miklós. Hold változásai. S) Első" negyed 20-án 8 óra 9 perczkor reggel. (L. czukor-utcza 11. sz.)

HOGYAN BOLDOGULUNK?

s a német

^

HETI-NAPTAR.

: Hónapi és i hetinap

föl­

használva n e m voltak; s

K J T Melléklet: Kis orvosi tanácsadó dr. Dehaut-tól. T a r t a l o

$

A „FRANKLIN-TÁRSULAT"

— Egy szüle. Iskolai vizsgákról részletes t u ­ dósítások közlésére n e m rendelkezünk elég t é r r e l . A z o k a szülőket érdeklik l e g i n k á b b , kik azokon ugy is jelen v a n n a k .

Szerkesztői mondanivaló.

511

Der Kampf der

jSiebenbürger Sacliseii!

I

L.

für d i e

Ueberreste des Feudalwesens. Ára fűzve 50 krajezár. Bérmentes postai megküldéssel 55 krajezár. >•••••••••<

H M N M

»!•!•,.

XXI. ÉVFOLYAM. — 32. SZÁM.

VASÁRNAPI UJSAG.

512

A FRANKLIN-TÁRSULAT magyar irodalmi intézet és könyvnyomda kiadásában Budapest (IV. egyetem-utcza 4-ik sz.) megjelent és minden könyvárusnál kapható:

>< }%

A MÉTER-MÉKTÉK ISMERTETÉSE és az

U MÉRTÉKEKKEL VALÓ SZÁMOLÁSI MOD. Tanodái és magánhasználatra készítette

Ára fűzve 40 krajczár.

K>Br<^dtmhJl*^et4M^&*>9*.)l*

" ^ s ^ | ! ^ ^ ^ ^ ' l ^ ^ ^ ^ « ^ ^ ^ a ^ ^ ^ ! i ^ ^ ^ | M g ^ ^ ^ ! Í ^

HAASENSTEIN És VOGLER

^ •«S? ) / küldi szét Orlieé E . , mennyiségtani t a n t í r ^ ^v" ^ S / Berlinben, Wilheltnstrasse 125 , a legújabb .«)

hirdetési ügynöksége

Budapesten, Bécsben és Prágában stb.

J^/

eszközöl mindennemű hirdetéseket minden hírlapokba, szak­ lapokba, árkeleti könyvekbe, naptárakba, síb. erede'i dijon. Tanácsadások, költségvetések és birlap-czimjegyzékek hirde tési tarifíakkal ingyen és bérmentve. 343 (1)

nyeremény-lajstromot 1 1874-re.

Kísérletül!

4

Tudakozásokra azonnal válasz adatik.

?

s

Méltóztassanak

kis megrendelést tenni

stlólixotta.3s W • •

ruhakelmékből

m »»gy k.5iftnség érdekében kedre* kötelessé* fütiKiiek tartjuk *i álulunk már több izben is ki UnA e* és solidnmk fcruno » o i i a n i » rmegismert aot«iueii

t é s e b i z o n y o s a n ú g y i s m á r k ü s z ö b ö n áll.

igen Jutánvus áron !

Brauswetter János,

HAMBURGER ADOLF

chronometer és müórás

h ö l g y - d i v a t á r u üzletéből P E S T , u r f - u t r Z A 1. HZHIII. Minták k í v á n a t szerint i n g y e n é§ b é r m e n t v e küldetnek.

1

Egy ily tudakozás, annyival inkább ajánlható nemcsak^J ^ l a p u n k b a n is sokszorosan közhírré tett köszönő-s elismerő-'íj! }J> iratok végett, — h a n e m h o g y a l o t t e r i a f e l f ü g g e s z - ^ f j

g y ö n y ö r ű

urnák 28 *» 6t* fennálló óraüzletét Sltgadai *iűl5varu>Aban, készvéggel é l rószlehajlatianul a legmelegebben ajánlani. Kis József uradalmi tiszt. P.-Lak. Ufi. Halsler Ároston theologus Bí>« 140. Lstt István m. k. postalceaelAKarczag Harth Qus«á» Pnlfir. Lenírvárszky J. k.erd.ölábl.-bányán. ! Iiar Dániel Sáros-Patak. Lázár X. hadnagy Zombolya. Juhá*i János Stropko. Lmkaroff Aa. k. ügyész M.-Vásárhely. 130. Jonnel S . m. k. postamester Hradek. Majoros András esp. lelkész Dókra. Karácsonyi Mikiéi a tistasiabalyo145. Matbe Gyula ref. tanító T.-Burán. • ( i s i társulat fíbiitosa Beodra. Kiss Tamás Kun-Stt.-Márton. Pertieh Mihály főkapitány Szabadka. Sebmidi N. a szegedi ált. takarékKassa Károly Alattyin, pénztár pénztárnoka Szeged. Kosztolányi fohadnairy Mezé-Tiir. Kupeez Antal a keresk. bank pénzl S V K u é i v Jézsef Jegyzi K.-Militics. tárnoka Szegőd. Kalmár Viktor bSlcsész B. Diószeg. Kis Sándor m. k. tr. t Szolnok. Weitzenfeld Zsigmond Szeged. Korác sAlajos m. k. pínad-for. Sümeg 150. Stern Mór könyvivó Szeged. 0-7nmtrilqn(t7nP 'orténik, hogy csupáncsak elóil^letból mellőztetik a kisvárosi. U i d l l l l a l d l l o i U I magának valódi ériemet szerzett és képzett művész és honn; mert többnyire a bécsi órakereskedík mindent Ígérő és ámító hirdetéseinek bitelt a l v a , oly silánv szerkezeti!, haiznavehetlen órák vásároltatnak, nielvek — m i t » f ü i a l l r o l t a k n a | t y r # » s i e l » b l z n n y i t h a t — igen is játékszerne«, ie óráknak semmi esetre sem nevezhetik ; ezen, a szándékos csalással határos eljárás ellen kStelességerélyesen felazólalni.mindenkit óvatosságra inteni. T / i í , ' ; » , A Í A c Ó o - n ó r i k a t »*sárolni vagy javíttatni a k5.»nseg | t V l L U l l U J « J S < J g U tapasztalása szerint, egyetlen biztos fórra*

A. K. i

A . . K r a l l k l i u - t i i r s u l a t " magyar irodalmi intézetben Buda­ pest, (fgyetem-utcza 4-dik szám) megjelelt és minden könyv­ árusnál kapható : *

207 (39

60)

|

®

M 5? • _ =•

§ 13 — 14 éves fiu Kalocsán, P á - Sj | dits F e r e n c z fűszer- és vegyes- f W kereskedésében # m

m i n i s z t e r i s megyehatósági s z a b á l y r e n d e l e t e k r e , számos i r o m á n y p é l d á k k a l és g y a k o r l a t i u t a s í t á s o k k a l e l l á t v a .

tanonczul fölvétetik.

Megyei tisztviselők, Ügyvédek, jegyzők és községi elöljárók használatára.

341(1)

(8-rét, 280 lap.) Fűzve 2 forint.

lltiaon és az 1873. bécsi vtláykléllltaoon pedig, valamenvl kiállít- — va volt órák fölött a gyíialmét aratta, mint annak Idején azt 3 a lapok i» fölemlítek" : — továbbá külföldön, kül5n«sen pedig a h-anczia- ~ Sváicz óragyáraiban 1 9 éven * t aa óramüvészet minden titkait magaéva •g

sV A..Frnnkliii-társnla("magyariro- ( *C dal mi intézet kiállásában Budapesten F& jT (egyetem-utcza4-ik sz.) megjelentés \a V, minden könyvárusnál kapható: M

tette és a hozzávaló gépekkel el van látva, valamint M U l i r l i i - n l i r n Is u elméleti és gyakorlati vizsgát eddig m é g s e n k i á l t a l m e g n e m k ö z e ­ l í t e t t sikerrel végezte.

y

FerH-orák frt. IX. Ezíist heng. óra 4 rubinnal 10—lí Arany ugyanaz duplatokk. 6f, S5, 70, 80 _ _ aranysz. ugrói. IS—14 „ valódi remontoir bor. órák . „ . dupla tokkal 15—17 kristályflveggel 65,70, 80, 90 , „ .kristályüveg. 14—17 , ugyanaz dnpl. 100,110,1*0,160. „ borgonyóra IS nibioal 18—18 IIÖIKy-o>Ak. 13—10 , , duplatoa»_" ) 18, *0—M Ezüst hengerora 4 rubinnal . ang.borg.órml5r.»r. Ov. 18,»0,ÍS,2t Arany érák 3-mas számú 18 kar. , hen.óra 4 és8 rubinnal 25, 27, 30,33 ugvauaz dupl. 22, *4, 26—28 m „ ugyan. dnp.födél. 38,40,45,48 „ valódi borg. rem. fiilénél fölhúzható . horgonyéra 15. nlb. 42,45.48,^0 krist. üveg. 90, SS, 35 ugyanaz dti.,laL 50.52,58. fin „ ugyanaz duplátokkal 35,37,40 , S e r k e n t ő k , órával együtt 7 frt gyerArany borgonyóra 3. szám (18 kar.) ty^gyujtóval lOfrt. 8 naposak 12 forint ugyanez 15 rubin. 36,38.46,50. korg. duplatokkal 55,58,^5,70 Ezenkívül mindea egyéb kivánbató órák horg. -kristályüveg. 41, - - 4 f 45,55,65) 45J5S,65 kaphatók, ugymunkásórak Is. | U p i n n í l f legnagyobb választékban saját találmányú u| ké sziliekkel I l l U f t ' U n A n melyeket a tokon kiviil, legyen az 1—J vagy 3 nehéz.-k kel, mind egyszerre fölhúzni, úgyszintén az ingát megindítani és a mutatókat igazítani lehet. Körülményes leírás és árjegyzék kívánatra ingyen bektildetik. •***> A z s e b ó r á k a t függő és fekvő, egyszóval minden helyzetben ,-s rázká.iaabss arányosan és pontosan szabályozva adom által a közönségnek l f " l *** ^á*****! jótállásról szóló Iratot kap minden óra vevőié, 5 évit pelV«v ű 'g minden javítás megrendelője használati utasíttassál együtt. * J — * A r , n - T *• M u " órák, lánczok a magy. klr. ellenőri hivatal á l u l nwgt^-galvak én minden nemben dus és a legdíszesebb választékban kaphatók. fzaa\Ezasi óralánczok 3—8 frtíg, bosszúk 6*—15 írtig, 3-mas számú aranyIsnczok rövid 18—70 frdg, hosszú 35—100 frtíg. Talmiarany, bronz- és aczél1 T 0 1 • to k * P h » u i « - •"»»• Tárgyak, melyek nem tetszenének, kívánatra készséggel kieserelwioek. órák, arany és ezüst a legmagasabb árig e^eréb.elfoga -tatnak

1»4 Í 1 3 - 0 )

vagy

Hivatkozva idevonatkozó törvényekre,

ssasasaillllllllMiaaaaaaaaaaaaaaassssssssssssssssa_

BRAUSWETTER JÁNOS ebrooometer- és mSérásnál, az első valódi knlcs nélkül folhuzhaio remomnir §"i Inrs-órak szabadalmaaott föltalálója, ki az 1871-ik évi londoni világkiállításon = kiváló kitüntetésben részesült; a * 1 8 7 3 - d l k é v i k e o a k e m é t i i p a r m f i k l a l 3 -

Vidéki meifrenrtelések a pénzösraeg előlegen beküldésr utánvét mellett pontosan teljesíttetnek.

GYÜRKY ANTAL.

Az uj szolgabírói hivatal kézikönyve. jf S?

s z w ^ 'ssVíy >•->» ^-& st^9 s a ^ ^ >*_íT s » V ^ "*~y^

„A rósz nedvek kiirtása & gyógyszer czélja!"

BENICZKY IRMA.

I A NŐK HIVATÁSA. \ (8-rét, 2481.) Fűzve 1 ft. 20 kr.

I

MAGYAIl HÖLGYEK.; Történelmi élet-és jellemrajzok. (Nyolczadrét, 223 1.)— Fűzve / 1 forint JÓSIKA J U L I I .

\

American-Pills \>j Bőldt

{

vértisztitáüti labdacsok.

a E labdacsok sokszoros alkalmazást és sokszoros ma- g 2 gasztalást vívtak ki. Ajánlhatók e labdaesnk a vér t i s z t í t á s á r a megelőző j | ^betegségek után; a fölösleges és rósz nedvek e l t á v o l í t á s á r a fi P (növekvő testgyarajodáanál kevés mozgás m e l l e i t ) ; t o v á b b á ^ Vv oly egyéneknél, kik rósz emésztésben, savanyu felböfögésben, á g)étvágytalanságban, szédülésben és vértorlódásban szenved-k £ nek. É labdacsok különös ajánlatot érdemelnek a g u t a i i t é s r e "j \ hajlamot m a t a t ó egyéneknél. r i Egy doboz bö—70 labdac. ára 1 frt50 kr. (10 kr. több ) ^ \ Központi r a k t á r a : D r o g u e r i e m e d i c i n á i é :

Boldt A . EL. Genfben (Helvetia).

PÁLYAVEZETŐ. J ó tanácsok

*m-&

„Az élet legfőbb java a jó egészság!"

5Bóldt egészségi labdacsaid j

ZBILIXSZKY M I H Á L Y .

^*

% világba lépi fiatal leányok számára. jC (8-rét, 432 Up.) — Fttzve % ft., j *. diszkötésre t ft. 8 0 kr.

Í

X X I . évfolyam.

E L Ő F I Z E T É S I F Ö L T É T E L E K : a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 12 ft., félévre 6ft. Csupán a Vasárnapi Újság: Egész évre 8 ft., félévre 4 ft.Csupán a Politikai Újdonságok: Egész évre 6 ft., félévre 3 ft. kraiczar. Bélyegdtj Bélyeedij külön külön minden minden igtatás igtatás uian mán 3 30 krajczár. HIRDETÉSEK DIJA: Egy ötször hasábozott petit sor, vagy annak< helye egyszeri igtatáünál 15 krajczár; többs/öri igtatásnál 10 krajczár. Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket el o^ad Bécsben: Hanseiisivin és VoglerWallfischga.se Nr. 10, Mouse R. Seilerstatte Nr. 2 és Qppellk A. Wollzeile Nr. 22.

33-dik szám.

B é r m e n t v e postai megküldéssel keresztkötés a l a t t á r a 4 4 kr. (legjobban p o s t a u t a l v á n y n y a l eszközölhető)

Valódian kapható:

r

P e s t e n : TörSk József gyógyszerész és fó'küldeménye- ^ fe zó'nél Magyarország számára, király-uteza 7. szara, és For- 0 ^ mágyi Ferenez gyógytárában, S^écbenyi-tér 26. sz. B u d á n : ^ Wlasek E . , Szegeden: Kiss, S z . - F e h é r v á r o t t : Dieballa G y . , A E g e r b e n : Kb'llner, T e m e s v á r o t t : P e c h e r , B r a s s ó n : F a b i k , f K o l o z s v á r o t t : WolÍT, Bécsben: K o z d e r a J . am hohen ^ c1> Marki 12. gyógyszerész uraknál. 217 (24—0)

Í

KU.lja é» nyomatja a „ F r a n k l i n - t á r s u l a t " magyar irodalmi intézetéé könyvnyomda Budapest (egyetem-utcza 4-ik szám).

a kitol közvetlenül indult ki Pulszkynak már ekkor Eperjesen, Henszlmann Imrével műtörténelmi képzése, s eredt későbbi ne­ együtt, jóformán befejezte iskolai tanul­ s görögben és archaeologiában is PULSZKY FERENCZ. vezetes gyűjteményeinek is nagy része. mányait, szemelgetett, nagybátyja tezetése alá ke­ Övé volt ama nagybecsű archaeologiai T\ rülve, egész lélekkel vetette magát e tár­ könyvtár, melyet — egyéb gyűjteményei­ gyakra, melyek a múlt porával födve, de [így egész számát kelle­ vel — később Pulszky örökölt s köztu­ az ifjúi képzeletnek s kedvnek mégis annyi ne igénybe vennünk domás szerint. az akadémiának adott át, tápot képesek nyújtani. a Vasárnapi Újság­ melynek könyvtárát ma is ékesíti, ép oly Fehérváry, ki ekkor már szép gyűjte­ nak, ha Pulszky Fe- becses, mint ritka és'drága darabjaival. ményekkel rendelkezett, de vagyonossága E Fehérváry Gábor 1831-ben bérbe reneznek csak va­ növekedtével mind többet és többet szer­ lamennyire is teljes vévén a sárosmegyei opál-bányákat, oda zett, a szerzetteken ismét tul adott, hogy életrajzát akarnók tette át lakását és sógora (Pulszky atyjá­ ujakat szerezhessen, s csak a valódi becsest • • adni. Mert akár élet­ nak) házában telepedett le. A fiatal öcs, ki pályájának változa­ tos és viszontagságos voltát, akár tevékenységének sokoldalúságát tekintjük, élete tényekben és adatokban oly gazdag, hogy an­ nak legrövidebbre vont vázlata sem fér el a mi életrajzaink szűkre szabott keretébe. S mégis, midőn hazánk e kitűnő fia s tudományosságunk egyik kiváló disze, egy újonnan teremtett nagy fontosságú állásra »a Magyarországon létező vagy 0) létesítendő, közhasználatra szánt gyűjtemények és könyvtárak or­ szágos felügyelő]évé« neveztetett ki, nem akarván elszalasztani ez alkalmat, hogy megtegyük a mit rég meg kellett volna ten­ nünk s a minek teljesítésében épen csak a fentebb érintett nehézség gátolt eddig is, lemondunk arról, hogy Pulszky Ferencz élete és tevékenysége minden oldalára kiter­ jeszkedő— bármily vázlatos — rajzot adni igyekezzünk, s a jelzett alkalomnak megfelelőleg, főkép műtörténelmi tanulmá­ nyaira s közhasznú működésének ez oldalára vonatkozó adatokat akarunk az átalános életrajz vázlatos keretében, némi­ leg legalább, kidomborítani. P u l s z k y Ferencz 1814-ben, szept. 17-én született Eperjesen. Művészi, régi­ ségtani s gyűjtői hajlamait anyai ágon örökölte. Anyai nagyapja volt ugyanis Fehérváry Károly, a kinek nagybecsű kézirat- s hungarica-gyűjteménye a Jankovich-gyűjteménybement át s ez utón az ország birtokába kerülvén, ma a nemzeti múzeum egyik kiegészitő része. Ennek fia, PULSZKY FERENCZ. s Pulszkynak anyai nagybátyja pedig Fehérváry Gábor volt, ki szintén mint nagy gyűjtő és műismerő volt nevezetes,