TÚRKEVE VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA. Készítette: Zöld Övezet Környezetvédelmi Vállalkozás

TÚRKEVE VÁROS

KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

Készítette: Zöld Övezet Környezetvédelmi Vállalkozás e-mail: [email protected], honlap: www.zoldovezet.webs.com tel:70-306-1423 - 2010 -

Túrkeve Város Települési Környezetvédelmi Programja

2

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék _____________________________________________________________________________ 2 Bevezetés ____________________________________________________________________________________ 5 1. A Program tervezésének alapelvei, célja és felépítése ______________________________________ 6 2. A település bemutatása ___________________________________________________________________ 11 2.1 A település elhelyezkedése ______________________________________________________________ 11 2.2 A település története ___________________________________________________________________ 11 2.3 Természetföldrajzi adottságok ismertetése ______________________________________________ 12 2.3.1 Domborzati adatok __________________________________________________________________ 12 2.3.2 Földtani adottságok _________________________________________________________________ 13 2.3.3 Éghajlat ____________________________________________________________________________ 14 2.3.4 Talajtani adottságok ________________________________________________________________ 15 2.3.5 Vízrajz _____________________________________________________________________________ 16

2.4 A település népességi, gazdasági és turisztikai adottságainak bemutatása ________________ 17 2.4.1 Népességi adatok bemutatása _______________________________________________________ 17 2.4.2 Gazdasági adottságok bemutatása ___________________________________________________ 17 2.4.3 Látnivalók, turisztikai adottságok ____________________________________________________ 20

3. Környezeti állapotfelmérés ________________________________________________________________ 23 3.1. KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA_____________________________________________________________ 23 3.1.1. Levegı _____________________________________________________________________________ 23 3.1.2. Víz ________________________________________________________________________________ 29 3.1.3. Felszínborítottság __________________________________________________________________ 33 3.1.4. A természet állapota _______________________________________________________________ 34

3.2. TELEPÜLÉSI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÁLLAPOTA _______________________________________________ 37 3.2.1. Települési környezet, infrastruktúra ________________________________________________ 37 3.2.2. Épített környezet állapota __________________________________________________________ 48

3.3 KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGY _________________________________________________________________ 51 3.4. ÖNÁLLÓAN KEZELT HATÓTÉNYEZİK _________________________________________________________ 53 3.4.1. Hulladékgazdálkodás ________________________________________________________________ 53 3.4.2. Zajterhelés ________________________________________________________________________ 57 3.4.3. Oktatás, nevelés, képzés ___________________________________________________________ 60 3.4.4 Környezetbiztonság__________________________________________________________________ 63

4. Helyzetértékelés _________________________________________________________________________ 65 5. Túrkeve település SWOT analízise ________________________________________________________ 71 6. Környezetvédelmi átfogó célok, a település környezetpolitikai stratégiája ___________________ 72


3

7. Tematikus akcióprogramok ________________________________________________________________ 74 7.1 TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETMINİSÉG ____________________________________________________________ 74 7.1.1 Településfejlesztés, -rendezés _____________________________________________________ 74 7.1.2 Zöldterület-gazdálkodás ____________________________________________________________ 75 7.1.3 Épített környezet __________________________________________________________________ 75

7.2 KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉG __________________________________________________________________ 77 7.2.1 Levegıminıség ______________________________________________________________________ 77 7.2.2 Biológiai allaergének _________________________________________________________________ 78 7.2.3 Zaj- és rezgés______________________________________________________________________ 78 7.2.4 vízminıség __________________________________________________________________________ 78 7.2.5 Élelmiszerbiztonság__________________________________________________________________ 79 7.2.6 Klíma és egészség ___________________________________________________________________ 79

7.3 VIZEINK VÉDELME ÉS FENNTARTHATÓ HASZNÁLATA____________________________________________ 81 7.3.1 A vizek jó ökológiai állapotának elérése ______________________________________________ 81 7.3.2 Ivóvízbázis védelem _________________________________________________________________ 82 7.3.3 Nitrát akcióprogram_________________________________________________________________ 84 7.3.4 Bel- és külterületi vízrendezés ______________________________________________________ 84

7.4 A KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLET ÉS GONDOLKODÁSMÓD ERİSÍTÉSE ____________________________ 86 7.4.1 Környezeti nevelés, oktatás _________________________________________________________ 86 7.4.2 Környezettudatos szemléletformálás _________________________________________________ 87 7.4.3 Fenntartható fogyasztói szemlélet kialakítása ________________________________________ 87 7.4.4 Települési Környezetvédelmi Információs Rendszer (TEKIR) ___________________________ 87

7.5 TERMÉSZET ÉS TÁJVÉDELEM ________________________________________________________________ 90 7.5.1 A természeti táj és értékek védelme ________________________________________________ 90 7.5.2 Károsodott területek helyreállítása __________________________________________________ 91 7.5.3 Genetikai erıforrások megırzése ____________________________________________________ 91 7.5.4 Ökoturizmus ________________________________________________________________________ 91

7.6 FENNTARTHATÓ -TERÜLET ÉS FÖLDHASZNÁLAT _______________________________________________ 93 7.6.1 Talajok védelme és fenntartható használata__________________________________________ 93 7.6.2 Környezetbarát mezıgazdasági gyakorlat _____________________________________________ 93

7.7 ÉGHAJLATVÁLTOZÁS_______________________________________________________________________ 94 7.7.1 Energiagazdálkodás__________________________________________________________________ 94 7.7.2 Közlekedés, Éghajlatváltozás hatásaira való felkészülés_______________________________ 94

7.8 HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ___________________________________________________________________ 96 7.8.1 Megelızés __________________________________________________________________________ 96 7.8.2 Hasznosítás _________________________________________________________________________ 96


4

7.8.3 Ártalmatlanítás _____________________________________________________________________ 96

7.9 KÖRNYEZETBIZTONSÁG ____________________________________________________________________ 98 7.9.1 Természeti katasztrófák elleni védekezés ____________________________________________ 98 7.9.2 Emberi tevékenységgel kapcsolatos környezetbiztonság _______________________________ 98

8. A megvalósítás eszközei _________________________________________________________________ 100 8.1 PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA, BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSE _________________________________________ 100 8.2 SZEMLÉLETFORMÁLÁS _____________________________________________________________________ 101 8.3 TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZTETÉS _____________________________________________________________ 102 8.4 INTÉZMÉNYRENDSZER FEJLESZTÉSE ________________________________________________________ 103 8.5. ANYAGI FORRÁSOK MEGTEREMTÉSE ________________________________________________________ 103 8.6 SZAKMAI PARTNEREK _____________________________________________________________________ 107 Irodalomjegyzék ___________________________________________________________________________ 108 Mellékletek ________________________________________________________________________________ 109 Térképek __________________________________________________________________________________ 109


5

Bevezetés

A

természeti erıforrásokat nem fenntartható módon használja az emberiség, amivel párhuzamosan a környezetrombolás is jelentısen megnıtt. A kialakult helyzetet a kiváltó okok szintjén kell

elsısorban orvosolni, és nem csupán a következmények szintjén. Ehhez jelentıs szemléletváltozásra lenne

szükség.

Mindezek

figyelembe

vételével

kell

meghatározni

jövıbeni

környezetvédelmi

feladatainkat, melynek keretét a Program határozza meg a 2010-2014 közötti idıintervallumra vonatkozóan.

A Program céljáról, tartalmáról, megvalósításáról az 1995. évi LIII. törvény rendelkezik. A közelmúltban

jelentıs

gazdasági

változások

mentek

végbe

a

világban,

hazánkban,

melynek

következtében a környezetvédelmi célok és prioritások is módosultak. A települési Program tervezési elvei az országos Programmal (NKP III) összehangoltan lettek meghatározva, így nagyobb szerepet kap a tervezés során a település fenntartható fejlıdési pályára való átállásának elısegítése, a szükséges intézkedések

meghatározása.

Nagyobb

hangsúlyt

kell

fektetni

a

végrehajtás

során

az

együttmőködésre, a szubszidiaritás1 és a decentralizáció elvére. Ezen elveket hivatott elımozdítani a környezetvédelmi törvény 2008. évi módosítása, mely változtatások a különbözı tervezési szintek (országos, területi, települési), közötti kapcsolat megerısítésére, összehangolására irányul. A törvénymódosítás a programkészítés tartalmi elemeit is módosította, illetve kiegészítette. Ennek megfelelıen a jelen települési program is az elkészült országos programmal összehangolva, a regionális és megyei tervezési szintek bevonásával készült el, figyelembe véve a tartalmi követelmények változását.

A tematikus akcióprogramok kidolgozása a különbözı ágazati és szakpolitikai programok, tervek figyelembe vételével készültek.

1

Kisegítés, a hatalmi szintek közötti munkamegosztásról szól, a különféle kérdéseket a keletkezési szinten kell megoldani, a felsıbb hatalmi szint akkor lép közbe, ha azt az alsóbb szinten nem tudják megoldani


6

1. A Program tervezésének alapelvei, célja és felépítése

A

települési környezetpolitikának feladata, hogy meghatározza a környezeti célokat és az elérésükhöz szükséges eszközöket. A környezetpolitikának a sokoldalú tervezési rendszerben

elsısorban horizontális szakpolitikai szerepet kell betöltenie, ami biztosítja a környezetvédelmi szempontok érvényesülését a társadalmi-gazdasági tevékenységek során. A Program készítése során figyelembe lett véve az ágazati stratégiákból, a szakterületi programokból adódó, környezetvédelmet érintı fıbb törekvések.

A települési környezetpolitika fıbb kapcsolódási pontjai:

•

A települési környezetpolitika - kialakításban, mőködtetésben egyaránt - kapcsolódik az EU vonatkozó szakpolitikáihoz és szabályozási eszközeihez.

•

A Települési Program célkitőzései a III. Nemzeti Környezetvédelmi Programmal, a Megye Környezetvédelmi Programjával, valamint a Régió Stratégiai Tervével összhangban került meghatározásra.

•

A Települési Környezetvédelmi Program a települési környezetügy átfogó középtávú programja, mely más ágazati és szakterületi terveket és programokat is magába integrál. (pl.: Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, Energiapolitikai Koncepció, Nemzeti Erdıprogram, Nemzeti Turizmusfejlesztési

Stratégia,

Országos

Kármentesítési

Program,

Ivóvízminıség-javító

Program, Szennyvíz-elvezetési és Tisztítási Program). •

Helyi Hulladékgazdálkodási Terv.

A célok és feladatok megfogalmazása a következı alapelvek alapján történtek:

•

Helyi erıforrások fenntartható hasznosításának elve.

•

A környezetvédelmi törvényben megfogalmazott alapelvek (elıvigyázatosság, megelızés, szennyezı fizet, tájékoztatás, nyilvánosság).

•

Szubszidiaritás, decentralizáció elımozdítása.

Kiemelt hangsúlyt kell helyezni a megelızés elvére a jövıben. A Program túlmutat a hagyományos megközelítésekkel, az okozati, csıvégi környezetpolitikával szemben az okokra, a "hajtóerıkre" is koncentrál, ugyanis csak így van lehetıség megelızı környezetvédelemre. A Települési Program


7

célrendszerének meghatározása során fı szempont a hajtóerık, okozatok, tendenciák és a komplexitás vizsgálata volt.

A környezetvédelmi programok elkészítésénél alapvetı szemléletváltozásra van szükség mind a tervezık, mind az önkormányzatok részérıl. A tervezésnél az állapotfelmérést és értékelést követıen, a célok és programok megfogalmazásánál, hangsúlyosan a Környezeti- Energetikai Operatív Programjához (KEOP) való kapcsolódási pontokat is meg kell találni. A helyi települési stratégiai célkitőzéseket, a régiós stratégiai célkitőzésekhez kell igazítani.

Megjegyezzük, hogy a Környezetvédelmi Program feladata az öt éves idıtartamra szóló - felméréseken alapuló

-

stratégiai

célkitőzések,

az

ehhez

kapcsolódó

intézkedések,

cselekvési

programok

meghatározás. Nem feladata azonban a kapcsolódó intézkedési tervek kidolgozása (pl: zöldfelületrendezési, kerékpárút fejlesztési, energiahatékonysági, stb.).

A 2008. évben módosított környezetvédelmi törvény elıírásainak megfelelıen a Települési Környezetvédelmi Programnak a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetıségeivel összhangban tartalmaznia kell:

•

a légszennyezettség-csökkentési intézkedési programmal, valamint a légszennyezéssel,

•

a zaj és rezgés elleni védelemmel,

•

a zöldfelület-gazdálkodással,

•

a települési környezet és a közterületek tisztaságával,

•

az ivóvízellátással,

•

a települési csapadékvíz-gazdálkodással,

•

a kommunális szennyvízkezeléssel,

•

a településihulladék-gazdálkodással,

•

az energiagazdálkodással,

•

a közlekedés- és szállításszervezéssel,

•

a feltételezhetı rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításával és a környezetkárosodás csökkentésével

kapcsolatos feladatokat és elıírásokat.

A törvény alapján a települési környezetvédelmi program - a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetıségeivel összhangban - tartalmazhatja továbbá: A települési környezet


8

minıségének, környezetbiztonságának, környezet-egészségügyi állapotának javítása, valamint a természeti értékek védelme és fenntartható használata érdekében különösen,

• • •

a területhasználattal, a földtani képzıdmények védelmével, a talaj, illetve termıföld védelmével,

•

a felszíni és felszín alatti vizek, vízbázisok védelmével,

•

a rekultivációval és rehabilitációval,

•

a természet- és tájvédelemmel,

•

az épített környezet védelmével,

•

az ár- és belvízgazdálkodással,

•

az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, az éghajlatváltozás várható helyi hatásaihoz való alkalmazkodással,

•

a környezeti neveléssel, tájékoztatással és a társadalmi részvétellel

kapcsolatos feladatokat és elıírásokat. Ahhoz, hogy az önkormányzat át tudja tekinteni a település területén jelentkezı környezetvédelmi problémákat, kötelezettségük szerint priorálni és kezelni tudja azokat, megfelelı környezetvédelmi helyzetértékeléssel és szakmai stratégiai elképzelésekkel kell rendelkeznie. Ezek biztosításának egyik korszerő eszköze a Települési Környezetvédelmi Program.

A Program célja, a környezeti jellemzık meghatározása, a meglévı környezeti értékek megóvása, a problémák feltárása, rangsorolása és javaslat készítése a prioritások megjelölésével a további feladatok meghatározására. Célja továbbá a környezetkárosító tevékenységek megelızése illetve felszámolása, a környezeti állapot helyreállítása, a település lakossága, a környezet és a településen mőködı gazdasági szervezetek közötti harmonikus kapcsolat megteremtése, a fenntartható fejlıdés feltételeinek biztosítása.

A III. NKP-al és a Megyei Környezetvédelmi Programmal összefüggésben, a környezeti célkitőzések a következık: • a települések légszennyezésének csökkentése, • a települések csatornázottságának fejlesztése, • a szelektív hulladékgyőjtési rendszer fejlesztése,


9

• a környezeti zaj- és rezgésterhelés egészséget, közérzetet és környezetet veszélyeztetı szint alá történı csökkentése, • a zöldfelületek fejlesztése mind minıségi, mind mennyiségi vonatkozásban, •

környezetkímélı mezıgazdasági technológiák támogatása az agráriumban,

• a települési rendezési tervek és minden egyéb, természetes élıhelyeket esetlegesen érintı tervek környezet-szempontú összehangolása. • az agglomerációs elhelyezkedéssel járó, ipari fejlıdésbıl adódó környezeti veszélyeztetések korlátozása.

A Környezetvédelmi Program a következıképpen épül fel:

A 2. fejezet a település bemutatásából áll, általános jellegő tájékoztatásként szolgál. A terület környezeti jellemzıit bemutató részt a 3. fejezet részletezi. Bemutatja a település környezetében elfoglalt helyét, rávilágít azokra a tényezıkre, folyamatokra és emberi tevékenységekre, amelyek a környezet helyzetét alakítják. A 4. fejezet tartalmazza a helyzetértékelést, az 5. pedig a SWOT analízist, mely két fejezet elıkészíti a tervezési feladatok stratégiaalkotását, a tervezési döntések megalapozását. A 6. fejezet magában foglalja az átfogó célokat, a 7. fejezet pedig a tematikus akcióprogramokat. A 8. fejezet a megvalósítás eszközeivel foglalkozik, mely tartalmazza a tervezési, szabályozási és finanszírozási feladatokat, és javaslatokat ad a finanszírozás lehetséges forrásaira.

A Program elkészítésének elsı fázisát a település környezet állapotfelmérése képezte. A felmérésre azért volt szükség, hogy reális képet alkothassunk a jelenlegi környezeti állapotokról, az azt befolyásoló tényezıkrıl. A megszerzett információk, és azok elemzése alapját képezik az átgondolt programalkotásnak. A célkitőzések megvalósítása érdekében meghatározott idıközönként (évente) Beszámolót kell kidolgozni.

A tervben foglaltak megvalósulásának fontos részét kell, hogy képezze, a helyi viszonylatban történı tájékoztatás. Egyik kiemelt célkitőzés, a lakosság környezettudatos magatartásának alakítása, kedvezı irányba történı befolyásolása. Környezetünk védelme mindannyiunk érdeke, hiszen természeti és épített környezetünk degradálódása, saját életminıségünk romlásához vezet. A természeti tényezık túlzott leterhelésének, és kizsákmányolásának következményei a mai nemzedék számára kézzelfogható: Elszennyezett felszíni vizek, nem megfelelıen kezelt hulladék-hegyek, vagy - akár globális szinten - a klímaváltozás hatásai. Ezek a problémák egy-két generációt megelızıen, az emberiség több ezer éves


10

történelmébe visszatekintve nem jelentkeztek ilyen aktuális módon, mint manapság. Elmondhatjuk sajnos, hogy a mai emberiség legnagyobb problémáját – az éhezés, betegségek, térségi konfliktusok mellett –a környezeti elemekben bekövetkezett kedvezıtlen irányú változások adják. De mit tehetünk mi ennek megváltoztatására? A legfontosabb az, hogy helyi települési szinten próbáljuk meg a konfliktusokat megfelelıen kezelni. Települési környezetünkben is számos olyan tényezıt lehet befolyásolni, amelyek kedvezı irányba hatnak a környezeti elemek állapotára. A környezeti elemek megırzése a jövı nemzedékek számára mindannyiunk alapvetı kötelessége!

A Települési Környezetvédelmi Program - a III. Nemzeti Környezetvédelmi Program tervezési intervallumát is figyelembe véve- középtávú (5 év) program. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének - a források rendelkezésre állásának függvényében - hosszú-, vagy nagytávú feladat meghatározásai. A programkészítés során figyelembe vettük az országos és megyei szintő kapcsolódási pontokat, amiket a települési Környezetvédelmi Program kidolgozásakor, és végrehajtásakor is figyelembe kell venni.


11

2. A település bemutatása

2.1 A település elhelyezkedése Túrkeve város Jász-Nagykun-Szolnok megye keleti szélén (Kisújszállás és Mezıtúr városok között, a Hortobágy - Berettyó jobb partján) helyezkedik el. Területe: 23.652 ha. A város közigazgatási területének jelentıs része a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának kezelése alá tartozik, a Hortobágy-Berettyó folyó vadregényes tájai, valamint az Ecsegpusztai túzok és ugartyúk élıhelye védelmében. Túrkeve az északi szélesség 47(6' a keleti hosszúság 20(44' metszéspont környékén terül el. A város elhelyezkedése az ország települési térszerkezetében hátrányos helyzető, mert az elsıdleges szerkezeti vonalak elkerülik. Északról a Szolnok - Kisújszállás - Debrecen, délrıl a Szolnok - Mezıtúr Békéscsaba közlekedési vonal nem érinti települést. A távolságok nem nagyok (13-15 km), de ahhoz már elegendıek, hogy kedvezıtlen forgalmi helyzet alakuljon ki. A település elhelyezkedését az 1. térkép mutatja be.

2.2 A település története

A város neve két részbıl tevıdik össze. A Túr a Hortobágy-Berettyó folyó régi neve, a Keve pedig ısi magyar személynév. A város belterülete vélhetıen ma is azonos az Árpád-kori Keveegyháza faluhellyel. Ezt a falut 1261-ben említették elıször a történeti források Nagytúr néven. A terület 1426-ban Brankovics György szerb despota birtoka lett, 1514-ben pedig Dózsa György seregeinek egyik gyülekezıhelye. A település a török hódoltság idején vált a Nagykunság részévé. 1808-tól mezıváros, 1874-tıl rendezett tanácsú város rangot kapott. 1876-ban csatolták JászNagykun-Szolnok megyéhez, mint a nagykun kerület egyik városát, így történelme és hagyományai révén a Nagykunság tájegységhez tartozik.


12

2.3 Természetföldrajzi adottságok ismertetése A település területe növényföldrajzilag a pannon flóratartomány (Pannonicum) Alföld flóravidékének (Eupannonicum) Tiszántúli flórajárásba (Crisium) tartozik. Jellegzetes az ártéri ligeterdık a főz-nyárligeterdık, tölgy-kıris-szil ligeterdık, kubik erdık.

2.3.1 DOMBORZATI ADATOK

A ma látható felszíni domborzat részben az utolsó kb. 10000 év a holocén idıszak természeti folyamatai révén, részben az ember kb. 150 évnyi természetátalakító munkája nyomán alakult ki. A holocén kezdetén a vidék az Északi-középhegységbıl lefutó folyók hordalékkúp síkságának déli részét képezte. A Tisza ekkor még nem játszott szerepet a felszínformálásban, mert innen jóval keletebbre folyt. Az észak, északkelet-alföldi peremsüllyedékek (Ecsedi-láp, Bodrogköz, Zagyva-medence) vonzották a mai helyére a Tiszát. Közben a kanyargó folyó oldalazó eróziójával átalakította, asztallap simaságú síksággá gyalulta - föltöltötte a Nagykunság egykori kissé hullámos hordalékkúp felszínét. Keletebbre a Sárrétek mélyedésében a Körösök és a Berettyó folyó végeztek hasonló munkát. A folyók romboló és feltöltı munkájuk közben áttelepítették, összekeverték az egykori lösz-, homok-, agyagrétegeket. Ez az oka annak, hogy a kızetek nem tisztán, hanem különbözı arányú keverékben fordulnak elı. A kevertség a gazdasági hasznosítást akadályozhatja: pl. homokos-agyag vagy agyagoshomok esetén. A tökéletes síkságból a néhány m-es kiemelkedések képezték az árvízmentes térszineket. Itt telepedtek meg az emberek, itt folyt a földmővelés, itt alakultak ki a települések központi részei. Ez Túrkevén a Petıfi tér környéke, melyet É-ról és K-rıl az egykori Berettyó mélyebb ártere határol. A XVIII. században a piactér a mai Holt-Berettyó árterületének egy öblözete volt. Az említett térszínek nagyobb kiterjedésével szemben pontszerő magaslatok a jellegzetes Kunhalmok. Ezek többsége emberi alkotás eredménye. Részben sírhalmok, részben ırhelyek voltak. Jelenleg 16 felismerhetı halom van a határban. Többségük a szántás miatt fokozatosan "alacsonyodik" és belesimul környezetébe. A Pásztóihalom a környék egyik legnagyobb, legszebb formájú 94,6 m tengerszint feletti magasságú halma. A Tere-halom (Csudabalai-, Nagy-Halom) 92 m-es magasságú, hatalmas bronzkori telep. Laposabb felülete miatt Attila hun fejedelem palotáját is ide építette a képzelet világa. Szép formájú a Vénkerti és a Görög - halom is.


13

A kiemelkedésekkel, hátakkal, szigetekkel szemben a néhány méteres mélyedések képezték a negatív formákat. Ezek az egykori folyómedrek, erek, laposak, árvíz idején megteltek vízzel, s hónapokig nedvesen tartották a környezetet. Némelyik ér az árvizek mozgásának volt a helye. A sportteleptıl északra lévı Kisér mélyedésébe érkezett a Tisza árvize és itt találkozott a Berettyó árvizével. A határban sokfelé találkozhatunk ezekkel a hosszú, keskeny, kanyargós mélyedésekkel. A XIX. sz. közepétıl az ember látványosan beavatkozott a domborzati viszonyokba is. A folyószabályozások során új ásott medrek keletkeztek, a levágott kanyarulatok holtágakként fejlıdtek tovább. A folyókat többszáz km-en gátak kísérik. Késıbb épültek a belvízlevezetı csatornák, néhány évtizeddel késıbb a kisebb-nagyobb öntözıcsatornák és gátjaik.

2.3.2 FÖLDTANI ADOTTSÁGOK Az Alföld medenceszerkezete és a mélyben lévı kızetek több százmillió év alatt bonyolult geológiai folyamatok, mozgások eredményeként alakultak ki. Az elmúlt évtizedekben több szénhidrogén-kutató fúrást mélyítettek a határban. Ezek alapján kb. 2300 m mélységig ismerjük a földtani rétegeket. Ezeket a kızeteket összehasonlítva az ország hasonló anyagaival az alábbi fejlıdési vonal alakítható ki: A medencealjzat ismert kızetei a földtörténeti óidı (paleozoikum) 580-240 millió éve közötti idıszakban korábbi kızetek átalakulásával keletkeztek. Gránitok, kristályos kızetek, különbözı palák jöttek így létre. A túrkevei fúrások ezeket 2200 m körüli mélységben érték el. Érdekes, hogy a legmélyebb 2351 m-es (ez a fürdı melegvizes kútja) nem érte el ezeket a kızeteket. Ebben az idıben a vidék magashegység lehetett, amely azonban a következı korban részekre töredezett és fokozatosan süllyedni kezdett. A középidıben (mezozoikum 240-65 mill. év között) a tengeri eredető kızetek jellemzık, mert a lesüllyedı hegység medencéit elöntötte a tenger. Mészkı, homokkı, flis, konglomerátum, az így keletkezett kızetek. A túrkevei fúrásokban nem gyakoriak ezek. Vagy kevésbé keletkeztek, vagy a késıbbi lepusztulás során eltőntek. Említést érdemel, hogy a Szolnoktól ÉK-i irányban húzódó jelentıs flis vonulat a határ ÉNY-i fúrásaiban megtalálható. Az újidı harmadkorának évmilliói alatt (65-25 mill. évek) nagyon lényeges folyamatok játszódtak le a Kárpát-medencében. A különbözı helyen keletkezett lemeztöredékekbıl a harmadkor elején forrt össze a medencealjzat tömege. Az afrikai kızetlemez északra történı elmozdulása során győrıdtek föl az Alpok és a Kárpátok vonulatai. A közben süllyedı medencébe benyomult a tenger és jelentıs vastagságú üledékek halmozódtak föl. Ezek az üledékek a túrkevei fúrásokban is megtalálhatók. A Te-


14

1-es fúrásban 2141-2218 m, a Te 9-esben 1874-2214 m között agyag, márga, mészkı különbözı összetételő változatai fordulnak elı. A pannon idıszakban (15-2,5 mill. év között) a Kárpát-medence különbözı mértékben megsüllyedt. A pannon beltengerben, amely fokozatosan kiédesedı viző tóvá alakult, hatalmas vastagságú, különbözı összetételő üledékek halmozódtak föl. A Te-1 fúrásban 215-2141, a Te-9-es-ben 255-1874 m között találhatók e kor agyag, homok, kavics, márga anyagú rétegei. Az üledékrétegek boltozatosan helyezkednek el, s ezekben halmozódott föl az Alföld kıolaj-földgáz kincse. Ezek a rétegek tartalmazzák az artézi vizeket, a mélyebb részei a hévizeket. A túrkevei fúrásokban is elıfordulnak ezek az anyagok. A kb. 2,5 millió évvel ezelıtt kezdıdött negyedkor elejére a beltó lényegében feltöltıdött. A mai folyók ısei az İs-Zagyva, Tarna, Eger, esetleg a Sajó, Hernád hordalékkúpjai a térségig lenyúlóan növelték a szárazulatok területét és síksággá formálták a felszínt. A pleisztocénban - a jégkorban - a szél által szállított porból jelentıs lösz halmozódott föl, amelyen késıbb jó minıségő talaj alakult ki. A mélyebb területeken a folyókiöntésekben agyag halmozódott föl, amely az agyagipar nyersanyagát jelentette.

2.3.3 ÉGHAJLAT

Túrkeve az ország egyik legmelegebb éghajlatú városa, az éves csapadék mennyiség értéke az országban a legalacsonyabbak közé tartozik (átlagosan évi 513 mm). A vízhiány éves szinten 130-175 mm. A napsütéses órák száma 2060 körüli. A fagy az országos átlagnál késıbb kezdıdik és korábban végzıdik. Az éghajlati megfigyeléseknek Túrkevén nagy hagyománya van. Hegyfoky Kabos katolikus pap 1891-1919 között végzett meteorológiai észleléseivel, ezek tudományos igényő feldolgozásaival országos hírő klimatográfus lett. Budapest, Fiume és Csíkszereda mellett Túrkevén szervezte meg az akkori Magyarország 4. meteorológiai állomását. Megfigyeléseit közel 300 dolgozatban publikálta hazai és külföldi folyóiratokban. 1902-ben tanulmányt írt Túrkeve éghajlatáról, amely az Idıjárás c. folyóiratban jelent meg. Halála után négy évig nem mőködött az állomás, de 1924-tıl ismét folyamatosak a mérések. A nedves kontinentális éghajlati övön belül a vidék az egyike azon területeknek, amelyet az igen szélsıséges viszonyok jellemeznek. A csapadék mennyiségének adatait tanulmányozva rendkívül szélsıséges értékekkel találkozunk: A feljegyzett legszárazabb év az 1863-as esztendı volt. Ez volt a


15

"nagy szárazság" a "nagy ínség" éve, mert 8 hónapon át nem esett esı. A vetések nem keltek ki, a legelık kiszáradtak a jószágállomány nagy része elpusztult, az emberek is sokat szenvedtek. Száraz volt az 1917-es év is, mert egész évben csak 371 mm csapadék esett. 1944-ben "özönvízszerő esıkkel" 844 mm hullott. A város évi középhımérséklete 10,3 C°, az évi közepes hıingadozás 24,2 C° (január -2,4, július 21,8). A legmelegebbet 1921. augusztus 12-én és 1950. július 1-jén mérték + 39,8 C°-ot. A legalacsonyabb hımérsékletet, - -28,2 C°-ot - 1942. I. 24-én és 1947. II. 1-jén mutatták a hımérık. Ebbıl 68 C°-os abszolút ingás alakult ki. A hımérsékleti adatok közel vannak az ország és az Alföld értékeihez. Tipikusan kontinentális viszonyok: hideg tél - meleg nyár - az átlagtól jelentısen eltérı ingadozásokkal. A fagyos napok átlagosan október 23-a és április 14-e között fordulnak elı, évenként eltérı számban és "keménységben". Az Alföld hatalmas síksága kedvez a széljárásnak. A szélviszonyok tekintetében Túrkeve belesimul az alföldi viszonyokba. Nyáron gyakoriak a forgószél-szerő légköri képzıdmények.

2.3.4 TALAJTANI ADOTTSÁGOK

A talaj típusa nagy részben mezıségi, és réti agyag talaj. A termıföldek aranykorona értéke Túrkeve határában 4-5 ak/ha, jó minıségő termıtalaj. A túrkevei határ talajai alapvetıen az évezredek természeti viszonyainak hatására alakultak ki. A múlt századi folyószabályozások azonban néhány esetben jelentıs átalakító hatást is okoztak. Két fı talajtípus fordul elı a környéken. Az egykori árvízmentes löszhátakon a csernozjomok, a mezıségi talajok alakultak ki. A vízjárta területeken a hidromorf (réti, szikes) talajok képzıdtek. A vízmentesítések ez utóbbi típusokra gyakoroltak átalakító hatást. A határnak a Mezıtúr-Túrkeve-Kisújszállás közúttól nyugatra esı területén vannak a jó minıségő csernozjomok. E talajoknak vastag (80-100 cm) felsı sötét színő humuszos szintjük van. Ez a laza szerkezető, jó vízgazdálkodású, elég könnyen mővelhetı réteg a legjobb minıségő termıföld. A felsı réteg alatt sárgás, löszös üledékek találhatók. A talajvíz 3-4 m körül vagy még mélyebben helyezkedik el. Helyes agrotechnika, megfelelı talajerıpótlás esetén tartósan jó, öntözéssel kiemelkedı termésátlagokat lehet elérni. Túrkeve valamennyi öntözött területe e talajon van. A hidromorf talajok kialakulásában a víz játszott különleges szerepet. Ez lehetett felszíni és talajvíz. Túrkeve környékén az utóbbi volt a jelentısebb. Két fı típus alakult így ki: egyik a réti talajok, másik a szikes talajok. A réti talajok akkor alakultak ki, mikor a talajvizek a felettük lévı szintekbe csak nedvességet szállítottak, de nem történt jelentıs sófelhalmozódás. E talajoknak több hátrányos fizikai


16

és vízgazdálkodási tulajdonsága van. Ezek a mővelést olykor nehézzé teszik. Ilyen tulajdonságok: az agyagos összetétel, tömör szerkezet, szárazon kemény, nedvesen ragadósan kemény állapot, a talajvíz könnyen feljön a felszínre, a csapadék nehezen szivárog el. A szikes talajoknak nagy a nátrium és magnéziumion, a nátriumkarbonát és szóda tartalma. E vegyületek miatt a talajok szerkezete rendkívül rossz, a mővelés nagyon nehéz. Szárazon munkálhatatlanul kemények, nedvesen folyósak, ragadósak. A szikesek nem foglalnak el nagy területet, inkább foltokban helyezkednek el a réti talajokon belül, ezek szélein. Egy-egy tábla mővelését azonban mégis nehézzé teszik.

2.3.5 VÍZRAJZ

A Hortobágy-Berettyó a város környékének egyetlen élı vízfolyása. Az İs-Berettyó régen a NagySárrét tápláló vize volt. A folyó medrének eredetét ısi magyar szóra vezetik vissza. A Berettyó annyit jelent, mint berekkel gazdagon szegélyezett folyó, ebbıl alakult ki késıbb a Berettyó szó. A XV. század végéig a Berettyó folyót Túrnak is nevezték, valószínőleg innen származik a település neve. A terület árvízmentesítésére szükségszerővé vált a folyó szabályozása. A Berettyó és a Körösök szabályozási munkáit Bodoky Károly fımérnök tervei alapján 1858-ban kezdték meg. A Berettyót 1865re elzárták a Nagy-Sárréttıl, a további szakaszán a Sebes-Körösig új medret ástak, így kapta a Hortobágy-Berettyó fıcsatorna nevet. A Hortobágy-Berettyó fıcsatorna a Berettyó folyó és a Körös közötti szakaszon 167,3 km hosszú, vízutánpótlását a Tiszától kapja a Keleti-fıcsatornán keresztül. A város határában levı védett ecsegpusztai területen 26 km hosszú a folyószakasz. A víz legnagyobb mélysége 3-5 m között van. A folyószabályozások során kanyarulatait meghagyták, így a védıgáttól távol zugok alakultak ki, melyek még ma is ırzik a táj régi arculatát.


17

2.4 A település népességi, gazdasági és turisztikai adottságainak bemutatása

2.4.1 NÉPESSÉGI ADATOK BEMUTATÁSA

A települések lakónépességének változását az alábbi táblázat szemlélteti: 2/1. táblázat: település lakónépességének változása (forrás: KSH) Település neve 1949. év 1970. év 1980. év 1990. év Túrkeve 13301 11373 11398 10523 (Forrás: KSH adatbázis)

1996. év 10271

2009. év 9215

2/1. diagram: lakónépesség alakulása

lakónépesség alakulása 12000 10000

fı

8000 6000 4000 2000 0 1970

1980

1990

1996

2009

év

2.4.2 GAZDASÁGI ADOTTSÁGOK BEMUTATÁSA

Túrkeve város legfontosabb gazdasági adottsága a termıföld, mely löszös közepes vízbefogadó képességő, erısen víztartó. A rendszerváltás elıtt nagy területeken sikeres meliorációs munkálatokat végeztek. Hasznosítható ásványi- és bányakincsek a földgáz, termálvíz, agyag és (kismértékben) homok. Vízkészletek a folyóvizekbıl vízkivétellel, továbbá a réteg- és mélységi vizek vonatkozásában bıségesen állnak rendelkezésre. Mélyben lévı kızetek, anyagok a város gazdasági életében nem játszottak szerepet. A termálvízre épült fürdınek van jelentısége a helyi lakosság kiszolgálásában és


18

idegenforgalomban. A kıolaj-földgáz készletek nem nagy mennyiségőek, a kitermelésük jelenleg nem gazdaságos. Építıipari nyersanyagok szintén nem jelentısek, kavics nincs a tágabb környéken sem. Mőködı homokbánya sincs a határban. A balai határban lévı homok túlságosan agyagos, ezért legfeljebb töltésre használható. Emiatt a bányát évek óta nem mővelik. Téglagyártásra alkalmas agyag van a határban, 1950-ig volt is téglagyár, de ekkor lebontották. Ma az autocross pálya van a régi bányagödörben. Az északi és déli városrészekben még láthatóak a vályogvetı gödrök maradványai, de ma már itt sem folyik vályogtégla készítés. A felszín síkság jellege kedvezı a mezıgazdaság, az út, a csatornaépítés, a városi építkezések számára. A térségben a rendszerváltás elıtt a mezıgazdasági feldolgozóipar számottevı volt. A mezıgazdaság mellett a szolgáltatás, és döntıen kisvállalkozások formájában van az ipar jelen. A mikro- és kisvállalkozások aránya Jász-Nagykun-Szolnok megyében elmarad az országos átlagtól (országosan átlag 36, míg a megyében alig 20 vállalkozás jut 1000 lakosra). A térség ipari termelésben árbevétel és foglalkoztatottság szempontjából meghatározó a feldolgozóipar, ezen belül is az élelmiszeripar, a gépipar és a textilipar.

A Túrkevén megtalálható és vonzást jelentı szolgáltatások: szakközépiskola, gimnázium, kollégium, nıgyógyászati,- fogászati,- szemészeti szakrendelés, szociális otthon, könyvtár, mozi, zeneiskola, sportcsarnok, gyógyfürdı, mentıállomás, camping valamint panzió. A városban nincs vasúti közlekedés, viszont van autóbusz-pályaudvara. Túrkevén – a település földrajzi elhelyezkedésébıl és természeti adottságokból fakadóan - évszázadok óta a mezıgazdaság az emberek megélhetésének forrása, de a rendszerváltást követı termelési szerkezetváltozás már nem biztosít megfelelı jövedelmet a termıföldbıl megélni kívánók számára. A termelést és a teljesítmények alakulását az alacsony jövedelmezıségi szint, a piaci zavarok, a belvíz, valamint az aszálykárok is jelentısen befolyásolják.

A mezıgazdaság szerepe a jelzett okok miatt csökkenıben van a településen, de a szféra foglalkoztatási aránya (15%) még így is messze meghaladja az országos és a megyei átlagot. Erıs a magángazdálkodás fejlesztése iránti igény, a mezıgazdasági termelés nagyobb hányadát az egyéni gazdálkodók adják, és az agrárgazdasághoz kapcsolódó szolgáltatás- és élelmiszer-feldolgozás döntı része is kisvállalkozások tevékenysége révén valósul meg.


Az

ipari üzemek

1989-tıl

folyamatosan

19

megszőntek,

az országos

átlagot

jóval

meghaladó

munkanélküliséget okozva. A városra – akárcsak az országra – a népesség elöregedése jellemzı, a gazdaságilag aktív népesség – ezen belül a foglalkoztatottak– számaránya az utóbbi idıben jelentısen csökkent. A lakónépességbıl a foglalkoztatottak aránya 1990-ben 41,8%, míg 2001-ben 26,4% volt, amely arány az elmúlt években sem javult. Az inaktívak aránya számottevıen növekedett: 1990-ben 22,8%, 2001-ben 35,4% volt. A regisztrált munkanélküliek száma évek óta meghaladja a megyei átlagot (9,4%).

A közlekedési infrastruktúra hiányosságai és a kedvezıtlen adottságok miatt a sok embert foglalkoztatni kívánó munkahelyteremtı beruházások – egy-egy üdítı kivételt eltekintve– elkerülik a települést, sajnos fıként csak kisebb mérető, kiegészítı tevékenységet folytató, jórészt instabil helyzető, tıke- és információhiánnyal küzdı kényszervállalkozások üzemelnek.

A társadalmi-gazdasági elmaradottság miatt a település népességmegtartó ereje gyenge; sokan ingáznak, vagy/majd véglegesen távoznak Túrkevérıl, és távoli városokban keresnek munkalehetıséget. 2006-ban a város lélekszáma 10 ezer alá süllyedt, amely az állami támogatások jelentıs csökkenését (is) idézte elı. Tekintettel a krónikus álláshiányra, a viszonylag jó készségekkel, megfelelı szakképzettséggel rendelkezı munkavállalók is igen nehezen (vagy egyáltalán nem) találnak munkát.

A mezıgazdasági jelleg ellensúlyozására városvezetés a korábbi idıszak városfejlesztési beruházásain keresztül, valamint a hagyományosan megrendezésre kerülı kulturális rendezvényekkel (pl. Kevi Juhászfesztivál) mind hangsúlyosabb szerepet szán a szolgáltatási szférának, ezen belül fıként az idegenforgalomnak és a gyógy- és ökoturizmusnak, amelyhez megfelelı feltételeket biztosít a közeli Berettyó, a termálvíz gyógyító hatása, a 2002-ben felépült fürdıkomplexum. A gyógyfürdı további fejlesztése,

kiegészítése

újabb

szabadidıs

funkciókkal

meghatározó

lehet

a

város

jövıje

szempontjából. A fejlesztések egyik elıfeltétele a használatot, illetve bıvítést jelenleg korlátozó városi szennyvíztisztító telep áthelyezése.


20

2.4.3 LÁTNIVALÓK, TURISZTIKAI ADOTTSÁGOK

A település nevezetessége a város északnyugati határán húzódó, az Alföldet átszelı Csörsz árok. Egy másik nevezetesség a város határában, Túrkeve-Ecsegpusztán talált tarsolylemez. A mőemlékek és múzeumok közül kiemelkedı a túrkevei Finta Múzeum és Vadász Pál Kiállítóterem, ahol helytörténeti és mővészeti témájú kiállítások tekinthetık meg. A város nevezetességei, közé tartozik még a Bolváry kúria és a pusztabánrévei területen lévı volt Albrecht kastély.

Nevezetességek, látnivalók, programok: •

Finta Múzeum

•

I. világháborús emlékmő

•

II. világháborús emlékmő

•

1956-os emlékmő

•

Termál gyógyvízzel rendelkezı gyógyközpont és strandfürdı

•

Kunhalmok

•

Juhászfesztivál

•

Kevi Böllértalálkozó

•

Millenniumi emlékmő

•

'48-as emlékpark

•

Balogh János emlékhely, Ecsegpuszta

Túrkevei Gyógy- és Strandfürdı A város kiemelkedı kincse a gyógyvíz és az arra épült gyógyfürdı, ahol korszerő körülmények között folyik a gyógyászati szolgáltatás. A 78 C°-os gyógyvíz 2351 m mélységbıl tör a felszínre, amely kiválóan alkalmas idült reumatikus, ízületi, bır- és nıgyógyászati betegségek gyógyítására, mőtétek utáni rehabilitációra egyaránt. A gyógyászati épületben található ülıpados gyógyvizes- és a szabadtéri gyógyvizes pezsgımedence biztosítja az év 365 napjában a gyógyulást. A strandon úszó-, strand-, gyermekmedence, dögönyözıs medence, csúszdás, pezsgıfürdıs élménymedence, valamint különféle sportolási lehetıség várja a látogatókat.


21

A túrkevei "Gyırffy-tanya" A volt termelıszövetkezeti brigádszállás 1993. óta fokozatosan vált a város szabadidıközpontjává, ahol a szolgáltatásokat igénybe vevı gyermekek, felnıttek és családok egyaránt jól érzik magukat. A tipikus alföldi puszta lenyőgözı látványának, valamint a közelben kanyargó Hortobágy-Berettyó folyóvölgye szépségeinek köszönhetıen a tanyából kiindulva szebbnél-szebb túraútvonalak várják a vendégeket.

Kerékpártúra-javaslatok: •

Túrkeve – Hortobágy-Berettyó folyó és hullámtere – Túrkeve

•

Túrkeve – Hortobágy-Berettyó folyó – Dévaványai Túzokrezervátum – Balai-puszták – Túrkeve

•

Túrkeve – Pásztó-puszta – Túrkeve

•

Túrkeve – kisújszállási Öregerdı – kisújszállási Gyalpár – Túrkeve

•

Túrkeve – Hortobágy-Berettyó folyó – Kenderesszigeti-halastavak

•

Túrkeve – Kisújszállás – Karcag környéki puszták és halastavak – karcagi Zádor híd – Túrkeve

•

Túrkeve – Hortobágy-Berettyó folyó – Túrkedd – Csejt-puszta – Balai gyepek – Túrkeve

Lovaskocsis, illetve lovas túrák: •

Túrkeve – Malom-zug – Balai-puszták – Túrkeve

•

Túrkeve – Hortobágy-Berettyó folyó – Túrkeve

Távolabbi kirándulási lehetıségek: •

Tiszakürti arborétum, Tiszaigari Arborétum, Szarvasi arborétum

•

Kunhegyesi, Kengyeli szélmalom

•

Tisza folyó és a Körösök hullámtere

•

Vésztı, Mágor-puszta – Csoltmonostor középkori romkert és történelmi bemutatóhely

•

Csáky-Bolza kastély, Szarvas

•

Kunhalmok

•

GyörffyIstván Nagykun Múzeum


22

Vizitúrák A víztúrát kedvelık számára ideális lehetıséget kínál egy kirándulás a Hortobágy-Berettyón. A Hortobágy-Berettyó fıcsatorna tulajdonképpen a Hortobágy folyónak az Ágota-halomtól délre esı, a torkolatig terjedı alsó szakasza. Helyén a vízszabályozási munkálatok megkezdése elıtt még a Berettyó folyt, ekkor a Hortobágy folyó csupán jobb oldali mellékfolyójának számított, de az eredeti vízfolyás múlt század végi elterelése óta a régi Berettyó-meder már csupán az egykori mellékfolyó vizét szállítja a Hármas-Körösbe. A Hortobágy-Berettyó a környékbeli horgászok kedvenc vize, azonban a sikeres halfogáshoz némi helyismeret ajánlott. Nehezíti az eredményes horgászatot, hogy az utóbbi évtizedben rendkívüli módon burjánzásnak indult partmenti vízinövényzet miatt egyre kevesebb helyen lehet megközelíteni a partot.

Erdei iskola Erdei iskolai szolgáltatást a Nimfea Természetvédelmi Egyesület 2004 szeptemberétıl mőködteti. Változatos

programmal,

programcsomagokkal

és

választható

modulokkal

várják

az

iskolák

jelentkezését. Programjaik fıként a vizes élıhelyek megismerésére, a pusztai életközösségek megfigyelésére terjednek ki. Az oktatóközpont mellett mőködı madármentı állomás és az ıshonos háziállatok bemutatása is programelemként használható. Pedagógusok, nemzeti parkos munkatársak, szakemberek várják az iskolai csoportokat. A Nimfea Természetvédelmi Egyesület mőködési területén madármegfigyelı és természetismereti kirándulásokat szervez a hazai és külföldi érdeklıdıknek egyaránt. A kirándulások során lehetıség nyílik olyan madárfajok megfigyelésére amelyek számos nemzetközi egyezménnyel védettek, és hazánkban is fokozott védelmet élveznek. Megfigyelhetı kanalasgém, kiskócsag, fekete gólya, cigányréce, hamvas rétihéja, kék vércse, kerecsensólyom, parlagi sas, réti sas, réti fülesbagoly, székicsér, túzok, ugartyúk, szalakóta és sok más faj, naptári idıszaktól függıen. A kirándulások csak szakvezetıvel vehetıek igénybe, kerékpáros, lovaskocsis, kenus, illetve hoszszabb túrák esetén motorcsónakos és esetleg gépkocsival történı utazással. A túrák alatt a látogató megismerkedhet a célterület természeti- és kultúrtörténeti értékeivel és a fıbb tájfejlıdési folyamatokkal. A szolgáltatás

igénybevételével

a

Nimfea

Természetvédelmi

Egyesület

élıhely-

és

fajvédelmi

programjait támogatja a látogató. A célterületek elsısorban a Nagykunság, Nagy-Sárrét pusztái, erdei és vizes élıhelyei. Fotósok számára leskunyhós fotózási lehetıség kínálkozik az egyesület leshelyein, elsısorban vizes élıhelyeken, téli idıszakban ragadozó madarak számára kialakított etetıhelyen.


23

3. Környezeti állapotfelmérés

3.1. KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA

3.1.1. LEVEGİ A környezeti levegı szennyezettségét az ipari-, szolgáltatói tevékenységekbıl, lakossági főtésbıl, valamint a közlekedésbıl származó légszennyezı anyagok együttesen határozzák meg. A szennyezı ipari tevékenységek, forgalmas közlekedési útvonalak közelében a szennyezı anyagok koncentrációja lényegesen magasabb, mint a szennyezı forrásoktól távol. Az ország levegıminıségét a vonatkozó kormányrendelet alapján az Országos Légszennyezettségi Mérıhálózat (OLM) méri és értékeli. Az OLM automata mérıhálózatból és manuális (RIV) mérıhálózatból áll. Az automata mérıhálózat 32 településen 59 mérıállomást foglal magába. A RIV hálózat 109 településen (ülepedı por esetében 133 településen) méri a légszennyezettséget. A mérıhálózatot a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) irányítása mellett a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıségek (felügyelıségek) üzemeltetik. A levegıminıség minısítésére alkalmas mérıhálózat nincs a településen. Ennek hiányában a levegıminıség állapotának jellemzésére általában a bejelentés köteles légszennyezı forrást üzemeltetı telephelyek önbevalláson alapuló kibocsátási értékei szolgálnak alapul. A településhez legközelebb Kunmadarason található automata mérıhely. Az automata mérıállomás mérési adatait az alább található grafikonon közöljük.

A légszennyezettség éves egészségügyi határértékei a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM rendelet 1. számú melléklete szerint:

COx: 3000 µg/ m3 PM10: 40 µg/ m3 Kén-dioxid: 50 µg/ m3 Nitrogén-dioxid: 40 µg/m3 Ózon: 120 µg/ m3


24

Ózon esetében a 120 µg/m3 a célérték, amelyet 2010. évtıl kezdve egy naptári évben, hároméves vizsgálati idıszak átlagában, 25 napnál többször nem szabad túllépni. Az elmúlt egy évben a célértéket nem haladta meg egyetlen estben sem a mért érték. Az elmúlt egy évben 2009-05-23-án volt a legmagasabb a mért koncentráció 94,65 µg/ m3. A 4/2002 (X.7.) KvVM rendelet szerint Túrkeve település, a légszennyezettségi zónába sorolás alapján, a 10. zónacsoportba tartozik

3/1. táblázat: a 10. zónacsoport szennyezı anyagok szerinti jellemzı besorolása: Légszennyezı anyag megnevezése Kén-dioxid

Csoport

Zóna típus ismertetése

F

Azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. Nitrogén-dioxid F Azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. Szén-monoxid F Azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. PM10 E Azon terület, ahol a légszennyezettség a felsı és az alsó vizsgálati küszöb között van.. Benzol F Azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. Ózon O-I Azon terület, ahol a talajközeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket. Az alábbi táblázatban Túrkeve település 6 évre vonatkozó szennyezıanyag emissziós adatait közöljük. A kibocsátási adatok a bejelentett pontforrások adatait tartalmazzák.

3/2. táblázat: összes szennyezıanyag kibocsátás a településen (2002-2008. év). Szennyezıanyag

Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 Toluol Xilolok Etil-benzol Sztirol Trimetil-benzolok Szén-monoxid METOXI PROPIL-(2)-ACETÁT Nitrogén oxidok mint NO2 Etil-alkohol / etanol / Izo-propil-alkohol Butil-alkohol (primer-butanol) / butanol-1 / Aceton Metil-etil-keton / 2-butanon / Etil-acetát / ecetészter; ecetsav-etilészter / Butil-acetát / ecetsav-butil-észter /

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Összesen (kg)

23 13

17 9

12 9

14 9

12 8

<0,5 8

78 56

46 1

2 <0,5

2 <0,5

3 <0,5

3 <0,5

<0,5 <0,5

56 1

13

15

15

13

13

13

82

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

233

541

298

259

190

665

2 186

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

84 3

120 <0,5

254 <0,5

141 <0,5

122 <0,5

168 <0,5

889 3

3

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

3

10

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

10

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

6

3

3

3

4

3

22

7

1

1

1

2

1

13

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

15

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

15

871 426 883

1 996 984 585

998 485 586

1 001 539 173

880 318 280

2 150 213 419

7 896 2 967 926

Izo-butil-acetát Etilén-glikol / glikol / Benzin mint C, ásványolajból Szilárd anyag SZÉN-DIOXID

A 2003-2008. éves idıszakot nézve a településen összesen 2 979 236 kg szennyezıanyag került a levegıbe az ipari, gazdálkodói tevékenység következtében. Túrkevén ebben az idıszakban 13 bejelentett, légszennyezıanyag kibocsátó gazdálkodó szervezet volt.

3/3. táblázat: A szennyezıanyag kibocsátó ipari létesítmények adatai (2003-2009. év) Cég neve

Tevékenység

Cím

Ábrahám és Társa KFT

Autóalkatrész-összeszerelı mőhely

5420 Túrkeve Kinizsi u. 49.

Agrokeve Kft

Zöldségszárító üzem

5420 Túrkeve Ács major

Búzavirág Kft.

Szárító telep

5420 Túrkeve Fegyverneki u.

Interweld Technologia Kft

Fémmegmunkáló, fémfelületkezelı

5420 Túrkeve Kinizsi út 37.

Keve-Táp Kft.

Tárház

5420 Túrkeve Kuncsorbai út

Keve-Táp Kft. Kevefém Ipari Szolgáltato Kft Kevevill Ipari Szolgáltato Kft KEVEWELD Kft.

Keverıüzem Kevefém Kft. Szerelı Üzem Forgácsoló telep

5420 Túrkeve Kabai u. 2. 5420 Túrkeve Kinizsi u. 49. 5420 Túrkeve Sáros út 13. 5420 Túrkeve Kinizsi út 37.

Kevi Növény Kft.

Tanyaközpont

5420 Túrkeve Nagy tanya

Kevi Növény Kft.

Kevi Növény Kft.

5420 Túrkeve Mezıtúri út mellett

Kovács Imre

Festımőhely

5420 Túrkeve Sáros út 13.

Vanyai A.Gimn Es Kozlk Sz.Turk

Tanmőhely és autószerelı mőhely

5420 Túrkeve József Attila u. 23.

A szennyezıanyag termelık részletes kibocsátási adatait rangsorban a 2008. évre vonatkozóan, az 1.

számú mellékletben közöljük.

A lakossági gázellátási program gyorsütemő megvalósításának eredményeként a településen a hıenergia termelés során jelentıs mértékben csökkent a kén-dioxid és a szilárd légszennyezı anyag kibocsátás.

A település elhelyezkedésébıl, domborzati fekvésébıl és a környezı talajok tulajdonságaiból adódóan a talajszemcsékhez tapadó káros anyagok, mikroorganizmusok, növényvédı szerek szél általi szállítása okozhat levegıtisztasági problémákat. Ehhez jön még a környezı földterületeken növı növények allergén virágporainak hatása. Ezek ellen hatásos védelmet a mezıvédı erdısávok, zöldfolyosók biztosítják.


27

Mivel jelentıs a mezıgazdasági tevékenység a településen, ezért fontos szempont a bőzhatás elleni védelem - valamint a felszín alatti vizek védelme -érdekében a belterületi állatállomány létszámát szabályozni szükséges. Az állattartás helyi szabályozásáról a 2/2001. (II.02.) önkormányzati rendelet foglalkozik. A rendelet 2. melléklete részletesen meghatározza az alkalmazandó védıtávolságok mértékét.

Valamennyi haszonállat fajta üzemszerő tartásához a polgármester engedélye szükséges. Engedély adható •

nagy haszonállat esetén legfeljebb 30 db

•

kis haszonállatesetén legfeljebb 99 db

•

egyéb kis haszonállat esetén legfeljebb 300 db

tartására. Haszonállat tartásához •

az ingatlan tulajdonosának (kezelıjének, haszonélvezıjének),

•

többlakásos épület esetén – lakásonként egy szavazattal – valamennyi lakás használójának hozzájárulása szükséges

Nem tartható haszonállat az alábbi építési övezetekben : •

Településközponti vegyes területek (a rendezési tervben Vt-1, Vt-2,Vt-3,Vt-4 megjelöléső területek)

•

Központi vegyes területek (a rendezési tervben Vk megjelöléső területek)

•

Üdülıterület-hétvégi házas területek (a rendezési tervben Üh megjelöléső területek)

•

Kisvárosias lakóterület építési övezete (a rendezési tervben Lk megjelöléső területek)

•

Nagyvárosias lakóterület építési övezete (a rendezési tervben Ln megjelöléső területek)

•

Különleges területek „t”, „s”, „st”, „eü”, „vt” megjelöléső területei.

Haszonállat tartható az alábbi építési övezetekben : Kertvárosias lakóterületen •

Az Lke-1 besorolású övezetekben üzemszerőnek nem minısülı állatlétszám esetén engedély nélkül, üzemszerőnek minısülı állatlétszám esetén a polgármester által adott engedély birtokában lehet haszonállatot tartani.

•

Az Lke-2 besorolású övezetben kizárólag üzemszerőnek nem minısülı állatlétszámig tartható haszonállat.


28

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen (Gksz) kizárólag a polgármester által adott engedély birtokában lehet haszonállatot tartani. Mezıgazdasági területen (M), Kertes mezıgazdasági területen (Mk), valamint általános mezıgazdasági területen (Má) haszonállat engedély és mennyiségi korlátozás nélkül tartható.

Tilos a város területén fekvı nagy forgalmú középület, egészségügyi létesítmény (rendelı, stb.), mővelıdési, kulturális, oktatási, szociális intézmény, élelmiszeripari üzem, élelmiszer áruda,

Tilos a város területén fekvı nagy forgalmú középület, egészségügyi létesítmény (rendelı, stb.), mővelıdési,

kulturális,

oktatási,

szociális

intézmény,

élelmiszeripari

üzem,

élelmiszer

áruda,

vendéglátóipari egység, strand, uszoda, sporttelep területén és ezek telekhatárától számított 50 méteres védıkörzetben nagy és kis haszonállatot tartani.

Az avar, kerti és egyéb hulladékok égetésének szabályairól az 1/2009. (01.05.) sz. rendelettel módosított 22/2008. (X.22.) önkormányzati rendelet foglalkozik.

Az egyedi főtéssel rendelkezı lakóházakban a megfelelıen karban tartott tüzelıberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelıanyagot szabad elégetni. A tüzelıanyag egészségre ártalmas égésterméket kibocsátó anyagot – háztartási szilárd hulladékot, veszélyes hulladékot, mőanyagot, gumit, vegyszert, festéket, tőz- és robbanás veszélyes anyagot – nem tartalmazhat.

Az avar és kerti hulladék ártalmatlanításáról elsısorban annak hasznosításával kell gondoskodni, amennyiben ez nem lehetséges, elszállításáról intézkedni kell. Avar és kerti hulladék égetésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha hasznosítása, elszállítása nem lehetséges. Égetni csak megfelelıen kialakított helyen a tőzvédelmi elıírások betartása mellett lehet. Avart és kerti hulladékot közterületen égetni tilos. Az égetés belterületen október 1. és április 30 között, szélcsendes idıben, nagykorú személy felügyelete mellett történhet 10.00-18.00 óra közötti idıszakban a hét minden napján, vasárnapot és ünnepnapokat kivéve. Az égetés befejeztével a tüzet el kell oltani és a parázslást – vízzel, földtakarással, egyéb arra alkalmas módon – meg kell szüntetni.


29

3.1.2. VÍZ Víz nélkül nincs élet. A környezetvédelem egyik legfontosabb feladata tehát a víz védelme. A vizek mennyiségi és minıségi védelmét, valamint a fenntartható vízkészlet-gazdálkodást biztosítanunk szükséges, és az esetleges károsodásokat meg kell elızni. A lakosság tájékoztatása nem mindig megfelelı, ösztönözni kell a vízbázisok védelmére, a takarékos vízhasználatokra, a szennyvízgyőjtés,elvezetés,- tisztítás fontosságára, a vízi környezet megóvására.

Felszíni vizek

Az utóbbi idıszakban a felszíni vizek minısége drasztikusan csökkent. Ennek okai a túlzott igénybevétel, valamint a magas szennyezıanyag-kibocsátás. A probléma mérséklése helyi és globális szinteken egyaránt égetıen fontos. A vízgyőjtı-gazdálkodási tervek készítéséhez Magyarország területét - amely teljes egészében a Duna vízgyőjtıjéhez tartozik - 42 tervezési alegységre osztották fel. Túrkeve városa a Nagykunsági tervezési alegységhez tartozik. Az alegység összes területe 3274 km2. A tervezési alegységet a Tisza-tó jobb parti töltése, Tiszafüredi öntözı-fıcsatorna, Német-ér, Hortobágy-Berettyó, Hármas-Körös, nyugatról jellemzıen a Tisza jobb oldali töltése határolja. A terület egészén komplex belvízelvezetı, mezıgazdasági vízigény kielégítı és térségi vízpótló rendszerek mőködnek. Innen valósul meg a Körös-völgy vízpótlása is. Az alegység Jász-Nagykun-Szolnok megye egy részét fedi le. Az alegység 55 települése között 9 város 38 nagyközség, illetve község, 8 tanyaközpont van. Gazdasági jellegét tekintve mezıgazdasági, melynek szintje a szántóföld minıségének függvényében változik. A talajok többsége vályog és agyag, infúziós lösz, agyagos lösz. A genetikus talajosztályozás szerint a talajok mezıségi (csernozjom), réti, szikes és öntés fıtípusokba sorolhatók. Az alegység a mérsékelten meleg éghajlati övezetbe tartozik. A Tisza-menti térség, közte a Közép-Tisza vidék Magyarország egyik legértékesebb természeti területe. Számos természeti érték található a területen. Ezek az értékek a hagyományos erdık, rétek, vizes élıhelyek mozaikjából álló táj mintázatának megfelelıen koncentrálódnak. Az alegység területét is érinti a NATURA 2000 európai természetvédelmi területek hálózata.

A településtıl délkeletre húzódó Hortobágy-Berettyó felszíni vízminıségére vonatkozó 2009. évi adatokat a 2. mellékletben közöljük (adatforrás: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium).


30

Természetes eredető tó nincs Túrkevén. A halastavak 104 hektár vízfelülete mesterséges létesítmény, 1950-1960 között készült. A Keresztgödör több évtizede meglévı vízfelülete csak jóindulattal nevezhetı tónak. Valójában belvízzel kitöltött mesterséges mélyedés. A Kis-Berettyó vagy HoltBerettyó több km hosszú, de keskeny, sekély mélyedése is mesterséges eredető. Amikor a folyó jelenlegi új medrét kiásták ez a kanyar holtággá vált. A fürdı és a szennyvíztisztító vizét vezeti az élı folyóba. A határban több csatorna található. Ezek belvízelvezetés, illetve öntözési célokat szolgálnak. Legnagyobb - kisebb folyó - mérető a Nagykunsági- fıcsatorna, amely a NY-i és D-i határrészeken halad át. 1977-78-ban épült a kiskörei duzzasztórendszerrel kapcsolatban. A Zubogónál éri el a Hortobágy-Berettyó folyót, s így a Tisza vize ismét eljut a Körösbe. Legjelentısebb folyó a Hortobágy-Berettyó. Ez a Farkaszugtól ásott medrő folyó az 1881-96 közötti szabályozások eredményeként jött létre. Túrkeve város belterület DK-i szélén halad a Túrkeve I. fıcsatorna, amelyet Holt-Berettyónak is neveznek, mert korábban a Hortobágy-Berettyó mellékága volt a csatorna kiszélesedett szakasza, amely az árvízvédelmi töltés kiépítésével leválasztásra került. A Túrkeve I. fıcsatorna befogadója a Hortobágy-Berettyó jobb part 20+494 km szelvénye, ahol a meglévı Kiserdıi zsilip (gravitációs bevezetés), továbbá a zsilip mellett átemelı szivattyú található magas befogadói vízállás esetén a belvíz beemelésére. A Túrkeve L fıcsatornába vezetik Túrkeve város belterületi csapadékvizét, külterületi szakaszon mezıgazdasági területekrıl elfolyó belvizet, rizstelepi lecsapolóvizet, továbbá ebbe vezetik Túrkeve kommunális szennyvíztisztító által kibocsátott tisztított szennyvizet is. A fıcsatorna 1+600-2+968 kmsz közötti szakaszon kiszélesedett mederrel rendelkezik, különösen a 2+240-2+968 kmsz között, ahol kb.70 m széles a fıcsatorna földmedre. Az év nagy részében a befolyó vizek frissítik és pótolják a fıcsatorna vízkészletét olyan mértékben, hogy vízminıségromlás nem alakul ki, azonban július-augusztus hónapban a befolyó vizek lecsökkenése vagy hiánya miatt gyakran elıfordul vízminıségromlás a hımérséklet emelkedésével párhuzamosan. Igen rossz hatással lehet a szennyvíztisztító túlterhelése esetén kibocsátott tisztított szennyvíz a fıcsatorna vízminıségének alakulására.

A meder jelenlegi állapotának ismertetése A 0+000-1+600 km között csatorna jellegő a Holt-Berettyó, ezen a szakaszon a meder náddal, sással változó mértékben benıtt, helyenként sőrő növényzet akadályozza a belvíz levezetést. 1+600-2+600 km között kiszélesedett meder a jellemzı, amely feliszapolódott és vízi növényzettel erısen benıtt állapotban van.


31

2+312 km sz-ben csatlakozik be a kommunális tisztított szennyvízbevezetı csatorna, amelynek környezetében a víz szennyezett állapota miatt úgy látható, hogy esetenként tisztítatlan szennyvíz kerülhet a Holt-Berettyóba. Ezen a részen a vízinövényzet buja jellege is a tápanyagdús környezetre utal. A város alatti szakaszon jelentıs üledékfelhalmozódás alakult ki az elmúlt évtizedekben, amelyet elısegített, hogy a település csapadékvizei a Holt-Berettyóba folynak. Erıteljes tápanyagdúsulás és mikrobás tevékenység alakul ki a vízben és üledékben egyaránt. A Kuthen király és Sáros utcák közötti szakaszon (2+600-2+968) a strandfürdı mellett széles vízfelület (60-70 m) és a partot teljes hosszán szegélyezı változó szélességő nádsáv a jellemzı. A nyílt vízfelületen a helyszíni bejárás és szemle idıszakában (november-december-január) felszínen úszó vízinövényzet nem volt látható. 2+968-3+627 km között újra beszőkül a meder, csatorna jelleg az uralkodó, és ezen a szakaszon is jelentıs a feliszapoltság és benıttség.

Az 1800-as évek elsı felében még Túrkeve környéke is a kanyargó, kiöntı folyók "vadvíz országa" volt. Az erdélyi Bihar-hegységbıl eredı Berettyó fantasztikus kanyarokat alkotva haladt el Túrkeve keleti részén, s Mezıtúr alatt torkollott a Körösbe. A Tisza jóval nyugatabbra folyt, de a vize eljutott ide is. Abádszalóknál a Mirhó-fokon kilépı árvíz a Kakat éren keresztül Kunhegyes-Kenderes-Kisújszállás után a Kiséren érte el a Berettyó árvizét és együtt öntötték el a határ mélyebb részeit, az egykor folyómedreket, laposokat. A nyugati határrészen a Nagy-völgy, ÉK-en a Himesdi-ér, DK-en a Boroszló és a Kadarcsa-ér a legnevezetesebb mélyedés. Elıfordult, hogy a Berettyó árvize megelızte a Tiszát s ekkor a víz észak felé folyt az említett ereken keresztül. A Tisza szabályozása az 1850-60 közötti években jórészt megtörtént. A Berettyót Bakonszeg és Szeghalom között teljesen új mederbe vezették a Körösbe. A folyón valójában most már a Hortobágy vizét vezeti le. E szakasz szabályozása 1881-96 között történt. Ecseg és Túrkeve között megmaradtak a régi kanyarulatok, a gátak is távolabb vannak. Túrkevétıl a torkolatig 10 m fenékszélességő ásott mederbe kényszerült a folyó. A levágott szakaszokból jöttek létre a holtágak. Egy részük már kiszáradt, s csak mélyedés jelzi a helyét, vannak nádassá vált területek, néhányban még ma is található nyílt vízfelület.


32

A Hortobágy-Berettyó csatorna több ér és csatorna vizét veszi fel, illetve öntözıcsatornákat táplál. Nyári melegben az alig mozgó vízben a növényzet nagy mértékben burjánzik. A vizet ezért fürdésre, sportolásra, szórakozásra nem használja a lakosság. Gazdaságföldrajzi szempontból a hidrológiai viszonyok megfelelı technikai beavatkozásokkal kedvezıvé tehetık. A talajvíz, a belvíz a szennyvíz csatornahálózattal elvezethetı, szabályozható. Az öntözıcsatornákból az öntözés nem technikai, hanem gazdaságossági kérdés.

Felszín alatti vizek

Túrkeve település a 27/2004. (XII.25.) KvVM, és a 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelet szerint felszín alatti víz szempontjából kevésbé érzékeny területen helyezkedik el. A 27/2006. (II.7.) Kormány rendelet 2. számú melléklete szerint a település területe nem nitrát érzékeny terület.

A talajvíz az elsı vízzáró réteg (ez itt agyag) fölött összegyőlt víz. A gazdasági élet szempontjából három tulajdonsága jelentıs: a vízszint mélysége, ingadozása és sóösszetétele. A vízszint mélysége 23, 7-8 m között ingadozik. Ez függ a vízzáróréteg mélységétıl, az évi (vagy többévi) csapadék ingadozásától. Befolyásolhatja a halastavak, csatornák vize, az öntözés mértéke, technológiája: pl. csepegtetı vagy árasztásos.

Az 1970-es években a több csapadék és a városi csatornázatlanság miatt megemelkedett a talajvíz. A városban a pincék, a határban a mélyebb gödrök megteltek vízzel. A víz rendkívül nagy kárt tett a lakásokban, a vályogfalak eláztak, megrogytak, a téglafalak javíthatatlanul elsalétromosodtak. Az 1980-as évektıl kevesebb a csapadék s a vízszint mélyebbre húzódott. A mélyedések ismét kiszáradtak. A város csatornázott részein is lejjebb van a talajvíz. A talajvíz Na, Ca, Mg tartalma különbözı vegyületek formájában kiválik, nedvesség hatására megduzzad, ezért leválik a vakolat és a festékréteg. A talajvizet régebben ásott kutakkal hozták a felszínre. Több helyen ez a víz még ivásra is alkalmas volt. Ma már azonban annyira szennyezettek ezek a vizek, hogy öntözésre vagy állatok itatására sem célszerő használni. A lakásokból kikerülı vizet az udvaron ásott emésztıbe vezették, innen pedig a talajba szivárogott. Ezért van nagy jelentısége a szennyvízcsatornák és a szennyvíztisztító megépítésének ill. használatának.


33

A rétegvizek az elsı vízzáróréteg alatt helyezkednek el. A 20-30 m körüli mélységbıl a fúrt kerti kutakból szivattyúzással hozzák a felszínre öntözési és állattenyésztési célokra. A fokozódó környezetszennyezés miatt már ezek vize sem ajánlott emberi fogyasztásra. Félı, hogy a talajszennyezettség "lehúzódik" a lentebbi rétegvizekbe is. A termálvíz az 1953-ban szénhidrogén kutatási céllal fúrt, végül termálvíznek kiépített kútból jön a felszínre. A talpmélysége 2351 m. A 3 vízadó réteg közül az 1310-1320 és az 1340-1350 m közötti felsı pannon homok réteg a bı vízhozamot, az 1699-1790 m közötti alsó pannon réteg a sós forró vizet adja. A gázos, jód, bróm, klór tartalmú gyógyvíz 74 C0-os hımérséklető. A nagy ásványi anyag tartalom miatt a csövekben gyors a lerakódás, ezért a vezetékek néhány év alatt eltömıdnek. A termálvíz hivatalosan is gyógyvízzé van nyilvánítva.

3.1.3. FELSZÍNBORÍTOTTSÁG

A felszínborítottságot a 2. térkép mutatja be részletesen. A felszínborítottság megoszlását az alábbi táblázat szemlélteti:

3/4. táblázat: Felszínborítottság

Felszínborítás Belterületek, városi zöldterületek Egyéb mesterséges felszín Agrár létesítmények Nagytáblás szántóföldek Kistáblás szántóföldek Állandóan öntözött szántó területek Rizsföldek Intenzíven használt gyepek Természetes gyepterületek Ültetvények Erdıterület Komplex mővelési szerkezet Tanyák Mocsarak Csatornák, folyóvizek Mesterséges tavak, halastavak Végösszeg

Terület (ha)

Terület (%)

484,19 65,83 148,54 13340,76 1591,19 2902,44 327,69 547,09 2754,28 35,46 399,06 348,08 22,77 71,08 494,75 124,7 23657,91

2,05 0,28 0,63 56,39 6,73 12,27 1,39 2,31 11,64 0,15 1,69 1,47 0,10 0,30 2,09 0,53 100,00


34

3.1.4. A TERMÉSZET ÁLLAPOTA

A különbözı életközösségek, geológiai, vízrajzi, tájképi értékek megóvásának leghatékonyabb eszközei a természetvédelmi területek. A védettségi kategóriák egyrészt az élıvilág táj- és természetvédelem szempontjából legértékesebb területeit jelölik, amelyek a területi érzékenységi kategóriarendszerben a legérzékenyebbek. A védettség jogszabályokban, illetve védetté nyilvánítási határozatban rögzített tilalmakat, korlátozásokat jelent az adott területen, amely jelentısen befolyásolja e területek távlati terület felhasználását, hasznosítását.

Természetvédelmi-tájvédelmi szempontból a térség két legjelentısebb egysége a Körös-Maros Nemzeti Park részét képezı, országos jelentıségő védett természeti területek: a Dévaványa-Ecsegipuszták Túrkeve határában fekvı területe, továbbá a déli határt képezı Körös-ártér. A Körös-Maros Nemzeti Park, illetve a természetvédelmi kezelését ellátó Igazgatóság hazánk hetedik nemzeti parkjaként 1997. január 16-án jött létre a Dél-Tiszántúl természeti és táji értékeinek megırzése érdekében. Ecseg-puszta unikális értékő területe a térségnek, mert ezen a szakaszon még ısi medrében folyik az egykori Óberettyó. Ehhez hasonló tájjal már Európában is alig találkozunk. A térség különösen gazdag holtágakban. A térség kunhalmokban is egyik leggazdagabb vidéke a KözépTiszavölgynek, a térségben, összesen 34 található itt (Túrkeve 16 db). Valamennyi kunhalom törvényileg védett A kunhalmok mesterséges eredető földtani képzıdmények (építmények), amelyek tájképi, régészeti, botanikai, zoológiai és kultúrtörténeti szempontból kiemelkedıen értékesek, az Alföld nagytáj sajátos antropogén formakincsei. Keletkezésük kb. i.e. 2300-tól 750-ig tehetı. Méretük változó; átmérıjük 20–90 méter, magasságuk 0,5 – 12 méter, úgynevezett pajzsméretük 50–160 méter is lehet. A civilizáció, az urbanizáció és a nagyüzemi gazdálkodási rendszer felerısödése folyamán különösen e századunk második felétıl a halmok súlyosan károsodtak. A kunhalmoknak jelenıs botanikai, és zoológiai értékei vannak.

Dévaványa-Ecsegfalva

térségének

kiemelkedı

természeti

értéke

a

túzok.

Közép-európai

és

magyarországi állományának legéletképesebb populációja él a területen. A madár védelme érdekében itt hozták létre 1979-ben a Túzokrezervátumot. Az Európai Madárvédelmi Tanács (IUCN) jóváhagyása után e területet „Európai jelentıségő madár-élıhellyé” nyilvánították, ahol fokozott feladatként kezelik a honi túzok populáció védelmét.


35

Védett növény fajok a térségben: macskahere (Phlomis tuberosa), törpemandula (Amygdalus nana), kacstalan lednek (Lathyrus nissolia), dunai szegfő (Dianthus collinus), pettyegetett ıszirózsa (Aster

sedifolius), tündérfátyol (Nymphoides peltata), vízitök (Nuphar lutea), rucaöröm (Salvinia natans), sulyom (Trapa natans).

Védett állatfajok a térségben: nyári lúd (Anser anser), vízicsibe fajok (Porzana spp.), kecskebéka fajcsoport (Rana esculenta, zöld varangy (Bufo viridis), vöröshasú unka (Bombina bombina), dunai gıte

(Triturus dobrogicus), vízisikló (Natrix natrix), mocsári teknıs (Emys obicularis) a kék vércse (Falco vespertinus), a vörös vércse (Falco vespertinus), kaba sólyom (Falco subbuteo), rövidkarmú fakúsz (Certhia brachydactyla), süvöltı (Pyrrhula pyrrhula) és meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes), halász sas (Pandion haliäetus), vándor sólyom (Falco peregrinus), túzok (Otis tarda), kékes rétihéja (Circus cyaneus), gatyás ölyv (Buteo lagopus), nagy ırgébics (Lanius exubitor), holló (Corvus corax), parlagi sas (Aquila heliaca), az ugartyúk (Burhinus oedicnemus), szalakóta (Coracias garrulus), réti fülesbagoly (Asio flammeus), vidra (Lutra lutra), molnárgörény (Mustela eversmanni), keleti sünt (Erinaceus europaeus).

A

környezetvédelem

elsıdleges

feladata

a

térség

védett

fajainak

védelme.

A

NIMFEA

Természetvédelmi Egyesület, mely a település területén is mőködik, a védett fajok, és értékek védelmét tőzte ki magának fı célként.

A védett természeti területek (Dévaványai-Ecsegi puszták, Kırös-ártér) részletes leírásai a 3. mellékletben találhatók meg.

Natura 2000 hálózat Az Európai Uniós természetvédelem legfontosabb eszközei a madárvédelmi (79/409/EEC) és az élıhely-védelmi

(92/43/EEC)

irányelv.

A

két

jogszabály

rendelkezései

szerint

kijelölt

természetvédelmi területek közös európai rendszere a Natura 2000 hálózat. A Natura 2000 hálózat célja a közösségi szinten jelentıs, veszélyeztetett növény- és állatfajok és élıhely típusok védelme, és ezen keresztül a biológiai sokféleség megırzése és hosszú távú fennmaradásának biztosítása. A Natura 2000 hálózat kialakítása az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik feltétele volt. Az irányelvek átültetése a magyar jogrendbe és a területek kijelölése a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekrıl kormányrendelettel történt meg. A Natura 2000 hálózat által érintett területek (különleges madárvédelmi területek és különleges


36

természetmegırzési területek) helyrajzi számainak átdolgozott listáját a 14/2010. (V.11.) KvVM r. tartalmazza.

Túrkeve város kiemelt jelentıségő természetmegırzési területei: Pásztói legelı, Dévaványa környéki gyepek, Hortobágy-Berettyó. Túrkeve település különleges madárvédelmi területe a Dévaványai-sík, melynek részletes helyrajzi-számos ismertetését a 4. melléklet tartalmazza.

A 61/2009. (V.14.) FVM r. 6. melléklete szerinti természetvédelmi zonális célprogramok támogatására jogosult Magas Természeti értékő Terület : Dévaványa és környéke.

A Natura 2000 területek elhelyezkedését a 3. térkép, az Országos Ökológiai Hálózatban és a Körös-

Maros Nemzeti Parkban való elhelyezkedését a településnek pedig a 4. térkép mutatja be.

Védett területek kiterjedésének adatai Túrkevén:

Ökológia Hálózat Magterület: Pufferterület: Ökológiai folyósó:

3650 ha 2346 ha 872 ha

Natura 2000 terület Természetmegırzési terület: Pásztói-legelı: Dévaványa környéki gyepek: Hortobágy–Berettyó:

290 ha 1024 ha 2211 ha

Madárvédelmi terület: Dévaványai-sík:

3235 ha

Nemzeti Park területe:

3237 ha


37

3.2. TELEPÜLÉSI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÁLLAPOTA

3.2.1. TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET, INFRASTRUKTÚRA

3.2.1.1. A települési környezet tisztasága A település környezetvédelmi megítélésében jelentıs szerepe van a köztisztaságnak. Nemcsak a kívülálló, hanem a településen élı ember számára is a legszembetőnıbb a közterületek tisztasága, a zöldterületek gondozottsága, a közutak állapota. A város környezetének rendezettsége, tisztasága növeli az ott élık komfortérzetét, esztétikusabb életteret biztosít. Települési környezetünk tisztaságát legjobban mi magunk tudjuk befolyásolni.

A város köztisztaságának megırzésében mindenki köteles hathatósan, a tıle elvárható legnagyobb mértékben közremőködni, a települési környezet és a közterületek szennyezését, fertızését és elcsúfítását eredményezı tevékenységtıl, magatartástól tartózkodni. Tilos a közterületet beszennyezni, közterületen bárminemő hulladékot (háztartási hulladékot, ürüléket, állati tetemet, trágyát, fertızı, robbanás- és tőzveszélyes anyagot, göngyöleget), veszélyes hulladékot, veszélyes anyagot, elhasznált tárgyat (pl.: csomagoló anyagot, roncsot, tartós fogyasztási cikket), gumiabroncsot, hatósági jelzés nélküli jármővet, jármőelemet elhelyezni, eldobni. Tilos a közterületeken elhelyezett berendezési tárgyakat, felszereléseket (hulladékgyőjtıket, padokat, játékokat, világítótesteket), mőtárgyakat, mőalkotásokat beszennyezni, megrongálni. Tilos dugulást, rongálást okozó anyagot vagy tárgyat (törmelék, homok, hulladék, tőz- és robbanásveszélyes

anyag),

települési

folyékony

hulladékot,

veszélyes

hulladékot

közcsatorna

víznyelıjébe, csapadékvíz elvezetı árokba, felszíni vízfolyásba helyezni, önteni, vagy bevezetni. A közterületen elhullott, vagy elgázolt állatok eltávolításáról a közterület kezelıje köteles haladéktalanul gondoskodni. Közterületen a hulladék elhelyezésére a hulladékgyőjtı edények szolgálnak, melyek szükség szerinti ürítésérıl a közterület kezelıje gondoskodik.

Tilos a közterületre, közútra, útpadkára építési törmeléket, salakot elhelyezni. Közterületre kihordott építési törmeléket a szennyezıanyag ismertté vált tulajdonosa köteles 24 órán belül saját költségén elszállítani.


38

Közterületen szennyezı anyagot csak oly módon szabad fel- vagy lerakodni, valamint szállítani, hogy a tevékenység során semmi ne hulljon ki, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyezıdik, a szennyezıdés elıidézıje köteles azt azonnal eltávolítani és a további szennyezıdés megakadályozásáról gondoskodni. A közterületen kereskedelmi és vendéglátói tevékenységet folytatók kötelesek az általuk bérelt területet tisztán tartani, az árusításból eredı hulladékot összegyőjteni és hulladékgyőjtıkben elhelyezni, ennek hiányában a hulladék elszállításáról gondoskodni.

Az építési, bontási munkát végzı köteles biztosítani a rendet és tisztaságot az építkezés körüli közterületen. Építési anyagot elsıdlegesen magánterületen kell tárolni, amennyiben erre nincs mód, abban az esetben a közterület felhasználási engedélyben meghatározott helyen, módon és idıtartamig szabad elhelyezni. Tilos közterületen gépjármővet mosni, javítani, szétszerelni, illetve bontani., mőszaki hiba elhárítása kivételével. Az egyes ingatlanok, ingatlanrészek tisztán tartásáról az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni. A közforgalmú utak, utcák, gépjármőparkolók, terek (parkok, piac-, vásár- és játszótér), azok berendezései, padok, járdák, belterületi buszmegállók és azok tartozékai (fedett buszváró), út menti árkok és azok mőtárgyai, a forgalomtechnikai berendezések (jelzıtáblák, útburkolati jelek) rendszeres, szervezett tisztán tartásáról, az ott keletkezett települési szilárd hulladékkal összefüggı tevékenység ellátásáról a közterület kezelıje gondoskodik.

Ennek keretében: •

a közterületek tisztán tartásáról, síkosság mentesítésérıl, a hó eltakarításáról, a keletkezett települési szilárd hulladék összegyőjtésérıl és kijelölt helyre szállításáról,

•

az utcai hulladékgyőjtık kihelyezésérıl, azok folyamatos ürítésérıl, tisztán tartásáról, karbantartásáról, pótlásáról.

A tulajdonos köteles gondoskodni

•

az ingatlan elıtti járdaszakasz (járda hiányában 1 m széles területsáv, illetıleg, ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedı teljes terület) tisztán tartásáról,


•

39

a járdaszakasz melletti nyílt csapadékvíz-elvezetı árok, folyóka és az ezeken lévı mőtárgyak (átereszek, víznyelı rácsok) folyamatos tisztán tartásáról,

•

tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület állandó tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról.

A szórakoztató, vendéglátó- és árusító helyek, üzletek elıtti járdaszakaszt az azt mőködtetı köteles tisztán tartani és a hulladék elszállításáról gondoskodni. A járdáról letakarított havat úgy kell elhelyezni, hogy a biztonságos gyalogosforgalmat és a közúti jármőforgalmat ne akadályozza. Ha a gépjármő a közterületet beszennyezi, az üzembentartó haladéktalanul köteles a szennyezıdést eltávolítani.

3.2.1.2. Csapadékvíz elvezetés A települési vízrendezés feladata a települést fenyegetı vízkárok megelızése és elhárítása, a felszínen lefolyó csapadékvíz biztonságos elvezetése. A csapadékvíz megfelelı elvezetése a beépített területekrıl a közúthálózat, közterületek használhatóságának jelentıs minıségváltozását eredményezi.

Kiépített véd rendszer vonal hossza 43 km. -nyílt árok hossza 36 km (általában földmedrő kétoldali) -zárt (elválasztó rendszerő) csapadék csatorna 7 km. -Finta u., Szénási u., Kossuth u., Széchenyi u., Mátyás kir. u., Vincze I. u., Kuthen kir. u., Sinka I. tér, Lisznyai D. u., Somodi egyes szakaszai. Kiépítetlen vonalhossz (egyáltalán niincs csapadék elvezetı árok) 4 km. A külterületi és belterületi fıgyőjtı csatorna hossza 96 km, nyílt rendszerő.

A belterületi csatornák befogadói: •

Túrkevei-csatorna

•

Hortobágy-Berettyó

•

V-csatorna


40

Záportározók: Keresztgödör:

1775 hrsz.:

13 867 m2,

GPS: 47°6´27.45´´

20°43´55.49´´

Sportpálya:

1350 hrsz. :

14 792 m2,

GPS: 47°6´57.89´´

20°45´4.55´´

Póhamara utcai :

2439 hrsz. :

12 645 m2,

GPS: 47°6´4.58´´

20°43´41.12´´

Bihari telepi:

2383 hrsz. :

9 243 m2,

GPS: 47°6´18.83´´

20°43´42.28´´

Gödrök köze:

3044 hrsz. :

85 720 m2,

GPS: 47°5´43.12´´

20°44´18.74´´

3.2.1.3. Ivóvízellátás Az ivóvízellátás - mint közszolgáltatás - környezetvédelmi szempontból általában nem vizsgálandó tényezı, de egy település életében, és az ott élık életminıségében meghatározó fontosságú elem. Egyrészt infrastrukturális fejlettségi mutató, hogy a lakásokba hogyan jut el a vezetett ivóvíz. Másrészt környezet-egészségügyi szempontból lényeges, hogy a lakosság milyen minıségő vizet fogyaszt, ezért, mint kritikus faktort, az egészséges ivóvízzel való ellátást is meg kell vizsgálni. A vízbázis védelembe-helyezésével és a megfelelı víztisztítási technológia üzemeltetésével sem garantált ugyanis teljes mértékben az, hogy a lakossághoz kifogástalan víz jut el, hiszen a vízelosztás és a vízvezetés során is szennyezıdhet az ivóvíz. Ennek az ún. másodlagos vízszennyezésnek a megelızése, felderítése, a bekövetkezett minıségromlás emberi egészséget veszélyeztetı hatásának kivédése üzemeltetési és környezet-egészségügyi feladat.

3/5. táblázat: Közüzemi vízhálózatra csatlakozó lakások (Forrás: KSH adatbázis)

Év

Lakásállomány összesen

2009

3 995

Közüzemi Közüzemi vízvezeték vízhálózatba hálózat km bekapcsolt lakás 64

3 700

Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya

Háztartásoknak szolgáltatott víz 1000m3

92,6

264

A vízminıség a víz fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak összessége. A vizek minısítése a következı jellemzık alapján történik: oxigénháztartás, nitrogén- és foszforháztartás, mikrobiológiai jellemzık, mikroszennyezık (szerves és szervetlen mikroszennyezık), toxicitás, valamint egyéb jellemzık. Az egyes csoportokba számos mérendı komponens tartozik. A víz kémiai minısége szempontjából a vízben oldott gázok, az oldott sók és a szerves anyagok jelentısége a legnagyobb. A vízben részben fizikailag, részben kémiailag oldott gázok közül az oxigén, a széndioxid, az ammónia és a kénhidrogén a legjelentısebbek. A víz fizikai tulajdonságai közül elsısorban a vízmozgások, a hımérsékleti és a fényviszonyok azok, amelyeknek mind a vízterek jellemzése, mind az élılények


41

elıfordulása szempontjából döntı jelentısége van. A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter 18/1992 (VII. 4.) KHVM sz. rendelete a közmőves vízellátás üzemeltetési követelményeirıl elıírja a települési ivóvízigények kielégítését szolgáló kutak nyersvizének rendszeres ellenırzését. A Kormány 201/2001 (X. 25.) Korm. sz. rendelete az ivóvíz minıségi követelményeirıl és az ellenırzés rendjérıl már elıírja a vízellátó vállalatoknak a nyersvíz részletesebb, a mikroszennyezıket is magában foglaló elemzését. A közüzemi vízmővek termelıkút adatait a vízügyi igazgatóságoknak küldik meg. A településen a Túrkevei Vízmő és Városgazdálkodási Kft. (5420 Túrkeve, Kuthen kir. u. 2/b.) végzi az ivóvíz szolgáltatást.

A 100-150 m alatti vizek az ártézi vizek. Kb. 100 éve az ártézi kutak látják el a lakosságot egészséges ivóvízzel. Túrkevén az elsı ártézi kutat 1893-ban a mai piactéren fúrták. Mélysége 237 m volt. Érdekessége az, hogy fenyıfából készült csövekkel bélelték. A Mővelıdési Házzal szemben 1924-ben 364 m mély kutat fúrtak, mellé pedig 10 m magas víztornyot építettek. 1948-ban készült el a város egyik nevezetes kútja a Melegkút, amely 544 m mélyrıl 31 C0-os meleg vizet adott egészen az 1980-as évekig. 1940-ig a belterületen 15 fúrott kút készült egyenletesen elosztva a város területén. Kezdetben a víz a rétegnyomástól magától jött a felszínre. Napjainkban azonban már csak szivattyúzással lehet vizet nyerni. Az egyedi kutak ma már mindenütt megszőntek, a vízellátást a vízmő biztosítja. 1961-tıl épült ki a kúttelep, a gépészeti épület, a hidroglóbusz (200 m) és a vezetékhálózat. A hálózat kiépítettsége 100%-os. Jelenleg 6 kút üzemel, engedélyezett kitermelésük 2 894 m3/nap, a kitermelt átlagos vízhozam 1290,4 m3/nap. A vizet különbözı vastagságú homokrétegekbıl szivattyúzással hozzák föl. Az átlagos napi vízigény 1 290 m3/nap, a napi csúcsvízigény 1 950 m3/nap.

A vett vízminta vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy több esetben, a 201/2001 (X.25.) Kormány rendeletben található határértékeket a mért értékek meghaladják (ammónium, mangán, vas). 3/6. táblázat: település vízminıségi adatai K-87

K-91

K-93

K-96

Vizsgált anyagok

határérték

1,5 0,2 0,02 80 0 0 * KOI= Kémiai Oxigénigény

2,3 0,16 0,02 0,4 54 0

2 0,02 52 0

KOl *(mg/l) Klorid (mg/l) Vas (mg/l) Nitrit (mg/l) Ammónium (mg/l) CaO (mg/l) E.coli szám /100ml

5 250 0,2 0,5 0,5 50-350 0

2,5 27 -


Határérték túllépések: Vasadi u. 33/a Béla kir. u. 9/a. Frankel Leó u. 21. Hálózatra menı víz

42

Ammónium Ammónium és Mangán Ammónium és Mangán Ammónium, Vas és Mangán

3.2.1.4. Szennyvízkezelés

A településen a keletkezı szennyvizeket összegyőjtı csatorna hálózat ki van építve. A település lakóházaiból kikerült kommunális szennyvizek derítı, ill. szikkasztó aknába, esetenként győjtıaknába kerülnek összegyőjtésre és jellemzıen a talajvízi viszonyoktól függıen, idıközönként szippantó gépjármővekkel engedélyezett leürítı helyekre kerülnek elszállításra.

A közüzemi szennyvízcsatorna hálózat hossza 84 km, a közcsatornába bekapcsolt lakások száma 3 337, a közcsatornába elvezetett összes szennyvíz mennyisége 460 000 m3, ebbıl a háztartásokból elvezetett mennyiség 255 000 m3 volt (2008. év végi adatok). Az összes tisztított szennyvíz biológiailag is tisztított szennyvíz.

Túrkeve város szennyvízcsatorna – hálózatának I. üteme és szennyvíztisztító telepe 1981. óta üzemel, HB/1481 vksz-ú vízjogi engedéllyel. A hagyományos oxidációs árkos rendszerő tisztító 1996-ban átalakításra és bıvítésre került. Azóta SBR rendszerő, szakaszos üzemeléső technológiával mőködik. A csatornahálózat a korábbi 18 km-ról 84 km-re lett fejlesztve, ∼ 100 %-os csatornakiépítés történt.

A meglévı tisztító telep hidraulikai kapacitása a jelenlegi üzemelési engedély szerint: 750 m3/d (környezetvédelmi felülvizsgálat szerint a tényleges terhelhetıség: 634 m3/d ), LE kapacitása = 6.249 LE.

A településrıl szennyvíztisztító telepre érkezı jellemzı szennyvízmennyiségi adatok: -

Évi átlag: 1.206 –1.326 m3/d., ami a csatornahálózati infiltrációval bekerülı talajvizet és csapadékvizet is tartalmazza.

-

Eddigi maximális hidraulikai terhelés: 2.136 m3/d

-

Rendszeresen elıforduló (csapadékos idıszakban) maximális hidraulikai terhelés: 1600-1700 m3/d.

-

Jellemzı száraz idei maximális szennyvízkibocsátás: 1137 m3/d.


43

A tervezett új szennyvíztisztító telep kapacitása: 1.300 m3/d (csapadékvíz és infiltráció nélkül), LE = 9.500. (Rendelet szerint a település terhelése: 9.649 LE ).

Túrkeve Város Önkormányzata által 2006. augusztusában jóváhagyott területrendezési és szabályozási tervében /Településszerkezeti terv 128/2006. (VIII.7.) sz. önk. határozat valamint a Helyi építési szabályzat és szabályozási terv 17/2006. (VIII.7.) sz. önk. rendelettel jóváhagyva/ az építési övezetek részletes leírása elıírja a szennyvízcsatorna megépítése utáni kötelezı rácsatlakozást, a talajterhelés csökkentése érdekében. A belterületen a szennyvíz szikkasztása a terv elıírása alapján nem engedélyezhetı.

A kezdetben tervezett napi tisztítandó szennyvíz-mennyiség 750 m3/d volt. A városi csatornahálózat teljes kiépítése után, a 2000. évtıl kezdıdıen éves átlagban, tartósan csapadékos idıszakban, ez mintegy 1300 m3/d-ra növekedett. A beérkezı nyers szennyvíz jellemzı paraméterei így a KOIk és NH4+- N értékei meghaladják a tervezési alapadatként rögzített értékeket. Az SBR reaktor szakaszos üzemmódjából adódó maximális hidraulikai kapacitása a beállított ciklusidık alapján 634 m3/d. Az ezen felül beérkezı szennyvíz túlfolyik és tisztítatlanul távozik a szennyvízkezelı teleprıl, keveredve a dekantálás során elfolyó tisztított szennyvízzel.

A szennyvíztisztító telep tényleges tisztítási hatásfoka valójában a mindenkori hidraulikai terheléstıl függı, hiszen a terheléstıl függıen elég nagy vízmennyiség tisztítatlanul távozik a rendszerbıl. A szennyvíztisztító tisztított szennyvizének befogadója a Holt-Berettyó (Túrkeve I. fıcsatorna), melynek jelenlegi vízminısége a vizsgálatok szerint - a 6/2002. KvVM rendelet szerint dévéres vizekre meghatározott paraméterekben - jelentıs határérték túllépéseket mutat.

A települési szennyvíz tisztítása és a tisztított szennyvíz elvezetése - a szennyvíz összetétele miatt a felszín alatti vizek védelmérıl szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet (R) szerinti kockázatos anyag elhelyezésnek minısül. A telep területe a kevésbé érzékeny területi kategóriába tartozik.

A kibocsátott szennyvíz befogadója a Túrkevei fıcsatorna (Holt-Berettyó), mely a vízszennyezı anyagok

kibocsátásaira

vonatkozó

határértékekrıl

és

alkalmazásuk

egyes

szabályairól

szóló

28/2004.(XII. 25.) KvVM rendelet 2. sz. melléklete szerinti általános védettségi kategória befogadóba való közvetlen bevezetésnek minısül.


44

A 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet 39.§ (1) bekezdése szerint a kibocsátási határérték évi kétszeri vagy ennél többszöri 20 %-os túllépése esetén a felügyelıség a szennyezést okozó kibocsátót szennyezés-csökkentési ütemterv készítésére, jóváhagyatására és az abban foglaltak megvalósítására kötelezte.

A vizsgálati eredmények KOIk, BOI5, ammónia-ammónium-nitrogén és összes foszfor vonatkozásában bizonyultak magasabbnak, mint a vízjogi üzemeltetési engedélyben foglalt határértékek.

A Túrkevei Vízmő és Városgazdálkodási Kft. (5420 Túrkeve, Kuthen kir. u.2/B) által üzemeltetett túrkevei települési szennyvíztisztító telep tisztított kommunális szennyvize kibocsátása által okozott vízszennyezés csökkentése érdekében a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség a Túrkevei Vízmő és Városgazdálkodási Kft.-t (5420 Túrkeve, Kuthen kir. u. 2/B.) kötelezte arra, hogy a túrkevei települési szennyvíztisztító telep tisztított kommunális szennyvize kibocsátása által okozott vízszennyezés csökkentése érdekében a felszíni vizek minısége szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet 39.§ (1) bekezdése szerinti szennyezéscsökkentési ütemtervet nyútson be.

A Túrkevei települési szennyvíztisztító telep szennyvízkibocsátása által okozott vízszennyezés csökkentése érdekében kidolgozott szennyezéscsökkentési ütemterv elbírálására benyújtásra került az illetékes Hatósághoz. Az ütemtervet a Hatóság elfogadta és egyidejőleg a Túrkevei Vízmő és Városgazdálkodási Kft.-t a - felszíni vizek minısége szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdése alapján az abban foglaltak megvalósítására kötelezte.

Mőszaki igényként merül fel a jelenlegi telep korszerősítése, hiszen a Mezıtúri városi Bíróság 1.P.20.312/2005/6. számú „Környezetveszélyeztetı tevékenységtıl eltiltás” iránánti perében hozott ítéletében a jelenlegi üzemeltetıt – Túrkevei Vízmő és Városgazdálkodási Kft. – 2009. december 31. napjával eltiltja, hogy a jogszabályban meghatározott határértéket meghaladó paraméterekkel rendelkezı tisztított szennyvizet a befogadóba (Holt-Berettyó – Túrkevei I. fıcsatorna) vezesse.


45

3.2.1.5.Energiaellátás

Gázellátás 3/7. táblázat: a település gázellátásának adatai Gázellátásba bekapcsolt Lakások száma (db) Település háztartások száma neve (db) Túrkeve

Összes szolgáltatott vezetékes gáz (ezer m3)

Gázellátásba bekapcsolt lakások aránya (%)

2009. év

2009. év

2009. év

2009. év

3 995

3 328

4 688

83,3

A táblázatból megállapítható, hogy a gázellátás, a bekapcsolt lakások aránya megfelelı, így a főtésbıl származó levegıszennyezés - a hagyományos főtési megoldásokkal szemben - kisebb mértékő a településen. Gázszolgáltató a TIGÁZ Zrt. (4200Hajdúszoboszló, Rákóczi u. 184.)

Elektromos energia A település elektromos ellátottságát jellemzı adatok az alábbi táblázatban találhatók 3/8. táblázat: elektromos energia-ellátottság Település neve Túrkeve

Lakások száma (db)

Háztartási villamos energia fogyasztók száma (db)

A háztartások részére szolgáltatott elektromos energia (1000 kWh )

2009. év

2009. év

2009. év

3 995

4 395

10 022

Elektromos energia szolgáltatója az E.ON Hungária Zrt.-E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. (1051 Budapest, Roosevelt tér 7-8.).

Alternatív energiaforrások

A fosszilis energiahordozók készleteinek behatárolódása, szolgáltatási anomáliái, használatuknak környezetünkre gyakorolt káros hatásai, s nem utolsó sorban világpiaci árszintjük emelkedése, egyre inkább a figyelem középpontjába helyezte az energiahatékonyság és energiatakarékosság kérdéseit, valamint az alternatív, megújuló, természetes energiaforrások feltárását, illetve felhasználásuk kiszélesítését. Az Európai Unió vezetı testületei egyre több direktívában fogalmazzák meg ez irányú ajánlásaikat és elvárásaikat tagállamaik felé. Az üvegház hatás elıidézésében jelentıs szerepet játszó


46

szén-dioxid kibocsátás mérséklésében Magyarország különösen érdekelt, hiszen a klímaváltozási elırejelzésekben hazánk komoly elsivatagosodásra számíthat.

3.2.1.6.Zöldterület-gazdálkodás A környezeti tényezık közül ez az a – talán legfontosabb - elem, melynek fejlesztése illetve a fenntartás magas színvonala jótékony, javító hatással van a többire. Mind a turisztikai fejlesztések, mind a kikapcsolódásra alkalmas, frissebb levegıjő lakókörnyezet kialakítása megkívánja a település parkosítását, a bel- és külterület fásítását. A központi belterület egyes részein viszonylag sok a beépítetlen telek, illetve kisebb-nagyobb zöldfelület, közpark, díszkert található, amely lazítja az intenzív területhasználatot. A település igazgatási területének különbözı pontjain jöttek létre az egyes sajátos funkcióknak helyt adó különleges területek, amelyek részben belterületen, részben külterületen valósultak meg. A következı táblázat összefoglalja a település zöld területtel való ellátottságát.

3/9. táblázat a település zöldterületei Település

közpark területe (m²)

fásítás területe (m²)

temetı területe (m²)

sportpálya területe (m²)

Túrkeve

46 434

36 744

234 275

19 208

Az összes zöldterület 2009-ben 46 434 m2 volt. A városban lévı fásított és parkosított területeket a lakosság idıbeni korlátozás nélkül, a rendeltetésének megfelelıen, díjmentesen használhatja.

A gondozott zöldterületre jármővel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos. A közterületi élı fákon hirdetményt, reklámtáblát elhelyezni tilos. A település belterületén a közparkok, közjóléti erdık, ingatlanokhoz nem köthetı zöldterületek, fasorok telepítése és folyamatos gondozása az önkormányzat feladata azzal, hogy a város fásított és parkosított területein a fák kivágásáról és pótlásáról a Hivatal gondoskodik. Az ingatlan tulajdonosának, tényleges használójának kötelessége az ingatlana mellett (a telekhatár és az úttest széle között) elhelyezkedı fák és zöldterület aktuális növényápolási feladatainak végrehajtása. így különösen a füves terület folyamatos kaszálása, a kártevı rovarok irtása, járdára kiilletve behajló, közlekedést, kilátást zavaró ágak folyamatos nyesése.


47

Az ingatlan tulajdonosa köteles az általa használt, illetve a tulajdonát képezı belterületi ingatlant megmővelni, rendben tartani és ezen tevékenységek által felhalmozódott gyomtól, gaztól, hulladékoktól megtisztítani.

Élı fa kivágására engedély csak október 31. és április 15. között adható ki. Beteg, vagy a környezetre veszélyes fa kivágására egyedi elbírálás és helyszíni szemle alapján engedély az év bármely szakában kiadható. Az életet és a vagyon biztonságát veszélyeztetı fa kivágásáról, illetve eltávolításáról a tulajdonosa köteles haladéktalanul gondoskodni. Ha a veszély elhárításának sürgıssége miatt az elızetes hatósági bejelentésre a tulajdonosnak nincs módja, köteles azt a jegyzınek pótlólag azonnal bejelenteni.

3.2.1.7. Közlekedés

3/10. táblázat: A települések útjai, járdái Utak, járdák település

Önkormányzati kiépített út és köztér hossza (km)

Önkormányzati kiépített járda hossza (km)

50

57

Túrkeve

3/11. táblázat: a 4 202 összekötıút jármőforgalmi adatai (2008. év) Szelvénye

Kapacitás (E/ó)

Kihasználás (%)

(km)

Összes

Személygépkocsi

forgalom

(j/nap)

(j/nap) 0+400

1 800

15

3 175

1 673

8+000

1 700

12

1 671

1 057

13+400

1 800

14

2 392

1 546

25+000

1 700

13

1 809

1 091

28+000

1 800

14

2 707

1 549


48

3.2.2. ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÁLLAPOTA A városképet a természeti elemek mellett alapvetıen az épített környezet határozza meg. Fontos feladatunk a különbözı korokból ránk maradt építészeti alkotások megırzése. Ezek a település arculatának jellegzetes meghatározói, megfelelı védelmük közös érdekünk. Ez vonatkozik egy-egy épületre, jellegzetes utcasorokra, de a településkép egészére is. Ez alapján az épített környezet még fennmaradt egyedi értékeit helyi védettség alá kell helyezni, annak érdekében, hogy a település múltjának még meglévı, értékes elemei fennmaradjanak.

Túrkeve igazgatási területének szerkezetét elsıdlegesen a domborzat és a vízrajzi adottságok, valamint a közlekedési útvonalak határozzák meg, de a település szerkezetén a város történelme is tükrözıdik. A XVIII. század eleji város halmaztelepülés képét mutatja, mely késıbb három párhuzamos fıutcával, valamint keresztirányú átkötésekkel egészült ki. A XX. századi telekosztások geometrikus szerkezetőek. Délkeleti irányban a Petıfi térre – a város fıterére - vezetı Széchenyi és Kossuth utca mentén található a város közintézményeinek többsége, a tér szomszédságában pedig a hajdani településszerkezettıl idegen, többlakásos társasházas beépítés. A várost délkelet felıl a HoltBerettyó vize, valamint zártkertek határolják.

A belterület szerkezetét a középkori út- és utcahálózat határozza meg, néhány korszerősítéssel. A települést ÉNy-DK irányú lakóutcák és ÉK-DNy-i irányú győjtı- és keresztutcák hálózata alkotja. A városközpont „magja” a város keleti szélétıl, (az ott található Petıfi tértıl) a Petıfi Sándor utcáig zárt. Az egész belterület egyetlen „óriás” lakókörzetbe szervezett, egyközpontú település. A város „egyközpontos" jellege a Petıfi tértıl a Kossuth és Széchenyi utcákon keresztül fokozatosan elhúzódott a Petıfi S. u.-ig. Ez a folyamat ma is folytatódik. Ezen rész alkotja a városközponti településrészt, nagyvárosi (Ln), központi vegyes terület (Vt- 1 – Vt-4); vegyes terület (Vk)övezeti besorolásokkal.

Többszintes lakóterületek a Petıfi tér környékén és a volt Vásártéren (város szélén) alakultak ki nagyvárosias (Ln), valamint kisvárosias (Lk) beépítési övezetekkel. A város összes többi lakóterülete „falusias” („kertvárosias”) jellegő (Lke-1, Lke-2), ÉNy-DK-i irányú lakóutcákkal és ezekre merıleges DNy-ÉK-i irányú győjtıutakkal. A késıbb épült „Kelet-Újváros”, valamint „Nyugat-Újváros” egy-egy győjtıúttal (Hajdú-Benedek és Ecsegi utcák, illetve Rákóczi-Szabadság utcák) csatlakozik a belterülethez. Mindkettı „kertvárosias” (Lke-1, Lke-2) besorolású településrész. A település belsı lakóterületi részén a zöldfelületeket majdnem kizárólag az utcafásítás és a lakókertek jelentik. Városi


49

zöld-győrő a település körül található: zöldfelülető intézmények, védıerdık, a volt agyaggödrök gyepesvizenyıs felületei, kiskertek, valamint a gyógyfürdı.

3/12. táblázat: A település lakásállománya (forrás: KSH) település

Háztartások száma

év Túrkeve

2001 3 720

Épített lakás

2009 3 995

1990-2001 146

2008 13

A település helyi értékvédelem alatt álló épített értékeinek felsorolása az alábbi táblázatban szerepel. 3/13. táblázat: Épített környezeti értékek Megnevezés Cím

Védettsége

Eredeti Jellege

Törzsszám

Lakóház

Laczka János u. 1.

Mőemléki védelem

Villa

3986

Lakóház

Finta u. 12.

Mőemléki védelem

Népi lakóház

3981

Református parókia

Kossuth L. u. 1.

Mőemléki védelem

Szakrális épület

3985

Református templom

Kossuth L. u.

Mőemléki védelem

Szakrális épület

3984

Római katolikus templom

Széchenyi u. 23.

Mőemléki védelem

Szakrális épület

3987

Lakóház (villa)-Lacka János u. 1. Az ún. Jégpalota szabadon álló, magasföldszintes, téglalap alaprajzú, kontyolt nyeregtetıvel fedett villa,

mindkét

hosszoldalának

közepén

4

oszlopos,

timpanonos

portikusszal.

A

kert

felöli

véghomlokzatához L alaprajzú melléképület csatlakozik, kéttraktusos, síkfödémes helyiségekkel. Részben eredeti, klasszicista és eklektikus nyílászárók és korlátok. Építtette a Gajzágó család, 1900 körül felújították.

Lakóház- Finta u. 12. Fésős beépítéső, utcavonalon álló, deszkaoromzatos lakóház, térdfalas padlással. Udvari homlokzatán ikerpilléres, ún. lopott tornác. Mestergerendás födém, 20. század elejei nyílászárók. Népi mőemlék.

Református parókia Szabadon álló, téglalap alaprajzú, alápincézett, földszintes, nyeregtetıs épület, udvari homlokzatán kosáríves tornáccal. Kéttraktusos, tornácos. Az épület DNy-i végén dongaboltozatos helyiség, a többi tér síkfödémes. Részben 19. századi nyílászárókkal.


50

Református templom Egyhajós, egyenes záródású templom, Ny-i homlokzata középtengelyében toronnyal (magasítva 1821ben), azon tőzkiáltó erkéllyel, a hajó K-i végén négy ion oszlopos, timpanonos portikusszal. Síkfödémő hajó, mindkét végében oszlopokra támaszkodó kétemeletes karzat. Berendezés: 19. század közepe. Orgona: 1908 (Angster-orgonagyár). 1755-ben épült (építész: Csermák Vencel) korábbi templom bıvítésével. 1907-ben felújították.

Római katolikus templom Egyhajós, íves szentélyzáródású templom, a szentély DK-i oldalán sekrestye. Fıhomlokzatán timpanonnal koronázott, pilaszterpárral szegélyezett, enyhe kiüléső középrizalit, felette torony. Csehboltozatos hajó és szentély, a hajó bejárati oldalán karzat. Berendezés: 18. század vége, 19. század. Korábbi, 1783-ban elkészült kápolna helyén épült a vallásalap költségén.

Megengedett beépítési arányokból példák:

Nagyvárosias lakóterület (Ln):

60%

Kisvárosias lakóterület (Lk):

60%

Kertvárosias lakóterület (Lke-1, Lke-2):

30%

Üdülıterület:

15%

Településközpont vegyes: Vt-1

25%

Vt-2

60%

Vt-3

75%

Vt-4

75%

Vk

60%

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz):

35%

Ipari gazdasági terület: Gip-1

40%

Gip-2

30%


51

3.3 KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGY Az élılény –így az ember is- és környezete szoros kölcsönhatásban áll egymással. Lényegében megállapítható az a tény, hogy minden környezeti elem szennyezettsége hatással van az emberi szervezet egészségére. 3/14. táblázat: az egyes allergén növények virágzási ideje Virágzás - Pollenszórás Magyar név

Latin név

Allergenitás

febr.

már c

ápr. máj. júni.

júli.

aug.

bálványfa Ailantus * |||||| bodza Sambucus ** ||| |||||| || bükk Fagus * | ||||| ciprusfélék Cupressaceae ** |||||| |||||| |||||| |||| csalánfélék Urticaceae ** |||||| |||||| |||||| Dió Juglans * | |||| éger Almus *** |||||| |||||| |||||| || eperfa Morus * | |||||| || ernyısök Umbelliferae * |||||| |||||| |||||| |||||| fenyıfélék Pinaceae * |||||| |||||| |||||| |||||| |||||| ||| fészkesek Compositae *** |||||| |||||| ||||| |||||| füvek Poaceae **** ||| |||||| |||||| |||||| ||||| főz Salix *** |||| |||||| |||||| ||||| gyertyán Carpinus ** ||||| ||||| hárs Tilia ** ||||| juhar Acer ** |||||| |||||| kender Cannabis * | |||||| |||||| kıris Fraximus *** ||| |||||| ||| libatopfélék Chenopodiacea *** |||||| |||||| |||||| lórom, sóska Rumex *** |||||| |||||| |||||| || mogyoró Corylus *** |||||| |||||| ||| nyár Populus ** |||||| |||||| nyír Betula *** || |||||| |||||| olajfafélék Oleaceae ** |||| ostorfa Celtis * || ||| parlagfő Ambrosia **** |||| |||||| pillangósok Fabaceae ** |||||| |||||| |||||| || platán Platanus *** |||||| |||||| ||||| sások Cyperaceae * |||| |||| gesztenye Castanea * |||||| |||| szil Ulmus * |||||| | tiszafa Taxus ** ||||| |||||| |||||| |||||| |||| tölgy Quercus *** |||| |||||| útifő Plantago *** ||| |||||| |||||| |||||| üröm Artemisia **** |||||| vadgesztenye Aesculus ** |||||| **** - nagyon gyakori allergén, igen sokan szenvednek tıle; *** - gyakori allergén; ** allergén, keveseket betegít meg * - panaszokat nem okoz illetve allergenitásáról nincsenek adatok

szep okt. t

||||||

|||||

|| |||||

||| ||||||

|

||||||

|||

||| ||||||

|||

nem gyakori

Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata által monitorozott toxonok pollenszórása (Forrás: ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának tájékozatója)


Jelentıs

környezeti

problémát,

jelent

a

52

parlagfő

térnyerése,

mely

károsítja

az

ıshonos

növénypopulációt. Jelentıs veszélynek vannak kitéve az ısgyepek, melyek karbantartására kiválóan alkalmas a legeltetı állattartás, ám ez visszaszorulóban van a térségben. Az elmúlt tíz év alatt az asztmás és allergiás megbetegedések száma folyamatosan növekszik. A regisztrált szénanáthás betegek száma 10-szer magasabb, mint tíz évvel ezelıtt. Az újonnan regisztrált asztmás betegek megbetegedésének 64%-a valamilyen allergiás eredető okra vezethetı vissza. A külsı és belsıtéri biológiai légszennyezık, elsısorban a rendkívül allergén parlagfő pollen, országszerte magas koncentrációját is fontos kockázati tényezınek kell tekinteni. A parlagfő irtását a terület gondozására köteles személynek, annak virágzása elıtt kell megkezdeni és folyamatosan végezni. Parlagfővel fertızött terület észlelése esetén az azt észlelı azonnali hatállyal köteles bejelenteni a Hivatal Környezetvédelmi munkatársának a fertızés tényét és pontos helyét. A területen található allergén gyom irtását a lehetséges eszközök /mechanikus, vegyszeres/, illetve engedélyezett készítmények /peszticidek/ felhasználásával kell elvégezni. Az allergén gyom vegyszeres irtása tekintetében a Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás szakvéleménye az irányadó Környezeti hatással bír a településen közlekedı gépjármővek forgalma, a fı közlekedési utak por- és

zajhatása. Légszennyezés szempontjából említésre méltó a mezıgazdasági mővelésbıl származó porszennyezıdés. Ezek ellen erdısávok telepítésével lehet védekezni.


53

3.4. ÖNÁLLÓAN KEZELT HATÓTÉNYEZİK

3.4.1. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS 3.4.1.1. Keletkezı nem veszélyes hulladék típusok és mennyiségei

Települési szilárd hulladék A rendszeres hulladék elszállításba bevont lakások aránya a településen 100 %. Túrkeve város települési szilárd hulladéka a Kétpó község külterületén megépült regionális hulladéklerakóra kerül. A hulladéklerakó Kétpó község külterületén a 46. sz. közlekedési út mellett, attól keletre helyezkedik el. A végzett tevékenységek a telepen: komplex hulladékkezelés megvalósítása, szilárd ömlesztett kommunális hulladék szigetelt depónián történı, ártalommentes elhelyezése, szelektíven győjtött szerves hulladék komposztálása.

3/15. táblázat: a keletkezett települési szilárd hulladék mennyiségének alakulása (t/év) Települési szilárd

2002. év

2009. év

hulladék

(t)

(t)

3 500

2 393

Túrkeve

Települési folyékony hulladék, kommunális szennyvíziszap A településen található közmőpótló berendezésekbıl származó települési folyékony hulladékokat szennyvíztisztító telepen kezelik. A csatornahálózatra be nem kapcsolt ingatlanokon keletkezı települési folyékony hulladékok begyőjtésével, a Túrkevei Vízmő és Városgazdálkodási Kft. foglalkozik. Az általuk begyőjtött települési folyékony hulladékokat (EWC 200304, 200399), a kijelölt leürítı helyre szállítják be. A kijelölt leürítı hely a Túrkeve, Pásztó utca 2869 hrsz-on lévı csatornaszem (EOV: X=195519, Y:777375).

A Túrkevei Vízmő és Városgazdálkodási Kft-el, a Remondis Kft. (1211 Budapest, Szállító u. 6.) szerzıdést kötött a Túrkevei szennyvíztisztító-telepen keletkezett szennyvíziszap ártalmatlanítására. A kezelés a Gyomaendrıdi Regionális Hulladékkezelı Mőben történik. Hulladékkezelési engedély száma: 14-719/8/2006 Kezelési kód: D5, R5 Átvett hulladékok: EWC 09 08 01, 19 08 05 Becsült hulladék összmennyiség: 40-50 m3


3/16. táblázat: fajlagos szennyvíz-kibocsátási adatok Év Település Vezetékes Szennyvíz ivóvízzel hálózatba ellátott bekötött lakosok lakosok száma száma Túrkeve 3 700 3 337

54

2009. Értékesített vízmennyiség [1000m3/év]

Fajlagos éves vízfogyasztás (m3/fı/év)

264

28,6

Fajlagos éves szennyvíz kibocsátás (m3/fı/év) 27,6

Inert hulladékok A 2009. évtıl az önkormányzat egy inert hulladék kezelı telepet üzemeltet a bezárt Thököly úti lerakó területén. A telepen kizárólag inert hulladék kerül be, ami közterületi rehabilitáció (út és járdabontás) során keletkezett. A hulladékokat szelektálás, darálás után folyamatos hasznosításra szánják (pl.: útalap). A településen keletkezett nem veszélyes hulladékok mennyiségének alakulását az alábbi táblázat mutatja be összefoglalóan.

3/17. táblázat: keletkezett nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Hulladék Mennyiség (t/2002.) Települési szilárd hulladék

Mennyiség (t/2009.)

3 500

2 393

350

n.a.

Inert hulladékok

-

2 919

Ipari (közületi) nem veszélyes

-

256,42

Biológiailag lebomló zöld hulladék

-

5,42

15,5

21,34

3865,5

5 595

Települési folyékony

Kommunális szennyvíziszap

Összesen

3.4.1.2. Keletkezı veszélyes és nem veszélyes termelıi hulladékok A háztartási hulladékok veszélyes összetevıi a képzıdı teljes hulladék mennyiség kb. 0,08 %-át teszik ki. 3/18. táblázat: keletkezett és begyőjtött veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Veszélyes Hulladék Mennyiség (t/2002.) Mennyiség (t/2009.) Akkumulátorok, elemek

-

n.a.

Egészségügyi hulladék

-

n.a.

Növényvédı szer

-

n.a.

Hulladék olaj

-

n.a.

Összesen

0

n.a.


55

A teljesség érdekében foglalkozni kell nem csak a lakossági körben, hanem az ipari és szolgáltató tevékenységet végzı vállalkozásoknál keletkezı hulladékokkal is.

3/19. táblázat: keletkezett termelıi veszélyes és nem veszélyes hulladékok mennyisége 2005-2008 (forrás: Környezetvédelmi Minisztérium) Év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év Veszélyes hulladék (kg) Nem veszélyes hulladék (kg)

Összesen:

36 998

41 404

18 987

25 384

1 096 094

7 431 261

899 448

1 774 262

1 133 092

7 472 665

918 435

1 799 646

A 2005-2008. év között 11 324 tonna mennyiségő hulladék keletkezett összesen a termelıknél, szolgáltatóknál. A legnagyobb hulladéktermelı szervezetek adatait rangsorban, a keletkezı hulladék mennyiségekkel, a 2008. évre vonatkozóan, az alábbi táblázat tartalmazza.

3/20. táblázat: a keletkezı hulladékmennyiségek adatai az egyes termelıknél (2008. év) Rangsor

Adatszolgáltató ügyfél

Hulladékmennyiség (kg)

1

Magyar Horizont Kft. - HHE-Túrkeve-Dél-1 kutatófúrás

1 252 390

2

Lisznyai Kft. - iroda

208 830

3

Kevefém Ipari Szolgáltato Kft - Kevefém Kft.

118 714

4 5

Túrkevei Vízmő és Városgazdálkodási Kft. - települési szennyvíztisztító Tesco-Globál Áruházak Zrt. - Tesco Áruház

48 760 27 851

6 7

KEVI Fémtömegcikk Kft. - fémtömegcikk-gyártó telephely Empire Kereskedelmi Kft - állattartó telep

21 450 20 750

8

Lux-Tex Kft. - baromfi telep

20 653

9

Középtiszai Mg. Zrt. - tehenészeti telep

19 926

10

Kostyál Gyula - gumiklinika

17 724

11

Ábrahám és Társa KFT - autóalkatrész-összeszerelı mőhely

10 470

12

Multi-Terra Kft. - gépjármőjavító és gépbontó mőhely

6 679

13

Agrokeve Kft - zöldségszárító üzem

6 620

14

Agrokeve Kft - gépmőhely

3 954

15

Búzavirág Kft. - szárítóüzem

1 920

16 17

Kun-Metalokála Kft. - fémmegmunkáló üzem Interweld Technologia Kft /Iwt Kft/ - Fémmegmunkáló, fémfelületkezelı

1 854 1 791

18

Főz 2000 Kft. - hulladékos telephely

1 338

19

Molnár Lajos - gépjármőjavító telephely

1 237

20

Kevi Növény Kft. - tanyaközpont

1 234

21

Mihály István Imre - autóvillamossági szerelı

1 094


56

22

Búzavirág Kft. - gépjavító mőhely

972

23

Keveweld Kft. - forgácsoló telep

590

24

Magyar József - gépjármőmosó

480

25

Kevitransz Bt. - mőhely és autósbolt

480

26

Kulcsár Lajos - autószerelı mőhely

442

27

Vevıért Kereskedelmi Kft. - CBA élelmiszer

384

28

Túrkevei Vízmő és Városgazdálkodási Kft. - központi telephely

346

29

Bora-Ital Kiskereskedelmi Kft. - ital kereskedelmi üzlet

309

30

Berettyó-Körös Többcélú Társulás Idısek Otthona - idısek otthona

153

31

Ábrahám Plastic Kft. - fröccsöntı mőhely és raktár

98

32

Vanyai A.Gimn Es Kozlk Sz.Turk - tanmőhely és autószerelı mőhely

78

33

Kevevill Ipari Szolgáltato Kft - szerelı üzem

73

34

Gyógyfürdı Kft - Túrkeve Városi Strandfürdı

2

A termelıknél keletkezı hulladék típusokat, a hozzá tartozó mennyiségekkel a 2008. évre vonatkozóan az 5. melléklet tartalmazza.

3.4.1.3. Kiemelt hulladékáramba tartozó hulladékok típusai és adatai

Csomagolási hulladék A 94/2002. (V.5) Korm. rendelet a csomagolási hulladékokkal kapcsolatos részletes szabályozással foglalkozik. Csomagolás alatt érthetı a termék, áru befogadása, megóvása, kezelése, szállítása, értékesítése érdekében felhasznált csomagolóanyag. Csomagolási anyagféleségek: mőanyag, papír, karton, fém, fa, textil, üveg, kompozitok. A csomagolási hulladékok begyőjtése az 10 db hulladékgyőjtı szigeten történik, valamint a lakosságnak ingyenesen juttatott mőanyag zsákokban. A zsákokba mőanyag és papír hulladék győjthetı, az elszállítás havonta egy alkalommal történik, elıre meghatározott napon. 3/21. táblázat: a szelektíven begyőjtött csomagolási hulladékok mennyiségi adatai Hulladék Mennyiség (t/2002.) Mennyiség (t/2009.) Papír

0

9,1

Mőanyag

0

6,258

Egyéb kevert közületi

0

1,36

Egyéb kevert lakossági

0

2,1

Üveg

30

4

Összesen

30

22,818


57

Biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmú hulladékok A hulladéklerakásról szóló 1999/31/EK irányelv alapján 2006, 2009 és 2016 évekre kell a lerakásra kerülı települési szilárd hulladék biológiailag lebontható részét ütemezetten csökkenteni, 25, 50, illetve 65% arányban. A 2009. évben 5 420 kg zöld hulladék került begyőjtve a településen.

3.4.2. ZAJTERHELÉS

Zajvédelmi határérték A településen a 22/2008. (X.22.) helyi önkormányzati rendelet foglalkozik a zaj- és rezgésvédelmi kérdésekkel. A határértékek: Lakó- és intézményterület laza beépítésnél: nappal 50 dB; éjszaka 40 dB. Stratégiai zajtérkép nem készült a településre.

A város területe zajvédelmi szempontból kiemelten védett övezet: üdülıterület, egészségügyi, szociális, oktatási intézmények, templomok, temetık 100 m-es körzete, illetve a településszerkezeti tervben jelölt közparkok területe. A zajforrásokat úgy kell üzemeltetni, hogy azok a zajterhelési határértékeket nem haladhatják meg. A zajforrások üzemeltetıi tevékenységük megkezdése elıtt kötelesek a zajkibocsátási határérték megállapítása és a tevékenység végzéséhez való hozzájárulás céljából a kistérség székhelye szerinti települési önkormányzat jegyzıjéhez kérelmet benyújtani. A határérték megállapítása és a hozzájárulás hiányában a tevékenységet nem kezdhetik el. A kiemelten védett övezetben 35 dB-t meghaladó zajt elıidézı új tevékenység nem engedélyezhetı. A

város

belterületén

zajt

keltı

tevékenységek

(főnyírás,

betonkeverı

valamint

főrészgép

üzemeltetése, egyéb háztartási tevékenység, stb.) 7.00-20.00 óra között, vasárnap és ünnepnapokon 8.00-20.00 óra között végezhetık. Kivételt képeznek a közüzemi szolgáltatók által végzett hibaelhárítás. Zajforrások üzemeltetıi által vitatott lakossági bejelentések esetén az üzemeltetı köteles saját költségére ismételt akkreditált szakértıi véleményt kérni a zajszint megállapítására, a hatóság felhívását követı 15 napon belül.

A 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet alapján a település lakóterület, mely kisvárosias, kertvárosias beépítéső. A határértékek: Lakó- és intézményterület laza beépítésnél: nappal 50 dB; éjszaka 40 dB. Stratégiai zajtérkép nem készült a településre.


58

3/22. táblázat: a település területén megengedett egyenértékő „A” hangnyomás-szint dB alapértékeit (zajterhelés alapértéke) –a település rendezési terve alapjánMegengedett egyenértékő „A”

Megengedett egyenértékő „A”

hangnyomás-szint dB

hangnyomás-szint dB

Nappal (6.00-22.00)

Éjszaka (22.00-6.00)

Lakóterület (kisvárosias)

50

40

Gazdasági terület

60

50

50

40

55

45

Oktatási intézmények területe, temetık, zöldterület Lakóterület (nagyvárosias)

3/23.

táblázat:

imissziós

zajhatárértékek

lakó-

és

középületek

helyiségeiben

egyenértékő „A” hangnyomás-szintek Helyiség megnevezése

Megengedett „A” hangnyomás-szint dB

Nappal

Éjjel

40

-

45

-

Kórtermek és betegszobák

35

30

Lakószobák lakóépületekben

40

30

Tantermek, elıadótermek oktatási intézményekben Étkezıkonyha, étkezıhelység lakóépületben

megengedett

3/24. táblázat: a közlekedéstıl származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendı területeken (dB) 1*

2*

3*

Nappal 06-22 h

Nappal 06-22 h

Nappal 06-22 h

Éjjel 22-06 h

Éjjel 22-06 h

Éjjel 22-06 h

Lakóterület (kisvárosias)

50

40

55

45

60

50

Gazdasági terület

65

55

65

55

65

55

55

45

60

50

65

55

60

50

65

55

65

55

Oktatási intézmények területe, temetık, zöldterület Lakóterület (nagyvárosias)

1*Kiszolgáló úttól, lakóúttól származó zajra 2* Az országos közúthálózatba tartozó mellékutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévı győjtıutaktól és külterületi közutaktól, a vasúti mellékvonaltól és pályaudvarától, 3* Az országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi utaktól és fıutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévı belterületi gyorsforgalmi utaktól, belterületi elsırendő fıutaktól és belterületi másodrendő fıutaktól, az autóbusz-pályaudvartól, a vasúti fıvonaltól és pályaudvarától,

3.4.3. OKTATÁS, NEVELÉS, KÉPZÉS Magyarországon a környezeti tudatosság – sajnos – még nagyon alacsony szinten áll. A környezet védelmének

szempontjából

hosszú

távon

a

belsı

motiváltságon

alapuló

környezettudatos

magatartásformák alapján létrejött cselekvések a legelınyösebbek, mert olyan területeken is hatnak, amelyek nincsenek közgazdaságilag, vagy jogilag szabályozva, szemben azokkal, amelyeket a bírsághatásra történı kényszerbıl vagy gazdasági érdekbıl végzetek el. A belsı motiváltságon alapuló környezettudatos viselkedés hosszú évek több irányból érkezı tudatformálásnak a hatására alakul ki. A környezeti tudat kialakításában életkortól függıen más és más eszközök lehetnek a segítségünkre. Ilyen eszközök a: -

családi nevelés

-

intézményes oktatás (gyermek- és fiatalkor)

-

média

-

önkormányzati hatáskörbe tartozó eszközök

-

társadalmi szervezetek által felvállalt tevékenységek

Családi nevelés:

Jövınk szempontjából alapvetı jelentıségő, hogy a felnövekvı generációk természethez, környezethez való viszonyát sokkal magasabb szintre emeljük A természet tiszteletére való nevelést a kisgyermek születésétıl kell kezdeni. Értelme kibontakozásával párhuzamosan az alapvetı normák beépítését (nem szemetelünk, nem tépjük le a virágokat, rendben tartjuk környezetünket stb.) el kell végezni. Jó esetben ez a családban így történik.

Intézményes oktatás:

Felnıttkorban már nagyon nehéz a környezethez való viszonyt megváltoztatni, ezért meghatározó – a családon kívül – az iskola és az óvoda szemléletformáló szerepe. Sıt, az oktatási intézményekben megismert szemléletet a gyerekek hazaviszik, ez jó esetben némi változást eredményez szüleik gondolkodásmódjában is. Ha nem, az óvodai nevelés hivatott ezt a hiányosságot pótolni. Az óvodák pedagógiai programjának fontos eleme kell, hogy legyen a környezeti nevelés. Az általános iskola az alsó tagozatában a környezetismeret és az osztályfınöki órák keretében van lehetıség a környezet- és természetvédelem kérdéseivel foglalkozni. Az osztálykirándulások, a természetben - pl. erdıben, vízparton - megtartott órák az ott szerzett élmények segítségével hozzájárulhatnak a szemlélet elmélyítéséhez. Felsı tagozatban a földrajz, a biológia, a kémia, a fizika és az osztályfınöki órák az aktuális tananyaghoz kapcsolódóan keretet adnak a környezetvédelem


61

kérdéseinek már elmélyültebb, de a gyerekek életkorának megfelelı szintő tárgyalására. A szaktárgyi órákon kívül érdemes ökológiai szakkört szervezni. Terepen végzett megfigyelések, téli madáretetés, savas esı programba való bekapcsolódás, önálló kiselıadások tartása, stb. színes program lehet az érdeklıdı tanulók számára. Ha módjában áll az iskolának, - esetleg önkormányzati segítséggel érdemes

iskolakertet

kialakítani,

melyben

különbözı

növényi

társulások

bemutatására,

tanulmányozására van lehetıség. A tápanyag utánpótlás biztosítására ki lehet egy kisebb komposztálót is alakítani, ahova a gyerekek akár otthonról is hozhatják a szerves konyhai hulladékot. (Ezzel a szelektív hulladékgyőjtés is részben megalapozható.)

Régóta jól mőködı tevékenység az iskolák által szervezett papírgyőjtés. Ez kiegészülhet a fém hulladékok győjtésével is. Érdemes az elhasznált elemek győjtését is megszervezni, tárolásuk helyigénye kicsi, de az elszállítást, megsemmisítést biztosítani kell. Az országban több olyan cég is található, amelyek ezzel a tevékenységgel foglalkoznak. A tanulók motiválásában szerepe lehet a leadott darabszámokhoz kapcsolódó tanári, igazgatói dicséreteknek is. Az elemek győjtése megfelelı mőanyag vagy karton dobozok kihelyezésével kiterjeszthetı kereskedelmi egységekre is, így a felnıtt lakosság is bevonható az akcióba.

Az

Média

allergiás,

asztmás

megbetegedések

számának

rohamos

emelkedése

kapcsán

a

figyelem

középpontjába kerültek az allergizáló polleneket termelı növények, fıleg legagresszívebben ható képviselıjük, a parlagfő. Egy szál virágzó parlagfő több milliárd virágpor szemcsét képes a levegıbe juttatni, melybıl légköbméterenként ötven pollen szemcse már elegendı allergiás reakció kiváltására. Bár a parlagfő kiirtása az ország területérıl csak kormányzati szinten és több éves következetes munkával valósítható meg, nagyon fontosak a térségi, települési szinten szervezett akciók is. Ebben nagy segítségre lehet a média, volt is rá példa a közelmúltban, de a helyi média is szervezhet az iskolák bevonásával parlagfő győjtési akciót.

Akár osztályok közötti, egyéni verseny is hirdethetı, melyben a legtöbb növényt begyőjtık jutalma pl. osztálykirándulás, kerékpár, különbözı sporteszközök, stb. lehet. A parlagfő-mentesítési akció kiterjeszthetı a felnıtt lakosságra is, a begyőjtött parlagfőért cserébe virágpalántákat, cserjéket esetleg facsemetéket is adhat az önkormányzat. (Ezek származhatnak a környékbeli kertészetek felajánlásaiból is.) Nagyon fontos, hogy a parlagfüvet még a virágzás elıtti idıszakban, és akkor is lehetıleg kesztyőben győjtsék, ugyanis a bırrel való kontaktus kapcsán is kialakulhat túlérzékenység.


62

Önkormányzati hatáskörbe tartozó eszközök:

Mivel a település vonatkozásában a környezeti adatok, a fejlesztési elképzelések és az orvoslás hatósági eszközei az önkormányzatnál, illetve a polgármesteri hivatalban futnak össze/jelennek meg, így a polgárbarát települési önkormányzatnak nem csak lehetıségei, de feladatai is vannak ezen a téren. Ilyen eszközök a nyilvánosság biztosításán túl, az éves környezeti állapot jelentések közzététele és indokolt esetekben a lakossági fórumok meghirdetése a tájékoztatás oldaláról.

Ezen túlmenıen számos kezdeményezést lehet támogatni a különbözı alapjaikból pl. táborok,

környezeti nevelı programok, rendezvények, a kultúrált szabadidı eltöltését – s így a környezeti nevelést is – szolgáló parkok; erdei óvoda és iskola programok szervezése az intézmények számára; zöldterület illetve játszótér

fejlesztések/korszerősítések,

amelyek

közvetetten szolgálják

a

környezeti nevelés ügyét. Kiadványok megjelentetésének támogatásával hozzájárulhat a szélesebb rétegek természeti környezetünkrıl való ismeretterjesztéséhez.

Lehetıség nyílhat az önkormányzatok számára az Európai Autómentes Naphoz történı csatlakozás, mely rendezvény nem csak a kerékpáros közlekedés népszerősítésében, de a környezettudatosságra nevelésben is jó alkalom lehet.

A társadalmi szervezetek által felvállalt tevékenységek:

Évente egy-két alkalommal pl. szemétgyőjtési akció rendezhetı, amikor a települések külterületérıl is megkísérlik eltávolítani az illegálisan lerakott szemetet. Ezekbe az akciókba érdemes bevonni az iskolásokat.

Számtalan lehetıség kínálkozik még a felsoroltakon kívül is a környezeti nevelésben, melyek feltárása és kidolgozása az önkormányzat, a pedagógusok és a civil önszervezıdı csoportok együttmőködése által valósítható meg.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium meghirdette Erdei iskola programját, mely a környezettudatos oktatást, nevelést hivatott elısegíteni. A program célja, hogy minden iskolás gyermek legalább egyszer eljusson bentlakásos erdei iskolába. A terepi környezeti nevelés feltételrendszerének fejlesztésével elısegítse a fenntartható fejlıdés megvalósításához szükséges értékrend, gondolkodásmód, életvitel, viselkedés kialakítását. Lehetıséget biztosítson arra, hogy a gyerekek felfedezzék és megértsék a természet, a közösség és az egyén kapcsolatait, összefüggéseit,


63

ezáltal kialakuljanak azok a készségek, képességek, amelyek elısegítik a környezeti problémák megoldását illetve elkerülését. A program támogatói: •

Oktatási Minisztérium;

•

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium;

•

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Turisztikai Hivatala;

•

Európai Integrációs Ügyek Koordinációjáért Felelıs Tárca nélküli Miniszter (Miniszterelnöki Hivatal);

A program pályázatait lebonyolító szervezet: Az Oktatási Minisztérium Alapkezelı Igazgatósága; A program koordinátora: Környezeti Nevelési és Kommunikációs Programigazgatóság

Az erdei iskola program feladatai •

Támogatni a gyerekek erdei iskolában való részvételét.

•

Segíteni az iskolákban az erdei iskolázáshoz szükséges szakmai háttér megteremtését.

•

Kialakítani, fejleszteni azt a minısített szolgáltatói kört, mely az erdei iskolázás mellett bázisa lehet a minıségi turizmusnak, ökoturizmusnak, fenntartható vidékfejlesztésnek, egészséges életmódra nevelésnek is.

•

Mind az iskolák mind a szolgáltatók számára:

•

Elegendı segédanyagot, szakmai háttéranyagot és kidolgozott programmintákat biztosítani;

•

Támogatni az igényeknek megfelelı képzési kínálatot és segíteni a szakértıi háttér kialakulását.

3.4.4 KÖRNYEZETBIZTONSÁG Az emberiség fejlıdésének egyik legnagyobb kihívása a globális és a helyi szintő biztonság megteremtése, ennek keretében a fenntartható fejlıdés környezetbiztonsági garanciáinak szavatolása. A legmagasabb nemzetközi szintő fórumokon is kiemelt fontossággal kezelik a környezetbiztonság ügyét, amelynek idıszerőségét az élet egyre gyakrabban igazolja a különbözı súlyos, ipari eredető környezeti katasztrófák bekövetkezésével.

Az utóbbi években egyre gyakrabban jelentkezı nyári „felhıszakadások” alkalmával nagy mennyiségő csapadékvíz elvezetését kell biztosítani, havária helyzet elkerülése érdekében a befogadók vizsgálata szükséges, valamint a hiányzó árokrendszer kiépítése és a meglévı elvezetı árkok folyamatos karbantartása és felülvizsgálata.


64

A rendkívüli események minden esetben a lakosságot valamint a természetes és épített környezetet is veszélyeztetik, így a problémával való foglalkozás elengedhetetlen.

3/25. táblázat: hatósági kötelezések az elmúlt években Cég neve

Határozat

Határozat tárgya

száma Agrokeve Kft.

004/2005

Borók Márton Imre Búzavirág Kft.

035/2003 011/2005

Fábián István

037/2003.

Keve-Táp Kft. Kevi Növény Kft.

001/2007 006/2008

Középtiszai Mg Zrt. Lux-Tex Kft.

015/2003

MÁV Zrt. Mezıtúr és környéke Vízmő Kft. MOL Nyrt.

028/2007 006/2004

Szabó Kft.

004/2003

Tejtermelı Kft.

027/2003

Túrkeve Városi Önkormányzat

014/2004

Túrkeve Vízmő és Vízgazdálkodási Kft. Túrkeve Vízmő és Vízgazdálkodási Kft. Túrkeve Vízmő és Vízgazdálkodási Kft. Túrkeve Vízmő és Vízgazdálkodási Kft.

104/2003.

008/2003.

Részletes tényfeltárási dokumentáció elfogadása Részleges környezetvédelmi felülvizsgálatra kötelezés Mőszaki beavatkozási terv benyújtásának elrendelése Részleges környezetvédelmi felülvizsgálatra kötelezés Hulladékgazdálkodási bírság Talajvíz-szennyezés, kármentesítési monitoring elrendelése Részleges környezetvédelmi felülvizsgálatra kötelezés Teljeskörő környezetvédelmi felülvizsgálatra kötelezés Elızetes vizsgálati eljárás Nem veszélyes hulladék bírság

Kiadmányozás

Bírság összege

ideje

(Ft)

2005.02.22.

-

2003.05.20.

-

2005,12,12

-

2003.05.20.

-

2007.03.14. 2008.12.22.

200 000 -

2003.05.16.

-

2003.09.15.

-

2007.04.03. 2004.04.08.

2 028 807

2003.10.02.

-

2003.12.02.

-

2003.05.19.

-

2004.09.09.

-

004/2008

Részletes tényfeltárásra kötelezés Teljeskörő környezetvédelmi felülvizsgálatra kötelezés Részleges környezetvédelmi felülvizsgálatra kötelezés Hulladéklerakó részleges környezetvédelmi felülvizsgálatra kötelezés Vízszennyezési bírság

2008.06.23.

305 262

003/2006

Vízszennyezési bírság

2006.06.20.

260 965

001/2004

Vízszennyezési bírság

2004.04.05.

373 305

005/2004

Nem veszélyes hulladék bírság

2004.04.07.

705 524


65

4. Helyzetértékelés

A környezet állapotát befolyásoló fı hajtóerık a társadalmi, szabályozási és gazdasági tevékenységek.

A hajtóerıkbıl származó környezetterhelés legfıképpen: • a természeti erıforrások felhasználása • a tér- és területhasználat • a környezeti kibocsátás, környezeti elemek terhelése

A hajtóerık hatásai általában komplexen jelentkeznek, a környezetre gyakorolt hatásaik nehezen elkülöníthetıek. A környezet állapotát befolyásoló társadalmi folyamatok mint hajtóerık nehezen mérhetıek.

A környezeti értékekhez való viszonyulás, az azokkal való bánásmód társadalmi hajtóerıi: •

a berögzült szokások, tradíciók

•

nevelés és oktatás során megszerzett ismeretek

•

életmód, fogyasztási szokások

•

a korunkra erıs befolyást gyakorló médiakultúra

4/1. táblázat: helyzetértékelés Társadalmi hajtóerık

Helyzetértékelés

Kultúra

A hagyományos önellátó kultúrát a fogyasztási javaktól való függıség kultúrája váltotta fel. Erıforrások fokozottabb igénybevétele következtében a fenntarthatóság csökkent, a környezetterhelés megnıtt.

Nevelés, oktatás

A környezeti nevelés intézményrendszere kiépült (óvodai, iskolai képzés). A felnıtt társadalom tudatformálása azonban még hiányos, sıt a médiakultúra révén erısen derogált.

Környezeti informáltság

A lakosság környezeti információkhoz való hozzájutása, ezáltal a környezeti demokrácia rendszere még hagy kívánnivalót maga után.

Környezeti értékrend

Jelenleg a környezeti értékrendek szélmalomharca folyik, a mesterségesen generált fogyasztói szokásokkal szemben. Az erısebb érvényesül elve alapján pedig egyenlıre a fogyasztói szokások dominálnak, míg a környezeti szempontok háttérbe szorulnak. Ennek oka elsısorban a reklámhadjáratok tudatos fogyasztásra való ösztönzése, az emberek értékrendjének befolyásolása. Megoldást csak a hasonló intenzitású tudatformáló


66

médiakampányokkal lehetne elérni. Fogyasztás

Gáz A fogyasztott gázmennyiség fokozatosan nıtt az elmúlt években, ezzel párhuzamosan pedig csökkent, a hagyományos tüzelıanyagok felhasznált mennyisége. Áram A lakossági villamos energia fogyasztó berendezések száma gyarapodott (készenléti üzemmódú szórakoztató elektronikai cikkek, légkondicionáló berendezések. ) Közlekedés A személygépkocsik száma és a használat mértéke is emelkedett. Víz A lakossági vízigény folyamatosan nı a településen.

Szabályozás, igazgatás

Az EU konform szabályozások kialakítása a környezeti terhelések csökkentését hozták magukkal.

Helyi rendeletek, tervek alkotása

Az önkormányzati rendeletek nagy hatással vannak a környezet alakítására pl.: hulladékgazdálkodási tervezés, rendezési tervek, helyi építési szabályzatok, közszolgáltatás szabályozása, közösségi közlekedés, forgalomszervezés, köztisztaság, belterületi vízrendezés, stb.

Jogkövetés

A környezeti célok sokszor még alul maradnak a gazdasági érdekérvényesítés során.

EU fejlesztési források

A környezetvédelmi EU-s támogatások elsısorban az infrastruktúra kiépítését segítették elı.

Adózás

Sajnos egyenlıre még nem tartunk ott, hogy az adózási rendszer megfelelı differenciát tenne azok között, akik túlhasználják a környezetet és akik kímélıbb módon használják.

Gazdasági hajtóerık

Az elmúlt évek gazdasági prioritása a versenyképesség javítása volt, ami a legtöbb esetben negatívan ha a környezeti értékek védelmére, megırzésére.

Ipar

Szerencsés helyzetben van Túrkeve környezeti szempontból ezen a területen, hiszen nincs kiépített ipari park, az ipari tevékenység, így a környezetterhelés mértéke korlátozott.

Mezıgazdaság

A mezıgazdaság gépesítettsége alacsony szintő, ami kisebb energiafelhasználást von maga után. Negatív tendencia viszont, a mőtrágya és növényvédı szer felhasználása. Ugyancsak negatív tendencia, hogy a termelés meghatározó tényezıje nem a helyi adottságokra való építés, hanem a piaci árak és támogatások. Az állattenyésztés volumene csökkent ami kisebb környezetterheléssel jár.

Élelmiszeripar

Az élelmiszeripar jelentısen visszaesett a multinacionális cégek térnyerése következtében.


Energia anyaghasználat

és

67

Az energiafelhasználás folyamatosan nıtt a településen, bár a jelenlegi gazdasági visszaesés hatására valószínőleg a jövıben mérséklıdni fog.

Szállítmányozás

A kereskedelmi aktivitás növekedésével szoros párhuzamban, a közúti szállítás intenzitása is nı. A kibocsátások mértéke megnıtt (pl: levegı, zaj), ezáltal egészség és környezetkárosító hatásuk fokozódott.

Turizmus

A település turisztikai adottságaiban nagyobb lehetıségek rejlenek még, amit ki lehetne használni. A turizmus fejlıdése nagy mértékben hozzájárul a természeti és épített környezet értékeinek a megbecsüléséhez.

Településszerkezet, infrastruktúra

Az urbanizáció hatására a beépített területek aránya megnıtt. A kis területeken koncentrálódó lakosság okozta környezetterhelés mértéke megnıtt. A terhelést ellensúlyozó környezeti beruházások, infrastruktúrafejlesztések - EU-s támogatások hatására folyamatosan elıre haladnak.

Csatornázottság

A település csatornázott, a hálózat kiépült. A rákapcsolások aránya is elég magas (90% feletti), de még növelhetı.

Hulladékkezelés

A szelektív hulladékgyőjtési rendszer megfelelıen kiépített. Környezetet szennyezı helyi lerakó nincs. A keletkezı települési szilárd hulladék környezetkímélı módon szigetelt lerakóba kerül (Kétpó).

Beépítettség növekedése

A szabad talajfelszín beépítettségének, tartós fedettségének növekedése fokozza a terület érzékenységét a klimatikus hatásokkal szemben, mivel a talajok anyag és energiaforgalomban betöltött szerepét korlátozzák (pl.: csökken a CO2 megkötı képesség, vízraktározó képesség).

Zaj és rezgésvédelem

Nincs jelentıs ipari tevékenység, így zajvédelem szempontjából az adottságok kedvezıek.

Vannak olyan jelentıs komplex folyamatok környezetünkbe, melyek mőködésük során a hajtıerıkre, azaz a társadalomra és a gazdaságra visszahatnak. A NKP III. ezen komplex jelenségek közül hármat emel

ki,

melyek

az elkövetkezı

évek

legfontosabb környezeti kihívásainak

tekinthetı.

Az

éghajlatváltozás hajtóerıi minden ágazatban kifejtik hatásukat. Az üvegházhatású gázok kibocsátását az energia és anyagfelhasználás mértéke nagyban befolyásolja. A lakosság illetve a közúti közlekedésben részt vevı felek szerepvállalása nem tekinthetı környezettudatosnak a kibocsátás csökkentése, az energiahordozókkal történı takarékosság területén. Megoldást a takarékosságra és hatékonyságra ösztönzı támogatáspolitika hozhat eredményt. A kibocsátás csökkentés mellett fontos feladat a nyelı-kapacitások (erdık) átgondolt bıvítése. A legutóbbi nemzetközi elemzésekbıl kitőnik, hogy a feltételezett globális éghajlatváltozás által veszélyeztetett régiók között van a kelet-középeurópai térség és ezen belül különösen érzékeny az Alföld területe. Az elmúlt 10-15 évben végzett


68

nemzetközi és hazai ku-tatások alapján a térségében az üvegházhatás erısödésével a következı évtizedekben a feltételezett globális átlagnál nagyobb mértékő hımérséklet-emelkedés várható, de ennek mértéke csak nagyon bizonytalanul becsülhetı. Mindezen éghajlati változások érintik Túrkeve település területét is, ezért fontos megfelelı stratégiát kidolgozni a káros hatások ellen. Egyúttal éghajlatunk szárazabbá és napfényben gazdagabbá válása valószínősíthetı a globális melegedés kezdeti, néhány évtizedes idıszakában. Tehát a földi éghajlat változásának ebben a szakaszában bekövetkezı melegedést a tenyészidıszak vízellátottságának romlása kísérheti, amit a csapadék valószínő csökkenése mellett a hımérséklet emelkedése és a felhızet csökkenése miatti párologtatóképesség növekedés is súlyosbít. A globális éghajlatváltozás erısödésével, több fokos melegedés esetén a regionális következmények, különösen a csapadék jellemzıi lényegesen megváltozhatnak. A légköri szén-dioxid-koncentráció megduplázódása esetén – a globális modellek eredményeibıl kiindulva – hazai kutatók azt mutatták ki, hogy térségünkben az éves csapadékmennyiség kis mértékben növekedhet. Ugyanakkor a becslések szerint az átlagon „belül” a nyári és ıszi csapadékmennyiség csökkenése mégis gyakoribb aszályokat eredményezhet. A mérvadóbb becslésekhez azonban további vizsgálatokra van szükség. Az éghajlatváltozás régiónként eltérı módon és mértékben – a hımérséklet, a csapadékviszonyok, a párolgás, a szélsıséges idıjárási jelenségeken keresztül – hatást gyakorol a természeti rendszerekre, az emberi egészségre, a talajra, a vízháztartásra és vízgazdálkodásra, a mezıgazdaságra és az erdıgazdálkodásra, az energiagazdálkodásra. A feltételezett globális éghajlatváltozás lehetséges térségi hatásaira ismételten ráirányították a figyelmet a közelmúlt szélsıséges meteorológiai és hidrológiai viszonyai. A vízháztartás és a vízgazdálkodás szempontjából meghatározó jelentıségő, hogy globális szinten a melegebb éghajlat átlagosan nagyobb csapadékot fog eredményezni, de egyúttal a magasabb hımérséklet nagyobb párolgást is jelent. Ez azonban regionálisan számottevı és akár eltérı elıjelő változásokkal járhat együtt, de ezek a becslések sokkal bizonytalanabbak és nagyban függnek a helyi éghajlatot alakító tényezıktıl. Többféle vizsgálat szerint a térségben is végbemenı melegedés mellett a következı évtizedekben – tehát a további változások kezdeti szakaszában – várhatóan a csapadék mennyisége csökken, ami többek között az aszályok gyakoriságának növekedését eredményezheti. A klíma szárazabbá és melegebbé válása jelentıs hatással lehet Túrkeve település álló és folyóvizeire. A változó hidrológiai folyamatoknak számos ökológiai következménye is lehet. Különösen a nyár végi kisvízi idıszakokban a vízminıség leromolhat. Szárazabb és melegebb éghajlaton ez a rossz vízminıségi állapot gyakoribbá válhat, aminek ökológiai következményeit egyelıre nem tudjuk reálisan megítélni. Hazánk nemcsak éghajlati, hanem biogeográfiai szempontból is átmeneti területen van: a közép-európai lomberdı-övezet és a kontinentális erdıssztyepp határán, jelentıs (szub)mediterrán és atlanti hatásokkal. A Kárpátmedence életföldrajzi képének alapvonása a flóra- és faunaelemek sokfélesége: a széles elterjedéső és


69

tőrıképességő fajoktól a korlátozott elterjedéső és gyakran szők tőrıképességő életföldrajzi színezıelemekig. Ilyen körülmények között akár egy kisebb mértékő éghajlatváltozás is erıs flóra- és faunamozgást (bevándorlásokat és kihalásokat) indítana meg a természetes élıvilágban. Fokozza az élıvilág érzékenységét az a tény, hogy az elmúlt évtizedekben az emberi tevékenységek (kemizált nagyüzemi mezıgazdaság, a tájmozaikokat „homogenizáló” földhasználat, nagy területek vízháztartását deficitessé tevı meliorációs programok, a szők ártereken a ligeterdık kiirtása stb.) következtében károsodtak a táj-szintő ökológiai rendszerek – s ez a folyamat is hozzájárulhatott a mezoklíma megváltozáshoz és az éghajlati szélsıségek hatásainak élezıdéséhez. Mindezek következtében egy szárazabbá váló klíma hatására várható (és részben már ma is megfigyelhetı) a mediterrán és a balkáni fajok nagyobb térhódítása, továbbá a kozmopolita és adventív fajok elterjedése. Ezzel párhuzamosan megemlítendı, hogy a klímaváltozás sebessége olyan nagy lehet, hogy az ennek következtében megfigyelhetı klímaöv-eltolódás sebességét az egyes fajok nem tudják követni, és a szők tőréső endemikus és reliktum fajok egy része ezért (és más okok miatt is) kipusztulhat. Vizeink minıségi állapota elsısorban az emberi tevékenység hatásaként változik. Az urbanizáció és a területhasználat következtében romlott a vizek minısége. A vízminıség alakulása szempontjából a felszín alatti és a felszíni vizek egymásra is hatnak. A szennyezett vízfolyás veszélyt jelent az általa táplált felszín alatti vízre, vagy az állóvízre. Kisvizes idıszakban viszont a vízfolyást tápláló szennyezett talajvíz okoz veszélyt, vagy a mélyebben elhelyezkedı vízadó. A vizek jó ökológiai állapota az éghajlati tényezıkkel szoros összefüggésben áll. Az a tény, hogy az ivóvíz értéke a jövıben megnı, még nagyobb hangsúlyt kell, hogy adjon a Túrkeve közigazgatási területe alatt található vízadó réteg védelmének. Az éghajlatváltozás egyik következménye, hogy az aszályos nyári idıszakokban csökken a lehulló csapadék mennyisége, így kevesebb víz áll majd rendelkezésre az öntözés, illetve az ivóvízellátás számára. A télvégi, tavaszi árvizek hamarabb, és növekvı csúcsokkal érkeznek. A tavak vízforgalma átalakul, várhatóan csökken a felületük és nı a tartózkodási idı. A kisvízhozamok csökkenése érzékenyebbé teszi a vízfolyásokat a szennyezıanyag-terhelésekkel szemben. Felmérések szerint a biológiai sokféleség csökkenése még intenzívebb lesz jövıben. A hatásokat kiváltó negatív hajtóerık mögött gazdasági, társadalmi motivációk állnak, melyek a következık:

•

a

növekvı

területhasználati

igények

a

biológiailag

aktív

területek

leszőküléséhez,

felaprózódásához vezettek •

a természettıl való elidegenedés a természetkárosítással együtt járó folyamat, mely ma megfigyelhetı

•

a gazdasági növekedés elıtérbe helyezése a természeti értékek megırzését háttérbe szorítja


70

A nem védett területeken a környezetkímélıbb területhasználatok is egyre jobban elterjedıben vannak (Natura 2000 területek). A turizmus fellendülése, annak gazdasági vonzata is nyomást gyakorol a természeti értékek megırzésére. Sajnálatos jelenség, hogy az urbanizáció, az agglomerációk terebélyesedése, a gazdasági elınyöket elıtérbe helyezve negatív visszacsatolást eredményez a környezet állapotára. A napjainkban elterjedı bioenergia elıállítás intenzívebb területhasználatot eredményez, ami szintén veszélyt jelent a biológiai sokféleségre.

A helyzetértékelés alapján fontos következtetések vonhatók le, melyek segítik a cselekvési célok, intézkedések meghatározását. Nagy változásokra lenne szükség ahhoz, hogy a fogyasztói társadalomba -és az ezt generáló gazdasági szférába - a fenntartható, erıforrásokkal megfelelıen gazdálkodó szemlélet nagyobb teret nyerjen. Jelenleg egy multinacionális "függıséget" létrehozó rendszer kialakulásának lehettünk tanúi. Ennek lényege, hogy az egyéneket, családokat az önfenntartó gazdálkodástól elidegenítve rákényszerítik a multik által megtermelt javaktól való függıségre. Ez összességében nagyobb társadalmi, és környezeti kockázattal jár, és nem a széles társadalom, hanem csak szők rétegek érdekét szolgálja. A gazdasági multi szféra a sokszor indokolatlan fogyasztást generálja (pl.: töménytelen reklám a médiában, utcákon, újságokban), ezáltal pedig fokozza a természeti erıforrások kizsákmányolását, a környezet terhelését. Mindez a gátlástalan "nyomulás" pedig nemcsak a természeti környezet fenntarthatatlan állapotát, hanem az emberek értékrendek degradálódását is okozza.


71

5. Túrkeve település SWOT analízise

BELSİ TÉNYEZİK - ERİSSÉGEK Az ipari eredető légszennyezés 99,6%-a a CO2 kibocsátásból származik. A településen mőködı légszennyezı ipari pontforrás kibocsátása határérték alatti. Kiépített a víz-, a gáz-, és elektromos hálózat. A település közelében regionális hulladéklerakó mőködik (Kétpó), a lakossági szilárd hulladék környezetkímélı szigetelt lerakóba jut. Mőködik a szelektív hulladékgyőjtés a településen. Természetes vízfolyással és állóvízzel is rendelkezik. Jelentısek a természetvédelmi, és turisztikai értékek Jelentıs kockázattal járó kibocsátás a településen nem üzemel. Kiemelkedıen gazdag természeti, környezeti értékek, kiterjedt tájvédelmi területek. Építészeti, kulturális értékek. KÜLSİ TÉNYEZİK- LEHETİSÉGEK Ökológiai adottságoknak legjobban megfelelı talajhasználat bıvítése. A település jelentıs természeti értékekkel bír (turizmus, környezetnevelési programok, erdei iskolák megvalósítása). A közösségi és a kerékpáros közlekedés jogi és gazdasági eszközökkel való ösztönzésében számos lehetıség rejlik. Intenzív talajhasználat felváltása hagyományos, tájba illı gazdálkodási módokkal, extenzív talajhasználat megvalósításával, a környezetileg érzékeny és gyenge termıképességő területeken. Korszerő, környezetet kevésbé károsító energiahordozók racionális felhasználása. Megújuló energiaforrások hasznosítása. Zöldfelület-fejlesztés, - rendezés. Erdısültség növelése, fıleg ıshonos fajokkal.

BELSİ TÉNYEZİK - GYENGESÉGEK A településközponton áthaladó fı- és összekötı utak zaj-és lég szennyezése. A területen található csapadékvíz-elvezetı csatornák egy része rendezetlen. Környezettudatos szemlélet hiánya a társadalom jelentıs részében. Nincs megfelelı helyi légszennyezettséget mérı állomás. A burkolt utak állapota, minısége több esetben nem kielégítı. A turisztikai adottságok nincsenek kellıképen kihasználva. A szennyvíztisztító telep kapacitása nem elégséges 750 m3/d, ezt az értéket sürgısen 1 300 m3/d-re kell növelni. A tisztítatlan szennyvíz keveredve a tisztított szennyvízzel a Holt-Berettyó vizét szennyezi.

KÜLSİ TÉNYEZİK - VESZÉLYEK

Pénzhiány miatt (saját erı) a környezetvédelmi beruházások háttérbe szorulhatnak. A gazdasági kényszer erısebb, mint a környezetvédelmi érdek. A turizmus fejlesztésének hatására megnı a környezetszennyezés. Az allergiás, asztmás megbetegedések száma növekszik. A nem megfelelı talajmővelés következtében a talajok minısége romlik (savanyodás, szikesedés).


72

6. Környezetvédelmi átfogó célok, a település környezetpolitikai stratégiája A Települési Program hosszú távú célkitőzése, hogy hozzájáruljon a fenntartható fejlıdés környezeti feltételeinek a biztosításához. A helyzetelemzés alapján, a jövıképhez és a hosszú távú célkitőzésekhez kapcsolódóan a Települési Program átfogó céljai:

•

a települési élet és környezetminıség javítása

•

természeti erıforrásaink és értékeink megırzése

•

a fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elısegítése, a környezetbiztonság javítása

Az átfogó célokhoz rendelten kell meghatározni a cselekvési irányokat, intézkedéseket és a végrehajtás eszközeit. Az átfogó célok elérését a tematikus akcióprogramokban meghatározott fı célkitőzések, célok, intézkedések és cselekvési programok szolgálják. A szükséges intézkedésekhez azonban nem minden esetben kapcsolódik cselekvési program. Ez függ a település jövıképétıl, forráslehetıségeitıl, stb. A Program kétéves felülvizsgálata során azonban újabb cselekvési programok kapcsolódhatnak be a tervezésbe. A program végrehajtásának operatív szintjén a környezetvédelmi szempontok horizontális érvényesítése szükséges.

A környezetvédelmi infrastruktúrák teljes kiépítése, a szennyezı anyagok környezetbe való jutásának megakadályozása akár a keletkezésük megszüntetésével (csı eleji technológiák) a vízbázisok, a természeti területek, zöldfelületek hathatósabb védelme, a természetvédelem megerısítése, illetve további kiterjesztése, az egészségesebb társadalom felé tett elsırangú lépés lehet. Az új közlekedési kapcsolatok kiépítése, illetve a meglévık fejlesztése, a közösségi közlekedés színvonalának és elérhetıségének nagymérvő javítása, az alternatív közlekedési módok lehetıségeinek megteremtése fontos lépés a lakosság életminıség-javulásához. A környezetügyi stratégiai tervezés csak akkor lehet hatékony, amennyiben minden más stratégia-alkotási folyamat is integrálja a környezetvédelmi szempontokat. A célkitőzések megvalósításának tudományos, gazdasági, kulturális és szociális elemei egyaránt vannak, illetve rövid-, közép- és hosszú távú célokat egyaránt tartalmaz. A célállapotok kijelölése és tisztázása önmagában nem jelent értéksorrendet, ezért prioritásokat szükséges kialakítani.


Prioritások: •

Települési környezetminıség

•

Környezet és egészség

•

Vizeink védelme és fenntartható használata

•

A környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erısítése

•

Természet és tájvédelem

•

Fenntartható terület és földhasználat

•

Éghajlatváltozás

•

Hulladékgazdálkodás

•

Környezetbiztonság

73


74

7. Tematikus akcióprogramok 7.1 TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETMINİSÉG A

település

környezetállapotának

jellemzıi,

az

infrastruktúra,

a

szolgáltatások

színvonala

életminıségünket alapvetıen meghatározó tényezık. Az élhetı települési környezet, elsısorban a környezeti

ártalmaktól

mentes,

esztétikus,

megfelelı

rekreációs

lehetıségekkel

rendelkezı,

biztonságos lakóhelyet jelent. A környezeti infrastruktúra része az egészséges ivóvíz szolgáltatás, a szennyvízelvezetés és tisztítás, a rendszeres hulladékgyőjtés, kezelés. Fontos szempont, hogy a településfejlesztések,

rendezések

a

fenntarthatóság

szempontjainak

a

figyelembevételével

történjenek, beleértve az energiatakarékos építést, a környezetkímélı közlekedés elterjesztését, a zöldterület-gazdálkodási szempontok érvényesítését. A települések harmonikus fejlesztése, a fenntarthatósági szempontok érvényesülésének terület- és településfejlesztési eszközökkel való elısegítése az EU politikájában is egyre nagyobb hangsúlyt kap.

Fı célkitőzések az élhetı település jegyében: •

A településfejlesztés tudatosabbá tétele, a fejlesztés és rendezés során a fenntarthatósági szempontok hatékonyabb érvényesítése.

•

Az épített környezet és a zöldterületi rendszer védelme.

•

A település harmonikusabb tájba illesztése.

•

A közlekedési igények mérséklése, illetve környezetkímélıbb formáinak az elterjesztése.

•

A környezeti infrastruktúra kiépítése.

7.1.1 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, -RENDEZÉS Az

egészséges

környezethez

való

jog

érvényesítésének

egyik

eszköze

az

önkormányzati

településfejlesztési és -rendezési tevékenység. A településrendezéssel kapcsolatos döntések hosszútávra meghatározzák, - kedvezıen, vagy kedvezıtlenül befolyásolják- a település környezetét. Napjainkban problémát jelent, hogy a településfejlesztési tevékenységek elnagyoltak, a fejlesztési koncepciók nem jelölnek ki határozott irányokat, a fejlesztések nincsenek stratégiai döntésekkel alátámasztva. Ennek következménye, hogy a területrendezési tevékenység nem a település hosszú távú érdekeit szolgálja, inkább az adott állapot rögzítésére szolgál, vagy befektetıi érdekeket elégít ki. Erısíteni szükséges ezért a településrendezési és fejlesztési terv kapcsolatát. A koncepcióknak a gazdasági,

társadalmi

és

környezeti

tényezıket

egyenlı

súllyal

kell

kezelni,

törekedve

a


75

fenntarthatóságra. A fejlesztési és rendezési döntések során mérlegelni kell a környezet állapotára való hatások mértékét. Túrkeve település célja emberközpontú, egészséges város kialakítása, az életminıség javítása.

7.1.2 ZÖLDTERÜLET-GAZDÁLKODÁS A település dinamikus kölcsönhatásban van a természeti környezettel. A kapcsolat egyik legfontosabb eleme egy jól mőködı, biológiailag aktív zöldfelületi rendszer2. A település zöldfelületi rendszerének funkciója -területe, szerkezete és minısége függvényében - sokrétő. Kedvezıen befolyásolja a helyi klímát, védelmet biztosít egyes kedvezıtlen környezeti hatásokkal szemben, összekapcsolja a település különbözı rendeltetéső területeit, alkalmas rekreációra, a település esztétikai megjelenését alapvetıen meghatározza. A meglévı éghajlati viszonyok között a mővi és természeti környezet arányánál, a zöldterületek aránya célszerően 55-60 % körül kellene, hogy mozogjon. Az egységes zöldfelületi rendszer hiányos, a zöldfolyosók egyre keskenyebbek, sok helyen mozaikossá váltak. Nı a mővi területek aránya, a véderdık aránya pedig csökken. A közelmúltban módosított építési törvény a biológiai aktivitásérték szinten tartását írja elı. Az egy lakosra jutó parkterület aránya 20-30 m2/fı között lenne kedvezı. A közvetlen lakókörnyezetben az utcák fásítása bír nagyobb zöldfelületi jelentıséggel. A zöldfelületek hiányán kívül azok elhanyagolt állapota is problémát jelent, hiszen így nem képesek funkciójukat maradandóan ellátni. A zöldterületek fenntartás komoly anyagi terhet ró az önkormányzatra, azok fejlesztése, bıvítése, pedig külsı forrásokat igényelne. A zöldfelületi rendszer fontos tényezıje a talaj, ez a beépítések során elveszti funkcióját, ezért fontos az olyan építési tevékenységek ösztönzése, amelyek a talaj minél több funkciójának a megırzését szolgálják.

7.1.3 ÉPÍTETT KÖRNYEZET A településen nagy számban, változatos formában és sokféle rendeltetéssel fordulnak elı az épített környezet elemei. Területi elhelyezkedésükkel, a zöldfelületekkel kialakult kapcsolatukkal a település arculatának a meghatározói, fontos feladat ezért állapot megırzésük. A védett épületek fenntartása turisztikai szempontból is kiemelkedı szerepet kap. Az épített környezet fenntartását, felújítását és fejlesztését részletes mőszaki adatok alapján lehet csak megtervezni. A felújítási, kivitelezési tevékenységek során elıtérbe kell helyezni a fenntartható (környezetbarát, energiatakarékos) építési módokat, technológiákat.

2

A zöldterület állandóan növényzettel fedett, közhasználatú, vagy részben közhasználatú terület, míg a zöldfelület ennél szélesebb kategóriát foglal magába, melybe beletartozik a település összes zölddel borított területe (pl: lakótelkek zölddel borított része)

Cél

Szükséges intézkedések

Cselekvési program Cselekvési program

Településfejlesztés, -rendezés •

Környezeti szempontokat érvényesítı fenntartható településfejlesztés

•

Összhang teremtése a településfejlesztési elképzelések és a településrendezési eszközök között.

Határidı

Felelıs

terv

2010-2011

Önkorm.

- Átfogó zöldfelületi rekonstrukciós terv készítése

2010-2015

Önkorm.

2010-2015

Önkorm.

Településrendezési felülvizsgálata

Monitoring mutató: A beépített területek évenkénti változása.

Zöldterület-gazdálkodás •

Összefüggı zöldfelületi kialakítása.

egységes rendszer

•

A meglévı zöldterületek megújítása, fenntartása.

•

A zöldfelületek esztétikai értékének a javítása.

•

Zöldfelületi kataszter létrehozása.

•

A zöldfelület-gazdálkodási feladatok megtervezése (pl: zöldsávok, folyosók létesítése, fenntartása, fasorok állapotának felmérése, felújítása, telepítése , véderdık).

•

Önálló rendelet zöldterületekrıl.

•

Meglévı zöldfelületek funkciójának növelése (pl: játszótér kialakítása).

alkotása

a

közhasználatú

- A helyi védelem kiterjesztése további értékes fákra és fasorokra Játszóterek programjának elkészítése

felújítási

- Zöldfelület-gazdálkodási rendelet készítése

Épített környezet •

Az épített védelme.

környezet

•

Mőszaki adatgyőjtés állapotáról.

környezet

- Védendı épületek felkutatása és állapotuk felmérése.

•

Környezetbarát anyagok, technológiák alkalmazása.

•

Önkormányzati beruházásoknál a környezetbarát, energiatakarékos tervek elıtérbe helyezése.

- A mőemléki védettséget élvezı építmények állagának megóvása, az eredeti tervek szerinti helyreállítása.

az

épített

- Védendı értékek helyi védelem alá vonása.

7.2 KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉG Az egyének és a társadalom értékrendjében kiemelt szerephez jut az egészségmegırzés. A halandósági kockázati tényezık között kiemelt fontosságúak a környezeti ártalmak. Fıbb célkitőzések: •

A lakosság egészségét károsító folyamatok visszaszorítása, megakadályozása.

•

Egészséges környezet kialakítása révén a környezeti eredető betegségteher mérséklése.

•

A

környezet-egészségügy

felkészítése,

a

globális

éghajlatváltozás

okozta

problémák

kezelésére.

7.2.1 LEVEGİMINİSÉG

Az egészség alakulásában a kültéri és beltéri levegı minısége egyaránt szerepet játszik. A külsı települési környezetben kialakuló légszennyezettség mérséklése általánosan elfogadott feladat, nem kellıen ismert azonban a beltéri levegıminıség egészségre gyakorolt hatása. Tekintettel arra, hogy az ember életének jelentıs részét zárt környezetben éli, alapvetı fontosságú lenne az ott elıforduló anyagok egészségkárosító hatásának megismerése, a kiküszöbölés és megelızés érdekében. Túrkeve adottságai révén - nincs kiépített ipari park - az ipari eredető légszennyezıanyag kibocsátás elfogadható mértékő. A HÉSZ szerint kijelölt ipari park területe nincs közmővesítve, jelenleg mezıgazdasági terület.

A helyhez kötött új légszennyezı forrás létesítése során a tervezı, a tervezı hiányában a beruházó, illetıleg az építtetı, a technológia megváltoztatása esetén az üzemeltetı köteles kibocsátási határérték

megállapítását

kérni

a

levegıtisztaság-védelmi

hatóságtól

az

érvényben

lévı

rendelkezéseknek megfelelıen. A beruházó a terület-felhasználási, az építési (létesítési) és használatbavételi (üzembe helyezési) engedélyezési eljárás során igazolni köteles, hogy a tervezett, illetıleg megvalósított mőszaki megoldás megfelel az vonatkozó elıírásokban foglalt levegıtisztaságvédelmi elıírásoknak. Az igazolásnál a levegıbe kerülı valamennyi légszennyezı anyagot figyelembe kell venni. Törekedni kell a belterületen létesített légszennyezı vállalkozások, illetve folytatott légszennyezı tevékenységek, mint például az autófényezık, nagyobb mérető asztalosipari vállalkozások, illetve minden egyéb anyagokat felhasználó, vagy jelentıs porképzıdést okozó tevékenységek kereskedelmi, gazdasági területre történı kitelepítésére.


78

7.2.2 BIOLÓGIAI ALLAERGÉNEK

A legtöbb tünetet kiváltó allergén növény a parlagfő. A globális éghajlatváltozás hatására egyre több allergén

növény

megjelenésére

lehet

számítani.

A

jogszabályi

elıírások,

az

ellenırzések,

szankcionálások hatására csökkent a parlagfővel fertızött területek aránya.

7.2.3 ZAJ- ÉS REZGÉS A

közlekedésfejlesztési

javaslatokat

meg

kell

valósítani,

egy

élhetıbb

környezetminıség

megvalósításához.

Az építmények tervezése, megvalósítása és mőködése során gondoskodni kell arról, hogy a vonatkozó elıírásokban meghatározott határtértékeket meghaladó mértékő zaj ne keletkezzen. Zajt elıidézı jelentıs építési munka esetén a munka megkezdése elıtt a kivitelezı köteles a környezetvédelmi hatóságtól zajkibocsátási határérték megállapítását kérni és annak megtartásáról gondoskodni.

7.2.4 VÍZMINİSÉG

A Települési Program egyik fı feladata az ivóvízben található egészségre ártalmas anyagok csökkentését szolgáló intézkedések meghatározása. A közmőves ellátottság megoldott, további feladatot elsısorban a minıségi problémák kiküszöbölése jelent.

A használt víznek a vizekbe történı visszavezetését, valamint a vizek átvezetését úgy kell végezni, hogy a vízadó és -befogadó közeg készleteit, minıségét és élıvilágát kedvezıtlenül ne változtassa meg, természetes tisztulását ne veszélyeztesse. A területen mőködı technológiák következtében szennyezıdı csapadékvíz megfelelı tisztítás után vezethetı be a csapadékvíz befogadóba. Csapadékvíz-csatornába, csapadékvíz elvezetı árokba szennyvizet, vagy állattartás hulladékait tartalmazó vizet még tisztítottan sem szabad bevezetni. A felszíni vízelvezetı árkok mentén a jelenlegi partéltıl számított 3-3 méteres sáv nem építhetı be, azt a vízfolyás rendezésére, fenntartására kell biztosítani. A rétegvízkészlet utánpótlása és a természetes vízháztartás fennmaradása érdekében a csapadékvíz elvezetı árkoknál kerülni kell a zárt burkolatok alkalmazását.


79

Csapadékvíz-csatorna fejlesztési célkitőzések: 1.

Gerinccsatorna hálózat rekonstrukciója

2. Holt-Berettyó (I. sz. fıcsatorna, mint befogadó) felújítása: kotrás, védmő felújítás 3. Árkok hosszának tervezett fejlesztése: 2,10 km 4. A Kenyérmezei-Kinizsi utca felújítása során a 378 m hosszú zárt csapadékvíz elevezetı csatorna felújításra kerül és meg lesz hosszabbítva 142 m–el.

7.2.5 ÉLELMISZERBIZTONSÁG

A lakosság megfelelı életminıségének biztosítása érdekében nagy hangsúlyt kell helyezni az élelmiszerbiztonságra.

Napjainkban

hatékony

eszközök

és

intézményrendszer

mőködik

az

élelmiszerbiztonság ellenırzése, fenntartása érdekében. A szennyezett élelmiszerek gyakrabban okoznak mérgezést, járványokat, mint a fertızött víz, levegı, vagy talaj. Az élelmiszeripari vállalkozásoknak számos elıírásnak, minıségbiztosítási követelménynek kell megfelelniük (pl: HACCP rendszer).

Helyi

szinten

kiemelt

feladatot

kell,

hogy

képezzen

a

gazdálkodók

megfelelı

szaktanácsadással való ellátása, a környezetkímélıbb - kevesebb növényvédı szert és mőtrágyát alkalmazó - módszerek használatára.

7.2.6 KLÍMA ÉS EGÉSZSÉG

Az éghajlatváltozás hatására kialakuló hıhullámok gyakorisága és intenzitása nagy terhet ró a lakosság egészségi állapotára. A legnagyobb kockázatnak kitett csoportok a krónikus betegségben szenvedık, és a 65 év felettiek. A hıhatás mellet az UV sugárzás megnövekedése is következménye az éghajlatváltozásnak. A hıhullámok alatt jelentısen megnövekedhet a légszennyezettség, elsısorban a légköri ózonkoncentráció.

Cél


Cselekvési program

Biológiai allergének •

A településen a parlagfő pollenkoncentráció 30 3 pollenszem/m érték alatt maradjon.

•

Parlagfő elleni védekezés.

•

A parlagfő borította területek feltárása, a védekezés elmulasztásához kapcsoló hatósági intézkedések foganatosítása.

Monitoring mutatók: • Pollenkoncentráció alakulása a levegıben.

Allergén növényekkel fertızött területek felderítése. - A parlagfő és egyéb (irtandó) allergén növények megfelelı idıben történı irtása.

Foly.

Önkorm.

II. Országos Ivóvízminıség-javító Program végrehajtása.

2010

Önkorm. Vízmő Kft.

Vízminıség •

Az ivóvíz-szennyezık miatt fellépı egészségi kockázatok csökkentése.

•

Ivóvízminıség-javító program végrehajtása.

Monitoring mutatók: • Az ivóvíz minıségi paramétereinek alakulása.

- Ivóvízellátás minıségének fejlesztése, az ivóvízhálózat egy részének körösítése, a vízmőben vastalanító berendezés telepítése.

7.3 VIZEINK VÉDELME ÉS FENNTARTHATÓ HASZNÁLATA A

víz

korlátozottan

rendelkezésre

álló,

megújuló,

sérülékeny

természeti

erıforrásunk.

A

legelterjedtebb vízminıségi problémákat a szerves anyagok, a foszfor és a nitrátok magasabb mértékő jelenléte okozza. A felszíni vízrendszeren belül elsısorban az állóvizek, a kisvízfolyások a legérzékenyebbek a szennyezésekkel szemben.

A vizek védelmével és fenntartható használatával kapcsolatos tevékenységek keretét az EU Víz Keretirányelv (VKI) tartalmazza.

A legfıbb célkitőzések:

• •

A Víz Keretirányelvvel összhangban a település vizeinek jó ökológiai állapotának elérése. A vízkészletek mennyiségi és minıségi védelme. Ésszerő és takarékos vízhasználat elterjesztése, a vizek szennyezıanyag terhelésének csökkentése.

•

Az árvizek és aszályok hatásának mérséklése.

7.3.1 A VIZEK JÓ ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÁNAK ELÉRÉSE

A VKI megfelelı keretet ad a vizek jó ökológiai állapotának megırzését szolgáló intézkedésekre. A Vízgyőjtı Gazdálkodási Terv (VGT) szoros kapcsolatban áll a terület-, és településfejlesztési tervel, hiszen a vizek jó állapotára vonatkozó célkitőzések elérése érdekében, olyan helyi intézkedéseket kell megvalósítani, melyek szorosan kapcsolódnak a településhez. A VGT-ben megfogalmazott problémákat helyi és nagyobb egységeket felölelı térségben lehet megoldani. A VGT 2009. év végén került közzétételre, mely tartalmazza az emberi tevékenység által a vizek állapotára gyakorolt terheléseket, a monitoring eredmények térképi bemutatását, a védelmi programokat, az ellenırzı és helyreállítási intézkedéseket. Környezetvédelmi és ökológiai célok •

A területen keletkezı szennyvizek összegyőjtésének és megfelelı kezelésének biztosítása;

•

A szükséges szennyvíztisztítási hatásfok biztosítása;

•

A talaj, talajvíz, illetve felszíni befogadók szennyezettségének csökkentése;


•

82

Jó felszín alatti vízminıségi állapot elérése vagy fenntartása összhangban a VKI céljaival;

•

Élıhelyek védelme, fenntartása, megvédése a környezetszennyezéstıl.

7.3.2 IVÓVÍZBÁZIS VÉDELEM

Felszín alatti vizeink készletének mennyiségi és minıségi védelme stratégiai szintő feladat, hiszen a lakosság ivóvízfogyasztása döntıen e forrásból történik. A készletek megırzését az Ivóvízbázisvédelmi Program szolgálja. A sérülékeny területen elhelyezkedı vízbázisok védelmét a VKI védett területekre vonatkozó elıírásainak megfelelıen kell kezelni.

A tervezett tisztítástechnológia rövid ismertetése

A” PROJEKTVÁLTOZAT: Új szennyvíztisztító telep, utótisztító tórendszerrel, befogadó: HoltBerettyó, iszapkezelés nyitott hagyományos prizmás iszapkomposztálással.

Technológiai sorrend: - Települési végátemelı – gépi finomrács – anaerob reaktorok, anoxikus reaktorok, aerob reaktorok – utódenitrifikáló – utólevegıztetı – utóülepítı – utótisztító és puffer fakultatív tó – aerob tó – Holt Berettyó.

A technológia elsı eleme az anerob reaktor, szerepe, hogy elısegítse olyan speciális organizmusok ( például : acinetobacter ) elszaporodását, melyek anaerob térben ortofoszfátot adnak le, és a közben felszabaduló energiát szerves szénvegyületek felvételére használják fel. Ezen módszer alkalmazásával a fölösiszap foszfortartalma az egyéb technológiáknál szokásos 1-2 %-ról 6-7 %-ra növekszik, és az elfolyó tisztított szennyvíz foszfortartalma jelentısen lecsökken.

Anaerob reaktorból a szennyvíz a denitrifikáló (anoxikus ) medencékbe kerül, ahol megtörténik a levegıztetı medencékbıl recirkuláltatott nitrát jelentıs részének denitrifikációja és a szervesanyag részleges lebontása. Innen a szennyvíz az aerob medencékbe kerül, ahol a mélylevegıztetéssel bevitt oxigén jelenlétében megtörténik az ammónia nitrifikációja és a szervesanyag lebontása. A jobb hatásfokú nitrifikáció érdekében levegıztetı medencéket sorba kapcsolva tervezik.


83

A levegıztetıbıl elfolyó szennyvíz az utóülepítın keresztül az utótisztító tóba, majd a befogadó Holt Berettyóba gravitál.

Tórendszert külön szigetelés nélkül tervezik a szennyvíztisztító telep melletti területen telepíteni, mivel a környezetvédelmi felülvizsgálathoz készült, ill. talajmechanikai talajfeltárások szerint ∼ 6 m vastag vízzáró agyagréteg található a területen.

Mivel az anaerob biológiai tisztító rendszer érzékeny a beérkezı nitrát-és oxigén tartalomra, ezért védeni kell a csapadékos, illetve téli hóolvadásos idıszakban befolyó magas oxigéntartalmú és nitrát tartalmú szennyvíztıl. Ezért a település felszíni csapadékvíz elvezetését teljes mértékben rendezni és az elvezetı rendszert karban kell tartani! Mivel a csapadékvíz idıszakos bekerülése, és az alacsony határérték miatt az elıírt mértékő biológiai foszforeltávolítás bizonytalan, ezért a levegıztetı medencében egy kiegészítı, vasszulfát adagolás van tervezve, mellyel a foszforeltávolítás mindenkor biztosítható határértékre.

A biológiai tisztítórendszer technológiából kikerülı fölös eleveniszap az iszapstabilizáló medencébe kerül. Rész stabilizáció után (∼ 7 nap ) az iszap pálcás iszapsőrítıbe kerül. Stabilizációval biztosított a szaghatást okozó illósavak és zsírok egy részének lebomlása.

Sőrített iszap iszapvíztelenítı berendezésre kerül. 1 db. szalagpréssel a keletkezı iszap ∼ 8 óra alatt vízteleníthetı, illetve üzemzavar esetén a tartalék gép használható. A víztelenített iszap aprított mezıgazdasági

szerves

hulladékkal

(szalma,

főrészpor,

faforgács,

kukoricaszár)

keverve

komposztálásra kerül.

A víztelenített iszap még nem stabil, bomlóképes. A szántóra történı kihelyezés elıtt további stabilizációja szükséges. A szennyvíz iszap szagmentesítését célzó komposztálást az is indokolja, hogy a kihelyezésre szolgáló önkormányzati szántó területek a szennyvíztisztító telep és gyógyfürdı – camping között helyezkednek el.

A víztelenített iszap teljes stabilizációja iszapkomposztálással van tervezve, amely után a komposzt szántóföldre kihelyezhetı célszerően a vegetációs idıszakon kívüli ıszi/tavaszi idıszakban. A víztelenített iszap a beton burkolattal kialakított területen egyéb aprított szerves hulladék (kukoricaszár, szalma, települési komposztálható

zöld hulladékok) hozzá adásával komposztálásra

kerül, majd kb. 2-4 hónapos komposztálás után átmeneti deponálást követıen felhasználható a


84

mezıgazdasági hasznosításra. Komposztálás módja hagyományos aerob iszapkomposztálás szabad téren, rendszeresen átforgatott prímákban. Tekintettel arra, hogy komposztálás hatékonyságát és szagmentességét nagyban befolyásolja a nyers komposzt állaga – szerkezete, amit viszont a gyakori csapadékos idıjárás alapvetıen befolyásol – ezért a komposztálás elsı – termofil fázisát fedett komposztáló burkolaton célszerő megvalósítani.

Itt a komposzt prizmák alatt szellıztetı beton

csatornák vannak tervezve, mellyel a komposzt belsı térfogatának a hatékony gravitációs átszellızését jobban lehet biztosítani. A komposzt és segédanyagok szállításához, hulladék aprításához és átkeveréséhez szükséges gépi berendezéseket jármőtároló épületben tervezik elhelyezni, idıjárási viszonyoktól védetten. A komposztált iszap átmenetileg a komposztáló területén, beton felületen, depóniában tárolható kihelyezésig. Komposzt kiszállítás a hasznosító feladata.

7.3.3 NITRÁT AKCIÓPROGRAM

A vizek mezıgazdasági eredető nitrát-szennyezés elleni védelmérıl szóló EU irányelv végrehajtása folyamatban van, szabályozási- és intézményrendszere kiépült. A program alapját a nitrát-érzékeny területek kijelölése, és az ezen a területekre vonatkozó gazdálkodási normák meghatározásai adják. A nitrát-érzékeny alapozódik.

területek

kijelölése

a

mezıgazdasági

A részletes jogszabályi elıírások

parcellaazonosító

rendszerre

(MePAR)

elsısorban az állattartó telepek trágyatároló

létesítményeinek a megfelelı kialakítását, mőszaki követelményeit, valamint a tápanyagok kimosódását megakadályozó trágyakijuttatás szabályait határozzák meg. A 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet értelmében Túrkeve település nem nitrátérzékeny területen helyezkedik el.

7.3.4 BEL- ÉS KÜLTERÜLETI VÍZRENDEZÉS A bel- és külterületi vízrendezés a települési vízgazdálkodás fontos része. Magában foglalja a felesleges csapadék és belvizeket összegyőjtı és elvezetı zárt, vagy nyílt belvízcsatorna kiépítését, a nyílt csatornák, árkok, tavak, folyómedrek gondozását.

Cél



Vizek jó ökológiai állapotának

Határidı

költség

elérése •

Felelıs,

A VKI-ben és a VGT-ben megfogalmazott célkitőzések elérése

• •

Kapcsolódás a helyi szintő szabályzásban, tervkészítésekben a VGT-hez

- Holt-Berettyó rehabilitációja

2010-2015

Önkorm. Vízügyi hat.

A jelenlegi követelményeknél szigorúbb a felszíni és felszín alatti vizek minıségét megırzı és javító intézkedések, programok.

Monitoring mutatók:

Belés vízrendezés •

•

Célkitőzések megvalósulása.

•

Belterületi csapadékvíz-elvezetı rekonstrukciója.

•

Befogadó mellékágainak takarítása.

külterületi

Az árvíz kockázatának, a belvízi elöntések mértékének csökkentése.

hálózat

Monitoring mutatók: Beruházások megvalósulása. Befogadók állapota.

A település csapadékvíz elvezetı rendszerének bıvítése, korszerősítése Külterületi komplex vízrendezési és vízgazdálkodási megvalósíthatósági tanulmány készítése Külterületi belvízelvezetı rendszerek korszerősítése, folyamatos karbantartása

2010-2015

Önkorm.

7.4 A KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLET ÉS GONDOLKODÁSMÓD ERİSÍTÉSE A társadalmi értékrend alapvetıen befolyásolja az ember és a természet viszonyát. A társadalmi környezettudatosság

szintjét

olyan

szintre

szükséges

emelni,

ami

biztosítja

a

természeti

erıforrásokkal történı átgondolt, fenntartható gazdálkodást, a környezeti elemek terhelésének tudatos csökkentését. A környezettudatos viselkedés sok esetben az egyének kényelmi szempontjainak a háttérbe szorításával, esetleg többletkiadásokkal jár, de meg kell ismertetni, és értetni az emberekkel,

a

hosszútávon

jelentkezı

elınyöket.

A

környezettudatos

viselkedési

formák

elterjesztését segítik elı a példaértékő kezdeményezések támogatása, bemutatása, a kártokozó tevékenységek elitélése, szankcionálása.

Fıbb célkitőzések:

•

A környezeti nevelés, szemléletformálás erısítése az oktatás minden szintjén.

•

A környezeti információkat biztosító rendszerek kialakítása, fejlesztése, a megszerzett információk hatékony terjesztése.

•

A társadalom aktivitásának ösztönzése a környezeti programokban való részvételre, aktív szerepvállalásra.

7.4.1 KÖRNYEZETI NEVELÉS, OKTATÁS

A környezeti nevelés, oktatás elısegíti a különbözı korosztályok környezettudatos szemléletének kialakulását, úgy, hogy az elsajátított ismeretek a gyakorlati életben meghozott döntések során is érvényt szerezzenek. A környezeti nevelés hatással van a megfelelı értékrend kialakítására, ösztönöz a fenntartható fogyasztási minták elsajátítására. A közoktatási törvény elıírásai alapján minden iskola számára kötelezıvé vált a helyi környezeti nevelési, és egészségnevelési program létrehozása.

A környezeti nevelés elsıdleges célterülete a közoktatás. Létrejöttek a környezettudatosság erısítését szolgáló nemzeti minısítési keretrendszerek (Zöld Óvoda, Ökoiskola, Erdei Iskola). Az Ökoiskolai képzésben a környezeti szempontok hangsúlyozottabban jelennek meg.


87

7.4.2 KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLETFORMÁLÁS

A környezeti szemléletformálás célja a társadalom környezeti értékrendjének pozitív irányú befolyásolása, ezáltal egy élhetıbb élettér kialakítása, fenntartása. A közmővelıdési intézmények, civil szervezetek, a környezeti szemlélet kialakításában nagy szerepet játszanak, több eszközzel is képesek befolyásolni a közgondolkodást. A helyi média közlésanyagában is fontos integrálnia a környezetvédelmi ügyeket.

7.4.3 FENNTARTHATÓ FOGYASZTÓI SZEMLÉLET KIALAKÍTÁSA

A jelenlegi fogyasztás színvonala, mértéke nem fenntartható mértékő. A termelés bıvülése, a népesség növekedése, a természeti erıforrások egyre nagyobb mértékő kihasználásához, kiapadásához vezet. A fogyasztói szokások megváltoztatása területén is van még jócskán tennivaló. A fogyasztásra nagyobb a nyitottság, amint a fogyasztásról való lemondásra. A fogyasztás területén megjelentek - a fenntarthatóság követelményeit kielégítı -ökogazdálkodás termékei, de ezek még nem terjedtek el, elsısorban azok magas árai miatt. A jövıben olyan termelési módszereket és fogyasztói szokásokat kell propagálni, melyek a fenntarthatóság követelményeit kielégítik, elkerülve a környezeti értékek degradálódását, kimerülését. A média által sugallt életmódok, szöges ellentétben állnak napjainkban a környezeti értékrenddel. Ha a médiában megjelennek is környezetvédelmi elemek, azok is inkább csak a csıvégi eljárásokat erısítik (pl: szelektív hulladékgyőjtés). Az önkormányzat által fenntartott, támogatott médiának nagy szerepe lenne abban, hogy a lakosságot a környezettudatosabb életforma választására, az átgondoltabb fogyasztásra ösztönözze.

7.4.4 TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI INFORMÁCIÓS RENDSZER (TEKIR)

Bár az utóbbi években bıvült az információhoz való hozzáférés lehetısége, azonban még mindig vannak feladatok ezen a területen is. A település környezet állapotáról, a terhelésekrıl rendelkezésre álló adatokat az önkormányzatnak rendszerbe kell foglalnia (helyi környezeti információs rendszer), és azt a lakosság részére hozzáférhetıvé kell tennie.

Cél



Környezettudatos szemléletformálás

Határidı

Felelıs, költség

•

A közmővelıdési és civil szervezetek szerepének növelése a szemléletformálásban.

•

A média aktív szerepvállalása a környezeti szemléletformálásban.

Fenntartható kialakítása

fogyasztói

•

A közmővelıdési intézmények környezettudatos mőködésének megtervezése és kialakítása (pl: energiatakarékos megoldások, szelektív hulladékgyőjtés, repapír használat stb.)

•

Civil környezetvédelmi támogatása.

•

Környezettudatosság erıteljes megjelenítése a helyi médiában.

Környezetvédelmi elıadások Lakossági fórum rendszerezése.

2010-2015

Önkorm.

- Helyi média kiadványok eljuttatása a lakossághoz (szóróanyagok, újságok)

2010-2015

Önkorm.

szervezıdések

szemlélet

•

A fenntartható fogyasztás, mint fogalom ismertségének a növelése.

•

A környezettudatosság és fenntarthatóság elveinek beépítése a beruházási – fejlesztési projektekbe.

•

A vásárlói tudatosság szintjének az emelése, a környezetet jobban kímélı termékek választására való ösztönzés.

•

Helyi média anyagának alakítása, befolyásolása, a környezeti értékek megjelenítése céljából (helyi újság, polgármester szereplései során lokális rádióban, kábel TV).

Monitoring mutatók: Lakosság életvitelében tapasztalható Fogyasztói szokások alakulása.

változások.


89

Települési Környezetvédelmi Információs Rendszer (TEKIR) •

A környezeti és vízügyi információkhoz való hozzáférés elısegítése

•

A lakosság környezeti informáltságának javítása.

•

A környezeti állapot naprakész ismerete és ennek felhasználásával a környezet állapotának folyamatos javítása

•

• •

•

A település környezeti állapotát rögzítı, a környezeti monitoringot lehetıvé tevı adatbázis kialakítása A rendszer kialakításának és mőködtetésének szervezése irányítása. A meglévı adatbázisára alapozva a település környezeti állapotára vonatkozó információk begyőjtése A felügyelı hatóságokkal és az adatszolgáltatókkal az állandó kapcsolat kialakítása.

Környezeti információs rendszer létrehozása és alkalmassá tétele a környezeti monitoringra A rendszer mőködtetése Adatbázis folyamatos bıvítése A lakosság folyamatos tájékoztatása

2010-2015

Önkorm.

7.5 TERMÉSZET ÉS TÁJVÉDELEM A társadalom folyamatosan növekvı terület-, energia- és erıforrásigénye következtében, a természeti környezet egyre nagyobb terhelésnek van kitéve. A legfıbb veszélyeztetı tényezı az élıhelyek csökkenése, felaprózódása, pusztulása, a nem megfelelı földhasználatból adódó túlhasznosítás, az éghajlatváltozás miatti özönfajok megjelenése.

Természetvédelmi örökségünk megırzése érdekében, a természetvédelmi szempontokat nem csupán a védelem alatt álló területeken, hanem minden más területen és tevékenységben is érvényesíteni kell.


•

A védett természeti területek állapotának megırzése, javítása.

•

A biológiai sokféleség megırzésének és helyreállításának elısegítése a védett természeti területeken kívül is.

7.5.1 A TERMÉSZETI TÁJ ÉS ÉRTÉKEK VÉDELME

A Natura 2000 területeken folytatott tevékenységek, elıírásoknak megfelelı módon történı végzésérıl gondoskodni szükséges. A természetvédelmi törvény hatályba lépése óta ex lege - azaz a törvény erejénél fogva - védett természeti területnek minısül valamennyi forrás, láp, víznyelı, szikes tó, kunhalom és földvár. A természet védelme nem csupán a védett természeti területekre, hanem a nem védett területekre, a táj egészére ki kell, hogy terjedjen. A Magas Természeti Értékő Területek olyan extenzív mővelés alatt álló területek, amelyek a természetkímélı gazdálkodási módok megırzését, fenntartását, ezáltal az élıhelyek megırzését, a biológiai sokféleség fenntartását, a tájképi értékek védelmét szolgálják.

Az építményeket a környezetükbe illeszkedıen kell elhelyezni és megvalósítani. A rálátás és a kilátás védelmérıl,

a

kedvezıtlen

környezeti

adottságok

megszüntetésérıl,

illetıleg

átalakításáról

gondoskodni kell. Az építményeket csak úgy szabad elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek

meg

a

településrendezés,

a

városépítészet,

a

környezet-,

a

természet-

és

a

mőemlékvédelem, továbbá a rendeltetés, az egészség-, a tőz- és a honvédelem, a köz- és más biztonság


91

követelményeinek, valamint a geológiai, meteorológiai, illetıleg a terep, a talaj és a talajvíz fizikai, kémiai, hidrológiai adottságainak.

7.5.2 KÁROSODOTT TERÜLETEK HELYREÁLLÍTÁSA

Természetvédelmi szempontból kiemelt feladat a leromlott termıhelyek, élıhelyek helyreállítása, eredeti állapotuk visszaállítása. Kiemelt jelentısége van a vizes élıhelyek helyreállításának. A jövıben a rehabilitációs és a rekonstrukciós feladatok esetében, figyelmet kell fordítani az éghajlatváltozás élıhelyekre gyakorolt hatására is.

7.5.3 GENETIKAI ERİFORRÁSOK MEGİRZÉSE

A klímaváltozás, az élelmiszerbiztonság, a környezetvédelem, egyre fontosabb feladattá tette a genetikai erıforrások felkutatását, megırzését és fenntartható hasznosítását.

A genetikailag módosított szerezetek elterjedése még nehezen becsülhetı kockázatot jelent a természetre. A várható kockázati tényezık nehezen becsülhetıek, ezért az elıvigyázatosság elvére fokozott hangsúlyt kell helyezni.

7.5.4 ÖKOTURIZMUS

Fontos feladat a védett természeti területek értékeinek az elérhetısége, nyilvánosság számára való hozzáférhetıségének a biztosítása, úgy, hogy az ne járjon környezetkárosítással.

Fontos azonban, hogy a meg növekedett turizmus ne okozzon a környezet állapotában minıségében romlást.


Cselekvési program

Cél

Természeti táj és értékek

Cselekvési program

Határidı

Felelıs, ktg

- Tájrekonstrukciós terv készítése Egységes tájrekonstrukciós és zöldfelület fejlesztési terv kidolgozása az elhagyott agyag bányagödrök rekultivációjára - Terv készítése az értékes természeti területek védetté nyilvánítására és kezelésére A település egyedi tájérték kataszterének elkészítése.

2010-2015

Nemzeti Park Igazgatóság Önkorm.

védelme

• •

A Natura 2000 területek fenntartása. A tájvédelmi érdekel érvényesítése a településfejlesztés, rendezés során.

•

Szaktanácsadással segíteni kell a helyi gazdálkodókat, a Natura 2000 támogatásokhoz való hozzájutáshoz.

•

A helyi településfejlesztési és -rendezési tervek felülvizsgálata, a tájértékek képviselete.

•

Egyedi tájértékek felmérése.

Monitoring mutatók: • Védett területek számának, területének alakulása. •

Támogatások igénybevételének alakulása.

7.6 FENNTARTHATÓ -TERÜLET ÉS FÖLDHASZNÁLAT A gazdasági-társadalmi tevékenységek megvalósulása különbözı mértékő földhasználattal jár együtt. A különbözı területhasználati módok különbözı környezeti elemeket vesznek igénybe, azokat eltérı módon hasznosítják, illetve terhelik meg. Az elmúlt években a területhasználat alakulását a mővelés alól kivett területek arányának a növekedése jellemezte. A földhasználat során gondot okoz a hagyományos értékırzı gazdálkodási módszerek háttérbe szorulása, fokozatos eltőnése. Fı célkitőzések: •

A természeti erıforrások megırzése, fenntarthatóságának biztosítása.

•

A terület agro-ökológiai adottságaihoz igazodó földhasználat kialakítása.

7.6.1 TALAJOK VÉDELME ÉS FENNTARTHATÓ HASZNÁLATA

A talaj egy feltételesen megújuló természeti erıforrás, melynek megóvása, termékenységének fenntartása mindenki érdeke.

A föld felszínén vagy a földben olyan tevékenységek folytathatók, ott csak olyan anyagok helyezhetık el, amelyek a föld minıségét és folyamatait, a környezeti elemeket nem szennyezik, károsítják. Beruházás

megkezdése

elıtt

gondoskodni

kell

a

termıréteg

megfelelı

letermelésérıl

és

termıtalajként felhasználásáról. A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termıföld minıségében kárt ne okozzanak. A talajvédelmet szolgáló létesítmények szakszerő üzemeltetését és fenntartását, illetıleg a vízerózió elleni védelmet nyújtó terepalakulatok megırzését biztosítani kell.

7.6.2 KÖRNYEZETBARÁT MEZİGAZDASÁGI GYAKORLAT

Az ökológiai gazdálkodást hátráltatja, hogy a termékek jelentıs része - a magas termelıi ár következtében - külföldön kerül értékesítésre. Problémát jelent a környezettudatos gazdálkodás hiánya, a sokszor szakszerőtlen agrotechnika. Az intenzív gazdálkodás mellett gondot okoz a területek mővelésének elhagyása is, ami a biodiverzitás csökkenését, és környezet-egészségügyi problémákat is okoz (pl: parlagfő). A környezetbarát mezıgazdasági gyakorlat fı támogatását az Új Magyarországért Vidékfejlesztési Program (UMVP) támogatja.


94

7.7 ÉGHAJLATVÁLTOZÁS Az emberi tevékenység következtében a légkörbe került és felhalmozódott üvegházhatású gázok hatása, a napjainkban tapasztalható éghajlatváltozásban már megjelent. A megváltozó hımérsékleti és csapadékviszonyok,

egyes

szélsıséges

meteorológiai

jelenségek,

veszélyeztetik

a

lakosság

életminıségét, környezeti értékeinket. A már elkerülhetetlennek tőnı változásokra fel kell készülni, egyrészt a káros hatások mérséklésével, másrészt az alkalmazkodási képesség erısítésével. A nemzeti stratégiai célkitőzéseket, intézkedéseket, a kétévente elkészülı Nemzeti Éghajlatváltozási Program tartalmazza, amihez a helyi, települési Környezetvédelmi Program célkitőzéseit is igazítani kell.

A legfıbb célkitőzések a következık: •

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése.

•

Energiahatékonyság, és energiatakarékosság növelése.

•

Növényborítottság növelése az üvegházhatású gázok megkötésére.

•

A kedvezıtlen hatások elleni védekezési rendszer hatékonyságának fejlesztése.

7.7.1 ENERGIAGAZDÁLKODÁS A hazai energiagazdálkodás keretét a 2007-2020-ig szóló magyar energiapolitika jelenti, melynek fı alapelemei: az energiahatékonyság, versenyképesség, fenntarthatóság. A legfıbb feladat a zöld, megújuló energiák használatának elıtérbe helyezése. A helyi erıforrások feltárásával, alkalmazásával meg kell teremteni e feltételét, az energiaellátás környezetkímélı módra történı folyamatos átállásának. Fokozatosan meg kell szüntetni az import, nagy távolságokból szállított, nem megújuló energiáktól való függıséget. A Natura 2000 területeken ügyelni kell a meglévı ökoszisztémák védelmére, csak olyan beruházások létesíthetıek, melyek az ökoszisztémák mőködését drasztikusan nem változtatják meg.

7.7.2 KÖZLEKEDÉS, ÉGHAJLATVÁLTOZÁS HATÁSAIRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS Egyre több a lakossági tulajdonú gépjármú, egyre több a megtett kilométer. A kereskedelmi tevékenység, a tranzit szállítások mértéke is megnıtt. Fontos feladat a környezetkímélı, energiahatékony közlekedési rendszerek elterjesztése. A kiugróan magas nyári hımérsékletek gyakoribbá válnak. Az éves átlagos csapadékmennyiség csak kis mértékben csökkent, de az eloszlása megváltozik, nagyobb intenzitású esızésekre, hosszan tartó aszályos idıszakokra, és gyakoribb árvizekre lehet számítani.

Cél



Energiagazdálkodás

Határidı

Felelıs, költség

•

Az energiafelhasználásban a megújuló energia részarányát növelni kell.

•

Az intézmények energiahatékonyságának növelése (főtési, hőtési és világítási rendszerek modernizálása, épületszigetelés).

- Önkormányzati intézményi energetikai átvilágítás.

•

Energiahatékonysági Cselekvési Terv végrehajtása helyi szinten.

•

Megújuló Energiahordozó Program helyi kidolgozása (helyi megújuló erıforrások, biomassza, nap-, szél-, geoenergia felhasználása.)

- A megújuló energia potenciáljának felmérése és alkalmazási lehetıségeik.

Monitoring mutatók: •

Energiafelhasználás arányának, mértékének alakulása.

•

Fás és lágyszárú energia ültevények alakulása.

•

Zöldenergiai beruházások száma.

2010-2015

Önkorm.

- Megújuló energiaforrásokra épülı beruházások. - Az energiahasznosítás racionalizálása az önkormányzati intézményekben. - Energiatakarékos szemlélet kialakítása.

Közlekedés •

A közlekedési-szállítási eredető környezetterhelés, kibocsátás csökkentése.

•

A közösségi közlekedési infrastruktúrájának, állapotának szolgáltatási színvonal fejlesztése.

•

A meglévı közlekedési infrastruktúra környezetbarát átalakítása.

rendszer javítása, a

- Belterületi földutak burkolása - Belterületi utak és járdák felújítása - Kerékpárút bıvítése

2010-2015

Önkorm.

7.8 HULLADÉKGAZDÁLKODÁS A hulladékgazdálkodás feladata, hogy hozzájáruljon a természeti erıforrások felhasználásának a csökkentéséhez, felhasználásuk hatékonyságának a növeléséhez, a fenntartható gazdálkodáshoz. A települési hulladékgazdálkodás kereteit, a hat évre szóló, Helyi Hulladékgazdálkodási Terv tartalmazza. Stratégiai célkitőzés a keletkezı hulladékmennyiség növekedésének a megakadályozása megelızı intézkedésekkel, valamint a képzıdı hulladékok minél nagyobb arányú újrahasznosítása, a lerakásra kerülı hulladék minimalizálása.


•

Az évente képzıdı hulladék mennyisége ne növekedjen.

•

A hasznosítás mértéke növekedjen a csomagolási és biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmú hulladékok körében.

7.8.1 MEGELİZÉS Az egyik alapvetı célkitőzés a csı-eleji megoldás, a képzıdı mennyiségek csökkentése, a kisebb anyagfelhasználás, a hatékonyabb használat kialakítása. Célkitőzés, hogy a háztartásokban a keletkezı települési szilárd hulladék mennyisége, ne haladja meg a napi 1 kg/fı mennyiséget. Nagyobb hangsúlyt kell tenni a jövıben a házi és közısségi komposztálási lehetıségekre.

7.8.2 HASZNOSÍTÁS A fenntartható fejlıdés egyik feltétele, a keletkezı hulladékok termelésbe, ezen keresztül pedig a fogyasztásba történı visszavezetése. A hasznosítás mértéke megnıtt a lakossági szelektív hulladékgyőjtési rendszer kiépítésével.

7.8.3 ÁRTALMATLANÍTÁS A megelızés, és hasznosítás után is megmaradó hulladékok, környezetkímélı ártalmatlanításáról gondoskodni szükséges. 2009. év júliusától nem üzemelhet, a korszerő mőszaki követelményeket nem teljesítı lerakó.

Cél



Megelızés •

A települési szilárd hulladék képzıdésének megelızése.

•

A házi és technológiák lakossággal.

•

A házi és komposztálás elterjedése.

•

A fogyasztás mérséklését ösztönzı kampányok folytatása.

közösségi

helyi komposztálási megismertetése a

Tudatformáló ismeretterjesztı kidolgozása.

Határidı

oktatási, program

2010

-Jellemzı hulladékalkotók (zöldhulladék, papír, üveg, mőanyag) külön győjtésének megszervezése.

Foly.

Felelıs, költség Önkorm.


A házi komposztálásba bekapcsolódott háztartások számának alakulása.

•

A gyártói felelısségi körbe tartozó hulladékok (csomagolóanyag, akkumulátor, elem, elektronikai hulladék, gumiabroncs) lakossági begyőjtı rendszerének fejlesztése.

Hasznosítás •

•

A szelektív hulladékgyőjtés infrastruktúrájának biztosítása. A biológiailag lebomló hulladékok kezelıkapacitásának kialakítása.

•

A biohulladék elkülönített győjtésének megoldása.

Önkorm. Vízmő Kft.

-Lomtalanítás szervezése. - Elektronikai hulladékgyőjtés.


Begyőjtött hulladékok körének mennyiségének alakulása.

•

A papír és biohulladékok eltérítése a lerakástól.

•

Az illegális hulladéklerakás szankcionálásának szigorítása.

és

Ártalmatlanítás •

A lerakott hulladék mennyiségnek, valamint szervesanyag tartalmának csökkentése.

- Illegális lerakók felkutatása, felszámolása

Foly.

Önkorm.

7.9 KÖRNYEZETBIZTONSÁG A környezetbiztonságot veszélyeztetı események lehetnek természeti (pl.: árvíz, belvíz, stb.), és lehetnek emberi tevékenység által kiváltott folyamatok (pl: ipari katasztrófa, talajszennyezés, stb). A természeti és ipari katasztrófák elhárítása, felszámolása elemi érdekünk. A környezetbiztonság feladatait olyan egységes rendszerbe célszerő beépíteni, ahol környezetvédelem, egészségvédelem és az általános biztonsági intézkedések együtt jelennek meg.


•

A környezetbiztonság növelése.

•

A bekövetkezett környezetkárosodások felszámolása.

7.9.1 TERMÉSZETI KATASZTRÓFÁK ELLENI VÉDEKEZÉS

A természeti katasztrófák jellemzıje, hogy általában váratlanul keletkeznek, pusztító hatásúak. a lakosság széles rétegét érinthetik, összetett jellegőek.

A belvízrendezés a település közigazgatási területén kiemelt jelentıségő feladat kell, hogy legyen a jövıben.

7.9.2 EMBERI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS KÖRNYEZETBIZTONSÁG

Az emberi tevékenységbıl adódó környezeti veszélyhelyzetek, túlnyomórészt baleseti szennyezéseket követıen alakulnak ki. A veszélyes üzemek mőködésérıl biztonsági jelentéseket és elemzéseket kell készíteni, melyek a veszélyhelyzetek elhárítását leíró belsı védelmi tervek alapjai. Ezt követıen készülnek a települések külsı védelmi tervei, a lakossági tájékoztatók. A településrendezési tervezés során figyelembe kell venni azokat az intézkedéseket, melyek tartalmazzák a veszélyes üzemekre vonatkozó biztonsági intézkedéseket.

Cél



Természeti katasztrófák

Határidı

költség

elleni védekezés •

Felelıs,

A károk megelızése, csökkentése..

•

Helyi környezeti károk kezelése.

Monitoring mutatók:

-Belvízrendezés, csapadékvíz rendszer karbantartása.

a elvezetı folyamatos

•

Vészhelyzet esetén, a hatékonyság színvonala.

-A baleset veszélyes fák folyamatos felderítése, megfelelı kertészeti feladatok elvégzése.

•

Lakosság tájékoztatása a település környezetbiztonságát befolyásoló üzemi tevékenységekrıl, a veszélyforrásokról, a kialakult vészhelyzet során tanúsítandó magatartási formákról.

A környezetbiztonsági szempontból veszélyes helyek és helyzetek kataszterezése, térképezése és adatbázisba rendezése

2010-2015

Önkorm.

Emberi tevékenységgel kapcsolatos környezetbiztonság •

•

A minıség megbízhatóság érvényesítése megelızésben, felkészülésben elhárításban.

és

a

és

a a az

Lakosság tájékoztatása


Lakosság felkészültsége, tájékozódottsága.

2010-2015

Önkorm.

8. A megvalósítás eszközei Az elızı pontban meghatározott célok, feladatok megvalósítása érdekében ki kell építeni a szükséges eszközrendszereket.

A legfontosabb általános eszközrendszerek a következık: •

A Program sikerének egyik alapfeltétele a megfogalmazott célokra épülı, és az átfogó intézkedési feladatok megvalósulását ellenırzı évenkénti Beszámoló elkészítése.

•

A fenntartható fejlıdés települési szinten történı megvalósításának egyik leghatékonyabb eszköze a lakosság szemléletformálása.

•

A korszerő környezetgazdálkodás beépítése az önkormányzati intézmény tevékenységébe. (Engedélyeztetési eljárások, tervezés, stb.)

•

Környezeti

állapotrögzítı,

megfigyelı

rendszerek

üzemeltetése,

adatbázisok

létrehozása

szükséges. Az üzemeletetett adatbázisok lehetıséget adnak arra, hogy a település környezetében beállt változásokat nyomon lehessen követni, a beavatkozásokat idıben meg lehessen tenni. •

Saját és külsı források megteremtése. A külsı források megszerzéséhez pályázatokat kell készíteni. A legtöbb esetben a pályázatok saját részt követelnek meg, ezért az önkormányzat feladata, a rendelkezésre álló anyagi forrásokból a saját rész elkülönítése.

8.1 PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA, BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSE A Program sikere attól függ, hogy a benne foglalt célok és átfogó intézkedések, miként kerülnek a gyakorlatba átültetésre, feldolgozásra, konkrét cselekvési stádiumba. Ennek egyik feltétele a Környezetvédelmi Program felülvizsgálata, Beszámoló készítése. Ki kell jelölni egy felelıs személyt, aki a Környezetvédelmi Programban megfogalmazott szükséges intézkedések, cselekvési programok megvalósulását nyomon követi. Itt fontos szempont a prioritások felállítása, valamint a folytonosság biztosítása az egyes feladatok elvégzése során.

A felelıs személynek évenkénti Beszámolót kell tartania a cselekvési programok megvalósulásáról. Az elsı Beszámoló elkészítésének határideje, a Környezetvédelmi Program elfogadásától számított 1 év. A késıbbi Beszámolók összeállításánál a felelıs személy feladata, a monitoring mutatók nyomon követése. A Környezetvédelmi Programot kétévente javasolt felülvizsgálni.


101

8.2 SZEMLÉLETFORMÁLÁS A Környezetvédelmi Program megvalósításában nagy szerep hárul a helyi társadalom tagjaira, szervezeteire. A környezetvédelmi, természetvédelmi és a területfejlesztési törvény, valamint a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal vonatkozásában sajátos feladatai vannak az önkormányzatnak.

A környezetvédelmi ismeretek, a környezettudatos magatartásforma kialakítása, az ökológiai szemlélet a társadalom minden tagja számára elengedhetetlen a fenntartható fejlıdés irányába való elırelépés igénye miatt. Az oktatás, képzés, tájékoztatás feladata, hogy az emberek számára világossá tegye az egyes döntéseik környezeti következményeit és a helyes megoldások módozatait. Az önkormányzatnak ebben tevékenyen részt szükséges vállalnia.

A helyi társadalom környezethez való viszonyában az országos és helyi tömegtájékoztatási eszközöknek döntı szerepe van. A környezetvédelmi tájékoztatás hatékonyabb formáinak alkalmazását kell elısegíteni és egyidejőleg a színvonalat növelni. A helyi társadalom szempontjából is alapvetı elvárás az információhoz való jog biztosítása. Ebbıl a szempontból nem elegendı a környezeti állapotadatok megadása, hanem szükség van az okok, okozók tisztázására is, mert enélkül a védekezésnek korlátozottak a lehetıségei.

Szükség van az információhoz jutás lehetıségeinek javítására. A társadalom tudatossága csak olyan körülmények között növelhetı, amelynél a valóságos helyzet ismertetése a normális állapot és ez nem lehet állandó mérlegelés tárgya. A közösségek és a lakosság öntevékeny környezetvédelmi kezdeményezései számára szükséges megteremteni a hátteret. Tudatosítani kell a helyi társadalomban, hogy a környezeti feltételek, értékek a megfelelı életminıség lényeges összetevıi.

A Környezetvédelmi Program feladata olyan lehetıségek megteremtése, amelyek kihasználásával mód nyílik környezetbarát és egészséges életmódot folytatni. A társadalmi részvétel és a tudatosság erısítésében kiemelkedı szerepe van a közoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. A megvalósítás érdekében a megfogalmazott és elfogadott Programot széles körben szükséges nyilvánosságra hozni. Elengedhetetlen a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatást helyi szinten is továbbfejleszteni. A környezeti nevelést már egészen kicsi korban szükséges elkezdeni. Ehhez nyújtanak segítséget a közös rendezvények, akcióprogramok, környezetvédelmi klubok,

szervezıdések.

Hasznosnak

bizonyulnak

a

közös

ismeretterjesztı

kiadványok,


102

elıadássorozatok. Fontos egy iskolán kívüli képzési rendszer kialakítása, melyben igény szerint felnıttek is részt vehetnének.

Szélesíteni kell a Programhoz kapcsolódó társadalmi szervezetek támogatását. Végsı soron a legfontosabb feladat a közvélemény szemléletének abba az irányba való formálása, hogy a szebb és egészségesebb környezet már belsı igénnyé váljon. Ha a saját területén minden ember tesz valamit környezetünkért, akkor az elıbb vagy utóbb mindenképp pozitív eredményhez és pozitív környezeti gondolkodáshoz vezet.

8.3 TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZTETÉS A korszerő környezetpolitika elırelátó, célorientált és integrált megközelítést, a különbözı területi szintek és az ágazatuk közötti egyeztetett tervezést, programkészítést és megvalósítást igényel. A környezetvédelmi törvény ennek szellemében rendelkezik a települési önkormányzat környezetvédelmi programalkotásának kereteirıl és rendjérıl. A törvény elıírja a környezetvédelmi program legalább kétévenkénti felülvizsgálatát, értékelését, és ennek megfelelıen a szükségessé váló tervezési módosításokat. A folyamatosan alkalmazott stratégiai tervezési módszerek helyi szinten is jó lehetıséget biztosítanak a környezeti célok, prioritások és probléma-megoldási módozatok pontosabb mérlegelésére. A stratégiai tervezés alkalmas az állandóan változó külsı környezet új kihívásaihoz történı alkalmazkodás elısegítésére, a környezetvédelem eszköztárát gazdagító új megoldások folyamatos elsajátítására. Ugyanekkor a számításba vehetı alternatívák feltárása révén lehetıséget nyújt a különbözı környezeti kockázatok csökkentésére, illetve megelızésére, a szükséges pénzügyi források, költségvetési igények pontos megfogalmazására, az erıforrások pontos hasznosítására. Érvényesülnie kell a "szennyezı fizet" elvnek. A szabályozás alapja a legtöbb esetben egy-egy helyi regionális szinten megjelenı környezeti probléma megoldása. A szabályozás hatékonyságának javítását csak akkor lehet elérni, ha a kiválasztott eszközök megfelelnek a megoldandó probléma jellegének. Hatékonysági szempontból elengedhetetlen, hogy a szabályozási rendszer bizonyos elemei tükrözzék a helyi és regionális környezeti problémák sajátosságait. Ennek érdekében folyamatosan át kell tekinteni a környezetvédelem ösztönzı és finanszírozási rendszerének mőködését kistérségi szinten is. Helyi szinten szükséges a környezetvédelmi finanszírozási rendszer meghatározása, évente a meghatározott környezetvédelmi feladatokhoz igazított költségvetési keret meghatározása. A


103

környezetvédelmet önálló szakfeladatként kell elismerni és számára az éves költségvetésben önálló keretet kell biztosítani. Szükséges a környezetvédelmi önkormányzati rendeletek megfelelı alkalmazása is.

8.4 INTÉZMÉNYRENDSZER FEJLESZTÉSE A Nemzeti Környezetvédelmi Program célkitőzéseit figyelembe véve települési szinten is szükséges környezetvédelmi információs rendszer kialakítása, mely kapcsolódik a regionális és végsı soron az országos rendszerekhez. A létrehozandó környezetvédelmi információs és adatrendszert úgy kell kialakítani, hogy az jól kezelhetı és elérhetı legyen. Az egységes, komplex információs rendszerben megvalósítható az adatok helyi szintő megbízható győjtése, ellenırzése, térinformatikai alapokon nyugvó rendszerezése, feldolgozása és továbbítása. A környezetvédelem terén is szükség van az

Internet elérhetıségének biztosítására.

A Program megvalósítása szempontjából alapvetı a környezetvédelem intézményrendszerének helyi szinten való erısítése. E nélkül veszélybe kerülhet a fenntartható fejlıdés elvének gyakorlati érvényesítése,

a

közérdek

védelme,

az

önkormányzati

környezetvédelmi

feladatok

ellátása.

Elengedhetetlen bıvíteni, és hatékonnyá tenni a környezetvédelmi szakmai és szervezeti rendszert, elısegítve annak megfelelı mőködtetését a szakmai és a lakossági feladatokban való közremőködésnél. Szorosabb együttmőködésre kell törekedni a társhatóságokkal, oktatási, egészségügyi intézményekkel, vállalatokkal, a lakossággal és a civil szervezetekkel.

8.5. ANYAGI FORRÁSOK MEGTEREMTÉSE Új Magyarország Fejlesztési Terv Magyarország 2007. és 2013. között 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban részesül, hogy felzárkózhasson a fejlett országokhoz. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb célja a foglalkoztatás bıvítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében hat kiemelt területen indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben. A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) a 20072013 közötti Európai Uniós költségvetési tervezési idıszakra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) „a környezet fenntartható használata” horizontális céljának végrehajtását szolgáló operatív program.


104

A KEOP 2007-2013 idıszakot átfogó prioritásai a következık: •

Egészséges, tiszta települések

•

Hulladékgazdálkodás

•

Ivóvízellátás

•

Szennyvízkezelés

•

Vizeink jó kezelése

•

Vízbázisvédelem

•

Árvíz-védelem

•

Hulladéklerakók rekultivációja

•

Természeti értékeink jó kezelése

•

Természeti értékek védelme

•

Élıhely megırzés

•

Erdei iskola hálózat

•

A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely

•

Hatékony energia-felhasználás prioritási tengely

•

Fenntartható életmód és fogyasztás

•

Fenntartható fogyasztás

•

E-környezetvédelem

•

Projektelkészítés és finanszírozás

A Környezet és Energia Operatív Program végrehajtására 2007. és 2013. között mintegy 4,2 milliárd euró uniós forrás (a teljes összeg közel 19 %-a) áll rendelkezésre. A Környezetvédelmi Program végrehajtása szempontjából kisebb súllyal szóba jöhetnek még az Új Magyarország Fejlesztési Terv közlekedési (kerékpárút hálózat fejlesztése), gazdaságfejlesztési (megújuló energia beruházások), és agrárfejlesztési (biomassza elıállítás) komponensei is. Mindegyik operatív program esetében az uniós hozzájárulás saját forrással (önerıvel) egészül ki.

Egyéb uniós finanszírozási programok Az Európai Unió Környezetvédelmi Politikája végrehajtásának eszköze 2007. és 2013. között a „LIFE +” Program. A program által támogatható célok az alábbiak: •

Természetvédelem és biodiverzitás megırzése,

•

Környezetvédelmi politika és irányítás,

•

Információ és kommunikáció.


105

A hétéves idıszakra a program teljes költségvetése 2,1 milliárd euró. Megújuló energiák hasznosításának támogatására hozták létre az „Intelligent Energy for Europe” programot, amely a korábbi „SAVE”, „ALTENER” és „STEER” kezdeményezések összeolvasztásával jött létre. A program céljai: •

Energia hatékonyság és az energiaforrások ésszerő használatának elısegítése,

•

Új és megújuló energiaforrások felhasználásának, illetve az energiaforrások diverzifikációjának támogatása,

•

Az energia hatékonyság, illetve új és megújuló energiaforrások felhasználásának szélesítése a közlekedési

ágazatban.

2008-ban

a

program

finanszírozására

70,4

millió

euró

állt

rendelkezésre.

Környezetvédelmi innováció támogatására források állnak rendelkezésre az EU 7-es Kutatási Keretprogramjában. A Keretprogram prioritásai: •

Klímaváltozás, környezetszennyezés és környezeti kockázatok,

•

Fenntartható erıforrás-gazdálkodás,

•

Környezetvédelmi technológiák,

Egyéb források Számos környezetvédelmi és energetikai, illetve energia hatékonysági beruházás üzleti alapon is megtérül. Jelenleg elıkészítés alatt áll egy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által nyújtott hitelkeret, mely a hazai önkormányzatok energia hatékonysági beruházásait finanszírozza. A környezetvédelmi törvény külön fejezetben rögzíti a környezetvédelem gazdasági alapjait. A Nemzeti Környezetvédelmi Program által meghatározott gyakorlatot célszerő helyi szinten is folytatni, azaz a környezetvédelmi

program

esetében

az

éves

költségvetés

bizonyos

hányadát

közvetlen

környezetvédelmi célokra évente meg kell határozni. Az elérhetı pályázati forrásokat ki kell egészíteni a saját forrásból megteremtett önrésszel.

A

települési

Környezetvédelmi

Programban

meghatározott

feladatok

ellátásához

szükséges

pénzeszközöket az alábbi módon lehetséges biztosítani: •

A környezetvédelmi dologi kiadásokra (tanulmánytervek készíttetése, mérések, állapotfelmérések, környezeti és környezet-egészségügyi adatok nyilvántartása, informatikai háttér biztosítása stb.), mint szakfeladatra, évente külön költségvetési keretet kell meghatározni.


•

106

A környezetvédelmi célú fejlesztésekre, nagy beruházásokra évente külön fejlesztési keretet szükséges biztosítani, mely a programból fakadóan prioritási sorrendben finanszírozza a legégetıbb környezetvédelmi beruházásokat.

•

Önkormányzati Környezetvédelmi Alapokat kell létrehozni.

•

Negyedik pénzügyi forrásként megfontolandó környezetvédelmi alapítvány(ok) létrehozása, melyhez a magánszemélyek a személyi jövedelemadójuk 1 %-ának felajánlásával járulhatnak hozzá.

•

Fontos a hazai és nemzetközi környezetvédelmi célú pályázati lehetıségek folyamatos figyelemmel kísérése

(pl.:

EGT,

.Norvég

Finanszírozási

mechanizmus)

A

pályázati

támogatások

igénybevehetısége érdekében a szükséges önrész biztosításával számolni kell.

Az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik alapvetı feltétele volt, hogy a tervezési és finanszírozási rendszert az EU szabályoknak megfelelıen kell kialakítani, oly módon, hogy az megfeleljen az EU társfinanszírozást nyújtó strukturális és kohéziós alapok által megszabott követelményeknek is.

Az akcióprogramok finanszírozásának fıbb típusai a következık: •

Nemzetközi (EU) és hazai pályázati úton finanszírozott beruházások (EU Strukturális alapok, Kohéziós Alap, Közösségi Kezdeményezések).

•

Költségvetési beruházások.

•

Állami célelıirányzatokból pályázati úton finanszírozott beruházások.

•

Regionális és megyei pályázati úton finanszírozott beruházások.

•

Gazdálkodó szervezetek által finanszírozott beruházások.

•

Önkormányzatok által finanszírozott beruházások.

•

Lakosság által finanszírozott beruházások.


107

8.6 SZAKMAI PARTNEREK A fenntartható fejlıdés és a környezetgazdálkodás alapvetı feltétele a környezeti ügyek komplex kezelése. Ez az érdekeltek és az érintettek (államigazgatási- és egyéb szakmai szervek, önkormányzat, civil szervezetek, stb.) széles körő együttmőködése révén valósítható meg. A legfontosabb intézmények, szervezetek, amelyek az önkormányzat környezetvédelmi munkájában partnerként megjelenhetnek:

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel: 56-523-423 Fax: 56-343-768 Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel: 56-432-422 Fax: 56-343-801 Országos Mőemlékvédelmi Hivatal 1014 Budapest Táncsics Mihály u. 1. Tel: 1/356-9722 Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. Postacím: 1860 Budapest, 55. Pf. 1. Tel.: 1/301-4000 Fax: 1/302-0408 Megyei Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 5000 Szolnok, Vízpart krt. 32. Tel.: 56-516-810 Fax: 56-516-812 Megyei Önkormányzata 5000 Szolnok, Kossuth L. u. 2. Tel.: 56-505-200 Országos Tisztifıorvosi Hivatal 1097 Budapest, Gyáli út 2-6. Tel.: 06-476-1100 Fax: 06-1-476-1390 ÁNTSZ Megyei Intézet 5000 Szolnok, Ady E. u. 35-37. Tel: 56-510-200 Fax: 56-370-706


108

Irodalomjegyzék 1./ Agrár-Környezetgazdálkodási Információs Rendszer adatszolgáltatása. 2./ ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának tájékoztatója., Fodor József” Országos Közegészségügyi Központ Országos Közegészségügyi Intézete. 3./ Helyi Építési Szabályzatok és Szabályozási Terv. 4./ Településrendezési terv. 5./ Helyi Hulladékgazdálkodási Terv 6./ Complex CD jogtár, KJK-KERSZÖV. 7./ Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. 8./ Környezetbiztonsági Információs Rendszer (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) 9./ Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség adatszolgáltatása. 10./ Magyarország kistájainak katasztere I-II., MTA Földrajztudományi Kutató Intézet . 11./ III. Nemzeti Környezetvédelmi Program. 12./ Országos Légszennyezettségi Mérıhálózat adatszolgáltatása. 13./ Parlagfő-mentesítési program, Összeállította: Dr. Farkas Ildikó, Magyar Donát, Erdei Eszter; „Fodor József” Országos Közegészségügyi Központ Országos Közegészségügyi Intézete. 14./ KSH Statisztikai Évkönyve. 15./ Megye Településrendezési Terve. 16./ Vízügyi Adatbank, VITUKI Zrt. 17/ Megyei Környezetvédelmi Program 18/ Szülıföldem Túrkeve, természeti viszonyok -Gyıri József 19/ NIMFEA Természetvédelmi -Egyesület munkaanyagai


109

Mellékletek 1.

Ipari, és gazdasági létesítmények légszennyezıanyag kibocsátásának adatai.

2. A Holt-Berettyó vízminıség-mérési eredményei. 3. A védett természeti területek értékeinek, növény és állatvilágának részletesebb ismertetése. 4. Különleges madárvédelmi helyek helyrajzi-számos listája. 5. A termelıknél keletkezett hulladék típusok a keletkezı mennyiségekkel. Térképek 1.

Település áttekintı térképe

2. Felszínborítottság 3. Natura 2000 területek 4. Ökológiai Hálózat, Körös-Maros Nemzeti Park területei

TÚRKEVE VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA. Készítette: Zöld Övezet Környezetvédelmi Vállalkozás

Recommend Documents