Turcsány Péter WASS ALBERT A BOLDOG SZOMORÚEMBER I

Turcsány Péter

WASS ALBERT A BOLDOG SZOMORÚEMBER

I.

A könyv megjelent Wass Albert születésének 100. és halálának 10. évforulójának alkalmából.

E könyv szerzője hasonló témában az MTA Irodalomtörténeti Intézet Verstani Kutatócsoportja tagjaként Arany János, Juhász Gyula költészetéről és a magyar szabad vers történetéről jelentetett meg jelentős irodalomismereti munkát. A mérleg közepén I–II. (Kráter, Teleszkóp sorozat, 2001) című kétkötetes művében.

Turcsány Péter

A

Válaszúttól Istenszékig

W SS A LBERT

OMO I.

B LD G SZ RÚ E BER

– kétkezes élet(mű)rajz – Esztendők, amik tízszeresen számítanak Család az ősi Mezőségen A régi Erdély (1908–...)

Pomáz, 2008

A szerző 2005-ben az NKA támogatásában részesült

A fotók készítőinek köszönettel tartozunk, hogy azokat a Kráter könyvesház Wass Albert gyűjteményének és kiadványunknak rendelkezésre bocsátották. A borítón Wass Albert fotója 1926-ból A kötet képanyagát összeállította Turcsány Péter

© Turcsány Péter, 2008 © Kráter Műhely Egyesület, 2008

ISBN 978-963-9735-42-2

Felelős kiadó a Kráter Műhely Egyesület elnöke Felelős szerkesztő Kovács Attila Zoltán Műszaki vezető Stark Gergely Kötetterv, tipográfia Clarion Stúdió Bt. Borítóterv Borsódy Eszter Szöveggondozó Kárpátiné Kovács Edit Korrektor Szentandrási Erzsébet Lektor Elmer István Kiadja a Kráter Műhely Egyesület 2013, Pomáz, Búzavirág u. 2. Tel./fax: 06 26 328 491 [email protected] * www.krater.hu Nyomás és kötészet Arrabona Print Zrt. Felelős vezető Ványik László vezérigazgató

Boldog szomorúság „A Bánffy-palota erkélyéről pompás magyar lobogó csüngött alá. Csillogott, ragyogott az öreg város, mintha angyalok sikálták volna fényesre. A magyar Kolozsvár élete fölébredt húszéves álmából, mint Csipkerózsika, kit megcsókolt Szabadság-királyfi.” (Wass Albert: Kard és kasza)

Ez a könyv az évek alatt egyre erősödő, de impulzusaiban felgöngyölíthetetlen empátia története, egy benső késztetésre egymásra találó közösség szellemi gyűjtőmunkájának eredménye; mézét, kedves Olvasó, fogyassza jó lélekkel és szeretettel! Szerzője 15 esztendeje találkozott először Wass Albert könyvével, ekkor jelentette meg az 1940-es 2. bécsi döntés erdélyi történéseit bemutató Jönnek! című szociorajzot és az Adjátok vissza a hegyeimet! című, második világháború után írt magyar mementó regényt. A két könyv közös kiadása akkor társadalmi tettnek számított: íróként szólt Wass Albert a huszadik századi magyarság el nem évülő megrázkódtatásairól, de öröméről és bánatáról is. Csak az öröm fennsíkjáról tudjuk valóban számba venni fájdalmaink suvadó völgyeit. Kosztolányi híres versének kettős jelzős szerkezetét (Boldog-szomorú dal) Wass Albert egy visszaemlékező feljegyzésében oximoronná alakította: „Boldog szomorúember Észak Erdélyben”. Életének nem ez volt egyetlen fájdalmas-örömteli ellentmondása. És nekünk, a 20. századi magyarságnak sem! A szabadságvágyó és igazságtermő sorspillanatokat hosszú megtorlások, erkölcsileg kétes időszakok váltották történelmi eseményekben és veszteségekben talán legdúsabb évszázadunkban. Wass Albert nem véletlenül vált mindannyiunk szívében a Hazaszeretet és a Hontalanság költőjévé. Ugyanakkor a szigorú számonkérés és a szárnyaló szépség felkent író-papjává. Minden munkájában a teljesség és az emberség igényével szól hozzánk. Teljességünk pedig a lét ellentmondásos döbbenetének átéléséből fakad. Szólni Wass Albertről: maga is boldog szomorúság. Anya nélküli gyermekkora, a nagyszülői ház hagyományos magyar értékrendje, a léha békeidők és háborús haláltáncok Kolozsvára, Mezősége… Román megszállás, Trianon ránk kényszerített diktátuma, a mezőségi tavak álomvilága, a havasok kegyetlen valósága és titkai, főiskola és egyetem külvilági tapasztalatai. Elhaló szerelmek és – a sajnálatosan szokásszámba menő – érdekházasság. Írói siker és háborús helytál-

lás a fronton. Visszavonulás. Erdély exodusa. Száműzötten és egzisztenciálisan tekintve „rabkoszton” Németországban Mi lesz a jövője a vesztes népeknek Európában? A magyar emigráció erkölcsi hivatástudatával még messzebbre kerül a szeretett Erdélytől: számkivetve a „szabad népek” Amerikájába. A hontalanság álma a szabadság államáról… A skót származású új feleség felvállalja a négy gyermekével Amerikába érkező apát, és csodálatos életerőt lehel a „magányos farkas” szívébe. Szervezőmunka, írói munka, közéleti feladatvállalás 1964-től 1989-ig – míg végül „a kivénült harcos leteszi a fegyvert”. Fiai pedig „elvesztek a magyarság számára” – néz szembe Wass Albert idős korában a szomorú családi mérleggel. Az öngyilkos pisztoly kézbevétele már csak egy végső kísérlet, hogy élete utolsó évei ne süllyedjenek bele a családi viták áldatlan iszaptengerébe. Az élet és a létezés nagy írója mindezekkel együtt Isten iránti maradandó hittel vallja tervezett életrajzi munkájának örökhagyó jeleként: „Fuit” (Voltam). Élt, volt, alkotott: ehhez kellett az elhivatottak „boldog” hite, a táltosi csodavárók hegyéleket bejáró és barlangmélyeket belakó biztonsága, és ugyanakkor a tapasztalatok terhével megrakott lélek már-már feloldhatatlan „szomorúsága”. Nemzetlétünk vagy nemzet-nemlétünk nagy kérdésének örök feltevése – minden írásában. Ahhoz, hogy Wass Albert életét és írói-költői munkásságát hitelesen átadhassuk kortársainknak és az utókornak, nagy utat kell bejárnunk: egy 800 évnél korosabb históriájú család múltját és az egyik legősibb magyar terület (nyelv és néprajz tekintetében is!), a Mezőség dombjait, völgyeit és tavait, legalábbis azon a birtokterületen és környékén, aminek sorsát Wass Albertre, sőt a kis Albira is rátestálták az ősök évszázadai. Mielőtt célomat, az „élet és mű” bemutatását megvalósítottam volna, körültekintő kutatásokba fogtam. Persze e hatalmas múltba tett utakhoz társakat is adott a sors: feleségemet, családomat, munkahelyi munkatársaimat, kutató barátaimat, erdélyi egyházi embereket, lelkészeket, írókat, művészeket, muzeológusokat, a magyar emigráció nagyrészt segítő szellemű gárdáját. Bárhová is mentünk, bárhol is bontottuk ki Wass Albert szavaival a „láthatatlan lobogót”, mindig örömmel fogadott minket az „Isten áldotta” és szeretettel befogadó nép, nemcsak a magyar, a román (az oláh), a cigány, az indián és az amerikai is: Erdélytől Floridáig. De ne feledjük: szomorúságaikat, megbántottságaikat, írónk teljességgel méltatlan meghurcolásának szégyenbélyegét is felpanaszolták nekünk. Könyvemmel – korszerű igénnyel élve – nemcsak irodalmi, költészettani és prózapoétikai ismereteket, hanem élettapasztalatot, társadalomrajzot, sőt fotódokumentumokat is kívántam nyújtani. Ha lehetnek „szegény” gazdagok, s lehetnek „gazdag szegények”, akkor lehetnek, s lehetünk mi magunk is „szomorú” boldogok és boldog „szomorúemberek”. Talán leírhatjuk, kell is, hogy azokká legyünk: a Lét elviselhetőbb, megértő derűjével, a szomorúságban is „boldoggá” tevő hittel. A Kard és kasza gyógyító

öregjének vallomása hitelesebb, emberibb a ma oly divatosan reklámozott életelixírek hirdetéseinél: „Ült, ült a vak ember, és talán életében először érezte, hogy öreg és fáradt. Elnehezedett lelke, kapcsolatot keresve az örökkévalóság nyugalmával, Isten hullámhosszára próbált rákapcsolni. De lassan ment az is, nehézkesen. S a békesség derűje tépett foszlányokban tért vissza csupán, mint amikor szélsodorta fellegek közül cafatokban hull alá a napfény, záportól könnyes dombokra.” Gondolataim lezárásaként tartozom még (tervezett) munkám szerkezetének bemutatásával. Érdekes módon: 12 részre bomlott számomra (is) a teljesség. A hatalmas, 0.1 megnevezésű nyitó részben a napokra, hónapokra, évekre, életszakaszokra bontott életutat mutattam be, közkívánatra, állandóan jelentkező igényt kielégítve, az olvasót a szerzővel egyenrangú alkotóvá tévő, dokumentáló módszerekkel élve. A 0.2. rész = család-, sors- és lételőzmény. A múlt idő és a jelen tér felnyitása is egyben. S csak a következő nagycímmel ellátott rész: A régi Erdély lép be könyvünk író hősének életébe. Ettől kezdve Wass Albert Voltam című tervezett életrajzi munkájához írott életszakasz-felosztását követtem. Régies elnevezéssel a következő 9 „könyv” fogja majd össze a 90 esztendős élet hivatástudatra épülő történéseit és irodalmi munkáinak értelmezési kísérleteit. A tervezett 10. részben olyan műfaj- és kortörténeti írások kapnak majd – a következő kötetben – helyet, amelyek összefoglalják és időlegesen berekesztik a Wass Albert munkáival és élettörténetével kapcsolatos részkutatások eredményeit. Adós vagyok írásom „kétkezességének” feloldásával: ezzel azt a többletet szeretném jelezni Olvasóimnak, amivel Wass Albert könyveinek közel 15 esztendő alatti folyamatos megjelentetése ajándékozott meg. Írásaira való figyelésem, ráhangolódásom teszi, hogy e könyv elkészítését a nagy író szellemével és lelkületével való „együttműködésnek” érzem. Két kéz (két írólélek) közös üzenete szól itt megszenvedett magyarságunkról, 20. századi létünk és életünk történelmi „mélyrepüléséről” és mégis kirajzolható távlatairól.

A szerző

KERESŐ

0.1 RÉSZ

ESZTENDŐK, AMIK TÍZSZERESEN SZÁMÍTANAK (Wass Albert napjai)

11

Életrajzi adatok .......................................................................................

14

Életrajzi események ...............................................................................

22

0.2 RÉSZ

CSALÁD AZ ŐSI MEZŐSÉGEN (Családtörténeti előképek)

243

I. A Wass-család múltja – valóság és legendák ........................... 244 1. A gyulák földje, az „átkozott föld”, a gyökerek, a komor ábrázatú ősök ................................................. 244 2. Történelmi szolgálatok, a grófi cím elnyerése, (nemzet)tragédiák túlélése.............................................................. 282 II. A régi világ, az emberi alapértékek tradíciója ......................... 302 III. Albertek, Miklósok, a halálon is „győzedelmesek” (Sors előjáték 1849, 1902)............................................................... 315 IV. Vos /Wass/-birtokokra emlékezünk (szociográfiai körbetekintés) ........................................................ 1. Egy Árpád-kori államvédelmi terület fölfedezése .......................... 2. A valahai Wass-birtokok és Szék város vallás szerinti népességi adatai ...................................................... 3. A szűkebb táj népességének magyar-valachi (oláh) arányának reciprocitása .................................................................

332 333 425 427

V. Mezőség, a „nyomorúság Golgotája” (A feltámasztott „Holt-tenger” vidéke – történelmi, földrajzi és irodalmi előkép) ......................................................... 431

1. RÉSZ

A RÉGI ERDÉLY Élet(mű)rajz Wass Albertről, 1908–...

453

I. KÖNYV A régi Erdély

Kicsigróf Erdélyben, Magyarországon (A félszeg gyermek)

455

„Megnőtt a bennem lakó élet”

1908-1919 ............................................................................... 456 I. Két hosszú év. Alili és Albi közös ideje, a szülők válása (Válaszút, Vasasszentgothárd, Kisbun) ...................................... 457 II. A kert, a vadászat, a mostoha (Vasasszentgothárd, korai évek – Újmama – Első találkozás az Őzbakkal) ............................................................... 474 III. A kettészakadt világ ellenséges arcai között ............................ 507 IV. A régi ház, öblös karosszék, puskaállvány, pipaszag (Mezőzáh és a tavak – Találkozás a halállal) .......................... 510 V. A napok, amik „emberré ütik” a gyermeket (Kolozsvár román megszállása) ................................................... 516

II. KÖNYV A megváltozott világ

Kisebbségi sorsban – Erdély földjén (A ballábbal lépő suhanc)

537

Trianon gyermeke

1919-1929 ............................................................................... 539 I. A felbillent ősi rend (Kisajátítás, Csaba-legenda, a nagypapa szellemi útravalója, vakációk, Sándor bácsi) ............................ 540 II. A csodalátó vénember gyógyírja (Istenre hagyatkozva – A Hódos-tó legendája – Malomalji találkozások – Titok-karácsony – A test kalandja) ................. 1. Istenre hagyatkozva, 1921 ............................................................. 2. Tavak és a vízileány – 1924 – „Carla volt a neve” ....................... 3. Újabb történetek apával és… Trudival ..........................................

561 561 563 572

III. A visszahúzódó diák (A magány temploma – Az első szerelem – Az első verseskötet – Az eladott kolozsvári otthon – Fel a hegyekbe!) ......... 1. „Mindenkinek adósa vagyok…” .................................................... 2. Keserű pirulák… ............................................................................ 3. Érettségi vizsga és egy budapesti út .............................................. 4. Otthon minden változatlan ........................................................... 5. Fent a havasokban – Kuncz Aladár európai transzszilvanizmusa – „Fenyő a hegytetőn” (Új verseskötet) ......

576 576 607 616 621 631

0.1 rész

ESZTENDŐK, AMIK

11

TÍZSZERESEN SZÁMÍTANAK (Wass Albert napjai)

A

nyátlanul nőttem fel, s ez magányossá tett. Az anya lelkének melege olyan, mint a tavaszi napfény. Egészséges növények nem nőnek nélküle. Magamban élő, furcsa, vad gyerek voltam. Kifelé megneveltek, s ezáltal sokszor becsaptam a környezetemet, kik kedves buzgósággal fáradtak azon, hogy eloszlassák magányomat, s nevettetésemre sokféle mókát kieszeltek. Nevettem nekik, szorgalmasan és udvariasan, de belül egészen egyébre gondoltam, és nem figyeltem rájuk. Éltem a magam külön belső életét, s mert nem volt senki, akinek elmondhattam volna, lassan megnőtt ez a bennem lakó élet, széles lett és nagy, mint egy fekete vadaskert, és fallal zárta el tőlem azokat, akikkel együtt éltem. WA-TŐ, Elindul egy élet

T

erveim az írással nem voltak, az csak úgy jött magától. Ha az írásnak a költészetet nevezzük, akkor már ott, Kolozsvárt elkezdtem írni az első verseket, és bemutattam azokat mindig Sándor bácsinak, itt most Reményik Sándorról beszélek, aki nagyon gyakran volt vendég a házban. WA-MP, Maksay Ágnes – Marius Tabacu: Erdélyt nem lehet elfelejteni

1

934-ben vettem át a gazdaság vezetését. Családi nyomásra 1935-ben feleségül vettem unokahúgomat, a hamburgi Siemers Évát. Így sikerült csak megóvnunk a családi birtokot a csődbejutástól. WAÉ, Rövid életrajz

A

gróf úr írószobája kicsit úgy Cege felé nézett, északkeletnek nyílott az ablaka, rózsaszín szobának hívtuk. Kicsi szoba volt. Volt egy sötét rekamié, sarokban volt az íróasztal, volt egy hintaszék, a másik oldalon meg egy hármas-szekrény, és volt egy spanyolfal. Két szemétkosár volt. A legtöbbször reggel nem volt szabad őt zavarni, sokáig írt egész éjszaka, csak délelőtt vihettük be neki a reggelit, hogy csak aludjon. Mondom is, hogy legalább egy szép papirost kivettem volna a szemétkosárból, most hogy örülnék neki, ha megőriztem volna! Vincze Zsuzsa: Komoly, okos, csendes ember volt Albi gróf 1

A

z időmet úgy kellett beosztanom, hogy eleget tehessek hármas feladatkörömnek. Egyrészt az otthoni gazdaságot kellett rendeznem, édesapámat segítve a munkában, másrészt az erdészfelügyelői feladataimat kellett ellátnom, s mindezek mellett a lap vasárnapi számainak szerkesztési teendőit is el kellett végeznem. 2 WAÉ, Rövid életrajz

1 2

PoLíSz 2006., 98. szám. Turcsány Péter riportja. Wass Albert az Ellenzék című kolozsvári lap munkatársa volt 1941. januártól 1943. július elejéig.

12

01. könyv

Volt múltamban sok olyan esztendő, ami tízszeresen számít, mint például, amit a Hitler börtönében töltöttem, ahol azzal szórakoztattak, hogy „vallatás” ürügye alatt jobb kezem ujjait tördelték sorba, vagy amikor kiküldtek a Pripjet mocsaraiba mint huszártisztet, s csak az ukránoknak köszönhetem, hogy életben maradtam. WA-ZST-Ö, Három levél Lapohos Andráshoz

A

pám, én láttam ezt a háborút és megvakult azóta a szemem. A torzult-arcú emberfenevadban Isten képmását többé nem lelem. A régi gyermekmesék mind hazudtak. Embert habzsolt a gyilkos tudomány! Nem hősök és vitézek háborúztak: csak férgek kúsztak a gyűlölet nyomán. Nem volt sehol bajvívó, hősi torna, csak síró nők és feldúlt otthonok, csak olcsó préda és embertelenség, tolvaj próféták, férgek és romok...! WA-MV, Levél, 1946.

M

egvan a két szobácskánk, benne kályha, amire tüzet rakhatunk és fa, amit elégethessünk. Éhesek se maradunk soha, bár a jegyrendszer még ugyanolyan, sőt, szűkebb, mint volt egy évvel ezelőtt. Nyáron volt egy kis kertem, abban termeltem dohányt is, úgyhogy füstölni való is akad mindig. Persze, az élet egy nagy várakozási álláspont. Olyan váróterem-féle. Még jó, hogy a Jóisten ilyen furcsa mesterséget adott nekem, és így előnyöm van a sorstársakkal szemben, mert én legalább dolgozni tudok. WAT, 1947. január 28.

É

n ma így élek: felkelek a nappal, s ha kinézek az ablakon, kint a tisztás szélén őzek legelnek. Reggelig fát vágok, és kapálok a kertben. Utána leülök az írógép mellé, és dolgozom. Késő délután újra a kertben végzem a munkát, és este, ha jut idő, sétálok egyet az erdőn. Az idő rettenetes gyorsasággal telik, szinte fut. Már több mint két éve élek itt! WAT, 1947. május 29.

M

ár ideérkezésem előtt tisztában voltam azzal, hogy valami kötelességem, föladatom, végeznivalóm kell legyen idegen földön, mert különben az Úristen semmiképpen sem vette volna magának a fáradságot, hogy idáig vesződjék velem, s annyi veszedelmes kalandon keresztül kivezessen a pokolból, hanem otthagyott volna veszni a többi százezrek között. S mert író vagyok – az Úr jóvoltából az

13

Esztendők, amik tízszeresen számítanak

is –, tisztában voltam azzal már akkor is, hogy nemzetem vesztét az okozta, hogy csehek, románok, szerbek, zsidók s mindenki más már évtizedekkel az első világháború előtt megfertőzte a nyugati világ közvéleményét hamis történelmi, földrajzi, néprajzi és statisztikai adatokkal. Arra a következtetésre jutottam, hogy egyetlen föladatom az lehet csupán, hogy fölvilágosítsam mindazokat, akiket ellenségeink elbolondítottak, s nemzetem jogait, igazságát a nyugati világ tudomására hozzam. WA-MÖ, „Végzem, amit végeznem kell”, Dunai Ákos riportja

A E

z életemnek már csak annyi értelme van, amennyi jót és hasznosat tenni tudok. WAT, Levél Éltető Marianne-nak, 1967. június 21.

rdély magyarságát némaságra ítélték, csak mi, szabad földön élő magyarok tudunk értük dolgozni! WAÉ, Dr. Wass Albert

H

ogy hogyan telnek a napjaim? Hát megmondom: fölkelek reggel 7-kor, kimegyek a kutyával, megjárom az erdőt, aztán bemegyek reggelizni, aztán felmegyek az irodámba, leülök az írógép mellé, dolgozom délig, aztán délután megint dolgozom két órát és úgy 4 óra körül kimegyek újra, fát döntök, vagy fát fűrészelek, vagy fát hasogatok fizikai munkának. Zalán Magda – Wass Albert: Vendégjárás Wass Albertnél3

S

zívós és áldozatos munkával hadat kell viselnünk a magyar hazát ma átitató erkölcstelenség ellen, a további elposványosodás ellen, hogy népünk visszatérhessen ahhoz a régi, tisztességes nemzeti vonalhoz, melynek egyik országalkotó és fenntartó jelszava ez volt: „Csak úgy lehetünk más nemzetekkel egyenrangú emberek, ha elsősorban magyarok maradunk, és magyarságunkon keresztül szolgáljuk az egyetemes emberi világot azon a helyen, ahova Isten helyezett!” Wass Albert, 1990

H

alk szavú, szelíd, finom úriember volt. WA-MP, Szeleczky Zita emlékezése

3

PoLíSz 2006, 96. szám, Zalán Magda riportja 1991-ből.

14

Esztendők, amik tízszeresen számítanak

Életrajzi adatok

Teljes családi név:

szentegyedi és czegei gróf Wass Albert.

Szerzői név:

Wass Albert vagy Wass Albert de Czege.

Született:

1908. január 8. du. 1 óra, Válaszút, Bonchidai anyakönyvi kerület.

Életrajzi adatok

M

eghalt: 1998. február 17. Wass Albert halála: hajnali 3 óra 20 perc, Astor Park, Florida (Oka: elvérzés, fegyvergolyó okozta seb által. Idegenkezűség a Halotti jelentés szerint: kizárt.)

Szülei: Wass Endre: 1886. augusztus 21. Vasasszentgothárd – 1975. november 5. Hamburg. „Élénk, szórakoztató egyéniség, szellemességével az egész társaságot fel tudta vidítani. Mindenütt nagyon szerették. Mindenesetre, ahol felbukkant, onnan egy-kettőre kereket oldott az unalom.” 4 Losonczi Bánffy Ilona: 1883. november 21. – 1960. június 15. Bécs. „Igen-igen csinos teremtés volt, különösen vonzó női csáberővel. Majdnem minden férfi beleesett. Egy-egy társaságban mindig ő volt a csillag.”5

4 SI-WK.(A rövidítések feloldása a könyv végén, az Utalások jegyzékében található 5 Uo.

15

16

Esztendők, amik tízszeresen számítanak

Tanulmányai: Kolozsvári Református Gimnázium (1919 – 1926) Debreceni Gazdasági Akadémia (1929 – 1931) hohenheimi Erdészeti Egyetem erdőmérnöki kar, diplomával, majd párizsi Sorbonne, doktorátus. (1931 – 1932 között)

Életrajzi adatok

Házasságai: Első házassága: 1935. április 22. Egyházi esküvőt köt első unokatestvérével, Siemers Ilona Évával (1914. január 5. – 1991. május 2.) a Hamburg-eppendorfi János-templomban. Második házassága: 1952. július 1-jén megesküdött Elisabeth McLainnal (1952 – 1987. március 29. Astor) Harmadik házassága: 1990. november elveszi Mary la Plante félig francia, félig ír zenetanárnőt (1922 – 1999[?]).

17

18

Esztendők, amik tízszeresen számítanak

Gyermekei: Vid (1936. május 28. Kolozsvár – ) Csaba (1937. július 20. Kolozsvár – 1940. szeptember 29.) Huba (1941. augusztus 13. Kolozsvár – ) Miklós (1943. január 14. Kolozsvár – ) Géza (1944. április 14. Kolozsvár – ) Andreas, azaz Endre (1950. augusztus 14. Hamburg – )

Életrajzi adatok

Életének főbb helyszínei: 1908 – 1918. Erdély, Magyarország, Osztrák–Magyar Monarchia

1918 – 1940. augusztus: Erdély a Román Királyság fennhatósága alatt

1940. augusztus – 1944. október 27.: Erdély ismét Magyarország része

19

20

Esztendők, amik tízszeresen számítanak

1944. október 27. – 1945. március 30.: Az elfogyó Magyarország

1944. március 30. – 1951. augusztus: Németország, Európa

1951. szeptember 21. – 1952. ősz: Egyesült Államok, Ohio

21

Életrajzi adatok

1952. – 1957. ősz: Astor Parkban laknak, de Delandra jár dolgozni a Katonai Akadémiára, majd Gainesville-be. 1957. ősz – 1970. július: Florida, Gainesville, Fort Mccoy, a Floridai Egyetem Idegen Nyelv Tanszékén tanár és a nyelvi labort vezeti, az egyetemi fiatal republikánusok tanácsadója.

1970. július – 1998. február 17.: Florida, Astor Park

22

Esztendők, amik tízszeresen számítanak

Életrajzi események 1907. május 26.: Türe. Wass Albert szüleinek házassága, akik anyai ágon első unokatestvérek. „Esküvőjükön csak a szüleink voltak jelen, mert mi, testvérek megtagadtuk a részvételt. [...] Anyám rossz néven vette nővérétől, hogy támogatta kapcsolatukat.”6

Unokatestvér-házasságok „szokásrendje” A családtagok szinte törzsi közelsége, az egyívású neveltetés, a kasztját tartó főrendiek közös ünnepei, összejövetelek, közös vadászatok, meghitt mulatságok, a nagycsaládi összetartozás, a gyermekáldás megbecsülése: mind, mind melegágya volt a rokoncsaládok keresztbe házasodásának, az unokatestvér-birtokosságok kialakulásának, az erdőt és földeket gyarapító rokoni közösségek tradicionális egymásba fonódásának. Wass Albert szüleinek kezdeti kapcsolatára nagynénje emlékezik vissza: „Mikor (Alili) édesanyjával összeveszett, Pólika néni és (Kemény) Kálmán bátyám saját lányukként házukba fogadták. Lovaglással, teniszezéssel repült az idő. Alili és Endre ekkoriban barátkoztak össze. A téli hónapokban újból találkoztak Budapesten, ahol Endre a mezőgazdasági iskola diákja volt.” 7 1908. január 8. 13 óra: Válaszút. „Nősülése után 7 hónappal Endrének fi a született, Albi Válaszúton, a Bánffy Albert és felesége, szül. Montblach Sarolta házában jött világra. Apja 21 éves, anyja 24 éves volt. Endre 20 évesen, nem lévén nagykorú, a házassági engedélyt egyenesen Ferencz József császártól szerezte be.” A kastély bejárata és az emeleti sarokszoba ablakai. A szülés után Alili ebben a szobában lakott a csecsemő Albival.

6 7

SI-WK, S. É. utalása báró Kemény Kálmán feleségére, szül. Bánffy Polixéniára vonatkozik, mert közös testvérüknek, Bánffy Zoltánnak második, Teleki Elízzel kötött házasságából született Alili, s ennek ellenére pártolta kapcsolatukat. Uo.

Életrajzi események Részletek az általános asztrológiai előrejelzésből „Nyitott típus. Külső ingerekre gyorsan reagál. Egyszerre több dologgal képes foglalkozni. [...] Mindig az a fontos, amit épp akkor csinál; a következő pillanatban hajlamos elfeledkezni az egészről, és akkor ismét az lesz a rendkívül fontos, amit elkezdett. [...] Mindig mindenhol jól érzi magát. Mindig mindenből kettő… A Nap helyzete miatt (azonban) gyakorlatiasabb, kitartóbb, gátlásosabb. Kiemelkedő szerepet játszanak életében a balesettel-káresettel, műtéttel, halállal-elválással összefüggő események. [...] Több mint két házasság valószínű (67%). Az első partner korban és egzisztenciálisan nem tér el lényegesen. Az élet első harmadában kezdődik a kapcsolat, esetleg igen korán és meggondolatlanul. [...] Boldogtalan kapcsolatban elért jólét és szociális előnyök. [...] A kapcsolat(ok)ban súrlódási tényezőkként jelentkezhetnek a közeli rokonnal, ismeretszerzéssel, bezártsággal, titkokkal, hivatással-sikerrel, munkával, betegséggel, külfölddel, joggal összefüggő események.”8 1908 – 1912 között: „Wass Endrét a kisbuni királyi birtok igazgatásával bízták meg (a váracska valaha az emlékirat-író Bethlen Miklós lakhelyéül szolgált, körötte jó öreg és szép park található.)”9 1910: Megtartják Albi keresztelőjét Vasasszentgothárdon. Nagynénje (későbbi anyósa) visszaemlékezésében a gyermek kedvességét, helyes arcát hangsúlyozza: „Keresztanyját, Bissingen bárónőt, Alili barátnőjét képviseltem. Albi már tudott járni, a keresztelőn kézen fogva tartottam. Elbűvölő, sötét hajú kisfiú volt, pont olyan, mint most Albi idősebbik gyermeke, Vid” 10 1910 – 1915: „(Wass Endre) házasságának első évei boldogan teltek, de barátainak elejtett szavaiból megtudta, hogy Alili Budapesten gya8 9 10

www.ezo.hu SI-WK. Uo. Siemers Ilonának feltehetően az 1940-es évek elején készített feljegyzése.

23

24

Esztendők, amik tízszeresen számítanak kori látogató Wenckheim grófnál,11 Endre utánautazott, és rajtakapta őket. Párbajra került a sor. [...] Végül is Endre és Alili elváltak. Albit Endrének ítélte a bíróság, de megengedték a gyereknek, hogy évente néhány hétre édesanyját is felkeresse Bécsben. ”12 Hatévesen Albinak az édesanyjával való kapcsolata megszűnik. 1912. április 1.: A szülők válóperi döntésének kimondása Kolozsvárott (Gudenus János adatai). „Éreztem kettőjük között a gyűlöletet, amikor egymásról beszéltek, és a gyűlöletet nem tudtam megérteni.”13 1912. – 1913. körül: Vasasszentgothárdon árvíz lepi el a kertet, a gyermeknek kint kellett hagynia a játékait. „S ebben a percben megéreztem, hogy végük van a lovaknak, az ökröknek, az istállónak, a galambdúcnak s a sánta kutyának. Még nem tudtam akkor a halálról, de tudtam, hogy az állataimnak végük van, s ez olyan érzés volt, hogy később, mikor a halállal találkoztam, ráismertem erre az érzésre. Két hullám között még egy pillanatra láttam az istálló piros födelét felcsillanni, s olyan volt, mintha ez a nedves piros szín két karját tárta volna felém. Aztán nem láttam meg többet soha az életben. Rémület bűvölt az ablakhoz. Csak néztem a vizet, s a lovakra gondoltam, az ökrökre, a törött lábú fehér kutyára. Néztem mereven a vizet, ahol lenniök kellett, s aztán elkezdtem sírni. A sírás zokogássá nőtt, s emlékszem még, hogy apám szidott, s aztán a szájamra ütött, mert nem akartam abbahagyni a bőgést. Többre nem emlékszem abból az időből.”14

Az árvíz szimbolikája „Az elfolyt víz a mulandóságot juttatja eszünkbe (Jób 11,16), és a túlvilág küszöbének az átlépését, a halált jelenti, ha a mélység az embert magába temeti, és átcsap feje fölött az ár.”15 11 Bánffy Alili élettársaként szóba jöhet a WENCKHEIM-családtagok közül: JÓZSEF Károly Ferencz Mária (sz. 1877. szeptember 24., uo.). LÁSZLÓ Ernő Mária (sz. 1880. október 25., uo.) PÁL Mária Sándor Benedek (sz. 1881. november 19., uo.) Mindhárman az új-kígyósi ágból, KÁROLY Miksa Keresztély Géza (szül. 1876. december 13., Gerlán (Békés m.) BÉLA Mária Ferenc Xavér (sz. 1881. augusztus 27., uo.) JENŐ Mária Frigyes (sz. 1883. április 28. uo.) és DÉNES (sz. 1861. október 20.), a Magyar Főrendiház tagja. Lakás: Bécs, Gyula vagy Doboz. Az író gyermekkori emlékezete szerint: „Barna ruhában járt, és professzor úrnak címezték a házban.” 12 Uo. 13 WA-V-A, Menyecske, Huszár, Cica 14 WA-TŐ, Elindul egy élet 15 DK-TVM

Életrajzi események 1914-től: Wass Endre gyakran jár el társaságba, színházba, munkája is távolba köti. A kisfiú neveltetését nagyszülei irányítják. Téli estéken írni és számolni tanítja nagymama. „Az olvasás mesterségére Nagyanyám kezdett tanítani az újságból, amit posta hozott ki Szamosújvárról hetenként kétszer. Rámutatott a kötőtűjével egy betűre és azt mondta: »A. Mondd utánam: A… úgy, na most itt a plajbász. Keress meg minden A betűt ezen a lapon, és húzd keresztül a plajbásszal. Minden tíz betűért kapsz egy rézfillért. De ha csak egyet is kihagysz közben, nem kapsz semmit, és elölről kezded az egészet. Érted?« Nem értettem, de próbáltam megkeresni az A betűket. Találtam is néhányat, és kihúztam ezeket a plajbásszal. Mikor már azt hittem, eleget találtam, megmutattam Nagyanyámnak. »Megvan már a tíz?« Megnézte a munkámat, és megcsóválta a fejét. »Nincs még tíz – mondta –, de ha lenne, se számítana. Itt is kihagytál egyet, ni. Amott is. Kezdd elölről, egy sorral lentebb.« Így tanultam meg rendre az ábécét. A számolást mogyoróval tanította Nagyanyám. Ha ezt mondta: »számolj ki hatot« és megtettem hiba nélkül, akkor megtörhettem, és megehettem a mogyorókat.” 16 Nagymama portréja, Wass (Bánffy) Ráchel

Kicsigróf gyermekévei, nevelői „Aki kinézett a kastély ablakából, vagy ott ült a fehérre festett kerti padok egyikén, csupán fákat, virágzó bokrokat, rózsaszegélyes ösvényeket, napsütötte füves tisztásokat, csobogó patakocskákat látott maga körül pazar váltakozásban. Az őrtálló fenyők dárdás csúcsai fölött láthatta észak felé a tó kék vizét, a Csóvás borzolt erdőgerincét, kelet felé a kopár, szakadékos feketelaki hegyoldalt, délen a gyekei erdőt s nyugaton fent a dombok hullámzó gerincét tova Szentegyed felé. A park művészien megalkotott, magába zárt külön világában tavasztól őszig örvösgalambok búgtak, fülemilék csattogtak, rigók fütyöltek, színes tollú fácánkakasok sétáltak peckesen, s a sokféle virágzó bokor alatt s a tisztások szélein bazsarózsák nyíltak, óriás pipacsok, ökölnyi 16 WA-V-A, Az olvasás mestersége

25

26

Esztendők, amik tízszeresen számítanak harangvirágok és az illatos rózsák sokféle változata. A csöndet és nyugalmat kereső órák hosszat elandaloghatott a park kanyargós ösvényein anélkül, hogy visszatért volna ugyanarra a helyre. Minden fordulónál valami új szépség ragadta meg ebben a negyven holdnyi külön, zárt világban, mely valamikor nem volt egyéb, mint kopár, vízmosásos birkalegelő, szántásra nem való haszontalan föld. Ebben az elvarázsolt, fenyvesek közé zárt külön világban töltötte magányos gyermekéveit a Kicsigróf. A kastélytól nem messzire, fehértörzsű szelíd nyírfák alatt volt a »homok«, amit ökrös szekerekkel hozatott Szamosújvárról Kezán intéző a nagymama kívánságára. Ott játszadozott órák hosszat, egymagában a szótlan, barnaképű gyerek, míg Mademoiselle Tox, a francia kisasszony ült a fák alatti padon és szerelmes regényt olvasott, vagy valamelyik fiatal ispánnal udvaroltatott magának. Amikor kinőtte a homokban játszást és Tox kisasszonyt, a nagymama nevelőt fogadott melléje, hogy ne kelljen iskolába járnia a parasztokkal. A nevelő, egy fiatal sánta theológus, akinek nem jutott papilak, katonának pedig nem mehetett el rossz lába miatt, százával hozatta az ifjúsági könyveket, a Filléres Könyvtár és a Hazafias Könyvtár teljes sorozatait. Hat éves korában már folyékonyan olvasott a Kicsigróf, és a park magányát benépesítette maga körül a könyvekből megismert hőseivel. A »felső fenyves« alatti tisztáson Vak Bottyán újra és újra megkergette a császár labancait, a kis tó alatti réten Rákóczi Ferenc serege döntő győzelmet aratott az osztrákokon. Bem apó pedig újra és újra kiverte az országból a kozákokat. Mert valahányszor a Kicsigróf nem tudott belenyugodni a könyvek betűiből életre kelő mese végébe, újra játszotta azt a maga külön világában, s a vereségeket dicsőséges győzelmekké álmodta át.”17

1913 nyara: Nyaralás a nagyapai birtokon, Mezőzáhon. A gyermek „vízpróbája”. „Az unokatestvérek között én voltam a legkisebb, s ezért sok mindenből kimaradtam, ami a nagyok mulatságához tartozott. De a feredésből nem. Úszni éppen úgy tudtam, mint ők, s ezt a tudományomat is nekik köszönhettem. Ötéves ha voltam, mikor először vittek le a tóra. Csónakba tettek, kieveztek velem a víz közepére, ott egyszerűen megfogtak, s mint kutyakölyköt szokás, beledobtak a tóba. A víz persze mély volt, s én előbb elmerültem, majd kapálódzni kezdtem, 17 WA-KK

27

Életrajzi események

Távoli felvétel Záhról

ordítottam, rugdostam, köhögtem, s ők a csónakból kacagtak. Mikor látták, hogy nem bírom, kihalásztak. Ezt megismételték nehányszor, én bőgtem, karmoltam, haraptam s nyeltem a vizet, de nehány nap alatt megtanultam úszni.”18 Festmény a záhi házról, Wass (Siemers) Éva munkája

A gyermek első „találkozása” a halállal „Bőrünkön kellemesen bizsergett a napfény és a víz emléke. Tiszták voltunk nagyon a szépen eltöltött délutántól, kívül és belül egyaránt. Haladtunk libasorban keresztül a pallón. Én mentem leghátul, utolsónak. Elgondolkozva lépegettem, hogy mi járt az eszemben, ma már nem tudom. Lehet, hogy semmi sem. Lehet, hogy csak az esteledés bágyadt varázsát éreztem jólesően magamra 18 WA-MÖ, Találkozásaim a halállal

28

Esztendők, amik tízszeresen számítanak hullani, s a béke és a szelídség szép érzései alatt álmodozva rakosgattam egymás elé a lábaimat. Alattam zúgott a víz, de csak halkan és nagyon távolról hallottam azt is, mint az este többi nyugtató zaját. Hirtelen arra riadt a lábam, hogy nincsen alatta semmi. Levegőbe lépett. A bal lábam volt, emlékszem arra is, jobb lábam alatt még éreztem keményen és biztosan a palló ismerős deszkáit, de a másik alatt semmi sem volt, csak a hirtelen felörvénylő rémület. S én talajvesztve léptem benne lefele. Talán csak egy századrésze volt a pillanatnak, de egyszerre megéreztem mindent. A világ elbillenését, mely egyszerre színt változtatott, idegen lett és félelmetes. A semmit, ami alattam megnyílt, mint egy óriási száj. A tajtékzó vizet, mely egyszeribe felordított ott lent, hogy a szívem is megsiketült tőle. Megéreztem a tajték alatt ólálkodó cölöpök hegyes agyarait, melyek felém csattogtak félelmetesen, éreztem a borzalmat, gerincem reccsenését, a sikoltást, ami még el sem indult a számról: megéreztem a halált. Csak századrésze volt a pillanatnak, de borzalmas volt és rémekkel teli. Megszűnt az alkonyat békés varázsa. A világ, a falu, minden megszűnt. Semmi sem volt, csak én s a rémület. S a zúgó, cölöpcsonkokkal kivert feneketlen mélység, a semmi, amibe léptem. Talán egy arasznyit léptem így lefele, s a lábam hirtelen megállt. Kemény, szilárd dologba, valóságba ütközött. Életbe ütközött. Véletlenül éppen azon a helyen emelkedett föl a mélységből egy megmaradt gerendája a régi gátnak, s tenyérnyi csúcsával fölfogta a lábamat, amelyik semmibe lépett. Talán egy arasznyit léptem csak lefele, de az az arasz tág volt és nagy és hosszabb, mint az egész világ. Minden belefért, ami sovány kis gyermeklétemet jelentette addig, belefért és elmerült benne, mint hínáros, iszapos tó sötét vízében egy rémült pillangó szárnya rebbenése. Egy századrésze volt a pillanatnak, s én már ismét a pallón álltam. Álltam dideregve, s a szívem ott vert valahol a torkom közepén. Reszkettem is, és a világ forgott körülöttem szédült iramban, mintha megőrült volna a rémülettől. A víz siketen zúgott odalent, örvénylett, acsarkodott, mint éhes fenevad, ki zsákmányát elszalasztja.”19 Egy 1929-ben született megszépítő visszaemlékezés: a Láttam a halált című versben lágyítja az igencsak megrázó élményt, halálvággyal rokon hangvétele ellenére idéznünk érdemes:

19

WA-MÖ, Találkozásaim a halállal, Ek. Erdélyi Helikon 1941

Életrajzi események „Pallón haladtam át, örvényes, poklos mélységek felett, ábrándozva, mint rendesen. Éreztem egyszer: lábam alatt a pallót nem lelem! Üresbe léptem. Lent várt a mélység: fehér Halál-leány, hab-karjait kacagva tárta értem, s morajlott, zúgott szívbontó zenét. Behunytam a szemem, és szóltam nagyon halkan: úgy legyen. Elgondoltam: de furcsa is ez így, hogy nincs több holnapom. Ó, nem volt hátborzongató e pillanat, szelíd volt nagyon. Behunytam a szemem... de nem jött zuhanás. Egyetlenegy pillér kiállt a gátból, s lábam e pillérre rátalált.”20 Mintha a gyermeket ezek a korai, olykor erős traumák fokozatosan készítenék fel a későbbi, egyre jelentősebb emberi, társadalmi és történelmi megrázkódtatásokra. 1913. tavasz: Alig ötéves, mikor apja már megtanítja lovagolni, kantár nélkül, ostorral, könnyek között neveli jó lovassá. „Mivel én voltam a legkönnyebb a családban, öt éves korom óta kellett belovagoljam a kétéveseket. Szőrén, természetesen. Volt olyan nap, hogy tízszer is leestem a vad kétévesekről, míg rendre megszelídültek.”21 1913. tavasz: Wass Albertet apja megtanítja szántani, ötévesen van a kezében először az eke szarva… Életre szólóan hálás apjának, hogy ilyen korán megtanulta becsülni a paraszti munkát.22 20 21 22

WA-ÖV WA-V-A. Menyecske, Huszár, Cica Maksay Ágnes–Marius Tabacu: A látó ember, film, Duna Tv

29

30

Esztendők, amik tízszeresen számítanak 1914: Wass Albert megismerkedik Selma Lagerlöf meséivel. „Az egyik földszinti szoba valóban az én szobám volt, meg a »nevelőmé«, egy Soós Béla nevezetű teológusé, aki már hatéves koromban Lagerlöf könyveit olvasta föl nekem, s ezzel elsőnek vezetett be a szépirodalomba.”23 1914 nyarának eleje: Albi első „barátja” és vigasza: Menyecske, a tacskó. „Az első »barátom« a szó igazi értelmében egy sárga tacskó volt, valamivel nagyobb, mint az átlag, kifejezetten vadászatra tenyésztett fajta. Nem tudom, hogy apám honnan vette, egyszer csak ott volt. Körülbelül három- vagy négyéves lehettem, szégyenlős, magányos, visszahúzódó gyerek, éppen akkor veszítettem el Margitot, aki szinte testvérem volt, mikor Ráchel néni elköltözött vele Kolozsvárra. Menyecske barátságos és hízelkedő volt. Ott hevertem mellette a szőnyegen, vagy kint a gyepen, a sűrű jázminbokrok biztonságában, ahol beszélhettem vele anélkül, hogy valaki meghallotta volna. Ő volt, akinek el tudtam mondani a bajaimat, gondjaimat, akiben meg lehetett bízni, hogy nem mondja el másnak… [...] Súlyos gondjaim voltak akkoriban. Nem értettem az emberi világot, amibe tudtom nélkül beleszottyantam. Anyám emléke bennem élt homályosan, mint egy meleg simogató hang. De éreztem kettőjük között a gyűlöletet, amikor egymásról beszéltek, és a gyűlöletet nem tudtam megérteni.”24 1914. húsvét: Szép békebeli emlék a családtagokkal Vasasszentgothárdon. Együtt a nagynénikkel és unokatestvérekkel. A nagy, utolsó békebeli Húsvétra két írásában is visszaemlékezik:„Húsvét volt gyermekkorom legpompásabb élménye. A szentgothárdi nagy házban az öt vendégszoba Húsvét idejére mind megtelt. Egyiket kapta Ráchel néni, apám legidősebb testvére leányával, Margittal, aki egy évvel volt fiatalabb nálam. Egy másikban Ilona néni, apám legfiatalabb testvére rendezkedett be, aki Hamburgba ment férjhez, a maga leányaival, a »Siemers-gyerekekkel«, a harmadikban Marika néni, Atzél Elemérné lakozott, leányával, a »szép« Lydiával, aki a legidősebb volt közöttünk.”25 Wass Albert még fiatalkori írása, a Húsvéti levél a kishúgomnak Hamburg városába című karcolat közvetlenebb, meghittebb formában szól a napról.26 A kishúg, a fentiek alapján, Wass Albert apai ági első unokatestvére: Horváth-Tholdy Margit volt.27 23 WA-V-A. Szentgothárd 24 WA-V-A. Menyecske, Huszár, Cica 25 WA-V-A, Szentgothárd 26 WA-V-A. Az írás első megjelenése: Debreceni Újság, 1931. április 5. 27 Horváth-Tholdy Margit (1909. február 26., Kolozsvár – 1993, Calpe)

Életrajzi események Mikor jelen életrajz összeállítója az utóbb említett szöveget fennhangon olvasni kezdte, érezte a dallamos vershatást! Wass Albert ifjúkori prózájából szövegváltoztatás nélkül, kizárólag a sor- és szakasztördelés eszközeivel élve verspróza alakult. Álljon itt gyermekkora s a békeidők Magyarországának emlékére.

Húsvéti levél… Egy vén erdélyi park tisztásait millió virággal hintette be a tavasz, a mi tavaszunk. Piros-fehér-zöld zászló lengett a házon… Istenem, emlékeznek-e még a fák erre a három színre? A park lehajló bokrai alá, zöld levelek puha rejtekébe sok-sok színes tojást dugdostak el jóságos kezek, pirosat, lilákat, kékeket… aztán kihoztak minket a szobából, elvittek a legszélső fáig, ott elengedtek, és azt mondták: »ma a kertbe tojásokat dugtak el a nyuszik… menjetek, keressétek meg őket!« Elindultunk. Ketten. Kézen fogva. Te meg én, két csepp, kicsi ember. Sok-sok piros tojást megtaláltunk, de mi csak mentünk tovább szüntelenül, egymást megértve, babonás gyerekhittel kerestük a nyuszit, nekünk a húsvéti csoda-nyuszi kellett, kétségbeesett nagy gyermekvággyal kellett… Mentünk, mentünk előre, és kerestük és nem találtuk meg… a mai napig.

31

32

Esztendők, amik tízszeresen számítanak Köröskörül rigók daloltak, virágok illata szállt felettünk, és tarkaszárnyú lepkék csókolództak a tavaszi égen. Az a madárdal ma is itt cseng a fülemben még és tudom, hogy Te is hallod néha, és a virágok illatát is érzed, ha néha bús emléktornyokból leomlik rád ez a régi tavasz. Amíg mi mentünk, virággal beszórt vágyak ösvényén, valahol ezalatt tűzrózsák nyíltak, és piros szívek fölött a diadalmas Halál ünnepelt. 1914. július 28.: Az Osztrák–Magyar Monarchia hadüzenete Szerbiának. 1914. július 31.: Általános mozgósítás. „Mentek az utcán összeölelkezve az emberek, énekeltek, éltették a háborút Szarajevó után, s emlékszem, nagyapám azt mondta akkor nagyon szomorúan: Ez lesz a mi drága hazánk tragédiája.”28 1914 ősze: Wass Endre bevonul Kolozsvárott a Kilences Huszárokhoz.

Az I. világháborús nemzedék „Bolondok – hallom még ma is nagyapám elfojtott hangját –, halni mennek azért, aki eltaposta a magyar szabadságunkat, vérpadra küldte legjobbjainkat s még a nyelvünket is el akarta rabolni… Nem lesz jó vége ennek! Életem során sokszor gondoltam vissza nagyapám szavaira. Menynyire igaza volt! Bizony, nem lett jó vége. Még ma is látom, ahogy

28

WAÉ, Illés Sándor: Lobogó fáklya a neve

Életrajzi események ott állt a nyitott ablakban, csattogott odalent a kihívó katonaének, s nagyapám arcán peregtek alá a könnyek. Vajon hányan tértek haza azok közül, akik annak idején odalent csatába indultak, császár csatájába? Mikor sor került volna arra, hogy fiakat neveljenek a jövendő számára, nem voltak sehol.”29 „A huszárokra meresztettük szemünket, apámban gyönyörködtünk, aki olyan volt közöttünk, mint a meséből kilépő királyfi, ahogy indul a hétfejű sárkány ellen virág és trombitaszó között. A mese elment, sokáig híre sem volt. Aztán hirtelen nagyon csúnya, ismeretlen mesévé változott, soha olyant nem hallottam addig. Nem a királyfiak győztek, hanem a sárkányok.”30

33

1914 ősze: Az elemi iskolás évek kezdetei, a társadalmi-közösségi előítéletek begyűrűznek a kicsinyek életébe is, de szimpátiák, barátságok indulnak el, előítéletektől mentesen. A magyar gróf, a zsidó boltos és a román pópa gyermekét a kis mezőségi falu iskolája együtt indítja útjára. Wass Albert a társadalmi miliő pontos leírásával és a visszaemlékezés hitelességével idézi fel első iskolai napjait:

Első nap a mezőségi falu iskolájában… „Az oláh pópa kislányán kívül mi voltunk az egyetlenek, akik már tudtunk írni és olvasni úgy-ahogy, amikor először tettük be lábunkat az iskolaházba. Illendőség szerint a tanító az első sorba ültetett bennünket: Tónit az egyik oldalon, en29 30

WA-V-A, Nagyapám tanítása WA-MÖ, Zsoltár és trombitaszó

A nagypapa, gróf czegei Wass Béla

34

Esztendők, amik tízszeresen számítanak gem a másik oldalon, a pópa kislányát, Floricát középen. Összesen negyvenketten voltunk gyermekek: elöl az első osztályosok és leghátul a hatodik osztályos »nagyfiúk«. Ezekből csak kettő volt. A többit otthon tartották a szülők dolgozni. [...] Látni lehetett, hogy a tanítónk nem nagyon tudta, mit kezdjen velünk, hármunkkal az első sorban. Csak arra használt minket, hogy például állítson oda a többi elé, amikor írni kellett valamit a táblára, vagy olvasni kellett valami kis buta versikét a könyvből. Ennélfogva érthető volt az is, hogy egyikünk se volt népszerű, még a pópa leánykája sem. (Mindegyikünk külön egybeépített iskolaszéket és asztalkát kapott, tintatartóval és fiókkal, amiben a könyvünket, irkánkat s ceruzánkat kellett őrizzük.) Tóni és én voltunk az egyetlen »rövid nadrágosok«. [...] Barátságunk Tónival mindjárt az első iskolanap első szünetében megpecsételődött. Miután a tanító mindenkit kikergetett az udvarra, »hadd szellőzzön a szoba«, mi is kimentünk. Elöl Florica, a pópa leánya, mögötte én, és mögöttem Tóni, meg a többi gyerek. Meleg szeptemberi nap volt, a fekete szemű csinoska kislány behúzódott az iskolaudvar egyetlen eperfája alá, és én csak ott lézengtem a közelében, amikor az egyik nagyobbik fiú, Sanyi, a kocsisunk fia, odaszólt Tónihoz: »Mi-a, zsidó gyerek? Közénk kerültél, mi? Írni is tudsz, olvasni… mit keresel itt? Eredj haza az apád boltjába, tanulj meg csalni te is!« Tóni kigyúlt arccal elfordult tőle, és közelebb jött hozzánk. »Mi-a, gyáva zsidó, elszaladsz? De csalni nem vagytok gyávák, ti zsidók!« Tóni még jobban elvörösödött, de nem szólt semmit, csak jött közelebb. »Hé! – ordított utána Sanyi –, gyere vissza! Vagy a fülednél fogva hozzalak ide? Ha én szólok hozzád…!« Ismertem Sanyit jól. Mondom, parádés kocsisunk fia volt. Ő tanított meg sok mindenre: fára mászni, fácánt fogni léppel, hajlított gombostűvel halat fogni lent a patakon… »Sanyi – szóltam oda hozzá –, hagyj neki békét.« Rám nézett, kimeredt szemmel. »De Albika gróf…, ez zsidó! « »Hát aztán?« Meredten nézett még egy-két másodpercig. Aztán morgott valamit, és elfordult. De barátságunk attól kezdve fokozatosan lazulni kezdett. Azonban Florica úgy nézett rám, mint aki életet mentett. »Te… maga… a gróf fia?«

Életrajzi események Ettől én vörösödtem el. Tóni pedig odajött hozzánk, és lehajtott fejjel motyogta: »Köszönöm, Kicsigróf… minket, zsidókat nem kedvelnek…« »Miért nem?« – kérdeztem ártatlanul. Tóni motyogott valamit, de nem értettem. Aztán a csengő szólt. Menni kellett vissza az iskolába.”31 1916: Wass Endre nagy ezüst vitézségi érmet szerez a harctéren. Rangnélküli huszár önkéntesként ment ki, és hadnagyként jött haza. A 9-es huszároknál (a 9. huszárezrednél) szolgált. Megsebesült. A kórházban ismeri meg az ápolónői szolgálatot végző M. Izabellát, akit később vasasszentgothárdi házába visz.

Endre nők társaságában

1916 kora nyara: Ráchel nagynéni holmiját elviszik Kolozsvárra. Albi nagyon-nagyon szomorú Ráchel nagynénje és Margit unokatestvérének elköltözése miatt. „Ha ma, ennyi esztendő multával visszagondolok erre az időre, azt hiszem, ez volt életem legnehezebb szakasza. Amikor Rákhel néni felült a kocsira, Margit megcsókolt, és felült melléje, s a kocsi elindult velök, le a hosszú, kanyargós kerti úton, a jázminbokrok mellett, ahol bújócskát játszottunk volt, a fehér törzsű nyírfák mellett, ahol a homokláda volt, melyben még ott szomorkodtak Margit ott felejtett játékai. Aztán a kocsi eltűnt velök a fenyves mögött, és én tudtam, fájdalmasan tudtam, hogy nem fog visszatérni soha. Elöntöttek a könnyek, leszaladtam a bokrok közé, és zokogtam. Aztán egy nyirkos kutyaorr érintette meg az arcomat. Menyecske volt, a kis sárga tacskó, apám kutyája. Magamhoz öleltem, és sírtam, sírtam, sírtam. Senki nem jött le a bokrok közé értem, csak Menyecske.”

31

WA-V-A, Ordentlich Tóni

35

36

Esztendők, amik tízszeresen számítanak 1916 kora nyara (három nappal később): Másnap Wass Endre hozza haza az „Újmamát”, Mannsberg Isabellát. A kisfiút a nevelője tanítja be, hogy köszöntse őket, de apja és az új asszony félretolja az ajtóból. Ismét kutyája vigasztalja a gyermeket: „Anyám helyett ő csókolta meg az arcomat, lenyalta a könnyeimet, és megértette a bánatomat, amikor apám új felesége megjött a házhoz, s engem buta nevelőm bársonyruhámba öltöztetve betanított egy köszöntő beszédre, amit ott kellett elszavaljak az ajtó előtt.”32

Báró Mannsberg Izabella

1917. június: Még egy kellemetlen emlék: Albit apja durván megveri, mert a fácántojásokat játékból a gyerekekkel összetörte.

1917 ősze: Wass Endre édesapjától, Wass Bélától véglegesen megkapja a szentgothárdi udvarházat. Albit újabb szomorúság éri, nagyszülei visszaköltöznek Záhra, magukkal viszik unokatestvérét is, Édit, Atzél Edét.33

Albi és Édi, a két (unoka)testvér „A barátkozás nehezen indult el, mivel mi ketten két nagyon is különböző világban éltünk. De mindketten magányos lelkek voltunk. Én visszahúzódó, ő rámenős természetű. Ellentétek, akik rendre hozzánőttek egymáshoz, és kiegészítették egymást. Ahogy közös barátunk, Reményik Sándor fejezte ki egyik versében: »én végigálmodtam az álmait, s ő végigélte az én életem«. Édi tanított meg verekedni, s én tanítottam őt meg a mesék szépségére. Pár év alatt úgy összenőttünk, mintha vér-testvérek lettünk volna. Együttélésünk azonban csak aránylag rövid ideig tartott. Néhány esztendő mindössze. 32 33

WA-V-A, Menyecske, Huszár, Cica, l. még uo. Újmama és WA-TÖ, Elindul egy élet Ld. WA-V-A, Most testvér-bátyámról szólok

Életrajzi események Mikor nagyszüleink átköltöztek Mező-Záhra, ahol nagyapám másik birtoka volt, Édit magukkal vitték. Akkor éreztem magam először valóban egyedül. Számomra ő képviselte az erőt és bátorságot. Félelmet nem ismerő természetét mindenki csodálta.” 34 1917 – 1918: Wass Endre újra kimegy a frontra.

A magára maradt gyermek és egy új barát „Az élet megváltozott Szentgothárdon. Először üres lett, nagyon üres. Margit nélkül, Rákhel néni nélkül, Dia és Édi nélkül, nagyon üres. Nagyapám és nagyanyám látogatása nélkül. Ők Mezőzáhon éltek, ahol nagyapámnak szép nagy birtoka volt, s magukhoz vették az Atzél gyerekeket is. Megtudtam egyszer azt is, hogy anyjuk, Marika néni35 Lausanne-ban meghalt még azon a nyáron, s Diát beadták valami Baár-Madas nevű budapesti előkelő nevelőintézetbe, és Édi is menni fog ősszel a Ferenc József nevű intézetbe, ahol a gyerekek egyenruhát viseltek, mint a katonák, szép aranyveretű karddal. Margit bátyja, István már ott volt az elmúlt tanévben. Megtudtam apámtól, hogy ő is ott tanult nyolc esztendőn át, és engem is oda adnak be, mihelyt betöltöm a tíz évet. Apám annyi mulatságos történetet mesélt arról az iskoláról, hogy én is kedvet kaptam hozzá. Az Újmama érkezése után, ami nyár elején történt, újra elment a háborúba, s én egész nap a kertben bújtam meg. Sűrű bokrokban, ahol Margittal szoktunk volt játszani, vagy fönt a felső fenyvesnél, ahol homokládánk volt néhány elhagyott játékkal. Nyáron a »tanár úr« is elment valahova igazi iskolában tanítani, s én igazán magamra maradtam. Abban az időben barátkoztam össze Sanyival, parádés kocsisunk velem egyidős fiával. Újmama nem kedvelte ezt a barátságot, mert, ahogy mondta, sok olyan rossz szokást vettem föl tőle, ami nem illett úri fiúhoz. Sanyi sok mindenre megtanított, aminek hasznát vettem az életben. Ő tanított meg birkózni. Délutánonként felhozta néhány barátját a faluból, oláh fiúkat, akikkel vagy birkóztunk, vagy bújócskát játszottunk, vagy »pecéztünk«. 34 35

Uo. Lánykori néven gróf czegei Wass Mária, Atzél Elemértől két fia született, de 1907-ben férje idegbetegsége miatt elváltak, gyerekeit a család segítségével nevelte.

37

38

Esztendők, amik tízszeresen számítanak A ház sarkában, az alsó fenyves feletti nagy tisztáson játszottunk többnyire. Ezt-azt, kívánság szerint. Csak egyetlen játékot nem játszottunk soha: háborúsdit. Nagyapám tervezte így, az öreg gróf, vagy »mariászá batrinu«, ahogy a román gyerekek nevezték.”36 1918. január 8.: Nagyapjától flóbert puskát kap születésnapjára, lőni tanul. 1918. október: A Gyertyánosban elejti az első nyulat. Vadásszá avatják a vendégek előtt.37 1918. december közepe: A lázongó románság elől a Mezőség nemesi világa beköltözik Kolozsvárra. 1918. december 23.: A román megszállás kezdete. A román hadsereg kolozsvári bevonulása, csöndes gyertyás felvonulás és a Kárpátok őre elnevezésű I. világháborús szobor románok általi felrobbantása. 1919. január 19.: Wass Albert tízévesen részt vesz a kolozsvári utcai tüntetésen, ahol a magyarok Wilson, amerikai elnök pontjainak betartása szellemében önrendelkezési jogokat követelnek. A románok a tömegbe lőnek. A kisgyerek kucsmáját lövi át egy golyó, ahogy Deák utcai házuk kapualjához fut. „Ez volt számomra a megváltozó világ első bemutatkozása.”38

A Kárpátok őre

1919-től: Wass Albert a Farkas utcai Kolozsvári Református Gimnáziumba jár. 1919 ősze: Wass Albert kisgimnazistaként mostohaanyja nagybátyjához költözik a Majális útra. „Tiszta szerencse volt, hogy oda kerültem, mert a ház körül fák voltak, fenyők és kőrisek s még így, a fák dacára is nehéz volt megszoknom a várost. Jó volt, hogy oda kerültem, mert 36 37 38

WA-V-A, Sanyi WA-V-A, Vadászélmények nagyapámmal WAÉ, Rövid önéletrajz

Életrajzi események a ház mégis valamivel magasabban feküdt, mint a város, s ha kiléptem a kapun, hogy iskolába menjek, én ereszkedtem le hozzá, nem az énhozzám. Szállásom a dolgozószobában volt. A díványon aludtam, s kaptam egy szekrényt, meg egy íróasztalt. Az én asztalom állt a szekrény egyik oldalán, az ablak felől, a Sándor bácsié a szekrény másik oldalán, az ajtó felől. A lámpa fent égett magosan, és egyformán világított mindkettőnk dolgaira.”39 Sándor bácsi megismerteti a környező hegyekkel. A legendás Hóstát utcácskáin keresztül indultak „ünnepi”, hétvégi kirándulásaikra. Útjuk leginkább a Majláth-kút bükköseihez vezetett.40 1919. karácsonyi szünet: Korcsolyázás közben oláh gyerekek megfenyegetik Albi grófot. A román politikai körök magyar- és úrellenes hangulatot szítanak. Ettől kezdve apja nem engedi egyedül a gyermeket le a faluba. A szentgothárdi zsidó kocsmáros fia és az oláh pópa lánya védi őt hálából, amiért korábban Albi is kiállt mindkettőjük mellett. 1920. február: Egy fontos Reményik-vers emléke:

„Eridj, ha tudsz!” „Tizenegy esztendős voltam, amikor Reményik Sándor megírta súlyos, fájdalomból fakadt versét: Eridj, ha tudsz… Nagyapám kolozsvári házának nappali szobájában olvasta föl, én éreztem a szívemet szorulni, félelmesen és haragosan szorult. A felnőttek szemében könny csillogott, s könnyek vontak barázdát nagyanyám arcán is. Apámról akkor még nem tudtunk semmit. Sebesülten esett oláhok fogságába tova Brassó felett, három hónapja már, s azóta se jött hír róla. Ablakunk alatt, a Deák Ferenc utcában oláh csapat menetelt újra rikoltó trombitaszó mellett, s az ablaküvegen csillogott a februári zúzmara. Lélegzetvisszafojtva hallgattam Sándor bácsi rekedtes hangját, s szavai ostorcsapásként verték a szívemet. De nem sírtam. Csak a döbbent tehetetlenség rettenetes súlyát éreztem a szavak mögött, kezem ökölbe szorult, s mikor elhallgatott, odamentem hozzá, megálltam előtte, úgy mondtam, keményen: maradok én is, Sándor bácsi, veled! Együtt majd csak tüzet vetünk arra a kanócra, hadd robbanjon föl tőle ez a megveszekedett világ!”41 39 40 41

WA-TÖ, Sándor bácsi Uo. WA-V.A, „Eridj, ha tudsz!”

39

40

Esztendők, amik tízszeresen számítanak „Leszek őrlő szú az idegen fában, Leszek az alj a felhajtott kupában, Az idegen vérben leszek a méreg, Miazma, láz, lappangó rút féreg, De itthon maradok! Akarok lenni a halálharang, Mely temet bár: halló fülekbe cseng És lázít: visszavenni a mienk! Akarok lenni a gyújtózsinór, A kanóc része, lángra lobbant vér, Mely titkon kúszik tíz-száz évekig Hamuban, éjben. Míg a keservek lőporához ér És akkor…!!

Reményik Sándor

Még nem tudom: Jut-e nekem egy nyugalmas sarok, De addig, varjú a száraz jegenyén: Én itthon maradok.”42 1920. tavaszi vakáció: Wass Albert édesapja végre örömét leli a fiában! Apa és fia együtt a vaddisznóvadászaton. 1920. szüreti vakáció: A románok életveszélyesen megfenyegetik Wass Albert édesapját, csak az új román csendőrparancsnok határozott fellépése menti meg fiával együtt a lincseléstől.

Az oláh falu Wass Endre ellen fordul „Egy nap aztán kitört a vihar, szemem láttára. Szüreti vakációra hozott ki apám Kolozsvárról. Vonaton jöttünk Szamosújvárig, ott várt a kocsi az állomáson. Röpítették a szürkék hazafele. Szép, langyos, kora őszi délután volt. Zörgött a földeken az érett törökbúza, s nekem az járt az eszemben, hogy holnap talán nyulászni mehetünk… 42

Reményik Sándor: Eridj, ha tudsz!, 1919. december 29.

Életrajzi események Apám mellett ültem, s apám hallgatott. Antal, a kocsisunk néha rászólt a lovakra. Aztán feltűnt a tó fölötti kanyarból a falu, s fölötte sötétzöld fenyves közepén a ház. A falu piacán, az Ordentlich korcsma előtt embertömeg hullámzott. Egy fiatalember, fekete városi öltözetben, beszélt egy asztal tetejéről és csattogó szavait a tömeg morgása kísérte. Csak annyit vettem ki a beszédéből, hogy oláhul beszélt és az urakat szidta. »Hé-hopp!« – kiáltott Antal a bakról a tömegre, ahogy a gyorslábú lovak röpítették a kocsit. A tömeg szembefordult a kocsival, de nem nyitott utat. A lovak horkantak, a kocsi súlya nyomta őket előre, de a tömeg nem nyílt meg. Az egyik ló felágaskodott. A rúd eleje vállon ütött egy embert. Az felordított. Emberek káromkodtak. Antal nekifeszült a gyeplőszáraknak, s a lovak megtorpantak. Emberek vették körül a kocsit, haragos arcú emberek. Ordítottak. Szájukból ömlött a pálinka bűze. Kezek nyúltak apám felé, s apám csak ült ott, mozdulatlanul. Arca sötét volt és kemény, mintha sziklakőből faragták volna. Aztán lövés hasította ketté a zűrzavar lármáját. Egy. Kettő. Három. Füstölgő pisztollyal a kezében ott állt az emelvényül szolgáló asztal mellett az új román csendőr őrmester. Arca veres volt. »Csönd legyen!« – ordított a tömegre. »Álljatok félre az útból! Mozogjatok! Mik vagytok, disznócsorda? Haramiabanda? Ez itt nem gyűlésterem, nem részeg disznók legelője, hanem törvényes út! Aki megakasztja a forgalmat, börtönbe vetem!« Pillanat csönd volt. Az emberek morgás nélkül félrehúzódtak kétoldalt. Az út megnyílt. Antal rászólt a lovakra, hangja remegett. A lovak nekilendültek. A kocsi röpült, s pillanatok alatt mögöttünk volt a piac a morgó tömeggel. Egy pillanatra még láttam az öreg Ordentlich aggodalmas arcát a korcsma lépcsőjén, aztán már befordultunk a felhajtó kavicsos útjára, s mindent eltakart szemünk elől a sárguló vadgesztenyesor. »Ez a csendőr éppen idejében lépett elő« – jelentettem ki és hangom még mindég reszketett. »Idejében? – mordult föl apám. Utat nyithatott volna előbb is, ezért kap száz lejt havonta tőlem!«43 Ettől kezdve elkerültem a falut. Ellenséget éreztem mindenkiben, aki odalent élt, és oláhul beszélt.” 1920 ősze: A román állam megkezdi a „földreformot”. „Vasasszentgothárdi birtokunkat, amelyet 1142-ben adományozott 43

WA-V-A, Ordentlich Tóni

41

42

Esztendők, amik tízszeresen számítanak Magyarország királya a czegei Wass családnak [...] és amelyen azóta megszakítás nélkül élt családunk, erősen megcsonkította az új román hatalom: mindössze 200 acre megművelhető földet hagytak meg és 800 acre mocsaras és erdős területet. (1 acre: 40,47 ár) Az elkobzott területet egyrészt a román egyháznak adták, másrészt szétosztották az újonnan betelepítettek között, akiket szánt szándékkal azért hoztak Romániából, hogy kibillentsék Erdély etnikai egyensúlyát.”44 Raffay Ernő történész megerősíti Wass Albert visszaemlékezését: „Több szakmunka megállapítja, hogy a román földreform során leggyorsabban a magyar közép- és nagybirtokos osztály ment tönkre. 1940 után a visszakerült Észak- és Kelet-Erdélyben fölméréseket végeztek, amelyek megdöbbentő adatokat hoztak. A 100-500 holdas magyar birtokosok földjeinek 80,5%-át, az 500 holdon felüli birtokoknak 90,8%-át sajátították ki! Ez azt bizonyítja, hogy a román állam céltudatosan tette tönkre a magyar nemzeti védekező mozgalmakban erőt képviselni tudó magyar társadalmi rétegeket.”45 1920: Tizenkét éves korában kapja első írógépét. 1921. január 15. és február 1.: A dési Református Főgimnázium önképzőkörének Ifjúság című lapjában Wass A. Miért? című verse46 és Bíró előtt című humoros karcolata jelenik meg. A lap felelős szerkesztője Sztojka István (1909–1986) volt, később többkötetes prózaíró és költő. A továbbiakban is tartja a kapcsolatot a fiatal szerzővel, amit a Vármegyei Közélet, a Szamos Tükre és a Szamos Megyei Heti Hírek című lapokban megjelentetett későbbi Wass Albert-írások is jeleznek. 47 „Ha jönne valaki, aki egyszer megmondaná nekem, csak úgy suttogva, csak úgy csendesen: ahol ennyi csoda-virág terem, a hullámos erdélyi bérceken mért sír a szél...?” 48 44 45 46

47 48

WAÉ, Rövid életrajz WA-V, Raffay Ernő: Wass Albert munkásságának történelmi és társadalmi háttere 1918 – 1945. A publikáció nem került a kezembe. Feltehető, hogy a Mért sír a szél? című, később a Virágtemetés című kötetben közölt versről van szó, bár uo. van egy Miért? című szerelmes költeménye is. A verset oldalági unokabátyjának, a Cegén élő Wass Györgynek ajánlja, aki közismert nótáknak és egy értékes novelláskötetnek volt a szerzője. Huber András 2007. augusztus 30-i levele alapján. WA-MV A Miért? című vers utolsó szakasza

Életrajzi események Reményik Sándor tanácsa Reményik Sándor meghatározó szerepet játszik az induló Wass Albert írói elveinek alakításában: „Kis gimnazista voltam a Majális utcában. Egy délután – ma is emlékszem: hideg, zimankós, téli délután volt – házunkhoz jöttél. Akkor láttalak először. Félelemmel s nagy-nagy tisztelettel álltam előtted. Versemet mutatták. Szégyenemben legszívesebben elszaladtam volna. Te olvastad a verset, rám néztél, s nagyon komolyan ezeket mondottad: »Vigyázz, fiúcskám, a szépen csengő szó, ha céltalan, semmit sem ér«. Így mondottad. Még nem értettem akkor a szavak súlyát, s nem éreztem köszörült élüket, melyek a szépség és igazság védelmére merevedtek. Sokáig nem gondoltam reájuk, s már majdnem elfeledtem. De aztán jöttek válságos, vívódásos idők, s mindez újra az eszembe jutott. A szépen csengő szó, ha céltalan, semmit sem ér.”49 Reményik figyelmeztetése feltehetően a versek minőségére utalt: a darabok ujjgyakorlatok voltak, melyek közül egy-kettő már az ígéretes tollforgató tehetségének jegyeit viselte.50 1921 nyara: Sztána felett, a Lügetes szélén: Albit, a cserkészfiút megmarta a kígyó. A szomszédos Fekete-hegyen Kós Károly egy pásztor ismerőse, egy öreg szénégető gyógyította meg – erős Isten-hitének kezdetét jelzi ez a gyógyuláshoz kapcsoló élménye. Akit Isten megment, nagy dolgokra szánja azt: „Mindössze arra emlékszem – de az is lehet, hogy úgy tűnik, mintha emlékeznék erre, mert annyiszor hallottam mások szájából –, hogy egy öregember fölém hajolt és megkérdezte: – Mit tudsz Istenről, gyerek? S én meg kinyögtem, nehezen mozduló nyelvvel: – Ő teremté a világot...! – Színigazat mondtál, s ehhez tartsd magad-, felelte az ismeretlen szakállas vénember, s megtoldotta egy második kérdéssel – Ha Istennel lennél, teremtenél-e mérget? Azt mondják, akik ott voltak, hogy erre csak megráztam a fejemet, mert beszélni már nem tudtam többé. Kék voltam, mint az érett szilva, 49 WA-MÖ, Elkésett levél Reményik Sándorhoz 50 Balázs Ildikó: Változatok a Trianon utáni vallásos-gondolati lírára (Wass Albert versei első pályaszakaszában, 1924–1944).

43

44

Esztendők, amik tízszeresen számítanak s szemem is lezárult. De úgy rémlik még ma is, mintha roppant meszszeségből hallottam volna az öregember hangját, ahogy mondta: – Az Úr se teremtett ilyesmit. De az emberek buták, s nem hiszik el, amikor mondom. Na. Amit Isten nem teremtett, annak nem lehet hatalma fölötted, ’sze tán Isten gyermeke vagy. Teszünk egy kis ciberét a marások helyére, hadd menjen ki belőlük a hőség, s rendben leszel, mielőtt hármat szól a fürj... Hogy szólott-e hármat vagy nem, azt nem tudhatom. De mikor fölnyitottam a szememet, ott feküdtem egy csergepokrócon, bükkerdő mélyén, szénégetők félfödele alatt, s a bükkök lombja közül úgy csillogott alá az égbolt friss kékje, mintha angyalok sikálták volna fényesre.”51 1922. nyár–ősz: Carla, a lelki szerelem első hajtásai és első csalódásai, Vasasszentgothárd és Cege – Wass Albert és Blomberg Karolina (Carla). „Nyáron már többnyire fent találkoztunk össze az erdőnél, mely faluink között éppen feleúton volt. Majd a tó sarkában, rozoga vízimalomnál ... Elment a leány, s a helye üres maradt, s a lelkem üres volt sokáig.” 52 Barátságuk később sem szakad meg. Később Albert segíti unokatestvére írói bemutatkozását a Kemény Zsigmond Társaságban. A fiatal hölgy Czegei Carla álnéven maga is ír egy kedves gyermekregényt Bözsi címmel. 53 1923. tavasz: Családi kirándulás édesapja társaságával a Havasok közelébe. Trudi, találkozás a testi szerelemmel.

És az első testi szerelem „Emlékezetem szerint tizennégy éves lehettem, amikor Apám először vitt el a havasok közelébe. Pedig a Cibles három fehér csúcsát minden este láthattam az égbolt északi alján, iszonyú messzeségben, ahogy ott ültem a szentgothárdi nagy ház keleti oldalán, ahol a fehérre festett kerti asztalok, padok és székek álltak, s ahol, ha vendég jött, uzsonnázni szoktunk volt nyáridőben. A távolság azonban letompította bennem ezeket az érzéseket. Először akkor kezdtem érezni ezt a különös vonzást, amikor apám elvitt 51 52 53

WA-R-H, Hagyaték, Egyszerű bevezetés egy különös könyvhöz WA-TŐ, A vízileány, Játék Czegei Carla: Bözsi, Vásárhelyi Z. Emil rajzaival, Erdélyi Helikon, 1939., újabb kiadás: Kalota Könyvkiadó, Kolozsvár

Életrajzi események rákászni a havasok közelébe. Tizennégy éves kamasz lehettem, negyedik gimnazista a Kolozsvári Református Kollégiumban. Apámnak gépkocsija volt már akkor, egy négyüléses nyitott Fiat, amire esős időben úgy kellett felhúzni a födelet hátulról, mint szekérre a ponyvát. Rákászni ment apám mostohaanyámmal és négy gépkocsit megtöltő zajos társasággal. Mi öten voltunk a Fiatban. Apám vezetett, mellette ült mostohaanyám, hátul pedig mostohaanyám nővére, annak egy németül beszélő rokona és én közbül, a kettő között. Az asszonynép izgatottan kotyogott útközben, én meg ültem közbül, és néztem a vidéket tovasuhanni kétoldalt. Jó ideig a Mezőség ismerős dombjai kísértek kétoldalt, aztán lassanként változni kezdett a környezet. Hogy miként történt ez a változás, azt eleinte nehezen tudtam volna megfogalmazni. Talán a dombok lettek magosabbak, az erdők színesebbek, és a szag, mely eljutott hozzám a szaladó gépkocsi benzinszaga mellett, valahogy izgalmasabb kezdett lenni, ahogy az út két oldalán összeszűkültek, s megnőttek a hegyek. Aztán egy zúgó hegyi patak hídjánál megálltunk. Már többen voltak ott. Apám bemutatott mindenkinek, aztán nyakunkba vettük az elemózsiás zsákokat, kosarakat, fonott korsókat, miegyebet, ott hagytuk a gépkocsikat az út mellett, s alig száz lépéssel odébb egy jókora erdei tisztáson megtelepedtünk. Mindenki levetette a cipőjét, s belegázolt a patakba. Én is. Apám megmutatta, hogyan kell meglelni kövek alatt a rákot, kis kosarat akasztott a karomra, s mentem a patak mentén fölfele, hogy ne legyek mások útjában. Azt hittem, hogy fentebb egyedül leszek. Tévedtem. Egy kurta szoknyás, jó csontú leány mellettem maradt. Mentünk fölfele a zúgó patak mentén, itt-ott megállt a leány, fölszedett a kövek közül egy rákot, kosárba tette, s lassanként mentünk tovább. Én is találtam rákokat. Gyűlni kezdett a kosaram. A többiek elmaradtak, csak nevetésük hallatszott lentről. A patak kezdett meredekebb lenni, apró kis vízesések zúgtak körülöttünk. Egy füves helyen a leány megállt. Letette a kosarát a földre. – Itt megtelepülhetünk – mondta egyszerűen –, tedd le te is a kosarat, s teríts rájok kendőt, hogy szét ne másszanak, s ülj le ide, mellém. Leültem én is. – Megcsókolhatsz – mondta a leány és rám mosolygott –, a többiek messzire lemaradtak.

45

46

Esztendők, amik tízszeresen számítanak Megcsókoltam, ahogy kívánta. Hajának jó nyers patakszaga volt. – Ne félj – súgta a leány –, ide már nem jön föl senki… Játszottunk egymással. Hengeredtünk a puha zöld fűben, mint a macskakölykök. Testünk összeért. Éreztem a leánytest izgató melegét. Forróság futott végig rajtam. Trudi megérezhette, mert rám nevetett. Csilingelő, kedves nevetése volt. Közel hajolt hozzám. Kedves, meleg szagát az orromban éreztem. – Izgatott vagy? – kérdezte súgva, hamiskásan –, hajolj közelebb. Szájamra csókolt. Különös izgalom futott át rajtam. Éreztem, hogy reszket a kezem a feszes, hűvös leánytesten. – Gyere – súgta az arcomba –, megtanítlak valamire… Megtanított. Némán, szinte erőszakosan. Csak itt-ott lihegett arcomba egy-egy szót. – Így… ölelj meg… izmos gyerek vagy. – Tornász vagyok az iskolában… – lihegtem. – Meglátszik… – Ölelj át… húzz magadhoz – jöttek suttogva a parancsok –, simulj egészen hozzám…! Jobban…! Jobban…! Oh, … ez az… tovább, tovább… Nagyszerű vagy…! Pompás tanítómester volt. Mikor már úgy éreztem, hogy felrobbanok, két kezét a mellemnek feszítette és egy gyors mozdulattal eltolt magától. – Eressz el…! Vigyázni kell erre…! Így…! Gyöngéden eltaszított magától. – Csak ennyit szabad… – suttogta fojtottan –, csak eddig. Ha nem akarjuk, hogy maradandó nyomot hagyjunk utána… Aztán kicsúszott alólam, s elnyúlt a nyirkos fűben. – Nagyszerű voltál…! – suttogta. Örömet szerzett neked is? Megcsókolt újra és ismételte. – Nagyszerű voltál…! Lelkemben óriási volt a zavar. Egyszerre éreztem magam boldognak, és csalódottnak. Trudi sohasem tudta meg, hogy később hányszor gondoltam zavarodottan és kesernyésen erre a napra. Hajának nyers patakszaga, bőrének fehéres, selymes tapintása – ennyi maradt az első testi szerelem perzselő élményéből.”54

54

WA-V-A, Trudi

Életrajzi események 1923. tavasz: Szentgothárdra Wass Endre bevezetteti a vizet! „Tizenöt éves lehettem, amikor apám bevezettette a vizet a házba, fél kilométer hosszúságú ólomcsöveken, a tiszttartóház fölötti bővizű forrásokból, ahonnan a víz szabadon folyt le nemcsak a nagy házba, konyhába és mosóházba, de a lóistállóba is. Egyedül a teheneket, ökröket, juhokat és disznókat kellett a kút vályújához hajtani itatás idején. Még a majorsághoz is eljutott a vízvezeték, és úgy a veteményes kerthez, mint a ház előtti virágokhoz is, ahonnan hosszú gumicsövekkel lehetett öntözni a kerti virágokat.”55 1923. július 22.: Apámnak küldöm című versének megjelenése a Brassói Lapokban. 56

Apámnak küldöm Indult a hang. Sikoltva-sírva távol. Egy nyírfa törzsén jajdulva megállt. Megreszketett belé a fa, s koronájáról egy levél levált. Patak szaladt a völgy felé sietve, és magával vitte a levelet. Ősz volt. A nyírek sárga reszketése a zöld vizekről visszareszketett. Asszony kószált a réten, mire a víz lihegve odaért. Ez parthoz sodorta a levelet, az felvette. Maga sem tudta, mért. S amint nézte (véletlen tán) a lelke tovakószált a sárguló világba: a pásztort látta fönt a kék hegyen, akinek érte sírt a furulyája. 1923 – 1929 között: Wass Albert verseit eleinte iskolai és vadászlapok (Vadászújság, Ifjú Erdély) kezdik közölni. E korszak 55 56

WA-V-A, Szentgothárd Brassói Lapok, 1923. VII. 22. Első publikált verse, 15 évesen, Szakács János gyűjtése. Később a Fenyő a hegytetőn kötetben változtatás nélkül Rádió címen közli, Apámnak küldöm mottóval ellátva.

47

48

Esztendők, amik tízszeresen számítanak darabjait olvasva ne feledjük: írójuk még a költeményeit publikálni kezdő Petőfi Sándor életkorát sem érte el.57

Wass Albert első publikálásai 1923. decemberben a Tájkép című korai érett látásmódra valló prózaversét, majd 1924. májusban a Kezet a kézbe című diákversét közli Kolozsvárott az Ifjú Erdély című református ifjúsági folyóirat. A lap családias hangulata, az ifjú írókat–költőket lelkesítő szerkesztői oldala ösztönzően hatott a kamaszkorba lépő Wass Albert lírai munkáira. Ez a lap közli a továbbiakban is a szerző zsengéit. Verseit a Vasárnap című irodalmi és társadalmi hetilap szintén közölni kezdi.58 A harmadik fórum a Pásztortűz59 Kolozsváron (főszerkesztője Reményik Sándor), melyben 1925 és 1928 között több versét publikálja. Ehhez a laphoz mind próza-, mind versíró tevékenysége folyamán mindvégig hűséges marad. Az Ellenzék60 című politikai, közgazdasági és társadalmi napilapban, illetve a Keleti Újság61 című politikai és közgazdasági napilapban csak elvétve publikál. Az Ellenzékben négy, a Keleti Újságban mindössze egy verse található. 1924. karácsonyest: Szentgothárdon a család a trianoni sokk hatására ekkor már évek óta nem tartotta meg az ünnepet. A kamasz fiú ünnepi érzésektől áthatva az esti szürkületben maga állít titokban saját magának karácsonyfát.

Akkor öregedtek meg apámék… „Megtanultam tisztelni az ünnepeket. Az ünnep Isten ajándéka, más, mint a többi nap, s arra való, hogy hétköznapi mivoltunkból kivetköződve tiszteljük önmagunkban az embert. Sajnálom azokat, akik nem tudnak ünnepelni. Az ünnep önmagunk fölemelése. Tiszta 57 58 59 60 61

WA-MV, Ünnepvárás (Ifjúkori, kötetekből kimaradt versek 1924–1929), a ciklust Turcsány Péter megjelenésük időrendje szerint szerkesztette egybe. A lap kéthetenként (1920–1924), később havonként (1924–1940) jelenik meg Aradon. A Pásztortűz hetilap, majd folyóirat 1921–1944 között jelenik meg hetenként, kéthetenként, majd havonként. Ellenzék, 1880–1944. Kolozsvár, naponta Keleti Újság, 1918–1940. Kolozsvár, hétfő kivételével naponta. Címváltozás: Keleti Magyar Újság.

Életrajzi események ünnepi ruhában és tiszta ünnepi gondolatokkal lehet csak ünnepelni, felülemelkedve a hétköznapokon s apró küzdelmeinken. Csak az ünneplőbe öltözött ünneplő ember tudja megérteni annak a kijelentésnek a nagyságát, hogy Isten az embert saját képére teremtette. Az erdélyi nagy gyász éveiben nálunk otthon elfelejtették az ünnepet. Nem volt Karácsony, és nem volt Újév, nem volt Húsvét és Pünkösd, mint ahogy vasárnapok sem voltak. Viselő ruháinkat s nehéz gondjainkat szakadatlan hordtuk, bármit mutatott a naptár. Keserűség tanyázott otthon, s én hiába küzdöttem az ünnepekért, ünnepi öltözetet s ünnepi arcot éveken át nem látott a házunk. Egyszer fellázadtam. Karácsony volt. De nagyon emlékszem még arra a Karácsonyra! Tizenöt, vagy tizenhat éves lehettem. Karácsonyi szabadságra küldött haza a város, és Sándor bácsi ünnepes háza után olyan volt a miénk, mintha halottat őriztek volna benne. Apámék egy-egy könyvbe temetkezve naphosszat hallgattak sötéten, és nem volt szabad előttük Karácsonyról szólni. Évek óta nem járt nálunk az angyal. Súlyos gond nyomta a szárnyait és nem tudott elröpülni hozzánk. Akkor öregedtek meg apámék. Nem akartak ünnepre gondolni, mert eszükbe jutottak a régi és gondatlan ünneplések, s a jövő ködös volt, nem láttak előre. Pedig ha tudtak volna ünnepelni, a karácsonyfa gyertyái mellett az ünnepi gondolatok magasságából meglátták volna az utat, mely már akkor is egyenesen vezetett a reménység felé. De gyászba s ünneptelen hallgatásba rejtőztek az idő elől, pedig az idő azért múlott, éppen úgy.”62 1925. október 4.: A Pásztortűz63 közli a Levél a tengerpartról című versét, majd október 18-án az Antik órát és az Őszi dalt. Wass Albert ezekre a publikálásaira emlékezhet „első közlésként”: „Az első versem a Pásztortűzben jelent meg. De hogy mi volt, arra már nem emlékszem. De azt tudom, hogy a Pásztortűzben jelent meg, és nagyon büszke voltam arra.”64 Szimbolikusnak tekinthetjük, hogy a 17 esztendős kamasz már ott van az erdélyi első nagy nemzedék költői és írói között. A pályakezdésére emlékező író Kuncz Aladárról és Reményik Sándorról vallja: „ők faragtak írót belőlem”65. 62 63 64 65

WA-TŐ, Az én titok-karácsonyom A Pásztortűz Reményik Sándor szerkesztése alatt az irodalmi élet első jelentős centrumának számít, konzervatív beállítottsága miatt mindmáig kevésbé ismert a jelentősége, noha „a két világháború közti korszak leghosszabb életű irodalmi folyóirata volt.”, VJ-SE. WA-MP, Maksay Ágnes – Marius Tabacu: Erdélyt nem lehet elfelejteni Uo.

49

50

Esztendők, amik tízszeresen számítanak 1925. november 2.: Az Ellenzék című napilap az Őszi dalt majd december 7-én az Alkonyati rózsák című versét közli. Wass Albert publikációjának értékét növeli s elismertségét jelzi, hogy Kuncz Aladár, aki 1923-ban költözött vissza Kolozsvárra, az Ellenzék vasárnapi mellékletét vezetve „lapjain gyűjti össze a romániai magyar irodalom javát”.66 A szerkesztő „táborba gyűjt mindenkit, aki a művészet, az erkölcs és a humánum színvonalán alkot. Rovatát a »jobbak gyülekezetének« szánta, s mert nevelni akart, műhelynek az idősebbek, iskolának a fiatalabbak számára. »AZ ERDÉLYI MŰVELTSÉGET NEM LEFOKOZÁSNAK, HANEM ELLENKEZŐLEG, SZELLEMI ERŐINK MENNYISÉGBEN ÉS MINŐSÉGBEN FELFOKOZÁSÁNAK TEKINTJÜK« – írta programot hirdetve, önbizalmat sugározva a Kötelező műveltség című írásában.”

A Rügyek című vers kézirata 66

KA-TK, Pomogáts Béla: A tanulmányíró Kuncz Aladár.

Életrajzi események

51 A kolozsvári református gimnázium

1926. szeptember 24.: Érettségizik (a bizonyítványt csak másodszorra kapja meg). Szülei disznót ajándékoztak a román igazgatónak, hogy román irodalom és nyelv tantárgyból átengedjék.

Az első irodalmi szalon, az Óváry-ház „Gyakran jöttünk össze Purjesz Olga házában, aki időközben feleségül ment Óváry Elemérhez. Mindig érdekes emberek fordultak meg náluk. Legtöbbjük művész és író volt, egészen más emberek, mint akikkel a nemesi házakban találkozhattál. [...] A helyzet csak az I. világháború után változott meg, ettől kezdve az erdélyi arisztokrácia nagy része is az Óváry- házba járt.”67 A szalont fenntartó család szoros kapcsolatot ápolt a Wass-rokonsággal. Fiuk, Óvári Zoltán együtt járt Wass Alberttel a Református Gimnáziumban, baráti kapcsolatuk később sem szakadt meg. A házat is, Albert grófot is többször megidézi visszaemlékezései során: „A századfordulón Kolozsvár volt Budapesttel együtt a kulturális élet központja Magyarországon. Budapest volt a nagyobb, látványosabban tomboló város, míg Kolozsvár a barátságosabb. Anyámnak volt valami fortélyos érzéke összegyűjteni a

67

SI-WK

52

Esztendők, amik tízszeresen számítanak professzorokat, tudósokat és művészeket otthonunkba, és így vált ismertté irodalmi és művészi szalonjáról Kolozsváron. Az enciklopédia azt jegyzi meg róla, hogy élő szalont teremtett Erdélyben, a 19. századi Franciaországban divatozó szalonok mintájára, melyek úgy váltak ismertté, mint írók, tudósok és művészek második otthonai.”68 A kamasz Albit a Csaba című regény egy történeti szála alapján pajtási szeretet is köti a házhoz, de a társasági élet szociális érzéketlenségére korán felfigyel. Kamaszkritika, mely sokszor a legközelebb állók felé is vadul ki-kicsap: „Ebben a szalonban muzsika szól. Üres szavakban folyik a beszéd, a léha szellemesség bohóckodása s a mindent lekicsinylő közöny, mint tompa szédület, nagyképűen tetszeleg magának. Mintha közös álarc borítaná valamennyit. Mintha irtóznának a valóságtól, s komoly szavak elől olcsó bódulatba szöktetnék magukat. Megrészegedtek saját kacagásuktól, s úgy lebegnek az életen, mint színes gyermekléggömbök. Földön maradni nem elég súlyosak. Magasba szállni hitványak nagyon. Kint, a szalonon kívül sok ezer ember küzd és izzad, imádkozik és pusztul, káromkodik és izmait feszíti, vitázik, görnyed, öklöt emel és a porban csúszik, mert élni akar! Fertelmes fekélyei vannak a világnak, és itt senki se látja! Tűzkígyók kúsznak a föld alatt, s ezeket villanyfény vakítja, nem látják a veszélyt! Omlik be a pince, mállik az alapzat, a pádimentum bedűl, s ezek járják vakon a lepke-táncot. Ki van itt magyar?”69 1926: Tagja lesz a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaságnak. 1926: Bethlen Beátához fűződő szerelmének kezdetei. 1926 ősz: Kós Károly emlékezteti a fiatalembert különös hegyi felgyólulására: „Mikor aztán a történet végén Kuncz Aladár a maga szelíd józanságával érdekes népi babonának nevezte a csodatévő emberekről szóló regéket, Kós Károly bátyánk nekimérgelődve szökött talpra, s föl-alá járva a perzsaszőnyegeken, mindkét kezével hadonász68 69

ÓZ-KÉFK WA-KK

Életrajzi események va kioktatta az emberi lét nagy valóságaitól elszakadt szerencsétlen városiakat (Kuncz Aladárt és a szegény, szótalan Reményik Sándort), kiknek lelke hozzánőtt már az aszfalthoz, és emiatt nem voltak képesek fölfogni többé azokat az Isten és ember közösségéből fakadó titkos erőforrásokat, melyek ma már csak a hegyi emberek hagyatéka odafönt a ködös gerinceken.”70 1926. ősz: Az első magyarországi út: „(A határon átérkezve) Néztem a zászlót, a csendőröket és a katonákat, akiket nem ismertem, s kik mégis testvéreim voltak, megkönnyesedett a szemem, és abban a pillanatban éreztem először, hogy érdemes élni.”71

Budapest egy irdatlan nagy, idegen város „Mikor tizennyolc éves fejjel kijuthattam Budapestre, olyan volt az, mintha egy széles kapu nyílott volna meg előttem a verőfényes szabadság felé. És itt ért utol életem első és legkeserűbb csalódása. Megérkeztem a magyar fővárosba, én, a rabságból szabaduló magyar, és… és a magyar főváros nem volt magyar és nem volt főváros. Csak egy irdatlan nagy idegen város volt, tele idegen emberekkel, idegen szellemmel, s ennek a szellemnek semmi, de semmi köze nem volt hozzám és a magamfajta fiatal magyarokhoz. Láttam egyik oldalon egy rakás öncélú, siető embert, másik oldalon egy rakás felelőtlen és léha embert. Voltam előkelő irodalmi teán, és megdöbbenve hallgattam ünnepelt írók és szellemi nagyságok szellemi sziporkázását, mely semmi egyéb nem volt, mint jól álcázott üres fecsegés, tökéletesen céltalan. Rettenetesen egyedül voltam abban a Budapestben, olyan egyedül, mint az életben még soha. S jóleső, kemény, harciasan szép érzés volt, amikor a vonat átjött a határon, s újra hallottam a román vámhivatalnokok rikácsolását. Éreztem, hogy visszatértem az idegen szabadságból, mely számomra rosszabb volt, mint a rabság, az otthon rabsága, melynek minden izomfeszítése egy tisztább és magyarabb szabadság felé mutat. S ahol a történelem nem kávéházi törzsasztalok mellett készült céltalan szellemességek és elvont viták, olcsó viccek és minden szépet bemocskoló cinizmus között: hanem valóban ott készült az életben, a harcban, ahova emberek kellettek, s nem kabaréfigurák. 70 71

WA-R-H, Hagyaték, Egyszerű bevezetés – egy különös könyvhöz WA-TŐ, Tetők felé

53

54

Esztendők, amik tízszeresen számítanak Így volt ez. S ennek az emléke egy életen át kísérni fog, s abban a pillanatban, mikor Pesten földet ér a lábam, egyszerre mindannyiszor újra rám nehezedik ez az ijesztő magányosság és elveszettség, amit akkor éreztem.” 72 1927: Első verseskötetének megjelenése: Virágtemetés. Maga az író egy jóval későbbi interjúban foglalja össze a megjelentetett versek előzményeit: „A legelső könyvem egy verseskönyv volt, amiknek az első verseit még a Kolozsvári Református Kollégiumban írtam a 20-as évek elején mint diák két embernek a hatása alatt. Az egyik Áprily Lajos, a nagy erdélyi költő, aki tanárom volt. A másik pedig Reményik Sándor, aki atyai jó barátunk volt.”73 1928. március 11.: Felolvasást tart Marosvásárhelyen a Kemény Zsigmond Társaság bemutatkozó estjén. Felveszik a Társaság tagjai sorába.

A kötetborító

1928. május: A felsült szerelem fanyar íze és fájdalmas versek a szerelemről. Wass Albert korábban eljegyezte gróf Bethlen Beátát, akit váratlanul kedves unokabátyja, Atzél Ede vett feleségül. „Volt egy menyasszonyom, aki kétévi mátkaság után egészen egyszerűen faképnél hagyott.”74 Szerelmükre vonatkozó rejtett utalások a Farkasverem című regényben találhatók. A Virágtemetés című kötet több verse is szól kapcsolatukról (Együtt, Miért? Örök búcsúzás). Szerelmüket méltón, komoly szimbolikával lezáró verse viszont a Fenyő a hegytetőn című kötetben található: „Sőt tán nem is hibás sem Ő, se más, Véletlen tette csak, hogy így legyen: hogy ami fa, ne nőjön fel az égig, és elenyésszen, ami szerelem.”75 72 73 74 75

WAT, Levél Éltető Marianne-hoz,Vasasszentgothárd, 1943. január 10. WA-MP, Maksay Ágnes – Marius Tabacu: Erdélyt nem lehet elfelejteni Molter Károly Levelezése 2.,1928. május. Argumentum-Polis 2001. WA-MV, Nem te vagy a hibás

Életrajzi események 1928 nyár vége: Kirándulás a kalotaszegi hegyekbe: Istenbe vetett hitének megerősítése.

Útravaló: „Boldizsár szeme vagy Isten szeme?” „Még annak a nyárnak a vége felé, mielőtt nekiindultam volna az egyetemi életnek, hátizsákkal a hátamon fölkerestem a kalotaszegi hegyeket. Források mellett, erdők tisztásain töltöttem az éjszakákat könnyű ponyva alatt. Birkapásztorok, fadöntők, szénégetők tüzénél üldögélve hallgattam a hegyi emberek lassú beszédét, míg végül is megleltem öreg Boldizsárt, a csodatevőt, szénégető kemencéi mellett. Megmondtam, hogy ki vagyok, de nem emlékezett reám. A cserkészekre se emlékezett. De Kós Károlyra igen. – Derék ember őkelme – mondta bólogatva –, derék ember... Mikor aztán előjöttem azzal, hogy azért vagyok ott, mert ő mentette meg az életemet, csak rám bámult kis kék szemeivel a bozontos szemöldökök alól. – Én? Én, úrfi, magamtól nem vagyok jó semmire. Vén, iskolázatlan szénégető vagyok, semmi egyéb. Mindössze eszköz az Úr kezében, mint enyimben az a balta ott vagy ez a fakanál. Én nem mentettem meg soha senkit semmitől. Az Úr végezte azt. Ő tartotta meg magát is, ha igaz, amit mond. Én csak egyike vagyok azoknak, kik őrzik még mindég a szent hagyatékot, amit őseink hagytak volt reánk, sok száz esztendeje annak, régi időkből, mikor még az Úr nemzete voltunk. Őrizzük, egyre csak őrizzük az Úr védelméhez visszavezető kicsinyke ösvény titkát, mely olyan ma már ebben a nagy megbolydult világban, mint elmohásodott vadcsapás havaserdő sűrűjében, amit már csak a lélek láthat meg, nem a szem. Mert egyszer még elébb vagy utóbb, de minden bizonnyal eljő az idő, amikor fölébred a völgyek magyarjaiban a lélek, s keresni fogják az igaz utat, mely pusztulásból győzelembe, nyomorúságból az Úr gazdag dicsőségébe vezet vissza, ahonnan valamikor nagyon régen magunk gyarlósága folytán hibás útra tértünk... Ültünk a hamvadó tűz mellett, a sötét bükkerdő mély csöndjében, s az öreg beszélt halk dörmögő hangon azokról, akik a hegyekben élnek, itt meg amott, s őrzik a nyomot, mely Istenhez vezet, s mely nyom egyszer majd még úttá szélesedve kivezeti a magára és Istenére lelt magyar nemzetet a sötétség nyomorúságából a feltámadás fényességébe... Nem is tudom, mikor aludtam el, elheverve ott a hamvadó tűz mellett. Hűvös reggel volt már, mikor fölébredtem. Fehér köd ült a ke-

55

56

Esztendők, amik tízszeresen számítanak mencék tisztásán, s a bükkök koronája is elveszett fölöttem a ködben. Magamban voltam. A tűz helyén szürke, hideg hamu. Kesernyés szaga megtöltötte a levegőt. Délig ott lézengtem a kemencék körül, remélve, hogy előbb-utóbb visszatér az öreg, s előbúvik valahonnan a fák közül. De nem jött elő, pedig olykor mintha hátamban éreztem volna a szemét. Dél teltével aztán nem vártam tovább. Mennem kellett vissza az emberek közé. Mielőtt beléptem volna a fák közé, a tisztás végéből még visszanéztem. Semmi se mozdult. Pedig éreztem újra, hogy valakinek rajtam volt a szeme. Öreg Boldizsár szeme lett volna valahonnan a sötét fák közül? Vagy Isten szeme...?” 76 1928. szeptember: A fiatal író az erdélyi Kelemen-havasokban elejti első szarvasbikáját. 1928. október 1.: A Debreceni Magyar Királyi Gazdasági Akadémián beiratkozásakor Wass Albertet 107-es számon jegyezték be. A pallagi konviktus lakója volt. Bánffy Endre (István), édesanyja ágán rokona is az évfolyamra járt. 1928: Második verseskötetének megjelenése: Fenyő a hegytetőn.

Korabeli újságfotó

Wass Albert újabb verseskötetéről (Fenyő a hegytetőn) „Wass Albert az új utakon indult, de költeményeire a ma Erdélyben uralkodó versirány rányomta jellegzetes bélyegét. Ezzel nem beskatulyázni akarjuk Wass Albert költészetét, hisz minden művészre 76

WA-R-H, Hagyaték, Egyszerű bevezetés – egy különös könyvhöz.

Életrajzi események kortársai akaratlanul is hatnak, de itt az igazolódik be, hogy Wass Albert megelégedett a ma Erdélyben uralkodó natúr-impresszionista iránnyal, melyen Reményik Sándor mesterien dolgozik, s nem keresett egyéni utat. Versei azonban elvitathatatlanul szépek. Színes képek váltakoznak szinte festőiesen, evvel már csatát nyer, mert előkészíti az olvasó hangulatát, s ekkor már az érzelem húrjain játszik. Ha egy szóban kéne összefoglalni Wass Albert költészetét, a »csend« költőjének nevezném. Verseinél mindig a csend, a borongás az alaptónus. Néha áprilyasan pontra dolgozik. Verseit a finomság jellemzi.” A Debreceni Újság kritikusa77 1928. október 12.: Wass Albert a Gátak című versével mutatkozott be a debreceni olvasóknak. A Béldi Menna grófnőnek szóló versajánlás is utal a verssorok erdélyi vonatkozásaira. Hangja erős, lázadó hang. E költemény is mutatja, a fiatalember költőként érkezett Debrecenbe. A versírónak a Reményik Sándortól szelíd szavakkal megkövetelt komolysága nem lehet vitás: „És mennyi gát van, ó de mennyi gát...! ha körülnézel, nem látsz egyebet: béklyóba törpült szenvedélyeket, mederbe kényszerített vágyakat, csók-gátakat, kacagás-gátakat, vér-áztatott, könny-áztatott, elátkozott szabadság-gátakat!” 1928. október 14.: Megjelenik a Kökénybokor című verse Erdélyi vallomás címen, a Virágtemetésből pedig az Erdélyi fák között címen ismert vers. A kötet verséhez két módosító verssort írt. Régebbi dolgai közül választotta ki az Élet-autón c. darabot, amelynek kötetbeli címe Az élet autóján, továbbá az Őszi vers és a Magyar fa sorsa című verseket. 1928. december 1.: Az erdélyi irodalom számára jelentős verset publikál a Hajdúföld című lapban. Az Erdély című költemény 77

Wass Albert: Fenyő a hegytetőn. Hajdúföld, 1928. december 28. Írója S-pár, ma már azonosíthatatlan személy.

57

58

Esztendők, amik tízszeresen számítanak szókimondó, átélt, az író mély lírával ír a Magyarországról leszakadt haza fájdalmáról: „Mert ott az erdők keresztfát teremnek És Golgota a hegynek a neve. S ki ott él: valami régi nyárnak Halálosan beteg szerelmese. Elátkozott álmok kísérik, Ha belekábult ott a tájba: Mert átokország az az ország. Nagyon ködös és nagyon árva… Fészkefosztott fiainak, Széttépett, bús fiainak, Mégis, mégis, jaj de drága!”78 1929–1930. között: A mintegy húsz, Debrecenben vagy az iskolai szünetekben írt versét az iskola befejezése után már nem gyűjti kötetbe a költő.79 Közöttük több erős, összegző igényű költemény található, s csak sajnálhatjuk, hogy a kortárs erdélyi olvasók akkor aligha ismerhették meg az egyre karakteresebb hangú lírikus új költeményeit. 1928–1929. körül: A főiskolán tagja lett az ifjúsági egyesület Széchenyi Gazdasági Szakosztályának (SZGSZ). 1928–1929. körül: Tagja lett a Bethlen Gábor Körnek, amelynek rendezvényein szavalatokkal működik közre. 1929-től: Versei és prózai írásai rendszeresen megjelennek a Hajdúföld és a Debreceni Újság című lapokban. „A debreceni Hajdúföldben egy Festetich-sapkás gazdatiszt remek novelláit hozta a szerkesztő úrnak.”80 1929. április 10.: Wass Albert A ló, mint igaerő címen tart vitabevezetőt.81 1929. április 29.: Az Akadémia csapata (DGASE) elnyeri a budapesti főiskolai céllövő verseny első díját. (Böszörményi 78 79 80 81

WA-MV. WA-MV, Üzent a tavasz című, utólagosan összeállított ciklusa WA-JMSZ II., Levél, Hungaricus, Alföldi Géza visszaemlékezése Olvasható a Kráter Könyvesház Wass Albert Emléktermének dokumentumai között

Életrajzi események István, Varga István, Báran Dezső, Szigethy Gyula, Pelacsek Gábor és Wass Albert.)

59

1929. május 28.: Gazdász egyéni bajnokság, céllövés – Wass Albert 3. helyezést szerez. 1929. július 12–14.: Országos bajnoki céllövőverseny miniatűr fegyverrel. A DGASE csapat 2. helyezett lett: „gr. Wass Albert, első éves gazdászunk 50 méterre miniatűr puskával az új nemzetközi versenytáblán 10 találat, 97 körrel országos rekordot állított fel.” 1929. nyár: Albert nagynénje, Siemers Ilona férjével és gyermekeivel együtt Szentgothárdon tartózkodik. A fiatalok közt találhatjuk Wass Albert későbbi feleségét is, de szót sem ejt róla a Molter Károlyhoz írott levelében.82 1929. november 11.: Wass Albert az Akadémia gazdasági szakosztályában (SZGSZ) Széchenyiről értekezett. 1929. november 3.: Megjelenik a Debreceni Újságban a Gyertyaláng című verse, amelyet a háborúban hősi halált halt gazdászok emlékére írt. Hangja nemcsak Trianon feltámadt fájdalmának hangja, nemcsak Halottak napjára írt megemlékező szó; hanem társadalomkritikai üzenete is erős, mintha egy nem is túl távoli előd hangvételét folytatná, Gyóni Gézáét: „S mily furcsa is: Halottak éjszakáján a hősök lelke hogyha hazaszállna: hány lenne, aki nem találna többé széles e földön egy piciny hazára! Szélvész üvölt a csíki hegyek ormán, fekete fenyők zúgnak szilajon… Hazájukat, ha számon kérik egyszer, mit fogsz felelni, győztes Trianon?” 83 1929. november 20.: Megjelenik az Őszi levél című lírai karcolata, illetve prózaverse a kolozsvári Ellenzékben és négy nappal 82 83

Molter Károly Levelezése 2. rész, Argumentum-Polis 2001. WA-MV, Gyertyaláng

A budapesti főiskolai céllövőverseny győztes csapata, Wass Albert a kupával

60

Esztendők, amik tízszeresen számítanak később a Hajdúföldben is. Az írás hangneme dinamikus, expreszszív. 1929. november – 1931. július 5.: Tárcákat, karcolatokat, társadalomkritikai gondolatfutamokat (Porszemek) is publikál a Hajdúföldben és a Debreceni Újságban. 1929–1930. körül: Debrecenben az Ifjúsági Egyesület Tisztikarának alelnöke lesz (elnök: Rácz Jenő). 1929–1930. körül: Kerületi alvezére lesz a Festetich Bajtársi Egyesületnek, majd később vezére (kötelező a fekete diáksapka). 1930. február 27-én, majd május 8-án: A gazda ornithológiája címen tart felolvasást.

Kolozsvár: 1930 Különös helyszíni felcserélése a sorsnak, hogy a Kolozsvár: 1930 című költeményét 1930. május 4-én a Debreceni Újság jelenteti meg. A magyarországi megjelentetés, akár a korábbi Erdély című vers esetében is, indokolt: romániai magyar lapok nem közölhettek volna ilyen egyértelmű nemzeti-politikai színvallást. Szellemi átjárás ebben az időben csak odafelé volt a magyar írók részéről, az erdélyiek aligha olvashatták ezt a verset, amely a román megszállás egyik első lírai állapotrajzát adja: „Kitekintek a vonatablakon: a régi város ismerős nagyon. Az öreg Szamos halkan bandukol és ballagtában régi dalt dudol, a Hója-szélen rügyeznek a fák, s hiszem, mint régen: most is van virág, az ég felettem pompás tiszta-kék, fecskék suhannak, éppen úgy, mint rég, a házsongárdi fák is intenek és lepkét űz egy régi kisgyerek…

Életrajzi események A varázs megtört. Tompán. Hirtelen. Zakatoltunk a váltósíneken. Az állomás állt szürkén, hidegen… A régi város más lett: idegen. Az utcalárma zagyva hangzavar. A szembejövőket hiába lesem: Ismerős arcra nem talál szemem. Idegen szó. Idegen felirat. Az embertömeg futkosó, riadt. (A régi emberek tempósan jártak, s a boldogságra mégis rátaláltak!)” Az ismertség és idegenség ellentétére épülő költemény éppen a temetői nyugalomban válik a jelen emberének is vigasszá: „Lassan-lassan a temetőhöz értem. Fák őrizték némán és sötéten. Bent minden régi helyet sorra jártam: – itt tanultam… itt írtam… itt leányra vártam… – Kísért, kísért egy ismerős gyerek, s amerre néztem: ismerős nevek… és megtudtam, amire este lett, hogy bár kint minden, minden elveszett, e hely, hol mindent kis halmok takarnak, Örök Város a bujdosó magyarnak…” Ám a kendőzetlen tragédiával szemben talán csak „a szív” emlékező ereje képes szembeszállni: „Mert míg Kolozsvár utcáit bejártam, csak egyetlenegy ismerőst találtam, komor volt, vén volt… mondjam a nevét? Rám emelte zörgő csontkezét: »Tudd meg, a fecske itt hiába szálldos, meghalt – mondta –, meghalt a régi város, annyi maradt csupán belőle élve, amennyi belefér szíved egy rejtett, ócska szögletébe!«

61

62

Esztendők, amik tízszeresen számítanak s míg vágtattam vissza a síneken, idegen voltam én is, idegen.” Szomorú tény, és ez irodalomtörténet-írásunk nagy vétke, hogy e különös erejű vers csak megszületése után 73 évvel támadt fel könyvtár-sírjából, a PoLíSz című irodalmi lap 73. számának 2003-beli megjelentetése alkalmával, majd a Kráter Műhely Egyesület Wass Albert Minden verse című kötetében. 84 1930. május 10.: A kolozsvári Magyar Népben megjelent Szent a falu című verse a későbbi erdélyi falujáró mozgalomnak, majd együttesen a népi írók mozgalmának alaptörekvését fejezi ki: a falu embereivel való sorsazonosság vállalását: „S bárhogy forogjon a világ: a réten mindig lesz virág. És harsoghat a dáridó, s épülhet sok száz emelet: itt él tovább a szeretet, és Isten jár a kert alatt.”85 1930. június: a Debreceni Gazdasági Akadémián oklevelet kap. 1930. június 1.: Az egyetemi Bethlen Gábor kör Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország című tanácskozásán Wass Albert is felszólal. 1930. június 5–6.: Budapesten 1. helyezést szerez az országos főiskolai céllövőversenyen, s egyben országos hadipuskabajnokká avatják. 1930. szeptembertől: Wass Albertet az Ifjúsági Egyesület és a Lövészegyesület elnökévé választják. 1930. október 10.: Wass Albert az SZGO-n A takarékosságról címen tart előadást. 84 85

WA-MV. Uo.

Életrajzi események 1930. október 28.: Nyírmihálydiban tart előadást Miként emelhetjük a falu kultúráját? címmel. 1930: Egy diáktárs véleménye, utólag: „Erős egyéniség volt, nem kicsapongó, nem bratyizó, de kissé félszeg, a szegényebb diákok közé tartozott.” 1930: a Debreceni Újság összesen 10 novelláját közli. 1931 júniusáig: a Hajdúföldben 22 tárcanovellája jelenik meg. Szerelmi történetek sejlenek az írások hátterében – „Egy erkélyes ház szőke leánya?” (Búcsú Debrecentől), illetve: „Ahány asszony jött szembe vele, mindegyik kitépett egy darabot a szívéből.” (Táltos ősöm megálmodott engem). Bakó Elemér felismeri kezdeti írói stílusának később is megőrzött erényét: „Wass Albert a tiszta narrációt, a diegetikus elbeszélésmódot szerette leginkább, s nem omnipotens attitűdben tetszelgett.”86 1931. június: A pallagpusztai Gazdasági Akadémián mezőgazdasági képesítést nyer. 87 1931: Erdély irodalmi körei is befogadják visszaérkező fiukat. Az Ellenzék című lap 10 novelláját közli! Berobban az erdélyi irodalomba. Írásaival barátságokat szerez. A szerkesztők is megkedvelik a szerény és tehetséges írót. „Erdélyben nőttem emberré, a Kolozsvári Református Kollégiumban. A város lakosságának nagy része még magyar volt akkor, de voltak az osztálytársaim között zsidók is, bőven. Már diákkoromban elkezdtem írni. Verseim és elbeszéléseim megjelentek olykor Erdély legnagyobb napilapjában, a kolozsvári Ellenzékben, és így bejáratos voltam a szerkesztőségbe is, ahol barátságba kerültem Indig Ottóval, Hunyadi Sándorral és Ligeti Ernővel, kik véletlenül mindhárman zsidónak születtek. Ennek akkoriban nem sok jelentősége volt, mert elsősorban mind erdélyiek és magyarok voltunk, román megszállás alatt.”88 1931: Hajók a ködben című novellája megjelenik az Új arcvonal, tizenkilenc erdélyi író antológiája című kötetben. Kiadja az Erdélyi Fiatal Írók Köre. 86 87 88

WAÉ, Bakó Endre: Wass Albert debreceni évei Dr. Kollwentz Ödön: Wass Albert a 20. század legszebb tollú és legmélyebb írója erdőmérnök is volt, Erdészeti Lapok CXL. évfolyam 9. száma (2005. szeptember). Wass Albert: Így lett belőlem antiszemita, 1993.

63

64

Esztendők, amik tízszeresen számítanak 1932: Szerelemre lobban Teleki Izabella iránt, de Wass Albert édesapja nem engedi a házasságot, mivel – Albert édesanyja révén – a leánnyal rokonságban álltak. Apja ezért fiát külföldre küldi tanulni. „Nagyon szerelmes voltam akkor: Szép idők egy szép világban. [...] Mire hazaértem, már férjnél volt. Megjárta a poklot, s ma Aradon él, kis bérelt lakásban. Megvénültünk mind a ketten. De ő sokkal többet szenvedett. Ő ottmaradt, és végigszenvedte a poklot.” 89 A levelezős távkapcsolat a távolból is tartott egy darabig: „Hetenként egyszer meglépi köztünk útját a posta s hoz nehány betűt, amit rárajzoltál egy papirosra. Kósza betű, odavetett szó, törékeny mondat. Milyen közömbösen hordjátok át a csókjainkat. S mellőletek a hosszú úton mi mindent elrabolnak. Hangsúlyt, könnycseppet, sóhajtást, mosolyt: árnyékait a szónak.”90 1931–1932. között: A hohenheimi Erdészeti Főiskolán (Németország) erdőmérnöki képesítést szerez, majd Párizsban kertészeti képesítéssel doktorál a Sorbonne-on. 1932–1933. között: „Apám betegsége miatt91 1932-ben hazatértem, hogy átvegyem a gazdálkodási teendőket, ekkor azonban azonnal behívtak a román hadseregbe, ahol egy évet szolgáltam.” Bevonulásakor a királyi századhoz Bukarestbe osztják be, és főhadnagyként szerel le. 1933. november 15.: A Temető megindul című verses oratórium bemutatása Marosvásárhelyen a Transsylvania terem színpadán. A Kemény Zsigmond Társaság szervezése, színre alkalmazta Z. Szentgyörgyi Mária. Az oratórium hol romantikus, hol expresszionista vonásai jóslatos, látnoki erővel bírnak. Beleírja 89 90 91

Ld. WA-ÖV, Három vers Neked című vers ajánlását, Magyarok Vasárnapja, 1996. július 28. alapján. WA-ÖV, Három vers neked Apja ez időbeli depresszióhajlamára utal a Kard és kasza című regényében.

Életrajzi események látomásába a későbbi haláltáborok embertelenségét és a tudósok részvételét az emberpusztító fegyverek gyártásában stb.

65

A Temető monológjai „TEMETŐ (Sötét kórusból mindig három hang beszél egyszerre, váltakozva, a többi morajlással kíséri): (I. három) Az embert újra felfeszíteni, kereszt épül minden útszéli fából, (II. három) és messiásnak hirdeti magát minden kontár, aki keresztet ácsol… (III. három) A tudományok szent mágus-talárja bűvészek olcsó köpenyévé vedlett, mely a halált és a bűnt fabrikálja embersebek gyógyító írja helyett… (I. három) Minden találmány új keresztté válik s minden keresztnek új fájdalma van… (II. három) minden fájdalom új vért harmatoz, és minden új vér, új Judás-arany… (Nagy, erős morajlás) (Szoprán kórus együtt) Gépfegyver, tank, gáz: mind-mind új keresztek! s alattuk zeng a féktelen tivornya, csókosan és kéjesen, borgőzösen aranymámorosan a bűnök Bábel tornya!” De a költeményben, miként a történelem legvégső reménységének alján, ott készülődik a válasz, ha kell, a „Megindult Temető” válasza: „Isten sír a Bábel tornya mellett… Isten sír a szíveinkben, testvér, siratja bús, nagy bábelségeinket… hogy égbe menni tornyot építünk, mikor az ég önmagunkban van, csak megtalálni gyönge a szemünk, csak építeni durva a kezünk törékeny, karcsú, kis toronycsodákat békességből, jóságból, szeretetből…”

A kórusdráma szereposztása és borítója

66

Esztendők, amik tízszeresen számítanak 1934: Szentgothárdon átveszi a gazdaság irányítását. 1934: Indig Ottó íróbarátjával a szentgothárdi udvarházban sokat és együtt dolgoznak tervezett regényeiken. 1934: A Farkasverem című első regényének megjelenése. Az Erdélyi Szépmíves Céh tízéves jubileumára kiadott, díszkiadású kötet. „Nem is veszi észre, a ceruza szánt és telnek a papírok, szürke betűk sorakoznak, és valamennyi őriz egy-egy szinte feledett napsugarat, mondatok sorakoznak, és bennük lüktet egy eltékozolt nyár, ívek telnek meg rejtett tűzzel, rajtuk ég és lázad és tombol és sajog egy szomorú ember ifjúsága…” (Az író alkotóműhelyére utaló vallomásos részlet a regényből.)

Ember áll a nádas szélén… „A hosszú ember ott áll a nádas szélén, egy öreg korhadt fűzfának támasztja a hátát és néz. Az országutat nézi, a fehér, üres és lusta országutat, a ballagó embert és az eget a feje fölött, a gyöngyszürke, unott arcú eget, amely se nem kék, se nem fekete, se nem piros, se nem sárga, nincs se messze, se közel, se nem szép, se nem csúnya, se nem jókedvű, se nem haragos: csak szürke. Szürke és álmos. Régóta áll ott és nézi a lemenő napot, amint pirosra gyúlva búcsúzik a keleti domboktól, hallgatja a nádas zizegését, mely a szellővel beszélget ilyenkor, valami titokzatos nyelven. Szeme végigszalad az unatkozó országúton, s szalad rajta, által dombokon és falvakon, be a város aszfaltjáig szalad. Nézi a ballagó mezítlábas embert, de sétáló nőket lát a korzón, és hallja a kávéházból kiszűrődő zenét, pedig csak a tücskök muzsikálnak fent a tarlók között, valami örökegyforma, bús mezőségi szimfóniát.”92 Valami elkezdődött. Aki e sorokat letette a Farkasverem első lapjára, az egy t e l j e s világot hozott magával. Zenéivel – „mezőségi szimfóniákkal” –, emberekkel, tájaival. Valami már itt emlékeztet a távoli nagy írótársakra. Flaubert párizsi beutazásaira, a távoli város és az álmos vidék kontrasztjára, de hoz magával egy nagyon erdélyi érzést és egy nagyon erdélyi lelkületet, amely „titokzatos nyelven” szólítja meg az olvasót. De hozta ez 92

WAF.

Életrajzi események az író a 20. század kontrasztos látásmódját is, az irodalmi montázstechnikát. Azt a montázstechnikát, amelytől 25 év múltán majd Beckett sem tud szabadulni a Molloy nyitó oldalain, A és B nagyszerűen megírt találkozásának leírásában. Ez az író borongósan, de borzongatóan is író. Nemcsak tücskök, nemcsak a kávéház kiszűrődő zenéje „muzsikál” ezekben a sorokban, hanem világok ütközése mögött és alatt a „se messze, se közel, se nem szép, se nem csúnya” bátor megnevezése. 1934-ben a 25 éves író beérkezett. Írótársai, olvasói hamarosan felfigyelnek majd összetéveszthetetlen hangjára, stílusára, „egy elsüllyedt világ” élni akaró üzeneteire. A regény kéziratát először Bánff y (Kisbán) Miklós olvasta el, s az ő elismerése a könyv ünnepi alkalomból93 való megjelentetését is jelentette.94 Wass Albert írástechnikáját, beszéd- és párbeszédmódját, szembenézését a lelki nyomorúsággal és tragédiákkal mégis elsősorban a kolozsvári íróelőd és tanítómester, Kuncz Aladár példája nyomán származtathatjuk. Az 1931-ben megjelent Fekete kolostor hatása felbecsülhetetlen, de az 1928–29-ben az Erdélyi Helikon hasábjain olvasható Felleg a város felett című kolozsvári kulcsregény is bátorítólag hatott a fiatal író „mezőségi számvetésére”. Expresszív jelenetek beemlése, tárgyilagos narrátor-technika, életszerű dialogizálás jellemzi mindkettőjük munkáját. Babits Mihály 1931-ben az Erdélyi Helikonban közzétett Kuncz Aladárról írott méltatása fogalmazza meg először a Wass Albertre is jellemző, erdélyi stílustörekvést: „önként és magától adódik a miliőnek és lelkirajznak az a sűrű és meleg realitás-íze, amit a modern naturalizmus oly rafinált eszközökkel törekszik előállítani”. Ne feledjük, Nyirő József Néma küzdelem című nagyopusza csak később (1944) lát napvilágot. Bánff y Miklós maga is csak ugyanebben az évben adja ki az Erdély trilógia első kötetét, amelyet az előzőekhez hasonló társadalomkritikai lélekábrázolás jellemez. A fiatalembert bátor kezdeményezőként, e könyv sikere után hívják társul az idősebb írók is antológiákba, közös fellépésekre.

93 94

Az Erdélyi Szépmíves Céh 10 éves jubileumára kiadott díszkiadás, 1934, Kolozsvár, Minerva nyomda. .„Bánffy báró szintén rokon, és nagy vadász volt. Ő fedezett fel engem. Az első könyvemet, a Farkasverem címűt, ő olvasta át először, és ő vállalkozott rá, hogy az Erdélyi Szépmíves Céh útján kiadja, majd utána Révai is kiadta.” WA-MÖ, Szalay-interjú.

67

68

Esztendők, amik tízszeresen számítanak 1934. november – 1944. október: Folyamatosan közli novelláit (Anica, Elvira báróné, Mundruska, Vaddisznós Jákob stb.) az Erdélyi Helikon. Tíz év alatt 24 írása jelenik meg a lapban. Nagyszámú publikálása növeli első regényével megszerzett népszerűségét. Ebben az időszakban is jelentős lapok közlik prózáját, és jelentős antológiákban is helyt kapnak írásai. (Ifjú Erdély, Ellenzék, Pásztortűz, Brassói Lapok, Keleti Újság, Nyugat, Termés, Az Ország és az Erdélyi Szemle). 1934 ősze: Őszi vadászidő. Éva Siemers és barátnője a vadászaton. Ismét a testi kapcsolat csapdájába esik a huszonhat éves fiatalember. De ez a csapda most erősebb, mint az első ölelés egyszerre bizsergető és visszás tapasztalata volt. A leendő após magabiztos bekerítő manőverrel kölcsönös érdekházasságot készít elő a fiataloknak. Vagyonmentés az egyik részről, vagyongyarapodás a másik részről. A vegetálás réme helyett magabiztos gazdálkodás. A csapda lábra kattan. A feddhetetlen erkölcsiség számonkérésével ismét egy családi unokatestvér házasság lesz az eredmény. A Kard és kasza II. részének jelenetei nem hagynak kétséget afelől, hogy házasságuk álkeresztnevek mögé rejtező történetét adja elő a visszaemlékező író. 1935. március 7.: Az Erdélyi Református Egyházkerület igazgatótanácsa határozatában gr. Wass Albertet 10 éves ciklusra a Széki Egyházmegye gondnokává nevezte ki.95

Éva Siemers 95

Közölve: PoLíSz 103. szám, 2007. április.

Életrajzi események 1935. április 22.: Wass Albert és Siemers Éva (1914. január 5. – 1991. május 2.) egyházi esküvője a Hamburg-eppendorfi János-templomban. (Romániában unokatestvérházasság miatt nem jegyezték be a házasságot!) Tanúk: gróf Logorhetti Arisztid, katonai földbirtokos és báró Kemény Béla pusztakamarási földbirtokos. „Így sikerült megóvni a családi birtokot a csődbejutástól.”96 1935: Szerződést köt a budapesti Révai Kiadóval. Könyveit párhuzamosan kiadhatja az Erdélyi Szépmíves Céh is, a Révai is. A Farkasverem című regényét Budapesten is kiadják. (1944-ig nyolc kiadásáról van ismeretünk.)97 1935: Anton Mocsonyi de Foen, Románia királyi vadászmesterének kérésére – a vadállomány rendezésének szakértőjeként – Wass Albert elvállalja „a Kárpátok vadállományának felügyeletét”98. 1940 őszéig, a magyar hadsereg bevonulásáig látja el ezt a tisztet. 1935. október vége – november eleje: Az Erdélyi Helikon íróival magyarországi turnén vesz részt.99 1935. november 5.: Wass Albert pályázatot hirdet a Széki Református Egyházmegye lelkészei és tanítói, másrészről papnéi és tanítónői számára. Az írásban elkészítendő pályamű címe 96 97 98 99

WAÉ, Rövid önéletrajz BI-WAÉB WAÉ, Rövid önéletrajz Közölve: PoLíSz 103. szám, 2007. április.

69

70

Esztendők, amik tízszeresen számítanak és tárgya papok és tanítók számára: „Mik a kötelességeim mint lelkipásztornak (tanítónak) a rám bízott nép gazdasági újjászervezésében? Papnék és tanítónők számára: „Miben járulhatok hozzá mint papné (tanítónő) a magyar nép gazdasági helyzetének javításához?” Határidő: 1936. január 1. A pályázatokra 3000 lejt szánt kettő, illetve négy helyezett számára.100 1936. január: Az új pap megérkezik című novellája megjelenik az Erdélyi Helikon IX/1. számában. Ezt a személyes környezetéből vett témát a szerző később bedolgozta a Csaba (1940), majd pedig a Kard és kasza (1974–1976) című regényébe is, mint a helytállás, újrakezdés, közösségépítés szép példáját. Az elbeszélés egy későbbi, 1942-es kiadásának mottójaként az alábbi mondatot írta a novelláról az írója: „A legsötétebb elnyomatás éveiben jelent meg ez az írás, amikor a magyar nevelőnek egyetlen hatékony és megengedett eszköze volt: a példaadás”.101 1936. március 7.: Wass Albertet – a nagyapja halála miatt megüresedett helyre – az Erdélyi Református Egyházkerület egyházmegyei gondnokává választotta (iratszám: 1274-1935. III. sz. Szamosújvár).102 Hogy nem az édesapját, hanem a fiatal írót kérik fel, ez társadalmi megbecsültségének jele. Ezt a tisztet 1942. október 26-ig tölti be, mikor is saját kérésére felmentik. 1936. tavasz: Siemers Éva vásárolt egy lakást Kolozsváron, hogy legyen hol lakniuk, ha ott tartózkodnak.103 1936. május 28.: Megszületik első fiuk: Vid. „Vid, 1936ban született. Ő volt az egyetlen, aki valóban ott is nőtt föl, Vasasszentgothárdon és Kolozsvárt, kisfiúból nagyfiúvá, így hát természetesen sok közös emlék köt kettőnket össze. A többiek már jóformán nem is ismerhették az ősi otthont. Huba még ott született ugyan, Miklós is, sőt a háború utolsó évében Géza is, de kicsinyek 100 101 102 103

Uo. Erdélyi elbeszélések, 1943. L. PoLíSz, 2007. szeptember, 107. szám WA-ÉV, Wass Huba Előszava

Életrajzi események voltak ahhoz, hogy valóban ismerhették volna a hajdani otthont és Erdélyt, mint hazát.”104

1936. nyár: A Farkasverem című regényének sikeres fogadtatása és novelláinak gyakori megjelentetése után nem késik az erkölcsi elismerés sikere sem: meghívják Marosvécsre. „Mint az erdélyi magyarság egyik serdülő íróját” éri ez a megtiszteltetés: tagja lesz az Erdélyi Helikon írótársaságának. Az összejövetelen ott van szobatársa, Tamási Áron és Molter Károly. Dsida Jenő ekkor olvassa fel a Magyar zsoltárt. „Marosvécs az erdélyi irodalom olympusza volt. Ahova csak lábujjhegyen és lélegzetvisszafojtva lehetett belépni.”105 1936: Vaddisznós Jákob című novelláját közli a kétnyelvű Cot la cot – Vállvetve című román–magyar antológia.106 Kétnyelvűsége miatt fontos közéleti tett és esemény volt az antológiában való szereplés. Zsidó, román és magyar származású írók együttes szerepvállalását anyagilag is segítette Wass Albert. A román nacionalista Vasgárda erőteljes térnyerésének idején politikai tett értékű kulturális esemény volt a kötetben való megjelenés és a könyv kiadása. „1936ban Marosvásárhelyen Gherasim Emil szer104 WA-V-A, Bújdosásban 105 WA-ZST-Ö, Marosvécs 106 Mj. Marosvásárhelyen, szerkesztette: Kertész Ákos – Gherasim Emil – Bartha István

71

72

Esztendők, amik tízszeresen számítanak kesztette Kertész Ákossal és Bartha Istvánnal a kétnyelvű Cot la cot – Vállvetve című antológiát. Ekkor már Romániában és a román hatalomnak odaprédált Erdélyben is dúlt a román fasizmus! Marosvásárhelyen kővel bezúzták a zsinagóga és a katolikus plébánia ablakait, embereket ütlegeltek az utcákon, egymást érték a fasisztoid tüntetések, nyíltan és nyilvánosan fenyegették a magyarokat és a zsidókat, de nem kímélték a csöndben kertészkedő bolgárokat, a kubikus lipovánokat és a békés téglavető cigányokat sem. A fent említett írók-szerkesztők mintegy tüntetőleg ellensúlyozva a fasiszta handabandát, – jelentették meg a szóban forgó antológiát, amelyhez Emil Dandea román politikus és Antalffy Endre poliglott-polihisztor írt előszót, a szerzők között pedig ott találjuk többek között Morvay Zoltánt, Márk Alexandrát, Tamássy Györgyöt, Wass Albertet román írótársaik: Virgil Carianopol, Vasilie Netea, Sasa Pana, Teodor Scarlat társaságában.”107

A Vasgárda 1937-ben részt vesz a román koalíciós kormányban „Franciaország nyomására 1933-ban hivatalosan feloszlatták a Vasgárdát, de az a valóságban tovább működött „Mindent az Országért” (Totul Pentru Tara) néven. A Gárda hamarosan a náci Németország támogatását is élvezhette, és a legnagyobb hatású balkáni szélsőjobboldali mozgalommá nőtte ki magát, miközben erőteljesen hozzájárult Románia politikai életének destabilizálásához. Az 1937-es választásokon 16%-ot ért el, és 66 parlamenti székkel a harmadik legnagyobb párttá vált. A király részvételükkel alakíttatott koalíciós kormányt, ami kitiltotta a zsidókat a hadseregből és a civil szférából, megtiltva számukra a tulajdonszerzést és bizonyos szakmák gyakorlását. Antonescu e kormány hadügyminisztere volt.”108 107 WAÉ, Bartis Ferenc: Wass Albert „koronatanúja”. Első közlés: Céh, 2003. Az erdélyi származású író szerint maga ez az antológia számít Wass Albert 1946-os koncepciós perének vádjaival szemben ellenkező előjelű, közvetett bizonyítéknak, a szerző humánuma és politikai kiállása szempontjából. 108 Vikipédia, Antonescu szócikk

Életrajzi események 1936. szeptember: Az Erdélyi Helikon közli Havasi fa című parabolisztikus novelláját, az erdélyi lélek(fa) és élet(fa) egy nagy havasi kőris szimbólumában oldódik fel a rémisztő nagyvilág kegyetlen célszerűségében… Ezt a novellát többen a transzszilvanizmus egyik mintadarabjának tekintik.109 „A transsylván helytállás allegóriája a Havasi fa, variáció ez a korábban Magyar fa sorsa címmel írt versére, melyet háromszor is megjelentetett (Pásztortűz 1927, Ifjú Erdély 1928, 1929). A verscímet Adytól kölcsönzi, akárcsak Makkai Sándor, amikor Magyar fa sorsa című művében Ady költészetét értelmezi. A Makkai-könyvben a cím szimbolikus jelentésű, s a tárgyalt költő sorsát szimbolizálja a mostoha talajba ültetett nemes fa életküzdelmének jelképe: a helytállás, a minden körülmények között való munkálkodás, újrakezdés, kitartás jelentéshordozója. Wass Albert már a versében is átveszi ezt a jelképet, majd későbbi írásművészetének egyik alapmotívumává építi.” Balázs Ildikó inkább előzményeit veszi számba, minthogy a szimbólum fázisos és realisztikus kibontásának újszerűségét hangsúlyozná. A novella újdonsága részleteinek hangsúlyos realizmusában érhető tetten.

73

1937 tavasza: a Független Újság írói ankétja. A fiatalok önálló fellépése (Balogh Edgár, Jancsó Elemér, Méliusz József, Nagy István, Szemlér Ferenc, Szabédi László, Szenczei L., Varró D., Vásárhelyi Z. E., Wass Albert részvételével.). Venczel József, Nagy István, Jordáky Lajos, Dsida Jenő, Balogh Edgár. Vita Zsigmond, Szemlér Ferenc és Méliusz, hozzászóló írásaira Tamási Áron válaszol Mind magyarok vagyunk címmel május 29-én. 1937. június: Fiatal erdélyi írók estje a budapesti Zeneakadémián, Bözödy György, Wass Albert, Flórián Tibor, Kiss Jenő és Faluhelyiné Kalmár Rózsa szavalónő részvételével. 1937. szeptember 12.: Helikon-találkozó Marosvécsen. Wass Albert hozzászólásában hangsúlyozza, hogy a falusi népnek milyen nagy szüksége van jó mesekönyvekre, és felajánlotta aktív segítségét a könyvek terjesztésében.

109 WAÉ, Balázs Ildikó: Wass Albert első pályaszakaszának elbeszélése

A Zeneakadémián (balról a második )

74

Esztendők, amik tízszeresen számítanak 1937. július 20.: Csaba születése (meghal 1941. szeptember 29-én). 1937. október 2.: A Marosvásárhelyi Találkozón Wass Albert is részt vesz. 1937. október: Sorsvállalás című novelláját közli az Új erdélyi antológia.110 „Az erdélyi realizmus névjegyével Asztalos István, Bözödi György, Kovács György, Katona Jenő, Szabédy László, Szenczei László és Wass Albert jelentkeznek. [...] Módszereik közé mind erősebben vonul be a társadalomrajz és a lélektan.”111 1937. október 24.: Az Új nemzedék bemutatkozása (Brassó, Unitárius Nőszövetség templomi estélye). Résztvevők: Abafáy Gusztáv, Bözödy György, Flórián Tibor, Kis Jenő, Szabédi László, Nagy István, Szemlér Ferenc, Szenczei László, Vásárhelyi Z. Emil és Wass Albert, míg Jékely Zoltán, Kolozsvári Grandpierre Emil, Kováts József és Koós Kováts István műveiből csak szemelvényeket olvastak fel. „Az új nemzedék ez első együttes megnyilatkozásának az ad különös jelentőséget, hogy az összegyűlt írók között is, a közönség felé is, tudatosítani igyekezett azokat az irodalmi törekvéseket, melyek az emberi, társadalmi és kisebbségi valóságok művészi megfogalmazását kívánják.” (Független Újság, Kolozsvár, 1937. október 30.)

Trianoni írónemzedékek a román impérium alatt „A Trianon utáni időszaknak, címet akarnék adni, mint egy fejezetnek, akkor azt mondanám, hogy Az erdélyi irodalom hőskora. Egy nagyon-nagyon érdekes korszak volt, amit Kós Károly nyitott meg, amikor elkezdte az első elbeszéléseit írni a török megszállás korszakáról. Ami teljesen egyensúlyban volt azzal és harmonizált azzal, ahogy mi éltünk. Román elnyomás volt, cenzúra volt, az ember nem azt írt, amit akart, hanem azt, amit lehetett, és így az erdélyi írók megtanultak úgy írni, hogy a magyar megértse, de a román ne.” Wass Albert112

1920–21: Nyirő József sikereinek évei. Három novellája nyer a Zord idő, a Napkelet és az Ellenzék pályázatain.

110 Minerva Rt. 1937. Cluj-Kolozsvár. Szerkesztette: Abafáy Gusztáv – Jancsó Elemér – Szemlér Ferenc. 111 Ligeti Ernő: Súly alatt a pálma, Kolozsvár, 1941. 112 WA-MP, Kolossy Sándor interjúja

Életrajzi események 1923 tavasza: Tizenegyek könyve és felhívásuk. Előfizetői mozgalmuk során 3000 példány kel el az előfizetők között! 1923: Megjelenik Makkai Sándor könyve a Mezőségről, a Holttenger. Realizmusa és önkritikus társadalomábrázolása szépíróként is serkentően hat a további évek erdélyi irodalmára, így Wass Albert első regényének témaválasztását is megerősíthette, hiszen a Szentgothárdhoz közeli falu, Mezőszentiván társadalmi életének bemutatása példaként is szolgálhatott a Farkasverem élet- és lélekábrázolásaihoz. 1924: Nyirő József: Jézusfaragó ember című elbeszéléskötetének megjelentetése a kolozsvári Minerva Könyvkiadónál (1944-ig ötvenháromezer példányban került az olvasók elé.) 1924: Az Erdélyi Szépmíves Céh megalakulása, amely az elkövetkező években a magyar irodalom legeredményesebb erdélyi műhelye lett. Kiadói munkája tette központi jelentőségűvé. Kós Károly és barátai megindítják a kötetek kiadását. A Kiáltó Szó hitvallása kifejti művelődésszervező hatását. Wass Albert a megalakulás körülményeit csak másodkézből ismerte, de gazdasági hátterét pontosan idézte fel: „Háború után az egyetlen megmaradt könyvkiadó vállalat a Minerva volt, azonban nem rendelkezett elég tőkével ahhoz, hogy könyveket tudjon kiadni. Szükség volt egy könyvkiadó vállalatra, ezért az erdélyi írók nyakukba vették Erdélyt, és előfizetőket kerestek. 500 lej évi tagsági díjért tagja lehetett bárki az Erdélyi Szépmíves Céhnek, és ezért könyvet kapott minden évben. Az így összegyűlt tőkéhez ugyanennyit hozzáadott Bánff y Miklós. Bánff y Miklósnak a megmaradt vagyonából jött össze a tőke fele, és ilyen módon egy kiadóvállalat alakult, mely az erdélyi írókat a nyilvánosság elé vitte olyan sikerrel, hogy az indulás után 6 évvel a budapesti Révai Kiadó Vállalat szerződést kötött, és tőkét adott az Erdélyi Szépmíves Céhnek. ” 113 1926. július 15–17.: Az 1. Helikoni Találkozó megtartása és a Helikon íróközösség megalakulása Kemény János várkastélyában Marosvécsen. Áprily Lajos már az első napon programadó előadást tart Európaiság és erdélyiség címen.

113 WA-MP, Kolossy Sándor interjúja Wass Alberttel

75

76

Esztendők, amik tízszeresen számítanak 1926–1936: Makkai Sándor az erdélyi református kerület püspöke. Íróként, szerkesztőként is jelentős hatása van az új erdélyi szellemiség kimunkálásában. 1927: Megjelenik Makkai Sándor: Magyar fa sorsa (A vádlott Ady Endre költészete) című tanulmánykötete. A református teológia érveivel védelmezi a konzervatív elítélő kritikákkal szemben a nagy költő szellemi hagyatékát. 1928-től 1944. szeptemberig: Az Erdélyi Helikon című irodalmi lap kiadása. 1928: Írói misszió megkezdése a Székelyföldön. Benedek Elek kezdeményezésére Kacsó Sándor, Nyirő József, Szentimrei Jenő, Tamási Áron és mások a legapróbb székelyföldi falvakban is népszerűsítik írásaikat, a nép közé viszik a megerősödő erdélyi irodalom művelődésformáló üzeneteit. 1930: Újabb nagyhatású könyv Nyirő Józseftől. Mintát teremt a fiatalabb nemzedék számára is az Isten igájában című önéletrajzi műve (1944-ig hetvennégyezer példányban fogyott el). 1930. január: Az Erdélyi Fiatalok című lap megalapítása Jancsó Béla irányításával. Alapítók még: László Dezső, Balázs Ferenc, Debreczeni László, akkor még hozzájuk csatlakozott Dsida Jenő, Bányai László, Méliusz József, Mikó Imre, Venczel József, Vita Zsigmond. Céljaik: önismeret, falukutatás, népművelés. Wass Albert debreceni tanulmányai miatt nincsen az alapítók között. 1931: Ismét nagy hatású tanulmánykötettel jelentkezik Makkai Sándor: Magunk revíziója címen. 1932: Hatalmas sikerrel jelenik meg Tamási Áron: Ábel a rengetegben című regénye. A székely életrevalóság és leleményesség példamutató, egyetemes irodalmi értékként is számon tartható munkája. 1933: Nyirő József újabb novelláskötete, a Kopjafák megjelentetésének éve. A könyv előszavában az író megadja könyve

Életrajzi események alaphangulatát: „A nagy székely ravatal árnyékában élünk.” Németh László tisztelettel értelmezi Nyirő műfaji meghatározását: „Ha a ballada nem költészettani meghatározás, hanem írásműbe zárt hangulat, akkor Nyirő elbeszéléseinek hangulata csakugyan balladai.” 1934: Már jelentkeznek a nemzedéki szétforgácsolódás első jelei: az Erdélyi Helikontól elválva a KORUNK köréhez csatlakozik Bányai László, Kovács Katona Jenő és Méliusz József. 1935-től: a Hitel évei. Kezdetben Makkai László és Venczel József irányítja. Felekezeten túli összefogás. Urbánus érdekek bevonása, társadalomkutatási célok. A huszonévesek nemzedéki csoportosulása. Egy nemzedék lelki alkatának kerete kíván lenni. Szerzői közt van Bözödi György, Flórián Tibor, Szabédi László, Szenczei László, Tóth Zoltán. Annak ellenére, hogy Wass Albertnek néhány barátja publikál a lapban, ő maga feltehetően erőteljes szépirodalmi érdeklődése miatt nincs a munkatársak között, akik inkább a társadalomtudományok területéről verbuválódtak. 1935 nyarának vége: Balogh Edgárék sikertelen néplap kísérlete, majd megalapítják az Ady Endre Társaságot. Felhívás ankétra: őszi körlevél. Jancsó Elemér támadja a transsyilvanizmust a Nyugatban.114 Testvére, Jancsó Béla nagyszerű tanulmánnyal visszavág. 115 A tanulmány legfontosabb üzenete ma is az erdélyi irodalom transsyilvanizmusának alapvetéséül szolgál: „A mély gyökerek azonossága köti össze Adyt, Móriczot és Szabó Dezsőt az erdélyi irodalommal, és nem a műformai és egyéb nagyon is vitatható hatások. A közös folyamat: egy új magyar életlátás kifejezése, az alföldi lélek mellett az erdélyi lélek megszólalása. És ez még racionálisan és szigorú tudományossággal is kimutatható. Ma már létezik a nadlerizmus, mely a tájak, vidékek befolyását kutatja az irodalomra. [...] Hogy pedig sajátos történeti körülmények és népek tartós együttélése valamennyiük arcvonását módosítja, s közös vonásokat is ad nekik, azt viszont minden néprajz, népművészet bizonyítja. Mindezekkel az erdélyiség fogalma mögötti valóság mind kutatható és meghatározható.” 114 Dr. Jancsó Elemér: Az erdélyi magyar líra 15 éve és Erdély irodalmi élete 1918-tól napjainkig 115 Jancsó Béla: Vádak az erdélyi magyar irodalom ellen

77

78

Esztendők, amik tízszeresen számítanak 1936. április 5–12.: Tamási Áron a Bukaresti Lapokban válaszol Balogh Edgárék szélsőséges internacionális kísérleteire (Cselekvő erdélyi ifjúság). 1937. augusztus 23.: A Marosvásárhelyi Találkozó előkészítő írása, Tamási Áron: Másfél évi munka után (Bukaresti Lapok). „A Vásárhelyi találkozó programja az és semmi más, hogy kutassa a módokat, a lehetőségeket, melyek kisebbségi magyarságunk megtartásához, megerősítéséhez vezetnek. A fiatalság a maga erejét akarja latba vetni nemzeti érdekeink kivívásához, és belső érdekeinket is abból a szempontból vizsgálja, hogyan lehet társadalmunkat, közszellemünket alkalmassá tenni arra, hogy megsúlyosbodott feladatainknak megfeleljen.” 1938. november 13.: Tamási Áron: Menedékünk: a lelki közösség című cikkében fölveti az erdélyi magyarság népképviseletét, a Bukarestben megalakult román Nemzeti Újjászületés Arcvonala mintájára. 1939. február 12.: Márton Áron püspökké szentelése Kolozsváron. A Hitel 3. száma Templom és iskola címen közli oktatáspolitikai gondolatait. Programértékű maga a fiatalabb, a második erdélyi nemzedék megszólítása is: „Nagy időkhöz nagy nemzedék kell”. 1938: Mélység fölött című elbeszélését közli az Erdélyi köszöntő című antológia (Budapest, Révai.) Írói fejlődésének és elismertségének jelentős állomása, a díszkötésben megjelent könyvben Erdély íróinak javával szerepel együtt. Bánffy Miklós, Dsida Jenő, Kós Károly, Makkai Sándor, Nyirő József, Tamási Áron és Wass Albert. E szerzők együtt a magas írói

Életrajzi események színvonalat és a két nemzedék közösen vallott esztétikai-nemzeti felfogását is méltán jelképezik.

Az 1938-as budapesti Erdélyi Könyvnapok „Az első Erdélyi Könyvnap 1938-ban volt Budapesten: Pesten volt az első erdélyi könyvsátor fölállítva. Ott ültek az írók a sátor előtt, és ajánlották, dedikálták könyveiket. Az asszonyok pedig bent voltak a sátorban, és mi adtuk el a könyveket. Mi végeztük a hírverést, azaz a reklámot, mi adtuk el a könyveket, s mi ügyeltünk a pénzre is. Az egész három napig tartott. Nagyon érdekes volt, mert az akkori Magyarország minden híressége eljött: Horthy Miklós kormányzótól és Bethlen Istvántól kezdve. Minden korabeli híres író ott volt, mint például Herczeg Ferenc és Babits Mihály. Ott volt Albrecht főherceg116 és a felesége...”117 1938: Magyarországi antológiabemutatók: „Akkor találkoztam vele Pécsett az 1930-as évek elején, amikor az új erdélyi magyar irodalom betört az országba, s az Erdélyi Szépmíves Céh tagjaival Wass Albert is körútra ment. Várkonyi Nándor, a pécsi egyetem könyvtárosa, a modem magyar irodalom leglelkesebb barátja és ismerője rendezett irodalmi délutánt az erdélyi vendégeknek. Kós Károly, Tamási Áron, Szentimrei Jenő és mások között, akiknek a nevére már nem emlékszem, Wass Albert volt a legfiatalabb. Húszas éveiben, erejének teljében, a megmutatott oroszlánkörmök öntudatával, magyarszabású arcán barátságos mosoly, csak a székely gúnya hiányzott róla, hogy akármelyik falumbeli legénnyel össze ne tévesszem.”118

Tamási Áron és Nyirő József „Tizennégy esztendőn keresztül üldögéltünk együtt ugyanannak a kolozsvári kávéháznak a törzsasztalánál, valahányszor mindkettőnket egyidőben vetett be a városba a sors. Az Erdélyi Helikon törzsasztala volt ez, szemben a Mátyás szoborral. Erdély szellemi és lelki megújhodásának nagy esztendői voltak ezek: 1930 és 1944 között. 116 Albrecht Ferenc József Károly, Habsburg főherceg (1871–1956) politikus, a főrendi ház tagja 117 WAÉ, Szabó T. Attila – Wass (sz. Siemers) Éva: Erdélytől Bajorerdőig 118 WAÉ, Kovács Iván visszaemlékezése

79

80

Esztendők, amik tízszeresen számítanak Amikor a politikai és gazdasági letiportság mélyéről úgy emelkedett föl európai magasságokba az erdélyi szellem, mint a székely mesék vadpávája: tollain a nap sugarát viselte s az anyák könnyéből font igazgyöngy koronát a fején. Kevésbeszédű ember volt Áron, mint minden igazi székely. Néha úgy ültünk ott annál az asztalnál, hogy félóránként ha esett egy szó. De annak az egy szónak magja volt, súlyos gondolatokról és gondtól terhes magja. Egy este hármasban ültünk volt annál az asztalnál. Ezerkilencszázharmincnyolcat írtak a kalendárium készítők. Nyirő József, Tamási Áron és jómagam. Ők ketten vitték a szót, én végeztem a hallgatást. Súlyos nagy politikai vita nehézkedett kettőjük közé: a nacionalizmus és a humanizmus néztek egymással farkasszemet a kávéházi márványasztal fölött. Nyirő József azt hirdette nagy szóval, hogy a székelység jövendőjét hordozó székely író elsősorban székely kell legyen s csak azután ember. Tamási Áron úgy látta célszerűnek, hogy csak úgy lehet eredményt elérni, ha a székely sorsot beállítja az ember az egyetemes emberiség élvonalába, tehát először ember s csak azután székely.”119

1938. karácsony: Ötven erdélyi gyermek levele a Jézuskához címmel megható, nagy szociális érzékű kiadványt jelentet meg Szolnok-Doboka Vármegye Közjóléti Szövetkezete. Wass Albert előszót és utószót ír a könyvhöz: „Sok száz szegény erdélyi gyermek levele közül ötvenet teszek az asztalodra. Ezek a gyermekek még hisznek abban, hogy van a világon szeretet, egy nagy, embereket összefogó szeretet, mely nem hagyja elveszni azt, aki árva és szegény. Ezek a gyermekek még hisznek Benned. Nem fehérszárnyú angyalban, aki az égből száll alá ajándékokkal megrakódva, abban már ők sem hisznek talán. De hisznek Benned és a Társadalomban, hisznek a szívedben, hogy jóságot őriz, s hitük apró virágait ma mind Feléd fordították, mint éltető nap felé, ki megvédi őket a fagytól” – írja Előszavában. S az Utószóban is hitet tesz az emberekben, a „bennünk élő” szeretet és lelkiismeret mellett: „Nehéz ebben a világban élni, tudom, Neked is. De mielőtt elindulnál este a színházba vagy megszokott vendéglődbe, gondolj arra, kérlek, hogy ha egy színházi estéről kima119 WA-JMSZ, I. 206. old.

Életrajzi események radnál – amikor úgyis valami felületes és léha darabot adnak, nem a mai világba illőt –, annak az estének az árából már jutna meleg ruhára egy szegény erdélyi gyermeknek. Ha egy liter borral kevesebbet innál valamelyik este, abból már egy elhagyott lakásba karácsonyfa jutna, s örömtől megkönnyesedő gyermekszemeknek meleg fényű kicsike gyertyák hirdetnék a szeretetet, mely él még Benned s nem veszett el a tülekedésben.”120 Wass Albert a kisgyermekek leveleinek olvastán nem feledte saját gyermekkorának magányos karácsonyait, de hite az emberi jóságban már ekkor is töretlen volt! 1939. július: Tizenöt író találkozott Wassék szentgothárdi villájában. A baráti eszmecsere egyik témája volt, hogy miképpen lehetne felújítani a fiatalok falusi irodalmi előadásait. Wass Albert hangsúlyozta, hogy a városi és a falusi ember egységes nemzeti szolgálatára van szükség, a baloldaliak ne zárkózzanak el a nemzeti gondolattól. Társalgásuk közben megjelent a román csendőrőrmester, KÉRDŐRE VONTA A HÁZIGAZDÁT, HOGY MIFÉLE IRREDENTA ÖSSZEESKÜVÉSNEK ADOTT HELYET? AZ EGÉSZ TÁRSASÁGOT LE AKARTA TARTÓZTATNI, DE VÉGÜL IS CSAK WASS ALBERTET ÁLLÍTOTTÁK VÁD ALÁ KOLOZSVÁRT. VENDÉGEIT MÉG TANÚNAK SEM IDÉZTÉK MEG. Ügyük Kémkedés és titkos összejövetel, népgyűlés címén került a román kolozsvári VI. hadtestparancsnokság ügyészségére.121

Visszaemlékezések a vasasszentgothárdi írótalálkozóra Wass Albert későbbi felsorolása alapján: Kiss Jenő, Flórián Tibor, Varró Dezső, Venczel József, Nagy István, Blomberg Carla és Magyarországról Abafáy Gusztáv a résztvevők között volt.122 „Wass Albert meghívásának azért is engedtem, hogy a fiatal írókkal, ha lehet, elmélyítsem kapcsolataimat. … Fő téma: a kisebbség-sorvadás volt…”123 „Rajta (Nagy Istvánon) kívül még (az ottlévők között) Kovács Katona Jenő, Kovács György, Balogh Edgár vagy Jordáky Lajos is szociál120 WA-KÜ-TM. 121 A dokumentumokban nyomára se lehet bukkanni annak a sajtóban és könyvekben az utóbbi évek során lábra kapott, szemenszedett hazugságnak, miszerint Wassékat „hitleri, fasiszta propagandaanyag” rejtegetésével vádolták volna a románok. Wass Albert barátait és írótársait ismerve még ennek feltételezése is abszurd! 122 M. kir. kolozsvári 2. csendőrcsoport. cegei őrs. 27. szám, bün. 1940. W. Kovács András: Kiegészítés a Wass Albert dossziéhoz, Korunk, 2005. július. 123 Nagy István: Szemben az árral

81

82

Esztendők, amik tízszeresen számítanak demokraták vagy kommunisták voltak a marxizmus és a nemzetközi munkásmozgalom hívei.” 124 „A légionárius Marginean Petre (aki ekkor a bíró volt Vasasszentgothárdon) együttműködött a román csendőrséggel és a hatóságokkal a magyarság érdekeit képviselő Wass-családdal szemben annak az ominózus cegei írótalálkozónak a kapcsán. [...] Wass Endre meg volt győződve róla, hogy a román csendőrség zaklatásának egyedüli oka éppen Mihályi Eszter, Rosenberg sógornője volt. Ugyanis 1939ben, egy jeles magyar személyiségekből álló társaság vendégeskedése során Wasséknál, közvetlenül az után, hogy Mihály Eszter barátnőjével, Mureşan Máriával, a szentgothárdi bíró mostohalányával a Wass-kastély parkjában sétált, irredenta találkozót gyanítva kiszállt a román csendőrség, s vizsgálatot indított a Wass-család és vendégei ellen. Az ügy a román hadtestparancsnokság elé került. [...] Akkoriban bármely gyülekezéshez belügyi engedélyre volt szükség”125 1939. október 15.: A Nemzedéki Vallomás aláírói között találjuk Wass Albertet. A Kiáltvány fő üzenete: „Fegyelmet az agyba és közösségi érzést a szívbe” Aláírók: Abafáy, Albrecht, Asztalos I., Asztalos S., Bíró S., Debreczeni L., Demeter B., Gagyi L., Jancsó E., Juhász I., Kacsó, Kemény J., Kéki, Kovács Gy. László D., László F., Mikó Imre, Nagy A., Nagy Ö., Parádi, Pálffy K., Szabó István, Szabó T. Attila, Szemlér Ferenc, Szenczei László, Szűcs E., Teleki Ádám, Varró György, Vásárhelyi Z. Endre, Venczel József, Vita Zsigmond, Vita Sándor és Wass Albert.126

Zsögödi Nagy Imre portréja Wass Albertről

1940. január 18.: Wass Albert 1940. január 18-án vette át Magyarország akkor legjelentősebb irodalmi díját: a 3000 pengő összeggel járó Baumgarten-díjat. Az első fokozatú kitüntetést rajta kívül ebben az évben Joó Tibor filozófiai tanulmányíró, dr. 124 Márkus Béla: Hozsánna néked, Wass Albert? Kortárs, 2005. március. 125 WAI: Vekov Károly: Tények és dokumentumok egy koncepciós per kapcsán. A Wass-család elleni 1946-os népbírósági vádiratból. 126 Ellenzék, Vasárnapi szó rovat, 1939. okt. 15. – 1940. január 21. L. még: T. Á.: Szellemi őrség, a Nemzedéki Vallomás kiegészítése, T. Á. : Hitvallás és vallomás, Ellenzék, nov. 12.

Életrajzi események Tóth Aladár zenekritikus és Komjáthy Aladár költő kapta meg. 2000 pengőt dr. Mátrai László filozófus és Tolnai Gábor irodalomtörténész, 1000 pengőt Ambrózi Ágoston filozófus, dr. Bóka László esszéista és Kádár Erzsébet novellista vehetett át.127

Babits Mihály az 1940. évi Baumgarten-díjasokról „S ha végigpillantok idei évdíjasaink rövid névsorán, amelyet statútumaink értelmében épp ezen a mai ünnepségen fogunk kihirdetni, azt látom, hogy ez a névsor valóban a magyar irodalmi munka nyugalmának és állandóságának dokumentumai közé sorakozik. Időszerű szempontok nem diktálták, az írók, akiknek neveiből összefűződött, nem képviselik a kor divatos eszméit és irányait; munkásságuk magános és csöndes; hírük alig hatott el a közönség szélesebb rétegeibe; műveikben nincs semmi politikum, többségben nem is szépírók, akik a kort festik s a közhangulatot kifejezik, hanem fiatal tudósok és gondolkodók, kiket írókká inkább csak előadásuk formai nemessége avat; aki költő köztük, az csak a sajt egyéni keserveit, filozofikus eltűnődéseit és lelki tusáit énekli; aki regényíró, az egy távoli, alig ismert tájék s egy elvonult, magának élő társadalmi osztály erkölcseit írja.” – olvasta Babits Mihály a díjátadás ünnepi beszédében. Ez a kiemelő értékelés azok közé a nagyszerű magyar írók közé emelte Wass Albertet, akiket a tiszteletre méltó és nagybeteg író a következő mondatokkal jellemzett: „A magyar kultúra nyugodtan folytatja tevékenységét a szellem magasságaiban is, s kitermeli újabb és újabb nemzedékeinkben a gondolat és világérzés felsőbb emeleteinek tehetséges és szorgalmas míveseit, nem engedve, hogy ebben az európai válság pánikhangulata s a háborús katasztrófák fenyegető közelsége megzavarja. Mikor, immár több mint száz évvel ezelőtt, Vörösmarty Zrínyi-verse az Aurórában megjelent, egy naiv rajzú rézmetszet kísérte, mely Zrínyit, a nagy költőt ábrázolta, nyugodtan ülve íróasztalánál, miközben az ablakokon nehéz ágyúgolyók és tűzcsóvás bombák csapkodnak be, s hullnak előtte a padozatra. Ez a naiv s kissé kezdetleges elképzelésű rajz illusztrálja a magyar író sorsát és helyzetét történelmünk folytonos viszontagságai és veszedelmei közt, de illusztrálja bátorságát és nyugalmát is, s ez a szimbolikus illusztráció ma találóbbnak tűn-

127 WAÉ, Ek. Keleti Újság.

83

84

Esztendők, amik tízszeresen számítanak hetik föl, mint valaha. A bombazápor között íróasztalánál nyugodtan dolgozó Zrínyi az egész mai magyar irodalom jelképe lehetne, s alapítványunk ez idei névsora voltaképp ugyanazt illusztrálja, amit ez a jelkép.” 128 Wass Albert családja, rokonsága és az erdélyi írók közötti „rangsorban” arra a helyre került, amely fiatalsága ellenére, de érett írásművészete miatt megillette őt. Ezt bizonyította folyamatosan növekvő magyarországi és felvidéki népszerűsége is.

(A Farkasverem 1939-ben szlovák, majd 1941-ben cseh nyelven is megjelenik Lukač Emil Boleslav – Kremérsy, Stefan Vic ia jama címen, illetve Kutny’ Prelozil Pavel Vici pelech címen fordítja le a regényt.) 1940: A Könyvhéten megjelenik az Udvarház a dombon című írása a Séta bölcsőhelyem körül című, képekkel ellátott, reprezentatív, értékes antológiában. Asztalos István, Kacsó Sándor, Karácsony Benő, Kemény János, Kós Károly, Kovács László, Maksay Albert, Molter Károly, Reményik Sándor, Tamási Áron, Tompa László és Wass Albert mind a Helikon-írócsoport legjobbjai. A 32 éves írónak ez az antológia-szereplés is életre szóló, nagy elismerés. 1940. augusztus: az Erdély című antológia erdélyi irodalmat tárgyaló részében Makkai Sándor a reális történelemszemlélettel alkotó és „az erdélyi magyar középosztály életharcát” hitelesen ábrázoló írók közé sorolja Wass Albertet, akik az erdélyi magyarság tetszhalálból feltámadt öntudatát erősítik.

»Sub pondere crescit palma«129 „A pusztuló erdélyi magyar középosztály élethalálharca csodálatosképpen sokkal kevésbé ragadta meg íróink figyelmét, mint akár a példamutató történelem, vagy az új élet alapjának tekintett falu. 128 Babits Mihály ünnepi beszéde OSZK Fond III/1453/7. = Babits Mihály ünnepi beszédei. 54–57. l., A Baumgarten-alapítvány ünnepei, 2000. 129 Részlet Makkai Sándornak az Erdély című antológia 1940 augusztusában megjelent írásából (Teher alatt nő a pálma)

Életrajzi események Legjelentékenyebb alkotás ebben a témakörben Berde Mária regénye, a »Földindulás«, mely a háború utáni agrárreform pusztító hatásait mutatja meg egy elszegényedő magyar birtokos család történetében. Molter Károly, Karácsony Benő, néhai Sipos Domokos, Ligeti Ernő, Tabéry Géza, Kádár Imre, Szántó György, a fiatalabbak közül Kolozsvári G. Emil, Szenczei László, gr. Wass Albert, Szabédi László s a már szintén elhunyt Koós-Kovács István alkottak még a szépprózában a legszigorúbb mértékkel mérve is figyelemreméltót. Céltalan lenne további fárasztó felsorolásba bocsátkozni, ennyi név és a sok száz könyv eléggé mutatja, hogy mennyiségileg is mit jelent a háború utáni erdélyi magyar irodalom, a »sub pondere crescit palma« ősi közmondás örök érvényének igazolásaképpen. Minőségileg végleges értékelését majd a jövő fogja elvégezni, de nagy történelmi szerepe és jelentősége máris világos; visszaadta egy látszólag halálraítélt népnek önbizalmát, szellemi életet teremtett egy összedőlt világ romjain és a maga külön színével betöltötte helyét az emberi szellem nagy térképén.” 1940. augusztus 30.: A második bécsi döntés napja. A Németország és Olaszország külügyminiszterei által levezényelt döntőbíróság határoz arról, hogy Észak-Erdély a Székelyfölddel, Nagyváraddal és Kolozsvárral visszakerül Magyarországhoz, a valóban túlnyomórészt románlakta Dél-Erdély a szászok lakta Királyföldével, Araddal és Temesvárral együtt Romániáé marad. Magyarország visszakap 43 591 négyzetkilométernyi területet és 2 185 546 lakost, melynek több mint a fele magyar, de a román nemzetiségű lakosság is 42%.130

Wass Albert különvéleménye „Románia kérésére Ribbentropp és Ciano Bécsben megoldotta az úgynevezett »erdélyi kérdést«, úgy, hogy ezt az ezeréves földrajzi, mezőgazdasági-kereskedelmi egységet gyakorlatilag kétfelé vágta. Huszonkét évnyi román megszállás után az északi részt visszacsatolták Magyarországhoz kétmilliós magyar, nyolcszázezres román és százezres német lakosával együtt. Ez a döntés még mindig nem 130 Jaj, hol a múltunk? Szerkesztette Száraz Miklós György. Helikon 2005.

85

86

Esztendők, amik tízszeresen számítanak tette jóvá azt a hibát, amit Párizsban követtek el az első világháborút követően – sőt, a Magyarország és Románia közötti szakadás még inkább elmélyült. A magyar lakosság üldöztetése a nácibarát Románia által uralt Dél-Erdélyben – megtorlásokhoz vezetett a Magyarországhoz tartozó északi részeken. Ezzel Hitler ötlete valósult meg: Úgy tarthatja markában a szövetségeseit mindkét oldalon, ha annak ígéri Erdély egész területét, aki a legjobban szolgálja őt a háború alatt.”131 1940. szeptember 10.: A Vasasszentgothárdon keresztülvonuló románok kifosztják Wassék házát. A bíró, Marginean Petre volt az, aki a Wass-család kastélyához vezette a román hadsereg katonáit, akik akkor kis híján kivégezték Wass Albertet is, majd elhajtották a Wassok 11 lovát és 13 ökrét. Lelőtték az egyik csordapásztort, és megsebesítették a másikat. Az elhajtott állatokat a bevonuló katonák hozták vissza az elcsatolt területekről.132

Magyarország visszatérésének élménye „Életem legszebb élménye? Amikor megláttam az első magyar motorkerékpáros honvédet az országúton 1940. szeptemberében – bizony, már nem emlékszem a dátumra – falunk felé közeledni. Alig fél órával azelőtt az utolsó kivonuló román katonacsorda végigdúlta a falut, elhajtotta lovainkat, ökreinket, teheneinket, betört a házba, letépett függönyöket, elhurcolt szőnyegeket, ezüst edényeket, mindent, ami nem volt gondosan elrejtve előlük. Apámat s engem pincébe zártak, magukkal vitték a kulcsot is, és csak a szűk pinceablakon keresztül tudtunk valahogy kimászni onnan. Piszkosan, tépett ingben, ahogy voltam, kiálltam az udvarház északkeleti sarkába, s onnan a dombról néztem a tó felé kanyargó országutat, amerről a honvédeknek kellett megérkezniük a szabadsággal. S egyszerre csak föltűnt az első motorkerékpáros, mögötte még egy tucatnyi. Egy kerékpáros zászlóalj előőrse! Magyarország, a mi országunk, ott tért vissza velük, a kanyargó országút mentén… Ez a legszebb élményem.”133 131 WA-V, Egy elfelejtett föld alatti mozgalom története 132 L. M. kir. kolozsvári 2. csendőrcsoport. Cegei őrs. 27. szám, bün. 1940. 133 WA-MÖ, „Végzem, amit végeznem kell”, Dunai Ákos interjúja

Életrajzi események 1940. szeptember 11. – 1941. január: Magyar katonai kormányzás alatt állnak a határ menti megyék, így Vasasszentgothárd és közvetlen környéke is. „Szeptember 11-én délután a magyar csapatok megérkeztek, és elfoglalták az új határt. Mivel a mi házunk volt az egyetlen nagy ház a környéken, négy vendégszobánkat ideiglenesen lefoglalták főhadiszállásnak. Kimondták, hogy hadi törvénykezés lépett érvénybe. Ugyanakkor tudatták velünk azt is, hogy a határ menti megyék legalább három hónapig katonai kormányzás alatt fognak állni, mindaddig, amíg nem szerveznek szabad választásokat.”134 1941 januárjában állították vissza a civil közigazgatást. 1940. szeptember 11.: A falu ünnepelve várja a katonák érkezését. Székelykaput állítanak a katonák érkezésének örömére.

Magyar katonák köszöntése Szentgothárdon „Az első bevonuló magyar csapatokat a falunkban szállásolták el; a tisztek a mi udvarházunkban laktak. Néhány napot maradtak csupán. Őket a katonai biztonsági csapatok követték, melyeknek tisztjei ugyancsak a házunkban szálltak meg. A fiatal parancsnok kikérdezte az egész falut, többek között minket és az alkalmazottainkat is, azokról a személyekről, akik magyarellenesnek bizonyultak a múltban. Tudomásom szerint családom minden tagja megtagadta a választ erre a kérdésre. Ellenkezőleg, hangsúlyoztuk a jó kapcsolatot a falu minden nemzetisége között.”135 „Amikor bevonultak a magyar katonák, biciklivel jöttek. Mindenki össze volt gyűlve, s mentünk Szentgothárdra. Ott lett megtartva az ünnepség, a grófi kertbe’. Verseltek. Énekeltek. Ott volt a gróf úr is és Éva grófné, osztották a bort nagy csebrekbe…”136 1940. szeptember 14.: Wass Albert ideiglenes személyazonossági igazolványt kap, „visszatért magyar állampolgárként” Szamosújváron át Ratosnyára megy, majd lóháton Bakos vadőr kíséretében felmegy a vadászházhoz. 1940. szeptember 15. – október 2.: Ratosnyára, a Dealu Brad nevű központi vadászházukba megy, hogy segítsen dr. Ionel 134 WAÉ, Rövid önéletrajz 135 WAÉ, Wass Éva tanúvallomása 136 Turcsány Péter – Vincze Zsófia: Komoly, okos, csendes ember volt Albi gróf. PoLíSz 96. szám

87

88

Esztendők, amik tízszeresen számítanak Popescunak, Szászrégen polgármesterének, a király fővadászmesterének a vadállomány menedzselésében s a magyaroknak való átadásában. Mint az Észak-Erdélyi Erdészeti és Vadőrzési Felügyelőség vezetője, ő adta át román részről a magyaroknak a vidék felügyeletét. Ez heteket vett igénybe. 1940. szeptember 20–22.: A magyar katonák szeptember 20-án este hét személyt tartóztattak le Vasasszentgothárdon: közülük Marginean Petrét, a bírót és mostohalányát, Mureşan Marioarát, majd Rosenberg boltost szabadon engedték. Állítólag Sély Béla hadnagy közbenjárására. Puscaş Ioan azt mondta, hogy kegyelmet kért Casi Ioan részére is, de nem kapta meg. Mihályi Esztert és Rozália testvérét, továbbá Casi Ioant és Moldovan Iosifot Pakucs hadnagy másnap reggel átkísértette Cegére, a Shillingkastélyba. A csendőrség a magyar kémelhárítás szerveinek átadta a négy személyt. (A Schilling-kastélyban működött három hétig a nyíregyházi 19-es gyalogezred parancsnoksága. Ott őrizték a cegei telefonvezetéket is.) Hétfőre virradóra: „a négy fogoly, midőn honvéd járőr kíséretében voltak, Cege határában szökést kíséreltek meg, és lőfegyver használat folytán életüket vesztették.”137

Mi történt 1940. szeptember 21–23 között Szentgothárdon? „Rosenberg Jakob kereskedőt üzérkedésért és hat falubeli társát, köztük két vendéglányt letartóztatták (a Mihail-lányok sógora éppen a boltos volt, ők egy éve a Wassék otthonában szervezett írótalálkozó alkalmából irredenta tevékenységgel gyanúsították Wass Albertet, és föl is jelentették a román hatóságoknál. T. P.), Marginean Petrut, Muresan Marioreat és Rosenberg Jakobot egy Polgár nevű őrmester kihallgatta, megverte, aztán őket szabadlábra helyezte. Mureşan Josif, Casi Joan, Mihail Estera, és Mihail Rozalia lakosokat Cege községben katonai kísérők »szökés közben« megölték.”138 Később azok, akiket Polgár őrmester elengedett, továbbá Moldovan Susana tanúskodtak a Wassok ellen az 1946-os népbírósági perben Kolozsvárott. 137 WAÉ, A kolozsvári Népbíróság 1946-os anyagából 138 Uo.

89

Életrajzi események „Én mindenesetre otthon voltam az apósommal, a feleségével és anyósával, és az alábbi következő tragikus eseményt személyesen éltem át. Hogy milyen körülmények közepette és miért tartóztatták le azt az öt fiatalt, nem tudom. Mi azonban meglepődtünk egyik este arra a hírre, hogy bezárták őket a magtárunkba. Mindnyájunkat felháborított és megdöbbentett ez a tény, és apósom azonnal lement, hogy kiengedje őket. Meglátta, hogy a falu román polgármestere is köztük van és még két zsidó lány, az egyik a boltosunké, a másik pedig a boltos lányának az unokatestvére volt. Apósomnak sikerült kiszabadítania a polgármestert, de a fiatalokat a biztonsági tiszt nem engedte szabadon. Azt állította, hogy nem lesz semmi bántódásuk, el kell azonban távolítaniuk a politikailag kevésbé megbízható egyéneket a határ közeléből. Arról volt szó, hogy egy közeli város munkatáborába viszik őket, és amint megerősítik a határt, visszajöhetnek. Másnap reggel hallottuk a szörnyű hírt, hogy a szomszédos faluban agyonlőtték őket, mert állítólag megpróbáltak megszökni. Elszörnyedtünk és felháborodtunk a hír hallatára, apósom azonnal a főparancsnokhoz ment, hogy följelentést tegyen a tiszt ellen, akit azonnal visszahívtak és megbüntettek. Azt mondták nekünk, hogy az a tiszt személyes bosszúból végzett a románokkal, mert románok ölték meg apját, anyját, tehát valószínűleg személyes bosszúról volt szó. Akkor nem is gyanítottuk, hogy később milyen következményei lesznek ennek a tettnek, és felelőssé tesznek majd bennünket a történtekért. Én például a polgármesteren kívül egyik áldozatot sem ismertem, sem

A cegei Schilling-kastély A szökési kísérlet helyszíne

90

Esztendők, amik tízszeresen számítanak név szerint, sem látásból. Családunkban ismeretlen volt a zsidóvagy bármilyen más jellegű fajgyűlölet, sok zsidó barátunk volt, és apósom sokszor segített rajtuk.”139 A magyar katonák feltételezhető vádját: a határon való összejátszást a román katonasággal, illetve a vasgárdistákkal, teljes elhallgatás leplezi. Mindmáig. Azt is, hogy az észak-erdélyi magyar bevonulás hírére a román katonák a magyar lakosság közötti szabadrablással vonultak a déli országrész felé, amelynek határát a bécsi döntés éppen Vasasszentgothárd határában vonta meg. Néhány magyar emlékező ejt még mindezekről egy-egy óvatos mondatot. De az új évezred nyitányára a román utókor már emlékművet állított a négy halottnak Vasasszentgothárd központjában. 1940. szeptember 22. vasárnap este 10–11 óra között: Omboztelkén, a meghúzott észak–déli magyar–román határ egy közeli falujában a magyar katonaság Csordás Gergely, a 19. nyíregyházi honvédezred hadnagya vezetésével a román pópa házában 10 román és egy magyar lakost, köztük egy gyermeket kivégzett (vagy néhányat közülük tűzharcban megölt). De lehetett-e köze ehhez (is?) az ekkor az Észak-Erdélyi Erdészeti és Vadőrzési Felügyelőség vezetőjeként a vadellátást és a román– magyar vadátadást szervező Wass Albertnak?

Mi történt szeptember 22-én Omboztelkén? 140 „Éva Atkinson, a volt szomszéd eskü alatt tanúsítja, hogy férjével ők vitték be a halálos beteg Csabát és édesanyját, czegei Wass Évát a kolozsvári kórházba – tőlük 28 km-re – 1940. szeptember utolsó hetében, mivel az édesapa, Wass Albert a hegyekben tartózkodott 200-300 km-re otthonától. Csaba fia halálos ágyánál nem állhatott ott, csak a temetésre ért haza. Éppen akkor volt mindez, amikor a hírhedt gyilkosságok ott Vasasszentgothárdon és Omboztelkén 1940. szeptember utolsó hetében történtek. Wass-Tarjányi Ákos egy fontos tényt is közöl tanúvallomásában: Wass Albertet 1940 szep139 WAÉ, Wass Éva tanúvallomása 140 WAU, Wass Albert szülőföldjéről, Benkei Ildikó dokumentumműsora

Életrajzi események temberében még nem hívták be katonának, tehát semmiképpen sem adhatott volna megbízást vagy parancsot az ott állomásozó magyar tiszteknek semmilyen katonai jellegű megmozdulásban! Teljességgel kizárt a bűncselekményben való motiváció vagy részvétel.”

91

„Addig mindenesetre eljutottunk, hogy nem ártatlan emberek meggyilkolásáról volt szó, hanem a pópa és fiai fegyverrel a kezükben álltak ellent a magyar katonaságnak, és feltehetőleg szökni próbáltak. Dióhéjban elmondom az eddigi kutatás eredményét. Egy vasgárdista tisztnek, aki az előző fél évben elég rémisztő dolgokat tett Romániában, a családját valóban elővezették és kiirtották. Sajnos egy magyar asszonyt és egy ötéves leánykát is megöltek, valószínűleg a tűzharc közben estek áldozatul, de a jelenlévő román, illetve a kislány rokonságába tartozó még élő embereknek eszükbe se jutott, hogy valaha is Wass Endrére vagy Wass Albertre gyanakodjanak. Szó sem volt erről, ez körülbelül 10-15 nappal bécsi döntést követő bevonulás után történt, amikor hadműveleti területen a magyar katonának minden gyanús dologra fegyverrel kell válaszolnia.” „Itt halt meg tizenegy ember. Éjszaka volt, éjfélig szinte állandó tűzharc folyt. Nem nevezhetjük sem kivégzésnek, sem gyilkosságnak azt a helyzetet, ahol jobbról is és balról is tüzelnek a felek. Valószínűsíthető, hogy a pópa hazahivatta három gyermekét. Ezt a napot választották ki arra, hogy minden ékszerüket pénzzé tegyék, és nemzetközi bankban helyezzék el, ezt korabeli szemtanúktól hallottam. Azt tervezték, hogy átmennek Dél-Erdélybe. Erre bizonyítékot tudok mondani. Exhumáláskor, a két leánya báli cipőben volt. Az emberbőr elporlad, de az elegáns szaténbőr báli cipőcske mindkét lány lábán megmaradt. Tehát a család át akart menni, ami akkor már nem volt jogszerű. Ezt valószínűleg kifülelték, és le akarták őket tartóztatni. Tudni kell azt is, hogy ott egy ilyen papnak a háza olyan, mint egy védhető váracska a hegyoldalban. A lőpárbajnak tárgyi bizonyítékai is vannak. Omboztelkén volt egy magyar kislányka, aki a pópával együtt át akart menni Dél-Erdélybe, amit testvére és családja tanúsít. Sajnos ő is áldozat lett.” „Még egy érdekesség, hogy a román pópa, aki ott síremléket avatott a szomorú esemény kapcsán ’95-’96 körül, soha a beszédében sem említette Wassékat.”

Emlékmű az omboztelki görög katolikus templomkertben

92

A vadászház

Esztendők, amik tízszeresen számítanak 1940. szeptember 29. – október 3.: Felesége üzen, hogy Csaba fiuk megbetegedett, de mire Wass Albert hazatér, a fiú meghal. „A kisfiunk váratlanul megbetegedett, agyhártyagyulladást kapott, és egy nappal a műtét után, 1940. szeptember 29-én meghalt Kolozsváron, a kórházban. A férjem háromnapos késéssel kapta meg a táviratot, és csak október 2-án ért haza a temetés előtt, amire 3-án került sor.”141 A temetés után feleségével együtt Wass Albert visszatér a havasokba, Dealu Bradba. 1940. október: Budapesten a Révai Kiadónál megjelenik az Észak-Erdély visszavételének napjairól szóló a Jönnek! című tényfeltáró, szociografikus mű.142 Tényfeltáró, személyes beszámolóként is jelentős dokumentum. A kortársak között tekintélyt élvező Kiss Jenő komoly elemzéssel méltatja elsőként az Erdélyi Helikon hasábjain: „…annyival lett több e könyv, amennyit a művész hozzáadott, nem a tényekhez – azok egymagukban is eléggé beszélnek –, hanem ahhoz, hogy a tények történéssé, a történés pedig elbeszéléssé teljesedjék, hogy az élmény adatai a művészet súlyával és tekintélyével táruljanak az olvasó elé.”143 (A könyv későbbi befogadástörténete szempontjából döbbenetes, sajnálatos és sajátos, hogy 1946-ban a szovjet fegyverek árnyékában működtetett magyar állami cenzúra és később a román is tiltólistára teszi a könyvet, melyet Magyarországon elsőként csak a Kráter Műhely Egyesület tudott kiadni, 1993-ban.144) 1940. október – 1944: Nagy sikerű regényeinek további sorozata a Csaba budapesti és kolozsvári kiadásával folytatódik. Bethlen Margit Ami egészen jó című írásában145 tömör összefoglalást ad a szentgothárdi magányban készült könyvről: „Témája 141 WAÉ, Wass Éva tanúvallomása. 142 A Jönnek! című művet a Kráter Műhely Egyesület 1993-ban az Adjátok vissza a hegyeimet! című regénynyel közös kiadásban jelenteti meg. WA-J-AVH. 143 WAÉ. 144 WA-J-AVH. 145 WAÉ, Ünnep, 1940. november 15.

Életrajzi események nem víg: a huszonkét éves elnyomatás tárul föl előttünk, sötét, gyakran vigasztalan színeiben.” Kádár Erzsébet pedig fanyar-különös méltató-elmélkedő kritikát jelentet meg róla a Nyugat 1940/11. számában, de a még fiatalnak számító író jelentőségét az elsők között mondja ki: „Tamási Áron hangja mellett ma a legbiztatóbb üzenet Erdélyből.”146 A méltató írótárs szavainak a következő négy esztendőben megírt további kötetek adnak nagyobb nyomatékot: Mire a fák megnőnek, A titokzatos őzbak, A kastély árnyékában, Tavak könyve (mesék), Egyedül a világ ellen, Vérben és viharban. A Farkasverem és a Jönnek! után összesen kilenc könyv; a többszörös kiadások alapján ez összesítve 100 000-et meghaladó példányszámot jelent.

A Csaba tanulsága „Amikor Wass Albert ezt a könyvet írta, messze volt a felszabadulásnak még reménye is. Úgy írta és azoknak írta, akik még sokáig fognak az idegen iga alatt nyögni, és akiknek meg akarja mutatni az utat – akár Csaba királyfi a maradék hun nemzetnek –, melyen haladva biztos révbe kerülhetnek. Nem fegyvernek segítségével, nem is idegen segítséggel, hanem maguk erejéből, elszánt, együttes, konok munkával és kitartással. A népet vezetni kell és lehet is, tanít minket e könyv, de csak az képes erre, aki maga is odaáll a sorba és előttük, de velük együtt halad a cél felé.”147 1941: Az Erdélyi elbeszélők című antológia a Vaddisznós Jákob című, már 1936-ban kiadott novelláját közli ismét a neves erdélyi írók munkái mellett. Korabeli könyvborítók 146 WAÉ. Nyugat 1940/11. 147 WAÉ, Bethlen Margit: Ami egészen jó, Ünnep, 1940. november 15.

93

94

Esztendők, amik tízszeresen számítanak 1941. január: A Budapesti Erdészeti és Mezőgazdasági Minisztérium Wass Albertet kinevezte erdészfelügyelőnek, Dés központtal.

Wass Albert vadászengedélye

1941. március: A kolozsvári Ellenzék című napilap irodalmi rovatát vezeti.148 „Ebben a lapban már évek óta közöltem publicisztikai írásokat és novellákat. Ettől kezdve az időmet úgy kellett beosztanom, hogy eleget tehessek hármas feladatkörömnek. Egyrészt az otthoni gazdaságot kellett rendeznem, édesapámat segítve a munkában, másrészt az erdészfelügyelői feladataimat kellett ellátnom, s mindezek mellett a lap vasárnapi számainak szerkesztési teendőit is el kellett végeznem.”149 1941. április: Wass Albert második világháborús hadba lépésünk előtt kidolgoz egy civilizált és gazdaságilag megfelelő földreformtervezetet, benyújtja a magyar parlamenthez, de sajnos nem bocsátják vitára, mert a közelgő háború fontosabb és sürgetőbb kérdéssé válik. (Wass Albert jegyzete alapján.)150 148 Az Ellenzék, kolozsvári napilap 1880–1944-ig. Bartha Miklós függetlenségpárti, ellenzéki politikus alapítja és főszerkesztője 1895-ig. 1920–25. között az erdélyi polgári liberalizmus lapja, szellemi irányítója Kuncz Aladár. 1923 nyarától heti 4 oldalas irodalmi mellékletet jelentet meg, állandó zenei–művészeti rovatok színesítik… Átmenetileg 1925–27. között az Országos Magyar Párt hivatalos irányvonalát vállalja, de 1927-től Bánffy (Kisbán) Miklós és csoportjának (Erdélyi Helikon) orgánuma lesz, irodalmi mellékletét Magyarországra költözéséig Áprily Lajos szerkeszti. Az Ellenzék „kisebbségi alapon áll, állásfoglalásai pártszempontból függetlenek.” (Erdélyi Lexikon, 1928.) Szentimrei Jenő 32–35-ig, Wégh József 38–40-ig, Zathureczky Gyula 40–44-ig, majd Szász Béla 44-ben jegyzi főszerkesztőként. Az Ellenzék felelős kiadója 1939-től 1944 őszéig az ellenfelei által is közismerten humánus és demokrata szellemű Vita Sándor. L. WAÉ, Turcsány Péter: Szellemi szennyesünk tisztítása (Egy kolozsvári, demokratikus és nemzeti szellemű napilapról). 149 WAÉ, Wass Albert: Rövid önéletrajz 150 WA-N, A modern földreform tervezete.

Életrajzi események 1941. április 11.: Magyarország bekapcsolódik a Jugoszlávia elleni háborúba. 1941: A Könyvhéten A titokzatos őzbak (Történetek egy ember életéből) címen személyes visszaemlékezéseiből álló kötete jelenik meg, kilenc elbeszélés. „Szép és meleghangú írás Wass Albert új könyve. S valahogyan több is ennél. Mintha az író arra felelne, hogyan gazdálkodott eddig a rábízott értékekkel. Azt kell éreznünk, hogy Wass Albert nagyon komoly, felelősségteljes író” – írja a könyvről az egyébként gyakran kritikus hangú Kádár Erzsébet.151

Wass Albert és Pilinszky János A titokzatos őzbak című kötetet olvasva a fiatal Pilinszky János mintha önmaga életre szóló ars poétikáját látná bele az erdélyi, idősebb írótárs alkotásmódjába. Felismerése egyben saját öneszmélésének is része, s nem túlzás kimondanunk, Wass Albert lírai prózája Pilinszky vallomásos és vallásos lírájának is egyik nem jelentéktelen inspirálója: „Emberek, városok és tájak tűnő hangulata él soraiban, mellékesen, mert csak egy fontos: a pillanat, mikor minden mulandó értéket és értelmet kap, csak egy pillanatra, de ennek a pillanatnak emléke – múlhatatlan. Ezek a külön-külön pillanatok tördelik szét az egy-lélegzet életet korszakokra, pontosabban az emlékek ezek körül a csodálatos pillanatok körül kristályosodnak. Veszélyes és kétes anyag, de szerzőnk kezében a legkisebb részletnek is művészi hitele van.”152 1941. június 13.: Wass Albert részt vesz a budapesti Könyvhéten – „Wass Albert minden könyve a letiport Erdélyről szól. Fájó szívvel emlékezett meg az odatúl (Dél-Erdélyben) maradt írótársairól, de tudja, hogy az erdélyi irodalom egysége nem bomlott meg Erdély szétválásával.”153 Wass Albert a könyvhéten 151 WAÉ, első közlés: Magyar Csillag – Nyugat, 1941. augusztus. 152 WAÉ, Pilinszky János: Wass Albert: A titokzatos őzbak, első közlés: Piarista Öregdiák, 1941. november 15. 153 WAÉ, Rádióélet, 1941. június 13.

95

96

Esztendők, amik tízszeresen számítanak 1941. nyár: Megismerkedik Kenese Erzsébet írónővel, 1942-től folyamatos lesz levélváltásuk, amely az emigrációban is folytatódik.154 1941. augusztus 13.: Huba fia születése. 1941. október 10.: Az 1000 pengős Klebelsberg Kunó díjat a Tudományos Akadémián szép ünnepségen veszi át. (Hargita Váralja, 1941. november 1., Szeged) 1942. január 7.: „A Kisfaludy Társaság úgy határozott, hogy gróf Wass Albert Végvári Reményik Sándor helyére, Tóth László Babits Mihály helyére, Balogh Károly pedig Lőrincz Györgyére választatott.”155

Kenese Erszébet

Wass Albert felvételi ajánlása a Kisfaludy Társaságba „Wass Albertet ajánlja Csathó Kálmán r. tag, hozzájárulnak Hegedűs Lóránt és Voinovich Géza r. tagok. A Kisfaludy Társaságba egyik megüresedett költői helyre rendes tagul ajánljuk Wass Albert erdélyi írót. Első könyve, a Farkasverem, ámbár különc tárgyról szólt, s egy kis elbeszélésnek való anyagot duzzasztott könyvvé, megírás dolgában figyelemreméltó írói készséget árult el. Újabb regénye, a Csaba, egyszerre teljes kifejlésben mutatja írói tehetségét. Nagyszabású korrajz Erdély megszállásának évtizedeiből, az oláhok bevonulásán kezdve. Érdeme, hogy a rajz élethű, őszinte. Szépítgetés nélkül leírja, hogy az élet megalkuvások között tovább folyt; magyar urak szóba álltak az oláh jegyzővel, őrmesterrel. Nem titkolja, hogy egyesek fásultan húzódtak el feladatuk elől, mint a pap, aki nem gyalogol át a hegyen a szomszéd falu kis gyülekezetébe igehirdetésre. Egészben azonban 154 Kenese (Koller) Erzsébet (1906, Jászberény – 1991, London). Wass Albert baráti ismerőse, írónő. Történelmi regénytrilógiáját 1941–43. között jelentette meg (Honfoglalók. Vezérek. Vérbulcs.); 1954-ben Fegyvertelen katona címen Loyolai Szt. Ignácról írt könyvét adta ki az argentínai Kárpát Kiadó. L. WAT, fennmaradt levelezésük Wass Albert által írt darabjait rendelkezésre bocsátotta Kenese Sándor. 155 Wass Albert felvétele a Kisfaludy Társaságba, PoLíSz 2007., 109. szám.

Életrajzi események az elfojtott tűz kitartón parázslik a ráborított hamuban, s kilobban egy-egy meleg leheletre. A nép, a fiatalság tréfás beszédét, komoly tettrekészségét pompás lapok jellemzik. A regény hőse csendben, lankadatlanul végzi munkáját a földdel, vezeti a falu népét, s magárahagyottságában – nagyot mível. Azt tartja: viselni kell a sorsot, edződni az elnyomás alatt. »Aki alul került, hadd érezze.« Csak hadd emlegessék nekik minél gyakrabban, hogy kisebbségiek; nehogy elfeledjék. Csaba népe ez, mely rendületlenül várja a maga fajtájának visszatérését a »Hadak útján«. Az utolsó lapon a regény hősének látomásképen megjelenik Csaba szegényember képében. Egy magyar panaszra járul elébe: az idegen elébb csak szolgálni jött be, lassan övé a ház, a föld, minden; ő most már, mit csináljon. – Eredj, szolgálj te is! – ez a komoly válasz. És ez a könyv tanítása. »Nem regénynek akartam – mondja a szerző –, hitnek, reménynek, nagy szent bizonyságtevésnek akartam.« A sors rövidebb utat választott. A könyv megjelenése után nem sokkal bevonultak Erdély ezen részébe a magyarok, a Hadak útján. A szerző ezt is megírta újabb kis könyvében /Jönnek!/, szent lelkendezéssel, az egészet egyszerű, nemes lyra hatja át. E könyv hitelesíti a regényt; a valóságos alakok s tetteik leírásában sokszor ráismerni a regény részleteire. Különben a regény maga is annyira az átéltség, élmény benyomását teszi, hogy semmi kétség: hőse a szerző maga. S így e könyv alapján kettős tisztelet illeti. Lyrai, önéletrajzi vonások szövődnek elbeszéléseibe is! /A csodálatos őzbak/, melyek vadász-emlékek során élete vidékének természeti szépségeit festi s még inkább az életen való töprengéseit. Nemes érzésű, mély gondolkodású író; hely illeti őt a Kisfaludy Társaság körében s munkájában.”156 1942. február 3.: A Kisfaludy Társaság előzetes és tagválasztó közgyűlésen „a betölthetőnek határozott 3 költői helyre 3 tagajánlás történt. Balogh Károlyt ajánlotta Szász Károly, az ajánláshoz hozzájárul Csathó Kálmán, Horánszky Lajos és Kéky Lajos; Tóth Lászlót ajánlotta Kállay Miklós, az ajánláshoz hozzájárult Csathó Kálmán és Harsányi Lajos, gróf Wass Albertet ajánlotta Csathó Kálmán, az ajánláshoz hozzájárult Hegedűs Lóránt és Voinovich Géza. Az ajánlások már a januári ülésben teljes egészében felolvastatván s elfogadtatván, 156 L. az előző lábjegyzetet.

97

98

Esztendők, amik tízszeresen számítanak s aztán gépírásos sokszorosításban is szétküldetvén, az elnök elrendeli a szavazást. Résztvevők száma: 25 szavazat, tehát az általános többség 13. A beadott szavazatokból gróf Wass Albertre esett 24, Tóth Lászlóra 21, Balogh Károlyra 19. Így százalékos többséggel valamennyi jelölt nyervén, az elnök mindhármukat a társaság megválasztott rendes tagjának jelenti ki.”157

Wass Albert a Kisfaludy Társaság tagja „Újabb kitüntetés érte az erdélyi irodalmat. A Kisfaludy Társaság Balogh Károly történetíró és műfordító, Tóth László főszerkesztő mellett taggá választotta gróf Wass Albertet, a fiatal erdélyi regényírót is. Wass Albert fiatalsága ellenére is derekasan kivette részét az eszménykereső magyar munkából. Első nagy regénye, a Farkasverem akkora feltűnést keltett, amekkorát csak a hivatásérzetből írt könyvek érdemelnek meg. Fel kellett rázni ezt a kissé ernyedő magyar társadalmat, küzdelemre kellett nógatni. A Farkasverem ilyen lángokból font korbács volt azok számára, akik nem vették észre, hogy magánjavakban a nemzeti vagyon pusztul, s a nép lesz szegényebb vele. Ízes mezőségi novellák, falusi magyar írások következtek. A Csaba a felszabadulás izgalmainak, lelki feszültségének regénye. Legújabb könyve, A titokzatos őzbak éppen olyan súlyos írói alkotás, mint amekkora társadalmi tett. Erdély és szűkebb pátriája – a Szamos mente – örömmel fogadja fiának megérdemelt kitüntetését.”158 1942. április 9–14.: A Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság első magyarországi körútja a Kulturális Egyesületek Országos Szövetsége meghívására. Jancsó Adrienn, Asztalos István, Molter Károly, Tompa László és Wass Albert alkotta a fellépőket, a küldöttség vezetője Kemény János volt. Debrecenben fogadja őket: Hankiss János államtitkár, Gulyás Pál és a ma is élő Tóth Endre. Az író az Öreg Jóska és a János története című novelláit159 157 Uo. 158 Vármegye Közélet, Dés (utóbb: Szamosvidék), 7. szám, 1942. február 12. 159 WA-ZST-Ö.

Életrajzi események váltva olvasta fel a fellépések alkalmával. Kassa – Sátoraljaújhely (Széphalom, Borsi) – Budapest – Sopron – Debrecen útvonal estjeiről és az írók fogadtatásáról Erdélyi hírmondók címmel emlékkönyvet is megjelentetett a Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság. Az előszót Kemény János írta, szerkesztette Sényi László. 1942 tavasza: a 15. A marosvécsi Helikon Találkozón Szabédi László bejelenti, hogy a fiatalabb erdélyi magyar írók munkaközösséget alakítanak, és lapot is indítanak. Az öregek nemzedéki szempontból indokoltnak látták az új munkaközösség kialakítását.

A „vécsi olimposz” hanyatlásáról „Még hat helikoni összejövetelen vettem részt, de az utolsó háromból már hiányzott a lélek egysége, ami annyira jellemző volt azelőtt. A »transsylvanizmus« vonala megszakadt. A »vécsi olimpusz« magaslatáról elkezdtünk aláereszkedni a politika mocsarába. Klikkek alakultak a felszín alatt, melyeknek a tagjai már nem a három együtt élő nemzet jövendőjét igyekeztek menteni, hanem a Dél-Erdélyben történő magyarüldözések hatása alatt megfeledkeztek Erdély évszázados törvényéről, mely arra igyekezett tanítani az ott élő népeket, hogy bármilyen nyelven beszéljen is az ember, elsősorban mégiscsak ember, akit Isten alkotta törvény kötelez emberségre és emberiességre. A többi már véres történelem, mely elnyelte Marosvécset is és ezzel együtt mindent, ami jó volt, szép volt és igaz. Marosvécs emléke azonban él tovább a lelkekben, s talán eljön még egyszer az idő, amikor az elnyomók és üldözők megértik Erdély nagy titkát, és megtanulnak békében élni és igazságosan az elnyomottakkal és üldözöttekkel.”160 1942. május–június: Wass Albert katonai átképzés után a Magyar Királyi Lovasság zászlósi rangját kapja, a Magyar Honvédség nem fogadja el a román államtól kapott tiszti rangot.

160 WA-ZST-Ö, Marosvécs

99

100

Esztendők, amik tízszeresen számítanak 1942: A Könyvhéten megjelenik az Erdélyi Szépmíves Céh és később a Révai kiadásában a Mire a fák megnőnek című történelmi regénye, amely a magyar szabadságharc leverésétől a kiegyezésig ábrázolja egy erdélyi család sorsát.161 Családtörténeti hitelességű mű, korabeli irodalmi és olvasói sikere jelentős. 1944-ig kilenc új kiadása lesz! „A fák a Bach-korszakban ültetődnek, s a kiegyezésre nőnek meg.”162 A kötet választott ábrázolásmódja történeti, de lírájára, gondolkodásmódjára erős hatással volt a román impérium alatti erdélyi élet, mintegy történelmi előzményében tetszik ki a két világháború között kifejlődő történelmi-politikai infernó képe. Első kritikusa, Erdélyben, már a könyv megjelentetése utáni hetekben, irodalmi párhuzamokkal megerősítve, kimondja az író aktuális és szociális üzenetét: „Lám, Bátonyi is felismeri az egyetlen járható magyar utat, de ez az út csodálatosan azonos Bolla Péter útjával. »Te már megtaláltad István, az utat – szól Varjassynak. – Az igazi utat. Elölről kell kezdeni mindent. Egészen elölről. Az otthon építését. És a haza építését is. Egészen elölről, egészen lentről, egészen kicsi dolgokkal kell kezdeni.« Elölről és alulról. Mintha Tamási Áron írta volna a Vitéz lélekben, vagy abban a bizonyos elbeszélésben, az Új székely Antikrisztusban, amelyből a dráma kinőtt. Ezzel nem érintjük az írás eredetiségét, sem a hitelét. Csak azt állapítjuk meg, hogy itt, Erdélyben, csupán egyféle munkát lehet elképzelni, elölről és alulról: s ebben minden ítélőképes embernek találkoznia kell, törvényszerűen egymásra kell találnia értelmiséginek, grófnak és annak, aki a népből vétetett.”163 Ugyanez a kritika emeli ki az 1949-es időszak és a Trianon utáni kor regénybeli ábrázolásának párhuzamosságát Wass regénye és Székely Mózes (Daday Lóránt) Zátony című regénye között.

Mire a fák megnőnek „Az apa nem akarta felépíteni a kastélyt: »Mert ott kezdődött a baj – a kastélyoknál. – Magasra épültek. Igen-igen emeletesre. Nem lehetett elég mélyen lelátni belőlük, csak mind fölfele 161 A regény előzményének tekinthetjük ugyan Berda Mária A hajnal emberei és Makkai Sándor Ernyei trilógiája című munkáit, de csak témaválasztásban, nem ábrázolásmódjában és főbb üzeneteiben. L. WAÉ, Tráter Olivér: Wass Albert életpályája a kezdetektől az emigrációba kerülésig. 162 WAÉ, Tóth József kritikájából, Protestáns Szemle, 1943. január 163 WAÉ, Parajdi Incze Lajos: Magas kastélyokból nézve… Ellenzék, 1942. június 27.

Életrajzi események lehetett látni. Le nem, a földre, ahol a dolgok gyökere van, ahol a nemzet gyökere van.« A házasodó fiú első gondja, hogy a kastélyt felépítse. Közben látjuk, lent mint porlik a magyar népi erő magára hagyatva, a tervszerű oláh rombolásban, fent pedig megjelennek az új típusú magyarok: Sonkoly-Krausz báró s az új földesúr: Pohlenberg. Az egykori Bezirker fiából magyar ügyvéd lesz, s az első állami tanító, Aufbauer úr, a magyargyűlölő román dászkál fiával szavaltatja március 15-én a Talpra magyart. – Mindenki el van bűvölve, csak a dászkál jegyzi meg: »Nem az a fontos, hogy mit mond az ember… amit érez…«, s csak az öreg Varjassy feleli rá: »Még csak nem is az a legfontosabb, sajnos, hogy mit érez az ember. Hanem, hogy mit cselekszik. A cselekedetek döntik el egy nemzet sorsát, nem az érzések. «”164 „Mert a legnagyobb örökség, amit adni lehet utódnak, az otthon. Egy ház, akármilyen ház. De amelyiknek falát aggódás, szeretet, gondoskodás és a jövendőnek bizakodó hite emelte föl. És fák. Amiket nem azért ültetett valaki, hogy hasznukat lássa. Nem is azért, hogy önmagát mulassa velük. Hanem azért, mert szépségre és jövendőre gondolt, békességre gondolt, és a lelke tele volt derűvel. És ültette, egyszerűen azért, mert szerette a fát és a fákon keresztül akarta elmondani mindazt, ami az otthonnal kapcsolatban felgyűlt benne, s amiket szavakba önteni nem tudott: Nézte a gyümölcsfákat, és mintha az asszony lelkét látta volna bennük: a rendet és pontosságot, a hasznot és a kötelességet, ami az életet előre viszi.” 165

1942. nyár: Megjelenik Molter Károly bevezetőjével és Marék Antal szerkesztésében az Erdélyi elbeszélők válogatott munkái című reprezentatív összeállítás, a Magyar Népművelők Társasága budapesti kiadásában. Ebben a kötetben Az új pap megérkezik című, korábban már megjelent, társadalmi lelkiismeretet ébresztő novelláját teszi közzé. 164 Uo. Tóth József kritikájából, Protestáns Szemle, 1943. január 165 A részeket kiemelte: WAÉ, Kéky Lajos: Egy elpusztított erdélyi udvarház újjáépítése, Budapesti Szemle, 1944.

101

102

Esztendők, amik tízszeresen számítanak 1942. október 26.: Elfoglaltsága és írói hivatásának gyakorlása miatt lemond a Széki Egyházkerület gondnoki tisztjéről. 1942. november – december 19.: Bevonul a Magyar Honvédséghez katonai továbbképzésre. 1942. ősz: A fiatal írónemzedék Termés címen lapot indít (kiadója Szentgelicei Jakab Jenő), de Wass Albert csak az első számban közli írását: Mit elmondottunk s amit nem mondottunk el Lillafüreden címmel.166 A Mártonka jussa című novelláját hozza a lap (az írás az Egyedül a világ ellen című kisregény önálló része). A csoport Magára talált Erdély címmel nyilatkozatot ad ki: Asztalos, Bözödi, Jékely Zoltán, Kiss, Szabédi, Szenczei László és Wass Albert aláírásával, de közel egy hónap múlva közülük Szenczei és Wass kiválik. 1942. karácsony: A múlt négy oszlopa címmel rövid, ún. évértékelő írása jelenik meg a Hitel című lapban.

Erdély ünnepei, 1942 „Ha csupán a búcsúzó esztendő eseményein futtatjuk végig emlékezetünket, szemünk előtt mélységek tárulnak föl Erdély magyar múltjának történetéből. A történelmi múlt négy súlyos oszlopát látjuk kiemelkedni ebből az egyetlen esztendőből, mely négy oszlop a véletlen (vagy a törvényszerűség?) csodálatos rendezése folytán együtt képviseli mindazt, ami egy népet államalkotó nemzetté emel ezen a földön. A Zápolya utcai temetőből felszínre került honfoglalás kori magyar vitéz a magyar fegyver évezredes uralmát hirdeti. Apaff y Mihály fejedelem hamvai a felvilágosult magyar államvezetés emlékét idézik történelmi idők távolából, s egyben örökséget jelentenek, kötelező, de céltudatos és törvényes örökséget a földnek ezen a csücskén, melyet számunkra – és egyedül a mi számunkra – a sors évszázadokkal ezelőtt kijelölt. Az egyetem ünnepe a magyar tudomány egyeduralmát s idők mélyére nyúló gyökereit jelenti s a százötven éves Nemzeti Színház a magyar művészet elsőszülöttségét Kelet-Európában. 166 WA-N.

Életrajzi események Fegyver, államvezetés, tudomány, művészet: hiánytalanul együtt áll mindaz, ami egy nemzet lényegét jelenti. Fegyver, államvezetés, tudomány, művészet: négy oszlop, mely nélkül nincsen ország. Mivel csak ez a négy oszlop képes fönntartani a boltozatot, mely hazát borít valamely nép fölé.” Részlet az írásból.167 1943. január 14.: Miklós fia születése. „Az új honpolgár is elfoglalta helyét ebben a zaklatott hazában.”168 1943. január 26–30 körül: „Magányos szabadságát” a Havason tölti. (Itt 1943. január 30-án kelt levele alapján Kenese Erzsébet trilógiájának középső részét, a Vezérek című regényt olvassa el. Sürgeti a harmadik rész megírását, amely Lél tragédiájáról szól majd.)169 1943. február 7–9.: Tamási Áronnal együtt utazott fel Budapestre, a Gellértben szálltak meg. „Egy egész sereg emberrel kell összejöjjek, minisztériumokban szaladgáljak, és régi barátokkal találkozzak.”170 1943. február 7.: A Kisfaludy Társaságnak kilencvenhatodik ünnepélyes közgyűlésén „Gróf Wass Albert r. tag székfoglalóul Varjú a száraz jegenyén címmel megemlékezést olvas fel VégváriReményik Sándorról, majd bemutatja a Mind hősök című elbeszélését. Az elnök a székfoglalón üdvözlő szavak kíséretében átadja tagsági oklevelét, melyet ez köszönő szavakkal vesz át. A székfoglaló válaszául a nyomában elhangzó beszédek tetszéssel fogadtatnak.”171 1943 tavasza: Lombitetőn Wass Albert, az előadó a cserkésztáborban (Lapohos András visszaemlékezése). „1943 tavaszi vakációján a Kolozsvár mellett Lombitetőn voltunk cserkésztáborban, és ott jelentették be az egyik napon, hogy gróf Wass Albert meglátogatja a táborunkat. Felhívta a figyelmünket, hogy tanuljunk, mert a tudás, az hatalom – mondotta. Ugyanakkor tiszteljétek meg embertársaitokat, 167 168 169 170 171

WA-MP. WAT. Uo. Uo. L. PoLíSz 2007. szeptember, 109. szám

103

104

Esztendők, amik tízszeresen számítanak függetlenül attól, hogy milyen nyelvet beszél. És mindenek fölött álljon a hazaszeretet, ami célt ad az életnek.”172 1943: A Könyvhéten megjelenik a Mire a fák megnőnek folytatásaként a Kastély árnyéka című történeti regény, amely kiegyezéstől a millenniumig folytatja a Varjassi család mezőségi történetét. Makay Gusztáv történelmi tézisregényként elemzi, de a könyv műfaji újdonságára helyezi értékelése hangsúlyát: „Szerencsére Wass Albertben a nemzetpolitikai bírálót kitűnő írói képességek egyensúlyozzák. A Mire a fák megnőnek nyugodt epikája után most új vonásokkal gazdagszik írói arcképe, a regény a szatíra és a gúny húrjain játszik.”173 1943. június 24.: Wass Albert más irányú elfoglaltságai miatt lemondott a Széki Egyházmegye gondoki tisztéről, az Egyházmegye Közgyűlése a lemondást elfogadta:„Az egyházmegye munkásai ugyanazok voltak, akik a legutóbbi közgyűlésen számot adtak. Számuk eggyel apadt, mert gróf Wass Albert gondnokunk 1942. október 15-én kelt levelében lemondott tisztségéről. Az egyházmegye éléről ezzel eltávozik, de hisszük, hogy a magyar élet belső és külső harcaiban ezután még több és áldott találkozásunk lesz ővele. Nemzeti irodalmunkat nagy értékekkel gazdagította, s további minden irányú munkálkodására Isten megsegítő kegyelmét kérjük.”174 1943. július 1.: A német katonai elhárítók „felügyelet” alá vonják az Ellenzék című lapot. „Amikor 1943 márciusában az Ellenzék főszerkesztőjét behívták a hadseregbe, ideiglenesen engem bíztak meg a helyettesítésével. Július elsején azonban, amikor két német a Gestapotól behatolt a szerkesztőségbe, felmutatva a parancsot, hogy a német hadsereg megbízásából »,felügyelniük« kell a lapot, egyszerűen kisétáltam az irodámból, és felmentem a hegyekbe.”175

Az erdélyi ellenállási mozgalom kezdetei „1943-ban egy forró júliusi napon Veress Lajos, a magyar hadsereg Erdélyben állomásozó IX. hadtestének főparancsnoka a lakására hívott huszonhét embert. A meghívott személyek kö172 173 174 175

Wass Albert földjén, dokumentumfilm, rendezte Csontos János, Kráter filmtéka 2007. WAÉ, Makkai Gusztáv: Előszó… Magyar Csillag (Nyugat) 1944/1. Jegyzőkönyv. L. PoLíSz, 103. szám, 2007. április WAÉ, Wass Albert: Rövid életrajz

Életrajzi események zött volt a régi erdélyi nemesség nyolc tagja, két protestáns lelkész és egy római katolikus pap, a romániai kisebbségi pártok hat képviselője, az erdélyi Gazdaszövetség két vezetője, két vezető szociáldemokrata, az Erdélyi Párt két vezetője és a hadsereg négy magas rangú katonatisztje. Miután Veress felvázolta a világpolitikai helyzetet, közös álláspontra jutottunk a következőket illetően: 1. Mivel a magyar kormány nincs abban a helyzetben, hogy megvédje az egész ország függetlenségét és semlegességét a német agresszióval szemben, Erdélynek külön utat kell választania, hogy a háborús pusztítástól megmeneküljön. 2. Mindaddig, míg a háború veszélye fennáll, az erdélyi politikai pártoknak fel kell függeszteniük különbségeiket és egységet kell alkotniuk, hogy Erdély népe megmeneküljön a katasztrófától. 3. Föld alatti mozgalmat kell kiépíteni, amely képes kapcsolatot teremteni az amerikai és angol hadsereggel, hogy felkérje őket arra: ejtőernyős csapatokkal foglalják el Erdélyt. Mihelyst az ejtőernyősök földet érnek, a magyar hadsereg IX. hadteste lezárja a határokat, és megvédi minden külső támadással szemben. 4. A háború befejezését követően szabad választások döntsenek Erdély jövőjéről. [...] Amikor az erdélyi ellenállási mozgalom az észak-erdélyi Kolozsváron megalakult, az ország román fennhatóság alatt álló déli része már német kézben volt. Románia teljes odaadással szolgálta Hitlert, teljes haderejével támogatta, és nyílt titok volt, hogy Hitler a szolgálatai fejében a román náci vezetőnek, Antonescunak ígérte Besszarábiát, a Krím-félsziget egy részét és Erdély egész területét.”176 1943. nyár: Két kisregénye jelenik meg, nagyszerű illusztrációkkal. Mindkettővel az ifjúsági regényben alkot remeket. Előbb egy feszült, izzó, történeti ábrázolásában is hiteles regényt ír a hunok erdélyi letelepedéséről és politikai döntéskényszeréről (Vérben és viharban, Nemzeti Könyvtár, 1942, szövegrajzok Fáy Dezső). Késői, 1992-es kritikusa, Kristó Nagy István a korabeli olvasatára visszemlékezve, méltatja a könyv akkori „bátor” üzenetét a következőkben foglalja össze a könyv témáját: „Az Attila halála utáni hun bukás, megkapaszkodás, majd újabb illúziók felé fordulás (keleti testvérek fölkeresése) hitelesnek tetsző ábrázolását 176 WA-V, Egy elfelejtett földalatti mozgalom története

105

106

Esztendők, amik tízszeresen számítanak nyújtja. A Kelet és a (fejlettebb) városias Európa, illetve Bizánc közötti helykeresésnek, Attila egyetlen megmaradt fia békét s építést meg korszerű szervezést, gazdálkodást szorgalmazó tevékenységének meggyőző története ez. A regénynek különösen az akkori politikai helyzetre való számos utalása, bátor állásfoglalása volt, a németekkel (»frankok«) szemben és a szomszéd szláv és dák törekvésekkel való harc és megbékélés megannyi gondolatával, nem is szólva a mű megjelenésének idején folyó háborúzás és »hősiesség« nyilvánvaló elítéléséről.”177 Majd ugyanebben az évben adja közre az Egyedül a világ ellen című – már címválasztásában is szimbolikus – kisregényét, amelyben megírta a Marosmente, a Havasok népének Nyilas Misijét: az Istenszéke alatt igazságáért kószáló, küzdő és igazságot is tevő árva gyermek, Mártonka történetét. (A kötet rajzait készítette: Jeges Ernő.) Úgy válik szimbólummá ez a mű, ahogy a történetet olvasva fokozatosan felismerjük: nemcsak ez az árva fiú, hanem a kényszerekből háborúba sodródott magyarság volt „egyedül” már másodszor abban az embertelen világirtásban, világégésben. Egyedül a hűségben, a magyarságban „a szenvedés ösvényein”.

Katonasors, 1943–44 „Magukra hagyottan őrizték a Kárpátokon Magyarországot és a mögötte lévő Európát, olyan egyedül, amilyen egyedül csak lehet az olyan ember, akit magára hagy a világ.”178 1943. július 14.: Veress Lajos tábornok Wass Albertet alhadnagyi rangban Ukrajnába küldi a 9. Magyar Királyi Lovassággal, aki ott zászlóaljat vezet. 1943 ősze: Wass Albertet a keleti fronton179 kitüntették a német Vaskereszt I. és II. osztályával. 180 A II. osztályú kitüntetését 177 WAÉ, Kristó Nagy István: Komoly-komor és derűs hatalmak, Ezredvég, 2002. 178 WA-M, 131. old. 179 Az alábbiakban Cj. A.: Gróf czegei Wass Albert (tartalékos lovassági zászlós) című kéziratos írásából. idézünk részleteket. 180 A Vaskeresztet a német hadvezetés sok szövetséges állam katonájának adományozta – főként a II. osztályt – sok magyar is magkapta. Azonban az I. osztályt csak pár száz magyar katona érdemelte ki. Megbecsült, rangos kitüntetésnek számított a németek között is. Fontos hangsúlyozni, hogy a Vaskeresztet kizárólag katonai érdemek, személyes bátorság elismeréséért, adományozták, nem pedig politikaiért. Tehát nem jelenti viselője nemzetiszocializmus iránti elkötelezettségét vagy szimpátiáját, csak katona vitézségének a német hadvezetés által való elismerését.

Életrajzi események akkor kapta, mikor a németek egyik belvízi uszályhajóját egy partizánmerénylettől mentette meg, és egy elfogott orosz révén az egész partizáncsapatot felszámolta. Az I. osztályút pedig valószínűleg azért, mert egy német csapatot helyismeretének köszönhetően kivezetett egy ingoványos, mocsaras területen át a szovjetek átkaroló gyűrűjéből. „Amikor kikerültem a keleti frontra, szakaszommal a pripjeti mocsaraknál sikerült áttörnöm a Vörös Hadsereg bekerítő gyűrűjét, úgy, hogy átevickéltem a leglehetetlenebb területeken. A véletlennek köszönhettem. Katonáim jelentették, hogy két őzet láttak a közelünkben, lelőhetik-e? Nem engedtem, inkább megfigyeltem őket. Bátran nekivágtak a mocsárnak, és eltűntek. Egy perjés fűsáv mentén ugráltak, és nem merültek el. Ez adta az ötletet, én is oda vezényeltem a szakaszt, s a fűsáv mentén kiláboltunk a lehetetlen helyzetből. Ez a felismerés később azt a megállapítást érlelte meg bennem: mindenünnen van kiút. Sosem szabad feladni a harcot. Erőt adott nekem ez a kaland egész életemre.”181 181 WA-V-A, Illés Sándor riportrészletéből, 175. old.

107 Wass Albert zászlóaljának elhelyezkedése

108

Esztendők, amik tízszeresen számítanak 1943. november 26.: A frontidőszakból több levele maradt fenn, amit Dósáné Kenese Erzsébetnek írt. Egyiket ezen a napon adta fel. Életrajzi részletek a levélből: „Két jó bajtársam esett ki mellőlem: szemem láttára vetette fel őket gépkocsival együtt a robbanó akna.[...] Ha ezt az utat megúsztam, baj már nem is érhet. Akna robbant mögöttem, előttem, mindenhol, amerre jártam, csak éppen alattam nem. Csodálatos dolog ez. Igaz, hogy meresztgettem a szemeimet, és 6 aknát magam szedtem föl gépkocsim előtt, de még így is: utánam haladó kocsik is robbantak.”182 1943 tele: Wass Albert gépkocsija alatt mégis akna robban. Agyalapi törést szenved, kórházba kerül. „S volt múltamban sok olyan esztendő, ami tízszeresen számít, [...] amikor kiküldettem a Pripjet mocsaraiba mint huszártiszt, s csak az ukránoknak köszönhetem, hogy életben maradtam. [...] Mikor muszka földön akna robbant gépkocsim alatt, sajnos, akkor embereim egy német hadikórházba vittek, ahol azt mondták rólam, hogy »protoplazma-megrázkódtatásom van«, s mikor megkérdeztem, mi baj jár ezzel, azt felelték közönyösen: »hát előbb-utóbb megbolondulok, s aligha érem meg az ötven esztendőt«.”183 Az Adósság című novellájában a főszereplővel mondat el hasonló esetet: „A vadászat szépségeit elmosta a szörnyűségek árnyéka. Sár, piszok, hó, fagy, géppuskatűz, robbanó aknák keserű füstje, sebesültek jajgatása, vér… Még mostanában is sajgott néha az a régi seb, amit ott kapott valahol Kijev alatt. Ömlött a vér, megpróbált lábra állni, de összeesett megint. Dénes ugrott oda hozzá, fölemelte, vitte, vonszolta… fellökte egy teherkocsira, mely tele volt már sebesültekkel, jajgató, nyöszörgő emberroncsokkal… az orosz tankok ott dübörögtek már a közelben. Golyók süvítettek mindenütt, robbanások rázták meg a levegőt újra meg újra… Legyen veled a Jóisten, János… hallotta valahonnan nagyon messziről a Földváry Dénes hangját, aztán a teherkocsi zakatolva megindult velök, minden zökkenőnél mintha ezer kés hasított volna a testébe… aztán egyébre már nem emlékezett.”184 1943. december: Karácsonyra megjelenik a Tavak könyve című meséskönyve Hincz Gyula ihletett rajzaival. „Wass Albert egyik 182 WAT. Levelek Kenese (Koller) Erzsébethez 183 WA-ZST-Ö, Lapohos Andrásnak írt levelek 184 Uo. Adósság

Életrajzi események legszebb alkotása, s azt hisszük, a benne mosolygó költői gondolat és magasabb rendű természetszemlélet miatt csaknem annyi felnőtt fogja szívesen kézbe venni, mint gyermek.185 1943. karácsony: Visszahelyezik Kolozsvárra. „Karácsonykor tértem vissza.”186 1944. február: A zsidóüldözések kezdeteire így emlékszik Wass Albert: „Szabadságra tértem haza, Oroszföldről. Február volt, a hó még ült a hegyeken. S ekkor egyszerre csak Tóni187 jelent meg a kastély lépcsőjénél. Fekete ruhát viselt, mint a jómódú városi emberek. Kitelt, meg is hízott kissé. Félszegen fogta meg kinyújtott kezemet. Baj van – mondta –, híre jött, hogy szedik össze a zsidókat, és viszik őket kényszermunkára, Németországba. Félórát töltöttünk csak együtt az irodámban. S még aznap elrendeztem mindent: Tónit és egész családját kóberes szekereken, amilyent a hegyi szénégetők használnak, felvitték megbízható emberek a havasokba, föl magosra, egy számomra épített vadászházba, s ott gondjukat viselik anélkül, hogy bárki is tudna róla. Könnyes volt a Tóni szeme, amikor utoljára kezet fogtunk. Soha nem felejtem el – hebegte.”188 Pedig: az 1946-os romániai Wass-család ellenes Népbíróság egyik hamis tanúja éppen ő lett (a szerk.). 1944. január: Wass Albert Sepsiszentgyörgyön állomásozik. Különleges megbízatásokat teljesítve áprilisig részt vesz a dél-erdélyi román visszaélések és atrocitások kivizsgálásában: „Veress tábornok kinevezett a dél-erdélyi, Brassóban állomásozó Német-Olasz Tiszti Bizottság kommunikációs tisztjének. Az volt a feladatom, hogy jelentsem a bizottságnak a románok magyar kisebbséggel szemben elkövetett jogtalanságait. Naponta legalább két-három embert tartóztattak le, ütlegeléseket és gyilkosságokat vizsgáltak ki, amelyeknek mind a helyi magyar lakosság volt az áldozata.”189 1944. február: Az Erdélyi Szemle részletet közöl A kastély árnyékában című regényéből. 185 186 187 188 189

WAÉ, Szombathy Viktor, Forrás, 1944. WAÉ, Rövid önéletrajz Elemista iskolatársa, Ordentlich Tóni, a vendéglős fia WA-V-A, Ordentlich Tóni WAÉ, Rövid önéletrajz

109

110

Esztendők, amik tízszeresen számítanak A német megszállás kezdetei – 1944. március 19. – (Dálnoki Veress Lajos tábornok visszaemlékezése)

Veress Lajos tábornok, akkor a kolozsvári IX. hadtest parancsnoka, haladéktalanul intézkedett: „Nekem nem volt kétséges, hogy ebben a helyzetben, mi a tennivaló. Saját IX. hadtestem mozgósítását haladéktalanul elrendeltem, ugyanakkor átvettem a tiszántúli magyar haderők parancsnokságát is (IV. hadtest). A debreceni (VI. hadtest) parancsnokát felkértem a mozgósításra. Kisbarnaki Farkas Ferenc vezérezredes ezt el is rendelte. A várt felső parancs azonban elmaradt. Helyette március 19-én kora hajnalban megérkezett Bajnóczy vezérezredesnek, a vezérkari főnök helyettesének az ellentámadást megtiltó parancsa. Nemcsak leintettek, de alaposan meg is leckéztettek, s végül a hadtestek mozgósítási költségeit, több mint 100 millió pengőt, a Honvédelmi Minisztérium fizetésem terhére írta. Csekély vigasz volt számomra, hogy később a terhet törölték, és a mozgósítást elrendelő parancsommal a Németországból visszatért vezérkari főnök egyetértett. »Bizonytalan helyzetben csak az erő ad biztonságot« – mondogatta.” „Még ma is meg vagyok győződve arról, ha a kormányzó elutazása előtt a nyugati határra felvonul a magyar hadsereg, és szembenéz Weichs csapataival, Hitler és Keitel kétszer is meggondolta volna, hogy kiadja-e a bevonulási parancsot. De még a hazatérés után sem lett volna túl késő cselekedni. Hitler »nyugalmat« akart hadseregei hátában és nem azt, hogy a »rend« felboruljon és az élelmiszer-, lőszer- és olajszállítmányok egyszerre megakadjanak. Ha az ellenállást választjuk, ez a »katasztrófa-politika« csak Hitlert fenyegette és nem minket. Nem ezt tettük, s ezzel még a lehetőségét is elvesztettük annak, hogy a háború végén 25 hadosztállyal nézzünk szembe a Kárpátok térségét fenyegető orosz invázióval, és komoly hadsereggel a hátunk mögött tárgyaljunk a szövetségesekkel.” „Tegyük fel azonban, hogy nincs igazam, s elbukunk a Hitlerrel szemben tanúsított ellenállásban. Ez semmi esetre sem ment volna simán. Káosz maradt volna utána, s a magyar hadsereg szétbomlott volna. Kinek lett volna módja azt újjászervezni és újra felállítani? Senkinek. Hitler nemcsak, hogy nem kapott volna magyar katonát

Életrajzi események az orosz hadszíntér számára, de komoly erőket kellett volna hátrahagynia megszállók gyanánt. Ez siettette volna a német összeomlást, és megmentette volna sok tízezer katona életét. A történelemben kétségtelenül vannak alternatív lehetőségek, és azt hiszem, hogy az általam előadottak feltétlenül elfogadható alternatívák voltak.” „Az erőviszonyok a magyar katonai ellenállás számára igen kedvezőek voltak. Weichs vezérezredes parancsnoksága alatt mindössze kb. 7 hadosztálynyi erőt vont össze, amelynek jórésze ún. tancsapat, valamint kiképzés, vagy feltöltés alatt álló alakulat volt. Ha Hitlernek tényleg »négy hadseregcsoport« állt volna rendelkezésére, mint Kovács Imre állítja, a keleti arcvonalon nem maradt volna egy szál német katona sem. A kb. 7 hadosztálynyi erővel szemben 14 magyar hadosztály állomásozott a magyar határokon belül. Ebből 5 hadosztály bevetésre készen állott. További 6 hadosztály harckészen állhatott volna néhány nap alatt, még akkor is, ha az egész erdélyi (IX. hadtest – 3 hadosztály) és a Székely Határőrséget (kb. 70 ezer fő) a román határon hagyjuk, ahol 6-8 kivérzett, leharcolt és feltöltés alatt álló román hadosztállyal kellett volna szembenézniük…” 190 (Wass Albert visszaemlékezése)

„Hitler és Horthy között csaknem fél évig vita folyt a német hadsereg magyarországi átvonulása és az ország bizonyos területeinek a német hadsereg védelmét szolgáló elfoglalása kérdésében. A tárgyalások 1944 márciusában hirtelen befejeződtek. Amikor Hitler rájött, hiába fenyegetőzik azzal, hogy engedélyezi Romániának, hogy elfoglalja Magyarországot, már cselhez folyamodott. Újra meghívta Horthyt Berchtesgadenba, és amíg a kormányzó megpróbálta elmagyarázni Hitlernek, hogy Magyarország nem engedheti meg magának, hogy az amerikai légierő célpontjává váljon, amiért beengedte a német hadsereget, a német diktátor parancsot adott ki, hogy német tankok szállják meg Magyarországot. Háromnapos rideg hangulatban eltelt tárgyalás után Horthy vonattal utazott vissza Magyarországra, és itt szembesült a kész ténnyel, hogy a német harckocsi hadosztály már elérte Budapestet. A Gestapo által vezetett SS-egységek letartóztatták és likvidálták Horthy leghűségesebb bizalmasait a haditanácsban. Jól megszervezett csapda volt, és Horthynak nem volt választása. Kénytelen volt elfogadni a helyzetet. 190 NI-MTV, Vesztünkbe rohanunk 168–171. old. Hivatkozás DVL. visszaemlékezésére: Új Látóhatár, 1970. 2. szám.

111

112

Esztendők, amik tízszeresen számítanak Ekkorra az erdélyi ellenállási mozgalom készen állt a harcra. A kolozsvári hadvezetés olyan volt, mint egy megbolydult méhkas. A Budapestről érkező hírek döntéskényszert eredményeztek. Veress tábornok parancsot adott a németek feltartóztatására a Tiszánál. Ugyanakkor megkísérelte felvenni a kapcsolatot a szövetséges hatalmakkal. Akkortájt az angol titkosszolgálat egy őrnagya, aki az ellenállás oldalán állt, Bánff y gróf Kolozsvárhoz közeli kastélyában bujkált. Rajta keresztül jutottunk el az angol vezérkarhoz. Veressnek a szövetségesekhez intézett kérdése ez volt: »Milyen segítségre számíthatunk a németekkel és románokkal szemben?« Az első válasz, amely az angol őrnagy rádióján érkezett, ez volt: »Vegyék fel az oroszokkal a kapcsolatot.« Mint Veress tábornok szárnysegédje, az én tisztem volt ezt az üzenetet Bánff y kastélyából elhozni. A tábornok elvörösödött, és ezt válaszolta: »Mondja meg a hadnagynak, hogy ez a legostobább ötlet, amit valaha is hallottam. Sztálin ígéretei annyit érnek, mint Hitleréi. Urakkal szeretnénk tárgyalni, nem bűnözőkkel!« A német harckocsi-hadosztály és az SS gépesített egységei a Tiszánál várakoztak, ahol a hidakat az erdélyi tüzérség már lezárta. A németek azonnali bebocsátásért folyamodtak, és nyílt harccal fenyegetőztek. Veress tábornok ezt azzal hárította el, hogy ehhez Horthy kormányzó személyes parancsa szükséges. Visszatértem Bánff y kastélyába. A titkos rádióadó újra működésbe lépett. Nyolc órával később az angol őrnagy sápadt arccal tért vissza a pincéből a nappaliba. »Sajnálom uraim – mondta –, de sem Amerika, sem Anglia nem garantálhat semmit az országukkal kapcsolatban. Egyedül Moszkva illetékes döntéseket hozni Európának ezen térségét illetően.« Amikor ezeket a szavakat elismételtem Veress tábornoknak, sóhajtott egyet, és az íróasztalán fekvő papírlapra mutatott. Egy rádiótávirat volt. »Veress tábornoknak Kolozsvárott. Parancsom: barátságos együttműködés a német hadsereggel. Aláírás: Horthy« Hat órával korábban adták fel. »A németek és az oroszok között kell választanunk – mondta Veress. – És mi a németeket választjuk. Az egész csak idő kérdése. A németek most dúlnák fel Magyarországot, ha most ellenállunk. Az oroszok egy évvel később dúlnák fel. Nem tehetünk mást, mint a népünk életét védeni.« A Tisza menti csapatok öt percen belül parancsba kapták, hogy engedjék át a németeket.”191 191 WA-V, Egy elfelejtett ellenállási mozgalom története

Életrajzi események 1944. április: Veress Lajos tábornok visszahívja, majd újra kinevezi szárnysegédjének Wass Albertet. Angolszász tapogatózások, titkos kapcsolatok létesítése, majd a szovjet kapcsolatkeresések ideje. „Ebben az időben a tábornok, aki titkos vezetője volt a náciellenes magyar földalatti mozgalomnak, Horthy közvetlen parancsára kapcsolatot létesített a Szövetséges Főhadiszállásokkal, és megpróbált alkut kötni velük, felajánlva, hogy a németek ellen fordul az egész magyar hadsereggel együtt, és ezáltal lerövidíti a háborút, ha a Szövetségesek garantálják azt, hogy az oroszok nem fognak bevonulni a Kárpát-medencébe, és Magyarországot a Jugoszláviából felvonuló angol és amerikai csapatok fogják majd megszállni. Veress tábornok szárnysegédeként aktívan részt vettem ezeken a földalatti tárgyalásokon. Próbálkozásaik azonban eredménytelenek maradtak. A válasz mindig elutasító volt: Vegyék fel a kapcsolatot Sztálinnal. Magyarország Oroszország érdekkörében van.”192

Zsidóüldözések „Miután a németek elérték Kolozsvárt, az Astoria szállóban felállt a Gestapo parancsnoksága. A hadtestünktől kértek mesterembereket olyan munkákhoz, mint falak eltávolítása és új telefonvonalak kiépítése. Ez lehetőséget teremtett arra, hogy Veress tábornok szárnysegédjeként az ellenállás néhány emberét az épületbe csempésszem. Embereink nekiláttak az Astoria pincéjében lehallgató rendszert kiépíteni, amely közvetlenül a német telefonközponttal volt összeköttetésben. A rendszer mindvégig jól működött, és nagy segítségükre volt a titkosrendőrség terveinek keresztezésében. Több száz életet sikerült megmentenünk a máskülönben arrogáns Gestapósok apró elővigyázatlanságának köszönhetően, hogy főhadiszállásuk felállítását népünk fiaira, »nem árjákra« bízták. Egy héttel a német megszállás után az erdélyi Zsidó Tanács vezetői – Tischler, Sebestyén és Grün urak – keresték fel Veress tábornokot. Védelemért folyamodtak. »Tudjuk – mondták –, létezik egy földalatti ellenállás, amely a nácik ellen tevékenykedik. Hajlandóak vagyunk a mozgalmat pénzzel támogatni, ha számíthatunk a segítségére, amikor elkezdődnek a zsidóüldözések.« Nálunk jobban voltak értesülve. Tudomásuk volt arról, hogy Budapesten a belügyminiszter már aláírta a rendeletet azon zsidók összegyűjtésére és a németeknek való 192 WAÉ, Rövid önéletrajz

113

114

Esztendők, amik tízszeresen számítanak átadására, »akik az ellenséggel való együttműködéssel gyanúsíthatók«. »Semmit sem tudok az ellenállási mozgalomról – felelte Veress –, de biztos vagyok benne, hogy ebben az országban minden tisztességes ember ellenezni fogja az üldözéseket, és minden lehetséges módon megpróbálja majd Önöket elbujtani. Én magam is.« Másnap megkezdődtek az üldözések. Az ellenállási mozgalom a hadsereg hallgatólagos együttműködésével több mint 12 ezer életet mentett meg: zsidóknak nyújtott menedéket, valamint olyan politikailag üldözött csoportoknak, mint a szociáldemokraták és a kommunisták különböző titkos egységei. Legtöbbjük a Kárpátokba menekült.”193 1944. április 14.: Géza fia születése. 1944 tavasza: a Kolozsvári Egyetem Honoriscausa doktorrá avatja.

Wass Albert katonai egyenruhában

1944. június 3.: Az Irodalom Pártoló Társaság elsősorban a könyvnapi szemle alapján 15 író között kitüntette Wass Albertet is. „Az első, tízezer pengős nagydíjat Szabó Dezsőnek ítélte a Társaság, mert élete művével, tisztán irodalmi eszközökkel a legnagyobb szolgálatot tette a magyarságnak. Ezen kívül kiosztottunk hét darab 3000 pengős és hét darab 1500 pengős díjat Bibó Lajos, Erdélyi József, Kodolányi János, Sinka István, Szabó Lőrinc, Szabó Pál és Tamási Áron – valamint Asztalos István, Barsi Dénes, Bözödi György, Gulyás Pál, Kádár Lajos, Tatay Sándor és Wass Albert között. Egyforma gonddal kerestük és találtuk meg bennük a magyarságnak, mint közösségnek sajátos megnyilatkozásait és a vitán felüli szellemi szintet – egyszóval eredendő magyarságot és tiszta irodalmat...”194 193 WA-V, Egy elfelejtett ellenállási mozgalom története 194 WAÉ, vitéz Szabó Lajos: Irodalompártolás

Életrajzi események 1944. nyár: A Magyar Irodalompártoló Társaság 1943–44. évi évkönyve beválogatja, majd kiadja Farkasverem című regényének a „Vénasszonyról” szóló, megrázó epizódját. 1944. június 1.: Horváth Ferenc vezérőrnagyot nevezik ki a Székely Honvédelmi Erők parancsnokának. Helyismerete miatt feltehető, hogy Wass Albertet veszi maga mellé segédtisztnek. „Horváth Ferenc (vezérezredes, később tábornok) gazdám volt egy időben Kolozsvárott, Veress előtt” – emlékezett vissza Wass Albert. Helyismerete és egyéb visszaemlékezések alapján együttműködésükre következtethetünk. „A teljes erdélyi keleti arcvonalon az Ojtozi-szorostól a Borgói-hágóig elhelyezkedő alakulatok (60., 70., 65. és 69. határvadász-csoportok) vezetési szempontból a Csíkszeredára települt Székely Határvédelmi Erők parancsnoksága, a tőlük északnyugatra, egészen a Felsővisóig védekező kötelékek pedig a Besztercén levő 9. székely határvadász-dandár parancsnokság irányítása alá került.”195

Legenda vagy valóság – a zsidókat mentő Wass Albert „Dr. Solymár István katonai szolgálatot teljesített Észak-Erdély viszszatérése alkalmával és utána Erdélyben: Tölgyes, Holló, Gyergyó, Nagyvárad, vissza Kolozsvár, Torda, stb. Az Istvánnal egykorúakat, harcászatra föl nem készített fiúkat, többnyire a munkaszolgálatosokhoz, a hadkiegészítőkhöz, az adminisztrációhoz, az utánpótlást biztosítókhoz osztották be. Solymár István így került közvetlen kapcsolatba nagyon sok izraelita magyarral, erdélyi zsidóval. Jól tessék figyelni! Nagyon sok dél-erdélyi zsidó vagy regáti, moldovai román zsidó szökött át a magyarokhoz, mivel Romániában már régóta üldözték szerencsétleneket. Solymár ekkor ismerkedett meg egy Alexandru Blau nevezetű zsidó emberrel, akit Wass Albert segített, amikor átköltözött Dél-Erdélyből. Blau egyébként bukaresti volt. Tudni kell, hogy a gyergyó-tölgyesi »lágerekből« és munkás századokból egyetlen embert sem vihettek el a német gestapósok! A zsidóságot a magyar-székely csapatcsendőrök és a leventék óvták és mentették! (E témához később visszatérek.) Ahogy diskuráltunk, mondom Pistának, hogy milyen kicsi a világ, mert hát nekem volt egy cellatársam Zsilaván (Jilava) a Bukarest melletti földalatti börtönben, Maris Moroltunak hívták, s azzal di195 ISZSZ-EHÚ, 59. old.

115

116

Esztendők, amik tízszeresen számítanak csekedett, hogy őt a »magyar gróf Wass mentette meg a fasiszták karmai közül.« Nagyon ellentmondásosan beszélt, állandóan szidta a román hatóságokat, de dicsérte Károly királyt, akinek valóban egy zsidó nő volt az élettársa (Lupeasca), ujjával térképet rajzolt a levegőben, mutatván, hogy hol, miként szökött volt át a határon stb. Wass Albertről azt állította, hogy »nem volt való katonának, csak a származása miatt kapott rangot«. Pista nagy érdeklődéssel hallgatta a mondókámat, hát folytattam, hogy Moroiu azzal dicsekedett, hogy személyesen gróf Wass Albert rejtegette őt több társával együtt. Aztán Wass a Gestapo-ügynökök kelepcéjébe esett,196 s többet nem is hallott róla semmit. Annyit még mondott volt, hogy »íróféle lehetett, mert állandóan jegyzetelt.«”197 Wass Albert egy 1995-ben készített fi lmdokumentumban szerényen csak néhány család megmentését említi: „Mielőtt összeomlottunk, akkor még sikerült tizennyolc zsidó családot Szamosújvárról elbújtatni a Havason. Ahol én ismertem minden fát és bokrot, s ahol voltak vadászházak a nyári vadászatok számára. Csak egyetlenegy család hagyta ott az erdőt, mert jobban félt a medvéktől, mint a németektől.”198 Wass Albertnek és mostohaanyjának szamosújvári zsidókat mentő történeteiről még a széles körű és román származású Kezán-rokonság is hallott, kik közül eggyel riportkészítő körútjaim során magam is találkoztam: T. P. 1944. augusztus: Az utolsó lovaglás kedvenc lovával. „Mikor utoljára otthon lehettem, egyenruha volt már rajtam, és csak két rövid napot tölthettem otthon. Nyár volt újra, s azon az utolsó délutánon kimentünk ismét az erdőbe, Cica meg én. Ő boldogan alattam, én meg nehéz szívvel búcsúzkodtam, mint aki örökre búcsúzik. Hiába szökdelt fürgén alattam Cica, a szívem súlyos volt, mint egy darab kő. Rosszat sejtettem, s Cica is megérezhetett valamit, mert lassan, kedvetlenül lépegetett alattam hazafelé menet. Aztán elbúcsúztam tőle. Odanyújtottam neki az utolsó sós kenyeret és az utolsó kockacukrot, meglapogattam a nyakát, amit kedves kis búcsúszóval viszonzott. Aztán kimentem az istállóból, lehajtott fejjel, mint egy gonosztevő, s 196 1944 októberében Wass Albertet néhány napra Veress Lajos vezérőrnaggyal együtt letartóztatta a Gestapo, de katonai szerepét nem látva veszélyesnek, visszaengedte századához. L. 1944. október 15. dátumnál. 197 WAU, Bartis Ferenc: Wass Albert „koronatanúja” 198 SZR-FP

Életrajzi események Cica csak nézett utánam, s nem is tudtam miért, de a szemem megkönynyesedett. Ma már tudom, miért. Akkor láttam Cicát utoljára. Két hónapra rá a háború elnyelte Szentgothárdot és az egész világot.”199

Cica származási lapja

1944. augusztus 23.: A bukaresti antifasiszta királypuccs (a román „kiugrás”) napja. Román és szovjet csapatok közös erővel megtámadják Közép-Erdélyt. Székelyföld felé a keleti front egyre közeledett. 1944. augusztus 31.: A Székely Határvédelmi Erdők parancsnoksága Gyergyószentmiklósra települt, rögtönzött harccsoportokkal hozzálátott a város megtisztításához, de egyben megkezdte a visszavonulást is.200 199 WA-V-A, Menyecske, Huszár, Cica 200 Uo.

117

118

Esztendők, amik tízszeresen számítanak 1944. szeptember: Az Erdélyi Helikon XVII./9. száma közli Wass Albert: Megismerkedésem Napsugárral című novelláját.201 Rokon szépségű az 1936-os Havasi fa című írással, de az attól való eltérésében mutatkozik meg Wass Albert írói alkotásmódjának útja: a parabolisztikus cselekménykibontás irányából itt már végérvényesen az emberi közvetlenség egyetemes érvényű mitizálása felé tart.

Egy különös novella a háború végkifejletének napjaiban Ahogy a nagy jelentőségű írások bármilyen kicsinynek tűnnek is az első szemrevételezéskor – csomópontok egy író életművében, úgy ez az Erdélyben utoljára megjelentetett írói munka is, egyszerre búcsúzik öntudatlanul a „boldog-szomorú Erdélytől”, szemlét tartva a kárpáti havasok egy kies pontocskáján, az erdő és a tisztás és a mező közén, és ugyanakkor egy piros szoknyás leány alakjában előrevetíti nagyregényének, A funtineli boszorkánynak csodálatos hősnőjét. A férfihős (az elbeszélő férfialak) a novella kezdetén egy kis állatkával, a pelével közösen lakott kalyibából szemléli és öszszegzi a mitikusan elrendezett világot. Egy baljóslatú kalyiba mellől, ahol különös kettőssége folytán sírdogál két egymásra támaszkodó juharfa, innen teszi meg „utolsó” vadászútját és utolsónak tetsző árucsereútját a falu archaikus világába. Ebben a hétköznapinak látszó eseménysorba ragyog bele egy kísértetiesen természeti lény alakja, a címadó leány, a mindenbe – emberbe, állatba, természetbe – beleérző Napsugár. Valami jegyesség indul itt a jövő felé: a természetes tisztaság (szentség) eszménye és a sorssal számot vetni kényszerülő ember találkozása ez. Sőt, ennél is több: a kis állatka és a leány mennyei harmóniája vigaszul szolgálhat a létének értelmétől elszakított emberi világnak. Könnyű borzongás a lét mélysége fölött? Vagy a megsejtett, de át sem gondolható lelki útravaló szépsége; mely a háborús idők véráradásai fölött is – bibliai „száraz lábbal” – embernek tudja megtartani a jövő számára az Erdély havasai alól útnak indulót! „És láthattam a hegyeket. Ahogy ott álltak kereken, nagyon komolyan és nagyon méltóságosan és olyan szépen, amilyen szépen csak a hegyek állhatnak Isten színe előtt. Olykor lilák voltak, olykor kékek, 201 WA-MÖ. Megismerkedésem Napsugárral

Életrajzi események mint a harangvirág. De gyakorta voltak szürkék is, ha felhőt borított föléjük az ég, s máskor szelíd rózsaszínűek, ha a nyugvó nap mosolyogva búcsúzkodott tőlük. Kalibám előtt tisztás nyújtózkodott. Fenyők őrizték kereken. Szépek voltak, s illatuktól néha megsűrűsödött az éjszaka. Fönt tömött, sötét fenyves. Többnyire hallgatott. De ha megzúgatta a szél: a zúgás messzire elhallatszott, s olyan volt, mint egy forradalmi zsoltár, mellyel lázadó papok hívják segítségül Istent a világ bűnei ellen. Két oldalt szelíden lélegzett a bükkös. Tág boltívei alatt a csöndet őrizgette. S lent a hegyoldalban szélesen terült el az irtás. Tavasztól őszig színét változtatta virágnyílások rendje szerint, s virágai kunyhómig kapaszkodtak. Valahányszor lentről jött a szél: illattól súlyosan érkezett, s terhét lerázta kalibám előtt. Volt ott két juharfa is. Nyurgák, idétlenek. Valami furcsa szándékú sors megkímélte a fejszétől őket. Egymásnak dőlve álltak a csupaszra tarolt hegyoldalon, málna- és vadbozót között, mintha ölelték volna egymást. És amikor szél járt a hegyen, furcsán csikorogtak. Mintha sirattak volna valamit. Talán az erdőt, aki elpusztult mellőlük? Sokat tűnődtem ezen, üldögélve a kaliba előtt. Míg a patak zúgott lent, s az égen futottak a felhők. Surranó széllel illatok jöttek, és elmentek megint. A málnavészben szarvasok csörtettek, őz böffent a bükkösben riasztva, s a forrás fölött medve váltott át.”202 Továbbiakban a novella egy havasi világban játszódó ismerkedés- és szerelem-történet kezdete, de Napsugár és a kis pele találkozásának jelenetében állíthatjuk, hogy irodalmunk egy felejthetetlen leírással lett gazdagabb, az ábrázolás megtalált pontossága megismétlődik és visszhangzik majd az író további alkotóútján és az olvasó lelkében is: „Abban a pillanatban megmozdult valami felettünk, s a padlásgerendák közül fürge ugrással leszökött a pele. Dermedten csudálkozott reá a szemünk. A pele meg ott ült előttünk a földön, és ő is minket nézett. Kis fekete orrával felénk szimatolt. Szeme, mint két fényes gombostűfej, szaporán ugrált kettőnk között. És akkor Napsugár csöndesen előrehajolt. Lassan, nagyon lassan kinyújtotta a kezét. A pele idegesen szagolt a kéz felé, de nem ugrott 202 Uo.

119

120

Esztendők, amik tízszeresen számítanak el. Nem ugrott el akkor sem, mikor a könnyű kis ujjak már a szőréhez értek. Kis fekete orrával a körmöket szagolgatta. Majd hirtelen nekilendült, és egy sebes iramodással fölszaladt a leány karján, egészen a nyakáig. Ott leült megint, és a haját meg a fülét kezdte szagolgatni. – Milyen kedves – súgta halkan a leány, és mosolygott. Zavartan és csodálkozva néztem a pelét. Velem soha sem csinált ilyet, pedig régóta ösmertük egymást. Ha én olykor tréfából feléje nyújtottam a kezemet, prüszkölt, és elugrott. És most csöndesen ült egy idegen leányka vállán, nyakát, fülét, haját szimatolgatta, és nem látszott rajta semmi félelem.” Isten szálláshelyéről, a hegyről még hosszú lesz az út a jövőben, amíg visszatérünk Isten szálláshelyére, a hegyre.203 Közben majd úgy érezzük, hogy elvették tőlünk a gaz történelmi idők; ordítunk majd, és visszaköveteljük, pedig csak külső megnyilvánulásait vehetik el „hegyeinknek”; amit magunkban meg tudunk őrizni, azt és azokat: soha. Talán ezzel Erdélytől és a hegyi világ békéjétől búcsúzó novellával fordul, gazdagodik és termékenyül majd meg a „hontalanság hosszú évei alatt” az író életműve. Ma már tudjuk, úgy lett. 1944. szeptember 5.: A 2. Magyar Hadtest áttöri a második bécsi döntés által meghatározott román–magyar határvonalat. Estére Torda magyar kézen. 1944. szeptember 5. – október 15.: Dálnoki Veress Lajos altábornagy gróf Wass Albert zászlóst helyezi magyar összekötő tisztnek a Maros vonalára vezényelt két német „törmelék hadosztálycsoporthoz”. A „mezőségi négyszögbe” a rendészeti teendők ellátására elsősorban magyar csendőr és tábori csendőr egységeket vezényeltek. A területen „néhány forrófejű földbirtokos” addig román kézen levő földbirtokain „súlyos” túlkapások is történtek.204 Ezek megakadályozása, a háborús időket és a frontveszélyt tekintve, szinte lehetetlen lett volna. 203 „Mert megjeleníti Isten lakhelyét a hegy, ami éppen ezért szent (Zsolt 43.3.)” VK-TVM 204 DT-ÓCS.

Életrajzi események 1944. szeptember 5.: Felesége, Éva még idejében elmenekül a négy gyerekkel Szentgothárdról.205 1944. szeptember 6–7.: Gróf Bethlen Béla Észak-Erdély kormánybiztosa – Tordára érkezik, és figyelmezteti a helybéli magyarság vezetőit, hogy tartózkodjanak minden román- és zsidóellenes intézkedéstől. Tárgyalt a zsidóság helyi vezetésével is, menekülési lehetőségeket ajánlva fel nekik. A magyar katonaság segíti a dél-erdélyi zsidóság biztonságos helyre költöztetését.

1944. szeptember 9 – szeptember 16. „A helyi baloldallal történő összefogás gondolata nem az augusztus 23-át követő napokban született meg, hiszen Demeter Béla lapszerkesztő, gr. Teleki Bélának, az Erdélyi Párt elnökének titkára, Mikó Imre és Vita Sándor, erdélyi párti képviselők, valamint dr. Csőgör Lajos egyetemi tanársegéd, Demeter János ügyvéd és Kovács-Katona Jenő kommunista újságíró már júniusban megbeszélést tartottak, amelyen a háborúból való kiugrás módozatait vitatták meg. Augusztus 24-én Vita Sándor és Tamási Áron fölkeresték az éppen a városban tartózkodó Márton Áron gyulafehérvári római katolikus püspököt, aki támogatta az illegális baloldallal való kapcsolatfelvételt. Két nappal később, 26-án gr. Teleki Béla és Dálnoki Veress Lajos, a 2. (erdélyi) hadsereg frissiben kinevezett parancsnoka – informálódás céljából – fölvették a személyes kapcsolatot az illegális kommunista párt néhány helyi prominens személyiségével. Jordáky Lajos egy kéziratban maradt visszaemlékezésében azt állítja, hogy a mérsékelt jobboldal és a baloldal közti tárgyalások oda vezettek, hogy már 29-én az Erdélyi Párt, a Független Kisgazdapárt helyi vezetői, a kommunisták, a szociáldemokraták, a gazdasági szervezetek, szövetkezetek, szakszervezetek, társadalmi egyesületek, az egyetem és az egyházak mintegy 30-40 képviselője megalakították a Függetlenségi Front Erdélyi Tanácsát. Ezt azonban semmiféle más, eddig megismert forrás nem erősíti meg. Egyelőre biztosan csak azt állíthatjuk, hogy szeptember folyamán a fent említett csoportok képviselői valóban komoly tárgyalásokat folytattak arról, hogy miként lehetne megmenteni Kolozsvárt (illetőleg ÉszakErdélyt), az ott élő lakosságot a háborús pusztításoktól. 205 Gróf Wass Endréné rövidített naplójából, a Kráter Könyvesház Wass Albert Emléktermének tulajdona

121

122

Esztendők, amik tízszeresen számítanak Nagyrészt azok a személyek, akik Jordáky szerint megalakították augusztus végén a Függetlenségi Front Erdélyi Tanácsát, szeptember 9-én Horthy Miklós kormányzóhoz ultimátumszerű memorandumot intéztek, melyben határozottan követelték, hogy Magyarország sürgősen kérjen fegyverszünetet a szövetségesektől, az országot ne tegyék hadműveleti területté, s így Kolozsvárt ellenállás nélkül adják fel, a lakosságot, az ipari berendezéseket és közintézményeket ne szállítsák el, a románokkal szemben pedig megbékélési politikát folytassanak. 1944. szeptember 9-én Kolozsváron az Erdélyi Kör (az Erdélyi Párt értelmiségi klubja) Fő téri helyiségében ismert kolozsvári magyar polgári és baloldali személyiségek aláírnak egy memorandumot, melyben kérik Horthy Miklós kormányzót, hogy nyomban kezdjen fegyverszüneti tárgyalásokat a Szovjetunióval. A memorandum megszövegezésében Mikó Imre, Szabédi (Székely) László, Tamási Áron és Nagy István írók vettek részt, melyet gr. Teleki Géza 14-én átnyújt a kormányzónak. A memorandum aláírói: Tavaszy Sándor (református püspökhelyettes), Sándor Imre (római katolikus püspöki helytartó), Vásárhelyi János (református püspök), Józan Miklós (unitárius püspök), Maksay Albert (református teológiai igazgató), Boga Alajos (római katolikus prelátus, kanonok), Járosi Andor (ágostai evangélikus esperes), gr. Teleki Béla (az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület és az Erdélyi Párt elnöke), Mikó Imre, Vita Sándor (országgyűlési képviselők), Haynal Imre (orvosprofesszor), Tamási Áron (író), Venczel József (az Erdélyi Tudományos Intézet üv. igazgatója), Jordáky Lajos, (a szociáldemokrata párt részéről) Nagy István (kommunista író), Szabédi László (író), Csifó Nagy László (unitárius püspöki titkár), Nagy Géza (az Erdélyi Múzeum-Egyesület titkára), Kiss Jenő (író).” „Csatári Dániel idézi206 Bánff y Miklóst, aki azt írja, hogy szeptember 16-án kihallgatáson volt Horthynál, és ugyancsak azt kérte, hogy »Kolozsvár megkíméltessék egy ostromnak és háborúnak borzalmaitól«, vagyis Erdély fővárosát nyilvánítsák nyílt várossá.”207 1944. szeptember 22.: Az Ellenzék című lap Levél mindenkihez! címen közli utolsó erdélyi közírói publikációját.208 206 Csatári Dániel: Forgószélben. (Magyar–román viszony 1940–1945). Bp., 1968. 414–415. 207 Nagy Mihály Zoltán – Vincze Gábor: Kolozsvár a román „kiugrástól” Észak-Erdély „másodszori felszabadulásáig”, EME – Pro-Print, 2004. Korunk, 2000. nov. – dec. 208 Ek. Ellenzék, 1944. szeptember 23.

Életrajzi események Kolozsvári levél Mindenkihez – részlet – „Bízzál magadban, Testvér! Abban, hogy erős vagy, mert becsületes vagy, tiszta vagy. NE mástól várj segítséget, ne álmodozz váratlan csodáról! A csoda benned kell legyen, mint rejtett csíra a magban. Semmitől ne félj! Állj meg bátran és nyugodtan, ahol állni rendelt a sors. Nézz szembe a világgal, s gondolj arra, hogy ahol Isten élni rendelt, ott nem vonhatja meg tőled senki e jogot.” Wass Albert 1944. szeptember 22–23.: Wass Albert Dálnoki Veress Lajos vezérezredessel beugrik Szentgothárdra. Ott alszanak, és mennek tovább észak felé. „Albi tervezi, hogyha csak lehet, fölutazik Szalárdra, ott maradt a holmija, és azokat lehozná, ha… nem késik el.”

1944. szeptember, búcsú a zsidó fakereskedőtől „Három hónap múlva hallatszott az ágyúszó messze keleten, s a völgy megtelt visszavonuló német csapatokkal, lengyel menekültekkel és borzasztó történetekkel a közeledő Vörös Hadseregről meg azokról a dolgokról, amiket az emberekkel műveltek. Szeptember közepe táján, amikor a cserefák a lejtőkön ismét vörösbe öltöztek, égő falvak füstjét láttuk a gerincekről, s az éjszakai égbolt vörös volt kelet felé. – Az öreg odafenn látni akarja magát – jött az üzenettel az erdész fia, s dél fele már fenn voltam a kis boronaháznál. Sokáig beszélgettünk azon a napon. Csak mi ketten, a padon ülve a langyos napsütésben, körülöttünk a rengeteg hegyi erdő nyugalmával, melyet időnként távoli robbanás zavart meg. Vége a világnak a magunkfajták számára – mondta az öreg mély szomorúsággal megtört hangjában. – Sok-sok ideig nem lesz rend és törvény. Csak gyűlölet lesz, meg gyilkosság, meg bosszúszomj, győzzön bárki, németek vagy oroszok, nácik vagy kommunisták. Gyűlölet, öldöklés és rabszolgaság hosszú, hosszú ideig, míg minden indulat ki nem ég, a gyilkosok bele nem fáradnak a gyilkolásba, és a tolvajoknak nem marad több lopnivalójuk, s a nyomor és az éhség újra össze

123

124

Esztendők, amik tízszeresen számítanak nem hozza az embereket. De sok idő beletelik, míg minden indulat kiég – mondta. – Nem számít, minek nevezzük, nácizmusnak vagy kommunizmusnak, egyre megy. A mi világunknak vége.”209 1944. szeptember 25. körül: Útba ejti Szászrégent. „Felkerestem az Éltető házaspárt. Üres. Se bútor, se kép a falakon. Kiraboltak, elvittek mindent a németek. Megkerestem a szobát, ahol éjszakáztam akkor. Szalma a földön és szemét. Dohos penészszag. Háborúszag. Istenem, miért rútul meg minden, ami szép volt? Felkerestem emlékeim nyomát. Berta szobáját, Szelevényi Tiborét. Szemét, szemét és üres falak. Szegény Tibor, jó neki, hogy elesett. Nem kell lássa a csúfság gyötrelmét a szépen. Lesznek itt még valaha meghitt szobák? Békés, szép életek? Szelíd esték, kandallótűz mellett?”210 1944. szeptember 27.: „Esik az eső. Nyomott az idő és szomorú. A falu ázott, keserű fürtöket pipál. Beresztelke. Itt született a Nagyanyám. Itt nőtt föl a kastélyban. Bizonyára sétált néha erre is, ahol én lakom. Vidám volt és gondtalan. El sem hitte volna, ha mondják, hogy az unokája valaha egy apró parasztházban ilyen érzések között ilyen naplót írhat…”

A templom és egy máig megmaradt parasztház Beresztelkén 209 WA-SZAF, Wass Albert Az összetört esernyő. Angolból fordította: Gálfalvi Ágnes. 210 WAL

Életrajzi események 1944. október 2.: „Én elvesztettem a lovamat már az első aknarobbanás után, amikor agyon kellett lőjem a szegény lovat, mert egy lábára nyomorék volt. Ez Kolozsvártól északra volt. Ez nem Ukrajnában történt, ez már akkor történt, amikor ott volt a harcvonal a közelben.”211

Kolozsvárt bombázzák – 1944. október 4. – „Kolozsvárt bombázzák, és ágyúval lövik. A Farkas utca romokban hever. Szép, meleg kis fészkünk már csak volt. Látom magam előtt: az ablakok, ajtók betörve. Szekrények ajtaja nyitva, sok ott maradt holminkat feltúrták, elhordták idegen kezek. Kedves szép könyveim! Szőnyegeket, ruhákat mind elhurcolták már bizonyára, mocsok, szemét és törött bútorok lepik a szobát. Kedves írógépem, vajon mi van veled? Ki annyi szép gondolat levezetője voltál, finom kis billentyűidet milyen durva kéz csapkodja ezentúl? Talán idegen nyelvet kell tanulj. De tudom, néha éjfél körül, ha csönd és sötétség lep egy szennyes idegen irodát: eszedbe jut egy meleg kis szoba, agancsok, képek, szőnyegek, izzó gondolatok, melyek régi éjszakákban kettőnkön át születtek s érzékeny kis billentyűid felnyögnek a fájdalomtól és az emlékezéstől. Puskáim, ki hordoz benneteket? Láttok-e még szép havasi erdőt, tóparti estét, csillogó hajnalt? Vagy emberre lőnek veletek, emberre? Én szép puskáim. Barátiam, társaim a szép kalandozásokon! Hogy óvtalak, gondoztalak esztendőkön át. Látlak megrozsdásodva, szomorúan. Árván és öregen. Őrizzük meg egymást jó emlékezetben! Szép-szép régi erdők, erdőjárások. Sírni, sírni tudnék utánatok. S jaj, az enyéim, hol járhatnak most?212 Látom őket összebújva, félve, idegen házba. Kint szürke eső, bent szürke idegenség, árvaság és hideg. Istenem, ugye te ezt nem akartad így? Árvák s otthontalanok hogy dicsérjenek Téged? Elbúcsúztam Kolozsvártól is. A Farkas utcai kis lakástól. Milyen kedvesen rendeztem be ezen a nyáron. Minden ott maradt. Még a puskám is. Szecskázóm, medvetőröm. S annyi-annyi emlék! Hársfaillat, nyári esték, virág az asztalon. Erzsébet213, mami, holdfény világít be az ablakon. 211 WA-MP, Erdélyt nem lehet elfelejteni, Maksay Ágnes interjúja. 212 Feleségére és gyermekeire utal. 213 Kenese (Koller) Erzsébet Wass Albert baráti ismerőse, írónő.

125

126

Esztendők, amik tízszeresen számítanak Ma minden már csak volt. Bomba csapott a házba, s a városban ma már hordák rabolnak.” Wass Albert naplójából214 1944. október 5–9.: Wass Albert fronton tett útjaira utalnak gróf Wass Endréné naplórészletei: „Egyszerre autó hajt elő, és bejön Albi. Kis fény, reménysugár, hátha biztat, itt maradhatunk. Velünk ebédel, szomorúkat mesél. Szalárdra nem mehetett már, négy órát késett, már bent voltak az oroszok. Marosvécs egy szép rom, Abafáját lángokban látta, és borzalmas dolgokat hallott.”215 1944. október 9.: Wass Albert utoljára tesz látogatást Szentgothárdon. Innen Beresztelkén át visszamegy csapatához. Wass Endréné kérésére búcsúszavakat írt a Vendégkönyvbe:216

Wass Endréné naptárbejegyzései

„Régi emlékek fájó melegével a szívemben búcsúzom a régi otthontól, melyet elsöpör ma a történelem vihara. De hiszek abban – ha van Isten valahol az életek és sorsok fölött –, hogy visszatérünk egyszer, s a ház, mely fölnevelt, újra otthonná válik, hogy kivirágozzon belőle új évszázadokra a győzedelmes élet.”217 1944. október 10.: „Amikor összeomlott szemem láttára Erdély, sokadmagammal, akik erdélyiek voltunk, bevonultam a parancsnokságra, Veress Lajos altábornagy irodájába, és tisztelettel kértük, hogy szereljen le minket, hogy mehessünk haza, hogy maradhassunk otthon, bármi is történjék Erdéllyel, mert ott a helyünk, mert az erdélyi nép a mi népünk, a mi vérünk, s mint ahogy azelőtt is, a Román Királyság megszállása alatt is képesek voltunk ahogy lehet élni, és ahogy lehet védelmezni a magyar népet, ugyanúgy azt gondoltuk, meg fogjuk 214 215 216 217

WAL Gróf Wass Endréné naplójából, Szászrégen és Vidéke, 2002. március. Gróf Wass Endréné naplója, Szászrágen és Vidéke, 2002. július. Uo.

Életrajzi események tudni tenni ugyanazt a Román Köztársaságon belül is. 38-an jelentkeztünk tisztek ezzel a kéréssel218. Veress Lajos altábornagy könnyes szemekkel szorított kezet 37 kézzel, és haza engedte őket azzal, hogy éljetek, ahogy tudtok és holtotokban is maradjatok meg jó székelynek. Nekem azonban nem nyújtott kezet, nekem azt monda Veress Lajos akkor a kolozsvári hadtest parancsnokságon, téged pedig nem engedlek el. Reád kötelességet adok, neked ki kell menned nyugatra, szembe kell fordulnod azzal a viharral, ami bennünket elsodort, és meg kell mondd a nyugat népeinek, hogy mi történt velünk. Így kerültem én ki szabad földre, honfitársaim, én nem menekültem semmi elől, én feladattal jöttem, s ahogy a parancsot kaptam, szembefordultam a széllel, mint a havasi farkas, magamban, egyedül és azóta is jövök.”219 1944. október 10.: Wass Albert utolsó kolozsvári emléke. Térdeplő apáca a Szent Mihály templom előtt.

1944 októbere „– S a legkeserűbb élményem? – Gróf Wass Albert fölvonja a szemöldökét. – Sohasem felejtem el azt sem. Pontosan négy évre rá történt. Ősz volt újra, ősz eleje, 1944. Az orosz tankok ott dübörögtek már a Feleki úton, zúdultak alá Kolozsvárra. Repülőgépek bombázták az állomást s a város északi részét. Román repülők. Mint Fónagy János vezérkari ezredes, hadosztályparancsnok segédtisztje, az utolsó katonai gépkocsin nyargaltam lefelé a Tordai úton, a Nemzeti Színháznál be a Deák Ferenc utcába, s a Mátyás térre érve jobbra fordultam, le a Szamos hídja felé. Az utcák üresek voltak, halálosan üresek, mint éjfélkor a temetők. A Mátyás szobor megett ott állt komoran, gyönyörű szépen a Szent Mihály templom, s szemben vele, a Bánff y-palota mellett mindjárt, az apácák gondozásában lévő Központi Szálló és Étterem előtt két szürke apáca térdelt a szennyes járdán, imára tett kezekkel, s néztek föl a templom tetején csillogó aranykeresztre. Némán, mozdulatlanul. Két apró kis megrettent emberi lélek a nagy üres térségen, ágyúszó és tankdübörgés közepette. Szörnyűséges látvány volt, összeszorult tőle a szívem, s legszívesebben kiugrottam volna a száguldó kocsiból, géppisztollyal a kezemben, hogy agyonlő218 „Amikor Kemény Bélával és Gézával, a Bánffy fiúkkal, három Bethlennel és négy Telekivel beálltunk mi is azoknak a sorába, akik 1944 októberének elején leszerelésünket kértük tőle, hogy otthon maradhassunk népünkkel.” WA-MÖ, „Végzem, amit végeznem kell”, Dunai Ákos interjúja. 219 WA-MP, Wass Albert San Franciscó-i beszéde.

127

128

Esztendők, amik tízszeresen számítanak jek minden idegent, aki be meri tenni a lábát Kolozsvárra. A Szamos hídján egy német különítmény várt a kocsinkra, s alig robogtunk át, fölrobbantották mögöttünk a hidat. Jobb kéz felől, az Astoria szállodával majdnem szemben, romokban hevert egy épület, s a romok még porzottak, mintha füstöltek volna. Alig nehány pillanattal azelőtt érhette bombatalálat. Az Uránia filmszínház épülete volt, ahova diákkoromban, jó húsz évvel azelőtt, gyakran jártam amerikai cowboy-filmeket nézni. Abban a pillanatban éreztem, tudtam, hogy a világ, az én világom, amiben felnőttem, menthetetlenül összedőlt, elpusztult és befejeződött.”220 1944. október 11.: Kolozsvárra bevonulnak a szovjet 27. hadsereg és a 18. lövészhadosztály csapatai. 1944. október 11.: Kolozsvárt elfoglalják a szovjet csapatok. D. Veress Lajos, hadseregparancsnok a kormányzó katonai iroda vezetőjéhez írott leveléből: „Kicsiben: hadseregem be van kerítve. Nagyban: hazám sorsa meg van pecsételve.” 221 1944. október 11-15 között: Wass Ráchelt, Wass Albert nagynénjét vacsora közben, a társaságukra törve, gépfegyverrel lekaszálták az oroszok az Óváry-házban. 1944. október 15. 11 óra 50 perc: D. Veress Lajos, a 2. magyar hadsereg parancsnoka kiadja a visszavonulási parancsot. 1944. október 16.: Veress Lajos vezérezredes a IX. hadtestnek az Erdélyből való visszavonulását kívánta előkészíteni, illetve Szatmár védett helyeire menteni hadseregét. Előző este a hadiparancsot erre már kiadta, erről értesítette is a német katonai vezetést, de teljesítésére nem került már sor, csak néhány nap múlva, mikor a német hadtestparancsnokság is ezt a biztonságos visszavonulást választotta, sikeresen.222 Veress Lajos hadtestparancsnokot kora hajnalban a tasnádszántói főhadi220 WA-MÖ, „Végzem, amit végeznem kell”, Dunai Ákos: interjúja. 221 DVL-HSP 222 Reszneki Zákó András: Őszi harcok 1944, kivonat Veress vezérezredes kihallgatási jegyzőkönyvéből, Kráter – Hungaria, 1991.

Életrajzi események szállástól 1 km-re (Pócspetri irányában) tartóztatta le egy német páncéloskötelék s egy hegyivadász csoporttal érkezett SS-különítmény. Nagykárolyban Friessner vezérezredes elé vitték, aki „verraternek” (árulónak) nevezte. Innen Csalánoson, Mátrafüreden keresztül Budapestre vitték, ahol előbb őrizet alatt a Royal szállóban, majd a Margit körúti büntetőintézetben helyezték el. Később a tél folyamán Sopronkőhidán tartották őrizetben.223 1944. október 16.: Wass Albertet is ekkor tartóztatták le, de másnap elengedték. Ugyanakkor emlékezéseiben a vallató SS-ek fölösleges és durva kínzásáról számol be: „»vallatás« ürügye alatt jobb kezem ujjait tördelték sorba.”224 Feltehető, hogy Atzél Ede, Wass Albert unokatestvér-bátyja is ekkor veszti életét. Nyomtalan tűnt el a hadszíntér környékéről. Feladata volt kapcsolatot tartani a szovjet hadvezetéssel, de a jól informált SS-védelmi alakulatok is tudtak tevékenységéről. 1944. október 16.: Kovács Gyula vezérőrnagy225 átveszi a IX. hadtest parancsnokságát, ahol Wass Albert szolgál, s amely korábban a 2. hadsereg törzse volt. 1944. október 17.: „Ma elhagyjuk Erdélyt. Vissza, mindég csak vissza, és Erdély elmarad. Erdély. Otthonom, hazám. Családom, fajtám nyolcszáz esztendős talaja.”226 Itt már bizonyos, hogy az altábornagy mellett folytatja a harcokat, feltehetően csatlakozva a törzshöz. „A 2. magyar páncéloshadosztály október 16-án a reggeli órákra befejezte visszavonulását – Nyíregyháza délkelet körzetébe: a 223 ISZSZ-EHÚ, 160. old. L. még: NI-MTV, Vesztünkbe rohanunk 168–171. old. Hivatkozás DVL. visszaemlékezésére: Új Látóhatár, 1970. 2. szám. 224 WA-ZST-Ö, Lapohos Andrásnak írt levele 225 Decembertől altábornagy 226 WAL

129

Dálnoki Veress Lajos vezérezredes

130

Esztendők, amik tízszeresen számítanak Balkány, Nagykálló, Nyírbogát, Nyíradony vonalra. A páncéloshadosztály páncélos részei pedig folytatták visszavonulásukat a Tisza mögé – Nyékládháza (Miskolc-dél) térségébe. A 25. magyar gyaloghadosztály csapatai az előző napi hadseregparancsnak megfelelően Nyírvasváriban, Piricsén és Nyírbátorban gyülekeztek. A hadosztály – parancsnokság Nyírbátorban – a Szikszai utca 5. szám alatt, a Mándi-kúriába települt. A 65. határvadász-csoport és a 2. székely tüzérosztály részei Nyíregyháza felé vonultak vissza.”227

Visszafelé harcolva… „Veress tábornokot 1944. szeptemberében váratlanul letartóztatták a németek. Szárnysegédeként én is erre a sorsra jutottam, de rangomnak köszönhetően néhány nap múlva szabadon engedtek, és visszanyertem előbbi pozíciómat: Veress tábornok utódjának, Kovács tábornoknak az adjutánsa lettem. Az ő távozása után ugyanebben a tisztségben maradtam Fónagy Kovács Gyula tábornok, majd Tilger tábornok mellett is. Októbertől csapataink Erdélyen majd Magyarországon keresztül vonultak vissza, erős orosz-román támadások közepette. Ennek ellenére mégis elég sokszor sikerült hosszabb-rövidebb időre visszahódítanunk egyes városokat és falvakat, ahol a románok és oroszok néhány napot töltöttek. Amit ott láttam, sohasem tudom elfelejteni: halálra erőszakolt magyar lányokat, egészen kicsiket, hároméveseket is, megcsonkított, lefejezett magyar férfiakat és nőket. Az a gonosz vérengzés, amelyet a románok és oroszok a magyar civil lakosság ellen elkövettek, mindent felülmúlt, amiről valaha is hallottam.”228 1944. október 26.: Nyírbátor visszafoglalása. 1944. október 28.: „Mezőkeresztúr és Poroszló között vagyunk. Miskolctól délre”229 – írja ezen a napon keltezett magánlevelében Wass Albert. A történészkutatók így látják hadtestének akkori 227 ISZSZ-EHÚ 228 WAÉ, Rövid önéletrajz 229 WAT, 34. old.

Életrajzi események hadmozgásait: „Még folyamatban volt a Wöhler hadseregcsoportnak alárendelt IX. magyar hadtest csapatainak visszavonulása a tiszai átkelési körzetek felé… A IX. magyar hadtest – Nyíregyházától és Rakamaz szélességben végrehajtott – visszavonulását a 9. magyar határvadászszakosztály fedezte az utolsó visszavonulási lépcsőben… Október 28án virradat előtt a 27/4. ágyús üteget egy – az erdőben megbúvó és a kitörésből lemaradt – szovjet támadás érte. A magyar harccsoport felvette a szovjet alakulattal a harcot: egy löveg és két magyar géppuska vette tűz alá a támadó szovjet egységet. Számos szovjet katona elesett, és 62 katona magyar hadifogságba esett a magyar csapatok vesztesége nélkül… A 9. magyar határvadász szakosztály csapatai – a 28., 29. és 30. magyar gyalogezredek és a 27/II magyar tüzérosztály négy ütege a Büdszentmihály (Tiszavasvári) és Tiszadob közti utakon vonultak viszsza, s a határvadász hadosztály élei október 28-án du. 18 órára elérték a tiszadobi Tisza-hidat.”230 1944. november 3.: Wass Albert Egerben állomásozik.231 1944. november 8.: Az Emberek a szörnyek ellen című írása alapján feltételezhető, hogy Wass Albertet bevetették a tiszaföldvári csatában.

Védelmi vonal Tiszafürednél „1944. november 8. Sohasem felejtem el ezt a napot. Az ég kék volt, hideg északi szél fújt az Alföldön, hűvös volt az idő. Odafenn a magasban ludak húztak el dél felé, bánatos hangjuk messzire szállt a csípős hidegben. Ragyogó nap volt. Egyedül a keletről érkező tompa robbanások emlékeztettek arra, hogy tulajdonképpen a háború hozott minket ide, holott leginkább vadászkirándulásra emlékeztetett az egész. De nem az volt. Parancsba kaptuk, hogy foglaljuk el a tankelhárító lövészgödröket, amelyeket a gyalogságunk ásott öt kilométerre Tiszafüreden túl. Védenünk kellett a várost és a hidat a keletről érkező, ellenséges orosz tankok ellen. Nyolcvankét emberből állt a különítmény, amelyet Zsilinszky százados és én vezettünk.

230 ISZSZ-EHÚ. 231 Uo.

131

132

Esztendők, amik tízszeresen számítanak Ez volt a tankelhárító csapat, jóllehet egyikünk sem látott még tankot soha. »Különös kiképzésünk« során megtanultunk a német Panzerfausttal lőni (a páncélöklöt mi »kályhacsőnek« hívtuk) úgy, hogy néhány ócska vaskályhát hősiesen megsemmisítettünk egy Tiszaparti zöld réten. Most pedig élesben, igazi tankok ellen vetettek be minket, amiket eddig csak a filmhíradókban láttunk.”232 1944. november 10.: Balassagyarmaton „az árvaszéki elnök volt irodájában” írja naplóját: „Sok minden eltelt. Nagy utat tettünk meg, térképen és lelkünkben is bent. Elmaradt Erdély, mint egy messzi-meszszi föld, mely múltunkat és vágyainkat rejti.”233 1944. november: A család tagjai később Győrben Apor Vilmos püspöki székhelyén kapnak menedéket. Wass Albert felesége a gyerekekkel előbb Nagycenken húzódik meg, majd decembertől már Sopronban laknak (Pailini Mayer u. 8. I. emeletén, Fónagy tábornok bérelt lakásában). 1944. december: A budapesti Nemzeti Színház műsorra tűzi a Tavaszi szél című drámáját, de a nyilasok betiltották az előadást. Wass Albert honvéd egyenruhát hordott, s nem volt hajlandó fölesküdni Szálasira. 1944. december 16. után: Wass Albertet rövid soproni tartózkodását követően ismét frontközeli állomáshelyre küldték: „Már nem vagyok Sopronban. Hirtelen újra szükség volt reánk és vonalba kerültünk. Nagyon szép vidéken vagyunk, ami feltűnik a sok síkság után.”234 Valószínűleg a 20. gyaloghadosztállyal harcol előbb Fónagy János, majd Tigler Ferenc parancsnoksága alatt. December közepétől feltehetően a Balaton-felvidék–Bakony–Vértes vonal készenléti hadtesteinek valamelyikében állomásozott. „Vannak erdők, szelíd hajlású hegyek.”235 1944. karácsony: „Wass Albert karácsonyi szabadsága alatt – mint hírlik – hozzáfogott egy színdarab megírásához, melynek főszereplője egy magányos havasi ember. Készül továbbá külföldi tapasztalatai alapján 232 233 234 235

WA-V, Emberek a szörnyek ellen, Bodóczky Miklós fordítása. WAL Uo. Uo.

Életrajzi események egy az erdélyi magyar sorsról, múltról szóló érdekes kötete Névtelen hősök földje címmel, amelyet mindjárt németül is ki akar adatni, hogy ellensúlyozza azt a sok tévnézetet, amely különösen délkeleti szomszédaink propagandája folytán Európa-szerte szárnyra kél Erdélyről. Nem propagandamunka ez, hanem az elbeszélés és a tanulmány határán járó próza. Olyanféle őszinte vallomások, szubjektív reflexiók sorozata, mint aminővel a Titokzatos őzbak történetével lepte meg a közönséget.”236

Wass Albert szerepe a magyar katonai alakulatok visszavonulásában (1944. ősz – 1945. tavasz) Wass Albert elsősorban magyar honvédő katona volt, karpaszományos zászlós alhadnagyi rangban a 2. magyar hadseregben. Később a 9. törzshadosztály, majd a 20. gyaloghadosztály irányításában szárnysegédként nélkülözhetetlen feladatokat látott el mind a hadszíntereken, mind pedig a civil lakosság megmentésében és háborús exodusának biztosításában. „Onnan kezdve a Szilágyságon át Szatmárnál harcoltunk az oroszszal – nem román csapatok voltak azok, hanem oroszok. Azután a Tiszánál védelembe rendeltek minket. Akkoriban Fónagy vezérkari ezredesnek voltam a tisztje. A harc egészen addig tartott, míg Sopronnál elhagytuk Magyarországot.”237 „A harcvonal úgy volt, hogy egy magyar hadosztály, egy német hadosztály, egy magyar, egy német. A németek pedig akkor már nem harcoltak, a németek akkor sétáltak haza. Gyalog megindultak haza, és nem álltak meg. Mi tartottunk egy harcvonalat a Kárpátokon, az első dolog, amit megtudtunk, hogy az orosz mögöttünk van. Közben a kétoldalt a németek visszavonultak. Mi is visszavonultunk, és így harcoltunk, vissza egészen a mai Ausztriáig. Igen, az régi magyar terület volt. Onnan aztán Bajorföldre kerültem, ott vészeltem át a háború végét. Az igazság az, hogy engem soha senki le nem szerelt, és soha le nem tettem a fegyvert. Nem hiszem, hogy én vagyok az egyetlen magyar honvéd, aki még mindig honvéd, de egyike vagyok azoknak, akik tulajdonképpen még ma is katonák. Soha senki, se az orosz, se a magyar, se az amerikai, soha senki bennünket le nem szerelt”.238 236 WAÉ, Két Vaskereszttel érkezett haza… 237 WA-MÖ, Ifj Szalay Róbert filminterjúja 238 WA-MP, Kolossy Sándor interjúja

133

134

Esztendők, amik tízszeresen számítanak 1945. március 26.: Rábaszentmihályiban védekező harc a heves támadókkal szemben. (Feltehető Wass Albert itteni részvétele is.239) 1945. március 31.: Wass Albert tábornoki kapcsolatai révén a civil menekültek kísérőjeként száll fel a Sopronból Nyugat felé tartó vonatra, amelyen a magyar tisztek családjai is utaztak, köztük saját felesége és négy gyermeke. Wass Albert az utolsó szerelvénnyel hagyta el a pályaudvart. „1944 nyár derekán én tettem föl őket anyjukkal együtt Kolozsvárt a menekülők vonatjára, és 1945 Húsvétján újra csak én magam szedtem föl őket Sopronban, hogy együtt hagyjuk el Magyarországot, örök időkre, egy ócska katonavonaton, versenyt rohanva az orosz tankokkal.”240 1945. húsvét: „A magyar határt 1945 Húsvétján léptük át Sopron megett, és bizony nagy és nehéz lépés volt.”241 ___________________ 1945. április: „Ausztrián és Csehszlovákián keresztül a bajorországi Bleibachba érkeztünk, ahol elfogyott az üzemanyagunk. Itt találkoztunk amerikai csapatokkal.” 242

Szállás Bleibachban és egy portré az íróról „Bajorországban, egy Bleibach nevű faluban végeztük utunkat, mikor mozdonyunkat kilőtték, és mi fölszaladtunk egy hegyre a falu felett, míg fejünk fölött egymást ágyúzták a németek meg az amerikaiak. Egy jószívű bajor házában kaptunk szobát a trágyadomb fölött. A jószívű bajor neve Raab volt. Jó hosszú ideig ott éltünk együtt Szabó Lászlóval, egy budapesti építésszel és színésznő feleségével, Tahy Anna Máriával. Évekkel később Szabó Laciból híres festő lett Argentínában, ő festette meg Evita Peron portréját is. Az én otthonom falán csüng azonban legelső portréja: ugyanis rajtam tanulta a mesterséget. Ez a festmény halálom után Vid fiamé lesz, mivel fiaim között ő a legidősebb és egyben a leghűségesebb is.”243 239 240 241 242 243

SZSZ-KHM WA-V-A, Bújdosásban WA-MÖ, Beszélgetés Dunai Ákossal WAÉ, Rövid önéletrajz WA-V-A, Bújdosásban

Életrajzi események 1945. tavasz: A családot az amerikaiak a regensburgi POWtáborba244 vitték, majd visszaengedték Bleibachba, ahol 1949 májusáig maradtak. 1945. augusztus: az első magyar összejövetel Bajorföldön. (Több mint 1 millió magyar kivándorló tartott Németországba, de 90%-a visszajött a hazájába.) 245 1945. november – 1947. november: dohánykertészetből élnek, ez elég jövedelmező foglalkozás, mert a fekete-cigaretta nagy érték, főleg csereviszonylatban.

Vadorzó élet a Bajor-erdőben „Menekült-életemet a Bajor-erdőben kezdtem, Bleibach nevezetű falu fölött az erdőben, ahol bizonyos Raab nevű bajor parasztgazda padlásszobájában leltem szállást. Ebben az időben vadorzó voltam, hogy fiaim húst ehessenek. Fát döntöttem az erdészetnek, erdőt mértem az amerikaiaknak, dohányt termeltem, s árultam a cigarettát tejért, vajért, krumpliért, kenyérért. Megírtam közben öt könyvet, fatönkön ülve, s másik fatönkre téve írógépemet egy erdei tisztáson.” 1945. december 23.: Tahy Anna Mária színésznő, aki 1941–42ben a Kolozsvári Nemzeti Színház tagja volt, a férjével együtt ünnepel a Wass-családdal. „Két magyar család az idegenben. Első Karácsonyunk az idegenben, egy földúlt, megcsúfolt világ közepén. Némán állunk, s nézzük a gyertyák lángját. Valami tétova, Istenkereső imába kezdek, s utána zokogva a vállamra borulsz, s együtt siratunk el régi Karácsonyokat.”246 (Wass Alberthez 1950 elején ért el a színésznő halálhíre.) Wass Albertnek több német nyelvű verse is fennmaradt ebből az időből. 247

244 245 246 247

Prisoner Of War = hadifogoly

WAU, Bárdy-riport WA-V-A, Kendőt lengetek egy kismadár után WA-MV

135

136

Esztendők, amik tízszeresen számítanak Weihnachtsgebet, 1945 Du lieber, guter Heilend Du! Ich bitte Dich, jetzt hör mir zu. Der kleine Huba vor Dir steht, mit reinem Herzen zu Dir fleht! O, gib, dass nun auf disser Welt der wahre Frieden sich einstellt. Segnend halte Deine Hand über unserem Vaterland. Vor Dir knie ich nun nieder: gib uns unsere Heimat wieder. Lass uns dort nach allen Mühen unsere Lieben wiedersehen. Auch Deinen Segen fleh ich herab für die ganze Familie Raab. Dieses bittet voller Andacht, Huba von Dir zur Weihenacht!

Karácsonyi fohász, 1945 Égi Atyám, jó Istenem, hallgass meg, kérlek, légy velem: a kis Huba elébed állt, gyermekszíve hozzád kiált. Add meg, Atyám, hogy Földeden szent béke, nyugalom legyen! Tartsd áldó és védő kezed szegény szülőföldünk felett. Esdve kérlek, tekints le ránk, add vissza szép szülőhazánk: bajt, bánatot feledve mind, láthassuk meg szeretteink.

Életrajzi események Atyám, a Raab családra add megszentelő áldásodat; áhítattal ezt kérem én tőled Karácsony ünnepén. (Billinger Edit fordítása) 1946. március 13.: A Kolozsvári Népbíróság koncepciós perben elítéli Wass Albertet és édesapját, Wass Endrét, gyilkosságra való felbujtás miatt halál és vagyonelkobzás címen.248 A perről szóló kiadvány

Utólagos álláspont az ítélkezés okairól „Wass Albertet távollétében, mint háborús bűnöst halálra ítélték – lényegében az egész erdélyi magyarsággal együtt! Érthető módon jut eszembe a Párizsban élő román politikus-író Virgil Ierunca, aki a Román Gulág című könyvében többek között azt is fejtegeti, hogy tulajdonképpen a fasiszták és a kommunisták összekeveredtek, fedezték egymást, és igyekeztek mindenkit eltenni láb alól, aki ismerte a múltjukat. Tehát, ezek a pribékek ítélték halálra Wass Albertet. Attól féltek, hogy hazatér, és lerántja az álarcot róluk. Egyébként, ez a fajta félelem és annak módszertana ma is divatos. De még mennyire! Föltétlen hangsúlyoznunk kell, hogy a Cot la cot – Vállvetve című antológia megjelentetését Wass Albert nemcsak írásaival, de pénzzel is támogatta, és állandóan összeütközésbe került a magyarokat és a zsidókat üldözőkkel. Sokat tudott azokról, akik később elítélték. És ezért ítélték el a törvénykezés futószalagán. Tehát, a perújrafelvételen és a tárgyaláson az imént felsoroltakból kell kiindulni, és azok alapján kérni-követelni Wass Albertnek nemcsak a fölmentését, hanem posztumusz rehabilitálását és 248 Az ítélet anyagát l. WAÉ 52–55. old. A kapcsolódó írások közül kiemelhető: A vádlott neve Wass Albert, Litera Könyvkiadó, Székelyudvarhely 2000, újra közölve: PoLíSz 2003. február, Nagy Mihály Zoltán: Wass Albert háborús bűnpere (WAU), Vekov Károly: Tények és dokumentumok egy koncepciós per kapcsán (WAI)

137

138

Esztendők, amik tízszeresen számítanak erkölcsi-anyagi kárpótlását is! Wass Albert és a többi magyar katonatiszt halálra ítélését időben alig egy sikoltás választja el a románok székelyföldi és dél-erdélyi magyaröldöklés-sorozatától! Nem szabad egy ima vagy káromkodás erejéig sem megfeledkezni arról, hogy a mindenkori szélsőséges román hatalom iránytűje a bosszúvágy és az ortodox egyház volt. Az is maradt.”249 1946: Magyarországon tiltólistára teszik Wass Albert írásait a Jönnek! című riportregénye miatt. Sovinizmussal, irredenta propagandával vádolják.

Wass Albert először üzen a Havasoknak „A föld, a fa, az erdő, az ég kék színe, a patak, a rét, a virágok rajta és a fű: ez mind azé – egyedül azé –, aki nézi, látja, szépnek érzi, és ezen a szépségérzeten át a magáénak tudja mindazt, amit lát. A havas soha sem volt az enyém és mégis az enyém volt. Az Istenszéke, a Moldovánka, a Sesuc, az Andrenyásza Szalárd, a Belcsuj, a Komárnyik, mind, mind. Sokkal inkább az enyém volt, mint azoké, akik azt a földterületet a telekkönyv szerint magukénak mondhatták, de csak vagyontárgynak tudták a havast, az erdőket, a fákat, a virágokat és a medvéket. Vagyontárgynak, ami kamatozik, csereberélni lehet, ravaszkodni vele, ezt vagy azt venni az árán. Az enyém volt, mert amikor ott jártam, nekem volt kék az ég és nekem illatoztak a fenyők és minden virág nekem nyílott, nem a poros telekkönyvnek. Hidd el, Cike: olyan mindegy az, hogy mit írnak az emberek egy nagy könyvbe, valahol egy poros irodában. A fontos az, hogy a hegyek ott állanak a helyükön, és nem mozdítja el őket onnan sem a történelem szeszélyes játéka, sem az emberi gonoszság, sem a gyűlölet, semmi. A hegyek ott állanak, és egyedül csak azoké, akik szeretik őket, szépeknek látják őket, és boldogoknak érzik magukat, ha egyedül lehetnek velük. Szalárd és a többi hegyek mind a mieink maradnak, Cike, akármit is határoznak a perc-emberkék, a »ma-okosok«. Ha kapzsi falánkok lehabzsolják róluk a fákat: a fák kinőnek újra, és csak azt ismerik el maguk gazdájának, aki nem üzleti nyereséget lát bennök, hanem meglátja rajtok a hajnali harmat csillogását, megérzi az illatukat és elgyönyörködik bennök. 249 WAÉ, Bartis Ferenc: Wass Albert „koronatanúja”, Első közlés: Céh, 2003.

Életrajzi események Persze, ez nem százszázalékos vigasztalás, tudom. Van az életnek a szépségeken kívül anyagi része is, és ez a rész csúnya, közönséges és sokszor nehéz. De amikor a Biblia azt mondja: »van, aki gondot viseljen a mezők liliomaira«, ez az emberi élet egyik legbölcsebb mondása. Mert valóban van, aki gondot viseljen a mezők liliomaira, és ez a Valaki gondot visel az emberre is. Valamiképpen mindig úgy adódik, hogy mikor az ember már azt hiszi: nincs tovább, akkor az utolsó percben valami jön. Valami közbejön, mint a mesében vagy mint a detektívregényekben. Valami egészen egyszerű, váratlan, de kézzel fogható csoda. És a vándorlegény tarisznyájából előkerül még egy hamuba sült pogácsa, a disznópásztorrá lett királyfi legyőzi a hétfejű sárkányt, és a gúzsba kötözött detektív elfogja az állig fegyverzett betörőt. Így van ez kicsiben és nagyban, egyéni sorsban és a történelemben: valaki gondot visel a mezők liliomaira, és a liliomok nem pusztulnak el. Elpusztulnak a hétfejű sárkányok, óriások és uralkodók. De megmaradnak mindig a liliomok, a disznópásztorrá lett királyfiak, a vándor szegénylegények. És a szegény asszony olajoskorsója sem mese, én ezt már három éve magam tapasztalom. Minden ember mellett van egy ilyen láthatatlan olajoskorsó, amelyikből – csodák csodája – az utolsó csepp soha sem fogy el.”250 1946: Hontalanság hitvallása. A Magyarországon és Erdélyben elsősorban regény- és novellaíróként népszerűvé vált Wass Albert – fiatalkori műfajában – most az emigráns irodalomban először verssel jelentkezik.251 Érett, letisztult hang. Akaraterő, nagy fokútömörítés, retorikai letisztultság jellemzi ezt a máig emblematikus érvényű költeményét.

Hontalanság hitvallása Hontalan vagyok, mert vallom, hogy a gondolat szabad, mert hazám ott van a Kárpátok alatt és népem a magyar. 250 WAT, Levél Éltető Marianne-nak, 1946. november 16. 251 Bethlen-naptár, PA Ligoner, Bethlen Otthon, 1946.

139

140

Esztendők, amik tízszeresen számítanak Hontalan vagyok, mert hirdetem, hogy testvér minden ember, s hogy egymásra kell, leljen végre egyszer mindenki, aki jót akar. Hontalan vagyok, mert hiszek jóban, igazban, szépben. Minden vallásban és minden népben és Istenben, kié a diadal. Hontalan vagyok, de vallom rendületlenül, hogy Ő az út s az élet és maradok ez úton, míg csak élek töretlen hittel ember és magyar.

1946. szeptember: Wass Albert fia, Vid Passauban a Waeldwerke internátusban kezdi meg tanulmányait. Ebben az időben édesanyjuk hatására a fiúk már otthon is a német nyelvet beszélik. 1946 tele: Erdélybe írt leveleiben elsősorban az irodalmi élet újraéledéséről érdeklődik.252 Szeretett volna írásaival jelen lenni az újjáéledő irodalomban. Arról, hogy koncepciós per során megvádolták, ekkor még tudomást sem szerzett. Új színdarabot, regényt szeretne Erdélybe juttatni.

Wass Albert a továbbélés erdélyi reményeiről „Ha írsz, írd meg, hogy Molter és Kemény János miket és miként beszélnek rólam? Ez nagyon érdekelne, különösen Molter. Valamikor nagyon jó barátok voltunk, jobbak, mint Kemény Jánossal, És él-e még Kovács Laci, a Helikon szerkesztője? Ezt Kótay Pali is meg tudná mondani. És ő üzen-e nekem valamit? Kovács Laciékat nagyon szerettem. Ír-e még Kós Károly? Tudod, annyira semmit nem hallok ezekről, hogy tele vagyok kérdéssel.” [...] „Tudod, mire vagyok kíváncsi? Miképpen vélekednek ott rólam? Például Asztalos István, Jékely 252 WAT, Levelek Éltető Marianne-hoz, 1946. november–december.

Életrajzi események Zoltán, Kacsó Sándor, Kós Károly, Tavaszy Sándor? Akik mind igen jó barátaim voltak? Megváltoztak volna ők is?… Van-e ott is valamiféle megkötöttsége a »demokráciának«? Pl. hogy csak szakszervezeti tagok írhatnak, stb? Egy ilyen néven érkező darabnak vagy regénynek mi lenne a sorsa? Ezt megbeszélhetnéd Kós Károllyal vagy Kótay Palival. A színdarab dolgát Tavaszy Sándorral. Akár levélben is.” A versében megírt töretlen hit vezéreli gondolkodását, ezzel tudja biztatni egyfajta földön túli, Istentől származó és Istenben bízó reménnyel az otthon maradott szenvedőket is: „Az öröm és derű visszatér még, Cike, ne félj. Mint ahogyan minden és mindenki visszatér, ami, és aki a szépet, a jót és az erkölcsöt hordozza bélyegként magán. Ha lassan is, tisztul a zavaros víz, de az idő kitisztítja. A szemét és az iszap, amit a vihar fölkavart benne, visszaülepszik újra a fenekére, és a parton előbújnak újra a virágok.” Molter Károly és Kemény János erkölcsi és politikai magatartásáról is megértő bölcsességgel ír Éltető Marianne-nak írt levelében: „Ne törj pálcát senki fölött, aki a mai szelek elé vitorlát feszít odahaza. Fontos, hogy előbbre vigye a hajót a szél. Évtizedek múlva már nem is az lesz a fontos, hogy miféle szél volt, csak az, hogy megmaradt, s előbbre jutott a hajó. Én nem ítélem el sem Jánost, sem Moltert. Ha egy talpalatnyi helyet, egy emberi életet megmentettek, már érdemes volt.” Írótársai iránti nagyvonalú szeretete és megértő reménykedése a 38 éves erdélyi író pozitív személyiségjegyeinek megnyilvánulása. Megértő hangja meghittebb, emberibb, mint Márai Sándornak későbbi emigrációja során az ittmaradottak kollaborálását teljességében elítélő véleménye. 1947: A Rézkígyó című regény megjelentetése (Faragó Miklós kiadása, München). A kézirat a szerző ajánlásával: „Erzsébetnek hűséges szeretettel, Wass Albert”, hátul a hölgy kézírásával: Dósa Dánielné, Fadrusz u. 2. IV.253 1947: Az Erdők könyve című elbeszélés-, illetve mesekönyv kiadása (Faragó Miklós, München). A könyv németül is megjelenik Wass (Siemers) Éva fordításában. Részletekkel 1946ban Karlsruhében (Stahlberg), majd 1947-ben Stuttgartban 253 BI-WAÉB.

141

142

Esztendők, amik tízszeresen számítanak Die Welt ist schön: Märchen vom Walden; Ein Buch zum Vorlesen címmel előbb Stuttgartban, majd Rosenheimben (utóbbi: Torknitz kiadása).

Az Erdők könyve fogadtatása „A jótékony véletlen kezünkbe juttatta az Erdők könyve című, alighanem első emigrációs írását, mely 1947-ben gépírásos, durva papiroson sokszorosított furcsa notesz-formában, tán 90 kis oldalon kéziratként jelent meg. Fájdalmas, mély megindultsággal forgattuk. A magyar irodalom büszke virágoskertjét akkoriban már gyilkos szibériai szelek tépték-tarolták, tudtuk, hogy újat idekint kell majd teremteni, és Wass Albert meséskönyvére úgy néztünk, mint az első kikeleti hóvirágra, a télen, halálon vett első győzelemre. A kilenc kis tarka mesét az erdő tündéreiről, manókról, állatokról, virágokról, a »rontó« és a »gyűjtő« emberek gonoszsága elől a természetbe menekülő költő álmodta, s a gyermekei lelkét féltő apa meséli el, hogy ők is a szépre fogékony »látó« emberek legyenek, fű, fa, szirom, selymes harmat, édes madárszó és patakcsörgés barátaivá. Mert a gyűlölködés, irigység és önzés lakatjaival lezárt szívek csak akkor nyílnak meg a jóság, szeretet és békesség számára, ha előbb a világ szépségén való boldog ámulástól lehullanak róluk az ősi rozsdás lakatok…”254 1947. január 28.: „Az élet itt sem könnyű, bár azzal az előnnyel jár, hogy akik a sarkunkra lépnek, legalább ismeretlenek és idegenek. De megvan a két szobácskánk, benne kályha, amire tüzet rakhatunk és fa, amit elégethessünk. Éhesek se maradunk soha, bár a jegyrendszer még ugyanolyan, sőt, szűkebb, mint volt egy évvel ezelőtt. Nyáron volt egy kis kertem, abban termeltem dohányt is, úgyhogy füstölni való is akad mindig. Persze, az élet egy nagy várakozási álláspont. Olyan váróterem-féle. Még jó, hogy a Jóisten ilyen furcsa mesterséget adott nekem, és így előnyöm van a sorstársakkal szemben, mert én legalább dolgozni tudok. Két színdarabom van készen, egy meséskönyvem – ez már németül meg is jelent – egy kis regényem, és most egy nagy havasi regényen dolgozom, mely három kötetből áll. Első kötet címe »Tűz az Istenszékén«.255 Második: »Kunyhó a Komárnyikon« és a harma254 WAÉ, Várady Béla: Wass Albert. Ek. Katolikus Szemle,VI/1. Róma 255 A megvalósítás során az 1. rész címét Az ursubeli leányra változtatta.

Életrajzi események diké, ami egyúttal az egésznek a címe is: »A funtineli boszorkány«. Ezen kívül tervbe vettem egy másik regényt is, aminek a címe: »Hová?«256 (Ezzel akarom majd a Nobel-díjat megszerezni.)”257 1947. januártól: Wass Albert Plarnhofból címezi leveleit Erdélybe Éltető Marianne-hoz és Budapestre Dósa Dánielné sz. Kenese (Koller) Erzsébethez. Mint korábbi leveleiben is: mindkét asszonyhoz baráti ragaszkodással és nagy szeretettel írja beszámolóit. Éltető Marianne fényképe, 1946-ból, becenevei Cike, Buba

1947. április: Wass Albertnak Kenese Erzsébethez írott április 11-i levele szerint a Budapesten működő Írók Szakszervezete e l u t a s í t o t t a a korábban már Baumgarten-díjas íróval való kapcsolatfelvételt. A hír mélyen megrendítette az írót. Erdélyi társai után a budapestiek sem vállalják a nyugatra szakadt írótársat. Lelki távolodása az anyaországtól is egyre jobban érleli emigrációjának további tudatos vállalását, az előrelátó erkölcsi és politikai lépések megtételét. Kenese Erzsébetnek írt levelében már elszánt válaszlépésben gondolkodik. Véleményalkotása keserű, de látnoki:

Budapest vagy a Tengerentúl? „Budapest vagy tengerentúl. Az előbbi – ha az Írók Szakszervezete nem akar tudni rólam –, kilátástalan, és a család számára csak nyomort jelent. Az utóbbi pedig bár kecsegtető, bizonyos szorongással 256 Később: Adjátok vissza a hegyeimet! 257 WAT, Levél Éltető Marianne-hoz, 1947. január 28.

143

144

Esztendők, amik tízszeresen számítanak tölt el. Nem lelkiismereti szorongás ez, hiszen ha nem vesznek fel az írók közé, úgy ez azt jelenti, hogy nincs szükségük a magyaroknak reám. Inkább az érzelmek szorongása ez, a honvágyé, mely megfájdul a gondolatra, hogy a régi hegyektől még messzebb kell vándorolni, ahonnan hazajönni talán soha nem lehet. De ha választani kell: inkább vagyok kóborló farkas idegen erdőkben, mint ketrecbe zárt kutya saját udvaromban.” Írói öntudata töretlen: „Akármerre megyek: a tarsolyomban viszek útravalónak két regényt és két színdarabot. Egy mesekönyvet és egy rövidebb írást, melyet Orvosságos könyv cím alatt ismer már az itt élő magyarság.”258 Elsők között ismeri fel a fiait magától elűző Haza (Nemzet) borzalmas tékozlását: „Ha arra gondolok, hogy ez a sok tehetséges ember idegenbe kényszerül vinni ötleteit, munkáját és képességeit: sírni szeretnék! Lehetséges az, hogy a magyarság kivesse magából tudósait, feltalálóit, szakembereit? Nem őrült balgaság az, hogy önfejű makacssággal elűzi azokat, kikért más országok versenyeznek?” A nemzetben és/vagy emberiségben gondolkodás együttes vállalásában is az emigrációs élet oldalára billen Wass Albert mérlege: „Egy ember értéke nem csupán a saját fajtája szempontjából érték, hanem az egész emberiség számára az. S ha a saját fajtája elvakult balgaságában eldobja magától ezt az értéket, hiba volna azt felhasználatlanul hagyni emiatt. Talán egyszer még hasznára válik a magyarságnak is, ha egyik-másik fia távol, idegenben híres ember lesz. Ez az én álláspontom, Erzsébet. Ha a között kellene választanom, hogy a »Mucsa és Vidéke« vagy a »Times« munkatársa legyek, gondolkodás nélkül választanám a »Mucsa és Vidékét«. De ha arról van szó, hogy csak újságkihordó lehetek a »Mucsa és Vidéke« mellett, akkor már úgy érzem, hogy a »Times«-nál a helyem. Még mindég többet tudok használni népemnek, mintha napszámossá leszek Mucsán.” És hol van a nagy író már-már gyermekes ragaszkodása hazájához? Erdélyhez? Nemzetéhez? Mi vezéreli a lélekmélyben, ami Reményik Sándor költői és Nyirő József, Makai Sándor írói utódjává teszi egy személyben? A remény, a remény él a szavai alján: „Talán egyszer hazahívnak. És akkor gyalog is, és ha nem lesz már lábam: a hasamon csúszva! De hazamegyek. Bármikor és bárhonnan. Nem akarok 258 Uo.

Életrajzi események azonban kéregető koldusként, árokparton hazavánszorogni, hanem úgy akarok hazamenni akkor, hogy külföldön is tisztelettel nyissák ki előttem a kapukat, és ezt a tiszteletet vigyem haza, »madárlátta eleség«-képpen az én népemnek.” 259

1947. május 27–29.: Wass Albert két távoli asszonynak szinte azonos napokon küld levelet. A feladás dátuma Kenese Erzsébetnek 1947. április 27-én, Éltető Marianne-nak pedig május 29-én. Ragaszkodása hozzájuk és őszintesége, biztató részvéte és jelenléte sorsuk alakításában is, az idő távolából szemlélve megejtő, megdöbbentő.

Már több mint két éve Bleibachban „Kimondhatatlanul fáj visszagondolni a múltra, és leírhatatlan undort érzek, valahányszor gondolkozni kezdek tömegen, népen, emberiségen. Az ember az Isten legcsúszómászóbb teremtménye, az bizonyos. És a tömeg, bármilyen nyelven beszél: béget, mint a birka, és csak a hajcsárok botját meg a kuvaszok fogait tiszteli. S arra megy, amerre szól a kolomp. Őrült, aki népért, emberiségért valamit is feláldoz önmagából. A hála csak a sikert ismeri el mértéknek, s addig tart, ameddig a siker gyümölcsözik. Ilyen az ember. Nem hiszem, hogy Mucius Scaevolának öreg napjaira nyugdíjat adott volna a római nép, amiért a fél karját ronccsá égette érte. Én ma így élek: felkelek a nappal, s ha kinézek az ablakon, kint a tisztás szélén őzek legelnek. Reggeliig fát vágok és kapálok a kertben. Utána leülök az írógép mellé, és dolgozom. Késő délután újra a kertben végzem a munkát, és este, ha jut idő, sétálok egyet az erdőn. Az idő rettenetes gyorsasággal telik, szinte fut. Már több mint két éve élek itt!” „Föl kell építsem az életet, ami ledőlt. Föl kell neveljem a fiaimat, mert ez a kötelességem. Lábuk alá kell adjam ezt a földet, amit Isten arra teremtett, hogy békében éljen rajta az ember, és boldogan. És úgy kell lábuk alá adjam, ahogy Isten akarta, amikor megalkotta. 259 WAT, Levél Kenese Erzsébethez, 1947. április 11.

145

146

Esztendők, amik tízszeresen számítanak Hogy békések és boldogok lehessenek. S ez ma nagyon fontos feladat! Nem vagyon, rang, igény: nem ez a fontos. Az a fontos, hogy boldogok és megelégedettek legyenek abban az életformában, amit élniök lehet. S ehhez egy olyan föld kell, amelyiken béke van és igazság. Hol van olyan szöglete ennek a világnak ma?”260 1947. augusztus: Te és a világ: tanítások – útravalóul című kötet kiadása (Magyar Betű sorozat, Vilsburg).261

Tanulj meg örvendeni „Vendég vagy a világban, és ez a világ szép vendégfogadó. Van napsugara, vize, pillangója, madara. Van virágja, rengeteg sok. Tanulj meg örvendeni nekik. Sajnos, embere is van. Igyekezz kevesebbet törődni velük, és többet azzal, ami még a világ szépségéből csodálatosképpen megmaradt, az emberiség minden pusztításai mellett is. Nem győzöm eleget mondani: tanulj meg örvendeni. Annak, hogy élsz. S mert élsz: gazdag lehetsz.” Részlet a könyvből262 Kézileg készített borító

1947: A láthatatlan lobogó című verseskötet kiadása (Bethlen Kiadó). Komoly öntudatról, önértékelésről vall a kötet mottójaként élre helyezett költeménynek már az első szakasza is: „Tudom: a költőt megveted. Elűzöd és kigúnyolod. Én szent, szomorú, bűnös Szodomám. S én mégis egy vagyok Veled: A szemtanú. A lelkiismeret.”

260 WAT, Levél Éltető Marianne-hoz, 1947. május 29, két részlet 261 WA-KM-TV 262 Te és a világ. L. WA-KM-TV

Életrajzi események A hontalanná, bozgorrá tett erdélyi, illetve a Kárpát-medencei magyarság szavát halljuk ki a legszebb költeményekből (Dalol a honvágy, Mikor a bujdosó az Istennel beszél, Hontalanság elégiája, A bujdosó imája, Magyar cirkusz, Nagypénteki sirató, Üzenet haza, Hontalanság hitvallása, Láthatatlan lobogó). Újabb és újabb kiadásai rászolgáltak az olvasók szeretetére, és növelték az emigrációban Wass Albert jogos hírnevét. A kiadások dátumai: 1947., 1948. (München), 1953. (Cleveland). 1957. (München), 1969. (Astor Ville).263 1947. október 30.: Münchenben tartott Wass Albert felolvasást. 1947. november: Wass Albert Eggenfeldenben is előadást tartott. Utóbbi helyen egy napig együtt tartózkodott a híres léleklátó jóssal, Kelével, akihez a korszak történelemverte áldozatairól ajánlott később egy nagyszerű verset. „Mert minden mögött, ami emberi, a rejtett összefüggést keresi. A titokzatos aranyfonalat, mely valahol a mélységben halad, s túl emberen és sorsokon felül egy fenséges titokban elmerül. Hányszor gondolta már, hogy megtalálta! De beleveszett újra a homályba, és nem maradt más, csak a vak zavar, az örvény, amely sorsokat kavar, a rontás, amely lelkeket emészt, és bánatot lát csak és szenvedést, és embert, hitványt, porét, aljasat, ki rothadást rejt rongyai alatt.

263 Wass Albert máig legteljesebb versgyűjteményét l. WA-MV

147

148

Esztendők, amik tízszeresen számítanak Csak nézi, nézi tehetetlenül, míg minden bánat benne összegyűl s úgy áll a roppant súly alatt, hajolva, akárha költő, vagy próféta volna” (A Léleklátó, részlet, 1947. november) 1947. november: Regensburgban Albrecht főherceg irodalmi műsorra hívta az emigráció magyar kiválóságait. Wass Albert Kinga című versét Szabó (Tarján) Annamária adta elő. Az előadás után a Wass házaspár és menekülttársai a főherceg vendégei voltak: „Albrecht főherceg menekülése idején Regensburgban rendezett egy magyar írói estet. Albi és Nyirő József is részt vett rajta. Kik is voltak még száműzetésben akkor? Kele János. Ez 1947–48-ban lehetett. Ekkor még német újságok sem jelentek meg rendszeresen. Az öreg Albrecht főherceg családjával együtt a Albrecht főherceg Thurn und Taxis német főúri család264 kastélyában lakott, akik nékik rokonaik voltak. Szabó Annamária vagy Tarján Annamária adta elő az Albi versét, a Kingát. Székely ruhában adta elő, abban a székely ruhában, amelyik a menyem, Ágnes265 édesanyjáé volt. Abban szavalta ő el a Kingát körülbelül 1947-ben Regensburgban. Akkor az irodalmi est után meghívtak bennünket Albival a Thurn und Taxis-kastélyba, ahol egy lakosztály Albrecht főhercegnek és feleségének volt a szálláshelye. Mind megtartották még a régi szokásokat. Úgy nézett ki az egész, mintha a múltban volnánk.” 266 Wass (Siemers) Éva viszszaemlékezése alapján feltételezhető, hogy az Új székely sirató hangzott el. Kinga címen nem tudunk róla, hogy fennmaradt vers Wass Alberttől. Az ünnepi alkalomhoz illőnek találhatjuk az emigrációs lelkiállapot e fájdalmas összefoglalóját:

264 Wass Albert korábban megbízást kapott az amerikai katonáktól, hogy kimérje Thurn und Taxis herceg erdeit a számukra, negyvenezer holdat, amit ők az emlékező feltevése szerint haszonbérben használtak. L. SZR-FP. 265 Dr. Andreas Wass von Czege felesége: szül. Dely Ágnes Szászrégen. 266 WAU, Szabó T. Ádám interjúja Siemers Évával.

Életrajzi események Új székely sirató Istenem, Istenem, de elhagytál engem hontalan bujdosni messzi idegenben. Apámot, anyámot, szép kicsi húgomat odahagyád veszni az nagy erdők alatt, az nagy erdők alatt, hol halálra hagytad szép kücsüny falumat. Verje meg az Isten azt, ki ottan mulat! Verje meg az Isten, átokkal lesújtsa azt, ki tette lábát erdei útra, arra, ki hegyen át székelyföldre vezet! Sorvaszd el, Úristen, átokkal a kezet, azt, ki hozzáére apámhoz, anyámhoz, szép leány-húgomhoz, én székely fajtámhoz! Szép leány-húgomat rablók leszakaszták, apámot, anyámot rabláncon most hajtják, idegen utakon, nagy hegyi utakon, hogy én székely falum pusztába maradjon. Istenem, Istenem, sírva vezekelném, ruhámat megtépném, magam megaláznám: csak add, hogy pusztuljon földünkről az ármány! Nagy hegyi rablóknak, gonosz kínozóknak hogy jöjjön halála, szegény székelyeknek szabadulására. Istenem, Istenem, ne nézd gyönge voltom, gyönge asszony-voltom: én árva népemet, szánd meg, Uramisten, földönfutó-sorson. Tudom én: mi bűnünk. Árva fajtám vétke. Pogány nagy gazoknak sima nyelvjárása, sima nyelve után fekete korbácsa, szegény székelyeknek ez lőn pusztulása.

149

150

Esztendők, amik tízszeresen számítanak De ki minket egyszer mégis hazavezet, áldd meg, Isten, azt a csodatévő kezet! Add, hogy olyan legyen, mint a hegyi orkán: fojtsa a szót gonosz nagy gazoknak torkán, söpörje az földet eleitől végig, lángoljon bosszúja föl az magos égig, apánkért, anyánkért, kicsi húgocskámért megfizessen nékik tűzzel, vassal, vérrel! Add, hogy ott lehessek én is nagy Vezérrel! Tíz körmömmel vájnám előtte az ösvényt, gyönge kis baltámmal fákat kidöntenék! Gyönge asszonylábam követ sebezhetnék, gyönge asszonyvállam sziklát mozdítana, csak haza mehetnék! Minden imádságom egy csokorba szedem, Imé, Uramisten, lábad elé teszem. Nem kell nékem semmi, bujdossak örökké, ne legyen énnekem házam soha többé, házam, kincsem, marhám, szerető családom: csak otthoni földön legyen a halálom! Csak otthoni hegyek csúcsa fölött lássam felkelni a napot aranyos palástban, otthoni szél fújja, otthoni fák hallják magyari vitézek harci riadóját! Szívesen halok meg országút árkában, országút árkában, mérges nagy vígságban: otthoni erdőknek puha árnyékában. Csak hunyó szememmel lássam még a mént meg, melynek büszke hátán büszke Vezér léptet, magyarok vezére, székelyek gyulája, kit adott az Isten bujdosó népének vigasztalására, s nagy gonosz gazoknak végtelen pusztulására.

Életrajzi események 1948. január 29.: Wass Albert odaérkezte előtt megtartják első New York-i irodalmi estjét. Levélbeli utalás szerint családjával már ekkor Amerikába készült.

„Érdekel, hogy én itt miképpen élek?” „Hát ide figyelj: reggel, felkelés után egyórás favágás. Ez izomkondícióm rendben tartására szolgál, na meg a faellátás biztosítására. Utána jön a reggeli. Közben még megetetem a három házinyulat is. Most már csak három van, mert a többit közben megettük. Reggeli után vagy elindulok a kisszekérrel az erdőbe fát lopni, vagy leveleket írok, vagy vendéget fogadok, gondvert, szomorú magyarokat, akikben a lelket kell fölrázni kissé. Délután aztán írok, késő éjszakáig, egyfolytában. Éváé a beszerzés. Ez bizony elég cifra mesterség itt, de hát az ő fajtája, veszekedjék ő velük. Én nem sokat veszekszem. Nemrégen az állami erdőben valami ifjú erdészlegény falopás közben belém kötött ugyan, de miután a pofontól magához tért – úgy tíz perc múlva –, hálásan elfogadta és megköszönte a cigarettákat, amiket adtam neki. Ezek a cigaretták az én valutáim. Magam termeltem a dohányt, füllesztettem, pácoltam, és csináltam belőlük cigarettát. Van elég. Tizenhat kiló dohányom termett. Szóval a beszerzés az Éva dolga. Mondom, ez nehéz mesterség, mert élelmiszer ugyancsak kevés van itt. Szerencsénkre december óta kapunk elég sűrűn Amerikából csomagokat ottani magyaroktól, és így van mindenünk most. Még feketekávénk is! Egyébként e hó 29-én van az első irodalmi estem New Yorkban, sajnos még nem személyesen, de már ez is valami. Ennek az estnek a jövedelme kell, hogy a hajójegyeket összehozza.267 1948. március 15.: A müncheni Siemens-Schule ünnepélyén Wass Albert az Üzenet haza című költeményét olvassa fel megrázó sikerrel. Előbb az emigrációban, majd az ezredfordulótól fogva már Magyarországon is ünneplik a hazátlanságnak és hazavágyásnak ezt a himnikus énekét. Sorai közt a történelmi fájdalommal való szembenézés mellett a költő Istenbe vetett bizalma is hangot kap:

267 WAT, Levél Éltető Marianne-hoz, 1948. február 10.

151

152

Esztendők, amik tízszeresen számítanak „És lészen csillagfordulás megint és miként hirdeti a Biblia: megméretik az embernek fia, s ki mint vetett, azonképpen arat. Mert elfut a víz és csak a kő marad, de a kő marad.” Ugyanezen a rendezvényen nagyhatású Zászlóavató beszédet tart Nyirő József. A magyarság drámáját Golgota drámájával méri.268 1948: Százéves dal az ismeretlen bújdosóhoz című költemény megjelentetése (München, 1948). Az 1848–49-es magyar szabadságharc száműzötteire, „otthontalan bujdosóira” emlékező költemény a száműzetésbe kényszerültek kálváriáját, a cinikus világnak a hősi élettel szembeni közönyét állítja pellengérre. 1948. június: „A negyvenötös újságírók 1948-ben hozták létre első szakmai szervezetüket és képviseletüket. Miután többségükben Németországban éltek, ott alakult meg az első újságíró-egyesület. 1948 júniusában jött létre Münchenben a Magyar Újságírók Külföldi Egyesülete, amelynek elnöke Nyirő József, alelnöke Ölvedi János és főtitkára Lippóczy Miklós volt.”269

A mértékadó és mértéktartó Hungária „Az 1945 tavaszán Németországba és Ausztriába került írók és újságírók közül a nevesebbek voltak: Nyirő József, Wass Albert, Vaszary János, Milotay István, Flórián Tibor, Ölvedi János, Marschalkó János, Ráttkay R. Kálmán, Kovách Aladár, Zathureczky Gyula, András Károly, Kerecsendi Kiss Márton. A negyvenötös politikai színképről és intézményrendszerről szólva nem hagyhatjuk figyelmen kívül a sajtót. Emigrációban a cselekvéshez szokott politikusok és más közéleti emberek szinte tétlenségbe esnek, hiszen hiányzik az a közeg, amelyben kezdeményezéseket és vállalkozásokat keresztül lehet vinni. Szükségképpen a kimondott és 268 Weekly Express Hungarian Editon Newspaper, 1948. március 25. Újra közölve: Nyirő József: Mi az igazság Erdély esetében? Kairosz, 2007. 269 BGY-MEÉ

Életrajzi események a leírt szó lép elő politikai tetté, és a tényleges alkotó munka helyett a szónoklat, az írás, a kommunikáció a cselekvés megjelenési formája. Nem véletlen, hogy az emigrációban oly sok sajtótermék jelent meg, és minden összeállásnak a megalakulás utáni második lépése újság, közlöny, tájékoztató, hetilap vagy folyóirat kiadása volt. Az első lapok már a táborokban jelentek meg, kezdetleges formában, az első időben mint faliújság, majd nagyobb példányszámban sokszorosítva. Németországban és Ausztriában legolvasottabb és legtartósabb lapnak a Hungária bizonyult. 1948 januárjában indult meg Bad Wörishofenben angol néven, mint a magyar DP-k270 tájékoztatására szolgáló kiadvány, a katonai kormányzat jóváhagyásával és ellenőrzésével. Neve így hangzott: D. P. Express Newspaper Hungarian Edition. Vagyis a D. P. Express című lap magyar kiadása. A szerkesztője Lippóczy Miklós volt. Ugyanannak az évnek a tavaszán már ez a név állott a fejlécen: Weekly Express Hungarian Edition, vagyis a Heti Express magyar változata. Lippóczy mellé főmunkatársakként Ölvedi János és Bakó Elemér, volt debreceni egyetemi tanársegéd került, aki a müncheni egyetemen magántanári diplomát szerzett. Bakó Elemér igen kiterjedt írói és újságírói munkásságot fejtett ki, Ölvedivel együtt nagyban emelték a mind népszerűbb hetilap színvonalát. Hamarosan azonban mind a ketten kiváltak. Lippóczy kivándorolt, de 1952 januárjáig még főszerkesztőként jegyezte a lapot, amely 1948 szeptemberétől kezdve Münchenben Hungária néven jelent meg. Bakó és Ölvedi helyébe először Zathureczky Gyula – a kolozsvári Ellenzék volt főszerkesztője – majd báró Radvánszky Antal, a Magyar Nemzeti Bank volt vezértitkára került főmunkatársként a laphoz. Radvánszky az elkövetkező években mindinkább a Hungária szerkesztőségének politikai irányítója lett. A lap mérsékelten konzervatív volt, a közjogi vitákban nem foglalt állást, de inkább a 39-es koncepció híveihez és nem a 47-es politikai garnitúrához húzott. Az emigrációs politika fő kérdéseiben, különösen a Nemzeti Bizottmány megalakulása után Eckhardt Tiborral tartott, főleg abban a vitában és versengésben, amely közte és Nagy Ferenc között fellángolt. A Hungária ügyesen lavírozott a 39-es jogfolytonosság vallói és a Nemzeti Bizottmánynak Eckhardttal rokonszenvező szárnya között, egyaránt támogatva az egyik és a másik törekvéseit, küzdve ezek mindenkori versenytársai, különösen a negyvenhetes kisgazda–, parasztpárti és szociáldemokrata 270 szó szerint: állampolgárság nélküli személy (displaced person)

153

154

Esztendők, amik tízszeresen számítanak politikusok ellen. A Hungária nem volt csak politikai lap, gyakran és viszonylag nagy oldalszámmal jelenvén meg, olvasóközönsége – éppen politikamentes cikkei miatt – jóval nagyobb volt, mint az a kör, amelynek szemléletét és törekvéseit kifejezni akarta. 1951 őszétől Herp János müncheni nyomdájában állították elő. Ebben a nyomdában sok magyar könyv és újság készült az elkövetkező évtizedek folyamán.” „A negyvenhetes sajtóorgánumokkal vagy a politikailag kevésbé elkötelezett lapokkal párhuzamosan szaporodtak azok az újságok és közlönyök is, amelyek szemléletben és törekvésben közelebb álltak ahhoz, amit a korabeli szóhasználat emigrációs jobboldalnak nevezett. Ennek jellemző vonásai voltak a nemzeti jelleg tüntető kihangsúlyozása, a kereszténységnek politikai állásfoglalásként való kezelése, bizonyos rokonszenv tekintélyi elvek érvényesülése iránt, hajlam a magyar közelmúlt megszépítésére, idegenkedés liberális, szabadgondolkodó, republikánus eszméktől, könyörtelenség, kemény kéz, meg nem alkuvás követelése a világnézeti és politikai ellenféllel szembeni küzdelemben. E tábornak az ötvenes évek elején is a Hungária volt amolyan központi orgánuma, amely széles körű olvasótáborral rendelkezve és nyomtatott formában megjelenve kellő publicitást kínált mindenkinek, akinek e szemléletnek megfelelő mondanivalója volt. Leggyakoribb cikkírói Radvánszky Antal, Lippóczy Miklós, Cs. Szabó László, Kannás Alajos, Zathureczky Gyula, Bártfai Erzsébet, Thury Lajos, Mátray (Marschalkó) Lajos, Szilágyi József, Konkoly Kálmán, Ági János voltak. A Hungária elsősorban azoknak a politikusoknak és újságíróknak lett a közlési helye, akik egyfelől rokonszenveztek a negyvenöt előtti rezsim némely jelenségével, és csak fenntartásokkal vették tudomásul a negyvenötös változást, de ugyanakkor elkülönítették magukat a nyilas szélsőségtől és olyan tünetektől, amelyek hitelüket ronthatták volna a nagy nyugati nemzetek szemében.”271 1948. augusztus 5.: Wass Albert befejezi élete legsikeresebb regényét, A funtineli boszorkányt. Erdélybe küldött levelében írja, hogy német nyelvre Podmaniczky Tibor kezdi fordítani a 900 oldalas munkát.272 „A legelső könyvem, amit a háború után 271 Uo. 272 A regény 1956-ban fog megjelenni Heidelbergben, a Kaiser Kiadónál.

Életrajzi események írtam, még ott, az erdők között, a Kolozsvárról magammal hozott írógépet rátéve egy tönkre, a honvágy regényét, amelyik szerintem a legjobb könyvem. Igen. A funtineli boszorkány címűt. Azt kimondottan a honvágy, a hegyek, az erdélyi havasok utáni honvágy íratta velem. Mikor aztán annak vége volt, azt megírtam, akkor rájöttem kis gondolkodás után, hogy miután engem a jó Isten nemcsak magyar írónak teremtett, de erdélyi magyar írónak, nekem olyan kötelességeim vannak, ami más nemzetiségű írónak nincs, én nem engedhetem meg magamnak azt a luxust, hogy azt írjak, amit a szívem kíván. Nekem az a kötelességem, hogy azt írjam, amit nemzetem jövendője kíván.273 Utána való könyvem mindjárt az Adjátok vissza a hegyeimet! volt, ami megjelent németül, angolul és spanyolul. S attól kezdve ez az irány: ráébreszteni a világot arra, hogy mi történt velünk, és ráébreszteni a magyarokat arra, hogy nekünk kötelességünk van.” 274

Wass Albert, a történetmondó „Sokan leírták már, hogy a mese meghalt. Ez pedig nem igaz. Az emberben mindig él a mese, a történetmondás iránti igény, s ezt az ősi, elementáris, örök igényt semmiféle kritika, semmiféle okoskodás és modernkedés nem irthatja ki. Wass Albert pedig elementáris történetmondó, művészetének egyik titka a fordulatos – mai kifejezéssel: akciódús – történet, s a történet mindig életünkhöz, a szörnyűséges XX. század minden képzeletet felülmúló eseményeihez kapcsolódik, szükségtelen a kül- és belföldön oly népszerűvé tett fantasy irodalom módszereihez fordulnia. Másik titka a plasztikus, érdekes jellemek formálása: szinte látjuk magunk előtt a birtokalapító Buzátot, Nucát, a funtineli boszorkányt, Tánczos Csuda Mózsit vagy Dombi-Dombolov elvtársat. A történetmondáshoz és a jellemformáláshoz pedig sajátos stílus járul, mely csakis az övé. Wass Albert a nyelvnek is művésze.”275 1948. november: Wass Albertben egyre jobban tudatosodik az Amerikába való emigrálás gondolata, a magyar nemzet ügyét kívánja szolgálni a világ sorsának intézői között: „Soha nem 273 Halála előtt egy beszélgetés közben azt mondta: egy fiatalkori nagy szerelem élményét írta bele ebbe az álatala nagyon szeretett könyvbe. Maksay Ágnes közlése. 274 WA-MP, Kolossy Sándor riportja 275 WAÉ, Adamikné Jászó Anna: Wass Albert prózai műveinek stílusa

155

156

Esztendők, amik tízszeresen számítanak szerettem Budapestet, a maga izgága embereivel és korcs szokásaival. Vagy a Kelemen,276 vagy nem Európa. De romokat látni, mindig csak romokat és roncsokat, házakban, emberekben, erkölcsökben: ez egy idő múlva megfekszi az ember lelkét. És fajtánknak277 jobban használunk akkor, ha közel vagyunk a világ sorsának intézőihez, ha egy ellenkező póluson dolgozva figyeljük a mérleg nyelvét és segítünk az egyensúlyt helyreállítani, mint ha elveszünk a kiabálók között, és hangunkra nem figyel senki.”278 1949. május: A freilassingi irodalmi találkozó. „A negyvenes évek menekült irodalmi életének központja München volt, még ha nem élt is minden negyvenötös magyar író a bajor fővárosban vagy DélNémetországban. Münchenben jelentek meg az első fontosabb sajtóorgánumok, és itt láttak napvilágot az első emigráns könyvek is. Persze, elsősorban azok, amelyek politikai és világnézeti mondanivalójukkal a többség meglehetősen konzervatív és keresztény-nemzeti felfogását tükrözték. A Bajorországban tartózkodó írók – szám szerint mintegy tizenöten – Nyirő József elnökletével 1949 májusában Freilassingban; az osztrák határon, értekezletet tartottak, amelyen kijelentették, hogy legfőbb céljuk: »Írni, harcolni a bolsevizmus ellen és a magyar népért«.”279 1948–1949 között: Megjelenteti folytatásokban az Adjátok viszsza a hegyeimet! című regényét az emigráció irányadó lapjában, a Hungáriában. A szülőföld, Erdély igazságtalan és megrázó elvesztésének fölrázó regénye ez a két testvér különböző sorsáról szóló nagyszerű munka. A művet önálló regényként (Bad Wörishofen: Hungaria) még 1949-ben kiadják. A címoldalra is felírja könyve legfőbb üzenetét: „Kiáltvány az emberiség lelkiismeretéhez”. Könyvét a szerző, igazsága tudatában, Széchenyi mottójával Roosevelt asszonynak ajánlja. Politikai indíttatása mellett Wass Albert főszereplője és a hasonmás-alakok világirodalmi sorát folytatja, ellenpontozva testvérhősével. Megrázó jelenetei a magyar történelem háborúvégi sorsdrámáját kiáltják világgá. Mindmáig mértéktartó stílusban, hiteles írói módon. (A könyvet később német, angol, majd spanyol nyelven is kiadják.280 A kortárs emigráció felismeri benne legkiválóbb íróját: 276 277 278 279 280

Észak-Kárpátokban a Kelemen-havasok Értsd: a magyarságnak WAT, Levél Éltető Marianne-nak, 1948. szeptember 16. BGY-MEÉ L. még: Alföldy Géza (Hungarus) visszaemlékezése: Levél Wass Alberthez BI-WAÉB

Életrajzi események „Az Adjátok vissza a hegyeimet! jajkiáltásával Wass Albert elsőként adott hangot a kisemmizett, megcsúfolt, halálos aléltságig korbácsolt magyarság fájdalmának: nem csoda, hogy minden emigráns úgy fogadta, mint a »megtalált szót«, saját pokoljárásának, feldúlt értelmi és érzésvilágának, hunyó hitéért folytatott végső küzdelmének kifejezését. Nemcsak a szerzőnek volt szüksége erre a könyvre, hanem – és sokkal inkább – a magyar emigrációnak is: a sorsáért felelős események, politikai érdekek, éles jelszavak és galád célok káoszának sötétjében először annak a mécsesnek fénye mellett tanult eligazodni, mely ebben a könyvben gyúlt föl.”281

A könyv magyar borítója

A Roosevelt asszonynak szánt ajánlás

A nagy csalódás „A messzi múltban kissé összefut az idő, de ha jól emlékszem, valami öt éven át éltünk ott Bleibach fölött, a hegyen, míg Éva testvére, Hans Edmund, aki főhadnagy volt a német hadseregben, ránk talált ott az erdőkben, és meghívott, hogy költözzünk hozzájuk Hamburgba. Ekkor ért az első nagy csalódás. Ha fordítva végződött volna a háború, és ők menekültek volna hozzánk, Erdélybe, természetesnek látszott volna, hogy vendégül látom őket Szentgothárdon, és Hans Edmundot elhelyezem valami megfelelő állásban. Természetesnek tartottam tehát, hogy ha már így adódott a helyzet, a »gazdag sógor« biztosít számomra valami állást, akár erdészeti, akár mezőgazdasági végzettségemben, annál is inkább, mivel erdészeti diplomámat Hohenheimben, Németországban szereztem meg.

281 WAÉ, Várdy Béla: Wass Albert

157

158

Esztendők, amik tízszeresen számítanak De nem így történt. Hamburg romokban volt még akkor, és a romokat föl kellett építeni. Hans Edmund tehát, nagyon élelmesen, nyomban alapított egy nagy építkezési vállalatot, és elkezdte újraépíteni Hamburgnak azt a részét, ahol a romok nagy része a Siemers család tulajdonában volt. Családomat beköltöztették az egyik újjáépített bérházba, s én is kaptam egy állást: fölfogadtak éjjeliőrnek a Siemers építkezési vállalat kebelébe.” 282 1949. május: Hamburgba költöznek Wass Albert sógorához. A Kinker nevű bérház a Siemersek tulajdona volt a Bogenstrasse és a Schlankreye sarkán, a háború alatti bombázás után csak lassan tudták újáépíteni. Előbb Siemers Éva költözik a fiúkkal. Később Wass Albert is. „1949-ban átköltöztünk Hamburgba, ahol német sógorom, jómódú építkezési vállalkozó éjjeliőri állást adott »nagylelkűen«”.283 „A Kinkler építőtelepén ügyelnie kellett, nehogy valaki ellopja az építőanyagokat, melyekhez akkoriban nehéz volt hozzájutni.”284 S ezzel egy időben Soos Géza, az Egyházak Világtanácsa magyar lekigondozóinak vezetőjeként felkéri, hogy „világi lelkészként szolgáljon” a magyar menekültek kis református közösségében. Wass Albert éjjeli őrhelyén is a csellengő utcagyerekeknek nyújt életre és hitre nevelő lelki szolgálatot.285

Hamburg Felhők fölött fekete fátylat fosztanak fogatlan vén banyák. Esik, esik. Sáros külváros. Ráncos arcú házak. Didergő fák. A nyúzott ágakon borzolt verébraj gunnyaszt. Vén, kifakult bádogtábla csikorog a szélben, s egy szénnel rakott teherkocsi előtt a sarkon sír egy gyermek.

282 283 284 285

WA-V-A, Bújdosásban Uo. WA-ÉV, Wass Huba előszava WA-V-A, Istenkeresés

Életrajzi események Nem hallja senki. Homályos ablak mögött vacog a csend. Füstös, ázott kővadon a város, és a világ kietlen pusztaság, amelyben kétezer millió emberarcú gép tapossa siketen és vakon az életrobotot. Ki hallaná a síró gyermeket, e porszemnyi magányt a nagy világmagány félelmei között? Csak egy verébnek reszket meg a tolla, s egy csepp lehull az ágról, mint a gyémánt, s a sáros földön apró sebet üt. De beleremegnek a világűr bolygói, a hold, a nap, a csillagok, s az elrejtőzött öreg Isten arcán egy új barázdát vés a fájdalom, egek és mélységek fülelnek! Angyalok kezében valahol az idő megáll… mert jaj, a sarkon sír egy gyermek. De a város nem tud róla semmit. S körül-körül a világ üres, siket és céltalan, mint egy szemétre lökött ócska köpőcsésze.286 Megjelent: Párizs, 1951. november 1949: A Magyar Szellemi Munkaközösség megalakulása. Az alapítók között van dr. Soós Géza teológus, dr. Bakó Elemér, Nagy Sándor ref. lelkész és Wass Albert. Folyóiratuk: Az Új Magyar Út lesz. A lap 1952 márciusától Amerikában jelenik meg. „Kibontottuk a zászlót és ez a zászló az Új Magyar Út. Szabad szellemi fórum, mely nem pártállást és nem felekezetet képvisel, hanem egyedül a magyar jövendőt… új utakat kereső magyar szellem...” 287 1949: Wass Albert részt vesz azon két ifjúsági konferencia egyikén, melyet Soos Géza református teológus szervez a Chiemsee pattján fekvő Prienben, ahol az emigráció „józan és mérsékelt hangú 286 WA-MV 287 WA-N

159

160

Esztendők, amik tízszeresen számítanak képvselői fognak össze, hogy a fiatalok helyes tájékozódását segítsék és munkakedvét előmozdítsák.”288 Borbándi Gyula összefoglaló könyvében hangsúlyozza a konferenciák jelentőségét: „A kialakult politikai program kétségtelenül konzervatív volt, magán viselte a háború előtti keresztény-nemzeti gondolkodás sok jegyét, de nem zárkózott el a párbeszéd és másokkal szemben tanúsított türelem elől.”289

Wass Albert a közép-európai menekültek képviseletében „1949-ben Wass Albert létrehívott Hamburgban egy Büro zum Schutz der Menschenrechte nevű vállalkozást, melyet az U. N. Committee on Human Rights regisztrált és elismert. Másfél év alatt Wass Albert ennek a keretében 1284 személy ügyét vizsgálta ki, és intézte el sérelmeiket a hatóságoknál. (Ebből 814 német, 68 magyar és 402 ukrán, lengyel, észt, lett, litván, román és orosz menekültek ügyei voltak.) Többek közt ő vívta ki az emberi jogok alapokmányára hivatkozva, hogy a német vadászok ma újra vadászhatnak!”290

Deggendorf és környéke

1949–1950: A vesztett háború emigránsait körülvevő DP-sors291 kárvallottjairól vall a csak posztumusz kiadásban megjelentetett Örökösök című kisregénye. Helyszíne: a deggendorfi nemzetközi menekülttábor. A fiatalok a fischendorfi hajójárat beindításán fáradoznak. A történet szereplői ukrán, cseh, magyar, lengyel menekültek, akik a velük sokszor ellenszenvező német társadalmi közegben mégis felépítik az ifjúság és az újjászületés „hajóját”. A háborúban vesztes közép-európai népek talpra állásának közös sorsregénye, és a fiatalság megújulásába vetett remé288 289 290 291

BGY-MEÉ Uo. WAÉ, Ahogy Lehet, Párizs, 1951. november Ejtsd: dipi: displaced persons – hontalan (állampolgárság nélküli) személy. Wass Albert számára a háború utáni magyar emigráció alapszimbóluma lett a Hontalanság-élmény kimondása.

Életrajzi események nyé. A regény emberábrázolásában, cselekményszövésében és világ-víziójában a korabeli filmesek, a későbbi európai újhullám alkotóinak (Resnais, Fellini) és a magyar Radványi Gézának (Márai Sándor testvére, a Valahol Európában című nagysikerű film rendezőjének) a szellemiségében, emberábrázolási optimizmusában osztozik.292

Ti vagytok Európa örökösei! „Ti vagytok Európa örökösei! Ti már annyi gyűlöletet tapasztaltatok a saját bőrötökön, ti már láttátok, hogy hova vezet ez az oktalanság, nektek tudnotok kell, hogy ha ez így megy tovább, úgy a végső összeomlás kell következzék, s az európai kultúra helyén csak romok és temetetlen hullák maradnak! Nektek kellene összefogni, különböző nemzetek fiataljainak, tisztázni végre a kérdéseket, a vitás szavak jelentőségét, eltakarítani az útból a féligazságokat! Össze kellene hozni egy csoportot, mely az ellentétek keresése helyett végre már kihámozza a jelszavak halmaza alól a közös alapokat: a közös kultúrát, a közös érdeket, a közös célokat, az igazi Európa alapjait!”293 1949: Hamburgban írt egy filmforgatókönyvet Ein Mensch geht vorbei… címmel, amit Ráthonyi Ákos rendezésében forgattak ezen a nyáron Ausztriában.294 Egy regényt is írt („Die letzte Laterne”),295 már csak németül. 296 1949. augusztus 1.: Szellemi hivatás – emigrációs feladat címen programadó írása jelenik meg a Szabad Nemzet című lapban. 297 1950–1951 között: A család beköltözött Hamburg mellé a Camp Wentorf-i átvizsgáló központba. Lettek, litvánok, észtek, magyarok éltek itt együtt, egyszobás helyiségekben sok-sok nagycsalád közösen elhelyezve. Wass Albert protestáns menekülők között világi lelkészként igehirdetést végez. 292 A regény folytatásban jelent meg az Ahogy Lehet című párizsi magyar emigráns lapban, 1949–1950. Első kiadása: WA-ZST-Ö, Kráter 2003. 293 WA-ZST-Ö 294 A film forgalomba kerüléséréről nincsenek adataink, lejátszható példánya nem ismertes. 295 A könyv megjelenéséről nem tudunk. 296 WAÉ, Ahogy Lehet, Párizs, 1951. november 297 WA-JMSZ I-II, WAN

161

162

Esztendők, amik tízszeresen számítanak Wass Albert mint Isten Igehirdetője „Soos Géza a kőbányai gyárvárosból indulva lett kormányzógyűrűs doktorként Teleki Pál miniszterelnöki titkára, majd Magyarország kormányzójának bizalmasa. Az 1943–44-es németellenes ellenállási mozgalom egyik vezetője. Ő vitte az amerikai főhadiszállásra – egy ellopott német repülőgépen – a Kormányzó fegyverletételi ajánlatát. A bámulatos tehetségű ifjú Genfben rövid úton végezte el teológiai tanulmányait. Az Egyházak Világtanácsa pedig kinevezte a németországi menekülttáborokban sínylődő sok ezer magyar református és evangélikus lelkigondozójává, s ügyeinek intézőjévé. Eközben fedezte fel az erdélyi mezőségi Diplaced Person – hontalan – czegei Wass Albertet. S miután jól tudta, hogy ki ő, maga mellé vette laikus prédikátornak. Wass Albert az Isten Igehirdetőjévé lett!”298 1950. augusztus 14.: Hamburg, Andreas (magyarul: Endre) születése. A fiú a nagyapja nevét örökli. 1951: Az Ember az országút szélén című regény megjelentetése (München, Kossuth Kiadó, A Műhely könyvei), később, 1984-ben angolul is kiadja. A könyvben sok méltatója a háború- és hazavesztés traumáját látja egy hiteles nagymonológ keretein belül megelevenedni. Későbbi olvasója, Szakács István Péter erdélyi irodalomtörténész, a történeti szálakat messzebb, a huszadik század mélyebb világából eredezteti: „Trianon máig sajgó hatása és tanulságai az Ember az országút szélénben nyilvánulnak meg leginkább.”299 Tegyük hozzá: a főhős a fakitermelést, a fatelepi munkát mélyen – a francia egzisztencialista írókhoz hasonlóan – személyes, egzisztenciális kérdésként dolgozta fel, s válaszai a ma emberének is tanulságos sors-válaszok. 1951. február: „A Magyar Újságírók Külföldi Egyesülete ugyancsak Münchenben tartott közgyűlésén a Spanyolországba költözött Nyirő helyett gróf Wass Albert, erdélyi író lett az egyesület elnöke. Wass Albert akkoriban Hamburgban éjjeliőrként kereste kenyerét.”300

298 Pap Vilmos írása. PoLíSz, 103. szám 299 WAÉ, Wass Albert az elágazó történetek parkjában 300 BGY-MEÉ

Életrajzi események 1951. március: Wass Albert Első tégla címmel programadó cikket ír az Új Magyar Útba. 1951: Kondorossi László megzenésíti Wass Albert Hontalanság hitvallása című versét. (Bethlen naptár) 1951: Megjelenik a Tizenhárom almafa című szatirikus regénye a második világháború alatti Erdély életéről (Brüsszel–Hilversum– München: Magyar Ház, később 1952-ben (Buenos Aires, Magyarok útja).

Táncos Csuda Mózes varázsa „Táncos Mózsit minden szava, cselekedete az Ábelek és Uz Bencék vérszerinti rokonává teszi, de azért nem másolat, hanem egyéni ihletből meríti jegyeit: hol több, hol kevesebb amazoknál. A több is, a kevesebb is Wass Albertnek a realitástól nehezebben elszakadó szellemi beállítottságából következik. Ábel és Uz Bence a székely lélek »égi másai«, a költészet, a mítosz légkörébe emelkednek, Táncos Mózsi földibb, zártabb körvonalú, kevésbé szivárványos, s az az érzésünk, hogy az író a maga alakját tartja a székely lelki alkat hívebb, hitelesebb kifejezésének. Mivel pedig nemcsak az adószedő és a pénzügyőr személyében a zsebébe nyúló hatalommal gyűlik meg a baja, hanem államok alapjait döngető eszmék, nemzetek, fajok és osztályok harcában kell eligazodnia és megállnia, sorsa mélyebb távlatot, átfogóbb értelmet nyer, mint elődeié. Amint az egyre vészesebben zajló világesemények folyamán kapcsolatai a felsőbbséggel mind bonyolultabbakká válnak, furfangjai már nem csupán pillanatnyi nehézségek elhárítására, apró előnyök kicsikarására, a lét megkönnyítésére szolgálnak, hanem magát az életet kell, hogy megvédelmezzék.”301

301 WAÉ, Várady Imre: Wass Albert. Ek. Katolikus Szemle VI/1. Róma

163

164

Esztendők, amik tízszeresen számítanak 1951 nyarán: Siemers Évánál tuberkulózist állapítanak meg. 1951 nyarán: Még két filmje keres gazdát, és nyáron fejezte be új regényét, Elvész a nyom címmel. 302 1951. augusztus: Wass Albert négy gyermekével és a Németországban hozzájuk csatlakozott dadussal kivándorol Amerikába. Az úton világi lelkész és napilapszerkesztő is volt.

Búcsú Európától Őszi eső áztatja a csöndet, a tábor alszik. Csak az utcalámpa virraszt a ködben s én. Szorongató vak némaság borul lelkem tavára. Ma éjjel búcsúzni kell utoljára. Fiaim, holnap indul a hajó. A drótsodronyos, ócska vándorágyban alusztok már. Álmodjatok csak, fiaim, holnap indul a hajó. Fiaim, holnap messzire megyünk, és elmarad az öreg Európa, mint nyűtt ruha, divatjamúlt, fakó. Örvendjetek, hogy partok integetnek felétek: vidám, gondtalan haza, aranyalma vár, lengő hintaló. Fiaim, holnap indul a hajó. Apátoknak majd megbocsássátok, ha bús szemében megrezdül egy könnycsepp, mikor kihull száján a búcsúszó, s a régi partok lassan tovatűnnek – fiaim, holnap indul a hajó.

302 WAÉ, Ahogy Lehet, Párizs, 1951. november. A rövid hír csak Amerikába utazása után pár hónappal jelent meg a párizsi lapban

Életrajzi események Jaj, annyit kellene még mondani, de fáj a nyelv és néma már a száj, az ájult szív verése elhaló, s a fáradt vágyak csapzott szárnya fáj – fiaim, holnap indul a hajó. Álmodjatok csak, majd virrasztok én. Kárpátok orma, álmodó Maros-völgy és drága Erdély, árva szép hazám! Emlékezésem visszanéz, hanyatló napom ráveti búcsúsugarát – s holnap reggel indul a hajó. 1951. augusztus: „Robert Taff szenátor jóvoltából sikerült csak kijönnöm, mert bevándorlási aktáimat egy Rosenberg nevű hölgy a bevándorlási hivatalban két éven keresztül a fiók fenekén tartotta. Akkor jelent meg valamikor ugyanis a Kicsi Anna sírkeresztje című elbeszélésem a Katolikus Magyarok Vasárnapjában, s New Yorkban nyomban fölüvöltöttek rá a sakálok: »Antiszemita! Antiszemita!« Azóta is üvöltenek.” 303

Wass Albert és négy fia „Egy menekülttáborban töltött sok hónap után ez az ember négy fiával végre eljutott Amerikába. A hadsereg vezetői megparancsolták ennek az embernek, hogy jusson ki és mondja el, mi történt, s úgy nevelje négy fiát, hogy vissza tudjanak térni hazájukba, amint lehet. Ők majd visszahozhatják ide az igazságos közigazgatást, helyrehozhatják a gazdaságokat, házakat építhetnek, s mindent megtesznek majd, amit kell, hogy visszaállítsák hazájukat olyanná, amilyennek századok során továbbadták…”304 1951. szeptember 21.: Wass Albert az USS General Muir hadiszállító hajón megérkezik a négy gyerekkel az Egyesült Államokba. 303 WA-MÖ, Dunai Ákos riportja 304 WA-ÉV, Egy ember élete.

165

166

Esztendők, amik tízszeresen számítanak

A hajó

1951. ősz: A befogadók Ohióból, Bellair városából305 jöttek: W. G. McLain és lánya, Elizabeth Fay és annak fia, Joe. A McLain család úgy dönt, hogy nagy vidéki házukba, a farmra viszik a családot. Elizabeth – egy meleg, anyáskodó elvált asszony, foglalkozásra nézve tanár – főzött, vezette a háztartást, és szárnyai alá vette a fiúkat. Az asszony apja, W. G. McLain sikeres bankár volt, de tönkrement. Mikor felesége meghalt, két fia és három lánya örökölte a farmot. Bevételi forrásuk egy kis tejtermékeket árusító bolt volt, amelyet a lányával együtt vezettek. 1952. január: Wass Albert Amerikában beadta a válópert. In absenta – a válás kimondva.306

Wass Albert újabb házassága „– Ez egy misztikus dolog volt. Az amerikai törvények szerint az a szokás, ha valaki bevándorol, igazolnia kell, hogy egy támogató várja őt, szállást ad neki, és ellátja mindennel, amíg nem dolgozik. Ennek megvannak a törvényes és emberi okai is. Így történt, hogy Wass Albertet egy amerikai várta, és fogalma sem volt, hogy kicsoda. Csak a becenevét tudom, Bibinek hívták. Élénk, okos nő volt, sokszor volt 305 WA-E, e helyszínen játszódik majd Wass Albert angolul írt családregénye, az Eliza. 306 WAU, Bárdy-interjú

Életrajzi események vendége a feleségemnek, én is megismertem, nagyon jó véleményem volt róla. Amikor Albert megérkezett Amerikába, már várta őt a »támogató«, és ez nem előre kitervelt dolog volt, mert az illető hölgynek fogalma sem volt, hogy ő kicsoda, és Wass Albert sem tudta, hogy ki az a hölgy, aki várja. Később vetődött fel a házasság gondolata, csakhogy Wass Albert az előző feleségétől nem vált el. Ekkor léptem közbe, mint ügyvéd – magyar-amerikai ügyvéd voltam –, kértem, nézze meg az iratokat, hogy áll a dolog, mit lehet tenni. Ez az az eset, amit úgy hívnak a jogi világban, hogy »váratlan, előre nem látott végső kimenetel«. Szerencsés ügy volt, nem bigámia. Miért nem? Azért, mert amikor Albert el akarta venni az unokahúgát, úgy akarták, hogy az egyházi esküvőt Hamburgban kössék meg, ünnepélyes körülmények között. Igen ám, de az unokahúga polgári esküvőn nem lett a felesége, az eljárás Romániában lassan ment, lehet, hogy erőszakosan késedelmet is okoztak, miközben már közeledett a kitűzött és beharangozott hamburgi egyházi házasságkötés napja, és nem is adták meg addigra a polgári engedélyt a házasságkötésre. Nem volt mit tenni, kimentek Hamburgba, megvolt az egyházi esküvő, de aztán a polgári bizonyos okokból elmaradt. Mivel polgári házasságot nem kötöttek, bigámiáról szó sem volt. Miután amúgy is megromlott a házasság, óriási szerencse volt, hogy nem kellett semmiféle válópert indítani. Talán a sors keze volt benne. Az első feleségéről nincsen véleményem, nem is ismerem, nem mondhatok semmit. Bibi nevű amerikai feleségével boldogan élt. Felesége az összeköttetéseivel segítette irodalmi pályáját.”307 1952. március: Az emigráció számára programadó cikket ír Új állomás címmel a tengeren túlra átköltözött Új Magyar Út című lapnak. 1952. május 1.: Wass Albert megesküszik Elizabeth McLainnal. 1952: Megjelenteti az Elvész a nyom című közép-európai nagyregényét (I. változat: Kossuth Kiadó, Cleveland). Németül 1958ban adatja majd ki Újlaky Charlotte fordításában (Stuttgart, 307 WAU, Turcsány Péter interjúja Varga Lászlóval: „Egy tisztességes, hazájához hű, nagy költőt ismertem meg benne”.

167

168

Esztendők, amik tízszeresen számítanak Steinkopf). A könyv befejezésében teológiai és egzisztenciális értelemben is a későbbi befejezéstől eltérő változatot jelentetett meg. A végérvényes változat: felemelőbb. 1952. ősz: A farmot eladják, és mindnyájan Floridába utaznak, letelepednek egy Astor nevű faluban, a Szt. János folyó partján, „Lake” (tó) megye egy távoli pontján. A kis házukat az ocalai nemzeti erdő veszi körül. McLain úr vett egy nagyobb házat 20 hektár földdel a szomszédos Astor Parkban. Elizabeth két férjezett lánya, Anne Sanburn és Patricia Roush szintén odaköltözik. Elizabeth hamarosan kis tejtermékes boltot üzemeltet. Wass Albert kegyelmi sorsszemléletére jellemző egy későbbi véleménye ideköltözésükről: „Astor engem a Szamos érintkezésénél lévő Désre emlékeztet, ahol összefolyik a két folyó, hogy ezt a szép otthont is megadta nekem az Isten, hogy itt éljek.” 308 1952-től: Letter from the West (Nyugati levelek) címmel sorozatot kezd a Szabad Európa Rádióban. 1953: Why? Címen angol könyve jelenik meg Pittsburgban (Miért? – lásd magyarul: a Magukrahagyottak című kötet egy része). Témája: egy Koreában szolgáló amerikai katona sorsa. Angolra Elizabeth (Wass McLain, Elizabeth Florence) fordította. 1953. szeptember 5.: Dr. Soós Géza teológus barátjának halála. Az emlékbeszédet Wass Albert tartja.309

Soos Géza és Wass Albert közös hitöröksége „Mindketten az Egyesült Államokba mentek át. Továbbra is szorosan együttműködtek mind az Új Magyar Út szerkesztésében, mind pedig később az előadó utakon. Ama végzetes autóbaleset előtt került sor Wass Albert Cédrusfája alatti „fáklyaátadás”-ra. Néhány hét múlva erről beszél az író Soos Gézáról írt nekrológjában. »Csak a krisztusi szeretet« – a központi gondolat. A „fáklyaátadás” után lett Wass Albert WASS ALBERT-té”310 308 Demeter Béla Wass Albertet idéző szíves közlése. 309 WA- JMSZ, 27. old. 310 Pap Vilmos írása, PoLíSz, 103. szám

Életrajzi események Pap Vilmos teológus paptanár kegyelmi eseménynek tekinti az író és teológus floridai találkozását, amit egy emlékbeszédben örökített meg Wass Albert: „Itt ülök a vén cédrusfa alatt, ahol utoljára beszélgettem Vele. Fülembe csengenek a szavai, ahogy a hit meggyőző erejével mondta: »Minden magyarnak tudnia kellene, hogy csak egyetlen út vezet haza. S ez a krisztusi szeretet és alázat útja. « Itt ülök a vén cédrusfa alatt, s előttem távirat hever. Aki ezeket a szavakat mondta, nincsen már közöttünk. Soos Géza, a magyar lélek és a magyar szellem örökös futárja hősi halált halt azon a bizonyos országúton, melyen a magyar lélek és a magyar szellem ma hontalanul vándorolni kényszerül. Szolgálat közben érte a halál, mint a jó papot s a jó katonát. Mindég cselekvő életét rohantában állította meg Isten föl nem fogható akarata, útközben valahol két magyar ügy között. Mintha egy végsőkig feszített húr pattant volna el zengő jajszóval. Sikolt körülöttünk a fájó hontalanság, melynek ő volt élő lelkiismerete, éber idegzete, meg nem rettenő akaratereje. [...] Ő volt a Magyar Szellemi Munkaközösség, és Ő volt az Új Magyar Út, melyeknek magját Ő vetette el Prienben311 szívós akarattal, hogy valamikor majd tizenkétmillió magyarnak aratása legyen. S Ő volt Amerika földjén az első magyar, aki egyetemi tanárkodása közben, feledhetetlen előadás-sorozataival bátran és száz-százalékosan állást mert foglalni a magyar igazság mellett és a kommunizmus ellen, még abban az időben, amikor a „hivatalos körök” nem adták meg a szabadalmi jogot senkinek a tévedések beismeréséhez. Óriás fa dőlt ki, magyarok. Roppant hegy omlott: sziklaszirt. S itt tátong az ásító szakadék szélén a fekete kérdés: mi lesz ezután? Ki nyújt baráti kezet az országút porában fáradtan roskadónak? Ki tölti meg új hit olajával a lelkek pislogó mécseseit? Elvakult vitatkozóknak ki beszél Krisztusról ezután?” 312 1954. tavasz: A kanadai Clevelandban működő Kossuth Könyvkiadó – Nyirő József 1953. október 16-án bekövetkezett halálával – megüresedett elnöki székét Wass Alberttel, a „nagynevű erdélyi íróval” töltötték be. A Könyvkiadó ügyvezető igaz311 312

Soos Géza két ifjúsági konferenciát szervezett Prielben, a menekült magyar fiatalok helyes tájékoztatása és magyar hivatástudatuk kialakítása céljából. WA-N, Soos Géza

169

170

Esztendők, amik tízszeresen számítanak gatója változatlanul dr. Szász Béla egyetemi tanár. Cél: nyolckötetes könyvsorozat az ifjúságnak, a Nyirő-életmű népszerűsítése és tankönyvek kiadása.

Nyirő József búcsúztatása „Levertek, s talpra álltunk, s újra levertek, és újra talpra álltunk. Csaba királyfi hunjai: a mindég visszatérő újrakezdés szelleme, a csüggedetlen bátorság szelleme és az a dacos, konok erő, amivel a zsibbadtságból felocsúdó kéz újra megmarkolja a fegyvert és az ekét. Mikor utoljára beszéltem Nyirő Józseffel a bajorországi szénapajtában, ezt mondta, amikor a búcsúzásnál megöleltük egymást: »Aztán ha egyebütt nem: a hargitai esztenánál majd találkozunk. S ha élve nem, hát halva…« Ha élve nem, hát halva. De mindenképpen egyszer ott leszünk, s fölszítjuk az elhamvadt tüzet, rozsdás baltával új ágasfát faragunk egy új és boldogabb nemzedék számára.”313 1954: Első felesége kiutazik az Egyesült Államokba, hogy „visszakapja a férjét”, de nem sikerül neki. A „feleség jogán” bírósági úton rendszeres pénzhez szeretett volna jutni, ezt azonban nem sikerült elérnie. Wass Albert nyilatkozatban határolódik el volt feleségétől. A nyilatkozatra éppen az anyagi követelések miatt került sor. Wass Albert házasságát valóban nem jegyezhették be Romániában, mert a román törvények tiltották az unokatestvér-házasságot, emiatt csak Németországban tartottak egyházi esküvőt. A vitás eset után négy közös fiúgyermekük változatlanul Amerikában maradt, nem kívántak édesanyjukkal visszamenni Európába.

Nyilatkozat Alulírott Wass Albert a kényszerítő körülmények hatása alatt kínos kötelességemnek teszek eleget, amikor a nyilvánosság előtt kijelentem és beismerem, hogy Siemers Éva hamburgi lakossal soha törvé-

313 WA-N, Wass Albert előszava A zsibói bölényhez

Életrajzi események nyes házasságra nem léphettem, és nem léptem, mivel ez az ország törvényeivel, melyben éltem, nem volt összeegyeztethető. Mindazon sajnálatos és szomorú körülmények, melyek ebben az ügyben összejátszottak, életemet megmérgezték és tönkretették! Valamint az elkövetett hibák messzire nyúló következményei most készülő önéletrajzomban kerülnek majd a nyilvánosság elé, hogy a jövendő ítélhessen fölöttem és tetteim fölött. Wass Albert (saját kezű aláírás) Astor, Fla. 1955. február 25.

Az egy eseményre való különböző visszemlékezés esetét láthatjuk Wass Hubának a válásra adott megjegyzésében: „Papi elferdítette Hamburgból való eljövetelünk történetét: azt állította, hogy anyánk igazából nem beteg volt, hanem nem akart vele tartani, hogy családja vagyonából részesülhessen. Sőt, azt is állította, hogy Endre nem is az ő fia, de mi, a fiai nem hittük el ezt.” 314 1954: Wass Albert matematikatanári állást vállalt Deland mellett a floridai Katonai Akadémián. 1954. szeptember: Második feleségével családi vállalkozásként éttermet nyitnak az először megvásárolt astori házukban. Az író tréfás formában beszámol vállalkozásukról a Vendéglő a szabad Erdélyhez című novellában.315 A „Villa Transylvania” hirdetése

1954: Vid nehezen végezte iskoláit „és az a veszély fenyegette, hogy osztályt kell ismételnie”316 Wass Albert választás elé állította: „vagy jobb eredményeket ér el, vagy abbahagyja az iskolát”. A leg314 WA-ÉV, Wass Huba előszava. A visszaemlékezés egy más helyén Wass Huba megerősíti, hogy apjuk késő öregkoráig nem változtatta meg távolságtartó viszonyát Endre irányába. Ugyanez vonatkozik Miklóssal való viszonyára, akinek munkavállalásait nem nézte jó szemmel sem Wass Albert, sem Elizabeth. 315 WA-MÖ. 316 WA-ÉV, Wass Huba előszava

171

172

Esztendők, amik tízszeresen számítanak idősebb fiú az utóbbit választotta és némi zsebpénzzel ellátva meg sem állt Saratosáig, ahol kezdetben a Ringling testvérek cirkuszánál helyezkedett el. Évekig távol maradt. Utóbb a család felismerte, hogy Vid is, Géza is egy „kellemetlen örökséget is kaptak őseiktől”,317 a diszlexiát, amely az amúgy intelligens gyerekek számára igen megnehezítette az olvasást. 1955: Az Indián–magyar vérszerződés megjelentetése. (12 oldalas sokszorosított füzet) 1956. március 23.: Hanky tanár úr amerikai kalandjai címmel a Magyarság című lapban szatirikus novellasorozatot hirdet, amelyben humoros formában, rajzos illusztrációkkal emlékezik meg a bevándorlás és az amerikai letelepedés időszakáról.318 A borító Wass Albert grafi kájával

1956: A Hanky tanár úr amerikai kalandjai című füzetsorozatát bocsátja közre Pittsburghban.319 1956. szeptember – 1970: Wass Albert tanár a Floridai Egyetem Idegen Nyelvi Tanszékén, Gainesville-ben. Vezeti a Nyelvi Laboratóriumot, franciát és németet tanít. 1956. szeptember: Elizabeth is tanári állást kap Fort McCoyban, Astortól kb. 20 mérföldre. 317 Uo. 318 WA-MP 319 PA, Magyarság Könyvosztály, Pannónia Nyomda, 1956.

Életrajzi események 1956. október 19.: Amerika emlékezni kezd című írásának felolvasása a Szabad Európa Rádióban.320 1956. tél: Wass Albert és fiai, Huba, Miklós és Géza fekete karszalaggal járnak az iskolába, hogy ezzel is felhívják a figyelmet a vasfüggöny mögötti kis népek sorsára. „Nagyon fontos, hogy minden cselekedetünkben Magyarországot képviseljük” – tanítja Wass Albert a fiainak. 1956: Megjelenik A funtineli boszorkány német változata.321 Korábban jelenik meg németül, mint magyarul. 1957. január 4.: Wass Albert a Floridai Orlando Szövetségi Törvényszéken amerikai állampolgárságot kap. 1957. nyár: A család végleg bezárja az éttermet, és egy 200 éves erdei faépületbe viszik bútoraikat, amit később Bagolyvárnak neveznek el. 1957. ősz: Fort Mccoyban, Gainesville óvárosában nagyobb házat vesznek, amit fel kell újítaniuk. 1957: Az Antikrisztus és a pásztorok című regény megjelentetése egyszerre két földrészen (pontosabban Münchenben és Buenos Airesben, az utóbbi városban a Kárpát folytatásokban közli). A szerző a falu orosz megszállásának történetébe a kommunizmus egész természetrajzát belesűríti, ugyanakkor éppen egy vak leányka és a hegyekbe menekülők csoportja menti meg a humánumot az igazabb jövő számára. Vaksággal valójában a háború viselte korszakokat bünteti Isten, s ezzel szemben, éppen a fizikailag vak leány az, aki valóban lát: szenvedést, sorsok poklait és menekülési módot és i r g a l m a t ! Isten akaratának elfogadása és a mélységes szeretet mondatja vele a könyv keretjelenetében Isten szavait, mikor a falu embertelen diktátorának tizenkét év utáni hazaérkezésekor mégiscsak felajánlja a megbocsátást: „Minden reggel Húsvét van odafönt, s minden este Karácsony, Emánuel.” „Mi odafönt a hegyen megcsókoljuk azt, akinek megbocsátunk, ez a szokás.” A könyvet olvasókkal 320 WA-MP 321 Es sind die gröβten Schmerzen nicht worüber Frauen weinen, (Heidelberg, Keyser), Podmaniczky Tibor fordítása

173

174

Esztendők, amik tízszeresen számítanak és megismerőkkel együtt mondhatjuk, „messiási idők szavaival” szólt a leány, a „belső ember”322 hitelével: „Azért jöttem a világba, hogy ítéletet tartsak, hogy akik nem látnak, azok lássanak, és akik látnak, azok vakok legyenek.” (Jn. 9,39.). „Ha az Egyesült Államokba emigrált Wass Albert valamelyik világnyelven írta volna meg ezt a könyvet, akkor a mezőségi születésű szerző ma már minden bizonnyal Vargas Llosa, Márquez és Jorge Amado mellett szerepelne az irodalomtörténeti monográfiákban. Az Antikrisztus és a pásztorok a huszadik századi magyar próza egyik legnagyobb mesterének kimagasló remekműve.”323 1958: Megjelenik németül az Elvész a nyom című regénye.324 A könyv legszebb gondolata, melyet Wass Albert saját élete is példáz: „Minden embernek kell legyen egy feladata, egy titkos küldetése, mely Istentől való.” 1958: Wass Albert egyik tanítványa, a későbbi képviselő Bill McCullum kérésére elfogadja az egyetemi ifjú republikánus klub tanácsadói tisztét. „Sok diák, aki Papi keze alatt nőtt fel, később sikeres amerikai politikus lett” – írja a feladatról Wass Huba. 1959: Megjelenik A funtineli boszorkány című regénye Kölnben, Buenos Airesben és Clevelandban is. Wass Albert „eposz-szerű” művének összefoglalható tanulságát ismét egy későbbi méltatója határozza meg: „Az emberi lét értelme az egymásért való élet – mégis ebben vét legtöbbet az ember; vagyis nem ér fel saját létének elérhető magaslatára. A rendhagyó, a kiváló ember – az igazság s a szépség megtestesítője –, ha tudatosan és eredményesen is műveli a jót, éppen a többség tökéletlensége által lesz megválthatatlanul tragikus sorsú.”325

Wass Albert regényei az emigrációban „Ezek (a könyvek) a nyugati magyar irodalmi élet igen fontos dokumentumai, anyanyelvünk, Belső-Erdély, a Mezőség magyarságának nyelvemlékei, az erdélyi magyar-zsidó-román-szász-cigány-örmény 322 323 324 325

Fogalomhasználat: DK-TVM WAÉ, Haklik Norbert: Az Antikrisztus és a pásztorok, Ek. Magyar Nemzet, 2002. Die Spur verliert sich, Charlotte Ujlaky fordítása, Stuttgart: Steinkopf, 1958. WAÉ, Bödöcs Pál: A funtineli boszorkány című regényről, Ek. Nemzetőr, 1985.

Életrajzi események közös lét fontos dokumentumai is egyben, melyekről nem mondhatunk le mindaddig, amíg a magyar szó él, s élni fog térségünkben.” Szabó T. Ádám véleménye a regényekről, közöttük A funtineli boszorkányról.326 1960. július 5.: Wass Huba katonai pályára lép. Felveszik a West Point katonai akadémiára. Féléves vizsgái letétele után apja tanácsára, hogy megismerje a beosztott munkások (katonák) életét is: hat hónapig egy építőipari céghez áll dolgozni, utána folytatja tanulmányait. Wass Huba apja akkori tanácsát nagyra értékeli, tapasztalatait hasznosnak tartja későbbi jelentős katonai karrierje szempontjából is. 1960: Az Elvész a nyom című regény holland fordításban is megjelenik.327

Wass Albert a floridai egyetem tanára „Wass Albert immár három esztendő óta a floridai egyetem tanára Gainesville-ben, a szép kis egyetemi városban, amelynek 36 000 db. lakosából 20 000 az egyetemhez tartozik. A kitűnő író külön megbízást kapott, hogy vizsgálja meg az Amerikában használatos történelmi és földrajzi tankönyveket és lexikonokat, vajon a Magyarországra vonatkozó adatok megfelelnek-e a tényeknek. Wass Albert számos helyen tévedésre és helytelen adatra hívta fel a figyelmet, amelyek különböző szempontból kifogásolhatók. Ezeknek a hibáknak kiigazítása már megkezdődött. Wass Albert jelenleg magyarul ír egy könyvet, amelynek címe Amerikai képeskönyv és Amerikát mutatja be arról az oldaláról, amit kevesen látnak meg. Ennek a könyvnek egyik érdekes és szellemes fejezetét az Új Hungária 1960. évi Emigrációs Naptára mutatja majd be a magyar olvasóközönségnek. A magyar író angol nyelven írt cikkeit és novelláit rendszeresen közlik amerikai folyóiratok. Ugyanakkor nagy érdeklődés mutatkozik eddigi munkái iránt Európában is. Az Elvész a nyom című könyve, amely a német Steinkopf 326 WAÉ, Szabó T. Ádám interjúja Wassné Siemers Évával 327 Her verloren spoor, németből fordította Henk Kuitenbrouwer, Utrecht: De Fontein, 1960.

175

176

Esztendők, amik tízszeresen számítanak Verlag kiadásában jelent meg, rövidesen megjelenik francia, svéd és olasz fordításban is. A funtineli boszorkány című regénye ugyancsak megjelent német nyelven. A könyvet Wass Albert 1945–46-ban írta, de magyarul csak most fog megjelenni.”328 1961: Géza előbb a tengerészetnél vállal munkát Hubához hasonlóan tapasztalatszerzés végett, majd elvégzi a Floridai Egyetem erdészeti és vadgazdálkodás szakát. Később Dél-Floridába költözik, és egy emigráns magyar nőt vesz feleségül. A 90-es évek elejéig, (pontosabban utolsó közös vadászatukig, 1991-ig) gyakran jár édesapjával közös vadászatra, osztja annak nagy természetszeretetét, s a természetvédelem iránti elkötelezettségét. 1963. március 15.: Wass Albert Miaimiban a magyar ház ünnepi szónoka. A hazafelé vezető autóúton második felesége, Elizabeth bátorította az írót a magyar érdekek angol nyelvű képviseletére! Ebből az ötletből alapította Wass Albert az Amerikai Magyar Szépmíves Céhet. „1963 tavaszán skót-amerikai új feleségemmel Miamiban voltunk, ahol ünnepi szónoka voltam a magyarok március 15-i ünnepségének. Műsor után egy fiatal magyar odajött hozzám, s könnyes szemmel mesélte el, hogy levelet kapott otthonról, Kolozsvárról. Édesanyját agyonverték a román rendőrök az utcán, mert magyarul beszélt. Hazamenet elkeseregtem ezt a kocsiban mellettem ülő feleségemnek. Nagyot sóhajt, s rám néz: »And what are you going to do about it?329« – kérdi. »Mit tehetek?« – vontam meg a vállamat bús magyar módra. »Megmondom, mit tehetsz: fogd be a szádat, és ne beszélj róla! Elég panaszkodást hallottam már tőletek, magyaroktól, nem akarok többet hallani! Vagy tegyetek valamit, vagy hallgassatok!« Igazi skót beszéd volt ez. A skótok mindig »tesznek«, sohasem »beszélnek«. Vezettem a kocsit hazafelé, s hallgattam. Aztán úgy egy jó óra múlva ezt mondtam neki: »Hát, valamit megpróbálhatunk. Azt, amit Erdélyben csináltunk az első világháború után, amikor megalapítottuk az Erdélyi Szépmíves Céhet. Mindenki előre befizette a tagdíjat, s az egybegyűlt tagdíjakból kinyomtattuk számukra a könyveinket. Ha találok ebben az országban csak ötszáz magyart, aki hajlandó előre lefizetni tíz dollár tagdíjat, kiadhatunk ebből évente két, talán három könyvet is.«”330 328 WAÉ, 97. old. 329 És most mit akarsz tenni? 330 WA-MÖ, „Végzem, amit végeznem kell”, Dunai Ákos riportja

Életrajzi események Magyar hivatással az emigrációban „A jelszavunk: »Mindig magunkért, soha mások ellen« (Dsida Jenő)”

„1964-ben megalapítottuk az Amerikai Magyar Szépmíves Céhet. Hosszú nyári szabadságunkat arra használtuk föl, hogy nyakunkba vettük az Egyesült Államok és Kanada országútjait, és megjártuk első nagy körutunkat, több mint huszonötezer mérföldre nyúlót, a magyarlakta városok felkutatására. Mivel pénz dolgában szűken voltunk, elkerültünk szállodát és éttermet, amennyire lehetett. Sátorban aludtunk, feleségem főztjén éltünk, és elhatároztuk, hogy ha össze tudunk szedni első körutunkon ezerötszáz magyart az előirányzott hetvenötezerből, kik hajlandók lesznek évi tíz dollárt lefizetni előre, melynek ellenében minden előfizető kap három könyvet, két angolt és egy magyart, akkor elindulunk még ezen az őszön. A begyűjtött előfizetések száma azonban csak négyszázig jutott el. Én készen voltam arra, hogy visszafizetjük mindenkinek a tíz dollárját, mihelyt lehet, s elvetjük az egész gondolatot, mint kivihetetlent. Drága jó Elizabeth azonban megszegte makacs skót nyakát, s kijelentette, hogy szó se lehet a megfutamodásról. Amit elkezdtünk, azt érdemes volt elkezdeni, tehát visszük tovább, s az Úristen majd eligazítja a többit. Bevallom, amerikai skót feleségem fejében született meg a gondolat, hogy amit az osztrákok, csehek és románok meg tudtak tenni száz évvel ezelőtt, azt minden bizonnyal mi is meg tudjuk tenni ma, és nekünk könnyebb dolgunk lesz, mert nem kell történelmet hamisítanunk, csupán össze kell szedjük a bizonyítható anyagot. Ebből a gondolatból született meg először, erdélyi mintára, az Amerikai Magyar Szépmíves Céh, majd Masaryk mintájára a Danubian Press, Incorporated és az ezekből fakadó folyóiratok: a Transsylvanian Quarterly, majd a Hungarian Quarterly és utolsónak a Central European Forum.” 331 1963. – 1975. között: Magyar szemmel kéthetenként sorozata jelenik meg a Kanadai Magyarság című újságban. 331 WA-MÖ, WA-N, A Kivénült harcos leteszi a fegyvert, 1989.

177

178

Esztendők, amik tízszeresen számítanak 1964. nyár: A Danubian Research and Information Center (Dunai Kutató és Információs Központ) megalakulása. Az Amerikai Magyar Szépmíves Céh kiadványaihoz kapcsolódva több magyar és közép-európai történelemmel foglalkozó művet jelentetett meg. „1964-ben megjelent az első három könyvünk: magyar nyelven »csalétekül« az »Átoksori kísértetek« című regényem, ennek angol fordítása, valamint egy kis kék füzet Zathureczky Gyulától: »Transsylvania, the Citadel of the West«. Az első angol nyelvű írás ezen a földön, mely az igazságnak megfelelően ismertette Erdélyt, Erdély helyzetét és problémáit. Floridai képviselőnk ötszáz példányt magával vitt belőle Washingtonba, s ott szétosztogatta. Köszönőlevelet kaptunk a Fehér Háztól és talán nyolcvan szenátortól és kongresszusi képviselőtől.”

Az erkölcsi alapok legyengítése „S észre se veszi, hogy ugyanaz a lassú lelki rombolás, mely a régi Magyarországot alásüllyesztette a börtönök és kínzókamrák poklába, ugyanaz a rombolás halad tovább a világ minden részén, lassan, lépésről-lépésre. Az Átok-sorok emberei terjesztik ennek a szörnyű világrothadásnak a csíráját. Nem a hercegek és nem a zsidó bankárok. Még csak nem is azok a fantasztikus álmokat kergető, nagy dolgokat tervező félbolond próféták, akik ilyen vagy amolyan színű ingeket viselve igyekeznek megmenteni a maguk nemzetét valamiféle megkergült elmélet alapján. Az emberi világ igazi férgei az Átoksorokról indulnak el, s csak egyetlen céljuk van, hogy Isten világának minden talpalatnyi darabkáját pokollá változtassák át ezen a földön. Úgy dolgoznak, akár a termeszhangyák. Megfúrják a társadalmi rendszer alatt az erkölcsi fundamentumot, kirágják belőle az erőt, míg annyira meggyöngül, hogy a legkisebb szél is ledöntheti. Én kísérteteknek nevezem őket. Mert mindegy, hova megy az ember. Mindig ugyanazokkal találkozik össze újra meg újra.” Részlet az Átoksori kísértetekből. 1964: A Fiatal Amerikaiak a Szabadságért Mozgalom tanácsadójaként Wass Albert előadásokat tart a nácizmusról és a kommunizmusról Amerika-szerte.

Életrajzi események 1964: Az Átoksori kísértetek angol nyelvű megjelentetése Gainesville-ben, majd Torontóban.332 1960-as évek közepétől: Wass Albert a protestáns Johannita rend tagja lesz.333 1965: Az Elvásik a veres csillag angol nyelvű kiadása334

A vörös sárkány és a székely góbé „A mindent túlélés, a soha fel nem adás regénye ez. Mélyen elszomorító könyv. Milyen jó, konszolidált nyugati állapotok vannak ehhez képest Magyarországon! És milyen reménytelen a székelyek helyzete! »Nem él itt meg ez a fa! « – mondják Mózsinak a körötte állók. »Nem jó neki a föld, túl zsíros, meg kedvezőtlen az évszak is az átültetésre.« »Mi se magunktól jöttünk – feleli Mózsi –, aztán nekünk is meg köll élnünk. Muszáj neki megélni, ha székely fa akar lenni.« Hazakerülnek-e valaha? Vagy csak ez a pár elvadult ember marad, fenn a hegyekben, akiknek búcsú-füstjelét nézik könnytelenül égő szemekkel a deportáló marhavagonból? A történet – mint Wass írja az amerikai olvasóhoz intézett előszavában –, nem új. Az ember harca a sárkány ellen. Csakhogy ezúttal nem varázspálcával hadakozó Ibrinkó, a Táltos, hanem a székelygóbéságába belekeseredett, bele-ecetesedett ember létfenntartó küzdelme a vörös sárkány ellen. S mindez – angolul… (Albert Wass: The Red Star Wanes, American Hungarian Literary Guild, Gainsville, Florida, 1965)”335 1967. február: Püski Sándor Makkai Ádám ajánlásával fölkeresi Wass Albertet Genosville-ben a későbbi Magyar Book könyvescég tervével. A közös munka a nézetbeli különbségeik miatt nem valósult meg.336

332 The purple ghosts of Damnation Row, American Hungarian Literary Guild 333 Az amerikai magyar emigrációból a New Yorkban élő Fáy Gedeon, s többek között Hámos Ottó voltak prominens tagjai a németországi alapítású Johannita rendnek. 334 The red star wanes, Gainesville 335 WAÉ, Makkai Ádám: A vörös sárkány és a székelygóbé 336 Püski Sándor: Könyves sors magyar sors című könyvében (Püski, Bp. 2002) szintén visszaemlékezik együttműködésük kezdeteire, majd elhidegülésükre. A magyar és az erdélyi ügy ismereteinek angol nyelvű népszerűsítése volt az író célja, s ellenezte a szocializmus alatt felnövekvő hazai írók kinti népszerűsítését.

179

180

Esztendők, amik tízszeresen számítanak 1967. április 10.: Wass Albert levélben is elhatárolódik Püski amerikai tevékenységeitől.337 1967: Az Elvész a nyom újabb, végre eredeti magyar nyelvű megjelentetése.338 A könyv teológiai távlatait még jobban hangsúlyozza a megváltoztatott befejező jelenet! Közép-Európa nemzetei számára nélkülözhetetlen alkotás a második világháború előrejelzéseinek, lefolyásának és utórezgéseinek empatikus ábrázolása miatt. Wass Albert ismét a háború vesztes népeinek szemszögéből vizsgálja, kellő önbírálattal, magukat a „vesztes” társadalmi rétegeket. Hat különböző társadalmi réteghez és különböző nemzethez tartozó valahai cserkészfiú olykor párhuzamos, olykor eltérő szimultán történeteiben halad a történet. De nem az idő folyása a regény dramaturgiai mozgatója: az öneszmélésre, a történelmi katasztrófa távolságtartó önszemléletére ad kiváló példát ez a közép-európai remekmű. 1967: A Magukrahagyottak című regény magyar nyelvű és angol megjelentetése.339 1967. július: A Danubian Press, magyar–amerikai kiadóvállalat megalapítása. A részvényjegy

337 Uo. 338 Vörösváry Kiadó, Toronto 339 Magukrahagyottak, Amerikai Magyar Szépmíves Céh, Toronto. Forsaken are the Brave, Toronto: Literary Guild. Canada Weller Publishing

Életrajzi események Magyar hivatással az Egyesült Államokban „Kéthónapos körutam alatt, amit kocsin tettem meg (11,000 mérföldet, ami 17,600 km-nek felel meg), bejártam Californiát, fel északra British Columbiát, majd át a hegyeken Albertába, le Mantenán, Wyomingon és Coloradón keresztül Texasig, majd haza. 17 egyetemen tartottam előadást az erdélyi kérdésről, kétszer szerepeltem a televízióban, és ötször rádióműsorban. Kemény munka volt. Most pedig a könyveket gyártjuk, ami mindezt alátámasztja, angol nyelven persze. Az életemnek már csak annyi értelme van, amennyi jót és hasznosat tenni tudok.” 340

1967: „A nyár forró napjait ismét Franklin North Carolina-ban, a hegytetőn töltöttük. Ezt a helyet mi „bagolyfészeknek, bagolyvárnak” neveztük el. Nagy lakókocsinkat itt állítottuk fel, fölé és elé nagy ponyvát feszítve. A kisebbik lakókocsit, Albert dolgozójának használjuk.”341 1967: San Franciscó-i nagyhatású beszédében összegzi a Danubian Research and Information Center és a Danubian Press tevékenységeit az utóbbi három évben. Új, minden eddiginél nagyobb összefogásra és a magyar nemzeti érdekek, igazságok amerikai közvetítésére kéri fel az emigrációt.

340 WAT, 184. old. 341 WA-N, Elizabeth Körlevele, 1967.

181

182

Esztendők, amik tízszeresen számítanak Magyar mondanivalót az amerikai közéletbe! (Részlet a San Franciscó-i beszédből) „Kedves honfitársaim, sokszor azzal a félreértéssel fogadnak engem ilyen estéken, hogy én azért járom Amerika országútjait szabadidőmben, hogy elszórakoztassam a szegény, honvágytól bánkódó magyarokat. Engedjék meg, hogy őszintén megmondjam, én ezért még egy kilométert sem utaznék. A szórakozás és a szórakoztatás ideje letelt. A 24. óra ideje is letelt. Hölgyeim és uraim, emlékeznek-e azokra a filmekre, miket hajdan láttunk fiatal korunkban: rémtörténetek, a hőst megfogják, megkötözik, bedobják valamilyen sziklabörtönbe, s a mennyezet lassan jön lefele borzalmas lassúsággal, az ember úgy érzi, hogy oda kellene ugrani, valamivel feltámasztani, egy villanyéllel, egy baltanyéllel, akármivel. A szabad világban, aki idejében odaérkezik, aki nemcsak idejében odaérkezik, de veszi magának a fáradságot, és kitartó buzgalommal megkeresi a sziklafalba rejtett szerkezetet, ami a mennyezetet kormányozza, kitanulja annak titkát és megleli azt a gombot, amit meg kell nyomni ahhoz, hogy a mennyezet megálljon az utolsó pillanatban is, mielőtt halálra morzsolja a rabot, s mely gombnyomástól kinyílik az ajtó, s a rab megszabadul. Kedves honfitársaim, a mi nemzetünk ilyen sziklabörtönben van ma. Nem vádolhatjuk a kommunistákat érte, jó lenne, de nem vádolhatjuk, ők csak közbenső eszközök. Azt a börtönt megépítették már az első világháború előtt, a pokoli szerkezetet becsempészték a világtörténelem kőfalába Masarykék. S azóta se törődik azzal senki, hogy hol van az a szerkezet, mi a szerkezet titka, és hogy lehet megállítani. Ma már ott tartunk hölgyeim és uraim, hogyha semmi nem történik, akkor ki lehet számítani majdnem matematikai pontossággal, hogy mikor érkezik el az az idő, amikor már nem lesz többé magyar föld, amikor a magyar nemzet már nem lesz több, mint egy kis törzs valamilyen rezervációval az Alföldön, ahol majd a művelt nyugat népe belépődíjat kér az utazó idegenektől, hogy megmutathassák az utolsó európai indiánokat. Nos, hölgyeim és uraim, ezért járok. S nem csak magyarokhoz járok, de járom az amerikai egyetemeket is, innen is oda megyek, több egyetemhez is, az amerikai fiatalokhoz beszélek immár tizenegy esztendeje erről. A beszéd azonban nem volt elég, írás is kell, ami marad, írás, aminek az alapján tanítani is lehet valamit. Ebből a cél-

Életrajzi események ból alapítottam meg az Amerikai Magyar Szépmíves Céhet. Először nem azért, hogy magyar könyveket adjunk ki magyar olvasók kezébe, erre vannak apróbb kiadóvállalatok, akik meg tudják csinálni, hanem azért, mert ez volt az egyetlen módja annak, hogy a magyar mondanivalót bevigyük az amerikai közéletbe.” 1967. október: United Hungarian Found (Egyesült Magyar Alapítvány) tervezése, amely sajnos nem valósul meg. 1968: A nyolcadik clevelandi Magyar Találkozó célja a magyar emigráció egységes nemzetközi fellépésének előkészítése. Wass Albert az ülésezők egyik jelentős személyisége.

A Nyolcadik (emigráns) Törzs „Országgyűlése” „A nyolcadik clevelandi Magyar Találkozó, mind alaptémájánál, mind összetételénél fogva megérdemli azt, hogy úgy emlékezzünk meg róla, mint a sokrétű nyugati magyarság (»nyolcadik törzs«, ha úgy tetszik) első komoly, egységes összefogásáról. Ami az alaptémát illeti, az első világháború győztes hatalmainak félévszázaddal ezelőtt hibái, azoknak messzemenő következményei és a jóvátétel lehetőségei olyan gondolatkör, mely a legalkalmasabb arra, hogy árnyalatbeli különbségeken felül egységbe tömörítsen minden magyart – világrészeken innen és túl. A találkozó összetételét a lehető legszerencsésebbnek kell nevezzük. Nem csupán egyházaink képviselői, nem csupán a németországi és franciaországi magyar emigráció reprezentánsai ültek össze a három napos megbeszélések alatt az amerikai és kanadai magyarság szellemi vezetőivel, de ezen túlmenőleg is ott láthattuk a sokfelé szakadt és sok különböző irányba menetelő magyar emigrációs csoportok minden számottevő emberét. Vagyis a nyolcadik clevelandi Magyar Találkozót szinte jogosan nevezhetnénk a Nyolcadik Törzs342 Országgyűlésének.”343

342 Történészek szerint a magyar honfoglalók vérszerződést kötő hét törzse mellé csatlakozott nyolcadikként a kabarok törzse. Wass Albert itt az otthoni magyarokhoz csatlakozó emigrációt nevezi – honfoglalás-kori párhuzamra utalva - „nyolcadik törzsnek”. 343 WA-MP

183

184

Esztendők, amik tízszeresen számítanak 1969: Wass Albert újabb amerikai–kanadai körútján népszerűsíti az Amerikai Magyar Szépmíves Céh programját.344, 1969. május 22.: Indig Ottónak, Wass Albert kedves, fiatalkori íróbarátjának tragikus balesete.

Az emigráns írótárs balesete „Indig Ottó Brassóban született 1890. november 18-án, meghalt 1969. május 22-én Bellinzonában, Svájcban. Erdélyben, Budapesten és Párizsban újságíróskodott, majd 1951-ben Münchenben, a Szabad Európa Rádió munkatársa lett. 1961 júniusában ment nyugdíjba. Írásai főleg az Új Látóhatárban jelentek meg. 1969 májusában kizuhant az Ascona felé robogó vonatból. Elbeszéléseket, regényeket, színdarabokat és tanulmányokat írt. Színművei: Torockói menyasszony (1931), és Tűz a Monostoron (1932), Ember a híd alatt (1933), Magas iskola (1934). Regényei közül a Pipacs (1948) a francia gyermekek megszállóik elleni második világháborús küzdelmeit örökíti meg.” 345 1969. november 8.: Angol nyelvű magyar história megjelentetése: History of the Hungarian Nation címen. 1969. karácsony: Wass Albert külön kis füzetet jelentet meg angol nyelven a karácsony történetéről: The True Story of Christmas346. „Most, hogy elcsendesült körülöttünk a világ és ragyog a betlehemi csillag” kezdetű írását Elizabethnek és a családnak ajánlotta. Kb. 1969-től: Az évtized végére megromlott Wass Albert kapcsolata Miklós fiával, elsősorban üzleti vállalkozásaival (moráljával) nem értett egyet. „A Papi és Miklós közötti távolság tovább nőtt. A távolság növekedésével egyre ritkultak Miklós látogatásai.” – írja visszaemlékezéseiben öccse és apja kapcsolatáról Wass Huba.347 344 345 346 347

WA-N, WA-JMSZ BGY-NYMILB, 164–165, (A jelzett részre Szabó T. Ádám lábjegyzetben hivatkozik, WAÉ 138. old.) Fordította: Simó József WA-ÉV

Életrajzi események 1970-es évektől: Wass Miklós ezen közben befejezte középiskolai tanulmányait, majd rövidebb idei főiskolai tanulmányok után megállapodott üzletember lett a virginiai Roanoke-ban. 1970. január 4.: Cikének, Éltető Marianne-nak Erdélybe írt levelében összegzi a hatvanas-hetvenes évek emigrációs tevékenységeit: „A kiadóvállalat szervezése, alapítása, a kiadványok ellenőrzése és terjesztése, tárgyalások, megbeszélések, a naponta érkező 20-30 levél, a heti kötelező újságcikkem, mindezek annyira lefoglalnak, hogy egyébre nem is jut idő. Pedig jó lenne megpihenni. Félreállni egy percre az élettől, leülni valahová egy mohás kőre, és csak ülni ott és gondolkozni. Sajnos nem lehet. Amibe befogtam, azt véghez is kell vigyem. Amit megszerveztem, azt úgy kell kidolgozzam, hogy utánam más is átvehesse és tovább vihesse. Addig nem lehet megállni és pihenni.”348 1970: Wass Albert nyugdíjba megy. Nyugodt alkotói időszak veszi kezdetét, amit csupán széles körű közéleti csatározásai és angol nyelvű lapkiadásai zavarnak meg. A kettős feladatot elegáns biztonsággal tudja ellátni. 1970. július: Elizabeth-tel együtt visszatér Astor Park-i házukba. Wass Albert ettől kezdve haláláig itt él. 1970: Megjelenik az Adjátok vissza a hegyeimet! angol fordításban.349 1970: Valaki tévedett (Astor Park) címmel novelláskötetet jelentet meg. A második világháború erdélyi frontjának és menekültjeinek emlékéről szóló írásokat szerkeszt a kötetbe. A lebilincselő novellasorozat mintegy megismétli Erdély magyar népének háború végi exodusát, a front alatti és a front utáni román betörés és szovjet megszállás történetét. A novellasorozat az emigráció határáig kíséri szereplőit. 1970. szeptember: Wass Albert feleségével előadó turnéra megy észak, észak-nyugat irányába. 28 városban tart előadást. „Ilyenkor befogjuk Oldsmobile-unkat egy húsz láb hosszú »trailer«-be, melyben van egy ágy, egy dívány, asztal, teljes konyha és fürdőszoba, saját villany és 348 WAT, 187. old 349 Give me back my mountains! Eric Massey fordítása, Astor Park, Danubian Press

185

186

Esztendők, amik tízszeresen számítanak vízvezeték, és megyünk. Naponta hajtunk 300-400 mérföldet (450-640 km), és estére megállunk táborozni valamelyik folyó- vagy tóparton. Két fehér komondorunk, Bátor és Böske, szintén velünk utaznak.”350 1972. karácsony: Wass Albert hagyományos évösszefoglalóját a karácsony jegyében szokta szétküldeni barátainak, ismerőseinek. Egy különös látogatás során e sorok írója Floridában Wass Albert valahai fészerében találta meg az alábbi, kazettán rögzített szöveget. Gondolatainak rendje, hangjának ünnepisége, szavainak zenéje egyfajta imaként szól ma is felénk. 351 Nemzeti összefogásra, történelmi önvizsgálatra, társadalmi megbocsátásra, emberi és nemzetbeni újjászületésre hív hallgatót, olvasót.

Wass Albert nemzeti Szeretet-imája (Karácsonyi levél) „Mennybl az angyal eljött hozzátok magyarok, évente egyszer. Gondolkoztunk-e valaha is azon, hogy miért is csak évente egyszer. Karácsony angyala a szeretet, s szeretet, mint olyan, a létezés legfontosabb alaptörvénye. Tengely, mely körül a világrendszer forog. Kimeríthetetlen erőforrás, a szeretet az egyetlen pozitív erő a világon, mely tettekben öltve testet egyedül képes előre és fölfele mozdítani anyagiassághoz kötözött emberi mivoltunkat, egyénenként és nemzetenként egyaránt. Gondolkoztunk-e valaha is azon, hogy mi történne, ha mi magyarok nem csupán évente egyszer, és akkor is mindössze felületes és megszokott karácsonyi cicomán keresztül, hanem valóban őszinte odaadással és naponta ünnepelnénk ezt a mennyből alászállott angyalt. Ha valóban élnénk is ezzel az isteni ajándékkal, erőforrással, szerszámmal és védelmi eszközzel, aminek emberi szóval szeretet a neve, ha napról-napra használva és hasznosítva ezt, valóban élő tettekre változtatnánk át a lélek és a szellem vegyi folyamata során, ahogy azt a törvény, Isten törvénye megkívánja tőlünk. Nem veszekednénk többé, nem ócsárolnánk, nem gáncsolnánk egymást, családon, közösségen, nemzeten belül békét kötnénk egymással, és úgy haladnánk együtt, ahogy testvérekhez illik, egy szebb jövendő felé. Megbocsátanánk az ellenünk vétkezőknek, úgy viselkednénk magyar testvéreinkkel szemben, mint ahogy 350 WAT 351 WA-ÜH-WH,cd.

Életrajzi események tőlük elvárjuk, hogy velünk szemben viselkedjenek. Hibakeresés helyett megértéssel közelednénk egymáshoz, gyanakvás helyett bizalommal, gyűlölet helyett szeretettel. Egyszerre csak megszűnne minden pártoskodás, minden széthúzás, rágalmazás, irigység, káröröm és önző elfogultság. Valóban egy nemzet fiaivá válnánk, testvérekké egymás szeretetében és nemzetünk szolgálatában. Koldus sorsunkat levetkőzhetnénk, s nagy nemzetté válhatnánk megint, akárcsak másfél ezer évvel ezelőtt, amikor még vérünkbe rögződött törvény volt az egymás iránti szeretet és hűség. Karácsony jöttével gondolkozzunk ezen, magyarok! Az egymás szeretetének törvényét, a mennybéli angyal titkát nem páncélos német lovagoktól, görög és tarján papoktól tanultuk volt, hanem még Ur városából hoztuk azt magunkkal. De idegen tanok korbácsa alatt megfeledkeztünk róla a századok során, míg végül is ide jutottunk, hogy többre becsüljük az idegent, mint saját vérünket. Új, karácsonyi vérszerződésre van szükségünk, magyarok. Az egymás iránti kötelező szeretet ősi törvényének felújítására, magyar újjászületésre, mely nem csupán az év egyetlen napján ünnepli a szeretet Istenét, akkor is csupán a megszokás kedvéért, hanem naponta éli is a törvényt tetteken keresztül, gyakorlatban. Mert ha nem, semmiféle idegen segítség nem segít rajtunk többé. Úgy elveszünk törvényszegéseink során, hogy még csak nyomunk sem marad ezen a földön, mert azt is széttapossák az idegenek.”352 1971–1978 között: Wass Albert gyakran írt a Képes Magyar Világhíradó számára is.

Wass Albert elhivatottságáról „Úgy gondolom, hogy aki Wass Albert egyéniségét meg akarja érteni, annak tudnia kell, hogy erdélyi elhivatottságán túl, milyen fontosnak tartotta a magyar szó megőrzését Amerikában, a magyarságról elterjedt tévhitek korrigálását, és mennyire megvetette a primitív nyelvkeverés bűnét.” „De a sok csalódás, a szörnyűséges, lehangoló közöny ellenére is ez az Erdély hegyeiből ide sodródott ember megy tovább a maga útján, 352 WA-N

187

188

Esztendők, amik tízszeresen számítanak zord magányosságban, mint a havasi medve, s a tizenhárom esztendő alatt odatett az amerikai magyarság elé 44 könyvet. Könyveket, melyek a maguk nemében páratlanok és pótolhatatlanok, melyek a magyar nemzet történelmi helyét és igazságát egyszer és mindenkorra leszögezik. »The Ethnic History of Transsylvania« Haraszti Endrétől. »Ruthenia« Hoky Károlytól. Baross Gábortól »Hungary and Hitler«. Török Sándor hatalmas munkája: »Településtörténeti tanulmányok és határproblémák a Kárpát-medencében«, »History of the Hungarian Nation«, »Hungarian Legends«, »The Living History of Hungary«, hogy csak néhányat említsek. Végül a legújabb: »Transsylvania: the Hungarian Minority in Romania«, erdélyi testvéreink elnyomásának ügye Nánay Júliától.”353 Balogh Petres Judith, a KMV. tulajdonosa és szerkesztője 1973. júliustól decemberig: „Július óta súlyos gyomorfekéllyel, máj- és epebajjal kínlódtam, és december elején az orvosok hazaküldtek meghalni, mint menthetetlent. A Jóisten azonban meghazudtolta őket, és mihelyt kikerültem a kezük alól, nyomban gyógyulni kezdtem, s ma már újra a lábamon vagyok.”354 1973. vége: Nyaralót vesznek a Smoky Mountains lábánál, Franklinban, Észak-Karolinában. Háromholdas domb, forrással, ház helyett egy trillerben laknak. Közelben zavartalan „medveszentély” található, ahol vadászati tilalom van ezekre az állatokra. 1974. és 1976.: A Kard és Kasza I–II. címen írt nagyszabású történelmi tabló megjelentetése. A könyv kortársi méltatásai Gábor Árontól a Nemzetőr áprilisi számában és dr. Zsigmond Andrástól a Krónika 1976. májusi számában jelennek meg. Hatalmas munka, méltányos elismerés. „Nagy írónk új könyve az ember, a föld, a haza himnusza, a társadalmi változások, hatalmi érdekek, vallásfilozófiák, népi sajátosságok és politikai manipulációk 353 A köteteket az Erdélyi Szépmíves Céh kiadóvállalatában jelentette meg. 354 WAT

Életrajzi események kristálytiszta kiértékelése. Vulkánkitörés és történelmi tájékoztatás. Nyelvünk csodálatos szépségével, de könyörtelen következetességgel mondja el ezeréves tragédiánk lényegét: hol nem értettük Európát, és Európa hol nem értett meg minket.”355 Az író maga Krónikás ének és Szemtanúság című részekre osztja a történelmi előzményeket és az író által már megélt 20. századi sorsábrázolást. Eposzi elbeszélőkedv, eposzi folyamatábrázolás, összegző számvetés. Ki Erdély népe? Kik vagyunk mi, magyarok? Mi a szenvedéstörténetünk? Létezik-e kínjainkból, megalázottságunkból, elátkozottságunkból – Feltámadás? Az idős, vak gyógyító ember ismét a mennyei tudás birtokának jelét viseli arcán! A léleklátó emberét. S a léleksegítő tudás profétája. Szava egyszerű és gyógyerejű: „Istennek tartozol, nem nekem. [...] Légy jó mindenkihez. Légy igazságos mindenkivel, s nem lesz mitől félned.” Volt ellenségei csodatévőnek, szentnek látják. S ő maga? Útja végére ért, mondhatnánk, fenségesen, de maga inkább azt tartja: öregen és fáradtan. Személyes számvetésre, személyes szépségek visszaképzelésére is telik az írótól: „Ült, ült a vak ember, és talán életében először érezte, hogy öreg és fáradt. Elnehezedett lelke, kapcsolatot keresve az örökkévalóság nyugalmával. Isten hullámhosszára próbált rákapcsolni. De lassan ment ez is, nehézkesen. S a békesség derűje tépett foszlányokban tért vissza csupán, mint amikor szélsodorta fellegek között cafatokban hull alá a napfény, záportól könnyes dombokra.” Az írónak szüksége volt erre a lelki megérkezésre, hiszen nem tudhatta még, milyen megpróbáltatások várják majd itt a „szabad” Amerikában, hogy mennyire fog elérni ide is balkáni ellenfeleinek keze, fegyvere, rágalomhadjárata. 1975. január–május: A clevelandi Magyar Kongresszus politikai célból hozza létre az Erdélyi Világszövetséget. Társelnökei: Wass Albert és Zolcsák István. 356 1975: Magyar örökségünk címmel népszerűsítő összeállítást jelentet meg a magyar történelemről és kultúráról magyarul és angolul.357

355 WAÉ, Gábor Áron: Wass Albert Kard és kasza című új regénye 356 Zolcsák István (1921–2006), a nyugati magyar emigráció fáklyavivője. Brazíliában élt. Ő alapította meg az „Erdélyért” Mozgalmat. 357 Olvasható: WA-MÖ, az első, kötetcímadó tanulmány

189

190

Esztendők, amik tízszeresen számítanak Külön erkölcsi adósság: magyarságunk az emigrációban „Büszkék lehetünk származásunkra, múltunkra, kultúránkra, teljesítményeinkre. De csak akkor, ha mi magunk is, életmódunkkal, cselekedeteinkkel méltóak igyekszünk lenni örökségünkhöz, hogy azt megőrizve, gazdagítva továbbadhassuk fiainknak, unokáinknak. Tamási Áron, székely író mondta volt egykoron: »aki embernek hitvány, az magyarnak se jó!« Ezt a mondást mi, amerikai magyarok a következő módon alakíthatjuk: »aki nem jó magyarnak, az amerikainak is hitvány!«”358 1975. november: Pit Girindáj című írása – Gerendi Péter furcsa története – az emigrációs magyarság magyar ügyben tanúsított passzivitását állítja pellengérre.359 1975. november 5.: Édesapja, gróf czegei Wass Endre meghal Hamburgban. 1976. március: Wass-Tarjányi Ákos, Albert unokatestvére látogatott Bécsből Astorba, Wass Albertékhoz.

Wass Endre időskori képe

1976 tavasza: Wass Albert mint az Erdélyi Világszövetség elnöke komoly harcokat vív az elnyomott erdélyi magyarokért a román kormánnyal. Az Erdélyi Világszövetség az Amerikai Magyarok Szövetségével (amelynek Wass Albert az egyik alelnöke) felkérte az Egyesült Államok kormányát, hogy ne terjesszék ki a „legnagyobb kedvezményeket élvező nemzetek” státusát Romániára, amíg a román kormány nem teljesíti ígéreteit és kötelezettségeit a hárommilliós magyar kisebbség felé úgy, ahogy azt a Békeszerződések és a Román Népköztársaság alkotmánya rögzítik. (Körlevél, 1976) 1976. június: „Több kongresszusi képviselő is felszólalt a Kongresszusban az erdélyi magyarokért. Pontos statisztikai adatokat és egyéb Albert által összeállított dokumentumokat idéztek, és még a memorandum teljes szövegét is felolvasták. Mindez megtalálható a Kongresszusi Jegyzőkönyvben.”360 358 WA-MÖ, Magyar örökségünk, zárómondat 359 MÖ, Gerendi Péter furcsa története, l. Kaliforniai Magyarság, 1979. dec. 21. 360 WA-N, Körlevél, 1976.

Életrajzi események 1976. augusztus: „Egy rövid időre visszatértünk Floridába, hogy részt vegyünk legidősebb unokánk, Beth Roush esküvőjén. Beth, a Tennessee állambeli Kingsportból származó Tony Gallowayhez ment. Az esküvőt Florida állam Brooksville városának presbiteriánus templomában rendezték.” 361

191

1976. szeptember: Wass Albert Szentegyedi Péter álnéven írja meg: Emigrációnk egyetlen történelmi feladata Amerikában című cikkét, amelyben az Amerikai Magyar Szépmíves Céh céljait népszerűsíti. 1976. október 2.: „Albertnek irodalmi délutánt rendeztek Florida állam Sarasota városában. Egy remek magyar csoport és a mi kedves barátunk a lakelandi dr. Balogh István atya hívták meg. Egy héttel később barátunk, István atya meghalt. Lakelandi temetésén Albert búcsúztatta.”362 1976. október 23.: Wass Albert átvette dr. Balogh István atya posztját, mint az 1956-os szabadságharc 20. évfordulóján rendezett orlandói ünnepségének főszónoka. 1976. november 7.: Toronto ünnepli Wass Albertet, Kovács Ernő köszönti, az irodalmi délután előadói között van dr. Zsigmond András, Zydron Margit és Tapolczay Lukács. „Nagy közönség részvételével zajlott le a torontói Magyar Kultúközpont palotájának Árpád termében 1976. november 7-én a nagy erdélyi író és hazafi ünneplése. Az erdélyi hangulatot székely és csángó népdalok és egy Reményik-vers teremtették meg Zydron Margit, Zadubán György és Nyakas Nándor stílusos előadásában.” (Korabeli újsághír). 361 WA-N, Körlevél, 1976. 362 Balogh István Elemér (Nagykapos, Ung vármegye, 1906. június 22. – Lakeland, USA, 1976. október 9.)

Wass Albert egy egyházi rendezvényen

192

Esztendők, amik tízszeresen számítanak Buffalo – Hamilton – Toronto, 1976 ősze „Novemberben Torontóban jelent meg Albert új novellája. Hatalmas vontatót csatoltunk Volare kombink mögé, hogy ebben hozzunk le könyveket, ezzel is spórolva a könyvszállítás óriási költségén. Ezen az úton Albertnek volt még három másik irodalmi találkozója. Az egyik Buffalóban, a másik Hamiltonban és a harmadik, egy hatalmas összejövetel pedig Torontóban.” Elizabeth McLain 1977: Documented facts and figures on Transylvania című történelmi munka megjelentetése. „Három könyvet adhattunk ki ebben az esztendőben angol nyelven, Erdély igazságának az ismertetésére és védelmére.”363

Wass Albert – az emigráció eleven lármafája „Abból a célból, hogy meglelhessem mindazokat, akik hisznek még Erdély magyar jövendőjében, akik számára revizionistának és irredentának lenni annyit jelent, mint magyarnak lenni: vénülő fejjel húszezer mérföldet kocsiztam ebben az évben, keresztül-kasul ezen a nagy országon. Felejthetetlen emlékekkel meggazdagodva tértem haza. Vannak még igaz magyarok ezen a világon! Áldja meg őket a Jóságos Isten, Los Angelestől San Franciscóig, Vancouvertől Calgaryig, Coloradótól Ohióig és Buffalótól Floridáig. Hálás szívvel köszönöm nekik azt, hogy egy-egy estét velem töltöttek, leveleikkel fölkerestek és áldozatkész magyar lelkükkel fölmelegítették az én lelkemet is.” 364 1978: Megjelenik a Halálos köd – Holtember partján című regény Dunai Ákos előszavával.365 Wass Albert ezt a népszerű stílusban megírt romantikus floridai történetet az erdélyi ügynek az amerikai olvasók közötti megismertetésére, népszerűsítésére 363 WA-N, Körlevél, 1977. 364 WA-N, Körlevél 1977. 365 Amerikai Magyar Szépmíves Céh, Később Pallas Lap és Könyvkiadó, majd WA-HKHP kiadásai. Angolul: Deadly fog at Dead man’s Landing.

Életrajzi események írta. A könyvet egy év múlva angolul is kiadta. Barátjának írt levele szerint: „Ez a könyv kimondottan abból a célból készült, hogy a gyanútlan olvasóval megismertesse Erdély tragédiáját.”366 1978. március: Szóljatok, virrasztók (Üzenet Erdély ügyében Magyarország írástudóihoz) című írásában az Erdély melletti nyílt kiállásra szólítja fel a magyar írótársadalmat. Felhívásának aláírói: Aczél Tamás, Bakucz József, Eszterhás István, Fáy Ferenc, Ferdinandy Mihály, Flórián Tibor, Füry Lajos, Györgyey Klára, Kannás Alajos, Kemenes-Géfin László, Kerecsendi Kiss Márton, Kertész László, Kósa S. Antal, Koréh Ferenc, Könnyű László, Kossányi József, Makkai Ádám, Mózsi Ferenc, Németh Ernő, Oláh György, Rozanich István, Sisa István, Székely Molnár Imre, Thiery H. Ilona, Tűz Tamás, Vitéz György, Wass Albert, Zas Lóránt.367 1978: Moldován Ágnes néni, a fiúk dadusának halála. Az író a Voltam címen tervezett életrajzi munkája kéziratlapjain emlékezik meg róla.368 1979. nyár: „A képviselőház leszavazta a preferred nation status meghosszabbítását Románia számára mindaddig, amíg eleget nem tesz a Békeszerződésekben és Helsinkiben lefektetett megállapodásoknak az erdélyi magyarokkal kapcsolatban. Ez Romániának évi 350 millió USD veszteséget jelent, érthető tehát, hogy megvadultak tőle (most már csak igyekeznünk kell meggyőzni a szenátorokat is!) A román bosszú fergetege elsősorban engem kíván elsöpörni!” 369 1979. augusztus: Közép-Floridában ocsmány sajtóhadjárat indul Wass Albert ellen. Volt egyetemi tanári székhelyén, Gainesville-ben a Daily Sun azzal vádolja meg, hogy háborús bűnös, aki az Ocala Erdőrezervátumban rejtőzködik. Wass Albert astori környezetéig is eljut a rágalomhadjárat: „sokan nem tudták, mit higgyenek”.370 1979. augusztus 22.: Wass Albert a fiával, Wass Hubával felkereste a Department of Justice Task Force nevű intézményét, ahol kérésükre előadták, hogy a Román állam az Egyesült 366 367 368 369 370

WA-ZST-Ö, Levél Fabó Lászlóhoz Testvériség, 1978/3. szám WA-V-A, Ágnes néni WA-MÖ, 420. old. WA-ÉV, Wass Huba előszava

193

194

Esztendők, amik tízszeresen számítanak Államok igazságügyi minisztériumától a Wass Albert ellen felhozott vádak alapján a kiadatását kéri, de a vádak bizonyítatlansága miatt kiadatását megtagadták. Wass Albert ekkor adja le ún. Rövid életrajzát.371 Hasonló igazoló tanúvallomást írt első felesége, Wass Éva de Czege az 1940-es erdélyi visszacsatolás idején történt vasasszentgothárdi eseményekről.372 James C. Mansberger, aki 1950-ben Wass Albertet világította át politikai szempontból az Egyesült Államokban való letelepedése előtt, ismételten nyomatékosítja Wass Albert ártatlanságát: „Wass Albert de Czege sohasem volt tagja a Nemzeti Szocialista Pártnak vagy más olyan pártnak, amely az Egyesült Államok főügyészének a listáján a szélsőséges politikai alakulatok között szerepelt. Arra is fény derült, hogy nem vett részt semmi olyan cselekedetben, ami miatt a legcsekélyebb mértékben is vádolni lehetne egyik vagy másik ország ellen vagy érdekében elkövetett háborús bűnökkel.”373

Az Egyesült Államok hivatalos álláspontja Wass Albert ártatlanságáról „Gyakori volt akkoriban, hogy a kommunisták és szimpatizánsaik hamisan és rosszindulatúan vádoltak meg olyan embereket, akiket szerettek volna megsemmisíteni. Ezek a vádaskodások még ma is folytatódnak azon média segítségével, amelyek hajlandóak hamis és kitalált vádakat terjeszteni. A vádak tehát, amelyek szerint gróf Wass Albert de Czege háborús bűnös volt vagy valamely fasiszta párt tagja lett volna, hamisak – mind a nyomozást megelőző, mind a nyomozást követő időszakra vonatkozóan, amint azt az én kivizsgálásom és Mr. Ross megerősítése is bizonyítja.”374 1979. augusztus 29–31.: A Fort Lauderdalenets News című lap cikksorozatban rágalmazza Wass Albertet. „Hazugságoktól és gyűlölettől csöpögő írás, mely fasiszta alakulatnak nevezi a Magyar Királyi Honvédséget, mely hivatkozik ügyemmel kapcsolatban szakértőkre is, mint Wiesenthal, Major és társaik….”375( WA-MÖ, 271. 371 372 373 374 375

WAÉ, 13. old. WAÉ, 102. old. WAÉ, 104–105. old. András Ágnes fordítása Uo. WA-MÖ, 271. old.

Életrajzi események o.) Az igazi ok: Wass Albert és a valódi magyar lobbicsoport besározása, lejáratása: Wass Albert és szövetségesei azon dolgoztak ebben az időben, hogy Romániának ne adja meg az USA a kedvezményezett ország státusát, amíg az emberi, kisebbségi jogok betartásában nincs javulás! 1979. szeptember 30.: Wass Albert megjelenteti lapban a Vádlott a túlvilágról visszaszól címen ún. „háborús bűnösségének cáfolatait és elhallgattatási kísérletének okait „El kell hallgattatni az írót, ez a parancs a füst mögött! Hogy kinek a parancsa ez, azt az olvasó fantáziájára bízom… Erdélyi magyar népem bajainak és szenvedéseinek szószólója vagyok…Népem bajait ordítom világgá, ameddig csak élek, s könyveimen át még azután is. Elpusztíthatnak, az igaz, hiszen halandó ember vagyok. De a papírra vetett igazság megmarad, s előbb-utóbb halló fülekre lel…Míg egy igazságos, emberséges megoldás nem biztosítja Erdély magyarjainak békés jövendőjét, mi magyarok nem hallgathatunk és nem nyugodhatunk, még ha agyon is vernek miatta.”376 1980 eleje: A turkui Nemzetközi Finnugor Kongresszuson Király István dogmatikusan és politikailag elítélően nyilatkozik Wass Albertről. Egy Amerikában élő kutatónő, aki az író életművével kívánt foglalkozni, ennek hatására letesz ide vonatkozó kutatásairól.

Hivatalos magyar bánásmód Wass Albert személyével kapcsolatban, 1980. „A hivatalos Magyarország nem bánt Wass Alberttel kesztyűs kézzel. Kint megjelent könyvei jórészt zárolt részlegen voltak találhatóak nemzeti könyvtárunkban, és pl. az 1980-as évek elején a turkui Nemzetközi Finnugor Kongresszuson Finnországban a Szabad Nép 19481949 közötti kulturális rovatának egykori munkatársa, Király István, irodalomtörténész professzor nyilatkozott Wass Albertről politikailag igen-igen elítélően. Ekkor Szabó T. Ádám állott fel, és utasította viszsza a Kossuth-díjas Király (meglehetősen dogmatikus) nyilatkozatát, amihez Király ezután nem fűzött további megjegyzéseket, valószínűleg nem akarván e finn felségterületen a kérdést tovább kiélezni. 376 WA-N, Mi van a füst mögött?, Katolikus Magyarok Vasárnapja

195

196

Esztendők, amik tízszeresen számítanak A Groningeni Egyetemen megindult és a nyugati irodalommal foglalkozó kutatási terv azonban – a megbírált kutatónő visszakozása, vagy gyávasága folytán – leállott. Az ekkor még tudományos munkatársként szereplő kutatónő jóval „semlegesebb” témába kezdett, ami miatt nem volt azután az akkori hivatalos Budapestnek kifogása, sőt hathatós támogatásra számíthatott.”377 Szabó T. Attila 1981 eleje: Kolozsy Sándor szobrászművész és felesége által írt és összeállított THE HUNGARIANS IN TRANSSYLVANIA című könyvecske végére Wass Albert összefoglaló verset írt.378 A könyvet Máté Ilona és dr. Nádas János közbenjárásával kapták meg az Amerikai Képviselőház tagjai, akik közül 1981-ben 121 amerikai képviselő indította meg a Romániát elmarasztaló, a legnagyobb gazdasági kedvezményeket visszavonó amerikai döntéssorozatot.379 1980–1982 között: Ismét kiadják Wass Albert: A funtineli boszorkány című remekművét (Youngstown, Katolikus Magyarok Vasárnapja). 1981: A Katolikus Magyarok Vasárnapja évkönyve antológiát jelentet meg. Az idő rostájában címet Wass Albert Üzenet haza című verséből emelték ki. (szerk.: Dunai Ákos, Youngstown, Ohio.) Wass Albertnek A döblecfalvi székely című novellája jelenik meg benne. 1981. december 8.: Kolossy Sándor és Wass Albert megfogalmazásában egy emigrációs csoport Románia magyarokkal szembeni jogsértéseiről memorandumot ad át a Fehér Ház képviselőinek és az elnöknek. A memorandum záró szakasza Wass Albert angolul írt Riadj, Európa! kezdetű versét tartalmazza. 1982. április 22.: A magyar és a székely kisebbségi sérelmek jelentősége miatt az Egyesült Államok kongresszusa megszavazza a Legnagyobb Kedvezmény Megtagadását Romániától. (States House of 377 WAÉ, Erdélytől Bajorerdőig, Szabó T. Attila riportja Siemers Évával 378 WA-MP, Az egész világ hallja meg! (Antal János és Lázáz Ádám fordítása) 379 WA-MP, Kolozsy Sándor szobrászművész publikálása alapján közzéteszi T. P.

Életrajzi események Representatives. Washington D. C. 20515). 121 amerikai szenátor levélben fordult Ceauşescuhoz, melyben a magyar kisebbséggel való jogszerű és emberséges bánásmódot követeli. A felsőház ekkor és ezután sem fogadja el a javaslatot, de az elnök kisebb anyagi megvonásokat foganatosít Romániával szemben.380 1982. május: Wass Albert körlevelet ír az Amerikai Magyar Szépmíves Céh működéséről:

Az erdélyi magyar népművészet védelmére „Az Amerikai Magyar Szépmíves Céh ősi erdélyi mintára immár tizenkilenc esztendeje termelgeti a hasznosat, hogy a magyar jövendőnek jó kenyere legyen belőle valamikor a Kárpátok alatt. Kicsiben, mert sokra nem futotta. Kevés volt idekint a magyar, érett ahhoz, hogy megértse a felvilágosítás, közvélemény-formálás, igazságterjesztés szükségét és fontosságát. Így aztán vékonyka volt a termés, amit garatba tudtunk önteni, hogy kenyérlisztté váljon jövendőbeli magyarok javára. De a kevés is több mint a semmi, és ezerszerte több mint a hamis és álnok írás, a keserű jövendőt okozó konkoly, ami idegen célokat szolgál, s jövendőt mérgez. Ezt az 1982-dik esztendőt az erdélyi magyar népművészet védelmére szenteljük. Ismeretes, hogy Románia kormánya boltokat tart fönt több amerikai nagyvárosban, ahol mondva töltött múltjuk tömjénezésére és Erdélyhez való »ősi jussuk« igazolására az erdélyi magyar népművészet remekeit, mint »ősromán népművészetet« árulják Amerika megtévesztésére. Ennek a magyar nemzeti örökségrablásnak a kivédésére képes kézikönyvet állítunk össze angol nyelvű szöveggel, melyből a vásárlóközönség nem csak fölismerheti azonnal a kalotaszegi, udvarhelyszéki és más erdélyi magyar népművészeti alkotás sajátos rajzait, de megismerheti belőle ennek az ősi népművészetnek a gyökerét is, mely történelmi múltunk bölcsőjéhez vezet vissza. Ennek a könyvnek a terjesztése amerikai körökben az amerikai magyarság egyik legfontosabb feladatát képezi majd. Nem vádolhatunk senkit műveletlenséggel vagy tudatlansággal, amikor nemzeti örökségünk kincseit románnak nézi, ha nem nyújtunk lehetőséget arra, hogy megismerhesse az igazat.”381 380 WA-NE, Köszönjük, elnök úr! 381 WA-ZST-Ö, Körlevél, 1982, május

197

198

Esztendők, amik tízszeresen számítanak 1982: Az Elisa and a house that Jack built 382című regény és a History of Astor on St. John Astor383 című történeti munka megjelentetése. 1983: A Transsylvanian Quarterly megindítása. Lapkiadó és főszerkesztő: Wass Albert. 1983: Wass Albert The Transsylvanian Hungarian Folk Art – its origin and interpretation (Az erdélyi magyar népművészet eredete és értelmezése) címen népszerűsítő néprajzi munkát jelentet meg angolul.384 1984. ősz: A második világháború utáni élmények és fájdalmak alapján írt Ember az országút szélén című regényét a Danubian Press keretében kiadja angolul, ezzel a művel is a magyar ügy jelentőségére kívánja felhívni az angolszász világ figyelmét.385 1984: Dunai Ákosnak egy Wass Alberttel készített összefoglaló interjújában a magyar ügyért folytatott harcába vetett hitet a bibliai mustármag kicsinységével és erejével példázza az író: „Hetvennegyedik esztendőmet taposom, már nem sok van hátra. Így aztán, mit bánom én, hogy akár a románok, akár mások miként acsarkodnak ellenem. Végzem, amit végeznem kell, amit végeznem jó és illő, mert a bennem lévő nyugalomérzés igazolja, hogy helyes úton járok. Szeretném, ha hitem akkorára növekedhetnék, mint egy mustármagocska, hogy hegyeket mozdíthassak vele. S jólesik arra gondolni, hogy talán azok a mustármagocskák, amiket életem során könyveimbe ültetgetve szertehullattam, egy napon valóban visszamozdítják az én hegyeimet a Balkánról Közép-Európába, ahová tartoznak.”386 1985 tavasza: Emberjogi Konferencia Ottawában.

A világ felfigyel a magyar ügy fontosságára A nyugati országokban működő erdélyi szervezetek mindenütt nagyon tevékenyek voltak. Memorandumokkal nemzetközi fó382 383 384 385 386

WAÉ WA-V-A Magyarul WA-EMN Man bay the side of the road WA-MÖ, Dunai Ákos interjúja: „Végzem, amit végeznem kell”. Ek. Youbgestown, Phio, 1984.

Életrajzi események rumokon való felszólalásokkal és tüntetésekkel hívták fel az illetékesek figyelmét a magyarok elnyomására némely kommunista irányítású országban. Az Erdélyi Világszövetségen, az Amerikai Erdélyi Szövetségen, az Erdélyi Bizottságon, valamint a kontinentális erdélyi szervezeteken kívül a Hámos László által vezetett New York-i székhelyű magyar emberjogi alapítvány foglalkozott a romániai magyarok problémáival. „Tíz évi kemény és szüntelen kitartó munka eredménye, hogy az erdélyi és felvidéki magyarság ügye ma már komoly tényezője az Egyesült Államok Romániával és Csehszlovákiával kapcsolatos külpolitikájának, állandó ügye minden nyugati emberjogi szervezetnek, és egyre gyakrabban taglalt témája mind több tudományos társadalmi kulturális és egyházi szervnek valamint a nyugati sajtónak. (Hámos László) ” Az 1985-ben a tavaszi Ottavai Emberi Jogi Konferencia idején 2000 magyar tiltakozott az elnyomás ellen. Ennél nagyobb szabású tüntetés nem volt a tanácskozások hat hete alatt.387 1985. május 25.: Wass Albert egy ezen a napon írt levelében hitének és a Hagyaték című kötetben feltárt legendavilágnak az alapjait írja meg:

„Az Atya végzi általam mindezeket…” „Könyvemben a »hagyaték« azonban nem a nagyon is régi »fehér mén« áldozása, amiről görög krónikások írtak a Krisztus előtti második században, hanem a magyar őskereszténység, amit az egyik »tanítvány« vitt el közéjök a Krisztus utáni első század közepén a Bajkál-tó melletti őshazába. Ez az őskeresztény hit kimondottan Jézus tanításán alapult és nem egyházi hatalom kiépítésében élte ki magát, hanem a gyógyításban és »csodatevésben«, aminek gyökere a mustármag tanában lelhető meg (ha csak annyi hitetek van, mint a mustár magja – minden magvak között a legapróbb – hegyeket mozdíthattok vele), valamint abban a mondásában Jézusnak, hogy »amit én cselekszem, ti is megcselekedhetitek, sőt nagyobb dolgokat is ezeknél… mert 387 BGY-EM

199

200

Esztendők, amik tízszeresen számítanak amit én teszek, azt nem a magam erejéből teszem, hanem az Atya végzi általam mindezeket… aki nektek is Teremtő Atyátok.« A kilencedik, tizedik és tizenegyedik századok szervezett egyházi hatalma nem törhette meg ezeket a tanokat, melyek minden ember számára lehetővé tették a csodák művelését, és ezzel aláásták a papi rend tekintélyét, tehát pogány kuruzslásnak nevezték a gyógyítást és csodatevést, és máglyán égették el a »pogányokat«, kik ezzel foglalkoztak.”388 1985. augusztus: Wass Albert főszerkesztőként időszaki folyóiratot jelentet meg. A lap kitűzött céljait utóbb Borbándi Gyula foglalja össze: „A The Hungarian Quarterly angol nyelvű folyóiratot a Wass Albert irányítása alatt álló Danubian Press adta ki a floridai Astorban. Első száma 1985 őszén jelent meg, szerkesztője Wass Albert volt. Azzal a céllal indult, hogy segíti a Duna-medencei népek történetét megismertetni és a fellelhető tévedéseket korrigálni. Behatóan foglalkozott magyar kisebbségi kérdésekkel. A szerkesztőbizottság tagjai lettek: Chászár Ede, Hites Kristóf, Juhász László, Könnyű László, Lelbach Antal. A negyedévenként napvilágot látott folyóirat 1990-ben szűnik meg.”389

Wass Albert újabb kísérletei a magyar ügy érdekében „Most jelent meg, alig két hete, a jövendőn dolgozó magyarok első nagy összefogásából sarjadó angol nyelvű negyedévi folyóirat, THE HUNGARIAN QUARTERLY, melynek célja, hogy előkészítse a talajt a Kárpát-medence egységének helyreállításához. Egy maroknyi csoport számára roppant anyagi áldozatot jelent, de ha legalább ezer magyar belekapcsolódna a terjesztésébe, nagy eredményt érhetnénk el vele. A folyóirat első száma ott látható az asztalon. Ha minden jelenlévő előfizetne reá, hasznos lépés lenne. Nincs ember ma Amerika földjén, ki évi 12 dollárt ne tudna megtakarítani erre a célra.” 390 „Ez év novemberében jelenik meg az Amerikai Magyar Szépmíves Céh kiadásában a Genocide in Transsylvania című dokumentációs 388 WA-MP, Két levél Katalinhoz 389 BGY-MEÉ 390 L. WA-V-A, Kovács Attila Zoltán fordításában, illetve WA-N

Életrajzi események munka, mely magába foglalja az utolsó húsz esztendő minden hitelesített visszaélését, amit a román kormányhatóságok az erdélyi magyarokkal szemben elkövettek. Ugyancsak felsorakoztatja mindazokat az erőfeszítéseket, amiket az Erdélyi Világszövetség amerikai csoportjai Washingtonban kifejtettek abból a célból, hogy az amerikai kormányok figyelmét felhívják ezekre a visszaélésekre.”391 „A State Department tanácsára a Fehér Ház továbbra is igyekszik kedvébe járni a magyargyilkos oláh diktátornak milliókat jelentő kedvezményekkel, és a Kongresszus többsége még mindég a romániai rabszolgamunkán nagy pénzeket kereső amerikai nagyvállalatok szolgálatában áll. Ezeknek a nagyvállalatoknak a névsora megtalálható a Genocide in Transsylvania című könyvünk 132. oldalán.”392 1985. ősz: Egy rendszám nélküli teherkocsi elüti Wass Albertet a közeli „szupermarket” előtt. Térdét érte a sárvédő ütése. Az FBI javaslatára nem megy el a clevelandi világszövetségi tanácsadóra, ahol a Holiday Inn nevű szállodában a Wass Albertnak lefoglalt szobába bombát próbáltak elhelyezni. 1985. ősz: Wass Albert értesítést kapott az Interpoltól, hogy Ceauşescu 12 securitaté terroristát küldött át, mint diplomatákat a washingtoni követség és a clevelandi konzulátus mellé. „Ezeknek egyik feladata az, hogy engem eltegyenek láb alól – írja az író. – Két hétre rá a floridai FBI iroda képviselője is fölkeresett, és tudtomra adta, hogy Clevelandban merénylet készül ellenem, és arra 391 WA-N, Mindenkihez, aki magyar 392 WA-N, Mindenkihez, aki magyar

201

202

Esztendők, amik tízszeresen számítanak kért, hogy ne menjek el az erdélyi napra. Kijelentettem, hogy ezt nem tehetem meg. Két nappal később egy rendszám nélküli teherkocsi elütött kora este a közeli szupermarket előtt, ahogy a boltból kijövet igyekeztem vissza a kocsimhoz. A teherkocsit két nappal később meglelték egy Fortlauder-béli javítóműhelyben, ahol a jobboldali sárhányóját javították. Pontosan azt a helyet, ahol a térdemet érte a sárhányó ütése. A teherkocsin diplomáciai rendszám volt. A Román Követséghez tartozott. Persze tagadták, hogy a kocsi valaha is erre járt volna, és azt állították, hogy egy fa okozta a horpadást. Bizonyíték ellenük nem volt. A gépkocsi színe nem volt elég. Ezer olyan színű futkos az utakon. Az FBI embere újra felkeresett, és újra kért, hogy ne menjek Clevelandbe. Mivel sérülésem miatt vezetni amúgy sem tudtam volna, lemondtam az utat. Az FBI kívánságára azonban szobát foglaltam telefonon ugyanabban a Holiday Innben, ahol rendesen megszálltam, amikor ott voltam. A maguk előadása előtti estén rajtakapták a Román Konzulátus két emberét, amint tv-szerelőnek álcázva, álkulccsal bementek a számomra lefoglalt szobába, és bombát próbáltak ott elhelyezni. Egyebet nem tehettek, minthogy kizsuppolták őket az országból, mivel diplomáciai mentességük volt.” 393 1985. ősz: Megjelenteti legjelentősebb időskori művét HAGYATÉK címen.394 A funtineli boszorkány című nagyregényéhez hasonlóan ismét a legendák és az egyetemes mítoszok nyelvén szól az író. Ebben a legendafüzérben Wass Albert a történelem mindennapi áldozatai között mutatja be a magyar táltos-papok csodákkal határos tetteit és cselekedtető erejét. A könyv búcsúsorait jóslásnak, rendelkezésnek is érthetjük: „Az isteni lábnyom, amit a krónikás – ha hiányosan is, de igaz hűséggel – idáig követett, nem vész el ezután sem. A hagyaték megmarad, mert Istentől való, s ez által elpusztíthatatlan. Eljő az idő – s alighanem már itt is van –, amikor fiatal, erős izmú és tisztára mosott lelkű krónikások fölkapják az elejtett szálat, s viszik tovább a beteljesedés felé, míg csak be nem következik a krisztusi ígéret: »... és az igazság szabadokká tészen!« Örvendezzetek hát, magyarok, bármit is lát szemetek a ma sötétjében: a szabadulás perce közeledik! Ne várjátok azonban, s ne keressétek se ágyúk dörgésében, se hangzatos politikai jelszavakban: az Úr igazsága halkan jár, és békesség kíséri. Az Ő akarata rendelkezett már minden dolgotokban, s az Ő rendelkezését nem 393 WA-ZST-Ö, Levelek Szeleczky Zitához 394 Amerikai Magyar Szépmíves Céh kiadása

Életrajzi események az idő méri, hanem tudás, lelki tudás. Gondozzátok csak a mustármagvakat, s egyébbel ne törődjetek.”395 A nagy erdélyi író magyar és egyetemes hitének összefoglalója ez a munka. Wass Albert a Kard és kasza című nagyregényének zárójeleneteivel és ezzel a kötetével a valódi bölcsesség nagy líráját adta – elbeszélő formában – olvasói kezébe. 1986: Floridában a helyi Kivanis Klub cserkészszervezetében ún. túlélési kurzusra tanítja a gyermekeket. Bagolyváruk mellett a telken egy fiatalok továbbképzésére szolgáló klubházat is tervez Elizabethtel. Későbbiekben lemondanak megépítéséről.396

Cserkészekkel Astorban

1987. március 29.: Meghal második felesége, Elizabeth. „Szentegyedi és czegei gróf Wass Albertné született Elizabeth McLain Povduart életének 82. esztendejében visszaadta lelkét teremtőjének. Gyászolják: Joseph H. Fay, a négy Wass fiú és lányai, dr. báró Atzél Anna (Atzél Béla felesége) és Ms. Patricia Rous.”

395 WA-R-H, Búcsúszó az olvasóhoz 396 A Kráter Könyvesház Wass Albert termének tulajdonában vannak az eredeti tervrajzok

203

204

Esztendők, amik tízszeresen számítanak

1987. április 23.: Szeleczky Zitához írott levelében őszinte szavakkal emlékezik szeretett második feleségéről, gyerekeinek nevelőjéről, küzdelmeiben társáról: „Bizony rendre meg kell tanuljuk, hogy az élettel együtt jár a halál is, ez a kettő összetartozik, és egy egészet képez. Hogy mi lesz velünk azután, azt senki se tudja. Elizabeth hűséges társam volt a munkában, nélküle bizony csak félember vagyok. Nagy szeretet lakozott benne, ezt látni lehetett a temetésén. Annyi ember jött el, akikről azt se tudom, hogy kicsodák, de akiknek az ügyében ő itt vagy amott eljárt, segített, vesződött a gondjaikkal. Mondom, nagy szeretet volt benne (van benne?) s merthogy a Szentírás szerint Isten a szeretet és Isten örökkévaló, az ő szeretete is él tovább, csak emberi szemünkkel nem láthatjuk. Jelenlétét azonban érzi mindenki ma is, akit meglátogat.”397 397 WA-ZST-Ö, Wass Albert levelei Szeleczky Zita művésznőhöz

Életrajzi események 1987. tavasz: Tavaszi ülésszak a Fehér Házban. Amerika megvonja a legnagyobb vámkedvezmény privilégiumát (melynek előfeltétele az emberi jogok tiszteletben tartása) Ceauşescu Romániájától. A visszavonásért több mint egy évtizede küzdött elvbarátaival együtt Wass Albert, az Erdélyi Világszövetség társelnökeként és az Amerikai Magyar Szövetség alelnökeként. A politikai lobbit magas színen képviselő CHRR (Komité a Romániai Emberi Jogokért), majd a HHRF, Magyar Emberi Jogok Alapítvány vezetése, Hámos László irányításával, szintén részt vállalt a politikai siker előkészítésében.398 1988: A „The Central European Forum” megindítása,399 Wass Albert főszerkesztőként jegyzi. A lap mottója: „Megismertetni és terjeszteni az egyetlen igazságot KözépEurópáról és annak népeiről”. Fotó az első szám borítójáról

1989: A „The Central European Forum” utolsó számának megjelentetése. „Hadd búcsúzzam a Szentírás szavaival: »Ismertessétek az igazságot, és az igazság szabadokká tészen!«”400 1989: A költő és a macska megjelentetése, szerkesztője és kiadója Dunai Ákos.401 A kötet novelláit vegyesen válogatta a szerkesztő az emigrációs anyagokból. Újdonság értéke így is jelentős: Wass Albert magas szinten megírt novelláinak egybegyűjtése irodalmunk fontos részévé teszi a kötetet. 1989: Fabritzi Kovács Mihály 200 éves születésnapjára hadgyakorlat volt Dél-Karolinában. A hadgyakorlatot a levezénylő amerikai tábornok mellett díszvendégként (polgári zakóban) tekintette végig Wass Albert.

398 399 400 401

KG-EU, Sándor család Danubian Press, Inc., Florida, 1988, ISSN 0896-8632 WA-N, A kivénült harcos leteszi a fegyvert, Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1989. november Boordman, OH: Hazánk, Toronto, Pannónia Books. L. WA-KM-TV

205

206

Esztendők, amik tízszeresen számítanak 1989. október 4.: Dunai Ákos halála. Wass Albert könyvének szerkesztője, a vele készített riport szerzője és kiadója autóbaleset következtében hunyt el München közelében. 33 évesen távozott a földi létből!

Egy újabb autóbalesetben meghalt barát „Dunai Ákos, eredeti nevén Hársfalvy Lajos (Komárom, 1956. október 27. – München, 1989. október 4.) 1975-ben hagyta el Magyarországot, a következő évben az USA-ban telepedik le. A Katolikus Magyarok Vasárnapja, a Hazánk és az Új Hídfő szerkesztője. Az idősebb Wass Albert tisztelőjévé válik, írásait rendre közli lapjaiban, és ő szerkeszti meg az író A költő és a macska című novelláskötetét (Ohio, 1989). Együtt tervezik a nagysikerű A funtineli boszorkány című kötet magyarországi megjelentetését. Ennek megjelentetése érdekében készült haza Magyarországra, miközben érte a halálos kimenetelű baleset. Évkönyveket, interjúköteteket szerkesztett. (Magyar főnemesek az emigrációban, Youngstown, 1983, Ávósok, San Francisco, 1988. Karcolatokat, szatírákat is megjelentetett. Elvtárscsúfoló, Boardman, 1985, Esik eső karikára, Grósz Károlynak kalapjára, Noardman, 1989).” 402 Halála különös volt és barátait nagyon váratlanul érte, gépkocsiján tervekkel teli lélekkel utazott hazafelé. Az imént idézett összefoglaló kötet: A magyar emigráns irodalom lexikon számunkra érthetetlen módon nem jegyzi balesetét. 1989. október 25.: Wass Albert Szeleczky Zitához írt levelében említi, hogy gyötrő lábfájását, artritiszét természetes gyógyszerrel, lenolajjal, majd a megelőzésként szedett halolajjal tudta gyógyítani. Természetes életmódjára jellemző még „panaszkodása” is: „A baj tehát nem ezzel van, hanem azzal, hogy akár tetszik, akár nem, de vénülök, mint a hegyi farkas. Három mérföld után már elfáradok (4-5 km) Két óránál többet már nem tudok gépelni együltőmben, mert kezdem félreütni a betűket. Valamikor tizenkét órát is elgépeltem naponta.”403 402 NCS-MEIL 403 WAT, 122.

Életrajzi események Wass Albert és a fiai és a családjaik „A fiúk, akik puszta életüket is hazájuk katonai vezetőinek köszönhették, ezek a fiúk ugyanolyanok lettek, mint diáktársaik. Kiveszett belőlük minden érdeklődés anyanyelvük iránt. Sőt saját apjuk gyönyörű írásait sem tudták elolvasni. Mindenik ment a maga útján. Egyikből katona lett, másikból üzletember, a harmadik szőnyegtisztítással foglalkozott, a negyedik legalább valami hasznot hajthat majd a jövőben hazájának, mert környezetgazdálkodási szakember. Gyermekeiknek a leghalványabb fogalmuk sincs arról, mi az ő rendeltetésük a jövőben apjuk szülőhazájában. Szomorú, de egyikük sem tud majd használni e földnek, mert neveltetésükben számos durva hiányosság van. Na már most, ennek az egésznek nem a háború az igazán tragikus része. Nem az, hogy elszakították őket gyökereiktől, s más országban élnek. A szomorú az, hogy e fiúk mindenike a maga módján szereti és csodálja ezt az embert. Nem értik, miért nem adja áldását választott életpályájukra. Sem azt, miért nem leli örömét az unokákban. Hát persze, az ember mindent megtett, hogy mindezt elmagyarázza fiainak. Évekig próbálkozott. Még azért is erősködött, hogy az unokákat normális, civilizált életvitelre tanítsák. De erőfeszítéseinek egyedüli eredménye az lett, hogy a feleségeket magára haragította, s mivel a férjek nem fogják fel szülőhazájuk iránti kötelezettségeik fontosságát, a férjek is sértve érzik magukat.”404 1989. december 11.: Szász (Zas) Lóránt Wass Alberttel „kiadói jog átruházása” jogcímén teljes körű, korlátlan és a kéziratokra is vonatkozó, „magyar és idegen nyelvű kiadásokra terjedő” szerződést köt. 1990: Halálos Köd – Holtember partján zugkiadásban megjelenik Budapesten. Ezt követően ugyanitt a Malomfalvi Kiadó gondozásában A funtineli boszorkány I–III. is kiadásra kerül. 1990. május: Magyarországról filmstáb érkezik Astorba, Érdiné Szabó Éva dokumentumfilmet készít az íróval. „Nagy esemény Wass Albert életében – írja a forgatásról és következményeiről Wass 404 WA-ÉV, Egy ember élete.

207

208

Esztendők, amik tízszeresen számítanak Huba. – Honfitársai végre elismerik őt!” 56 év után hall róla ismét a magyar közvélemény! Közvetlen környezetében, Floridában is cikket közöl az európai íróról az Orlando Sentinel.

A hazájából számkivetett író „Bár Czegei Wass Albert otthona tele van zsúfolva emlékekkel, nem olyan ember, aki a mútlnak él. »Az egésznek vége«, – mondja életéről, melynek során fél évszázadon át száműzetésben élt távol szülőföldjétől, Magyarországtól, megírt 42 könyvet és rövid ideig azzal is gyanúsították, hogy náci háborús bűnös. Czegei Wass Albert, avagy egyszerűen Wass 83 éves. Amikor az Egyesült Államokba érkezett, beleszeretett a floridai vadonba; 1951-ben telepedett le Astorban. Wass pénteken megkapta az elfogadást egy olyan kormánytól, mely egykoron a halálát kívánta. Az állami televízió néhány újságírója jött el, hogy interjút készítsenek vele a könyveiről, melyek többsége ma már bestseller Magyarországon. Egy magyar filmgyártó vállalat pedig azt tervezi, hogy megfilmesíti egyik könyvét, a Halálos köd című krimit.” Krys Fiuker: A számkivetett politikus író mindent elmond 1990 március: Szász (Zas) Lóránt az Unió című lap kiadójaként magyarországi előadó körútra hívja az írót. Wass Albert betegségére való hivatkozással visszautasítja a meghívást: „Sajnos a szabadulás napjai számomra már elkésve érkeztek. Szó sem lehet arról, hogy útra engedjenek. Ez három orvos együttes véleménye. Azt mondják: »majd jövő évben!« De én már tudom, hogy jövő év nem lesz, s ha lenne is, én már csak »ültőmből« nézem a világot. Az erdőjárás, világjárás ideje letelt.”405

Wass Albert megerősíti Szász Lórántba vetett kiadói bizalmát „Amint régebbi levelemben írtam: a többi könyvem kiadását csak akkor kezdd el, amikor arra alkalmas, megbízható kiadót találsz, 405 WA-MÖ, Levelek Szász (Zas) Lóránthoz, 1990. márc. 17–23.

Életrajzi események vagy amikor a PALWEST (ha még él) alkalmas lesz erre. A százalékon nem akadunk meg,406 ha a kiadó megbízható és jól szervezett terjesztési hálózattal bír.”407 1990. november 9.: Wass Albert házasságot köt Mary La Planta-val Tavaresben. 1990. december: Wass Géza „üzletet” ajánlott az apjának. Azt javasolja, hogy a fiúk átveszik a házzal járó kiadásokat, és amíg a teljes vételárat ki nem fizetik Wass Albertnek, addig havi részletben törlesztik az összeget. „Így a ház az övé haláláig, de utána a fiúkra száll.”408 A megállapodás létrejön a fiúk és az apa között. 1991. május: Siemers Éva temetése Hamburgban. Az öt testvér először volt együtt Wass Albert Amerikába utazása óta. „Az is szóba került, hogy szerezzük meg papi hozzájárulását könyveinek erdélyi kiadásához”409 Wass Endre sógornője az erdélyi Marosvécsen él, azt tervezik, hogy férje, Bartha József református tiszteletes szerzi majd meg a kiadói kapcsolatot. Hamarosan felmerül, hogy a család szívesen belefogna egy árvaház létesítésébe, ezzel lányuknak is munkát biztosítva. „Szerezzük meg” – érdekes kifejezés! Vajon ki is ejthette ki így ezt a szót, s mi lehetett a célja vele? Mindenesetre érdemes megállapítanunk, hogy ettől a találkozótól kezdve kerül be a Wass-fiúk szóhasználatába „epiteton ornans”-ként: a „hogyan működhetnénk együtt az erdélyi magyarság érdekében” kifejezés hangzatos fedőmondata. 1992. tavasz: Wass Albert felesége, Mary és fia, Géza összevitatkoznak azon, hogy az új feleség át akarja alakítani a Bagolyvárat, aminek a költségeit szerinte a fiúknak kellene állni, de Géza nem értett vele egyet, és pénzt sem adott hozzá, abba sem egyezett bele, hogy jelzálogot vegyenek fel az átalakításokra.410

406 A korábban megállapított 12%-os szerzői díj összegét, megismerve a magyarországi terjesztési viszonyokat, később 6%-ra csökkentik a szerződő felek. 407 WA-MÖ, Uo. 1990. november 8. 408 WA-ÉV, Wass Huba előszava alapján. 409 Uo. 410 Uo.

209

210

Esztendők, amik tízszeresen számítanak Wass Albert és új felesége Eustis vonzásában Wass Huba tárgyilagosságra törő, de nem a teljes igazságot kifejező mondatai szerint: „Mary meggyőzte Papit, hogy őneki nincs döntési joga az Astor-Park-i házban, és saját fészket kell alapítaniuk, távol a család befolyásától.”411 No hiszen, ha nem tudta rendbe hozatni a nagy múltú, de omladozó régi házat, akkor érthető, hogy egy új otthonra vágyik az új asszony. De hová is mennek? Miért? Ez a település városiasabb, de fontos lehet, hogy „közelebb költöztek Papi és Mary eustisi egyházához”. Ez már bizony magyarázatra szorul. Huba állítása szerint: a volt református főgondnok felvette volna új felesége vallását is? Miért az egyázhoz tartozás többes száma? Kénytelen vagyunk e kérdések feltevésére, mert esetleg megmagyarázhatja a később kialakuló helyzetet. Tudomásunk és Wass Géza későbbi levélközlése szerint Mary a Baker Eddy (1821–1910) alapította Christian Science412 felekezethez tartozott. Tudjuk, némi különbség van a két vallási gyakorlat között, de mindkettő nagy befolyással van a hívek pénztárcájára is! Anyagi téren erős havi összeggel kell támogatni az Isten-tudásra szert tévő vallási közösség egészét. Egyes vélemény szerint a házastársnak is fizetnie kell a vallási hozzájárulást. Az biztos, az idős embereknek ide-oda költözniük nem lehetett szívderítő időtöltés. Valami igazság mégiscsak lehetett abban, hogy az egyházközponthoz kívánt közel jutni Mary? Valami Istennek tetsző élet utáni vágy vezette volna, amelynek útját Wass Albert nem kívánta megnehezíteni? „Mary Baker Eddy Istene nem személyes Isten, hanem mindenütt jelenlevő, szeretettel teljes isteni alapelv. Egyedül ő a valóság, minden más illúzió, álom. Az illúzió Ádám mély álmából származik. Az emberiség azóta is Ádám álmát alussza, ezért van meggyőződve arról, hogy a test, az anyag, a bűn, a halál és a betegség valóságosak. Az első »keresztény tudós« Jézus volt, mert ő fedezte fel a bűn, a betegség és a halál illuzórikus mivoltát. Csodatettei ezért nem csodák, hanem a legtermészetesebb dolgok. Jóllehet apostolait megtanította az igazságra és a gyógyítás tudományára, a későbbi nemzedékek megfeledkeztek erről.”413 411 Uo. A továbbiakban külön jelzés nélkül is értelemszerűen fogok idézni az írásból. (TP.) 412 Keresztény Tudomány felekezet 413 www.vajtful.hu

Életrajzi események A új asszony magával rántotta volna a nagy írót is nézetei szuggessziójába, vagy csak újabb konfliktushelyzetet okozott az asszony vallási közösség utáni vágyakozása, amit a felekezet szertartásrendjéből ismerhetünk? „A mozgalom tagjai hit által harcolnak az illúzió ellen. Így gyógyítják önmagukat és másokat. Azt állítják: nem használnak hipnózist vagy mágiát. Előszeretettel hangoztatják, hogy közösségeik tagjai a valóság és az illúzió felismerése által képesek boldog, kiegyensúlyozott életet élni. Istentiszteleteiken részleteket olvasnak a Bibliából és Mary Baker Eddy könyvéből, »tanítás« hangzik el, némelyek tanúságot tesznek a csodálatos gyógyulásokról.”414 Kérdőjeleink nem oszlanak el. De talán a zongoratanárnő Mary lelkiségére ezekkel az ismeretekkel jobban fény derül. Mindenesetre a Wass-fiúk praktikus szemléletmódjától távolabbi, érzékenyebb asszonyvilág „bűvköre” erős hatása alá vonta az idősödő író szeretetéhes lelkét. 1992–1995: Wass Albert és új felesége elhagyják az Astor Park-i házat. Háromszor is bérelnek különböző helyeken lakást. Háromévi vándorlás után költöznek vissza a még akkor is rozzant épületbe. 1992. november 14.: Wass Albert mutatja be Tollas Tibort Orlandóban a Magyar Klub gyűlésén. 1992. november 19.: Veszélyes influenza miatt kórházba viszik a fiai. 1992. november 21.: Wass Albert nem tudott elmenni az Amerikai Magyar Szövetség közgyűlésére „Ez év november elején meghívást kaptam az Amerikai Magyar Szövetség közgyűlésére Orlandóba, azzal a megtisztelő kívánsággal, hogy »néhány szóval« nyissam majd meg a gyűlést. A meghívást örömmel elfogadtam. A kitűzött időpont november 21-e volt. Egy héttel azelőtt én »mutattam be« a mindenki által jól ismert Tollas Tibort az orlandói Magyar Klub gyűlésén, és bár már a nyolcvanötöt taposom, semmi jel nem utalt arra, hogy egy hétre rá rám szakad a nyomorúság. De ember tervez, 414 Uo.

211

212

Esztendők, amik tízszeresen számítanak Isten végez. Két nappal a kitűzött időpont előtt úgy leütött lábamról egy hirtelen influenza, hogy családom nagy ijedelemmel kórházba vitt. Tervezett megnyitó beszédem tehát elmaradt.”415

A vénülő ember panaszai „Második »gutaütésem« következtében jobb kezem és karom kissé megbénult, s ennek következtében a kézírásom olvashatatlan, gépírásom pedig, amit tizenkettedik évem óta folytatok, szintén »nehézkes«, mivel kezem nem mindig azt a betűt üti le, amelyiket kellene. [...] Sajnos sok könyvem nekem sincs meg, miután fiaim a tábornoktól lefelé, nagyon kiábrándultak a magyarokból, és magyarul megjelent könyveimet téves időpazarlásnak minősítik, ami még a magyarokat sem érdekli. [...] Sajnos öt pompás fiamból egyik sem »magyar«, ahogy kellene, mert szerintük a magyarok vagy nácik, vagy kommunisták, vagy csalók. Csak a »régiek«, akikről én írtam, voltak a magyarok. De ezeket már mind kipusztították.”416 1993: A Jönnek! című riportkönyvet és az Adjátok vissza a hegyeimet! című regényt egy közös kötetben jelenteti meg a Kráter Műhely Egyesület.

Borítóterv: Gosztola Gábor

1993. nyár: „Szükség van egyesítő és egységesítő cselekedetre, ez pedig csak úgy indulhat el, ha valaki, akinek jó neve van, aki ismeri, és tisztán látja a helyzetet és ír egy világos, pontosan célba találó írást, amit valamennyien elfogadunk, és ennek alapján megszervezzük a vezérkart, mely aztán széles körben terjeszti azt, és fegyvertelen harcba szólítja a nemzetet. Van-e ilyen emberünk? Ha nincs, akkor a jól megszervezett »baloldal« egyenként kipuskáz bennünket mielőtt valamit is tehetnénk. Az ellenség erős, ügyes és tapasztalt. Kezükben 415 WA-N, Egy el nem mondott beszéd s ami mögötte van 416 WA-MP Levél Medvigy Endréhez, 1993. február 27.

Életrajzi események van a »nemzetközi hatalom« is. Az idő pedig halad gyorsan. Ezek a gondolatok nyugtalanítanak.”417 1993. augusztus 20.: Wass Albertnek Antall József miniszterelnök előterjesztése alapján Göncz Árpád köztársasági elnök odaítéli a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést. 1993. november 24.: Wass Albert megkapja Csoóri Sándortól a Magyarok Világszövetsége Emlékérmét. A kitűntetéseket az író megilletődve és meghatottan vette át a Miamiban székelő konzul jelenlétében Csoóri Sándortól.

A Középkereszt átvétele

1994. július: Vérrákban meghal Wass Huba második felesége Kansasban. A temetésre Wass Albert nem tudott elmenni a hosszú út, az öregség miatt. A fiúk ismét együtt vannak. Wass Huba visszaemlékezéséből tudjuk, hogy valaki ismét rátereli az erdélyi könyvkiadásra a beszélgetés fonalát. Terveket építgetnek, melyekről apjuk ekkor még mit sem tud. 417 WA-MP, Levél Révfy Lászlóhoz

213

214

Esztendők, amik tízszeresen számítanak A Wass-fiúk „összetanakodának” Wass Huba utólagosan összegzi az apjuk könyveinek kiadására fenntartott igényüket. Noha erre őket az író soha nem kérte fel… „Engedélyt kellene kérni Papitól, hadd támogathassuk könyveinek kiadását Erdélyben.”418 Fogalmazzák meg a Wass Albert-könyvek erdélyi kiadásának igényét. Már finomabb a fogalmazásmód: „engedélyt kellene kérni”… A célt, az erdélyi Bartha-család közvetett támogatásának kieszközlését csak bújtatottan fogalmazza meg a visszaemlékező: „a román pénznemben befolyó jogdíjakból erdélyi terveinket pénzelhetnénk”.419 Nem érezhetjük furcsának a fiúkban feltámadt különleges szolgálatkészséget? Ő k , mármint a fiúk döntenék el apjuk helyett: mire, hova folyjék be és folyjék ki apjuk kezéből a kiadói jogdíj?! Hiszen még é l a könyvek írója, az é d e s a p j u k , akinek egyébként is, mint tudjuk, igencsak jelentős anyagi gondjai vannak, azaz volna m i r e fordítani a könyvei után járó bevételét. Ha egyáltalában volna bevétel? Időközben Fekete Gyula, Püsky Sándor, Medvigy Endre és e sorok írója segíti újra bevezetni az olvasók körébe a nagy emigráns munkásságát. Költségráfordítással, ráfizetéssel, anyagi áldozatvállalással, sőt állami támogatással jelentetik meg a könyveket – ilyen volt az akkori magyar könyvkiadás. Hiába is gondolják ezt másképp (főként utólag) az „össze-összetanakodó” euroatlanti testvérek. 1994. augusztus 10.: „Az én életem már valójában véget ért. Háborús sebesülésemből kifolyólag gyógyíthatatlan bénulás áldozata lettem, kézzel már nem is tudok írni, még géppel is nagyon nehezen. Már csak »tollba mondok«.420

418 WA-ÉV, Wass Huba előszava. 419 Uo. 420 Wass Albert: Levél Serényi Istvánhoz, 1994. augusztus 10.

Életrajzi események Wass Albert művei: ismét „feketelistán” „Könyveimre odahaza nincs kiadó, mert »feketelistára« tettek [...], s ez ellen nincs orvosság. Ami mégis megjelent Magyarországon, mint pl. A funtineli boszorkány, azért egy fillért se kapok, »büntetésből«.”421 Wass Albert leveléből, 1994.422 1995. január: 87 éves korában egy Szász Lórántnak írt levélben panaszolja, hogy gyakran gyengélkedik és „a gépeléssel is bajom van már, pedig hetvenöt éve végzem.”423 1995. május 30.: Lapohos András, ördöngösfüzesi tanárhoz írott leveléből: „Kivénült a legény! Bár immár több mint hetven éve kopogok az írógépen, bizony mellé-mellé ütök a betűknek. Hiába a nyolcvanhetediket taposom, s volt múltamban sok olyan esztendő, ami tízszeresen számít, mint például amit a Hitler börtönében töltöttem, ahol azzal szórakoztattak, hogy »vallatás« ürügye alatt jobb kezem ujjait tördelték sorba, vagy amikor kiküldtek a Pripjet mocsaraiba, mint huszártisztet, s csak az ukránoknak köszönhetem, hogy életben maradtam. Mindez a sok »élmény« nyomot hagyott azonban, s most már jóformán írni is csak nehezen tudok. Utolsó könyvemet, életrajzomat, aminek VOLTAM lesz a neve, már »tollba mondom«, ami lassan és döcögősen halad.”424

VOLTAM Ha elmegyek, eltávozom, s gondozni többé nem tudom: Ki eteti meg bús kutyámat? Ki simogatja hű macskámat? Ki ügyel majd otthonomra? Virágokra? Madarakra? 421 A Malomfalvi Kiadó által megjelentetett könyvet a Magyar Hírlapkiadó Rt. által fenntartott Pallwest Kft. forgalmazta, de bevételeit nem számolta el a Malomfalvi Kiadó tulajdonosának, Szász Lórántnak. Később a forgalmazót a Hírlapkiadó Rt. keretében fölszámolták. (Sz. L. szíves közlése.) 422 WAL, Wass Albert Serényi Istvánhoz írt levele, 1994. augusztus 10. 423 WA-MÖ, Levelek Szász (Zas) Lóránthoz 424 WA-ZST-Ö

215

216

Esztendők, amik tízszeresen számítanak De tudom: ha majd fáradt kezem Isten kezébe leteszem: Ő elgondoz kutyát, macskát, madarat és virágocskát. Megtesz mindent, mit tenni kell, s nem lesz mögöttem üres hely, megtesz mindent, amit lehet az örök isteni szeretet. Mit ér a könny s mit ér az ember, ha úgyis meg kell halni egyszer, s elvész a szó és nem marad csak egy tenyérnyi hely a föld alatt, rothadó hús, szétfoszló csont: Voltam. Éltem. Meghaltam. Pont. Magányos magyar fa bús erdélyi dombon, görcsös, kiszáradt, hajlott hátú cserfa, utolsó magyar fa Erdély véres földjén, ott áll még ma is, csatázik a viharral, míg lassacskán lerágja az idő… Magányos magyar fa bús erdélyi dombon: megszakad érted a szívem… 1995. július 9.: A magyar feladat című írás megjelentetése a Magyarok Vasárnapja című lapban, Szász (Zas) Lórántnak, a lap főszerkesztőjének tett ajánlással.425 1995. augusztus: Wass Huba elveszi harmadik feleségét. Ismét összegyűl a család Kansasban. Wass Endre, úgy látszik, most r e á l i s terveket hozott magával. A Wass-fivérek harmadszori

Szász (Zas) Lóránt 425 WAN

Életrajzi események nekifutása eredményesebb az előzőknél. A célok között szerepel: jövőre egy közös Erdélybe látogatás, alapítvány létrehozása, erdélyi intézmények (árvaház) ügyeinek felkarolása… és – szimbolikusan is fontosnak tartva – a Kard és kasza nagy családregényének erdélyi megjelentetése. 1995. nyár: Wass Huba kérésére Wass Albert egyszeri alkalomra engedélyezi a kétkötetes Kard és kasza erdélyi kiadását. Az író a jogdíjjal nem foglalkozik, örül, ha olvasni fogják szeretett művét. Ennek ellenére eszében sincs fiainak átadni semmiféle szerzői jogokat. Huba – ekkor még – ezt szóba sem hozza. Ekkor is és továbbiakban is Szász Lóránttal nagyon jó az író kapcsolata, leveleiben bizalmas barátnak tekinti, s csak azt sajnálja, hogy az nem talált még „megbízható” kiadót életműve megjelentetésére. 1995. szeptember 15.: A Gróf Czegei Dr. Wass Albert Alapítványt felhatalmazza művei népszerűsítésére. Az alapítvány elnöke vitéz Bánkuty Géza, magyar emigráns.426 A megállapodás hatályba léptetése: 1996. november 29.

Wass Albert mellett Bánkuty Géza, középen Székely Árpád, jobb szélen vitéz Kiss Gábor 426 „Bánkuty Géza a kilencvenes évek elején alapítványt létesített az erdélyi magyarság megsegítésére, s felkérte Albert bátyánkat a neve használatára. Az alapítvány ugyanakkor a Wass írások és könyvek népszerűsítését (kiadásuk megsegítését) is elvállalta.” (Vitéz Kis Gábor közlése alapján.)

217

218

Esztendők, amik tízszeresen számítanak 1996. január 14.: Jó úton járunk címmel írást jelentet meg a Magyarok Vasárnapjában, hogy megvédje barátját, Zas (Szász) Lórántot.427

Zas (Szász) Lóránt és a magyar nemzeti gondolat védelmében „Tudvalevő, hogy mind a Magyarok Vasárnapja, mind a köztiszteletben álló Vitézi Rend ugyanazokat az elveket vallják, és ugyanazt a célt kívánják szolgálni: az eltaposott és kizsákmányolt magyar nép talpra állítását és »népből« »nemzetté« való visszaemelését. De alighogy ez a közös magyar megmozdulás erősödni kezdett: a „bajkeverők” is megjelentek és támadást intéztek a nemzeti megmozdulás egyik irányítója, Szász (Zas) Lóránt személye, valamint a Magyarok Vasárnapja ellen, még pedig úgy, hogy e nemzeti gondolat örökös jelképe, a Vitézi Rend, látszólag az ő oldalukon legyen. Hihetetlenül ravasz mesterfogás! Kitalálója határozottan kitüntetést érdemel! Azonban az egységbontó és nemzet-bomlasztó trükköknek ezt a fajtáját ma már jól ismerjük, és így, szerencsére, ez a kísérlet nem sok sikert ígér, Zas (Szász) Lóránt személyét ma már jól ismerjük mind idekint, mind bent a magyar hazában, és így bármilyen ügyesen igyekszik is ez az alighanem jól fizetett szurkáló »lekicsinyíteni« őt, akár mint magyart, és akár mint költőt: sok sikere nem lesz. Zas Lórántot, mint költőt, mindnyájan ösmerjük, tiszteljük és becsüljük. Tehetsége vitán felül áll. Mint magyart, szintén jól ismerjük. Nemcsak »megmentette« a jóhírű Katolikus Magyarok Vasárnapját, de tovább is vitte azon a színvonalon, amelyen állt, büszke múltja alapján. Ezenfelül pedig, mint »magyar politikai hírlapot« is kifejlesztette annyira, hogy ma már szószólója lett a magyar nemzeti gondolatnak.”428 1996. január: Wass Albert egy Zas Lóránthoz írott levelében Mary la Plant-tal kötött házasságát utólag is fontosnak látja megindokolni.

427 WAN 428 WAN, Jó úton járunk, Magyarok Vasárnapja 1996. január 1.

Életrajzi események Telik az idő… „Utóbbi időkben kissé legyöngültem. Hiába, telik az idő. A vadászatról is le kellett mondanom, pedig az »tartotta bennem a lelket«. Nem a pisztoly kezelésével van baj, ez évben eddig 18 mókust lőttem le a madáretetőről, tizennyolc lövéssel. A baj a lábaimmal van: kezdik fölmondani a szolgálatot. A családdal is baj van. Nem tudják megbocsátani a fiaim, hogy újra megházasodtam. Rossz volt egyedül itt az őserdőben. Új feleségem félig francia, félig ír. Zenész. Orgonával tölti meg a vén házat, orgona szavával. Nyolc unokája van már neki is. A »gyerekek« azonban sok gondot okoznak. De hát ez az élet!”429 1996. március 11.: „Az egészségem nem a legjobb, az igaz, de nagyobb baj az öregség. [...] Hát 88-at megértem, s a bolondulás se következett még be, de egyéb, kisebb bajok kezdenek már háborgatni. De azért nem kell megijedni: akire szüksége van még a Jóistennek, az nem pusztul el hamar, s nekem még van elintézni valóm ezen a földön.”430 1996. május 1.: Balázs Ildikónak, volt gazdatisztje lányának431 szomorú szkepszissel ír tengerentúl élő családjáról és egy elveszett, illetve Európából neki el nem küldött levélkéről:432 „A régi otthon már nincs: semmi se maradt belőle, csak az emlékeink. Édesapja küldeményét sajnos nem kaptam meg. De nem is fontos már. Én fél lábbal oda-túl vagyok már, s fiaim, bár öten vannak, sajnos beszélni se tudnak már magyarul. Az amerikai jólét és ennek elnyerhető lehetőségei megbabonázták őket. Több mint féléve nem láttam már egyiket sem. De már nekem sincs sok időm hátra és akkor »hazatérek« megint Isten országába, kedves-szép Erdélyembe. S ha az ÚR lehetőséget nyújt ahhoz, hogy időnként »kísértet« is lehetek, jól megriasztom a bocskorosok leszármazottait! Szeretettel: [kézírással] Wass Albert bácsi.” 429 WA-MÖ, Levelek Szász (Zas) Lóránthoz (1996. január) 430 WA-ZST-Ö, Wass Albert hét levele Lapohos Andráshoz 431 Balázs Ildikó egyetemi docensként majd tizenkét évvel később készül megvédeni a Wass Albert életművéből megírt doktori értekezését. 432 WAU, Balázs Ildikó: Két levél

219

220

Esztendők, amik tízszeresen számítanak Isten csarnokában virágzó élet A Ha arra tévedsz… című versében a szomorú magáramaradottság élményét ismét a misztika nyelvén teljesíti ki az író. Ezúttal is a vallási értelmezésekben jártas Dávid Katalin szimbólummagyarázatát érdemes szellemi útjelzőként elfogadnunk: „Jelképe a fa az igaznak, aki örömét leli Isten törvényében, s parancsairól elmélkedik nappal és éjjel. Olyan, mint a víz partjára ültetett fa, amely kellő időben gyümölcsöt terem, és levelei nem hervadnak (Zsolt 1,2k). Ők azok, akik »az Úr házában vannak elültetve, Istenünk csarnokában virágoznak: Még öregkorukban is gyümölcsöt teremnek, tele vannak nedvvel és élettel« (Zsolt 92,14k).” 433 A kéziratos hagyatékban fennmaradt vers szimbolikája, atavisztikus keleti látásmódja az archetípussal való misztikus eggyé válást jeleníti meg, ugyanakkor a kiteljesedett öregkor önigazolásának és honvágyának nyugodt lírájának hangja: HA ARRA TÉVEDSZ… Ha arra tévedsz egyszer, ahol én születtem, és kopár hegytetőn meglátsz egy görcsös, öreg tölgyfát, magányosan és dacos-konokul állni, szembenézve viharral, faggyal, záporesővel: suttogj el egy csöndes magyar imádságot. Én vagyok az. Állok magányosan. Az erdőt kiirtották körülöttem élelmes idegenek. Magamban vagyok. Fiaim elhagytak, unokáim idegen nyelven mondanak imát, ha mondanak még s nemcsak rikoltoznak egy céda élet céltalan sodrában. 433 DK-TVM

Életrajzi események Hűséges hozzám holló és bagoly. Éjszakánként denevér látogat. S ha egy vak vihar kidönt egy bús napon: ne sirass meg! Nem érdemes. Mintegy ősi-modern lélekjelentés ez a floridai távolból Erdélybe címzett vers-ima, vers-létérzés, vers-búcsúzás. Arany János még 19. századi módon a „tölgyek alatt”, a valóságos emlékezetre hagyatkozva vetette papírra híres sorait: „De akárhol vár A pihenőhely rám: Egyszerűen bár, Tölgy legyen a fejfám.” A tölgyfa emlékével való projekció földrészek távolából is megőrzi a „síron nőtt növényben az elhunyt él tovább”434 léleknyugtató mítoszát.

1996. június 24.: Wass Albert a Magyar Köztársaság belügyminiszterének írt leveléből: „Nyolcvannyolc éves vagyok, magyarnak születtem. Alapítványom435 célja irodalmi munkásságomat hazámnak bemutatni. [...] Mint magyar állampolgár kívánok hazalátogatni, nem pedig mint román vagy amerikai.” A magyar állampolgárságát igazolni kívánó kérelméhez csatolta az édesapjának, saját magának és a még Erdélyben világra jött fiának, Vidnek a születési anyakönyvi kivonatát, valamint házasságlevelét, illetőségi és származási bizonyítványát, a grófi és a czegei előnév használati jogának elismerését, továbbá a vadászjegyét is. Jó fél esztendeig válasz nem érkezett.

434 HJNSZ-J 435 Wass Albert az emigráns magyar barátaival alapított Czegei Wass Albert Alapítványra utal.

221

222

Esztendők, amik tízszeresen számítanak Wass Albert a fiait nem tekinti örököseinek „Hosszú távon az ember feladta a fiaiba vetett reményt. Arra kényszerült, hogy imádkozzon: legalább mások fiai majd megtehessék, amit sajátjairól ígért meg, hogy megteszik majd. Ezért nincs benne semmi különös, hogy ez az ember komoly műveket ír, melyek szeretett hazája történelmét és örökségét adják tovább – anélkül, hogy szeretett fiai segítségére lennének. Széles szurdok választja el egymástól ezeket az embereket. Az ember erős kötelességtudatot érez és késztetést, hogy ígéretét teljesítse. A fiak még azt sem tudják, mi választja el őket apjuktól. Az idő telik. Az évek telnek, s egy napon ismét szabad lesz hazájuk. De ez a család, ez a kitűnő, nagy formátumú és előkelő család nem lesz része örökségének. Nem lehet, mert fiai nem tudják, mivel tartoznak hazájuknak.”436 1996. nyár: Siemers Éva halála után a Hamburgban élő Wass Endre sógornőjének meghívására a Wass-fivérek Erdélybe látogatnak. Az RMDSZ-közeli Mentor Kiadónál – melynek résztulajdonosa Markó Béla is – megjelenik a Kard és kasza, amely Wass Albert szülőföldjén sikert arat. Wass fiai a marosvásárhelyi kiadónak most és később ingyenesen engedték át a könyvek kiadási jogát... Sőt, 1998-ban a Kiadó előleget kap a nyomtatáshoz, amit forgalmazás után vissza kell származtatniuk. Míg Szász Lóránt fizetett jogdíjat az írónak, addig a fiai ingyenesen juttatták ki erdélybe a jogot. Különös adalék az erdélyi kapcsolatokhoz, hogy a Gróf Wass Albert Alapítványtól traktorra kapott összeggel Amerikában a fiúk nem tudnak elszámolni,437 Wass Endre sógora, Bartha tiszteletes úr kecskéket adott csupán az egyik falu kurátorainak. A Szentgothárd környéki magyar falvak más jellegű segítséget akkor még nem kaptak a Czegei Wass Alapítvány kedvezményeiből. 438 1996. szeptember 24.: Wass Albertet délben gépkocsibaleset éri. A posta elől fordult ki a Fordjával, mikor egy teherautó beleszaladt. Eszméletét veszti. Koponyarepedéssel kórházba szállít436 WA-ÉV, Egy ember története 437 Demeter Béla, az egyik legjelentősebb emigráns támogató közlése. 438 A németországi Siemers Alapítvány valóban segíti a szászrégeni bentlakásos diákotthont. Továbbá segíti a későbbiekben a holtmarosi árvaházat is, amit Wass Endre sógornője és sógora és gyermekük látnak el. Bartha tiszteletes úr 2005-ös közlése szerint a könyvek bevételéből nem jutott el hozzájuk összeg.

Életrajzi események ják. „Koponyatörést szenvedett. Össze volt srófolva a feje, abroncsot viselt, amíg be nem forrt a nyílt seb.”439 „Papi elméje az autóbalesetig mindig éles volt. A baleset következtében fejsérüléseket szenvedett és időnként emlékezetzavara volt.”440

Levél az újabb balesetről, repedés az író életében „Kedves Lóri barátom!441 Ezt az »elkésett« levelet első sorban azért írom, hogy a történtekről ne másoktól tudd meg a »rossz híreket«, hanem tőlem, egyenesen. Szeptember 24-én délben, gépkocsibaleset áldozata lettem. Egy másik kocsi belém szaladt. Úgy szedtek össze a mentők itt Astorban, és vittek is egyenesen az umatillai kórházba. Én akkor csak félig éltem. Emlékszem, hogy nagyon fájt a fejem, különösen, amikor összefércelték a fejemet (koponyarepedésem volt), fiaiam egymásután érkeztek, halott-nézőbe, de ennek ellenére nem haltam meg. Az orvosok szerint »szerencsésen« kaptam az ütéseket. Szerintük maradandó »bajom« csak az emlékező tehetségemmel lesz, ami szerintük lassankint helyre billenhet úgy-ahogy. Amint láthatod a gépírás még mindég nehezen megy. Elég az hozzá, bármit is mondanak az orvosok: túléltem ezt is, mint sok egyebet a háború során. Bajaim csak akkor kezdődnek, amikor odáig jutok, hogy újra elkezdhetek írni. Azt még nem tudom, hogy mi lesz akkor. De remélem a legjobbakat. Itt kell még megmondjam, hogy feleségem, Marika, kezdettől fogva mellettem volt, és harcolt a fiaimmal, kik azt tervezték, hogy valami (barátságosabb) bolondok házába tesznek. Így tehát itthon vagyok, és itthon is maradok. Ha van időd, látogass meg, de telefonálj Marikának jó előre. Barátsággal köszönt Albert Bátyád” Wass Albert Wass Géza visszaemlékezése alapján: „Közvetlenül a baleset után valóban hallucinált, és szerintük egy könnyebb lezajlású szívrohamot is kapott. A súlyosabb szívrohamot Mary kapta, aki nehezebbé tette életét, mert (Papinak) kellett Maryt ellátnia.”442 439 WAÉ, Adamikné Jászó Anna naplójegyzetei 440 www.krater.hu, Wass Géza levele Turcsány Péterhez. Az idézet folytatása: „Jól, jobban látott, mint én (W. G.) Ahogy idősödött azonban egyre kevésbé látott közelre, olvasni. A koordinációja sem működött olyan jól, mint amikor fiatal volt. A gépelés nehézkessé vált öregedő ujjai és távollátása miatt. De 90 éves korára mit várhat az ember?” 441 WA-MÖ, Levelek Szász (Zas) Lóránthoz. (1997. január) 442 www.krater.hu, Wass Géza levele Turcsány Péterhez.

223

224

Esztendők, amik tízszeresen számítanak Wass Albert szerelmei és asszonyai „Valami van ebben a fiúban, amit nem lehet kiirtani belőle, csókkal sem lehet, öleléssel sem. Azt a dühítő szomorúságot!” Wass Albert: Csaba443

Carla: Az épülő lelki szerelem gyermekkori lombhajtása. Felnőtten: komoly barátság. Trudi: Felemás találkozás a testi szerelemmel, egy kiránduláson. Beáta: A felsült szerelem tartós fájdalma. T. Izabella: Magasra lobbant, majd mélyre lefojtott álom: „De nem vagy itt, s egy lomha felhő az ablakomra varjúmódra rászáll. Köd kószál kint a kerten, s oly árván leng a lelkem, mint dérütötte nádszál.”444 Anuca: Hol volt, hol nem volt egy mese. Feltételezhető, hogy a Csaba című regény román tanítónőjének alakját valós kapcsolat rajzoltatta meg az íróval. Később az Anuca című novellában éppen a regény hősével névazonos Fileki úrfi szimbolikus halálát meséli el a történet, mert más nőben keresett feleséget. No és A funtineli boszorkány Nucája?! A Görgényi havasok búvó falvaiban máig mesélnek tündérhitű vallási csoportról, táncos ünnepnapjaikról, akik közé a regényhős, Nuca is tartozott… Rege és valóság egymást értelmező titkaira fény derül-e valaha? S. Éva: Alkalom, tévedés és kényszer; a felelősség súlya. Egymáshoz szelídülő évek a Bajor hegyek emigrációs éveiben. 443 Anuca mondása a főhősről 444 WA-ÖV, Három vers neked, 1932.

Életrajzi események Buba: Lelki társ, egymásra hangolt lelkiség, egymás iránt érzett felelősségük életre szóló, világrészekre szakadtan is teljes! A kölcsönös „szimpátia” lelki kalandja. K. Erzsike: Megszépítő álmodozás a front távolából, majd baráti gondolatváltások a számkivettetés évei alatt. A lelkük hegedűhúrjain játszott duett legyőzte a távolságokat. É. Marianne (Cikécske, Buba): Lelki egymáshoz tartozás, a távolságok ellenére, a Havasokban való nagy együttlétek túlcsordult emlékei. Elizabeth: A megrendítően új helyzet új asszonya. Alkalmazkodás az Újvilághoz. Elizabeth egyfajta feleség-Vergilius, kísérő és iránymutató Amerika tisztítótüzében. Anyai jóság, segítőkészség amerikai értékrend, de átérzett szimpátia a magyar ügyek iránt. Házasságukat minősíti az egymás iránti tisztelet és hűség. Albert Elizabeth mellett farmerként, férfiként, tanárként is mérvadó személyiség lett Amerikában. Mary: Idős korban feltámadt heveny érzelem. Két makacs ember sebet ejtő súrlódásai. Zongorajáték egy infernó felé. Remember my love! When clouds begin to gather and darkness seems to close in all around you, just remember the sky is blue! When the trail grows rough and murky, with frightening shadows lurking just ahead, remember: I am holding your hand! When icy silence seems to freeze your world and all the senses fail, remember: God will prevail!”

225

226

Esztendők, amik tízszeresen számítanak Emlékezz szerelmemre! Ha föléd felhők gyűlnek És körbezár a sűrűsödő árnyék, Emlékezz csak, Még kék az ég! Ha vonat közelg hörögve, S jéghideg rémület lopakszik feléd, Emlékezz: Fogtuk egymás kezét! Deres sötét, ha mindent eltakar, S értelmed kifogy, Emlékezz: Isten győzni fog! 445 1997. január 18.: „Az utóbbi hetekben több újságcikk jelent meg a magyar sajtóban, azt híresztelve, hogy én kérvényt intéztem Magyarország mai kormányához, amelyben állampolgárságom visszaállítását kértem, mely állítólagos kívánságomat a magyar kormány viszszautasította. Az igazság az, hogy én ilyen kérvényt soha nem adtam be, így annak visszautasítása se történhetett meg.” 446 1997. január 21.: A Kuncze Gábor vezette Belügyminisztérium főosztályvezetőjének válasza szerint Wass Albertnak nem áll fenn a magyar állampolgársága. A levél indokként magyarázza, hogy az író „magyar állampolgárságát – az 1945. évi fegyverszüneti egyezmény rendelkezései alapján – elvesztette, így a magyar állampolgárság fennállását tanúsító bizonyítványt kiállítani” nem tudják, és hogy „a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény alapján visszahonosítás útján szerezheti meg ismét a magyar állampolgárságot, ha ennek törvényi feltételei fennállnak. A törvény előírásai szerint kérelmére visszahonosítható az, aki bevándorlási engedéllyel Magyarországon lakik. A törvény nem teszi lehetővé a bevándorlás alóli mentesség megadását.”447 445 WA-MV, magyarra fordította Antal János 446 A Katolikus Magyarok Vasárnapja részére küldött közlemény, de a lap akkor nem tudta megjelentetni. (Szász (Zas) Lóránt közlése alapján) 447 WAU, Magyar Nemzet, 1997. február 21. Másolat a Wass Albert Emlékterem birtokában.

Életrajzi események Wass Albert kiadójának meghurcoltatása 1997. február 25-én helyezik Amerikában előzetes letartóztatásba egy Európában lefolytatott bírósági ügy miatt Szász Lórántot, a Katolikus Magyarok Lapja tulajdonosát és főszerkesztőjét, az író barátját és kiadóját. 1997. július 25-én Szász Lórántot repülőgépen Európába szállítják, ahol közlik vele, hogy „nem vádlott, hanem csak vizsgálati fogságban van”. 1997. augusztus 28-án tanúként idézik meg az illetékes állam legfelsőbb bíróságán, majd közel egy hónapon keresztül többször kihallgatják. 1997. szeptember 26-án szabadlábra helyezik, és a vizsgálóbíró közli vele, hogy „nem javasol vádemelést”. Az ellene felhozott vádak minden alapot nélkülöznek.448 1997. október 17-én érkezik vissza családjához. Kilenc hónap levelezéséhez, kapott küldeményeihez csak ekkor jut hozzá. Ebben az időszakban akadályoztatása miatt nem tarthatja a kapcsolatot a gondjaival egyre jobban magára maradó és floridai barátaival is csak szórványosan kapcsolatot tartó Wass Alberttel. Szász Lóránt előzetes letartóztatásban és vizsgálati fogságban töltött ideje alatt kényszerűségből az íróval való levelezése is szünetel. 1997. március: Hazautazási reményeivel kapcsolatban Wass Albert egy levelében azt írja: „Olyan állapotban vagyok, hogy a repülőt nem bírom.” 1997. március 22.: A korábban a Gróf Czegei Dr.Wass Albert Alapítványnak művei népszerűsítésére vonatkozó felhatalmazását Wass Albert Wass Huba hosszas rábeszélésére visszavonja.

448 Zas Lóránt: Amerikai börtönben (is) írtam, 1998

227

228

Esztendők, amik tízszeresen számítanak Wass Huba és Wass Albert és az életmű Wass Huba azt írja, hogy a Wass-fivérek 1996-os erdélyi útja után – a fényképek megtekintése és az elmesélt erdélyi hírek alapján – Wass Albert „hinni kezdett benne, hogy ránk ruházhatja a felelősséget hagyatékáért.” Az eddig leírtak szerint tehát Wass Huba magára vállalta a Wass Endre és felesége családja által elindított életmű-megjelentetési akció elfogadtatását az íróval. Ennek része volt az a megbeszélés a Gróf Czegei Wass Albert Alapítvány vezetőivel, ahol a magyarul megkezdett tárgyalást Huba kérésére váltották át angolra, majd több mint egyórás magyarázkodás és rábeszélés után az író egyetlen fáradt Igennel zárta a tárgyalást. Időközben hozzá sem szólt a témákhoz. A fáradtan elhangzó Igen olyan gesztust jelent, amely a gyakori emlékezet-kiesésre panaszkodó író esetében a hosszú lére eresztett tárgyalás azonnali lezárására vonatkozik. A magnetofonszalaggal dokumentált beszélgetés a Kráter Könyvesház tulajdonában van.449 Továbbá minden tekintetben érthetetlen, hogy a jogátruházásnak semmilyen tervezett pénzügyi kitétele nincsen. Hangsúlyoznom kell, Wass Albert 90 éves, még szükségletekkel és igényekkel teli ember, akit az állítólagos jogátruházás esetén s e m m i l y e n anyagi ellenszolgáltatás nem illet meg. Ezzel fiainak való anyagi kiszolgáltatása tovább növekszik! Eddig legalább reménykedett a könyveiből való pénzhez jutásban, de ezután?! Ha valóban elfogadta az ingyenes jogátruházást, akkor mintegy gyámság alá helyezték a fiai, de úgy, hogy közben nem voltak vele, akkor a teljes önfeladást fogadtatták el vele, s az önérzetére büszke embernek még a munkái után befolyó jövedelmébe vetett reménye is elveszett. Külön kérdés, hogy ezzel a megállapodással a korábban Maryre hagyott örökösi jogdíj nem került be a megállapodás szövegébe, és az 1989-es Szász Lóránttal kötött szerződés jogkövetkezményeit sem tisztázzák 1997. május 26.: Csoóri Sándor levélben sürgette Kuncze Gábor belügyminisztert, hogy adja meg Wass Albertnek az állampolgárságát igazoló engedélyt. 449 Néhai vitéz Kiss Gábor adománya.

Életrajzi események 1997. július 4.: A Magyar Belügyminisztérium Kuncze Gábor aláírásával „állampolgársági bizonyítványt állított ki Wass Albert részére.” A bizonyítvány érvényessége: „1997. június 26-tól 1998. június 26-ig” szólt. Az idős író ezt méltatlannak és sérelmesnek tartotta egészen haláláig, s nem kívánt élni a kicsikart és megalázó „ideiglenes bizonyítvánnyal”.

229

Az állampolgársági irat átadása, balra harmadik felesége, jobbra Bill McCollum szenátor

1997. július 12.: A Gróf Czegei Dr. Wass Albert Alapítvány a Wass Albert „szerzői, kiadói és nyomtatójogi viszonyának megváltozása ügyében” az adományozó összes jogát visszaszármaztatja az íróra. 1997. augusztus 11.: A fiai alapítványával, a Czegei Wass Alapítvánnyal (CWF) kötött szerzői és kiadói jogok átruházása szerint a kiadói jog megilleti a CWF-et.450 1997. augusztus 22.: Kemény János Művelődési Társaság estje Szászrégenben. Fiai közül Géza, Endre és Miklós volt ott. 1997 nyara: A korábbi emigráns harcostárs Serényi István látogatása. 450 A jogi ügyek pikantériája: ha az aláírás valóban az írótól származik, egyáltalában Wass Albertnak lehetett volna-e joga az egyszer már másnak végérvényesen átruházott kiadói jogokat újból átruháznia? Ha a fiai által is többször leírtak szerint Wass Albert sajnálatos emlékezetkiesésekre panaszkodott, akkor egészségi állapota miatt egyáltalában alkalmas volt-e szerződéskötésre? A per és a perújítás az 1989-től jogtulajdonos Szász (Zas) Lóránt és a Czegei Wass Alapítvány között jelenleg is folyamatban van.

Feleségével és barátaival

230

Esztendők, amik tízszeresen számítanak Az őzbak búcsúja Serédi István Wass Albert temetésén felidézte legutolsó találkozását az íróval, amikor az erdőszélen váratlanul megjelent egy őz. Ezt a találkozást jeladásnak tekintette az idős író, aki ezt mondta: „látod, Erdély üzent. Eljött az idő, a búcsúzás.”451 1997. augusztus vége: Mary kérésére ismét elhagyták az Astor Park-i házat. „Gézát felhívta Mary, és azt mondta neki, hogy a házat nem tudják fenntartani, túl sokáig tart behajtani kocsival a városba, és unják már, hogy folyton ide-oda kocsikázzanak. Megkérte, emeljük fel a havi juttatást 100 dollárral, mert akkor be tudnának költözni Eustisba, bérelni tudnának egy kis lakást.

NEM ÉRTHETŐ? EZ AZ ÖRÖKÖS

ANYAGI KISZOLGÁLTATOTTSÁG! EZ AZ

ÖRÖKÖS ALKU!

EGY EMBERNEK A SAJÁT FIAI

ÉS A SAJÁT FELESÉGE KÖZÖTT!

Miután megpróbáltuk lebeszélni Maryt egy újabb költözésről, ami Papi számára túl megrázó lenne, beleegyeztünk. Két hónapig voltak elköltözve, novemberben hazatértek.” 1997. december 15: A budavári Lítea Könyvesboltban Jancsó Adrenne montázs-műsorával köszöntötték Budapestről az írót, s az est fényét emelve egy meghitt, előzetes születésnapi telefonbeszélgetéssel. 1997. karácsony és 1998. január 8. között: Vid, Géza és Huba feleségeikkel együtt az idős házaspárral a Szent John folyóra néző vendéglőben töltöttek egy ünnepi estét. 451 WAU, „Látod, Erdély üzent. Eljött az idő, a búcsúzás...”, Interjú Lukácsi Évával Wass Albert temetéséről.

Életrajzi események Az utolsó panaszok „Papi mindig a megszokások embere volt. Semmi sem zaklatta fel jobban Papit, mint az, ha napi programjából kizökkentik. És amikor előző este, Pajtás sétáltatása közben beszélgettünk, elmondta, egyre jobban bosszantja, hogy teste kezdi felmondani a szolgálatot. Nehezebben jár. Nem tudja visszatartani vizeletét, s izületi fájdalmai miatt aludni sem bír. És ami a legrosszabb, egyre nehezebben tudja leütni szeretett írógépe billentyűit.452 1998. január 8.: Mary szinte kizárja Wass Albert házából az idős író barátait.453 Wass Albert mégis megünnepli barátai között a születésnapját vitéz Kiss Béla házában. Az összegyűlteknek könyveiből oszt ki régről megőrzött példányokat.

Wass Albert floridai magyar barátai Soroljuk fel azokat, akik haláláig szeretettel látogatták a nagy írót: a Dr. Gróf Czegei Wass Albert Alapítvány néhány megbecsült vezetői közül: vitéz Kiss Gábor (és felesége, Ruth asszony), Demeter Béla, Székely Gábor, Horváth Mihály, továbbá kisebb levélváltás mutatja barátságát dr. néhai Balogh Lászlóval, Király Zoltán esperessel és az őt bécsi emigrálása után is gyakran felkereső Serényi Istvánnal és feleségével. Wass Albert és Kiss Gábor

1998. január: Szász Lárántnak írt levelében komoly anyagi nehézségekről számol be. 452 Uo. 453 Vitéz Kiss Gábor feleségének közlése.

231

232

Esztendők, amik tízszeresen számítanak

A Szász Lóránthoz küldött utolsó, 2008. januári levél másolata, fényképről

1998. január 24.: Maksay Ágnes és Marius Tabacu a Duna TV részére elkészíti Wass Alberttel élete utolsó interjúját. Az elkészült film címe: Erdélyt nem lehet elfelejteni.

Utolsó mondatok a filmből „Erdélyt nem lehet elfelejteni. Ki tudná elfelejteni Erdélyt? Még az idegen se. Még azok is emlékeznek Erdélyre. S különösen, aki ott nőtt fel kisgyerekkorától kezdve Erdélyben, az olyan erdélyi, hogy annál erdélyibb már nincs. És én ma is erdélyi vagyok, a világ úgy fordult, hogy csak egyféleképpen lehet ma sikeresen küzdeni, ez pedig nem az, hogy hősi halált halunk, hanem hősi életet élünk.”454 Kép Wass Albertről, a fi lmből

1998. február: Ebben az időben még újságírói kérdésekre kíván válaszolni,455 magyarországi tudós látogatókat várt,456 még fiatalabb emigránsokra kíván bízni olyan tudást, amit már csak ő őriz: „még sok mindent tudna mesélni az ügyben” – közölte 454 WA-MP, Erdélyt nem lehet elfelejteni. 455 Lőcsei Gabriella még az író halála előtt a Magyar Nemzet című napilap számára juttatott el kérdéseket, melyekre az idős író megígérte a választ. L. G. közlése. 456 WAU, 53. oldal, Adamikné Jászó Anna nyelvészprofesszor visszaemlékezése

Életrajzi események a második bécsi döntés körülményeit kutató, Torontóban élő Balatoni Istvánnal.457 1998. február 14.: Wass Géza és felesége, továbbá Mike és Linda Valentin-napkor meglátogatták Wass Albertet és feleségét. Elvitték őket vacsorázni. Könnyű beszélgetés, laza elválás, és mert „a nagy házban már nem lehetett lakni”,458 Gézáék a városka moteljében szálltak meg. A Mary áltál már 1991-ben erőltetett, de elmaradt házfelújítás hiánya most lő vissza a sors kezéből?! Vagy a fenti mondat csak Huba szépítő magyarázata a távolságtartó kapcsolat miatt… A látogatók még másnap is a környéken tartózkodtak, kirándulást tettek kedvenc helyeiken, de Papiék nélkül.459 1998. február 16.: Lidérces, végtelenített forgószínpad. Telefonhírek és szócsaták… A kedves „vénember” (Wass Albert szavajárása) körött tomboló kisstílűség és szenvedélyharc végső kilobbanása. Wass Albert élete drámájának utolsó napi felvonását már a végzet rendezte meg; Ő és Mary és az elinduló, de idejében meg nem érkező fiai és megérkező fia a menyével – alkati nehézkedésük erejével – tehetetlenül sodorták egymást a végkifejlet lejtőjén – csehovian, stílszerűen a holnapi nap hajnalára hagyva – a végső revolverdörrenésig. 1998. ferbruár 16, reggel: Reggel Mary ijedten hívja fel Hubát, és közli Wass Albert öngyilkossági szándékát.

Az öngyilkosság előzetes vércsevijjogásai „Papi öngyilkosságot akar elkövetni, mert nem tudja fizetni a számláit.” (Mary, kora reggel)460 „Papi elmagyarázta, hogy belefáradt az életbe, és sok dolog boszszantja. Azt mondta, nehezen emlékszik már a dolgokra. A szeme is cserben hagyta, már írógépe billentyűit sem látja. Azt is elmondta, hogy Mary szerint pénzügyi gondjaik vannak, és azzal vádolja őt, 457 458 459 460

Lukácsi Éva tiszteletes asszony Szutor Ágneshez 2003. november 15-én küldött levele. WA-ÉV, Wass Huba Előszavából WA-ÉV,Wass Huba Előszava alapján. WA-ÉV, Wass Huba Előszava

233

234

Esztendők, amik tízszeresen számítanak hogy nem tudja eltartani a feleségét. Végül azzal fejezte be, hogy mindannyiunk számára könnyebb lenne, ha nem lenne terhére senkinek.” (Géza)461 „Géza felesége Marynak azt is felhánytorgatta, hogy minek vettek új mosógépet, amíg élnek még, elég a használt is!” „Wass menye veszekedett elsősorban Maryval.” „Wass Mary halálát kívánta, Mary pedig öngyilkosságra biztatta.” (Ruth)462 „– Mary a következőket adta elő: – Szeretlek, Honey463. Wass Albert azt mondja: – Én is szeretlek, de meg tudnálak ölni. Mary: – Akkor, miért nem ölsz meg? Wass Albert: – Mert nem vagyok gyilkos. Ruthnak, Kiss Gábor feleségének más történetet adott elő: Ruth: – Öngyilkos lesz. (Mármint ezt mondta Wass Albert.) Mary: – Előbb lője le a kutyáját, Pajtást, ássa is el, s utána végezzen magával. – Meg is ásta a kutya sírját, de képtelen volt lelőni a kutyát, magát lőtte le.” (Adamikné Jászó Anna)464 1998. február 16. délután: Még égnek a telefonvonalak, az autópályákon már csendben suhannak a családtagok autói. Anne, a Wass Albertet mindig segítő fogadott lánya telefonon biztosítja róla, hogy sokáig szüksége lesz még Papira. Papi nevetve és tréfálkozva vigasztalja… Önuralom és lélekjelenlét a legvégső pillanatig… Videt is értesítik, „már csomagolnak az útra”, hosszú lesz a 10-12 órányi út Astor Parkig. Huba és felesége szintén indulásra készülnek. Közben Huba telefonál, intézke461 Uo. 462 Mary mondatai, Ruthnak, vitéz Kiss Gábor feleségének közlése. 463 Magyarul: Édes. 464 WAU, Turcsány Péter – Adamikné Jászó Anna: Floridai naplójegyzetek Wass Albert haláláról.

Életrajzi események dik, mindenkiben tartja a lelket. Géza és felesége hazaérkezésük előtt visszafordul, közeledik a négyórányi autóúton. 1998. február 16. este: Gézáék megérkezésekor ismét mosoly Papi arcán, de lelkében, szavaiban elszánt elhatározás, az utolsó találkozás nyugalma: „Nyugodtnak tűnt, mosolygott, mint általában, és tréfálkozott, hogy miért csak ilyen későre érkeztek meg.”465 S aztán… Wass Albert ismét megerősítette öngyilkossági szándékát, de kérte Gézát, hogy Maryval intézze el az anyagiakat… Fáradt türelmetlenség, anyagi elszámolás Géza és Mary között, költségviták… összeszólalkozás… Mary sokkja: „Mary szerint télen a fűtés, nyáron pedig a légkondicionálás nagy, előre nem látható hullámzásokat okoz a költségekben. Géza felajánlotta, hogy mi majd álljuk ezeket a költségeket, amikor kijönnek a számlák. Mary ekkor kiabálni és szitkozódni kezdett: azt mondta, csak »aprópénzzel« segítjük őket. 466 Azt állította, Papi érzi, hogy nem szeretjük, és csak a hírnevében szeretünk sütkérezni. Mary megkérte Gézát, hogy menjen és vigye Papit is magával, majd hátat fordított és kiment a szobából.467 „Megkérdeztem apámtól, hogy tényleg azt érzi-e, hogy én nem szeretem. Ő azt felelte, hogy természetesen tudja, hogy szeretem. Csak jobb, ha ebben a stresszes helyzetben magára hagyjuk Mary-t és csak továbbra is próbáljuk megoldani ezt a panaszos pénzügyi problémát, amit Mary annyira sulykol. Be akartam menni a hálószobába, mert volt egy olyan gondolatom, hogy elteszem a fegyvert zárt helyre. Sajnos nem tudtam bemenni, mert Mary magára zárta az ajtót és nem akartam abban a kiborult elmeállapotában zavarni.”468 Elnézést kérő halvány gesztus Papi felé… S mintha minden el tudna rendeződni, Gézáék, az átélt események iránt teljesen érzéketlenül, újra az országúton le Dél-Kaliforniába.

465 466 467 468

WA-ÉV, Wass Huba Előszavából „nickels and dimes”, Wass Géza visszaemlékezéséből WA-ÉV, Wass Huba Előszavából Wass Géza beszámolója Wass Albert haláláról

235

236

Esztendők, amik tízszeresen számítanak Elvégeztetett… Az utolsó nap történései arról győznek meg, hogy Wass Albert külön-külön minden személyes konfliktusát többé-kevésbé el tudta rendezni, fel tudta dolgozni; de hogy együtt, mások konfliktusai kereszttüzében tartózkodjon és éljen folyamatosan? Azt nem. Az utolsó hónapok történései hol lefojtva, hol kitörve átlyuggatott lőfallá tették az életét. Géza fia, annak felesége, a barátok és szemben velük Mary egymásnak irányított kereszttüzében élt. Akik mind-mind egymásra „lőttek”, egymást zsarolták (néhány barátja kivételével!) önzéseik és önigazolásaik végkifejletében– de minden történés nyitott sebet ütött Wass Albert lelkén. Sebekre sebek – s még beforrni sem volt idejük… Wass Albert öngyilkossága – a hosszan tartó előcsatározások akaratlan, de logikus fejleményeként – elvégeztetett. 1998. február 17. hajnali 3 óra 20 perc: Wass Albert halála: Astor Park, Florida. Oka: elvérzés. Fegyvergolyó okozta seb által. 469

Wass Albert halála470 A végzetes golyó ütötte lyuk a hálószoba falán

„A seriff-irodától már ott tartózkodott két fő. A bejárati lámpa égett, a házban is világos volt. Kb. 05:27-kor Caudill találkozott Brantleyvel, aki a köv. információkat adta át: 1. Az áldozat és felesége kb. éjjeli 3-kor felébredt, és kiment tévézni a nappaliba. 2. 03:20-körül az áldozat szó nélkül átment a hálószobába (ház északkeleti sarka), ezt köve469 Kék-ezüst színű 44-es Smith and Wesson 292 revolver (gyártási száma: N336752) 470 PoLíSz 104. szám. Wass Albert halálának dokumentumai, Kovács Attila Zoltán fordítása

Életrajzi események tően fejbe lőtte magát egy 44-es revolverrel. 3. Áldozat rossz egészségi állapotban volt. Ok: egy évvel korábban elszenvedett autóbaleset. Kb. 05:30-kor Caudillt körbekísérték a helyszínen. Caudill belépett a főajtón, majd balra fordult (keletnek), a hálószoba felé. Az ajtó ki volt támasztva (az északnyugati falnak). A szobában két duplaágy áll egymás mellé tolva, fejjel a nyugati falnak. Az áldozat az ágy északi oldalán feküdt hanyatt, fejjel déli irányban. Lába a földet érte, bal oldalon feküdt a 44-es Smith and Wesson 292 revolver (gyártási száma: N336752). Az áldozat világos pizsamát viselt, amit elöntött a vér. Fején komoly sérülés látszott, agya szétfröccsent, a koponya elülső része nyitva. A vér beterítette a hálószobát. Semmilyen jel nem utal közvetett célpontra.” Vizsgálati jegyzőkönyv részlete, közreadta Farley Caudill helyszínelő „Branton körzeti megbízott a fenti címre érkezett öngyilkosság ügyében. A helyszínre érkezés után felvette a kapcsolatot az áldozat feleségével, Maryvel, aki előadta: együtt tévéztek, amikor az áldozat felkelt, és a hálószobába távozott. Lövést halott, és amikor bement, ott találta az áldozatot az ágyon fekve, lőtt sebbel a fején. Azonnal hívta a rendőrséget. Mary elmondta: az áldozat korábban is fenyegetőzött öngyilkossággal, öregnek tartotta magát, nem akart tovább élni, ráadásul anyagi gondjai voltak. A megbízott megtekintette a helyszínt: az áldozat fején lőtt sebbel feküdt az ágyon. Lábánál egy ezüst-kék Barrell típusú fegyver feküdt, valószínűleg egy 44-es.” Kiegészítő Jegyzőkönyv részlete „Az áldozat egészségi állapota megromlott az utóbbi időben egy hónapokkal ezelőtti komoly autóbaleset következtében. Ez a 40-es főúton történt a postahivatalnál. Sokszor beszélt céltalanságról, ürességről, kiégésről; megtakarításaik elfogytak, pénzügyi problémáik voltak. Előző nap Mary elhívta az áldozat fiát Dél-Floridából, aki abban a hitben távozott, hogy a gondok megoldódtak. Rövidebb beszélgetést követően az áldozat felállt, és a hálószobába sietett. A feleség azt hitte, lepihenni megy. Egy perccel ezután Mary lövést hallott. Tudta, mi a helyes ilyenkor, és azonnal hívta a 911-et, majd az egyik szomszédot. Semmilyen jel nem utal idegenkezűségre. Az ügy lezárva.” Halotti jegyzőkönyv részlete, előadta Lynn Wagner nyomozó

237

238

Esztendők, amik tízszeresen számítanak 2007. február 17.: Elsőnek fél napi út után Vid és felesége érkezett meg Virginiából. Aztán sorban a családtagok: „Anne és összes gyermeke, az unokákkal együtt; Géza, Zsuzsa meg a gyermekeik, Joe bátyánk meg a családjával együtt Pat nővérünk és családja; Atzél Béla és leánya, Batrice. Mindannyian egy közeli motelban laktunk a St. John folyó partján, Mary egyetlen leánya vele szállt meg a házukban.”471 _________ 1998. február 22.: 14 óra, gyászmise. Helyszíne az Első Baptista templom, Astor, Florida. Irodavezető: Mr. Bert. R. Yarbrough.

Wass Albert temetéséről „Arra vonatkozóan, hogy ki volt ott a temetésen – a szertartás alatt végig készültek fényképek. Huba mondta a fő búcsúztatót egy magyar református pappal, továbbá a scientista egyház472 egyik vezetőjével. Az astori templom tele volt a világ minden részéről érkezett barátokkal és családtagokkal. (megjegyzés: ft. Király Zoltán ny. püspök, vitéz Kiss Gábor, Serédi István, stb.) Mary szintén ott volt a lányával. A Beethoven zenéjére írt scientista himnusz rendkívül népszerű, és Amerika minden vidékén gyakran használják a keresztény szertartásokon.” gróf czegei Wass Géza leveléből473

471 WA-ÉV, Wass Huba Előszavából 472 Utóbbi értesüléseink szerint a Christian Science (Keresztény Tudomány) nevű felekezetről van szó. 473 www.krater.hu/Wass Albert/Gróf czegei Wass Géza Turcsány Péternek írt leveléből (Lázár Ádám fordítása)

Életrajzi események 2004-es visszaemlékezés:

Az író öngyilkosságának családi háttere „Gyors válaszomnak van még egy nagyon fontos értelme: A HÁTTÉR. A fiúk szerepe Albert bátyánk életében. Az én szerény megítélésem a közvetlen találkozók tapasztalataiból indul ki, és emberei sorsok sikerére felépített magatartások eredményét tükrözi. Albert bátyánk egy Isten-áldott gyermek és fiatalkorú nemes tehetség volt, amit gyermekei nem kaphattak meg. Hubát kivéve minden fiú elvárta a sorstól a grófsággal járó ajándékokat. Ez, főleg Amerikában nem kiváltságos, s főleg akkor problematikus, ha az apa a fiai sorsával törődés helyett még csak magyarul beszélni nem is tudó mostohaanyákat visz a családi közösségbe. Albert bátyánk nem volt boldog és megelégedett a feleségei és fiai viszonyával kapcsolatban, megítélésemben ez okozta az öngyilkosság tragédiáját.” Vitéz Kiss Gábor levele, 2004. december 6. 2006-os visszaemlékezések:

Az astoriak emléke Wass Albertről „A kerítésnél teli volt minden virággal. A virágmagvakból, ha kértem, nekem is adott. [...] Wass szerette a természetet, állatokat, de az embereket nem. Boldognak láttam Wasst, legalábbis Elizabethtel. Gyerekfarmot akartak építeni ide. Wass tanítani akarta a gyerekeket. [...] Maryt csak azért vette el, mert egyedül rossz volt neki. „Wasst mindenki szerette Astorban.” Ruth Colman, Wass Albert szomszédja „Nagyon jó ember volt, érdeklődő, hiszen megírta Astor történetét, ami nagy szó, mert nem volt törzsökös. A Sterling Pubban (Charlie kocsmája) törzshelye a bejárattól balra, a második asztal volt, közvetlenül a fal mellett.” Rick Paulus

239

240

Esztendők, amik tízszeresen számítanak „Henry Johnson kocsmájában (Nan’s Bar) látta sokszor Albit, néha együtt iszogattak. Albi Moonshine-t (házipálinkát) ivott rendszerint.” „Wass táncolt egy-egy szép estén a kocsma közepén, amikor mások is, felkérte a lányokat; mindig egyedül érkezett, feleségét nem hozta magával.” „Titokzatos ember volt, soha nem beszélt sokat, nem volt »társasági«, de minden helyi érdekeltségű találkozón megjelent.” Hubert Saul „Wass csöndes volt, keveset beszélt, látszott rajta, hogy komoly ember.” Bob Pease „Wass átjött néhányszor beszélgetni, mindig egyedül jött, sohasem halászott vagy vadászott, csak beszélgettünk a politikáról.” „Nem hiszem el az öngyilkosságot, mert Wass jellemében ezt sohasem fedeztem fel, nem tűnt zavartnak vagy ingatagnak, hanem kiegyensúlyozottnak.” Ralph Reeder, építész „Wass úriember volt, mindig ugyanolyan, heti kétszer láttam, átjött a férjemhez, olyasvalaki volt, akit el tudtam volna hallgatni akármeddig, gróf volt, látszott rajta.” „Wass nagyon fáradt volt, öreg volt, nem érezte magát hasznosnak, elege lett mindenből.” Ruth Kiss

Életrajzi események A fosztóképzős végzet munkája Wass Albert életében a fosztóképzős életkezdetre (anya nélküli gyerekkor, családja birtokvesztése, nemzetállam nélküli szülőföld) – kilencven esztendő múltán, tragikus előjeleivel – a fosztóképzős végzet tett zárólakatot. A halálos dördülés előkészítésében jelentős szerepe volt a gyerekkorában már megismert – de akkor az életmentő nagyszülők és a közel-távoli rokonság jóságával elriasztott – keserű magáramaradottságnak: szeretethiány, megértéshiány, sikerhiány, kudarcok számbavétele, a későbbi emigrációs közöny, vereségtudat, a várva várt nemzeti megújulás és Erdély autonómiájának elmaradása mind-mind stációi lehettek a metsző tehetetlenség-érzetből és keserű felindulásból elkövetett öngyilkos végkifejletnek. Mégis legfőképpen családja és új feleségének hosszan tartó, és már-már „mindennapivá váló”, áldatlan konfliktusa volt a kiváltó ok. A hálószobába lépő idős férfit elöntötte a tehetetlen önmagára-maradottság és a tehetetlen kiszolgáltatottság áradásának – már gyerekkorban megismert – „iszapszaga”: a beborító magány halálba húzó masszája. Még másfél lépés és egy mozdulat. Miként a tizenkilencedik század „legnagyobb magyarját”, Széchenyi István grófot, úgy a huszadik század „töretlen hitű” erdélyi írófejedelmét is önkeze lökte át a túlvilágra. Mit lökte! Taszította, robbantotta át: „a nem ismert tartományba”. Szeretethiány, megértéshiány, politikai és történelmi kudarcérzés, az írói és szellemi hazatérés reményének elvesztése egyetlen elszánt mozdulatba lobbant, mely szétvetette nagyszerű koponyáját, életét, de n e m v e t h e t t e s z é t ránk testált örökségét, szavait, betűit – fájdalmakban fogant, nemzeti memento értékű életszentségét. A fosztóképzős végzet – ismét, mint annyiszor! – nagy szellemi megérkezést, visszatérést készített elő, éppúgy, mint Juhász Gyula, József Attila és Márai Sándor reneszánszainak esetében. Wass Albert posztumusz fogadtatásában különös, hogy nemcsak életében, hanem halála után is megosztó erő: vitákban, mocskos rágalmakban és elismerések aranykoszorúiban fellángoló kettősség.

241

242

Esztendők, amik tízszeresen számítanak Higgyük: oly mélyre zuhant emberségünk, erkölcsi tájékozódásunk, nemzeti önbecsülésünk, hogy ez a tisztító erejű kulturális „botrány” tudja csak a helyére tenni nagyszerű huszadik századi írónk magyarságnak „kódolt” üzeneteit és az egyetemességnek szánt életművet. Bízzunk benne: Wass Albert haza- és emberszeretete oly erős volt, hogy ma és a jövőben is fölégeti a maga és a hazája körül elszaporodó gyomot: a hazugságokat.

Wass Albert hamvaiból Erdély földjének is jutott