TURA VÁROS BUDAPEST-HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERVEZÉSI PROGRAM ÉS JAVASLAT

BUDAPEST-HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT

TURA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERVEZÉSI PROGRAM ÉS JAVASLAT 2014. JÚLIUS HÓ

VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ IRODA

BUDAPEST-HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT – TURA

TERVEZŐK Generáltervezés, városrendezés

Marthi Zsuzsa

ügyvezető városrendezési vezető tervező okleveles építészmérnök TT/1É 13-1041 PORTATERV Kft.

Városrendezés

Zétényi Zsófia

városrendezési vezető tervező okleveles építészmérnök TT/1É 01-2407 PLANNER-T Kft.

Városrendezés

Herczik Eszter

okleveles tájépítészmérnök KÉSZ Közmű Kft.

Zöldterületek, Hamar József tájrendezés, környezetvédelem Közlekedés

Heckenast Judit

okl. kertészmérnök, okl. urbanisztikai szakmérnök Kamarai nyt. szám: 13-0272 okleveles közlekedésmérnök MMK 01-5295 és K1d-1 Heckenast&Heckenast Bt.

Vízi közművek

Bíró Attila

okleveles építőmérnök MK 01-2456 Infraplan Kft.

Energia közművek Hanczár Zsoltné

okleveles gépészmérnök okleveles városrendező mérnök MK 01-2418 KÉSZ Közmű Kft.


2


TARTALOMJEGYZÉK

1. BEVEZETŐ 1.1. A projekt bemutatása, megbízás 1.2. Vasútfejlesztés Magyarországon 1.3. Alapadatok

2. TELEPÜLÉSRENDEZÉS, TELEPÜLÉSSZERKEZET 2.1. Tura Város hatályos településrendezési eszközei 2.2. A vasútépítés elemei a településen 2.3. A településrendezési eszközök módosításának tartalma 3. RAJZI MUNKARÉSZEK 3.1. Átnézeti helyszínrajz a tervezett vasútvonal feltüntetésével, m=1:10.000


3


1. BEVEZETŐ 1.1. A projekt bemutatása, megbízás Az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 1. számú mellékletének 2.7. pontja alapján a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások körébe tartozik a 80. és 100c. számú vasútvonalak, Rákos-Hatvan-MiskolcNyíregyháza szakasz rekonstrukciója, valamint 2.8. pontja alapján a budapesti elővárosi vasútvonalak rekonstrukciója. Az átépítés után a vasútvonalon a pályasebesség és a pálya tengelyterhelése, teherbírása is növelhető lesz, a forgalmi irányító és biztosító berendezéseket is kicserélik. Az állomások, megállóhelyek kialakítása magas színvonalon elégíti ki a mai kor igényeit, az épületek és az átkelőhelyek új peront, perontetőt kapnak, és az átközlekedés akadálymentesen lesz kialakítva. Az állomásokon és a megállóhelyeken új távközlés, vizuális utastájékoztatás, hangosítás és órahálózat kerül kiépítésre. A vonalszakasz a lakóterületek felé zajvédőfallal kerül kialakításra. Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (a továbbiakban: NIF Zrt.) megbízta az UVATERV Zrt-t a MÁV Budapest-Hatvan (80. számú) vasútvonal Rákos-Hatvan szakasza fejlesztéséhez kapcsolódó

engedélyezési

terv

elkészítésével,

amelynek

környezeti

hatásvizsgálati

munkarésze megkapta a környezetvédelmi engedélyt. Tura Város Önkormányzata megbízásából és az UVATERV Zrt. finanszírozásában a Portaterv Kft. készíti a vasútrekonstrukciós projekt településrendezési tervének Tura Város közigazgatási területére eső szakaszát a Planner-T Kft.-vel és a KÉSZ Közmű Kft.-vel. A Kormány a 2016-2019 között meg kívánja valósítani - Európai Uniós forrásokból - a vonal elővárosi, Rákos-Hatvan közötti szakaszának rekonstrukcióját. A mintegy 150 milliárd Ft-os becsült összköltségű beruházás csak akkor kaphat az EU-tól nagy eséllyel pályázati finanszírozást, ha a vasútfejlesztési projekt 2014 végég engedéllyel rendelkezik. Ehhez szükséges a településrendezési eszközök szeptember végi elfogadása. 1.2. Vasútfejlesztés Magyarországon A 80. számú Budapest - Hatvan - Miskolc (- Nyíregyháza) kétvágányú, villamosított vasúti fővonal, amely Gödöllő közigazgatási területét is kelet-nyugati irányban átszeli, egyike Magyarország legforgalmasabb törzshálózati vasútvonalainak, egyben Észak-Magyarország


4


legfontosabb kötött pályás közlekedési tengelye. A vasútvonal első szakasza Budapest és Hatvan között 1867-ben épült ki, a fővárost a felvidéki bányavárosokkal összekötő salgótarjáni vasútvonal első ütemeként. Keleti irányban az 1869-70-es években épült tovább, közvetlen kapcsolatot biztosítva Budapest és az addig vasúton csak kerülővel, Debrecenen át elérhető Miskolc és az észak-magyarországi ipar- és bányavárosok, a Felvidék keleti része valamint Galícia felé. A vonal az 1960-as évek közepén komoly korszerűsítésen ment keresztül a borsodi iparvidék fejlesztéséhez kapcsolódóan, valamint mivel ez az útirány biztosította teherszállítás szempontjából az elsődleges összeköttetést Budapest és a Szovjetunió között, a vonalat teljes hosszában villamosították. A vonalon az utolsó komolyabb fejlesztések 1979 és 1982 között zajlottak le, ekkor jelentős infrastrukturális beruházások valósultak meg, számos helyen különszintű csomópontok, alul- és felüljárók épültek, a vonalat alkalmassá tették a 120 km/h-s sebességű közlekedésre.

A vasútvonal állaga az elmúlt több mint 30 évben jelentős mértékben leromlott, több helyen állandó lassújelek kihelyezésére és sebességkorlátozásra volt szükség a pályaállapotok miatt. A vonalszakasz az időközben meghatározott V. sz. helsinki korridor részévé lett, így kiemelten fontos szerep jut neki az elkövetkezendő időszakban.


5


1.3. Alapadatok A tervezési munka a megbízó által rendelkezésre bocsájtott alaptérkép és az állami alapadatok felhasználásával készült.

A településrendezési tervi előzményeket, településrendezési

eszközöket, helyi jogszabályokat a települések bocsátották a rendelkezésünkre. Az UVATERV Zrt. elkészítette a MÁV Budapest-Hatvan (80. számú) vasútvonal Rákos-Hatvan szakasza fejlesztéséhez szükséges engedélyezési tervet, amelynek a környezeti hatásvizsgálati munkarésze megkapta a környezetvédelmi engedélyt. A településrendezési tervek módosításakor az engedélyezési terv alapján meghatározott kisajátítási vonalat vettük alapul.


6


2. TELEPÜLÉSRENDEZÉS, TELEPÜLÉSSZERKEZET 2.1. Tura Város hatályos településrendezési eszközei A tervezési területen érvényes településrendezési eszközei: A

település

a

94/2004.

(IX.

07.)

sz.

Képviselő-testületi

határozattal

elfogadott

Településszerkezeti tervét 2011-ben módosították. A Helyi Építési Szabályzatról a 2/2012.(II. 3.) számú önkormányzati rendelet szól. 2.2. A vasútépítés elemei a településen Tura Város területén a vasútvonal átépítése során: - a meglévő állomásépületet átépítik, - a peronok fölött új perontetők is épülnek, a peronok mellett lifteket is telepítenek, - az állomáson peronaluljáró épül, - az állomás új előterében átépül a buszmegálló és a buszforduló, - zajvédő falak kerülnek a pálya mellé, a vasúttól délre eső lakóterület védelmére. - ívkorrekció miatt átépül (északabbra, új nyomvonalra kerül) a vasúti pálya a belterülethez közeli szakaszon, az Emse patak környezetében, - az Emse patak és mellette egy földút a vasút alatti aluljáróban kerül átvezetésre, - felüljáró épül a 3104 j. úton, a megyehatáron. 2.3. A településrendezési eszközök módosításának tartalma A

fenti

létesítmények

helyigénye

miatt

a

város

településrendezési

eszközeit,

településszerkezeti, valamint szabályozási és övezeti tervét, az építési övezeti besorolást, és azok előírásait is az alábbiak szerint kell módosítani, nyugatról kelet felé haladva: - a vasúti pálya és az Má övezeti mezőgazdasági terület övezeti határát módosítani kell, a pálya északi oldalán, - a vasút turai szakaszának közepén, az ívkorrekciónál a pálya északabbra, a lakóterülettől távolabb kerül, az új vasútvonal mezőgazdasági és erdő besorolású területre kerül, itt módosítani kell az övezetek határvonalát, - a felhagyott vasúti terület, valamint a régi és az új pálya közti sáv besorolását módosítani kell, javasolt besorolás lehet véderdő övezet,


7


- a vasutat az Emse patak mellett aluljáróval keresztező földutat csatlakoztatni kell a régi vasúti pályától délre tervezett úthálózathoz, a tervezett úthálózatot is korrigálni kell, - a vasúti pálya tura keleti szakaszán csak keskeny sávon szélesedik a déli oldalon, itt a vasút és gazdasági terület, valamint a vasút és a véderdő közti övezeti határt kell módosítani, - a 3104 j. út különszintű keresztezéséhez, a felüljáróhoz vezető út általános mezőgazdasági táblák egy részét veszi igénybe, a mezőgazdasági területből ki kell szabályozni az út területét, - a kiszabályozott út és a régi útterület közötti rész javasolt besorolása véderdő.


8


RAJZI MUNKARÉSZEK 3.1. Átnézeti helyszínrajz a tervezett vasútvonal feltüntetésével, m=1:10.000


9

TURA VÁROS BUDAPEST-HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERVEZÉSI PROGRAM ÉS JAVASLAT

Recommend Documents