Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának POLGÁRMESTERE ________________________________ 1239 Budapest, Grassalkovich út 162. KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS Javaslat gazdasági program elfogadására
Előterjesztő:
Geiger Ferenc polgármester
Az előterjesztést készítette:
Pénzügyi Osztály
Az előterjesztés előzetesen egyeztetve: Valamennyi munkatárssal Az előterjesztést megtárgyalja: - a Pénzügyi Bizottság, - az Oktatási, Közművelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság, - a Szociális és Egészségügyi Bizottság, - a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság, - a Gazdasági és Közbeszerzési Bizottság, - a Jogi és Ügyrendi Bizottság, Testületi ülés időpontja: 2015. április 14. Ellenjegyzők: Vittmanné Gerencsér Judit Szervezési és Ügyviteli osztályvezető
Jogi szempontból ellenőrizte: dr. Laza Margit jegyző
1
Tisztelt Képviselő-testület! Az alábbiakban beterjesztem a Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának gazdasági programját 2015-2019. évekre vonatkozóan. Tájékoztatom a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a határozati javaslatban szereplő „jelen határozat melléklete” alatt a jelen előterjesztésben beterjesztett, a Képviselő-testület által elfogadott esetleges módosításokkal, kiegészítésekkel egységes szserkezetbe foglalt gazdasági programot kell érteni. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) szerint: „116. § (1) A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős. (2) A gazdasági program, fejlesztési terv a képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra szól. (3) A gazdasági program, fejlesztési terv helyi szinten meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a helyi önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják. (4) A gazdasági program, fejlesztési terv - a megyei területfejlesztési elképzelésekkel összhangban - tartalmazza, különösen: az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó fejlesztési elképzeléseket. (5) A gazdasági programot, fejlesztési tervet a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el. Ha a meglévő gazdasági program, fejlesztési terv az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani. Kérem a Tisztelt Képviselő-testülettől a gazdasági program elfogadását. Határozati javaslat: Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének …./2015. (IV.14.) határozata az Önkormányzat 2015-2019. évekre vonatkozó gazdasági programjának elfogadásáról: A Képviselő-testület úgy dönt, hogy I. a jelen határozat melléklete szerinti tartalommal elfogadja az Önkormányzat 20152019. évekre vonatkozó gazdasági programját. II. Felkéri a Polgármestert a Gazdasági Program aláírására. Az előterjesztést a Képviselő-testület döntési hatáskörben tárgyalja. A határozati javaslat elfogadása a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 25/2014. (XI.14.) önkormányzati rendelet 50.§. a) pontja alapján minősített többséget igényel. Budapest, 2015. március 31. Geiger Ferenc polgármester
2
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Gazdasági programja, fejlesztési terve 2015-2019
3
Tartalomjegyzék
1.
Bevezetés
5
2.
Törvényi háttér
5
3.
Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai
5
4.
Helyzetelemzés
10
5.
Költségvetés elemzés
12
6.
Az előző gazdasági programba tervezett fejlesztések megvalósulása 16
7.
Önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer
17
8.
Pályázatokon való részvétel anyagi feltételeinek biztosítása
17
9.
Adópolitika
17
10.
A vagyongazdálkodással kapcsolatos középtávú elképzelések
25
11.
A kerület középtávú fejlesztési lehetőségei
26
12.
Munkahelyteremtés lehetőségei
26
13.
Tervezett fejlesztések
27
14.
Stabil költségvetési politika kialakítása
27
15.
Zárszó
27
4
1. Bevezetés A gazdasági program alapvető célja, hogy a 2014-2019. terjedő önkormányzati választási ciklusra meghatározza a Képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit. Bemutatásra kerül továbbá, hogy az elmúlt időszakban, hogyan alakultak az egyes gazdasági mutatószámok, melyek megalapozhatják a gazdasági tervben leírt, jövőbeni fejlesztési elképzeléseket.
2. Törvényi háttér Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 116. § (6) bekezdése kimondja, hogy a Képviselő-testületnek az alakuló ülést követő 6 hónapon belül kell elfogadnia a gazdasági programját, mely a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra szólhat. Az Mötv. 116. § (3) bekezdése pontosan meghatározza a gazdasági program fogalmát: „A gazdasági program, fejlesztési terv helyi szinten meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és faladatokat, amelyek a helyi önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják.” Az önkormányzati tevékenységeknél, valamint az ezekkel kapcsolatos fejlesztési elképzeléseknél természetesen meghatározó „zsinórmérték” kell legyen az, hogy melyek az önkormányzat számára törvény által előírt „kötelező”, és „önként vállalt” feladatai.
3. Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai I. Ellátandó kötelező feladatok (Igazgatási és Adóosztály - adóigazgatási terület) 1. Környezet terhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. tv. felhatalmazása alapján döntés talajterhelési díj bevezetéséről 2. Döntés helyi adó bevezetéséről 3. Helyi adók mértékének év végi meghatározása a következő évi önkormányzati gazdálkodás megalapozásához 4. Helyi adó törvényen túli további mentességek, kedvezmények biztosítása 5. Lakosság évenkénti tájékoztatása a beszedett adók összegéről a költségvetési beszámoló részeként 6. Helyi adóztatás évenkénti ellenőrzése jegyzői beszámoló útján 7. Előzetes beleegyezés a Fővárosi Önkormányzat által működtethető, törvényben meghatározott helyi adók működtetéséhez II. Ellátandó önként vállalt feladatok (Igazgatási és Adóosztály - adóigazgatási terület) 1. Az adók beszedésének hatékony elősegítésére az önkormányzati bevétel terhére szabályozhatja az anyagi érdekeltség feltételeit 2. Az adófizetés esedékességi idejének módosítása 3. Adófizetési kötelezettség hiányában az adóbevallás alóli mentesítés III. Ellátandó kötelező feladatok (Építési és Beruházási Osztály) 1. Közútkezelői hozzájárulás kiadása (burkolat bontás, igénybevételi díj)
5
2. 3. 4.
Útépítési és közművesítési hozzájárulás megállapítása Helyi közutak közterek és parkok kezelése, fejlesztése és üzemeltetése A kötelező feladatok ellátásához szükséges saját tulajdonú létesítmények fenntartása, üzemeltetése és fejlesztése
IV. Ellátandó önként vállalt feladatok (Építési és Beruházási Osztály) 1. Ráckevei (Soroksári)-Duna ág vízgazdálkodásának és vízminőségének javítása szennyvízelvezetési- és elhelyezési feladataMenetrend szerint közlekedő ingyenes buszjárat üzemeltetésével a helyi közlekedés biztosítása - a kerület tömegközlekedéssel egyébként kevésbé ellátott területei vonatkozásában3. A csapadékvíz elvezetés biztosítása 4. Saját tulajdonú patakok, vízelvezető árkok fenntartása, üzemeltetése 5. Közterületek tisztántartása 6. A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő Pistahegyi köz 1. szám alatti óvoda fenntartása, üzemeltetése és fejlesztése V. Ellátandó kötelező feladatok (Igazgatási és Adóosztály - igazgatási terület) 1. Állati eredetű melléktermék elszállításáról, ártalmatlanná tételéről gondoskodás (kisállathullák elszállítása)Ebrendészeti feladatok elvégzése érdekében 3 évente legalább egy alkalommal ebösszeírás VI. Ellátandó önként vállalt feladatok (Igazgatási és Adóosztály - igazgatási terület) 1. Fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatása 2. Hivatali munkaidőn túli, illetőleg külső helyszínen történő anyakönyvi események biztosítása 3. Helyi támogatás biztosítása 4. Közalkalmazottak lakáscélú támogatása VII. Ellátandó kötelező feladatok (Főépítész) 1. Helyi településrendezés, településfejlesztés a) az Önkormányzat dönt a kerület közigazgatási területére vonatkozó településfejlesztési koncepció, stratégia és településrendezési eszközök partnerségi egyeztetési szabályairól b) a Képviselő-testület megállapítja a kerületi településfejlesztési koncepciót és a kerületi integrált településfejlesztési stratégiát c) a Képviselő-testület a kerületi integrált településfejlesztési stratégia végrehajtásáról szóló beszámolóról évente dönt d) a Képviselő-testület kerületi építési szabályzato(ka)t állapít meg e) az Önkormányzat a kerület integrált településfejlesztési stratégiáját és a kerületi építési szabályzato(ka)t legalább 4 évente áttekinti, és dönt arról, hogy továbbra is változatlan tartalommal alkalmazza, módosítja, vagy újat készít f) az Önkormányzat részt vesz a fővárosi településrendezési eszközök (fővárosi településszerkezeti terv és fővárosi rendezési szabályzat) egyeztetési eljárásában és véleményezi azokat minden szakaszban g) az Önkormányzat a fővárosi településrendezési eszköz módosítását igénylő kerületi építési szabályzat(ok) készítését, vagy módosítását megelőzően kezdeményezi a fővárosi önkormányzatnál a fővárosi településszerkezeti terv módosítását h) a Képviselő-testület dönt a településrendezési szerződés megkötése előtt a közigazgatási területén található telkek beépítésére vonatkozó telepítési tanulmánytervekről i) a Képviselő-testület dönt a közigazgatási területén változtatási, telekalakítási illetve építési tilalom elrendeléséről 2. Építésügyi feladatok ellátása
6
a) az Önkormányzat előzetes tájékoztatást ad az ügyfeleknek a helyi településrendezési előírások tartalmáról, ennek keretében javaslatot tehet a telek beépítésének feltételeire a településkép és az építészeti örökség megóvásával és minőségi alakításával kapcsolatban b) az Önkormányzat szakmai konzultációt biztosít a településkép és az építészeti örökség megóvásával és minőségi alakításával kapcsolatos követelmények teljesítése érdekében VIII. Ellátandó önként vállalt feladatok (Főépítész) 1. Az Önkormányzat megállapítja az építmények rendeltetésszerű használatát biztosító személygépjárművek számának megállapításáról és a parkolás helyi rendjének szabályairól szóló szabályokat IX. Ellátandó kötelező feladatok (Polgármesteri Kabinet) 1. Hírlap kiadása 2. Önszerveződő közösségek támogatása X. Ellátandó önként vállalt feladatok (Jogi és koordinációs Osztály) 1. Szociális alapon nyújtott közműfejlesztési támogatás XI. Ellátandó kötelező feladatok (Sport) 1. Sport, ifjúsági ügyek, kerületi sport és szabadidősport támogatása XII. Ellátandó önként vállalt feladatok (Sport) 1. Sportpálya üzemeltetés, helyi amatőr sport, utánpótlás nevelés, fogyatékosok sportja 2. Sportcsarnok üzemeltetés, egészséges életmód kialakítását célzó programok, ifjúsági ügyek, szabadidős sporttevékenységek XIII. Ellátandó kötelező feladatok (Humán-közszolgáltatási osztály) 1. Egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások: a) Egészségügyi alapellátás. b) Háziorvosi (felnőtt, valamint gyermek) és fogorvosi alapellátás c) Az egészségügyi alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás keretében a kerületi felnőtt lakosainak sürgősségi ellátása és a gyermek háziorvosi szolgálat éjszakai és szünnapi ügyeletének ellátása 2. Óvodai ellátás a) A soroksári óvodás korú gyermekek óvodai nevelése. b) Sajátos oktatási, nevelési igényű gyermekek ellátása, hátrányos helyzetű gyerekek támogatása, az esélyegyenlőség elősegítése. 3. Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások: 3.1. Szociális ellátás keretében Pénzbeli és természetbeni ellátások: a) Lakásfenntartási települési támogatás b) Rendkívüli települési támogatás c) Rehabilitációs célú települési támogatás d) Köztemetés e) Egészségügyi települési támogatás f) Adósságcsökkentési települési támogatás 3.2. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások: a) Szociális étkeztetés b) Házi segítség nyújtás c) Időskorúak nappali ellátása d) Családsegítés
7
e) Utcai szociális munka f) Gyermekek átmeneti otthona 3.3. Szociális szakellátás a) Időskorúak átmeneti elhelyezése 4. Gyermekvédelmi és gyermekjóléti alapellátás 5. Közfoglalkoztatás szervezése 6. Pénzbeli és természetbeni ellátások biztosítása a) Önkormányzati segély (korábban Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás) b) Gyermekétkezetés szociális támogatása c) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény d) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek vonatkozásában a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet megállapítása e) Óvodáztatási támogatás 7. Helyi közművelődési tevékenység támogatása a.) Ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása b.) Szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása c.) Muzeális intézmények közművelődési tevékenységének támogatása 8. Az önkormányzat tulajdonában álló, az állami intézmény fenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetése 9. Pénzbeli és természetbeni ellátások biztosítása a.) Rendkívüli települési támogatás 10. Adatkezelés és adatszolgáltatás a) A pénzbeli és természetbeni ellátásban részesülők nyilvántartása b) Esélyegyenlőségi Program c) Szociálpolitikai Kerekasztal XIV. Ellátandó önként vállalt feladatok (Humán-közszolgáltatási Osztály) 1. Közfoglalkoztatatás szervezése 2. Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások a) Beiskolázási segély b) Helyi gyermeknevelési támogatás c) Karácsonyi élelmiszer segély d) Időskorúak részére nyújtott karácsonyi élelmiszerutalvány e) Születési támogatás f) Rendkívüli események okozta károk enyhítésére szolgáló támogatás 3. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások a) Jelzőrendszeres házi segítség nyújtás b) Közösségi pszichiátriai ellátás c) Szenvedélybetegek nappali ellátása 4. Egészségügyi szakellátások: a) Otthoni szakápolás / 2013. 01. 31 napjával megszünt / b) Mozgásszervi szakrendelés c) Nőgyógyászati szakrendelés d) Szemészeti szakrendelés e) Tüdőgyógyászati szakrendelés f) Gyógytorna és fizikoterápia 5. Önkormányzat által alapított Év Pedagógusa, Kerület Hűséges Pedagógusa és Soroksár Gyermekeiért kitűntetések
8
6. 7.
Önkormányzat által alapított "Év Egészségügyi dolgozója" és az "Év Szociális Dolgozója" cím Közalkalmazottak lakáscélú támogatása
XV. Ellátandó kötelező feladatok (Vagyonkezelési Osztály) 1. Saját vagyon nyilvántartása XVI. Ellátandó önként vállalt feladatok 2013. január 1-től (Vagyonkezelési Osztály) 1. Saját tulajdonú lakás és helyiséggazdálkodás 2. Egyéb ingatlanhasznosítás 3. Társasház kezelés 4. Üdülők üzemeltetése XVII. Ellátandó kötelező feladatok (Rendészeti Osztály) 1. Mezőőri szolgálat működtetése 2. Saját tulajdonban álló közterületek használatára vonatkozó szabályok és díjak megállapítása 3. Közterület-felügyelet működtetése XVIII. Ellátandó önként vállalt feladatok (Rendészeti Osztály) 1. Közterület-felügyeleti részfeladatok (Fővárosi Önkormányzattól való feladatátvétel) 2. A közterület-használat jogszerűségének ellenőrzése 3. A közösségi együttélés alapvető szabályainak ellenőrzése, betartatása és szankcionálása Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait az alábbi intézményrendszeren keresztül valósítja meg: Az intézményi struktúra: Gazdasági szervezettel rendelkező intézmény - Polgármesteri Hivatal - Gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmények: - I. sz. Összevont Óvoda - II. sz. Összevont Óvoda - III. sz. Összevont Óvoda - Táncsics Mihály Művelődési Ház - Soroksári Intézményellátó Központ - Bp. Főv. XXIII. ker. Soroksár Önkormányzatának Egészségügyi és Szociális Intézménye Az állam 2013. január 1-től az alapfokú oktatási intézmények (Fekete István Általános Iskola, Galambos János Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Grassalkovich Antal Általános Iskola, Mikszáth Kálmán Általános Iskola, Páneurópa Általános Iskola, Török Flóris Általános Iskola), valamint a Soroksári Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény fenntartását átvette. Az önkormányzatnak ezen intézmények tekintetében a működtetése a feladata, melynek ellátására létrehozta a Soroksári Intézményellátó Központot. 2015. január 1-től - törvényi változás következtében hozott Képviselő-testületi döntés alapján - az előző időszakhoz képest változást jelent, hogy az
9
Egészségügyi és Szociális Intézménynek megváltozik a gazdálkodási formája, vagyis önálló gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervvé alakul át. Továbbra is fontos feladat az intézményi hálózat folyamatos korszerűsítése.
4. Helyzetelemzés Soroksár főbb demográfiai jellemzői: a) Születések, halálozások számának alakulása az elmúlt 4 évben Év 2011 2012 2013 2014
Születések száma (fő) 221 206 182 192
Halálozások száma (fő) 297 247 298 302
b) Házasságkötések számának alakulása az elmúlt 4 évben Év Házasságkötések száma (db) 79 2011 94 2012 74 2013 117 2014
c) Lakónépesség alakulása az elmúlt 4 évben Év Lakosok száma (fő) 21907 2011 21847 2012 22281 2013 23061 2014
d) Népesség kor szerinti
megoszlása
10
2014. január 1-én Kor 0 - 3 év 4 - 6 év 7 - 14 év 15 - 18 év 19 - 60 év 61 Összesen:
Korcsoport Fő gyermek 723 fiatalkorú 623 fiatalkorú 1626 fiatal 839 felnőtt 14514 időskorú 4736 23061
e) Regisztrált munkanélküliek száma Év
2011 2012 2013 2014
Regisztrált munkanélküliek száma (fő) 818 769 812 656
Az előző évhez képest a születések számának emelkedése bizakodásra ad okot. A halálozási adatok előző évekhez képest sajnos emelkedést mutatnak. A házasságkötések száma fokozatos emelkedést mutat, amely arra enged következtetni, hogy nő a fiatalok között a családalapítási kedv. A lakosság számát tekintve elmondható, hogy fokozatosan emelkedik, ez is jól mutatja, hogy Soroksár kedvező „célpontnak” tekinthető Budapesten. A regisztrált munkanélküliek számának alakulása az előző időszakhoz képest, végre csökkenést mutat. Ez részben magyarázható, hogy elindult a gazdasági fejlődés, másrészben azzal is, hogy az önkormányzat 2013. óta fokozatosan emelte a 6 órában foglalkoztatott „közfoglalkoztatottak” létszámát. Ezt a jövőben is tovább szeretné biztosítani, esetleg szükség szerint még létszám bővítéssel is számol.
5. Költségvetés elemzés A mellékelt táblázat, illetve grafikon bemutatja az elmúlt 4 év beszámolóinak bevételi és kiadási főösszegeinek alakulását (ezer forintban)
11
adatok e-Ft-ban 2011. évi teljesítés
2012. évi teljesítés
2013. évi teljesítés
2014. évi teljesítés
BEVÉTELEK I.
Intézményi működési bevételek
II.
Önkormányzatok sajátos működési bevételei
III.
Önkormányzatok felhalm.és tőke jellegű bevételei
IV.
Önkormányzat költségvetési támogatása
V.
Támogatási kölcsönök
VI.
Támogatási bevétel
1
Korrekció műk.kv.tám.- és tám.ért.bev.miatt (-) Költségvetési bevételek összesen (I.+..+VI.+1.):
VII.
Pénzforgalom nélküli bevételek (pénzmaradvány)
VIII. Belföldi hitelek felvétele 2
Rövid lejáratú hitelfelvétel
IX.
Államháztartáson belüli megelőlegezések
X.
Függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek
Finanszírozási bevételek összesen (VII.+IX.): Bevételek összesen: Tervezett beruházási hitelfelvétel a hiány finanszírozására Bevételek mindösszesen:
282 985
305 745
279 112
336 127
3 052 475
3 826 291
3 535 384
3 485 877
40 463
18 964
26 214
8 868
3 170 960
3 963 192
2 971 832
3 514 882
30 052
28 211
24 402
0
31 718
142 554
4 856
31 346
-1 740 036
-2 709 721
-1 766 632
-1 941 460
4 868 617
5 575 236
5 075 168
5 435 6400
2 771
28 484
309 477
1 753 714
12 205
0
0
0
500 352
0
0
0
0
0
0
16 119
515 328
28 484
309 477
1 769 833
216
38 763
28 178
0
5 384 161
5 642 483
5 412 823
7 205 473
0
0
0
0
5 384 161
5 642 483
5 412 823
7 205 473
adatok e-Ft-ban 2011. évi teljesítés
2012. évi teljesítés
2013. évi teljesítés
2014. évi teljesítés
KIADÁSOK XI.
Felhalmozási kiadások
123 314
96 420
296 611
788 989
3
Felújítás
35 699
17 520
98 638
323 188
4
Intézményi beruházási kiadások
75 676
64 843
171 958
430 751
5
Tulajdoni részesedések
600
0
0
6
Felhalmozási célú pénzeszközátadás
2 489
897
14 015
35 050
7
Kölcsönök nyújtása- és törlesztése
9 450
12 560
12 000
0
Működési kiadások Személyi juttatások- és munkaadót terh.járulékok
5 636 991
7 159 519
4 846 984
5 554 415
2 201 606
2 224 602
1 372 591
1 750 875
1 740 036
3 181 682
1 787 532
1 941 460
191 420
136 006
192 894
310 078
1 009 807
1 227 803
1 192 185
1 358 118
XII. 8 9
Támogatásértékű működési kiadások
10
Működési célú pénzeszköz átadás ÁH-on kívülre
11
Dologi kiadások
12
Egyéb folyó kiadások
174 776
135 431
95 023
0
13
Társadalom- és szoc.politikai támogatások
312 313
247 425
206 759
193 902
14
Ellátottak pénzbeli juttatásai
7 033
6 570
0
0
0
0
0
0
XIII. Kölcsönök nyújtása- és törlesztése
12
XIV. Pénzforgalom nélküli kiadások (tartalékok) 15
Korrekció tám.foly.- és tám.ért.kiadás miatt (-) Költségvetési kiadások összesen (XI.+..+XIV.+15.):
XV.
Hosszú lejáratú finanszírozási kiadások
XVI. Rövid lejáratú finanszírozási kiadások Finanszírozási kiadások összesen (XV.+XVI.): XVII. Függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások Kiadások mindösszesen:
0
0
0
-2 709 721
-1 766 632
-1 941 460
4 020 269
4 546 218
3 376 963
4 401 944
621 794
418 502
611 400
324 514
732 879
0
0
0
1 354 673
418 502
611 400
324 514
-7 306
-82 067
-5 382
0
5 367 636
4 882 653
3 982 981
4 726 458
Bevételek és Kiadások alakulása
e Ft 8 000 000 6 000 000
0 -1 740 036
7 205 473 5 384 161 5 367 636
5 412 823
5 642 483
4 726 458
4 882 653 3 982 981
4 000 000 2 000 000
0 2011 év
2012 év
Bevételek mindösszesen
2013 év
2014 év
Kiadások mindösszesen
Az adatokból kitűnik, hogy az előző éveket is figyelembe véve 2011 évig a kiadások összege meghaladta a bevételek összegét. 2012. évet követően viszont szemmel láthatóan a bevételek fokozatosan növekedve meghaladják a kiadási teljesítéseket. A 2014 év végi számok az előző évekhez viszonyítva sokkal magasabb bevételi teljesítést mutatnak, de ez a kiadásokról is elmondható. Folyószámlahitel és a fő bankszámla alakulása (forintban) 2010. év -732.875.842
2011 év -500.351.867
2012 év 177.994.697
13
2013 év 369.397.627
2014 év 624.463.428
A pénzlekötések összegét az elmúlt időszakban az alábbi táblázat illetve grafikon mutatja: 2012. év 590.000.000
2013 év 1.500.000.000
2014 év 1.850.000.000
2014. év
1 850 000 000
1 500 000 000 2012. év
590 000 000 0
500 000 000
1 000 000 000
1 500 000 000
2 000 000 000
Az önkormányzat vezetősége 2010. második felétől kezdődően egy úgynevezett „költségvetési munkacsoport” működtet, melynek feladata a felmerülő kötelezettségvállalások megtárgyalása. Jól látható, hogy 2012. évtől kezdve már nem a folyószámlahitel keret felhasználásával valósult meg az adott évi költségvetés végrehajtása, hanem már komolyabb megtakarítás is keletkezett a bankszámlán, illetve pénzlekötése is volt az önkormányzatnak. A tényszerűséghez még hozzátartozik, hogy 2013 illetve 2014 évben az állam átvállalta az önkormányzatok adósságállományát. A 2013-2014 években már csak, mint biztonsági tartalékként funkcionált a folyószámlahitel keret. Az önkormányzat a jövőben is fenn kívánja tartani ezt a fiskális szemléletet. Vagyonkimutatás (ezer forintban) SorESZKÖZÖK szám
2
A.) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK ÖSSZESEN I. Immateriális javak
3
II.
4
III. Befektetett pénzügyi eszközök Üzemeltetésre, kezelésre IV. eszközök
1
5
Tárgyi eszközök
2011
2012
2013
2014
20 453 641
19 969 871
19 561 037
19 616 328
76 126
47 972
42 304
43 258
19 389 536
18 997 610
18 681 955
19 567 721
98 216
85 479
76 602
5 349
889 763
838 810
760 176
0
358 447
1 083 719
2 259 391
2 992 861
átadott
6
B.) FORGÓESZKÖZÖK ÖSSZESEN
7
I.
Készletek
4 234
2 703
6 088
168
8
II.
Követelések
180 950
237 579
293 697
366 605
9
III. Értékpapírok
0
0
0
0
10
IV. Pénzeszközök
65 671
817 959
1 939 510
2 568 739
11
V.
107 592
25 478
20 096
57 349
12
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN
20 812 088
21 053 590
21 820 428
22 609 189
2011
2012
2013
2014
16 637 057
17 308 437
18 512 824
22 285 208
Egyéb aktív pénzügyi elszámolások
SorFORRÁSOK szám 13
D.) SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN
14
14
1
Tartós tőke
15
2
Tőkeváltozások
16
3
Értékelési tartalék
17 18
546 242
546 242
16 134 316
20 346 413
16 090 815
16 762 195
2 378 508
1 938 795
0
0
0
0
E.) TARTALÉKOK ÖSSZESEN
166 449
798 013
1 884 818
0
I.
Költségvetési tartalékok
166 449
798 013
1 884 818
0
19
II.
Vállalkozási tartalékok
0
0
0
0
20
F.) KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN
4 008 582
2 947 140
1 422 786
178 067
21
I.
Hosszúlejáratú kötelezettségek
3 018 393
2 453 373
0
0
22
II.
Rövidlejáratú kötelezettségek
983 375
448 343
1 347 998
6 439
23
III. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások
6 814
45 424
74 788
171 628
0
0
0
2 043
0
0
0
143 871
20 812 088
21 053 590
21 820 428
22 609 189
24 25
26
I.) EGYÉB SAJÁTOS FORRÁSOLDALI ELSZÁMOLÁSOK K.) AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK FORRÁSOK ÖSSZESEN
Az elmúlt 4 évben a kerület vagyoni helyzetét tekintve 1.797.101 e Ft vagyonnövekedés keletkezett. A 2014. január 1. napjával hatályba lépett, az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Kormányrendelet alapjaiban megváltoztatta a számviteli elszámolást, bevezette a pénzügyi számvitel és a költségvetési számvitel rendszerét.
6. Az előző megvalósulása -
gazdasági
programba
tervezett
fejlesztések
Galéria’13 épületének nyílászáró cseréje és a kapcsolódó homlokzat felújítása – a beruházás megvalósult Galambos János Alapfokú Művészetoktatási Intézet tetőfelújítása a terveztetés folyamata lezárult, az érdemi megvalósítás 2015. évben várhatóan megvalósul
15
-
-
-
Helytörténeti gyűjtemény tetőfelújítása - a terveztetés folyamata lezárult, az érdemi megvalósítás 2015. évben várhatóan megvalósul. A Polgármesteri Hivatal nyílászáró cseréje, homlokzat felújítása - a beruházáshoz előzetesen szükséges társasházi jogviszony rendezése (osztatlan közös tulajdon megszüntetése) folyamatban van. Okmányiroda bővítése, akadálymentesítése - okafogyottá vált a Kormányhivatal részére történt ingatlanhasználati jog átadásával., Déli temető hasznosítására – emlékpark létesítése - nem valósult meg. Molnár sziget parti sáv létesítése, kialakítása - előkészítés folyamatban. RSD parti sávban a szennyező anyagok kivezetése az Molnár-sziget üdülőövezetéből (európai uniós forrásból) - a kivitelezés folyamatban van, a tervek szerint 2015. évben befejeződik a beruházás. A Soroksári Nagyboldogasszony Főplébániatemplom mögötti transzformátor ház esetleges föld alá süllyesztése - egyeztetés alatt áll az ELMŰ-vel Egészségügyi és Szociális intézmény megújuló energiahordozó növelése, értékteremtő beruházás elvégzése (napelem) KMOP keretében - nem történt pályázati kiírás, ellenben a Sportcsarnokban megvalósult az elmúlt időszakban KMOP pályázat keretében egy ilyen jellegű beruházás.
7. Önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere Az önkormányzat három külföldi várossal (Nürtingen, Székelyudvarhely, Tvardica), és egy magyarországi várossal (Törökbálint) tart fenn testvérvárosi kapcsolatot, melyek elmélyítésére és a lakosság körében való kiterjesztésére törekszünk. Az önkormányzat a jövőben is fenn kívánja tartani a testvérvárosi kapcsolatait. Az iskolák cserekapcsolatait továbbra is támogatni kívánja. A testvérvárosok civil szervezeteivel továbbra is az intenzív kapcsolatok ápolását szorgalmazza. Az önkormányzat az elmúlt időszakban egyházak támogatására egyre nagyobb összeget költ. Továbbra is folytatni kívánja a civil szervezetekkel ápolt kapcsolatokat, de ennek mértéke és minősége részben anyagi forrás függvénye.
8. Pályázatokon való részvétel anyagi feltételeinek biztosítása Az önkormányzat a pályázati önrészek finanszírozására minden évben elkülönítetten kezel a tárgyévi költségvetésének céltartalékában egy összeget. A pályázatok figyelése továbbra is az EU referensen keresztül valósul meg. Az önkormányzat nyitott bármilyen pályázaton való részvételre, akár más szervezetekkel, intézményekkel társulva is. Ezt jól mutatja a Wastecosmart pályázat is.
9. Adópolitika I. A helyi adópolitika célkitűzései, a helyi adóztatás eredményessége A helyi önkormányzatok gazdálkodási stabilitását elsősorban a helyi adóbevételek biztonságos tervezése, az adópolitikai célkitűzések kidolgozását elősegítő középtávú
16
adópolitikai koncepció elfogadása alapozza meg. Adópolitikai céljaink meghatározásához az előző négy éves tevékenységünk vizsgálatából kell kiindulni az alábbiak szerint. I/1. Helyi adók bevezetettsége Soroksár Önkormányzata 20 évvel ezelőtti megalakulása óta alkalmazza a helyi építmény- és telekadóztatás intézményét, a központosított adónemnek minősülő gépjárműadó beszedése mellett. Évekkel ezelőtt gépjárműadóból származott több bevétel, majd fokozatosan került adóbevételek szempontjából az első helyre az építményadó. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény – továbbiakban Htv. - 2015. január 1-jétől hatályos módosítása lehetővé tette az önkormányzatok számára új helyi adóként a települési adó bevezetésének lehetőségét. Soroksár Képviselő-testülete azonban úgy döntött, hogy nem kíván új települési adót bevezetni, inkább elkezdi az adómértékek differenciálásának lehetőségében rejlő többletbevétel kérdésének vizsgálatát. I/2. Adómértékek megállapítása Bp. Főv. XXIII. ker. Soroksár Önkormányzat Képviselő-testülete minden év végén dönt arról, hogy él-e vagy sem a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben biztosított adómérték inflációs mértékkel való növelésének lehetőségével. Az alábbi táblázat azt tükrözi, hogy a Képviselő-testület a gazdasági válságra való tekintettel nem kívánta tovább terheli az adóalanyokat, ezért 2012. óta nem élt az adómértékek inflációs mértékű emelésével sem. Bp. Főv. XXIII. ker. Soroksár Önkormányzata Helyi adó mértékének és előirányzatai teljesítésének alakulása 2011-2014. években 2011. év Adónemek
Tv. szerinti adómax. Ft/m2
Helyi mérték min. Ft/m2
Helyi mérték max. Ft/m2
Min.%
Max.%
Építmény Telek
1580,8 287,4
85
1241 275
29,5
78,5 95,6
Eredeti előirányz. ezer Ft 913.000 199.000
Teljesítés ezer Ft
Telj. %
892 143 168 784
97,7 84,8
2012. év Adónemek
Tv. szerinti adómax. Ft/m2
Helyi mérték min. Ft/m2
Helyi mérték max. Ft/m2
Min.%
Max.%
Építmény Telek
1658,26 301,51
1324 85
1658 275
79,8 28,1
100 91,2
Eredeti előirányz. ezer Ft 1 230 700 304 700
Teljesítés ezer Ft 1 245 944 598 115
Telj. % 101,2 196,2
2013. év Adónemek
Tv. szerinti adómax. Ft/m2
Helyi mérték min. Ft/m2
Helyi mérték max. Ft/m2
Min.%
Max.%
Eredeti előirányz. ezer Ft
Teljesítés ezer Ft
Telj. %
Építmény Telek
1722,9 313,2
1324 85
1658 275
76,8 27,1
96,2 87,8
1 278 300 693 900
1 279 918 616 581
100,1 88,8
2014. év
17
Adónemek
Tv. szerinti adómax. Ft/m2
Helyi mérték min. Ft/m2
Helyi mérték max. Ft/m2
Min.%
Max.%
Eredeti előirányz. ezer Ft
Teljesítés ezer Ft
Telj. %
Építmény Telek
1821,2 331,2
1324 85
1658 275
72,6 25,6
91,0 83,0
1 273 300 600 000
1 282 190 604 436
100,6 100,7
I/3. Részletfizetés, méltányosság, kedvezmények, mentességek vizsgálata Az önkormányzati adópolitika szempontjából elvárás a mentességek, kedvezmények kérdéskörének szinte állandó, folyamatos vizsgálata. Központi elvárás, hogy kellően visszaszorítsa a kedvezményezettek körét, ugyanakkor egyes esetekben éljen és élni tudjon a méltányosság jogkörének gyakorlásával. Ugyanakkor figyelembe kell venni az évközi adózói észrevételeket is, amelyek rávilágítanak a helyi rendelet esetleges hiányosságaira, a speciális élethelyzetekre, a szabályozási tervek okozta beruházási nehézségekre. Méltányossági és részletfizetési kérelmek 2011-2014. években Részletfizetés Adónem Építményadó
Telekadó
Gépjárműadó
Talajterh. díj
Évszám db
Fizetési halasztás
Méltányosság
összeg
db
kért összeg
Törölni engedélyezett összeg
db
összeg
2011
25
106.567.269,- Ft
27
2.177.969,- Ft
1.274.276,- Ft
-
-
2012
12
136.847.203,- Ft
40
4.496.513,- Ft
2.198.779,- Ft
-
-
2013
16
190.329.182,- Ft
19
4.113.222,- Ft
2.272.100,- Ft
-
-
2014
19
119.477.737,- Ft
14
3.283.216,- Ft
2.320.470,- Ft
-
-
2011
23
24.875.974,- Ft
16
10.695.206,- Ft
4.233.464,- Ft
-
-
2012
18
28.222.239,- Ft
4
1.420.456,- Ft
787.985,- Ft
-
-
2013
20
57.211.801,- Ft
14
4.743.610,- Ft
2.982.387,- Ft
-
-
2014
10
23.430.321,- Ft
21
8.079.080,- Ft
5.598.192,- Ft
-
-
2011
12
20.635.347,- Ft
26
1.032.804,- Ft
792.630,- Ft
-
-
2012
4
27.017.488,- Ft
13
201.108,- Ft
196.488,- Ft
-
-
2013
7
25.854.720,- Ft
15
190.771,- Ft
142.469,- Ft
-
-
2014
5
21.129.069,-
8
676.670,- Ft
333.894,-
-
-
2011
2
75.483,- Ft
0
0,- Ft
0,- Ft
-
-
2012
0
0,- Ft
0
0,- Ft
0,- Ft
-
-
2013
0
0,- Ft
3
158.580,-
135.936,-
2014
0
0,- Ft
0
0,- Ft
0,- Ft
-
-
18
A fenti táblázatból kitűnik, hogy a részletfizetési kérelmeket előterjesztők száma átlagosan csökkenő tendenciát mutat leginkább a gépjárműadót fizetők tekintetében. Ahogy csökken az előterjesztett kérelmek száma, úgy csökken azon adótételek összege is, amelyre megkérik a részletfizetés lehetőségét. A méltányossági kérelmek esetében inkább növekedő a tendencia, különösen az építményadót fizetők körében. Az előző évhez képest jóval több méltányossági kérelem érkezett 2012-ben, amikor 4,4 M Ft megfizetésére kértek fizetési könnyítést. Érdekes, hogy 2013-ban feleannyian, azaz 19 adóalany terjesztett elő méltányossági igényt ugyancsak 4 M Ft összegre. Ennek oka, hogy a kérelmet előterjesztők nagy összegű tartozást halmoztak fel, vagy a 2012. évi adómérték emelés volt megterhelő számukra. Telekadó alóli méltányossági kérelmek száma 2014. évben volt kimagasló, amikor 8 M Ft-os összegre 21 adóalany kért fizetési könnyítést. Gépjárműadó alóli mentesülést kérők száma évek óta csökkenő tendenciát mutat, ami azt tükrözi, hogy annak összegszerűsége megfelel az adózói elvárásoknak. A mentességek kérdéskörének vizsgálatánál a helyi adó törvény szabályozásából kell kiindulni. A helyi önkormányzatok által biztosított adókedvezmények az EU irányelvek alapján továbbra is összeegyeztethetetlenek a közösségi támogatáspolitikával. Helyi rendeletünkben ezért a mai napig szerepel azon kitétel, amely szerint a vállalkozókat a helyi rendeletben biztosított mentességek, kedvezmények nem illetik meg. Építményadó alóli mentességek évek óta változatlanok, főleg a magánszemélyek lakó- és üdülőépületéhez kötődnek, ill. a sport célú hasznosítást preferálja. Kúriai döntés miatt vált indokolttá az építményadó mentességek módosítása, mivel a bírósági döntés értelmében lakóhely bejelentéséhez kötötten nem lehet mentességet biztosítani az építményadó alól. Következésképp helyi rendeletünkben megfogalmazottak szerint Soroksár illetékességi területén egy lakás akkor mentesül az építményadó alól, ha azt a tulajdonos saját maga vagy egyenes ági rokona életvitelszerűen használja. A telekadó mentességek egy része évek óta szerepel a helyi adó rendeletben – az építési engedélyes ingatlanok mentessége, a közérdekű felhasználásra javasolt telek mentessége stb. – ugyanakkor szinte minden évben bővül vagy meg is változik. A változtatást a Htv. 2012-től hatályos módosítása idézte elő, amely bevonta a külterületeket az adóztatásba, ugyanakkor megszüntette az építési tilalom alatt álló ingatlanok teljes mentességét. Képviselő-testületünk a helyi rendeleti szintű összhang megteremtése érdekében 2013-ban úgy döntött, hogy biztosította a korábbi mentes telkek területének 50 %-ban történő adóztatását, ugyanakkor 100 %-os mentességben részesítette a település külterületi részén elhelyezkedő, üzleti célt nem szolgáló ingatlanokat, amennyiben azok magánszemély tulajdonát képezik. Ez utóbbi mentesség hatályát 2012-ig visszamenőlegesen terjesztette ki. A 2014. évi rendeleti módosításokat az évközben összegyűjtött adózói észrevételek alapozták meg. Reális igények fogalmazódtak meg az adóösszeg csökkentése érdekében azon magánszemélyek részéről, akik szabályozási tervvel nem rendelkező területen olyan M jelű munkahelyi építési övezetbe sorolt telkek tulajdonosai, ahol a beépítést megelőzően közműfejlesztésre is szükség van. Javaslatunk értelmében a kritikus övezetekben az adóelőírás 80 %-os mentesítésére tettünk javaslatot, de Képviselő-testületünk e területek 90 %-os mentesítéséről hozott döntést. Ugyancsak a 90 %-os mérséklés mellett döntött a képviselő-testület az E-VE (erdő-véderdő) övezetbe tartozó telkek esetében is. 2015. január 1től újabb területek (E-TG) kerültek 90 %-os mentesítés alá.
II.
Adóbevételek alakulása a végrehajtás hatékonysága, eredményessége tükrében 19
Az adópolitika kialakításának legjelentősebb célja a költségvetési igények minél nagyobb mértékben történő kielégítése. Az adóbevételek nagyságrendjét befolyásoló tényezőként ezért vizsgálat alá kell vonni a bevételek arányát, az adóbehajtási tevékenységet, az adóellenőrzési feladatok hatékonyságát is. II/1. Adóbevételek alakulása Adóbevételek alakulása adónemenkénti bontásban 2011-2014. években (Eft) Évszám
Építményadó
Telekadó
Pótlék és Bírság
Gépjárműadó
Egyéb sajátos bevétel
Talajterhelés
Összesen
2011
892 143
168 784
440 943
25 446
2 996
5 167
1 535 479
2012
1 245 944
598 115
459 067
21 120
1 959
4 298
2 330 503
2013
1 279 918
616 581
185 960
10 881
720
13 865
2 107 925
2014
1 282 190
604 436
166 048
9 946
1 860
7 609
2 072 089
Építményadóban az elmúlt években egyenletes növekedés volt tapasztható, amely az adómértékek inflációs mértékű növelésének volt az eredménye. Tekintettel azonban arra, hogy 2012. óta adómértéket nem emeltünk, ezért a fenti táblázat szerinti minimális bevétel növekedés a kerületben létesülő új beruházásoknak, a célzott adóellenőrzésnek, és a behajtási tevékenység hatványozódásának az eredménye. Az adóbevétel összegszerűségében való hirtelen növekedését 2011-ről a 2012. évre telekadóban is megfigyelhetjük, holott itt adómérték emelés egyáltalán nem volt az elmúlt 5 évben. A külterületek törvényi szintű adóztatásában kell keresni a bevétel növekedés okát, amellyel bővült az adóztatható adótárgyak száma. 2014. évben azonban 12 M Ft-os csökkenés látszik a bevételekben, mivel mentes lett az 1 ha alatti belterületi ingatlan az adó alól, ha a területet tényleges mezőgazdasági művelés céljára használják, és ezen használat tényéről az érintett adóalany meg is szerezte a területileg illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv igazolását. Soroksár területének sajátossága, hogy volt termelőszövetkezeti földterületek zömét mai is művelik, amelyek többsége belterületbe esik. Az adózók élve a fenti törvényi mentességi lehetőséggel igazolást nyújtottak be a tényleges mezőgazdasági tevékenységről, ezért mutat csökkenő tendenciát, mind az adótárgyak száma, mind a bevételek aránya. Gépjárműadóban nagy mértékű zuhanást lehet észlelni a 2013. évi bevételek tekintetében az előző évekhez képest. Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 32. § (1) bek. alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által az adó megállapításához való jog elévülési idején belül megállapított és beszedett gépjárműadó 40 %-a illeti csak meg az települési önkormányzatokat. Következésképp az előző évekhez képest az összbevétel 60 %-át át kell utalni a központi költségvetés részére.
20
Talajterhelési díj bevételeink háromszoros növekedése 2013-ban azzal magyarázható, hogy 120 Ft/m3-ről 1200 Ft/m3-re növekedett a díj mértéke. Ez ugyan 10 szeres növekedést jelent, de figyelembe kell venni, hogy évről évre egyre többen kérnek mentességet a talajterhelési díj megfizetése alól. Figyelembe kell venni azt a tényezőt is, hogy az emelt díjtétel ténylegesen ösztönző volt a rákötési kedv tekintetében. A bevétel felére zuhant 2014-ben, mivel képviselő-testületünk úgy döntött, hogy szociális alapú mentességeket kiszélesíti, azaz még többen kaphattak mentességet vagyoni helyzetük miatt, mint az előző években. Az egyedül élő nyugdíjasoknál például nincs jövedelem korlát, mivel a nyugdíj összegétől függetlenül mentességet kapnak a díj megfizetése alól. Egyéb bevételi számlára érkeznek a rendőrhatóságok által megállapított szabálysértési bírságok behajtott összegei, amelyből az adott év költségvetési törvényében meghatározott %os mérték illeti meg a rendőrhatóságot. Jelenleg hatályos törvényi rendelkezések értelmében minden behajtott közlekedési szabálysértési bírság 40 %-a illeti meg az önkormányzatokat. A helyszíni szabálysértési bírságok 100 %-ban a települési önkormányzatok bevételét képezi. Jelen bevételi forrás hullámzó, attól függ, hogy mennyit jelentenek át behajtás érdekében az adott évben. II/2. Hátralékok alakulásának kérdései A bevételek alakulását természetesen minden időszakban befolyásolják a gazdasági válságjelenségek, a jogszabályi környezet, az adópolitika változása, az adóhatóságok aktív tevékenysége, a hátralékok alakulása, amelynek részletes bemutatásával jutunk el kiemelt fő céljaink meghatározásához. Kimutatás a hátralékok alakulásáról (EFt)
Pótlék
Bírság
Egyéb bev.
35 427
66 285
17 312
12 713
2 141
567
229 322
30 475
72 002
73 975
15 025
8 150
2 158
-120
286 985
90 013
58 631
115 138
88 577
21 581
6 710
11 892
-631
391 911
88 581
73 942
150 355
97 392
29 244
5 438
12 426
212
457 590
Évszám
Gépjárműadó
Telekadó Építményadó
2011
76 408
18 469
2012
85 320
2013 2014
Talaj Illeték Összesen terhelés
A hátralékok folyamatos növekedési tényezője ellen szinte teljes mértékben tehetetlenek vagyunk, amelynek lassú növekedése már szinte törvényszerű és teljes mértékben összefügg az általános fizetésképtelenséggel. A növekedési ütemet nem lehet adónemenként különkülön vizsgálni, mivel minden adónemben hasonló okok miatt növekszik a hátralékok összege. Első fő ok a felszámolás alá kerülő cégek évről évre növekedő száma, amelyek úgy gépjárműadó, mint építményadó fizetésre kötelezettek köréből kerülnek ki. A csőd elé néző
21
cégek hatalmas mértékű adósságot halmoznak fel, csak a cégforma függvényében lehet ráterheli a tartozást a magánszemély ügyvezetőre. Akár az elmúlt 4 évet, akár önkormányzatunk fennállásának 20 évét nézzük, elmondhatjuk, hogy a felszámolás alá kerülő cégek tartozásait akár automatikusan le is törölhetnénk, mivel előterjesztett hitelező igényünk több száz milliós összege az elmúlt években még egy millió forint összegben sem térült meg. Jelenleg már lassan 150 M Ft az a tétel, amelyet azért nem lehet behajtani, mert egyre több és több cég került felszámolás alá. Másik fő ok, hogy magánszemély hátralékosaink zömének nincs munkahelye, ezért munkabér letiltást indítani nem tudunk. A forgalomból kivonás intézményével csak ritkán tudunk élni, mivel a tartozás mögött már nincs „élő” gépjármű. További problémát okoz, hogy magánszemély adózóink többsége banki számlaszámmal nem rendelkezik, következésképp incasso intézményével élni nem tudunk. Új jelenség, hogy adózóink egy részét nem találjuk meg, fiktívvé vált lakcímén nem lelhető fel, más egyéb lakcíme nincs, nem beszélve a külföldre távozott adózókról. Azon adóalanyokat, akikkel szemben már nem tudtuk egyik behajtási formát sem érvényesíteni, átjelentettük az önálló bírósági végrehajtóhoz. Jelenleg még mindig 75 M Ft az a kimutatott összeg, amely behajtásáról kellett volna intézkednie a bírósági végrehajtónak. Azért feltételes ennek összegszerűsége, mivel 2014. április 30-val felmondtuk az önálló bírósági végrehajtóval a szerződést. Jelenleg egyenként vizsgáljuk az átadott ügyeket, amelyekben esetlegesen lehet még behajtást eszközölni, de a legtöbb esetben az elévülés iránt is intézkedni kell. Az elmúlt évben sajnálattal állapítottuk meg, hogy az önálló bírósági végrehajtó az átjelentett tartozások mintegy 20 %-át tudta csak behajtani. Jelenleg nincs más lehetőség, mint saját behajtási eszközeinkkel megkísérelni a behajtást, ill. átadni a tartozást behajtás érdekében a NAV részére. A NAV részére 2012. július óta 124 M Ft –ot adtunk át behajtás érdekében. Ha azonban összevetjük a bevételeket a hátralékokkal és megvizsgáljuk, hogy a bevételeknek hány %-a a hátralék, akkor a kerület adóigazgatási tevékenysége, a behajtási tevékenység eredményesnek mondható.
Adóhátralékok aránya a bevételek türkében (2011-2014. években) Év
Adóbevételek (eFt)
Hátralék (eFt)
Arány (%)
2011.
1 535 479
229 322
14,93
2012.
2 330 503
286 985
12,31
2013.
2 107 928
391 911
18,59
2014.
2 072 089
457 590
22,08
A fenti táblázat szerint 2011-ben az összbevétel 14,93 %-a volt a hátralék, amely a következő évben enyhén csökkent, majd 2013-tól folyamatosan növekszik. Az utóbbi években folytatott intenzív behajtási időszaknak - május, november - köszönhetően 20 % alatt tudtuk tartani a hátralékok összegét, ugyanis teljeséggel elfogadott, hogy a bevételnek csupán 20 %-át tegye ki a mindenkori hátralék összege. 2014. évben 22 %-os növekedés látszik a hátralékok összegében az önálló bírósági végrehajtóval kötött szerződés megszüntetése miatt. Korábbi 22
években az önálló bírósági végrehajtónak átadott hátralékokat „nem hajtható” tételként tartottuk nyilván, amely hátralékok a kapcsolat tartás megszüntetése miatt folyamatosan kerülnek újra behajthatóvá, azaz növelik a hátralékok összegét. II/3. Adóellenőrzési feladatok Az adóbevételek növelésének leghatékonyabb intézménye az adóellenőrzési munka, amely a legtöbb esetben adóhiányt tár fel és ennek következményeként akár 50 %-os adóbírság kiszabásának van lehetősége. Az adóbírság kiszabását azonban mindenkor mérlegeljük, megvizsgáljuk az adózó javára és hátrányára szolgáló körülményeket.
Ellenőrzések alakulása 2011- 2014. években Év
Ellenőrzések száma Megállapítással (db)
Az ellenőrzés keretében megállapított
Teljesített befizetés (Ft)
Adóhiány (Ft)
Adóbírság (Ft)
Késedelmi pótlék (Ft)
Összes befizetendő az adózó terhére (Ft)
2011. év
115
14.662.884,-
4.455.056,-
1.147.027,-
20.264.967,-
9.890.022,-
2012. év
183
37.573.067,-
5.960.118,-
2.622.476,-
46.155.661,-
17.652.794,-
2013. év
133
42.242.954,-
6.586.570,-
2.341.789,-
51.171.313,-
8.165.720,-
2014. év
84
26.400.332,-
9.499.778,-
3.201.183,-
39.101.293,-
14.341.994,-
Adóellenőrzési tevékenységünk évről évre növekedő eredményeket mutat, különösen mióta két adóellenőr teljes munkaidőben tudja ezeket a feladatokat ellátni. Tevékenységük kiterjed valamennyi adónem ellenőrzésére, a bevallást pótló, a bevallást javító ellenőrzési eljárások megindítására. Az adóellenőrrel szemben elvárás, hogy minden adónem tekintetében biztos tudása legyen, kiváló helyismerettel rendelkezzen a helyszíni bejárások alkalmával, sőt rendelkezzen egy természetes kiváncsisággal, amely segítségével újabb és újabb adózókat von be az adóztatásba. Ellenőrzés szempontjából a 2012. év volt kimagasló, amikor 183 ellenőrzést végeztünk és 46 M Ft adóhiányt állapítottunk meg, összegszerűségében azonban a 2013. év a kiemelkedő, amikor 50 ellenőrzéssel kevesebb eljárást bonyolítottunk le az előző évhez képest, ugyanakkor 51,1 M Ft adóhiányt állapítottunk meg. Az ellenőrzési eljárás hosszadalmas, körültekintő közigazgatási eljárásnak minősül, amely esetben nem a mennyiség a lényeges. Legfontosabb feladat, hogy érezzék adózóink az állandó ellenőrzöttséget, tisztában legyenek a helyi adóztatás követelményrendszerével, ugyanakkor nem elhanyagolható bevétel növelő szerepe sem.
23
III. Adópolitikai célkitűzések a 2015-2019. évekre Adópolitikánkat az elmúlt négy éves adóigazgatási tevékenység vizsgálatát követően a következő elvek és célok megvalósításával kívánjuk kialakítani.: 1. Adóemelési terv keretében kalkulációt kell készíteni az adóbevételek nagyságrendjéről helyi rendeleti szabályozás keretében az adózói kör teherbíró képességének figyelembe vételével. 2. Évenként felül kell vizsgálni az adómentességek körét az igazságos közteherviselés érdekében, különös tekintettel az adóalanyok évközben előterjesztett észrevételei, valamint fellebbezéseiben előterjesztett jogorvoslati kérelmei alapján. 3. A méltányossági, részletfizetési kérelmek elbírálása során ügyelni kell a jogosultság körültekintőbb vizsgálatára, az elbírálás alapjául szolgáló dokumentumok beszerzésére, rászorulók ügyében a méltányosság gyakorlására, ugyanakkor élni kell és élni szükséges az elutasítás lehetséges eszközeivel is. 4. Végrehajtási eljárás során növelni kell a behajtási eszközök számát, amellyel a lehető legkisebb mértékre kell szorítani a hátralékállományt. 5. Különös gondot kell fordítani a cégek hátralékainak behajtására, amelyet állandósult kontroll biztosításával lehet elérni úgy a csődfigyelő rendszer heti ellenőrzésével, mint a banki számlaszámok felkutatásával. 6. Az ellenőrzési tevékenységet jobban ki kell terjeszteni az un. adófeltárási munkára, amely során a kerület egy részét – az éves ellenőrzési tervvel összhangban – intenzívebb vizsgálat alá kell vonni nemcsak a meglévő adózók ellenőrzésével, hanem az adóelkerülők adózói körbe való bevonásával. 7. Ötévenként felül kell vizsgálni a mentességben részesült adózók nyilvántartását és szükség esetén meg kell indítani az ellenőrzési eljárást.
10. A vagyongazdálkodással kapcsolatos középtávú elképzelések Az Önkormányzat vagyona a kötelező és az önként vállalt önkormányzati feladatok megvalósítását, az önkormányzati hatáskörök gyakorlását szolgálja. Az Önkormányzat vagyongazdálkodása ezen célok valamelyikének, vagy összességének teljesítésére, azaz – közvetlenül vagy közvetetten – közösségi célok elérésére irányulhat. Az üzleti önkormányzati vagyon megoszlásában domináns szerepet kap a belterületi beépítetlen ingatlanok, valamint a külterületi termőföldek és zártkertek. A jövőben ezen területek fejlesztése, hasznosítása lehet a legfontosabb önkormányzati vagyonpolitikai feladat. Az üzleti vagyonelemek körébe tartozó bérlakások tekintetében az Önkormányzat által a közép-és hosszútávú vagyongazdálkodási tervben foglaltak szerint a következő lakásgazdálkodási irányelvek és feladatok kerültek megfogalmazásra: önkormányzati bérlakások értékesítése a bérlők részére a bérlők megvásárlásra való ösztönzésével, illetve lakások értékesítése harmadik személy részére a bérlők hozzájárulásával, új bérlakások terveztetése, illetve építése önkormányzati tulajdonú telekingatlanon, üressé vált, rossz állapotú, önkormányzati bérlakások bontása.
24
A nem lakás céljára szolgáló helyiségeket illetően az Önkormányzat középtávú tervei között szerepel a helyiségek folyamatos felújítása és a felújított helyiségek bérbeadása, folyamatos üzemeltetése.
11. A kerület középtávú fejlesztési lehetőségei A gazdaságfejlesztési irányvonalak meghatározásakor feltétlenül szükséges figyelembe venni a helyi erőforrások (akár anyagi, akár szellemi) mellett a regionális és országos fejlődési tendenciákat. A kerület fejlődését biztosító gazdasági programba a legfontosabb célok - a kerület fejlesztési elképzelései: a) A Képviselő-testület általa elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégia (továbbiakban: IVS) megvalósulását ütemezetten, az anyagi lehetőségek függvényében kívánja megvalósítani. Az IVS három kiemelt akcióterületet tartalmaz: - Molnár-sziget és környéke terület - Újtelep akcióterület - Hősök tere és környéke városközpont akcióterület. b) A Fővárosi önkormányzat és a Soroksári önkormányzat között az ingatlan tulajdoni viszonyok rendezése, elsősorban Újtelep beépítetlen területeinek vonatkozásában. c) Az önkormányzat támogatná a MÁV elővárosi vasút projekt előkészítését, megvalósítását. d) Soroksár közlekedési helyzetének javítása a Fővárosi Önkormányzattal együttműködve. e) Soroksár városközpont parkolási gondjainak a megoldása az itt működő vállalkozások bevonásával. f) Új kerületi Rendőrkapitányság létesítése. g) Soroksári elkerülő út menti gazdasági fejlesztési terület I. illetve II. ütemének megvalósulása.
11. Munkahelyteremtés lehetőségei A település fejlesztésével az elkövetkező években az alábbi területeken várhatóak új munkahelyek a kerületben: - Az M5 autópálya melletti bevásárlóközponthoz tartozó beépítetlen terület övezetátsorolásával, építési szabályok megállapításával újabb áruház létesítéséhez teremtettük meg az építési feltételeket.(IKEA) - Az Ócsai útról leágazó, tervezett soroksári elkerülő út melletti gazdasági fejlesztésre kijelölt mezőgazdasági terület övezetátsorolásával a meglévő telephelyek bővítése, valamint újabb telephelyek létesítése várható. Az I-II. ütem átsorolása megtörtént. - A Gyálhoz tartozó logisztikai területhez kapcsolódóan, de már Soroksár közigazgatási területén belül új gazdasági-logisztikai területek kialakításán dolgozunk, a szükséges településrendezési tervek módosítását ennek érdekében kezdeményeztük. - Megfelelő partneri kapcsolat kialakítása a kerületünkben működő vállalkozásokkal.
25
Az önkormányzat 2013. óta foglalkoztat napi 6 órában közfoglalkoztatottakat 100 %-ba önkormányzati finanszírozással. A Képviselő-testület határozata alapján ez a helyzet 2015. december 31-ig áll fenn. Előzetes ismereteink szerint jó lenne továbbra is fenn tartani ezt a közfoglalkoztatási formát.
12. Tervezett fejlesztések A 2015-2019. évi gazdasági program keretein belül az alábbi fejlesztéseket kívánjuk magvalósítani: -
Galambos János Alapfokú Művészetoktatási Intézet tetőfelújítása Helytörténeti gyűjtemény tetőfelújítása A Polgármesteri Hivatal nyílászáró cseréje, homlokzat felújítása Délitemető hasznosítására – emlékpark létesítése Molnár sziget parti sáv létesítése, kialakítása RSD parti sávban a szennyező anyagok kivezetése az Molnár-sziget üdülőövezetéből (európai uniós forrásból) A Templom utcától a Jelző utcáig a Hősök-tere közterületi rendezése A belterületi földutak folyamatos szilárd útburkolattal való ellátása Új Rendőrkapitányság építése Új Közösségi Ház terveztetése, építése Tündérkert további fejlesztése
13. Stabil költségvetési politika kialakítása A kerület pénzügyi stabilitásának erősítése, valamint a tárgyévi költségvetések egyensúlyának a megteremtése érdekében a Képviselő-testületnek szakmailag megalapozott, ésszerű, felelősségteljes döntéseket kell hoznia. A költségvetési egyensúly megteremtése a döntéshozó számára nemcsak pillanatnyi pénzügyszakmai probléma, hanem a realitásokhoz igazított, bevételek és kiadások összhangjának megteremtését szem előtt tartó hosszútávra szóló stratégiai érdek. Olyan költségvetési politika folytatása szükséges, amely a reálisan tervezhető bevételekhez igazítja a működési, fejlesztési kiadásokat. A saját bevételek maximalizálása mellett törekedni kell a külső források bevonására, a pályázati lehetőségek kiaknázására.
14. Zárszó A fent vázolt gazdasági programban a fejlesztések megvalósítása természetesen a bevételi forrásoktól, függ a pályázati lehetőségektől, és egyéb belső illetve külső hatásoktól, melyek nagymértékben befolyásolhatják a megvalósulást. A program a jelen öt éves ciklusra szól, de szükség szerint bármikor felülvizsgálható a tartalma, és a lehetőségektől függően bővíthető illetve csökkenthető. Budapest, 2015. április……
Geiger Ferenc Polgármester
26
Záradék: A Gazdasági Programot a Képviselő-testület a …./2015 (IV.14.) számú határozatával jóváhagyta. Vittmanné Gerencsér Judit Szervezési és Ügyviteli Osztályvezető
27
