Ágazati informatikai fejélesztési koncepció
(Im)pulzus program * Javaslat az ágazat informatika fejlesztési programjának vázlatára Környezet A 2006-os és 2007-es év meghatározó jelentőségű az egészségügy átalakításának tekintetében. A 2006-os évben – a biztosítási rendszer átalakítását kivéve – kialakultak azok a szabályozási keretek, amik meghatározzák az új egészségügyet, de a megvalósítás szempontjából jogalkotással kvázi azonos jelentőségű az informatika egyenszilárdságú fejlesztése. E nélkül ugyanis: - nem javul érdemben az ellátás szervezete, működése, minősége, - megvalósíthatatlan az egészségügy biztosítási alapra helyezése, - nem valósítható meg a korszerű és hatékony biztosítói ellenőrzés és gyógyszergazdálkodás, - nem oldódnak a diagnosztikai hiányszakmák problémái, - a betegek nem válnak informált, költség-tudatos fogyasztóvá, nem nő a lakosság öngondoskodás-képessége. Ezért a reform-folyamatok sikerességének feltételeként egy átfogó, a rendszer teljes egészét és minden szereplőjét érintő fejlesztésre van szükség, amelynek fő feladat-csoportjai: 1. Szabályozás, szabványfejlesztések, 2. Központi informatikai fejlesztések, 3. Az egészségügyi szolgáltatók informatikai fejlesztései. 4. K+F prioritások a hosszútávú fejlődés érdekében Didaktikai okokból az áttekintés egyaránt tartalmazza a már futó és az indítandó programokat.
1. Szabályozás- szabványfejlesztések A korszerű szabályozás szektorsemleges, és utasítás helyett szabványfejlesztésen alapul. E tekintetben jó és használható előzmények: az e-egészség program elkészült szabványai és az NFT I. HEFOP 4.4-es programjának fejlesztései. A készülő szabványoknak emellett illeszkednie kell az EU e-health programjaihoz, annak szabványaihoz. Szükséges szabályozási feladatok - az informatikai minimum-feltételek újraszabályozása (az ESKI a null változatot elkészítette), - a minimum-feltételre épülő akkreditációs rendszer kidolgozása (beleértve a technológiai előírásokat és a finanszírozási, ellenőrzés szempontokat is), - kártyaszabványok (beleértve az erre épülő alkalmazásokat is) elkészítése, - új, alkalmazási szabványok késztése, honosítása (pl.: PACS), - az informatikai szabványokat megalapozó szakmai protokollfejlesztések. Az elnevezésről: az informatika ad lökést, impulzust az ágazat modernizációjának, ugyanakkor az informatika az egészségügy érrendszere, hálózata, pulzusa. *
Kincses Gyula
–1–
ESKI 2007.
Ágazati informatikai fejélesztési koncepció
2. Központi informatikai fejlesztések Az államreform keretében meghatározott feladatok központilag irányítandók, illetve a reformok eredményességének feltétele a megbízható, közhiteles köz-adatbázisok léte és publikálása. Ezen a területen jelentős előrelépések történtek. A főbb feladat-csoportok: 1. A jogviszony-nyilvántartással és jogviszony-igazolással kapcsolatos feladatok. 2. Az ágazati általános, kulcskártya jellejű elektronikus személy-azonosítás megoldása, összefüggésben a jogviszony-ellenőrzéssel és az EU egészségügyi kártyával kapcsolatos kötelezettséggel. 3. A rendszer alapját képező közhiteles adatbázisok, „törzsek” rendbetétele, különösen ideértve: - Intézmény-nyilvántartás (működési engedély, illetve telephely és osztály szintű szolgáltató-nyilvántartás) - Orvos- és szakdolgozó nyilvántartás (összerendezhetően a működési engedélyekkel) - Termék-nyilvántartások („gyógyszertörzs”, orvostechnikai anyagok, stb.) - Kódrendszerek (BNO, OENO, szakmakódok, intézmény-azonosítók, stb.) 4. Központi alkalmazás-fejlesztések, mint pl.: - e-recept program, összhangban az EU eHealth ePrescription large scale project-tel. - központi ellenőrzési és értékelési rendszerek, - krónikus betegségek betegség/paciens-management (chronic disease management) programok, - adattárak (Biztosító és ESKI), stb. (megvizsgálandó: egyéni beteg-életútarchívum kialakítása). 5. Lakossági tájékoztatási rendszerek fejlesztése - A Felügyelet tájékoztatási rendszerei - A Dr.Info fejlesztése (ESKI)
3. Az egészségügyi szolgáltatók informatikai fejlesztései Az új rendszer nem lehet működőképes, ha a központi fejlesztések mellé nem zárkóznak fel a szolgáltatók alkalmazás-fejlesztései. Ennek megvalósítása a fenti szabványfejlesztéssel és a központi fejlesztésekkel, illetve egy átfogó, PPP jellegű fejlesztési projecttel lehet. A fejlesztések céljai: 1. A szolgáltatók egyenszilárdságú ICT képességeinek megteremtése. Ezt szolgálja a minimumfeltételek rendszere, azaz minden szolgáltatónak rendelkeznie kell egy megfelelő korszerűségű infrastruktúrával, és a közfinanszírozáson belül ehhez akkreditált szoftvert kell alkalmaznia. Ennek része az elektronikus beteg-adatnyilvántartás kötelező előírása is. 2. A jogviszony-ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok megoldása. 3. Kapcsolódás központi programokhoz (e-recept, e-beutaló, stb.). 4. A helyi és szakma-specifikus programokba való belépés képességeinek megteremtése (telemedicina, kistérségi integrációk, intelligens megoldások, stb.). 5. A folyamatos képzés, továbbképzés feltételeinek megteremtése. Kincses Gyula
–2–
ESKI 2007.
Ágazati informatikai fejélesztési koncepció
A szolgáltatók informatikai rendszerének fontos, a szabványokban és az akkreditációs szempontokban érvényesítendő alapelve, hogy a finanszírozási és a szakmai jelentéseket az orvos-beteg találkozások (virtuális kórlap, betegkarton, ambuláns napló) adataiból beavatkozás szükségessége és lehetősége nélkül automatikusan generálják, így az alapdokumentációk és a jelentések azonos tartalma biztosított. Ez a megoldás zárja ki a jelentések finanszírozás célú „optimalizálását”. A fentiekhez egyrészt szabványfejlesztésre van szükség (lásd fent), másrészt egy átfogó fejlesztési programra, amelyet csak részben lehet az UMFT forrásaiból megoldani. Ennek egy lehetséges finanszírozási konstrukcióját az 1. számú melléklet tartalmazza.
4. K+F prioritások Az ágazat fejlesztéséhez elengedhetetlen a hosszútávú K+F prioritások kijelölése, illetve az országos prioritások közé azoknak a prioritásoknak a felvétele, amelyben az ágazat kutatási előzményekkel és potenciállal, tudással bír. Itt elsősorban a mesterséges intelligenciára, virtuális valóságra, intelligens rendszerek fejlesésére van szükség. Ezért általában a K+F területén kiemelt prioritássá kell tenni az ezeket megalapozó alapkutatásokat - virtuális valóság - mesterséges intelligencia - távérzékelés és érzékszervek pótlása Ennek megfelelően az alábbi ágazati K+F prioritások javasolhatók - az interoperabilitás fejlesztése, beleértve a szabványokat és a mobil technológiákat is, - intelligens megoldások a telemedicina területén, beleértve a táv-ellenőrzést és távfelügyletet is, - a mesterséges intelligencia és a távérzékelés alkalmazása az intelligens protézisek fejlesztésében - virtuális valóság, szimulációk a gyógyítás és rehabilitáció szolgálatában, - intelligens „tudástámogató” rendszerek a szakmai munka egységesítése érdekében.
Források Az (Im)pulzus program egy integrált keretprogram, amelyik egységbe szervezi a különféle forrásból finanszírozandó ágazati feladatokat, ezáltal biztosítja a források integrálását. A feladatok forrás-szerinti csoportosítása: Központi költségvetési forrásokból: - járulék-nyilvántartás, - kártya. Ágazati –fejezeti forrásokból: - szabványfejlesztés, - jogviszony-nyilvántartás. Kincses Gyula
–3–
ESKI 2007.
Ágazati informatikai fejélesztési koncepció
Az UMFT-ből: - kártya – jogviszony-hordozás és ellenőrzés - szolgáltatók informatikai fejlesztése (HEFOP 4.4 folytatása) - telemedicina támogatása. Szállítók által előfinanszírozott, a tulajdonosok által finanszírozott, egy fejlesztési alapból részben refinanszírozott szolgáltatói fejlesztések: - a szolgáltatók minimumfeltételeinek biztosítása, - az akkreditált rendszerek bevezetése, - egyéb alkalmazások (pl.: telemedicina széleskörű bevezetése, chronic disease management programok támogatása). Az UMFT és a szállítók által előfinanszírozott feladatok puzzle szerűen kiegészítik egymást.
Koordináció Az informatika egyenszilárdságú fejlesztése nélkül esélytelen a reform eredményes végrehajtása. Magyarországon ma az egészségügyi informatika – a 12 csatlakozott országhoz képest, illetve a rendszer funkcionalitásához képest is – nagyfokú lemaradásban van, ezért a reformprogramok kikényszerítik a gyors fejlesztéseket. Nem mindegy, hogy ezek a fejlesztések koordináltan, egy egységes rendszert kiadva, egy átfogó ágazati (sőt: az államreform összefüggések miatt: ágazatközi) koncepció mentén kerülnek-e végrehajtásra, vagy tovább folytatjuk a sziget rendszerű eseti fejlesztések rendszerét. A koncepció véglegezése, fentiekből fakadó feladatok részletes meghatározása, a szükséges projectek és felelősök kijelölése érdekében − EüM, − ÁNTSz, − OEP, − ESKI, − OALI, − GKM (IHM jogutód!) − NFÜ − ARB, − IVSZ egészségügyi munkacsoport delegáltjaiból egy munkabizottságot lenne célszerű létrehozni. Ez a munkabizottság a program meghatározása után a program felügyeletét is elláthatja. Budapest, 2007. április 1. Dr. Kincses Gyula főigazgató
Kincses Gyula
–4–
ESKI 2007.
Ágazati informatikai fejélesztési koncepció
1. számú melléklet A szolgáltatók fejlesztési programjának finanszírozási koncepciója Kiindulási pontok: - Az egészségügyi szolgáltatók működési költségük 1-3%-át informatikai rendszerek működtetésére, bérlésére költik, tehát ma is jelentős pénz fordítódik erre a területre. - Ez a pénz ma elég esetlegesen, és az eredmény szempontjából ellenőrizetlenül költődik el. - Az E.Alap gyógyító-megelőző kasszájának 1-2 %-os változása, megcímkézése a szolgáltatási rendszerben a hibahatáron belüli tétel. - Ha ezt az összeget egy előrehozott, egyszeri nagy fejlesztés-hullám refinanszírozására fordítjuk, az ágazati informatikában érdemi forrás nélkül ugrás-szerű fejlődést lehet elérni. A javaslat lényege: a gyógyító-megelőző kasszából (az amúgyis informatikára költött források nagyságrendjében) egy elkülönített Informatikai Fejlesztési Alapot kell létrehozni, amely a szolgáltatóknak az akkreditált rendszerek bevezetésével és működtetésével kapcsolatos elismert költségeit az OEP árbevétel meghatározott (1-3) százalékában – legalább 5 éven keresztül refinanszírozza. Lényeges megkötések: - a refinanszírozás nem költség-alapú (nem lízing, nem faktorálás), hanem az OEP árbevételhez kötötten normatív, de maximum az igazolt költségig terjed (nem ígéri a túldimenzionált beruházás refinanszírozását), - az akkreditáció használati akkreditáció, nem pedig termék-akkreditáció, azaz az elvárt képességek, funkciók teljesülésén, és nem a megvásárolt szoftver tudásán alapul, - az UMFT-ből megvalósuló fejlesztések értelemszerűen nem refinanszírozhatók. A rendszer előnyei: - központi források nélkül 2007-es indulást és gyors, ugrás-szerű fejlődést tesz lehetővé, (a magánbefektetők előfinanszírozzák a fejlesztéseket, így az öt éves forrásokat egy-másfél év alatt fel lehet használni) - az akkreditáció miatt garantálja az egységességet és kompatibilitást, ugyanakkor a megoldás - szektor és szállító-semleges, - racionális beruházás-gazdálkodást tesz szükségessé, mert nem a beruházás refinanszírozását ígéri, csupán az OEP bevétel arányos visszatérítést, - költség-hatékony, mert az E-alap nem érezhető hányadából igen látványos, „impulzus-szerű” fejlődést hoz az ágazatban. 2007. január. Kincses Gyula
–5–
ESKI 2007.
