TUDÁSFA TANODA ALAPÍTVÁNY ÓVODÁJA

TUDÁSFA TANODA ALAPÍTVÁNY ÓVODÁJA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Hatályos: Kötelezzük magunkat, hogy az esetleges változásokat szükség szerint átvezetjük. Módosítást készítette: Vörösné Vida Tünde Kelt: 2017. szeptember Jóváhagyta: Kovácsné Fehér Ildikó Kelt: 2017. szeptember 4.

1

TARTALOM Bevezető

I. RÉSZ AZ ALAPÍTÓ OKIRATBAN FOGLALTAK RÉSZLETEZÉSE

1. A szerv neve:

Tudásfa Tanoda Alapítvány

2. A szerv székhelye: A szerv telephelye:

1165 Budapest, Farkasszőlő u. 28. 2100 Gödöllő, Tél u. 10.

3. Az intézmény alaptevékenysége: nevelés, oktatás, képesség fejlesztés, ismeretterjesztés, kulturális tevékenység 4. A szerv gazdálkodási jogköre: Közhasznú Alapítvány 5. A szerv felügyeleti szerve(i):Tudásfa Tanoda kuratóriuma 6. A szerv alapító szerve(i):

Aggód Művek

7. A szerv vezetőjének kinevezési rendje: meghatározott idejű (3 év) 8. A vállalkozási tevékenység: közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve 9. Az intézmény jellegéből fakadó sajátosságok: természet központúság

2

II. RÉSZ A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 1. Működés rendje – gyermekek, tanulók fogadásának (nyitva tartás) rendje, – a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje 3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel 4. Tagintézmény (intézményegység) esetén a tanintézménnyel (intézményegységgel) való kapcsolattartás rendje 5. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje 6. A vezetők és az iskolaszék, a szülői szervezet, a kollégiumi szék, valamint az óvodai, iskolai kollégiumi szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája 7. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízottak beszámolására vonatkozó rendelkezések 8. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátását biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás 9. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 10. A gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések 11. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések 12. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 13. Az intézményi védő, óvó előírások 14. Az intézményi esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők 15. Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel 16. Egyéb jogszabály által szabályozandó – de más szabályozásban nem szabályozható – kérdések

3

BEVEZETŐ Az intézmény – a jogszabályi előírásoknak megfelelendő – alapító okiratában foglaltakat e Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi. A közoktatásról szóló az Nkt. 25 § (1) bekezdése alapján e szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. A Szabályzatot a hivatkozott jogszabály 25 § (4) bekezdése alapján az intézmény vezetője készítette el. A szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé.

4

I. RÉSZ AZ ALAPÍTÓ OKIRATBAN FOGLALTAK RÉSZLETEZÉSE

5

1. A költségvetési szerv neve:

Tudásfa Tanoda Alapítvány

2. A szerv székhelye: A szerv telephelye:

1165 Budapest, Farkasszőlő u. 28. 2100 Gödöllő, Tél u. 10.

3. Az intézmény alaptevékenysége: nevelés, oktatás, képesség fejlesztés, ismeretterjesztés, kulturális tevékenység 4. A szerv gazdálkodási jogköre: Közhasznú Alapítvány 5. A szerv felügyeleti szerve(i):Tudásfa Tanoda kuratóriuma 6. A szerv alapító szerve(i): Aggód Művek 7. A szerv vezetőjének kinevezési rendje: meghatározott idejű (3 év) A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési, megbízási rendje az alábbiak szerint alakul: A vezetői megbízás adója: Tudásfa Tanoda kuratórium A megbízás előtt egyéb eljárás: kinevezés A megbízás időtartama: meghatározott idejű (3 év) 8. A vállalkozási tevékenység: közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve 9. Az intézmény jellegéből fakadó sajátosságok: a) Az óvodai csoportok száma: 2 b) A feladat ellátást szolgáló vagyon: A feladat ellátást szolgáló vagyon az alapítók tulajdona: 1.000.000,–Ft Az alapításkori vagyont az alapító okirat mellékelte, az azt követő időpontokban meglévő vagyont az intézményre vonatkozó vagyonkimutatás tartalmazza. c) A vagyon feletti rendelkezési jogosultság: az Alapítvány gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapító okiratban meghatározott céljai eljárásra fordítja. 10. A feladatmutatók Az intézmény által ellátott feladatoknak megfelelő feladatmutatók a következők:

Szakfeladat Megnevezése Száma Óvodai ellátás 100 498

A mutató jellege Megnevezése (feladat/teljesítmény) Óvodai nevelés

6

Egysége

II. RÉSZ A NEVELÉSI OKTATÁSI INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

7

1. Működés rendje, ezen belül a gyermekek fogadásának (nyitva tartás) rendje, és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012 (VIII.31) EMMI rendelet 4 §(1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a gyermekek fogadásának (nyitva tartás) és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét. A működés rendje I. Általános szabályok Az óvodai nevelési év rendjét az óvodai munkaterv határozza meg. Az óvodai nevelési év rendjében meg kell határozni: – az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, – a szünetek időtartamát, – a megemlékezések, a nemzeti, az óvodai ünnepek megünneplésének időpontját, – a nevelőtestületi értekezletek időpontját. A gyerek felvétel és kimaradás rendje A gyerek a beiratkozással és a szülői megállapodás aláírásával nyer felvételt az intézménybe. Kimaradás esetén a szülő írásban jelzi, a kimaradás időpontját. Az óvoda vezető írásban visszajelez az óvodai elhelyezés megszűnéséről. 2. Napirend Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők – a házirendben szabályozottak szerint – gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül az intézménybe behozhassák, illetve hazavihessék. Az óvoda: – nyári zárva tartásáról legkésőbb február 15-ig, – a nevelés nélküli munkanapokról legalább 7 nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell. 3. A nyitva tartás rendje: A nyitvatartási rend értelemszerűen a munkanapokra, illetve a nevelés nélküli munkanapokra vonatkozik. Az intézmény – reggel 7.30 órától – 17.00 óráig fogad gyermekeket. Az intézményből a gyermeket: – a foglalkozásokat követően: – ha ebédet nem igényel 12 óráig, – ha ebédet igényel 12 órától–13 óráig lehet – délután: 15 órától – legkésőbb 17.00 óráig kell elvinni. A gyermeket csak a gondviselő szülő, illetve az általa írásban meghatalmazott nagykorú személy viheti el. 8

A gyermeket az óvodába érkezéskor az óvodai csoportba vezetéssel kell átadni az óvodai dolgozóknak, akik átveszik a gyermek felügyeletét. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására (előzetes kérelem alapján) az intézmény vezetője adhat engedélyt. 4. A vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét az alábbiak szerint határozom meg: Vezetői beosztás megnevezése Óvoda vezető

Az intézményben való tartózkodásának rendje 8.30–15 óráig

II. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet 4 § (1) b bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatban szabályozni köteles a pedagógiai munka belső ellenőrzési rendjét.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: – fogja át a pedagógiai munka egészét, – segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátást, – a foglalkozásokkal szemben támasztott követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön, a minél jobb eredmény elérésére, – támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb ellátását, – a szülői közösség észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse, az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, – biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, – támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, – hatékonyan működjön a megelőző szerepe. 9

A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: a) az intézmény vezetője. A pedagógiai munka belső, valamely témájú, területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: – szóbeli beszámoltatás, – írásbeli beszámoltatás, – értekezlet, – foglalkozás látogatás, – speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. III. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet 4 § (1) c bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: – külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely: – a gyermek érkezéskor: a gyermek átöltöztetésére és az óvónők felügyeletére átadására, valamint a kísérő távozására, – a gyermek távozásakor: a gyermek óvónőtől való átvételére, valamint a távozására szükséges. Ezekben az időpontokban az intézmény dolgozója, dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet. – külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat: – az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint, – minden más személy. A külön engedélyt az óvoda valamely dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni.

10

Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: – a szülőnek, gondviselőnek, a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve – a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor.

Az intézmény tagintézménnyel, intézményegységgel nem rendelkezik Mivel az intézmény jelenleg tagintézménnyel, intézményegységgel nem rendelkezik, ezért szabályozásra nem kerül. V. Az intézményvezető akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet 4 § (1) f bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az intézményvezető akadályoztatása esetére a helyettesítés rendjére vonatkozó rendelkezéseket. A nevelési-oktatási intézmény vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy akadályoztatása esetén a: – vezetői, feladatokat ellássák. Ha egyértelművé válik, hogy Az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte, stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat az 1. számú mellékletben megjelölt személyeknek kell ellátnia. A vezető, illetve a vezető-helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: – a helyettes csak napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető-helyettes helyett, – a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásban felhatalmazást kapott, – a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet.

11

1. számú melléklet

A vezető, illetve a vezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje A vezető megnevezése, akit helyettesíteni kell

A helyettesítő megnevezése (munkakör és név)

Kovácsné Fehér Ildikó

Vörösné Vida Tünde

VI. A vezetők és a szülői szervezet, az óvodai szülői szervezetet (közösség) közötti kapcsolattartás formája A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet 4. § (1) g bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a vezetők és a szülői szervezet, valamint az óvodai, szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás rendjét.

A vezetők és a szülői szervezet, valamint az óvodai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás rendje 1. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladata a szülői szervezetekkel való együttműködés Az együttműködés és kapcsolattartás során: – a vezetők feladata a szülői szervezet jogainak gyakorlásához szükséges – információs bázis megadása (Az információ bázis megadása alatt kell érteni valamennyi nyilvános, az intézmény működésével kapcsolatos irat, dokumentum hozzáférésének biztosítását, illetve meghatározott dokumentumok közvetlen rendelkezésre bocsátását. Közvetlenül rendelkezésre kell bocsátani azokat az iratokat, dokumentumokat, melyek a szülői szervezet jogainak (pl.: véleményezési, javaslattevő, illetve egyetértési) gyakorlásához szükségesek),

12

– a szülői szervezet feladata, hogy éljen a jogszabály, és az óvoda más belső szabályzataiban megadott jogosítványaival, s jogainak gyakorlásával: – segítse az intézmény hatékony működését, – támogassa a vezetők irányítási, döntési tevékenységét. A szülői szervezet kiemelt feladata, hogy a) javaslatot tegyen az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, különösen: – az intézmény egészét, vagy – a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben; b) E jog gyakorlásához az óvoda vezetője, illetve az általa kijelölt pedagógus köteles tájékoztatást adni a programhoz. A tájékoztatás adása a szülői szervezet kérése alapján történhet. A tájékoztatás kérésére vonatkozó szabályokat melléklet tartalmazza. A szülői szervezet és a vezetők kapcsolattartásának egyik speciális eszköze a nevelőtestület összehívásának kezdeményezési joga. A szülői szervezet által a nevelőtestület összehívására tett kezdeményezésről a nevelőtestület dönt. A szülői szervezet és a vezetők kapcsolattartási formái: – szóbeli személyes megbeszélés, A szülői szervezet köteles véleményezési jogkörében eljárva írásban nyilatkozni. Az intézmény vezetőjének feladata a szülői szervezettel való együttműködés. Az együttműködési formát az évente készített Együttműködési terv pontosítja.

A nevelési/pedagógiai programról való tájékoztatás kérés szabályai A tájékoztatás kérés iránti igény bejelentésének helye: Gödöllő, Tél u. 10. A tájékoztatás kérésének időpontja: az egész nevelési évben. A vezetők és az óvodai szülői szervezet közötti kapcsolattartás: mindennapos, szóbeli

A szülői szervezet/ek megnevezése Szülői szervezet megnevezése Szülői kör

Megalakításának időpontja 1998. szeptember 13

VII. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet 4. § (1) h bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. Az intézmény a közoktatásról szóló törvény 57. § (4) bekezdésének figyelembe vételével a következők szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: 1. Helyi nevelési program, és módosításának elfogadása 2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása 3. Éves munkaterv 4. Átfogó értékelés 5. Házirend Egyéb ügyeket az óvoda vezetője és a kuratórium láthatja el.

VIII. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet 4. § (1) i bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgáltatóval, valamint az iskola egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: a) egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: – a fenntartóval, – más oktatási intézményekkel, – az intézményt támogató szervezetekkel; b) a gyermekjóléti szolgálattal; c) az egészségügyi szolgáltatóval d) egyéb közösségekkel: – az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival, – a település egyéb lakosaival.

14

Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás 1. A fenntartóval való kapcsolat: Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: – az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, – az intézmény tevékenységi körének módosítására, – az intézmény nevének megállapítására, – az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre, stb.), – az intézmény ellenőrzésére: – gazdálkodási, működési törvényességi szempontból, – szakmai munka eredményessége tekintetében, – az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint – a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében, – az intézményben folyó szakmai munka értékelésére. Az intézmény és a fenntartó kapcsolata eseti: – az intézmény SZMSZ-e jóváhagyása és módosítása, a nevelési/pedagógiai programja jóváhagyása tekintetében. A fenntartóval való kapcsolattartás formái: – szóbeli tájékoztatás adás, – írásbeli beszámoló adása, – egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, – a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, – speciális információ szolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. 2. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki. A kapcsolatok lehetnek: – szakmai, – kulturális, – sport- és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: – rendezvények, – versenyek. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. 15

3. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: – a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény anyagi helyzetéről, – az intézmény támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről, – az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége, stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információ igénye kielégíthető legyen.

A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a: – gyermekjóléti szolgálattal, illetve – gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: – személyekkel, – intézményekkel és – hatóságokkal. Az intézmény segítséget kér e gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: – a gyermekjóléti szolgálat értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, – esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, – a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, – előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére.

Az egészségügyi szolgáltatóval kapcsolattartás Az intézmény a gyermek mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. A szolgáltatást a szolgáltató szolgáltatási szerződés alapján biztosítja az intézménynek. A szolgáltatás díját az intézmény költségvetésében tervezni kell. A kapcsolattartás részletes formáját, módját a szerződésben az intézményben jelentkező jogos igények szerint kell rendezni.

Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális és sport tevékenység jellemző. Összetartó szerepe jelentős. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg. 16

1.sz. melléklet

Az intézmény külső kapcsolatait jelentő szervezetek Az intézményi kapcsolat típusa 1. Fenntartó: 2. Más oktatási intézmény:

A kapcsolatot jelentő szervezet neve és címe

Tudásfa Tanoda Alapítvány Azok az általános iskolák, melyekbe az utolsó éves gyermekeinket beiskolázzuk. 3. Intézményt támogató Azok az adományozók, akik adójuk 1%-át alapítványunknak szervezetek ajánlják fel. 4. Gyermekjóléti szolgálat Velük az évek folyamán egyszer sem kellett kapcsolatba lépnünk. 5. Egészségügyi szolgáltató Gyermek és felnőtt orvos, fogász, védőnő, ÁNTSZ 6. Egyéb: Comenius partnerlistája

IX. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet 4. § (1) j bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat.

Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét az ünnepély, megemlékezés nevének és az irányadó, hozzávetőleges időpontjának megjelölésével az 1. számú melléklet tartalmazza. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg.

A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének: – megőrzése, illetve – növelés. 17

A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. A hagyományápolás eszközei: – ünnepségek, rendezvények, – egyéb kulturális versenyek, – egyéb sport versenyek, – egyéb eszközök (pl. kiadványok, újságok stb.). Az intézmény hagyományai érintik: – az intézmény ellátottjait (gyermekeket/tanulókat), – a felnőtt dolgozókat, – a szülőket. Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó konkrét rendezvények nevét, a rendezvénnyel érintettek körét, valamint a rendezvény várható időpontját a 2. számú melléklet tartalmazza. A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézmény: – jelkép használatával (zászló, jelvény stb.), – tanulók/gyermekek ünnepi viseletével, – az intézmény belső dekorációjával. Az intézmény konkrét jelkép, viselet, egyéb külső jegy, hagyomány ápolásának, használatának leírását a 3. számú melléklet tartalmazza. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is.

18

1.sz. melléklet

Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az ünnepély, megemlékezés neve

Az ünnepély, megemlékezés (irányadó) időpontja

Nemzeti ünnep

Október 23.

Márton nap

November 11.

Mindenszentek Mikulás

December

Karácsonyi ünnepség Farsang

Február

Húsvét

Március

Anyák Napja

Május

Pünkösd Évzáró Ballagás

Június

2.sz. melléklet Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó rendezvények A rendezvény neve

A rendezvénnyel érintettek köre

A rendezvény (hozzávetőleges) időpontja

Márton Nap

Szülők–gyerekek–pedag.

November

Karácsonyi készülődés


December

Húsvéti készülődés


Április

Ballagók kirándulása a Szentendrei Skanzenbe


Május

Ballagók: óvodai faültetés

Gyerekek–pedag.

Kapcsolat építő hétvége

Pedagógusok

Állatkerti séta


19

Június

X. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A nevelési-oktatás intézmény a 20/2012 (VIII.31) EMMI rendelet 4. § (1) i bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét. A gyermekek rendszeres egészségügy felügyeletét, mint ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást az intézmény biztosítani köteles. Az egészségügyi ellátás: – az iskolaorvos és – a védőnő együttes szolgáltatásából áll. Az egészségügyi ellátásban közreműködik még: – a fogorvos és a fogászati asszisztens. Az egészségügyi ellátás rendje: a) iskolaorvosi szolgáltatás Az egészségügyi ellátás megnevezése Az ellátást nyújtó pontos megnevezése Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege (teljes, részmunkaidő stb.) Az ellátást nyújtó által az intézményben töltendő idő Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe)

Iskolaorvosi szolgáltatás Dr. Kiss József Részmunkaidő Havi 1,5 óra 2100 Gödöllő, Tél u. 10.

b) védőnői szolgáltatás Az egészségügyi ellátás megnevezése

Védőnői szolgáltatás

Az ellátást nyújtó pontos megnevezése

Tóth Miklósné Magdolna

Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege részmunkaidő (teljes, részmunkaidő stb.) Az ellátást nyújtó által az intézményben töltendő idő

Havi 1,5 óra

Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe)

2100 Gödöllő, Tél u. 10.

c) óvodafogászati ellátás Az egészségügyi ellátás megnevezése

Iskolafogászati ellátás 20

Az ellátást nyújtó pontos megnevezése

dr. Etelközi Mária

Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege részmunkaidő (teljes, részmunkaidő stb.) Az ellátást nyújtó által az intézményben töltendő idő

–

Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe)

2100 Gödöllő, Palotakert sétány. 56.

XI. Az intézményi védő, óvó előírások A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012 EMMI rendelet 4. § (1) m bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az intézményi védő, óvó előírásokat.

Általános előírások A gyermekkel – az óvodai nevelési év, valamint – szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő–óvó előírásokat. Védő–óvó előírás: – az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, – a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, – a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. A védő–óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az óvoda házirendjében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. Az egészségvédelem biztosítása érdekében a találó konyha a HACCP rendszer követelményei alapján működik. (A konyhában kifüggesztve.) A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok Az intézmény vezetőjének feladata, hogy ellenőrizze: – hogy az óvodában keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető; 21

– hogy az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet; – hogy a gyermekek elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen – az aljzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével; – hogy a gyermekek az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe ne juthassanak be. A pedagógusok feladata, hogy: – haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésében az intézményvezetők felelősek; – a mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére. A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá; – javaslatot tegyenek az óvoda épületének és a csoportszobák még biztonságosabbá tételére. Az óvoda nem pedagógus alkalmazottainak feladata, hogy – a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére, – a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják, stb.

A gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok Az intézményvezető feladatai: 1. Kijelöli azt a személyt, aki a gyermekbaleseteket nyilvántartja; 2. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: – szükség esetén orvost hív, vagy a sérültet orvoshoz viszi, – intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a gyermek szülőjének (egy példány megőrzéséről gondoskodik), – ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet. 3. Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: – súlyos baleset esetén azonnal orvost hív, a sérültet biztonságban tartja, és jelenti a balesetet az intézmény fenntartója felé. Baleseti jegyzőkönyvet vesz föl. – gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról. 22

4. Lehetővé teszik az óvodai szülői szervezet részvételét a gyermekbalesetek kivizsgálásában. 5. Intézkedik minden gyermekbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. A pedagógusok feladata: 1. Az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése. 2. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok az intézményvezető utasítására: – közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásában, – e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel, – jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható. 3. Súlyos balesetekkel kapcsolatban: – a balesetet jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a baleset jelentéséről, – közreműködik a baleset kivizsgálásában. 4. Közreműködik az óvodai szülői szervezet tájékoztatásában, és a gyermekbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában. 5. Intézkedést javasol minden gyermekbaleset követően a megelőzésre; az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja. Nem pedagógus alkalmazott: – az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a gyermekbaleseteket követő feladatokban.

XII. A rendkívüli esemény, bombariadó stb. Esetén szükséges teendők A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012 EMMI rendelet 4. § (1) n bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendőket. A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt. Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően

23

a) haladéktalanul értesíti: – az érintett hatóságokat, – a fenntartót, – a szülőket; b) megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek, tanulók védelmét, biztonságát szolgálják. Rendkívüli eseménynek számít különösen: – a tűz, – az árvíz, – a földrengés, – bombariadó, – egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelő munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény. Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény: – kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti terv alapján kell, hogy történjen. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. Az egyes rendkívüli eseményekre vonatkozó további belső szabályozás: – nem kerül csatolásra.

A Tudásfa Tanoda Alapítvány

(rendkívüli esemény, tűzriadó, bombariadó) esetén szükséges teendőkről Rendkívüli esemény esetén a minden évi oktatás, illetve tájékoztatás eredményeként az óvoda összes dolgozója tudja a feladatát.

XIII. Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012 (VIII.31) EMMI rendelet 4. § (5) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles azokat az ügyeket, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) e szabályzat véleményezési, illetve egyetértési joggal ruházza fel. 24

A szülői szervezetet a vonatkozó jogszabályok alapján megilletik a következő jogok: a) véleményezési jog: – SZMSZ – helyi program, – éves munkaterv, – Minőség irányítási program – munkaterv véleményezése – 20/2012 (VIII.31) EMMI rendelet 3§ (1) bekezdése alapján, A jog gyakorlása évente, a módosítások és az értékelések alkalmával történik. A szülői szervezet – ezen SZMSZ alapján – megillető további jogokat: a) nem határoz meg,

XIV. Egyéb jogszabály által szabályozandó – de más szabályozásban nem szabályozható – kérdések A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012 (VIII.31) EMMI rendelet 4. § (3) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az egyéb jogszabály által szabályozandó – de más szabályozásban nem szabályozható – kérdéseket. 1. Ha valamely pedagógiai szakszolgáltatást: – logopédiai szolgáltatást, az intézmény alapfeladatként szervezi, s arra nem hoz létre szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységet, akkor a 20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet 4§ (3) bekezdése alapján a nevelési oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell szabályozni a pedagógiai szakszolgálat működésére vonatkozó, a hivatkozott jogszabály 4. § (1) bekezdésében meghatározottakat. A megbízásos, alkalmazotti feladatkörök teendői mindenkor a munkaköri leírásban kerülnek rögzítésre. 2. A kiemelt munkavégzéséért járó kereset kiegészítés feltételeit: mivel nincs kollektív szerződés, ezért a Nemzeti Köznevelési törvény 62§ (6) bekezdése alapján a pedagógusok távollétük esetén egymásnak felajánlják a helyettesítést. 3. Az alkalmazottak a lelkiismereti szabadság és a különböző világnézetűek közötti türelmesség elvének betartásával végzik munkájukat. 4. Az intézményi vagyon használatának szabályai épület- illetve eszköz használata az Alapító okirat szerint. 25

Az intézményben folytatható reklámtevékenység Az intézmény a következők szerint szabályozza az intézményben folytatható reklámtevékenységet: 1. A tiltott és megengedett reklámtevékenység Megengedett a reklámtevékenység, ha a reklám: – a gyermekeknek, tanulóknak szól, és – a következő tevékenységekkel kapcsolatos: – egészséges életmód, – környezetvédelem, – társadalmi tevékenység, – közéleti tevékenység, – kulturális tevékenység. 2. A reklámtevékenység engedélyeztetése A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezető engedélyével lehetséges. Az engedély kiadása írásban történik, melyben meg kell jelölni: – a reklámtevékenység folytatására engedélyt kérő, és e tevékenység folytatására jogosult személy, szerv megnevezését, címét; – a reklámtevékenység egyértelmű leírását, a reklámtevékenység formáját, módját; – a reklámtevékenység folytatásának határidejét, illetve egyéb időtartam kikötéseket. Az engedély legalább két példányban készül, melynek egyik példányát az intézmény őriz, másik példánya átadásra kerül az engedélykérőnek. Az intézményvezető az engedély visszavonására bármikor jogosult. 3. A reklámtevékenység jellegének besorolása Az intézményvezető önállóan állapítja meg valamely reklámtevékenység jellegét, az intézményben folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételt megvizsgálni. 4. Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai a) újságok terjesztése, b) szórólapok, c) plakátok, d) szóbeli tájékoztatás stb. Az adott reklámtevékenység során alkalmazható formát, módot az intézményvezető által kiadott engedély határozza meg. 26

XV. Az intézmény adatkezelési szabályzata a mellékletben szerepel

XVI. A 2015–2016-os tanév munkaidő és feladatellátásban történő változások jogszabályai Munkaidő nyilvántartás A munkaidő-nyilvántartás vezetési kötelezettséget a Munka Törvénykönyv 134 §(3) bekezdése határozza meg. A nyilvántartást tanévenként, és pedagógusonként külön-külön füzetben kell vezetni, melyben a pedagógus feltünteti naponta a tanítással lekötött munkaidejét (kötelező óra teljesítést, kötelező órába beszámító tevékenységet, elrendelt többlet tanítást), tanítással le nem kötött munkaidő teljesítésénél figyelembe vehető feladatokat, tevékenységeket. A füzet tartalma: – munkaidő összesítő tábla, – kitöltési útmutató, – munkaidő nyilvántartás – egy oldalon két naptári héttel, és összesítő rovatokkal. Feladat ellátási terv A feladat ellátási terv készítési kötelezettséget a 213/2011. (X.14) Kormányrendelet írja elő. A feladat ellátási terv ez alapján került összeállításra, tartalmazza az elrendelt többlet tanítást, illetve a nevelő és oktató munkával összefüggő egyéb feladatok végrehajtását a feladatok, feladatcsoportok meghatározásával, esetenként konkrét megnevezésével. A feladat ellátási tervben meghatározásra kerül, hogy adott feladat, tevékenység ellátása során mely pedagógusnak, pedagógusoknak kell közreműködnie, s a feladat ellátására mennyi idő vehető figyelembe. Személyre szóló feladatmegosztás A személyre szóló feladatmegosztás készítési kötelezettséget a 213/2011. (X.14) Korm. rendelet írja elő. A feladatmegosztást legalább a feladatellátás előtt hét nappal közzétenni.

27

A munkaidő nyilvántartáshoz kapcsolódó kötelező szabályozások A munkaidő-nyilvántartás vezetésével kapcsolatos helyi szabályozási kötelezettséget a 213/2011. (X. 14.) Korm. Rendelet határozza meg. A munkáltatónak nyilván kell tartania – külön-külön csoportosítva – az ellátott tanítási órákat, a tanórán kívüli tevékenységeket és az egyéni foglalkozásokat, szabadidős foglalkozásokat. Mint ismert mindhárom „csoport” elláttatható a kötelező óraszám keretében és azon felül is. A tanítási időkeret túllépésekor csak a tényleges tanítási órákért jár óradíj, illetőleg a heti két órát meghaladó tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős és egyéni foglalkozások megtartásáért.

Gödöllő, 2017. szeptember 4. Kovácsné Fehér Ildikó

28

TUDÁSFA TANODA ALAPÍTVÁNY ÓVODÁJÁNAK 2017–2018-AS NEVELÉSI ÉV HÁZIRENDJE TISZTELT SZÜLŐK!

Kérünk benneteket, hogy munkánk megfelelő színvonala érdekében az Óvoda jól bevált házirendjéhez alkalmazkodni szíveskedjetek! Ez nemcsak a munkánk megkönnyítése, hanem gyermekeitek érdekeit is nagymértékben szolgálja, valamint a hivatalos felügyeleti szervek előírásait is be kell tartanunk. A kapukat és ajtókat MINDIG zárjátok magatok után, a szemeteket az udvaron elhelyezett szemetesekbe legyetek szívesek eldobni. Az óvoda egész területén a dohányzás és nyílt láng használata tilos! 1. Az utcai cipőket az előszobai padokon, vagy alatta, a benti lábbeliket mindenki a saját szekrényének aljában tárolja. 2. A gyermekek jellel ellátott helyén, KÖTELEZŐ óvodai zsákot biztosítani, amiben a gyermekek (főleg a kicsiknek) 1–2 teljes váltás ruháit tartjuk. A kiscsoportosok MINDEN ruhadarabjába kérjük beleírni a jelüket, vagy a monogramjukat. A többi csoportnak is az új ruhadarabok, cipők, ágyneműkbe, használati tárgyakba kérnénk a jeleket, monogramokat beírni. 3. A 2 csoportnak, 3 különböző helyen van elhelyezve a kinti kabát, az overallok fogasai, amit életkoruk megközelíthetőségük, létszámuk miatt fontos lenne figyelembe venni. A fertőző betegségek, hányás, hasmenés, influenza, láz, krónikus orrfolyás, illetve ha az óvónő hazaküldi a gyermeket, MINDEN esetben kérünk az orvostól „egészséges, közösségbe mehet” igazolást. Ez a súlyosabb betegségek elkerülése végett szükséges, ÁNTSZ előírás. 4. A minden csoportszobánál kifüggesztett heti, illetve napirendet legyetek szívesek figyelembe venni, az időpontokat betartani. 29

5. Az óvodába NE hozzatok játékfegyvereket, rágógumit, édességet, nem egészséges életformát segítő tárgyakat, illetve fogyasztási cikket. 6. Az ékszereket, valamint játékokat csak a saját felelősségetekre hozzatok, mi ezért nem tudunk felelni. 7. Továbbá kérnénk benneteket, hogy a harmonikus légkör érdekében az emberi és közösségi normákat betartani szíveskedjetek, hiszen mindegyikőtök gyermeke ugyanolyan értékes kisember! 8. Az óvodai kapukat 9–15 óráig zárva tartjuk, ezalatt az idő alatt a Tél utcai bejárat felől lehet bejönni, csengetéssel jelezve! 9. Mindkét óvodai kapubejárón elhelyezett reteszt minden ki- és bejövetelnél zárni szíveskedjetek. 10.A szülők és a vendégek által elhelyezett értéktárgyakért óvodánk felelősséget nem vállal. 11. Az óvodában a szülő naprakészen megnézheti a nyíltnapoktól eltérő időpontban is a foglalkozásokat, amennyiben nem zavarja a csoport munkáját. Nyilvános dokumentumok: – alapító okirat, – helyi nevelési program, – szervezeti, működési szabályzat, – házirend, – minőség irányítási program és tanúsítvány, – az óvoda és az alkalmazottak telefonszáma, – nevelési partnerek listája megtekinthetők az óvoda vezetőjénél.

A gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012 EMMI rendelet 5§ (1) a bekezdése szerint a Házirendben szabályozni köteles a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezéseket. A fenti jogszabályi kötelezés alapján, figyelembe véve a hivatkozott rendelet 5 § (1) a bekezdésbe foglaltakat az alábbiak szerint kerül szabályozásra a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolási rendje: Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást akkor kell igazoltnak tekinteni, ha: – a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába, – a gyermek beteg volt, és ezt a tényt a szülő az orvosi igazolás óvónő részére való 30

átadásával igazolja. Az igazolást a gyógyult gyermek közösségbe vitelének első napján kell átadni, – a gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott (óvoda látogatási) kötelezettségének eleget tenni.

A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012 (VIII.31) EMMI rendelet 5. § (1) b bekezdése alapján a Házirendben szabályozni köteles a térítési díj, tandíj befizetésére vonatkozó rendelkezéseket. Az egyes térítési díjféleségekre vonatkozó szabályokat az 1. számú melléklet tartalmazza. Az egyes tandíjakra vonatkozó szabályokat a 2. számú melléklet tartalmazza. 1.sz. melléklet:

A tudásfa tanoda térítési díjának befizetésére és visszafizetésére vonatkozó rendelkezések 1) A térítési díj befizetése az év 12 hónapjára vonatkozik. A térítési díj befizetésének módja: – készpénz átutalási megbízás. A térítési díj befizetésének határideje: – minden hónap 10-e. A befizetés bonyolítási módja: – a készpénz átutalási megbízás esetén – a készpénzt az intézmény arra kijelölt dolgozója átveszi, az átvevő az átadás-átvételt aláírásával igazolja. – az óvoda alapdíját az év minden hónap 10. napjáig esedékes megfizetni. 2) A térítési díj visszatérítése A térítési díj visszatérítése – a következő esedékes térítési díj összegéből levonásra kerül, így külön visszatérítés nem történik,

31

A 2017. szeptemberében ismertetett SZMSZ-t elfogadjuk:

––––––––––––––––––––––––– Latinovicsné Péter Zsuzsanna szülői szervezet

––––––––––––––––––––––––– Vörös Zsolt kuratórium elnök

––––––––––––––––––––––––– Kovácsné Fehér Ildikó óvodavezető

––––––––––––––––––––––––– Acél Ágnes kuratóriumi tag

Dolgozók:

––––––––––––––––––––––––– Vörösné Vida Tünde pedagógus

––––––––––––––––––––––––– Kovács Eszter óvónő

––––––––––––––––––––––––– Varró Vivien dadus

––––––––––––––––––––––––– Somogyi Ágnes pedagógus

32

TUDÁSFA TANODA ALAPÍTVÁNY 2017–2018. ÉV

JEGYZŐKÖNYV Készült a TTA Óvodája munkatársi értekezletén, 2017 szeptember 1-én

Jelen vannak:

Vörösné Vida Tünde Kovácsné Fehér Ildikó Somogyi Ágnes Kovács Eszter Varró Vivien

Téma:

Az óvoda SZMSZ-ének elfogadása. Vörösné Vida Tünde ismerteti a tartalmat

Hozzászólás:

nincs

Határozat:

a 2017. szeptemberében elfogadott SZMSZ-t egyhangúlag elfogadták mind az óvónők,és a dajkák. Az értekezleten az óvodai alkalmazottak mindannyian részt vettek. Az SZMSZ elfogadása elolvasás után aláírásra került nyilvánosan.

––––––––––––––––––––––––– jegyzőkönyv vezető

––––––––––––––––––––––––– hitelesítő (óv. vez.)

33

A 2017. szeptemberében ismertetett SZMSZ-t elfogadjuk:





Dolgozók:


––––––––––––––––––––––––– Kovács Eszter óvónő

––––––––––––––––––––––––– Varró Vivien dajka

––––––––––––––––––––––––– Somogyi Ágnes pedagógus

34

MELLÉKLET

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Jegyzőkönyv Szülői Házirend HACCP Adatkezelési Szabályzat Munkaköri leírások Munkavédelmi Szabályzat Tűzvédelmi Szabályzat Tűzriadó terve

35

LEGITIMIZÁCIÓS ZÁRADÉK A helyi Nevelési Program hatályba lépése: 2011. Felülvizsgálat esetén a szülői, szakmai, intézményi szervek aláírása az adott évben történik.





Dolgozók:


––––––––––––––––––––––––– Varró Vivien dajka ––––––––––––––––––––––––– Somogyi Ágnes óraadó pedagógus

36

TUDÁSFA TANODA ALAPÍTVÁNY ÓVODÁJA

Recommend Documents