TSXRMP 1. Gűzcséplők SIÓFOK B U D A P E S T I CZEGEK. F. uj raktára. Kertész Tódor. Első Magyar Gazdasági Gépgyár gazdasági gépgyára Mosonban

VASÁENAPI ÚJSÁG.

584

35. SZÁM. 1894.

41. ÉTTOLTAM

f/^-C

B U D A P E S T I CZEGEK.

F

A legjobb

ogak és fogsorok rágáshoz használhatók, elhelyez

legolcsóbb árakon.

„Toronyórák"

Gerson Anna asszony

palota, laktanya, gyári órákat,

BUDAPEST,

villanyórákat, legelőnyösebben rendez be

A n d r á s s y - ú t 21,

M a y e r K á r o l y L.

(félenielet).

Budapesten, VII., Kazinczy-u. 3.

I-sS magyar gfa-óragyára Képen árjegyzék, kőltségjeRYZ.bérm.

RÓNA IMRE

A .Kranklin-Tájsulat. kiadásában Budcpesten megjelent és minden könyvárusiiii! kapható:

fogspecialistánál. Budapest, Király-utcza 47,1' a terézvárosi templom átellenében. '•

K i e l l a n d Ii. S á n d o r .

MÉREG.

A • Franklin-Társulat, kiadásában Budapesten meg­ jelent és minden könyárusuál kapható:

11

1 honfoglalás története.

te ö N-o3

elvállalja jótállás mellett ' legolcsóbban

asphalt- burkolatok

Hirdetések felvétetnek

A művelt közönség számára. Borovszky Samu.

p i n c z é k , s t b . gyökeres szárazzáté telét.

wr Telefon, "w

Budapest, IV,, Egyetem-utcza 4. sz.

Á r a f ű z v e 1 frt. — "Vászonkötésben 1 frt 6 0 kr.

Gróf Teleki palotában.

kapható.

A KÖZEGÉSZSÉGI É S DEMOGRAFIAI

Gűzcséplők

Kneipp-maláta-kávé

«•" lYullü l l l l c l .

"•* "«

?y

°

25krajczár.

B#~ Szigorúan a magyar gazdasági viszonyokhoz alkalmazott gyártmányok. -&$ F ő r a k t á r B u d a p e s t , 1 8 9 4 a u g u s z t u s 1-étől saját h á z b a n

VI., Váczi-körut 57/a. sz.

R U H N E E.

Alakult 1856.

Alakult 1856.

Az ö s s z e s gazdasági gépeket tartalmazó á r j e g y z é k k e l , s z a k b a v á g ó f e l v i l á g o s í t á s s a l és tanácscsal, minden hozzánk intézett kérdésre á r a k és f e l t é t e l e k közlésével szívesen és d í j m e n t e s e n s z o l g á l

Első Magyar Gazdasági Gépgyár

gazdasági gépgyára Mosonban.

részvény-iársu lat

Ajánlja általánosan kedvelt, egyszerűségében felülmulhatlan s több mint 1 4 , 0 0 0 példányban elterjedt

G y á r t e l e p : B u d a p e s t , k ü l s ő v á c z i - ú t 7. s z á m .

„Hungária D r i l l " és „Jubileum D r i l l " sorvetőgépeit leszállított árakon. Hegyes

VI. ker.,

Váczi-körút

jfo. . A , •*&» ^fe. •&• . A . jfo, .A, . A .

Magyar tengeri fürdő idegedző hullámveréssel. II A fővárosi előkelő körük kedvelt kirándulási helye. C*r U t ó k u r á r a m e l e g e n a j á n l h a t ó ! ~mt

A vadászat mestere. Önképző gyakorlati útmuta­ vadászat Kedvelői szá­ vagyis rövid foglalatja mindazon elméleti szabályok­ nak, melyek megtanulása s megtartása mellett a vadásza­ tot bárki a siker gyönyörével gyakorolhatja.

a Szept. 1-étől tetemesen leszállított árak! tás mára,

Gijönyörü fürdffpart. Pompás hullámcsapás. mr Fényűzéssel berendezett szobák. "»n Kitűnő konyha, gondos kiszolgálat.

Villamos

világítás,

vízvezeték.

Csónakázás, vitorlázás, halászat, lóverseny. Bálok, tánczestélyek, tűzijátékok, velenczei éj s egyéb ünnepélyek. WT Bővebb felvilágosítást adnak dr. Preysz •Fürdő­ irodalmi könyvtárában, megjelent ismertetések, melyek minden könyvkereskedésben kaphatók. Mérsékelt áru jegyfüzetek Cook és fiánál (József-tér 4.)

Nyaraló telkek j u t á n y o s

áron!

Saját és egy ötven éves vadász tapasztalataiból, s jeles kútfők nyomán irta

CSERSZIL7ASI ÁKOS. Harmadik, átdolgozott és bő­ vített kiadás.

Értesítést nyerhetni H o l z w a r t h Continental-száüodá- A r a . jában vagy az igazgatóságnál S i ó f o k o n .

f ű z v e 8 0 tar. K ö t v e 1 frt.

WWW

KONGRESSZUS. fővárosra,hanem az egész országra nézve igen nevezetes esemény, hogy a VIII. közegészségi és demográfiai kongresszus fővárosunkban tartja ülésezéseit. Erre a kongresszusra mind az öt világrészből jöttek kiváló férfiak, orvosok és más szak­ emberek, a kik nem turista-módra, felszínesen néznek meg bennünket, hanem hosszabb időt töltenek nálunk és alapos vezetés mellett bőveb­ ben megismerkednek országunkkal, népünkkel és a magyar nemzet műveltségi állapotával is. Mi nem félünk ettől a megismeréstől, sőt örven­

N

EMCSAK Budapest

BUDAPEST, SZEPTEMBER 9. Csupán a VASÁRNAPI UJSÍQ I !?™Z

6TIe

.

41. ÉVFOLYAM.

I egész evw ö . — Csnpán > POLTTIKAI ÚJDONSÁGOK j ^Um _ a B O

Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is csatolandó.

dünk azon, hogy végre a művelt külföld tiszta, lobogózták, s a mozgalmas élet elevensége ter­ jedt el a fővároson. A pályaházakba robogó vo­ világos és igaz képet nyer rólunk. Különösen fontos ez most, a mikor a kül­ natok csupa kongresszusi tagokat hoztak, akiket földön oly sok hazug útleírás forog közkézen előzékeny bizottságok fogadtak. Éjszak szőke fiai hazánkról, s a mikor a nemzetiségi izgatók a mellett ide jöttek kelet és dél napbarnította tu­ külföld előtt hamis színben igyekeznek fel­ dósai festői nemzeti viseletben. Valamennyit tüntetni bennünket. A kongresszusnak külföldi egy közös czél, egy nagy eszmény hozta ide, tagjai élő czáfolatok lesznek e hazugságok és hogy előbbre vigyék az emberiség ügyét a tudo­ ferdítések ellenében s biztosra veszszük, hogy mány, a czivilizáczió és a közegészségügy terén. A vendégek egyenesen & műegyetemre siet­ ez a kongresszus nagy mértékben hozzá fog járulni országunk jó hírnevének biztosításához tek, a kongresszus főtelepére, melynek fényes és czélszerü berendezése meglepte a világlátott kül­ a nyugat nemzetei előtt. A nyáron át majdnem kihalt főváros szeptem­ földieket is. Az első emeleten rendezték be a ber elsején mintegy varázsütésre hírtelen meg­ nagy kényelmet nyújtó társalgót és e mellett a élénkült. Nyüzsgő embertömeg lepte el az addig poBtatermet, a hol naphosszat fiatal fővárosi néptelenútczákat. A középületeket és házakatfel- tisztviselők egész serege adogatta kézhez a kon-

tessék!

A «Franklin-Társulat» kiadásában Budapesten megjelent és minden könyvkereskedésben kapható:

Magyar sommás eljárás és fizetési meghagyás. 1893. évi XVIII. és XIX. törvényczikkek. Az országgyűlési előmunkálatok felhasználásával.

5 7 / a . sz. a. |

A „ F r a n k l i n - T á r s u l a t " kiadásában Budapesten megjelent és minden könyv­ árusnál kapható:

SIÓFOK

Czimre ügyelni

'5831

h u l l á m o s t e r ü l e t r e „ M O S O N I D K I I X " legjobb, legegyszerűbb sorvető. S a c k - f é l e e k é k , két és több vasú ekék. JLaacke-féle s z á n t ó f ö l d b o r o n á k 12-féle nagyságban. JLaacke-féle kedvelt rétboronák. Kosták konkoly ozók, kit. szelelő mag­ t á r - r o s t a , (33 forint) meglepő munkaképesség, Ventzky-féle f i l l l e s z t ő k , s z e c s k a - és r é p a ­ v á g ó k s t b . s t b . t0f Árjegyzékek bérmentve. Főraktár Budapest, 1894 augusztus 1-étől saját házban.

36. SZÁM. 1894. egész évre 1 2 Irt Előfizetési feltételek : VASÁRNAPI UJ8ÁG és I ee félévre _ 6 i POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt I lé

mindinkább legkiválóbb, egyetlen természetszerű egészséges és egy­ úttal a használatban legolcsóbb pótszernek bizonyul a kávéhoz. Magas tudományos és orvosi tekintélyek határozottan ajánlják, 9 nők, gyermekek, gyomor- és idegbetegeknek a rendes kávé helyett mint legjobb pótlék rendeltetik. E l ő v i g y á z a t a v é t e l n é l ! Csak a fehér eredeti csttnagokat kérjük és fogadjuk el a következő névvel E fél k i l

Mindenütt E ^ V a t l i r a i n A r

TSXRMP 1

Kristóf-tér

Fontos minden házi nő és anyára! A Kathreiner-féle

. ^ > —

fektetését és

nedves lakások,

a Vasárnapi Újság kiadó-hivatalában,

Irta

uj raktára

részvény-társaság Budapest, Andrássy-út 30

I ~d • H .o3 d

t=S>

Norvégból fonl. R i t o o k E m m a Ára fűzre 1 frt 20 k r . '

műiparáru

A Magyar Asphalt fi

REGÉNY.

Kertész Tódor

Irta

Dr. H e r c s e g h Mihály budapesti tud. e g y e t e m n y . rend. tanára. Ara

f ű z v e 3 frt 5 0 k r .

Nyilvános elemi

fiúiskola

B u d a p e s t , IV., Ujvilág-utcza 16, I . e m . AH A ^ N a S v m é l t Ó 8 á g t i vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium enge­ délyével megnyitott nyilvános jogú, államérvónyes bizonyítványokat kiállítható

«*- é osztályú tan- és nevelő-intézetemet -w alkalmasabb, minden igénynek megfelelő helyiségbe helyeztem át, melybe egy­ aránt felveszek b e j á r ó , f é l k o s z t o s és b e n l a k ó növendékeket s nagy súlyt teltetek a rendes tantárgyakon kivül különösen a n é m e t n y e l v g y a k o r l a t i o k t a t á s á r a mind a 4 osztályban és a test edzésére. f +A Í a n Í $ „ a b e i r a , á 8 i s o r v ° s i ^ j o n kivül m i n d a 4 o s z t á l y b a n h a v i in í u l r t * A- í é l k o s z t o s o k a tandíjjal együtt szintén mind a 4 osztályban — ullmí?A V ^ f r í o t fizetnek; » b e n l a k ó k a t pedig külön s z ó b e l i m e g ­ b e s z é l é s alapján fogadom el. Minthogy a növendékek csakis korlátolt szántban vétetnek wi, a melyen tisztelt szülőket és gyámokat felkérem a b e i r a t á s o k a t i n t é z e t i H e l y i s é g e m b e n n a p o n k é n t d . e. 9 - 1 - i g é s d . u . 3 — 5 - i g e s z k ö z ö l j é k . UJL ,A , , ? y s z e P * e m b e r 1 - é n kezdődik, de kellő igazolás mellett az óv bármely részében is vétetnek fel növendékek. A m a g á n v i z s g á l a t o k s z e p t e m b e r h a v á b a n t a r t a t n a k , de elő­ leges bejelentés alapján az intézetemben az év bármely szakában is letehetők.

A. bizonyítványok

államérvényesek.

5848

Minden nemű egyéb felvilágositással szívesen szolgál,

Szánkássy

Franklin-Társulat nyomdája. (Budapest, IV., Egyetem-utcza 4. «sam.)

János,

igazgató,

intézet-tulajdonos*

Jantyi Mátyás rajza.

A KÖZEGÉSZSÉGI ÉS DEMOGRAFIAI KONGRESSZUS. — Károly Lajos főherczeg védnökhelyettes megnyitja a kongresszust.

586 gresszusi tagoknak érkező meghívókat, jegyeket, leveleket és nyomtatványokat. A kongresszus végrehajtó-bizottsága e postateremmel ritka eredményeket ért el. A műegyetemen van a ki­ állítás, az olvasóterem s valamennyi hivatalos helyiség, melyekben, mint méhek a köpükben, egész napon át rajzottak az emberek. A szolgá­ lat mindvégig pontos és mintaszerű volt. A ven­ dégek rendelkezésére állottak a városi szolgákon kívül a Károlyi, Festetich, Szapáry és Csekonics grófi családok franczia öltözetű inasai is, a kiket uraik engedtek át a kongresszus vezetőségének. Az érkezés napján a vendégek ismerkedő estélyre gyűltek össze a nemzeti múzeum kertjé­ ben és nagy előcsarnokában. A kert bejáratait diadalkapukká alakították át, a kerítést fellobo­ gózták és az Arany-szobor két oldalán sátrakat ütöttek. Hatalmas lobogók lengtek a főrendiház árboczrudjain s a lépcsőcsarnokot pálmaligetté varázsolták. A klasszikái világ szobormüvei és több ezeréves sarkophagok közt volt fölállítva a buffet. És hogy még nagyobb legyen az ellentét, az antik műremekekre a legmodernebb villamos ívlámpák vetettek vakító fényt. Ragyogásukat a színes lampionok és gázlámpák ellensúlyozták. Az oszlopcsarnokban pazarul terített asztalo­ kat csakhamar megszállották a nagy számmal összesereglett vendégek. A külföldi tudósokon kívül a főváros elő­ kelő társadalmának csaknem minden szá­ mottevő tagja megjelent ez ismerkedő estélyen. Az ismerkedés könnyen történt. Elég volt egy koczczintás és kézszorítás. A jó kedv csakha­ mar általánossá vált és fokozta a vidámságot a 23-ik gyalogezred zenekara, mely fárad­ hatatlanul játszotta a szebbnél-szebb magyar nótákat. A múzeum-körútról és a szomszédos útczákról sok ezer kíváncsi nézte a vendégek tiszteletére rendezett szép ünnepélyt. A főrendiház társalgójában pedig Hieronymi Károly belügyminiszter, a kongresszus elnöke, fogadta a kongresszus nevesebb tagjait. Mintegy kétszáz hírneves tudóst mutattak be a minisz­ ternek, a ki mindegyikkel váltott néhány szíves szót. Hosszasabban beszélgetett Nothnagel bécsi orvostanárral és Faure Emillel, a párisi jogi egyetem híres tanárával. Faure különösen meleg szavakkal fejezte ki rokonszenvét a magyarok iránt s nagy elragadtatással szólott Budapest haladásáról. «Egy kicsikét utánozzuk ám Parist!* mondta a miniszter. «Sokban mi is utánozhatnók önöket», válaszolt a híres tanár. A belügyminiszter majd minden tudóssal hazája nyelvén beszélt s figyelmességével lekötelezte a külföldi vendégeket. A múzeum-kertben és a lépcsőcsarnokban közel éjfélig tartott a tündérszép nyári ünnepély, mely oly sok nemzet fiait hozta egymással ismeretségbe és barátságba. Végre fölzendült a Eákóczi-induló, a melynek hangjainál a ven­ dégek vidám hangulatban oszoltak szét. A kongresszus első díszülése másnap, szept. 2-án ment végbe a fővárosi Vigadóban. A dísz­ ülés iránt igen nagy volt az érdeklődésfővárosszerte, és a Vigadó környékét már kora délelőtt megszállotta a nézők serege. Tíz óra tájt kezdő­ dött a bevonulás. Ünnepi díszben érkeztek egymás után a kongresszus tagjai. A Vigadó nagy terme szépen fel volt ékesítve és a kongresszusi tagok nagy sokaságával szín­ gazdag, ragyogó képet nyújtott. Emelte a díszülés fényét a király képviselőjének: Károly Lajos főherczeg fővédnökhelyettesnek megjelenése, a ki udvarával egyenesen azért jött le Bécsből, hogy a kongresszust megnyissa. A főherczeg, a ki nagyon hasonlít király ő felségéhez, lovas tábornoki díszruhában jelent meg. Prémes mentéje vállán panyókára volt vetve, nyakában

VASABNAPI ÚJSÁG. az aranygyapjas-rend ragyogott, míg atilláját a Szent-István-rend szalagja és csillaga díszítette. A főherczeg a király mellszobra előtt levő trónusszéken foglalt helyet. Körülötte csopor­ tosultak Wekerle Sándor miniszterelnök, Hie­ ronymi Károly belügyminiszter, báró Fejérváry Géza és Josipovich Imre miniszterek, Schlauch Lőrincz nagyváradi bíboros püspök, Fehér Ipoly pannonhalmi főapát, Lobkovitz herczeg had­ testparancsnok, Jókai Mór, báró Podmaniczky Frigyes, Ráth Károly főpolgármester, Gerlóczy Károly és Márkus Józset alpolgármesterek, dr. Fodor József, a végrehajtó-bizottság elnöke, a cambridgei egyetem vérpiros doktori palástjá­ ban, dr. Müller Kálmán főtitkár és a kongreszszuB többi vezető férfiai, továbbá az idegen államok konzulai és megbízott képviselői. A vigadó nagy terme alig fogadott még magába ennél fényesebb gyülekezetet. Megkapó, érdekes látványul szolgált ez a hatalmas társa­ ság, melyben úgyszólván képviselve volt a vi­ lágnak minden művelt nemzete. Festői csoport­ ban állottak ott angol katonatisztek, feszes po­ rosz katonák, csinos franczia és spanyol katona­ orvosok, pazar aranysujtásos ruhájú svédek, belgák, németek és törökök, a kiknek piros feze pipacsként piroslott ki a fejek közül. A tudósok nagy része fekete frakkban volt, de mellök tele volt aggatva érdemrenddel. A különböző nem­ zetközi egyenruhák között is uralkodott azonban a díszmagyar, melyet a miniszterek és a meg­ jelent magyar előkelőségek viseltek. A külföl­ diek nem tudtak betelni e díszruhák nézésével. Mint a templomi hivők serege, úgy emelke­ dett föl a helyéről az egész gyűlés, mikor a budai dalárda a királyhymnuszt rázendítette. Ezután Hieronymi miniszter franczia nyelven üdvözölte a főherczeget és a kongresszust. Velő­ sen fejtegette a kongresszus nagy fontosságú czéljait. Károly Lajos főherczeg szép szavakkal és szintén franczia nyelven válaszolt e beszédre. Szavait több ízben zajos éljenzés szakította félbe.. Igazi lelkesedést keltett, a mikor magyar nyel­ ven így fejezte be beszédét:

36. SZÁM. 1894. 4 1 . ÉVFOLYAM.

fogadó-estély. A budai királyi várpalota fénye­ sen kivilágított termeiben fogadta Károly La­ jos főherczeg a tudomány fejedelmeit. A főher­ czeg környezetében megjelentek közéletünk ki­ tűnőségei. A főherczegnek a belügyminiszter mutatta be a kiválóbb tudósokat, a kiknek min­ degyikéhez volt egy nyájas szava. Az első napnak gazdag programmja ezzel vé­ get ért. A következő naptól, szeptember harma­ dikától kezdve a tudósok a délelőttöt szakosz­ tályi ülésekben, tudományos kérdések megvita­ tására és a délutánt kirándulásokra, gyár- és ipartelepek megtekintésére fordították. Legne* vezetcsebb volt a Saxlehner-féle keserüvíztelepre való kirándulás. Három külön vasúti vo­ naton körülbelül háromezer ember ment ki e hires telep megtekintésére. A telep tulajdonosai: özvegy Saxlehner Andrásné és fiai gazdagon meg is vendégelték a látogatókat. Este a főváros összes színházaiban díszelőadásokat rendeztek a vendégek tiszteletére.

A kongresszus szakosztályai naponként ülé­ seket tartottak és igen fontos közegészségi és demográfiai kérdéseket vitattak meg. A magas színvonalon álló eszmecserékben nemcsak a külföldiek, hanem hazai szakférfiaink is élénk részt vettek. A közegészségügy terén első fontos tárgy volt a difteritisz elleni védekezés. Maga Hieronymi belügyminiszter elnökölt az ülésen, melyen dr. Loeffler greifswaldi egyetemi tanár tartott előadást a difteritiszről és elmondotta a maga tudományos kutatásainak eredményét. Kiemelte, hogy a difteritisz mennyire ragadós és baczillusa milyen szívós életű. Három hónappal, sőt egy évvel később is a meggyógyulás után találhatók baczillusok a gégében, s így könnyen inficziálhatják hosszú idő múlva is azokat, a kik a bete­ gekkel érintkeznek, gy terjed el valamely város­ ban a difteritisz hirtelen, a nélkül, hogy okát lehetne adni. A beteget tehát el kell különí­ teni mindaddig, mig a bakteriológiai vizsgálat ki nem deríti, hogy benne több baczillus nincsen. Az előadást követő vitában amerikai, angol, német és franczia orvosok vettek részt. A közegészségügyi osztálynak fontos tárgya volt a Hon-Kongban most pusztító pestis-jár­ « Üdvözlöm végtére (Zúgó éljenzés) Magyar­ ványról érkezett jelentés is, melyet dr. Duka ország szép fővárosát azon kitüntetés alkalmá­ Tivadar elnöklete alatt tárgyaltak. A jelentést ból, hogy e tekintélyes gyülekezet fontos és dr. Poore, a londoni University College tanára adta elő. E jelentés szerint a járvány kitörésé­ üdvös tevékenységének kifejtésére ezúttal e he­ nek oka a lakosság egészségtelen életmódja. lyet választotta, hol, mint nem kétlem, a hagyo­ A lakosság képzelhetetlen nyomor és szenny mányos magyar vendégszeretet a gyülekezet között él. Azok, a kik a közegészség követelmé­ tagjainak fáradságos működését egyszersmind nyei szerint éltek, meg voltak védve a járvány­ a lehetőségig kellemessé is fogja tenni. (Elénk tól. Ama katonáknak, a kiket a pestis-betegek körül és a fertőzött házak tisztítására alkal­ éljenzés.) Szívemből kívánom, hogy e működés maztak, alig esett bajuk. eredménye, a hozandó határozatok az összes A kholera kérdésével is tüzetesen foglalkozott emberiség üdvére, de különösen Magyarország a kongresszus. Az első előadást Gruber bécsi jóllétének előmozdítására is szolgáljanak. (Elénk egyetemi tanár tartotta, a ki azon véleményének éljenzés.) A császár és király nevében a kon­ adott kifejezést, hogy a Koch-féle baczilluson gresszust megnyitottnak nyilvánítom.» (Hosszas kívül van még más kholera-baczillus is. A Kochféle kholera-baczillus elméletet megdönteni igye­ lelkes éljenzés.) kezett Metschinkov tanár is, a párisi Pasteur-in­ A főváros nevében még Ráth Károly főpolgár­ tézet főnöke, a ki azt a meglepő fölfedezést mester üdvözölte ékes szavakban a főherczeget tette, hogy az állatokra is kiterjedhet akholeraés ezután megkezdődött az idegen államok kül­ vész. Érdekes előadást tartott e kérdésekben dr. Pertik Ottó tanár, a ki a kholera-vibrióról dötteinek üdvözlése. A sort Scheel porosz fő- értekezett. kormánytanácsos üdvözlő beszéde nyitotta meg Az ipari munkások betegségéről Tehle R. és Haireddin bej ezredes, konstantinápolyi ka­ bécsi kormánytanácsos tartott előadást. El­ tonai orvostanár beszéde fejezte be. Üdvözlő be­ mondta, hogy minden gyári foglalkozás kisebbszédeket mondottak Francziaország, Anglia, nagyobb porral jár, a mi a munkások egészsé­ Olaszország. Oroszország, Ej szak-Amerika, Bra­ gére károsan hat. Ismertette, hogy milyen be­ tegségek fordulnak elő a különböző gyárakban zília, Ausztria, Szerbia, Horvátország, Monte­ s több eszmét vetett föl a bajok orvoslására. negró, Görögország, Spanyolország, Románia, A kongresszus egészségügyi osztályai külön Svédország, Svájcz és Dánia képviselői. Jobbára üléseken foglalkoztak még a következő kérdések­ francziául beszéltek, de néhányan hazájuk nyel­ kel : a gyermek-egészségügy, az iskola hygieniája, vén üdvözölték a kongresszust. E beszédekből a húsvizsgálat, az ivóvíz, a lakások egészség­ már látszott, hogy az idegenek első látásra meg­ ügye, a kisiparosok egészsége, fürdők, gyógy­ szertárak, vasúti alkalmazottak és a katonaság szerették szép fővárosunkat, mert úgy erről, egészsége, első segítség, szemét- és halottégetés, mint a magyar közönség vendégszeretetéről a és a sport kérdése. föltétlen elismerés hangján szólottak. A demográfiai szakosztályok ülésein Körösi A diszülésnek méltó befejezése volt az udvari József, a fővárosi statisztikai hivatal igazgatója, a

36. SZÁM. 1894. 4 1 . ÉVFOLYAM.

'VASÁKNAPI ÜJSÁG.

születési valószínűségről és a termékenység tör­ vényeiről tartott érdekes előadást. Erismann Fedor moszkvai egyetemi tanár a halálozások arányáról értekezett. A nagyvárosok fejlődéséről Levasseur Emil, párisi tanár, a vidék és város közötti vándorlás­ ról s a népesség szocziologiai csoportosításá­ ról dr. Mandello Gyula, a lakásokról Neményi Ambrus orsz. képviselő tartott előadást. Érte­ keztek még a városok demográfiájáról, a sta­ tisztikáról, az őstermelésről és több más közér­ dekű kérdésről. Az összes fontosabb kérdésekről határozati javaslatokat terjesztenek a záróülés elé és ezek a határozatok adják meg a kongresszus tudomá­ nyos jelentőségét. A kongresszusi tagok a napnak minden óráját felhasználták és megtekintették a főváros összes gyártelepeit, a vízműveket és a magyar állam­ vasutak gépgyárát. Csütörtökön kirándultak Siófokra, Balaton-Füredre és Tatára, hol min­ denütt ünnepi fogadtatásban részesültek. Szom­ batra van kitűzve a záróünnep, a mely után kö­ vetkeznek a nagyobb kirándulások, a többek közt Konstantinápolyba, a hová külön vonaton indulnak. A lefolyt hét alatt a kongresszus tagjai, kik a főváros czímerét viselték gomblyukaikban jelvé­ nyül, ismert és népszerű alakjai lettek a fővá­ rosnak. Vajha a kongresszus tagjai azt mondhat­ nák távozásuk alkalmával, hogy igazán ott­ hon érezték magukat Budapest fővárosában. Dr. KOVÁCS DÉNES

VALLOMÁSOK. Szivem megárad édes bizalomtul, Álmatlan, hosszú téli éjszakán, Mikor picziny szád csókesője csordul Édes galambom, tiszta tubiczám. Oly jól esik lelkem' kitárnom, Hogy rám borulva hallgatod — S ugy megkönnyit a vallomásom, Mert lásd, ember vagyok... Bűnös vagyok, — oh hallgasd, sok a vétkem. Teszem, ha szép asszony reám kacsint, Bizony még üszköt könnyen fog a vérem És szédülök, ha bimbó ajka int; Mohó vágy hívó csengetyűje Csilingel álnok dallamot, — S kívánkozom a csalfa tűzbe : Mert lásd, ember vagyok . . . De mintha esztelen szemem kinyitná Egy titkos kéz, mely nem hagy el soha: — S a csábító tűz többé nem hevít már, Tisztán marad szivemnek temploma. Hamis vágy elhamvad s a lelkem Téged imád, neked rabod, — Nem, nem szabad a sárba esnem : Mert lásd, ember vagyok ! Bolondulok dalára a czigánynak, A muzsikaszót nagyon szeretem ; Sirok, ha sir, — mikor meg kedve támad, Szeretném látni, ki bir énvelem ? S mellette bor, ez égi harmat, Mit isten újjá csurgatott, — Biz engem, édes, elragadhat: Mert lásd, ember vagyok . . . De mindhiába' heve a czigánynak, Hiába' sir, ujjong a czimbalom, Ha lelkemnek szent gondolatja támad : Eszembe jutsz magános angyalom . . . El, el! A zengő dáridóban Hallom panaszló sóhajod, — Sirok, hogy oly könnyelmű voltam : Mert lásd ember vagyok! Ha látok gazdagot, szegényt lenézőt, Kit születése hordoz tenyerén, Ki sohse tett akár egy porszem-érőt S mellette mégis eltörpülök én: Föllázadok a sorsom ellen, Hogy engem rongyba' járatott És mindig oly drágán ad ennem . . . Mert lásd, ember vagyok . . .

Befogtad ajkam ... Igazad van, édes, Panaszló lelkem elhallgattatom, — Mért lennék Isten ellen én beszédes : Mikor megáldott veled, angyalom ? S tedd számra ujjad mindig újra, Akármikor föllázadok, Mert hajlok én rosszra, jóra: Hisz lásd, ember vagyok ! MÓRA ISTVÁN.

A G E R J É N E S KINCSE. Elbeszélés. Irta G y ö r k ö n y i K á r o l y . VII. Sára és a mérnök a Jakab betegsége alatt megszokták, hogy este felé a beteget az öreg Koloszár gondjaira bízva, egy órát egymásnak szánjanak. A Koloszár kertje mögött gyepesen húzódott fel a legelő a magas dombsorra. A leg­ nagyobb csúcson kis kápolna állott, melynek madonnás, örökké koszorúval lepett oltárát magas rács védte és melyre pár százados hársfa borította sűrű lombját. Onnan sok mérföldre terjedő kilátás nyilt a falvakkal tarka gazdag rónákra. Napnyugtán a létai hegyek vég­ telen sávokban festették végig rajta az árnyéku­ kat, míg a völgynyílások irányában eső sík még meleg napfényben fürdött. A másik oldalon csöndes szürkületbe borúit faluból lassan szál­ lott fel a tűzhelyek kék füstje, felhangzott a derült zsivaj, melyben a hazatérő munkások élénk beszédje, a gyermekek sikoltása, egy-egy kolomp kongása és ebek csaholása összevegyül. Ez a hely volt az, melyet az egyedüllétet áhítók napnyugtával fölkerestek. Elfogulatlan oda­ adásban telt el az alkonyat órája - víg cseve­ gésben, komoly beszédben. Ha valakinek szá­ mot akartak volna adni arról, hogy voltakép miről folyt ez a beszélgetés, egyikük se tudta volna megmondani. A leány elfogulatlansága megszűnt, mikor anyja a Képes «vallatása» után kifakadt az «alattomos ember» ellen és óvta lányát annak a «gonoszságától i). A mérnök nyugodt biztos­ sága is megzavarodott a Giacomo megnyitó előadása estéjén. A leányban Képes akkori beszédje felkorbácsolta a legellentétesebb ér­ zéseket. Rettegett az elszánt, a kíméletlen, a végtelenül önző embertől, a következő pillanat­ ban megszánta, szíve mélyéből megsajnálta azt, a ki mindent feláldozni kész a bálványának, — még a szívét, lelkét is. Aztán ismét alig birta elhinni, hogy azokat a rideg szavakat ugyanaz a Képes Zoltán mondotta, a ki máskor legszíve­ sebben öreg édes anyjáról, kis nővéréről és azokról az örök melegségben ragyogó napokról, azoknak minden csekélyke élményéről mesélt, mely napokat — gondtalanul, egyedül a szere­ tetnek élve — még a szülői házban töltött; a ki oly hálás gonddal ápolta Jakabot és a kinek mindig bőven nyilt a keze, valahányszor a falu egy-egy szegénye hozzá fordult. Képes Zoltán lelkébe nem ilyen mélyen vá­ gott bele annak a nagy űrnek a felismerése, mely íme közte és a leány között elemi erővel megnyílt. Őt a Sára nagy megütközése és visszarettenése csak nyugtalanná tette. Sokkal erősebb gyökeret vert tudatában az a meggyőződés, hogy minden boldogság, minden tartós boldog­ ság első alapja az anyagi függetlenség — nem : az anyagi hatalom, semhogy azt ennek a falusi lánynak a korlátolt, kisszerű felfogása megin­ gathatta volna. Ez a meggyőződése szilárdan meg is maradt és azt bárki ellen megvédeni most is kész volt bármikor. Csak Sárával szem­ ben lohadt le harczias kedve. Ugy vette észre, hogy talán mégis igaza van annak, mikor

587 ebben az esetben meggyűlöli az önzés, az élet­ ért való harcz kíméletlen jogának elvét és azzal együtt őt magát elítéli, elveti. Tudatára jött, hogy annak a Képes Zoltánnak, a ki a Varga Vendel várát víjja, természetszerűleg ellensége kell hogy legyen, az ellenfele lánya is — vérsége szerint, de azért is, mert utóvégre a Ven­ del érdeke a Sáráé is egyúttal. És mégis ő en­ nek a leánynak a rokonszenvét, a feléje hajlását keresi, kívánja, és hogy elvesztette, fájlalja, nehezteli . . . A felindulások ezen hullámzásai közepett ez az utolsó érzés közös volt mindkettőjükkel; ez az érzés, melyet egyikük sem mert kutatni, me­ lyet önmaguk előtt szerettek volna titkolni, mintha abban röstellem való volna. Önérzetük, lelkük tisztaságának a megfertőztetését sejtették ösztönszerűleg abban, hogy vágygyal keressék egymást, mikor ellenségek. Azért jó volt ezzel a sejtéssel, annak az alaposságával tisztába nem jönni. Oly igen nagy fájdalmat okozott volna azzal mindegyikük önmagának. Aztán csak így lett lehetővé, hogy tovább is folytassák azokat a megszokott sétákat. Igaz, sóhajtozó séták vol­ tak, a mint igen jól megfigyelte az olasz, de mégis oly vigasztalók, oly enyhítők és biztatók. A meddig egymástól el nem szakadnak, addig nem tűnik minden remény arra, hogy valami­ kép, valamikor csak mégis áthidalhatják azt a köztük tátongó örvényt. Ez a szívbeli ragaszkodás, ez a remegő törek­ vés arra, hogy föntartsák a benső összefüzést, okozta aztán azt is, hogy olykor rövid időre teljesen meg is feledkezzenek a közöttük fenn­ álló ellentétről, hogy visszatérjenek arra a derült zavartalan hangulatra, melylyel legszebb órái­ kat betöltötték. Csak valami különös alkalom kellett hozzá. Egyik reggel arra ébredt Képes Zoltán, hogy kocsi robogott ki a kapu alján — nem szekér, de könnyű kocsi. Pattogó, víg dübörgés volt, mely mint egy kedves álom derült utóíze ha­ tott az ébredőre. Mosolylyal az ajkain nyitotta fel a szemét. Az ablakok előtt, az akáczok ágai közül egy csapat veréb lármája hallatszott be, a redőnyök deszkái között becsillámlott a napos regg fénye. A szoba falain zümmögve mozgolód­ tak a legyek, mintha alig várnák ennek a mes­ terséges éjjelnek a megszűnését. A mérnök kiugrott az ágyból és azonnal fel­ öltözködött. Közben egy édes hangot hallott. Odakint a folyosón Sára kiáltott valamit vala­ kinek. Kilépve a folyosóra, Sárát még ott találta. A kávét darálta nagy buzgalommal. Világos, egyszerű házi ruha volt rajta, kék köténynyel, mely a vállaktól a ruha alsó széléig takarta nyúlánk, szűzies idomú fiatal testét. Heve­ nyészve feltűzött haját fitogtató kis csokor fej­ kötő takarta. Finom arcza üdébb volt a korai reggelnél. — «Jó reggelt, Sára kisasszony!* Két pár mosolygó szem találkozott, míg ke­ zeik egymásba fonódtak. — «Jó reggelt, mérnök úr! Mama elment a szüleit meglátogatni.* Semmi különös oka nem volt erre a köz­ lésre; csak úgy csúszott ki a száján. Utána rózsássá vált az arcza. A mérnök jókedvűen zsebre rakta a két kezét. — «Akkor kegyedben ma a háziasszonyt kell tisztelnem, — monda, — akkor kegyednek ma ki van szolgáltatva az én egész testi jól­ létem !» — «Látja, már is azon munkálkodom; nem szeretném, ha éheznie kellene!» felelte a leány, összerázva az őrlőben a kávészemeket. — tOh, engedje!* — kérlelte Képes, az

588

36. SZÁM. 1894.

VASÁBNAPI Ü J S Á G .

őrlő felé nyújtva a kezét. És a mikor vígan for­ gatta, azt mondta: * A kávé fele lent van; azt kegyed őrlötte nekem; a másik felét én őrlőm meg kegyednek. így gondoskodunk egymásról; mindegyik a másikról . . . » Sára bólintva ráhagyta. Egy ideig mosolyogva nézte az előtte buzgón vesződő férfiút, aztán egyszerre mély lélegzetvétellel monda: — «01y szép ez a reggel . . . » Képes ragyogó szemmel föltekintett. — »Szép-e? Oly gyönyörű, a milyen tán soha nem is volt Létán !» Később a mérnök kiment az erdőre. Minden­ nap megtette, a mióta dologtalanúl várta az öcscse meg a bankár feleletét. Csakhogy mig máskor délig elmaradt, ma már tíz órakor visszakerült.

Visszavonult a szobájába és felbontotta a táv­ iratot. Az igazgatósága hazarendelte. Felvágta aztán a levelet. Elejétől végig a Kölesdy sajátkezű nagybetűs, erélyes kezeirása. Eöviden azt irta benne, hogy a küldött kőzet elsőrendű; hogy Tamássy báróval már megis­ merkedett és az őszi vadászatokra mindenesetre hivatalos lesz — a «barátokkal* együtt; hogy a milliók, ha a további eredmények is kedvezők lesznek, készek munkába állani... Ennyit tájé­ kozásul ; a további kérdések elintézését szóval óhajtja. Intézkedik, hogy az igazgatóság haza­ hívja Képest. A mérnök kedvetlensége egy csapásra meg­ szűnt. A levél kiragadta a Sára andalító bűvkö­ réből. Felugrott és izgatottan járt föl s alá a szobában. Eltűnt előle a leány, ki a csokorkö-

4 1 . ÉVFOLYAM.

hogy az öreg obsitos czólozgató beszédjének tulaj donkép mi a veleje ? Jakab, ki széken ülve sütkérezett a folyosón gyenge mosolylyal fogadta. Mutatta, hogy az öreg odabent van a szobában. Az öreggel a mérnök könnyebben ért czélt, semmint remélhette. Mikor közölte vele, hogy elutazóban van, Koloszár búsan lecsüggesztette a fejét. — «Akkor hát a szegény Jakab egészen ma­ gára marad. Én már nem soká viszem, s a tekin­ tetes úrba vetettem minden bizodalmamat* . . • A mérnök a Koloszár vállára tette a kezét. — «Bátran vethette, öreg. Nem hagyom el most sem a fiút. Csak azt mondja meg, miben segíthetek?*

36. SZÁM. 1894. 41. ÉVFOLYAM.

iak volna engem csalni a világ végére . . . Meg­ kérdeztem az útczát, a házszámot, mely alatt megtalálhatom az asszonyt, otthon hagytam az agyonfáradt embert és még az éjjel átmentem Bécs-Ujhelybe. Súlyos út volt. Három nap esett már a hó, mélyen födve a rossz erdei ösvé­ nyeket. A szél szembe vert; azt se láttam, hová lépek. Mégis hajnalban ott voltam a keskeny sötét utczában, az előtt a ház előtt, melyben nekem valaki hírt akar modani a Samuról. Nem mondhatott hírt az a valaki, mert odaérke.zésem előtt meghalt. Fiatal, lányos formájú, gyönyörű asszony volt; a veronai székesegyház-

589

VASÁRNAPI ÜJSÁG. csomót, abból valamit zsebre csúsztatott, a többi részt oda tette az asztalra. — «Tessék!» Azon a czédulán kivül, a mit ama téli éjszakán Koloszár kapott, nem volt ott más, mint egy összetördelt, durva papírlap, melyen a tollforgatásban járatlan kéz együgyű, szívreható han­ gon elmondta a Varga Samu, a Mironi Mária, az Albano Salvatore, meg a szegény Lola szo­ morú sorsát, a ki a kis gyámoltalan gyerekével a nyomorúság elől elindult hazulról, hogy meg­ keresse azokat, a kik nekik gyámolítóik lenné­ nek . . . Az a történet, melyet Giacomo sokkal

sék, vidámíthassák magukat. E szórakozásoknál rendesen mellékes a derült hangulatú lakomá­ zas it fődolog mindig az, hogy a világnak annyi országából ide sereglett idegen vendégek ilyen alkalmakkor is láthassanak olyan dolgokat, a melyek vagy művelődési állapotaink bizonyíté­ kai, vagy hazánk természeti szépségeinek jel­ lemző példái. Ezt a két czélt együtt szolgálják közelebb azok a kirándulások, melyeket a kon­ gresszus tagjai a Dunántúlra tesznek: Tatára, Siófokra és Balaton-Füredre. * Tata városa Komárommegyének egyik büsz­ kesége a Dunától délre, gyönyörű, de nem ma­ gas hegyektől környezve. E város múltját egé-

A plébánia-templom.

Az Eszterházy-kastély.

A vár udvara. T A T A . — Dörre Tivadar rajza.

Cssma Károly rajza. A NEMZETKÖZI KÖZEGÉSZSÉGI ÉS DEMOGRÁFIAI KONGRESSZUS ISMEBKEDŐ-ESTÉLYE A MÚZEUM-KERTBEN.

Mezei virágot hozott egész nyalábbal. Beál­ lított vele a konyhára és Sára nagy örömére oda rakta a konyhaasztalra. Elmerültek a bokrétakötósbe teljesen. A mint szedegették a virágot a kosárból, egyszer is, más­ szor is, összeért az ujjuk; olyankor önkénte­ len kissé megnyugodott a két kéz az illatos, tarka levelek között. Nem soká tartott a zavartalan együttlétük. A postás levelet hozott a mérnöknek, mindjárt utána a táviró-hivatal küldöncze sürgönyt. A levél czimnyomatáról látta Képes Zoltán, hogy azt Kölesdy irta. Tudta, hogy annak a tar­ talma szerint alakulhat egész jövője ; az magá­ ban rejti legmerészebb álmai teljesítését vagy megsemmisülését. Egy pár nappal előbb a leg­ nagyobb felindulással gondolt erre a pillanatra. Most közönyösen, sőt kedvetlenül nézte azt a levelet. Ugy volt, mint a kit a legszebb álomból fölriasztanak rideg, könyörtelen valóságra.

téshez várja, csak azon törte az eszét, mit kell még végeznie a faluban és hogyan érhetne még be Kenderesre a délutáni vonathoz. Mindenek előtt átsietett a plébániára. A lel­ kész nagy örömmel fogadta. Megérkeztek, egye­ nesen az ő czimére érkeztek a szemző rózsaágak. Bagyogó arczczal mutatta nekiakóczos, tövises csomókat. Egyik-másik ágon rajta volt még a hervadt virág, mindegyiken a levélszárak hónal­ jában dagadt a gyenge szem. A plébános már látta jövő pompáját. Képes csak udvariasságból hallgatta a plébá­ nos örvendő kifakadásait. Sietett vele közölni jövetele czélját : búcsút vesz, megköszöni az eddigi szívességeit, és még egyre kéri: kölcsö­ nözné oda délutánra a fogatját. A plébános szí­ vesen megtette. Onnan Képes elment a Koloszárhoz. Nagyon szeretett volna még most tisztába jönni azzal,

Koloszár az ajtóhoz sántikált, azt betette, úgy ült vissza a karos székébe. — ((Hallgasson ide a tekintetes úr. Hadd mondjak el egy régi történetet. Csak arra kérem: bolondnak ne tartson, mert minden szó, a mit mondok, tiszta, való igazság». — ((Hallgatom, Koloszár». — «Tizenhét esztendeje, hogy egy zimankós, hófuvatagos téli éjszakán felzörgettek az álmom­ ból. Kinyitottam az ajtót és egy szegény embert eresztettem be, kit abban a lyukas, foltozott ruhájában csaknem megvett volt az isten hidege. Mikor a meleg kemencze mellett egy kicsit föl­ alélt, a sipkájából gyűrődött czédulát vett elő s azt átadta. Hogy, azt mondja, egy asszony küldi, ki odaát a határon, Bécs-Ujhelyen haldoklik. Olaszul volt írva, valamit konyítottam is hozzá, de az értelmét még se tudtam kivenni. Csak egyet láttam meg azonnal: a Varga Samu neve volt benne. Ezzel a névvel pedig, uram, el tud-

l>an láttam olyat egykor, oltár fölé festve, fáj­ dalmas Krisztus anyjának. És a halott mellett vele ugyanegy takaró alatt egy gyermek feküdt, nyugodtan alvó, sovány, de piros arczú gyer­ m e k . . . A házbeliek csak annyit tudtak mon­ dani, hogy az asszony a kis fiával egy héttel előbb jött ide a városba és náluk felfogadták -ezt a szobát. Már akkor beteg volt és mindjárt az ágyba feküdt. Olasz, de valamit tudott németül is. Úgy hívják, hogy Lola Mirani... Flgy pár Írásból, a Lola sajátkezű írásaiból •aztán kiböngésztem, hogy kicsoda a Lola Mirani. A Samu, a Varga Samu lánya»... A mérnök izgatottan felugrott. — (iÉs a Jakab?» — «Hát ki más lehet a Jakab, mint a Samu unokája?* — «Mutassa ez írásokat, Koloszár!» Koloszár ott a láda fölött, a sötétben felbon­ tott egy sokszorosan fonállal összekötözött

szebben elmondott már a Varga Vendelnének, csak a vége más . . . A mérnök csüggedten letette az írást. — «Ez minden?* Koloszár gyanakodva nézte. — «Miért kérdezi a tekintetes úr?» — «Mert ez semmi! Ez az írás nem ér semmit!* — «De azért csak unokája a Samunak a Jabab ?• — (Meglehet, hogy az. Elhiszi, a ki akarja* (Folytatása következik.)

A NEMZETKÖZI KONGRESSZUS KIRÁNDU­ LÁSAI A DUNÁNTÚLRA. A budapesti rendező bizottság igen helyesen gondoskodott arról is, hogy a VHI. nemzetközi egészségügyi és népéletvizsgalo kongresszus tagjai az ülések komoly munkálkodásai után mennél változatosabb szórakozásokkal udithes-

szen a mondák koráig fölviszi a helyi hagyo­ mány; az azonban már történeti adat róla, hogy a római uralom idején már fennállott, az Árpá­ dok korában királyi birtok, a török világban pe­ dig viszontagságos sorsú végvár volt. A múlt század első felében a gr. Esterházy-család bir­ tokába került s e családnak egyik fészke ma is. Fekvése és környéke igen kies. Félkörben he­ gyek koszorúzzák, mellette pedig soha be nem fagyó (22—25 C°-nyi melegvizű) tavak csillog­ nak, melyek közül a legnagyobb — az Öreg-tó — mintegy 600 holdnyi terjedelmű. Az igen csi­ nosan épült s 12,860 lakost számláló város há­ rom részből áll, u. m. Tatából, Tóvárosból és Váraljából. Főbb nevezetességei az Esterházyuradalomhoz tartozó, középkori ízlésben épült vár, melynek oldalai nagy részét a tó habjai nyaldossák, továbbá a díszes grófi kastély, pompás díszkerttel, színházzal és híres lóistállóval. Ezek­ hez sorakozik a kegyesrendiek szépen épített s gyönyörű fekvésű kolostora, melyben gymnázium is van. A lakosság ősi foglalkozása ugyan a föld­ művelés ; de e mellett ipari tekintetben is elő­ kelő helyet foglal el városaink közt, levén vagy

590 tíz gyára, márvány- és kőszénbányászata s szá­ mos vizi malma és kallója. A határához tartozó hegyekben több cseppköves és egyéb barlang található, melyeknek ritkább képződményeiből, valamint a határ különböző részeiben ásatás útján talált özönvíz előtti maradványokból és kövületekből igen szép és becses gyűjtemények vannak összeállítva a grófi család régiségtárá­ ban és a kegyesrendiek múzeumában. Tatának és környékének szépségei mind több­ több látogatót vonzanak ide, különösebben a fő­ városból, melynek lakosai kivált ünnep- és vasár­ napokon seregestől özönlenek a már rendes ki­ ránduló helylyé lett Tatára. A nemzetközi kongresszus tagjai bizonyára hálásak lesznek a rendező bizottság iránt, hogy e szép és érdekes magyar város megtekintésére alkalmat nyújt nekik. *

VASÁRNAPI ÚJSÁG. kozó élvezeteket. Balaton-Füredről ismét Sió­ fokra tér vissza a nagy társaság, hogy ott a Déli-vasút vonataira átszállva, újra a fővárosba jöjjön haza.

A KÖZEGÉSZSÉGÜGYI ÉS DEMOGEAFIAI KONGRESSZUS KIÁLLÍTÁSA. A Budapesten ülésező nemzetközi közegész­ ségi és demográfiai kongresszus alkalmából ki­ állítást is rendeztek, hol össze vannak hordva a föld minden részéből azon szemlélhető adatok, melyekből világos betekintést nyerhetünk az egészségi viszonyokba s az egyes országok, na­ gyobb városok népességi életviszonyaiba. Ott láthatjuk továbbá rengeteg mennyiségben mind­ azon műszereket, eszközöket, gépeket, épület­ mintákat, stb., a melyek közvetlen vagy köz­ vetve a betegségek leküzdésére vagy az egész­ ség megóvására vannak hivatva.

Siófok a külfödi tudós vendégek másik kirán­ dulásának a czélpontja. Ez az újabban nagyon A megelőző kongresszusok alkalmából is vol­ föllendült helység Veszprémmegyének a Balaton délkeleti partjára kanyarodó részében, épen a tak ilyen kiállítások, de azok távolról sem érték hatalmas tó partján s a Déli-vasút mellett el ennek a mostaninak gazdagságát és nagy­ fekszik, szelíd hullámzatú lapályos területen, szerűségét. fölséges kilátással a tó határtalan tükrére és az A kiállítási tárgyak a József-műegyetem öt átellenes partok gyönyörű hegyeire. Itt szakad nagy termében és a folyosókon, udvarokon van­ ki a Balatonból a tó fölösleges vizét levezető nak elhelyezve; e tárgyakat 185 különböző hely­ Sió; ettől vette nevét a helység. ről küldték be. Ezen kiállítók közül azonban Már vagy húsz éve, hogy Siófoknak saját némelyik oly rendkívül sok és érdekes tárgygyal fürdőháza van ; de igazi balatoni fürdő-teleppé jelent meg, hogy szinte beillenék egy-egy kisebb csak 1891 óta alakult, mikor egy részvénytár­ kiállításnak. saság a hely kedvező voltát fölismerve, vagy 60 Ott találjuk mindjárt az 1-ső teremben a kü­ holdnyi területet megvásárolt itt a tó partján, lönböző nagy városok közül az Alexandria, hová a jelenkori ízlés és követelmények szerint Amsterdam, Brescia, Brünn, Luzern, Montpelépen oly díszes, mint minden tekintetben czél- lier, Odessa, Paris, St.-Louis, Velencze, stb. dús­ szeiű és kényelmes fürdő-épületeket s vendég­ gazdag és tanulságos kiállításait; a Il-ik te­ lőket emeltetett s az egészet pompás ültetvé­ remben Németország kiállítását, a mely kivá­ nyekkel vette körül, a Balatoni an pedig, mely­ lik valamennyi közül; a 3-ik teremben Ma­ nek a feneke itt nagy messzire csekély esésű és gyarország van képviselve; a 4-ik teremben mindenfelé puha homokkal van borítva, szabad megint egész sereg külföldi nagyváros: Lon­ fürdő-helyeket rendezett be a tengeri fürdők don, New-Castle, Kopenhága, Kairó, Bordeaux, mintájára. E fürdő-helyek közepén, a parttól Turin, Bóma, Konstantinápoly, stb. Az 5 ik te­ 120 méternyi távolságban áll a síneken be- és remben a hullaégetésre vonatkozó tárgyak van­ kitolható díszes közös fürdőház, melyben 120 nak elhelyezve. vetkező fülke van, egyik szárnyában a nők, Mind rendkívül érdekes és tanulságos dolgok másikban a férfiak számára. A szabad fürdő természetesen egészen nyílt, de azért a nők és ezek, a melyek még a nem szakember figyelmét férfiak türdő-helye mégis el van egymástól is nagy mértékben megragadhatják. Oly nagy különözve. A balatoni fürdőnek egyik külön azonban a kiállított tárgyak száma és érdekes­ becses sajátsága a hullámverés, mely itt annál sége, hogy azokat csak kötetekben lehetne leirni, erősebb, mivel a Balaton vize e tájon egészen azért itt csakis a legkiválóbbakról teszünk em­ nyitva áll az éjszaki és nyugati szelek előtt. lítést. Kint a parton zárt helyű meleg fürdők is vannak, Rendkívül érdekes mindjárt Paris csatorna­ melyekben a berendezés és tisztaság minta­ hálózatának színes rajza. Általában világszerte szerű. Ez az igazán díszes és jótékony hatású Paris csatornázását tartják legnagyobbszerünek, fürdő-telep a múlt évben készült el teljesen s a mi ránk nézve különösen azért érdekes, mert — akkor nyílt is meg. amint a kiállításon meggyőződhetünk, — mind­ A terjedelmes fürdő-telep szépségét nagyon járt utána a mi fővárosunk, Budapest követke­ emeli a szomszédságában évről-évre szaporodó, zik és nagy mértékben fölülhalad sok régibb és csinosnál csinosabb nyaralóknak egész sora, népesebb fővárost. Parisról igen érdekes adato­ melyek mind kertekben állnak. kat is találunk a kiállításon. Többek közt ott Midőn a kongresszusi vendégek most ide látjuk, hogy a város az idén 117 és Va millió rándulnak, nemcsak hazánk egyik gyöngyét, a frank kölcsönt vett fel, mely mind közegészségi Balatont s annak sokféle természeti szépségeit viszonyainak javítására fog fordíttatni, neveze­ fogják megcsodálhatni, hanem megismernék tesen vízszűrőkre, a szennyvíz elvezetésére, a itt egy olyan egészségügyi intézményt is, a már meglevő csatornák javítására, fejleszté­ fürdő-telepet, mely már is ritkítja párját, bár a sére stb. nélkül, hogy a vele átellenben díszlő s már Amsterdam kiállításában különösen érdekes régibb hírű Balaton-Füredet háttérbe szorítaná. egy táblázat, mely július haváról a különböző Egyik legszebb része a fürdő-telepnek a parti ragályos betegségek állását tünteti fel, könnyen sétány a «Sió» vendéglővel, melytől nem messze i és világosan áttekinthető modorban. Különféle áll a zenekar díszes nyílt csarnoka, hol délutá­ színű gombostűk vannak ugyanis a város tér­ nonként jó zenei előadásokban gyönyörköd­ képébe beszurkálva, a melyről meglepetve látjuk, hetnek a sétáló vendégek. Érdekes kép a csinos hogy egyik vagy másik ragályos betegség mily parknak az a része, mely mellett a tóba állí­ tömegesen uralkodik egyik-másik városrészben tott külön kis fürdőházikók sorakoznak s olvad­ akkor, midőn a másikat teljesen érintetlenül nak össze a közös lürdőházzal, melyhez szép hagyja. hosszú híd vezet be a szárazról. De a hely nem­ Odessa kiállítása is igen szép és gazdag. csak maga szép, hanem rendkívül megkapó képekre nyújt kilátást mindenfelé, különösen Menháza, népkonyhája, vízvezetéke, bakteroaz átellenes zalai partokra, melyeknek minden logiai állomása szép világos rajzokban vannak hegyéhez, minden várromjához érdekesnél érde­ feltüntetve, grafikai táblái pedig igen tanulságos kesebb mondák fűződnek. A vendéglők is úgy és érdekes képet nyújtanak. vannak építve, hogy minden ablakukból élvez­ Rendkívül gazdag a németországi kiállítás s bizonyítja, hogy a németek a közegészségügyi hető legyen a szép kilátás. A fővárosiak, kivált vasárnaponként, sere­ ! munkák terén első sorban állanak. gestül látogatják e nagy jövőjű fürdő-telepet, Mindjárt leköti figyelmünket a Hamburg mely mint balatoni kikötő is élénk forgalom városi vízvezeték ismertetése. Ezt a vezetéket a színhelye. Rendes gőzhajójáratok vannak innen világ legjobb vezetékének tartják; 272 oszlopon Balaton-Füredre, hová ezúttal a kongresszus áll s 60,000 köbméter vizet szolgáltat. Szintén tagjai is átrándultak, az áthajózás gyö­ meglepő a hamburgi óriási kórház, mely 12,000 nyörűségével is szaporítván a részökre itt kinál- beteget képes egyszerre befogadni.

36.

SZÁM. 1894.

41.

ÉVFOLYAM.

36. SZÁM. 1894.

41.

ÉVFOLYAM.

====

A berlini egyetem hygieniai intézete iskolai fürdőket mutat be, hol a tanulók a tanárok felügyelete alatt órák előtt, vagy szünetek alatt fürödhetnek. Vannak olyan fürdők is, melyek utczákon, gyárakban alkalmaztatnak s a leg­ szegényebb ember által is igénybe vehetők,, mert a fürdési díj csak 2—3 krajczár._ Nagyon érdekes a dr. Günther mikrofotografiája is, melynél tejüveg alatt láthatók atífusz, kolera, difteritisz s más ragályos betegség mikrobái. A porosz hadügyminisztérium egészségi ki­ mutatásokat közöl rajzokkal 1870—71-ből sszemlélhetővé teszi, hogy lehet háborúban i arakkokat, sebesültek szállítását s az első segélyt rögtönözni. A német hadseregnél nem csak a ragályos betegségeket, hanem még a náthát is figyelemmel kisérik. A kimutatásból megtudjuk pl., hogy tavaly deczemberben volt a bajor hadseregnél legkevesebb náthás, neveze­ tesen 100 ember közül 9, februárban legtöbb,, vagyis 100 közül 20. Igen érdekes annak kimuta­ tása is, hogy a különböző lövegek által okozott sebesüléseknél, a különböző gyógyítási mód­ szerek milyen eredménynyel jártak. A magyar kiállítás szép ugyan, de nem eléggé gazdag, a mennyiben nagyon sok, egészségügyi tekintetben fontos és nevezetes intézményünk nincs bemutatva, ismertetve. Az oroszlánrész Budapestet illeti s egy pil­ lantásra kétségtelenné lesz az idegen előtt is, hogy fővárosunk e tekintetben is a legkiválóbb világvárosok közt foglal, és pedig a legelső sor­ ban helyet. Budapest térképekben, rajzokban, fényképek­ ben, csinos modellekben, magyarázó grafikai táblákkal, statisztikai adatokkal világosítva, gyönyörű elrendezésben mutatja be egészség­ ügyi intézkedéseit. Ott látjuk a főváros térképét, melyen az összes közegészségügyi és rokon rendeltetésű intézmények, alkotások, tervek, különböző színekkel nagyon világosan és könynyen áttekinthető módon fel vannak tüntetve. Ott vannak az iskolák, kórházak tervei, modelljei, a fürdők rajzokban, szükséglakások, temetők, hullaházak, vízművek, csatornázások, aztán a mesterséges szűrőtelepek, a svábhegyi, kőbányai vízmedenczék, részben igen szép kivitelű model­ lekben. Nagy feltűnést kelt a főváros kiállításának statisztikai része, a mely különösen érdekfeszítő és tanulságos. Meglátjuk ezen táblázatokból többek közt az 1892—93-ki kholerára vonatkozó összes adatokat, grafikailag feltüntetve, valamint az ivóvíz rendes anyagát feltüntető munkálatot is. Színes táblázatok mutatják a szobák lakos­ ságát, a túlzsúfolt lakók feloszlását, a pinczelakásokat, a himlőoltás befolyását a halandóság apasztására; ott van kimutatva a szaporodás száma, a házastársak korára tekintettel, stb. stb. A magyar vidéki városok közül több szerepel a kiállításon és pedig nagyobbára figyelemre­ méltó tárgyakkal, a melyekből azon meggyőző­ dést merítheti a szemlélő, hogy vidéki városaink­ ban is hovatovább nagyobb súlyt kezdenek már fektetni a közegészségügy követelményeire. Kiállításaik gazdagsága által leginkább feltűn­ nek Kolozsvár, Debreczen, Győr, Sopron, NagyVárad, Újvidék és Arad. Érdekesek még a magyar osztályban a mentő egyesület tárgyai: a mentőszekrények, hord­ ágyak, mintaágyak. Szintén lekötik a figyelmet a hazai kefirgyár készítményei, a melyekből a látogatók tetszés szerint ihatnak is s be kell is­ mernünk, hogy ez a legkitűnőbb kefir, a mit csak kívánni lehet. Van aztán még itt rengeteg mennyiségben mindenféle kötszer, műszer, fertőtlenítő készü­ lék, kitűnő vízszűrők, betegszállítási készülékek s más effélék kiállítva, lent az udvaron pedig a Tarnóczy-féle gyár tűnik fel különösen fertőtle­ nítő eszközeivel s egyéb gépeinek sokaságával. A mióta megjelent a miniszteri rendelet, mely szerint a községeknek fertőtlenítő készüléket kell beszerezni, körülbelül 400 község rendelt meg a Tarnóczy-féle gyárban ily készüléket s a kon­ gresszusra megjelent megyei orvosok közül is többen rendelték meg. E készülékkel 12 perez alatt 102 fokot lehet elérni, s további 20 perez alatt a dezinfició alaposan keresztülvitetett. A kongresszus tagjai közül többen magát a gyárat is meglátogatták. Az 5-ik teremben végre a hullaégetésre vo­ natkozó készülékek láthatók.

A hullaégetésnek sok barátja van már Európaszerte s ezeknek az egyesülete is itt ülésezik most és ez alkalommal minden idevonatkozó dolgot ismertetni akarnak. Ezért fektettek súlyt rá, hogy a hullaégetésre való eszközök lehető­ leg teljesen legyenek képviselve a kiállításon. Különösen kitűnik Tamási hazánkfia égető ké­ men czéje, a mely elhullott állatok számára ké­ szült. Éz különösen állati ragályok idején na­ gyon czélszerű szerkezet, mert nem csak gyor­ san és olcsón elégeti az állati hullát, megsemmi­ sítvén egyúttal a ragályozó anyagokat, hanem a zsirt is megmenti, külön kiolvasztja s ipari czélokra használhatóvá teszi. A kiállításnak bizonyára meglesz a maga nagy gyakorlati haszna is, mert sok olyan neve­ zetes adatot juttat köztudomásra, sok olyan gé­ pet és eszközt ismertet meg, a melyek segélyével rendkívüli szolgálatokat lehet tenni a közegész­ ségügynek.

A JAPÁNI HADSEREG. A Japán és Khina közt fenforgó viszályból eredt véres háború, a hareztér nagy távolsága mellett is, a legnagyobb mértékben magára vonta •és lekötve tartja Európa figyelmét is. Nemcsak a diplomatákat, hanem a nagy közönséget is érdekli, hogy milyen erők azok, melyeket a két nagy keleti állam egymással szembe állít s mily eshetőségek várhatók a két mongol hadsereg mérkőzéséből. Ezúttal Japán hadseregéről kívánunk el­ mondani egyet-mást. Mielőtt a japáni hadsereg mostani állapotát elérte, három oktató és szarvező franczia katonai küldöttség kezén ment keresztül, melyeket a mikádó kormánya roppant költséggel hívott és tartott az országban. Az 1859-iki háború után történt, hogy a mikádó Roche León franczia követ útján IÍI-ik Napóleon császártól katonai oktatókat kéretett. A császár ugyan nem szívesen fogadta a mikádó kérését, mindazonáltal néhány tisztnek megen­ gedte, hogy mint oktatók Japánba mehessenek. Ámde hét évvel utóbb, vagyis 1866-ban a mi­ kádó újra Napóleon császárhoz fordulván, öt vezérkari franczia tiszt hivatalosan Japánba küldetett, mely alkalommal Napóleon a mikádónak tizenhat arabs paripát is ajándékozott. A tisztek kíséretében minden fegyvernembeli altisztek is voltak, kik az altiszti keretek fel­ állítására alkalmaztattak. A mikádó egyidejűleg Yokohamában egy franczia iskolát rendeztetett be, melyben a japáni tisztek a franczia nyelv elsajátításán kívül, rövid idő alatt szakjukban is meglepő haladást tettek. Az első katonai kül­ döttség egy év lefolyása alatt (1867—1868) egy gyalogsági, egy lovassági és egy tüzérségi tiszt­ képző tanfolyamot rendezett be. Ezenkívül Teddóban egy minta-laktanya, valamint fegy­ vergyár és ágyúöntő műhely is épült. A tanítványok gyakorlati kiképeztetése eleinte nehezen haladt, de a katonai szellem oly roha­ mosan fejlődött, hogy még a franczia tiszteket is meglepte. Az 1868-ban kiütött forradalom­ ban a japáni kormány már nagy hasznát vette a franczia katonai nevelésnek, a mennyiben az iskolákból és különféle tanfolyamokból kikerült fiatal japáni tisztek a törvényes hatalom jogai­ nak védelmére keltek. Ezen meglepő siker által felbátorodva, Japán 1871-ben ismét egy franczia katonai küldöttséget kért, mely Munier ezredes és Marguerite vezérkari ezredes vezénylete alatt tizenkét tiszttel, nyolez évre Japánba vezényeltetett. A harmadik küldöttség 1884-től 1889-ig időzött Japánban. Ez a már tökéle­ tesen szervezett haderő formaszerinti kikép­ zését véglegesen befejezte. Jelenleg Japán bár­ mely európai sereg katonai iskoláival vetélkedő képző intézeteiben minden tekintetben kiváló tisztikart nevel. A sereg egységes szervezete, fölszerelése, kiképeztetése és kiváló fegyverzete, a hadi tudományok legújabb vívmányaival foly­ ton lépést tart és alig ismerünk ujabb katonai czélokra felhasználható találmányt, melyet a mikádó kormánya, a legnagyobb áldozatok árán is, rögtön meg nem szerzett volna. A véderő alapelveiben az általános kötele­ zettség intézményeire van fektetve. A régi feu­ dális szabadalmak teljes eltörlése folytán, a leg­ hatalmasabb daimio (főúr) fia a koldus kuli <paraszt) fiával együtt szolgál és csak akkor tart-

^MgNAPIJJJSÁG.

hat számot a tiszti kardbojtra, ha tanulmányait valamely képző tanfolyamban jó sikerrel vé­ gezte. A japáni sereg állománya a legújabb sta­ tisztikai adatok szerint a következő: a) 595 tábornok b) 3587 főtiszt. c) 10502 altiszt. d) 56541 ember a sorhadban. e) 96951 ember a tartalékban. f) 97762 honvéd. Azon esetre, ha az ország egy nagy nemzeti védelmi háborúban összes hadi erejét kifejteni kénytelen lenne, 6—700 ezer embert állíthatna a csatatérre. \ japáni katona zsoldja aránylag sokkal na­ gyobb, mint bármely európai katonáé, mert Japánban tizenöt centime-on (7 - 8 krajezáron) négyszer annyit érő élelmi szert lehet venni, mint Európában. A tisztek fizetése a mi fogal­ maink szerint csekély, mert egy ezredes havon­ ként csak 561 frankot kap, de ott ez az összeg kétezer frankkal ér föl. A ruházatot illetőleg egy japáni tiszt, ki az osztrák-magyar és német hadseregben is szol­ gált, következőleg nyilatkozott: «Mi ruházat dolgában nem sokára az európai hadseregen túl fogunk tenni, mivel bizonyos szabályzathoz nem alkalmazkodva, ez európai seregektől csak azt sajátítottuk el, a mi reánk nézve hasznos. Lám, csizmáim osztrák-magyar mintára készültek, egyenruhám szabása franczia, sapkám pedig német stb.» Az újonan szervezett japáni sereg 1877-ben és 1878-ban esett át az első tűzpróbán, még pedig mindkét ízben iszonyú vérengzéssel járó forradalmi háborúkban. A japáni testőr-tüzérség katonai lázadását az 1-ső sorezred egymaga verte le, melyhez ha­ sonló fegyvertényre Európában legalább is háromszoros erőt alkalmaztak volna. A hatalmas khinai birodalom végtelen segéd­ forrásaival és roppant számú emberével tíz­ szeres erőt állíthat ugyan Japán ellenébe; de ha a niponi fajnak európai műveltséggel párosult szívósságát és katonai képzettségét figyelembe veszszük, nézetünk szerint Khina csak úgy szá­ míthat sikerre, ha Japánt egy évekig elhúzódó háborúban képes leend végképen kifárasztani.

591

nie; vagy pedig rosszul érzi magát, a miért lyu­ kát el nem hagyhatja. Az első eset legfeljebb azt bizonyítaná, hogy a háladatlanság undok bűnébe mai napság még a patkányok is belees­ tek, ha pedig négylábú barátom, — kit egy nagy hirü hatalmas uralkodó nevével tiszteltem meg — csakugyan gyöngélkedése miatt nem jöhetne elő, ez nagyon bántana, mert baján csakugyan nem segíthetek. Mihelyt az éjféli őrjárat kedélyes látogatásán túlestem, melyhez ezúttal utoljára lesz sze­ rencsém, azonnal lefekszem, mert — nem tudom miért — de lánczaim súlyát soha sem éreztem ugy, mint ma, az «előadás» utolsó napján. Családi ügyeim elintézéséről már régen le kellett mondanom, mivel három év óta sem nőmről, sem gyermekeimről vagy egyéb rokona­ imról még azt sem tudhattam meg, élnek-e, s nem kínlódnak-e szintén valamelyik tömlöczben? Tanuló koromban egy alkalommal Dumas • Monté Christon czímü regényében valami 0' l'iiria abbéról olvastam, ki tán harmincz évet töltött egy sötét földalatti börtönben. Most ennek az embernek neve jutott eszembe. Hátha én is még 27 évet tölthetnék el ily körülmények közt? Miért haljak meg most? Ez mind igaz; csak az a baj, hogy az élet fentartása nem tőlem függ. Úgy tudom, hogy a czitadella börtönei évek óta túl vannak tömve, és hogy a naponként hármasával, négyesével előforduló kivégzések daczára, a halál jelöltjeinek száma roppant nagy. Az éjjeli őrjárat tisztje, kihez az imént sze­ rencsém volt, azzal biztatott, hogy Frolov — a hóhér — most józan fejjel végzi munkáját. — «Holnap ilyenkor — folytata a kedélyes tisz­ tecske — már minden bajon túl vagy». Hajnal felé eszembe jutott, hogy kivégeztetésem után a börtönben elrejtett naplóm sok embert bajba keverhetne, kiknek neveit némely helyen egészen kiírtam. A naplóhoz való papirost és rajzónt egy lengyel eredetű börtönőrtől kaptam, kivel elfogatásom első napjaiban megismerkedtem. A szegény fiú valahol rossz fát tehetett a tűzre, mivel nemsokára eltűnt, s valószínűleg Frolov kezei közt múlt ki a világból. A naplót tehát minden áron meg kell semmisítenem, még pedig úgy, hogy a papírdaraboknak nyoma se maradjon. Ámde szándékomat nem hajthattam végre, mivel az őrség tisztje a porkoláb kísére­ tében már öt óra után börtönömbe jött. Egy katonakovács lánczaimat nagy nehezen lecsa­ HALÁLRA ÍTÉLVE. varta, utána pedig a czitadella borbélya három Orosz életkép. Irta Tolsztoj L. év alatt megnőtt hajamat és szakállamat lebo­ Végre valahára három évig tartott vizsgálati rotválta, hogy — a mint a porkoláb monda — fogság után, — mely idő alatt még a nevemet tisztességes megjelenésem az uraknak meg­ sem kérdezték meg, — a haditörvényszék elé fessék. kerültem. Elfogatásom okát senki sem tudatta Uj daróczköpenyt és sarut is adtak reám, velem, bűnösnek nem éreztem magamat, s csak­ sőt megengedték, hogy jelenlétükben mosakodugyan kíváncsi voltam a vádra, melyet most hassam. Midőn aztán négy fegyveres őr kísére­ már végre a törvényszék elnökétől meg fogok tében a hosszú folyosón végig, a meredek és tudni. szűk kőlépcsőhöz eljutottam, azt vettem észre, Ecyik fogolytársam, kivel a szomszéd börtön hogy a járást nem birom. Hiszen öt láb széles vastag falán által már két év óta a rabok nyel­ és hat láb hosszú czellámban ennyi idő óta vén, vagyis kopogtatással folyton érintkeztem, csakugyan keveset mozoghattam. A porkoláb azt a tanácsot adta, hogy csak akkor beszéljek, nógatásának daczára sem lévén képes odább ha kérdeznek, senki ellen panaszt ne emeljek, menni, az egyik katona hátán az udvarig vitt, védelmemben pedig legfeljebb arra szorítkoz­ hol egy kőpadra ültetett. Az udvaron még zam, hogy midőn ezt vagy amazt elkövettem, néhány foglyot őrizgettek, a miből azt követ­ részeg voltam. «Egyébiránt — monda a töb­ keztettem, hogy többen leszünk, kiket egyszerre bek közt ismeretlen bajtársam — a reád kimon­ a haditörvényszék elé visznek. Fél órai vára­ dott halálos ítélet végrehajtását kikerülheted, a kozás után a czitadella főkapuján egy kétlovas, mennyiben hatalmadban áll, koponyádat a bör­ feketére mázolt betegszállító kocsi hajtott be az tön vasajtaján összezúzni, a mi sokkal jobb, udvarra, melyben nyolezad magammal, a négy mintha Frolov, a hóhér, részeg fejjel egy álló őr s a vezénylő tiszt kíséretében helyet fog­ óráig vesződik veled, mig a hurkot nyakadra il­ laltunk. A kocsizás mindössze alig tartott egy leszti. Meg aztán a bitófáig való séta sem kelle­ fél óráig, mert a mint utóbb észrevettem, a mes, mivel az ember végre mégis restelli, ha a nagy laktanyába jutottunk, mely a főváros s a bámész tömeget látja, mely alig várja, hogy tes­ czitadella közti téren áll. ted két ölnyi magasságban a bitófán lógjon.» A laktanya udvarán újonezokat idomítottak, Erre én lehető gyors kopogtatással azt felel­ még pedig a nálunk divó rendszer alkalmazá­ tem, hogy a szíves tanácsot okvetlenül követni sával, melynél a főszerep a botnak s a kancsuká­ fogom, mire társam «boldog» jó éjszakát kí­ nak jut. vánt. Nem mondhatnám, hogy ismeretlen bará­ A törvényszék egy földszinti teremben tar­ tom búcsúztató kopogását valami különös öröm­ totta üléseit és elég sokáig kellett várnunk, mig mel fogadtam volna, de az a gondolat, hogy a végre a sor reánk került. Szerencsétlen baj­ nagy út előtt kilencz pudos lánczaimtól meg­ társaimmal egy szót sem válthattam, mivel az szabadulva jutok vissza börtönömbe, mégis némi őrök folyton szemmel tartottak. Külsejük után vigasztalást adott. Ítélve tanulók, vagy fiatal hivatalnokok lehettek. Kedvencz patkányom, kivel közel harmadfél Először engem vezettek a terembe. Bíráim év óta a legjobb baráti viszonyban élek, s kivel kedélyesen szivarozva, észre sem vették, hogy a vacsorára kapott kenyerem felét rendesen meg­ porkoláb egy iij áldozatot hozott be. osztottam, hívogató fütyülésem daczára sem — «Mi a neved ?» kiáltá egy öreg százados, mutatkozott. Talán megtudta, hogy a bitófa je­ ki a jegyzőkönyv vezetésével lehetett megbízva. löltje vagyok s igy más pártfogó után kell néz— «Dukov Pláto Alexejevics?»

592

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

^^gii894-

41

- FOLYAM.

— «Barátom, — kopogtatá szomszédom, — vizsgálatát kieszközölték, melynek folyamán — «Hogyan, Pláto Alexejevics?» kitűnt, hogy a k-i kormányzóság, illetőleg az valami nagy eseménynek kellett történni.» — «Igen, u r a m » . — «Semmi közünk hozzá», felelém nevetve. ottani rendőrmester feljelentése téves volt, a, — «Hiszen itt valami Dukov Nikolái AlexejeMásnap délfelé börtönöm ajtaja megnyílt és mennyiben n e m annyira Dukov Nikolai Alexejevicsről van szó», dörmögé magában a tiszt. azon a napos tiszt lépett be. Mögötte csak a vicsről, sem pedig rólam Dukov Plató Alexeje— «A vádlott azt állítja, hogy Dukov Pláto vicsről, h a n e m Budov Nikoláj Alexejevicsről Alexejevics-nak hívják, holott a k-i kormány­ porkoláb alakját vettem észre, miből azt követ­ volt szó, ki helyett aztán a részeg csendőrök keztettem, hogy az utolsó séta órája ütött. zóság jelentésében Dukov Nikoláj Alexejevics engem fogtak el, mert hát az írásbeli feljelen­ — «Le az udvarra!* — monda a tiszt a por­ fordul elő, h a tehát exellencziád megengedi, téshez élő melléklet is kellett, erre pedig m i n d e n — folytatá a tiszt — mindenekelőtt a név kolábhoz fordulva. tiltakozásom ellenére csekély egyéniségemet Hogyan j u t o t t a m a folyosón végig a meredek iránt kellene bővebb felvilágosítást szerezni, lépcsőkön le az udvarra, ezt mai napig sem alkalmasnak találták. miért i s . . . » Uram, bocsáss meg nékiek! . . . — «Mia neved, te gazember?* ordítá most ő tudom. Az udvaron hosszú sorban felállított foglyoexczellencziája. — «Nevem Dukov EGYVELEG. Pláto Alexejevics*. * A tenger vizének — «Hiszen az efféle a mélységben oly nagy kutyáknak száz nevük ellenálló ereje van, hogy szokott lenni, — foly­ az oczeán közepén eltatá a kegyelmes ur, sűlyedő nagy hadihajók nem érhetik el a tenger — ezen tehát nem kell fenekét, hanem a viz ben fennakadni. Százados, lebegnek. folytassa a vádlott ki­ hallgatását !» * A mekkai zarán­ dokok közül a múlt — «Hány éves évben mintegy 30.000» vagy?» — kérdé a ember halt meg ragá­ százados. lyos betegségek követ­ —«Huszonegy éves keztében. leszek jövő karácsony * Sok czimű ur. Atnapján.» hole herczeg Angliában — «A jelentésben talán a leggazdagabb a vádlott korát ille­ ember örökölt czimei tőleg 47 év áll, é s » . . . tekintetében a nem feje­ —«Menjünktovább, delmi vérből szárma­ százados úr,» — veté zott főurak közt. A herezegi czimen kivül ugya­ közbe a kegyelmes ár. nis 2 marquis, 5 gróf, — «Hány gyerme­ 4 vicomt és 11 bárói ked van, mily eszten­ czimet örökölt. 23 mágdőben halt meg nőd ?» nási rangja közül 17" — «Sem nős, sem ekót eredetű. pedig özvegy ember * Szardínia szigeten, nem vagyok, gyer­ háromezernél több ős­ mekeim nincsenek s A PARTI SÉTÁNY SIÓFOKON, KILÁTÁSSAL A BALATON TÜLSÓ (ZALAl) PARTVIDÉKÉRE. kori lakóhelyet találtak, mind a sziget termé­ — «Menjünk to­ keny vidékein, de egy­ mástól távol, jeléül,hogy vább! Egy szót sem!» abban a korszakban még Az ily módon foly­ községek nem voltak. tatott vallatás u t á n a * A papir használa­ vádra került a sor. Az­ t á r a érdekes adat, hogy zal vádoltak, hogy a a londoni greenwichi nisni-novgorodi vásár híres csillagvizsgáló in­ alkalmával külföldről tézet nagy kupoláját j ö t t gyanús egyének­ most sűrített papírral kel felségárulási ter­ fedik be. A kupola súlya, veket tárgyaltam, ne­ a nagy érczalap daczára, vezetesen pedig az x-i csak 400 mázsaezred legénységét szö­ * Biztosító kalapok. késre a k a r t a m bírni, Egy londoni kalapgyá­ ros azt hirdeti, hogy stb. stb. mindenkiért, kit halá­ Miután soha éle­ los szerencsétlenség ér,. temben Nisni-Novgo100 font sterlinget fizet rodban n e m voltam, rokonainak, ha akkor az de különben is az általa készített kalap általános kérdések volt a fején. egyike sem volt r e á m * Drága színházi je­ alkalmazható, azt vol­ gyek. A persa sah 1873t a m bátor megjegyez­ ban a londoni Drurylane színházban jegye­ ni, hogy tudtommal ért 4000 frtot fizetett. a k —i kormányzóság Buenos-Ayresben Patti területén legalább is vendégszereplésekor, nyolczvan Dukov nevű midőn a művésznőnek ember lakik. 34 előadásért másfél A PARTI SÉTANY SIÓFOKON A BALATONI KÜLÖNFÜRDŐKKEL. Szavaim a tábornok millió koronát fizettek, urat, valamint a tör­ egy jegy ára 2500 frtra A NEMZETKÖZI KÖZEGÉSZSÉGI ÉS DEMOGRÁFIAI KONGRESSZUS KIRÁNDULÁSAIBÓL. vényszék többi tag­ is rúgott. New-Yorkban 1893-ban egy gazdag nőjait annyira felbőszí­ tették, hogy kevésbe múlt, hogy a helyszínén kat láttam, kik velem együtt a szokásos darócz ezer dollárt adott egy színházi páholyért s mások ugyanakkor 200—600 írtjával vásároltak kisebb fegyenczruhát viselték. fel n e m konczoltak. páholyokra szóló jegyeket. Hosszas dob-, kürtés sípszó u t á n a katonaság A reám kimondott ítéletből csak annyit értet­ * A naturalista zenének legnagyobb túlzása. imára térdelt le. Az ima u t á n négyszögbe kellett tem meg, hogy kötél általi halálra Ítéltek, mely Moréin olasz karmester «Influenza, czimű symphoállnunk, melybe néhány perez m ú l v a egy a czitadella középső udvarán lesz végrehajtandó. fényes egyenruhás törzstiszt lépett, k i egy ív niája, melyben saját tapasztalata alapján zeneileg Egy óra múlva ismét czellámba j u t o t t a m . papirosról azt olvasta le, hogy a czár Ő Felsége igyekszik kifejezni ennek a betegségnek minden Mindenek előtt szomszédomat kopogtattam elő, mozzanatát a felgyógyulásig. a trónörökös születésének alkalmából a halálra kivel elitélésemet közöltem. * A békák fogását a franczia törvény vadorzásitélt foglyoknak megkegyelmezni méltóztatott. nak minősíti, tekintettel arra, hogy a békaezomb — «Szivemből gratulálok, — feleié a szegény H a tehát a trónörökös 0 Fensége vélet­ ördög, — mire én holnap a törvényszék elé ke­ lenül egy nappal később j ö n a világra, velem keresett eledel: ezenkívül is sokszor teszi egyenrülök, akkorra te m á r a szent háromság titkába együtt a szent-pétervári czitadella középső rangba a békát a hallal. * Koldus sztrájk van jelenleg Bukarestben. A b e leszel avatva. E részbeni közleményeidet leg­ udvarán huszonhét embert okvetlenül felkö­ feljebb holnapután délre a helyszínén elvárom. töttek volna, kik valószínűleg ép oly ártatlanul rendőrség néhány élénken látogatott utczáról kitil­ totta a koldusokat, kik erre méltatlankodva, azzal Tiszteld nevemben szent Péter urat, a nagy kerültek a börtönbe, mint én. fenyegetőznek, hogy mig a rendeletet vissza nem mennyei birodalom kapusát. Adieu !» Az amnesztia kihirdetése u t á n rokonaim és vonják, nem koldulnak, hanem lopnak. A városi E pillanatban erős ágyúlövést hallottam. Az családom jóakarói sok utánjárás mellett végre hatóság komolyan tárgyalja a koldusok kérvényét.. első lövést még száz lövés követte. az ellenem folyamatba tett bűnvádi per felül­

.->-

36. 8ZÁM. 1894. 4 1 . ÉVFOLYAM.

A KONGRESSZUSBÓL. A kongresszus i r á n t mindenütt készséggel, szívesen nyilatkozott az a figyelem, előzékeny­ ség, melyre ily előkelő társaság méltán számít­ hat'. Vendégeinket mindig örömmel fogadjuk, és üy messziről, a világ m i n d e n részéből össze­ sereglett vendégeink ily nagy számmal egyszerre talán még n e m is voltak. Kívántuk, hogy rövid nyolez nap alatt megismerjenek bennünket, s föltártuk előttük magunkat, hadd lássanak és ítéljenek. Közintézeteink, egyesületeink, ipartelepek, gyárak, sőt zsenge intézmények is, minő a sze­ gény gyermekeket nyaralásra vivő emberbaráti egyesület, várták a lá­ togatást. A Hampelné, Pulszky Polixéna el­ nöklete alatt buzgól­ kodó női bizottság pe­ dig a kongresszusi ta­ gokkal érkezett női lá­ togatókat vette figyel­ mes gondjai alá, hogy míg a férfiak szakülé­ seken és egyéb programmszerű alkalma­ tosságon v a n n a k el­ foglalva, ők a nők ér­ dekeltségének kielégí­ tésére nyújtsanak se­ gédkezet, s kellemessé és tanulságossá tegyék itt időzésüket.

.VASÁRNAPI ÚJSÁG. főváros részéről Gerlóczy Károly polgármester és tlaberhauer János tanácsos fogadták. Megjelentek a bzemmelveisz család tagjai is. A tudós özvegye szép koszorút helyezett el a sirra, ezzel a felírással: «Uzvegye es gyermekei a korán elhunyt drága férj nek es apának.. Az első beszédet Kézmárszky profeszszor tartotta. «Hallgassátok meg — úgymond — szó­ zatomat, ti, fiatal anyák s adjátok azt át leányai­ toknak is. Szentélynek tekintsétek e sírt, mert aki itt nyugszik, a nők őrangyala volt.. Erre Duka Tiva­ dar, Angliában élő hazánkfia, mondott angol nyel­ ven s végül Chantemesse párisi kiküldött franczia nyelven beszédet. A kongresszus koszorúját Duka Tivadar helyezte a síremlékre. A koszorú két szalag­ ján a következő feliratok vannak: € Á la memoire Szemmelveisz — Le VIII. CoDgrés international

593 szembeszökő példát, Algirt hozza föl, a hol az egészségügyi törvények utján a viszonyok lényege­ sen kedvezőbbre fordultak. Igaz, hogy az ez irány­ ban hozott törvényeket szigorúan hajtották végre. Mig a múltban — úgymond — a halál ellen való küzdelem egyéni jellegű volt, és igy természetesen, kevés eredmény mutatkozott, ma már organizált, közös társadalmi erővel állunk vele szemben s a ter­ mészeti határokon belül a legtöbb esetben sikerrel vivunk meg vele. Erismann előadása végén a gyer­ mekhalandóságokról emlékezett meg, a művelődéstörténelemnek eme szomorú lapjáról, a melyen még ma is oly sok sötét folt van. A gyermekek kora el­ halálozásának — úgymond— egyik legfőbb oka a mesterséges táplálásra vihető vissza. Fölhozza pél­ dául Svéd-Norvégiát, a hol a közelmúltban nagyon

elterjedt a kisdedek­ nek szopóüvegekkel való táplálása s ennek foly­ tán az 1—5 éves gyer­ mekek halálozása meg­ döbbentő módon szapo­ rodott. Hogy a nagy nemzeti bajnak elejét vegyek, eltiltották a mesterséges táplálást és nagy büntetéseket szab­ tak ki reá. Es az ered­ mény meglepően örven­ detes volt. A halálozá­ sok száma már igen ke­ vés idő múlva a mini­ mumra apadt le. A fel­ olvasó azzal végezte elő­ adását, hogy a gyerme­ keket vissza kell adni az ő jogos tulajdonosaik­ nak : az anyáknak. A kongresszus va­ A fölolvasást a diszes lódi értékének becse közönség tapssal és élcsak később fog fel­ jenzéssel fogadta s Eris­ tűnni teljességében, mann tanárnak dr. Ko­ rányi Frigyes főrendi­ ha megjelenik az a két­ házi tag és a szakosztály ségtelenülj ó nagy vas­ elnöke mondott a kivá­ tag könyv, mely annyi lóan érdekes előadásért jeles szakember érte­ ZENEKARI CSARNOK A SIÓFOKI PARTI SÉTÁNYON. köszönetet. kezését, felolvasását Az emberi élet tudo­ hozza nyilvánosságra. mánya, így nevezte a Szakosztályokba cso­ franczia Levasseur Emil portosulva, minden híres professzor szept. délelőttöt közérdekű hó 5-iki felolvasásában kérdések vitatása, te­ a demográfiát, melynek kintélyes szaktudósok történetéről tartott elő­ előadása foglalt le. Az adást. A "demográfia, egészségügy és de­ szó félszázaddal ezelőtt keletkezett, s annyit je­ mográfia száz és száz lent : a népélet leírása. ügye jutott megvitatás Voltak, a kik a dealá, vagy került fel­ mológia szót jobbnak színre figyelmeztetés tartották a demográfiá­ és intés alakjában. nál. Demologia: a né­ Fölemlíteni sem lehet pesség tudománya. Kár itt mind a több százra volna vitatkozni arról, menő előadást. hogy a két kifejezés közül melyik a jobbik ? A legáltalánosabb A demográfia általáno­ érdeküekből jegyzünk san elterjedt, mindenki föl alább többet, és né­ azt használja s így az, hány vonást részletes hogy néhány tudós job­ közleményeink kiegé­ ban szereti a demologi át szítésére. már nem fogja ezt a specziális tudományt új Szemmelveisz emlé­ névre keresztelhetni. A kezete. A nagyhírű nődemográfia meghatá­ orvos emlékezetének rozza a népélet ál­ adózni mindjárt a kon­ landó állapotát és válto­ gresszus első napján, zásait, foglalkozik az emberi élet három leg­ szept. 2-ikán délután, BALATONI TÁJKÉP ALIGA FALU MELLETT. főbb mozzanatával: & gyűltek össze az akadé­ születéssel, a házasság­ A NEMZETKÖZI KÖZEGÉSZSÉGI ÉS DEMOGRÁFIAI KONGREFSZUS KIRÁNDULÁSAIBÓL. mia dísztermében. gal és a halálozással, és A vendégek sorában keresi azokat a törvényeket, amelyek ezekben a je­ különösen sok volt a nő d'hygiéne et demographie.. A család tagjai a szó­ lenségekben nyilvánulnak. A demográfia társadalmi s ott volt az elnökség számára fentartott emelvény­ nokoknak kézszorítással fejezték ki a köszönetüket. tudomány. Demográfiával különben már régen fog­ től balra Szemmelveisz özvegye is mély gyászban. Az lalkoztak, csakhogy a népesség statisztikájának ne­ A halál ellen folytatott küzdelemről. A jeles vezték. Ez az elnevezés azonban nagyon szűkkörű, ülésen Kézmárszky Tivadar egyet, tanár, a Szemmel­ veisz bizottság elnöke elnökölt, ki előadta német orosz tudós, Erismann Fedor tanár, ki ép oly jeles iró mert tisztán a számok tudománya. A demográfia, megnyitó szavaiban, hogy a nemzetközi egészség­ is, s kinek egyik egészségtani művét a természet­ azonban vizsgálódásai körébe vonja és bölcselkedve ügyi kongresszus ez ülését a nagy tudós emlékének mérlegeli a társadalmi élet összes jelenségeit. A de­ kívánja szentelni. Azután beszámolt a Szemmelveisz- tudományi társulat magyar fordításban is kiadta, mográfia ezért társadalmi tudomány. A társadalmi emlék létesítésre alakult bizottság eddigi műkö­ szept. 4-ikén a múzeum termében nagy hallgatóság tudományok között az, a melyik a legelőbbre haladt, déséről. előtt olvasott föl franczia nyelven o halál ellen foly­ mert a legrendszeresebb, az emberi élet tudománya. Ezután az elnök felhívására Hueppe Nándor tatott küzdelemről. Az első, a ki rendszeresen foglalkozott demográfiával, Bőséges statisztikai adatokkal bizonyította, hogy az idősebb Mirabeau volt, a ki a népesség kevesbeprágai egyetemi tanár megtartotta emlékbeszédét a halálozási arány a föld kerekségén egyenlőtlenül désével foglalkozott munkájában. Vizsgálódásait Szemmelveisz Ignácz Fülöp fölött. Beszédét így vé­ gezte : «Igy élt Szemmelveisz, szülővárosának, Buda­ van eloszolva. Bizonyítja, hogy annak nem az em­ Francziaország több megyéjének területére terjesz­ pestnek díszére, Magyarország dicsőségére és az beri szervezet hanyatlása az oka, hanem egyéb be­ tette ki s igen érdekes adatokat gyűjtött. A tizenegész emberiség megmérhetlen javára.» Az emlék­ folyások s különösen az, hogy az emberiség a halá­ küenczedik században a megfigyelő tudományok lozások iránt még mindig bizonyos megmagyaráz­ beszéd után perczekig tartó taps hangzott fel. uralkodnak. A jelen században fejlődött ki a de­ hatatlan közönynyel van eltelve. Ennek a bizonysá­ mográfia is igazi tudománynyá és ma már annyi A közönség ezután a bizottság által rendelkezé­ gául szolgál az, hogy a kevésbbé czmhzált népek sére bocsátott kocsikon kihajtatott a temetőbe a közt sokkal nagyobb a halálozás aránya. Mmt adat áll rendelkezésére, hogy megállapíthatja a sirhoz, hová 5 órakor érkeztek. Itt az érkezőket a

594

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

tünemények törvényszerűségét és a jelenségekben vonatkoznak, hogy a magyar olvasóközönséget alig felismeri az uralkodó törvényeket. Levasseur ez­ érdekelnék. Végül megválasztották az uj választ­ után ismertette (Juetelet és Malthus alapvető mun­ mányt. káit, s fölemiitette, hogy Európa lakossága évenként Első segítség baleseteknél, sérüléseknél. A sza­ egy százalékkal szaporodik, úgy Európa népessége maritánus osztályban dr. Major Feréncz székesebben a században épen megkétszereződött. ! fehérvári főorvos és kórházigazgató a mellett szólalt A kholeráról a kongresszus több szakosztálya > föl, hogy a mentő-munkákat a tűzoltóság is begyako­ rolja, hogy a hadsereget is,oktatni kell legalább az szept. 5-én vitatkozott, dr. Korányi Frigyes tanár első segítség nyújtására. így lehető volna, hogy elnöklete alatt. Az ülés azokat az okokat kutatta, a háború idején bajtárs a bajtársnak nyújtaná az első melyek a kholerát okozzák, s több tudós a Kochféle segítséget. kholerabaczilluseüen érvelt. Hathatós érvekkel bizo­ A mesterséges ásványvizek. A kongresszus nyították, hogy a kholerát nem egyedül a Koch l egyik szakosztályában azt fejt égették, hogy a mesj térséges ásványvizek pótolhatják-e a természetese­ berlini tanár által felfedezett baczillus okozza. ket. Lengyel Béla tanár felhozta, hogy az alkatré­ Dr. Gruber bécsi tanár azt az óhajtást fejezte ki, szek legpontosabb utánzata sem lehet tökéletes, hogy folytassák nagy gonddal mindenfelé a vizsgá­ ; mert az egyes alkatrészek esetleg tisztátalanok lelódásokat, mert valószínű, hogy a Koch-féle baczil- I hétnek. Az értekezlet kimondta többek felszólalása luson kivül van még más kholerabaczillus, Dr. Per­ után, hogy a természetes ásványvizek védelme érdetik Ottó, a budapesti fertőtlenítő intézet igazgatója, : kében a mesterséges ásványvizek forgalmának sza­ saját megfigyeléseit adta elő. Kiemelte, hogy a ha­ lálos esetek hatvan százalékában talált csak Koch­ bályozása nemzetközi megállapodások utján kívá­ féle baczillust. Ellenben teljesen egészséges és ma­ natos. A belügyminiszter ebédje. Hieronymi belügy­ gukat jólérző katonáknál talált kolerabaczillus-kulturát. Fotogrammokat mutatott be, a melyekből ki­ miniszter, mint a kongresszus elnöke, s mint a ki­ tűnik, hogy milyen változó a kholera vibrio alakja, nek az egészségügy tárczájához tartozik, e hó 4-én nagysága és görbülete. Azt hiszi, hogy a kholera vibriónak spórái nincsenek, de tapasztalatai alap­ | díszebédet adott a redoutban a külföldi államok ján állítja, hogy a fejlődése még most sem eléggé : hivatalos képviselőinek tiszteletére. ismeretes. A pezsgőnél Hieronymi Károly miniszter pohár­ köszöntőt mondott ő Felségére, mint a kongresszus A német halottégetők szövetségi gyűlése. védnökére előbb magyar, azután franczia nyelven. Németországból, a hol a halottégetés mellett egész Utána pedig a védnökhelyettest, Károly Lajos főherszervezett mozgalom működik, többen eljöttek a czeget éltette. E pohárköszöntők után ismét Hie­ halottégetés apostolai közül, s e hó 4-én az uj város­ ronymi belügyminiszter szólt, poharát ürítvén a házán tartották szövetségi gyűlésöket. De Franczia- kongresszuson képviselt nemzetek jóllétére s állam­ országból és (Haszországból is érkeztek, 8 körülbelül főik egészségére. — Hátit főpolgármester a magyar nemzet vendégeit éltette. Cror/u, a belga szenátus ötvenen gyűltek össze, kik G"> szavazatot képviseltek. tagja, Magyarország belügyminiszterére emelte po­ Magyarországról Tamássy állatorvos (Maros-Vásár­ harát, a ki a maga emelkedett szellemével és unihelyről) vett részt. A gyűlésen jelen volt Schérmann versális műveltségével méltó vezércsillaga a kon­ gresszusnak. (Taps és éljenzés.) Dr. Bíllings az ame­ Adolf főorvos-helyettes. rikai Egyesült - Államok képviselője, szintén Hiero­ Az elnök Brackenhoe/'t E. hamburgi ügyvéd volt, nymi belügyminisztert éltette. Fejérváry br. honvé­ a ki a tisztikarral együtt frakkban, fehér nyakken­ delmi miniszter élénk tetszés közben a külföldi had­ dősen foglalt helyet. seregek orvoskarának jelenlevő képviselőire emelte New-Yorkból Lonii Lange verses kabel-telegram- poharát. l)r. l'opovicB, Szerbia egészségügyi felügye­ ban küldötte ia végtelen tengeren keresztül a Duna lője, és Chantemcsse, a franczia köztársaság kikül­ partján gyűlésező német testvéreknek Amerika üd­ döttje, franczia nyelven a lovagias magyar nemzet vözletét.' tiszteletreméltó képviselőjét, Hieronymi belügy­ Brackenhoefi dr. szövetségi elnök megnyitójában minisztert éltette. hálás köszönetet mondott a szép Magyarország Estélyek. A budapesti kir. orvosegyosület és ragyogó fővárosának és vendégszerető népének. Ezután ezen a étimen «.l halottégetés megengedése orsz. közegészségügyi egyesület e hó 4-ikén a mű­ a tolernnrzin követelménye* érdekes fejtegetést tar­ csarnok helyiségében estVIvt n udozott. A vendége­ tott. Előbb a halotthamvasztás közegészségügyi elő­ ket dr. Fodor József és dr. Kétli Károly egyetemi tanárok fogadták. Ugyanokkor a budapesti gyógynyeit vázolta; ismertette azokat a kísérleteket, me­ lyeket fertőző betegségben elhaltak holttesteivel tzerész testület a VI. VII. kerületi kör helyiségben estélyt. A mérnökök e hó óikén ren­ végeztek s melyekből kétségtelenül be van bizo­ deztek, fényes estélyt. Számos magán estély is volt, nyítva, hogy a betegségi baktériumok a föld alatt melyre • budapesti szakemberek, az osztályelnökök 10—15 óv múlva sem enyésznek cl s ép ngy iutiozial- hívták meg külföldi kollégáikat. nak a sir megbolygatása után, mint a többi bakté­ Szeptember 6 án este az «Otthon* iroi kör szíve­ riumok. Ezután jogi szempontból szólt az ember jogáról, hogy teste földi maradványai fölött még sen látott vendégei voltak a kongresszisták. Az es­ életében rendelkezhessék. Az olyan végrendelet, tély H> ónkor kezdődött, a termek akkorra meg is melyben határozottan követeljük, hogy testünket teltek szorongásig. Az itt időző külföldi hírlapírók elégessék, egyéb pontjaiban is megtámadható, lm teljes számban megjelentek. A szolgák hideg ételek­ ebbeli kikötésünk nem teljosittotott. Természetes, kel és frissítőkkel jártak sorba. A/, operaszínház zenekarának művészei játszottak: Km;/ Klára, hogy a halottégetés legnagyobb ellenségei vai: Komáromi Mariska. Odri/ énekeltek : a három aggályokat hangoztatnak, ilo a vallási és lelkiisme­ Rhöder kis iszonyok hegedűn játszott. Lányi (iéza reti szabadság századában a türelmetlenséghez czimbalmon. A vidám társaság hajnalig maradt hasonlít az a mohóság, a melylyel a holttestek elége­ együtt. tése mellett szóló meggyőző érveket ellensúlyozni Szept. 7-ére Wekerle miniszterelnök estélyire szeretnék. Az előadást élénken megtapsolták s Bngmih báró voltak hivatalosak a kongresszus tagjai. indítványára köszönetet szavaztak érte az elnöknek, Látogatások kosintézetekben, gyárakban. E hó Sirdnk Oszkár, a bécsi egylet alelnöke s a szö­ 2-án délután a kongresszus tagjainak egy része, vetségi gyűlés titkára jelentést tett a halott égetés mintegy 2(10 főnyi csoport nmentö-r.ninndri Markéielmúlt évi mozgalmairól s jelenlegi állapotáról. Né­ utezai épületét nézte meg. a hol a látogatókat dr. metországban ál) egylet buzgólkodik a halottégetés KrOM Géza igazgató, Striho Gyula titkár s Bováet érdekében. A német parlamentet többször foglalkoz­ Aladár föparanesuok fogadták az emeleti diszterem tatta a halottégetés kérdése, melynek a porosz ; ben, mely után nyomban megkezdték a helyiségek országgyűlésen nem kisebb szószólói voltak, mint megtekintését. A színházakban szept. I-M este Virchow. Németországban számos városban már díszelőadások voltak. Az operában 'HunyadiLászló* működnek a halottégetők. Svájczban 5 égetőt nyi- egyik részét továbbá a «13ajazzók*-at adták, a nép­ tottak meg. Svédországban, Stockholmban rendez- színházban a (Szultán* operettet: a városligeti ! tekbe halottégetőt s Kopenhágában is készülőben színkörben a «Ne bán tsvi ragot*. — A nemzeti szín­ van. Amerikában nem kevesebb, mint 16 kremató- • házban másnap az «Ember tragédiája* került színre. rium működik. A közelmúlt időben számos neveze- Szeptember -2-án csak esti 11 óra után érkezhettek ; zetcs személy holttestét égették el, a boldogultak el a vendégek a központi tejcsarnok megtekintésére. végső akarata értelmében. Ezek: Mohschott Stikab, a j hová a közúti vaspálya külön kocsijai szállították nagy fiziológ, a kit 1893. május -20-án hamvasztot­ őket. — Az athletikai klub szept. 4-én az Orczy- ! tak el a római krematoriumban. F.ula olasz közok­ kertben rendezett versenyén is diszes közönség | tatásügyi miniszter holttestét 1893. júliusában Ró­ és számos kongresszusi tag jelent meg. mában hamvasztották el, Cervin Ottó német szabad­ Szept. 4-én a kongresszus tagjai kisebb csopor­ sághős özvegyét 1892. júliusában Heidelbergben. tokra oszolva, sorra meglátogatták a főváros több j Uchard franczia irót Parisban. Bnloic Hanst, a je­ épületét és intézetét. Megtekintették az uj ország­ les zenészt 1894. febr. 12-én Hamburgban, Joshito ! házat, a központi fogházat, Tarnóczy tüzoltószerSuofcodr. tokiói egyetemi tanárt 1893-ban Gothában, és gépgyárát, Ganz és társa gépgyárát, a közvágóHirsrh Ágost közegészségügyi tanácsost Gothában. hidat. a soroksári-ntczaimalmokat, a Jálics-féle borMichdrt Károly Lajost Hamburgban, Pfaii Lajost, piuczéket, a Stefánia szegény-gyermekkórházat, a a szeretetreméltó költőt Heidelbergben. hol mindenütt szíves fogadtatásban részesültek. Ezután több indítványt terjesztettek be, melyek E hó 5-én a nemzeti múzeum osztályaira került nagyobb vitára és többszörös szavazásra adtak alkal­ a sor. Sokan mentek el Aquincum romjaihoz is. mat, de olyannyira a német egyesület belső ügyeire { hol Kuzsinszky Bálint szolgált magyarázatokkal, j

36. SZÁM. 1894. 41. ÉVFOLYAM.

Más csoport az operaház berendezését, a káposztás­ megyeri vízvezetéki telepet, a kőbányai serföző-gyárakat nézte meg, továbbá az állatorvosi akadémiát, a protestáns árvaházat, a budai tanítóképző intéze­ tet, stb. A Margit-szigetet ugyan már mindjárt megérke­ zések után siettek megnézni az idegenek, a programmszerű látogatás azonban szept. 6-ikán tőrtént meg a «Hildegarda» gőzhajóval, mely a sziget alsó végén helyezte el a vendégeket, hogy onnan nézzék végig a regattát és úszó versenyt. Az idő kellemet­ lenné vált, esni kezdett. Az úszó versenyben a 16 éves Deutsch Gyula győzött a 2000 méter távolságon, második Kniese Frigyes volt Berlinből, ki eddig 59 versenyen nyert. A regattában a tNeptun* egyesület két csolnakja küzdött s az nyert, melyet Hausser Adorján kormányozott. A versenyek után hideg uzsonna volt a gőzhajón, mely leevezett egész a Csepel-szigetig, s mikor visszatért, a Gellérthegyen sziporkázó tűzjáték gyúlt ki az esős, sötét légben. Kirándulás a Saxlehner-féle keserűvíz telepre. A közegészségi és demográfiai kongresszus tagjai­ nak ugyancsak kijutott a sok mindenféle kirándulás­ ból. Némely nap 5—6 felé is mennek kisebb-nagyobb csoportokban, hogy az idő rövidségéhez képest a ne­ vezetesebb látnivalókat megtekinthessék. Valamennyi kirándulás közt legnépesebb volt az, a melyet e hó 3-ikán a Gellérthegy mögött fekvő • Hunyadi János* keserűvíz forráshoz rendeztek a tulajdonos, özv. Saxlehner Andrásné asszony, meg­ hívása folytán. Már a keleti pályaudvarban, honnan az indulás történt, — észre lehetett venni, hogy roppant számú érdeklődő kivan a telepre kirándulni. A perron zsúfolásig megtelt nőkkel, férfiakkal; piros török fezek, porosz, württembergi, bajor, franczia katonai egyenruhák tarkították a leginkább fekete öltözetű kül- ós belföldi résztvevők sűrű csoportjait. Vagy negyven különféle nyelv hangzott a pályaudvar ha­ talmas boltozatai alatt s olyan dörgő zugásba olvadt össze, mintha két-három vonat robogott volna be a boltozat alá. Körülbelől 3000 ember szállott fel a három külön vonatra, melyek összesen 120 kocsi­ ból voltak összeállítva. A mint a felzászlózott vonatok a telephez megér­ keztek, meglepő kép tárult a nagyszámú vendé­ gek elé. Egy óriási nagy, köralaku terület volt ott elke­ rítve, legközepén hatalmas, keserűvizes üvegekből összerakott gúlával, a melynek közepéből egy ropant árbocz emelkedett az ég felé. Az árboczról a örkerítéséhez számos kötél nyúlt le, a melyek vé­ ges-végig voltak aggatva a világ minden nemzeté­ nek lobogó zászlóival. A körzeten belől végig aszta­ lok nyúltak, szintúgy görnyedve a rengeteg ráktól, haltól, mindenféle húsoktól s a legfinomabb italo­ kat tartalmazó üvegek sűrű soraitól. Egy jókora bódé is volt felállítva, melyben sok száz szivaros láda várta a maga embereit. Az állomás előtt táblák voltak láthatók, óriás betűs feliratokkal: * magyar csoport, olasz, franczia, német, angol csoport*, hogy majd az illető nemzetiségek szépen odacsoportoznak, s onnan aztán úgy oszlanak meg az aszta­ lok mellé. Csakhogy bizony a táblák alá kevés ember sora­ kozott. A mint a vonat megállott, a meglepetés mo­ raja hangzott fel s azzal az egész roppant tömeg mint valami áradat, sűrű sorokban, hömpölygött be a lobogó zászlóerdő által fedett óriási köröndbe. A katonai zenekar és a czigány banda rázendítették a Rákóczit, elkezdték durrogni a pezsgős palaczkok, ostrom alá került a szivaros bódé s ámbár csak dél­ utáni 4 óra volt — csodálatra méltó étvágygyal megeredt a nemzetközi lakmározás. Hihetetlen mennyiségek tűntek el hamarjában s a felszolgálók alig győzték a hiányt pótolni valamely kiapadnatatlannak látszó tárházból. Megeredtek nem sokára a felköszöntők is. A sű­ rűn hömpölygő csoportok közül, hol itt, hol amott emelkedett fel valaki egy-egy széken, török, olasz, franczia, magyar, — s lelkes szavakban mondtak köszönetet a nagyszerű vendéglátásért. Különösen megtetszett a szultán vegyészének. Zanni effendinek franczia nyelven mondott beszéde, a kit a lelkes közönség hamarjában fel is emelt és körülhordozott. A felköszöntőkre Saj-lehner Andor felelt, kiemelve a nemzetközi kongresszusok nagy értékét, s éltetve a jelen kongresszus elnökségét és rendezőit. Ezután következett a kirándulás tulajdonképeni czélja, a kesjrüvizkutak s a kezelés megtekintése, a melyben különösen a külföldiek vettek nagy szám­ ban részt. Épen 100 kút vau a telepen, mindenik deszkabódé alatt és terméskövekkel szépen kirakva. E kutakból földalatti agyagcsövek vezetik a vizet három nagy vízgyűjtő medenczébe, honnan aztán a töltögető helyiségekbe kerül.

3''., BZÁM. 1 8 9 4 . 4 1 . ÉVFOLYAM.

Egyszerű, de még is igen ügyes készülékekkel •végzik az üvegek mosását, töltögetését, dugaszolását. j^£egyik töltögető készülék 12 óra alatt mintegy 100.000 palaezkot képes megtölteni. Látni lehetett mint csinálják varrógépen a palaczkburkoló szalmafonatokat, roppant gyorsasággal a szállításhoz szük­ séges temérdek ládát, a dugaszolást, a kupakolást, aztán hogy miképen rakják be a számtalan kész palaezkot a közvetlen a helyiségek előtt álló vasúti kocsikba. Mindezen látnivalók felett különösen a külföl­ diek nagy mértékben el voltak ragadtatva. Egy né­ metországi katona-orvos tréfásan meg is szólított egv l erlim tanácsost, hogy:«no, ugy-e még a berliniek ^""tanulhatnak sokat Budapesttől?* Közben beesteledett, kigyúltak a villamos lámpák, el.iálltak a különvonatok s miután a vidám ko. ség elhelyezkedett, a Rákóczi-induló lelkesítő hangjai közt, megindultak Budapest felé. Kirándulások. Az első nagyobb kirándulásokat szeptember 6-ikán tették a kongresszus tagiai: a Balaton mellé és Tatára. E napon tanácskozások nem is voltak. Tatára a tulajdonos Eszterházy gróf hívta meg a kongresszust. Körülbelől 250 főnyi társaság indult reggel 8 órakor a keleti indóházból, köztük szá­ mos hölgy. Még nem volt tiz óra, mikor a gróti park előtt berendezett állomáshoz értek, a hol Pőcze já­ rási főszolgabíró mondott üdvözletet. Villás reggeli után megindultak a park megtekintésére, melynek vízesései és forrásai elragadták őket. A régi vár ud­ varán Esterházy gróf fogadta vendégeit, s maga kalauzolta őket. A fürdők, a vízművek, a régi vár nevezetességei, különösen a régiség- és képtár na­ gyon lekötötték a vendégek figyelmét. Esterházy gróf hires versenyistállója és ebfalkája szintén bá­ mulat tárgya volt. Majd megszemlélték az uj kastélyt és várszínházát, s a színház udvarán lakomára gyűl tek össze, melyen számos köszöntőt mondottak Esterházy grófra s a kongresszus tagjaira. Délután 00 kocsin a ménest és a pinczéket tekintették meg a vendégek, este a várszínházban végignézték a tiszteletükre adott német előadást. A kirándulók este 9 óra 15 perczkor utaztak vissza Budapestre. A Balatonra ment egy másik csoport, mintegy 3(J(J-an. Siófokon a fürdőtelep igazgatósága fogadta a látogatókat. A külföldieket nagyon meglepte a Balaton szépsége. Volt fürdés, lakoma, felköszöntés. Délután külön hajó vitte át őket Balaton-Füredre a hová a társaság egy része már délelőtt megérke­ zett. Fehér Ipoly pannonhalmi főapát gazdag lako­ mát adott a vendégek tiszteletére. A kongresszus főtitkárának kitüntetése. Az an­ gol közegészségügyi intézetnek, a «British Institute of Public Health »-nak küldöttsége dr. Müller Kál­ mán budapesti egyetemi tanárnak, a kongresszus fő­ titkárának szept. 4-én átadta az intézet tagsági diplomáját. Müller tanárt a British Institute of Pub­ lic Health, július' 6-án tartott ülésén egy­ hangúlag választotta meg tagjává, elismeréséül ama kitűnő érdemeinek,melyeket Magyarországbana közegészségi ügyek előmozdítása körül szerzett. Dr. Müller a kitüntetést melegen megköszönte.

VASÁRNAPI DJSiG dy módon bdiestfk el elégetett roltMsjÉ a általában halottaik hamvait A ii<\ .Culumtiagalamb ásótól ered, mivel a toronként egyroáH .tett fülkék a galanibdúct fiókjaiból hasonlítanak. Bármily kfllteöá dolognak tűnjék is fel tehát, épen nem ijlotl ellentétben • ntgs kongrettttu ml, hogy a halottégi t. íuátainak ttövetkeieteis ugyanekl. i kartotti uleseit. El­ mondhatjuk azonban, hogy tör.kvéteiknek itt sem volt nagy hatású, A budapeiti új városház nagyterni. i.. n tnitoti ülésükön tiig jelent •"<•« közelről a kegyeletei - ellenben az értelem n\ ii\ Kiutasának égé­ y pár budapeMi < min i i sien Kokatlan, két ,gebb módját kaltniak is lenni; így egyik nÓDokuk tol.mű­ követeli meg s ezért nehezebben halad előre. tétté, Logy ii Hamburgban elégetettek közt voll a

hatásait most a baktériumok és ragályos beteg­ ségek komakában már mindenki' elin mindazáltal a halottégetés igen-igen kévét he­ lyen fordul elő, az elégetett holttestek Máma a temetettekhez képest valóban parányi; niinüia nem is a rohamosan haladó, s tömérdek vál­ tozást teremtett MX-ik század végén élnénk. A hullaelégetét ellenesei U értik, hogy érveik gyengék, de nem is szükségesek, mert tokkal hatalmasabb segédjük van. a kegyelete* ér. A vasút, gyárvilág g annvi inas nem bántja

3

Hogy régen egyes művelt népeknél, tót >gy ennek elégetéséiül Mah •>•/. nagy vidékeken divatos a halottégetés, Bölow Já hogy a bibliában nem egy példa van ra, • a .|**ti opera volt igatgatója protestantizmus alapítói sem nyilatkoztak ellene, jáUtott harmonii . ny igonban, bej mindez a többi érvek mellett hatásos lehet a i •elvi* barátja igen tok van a hahittégaMnm észre, de nem a megszokottbot híven ragaat- Budapesten is. Körüli nel eielött kísér­ kodó kedélyre. Talán mégis diadalmaskodni letet is tettek etek ogytiület alakítására; de fog ez az eszme, különösen, ha a temetők által • a t y a i nenr-ikerult. állítólag at. H. mivel olŐM elfoglalt drága területek a nagy várótokban e a • feltek A vezetőket, hogy a halott. temetők által megfertőztetett talajvíz veszedel­ haziiikian min ,n-ednék meg. A halottnál mei nagyobb körükben gondolkozásra adnak al­ vtKttái egyiket, legérdekesebb napi kétdk < kalmat ; ma azonban még messze állunk ettől. m l . de niegoldiihii in.li.nk ei-ak | JOVOII. I. • • 1 Jelenleg a halottégetők budapesti kiállításán közlött adatok szerint Amerikában 23, Német* leg a meatte jövőnek marad még fentartva. országban 26, Olaszországban 44 s Európa m i i országaiban :>0, összestn 113 egyesület műkö­ dik a halottégetés eszméjének elterjesztésén, • IRODALOM ÉS MÜVÉSZET mindamellett a jelen században (rétiben 1867 óta) Amerikában 2753, Németorstágban 1467, A .Budapesti Stemle* stepttmber-hevi fotelét Olaszországban 2402, Franczisorstágban (1889 .tiulmányu ajil • >ta 1893 végéig) 14.872, Európa többi országai - meg «At emberi eszme mint stabadság* csíra alatt. hun összesen pár ezer halottat égettek el, holott Ezután Imre Sá».i l'etón ét némely ezen idő alatt ugyanezen országokban legalább külföldi költők* esimfi dolgozatát, melyben Petőfi t kétszáz millió ember halt meg. Megemlítjük a külföld hires költői kM htktihau rokon vonáegyúttal ugyanezen adatok alapján, hogy Ame­ Mikrit ifjytkOlik nínnitntni. M.wtnin IIIMM»III. U I. rikában összesen 18, Németországban 3, Olasz- ménjében azt fejtegeti: miben hasonlít Petőfi at országban 18 s Európa többi országaiban össze­ !d»r, ti oianzorsen csak 8 huUaégetőhely van London, Parit szagról msr több lelráti ItOtŐlt, iltornM (VjiiUle* J. Kopenhága, Manchester, Stockholm, Gőteczim Jabb epítkeburg és Zürich városokban, tehát égésiben véve csak 52, s ezeknek kötél fele at utoltó pár év téteket natatjt be, cm lyel nem ngy helyen tgénta utcsoonztek at őrök városnak. Kuaő alatt keletkezett. .gy at a sokat megtámadott Az eredmény tehát elenyétlöleg csekély t t i érdeketeti n ni eddigi lőtérietek jóformán kivételei ritkaságok. bitottsáff i h építtetéseket inteti, nemMég az Európában leggyakrabban használt« otok rombol, hanem alkot: romokat dönt, le » b<•!> < I 1878 óta fennálló góthai hullaégető kemeuezé- tük square eket, boulevarde-okat, modern palotá­ ben is alig égetnek el hetenként 2—3 embert s kat, hatalmas középületeket ét csínoi bérházakat vannak drága pénzen felállított k< i ndsághsrcz történetébet ú melyek egész éven át használatlanul találunk adalékokat /.' // • lemarom ClmonUei Pedig azok a kemencz< k, miként H itt Uzl.dt Igét » meg, mii rajzok mutatják, külsőleg rendesen igen csino­ ' Komárom I'.IUM ni. *e isi'.i. i likán.— sak s egyáltalán semminemű visszariasztó hatást I tatdődött p ••bb nem gyakorolnak a nézőre. A tudomány min­ A Bamea mw • iSZS den eszközét felhasználták továbbá arra, hogy Istvánnak a mull *z Ariiban közétett megjegyzését • a kemenczék lehetőleg tökéletesek legyenek, A széjurodslmi réotben Vargha A kongresszus ülései szept. 9-én délelőtt érnek vé­ azaz a halottat úgy égették el, hogy annak Kálmántól tiamerling ntán fordí szaga ne legyen t a belőle fejlődő gázok a leve­ get. Akkor lesz a bezáró ülés a redoutban, s ugyanaz költeményt kapunk s bevégtő gőt meg ne fertőztessék. Sok hires tekhnikus (a nap már elutazik a külföldiek legnagyobb része. *A botrány* ctímű spanyol regénye. Az • ferb .tőMég a programmhoz tartozik azonban néhány na­ gotbait Siement építette) igyekezett at ily kemenczékben mettermüvet alkotni s el kell rovatban Wíecü Frigyes stól bővebben Ooldziber gyobb kirándulás, jelesen Fiúméba, Mezőhegyesre, ismerni, hogy ma már ntgy tökéleteetéget ér­ Ignáctnak ttenanróL mint orientalistáról mondott továbbá Belgrádba, Boszniába és Konstanliná- tek el. Némely ujabb sterketeta kemencténél emlékbestédéről; egy másik ismertetés pedig Acsádi jjolyba. 2—3 óra alatt teljesen hamuvá ég a halott, s a Ignécz .KétpénzOgytörténelmi tanulmány* mun­ a mindösate 4—5 forintra rúg. Ha már kájával foglalkozik. «A lSud»i>«»ti Hzemle* at aka­ most tekintetbe veszszük, hogy csak Európában démia támogatásával, Gyulai Pál szerkesztésében A HALOTTHAMVASZTÓK GYŰLÉSEZÉSE évenként 10 millió ember bal el s ezek temetési jelenik meg, s előfizetési ára egész évre 12 forint, költsége a divatossá lett nagy pompázá* miatt BUDAPESTEN. Gróf Széchenyi litván hírlapi czikkei, amsgy. legalább 500 millió forintra megy, ezenkívül 10 A nemzetközi közegészségi és demográfiai mülió ember temetéee egy egész kit orstágot tud. akadémia megbízásából összeállította, beveze­ kongresszussal kapcsolatban a hullaégetés fölérő területet bannálhatatlanná tett s ktUö- téssel, jegyzetekkel ellátta Eiefcf Antal. Második barátai is igyekeztek eszméik terjesztése érde­ nöaen nagy városokban »tala|v»zet ee JtofMft K isdja a magyar tud. akadémia. kében buzgólkodni. Kiállítást rendeztek, nép­ jryakranbegmételveti (Pánt 650 temetőié kö­ Az akadémia nagynevű alapítójának irodalmi hagya­ szerűen írt s képekkel ellátott könyveket és zül csak 25-öt találtak ártalmatlannak): a halot­ tékából ismét egy nagy gonddal rendezett kötet gaz­ lapokat osztogattak ezét, gyűléseket és előadá­ tak elégetésének eszméjét nagyon megfontolan­ dagítja a mindegyre nagyobbodó gyűjteményt, mely sokat tartanak, lakomát rendeztek, s bizonynyal dónak kell tartanunk. gr. Széchenyi szellemét, gondolkozását, legbensőbb nem rajtuk múlt, hogy a hullaégetést gyakor­ Mindenütt, a hol a balottégetért már meg­ érzéseinek följegyzéseit adja át a késő kornak, mely latban is be nem mutatták. kezdették, gondoskodtak arról hogy az emberek Sajátságos, az emberi természetre nézve rend­ vallásos érzülete és kegyelete ukiriegítóst nyer­ hogy eddig is késett, nagyon érezhető volt Eddig kívül jellemző ennek a mozgalomnak a törté­ jen A halottnak kemenezébe tétele előtt egy­ megjelentek a *Sof>i<;k* H tLevelök* (3 konete. Már a múlt században hangosan sürgettek házi szertartások történnek, égésien stabály- • Beszédek* a •KulfoUii «f< watei ti f8tfegwti$ekt. egyesek, hogy a temetkezés helyett általában a szerüen; az elégetés készüléke olyan, hogy a Mosta hírlapi czikkekre került a sor. Ezel halottak elégetését kell meghonosítani; 1848 holttestből megmaradt hamvak maa anyagokkal ehenyí eszméinek, szók terjesztésének, polémiáinak, óta ezren és ezren, köztük a tudomány és köz­ Zze nem keserednek, s azt egészen könnyen közéleti küzdelmeinek rendkívüli becses adalékai, élet valódi kitűnőségei, folytonosan harczoltak 3 « a e lehet szedni- A hamvakat csinot tartó- egy nyughatatlan, gazdag szellem közvetlen nyilat­ az eszme mellett, 1876 óta csaknem évenként edényekbe testik, s némely helyen eaeket a tarkozatai, ama nevezetes időknek is korrajza, politikai tartanak különböző nagy városokban oly kon­ tokát arra való külön é p ü l e t e k é fülkékben és kulturális történetünknek nemcsak kiegészítői, gresszusokat, mint minálunk jelenleg volt, s igen helyezik el. melyek kőiül egy párnak a rajzait » eok müveit ember azt állítja, hogy a halottá* rímutaljuk. .Columbarium.-nak hívják eteket hanem sok tekintetben irányzói. Zichy Antal ren­ dezi eteket sajtó alá, és latja el tájékoztató jegyseelégetése sokkal észszerűbb dolog, mint az e f b a m v őrző temetőket a rómaiak ntán, kik szintemetés, melynek a közegészségre nézve karos

36. SZÁM. 1894. 4 1 . ÉVFOLYAM.

VASÁRNAPI ÜJSÁG.

596

36.

SZÁM. 1 8 9 4 . 4 1 . ÉVFOLYAM.

P r e i s z K o r n é l t ó l , érdekes leírásokat adván különösen m a g á r ó l a B a l a t o n r ó l s főleg a Siófokon létesült új fürdő-telepről. A szöveghez mellékelt számos csi­ n o s k é p közül l a p u n k j e l e n számában is bemu­ t a t u n k e g y n e h á n y a t . A vállalat az Eggenbergerféle könyvkereskedésben jelenik m e g . «A Balaton fürdői, stb.» czimű kötet ára 1 frt.

MI ÜJSÁG? A z u d v a r G ö d ö l l ő n . Ferdinánd toszkánai ber­ e z e g e h ó 4-én Gödöllőre érkezett vadászatokra s o t t m a r a d hosszabb ideig, bevárva a királyi udvar jöve­ telét. A kastély, a virágos k e r t m á r be van ren­ dezve. A király a balassa-gyarmati hadgyakorlatok u t á n , szeptember 21-ikén érkezik Gödöllőre, a mely időre a k i r á l y n é is megérkezik Korfuból. Október elsején a király megszakítja gödöllői tartózkodását s ö t - h a t n a p r a Stájerországba, az o t t a n i udvari v a d á s z a t o k r a megy. Stájerországból a király Albert szász királylyal és Henrik porosz királyi herczeggel együtt t é r vissza Gödöllőre s a fejedelmi vendégek a visegrádi királyi erdőségben fognak szarvasra vadászni, A szarvasvadászatot a gödöllői vaddisznó­ v a d á s z a t követi. Halotthamvasztó épület New-Yorkban.

Halotthamvasztó épület Milanóban.

A rendkívül érdekes k ö t e t e t egy Szé­ chenyi-szótár fejezi be, a melybe Zichy A n t a l a lángelmű i r ó m a g a készítette szavait, szólásformáit és szójátékait gyűjtötte össze. A r a 5 forint.

tekkel, bőven, alaposan, m i n t a k i v é ­ gig t a n u l m á n y o z t a a k o r t és i s m e r i S z é c h e n y i i r a t a i t m i n d , sorról sorra, az ő kezébe letévén az a k a d é m i a azokat, S z é c h e n y i czikkeihez, czélzásaihoz, elő­ a d á s i m o d o r á h o z sokszor kell magya­ r á z a t s ezeket Zichy lelkiismeretesen megadja. A hirlapi czikkek m o s t meg­ j e l e n t második k ö t e t é b e n (692 oldal) az 1843—48 közt megjelentek v a n n a k összegyűjtve.

A z 1848— 49-iki m a g y a r s z a b a d s á g h a r c z t ö r t é n e t e czimű illusztrált v á l ­ lalatból m o s t j e l e n t m e g a 19-ik füzet, a melyben Gracza György a szabadságharcz első nagyobb csatáját, a karloviczai ü t k ö z e t e t írja le. E füzetben véget ér az első kötet, s m e g k e z d ő d i k a m á s o ­ dik befejező kötet, a m e l y s z i n t é n k ö ­ rülbelül 4 0 0 oldalra terjed, s m i n t e g y 200 illusztráczióval fog m e g j e l e n n i .

I t t olvassuk a «Jelenkor »-ban és k ü ­ lön füzetben is megjelent, d e a könyvp i a c z o n m a m á r teljesen i s m e r e t l e n • Adó és k é t garas» czimű hosszabb t a ­ n u l m á n y s o r o z a t o t , a Magyarország k i váltsgos lakosaihoz i n t é z e t t kiáltványt, D e á k szentgróti levelének elemzését, az országos v á l a s z t m á n y elé terjesztett j a v a s l a t o k elemzésének egész sorozatát, t o v á b b á a Kibékülés, Definitio, Oppositio, Czégér, Constatirozás, Pisztoly idő előtti elsütése, P e s t i kikötő. M a g y a r g y á r i p a r , D u n a - t i s z a i csatorna, Szín­ p a d i t i t o k , Széchenyi s z é t p a t t a n t , Auto­ gráf, D e á k lépjen egy közvetítő orszá­ gos p á r t élére, és a M i lesz belőlünk m a g y a r o k b ó l ? czimű apróbb czikkeket.

Fürdőirodaírni k ö n y v t á r . E c z m alatt dr. Preysz K o r n é l életrevaló válla­ latot i n d í t o t t meg, kisebb-nagyobb t e r ­ j e d e l m ű s képekkel illusztrált k ö t e t k é k b a n , t á r g y a k szerint csoportosítva k ö ­ zölvén azokat a fontosabb t u d n i v a l ó ­ kat, m e l y e k r e a gyógyulást k e r e s ő k n e k a h a z a i fürdők i s m e r e t é t illetőleg szük­ ségük v a n . F i g y e l m e t fordít e vállalat m i n d arra, a m i a fürdők megválasz­ tására, gyógyító erejére, h a s z n á l á s a mód­ j á r a s a kellő költségekre v o n a t k o z i k . Közelebb 15. sz. a l a t t »A Balaton für­ dői, azok hatása és használása* czimmel j e l e n t m e g egy csinos kötet

Columbarium (hamv-őrző ház New-Yorkban.)

J ó z s e f f ö h e r c z e g egészségi állapota örvendetesen j a v u l , s m á r e l h a g y h a t t a az ágyat. A föherczeg b e ­ tegsége következtében e l m a r a d egyelőre Belgrádba t e r v e z e t t látogatása. A M a r g i t - s z i g e t e l a d á s a . József föherczeg leve­ l e t i n t é z e t t B u d a p e s t székes főváros hatóságához, s ebben megvételre ajánlja föl a városnak a Margit­ szigetet. M i n d e n k i , a ki Budapesten megfordult, i;udja, hogy a Margit-sziget mije a fővárosnak, kies p a r a d i c s o m a , a lakosság legkedvesebb kirándulási ^ s üdülő helye. A föherczeg rendkívüli áldozatkész­ séggel alakította á t a szigetet, fényes fürdőt állitott, szállodákat emeltetett, m i n d e n évben a kertészet •egész művészetével, a virágok pompájával árasz­ t o t t a el. Ő m a g a és családja csak rövid időket töl­ t ö t t a felséges helyen, átengedte a főváros közön­ ségének, hozzácsatolva ezt a gyönyörűséges szigetet B u d a p e s t h e z ; n a g y jóltevője lett igy a főváros lakos­ ságának, mely oly szűkében v a n üdülő helyeknek, s fejedelmi bőkezűséggel áldozott a közérdeknek Most is szem előtt tartja a föherczeg a főváros l a k o s s á g á n a k érdekeit, m i k o r az eladást elhatározta -és a szigetet n e m akarja elvenni rendeltetésétől, legelőször is a fővárosnak kínálja megvételre .Semmi kétség, hogy e szép és n a g y szigetnek nagyon sok vevője a k a d n a , b a n k o k , részvénytársaságok, de ki is z s á k m á n y o l n á k a közönséget, mely n e m nélkülöz­ h e t i többé a Margit-szigetet. A város hatósága t e h á t b i z o n y á r a habozás nélkül rajta lesz, hogy B u d a p e s t é k e s s é g é t megszerezze Budapestnek. József föher­ czeg levele igy szól: N a g y t e k i n t e t ü fő- és székvárosi k ö z ö n s é g ! Több izben, és legújabban is, a tulajdonomat képező Szent Margit-Sziget eladására nézve ajánlatot k a p t a m , s e n n e k folytán e l h a t á r o z t a m , ezen fekvó'ségemet á r u b a bocsátani. Minthogy azonban az ajánlattevők­ n e k azon szándékát, hogy a szigetet parczellázzák, n y i l v á n v a l ó n a k t e k i n t e m , — d e az volna óhajom, mint h o g y a fővárosi lakosságnak ezen üdülőhelye, ilyen, állandóan fenmaradjon. Ezen kívánság által vezérelve, kész vagyok a pozitív nyereségnek, a «lucrum emergens»-nek kilátásáról l e m o n d a n i , vagyis jelzett czélzatomnál fogva olcsó á r t szabni, a d d i g n e m is bocsátkozom tüzetes tárgyalásba az ajánlkozókkal, m í g az igen tisztelt közönségnek a Szent-Margit-sz ; getet megvételre fel n e m ajánlom ; és ezt ezennel megtévén, az eladási á r t tekintettel a fent n y i l v á n í t o t t óhajomra, kedvezményesen, és pedig három és fél millió osztrák értékű forintokban szabom meg, egyúttal kedvező fizetési feltételeket ajánlok fel. H a a n a g y t e k i n t e t ü közönség hajlandó e z e n k í n á l a t o m a t elfogadni, a k k o r a r r a kérem, m i ­ szerint kebeléből szíveskedjék kijelölni azon bizott­ sági tagokat, a k i k a részletes tárgyalást e részbeni m e g b i z o t t a i m m a l , tudniillik F ő u d v a r m e s t e r e m m e l és u r a d a l m i igazgatómmal, m e g i n d í t a n á k . Hazafias üdvözlettel Alcsuthon, 1894. évi augusztus 23-án. — József

Halotthamvasztó épület Hamburgban,

Columbarium (hamv-őrző ház) Berlinben.

A közegészségi és demográfiai kongresszus kiállításán levő képek után.

597

VASÁRNAPI ÜJSÁG.

föherczeg.

E r d é l y i J á n o s e m l é k e . A jeles széptani írónak, -és költőnek, Erdélyi J á n o s n a k szülőhelyén, NagyKaposon, szept. 16-án állítanak emléktáblát. Erdélyi szülőháza m á r oly állapotban van, hogy f e n t a r t a n i n e m lehet, s igy a táblát a ref. t e m p l o m falába illesztik. Az ü n n e p e n Lévay József fogja képviselni az a k a d é m i á t és a Kisfaludy-Társaságot. O irta m e g és szavalja az alkalmi ódát is. Az emlékbeszédet Szinnyei Gerzson sárospataki t a n á r mondja, a -sárospataki dalegyesület pedig énekel.

Tisza K á l m á n F e s z t y Á r p á d k ö r k é p é r ő l . Tisza Kálmán, a következő meleg sorokat irta Feszty Árpád a l b u m á b a : «Ismerem — úgymond, — a képzőművészeti terek között a festészet azon nagy hatását, a melylyel a nemzet nevét, — melyből e művész szár­ mazott, — m i n d jobb és jobb hangzásúvá tudja tenni világszerte, saját dicsőségével szaporítva a nemzetét is ; tudom azt is, hogy a művész, midőn nemzete történelmének egyes nagy m o m e n t u m á t nagy tehetségével megörökíti, nemzetének nagysá­ gát, létjogosultságát hirdeti világszerte. E z t fogja t e n n i Feszty Árpád nagy körképe is. Ezen kép részleteinek méltatására n e m érzem magamat ille­ tékesnek, de éreztem óriás művészi hatását, ós tu­ dom azt méltányolni. A kitűnő művész és a jó hazafi ölelkező szelleme sugalta és létesítette azt, s ezáltal megragadta bámulatomat és megmelegítette szive­ met. Ez érzelmek h a t á s a alatt éltetem a m ű terem­ tőjét. — Tisza Kálmán.*

— Fancsali JOÓB FRIGYES, nyűg. pénzügyi tanácsos, Budapesten. PAULER GYULÁNK, szül. Lenhossék Georgina, Pauler Gyula orsz. főlevéltárnok és a jeles történetíró szeretet hitvese, 4 4 éves korában, boldog házassága 26-ik évében. H ű l t tetemei a vöröskereszt-egylet budai k ó r h á z á n a k kápolnájában t ö r t é n t beszentelés u t á n a kerepesi-uti temetőben nagy részvét mellett tétettek örök nyugalomra. B á n a t o s férje mellett h á ­ r o m gyermeke (Júlia, Ákos és Katicza) is gyászolja. — FARKAS SÁNDORNÉ, szül. B á n y a y Ágnes, minisz­ teri számvizsgáló neje, Budapesten.

Előfizetési árak évnegyedre:

A «Vasárnapi Újság• 2frt—kr. A • V a s á r n a p i Újság> a • V i l á g k r ó n i ­ k a >-val együtt 2 frt 40 • A • V a s á r n a p i Újság> és a • P o l i t i k a i Újdonságok 3 frt—• A « V a s á r n a p i Ú j s á g * és a «Politikai — «The G r e s h a m , é l e t b i z t o s í t ó - t á r s a s á g Lon­ Újdonságok* a •Világkrónikái­ d o n b a n . E társulat 4 5 . évi jelentése, mely az 1893. val együtt 3frt40kr. évi deczember 31-én befejezett üzletévről szól ós a Ac olőfizotéi bórcnolyik h ó n a p oliejetől Of-T részvényesek 1894. évi június 7-én tartott rendes kezdve e«zköiülhetö. közgyűlése elé terjesztetett, rendelkezésünkre állván, Az előfizetések a ( V a s á r n a p i Újság» és ( P o l i t i k a i következő főpontjait közöljük. Az 1893-ik évben a Újdonságok, kiadó-hivatalába, Budapest, Egye­ társasághoz 10,922—- egész életre és vegyes bizotsít e m - u t c z a 4 . küldendők. tásra szóló — ajánlat nyújtatott be és 9633 kötvény 73,023.675*— korona tőke-összegről lett kiállítva. A díjbevételek, levonva a visszbiztosításért fizetett összegeit, korona 18,725.477-60 fillérre rúgtak, mely összegben a korona 2,709.990-21 fillért tevő első évi dijak bennfoglaltatnak. A kamatszámla mérlege a lefolyt üzleti évben kor. 5.210,671 -15 fillért tett ki, és a társaság jövedelmét a díjbevételekkel együtt korona 23,942.148-75 fillére emelte. A társaság az elmúlt évben kor. 8,952.871-04 fillért utalványozott oly követelések alapján, melyek életbiztosítási köt­ vényekből eredtek. Lejárt kiházasítási és vegyes biz­ tosításokra kor. 1,881.966-46 fillért, visszvásárlásokra kor. 1,300.593-85 fillért fizetett ki a társaság az el­ múlt évben. A biztosítási és járadékalapok a lefolyt üzleti évben kor. 6,251,534.79 fillérrel gyarapodtak. Az aktívák főösszege 1893. deczember 31-én kor. 131,435.657-19 fillérre rúgtak. Tőkebefektetések: kor. 49.425-52 fillér angol állami papírokban, kor. 401.616.77 fillér indiai és gyarmati kormányok ér­ tékeiben, kor. 25, 428.802-40 fillér idegen államok értékpapírjaiban, kor. 1 '211.343.33 fillér vasúti rész­ vények, elsőbbségek és garantáltak, kor. 60.429.471*14fillér vasúti és egyéb kölcsönykötvényekben, kor. 17,642.371-15 fillér a társaság ingatlanaiban (ezek között v a n n a k a társaság budapesti és bécsi házai), korona 5,141,681-04 fillér jelzálogokban és korona 21,130.945-84 fillér különböző értékekben.

HALÁLOZÁSOK. Dr. HEBICH KÁROLY, nyűg. miniszteri tanácsos, horvátországi képviselő, a magyar országgyűlés tagja, ki élete javát m i n t a földmivelési és kereske­ delmi m i n i s z t é r i u m tisztviselője töltötte el s m i n t osztálytanácsos vonult nyugalomba, meghalt Buda­ pesten, 4 8 éves korában. Varasdmegyében m i n t al­ jegyző kezdte pályáját, 1869-ben neveztetett ki a földmivelési minisztériumba, hol 1875-ben titkár lett, s az ipar és bánya-osztályban m ű k ö d ö t t ; a ke­ reskedelmi akadémián is m i n t t a n á r buzgólkodott. Kereskedelmi ügyekben külföldön is sokszor képvi­ selte a k o r m á n y t . 1886 ó t a sűrűn betegeskedvén, nyugdíjaztatását kérte és nyerte. 1892 óta előbb a glinai, majd a pisarovinai kerület részéről a horvát országgyűlésbe választatván, tagja lett a magyar országgyűlésnek. TELEODI KOVÁCS LÁSZLÓ, a közélet és

irodalom

veteránja, a debreczeni takarékpénztár volt ügyvédje, az ottani szinügyi bizottság tagja, meghalt 78 éves k o r á b a n , Debreczenben. Irodalmi dolgozatainak egy részét Csatári Ottó n é v alatt írta. Debreczenbeu 1848-ban ő indította m e g az • Alföldi Hírlap t-ot s szerkesztette is azt 1849 márczius közepéig, de m á r ezt előzőleg szorgalmas m u n k a t á r s a volt a h a r m i n c z a s évek lapjainak, a «Regélő*-nek, a «Társalkodó»-nak s a • J e l e n k o r . - n a k . A múlt időre vonat­ kozó érdekes visszaemlékezésekkel pedig a legutóbbi időkig g y a k r a n fölkereste a lapokat. A szabadságharcz éveiben megindított «Alföldi Hírlap »-ot 1860b a n újra fölelevenítette s egy évig szerkesztette. E l h u n y t a k m é g a közelebbi n a p o k b a n : FERDINÁNDY BÉLA, régi közéletünk tisztelt férfía, kit nagy rész­ vét közt t e m e t t e k el a hidas-németi temetőbe. Egy­ kor a kassai j á r á s szolgabirája volt, 1848-ban a nagyidai kerület képviselője. A szabadságharczban való részvételeért halálra Ítélték, de kegyelmet ka­ pott. Az abszolút korszak után Abaujmegye alispá­ n u l választotta, majd Kassa, Eperjes, Bártfa é s KisSzeben főispána lett. — BALOGH ANTAL, a nyitrai székeskáptalan kanonokja, székesegyházi főesperes, vámosgyörki apát, 71 éves, Nyitrán. — NEDELYKOVICS, szerb zárdafőnök, Pécskán. — Bezerédi BEZEBÉDJ ELEK, Szombathelyen, 72 éves ; a Bezeréden levő családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.

SAKKJÁTÉK. 1854.

számú feladvány. Grottschall H.-tól. BOTÉT.

m RM *

#

m •

b

e

d

e

f

f

f

h

TILÍOOB.

Világos indul s a harmadik lépésre raatot mond. Az 1844. számú feladvány Wtinhfimer ií.-tól.

megfejtése

Megfejte*. Világot. Sötét. Világos, a. Sötét. 1. He4—f6 c6—d5: (a) 1. . . . g7—K: 2. Fc8—d7 g7—f6: 2. Va5-o5 . „ d6—o5 : 3. Va5—
KÉPTALÁNY.

A ( V a s á r n a p i Újság* 33-ik számában közölt képtalány megfejtése: Bor tanita húrjaimra csalni nyájas éneket. — Bor tanita elfeledni, csalfa lányok titeket.

Heti naptar, szept, hó. Nap | KathoWcu* eé protestáns H . «17Iári» Bfí.filíGorgon 10 H. Tol. Miki s Judok 11 K. Teodóra Teodóra 12 S. Guidó hv. Guid.í 13 C. Amát pk. Amát 14 P. Kereszt felm. Ker. felm. 15 S. Nikoméd Nikoméd

Bórög-Orotm LmuMta 28 B 12 Méz. r. 8 28 Iván fejet. 9 30 Sándor pk. 10 31B.-A. ívleté.ll 18iept.Sim.sJl2 2 Mamánt 13 3Teoktiszt HS.IiTk

••UTáltUás. © Holdtölte 15-én 9 ó. 22 pk. regg. Felelős szerkesztő : N a g y M i k l ó s . (L. Egyetem-tér 6. szám.) B á l i s e l y e m s z ö v e t e k e t méterenként 4 5 k i t o l 11 frt 6 5 krig, valamint fekete, fehér és színes selyemszöveteket is méterenkint 4 5 krtól 1 1 frt 6 5 krig — sima, csíkozott, koczkázott, mintázott, damaszolt stb. minőségben (mintegy 200 különböző fajta és 2000 különb, szín s árnyalatban) pőstabér és vámmentesen a privátmegrendelők lakására szál­ lít: H e n n e b e r g G . (cs. kir. udv. szállító) s e l y e m ­ g y á r a Z ü r i c h b e n - Minták póstafordulóval küldet­ nek. Svájczba czimzett levelekre 10 kros és levelező­ lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. (4)

gg

598

Kilitlum

VASÖNTŐ- ÉS aÉPQYÁR-RÉSZV.-TÁRSTIUT BUDAPEST.

Mármaros-Sziget Nyíregyháza Szatmár Ungvár Szobráncz

a£ — _£ OJ a

a a c 3

Eperjes Eger Igló Miskolcz Beszterczebánya

P4

1

Ajánlanak mindennemű vas-, aczél- és

1

építkezési és g é p é s z e t i c z é l o k r a v i z v e z e t ő c s ö v e k e t , szi­

X

'03

Ö

05

Eimaszombat c Edelény Losoncz Szepesváralja a. Kis-Szeben m Lőcse co Gyöngyös További részleteket, illetve föltételeket, a kiragasztott hirdetések — 4480. sz. I. és II. ddto Kassa 1894 augusztus 24 — tartalmaznak, továbbá a kassai és munkácsi katonai élelmezési raktárakban mindenkinek meg­ tekintésül szolgáló föltételi füzetek, mely utóbbiak ezenfelül 32 krajczárért az említett élelmezési raktáraknál véte1 utján is megszerezhetők. Kassa, 1894 augusztus 24-én. •0)

(H

s

I

kesztett t u r b i n á k a t ,

őrlőhengereket

kéregöntetn

hen­

gerekkel és malomberendezési czikkeket. — Zsilipeket b á r m i l y n a g y s á g b a n és b á r m i l y r e n d s z e r s z e r i n t . — A l a g csöveket,

zárkészülékeket,

cső-

és

kapu-zsilipekhez,

c z ö l ö p v e r ő g é p e k e t , a n y a g s z á l l í t ó k o c s i k a t . — Álló vagy fekvő

gázmotorok

egy

vagy két hengerrel

nemű

és

minden­

zúzógépek.

SZÖRYE8ZTÓ POR (Poudre

dépilatoire)

BRÜMG G. C.-től, M. in. Frankfurtban.

Hirdetés.

Hétfőn, 18y4 szeptember 24-én a 6. hadtest cs. és kir. felügyelőségé­ nél a Kassa és Munkács állomások részére 1895. évre szükségeltető rozs és zabra nézve biztosítás történik. Vásároltatik a kassai élelmezési raktár számára 10,200 q. rozs és 13,400 q. zab, a munkácsinak szükségletére 4000 q. rozs és 60 q. zab. További részleteket a kiragasztott vételi figyelmeztetések tartalmaznak, valamint az említett élelmezési raktáraknál betekintésre szolgáló szokvány­ füzet, mely utóbbi 8 krajczárért vétel utján is megszerezhető. Kassa, 18'J4 augusztus 24-én. Cs. és kir. k a t o n a i é l e l m e z é s i r a k t á r , K a s s á n .

a

b e l v i z e k l e e r e s z t é s é r e . — A h e l y i v i s z o n y o k s z e r i n t szer­

Cs. és kir. katonai élelmezési raktár, Kassán. 4470. sz.

fémöntvényeket

vattyúkat, lecsapoló és öntöző-zsilipet, készülékeket

ós

Raktár:

Elismert legjobb szőrvesztő szer, méregmentes, egészen ártalmatlan, a leggyöngédebb bőrt sem támadja meg, ennél­ fogva hölgyeknek kiválóan ajánlható. Hatása röjtöni és töké­ letes 3tG~ E g y e t l e n s z ő r v e s z t ő s z e r , m e l y o r v o s i l a g ajánl tátik, a m e l y n e k Oroszországba v i t e l é t a szent­ pétervári orvosi h a t ó s á g m e g e n g e d t e , s m e l y az a n t w e r p e n i v i U á g k i á l l i t á s o n az o t t a n i M n s é e c o m mereial de l'Institnt snperienr de Commeroe által e l f o g a d v a é s k i t ü n t e t v e l e t t . ~~&i Egy üvegcse 1 frt ^B 75 kr., a hozzávaló ecset 12 kr. B u d a p e s t e n , T Ö R Ö K J. gyógyszertárában, K i r á l y - n t c z a 12. szám.

BltHUTTAL VnVITVt

F A Y , ILLATSZERÉSZ, 9. rue de la Paix, 9

A budapest-hatvani vonalrészen G ö d ö l l ő és A s z ó d illomésok koz«tt a 35a sz. őrháznál létesített

12. számú cs, és kir, szekerészeti osztály,

A12. sz. cs. és k. szekerészeti oszt. eladó bizottmánya.

A l e g s z e b b férfiarcznak

Griin Ármin, Bécs, XIV., Fisctiergasse 45, A .Franklin-Társulati kiadásában Budapesten megjelent és minden könyvárasnál kapható:

Bíróságok, tőrvényhatóságok, hivatalok, egyházak, kir. közjegyzők, ügyvédek, községek, pénzintézetek s magánosok használatára. Ára i'iizve 4 frt.

VI., V á c z i - k ö r u t 57/a. sz.

Gőzcséplök

KÜHNE E. g a z d a s á g i g é p g y á r a Mosonban. Alakult 1856.

„Hungária Drill" és „Jubileum Drill" sorvetőgépeit leszállított árakon. Hegyes

hullámos

KÉZISZÓTÁR. L Német-magyar rész.

Ara fűzve 2 frt 50.

II. Magyar-német rész.

Ára fiizve 2 frt 50.

s több

5831

t e r ü l e t r e „ M O S O N I D R I L L " legjobb, legegyszerűbb sorvető. S a c k - f é l e e k é k , két és több vasú ekék. L a a c k e - f é l e s z á n t ó l ö l d b o r o n á k 12-féle nagyságban. L a a c k e - f é l e kedvelt rétboronák. R o s t á k konkolyozók, kit. szelelő m a g ­ t á r - r o s t a , (33 forint) meglepő munkaképesség. Veutzky-féle f t U l e s z t ő k , s z e c s k a - és r é p a ­ v á g ó k s t b . s t b . B#" Árjegyzékek bérmentve. Főraktár Budapest,

1894 augusztus 1-étSl saját házban. VI. ker., Váczi-körút 57/a. sz. a.

Szigorúan a magyar gazdasági viszonyokhoz alkalmazott gyártmányok. "W

Az ö s s z e s gazdasági gépeket tartalmazó á r j e g y z é k k e l , s z a k b a v á g ó f e l v i l á g o s í t á s s a l és tanácscsal, minden hozzánk intézett kérdésre á r a k és t e l t é t e l e k közlésével szivesen és d í j m e n t e s e n s z o l g á l

Első Magyar Gazdasági Gépgyár részvény-társulat G y á r t e l e p : B u d a p e s t , k ü l s ő v á c z i - ú t 7. s z á m . C'ziinre ü g y e l n i t e s s é k !

urnái és

Egy régi érem- és régiséggyiijteiuény, legnagyobbrészt római kor, e l a d ó . Bővebb felvilágo­ sítást nyújt Mlleli Á r ­ m i n , l j-Nzöny.

llirddrsek felvétetnek a kiadó - hivatalban, liudapest, IV.. Egyctem-ukza 4. szám alatt.

Osztrák-magyar cs. k. és román kir. u d v . s z á l l í t ó , állatgyógykészítményekre nézve.

Kft eate meg-kenjnk v«l« ftt ftroiot Tftffy m a i börré•stjk«t, akkor m a i n i p ciuknam éssravétlanül pikke­ lyek válnak le ft bőrről, ft mely • • á l t a l ffthérri • • gyöngéddé v i l i k . 5804 Ezen balzsam kisimítja az arezon a ránezokat éa htmlöhelyeket, ifjú arexazínt, a bórnek fehérséget, gyöngédséget és Üdeséget köl­ csönöz; a legrövidebb idft alatt eltávolítja a azeplfit. májfoltot, anyujegyeket, orrvereaaéget, boratkát a a bor minden más egyéb tisztátalanságrát. Ara egy Korsónak, használati utasitáasal egydtt, 1 frt 50 kr. Kapható minden jobb gyógyszertárban.

Főraktár: T ö r ö k J ó z s e f gyógyszertára, B u d a p e s t , kiríMy-utcza 1 2 .

Büafi OH u-»rí-Kiiii> telep

KWIZOA F. JÁNOS.

Kitüntetve 2 arany. 13 ezüst érem, 9 disz- és elismerő okmanynyal.

V U - / I 11.i I P ; I I I , . l i h i l u> <>u> -

keszli menyekre Alapítási év

nézve. IS:,:I.

Kwizda-féle üdítő nedv, os. kir. szabadalm. mosóvíz, lovak Bzámara. Xwlsda-fél* baromfipor, táp-pAllék és évé szer. 1 dobozzal 50 kr.

K g y p a l n c z k k a l frt 1 . 4 0 o. é.

Kwizda-féle pata-ragasz, mesterség-es patasiarú.

1 nvl 80 kr.

Kwizda-féle

Kwizda-féle patakenőos

korneuburgi marha-táppor

érdes és törékeny pa­ tákra. 1 szelencze á 400 gr. frt 1.23. Kwizda-féle kresolinkenőcs patafentartó szer. 1 szelencze á J kilo frt 1.10.

S w i s d t - f t l s sortéapor, a hlzaa elosegltéHére és 6v•rer gyanánt. Kis dobozzal 00 krajezár, nagy dobozzal 1 frt 10 kr.

lovak, szarvasmarha és juhok szamára. Vi dobozzal 7 0 k r . , '/• dobozzal üli

kr.

Kwizda-féle m o s ó szap­ pan h i s l állatoknak. á frt 1.60, 80 kr., 40 kr.

Kwizda-féle erőtakarmány lovak és szarvasmarhának.

Kwlzda-féle nyereg-szappan. a nyereg es szíjazat tisztítása- és föntartására. 1 szelencze 1 frt o. é.

X w i i d a - f é U patkAnyhalal, patkány- és egérirtó szer, méregmi'ntes. — 1 rúd 6 0 krajozár. —

1 doboz a 5 étadaggal 30 kr. •/• ládika a 50 • frt 3 — Vi t á 100 « frt 6.— 5009

Tessék a fönnebbi

védjegyre

Ügyelni s mindig

határozottan

•Kwizda-féle ket,

Valédi minftségben csak a fön­ nebbi v é d j e g y g y e l kaphat* Ausztria-Magyarország minden aryógyszert&rAban é s dro(rulstiinál.

Kerületi gyógyszerész Korneuburgban, Bécs mellett. Magyarországi főraktár: Törfik J ó z s e f gysz., Budapest, király-u. 12.

készítménye­ kérni.

A Franklin-Társulat kiadásában Budapesten (IV, Egyetem-utcza 1) megjelent és minden könyvárusnál kapható:

MAGYAR LEVELEZŐ É S Ö N Ű G Y V E D

A k é t r é s z e g y i é l b ő r k ö t é s b e n
o#"

Rozsnyay Mátyás l ^ l ^ s S S S Í ; Aradon. Kapható Budaesten: T ö r ö k J ó s s e f gyógyszerész miudun magyarországi gyógyszertárban.

*

ÉS

F ő r a k t á r B u d a p e s t , 1 8 9 4 a u g u s z t u s 1-étől s a j á t h á z b a n

1 frt 20 kr., 5 -.reg frantto küldve 6 frt-

LEGÚJABB HÁZI TITKÁR

MAGYAE-NÉMET NÉMET-MAGYAR

R I K Á R D .

1 mtu

Ezen bor a saját magam által termelt ménesi Sberryvel van készítve és minden hasonnevű készítmények között a legtöbb chinaalját és va>»t tartalmazza.

Kir. szüli. Svédhonra. Már magában véve azon növényi nedv, i mely a nyírfából kifolyik, ha annak körzőét megfúrjuk, emberemlékeiet óta mint a legkitűnőbb szépítő aier volt iameretea, ha azonban ezen nedv a fel­ találó utasításai szerint, balzsammá alakittatik át, csak akkor nyer ugyazólván csodálatos hatást.

B A L L A Ü - I MÓB.

Összeállitá:

Ajánlja általánosan kedvelt, egyszerűségében felülmulhatlan m i n t 1 4 , 0 0 0 p é l d á n y b a n elterjedt

bajuszkötőt

megszerezni, ezen egjedűli megbízható módszert, mely a legbozontosaub bajuszt ^ r » » — ' wr j 8 a ü g ,o perezuyi használat után egy Tiárminő tetszésü tartós formába hozza, mellőzve az ártalmas sütést és kenést. A r a d r b o n k é i i t 5 0 k p . Vidékre 60 kr., előleges beküldése után (bélyegekben is) bérmentve küldi

1850. évtől 1892. év deczember végéig terjedő időben megjelent tör­ vény, rendelet és döntvényekre nézve, különös tekintettel a még érvényben lévő tételekre.

VASAS CHINABOR

HIRDETÉS. 1894 szept. 27- és 28-án, mindig reggeli 8 órá­ ból kezdve Nagy-Szebenben (a Hjrmann-téren a nagy gyalogsági kaszárnya előtt) a szekerészeti csapatnak 190 db. kincstári, kimustrált szolgálati lova fog eladatni. A lovak átadása minden legtöbbet Ígérőnek •csak azonnali kész fizetés s az esedékes bélyeg­ illeték letevése mellett történik. 5864 Nagy-Szeben, 1894 szeptember 3-án.

iiyirfalKÉsiuu.

és v é r t e l e n s é ~ , melyből számtalan más kór származik i-z elleti pedig legbiztosabban hat a

„BAGH« feltételes megállóhely f. é v i s z e p t e m b e r h ó 5 - é n a közönség részére megnyittatik. A voDatok feltételesen, vagyis csak utasok fel- vasy leszállása esetén állíttatnak meg, az alább kitüntetett menetrend s?erint: a 367. sz. személyv. Budapest felé ind. reggel 6 ó. 04 p. 316. sz. « « felől érit- este 7 « 59 « a 321. sz. vegyesv. « felé ind. éjjel 3 « 39 t felöl érit. 1 « 17 « a 3-2 Az ezen megállóhelylyel való forgalomban Aszód állo­ másra érvényes díjtételek szériát fognak a személy- és podgyász-viteldijak beszedetni, Bagb. és Aszód közti for­ galomban pedig a szomszédos forgalom első szakaszának megfelelő dijak fizetendők. Budapest, 1894 augusztus hó. A z ü z l e t v e z e t ő s é g .

magyar

A bélyeg és jogillétéki szabályok betűsora tára.

Alakult

— PARIS?

sincs kellemes kinézése, ha bajusza kuszált és ápobulan, ellenben a kevésbé csinos ábrázat is jó hutással van az őt szemlélőre, ha bajuszát rendbe hozva daliásan viseli, ezért senki se inultiszsza el a cs. és kir. szabadalm.

A .Franklin-Társulat, kiadásában Budapesten megjelent és minden könyv­ kereskedésben kaphatók:

H O K I N K A

JUiiitr

Magyar királyi államvasutak. Hirdetmény.

B

Dr. Lengiel Fr.-íéle

Korunk fö nyavalyája az idegesség

L a

d

S g

599

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

I, P£ rjobb és l e g b i r u e v e s e b b p, p ere h ö l g y y o r

GANZ É S TÁRSA

A cs. és kir. 6. hadtest területén elhelyezett csapatok részére 1895 jan. 1-től (némely állomásokon 1894 nov. 1-től) 1895 decz. végéig szükségeltető kenyér és zab bérleti biztosítása czéljából az alábbi napokon nyilvános tárgyalás, kizárólag írásbeli ajánlatok mellett, fog tartatni; és pedig a követ­ kező állomások részére:

18!>4-. 4 1 . ÉVFOLYAM.

36. SZÁM. 1894. 4 1 . ÉVFOLYAM.

VASÁENAPI ÚJSÁG.

Hirdetés.

SZÁM

Junker és Ruh-féle kályhák Junker és Ruhtól Karlsruheban Baden) melyek a légvonat minden árnyalatát megengedő értelmes szabályozó és circulatio-készülékük finomságánál, valamint felülmúlhatatlan kivitelük folytán m i n d e n t a r t ó s a n é g ő k kört a legkedveltebbek. Több m i n t 60,000 db használatban. Árjegyj, és bizonyítványok ingy. és bérm. Bérmentes szállítás. — Csomagolás ingyen. Készletben minden jelentékenyebb kályha, keretkedéiben. Hol képviselőség nincsen, a szállítást a gyár közvetlenül maga teljesíti.

vagyis elméleti és gyakorlati vezérkönyv a közéletben előforduló mindennemű levelek, folyamodványok, kérvények, felebbezések, jogügyleti okiratok helyes szerkesztésére, iparosok, kereskedők, mezőgazdák, hivatalnokok és magánosok hasznalatára. Szerkesztette F A R K A S K ü c n c z e d i k a legrujabb ( b e z á r ó l a g a z 1 8 8 8 . évi)

ELEK. törvénykezésre

való

tekintettel

teljesen átdolgozott kiadás. A r a fűzve fi frt AO kr.

Vászonba

kötve

3

torint.

TAETALOM: I. Általános figyelmeztetések a levelek béltartalmára vonatkozólag. — II. A közéletben előforduló levél­ minták. — III. Ipartörvény szabályai. (18S4:XVIL t. ez.) — IV. Kereskedelmi ügyek. — V. Váltó­ ügyek. — VL Kereskedői s üzleti levelek. — VII. Magán-ügyiratok. — VIII. A szerződésekről. — IX. Okiratok, váltók, értékpapírok megsemmisítése. (1881: XXXIII. t. ez.) — X. Cselédek, munkások s más foglalkozások viszonyai. — XI. A vízjogi törvény. (1885:XXIIL t ez.) — XII. Erdőtörvény. (1879 : XXXL t ez.) — XIIL Gyámsági és gondnoksági ügyek. (1877: XX., 1885: VI. t ez. és 1881-iki 3263. sz. igazságügymin. rendelet alapján.) — XIV. Földadó-kataszter. (1885: XXII. t. ez.) — XV. Örö­ kösödési eljárás. (Az 1877 : X X , 1881: LIX. és 1886 : VII. t. ez. alapján.) — XVI. Vadászat, továbbá a vadászati és fegyveradó szabályai. "(1883 : XX. és XXIIL t ez.) — XVIL Telekkönyvi ügyek. — XVTTI. Végrendelkezési jog. — XIX. Bíróságok hatásköre s a közjegyzőség. (1881: LIX. t oz.) — XX. A pénzügyi közigazgatási bíróságok s döntvényei az adó- s bélyegilletéki ügyekben. — XXT, Bélyeg és illetékek.

600

VASAENAPI UJSAG.

BUDAPESTI A legjobb

17 P

férfidivat-

é s

fehérnemű -rakta ra.

BUDAPEST,

legolcsóbb á r a k o n .

Czégem össze nem tévesztendő F ö l d v á r i J . (Jakab) czéggel.

RÓNA IMRE

BUDAPEST,

kiadásában Budcpesten megjelent és minden könyvárusnál kapható:

glacé-keztyiik 1.— frt. 1.10 frt.

Pártos Béla keztyügyárában,

A n d r á s s y - ú t 21, elhelyez

K i e l l a n d L. S á n d o r .

MÉREG. REGÉNY. Norvégból ford. R i t o ó k E m m a

„Toronyórák" palota, laktanya, gyári órákat, villanyórákat, legelőnyösebben rendez be

Mayer K á r o l y L. I-B5 magyar gő2-óragyára

Budapesten, VII., Kazinczy-u. 3. Képes árjegyzék, költség]egyz. bérm.

Gerson Anna asszony A Magyar Asplialt

fogspecialistánál. Budapest, Király-utcza 4 7 U A •Franklin-Társulat* e g f i n o m a btemplom b p r áátellenében. gai aL terézvárosi ™

3 gombos pórja 4 gombos párja

IMRE

IV., Koronaherczeg-utcza 11. sz., a főposta mellett es VIII., Kerepesi-út 9., a Pannónia mellett. V i l l á m világítás. — Telefon. — Árjegysék bérmentve.

rágáshoz használhatók,

(félemelet).

LATZKOYITS A. B Ü D A P E S T , XV. k e r ü l e t , T á c z i - n t c z a S S .

Budapest, Vaczi-korút 1. sz. szám. Cs. é s kir. s z a b a d a l m a z o t t f e h é r n e m ű gyáros Hirdetések felvétetnek a, Vasárnapi Újság' kiadóajánlja hivatalában, Budapest, IV., Egyetem-uteza 4. sz. uri divat- é s fehérnemft-Tij d o n s á g a i t .

^uaa^uuuuuiu umu.umj^

41. BVTOLTAM.

CZEGER.

FOLDVARY

logak és fogsorok

36. SZÁM. 1894

részvény-társaság Budapest, Andrássy-út 80 elvállalja jótállás mellett legolcsóbban

asphalt-burkolatok

műiparáru

uj raktára Kristóf-tér

fektetését és

nedves lakások, p i n c z é k , s t b . gyökeres szárazzátételét.

wr Telefon.-w

CHLICK Gyár és irodák:

Kertész Tódor

Gróf Teleki palotában.

•féle vasöntöde és gépgyárrészv.-társ.

Előfizetési

41. ÉVFOLYAM.

BUDAPEST, SZEPTEMBER 16.

37. SZÁM. 1894. feltételek : VASÁRNAPI ÚJSÁG és I egész érne 1 2 frt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt / félévre _ 6 •

Csapta a VA8ABNAPI UJSÍG { %^™

*

?

I esess évre A* C«upan . POLITIKAI ÚJDONSÁGOK j J ? , . ^ _ a R

O

Külföldi elSflzetéaekhez a postailag meghatározott viteldíj is csatolandó.

BUDAPESTEN.

Városi iroda és raktár:

Fiók-raktár:

VI., külső váczi-ut 29—35. Podmaniczky-utcza 14. K e r e p e s i - u t 77. sz-

Gőz- és járgány-cséplőkészületek,

számos első díjjal kitűnt. Sch l i c k * szab. 2 és 3 vasú ekék, mélyítő és egyetemes aczél-ekék,

^

eredeti SCHLICK- és VIDATS-téle

egyvasu ekék, talajmivelö eszközök,

^H

valamint

ÍN^^fe"^

Schlick-féleszab. H „ H A L A D Á S " sorbavető

tmrrrrmrmrrrmTrn'rrmx

Előnyös

A «Franklin-Társulati kiadásában Budapesten megjelent és minden könyvárusnál kapható:

fizetési

feltételek.

Legjutányosabb árak.

Árjegyzékek ingyen és bérmentve

A főváros legszebb látványossága

A honfoglalás tSrténete.

az Andrássy-út v é g é n Fesxty

Árpád

óriási

körképe

:

A m ű v e l t közönség számára.

a

Irta

magyarok bejövetele

Borovszky Samu. Most, midőn Munkácsynak • H o n f o g l a l á s * festménye, a legnagyobb érdeklődést kelti mindenfelé, Borovszky munkája fokozott figyelemre számithat. Benne a hon­ foglalás a mennyire a források ezt lehetővé teszik, — pozitív alapon tárgyaltatik. Szerző kiterjeszkedik ngyan a mondára, hagyományra is, de összehasonlító oknyo­ mozó vizsgálataiban kimutatja ezeknek históriai meg­ bízhatatlanságát. Munkája nem a tudósok, hanem a nagy közönség számára készfiit s nagy érdeklődésre számithat mind azoknál, kik a Munkácsy képét megnézik vagy látták.

A kép szembetűnő részei: 1. Á r p á d é s a v e z é r e k . 2. A harcz a szláv h a d maradékával. 3 . Iiatorcz és a fogoly szlávok. 4. A fejedelem-asszony és a magyar n ő k bevonulása az ökrös szekereken. Előttük a pogány oltár a rajta haldokló szláv pappal. 5. A nőrablás. 6. A pogány magyarok fehérló-áldozata. A táltos, a kádár, tánezos leányok, bonezok, igriczek és dobosok csoportja. 7. Sátorverő m a g y a r s á g . A háttérben a beregi rónaság, Lovacska, a munkácsi várhegy, a Latorcza folyó, az Istenhegy, Pálhegy, Szarkahegy stb. mérföldekre terjedő messzeségben látható.

i 82,502; II.sz. rendeletben a magaskormány részéről ajánlva

Tűzi fecskendők

t ű z o l t ó s z e r - é? gépgyár-részvény-társaságnál

Budapesten.

Gyár: Külső ráczl-út 95. — Hintatelep: Teréz-körút 36. sz. Franklin-Társulat nyomdája. (Budapest, IV., Egyetem-utcza 4.)

Lajos Fülöp herczeg, párisi gróf, Lajos Fülöp király unokája, (f 1894. szept. 8.)

Ez a kép hárem évig készült, s a magyar festő­ művészet legnagyobb alkotása. Egy 1800 • m é ­ ternyi, e czélra szőtt váeznon s a hozzá épített köralaku palotában a magyaroknak a volóczi völgybe való beérkezését tünteti fel.

Á r a f ő z v e 1 frt. — V á s z o n k ö t é s b e n 1 frt 6 0 kr.

tökéletes ventiirendszerrel (központi fém-ventilek egy conusban egyesítve). Különlegességek, községek, tűzoltók és gyárak részére, t ű z o l t ó s z e r e k minden nemben, anihilatorok, kender- és spirál-töm­ lők, felszerelések tűz­ oltók számára,sisakok, övek, stb., szab. létrák, épitési és kntszivatytyúk, mindennemű ar­ matúrák, gőzfertőtlenitők, saerszámgépek, jutányos árban jótállás mellett kaphatók

Klementina orléansi herczegnö, Lajos Fülöp király leánya, Ágost Szász-Koburg her­ czeg özvegye.

Orléansi Henrik, Aumale herczeg, Lajos Fülöp király negyedik fia.

T a k a r m á n y k é s z l t ő g é p e k , d a r á l ó k , ő r l ő m a l m o k é s m i n d e n n e m ű g a >z dg aé spáegki, g é p e k . E r e d e t i a m e r i k a i k é v e k ö t ő é s m a r o k r a k ó a r a t ó - g é p e k é s f ű k a s z á l ó g é p e k , szállít­ ható mezei vasutak s t b .

Látható

Orléansi

Izabella herczegnö, a párisi gróf özvegye, Montpensier herczegnek, Lajos Fülöp király ötödik fiának leánya.

Róbert, chartresi herczeg, a párisi gróf öcscse.

délelőtti 9 órától esti 9 óráig. Este villamvilágításnál.

ti*~ Belépő díj 50 krajezár.

"•(«

Röser János nyilv. tan- és nevelő-intézete Budapest, VI., Aradi-utcza 10. sz. T a n u l ó k f e l v é t e l e naponkint d. e. 8—12-ig a nyilvános négy osztályú p o l g á r i és a nyilvános három osztályú k e r e s k e d e l m i iskolába. Bizonyítványok á l l a m é r v é n y e s e k . K e r e s k e d e l m i i s k o l á m teljesen egyenjogú és egyenrangú a kereskedelmi akadémiákkal. Zárbizonyitványai az e g y é v e s ö n k é n t e s i k a t o n a i s z o l g á l a t r a jogosítanak. Ezen intézet már 4 1 é v óta áll fenn, eddigi tanulók száma 1 2 5 2 1 . V i d é k i t a n u l ó k a nevelési m t e m á t u s b a n teljes ellátást, felügyeletet és családi nevelést nyernek. — Értesítőt küld az igazgató:

5825

R Ö S E R J Á N O S B u d a p e s t , V I . , Aradi-utcza 10. s z á m .

Orléansi Lajos, Nemours herczeg, Lajos Fülöp király második fia.

Orléansi Ferencz, Joinville herczeg, Lajos Fülöp király harmadik fia.

Lajos Fülöp orléansi herczeg, a párisi gróf legidősebb fia és örököse. AZ ORLÉANS-HERCZEGI CSALÁD FŐBB

TAGJAI.