B U D A P E S T I CZEGEK

VARÁHNAPI

332

20. SZÁM. 1895. 42. ÉVFOLYAM

ujság.

B U D A P E S T I CZEGEK. TALÁLMÁNYOK

szabadalmazását esz­ közli mind. államban

Réthy János nemzetközi mérnöki és szabadalmi irodája, Budapest, Erzsébet-körút 2. sz. (népszínház mellett. Legrégibb szabad, iroda. — Telefon.

Jósika Miklós regényei. 89. 90. füzet.

Uj olcsó kiadás.

Hirdetések felvétetnek „Vasárnapi TJjság^ kiadó­ a hivatalában, Budapest, IV. ker. Egyetem-utcza 4- szám alatt.

jótállás mellett ándapesten,¥H.,Kazlnczy-u.S. elvállalja legolcsóbban

IMRE ROTEBIRGER £&£&& fFÖLDVARY érfidivat- é s f e h é r n e m u - r a k t a r a . BUDAPEST,

cs. és kir. udvari szállító. A legelegánsabb kész férfirutaák dús választékban a lejrjutányosabb. szabott árakon.

IV., Koronaherczeg-utcza 11. sz.. a főposta mellett é s VII ., Kerepesi-út 9., a Pannónia mellett. Saját wabásaat. - T e l e f o n . - A r j e g y i i k W m e n t v e

asphalt- burkolatok fektetését és

nedves lakások, pinczék, stb. gyökeres szárazzáté telét.

wr Telefon.-»«

éeem fcwze n'em t^frotendfi F ö l d v á r i J . '.TakaM czéeiK-l

Fényképészeti készületeket

GERO ADOLF

műkedvelői számára, legújabb u t i - t á v c s ö v e k e t a tirsga íapid, kitűnő n e m ü v e g e k e t megvizsgált maximal-láKhömérőket, Aiier o l d (légsnlymérőket) szabadal­ mazott rajzeszköíöket ajánl

BUDAPEST, IV. kerület, Váczi-ntcza S S . szám. Cs. és kir. szabadalmazott íehérneuiü-gyáros ajánlja uri divat- és fehérnemű-újdonságait.

czipész- mester BUDAPEST, V., Fttrdö-utcza 2 . sz. Ajánlja készítményeit

T

I m. állami kedvem, g5s-óragyára

Képea árjegyzék, kSltségjegyz.bérm.

Regényes képletek. Budapest, vád-uteza 23, a nagy Kristófhoz ez. házban. Második kiadás. Ara a két füzetből álló kötetnek 1 forint.

„TorooyóráK"

palota, laktanya, gyári órákat, A Magyar Asphalt villanyórákat, részvény-társaság legelőnyösebben rendez be M a y e r K á r o l y L . Budapest, Andrássy-üt 30

fájós lábakra.

0ALDER0NI ÉS TAESA.

Ne kertészkedjünk, mielőtt Hogy mikép felel meg e lap feladatának, az ki­ Nyilt levél „A Kert" főszerkesztőjéhez. Wasmutli korifeusunk Tisztelt főszerkesztő u r ! *A Kert—el nem olvastuk ! ! ! tűnik az Európaszerte ismert hazai féle Valóságos lelki gyönyörrel olvastam át «A Kert* márczius 30-áról kelt leveléből: mutatványszámát, melyet nekem is megküldeni szi* tyúk­ veskedett. szemGyümölcsészeti p'ilyám kezdetén még álmomban

A KERT

u

sem mertem volna gondolni arra, hogy a magyarnak valaha még oly fényes kiállítású érdekes és hasznos, — hozzá még oly olcsó szaklapja is lehessen, a milyennek lenni az els'i mutatvány-számról ítélve «A Kert* ígérkezik.

megjelenik kéthetenkint egy­ szer gyümölcsészeti, konyhaés virágkertészeti színes műmellékletekkel.

Örvendek a lap fényes kiállitás-ín i s ; mert azzal nemcsak nyomába hágunk a külföld hasonnemü szaklapjainak, de mert «A KerM-et hazai írók írják, a kik hazánk viszonyait ismerik és ezekhez alkal­ mazva mutatják be tapasztalataik eredményét, — sok tekintetben felül is kerekedünk azokon, s igy hazánk fiainak nélkülözhetővé teszszük a külföldi hason­ nemü szaklapok pártolását. Leginkább örvendek pedig anmk, hogy hazánkban is oly számosan akadnak már, a kik a gyümölcsészet és kertészet irodalma mezején — bennünket, öregeket, kik már pihenésre vágyunk — fölválthatnak: mert hinni kezdem, hogy az a lobgó, mely a mi elgyengült kezeinkből kihullott, nem marad a porban hanem sokan lesznek, a kik azt fiatal erővel magasan lobogtatják ezután is.

Szerkesztik:

MAUTHNER ÖDÖN főszerkesztő s lap tulajdonos

IGALI SVETOZÁR

Kezességül szolgál nekem erre nézve az a szép írói koszorú, melyet becses lapjának támogatására Összefűznie sikerült.

felelős szerkesztő

Ha olyan érdekes lesz «A Kert* folytatása is, a milyen érdekesnek találom annak kezdetét, akkor hivatva lesz e lap hazánkban a gyümölcsészet és kertészet ügyét nagy mértékben előmozdítani, mert a magyar közönség tömeges pártolására biztosan számíthat.

114 munkatárs (hazai és kül­ földi korifeusok) közreműködése mellett.

Látva most már a lap belső berendezését, bárha főszerkesztő urnák első izben szíves felszólítására közreműködésemet meg,nem ígérhettem; a gyümölcs^ ismertetés rovatában mindannyiszor szívesen állok szolgálatára, valahányszor azok, a kik a mutatvány­ számban a rovatot betöltötték, sokféle hazafias el­ foglaltságuk mellett — a folytatásban gátolva len­ nének.

«A K E R T * e l ő f i z e t é s i á r a : Egész évre .. Fél évre — Negyed évre. •A K E R T »

4frt

Gyümölcs-ismertetés lévőn életemnek egyik fő­ feladata, én abban olyan gyakorlottságra tettem szert, hogy öregségem daczára is könnyűnek, élvezetesnek találom még mindig és nem terhes ek ezt a munkát. Hogy tömeges pártolásra érdemes lapjával nemes feladatát hiven és biztosan teljesíthesse: hosszú éle­ tet és friss egészséget kíván önnek öregbátyja

kiadóhivatala

B u d a p e s t A n d r á s s y - u t 2 3 . sz.

Bereczky

Mutatványszám

ingyen.

Mezö-Kovácsháza,

Sste }

Fontos

&

\ Szt.-Margitszigeti gyógyfürdő hely.

3fS=7^

94

3 na

1

iá B Cs

3

iván

1H

« | r>

t

=0 f<3

Ni

*> «s° ^ű

-Ü

~—

tyúkszemet. Egy óra ára 60 kr, vidékre 80 kr. Elő­ zetes beküldése mellett bérmentve. Főraktár: TÖRÖK JÓZSEF gyógyszertára. Király-utcza 12.

harmadán már nagyban dol­ goznak a jövő esztendei kiállításra. Óriás . gerenda-állások, deszka-falak, vasoszlo­ pok emelkednek mindenfelé, melyek aztán egy pár nap múlva már megváltoznak, vakolt fala­ kat mutatnak, a tetőt bádoggal fedik, vagy kátrányos lemezekkel borítják. Az állások közül egyre több hegyes torony, gömbölyű kupola emelkedik ki. A tavasz üde lombjai közt csodá­

A

ujság

Külföldi előfizetésekhez B postaüag z e V " *' I T , " *"' f ' " Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK | *£? * 1 félévre — 2 . ö O meghatározott viteldíj i í csatolandó. | félévre — 4 •

latos gyorsasággal fakad egy város, akkora épü­ letekkel, mint egy-egy dóm és óriás csarnokokkal. Mindenütt csattog a sulykoló bak, hangzik a kalapács, rikácsol a fűrész. Az utakat terhes szekerek vágják föl. A talajt egyengetik. A nagy iparcsarnok előtti térséget leásták, újra rende­ zik, a kertész már a gyepszegélyeket rakja le, és ülteti a virágcsoportokat. A kis sziget az iparcsarnok mellett egészen eltűnt, betöltötték posványos medrét, s ott építik most a nagy pavillont a zenei s különféle előadásokra. A nagy

tó egy részét is betöltötték, azt a keskeny ágát, mely az artézi fürdő szigetét övezte és nem annyira vízzel, mint iszappal látta el. Az artézi fürdő szigete (a régi Páva-sziget) most már fél­ sziget. Erre vezet az Andrássy-út irányába épí­ tett szép vas hid, melynek két kőlába áll bent a tóban. Ez már egészen kész, és a kiállítás után arra fog szolgálni, hogy az Andrássyútról egyenes irányban lehessen majd tovább jutni a ligetbe. A kiállításkor pedig a hid és Andrássy-út torkolata közt emelkedik a kiállítás

GUMMI különlegességek, valódi franezia gyártmány F. Borgnerandfilspá­ risi legelső gummi gyáros­ nak egyetlen osztr. és ma­ gyarországi képviselősége, Tuczatja 1, 2,3, 4, 5, 6 frt. 10 fxtnyi megrendelésnél 10%-nyi árkedvezmény. Nagy raktár gummi (görcsér) harisnyában és beteg­ ápoláshoz szükséges esz­ közökben. 6174

Keleti J.

cs.és kir.szab.sérvk6tö és orthopaediai műszerek gyártója, . Budapesten, Koronaferceg-u, 17, Árjeerz. bérm. zárt boritékban.

1895. márcz. 30.

gyomorbetegeknek!

Wf" Kitüntetve. Paris 1889. Genf 1889. Brüssel 1891. Magdeburg 1893. Bécs 1891. London 1883. Chicago 1893. Kiváló eredménynyel használtatik mindennemű gyomor - betegségek eUen, mint: gyomorgörcs, gyomorsav, égés, úgyszintén vese- és hólyagbaioknál, megszüntet azonnal mindennemű fájdalmakat. Hogy minden kételkedésnek elejét vegyem, ingyen esak a portó megtérítése ellen, küldök mintákat 1 —

Fürdőidény tartania: május 1-től szeptember 30-ig. AM-Margitszigeti gyógyfürdő-felügyelőség Budapesten.

3-szor 24 óra alatt meggyógyitminden

AZ 1896-IKI KIÁLLÍTÁS SZÍNHELYÉRŐL.

Csupán a VASÁRNAPI

V i l á g i gyomor-por.

BUDAPEST.

A szobaáraknál május és szept. hóban 3 0 ' o e n g e d m é n y . S«F~ Árszabály kívánatra bérmentve küldetik.

órában

f egész évre 1 POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt I félévre —

VÁROSLIGET két

42. ÉVFOLYAM.

BUDAPEST, M Á J U S 26.

a BareUa P . F . W.-féle

A Szt.-Margitszigeti 43.7° C. héwiz kitűnő eredmény nyel használtatott a kö­ vetkező kóralakok ellen : köszvény, esnz, zsábák, i d ü l t k n t e g e k , m á j - , gyomor-, bélbántalmak, hólyaghnrnt. n ő i bántalmak, garat-, g é g e - , tüilöhurut, é s i d e g b á n t a l m a k . Massage é s v i l l a m o s fürdő. Tiszta, pormentes levegő és bOJ vendégszoba, tár'altáji terem, posta, telefon, távird", gyógyszertár és elismert jó konyha. Bendelő fürdöorvos dr. B a n e r A n t a l föherczegi udvari orvos. Naponta katona- és czigányzene. Hajóközle­ kedés félóránként.

|

Máté.

gyürii

21. SZÁM. 1895.

Valódi csak dobozokban 1 frt 60 kr.

1

P. F. W. BARELLA

Friedriohstr. 220—1, franezia orvosi társulatok tagja.

Rafíár Budapesten T5r5k József gyógyszert. Király-utcza.

Gladiátor (üdítő és mosóvíz lovaknak) A legkitűnőbb és leghatá­ sosabb szer beteg (Iwbas) és egészséges lába lovaknál. T e l j e s sikerről jótállás vállaltatik. Á r a 1 f r t palaczkonként. Gyári raktár Budapesten,

BAKY GY. J. Ferencz-körut 4

Van szerencsénk igen tisztelt vevőink és a nagy közönség tudomására hozni, hogy

lyoni és párisi ujdonságaink megérkeztek, melyek megtekintésére fölhívjuk szives figyelmét a hölgyközönségnek — Mély tisztelettel

SZÉNÁSY, HOFFMAM ÉS TÁRSA selyemáruháza — Budapesten, VI, Bécsi-utcza 4. sz. Franklin-Társalat nyomdája. (Budapest, IV., Egyetem-utc^TT

szám.)

AZ E Z R E D É V I K I Á L L Í T Á S T Ö R T É N E L M I CSARNOKA A S Z É C H E N Y I - S Z I G E T E N . —

Legújabb fényképfelvétel után.

334 főbejárata. A második bejárat ott lesz, a hol a múltkor volt, szemközt a nagy iparcsarnokkal. A tó vizét megint lecsapolták, mint az ősz­ szel ; de akkor nem végezhették el a meder tisz­ togatását, télre megint bele eresztették a vizet, mert a korcsolyázó-egyesület nem hiába épített díszes új palotát a tópartra. Most újra talicskázzák ki az iszapot és aztán kavicsból vetik meg a tó ágyát. Száz és száz munkás és napszámos dolgozik mindenfelé. Sétálásra, pihenésre a városliget most nem való. Az utakat elállják a deszka­ kerítések, a sok mindenféle anyag és maguk az épületek. Már most látni lehet, hogy mennyivel nagyobb és impozánsabb lesz a kiállítás, mint volt az 1885-iki. Akkor az előtte való évben csak egy pár épülethez kezdtek már egy esztendővel előbb, a nagy iparcsarnokhoz, a királypavillonhoz, melyek ma is megvannak; a többire elég volt a nyár derekán vagy őszszel hozzá fogni; egy részét pedig épenséggel 1885 tavaszán épí­ tették. Most két évvel a kiállítás megnyitása előtt már kezdték az építkezéseket. Tavaly a törté­ nelmi kiállítás nagy csoportos épületein máijavában dolgoztak. Ezzel haladtak legjobban előre, és ez lesz kétségtelenül a kiállítás legszebb, legmeglepőbb része. Kastélyok és várak tömege ez,.egy darab kö­ zépkor. Egészen elfoglalja a Széchenyi-szigetet, s a tornyok, a kupolák messze ellátszanak. Épí­ tési műemlékeink vannak itt összegyűjtve elmé­ sen és utánozva híven. Alpár Ignácz készítette a terveket, s ma már mindenki láthatja, hogy az eszme nemcsak eredeti, de meglepően hat a valóságban. Az egyik oldal a bárok stil építési emlékeit fűzi össze, a mansard fedelű, szép kerek kupolájú kastélyok motívumait. A másik az átme­ neti renaissanee változatos képében gyönyör­ ködtet. Ezt az oldalt, mely a tó felé tekint, mu­ tatja képünk is. Balról, legszélén, a brassói Ka­ talin-bástya tornyának mása emelkedik, négy sarkán apró tornyokkal. Ódon szürkesége is megvan, sőt a repedések sem hiányzanak. Mel­ lette a főépületnek Mária-Terézia idejére, em­ lékeztető kupolája magaslik. Aztán a gyulafe­ hérvári kapuzat szolgál kiemelkedő díszül. Majd ismét egy szürke, ódon torony, egyszerű fedéllel, az alatt négy oldalt óralappal. Ez a lőcsei vá­ rosháza tornya. A kép baloldalán még egy másik épületcso­ port hátsó részlete látszik. Ez az épület a vajda­ hunyadi vár kicsinyben; de hozzá vegyítve egy pár más műemlék is. így a képünkön látható torony a segesvári régi torony; ez alatt pedig a csütörtökhelyi kápolna. Az építészet rendkívüli változatos stíljében vannak alkotva a történelmi kiállítás csarnokai.

AZ 1896. ÉVI ORSZÁGOS KIÁLLÍTÁS FŐKAPUJA. Az 18'J6. évi országos kiállítás két főkapujára a magyar mérnök- és építész-egylet a kiállítási igazgatóság megkeresésére nyilvános pályázatot hirdetett, melynek úgy számra (összesen 27 terv érkezett be), mint minőségre nézve szép sikere volt. Lapunk mai számában közöljük a Királyutcza irányában, az iparcsarnok előtt épülő nagy főkapu képét, melyet a biráló bizottság az első dijjal jutalmazott és kivitelre is elfogadott. Tervezője KolbenheijerYiktor műépítész, kinek már egy épülete is, a kiállítási igazgatósági épü­ let, készen áll a kiállítás területén. Szintén az ő tervei szerint készül még több más kiállítási épület is, köztük a nagyon eredeti szerkesztésű borászati pavillon. A kiállítási kapu igen tetszetős. Az eredeti fölfogású tervről a biráló bizottság egyebek közt következőleg nyilatkozott: iA tervezet' ritka

VASÁRNAPI

ujság.

21.

SZÁM. 1895. 4 2

ÉVFOLYAM.

——w AZ EZREDÉVI KIÁLLÍTÁS EGYIK FŐKAPUJA. — Kolbenheyer Viktor mérnök kivitelre elfogadott terve.

leleményességgel van kigondolva; az egész alkotmány a faszerkezet zseniális dekorácziójának mondható ; ábrázolása művészi bravourral történt és hiszszük, hogy ez a kapuzat a milleniumi kiállításnak kiváló objektuma leend.» A kapu és a vele kapcsolatos előcsarnok már rendeltetésénél fogva mintegy előkészíti a be­ lépőt a bent várhatókra. A kapunak ezen fontos szerepót kellően mél­ tányolva, a kiállítás igazgatósága is különös figyelmet fordított arra, hogy az 189G. évi országos kiállítás bejáró kapujaira oly terveket nyerjen, melyek méltóan illeszkedjenek a kiállí­ tás fényes keretébe. A díjazott terv szerint emelendő kapu fából fog épülni és ehhez képest tisztán faformák alkalmazásával lesz szerkesztve, különben telje­ sen elüt az eddig e nemben készült alkotmá­ nyoktól. A kapu egy téglaalakú alaprajzból fejlődő test, melynek négy sarkán dúczok vannak, mint támaszok, úgy, hogy ezek a dúczok az épület testén keresztül hatnak, s egyszersmind az épü­ let tető-sisakja is azokból képződik. Az így ke­ letkezett szerkezeti vonalak kereszteződéséből eredő nyilasok nagyon ügyesen vannak kiké­ pezve, úgy, hogy az egész a szerkezet dekorácziójának látszik.

MIÉRT? Miért az arczodon ború ? Mért vagy örökké szomorú? Az élet ott kini egyre forr, Mért hogy magával nem sodor! Nem kell neked virágmező, Bánt téged az örvendező. A te világod az avar, Magány, hol senki sem zavar! Miért hogy társra nem találsz ? Milljók között egyedül állsz ! Mért éget a vágy szüntelen ? El nem csitítja szerelem. Mi űz tova oly lázasan, Mint hegyről rohanó folyam?

S bármerre jársz, bármerre kelsz, Sebedre írt sehol se lelsz ! Feléd hajolna minden ág, Mégsem nyújthatja e világ ! Hazádat itt nem lelheted; Az hajszol, űz ; az a sebed ! Keresed egyre szebb hazád; De itt sehol se vár reád! Utad a síron túl vezet — Azt egykoron föllelheted! Varsányi Gyula.

AFRIKAI VADÁSZKALANDOK. Borovszky Géza magyar tengerészkapitány napló­ jegyzeteiből közli Hentaller Elma. III. November 18-ikán érkeztünk Freetown-ba,. A porosz konzul, ki értesült volt jövetelünkről, sietett látogatást tenni a hajón, s egyúttal föl­ ajánlotta szolgálatait. Nagyon örült, hogy végre találkozhatott valakivel, a ki németül beszél; már régóta nem hallotta hazai nyelvét. Vozen úr, a porosz konzul, a városba kalau­ zolt és megismertetett bennünket az angol tisz­ tekkel. Ezek is fölkerestek a hajón, és értesül­ vén vadászszenvedólyemről, másnapra vadásza­ tot rendeztek. November 20-án reggel egész csapat néger várakozott reánk a tengerparton, hordagyakkal. Krúnégerek voltak, kik abban különböznek más vidékbeli rokonaiktól, hogy homlokukon és orrukon végig széles zöld csíkot tetoviroznak maguknak. A jó négerek itt a lovat pótolják, mivel e nemes háziállat ismeretlen ezen a tájon, és Sierra Leone egyik nevezetes ritkaságát ez időben egyetlen egy kis ponny képezte. A hordágy képviseli a hintót. Sásféle növény­ szálakból font négyszögű hálók ezek, két végü­ kön hosszú póznára kötve. Miután az ember belefekszik, két néger felkapja a póznákat, fejére teszi és ügetve megindul. A vadásztársaság kényelmesen heverészve czigarettázott az úton. Ráértünk tréfálni, nevetgélni. Vérebeink türel­ metlenül futkostak mellettünk, alig várták, hogy

2 1 . SZÁM. 1895.

42. ÉVFOLYAM.

a sűrűbe mehessenek, a fenevadakat kiűzni búvóhelyeikből. Az idő kissé ködös volt, a nap heve nem bántott bennünket. A hegyek között lapályos völgy terült, sűrű növényzettel borítva. Itt állapodtunk meg. A helyenként mutatkozó vízmosások szolgáltak ösvényül a gyalog járóknak. Vége szakadt a tréfának, komolyan hozzá­ láttunk a munkához, mely élethalál-harczot is jelenthetett. A puskákat megtöltöttük s az ebe­ ket szabadon bocsátottuk. Elrohantak a sűrű­ ben, ugy hogy kis idő múlva az általuk okozott zörej is elnémult. Elszéledtünk mi is, alkalmas helyet keresve magunknak. Én egy szép tisztást találtam, hova a négerek is meghúzódtak. Alig foglaltam állást, tőlem balra a hegység belsejéből kutyák csaholását lehetett hallani. A négerek helyükről felszökve intettek, hogy vad van a hajtásban, nem sokára puskalövés dördült el, melyet nem követett második. Azt hittem, a lövés talált, csak csodáltam, hogy a csaholás még nem szűnt meg. A négerek hátam mögé vonultak, hogy a czélzásban ne gátoljanak. Karabélyomat készen tartva, dobogó szívvel, de mégis nyugodt kézzel várakoztam a jöven­ dőkre. A négerek megriadva néztek egymásra, mintha azt akarták volna mondani: Itt baj lesz ! Azt hihették, hogy, mint kezdő vadásznak, remegni fog a kezem, s a lövés nem lesz biztos. Egy-egy fához húzódtak, hogy idejében menekülhesse­ nek. Ez a bizalmatlanság boszantott; azért is előbbre siettem a tágasabb helyre, hogy bátor­ ságomat kimutassam. A csaholás folyvást közeledett, már hallottam a futó vad csörtetését, a mint útjában az ágakat tördelte. Nehéz perczek voltak ezek, de nem hosszan­ tartók, mert csakhamar egy hatalmas párduczfej bukkant ki a sűrűségből és villámgyorsan szá­ guldott el előttem a felséges állat, hosszú farkát majdnem vízszintesen tartva. Láttam tüzes, szik­ rázó szemeit, melylyel tán meg akart igézni, láttam vérszomjazó torkát, hatalmas fogait; ránczokba vont homloka veszedelmet jósolt. Egy pillanatig vizsgálhattam csak, de meg­ néztem jól.Fegyveremet önkéntelen mozdulattal emeltem arczomhoz, és már csak az orrát láttam a futó vadnak, midőn puskám elsült. A lőpor­ füstben csak annyit láttam, hogy hátsó része a magasba emelkedik. A négerek örömkiáltásokba törtek ki. Büszkén haladtam a földön elterülő vad felé, közelebbről megnézendő, de a négerek utamat állták, mert attól féltek, hogy a vad még él és utolsó erejét összeszedve boszúját töltheti táma­ dóján. Intettem nekik, hogy legyenek nyugton, lövésem biztosan a szívet érte; ezzel a párduczhoz közeledtem. Nyelve félig kilógott, fogai össze voltak szorítva, homlokán a ránczok még erő­ sebben összehúzva, csak szemei löveltek bágyadt fényt. A veszélyes állat mozdulatlanul hevert. Mennyivel félelmesebb itt a vadonban, mint az állatseregletekben, hol a rabság békói megtörték szilaj természetét! A négerek fölszedték s magukkal vitték őrhe­ lyükre. Én is elfoglaltam előbbi helyemet. A kutyák egyre hajtottak. Mire helyemre visszatértem, egész valóm re­ megett, nem a félelemtől, hanem az örömtől, melyet az első párducz elejtése okozott. Érteni fogja ezt minden vadász, habár fürj vagy nyúl volt is az csupán, melyet golyója először talált. Alig csillapult az izgalom, jajgatás, segély­ kiáltás, kutyaugatás hangzott a sűrűből. A nége­ rek ordítani kezdtek. Emberélet forog veszede­ lemben ! A karabélyt balkezembe szorítva, futni kezd­ tem a kiáltás irányába; a négerek utánam. Most már biztak bennem. A sűrűség széléhez érve, vízmosást találtunk, melyben lábnyomok voltak láthatók, annak je­ léül, hogy ez a benszülötteknek használt ös­ vénye. Futva érkeztünk egy tisztáshoz, hol bor­ zasztó látvány tárult szemünk elé. A tisztás másik szélére Vozen úr és az angol tisztek ve­ lem egyszerre érkeztek. A tisztás közepét átszelő sekély mosásban a kutyák ugrándozva csaholtak és a közbefogott fenevadat mardosták, míg annak első lábai alatt

VASÁRNAPI

ujság.

egy 12 évesnek látszó néger fiú feküdt, véresre tépve. Nem volt időnk a hosszas gondolkodásra, sem tanácskozásra. Fegyverem eldördült, és apárducz nagyot szökve, maga alá temette a fiúcskát. Nagy munkát adott az, míg a vérebeket elzavartuk a vadról és a fiút kiszabadítottuk alóla. Szegény­ nek ballába csontostul ketté volt harapva és teste úgy összekarmolva, hogy a vér egészen elönté. Bögtön hordágyba fektettük és a város kórhá­ zába vitettük. Az urak sorban kezet szorítottak velem, szeren­ csét kívántak, a négerek örömrivalgások közt a leghíresebb vadásznak kiáltottak ki, a mit borra­ valóval kellett meghálálnom. A párducz, melytől alig tíz lépésre állottam, homloka jobbfelébe kapta a golyót, mely a nyak­ szirtet összezúzva, a csontban megakadt. Ez him volt, az előbbeni pedig nőstény. Mint később értesültem, a fiúcska a hegyek közt lakó franczia misszionáriusnál járt, útja a város felé a hajtáson keresztül vezette, hol az előbb lőtt nőstény párduezot párja követte, és a fiúra bukkant, majdnem holtra marva szegényt. Szétzúzott lábát térden amputálták. E szomorú esemény után kissé lehangolva ke­ restük fel leshelyeinket. A kutyák is fáradtak voltak már, az idő dél­ után három felé járt. Megkezdődött újból a hajtás. Én előbbi helyemet elhagyva, balra mélyeb­ ben a hegység felé mentem. Tiz percznyi távol­ ban mély gödrös helyre értem, a hol, mint lát­ tam, a növényzet nem volt oly sűrű, de a lövés­ nek nem nyilt tág tér. A négerek előbbi helyükön maradtak. Körülbelül félötre lehetett, mikor a négerek állomásának irányából nagy lármát hallottam. Hallgatóztam. A vad jövetelét jelezték. Boszankodtam magamra, hogy helyet cserél­ tem, mert a négerek kiáltozásáról ítélve, ismét puskámnak jött volna a vad. Tyaf, tyaf, tyaf, — mindig közelebb hallat­ szott a kutyák csaholása. Hamar egy bokor mögé bújtam, mert kétségtelen, hogy felém hajtanak. És alig hogy lebuktam, hatalmas szökéssel egy gödrön átugorva, ott termett előttem, mintegy 60 lépésnyire a vad. Megállott és vizsgálni kezdette a helyzetet. Egyedül voltam, és bizony kissé furcsán érez­ tem magamat; de gyorsan összeszedtem öt ér­ zékemet, mert nem volt időm habozni; hátha észre vesz, akkor biztosan rám rohan! — Nesz­ telenül emeltem hát fel karabélyomat, de a fát is kiszemeltem, melyre szükség esetén hamaro­ san fölkapaszkodhatom. A vadnak jobb lapoczkáját vettem czélba, a mint nyakát előre nyujtá, és körülvizsgálgatott. A lövés eldördült, a vad összerezzent, de nem esett el, hanem muzdulatlan állott tovább helyén. Hallatlan gyorsasággal töltöttem meg a kara­ bélyt és újra czélba vettem a vadnak lapoczkáját, várva, mi szándékban van ? Talán egy perczig állott így mozdulatlanul, míg egyszerre lábai inogni kezdtek és teste lassan a földre gör­ nyedt, szájából s orrából véres tajtékot túrt. Rövid idő múlva odaértek a négerek is, de azt állították, hogy a párducz még él, mert oldalai emelkednek a tüdőműködés következté­ ben. Biztos, a mi bizonyos, gondoltam magam­ ban és fejére szegezve puskámat, végeztem vele. A négerek fölkapták és a másik kettő mellé dobták. Ezalatt fölharsant a trombitaszó, mely vissza­ térést jelzett. Összegyülekeztünk a tisztáson, hova a nége­ rek hét lelőtt párduezot hoztak. A hét közül hármat én ejtettem el! A fényes siker által felvillanyozva, jó hangu­ latban kezdődött a visszavonulás, mely már pihenés volt, mert a négerek vittek bennünket, vállaikon emelve a hordágyat, melybe beleheve­ redtünk. Csakhamar ott voltunk Vozen úr vendégsze­ rető házánál, hol a Helgoland parancsnoka és tisztjei kíváncsi érdeklődéssel várakoztak ránk. Virradatig ültük a párduczlakomát! De mikor a rajnai bor és pezsgő az embernek fejébe száll, furcsa ötletek születnek meg ottan. Hajnal felé Vozen úr azt az ajánlatot tette, hogy sétáljunk át a városon kivül fekvő raktá­ raihoz, a hol egyszersmind tyúkóljai is vannak.

335 — Csak nem tyúkvadászatra akar bennünket vinni ? — kérdeztük nevetve. — Nem; de vadászat lesz okvetetlen, — fe­ leié ő színlelt komolysággal. Azután megparancsolta szolgájának, hozza be, a mit előttevaló nap a tyúkólban lőtt. Elhallgattunk és kíváncsian vártuk a híres zsákmányt. Találgattuk magunkban, mit lel­ hetni a tyúkólak környékén, míg végre a szolga egy 28 láb hosszú boa constrictort hozott be, fején lősebbel. A városon kivül fekvő udvarokba nemcsak kigyók, hanem olykor még párduozok is beláto­ gatnak, úgy hogy ablakból lehet rájuk pus­ kázni. Ez a fölfedezés nekünk idegeneknek újabb ingerül szolgált arra, hogy házi gazdánk fölhívását kövessük. De mintha a vadak neszét vették volna az ellenük indított hadjáratnak, nem mutatkoztak. A fejünk fölött röpkedő keselyűk pedig meg sem ijedtek tőlünk, hanem kényelmesen tele­ pedtek le a háztetőkre. Nem szabad őket ül­ dözni, mert itt ők a város «szemétkihordói», mindenféle hulladéktól megtisztítván az utczákat. A házi szárnyasokat nem bántják, mintha tudnák, hogy azért lakolniok kellene. Oly ke­ gyelettel tűrik ezeket a keselyűket, mint a törö­ kök az ebeket városaik utczáin. Délután kirándultunk a folyóhoz, a melynek vizében krokodilok és hippopotamusok tanyáz­ nak. Az idő igen kellemesen telt, bár csak né­ hány kisebb vizimadárra tettünk szert. Másnap délután ismételtük a sétát és egy pár szép majmot és madarat vittünk a hajóra a preparáló kedvében levő doktor számára. 25-án búcsút vettünk Sierra Leone partjaitól s másfélnapi kellemes, bár egyhangú utazás után 27-én Monroviánál vetettünk horgonyt, Libéria néger köztársaság partjai előtt. Ide torkollik a Mesurado folyó, melynek vizében sokféle vad van. Alig értesültem erről, társaimmal a kis gőz­ csónakra szálltunk és csakhamar annyi vizimadarat lőttünk, hogy alig birtuk elhelyezni a csónakunkban. Messziről egy viziló feje bukott fel a vizén, azután eltűnt; nem lőttünk rá, hiábavaló lett volna vastag bőrét horzsolni. A nap hanyatlóban volt, s mi visszafelé in­ dultunk a folyóra boruló tropikus növényzet összevissza font ágai, lombjai alatt. Gőzösünk gyors menete hűs légáramot okozott. Alig értünk a hajóra, valóságos felhőszaka­ dás zuhogott a fedélzetre s olyan mozgásba hozta a hullámokat, hogy alkotmányunk csak úgy recsegett, ropogott. Ennek részben a rósz kikötő volt az oka, s november 2!)-én el is hagy­ tuk azt. (Vége köv.)

K É P E K JAPÁNBÓL. Iv. A daimio-miniszter. Lakoma. Búcsú Japántól. Jolcohdma, 1893. szeptember 20. A délutáni programm első pontja egy fegyver­ gyűjtemény megtekintése volt. Míg délelőtt a a modern japáni fegyverekkel ismerkedtünk meg, addig most alkalmunk lőn az elmúlt feudális és azelőtti korszakok fegyverzetének érdekes módo­ zatait megfigyelni. Százféle lándzsák, szépen lakirozott nyelekkel meredtek egy terem falainak mentén. Másutt régi ágyúk és puskák voltak lát­ hatók ; az utóbbiak között feltűnt egy a 17-ik század elejéről származó húszcsöves hátultöltő puska, a Maxim-mitrailleuseök előde. Akkor te­ hát már igen magasra volt fejlődve Japánban a fegyvertekhnika, mely azután, a Tokugávák 2Va száz évig tartó békekorszaka alatt ismét le­ hanyatlott. Évszázados, nagy értékű kardok ta­ núskodtak a régi japáni fegyverkovácsok művésze­ téről ; a kardkészítők tényleg nagy tiszteletben álltak a nép előtt, és a híresebbek emléke még most is él a népben és pedig joggal, mert egy jó kardnak, melynek elkészítése hónapokig tartó fáradságos munkába került, mindent át kellett vágni, embert, fegyvert egy csapással. Egy-egy jobb kardpenge ára százakra megy. Jobban ma­ gukra vonják figyelmünket az ősi japán lovagok vértezetei. Ezek mázolt vaslemezekből készül­ tek és selyemzsinórokkal fűződnek. A hatalmas sisak marezona kifejezésű, borzas bajuszú báb­ fejre van téve. A sisakon levő sajátszerű jelvé-

21. SZÁM. 1895. 42. ÉVFOLYAM.

VASÁBNAPI

336

ujság.

2 1 . SZÁM. 1*M5. 4 2 . ÉrpoLYAM.

ugyanis a mikádó pártján 1868-ban elesettek szellemeinek tiszteletére emeltetett. Többször évenként ünnepélyes, de egészen egyszerű szer­ tartásra gyűlnek itt össze az ország méltóságai, megemlékezvén az igaz ügyért elesettekről. Ez ünnepély a Japánban ősidők óta kedvelt nyil­ vános birkózásokkal, továbbá lóversenyekkel és népünnepélylyel van egybekötve. A Tokio-klub szintén a legújabb korban ke­ letkezett. Szakasztott mása az előkelő angol kluboknak. Olvasó-termek, ellátva minden na­ gyobb európai és japáni ujsággal, ebédlők, me­ lyekben európai módon történik az étkezés, billárd-szobák.ivó-szobák, fürdő-szobák, labdázóhelyek (lawn-tennis-groundok), stb. gondoskod­ nak az angolos életmód minden kellékéről. A Tokio-klub a legelőkelőbb társas kör Tokióban; a császári család pártfogása alatt áll s a császári herczegek is tagjai. A klub czélja, hogy a japáni és az európai előkelő társaságot egymáshoz kö­ zelebb hozza e közös szórakozó-helyen való érintkezés által. De úgy hallottuk, hogy e törek­ vést csak részben koronázza siker, minthogy a japáni nagyon tartózkodó az európaival szem­ ben, a kiben talán ösztönszerűleg veszedelmes

.berendezése minden egyszerűsége mellett is meglepte ilyesmihez nem szokott szemünket. A folyosók padlózata és a gerendázat sötét barnára volt fényesítve; a tágas szobák padlóját egészen újdonat új színű, finom fonatú, vastag szalma­ gyékények födték; az egyes szobákat elválasztó tolófalak és a külső házfalak rácsozatai szeplőt­ len tiszta papirossal voltak bevonva; néhol a válaszfalakat szép tájrajzok ékesítették. Külön­ ben a Kojo-kván személyzetét tevő nészánok is igen dicséretesen különböztek más, alsóbbrangú theaházak nőszemélyzetétől. A fiatal, 14-20 éves lányok korukhoz illő világossszínű csinos kimonokba voltak öltözve; kamélia-olajjal bekent, fényes fekete hajuk szépen fel volt tűzdelve, de belefont, vagy tűzött diszítmények nélkül. Egy tágas terembe érkezvén, bájos vezetőink illedelmes lekuporodással visszavonultak. A fa­ lak mentén egymáshoz közel elhelyezett lapos -vánkosok arra mutattak, hogy az étteremben

VASÁRNAPI

337

ujság.

edzés csak szórványosan, egyesek által gyakorol­ tatott. Pedig oly bőséges és hamisítatlan erede­ tiségben van meg a magyar fajban az erre való képesség és tulajdonság! Ennek tudatából me­ rített bizalmat a nemes gróf az ügy sikere iránt s daczolva a kezdet nehézségeivel, megalapította ez a klubot, lelkes működésével és érdeklődésé­ vel egyre fejlesztve, szüntelen ösztönzésével oly fokra emelve azt, hogy mai nap ezen a téren már vezérszerepet visz az országban s egyre ér­ demesebbé válik a nagy közönség osztatlan el­ ismerésére. Eszterházy Miksa gróf ugyanis nem sokára a klub megalapítása után belátta azt, hogy az athletika mellett mellőzhetetlen a vívás külön­ böző nemeinek gyakorlása is s ezen czélból a magyar vívómesterek nestorát, a közelebb elhalt nagyhírű Keresztessy Józsefet nyerte meg a klub részére vívómesterül. Később a klub, a nemes gróf által buzdíttatva,

títását és széles körökben való terjesztését tűzte ki czélul maga elé, s mivel jól tudta, hogy ver­ seny nélkül haladás nincsen : mind sűrűbben kezdeményezte a versenyt ugy tanítványai kö­ zött, valamint a hazai és külföldi mesterek kö­ zött is, a melyekből önmaga a legtöbb esetben diadalmasan került ki. így fényes kitüntetéssel járta meg az 1892. évi nagyszabású genuai nem­ zetközi vívóversenyt is, honnan nagy arany­ éremmel tért vissza; továbbá az 1893-ban tar­ tott bécsi vívóakadémián ezüst koszorúval tűn­ tették ki. Életrajzából megemlítjük a következő adatokat: Halász Zsiga 185<>-ban született NagyKőrösön, honnan az alsófokú tanulmányok vé­ geztével Budapestre került. Itt a reáliskolát, a kir. műegyetem két egyetemes osztályát, vala­ mint az országos mintarajztanodát és rajztanárképezdét végezte s a képzőművészetek terére szándékozott lépni; azonban hajlamai s ritka testi tulajdonai mind ellenállhatatlanabbul a

Ellinser Ede fényképe után. IVÁNYI GYULA ÉS MESTERE, HALÁSZ ZSIGA, ISKOLÁZÁS KÖZBEN.

nyék a lovag rangját mutatták. Egyik kiegészítő kelléke volt a japán lovag fölszerelésének — a legyező is; a fővezér aranyozott legyezőt tartva kezében, intézte a csatát. Az itt látható mongol sisakok és fegyverek, melyek egészen hasonlók a budapesti múzeumban levőkhöz, nem vala­ mely, szomorú kor emlékei, mint amott, hanem győzelmi jelek: a Kublai khán által Japán ellen küldött hajóhad csúfos vereségének em­ lékei. A fegyvergyűjteményből távozva, a hivatalos épületek, udvari paloták és követségek javaré­ szét magába foglaló Koristíndcst-negyeden haj­ tottunk át, hogy a Tokio-klubba menjünk. Az

útközben látott középületek jobbára európai stilűek. Ebben a negyedben van az érdekes Sokonsa-templom is; érdekes pedig azért, mert tiszta sinto-elvek szerint épült templom, tehát minden belső vagy külső ékesítés nélküli. A kü­ lönben díszes sinto-templomok az érzékekre hatni igyekvő buddhismus hatásának köszönik ékességüket. A Sokonsa azon újabb korból szár­ mazik, mikor az uralkodást ismét átvett mikádó kormánya az ősi nemzeti sinto-vallást, mely tudvalevőleg a mikádók isteni eredetét hirdeti, a buddhismussal szemben állami vallássá akarta tenni. A templom alapításának oka szintén szo­ rosan egybefügg azon kor eseményeivel. Sokonsa

HALÁSZ ZSIGA VÍVÓMESTER.

Ellinger Ede fényképe után. IVÁNYI GYULA ÉS MESTERE, HALÁSZ ZSIGA, MAGYARÁZÁS KÖZBEN.

A MAGYAR A T H L E T I K A I

KLUB GYŐZTES

VÍVÓI.

vetélytársat lát, s jobbára csak hivatalosan érintkezik vele. A Tokio-klubban bevártuk a kellő időpontot, hogy a 6 órára bejelentett lakomára induljunk, melyet a «Jávorfa "-klubban (Kojo-kván) gróf Szaigo miniszter, haj ónk, az «Erzsébet császárnő* törzskarának tiszteletére rendezett. A Kojo-kván a japáni előkelőség kedvelt nemzeti izlésü szórakozó-helye. Hogy a ki e nap programmját egybeállította, szántszándékkal tette-e arra épen egymás után az angolos Tokio-klubot és a japáni Kojo-kvánt, nem tudom; de bizonyos, hogy szembetűnőbben nem mutathatta volna meg azt az óriási ellentétet, mely a nyugat és a kelet szokásai és életmódja között van. Már alkonyodott, mikor a Siba-halmok egyi­ kén épült s százados fenyvesektől környezett Kojo-kván-hoz érkeztünk. Külsejét tekintve, a ház csak nagyságával különbözött a japáni lak­ házak egyszerű, dísztelen típusától. A sötétes pitvarban hangos «kon ban va» (jó estét) hang­ zott élénkbe. Ott térdelt a ház egész lánysze­ mélyzete, homlokaikkal a padlót érintve. Czipőinket levetvén, mindegyikünket kézen fogott egy-egy pinczérnő (nészán) és vezetett fel az első emeletre. A ház belsejének előkelő japáni

A MAGYAR ATHLETIKAI KLUB ORSZÁGOS VÍVÓVERSENYE A FŐVÁROSI VIGADÓBAN. — J a n t y i k M á t y á s rajza.

vagyunk. Itt gróf Szaigo miniszter, a lakoma rendezője fogadott bennünket; vele együtt még néhány japáni tengerésztiszt volt. A miniszter és napkeleti bajtársaink körében csakhamar kellemesen éreztük magunkat. Hozzájárult a hely kelleméhez a gyönyörű kilátás, mely a ter­ met körülfutó széles tornáczról nyílt. Távol a tenger látszott, nyugodt fölszinén vitorlás dsunkék sikamlottak lassan tova; közelebb az óriási város terjengett, beláthatatlan házcsoportjaival ellepve a parti lapályt; az alkonyat homálya borúit már reá; itt-ott kigyúladtak a lámpavilá­ gok, alant pedig a halomhátat borító fenyvesek sötétlettek. Reményi Ferencz. A MAGYAR ATHLETIKAI KLUB ORSZÁGOS VIVÓVERSENYE ÉS NYILVÁNOS VIVÓ-MÉRKŐZÉSE. A Budapesten működő magyar athletikai klub néhai Eszterházy Miksa gróf kezdeményezése •alapján — ezelőtt mintegy húsz esztendővel — alakult meg, oly időben, mikor a férfias test-

az ekkoron még egészen ifjú, de nagy erejéről, valamint vállalkozó merész szelleméről a sport­ körökben m á r általánosan ismert Halász Zsigát Londonba küldötte a vívás és ökölvívás tanul­ mányozása czéljából. Halász ezen kitüntető megbízatásnak fényesen megfelelt, mert nem­ csak az ökölvívást, hanem a franczia vítőrvívást is a legtökéletesebb mértékben magáévá tette, a kardvívásban óhajtott tökéletes kiképzés czél­ jából pedig az öreg Keresztessy tanítványának szegődött, ki az ifjú mestert megkedvelvén, őt nagy tapasztalatainak mintegy örökösévé válasz­ totta. Ez időtől fogva a fiatal mester rohamosan emelkedett ismereteiben úgy, mint tekintély­ ben, olyannyira, hogy Keresztessy pihenés után vágyva, a magyar athietikai klub terhes vívómes­ teri állasától fiatal, tehetséges tanítványa javára visszavonult, s a nagy mester óhaja értelmében Halász bízatott meg az athletikai klub vívó­ mesteri teendőivel. Halász e kitüntető megbízatásnak rendkívüli buzgósággal iparkodott megfelelni, s legfőbb tö­ rekvésül a Keresztessy-féle vívórendszer elsajá-

vívás és tornázás, egyáltalán a sportgyakorlatok felé vonzották s az 1875-iki fővárosi tornatanári tanfolyamban tanári oklevelet nyert, mely idő­ től fogva Budapesten az önkéntes tűzoltóság kü­ lön osztályát vezette s több évig a fővárosi Magvassy-féle magántorna-intézetnek is művezetője volt, majd pedig önálló vivóiskolát alapított, mely mindenkor egyike volt a fővárosi vívóter­ mek legélénkebbjének. Az 1894 május 20-án az athletikai klub Halász kezdeményezése és rendezése mellett Budapes­ ten nagy nyilvános vívómérkőzést tartott, s ez, valamint a mostani országos vívóverseny és nyilvános vívó mérkőzés, mely az ezredévi ünnep alkalmával rendezendő nagy vívóverseny elő­ hírnökéül tekinthető, a legszebb sikerrel és köz­ érdeklődés mellett folyt le. A «Magyar Athletikai Klub» hivatása tudatá­ ban s lelkesülve ez idő szerinti vívómestere kezdeményezésén, a n e m régen végbement nagy országos versenyével oly lépést tett, melyért a nagy közönség osztatlan elismerése illeti az intézőket, első sorban a klub lelkes alelnökét

VASÁENAPI

338

ujság.

NŐK VÍTŐR-MEEKOZESE.

dr. Gerendai/ Györgyöt, titkárát Porteleky Lászlót és vívómesterét Halász Zsigát, kik a klub több buzgó tagjával együtt, a sok félreértés és közöny ellenére is, oly nagyszabású ünne­ pélyt tudtak elővarázsolni, mely az elért erköl­ csi sikerrel még nagyobb vállalkozásokra ser­ kenthetik a vívóművészet magyar művelőit, hogy ismételt küzdelemben bemutathassák a ma­ gyar vívóművészet versenyképességét. " A budapesti Vigadó nagytermében folyó hó 12-én és 13-án az országos vívó-verseny és nyilvános vívó-mérkőzés úgy a magyar, mint a külföldi vívók nagyszámú részvétele, valamint a nagy közönség élénk érdeklődése mellett folyt le. E versenyekre összesen 145 nevezés érkezett be mester és műkedvelő részéről. A versenyvívás f. hó hó 12-én d. e.".) órakor kezdődött. Verseny­ bírák voltak: Szilágyi Dezső képviselőházi elnök, kisbaári Kiss Ferencz és gr. Andrássy Géza, a magyar athletikai klub elnöke. A jury elnöke : Szemző István, tagjai: Andrássy Tivadar gróf, Barbasetti Luigi (Bécs), Bekényi Gyula, Berchtold Arthur gróf, dr. Berzeviczy Albert, dr. Dani Vilmos, Eszterházy Mihály gróf, Farkas Jenő, dr. Gerenday György, Harll János (Bécs), Keglevich István gr., Keresztessy Sándor, dr. Krasznay Ferencz, Kutschera Vida m. kir. honvéd­ százados, Márkus József, Perlaky Kálmán, Biegel Domokos (Prága), Bohonczy György cs. és k. altábornagy, Széchenyi Imre gróf, dr. Várady Gábor, Verdnik Márton (Bécs). A verse­ nyek a Vigadó nagy termének közepén felállí­ tott emelvényen folytak le, a melyre páronként jelentek meg a mérkőzők, két versenybírótól s egy intézőtől fogadva. Az egyes versenyekről a következőket jegyezhetjük föl: I. Az amateurök vítőrversenye. E verseny Waniorek János (pozsonyi születésű) cs. és kir. százados és Barbini Jenő (temesvári születésű) cs. és kir. főhadnagy győzelmével végződött. Meg kell említenünk itt, hogy a jury az okle­ veles katonatiszt vívómestereket elfogadta amateuröknek; az amateurök tulaj donképeni győztesének tehát Kerékgyártó Gyulát, a Magyar athletikai klub tagját, kell tekintenünk. H. A mesterek vűőrversenye. Ez a verseny ép oly meglepően végződött, mint a milyen ér­ dekfeszítően kezdődött. Mindjárt eleinte kitűn­ tek : báró Bothmer Jenő (sárosmegyei születésű) cs. és kir. huszár-főhadnagy Morva-Fehértemp­ lomról , Halász Zsiga, a Magyar athletikai klub vívómestere és m. kir. tartalékos honvéd főhad­ nagy, Gregorich Amon cs. és kir. főhadnagy és dr. Benyovits Lajos fővárosi vívómester és tör­ vényszéki jegyző. Az első vívó-pár volt: Ha­ lász Zsiga és Gregorich; mesteri bravour szúrá­ sokkal, a nélkül hogy ő egyet kapott volna, győztes maradt Halász. Kiválóan érdekes volt Halász Zsiga és báró. Bothmer küzdelme is. Feszülten leste mindenki a két hatalmas el­ lenfél viadalát, mely sokáig ingadozott, mi­ vel Halász a training alatt szenvedett sérü­ lés miatt keze erejével)teljes mértékben nem

rendelkezhetett, úgy, hogy csakis azért fo­ gadta el a küzdelmet, mert jórészben ő volt a kezdeményezője ezen versenyeknek, s mint a M. A. klub mestere, nem vonulhatott vissza; még így is felettébb erős küzdelmébe került Bothmer bárónak ellenfelét leküzdenie, kinek két izben elejtett fegyverét a jury hátrányára szá­ mította. Ezt a csorbát azonban a döntő küzde­ lemben fényesen hozta helyre fiatal mesterünk, mert az assout-ból mint egyedüli győztes került ki, mely szerint őtet is illette volna meg a fővá­ ros által felajánlott nagy arany érem, a melyet azonban a jury talán inkább udvariasságból az idegen elsőrangú vendégek iránt, Bothmer bárónak itélt oda. E küzdelemből szép és mél­ tán várt eredménynyel s a nagy közönség élénk tetszésnyilatkozata közben kerültek ki dr. Be­ nyovits Lajos és lovag Arlow Gusztáv fővárosi vívómesterek is. III. Amateurök kardversenye. E versenyben 30 legjobb készültségü magyar és idegen vívó — köztük nagy számmal a Magyar athletikai klub tagjai — vettek részt. Ezúttal volt leginkább feltűnő ama viszás helyzet, melyben a magyar amateurök a jury túlságos udvariassága folytán az idegen, többnyire még működésben levő vívó­ mesterekkel szemben voltak. A véletlen úgy hozta magával, hogy az első küzdelmeknél a Magyar athletikai klub tagjainak jutott a pálma, mert mindjárt az első sorozatban, noha sokkal routinirozottabb ellenfelekkel érezték magukat szembe állítva, azok ellenében győztesen meg­ állották helyüket. így többek között dr. Boross Ernő szép küzdelme két okleveles vívótanár­ ral, Waniorek, Barbini és báró Haupts-Stummer-rel szép sikereért elismerésre méltó. Az érdem és elismerés oroszlánrésze azonban ezen magyar vívó verseny győztesét IványiGjalát, Halász tanítványát illeti meg, ki férfias nyu­ godt magatartásával, gyors és biztos támadásával, a védelem szabatosságával messze kitűnt vívó­ társai sorából s a magyar vívórendszernek a külföldiek fölötti határozott előnyét fényesen igazolta. Iványi az állami nagy aranyéremmel és a m. kir. honvédelmi miniszter által fölajánlott nagy ezüst serleggel tüntettetett ki. Kiváló tu­ lajdonságai, elegáns és biztos vívómodoráért a második díj nyertesét, Nugent Laval báró cs. és kir. főhadnagyot, továbbá a 3-ik díj nyertesét Fery Oszkár m. kir. csendőrfőhadnagyot és a M. a. klub tagját említjük még meg. IV. Mesterek kardversenye. E verseny nagy izgalmak között folyt le, a mennyiben Halász indispositiója mindjobban feltűnt. Már első, Robely kaposvári vívómesterrel való mérkőzése engedte sejtetni a kimenetelt. A sok és lázas te­ vékenység, melyet e verseny létrehozásában ki­ fejtett, a számos tanítványával folytatott ke­ mény training, leginkább pedig az, hogy sérült újjal vett részt a küzdelemben, kimerítette a mestert olyannyira, hogy Gregorich-csal szem­ ben őt a jury második, míg dr. Benyovitsot a harmadik díjra méltatta.

21.

SZÁM. 1895. 4 2 . ÉVFOLYAM.

V. Az őrmesterek vítőr- és kardversenyében Leszák Károly, Henke József és Targler Lipótnál úgy a kifogástalan mozdulatok, a szabatos szú­ rások, vágások és védések, a cselekvés élénksége ós változatossága általán feltűnt és a derék al­ tiszteket méltó elismeréshez juttatta. VI. Nyilvános vívó-mérkőzés. E mérkőzést bátran nemzetközinek is mondhatnók, a meny­ nyiben számosabb volt a pihent erejű idegen, kik a küzdelemben már kifáradt vívóinkkal a jury által annyira és méltán hangsúlyozott szép mérkőzést mutatták be. Ekkor már a kapott«tus» nem számított, fő dolog volt a vívóművészet alaki tulajdonainak szem előtt tartása.Ha mára verseny alatt is jutott alkalom a vívóművészet tökélyét egyeseknél bámulnunk, mennyivel inkább most, midőn valóságos festői látvány tárult elénk, mi­ kor egyik-másik vívó alkalmat talált férfias maga­ tartását bemutatni. A kardvívásban részt vettek: Friedman Miksa, a legkitűnőbb bécsi amateurvívó és Szathmáry Tihamér, Küfall és dr. Hirschfeld, a bécsi «Haudegen-Klub» tagjai, Maderspach és Schlechta, továbbá : Geister és Waniorek, dr. Hirschfeld Lajos (Bécs) és Nu­ gent, Kimnach László és Bay Alajos, Mader­ spach és Wimmer (Bécs), stb. — A vítőrvívásban: Waniorek és Kriesch Aladár, báró Bothmer és Gregorich, Bechnitzer és Kerékgyártó. Szó nélkül nem hagyhatjuk a versenyen sze­ repelt vidéki vívómesterek elismerésre méltó szép magatartását sem, kikközül Robelly Jenő kapos­ vári, Chappon Károly nagyváradi, Gisser Gyula nyitrai és Lovas (Rössler) Gyula kecskeméti mesterek a vívóművészet vagy összes minősé­ geiben, vagy csak egyesekben váltak érdeme­ sekké az ezüst éremmel való kitüntetésre. Igen érdekes volt még a mérkőzések azon soron kívüli pontja, melyben két fiatal bécsi leány mérkőzött vítőrrel majd egymással, majd pedig Kerékgyártóval és Bákossyval. Messerkuecht Olga és Lujza, mint a bécsi «Haudegen-Fechtklub» tagjai, bravouros maguktartá­ sával, szabatos és gyors mozdulataikkal nagy tapsvihart keltettek. Az ünnepélyt kedélyes társas vacsora fejezte be, mely a küzdelmek után a legjobb hangulat­ ban sokáig tartotta együtt a szép társaságot. Kimnach László.

81

SZÁM. 1895. 4 2 . ÉVFOLYAM.

VASÁENAPI

denekelőtt a Várhegy. A gőzsiklóval néhány pillanat alatt a várba juthat az ember s onnan mindjárt a legszebb kilátást élvezheti. A ki még nagyobb és szebb képet kíván látni, az a szom­ szédos Gellért-hegy tetejére siet. De az oda való fölkúszás már több időbe és nem csekély fárad­ ságba kerül, mert a hegy minden oldalon mere­ dek, sőt a Dunára néző sziklás homloka egye­ nesen járhatatlan. A főváros csináltatott ennek az oldalnak egy részére egy festőileg kigyódzó ös­ vényt; de, kivált nyáron, azon is csúrom-vízzé izzad az ember, mig a tetőt koronázó fellegvár­ nak a tövéhez juthat. Ezért ismételten sokféle terv merült már fel, hogy mily úton-módon le­ hetne oda olcsón és kényelmesen följárni. ' A kérdés szóvá tétele óta úgy a közönség, mint a műszaki emberek részéről a legtöbben úgy vélekednek, hogy a Gellért-hegyre is legjobb lenne egy alkalmas gőzsiklót építeni; a pálya elhelyezésére és a sikló alakjára nézve azonban még mindig nagyon elágazók az óhajtások és vélemények. Az ügy tanulmányozásával foglalkozó mű­ szaki férfiak közül most a már említett mérnök minden körülmény számbavételével egy olyan tervet főzött ki, mely a könnyű és kényelmes följutás mellett azt is biztosítaná, hogy a kirán­ duló szemei már a fölmenetel közben is élveze­ tes látványban gyönyörködhetnének.

339

ujság.

masztó oszlopok emelkednének; ezek tartanák a lejtős emelkedésű egyenes pályát, melynek középrészén a gyalogút, ennek két oldalán pe­ dig a sikló vágánya haladna. Hídfőül egy vas­ torony szolgálna, s az abban lévő gáz-motor hajtaná a kocsikat föl s le. A torony több emelétű lenne; egy ilyen emeletről (b) szállna be a közönség a kocsikba, az emeletekre pedig egy emelőgép vinné föl az embereket az utczáról. A legfelső emelet (c) lenne az első kilátó­ pont. A tervező azt hiszi, hogy ez a lejtős híd igen jövedelmező lenne. Mert nem tekintve, hogy az idevaló közönség bizonyára folyton használná, sok idegen már csak ennek a párat­ lan siklónak a megnézéseért is ellátogatna

A hid átmetszete, a sikló kocsijaival.

zsákmányolására nézve sokat tanulhatnánk a yankeek-tól. A pesti oldalról a Gellért-hegyre vezető gőz­ sikló rövid leírását a tervező azzal fejezi be, hogy habár némelyek a tervet most még talán amerikai eszmének tekintik is, az valamikor mégis valósulni fog, mivel itt legyőzhetetlen műszaki nehézségek nincsenek; csupán a kellő pénz, illetőleg a pénzt összeadó társaság hiány­ zik. Míg tehát a vállalkozók fölkarolnák, hadd legyen a terv legalább beszédtárgyúi a közönség elé terjesztve.

AZ AL-DUNAI ÁRADÁSOK. Hazánknak ezen legnagyobb és a forgalomra nézve megbecsülhetlen folyója közelebb újból kiáradt s a part melletti községeknek és váro­ soknak sok és nagy veszedelmet okozott. Az al-dunai part mellett levő területek rend­ kívül termékenyek, a tavaszi rendes, de kisebb kiáradások teszik azzá; régen jó legelő, most a töltések kiépítése óta jó búzát, tengerit és kony­ hai növényeket teremnek. A Dunán való szállí­ tás a legolcsóbb úgy nyugat, mint kelet felé; így nem csoda, hogy a Duna melletti területe­ ken, valamint a múltban, úgy jelenleg is folyto­ nos a letelepülés.

A PESTI PARTBÓL A GELLÉRTHEGY ORMÁRA VEZETENDŐ LEJTŐS HÍD TERVE. Korunk a találmányok s a merésznél meré­ szebb tervezgetések kora. Különösen a pezsgő életű nagyvárosok, meg a koronkénti kisebbnagyobb terjedelmű kiállítások különlegességei­ nek és látványosságainak szaporíthatása ingerli a legkülönfélébb új dolgok kieszelésére az olyan elméket, melyek vagy nyereség, vagy dicsőség szerzésére áhítoznak. A mi közelgő ezredévi ünneplésünk is csábító alkalmul kínálkozik sokaknak, hogy leleményes­ ségüket megfeszítve, valami olyast tervezzenek s alkossanak, a mi új is, meglepő is, de meg jö­ vedelmező is legyen. Az ilyen tervezgetések közt nem utolsó érdekességünek látszik Ruppenthal János budapesti mérnöknek az a terve, mely szerint ő főváro­ sunk pesti oldaláról egy olyan vashidat emelne a Duna fölött, mely egyenesen a Gellérthegy tetejére vezetne. Ennek a merész hídnak a kitervezésére annak a meggondolása indította Ruppenthal mérnököt, hogy ritka fővárosnak van olyan magasabban fekvő pontja, a melyről az egész várost oly kényelmesen és jól át lehetne tekinteni, mint a Gellértről Budapestet. Pedig ha valaki valamely nagy város útezáit végig járva, az épületeket, körútakat és telepeket meg­ csodálta, azt is óhajtja, hogy az egészet egy­ szerre egy képben is áttekinthesse. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha valamely eléggé magas és nem távol fekvő ponton állhat s onnan tekin­ tetét az egész házerdő fölött végig hordozhatja. Budapest azon kevés nagyvárosok egyike, melyeket a természet ilyen alkalmas magaslat­ tal és kilátó-ponttal megajándékozott. A budai hegyekről, különösen pedig a Duna partján emelkedő Vár- és Gellért-hegyről nemcsak fő­ városunkat, hanem egész környékét is gyönyör­ ködve szemlélhetjük, a meddig csak a szem el­ lát. A város területéről bárhonnan hamar és kényelmesen elérhető kilátó-pontok egyike min-

A hid látképe.

A pesti parton tervezett oszlop átmetszete az emelőgépekkel.

A PESTI PARTTÓL A GELLÉRT-HEGYRE VEZETŐ HID TERVE.

E tervének ismertetéséül ő maga a követke­ zőket közli velünk. Alapgondolata mindenek előtt az, hogy a Gel­ lért-hegyre a pesti oldalról lehessen eljutni, mert onnan a hegy már jóval távolabb van s az azon rész lakosságának előbb a Dunán is át kell szállnia, ha a Gellértre föl akar jutni. A leg­ egyszerűbb és legolcsóbb út határozottan a a hegyről Pestig érő gőzsikló lenne, melyen a kocsik folyvást szállítanák az embereket föl és le. Azonban, habár a gőzsiklók jóknak és bizto­ saknak mutatkoznak, az ide kellő merész pálya kocsijain csak nagyon kevesen járnának, mivel a magasban való lebegés érzése sokaknak kel­ lemetlen, de meg egy sikló-kocsiban egyszerre csak kevesen férnek el. A szállítás ezen módját tehát legfölebb néhány vakmerőbb ember hasz­ nálná, s így a vállalat aligha lenne sikeres. Egé­ szen másként áll a dolog egy szilárd alépít­ ménynyel. Minthogy a tervező annyira még nem jutott, hogy terve megvalósítására biztos reménye le­ hetne, költségszámításba nem bocsátkozott s a dologról ezúttal csak általánosságban kivan szólni.. A Gellérthegyre a pesti partról egy ke­ véssé lejtős híd vezetne, melyen tíz óra alatt 3—4 ezer ember juthatna föl részint kocsikon, részint gyalog. A híd sem a hajózást, sem a kocsiközlekedést nem akadályozná a Duna egyik partján sem. A kész terv szerint, — melyet a tervező rajzban is bemutat, — egyetlen egy nagy ív hajlana át a Dunán, melynek szerkezete magas és szabadon álló közepéhez képest elég könnyű lehetne. Az íven bizonyos közökben tá-

A pesti parton tervezett oszlop átmetszete.

Budapestre, mint Parisba az Eiffel-torony vagy Chicagóba a Ferris-fóle óriás hinta kedveért. Továbbá a Gellért-hegyet sokkal jobban ki le­ hetne használni, mint ekkoráig történt. A főnyereség épen a hegy gazdasági és -eszthetikai értékesítésében lenne. Az efféle szép helyek ki-

Ilyen újabb települések Titeltől lefelé TemesKubinig, vagyis az úgy nevezett I. és VHI-ik termékeny Duna - öblözetekben, Budolfsgnad, Borcsa, Bárányos és a három székely (csángó) község: Hertelendifalva, Sándoregyháza és Székely-Keve. Ezek a községek maguk is nagyobb részben, a határaik pedig általában töltések által vannak védve a Duna áradásai ellen. A három székely községet a pancsova-kubini 40 kilo­ méter erős töltés számítás szerint meglehetős biztosan védi, csak a talaj-ár fölfakadásai nem háríthatók el. A másik három községet azonban gyöngébb, csak házilag emelt töltés oltalmazza. Ezek fölemlítése után, hogy az idei árvízről az olvasó is fogalmat nyerjen, tudnunk kell, hogy az eddigi legmagasabb — 7.si méternyi magas — vízállás 1888-ban volt, mikor a pancsova -.kubini töltés átszakadt, s Rudolfsgnad, Borcsa és Bárányos szintén víz alá kerültek; de a rést csakhamar betömték s az áradás külön­ ben is nagyon rövid ideig tartott. A lakosok az árvíz után földjük nagyobb részét még megmű­ velhették. Az idei védekezés 5.68 méter magasságú víz­ állásnál már április 4-én kezdődött. Legmaga­ sabb (7 .ás) volt a vízállás április 17-én, és a vé­ dekezés munkája még most is, tehát több mint másfél hónap óta foly. A május í)-iki vízállás 6.60 méter volt. A hosszú idő alatti védekezés és a legmagasabb vízállás mindennél jobban beszél a bősz elem által okozott küzdelmekről és károkról. A három székely községet nagy töltése és a szervezett társulati működés meg­ mentette ugyan az elöntéstől, de a talajszivár-

VASÁRNAPI

340

kormányt és a szerb fővámhivatalt is, kik az oda menekülőket és állataikat nemcsak előzékenyen fogadták, hanem ingyen el is látták mindennel. * Három képet mutatunk be ezen nagy pusz­ tulásról. Kettő Rudolfsgnad veszedelmét tárja szemünk elé, a harmadik pedig az Erzsébetlak melletti védekezési munkálatokat ábrázolja. Ezekre vonatkozólag lapunk egy barátjától, Fapp Géza orsz. képviselő úrtól a következő sorokat kaptuk: Rudolfsgnad egyike volt a gazdag megye legvirágzóbb községeinek a Tisza partján, szem­ ben Titellel. Lakói németek, kik a 60-as évek­ ben alapították ezen községet, a kincstártól vett s már csaknem teljesen megváltott terüle­ ten. Határa rendkívül gazdagon termő, mely­ ben még ma is megvan az ős erő; mutatják a képen is látható fák, melyek húsz év alatt annyira fejlődtek, mint más vidéken 30—40 év alatt. A talaj kitűnő termőképességének tulaj­ donítható, hogy bár a 70-es években már egy­ szer az ár elpusztította határukat, mégis meg­ maradtak e község lakói. Az idei árvizet az az ádáz al-dunai szél: okozta, melyet köznyelven «Kosovó»-nak hív­ nak, s mely ép a legnagyobb vízszintékor napokig

AZ ÁR ELLEN VÉDETT TÖLTÉS ERZSÉBETLAKNÁL.

gástól nem; így termésök nagyobb része tönkre ment. Rudolfsgnad, Borcsa és Bárányos községek mondhatni elpusztultak; a csapás tehát ezeket annyira sújtotta, hogy leirni sem lehet. Ahatárok — irta lapunknak május 9-én Pancsováról Zsidó Domokos m. kir. fővámszedő — víz alatt, az útczákban mentő csónakok, dereglyék, uszályok és gőzhajók járnak; itt is, ott is még folyvást tart a romlás; koronként egy-egy porfelleg csap föl, ha egy-egy ház a hullámsírba omlik, s hogy a hajlék-temetés egész gyászszá váljék, szünet­ len kong a harang, és hull a menekülő lakosság könnye. Nincs más menekülő-hely, mint a hajó; ez visz embert, állatot, podgyászt; a hajó a sze­ gény nép faluja, míg partra nem teheti vagy Zimonyban, vagy Szerbiában, vagy Pancsován. Szomorú húsvét volt az Al-Duna mentén a mostani. Nem a feltámadást, hanem a végpusz­ tulást hirdette, kivált a nevezett helységekben. A hol a veszély nagy, a segítség az önfelál­ dozásig fokozódik. A segedelmet nyújtók közül méltó megemlítést érdemelnek: a «Pancsovakubini ármentesítő társulata igazgatósága, a pancsovai szolgabiróság, a magyar államvasút első számú hajószemélyzete, a zimonyi belépő­ állomás főnöke, a közös hadsereg 33-ik ezredé­ nek pancsovai tisztjei és a csendőrség. Ezek fáradságot nem kiméivé, mindent megtettek, mit emberi erő tehet. Elismerés illeti a szerb

ír*;.'

ALDUNAI

21. SZÁM. 1895.

42. ÉVFOLYAM.

MARTINOVICS ÉS TÁRSAI. Száz esztendővel ezelőtt, május 20-ikán reg­ gel öt órakor, egy komor kis csapat indult meg a gárda-kaszárnya siralomházától a «generális kaszálóréti)-re, a mely a budai vár délnyugati oldalán terül el, s innentől fogva viseli a ((Vér­ mezői) nevet. A csapat élén a pest­ megyei szolgabíró s egy esküdt halad­ tak, utánuk négylovas parasztkocsin egy-egy halálraítélt, a kivel átellen­ ben az utolsó vigaszt nyújtó pap ült; a kocsi mellett jobbról és balról egyegy hajdú. A merre az elitélteket vit­ ték, a bécsi kapun keresztül, belátha­ tatlan nép tolongott, a melyet a sor­ falat álló katonaság csak ügygyel-bajjal birt rendben tartani. Mire a menet a kitűzött helyre ért, négyszöget for­ mált a katonaság s ebben a négyszög­ ben hajtották végre a halálítéletet. A tömeg az első szerencsétlen kínzatásakor (mert a hetvenéves hóhér, mint egy szemtanú megjegyezte, csak ((re­ szelve vágta el» Zsigray fejét) hangos kifejezést adott méltatlankodásának, miért is a vén hóhér helyett a fiatal egri hóhér vette kezébe a pallost s a többi négyet ő végzé ki. Altalános volt a rémület a nemzet­ ben, bár a szerencsétleneket igen kü­ lönbözőkép ítélték meg. Némelyek fel­ ségsértőknek tartották őket, mások veszedelmes forradalmároknak, s is­ mét mások a szabadság, egyenlőség és testvériség eszméi első magyar vértanúinak; de abban jobbára meg­ egyeztek, hogy halálos büntetést nem érdemeltek. Bémesebbnél rémesebb hirek keltek szárnyra, meri még több elfogott magyar nemes, író, megyei tisztviselő, kisebb birtokos sínlődött a börtönben, a kikre szintén halálos büntetés vári. Az emberek titkolództak, suttogtak: mi nagy bűnt követtek

VASÁENAPI

ujság.

341

totta a szabadelvű eszmék gyönge csiráit. A kik május 20-ikán reggel a pallos alatt vérzettek el, először mertek hinni a demokráczia győzelmé­ ben, először hirdették eszméit s először igye­ keztek azoknak híveket szerezni. Fejük Marti­ novics Ignácz, a szászvári apát volt, a kinek végig kellett néznie társai halálát. A négv sze-

MARTINOVICS

körében élénk rokonszenvvel emlegették a for­ radalom győzelmét, s a titkos társaságok sem hiányoztak, a melyeknek tagjai érvényesíteni akarták természeti jogaikat önsorsuk és nem­ zetük kormányzásában. De a franczia forrada­ lom iszonyai megremegtették a főnemességet, s azonnal kezdetét vette a visszahatás, a mely­ nek főintézője Ferencz császár és ki­ rály «leglelkiismeretlenebbi) minisz­ tere, Thugut volt. A magyar demok­ raták az irodalom segítségével akar­ tak híveket toborzani, s egymás után jelentek meg a kilenczvenes évek ele­ jén a szabadság eszméit fejtegető röp­ iratok, a melyek a kormány és rendőr­ ség minden tilalma ellenére is mohó olvasókra találtak. Különösen a Mar­ tinovics Ignácz politikai röpiratait olvasták, s ha a «Magyar Kurír »-nak hinnünk lehet, egyik röpiratából ((há­ romszor huszonnégy óra alatt ötezer egynehány példányok keltenek el». Martinovics élénk színekkel festi e mohón olvasott munkáiban a nemes­ ség és főpapság kiváltságainak vesze­ delmes következményeit s elkeseredve hirdeti, mily roppant mellőzésben ré­ szesül a polgár szabadsága s egyen­ lősége. Mellette Hajnóczy József politikai fejtegetései keltettek nagy figyelmet, s csakhamar megindult a kormány és titkos rendőrség serény nyomozása a szerzők kipuhatolása iránt. De ez az irodalmi működés, a mely­ ben kivált Martinovics szenvedélyes heve s mély gyűlölete oly észrevehe­ tően nyilvánult, a kivégzetteknek nem egyedüli bűnök volt a királyi ügy­ igazgató, Németh János szemében. Martinovics hányatott életű, de éles eszű s kellemes társalgású em­ ber volt. Egy szegény szerb családnak az ivadéka, a ki atyját korán elveszt­ vén, a szent Ferencz-rendi szerzetbe

,T,f •"já,,if.

AZ ÁRVÍZ RUDOLFSGNAD KÖZSÉGNÉL.

ÖSSZEDŐLT HÁZAK RUDOLFSGNADON AZ ÁRVÍZ ELVONULÁSA UTÁN. AZ

21. SZÍM. 1895. 42. ÉVFOLYAM.

ujság.

Á R A D Á S O K . — OLDAL ISTVÁN NAGYBECSKEREKI FÉNYKÉPÉSZ FÖLVÉTELEI UTÁN.

támadta s döngette a községnek Duna felölt töltéseit, hol végre, daczára a legnagyobb erő­ megfeszítésnek, akkor, midőn még csaknem egy méter magasság volt kint a töltésből, legyőzve az emberi erőt, a töltést elmosva, átáztatva, utat tört az árnak, a virágzó községet gyönyörű határával együtt elborította. A töltésvédelmi munkálatokat ábrázoló kép, mely Erzsébetlak mellett van fölvéve, a véde­ kezés nehéz és nagymérvű voltáról nyújt némi fogalmat. A képen karózás látható, össze-vissza dűlve, közbe fűzfa-galyakkal. Olyan ez a kép, mint egy csatatér küzdelem után. S csakugyan, egy csatatér is volt e hely, mikor az óriási vi­ harral szemben, a kitartó munkások, hidegben, szélben, átázva, éjjel-nappal védték a töltést az elmosástól. A ki nem látta, nincs fogalma arról, mily lelki erő szükséges ahhoz, hogy a képen lát­ ható zsákolás és közvetlen előtte a karózási mun­ kálat reménynyel és bátorsággal folytattassék akkor, midőn óránként kevesebb és kevesebb látható a hullámoktól bemosott töltésből. E he­ lyen az ár nem szakította ez idén át a töltést, s a gazdagon virágzó határok, melyeket e töltés is. véd, részben megmentettek a kitartó s önfelál­ dozó munkával.

Egykorú képek után.

LACZKOVICS JÁNOS.

SZENTMARJAY FERENCZ.

el a szerencsétlen kivégzettek s a fogságban szenvedők ? Az elitéltek rokonai minden követ megmozdítottak, hogy hozzátartozóik számára kegyelmet eszközöljenek ki Ferencz királytól, a t i egy ideig hajthatatlan volt, de a sok esdek­ lés végre kegyelemre birta az elitéltek iránt, kettő kivételével, a kiknek június harmadikán szintén pallos oltotta ki életét. A reakczió győzelme teljes volt. Vérbe foj-

rencsétlen: Zsigray Jakab gróf, Laczkovics Já­ nos, Szentmarjay Ferencz és Hajnóczy József. Közülök háromnak arczképét is bemutathatjuk. A szabadelvű törekvések a múlt század végén nálunk is a franczia konvent anyagi és szellemi támogatásával kezdtek erősbülni, mint Európa más országaiban. Csakhogy hazánk közállapota sokkal kevésbbé volt erre kedvező, mint az előrehaladottabb nemzeteké. A köznemesség

lépett tizenhat éves korában. De alig teszi le szi­ gorlatait : napról-napra mind súlyosabban érzi, hogy a kolostor szűk falai közt tehetségének megfelelő teret nem talál. Budáról Bródba jut, majd Bukovinába megy tábori papnak s már néhány hónap múlva Lembergben tanárkodik, a hol megismerkedik Potocky gróffal s vele utazni megy, először is Francziaországba. Két évi utazás után újra Lembergbe tér vissza Mar-

342 tinovics, s b á r m é g csak huszonhét éves volt, m á r is egyetemi tanárrá lett 1783-ban. A termé­ szettudományokat, a bölcseletet műveli különö­ sen ; de a politikai irodalommal is foglalkozik s el-ellátogat Magyarországra is, kivált a nyári nagy szünidőben. A lembergi életet n e m sokára u n n i kezdi s folyamodik a pesti egyetem egyik tanszékére, de sikertelenül. Azonban I I . Lipót király kárpótolja, mert ezerötszáz forint fizetés­ sel udvari vegyészévé nevezi ki. Ez az előkelő állás és Martinovics gazdag tapasztalatai min­ denütt megkedveltették őt. Csakhogy Lipót né­ h á n y h ó n a p múlva meghalt s Martinovics hiva­ talából kiesett. Titkos ellenségei föltámadtak ellene, de ő ellensúlyozta fondorkodásaikat. Időközben szászvári apáttá lett. Ettől kezdve összes tevékenységét a demokrácziának szen­ teli. Sértett hiúsága, nagyravágyása és nagy ismeretsége mind előmozdítják tevékenységét, s az a meggyőződés szilárdul meg benne, hogy a forradalom elveinek mindenütt győzniök kell egész Európában. Nem elégedhetett meg azzal, hogy irodalomban szerezzen híveket politikai röpirataival: maga köré óhajtá gyűjteni a rokon gondolkozásuakat, hogy kioszsza mindegyiknek külön-külön szerepét. E czélból két titkos tár­ saságot alapít: egyiket a beavatottak, másikat az újonnan fölvett tagok számára. Ez 1793-ban történik, a midőn a franczia konvent Martino­ vicsot Ausztriára és Magyarországra nézve ügy­ nökéül vagy képviselőjéül nevezi ki. F ő teendője most a forradalom eszméit kérdé­ sek- és feleletekbe foglalt rövid könyvekben, úgynevezett katekizmusokban terjeszteni s a két titkos társaságba tagokat gyűjteni. Erre nézve rendkívüli tevékenységet fejt ki, h o l Bécsben, hol Pesten, hogy először igazgatóknak alkalmas embereket találjon, a kikkel működését meg­ oszthassa, így hozza össze sorsa először Laczkovics Jánossal, majd Hajnóczy Józseffel, aztán Szentmárjay Ferenczczel s végre Zsigray Jakab gróffal, a kik a titkos társaságok igazgatóivá let­ tek kiszemelve. E férfiak sokban különböztek egymástól. Maga a szövetség feje, Martinovics, egy roppant nyug­ talan szellem, a kiben aljas és nemes szenvedé­ lyek vegyüléke élt. A tudományok majd minden ágához értett, de mélyebb vizsgálódásokra csu­ p á n a bölcselet körében adta m a g á t ; háborgó indulatai, sorsával való elégedetlensége nem engedték, hogy huzamosan foglalkozzék vala­ mivel. Titkos ügynöki tisztében inkább vakmerő ábrándozó, mint komoly tervező. Azt hitte, hogy ha kétszázötvenezer tagja lesz a két titkos tár­ saságnak, ki lehet tűzni a forradalom zászlaját. Bámulatos könnyelműséggel beszélte, hogy a franczia konvent erre nézve vagy h a t millió frankot el is küldött m á r Bécsbe. Azért épen ő a legkülönfélébb társaságban el-elszólta ma­ gát a titkos összejövetelekről s forradalmi ábrán­ dokról, és épen e viselkedése, a melynek alapja fölötte nagy könnyelműség s ezzel párosult mér­ hetetlen dicsvágy voltak, vonta reá és társaira a rendőrség figyelmét. Laczkovics J á n o s a katonai szolgálatból elbo­ csátott, szorult anyagi körülmények közt élő ember volt, a kinél épen úgy, mint Martinovics­ nál, az elkeseredettség szította a kiváltságos sorsban élők iránti boszúérzet tüzét. Volt valami benne Danton szelleméből. Nyers és szókimondó ember, a kit a sértett hiúság olyan sorsba so­ dort, a melyről azelőtt n e m is álmodott. Mikor halálos ítéletét meghallotta: összeteremtettézte a bírákat, s azt mondta, hogy egyszer hitt éle­ tében papnak, az is halálra vitte. Hajnóczy József és Szentmarját/ Ferencz ide­ ális gondolkozású művelt férfiak voltak. Amaz alispán, majd udvari titkár, a ki politikai m u n ­ kákat is í r t ; ő volt a múlt század szabadelvű tö­ rekvéseinek egyik legnemesebb gondolkozója; még a vérpadon is annak a hitének adott kifeje­ zést, hogy szándékai jók és tiszták valának s az igazság áldozata gyanánt hal meg. Kazinczy mindig nagy méltánvlattal szólt szilárd jellemé­ ről és szíve tisztaságáról. Szentmárjay m é g ifjú s épen azért könnyen hevülő lélek, a ki a Mar­ tinovics szerkesztette kátét szép magyarsággal fordította l e ; különben Orczy László báró magán­ titkára, a ki nagyon megtisztelve érezte magát, hogy Martinovics őt is igazgatónak szemelte ki. Zsigray gróf a kőszegi kerületi táblának tiszte­ letbeli ülnöke volt; sokoldalú, de könnyelmű férfiú, a ki vagyonát elpazarolta s botrányos

VASÁRNAPI

ujság.

családi életet élt, a miért is a főúri körökkel n e m igen érintkezhetett. Ezekkel indult meg a titkos társaságok szer­ vezése ; ezek gyűjtöttek a különböző társadalmi állású emberek körében tagokat. Hány tagja volt mindössze e társaságoknak: máig sincs kiderítve. Pauler Gyula szerint legtöbb, h a két­ százan voltak, s m á r ez a siker egészen elragadta Martinovicsot, a ki 1794július 23. és 24-ike közti éjjel fogatott el. Majdnem egy csapásra vége lett a titkos készülődéseknek. Vagy négy-öt hó­ nap alatt körülbelül harmincz-negyven tagot el­ fogtak, a kik közül a főbbeket eleintén Bécsben, később Budán tartották vizsgálati fogságban. A kanczellária a nyilvánosság teljes kizárásával kívánta a pert tárgyaltatni, s e szándéknak vak eszköze volt Németh János, a főügyész. A védő­ ügyvédek erősen tiltakoztak, hogy a foglyokra a felségsértési b ű n bélyegét süssék; de minden hiába volt. A császár minisztereinek boszúja át­ szállta királyi és hét személyes táblára, s jófor­ m á n m á r ki volt mondva az ítélet, mielőtt a kihallgatások véget értek. Nincs, miért szóljunk a többiekről, a szintén halálra itélt foglyokról, a kik aztán, mint emlí­ tettük, Őz és Szolárcsik kivételével kegyelmet nyertek, s különféle börtönökben sinlődtek. Lapunk m á r többször szólt e titkos szövetség részeseiről, közölte Kazinczy Ferencz fogságabeli naplójának is nagy részét. Most csak a szá­ zadik évforduló alkalmával találtuk időszerűnek újra föleleveníteni e balvégzetű mozgalom és fő szereplőinek emlékezetét. —y—s.

DIVATTUDÓSITÁS. Az épen nem tavaszias idő daczára a párisi divat­ termek intézői már a legmelegebb napokra való öltönyök szabása, díszítése és egyéb apróságai iránt tisztában vannak. Egyelőre a tavaszi öltönyökről csak annyit mondhatok, hogy hölgyeink nagyobb része az egyszínű, vékony franczia posztókat pár­ tolja, mely kelmék "különösen a szoknya mostani bő redős szabásához alkalmatosak. Egyébiránt a skót piáid-mustrákhoz hasonló elég vékony gyapotszö­ veteket is látunk, csakhogy ezek a nehézkes bársony vagy selyem díszítéshez alig illenek. Nagyon szépek, habár kissé drágák a franczia paszomántok, me­ lyek a szalag díszítést teljesen kiszorították. Az efféle paszomántok, baklók ós gombalakú betéteknél nagy hatást idéznek elő. Magától értetődik, hogy a paszomántok alapját többnyire fekete vagy színes bársony képezi, mi a díszítés tartósságát teljesen kizárván, a czikk kelendőségét mozdítja elő. Alig hiszem, hogy a szoknyák mostani harang­ alakú, széles redőjű szabása a tavaszt túlélné, mert végre nyári ruháknál a divat szigorú szabályainak daczára a meleg időjárást kell figyelembe venni. Az elől kétfelé nyíló derék alatt viselt selyem zubbo­ nyok rendesen magas — ne mondjam túlságosan magas — gallérral, a nyár folyamában szintén némi átalakuláson fognak keresztülmenni ; a szoknya színéhez illő selyem zubbonyok többnyire csíkos vagy apró pettyes mustrákkal nagyon csinosak. Egy-egy ruha szoknyájához több selyem zubbonyt is lehet használni, a nélkül, hogy azzal a divat ellen vétenénk. A ruhák derekán rendesen csokorba fej­ lődő selyem öveket viselnek, mely díszítés a ruha külsejét emeli. Cape-ok, illetve könnyű felöltők és gallérok dolgában vékony, egyszínű posztót vagy bársonyt használnak, ez utóbbi kelmét rendesen kocsiban vagy színházi felöltő gyanánt. A férfi szabók által készített derekhez illő fél rövid két sor gombú felöltők kelméje kivétel nélkül vékony, de azért tömött szövetű belga vagy franczia egyszínű posztó. Magától értetődik, hogy fekete felöltőket csakis mély gyászban járó hölgyek visel­ hetnek, más esetben a felöltő színének a ruha színének meg kell felelnie, vagyis sötét színű szoknyára egészen világos felöltőt ép oly kevéssé lehet viselni, mint valamely világos ruhához sötét színű zubbonyt. A cape-ok bélése megfelelő szinü tömör selyem ; bélés nélkül még egyszerű posztó gallért sem viselnek. A bársony cape-hoz csakis elsőrendű finom franczia bársony illik, még pedig mindennemű paszománt vagy zsinórzat nélkül. A mostani szalmakalapokat illetőleg kétséget nem szenved, hogy a finom flórenczi vagy nápolyi, esetleg japáni fonatok teljesen letűntek a láthatár­ ról. Előkelő divathölgyek majdnem kivétel nélkül az úgynevezett durva angol fonatot viselik. A furcsa divat okát úgy hiszem senki sem tudná megmon­ dani, mert annyi bizonyos, hogy a finom olasz szalmafonatból a Canotiére vagy vadász alakú kalapot ép oly könnyen lehet előállítani, mint a kemény angol, illetőleg skót fonatból. A kalapokon eleinte mérsékelt nagyságú karimákat lehetett látni, de mig az idősb hölgyek toque-jai mindig kisebbek

21. SZÍM. 1895. 42. ÉVFOLYAM.

lesznek, a barna vagy fekete szalmakalapok méretei folyton növekednek. A fekete vagy fehér strucztoll mellett életnagyságú Bourbon vagy Maréchal Niel rózsacsokrokat látunk, még pedig egyéb virágfajok­ kal vegyítve, mi által a kalap többé-kevésbbé egy óriási csokorhoz hasonlít. Fiatal hölgyek a Canotiére alakú barna kalapokat leginkább elszászi csokrokkal díszítik, mit részemről, s úgy hiszem a hölgyek túlnyomó többsége nagyon elegáns divatnak tart. Ez alkalommal egy Worthnál készült ebédlő-öltözék képét közlöm. A rövid sza­ bású derék hátsó része kajszinbaraczk sárga selyem damaszk, strucztoll és selyem csokor diszítéssel. A mellény villamkék bársonyból, a vállaknál négy­ szögletesen van kivágva. A berthe fehér csipkékből készült, hasonló szinű selyem betétekkel. A mint láthatni, az uszály hoszsza nagyon mérsékelt és a szoknya redőin a belül alkalmazott aczél tartók is alig vehetők észre, miből azt kell következtetri, hogy az annyira rettegett krinolioról egyelőre szó sincsen. Alice. A budapesti tavaszi divatnak valóságos bemutatói voltak a most lefolyt tavaszi lóversenyek. Ott volt az egész előkelő hölgyvilág s hogy a toiletteken volt mit csodálni, azt talán külön megemlítni is fölösleges. A Monaszterly és Kuzmik utódai czég igazán elegáns öltözékekkel volt képviselve ebben az eleven kiállításban. Hogy csak néhányat sorol­ junk föl az általok készített s ott látott toilettek közül, különösen föltűnt Dániel Ernőné Cséry Szeréna, a kereskedelmi miniszter nejének toiletteje : rózsaszín mille rayé glacé taffetes ruha, créme entre deux csipke díszszel; sógornője ifj. Cséry Lajosné Ligeti Margit, fekete babos créppe ruhában créme csipke- és aczél csatokkal díszítve jelent meg ; egy más alkalommal fehér és kék millé rayé glacé taffetas ruhában (1830-iki Ízlésben) széles hímzett battiste gallérral. Gorove Lászlóné fehér alapu Pompadour-ruhában volt szép csipke-gallérral, ceris nyakdísz és övvel; nővére Fáy Vilma ruhája fehér és fekete sávos taffetas glacé, hasonló Ízlésben készítve mint nővérének ruhája. Oláh Józsefné fehér alapú fekete sávokkal beszövótt Pompadour-mintázatú brocat selyemben volt, második alkalommal fekete peau de soie ruhában, crémeszin duchesse-derékkal, mousseline desoi és csipkedíszszel; dr. Kohner Adolfné kék créppe Virginieruhában, mely kék alapu skót koczkás selyemmel volt összeállítva; Szőllőssy Gyuláné fehér babos kék liberty-ruhában volt, leánya fehér créppe ruhá­ ban ; Falk Miksáné ruhája vörös és fekete glacé taffetastból készült, bevonva feketével alászövött vörös créppe kelmével; Pucherné ruhája vörös-zöld glacé taífetasból fekete szalagok és gyémánt csatok­ kal díszítve, második alkalommal fehér alpaga ruha mousseline de sóiéval díszítve; Szacelláry Györgyné kék alapon nagy babos foulard ruhában ; Törley Józsefné szürke alpaga ruhában ; Küry Klára ruhája fehér alapon nagy virágos Pompadour mousseline kelméből készült, szalag- és csipke-diszszel; dr. Mé­ száros Károlyné ruhája kék alpaga kelméből fehér kihajtassál (az annyira kedvelt «Nizza»facon); Böser Miklósné ruhája kék foulard fehér pontokkal, hím­ zett moll gallérral; Apponyi Adél és Teréz grófnők, kék alpaga ruhában jelentek meg, fehér gallérral. Hámos Lászlóné kék créppe ruhában fekete szalag­ gal és créme csipke-diszszel; Szirmay Oszkárné mille rayé taffetas ruhában, japániblouse derékkal; Steiger Melanie világos kék battiste ruhában, tarka hímzésű fichu gallérral; Reviczky Ambrusné kék créppe ruhában Virginie-kelméből, fekete guipure gallérral, leánya Reviczky Mimi drapszin alpaga ruhában fehér alapú skót koczkás surrah jabotval; gróf Zichy Irma ruhája fekete plissé kelméből készült chocolat-szin guipure csipkével; Bicskey Kálmánnénak szürke alpaga ruhája volt koczkás selyem derékkal.

21. SZÁM. 1895. 42. ÉVFOLYAM.

VASÁENAPI

ujság.

BU

halott nemzethez. A budapesti czenzorok közül nagyon szigorú volt az egyik, a melyik a regé­ nyekre, novellákra vigyázott; sokkal enyhébb a másik, a ki színművekre és szini előadásokra vigyázott. Jókai •Dalma» czímű drámáját még meg is dicsérte ez a czenzor, Csehall ur. «A darab, — mint Jókai irja, — fenn is tartotta magát egész addig, a mig a Bach-rendszer fennállt. Akkor aztán félretettük, mint a hogy kiteszszük a szobá­ ból a vaskályhát, mikor a tavasz kinyilik. így lett később belőle regény.» — Az is nagyon érdekes, a mit Jókai tAz uj földesúr > regényéről ir, mely­ ben a negyven év előtti állapotok vannak rajzolva, melynek hőse, az uj földesúr, német jövevény, » íi átalakul magyar hazafivá. Éhez Haynau tábor­ nagy adta az eszmét a költőnek, de akkor Haynau már nyugalomba vonult és magyar birtokos volt. •Én láttam egy este, — irja Jókai, — Haynau tá­ bornagyot magyar ruhában, széles szalagu, daru­ tollas túri süveggel a fején, magyar urak társaságá­ ban megjelenni. Még élnek többen, a kik hallották tőle ezt az erős mondást: «WirUngarnlassen unsere Rechte nicht confisciren !• Tilos volt széles szalagu túri kalapot viselni: Haynau azért is föltette s tün­ tetett a magyar volta mellett.» Persze a regény hőse másképen nem hasonlít Haynauhoz; abban több megmagyarosodott jövevény alakját olvasztotta össze a költő. Majd még ezeket jegyzi meg Jókai e regényéről: «A börtönből kiszabadított ifjú hősben rá lehet ismerni a szabadságharcz legmerészebb bajnokára, a ki egy maroknyi csapattal dandárokat vert ki állásukból s tömlöczében is oly csuda jó kedvvel viselte magát; későbbi szabadulási tervek­ ben vezérszerepet vitt s utoljára a legrejtélyesebb módon eltűnt: a Duna hullámai vetették ki a szigetparton, keze lába összekötözve. Máig is rej­ tély Beniczky Lajos élete és halála. Tőle magától hallottam, a mi fogságában törtónt vele.» A nemzeti diszkiadással egyidejűleg megjelentek ugyanezek a kötetek a jubiláris nemzeti kiadás sorozatában is, a mely lényegtelen külsőségekben tér csupán el a diszkiadástól s azonkívül olcsó feltételekkel szerezhető meg. A ki ugyanis havon­ ként három forintot beküld a mű kiadójához a Révai testvérekhez, az megkapja ugy az eddig meg­ jelent 30 kötetet, mint az ezután következő későbbi sorozatokat. Azt hisz szűk, fölösleges olvasóinknak figyelmébe ajánlani Jókai műveinek megszerzését. Fenyves F u r h e r r Béla. Szerelem. Budapest, Í895. A kis kötet csupa apró, dalhargú költemé­ nyekből áll, melyeket szerző «Elsárgult levelek*, •Pillangó szerelem», « Juliska», «Vilma», «Emmy» czimfi cziklusokba osztott. E felosztás logfölebb a szerző egyéni szempontjából birhat jogosultsággal, mert a költemények tárgyra és hangra egészen megegyeznek, s ép oly joggal volnának az egyik, mint a másik cziklusba sorozhatok. Erősebb költői tehetség nem nyilatkozik e kis dalokban, de elég hangulatosak s elég jól csengenek. Sok ben­ nük a csinált, mesterkélt virágos frázis, de néhol az igazi érzés melegét is kiérezzük belőlük. Verse­ lése általában jól folyik; nyelvével kevésbbé vagyunk megelégedve, nem elég szabatos, nem elég tömör; még nyelvtani hibák is fordulnak elő benne, így pl. az irodalmi nyelvben respektálni kell az ik-es igéket, s nem mondhatunk «távozám» helyett «távozék»-ot; a szavakat sem szabad oda nem illő igekötó'kkel megnyújtani, pl. e helyett hogy •Tekintetét rajtam felejtette* nem lehet azt mon­ dani*, hogy .Rajtam feledte el tekintetét.* A csinos kiállítású kis kötet ára 1 frt. Mutatványul álljon itt belőle a következő költemény:

IRODALOM É S MŰVÉSZET.

Oh szép idők, arany napok.

Jókai müveinek nemzeti diszkiadásából a har­ madik sorozat is kikerült sajtó alól, tiz vaskos kö­ tet, szép kiállításban, tiszta nyomással. Az új tiz kötet tartalma ez: XXI. kötet Hangok a vihar után. (Novellák.) (XXH. k. Vadon virágai. (Hosszabb elbeszélések.) XXHI. k. Erdélyi képek. (Novellák.) XXIV. k. Az uj földesúr. XXV. k. Milyenek a nők — milyenek a férfiak. (Elbeszélések.) XXVI— XXVH. k. Egy az Isten. (Két kötetben.) XXVHI. Mire megvénülünk. XXIX—XXX. k. A kőszívű ember fiai. (Két kötetben.) A kiadást maga rendezi sajtó alá Jókai, s nagyérdekű előszókat ir egyes művek elé. • A Varchoniták> czímű elbeszélésről elmondja, hogy ez drámának készült 1853-ban; az absolut korszak idejében nagyon nehéz volt irni, tehát idegen világokról, soha nem létezett királyokról kellett beszélni, ezek aztán eljuthattak a tetsz-

Oh szép idők, arany napok Ti régen elmulatok . . . Oly jól esik mégis nekem, Ha emlékszem reátok. Boldogság, éden vett körül Körödben, szép leányka, Azért volt éltem oly vidám: Te öntél fényt reája.

(Budapest, 1892. január 14.)

Oh szép idők, arany napok Hol minden napsugáros, Oly édesen emlékezem Reád nagy Bácska-város; Hiszen ott él a kis leány, Kit birni vágyva vágyom S ki ha szeretne, boldogabb Nincs nálam e világon. Oh szép idők, arany napok Ti régen e l m u l a t o k . . . . De mégis visszagondolok Szünetlenül reátok,

EBÉDLŐ-RUHA. — Párisi divatkép.

Hiszen ha elmerengek így, A multakért epedve: Az elmúlt perczek örömét Ismét érzem szivembe. Oh szép idők, arany napok Elszálltatok ti régen, Emléktek mégis élni fog, Mig nap ragyog az égen, Oh csak ragyogna újra fel A múltnak tünde napja, Boldogságát szivem csupán, Angyal, körödbe kapja. A szabadságharcz dalai és indulói. Káldy Gyula, a régi magyar zeneemlékek jeles búvára, nem rég nagy sikerrel mutatta be az 1821—61. években ke­ letkezett magyar történeti dalokat és indulókat a történelmi társulat egyik felolvasó ülésén. Ezek a magyar történeti nóták is erősen versenyeznek a a régibb kurucz-dalok szépségével, sőt hatásukban még nagyobbak és közvetlenebbek, mert nagyrészt az 1848—49-diki szabadságharcz idejéből származnak. Káldy Gyula most ezeket nagy gyűjteményben adja ki előfizetés utján. Benne lesznek a gyűjteményben: 1821-től 1847 végéig a Martinovics-nóta, a «Búsúl a lengyel* és a Metternichre irt gunydal, 1848 első feléből a •Talpramagyar*, a •Batthyány-induló*, a •Kossuth Lajos édes apám*, stb; 1848 második feléből a Kossuth-DÓta, a Kossuth-induló, sok egyéb forra­ dalmi dallal; aztán 1849-ből való indulók és dalok, s a következő évek hafias dalai, Garibadi-nóták, stb. A gyűjtemény július végén jelenek mig. Előfize­ tési ára 2 forint 50 krajczár. (Bolti ára tetemesen nagyobb lesz.) Megemlítjük még, hogy «A szabad­ ságharcz dalai* és a mu!t évben megjelent *Régi magyar harczi dalok* (Bihari, Lavotta, Csermák és az öreg Boka gyönyörű verbunkosaival) együtt és egyszerre megrendelve 5 forint (utóbbinak a bolti ára magában 4 forint). Az előfizetési összegek Káldy

czimére : Budapest, Kazinczy-utcza 2. sz. a., június 15-éig küldendők. Az összes dalok énekhangra, tel­ jes szöveggel és zongora-kisérettel ugy vannak át­ írva, hogy teljes dallamuk a zongora-kíséretében is megvan. Tiz előfizetőt gyűjtők egy tiszteletpéldány­ ban részesülnek. Kaszárnyatitkok, elbeszélések, irta Sajó Aladár, a ki előszeretettel foglalkozik a katonaélettel, s első kötete is katonáékról szólt. Uj kötete szintén egy kötet rajz az egyenruhás világból, melynek alakjait és éle­ tét nyolcz darabban mutatja be elég élénken. A czimképes kötet Singer és Wolf ner kiadása s ára

1 frt. Kismama könyve, elbeszélések, irta Benedek Elek. A szerző egyéb irodalmi munkássága mellett az ifjúsági irodalom buzgó művelői közé tartozik. A családi körből is örömest rajzol képeket. Az uj kötet is békét hagy a divatos szalonoknak, a chic-es dámáknak, — a melyek most az elbeszélő iroda­ lom fő anyagai, — s ezek helyett a gyermekszobákhoz, a kicsinyek naiv, de friss világához, s ennek az életnek központjához, a mamához fordul. Sok megfigyeléssel, olykor humorral, s az apró hősöket megillető naivsággal beszél el róluk huszonegy apró történetben, egyszerű, de vonzó epizódokat. A csi­ nos kiállítású kötet Singer és Wolfner kiadásában jelent meg. Hogy hangzott a magyar nyelv az Árpádok korában ? Szinnyei Józsefnek a tud. akadémiában felolvasott értekezése, mely a nyelvemlékeinkből nyert tanulság után állítja, hogy a régi magyar nyelv hangzása nem sokat változott máig — külön füzetben is megjelent Hornyánszky Viktor nyom­ dájában. Az egyetemi könyvtár czimjegyzéke. A tudo­ mány-egyetem könyvtára most adta ki czimjegyzékének XTX-ik kötetét. Ez az 1894-ikí gyarapodást mutatja: 1908 műről, 2533 kötetben, számol be. Az egyetemi könyvtár ez idő szerint 212,659 kötet mű­ ből és 34,627 nyomtatványból áll.

344 F ü z e t e k . Lóczy Lajos e g y e t e m i tanár, ki gr. Szé­ chenyi Béla expedicziójáv al hosszabb utazást tett K h i n á b a n , a télen felolvasást t a r t o t t az eperjesi khinaiak S z é c h e n y i - k ö r b e n a k h i n a i a k r ó l . Ez tA műveltségéről* czim alatt külön füzetben is meg­ j e l e n t Eperjesen, Kósch n y o m d á j á b a n . — Villúmirás, legújabb írásmód, m e l y e t Schultz Károly talált ki g y o r s í r á s r a . Megjelent Grill Károly könyv­ kereskedésében, s á r a 80 kr. — Beniezkyné Bajza Lenke válogatott regényeinek füzetes kiadásából (Singer ós \Volfner kiadása) a 14—15-ik füzetek h a g y t á k el a sajtót. E z e k b e n v é g t t ér tA vér hatalma* czimü regény, s m e g k e z d ő d i k az tArany kígyót czimü. E g y füzet á r a á 5 kr. K n e i p p k ö n y v e . K n e i p p Sebestyénnek, a vizzel gyógyítás apostolának könyveiből ismét megjelent egy m a g y a r fordításban, Gerő I. I m r e kiadásában, B u d a p e s t e n . C z i m e : ( H a g y a t é k o m egészséges és be­ teg embereknek : a vizgyógyászat módja minden be­ tegségben. Ötven éves tapasztalatok n y o m á n művei záradékául irta K n e i p p Sebestyén. A Wörishofenben szokásos vizalkalmazások.» Megirjaaviz haszná­ latának mindenféle módját, a mosásokat, öntéseket, borogatásokat, mezítlábjárást, gőzöltetést, stb. Mindezt részletesen s több m i n t negyven fotográfiai kép is bemutatja az eljárást. A könyv á r a 1 frt 2 0 k r kötve 1 frt 0 0 . kr. F o l y ó i r a t o k . Az «Egyetemes Philologiai Közlöny májusi füzete a r e n d e s r o v a t o k o n kívül N é m e t h y Gézától, Krajcsovies Somától (a «Zrinyiász» vallás­ erkölcsi eszméiről), Bécséi Viktortól (görögországi útjából az a t h é n i múzeumokról), Czeczkó Antaltól közöl nagyobb dolgozatot. - - A • Turisták Lapja* legutóbbi füzetében Istvánffy Gyula, a deménfalvi völgyet, a deménfalvi jégbarlangot, a Gyömbér és Bisztra völgyét ismerteti, s h a t k é p is m u t a t j a a deménfalvi j é g b a r l a n g érdekességét. A f e l e k e z e t i h a r c z . Pártos Béla ily czimü brosú­ rájának első kiadása teljesen elfogyott, s az Eggenberger-czégnél megjelent a m á s o d i k kiadás. Az o p e r a s z í n h á z b a n május 21-én fejezték be az előadásokat a «Hugonották» operával. A színház aug. 18-ikáig zárva m a r a d . — Az o p e r a h á z k o r m á n y ­ biztosa az előadások kiállításának és a csoportosítá­ soknak rendezésére Kéméndy J e n ő i s m e r t festőmű­ vészt szerződtette. K é m é n d y , kit a rococo világból vett v i d á m életképei tettek i s m e r t nevű művészszé, eddig M ü n c h e n b e n lakott, kiválóan érti a díszítő művészetet és rendkivüli j á r t a s s á g a v a n a jelmez­ t a n b a n is. A R ö k k S z i l á r d féle s z í n m ű - j u t a l o m . A n e m ­ zeti színház igazgatósága Somló S á n d o r n a k , a «Fra G i r o l a m o i d r á m a szerzőjének és a színház tagjának ítélte oda a B ö k k Szilárd-féle M 00 forintos alapít­ vány k é t évi k a m a t a i t . Ez n é h a i B ö k k Szilárd vég­ rendelete é r t e l m é b e n olyan s z í n d a r a b n a k adatik ki, a melynek színész a szerzője, és a mely a n e m z e t i színházban sikert é r el. A j u t a l o m r a m o s t újra ki­ h i r d e t t é k a pályázatot. E b b e n résztvehet akármilyen műfajhoz tartozó szinmő, a m e l y 1897 májusig színre kerül. A n e m z e t i s z í n h á z bíráló bizottsága 1897. m á j u s első h e t é b e n itéli oda a j u t a l m a t . P á ­ l y á z h a t n a k a n e m z e t i színház tagjai vagy m á s tény­ leg m ű k ö d ő színészek.

KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A m a g y a r t u d . a k a d é m i a május 20-iki ülésén a t e r m é s z e t t u d o m á n y i és m a t h e m a t i k a i osztály ülése­ zett Than Károly elnöklete alatt. N a p i r e n d e n szak­ t u d o m á n y i előadások voltak. Réthy M ó r t A leg­ kisebb akczió e l v é r ő l ' é r k e z e t t ; T h a n Károly, dr. Bugarszky I s t v á n új módszerét ismertette m e g a b r ó m és chlór quantitativ elválasztására, Klein Gyula pedig d r . Richter A l a d á r n a k az a r t o k a r p e á k növényosztályáról i r t t a n u l m á n y á t m u t a t t a be. A k a l o c s a i é r s e k az a k a d é m i á n a k . Csúszka György kalocsai érsek abból az alkalomból, hogy az a k a d é m i a igazgató t a n á c s á n a k tagjává választatott, tízezer korona alapítványt t e t t s erről levélben értesítette b . Eötvös L o r á n d o t , a t u d . a k a d é m i a elnökét. A P e t ő f i - t á r s a s á g május 19-iki ülésén Jókai M ó r elnökölt, a k i bejelentette, hogy Vigyázó S á n d o r boldogult fiának emlékére e n n e k testvérei apjok beleegyezésével négyezer forint alapítványt tettek, azzal az indokolással, hogy az e l h u n y t legkedvesebb költője Petőfi volt. Az alapítvány k a m a t a i költe­ m é n y jutalmazására fordítandók. K é r i Jókai, hogy m i u t á n a társaság a nyári szünet előtt utolsó ülését tartja, válaszszon bizottságot a k i t ű z e n d ő pályázat megfogalmazására. E z u t á n a felolvasások következtek. Id. Ábrányi K o r n é l • Liszt és Petőfi» czímen összehasonlítást

VASÁRNAPI

ujság.

tett a nagy magyar költő és zeneköltő szelleme közt, és hosszú évek során Liszt közelében nyert benyomásai u t á n erősítette, hogy Liszt m e n n y i r e szerette hazáját. Bársony Istvánnak ^ «Magyar kamat> czímű életképét Margitay Dezső olvasta föl. A régi betyáréletből m u t a t be n é h á n y élesen megrajzolt alakot. Pap Zoltán költeményt adott elő. A felolvasó-ülést zárt ülés követte, a melyen elhatá­ rozták, hogy a Vigyázó-féle alapítvány kamataival lirai költeményt fognak j u t a l m a z n i . E g y h á r o m t a g ú bizottságot is választottak a J ó k a i által az ülésen m e g h a t á r o z o t t czélra: Jókai Mórt, Szana T a m á s t és Bartók Lajost. Egy m o s t lejáró pályázatra, a melynek tárgya lirai költészetünk története a szá­ zad éltjétől napjainkig, Torkos László, Ábrányi Emil és Névy László lettek birálók. Az o r s z . k é p z ő m ű v é s z e t i t á r s u l a t május 17-iki választmányi ülésében igazgatóvá egyhangúlag Benkő K á l m á n aligazgatót választották, ki m i n t ügyész és helyettes igazgató húsz éve fáradozik ; helyettes igazgató pedig Basch Gyula lett. Az eddigi igazgatónak, Keleti Gusztávnak, hosszú éveken át kifejtett buzgó működéséért elismerést és köszönetet nyilvánítottak. Volt interpelláczió a legutóbb ki­ osztott j u t a l m a k és díjak m i a t t . Ezekre Roskovies Ignácz válaszolt, elmondva a birálók eljárását, mely szabályszerű volt. A Báth-féle díjra vonatkozólag maga az alapító, Ráth G y ö r g j jelentette ki, hogy a «Tinók» festője, Meissel Ágost, magyar ember, pozsonyi születésű és jelenleg M ü n c h e n b e n tanul. E z u t á n megalakították a különböző bizottságokat. Az e r d é l y i m a g y a r k ö z m ű v e l ő d é s i e g y e s ü l e t j u b i l á r i s k ö z g y ű l é s é t j ú n i u s 4-ikén SzékelyUdvarhelyen tartja meg. Gr. Bethlen Gábor elnöki megnyitóját követi a képviseletek és üdvözlések bejelentése; emlékbeszéd K u n Kocsárd grófról B é t h i Lajostól; visszapillantás az egyesület tiz éves t ö r t é n e t é r e és a legutóbbi évi jelentés, előadja S á n d o r József f ő t i t k á r ; ü n n e p i beszédek, Berzeviczy Alberttől, Apponyi Alberttől és Ugrón Gábor­ tól ; bizottságok jelentései. A gyűlésen számosan vesznek részt Budapestről, s az ország különböző vidékeiről a testvéregyesületek képviselői. A F r ö b e l - n ó ' e g y l e t j u b i l e u m a . A budapesti Fröbel-nő-egylet, mely a fővárosban a kisdedóvó intézetek ügyében buzgólkodik, e h ó 19-ikén ü n n e ­ pelte fennállása 25 éves jubileumát. A gyermek­ nevelőnők képzésen és óvó intézetek felállításán kivül ez idő szép e r e d m é n y é t h i r d e t i a Bajza-utczában épült kétemeletes palotája, melyben képző intézet, m i n t a óvó intézet v a n elhelyezve, s melyet e n a p o n avattak föl, fényes gyülekezet jelenlétében. Ott volt Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter Szathmáry György miniszteri tanácsos, Verédy Károly fővárosi tanfelügyelő, s t b . Az ünnepélyen Rosenzweig-Saphir Sarolta ú r n ő elnökölt. Felolvas­ ták az egyesület történetét, aztán k a r é n e k hangzott, a növendékek üdvözletet mondtak, végül megtekin" tették a helyiségeket.

MI

ujság?

A k i r á l y n é B á r t f á n . Erzsébet királyné a n y á r egy részét Bártfán tölti, melynek forrásvizét m o s t is használja. Július elsején érkezik a kies felvidéki fürdőhelyre s h á r o m h e t e t készül ott tölteni. B á r t ­ fai tartózkodása alatt a felséges asszony nagy hegyi k i r á n d u l á s o k a t fog t e n n i a Kárpátok közé, a hegyi u t a k o n átmegy Galicziába is és meglátogatja Krinyiczát, a lengyelek legelegánsabb fürdőjét. H i r szerint a király is meglátogatja Bártfát. M i l l e n i u m i k é p e k é s s z o b r o k . Az országos képző­ művészeti t a n á e s a legközelebbi n a p o k b a n is több b e m u t a t o t t tervvel és megbízatással foglalkozott, melyekre nézve hatóságok kértek intézkedést vagy döntést. Sopron város gr. Széchenyi I s t v á n n a k akar szobrot állítani 20,000 írtért, s kéri a tanácsot, hogy hirdesse ki a pályázatot. Makó város Kossuth szob­ r á n a k fölállítására kért intézkedést. A Nógrád­ megye milleniumi festményére érkezett pályaművek közül a tanács Papp H e n r i k é t ajánlja. Kallós E d e szobrász b e m u t a t t a Erkel F e r e n c z szobortervét, melyet Békés-Gyula város r e n d e l t m e g nála, s a ta­ nács tetszéssel fogadta. Kriesch Aladár TordaAranyos megye n á l a megrendelt m i l l e n i u m i képé­ nek vázlatát m u t a t t a be, ez is megnyerte a tanács tetszését. Eger város bejelentette, hogy E g e r v á r hősi védelmét akarja megfestetni a milleniumra 5000 írtért. A t a n á c s ki fogja h i r d e t n i a pályázatot. A k i á l l í t á s s z i n e s s z ö k ő k t í t j a . Az ezredéves kiállítás nagy szökőkútja a párisi kiállításon bemu­ t a t o t t szines világítású fontaine l u m i n e u s e m i n d e n színpompáját m u t a t n i fogja e s t e n k i n t a nagy ipar­ csarnok előtti téren, melyei é p e n m o s t alakítanak át. D e a vízjáték szinpompájához művészi — szob­ rászati — diszt is adnak, a m i P a r i s b a n hiányzott,

I I . S/.AM. 1895. 4 1 ÉVFOLYAM. m e r t a szivárványos viz csak egyszerű

zuhatagban

omlott a medenczébe. Nyolczszáz négyszögmóter vizmedencze fölött, tizenöt sugárban szökik majd a szines viz a m a g a s b a s hull újra alii egyre változó, folyton játszó t a r k a színpompában. Közepett pedig h a t a l m a s szoboivsoportozat áll a melynek sziklaaljaból szines források, patakok, vízesések hullanak a nagy medenczébe. A Sió regéjét ábrázolja a szoborcsoport, mely Mátrai Lajos szobrász műve, s a melyhez Marmorek építész készítette a fontaine lumineuse tervét. F ö u n szikla tetején áll Sió, kezében sásvesszővel, mellette és kö­ rülötte nimfái, a kik az arauykecsk6 lenyírt szőré­ vel díszítik föl vállát. J o b b r a áll K a m o r s a béke cserágát teszi Sió lábához, balra h ű szerelmes p á r ölelkezik s boldogan nézi a kibékülést. A szökőkút legmagasabb vízsugara 20 méterre, körülbelül négy emelet m a g a s r a szökik fel.

ál

8ZAM. 1895. 42. ÉVFOLYAM.

v é n y t á r s a s á g e h ó 19 én gr. Andrássy Tivadar el­ nöklete alatt t a r t o t t a meg első rendes közgyűlését. Az eddig befolyt részvénytőke 17**,í)70 frtot tesz k i ; a m é g be n e m S i e t e t t rész befizetésére az igaz­ gatóság július 1 -ét tűzte ki. A vígszínház teljes helyreállítása 770,000 frtot fog igénybe v e n n i ; a bérleti szerződést egy bérlőtársasággal, melynek élén Keglevuh István gróf áll, kötötték meg. A meg­ nyitás 18ÍMÍ május 1-én lesz.

HALÁLOZÁSOK

B u d a v á r b e v é t e l é n e k é v f o r d u l ó j a . Május 2 1 - é n Budavár bevételének negyvenhatodik évfordulóját az idén is kegyeletesen ülték m e g a fővárosban. Délelőtt a krisztinavárosi p l é b á n i a - t e m p l o m b a n gyászistentisztelet volt. A mise végeztével a 48-as honvédek nevében Dcgré Alajos megköszönte Rostaházy plébánosnak a misemondást. D é l u t á n 6 óra­ kor a régi t a b á n i t e m e t ő b e n lévő honvód-sirokat koszorúzták meg, mely alkalommal Vadnay Károly és Bcniczky Miksa m o n d o t t a k h a t á s o s beszédeket. Az ü n n e p e t a budai dalárda éneke fejezte be. B e ö t h y Ö d ö n h a m v a i . B i h a r m e g y e hires sza­ badelvű követe, 1848-iki főispána, Beöthy Ödön, a szabadságharcz u t á n következett bujdosásában, 1854 legvégén H a m b u r g b a n h a l t m e g s ott t e m e t t é k el. Többször szóba jött, hogy h a m v a i t h a z a szállítja megyéje. Most is, az egyházpolitikai reformok n a p ­ j a i b a n újra fölmerült ez az óhajtás, hogy a • papok kalapácsa* (mint egykor nevezték) h a m v a i a h a z a földjének adassanak át. F i a : Beöthy Ákos képviselő, azonban ugy nyilatkozik, hogy atyja kívánsága az volt, n e háborítsák síri nyugalmát. E z é r t n e m gon­ doskodott a család a h a m v a k h a z a hozataláról, h a ­ n e m a h a m b u r g i t e m e t ő b e n állított emléket sirjára. fly körülmények között, h a B i h a r m e g y e arra k é r n é őt, hogy engedje m e g atyja h a m v a i n a k hazaszállí­ tását : egészen h a t á r o z o t t a n azt felelné, hogy —• n e m engedi meg. Gr. Z i c h y J e n ő e x p e d i c z i ó j a a c s e r k e s z f ö l d ö n . Gr. Zichy és társai május 9-én a F e k e t e - t e n g e r k e ­ leti p a r t j á n Novo-Ruppijszkben szállottak p a r t r a , a mely a cserkeszföld elfoglalása ó t a keletkezett uj gyarmat, s nagy jövőjű kikötő 20.000 lakossal. I n n e n vasúton folytatták utjokat a kaukázusi t a r t o m á n y o k belsejébe, s a régi cserkesz föld főhelyén, Ekatcrinodárban állottak m e g . I n n e n fogják m e g l á t o g a t n i a m é g meglevő cserkesz falukat, aulokat. Kevés v a n m á r ilyen, m e r t a cserkeszek legnagyobbrészt k i ­ vándoroltak Törökországba s helyökbe kozákok t e ­ lepedtek. E k a t e r i n o d á r b ó l az expediczió a k a t o n a i kormányzó által melléje r e n d e l t cserkesz tiszt kalauzolása mellett indul tovább a Kaukázus völ­ gyeiben lakó kabardok, karacsájok és m á s n é p e k közé. T r e f o r t Á g o s t s z o b r a . Az epreskerti művész­ telep, mely Trefort Ágoston néhai közoktatásügyi miniszternek köszönheti lételét, m e g akarja ott örö­ kíteni emlékét láthatón is. A szobrászati mesteris­ kola előtt ugyanis díszes görög talapzaton fölállítják Trefort szobrát, melyet erre a czélra Stróbl Alajos t a n á r ajánlott föl. Dr. Z á v o r y S á n d o r , széles körökben i s m e r t nevű fürdőorvos, a ki l a p u n k b a is érdekes közleményeket szokott irni, •— működése helyére, Gleichenbergbe elutazott. A f ö l d t a n i i n t é z e t m ú z e u m a . A földtani i n t é ­ zet nevezetes gyűjteményei, melyeket Semsey A n ­ dor nagy áldozatokkal öregbített, s melyek ritkít­ ják tudományos beesőket, ez idő szerint hozzáfér­ hetetlenek. A földmivelési m i n i s z t é r i u m palotájának pinczehelyiségeiben v a n n a k elhelyezve. Semsey A n ­ dor a n a p o k b a n 50,000 frtot adott a földtani intézet m ú z e u m i épületére. Ezzel együtt 150,000 i r t v á n együtt e czélra, a m i azonban n e m elég, h a csak a főváros n e m ad ingyen t e l k e t Az intézet m á r b e a d t a kérelmét a fővárosi tanácshoz. S z i g e t i J ó z s e f n y u g d í j a . A n e m z e t i színház ki­ tűnő művésze, Szigeti József; újév ó t a nyugdíjba lé­ pett. A n e m z e t i színház nyugdíjintézetének kor­ mányzó v á l a s z t m á n y a a n a g y é r d e m ű művész ez évre járó nyugdíját a kétszeresben állapította m e g . A v í g s z í n h á z m á r nagyban épül a Lipót-kör­ úton, a régi • Uj-világt helyén. A színházépítő rész-

VASÁRNAPI

ujság.

345

ANTAL ügyvéd, régi honvéd, Szatmármegye tiszte­ letbeli tiszti ügyésze, Bartók Lajos író és orsz. kép­ viselő édes atyja, 78 éves korában, Szinérváralján, Bán bíró. Az előbbit a közlendők közé soroztuk; hol temetése nagy részvét mellett m e n t végbe. -— • Bán biró» is nagyon figyelemreméltó, látjuk belőle, 1 >IE.NES8 ACBKL csendőrfőhadnagy, a zilahi csendőr­ hogy szerzőt magasabb becsvágj' benti, nem elégszik meg elcsépelt közhelyek rím beszedésével, hanem mé­ szakasz parancsnoka, 32 éves, Budapesten. — L I P P lyebb lélektani problémák i: «goldását kísérli meg. Bán ANTAL lovag, Borsodmegye legöregebb embere, biró lelkiállapotának rajza itt-ott meglepőleg sikerült, százegy esztendős korában, Miskolczon. Részt vett a kár azonban, hogy a lány története nagyon is mellé­ napóleoni harezokban, ott volt a lipcsei ütközetben, kes, nagyon is homályos. Ugy látszik, szerző ezt ön­ a m é r t nyugdijat is k a p o t t ; később a Szirmay grófi tudatosan szorította annyira háttérbe, de szerintünk uradalmak igazgatójává lett. — TUKÖBY SÁNDOR, nem helyesen ; az olvasó érdeklődését éigy jobban föl­ horvátországi nagybirtokos, ki sok ideig Budapest ébresztené s még a Bán biró lelkében lejátszó kis dráma érdemes polgára volt, ő építette a Tüköry-palotát is, is sokkal világosabb s szivünkhöz közelebb eső lenne. Tüköry Lajos képviselő édes atyja, Daruvártt. — ' Itt-ott a verselés pongyolaságán is jó volna segíteni. SZÜKOP JÁNOS százados, a 6. honvédhuszár ezred L a n t o t ide, lantot. Nagy hangon tartott próza, derék tisztje, a tiszti lovassági tanfolyam vezetője, költészet egyáltalán nincs benne. 44 éves, Váczon. — FODOB PÁL, nyűg. kir. járásbiró, F é n y e s csillag. Szilaj ökröm. Az első képtelen a répezevidéki t a k a r é k p é n z t á r alelnöke, 79. évében, képek halmaza; a második is egészen értéktelen. Csepregen. — BADULOVICS KOSZTA, Zombor városá­ Csak v i s s z a hazámba. A sok szó daczára sem nak volt szenátora, a volt szerkesztője, enged bepillantást a költő lelkébe, s a helyzetet sem a zombori szerb tanitóképző-intézet volt t a n á r a és világítja meg. volt gymnáziumi igazgató, 53 éves, Mitroviczán. — Eger. Ny. G. A kéidezett sorsjegy nem húzatott ki. SZIGTÁBTÓ SÁMUEL, kir. tanácsos, Losoncz városának Folyamparton. Temetőben. Mint a napot. Látszik egyik legérdemesebb polgára, a református egyház bennük a komoly törekvés, csakhogy Bzerző még nem gondnoka, 80 éves. — SOHÁB FLÓRIÁN. 1848—49. évi tud eléggé uralkodni tárgyán. honvéd, 71 éves korában, Muraszombaton. — B A B Gy. Zs. Múlt évi 19 ík számunk megjelenésekor KOVICS FERENCZ, nyűg. k a t h . plébános, 72 éves; mindjárt teljesen elfogjolt s így némi utánjárással Rohonczon. — BÖHM FRIGYES, nyűg. uradalmi tiszt­ csak most szerezhettünk abból egy példányt és csak tartó, 72 éves, Keszthelyen. — PBEDL SÁNDOB, a vas­ most küldhettük meg. Levelünk is megy rövid időn. megyei tanítóság Nesztora, 72 éves, Szombathelyen. I t t a tavasz. Életemnek minden napja. Vágyó — Kos8uthi CZIZMADIA SÁNDOB, pozsonymegyei vár­ szerelem. Levelében azt írja, hogy válaszszuk ki a nagy, 56. évében, Pozsonyban. — BALTHAZÁB JÓZSEF, legjobbat. Nem tehetjük, mert mind a három egyenlő államvasút! főellenőr, 50 éves korában, Budapes­ t e n . — EICHABDT KÁROLY, kulpini jegyző, 52 éves, —

Szerkesztői

mo?idanivatók.

PEBEGBINY FERENCZ, a m. kir. zálogházak könyvelője,

4 0 éves, Budapesten. holiósi SÁNlHlK. KÖHÖSI SÁsiMui. Debreczen város I I I . kerületének országgyűlési képviselője, m e g h a l t e h ó 20-ikán Budapesten s i t t is t e m e t t é k el közrészvét mellett, képviselőtársai, a közélet sok jelese, s a debreczeni szabadelvű párt küldötteinek jelenlétében. Körösi, ki a képviselőház legtősgyökeresebb m a g y a r alakjai k ö z é t a r t o z o t t . 71 <\
CIOTTA JÁNOSNÉ, F i u m e polgármesterének köz­ tiszteletben élt neje, ismert nevű n é m e t regényirónő. Halálára a fiumei középületekre gyászlobogót tettek ki. — GYŐRFFY LAJOSNÉ. szül. Ostermayer Ottilia, t a n á r neje, 28 éves, Esztergomban. — Özv. dr. SZÖLŐSY ISTVÁNNÉ, 42 éves, Iváncsán. —

Özv. KÖ.VIO KÁBOI.YNK, szül. Botter F a n n i , 84 éves, Soóváron.

— EIÍENSPANŰEH MARGIT,

Ebenspanger

J á n o s n a k , a felső lövői evang. iskolák igazgatójának 16 éves leánya. — VERÉDY ILONA, dr. Verédy Károly budapesti tanfelügyelő 10 éves leánykája, KisTétényben.

SAKKJÁTÉK 1895. számú feladvány. Gottschall H.-tól.

Sajt

Katftvlikus ?s protestáns

ttf.FtEiaiii FIBéU 27 H. Pazzi Magdoln. Luczián 28 K. Emil.Tt.ig.ht.Emil 29 S. Maxim pk. Maiim 30 C Nándor k. hv. Nándor Petrss, Ángy. 31 P. Petronella sz J uszt ín 1 S Pimfil rt.

Görög-Orosz Izraelita 141 Izidor r t 3 15 Pakom 4 16 Teodor 5 17 A.t-sJania. tSckli. 18 Pét-és társai JSek.2. 19 Patrik est I 8 20 Találd la.Iua

HtlililUm. C Első negyed 31 én 9 6. 49 p. repe. Felelős szerkesztő: V a g y M i k l ó s , (L, Egyetem-tér 6. szám.i

a

b

c

d . f TII.Í908.

g

h

Nyers selyem b a s t r u h á k r a való k e l m é t 8 f r t 6 5 k r t ó l 42 frt 75 krig egy teljes öltönyre — Tnssors- és Shantnngs-Pongees, valamint fekete, fehér és szines Henneberg-selyem 35 krtól 14 frt 65 krig méterenkint — sima, csíkos, koczkázott, mintázott, damaszt stb. (mintegy 340 különböző minőség és 2000 szín és mintázatban) póstabér és vámmentesen a házhoz szállítva és mintákat küld postafordultával: H e n n e b e r g r G . ics. kir. udv. szállítói s e l y e m g y á r a Z ü r i c h b e n . Svájciba czimzett levelekre 10 kros, levelező-lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Magyar nyelven irt megrende­ lések pontosan elintéztetnek. 6044

Világos indul s a harmadik lépésre matot mond. Az 1885. sz. feladvány megfejtése Ehrenstein M.-tol. Vilásot Sutét TUágot a. Sólrt 1. Hh5-g7 . . . Fc6-b5 (a) 1. . . . . . . . . . Ke*—d* i. Hn7—f5 . . . Ke4-f5:(b) 2. Vh6—e3|... Kd4—c4: 3. Ho4—eS + Kf5—e4 3. Ye3—d3 mat. 4. Vh6—h* mat. rü,ifot. b SStét. i. ... ... Fb5-c4: 8. Hf5—e7 . . . t. SE. 4. V mat. Helyesen f e j t e t t e k m e g : Budapesten : K. J. és F. H. — Andorfi S. — Kovács J. — Eördögh János. — Stefunkó L. — Bács-KuUm: Lobozsanazky Sx. — A pesti takk-kör.

A legkitűnőbb zongorák, melyek ez időben léteznek és a külföldi kitűnő gyártmányokat háttérbe szorítják, a « H u n g á r i a * zongorák, melyek ugy hangra, mint szerkezetükre nézve felette m< glepók. Elsőrendű művé­ szek kiváltkép elragadtatással nyilatkoznak felőle és a gyárost, Keresztély Sándor urat, tüntetőleg üdvözlik. Ezen hazai dísz-gyártmányok egyedül Budapesten, Váczi-körut 21. sz. alatt, Keresztély minta-zongorater­ mében kaphatók.

Univ. Med. Dr. Aczél f o g - és s z á j b e t e g e k n e k rendel: d. e. 10-12-ig, d. o. 2-4-ig, (szegényeknél 12-2-lg). K é s z í t m f i f o g n t és e g é s z f o g s o r t .

KEPT ALANY.

Budapest, IV. kerület, Váczi-utcza 4 . szám. V e s e . k f i s z v é n y és h ó l y a g b á n t a l m a k ellen, továbbá a l é g z ó - és e m é s z t é s i szervek l i u r u t o s bántalmainál, orvosi tekintélyek által a

an der Wien karmestere volt. Operettejei közül legismeretesebbek a «Tiz leány egy férj sem», a «Szép Galathea», «Fatinitza», •Boccaccio*, «Donna J u a n i t a i , s t b . Darabjai majdnem kivétel nélkül színre k e r ü l t e k a b u d a p i s t i népszínházban is, a hol n "Boccaccio* száznál több előadást ért meg. Suppé többször volt a n é p s z í n h á z vendége a hol jótékony czélra dirigálta egyik másik operettejének ü n n e p i előadását. E l h u n y t a k m é g a közelebbi napok a l a t t : HILHKRTH MÓR, miniszteri tanácsos, az államvasutak igaz­ gatója, a pénzügyi főosztály vezetője, a legkiválóbb szakférfiak egyike, 56 éves* Budapesten. — BARTÓK

H e t i n a p t á r , május—június h ó .

Lithion-forrás

Salvator s i k e r r e l

r e n d e l v e

lesz.

Piuretifcus hatásul A • V a s á r n a p i Ujsági I'.t-ik számában közölt kép­ talány megfejtése: Pásztortűz ég a liatáron.

Kellemes izű I — Könnyen emészthető I Kapható áwÍByrókdrwkfdéiíkben M gyogjiawtáimkbaa. A S»lvatoi»forr4s isjaBgatAaága E p e i j a a r a . BSf~ Bn
2 1 . SZÁM. 1895. 42. ÉVFOLYAM.

VASÁBNAPI OJSAfí.

346 Legjobb és leghirnevesebb pipere hölgypor : *

•Cl* KiUnltf

EZREK MENNEK CARLSBADBA, hogy rossz gyomrukat kireperálják és újra jól emészszenek és •erre elköltenek — néha hiába, egy vagyont; pedig ezt a czélt otthon kényelemn T U K j n j D A D « h a 8 , z n á l » t a által, ya2ételtme «' hen, kevés költ- . . f h f N l i l - K I I K seggel elérik a W" """ " * " " " » W M emészteni segit é s a gyomort rövid időn tökéletesen helyreállítja. — Az én pepsinborom kedves ize, és hatása ki nem marad. Egy üveg ára 1 frt 20 kr., 5 üveg franco küldve 6 frt.

5

Mluft

ITT»l V««TITV»

*

ILLATSZEIÉSZ, V * * ^ C H . FAY, ILLJ PARIS

Rozsnyay Mátyás, gyógyszerész,

— 9, ru»
C h . F a y V e l o n t i n e , eredeti minőségben kapható. V é r t e s s i S á n d o r udvari illattára, Kristóf-tér 8. Budapest.

Idény május 1-től szept. végéig.

H i r d e t é s e k f e l v é t e t n e k a «Vasárrtapi Ujság» M a d ó - t a v a t a l á b a n , B u d a p e s t , I V . k e r . , E g y e t e m - u t c z a 4. s z á m a l a t t .

K e s e r ű források. Ivó és fürdőgryógymód. A gyógyhely fürdői, esetleg ivóforrásai kitűnő eredménynyel alkalmazhatók: 1. Bárminő okok folytán keletkezett lobos izzadmányoknál. 2. Női bajoknál, különösen metritis chronieánál; m é h körüli és hashártyalob után visszamaradt izzad­ mányoknál ; a méhnek helyzetváltozások, nem­ különben daganatok által előidézett izgatottsági tüneteknél; hurutos állapotok és tisztulási zavarok­ nál stb. 3. Az alhasi szervek bántalmainál: máj­ bajok, szokványos székrekedés, stb. Zsirkórnál. 5. Köszvénynél, stb.

ARAD GYÓGYFÜRDŐ

FÜEDŐ-OEVOS: D r . B K U C K J A K A B , az oi'sz. közegészségi tanács r. k. tagja. Egészséges fekvés, fél ó r á n y i v á a fővárostól, k é n y e l m e s l a k a s o k , j ó v e n d é g l ő , zene, k á d - és márvanyfürdők, különféle znhanykészülékekkel. — Rendes társaskocsi-közlekedés.

(Heves vármegyében). V a s a s - t i m s ó s fürdőkkel, ég-vényes-kénes savanyuviz-forrásokkal;

és vasas

Mdegiriz-gyógyintézettel. Kiváló jó sikerrel használtatik: m i n d e n n e m ű n ő i bajok, v é r s z e g é n y s é g , s á p k ó r a z e m é s z t ő s z e r v e k b á n t a l m a i , a r a n y é r , i d ü l t c s ú z é s k ö s z v é n y stb. ellen. É v a d - m e g n y i t á s j ú n i u s h ó 1-én. Június 1-től június 15-ig és augusztusi 20-tól az évad végéig a l a k á s o k 3 0 % - k a l o l c s ó b b a k . Enyhe, por­ mentes hegyi légkör, kiterjedt és jókarban tartott séta­ utak, gyönyöiü park festői vidék, ödütt sétány, olvasóés zongora-terem, lawn tennis, szép é s kényelmesen berendezett lakások, díszes éttermek, jó étkezés Járó G y ö r g y vendéglős vezetése alatt. P o s t a - é s t á v í r d a á l l o m á s a lurdőtelepen. K ö z l e k e d é s : a fürdő csak 20 percznyi távolságra fekszik a Mátrai v a s ú t v o n a l Párád n e v ű á l l o m á s á t ó l . A fürdő és vasúti állomás közt a közlekedés kényelmes ornnibuszfO(rattal tartatik fönn. Szállítás személyenkint 30 kr., bőröndök, rákászok darabonkiot 10 kr. Külön hintófofrat a vasúti állo­ máshoz csakis előzetes, megrendelésre küldetik, ára 2 frt. F ü r d ö o r v o s dr. BBEM JÁNOS. Lakás-megrendeléseket elfogad és a fürdőre vonatkozó minden főlvilágositással kész­ séggel szolgál a für(lf'rl{/az(/atÓ9áff. A raiádi ásványvizek budapesti kizárólagos lerakata: É D E S K U T Y L. csász. és kir. és szerb királyi udvari szállítónál V., E r z s é b e t - t é r 8 . s z á m a l a t t .

Fontos gyomorbetegeknek! a Barella P. F. W.-féle

Világi gyomor-por. C#~ K i t ü n t e t v e . Paris 1889. Genf 1889. Brüssel 1891. Magdeburg 1893. Bécs 1891. London 1883. Chicago 1893. K i v á l ó e r e d m é n y n y e l használtatik mindennemű gyomorgörcs, g y o m o r - b e t e g s é g e k e l l e n , mint: g y o m o r s a v , é g é s , úgyszintén v e s e - é s h ó l y a g b a j o k n a l , megszüntet a z o n n a l mindennemű fájdalmakat. Hogy minden kételkedésnek elejét vegyem, i n g y e n , csak a portó megtérítése ellen, küldök mintákat! —

Mattoni és Wille 5738

Budapest.

*S£ Franczia folyékony

HAJFESTŐ (Cromatique Párisién) melylyel minden hajat tetszés szerint 10 perez alatt állandóan megfesthetni fekete, barna vagy szőkére. Tulajdonságai: a szin állandó s a természetes szín­ től meg nem különböztethető, az alkalmazás egyszerű. Ára 2 frt. A készülékek (csészék, kefék stb.) 60 kr. F ő r a k t á r : B u d a p e s t e n , Török József gyógy­ szertára, Király-utcza 12. szám.

gyomorégés, nyálkaképződés, székrekedés, aranyeres bántalmak és altesti pangás stb.

Elismert legjobb szörvesztö szer, méregnaentes, egészen ártalmatlan, a leggyöngédebb bőrt sem támadja meg, ennél­ fogva hölgyeknek kiválóan ajánlható. Hatása röütöni és töké­ letes. t0f~ E g y e t l e n s z ő r v e s s t ő s z e r , m e l y o r v o s i l a g ajánltatik, a m e l y n e k Oroszországba v i t e l é t a szent­ pétervári orvosi hatóság megengedte, s m e l y a s antwerpeni világkiállításon az ottani Mnsée c o m meroial de l l n s t i t n t snperienr de Commeroe által e l f o g a d v a é s k i t ü n t e t v e l e t t . " • B Egy üvegcse 1 frt 75 kr., a hozzávaló ecset 12 kr. Budapesten, T Ö R Ö K J .gyógyszertárában, Király-utcza 12. szám.

HIRDETMÉNY.

Alólirott erdöigazgatóság, valamint a bustyaházai m. kir. erdőhivatal kerülete 1896—1898. évi kötélnemüek szükség­ letének biztosítása czéljából, ezen erdőigazgatóságnál 1 8 9 5 . é v i m á j u s l l ó 2 7 - é n délelőtti 11 órakor versenytár­ gyalás fog tartatni. Versenyezni kivánók felhivatnak, miszerint a verseny­ zési feltételek értelmében kiállított zárt írásbeli ajánlataikat, — melyekben a tiszta kötélgyártmányokért követelt ár kilo­ grammonként külön, — és külön a kátrányozott kötélnemüekért követelt, számokkal és betűvel megjelöltessék, — kettő ezer (2000) forint bánatpénzzel felszerelve, fennebb meghatá­ rozott időig, — valamint az általuk szállítani kívánt kötél­ nemüek mintáit 30—40 cm. hosszúságban külön csomagban az erdőigazgatóságnál nyújtsák be. A versenytárgyalási feltételek az alólirott erdőigazgató­ ságnál a hivatalos órák közben bármikor megtekinthetők. A kiszabott időn túl érkező, — valamint nem közvetle­ nül a kötélgyártók részéről tett ajánlatok el nem fogadtatnak. Máramaros-Sziget, 1895 április 6-án.

M. kir. erdőigazgatóság.

Egy nagy doboz ára 1 frl 26 kr., egy kis dobozé 84 kr. Főraktár: B u d a p e s t , K i r á l y - u t c z a 1 2 . T ö r ö k J ó z s e f g y ó g y s z e r t á r a .

A Budapest-Terézvárosi takarékpénztár részvénytársaság folyó évi m á j u s h ó 1 5 - é n t a r t o t t r e n d k i v i i l i k ö z g y ű l é s é n c z é g é t :

Budapesti takarékpénztár és országos zálogkölcsön részvénytársaságra v á l t o z t a t t a á t és elhatározta ez idő szerinti 5 millió koronából álló rész­ vénytőkéjét 10 millió koronára felemelni, olyformán, hoa^ 25,000 db egyenként 400 korona névértékről szóló részvényt alkot, melyekből 12,500 darab a régi részvények kicserélésére, a fennmaradó 12,500 darab pedig a felemelendő alap­ tőke megszerzésére szolgál. A társaság ez i lőszerinti részvényeseinek a kibocsátandó aj r é s z v é n y e k r e e l ő v é t e l i jogr biztosíttatik olyképen, hogy a mennyiben ezen szándékukat legkésőbb f. é v i m á j u s h ó 2 5 - é i f f a régi részvények bemutatása mellett a társaság pénztáránál bejelentik, jogosítva vannak minden egyes régi részvé­ nyüket 240 korona és 200 korona után 1895. évi január hó l-jétől járó 5o/0 kamat lefizetése mellett egy uj 400 korona névértékű részvénynyel kicserélni. A 200 korona névértéket meghaladó 40 korona felpénzből a kibocsátási költségek levonása után 50,000 korona egy társasági tisztviselői nyugdíj-alapra, a többi pedig a társaság tartalék-alapjára fog fordíttatni. Az elővételi jogon megszerzendő részvényekre befizetendő 240 korona következő részletekben törlesztendő, és pedig: a) minden egyes régi részvény után az elővételi jog gyakorlásának beje­ lentése alkalmával legkésőbb 1895. évi május hó 25-óig 40 korona = 20 forint. b) f. évi június hó 15-éig 100 korona = 50 forint ós c) f. évi július hó 15-éig 100 korona = 50 forint, úgyszintén a b) és c) pont alatti részlet után 1895. évi január hó l-jétől a fizetés napjáig folyó 5°/o kamat. Az elővételi jog czimén esetleg igénybe nem veendő részvények eladása biztosítva van. A mindenkori befizetésekről ideiglenes elismervények szolgáltatnak ki, melyek a teljes befizetés megtörténte után a régi részvény egyuttali beszolgál­ tatása mellett költségmentesen egy darab u j , 400 korona névértékű részvény­ nyel fognak kicseréltetni. Az újonnan kibocsátandó részvények az 1895-ki üzleteredményben ré­ szesülnek. Felhivatnak a t. ez. részvényesek, kik elővételi jogukkal élni kivannak, részvényeiket f. é. május 25-ig szám szerint rendezve, a társaság pénztáránál (Andrássy-ut 5. szám. földszint) a hivatalos órák alatt lebélyegzés végett bemu­ tatni és a fentebb emiitett befizetéseket teljesíteni, mert ezen határidő letelte után az elővételi jog többé n e m lesz gyakorolható. Azon részvények, melyekre elővételi jog n e m fog gyakoroltatni, olyformán fognak uj részvények ellenében kicseréltetni, hogy minden 2 darab régi rész­ vényért egy uj részv. szolgáltatik ki. Egyes bemutatott régi részv. ellenében annak tulajdonosa fél uj részvényről kap igazolványt, két ilyen fél részvényről szóló igazolvány pedig egy uj réazvénynyel fog kicseréltetni. A régi részvények kicserélésének, valamint a fél uj részvényekről szóló igazolványok összetételének és az uj részvények átvételének legkésőbb f. évi deczember 31-éig kell megtörténnie. Budapesten, 1895 május 16-án. A» igazgatóság.

Fennáll 54 év óta. Legártalmatlanabb szer.

Étrendi szer, kitűnő hatása van különösen nehezen emészthető ételek fel­ oldására, valamint az általános emésztésre és igy a test táplálására és erősí­ tésére is. Naponta kétszer használva (evés után egy kávéskanálnyit téve a nyelvre s a szokásos itallal leöblítve) kedvező befolyást gyakorol a hiányos emésztés következtében fellépő jelenségeknél, minők:

B é c s , I . k e r ü l e t , S t e f a n s p l a t z N r . 6. ( Z w e t t l h o f ) .

P . F . W . BABELLA

Eredeti Ponipadour-pasta

(1857 ó t a k e r e s k e d e l m i c z i k k . )

czimzett gyógytárban G e s z t e l y (Zemplén m.)

,

Dr. B i x A. Bécsben.

egyetemes emésztőpor.

Raktár Budapesten Török József gyógyszert. Eirály-utcza.

Í

I w ^ w ? <$\*x bedörzsölesnek fényesen & D e bcsillapító ízon u V JWls y ' t köszvénynél, csúznal, tag> ^ yAr^T szavalásnál stb. nél. A föld összes orI r *V , ^ r szágaitian nagy elterjesztést és biztos hatása P > V w Í V / ^ következtében minden oldalról oly elismeré.st talált, hogy minden betegnek joggal ajánlható.

A Tinct. capsici

compos.

(Horgony- Pain- Expeller) kimagasló állását a fájdalomosillapitó bedörzsölések kö­ zött diadalmasan megtartotta, különféle felbujtás és utánzatok dacára; ez bizonyára a legjobb bizonyíték arra nézvo, hogy a közönség igen jól meg tudja külön­ böztetni a jót a rossztól. Hogy értéktelen utánzatot ne kapjunk, bevásárlás al­ kalmával védjegyünkre, a vörös horgonyra figyelendő és minden üveg ezen jegy nélkül, mint nem valódi visszautasítandó. A gyógyszertárakban kapható 40 kr., 70 kr. vagy 1 frt. 20 krnyi árban üvegenként; B n d a p e s t e n > - f i S r A l r Jói se f gyógyszerésznél. • Richter-íéle gyár Rndolstadtban, Tküringiában.

JÓD FÜRDŐ (SZLAVÓNIÁBAN).

Dr. GOLIS-féle

«AZ A R A N Y S Z A R V A S H O Z . ^

S

GLYKONIN

«

Ezen Horgony-Paln-Expeller néven is »ismeretes. igazán népszerű háziszer most

LIPIK

franozia orvosi társulatok taeja.

Valódi csak dobozokban 1frt 60 kr.

BRŰMCt Cí. C.-töl, M. ni. Frankfurtban.

(Utánnyomat nem dijaztatik.)

A gyógyhelyre vonatkozó bővebb felvilágosítás­ sal szívesen szolgál

Hűsítők, élénkitők és erősítők a

Asványvizgyógymódnál, mint elő vagy utókura, vagy egyidejűleg a gyógymód­ dal kitűnő hatást fejt ki. Minden doboznak dr. Gölis pecsétjével és a bejegy­ zett védjegygyei kell lezárva lenni s mindenkor határozottan d r . G ö l i s - f é l e e m é s z t ő p o r kérendő a vétel alkalmával. — A dr. Gölis-féle egyetemes emésztő-por központi szétküldése:

(Poudre dépilatoire)

""""

A kocsik állomási helye: Ferencz Józseftér, a régi Lloyd-epület előtt.

művegyészeti laboratóriuma Aradon. Kapható Budapesten : T ő r ö k J ó z s e f n r gyógyszertárában és minden magyarországi gyógyszertárban.

347

ujság.

«pm ^ _ _ _ tulajdonságai, az ar.-z, kezek, U A l i / I M m l ^ O k a r o k s a hőiteknek egyéb, W\ \M f f L t f r V M m l U ^ » napsütés és pornak kitett • • ™ ^ " ™ " mm ^törtrészeire. Megakadályozza ós eltávolítja a szeplőt, napWÉ' tm m ym w w % 0^ v ^ égést rezességet, ránezokat, WJL M\ I l f l « i l 1 « # Btb.; enyhíti és gyógyitja a J l % ^ « m Í M I MJ ^J | f gyuladis'ikat, rovarcsípése­ ket, bőrkiütéseket stb., a b"rt gyöngéddé és széppé teszi s annak bájos szint kölcsönöz. Ártalmatlanságaért jótállás. Kérjük a gyógyszertárakban Rowlands' KalydorJát, 20, Hatton Garden, London, s mellőzzük a Kalydi.r utánzását, me­ lyek a bőrre és arcz-szinre ártalmas ásványi mérget tartalmaznak.

Dr. Borsody Al. glykoninja biztosan eltávolít az arozról szeplőt, m á j foltot, p a t ­ tanásokat, pörsenéseket stb. — a mellett az arczbömek igen finom teint kölcsö­ nöz. Egy köcsög 1 frt 20 kr, 3 köcsög egyszerre meg­ rendelve franco. Megrendelhető:

SZORVESZTO POR

Raktár:

VASÁBNAPI

21. SZÍM. 1895. 42. ÉVFOLYAM.

K i t ü n t e t v e : Budapest 1885. London 1892. B é c s 1894. S o m a 1894.

Vasuti álloDiások: Pakratz-Lipik (déli vasat) menettérti jepyek 33»uárleengedéssel és 0kucsan(m.á.v.) zónatarifa. E g y e t l e n j ó d o s a l k a l i k u s hőforrás a k o n t i n e n s e n . Állandó hőfoka 64 C. Hegyek által védett égalj. A lipiki héyviz nagymea-iyiaégd natrontartalmánál (magyar Bmsi, valamint magas hőfoka és jódos összeköttetéseinél fogva ivó és fUrdőkúránuk a legjobb sikerrel használtatik a test nyák­ hártyáinak mindennemű hurutos bántalmainál (gyomor-, bél-, gégehurut stb.); csúzos é s köszvényes bajoknál e forrás első h e l y e n áll az európai források között, valamint mirigy­ es vérbajoknál, görvélykómál, izzadmányoknál stb. Mint hivatalos fürdöorvos Dr. Marschalko T a m á s működik. A l e g n a g y o b b fénynyel é s pompával berendezett é s színpaddal ellátott g y ó g y t e r e m , valamint hasonló nagy fényűzéssel kiállított uj étterem é s kávéházi h e l y i s é g e k , nagy nj gyógyszállodák. V i l l a m o s v i l á g í t á s . Igen kittrjedt árnyékos park, mely l a w n - t e n n i s pályát, lövöldét, tekepályát, tornatért stb. tartalmaz. P o m p á s és nagy fedett sétány, foazárhelyiségekkel, a legnagyobb luxussal és kényelem­ mel berendezett parcellán, márvány é s izzasztó fürdők, terjedelmes fiirdomedenczék (Tepidarium).

•Tód víz - szétküldés Ezen világszerte ismert paszta, jótállás mellett, 14 nap alatt el­ távolítja a szeplőt, májfoltokat, pörseuések^t, arcz- éa orr-vörös* e éget, himlőhelyet stb. Ezer meg ezer elismerő irat megtekintésre készen áll. Sikertelenség esetében a pénz viaszaküldetik. Eredeti té­ gely, használati utasítással egvütt, frt 1.50. Frt 1.70 beküldése mellett bérmentes küldés. Pomtmdourtej frt 1:50. l'miflre Marquise P<»mpad*>itr frt 1.25. — B i x Vilma orvos-özvegy Piai, Hix Antal es Testvére, Bécs, Praternirasse 2Vr. 16, I. >tock. Ismételadók kerestetnek. MagunvnrHznyon kapíiato : Török József gyógyszert. Budapest, Ül 12 király-utcza.

mindig friss töltésben az igazgatóság által. Főraktár Magyaror­ szágon : Édeskuty !•. Budapest; Ausztriában; Ungar S. Bécs, Jasomirgottgasse 4., Mattoni Henrik Bécs, TuchTauben, vala­ mint minden nagyobb droguistánál. — Bármily felvilágosítással készséggel szolgál a l i p i k i fnrdőigazgatóság.

.uaim.iiu^u.i.-Uii^Uiiwui.iiiuui.iiui.uaux HIUDETMÉNY. ő CSÁSZÁEI ÉS APOSTOLI KIRÁLYI FELSÉGÉNEK f. évi január hó 17-ón Budapesten kelt legfels'j elhatározása folytán ezennel megiudjttatik a

XVIII. magyar kir. államsorsjáték, melynek tiszta jövedelméből a pesti szegénygyermek-kórház-egylet, a budai nőegylet, vagyontalan állami tisztviselők özvegyi és árvái részére gyűjtendő alnp, a Mensa akademika, a háromszék­ megyei árva Bu és szeretetház, n siketnémák kolozsvári országos intézete, az aradi sikttnémaískola, a fiumei Mária-árvaház egyenkint egy ti'.ed részben és'a Ranolde-rféle tan- és nevelőintézet, a nagymihályi közkórház, a fehér kereszt egylet és a budapesti angol kisasszonyok tan­ intézete egy huszad részben fognak részesittetni. E sorsjáték összes 3282-ben megállapított nyereményei az alább kővetkező játékterv szerint 160,000 forintra rúgnak és pedig: főnyeremény ... 60,000 frt 2 nyeremény egyenkint ... . . ... 2,000 frt nyeremény ...

15,000 10,000 5,000 4,000 S,000

• • « • «

4 20 50 200 3000

• « • « .

. • • « .

... . . . . ..

1,000 500 100 ... 50 10 ._

. . • • •

az öspzes nyeremények készpénzbenfizettetnekki.

A hozás visszavonhatatlanul 1895. évi június hó 26-án Budapesten történik. S0T Egy sorsjegy á r a 2 í r t t a l o. é. van megállapítva. ~»d Sorsjegyek kaphatók a lotto-igazgatóságnál Budapesten (Pest fővámház, félemelet), hová a megrendelt Borejegyek ára postautalvány mellett előre beküldendő ; valamennyi lottó-, HÓ- éa adóhivatalnál; a legtöbb postahivatalnál, a bécsi «Mercur*-nál és minden vároBban ée nevezetesebb helységben felállított egyéb sorsjegyáruló közegnél. Budapesten 1895 január hó 17-én. Jf* kir'. LottO-if/aZf/dtÓsáff.

TTT1 TíTffl f f " m m : t TT • " TT ITT •' • ffT < • V r t f t f f f l nT

"^

N a g y v á r a d ni e l l e t t .

ő

Kényelmes közlekedés. Vasúton Nngyváraitól fél. kocsin s / i órai távolságban. Május— ai g. 1 ónapokl>an naponta 10, vasárnap- és ünnepnapokon 14 vonat közlekedik Nagyváiaddal. Az u j á l l o m á s közvetlenül a fürdőtelep mellett van. Az európai hiiü 49° c meleg t e r m é s z e t e s h é v v i z javalva van: a s izületek é s izmok c s n z o s bántalmainál, i d ü l t s különösen s a v ó s izületi loboknál, csonttörések « s ficzamok uta n visszamaradt fájdalmaknál; köszvénynél é s annak különböző alak­ jainál : idegbajoknál, melyek r h e n m a t i c u s alapon keletkeztek (ischiasnál); kü­ lönböző borbajoknál, v é g r e a nőt ivarszervek bizonyos bajainál, különösen a m é h m ö g ö t t i é s közötti izzadmányoknál; b e l s ő l e g : h e v e n y é s i d ü l t gyomorbantalmaknal, majbaj. k e s vesekövek e s e t e i b e n . Állandó fiirdöorvosok: dr. Orosz A. é s dr. Sohiff E. A különböző iyénvek s?erint berendezett nagyszámú szobák i.ápi ára 30 krtól 3 frtig váltako7Ík. — G y ó g y t e r e m hírlapokkal, zongora és tekeasztallal. — Terraszok szép kilátással. — Éttermek, sétahelyek a fürdőtelepen és az őserdőben. Az erdőben tekepálya. — Hat tükörfürdő, család és kádfürdőkön kívül legújabban m o ó r f ü r d ő k is vannak rendszeresítve. — Á l l a n d ó k i t ű n ő z e n e k a r . Ki- ánatra prospektust küld a fördőkezelőseg.

A „CRBME D E LACTBINE" együtt használva a folülmulhatatlan, kitűnő készitményti

KORONA-EPE S Z A P P A N N A L valamennyi kozmeticum között az első helyet dominálja. Bövid idő a l a t t eltávolítja az arczbömek minden­ nemű b á n t a l m á t (mint: kérgessóg, persegés, pattanások, májfoltok, szeplők stb.) és e mellett oly kellemes puhaságot, üdeséget, t e r m é s z e t e s élénk szinezetet adnak az arczbömek, minőt egyetlen más készítmény sem képes. Teljesen á r t a l m a t l a n lévén, nemcsak, hogy nem ártanak > de bármily huzamos és ismételt használat atán is fokozatosan táplálják, üdítik az arezbőrt. — Nagymérvű keresettségük, elterjedtségük ország-világszerte, eléggé bizonyítja e z t ; m a m á r alig van toilette-asztal e czikkek nélkül. A i K o r o n a e p e s z a p p a m különben (oly esetekben, hol a fentemiitett bőrbajok nincsenek jelen s csak finom szappanra van szükség) magában is kitűnő szolgálatot tesz az arezbőr ápolásában, a mennyiben nagy mennyiségű ökörepét tartalmazván föloldva, jobban puhítja, finomítja az a bőrt bármely m á s szappannál. A feréme de lacteinea egy adagja 60 kr, a t K o r o n a - e p e s z a p p a n » egy dbja 40 kr, egy 6 dbot tartalmazó doboz % frt. Egyedüli szétküldési raktár:

A „Magyar Korona" gyógyszertár műlaboratoriuma, Székesfehérvárott, honnan postán, utánvét, vagy az összeg előzetes beküldése mellett azonnal megküldetik (kívánatára diserét osomagolásban) bárhová. Raktár a főváros részére: T ö r ö k J ó z s e f gyógyszertára (Király-ntoza) és P e t r i O t t ó gyógyszertára (Váczi-körnt).

Nők

figyelmébe!

Ajánlom gyógymódomat és gyógyszeremet (fluor aJhu8) s ezzel összeköttetésben levő vér­ szegénység ellen, melylyel rövid idő alutt biz­ tos sikerrel gyógyítom ezen kellemetlen női betegséget. Gyógyelj írásomról levélben is adok utasítást s kívánatra egyszersmind a gyógyszert is meg­ küldöm.

Dr. Grünblatt Sámuel. Budapest, VIL, Dohány-utcza 68. sz. L emelet

348

VASÁBNAPI

21.

ujság.

SZÁM. 1 8 9 5 . 4 2 . ÍVTOLTAM.

B U D A P E S T I CZEGEK. TALÁLMÁNYOK

szabadalmazását esz­ közli mind. államban

Fényképészeti készületeket

Réthy János nemzetközi mérnöki és szabadalmi irodája, B u d a p e s t , E r z s é b e t - k ö r ű t 2 . sz. (népszínház mellett. Legrégibb szabad, iroda. — Telefon.

Jósika Miklós regényei. 89. 90. füzet.

Uj olcsó kiadás.

Regényes képletek. Második kiadás. A r a a k é t füzetből álló k ö t e t n e k 1 forint.

„forouyóráK" palota, laktanya, gyári órákat,

műkedvelők számára, l e g ú j a b b u t i - t á v c s ö v e k e t a tirsg* rapid, kitűnő s z e m ü v e g e k e t megvizsgált maximal-lázhömérőket, A n e r o i d ( l é g s u l y m é r ő k e t ) szabadal­ mazott r a j z e s z k ö z ö k e t ajánl

villanyórákat, legelőnyösebben rendez be B f a y e r K á r o l y I*.

OALDEEONI ÉS TAKSA.

Képes árjegyzék, költségjegyz. bérm.

ROÍHBIRSIR J&S1B

I, m. állami kedvesm. gSa-óragyára

fektetését és

SCHWEM L,

Főraktár: Budapesten, Király-utcza 12. szám TÖRÖK JÓZSEF gyógyszertárában.

LATZKOVITS A. CS. É S KIR. SZAB. ING-GYAKOS IV, Váczi-nteza 22. B U D A P E S T . IV, Váezi-uteza 22. (Nemzeti

szálloda.)

Kielhausertől, Gráczban. A folyékony glycerin-créme sikerült egyesítése a legártatlanabb szereknek, melyek a bőrt nemcsak s i m á b b á és finomabbá teszik, hanem annak fiatalos f r i s s e s é g é t föntartják. Óvszer a l e v e g ő , s z é l és n a p b e f o l y á s a e l l e n ; eltávolítja a s z e p l ő t , n a p s ü t é s t , m á j f o l t o t és minden hasonló arcztisztátlanságot. Egy üveg ára 1 frt 2 0 kr. '

-ZUR

SCHÖNHEITS

Legfinomabb glyeerin-szappan

REINIGUNG

I glycerin és illatos növényekből, kitűnően tisztit és élénkíti a bőrt, és finom pipere­ szappan minden kívánt előnyeivel bír. Darabja k é k p a p i r o s b a n 3 5 k r .

drr

HAUT.

Párisi hölgypor

a bőrnek leggyengédebb fehér szint adja, és ártatlansága mellett mégis a bort wimáu és szárazon tartja. Hölgyeknél, ugy férfiak­ nál is borutváiRH után nagy kedveltségnek örvend. E g y doboz ára 5 0 kr., fehér, rózsaszín és sárga (Bachel).

Kézmosó-por mandula-szappan és spermacetből készítve, a legártatlanabb arcz- és kéibői-tisztító szer. E g y doboz á r a 5 0 kr.

Rong-e vég-étal arczp:rositó szer nappalra és estére. A r a 5 0 kr. ^ \ ^

Hamisított hölgypor-tól és g l y c e rin-créme-től óvakodni tessék, csak az tekintendő valódinak, melynek dobozán, valamint használati utasí­ tásán a mellékelt védjegy van. Főraktár: Budapest, király-u. 1 2

TZ - M * * *

T0JBUK J0ZSEI gyógyszertára.

Pontos szenvedőknek. Újdonság! Pollitzer-féle újonnan javított cs. é s kir. szabadalmazott gummi sérvkö­ tők. A leghíresebb orvosi autoritások által a legjobbnak van elismerve, és Monarchiánk határain tul is nagy elismerésnek örvend. Nem csúszik l e a testről, nem gyakorol kellemetlen nyomást, ugy éjjel mint nappal hordbató, Czélszerüsége által az eddigi pérvkötők hiányait pótolja. A pelot­ ták a sérvhez idomíthatok és bizton­ sági övvel van ellátva, mely a testről vaJó lecsúszást meggátolja. Arak: egyoldalú 7—10 forintig, kétoldalú 10—16 forintig. Gyermekeknek a felével olcsóbb. Nagy raktár angol és franczia rugó sérvkötőkben. Suspensorium, has­ kötő, görcsér-gummiharisnya, egye­ nestartó. — Méhfecskendő, légpárna ágybetét és havibaj - felfogók dus választékban kaphatók .valamint min­ dennemű gummi áru-czikkek. Sérvkötő rendelésnél kérem meg­ jelölni a test bőségét, váljon a sérv jobb, bal vagy mindkét oldalú. Megrendeléseket a legnagyobb titoktaitás mellett gyorsan és pon tosan utánvétellel eszközöl

Legnagyobb raktár

«•" ó r i á s i v á l a s z t é k ~w nyakkendőkben!

wr T e l e f o n . - w

GLYCERIN-CRÉME

férfi-fehérnemüek, f e b é r és szin e s i n g e k , l á b r a valók, gallér- és k é z e l ő k b e n , dús választék a legújabb keztyük, zsebkendők, harisnyák és mindenféle t r i c o t - c z i k k e k b e n ; utazási ingek, sapkák, plaidek, e s e r n y ő k , n a d r á g - t a r t ó k , ing­ g o m b o k , stb. elegáns

p i n c z é k , s t b . gyökeres szárazzátételét.

Folyékony

Specialista sérvkötó'kben! K e l e t i J . szabadalmazott sérv­ kötője a leghíresebb orvosi auto­ ritások által legjobbnak van elis­ merve. N e m csúszik, n e m gyako­ rol kellemetlen n y o m á s t . Újdonság! keleti-féle g u m m i sérvkötő, szabadalmazta­ tott 1894 máreziusban. Kitüntetett Brüsselben, 1893. aranyéremmel és diszokmánynyal. A pelották teljesen a sérvhez idomíthatok, szarvasbőr védővel és biztonsági övvel. Egyoldalú 6 frt, kétoldalú 12 forint. Haskötő, (elasztikus) gummi-görcsér harisnya, háttartó, orthopádiai m ű l e g e s fűző, m ű l e ges lábak é s kezek. G U M M I ! Egyedüli képviselete Ausztria-Magyarországon a párisi „ F . B e r g u e r a n d í i l s " leg­ híresebb gyárosnak. — Jótállás mellett. — Megrendeléseket discréten és gyorsan eszközöl. K E L E T I J . , orvos sebészi műszerész, és cs. és kir. osztrák és magyar szaba­ dalmazott sérvkötők gyárosa Budapest, IV., Koronaherczeg-ntcza 17. s z . a . Képes árjegyzék ingyen és bérmentve.

6153

nedves lakások,

czipész- mester BUDAPEST, Budapest, vátzi- uttza 23, a nagy Kristófhoz ez. házban. V., F t t r d ő - u t c z a 2 . sz. A l e g e l e g á n s a b b kész férfiruhák d ú s válasz­ Ajánlja készítményeit t é k b a n a legjutányosabb, szabott á r a k o n . 9 V fájós l á b a k r a

Saját gyártmánya pedálos czimbalom, hegedű, harmonika, fuvola stb. hangszerekről árlegyzéket küldök. Czimbalom-iskola, itta Kuliffiii J. zene­ tanár, ára 3.50. Tilink.'i-iskolaí frí. Czimbalmozók folyóirata minden hóban 2-szer jelenik meg kiadásomban, előfizetés egy évre 4.80 H o r v á t h . I s t v á n , ö cs. és kir. fensége József főh. ndvari szállítója, Budapest Erzsébet-korút 2. és Eerepesi-út 46.

mellett legolcsóbban

asphalt- burkolatok

cs. és kir. u d v a r i szállító.

Biztosan és gyorsan ható szer, t y ú k s z e m , s z e m ö l c s és talp, valamint a sarok bőrk e m é n y e d é s e i , to­ vábbá mindennemű Köz­ bőrelszarusodás > ^ ^ - ^ ponti ellen. A hatás- . / * & > ,»' * x_j.--4.xn^ S J ^ - i r S szétküldési raktár: vért á l ljaólt á l l á s ^ r ^ T -é^S tátik gyógys zerész \ ^ ^ y MEIDLING —BÉCS. Csak akkor valódi, ha miu' r den használati utasítás és minden ^>" V " ^ tapasz a mellettes védjegynél és - a ^ S^jr aláírással el van látva, a z é r t i s e r r e $*$%r ü g y e l n i kell. Gyógyszertárakban vásárlandó.

részvény-társaság Rndapest, Andrássy-út 30

Badapesten, VII., Kazinczy-u. 3. elvállalja jótállás

GERO ADOLF

LTJSER L.-féle t u r i s t a tapasz.

A Magyar Asphalt

11

y r Pollitzer Mér és fia és kir. kötszerész.

Szt-Margitszigeti gyógytürdőfíely, jj

Budapest,

BUDAPEST.

T s n i s s s t M aséuavssa n n i r l U i a — h a l

A Szt.-Margitszigeti 43.7° C. h é w i z kitűnő eredménynyel használtatott a kö­ vetkező kóralakok ellen : k ö s z v é n y , osúz, z s á b á k , i d ü l t k ö t e g e k , m á j - , gyomor-, bélbántalmak. hólyaghurut. n ő i bántalmak, garat-, g é g e - , t n d t h n r n t , ás i d e g b á n t a l m a k . M a s s a g e é s v i l l a m o s fürdő. Tiszta, pormentes levegő és 3U0 vendégszoba, társalgási terem, posta, telefon, tavird^, gyógyszertár és elismert jó konyha. Eendelö Krdőorvos dr. B a n e r A n t a l főherezegi udvari orvos. Naponta katona- és czigányzene. Hajóközle­ kedés félóránként.

Ma

L™jL

Slt, íhrgitszi etí

"

8

gyögyfíirdő-feliigyetó'ség Budapesten.

ÁGNES

Gladiátor

Fürdőidény tartama: május 1-től szeptember 30-ig. A szobaáraknál május és szept. hóban 3 0 ° o e n g e d m é n y . B # ~ Á r s z a b á l y kívánatra bérmentve küldetik.

D e á k F e r e n c z - u t c z a 1 0 . sz.

1

(üdítő ás mosóvíz lovaknak) A legkitűnőbb és leghatá­ sosabb szer beteg (hibás) és egészséges lábú lovaknál. Teljes s i k e r r ő l j ó t á l l á s vállaltatik. Á r a 1 í r t palaczkonként. Gyári raktár Budapesten,

f o r r á s . Legjobb aaitali él IdfUltaL KI tön* azslj te»i «s «mé»zt<sl zavaroknál. J á r v á n y I d e j é n p r a a e r v n t i v arytfsryaseraME bizonyait.

Szét­ küldése

BAKY GY. J. F e r e n c z - k ö r u t 4 0 . sz. Franklin-Társulat nyomdája. (Budapest, IV., Egyetem-nteza 4. szám.)

Édeskntyll?

—«f- K a p h a t ó

m i n d e n ü t t

•§»—

22. SZÁM. 1895. Klöfizctéll

feltételek: VASÁRNAPI DJSAG és í egész évre 1 2 frt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt itt I félévre — 6 >

GRÓF GOLUCHOWSKI AGENOR, MONARKHIÁNK Ú J KÜLÜGYMINISZTERE.

VOLT KÜLÜGYMINISZTER és a magyar kormány­

Á

elnök ismeretes összeütközéséből szárma. zott válságot az alkotmányos király tapintata úgy hárította el, hogy gr. Kálnokyt ismételt kérelmére állásától fölmentvén, helyét egy régi, törhetetlen hivével, a diplomácziai dolgokban igen avatott gr. Goluchowski Agenorral töltötte be, ő r á bizván egyúttal a külügyek vezetése mellett a közös miniszterek tanácskozásain való elnöklést is. Valamint gr. Kálnoky fölmentése, úgy gróf Goluchowski Agenor kinevezése is váratlan és meglepő volt a monarkhia mindkét államára és összes népeire nézve. Csak a felséghez legközelebb álló, tehát legbeavatottabb körök n e m láttak a dologban valami nagy és nem remélt ujságot, tudván, hogy a pár év óta ideiglenesen visszavo­ nult Goluchowskira nézve csak idő kérdése, hogy eddigi diplomácziai pályájának valamely fontos álláson való folytatására előszólítsa ő fel­ sége, ki a grófnak úgy személyes tulajdonait és politikai nézeteit, mint föltétlen hűségét mindig ki­ válóan méltányolta s véleményét hivatalon kivűl is többször meg­ hallgatta.

B U D A P E S T , J Ú N I U S 2. Csupán a VASÁRNAPI

ujság

\ egé8Z é " e 8 "* ( félévre — 4 •

Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK

gált a külügyminisztériumban ; közben 1872ben attaché volt a berlini követségnél; 1878ban udvari tanácsossá lett a külügyminisz­ tériumban ; 1883-ban párisi nagykövetségünk­ höz neveztetett ki tanácsossá, mely állásá­ ban meg is nősült, feleségül vévén Murát fran­ czia herczeg Anna nevű leányát, kivel hírneves hazánkfia, Türr István tábornok is rokonságban van neje után, ki szintén a Bonaparte-házból származik. 1887-ben Bukarestbe neveztetett ki követnek. Itteni működése közben az erdélyi ro­ mán kérdésben tanúsított föllépését a magyar delegáczió n e m elég erélyesnek, a román királyi udvar pedig állítólag épen ellenkezőnek ítélte. Ezért-e, vagy mint mások mondják, magánter-

Gr. Goluchowski Agenor lengyel főúri család sarja. Hasonló nevű atyja is, ki 1875-ben hunyt el, előkelő szerepet vitt Ausztria közéletében, a mennyiben egyszer osztrák belügyminiszter, három ízben pedig Galiczia helytartója volt. Elsőszülött fiát, Agenort, rend­ kívüli gonddal neveltette, annyi­ val inkább, mert ez gyermekkorá­ ban igen gyönge szervezetű volt. A czélszerű ápolás azonban any^ nyira megedzette, hogy lassanként erős ifjúvá fejlett. Iskolai tanul­ mányait nagy szorgalommal és si­ kerrel végezte. Különösen kedvelte a nyelveket. I n n e n van, hogy sok nyelvet és tökéletesen beszél. Tanulmányait befejezvén, köz­ pályára lépett. Több izben szol­

42. ÉVFOLYAM. | egész évre 5 . | Külföldi előfizetésekhez a postailag 1 félévre — 2 . 5 0 meghatározott viteldíj is csatolandó.

mészetű okokból, állásáról 18(.>3-ban lemondott, s haza tért galicziai gazdag birtokaira és hol Lembergben, hol skalai várkastélyában tartózko­ dott, mint rendelkezési állapotban levő követ. Goluchowski gróf igen tanúit, művelt, szeren­ csés modorú férfiú és valódi hivatásos diplomata. Nyugodt, megfontolt, ildomos és tapintatos; nem uralkodik rajta semmi szenvedély s higgadtsá­ gából n e m igen lehet kiforgatni. Konzervatív érzületű és meggyőződésű; e mellett, m á r len­ gyel voltánál fogva is, buzgó katholikus és híve a szent széknek, melyhez egy ízben kö­ vetnek is volt kiszemelve. De hogy valami el­ fogult klerikális nem lehet, az m á r csak abból is látható, hogy Parisban a royalista klerikális főurak voltak iránta a legellenségesebb indulattal. Vagyonilag a leg­ gazdagabb lengyel főurak egyike. Igen dicsérik mint fiút és családfőt. 72 éves özvegy anyját annyira sze­ reti, hogy minden évben külföld­ ről is meglátogatta Lembergben, vagy skalai kastélyában. Hasonlag ragaszkodik kiváló tulajdonokban gazdag nejéhez és gyermekeihez is. Szintén gyöngéd viszonyban v a n testvéröcscsével, Ádámmal i s , ki jelenleg reichsrathi képviselő s ki atyjuk halála után galicziai nagy családi vagyonuk igazgatását ve­ zette. Némelyek Goluchowski gró­ fot családjának hagyományos n é ­ met, illetőleg osztrák szellemű m ű ­ veltsége miatt n e m tartják elég j ó lengyelnek. De hogy a lengyel nem­ zeti öntudat nem hiányozhatik h á ­ zában, mutatja az, hogy neje is tökéletesen eltanulta és beszéli a lengyel nyelvet. A bécsi udvari és főúri körök nagy nyereségnek tartják az ottani társaságra nézve úgy a grófot, m i n t előkelően egyszerű, de igen finom műveltségű nejét.

Lerabergi fénykép n t á n . GRÓF GOLUCHOWSKI AGENOR.

A mi az új külügyminiszternek Magyarország s a magyar nemzet iránti érzelmeit illeti, e tekintetben igen kedvező adatokat sorol föl egy hazánkfia, kinek többször volt al­ kalma a gróffal külföldön, különö-