RE 14425/M
1
Forrásközpontú történelem
Kaposi József–Száray Miklós
Történelem IV. képességfejlesztő munkafüzet
Megoldások
Nemzeti Tankönyvkiadó
Megoldókulcs
RE 14425/M
Megoldókulcs
2
AZ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRÓL 1. feladat a) 1. Az egyetemi tanulmányok megkezdésére való jogosultság megállapítása. 2. Az állami ellenőrzés bevezetése a középfokú iskoláztatás kimeneti pontján. b) 1. A kijelölt „főtételek” anyagának ismeretét. 2. Hasznos, alkalmazható tudást a kijelölt „főtételekkel” összefüggő területeken, mely a tantárgy anyagának feldolgozásán, megértésén alapul. c) 1. Az általános műveltséghez tartozó tananyagrészeket. 2. A történelem értelmezéséhez szükséges anyagrészeket. 2. feladat a) egyéni megoldások b) Idézet: „ha a történettudomány által kínált konstrukciókat, sémákat, fogalmakat rugalmasan képesek adaptálni a múlt, valamint a jelen megértéséhez.” Értelmezés: pl. Ha a tényeket, adatokat nem bemagoljuk, hanem feldolgozva értelmezzük és az összefüggéseket meglátjuk a különböző események és jelenségek között. c) pl. Tudom, hogy minden jelenségnek, eseménynek előzményei és következményei vannak. VAGY A különféle események kronológiai sorrendbe állíthatók. VAGY A múlt tanulságai fontosak a jövő szempontjából, de a múlt nem ad választ a jövő kérdéseire. 3. feladat Beírandók: A) 9. évf.; B) 10. évf.; C) 11. évf.; D) Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig; E) Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig; F) kompetenciák b) 1. középszinten 2. emelt szinten 4. feladat Témák
Vizsgaszintek
Középszint Emelt szint Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellem- A hátország szerepe a hábo8.1. Az első világháború jellege, a zői. rúban. Párizs környéki békék. A Párizs környéki békék terü- Nagyhatalmi érdekek és elleti, etnikai és gazdasági vo- lentétek a béketárgyalásokon. natkozásainak elemzése. Lexikai adatok Fogalmak villámháború – állóháború, ultimátum, központi hatalmak, pacifizmus Nevek Ferenc Ferdinánd, Wilson, Clemenceau, Lloyd George Évszámok 1914–1918, 1919 (január 18.) Szarajevó, Marne, Somme, Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, Csehszlovákia, Topográfia Lengyelország, balti államok, Curzon-vonal
RE 14425/M
3
Megoldókulcs
A XX. SZÁZAD ÚJ FORRÁSAI 1. feladat a) Ijesztő volt a vonat, mert a nézők felé jött. VAGY Féltek a látványtól, mert azt az illúziót kelltette, hogy a közönség soraiba is befut. VAGY A filmen látottakat is valóságnak fogták fel. b) Feltételezések: 1. Nem készült film a Téli Palota ostromáról. 2. Ha készült film, nem volt olyan magasztos, hogy a forradalom „emblémája” legyen. 3. A színházi előadás képével akarták manipulálni az embereket. c) Az első dokumentumfilmek nem hiteles források, mert nem valóságos helyeken, valóságos szereplőkkel készültek, hanem „laboratóriumi” körülmények között. Ezek a filmek leginkább a filmtörténet szempontjából érdekes források. Arra azonban következtethetünk belőlük, hogy egy eseményről a film megrendelői milyen képet akartak nyújtani a lakosságnak. d) egyedi megoldások 2. feladat a) A népszerűség okai: 1. Gyorsan lehetett tájékozódni a rádióból a világ dolgairól. 2. Megvásárlása, üzemeltetése egyre olcsóbbá vált. 3. Elterjedését a politika is támogatta. 4. Háttérként (munka mellett) is lehetett hallgatni. b) A közérdeklődés és a sportversenyek izgalmassága miatt. c) Megismerhetjük a tényeket, adatokat, hallhatunk véleményeket, reflexiókat az eseményekről. d) Például: életmód a Kádár-korszakban a Szabó család című műsor alapján, mert az csak ott található meg. Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményei, mert számos dolog a Rádión keresztül került nyilvánosságra. A magyar termelőszövetkezetek története (rádióriportok). 3. feladat a) Mindkét állam a technikai fejlődés élvonalába tartozott, és fejlett, polgárosult társadalmak voltak. b) Jó propaganda-eszközként lehetett használni a filmhíradó által rögzített anyagokat. c) A televízió megjelenése nyomán a családok jelentős része lemondott a közösségi szórakozásról, és otthon a lakásban nézte a filmeket. Ez kezdetben családokat is összehozhatott, hiszen nem volt mindenhol televízió, de később a családok elszigetelését eredményezhette. Továbbá a TV megjelenése a családon belüli beszélgetések csökkenését is eredményezhette, hiszen mindenki a tévére figyelt, és nem egymásra. d) Mindkét területen növelte a lehetőségeket, hiszen a tévéreklámok és bizonyos műsorok révén politikai és gazdasági üzeneteket küldhettek a választópolgároknak, illetve a vásárlóknak. 4. feladat a) a magas szintű természettudományi, műszaki felsőoktatási képzés b) magas költségek, sokáig nem állt rendelkezésre a megfelelő tudományos és technológiai háttér, a lakosság többségének nem volt rá igénye c) Előny: gyorsan, egyszerűen és olcsón hozzá lehet férni nagy mennyiségű információhoz. Hátrány: ellenőrizhetetlenek az információk, mind tartalmi, mind etikai tekintetben. 5. feladat Pl. Az emberek nem mindig fogják föl a tartalmat, sok esetben csak arra koncentrálnak, hogy valaki mond valamit, így a médiában való megjelenés önmagában sztárrá tud tenni. Az emberi emlékezetből sokszor a tartalmak kiesnek, csak a „helyzetek” maradnak meg. Ezért is vált egyre fontosabbá a hírszerkesztés vagy hírkészítés. Amiről hírt adnak, az létezik, amit elhallgatnak az nem. Pedig a valóságban nem így van.
RE 14425/M
Megoldókulcs
4
I. AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ, A FORRADALMAK ÉS A BÉKÉK 1. AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ 1. feladat a) antant: Franciaország, Oroszország, Nagy-Britannia hármas szövetség: Németország, Osztrák-Magyar Monarchia, Olaszország b) Politikai: Németország a kontinentális hegemónia megszerzésére tört és gyarmatokat akart szerezni. Anglia és Franciaország védte a gyarmatait, Anglia szerette volna fenntartani az európai hatalmi egyensúlyt. Oroszország a Balkán felé akart előretörni. Gazdasági: Egyenlőtlen gazdasági fejlődés → Németország nagyobb részt követelt a gyarmatokból. Eszmei, ideológiai: nacionalizmus, pánszlávizmus, a franciák reváns gondolata. c) Európa: A Balkánon és Elzász-Lotaringia kérdésében. Európán kívül: Afrika, Közép-Ázsia. d) Olaszország: Területeket akart szerezni az Osztrák–Magyar Monarchiától és befolyást a Balkánon. Románia: Meg akarta szerezni Magyarországtól Erdélyt és más területeket. Mindkét ország csak az antant támogatásával érhette el céljait. 2. feladat Az antant A központi hatalmak háborús győzelmét valószínűsítő tények népesség, nemzeti jövedelem, egy főre jutó jövede- katonai felkészültség, kezdeményezőképesség, lem, gyarmatok, gyarmatok lakossága, jobb kato- gyors gazdasági fejlődés (Németország) naföldrajzi helyzet (közrefogják a központi hatalmakat) Az adatokat összegezve minden tényező az antant győzelmét valószínűsítette. 3. térképes feladat 4. feladat a)
Ország
Antant KezdetÖsszes Belépés ben mozmozgósított gósított éve millió fő
NagyBritannia
1914
0,97
9,5
Franciaország
1914
4,4
8,2
1914 Oroszország 6,5 1914 Szerbia 0,5 1915 Olaszország 0,85 1916 Románia 0,6 1917 Görögország 0,23 Egyesült 1917 0,2 Államok* Összesen mozgósított katona
Ország
Központi hatalmak Kezdetben Összes Belépés mozgósímozgósított tott éve millió fő
Németország
1914
4,5
13,2
1914
2,5
9 millió
13 1 5,6 1 0,23
Osztrák– Magyar Monarchia Törökország Bulgária – – –
1914 1915 – – –
0,21 0,28 – – –
2,85 0,95 – – –
2
–
–
–
–
40,53
Összesen mozgósított katona
* Forrás: Jean-Pierre Verney: Az első világháború. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2009.
26 millió
RE 14425/M
5
Megoldókulcs
b) Összességében az antant sokkal több katonát tudott mozgósítani, nagyobb volt a hátországa, ami az elhúzódó háborúban döntő jelentőséggel bírt. (Huzamosabb időn át nagyobb emberi és anyagi erők felvonultatására voltak képesek.) 5. feladat a) Csaták, hadműveletek, politikai változások Antant Központi hatalmak Évszám győzelem / siker vereség / kudarc győzelem / siker vereség / kudarc Japán elfoglalja Nénémet győzelem az első marne-i csata orosz vereség 1914 metország távolTannenbergnél és a – a németek megállíTannenbergnél keleti gyarmatait Mazuri-tavaknál tása Przemyšl; OlaszorBulgária a központi a szerb hadsereg Przemyšl orosz kézre 1915 szág az antant hatalmak oldalán; összeomlása kerül oldalán gorlicei áttörés Bruszilov-offenzíva; Bruszilov-offenzíva, 1916 Románia veresége Bukarest elfoglalása Verdun, Jütland Jütland Sikertelen offenzívák, Caporettónál áttöraz Egyesült Államok (pl. Cambria); 1917 az antant oldalán Caporetto; Oroszor- ték a védelmi vonalat szág kiesik b) 1. Az oroszok a vártnál gyorsabban mozgósítottak → a németek kétfrontos háborúra kényszerültek. A megnövekedett tűzerő a védelem esélyeit növelte. Megváltozott a hadviselés. 2. Lövészárok-rendszereket építettek, pár kilométeres előrenyomulásért nagy áldozatokat hoztak. 3. repülő, harci gáz, harckocsi 4. A teljes hátország a frontvonal, a háború szolgálatába lett állítva. Az ellátás romlott, korlátozták a fogyasztást, az emberek nyomorogtak. Az állam beavatkozott a termelésbe. 5. A szembenálló felek abban voltak érdekeltek, hogy ellenfelük erejét megosszák, ezért arra ösztönözték a kezdetben semleges országokat, hogy háborúba való bekapcsolódásukkal új frontot nyissanak. A belépők elsősorban területi nyereségeket reméltek a háborútól. 6. feladat a) Az Egyesült Államokat az óceán sem védi meg a barbár és vérengző Németországtól. b) Az antant által létesített tengeri blokád miatt hirdette meg Németország a korlátlan tengeralattjáróháborút, ami ürügyül szolgált az USA hadba lépéséhez. c) A korlátlan tengeralattjáró-háborút az emberiség és az összes nemzetek elleni háborúként értékeli (főleg a kereskedelem korlátozása miatt). Kiemelten hivatkozik az amerikai hajók és a rajtuk utazó amerikai állampolgárok elleni német támadásokra, és e támadások amerikai halálos áldozataira. Konkrét háborús célokat nem fogalmaz meg, csak azt, hogy Németországot a háború befejezésére kell kényszeríteni. d) Az Egyesült Államok alapvetően gazdasági okok miatt lépett be a háborúba az antant oldalán. Semleges államként is sokkal nagyobb mértékben támogatta Angliát és Franciaországot, így ezek veresége súlyos következményekkel járt volna a gazdaságára. e) Az Egyesült Államok a háború kezdete óta áru- és pénzhiteleket nyújtott az antant országainak, ezért az antant győzelmében volt érdekelt. Az amerikai közvélemény többsége inkább az angolokkal és a franciákkal szimpatizált. A háborúba való belépésre az szolgálta az ürügyet, hogy a németek 1917-ben korlátlan tengeralattjáró-háborút hirdettek. Az USA hadba lépése döntő jelentőségű volt, jelentősen megváltoztatta az erőviszonyokat az antant javára.
RE 14425/M
6
Megoldókulcs
7. feladat Cím: pl. Tömeghadseregek és véres veszteségek Esszé: pl. A háborús mozgósítás korábban soha nem látott tömegeket vitt a frontra, mindkét katonai szövetség részéről. Az első világháborúval megkezdődött a tömeges hadviselés kora. A kiegyenlített erőviszonyok állóháború kialakulásához vezettek. A szembenálló felek lövészárkok rendszerét építették ki, amelyek áttörésére heves támadásokat indítottak. A nagy tűzerejű fegyverekkel a védekezés sokkal hatékonyabb volt a támadásnál, így a támadók közül sokan elestek, megsebesültek. Tömegesen estek fogságba is. A veszteségeket növelték a korszak tömegpusztító fegyverei, például a harci gáz és a kezdetleges orvosi ellátás. A háború végén rengeteg béna, csonkolt végtagú katona tért haza.
2. FORRADALMAK – A VILÁGFORRADALOM BŰVÖLETÉBEN 1. feladat a) Politikai erők (pártok) Monarchisták Alkotmányos monarchisták Eszerek Mensevikek Bolsevikok
Bázisuk arisztokrácia, nagypolgárság polgárság, a nemesség egy része parasztság, falusi lakosság nagyipari munkásság nagyipari munkásság
Céljuk a cári hatalom fenntartása a cári hatalom alkotmányos keretek közé szorítása földosztás, polgári fejlődés demokratizálás, polgárosodás proletárdiktatúra
b) A szovjetekben részt vettek: eszerek, mensevikek, bolsevikok c) 1. A bolsevikok elismerték a legfőbb hatalmi erőnek (amely alulról szerveződött) a szovjeteket. 2. Arra törekedtek, hogy a szovjetek politikai irányvonalát ők határozzák meg. d) Lenin azért nem támogatta az Ideiglenes Kormányt, mert éppen tőlük akarta megszerezni a hatalmat, és mindezt a szovjet kongresszussal kívánta törvényesíteni. (Így is tett) Azért akarja hogy a szovjeteké legyen minden hatalom, mert a bolsevikok a szovjeteken belül egyre erősebbé váltak. e) 1. Diktatúra esetén az állami hatalom forrása nem a népakarat, a kisebbség gyakorolja a hatalmat a többség fölött. 2. A diktatúrában gyakorlatilag nem érvényesül a hatalmi ágak (törvényhozó, végrehajtó, bírói) elválasztása. 3. A diktatúrára jellemző egy személy kizárólagos uralma, az ideológiai egysíkúság, az egyéni és politikai szabadságjogok korlátozása. Projektfeladat Egyéni megoldások várhatók a plakátkészítés során. Lehetséges problémák: Kié a hatalom? Nagy társadalmi ellentétek, sztrájkok. A szabadságjogok, a demokrácia hiánya. (politika) – Óriási vagyoni különbségek, hatalmas nyomor, éhezés, a parasztság rossz helyzete. (társadalom) – A gazdaság kimerülése. – Vereségek, óriási veszteségek a frontokon. Folytassa-e Oroszország a háborút? (katonai) 2. feladat a) Jelölés
Cím
félkövér
pl. Fegyverbe!
dőlt betűs aláhúzott
pl. Forradalmi cselekvést! pl. A sajtónak
Értelmezés Erőszakos módon, fegyverekkel kell megragadni a hatalmat (puccs). Gyorsan, határozottan kell cselekedni! Szándékainkat leplezni kell a sajtóban.
RE 14425/M
7
Megoldókulcs
b) Pl. A leninizmus hátterét a marxizmus adja, amelynek tételeit Lenin a XX. századnak és Oroszország problémáinak megfelelően aktualizálta. Lenin elveti a hatalom megszerzésének demokratikus módjait és a forradalmi átalakulást hirdeti. Egy szervezett proletárpárt kisebbséget alkotva is képes lehet a hatalom erőszakos megragadására. Sikeres forradalom után a párt végrehajtja azokat a társadalmi változásokat amelyek elvezetnek a kommunizmushoz. 3. térképes feladat 4. feladat a) A) a hatalom megszerzése (proletárforradalom) B) többséget szerezni (a szovjetben) C) nem ismerik el (az ideiglenes kormányt) b) Az ábra az ún. kettős hatalom (szovjetek, Ideiglenes Kormány) időszakának bolsevik politikáját mutatja. A bolsevikok harcoltak az Ideiglenes Kormány ellen, mert tőlük akarták megszerezni a hatalmat. Fő eszközük ebben a petrográdi szovjet lehetett, amelyben többséget kívántak szerezni. Céljukat elérték, mert propagandájukkal teret nyertek a nagyvárosi szovjetekben. Amikor a bolsevikok átvették a hatalmat az Ideiglenes Kormánytól Pétervárott, a szovjetek kongresszusa mindezt elismerte. 5. feladat a) Belpolitikai a rendőrség és a nem proletár katonák lefegyverzése, a parlament megszüntetése, munkás- és katonatanácsok alakítása
Célok Gazdasági a nagyüzemek államosítása, kollektivizálás, szövetkezeti rendszer, a nagy vagyonok kisajátítása
Külpolitikai kapcsolatok felvétele a külföldi testvérpártokkal, a proletárforradalmak világméretű győzelme a tartós béke feltétele
b) Céljuk a proletárdiktatúra, a szocialista termelési viszonyok kialakítása (államosítások, kollektivizálás). c) Hasonlóságok: Mindkét ország forradalom után van, amelyben szerepet játszottak a kommunisták (a bolsevikok, illetve a Spartacus Szövetség), de egyik országban sem ők birtokolják a hatalmat, csupán törekednek annak átvételére. Különbségek: Németországban a kommunisták elsősorban a szociáldemokratákat támadják, míg Oroszországban az ideiglenes kormányt, s hajlandóak együttműködni a szovjetekben a szociáldemokratákkal. d) A bolsevikoknak sikerült megszerezniük az egyeduralmat, mert a szovjetekben a szociáldemokraták háttérbe szorultak. A Spartacus Szövetség alulmaradt, mert a parlamentáris erőkhöz csatlakozó szociáldemokraták szembefordultak velük. A különbségek oka, hogy Németország polgárosultabb volt mint Oroszország, erősebb középréteggel, erősebb parlamentáris hagyományokkal. 6. feladat a) Németországban számítottak a szakértők hozzáértő közreműködésére, Oroszországban Lenin kizárólag a munkásokra, az új vezető rétegre számított az irányításban. b) Németországban a szociáldemokraták a polgári pártok támogatásával megvédték a demokráciát, Oroszországban a kommunisták fenekestül forgatták fel a korábbi társadalmi viszonyokat. c) Németországban a gazdaság nem omlott össze, s biztosítani tudták a lakosság ellátását, szemben Oroszországgal, ahol éhínség és gazdasági összeomlás következett be.
RE 14425/M
Megoldókulcs
8
3. A VILÁGHÁBORÚT LEZÁRÓ BÉKÉK 1. feladat a) A plakátok balról jobbra: antant (angol); antant (angol); központi hatalmak (német); antant (amerikai) b) Pl. Mindegyik plakát az egyszerű emberek érzelmeire kíván hatni, bemutatva az ellenség kegyetlenségét, könyörtelenségét. A katonai erő alkalmazásának szükségességét hirdetik azért, hogy a hátország lakosságát a háborús célokkal való azonosulásra késztessék. Közös elem még a harcra buzdítás, a gyerekek, nők védelmének hangsúlyozása, hiszen ezzel kiválthatják a lakosság és a katonák hon védelmére és az ellenség gyűlöletére ösztönözni. Csoportfeladat Egyéni megoldások jelenhetnek meg a plakátokon. 2. feladat a) IV. Károly I. Ferenc József halálát követően került trónra, amikor a Monarchia már több mint két éve többfrontos háborút vívott. 1917 tavaszán, amikor a levél íródott, nem volt kedvezőtlen a helyzete. A Balkánon Szerbia legyőzése után nyugalom volt, délkeleten német segítséggel legyőzték a románokat, keleten Oroszország összeomlott (forradalom). Az olasz fronton viszont véres, de eredménytelen állóháború folyt (isonzói csaták), és már küszöbön állt az Egyesült Államok hadba lépése az antant oldalán. A súlyos emberi és anyagi veszteségek miatt az Osztrák–Magyar Monarchia egyre jobban kimerült, lakosaiban egyre erőteljesebb a béke utáni vágy. b) A békekötés elérése, a Monarchia veszteségeinek minimalizálása. c) „támogatni fogom az Elzász-Lotaringiára vonatkozó francia követeléseket (…)” Indoklás: Franciaország háborúba lépésének egyik fontos oka volt, hogy az 1870-es harcok során elvesztett területeket visszakapja. d) Belgium és Szerbia önállóságának helyreállítása, biztosítja Szerbiának az Adria-tengerhez való kijutást e) Ezzel meg lehetett osztani az ellenfelet, hiszen Németországot IV. Károly kezdeményezés bizalmatlanná tette. Az ellenfél megosztására azért is szüksége volt a franciáknak, mert Oroszország háborúból való kiesése nagyon kedvezőtlen volt az antantnak. 3. feladat a) Pont
Jellege
Célja
1.
diplomáciai
a titkos diplomácia elleni fellépés
2.
gazdasági
3.
gazdasági
4.
katonai
5.
politikai
8.
katonai, diplomáciai
9.
politikai, diplomáciai
szabad kereskedelem a gazdasági akadályok megszüntetése a fegyverkezés visszaszorítása a gyarmati kérdések rendezése Elzász-Lotaringia viszszacsatolása Franciaországhoz etnikai alapú határkiigazítás az olaszok érdekében
Mely ország érdekét sérti?
Mely országnak áll érdekében?
minden ország érdeke Németország, amely meghirdette a korlátlan tengeralattjáró háborút
antant országok
minden ország érdeke minden ország érdeke a gyarmatszerzésre törekvő Németország Németország
Franciaország
Osztrák–Magyar Monarchia
Olaszország
RE 14425/M
Megoldókulcs
9 biztosítja az Osztrák– Magyar Monarchia népeinek önrendelkezési jogát a béke helyreállítása a Balkánon a szabad kereskedelem és a nemzeti önrendelkezés biztosítása
10.
politikai
11.
politikai, katonai
12.
politikai, gazdasági
13.
politikai
a független lengyel állam létrehozása
14.
diplomáciai
a Népszövetség létrehozása a béke megőrzése érdekében
Osztrák–Magyar Monarchia Osztrák–Magyar Monarchia Oszmán Birodalom Oroszország, Németország, Osztrák–Magyar Monarchia
Románia, Csehország, a kialakuló délszláv állam Románia, Szerbia, Montenegró az Oszmán Birodalom területén élő népek és Anglia Lengyelország
minden ország érdeke
b) nemzeti önrendelkezés, szabad kereskedelem c) Az 5., 10. és 11. pontok félreértelmezhetőek. 5. pont: A dokumentum elismeri a lakosság és a gyarmatosító ország kormányainak érdekét is, holott ezek egymással ellentétesek lehettek. 10. pont: A dokumentumra a Monarchia minden egymás rovására terjeszkedni akaró népe hivatkozhatott. 11. pont: A balkáni helyzet nehezen megoldható, hiszen kevert etnikumú és vallású terület, így egyegy terület megszerzését több ország is célul tűzte ki. A megfogalmazás nem részletezi a megoldást, hanem azt sugallja, hogy minden ország jól jár, noha ez képtelenség, hiszen egyszerre két országé nem lehet ugyanaz a terület. d) A dokumentum alapján az is következhet, hogy a Monarchia egyben marad, de a benne élő népek nagyobb önállóságot kapnak (pl. trializmus jön létre), de úgyis értelmezhető, hogy önálló államok jönnek létre a Monarchiából. A Monarchiának fel kell adnia a Balkánon megszerzett területeket, és olasz lakta vidékeit át kell engednie Olaszországnak. 4. feladat a) Szám Győztesek céljai 61. Franciaország sérelmeinek orvoslása 80. az Anschluss megakadályozása az újonnan alakult Csehszlovák Állam 81. elismertetése Lengyelország teljes függetlenségének 87. elismertetése 119. Németország megfosztása gyarmataitól Németország alkalmatlanná tétele a visz160. szavágásra (katonai erejét meg akarták 198. törni)
Németország sérelmei megalázó számukra nem érvénysül a nemzeti önrendelkezés Csehszlovákiában több millió német élt kisebbségben az újjáalakult Lengyelország területeket kap Németországból elveszíti gyarmatait a korlátozó előírások megalázóak
b) Elzász-Lotaringia, Nyugat-Poroszország, Poznan környéke, Pomeránia egy része, kis határmódosítás Dánia és Belgium javára c) Francia lap pl. Megbűnhődtek a vétkesek A háború, amely súlyos terheket rótt minden francia családra, a versailles-i palotában tegnap tartott ünnepélyes aktussal véglegesen lezárult. A győztes államférfiak, közöttük Clemenceau miniszterelnök úr és hős francia hadseregünk tábornokai előtt a világégést útjára indító Németország képviselői megszeppenve és alázatosan aláírták a békeszerződést. A szerződés a békét és nyugalmat kívánó francia lakosság szándékát tükrözi, de minden hódítástól idegenkedő európai népét is. A vesztesek büntetése bűneikkel arányos, sőt még kedvezőbb is annál, mint amit elvárnánk, hiszen olyan mérhetetlen szen-
RE 14425/M
10
Megoldókulcs
vedést hoztak mindannyiunkra, hogy a békeokmány előírásai inkább engedékenységet és megbocsátást tükröznek, mint a bosszú szándékát. Ez természetes, hiszen a mi népünk mindig megbocsátó és békeszerető, és ennek most újabb tanúbizonyságát adta. Német lap pl. Bevégeztetett Tegnap délután országunk képviselői elfogadták és aláírták az antanthatalmak békediktátumát, mely súlyos áldozatokat követel népünktől. A győztesek nem a háborút kirobbantó császárt és az őt támogató katonai köröket alázták meg, hanem az egész német népet, amely pedig éppúgy áldozata volt a háborúnak, mint minden ország lakossága. A békediktátum előírja, hogy le kell mondanunk gyarmatainkról, és még országunkat is megcsonkították, más ország határai mögé zárva népünk egy részét. A számunkra engedélyezett kis létszámú hadsereg, megfosztva a korszerű fegyverektől képtelen lesz megvédeni hazánkat egy esetleges agressziótól. Ma még nem is tudhatjuk pontosan, milyen összegű anyagi jóvátételt rónak ki országunkra a mohó győztesek, de ez a teher minden bizonnyal még a következő nemzedékek vállát is nyomja majd. d) Azért, mert a döntően német lakosságú Ausztria csatlakozni szeretett volna Németországhoz (Anschluss), amit a Németország megerősödésétől tartó hatalmak nem engedhettek. e) A győztes országok közvéleménye elvárta, hogy a veszteseket példásan megbüntessék a háborúban elszenvedett kínokért és a békeszerződések anyagi kárpótlást is nyújtsanak számukra. 5. térképes feladat 6. feladat a) Szám 8. 9. 14.
Jogok Saját költségükön intézményeket (pl. iskolákat) létesíthetnek és azokban anyanyelvüket szabadon használhatják anyanyelvüket és vallásukat szabadon gyakorolhatják. A gyermekeket anyanyelvükön taníthatják, a kisebbségeknek méltányos rész jut a költségvetésből intézményeik fenntartására. Az aláíró hatalmak garantálják a kisebbségvédelmi törvény betartását. Ha a csehszlovák állam megsérti azt, eljárhatnak ellene a nemzetközi szervezetek.
b) a Népszövetséghez (a Nemzetek Szövetségének Tanácsához) c) Nem volt más választása, hiszen ezt feltételül szabták az antanthatalmak. d) Mert Csehország az Osztrák–Magyar Monarchia része volt, így a csehszlovák állam önállóságát Ausztria a vele kötött békeszerződésben ismerte el.
4. MAGYARORSZÁG A VILÁGHÁBORÚBAN, A FORRADALOM KIROBBANÁSA 1. feladat a) Jelölés dőlt betűs félkövér aláhúzott és dőlt betűs dőlt betűs félkövér
Értelmezés Nem ért vele egyet. Tisza az időpontot alkalmatlannak, az ürügyet elégtelennek tartotta. Nem akarja vállalni, hogy a nemzetközi közvélemény a háború kirobbantójának tartsa a Monarchiát (illetve Magyarországot). Megfelelő időpontban könnyű lesz háborús ürügyet találni. Ha kellően felkészült lesz a Monarchia, nincs kifogás a háború ellen. Jobb diplomáciai helyzetet kell teremteni, amelyben több szövetségese lehet a háborút indító Monarchiának.
b) Nézeteivel a belpolitikában elszigetelődött, sokan kedvezőnek látták az alkalmat a háborúra, Németország pedig teljes támogatásáról biztosította a Monarchiát.
RE 14425/M
11
Megoldókulcs
c) Például: – Legkegyelmesebb uram! Köszönöm, hogy a rendkívüli körülményekre való tekintettel egy villáminterjú erejéig lapunk rendelkezésére áll! Lesz háború? – Lassan betöltöm a 84. életévemet, és szándékomban állt az Isten által nekem megadott hátralévő időt békében eltölteni, s ugyanezt biztosítani a szeretett népeim számára. Úgy tűnik azonban, hogy el kell térjek eredeti szándékomtól. Röviden: lesz háború. – Miért tartja elkerülhetetlennek hadüzenetet? – A Monarchia területi egységét veszélyeztető aknamunkát meg kell állítani! Ha most nem lépnék, országomat gyengének hinnék. Olyan helyzet alakult ki, hogy csak a győztesen megvívott háború biztosíthatja a tartós békét és a belső nyugalmat. – Elhatározása végleges? – Mindent meggondoltam és megfontoltam. 2. feladat a) Szempontok Politikai helyzet Gazdaság
Társadalom
Következtetések A háború előrehaladtával, a körülmények romlásával összhangban nőtt az elégedetlenség, amit a szakszervezetek taglétszámának és a szociáldemokraták támogatottságának növekedése jelez. A terméseredmények romlottak (katonák a fronton) – nőttek a gabonaárak. A reálbérek jelentősen csökkentek. A háborús kiadásokat részben hadi kölcsönökből fedezték. Kezdetben a nép üdvözölte a háborút, de egyre több katona esett el a fronton, s egyre több lett a sebesült, a nyomorék. A közhangulat rövidesen megváltozott. A körülmények romlása, az értelmetlen áldozatok háborúellenességet szültek.
b) 1. óriási emberveszteségek 2. vereségek a frontokon 3. a közellátás romlása, áruhiány, jegyrendszer 4. sok sebesült tér vissza a frontról, akik nem tudnak munkába állni 5. a falusi és városi szegény lakosság életkörülményei jelentősen romlanak c) Érvek a háború … befejezése mellett befejezése ellen Sikerek a keleti fronton. A Monarchia gazdasági erőforrásai kimerültek. Ha Oroszország „kiszáll”, van esély a győzeSúlyos veszteségek a frontokon. A Monarchia bomlásának megakadályozásához a lemre. Az antant nem fogadja el a különbéke ajánlatot. katonai erőre itthon lett volna szükség. 3. térképes feladat 4. feladat a) Tényezők Hadsereg Külpolitikai események Belpolitikai küzdelmek Eszmék
Okok Pesten sok volt a frontról hazatérő katonaszökevény. A Pesten tartózkodó katonák spontán akcióikkal, a stratégiai pontok elfoglalásával változtatták forradalommá az eseményeket. A háborús vereség miatt a régi politikai vezető réteg hiteltelen. Az antant kész ténynek vette a Monarchia és a történelmi Magyarország felbomlását. A pesti tömeg Károlyi Mihály miniszterelnöki kinevezését követelte az uralkodótól, aki ettől vonakodott. pacifizmus, egyenlő politikai jogok követelése, forradalmi és függetlenségi eszmék
RE 14425/M
12
Megoldókulcs
b) Függetlenségi és 48-as Párt, Országos Polgári Radikális Párt, MSZDP c) Azt jelképezte, hogy már nem a birodalom (a császár) katonái. d) a háború azonnali befejezése, a köztársaság kikiáltása, a demokratikus jogok kiterjesztése, földosztás, Magyarország teljes függetlensége, új választások (általános és titkos választójog alapján), a lakosság ellátásának javítása, a békés termelés beindítása e) Károlyi azzal vált népszerűvé a lakosság körében, hogy már a háború időszakában, a parlamentben is következetesen háborúellenes volt és kiállt az ország demokratikus átalakításáért, támogatta a választójog kiterjesztését és a földosztást. A magyar közvélemény a jövő emberét látta benne, aki a vereség ellenére meg tudja menteni a történelmi Magyarországot. Azt hitték róla, hogy jó kapcsolatok fűzik az antant politikusaihoz. 5. feladat a) Szempont
Megoldás Következmények Károlyi földet akart osztani, de ebben a Nem volt földosztás, a parasztság ezért Földkérdés függetlenségiek és a szociáldemokraták nem támogatta Károlyiékat, nem sikenem támogatták. rült a polgári rendszer megszilárdítása. A nemzetiségiek vezetői nem voltak Széles körű autonómia a nemzetiségi Nemzetiségi kérdés hajlandóak tárgyalni, mert már el akarterületeknek. tak szakadni Magyarországtól. Károlyi úgy akarta megvédeni az or- Az antant nem értékelte politikáját, és a szág egységét, hogy pacifista és demok- szomszédos államok a hadsereg nélküli Határok védelme ratikus politikával megnyeri az antant Magyarország egyre nagyobb területeit jóindulatát. vonták megszállás alá. b) Például: Tisztelt Köztársasági Elnök úr! Hazánk területi integritásának megőrzése érdekében kérem, változtasson pacifista politikáján! Az eddigi események bizonyítják, hogy ez az elgondolás nem vezet eredményre. A nemzeti függetlenség elképzelhetetlen ütőképes hadsereg nélkül. Teremtsenek a nemzeti érdekek védelmére képes hadsereget, és védjék meg a határokat! Mindezt nemcsak a magam, hanem minden magyar nevében kérem! Kérem, fontolja meg szavaimat! 6. feladat A fegyverszünet bejelentése óriási örömöt, lelkesedést váltott ki mind a frontra igyekvő, mind az onnan visszatérő katonák, de az egész lakosság körében is. (1) Mindenki annyira várta a békét, különösen a katonák, így érthető, hogy megszabadultak fegyvereiktől (2). A háborúban vereséget szenvedtünk, de a beköszöntő béke és forradalom miatt mindenki győztesnek érezte magát (1). A forradalom nyomán a korábbi hatalom szétesett, az ország védtelenné vált, a szomszédok esetleges támadásaival szemben (2), és anarchisztikus állapotok alakultak ki az országban, mely erőszakhoz és terrorhoz vezetett (3). A lakosság jövőben való bizakodásának hátterét a wilsoni elvek jelentik (4), melyből a többség azt olvassa ki, hogy vége a népeket megosztó nacionalizmusnak, és béke lesz a térség népei között (4).
RE 14425/M
Megoldókulcs
13
7. feladat Pozitív értékelés Elfogadta a wilsoni elveket Bevezette a nőkre is kiterjedő általános választójogot Földet osztott kápolnai birtokán
Tudomásul vette a szocialista-kommunista hatalomátvételt
Ezzel lehetővé tette a háborúskodás lezárását, és kísérletet tett a nemzetiségekkel való megegyezésre. Ezzel Európa számos országát megelőzve, sokat tett az általános emberi egyenlőség elvéért és az ország demokratizálódásáért. Példát mutatott a többi nagybirtokosnak saját földjének felosztásával, kísérletet tett a magyar parasztság több évszázados földínségének enyhítésére. Felismerte, hogy az ország területi egységének megvédésére és a gazdasági problémák megoldására csak a munkások és a parasztok támogatását élvező baloldali kormány képes, így átadta a hatalmat a szociáldemokratáknak.
Negatív értékelés Hitt abban, hogy a győzteseket erkölcsi megközelítést alkalmaznak, miközben nyers hatalmi érdekek vezérelték őket Politikailag iskolázatlan, így a demagóg propaganda által könnyen befolyásolható tömegeknek adott beleszólási lehetőséget a politikába. Elzálogosított (kártyán elvesztett) birtokait osztotta fel a parasztok között, vagyis azt, ami már nem volt az övé. Az általános földosztást nem tudta vagy nem akarta bevezetni. Miközben az utódállamok országunk feldarabolására készülődtek, nem törődött a honvédelemmel, hanem a kommunistáknak játszotta át a hatalmat.
5. A POLGÁRI DEMOKRÁCIA BUKÁSA ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG 1. feladat a) Jel
Cím
aláhúzott
Most kell cselekedni!
félkövér félkövér, dőlt dőlt betűs
A párt célja A követendő taktika Utalás a diktatúrára
Értelmezés A háború a munkások kezébe adta a fegyvert, melyet a tőkések és a földbirtokosok ellen lehet fordítani. A hatalom megszerzése forradalmi úton. Általános sztrájk, mely fegyveres felkeléshez vezet. A diktatúra révén a vagyonos osztályt meg kell semmisíteni.
b) A marxista-leninista eszmék és az 1917-es oroszországi ún. októberi szocialista forradalom gyakorlata. c) Károlyiék reformjai nem elégítették ki az éhező, nyomorgó lakosságot, a földet akaró parasztokat. A kommunisták viszont azt hirdették, hogy a súlyos gazdasági gondok és ellátási nehézségek a kapitalista rendszer felszámolásával, a szocialista termelési viszonyok bevezetésével megoldható. d) Károlyiék lényegében feloszlatták a hadsereget. Ez kedvezett a KMP-nek, mert a törvényes hatalomnak nem volt ereje fellépni a baloldali szélsőségesekkel szemben. Sztrájkokkal béníthatták meg az országot, ami a lakosság további elégedetlenségét eredményezte. 2. térképes feladat 3. feladat a) A magyar kommunisták remélték, hogy a kommunista pártok Európa szerte megszerzik a hatalmat, ami biztosítja belső hatalmuk szilárdságát is.
RE 14425/M
Megoldókulcs
14
b) Szövegrészlet „területét katonailag megszállja (…) és ezzel a forradalmi Magyarország élelmezését és szénellátását végképpen lehetetlenné teszi.” „Ebben a helyzetben egyetlen eszköze maradt (…) a proletárság diktatúrája, a munkások és földmíves-szegények uralma.” „A proletárság diktatúrájának döntő alapföltétele a proletárság teljes egysége (…) két párt helyett egyetlen proletárpárt (…) a Magyar Szocialista Párt.” „A kormányhatalmat a (…) Forradalmi Kormányzótanács veszi át (…) kötelessége lesz a Munkás-, Paraszt- és Katonatanácsok kiépítése.” „Kimondja a nagybirtokok, bányák, nagyüzemek, a bankok és a közlekedési vállalatok szocializálását.” „Az árdrágítókat, az élelmiszeruzsorásokat (…) kíméletlenül üldözi. „Halállal sújt le az ellenforradalom banditáira csakúgy, mint a fosztogatás brigantijaira.” „Proletár hadsereget szervez (…) a magyar kapitalistákkal (…) a román bojárokkal és a cseh burzsoákkal szemben.” „Fegyveres szövetséget ajánl Oroszország proletárjainak.”
Értelmezés A külpolitikai és az ellátási helyzet tarthatatlan Megfogalmazza, hogy a hatalom a munkások és földművesek kezébe került. Egyesül az MSZDP és a KMP (kommunista programmal) A végrehajtó hatalom a Forradalmi Kormányzótanács kezébe kerül, szovjet mintára tanácsok alakulnak. Megteszik az első lépéseket a magántulajdon megszüntetésére. Fellépnek a kizsákmányolás, a nem munkával történő vagyonosodás ellen. Ha kell, bevezetik a vörös terrort. Hadsereget kell szervezni a belső és külső ellenséggel szemben. Az új külpolitika leglényegesebb vonása
c) Pl. A Tanácsköztársaság létrejöttében döntő szerepe volt az első világháborús vereségnek, mely lényegében a korábbi államhatalom szétzüllését eredményezte. A háború nyomán számos európai országban forradalmi megmozdulásokra került sor, hiszen a lakosság nélkülözései általános elégedetlenségbe torkolltak. Oroszországban forradalom tört ki, mely nemcsak a cárizmus bukásához, hanem a bolsevikok (kommunisták) hatalomátvételéhez vezetett. A bolsevikok világforradalmat hirdettek a nacionalistának kikiáltott uralkodó osztályokkal szemben. A háborús vereség után az Osztrák–Magyar Monarchia a nemzetiségek elszakadási törekvései és az e mögött álló nagyhatalmi támogatás következtében felbomlott, így Magyarország független és önálló ország lett. Az 1918 októberében létrejött demokratikus köztársaság azonban nem szilárdult meg. A Monarchiából létrejövő új államok és a korábban az antant szövetségében harcoló szomszédaink (Szerbia, Románia) területi követelésekkel léptek fel Magyarországgal szemben, mely hadseregének szétesése nyomán védtelenné vált. A gazdasági bajokat (pl. szénhiány) ellátási nehézségeket tetézte, hogy a környező országok megszállták az ország egyes területeit, fokozva a háborús vereség keserűségét. A városokban, nagyipari övezetekben terjedt a kommunista propaganda, mely gyors és hatékony megoldást kínált, s ezt a politikailag iskolázatlan emberek el is hitték. Az antant nagyhatalmak valójában semmilyen intézkedésükkel nem támogatták az új, demokratikus hatalmat, amelynek egyébként számos megoldatlan problémával kellett szembenéznie (választójog, földosztás, nemzetiségi kérdés). Sőt, azáltal hogy a győztes hatalmak teret engedtek az utódállamok területi törekvéseinek (pl. Vix-jegyzék) súlyosan gyengítették pozícióját. Sajnos a hatalomra került Károlyi Mihály vakon bízott az antantban és hitt Wilson elveiben. Mikor kiderült, hogy e bizalom alaptan, képtelen volt az ország összetett problémák megoldására cselekvési programot készíteni, hanem sodródott az eseményekkel. Károlyi és kormánya fokozatosan elveszítette a lakosság támogatását, a hatalom kicsúszott az ellenőrzésük alól. E tényezők eredményezték azt, hogy a világforradalom bűvöletében élő kommunisták vették át a hatalmat, akik proletárdiktatúrát hirdetve valójában a történelmi Magyarország teljes és radikális átalakításának programját hirdették meg. Ez természetesen csak diktatórikus eszközökkel volt megvalósítható.
RE 14425/M
Megoldókulcs
15
4. feladat a) A közép- és nagybirtokokat államosították, a korábbi birtokokat szövetkezetekké alakították át. b) Előnyök: A kisbirtokokat nem kollektivizálták (75 hold alatt). Hátrány: Mivel a közép- és nagybirtokok felosztása elmaradt, a parasztság nem jutott földhöz, ezért elidegenedett az új rendszertől. c) A dolgozó népnek juttatott választójogot, akik „társadalomra hasznos munkából élnek” d) Előny: A dualizmus korához képest jóval több ember kapott választójogot. Hátrány: a kommunista hatalom ideológia okokból nagyon sok réteget és csoportot kizárt a választójogból (pl. „kizsákmányolók”, egyháziak). e) Pl. A Tanácsköztársaság szovjet mintát követve diktatúrát vezetett be. A törvényhozó hatalom (Munkás-, Katona- és Földművestanácsok Országos Gyűlése) csak formálisan létezett, így minden hatalmat a végrehajtó hatalom, a Forradalmi Kormányzótanács gyakorolt. A helyi önkormányzatok feladatait a tanácsok és direktóriumok vették át, melyekben szintén nem érvényesült a hatalommegosztás elve. A Forradalmi Kormányzótanács nagy arányú államosítást hajtott végre az iparban és a kereskedelemben. Vidéken a földeket nem a parasztságnak adták, hanem szövetkezeteket és állami gazdaságokat hoztak létre. Viszont számos szociális intézkedéssel javították a munkásság helyzetét (lakásbérletek leszállítása, darabbér helyett órabér bevezetése, gyerekek üdültetése). Az ország határainak védelmére felállították a Vörös Hadsereget, melyben a korábbi tisztek is jelentős szerepet kaptak. A belső rend védelmére létrehozták a Vörös Őrséget, majd az erősödő lakossági ellenállás letörésére terrorcsoportokat (Lenin-fiúk) alakítottak, és véres terrort alkalmaztak. A bevezetett diktatórikus intézkedések jelentős része a lakosság számára elfogadhatatlan volt, így a hatalom igazi tömegtámogatottsággal nem rendelkezett. 5. feladat a) könyörtelenség és példastatuálás b) Pl. A Tanácsköztársaság a korábbiakhoz képest merőben új berendezkedésű államot és új társadalmat, gazdasági rendszert, sőt bizonyos értelemben új embertípust próbált létrehozni. Elképzelései nem a lakosság akaratát, hanem a kommunista ideológiát tükrözték. Így a tanácshatalom szükségszerűen szembekerült a lakossággal, és elképzeléseit csak erőszakkal tudta végrehajtani.
6. AZ ELLENFORRADALOM GYŐZELME 1. feladat a) D) szociáldemokrata (Peidl-) kormány F) koalíciós kormány G) végrehajtó hatalom b) 1. Szegeden; 2. a jobboldali kormány (Friedrich-kormány) (E); 3. a szegedi ellenforradalmi kormány hadügyminisztere volt (A); 4. A és F 5. KNEP, Kisgazdapárt, SZDP 6. Hogy a törvényes rendet biztosítani képes kormányt hozzon létre, mellyel az antant aláírhatja a békeszerződést. 2. feladat Szöveg „Ez a város megtagadta ezeréves történelmét, ez a város porba rántotta a szent koronát, meg a nemzet színeit és vörös rongyokba öltözött.” „A nemzet legjobbjait börtönbe vetette, vagy kiüldözte hazájukból. Ezen felül még mindenünket el is tékozolta.”
Magyarázat, kommentár Budapest bázisa volt a Tanácsköztársaságnak, amit Horthy a nemzeti eszme megcsúfolásának vél. A kommunisták üldözték a korábbi vezető rétegeket. Az államosítással az addig fölhalmozott értékeket veszélyeztette.
RE 14425/M
16
„…megbocsátunk ennek a bűnbe sodort városnak, (…) ha szeretni fogja azt a rögöt, melyet testvéreink arcuk verejtékével művelnek, a szent koronát, a kettős keresztet, meg a négy folyót…” „(…) kezük immár készen áll a testvéri kézfogásra, de – ha elkerülhetetlen lenne – felkészült büntető ökölcsapásra is.” „(…) akik bűnösök, vagy annak érzik magukat, (…) kettőzött erővel vegyenek részt (…) Budapestnek felépítésében (…)”
Megoldókulcs
Politikai irányváltás kell, akkor Budapest visszanyerheti kitüntetett szerepét.
szép szóval, ha nem, akkor erőszakkal Az előző rendszer hívei is változtassanak politikai álláspontjukon
3. feladat a) Tormay Cécile
Balázs Béla író, költő, filmesztéta, filmrendező, zsidó szármaírónő, közéleti szereplő, középnemesi családból zású kommunista, a Tanácsköztársaság idején származott, nemzeti érzelmű tagja a Forradalmi Írók Direktóriumának b) Horthy budapesti bevonulásáról, 1919. november 16-án. Ennek előzménye volt, hogy az antant nyomására a román csapatok november 14-én elhagyták a fővárost. c) Megindultsággal gondolok arra a reggelre, (…) összegyűltünk az Országház előtt. Zászlóval, bokrétával a kezünkben. (…) jött egy hadsereg, amelynél meghatóbb hadsereg a magyar földön nem járt még soha. (…) sohasem láttam szebb hadsereget és több szeretetet bevonuló hadsereg iránt. (…) négyszáz év után akkor jött el a mi hadseregünk mihozzánk. a nép ünnepelt és virágot szórt (ugyanaz a nép, amelyik a két forradalmat csinálta!), és mi a kis hideg cselédszobában összebújtunk (…) mi ennek a „magyar ünnepnek” nem örülhetünk? (…) a magyar nemzeti hadsereg, a mi ellenségünk, és bennünket halálra keres? (…) de halálra keresnek a sastollas huszárok, és kivernek az országból, mert azt vallom, hogy a tőke erkölcstelen, és hogy az emberek közösségben éljenek, (…) a nemzetek álljanak össze (…) hogy közös politikai adminisztráció (…) Ezért vagyok hazátlan. d) a nemzeti eszme, a nemzeti érzés vizsgálatára Tormay Cécile számára a nemzeti elkötelezettség a magyarság vállalása kiemelkedően fontos. Balázs Béla számára inkább a demokratikus szabadságjogok érvényesülése a lényeges. A két visszaemlékezés jól mutatja a „magyar gondolat ⇒ ⇐ és a szabad gondolat” egyidejű de ellentétes értelmezését. e) Egyéni megoldások lehetségesek. A románok távozása miatt a lakosság többsége bizonyára Tormay Cécile álláspontjához állt közelebb. 4. feladat a) Az államfői teendőket ideiglenesen el kell látnia valakinek. b) Nem illeti meg. A nemzetgyűlés által hozott törvények szentesítés alá nem esnek: a kormányzó jogkörét úgy szabták meg, hogy az ne veszélyeztesse az országgyűlés függetlenségét. c) Ha a nemzetgyűlés tartósan munkaképtelenné válik. d) Nincs, ahhoz a nemzetgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges. e) A kormányzó a miniszterelnök kinevezésének joga révén tud befolyást gyakorolni a kormányra. Alapvetően a kormány belpolitikai kérdésekben illetékes, a külpolitikában a megosztott hatalom érvényesül. A hadsereg vezénylete a kormányzó jogkörébe tartozik. f) nemességet nem adományozhat, a főkegyúri jogot nem gyakorolhatja, általános kegyelmet csak a törvény adhat g) a nemzetgyűlés
RE 14425/M
17
Megoldókulcs
h) A kormányzói jogköröket úgy szabályozták, hogy az ne veszélyeztesse az országgyűlés törvényhozói és a kormány végrehajtó hatalmát. Ugyanakkor a személyi döntésekben kapott jogkör és a hadsereg vezényletének joga miatt az államfő jelentős befolyással bírt a politikára. Az alkotmányos monarchiákhoz hasonló hatalmi struktúra jött létre vagy élt tovább. 5. feladat a) A kommunista mozgalom ellen irányult. b) „Aki az állam és a társadalom rendjének erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére, különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányuló mozgalmat vagy szervezkedést...” c) A jobboldali szélsőségeket (különítmények) is felszámolta. d) 5 év fegyház: az állam rendjének átalakítását szorgalmazó mozgalomban vagy szervezetben való részvételért . életfogytig tartó fegyház: ha a bűntettre a törvény 10 évet meghaladó szabadságvesztést állapít meg. halálbüntetés: ha a bűntettre a törvény halálbüntetést állapít meg. (Az erőszakos felforgató szervezetek tagjait, vagy az ilyen cselekedeteket tehát a cselekedet súlyától és a bírói megítéléstől függően 5 év börtönnel, vagy akár halállal is büntethették.) 6. feladat a) Jel
Értelmezés
A törvényalkotó szándéka Cél: kizárni a felsőoktatásból mindazokat, A keresztény-nemzeti irányvonal érvényesíaláhúzott akik a Horthy-korszakot megelőző időkben tése. kompromittálták magukat. Az egyetemi autonómia biztosítása. De az dőlt A beiratkozásról az illetékes kar tanárai egyetemeken nyilván azok taníthattak, akik betűs döntenek. elfogadták a rendszert. A felsőoktatásban minden nemzetiségből A törvény célja a zsidó származású hallgatók félkövér csak az ország népességén belüli arányának felvételének a korlátozása volt. megfelelő létszámot szabad felvenni.
b) A zsidó vallású magyar állampolgárok ellen irányult, mert bizonyos értelmiségi pályákon (pl. orvos, ügyvéd) jóval magasabb arányban voltak jelen, mint ami a népességen belüli arányuk volt.
7. A TRIANONI BÉKESZERZŐDÉS 1. feladat a) Szövegrészlet „..iparkodtunk keresni olyan álláspontot, amely a kölcsönös megértést lehetővé teszi. (…) Ez a nemzetközi igazságosságnak, a népek szabadságának nagy eszméje, amelyet a Szövetséges Hatalmak oly fennen hirdettek” „Magyarországot sújtják a legszigorúbb (…) feltételekkel, úgy azt lehetne hinni, hogy éppen ő az, aki az összes nemzetek közül a legbűnösebb.”
Értelmezés Törekedtünk a kompromiszszumra. Alap: Wilson 14 pontja.
Magyarország nem érdemli meg, hogy a legszigorúbb feltételekkel sújtsák. Méltányos lett volna a legyő„Magyarországot (…) mindeddig nem hallgatták meg, lehetetlen zött országokat is meghallgattehát, hogy a békefeltételek ítélet jellegével bírjanak.” ni, mielőtt a békepontokat kialakítják. „[a békekonferencián létrehozott államok] faji szempontból (…) épAz újonnan létrejövő államok pen úgy, vagy talán meg jobban részekre lesznek darabolva, mint az is sok nemzetiségűek lesznek. egykori Magyarország…”
RE 14425/M
Megoldókulcs
18
„Magyarország idegen nyelvű lakosai szívesebben tartoznának oly államhoz, amelyben az államfenntartó-elemet fajrokonaik alkotják (…) Ez azonban csak feltevés (…)” „De miért induljunk ki sejtésekből (…) amikor (…) rendelkezésünkre áll az eszköz (…), hogy e kérdésben tisztán lássunk. És ez az eszköz a népszavazás.”
Biztos, hogy minden nemzetiségi lakos el szeretne kerülni Magyarországtól? Döntsön a népszavazás!
b) Gazdasági A közlekedési rendszert és hálózatot elvágta egymástól. A nyersanyaglelőhelyek jelentős része határon kívülre került Források: 6.
Földrajzi
Katonai érvek Stratégiai szempontból számos helyen védhetetA természetes határok len határt kapott Ma(folyók, hegyek) helyett gyarország. mesterséges határok A hadsereg létszámának maximálása kizárta a jöttek létre. Források: 6. határok eredményes védelmét. Források: 7., 8., 10.
Etnikai
Egy soknemzetiségű állam helyett több kis területű, de ugyanúgy soknemzetiségű állam jött létre. Források: 2., 3. 4., 12.
c) Jel aláhúzott dőlt betűs félkövér aláhúzott, dőlt betűs dőlt betűs, félkövér aláhúzott, félkövér
Értelmezés A szövetséges hatalmak nem nyitnak vitát Magyarországgal a békepontokról. A határokkal kapcsolatos kérdésekre sincs külön válasz. A népszavazási kezdeményezésre sem adnak választ. Szerintük az általuk megállapított határokat nem szabad bolygatni.
Háttér, szándékok Ragaszkodnak eredeti elképzeléseikhez.
Az antant nem változtat a Magyarország szomszédainak tett ígéreteken. Nem a népek akaratát tartják fontosnak, hanem a saját döntéseiket. A magyar érvek nem győzték meg őket (érdemben nem is foglalkoztak velük). Úgy látták hogy a népszavazás eredménye nem különbözne lényegesen a békében megszabottakA népszavazást feleslegesnek tartják. tól. Tartanak attól, hogy Magyarország manipulálná a népszavazást. Azt sugallják, hogy alaposan lefolytatott vizsgáMielőbb békét kell kötni, még ha az lat után a határok esetleg korrigálhatók – csak írják már alá a magyarok! (Ilyen vizsgálat eszük részben igazságtalan is. ágában sem volt.)
d) Pl. A magyar békedelegáció hiába vonultatott fel számos etnikai, történeti, geográfiai, közlekedési és gazdasági érvet. Ennek az volt az oka, hogy a háborúban vesztes Magyarországot nem kérdezték meg a döntéshozatal során, csak közölték vele a feltételeket. A magyarok hiába hivatkoztak a wilsoni elvekre, azok nem érvényesülhettek. A győzteseket az utódállamok megerősítésének szándéka vezette. Ráadásul a környező országok vezetői szándékosan túlzó érvekkel és igényekkel álltak elő, így még a trianoni határokat is kompromisszumos jellegűnek tüntethették fel. A magyar békedelegáció csak formális lehetőséget kapott. A küldöttség szóban és írásban is kifejthette álláspontját a békekonferencia előtt, ez azonban érdemben nem befolyásolta a végleges döntést. Nem ez volt a döntő, de a magyar békedelegáció vezetője, gr. Apponyi Albert nevéhez kötődik a nemzetiségi nyelvhasználatot korlátozó oktatási törvény (Lex Apponyi, 1907), így nem volt szerencsés őt kinevezni a békedelegáció vezetőjévé. 2. térképes feladat
RE 14425/M
19
Megoldókulcs
3. feladat a) Szövegrészlet
Érvek Ellenérvek Az igazságtalan elcsatolások „Kelet-Európa nem más, mint sok A két terület és helyzet nem revánsra ösztönöztek, így újabb kis Elzász-Lotaringia.” hasonlítható össze. háborús helyzet jöhet létre. „…elégedetlen nemzeti kisebbséA határokat nem etnikai alapon gek jöttek létre Közép-Európa fél húzták meg. tucat országában” „…melyeknek bármelyike gyújtóA nemzeti kisebbségek az or- Ezek ellen nem lehet ellenérvet pontja lehet egy újabb világégésszágok közötti ellentétek okai. mondani, tények. nek.” „Ahelyett, hogy egyszerűsítette Az utódállamok mind soknemvolna a nemzetiségek (…) szövezetiségűek. vényét, még tovább bonyolította.” „nem lepődünk meg azon, hogy Rengeteg kérdést kellett ren- Figyeltek a részletekre, csak a hatalmas munkájuk néhány kisebb dezni, nem juthatott mindegyik- vesztesek véleményét nem vetrészlete elnagyolt maradt.” re kellő figyelem. ték figyelembe. „A vezető küldöttek megelégedtek Meghallgatták a magyar javas(…) a háború során a mi oldalunkra A győztesek célja az utódál- latokat is, de úgy találták, hogy állt kisebb szövetséges nemzetek lamok megerősítése volt. azok nem oldanák meg a prob(….) javaslataival.” lémákat. b) „elkerülhetetlenné tette az újabb háborút”, baklövést követtek el”, „elégedetlen nemzeti kisebbségek (…) bármelyike gyújtópontja lehet egy újabb világégésnek”, „minden pártatlan utazó (…) világosan látja az elkövetett hibák jóvátételének szükségességét.” c) Kicsit elfogult a magyarok iránt, ami abból fakad, hogy Lord Rothermere átérezte és megértette a trianoni békeszerződés igazságtalanságát, ezért a szerződés revízióját sürgette. 4. feladat Szituációs játék, egyéni megoldások. 5. feladat a) a magyar nyelvű iskolák visszaszorítása, hátrányos megkülönböztetés (ha valaki magyarnak vallja magát vagy magyarul beszél), gazdasági visszaélések – a magyarok tulajdonának államosítása b) gyűlések, képviselőház, Népszövetség c) 1. a trianoni békeszerződésben foglalt népszövetségi paktum. 19. szakasza 2. a kísérőlevél, amellyel a békeszerződést átadták d) A hazafiságnál a hangsúly a határon túl kisebbségbe kerülő magyarok jogainak a védelmén van, az irredentizmus pedig a Magyarországtól elszakított területek visszaszerzését tűzi ki célul.
RE 14425/M
Megoldókulcs
20
NEMZETKÖZI KONFLIKTUSOK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN ÉS A VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐ IDŐSZAKBAN (ÖSSZEFOGLALÁS) 1. feladat a) Ok Sorszám Indoklás A szarajevói merénylet. 6. Inkább ürügy volt, mint ok. A Balkáni államok közötti Volt ilyen, de ehhez nagyhatalmi támogatás kel5. területi és egyéb konfliktusok. lett, anélkül nem vezet komoly háborúhoz. A munkásmozgalom megerőA világháború kirobbanásában ennem nem volt 7. södése. döntő szerepe. A katonai-hatalmi szövetségek Ez már mutatta a törést a két tábor, az antant és 3. létrejötte. a központi hatalmak között Németország a gazdasági erejének megfelelő A gyarmatok miatti ellentét a gyarmatbirodalmat akart, Anglia féltette gyarma1. nagyhatalmak között. tait és a hatalmi egyensúlyt. Emellett Franciaország revánsra vágyott. Németország a kontinensen élre tört, és egyre Németország gyors 2. agresszívabb politikát folytatott. Az angolok és a felfegyverkezése. franciák veszélyben érezték katonai fölényüket. Egyes népek törekvése a Ezeket a törekvéseket a különböző oldalon álló 4. nemzeti önállóságra. nagyhatalmak is felkarolták.
K. S.
c) Országok Franciaország Nagy-Britannia Olaszország Románia
Szerbia
Célkitűzések a háború kezdetén reváns, Elzász-Lotaringia visszaszerzése a gyarmatbirodalom fenntartása, kontinentális hatalmi egyensúly
Célkitűzések Melyik vesztes a háború végén rovására valósul meg? Németországot alkalmatNémetország lanná tenni a visszavágásra Közeli-keleti területek meg- Oszmán Birodalom, szerzése Németország
a gyarmati uralom fenntartása, kontinentális egyensúly területi igény a Monarchiá- Erdély és KeletMagyarország megszerzéval (Magyarországgal) se. szemben Egy nagy délszláv állam vezetése, minél nagyobb Területi igény a terület megszerzése az Monarchiától OMM-től. az olaszok lakta területeket adja át a Monarchia
Osztrák–Magyar Monarchia (a továbbiakban: OMM) OMM/Magyarország
OMM
RE 14425/M
2. feladat a) Évek
Nyugat front
Keleti front
1914
az első marne-i csata
Tannenberg, Mazuri tavak
1915
Ypres
Gorlice
1916
Verdun, Somme
Bruszilov-off enzíva
Balkáni front Olasz front Szerb sikerek az Osztrák–Magyar Monar- – chiával szemben Szerbia megszállása isonzói csaták Románia megszállása
Oroszország kiesik a háborúból
1917 1918
Megoldókulcs
21
második marne-i csata
Caporetto az antant előrenyomul a Balkánon
Piave
b) c) Jelentős befolyás nagy tűzerejű fegyverek (pl. géppuska), lövészárok, gépjárművek a szállításra (teherautó)
Kevésbé jelentős befolyás harci gáz, tengeralattjáró, harckocsi (a nyugati fronton), új hírközlő eszközök
Alig volt befolyása repülőgép
d) Pl. Bár a döntő csatákat a szárazföldön vívták, a háború nem korlátozódott a szárazföldre. A repülőgépek harci felhasználása még gyerekcipőben járt (leginkább földerítésre alkalmazták), s a légitámadások még nem veszélyeztették a polgári lakosságot. A tengereken ritkán került sor látványos összecsapásokra. A brit–francia flotta egyértelmű fölénye miatt a németek csak egyszer vállaltak tengeren a nyílt ütközetet (Jütland, 1916), döntetlen eredménnyel. Az antant sikeresen tartotta a blokád alatt a központi hatalmak kikötőit, ugyanakkor a német tengeralattjárók csak zavarni tudták az antant tengeren keresztül érkező utánpótlását, feltartóztatni nem. A háború kimenetele szempontjából viszont döntő jelentősége volt annak, hogy a németek 1917-ben korlátlan tengeralattjáró-háborút hirdettek. Ennek ürügyén ugyanis hadba lépett az Egyesült Államok az antant oldalán, így az antanthatalmak jelentős túlerőbe kerültek. 3. feladat a–b) Egyéni megoldások. Néhány szövegrészletet közlünk. A frontkatonák háborús szenvedései: „A katonáknak időre volt szükségük, hogy hozzászokjanak az első vonal kemény és halálos világához. A lövészárkokat lépésről-lépésre egyre jobban kiépítették, de ettől még veszélyes helyek maradtak, ahol a halál bármelyik pillanatban lesújthatott. A legalapvetőbb higiénia betartása is állandó problémát jelentett, a ragaszkodó sár kitartóan kínozta a katonákat, akinek el kellett fogadniuk a patkányok undorító és a tetvek zavaró társaságát is. Az emberek mindezek ellenére kitartottak. Kivonultak az első vonalba, elvégezték a kötelező munkát, várták a levest és a postát, igyekeztek elütni az időt pihenéssel, gyakorlatozással, és reménykedtek az eltávozásban.” (Jean-Pierre Verney: Az első világháború. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2009., 31. oldal) „A gáz, amely alattomos volt és halálos, ráadásul gyakran túl későn vették észre, újabb megpróbáltatást jelentett a katonáknak. A gázmaszk – amelynek viselése ellenséges támadás idején kötelező volt – ugyan sokat fejlődött és hatékony védelmet biztosított, de nagyon kényelmetlen volt. A maszk alatt a meleg gyorsan fullasztó lett, a légzés nehézzé vált, a pára pedig elhomályosította az üvegeket a maszk szemnyílásain, így a katonák alig láttak, és gyakran nem tudtak harcolni. S mindez néha órákig tartott. (…) A németek 1917 júliusában vetették be első alkalommal a mustárgázt, amely rendkívül mérgező és könnyen teríthető volt, ráadásul napokig nem oszlott szét azon a területen, ahol bevetették. A megmérgezett embereknek kevés esélyük volt a túlélésre: a gáz a tüdőhólyagokat támadta meg, amelyek pusztulása a biztos halált jelentette.(…)” (Jean-Pierre Verney: Az első világháború. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2009., 31. oldal)
RE 14425/M
Megoldókulcs
22
A hátország lakóinak nélkülözése: „1916-tól kezdve a megszorítások még szigorúbbak lettek. Korlátozták a szeszes italok forgalmát. Jegyre adták a tejet, a cukrot, a lisztet, a dohányt, az üzemanyagot és a szenet. A cukrászdák bezártak. Csökkentették a kenyérfogyasztást – és a kenyér minősége is romlott –, noha ez volt az étkezés alapja. Az éttermek és az üzemi étkezdék forgalmát is korlátozták. 1918-ban bevezették a hús nélküli napokat, és a jegyrendszert kiterjesztették az egész lakosságra. Ezek a megszorítások elégedetlenséget váltottak ki, és elősegítették a feketepiac kialakulását. Néhány ember hatalmas hasznot tett zsebre, illegálisan.” (Jean-Pierre Verney: Az első világháború. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2009., 40. oldal) „(…) a bizonytalanság megmérgezte a gondolatokat. Vajon elérhető-e a győzelem? Minden nap újabb gyászt, özvegyeket és árvákat hozott magával. A sorozottak egyre fiatalabbak voltak. 18 éves korban már be kellett vonulniuk. Néhány várost lebombáztak, sok volt az áldozat.” (Jean-Pierre Verney: Az első világháború. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2009., 41. oldal) „A fronton szolgáló francia katona mindennap 750 g kenyeret, 450 g húst, 100 g száraz zöldséget, 50 g levest, 20 g sót, 30 g szalonnát, 16 g kávét,20 g cukrot, 3 deciliter bort, 6 centiliter alkoholt és 20 g dohányt kapott. Emellé friss gyümölcs, alkalmanként sajt, lekvár és ünnepnapokon jobb élelem járt. A frontvonal másik oldalán a német katona élelmezése hónapról-hónapra romlott: egyre kevesebb zsírt, 200 g húst, fehérrépát és rossz minőségű kenyeret kapott. De ellátása még mindig sokkal jobb volt, mint a német polgári lakosságnak.” (Jean-Pierre Verney: Az első világháború. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2009., 40. oldal) c) Pl. Drága Fiam! Remélem, levelem jó egészségben talál! Itthon minden rendben van. Húgod jól van, már megszokta, hogy most kissé savanykás, fekete színű kenyeret sütnek, a tej helyett pedig megszerette a teát. Ha tudok cukrot szerezni, annak örül, s annak is, hogy csak kevesebbet jár iskolába, mert Hannibál tanár úr azt mondta, hogy rá most nem a katedrán van szüksége a hazának. Azt viszont sajnálja, hogy most kevesebbet vagyok vele. Képzeld, a közeli kapagyár most új termékeket gyárt, így munkásokat vettek fel, s én is megfeleltem! Ennek nagyon örülök, bár elég hosszú időt kell dolgozni azért a kis pénzért. A nagynénéd meg ápolói tudását hasznosítja, és itt sok katonával is találkozik, de rólad még nem hoztak híreket. Tarts ki, és hozz dicsőséget a nevünkre! Hazavárunk! Szerető Édesanyád 4. feladat a) Döntés Kezdeményező ország A Saar-vidék 15 évig a Nemzetek SzövetséFranciaország gének igazgatása alá kerül. Létrejön a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság Franciaország és Csehszlovákia.
Osztrák–Magyar Monarchia
Lengyelország visszanyeri függetlenségét.
Oroszország
Franciaország
A közel-keleten népszövetségi mandátumteNagy-Britannia rületek jönnek létre. Megalakul a Nemzetek Szövetsége, melynek Egyesült Államok célja a béke megőrzése.
Vesztes ország Németország
Oszmán Birodalom –
b) Győztesek: A szövetséges vagy baráti államok területi igényeinek kielégítését. Vesztesek: El kell fogadniuk, hogy más országok területére kerüljenek a korábban hozzájuk tartozó népek.
RE 14425/M
23
Megoldókulcs
5. feladat a) Állítások Minden korábbi háborúhoz képest költségesebb volt, és elképesztő terheket rótt a hadviselő országok lakosságára.
Ez volt az első háború, amelyben a gépek és a technikai találmányok rendkívül fontos szerepet játszottak. Ez a háború eredményezte azt, hogy Európa elvesztette korábbi gazdasági és katonai vezető szerepét.
Ez a háború eredményezte Európában a konzervatív dinasztiák bukását, és a kontinens gazdasági egységének megbomlását.
b) Pl. A pénztőkének komoly szerepe volt az események alakulásában. A gyarmatok száma és a tartalék erőforrások az elhúzódó háborúban döntő jelentőséggel bírtak.
Igazolás Körülbelül 10 millió katona halt meg. A fő hadviselő feleknél a 20 és 45 év közötti férfiaknál tízből kettő meghalt, három megsebesült, egy pedig állami járadékból tengette életét. Az új fegyverek kifejlesztésének költségei magasak, pusztító erejük miatt nagy anyagi károkat okoztak. Számos új fegyvert (pl. tank, tengeralattjáró, harci gáz) vetettek be, melyek kifejlesztéséhez komoly ipari háttér és technológiai fejlettség kellett. A győztes európai nagyhatalmak a háború folyamán eladósodtak az Egyesült Államok felé. A lerombolt, meggyengült Európából a gazdasági élet súlypontja az Amerikai kontinensre tevődött át. Oroszországban a Romanov-, az Osztrák– Magyar Monarchiában a Habsburg-, míg Németországban a Hohenzollern-dinasztia vesztette el hatalmát. Az új államok létrejötte számos korábban gazdasági egységet képező terület kettészakított. Az Egyesült Államok azért lépett be az antant oldalán, mert azok nagyon eladósodtak neki. Emiatt tudott nagyon hosszú ideig kitartani NagyBritannia a német támadásokkal szemben.
c) Pl. A háború minden résztvevő országra súlyos terheket rótt. A társadalmi elégedetlenség különösen megerősödött a vesztes államokban és a roppant elmaradott, gyenge gazdasággal bíró Oroszországban. A gazdasági nehézségek a hiányos ellátás a dolgozó tömegeket érintette elsősorban. Ugyanakkor tőlük várták a legnagyobb háborús áldozatokat (pl. frontszolgálat), míg az esetleges győzelemből nekik jutott volna a legkevesebb. Az ekkoriban alakuló szélsőbaloldali (bolsevik-kommunista) pártok képesek voltak a tömegeket megszólítani, azt ígérve, hogy programjuk (a gyárak államosítása, a közösségi tulajdon bevezetése, a tőkések uralmának megszüntetése) gyorsan javít életkörülményeiken. Először Oroszországban sikerült a Lenin által vezetett bolsevikoknak átvenni a hatalmat. A bolsevikok később a radikális szociáldemokratákból alakuló kommunista pártok mintaképéül szolgáltak. Németországban sikerült megakadályozni a szélsőbaloldal hatalomátvételét (berlini kommunista felkelés, majd a bajor tanácsközt. Leverése.) Magyarországon 1919. márciusában 133 napra uralomra jutott a Tanácsköztársaság, melyet azonban az ellenforradalmi erők (és a külpolitikai körülmények) elsöpörtek. A háború után a szélsőjobboldal is megerősödött, a fasizmus több országban is uralomra került. Ezek az erők a nemzeti és szociális demagógia alkalmazásával nyertek meg maguknak tömegeket. Agresszív külpolitikát folytattak, és hazájukban diktatórikus rendszert építettek ki. 6. feladat Fogalomkártyák: egyéni megoldások. Használjuk az Érettségi adattár a középiskolák 9–12. évfolyama számára című kiadványt! (Nemzeti Tankönyvkiadó, 2009)
RE 14425/M
Megoldókulcs
24
II. A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 8. A GYŐZTES EURÓPA GONDJAI 1. feladat a) Szövegrészlet
Értelmezés Gazdasági tekintetben a világháború „Németország hitelezői már-már teljesítőképességük határait győztesei sem jártak jól. Magas adók súroló adókat fizetnek, Németországnak is évről évre fizetősújtották a lakosságot – ennek Németképességének felső határáig kell adót fizetnie.” országban is így kellett lennie. „olyan utasításokat dolgoztak ki, amelyek (…) arra irányulnak, hogy a termelékenység legmagasabb fokát biztosítsák, Képessé kívánják tenni Németország ami Németország folyamatos és növekvő produkálásával ösz- iparát a jóvátétel teljesítésére. szeegyeztethető.” „Hogyha egyszer Németországban helyreállnak a rendes gazdasági körülmények és a rendes termelékenység (…) a re- Ha jól működik a gazdaság, magas ményteljes becslések (…) elérhetőként megcsillanó összegek haszonra lehet számítani. tekintetében (…) beigazolódnak.” „Azonban a felépülés nélkül azok a jóvátételi fizetések, ame- Ha nem állítják helyre a német gazdalyeket el lehetne érni, csekély értékűek lennének ahhoz, hogy ságot, az ország képtelen lesz eleget a hitelező nemzetek sürgős szükségleteit kielégítsék.” tenni jóvátételi kötelezettségeinek b– c) Megállapítás 1. A legnagyobb gazdasági visszaesés Oroszországban következett be. 2. A háborús hitelezés nyertese az Egyesült Államok lett. 3. A háború Európai győzteseinek is csökkent a termelése. 4. Németország nem tudta teljes egészében teljesíteni a háborús jóvátételt. 5. Németország több országnak is jóvátételt fizetett. 6. Európa az átmeneti gazdasági visszaesés után talpra állt.
1.
2.
3.
4.
X X X X X X
X
d) Pl. Az Egyesült Államok hiteleket nyújtott Németországnak és befektetéseket eszközölt az országban. Ezek segítségével Németország képes volt kifizetni a jóvátétel részleteit Anglia és Franciaország felé! Az így szerzett bevételből Anglia és Franciaország törleszteni tudta az Egyesült Államok felé az első világháború során felvett kölcsönöket. 2. feladat a–b) Típus Parlamentáris rendszerek Korlátozott parlamentáris rendszerek
Országok Franciaország, Németország, Nagy Britannia, Csehszlovákia, Svájc Magyarország, Románia, balti államok
Tekintélyuralmi rendszerek
Lengyelország, Spanyolország, Portugália, Bulgária
Totális államok
Olaszország, Szovjetunió
Jellemzők Demokratikus viszonyok, hatalommegosztás, a szabadságjogok érvényesülése. Az államfői hatalom és a választási törvények révén részleges demokrácia. Korlátozott parlamentarizmus, melyben az államfői hatalom diktatórikus jelleget is ölt. Megszűnik az alkotmányosság, államosítások, a szakszervezeti tevékenység korlátozása.
RE 14425/M
25
Megoldókulcs
c) Pl. Az eltérő történelmi múlt, a társadalmak fejlettségi szintje volt a leginkább meghatározó e tekintetben. Ennek megfelelően a fejlett nyugati államok többségében parlamentáris rendszerek működtek, míg Kelet és Közép-Európában döntően korlátozott parlamentáris vagy tekintélyuralmi rendszerek. 3. feladat a) A) anarchisták, kommunisták B) fasiszták, nácik C) Kína, rövid ideig Magyarország (Tanácsköztársaság) D) Szovjetunió E) Olaszország F) Németország b) A világháborút ezekben az országokban gazdasági válság követte, és a romló életkörülmények miatt nagy tömegek voltak velők a szélsőséges pártok szociális demagógiáira. Szerepet játszott még, hogy a lakosság széles rétegei érezték úgy, hogy nemzetüket sérelem érte a világháborúban és az azt követő rendezés során (vereség, az áhított területeket nem tudták megszerezni stb.). 4. feladat a) Évszám
A megállapodás neve
1922
rapallói szerződés
1924
Szövetségi és barátsági szerződés Franciaország és Csehszlovákia között.
1925
locarnói szerződés
1928
Kellog–Briand-paktum
A szerződéskötő felek (és a csatlakozók)
Céljai
A nemzetközi elszigeteltség megtörése (gazdasági szerződés). A vesztes országok újbóli Franciaország és Csehszlovákia előretörésének megakadályozása. Hosszú távú béke Franciaország és Németország között: garantálták NéNémetország, Franciaország, metország nyugati hatáBelgium, Nagy-Britannia rait, Németországot felvették a Népszövetségbe. A nemzetközi konfliktusok Egyesült Államok, Franciaország. békés úton való megoldáKésőbb Németország is csatlakozott. sa. Németország és SzovjetOroszország
b) Kellog–Briand-paktum c) Pl. Az első világháborút lezáró békék régi ellentéteteket fedtek el, és újabb ellentéteket keltettek. Ezek békés körülmények között csak századok alatt számolhatók fel, de a vesztesek gyors eredményeket akartak, melyek természetszerűleg csak háborúval érhetők el. 5. feladat Pl. John Maynard Keynes (1883–1946) angol közgazdász a békeszerződéseket azért kárhoztatta, mert nem vették figyelembe sem a kor gazdasági, sem a kor politikai realitásait. Keynes szerint a háborút elveszítő Németország nagy gazdasági potenciálja megmarad és hosszú távon nem lehet kiiktatni a fontos hatalmi tényezők közül. Ha a győztesek megalázzák a veszteseket, az előbb utóbb újabb robbanáshoz vezet.
RE 14425/M
Megoldókulcs
26
9. A FASIZMUS ÉS A TEKINTÉLYURALMI RENDSZEREK KIALAKULÁSA 1. feladat a) Forrás száma 1. 2. 3. 3.
Olaszország miért elégedetlen győztes? A győztes nyugati nagyhatalmak közül Olaszország nemzeti jövedelme volt a legalacsonyabb. Nagyok voltak a háborús áldozatok, mégsem tudták maradéktalanul érvényesíteni a korábbi ígéreteket a béketárgyalásokon. A zömmel olaszok lakta Fiume a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került. Az első világháború előtti olasz területi igények csak részben váltak valóra.
b) Délen földfoglalások, északon gyárfoglalások, a szélsőséges erők előretörése (az alkotmányosság felszámolása. c) A várost zömmel olaszok lakták, de a délszláv államnak ígérték. Amikor az olasz nacionalisták önkényesen megszállták, az olasz kormány nem vállalta a konfliktust a város megtartása érdekében. (Mussolini 1924-ben megszállta Fiumét, és ezt a világ tudomásul vette.) 2. feladat a) Jelölés aláhúzott dőlt betűs félkövér dőlt betűs, aláhúzott
Értelmezés Háború kell, az hozza ki a maximumot a népekből A szentség és a hősiesség fontosabbak, mint a gazdasági érdek. A fasizmus nem fogadja el a többség uralmát, a demokráciát.
Következmények Az erő politikája. Egy újabb háború talán olyan rendezést eredményezhet, amellyel az olaszok is elégedettek.
Mussolini felszámolta az alkotmányosságot, minden kérdésben ő a vezér, és a fasiszta pártvezetői döntöttek (pártállam).
Az állam a mindenható.
A fasiszták totális államot hoztak létre.
A szentségben való hit hangsúlyozása az olaszok vallásossága miatt fontos.
b) Hasonlóságok Szándékok Ideológiai háttér A bátorság, merészség nacionalizmus fontossága. A háború dicsérete. militarizmus A nagy tömegek jelentőpopulizmus ségének elismerése. Olaszországból indultak patriotizmus ki.
Szándékok
Különbségek Ideológiai háttér
Az olasz fasizmus nem A fasiszták nem voltak vetette el a keresztény fontosnak az erkölcsösség ellensé- értékeket, tartotta a hitéletet (az gei, épp ellenkezőleg! olasz nép vallásos).
c) Pl. A futurizmus hatással volt Mussolinire a fasizmus eszméinek kidolgozásakor. A futurizmus és a fasizmus is ellentmond az akkor fennálló rendnek, a demokráciának. Az olasz futurizmus később csatlakozott is Mussolini fasiszta mozgalmához.
RE 14425/M
27
Megoldókulcs
3. feladat a) Megállapítás Mussolini megszüntette a hatalommegosztás klasszikus polgári rendszerét. Mussolini lényegében pártállami rendszert épített ki.
Igazolás A parlament csak 1929-ig működhetett. A törvényhozásban a Fasiszta Nagytanács kapott szerepet. 1929-re felszámolta a pártokat, s az egyetlen politikai erő a fasiszta párt maradt. A kormány nem az uralkodónak volt felelős, hanem Nem valósult meg a végrehajtó hatalom társaMussolininek. Megszűntek a párttól független társadalmi ellenőrzése. dalmi szervezetek. A szakszervezetek érdekvédő tevékenysége A korporációkat az állam ellenőrizte. nem működött. Az uralkodó hatalma névlegessé vált. Minden a ducének volt alárendelve. b) A szakszervezeteket állami ellenőrzés alá vonták, hiszen a korporációs rendszerben a munkaadók, a munkavállalók és az állam közösen kezelték a munka világában felmerült konfliktusokat, s a vitás kérdésekben az állam döntött. A törvényesség látszatát kívánta kelteni az ágazatonként szervezett korporációk képviselőinek testülete, amely azonban semmiféle joggal nem rendelkezett. c) Részlet Értelmezés „Egy egészséges politikai rendszer működéséhez nincs szükség Mussolini az ellenzéket csak gátló ellenzékre. Az ellenzék működése korlátolt és felesleges egy tényezőnek érezte, és nem is tűrte olyan totális rendszerben, mint amilyen a fasiszta rendszer.” meg. „Végeredményben fasizálni akarjuk a nemzetet úgy, hogy holTotális államot kell létrehozni, nap olasz és fasiszta egyet jelentsen, amint röviddel ezelőtt amely az élet minden területére haegyet jelentett olasz és katolikus… Ma a fasizmus [egy] párt tással van, és amelyben az emberek (…) Ez nem elég! Életmóddá kell válnia! Az én szememben a azonosulnak a fasiszta ideológiával. tömeg, amíg nincs megszervezve, csak annyi, mint egy juhnyáj” „Egyedül a háború emeli a feszültség maximumára az összes Csak a háború képes kihozni a maemberi energiát és látja el a nemesség bélyegével a népeket, ximumot a bátor népekből, ezért fel amelyekben megvan a bátorság a háború vállalására. Minden kell vállalni azt. más megpróbáltatás csak másodrendű…” ( Mussolini) d) Irányzatok militarizmus szocializmus vallásosság nacionalizmus
Összetevők Társadalmi csoportok katonatisztek kispolgári tömegek egyháziak, + a vallásos emberek a társadalom döntő többsége
Ellentétes irányzatok Irányzatok Társadalmi csoportok liberalizmus a társadalom munkások bolsevizmus az ateisták, szabadgonmaterializmus dolkodók pacifizmus
–
e) Pl. A mozgalom célja alapvetően a hatalom megszerzése volt, így pragmatista módon közelítette meg az elméleteket. Ezzel is magyarázható, hogy több, sokszor egymással ellentétes eszmerendszer elemeit olvasztotta magába. 4. feladat a) Mindhárom képen előtérben van a vezér (duce), a képek beállítottnak tűnnek. Mindhárom kép határozott, vezetésre termett embernek mutatja Mussolinit. b) Egyenruhában ábrázolták, sok esetben magasba emelt kézzel, általában komoly felelősséget sugárzó arccal. c) Olaszországban az első világháború után gazdasági válság bontakozott ki, ami politikai válságot is eredményezett. Az olaszok elégedetlenek voltak a háború eredményeivel, a lakosság nyomorgott. A
RE 14425/M
28
Megoldókulcs
gyorsan váltakozó polgári kormányok nem tudtak úrrá lenni a helyzeten. Ekkor lépett a színre Benito Mussolini, aki egységbe kovácsolta a szélsőjobboldali erőket, és létrehozta a fasiszta pártot. Mussolini remek szónoki képességekkel rendelkezett A kisembereknek rendet és a nagytőke korlátozását ígérte, az egész lakosságnak pedig azt, hogy érvényt szerez az olasz területi igényeknek, és helyreállítja az ország nemzetközi tekintélyét (szociális és nemzeti demagógia). Az olasz nagyságot és az erő politikáját hirdette, ami vonzó volt a háború eredményeivel elégedetlen népnek. Fegyveres fasiszta osztagokat (feketeingesek) szervezett, és kampányt kezdett a baloldali szervezetek, intézmények megsemmisítésére, a vele nem szimpatizálók megfélemlítésére. A fegyveres osztagok akciói azt a képzetet erősítették, hogy a jelenlegi államhatalom gyenge, szükség van az „erős kézre”, a következetességre. 1922 októberében fasiszta osztagok élén bevonult a fővárosba (Marcia su Roma). A király, III. Viktor Emanuel – kommunista előretöréstől tartva – nem vetette be a hadsereget, hanem Mussolinit kinevezte miniszterelnöknek. 5. térképes feladat 6. feladat a) Hiányoznak a demokratikus intézmények, jelentősen korlátozzák a választójogot és a sok esetben a törvényhozó hatalom hatáskörét. b) Nem hoztak létre tömegpártokat, nem volt egyetlen kötelező ideológia és nem beszélhetünk totális államról. (Többnyire megmaradt a hagyományos uralkodó rétegek hatalma is.) c) Azokra az országokra volt jellemző a tekintélyuralmi rendszer kiépülése, ahol a demokráciának nem igazán volt hagyománya. Úgy mondhatjuk, hogy ez a rendszer az országok történelmi fejlődéséből következett. A társadalom fejletlenségéből fakadt, hogy a polgári demokráciának nem volt bázisa.
10. KÖZTES-EURÓPA AZ ÚJ VILÁGBAN 1. Tanulmányozza a Köztes Európa fogalom tartalmát és jelentését a főszöveg alapján! a) 1. időpont: az első világháború után. 2. hely: Kelet-Közép Európa, Balkán, Észak-Európa.
3. jellemzők: kis-és középállamok alkották, homogén nemzetállamok kialakítására törekedtek, nagyfokú etnikai keveredés, eltérő hagyományok, eltérő gazdasági fejlettség – nemzetiségi feszültségek, elzárkózás a szomszédaiktól.
4. országok: Lengyelország, Finnország, Lettország., Litvánia, Észtország, Ausztria, Magyarország, Csehszlovákia, Románia, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság.
b) Azért válhattak függetlenné, mert a térség nagyhatalmai (Németország, Osztrák–Magyar Monarchia, Oroszország) megszűntek vagy meggyöngültek. Addig őrizhették meg függetlenségüket, ameddig fennmaradt a világháború végén kialakult hatalmi helyzet (vagyis Németország és Oroszország kiesése a nagyhatalmak közül, illetve a franciák vezető szerepe). 2. térképes feladat
RE 14425/M
Megoldókulcs
29
3. feladat a) Évszázad: XVIII. Birodalmak: Oroszország, Poroszország, Habsburg Birodalom. b) Mindhárom – a területét többször felosztó – szomszédja összeomlott, a győztes hatalmak (főleg a franciák) pedig úgy gondolták, egy erős Lengyelország megfelelő ellensúlyt képezhet Németországgal szemben. c) német, ukrán, fehérorosz, zsidó d) Németországnak és a Szovjetuniónak (kisebb mértékben Csehszlovákiának is). Igényüket azzal igazolták, hogy Lengyelország területén – mivel határai nem estek egybe az etnikai határokkal – jelentős a német, fehérorosz és ukrán nemzetiségek aránya. Történelmi érvek is lehettek (pl. Szilézia, a „régi” porosz területek). 4. feladat a) Tartottak a magyar revánstörekvésektől. Céljuk Magyarország elszigetelése, a békeszerződések változatlan fenntartása a térségben (a magyar revíziós törekvések ellensúlyozása). b) a Népszövetség egységokmánya, trianoni békeszerződés c) Ha Magyarország megtámadná bármelyik kisantant országot. d) Franciaország e) Románia, 1921-ben 5. feladat a) Jellemzők Nemzetiségi viszonyok Államforma
Csehszlovákia nemzetiségi tömbök a peremterületeken (német, magyar, rutén) demokratikus köztársaság, polgári demokrácia
nagy létszámú nemzeti kisebbségek (magyar, német)
Szerb-Horvát-Szlovén Királyság soknemzetiségű ország, a szerbek dominanciája érvényesült
alkotmányos királyság
királyság, királyi diktatúra
Románia
nemzetiségi ellentétek, etnikai ellentétek, ellentét a etnikai és vallási feszültsékorrupció, a nemzetei közti csehek és szlovákok között gek, szeparatizmus nagy kulturális különbségek jel- Nem voltak nemzetállamok. A határaikon belülre került kisebbségek megoldatlan sorsa miatti bizonytalanság. A magyar revánstörekvésektől való félelem.
Társadalmi problémák Közös lemzők
b) Az utódállamok – bár aláírták a kisebbségvédelmi szerződéseket – rendszeresen megsértették a kisebbségi jogokat, és erőszakos asszimilációs politikát folytattak, így keserű sors várt az elcsatolt területeken élő magyarokra. Sok esetben a magyarok kimaradtak a földreformból. Visszaszorították a magyar nyelvű oktatást, a többségi nemzethez tartozókat költöztettek magyarlakta területekre stb. 6. feladat a) Részlet „…[az Amerikában élő szlovákok és csehek megegyeztek] abban, hogy Szlovákia saját közigazgatást, parlamentet és bíróságot kap majd. Habozás nélkül aláírtam a megállapodást, mert ez az amerikai csehek és szlovákok egymás között megkötött, helyi szerződése volt.”
Kommentár Masaryk az emigráns szlovákok támogatásának megnyerése érdekében társállami statust ígért a szlovákoknak. Ezzel megnyerte támogatásukat, ami jelentős szerepet játszott az amerikai kormányzat támogatásának megszerzésében. Ugyanakkor az ígéret megszegését nem tartotta elítélendőnek, mert az csak két távoli népközösség megállapodásán nyugodott.
RE 14425/M
Megoldókulcs
30
„Hasonlóképpen foglaltam állást magában a Függetlenségi nyilatkozatban is, kifejtvén, hogy a nyilatkozat csak a jövőbeli alkotmány felvázolására tett kísérlet, és hogy magáról az alkotmányról végérvényesen a nép legális képviselői fognak dönteni. És ez történt, midőn alkotmányunkat nemcsak a csehek, hanem a szlovákok is elfogadták.” „Délszláv barátaim tudták, hogy nemzeti egységüket Szerbia politikai vezetésével képzeltem el, s olyan folyamatnak, amelyben a saját adminisztratív és kulturális sajátosságaikhoz ragaszkodó, különböző délszláv területek végiggondolt, lassú államigazgatási egységesítése zajlik majd le.”
Masaryk sajátosan értelmezve korábbi ígéreteit nem adta meg a szlovákoknak a belső különállás lehetőségét. Ezzel jelentősen gyengítette a Csehszlovák állam belső kohézióját. Masaryk szinte irigyelte a délszlávokat, hogy elfogadták a szerb vezetést. A délszláv példával is az államegység eszményét kívánta igazolni.
b) Thomas Garrigul Masaryk Morvaországban született 1850-ben. Bécsben és Lipcsében tanult, 1882től a prágai egyetem filozófiaprofesszora volt. 1891-től az osztrák birodalmi tanács és a cseh tartományi gyűlés képviselője, később pártot is alapított. Ez idő tájt az Osztrák–Magyar Monarchia föderatív átalakulásának programját képviselte. Politikai felfogásának másik fontos eleme a csehek és a szlovákok közötti különbségek tagadása volt: a két népet lényegében egy nemzetnek, a szlovák nyelvet a cseh egyik nyelvjárásának tartotta (csehszlovákizmus). Az első világháború alatt nézetei jelentősen átalakultak: a Monarchia föderalizálásának programját felváltotta Kelet-Közép-Európa kisállamokra bontásának koncepciója. A világháború után ő lett a demokratikus csehszlovák állam első elnöke. Masaryk nyersanyagokban gazdag, erős Csehszlovákiát akart. Nem volt ugyanakkor elvakult és soviniszta. Nagy része volt abban, hogy a közállapotok demokratikus irányba fejlődtek. A nemzetiségi lakosságtól lojalitást várt el, de életlehetőségeiket nem korlátozta. Érzékelve a magyar lakosság elégedetlenségét, még az is felvetődött benne, hogy a határ menti magyar területek egy részéről – például a Csallóközről – le kellene mondani. A tervekből végül semmi sem valósult meg. Masaryk 1935-ben, idős korárára való tekintettel lemondott (1937-ben halt meg). Utóda Eduard Beneš lett, aki addig a külügyminiszteri feladatokat látta el.
11. A BOLSEVIK OROSZORSZÁG 1. feladat a) a kisüzemi termelés életképessége; a burzsoázia nemzetközi kapcsolatai miatt; a nemzetközi tőke befolyása miatt b) A forrás nem tartalmaz konkrét intézkedéseket, csak a proletárdiktatúra megerősítését említi. Ennek lényege azonban: államosítások, tömeges tisztogatás, koncepciós perek, GULAG. c) A hadikommunizmus lényege a központi irányítás: az állam erőszakos eszközökkel, a piaci mechanizmusok kizárásával csoportosítja át a rendelkezésre álló erőforrásokat. d) A kisüzemi termelés a magántulajdonon alapul. A magántulajdonosi réteg nehezen illeszkedik be az állami tulajdonon és az állami újraelosztáson alapuló szocialista rendszerbe. A termelők közötti verseny elvezethet a nagyobb vagyonok kialakulásához. Így a kisüzemi termelés valóban újrateremtheti a burzsoáziát, a kapitalizmust. 2. feladat a) Jegyzetek y beszolgáltatás helyett adó y változzon a munkásosztály és a parasztság viszonya y lehet-e liberalizálni? y ösztönözni kell a kisföldművelőt y iparcikkért cserébe gabona y a reformmal megszilárdulhat a proletárhatalom
Kérdések Nem szembefordulás ez a marxi-lenini ideológia lényegével? Ha erősítjük a parasztokat, hogyan marad meg a hatalom a proletariátus kezében? Nem vezet-e ez a rendszer az árak emelkedéséhez?
RE 14425/M
Megoldókulcs
31
b) A hadikommunizmus miatt az emberek éheztek, egyre nőtt az elégedetlenség. Az új gazdaságpolitika részben visszaállította a piaci viszonyokat, az érdekeltség érvényesülése jóvoltából várható volt a gazdaság élénkülése, ami be is következett. c) A termelés fellendülését és a lakossági ellátásának javulását, mely elősegíthette a kiépülő proletárdiktatúra megszilárdulását. d) Reform a proletárhatalomért Lenin elvtárs a tegnapi pártkongresszuson új gazdaságpolitikát hirdetett. E politika növeli a parasztság lehetőségeit, és javítja majd az áruellátást. A proletárhatalom tovább erősödhet e politika által. 3. térképes feladat 4. feladat a) A kapitalista rend lebomlása, a kommunista társadalom megteremtése. A korábbi uralkodó osztály megleckéztetése, a munkásosztály túlsúlyának megvalósítása. b) 1. központi tervezés 2. gyorsított ütemű iparosítás 3. újrafegyverkezés 4. kollektivizált mezőgazdaság 5. ideológiai harc 6. politikai terror 7. a Szovjetunió alkalmassá tétele a modern hadviselésre, a kommunista eszmék további terjesztésére AZ EGYÉN 8. állami alkalmazottá vált 9. elvették tulajdonát, függő viszonyba került 10. politikai jogai csorbultak, ki kellett szolgálnia a diktatúrát 5. feladat a) Forrás
Felismerés
1.
Gyors gazdasági fejlődést kell produkálni,
2.
Nőtt a bányászati-, a nehézipari- és az energiatermelés
3.
Különösen jelentős a nehézipar fejlődése
4.
A ’30-as évektől gyors ütemben nőtt a kollektivizált parasztgazdaságok aránya
5.
Felgyorsult a városiasodás.
Magyarázat mert különben a Szovjetunió véglegesen lemarad és megsemmisül. mert minden erőforrást ezen ágazatokba fektették. mert ez tette alkalmassá a Szovjetuniót egy erős tömeghadsereg ellátására. mert a kollektivizálás erőszakkal történt. A kollektivizált mezőgazdaságból tudták elvonni az iparfejlesztés anyagi forrásait. A gyors ütemű iparosítás nyomán a falusi lakosok jelentős része városlakó lett, hiszen munkát csak itt talált.
b) A cél nehézipar gyors ütemű fejlesztése volt. Ennek társadalmi-politikai oka, hogy biztosítani akarták a munkásosztály túlsúlyát, hatalmi oka pedig az, hogy fokozni akarták az ország katonai erejét. A fejlesztés belföldi erőforrásokon alapult, és a mezőgazdaság, illetve a fogyasztási cikkeket gyártó ipari ágazatok rovására, erőszakos módon történt. Az erőszakos iparosítás eredményeként a szovjet ipar alkalmassá vált egy erős tömeghadsereg ellátására, de a lakosság életszínvonala nem nőtt kellő mértékben, sőt néha az élelmiszer-állátás sem volt biztosított.
RE 14425/M
32
Megoldókulcs
c) 1. Az egyik diagram százalékos adatokat, a másik pedig lakosságszámot mutat. 2. 1917-ben 125,9 millió lakosa volt Oroszországnak. Ennek alapján a diagramba a következő százalékok írhatók be: nagybirtokos, nagytőkés, magas rangú hivatalnok: 0,02 jómódú paraszt, jómódú iparos: 18,34 szegény paraszt és kisiparos: 28,43 félproletár: 33,12 proletár: 17,47 (A száz százalék a népességadatok pontatlansága miatt nem jön ki.) 3. Mert társadalmi helyzetük hasonló volt, hiszen minimális magántulajdonnal rendelkeztek. 4. Mert mindkettő lényegében állami alkalmazott volt, magántulajdon nélkül. 5. Az egyiptomi társadalom felépítését. (Lásd: Száray Miklós: Történelem I., középiskolák, 9. évfolyam 26. oldal.) 6. Előnyök: csökkentek a különbségek a társadalmon belül. Hátrányok: megszűntek az termelés ösztönzői, nincs kitörési lehetőség, kényszerrel tartják fenn ezt a társadalomszerkezetet. 7. A bolsevikok gyökeresen átalakították a társadalmat. Az átalakulás fő mozgatója a magántulajdon megszüntetése és a kollektivizálás volt, s lényege, hogy nőtt az államtól (hatalomtól) függő rétegek száma. A változás erőszakos módon történt, a korábbi felső rétegeket felszámolták, az új egységesedő társadalmi csoportoknak nem sokat nyújtottak. d) 1. Megsemmisítették az „osztályellenséget”. 2. A tisztogatások, perek ekkor már a „dolgozó”osztályokat is elérték. 3. elhurcolás, koncepciós perek, fizikai megsemmisítés, a vagyonok elkobzása 6. feladat A szovjet alkotmány elvben biztosította az emberek alapvető jogait, ha azok elfogadták a fennálló társadalmi rendet. Elismerte a népek önrendelkezését és a személyi tulajdon szabadságát. Ezzel szemben a valóság az volt, hogy a folyamatos ellenségkeresés és az erőltetett iparosítás következtében még ezeket a jogokat sem biztosították, sőt lábbal tiporták.
12. A VILÁGGAZDASÁGI VÁLSÁG ÉS KIUTAK KERESÉSE 1. feladat a) Eredmények
Kritikus pontok Az egyes országok közötti háborús tartozások és hitelsegélyek összege nagyon magas. Az ipari termelés jelentősen nőtt. A háború fellendítette a gazdaság termelékenysé- A békeszerződés igyekezett megújítani a német gazdasági rendszer alapjait. gét. A békeszerződések nehezítették a vesztesek gazdaTechnológiai fejlődés. A második ipari forradalom találmányainak tö- sági talpra állását. A piac nem bővült a gazdasági fejlődésnek megfemeges alkalmazása. lelő ütemben. b) Pl. Az első világháború idején az Egyesült Államok nagy kölcsönökkel segítette az európai nagyhatalmakat, különösen az antant országait. Emiatt nőtt ezen országok gazdasági függősége. A négy évig tartó háború még a győztes antanthoz tartozó európai országokban is elszegényedést és eladósodást hozott magával. Lerombolták a termelési kapacitások egy részét. Az európai gazdaság csak állami beavatkozással és az amerikai tőke segítségével tudott talpra állni. A világkereskedelem fejlődési üteme is visszaesett, mivel szűkültek a piacok (kiesett Oroszország, csökkent a gyarmatokon elhelyezhető áruk mennyisége) Európával szemben előretört az Egyesült Államok, amely hasznot húzott a világhá-
RE 14425/M
33
Megoldókulcs
borús szállításokból, gazdasága gyors ütemben fejlődött. Európa a világháború után csak amerikai segítséggel tudott kilábalni bajaiból, így a korszakban az Egyesült Államok a világgazdaság központjává és motorjává vált. 2. feladat a) 1. ábra: Az Egyesült Államokban a gazdasági fellendülés túlzott befektetésekre ösztönzött, mivel azonban a piac nem bővült ezzel arányosan, túltermelési válság lépett fel. A takarékossági intézkedések nem jelentettek kiutat a válságból, az elbocsátások ugyanis a piac további beszűkülését eredményezték. 2. ábra: A válság az iparból indult, de a gazdasági összetettsége révén (pl. vállalatok hitelei, élelmiszerek és nyersanyagok iránti kereslet visszaesése) kiterjedt a mezőgazdaságra és a hiteléletre is. b) Az Egyesült Államokban a termelés növekedése jóval meghaladta a fogyasztás növekedését, túltermelés alakult ki, eladhatatlan árukészletek halmozódtak fel. Az első világháború után az export és a kihelyezett hitelek miatt az Egyesült Államok vált a világ gazdasági és pénzügyi központjává, ezért a válság átterjedt a világ többi részére is. 3. feladat a) hitelválság: 9.; túltermelés 6., 8.; a termelés visszafogása 7.; a vásárlóerő csökkenése 6.,7. b) Következmények az élelmiszerek és nyersanyagok iránti kereslet visszaesése, a termelés visszafogása, a Gazdasági pénzügyi élet összeomlása (bankcsődök, nincsenek hitelek) növekvő munkanélküliség, romló életkörülmények, a középrétegek biztonságának megTársadalmi rendülése, a társadalmi feszültségek növekedése Politikai a tömegek bizalma megrendült a polgári demokráciában, a szélsőségek előretörése c) Minél inkább függött egy ország az Egyesült Államok tőkeexportjától, annál inkább megérezte az onnan kiinduló válságot. Másrészt a válság azokat az országokat sújtotta leginkább, amelyek jelentős exportot bonyolítottak le, és nem rendelkeztek gyarmatokkal, melyekre átháríthatták volna a terhek egy részét. Másként érintette a válság a fejlett iparú államokat (gyorsan mélyülő, nagy méretű válság) és a mezőgazdasági országokat (lassabban kibontakozó válság). 4. feladat a) A vállalkozási kedv elapadására. b) Mert ezzel nem járna termelésnövekedéssel és vállalkozó kedvet teremtene, ami beindítaná a gazdaság működését. c) Az állam az adófizetők pénzéből keresletet teremthet az állami megrendelésekkel és munkahelyeket olyan állami beruházásokkal, amelyek nem növelik az árumennyiséget. Ezek az improduktív beruházások (út- és vasútépítés, erőművek), amelyeket a magántőke nem szívesen finanszíroz. Az állam szabályozni tudja a pénzügyeket (pl. bankzárlat elrendelése) és részben a munkabéreket. Az állami szociálpolitika is növelheti egyes rétegek vásárlóerejét. 5. feladat a) A válságban fontos az állami beavatkozás b) Fokozatosan nőtt a költségvetés hiánya. Ennek oka, hogy az állami beruházásoknak fontos szerep jutott a válság fölszámolásában, és a segélyprogramok, szociális intézkedések is sokba kerültek.
RE 14425/M
Megoldókulcs
34
c) Intézkedések A farmerek pénzt kaptak a vetésterület csökkentéséért. Autópályákat, vízi erőműveket építettek. Minimálbért állapítottak meg. Bevezették a társadalombiztosítást. „Kandalló előtti beszélgetések.”
Szerepük a válság megoldásában Csökken az áruk mennyisége, így nőhet az áruk. Csökken a munkanélküliek száma a közmunkaprogram révén. A munkavállalóknak biztosította a stabil megélhetést. Szociális biztonságot adott és szélesítette a belső piacot. A nyilvánosság tájékoztatása és megnyerése a reformok támogatására.
13. A GYARMATI VILÁG MEGRENDÜLÉSE 2. feladat a) A volt német gyarmatok és az Oszmán Birodalom arab területei a Népszövetség ellenőrzése alá kerültek, amely azonban mandátumként, valójában gyarmatként átadta a két győztesnek az ellenőrzést. b) Fekete-Afrika, Közel-Kelet (Szíria, Irak, Palesztina) c) 1. Meg akarta nyerni az Egyesült Államokban élő tekintélyes számú és gazdasági erejű zsidóság támogatását az USA hadba lépéséhez. 2. Egyre fontosabbá vált számukra az arabok rokonszenve, az Oszmán Birodalom elleni küzdelem miatt. 3. cionista mozgalom 4. arab nacionalizmus 5. terror d) 1. Elfogadja a Palesztinában létrehozandó zsidó állam tervét, elítéli más országokban a zsidó lakosság jogainak korlátozását. 2. A területen élő arabokhoz. Célja, hogy a lakosság elfogadja és támogassa a mozgalmat. 3. Az iszlám hit terjesztése, a szent háború hirdetése, vallás és politika összefonódása. 3. feladat a) hindu, mohamedán, buddhista b) A különböző vallások nem egy tömbben helyezkednek el, nagy a keveredés, így nagyobb a vallási csoportok közötti összeütközés esélye. c) Mert olyan akciókat hirdetett, melyek az egyszerű lakosok számára is ésszel felfoghatóak és követhetőek voltak. Fontos, hogy Gandhit maguk közül valónak érezték. d) sómenet, az angol textilgyárak bojkottja e) Azért mert ezzel is szerették volna kifejezni az angoloktól való különállásukat – az angol textilipartól való függés csökkentése érdekében saját, házi szövésű textilből készült hagyományos ruhát hordtak. (Korábban az angol textilipar tette tönkre az indiai háziipart.) f) Aláhúzandók: „az erőszakmentesség (…) magasabb rendű, mint az erőszak”; „az erőszakmenteség az ember törvénye”; „ereje és hatalma tudatában gyakorolja az erőszakmenteséget” g) Azért, mert India nem kapta meg a szinte függetlenséget jelentő domínium rangot, így egyre inkább csak az elszakadásban látták a megoldást. 4. feladat a) washingtoni konferencia: Az első világháború után a gyarmatok és a tengeri hatalom kérdésének rendezésére összehívott konferencia, amelyen csak a győztesek vettek részt. A konferencia az Egyesült Államok további megerősödését eredményezte. Megerősítették a Csendes-óceán térségében a status quo-t és rögzítették, hogy a hadiflotta fejlesztésében az Egyesült Államok és Nagy Britannia egyenrangú. nyitott kapuk elve: A gyarmatosító hatalmak által Kínában követett elv az első világháború után. Felszámolták a korábban rögzített befolyási övezeteket, ami a legerősebb gazdasággal bíró Egyesült Államoknak kedvezett.
RE 14425/M
Megoldókulcs
35
14. A NÁCIZMUS NÉMETORSZÁGBAN 1. feladat a) Kiket kíván Pont megnyerni?
A probléma jellege
1–2.
össznemzeti
nemzeti
parasztok alkalmazottak, értelmiségiek munkásság, alkalmazottak kispolgárság, munkásság, parasztság össznemzeti, egykori katonák, kisemberek kispolgárság, munkásság időseket
szociális
nemzeti sérelmek orvoslása földek keleten
szociális-faji
idegenek kizárása
antiszemitizmus
szociális-faji
idegenek kizárása
antiszemitizmus, szocializmus
szociális-faji
állami gondoskodás, idegenek kizárása
antiszemitizmus, szocializmus
szociális-faji
a nagytőke-ellenességgel, a háborús sebekkel
antiszemitizmus, szocializmus
3. 6. 7. 11.
12. 13. 15. 16. 19. 23/a
középosztály, kispolgárság elégedetlen embereket elégedetlen embereket
szociális szociális szociális – alapvető normák
A felkínált megoldás
a nagy vagyonok elkobzásával gondoskodás nagykereskedelem korlátozása, állami megrendelések
Eszmei-politikai háttér önrendelkezés, wilsoni elvek –
szocializmus szocializmus szocializmus
változás ígérete változás ígérete
– faji
b) A 23/a és részben a 7. pont (a 4. pont is, de az nincs benne a táblázatban). c) néptárs, népfelesleg, tiszta vér, idegen nemzet, német közjog, bérrabszolgaság d) A nagytőke-ellenességgel, a kisegzisztenciák védelmével, a háborús nyereségek lefoglalása áll kapcsolatban az antiszemitizmussal. e) Az állami beavatkozás fokozásával és a zsidók kárára. f) A sajtó munkatársai csak német néptársak lehetnek. g) demagógia: „népámítás; a tömegek tudatos megtévesztése, hazug ígérgetéssel és az érzelmek felelőtlen felszításával.” (Bakos Ferenc. Idegen szavak és kifejezések kéziszótára, 166. o.) A programot azért nevezhetjük demagógnak, mert a létező problémákra tudatosan nagyon leegyszerűsített megoldásokat kínál. Minden probléma gyökerének a zsidók gazdasági és társadalmi életben való előretörését és a nemzet egységének hiányát tekinti. 2. feladat a) Arról, hogy az általa magasabb rendűnek tekintett fajok (árják, germánok) keveredése az alacsonyabb rendű fajokkal (itt indiánok és latinok) nagyon káros, és a magasabb rendű faj pusztulásához vezethet. b) Észak-Amerika történelmét. c) 1. Észak-Amerika sokkal fejlettebb volt a korszakban Latin Amerikánál. 2. ¾ Észak-Amerikában a fajok nem keveredtek ¾ Dél-Amerika lakossága fajilag kevert 3. Az általa magasabb rendűnek tartott népek (északiak, germánok) fejlettebb gazdaságot és magasabb rendű kultúrát hoztak létre – az alacsonyabb rendű népek erre alkalmatlanok. 4. Azt, hogy az Észak- és Dél-Amerika közti különbségekben szerepet játszott az eltérő történelem (mely hatalom gyarmatosította, és mennyi ideig volt gyarmat) és az eltérő természeti adottságok
RE 14425/M
36
Megoldókulcs
(éghajlat, növényzet, vízrajz). Arra sem tér ki, hogy a népek keveredése biológiai szempontból inkább kedvező, mint kedvezőtlen hatással jár. d) Pl. Bizonyítandó, hogy az első világháborúért az Osztrák–Magyar Monarchia felelős. Igazoló tények: pl. elsőként a Monarchia üzent hadat (Szerbiának). Elhallgatott tények: katonai szövetségek létrejötte, Németország és Anglia fegyverkezési versenye, francia revánspolitika, orosz terjeszkedési szándék a Balkánon. 3. feladat munkásság; B) kispolgárság; C) erőszak; D) ellenségkép; F) propaganda; G) nemzeti sérelmek
A)
4. feladat a) A szakszervezetek helyett hozták létre. b) mindenki a neki leginkább megfelelő munkát végezze; együttműködés az NSDAP-vel; a munkavállalók és a munkáltatók érdekeinek egyeztetése c) A tulajdonosok érdekében, mert biztosította a folyamatos munkát és korlátozta a szakszervezetek erőteljes fellépését (pl. sztrájk). d) Pl. Olaszország; említhető a Szovjetunió, ahol a szakszervezetek szintén az állampárt ellenőrzése alatt álltak e) Pl. A plakáton a gyártulajdonos (menedzsment) és munkás kézfogása azt jelképezi, hogy e két munkához elengedhetetlen tényező összefogása az ország felemelkedését hozza. A plakát azt sugallja, hogy nem a munkás és tőkés között van ellentét. A katonák árnya azt sugallja, hogy a munkában érdekelt felek összefogása erős államot és katonaságot hoz létre, mely a németség mint faj erősödését hozza maga után. A horogkereszt mint jelkép nemcsak összeköti a munkást és tulajdonost, hanem mint az egész rendszer központi mozgatójaként jelenik meg azt sugallva, hogy a nemzeti szocializmus békét, szolidaritást, gazdasági hatékonyságot, katonai erőt egyszerre tud megvalósítani.
15. A HARMINCAS ÉVEK MÁSODIK FELE – ÉLET A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 1. feladat a) Németország lépései 1933: kilép a Népszövetségből 1934: Hitler támogatja az osztrák nácik sikertelen puccskísérletét 1935: általános hadkötelezettséget vezet be 1936: Hitler megszállja a Rajna-vidéket 1936–39: Németország katonai erővel támogatja jobboldali erőket a spanyol polgárháborúban 1938: a német hadsereg modern fegyvernemekkel már majdnem úgy fölszerelt, mint a nyugati hatalmak 1938. március: Hitler kikényszeríti az Anschlusst 1938 ősze: Németországhoz csatolják a Szudétavidéket 1939. március: Hitler bevonul Csehszlovákiába
A nyugati hatalmak engedményei A nyugati hatalmak pacifista politikát folytattak az újabb háború elkerülése érdekében, ezért Hitler lépéseit nem követték szankciók. Egyedül az 1934-es ausztriai események kapcsán nyilvánították ki, hogy ragaszkodnak Ausztria függetlenségéhez, de négy év múlva már az Anschlussba is belenyugodtak. 1938. szeptember: a müncheni konferencián a nagyhatalmak beleegyeznek, hogy a Szudétavidék Csehszlovákiától Németországhoz kerüljön
RE 14425/M
37
b) Jel
Állítás Jel Németország 1936-ra Európa legerősebb H I katonai hatalmává vált, mert I
A nyugati hatalmak kormányaira erőteljesen hatott a pacifista közvélemény,
A világon ebben az időszakban NémetorH szág költötte nemzeti jövedelmének legnagyobb részét fegyverkezésre, Megállapíthatjuk, hogy a német diplomáH cia az 1930-as évek közepétől sikereket ért el a Népszövetségben, Az 1930-as évek második felében a SzovI jetunió volt Németország legkérlelhetetlenebb ellenfele,
I H H I
Megoldókulcs
Indoklás Kapcs. erre az időszakra már bevezette az általános hadkötelezettséget. így tudomásul vették a Saar-vidék és a Rajna-vidék bekebelezését, felfegyverzését. mert elhatározta, hogy Ausztria bekebelezésével minden németül beszélőt egy országba tömörít. mert 1934–1938 között diplomáciai eszközök felhasználásával érte el különböző külpolitikai sikereit. mert Hitler a Mein Kampf-ban azt hirdette, hogy a németek számára keleten nyílik új élettér.
+ + – – –
2. feladat Okai: világgazdasági válság, a monarchia összeomlása, az új köztársaság radikális reformjait sokan ellenzik Feltételei: a szélsőséges erők megerősödése – mindkét szélsőség külföldi támogatást kap A Népfront céljai: földosztás, az egyház korlátozása, a szegényebb rétegek támogatása A falangisták céljai: a köztársaság felszámolása, jobboldali diktatúra Jellemzői: véres harc, a fasiszta hatalmak fegyveres beavatkozása (az új fegyverek kipróbálása), nemzetközi brigádok tevékenysége, a nyugati hatalmak semlegessége Következményei: Franco és a jobboldali erők győzelme – katonai diktatúra, véres leszámolás a baloldallal 3. térképes feladat 4. feladat a) Olaszország a Hitler szövetségese, Franciaország már nincs erőfölényben, Anglia pedig irtózik a háború gondolatától. b) A gazdasági világválság megrendítette az osztrák gazdaságot, előretört az osztrák náci párt, és Schuschnigg magára maradt, mert a nyugati hatalmak csak szavakban léptek fel az Anschluss ellen. c) Sok osztrák ellenezte az Anschlusst, mert nem akart a nácizmushoz csatlakozni. d) Olaszország hosszú időn keresztül ellenezte Németország és Ausztria egyesülését, mert úgy vélte, hogy ez veszélyeztetné az első világháború után létrejött hatalmi pozícióját, a Duna-medencében játszott szerepét. Gyarmatbirodalmi tervei (Abesszínia elfoglalása, 1936) Olaszországot végleg szembefordították korábbi szövetségeseivel a britekkel és franciákkal, mindjobban Németország segítségére szorult. Kénytelen volt a Duna-medencében elfoglalt pozícióját feladni, és hozzájárulni az Anschluss megvalósulásához. 5. feladat a) A Csehszlovákia területén élő német lakosság (szudétanémetek) helyzetének rendezése miatt. b) Csehszlovákia vegyes nemzeti összetételű állam. A két legnagyobb államalkotó nép a cseh és szlovák, de az ország peremterületein egy tömbben jelentős számú német (északon, észak- és délnyugaton), magyar (délen) és ruszin (keleten) lakosság él. Kicsi, de iparilag fontos területen lengyelek élnek. c) A Szudéta-vidéket Németországhoz csatolták. d) Csehszlovákia folytasson határtárgyalásokat Magyarországgal és Lengyelországgal. Bizonyos területek sorsáról népszavazás döntsön. e) optálás: két lehetőség közötti választás lehetőségével él. Ez esetben azt jelentette, hogy a kisebbségi lakosok egyénileg dönthettek arról, hogy az új állampolgárságot veszik-e fel, vagy megtartják a régit.
RE 14425/M
38
Megoldókulcs
f) 1. El akarták kerülni az újabb háborút. 2. Remélték, hogy ezzel kielégítik Hitler követeléseit. 3. Részben orvosolni akarták az első világháborút követő rendezés igazságtalanságait (megbékélési politika). g) A németek szövetségese volt (1936, Berlin-Róma tengely) és Mussolini rászorult Hitler segítségére. h) A lengyelek és a magyarok számára. 6. feladat a) Chamberlain Származás
angol középosztályból
Tevékenység, mielőtt az ország vezetője lett
angolszász konzervatív politikus, több ízben miniszter
Politikájának fő célja az 1930-as évek második felében
Az európai béke biztosítása, Németország politikai és katonai igényeinek kielégítése árán. A háborúellenesség, mely az első világháborús tapasztalatokra támaszkodott.
Politikájának indítékai (a forrás alapján)
Politikájának eredményessége (értékelés)
Sikertelen, hiszen engedményeivel nem tudta Németországot, Hitlert leszerelni, sőt az vérszemet kapott az engedékenység láttán.
Hitler kispolgári származás, osztrák eredet a világháborúban frontkatona, majd az NSDAP egyik vezetője, sikertelen puccs, majd börtönbüntetés, a Mein Kampf megírása Az európai hatalmi helyzet gyökeres megváltoztatása, Németország területének gyarapítása. A német nagyhatalmi törekvések megvalósítása, az európai németség egy államba való tömörítése. Addigi politikája eredményes volt. Az 1930-as évek végére Németország Európa vezető hatalmává vált, és sikerült felszámolnia az első világháború utáni béke hátrányos területi és egyéb következményeinek jelentős részét.
b) Nagy-Britannia a XX. században az európai hatalmi egyensúly fenntartására törekedett. Ez az első világháborút megelőzően németellenes külpolitikához vezetett. Az első világháborút követően viszont – részben Franciaország túlzott megerősödéstől tartva – hajlandó volt orvosolni a világháborút lezáró békék igazságtalanságainak egy részét. Az 1930-as években először kedvezően fogadta, hogy Németország Hitler hatalomra kerülésével gyorsan erősödött, mert úgy vélte, a németek ellensúlyozhatják a Szovjetuniót. Később felismerte a hitleri politika agresszivitását, de úgy gondolta, hogy különböző engedményekkel leszerelheti Németországot. E megbékélési politikai jegyében tudomásul vette a Saar-vidék hovatartozását eldöntő népszavazást, valamint azt, hogy Hitler megszállta a Rajna-vidéket. Tétlenül szemlélte, hogy Németország nyíltan megszegte a békeszerződés fegyverekre és a hadsereg létszámára vonatkozó előírásait, bevezetve az általános hadkötelezettséget és kifejlesztve a modern fegyvereket (harckocsik, repülőgépek). A megbékélési politika oly módon áthatotta a brit külpolitikai gondolkodást, hogy elfogadták az Anschlusst (1938), sőt hozzájárultak Csehszlovákia feldarabolásához is, mely a Müncheni konferencia rendelkezése nyomán valósult meg. Az angol politika tehát anynyiban felelős a háborús helyzet kialakulásáért, hogy magatartásával bátorította Hitlert az agresszív lépések megtételében. A megbékélési politikát ugyanis Hitler a Brit Birodalom gyengeségeként értelmezte, így mindig újabb és újabb követelésekkel állt elő, melynek révén megszerezte a Szudétavidéket, és az ún. Köztes-Európa országai is német befolyás alá kerültek. 7. feladat PowerPoint-os bemutató, egyéni feladatmegoldás.
RE 14425/M
Megoldókulcs
39
16. A BETHLENI KONSZOLIDÁCIÓ MAGYARORSZÁGON 1. feladat a) Forrás
Gazdasági problémák
Forrás
1.
Az ipari(s különösen a nehézipari) termelés jelentős csökkenése.
2.
3.
Nagyon jelentős infláció, a korona értékvesztése
1., 3.
4.
Az ország önerőből képtelen megoldani pénzügyi és gazdasági problémáit – külföldi kölcsönökre szorul.
Társadalmi problémák Százezrek menekültek Magyarországra a trianoni békében elcsatolt területekről. Az ipar leépülése miatt nő a munkanélküliség. Ez és az infláció az életkörülmények jelentős romlását okozta.
b) Külpolitikai hátér: IV. Károly, a Habsburg-uralkodó kétszer is megpróbált visszatérni a magyar trónra, de ezt az antant és főként a kisantant államai elfogadhatatlannak tartották, mert az OMM feltámasztását látták benne. Emiatt 1921. november 6-án a parlament – a kényszer hangsúlyozása mellett – megszavazta a Habsburg-ház trónfosztását. c) király nélküli királyság d) Horthy Miklós, mint kormányzó gyakorolta az államfői hatalmat. 2. feladat a) A békés termelésre való átállás és a béke területi vonatkozásai (az ipar nyersanyagbázisának elvesztése) miatt volt szükség a gazdaságban jelentős szerkezeti átalakításra. b) A gazdasági szerkezetváltás komoly tőkét igényelt, amelyet a kormány csak növekvő pénzkibocsátással tudott kielégíteni. c) a gazdasági szerkezetváltás finanszírozása, a könnyűipari Ipar ágazatok (pl. textilipar) fejlesztése Mezőgazdaság modernizálás (gépesítés) Népszövetségi Pénzügy új valuta, a pengő bevezetése kölcsön a turizmus (pl. a lillafüredi Palota Szálló) és a közlekedés Kereskedelem, fejlesztése (a Bp.–Hegyeshalom vasútvonal villamosítása, a infrastruktúra csepeli szabad kikötő kiépítése) d) Fölülmúlta: vegyipar, textilipar, villamosenergia-termelés Alatta maradt: vas- és fémipar, gépipar, élelmiszeripar Okok: a nyersanyagkészletek az új határokon kívül kerültek, az új nemzetállamok protekcionista gazdaságpolitikát folytattak, így Magyarország is erre kényszerült. 3. feladat a) Pontok Érdeke 1.
K, SZ
2.
K
4. 5.
SZ SZ
Indoklás A szociáldemokraták érdeke annyiban, hogy a gyülekezési jogot visszaállítják, annyiban pedig kormányé, hogy az utcai tüntetést nem engedélyezik, s a gyűléseket is csak zárt helyen. A legjelentősebb szakszervezetek nem állíthatók vissza (ezek a szakszervezetek a kormány számára kulcsfontosságú ágazatokban működtek). Nincsenek kitéve üldözésnek. Megjelenhetnek a sajtóban, nyilvánosságot kaphatnak.
RE 14425/M
40
6.
SZ
7. 8.
SZ SZ
9.
SZ
Külpolitika Belpolitika
Megoldókulcs
A Károlyi-kormány idején szerepet vállalt szociáldemokraták elleni eljárások megszűntek. Ezzel helyreállt a békeidőben szokásos törvényesség az igazságszolgáltatásban. A rendkívüli intézkedések megszűnése a jogbiztonságot eredményezheti. Lényeges a szervezett munkásság szempontjából az önálló munkásbiztosítás fenntartása. A szociáldemokraták vállalták, hogy külföldön aktív propagandát folytatnak a kormány mellett. A szociáldemokraták lemondtak a politikai sztrájkról, és vállalták a köztársasági propaganda és kommunistákkal való együttműködés mellőzését.
b) 1. A szociáldemokraták a megegyezéssel elárulták a munkásság ügyét, behódoltak a kormánynak. 2. Peyer mélyen meghajol Bethlen előtt, tehát nem két egyenrangú fél kézfogásáról van szó. A paktumot Bethlen tartja a kezében, vagyis ő diktálta a feltételeket. A munkások tömege mérges arckifejezéssel, fogadja a kézfogást, a plakát bal oldalán egy ökölbe szorított kéz is látható. 4. feladat a) Idézetek
Törvény neve
„(…) lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctizedét részét (…)”
Az 1920. évi XXV. Törvény (numerus clausus)
„(…) a magyar földbirtok megoszlását helyesebbé tegye (…)”
Nagyatádi-féle fölreform, 1920
„Aki (…) társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányuló mozgalmat vagy szervezkedést kezdeményez (…)” „a királyság ősi államformáját változatlanul fenntartja, de a királyi szék betöltését későbbi időre halasztja, (…)”
Magyarázat A világháborús vereség és határváltozások nyomán az értelmiségi pályákon felerősödő konkurenciaharc kedvezett az antiszemitizmusnak, amelyet az is erősített hogy a Tanácsköztársaság vezetőinek nagy része zsidó származású volt. A földosztással a parasztságot az új rendszer hívévé akarták tenni, és gátat akartak szabni az agrárszocialista mozgalmaknak.
1921. évi III. törvénycikk
Jogi alapot teremt a kommunista mozgalom üldözésére.
IV. Károly trónfosztása, 1921
Ezzel kompromisszum jött létre a királypártiak és a szabad királyválasztók között. A szakszervezetekkel való megegyezés a munkásság körében teremthet békét és gátat szabhat a kommunista tanok terjedésének is. A kormányzat e törvénnyel meg akarta akadályozni, hogy a szélsőséges erők bejussanak a parlamentbe, és az ellenzék választási sikert érjen el.
„Politikai sztrájkoktól tartózkodik, szakít a liberális blokkal, nem támogatja a polgári demagógiát (…)”
Bethlen–Peyermegállapodás
„Azokban a választókerületekben, amelyekben a választás lajstromosan történik, a szavazás titkos, egyebütt a szavazás nyilvános.”
Választójogi törvény, 1922
b) Mert Bethlen hozott létre erős kormánypártot (Egységes Párt), a választási törvénnyel biztosította e kormánypárt fölényét a parlamentben, és semlegesítette a nagy tömegek mozgósítására képes szociáldemokrata pártot.
RE 14425/M
41
Megoldókulcs
c) A választás feltételei Férfiak Nők 1918-ig nyílt vagyoni és műveltségi cenzus Nincs joguk betöltött 24. életév, írni, 1918 titkos betöltött 21. életév olvasni tudás 1919 titkos betöltött 18. életév 18. betöltött életév betöltött 20. életév, 6 éve magyar 1920 állampolgár, félévi egy helyben latitkos írni, olvasni tudás kás Budapesten, a törbetöltött 30. életév, 4 év vényhatósági jogú betöltött 24. életév, 10 évi magyar elemi iskolai végzettség, 1925 városokban és az ipari állampolgárság, 2 évi egyhelyben vagy háromgyerekes anya, városokban titkos, lakás, 4 év elemi iskolai végzettség ill. a magát eltartó, önálló másutt nyílt háztartást vezető személy Év
A választás módja
d) 1918–1919: A demokratizálási folyamat kiszélesítése és az új hatalmi elit pozíciójának megerősítése. 1920–1925: Azért, hogy a háború előtti vezető rétegek döntő befolyását biztosítsák és a szélsőségeket távol tartsák a parlamenttől. e) Pl. A gazdasági stabilizáció megteremtéséhez politikai nyugalomra is szükség volt. A királykérdés „megoldásával” (trónfosztás) Horthy kormányzóságát stabilizálták. A szociáldemokrácia révén a munkásságot és a munkásmozgalmat is integrálták rendszerbe (Bethlen–Peyer-megállapodás, 1921). A Kisgazdapártba való belépéssel megtörtént a parasztság politikai semlegesítése (Nagyatádi–Bethlen kézfogás), létrejött az Egységes Párt. Az új, abszolút többséggel rendelkező kormánypárt megteremtéséhez a választójog korlátozására volt szükség, így antidemokratikus választójogot vezettek be. Biztosították a háború előtti vezető rétegek döntő befolyását, és távol tartották szélsőségeket a parlamenttől. A korlátozott parlamentáris rendszerben az ellenzéki pártok csak kis szerepet játszottak, így a népesség jelentős része nem kapott valódi képviseletet.
17. TÁRSADALOM ÉS ÉLETMÓD MAGYARORSZÁGON A KÉT HÁBORÚ KÖZÖTT 1. feladat a) A földreform következtében nőtt a 0–5 holdas birtokok száma. b) A nagybirtokrendszer a földreform után is megmaradt, másrészt a földreform célja az volt, hogy aránylag sokan kapjanak földet. Így a 0–5 holdas birtokok arányának növekedése logikusan az 5–20 holdas birtokok arányának csökkentésével járt. c) Az 1000 hold feletti birtokoknál, mert a nagybirtokrendszer a földreform után is megmaradt. (A Horthy-rendszer a hagyományos vezető rétegre épített.) d) 1. Nőtt a törpebirtokosok aránya. 2. Csökkent a középbirtokosok aránya. 3. A nagybirtokrendszer érintetlen maradt. 2. feladat a) 1. nagybirtokosok; 2. nagypolgárság; 3. középbirtokosok (dzsentri); 4. városi polgárság; 5. módosabb parasztok; 6. szakmunkások; 7. segéd- és betanított munkások; 8. agrárproletárok b) torlódott társadalom c) nagykereskedő: 2 / kisiparos: 4 / mezőgazdasági napszámos: 8 d) Bár a nemesi származás már régen nem volt az úri középosztályhoz tartozás feltétele, a középrétegek zöme szellemében és életmódjában követni szerette volna a dzsentri életeszményt. A középosztály összetett volt (a középbirtokostól az állami tisztviselőig), egységét életmódja és szemlélete adta. Az államhatalom fokozott mértékben e társadalmi rétegre támaszkodott. A középosztály társadalmi presz-
RE 14425/M
42
Megoldókulcs
tízse nagy. Hiába volt pl. egy módosabb paraszt gazdagabb egy középosztálybelinél (mondjuk értelmiséginél), a kor szemlélete szerint alacsonyabb szinten állt. 3. feladat a) Társadalmi csoport
Forrás
Társadalmi réteg
hatósági dzsentri
3.
úri középosztály
„dolgozó” arisztokrata
1.
nagybirtokos
tisztviselők
5.
városi polgárság
mezőgazdasági cseléd
6.
agrárproletár
„a kihullottak”
3.
úri középosztály
vitézi telkesek
7.
úri középosztály
régimódi nagyurak
2.
nagybirtokosok
altisztek
4.
kispolgárság
A csoport fő jellemzői Életmódja szerint hivatalnok, tehát középosztálybeli, magatartása szerint úr, tehát nemes. Elszegényedett, ezért dolgozni kényszerül, elsősorban a politikai szerepet vállal. A kormányzati igények kiszolgálója. Számuk jelentősen növekedett, de alacsony volt a középpolgárság és magas a kispolgárság aránya. Fizetségként alig kaptak pénzt, fizetésük nagy részét a természetbeni ellátás jelentette. Értelmiségiek – állásuk van, hatalmuk nincs. Magatartásuk szerint is a középosztályhoz tartoztak. A Vitézi Rend a rendszer támasza volt. Tagjai földet kaptak, hogy a „jó magyar emberanyag” gazdaságilag megerősödjön. Megóvták birtokukat és közéleti tekintélyüket, nagy a hatalmuk, de a napi politikától visszavonultak. A falusi kispolgárság mereven elzárkózik a néptől. Önálló háza van, megélhetését néhány jobbágyteleknyi nagyságú birtoka biztosítja.
b) 2. Az iparban foglalkoztatottak száma és aránya 1920 és 1941 között kis mértékben (4,8%-al) nőtt. 3. Bár a mezőgazdaságból élők aránya csökkent, létszámuk nőtt. 4. Az egyéb szektorban foglalkoztatottak arányának kis mértékű növekedése a gazdaság fejletlenségére utal. c) A gazdasági szerkezetváltás következtében a Horthy-korszakban csökkent a mezőgazdaságból élők, és nőtt az iparban foglalkoztatottak aránya.
RE 14425/M
4. feladat a) Kérdés, feladat 1. Mely gazdasági ágazat foglalkoztatta a legtöbb, s melyik a legkevesebb munkavállalót?
Forrás
Válasz
8.
Legtöbben a mezőgazdaságban, Legkevesebben az egyéb ágazatokban dolgoztak.
2. Mely két rétegre jellemző a legkisebb társadalmi mobilitás? Mi ennek az oka?
16.
3. Mely réteg volt a leginkább mobilis? Mi ennek az oka?
16.
4. Értékelje a korszak kereseti viszonyait! 5. Hasonlítsa össze a munkások és az értelmiségiek jövedelmi viszonyait!
9. 9., 11.
6. Bizonyítsa vagy cáfolja a következő állítást: A magyar gazdaság szerkezete korszerűsödött a Horthykorszakban.
8., 10., 16.
7. Sorolja fel, hogy a nők helyzetének mely összetevőiről tudósítanak a tankönyvi források!
9., 13., 14., 15.
8. Tegyen legalább három megállapítást a források alapján a nők helyzetéről!
9. Jellemezze a korabeli értelmiség helyzetét!
Megoldókulcs
43
9., 13., 14. 15.
11.
Az értelmiségi és tisztviselő pályákra, valamint mezőgazdasági munkásokra. A tisztviselőknél a családi hagyományok és a kapcsolatrendszer, a mezőgazdasági munkásnál pedig a rossz anyagi helyzet okozta ezt. Az ipari munkásság, mert az iparszerkezet változása, az ipari növekedés és a városi életforma kedvezett a mobilitásnak. A keresetek növekedése nem volt olyan mértékű, mint a megélhetési költségek növekedése. A munkások fizetése jóval alatta maradt az értelmiségiek bérének. A gazdaság szerkezete csak kis mértékben korszerűsödött. Lassan csökkent a mezőgazdasági népesség, és nőtt a munkásság, az értelmiség és a szolgáltatásban dolgozók aránya. A mobilitás össztársadalmi szinten nagyon alacsony volt. A keresetükről, a politikai jogaikról és az életmódjukról. 1. A nők választójogot kaptak (bár a férfiaknál szigorúbb feltételekkel). 2. Nagyobb arányúvá vált a nők munkába állása, de fizetésük a férfiakénál alacsonyabb volt. 3. A városokban (és a fővárosban) a nők életmódja jelentősen változott, sok nő önálló egzisztenciát teremtett magának. A falvakban viszont életmódjuk nem sokat változott. A Horthy-korszakban jól megfizették az értelmiséget, ami arra vezethető vissza, hogy a kormányzati politika az oktatást, a művelődést, a kultúrát stratégiai ágazatoknak tekintette.
b) A Horthy-korszakban a dualizmusból örököl társadalmi szerkezetben nem következett be a gyökeres változás. Ennek nagyrészt az volt az oka, hogy a kormányzat a háború előtti vezető rétegekre kívánt támaszkodni. Éppen ezért a földreform csak kis mértékben csillapította a földéhséget a falvakban, és a nagybirtokrendszert lényegében érintetlenül hagyta. Az óriási különbségeket mutatja, hogy a nagy tömegeket képviselő agrárproletariátus miatt hazánkat a „hárommillió koldul országa” jelzővel illeték. A társadalmi mobilitás minimális volt, kitörési lehetőség az alsóbb rétegek fiai számára a papi vagy a katonai pálya lehetett. Óriási volt a szakadék az úri és a paraszti világ között. Az államhatalom fokozottan támaszkodott az úri középosztályra, igyekezett erősíteni a középrétegeket. Nőtt a polgárság és a munkásság létszáma, de romlottak a munkások életkörülményei. A női szerep megváltozott, a nők is megjelentek a munkaerőpiacon, de fizetésük alatta maradt a férfiakénak. A feudális jellegű és a polgári társadalmi rétegek egymás mellett élése miatt torlódott társadalomról beszélhetünk.
RE 14425/M
44
Megoldókulcs
5. feladat a) 1. Igazolás: 317 községben 1073 tanterem és 528 tanítói lakás épült. Lényegesen javították a kistelepüléseken élő szegények beiskolázási lehetőségeit. 2. Igazolás: Támogatták az egyetemi oktatást, új egyetemi városokat teremtettek (Pécs, Szeged), külföldön magyar intézeteket hoztak létre (pl. Róma, Berlin) ahová a kutatók állami ösztöndíjjal juthattak ki. 3. Igazolás: Mivel a hadsereg létszámát a békeszerződés korlátozta, revíziós terveinket elsősorban a magasabb szintű kultúránk, a lakosság iskolázottságában, képzettségében mutatkozó fölényünk teheti népszerűvé. b) Nacionalizmusok Szempontok XIX. század XX. század Ma megfelelő kultúrpolitikával, a szegéKülsőségek (pl. díszmagyaros felvonulá- nyek megsegítésével (szociálpolitika), népJellemzői sok) és a dicső történelmi múlt felidézése barát kormányzati politikával, az alsóbb jellemezte. rétegekre is figyelő gazdaságpolitikával lehet nemzeti egységet teremteni. Társadalmi köznemesség magyar értelmiség és kisgazdaközösség bázisa Felmutatni magyarság nagyságát, a Megnyerni a nemzeti gondolatnak és a Célja Kárpát-medencében játszott történelmi nemzeti érzésnek a tömegeket. szerepét.
18. A VILÁGGAZDASÁGI VÁLSÁG HATÁSAI MAGYARORSZÁGON 1. feladat Pl. Szempontok Ipari termelés Mezőgazdasági termelés Pénzpiac Munkavállalás
Németország drasztikusan visszaesett visszaesett összeomlott nagy mértékben nőtt a munkanélküliség
Magyarország visszaesett jelentősen visszaesett nem lett hiperinfláció nőtt a munkanélküliség
Társadalmi közélet
radikalizálódás, antiszemitizmus
radikalizálódás, nagybirtok- és nagytőke-ellenesség
Politikai élet
A nemzetiszocialisták és kisebb mértékben a kommunisták előretörése, majd a nemzetiszocialisták totális államának megszületése
Nagy baloldali tömegtüntetések, sztrájkok, majd kísérlet a fasiszta átalakítás bevezetésére.
2. feladat Egyéni megoldások. 3. feladat a–b) Pont 1. 3. 4. 5. 18.
Lényeg A program célja a magyar nemzet megerősítése erkölcsi és anyagi szempontból egyaránt P, T (öncélú nemzeti állam). P Békés revízió, a kisebbségi jogok érvényesítése szomszédainknál, és együttműködés velük. P Az országgyűlésben meg kell jelennie a nemzeti többség érdekeinek. P Be kell vezetni a titkos választójogot. T Az álláshelyek gyarapításával is biztosítani kell a magyar ifjúság jövőjét.
RE 14425/M
37. 47. 51.
45
Megoldókulcs
Helyes szervezéssel összhangban kell hozni a termelést és a fogyasztást (az állam gazdasági szerepének növelése) G Exportképes művelési ágakra kell átállítani a mezőgazdasági termelést T, G A földkérdés rendezésére, egészséges birtokmegoszlás kialakítására törekednek. G
c) A program az államhatalom megerősítését helyezte kilátásba: állami beavatkozással akarta fellendíteni a gazdaságot és szociális biztonságot teremteni. A fő jelszó a „nemzeti egység” megvalósítása volt. d) A magyar politikában újnak számít, hogy a kormány tömör, a közemberek számára is érthető dokumentumban fogalmazza meg programját, és azt széles körben propagálja. Gömbös volt az első magyar politikus, aki rádióbeszédben mutatkozott be, majd országjáró körúton népszerűsítette programját, a Nemzeti Munkatervet. e) Gömbös Gyula stílusa és gesztusai sokakat a ducéra emlékeztettek. Akik nem kedvelték, „Signor Gömbölini” gúnynéven emlegették emiatt. Bár Gömbös valóban rokonszenvezett az olasz fasizmussal, saját bevallása szerint nem akart diktátorrá válni. Nem is igen lehetett volna, hiszen az ellenforradalmi Magyarországon a kormányzónak, Horthy Miklósnak olyan tekintélye volt, hogy mellette senki sem lehetett diktátor. Gömbös hatalmi törekvései és az olaszhoz hasonló korporatív állam létrehozásának kísérlete szembeállították hagyományos nagybirtokos-nagytőkés elit nagy részével, és a kormányzó bizalmát is elvesztette. 4. feladat a) Országok Olaszország Ausztria Németország Szovjetunió
Indokok Támogatást kell szereznünk revíziós törekvéseinkhez. Olaszországtól fegyvereket vásárolhatunk. Jó piacot jelenthet mezőgazdasági termékeinknek. Piac lehet a mezőgazdasági cikkeink számára. Meg kell nyitni a német piacot a magyar mezőgazdasági termékek előtt, és meg kell nyerni Hitlert a revíziós törekvések támogatására. Az ország a mezőgazdasági termékeink nagy felvevőpiaca lehet.
b) 1. mindhárman kormányfők voltak (magyar és olasz miniszterelnök, német kancellár) 2. Ausztria, Magyarország és Olaszország együttműködése, a térség stabilitásának elősegítése, a válság következményeinek felszámolása. 3. Korábban megkötött együttműködési megállapodásokat, pl. az 1927-es olasz–magyar barátsági szerződést. 4. Magyarország ki akart törni a kisantant szorításából és az elszigeteltségből. Ausztria biztosítani szerette volna függetlenségét. Olaszország biztosítani akarta befolyását a Duna-medence térségében, és támogatást akart szerezni Jugoszláviával szemben. 5. A római jegyzőkönyvek szorosabbra fűzték az osztrák–magyar–olasz gazdasági kapcsolatokat. Az egyezmény késleltette Ausztria német bekebelezését, s gátat vetett a német befolyásnak a térségben. Ez mindhárom alapító ország érdeke volt. Az egyezmény tovább oldotta Magyarország diplomáciai elszigeteltségét. Az egyezmény azonban nem tudta feltartóztatni a gazdaságilag megerősödő Németország előretörését a térségben.
RE 14425/M
46
Megoldókulcs
19. TÖREKVÉSEK ÉS KÉNYSZERPÁLYÁK A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ELŐTT 1. feladat a) Év Esemény 1927 Az olasz–magyar barátsági szerződés aláírása. 1933 Gömbös Gyula miniszterelnöki Berlinbe látogat, a német piac megnyílik. 1934 A „római jegyzőkönyvek” aláírása. 1934 A diplomáciai kapcsolatok felvétele a Szovjetunióval. Az első bécsi döntés – Magyarország visszakapja a Felvidék magyarlakta területeinek egy 1938 részét b) A nyugati hatalmak a megbékélési politikát folytatva a sorsukra hagyták az általuk létrehozott kisállamokat. Németország a térség összes államára fenyegetést jelentett. c) Egyéni munka 3. feladat a) A hadsereg felfegyverzése, új, korszerű eszközökkel való ellátása. b) Az infrastruktúra (vasút, hajózás, utak, posta- és távírdahálózat) és a nehézipar fejlesztését. c) Németország megerősödése (Anschluss), és az első világháborúban győztes hatalmak gyengülése, elszigetelődése. d) Azért, mert az évtizedes lemaradást nem lehetett ilyen rövid idő alatt behozni. A magyar hadsereg a második világháború kitörésekor is korszerűtlen volt. 4. feladat a) Problémák Nincs demokrácia, jelentős társadalmi rétegeknek nincs politikai képviselete. Egészségtelen földbirtokmegoszlás. Alacsony munkabérek, szegénység, nyomor. Nagy társadalmi egyenlőtlenségek. Csonka Magyarország, ellenséges szomszédok, külpolitikai kiszolgáltatottság.
Intézkedések demokratikus átalakítás, gondolat-, szólás-, sajtó- és gyülekezési szabadság, a dolgozók gazdasági szervezkedésének biztosítása az 500 holdon felüli birtokok kisajátítása progresszív adórendszer, 40 órás munkahét, minimálbér megállapítása, új munkahelyek biztosítása a bankok, monopóliumok uralmának megszüntetése, a dolgozók gazdasági szervezkedésének biztosítása, esélyegyenlőség a tanulásban magyar revízió
Pontok 1., 2., 10. 5. 7., 8., 9. 6., 10., 11. 12.
RE 14425/M
Megoldókulcs
47
b) Problémák Nincs demokrácia, jelentős társadalmi rétegeknek nincs politikai képviselete. Egészségtelen földbirtokmegoszlás. Alacsony munkabérek, szegénység, nyomor. Nagy társadalmi egyenlőtlenségek. Csonka Magyarország, ellenséges szomszédok, külpolitikai kiszolgáltatottság.
Intézkedések (idézhet is a programból) „A szocializmus a népek társ- és sorsközöségének rendszere…” Csak az tagja a népközösségnek, aki teljesíti az állam által rárótt kötelezettségeket.
Pontok bevezető
–
–
korporatív jellegű szervezetek (munkások és munkaadók együttesen), a munkások részesüljenek a haszonból, „a zsidószellem” kiirtása, a hitelélet újraszervezése
22., 23., 27.
fellépés a zsidóság és a „zsidószellem” ellen „Egyensúlyhatalom Kelet és Nyugat, Észak és Dél között..”
22. bevezető
c) A magyar társadalomban felhalmozódó szociális feszültségek (szegénység, munkanélküliség) kedveztek szélsőségek térhódításának. A szélsőjobboldal programja elsősorban a dolgozó osztályok , a kispolgárság és a középrétegek számára tartalmazott demagóg ígéreteket. Ezek lényege a magyarság összefogása és a zsidók kirekesztése a magyar népből, amely a több álláslehetőséget és a zsidó vagyonok elosztását ígérte (nemzeti és szociális demagógia). Miután az ország mindinkább Németországhoz közlekedett, a kormányzat engedni kényszerült szélsőjobbnak, melynek legismertebb politikai ereje a Szálasi Ferenc által vezetett Nyilaskeresztes Párt volt. Az is segítette a nyilasmozgalom előretörését, hogy az Anschluss révén a náci birodalom az ország nyugati szomszédjává vált. A nácik anyagi támogatást nyújtottak a nyilasoknak. A német sikerek Magyarországon is növelték a nácik tekintélyét, és sokan elhitték, hogy a magyar szélsőjobb is fölemeli majd az országot. 5. feladat a) a kispolgárság és a középrétegek bizonyos csoportjai (altisztek, kalauzok, katonatisztek stb.) b) E rétegek féltették leginkább egzisztenciájukat és „vevők voltak” a nemzeti és a szociális demagógiára. c) a kormánypárti közömbösség, a Darányi kormány tétlensége, az ellenzék tétlensége, nyilas demagógia, a politikában és a sajtóban elharapózó zsidózás d) A keresztény értelmiség munkanélküliségének leküzdése volt a cél. e) Biztosítani akarták a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyát. f) A törvény bevezetésével enyhíteni akartak a keresztény értelmiség szociális problémáin, és ki akarták fogni a szelet az erősödő nyilas mozgalom vitorlájából. g) gróf Apponyi György, Bárczy István, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Supka Géza, Schöpflin Aladár, Vikár Béla, Féja Géza, Szakasits Árpád stb. 6. feladat diplomáciai: A németek a versailles-i békék intézkedéseinek megsemmisítésére törekedtek, és támogatták a magyar revíziós törekvéseket. gazdasági: Németország a legjelentősebb gazdasági partnerük (pl. mezőgazdasági termékeink biztos piaca). ideológiai: A ”halódó” nyugati demokráciák helyett egy tekintélyes vezér által irányított ország eszméje, a zsidóellenesség és a bolsevizmus ellenesség Magyarországon is népszerű volt. társadalmi: A szociális feszültségek megoldására, a munkanélküliség felszámolására Hitler egyfajta megoldást mutatott. katonapolitikai: Németország erős és az Anschluss révén megjelent nyugati határunknál. A hagyományos „német–magyar fegyverbarátság” eszméje sok magyar tisztben élt.
RE 14425/M
Megoldókulcs
48
TÉRKÉPES FELADATOK (CSAK A SZÖVEGES VÁLASZOK) 11/3. feladat c) üzbégek, tadzsikok, kazahok, kirgizek, azeriek, örmények, grúzok 15/3. feladat c) (1935–1939)
IDEOLÓGIÁK ÉS POLITIKA A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT (ÖSSZEFOGLALÁS) 1. feladat Jellemzők
1. Bolsevizmus „Ne gondolják, hogy a forradalmi igazságszolgáltatás formáit fogom 3. Az igazságszolgálkeresni (...). Most harcolni kell, test tatás függetlenségétest ellen, élethalálharcot kell vívni, az nek a megszűnése. győz, aki életben marad!” (Felix Dzerzsinszkij, 1917 december) „A mi pártunk olyan emberekből áll, akik a lehetetlent is lehetővé teszik 4. A párt irányítja az (...) és ha a párt azt követeli, (...) akár 24 óra alatt kidobunk az agyunkból államot. minden, évekig terjesztett eszmét (...)” (Pjatkov)
7. Demagógiát alkalmaz.
8. Vezérelv.
„Mi egy új uralkodócsoportot akarunk kiválasztani, amely (...) tisztában van azzal, hogy az ő fajisága alapján jogában áll, hogy uralkodjék (...) a széles tömegek felett (...)” (Hitler) „A faji probléma és ezzel kapcsolatosan a zsidó kérdés világos felismerése nélkül a német nép többé sohasem lesz képes naggyá lenni.” (Hitler)
5. Fajelméletet hirdet
6. Osztályelméletet szít
2. Nácizmus „Néptársak, intézkedéseim nem lesznek betegesek valamiféle jogi megfontolások miatt. (...) Részemről itt a joggyakorlás nem méltányos, itt csak megsemmisítenem és kiirtanom kell, semmi mást! (...) (Göring)
„A proletariátus diktatúrája az új osztály legönfeláldozóbb és legkíméletlenebb háborúja a hatalmasabb ellenség, a burzsoázia ellen” (Lenin) „Beszámoltam róla, milyen szorongás fogott el, amikor (...) sztahanovisták találkozásán tapsvihar és hisztérikus kiáltozás fogadja Sztálin megjelenését. (...) Aztán megszoktam az ovációt is, a liturgikus jelzőket is (...)” (Ehrenburg) „haladunk tovább (…) szeretett vezérünk és tanítónk, a nagy Sztálin vezetésével előre, a kommunizmus felé.” (Visinszkíj)
„Amikor azt mondta: A köz java fontosabb, mint az egyéni érdek – nagyon találva éreztem magam (…) Valószínű, hogy sokan nem tudták kivonni magukat Hitler szuggesztiója alól. (Riefenstahl) „A tömegek felfogóképessége nagyon korlátozott, az értelem kicsi, ezzel szemben a feledékenység nagy. (...) A nagy vezérnek (...) művészete abban áll elsősorban, hogy egy nép figyelmét ne szétszórja, hanem mindig csak egyetlen ellenségre összpontosítsa (...).” (Hitler)
RE 14425/M
49
9. Központi tervgazdálkodást hirdet.
„A kísérletünk, hogy – rohammal – vagyis a legrövidebb, leggyorsabb, legközvetlenebb úton térjünk át a termelés és az elosztás szocialista alapjaira (…)” (Lenin)
10. Munkatáborokat hoz létre.
A hiányzó munkáskezeket a politikai foglyok millióinak munkatáborokba (GULAG) hajtásával oldották meg, ahol az embertelen körülmények milliók pusztulnak el.
11. Sematikus művé- Sztálin személyi kultusza uralta. szetet teremt.
12. A sportot is A sport propagandacélokat szolgált, a politika alá rendeli. eredményeit a rendszer felhasználta.
Megoldókulcs
„Követeljük a társaságok tulajdonában lévő üzemek államosítását” (Az NSDAP programjából, 1922) A háború folyamán a nácik több koncentrációs tábort hoztak létre, ahová a megszállt országokból összegyűjtötték zsidóságot. Ezek részben munkatáborok, részben megsemmisítő táborok voltak. Egységesítés – a közösség súlyának hangsúlyozása. A népi életforma tisztasága az etalon, s az egyéni lét apró örömei ( klasszicizáló monumentalitás). Az állami méretű szórakoztatás egyik jele a berlini olimpia grandiózus külsőségektől kísért megrendezése volt 1936-ban (propagandára használták el ezt is, és egy kis erőfitogtatásra).
2. feladat a) Mindkét vezér a nemzeti egység megteremtésében látja az ország felemelkedését, és mindketten a társadalom e cél érdekében történő átalakítását tekintik fő feladatuknak. b) Hitler a folyamatosságot, a történelmi tradíciókat és a kereszténységet hangsúlyozza, Sztálin pedig az átalakítást és a dolgozók osztályegyenlőségét. 3. feladat a) Pl. „Az európai zsidókérdés végső megoldásának vetületén mintegy 11 millió zsidó jöhet számításba.” (A wannsee-i konferencia jegyzőkönyve) Kommentár: Ez a konferencia teremtette meg az alapját a tömeges és iparszerű emberirtásnak, a megsemmisítő táborokban. Pl. Bármelyik zsidótörvény, amely valamilyen szintű jogfosztást tesz lehetővé. b) 11. lecke 15. forrás (Osztrák munkásküldöttség beszámolója), 16. forrás (Thomas Mann: Európa vigyázz!). 4. feladat Fogalomkártya, egyéni megoldások, használják a sorozat adattárát. Pl. pártállam: antidemokratikus politikai rendszer, amelyben a hatalmat birtokló egyetlen párt összefonódik az államszervezettel, és fölötte irányító-ellenőrző befolyást gyakorol. Így a jogilag önálló állami szervek elvesztik függetlenségüket, a párt központi szervei pedig közhatalmi jogosítványokat is birtokolnak. Pártállaminak tekinthető pl. Hitler és Sztálin rendszere. Magyarországon 1949 és 1989 között működött.
RE 14425/M
50
Megoldókulcs
GAZDASÁG, GAZDASÁGPOLITIKA, ANYAGI KULTÚRA A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT (ÖSSZEFOGLALÁS) 1. feladat a) Jelenségek
Okok
1. a rádió elterjedése
1. technikai fejlődés, igény a lakosság befolyásolására
2. a női szerep megváltozása
2. a nők megjelenése a munkaerőpiacon
3. tömegessé vált az autó
3. technikai fejlődés
4. a tömegkultúra kibontakozása
4. több emberhez jutnak el a fejlődés vívmányai
Következmények 1. az átlagember több információhoz jutott, új szórakozási forma 2. a legtöbb országba választójogot kaptak a nők 3. az emberek mobilitása nőtt, növekvő környezetszennyezés 4. szélesebb teret nyit a demagógia és populizmus számára
b) Egyéni megoldások. 2. feladat a) Egyre nagyobb szériákban állították elő az átlagos keresetűek számára is hozzáférhető, jó minőségű fogyasztási cikkeket, ami a fogyasztás jelentős bővülését eredményezte. Az új eszközök elterjedése az életszínvonal emelkedését mutatta, javult az emberek életminősége. Franciaországban és Németországban is viszonylag elterjedtek az új technikai vívmányok. A személygépkocsik számában Franciaország előnye jelentős, amiből következtetni lehet az itteni magasabb életszínvonalra. Németország a rádiókészülékek számában vezet, mert itt az állam fontosnak tartotta a lakosság befolyásolását, és támogatta a rádió elterjedését. b) Autómárkák Használati eszközök Berendezési tárgyak Alapanyagok néprádió, orsós magne- inzulin, PVC , átlátszó villanyborotva; klímaFord T-modell (1927tofon, hanglemez, tele- műanyag, ig); dízelmotoros teher- berendezés; elektronmikroszkóp; utcai tele- vízió; utcai telefonkéautó (1923); Volkswaszülékek fonkészülék gen (1936) 3. feladat a) John Maynard Keynes b) „Ha a kincstár ócska palackokat megtöltene bankjegyekkel, megfelelő mélységben elásatná őket (…) s azután (…) a magánvállalkozókra bízná, hogy újból kiássa a bankjegyeket, (…) nem lenne munkanélküliség, és a visszahatások révén a társadalom reális jövedelme és tőkevagyona is valószínűleg jelentősen nagyobb lenne.” c) Egyesült Államok: pénzpolitika (árfolyampolitika), infrastruktúra-fejlesztés (autópályák, gátak, erőművek építése), a verseny korlátozása, szociálpolitika (társadalombiztosítás) Európa: infrastruktúra-fejlesztés (pl. autópályák), hadiipari fejlesztések, szociálpolitika d) Értelmezés: pl. Roosevelt az új amerikai elnök kukába dobja az előző kormányzat megvalósíthatatlan terveit, ígéreteit (autót mindenkinek, a bőség már itt van stb.). Szakít az előző kormányzat igazgatási módszereivel, a republikánusok irányvonalával. A karikatúra sugallja, hogy a siker érdekében fel kell hagyni az individualizmussal és szolidárisnak kell lenni egymással. A karikatúra nem Roosevelt új programját emeli ki, hanem csak azt a tényt, hogy az elnök a kormánypolitika minden területén szakít a régi gyakorlattal.
RE 14425/M
51
Megoldókulcs
e) Egyesült Államok Németország Szovjetunió
gát a Columbia folyón, útépítések, Tennessee folyó szabályozása és erőműrendszer kiépítése a folyón autópályák, nehézipar (hadiipar) bakui olajmezők kiaknázása, vízi erőművek (pl. Dnyepropetrovszk), Fehértengeri csatorna, vas- és acélipari kombinátok (pl. Magnyitogorszk)
f) Egyesült Államok Németország Szovjetunió
létrehozták a társadalombiztosítás alapjait (munkaidő, betegbiztosítás, nyugdíj, stb.), munkahelyteremtés fizetett szabadság, társadalombiztosítás, üzemi étkeztetés nyugdíj és fizetett szabadság a munkásoknak, lakásépítés a városokban, szakszervezeti üdültetés
ÉLETMÓD A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT (ÖSSZEFOGLALÁS) 1. feladat a) A rajz készítője elfogadja a nők munkába állását. Ezt azzal lehet igazolni, hogy a háttérben látható, otthon unatkozó, kötögető úrinő inkább nevetségesként jelenik meg, míg az előtérben lévő munkásnő a szakszerűen, fontossága tudatában végzi munkáját. b) A nők beáramlása a munkaerőpiacra, kísérő nélküli megjelenésük nyilvános helyeken, felszabadult szexuális magatartás, dohányzás, sportolás. Sok helyen választójogot kaptak. A függetlenséget kifejező öntudatos viselkedés társaságban, igény felsőfokú tanulmányokra. c) Náci nőideál Bolsevik nőideál A nő mozgásterét a „három K” fejezte ki: Küche, A „férfiasított nő”, aki éppúgy dolgozik, mint a Kinder, Kirche (konyha, gyerekek, templom). A férfiak, szexuálisan szabados, és munkáját, párt nő elsődleges feladata az anyaság, és a gyermekek iránti elkötelezettségét a családi élet elé helyezi. hazafias nevelése. Ennek érdekében sportosnak, egészségesnek kellett lennie. 2. feladat a) keménykalap, sétapálca, kis bajusz, hatalmas cipő, kacsázó járás b) nevettetés c) kisember bohóca/ udvari bolondja d) 1. A kölyök 2. Modern idők 3. A diktátor e) Esetlen figurája mulatságossá és egyben szeretetreméltóvá tette azt a kisembert, akiben a nézők többsége magára ismert. f) Greta Garbo (1905, Stockholm –1990, New York) g) Svéd származású színésznő, aki tisztviselőként dolgozott. Rövid modellkedés után 1922-ben szerepelt először filmben. 1925-ben költözött Hollywoodba, s itt sztár, és korának szépségideálja lett. 36 éves korában visszavonult a filmezéstől. Viszonylag rövid pályafutása izgalmas szerepekkel teli. Tragikus asszonysorsokat ábrázolt, többek között Anna Kareninát (néma- és hangosfilm változatban is), Mata Harit, a kémnőt, Camille-t, a párizsi kurtizánt, a Grand Hotel szomorú balerináját és az európai történelem titokzatos figuráját, Krisztina királynőt. Ernst Lubitsch, a hollywoodi vígjáték királya sikeresen módosított Garbo imázsán, a Ninocskában azt a folyamatot ábrázolta, hogyan válik a fegyelmezett komisszárnőből az élet örömeit élvező asszony. Garbo ebben a filmben nevetett először. Sosem készített színes filmet. Visszavonulása a filmkészítéstől eleinte nem tűnt véglegesnek, időről-időre felröppentek tervek: egy Cseresznyéskert-adaptáció lehetősége Alexander Kordával fellelkesítette a színésznőt.
RE 14425/M
Megoldókulcs
52
Filmek: A kétarcú nő, Ninocska, A kaméliás hölgy, Anna Karenina, Mata Hari, Krisztina királynő h) Pl. A filmtörténet legtitokzatosabb színésznője, akinek méltóságteljes tartása, melankolikus magatartása nemcsak a filmvásznon kreált mítosz része volt, de jellemének egyik legfontosabb vonása. i) A Patyomkin páncélos című film rendezője: Szergej Mihajlovics Eisenstein és a film a Szovjetunióban készült, 1925-ben. j) 1. A montázsban (az egymást követő képek összhatásában) rejlő lehetőséget egyaránt használja a feszültség fokozására (például lázadás a fedélzeten; a flotta hajói átengedik a Patyomkint), a pátosz (Vakulincsuk temetése) vagy az iszonyat és az ellenszenv minél erősebb felkeltésére. A jeleneteket díszletek nélkül, szinte kizárólag külső helyszíneken forgatták, ennek és az operatőri munkának köszönhető, hogy még a legdrámaibb izzású és az eposzi emelkedettségű részek is a valóság erejével hatnak. 2. A film levetítését több országban (pl. Németország, Magyarország) megtiltották, mert a népszerűsíti a lázadást, a forradalmat, és hatásos művészi eszközeivel a forradalom ügye mellé állítja a nézőket. k) Az ipari társadalmak kialakulásával nőtt a városokban élő munkások és alkalmazottak száma. Ugyanakkor a szakszervezetek harcának eredményeként nőtt a szabadidő mennyisége, és javult e rétegek anyagi helyzete. A munkások és alkalmazottak olcsó és tömeges szórakozását biztosította a mozi. A filmvásznon megjelenő történetek gyakran szóltak a kisemberről, valamint olyan érzelmekről, melyeket a kor nézői is szívesen átéltek volna. A moziba járás tömegességét a politika később arra használta fel – egyrészt a híradófilmek, másrészt játékfilmek segítségével – hogy üzeneteteket juttasson el a nézőközönséghez. A film azért válhatott a propaganda legjobb eszközévé, mert valóságosnak tűnt az, amit a közönség látott. BUBIFRIZURA, RÖVID SZOKNYA, DZSESSZ ÉS CHARLESTON A dzsessz a) Kialakulási helye, ideje A XX. század elején, az Egyesült Államok déli területeinek fekete lakossága körében.
Forrásai Afro-amerikai zenei hagyományok (például blues, ragtime), az európai katonazenekarok zenéje.
Jellemzői Pillanatnyi érzések kötetlen felszabadult megjelenése, rögtönzés.
b) hanglemezgyártás, rádióadások c) pl. gitár, basszusgitár, szaxofon, harsona, zongora, klarinét, trombita, nagybőgő, dob d) pl. a rock és a beat is felhasználta A charleston a) Teljes egészében alátámasztja, hiszen a képen is hajlított térddel és sarokkal járják a táncot. b) 1. pl. vidám, jókedvű, felszabadult 2. pl. egy szabad ütemű tánc, egészen rendkívüli életerővel 3. A legegyszerűbb megoldás, ha a filmen feliratként megjelenő angol mondatokat lefordítjuk. c) rock and roll d) pl. Az első világháborút követően az Egyesült Államok gazdasága rendkívül megerősödött. A húszas években tapasztalható gazdasági fellendülés nyomán a kulturális élet és a szórakoztatóipar is felvirágzott, és nagy tömegeket vonzott. Az európainál nyitottabb és szabadabb, az egyéni vállalkozást jobban pártoló amerikai társadalom tág teret biztosított az új művészeti törekvéseknek, a kísérletezésnek. A gazdasági siker és a jólét népszerűvé tette Európában is az amerikai életformát, és követendővé az ottani kulturális jelenségeket.
RE 14425/M
Megoldókulcs
53
III. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ PORTFÓLIÓ – EGY ÚJ TANULÁSI MÓDSZER Egyéni munka, egyéni megoldásokkal. Az értékelés, önértékelés is egyéni.
20. A NÁCI BIRODALOM ELŐRETÖRÉSE 1. feladat a) Szovjet–német egyezség Nyilvános
Titkos Elhatárolták az érdekszférákat a Baltikumban, Kölcsönös megnemtámadási és semlegességi szer- felosztották egymás között Lengyelországot, és a ződés, 10 évre szól németek elismerték a szovjet érdekeltséget Besszarábiában. Értékelés: a Molotov–Ribbentrop paktum mindkét fél érdeke volt. A Szovjetunó növelhette területét és elkerülte, hogy egyedül kelljen háborúznia Hitlerrel, a németek pedig lerohanhatták Lengyelországot, és erőiket későbbiekben a Nyugat ellen összpontosíthatták. b) Jelentős létszámú, de rosszul felszerelt hadsereggel rendelkeztek. A német támadás nyomán ráadásul Vörös Hadsereg is megtámadta Lengyelországot (1939. szeptember 17.). Lengyelország nyugati szövetségesei nem nyújtottak konkrét segítséget. c) Lengyelország lerohanása után beállt a hadiállapot a nyugati hatalmak és Németország között, de a nyugatiak még nem tudtak támadni, Hitler pedig még nem akart, ezért tényleges hadműveletek nélküli, furcsa háború alakult ki. d) 1. A Szovjetunió volt felelős a lengyel tisztek meggyilkolásáért. Kulcsszavak pl. földbirtokos(ok), gyárosok; ellenforradalmi; Indoklás: ezek a társadalmi rétegek a kommunista hatalom ellenségei, valamint itt minősítik az ellenfelet ellenforradalminak, mivel a kommunizmus forradalmi. 2. Ha meg akarod érteni és át akarod érezni az egyén kiszolgáltatottságát egy háború idején, nézd meg Wajda filmjét! Döbbenetes a kezdő képsora, melyben a németektől menekülő lengyelek egy hídon szembetalálkoznak a szovjetektől menekülő szintén lengyel lakossággal. Ez jól mutatja a nagyhatalmak agresszióját a kis népekkel szemben, illetve az egyén tehetetlenségét a háború borzalmai közepette. A film, amellett hogy egy fél évszázadig elhallgatott (letagadott) tömeggyilkosságot mutat be, a rendező apjának és a kilátástalan helyzetekben is reménykedő kisembereknek is emléket állít. 2. feladat a) Év, hónap 1939. szept. 1940. ápr. 1940. ápr. 1940. máj. 1940. jún.
Németország Legyőzött ország Lengyelország (nyugati rész) Dánia Norvégia Hollandia, Belgium, Luxemburg Franciaország
Év, hónap 1939. szept. 1940. márc. 1940. jún. 1940. jún. 1940. jún. 1940. VI. 28.
Szovjetunió Legyőzött ország Lengyelország (keleti rész) Finnország Lettország Észtország Litvánia Besszarábia
b) Biztosította a nyugati előretörés északi szárnyát és a svéd vasércszállításokat. c) A francia hadvezetés nem értette meg a páncélosok, a motorizált gyalogsági egységek és a légierő együttműködésén alapuló modern hadviselés lényegét, a katonák pedig nem akartak harcolni.
RE 14425/M
54
Megoldókulcs
d) Észak-Franciaország (Párizzsal) német megszállás alá került, a meg nem szállt déli övezetekben Vichy székhellyel francia bábállam létesült. e) Dánia, Franciaország, Norvégia f) Finnországgal szemben. 3. feladat a) Nyugaton már csak Nagy-Britannia képviselt számottevő németellenes erőt. Hitler tudta, hogy a brit szárazföldi hadsereg gyenge. A britek nem fogadták el Hitler békefeltételeit. Keleten a megnemtámadási szerződéssel biztosította, hogy a Szovjetunió ne támadjon. b) A brit lakosság önbizalmát akarta növelni, hogy a nélkülözések és a bombatámadások ellenére tartson ki, mert a brit kormány nem teszi le a fegyvert és a végsőkig ellenáll a németeknek. c) Őszinte beszéddel (vér, gyötrelem) és a náci hatalom zsarnokságának hangsúlyozásával. d) 1. A radar kezdetleges, a híradós összeköttetés bizonytalan volt. 2. Kevés volt a tartalék vadászgép, ezért jól kellett megszervezni a harcból visszatérő, és újból harcba induló gépek üzemanyag- és lőszerfelvételét. 3. A német légierő ezen a napon intézte a legnagyobb nappali támadást London ellen, de nem sikerült térdre kényszeríteni Angliát. A németek akkora veszteségeket szenvedtek, melyek az angliai partraszállás elhalasztását eredményezték. A légi háborúban Anglia vette át a kezdeményezést. e) Az eredményes védekezést segítette Anglia kedvező földrajzi fekvése. A brit légierő fejlesztése lépést tartott a németekkel, a brit vadászgépek uralták Anglia légterét, a brit flotta pedig ura volt az Angliát körülvevő tengereknek, így az angolok utánpótláshoz juthattak. A közvélemény mindvégig kiállt a hadviselő kormány mellett. f) „Félelmetes a német repülők zúgása és a bombák becsapódása, ijesztő látványt nyújtanak a romba dőlt, égő házak. A gyerekek nagyon félnek, a bombázások alatt, amikor a pincébe húzódunk, riadtan bújnak az anyjukhoz, és esténként nem mernek elaludni, mert nem tudni, mikor szólalnak meg a légvédelmi szirénák. Tegnap a városrészünk kis templomát is eltalálták – nem félik ezek Istent se. Mi történne, ha ez a barbár ellenség Anglia földjére tenné a lábát? Bízom Churchillben, aki tudja, hogy szenvedünk, de tudja azt is, hogy kitartunk, és a bombázók elvonulása után azonnal nekilátunk a romok eltakarításának. 5. feladat a) Hitler: Szüksége volt a Szovjetunió hatalmas élelmiszer- és nyersanyagtartalékaira. Könnyű győzelemre számított, mert a Vörös Hadsereg a finnekkel szemben is gyengén szerepelt. Bízott abban, hogy a Szovjetunióba kényszerített népek a németek mellé állnak. Sztálin: Bízott a szovjet–német megnemtámadási szerződésben. Nem hitt a hírszerzésnek és az angolok figyelmeztetéseinek – váratlanul érte a német támadás. b) A tervezett nagy keleti hadművelet hátában Hitler nem engedhette meg a fasiszta szövetség hatalmának megingását, ezért segítséget küldött az olaszoknak Afrikába és a Balkánra. c) Megmagyarázta az addigi a szovjet vereségek okait. – Megvédte a korábban megkötött szovjet– német megnemtámadási egyezményt. 1. Németország felkészült a háborúra, míg Szovjetuniót felkészületlenül érte a német támadás. 2. A „békeszerető” Szovjetunióról beszél, miközben a Vörös Hadsereg nem sokkal korábban foglalta el Kelet-Lengyelországot, Finnország egy részét Besszarábiát és a Baltikumot. – A rádióbeszéd időpontjában nem állta meg a helyét az a kijelentés, hogy a német sereg „csak a mi területünkön talált komoly ellenállásra”. – A németekkel kötött megnemtámadási szerződésnek csak az előnyeit emelte ki, s nem beszélt arról, hogy az egyezményben bízva nem készültek megfelelően a háborúra. d) Óriásiak voltak a német veszteségek, az utánpótlás szinte lehetetlen volt, a nem várt ellenállás és a rossz utak következtében csökkent a német haderő technikai és kiképzési fölénye. e) 1. Biztosítja, hogy Anglia a végsőkig harcol Hitler ellen. – Megmagyarázza, hogy miért köt szövetséget a bolsevik Szovjetunióval. 2. Azért, mert Churchill szövetségesnek tekintett minden államot, mely harcolt a németek, a nácizmus ellen.
RE 14425/M
Megoldókulcs
55
21. A SZÖVETSÉGESEK FELÜLKEREKEDÉSE 1. feladat a) Az egyezményben elhatárolták a három hatalom érdekterületeit, így már csak az Egyesült Államok állt a japán terjeszkedés útjában. b) Japán megnemtámadási szerződést kötött a Szovjetunióval, és előrébb járt a fegyverkezésben, mint az Egyesült Államok. 2. feladat a) Időpontok 1935. augusztus 1936. február 1937. május 1939. november 1940. szeptember 1941. március
Háttér Az Egyesült Államok a semlegesség és az izolacionizmus politikáját követei. Az Egyesült Államok gazdasági érdekeit szolgálja. Angol érdek – a szigetország ellenőrizte a szállítási útvonalakat. A britek és az amerikaiak érdekeit is szolgálta. A britek érdekét szolgálta: aranytartalékaik kimerülése után gyakorlatilag ingyen jutottak hadianyaghoz.
b) 1. A) demokrácia; B) nemzeti önrendelkezés; C) szabad kereskedelem; D) annexió nélküli béke; E) a tengeri közlekedés szabadsága; F) egy békét biztosító nemzetközi szervezet létrehozása 2. Wilson elnök 14 pontjára. Az a jelentősége, hogy megfogalmazták benne a háború utáni béke alapelveit. Ez lett a háború alatt a szövetségesek együttműködésének az alapja. c) A két szerződés más elveken nyugodott, más szellemben íródott. A háromhatalmi egyezményben az agresszor, diktatórikus hatalmak elhatárolták érdekszféráikat, az Atlanti Chartát viszont a területszerzés ellen, a béke megőrzéséért írták alá. 4. feladat a) Japán megtámadása Érvek mellette Érvek ellene Megosztotta volna a szövetségeseket. A forrásból Nagy-Britanniát és a Szovjetuniót a németek veszélyeztetik. Az USA közvetlen agresszorát győzheMagára hagyja az Egyéb isme- ti le, visszaszerezve európai szövetségeretekből a csendes-óceáni seket térség feletti befolyását.
Német- és Olaszország megtámadása Érvek mellette Érvek ellene Oroszországnak kell gyorsan segítséget adni. A japán elleni táMegakadályozhatja a madás későbbre tolódik. Japán venémet győzelmet a szélyezteti az ázsiai keleti fronton. brit gyarmatokat.
b) Értékes forrás, hiszen a szerző a második világháború során több hadszíntéren is a nyugat-európai szövetséges haderők főparancsnoka volt. Ennek megfelelően pontosan ismerte az amerikai hadvezetés céljait, helyzetértékelését. 5. feladat a) Mert ebben az évben mindhárom meghatározó fronton: Távol-kelet (Midway-szigetek), Afrika (ElAlamein) és Kelet-Európa (Sztálingrád) sikerült a tengelyhatalmak erőit megállítani.
RE 14425/M
56
Megoldókulcs
b) A)
Midway-szigetek, 1942. július; El-Alamein, 1942. október–november; Sztálingrád, 1942 július– 1943. február B) Egyesült Államok; Nagy Britannia; Szovjetunió C) Midway-szigetek: az USA elsüllyesztett négy japán anyahajót, és elestek a legtapasztaltabb japán pilóták. El-Alamein: Montgomery brit tábornok áttörte a német frontot és Rommel kénytelen volt Tuniszig visszavonulni. Sztálingrád: novemberben a szovjetek bekerítették a várost ostromló német hadsereget, amely nem tudott kitörni a gyűrűből. D) Vesztes hatalmak: Midway-szigetek: Japán – amerikai légi fölény; El-Alamein: Németország és Olaszország – brit technikai fölény; Sztálingrád: Németország és szövetségesei – a városi harcban nem érvényesülhetett a német tankok és a légierő fölénye, az oroszok harci elszántsága nagyobb volt. c) Évszám Helyszín Esemény 1943. július Kurszk Tankcsata, szovjet győzelemmel. 1943. július Szicília Az angol és amerikai hadsereg partraszállása. 1943. november Teherán Először találkozik Sztálin, Churchill és Roosevelt. d) 1942-ben az ún. szövetséges hatalmak (Egyesült Államok, Nagy Britannia, Szovjetunió) átvették a kezdeményezést minden fronton a tengelyhatalmaktól. Ez év nyarán a Távol-Keleten a Midway szigeteknél, őszén, Afrikában, El-Alameinél arattak győzelmet. Döntő fordulat történt a Volga melletti Sztálingrádért folyó csatában is, hiszen a német erőket a szovjet csapatok előbb megállították, majd az év végéhez közeledve nekiláttak bekerítésüknek és felmorzsolásuknak. Az 1943-as év még egyértelműbben mutatta meg a szövetségesek katonai fölényét, mely a Szicíliai majd olaszországi partraszállásban, illetve a Kurszk melletti páncélos csatában öltött testet. A németek ez utóbbi veresége egyre nyilvánvalóvá tette a szövetségesek haditechnikai fölényét, melyet a német területek bombázása is mindjobban alátámasztott. A szövetséges hatalmak győzelme innentől kezdve csak idő kérdése volt. A három nagyhatalom vezetője – Churchill, Roosevelt és Sztálin – Teheránban találkozott, ahol a hadműveletek összehangolásán túl, már a háború utáni rendezés is szóba került. A megbeszélésen az európai ún. második front megnyitása kapcsán Sztálin szándéka érvényesül Churchillel szemben, hiszen nem a Balkánt, hanem Észak-Franciaországot jelölték ki a partraszállás helyszínéül. Ez mutatta, hogy a háború során megerősödő Szovjetunió egyre inkább képes volt érvényesíteni akaratát.
22. A SZÖVETSÉGESEK GYŐZELME 1. feladat a) Időpont 1943. jan. 14–16.
Személyek Roosevelt, Churchill, De Gaulle
Helyszín Casablanca
1943. nov. 28. – dec. 1.
Sztálin, Churchill, Roosevelt
Teherán
1944. okt. 9.
Churchill, Sztálin
Moszkva
1945. febr. 4–11.
Churchill, Roosevelt, Sztálin
Jalta
1945. júl. 17– aug. 2.
Attlee, Truman, Potsdam Sztálin
Hatásai Megállapodtak (szovjetek megnyugtatására) arról, hogy csak a feltétel nélküli kapitulációt fogadják el, a németektől. Megállapodtak arról, hogy 1944 nyarán megnyitják a második frontot Észak-Franciaországban, és Sztálin kötelezettséget vállalt, hogy a győztes európai háború után megtámadja Japánt. Elhatárolták a befolyási övezeteket Kelet-KözépEurópában (ez elsősorban szovjet érdek). Megállapodtak az európai rendezés közös elveiben, amit azonban később – főleg a szovjetek – jórészt figyelmen kívül hagytak. Döntöttek a lengyel határok kérdésében és Németország megszállásában is. Véglegesen rögzítették Lengyelország határait és Németország megszállási övezeteit, megállapodtak a németek kitelepítéséről és a háborús bűnösök felelősségre vonásáról.
RE 14425/M
57
Megoldókulcs
b) A Szovjetunió a győztes oldalon állt, és meg akarta tartani azokat a lengyel területeket, amelyeket a háború kezdetén, még a németekkel szövetségben szerzett. Valamilyen módon viszont kárpótolni kellett Lengyelországot. Végül mindez a németek rovására történt meg. c) 1. A háború utáni befolyási övezetekről döntöttek. 2. Ellentétes a döntés az Atlanti Charta elveivel, hiszen az rögzítette, hogy nincs szándékukban területi gyarapodást elérni, és tiszteletben tartják minden nép jogát, hogy maga válassza meg azt az államformát, amelyben élni akar. 3. Mindkét politikus cinikusan viselkedett, mert érezték, hogy népek (emberek) sorsáról döntöttek percek alatt anélkül, hogy megkérdezték volna azokat. Másrészt a háború sikeres folytatásához gyorsan meg kellett egyezni a vitás kérdésekben. 4. Az érdekszférák elhatárolása korábban is mindennapos gyakorlat volt a nagyhatalmak között (lásd pl. Molotov–Ribbentrop-paktum titkos záradéka). Itt annyiban más volt a helyzet, hogy mindkét ország aláírta már az Atlanti Chartát. Ez a rendezés az ott megfogalmazott alapelvek megcsúfolásának tekinthető. Szó sem volt a nemzetek önrendelkezéséről, pusztán a nagyhatalmi érdekeltségek alapján döntöttek a sorsukról. A papírcetli rögzítette, hogy az egyes nagyhatalmak milyen mértékben alakíthatják a megemlített országok jövőjét. 3. feladat a) Időpont
Esemény
Helyszín
1944. jún. 6.
partraszállás
nyugati front, Normandia
1944. júl. 20.
Hitler elleni merénylet
keleti front, német főhadiszállás
Értékelés Döntő jelentőségű volt, hogy a nyugati szövetségesek újabb frontot nyitnak. Meghatározta a háború további menetét, és a háború utáni rendezést is. Németország a végsőkig folytatja a háborút, a nácikkal szembeni belső ellenállás csekély.
A Vörös Hadsereg nem segítette a felkelőket, így a felkelés elvérzett, a németek pedig bosszúból a földdel tették egyenlővé a várost. 1944. keleti front, Gyorsította a szovjet előrenyomulást és a Balkán román kiugrás aug. 23. Kelet-Európa elérését – nem kellett átkelniük a Kárpátokon. A franciák önmaguk szabadították föl fővárosukat, 1944. Párizs visszafoglanyugati front ami növelte a franciák presztízsét a szövetségesek aug. 25 lása között. 1944. német ellentámadás Lassította a nyugati szövetségesek előretörését, nyugati front dec. 16. az Ardennekben kimerítette a német tartalékokat. Jelképes jelentősége van: megbüntetik azt a veze1945. déli front tőt, aki Olaszország sorsát a hitleri NémetországMussolini kivégzése ápr. 29. (Észak-Itália hoz kötötte. 1945. keleti front (Kö- A németek teljes katonai veresége – ezután kértek Berlin elfoglalása máj. 2. zép-Európa) feltétel nélküli fegyverszünetet. keleti és nyugati Az európai háború véget ért. Elkezdődhet a háború 1945. az európai háború front (Reims és utáni rendezés. Németországot megszállási zónákmáj. 7–8. befejezése Berlin) ra osztják. amerikai atomtátávol-keleti front A japán harci szellem megtörése – gyorsítja a há1945. madás Hirosima (Csendes-óceán) ború befejezését. aug. 6. ellen 1945. távol-keleti front Japán kapitulációja Véget ért a második világháború. szept. 2. (Csendes-óceán) 1944. aug. 1.
varsói felkelés
keleti front, Kelet-Európa
b) A nyugati szövetségesek összehasonlíthatatlanul nagyobb erőforrásokkal rendelkeztek. Mindezek mozgósításának döntő szerepe volt a háború kimenetele szempontjából. Leolvasható az is, hogy a német haditermelés a bombázások ellenére nem csökkent.
RE 14425/M
58
Megoldókulcs
c) 1944 június 6-án a franciaországi Normandiában került sor a második világháború egyik legnagyobb hadműveletére, melyben közel 200 000 ember vett részt. A szövetségesek légi fölényüket kihasználva néhány nap alatt közel félmilliós, jól felszerelt hadsereget tettek partra, így a nyugati fronton reménytelenné vált Németország helyzete. Az elkerülhetetlen vereség felismerése nyomán a német tisztek sikertelen merényletet kísérlenek meg Hitler ellen. A nyugati fronton elért sikerekkel párhuzamosan és az olaszországi frontszakaszon is komoly áttörés következett be, melyet a Rómába történő bevonulás is nyilvánvalóvá tett. Keleten a szovjet csapatok visszafoglalták Belorussziát, és megközelítették Varsót. Az, hogy a háború nem fejeződött be rövidebb idő alatt, több tényezővel magyarázható. A németek még mindig óriási katonai erővel rendelkeztek, s hadi termelésük is képes volt egy ideig a veszteségek pótlására. Másrészt a német lakosság nem fordult szembe a nácikkal, így a harcoló csapatok mindvégig biztos hátországot tudhattak maguk mögött. A német hadsereg korábban egész Európát uralta, s a védekezésben jól kihasználta a földrajzi adottságokat (pl. Olaszországban), ami lassította a szövetségesek előrenyomulását. Az Ardennekben indított német ellentámadás (1944. december) is bizonyította, hogy a német hadsereg még képes „meglepetéseket okozni”. Esetenként politikai megfontolások is lassították a szövetségesek előretörését. pl. a varsói felkelés idején a Vörös Hadsereg megállt a Visztulánál. 4. feladat a) Öngyilkos repülők, akik robbanóanyaggal megrakott gépüket az ellenséges célpontoknak vezették. b) Az amerikai tengeralattjárók akciói szinte lehetetlenné tették a Japán-szigetekről való kihajózást. c) Azért, mert az amerikaiak szigetről szigetre szorították vissza a japánokat. d) Katonai: a szovjet támadással végképp kilátástalanná vált Japán helyzete. Politikai: Japán legyőzése után a Szovjetunió is részesedhetett a korábban Japán által birtokolt területekből (pl. Szahalin-sziget).
23. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ JELLEGZETESSÉGEI ÉS BORZALMAI 1. feladat a) pl. nehézbombázók, vadászgépek (Messerschmitt – német, Spitfire, Hawker Hurricane – angol, B–29, Mustang – amerikai, JAK–9 – szovjet), radar, repülőgép anyahajó, harckocsik (T–34 – szovjet, Tigris – német, Shermann – amerikai), páncélököl, V–1 és V–2 rakéták, atombomba b) A páncélosok és a gyalogság, valamint a légierő. c) A légi támogatással harcoló gépesített egységek viszonylag könnyen át tudták törni az ellenséges vonalakat. d) Jellegzetesség: Jelentős a polgári áldozatok száma, amely megközelíti az elesett katonák számát. Ez azért is alakult így, mert néhány várost erődként használtak a harcok során. Pl. Leningrád, Sztálingrád, Berlin, Budapest. Okok: A háború nem korlátozódott a frontvonalakra, hanem kiterjedt a hadviselő államok szinte teljes területére. Különösen sok polgári áldozatot követeltek a légitámadások. 2. feladat a) Egyrészt a német megszállók példátlan brutalitással léptek fel a Szovjetunió területén az „alacsonyabb rendűnek” tartott szláv lakossággal szemben, különösen ott, ahol a partizántevékenységgel találkoztak. Másrészt a német támadás kezdetén a szovjet katonai vezetés rossz döntései és a szovjet hadsereg ellátási problémái (amelyeket a katonák hősiességével akartak ellensúlyozni) növelték a veszteségeket. Harmadrészt Sztálin a katonai lépéseket is politikai szempontoknak rendelte alá, s ez néha véres akciók keresztülvitelét jelentette (pl. városok megtámadása megfelelő tüzérségi előkészítés nélkül, a taktikai visszavonulások elvetése).
RE 14425/M
59
Megoldókulcs
b) Európa a háború vesztese. Indoklás: A háború katonai és polgári áldozatainak döntő többsége európai volt. Romba dőltek az európai városok és iparvidékek. A háború után a szovjetek előretörése miatt Európa kettéosztott kontinenssé vált, s katonailag és gazdaságilag a szuperhatalmaknak volt kiszolgáltatva. c)
A háború borzalmai
A nácik fajok küzdelméről vallott ideológiája jelentősen hozzájárult a második világháború kirobbanásához (3.). Ez nem csak területszerző, hanem ideológiai háború is volt: Hitler, amellett, hogy revánsot akart venni a németeket legyőző hatalmakon, új világrend kiépítését is célul tűzte ki. A háborúban a technikai eszközök korábban nem látott arzenálja jelent meg, mindez a városok és polgári lakosság mérhetetlen szenvedését, pusztulását eredményezte. A harcoló egységek is felmorzsolódtak az „emberek és gépek háborújában”. Egyre kegyetlenebb, fanatikusabb katonai parancsok fogalmazódtak meg: amellett, hogy megtiltották visszavonulást (5.), számos esetben lehetetlenné is tették azt, a csapatok hátában felállított „záró osztagokkal” (7.). A kiszolgáltatott katonákat a fizikai megpróbáltatások (1.) és az elemi higiénia hiányának elviselése (4.) mellett lelki gyötrelmek is érték (6.). Ezzel is magyarázható, hogy minden frontszakaszon jelentősek az emberveszteségek (2.), amelyek miatt emberi, családi kapcsolatok mentek tönkre (8.). 3. feladat a) A) sárga csillag; B) az állampolgári jogok és a személyi szabadságjogok korlátozása; C) gettók; D) munkatáborok, koncentrációs táborok; E) haláltáborok (mérges gáz) b) Számos különböző szándékú és szintű jogszabály vezetett a holokauszthoz. Az első lépésnek tekinthető megkülönböztetést (ki a zsidó?), később a jogfosztás (munkavállalás korlátozása, vagyon maximalizálása), majd az elkülönítés (gettók), és végül a deportálás (haláltáborok) és a megsemmisítés (gázkamrák) követik. c) Jegyzőkönyv: A „zsidókérdés” megoldásáról, a zsidók kényszermunkára fogásáról szól. Gyakorlat: A zsidók tömeges megsemmisítése. d) holokauszt: a görög holokauszton (= égő/egészen elégő áldozat) szóból ered, és a náci Németország által ellenőrzött területeken a második világháború alatt végrehajtott szisztematikus népirtás neve. Ennek körülbelül hatmillió európai zsidó esett áldozatul. Tágabb értelemben a nácik más csoportok elleni atrocitásaira (például cigány holokauszt) és egyéb népirtásokra is használják. soá: a héber eredetű szó (hásoá) csapást, veszedelmet jelent. Ma leggyakrabban a zsidó holokauszt szinonimájaként használatos. 4. feladat a) Az Egyesült Államok bebizonyítsa technikai fölényét a Szovjetunióval szemben, melynek révén az első számú szuperhatalom kívánt lenni. b) Egyéni gyűjtőmunka, pl. http://hu.wikipedia.org/wiki/Nukle%C3%A1ris_fegyver c) Pl. Civilizált nemzet nem vetheti be az atombombát! A bomba egy kilométeres körzetben már radioaktív sugárzásával is valamennyi ott tartózkodó halálát okozza, és négy kilométeres körzetben mindent eléget! Az embertelen eszköz bevetése szégyen alkalmazójára nézve.
RE 14425/M
60
Megoldókulcs
24. MAGYARORSZÁG HÁBORÚBA SODRÓDÁSA 1. feladat a) Első zsidótörvény
A megkülönböztetés alapja A korlátozások tartalma, mértéke
Második zsidótörvény faji (zsidó mindaz, akinek két nagyvallási szülője izraelita vallású) A zsidók arányát 20%-ban maximalizál- A zsidókat kizárták az állami- és ta az újságírók, az ügyvédek, mérnökök közhivatalokból, értelmiségi pályákon 20%-ról 6%-ra csökkentették és orvosok körében, valamint az ipariarányukat. kereskedelmi pályákon.
b) Az első zsidótörvény még vallási, a második már faji alapon határozta meg azt, hogy ki minősül zsidónak, ráadásul jóval jelentősebb korlátozásokat tartalmazott. Míg az első törvény kb. 15 ezer, addig a második 250 ezer munkavállaló és családjuk megélhetését tette kérdésessé. c) A zsidótörvények lehetőséget adtak a kispolgári és a középrétegek számára az anyagi haszonszerzésre. A kevésbé erkölcsös és kellőképp gátlástalan emberek éltek is ezzel a lehetőséggel. 2. feladat a) Teleki politikájának célja (a gondolatmenet kiindulópontja) „(...) Magyarország katonai, anyagi és népi erejét a háború végéig konzerválja. Mindenáron távol kell maradni a konfliktusban való részvételtől. A háború kimenetele kétséges. (...)” (Teleki) Veszélyek Magyarázatok Oroszország az egész kelet-közép-európai térséget fenyegeti. Orosz veszély Az orosz veszéllyel együtt jár a kommunista veszély. Egész magatartásuk bizonyíték rá, hogy Magyarország esetRomán veszély leges gyengeségét felhasználnák, hogy újabb területeket szerezzenek tőlünk. Szlovák és esetleges jugoszláv veszély Ha minket gyengének látnak, azt (talán) kihasználnák. b) fegyveres semlegesség c) Az első világháborús tapasztalatokra. Akkor a háborút követően Magyarország nem rendelkezett fegyveres erővel, és ezt szomszédaink kihasználták. d) A fegyveres semlegesség politikájának nem volt reális esélye. Magyarország geopolitikai helyzete és revíziós politikája nem tette lehetővé, hogy egy nagy európai háborúból kimaradjon. 3. térképes feladat 4. feladat a) 1940 nyarán a magyar kormány – kihasználva a Szovjetunió által szorongatott Románia helyzetét, napirendre tűzte az erdélyi revízió kérdését. Törekvését a szovjet kormány is megértéssel fogadta. Bár Telekinek voltak fenntartásai, a kormány magyar csapatokat vonultatott fel a román határon. A németek el akarták kerülni a magyar–román fegyveres konfliktust, ezért vállalták a döntőbíráskodást. b) Magyarországhoz nem került vissza Erdély teljes területe, viszont jelentős román kisebbség igen. Románia szempontjából hasonló problémák merültek fel. Mindkét országban fellángolt a nemzetiségellenes politika. A németek szándékosan hagytak mindkét területen jelentős kisebbséget, hogy mind a magyarokat, mind a románokat szorosabban magukhoz kössék, és a későbbekben a területi változtatások reményével újabb és újabb áldozatokra vegyék rá őket.
RE 14425/M
Megoldókulcs
61
c) Előnyök Észak-Erdély és Székelyföld visszakerült Magyarországhoz, 43 600 km2-rel és több mint 2,5 millió lakossal gyarapodott az ország.
Hátrányok Jelentős számú román került magyar fennhatóság alá. Magyarország még inkább Németország elkötelezettje lett.
5. feladat a) A) szinte minden réteg, de főleg a hivatalnokok és a katonatisztek B) Németország, Olaszország C) a polgári erők, a baloldal D) a nyugati hatalmak, Anglia, Franciaország E) a bécsi döntés F) örökbarátsági szerződés Jugoszláviával b) pl. Teleki dilemmái c) „szószegők”, „gyávaságból”, „becsületét”, „hullarablók”, „legpocsékabb nemzet”, „bűnös vagyok” d) Magyarország végül is a németek oldalán bekapcsolódott a háborúba, és szinte az utolsó percig kitartott mellett, így az utolsó csatlósnak bélyegezték. e) A semlegességi politika véget ért, Magyarország a náci Németország oldalán a háborúban sodródott, és felrúgta Jugoszláviával kötött örökbarátsági szerződést. Az ország teljes mértékben német befolyás alá került. 6. feladat Pl. Szent Korona, egyszerű emberek, vidék, templom, expresszív színek, szimbolikus ábrázolásmód, az erő és kitartás hangsúlyozása 7. feladat a) Időpont
Előzmény/mód
első bécsi döntés Előzménye a müncheni egyezmény: Csehszlovákiának rendeznie kell területi vitáit Kárpátalja megszállása 1939. Tiso függetlennek nyilvánította már. 15Szlovákiát, Hitler bevonult Prágá18. ba (Csehszlovákia fölbomlott). második bécsi döntés A Szovjetunió megfogalmazta terü1940. leti követeléseit a Romániával aug. 30. szemben. Német–olasz döntőbíráskodás 1938. nov. 2.
1941. ápr. 11
bevonulás Délvidékre A jugoszláv állam felbomlása, Horvátország különválása
neve
A visszacsatolt terület a magyar népesnagysága (km2) ség aránya
A Felvidék és Kárpátalja déli része
11 927 km2 10 62 000 lakos
Kb. 82 % magyar
Kárpátalja fennmaradó része
12 061 km2 694 022 lakos
95 % ruszin
Észak-Erdély és a Székelyföld
43 104 km2 2 577 260 lakos
51,4 % magyar
Bácska, Muravidék, bara- 11 475 km2 nyai három1025 000 lakos szög
39 % magyar
b) A két világháború között a magyar politikai életet és a közéletet is áthatotta a revízió vágya. Az önerőből történő revíziót az 1920–1921-ben létrejött kisantant, valamint a békeszerződés katonai korlátozásai eleve reménytelenné tették. Az 1920-as évek végétől a politikusok folyamatosan keresték, hogy melyik nagyhatalomtól várhatnak támogatást a revízió megvalósításához. Az 1930-as évekre megerősödő fasiszta Olaszország, majd a náci Németország, mivel mindketten érdekeltek voltak a
RE 14425/M
Megoldókulcs
62
háború utáni viszonyok megváltozásában, támogatták a magyar revíziós törekvések részbeni kielégítését. Az első bécsi döntés (1938. nov. 2.) nyomán Magyarország visszakapta a Felvidék déli részét. A támogatásnak azonban ára volt: Magyarországon is előtérbe kerültek a németbarát politikai erők és a szélsőjobboldal. Az ország közvéleménye is mindinkább németbaráttá vált. A háború kitörésekor (1939. szept. 1.) Teleki Pál miniszterelnök a fegyveres semlegesség mellett döntött, mert úgy gondolta, hogy a magyar fegyveres erőket meg kell őrizni a háború végére, a rendezések időszakára. A német győzelmek nyomán a magyar külpolitika mozgástere egyre szűkült, mert a további revíziós igényeket csak a tengelyhatalmak támogatták, így a nyugati hatalmakkal való rendezett viszony fenntartása egyre nehezebbé vált. A második bécsi döntés (1940. aug. 30.), mely Erdély egy részének visszaszerzésével járt még inkább kérdésessé tette, hogy ez a politika meddig folytatható. Magyarország csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez, nem sokkal később viszont örökbarátsági szerződést kötött Jugoszláviával. Ezzel a lépéssel Teleki diplomáciai úton azt próbálta elhitetni a britekkel, hogy Magyarország függetleníteni tudja magát a német befolyás alól. Németország Jugoszlávia elleni támadási terve megoldhatatlan politikai dilemmát jelentett a magyar kormányzatnak: a támadásból való kimaradás a Délvidéken remélt revízióról való lemondást jelentette, a németek oldalán való harc viszont a nyugati hatalmak jóindulatának végérvényes elvesztését eredményezhette. E dilemma vezetett Teleki Pál öngyilkosságához. Összességében a revíziós politika sikere egyben a német elkötelezettség erősödését, így a magyar külpolitikai mozgástér beszűkülését eredményezte.
25. MAGYARORSZÁG A VILÁGHÁBORÚ POKLÁBAN 1. feladat a) Kérdések: A) Mely belpolitikai változás hatott a háborúba való belépés szükségességét? B) Mi volt a magyar vezetés legfőbb félelme a háborúból való kimaradás esetén? C) Hogyan nevezzük a Teleki által képviselt külpolitikát? D) Milyen történelmi tapasztalatok miatt akarták elkerülni a magyar hadsereget? E) Mely esemény nyomán került sor a háborúba való belépésre? F) Miért félt az uralkodó körök egy része a háborúba való belépéstől? Válaszok: A) A szélsőjobboldal megerősödése. B) A revíziós eredmények (remények) elvesztése. C) Fegyveres semlegesség. D) Az első világháború utáni „vákuum” miatt. E) Kassa bombázása (provokáció). F) Úgy vélték, hogy a háború kimenetele kétséges, nem bíztak a németek győzelmében. b) szovjetek szlovákok
Kik bombázták Kassát?
románok németek
A legvalószínűbb támadó meghatározása egyéni megoldás, miként az indoklás is. c) 1. Németország rövid idő alatt legyőzi a Szovjetuniót. 2. A németek sikeres Nyugat Európai harcai nyomán. A Vörös Hadsereget gyengének tartotta. 3. Fel akarja venni a kapcsolatot a német katonai vezetőkkel az együttműködés érdekében. 4. Nincs német–magyar politikai megállapodás Magyarország háborúban való részvételéről, másrészt az emlékirat szerint is a rossz az ország gazdasági helyzete.
RE 14425/M
63
Megoldókulcs
2. feladat Szempontok Külpolitikai Belpolitikai Katonapolitikai Döntő ok
A menesztés háttere Intézkedései Eredménye A Szovjetunió elleni háború miatt Magyarország teljes mértékben Németmegérkezett az angol hadüzenet, Bárország katonai szövetségesévé vált. dossy pedig hadat üzent az USA-nak A németek és a nyilasok követeléseiFaji alapon tiltotta zsidó és nem zsidónek engedve kiadta a harmadik zsidó- nak minősített magyar állampolgárok törvényt. közötti házasságot Az ország mindinkább „belebonyolódik” Újabb magyar hadsereget küldött a a háborúba. A délvidéki lakosság ellenkeleti frontra. Újvidéken a magyar szenvvel tekint a magyarokra. honvédség vérfürdőt rendezett. A német katonai vereségek felerősítették a Bethlen és a nyugati hatalmak felé is tájékozódó konzervatív körök politikai hatását, ezért Horthy menesztette a németek felé engedékeny Bárdossyt.
3. feladat a) Mindkét zsidótörvény faji alapon különítette el a zsidókat – a kritériumok azonosak. Második zsidótörvény: „…Aki önmaga, vagy akinek legalább egyik szülője, vagy akinek nagyszülői közül legalább kettő izraelita hitfelekezet tagja.” Harmadik zsidótörvény: „…az, akinek legalább két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született (…) aki az izraeli hitfelekezet tagja.” b) Második zsidótörvény: gazdasági és kulturális életben, állami alkalmazásban, foglalkozástól függően 12, vagy 6, vagy 0%-ra szorította le a zsidók arányát. Harmadik zsidótörvény: amely faji alapon tiltotta a zsidók és nem zsidók közötti házasságot, sőt a házasságon kívüli nemi érintkezést is. c) Mindkettő faji alapon határozza meg a zsidókat, és mindkettő tiltja a zsidók és nem zsidók házasságát. d) A zsidóság helyzete a harmincas évek végétől a szélsőjobb és a német befolyás erősödése nyomán fokozatosan romlott. Mindez a magyar társadalomban, főleg az első világháborút követően megerősödő antiszemitizmus mellett arra is visszavezethető, hogy Magyarország a revíziós törekvések megvalósítása miatt egyre inkább elköteleződött a náci Németország mellett. Az első zsidótörvény még vallási, a második és a későbbiek is már faji alapon határozták meg a zsidó lakosok fogalmát, ráadásul e törvények jóval jelentősebb korlátozásokat tartalmaztak. Az 1938-ban elfogadott első törvény 15 ezer, a második már 250 ezer munkavállaló és családjaik megélhetését tette kérdésessé. E törvények elsősorban a gazdasági, kulturális és állami szférából kívánták kiszorítani a zsidókat. A harmadik zsidótörvény faji alapon tiltotta a zsidó és nem zsidó állampolgárok közötti házasságot. A háború alatt sokat romlott a magyarországi zsidóság helyzete, hiszen a korlátozó intézkedések komoly egzisztenciális következményekkel jártak. A hátrányos megkülönböztetés mellett ugyanakkor a zsidóság többségének életét – szemben a német csatlós országok többségével – egyenlőre nem fenyegette veszély. Miközben a környező országokban már a zsidóság fizikai megsemmisítése folyt, a magyar zsidóság – kivéve a Kárpátalján élők egy részét – létében nem volt fenyegetett. Ennek nyomán a környező országokból az ott élő zsidó lakosság tömegesen menekült Magyarországra. A megkülönböztetés miatt elszenvedett hátrányok, és megalázások után a német megszállás (1944. május 19.) hozott újabb kedvezőtlen fordulatot a zsidó lakosság életében: megkezdődött a gettósítás és a deportálás. A folyamat vége több százezer magyar zsidó halála volt. 4. feladat a) A) A magyar hadsereg befejezi a Szovjetunióval szembeni harci tevékenységet, és szembefordul a németekkel, ha az angol–amerikai haderő eléri az ország határát. B) Revíziós sikereinket a németeknek köszönhettük. Magyarországot minden oldalról német csapatok vették körül. C) hintapolitika
RE 14425/M
64
Megoldókulcs
D)
A német megszállás. A németek iránti hűséget hangsúlyozó propaganda elbizonytalanítja a németellenes erőket. b) A németeknek kedvező intézkedései: a magyar gazdasági erőforrások jelentős részének biztosítása (pl. mezőgazdasági termékek, nyersanyagok) A szövetségesek felé tett lépései: titkos fegyverszüneti tárgyalások, majd előzetes fegyverszünet a szövetségesekkel, újabb hadsereget nem küld a frontra.
26. NÉMET MEGSZÁLLÁS, NYILAS RÉMURALOM ÉS HÁBORÚS KATASZTRÓFA 1. feladat a) A) 1944. március 19. B) Kállay hintapolitikája, az országot nagyobb háborús erőfeszítésre akarták kényszeríteni, meg akarták oldani Magyarországon is a „zsidó kérdést” C) Megtiltja a hadseregnek az ellenállást; nem mond le a kormányzói tisztségről. D) A németek ellenállás nélkül megszállták az országot. E) pl. Teljes mozgósítás F) pl. A magyar zsidóság deportálása G) pl. A magyar gazdaság teljes kiszolgáltatottsága H) pl. A németellenes politikai erők és pártok üldözése. I) Magyarország elvesztette önállóságát. b) Mert így épségben a kezükre kerültek a magyar gazdaság számukra fontos létesítményei, s akaratukat a magyar államapparátuson keresztül érvényesíthették. c) Az 1930-as évek közepétől a magyar közvélemény alapvetően németbarát volt. Ezt döntően az alapozta meg, hogy a Náci Birodalom segítségével került sor a Trianonban elcsatolt területek visszaszerzésére. A németek iránti rokonszenv abból is táplálkozott, hogy a propaganda egyértelműen sikeresnek mutatta be a nácik belpolitikai tevékenységét, a gazdasági és a társadalmi válság felszámolását, Németország katonai megerősödését. A komoly ellenállást az is akadályozta, hogy hagyományosan jó volt a német–magyar viszony az azt megelőző évszázadban. A magyar katonai vezetők fiatalabb nemzedéke egyértelmű csodálattal szemlélte a német katonai sikereket, és rokonszenvezett a jobboldali eszmékkel. A katonai ellenállás elmaradását az is magyarázza, hogy Horthy, mint kormányzó és mint a hadsereg főparancsnoka, nem hirdetette meg a katonai szembenállást. Bár nem biztos, hogy ennek meghirdetése a németekkel való szembeforduláshoz vezetett volna, mert a katonák jelentős része reménytelennek ítélte volna a németekkel szembeni ellenállást az egyenlőtlen erőviszonyok miatt. Az ellenállás kibontakozását az is akadályozta, hogy nem alakult ki komoly összefogás a konzervatív, a polgári és a baloldali erők között a németekkel szembeni katonai fellépés érdekében. 2. feladat a) 1. Nem érdemelnek büntetést, hiszen ők is ellenségei a bolsevizmusnak és magyarnak érzik magukat, akik semmi rosszat sem tettek hazájuk ellen. 2. Azt az időszakot, amikor Kárpátalja Csehszlovákiához tartozott (1920–1939). 3. Felajánlják, hogy minden vagyonukat, értéküket vegyék el, de az életüket mentsék meg. b) Dohány utca, Király utca, Akácfa utca, Kiskörút c) A német megszállást követően a megalakult Sztójay-kormány újabb zsidóellenes intézkedéseket vezetett be. Német mintára hazánkban is megkezdődött a zsidókérdés „végső megoldása”. Kötelezővé tették a sárga csillag viselését, majd a németekkel együttműködő magyar államapparátus segítségével a zsidókat gettókba kényszerítették. Ezt követően megindult a vidéki zsidóság deportálása, melyet a csendőrség közreműködésével hajtottak végre. Néhány hónap alatt százezreket hurcoltak el. Nemzetközi nyomásra 1944 nyarán Horthy leállította a deportálásokat, ám ezzel csak a budapesti zsidóság kerülte el a pusztulást. Az október 15-ei sikertelen kiugrási kísérlet után hatalomra kerülő nyilasok hozzáláttak a budapesti zsidóság kiirtásához. Deportálni már nem volt módjuk, de elhagyott gyártelepeken és a Duna partján közel 25 000 zsidó lakost végeztek ki.
RE 14425/M
65
Megoldókulcs
3. térképes feladat 4. feladat a) Külpolitika: a második front megnyitása, a magyar határhoz közeledő keleti front, a román kiugrás a háborúból. Belpolitika: a német megszállás kedvezőtlen következményei (a zsidók deportálása, a polgári konzervatív vezető réteg letartóztatása, az ország erőforrásainak kifosztása, a szélsőjobb megerősödése). b) Szövegrészlet Háttér „Ma már minden józanul gondolkodó előtt kétségteA szövetségesek katonai és gazdasági erőfölélen, hogy a Német Birodalom ezt a háborút elvesztetnye eddigre nyilvánvalóvá vált. te.” Az orosz csapatok már átlépték Magyarország „meg kell, hogy tegyek minden lépést abban az irányhatárait, és nyugaton is a németek vesztésre ban, hogy a további felesleges vérontást elkerüljük.” állnak. „a Német Birodalom a szövetségi hűséget a maga Pl. Nem engedte a magyar katonák hazahozarészéről velünk szemben már régen megszegte.” talát a frontról. „tárgyalásra hívott (...) és ott közölte velem, hogy Utalás a német megszállás előzményeire, és Magyarországot német csapatok szállják meg, (...) Horthy kényszerítésére. tiltakozásom dacára (...) „(...) határozott ígéretre (...) ha olyan kormányt neve- A németbarát kormány kinevezése ellenére zek ki, amely a németek bizalmát élvezi (...) meg- sem nyerte vissza Magyarország a függetlenszünteti a magyar szuverenitást ért sérelmeket (...)„ ségét „kineveztem a Sztójay-kormányt. A németek azonban Az új kormányt a németek kiszolgálójukká nem tartották be ígéretüket.” tették. „A német megszállás védelme alatt a Gestapo (...) alkalmazásával kezébe vette a zsidókérdésnek az em- Utalás a zsidók deportálására, melyet Horthy beriesség követelményeivel ellenkező, (...) való keze- 1944. nyarán leállított. lését.” „Elhatároztam, hogy a magyar nemzet becsületét Döntés a szembefordulásról. megőrzöm a volt szövetségessel szemben is,” „közöltem a Német Birodalom (...) képviselőjével, Utalás a szovjetekkel való fegyverszünetre, és hogy ellenfeleinkkel előzetes fegyverszünetet kötünk, ennek németeknek történő bejelentésére. s (...) minden ellenségeskedést beszüntetünk.” „A honvédség elöljáróit (...) utasítottam, ezért a csaA hadsereg tájékoztatása, mely csak időlegepatok esküjükhöz híven, (...) kibocsátott hadparansen sikerült, hiszen a haderő többsége a némecsom értelmében az általam kinevezett parancsnotek oldalán maradt. koknak kötelesek engedelmeskedni.” c) Konkrét teendők nem jelennek meg a kiáltványban, így az egyszerű katonák vártak a parancsnokok utasítására. De a katonai vezetés elszabotálta Horthy titkos parancsát a németekkel való szembefordulásra, később pedig ezzel ellentétes parancsot adott ki. d) A kiáltvány az egyszerű katonák számára nehezen volt értelmezhető, így nem tudták, hogy mit kell tenniük, várták parancsnokaik utasításait. Katonai következménye az lett, hogy nem sikerült a kiugrás, és Magyarország a nyilasok révén továbbra is a németekkel szövetséges hadviselő fél maradt.
RE 14425/M
66
Megoldókulcs
5. feladat „(...) annak felismerése, hogy mi összeegyeztethető a tisztességgel, a becsülettel, a lovagiassággal, a keresztény szeretettel soha nem ingott meg úgy, mint ma, (...)” Utalás a zsidóság elhurcolására, illetve a németellenes személyek letartóztatására. „(...) Hitler politikája arra [irányult], hogy ezen a területen élő népfajok kölcsönös erőviszonyai egyiknek se billenjenek a javára, kölcsönös rivalitásuk fennmaradjon (…)” A német politika célja a térség országainak megosztása, melynek révén a német befolyás fenntartható . (Oszd meg, és uralkodj!) „(...) Az a gondolat, hogy a mai Németország ég a vágytól, hogy Magyarországból újra egy 21 milliós, erős államot alkosson, (...) együgyű politikai illúziókhoz tartozik (...)” Németország nem érdekelt a történelmi Magyarország helyreállításában, ezt csak a nyilasok és az elvakult németbarátok hangoztatják, akiknek semmilyen reális politikai érzékük nincs. 6. feladat a) A nyilasok az ország teljes katonai erejét és minden erőforrását a németek rendelkezésére bocsátották. Az ország hadszíntérré vált, folytatódhatott a zsidók tömeges kiirtása. b) A németek erejének hangsúlyozásával, az esetleges új fegyverek bevetésének ígérgetésével, a bolsevik veszély és az oroszok kegyetlenségének a hangsúlyozásával. c) Egyéni megoldások. Pl. Zsolt Béla Kilenc koffer című regényének részletei. d) Egyéni megoldások. Pl. Márai Sándor, Kovács Imre emlékiratai. 7. feladat a) A magyar hadsereg a németek oldalán a román kiugrás után reménytelen katonai helyzetbe került. A szovjet csapatok átlépték Magyarország határát. A Kárpátoknál kiépített védelmi vonal (Árpádvonal) funkcióját vesztette. b) Hogy a lakosság ne legyen ellenséges a szovjet csapatokkal, ne meneküljön el és folytassa a munkáját. c) Hogy a szovjetek a saját rendszerüket (a bolsevizmust) kívánják az országra erőszakolni, és hogy az orosz katonák erőszakoskodni fognak.
RE 14425/M
Megoldókulcs
67
NEMZETKÖZI KONFLIKTUSOK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN (ÖSSZEFOGLALÁS) 1. feladat a) Kezdeményező fél Év
Tengelyhatalmak 1939
Katonai esemény
német és szovjettámadás Lengyelország ellen
Diplomáciai esemény
szovjet– német megállapodás
1940 német győzelmek Nyugat Európában, szovjet terjeszkedés a Baltikumban, angliai csata háromhatalmi megállapodás
1941 német– szovjet háború, Japán támadás az USA ellen
Fordulat éve 1942 1943
Midway szigetek, ElAlamein, Sztálingrád
Szövetségesek 1944
1945
olaszországi partraszállás
normandiai partraszállás
atombomba Japánra, a háború befejezése
teheráni konferencia
moszkvai találkozó
jaltai és potsdami konferencia
b) Pl. Események 1939. szept. 1. – Német támadás Lengyelország ellen. 1941. jún. 22. – Németország megtámadja a Szovjetuniót. 1942. júl.–1943. febr. 2. – Sztálingrádi csata. 1944. jún. 6. – A szövetségesek normandiai partraszállása. 1945. szept. 2 – Japán kapitulál.
Indoklás Ezzel a hadművelettel vette kezdetét a második világháború. Ez a támadás megnyitja a keleti frontot, amelynek harcai döntő mértékben hozzájárultak Németország vereségéhez. A német hadsereg jelentős veresége, ezután a keleti fronton a Vörös Hadsereg veszi át a kezdeményezést. A második front megnyitásával a szövetségesek döntő erőfölénybe kerülnek. Ezzel ér véget a második világháború.
(Más események is kiválaszthatók, ha a tanuló érvekkel alátámasztja választását.) c) A második világháború területileg sokkal nagyobb kiterjedésű volt és nagyobb embertömeget érintett, mint az első. A háborús pusztítás nemcsak a frontokon, hanem a hátországban is közvetlenül érezhető (bombázások). A háborús veszteségek a civilekre is kiterjedő pusztítások (bombázások, tömeges népirtás) lényegesen növekedtek. Egyre fontosabbá vált a haditechnika (páncélosok, légierő, radar, atombomba), valamint a hadászati fegyvernemek együttműködése. A második világháború nemcsak területekért folyt, de ideológiai háború is: a demokratikus és totalitárius rendszer, illetve a bolsevizmus és polgári értékrend küzdelme is. (Esetenként a tengelyhatalmak elleni szövetségben is jelentkezett ez a feszültség: melyik rendszer mekkora befolyási övezetet szerez a háborúban.) A háború irányításában a katonai vezetők alárendelődtek a politikai irányítóknak.(Hitler, Sztálin, Churchill, Roosevelt).
RE 14425/M
2. feladat a) Egyéni megoldások. b) Teherán, Irán 1943. nov. 28.–dec. 1. Sztálin (az SZKP főtitkára), Roosevelt (az Egyesült államok elnöke), Churchill (NagyBritannia miniszterelnöke) A háborús együttműködés a tengelyhatalmak ellen, a háború utáni rendezés kérdése (lengyel kérdés). A németek elleni második frontot Észak-Franciaországban nyitják meg; a Szovjetunió az európai háború után megtámadja Japánt; a lengyelektől elvett terület a Szovjetunió kezében marad.
68
Jalta, Szovjetunió 1945. febr. 4.–11. Sztálin (az SZKP főtitkára), Roosevelt (az Egyesült államok elnöke), Churchill (NagyBritannia miniszterelnöke) Katonai kérdések, befolyási övezetek Európában a háború után, Németország sorsa a háború után. Megállapodnak az ENSZ létrehozásáról. Németországot megszállási zónákra osztják, és elhatározzák demokratizálását. Franciaország is helyet kap a győztes nagyhatalmak között. Döntenek a Szövetséges Ellenőrző Bizottság felállításáról. Rögzítik Lengyelország keleti határait (Curson-vonal). Megállapodnak az európai befolyási övezetekről.
Megoldókulcs
Potsdam, Németország 1945. júl. 7.–aug. 2. Sztálin (az SZKP főtitkára), Harry Truman (az Egyesült államok elnöke), Clemens Attlee (Nagy-Britannia miniszterelnöke) A háborút követő rendezés. Kiemelt jelentőségű a lengyel határok és Németország kérdése. Rögzítik Németország és Ausztria megszállási övezeteinek határait. Döntenek arról a háborús bűnösök bíróság általi felelősségre vonásáról. Megállapítják Lengyelország nyugati határait (Odera–Neisse). Engedélyezik a nagyobb tömbben élő német lakosság áttelepítését Németországba és a lakosságcseréket.
c) Pl. Probléma: Lengyelország határainak megállapítása. A háború Lengyelország lerohanásával kezdődött, melybe később bekapcsolódva a Szovjetunió is részt vett, és jelentős lengyel területeket szerzett meg. A szovjet–német háború kirobbanása után Szovjetunió az angolszász hatalmak szövetségesévé vált, így a háború győztesei közé került. A probléma lényege Természetesnek vette, hogy lengyel hódítását Németország legyőzése után is megtartja. A szövetségesek viszont arra törekedtek, hogy visszaállítását a háború előtti állapotot, és más határok esetében nem szentesítették a hitleri Németország segítségével megvalósult változásokat. Visszaállítják Lengyelország eredeti határait, vagy Lengyelországot elLehetséges megoldások vesztett területeiért kárpótolják. A választott megoldás Lengyelország nyugati határát 200 km-rel eltolják, hogy a Szovjetunió megtarthassa 1939-es hódításait. bemutatása Kinek az érdekeit tükA Szovjetunió érdekeit. rözi a megoldás? Ellentétes a szövetségesek által aláírt Atlanti Chartával, mely rögzítette, A megoldás értékelése hogy a szerződés aláírói nem törekednek új területek megszerzésére.
RE 14425/M
3. feladat a) Időpont
Megoldókulcs
69
Kormány
Esemény
Oka
Következménye belépés a Szovjetunió elleni 1941. június Bárdossy Lász- Kassa bombátisztázatlan háborúba – Magyarország 26. ló zása hadviselő fél lesz az ország egyre jobban réa 2. magyar a német kor1942. ápr.–júl. Kállay Miklós hadsereg frontszese a Szovjetunió elleni mány segítése háborúnak ra küldése a 2. magyar hadsereg doni katasztró1943. jan. szovjet erőfölény Kállay Miklós megsemmisülése fa előzetes fegyaz olaszországi az ország megpróbál kihát1943. szept. Kállay Miklós verszüneti partraszállás rálni a háborúból egyezmény német megszálnémetbarát kormány kineve1944. márc. 19. Kállay Miklós Kállay politikája lás zése antiszemitizmus, több százezer polgári áldozat a vidéki zsidók 1944. máj. német megszálSztójay Döme pusztulása deportálása lás román kiugrás, a háborúból való kilépés a kormány a front eléri 1944. szept. Sztójay Döme megszervezése leváltása Magyarország határait fegyverszüneti a szövetségesek előzetes fegyverszünet alá1944. okt. Lakatos Géza tárgyalások előretörése írása megkezdése kiugrási kísér- reménytelen 1944. okt. 15. Lakatos Géza nyilas hatalomátvétel let katonai helyzet Budapest osta németek erődaz ország fővárosának romba 1945. febr. 13. Szálasi Ferenc romának befe- ként használták döntése jezése Buda várát ellentámadási német erők a szovjetek véres harcok 1945. márc. Szálasi Ferenc kísérlet a védik a zalai árán áttörik a frontot Dunántúlon olajmezőket a háború befe- a német csapa- az orosz csapatok elfoglalják 1945. ápr. Szálasi Ferenc jezése tok kiűzése az országot b) Okok Idézetek 1. a németek meg- „közölte velem, hogy Magyarországot német csapatok szállják meg, és tiltakoszállták Magyaror- zásom dacára ezt foganatosította azalatt, míg engem odakint visszatartottak” szágot (Horthy Miklós) „..mert erre kötelez a keresztény nemzeti alapon álló világnézetünk és a bolse2. erős orosz- és vizmussal szembeni elvi állásfoglalásunk úgy a múltban, mint a jelenben is…” szovjetellenesség (Werth Henrik) 3. a háborúból való „micsoda ostobaság rádión keresztül beharangozni mindent, mielőtt még valamit cselekedtek volna? Azonnal éreztem, hogy ez az egész „átállás” vagy kiugrást rosszul „kiugrás” kudarcra van kárhoztatva.” (Kádár Gyula) szervezték meg c) Szerzői szövegek és idézetek a mérlegkészítéshez. A forrásszövegek tanárok által összeállított eszszéfeladatokhoz is felhasználhatók, a szerzői szövegek pedig az értékeléshez. Nehéz történelmi helyzetben, a Trianon okozta területi veszteségek felszámolásának szándékával, az egyre erősebbé váló náci Németország árnyékában a szélsőjobboldali mozgalmak hazai megerősödésének időszakában sodródott országunk az elmúlt század legvéresebb és legembertelenebb konfliktu-
RE 14425/M
70
Megoldókulcs
sába. Ennek legékesebb bizonyítéka Teleki Pál miniszterelnök halála, aki előre látta, hogy „a magyar kormánynak fő feladata ebben az európai háborúban az, hogy (…) mindenáron távol kell maradni a konfliktusban való részvételtől. A háború kimenetele kétséges.” (Teleki miniszterelnök tájékoztatója a londoni és a washingtoni követek számára, 1941. március 3.) és életét ajánlotta fel, mintegy engesztelő áldozatul. „A második világháborúban a 14,5 milliós lakosságnak mintegy 6,2%-a, azaz körülbelül 900 ezer fő pusztult el. Közülük 340-360 ezerre becsülhető a katonák, és közel 500 ezerre a zsidók száma. (…) A szovjet hadifogságba mintegy 600 ezren kerültek, túlnyomórészt katonák, de kb. 100-120 ezer polgári személy is. Az angolszászoknak 300 ezren adták meg magukat.”(Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest, 2003.) A német–szovjet háború kezdetekor Magyarország számára csak két lehetőség adódott: vagy ellenáll Németországnak, nem teljesíti követeléseit, és a leigázott államok egyike lesz, vagy megpróbál vele vonakodó csatlósként menetelni, és időben váltani, ha lehet és kell. Az ország akkori politikai vezetése ez utóbbi megoldást választotta – már a trianoni békediktátum által kijelölt kényszerpálya nyomán is – de váltani, bár megpróbált végül is nem tudott. Így az ország a háború végére, a minden józan ésszerűséget és emberi humánumot nélkülöző politikai kalandorok kezébe került, akik a polgári lakosság tömeges jogfosztásával, kiírásával és az egész ország hadszíntérré változtatásával nagyobb emberi és erkölcsi pusztítást okoztak hazának, mint a korábban megvívott háborúk együttvéve. Az áldozatok számát az is növelte, hogy az „(…) orosz hadvezetőség kiadta parancsot, hogy a »felszabadított« terülteken össze kell szedni bizonyos számú »megbízhatatlan« embert (…)” (Márai Sándor: Föld, föld!) Vagy miként Kovács Imre emlékezik: „(…) a Vörös Hadsereg 45 nap alatt foglalta el Budapestet, de az ostrom sokkal tovább tartott; minden orosz katona külön megvívta a maga harcát a zsákmányért, a nőért.” E korszak erkölcsi tekintetben is súlyos károkat okozott, hiszen „(…) innentől kezdve szokták meg a magyar társdalom széles rétegei azt, hogy nemcsak munkával és vállalkozással lehet egzisztenciát alapítani, hanem úgy is, hogy valaki másnak a már kialakított egzisztenciáját kinézi magának, s azután az illetőt feljelenti, nagyszülőit kikutatja, állásából kidobatja, üzletét kiigényli, őt magát esetleg internáltatja, egzisztenciáját pedig birtokba veszi.” (Bibó István: Zsidókérdés Magyarországon 1944 után) A honvédség alakulatait arra szervezték és készítették fel, hogy a szomszédos államokkal szemben az ország határait megvédje, vagy háborús konfliktus esetén, a határokon túli magyarlakta területekért is eredményesen meg tudjon küzdeni. A hadseregnek a világháború folyamán azonban mindvégig erejét és lehetőségeit messze meghaladó feladatokat kellett ellátnia, s javarészt olyan hadműveletekben kellett részt vennie, melynek céljai csak nagyon közvetetten egyezett az ország érdekeivel. Az ország a háború végére a humánumot, keresztény tanításokat elvető, rövidlátó és zavaros fanatikusok kezébe került, akik a polgári lakosság tömeges jogfosztásával, és az egész ország hadszíntérré változtatásával nagyobb emberi és erkölcsi pusztítást okoztak hazánknak, mint a korábban megvívott háborúk együttvéve. Az áldozatok számát az is növelte, hogy a „vég” minden képzeletet felülmúló káoszhoz vezetett. Tragikus módon országunk 1945 tavaszán ismét a vesztesek oldalán fejezte be azt a háborút, melybe józan mértéktartással és előrelátássál bekapcsolódni sem kellett volna. A vereség következményei sokkal súlyosabbak lettek, mint a kiheverhetetlennek hitt első világégést követően. Elpusztult a nemzeti vagyon 40%-a és a közel 1 millió magyar polgári lakos és katona. Nem csupán a visszaszerzett országrészekről kellett lemondanunk, de az esetleges későbbi békés revíziós lehetőségek feladását is tudomásul kellett vennünk. Sőt, az ország törékeny függetlensége, a szabad polgári lét lehetősége is odaveszett.
RE 14425/M
71
Megoldókulcs
4. feladat Okok
Idézetek „Nem volt szándékomban a hadászati légierőt a harcászati repülőparancsGazdasági és katonai nokság tartalékaként felhasználni. Éppen ellenkezőleg, égtünk a vágytól, erőfölény hogy folytassuk a német hátország rombolását, különös tekintettel az olajiparra.” (Eisenhower: Keresztes háború Európában, 1982) „…legalább egymillió légibombát dobtak Sztálingrádra, mégsem tudták A német hadvezetés kimozdítani a gyalogságot egyetlen fontos és döntő állásából sem. Ezzel fanatizmusa és hibái szemben a tankokat aránylag könnyű volt harcképtelenné tenni az erődként használt házakból. (Csujkov marsall) „Nekünk csak egy megmásíthatatlan célunk van: eltökélt szándékunk Hitler és a náci rezsim minden nyomának megsemmisítése. (…) Mi s soha nem fogunk egyezkedni, és sohasem kezdünk tárgyalásokat Hitlerrel vagy bárki mással, aki ebbe a bandába tartozik. (…) Mindenki, és minden olyan állam, A szövetségesek aki , illetve ami harcol a nácizmus ellen – élvezni fogja támogatásunkat.” együttműködése „Kifejezzük eltökéltségünket arra, hogy nemzeteink szorosan együtt fognak működni egymással mind a háborúban, mind az elkövetkezendő békében.” (A teheráni konferencia anyagából, 1943. november) 5. feladat Fogalomkártya – egyéni megoldások. Használjuk az Érettségi adattárat!
RE 14425/M
72
Megoldókulcs
IV. A KÉTPÓLUSÚ VILÁG 27. A HIDEGHÁBORÚ KEZDETE 1. feladat a) A haderőre fordítható és fordított kiadások tekintetében a két szuperhatalmat követő országok együttvéve sem érnek föl egyik szuperhatalommal sem. Csak ők rendelkeznek atomfegyverekkel. b) 1. Az Egyesült Államok atomereje és a Szovjetunió hatalmas hagyományos hadereje. 2. A kibontakozó atomegyensúly. 2. feladat a) A Biztonsági Tanácsnak csak a győztes nagyhatalmak a tagjai. b) „A Szervezet gyors és hathatós cselekvésének biztosítása érdekében (…) a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért (…)” c) Az ENSZ bármely tagállama, amelyet a közgyűlés megválaszt. d) A döntéseket szavazattöbbséggel hozzák, de az öt állandó tag egybehangzó szavazata szükséges. e) A vétójoggal biztosítják. f) Az ENSZ a konfliktusok kezelésére született, s a vétójog biztosította, hogy a nagyhatalmak a szervezeten belül maradjanak a legkritikusabb időszakokban is. 3. feladat a) A szovjet érdekszférába került országok és a nyugati világ (az amerikai érdekszféra) közötti választóvonal. b) Találó volta miatt: szó szerint drótkerítéssel vették magukat körül a SZU csatlósállamai, valóban megpróbálták hermetikusan elzárni az áruk, emberek és eszmék beáramlását nyugatról keletre. c) Közép-Európa/Köztes-Európa szovjet megszállás alá került területeivel. d) Szempontok Lényegi idézetek Értelmezés „Mindezek a híres városok és országuk (…) Köztes-Európa már nemcsak az alá van vetve nemcsak a szovjet befolyásnak, Helyzetértékelés érdekszférája a szovjeteknek, hanem Moszkva egyre nagyobb mértékű elhanem alávetett területté vált. lenőrzésének.” „Nem hiszem azt, hogy Oroszország háborút A szovjetek térnyerésüket hakíván. Ők a háború gyümölcseit kívánják és Szovjet szándékok talmuk és ideológiájuk kiterjeszhatalmuk és tanításaiknak végtelen kiterjesztésére kívánják felhasználni. tését.” A béke megőrzése, a kommunis„a háború tartós megelőzése, a szabadság és Churchill céljai ta diktatúrák terjedésének leála demokrácia feltételeinek megteremtése…” lítása. „semmi sincs, amit annyira csodálnának, Határozott fellépés és fegyverChurchill javaslata mint az erő.” kezés az elrettentés érdekében. e) Churchill háborús uszító, háborús konfliktus kirobbantására törekszik. A népi demokratikus fejlődést, a reakció visszaszorulását akarja megakadályozni. 4. feladat a) Finnország elkerülte a teljes szovjetizálást. b) Finnország megőrizhette szuverenitását és demokratikus berendezkedését. (Aláhúzás a szövegben.) „(...) abban a meggyőződésben, hogy a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Finn Köztársaság között fennálló jószomszédi viszony és együttműködés erősítése megfelel mindkét ország létérdekének, figyelemmel arra a törekvésre, hogy Finnország távol kívánja tartani magát a nagyha-
RE 14425/M
73
Megoldókulcs
talmak érdek-összeütközéseitől, kifejezésre juttatva rendíthetetlen törekvésüket, hogy együttműködnek a nemzetközi béke és biztonság megőrzésében, amely megfelel az Egyesült Nemzetek Szervezete céljainak és alapelveinek (...) 1.cikk. Abban az esetben, ha Finnországot vagy a Szovjetuniót, Finnország területén át, katonai agresszió éri Németország vagy bármely vele szövetséges állam részéről, Finnország hűen kötelességéhez harcolni fog az agresszió visszaverése végett. Emellett Finnország, a jelen Szerződésben foglalt kötelezettségeinek megfelelően, minden rendelkezésre álló eszközzel megtesz minden intézkedést a szárazföldön, a tengeren és a levegőben területe sérthetetlenségének megvédésére a saját földrajzi határain belül, szükség esetén a Szovjetunió segítségével vagy vele együtt. (...) 4.cikk. A Magas Szerződő Felek megerősítik az 1947. február 10-én Párizsban aláírt Békeszerződés 3. cikkében foglalt azt a kötelezettségüket, miszerint nem kötnek semmiféle olyan szövetséget, illetőleg nem vesznek részt olyan koalícióban, amely a Magas Szerződő Felek másika ellen irányul. (...) 6. cikk. A Magas Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy kölcsönösen betartják állami szuverenitásuk és függetlenségük tiszteletben tartása, ugyanúgy a másik állam belügyeibe való be nem avatkozás elvét.” (A szovjet–finn barátsági szerződésből, 1948) c) Semlegességet fogadott, és kötelezettséget vállalt, hogy megakadályozza területéről a Szovjetunió elleni támadást, illetve beavatkozást, s ebben az esetben eltűri a szovjet beavatkozást. d) Finnország periférikus földrajzi fekvése, a Balti-államok bekebelezése kielégítette a Szovjetuniót, ügyes finn politika, a „finn modellt” példaként lehetett felhozni a békés szovjet politikára 5. feladat a) Azonosságok: Meg kell védeni a demokráciát, meg kell akadályozni a totalitárius rendszerek térhódítását. Különbségek: Nem a fegyverkezésre, hanem az anyagi támogatásra helyezni a hangsúlyt. A totalitárius rendszerek táptalaját adó szegénységet kell felszámolni. b) Feltartóztatási politika. Ennek lényege, hogy meg kívánta akadályozni (főleg gazdasági eszközökkel, de ha szükséges erő felmutatásával is) a további szovjet előretörést. c) A Marshall-segély. d) „A totalitárius rendszerek csírái a nyomorúságból és a szükségből táplálkoznak.” e) A szabadság és a béke értékeivel. (Már a háborúban is ezekért küzdöttek.) f) Elvi: Azonos. A totalitárius rendszereket mindketten elvetették, s mindketten a nyomor szülöttének tekintették, s a szabad (polgári demokratikus) világ védelmét tekintették fontosnak. Gyakorlati: Különböző. Míg Roosevelt az együttműködés érdekében – hitelt adva a szovjet ígéreteknek – nem állta útját a szovjet térnyerésnek, addig Truman annak aktív feltartóztatására törekedett. Azonban közös vonás az, hogy mindkettő kerülni akarta a nyílt fegyveres konfliktust. 6. feladat a) 1. Kitelepített németek tömegei 2. Szovjet megszállás alatti terület 3. Brit megszállás alatti terület 4. Amerikai megszállás alatti terület 5. Francia megszállás alatti terület 6. Lengyelországhoz csatolt területek 7. A Szovjetunióhoz csatolt területek b) Miután a vesztes Németország kapitulált, a potsdami értekezleten (1945 júliusa) Németországot és külön Berlint megszállási övezetekre osztották (szovjet, amerikai, brit és francia). A megszállási zónákban a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) vezetője gyakorolta a legfőbb hatalmat. Németország jövőjét a nagyhatalmi szembenállás határozta meg. A győztesek közötti ellentétek fokozódásával kezdett elválni egymástól a nyugati és a szovjet zóna élete. Míg a szovjetek az általuk ellenőrzött területen szigorúan érvényesítették a jóvátételi szállításo-
RE 14425/M
74
Megoldókulcs
kat (gyárak leszerelése), keményen felléptek a háborús bűnösökkel szemben, addig a nyugati területen a megszállás enyhébbnek mutatkozott, sőt a Marshall-segéllyel támogatták a helyreállítást (1947-től). Így a nyugati részen gyorsabban mutatkoztak a gazdasági talpra állás jelei, szerényen javultak az életkörülmények is. A nyugati és a szovjet zóna közti különbségeket a népességmozgás is jelezte. Nyugaton a hatalmas (tízmilliós) emberveszteséget pótolta a határváltozások és a kisebbségek kitelepítése révén otthonából elűzött több mint tízmillió német bevándorlása. Tovább rontotta a keleti zóna helyzetét, hogy a gazdasági nehézségek és a kiépülő diktatúra elől milliók menekültek át a nyugati zónába. A keleti és a nyugati zóna közötti gazdasági különbségek mellett a politikaiak is egyre szembetűnőbbé váltak. A keleti zónában a Szovjetunió – a blokk többi országához hasonlóan – megerősítette, majd a többi politikai erő fokozatos szétverésével hatalomra segítette a Moszkva szolgálatában álló kommunista pártot. Ugyanakkor a nyugati övezetekben a kommunisták támogatás híján háttérbe szorultak az újjászerveződő demokratikus pártok mellett. A két német országrész közötti különbségek fokozódását a nagyhatalmi szembenállás fokozódásával magyarázhatjuk. Ezt jelezte már a fultoni beszéd (1946), majd az, hogy a kibontakozó hidegháború körülményei között a német kérdésben Párizsban sem tudtak megállapodni (1947). A nagyhatalmi együttműködés kudarca nyomán mindkét fél felgyorsította a megszállása alatt levő német terület átalakítását. 1947-ben egyesítették az angol és az amerikai övezetet (bizónia), amelyhez a következő évben csatlakozott a francia övezet is (trizónia). 1948-ban nyugaton új pénzt vezettek be (valutareform), a Szovjetunió pedig lezárta saját övezetét, és blokád alá vette Berlin amerikai, brit és francia zónáját (Nyugat-Berlin). 1949-ben megalakult a NATO, majd rövidesen kimondták a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) megszületését (1949. május vége). Ezt követően a szovjet zónában kinyilvánították a kommunista vezetésű Német Demokratikus Köztársaság (NDK) létrejöttét. Németország kettéosztottsága a kiváltó okot jelentő kétpólusú világ fennmaradásáig állt fenn. Javítási, értékelési útmutató (a nem félkövérrel szedett szöveg sablonszöveg)
Feladatmegértés
Tájékozódás térben és időben
Szaknyelv alkalmazása
Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó alapvetően a nemzetközi és gazdasági vonatkozások elemzésével a két német állam létrejöttét dolgozza fel. A válasz lényegre törően mutatja a nagyhatalmi szembenállás szerepét Németország kettéosztásában. Az elemzés feltárja, hogy a két német állam a hatalmi eltérések0–8 nek megfelelően eltérő politikai és gazdasági kereteket hozott létre. A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket fogalmaz meg. M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Pl. megállapítja, hogy a két német állam létrejötte a németek világháborús vereségének (1945) és hatalmi megszállásának a 0–4 következménye, s a folyamat 1949-re bontakozott ki. Az NSZK az egykori Németország déli és nyugati, míg az NDK a keleti tartományokból jött létre. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat (hideg0–6 háború, béke, diktatúra, polgári demokrácia, kommunista) és a következő konkrét történelmi fogalmakat (kitelepítés, bizónia, trizónia, NSZK, NDK, Marshall-segély).
RE 14425/M
75
Megoldókulcs
M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy Németországot és Berlint a nagyhatalmak megszállási övetekre osztották, és megállapítja, hogy a nyugati zónákból az NSZK, míg a szovjetből az NDK jött létre. Források T Pl. rögzíti, hogy az elcsatolt keleti területekről, illetve Középhasználata Európából a németeket kitelepítették, és megállapítja, hogy a kitelepítettek legnagyobb része a nyugati zónákba menekült. T Pl. rögzíti, hogy a létrejövő NDK-ból is több millió ember menekült nyugatra, és megállapítja, hogy az NSZK területén a népmozgások pótolták a hatalmas emberveszteségeket. M A vizsgázó elemzi a szétszakítás nemzetközi és gazdasági öszszetevőit. T Pl. rögzíti, hogy a szovjet zónában érvényesítették a jóvátételi kötelezettségeket, míg a nyugatiban kevésbé, sőt részesülhetett a Marshall-segélyben és megállapítja, hogy ennek jelentős hatása volt arra, hogy a nyugati területeken a gazdaság hamarabb talpra állt. Eseményeket alakíT Pl. rögzíti, hogy a szovjet zónában a kommunistákat segítették tó tényezők feltáráhatalomra, és megállapítja, hogy a két társadalmi berendezkedésa sű terület nem élhetett egy államban. T Pl. rögzíti, hogy a különválás a fultoni beszéd után, a hidegháború kibontakozásával gyorsult fel, és megállapítja, hogy így a két német állam a konfrontáció egyik terméke és tárgya is volt egyben. T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. Megszerkesztettség, A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. nyelvhelyesség A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM
0–10
0–12
0–8 48 16
28. A GYARMATI RENDSZER FELBOMLÁSA ÉS A HIDEGHÁBORÚ ÉVEI 1. feladat a) 1. A második világháborúban gazdaságilag és pénzügyileg is megrendültek még a győztes európai nagyhatalmak is. 2. Az USA gazdasági behatolását akadályozták a „régi” gyarmattartók, ezért támogatta a gyarmati rendszer felbomlását. 3. A világháború alatt – részben európai támogatással – a japánok ellen fegyveres felszabadítási mozgalmak jöttek létre, melyek nem tették le a fegyvert, hanem a visszatérő gyarmatosítók ellen fordították. 4. A Szovjetunió érdekelt volt a gyarmattartók meggyengítésében, mert így növelni tudta befolyását ezeken a területeken. A felszabadító harcokat könnyen átkeresztelték osztályharcnak. 5. A gyarmatok gazdaságilag megerősödtek, szerepet vállaltak a gyarmattartók háborús győzelmében így erőteljesebben léphettek fel függetlenségük érdekében. b) Egyesült Államok: A gyarmati rendszer megszűnésével számol. A folyamatot nem szabad akadályozni. Az USA számára előny a szabad gazdasági behatolás lehetősége a felszabadult gyarmati területekre. Szovjetunió: A gyarmati felszabadító mozgalmakat aktívan támogatni kell. A harcnak jelentős társadalmi változásokkal kell együtt járnia – tovább lehet vinni azt szocialista forradalommá.
RE 14425/M
76
Megoldókulcs
2. feladat a) 1. Vallási, etnikai sokszínűség és ellentétek. 2. A gazdasági modernizációhoz nincs elég hazai erőforrás (pl. szakképzett munkaerő). 3. Hatalmi ellentétek Kínával. b) Mit hangsúlyoz? Mit hagy figyelmen kívül? India fejletlen terület volt, melyet az Figyelmen kívül hagyja India értékeit és Angolok angolok civilizáltak és egységesítetazt, hogy angolok nélkül, önerőből is fejtek. lődhetett volna. Figyelmen kívül hagyja, hogy az angolok India fejlett terület volt, csak átmeneNehru rombolták szét azokat a korlátokat, melyek tileg stagnált a fejlődés. akadályozták a fejlődést. c) A kommunisták nem veszik figyelembe a nemzeti és egyéb (vallási) hagyományokat. 3. feladat a) 1950–1953 között Szembenálló felek: Észak-Korea és Kína, Dél-Korea és az ENSZ csapatai (USA, Ausztrália stb.) b) Figyelemre méltó fejlemény, hiszen a Szovjetunió vétót alkalmazhatott volna. A Szovjetunió azért nem vétózta meg a koreai ENSZ-beavatkozást, mert 1950 januárjában kivonult a Biztonsági Tanácsból, tiltakozásul amiatt, hogy, a testületben a Kínai Népköztársaság helyét Tajvan foglalja el. c) 1. Az észak-koreai támadás 1950 nyarán szinte egész Dél-Koreát elfoglalja. 2. ENSZ (főleg amerikai) ellentámadás szinte a kínai határig szorítja az észak-koreai hadsereget. 3. A kínai támadás visszanyomja az ENSZ csapatait a demarkációs vonalon túlra. d) Truman-doktrína – 27. lecke, 10. dokumentum (tankönyv, 153. oldal). e) a felek kimerülése; Sztálin halála után az új szovjet vezetés módosította a külpolitikát 4. feladat „E Szerződésben részt vevő Felek [USA, Ausztrália, Franciaország, Új-Zéland, Pakisztán, Fülöpszigeteki Köztársaság, Thaiföld, Nagy-Britannia] elismerve valamennyi Fél egyenlőségét, újból kinyilatkoztatva az Egyesült Nemzetek Alapokmányának céljaiba és elveibe vetett hitüket és abbeli óhajukat, hogy minden néppel és kormánnyal békében éljenek, megerősítve az Egyesült Nemzetek Alapokmányának megfelelően támogatják a népek egyenjogúságának és önrendelkezési jogának elveit és kijelentve, őszintén arra törekszenek, hogy minden békés eszközzel előmozdítsák mindazon országok önkormányzatát és függetlenségük biztosítását, amelyeknek népei ezt óhajtják és képesek is vállalni ennek felelősségét (...) 4. cikk. 1. Mindegyik Fél elismeri, hogy a Szerződés övezetében bármelyikük ellen vagy a Felek által egyhangú egyetértéssel megnevezett minden állam vagy terület ellen irányuló fegyveres támadás saját békéjét és saját biztonságát veszélyezteti, és kötelezi magát, hogy ilyen esetben a közös veszély ellen, saját alkotmányos szabályainak megfelelően fellép. A jelen pont alapján foganatosított intézkedéseket haladéktalanul az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának tudomására kell hozni. (...) Az Amerikai Egyesült Államok aláírási nyilatkozata: Az Egyesült Államok jelen Szerződést azzal a kijelentéssel írja alá, hogy a támadás és a fegyveres erőszak kihatásainak általa történt elismerése és a 4. cikk. 1. pontjában arra történő hivatkozáshoz adott beleegyezése csak kommunista támadás esetére vonatkozik. (...)” (Részlet a Délkelet-ázsiai Szerződésből [SEATO], 1954) a) Az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Ausztrália és Délkelet-ázsiai szövetségeseinek katonai szervezete. b) A koreai háború. c) A térséget ért kommunista támadás visszaverése, a kommunista hatalomátvételi kísérlet megakadályozása a térség országaiban.
RE 14425/M
77
Megoldókulcs
d) Lásd a szövegben a zöld kiemelést! e) Az államok egyenlőségének, szuverenitásának és önrendelkezésének elismerése, a békére való törekvés igazolja, hogy védelmi szervezetről van szó. Ezek az elvek védekezésül is szolgáltak a kommunista támadásokra, melyek azt állították, hogy a SEATO agresszív, a térség népeit veszélyeztető szervezet. 5. feladat a) A kapitalista és a szocialista tábor (világ/blokk) között álló egykori gyarmati országok, melyek jelentős része maga is kapitalista útra tért. b) A két fogalom rokon egymással, bár más a tartalma. A harmadik világ komplex gazdasági és társadalmi kategória, sajátos gazdasági-társadalmi jellegzetességeket, problémákat jelöl. Az el nem kötelezett országok fogalma viszont elsősorban politikai kategória, politikai irányvonalat jelöl, melynek lényege a szovjet és az amerikai tömbtől való távolságtartás. Így az el nem kötelezettek szűkebb csoportot jelentenek, mert nem tartalmazza a katonai tömbökhöz tartozó országokat. c) demográfiai jellemzők, gazdasági fejlettség, társadalmi berendezkedés, katonai tömbökhöz való tartozás
29. SZEMBENÁLLÁS ÉS ENYHÜLÉS 1. feladat a) Németországhoz hasonlóan az országot és Bécset négy megszállási övezetre osztották, s mivel nem kötöttek vele békét, nem nyerte vissza szuverenitását. b) Az ország visszanyerte szuverenitását, lehetővé vált demokratikus fejlődése. c) tilos az Anschluss; örök semlegesség d) A szovjetek kivonultak egy a második világháborúban általuk elfoglalt területről, s nem erőszakolták rá Ausztria egy részére társadalmi rendszerüket. Ez fölvetette annak reményét, hogy Kelet-KözépEurópa más országaiból is kivonulnak. 2. feladat a) A) Hatalmi egyensúly B) Egyesült Államok – fellendül a gazdaság / Szovjetunió csökkenő életszínvonal (a fegyverkezés óriási teher) C) A személyi kultusz felszámolása – a diktatúra enyhítése, az életkörülmények szerény javítása. D) Ellentét Kínával ENYHÜLÉS (1960-as évek elejétől 1979-ig) b) 1. gazdasági kimerülés 2. társadalmi feszültségek 3. viszonylagos hadászati egyensúly c) A két „kommunista” hatalom szembekerülése miatt az Egyesült Államok közeledett Kínához, hogy erősítse a megosztottságot, és sarokba szorítsa a szovjeteket. A Kínával való szembenállás miatt ugyanakkor a szovjetek közeledni kényszerültek az amerikaiakhoz. d) a kubai válság békés megoldása; a német kérdés rendeződése, a francia–német közeledés; a nyugati diákmozgalmak 3. feladat a) Ideológiai elhajlás – a szovjetek feladják (az enyhülés politikájára cserélik) a kommunista ideológia lényegét (harc a tőkés rendszer ellen). b) A Szovjetunió nem ad át atomfegyvert Kínának. c) A Nyugattal való kiegyezés – nem támogatják az „elnyomott népek harcait”. d) Az atomfegyverek terén egyensúly van az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. e) A kínai fenyegetés miatt kényszerültek a szovjetek a nyugattal szemben óvatosabb politikára.
RE 14425/M
78
Megoldókulcs
4. feladat a) Állítás A szocialista országok egysége a legfontosabb alapelv. A szocialista országok önállóságának vannak korlátai. Bizonyos esetekben megengedett a beavatkozás egy szocialista ország belügyeibe.
Idézet „(…) a szocializmus építésének vannak általános törvényszerűségei. Az ezektől való eltérés a szocializmustól való eltéréshez vezethet.” „veszélyeztetné a szocialista államok közösségének biztonságát” „ez a probléma nemcsak az adott országé, hanem általános probléma, amellyel minden szocialista országnak törődnie kell”
b) A szocialista tábor országai korlátozott szuverenitással rendelkeznek: nem változtathatják meg társadalmi berendezkedésüket, s nem léphetnek ki a szovjet érdekszférából. Amennyiben ilyen kísérlet történik, a szovjetek jogot formálnak a katonai fellépésre is. c) A csehszlovák reformszocializmus 1968-as próbálkozására, melyet a Szovjetunió – több szocialista országot (NDK, Lengyelország, Magyarország és Bulgária) is rákényszerítve az akcióra – katonai erővel állított le. 5. feladat a) A két német állam gyakorlatilag elismeri egymást szuverén államnak. b) Az enyhülés folyamatába. c) Feltétele: a szuperhatalmak egymáshoz való közeledése, az enyhülés elképzelhetetlen a német kérdés rendezése nélkül. Elősegítője: miután a német kérdést rendezték, csökkent a feszültség Közép-Európában és lehetővé vált a további vitás kérdésekről (pl. fegyverzetcsökkentés) való megegyezés. d) szuverenitás: Egy állam, ország önállósága, függetlensége – amikor az állam hatalmát semmilyen külső erő nem korlátozza. integritás: Egy ország területi sérthetetlensége, épsége.
30. A KIS HIDEGHÁBORÚ ÉS A SZOVJET RENDSZER VÁLSÁGA 1. feladat a) Az egyezmény aláírását megelőzte az enyhülési folyamat kibontakozása. Rendezték a német kérdést (1972), aláírták a SALT–I. szerződést, befejeződött a vietnami háború (1973). Katonai téren erőegyensúly volt a két tömb között, az atomfegyverek mennyisége pedig lehetetlenné tette, hogy egy háborúból bármelyik tábor győztesen kerüljön ki. Voltak megoldatlan kérdések (Közel-Kelet, Csehszlovákia szovjet megszállása), s az arab országok részéről az „olajfegyver” bevetése egy újabb típusú konfliktus veszélyét mutatta. b) A határok sérthetetlenségét, az emberi jogok tiszteletben tartását, az egyéni és állampolgári szabadságjogok jogok biztosítását. c) Nem tartalmaz kollektív jogokat. Csak azt ismerték el, hogy a nemzeti kisebbségekhez tatozó egyének emberi és állampolgári szabadságjogait is biztosítani kell. A dokumentum aláírói a nemzetállam alapján álltak.
RE 14425/M
79
Megoldókulcs
d) Szempontok
Nyugati világ
Ideológiai megfontolások
A polgári demokrácia alapvető értékeit foglalták a szerződésbe.
Politikai megfontolások
Az emberi jogok érvényesítése gyengíti a diktatúrákat. A rendszer bomlását elősegítő ellenzékiek támogatása. Tudták, hogy a szovjet tömb államai nem tartják majd be az egyezményt, s ezzel folyamatosan támadhatóvá válnak.
Szocialista tábor A rendszer a demokrácia és a szabadság kiterjesztéséként hirdette önmagát. Az egyezmény aláírásának propagandisztikus szerepe volt: bizonyíthatták elkötelezettségüket a demokrácia iránt. Az egyezmény aláírása után az elnyomás „finomabb formáit” alkalmazzák majd.
2. feladat a) Politikai követelések Gazdasági követelések szabad szakszervezetek engedé- reális munkabérek, fizetésemelyezése, sztrájkjog, módosított lés, alkotmány, amnesztia, a hírközlés szabadságának biztosítása
Szociális követelések a nyugdíjkorhatár csökkentése, a munkafeltételek javítása, munkabér a sztrájkolóknak, óvodai, bölcsődei ellátás bővítése, anyasági szabadság bevezetése, szabad szombat
b) független szakszervezet c) A szovjet rendszerekben a szakszervezetek a párt irányítása alatt álltak, így a független szakszervezet létrejötte rést ütött a totális állam rendszerén. d) Megalakítása, engedélyezése követendő például szolgálhatott az egész szocialista táboron belül. e) a várhatóan heves nemzetközi tiltakozás és szankciók bevezetése a Szovjetunióval szemben, Lengyelország nagy területe, történelmi, szabadságharcos hagyományai, féltek az orosz–lengyel ellentét erősödésétől, a lengyel kommunista pártnak volt ereje a helyzet stabilizálására (szükségállapot) 3. feladat a) A) a fegyverkezés a hagyományos fegyverek terén folytatódott (főleg a Szovjetunióban) B) a nyugati világ pozícióvesztése / hatalmi helyzetének megrendülése C) nem hajtják végre D) embargó-politika, COCOM-lista E) Gorbacsov reformokat vezet be b) Ismét a szembenállás és a fegyverkezés politikája vált az elsődlegessé. c) Egyéni megoldások d) Szovjet gazdaság Az európai szocialista országok gazdasága A Szovjetunióval való együttműködés, a világpiA túlzott fegyverkezés terhei, a birodalomépítés actól való elzártság nem ösztönözte a fejlődést. és fenntartásának terhei, az amerikai lépések Az intenzív szakaszra való áttérést a szocialista nagyon megterhelték a gazdaságot. Ugyanakkor a gazdasági fejlődés extenzív módszerei kimerül- berendezkedés kevésbé tudta biztosítani. A hiteletek, az intenzív szakaszára való áttérést viszont a ket a fogyasztás fenntartására és nem a gazdasági szerkezet átalakítására vették fel, így azokat központosítás, a párt gazdaságirányító szerepe nem tudták visszafizetni, eladósodtak. nehezítette.
RE 14425/M
80
Megoldókulcs
4. feladat Oroszország a XIX. század végén tört előre Közép-Ázsiában, meghódítva az itt elterülő iszlám kánságokat. Az orosz terjeszkedésnek az indiai birtokait féltő Nagy-Britannia állta útját. Így Perzsia és Afganisztán, mint a két nagyhatalom közötti ütközőzóna megőrizhette névleges függetlenségét. A szovjet külpolitika Közép-Ázsiában az 1920-as évek elején két szempontot tartott fontosnak, a friss orosz hódítások megtartását és a külső támadások elleni biztonságot. Ezért lemondtak számos kiváltságról az ázsiai népek egyenjogúságának látszatát keltve, ugyanakkor biztosították katonai befolyásukat a térségben, s támogatták a gyarmatosító hatalmakat meggyengítő modernizációs kísérleteket. A második világháborúban a britekkel együtt megszállták a németbarát Iránt. Az 1960-as években Hruscsov hasonló okokból támogatta gazdaságilag Afganisztánt. A kis hidegháború idején a szovjet propaganda a népek önrendelkezését és a „nép érdekében” végrehajtott társadalmi reformokat támogatva nyíltan beavatkozott katonailag Afganisztánban és szovjetbarát rendszer kiépítését kezdte el. Erre az is ösztönözte, hogy a Szovjetunióban jelentős számú muzulmán vallású lakosság élt, így az iszlám fundamentalizmus könnyen bejuthatott volna szovjet területekre. A katonai vállalkozás azonban kudarcot vallott, s ez végső soron hozzájárult a szovjet rendszer bukásához. (Lásd az Érettségi adattár 164. oldalát is.) 5. feladat a) 1. A szovjetek katonailag támogatják az etióp kormányt. 2. Nem vesznek részt olyan szervezetekben és akciókban, amelyek valamelyik szerződő fél ellen irányulnak. (Az etióp kormány elismeri, hogy a szovjet érdekszférába tartozik.) b) Részlet a szerződésből Valós tartalom, illetve törekvés „baráti kapcsolataik és minden Etiópia a szovjet érdekzónába került, szoros kapcsolatokra töoldalú együttműködésük” rekszik a Szovjetunióval. „mindent megtesznek a nemzet- Etiópia támogatja a szovjet külpolitikai törekvéseket (azok léközi béke és a népek biztonságá- nyegét többnyire e frázisokkal fedték el), támogatja a Szovjetuninak megszilárdításáért” ót a különféle nemzetközi szervezetekben. „síkraszállnak a vitás kérdések A fegyveres konfliktusok kizárása – ez adott helyzetben a szovjet békés eszközökkel történő rende- térnyerésnek kedvezett, amelyet sok helyen csak katonai erő felzéséért” mutatásával lehetett volna megállítani. „tevékeny módon kívánnak hoz- A leszerelés követelése azért szovjet érdek, mert a fegyverkezési zájárulni az általános és teljes verseny a Szovjetunióra és szövetségeseire jóval nagyobb terheleszerelés megvalósításához” ket rótt, mint az Egyesült Államokra. c) A szerződés a két nép érdekének nem felelt meg, inkább a szovjet hatalmi előretörést szolgálta, és a szovjetek által támogatott helyi törzsi vezetők érdekeit képviselte. d) Ellentmondás: pl. A nemzetközi békéért cselekszenek (4. cikk) – folytatják a katonai együttműködést (10. cikk). Értelmezés: A szovjetbarát etióp csoport fegyveres támogatása háborús tűzfészekké tette a területet.
31. A KÉTPÓLUSÚ VILÁG ÖSSZEOMLÁSA 1. feladat a) „Nyugaton egyesek szeretnének ránk tukmálni ilyen verziót: a szocializmus, úgymond súlyos válságban van; zsákutcába vezeti a társadalmat. Éppen ebben a szellemben interpretálják a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején az országunkban kialakult helyzetről adott kritikus elemzésünket. És úgymond, egy kivezető út van: a gazdálkodás tőkés módszereinek és a társadalmi szervezet tőkés formáinak átvétele, sodródás a kapitalizmus irányába. Azt mondják, hogy az átalakítással semmire sem megyünk a ma funkcionáló rendszer keretei között, és azt javasolják, változtassuk meg a rendszert, merítsünk a másik társadalmi-politikai rend eszköztárából és tapasztalataiból. Ehhez még hozzáteszik, hogy ha a Szovjetunió rálép erre az
RE 14425/M
81
Megoldókulcs
útra, lemond szocialista útválasztásáról, ez, úgymond, felnyitja a sorompót, és szoros kapcsolatokat lehet majd kialakítani a Nyugattal. Odáig mennek, hogy az 1917. októberi forradalom is hiba volt, majdhogynem elvágta népünket és országunkat a társadalmi haladás fő útjától. Hogy kizárjak minden e kérdéssel kapcsolatos mendemondát és spekulációt – és nem kevés ilyesmit hallunk Nyugatról –, szeretném még egyszer hangsúlyozni: minden átalakításunkat a szocialista útválasztással összhangban valósítjuk meg, …” (Gorbacsov: Több szocializmust, több demokráciát, 1987) Jelölés
Témák
Emelje ki kékkel!
A nyugati álláspontot minősítő kifejezések
Emelje ki pirossal! Emelje ki zölddel! Emelje ki sárgával!
A nyugati álláspont lényegi elemei A Nyugat által javasolt változás előnyei A szovjet válasz lényege
Értelmezés A nyugatiak csalárdságára, álságos magatartására figyelmeztető kifejezések, amelyek a hidegháború korszakát idézik A szocializmus válságba jutott, nem megreformálható, a megoldás a kapitalizmus bevezetése. A Nyugattal való szorosabb együttműködés a válságból való kilábalás és a további fejlődés záloga. Maradnak a szocialista úton, és ezen belül hajtanak végre reformokat.
b) A reformok kezdeti szakaszában. c) Ellenséges hangnemet használ. d) A kapitalizmusellenességgel akarta megnyugtatni a régi rend híveit. e) Idézet: „Odáig mennek, hogy az 1917. évi októberi forradalom is hiba volt, majdhogynem elvágta népünket és országunkat a társadalmi haladás fő útjától.” Értelmezés: A szocializmus vakvágány, ami a lehetségesnél lassúbb fejlődési pályára terelte Oroszországot. Azért utalt Gorbacsov erre, hogy élesen megcáfolhassa, s hangsúlyozhassa, hogy a szocializmusnak van létjogosultsága, csupán meg kell reformálni. (A nyugati állítás megcáfolásával sokakat maga mellé állított, hiszen a Szovjetunióban arra nevelték az embereket, hogy a „nagy október” a világtörténelem legjelentősebb fordulópontja.) 2. feladat A) tervutasításos rendszer B) központi tervezés, központi gazdaságirányítás, nincs vállalati önállóság, a mennyiség a lényeg, nem a minőség C) a piaci viszonyok teljes kizárása, a központi fejlesztési célok megvalósítása D) a piaci viszonyok részleges visszaállítása, a központi szabályozás fenntartásával E) a gazdasági válság leküzdése 3. feladat a) A Gorbacsov elleni puccs (1991. aug. 19–22.) és a Szovjetunió megszűnésének kimondása (1991. dec. 21.) b) Azerbajdzsán, Fehér-Oroszország, Grúzia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Moldova, Oroszország, Örményország, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Ukrajna és Üzbegisztán. (Grúzia 2008-ban lépett ki.) c) A közös múltból adódó összefonódásokra és a múltból örökölt gazdasági, kulturális kapcsolatokra. (Ezzel Jelcin persze csak az orosz befolyás fenntartását palástolja, hiszen más országok szétdarabolásakor nem jött létre hasonló szervezet.) d) Az orosz bevándorlás révén jelentős orosz kisebbségek maradtak az országokban. Másrészt a FÁK tagállamai földrajzi adottságokban, múltjukban, vallásukban és nemzeti karakterükben is jelentősen eltérnek egymástól. e) Az oroszok bevándorlása és az orosz kultúra erőltetése révén számos közép-ázsiai országban jelentős orosz kisebbség jött létre, s ezen országok értelmiségét túlnyomórészt oroszok alkották. Ez etnikai és vallási ellentétekhez is vezethet, illetve konzerválhatja az oroszbarát tekintélyuralmi rendszereket.
RE 14425/M
Megoldókulcs
82
4. feladat A szöveges forrásban Gorbacsov a második világháború utáni érdekszférákon alapuló európai rend időszerűtlenségéről beszél. A 12. képen annak a berlini falnak a lebontását láthatjuk, amely az egyik jelképe volt Európa érdekszférákra osztottságának. 5. feladat a) Az etnikai különbségek és történelmi múlt különbözősége (eltérő hagyományok) mentén bomlott föl. b) 1. A kétpólusú világ fennállása – mindkét tábor érdekelt volt fennmaradásában – az egyensúly részét képezte. 2. A kommunista diktatúra ereje, melyet a Szovjetunió léte biztosított. c) Az etnikai tisztogatás olvasható le: a homogénebb államok létrehozásának igénye miatt a más etnikumhoz tartozókat gyakran menekülésre kényszerítették. d) 1. Horvátországban csökkent a szerbek aránya. 2. A Vajdaságban a magyarság aránya csökkent, mert ide telepítették a Horvátországból (és Bosznia-Hercegovinából) elüldözött szerbek többségét. 3. Koszovóban nőtt az albán lakosság aránya, mert a szerbek közül sokan elmenekültek. e) Egyéni megoldások.
32. DEMOKRATIKUS KÍSÉRLET ÉS A KOMMUNISTA DIKTATÚRA ELŐKÉSZÍTÉSE MAGYARORSZÁGON 1. feladat a) b) Sorolja fel, mi mindentől szabadult meg az ország! német megszállás; nyilas rémuralom; háborús pusztítás; zsidóüldözések, a nyugatbarát és a baloldali közéleti személyek üldözése
Társadalmi csoportok A német megszállás alapvetően a társadalom minden csoportját érintette. Különösen hátrányos volt a zsidók, a baloldaliak, az ellenzéki politikusok és a hadköteles korban levő férfi lakosság számára.
Sorolja fel, mi mindent kellett elviselnie az országnak! a szovjet katonák erőszakoskodásai és rablásai; tízezrek deportálása; a függetlenség újbóli elvesztése; a hivatalnokok B-listázása; egy idegen és ellenszenves társadalmi rend rákényszerítése az országra Társadalmi csoportok A szovjet megszállás alapvetően szintén a társadalom minden csoportját érintette. Leginkább érintettek: a tőkések, a földbirtokosok, a gazdag- és a középparasztság, a németekkel korábban együttműködő hivatalnokok és katonatisztek.
c) Egyéni érvelés a fentiek alapján. 2. feladat a) 1. Hazafiság, függetlenség. 2. Széles alapokon nyugvó demokrácia. b) A politikai és emberi jogok hiányát, a háborúba lépést kritizálja leginkább a program. c) A képviselőket különböző demokratikus szervezetek (nemzeti bizottságok, szakszervezetek, ipartestületek stb.) delegálták. d) A választási módszer (közfelkiáltás, pártok delegálása stb.) nem felelt meg a klasszikus választási elveknek, s így a jogos vádakat akarta megelőzni, illetve kivédeni. e) Az Ideiglenes Nemzetgyűlés összetétele nem tükrözte a magyar nép akaratát. A kommunista párt képviselőinek aránya messze túlhaladták a párt támogatottságát, amit bizonyítanak az 1945-ös választások eredményei is.
RE 14425/M
83
Megoldókulcs
f) A magántulajdon a társadalmi berendezkedés alapja, ezért azt ígérik, hogy biztosítják a sérthetetlenségét. g) El akarták oszlatni a lakosság és a Nyugat félelmeit, biztosítva mindenkit, hogy az új hatalom nem egy szovjet típusú berendezkedés kiépítésére törekszik. (Ez félrevezetés volt.) h) Fő céljuk a demokrácia és a magyar nemzet erősítése, mert mindkettő alapját a nagy létszámú tulajdonosi réteg jelenti. i) Összhangban van: a dokumentum korábbi fejezetei is a demokrácia fontosságáról szólnak. A demokráciát szolgálja a politikai jogok és a szabadságjogok kiszélesítése is. (Ugyanakkor – mint látjuk – nem igaz az állítás, hogy a Nemzetgyűlés a magyar nép összességének a nevében szól.) j) polgári demokrácia (népi demokrácia) 3. feladat 1. csoport Célok A
demokratikus átalakulás
B
parasztság sorsának javítása
C
a mezőgazdaság fejlesztése
A hatások értékelése A nagybirtok és az agrárszegénység felszámolásra került. Így a társadalmi különbségek hosszú távon mérséklődtek. A földosztással lehetőség nyílt a parasztság felemelkedésére. Megerősödött a kistulajdonosi réteg . A mezőgazdaság alapja az erős, termelőképes kisbirtok. (Ez nem valósult meg.)
2.csoport Elveszik tőlük nagybirtokosok (1000 holdnál nagyobb birtok) – az egészet elveszik középbirtokosok – a 100 hold feletti birtokrészeiket veszik el
Kiosztják nekik kisbirtokosok, földnélküliek
Szempontok ne maradjon úri birtok maximum középbirtok törpebirtokok közép, kis- és törpebirtok válik uralkodóvá
3. csoport Jelentős változás 3000 hold felett 1000–3000 hold között
megszűnik megszűnik
Irány
0–5 hold között
jelentőssé válik
5–10 hold között
jelentőssé válik
Társadalmi hatások A földbirtokos réteg eltűnése. A földbirtokos réteg eltűnése Az agrárproletariátus felszámolása, a kisbirtokos réteg erősödése. Az agrárproletariátus felszámolása, a kisbirtokos réteg erősödése.
Legnagyobb változást a földreform a két szélső birtokméretnél (nagybirtok és kisbirtok) okozta. Felszámolták az összes úri birtokot, ezzel megszűnt Magyarországon a nagybirtok. A gazdagparasztok megőrizték helyzetüket, de uralkodóvá vált a szinte életképtelen kis- és törpebirtok. A földreform társadalmi és politikai célját elérte, a gazdasági célt azonban nem. 4. feladat a) 1. A hatalom megragadásának előkészítése. 2. A kollektivizálás előkészítése. b) A választásokra készülve úgy is növelni akarták népszerűségüket, hogy 1848 örökösének tüntették fel a kommunista pártot. c) Támogatta a földreformot, de olyan reformot, mely az életképes paraszti birtokokat eredményezett.
RE 14425/M
Megoldókulcs
84
5. feladat a) A) háborús károk és emberveszteségek B) jóvátételi kötelezettségek, a szovjet haderő ellátása C) újjáépítés D) infláció E) árufelhalmozás b) A Magyar Kommunista Párt magának követelte az újjáépítés irányítását, hogy a sikerek révén népszerűséget szerezzen, és az átalakítás során előkészítse a hatalom átvételét.
33. A DIKTATÚRA KIÉPÍTÉSE 1. feladat a) Idő
Államosított üzemek
Államosított üzemben dolgozók aránya
Meggyengített társadalmi csoportok –
1945 előtt
Ipar
10%
1946. VI.
Szénbányák
22%
1946. XII. 1947. XII. 1948. III. 1948. XII. 1949. XII.
Kiemelt nehézipari üzemek Nagybankok és iparvállalatok A 100 munkásnál többet foglalkoztató üzemek A 10 munkásnál többet foglalkoztató üzemek A külföldi tulajdonú üzemek (10 munkástól)
43% 50%
nagytőke nagytőke és középpolgárság, alkalmazotti és értelmiségi csoportok nagytőke és középpolgárság, alkalmazotti és értelmiségi csoportok
84%
nagytőke és középpolgárság, alkalmazotti és értelmiségi csoportok
közel 100%
közép- és kispolgárság, alkalmazotti és értelmiségi csoportok
100%
közép- és kispolgárság, alkalmazotti és értelmiségi csoportok
b) Az államosítás fokozatosan történt, üteme egyre gyorsult. Először az gazdaság kulcságazatait és a nagyüzemeket államosították. c) Az államosítások a kommunisták „demokráciáért vívott harcához” kapcsolódott. A nagyüzemekben a nagy munkástömegek miatt kisebb ellenállásra lehetett számítani (hiszen a jelszó szerint a munkásoké lett a gyár), míg kisüzemek dolgozói közvetlenebb kapcsolatban állhattak a tulajdonossal, így rájuk kevésbé hatott az MKP megtévesztő propagandája. d) A hatalom megragadását segítette elő a kommunista párt számára. Az államosított üzemek irányítása általában kommunista kézbe került, s az államosítással azt a tőkés réteget gyöngítették meg, amely szembeszállhatott volna törekvéseikkel. 2. feladat a) Fokozatosan kell felszámolni a lehetséges ellenfeleket. A fokozatosság a jobboldaltól a kommunista párton belüli rivális csoportok felszámolásáig tart. b) Politikai eszközök alkalmazása Rendőri eszközök alkalmazása Pl. Pl. folyamatos rágalmak a sajtóban és a parlament- letartóztatások (többnyire koholt vádakkal); ben; tömegtüntetések szervezése; bizonyos veze- rendőri megfélemlítés; B listázás; bizonyos emtőket a lehetőségek elvonásával cselekvésképte- berek elhurcoltatása lenné tesznek, majd hiányolják az eredményeket
RE 14425/M
85
Megoldókulcs
c) a szovjet hadsereg jelenléte, a SZEB közvetlen beavatkozásai, demagógiával maguk mellé állították a tömeget 3. feladat a) Erdély egy részének megtartása (22 000 km²). b) Egyedül a náci Németországnak hazánknál jobban elkötelezett Romániával szemben lehetett remény terület visszaszerzésére. c) Így mindkét ország közel azonos számú kisebbséggel rendelkezne, ami abban tenné őket érdekeltté, hogy biztosítsák a kisebbségek jogait. d) A teljes és erőszakos revíziót elvetik, békés, tárgyalásokon alapuló részleges revíziót szeretnének. 4. feladat a) Nem változtak alapvetően, továbbra is a polgári erők voltak többségben. b) 1945-ben az FKgP volt a legerősebb párt, amelyet a három baloldali párt együttesen sem tudott ellensúlyozni. 1947-ben az MKP a legerősebb, de vele szemben álló három jelentős polgári párt együttesen nagyobb erőt képviselt. c) 1947-ben több párt volt a jobboldalon. ennek oka, hogy a kommunisták a szalámitaktikával feldarabolták a gyűjtőpárt jellegű kisgazdákat. A jobboldal megosztottságának növelése érdekében engedélyezték a pártalakításokat. d) Párt: MKP – Ok: Ők birtokolták a választásokat lebonyolító belügyminisztériumot, és nagy befolyásuk volt a rendőrségre. A szovjetek támogatását is élvezték. e) Taktika: Ki kell zárni a választásokból azokat, akik várhatóan nem a kommunistákra szavaznak. Módszerek: Bonyolult, áttekinthetetlen adminisztráció, megfélemlítés. f) Az 1947-es választások megrendezésekor már jórészt szétverték a Független Kisgazdapártot (a szalámitaktika sikere). Az ellenzékre való nyomásgyakorlásnak változatos eszköztára volt: az ellenzéki képviselők parlamentből való kizárásának követelése, tömegdemonstrációk szervezése, koholt vádak alapján rendezett perek, képviselők elhurcolása. A szovjet mintára történő átalakítással szembeni ellenállást biztosító társadalmi szervezeteket felszámolták (cserkészet, legényegyletek stb.). Ennek ellenére az 1945-ös választásokból okulva a Kommunista Párt jól felkészült. Taktikai okokból engedélyezték számos polgári párt alakulását, hogy ne jöhessen létre ismét egy nagy polgári gyűjtőpárt. Arra is felkészítették a pártmunkásokat, hogy a választásokon ne riadjanak vissza a csalásoktól. A választási csalásoknak két szintje volt. Egyrészt a hírhedt kékcédulák segítségével kommunista agitátorok többször szavaztak. Másrészt koholt vádak alapján a polgári pártokra leadott szavazatok egy részét megsemmisítették. A választások valójában csak jelképesek voltak, a demokrácia látszatát keltették, hiszen – 1945-höz hasonlóan – a polgári erők eleve nem vehették volna át a hatalmat a szovjetek által támogatott kommunistáktól. 5. feladat a) demokrácia: proletárdiktatúra reakciós: a kommunista párt összes ellenfele, elsősorban a polgári demokrácia hívei b) „Döntő előfeltétele volt a két munkáspárt egyesülésének a Magyar Kommunista Párt és a baloldali szociáldemokraták együttes harca az osztályáruló jobboldali szociáldemokraták ellen, akik a belső reakció és a külső, imperialista erők ügynökeivé váltak a magyar munkásmozgalomban, s akiknek leleplezése, elszigetelése és eltávolítása a munkásmozgalomból szabaddá tette az utat a magyar munkásosztály politikai egységének megvalósítására. (...)” Először kizáratták vagy menekülésre kényszerítették a jobboldali szocdemeket, majd a centristákat szigetelték el a már trójai falóként működő baloldali, kommunista szocdemekkel.
RE 14425/M
86
Megoldókulcs
c) 2. bekezdés: az egyesülés a kommunisták és a baloldali szociáldemokraták műve – vagyis kommunista alapon történt. 3. bekezdés: a Lenini és sztálini elvek érvényesülnek. 5. bekezdés: csatlakoztak a nemzetközi kommunista szervezethez.
34. A RÁKOSI-KORSZAK 1. feladat a) 1. Magyarország döntően katolikus az ország. – Hosszú ideig az állam elsősorban a katolikus egyházat támogatta. 2. Az izraeliták száma a korábbiakhoz képest alacsony. – A holokauszt tragédiája. 3. A felekezeten kívüliek aránya minimális. – Még nem hatott az ateista és egyházellenes nevelés. b) 1. Az egyház anyagi alapjait (pl. földbirtokok) igyekeztek megszüntetni. 2. Az egyház ifjúságra gyakorolt befolyását akarták csökkenteni (pl. iskolák államosítása) 3. Rendőri, bírói úton is igyekeztek fellépni az ellenálló egyházi vezetőkkel szemben. 4. Az együttműködésre kész egyházi vezetőkkel kiegyeztek. c) Szinte semmi. Hiszen az ellenálló és az együttműködő egyházakat is visszaszorították, bár arányaiban kétségtelenül a katolikus egyházat korlátozták leginkább. A kronológia mutatja, hogy az egyházak igyekeztek a lakosság vallásos érzületét erősíteni d) Elvesztették: anyagi bázisukat, önállóságukat, sajtójuk döntő részét, kórházaikat, szervezeteiket, iskoláik zömét. Megőrizték: templomaikat, a hitgyakorlás minimális feltételeit, egyházszervezetük egy részét. 2. feladat a) 1. A tanácsrendszerben a végreható és a törvényhozó hatalom nem válik külön. 2. A bíróságok nem függetlenek. 3. A minisztertanács törvényalkotási jogköre és az Elnöki Tanács országgyűlést helyettesítő jogköre (az országgyűlés ritkán ülésezik). b) 1. Az MDP vezetője dönt minden lényeges kérdésről. 2. A választások csak látszólagosak (egyetlen politikai erő kijelölt tagjai közül választják a hatalommal nem rendelkező törvényhozást). 3. feladat a) Az ipari, és azon belül is a nehézipari termelés fokozása. b) A szovjet modell követése, társadalom átalakítása (a munkásosztály erősítése), felkészülés a harmadik világháborúra. c) Irreálisan megemelték a fejlesztési célkitűzéseket, de a prioritások, a gazdasági ágazatok közti arányok nem változtak. d) A ’20-as években a megváltozott adottságokhoz igyekeztek igazítani a gazdasági szerkezetet, míg az ’50-es években nem vették figyelembe az ország gazdasági adottságait. e) Más ágazatok (mezőgazdaság, infrastruktúra stb.) és az életszínvonal rovására fejlesztették a nehézipart. f) 1.Bár a tervek nem teljesültek, komoly eredmények születtek, a fejlődés jelentős. 2. Az eredmények csak látszólagosak: kedvezőtlen gazdasági szerkezet jött létre, a nehéziparon kívüli ágazatokat (és különösen a mezőgazdaságot) elhanyagolták, alacsony hatékonyságú ipart hoztak létre, versenyképtelen gazdaság alakult ki.
RE 14425/M
87
Megoldókulcs
4. feladat a) Változik: a lakossági fogyasztással kapcsolatos ágazatok (mezőgazdaság, könnyűipar) kissé nagyobb szerepet kapnak és igyekeznek megszüntetni a törvénytelenségeket, a hatalom túlkapásait. Változatlan: a párt vezető szerepe, a szocialista termelési viszonyok, a fő gazdasági célkitűzések. b) 1. a nehézipari beruházások visszafogása; 2. a mezőgazdasági beruházások növekedése; 3. a lakásépítés növelése. Az irányváltás lényege, hogy a lakosság jobban elfogadja a szocialista rendszert. Ezt gazdaságilag az emberek életkörülményeit javító területek fejlesztésével lehetett elérni. c) Az MDP Központi Vezetősége támogatja a kormányt.
35. AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 1. feladat a) A személyi kultuszt, a törvénytelenségeket, a kegyetlenkedést és a koncepciós pereket. b) Sztálin személyiségével. c) Nem ismeri fel (nem is ismerheti be), hogy a szocialista hatalmi struktúra (egypárti diktatúra) és gazdasági berendezkedés (az állami szektor mindenhatósága) tették lehetővé a sztálinizmust. d) A pártvezetésben tudatosodott, hogy Hruscsov nem áll Rákosi és irányvonala mögött. 2. feladat a) Belpolitika Gazdaság Külpolitika Szociális kérdések
alulról választott új pártvezetőség, Nagy Imre-kormány, többpárti választások, munkásautonómia, a politikai perek felülvizsgálata, Kossuth-címer, vélemény- és sajtószabadság, független diáknapilap a gazdaság átszervezése, a tervgazdaság felülvizsgálata, az egyéni gazdaságok támogatása egyenrangú szovjet–magyar kapcsolatok, a szovjet csapatok kivonása normarendezés, a beszolgáltatási rendszer felülvizsgálata
b) 1. többpárti választások, vélemény- és sajtószabadság, független diáklap 2. egyenrangú szovjet–magyar kapcsolatok, a szovjet csapatok kivonása 3. feladat a) Gerő kinevezése hiba, mert nem jelzett változást. Gerő Rákosi belső köréhez, a sztálinista csoporthoz tartozott, s aktív részese volt az ötvenes évek borzalmainak. b) alulról választott új pártvezetőség, Nagy Imre-kormány, egyenrangú szovjet–magyar kapcsolatok c) népünk ellenségei, ellenséges hírverés, az imperialisták aknamunkája d) A régi szellemben rágalmaz, támad és hazudik. e) A tüntetők szerint: a szovjeteknek vagyunk alárendelve. Gerő szerint: egyenjogú kapcsolat, amely kifejezi Magyarország érdekeit. f) Nem értették meg a lakosság követeléseit, idegen érdekeket képviseltek, érdemben nem tudták kezelni a helyzetet. g) Olaj volt a tűzre.
RE 14425/M
88
Megoldókulcs
4. feladat Szövegrészlet Értelmezés „A kormány elítéli azokat a nézeteket (…) ellenforradaNagy Imre a forradalom mellé állt. lom lenne.” Nagy Imre elfogadja a függetlenség és a „Ez a mozgalom célul tűzte ki, hogy biztosítja nemzeti demokratizálás gondolatát, tehát a forrafüggetlenségünket (…) politikai életünk demokratizmudalom elveit is elfogadja. Ezeket a szociasát, mert csak ez lehet a szocializmus alapja hazánkban.” lizmus keretei között képzeli el. „A szovjet csapatok azonnal megkezdik kivonulásukat A kormány eléri a szovjetek távozását a Budapestről (…) az új karhatalom megalakulásával egy- városból; a fegyveres küzdelem felfüggesztése. idejűleg elhagyják a város területét.” „Új államrendőrség (…) államvédelmi hatóság megszün- A régi erőszakszervezet megszüntetése és tetése (…) Senkinek semmiféle bántódása nem lehet (…)” amnesztia a felkelők számára. „A munkásság (…) normarendezését, Kossuth-címer Szociális engedmények és nemzeti jelképek engedélyezése. legyen, március 15-ét ismét nemzeti ünneppé (…)” b) Pl. többpártrendszer, a szovjet csapatok kivonása az országból, semlegesség, kilépés a Varsói Szerződésből 5. feladat a) A sztálinizmustól és a polgári rendszert képviselő csoportoktól. b) Forradalmi napok elvárásai: hazafi, nemzeti becsület, hazánk függetlensége, a múlt bűnei (mint kommunista), a magyar történelem hagyományai, Rákosi-önkényuralom Kommunista értékek: kommunista, a szocializmus ügye, köztulajdon, marxizmus-leninizmus, tudományos szocializmus, testvéri viszony a szocialista mozgalmakkal és pártokkal c) A kommunista értékek védelme a meghatározó. Ez a rendszer lényege, ez biztosítja a hatalmat. A másik megközelítés csak máz, amely az új párt elfogadtatását szolgálta, azzal is, hogy a kommunista értékeket a magyar haladó hagyományokhoz kötötte. 6. feladat a) 1. Nemzeti függetlenségünk és országunk szuverenitásának biztosítása. 2. Népi demokratikus és szocialista rendszerünk megvédése minden támadás ellen. Szocialista vívmányaink védelme és előrehaladásunk biztosítása a szocialista építés útján. 3. A testvérharc megszüntetése, a rend és a belső béke helyreállítása. A kormány nem tűri meg, hogy a dolgozókat bármi ürügy alatt üldözzék azért, mert a legutóbbi idők eseményeiben részt vettek. 4. Szoros baráti viszony megteremtése minden szocialista országgal, a teljes egyenjogúság, a kölcsönös be nem avatkozás elve alapján. (...) 6. A dolgozók – különösen a munkásosztály – életszínvonalának emelése. Több lakást a dolgozóknak. Lehetővé kell tenni, hogy a gyárak és intézmények maguk építsenek lakást munkásaiknak és alkalmazottaik számára. 7. Az ötéves terv módosítása, a gazdasági vezetés módszerének megváltoztatása, figyelembe véve az ország gazdasági adottságait, hogy a lakosság életszínvonala minél gyorsabban emelkedjék. 10. A mezőgazdasági termelés fejlesztése, a kötelező beszolgáltatások megszüntetése, az egyéni dolgozó parasztok megsegítése. A kormány határozottan felszámol minden törvénysértést, melyet a szövetkezeti mozgalom és tagosítás terén elkövettek. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány népünk, munkásosztályunk és hazánk érdekében azzal a kéréssel fordult a szovjet hadsereg parancsnokságához: segítsen népünknek a reakció sötét erőinek szétverésében és abban, hogy helyreállíthassuk a rendet és a nyugalmat hazánkban. A magyar kormány a rend s a nyugalom helyreállítása után tárgyalásokat kezd a szovjet kormánnyal és a Varsói Szerződés más résztvevőivel a szovjet csapatok Magyarország területéről való kivonásáról. (...)” (A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt kormány programjából, 1956. november 4.)
RE 14425/M
Jelölés Emelje ki kékkel! Emelje ki pirossal! Emelje ki zölddel!
89
Megoldókulcs
Állítások
Értelmezés A nemzeti függetlenség ígérete idegen csapatok behívásával és Nyilvánvaló hazugságok megszállásával. Belső béke fegyverekkel és megtorlással. Egyenjogúság és be nem avatkozás elve. Az MDP irányelveinek megvalósítása, továbbra is támogatja a A régi rend helyreállítátermelőszövetkezeti mozgalmat, a szovjet csapatokra támaszsát jelenti kodik. Az életszínvonal emelése, a lakásépítés, az adottságokat figyeÍgéretek lembe vevő gazdaságpolitika elengedhetetlen ahhoz, hogy a kormány hatalmon maradjon.
b) Tudomásul vette: A szovjetek leverik a forradalmat, marad az egypártrendszer és a proletárdiktatúra. Reményt keltett: Nem tér vissza a sztálinizmus, arányosabb gazdaságpolitika, életszínvonal emelése, téeszesítés leállítása. Szólamok: Kimennek a szovjetek, független lesz az ország, a kormány nem tűri a dolgozók üldözését, leállítják a téeszesítést.
36. MEGTORLÁSOK ÉS KONSZOLIDÁCIÓ 1. feladat a) A megtorlás módjáról és mértékéről, azok kiválasztásáról, akikkel példát akartak statuálni. b) Koncepciós per. c) Fegyveresen harcoltak a szovjet csapatok ellen és (úgy minősítik, hogy) kommunistákat öltek meg. d) Gyorsabban és a nyilvánosság kizárásával tudták a kívánt eredményt elérni. e) 3. pont: „A kormány nem tűri, hogy a dolgozókat bármi ürügy alatt üldözzék azért, mert a legutóbbi idők eseményeiben részt vettek.” f) 1. A kormány bizonytalannak érezte helyzetét, s a lakosság többségében ellenséget látott. 2. A lakosság többsége nem bízott az új kormányban, és nem akartak a régi rendszerben élni. 2. feladat a) Azt, hogy milyen jogcímen tartózkodnak hazánkban a szovjet csapatok. b) 1. A világbéke megvédése; 2. A NATO létezése és az NSZK újrafegyverzése. c) Egyik indok sem igaz. A szovjet csapatok a szocializmus és az orosz befolyás fenntartása, vagyis a Kádár-kormány védelmében maradtak Magyarországon. d) Elviekben a jaltai egyezmény (Magyarország szovjet érdekterület) és a varsói szerződés szolgálhatott a megállapodás alapjául. e) 1. 1945–1947: a vesztes Magyarországot megszálló szövetséges erőként. 2. 1947–1955: az Ausztriában állomásozó szovjet megszálló erők biztosítása miatt. 3. feladat a) 1. októberi események; 2. tragikus
RE 14425/M
Megoldókulcs
90
b) Okok 1. a sztálinista vezetés, Rákosi politikája 2. az opportunista pártellenzék 3. a Horthyfasiszta ellenforradalmárok 4. a nemzetközi imperializmus
Értelmezés A párt- és az állami vezetésben kialakult „parancsolgató” politika és Rákosi személyi kultusza sértette a demokráciát és a szocialista törvényességet.
Föllépés ellene kiszorították őket a hatalomból
Utcára vitték a kritikát.
erőszakkal léptek föl ellene
1945 óta támadták a „demokratikus” rendet, s hatalmuk visszaszerzésére törekedtek.
erőszakkal léptek föl ellene
Az imperialista agresszió beavatkozása.
szoros szövetség a Szovjetunióval
c) Egyszerre lépett fel sztálinista és az opportunista „elhajlással” szemben. 4. feladat a) Szempont A munkásőrség létrehozásának oka Feladatai
Szöveg szerinti értelmezés Hogy „néphatalmat” elfogadó békés többséget ne terrorizálhassa egy „néphatalom” ellen fellépő erőszakos kisebbség. A párt és a néphatalom védelme, az állam tulajdonának védelme.
Valóságos tartalom Az új hatalom megszilárdítása az azt elutasító társadalmi többséggel szemben. A párt és a proletárdiktatúra védelme, a demokratikus mozgalmak elfojtása.
b) „a nép hatalma”: a párt felső vezetésének diktatórikus hatalma. fasiszta: a forradalmárok, a polgári rend hívei. biztosítja a gyárak védelmét: megakadályozza a munkások szervezkedését, sztrájkját stb. c) az MSZMP felső vezetésétől d) ÁVÓ (Államvédelmi Osztály), majd ÁVH (Államvédelmi Hivatal). 5. feladat a) Kollektivizálás 1950–1953 a politikai rendszert ideiglenesnek tekintik; a szovjet modell másolása; anyagi források elvonása a mezőgazdaságból; az egyéni gazdaságok ellehetetlenítése; brutális agitáció; erős paraszti hagyományok; kulákkérdés; sikertelen
Kollektivizálás 1958–1960 a politikai rendszert tartósnak tekintik; anyagi erőforrások biztosítása a téeszeknek; az egyéni gazdaságok ellehetetlenítése; erős agitáció; gyengülő paraszti hagyományok; lehetőség a háztáji gazdaságra; nincsenek elvonások a mezőgazdaságból; sikeres
b) Szempont
1945–1947
Cél
kollektivizálás
Módszerek
fizikai és gazdasági erőszak
a szovjet modell kényszerű másolása, erőszakos ipaKörülmények rosítás, a parasztok még bíztak a jövőben
1958–1960 kollektivizálás politikai nyomás, támogatások, régi modell elemeinek átmentése a parasztok már kimerültek, nem bíztak földjeik megtarthatóságában
A különbségek értékelése azonos taktikusabb, célravezetőbb módszerek 1958–1960 között az ellenállás jóval kisebb
RE 14425/M
Megoldókulcs
91
c) A parasztság jövőképének megrendülése és a mezőgazdaságnak nyújtott támogatások. d) Mert a hatalom céljai (a társadalom átalakítása, a magántulajdon felszámolása és az ipar munkaerőszükségletének biztosítása) nem változtak. e) állattenyésztés, szőlő-, zöldség- és gyümölcstermesztés f) A szántóföldi termelésben (pl. búza, kukorica), ahol a nagyobb kiterjedésű parcellák miatt könnyebb a gépesítés.
37. A „LEGVIDÁMABB BARAKK” – A „GULYÁSKOMMUNIZMUS” IDŐSZAKA 1. feladat a) Az Elnöki Tanács által kiadott rendeletek, melyek az alkotmány értelmében a törvény erejével bírtak. (Lásd a Magyar Népköztársaság állami felépítésének ábráját a munkafüzet 126. oldalán!) Az Elnöki Tanácsot elméletileg az országgyűlés választotta, gyakorlatilag közvetlen pártirányítás alatt állt. b) 1959-es rendelet 1963-as rendelet gyors gazdasági és politikai a szocializmus építésének sikerei, a nép Mire hivatkozva adták ki? konszolidáció, a rendszer támogatja a rendszert, emberiesség szilárdsága elítélt háborús bűnösök; a diktatúra ellen az 1957. május 1. előtt két ’56 előtt fellépők; sztálinista kommunisKikre vonatkozott? évnél nem hosszabb időre ták; a forradalom résztvevői; ’56 utáni elítéltek ellenállók; disszidensek (emigránsok) 2. feladat a) Szempont Cél Módszerek a cél érdekében Az emberektől elvárt politikai magatartás
Rákosi A hatalom megtartása, a párt egyeduralmának fenntartása. Erőszak, megfélemlítés, folytonos osztályharc hirdetése. Engedelmesség, a hatalom céljaival való azonosulás és ezek folytonos kinyilvánítása.
Kádár A hatalom megtartása, a párt egyeduralmának fenntartása. A politikai harc tompítása, kompromisszumok keresése. A politikai passzivitásért cserébe nem követeli meg a nyílt azonosulást a rendszerrel.
b) A politikától való távolmaradásért cserében az emberek magánéletébe nem szólt bele a hatalom, s a vagyoni gyarapodást se korlátozta. Mindez engedménynek, szabadságnak számított Rákosi rémuralmához képest. 3. feladat a) A munkaerő mennyisége nem nőtt tovább. b) Befejeződött a mezőgazdaság átszervezése és a nők munkába állítása. c) 1.extenzív szakasz; 2. intenzív szakasz d) a termelékenység növekedése e) visszaesett a nemzeti jövedelem évi átlagos növekedése; nőtt az egy foglalkoztatottra jutó termelés f) A Kádár rendszer elfogadottságának alapja az életszínvonal emelkedése volt, s ezt csak fejlődő gazdaság tudta biztosítani.
RE 14425/M
92
Megoldókulcs
4. feladat a) A) a növekedés tartalékai kimerültek B) az életszínvonal-emelés kényszere C) intenzív fejlődés D) vállalati önállóság E) teljes foglalkoztatottság b) Pl. A differenciált bérek nem a politikai okokból következnek, hanem a versenyből és a vállalati önállóságból; c) A részleges piacgazdaság bevezetése, a vállalati önállóság növekedése. A tervutasítások helyett közvetett módon, szabályozókkal kényszerítik ki a központi akaratot. d) Piaci szemlélet: „Az egyes dolgozó életszínvonala a jelenleginél jobban függjön munkája társadalmi hasznosságától, egyéni teljesítményétől.” / „az alkotó munka szabadabb kibontakozására van szükség” Tervgazdasági szemlélet: „(…) fontos a lakosság jelenlegi foglalkoztatottsági színvonalának jövőbeni fenntartása és a dolgozók munkához való jogának biztosítása” e) Terület Következmények Foglalkoztatás, munkanélküliség, a munkaerő helyzetét a piac határozza meg, a bérek közötti bérek különbségek nőnek, Árak jórészt a piac által diktált árak Vállalatok helyzete a vállalkozások és magántulajdonú vállaltok térhódítása 5. feladat a) 1. puha diktatúra; 2. „gulyáskommunizmus” (a legvidámabb barakk) b) Társadalomszerkezet: A középrétegbe tömörítették a társadalom zömét. Fogyasztás: megszűnt a napi nélkülözés, nagy árukínálat, növekvő fogyasztás nem csak élelmiszerekből, hanem tartós fogyasztási cikkekből is. Művelődés, szórakozás: a három T, az iskolázottság növekedése, utazások
38. A SZOCIALIZMUS VÁLSÁGA MAGYARORSZÁGON 1. feladat a) A pártvezetés reformellenes keményvonalasai, akik szovjet támogatással mertek fellépni. Nevük onnan származik, hogy a munkásság háttérbe szorítására hivatkoztak, s a marxi-lenini ideológiától való elhajlásként állították be a reformokat. b) Nagy Imre miniszterelnöki kinevezése és Rákosi visszaszorítása 1953-ban éppúgy a moszkvai pártvezetésen belüli hatalmi harc pillanatnyi állásának következménye, mint később a Nagy Imre elleni fellépés 1954–1955-ben c) A) A szovjet pártvezetés véleménye a reformok elleni fellépésre bátorította a „munkásellenzéket”. B) A szovjet politikai fordulat miatt állították le, verték le fegyverrel a prágai tavaszt. C) A prágai tavasz „radikalizálódása” miatt is állították le a reformokat a szovjetek. D) A prágai tavasz bebizonyította, hogy a reformok továbbvitele a piacgazdasághoz és politikai reformokhoz vezetne. E) A „munkásellenzék” azért lépett föl a reformokkal szemben, mert azok piacgazdasághoz és többpárti demokráciához vezettek volna. d) A szovjet vezetés elfordult a reformoktól, Csehszlovákiában már katonailag is felléptek, a reformot a pártvezetés keményvonalas része semmiképpen nem akarta továbbfolytatni.
RE 14425/M
2. feladat a) Lehetőségek Lehet másodállást vállalni. Lehet autót vásárolni. Az emberek külföldre is utazhatnak.
93
Megoldókulcs
A bemutatás módja – mit emel ki a lehetőségből? Elcsigázott ember – sokan túlhajszolják önmagukat, régen (a kapitalizmus idején) meg lehetett élni a nyolc órai munkából. Az autó bálvánnyá vált, de a többségnek csak Trabantra telt. Az egész világ beutazható (ez erős túlzás volt).
A „kisember” is kaphat lakást.
A fiatalok gyermekeket vállaltak a lakásért. A „házgyári” lakások nagysága nem megfelelő.
Lehetséges a nyaraló, a telek megszerzése.
Az emberek elkényelmesednek, nem törődnek a közügyekkel.
b) A mezőgazdaság fejlődése okozta a jólétet. (A mezőgazdaság fejlődését a téeszek és a háztáji gazdaságok egymást kiegészítő tevékenysége eredményezte.) c) A második gazdaság lehetőséget adott az értelmes munkára, az önmegvalósításra, így a lakosság kevésbé érezte elnyomónak a rendszert. 3. feladat a) A cserearány azt mutatja, hogy egységnyi kivitt áruért, mennyi árut lehet behozni. Javul a cserearány, ha kevesebbet kell kivinni ugyanannyi behozott áruért, romlik, ha többet. b) Romlottak a cserearányok. A táblázat mutatja, hogy az energiahordozók, de különösen a kőolaj ára sokkal nagyobb mértékben nőtt, mint az élelmiszerek arány. Hazánk pedig energiahordozókból jelentős behozatalra szorult, és élelmiszereket exportált. c) 1. olajárrobbanás. 2. informatikai forradalom (technológiai forradalom) d) A kivitel és a behozatal értékének a viszonya. A külkereskedelmi mérleg pozitív, ha a kivitel, negatív, ha a behozatal értéke nagyobb. e) Pozitív: mezőgazdasági termékek; fogyasztási iparcikkek; élelmiszeripari termékek; gépek, beruházási javak Negatív: anyagok, félkész termékek; energiahordozók, villamos energia f) Ha romlanak a cserearányok, pozitívabb külkereskedelmi mérleget kellene elérni. (A cserearány romlása fölerősíti a negatív külkereskedelmi mérleg következményeit.) 4. feladat a) A gyorsuló mértékű eladósodás. b) Mert a kölcsönök jelentős részét nem a termelő beruházásokra és a gazdasági szerkezet átalakítására fordították, hanem az életszínvonal emelésére (a fogyasztás növelése), majd szinten tartására. c) Az 1973-as arab–izraeli háborút miatt az arab országok jelentősen csökkentették az kőolaj kivitelt, s ennek nyomán többször is ugrásszerűen emelkedett az energiahordozók ára (1974, majd 1979). Ugyanakkor a magyar kivitel jelentős részét kitevő mezőgazdasági cikkek ára stagnált, így Magyarország jelentős cserearányromlást szenvedett. A nyugati világ energiatakarékos gépek és technológiák kifejlesztésével válaszolt a problémára (technikai és informatikai forradalom). A szocialista világ gazdasága azonban nem tudott alkalmazkodni az új gazdasági körülményekhez. A helyzetet nehezítette, hogy Magyarországon 1973-ban leállították az alkalmazkodási lehetőségeket javító gazdasági reformot (új gazdasági mechanizmus). Mivel az 1970-es, 1980-as években az 1956-ot követő konszolidáció alapját képező kispolgári szintet biztosító életszínvonalhoz a pártvezetés nem mert hozzányúlni, a hiány pótlására felvett nyugati kölcsönök jelentős részét az életszínvonal fenntartására használták fel. Így a nemzeti jövedelem csökkent, az ország egyre kevésbé volt képes az adósságok törlesztésére. A szocialista viszonyok között jórészt rossz hatékonyságú beruházások (eocén-program) is csak vitték a pénzt, így Magyarország egyre mélyebbre csúszott az adósságspirálba.
RE 14425/M
94
Megoldókulcs
d) Műveletek, tartalmak
Pont
A vizsgázó alapvetően az eladósodás folyamatát és a megoldási kísérleteket mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel Feladatmegértés (pl. rámutat, hogy a kölcsönök jelentős részét az életszínvonal megőrzésére fordították, így egyre újabb kölcsönök felvételére kényszerültek). M A vizsgázó a történelmi eseményeket elhelyezi térben és időben. Tájékozódás térben T megállapítja, hogy az eladósodás folyamata a hetvenes években és időben bontakozott ki, a nyolcvanas években vált kezelhetetlenné, s a folyamat az egész szocialista tábort érintette. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat (hitel, Szaknyelv adósságállomány, szocializmus, piacgazdaság, életszínvonal) és alkalmazása a következő konkrét történelmi fogalmakat (cserearányok, olajválság, adósságspirál, eocén-program). M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy a kőolajárak drasztikusan emelkedtek, a mezőgazdasági árak pedig stagnáltak. Megállapítja, hogy MagyarForrások használata ország számára romlottak a cserearányok. T Pl. rögzíti, hogy a nemzeti jövedelem növekedési üteme fokozatosan mérséklődött, és megállapítja, hogy az ország egyre kevésbé volt képes az adósságok visszafizetésére. M A vizsgázó bemutatja az eladósodás és a kiutak kudarcának főbb elemeit. T Pl. rögzíti, hogy 1973-ban és 1979-ben olajárrobbanás történt, és megállapítja, hogy a szocialista rendszerek nem tudták követni az ezek nyomán kibontakozó technikai és informatikai forraEseményeket alakí- dalmat. tó tényezők feltárá- T Pl. rögzíti, hogy 1973-ban leállították a reformokat Magyarországon, és megállapítja, hogy ez tovább csökkentette az alkalsa mazkodás lehetőségét. T Pl. rögzíti, hogy a felvett pénzt az életszínvonal fenntartására és alacsony hatékonyságú beruházásokra (eocén-program) költötték, és megállapítja, hogy így az ország egyre mélyebbre sülylyedt az adósságspirálban. Megszerkesztettség, A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A ványelvhelyesség lasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát.
0–2
A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM
28 7
0–4
0–4
0–4
0–6
0–8
RE 14425/M
95
Megoldókulcs
39. A RENDSZERVÁLTÁS MAGYARORSZÁGON 1. feladat a) 1. A nyolcvanas években az infláció egyre gyorsult. 2. A pénzromlás üteme 1988–1989 között volt a legnagyobb. Következtetés a táblázatból: A nyugdíjak és a fizetések vásárlóértéke az inflációval párhuzamosan csökkent. b) Munkanélküliség kialakulása. c) A munkanélküliek létszáma még alacsony, a növekedési ütem gyorsasága azonban mutatja a probléma nagyságát. Mivel a munkanélküliséggel a lakosság évtizedek óta nem élt együtt, ez az adat jelentős társadalmi feszültségeket jelez. d) A szocialista gazdaság nem volt versenyképes a világpiacon, így a piaci nyitás és a KGST zárt piacának megszűnése után termékeink egy részét nem tudtuk eladni. Emiatt sok vállalat tönkrement. Szerepet játszott a munkanélküliség növekedésben a privatizáció is. Az új tulajdonosok vagy költségcsökkentés címén bocsátottak el dolgozókat, vagy eleve csak „piacot vásároltak”, ezért az egész üzemet bezárták. e) Azokat a területeket értékelték pozitívan, amelyek alapja az állami gondoskodás, az állami szerepvállalás volt. Példák: oktatás, egészségügy stb. f) A piaci viszonyokhoz és az egyén anyagi lehetőségeihez kapcsolódó területeken nyújtott keveset a szocializmus! Példák: árubőség, öltözködés, külföldi utazás, háztartások gépesítettsége. g) A legtöbbet romlott a megítélés a pénz értéke, a gyermekek megfelelő felnevelésének lehetősége (ami igen összetett mutató) és az egészségügyi ellátás terén. (Ez azért veszélyes, mert e területek a társadalom közérzetét, jövőképét jelentősen befolyásolják.) h) Jelentősen romlott a rendszer megítélése. 2. feladat a) önkizsákmányoló társadalom: a szerény jólétért az emberek egyre többet dolgoztak. kényszeregyezség társadalma: a lakosságot hallgatásra (pl. 1956-tal, a szabadsággal és a függetlenséggel kapcsolatban), a politikától való visszavonulásra kényszerítette a hatalom, de cserébe biztosította a magánéletbe való visszavonulás és a sok munkával elérhető szerény jólét lehetőségét. b) A kényszeregyezség felbomlott, mert a hatalom már nem tudta biztosítani a szerény jólétet. A gazdasági problémák és az infláció miatt sokan már az önkizsákmányolással sem tudták fenntartani korábbi életszínvonalukat. c) A rendszer bomlására, mivel találkozót tartottak és a korábbi tabu témákat (1956, megtorlás) szóba hozta. 3. feladat a) 1. A gazdasági vállalkozás szabadságát. 2. A piacgazdaság alapjait (pl. a verseny szabadsága). b) gazdasági társaság: vállalkozás, mely jogosult az alapító okiratban foglalt tevékenységekre, alkalmazhat munkásokat, jövedelme után adózik és számos más terhet visel. c) A népgazdaság jövedelemtermelő képességének növelésével, a piaci szemlélet erősítésével és a külföldi tőke beáramlásának biztosításával. d) 1. külföldi tőke; 2. hazai megtakarítások e) „E törvény célja, hogy korszerű jogi keretek megteremtésével segítse a népgazdaság jövedelemtermelő képességének javítását, a piaci jellegű termelési értékesítési együttműködés fejlődését, a tőkeáramlást, valamint a külföldi működő tőke gazdaságunkban való közvetlen megjelenését. A törvény mozdítsa elő a társadalmi tulajdon, különösen pedig az állami tulajdon hatékonyabb hasznosítását. A gazdálkodó szervezetek és az állampolgárok közötti együttműködés akadályainak megszűntetésével váljon lehetővé az egyéni megtakarítások közösségi hasznosítása, nyíljanak nagyobb és biztonságosabb lehetőségek az állampolgárok társadalmi érdekkel összhangban álló vállalkozásai számára. A gazdasági
RE 14425/M
96
Megoldókulcs
társaságok működése ne korlátozza a versenyt, ne teremtsen monopóliumokat, ne sértse a hitelezők érdekeit és a közérdeket. (...) 1. §. (1) Ez a törvény szabályozza a gazdasági társaságok alapítását, szervezetét és szervezeti működését, a társaságok tagjainak jogait, kötelezettségeit és felelősségét, valamint a társaságok megszűnését. (...) 4. § (1) Gazdasági társaságot – e törvényben szabályozott kivételekkel – az állam, a jogi személyek, a jogi személyiségek nélküli gazdasági társaságok és a természetes személyek – belföldiek és külföldiek egyaránt – üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására vagy annak elősegítésére alapíthatnak, működő ilyen társaságba tagként beléphetnek.” 4. feladat a) Az egypárti diktatúrából a demokráciába való békés átmenet biztosítása. b) MSZMP: a hatalom átmentésének lehetősége, a felelősségre vonás elkerülése. Ellenzéki mozgalmak és pártok: még nem érezték elég erősnek magukat, és a végrehajtó hatalom teljes mértékben az MSZMP kezében volt. c) 1. piacgazdaságon alapuló parlamentáris demokrácia 2. törvényjavaslat az alkotmánymódosításról, a pártok működéséről, az országgyűlési képviselők választásáról d) MSZMP: az országgyűlés tagjaira ne gyakoroljanak nyomást, a munkahelyi diszkrimináció tiltása. Ellenzék: a tárgyalásokon résztvevők sérthetetlensége, a rendőri kényszerintézkedések felfüggesztése, a munkahelyi diszkrimináció tiltása, az új szervezetek anyagi támogatása. e) 1. A szabad választásokig. 2. A szabad választások békés megrendezése. 3. Felfokozott izgalom és érdeklődés. 5. feladat a) Az egykori ellenzéki pártok jelentős győzelmet arattak. b) Kormánypártok: MDF, FKGP, KDNP Ellenzéki pártok: SZDSZ, MSZP, FIDESZ 6. feladat a) „a szabadság kormánya”: A kormány biztosítja a szabadságjogokat és a gazdasági szabadságot a diktatúra után. „a nép kormánya”: Annak hangsúlyozása, hogy a diktatúra nem élvezte a nép bizalmát. Az új kormány a választók fölhatalmazásával jött létre, és azok érdekében cselekszik. „a gazdasági fordulat kormánya”: A kormánynak ki kell alakítania a piacgazdaság feltételeit. b) 1. Hatékonyan működő piacgazdaságot kell kialakítani. 2. A társadalmi szolidaritást fenn kell tartania („gondoskodó társadalom”). Értékelés: A kormánnyal szembeni gazdasági és társadalmi elvárások részben ellentmondanak egymásnak. c) A szociális piacgazdaság kiépítésével, vagyis a piaci viszonyok bevezetésével és az állami gondoskodás részleges fenntartásával. d) Keynes elméletében és a New Deal gyakorlatában e) Elhatárolódás a szocializmust és a hódítást jelentő Kelettől, vagyis a Szovjetuniótól.
RE 14425/M
97
Megoldókulcs
A KÉTPÓLUSÚ VILÁG ALAPVETŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI (ÖSSZEFOGLALÁS) 1. feladat B) Összefügg: a szovjet–amerikai viszony megromlása – a fordulat éve – egypárti diktatúra kiépítése Magyarázat: A hidegháború élesedése, a szovjet–amerikai viszony megromlása miatt gyorsította fel Moszkva a kommunista pártok hatalomátvételét az érdekszférájába tartozó országokban. A fordulat éve az egypárti diktatúra kiépítését jelentette. C) Összefügg: Sztálin halála és Hruscsov reformjai – Nagy Imre miniszterelnöksége és reformjai Magyarázat: Rákosi uralmát Sztálin halála ingatta meg, s Hruscsov politikája adott hátteret nagy Imre reformjaihoz. D) Összefügg: a szovjet vezetés ingadozása – az NSZK felvétele a NATO-ba – Nagy Imre és Rákosi párharca Magyarázat: Rákosi és nagy Imre párharcának fordulatai attól függtek, hogy a szovjet vezetésben a reformok hívei vagy ellenzői voltak-e erősebbek. Az NZSK fölvétele a NATO-ba a reformellenes tábort erősítette a szovjet vezetésben, s ez végül Nagy Imre hatalomból való kiszorításához is vezetett . E) Összefügg: a magyar forradalom és szabadságharc leverése – szuezi válság Magyarázat: A forradalom leverését megkönnyítette, hogy a Nyugatot megosztotta a szuezi válság. F) Összefügg: a Kubai rakétaválság megoldása – a kormány amnesztiarendelete Magyarázat: A rakétaválság megoldása elősegítette a magyar kérdés levételét az ENSZ-ben, aminek egyik záloga az amnesztia volt. G) Összefügg: az extenzív iparosítás tartalékainak kimerülése a Szovjetunióban – az új gazdasági mechanizmus bevezetése Magyarázat: A gazdasági problémák miatt engedélyezték a szovjetek a reformkísérleteket. H) Összefügg: Brezsnyev-doktrína – a reformok leállítása Magyarázat: Brezsnyev féltette a szocialista tömb egységét, ezért nem tűrte a külön utas fejlődést, a reformokat és az azokkal számára együtt járó kockázatokat. I) Összefügg: olajárrobbanás – eladósodás Magyarázat: A magyar gazdaságot a reformok leállításán és a szocialista gazdaság csődjén túl az olajárrobbanás következtében beálló cserearány-romlás sodorta az eladósodásba. J) Összefügg: a szocialista világrendszer összeomlása – rendszerváltás Magyarázat: A Szovjetunió meggyengülése és a szocialista világrendszer összeomlása tette lehetővé Magyarországon a rendszerváltást. 2. feladat a) 1. a két szuperhatalom (1. Szovjetunió, 2. USA) és 3. Franciaország 2. Elsősorban politikai (a politikai befolyásolás lehetősége), másodsorban gazdasági (haszon). 3. Irak, Izrael, Szaúd-Arábia, Szíria és a Szovjetunió (A diagramok alapján megállapított képet azonban árnyalja, hogy Izrael az amerikai segélyeket kapott, az arab államok pedig az olajjövedelmekből fegyverkezhettek. ) 4. A fejlett világban kisebbek a terhek a gazdasági fejlettség következtében. A Szovjetunióban és az ún. harmadik világban a gazdasági fejletlenség miatt a fegyverkezés nagyobb terhet jelentett. 5. A segélyek egy részét fegyverben adják, s ezzel a segélyezett országokat politikai és gazdasági függésbe is vonják.
RE 14425/M
98
Megoldókulcs
b) A két pólus szembenállása fokozta a feszültségeket harmadik világban is. A hidegháború légkörében minden probléma azonnal a két rendszer harcává vált. A gyarmati felszabadító küzdelmeket, a harmadik világ gazdasági-társadalmi problémáit, katonai fejlesztésben mutatkozó igényeit a szuperhatalmak befolyási övezetük kiterjesztésére használták fel. A Szovjetunió a gyarmati függés ellen harcoló erők támogatásának, az USA pedig a szabadság megvédésének jelmezébe bújtatta hatalmi törekvéseit. Az enyhülés időszakában a harmadik világban helyi háborúk robbantak ki, amelyeket a két szuperhatalom vetélkedése is szított (pl. Vietnám és Afganisztán). A harmadik világ tehát ütközőzónává vált a két szuperhatalom között. A harmadik világ országainak jelentőségét több tényező biztosíthatta: stratégiai elhelyezkedés, ásványkincsek, katonai erő stb. Ezek miatt a szuperhatalmak egyes harmadik világbeli országok fejlődését segítették (beruházások, tőkekivitel), így azok bizonyos mértékig haszonélvezői is voltak a világ megosztottságának.
RE 14425/M
Megoldókulcs
99
V. A GLOBÁLIS VILÁG ELŐNYEI ÉS GONDJAI 40. A GAZDASÁG ÉS A TÁRSADALOM ÁTALAKULÁSA A XX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN 1. feladat a) Világméretű egységesülési folyamat, amely elsősorban a gazdaság, a technika (pl. szabványok), a kultúra és az életmód terén jelentkezik. A XX. század utolsó harmadától vált egyre meghatározóbbá. b) döntőek a gazdasági folyamatok voltak: a monopóliumok, a multinacionális cégek kialakulás. Fontos szerepet játszott a közlekedés fejlődése. c) 1. a nagy földrajzi felfedezések – a tőkés termelés kialakulása; 2. az első ipari forradalom 3. a második ipari forradalom 4. a technikai és informatikai forradalom d) 1. Dawes-terv; 2. Young-terv; 3. Marshall-terv e) A szocialista rendszerek kialakulása fékezte átmenetileg a folyamatot, mert a szocialista országok igyekeztek önerőből fejlődni és elzárkózni a világpiac hatásaitól. f) Kezdetben: a kereskedelem; Ma: az ipar és a pénzügyi szektor 2. feladat a) Idő
Időszak megnevezése
A korszak jellemző iparszervezése
1680–1780
a tőkefelhalmozás kora
1780–1880
szabad versenyes kapitalizmus
kézműipar (céhek), manufaktúrák kézműipar, manufaktúra, gyár
1880–1930
monopolkapitalizmus
gyár, monopólium
1930–1970
állammonopolkapitalizmus
gyár, monopólium
1970–
transznacionális kapitalizmus
gyár, monopólium, multinacionális vállalat
A korszak uralkodó („modern”) gazdaságfilozófiája merkantilizmus (Colbert) szabad verseny (Adam Smith) protekcionizmus és szabad verseny (Ferdinand List) állami beavatkozás (John Maynard Keynes) neoliberalizmus (Milton Friedmann)
b) A tőkés fejlődés kezdetén az államnak nagy szerepet tulajdonítottak a gazdasági életben (merkantilizmus). A gyors fejlődés nyomán az állami beavatkozás szükségtelen, sőt káros voltát hirdették (szabad verseny). A gazdasági-társadalmi problémák hatására azonban ismét fontosnak ítélték az állam gazdasági szerepvállalását. 3. feladat a) Az export és a külföldre telepített termelés arányának növekedését mutató grafikon. A külföldön termelés intenzív gazdasági és egyéb kapcsolatokat jelent, ami a globalizáció jellemzője. b) A közlekedés fejlődése, olcsóbbá válása, az informatika fejlődése (internet), a média. (Pl. a London–Sydney repülőutat ma már leszállás nélkül teszik meg a gépek.) c) A globalizáció révén megerősödhet a nemzeti értékek fontosságának tudata. Ennek oka, hogy a globalizáció azonos értékeket, azonos kulturális termékeket igyekszik ráerőltetni az emberekre, s ez ellenhatást válthat ki.
RE 14425/M
100
Megoldókulcs
41. GLOBÁLIS PROBLÉMÁK – TERMÉSZET ÉS TÁRSADALOM 1. feladat a) 1. környezetszennyezés 2. a szegények–gazdagok ellentétének növekedése társadalmi és nemzetközi politikai szinten 3. terrorizmus b) E korábban is meglevő problémák globálissá váltak, ezért mennyiségi valamint minőségi tekintetben átléphetik a kezelhetőség határait. c) A fejlődés biztosítása olyan szinten, hogy közben képesek legyünk kezelni a fejlődés miatt globálissá vált problémákat. (Tankönyvi meghatározás: A jelen szükségleteit úgy kell kielégíteni, hogy az ne veszélyeztesse az emberiség jövőjét.) – A fejlődés érdekében nem szabad felélni a természeti erőforrásokat és mérsékelni kell a fejlődés miatt föllépő társadalmi feszültségeket. d) A globális problémákra már nem lehet egymástól elszigetelten megoldásokat találni, globálisan kell megegyezni a megoldásokról, de az elképzelések végrehajtása lokális szinte (az államok, régiók, települések, az egyén) történik. 2. feladat a) Az üvegházhatás mérséklése. b) A károsanyag-kibocsátást akarják csökkenteni nemzetközi együttműködéssel. c) 1. Az egyezmény betartatása az ENSZ feladata. 2. A kvótában meghatározottnál kevesebbet kibocsátó országok eladhatják a kvóta „fel nem használt” részét más országoknak. (A lényeg tehát, hogy a megállapított értéket globálisan ne lépjék túl.) d) Az egyezmény hatékonysága korlátozott, mert a legnagyobb kibocsátók nem csatlakoztak. e) A kibocsátás csökkentése növeli a termelési költségeket, így csökkenti a versenyképességet. f) Ha minden ország csatlakozna, akkor a kibocsátás érdekében tett beruházások mindenütt növelnék a költségeket, így senki sem kerülne versenyhátrányba. g) Pozitív: Magyarország jelenleg nem éri el a számára engedélyezett kibocsátást, így kvótájából eladhat más államoknak. Negatív: A jövőbeni beruházásaink nagyobb tőkét igényelnek, s ez tőkeszegénységünk miatt lassítja a beruházásokat.
42. GLOBÁLIS PROBLÉMÁK – NÉPESEDÉSI VISZONYOK 1. feladat a) Szakaszok I. II. III. IV.
Jellegzetességek Magas születésszám és magas halálozási szám. A népességszám nem nő jelentősen. A halálozás csökkenése révén gyorsul a népességnövekedés. A születések száma is csökkenni kezd, így a népességnövekedés lassul. Alacsony halálozás és születés, alacsony népességnövekedés.
b) Az angliai ipari forradalom időszakát. – Következtetés: Egyrészt az évszámokból, másrészt abból, hogy a grafikon gyors népességnövekedést mutat (II. szakasz), ami az ipari forradalom jellegzetessége.
RE 14425/M
c) Történelmi korszak
Megoldókulcs
101
Idő
Tér
1. neolitikus forradalom
Kr. e. 8–3. évezred
Közel-Kelet
2. ipari forradalmak
1800–1900
Európa és Észak-Amerika
3. globalizáció
XX. század vége
a harmadik világ
A népességrobbanás okai az élelemtermelés megindulása, javuló élelemellátás javuló élelemellátás, higiénia, az orvostudomány fejlődése a globalizáció miatti gazdasági fejlődés, és az egészségügyi ellátás fejlődése
Hogyan ért véget a korszak népességrobbanása? a népességnövekedés elérte a terület eltartóképességének határát, ismét nőtt a halálozás születések száma csökkent, elterjedt a születésszabályozás még nem ért véget – a harmadik világ sok országában még nő a népesség
d) 1. neolitikum: vándorlás 2. ipari forradalmak: városiasodás és kivándorlás 3. globalizáció: városiasodás, migrációs kísérletek e) Az ipari forradalom idején Európa volt a népességkibocsátó, ma pedig a népességvándorlás Európába és Észak-Amerikába irányul. Az ipari forradalom idején a népesség a ritkán lakott, munkaerőhiányos területekre irányult, ma pedig a sűrűn lakott területekre. Így napjaink népességvándorlása sokkal nagyobb társadalmi feszültségeket okoz. 2. feladat a) Forrásrészlet: „a népességmozgás (…) a történelem motorja” Értelmezés: A népességvándorlás jelentős gazdasági-társadalmi változásokhoz vezet: segíti bizonyos országok, népcsoportok terjeszkedését, fejlődését. b) az albánok előretörésének oka Koszovóban; az európaiak térnyerése Amerikában és Ausztráliában 3. feladat a) A férfiak és nők arányát korcsoportonként, egy bizonyos időszakban. b) Mexikó: piramis; Egyesült Államok: fenyőfa; Német Szövetségi Köztársaság: oszlop b) Típus piramis fenyőfa oszlop
Demográfiai szakasz II. szakasz III. szakasz IV. szakasz
Demográfiai helyzet (a népességváltozás iránya) gyors népességnövekedés lassuló népességnövekedés népességcsökkenés
Lehetséges demográfiai problémák túlnépesedés elöregedés elöregedés, munkaerőhiány
c) Az első és a második világháború hatása – ezeknél a korosztályoknál a nők aránya jelentősen meghaladja a férfiakét. / Az 1960-as évek gazdasági fellendülése – nagyobb születésszám, kiegyensúlyozott nemi arány.
RE 14425/M
Megoldókulcs
102
43. AZ EURÓPAI UNIÓ KIALAKULÁSA ÉS FELÉPÍTÉSE 1. feladat a) Mítosz: az európai integráció első megjelenítője volt. / Kik képviselik: az integráció túlzó hívei. / Mire alapozzák véleményüket: Nagy Károly valóban egy államban (birodalomban) fogta össze Nyugat-Európa jelentős területét, és állama mintául szolgált a későbbi államok számára. b) A mítosz bírálói: akik ellenzik a történelmietlen és aktualizáló történelemfelfogást; akik ellenzik az európai integrációt. / Min alapul álláspontjuk: Európa sokszínűségét tekintik fontosnak; Nagy Károly nem teremtett valódi egységet. c) Nem a korszak lényegét, sokszínűségét, bonyolultságát veszik figyelembe, hanem egyetlen, s a kortól idegen szempont alapján értékelik Nagy Károly szerepét. 2. feladat a) Európa úgy nézne ki, mint egy szövetségi állam, melynek tagjai sok ügyben önállóak, de vannak közös értékeik (európaiság) és közös irányító szerveik. b) A Népszövetséget említi. c) Tudati: Az európai államok egyenrangúságának elismerése és az európaiság értékének fölismerése. Politikai: A francia–német megbékélés. d) Közvetlenül a második világháború és a győztesek által diktált békekötések után a francia–német megbékélés és az európai országok egyenrangúságának fölvetése meglepő volt. e) A bolsevizmus előretörésének veszélyére utal a plakát. 3. feladat a) Politikai tényezők: pl. Európa kettéosztottsága / szovjet veszély / az európai hatalmak jelentősége csökken / a demokratikus rendszerek megerősödése Nyugat-Európában Gazdasági tényezők: Marshall-terv /a gazdasági versenyképesség megőrzésének igénye (a pénz, az áruk és a munkaerő szabad áramlása – nagyobb piac) Egyéb tényezők: pl. közös történelem / közös kulturális értékek b) 1. a szovjet veszély 2. a versenyképesség megőrzése 4. feladat a) Hatalmi ágak: I. törvényhozó hatalom; II. végrehajtó hatalom; III. bírói hatalom Kapcsolatuk: a hatalmi ágak egymástól függetlenek, és egymást ellenőrzik Cél: a zsarnokság elkerülése b) I. Európai Tanács (és részben az Európai Parlament)
II.
III.
Bizottság
Európai Bíróság
c) Az Európai Tanács a nemzeti végrehajtó hatalmak vezetőinek testülete és a törvényhozásra jellemző feladatokat lát el (nagy horderejű stratégiai kérdések). d) A Bizottság tagjait a nemzeti kormányok delegálják, de tagjainak nem nemzeti érdekeket kell képviselniük, hanem az összeurópai érdekeket. 5. feladat a) A térképről leolvasható: pl. nagy és kis államok; régi tagok és újonnan csatlakozók; az euró övezetbe tartozók és az azon kívüliek; a schengeni övezethez tartozók és az övezeten kívüliek. b) Pl. a mezőgazdasági támogatások odaítélése – agrár és ipari államok; a befizetésekhez való hozzájárulás mértéke; regionális fejlesztések.
RE 14425/M
Megoldókulcs
103
44. A MAGYAR DEMOKRÁCIA MŰKÖDÉSE 1. feladat a) Bővül a választójoggal rendelkezők száma és a nők is választójogot kapnak. b) általános: minden felnőtt állampolgárra kiterjed (nemtől, foglakozástól és társadalmi helyzettől függetlenül). egyenlő: mindenki szavazata azonos értékű. listás: a választók pártok által összeállított képviselői listákra adják le szavazatukat (lényegében pártokra szavaznak). egyéni: a választók választókerületenként egyéni jelöltekre adják le szavazataikat, s a relatív (legtöbb szavazatot elnyerő), illetve az abszolút többséget (50%+1) megszerző jelölt győz. c) arányos: listás, mert a pártra leadott összes szavazat arányát mutatja meg. többségi: egyéni, mert többségi győzelemmel lesz valaki képviselő. d) arányos: a kis pártoknak, az elszórtan élő rétegeket és etnikai kisebbségeket képviselő pártoknak kedvez. többségi: a nagy pártoknak és a helyi pártoknak (pl. az egy tömbben élő etnikai csoportot képviselő pártoknak) kedvez. 2. feladat a) Az önkormányzatok típusai 10 000 lélek alatt Helyi
Területi
Példa a típusokra falvak
10 000 városok lélek felett
főváros és megyék
Az önkormányzatok feladatkörei oktatás, egészségügy, közigazgatás, adatnyilvántartás, a település gazdálkodása, szociális ügyek, építés, útépítés, helyi jogszabályok alkotása és betartatása regionális szintű ügyek (magasabb szintű oktatás, egészségügyi ellátás, útépítés)
Választás egyéni jelöltek 3/5 közvetlen 2/5 listás
listás
b) A polgármestert és a képviselő-testület tagjait közvetlenül választják. c) A polgármestert nem a képviselő-testület választja és a polgármesternek nincs beleszólása a képviselő-testület összetételébe. 3. feladat a) vegyes választási rendszer: A magyar választási rendszer az egyéni (többségi) és a listás (arányos) rendszer kombinációja. parlamenti küszöb: Csak az a párt jut be a parlamentbe, mely megkapja a listákra leadott összes szavazat öt százalékát. b) elnöki rendszer / parlamentáris rendszer Indoklás: Mivel a végrehajtó hatalom feje a parlamentnek felelős miniszterelnök. A köztársasági elnököt a parlament választja, s hatalma korlátozott. c) az Alkotmánybíróság tagjainak és elnökének megválasztása; az ombudsmanok megválasztása; bizonyos törvények megszavazása (kétharmados törvények) d) A javaslat csak akkor tekinthető az Országgyűlés által elfogadottnak, ha a szavazáson jelen levő képviselők kétharmada megszavazza.
RE 14425/M
104
Megoldókulcs
e) E rendszer jelentősége az, hogy a legfőbb ellenőrző szervek vezetőinek megválasztása és a legfontosabb törvények elfogadása konszenzussal történjen. Így pl. a megválasztott vezetők kevésbé szolgálnak pártérdekeket. f) A kormányoktól való függetlenségüket (több ciklust ívelnek át) és a tekintélyüket szolgálja. g) A miniszterelnököt a köztársasági elnök jelöli a győztes párt vagy pártkoalíció jelöltjét, az országgyűlés egyszerű többséggel megválasztja. A miniszterelnök nevezi ki a minisztereket, felelős a parlamentnek a saját és kormánya tevékenységéért, s kollektív bizalmatlansági indítvánnyal lehet leváltani.
45. NÉPESEDÉSI VISZONYOK A XX. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON 1. feladat a) Rajzos megoldás. b) Természetes szaporodás: az élve születések és a halálozások számának különbsége. c) A természetes szaporodás időszakát 1980-ig csak az első és a második világháború alatt váltotta fel természetes fogyás, 1980 óta viszont mindig természetes fogyásról beszélhetünk. d) demográfiai robbanás: A gyors népességnövekedés időszaka, amelyet a halálozás nagy születésszám melletti csökkenése okozott. Ratkó-korszak: A születésszám átmeneti növekedése a második világháborút követő növekvő családalapítások és az abortusztilalom következtében (1950-es évek). e) kivándorlások: a XX. század eleje – főleg Amerikába – ok: A megnövekedett számú agrárnépesség föld híján nem élt meg a mezőgazdaságból, de az iparban sem tudott elhelyezkedni. / a második világháború és különösen a fordulat éve (1948) után – Nyugat-Európába és Amerikába – ok: A háborúban (esetleg a zsidó lakosság üldözésében) vállalt szerepük miatt féltek a megtorlástól, később pedig a kommunista diktatúra miatt hagyták el sokan az országot. A német lakosságot erőszakkal kitelepítették. / 1956 után – Amerika és Nyugat-Európa – ok: a forradalom és szabadságharc résztvevői tartottak a megtorlástól, illetve sokan nem látták biztosítottnak megélhetésüket az ún. szocialista rendszerben. bevándorlások: a XX. század eleje – a zsidóság Galícia felől – ok: a jobb megélhetés / 1920-as évek eleje – a trianoni határokon kívül került magyarlakta területekről– ok: Az elcsatolt területeken élő magyar tisztviselők többsége állás nélkül maradt, a magyarok nem kaptak földet és atrocitások érték őket. / 1945 után – magyarok a szomszédos államok (különösen Csehszlovákia) területéről – ok: A ránk kényszerített lakosságcsere egyezmény és a magyar lakosság önkéntes távozása a többségi lakosságtól elszenvedett atrocitások miatt. f) Van összefüggés. A XX. század elején a demográfiai robbanás nagy kivándorlási hullámot okozott. (A későbbi, főleg politikai okokkal magyarázható kivándorlások viszont nem a demográfiai robbanáshoz köthetők.) g) Hasonlóságok: Mindkét világháború idején csökkent a születésszám, és mindkét háború után növekedett. Különbségek: A háborús veszteség az első világháborúban kisebb volt, mint a második világháborúban. Az első világháború után viszont a területelcsatolások miatt az jelentősen csökkent az ország népessége. Ha a mai országterületet nézzük, akkor az első világháborút követően inkább a bevándorlás, míg a második világháborút követően inkább a kivándorlás volt jellemző. h) Okok (európai trend): a születések csökkenése és a lakosság elöregedése. Okok (magyarországi jellemzők): a halálozás növekedése. 2. feladat a) 1870: piramis; 2000: fenyőfa b) 1870: demográfiai robbanás; 2000: elöregedés c) 1870: 1. az 1830-as kolerajárvány; 2. az 1848–1849-es szabadságharc és a kolera 2000: 1. a második világháború születési visszaesése; 2. A Ratkó-korszak Mindkét esetben a megfelelő korú népesség számának csökkenése vagy növekedése mutatja a korszakok hatását.
RE 14425/M
105
Megoldókulcs
d) 1. A Ratkó-korszakra jellemző magas születésszám után kb. 20-25 évvel újabb születési csúcs figyelhető meg, amikor a Ratkó-korszak gyerekei szülőképes korba léptek. 2. A második világháború alatti alacsony születésszámot egy emberölő múlva ugyancsak alacsony születésszám követi. e) e) Cél: a születések számának emelése. Eszköz: szociális támogatások. f) Nem érték el a kívánt célt, hiszen a növekedés amúgy is bekövetkezett volna a Ratkó-korszakban születettek miatt. Nem nőtt a családonkénti gyermeklétszám. 3. feladat a) 1. 1990–2005 között nyugdíjasok száma gyorsan nőtt – sokan mentek nyugdíjba, mert a rendszerváltáskor a munkanélkülivé válás egyik ellenszere a nyugdíj volt. 2. 2006 után a nyugdíjasok száma csökkent, a kisebb számú nyugdíjra jogosult és a nyugdíjkorhatár emelése miatt. 3. 2020 körül ismét gyorsan nő a nyugdíjasok száma, mert a Ratkó-korszakban születettek mennek majd nyugdíjba. b) Természetesen nem egységes: vannak magas és alacsony nyugdíjak. A nyugdíjak reálértéke enyhén csökken, bár a nyugdíj nominálisan nő. A nyugdíjasok aránya egyre nagyobb. c) A nyugdíjrendszer összeomlik, munkaerőhiány lép fel, ami akadályozza a fejlődést. d) a gyermekvállalás támogatása; a nyugdíjkorhatár emelése; a nyugdíjak értékének csökkentése
46. NEMZETISÉGEK ÉS ETNIKUMOK A XX. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON 1. feladat a) A nemzetiségek aránya jelentősen csökkent. Magyarország soknemzetiségű államból nemzetállammá vált. – 54,5%-ról 89,6%-ra emelkedett a magyarok aránya. b) Trianon előtt a román, az után a német volt a legnagyobb számú nemzetiség hazánkban. c) 1. A Trianon utáni Magyarországon csekély számú nemzetiség élt. 2. A nemzetiségek közül a németek és a szlovákok éltek kisebb tömbökben az ország egyes vidékein, a többiek keveredtek a magyar lakossággal. d) Mindkét tényező az asszimiláció folyamatát gyorsítja fel. e) 1. gazdasági fejlődés – migráció; 2. tömegkommunikáció – újságok, rádió, film; 3. feléledő nacionalizmus f) 1920–1938: a nemzetiségek aránya csökkent. Ok: asszimiláció és a repatriáltak növelték a magyarok arányát. 1938–1944: a nemzetiségek arány nőtt, kivéve a zsidó lakosságot, amely jelentősen csökkent. Ok: a terület-visszacsatolások miatt jelentős nemzetiségi lakosság került határainkon belülre. A zsidók száma holokauszt miatt csökkent. 1945–1948: a nemzetiségek aránya csökkent. Ok: kitelepítések (németek), lakosságcsere (szlovákok). 1949–1989: a nemzetiségek aránya tovább csökkent, a cigányság aránya lassan emelkedett. Ok: a Rákosi-diktatúra kezdetén megfélemlítés (délszlávok), a Kádár-korszakban lassú asszimiláció és a cigányság helyzetén javítani szándékozó kormányzati intézkedések. 1990–: a nemzetiségek arányának csökkenése mérséklődik, a cigányság aránya gyorsan nő. Ok: a nemzetiségek nagyobb támogatást kapnak az önszerveződéshez és kultúrájuk ápolására. A cigány lakosság természetes szaporodása meghaladja a magyarét.
RE 14425/M
106
Megoldókulcs
2. feladat a) Homogén nemzetállamot akart létrehozni. b) Ellentétes a polgári demokráciák értékrendjével, hiszen a demokráciában értéknek tekintik a sokszínűséget és fontos alapelv a kisebbségek pozitív megkülönböztetése. c) a nemzetállam eszméje; a fajelmélet és a kollektív bűnösség elve d) Azonosságok: mindkét országban érvényesült a kollektív bűnösség elve, és a cél homogén nemzetállam kialakítása volt. Mind a németeket, mind a magyarokat származásuk miatt telepítették ki, és sem a németek, sem a magyarok nem vihették magukkal értékeiket. Különbségek: a magyarországi szlovákok esetében önkéntes jelentkezésről volt szó, és a szlovákok pénzzé tehették vagyonukat, míg Csehszlovákiából tulajdonképpen elűzték a magyarokat. e) Csehszlovákiát győztes állammá nyilvánították a második világháború után, Magyarország vesztes ország volt. Az intézkedések a győztes akaratát fejezték ki. 3. feladat a) A magántulajdon korlátozása: Elvesztették az önálló intézmények fenntartásának lehetőségét, a munkahelytől a lakhelyig minden az államtól, vagyis a többségi nemzettől függ. Erőteljes iparosítás: A falusi lakosság városokba áramlott, megszűntek (vagy „lazultak) a nemzetiségi tömbök. Az egyházak korlátozása: Az egyházak fontos szerepet játszottak a nemzetiségi öntudat, a kultúra és a hagyományok ápolásában. Egyházaik nélkül a nemzetiségek gyöngébbé váltak. A civil szféra felszámolása: nem hozhattak létre önálló szervezeteket. Az ország bezártsága: Nem tarthatták a kapcsolatot az anyanemzettel. A kommunista párt ideológiai egyeduralma: Ennek egyik része a helytelenül értelmezett internacionalizmus, amely tagadja a nemzetiségi lét értékeit. Másrészt a kommunista ideológia az osztályhoz tartozást fontosabbnak tartotta, mint a nemzetiséghez tartozást, ezért a nemzetiségi problémákkal nem foglalkozott. b) Egyéni megoldások. A nemzetiségekre e korszakban a leginkább jellemző fogalom: asszimiláció. 4. feladat a) Észak-kelet Magyarország, illetve Somogy és Baranya megye b) Kedvezőtlen, mert ezek a legfejletlenebb területei hazánknak. c) Általános iskola: jelentősen javult a helyzet, egyre több roma fiatal végzi el ezt az iskolatípust. Középiskola: A korábbihoz képest arányát tekintve jelentős javulás, abszolút mértékben nagyon kevés. Felsőoktatás: Nem tapasztalható javulás, sőt kevesebben végzik el ezt az iskolatípust.
47. A KISEBBSÉGBE KERÜLT MAGYARSÁG HELYZETE A XX. SZÁZADBAN 1. feladat a) A magyarság aránya minden területen jelentősen csökkent. – 30%-ról 10 és 20% közöttire csökkent a magyarok aránya. b) Erdély és Kárpátalja Felvidék és a Vajdaság A Felvidéken a legjelentősebb a Kárpátalján több mint a felére, ErLélekszám és csökkenés, de jelentős a Délvidéken délyben csak a kétharmadára csökszámarány változása is (kb. a felére csökkent). kent a magyar lakosság. Csehszlovákiában az 1945 utáni kitelepítések és az erőszakos szlováErdélyben a magyarság jelentős kosítás okozta a drasztikus csökkerésze Székelyföldön és a magyar Okok nést. A Délvidéken az elöregedés és határ mentén egy tömbben és nagy a délszláv háború okozott jelentős számban él. változást.
RE 14425/M
Megoldókulcs
107
c) a természetes asszimiláció folyamata; az erőszakos asszimiláció; a magyarság elleni atrocitások; a kommunista diktatúrák; elvándorlás d) kitelepítés – Csehszlovákia; tömeggyilkosságok – Jugoszlávia (s kisebb mértékben Románia); deportálás, munkatáborok – Szovjetunió (Kárpátalja); egy ideig autonómia a magyarlakta területek egy részének – Románia, Jugoszlávia e) 1. A magyarok számarányának növekedése Erdélyben 1910 és 1920 között: Az előző évtizedben történő magyar előretörés nyoma a repatriálással együtt. 2. A csehszlovákiai magyarság arányának növekedése a nyolcvanas években, és ismételt csökkenése az 1990-es években: A hátrányos megkülönböztetések enyhülésével többen vállalták magyarságukat. Az új szlovák állam erősödő nacionalizmusa ismét hátrányos a magyaroknak. 3. A vajdasági magyarok számarányának jelentős csökkenése az 1990-es évek elején: Elöregedés, asszimiláció és a délszláv háború elől való menekülés. f) Szlovákia Kárpátalja Erdély Vajdaság Burgenland A magyarok száma
567 000
156 0000
1 590 000
341 000
6700
A magyarok aránya
10,8%
12,3%
20,7%
16,9%
2%
2. feladat a) Egy államon belül pontosan körülhatárolt, különleges jogokkal rendelkező terület. Általában egy kisebbség települési területe (vagy annak egy része) kap autonómiát. A különleges jogok lényege, hogy az állami élet bizonyos részeit (oktatás, közigazgatás stb., az autonómia szintjének megfelelően) a területen élők önmaguk, a saját nyelvükön intézhetik. b) Horvátország autonómiája: teljes közigazgatás, iskolaügy, igazságszolgáltatás. c) 1. Romániában az ötvenes évek elejétől a hatvanas évek végéig (1952–1968) létezett a Maros Magyar Autonóm Tartomány. – Létrejöttének oka: szovjet nyomásra alakították ki, de a vesztes Románia ezzel is bizonyítani kívánta a visszakapott területek fejében pozitív nemzetiségi politikáját. 2. Jugoszláviában a hetvenes évek közepétől a nyolcvanas évek végéig (1974–1988) létezett a Vajdaság autonómiája. Itt a magyarság az egyik alkotóeleme volt a Szerbián belüli autonómiának. – Ok: A Tito-féle politika a szövetségi állam működését fontosnak tartotta a soknemzetiségű Jugoszlávia fenntartása szempontjából. d) A többségi nemzet az elszakadás kezdeti lépésének tekinti az autonómiát, a többségi nacionalizmus a nemzetállam megbontásának véli. Tartanak attól, hogy az autonómia létrehozása leállítja az asszimilációs folyamatokat. 3. feladat a) A szlovákiai zsidóság deportálása kérdésében. b) A szlovák nemzetgyűlésen egyedül ő szavazott a deportálás javaslata ellen. c) 1. vallási (katolikus) alapról; 2. a kormányzat felelőssége saját polgárai iránt; 3. demokrata felfogás; 4. nemzeti szempontból d) Hazaárulásért, a fasisztákkal való együttműködésért tartóztatták le. (A valódi ok a békés revízió érdekében kifejtett tevékenysége volt.) e) Fasizmusnak minősítették a békés revízió követelését. f) Esterházy János a magyar kisebbség demokrata és keresztény vezetője volt. A csehszlovák állam felbomlását nem kívánta, csupán igazságosabb, az etnikai helyzetnek jobban megfelelő határokat. Ezt békés úton szerette volna elérni. A magyarságot védve Szlovákiában maradt akkor is, amikor a szlovákiai magyarok többsége visszakerült Magyarországhoz. Demokrata elkötelezettségét bizonyítja, hogy egyedül emelt szót a szlovák nemzetgyűlésben a náci Németországnak tett engedmények ellen. A csehszlovák politika cseh és szlovák nemzetállamról vallott elképzeléseibe nem illett bele Esterházy soknemzetiségű államról vallott koncepciója. Antifasiszta és demokrata tevékenysége révén kellemetlenné vált az antifasizmusra gyakran csak utólag hivatkozó, és a nemzetiségi kérdésben nagyon anti-
RE 14425/M
Megoldókulcs
108
demokratikus megoldást valló csehszlovák vezetők számára. Talán éppen ezért léptek fel ellene ilyen keményen. 4. feladat a) 1. Nincsenek a kisebbségeket védő nemzetközi megállapodások. 2. Felszámolják Romániában az anyanyelvi oktatást. 3. A kisebbségek nem intézhetik ügyeiket az anyanyelvükön. 4. Magyarellenes és hamis történelmi képet festenek a kisebbségeknek a saját történelmükről. b) Az erőszakos asszimiláció, az egységes nemzetállam kialakításának szándéka. c) Illyés egyetlen felvetésére sem válaszol, csupán vádaskodik. d) antikommunista (munkásellenes), nacionalista és revansista, soviniszta, fasiszta (A román akadémikus összemossa Illyés érvelését a negatív vagy a rendszer által negatívnak tartott tényezőkkel.) e) A Horea-felkelést említi (1784), mert ekkor a magyar nemesség ellen léptek fel a román jobbágyok.
48. TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK A XX. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON 1. feladat a) első szektor: mezőgazdaság; második szektor: ipar; harmadik szektor: szolgáltatások b) A mezőgazdaság gyors visszaszorulása, az ipar lassú térvesztése és a harmadik szektor gyorsuló előretörése. 2. feladat a) Időszak
A változás(ok) jellege
A század eleje a forradalmakig
A mezőgazdaság arányának csökkenése, az ipar és a harmadik szektor előretörése.
Az első világháború után
Az iparban és a harmadik szektorban dolgozók aránya csökkent.
A Horthy-korszak
Az ipari munkásság arányának mérsékelt növekedése.
A második világháború utáni évek A Rákosi-korszak
A Kádár-korszak
A rendszerváltás utáni időszak
A mezőgazdasági népesség előretörése, a harmadik szektor visszaszorulása Az ipari munkásság gyors ütemű növekedése a mezőgazdaság rovására. Mezőgazdasági foglalkoztatottak arányának gyors csökkenése, a harmadik szektor gyorsuló növekedése. A mezőgazdaság jelentős csökkenése, a harmadik szektor erőteljes növekedése
A változások okai A gyors ipari fejlődés és a mezőgazdaság fejlődése.
A gazdasági fejlődés iránya A modernizáció felé halad.
A trianoni béke – iparvidékek elcsatolása, a gazdaság összeomlása, földreform. Bethleni konszolidáció, szerkezetváltás (női munkaerő), majd válság Földosztás, a birtokos-, a tőkés csoportok és a középosztály felszámolása. Erőszakos kollektivizálás és iparosítás, a szovjet modell szolgai másolása
Extenzív fejlődés, a nehézipar megerősödése.
Szocialista iparosítás, szocialista mezőgazdaság
A modernizáció felé halad.
Mezőgazdaság összeomlása, az ipar részleges visszaesése, az elmaradt infrastrukturális beruházások pótlása.
Modernizáció, a világpiac szerepének növekedése.
Átmeneti visszafordulás. Lassú modernizáció. A modernizáció leállása.
b) Hosszú időn keresztül jelentős maradt a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya, és magas volt az ipari munkásság aránya.
RE 14425/M
109
Megoldókulcs
c) A politika erőteljesen befolyásolta a gazdasági-társadalmi változásokat. Ezt bizonyítják a földreformok (1920, 1945), az erőszakos téeszesítés, a nehézipar erőszakos fejlesztése, a téeszeknek adott kedvezmények révén a munkaerő mezőgazdaságban tartása stb. 2. feladat a) komfortfokozat: a lakás ellátottsága a közművekkel (villany, víz, csatorna, gáz, központi fűtés). Az ellátottságtól függően beszélünk komfort nélküli, félkomfortos,komfortos és összkomfortos lakásokról. (A jellemzőket lásd pl. ide kattintva.) b) Időszak 1949–1955 1955–1965 1965–1975
A lakásépítés üteme Lassú ütem Jelentős lakásépítések Kiemelkedően nagy mértékű építés
A lakások jellemző mérete
A lakások jellemző komfortfokozata
kis lakások
alacsony komfortfok
kis lakások
közepes komfortfok
közepes lakások
növekvő komfortfok
Magyarázat Más területekre helyezték a hangsúlyt (iparosítás), az életszínvonal emelését nem vélték fontosnak. Az életszínvonalat fontos kérdésnek tekintették a forradalmat követően. Az életszínvonalat fontos kérdésnek tekintették – s e célra forrásokat is tudtak felszabadítani.
4. feladat a) A XX. SZÁZAD ELSŐ ÉVTIZEDE A társadalmi tagozódás alapja: vagyon, származás (illetve a pozíció) Jellemző vonások: torlódó társadalom A változás iránya: az ipari társadalom előretörése b) A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI IDŐSZAK A társadalmi tagozódás alapja: vagyon, származás (pozíció) Jellemző vonások: a torlódó társadalom továbbélése, a mobilitás lassulása A változás iránya: lassú modernizáció, a középosztály, az alkalmazottak számának növekedése, az agrárnépesség visszaszorulása KÁDÁR-KORSZAK A társadalmi tagozódás alapja: 1. a politikai hierarchiában elfoglalt hely; 2. a politikai értékítélet; 3. szakképzettség, tehetség, teljesítmény; 4. tulajdon Jellemző vonások: a társadalomban megfigyelhető „egyenlősdi” a politikai stabilitást szolgálta. Törekedtek arra, hogy ne legyen túl nagy különbség a szegények és a gazdagok között. Erős társadalmi mobilitás. A változás iránya: modernizáció, a középrétegek erősödése NAPJAINK TÁRSADALMA A társadalmi tagozódás alapja: ismét döntő a vagyon, de jelentős a politikai beágyazottság és az iskolai végzettség szerepe is Jellemző vonások: gyengülő társadalmi mobilitás, a modernizáció (a polgárosodás) megakadása A változás iránya: polarizáció: szűk vagyonos vállalkozói réteg (a fejlett nyugati országoknak megfelelő életszínvonallal) és széles leszakadó réteg, gyenge középosztály
RE 14425/M
Megoldókulcs
110
AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA FELADATTÍPUSAI ÍRÁSBELI FELADATOK 1. feladat a) A) 180 perc; B) 240 perc; C) pl. helyszínek azonosítása; D) problémamegoldó; E) elemző; F) pl. ok-okozati összefüggés felismerése; G) pl. következtetések megfogalmazása; H) problémamegoldó; I) elemző; J) 45 pont; K) 45 pont; L) 44 pont; M) 46 pont b) I. tesztfeladat; II. tesztfeladat; III. esszéfeladat 1. szöveges forrás (visszaemlékezés), ábra, szöveges forrás, törvény 2. pl. A visszaemlékezésből kell kideríteni, hogy az Ungváron élő személy mely államok polgára volt. Ehhez ismerni kell a határváltozásokat. 3. A megoldás szövegalkotást kíván, nem feleletválasztást. 4. egyéni megoldások lehetnek 5. A tételmondat segít az időbeli és térbeli elhelyezésben, a feladatmegértésében. 6. problémamegoldó feladat 7. Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok FeladatA forrás típusa Feladattípus (feleletváTémakör szám (kép, szöveg, ábra, térkép) lasztásos, szövegalkotásos) 1. Az ókor és kultúrája képek szövegalkotásos Magyarország a Habsburg 5. térkép, szöveg szövegalkotásos Birodalomban Magyarország 1945-től a 10. szöveg szövegalkotásos rendszerváltozásig 11. A jelenkor szöveg szövegalkotásos A mai magyar társadalom 12. szöveg szövegalkotásos és életmód Szöveges, kifejtendő feladatok Feladatszám 13. 14. 15. 17. 20.
Korszak Az ókor és kultúrája Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig A középkori magyar állam megteremtése és virágkora XVIII–XIX. századi Magyarország Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig
2. feladat a) Középszint (jó változatok) 13. 14. 13. Feladatszámok 15. 15. 17. 20. 18. 16.
A forrás típusa (kép, szöveg, ábra, térkép)
Feladattípus (problémamegoldó, elemző)
kép, ábra, szöveg
problémamegoldó
szöveg, ábra
problémamegoldó
szöveg, térkép
problémamegoldó
ábra, szöveg
problémamegoldó
szöveg, térkép, táblázat
elemző
Emelt szint (jó változatok) 13. 15. 15. 17. Feladatszámok 18. 20. 20. 22.
13. 19. 16. 22.
RE 14425/M
111
b) Tematika Politikatörténet
Gazdaságtörténet
Társadalomtörténet
Eszme- és vallástörténet
Megoldókulcs
Feladatmegfogalmazás A feladat a bécsi kongresszussal kapcsolatos. y Mutassa be a források és ismeretei segítségével a bécsi kongresszuson résztvevő nagyhatalmak alapvető céljait! Válaszában térjen ki arra is, hogy milyen eszközökkel kívánták elérni céljaikat! (2009, emelt, 15. f.) A feladat I. Károly gazdaságpolitikájára vonatkozik. y Mutassa be a források és ismeretei alapján I. Károly gazdasági intézkedéseit! Válaszában térjen ki arra, hogy mely tényezők kényszerítették ki az uralkodó intézkedéseit, és azok milyen gazdasági és társadalmi következményekkel jártak! (2009, közép, 16. f.) A feladat a honfoglaló magyar társadalommal kapcsolatos. y Mutassa be ismeretei és a források alapján a honfoglaló magyar társadalmat és a jellegzetes életmódját! Válaszában utaljon az életmód és a katonai eredményesség összefüggéseire, valamint a kalandozások társadalmi következményeire is! (2009, közép, 15. f.) A feladat a koldulórendekkel kapcsolatos. y Mutassa be a források és ismeretei segítségével a koldulórendek főbb jellemzőit! Térjen ki a rendek létrejöttének okaira, és elemezze hatásukat a nyugati kereszténység életére! (2009, emelt, 13. f.)
c) Pl. y Mutassa be ismeretei és a mellékelt források alapján a reformkori gazdasági élet átalakulását! Válaszában térjen ki a tőkeképződés hátterére, az ipar, a kereskedelem és a mezőgazdaság átalakításának jellemzőire! (gazdaságtörténet) y Ismertesse az udvar politikájának jellemzőit az 1832–36-os országgyűléseket követően! Tárja fel az erőszak és az engedékenység együttes alkalmazásának hátterét! (politikatörténet) y Tárja fel, hogy az Ellenzéki Nyilatkozat különböző pontjai mely eszmerendszerek hatásait tükrözik! Válaszában térjen ki a felismert eszmerendszerek általános jellemzőinek bemutatására is! (eszme- és vallástörténet) y Mutassa be ismeretei és a források alapján a reformkori nemesi társadalom rétegződését! Térjen ki az egyes társadalmi rétegek életmódjának, mentalitásának jellemzőire is! (társadalomtörténet) 3. feladat a) Példa egy lehetséges vázlatra. A forrásokból szerzett ismeretek
Kronológiai, topográfiai adatok Fogalmak, személyek Forrásrészletek, amelyekre utalunk, vagy amelyeket idézünk Összefüggések, magyarázatok
Bethlen értékelése
Egyéb ismeretek Bethlen miniszterelnöksége: 1921–31; nagy gazdasági világválság 1929–33 nyílt szavazás, irredentizmus, nyilakonzervatív, konszolidáció, ellenforrasok, Peyer Károly dalmi, demagógia, Horthy, Teleki „Hitler politikája a Duna-medencében sohasem irányult arra, hogy Szent István birodalmát (…) újból felépítse, (…) hanem arra, hogy ezen a területen élő népfajok rivalitása fennmaradjon, és e réven Németország domináló szerepe az összes fölött állandósíttassék.” (Bethlen István emlékirata, 1944) azért korlátozza a választójogot, illetve a békés revízió lehetősége és a konszoállítja vissza a felsőházat, hogy a polilidáció érdekében megegyezés a szocitikai konszolidációt hosszú távon fent áldemokratákkal lehessen tartani Az ellenforradalmi erők egyik vezérKompromisszumokra hajlamos és szé- alakja, Horthy bizalmasa, az arisztokles geopolitikai látókörrel rendelkezik. rácia és a nagypolgárság összefogásának hirdetője.
RE 14425/M
112
Megoldókulcs
b) Szempontok (elvárások)
Megoldás
Terjedelem (sor)
Bethlen István konzervatív meggyőződésű, az ellenforradalmi rendszert támogató politikus volt, akinek miniszterel1-2/2 nöki és későbbi tevékenységét is a kompromisszumokra, megállapodásokra való törekvés határozta meg. Bethlen 1921–1931 között tölti be a miniszterelnöki tisztséIdő és tér (legget. Politikusi tevékenysége hozzájárult a Trianon utáni 1/1 alább 1–1 adat, külpolitikai viszonyok rendezéséhez. utalás Általános foÁltalános fogalmak: konszolidáció, konzervatív, kölcsön, felsőház, elgalmak, szakkilenforradalom, paktum / Szakkifejezések: kisantant, irredentizmus, nyílt fejezések szavazás, Egységes Párt, nyilasok Hatalomra kerülését követően Bethlen egyik fontos céljának tekintette a jobb- és baloldali radikális elemek kiszorítását a politikai életből. Kinevezése után kísérletet tett a társadalom különböző csoportjaival való megegyezésre, ennek nyomán Következtetések születik meg a pl. szociáldemokratákkal kötött megállapodá2-3/4 a forrásokból sa az ún. Bethlen–Peyer-paktum. Az 1920-as évek közepén (legalább 2-3) konzervatív meggyőződésének megfelelően a választójog korlátozásával, a felsőház létrehozásával a fennálló viszonyokat kívánta stabilizálni. Később konzervatív nézőpontból bírálta a nyilasokat és a túl szoros németbarátságot. Bethlen a Horthy-korszakot meghatározó stabilizáció feltéA témához kaptelének tekintette az erős kormánypárt létrejöttét. Ennek csolódó tények, érdekében hozta létre az ún. Egységes Pártot, mely biztos események beparlamenti hátteret jelentett intézkedései megszavazásában. mutatása, maBethlen az 1929–33-as gazdasági válság nyomán vált meg gyarázata (3-4 miniszterelnöki tisztségétől, de Horthyra gyakorolt hatása 3-4/7 értelmező megmiatt továbbra is fontos politikai tényező maradt. Az 1930állapítás). A as évek során szembekerült az erősödő jobboldali és radikákövetkezmények lis irányzatokkal, mely azzal is magyarázható, hogy politikai feltárása, értékeeszközei és módszerei nagyon távol estek a tömegdemokrálés, saját véleciát követelő és demagóg módszereket alkalmazó új politimény. kai erőktől, mozgalmaktól. Magyarázó mondatok túlsúlya, megfelelő helyesírás Összesen (minimum/maximum sor) 8/14 A probléma azonosítása
Pontszám 1
1 1
1,5
2
0,5 7
RE 14425/M
113
Megoldókulcs
SZÓBELI FELADATOK 4. feladat a) I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra II. Népesség, település, életmód III. Egyén, közösség, társadalom IV. A modern demokráciák működése V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés b) Általános kompetenciák: szövegértés, szövegalkotás, problémamegoldás, tématartás A történelmi ismeretszerzésben: források használata és értékelése, szaknyelv alkalmazása, tájékozódás térben és időben, az eseményeket alakító tényezők feltárása, történelmi események és jelenségek, problémaközpontú bemutatása c) a történelem különböző dimenziói / témakörök d) A témakör egy nagyobb egység, mely a történelem nézőpontjaihoz kapcsolódik; a téma szűkíti a témakör nyújtotta lehetőségeket és orientálja a diákokat a felkészülésben. e) A címek vagy egy kisebb korszak problémájára vagy valamely több korszakon átívelő kérdésre irányulnak. f) Értékelje a rendszerváltozás folyamatát! Magyarázza meg, hogy kik és miért lettek e folyamat győztesei, illetve vesztesei! 5. feladat a) Középszinten: Szent István (3.2), IV. Béla (3.3) Emelt szinten: továbbá Szent László (3.3), Könyves Kálmán (3.3) b) Középszint: Ratio Educationis, Eötvös-féle népiskolai törvény Emelt szint: továbbá Lex Apponyi, nemzetiségi törvény 6. feladat Egyéni megoldások szükségesek.
RE 14425/M
Megoldókulcs
114
A FORRÁSKÖZPONTÚ TÖRTÉNELEM SOROZAT TANESZKÖZEI
• főszöveg • archívum
TANKÖNYV 9–12. évf.
• nézőpontok
Feladatok • a főszöveghez • a forrásokhoz • otthoni munkák • térképes oldalak • összefoglalások
MUNKAFÜZET 9-12. évf.
DIGITÁLIS ANYAGOK 9–12. évf.
HONLAP
Jellemzők: • alapadatok, tények, információk, • kapcsolódó források (szöveg, kép, ábra) • magyarázatok, értelmezések • a forrásokhoz kérdések, feladatok
• CD-k a könyvek illusztrációs anyagával • interaktív flipbook
Rovatok: Érettségi feladatsorok • Megoldások • Tanácsadás
Jellemzők: • a tankönyvi anyag egyéni vagy csoportos feldolgozása, • a begyakorlás változatos formái, keretei, • a megértést, alkalmazást elősegítő új feladattípusok
• •
lehetőséget biztosít a szemléltetésre, kiselőadások készítésére felhasználhatók feladatlapok, tételek készítéséhez
Funkciói: • háttéradatok, információk • segítség a feldolgozáshoz, értelmezéshez • interaktivitás
