Törökszentmiklós Város veszélyeztetettségének ismertetése és a területileg illetékes Szolnoki Polgári Védelmi Kirendeltség bemutatása
Törökszentmiklós veszélyeztetettsége TELEPÜLÉS JELLEMZŐI: 1. Földrajzi helyzet, domborzati és talajviszonyok: A város a megyeszékhelytől – Szolnoktól – 20 km – re, a Tisza folyó bal partján fekszik. Az igazgatási területén a központi belterülete mellett három kisebb különálló belterülettel rendelkezik. Ezek a következők: Surján, Szakálas – puszta, Balla – puszta, ezen kívül jelentős említésre méltó lakott hely a Szenttamás – puszta és Barta – puszta. Jász – Nagykun – Szolnok megyében, harmadik legnagyobb város Törökszentmiklós. Külterületének északról és északnyugatról a Tisza, északkeletről a Fegyverneki – Holt – Tisza természetes határát alkotja. Keletről Fegyvernekkel, Örményessel és Kuncsorbával, délről Kétpóval, és Tiszatenyővel, nyugatról Tiszapüspökivel, északról Nagykörűvel határos. A város földrajzi fekvéséből adódó sajátosságai kedvezőek
2. Domborzata: A város közigazgatási területének domborzatát tekintve a Közép – Tisza vidék ártere és a Kunság helyenként mérsékelten dombos alföldi síkterülete (amelyet elhagyott folyómedrek, kunhalmok tesznek némileg változatossá) a mezőgazdálkodás kedvező helye. A terepszínt 85, 00 mBf és 90, 00 mBf. között változik.
3. Talajadottságok: A város határát, nagykiterjedésű szürke, barna, sárga és fekete agyagos talaj borítja. A tele-pülés északi részén, a Tiszához közel eső sávban réti öntéstalaj, a város határának nagyobb részén réti csernozjom az uralkodó talajtípus, néhol szikes foltok is előfordulnak. A talajvíz mélysége normál időszakban: 2 – 4 méter közötti. Élővize: a Tisza folyó, jelentősebb állóvize a Fegyverneki Holt Tisza.
4. Növényzete: A Tisza mentén fűz, - nyár, – erdők húzódnak, más részein vak-szikfoltok, szikes mocsarak és hernyó-pázsitos rétek találhatók.
5. Éghajlat: A terület éghajlata mérsékelten meleg – száraz, nyaranta átlagosan 810 – 820 órát, télen 190 órát süt a nap. Az évi középhőmérséklet 9, 9 - 10 C° körül van. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 34, 9 – 35, 1 C°, a legalacsonyabb minimumhőmérséklet – 17, 0 – és – 17, 5 C° között várható. Az évi csapadékmennyiség átlaga 510 – 540 mm között várható. A leggyakoribb szélirány észak – északkeleti, északnyugati és déli. Az átlagos szélsebesség 2, 5 m / s.
6. Mezőgazdasági területek: A külterület jelentős részét ma is mezőgazdasági területek borítják, közülük a szántó művelési ág az uralkodó, a közigazgatási területének csak kis részén vannak gyepes területek. A városban kezdettől fogva a föld, a mezőgazdaság adott megélhetést az itt élő embereknek. Az ipar a XIX. század második felétől jelenik meg, elsősorban a mezőgazdaságot kiszolgáló, kapcsolódó tevékenységekre alapozva. A szántó-földigazdálkodásban a gabonafélék aránya döntő (42%), de egyes területeken gyümölcsöt és zöldséget is termelnek nem elhanyagolható mennyiségben. A mezőgazdasági termékek feldolgozására fokozatosan létrejöttek a különböző feldolgozó üzemek.
7. Kommunikáció: A városban teljesen kiépült az alapellátások, szolgáltatások intézményi rendszere. Hírközlő hálózat terén a várost érinti az országos optikai gerinchálózat, körzeti kábelhálózatok indulnak ki a településről. Helyi telefonközpontja és OSSAKI rádiótelefon bázisállomása van Törökszentmiklósnak. Egyéb kommunikációs szolgáltatások is rendelkezésre állnak: helyi sugárzású televízió, kábeltévé – Szentmiklós TV, Dolby Digital-, és rádiója – Rádió Törökszentmiklós-, valamint újsága – a Törökszentmiklós és Vidéke havilap-. A rádió a kistérség többi településének is nyújtja szolgáltatásait. A lakosság Internet hozzáférése szintén megoldott a városban magán vagy intézményesített formában (iskolák, Művelődésház, PC-WC).
8. Települési infrastruktúra: Az alapközmű ellátás (ivóvíz, elektromos áram) teljesen kiépült a város területén és az alvó falvakban is. A gázhálózat alapja szintén megvalósult. A közművekben hiányos területeknél PB palackos ellátás működik. A városközpontban a főút térsége sávjában kiépült csapadékvíz csatorna működik, de a jellemző állapot még mindig a felszíni nyíltárkos elvezetés. A felszíni vízelvezetők hossza: 183, 5 km, melyből belterületen 5. 079 fm burkolt. A település közvilágítása teljes mértékben megoldott, korszerűsítése, energiatakarékossá-tétele az elmúlt évek folyamán megtörtént Kommunális hulladék-elhelyezés: A szennyvízhálózat regionális rendszerének központja a város. A szennyvízcsatorna-hálózat és szennyvíztisztító-telep fejlesztése, folyamatban lévő beruházás. A települési szilárd hulladék rendszeres összegyűjtéséről, elszállításáról, ártalommentes elhelyezéséről (ártalmatlanításáról) szervezett helyi közszolgáltatás útján gondoskodik a Törökszentmiklósi Kommunális Szolgáltató Kft. az önkormányzat megbízásából. Kijelölt hulladéklerakó telep a Kétpói regionális hulladéklerakó megnyitásáig: Törökszentmiklós, 2110/3 hrsz-ú terület. Az EU előírásainak megfelelően fokozatosan kialakításra kerülnek szelektív hulladékgyűjtő szigetek, melyek száma jelenleg 14 db, kezdi meg működését. A TELEPÜLÉS VÍZRAJZÁNAK ISMERTETÉSE: 1. Vízrajzi adottságok: Törökszentmiklós város közigazgatási területe a 2. 82 Fegyvernek – Mesterszállási ártéri öblözetben található, a település közigazgatási területén a 10. 06 Cibakházi – Pityókai árvízvédelmi szakasz fővédvonala húzódik. A Tisza folyó szabályozása előtt a terület mintegy fele az árvizektől veszélyeztetett vízjárta táj volt, így Törökszentmiklós város egy része is. A Tiszapüspöki – Törökszentmiklós – Fegyvernek vonaltól északra, a Tiszáig egy nagykiterjedésű, állandó vízborítású mocsár alakult ki, amelyet három „fok”- on keresztül táplált a folyó árvize. A
fokokon kilépett víz az egykori Décsei – ér medrén keresztül a Törökszentmiklós melletti mély fekvésű lapályon nyílt vizű tóvá egyesült, amelyet végül a Tinóka – ér csapolt meg és vezetett vissza a Tiszába. Jász – Nagykun - Szolnok megye árvízi veszélyeztetettség szempontjából az ország egyik legkedvezőtlenebb földrajzi és vízrajzi fekvésű helye. A megye területének: 76 %- a árvíz által veszélyeztetett terület. Az árvízvédelmi helyzetet meghatározó módon befolyásolják a terület domborzati viszonyai, melyek a Tisza – völgyére jellemző nagy területű öblözetek között is különösen nagyokat jelöltek ki. A települések védelmét a kiépített gátrendszer látja el, mely a Közép- Tisza- VidékiKörnyezetvédelmi Vízügyi Igazgatóság kezelésében van. A kiépített töltések mentén elsősorban a fakadóvizek, átázások és szivárgások fordulnak elő. Az árvízszintek jelentősen emelkedtek, az árvizek gyakorisága, tartóssága nőt. A 2000. évi nagy árvíz több nemkívánatos esemény egybeesésének az eredménye volt. Az árvíz által veszélyeztetett területek védelmét az úgy nevezet árvízvédelmi fővonalak biztosítják. A megyében a fővédvonal hossza: 667, 410 km. A vízgazdálkodásról szóló 1995 évi LVII törvény 16 - § - a alapján az árvízvédelmi fővonalakon védekezési kötelezettsége az államnak, a helyi önkormányzatoknak, illetve a károk megelőzésében vagy elhárításában érdekelteknek van. - Árvízvédelmi szakasz megnevezése: 10. 06 Cibakháza – Pityóka árvízvédelmi szakasz. - Törökszentmiklós a 2. 82 Fegyvernek – Mesterszállási árvízi öblözetben található. A védelmi szakasz mértékadó vízmércéje, Szolnokon található. *Vízmérce „0” pontja: 78, 78 mBf. *MÁSZ. (mértékadó árvízszint): 88, 70 mBf, *LNV.(legnagyobb vízállás): 1041 cm, *LKV. (legkisebb vízállás): - 279 cm. Tartós árvíz esetén a fővédvonalak mentén fakadóvíz jelentkezik, melynek elvezetésére a meglévő csatornák használhatók. 2. Belvízvédelmi helyzet és veszélyeztetettség: A belvízrendszerek műveinek kiépítését minden időszakban az adott kor gazdasági igénye és technikai színvonala határozza meg. A művek kiépítését, üzemeltetését jelentősen befolyásolja a területen élők – napjainkban várhatóan fokozódó – kárérzékenysége. A Közép-Tisza vidékének belvízi veszélyeztetettsége igen nagy, ami azt jelenti, hogy a terület jelentős része belvízzel közepesen, illetve erősen veszélyeztetett. A város csapadékvíz elvezetése még nem teljesen megoldott a belvíz elleni védekezés eredményessége a művek állapota, a védekezésre fordítható anyagi, technikai és emberi erőforrások csökkenése miatt kétségessé válhat. A bel-területeken a jelenlegi jogszabályok az önkormányzat védekezési kötelezettségét írják, elő a KÖTI - KÖVÍZIG szakmai segítségével. Belterület belvízveszélyezett és ebből adódóan az Önkormányzat 1999-től, folytatta a korábban elkezdett a belterületi csapadékvíz elvezető hálózat kiépítését (várhatóan 2006 év végére elkészül), a kivitelezés jelenleg is folytatódik. Eddig a város közel 40 millió forintot fordított belvízrendezésre. További 65 km elvezető csatornahálózat megépítésére van szükség. Törökszentmiklós város közigazgatási területe három belvízvédelmi öblözetbe tartozik: o a 64/ a. Fegyverneki belvízöblözet, (területe: 92, 1 km²) amely Törökszentmiklóshoz tartozó Szakállas kül – és belterületének egy részét fedi le, illetve a város észak - keleti része tartozik még a fegyverneki öblözethez. A Büdöséri főcsatorna – a 3 db becsatlakozó bekötőcsatornával – hossza 14 km, állapota megfelelő, üzemképes, rendszeres fenntartást igényel. Az elsődleges belvíztárózást a Fegyvernek Önkormányzat tulajdonában illetve kezelésében lévő Alsóréti – Holt – Tiszába történik. Ez a külterületi rész a Mirhó – Kisfoki Vízgazdálkodási Társulat kezelésében van.
o a 64/ b. Óballai belvízöblözet,(területe: 21, 5 km²) amely Törökszentmiklóshoz tartozó Óballa település kül – és belterületét fedi le, főcsatornája az Óballai I főcsatorna, amely az Óballai zsilipen és az 1, 6 m³/ s - os kapacitású szivattyútelepen keresztül csatlakozik a befogadóhoz, a Tisza folyóhoz. A belvízvédelmi művek üzemeltetője a Mirhó – Kisfoki Vízgazdálkodási Társulat kezelésében van. o a 64 / c Szajoli belvízöblözet, (területe: 101, 1 km²) amely Surjány település belterületét, valamint Törökszentmiklós kül – és belterületének egy részét fedi le, az öblözet főcsatornája a Törökszentmiklós északi részén áthúzódó Szajoli I belvízcsatorna, mely a KÖTI – KÖVIZIG kezelésében van, mely egyben a város csapadék vizeinek a befogadója. A főcsatorna 2, 4 m³/ s – os kapacitású torkolati szivattyúteleppel, illetve a gravitációs elvezetést szolgáló zsilippel csatlakozik a Tisza folyóhoz. Tinóka - Szajol I. főcsatorna 15, 293 km hosszú, üzemképes, fenntartása 1999-ben megtörtént, karbantartása folyamatos. o Törökszentmiklós belterületének, a vasúton túli részét magába foglaló területnek, a - város déli részének - csapadékvíz befogadója, az Andrássy mellékcsatorna, (a mellékág hossza: 4, 5 km) amely összegyűjti a város vasúton túli csapadékvizeit, (amely Törökszentmiklós Város Önkormányzatának a tulajdonában van) és bevezeti a főbefogadóba, azaz Andrássy – csatornába. Az Andrássy belvízvédelmi főcsatorna, a Mezőtúr – Tiszaugi VGT kezelésébe tartozik. Andrássy- főcsatorna 3, 3 km hosszú, üzemképes, főbefogadója a Szajoli – I belvízcsatorna. 3. A csatornarendszer főbb jellemzői: Zárt csapadékvíz elvezető csatornák hossza: 9 km. Nyílt burkolt csapadékvíz elvezető csatornák hossza: 39 km. Nyílt földmedrű csapadékvíz elvezető csatornák hossza: 57, 8 km. Az elkövetkező években (költségfüggő, tervvel rendelkeznek) 65 km elvezető csatornahálózat megépítésére van szükség. Csapadékvíz elvezető rendszerrel nem rendelkező területeken nagy részben szikkasztó árkok vannak kiépítve. 4. A belvízöblözet létesítményei: • Nyílt csatornák, árkok, • Zárt csatornák, • Átereszek, • Átemelők, szivattyúk, (8 db telepített,) • Befogadó csatorna. 5. Szivattyúzási helyek: a./ Állandó telepítésű szivattyúállások: Állandó jelleggel telepített csapadékvíz-átemelő szivattyúk biztosítják a csapadék – és belvízmentesítési feladatokat: (Vízkár – Tervben részletesen) b./ Ideiglenesen tervezett szivattyúállások: a szivattyúállások ideiglenes helyeit előre megtervezni nem lehet, mert a nagy esőzések illetve hirtelen történő felmelegedés következtében hóolvadás által kialakult belvizes helyzet során látható a vizek mennyisége a szikkasztóárkok telitettsége, amely meghatározza a szivattyúállások ideiglenes helyeit és a hordozható szivattyúk darab számát. (Vízkár – Tervben részletesen) c./ Tározók és tárózási lehetőségek: (Vízkár – Tervben részletesen)
d./ Törökszentmiklós város belvízöblözet alapján hét vízgyűjtő öblözetre tagolható az elkészült Vízkár – terv alapján, (Vízkár – Tervben részletesen, térképen jelölve) A TELEPÜLÉS KÖZLEKEDÉSÉNEK (ÚT- ÉS VASÚTHÁLÓZAT) JELLEMZÉSE: 1. Közút: Törökszentmiklós várost elkerülő 4-es számú (E - 60) főút szakaszát 2003 augusztusában adták át a forgalomnak, amely északi irányban kerüli el a várost. A 4. sz nemzetközi főútvonalból ágazik le (amely átmegy a városon déli irányba) a Mezőtúr – Békéscsaba felé vezető 46. sz. közút. A várost a megyeszékhellyel a 4. sz főútvonal négysávos szakasza köti össze, amely 15 perces közelségbe hozta a két várost. A városból indul ki a 4629 – es összekötő alsórendű út, amely összeköti Martfű várost és térségét. A város kiépített önkormányzati úthálózata, 91, 54 km (266 db), kiépítetlen úthálózata 39, 2 km (130 db), kiépített kerékpárútja 10 km. A város útjainak közel 90 %-a burkolattal ellátott. Az elmúlt 14 évben jelentős forrásokat fordított a város a lakossággal az utak szilárd burkolattal való ellátására. Az utak burkolattal, való ellátásával azonban egyes utak funkciója megváltozott (lakó út helyett átmenő forgalom is megjelenik ezeken az utakon), így a legtöbb út állapota a meg növekedett terhelés és forgalom hatására folyamatosan romló állagú. 2. Vasút: Törökszentmiklós ugyan nem vasúti csomópont, de vasútállomása a Budapest - DebrecenNyíregyháza - Záhony felé vezető fővonalon (100 – as számú) helyezkedik el. Naponta 20 személyszállító vonat áll az utasok szolgálatára. 3. Buszközlekedés: A város központjában az autóbusz–pályaudvart 109 helyközi és távolsági járat érinti. Az autóbuszos tömegközlekedés biztosítja a térségi központ és vonzáskörzetének összekötését, vérkeringését. 4. Hidak: 3 db híd található Törökszentmiklós közigazgatási területén, ebből 1 db a 100 – as nemzetközi vasútvonal felett, a városban a 46 – os közúton, 2 db a várost elkerülő – 4 – es számú nemzetközi (E – 60 – as) közút felett. 5. A közmű és energia ellátás helyzete: a./ Víz-, és csatorna ellátás: a vezetékes vízellátás 100 -os, az ivóvíz ellátását a törökszentmiklósi Vízközmű Társulat biztosítja. A csatornázottsága a városnak megoldott, a szennyvíztelepen történik a összegyűjtött szennyvíz tisztítása, kezelése. b./ Villamosenergia ellátás: az áramot a település északkeleti és déli irányból kapja. Az elosztása alaphálózati trafóállomásról történik. A 120/20 kV -os alállomás betáplálása a 20 kV-os szabad légvezetékekről történik. Ellátás: 100 %- os. c./ Gázellátás: A település gázellátása északkeleti irányból érkezik.
TIGÁZ gázátadó
(nyomás-szabályozó segítségével.) állomáson keresztül történik a fogyasztók ellátása. A vezetékes gáz bekötés 80 %-os.
A TELEPÜLÉS GAZDASÁGI, TELEPÜLÉSHÁLÓZATI JELLEMZŐI: Gazdaság: Törökszentmiklós város a kistérség koncentrált ipara és hagyományosan jól szervezett mezőgazdasága egyaránt elismert a megyében és az országban. Kialakult az egymásra épülő gazdasági tevékenységi rendszer. A gazdasági tevékenységekre ráépült és mind kiterjedtebbé vált a kereskedelem. Meghatározó szerepet játszanak: - elektronikai ipart, - gépipar, - élelmiszeripar, - kereskedelem, - szolgáltatóipar. A 90-es évek elejének gazdasági átalakulása, a privatizáció következtében gyökeresen megváltoztak a tulajdonviszonyok, sok külföldi tulajdonú gazdálkodó szervezet jött létre, telepedet le a városban. Azonban
gazdasági tevékenységüket a hazai és nemzetközi tendenciákat követő ingadozás jellemzi, (megszűnés, átalakulás). Emiatt bizonytalan a gazdasági környezet. A nagyok mellett a kereskedelemben, a mezőgazdaságban, az építőiparban és a szolgáltatásokban több kisebb és közepes vállalkozás jelent meg. Jelenleg 1300 a vállalkozók száma Törökszentmiklóson.
A kistérség az Észak-alföldi Régió nyugati részén, az ország közepén Jász-Nagykun-Szolnok megye központjában helyezkedik el, a megye hét statisztikai kistérségének egyike. Térkapcsolataira jellemző, hogy települései valamelyik – esetleg más kistérségben elhelyezkedő - nagyobb település vonzáskörzetéhez illeszkednek. A vonzáskörzetbe tartoznak: Kengyel, Kuncsorba, Örményes, Szajol, Tiszapüspöki, Tiszatenyő, Fegyvernek, Tiszabő. A nagyobb vonzásközpontok: Szolnok, Törökszentmiklós, Martfű, Kunhegyes, Kisújszállás, Mezőtúr. A TELEPÜLÉS KÖZIGAZGATÁSI JELLEMZŐI: Közigazgatás: A kistérség székhelye: Törökszentmiklós város, a kistérség központja földrajzi szempontból középen helyezkedik el, az elérhetőség zavarmentes. Itt működnek a jogosultsággal rendelkező közigazgatási, rendvédelmi és egyéb adminisztrációs hivatalok. Mint: Városi Rendőrség, ÁNTSZ. Városi Intézete, Szolnok MJ. Városi Önk. Tűzoltóság, Térségi Tűzoltó Egyesület, stb. Települési intézményrendszere: Közigazgatási szerkezetére jellemző, hogy önálló, települési önkormányzat működik, mely a lakosság igényeitől és törvényi előírásoktól függően intézményeket tart fenn: A városban működő intézménytípusok: Intézmények megnevezése Polgármesteri Hivatal, Okmány Iroda Bölcsőde Szociális Gondozási Központ Fogászati rendelő EGYMI és a háziorvosi rendelők, Gyógyszertár Mentőállomás Óvoda Normál általános iskola
Az intézmények száma 1 1 1 1 5 15 5 1 9 3
Kisegítő általános iskola Egyházi általános iskola Szakközépiskola és szakiskola Szakközépiskola Gimnázium Zeneiskola Művelődési Központ Könyvtár Helytörténeti gyűjtemény Mozi
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
Törökszentmiklóson található (Szolnoki Polgári Védelmi Kirendeltséghez tartozó) a Polgári Védelem Iroda, amely jelentős szerepet játszik a kistérség védelmi igazgatásában. A város polgármestere a honvédelmi körzet, a Helyi Védelmi Bizottság Elnöke. A
TELEPÜLÉS VESZÉLYEZTETETTSÉGE TERMÉSZETI ÉS TECHNIKAI KATASZTRÓFÁBÓL EREDŐEN, A TELEPÜLÉS TERÜLETÉN FIGYELEMBE VEHETŐ LEHETSÉGES VESZÉLYFORRÁSOK:
1. A természetben előforduló veszélyek: Árvízi veszélyeztetettség: Árvíz akkor történik, ha a természetes és mesterséges vízfolyások vízállásának emelkedése a normális állapotok időszakában száraz területek víz alá kerülhetnek (folyómederből, gátakon, töltéseken át) kilépő víztömegek az elfolyó, vagy felszíni víz gyors felhalmozódása miatt. A veszélyeztető hatása az ártérben, majd az ártéren kívüli területek elöntése során valósul meg. Térségünk legnagyobb természetben előforduló valós fenyegetettsége. Azonban a veszély lehetősége - télen szokatlanul nagy mennyiségű hóesés a Kárpátokban, hirtelen tartós tavaszi felmelegedés esővel párosulva stb. - a helyzetek szokatlan kombinációja folyton bekövetkezhet, egy a 2001 évihez hasonlítható árvíz, melynek során több ezer embert kellett kitelepíteni ideiglenesen, a felső Tiszai (Szabolcs – Szatmár – Bereg Megyében) gátszakadás után. Belvízi veszélyeztetettség: Belvízen az ármentesített területek kötött talajain összegyűlő csapadékvizeket (talajvizek, fakadóés szivárgó vizek) értjük, amelyek a korábbi erek, fokok útját követve húzódnak a befogadók felé és az árvízvédelmi töltéseken történő bevezetésükről csatornákkal és zsilipekkel, helyenként átemelő szivattyútelepek segítségével kell gondoskodni. Rendkívüli időjárási és elemi csapás helyzete: A település alföldi jellegéből adódóan kevés szélvédett területtel rendelkezik. A havazások idején, a hófúvások komoly gondot jelentenek. A 4-es számú főút forgalma havazások idején gyakran elakad, – egy-egy kamion megcsúszása, keresztbe fordulása miatt – mivel a legtöbb helyen nincs megkerülési lehetőség. Ilyen helyzetek tartós forgalmi akadályt okoznak, mert a mentőerők sem képesek gyorsan a kárhelyre jutni. Az utóbbi években gyakran előfordult, hogy rövid idő alatt nagymennyiségű csapadék hullott. Az éghajlatváltozások miatt ezek gyakoriságának az esélye jelentősen megnőtt. Az ilyen helyzetek, vagy a tartós csapadék, rossz minőségű belvíz elvezető rendszere miatt okozhatnak nem várt veszélyhelyzeteket. Nagy mennyiségű csapadék (eső, hó, jegesedés) következtében egyidejűleg járhatatlanná vált vasutak, főútvonalak, mellékútvonalak miatt a lakosság alapvető élelmiszerrel történő ellátása veszélybe kerül. Szélviharok (tornádó) következtében épületek rongálódhatnak meg. Tartós szárazság (aszály) következtében fokozott tűzveszély állhat fenn, elsősorban a város külterületén.
Földrengés veszély elhárítása: Földrengés szeizmográfiai előrejelzés alapján Törökszentmiklós területét várhatóan 6-7-es erősségben érintheti.
A legutóbbi másfél ezer évben több mint nyolcszáz olyan rengés fordult elő a Kárpát-medencében amely-kisebb nagyobb károkat okozott. Magyarországon 25-30 évente fordul elő földrengés. Általában 3-4-es erősségű a Richter-skálán. Az elemi csapás típusától, nagyágától függően a lakóépületekben, a közműhálózatban olyan mértékű rongálódás következhet be, ami az élet- és vagyonbiztonságot, vagy a környezetet súlyosan veszélyezteti. 2. Épített, mesterséges környezet veszélyei: Veszélyes ipari üzem, (üzemi robbanás) veszélyes agyagok gyártása, felhasználása, tárolása teremthet veszélyhelyzetet: A veszély természetét alapvetően az üzemekben folytatott tevékenység célja és az alkalmazott technológiai folyamatok határozzák meg. Jelentősebb mennyiségben Törökszentmiklós városban fordul elő veszélyes anyaggal való foglalkozás, illetve tárolás. Az üzemeknél, gazdálkodó szerveknél előforduló mennyiségek viszonylag kis értékűek, de a biztonság érdekében még így is kisebb hozzáférhető egységekben, egymástól elkülönülten vannak tárolva. Rendszerben egyidejűleg - kizárólag - a szükséges, illetve biztonságos, mennyiség van jelen. Az üzemi környezetben a robbanás akkor jelent veszélyt a befogadó, illetve közeli település lakosságára, ha szétszóródó épület és egyéb technológiai elemek az üzemen kívüli területre hullnak, vagy ha a robbanás veszélyes anyag kibocsátását eredményezi. Ennek ellenére a környező lakosság
biztonsága és a környezet védelme, óvása érdekében egyre inkább és eredményesen fejlesztik a biztonságtechnikai berendezésieket, technológiáikat. Veszélyes anyagok közúton, vasúton történő szállítása: /Vegyi veszélyeztetettség/ Figyelembe véve azt, hogy a veszélyes anyagok szállítása a lakóterületeken keresztül történik, illetve érinti azt, közúti /vasúti/ baleset estén a környezetbe jutott /"kiszabadult"/ veszélyes anyag típusától és mennyiségétől, a széliránytól függően - városrészek, vagy az egész város lakosságát veszélyeztetheti. A térségen keresztül haladó utak, vasutak majd mindegyikén történik veszélyes anyag, veszélyes árú szállítás. Nem zárható ki a közlekedési baleset, melynek során a veszélyes anyag a környezetbe kerülhet, rendkívül súlyosan károsítva azt, vagy lakókörnyezetbe kerülve veszélyeztetheti az emberi életeket is. Tömeges emberi és állati megbetegedések, járványok: A fertőzés /járvány/ típusától függően városrészek, vagy az egész város lakosságát veszélyeztetheti. Járványos fertőző megbetegedések lehetősége fenn áll, elsősorban behurcolás útján, mivel a kirendeltség területén fertőző góc kialakulására lehetőség nincs. Járványos állat megbetegedések alakulhatnak ki a kirendeltség területén mezőgazdasági vállalkozások, termelőszövetkezetek állattartó telepein, valamint a kisegítő és háztáji gazdaságokban. A fertőző állatbetegségek tekintetében katasztrófa helyzet akkor következik be, ha az a törzsállomány 25 %- ára terjed ki. Polgári engedetlenség: pl.: ”TAXI-s blokád” Terroristatámadás: A város tekintetében különösebben nincs kiemelkedően nagy kockázata a terrorcselekményeknek. Az erre érzékeny objektumokat nyilvántartjuk, rendszeresen ellenőrizzük a nemzetbiztonsági szervekkel együttműködve. Energia kimaradás: A város külső energiaszállítóktól (déli irányból) nagymértékben függ, azonban a hálózat más irányból nem táplálható, így a helyreállítás hosszabb időt vesz igénybe. Ivóvíz haváriaszerű szennyezése: A vízkészlet külső szennyező anyag hatására oly mértékben szennyeződik, hogy az emberi fogyasztásra alkalmatlanná válik, ezáltal a lakossági ivóvízzel történő ellátása kerül veszélybe. Nukleáris baleset esetén fellépő radioaktív (levegő – talaj) szennyezés: Nukleáris veszélyhelyzetet Szolnok vonatkozásában a következő események okozhatnak: Paksi Atomerőmű Zrt.-nél bekövetkezett súlyos baleset kihullási övezete; •
Az országhatárhoz közel fekvő külföldi nukleáris létesítmények {Jaslovske Bohunice-i Atomerőmű (Szlovákia); Mohovce-i Atomerőmű (Szlovákia); Krskoi Atomerőmű (Szlovénia)} súlyos balesetét követően kialakuló kihullási zóna;
•
Sugárforrás, illetve nukleáris anyag szállítása során bekövetkező veszélyhelyzet;
•
Terrortevékenység (radiológiai diszperziós robbanó eszköz, vízbázis szándékos szennyezése, élelmiszer és egyéb termékek szándékos szennyezése) A környezetbe jutott radioaktív anyag mennyiségétől, az uralkodó széliránytól függően a város lakossága kerülhet veszélybe a levegő radioaktív koncentrációja, valamint a talajra kiszóródott radioaktív részecskék egészségkárosító hatása miatt. A kialakult helyzet kezeléséről a Települési Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Terv rendelkezik.
Bajba jutott légi járművek megsegítését ellátó kutató – mentő-szolgálatról: Magyarország légterének jelentős forgalma, mérete magában hordja annak lehetőségét, hogy a város közigazgatási területén légi jármű balesete – kényszerleszállása következik be. A baleset, kényszerleszállás következményei előidézhetnek közvetlen, vagy közvetett veszélyhelyzetet a lakosság körében. Ezek lehetnek épület romosodások, tüzek, robbanások, közművek (elektromos vezetékek, gáz, víz-, és csatorna, telefon, kábeltelevízió vezetékek) súlyos sérülései és azok következményei. Előfordulhatnak közlekedési, ellátási zavarok. A város területét fokozottan veszélyezteti – a szolnoki honvédségi helikopterbázis miatt - a katonai légi járművek jelentős forgalma. Hajléktalanokkal kapcsolatos feladatok végrehajtása: A város területén nyilvántartott, illetve ideiglenesen ott tartózkodó hajléktalan személyek helyzetének javítására, és elhelyezésük folyamatos biztosítására vonatkozó feladatok és ezek végrehajtási lehetőségeinek meghatározása biztosított. Előfordulhatnak még egyéb előre nem látható emberi mulasztásból fakadó, vagy az előbb felsorolt helyzetek legkülönbözőbb kombinációi, amelyek váratlanul törnek a lakosságra, csökkentve az életben maradás esélyeit, a túlélés feltételeit, másodlagos hatásaikkal fokozva a veszélyeztetettség mértékét. A veszélyeztetett területen a lakosság részére épített óvóhely nincsen. A katasztrófa bekövetkeztétől a védelmi intézkedések bevezetéséig, végrehajtásáig olyan rövid idő áll rendelkezésre, hogy a kitelepítési tervekben foglaltakat nem lehet végrehajtani, ezért a veszélyeztetett területről a riasztás- értesítés végrehajtásával egyidejűleg a széliránnyal ellentétesen kell a lakosság kimenekítését elvégezni. A kimenekített lakosság ellátására, elhelyezésére a nem veszélyeztetett területeken lévő közintézményeket kell figyelembe venni. A veszélyforrás felszámolása után a terület veszélyeztetettsége fokozatosan csökken, így mintegy 20 óra eltelte után a mentési - mentesítési feladatok előrehaladásának függvényében a lakosság és az üzemi dolgozók vissza telepítése a megfelelő egészségügyi ellenőrzés és ellátás után megkezdődhet. Körzetünkben árvíz a kiépített védőművek és a sok éves tapasztalat alapján ritkán fordul elő. A veszélye azonban fenn áll. Szerencsére a figyelő, jelző, tájékoztató rendszer a folyók teljes vonalán kiépített, működőképes és korrekt. Ezek alapján fel tudunk készülni egy esetleges elárasztás veszélyének a kezelésére. A védőművek megerősítésén túl a legfontosabb védekezési forma a veszélyeztetett lakosság életének és anyagi javainak megóvására az arra jogosult személy döntése alapján - a kitelepítés. Várhatóan Szolnok, Kisújszállás városok közintézményeiben el tudják helyezni a Törökszentmiklós lakosságát és az érintett városi közintézményeket. Biztosítani tudják számukra az ellátást. Gondot okozhat az állatállomány elhelyezése, ellátása. Mivel a Tisza folyón az árvizek inkább lassú, mint gyors lefolyásúak, így tartós ellátásra kell berendezkedni. Amennyiben előreláthatóan 10 - 20 napnál tovább húzódik a veszélyeztetettség ideje, meg kell fontolni, más települések befogadó képességét is.
A KATASZTRÓFAHELYZETEK SZERVEZETI RENDSZERE
KEZELÉSÉNEK
ÉS
MEGELŐZÉSÉNEK
A katasztrófahelyzetek kezelése általában a társadalmi erőforrások széles körének megmozgatását igényli. A hatékony védekezéshez gyorsan, sok ember sok eszköz és sok pénz szükséges. Ezekhez a rendkívüli döntésekhez gyakran minősített időszak (Alkotmány szerinti veszélyhelyzet, szükségállapot) kihirdetése szükséges. Ezek a döntések a közigazgatáson belül a védelmi igazgatás rendszerében születnek meg, amelyhez a döntés előkészítésben, a rendszer minden szintjén bekapcsolódnak a Katasztrófavédelem országos, területi és helyi szervei. A védekezéshez történő felkészülés, tervezés a katasztrófavédelmi szervek koordinációja mellett zajlik a mindennapok során. A védelmi igazgatás és a katasztrófavédelmi szervek kapcsolatát a következő ábra mutatja be:
A TELEPÜLÉSI POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZETEK Az ábrán sárgával jelölt egységek a polgármester által határozattal beosztott állampolgárokból létrehozott polgári védelmi szervezetek. Ők jelentik a katasztrófa elhárításhoz, védekezéshez igénybe vehető végrehajtó erőt az önkormányzatok számára. A polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvényben meghatározott polgári védelmi feladatok ellátására területi, települési, illetőleg munkahelyi polgári védelmi szervezeteket kell létrehozni a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárok köréből. A polgári védelmi kötelezettségen alapuló polgári védelmi szervezetek létrehozásának, irányításának, anyagi-technikai ellátásának, illetőleg alkalmazásának szabályait az 55/1997. (X. 21.) BM rendelet szabályozza.
Törökszentmiklósi Polgári Védelmi Parancsnokság Törökszentmiklóson 247 állampolgár van beosztva különböző rendeltetésű települési polgári védelmi szervezetbe. Jól látható, hogy ha alkalmazásukra szükség van, akkor munkájuk koordinálására egy külön szervezeti egységet kell létrehozni, elsősorban a polgármesteri hivatal bázisára alapozva. Tapasztalataink szerint a települési polgári védelmi parancsnokság a polgármesteri hivatal napi feladatainak az ellátását és a védekezés speciális feladatait nem tudja együttesen ellátni, ha csupán a polgármesteri hivatal dolgozóiból szerveződik, ezért célszerű más intézmények állományát (pl.: iskola, művelődési ház) is beosztani a parancsnokságba. Rendeltetése: A veszélyeztetettség mértékének és jellegének megfelelő lakosságvédelmi és mentésszervezési feladatok irányítása. A polgári védelmi feladatok tervezése, szervezése. Feladata: A polgármester irányításával a település helyi védelmét biztosító polgári védelmi szervezetek operatív vezetése. A károk felszámolására létrehozott helyi komplex szakalegységek, valamint a munkahelyi szervezetek település érdekében végzett tevékenységének koordinálása. A törzs segítségével a helyzet folyamatos értékelése, a munkacsoportok tevékenységének összehangolása, más önkormányzati, valamint karitatív és fegyveres szervekkel, gazdálkodó szervezetekkel és a mentésben más egyéb résztvevőkkel az együttműködés megvalósítása, intézkedések fogadása, feldolgozása, kiadása. Szervezi és irányítja a kitelepítési, befogadási, szükség ellátási feladatok végrehajtását. Folyamatosan végzi a károk felmérését, javaslatot tesz a halaszthatatlan helyreállítási intézkedésekre. Előkészíti a szükséges lakosságvédelmi intézkedéseket az elzárkózás, kimenekítés, kitelepítés elrendelésére vonatkozóan. Intézkedéseket dolgoz ki a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak megelőző rbv védelmével kapcsolatosan. Szervezi az áldozatokkal kapcsolatos halaszthatatlan intézkedések végrehajtását. Megalakítási bázis: - Polgármesteri Hivatal alkalmazottai - Önkormányzati intézmények dolgozói - Lakosság
A VÉDEKEZÉS (VESZÉLYELHÁRÍTÁS) ÁLTALÁNOS RENDJE:
SORÁN
A
VEZETÉS-IRÁNYÍTÁS
A vezetés hierarchiája: A védekezés (veszélyelhárítás) során a 196/1996. (XII.22.) Korm. r. 5.§-ában foglaltak, valamint a 179/1999. (XII. 10.) Korm. r. 14. § alapján mentést a területileg illetékes település Polgármestere szervezi és irányítja a helyi védelmi bizottság (HVB) közreműködésével. PV. Parancsnok: Dr. Juhász Enikő polgármester Törökszentmiklós, PV. Pk. helyettes: Dr. Varga Imre jegyző Törökszentmiklós, Akadályoztatásuk esetén az általuk megbízott személy(ek).
A Helyi Védelmi Bizottság (HVB) HVB elnök: Dr. Juhász Enikő polgármester HVB. Titkár: Dr. Varga Imre jegyző A veszélyhelyzet bekövetkezése esetén a helyi védelmi bizottság összehívásra kerül, a kialakult veszélyhelyzetnek megfelelő munkacsoportokat hoz létre és meghatározza feladataikat. Bevezeti a 24 órás ügyeleti szolgálat működését. A munkacsoportok vezetőit a HVB elnöke irányítja és ellenőzi a meghatározott feladatok végrehajtását. A katasztrófa által sújtott (veszélyeztetett) területen történő munkavégzést minden esetben a mentés vezetője irányítja, személyét a HVB elnöke határozza meg. A kárterületen működő szervezetek a mentés vezetőjének vannak alárendelve. Polgári védelmi szakalegység vezetője: A mentés vezetőjének utasítása alapján vezeti és irányítja az alárendeltségébe tartozó polgári védelmi szakalegység tevékenységét a kárterületen történő munkavégzéskor. Jelentési kötelezettsége a mentés vezetője felé van. Mentésben közreműködő szervek, szervezetek: A számukra meghatározott feladatokat saját szervezeti alárendeltségükben, a mentés vezető utasításai alapján látják el. Társadalmi szervezetek és egyesületek: A parancsnok/védelemvezető (polgármester) hozzájárulásával, az adott mentési feladat végrehajtásáért felelős személy (mentés vezető) irányításával vehetnek részt a mentési munkálatokban.
Jelentések rendje: POLGÁRMESTER,
HELYI VÉDELMI BIZOTTSÁG ELNÖKE
Riasztó csoport
ÜGYELETI SZOLGÁLAT
Polgári Védelmi Iroda Operaív Törzs
Megyei Védelmi Bizottság
24 órás JNSZ Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
MENTÉS VEZETŐ
Vezetést biztosító Munkacsoport Lakosságvédelmi Munkacsoport
A MENTÉSBEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK
Kárfelszámolási Munkacsoport Logisztikai Munkacsoport
A mentésben résztvevő beosztott állomány minden eseményről, mentést érintő körülményről saját, közvetlen vezetőjének, parancsnokának tesz jelentést. A mentésben résztvevő szervezetek vezetői, parancsnokai közvetlenül, vagy az ügyeleti szolgálaton keresztül a menésvezetőnek, illetve a védelemvezetőnek, (polgármesternek), valamint saját elöljáró szerveiknek jelentenek. Az ügyeleti szolgálat minden mentéssel kapcsolatos eseményről, körülményről a polgármesternek, illetve a mentésirányító személynek tesz jelentést. A polgármester, illetve mentésirányító személy a helyi és a megyei védelmi bizottságnak az általuk meghatározott rend szerint tesz jelentést közvetlenül, illetve az ügyeleti szolgálat útján. A kirendeltség / iroda minden esetben soron kívül köteles jelenteni települési, munkahelyi pv. szervezetek magasabb alkalmazási készenlétének elrendelését és a szervezetek alkalmazását a JászNagykun- Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgatójának. Vezetői munkarend: A kialakult helyzetnek megfelelően a Helyi Védelmi Bizottság határozza meg, az irányítása alá tartozó a mentésben résztvevők vezetői munkarendjét. Az együttműködő szervek, szervezetek saját vezetői munkarendjük alapján működnek.
A Szolnoki Polgári Védelmi Kirendeltség bemutatása
Nagy Róbert mk. pv. főhadnagy Kirendeltség-vezető
A kirendeltség megnevezése:
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szolnoki Polgári Védelmi Kirendeltsége
A kirendeltség címe: Kirendeltség-vezető neve, rendfokozata: Munkahelyi telefon:
5000 Szolnok, József Attila út 14. II. em.
E-mail:
Nagy Róbert mk. pv. főhadnagy 56/510-043
[email protected]
Illetékes Helyi Védelmi Bizottság: Illetékes Helyi Védelmi Bizottság elnöke: Polgári védelmi irodák száma: Polgári védelmi iroda Megnevezése: Polgári védelmi iroda címe: Irodavezető: Munkahelyi telefon:
Szolnoki Helyi Védelmi Bizottság Törökszentmiklósi Helyi Védelmi Bizottság
E-mail: A kirendeltség illetékességi területe: Települések száma:
torokszentmiklos.pvi@ katasztrofavedelem.hu
Lakosok száma:
167590
Szalay Ferenc (Szolnok MJ Város Polgármestere) Dr. Juhász Enikő (Törökszentmiklós Polgármestere) 1 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szolnoki Polgári Védelmi Kirendeltség Törökszentmiklósi Iroda 5200 Törökszentmiklós Kossuth Lajos u. 135/a. Koppándi Gergő (56) 590-420/221 1414 km2 26
A települések veszélyességi sorolása I. sorolású: 3 település II. sorolású: 19 település III. sorolású: 2 település IV. sorolású: 0 település Nem sorolt: 2 település Veszélyes ipari üzemek Felső küszöbértékű üzem Alsó küszöbértékű üzem száma: 2 0 Egyéb adat: A kirendeltség területén található az ország harmadik legnagyobb vasúti rendező-pályaudvara. A Szolnoki Polgári Védelmi Kirendeltség az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság irányítása alá tartozik, ahol közvetlenül a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság irányítja. A védelmi igazgatás rendszerét bemutató ábrán zölddel van jelezve, hogy a hierarchiában hol található a kirendeltség. A védelmi igazgatás rendszerén belül segítséget, döntéselőkészítési támogatást nyújt a döntés előkészítésben a Helyi Védelmi Bizottságnak, a Polgármesternek, és a Polgári Szerv Vezetőjének.
A kirendeltség általános leírása: A kirendeltség területe az ország középső részén, az Alföld közepén, Jász- Nagykun- Szolnok megye nyugati szélén helyezkedik el. Területe: 1 413,93 km2 Határos: Helyzeténél fogva három megyével - Bács-Kiskun, Pest, Heves – illetve Jászberény -, Tiszafüred-, Kunszentmárton-, polgári védelmi kirendeltségekkel. Illetékességi területe 26 település, a 8 utolsó település az alárendeltségében működő Törökszentmiklósi Polgári Védelmi Iroda illetékességi területét alkotja (az ábrán sárgászöld). Szolnok, Besenyszög, Csataszög, Hunyadfalva, Kőtelek, Martfű, Nagykörű, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Szajol, Szászberek, Tiszajenő, Tiszasüly, Tiszavárkony, Tószeg, Újszász, Vezseny, Zagyvarékas, Törökszentmiklós Fegyvernek, Kuncsorba, Kengyel, Örményes, Tiszabő, Tiszapüspöki, Tiszatenyő közigazgatási területére terjed ki. Területét a Tisza, Tápió és a Zagyva folyók, szelik át.
Veszélyességi besorolás szerint: I. besorolású: II. besorolású: III. besorolású: Nem sorolt:
3 település 19 település 2 település 2 település
Szolnoki Polgári Védelmi Kirendeltség elérhetőségei: Cím: 5000 Szolnok, József A. út 14. II. emelet E-mail cím:
[email protected] Telefax: 513-400 Nagy Róbert pv. fhdgy. Benke Anikó Jurás József Kun Istvánné
kirendeltség vezető főelőadó előadó előadó
Tel: 510-043 Tel: 510-049 Tel: 510-044 Tel: 510-165
Törökszentmiklósi Polgári Védelmi Iroda Cím: 5200 Törökszentmiklós Kossuth L. út 135/A E-mail cím:
[email protected] Koppándi Gergő
irodavezető
Tel: 590-420/221
A Kirendeltség feladatai A kirendeltség feladatait alapvetően a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény, a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény valamint végrehajtási rendeleteik határozzák meg. A védelmi igazgatási feladatok végrehajtása érdekében: Közreműködik a helyi védelmi bizottság feladatainak végrehajtásában, és a kirendeltségvezető, valamint az irodavezető útján részt vesz annak munkájában. A kirendeltség feladatai: •
Működési területén egyezteti és koordinálja a polgári védelmi szervezetek létrehozását és tervezi azok alkalmazását.
•
Részt vesz a lakosság riasztása, tájékoztatása helyi feladatainak végrehajtásában.
•
A települési polgári védelmi szervezetek alkalmazása során érvényesíti a mentéssel összefüggő polgári védelmi szakmai követelményeket.
•
A polgári védelmi feladatok végrehajtása során részt vesz a helyi védelmi bizottság munkájában.
•
Végzi a polgári védelmi szervezetek központi készletekből átadott anyagi-technikai eszközökkel való ellátását.
•
Tervezi a polgári védelmi célú gazdasági és anyagi szolgáltatásokat, a technikai eszközökre vonatkozóan igénybevételi, kijelölési javaslatot készít. Kezdeményezi az igénybevétel elrendelését.
•
A kiadott irányelvek alapján kidolgozza a veszélyeztetettség mértékében szükséges polgári védelmi terveket, szakmai segítséget nyújt a polgári szervek katasztrófavédelemre, polgári védelemre vonatkozó tervei elkészítéséhez.
•
Folyamatosan végzi a települések veszélyeztetettségének értékelését, nyilvántartását, szükség esetén javaslatot tesz a változásokra, módosításokra.
•
Segíti a települési polgári védelmi szervezetek alkalmazási készenlétbe helyezésére vonatkozó terveinek elkészítését, begyakoroltatását, felügyeli naprakészségüket.
•
Elkészíti a polgári védelmi szervezetek kiképzésére vonatkozó terveket, óra-, és tárgykör elosztásokat. Végrehajtja a települési polgári védelmi szervezetek szakmai felkészítését, valamint ellenőrzi a munkahelyi polgári védelmi szervezetek felkészítését.
•
A MKI útmutatása alapján javaslatot tesz a védelmi bizottság vezetőjének és előkészíti az ellátást, a technikai igénybevételt és más, a védelmet célzó előszerződések megkötését.
•
A MKI tervei alapján, a helyi védelmi bizottság hozzájárulásával tanfolyamszerű felkészítési foglalkozásokat, összevonásokat szervez időszakonként a polgármesterek, a szervezetek vezető állománya részére.
•
A különböző veszélyeztetettségi időszakokban szervezi a lakosság tájékoztatását, egyéni védelmét, kitelepítését (kimenekítését), elhelyezését, ellátását, közreműködik annak végrehajtásában.
•
A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek kezelése érdekében: o közreműködik a külső védelmi terv elkészítésében. o A külső védelmi tervben foglaltak érvényesülése érdekében évente a tervben megjelölt szervek valamelyik részére, háromévente a tervben megjelölt szervek egészére kiterjedő gyakorlatok tervezésében segíti a polgármester ilyen irányú feladatainak ellátását. o A felső küszöbértékű veszélyes üzem által veszélyeztetett település polgármesterével együtt a külső védelmi terv jóváhagyásával egyidejűleg tájékoztató kiadványt készít. Ebben a lakosságot tájékoztatja a veszélyes üzemről, a lehetséges súlyos balesetekről és az ellenük való védekezés lehetőségeiről.
•
Szervezi és koordinálja az anyagi javak megelőző védelmével kapcsolatos tevékenységet, közreműködik a lakosság létfenntartásához szükséges anyagi javakkal történő ellátásban.
•
Ellenőrzi az életvédelmi létesítmények fenntartásával, működésével, használatával kapcsolatos előírások betartását.
•
Szervezi a lakosság és az ifjúság polgári védelmi tájékoztatását, ennek érdekében kiállításokat, tájékoztatókat, előadásokat és ifjúsági versenyeket szervez, részt vesz a különböző lakossági fórumokon.
•
Folyamatosan kapcsolatot tart és együttműködik a települések polgármestereivel, valamint a szomszéd kirendeltségekkel, a helyi társszervekkel, karitatív szervekkel, egyesületekkel, kezdeményezi és koordinálja a részvételüket a lakosság és anyagi javak védelmében.
•
Segíti a polgármestereket a polgári védelmi szakhatósági tevékenységük végzésében, igazgatási és szakfeladataik ellátásában.
•
Részt vesz a helyreállítási feladatok szervezésében, a központi támogatás felhasználásának ellenőrzésében.
•
Kimutatást készít az illetékességi területén létrehozott települési polgári védelmi szervezetek felépítéséről.
