Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző iskola. Önköltség-számítási szabályzat

Számviteli rend- Önköltségszámítás rendjének szabályzata (Hatályos 2014. január 1-től)

Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző iskola Önköltség-számítási szabályzat Az Önköltség-számítási szabályzattal a költségvetési szerv saját hatáskörében figyelembe véve a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 14. § (5) bekezdése, valamint az Államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. § (4),(14)- (16) bekezdése rendelkezéseit valamint a 2011 évi CXCV törvény és a 368/20144 (XII. 31) Korm. rendelet- meghatározza a költségvetési szerv önköltség-számítási rendszerét. 1. Az önköltség-számítás célja Az önköltség-számítás célja, hogy: - megalapozott információkat biztosítson a mérleg egyes tételeinek értékelésére, - ellenőrizhetővé tegye a jogszabályban előírt követelmények érvényesülését a nem vállalkozási tevékenység keretében - nem nyereségszerzési célból, hanem az alaptevékenység feltételeként rendelkezésre álló, s e célra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások fokozott kihasználásával - végzett rendszeres termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra vonatkozóan, mivel ezen tevékenységek bevételeinek fedeznie kell a kiadásokat. 2. Az önköltség-számítás tárgya Az önköltség-számítás tárgya a kalkulációs egység, vagyis valamilyen (termelő, szolgáltató) tevékenység eredménye. A költségvetési szerv az alaptevékenysége feltételeként rendelkezésre álló személyi és anyagi erőforrások kapacitásának felhasználásával kapcsolatosan az 1. számú melléklet szerinti termékek és/vagy szolgáltatások kerülnek kalkulációs egységként meghatározásra.

1


3. Kalkulációs sémák, a kalkulációs költségtényező tartalma Az előállítási költségek közé - vagyis a közvetlen önköltség számításánál figyelembe vehető költségek közé - az alábbi ráfordítások tartoznak: - a szolgáltatásnyújtáshoz és/vagy termékértékesítéshez közvetlenül szükséges eszközök előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerült költségek, - a szolgáltatásnyújtással és/vagy termékértékesítéssel bizonyíthatóan szoros kapcsolatban álló költségek, valamint - a szolgáltatásnyújtásra és/vagy termékértékesítésre megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolt kiadások. Az értékesítési költséget és a szolgáltatásnyújtással és/vagy termékértékesítéssel közvetlen kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyéb általános költségeket a közvetlen önköltség nem tartalmazhatja. A különféle szolgáltatások kalkulációs sémái az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra: 1. Közvetlenül felmerült személyi juttatások jellegű kiadások 2. Közvetlenül felmerült munkaadókat terhelő járulékok 3. Közvetlenül felmerült készletbeszerzési kiadások 4. Közvetlenül felmerült szolgáltatási kiadások 5. Közvetlenül felmerült különféle dologi kiadások 6. Közvetlenül felmerült egyéb folyó kiadások 7. Közvetlenül felmerült különféle elszámolások 8. Egyéb közvetlen költségek A kalkulációs egységenként számításba vehető kiadások körét, tartalmát részletesen mellékletek tartalmazzák! 4. Az önköltség-számítás elvégzésének ideje Az önköltség-számításokat az alábbi rendszerben kell elvégezni: - előkalkulációt kell készíteni: - minden költségvetési évben a költségvetési rendelethez kapcsolódóan, alátámasztandó a nem vállalkozási, de rendszeres termékértékesítéssel, illetve szolgáltatásnyújtással járó tevékenység eredményességének milyenségét (várható értékesítési szint, valamint az értékesített 2


termék/szolgáltatás önköltsége és a várható árbevétel adatainak felhasználásával), - minden új, a meglévő kapacitás kihasználására irányuló termék/szolgáltatási tevékenység megkezdése előtt, annak eredményességének, hasznosságának igazolására, - minden technológiaváltozás, illetve az önköltséget várhatóan jelentősen befolyásoló intézkedés (belső, jogszabályi, vagy szervezési) kapcsán; - közbeeső kalkulációt kell készíteni akkor, ha arra külön belső utasítást ad a költségvetési szerv felügyeleti szerve, illetve a költségvetési szerv vezetője és gazdasági vezetője; - utókalkulációt kell készíteni legalább minden költségvetési év végén, illetve a belső információigény kielégítésére - a közbeeső kalkulációnál leírtak szerint - akár havi gyakorisággal. Az önköltség-számítás gyakoriságának minimumkövetelményeit kalkulációs egységtípusonként melléklet tartalmazza.

5. Az önköltség-számítás bizonylatai Az önköltség-számításhoz a Számviteli törvény által meghatározott, valamint a költségvetési szerv Bizonylati szabályzatában rögzített alaki és formai kellékekkel ellátott bizonylatok szükségesek. 1. Az előkalkulációhoz szükséges bizonylatok: - korábbi évek utókalkulációnak, illetve közbeeső kalkulációnak alapbizonylatai, illetve a fenti kalkulációk. Egyéb információként az egyes kalkulációs tényezőkben megalapozottan figyelembe vehető inflációs hatásokat, jogszabály alapján várható változásokat szabad bekalkulálni. 2. A közbeeső kalkuláció, valamint az utókalkuláció bizonylatai: - a munkaszám-nyilvántartás, - a készletekkel kapcsolatos bizonylatok (bevételi, kiadási bizonylatok, egyéb bizonylatok), - az egyes kalkulációs tényezők bizonylatai (számlák, illetve bérjegyzékek, könyvelési értesítők), - az értékcsökkenési leírás bizonylatai.

3


3. Az önköltség-számítás hitelességét az önköltség-számítás során felhasznált adatok és a főkönyvi könyvelés, valamint az analitikus nyilvántartások közötti kapcsolat áttekintése biztosítja. Betartandó egyezőségi követelmények: 3.1. Az utókalkuláció esetében: - az utókalkulációnál használt értékadatoknak meg kell egyeznie a főkönyvi könyvelés adataival, - az év folyamán elszámolt kiadásoknak költségnemenként meg kell egyeznie az esetleg év közben készített - utókalkulációkban szereplő kiadások összegével, - az egyeztetést legalább év végén, illetve év közbeni többszöri utókalkuláció készítésekor, ahhoz igazodva legalább negyedévente kell elvégezni, - az egyeztetésre használt ívet a Számviteli Rend tartalmazza; 3.2. Az egyéb közvetlen költségként érvényesített - közvetett kiadások felosztásával elszámolt - kiadások esetében: - a különböző közvetett kiadások felosztása címen elszámolt összegnek meg kell egyezni az év során felosztott költségek összegével; Az egyeztetések és felosztások alapja a költségösszesítő ív. - az azonos szakfeladaton elszámolt, de termékértékesítéssel és szolgáltatásnyújtással érintett kiadások elkülönítésére alkalmazott nyilvántartás halmozott adatainak, valamint az év közben az utókalkulációhoz felhasznált adatoknak meg kell egyezniük az analitikában kimutatott év végi összesítő adattal. 4. Az önköltségszámítás bizonylatai, nyilvántartásai és az éves beszámoló Az éves beszámolóban - a pénzforgalmi kiadások között az önköltségszámítással érintett kiadások közül - csak a közvetett költségek felosztásával növelt - közvetlen költségek mutathatóak ki, - a mérlegben kimutatandó eszközöket az értékelési szabályzatban meghatározottak figyelembe vételével az önköltségként megállapított értéken kell szerepeltetni.

6. Bizonylati rend a költségek utalványozási, elszámolási és felosztási feladatainak ellátása során 6.1. A (termelés) szolgáltatásnyújtás érdekében felmerült kiadások és bevételek teljesítésével kapcsolatos pénzgazdálkodási jogköröket (kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés és ellenjegyzés) az erre vonatkozó szabályzat tartalmazza. 4


6.2. A költségek szakszerű elszámolása a közvetett és közvetlen költségek közé, valamint az egy szakfeladaton elszámolt, de különböző vagy akár csak egy termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást érintő kiadásokkal kapcsolatosan az analitikus nyilvántartás vezetése az érvényesítést, valamint a könyvelést ellátó dolgozók feladata. A költségek gyűjtése, meghatározott szempontok szerinti csoportosítása a könyvelő(k), illetve a gazdasági vezető által kijelölt személy feladata. A költségek helyes elszámolásával kapcsolatos elsődleges felelősség a könyvelés rendjének megszervezéséért és karbantartásáért felelős dolgozót terheli. 7. A közérdekű adatszolgáltatás költségtérítése Közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, (a személyes adat fogalma alá nem eső) adat. A szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben, így különösen: - az önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, - az önkormányzati vagyon kezelésére, - a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és magánszemélyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan, köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. Az önkormányzati szervek rendszeresen közzé- vagy más módon hozzáférhetővé teszik a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb, így különösen - a hatáskörükre, - illetékességükre, - szervezeti felépítésükre, - szakmai tevékenységükre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, - a birtokukban lévő adatfajtákra és - a működésükről szóló jogszabályokra, valamint - a gazdálkodásukra vonatkozó - adatokat. E szervek hatáskörében eljáró személyek neve, beosztása vagy besorolása és munkaköre - ha törvény másként nem rendelkezik - bárki számára hozzáférhető, nyilvános adat. A tájékoztatás módját, a vonatkozó adatok körét jogszabály is megállapíthatja.

5


A közérdekű adatokat tartalmazó dokumentumról vagy dokumentumrészről annak tárolási módjától függetlenül - költségtérítés ellenében - a kérelmező másolatot kérhet. A közérdekű adat közléséért az adatkezelő szerv vezetője - legfeljebb a közléssel kapcsolatban felmerült költség mértékéig - költségtérítést állapíthat meg. A kérelmező kérésére a költség összegét előre közölni kell. A közérdekű adatszolgáltatáshoz kapcsolódó költségtérítés megállapításának szabályai az adatszolgáltatáshoz felhasznált információhordozó típusa szerint: - papír adathordozó másolása esetén - A/4-es papír 1 oldalra fénymásolva …. Ft/lap anyagköltséget, - A/4-es papír 2 oldalra fénymásolva ….Ft/lap anyagköltséget (személyi juttatás és kapcsolódó járulékok kiadásokat csak az alkalmanként 1000 oldal feletti másolásnál számolandók fel az általánosan megállapított szabályok szerint.); - floppy adathordozóra másolása esetén … Ft/floppy anyagköltséget, - Cd adathordozóra másolása esetén … Ft/cd anyagköltséget kell felszámolni. Az adatszolgáltatásokról munkalapot kell kiállítani, ez lesz alapja a kiállítandó számlának. 8. Az önköltség-számítás módszere, módja Az önköltség-számításokat (termékekre) szolgáltatásokra kalkulációs egységeken belül kialakított munkaszámonként kell elvégezni. (Az egyéb közvetlen költségeket a közvetett költségek legalább negyedévenkénti felosztásával kell megállapítani egyrészt a szabályzat, másrészt a Számviteli Rend vonatkozó részének megfelelően!) A munkaszámok kialakítására vonatkozó jegyzéket melléklet tartalmazza.

6


Egyéb szolgáltatás keretében az intézmény helyiségeinek bérbeadásának önköltségének számítási módszere az egyszerű osztó kalkuláció: Tantermek 1 m-nek 1 órára történő bérbeadásának önköltsége: ÁRAM: a, alapdíj= mindenkori alapdíj Ft : 6386 m2:*m2:30 nap: 8 óra=1 óra alapdíj 1 m2-re b, fogyasztás=1 évi KW:12 hó: 6386 m2:30 nap:8 óra=1 óra fogyasztás 1 m2-re 1 óra áramdíj= alapdíj+fogyasztás GÁZ: a, alapdíj=1 évi alapdíj:12 hó:22.854m3/légm3/*m3/légm3/:30nap:8 óra= 1 óra alapdíj 1 légköbméterre b, fogyasztás=1 évi fogyasztott m3:12 hó:22.854m3/légm3/:30 nap: 8 óra=1 óra fogyasztás 1légköbméterre 1 óra gázdíj= alapdíj+fogyasztás VÍZ- ÉS CSATORNADÍJ: Éves vízdíj: 313 nap:8 óra= 1 óra vízdíj Ft-ban TAKARÍTÁS DÍJA: Alapbér+jutalékok 1 m2 takarítás díja=összes bér: 6386m2/összes takarítandó felület/= 1 m2 takarítási díja Az előző számításokat figyelembe véve 1 tanterem 1m2-nek 1 órai bérleti díja az alábbiakból tevődik össze:  Áramdíj  Gázdíj  Vízdíj  Takarítás Az intézményben MINIMUM a fenti módon számolt bérleti díjakkal kell a bérleti díjakat megállapítani, amely tárgyév augusztus 31-ig érvényes, az új bérleti díjakat a tanévhez igazodóan kell megállapítani a fenti módon. Bérbeadáskor a bérleti szerződést minimálisan a számított önköltségen kell megkötni, de ez nem zárja ki azt, hogy az intézmény vezetője egyéni mérlegelés alapján ettől eltérő óradíjban állapodjon meg, mely igazodik a térségben kialakult piaci viszonyokhoz. 7


9. A szabályzat hatálya 8.1. A szabályzat kiterjed a költségvetési szervre, illetve a költségvetési szerv nem vállalkozási tevékenység keretében folytatott - nem nyereségszerzési célú rendszeres termékértékesítési és szolgáltatásnyújtó tevékenységével kapcsolatos információk kidolgozási, nyilvántartási rendszerére. 8.2. A szabályzat karbantartásáért, betartatásáért a költségvetési szerv gazdasági vezetője tartozik felelősséggel. 8.3. A szabályzat 2014. 01. 01.-én lép hatályba, rendelkezéseit ezt követően kell betartani.

Kelt: Cegléd, 2014.01. 31 intézményvezető

8


Mellékletek 1. sz. melléklet: A kalkulációs egységek meghatározása 2. sz. melléklet: A kalkulációs egységenként számításba vehető kiadások 3. sz. melléklet: Az önköltségszámítás gyakoriságának minimumkövetelményei 4. sz. melléklet: Mezőgazdasági termelés kalkulációs adatlapja 5. sz. melléklet: Melléklet a munkaszámok kialakításáról 6. sz. melléklet: Melléklet az egyéb közvetlen kiadások felosztásáról 7. sz. melléklet: Terembérlés kalkulációs adatlapja 8. sz. melléklet: 1 m tanterem 1 órára történő bérbeadásának önköltségének mellékszámítása

9


1. számú melléklet A kalkulációs egységek meghatározása Az önköltségszámítás tárgyaként meghatározott kalkulációs egységek (termékek és/vagy szolgáltatások szerint): Tangazdaság Növénytermesztés (fajtánként) Állattenyésztés (fajonként) Kertészet (fajtánként)

10


2. számú melléklet A kalkulációs egységenként számításba vehető kiadások Minden kalkulációs egységre Számításba vehető kiadások: 1. Közvetlenül felmerült személyi juttatások jellegű kiadások Ide tartoznak a megnevezett kalkulációs egységgel kapcsolatban közvetlenül felmerült rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások. Növénytermesztés esetén 1 fő traktoros bruttó bére a szántóra gyümölcsösre, szőlőterületre és gyepre felosztva. Állattenyésztés esetén 1 fő sertésgondozó bruttó bére takarmányozási napok alapján felosztva malacra illetve hízóra. 1 fő juhász bruttó bére az értékesített bárány önköltségét terheli. 1 fő állatgondozó bruttó bére az értékesített hízó marha önköltségét terheli. Kertészet esetén 1 fő kertész bruttó bérének 50%-a gyümölcsöst, 35%-a szőlőt, 15%-a a fóliát terheli. 2. Közvetlenül felmerült munkaadókat terhelő járulékok Ide tartoznak a megnevezett kalkulációs egységgel kapcsolatban a közvetlenül felmerült személyi juttatások után fizetendő - szintén közvetlenül felmerülő munkaadókat terhelő járulékok. Növénytermesztés esetén 1 fő traktoros bruttó bérének járulékai a szántóra gyümölcsösre, szőlőterületre és gyepre felosztva. Állattenyésztés esetén 1 fő sertésgondozó bruttó bérének járulékai takarmányozási napok alapján felosztva malacra illetve hízóra. 1 fő juhász bruttó bérének járulékai az értékesített bárány önköltségét terheli. 1 fő állatgondozó bruttó bére az értékesített hízó marha önköltségét terheli. Kertészet esetén 1 fő kertész bruttó bére járulékainak 50%-a gyümölcsöst, 35%a szőlőt, 15%-a a fóliát terheli. 3. Közvetlenül felmerült készletbeszerzési kiadások Ide sorolandóak a megnevezett kalkulációs egységgel kapcsolatban közvetlenül felmerült készletbeszerzések. Növénytermesztés esetén felmerülő anyagköltségek: -vetőmag -tápanyagpótlás:műtrágya, szervestrágya 11


-növényvédőszer -talajelőkészítésre felhasz – nált gázolaj Állattenyésztés esetén felmerülő anyagköltségek: takarmány Kertészet esetén felmerülő anyagköltségek : -növényvédőszer - tápanyagpótlás: műtrágya, szervestrágya 4. Közvetlenül felmerült szolgáltatási kiadások Ide tartoznak a megnevezett kalkulációs egységgel kapcsolatban közvetlenül felmerült szolgáltatási kiadások. Segédüzemi szollgáltatások: -betakarítás -bálázás -bérfuvar -szárítás 5. Közvetlenül felmerült különféle dologi kiadások Itt kell számításba venni a megnevezett kalkulációs egységgel kapcsolatban közvetlenül felmerült különféle dologi kiadásokat.

12


3. sz. melléklet Az önköltségszámítás gyakoriságának minimumkövetelményei Az önköltségszámítást legalább az alábbi gyakorisággal el kell végezni: kalkulációs egység:

önköltségszámítás gyakorisága (időpontja):

tangazdaság, utókalkuláció

évente egyszer, december 31.-én

13


4.sz. melléklet Mezőgazdasági termelés kalkulációs adatlapja ⁭ Előkalkuláció ⁭ Utókalkuláció A növénykultúra megnevezése: A tenyészidő: Időszak, melyre a kalkuláció készül: a fenti időszak Várható / Tényleges bevétel: Termelésbe vont terület (ha): Várható/tényleges termés (t): Bevétel összesen:

,-

Ft/idő

Bevétel összesen:

,-

Ft/t

Tervezett/Tényleges kiadások: 1. Személyi jellegű kifizetések: Ft/óra *

fő *

1.2. Megbízási, egyéb díjak:

óra = Ft/óra *

Ft óra =

Ft

2. Munkaadókat terhelő járulékok: 2.1. Alkalmazásban állók után:

Ft


Ft

3. Közvetlen anyagköltség:

Ft

4. Egyéb közvetlen költségek:

Ft

Közvetlen költségek összesen (1+2+3+4) 5. Általános költségek:

,-

5.1. rezsi:

Ft

5.2 ellátás

Ft

5.3 útiköltség.

Ft

Ft

Kiadások összesen:

Ft/idő


Ft/t

Dátum: ………………………………

…………………………….. 14


aláírás

jóváhagyta

5. sz. melléklet Melléklet a munkaszámok kialakításáról A munkaszámok úgy kerültek kialakításra, hogy közvetlenül kapcsolódik a főkönyvi számlaszámhoz. A munkaszám alkalmas arra, hogy a kalkulációs egységek azonosíthatóak legyenek. A munkaszám felépítése: - első három számjegy a főkönyvi számlaszám (pl.: 71.) - a következő számjegyek adják a szakfeladat szerinti megjelölést: - a következő három számjegy alkalmas a kalkulációs egységek pontos beazonosítására. A munkaszám mellett ki kell dolgozni az SZJ-vel közvetlen kapcsolatban lévő cikkszámot is. Ezen esetben a cikkszám az SZJ számmal jelölt szolgáltatás pontos azonosítására szolgál. (A cikkszámot célszerű a munkaszámmal megegyezően kialakítani ha arra lehetőség van.) A költségvetési szervnél alkalmazott munkaszámok és cikkszámok: megnevezés állattenyésztés növénytermesztés

munkaszám 631 632

cikkszámok:

15


6. számú melléklet Az egyéb közvetlen kiadások felosztása A szabályzat 7.2. pontjában rögzítettek szerint szükséges meghatározni az egyes szakfeladatokra elszámolt kiadások tevékenységenkénti összegét, nagyságát. A felosztás akkor szükséges, ha: - olyan szakfeladat kiadásról van szó, amely keretében más, konkrét alapfeladat ellátásán kívül legalább egy rendszeres termékértékesítés és szolgáltatásnyújtási tevékenység van, illetve - olyan szakfeladat kiadásról van szó, amely többféle rendszeres termékértékesítési és szolgáltatásnyújtási tevékenységgel érintett. A pontos önköltségi adatok meghatározása érdekében ezért az 5-ös költségnemenkénti megosztásnak megfelelően alá kell bontani a szakfeladaton kimutatott kiadásokat. Az alábontás analitikus nyilvántartások vezetésével történhet. A nyilvántartások alapján a legjellemzőbb mutatók, illetve a célszerűség elvét figyelembe véve fel kell osztani a szakfeladaton kimutatott kiadásokat. A felosztás a munkalapokon megjelölt igénybevételek alapján történik. A közvetett kiadások a szolgáltatásnyújtással kapcsolatos, közvetlenül nem elszámolható kiadásait tartalmazzák. A felosztás a számviteli rendben szabályozott módon történik.

16


7.sz. melléklet Terembérlés kalkulációs adatlapja ⁭ Előkalkuláció ⁭ Utókalkuláció A bérelni kívánt helyiség megnevezése: Az igénybevétel időtartama: Időszak, melyre a kalkuláció készül: a fenti időszak Várható / Tényleges bevétel: Térítési díj: Ft/óra Bevétel összesen:

Ft/év

,-

Tervezett/Tényleges kiadások: 1. Személyi jellegű kifizetések: Ft/óra *

fő *


óra = Ft/óra *

Ft óra =

Ft

2. Munkaadókat terhelő járulékok: 2.1. Alkalmazásban állók után:

Ft


Ft

3. Közvetlen anyagköltség:

Ft

4. Egyéb közvetlen költségek:

Ft

Közvetlen költségek összesen (1+2+3+4)

Ft

5. Általános költségek:

,-

5.1. rezsi:

Ft

5.2 ellátás

Ft

5.3 útiköltség.

Ft


Ft

Ft/idő

Dátum: ……………………………… aláírás

………………………… jóváhagyta

17


8. számú melléklet

A szabályzat által előírt mellékszámítások: Tantermek 1 m-nek 1 órára történő bérbeadásának önköltsége: ÁRAM: Összes terület: 6.386 m² ALAPDÍJ: 2013 évi alapdíj: 12 hó:6.386m²:30 nap:8 óra= 1 óra alapdíj 1 m²-re 2.104.488.-Ft:12 hó:6.386m²:30 nap:8 óra=0,12 Ft/ 1 m² FOGYASZTÁS: 2013 évi fogyasztás(KW): 12 hó:6.386²:30 nap:8 óra= 1 óra fogyasztás 1 m²-re 118.946 KW:12 hó:6.386 m²:30nap:8 óra=0,01 KW/m² 1m² fogyasztása*mindenkori áramdíj=0,01 KW/m²*4.300.-Ft=43.-Ft/m² 1 óra terembérlet áramdíja 1 m²-re: alapdíj: 0,12 Ft fogyasztás:43,00 Ft összesen: 43,12 Ft/m² (áfás ár)

GÁZ: Összes légköbméter: 22.854 lm³ ALAPDÍJ: 2013 évi alapdíj: 12 hó:22.854 lm³:30 nap:8 óra= 1 óra alapdíj 1 m³-re 2.454.815.-Ft:12 hó:22.854 lm³:30 nap:8 óra=0,04 Ft/ 1 lm³

18


FOGYASZTÁS: 2013 évi fogyasztás(m³): 12 hó:22.854 lm³:30 nap:8 óra= 1 óra fogyasztás 1 lm³-re

123.586 m³:12 hó:22.854 lm³:30nap:8 óra=0,0025m³ 1m³ fogyasztása*mindenkori gázdíj=0,0025 m³*107,44Ft=0,27Ft/lm³ 1 óra terembérlet gázdíja 1 lm³-re: alapdíj: 0,04 Ft fogyasztás: 0,27 Ft összesen: 0,31 Ft/lm³ (áfás ár) VÍZ: 1 óra terembérlet vízdíja 1 m²-re: 2013 évi vízdíj: 6.386 m²:313 nap:8 óra= 1 óra vízdíj 2.481.906.-Ft: 6.386 m²:313nap:8 óra= 0,15.-Ft/m² TAKARÍTÁS: 2013 évi bruttó bér(takarítók):takarítandó felület (m²):30 nap:8 óra= 1 m² takarítási díja 604.900.-Ft:6.386m²:30nap:8 óra= 0,4 Ft/1 m²

19


Terembérleti díj 1 órára 1 m²-re: áramdíj: gázdíj: vízdíj: takarítás: Összesen:

1 m²= 1 lm³= 1 m²= 1 m²=

43,12 Ft 0,31 Ft 0,15 Ft 0,4 Ft 43,98 Ft

Például 1db 50m²-es terem bérleti díja 1 órára=43,98*50m²=2.199.-Ft

A mellékszámítások alapjául a 2013 évi (januártól-decemberig) adatok szolgáltak. Az árak 2014.01.01-2014.12.31-ig terjedő időszakra vonatkoznak.

Kelt: Cegléd, 2014.01.31. ……………………………….. intézményvezető

20

Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző iskola. Önköltség-számítási szabályzat

Recommend Documents