Tűrések. 12. előadás

Tűrések 12. előadás

Széchenyi István Egyetem

A kész munkadarabok többé-kevésbé eltérnek a rajzon ábrázolt munkadaraboktól

Az eltérés háromféle lehet:

• méreteltérés • alakeltérés • helyzeteltérés


Tűrésmező


Tűrésmező A körülmények megfelelő mérlegelésével ki lehet jelölni

azt a két határt, amelyen belül a tényleges méretértékek még megfelelnek, vagyis az alsó határméret (AH) és a felső határméret (FH). Ez a két határméret határozza meg a megengedett méretszóródást, a tűrésmezőt, amit egyszerűen tűrésnek is nevezünk.


A tűrésmező elhelyezkedése a névleges mérethez viszonyítva


Egy méret tűrésére két adat jellemző: • a tűrésmező nagysága (T=FH-AH) • a tűrésmező elhelyezkedése az alapvonalhoz viszonyítva


A tűrés nagysága A tűrésnagyságot két tényező határozza meg:

- névleges méret - tűrésfokozat


• A tűrésfokozat olyan tűréscsoportot jelent, amely minden névleges mérethez azonos pontossági szintet rendel. • Az ISO rendszer valamennyi mérettartomány számára 20 fokozatot rendszeresít. A fokozatokat a következő számok jelölik: – 01, 0, 1, 2, … 18. • A tűrésnagyság – a tűrésfokozatnak megfelelően – 1-20ig növekszik. • Az azonos minőségekhez tartozó tűrésnagyságok sorozata tűrés-alapsorozatot alkot, amelynek jele az IT betűjelből és a tűrésfokozatot jelentő számjegyből áll.


A tűrésmező elhelyezkedése • A tűrésnagyság egymagában még nem határozza meg a tűrést; • Lényeges még a tűrésmező elhelyezkedése az alapvonalhoz (névleges mérethez) viszonyítva; • A 28 fajta alapeltérést a következő betűkkel jelölik: – csapnál: a, b, c, cd, d, e, ef, f, fg, g, h, js, j, k, m, n, p, r, s, t, u, v, x, y, z, za, zb, zc; – lyuknál: A, B, C, CD, D, E, EF, F, FG, G, H, JS, J, K, M, N, P, R, S, T, U, V, X, Y, Z, ZA, ZB, ZC.




Egy tűrésezett méretet három adat határoz meg: • a névleges méret • a tűrésmező alapeltérése • a tűrés minősége

Alakra utaló jel

ø40 g6 Tűrésmező szélessége Néveleges méret

A tűrésmező elhelyezkedése


A tűrésezetlen méretek pontossága • A tűrésezetlen méretek határeltéréseit pontossági osztályok megadásával adhatjuk meg. • A szabvány négy pontossági osztályt határoz meg: finom (f), közepes (m), durva (c) és nagyon durva (v). • A tűrésezetlen méretek alkalmazásakor a fokozat betűjelét a szabványszámhoz kötőjellel kapcsolva kell feltüntetni a szövegmezőben vagy a szövegmező mellett. Pl.: MSZ ISO 2768-f


A felületi érdesség és a tűrés összefüggése Méretcsoport felett

-ig

1

3

3

6

6

10

10

18

18

30

30

50

50

80

80

120

120

180

180

250

250

315

315

400

400

500

Tûrésfokozat

IT5

IT6

IT7

IT8

IT9

IT10

IT11

IT12

Átlagos érdesség Ra ( 0.4 0.2

3.2 0.8

0.4

6..3 1.6 3.2

0.8 0.4

6.3

1.6 0.8

12.5 3.2 1.6

6.3

0.8 3.2

1.6 1.6

12.5

6.3 12.5

3.2 6.3 3.2

25

25 12.5

50


A mérettűrések megadása












Az alak- és helyzettűrések megadása Az alak- és helyzettűrés rajzjelét, a tűrésnagyságot és – ha szükséges – a bázis betűjelét két vagy három mezőre osztott tűréskeretbe kell beírni, balról jobbra a következő sorrendben: • a tűrés jelét, • a tűrésértéket a hosszméretekre alkalmazott mértékegységben, (a tűrésértéket megelőzi az Ø jel, ha a tűrésmező kör alakú vagy hengeres), • ha szükséges , akkor a báziseleme(ke)t azonosító betű(ke)t.


A tűréskeretet vékony vagy a beírt számokkal azonos vastagságú folytonos vonallal kell megrajzolni. A keretbe írt

számok

és

betűk

magassága

méretszámok magasságával.

(h)

legyen

azonos

a


Elemek és tûréseik

Tûrésezett jellemzõk

Egyenesség Síklapúság Egyetlen elem Köralakúság Alaktûrések Hengeresség Egyetlen elem vagy

Adott profil alakja

viszonyított elemek

Adott felület alakja Párhuzamosság Iránytûrések

Merõlegesség Hajlásszög Pozíció

Viszonyított elemek Helyzettûrések

Egytengelyûség és központosság Szimmetria

Ütéstûrések

Radiális (sugárirányú) ütés Teljes ütés

Rajzjelek


A tűrésezett elemek • A tűréskeret lehetőleg vízszintes helyzetű legyen, • A függőleges tűréskeret adatai jobbról olvashatóak legyenek, • A tűréskeretet semmilyen vonal ne keresztezze.


A tűréskeret kapcsolódása a tűrésezett elemhez • a tűréskeretet nyílban végződő kötővonal kapcsolja a tűrésezett elem kontúrvonalához vagy a kontúrvonal meghosszabbításához, ha a tűrés magára a vonalra vagy magára a felületre vonatkozik


A tűréskeret kapcsolódása a tűrésezett elemhez • a méretvonal meghosszabbításához, ha a tűrés az ily módon méretezett elemmel meghatározott tengelyre

vagy szimmetriasíkra vonatkozik


A tűréskeret kapcsolódása a tűrésezett elemhez • a tengelyen, ha a tűrés az összes olyan elem tengelyére vagy szimmetriasíkjára vonatkozik, amelyeknek ez a közös tengelye vagy szimmetriasíkja


Bázisok •

Ha a tűrésezett elem bázisra vonatkozik, azt általában a bázisbetűk jelölik. A bázist jelölő betűt a tűréskeretben kell ismételni

A

A


Bázisok •

A betűvel ellátott bázisháromszöget a következő helyeken kell elhelyezni: – az elem körvonalán vagy a körvonal meghosszabbításán (de világosan elkülönítve a méretvonaltól), ha a báziselem maga a vonal vagy a felület A B


Bázisok •

A betűvel ellátott bázisháromszöget a következő helyeken kell elhelyezni: – a méretvonal meghosszabbításán, ha a báziselem tengely vagy szimmetriasík

A


Bázisok •

A betűvel ellátott bázisháromszöget a következő helyeken kell elhelyezni: – a tengelyen vagy a szimmetriasíkon, ha a bázis • egyetlen elem tengelye vagy szimmetriasíkja • két elem által alkotott közös tengely vagy szimmetriasík


Bázisok •

Ha tűréskeret mutatóvonallal közvetlenül összekapcsolható a báziselemmel, akkor a bázis betűjele elhagyható

0,2


A tűrések meghatározása • Ha működési okokból szükséges, akkor egy vagy több jellemzőt kell tűrésezni az elem geometriai pontosságának meghatározására. • Ha valamely elem geometriai pontosságát bizonyos tűréstípus határozza meg, akkor ennek az elemnek az egyéb eltéréseit egyes esetekben ez a tűrés korlátozza. • Ezért csak ritkán kell az olyan eltéréseket pótlólag korlátozni, amelyeket az egyéb tűrések már magukban foglalnak.


0,1

t

Egyenességtűrés: a síkra vetített tűrésmezőt két párhuzamos, egymástól t távolságra levő egyenes határolja


Síklapúságtűrés: a felületnek két, egymástól t=0,08 távolságra levő párhuzamos sík között kell lennie

t=0,08

0,08


Köralaktűrés: a tűrésmezőt a vizsgált síkban két, egymástól t távolságra levő, egyközpontú kör határolja.

0,03

t=0,03


0,02/100

t=0,02

Hengerességtűrés: a tűrésmezőt a vizsgált síkban két, egymástól t=0,02 távolságra levő, egytengelyű hengerfelület határolja


Adott profil alaktűrése: a tűrésmezőt a t=0,04 átmérőjű köröket burkoló két vonal határolja, a körök középpontja a geometriailag pontos alakú vonalon van

Ot

0,04


Adott felület alaktűrése: a tűrésmezőt a t=0,04 átmérőjű gömböket burkoló két felület határolja, a gömbök középpontja a geometriailag pontos alakú felületen van

0,01

Gömb

t


Tengely egytengelyűsége: annak a hengernek a tengelye, amelyhez a tűréskeret kapcsolódik, 0,08 átmérőjű, az A-B bázistengellyel központos hengeren belül legyen

Tűrések. 12. előadás

Recommend Documents