TREFORT ÁGOSTON SZAKKÉPZŐ ISKOLA Sátoraljaújhely, Fejes István út 14. HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM

TREFORT ÁGOSTON SZAKKÉPZŐ ISKOLA Sátoraljaújhely, Fejes István út 14.

HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM

2007

2

I. Bevezető 1.1. AZ ISKOLA JOGI STÁTUSA Az iskola hivatalos elnevezése: Trefort Ágoston Szakképző Iskola Az intézmény székhelye: 3980 Sátoraljaújhely, Fejes István út l4. Telefon: 47/ 321 - 553 , 47/ 321 - 436 Az iskola alapító okiratának, működési engedélyének száma, kelte, engedély kiállítója: A Borsod - Abaúj - Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 19/2004. (II.19.) Kgy. számú határozatával hagyta jóvá Az iskola fenntartója és felügyeleti szerve: Borsod - Abaúj - Zemplén Megyei Közgyűlés Az iskola működési területe: Borsod - Abaúj - Zemplén megye

3

1.2. AZ ISKOLA KÉPZÉSI IDEJE, A KÉPZÉS BELSŐ SZAKASZAI, A KÉPZÉS KIMENETEI A / SZAKKÖZÉPISKOLA 8. osztály utáni általános műveltséget megalapozó képzés (képzési idő: 4 év) Szakmacsoport - kereskedelem-marketing-üzleti adminisztráció - vendéglátás-idegenforgalom - gépészet∗ ∗ igény szerint – fenntartói engedéllyel – a fentiek helyett OKJszám 54 345 02 0000 0000

Érettségi utáni szakképzés Szakképesítés megnevezése - logisztikai ügyintéző

Képzési idő (év) 2

Választható szakképesítések (igény szerint – fenntartói engedéllyel – a fentiek helyett) 52 342 01 0000 0000 Marketing és reklámügyintéző 1 52 341 05 1000 0000 Kereskedő 2 52 811 02 0000 0000 Vendéglős 2 54 812 03 0000 0000 Szállodai portás, recepciós 54 521 01 0000 0000 Gépgyártás technológiai technikus

ÉRETTSÉGIT ADÓ SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉS Képzés típusa szakközépiskola

Képzés formája nappali

Képzési idő (év) 3

4

B/ SZAKISKOLA 8. osztály utáni – általános műveltséget megalapozó – képzés (képzési idő: 2 év) Szakmacsoport Kereskedelem-marketing-üzleti adminisztráció Vendéglátás-idegenforgalom Gépészet* Könnyűipar* * igény szerint – fenntartói engedéllyel – a fentiek helyett

OKJ szám 33 811 02 1000 0000 33 811 03 1000 0000 33 7822 02 33 7862 01 33 7822 01 33 7826 02

10. osztály utáni szakképzés Szakképesítés megnevezése Pincér Szakács vendéglátó eladó (nem moduláris-kifutó képzés) élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő (nem moduláris-kifutó képzés) Pincér (nem moduláris-kifutó képzés) Szakács (nem moduláris-kifutó képzés)

Képzési idő (év) 3 3 2 2 3 3

Választható szakképesítések (igény szerint – fenntartói engedéllyel – a fentiek helyett) 33 521 08 0000 0000 Szerszámkészítő 3 33 542 05 0010 3303 Szabó: női szabó 3 8. osztály vagy bemeneti kompetencia utáni szakképzés OKJ szám Szakképesítés megnevezése Képzési idő (év) 31 341 01 00 10 31 02 Bolti eladó:élelmiszer-és vegyiáru-eladó 2 31 521 10 0000 0000 géplakatos 3 31 5233 04 géplakatos(nem moduláris-kifutó képzés) 2 Választható szakképesítések (igény szerint – fenntartói engedéllyel – a fentiek helyett) 31 341 01 0010 31 03 Bolti eladó: műszaki cikk eladó 2 31 341 01 0010 31 05 Bolti eladó: ruházati eladó 3

5

31 521 23 0000 0000

Öntő

2

6

1.3. Küldetésnyilatkozat „ Ezen ország jövője főleg az iskoláktól van feltételezve.” (Trefort Ágoston)

A sátoraljaújhelyi Trefort Ágoston Szakképző Iskola modern pedagógiai eszközökkel korszerű, megalapozott általános műveltség és szakmai tudás megszerzésének lehetőségét kínálja. 1.4. Jövőképünk Szervezetileg olyan iskolává szeretnénk válni a sátoraljaújhelyi kistérségben - amelynek kulcsfolyamatai szabályozottak és dokumentálhatók, ennek következtében folyamatosan elemezhetők és javíthatók, - amely gyorsan és hatékonyan tud reagálni a környezet igényeire és kihívásaira, - amelyben az elektronikus írásbeliség alkalmazása áthatja az iskolai élet valamennyi területét (adminisztráció, információáramlás, partneri kapcsolattartás stb.) - amely képes a területi szakképző intézményekkel együttműködni. Olyan iskolává szeretnénk válni, amelynek pedagógusai - ismerik és alkalmazzák a legkorszerűbb tanulásirányítási módszereket, - ismerik és alkalmazzák az információs és kommunikációs technikákat, - fokozott figyelmet fordítanak a hátrányok kompenzálására. Olyan iskolává szeretnénk válni, amelynek diákjai rendelkeznek - színvonalas, sokoldalú alapműveltséggel, - olyan alapkészségekkel, amelyek a társadalomba, a munka világába való beilleszkedéshez és a további ismeretszerzéshez szükségesek, - a legkorszerűbb szakmai műveltséggel, - a személyiségük kibontakozásához szükséges tapasztalatokkal.

7

2. NEVELÉSI PROGRAM

2.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Alapelvek: 1. Esélyegyenlőség megvalósítása. 2. A tanulók személyiségi jogainak védelme. 3. Az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vétele: különös tekintettel a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésére, oktatására. 4. Módszertani sokszínűség. 5. Toleráns emberi kapcsolatok kialakítás. Stratégiai célok: - A pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése - Kompetenciaalapú oktatási rendszer bevezetése, - A kompetenciamérés eredményeinek javítása. Összességében tehát a célunk az értelem „kiművelése” olyan pedagógiai folyamatok kereteiben, amelyek egyszerre szolgálják az intellektuális ismeretek birtokbavételét, az érzelmi, szociális és egyéb készségek, képességek kibontakoztatását, valamint a szilárd erkölcsi értékek kialakítását, megerősítését.

Nevelő-oktató munkánk sikerének mutatói: Eredményességi mutató A beiratkozott tanulók 80%-a feleljen meg a továbbhaladás követelményeinek a 9.évfolyam végén A 12. évfolyamot megkezdő szakközépiskolai tanulók 90 %-a sikeres érettségi vizsgát tegyen

Indikátor Tantárgyi eredménymérés, statisztikai mutatók, felzárkóztató foglalkozásokon való részvétel Vizsgaeredmények

8

A szakiskolai általános műveltséget megalapozó képzést befejező tanulók 90%-a lépjen tovább szakképző évfolyamra. A végzős szakképző évfolyami tanulók 95%-a tegyen sikeres szakmai vizsgát. Az évente kétszer elvégzett illemteszt eredményeinek javulása, a fegyelmi intézkedések számának csökkenése A DÖK részvétele az iskolai életben a rendezvények 80%-ára terjedjen ki. A kompetenciamérés eredményeinek javítása

Továbbtanulási mutatók

Vizsgaeredmények. Összesítő mutatók

eredmények,

statisztikai

Rendezvénytervek Az országos átlag elérése

Feladataink: Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a ránk bízott gyermekekből testileg, értelmileg, erkölcsileg, érzelmileg egészséges nemzedéket neveljünk. Kiemelten fontos feladatunk, hogy az alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat: 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre.

9

7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség – és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Nevelő-oktató munkánk megvalósítását a következő eszközök, módszerek segítik: 1. Közvetlen (direkt) módszerek, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. A pedagógusok által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.

Közvetett - A tanulói közösség I. Szokások kialakítását tevékenységének célzó, beidegző módszerek megszervezése. - Közös célkitűzések elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés. - Ösztönzés. - A nevelő részvétele II. Magatartási modellek - Elbeszélés. a tanulói közösség bemutatása, közvetítése - Tények és jelenségek tevékenységében. bemutatása. -Műalkotások bemutatása. - A követendő egyéni

10

- A nevelő személyes példamutatása.

III. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása)

és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Magyarázat, beszélgetés. - Felvilágosítás a - A tanulók önálló elemző betartandó magatartási normákról. munkája. - Vita

11

II. A SZEMÉLYISÉG FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.

12

7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátásra és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók testi nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A feladatok konkrét megvalósításának színterei: a.) osztályfőnöki órák b.) diákönkormányzati foglakozások c.) iskolai és városi hagyományápoló, szabadidős rendezvények d.) tanműhelyi-üzemi foglalkozások e.) testnevelés órák, sportkörök foglalkozások A munkát szabályozó, konkretizáló iskolai dokumentumaink: a.) Alapvető viselkedési normák gyakoroltatása az osztályfőnöki órák keretében c. segédanyag (kidolgozta: minőségi kör; elfogadta a tantestület) b.) Osztályfőnöki tanterv, éves osztályfőnöki munkaterv: c.) Diákönkormányzati munkaterv d.) Szabadidő-szervező munkaterve e.) Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok a HPP-ben f.) A testnevelés munkaközösség éves munkaterve.

13

III. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele, a tanulóközösségek fejlesztése. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítania közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományinak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

14

A közösségfejlesztés megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák: a.) Hagyományőrző tevékenységek: - A tanulók bekapcsolódnak környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. - Fontos feladat az iskola névadójának, Trefort Ágoston emlékének ápolása. Trefort napi rendezvényen különféle versenyekkel, műveltségi- és játékos vetélkedőkkel, kutatómunkákkal és pályázatokkal emlékezünk. - A kilencedikes tanulók KÖLYÖK-AVATÁS után válnak az iskola teljes jogú „polgáraivá”. Ehhez bemutatkozó műsorral kell készülniük és az avatás „gyötrelmeit” kell átélniük. b.) Diákönkormányzat: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítségére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati-vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. A kommunikációs kultúra középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és –kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának formái: • az évente legalább egy alkalommal összehívott diákközgyűlés. • szükség szerinti osztálygyűlés. • képviselet a fegyelmi bizottságban, az iskolavezetés ülésein, tantestületi értekezleteken a tárgyalt témák függvényében. • képviselet az osztály szülői értekezletén. c.) Tanulmányi kirándulás: - A szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek feltárására és a tantervi követelmények teljesülésére az iskola nevelői az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

15

d.) Szabadidős foglalkozások: A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez: színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, vetélkedők, táncos rendezvények stb. A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. e.) Testvériskolai kapcsolatok: A Szlovák Köztársaságban két iskolával van szakmai-, kulturális- és sportkapcsolatunk. Tanulóink így közvetlenül is részt vehetnek a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. f.) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás: egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. g.) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. Az iskolának az új információs környezetben eligazodó és azt kritikai módon használó fiatalokat kell nevelnie. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. h.) Hit- és vallásoktatás: A tanulóknak nyitottaknak, megértőknek kell lenniük a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. A iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit-és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

16

IV. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG Iskolánkban csak szakmai érdeklődés alapján, hagyományos évfolyamokra épített tanulócsoportok működnek. Ezen felül az osztályba sorolásnak nincsenek a tanulói képességtől, teljesítménytől függő szempontjai. Fontos feladatnak tekintjük: - a tanórán belüli differenciálást, - szoros kapcsolat kialakítását a nevelési tanácsadóval és a gyermekjóléti szolgálattal, - egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezését, - felzárkóztató foglalkozások tartását, - tanulószobai foglalkozásokon való részvételt, - házirend elfogadtatását, - a tanulók tanórán kívüli rendezvényekbe való bevonását, - a nevelők és tanulók személyes kapcsolatainak kialakítását, - családlátogatásokat, - a szülők és családok nevelési gondjainak enyhítését. A beilleszkedési és magatartási nehézségek sokféle okból származhatnak és sokféle alakban jelentkezhetnek: - vannak fejlettségi okok (pl: értelmi, érzelmi) - teljesítményokok (magas és merev követelményrendszer) - családi okok Kiemelten fontos feladat az iskola jó együttműködése, folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel, indokolt esetben pszichológus családsegítő bevonásával. A tanulók kiegyensúlyozatlan érzelmi élete okoz igen gyakran problematikus nevelési helyzetet. A tanároknak megfelelő szemlélettel, toleranciával kell fordulni az ilyen diákokhoz. A helyes tanári magatartást fogalmazza meg a minőségi kör által kidolgozott és tantestület által elfogadott Pedagógus etikai kódex.

17

V. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG Tehetséggondozás /A heti tanórai foglalkozások 5%-ának keretében működik/ - Iskolánkban hagyományosan az alábbi szakkörök működnek: • számítástechnika • honismeret • művészeti • kultúrtörténeti Minden évben az osztályfőnökök segítségével mérjük a tanulói igényeket. Amennyiben más szakkör iránt jelentős az érdeklődés, lehetőség van egyéb szakkör indítására, ha a feltételeink adottak hozzá (pl: szakkörvezető, eszközök). Valamennyi szakkörünk önkéntes csatlakozás szerint szerveződik. - Tanulóinkkal rendszeresen részt veszünk országos szervezésű tanulmányi versenyeken. A felkészülési foglalkozásokra a szaktanári kiválasztás és a tanulók önkéntes csatlakozása alapján szerveződnek a versenyek jelöltjei. Velük egyénileg és kis- (2-3 fős) csoportban foglalkozik a felkészítő nevelő. - A fentiekhez hasonló hangsúlyt fektetünk egyéb, tanulóknak hirdetett versenyekre és pályázatokra. - Tanulóink tehetségének kibontakoztatását igyekszünk támogatni a könyvtárunkkal is. A könyvtár nyitvatartása lehetővé teszi, hogy mind a bejáró, mind a helybeli tanulók fennakadás nélkül tudják használni. - A tanulói képességek, készségek fejlesztésével azonos fontosságú feladatnak tartjuk az egészséges életmódra, testedzésre való nevelést. Diákjaink az alábbi szakosztályok közül választhatnak: - fiú kosárlabda - leány kosárlabda - labdarúgás - atlétika

18

Szakosztályaink önkéntes csatlakozás alapján szerveződnek. Tanulóinkat az érdeklődés fenntartása miatt rendszeresen versenyeztetjük. - Érdeklődő fiataljainknak minden évben vízitúrát, természetjárást biztosítunk. Bevezettük az úszásoktatást, kerékpáros túrázást. - Lehetőség van továbbá a tornaterem és konditerem öntevékeny használatára. Valamennyi ismertetett szolgáltatás térítésmentes, fenntartói támogatásból működik, amelyet diákjaink alanyi jogon vehetnek igénybe. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal, a tömegsport órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését versenyekre.

19

VI. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK a) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. b) Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógus gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: • a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, • családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, • A veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, • segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, • a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, • tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról, • teljeskörű felmérést készít a tanulók életkörülményeit közvetlenül befolyásoló lakás- és család szerkezetéről a megélhetési viszonyokról, a lehetséges veszélyeztető körülményekről, • nyilvántartást vezet a veszélyeztetett gyerekekről, feltáró elemzést készít az iskolából történő kimaradás okairól. c.) Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: • fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, • meg kell keresni a problémák okait, • segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, • jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. d.) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:

20

• • • • • •

nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatallal, gyermekorvossal, iskolaorvossal, védőnői szolgálattal, továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi egyházakkal alapítványokkal.

szervezetekkel,

e.) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: • a felzárkóztató foglalkozások, • a tehetséggondozó foglalkozások, • az indulási hátrányok csökkentése, • a differenciált oktatás és képességfejlesztés, • a pályaválasztás segítése, pályaorientáció, • a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), • egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, • a családi életre történő nevelés, • a tanulószobai foglalkozások, • az egészségügyi szűrővizsgálatok, • a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), • a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), • a szülőkkel való együttműködés, szülői szervezettel való együttműködés • tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. Tevékenységünk konkrét megvalósítási formái: - Társadalmi-és civil szervezetekkel, a polgármesteri hivatalok szakreferenseivel együttműködve propagáljuk a segélyezési, támogatási lehetőségeket. - egységes felmérőlapokkal követjük nyomon a gyermek hátrányos helyzetének, veszélyeztetettségének fokát, káros szenvedélyeket, - igényeljük, bizonyos témákban a külső előadók jelenlétét (védőnői szolgálat, iskolaorvos, rendőrség, gyermekjóléti szolgálat) - Drogprevenciós eljárásrend kidolgozás - Filmvetítések VII. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM

21

I. Tanórai nevelés alatt: Egy-egy osztályban megtalálhatóak az átlagosnál lassabban illetve gyorsabban haladó tanulók. Előképzettségük különböző. Ezért fontos feladatunknak tekintjük a tanórán belüli differenciálást (pl: külön házi feladat, kiselőadás, plusz feladatok, egyéni foglalkoztatás). Matematika és magyar nyelv és irodalom tantárgyból kötelező óratervbe beépítve csoportbontásban 1-1 óra készség-és képességfejlesztést végzünk. A hagyományos osztálystruktúrától eltérve csoportbontásban oktatjuk az idegen nyelvet, az informatikát, a szakmai előkészítőt, illetve- alapozót. II. Tanórán kívüli nevelés alatt: Felzárkóztatás: Fő célunk tanulási nehézségekkel, illetve egyéb okok miatt jelentős ismerethiánnyal érkező tanulók felzárkóztatása. - Ezért az iskolánkba érkező tanulók körében (9. évfolyamon) diagnosztikai felmérést végzünk magyar, matematika, fizika, kémia és idegen nyelvből. Matematikából, magyar nyelv és irodalomból tanulóinknak javasoljuk a heti 1 órában tartott felzárkóztató foglalkozást, a többi tantárgyból a tanulószobát. A felzárkóztató csoportokat osztályonként szervezzük. - Különösen ajánljuk a tanulási hátránnyal induló diákjainknak a tanulószobát. A tanulószoba a diákok önkéntes csatlakozása alapján szerveződik. - Pedagógusaink szívesen fogadják tanulóink konzultációs felkéréseit bármilyen témában.

22

VIII. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK Minden év októberében teljeskörű helyzetelemzést készítünk az iskolánkba járó tanulók szociális helyzetéről, a rendszeres iskolába járást befolyásoló tényezőkről, a családszerkezetről és a megélhetési viszonyokról. Tájékozódunk az önkormányzatok, a Gyámhatóság, a gyermekjóléti szolgálat által nyilvántartott és segélyezett tanulóinkról. Ismertetjük a lehetséges és szülők által igényelhető rendszeres és alkalmi támogatási, segélyezési lehetőségeket. Szükség esetén közvetlenül kezdeményezzük a hatóságok közreműködését a családok támogatásához. Elkészítjük minden évben szeptember és május hónapban a Káros szenvedélyek témakörű, teljeskörű anonim felmérésünket, hogy reális képet kapjunk a tanulók alkohol, drog és szexuális veszélyeztetettségéről, mely alapját képezi az osztályfőnöki munka feladatainak és segíti a veszélyeztetett fiatalok felkutatását. Az iskola DROG-STRATÉGIÁJÁ-nak megfelelően, valamint az egészségnevelés érdekében tájékoztató és felvilágosító előadásokat, bűnmegelőzési programokat rendezünk. Az iskola igazgatója minden év szeptemberében összevont szülői értekezleten ismerteti a segélyezési, pályázati lehetőségeket. A helyi, regionális és országos ösztöndíj támogatásokat. Az iskola közreműködik a városban működő szociális segítséget nyújtó civil és társadalmi szervezetek és az érintett családok kapcsolat építésében. Nevelőtestület dönt a tankönyvtámogatás egységes elveiről és mértékéről, a szülői szervezet ez irányú véleményét is figyelembe véve. A rendezetlen és veszélyeztetett környezetben élő tanulókat motiválja, hogy a kollégiumi ill. tanulószobai ellátást vegyék igénybe. Az iskola szorosan együttműködik a Zempléni Szakmunkástanulókért Alapítvánnyal és tanulói ösztöndíjak, iskolai pályázatok, versenyek, tanórán kívüli tevékenységek és a rászoruló tanulók támogatásához igényli az anyagi segítséget.

23

Az iskola költségvetésében rendszeresen tervezi az ellátottak pénzbeni támogatását. Lehetőség nyílik rendkívüli segély igénylésére osztályfőnöki javaslat alapján. A tanuló a szülő kezdeményezésére tanszersegélyben részesülhet. A kedvezményes étkeztetést a gyakorlatot szervező munkahely köteles biztosítani a tanulók számára. Az iskola tanműhelyében foglalkoztatott tanulóknak igény esetén az iskola biztosítja a térítési díjkedvezményt. A hátránykompenzáció keretében 9-10. évfolyamon heti 1 órában felzárkóztató foglalkozások szerveződnek matematika és magyar tantárgyakból. Szülői igény alapján tanulószobai foglalkozások szervezhetők napi 2 órában. A tehetséggondozó programok – szakkörök, tanulmányi és szakmai versenyek-, a bemutatkozási lehetőségek – divatbemutatók, szakmai kiállítások és vásárok, a diákönkormányzati rendezvények járuljanak hozzá az igényesség a kulturált magatartási szabályok kialakításához és formálásához. Az iskola a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősön keresztül alakítson ki szoros kapcsolatot a polgármesteri hivatalokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, a társadalmi- és civil szervezetekkel annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.

24

IX. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM Mottó: „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” Programtervezetünk mottója közvetíti azon felismerést, hogy az élhető környezet fenntartása globálisan megoldandó, minden embert érintő probléma. A megoldásra váró feladatok mindannyiunk közeli és távolabbi jövőjét meghatározza. Pedagógiai programunk kidolgozott környezeti nevelési céljai: 1. Elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását. 2. A felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására. 3. Tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek. 4. Eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. A célok csak úgy valósíthatóak meg, ha a különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére, így szükséges, hogy: 1. 2. 3. 4.

Fogékonnyá és érzékennyé váljanak környezetük állapota iránt. Ismerjék a környezet sajátosságait, minőségi változásait. Elemi szinten értékeljék a feldolgozott adatokat. Ismerjék fel környezetük természeti és ember alkotta értékeit, törekedve az értékek megőrzésére. 5. Gyakorolják a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeket és jogokat.

A célok elérése csak abban az esetben lehetséges, ha a természettudományos gondolkodásmódot kereszttantervi kompetenciában valósítjuk meg, mely azt jelenti, hogy az elérendő cél készségeit és képességeit nem kötjük egyetlen tantárgyhoz, vagy műveletségi területhez. Így a megvalósítás módja sem egyetlen pedagógus feladata. Meggyőződésünk, hogy a környezeti nevelés alapvetően nem ismeretek átadása. Hangsúlyozott nevelési eszközeink a beállítódások, attitűdök, érzelmi viszonyulások kialakítása, a motivációk és cselekvések sorozatának kidolgozása.

25

A környezeti nevelés egyrészt a külső természeti környezetre irányul, másrészt a belső környezetre, az egészségmegőrzésre és az egyénre, mint mentálhigiénés értékekre. Pedagógiai programunk kidolgozott környezeti nevelési céljainak elérése érdekében a következő környezeti nevelés akciótervet adjuk. Sikerességéhez nélkülözhetetlen az a pénzügyi keret, melyet kizárólag a környezeti nevelés akcióterveinek elindítására fordítunk. 2004. évi összege : 350.000 Ft. (a sorrendiség nem tükröz fontosságot) Szűkebb környezetünk, az iskola. 1. Az osztálykörnyezet, a termek tudatos alakítása. 2. Környezetvédelmi sarok kialakítása az I.e. és tetőtér lépcsőfordulójában. 3. Az iskolai büfére alakított szelektív hulladékgyűjtők kihelyezése. 4. Az aulában szárazelemgyűjtő konténer kihelyezése. 5. Meghökkentő akciók lebonyolítása, pl. „szemétszobor” készítése, 1 nap szemetének nyílt térre való kihelyezés. 6. Az udvaron évről-évre faültetés. 7. Az udvari pihenőhely, padok és asztalok kiépítése környezetbarát anyagból. (rönk) 8. Az udvari zöldfelület gondozottságának tudatos alakítása. 9. Jól látható, feltűnő figyelmeztető táblák, tablók elhelyezése. 10. Az iskolarádió környezetvédelemmel foglalkozó műsorainak megszerkesztése és időről – időre történő leadása. 11. A Könyvtárban jelölt területen, összegyűjtött helyre összpontosítani a környezetvédelemmel foglalkozó kiadványokat. 12. Kihasználni a szakképzés lehetőségeit, hogy az iskola területére ötletes virágtartó és egyéb, környezetbe illő tárgyak kerüljenek.

26

13. Környezetjavító programok szervezése. (takarítás, mázolás stb..) Tágabb környezetünk, a lakóhely. 14. „Fényképezz és nyerj!” címmel folyamatos pályázat kiírása, mely bemutatja a lakóhelyük pozitív és negatív példáit. A képek a környezetvédelmi saroknál és az iskola honlapján kihelyezésre kerüljenek. 15. Aktív részvétel a Föld Napja rendezvényén. 16. Támogatók, kapcsolatok kialakítása a helyi és megyei szervekkel, tőlük szakértők felkérése előadásokra. 17. Erdészeti kapcsolat kiépítése, munkavégzés pl. makkgyűjtés, erdőtisztítás. Tágabb környeztünk, Magyarország. 18. Környezetvédelmi média-figyelő szolgálat megszervezése. 19. Évről-évre csoportokat lehet szervezni az iskolánkhoz közeli két tanösvény bejárására. Fontos az ott tapasztaltak rögzítése, hogy az példát és kedvet nyújtson a diákok felé. Tanösvények: Sárospataki „Malomkő” tanösvény, „Páfrány” erdei tanösvény. 20. Amennyiben az osztálykirándulások színtere a természeti környezetben valósul meg, utazási költségterheit az intézmény költségvetése vállalja át. Tágabb környeztünk, a Föld. 21. Nagyméretű világtérképen jelölni a globális környezetvédelmi problémákat. Partnereinknek tekintjük a diákság egészét képviselő diákönkormányzatot és a szülői szervezetet. A diákönkormányzat szerepe a környezeti nevelési program megvalósításában A diákok körében végzett véleménykutatás főleg a tanórán kívüli tevékenységekre vonatkozik, tartalmára és formájára, de a tanórák szervezéséhez is adhatnak jó ötleteket. Teret kell adni kezdeményezésüknek, hiszen a környezeti nevelés célja, feladata az is, hogy kezdeményező, kreatív, ötleteiket megvalósítani tudó, annak következményeit belátó felnőtteket neveljünk. A tanulók körében született, saját ötlet jobban sarkallja őket a megvalósításra, önbizalmukat is növeli, de a közösségformálást is jobban segíti. A tervezés, megvalósítás folyamatába bekapcsolódik a tanár is, így a tanár-diák kapcsolat is szorosabbá válhat. A programokról visszajelzést, értékelést is kell kérni, mert fejleszti a diák kritikai érzékét, véleménynyilvánítását, lényeglátását.

27

A szülők szerepe a környezeti nevelési program megvalósításában A program több eleme igényli a szülőkkel való egyeztetést. Az igényfelmérés, vagyis hogy mit vár az iskola környezeti nevelésétől, egyáltalán mennyire tartja ezt szükségesnek, elfogadja-e a tervezett programokat, van-e ötlete további akciókra, módszerekre stb., többnyire kérdőíves formában szokott történni. A térítésköteles iskolai programokra is rákérdezhetünk ebben a formában, de a téma jelentősége miatt hasznos lehet ennek megvitatása szülői értekezleten, az iskolai szülői szervezet összejövetelén. Az elképzelések kivitelezésébe általában szívesen kapcsolódnak be a szülők, főleg, ha tudják, miben várjuk segítségüket, ezért az egyes tevékenységek akciótervében már megjelölhetjük, hogy melyik részegységbe, hogyan vonjuk be őket, miben számítunk rájuk. A minőségbiztosítás miatt is fontos megtervezni azt, hogyan kérjük, értékeljük a visszajelzésüket. Ellenőrzés, mérés, értékelés, minőségbiztosítás Ezeket a pedagógiai eszközöket nem lehet olyan egyértelműen meghatározni a környezeti nevelésben, mint a tantárgyi tudásszerzésben. Már a fejezet helye is kérdéses lehet annak, aki egy egységes szerkezetben szeretné összegyűjteni mindazt, ami a környezeti neveléshez szükséges. A tanterv által előírt, az iskola által kibővített követelmények „zöld” tartalmát beépíti a nevelőtestület a tantárgyakba, így ezekre érvényesek az adott tantárgyra előírt ellenőrzési, értékelési formák. A nevelő-oktató munka, így a környezeti nevelés is, ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszerét az iskola külön dokumentumában minőségirányítási politikában kell összeállítani. Természetesen a környezeti nevelés eredményének méréséhez más eszközök kellenek, nincsenek egzakt módon meghatározott követelmények. Mindenféleképpen meg kell fogalmaznunk azokat az elvárásokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy elérjük a tanulók fejlődését, személyiségük formálását a kitűzött céloknak megfelelően. A környezeti nevelés eredményességének vizsgálatára különböző eszközöket, módszereket használhat egy iskola. Készíthet kérdőíveket, szociometriai vizsgálatokat, különböző megfigyeléseket. Megszervezheti a nyomonkövető rendszert, és egyéni vagy csoportos beszélgetésekkel tájékozódhat a tanulók fejlődéséről, problémáiról, az egyes programokról alkotott véleményükről. A tervezett projektek értékelése egyéni módon történhet, de ezt is egyértelműen meg kell határozni. A környezeti nevelés színvonalának megőrzése, a szakmai fejlődés, a hiányterületek pótlása miatt megfogalmazható az elvárás, ami a fenntartható fejlődés egyik alapgondolata is, az élethosszig tartó tanulás, ami a pedagógusok továbbképzéseken való részvételeiben nyilvánulhat meg. Összegzés A környezeti nevelés felfrissíti, megújítja az iskola tanulás-szervezési technikáit és az egyéb iskolafejlesztési törekvéseket. A jól megfogalmazott környezeti

28

nevelés értékközvetítő, attitűdformáló. Akkor életképes egy pedagógiai program és annak minden fejezete, ha a helyi értékekre, szokásokra, hagyományokra alapoz, konkrét, mindenki által egyértelműen érthető, változatos feladatokat, tevékenységeket fogalmaz meg, eszközei és módszerei diákközpontúak, a tudás megszerzését, képességek és készségek fejlesztését, a személyiség- és közösségfejlesztést szolgálják. Ügyeljünk arra, hogy a tanulást élményszerűvé tegye, és nem feledkezik meg arról, hogy a környezeti nevelés akkor hatékony, ha a tanulás a környezetről, a környezetben és a környezetért történik. A Pedagógiai program egységes egész, ezért a részfejezeteknek, eszméinek, céljainak, feladatainak, pedagógiai módszereinek egymással harmonikusnak kell lenniük. Az iskolai környezeti nevelés hatékonyságát, azt, hogy mennyire képes megközelíteni saját céljait, feladatait, ideáljait, különböző módszerekkel mérhetjük, értékelhetjük, kisebb közösségekben az eredmények kézzelfogható alakot is ölthetnek. Az is jelzi pedagógiánk eredményét, hogy a tanuló mennyire tudja sikeresen kibontakoztatni önmagát, kapcsolatteremtő képességeit, mennyire képes beilleszkedni kisebb-nagyobb közösségekbe, mennyire képes környezettudatos, aktív életet élni, hiszen az iskolának, mint tudjuk, nemcsak a munkaorientációra, pályaválasztásra való felkészítés a célja, hanem az is, hogy tevékeny és a közösségi életbe beilleszkedő felnőtteket bocsásson ki az iskolapadból. Végezetül nem feledjük, hogy a visszatérő, egykori diákok eredményeikkel, történeteikkel akaratlanul is elárulják azt, hogy mennyire volt jó kiindulópont az ő életükben iskolánk. Ez munkánk igazi értékelése!

29

X. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Az egészségnevelés kiemelt tantárgyi területei asz osztályfőnöki biológia földrajz, testnevelés-és sport órák. A lelki és testi egészséggel kapcsolatos feladatok Az egészséget befolyásoló életmód Az egészségre ható rizikófaktorok és a környezet A szociális egészség: - megőrzése - lelki kondíció - testi kondíció (ép testben ép lélek) A testnevelési órák feladati: lehetőség szerint növelni kell a testmozgásra szánt időkeretet. - a testneveléssel kapcsolatos felmentési csoportbeosztásokra elküldeni az iskolaorvoshoz tanulóinkat, - a tiszta, egységes felszerelés megkövetelése, - a mosdók használata - ősszel-tavasszal mérni tanulóink fizikai teljesítőképességét, mérési eredményektől függően egyénenként megállapítani a hiányosságokat, felhívni a tanulók figyelmét, hogy önmagukhoz képest milyen fejlődésre van szükségük a megfelelő fizikai állapot eléréséhez, - természeti, társadalmi, kulturális és gazdasági környezet megváltoztatása, - a tudatos egészséges életmód, - az egészségkárosító életmód elvetése, a megőrző életmód tudatos vállalása. A mindennapos testedzés feladatinak végrehajtását szolgáló program 9- 10. évfolyamokon: heti 2 óra testnevelés+1 óra tömegsport 11-12. évfolyamon: heti 2 óra testnevelés Szakképző évfolyamokon: A központi programnak megfelelő számú testnevelés óra. A tömegsport órák keretében rendezzük meg az osztályok közötti sportversenyeket, bajnokságokat a következő sportágakban: Atlétika Kosárlabda Sakk Asztalitenisz Teremfoci

30

Röplabda Kispályás labdarúgás - A feladatok végrehajtását szolgálja az iskolai sportkör is. Óraszáma évfolyamonként két óra, összesen heti 8 óra. Ez óraszám terhére a tehetségesebb tanulóinknak versenyzési lehetőséget biztosítunk a diákolimpiai bajnokságokban. A következő szakosztályokat működtetjük: lány kosárlabda fiú kosárlabda fiú labdarúgás Az iskolai sportkör foglalkozásai alkalmával – ingyenes úszásoktatást biztosítunk tanulóink számára. A sportkör sí, kerékpár, gyalogos, vízi túrákat szervez, mintát ad az egészséges életmód kialakításához.

31

Az egészség fogalma, az életmód fogalma -

az egészséget befolyásoló életmód elsődleges feladat a megelőzés az egyén, a család a közösség aktív szerepe a sport szerepe A sport szerepének hangsúlyozása. A sport jobb, mint a káros szenvedélyek! osztályok közötti sportversenyek szervezése, a tehetséges tanulók szakosztályokban való foglalkoztatása, tanár táborok szervezésével mintát adni tanulóinknak az egészséges életmódhoz, - az egyén egészsége és az érdekeltség. A test tisztántartása, személyi higiéne

- Az emberi test igényeinek megismerése higiénés szempontból. Bőrápolás, kozmetika. - A nemiszervek tisztántartása. Ápolatlanság- fertőzésveszély. Nemi kapcsolatok higiénéje. Nemi betegségek megelőzése. - A sport, a rendszeres testedzés, az egészség, a harmónia és a szépség kapcsolata. - A korszerű öltözködés. Divathóbort. - Az egyéni higiénia szerepe a társas kapcsolatokban. (pl. fogápolás, fogak ellenőrzése, karbantartása) - Külső megjelenés. Nemi és korbeli sajátosságok. Vagyoni és etnikai különbségek. A táplálkozás -

a jóléti társadalom mint kórokozó, a táplálék kalóriaértékének kiszámítása, az ideális testsúly kiszámítása, a fogyás módszertana, táplálkozás és lelki egyensúly, a szeretet helytelen értelmezése és a táplálkozási szokások, Betegségeink

-

statisztikai adatok értelmezése a legfőbb halálokokról Magyarországon, fertőző és nem fertőző betegségek, az infarktus okai, biológiai kockázati tényezők: életkor, nem testtömeg, vérzsírok, magas vérnyomás, pszichés tényezők,

32

- stressz- konfliktusmegoldó képesség adaptációs képesség, - társadalmi tényezők, társadalmi mikro-és makroklíma, társadalmi támogató rendszer hiánya, szociokultúra, - a jóléti társadalom és a túlfogyasztás, - daganatos betegségek, - a rák fogalma, tünetei, - a rákos megbetegedések okai, megelőzése, - téves nézetek a rákról, Önismeret, önértékelés, önkritika - az alapvető külső és belső személyiségjegyek megismertetése, sorrendbe állítása, csoportosítása, - az önismeret és mások megismerése, - saját tágabb és szűkebb környezetem, identitás, - családfeltárás, családfakutatás, - önvizsgálat, saját személyiség elemzése, - Hogyan segít az önismeret a gátlások leküzdésében, hogyan éljünk saját hibáinkkal? Életünk és a stressz -

stressz és distressz, az indítékok, kiváltó okok, következmények, a stressz hatása az emberre, orvoslás, megoldások, lélek és test harmóniája, terjed a neurózis. Erőszakos halálokok

-

öngyilkosság módja; nemek, kor szerinti eloszlása, területei eloszlása, családi halmozódás – öröklés értelmezése, felelősségtudat növelése, egészséges önértékelés.

33

Káros szenvedélyek Dohányzás -

a dohányzás káros következményei, a dohányzás mint rizikótényező, a dohányzás okai, a dohányzás tanuláselméleti magyarázata, egészségvédelmi törvény (nemdohányzók védelme). Alkohol

-

adatok az alkoholhoz, kémiai, élettani és kóroktani megközelítés, történelmi, társadalmi megközelítés, a gyógyítás kilátásai, alkohol- deviencia- bűnözés, a személyiség megerősítése, a konfliktushelyzetek megoldásának képessége, a lelki kondíció megszerzése segíthet a bajok megelőzésében. Kábítószer

-

a kábítószerekkel való visszaélés testi, lelki tünetei, a kábítószerek felosztása, egészségkárosító hatása, az egyén, a család és a társadalom feladata, lehetőségei, a megelőzés szervezett formái, a kábítószer és a bűnözés, a kábítószerekkel kapcsolatos jogi szabályozás. Párválasztás – család

-

Mi a szerelem? A család fogalma és szerepe. A mai magyar család. A családi életre nevelés. Házasság, család, öregség. A nemi erkölcsről. Családon belüli konfliktusok. Válás.

34

A fiatalok nemi élete A tizenévesek gondjai - nemi felvilágosítás - tizenévesek fogamzásgátlása A nemiség lélektana Szerelem és szexualitás A szexualitás biológiai alapja -

nemek közötti különbségek, Elég-e a szerelem a boldogsághoz? Az első kapcsolatok. A testi szeremről. A nemi kapcsolatok zavarai. Fogamzásgátlás. Bonyodalmak a szerelemben.

A nemi betegségek fogalma, a megbetegedések fajtái: - okok, - tüntetek, - következmények, - terjedése, - kezelése, Rizikócsoportok a nemi betegségek terjesztésében A megelőzés Korunk pestise az AIDS - az AIDS keletkezése, gyógyászati lehetőségek, - a HIV fertőzés fogalma és jellemzői, - felelősségtudat, A szabadidő eltöltésének problémái - testi vagy lelki megbetegedések, - karakterbetegségek, - szenvedélybetegségek,

35

Éves egészségnevelési program a Trefort Ágoston Szakképző Iskolában Az egészségnevelési feladatokat ifjúsági orvosok és ifjúsági védőnők végzik. - Egészségügyi törzslapok ellenőrzése minden tanulónál. - Hiányzó törzslapok kitöltése. - Pályaalkalmassági vizsgálatok végzése 10. szakiskolai és 12. szakközépiskolai évfolyamokban . - Testnevelési csoportbeosztás elkészítése, a testneveléssel, a gyógytestneveléssel, a sporttal kapcsolatos iskola- egészségügyi teendők elvégzése. - Személyi- és környezethigiénés vizsgálatok végzése. - Szűrővizsgálatok végzése a 9. és 11. évfolyamokban, osztályonként az egész tanévben előre egyeztetett időpontokban. - A szűrővizsgálatok tartalma általában: - A testi fejlődés mérése (testmagasság, testtömeg) és értékelése a rendelkezésre álló fejlődési standardok alapján. - Az elhízás megítélése a testmagasságra vonatkoztatott testtömeg alapján. - A mozgásszervek vizsgálata. statikai lábbetegségek, tartási rendellenességek, scoliosis, degeneratív betegségek (Scheuermann, Perthes…) kiszűrése. - A vérnyomás ellenőrzése. - A fogbetegségek szűrése (iskola )gyermek) fogászati feladat). - A visus vizsgálata. - A színtévesztés vizsgálata. - A hallás vizsgálata audiométerrel. - A nemi fejlődés megítélése ( a Tanner- féle beosztás használata javasolt). - Golyva szűrés serdülőkorúaknál. - Krónikus betegek nyomonkövetése, védőnői tanácsadás. - Vöröskereszt szervezésében elsősegélynyújtó és csecsemőgondozási tanfolyam tartása. - 12. évfolyamokban tüdőszűrő vizsgálat. - 18. életévüket betöltött fiú tanulók sorkatonai szűrővizsgálata. - Egészségnevelő előadások tartása, osztályfőnökkel előre egyeztetett időpontokban, évfolyamonkénti ajánlott témák alapján. 9. évf. : Higiénia, egészséges életmód, a helyes táplálkozás és mozgás jelentősége

36

lO.évf : Szenvedélybetegségek megelőzése: alkohol, dohányzás és drog témakörökben 11.évf. : Szexuális felvilágosítás, menstruáció, AIDS és egyéb nemibetegségek, fogamzásgátlás, abortusz 12.évf. : Családi életre nevelés, emlőrák megelőzése, fogamzásgátlás, abortusz 13.évf. : Családi életre nevelés, továbbtanulás lehetőségei, felelősségteljes élet - Védőnői fogadóórák biztosítása - Szakorvosi vizsgálatra küldött tanulók zárójelentésének, eredményeinek rögzítése, nyomonkövetése - Veszélyeztetett és hátrányos tanulók nyilvántartása és segítése - Osztályfőnökökkel folyamatos kapcsolattartás - Egészségnevelővel aktuális problémák megbeszélése - Sportorvosi vizsgálat elkészítése a sportversenyek előtt - Pályaválasztási tanácsadás Az egészségnevelési feladatok koordinálása a közismereti igazgatóhelyettessel és a gyermek –és ifjúságvédelmi megbízottal történik.

37

XI. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 1. Az eszközök és felszerelések területén az intézet jelenlegi ellátottsága A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok célirányos eszköz és felszerelés beszerzésének folyamata beindult, melyet az alábbiak jellemeznek: a.) A könnyűipari szakmacsoportos képzésben a szakközépiskolai és a szakiskolai képzés eszközellátottsága jó. Rendelkezünk a gyakorlati képzés eszközeivel. b.) Elfogadható a fémipari alapképzés eszközrendszere. A szakközépiskolai szerszámkészítő és a szakiskolai géplakatos gyakorlati oktatásban mindkét képzést együttműködési megállapodás keretében végezzük a város gazdálkodó egységeivel. c.) A pedagógiai programban még nem szereplő, jelenleg a megyei fejlesztési terv változtatása folyamatában lévő művészeti szakközépiskolai képzések eszközellátottsága a porcelánfestő és tervező asszisztens és a tűzzománcozott dísztárgykészítő párhuzamos képzésekhez szintén elfogadhatóak, hiszen a már meglévő szakiskolai képzésre (porcelánfestő) alapozódnak. d.) A szakiskolai képzések eszközellátottsága hiányos, de elfogadható és biztosítható. A vendéglátó eladó, élelmiszer-és vegyi áru-kereskedő gyakorlati képzése együttműködési megállapodás alapján szerveződik a régió vállalkozói körében. Az élelmiszer-és vegyi áru-kereskedő szakma távlati elképzeléseiben iskolai tanbolt szerepel, mely igény még nem jelenik meg a jelenlegi eszközigények között.

38

e.) A szaktantermek között: • • • • •

jó az informatika szaktantermek eszközellátottsága hiányos a fizika, kémia szaktantermeké a szakmai szaktantermek kialakítása szükséges a szaktantermi szertárak eszközellátottsága hiányos valamennyi tanterem bútorzata elfogadhatatlan (kivéve emeletráépítés 5 új tantermét) az épület 26 éves időtartama alatt nem kerültek pótlásra és cserére (dologi kiadások szűk keresztmetszete!)

az

2. Fejlesztési elképzelések: A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. sz. melléklete meghatározza mindazokat a minimális eszközöket, amelyekkel az iskoláknak rendelkezniük kell. E rendeletnek megfelelően megkezdtük a hiányzó eszközök és felszerelések beszerzését. A beszerzések ütemezésére szolgáló tervünket elkészítettük, a beszerzések folyamatban vannak. Az új 2008-ig terjedő ütemterv javaslatunkat a korábbi évek gyakorlatának megfelelően éves bontásban tesszük meg, melyben az alábbiakat szerepeltetjük: 1./Helyiségek Tervezés költségei: 2004/2005. tanév, 2 millió forint Beruházás: 2005/2006. tanév – 2007/2008. tanévig évenkénti bontásban (50 millió + 500 millió + 18 millió) 2./ Bútorzat és egyéb berendezési tárgyak: korábbi projektünknek megfelelően tanévenkénti a 2003/2004-es tanévvel bezáróan egy tanterem, a 2004/2005. tanévtől kezdődően 2 tanterem amortizálódott bútorzatát tervezzük cserélni. 3./ A nevelő munkát segítő eszközök: az előző, 2000-2003-ig terjedő ütemezés szerint 2000. évi árszinten a 2004/2005-ös tanévtől kezdődően ismét szerepeltetjük az új ütemterv javaslatban. 4./ Taneszközök: az előző időszak ütemezéséből kimaradt 2690 eFt-ot tervezzük a 2004/2005. és 2005/2006-os tanévekre. 5./ Egészség- és munkavédelmi eszközök: A 2001. évre tervezett és meg nem valósult 195 eFt-os beszerzést 2004/2005-ös tanévre tervezzük.

39

XII. A SZÜLŐ, TANULÓ ISKOLAI ÉS KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A szülő, a tanuló, az iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái 1. A demokratikus alapelvek, a helyi társadalmi (szülői) kontroll érvényesül az iskoláinkban. Az oktatást mint közszolgáltatást igénybe vevő szülőknek lehetőségük van gyermekeik tanításával, nevelésével összefüggő iskolai döntések befolyásolására. Képviselőik útján részt vehetnek az oktatási intézmény irányításában is. A megalakult Szülői Szervezet, saját szervezeti és működési szabályzattal rendelkezik. Az iskola a Szülői Szervezetnek a szülőknek, véleményezési jogot biztosít mindazon kérdésekben, melyek érintik a tanulók foglalkoztatását, tanulói jogviszonyát. A Szülői Szervezet feladata: a.) Az oktató-nevelő munkát együttműködésükkel segítő szülők összefogása. b.) A szülők tájékoztatása és véleményük kikérése a gyermekük oktatásával kapcsolatos kérdésekben. c.) A szülők közötti kapcsolattartás megnevezése: - szülő és iskola - szülők és Szülői Szervezet - szülők és szülők f.)

A kapcsolattartás kialakításában való részvétel: - szülői értekezlet rendje tartalma - a fogadó órák időpontja - levelezés a szülők és a Szülői Szervezet között - a Szülői Szervezet hirdetőtáblája - a Szülői Szervezet postaládája g.) A szülők figyelmének felhívása jogaikra és kötelességeikre.

2. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és a osztályfőnökök tájékoztatják: • az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,

40

• a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, • az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 3. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. 5. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 6. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a.) Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b.) Szülői értekezlet feladata: • a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, • a szülők tájékoztatása - az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, - az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, - a helyi tanterv követelményeiről, - az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, - saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, - a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, - az iskolai és a osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, • a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.

41

c.) Fogadóóra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) d.) Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskola életéről. e.) Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. 7. Az iskolai és kollégiumi pedagógusok együttműködésének formái: Iskolánknak nincs saját kollégiuma, így gyermekeink a város kollégiumaiba kerülnek, elhelyezésre. Tanulóink zömmel a Szlovák Nemzetiségi Középiskolai Kollégiumban és a Szepsi Laczkó Máté Mezőgazdasági Szakközépiskolában kerülnek elhelyezésre. - A kollégiumot az iskola életéről, az iskolai munkatervről, az iskola igazgatója tájékoztatja. - Az aktuális feladatokról (havi program) az iskola igazgatóhelyettese nyújt tájékoztatást. A kollégiumi nevelőket, a tanulók fejlődéséről, egyéni haladásáról, az osztályfőnökök értesítik szóban vagy írásban. - Az osztályfőnök a félévi és év végi osztályozó értekezletek előtt kikérik a kollégiumi nevelők véleményét a magatartás és szorgalom jegyeket illetően. - Az iskola nevelési értekezleteire, rendezvényeire a kollégium képviselőit meghívjuk.

42

B. AZ ISKOLA ÁTALÁNOS MŰVELTSÉGET MEGLAPOZÓ PEDAGÓGIAI SZAKASZÁNAK HELYI TANTERVE I. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS A KÖVETELMÉNYEK

A SZAKKÖZÉPISKOLAI ÉS SZAKISKOLAI KÉPZÉS TANTERVEI (Az előírt tananyag és követelményei) 1.1. A tanulói óraszámok meghatározásakor figyelembe veendő órakeretek Évfolyam

9.

10.

11.

12.

Kötelező heti óra

Nem kötelező Egyéni /választható/ heti foglalkozásra fordítható heti

27,5

27,5

30

30

+ 45% =12,37 óra

+45% =12,37 óra

+60% = 18 óra

+ 60 % =18 óra

Egyéni foglalkozások órakerete 2004/2005. 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011

tanév tanév tanév tanév tanév tanév tanév

6% 7% 8% 9% 10% 11% 12%

2004-2005:1,65 2005-2006:1,92 2006-2007:2,2 2007-2008:2,47 2009-2010:2,75 2010-2011:3,02 2011-2012:3,3 2004-2005:1,8ó 2005-2006:2,1ó 2006-2007:2,4ó 2007-2008:2,7ó 2008-2009: 3ó 2009-2010:3,3 2010-2011:3,6ó

A tanulók tanórai terhelésének felső határa heti (egyéni foglalkozás nélküli)

31,5

31,5

33

33

43

1.2 Szakiskolai évfolyamok óraterve a 2007/2008-as tanévtől 9. Vendéglátásidegenforgalom szakmacsoport

9.

9.

Keresk.mark.üzleti adminisztráció szakmacsoport.

Gépész szakmacsoport

Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom készségfejlesztés * Történelem és társadalmi ismeretek. Idegen nyelv* Matematika Matematika készségfejlesztés * Informatika* Természetismeret és környezeti tanulmányok Ének-zene Testnevelés és sport Pályaorientáció Hazai gasztronómia története

1

-

Boltok, áruházak helyiségei és berendezései (kereskedelemmark.) Szakmai számítások

-

1

1

1

Anyagok Műszaki ábrázolások alapjai Az eladás szereplői Gasztronómia alapanyagai termékei

és

1*

10.

10.

Vendéglátásidegenforgalom szakmacsoport

Keresk.mark.üzleti adminisztráció szakmacsoport.

Gépész szakmacsoport.

2

2

1

1

2

2

2 2 1

2 2 1

2 3

2 3

1 2 2

1 2 -

1 1 1*

10.

-

44

Gasztronómiai alapgyakorlatok

2*

3*

Ismerkedés a vendéglátó üzletekkel A vendéglátás dolgozói, a vendégek

2 1

Mindennapi teendők

1*

Kommunikáció és önismeret Kommunikáció és viselkedéskultúra Család, háztartás

1* 2*

5 2 1

Tágabb környezetünk Gépelés, szakmai levelezés Mérések egyszerű mérőeszközökkel Anyagmegmunkálások I. Anyagmegmunkálások II. Kötések készítése

2* 1 1 1 1

Műszaki ábrázolás

2 1 2

Előrajzolás a térben Lemezalakítási módok Kézi forgácsolási műveletek Erőhatással történő fémipari kötési módok - Súrlódás

Osztályfőnöki Összesen. Nem kötelező órák Magyar nyelv és irodalom készségfejlesztés Idegen nyelv* Matematika készségfejlesztés * Informatika* Rajz és vizuális kultúra

1 2 1,5 27.5

1,5 1.5 1,5 27.5 27.5 27.5

1,5 1.5 27.5 27.5

1

1

1

1

1

1

2 1

2 1

2 1

2 1

2 1

2 1

2 1

2 1

2 1

2 1

2 1

2 1

45

Tömegsport Az eladás szereplői Gasztronómia alapanyagai termékei

és

Gasztronómiai alapgyakorlatok

1 1

1

2

1

1

3 1

Kommunikáció és önismeret Kommunikáció és viselkedéskultúra Gépelés, szakmai levelezés Mérések egyszerű mérőeszközökkel Anyagmegmunkálások I. Anyagmegmunkálások II. Kötések készítése

1

Lemezalakítási módok Kézi forgácsolási műveletek Összesen:

1

1

Mindennapi teendők

Műszaki ábrázolás

1

2

5

2 1 1 1 1 2 2 1*+9

12 12 12 13 13 13 !A testnevelés és történelem együtt szerveződik a két párhuzamos osztályban. A magyar és matematika csb. órái együtt szerveződnek A 4 gyakorlati csb a 12 óra nem kötelező óraszámon felül van.

46

1.3 Szakképzést előkészítő évfolyam óraterve Előkészítő 14 hétig 23 hétig

Modul Osztályfőnöki Testnevelés Személyiség fejlesztés, önismeret Tanulás módszertan Kommunikáció Számítástechnika Szakmai kommunikáció: a) anyanyelvi b) idegen nyelv (angol, német) Alapkészségfejlesztés Pályaorientáció Szakmai alapozás Összesen:

heti 1 1

összes 14 14

heti 1 1

összes 23 23

3 2 2 2

3 2 0 2

0

42 28 28 28 0 0

2

69 46 0 46 0 46

0 5 11,5 0 27,5

0 70 161 0 385

3 0 0 13,5 27,5

69 0 0 310,5 632,5

Össze s heti

Összese n éves

1 1

37 37

3 2 1 2 3

111 74 37 74 111 0

2 5 7,5 27,5

1.4 Szakközépiskolai évfolyamok óraterve a 2007/2008-as évtől Tantárgy

9. 10. 11. 12. évfolyam évfolyam évfolya évfolyam m tanítási heti heti heti heti

Kötelező órák: Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv* Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kult. Osztályfőnöki Testnevelés és sport Földünk és környezetünk Biológia Kémia

4

4

4

4

2,5

2,5

2

3

-

-

1

-

3 3 0,5 1 2 1

3 3 0,5 1 2 1,5

3 3 1 1 2 -

3 3 1 1 2 -

1,5 1,5

1 2

-

-

0 74 185 277,5 1017,5

47 Fizika Informatika* Vendéglátásidegenforgalom szakmacsoportos alapozó ismeretek: vagy Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozó ismeretek Vendéglátásidegenforgalom szakmacsoportos alapozó gyakorlatok vagy Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Kötelező tanítási órák összesen: Nem kötelező (válaszható) tanórai f. 1. Csoportbontások: Idegen nyelv Informatika

2 1,5

2*

2*

1,5 1,5

3

3

2

6

6

2*

2*

2*

2*

2*

2*

2

2

2

27,5 27,5

30

30

3

3

3

3

1,5 3

1,5 3

3 2

3 2

2. Szakmacsoportos alapozó gyakorlat

1

1

3.Felzárkóztatás,alap készségfejlesztés Magyar Matematika

2

2

-

-

2 -

2 -

6

6

1 1 1

1 1 1

-

-

12

12

Szakmacsoportos Alapozó gyak.

4.Érettségire való felkészítés 5.. Tömegsport 6.. Sportkör

7. Tanulószoba Nem kötelező (választható) tanórai foglalkozások összesen:

16

16

48

1.5 Érettségit adó szakközépiskolai képzés óraterve 2007 Tantárgy Kötelező tanítási órák Magyar nyelv és irodalom. Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv* Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra. Osztályfőnöki Testnevelés és sport Földünk és környezetünk Biológia Kémia Fizika Informatika* Összesen: Nem kötelező órák Idegen nyelv Informatika Tömegsport Magyar felzárkóztató Matematika felzárkóztató Magyar fakultáció Matematika fakultáció Történelem fakultáció Választott tantárgy fakultációja

10. évfolyam heti 6 3 4 4 0,5 1 1 1,5

11. évfolyam

12. évfolyam

heti

heti 6 4 -

6

1 5 5 1 1 1 -

-

4

5 5 1 1 2 -

1,5 2 1,5 1,5*

3*

27.5

30

4 1.5 1 1

4 3 -

4 3 -

1

-

-

1 1

1 1

1

1

1

1

3

3 3*

49

Választott tantárgy fakultációja Összesen:

8.5

1

1

12

12

50

A SZAKKÖZÉPISKOLAI ÉS SZAKISKOLAI KÉPZÉS TANTERVEI (az előírt tananyag és követelményei) Iskolánk az OM által jóváhagyott kerettantervekből választ az alábbiak szerint: Szakközépiskolai képzés: 10/2003. (VI.28.) OM rendelet Szakiskolai képzés: 1/2006. (VI.29.) OKM rendelet

51

II. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 1./ Iskolánk az Oktatási miniszter által hivatalosan tankönyvvé nyilvánított taneszközöket használ. Ezeket a szakmai munkaközösségek ill. szaktanárok határozzák meg. 2./ A különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges egyéb eszközök beszerzése (pl.: tornafelszerelés, körző, vonalzó, füzetek, stb.) a szülők kötelessége. 3./ A taneszközök kiválasztásának szempontjai: - a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, - az egyes taneszközök kiválasztásánál előnyben kell részesíteni a több tanéven keresztül használhatókat, - a taneszközök ára a magasabb jogszabályoknak megfelelő legyen. 4./ A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, taneszközökről, ruházati felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben szükség lesz. Tájékoztatjuk Őket az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről továbbá arról, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez.

52

III. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI A beiratkozáshoz szükséges feltételek - a belépés évében betöltött legalább 14. illetve legfeljebb 22. életév, - a 8. évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány, - jelentkezési lap, - művészeti irányultságú szakmák esetén felvételi elbeszélgetés, - a 10. évfolyam elvégzése után pályaalkalmassági törzslap. Magasabb évfolyamba lépés intézményen belül - az iskola magasabb évfolyamába, ill. szakképzési évfolyamba lépő tanulót nem kell beíratni - az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület az osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről, - ha a tanuló a tanév végén egy vagy két tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát köteles tenni, illetve tehet, - ha a tanuló a tanév végén három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, a nevelőtestület engedélyével tehet javítóvizsgát. Intézménybe lépés más intézményből magasabb évfolyamra - az előző évfolyam sikeres elvégzését igazoló bizonyítvány, - az intézménybe lépés évében betöltött legfeljebb 22. életév, - jelentkezési lap. Minden vitás esetben a tanuló jogi képviselője (szülő, gyám stb.) a törvényben biztosított fellebbezési joggal élhet az iskola igazgatója felé.

53

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI, A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, FORMÁI 1. Az iskolai beszámoltatás, ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az iskola a tanulók ismereteit szóban, írásban és gyakorlatban is számon kérheti. A tanulók értékelése és minősítése a következők szerint történik: 1.1 Hagyományos tantárgyi struktúrában oktatott tantárgyak értékelése A hagyományos tantárgyi struktúrában oktatott közismereti tantárgyak esetében a tanuló teljesítményét rendszeresen érdemjeggyel kell értékelni, félévkor és év végén osztályzattal kell minősíteni. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A számonkérések során a tanár értékelheti: - tények, leírások, fogalmak, szabályok, törvények ismeretét, ezek alkalmazását, - kísérleti, manuális, fizikai, kreatív tevékenységet, - kiselőadások tartalmát, - vitakészséget, véleménynyilvánítást, a tantárgyakhoz való affinitást, - házi feladatok elkészítését, - kutatómunkát stb. A tanulókat félévenként annyi érdemjegy alapján kell osztályzattal értékelni, amennyi a tantárgy heti óraszáma + 1. A félévi és év végi osztályzatokat a nevelőtestület az osztályozó értekezleten áttekinti. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló kárára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okairól, indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus döntését nem változtatja meg, vagy az indoklással a nevelőtestület nem ért egyet, az osztályzatot a tanuló javára módosíthatja. Az év végi jegyek a tanuló egész éves munkáját tükrözik. A szülők az érdemjegyekről, osztályzatokról az ellenőrzőkönyvből és bizonyítványból értesülnek. 1.2 A gyakorlati oktatás, a szakmai alapozó oktatás /szakiskola/, valamint a szakmacsoportos alapozó oktatás /szakközépiskola/ tantárgyainak

54

értékelése A gyakorlati oktatás, a szakmai alapozó oktatás /szakiskola/, valamint a szakmacsoportos alapozó oktatás /szakközépiskola/ tantárgystruktúrájában a teljes tananyagmennyiség egyetlen egységet jelent. A modulokat külön-külön is érdemjeggyel kell értékelni, de a dokumentumokba csak egyetlen tantárgyi érdemjegy írható. A végleges tantárgyi érdemjegy a heti óraszámokkal súlyozott átlaggal határozható meg. A tantárgy végleges érdemjegyét a kerekítés szabályainak megfelelően alakítjuk ki.( 0,50 századtól felfelé és 0.,49 századtól lefelé) Pl. Tantárgy neve: Modulok megnevezése Ismerkedés a vendéglátó üzletekkel A vendéglátás dolgozói , a vendégek Gasztronómiai alapgyakorlatok Kommunikáció és viselkedéskultúra

Szakmai alapozó oktatás Heti óraszám

Érdemjegy

Súlyozás (heti óraszám x érdemjegy) 4

2

2

1

3

3

3

2

6

2

4

8

8

21

Tantárgyi érdemjegy Számítása: 21/8=2.62 5 ↓ A kerekítés szabályai szerint ↓

3

Bármelyik modul elégtelen félévi osztályzata esetén a tantárgy félévi érdemjegye is elégtelen. Bármelyik modul elégtelen év végi osztályzata esetén a tantárgy év végi érdemjegye is elégtelen. A javítóvizsgán csak az elégtelen osztályzattal értékelt modulból kell javítóvizsgát tennie a tanulónak, de a tantárgy érdemjegyének megállapításához figyelembe kell venni a többi modul év végi osztályzatát a fentebb ismertetett súlyozott átlaggal. Az érintett tantárgyak a következők: Tantárgy neve:

Gyakorlati oktatás

55

Szakmacsoport: Vendéglátás – idegenforgalom Évfolyam: 9. szakiskola A modulok megnevezése és óraszáma: Az eladás szereplői A gasztronómia alapanyagai és termékei Gasztronómiai alapgyakorlatok A hazai gasztronómia története Szakmai számítások

heti 1 óra heti 1 óra heti 2 óra heti 1 óra heti 1 óra

Tantárgy neve: Szakmai alapozó oktatás Szakmacsoport: Vendéglátás – idegenforgalom Évfolyam: 10. szakiskola A modulok megnevezése és óraszáma: Ismerkedés a vendéglátó üzletekkel A vendéglátás dolgozói , a vendégek Gasztronómiai alapgyakorlatok Kommunikáció és viselkedéskultúra

heti 2 óra heti 1 óra heti 3 óra heti 2 óra

Tantárgy neve: Gyakorlati oktatás Szakmacsoport: Kereskedelem – marketing, üzleti adminisztráció Évfolyam: 9. szakiskola A modulok megnevezése és óraszáma: Mindennapi teendők Kommunikáció és önismeret Boltok, áruházak helyiségei és berendezései Gépelés, szakmai levelezés Szakmai számítások

heti 1 óra heti 1 óra heti 1 óra heti 2 óra heti 1 óra

Tantárgy neve: Gyakorlati oktatás Szakmacsoport: Kereskedelem – marketing, üzleti adminisztráció Évfolyam: 9. szakiskola A modulok megnevezése és óraszáma: Mindennapi teendők Kommunikáció és önismeret

heti 1 óra heti 1 óra

56

Boltok, áruházak helyiségei és berendezései Gépelés, szakmai levelezés Szakmai számítások

heti 1 óra heti 2 óra heti 1 óra

Tantárgy neve: Gyakorlati oktatás Szakmacsoport: Gépészet Évfolyam: 9. szakiskola A modulok megnevezése és óraszáma: Mérések egyszerű mérőeszközökkel A műszaki ábrázolások alapjai Anyagok Anyagmegmunkálások I. Anyagmegmunkálások II. Kötések készítése

heti 1 óra heti 1 óra heti 1 óra heti 1 óra heti 1 óra heti 1 óra

Tantárgy neve: Szakmai alapozó oktatás Szakmacsoport: Gépészet Évfolyam: 10. szakiskola A modulok megnevezése és óraszáma: Kézi forgácsolási műveletek Lemezalakítási módok Előrajzolás térben Műszaki ábrázolás Erőhatással történő fémipari kötési módok

heti 1 óra heti 2 óra heti 1 óra heti 1 óra heti 2 óra

Szakmacsoportos alapozó oktatás a Kereskedelem – marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportra

Kereskedelem – marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozó ismeretek szakközépiskola 9. évfolyam Gazdasági környezetünk szakközépiskola 10. évfolyam

heti 2 óra

57

Gazdasági környezetünk

heti 2 óra

szakközépiskola 11. évfolyam Közgazdaságtan Marketing Idegen nyelv

heti 3 óra heti 2 óra heti 1 óra

szakközépiskola 12. évfolyam Közgazdaságtan Marketing Idegen nyelv

heti 3 óra heti 2 óra heti 1 óra

Kereskedelem – marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozó gyakorlatok szakközépiskola 9. évfolyam Információkezelés Viselkedéskultúra

heti 2 óra heti 1 óra

szakközépiskola 10. évfolyam Információkezelés Kommunikáció

heti 2 óra heti 1 óra

szakközépiskola 11. évfolyam Tanirodai gyakorlatok, pl. önismeret, üzleti protokoll

heti 2 óra

szakközépiskola 12. évfolyam Tanirodai gyakorlatok, pl. kereskedelmi vállalkozások működése, hálózati marketing, környezetvédelem, tűzvédelem, bizt.technika heti 2 óra Szakmacsoportos alapozó oktatás Vendéglátás – idegenforgalom szakmacsoportra Vendéglátás - idegenforgalom szakmacsoportos alapozó ismeretek

58

szakközépiskola 9. évfolyam Gazdasági környezetünk

heti 2 óra

szakközépiskola 10. évfolyam Gazdasági környezetünk

heti 2 óra

szakközépiskola 11. évfolyam Vendéglátó és turizmusismeretek Szállodai ismeretek Marketing

heti 2 óra heti 2 óra heti 2 óra

szakközépiskola 12. évfolyam Vendéglátó és turizmusismeretek Szállodai ismeretek Marketing

heti 2 óra heti 2 óra heti 2 óra

Vendéglátás - idegenforgalom szakmacsoportos alapozó gyakorlatok szakközépiskola 9. évfolyam Gasztronómiai alapismeretek Viselkedéskultúra

heti 2 óra heti 1 óra

szakközépiskola 10. évfolyam Gasztronómiai alapismeretek Kommunikáció

heti 2 óra heti 1 óra

szakközépiskola 11. évfolyam Önálló munkavégzés tankonyhai körülmények között, pl. cukrászat heti 2 óra szakközépiskola 12. évfolyam Önálló munkavégzés tankonyhai körülmények között, pl. cukrászat, felszolgálás heti 2 óra 1.3. A pályaorientáció értékelése

59

A pályaorientáció tantárgy /szakiskola 9. évfolyam/ értékelése írásban, szövegesen történik az alábbiak szerint, félévkor az ellenőrző mellékleteként, év végén a bizonyítványban és a törzslapban: 1 kiválóan teljesítette 2 jól teljesítette 3 megfelelően teljesítette 4 felzárkóztatásra szorul A pályaorientáció tantárgy értékelésének és továbbhaladásának feltételei: - aktív munka a kiadott feladatok megoldásában - kérdőívek (közlönyben megjelentek) kitöltése, értékelése - gyűjtőmunka, produktumok készítése - 20 db pályaleírás készítése - 3 db foglalkozás és 3 db szakképesítés kiadott szempontok szerinti feldolgozása a Pályainfo DVD alapján A továbbhaladás feltételeinek pótlására félévenként 2 órát kell biztosítani a modulok befejezése utáni szabad sávban. Amennyiben a tanuló év végén „felzárkóztatásra szorul” értékelést kapott, a tanév végi javítóvizsgák időpontjáig teljesítheti a továbbhaladáshoz szükséges feltételeket a szaktanár utasítása alapján. Ha ezt sem teljesíti, akkor az évfolyamot meg kell ismételnie. Modulok: Érdeklődés Képességek Munkával kapcsolatos értékek Célok, pályacélok kialakítása Tanulási stílus, tanulási környezet Munkamód Kockázati tényezők Társas kapcsolatok, szociális jellemzők Információszerzés pályákról, foglalkozásokról Információk összevetése, összeillesztése Végzettség – Hasonló foglalkozások Szabad sáv

4 óra 5 óra 4 óra 4 óra 5 óra 4 óra 6 óra 4 óra 14 óra 14 óra 4 óra 4 óra

1.4 A projektoktatás értékelése Az SZFP II. alapján működő szakiskolai osztályok projektoktatása során teljesítménykritérium alapú értékelést végzünk, melynek tárgya a projektekben a tanuló által végzett konkrét tevékenység. Az értékelés kritériumait minden esetben előre közölni kell a tanulókkal, segítve ezzel reális önértékelésük,

60

önfejlesztő magatartásuk alakulását, fejlődését. Az osztályozás a projektoktatásban nem játszik szerepet, helyébe a minőségi szöveges írásbeli és szóbeli értékelés lép. A Tanulói teljesítményértékelő lapon a tanuló ellenőrzi, hogy elvégezte-e a szükséges tevékenységeket. Erről a tanár visszajelzést ad a tanulónak. A Tanulói teljesítményértékelő lap a projekt egésze során elvégzett legfontosabb tanulói tevékenységeket tartalmazza. A tevékenységek elvégzését a tanuló igennel vagy nemmel értékeli. A tanári értékelés írott formában Tanári összegző értékelés címen történik. Az értékelés három fő szempontja: a létrehozott produktum, a tanulás és a társas kapcsolatok alakulása. A Tanulói teljesítményértékelő lapokat és a Tanári összegző értékeléseket minden esetben a projektek szervezéséért felelős személy gyűjti össze. Természetesen minél konkrétabb, személyre szólóbb az értékelés, annál jobb. Minden esetben fejlesztő értékelésre törekszünk /Sokoldalú, méltányos, konstruktív kritika, biztató, modellközvetítő, motivációs támaszt nyújt/. Értékelési javaslat : gyengén teljesített közepesen teljesített kiválóan teljesített Amennyiben a tanuló hiányzik a projektnapokról /akár igazoltan akár igazolatlanul/, mivel az ekkor elsajátítandó kompetenciákat nem tudja teljesíteni, a pedagógus kiadja a tanulónak a kompetencia pótlásához elvégzendő feladatokat. Az értékelési javaslat a tanuló szorgalomjegyét módosíthatja az alábbiak szerint: kiválóan teljesített: legalább jó érdemjegy közepesen teljesített: legalább változó érdemjegy gyengén teljesített: hanyag érdemjegy 1.5. A szakképzést előkészítő évfolyam értékelése A szakképzést előkészítő évfolyam kompetencia alapú értékelésének elvei a következők: A képzés során a tanuló ismeri az összes megszerzendő kompetenciát és előre ismertetjük vele az értékelés módszereit is .Amikor a tanuló egy projektet befejez ezzel több kompetenciát teljesíthet amit értékelünk. Akkor fejezi be a képzést, amikor az előírt összes kompetenciát teljesítette.

61

A tanulói kompetenciák fejlődésének értékelését a projekt során elvégzett feladatok és az előállított produktum, termék minősége alapján bíráljuk el. Minden tanuló egyéni fejlődési-haladási ütemmel rendelkezik, éppen ezért a teljesítményt eltérő időpontban is mérhetjük. A teljesítményértékelés szöveges formában jelenik meg. Az értékelés szempontjai a tanuló és a tanár számára egyaránt azonosan értelmezhetők. A tanuló a teljesítményértékelő lapján ellenőrzi, hogy elvégezte-e a szükséges tevékenységet Az önértékelésről a tanulók visszajelzést kapnak, amennyiben szükséges további feladatokat kell részükre meghatározni a kompetencia megszerzése érdekében. Amennyiben egy projekt során valamelyik előírt kompetenciát a tanuló nem tudta teljesíteni, úgy a későbbiekben egy másik projekt feladat teljesítése során azt pótolhatja. Ha a tanuló minden kötelező kompetenciát hamarabb teljesít a tanórai látogatás alól felmenthető, hiszen biztosítanunk kell a rugalmas be-és kilépési feltételeket. Mellékletek: - projektek modulokba rendezve - kompetencia-táblázat modulokba rendezve - tanulói teljesítmény értékelése táblázat - félévi értesítő 1.5 Moduláris jellegű szakképesítés értékelése

62

™ Minden tananyagelemet értékelni kell ™ A tananyag elemekre annyi érdemjegyet kell adni, amennyi a heti óraszáma + 1 ( a PP ajánlásait is figyelembe véve ) ™ A kevés óraszámban oktatott tananyagelemek értékelése is egy érdemjeggyel történik ™ A tananyagegységek osztályozása a tananyag elemek matematikai átlagának számításával történik, az elemek súlypontozása után – óraszám függvényében a szorzók: ha

heti egy : 1 heti kettő : 2 heti három : 3 stb.

Például : a tananyag egységekhez kapcsolódó óraszámok ill. azok szorzói 1.elem 2.elem 3.elem 4.elem 5.elem stb. Összesen

Érdemjegy 2 3 5 3 3

Éves óraszám 72 18 36 108 180 414

A fenti adatokból kiindulva következőképpen alakul : Érdemjegy =

a

2x2 + 3x0,5 + 5x1 + 3x3 + 3x5 11,5

Szorzószám 2 0,5 1 3 5 11,5

tananyagegység

érdemjegye

a

=3

Másik módszerrel : Érdemjegy =

2x72 + 3x18 + 5x36 + 3x108 + 3x180 =3 414

Amennyiben egy tananyag elem érdemjegye elégtelen, a tananyag egység érdemjegye is elégtelen. ™ A tananyagegység elégtelen teljesítése esetén a javításra félévkor, a félév végét megelőző két hétben tanórai keretek között lehetőséget kell adni. Törekedni kell arra, hogy ezzel a lehetőséggel éljenek is az érintett tanulók. Amennyiben ezzel a tanuló többszöri felszólítás ellenére sem él, érdemjegye elégtelen, javítására a következő vizsgaidőszakban, az Iskola Igazgatója által meghatározott időpontban kerülhet sor. ™ Tanév végi elégtelen esetén csak abból az elemből kell javítóvizsgát tenni, amelyik érdemjegye elégtelen.

63

2. Az évfolyamismétlésre vonatkozó eljárásrend Az osztályban tanító pedagógusok javaslata alapján a tantestület dönt a három tantárgyból elégtelenre lezárt tanuló javítóvizsgára való bocsátásáról. A háromnál több tantárgyból elégtelenre lezárt tanuló évfolyamot ismétel /ismételhet. Az a nem tanköteles tanuló, aki ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette, csak tantestületi engedéllyel ismételhet évet. Az évismétlő tanuló lehetőleg ugyanabban a szakmában, szakmacsoportban oktatandó. Ha erre nincs mód, az iskola más szakmát, szakmacsoportot ajánl fel (ebben az esetben előírhatja a különbözeti vizsga letételét is). 3. Magatartás, szorgalom értékelése A tanuló szorgalmát és magatartását félévente osztályzattal minősíti a tantestület az osztályfőnök javaslatára, aki javaslatát a tanító tanárok véleményének kikérésével teszi meg. A szorgalom minősítése a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyekkel történik. A tanuló szorgalomjegyének a projektnapokon nyújtott teljesítményt, a tanuláshoz való hozzáállást, a taneszközök meglétét, iskolai rendezvényeken, szakkörön való részvételt, diák és sportkörökben való munkálkodást, diákpályázatokon, versenyeken való részvételt tükröznie kell. A magatartás minősítése a példás (5), jó (4) változó (3), rossz (2) érdemjegyekkel történik a következő figyelembevételével: házirend betartása, szünetekben, órákon, rendezvényeken való kulturált viselkedés, késések, igazolatlan órák, fegyelmik. Mindezek figyelembevételével nem kaphat változónál jobb magatartásjegyet az, aki igazolatlan napot (vagy 6 órát) mulasztott vagy osztályfőnöki figyelmeztetése van. Csak rossz osztályzatot kaphat az, aki 20 óránál többet mulasztott igazolatlanul, vagy osztályfőnöki figyelmeztetésnél szigorúbb büntetése van. 4. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe és súlya

64

• Év eleji (diagnosztizáló) felmérés Célja: a hiányosságok feltárása, javaslat a felzárkóztató foglalkozáson való részvételre. Időtartama: 1-2 tanítási óra Értékelése: Nem kötelező érdemjeggyel értékelni, Nem számít bele a félévi és év végi osztályzatba. Korlátja: lehetőleg rövid, ismétlő szakasz után írassuk. • Röpdolgozat Célja: a tanuló órai felkészülésének ellenőrzése Időtartama: max. 20 perc Értékelése: érdemjeggyel értékeljük Korlátja: • Témazáró dolgozat Célja: összefüggő ismeret ellenőrzése egy témakör lezárásakor, összefoglaló óra után. Időtartama: 1-2 óra Értékelése: súlyozott érdemjeggyel. Korlátja: egy tanítási napon max. 2 témazáró dolgozat íratható, megíratását legalább egy héttel előtte hozzuk a tanuló tudomására. • Záró-dolgozat Célja: átfogó ismeret ellenőrzése egy nagyobb tanulási szakasz lezárásakor, több rendszerező, összefoglaló óra után (pl. félév, év vége, vizsgára bocsátás előtt, egy tantárgy tanulásának befejezésekor). Időtartama: 1-3 óra Értékelése: az osztályzat kialakításában dominánsan szerepel, felülértékelheti a tanuló eddigi teljesítményét. Korlátja: egy tanítási napon csak egy íratható, Megíratása előtt legalább két héttel hozzuk a tanuló tudomására. Az írásbeli számonkérési formák értékelésének ajánlott skálája: 0-29%: 1/elégtelen/ 30-49%: 2 /elégséges/ 50-69%: 3 /közepes/ 70-89%: 4 /jó/ 90-100%: 5 /jeles/

65

A záró-dolgozat értékelése egyezzen meg az adott tantárgy alapműveltségi vagy érettségi vizsgájának követelményeivel.

66

V. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI

E témaköröket a 40/2002. (V.24.) OM rendelet tartalmazza.

67

VI. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK

- A közoktatásról szóló törvény 41. §. (5) kimondja, hogy „…. évente két alkalommal” ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetőek az egye s képességek területén mutatkozó hiányosságok. A hiányosságok feltárása kiindulási alapul szolgál a fejlesztő, felzárkóztató program elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró-képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges színt elérésére, megtartására. - Iskolánk az általános fizikai teherbíró-képesség méréséhez az ún. „Mini Hungrofit” próbákat választotta. Fő célja: Az oktatás területén: az egészségmegőrzés hatásának növelése, népszerűsítése, tudatosítása Minőség-ellenőrzés: egységes mérés, értékelés, minősítés Minőségbiztosítás: a program biztosításával az egészséges létezéshez a megkívánt, „kell” színt elérése. Az egészségügy terén: az iskolai orvos, védőnők vizsgálati módszereinek, ill. adatainak kibővítése, a testnevelők által mért adatok ismeretében az egészségügyiek felvilágosítást kapjanak a leglényegesebb kondícionális képességekről (kardiorespiratorikus állóképesség; általános testi izomerő; vagy gyengeség) segítve ezzel a gyógyítást és a betegségek megelőzését. Folyamatos visszacsatolás: a pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés során a tárgyilagos önértékelés, az önbecsülés, akarat fejlesztése; a változások nyomonkövetése a diák, tanár, szülő számára. Általános mérési szempont - Az őszi időszakban szeptember 3-4. hetében végezzük el a felméréseket. - Tavasszal április utolsó, május hó első hetében mérjük tanulóink eredményeit. - Az eredményeket egyéni adatlapokon rögzítjük. - A felméréseket a mérési útmutató alapján végezzük. - A Cooper-tesztet a Dohány-úti sportpályán hajtjuk végre. - A motorikus próbákat sportfelszerelésben, az iskola tornatermében végzik el tanulóink. - Minden egyes próbát speciális bemelegítés előzi meg!

68

A próbák leírása - Az alsó végtag dinamikus erős mérésekor (helyből távolugrás) legalább 3 értékelhető kísérletet tegyenek a diákok. A vizsgált személy 20-40 cm-es, terpeszben áll. Térdhajlítás, páros lábú elrugaszkodás; (lábmunka; páros lábon talajfogás. Ezzel egyidőben: karlendítés hátra rézsútos mélytartásig, majd páros karlendítés előre az elrugaszkodás fázisánál. - Fekvőtámaszban karhajlítás és – nyújtás folyamatosan: nők 1,5 per, férfiak 3 per. (Vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérése) A gyakorlatot egyenletes tempóban kell végezni! Mellső fekvőtámaszban a tenyerek vállszélességben vannak – ujjak előrenéznek – a térd nyújtott, a láb zárt, a kar az alátámasztási felületre merőlege. - Hasonfekvésből törzsemelés és – leengedés folyamatosan, maximális idő 4 perc (a hátizmok erő-állóképességének mérése) Tornaszőnyegen hasonfekvés, homloka érinti a talajt; kezek a tarkón. 1. ütem: törzs-és tarkóra tett karemelés 2. ütem: karleengedéssel könyök érintése az áll alatt 3. ütem: könyökben hajlított karok visszaemelése oldalsó középtartásig 4. ütem: törzs-és karok leengedése kiinduló helyzetig - Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés folyamatosan, maximális idő 4 perc (a hasizom erő-állóképességének mérése) Tornaszőnyegen végzik a tanulók. Hátonfekvés, mindkét térd 90°-os szögben behajlítva; könyök előre néz, az ujjak a fülkagyló mögött. Felülés, a könyökkel érintse meg az azonos térdet, majd hátonfekvés következik. - Cooper-teszt (12 perc futás-séta, az hosszú távú állóképesség ellenőrzésére) Fontos, hogy tanulóink közel azonos intenzitással, egyenletes tempóban haladjanak. Ha nagymértékű oxigénadósság alakulna ki rövid ideig gyalogoljanak sétáljanak! A cél az, hogy a 12 perc alatt minél hosszabb távot teljesítsenek.

69

VII. MODULÁRIS OKTATÁS – NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉGI NEVELÉS • A kerettantervre épülő helyi modultárgyakat nem tartalmaz.

tantervünk

(közismereti

területen)

• Nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai neveléssel és oktatással direkt módon nem foglalkozunk. A településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájáról osztályfőnöki órákon, ill. tanórán kívüli foglalkozáson esik szó.

70

SZAKMAI PROGRAM

71

C. A SZAKMAI PROGRAM JOGI HÁTTERE -

a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatási törvényt módosító 2003. évi LXI. törvény a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényt módosító 2003. évi LXXIX. törvény - a gazdasági kamaráról szóló 1995. évi LXXXVII. törvénnyel módosított 1994. évi törvény

valamint - az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII.27.) OM rendelet - a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és az alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX.21.)OM rendelet és az azt módosító 23/2001. (VII.20.) OM rendelet, valamint a 10/2003. (IV.28.)OM rendelet mely a 28/2000. (IX.21.) OM rendeletet módosítja, - a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 2/1997. (I.22.) MüM rendelet, - az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II.26.) OM rendelet, - a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII.27.) OM rendelet az érettségi vizsga szabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (Vi.3.) Korm. Rendelet valamint azt részben módosító 78/2002. (IV.13.) Korm. rendelet és a 16/2000. (II.11.) Korm. rendelete, - a szakmai vizsgakövetelmények kiadásáról szóló rendeletek (a minisztériumok hatáskörük szerint), Az Oktatási Minisztérium a mindenkori tanév rendjéről s mellékleteként megjelenő vizsganapok megállapításáról. Egyéb dokumentumok: - Kézikönyv a szakmai vizsgák lebonyolításához (NSZI) 2001. - Az iskolának az adott időszakban érvényes alapító okirata - Az érvényben lévő pedagógiai program - A fenntartó által engedélyezett felvételi keretszám - Az iskola a tárgy évre elfogadott munkaprogramja és operatív feladatterve. 1. A szakmai program céljai, feladatai: - Tájékoztatni az általános iskolás tanulókat, szüleiket, az általános iskolákat, a gazdasági társaságokat, vállalkozásokat, vállalatokat arról, hogy iskolákban milyen irányú és tartalmú szakmai képzés folyik, illetve folyhat.

72

- A fenntartó önkormányzat és az ellenőrzésre jogosult szervezetek részére adatokat szolgáltatni az iskola működéséről, képzési profiljáról, a szakmai képzés megszervezéséről. - A régió (bel-és külföldi) szakképző intézményeinek, hivatalinak és gazdasági egységeinek tájékoztatása kiegészítő gyakorlati oktatás, elméleti oktatás és vizsgaszervezés lehetőségeiről iskolánkban. (átképző, továbbképző tanfolyamok szervezése, lebonyolítása, vizsgáztatás)

2. Szakképzési alapelveink: A gazdálkodó szervezetek szakmai és foglalkoztatási igényeinek megfelelő képzettségű és számú kezdő szakembert képezzünk ki a gazdaság szereplőinek közös megelégedésére. Az oktatás, képzés technikai, technológiai színvonalának állandó fejlesztése. A munkát, a szaktudást az embert szerető és tisztelő fegyelmezett kezdő szakemberek kinevelése. A társadalomban a gazdaságban végbemenő folyamatokat értelmezni képes fiatalok képzése. Tudatosítsa annak, hogy a XXI. század emberének, aktív időszaka alatt átlagosan 3,5 szer kell szakmát, foglalkozást váltani. 3. Felvétel, átvétel a szakiskola 9-10 és a szakközépiskola 9-12. évfolyamára: Minden tanévet megelőzően – az előzetes felmérések alapján – a BAZ. Megyei Pályaválasztási Kiadványokban megjelentetjük felvételi ajánlatunkat. A felvétel évét megelőző év december hónapjában pályaválasztási nyílt napot tartunk melyen bemutatjuk iskolánkat, tanulóink által készített termékekből kiállítást rendezünk. Az iskolánkban folyó szakmai és elméleti képzésről szakterületenként, tagozatonként bemutatóval egybekötött tájékoztatást adunk. A tanév rendjét szabályozó rendeletben előírt – a jelentkezésekre vonatkozó – határidőket figyelembevéve. 4. A szakközépiskola 9-12., a szakiskola 9-10. évfolyamán a szakmacsoportos alapozó oktatás a 10/2003. (IV.28) OM rendelet szerint fog történni. 2003. szeptember 1-jét megelőző időben beiratkozott tanulók az előző szakma programban meghatározott feltételekkel folyik. (kimenő rendszerben)

73

74

75

76

77

78

79

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA 1. A pedagógiai programot és a szakmai programot az iskola diákönkormányzata véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: 2004. március 17. …….…………………………….. iskolai diákönkormányzat vezetője 1. A pedagógiai programot és a szakmai programot a Szülői Szervezet iskolai vezetősége véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: 2004. március 17. ……………………………………. iskolai Szülői Szervezet elnöke 2. A pedagógiai programot és a szakmai programot a nevelőtestület véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: 2004. március 17. ………………………..………….. igazgató

80

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ....................................................................................... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. AZ ISKOLA JOGI STÁTUSA ............................................................................................................................ 2 AZ ISKOLA KÉPZÉSI IDEJE, A KÉPZÉS BELSŐ SZAKASZAI............................................................... 3 A. NEVELÉSI PROGRAM ............................................................................................................................... 7 I. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI............................................................................................................................................................ 7 II. A SZEMÉLYISÉG FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ......................... 11 III. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ........................................................ 13 IV. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG.............................................................................................................................................. 16 V. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ............................... 17 VI. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK .................................... 19 VII. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM . 20 VIII. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK..................................... 22 IX. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ................................................................................................... 24 X. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM .......................................................................................................... 29 XI. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE ............................................................................ 37 XII. A SZÜLŐ, TANULÓ ISKOLAI ÉS KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUS................EGYÜTTMŰKÖDÉSNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI............................................................................ 39 B. AZ ISKOLA ÁTALÁNOS MŰVELTSÉGET MEGLAPOZÓ PEDAGÓGIAI SZAKASZÁNAK HELYI TANTERVE .......................................................................................................................................... 42 I. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK ....................................................................................................................................... 42 II. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI...................................... 51 III. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI ..................................................... 52 IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI, A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, FORMÁI ....................................................................................................................... 53 V. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI ......................................................................... 66 VI. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK ....................... 67 VII. MODULÁRIS OKTATÁS – NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉGI NEVELÉS....................................... 69

81 SZAKMAI PROGRAM.................................................................................................................................... 70 C. A SZAKMAI PROGRAM JOGI HÁTTERE ............................................................................................. 71 SZAKKÖZÉPISKOLAI SZAKKÉPZÉSEK 2004 FEBRUÁRIG SZAKISKOLAI SZAKKÉPZÉS 2004 FEBRUÁRIG 65 ISKOLARENDSZEREN KÍVÜLI SZAKKÉPZÉS 2004 FEBRUÁRIG SZAKKÖZÉPISKOLAI SZAKKÉPESÍTÉSEKRE FELKÉSZÍTÉS 2004 FEBRUÁRTÓL SZAKISKOLAI SZAKKÉPESÍTÉSEKRE FELKÉSZÍTÉS 2004 FEBRUÁRTÓL ISKOLARENDSZEREN KÍVÜLI SZAKKÉPESÍTÉSEKRE FELKÉSZÍTÉS 2004 FEBRUÁRTÓL

64 66 67 68 69

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA ........................................................ 79 TARTALOMJEGYZÉK .................................................................................................................................... 80