Pedagógiai Program HERNÁD-PUSZTAVACS KÖZÖS FENNTARTÁSÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA. Nevelési Terv Helyi Tanterv. Általános Iskola

HERNÁD-PUSZTAVACS KÖZÖS FENNTARTÁSÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA

Pedagógiai Program Nevelési Terv – Helyi Tanterv Általános Iskola

2010.

2376 HERNÁD FŐ

ÚT

150. – 2378 PUSZTAVACS BÉKE

TÉR

18.

Hernád-Pusztavacs Közös Fenntartású Általános Iskola Pedagógiai Program

Nevelési Program

Tartalomjegyzék

Bevezető .................................................................................................................................................................. 5 NEVELÉSI PROGRAM......................................................................................................................................... 6 1. Az intézmény makro - és mikrokörnyezete, helyzetelemzés ...................................................................................... 6 1.1. A székhelyintézmény bemutatása, adatai, jellemzői .......................................................................................... 7 1.2. A tagintézmény ............................................................................................................................................... 9 2. Az iskolai nevelő- oktató munka alapelvei, célja, feladata, módszerei, eszközei, eljárásai ........................................ 11 2.1. Az iskolai nevelő –oktató munka pedagógiai alapelvei ................................................................................... 11 2.2. Az iskolai nevelő- oktató munka célja, feladata .............................................................................................. 12 2.3. Módszerek, eszközök, eljárások ..................................................................................................................... 14 3. Személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .................................................................... 20 3.1. A személyiségfejlesztés feladatai ................................................................................................................... 20 3.2. A közösségfejlesztés célja, feladata: ............................................................................................................... 21 3.3. Személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák ................................................................................................................................................. 22 3.4. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek .......................................... 25 3.4.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: ......................................... 26 3.5. Gyermek és – ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok.................................................................................. 27 3.6. A képesség kibontakozását segítő tevékenységek, tehetséggondozás .............................................................. 29 3.7. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok .............................................................. 30 3.7.1 A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai fejlesztő programja .................................................................. 33 3.8. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek ............................................................................... 34 3.8.1. A magántanulókkal kapcsolatos feladatok .............................................................................................. 35 3.8.2.Integrációs pedagógiai rendszer............................................................................................................... 36 4. Egészségnevelési program ..................................................................................................................................... 38 5. Környezeti nevelés ……………………………………………………………………………………………………..41 6. Fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatok .......................................................................................................... 44 7. Áldozattá válás elkerülése, bűnmegelőzés .............................................................................................................. 45 8. Közlekedésre nevelés ............................................................................................................................................. 46 9. Szülők, tanulók, pedagógusok együttműködésének formái továbbfejlesztésének lehetőségei .................................. 47 10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések............. 51

2


Nevelési Program

HELYI TANTERV ............................................................................................................................................... 62 1. Az iskolai képzés szakaszai .................................................................................................................................... 62 2. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások és óraszámai ................ 63 2.1. Az alsó tagozat óraterve ................................................................................................................................. 63 2.2. Az felső tagozat óraterve ............................................................................................................................... 64 2.3. A helyi tantervvel kapcsolatos döntések ......................................................................................................... 65 2.3.1. Kötelező tanórák......................................................................................................................................... 66 2.3.2. A mindennapi testedzés céljait szolgáló foglalkozások ................................................................................ 66 2.4. A nem szakrendszerű oktatás megszervezése ................................................................................................. 67 2.5. Kompetencia alapú oktatás ............................................................................................................................ 70 2.6. Kulcskompetenciák fejlesztése....................................................................................................................... 72 2.7. TÁMOP 3.1.4 pályázat fenntarthatóságnak biztosítása ................................................................................... 76 3. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei ........................................................................................ 77 4. Magasabb évfolyamba lépés feltételei .................................................................................................................... 79 4.1. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei ........................................................................................... 79 5. Az iskolai beszámoltatás rendje.............................................................................................................................. 81 5.1. A tanítási – tanulási folyamatra vonatkozó mérések........................................................................................ 81 5.1.1. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése ........................................................................ 82 5.1.2. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése ................................................................................. 84 6. A tanulók fizikai állapotának mérése ...................................................................................................................... 88 7. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészülésben előírt házi feladatok meghatározása. A számonkérés rendszere. 89 8. Sajátos nevelési igényű – értelmileg akadályozott – tanulók iskolai fejlesztő programja .......................................... 91 8.1. A teljes képzési időre megfogalmazott követelmények ................................................................................... 95 Összegzés: ................................................................................................................................................................. 97 9. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések ............. 98 10. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása ................................................................................................. 99 MELLÉKLETEK ................................................................................................................................................ 101 Alapító okirat Tantervek: Angol nyelv 3. évfolyam tanterve Technika - német nyelven - 1-2.évfolyam tanterve Osztályfőnöki órák tanterve Kerettanterv az alapfokú nevelés oktatás bevezető és kezdő szakaszára 1-4. évfolyam Kerettanterv az alapfokú nevelés oktatás alapozó és fejlesztő szakaszára 5-8. évfolyam Nem szakrendszerű nevelés oktatás kerettanterve Kompetencia alapú oktatás kerettanterve 1-8. évfolyam A tanulók fizikai állapotának mérése Szöveges értékelések Az iskola egészségügyi szolgálat véleménye az iskola egészségnevelési programjáról

3


Nevelési Program

MOTTÓ „ Az iskola célja, hogy kulcsot adjon a tudáshoz… Minden, ami az iskolában történik , a gyermek boldogságát: adottságainak kibontakoztatását, a siker örömét, a tudás megszerzését, az alkotást, a közösséghez tartozás élményeit kell szolgálja. Hiszen mi lehet annál fontosabb, mint hogy egy gyermek felismerje képességeit és felépíthesse önmagát?”

dr. Bíró Endre

4


Nevelési Program

Bevezető Iskolánk 2007. július 1-től intézményi társulásként működik, Hernád Községi Önkormányzat Hernád – Pusztavacs Közös Fenntartású Általános Iskola néven. Az intézmény székhely iskolája a hernádi általános iskola, tagintézménye a pusztavacsi általános iskola. Mindkét intézmény pozitív értékeit megtartva, azokat egységessé téve folytatjuk oktató-nevelő munkánkat, ezért küldetésnyilatkozatunk : „Az iskola arra való: hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen a tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtanulja azt a munkát, amit szeretni fog.” (Szent-Györgyi Albert)

Intézményünk olyan iskolává kíván válni, amelyben a fenti idézet szellemében dolgoznak pedagógusok és diákok. Olyan iskolai légkör kialakítására törekszünk, ahol a tanuló és a pedagógus is jól érzi magát. A szülőket a legfontosabb partnernek tekintjük. Iskolán elfogadó, befogadó és nyitott. Nyitottak vagyunk a változásokra, minden gyerek befogadására. Ez biztosítja iskolánk sokszínűségét, a változatos pedagógiai munkát. Nevelő-oktató munkánk középpontjában tanítványaink tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll. Célunk az, hogy meglássuk, megláttassuk és továbbfejlesszük minden gyermekben személyiségének saját értékeit. Kiemelten fontos számunkra, hogy gyermekeink a tanulási folyamat során minél kevesebb kudarcot éljenek meg, pozitív értékeik a társaik előtt elfogadásra találjanak és ezáltal megerősödhessenek. Szeretnénk megalapozni a gyermekek tanuláshoz való pozitív viszonyulását, ezzel is felkészíteni őket az élethosszig tartó tanulásra. Oktató-nevelő munkánknak tanuló – és tevékenységközpontúnak kell lenni, amelyet a kompetencia alapú oktatás újszerű tanulásszervezési formái segítik. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink aktív résztvevői legyenek az ismeretszerzésnek. Hisszük – és annak szellemében dolgozunk – hogy minden gyermek tehetséges valamiben, a mi feladatunk ezt feltárni és megteremteni a lehetőséget arra, hogy a tehetsége és képessége kibontakozhasson. Szabadosné Malata Ibolya Igazgató

5


Nevelési Program

NEVELÉSI PROGRAM 1. Az intézmény makro - és mikrokörnyezete, helyzetelemzés Pedagógiai Programunk célja, hogy az 1993. évi LXXIX. törvényben, illetve az ezt kiegészítő rendeletekben, dokumentumokban meghatározott feladatok megvalósításának módját, a szülők, tanulók, fenntartók elvárásait, a helyi adottságokat, lehetőségeket is számba vegyük. A programban megfogalmazottak végrehajtását folyamatosan ellenőrizve felülvizsgáljuk, szükség esetén módosítjuk. A 2009/2010-es tanévben kiegészítettük az Integrációs Pedagógiai Rendszer bevezetésével illetve a TÁMOP 3.1.4 pályázat megvalósításával kapcsolatosan. A Pedagógiai Program alapjául szolgáló dokumentumok:  A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról  A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt 130/1995. / X. 26. / Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról  A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt 28/2000. / IX. 21. / OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról  A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt 32/1997. / XI. 05. MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve  Az intézmény Alapító Okirata  A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvei, az oktatási miniszter 2/2005. / III. 1. / OM rendelete alapján  A TÁMOP 3.1.4 pályázat A közelmúlt: A Hernád-Pusztavacs Közös Fenntartású Általános Iskola 2007. július 1-jétől működik intézményi társulás formában, két önkormányzat, a Hernád és a Pusztavacs Községi Önkormányzat döntésének következtében. Mindkét intézmény az ezt megelőző időszakban önálló, községi fenntartású közintézménye volt a fenntartó önkormányzatoknak. A pusztavacsi székhelyű tagiskola gyermeklétszámának alacsony létszáma indokolta az Intézményfenntartó Társulás létrehozását, azzal a feltétellel, hogy a nevelő-oktató munka ellátását továbbra is helyben kívánják biztosítani. A létrejött, társult intézmény átdolgozott Pedagógiai Programja egységes nevelési tervet, helyi tantervet jelent az iskoláknak, oly módon, hogy beépítettük a helyi sajátosságokat, figyelembe vettük az adottságokat.

6


Nevelési Program

1.1. A székhelyintézmény bemutatása, adatai, jellemzői Helyzetelemzés Iskolánk a község egyetlen általános iskolája. Településünk és ezzel párhuzamosan iskolánk is dinamikusan fejlődik. A tanulólétszám fokozatos növekedése, majd stagnálása alakította a jelen helyzethez való alkalmazkodást. A tanulólétszám alakulása: Tanév: Létszám:

2005/2006 407

2006/2007 403

2007/2008 404

2008/2009 397

2009/2010 400

Az osztályok száma 16, évfolyamonként kettő párhuzamos osztály indul. A sajátos nevelési igényű gyerekek integráltan tanulnak többségi társaikkal, egyéni fejlesztésüket gyógypedagógus látja el. A részképesség-zavarral küzdő gyerekekkel fejlesztő pedagógus foglalkozik a fejlesztő csoportban. A beszédfejlődésben lemaradókkal, beszédhibás gyerekekkel logopédus foglalkozik. Az 1-4. osztályok tanulóiból évfolyamonként önálló napközis csoport működik. Az 58. osztályosokból egy tanulószobai csoportot szerveztünk. Megépült, új, korszerű ebédlőnkben biztosítjuk a tanulók étkeztetését. Természetesen az étkeztetést minden igénylő tanulónak biztosítjuk. A tanítási időn kívüli foglalkoztatásról és étkezésről néhány adat: Tanév: Napközi: Tanulószoba: Menza:

2005/2006 95 25 169

2006/2007 88 28 157

2007/2008 83 16 130

2008/2009 86 21 119

2009/2010 97 32 102

Tárgyi feltételek: Iskolánk egyetlen összefüggő épületegységből áll. Az épület folyamatos bővítés eredménye, így állaga is eltérő. Jelenleg 19 tanteremben, 1 informatikai teremben, 2 nyelvi laborban tanulhatnak diákjaink. Egy tanterem a fejlesztő csoporté, ahol a mozgásos és egyéb fejlesztések folynak, egy kisteremben a sajátos nevelési igényű tanulók kiscsoportos foglalkoztatása történik. 1 tornaterem és egy ebédlő, tálaló konyhával áll a rendelkezésünkre. Az épületben üzemel a Községi Könyvtár, amely az iskola tanulóit is kiszolgálja, ellátja. A tantermekhez a fizikán kívül nem tartoznak szertárak, ez különösen nagy probléma. Az elkövetkező években célkitűzés új szertárak kialakítása. Tanterem gondjainkat megoldotta a 2004/2005-ös tanévben átadott négy új tanterem, az új ebédlő és az aula. A 2009/2010-es tanévben felújították a tetőt, a külső színezést, a fűtésrendszerünket, a régi iskolai részbe új nyílászárók és új járólapok kerültek, lift a mozgássérülteknek, és akadály-mentesített környezet várja őket iskolánkban. Iskolánk tornaterme, a hozzátartozó helyiségekkel, valamint a 2. szint tantermei várnak még felújításra a közeljövőben.

7


Nevelési Program

Taneszköz ellátottság: Iskolánk a program céljaihoz rendelt eszközrendszere, szemléltető eszköz állománya megfelelő, a szükséges eszközök rendelkezésre állnak. Új interaktív táblák kerültek 9 tanterembe. A nyelvi – és az informatikai laborok felszerelése új, a mai kornak megfelelő. A tantermek bútorainak cseréje szükséges, ezt fokozatosan biztosítjuk. Eddig 8 terembe kerültek tanulóbútorok új bútorok. Személyi feltételek: A nevelőtestület tagjainak száma: 30 fő. Képesítés szerinti megosztás: tanító: 12 fő tanító – tanár: 8 fő tanár, főiskolai végzettséggel: 6 fő tanár, egyetemi végzettséggel: 4 fő Az intézmény munkavállalóinak létszáma tartalmaz 1 fő iskolatitkárt és 6 fő takarítót. 3 fő a közmunka program keretében dolgozik iskolánkban – ők pedagógiai asszisztensként és kertészként kerülnek alkalmazásra. Az iskola pedagógiai adottságai: A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik. Tanórán és tanórán kívül segítjük a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, de kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyerekek fejlesztését is. A felzárkóztatásban nagy segítség, hogy iskolánkban van logopédus-gyógypedagógus, logopédus-fejlesztőpedagógus, tanító-gyógypedagógus, valamint gyógytestnevelő, akik aktívan kiveszik részüket a fejlesztésből, felzárkóztatásból, és nagy segítséget nyújtanak a tanulók fejlesztéséhez. A tehetséges tanulók fejlődéséhez is maximális segítséget nyújtanak a szakkörök, versenyek szervezésével, versenyekre való felkészítéssel, de természetesen olyan módszerekkel is mint a differenciálás, a kooperatív tanulás. A kompetencia alapú oktatás új tanulásszervezési módszereit alkalmazzák a pedagógusok. Ezek a következők: - tantárgytömbösített oktatás - témahét, három hetet meghaladó projekt - moduláris oktatás - műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása Helyi közösség, szülők, tanulók igényei: Iskolánk legfontosabb feladatának tartja az általános és megbízható alapozást. Hangsúlyozottan az alsó tagozaton, hiszen fontosnak tartjuk, hogy az alapok, amire építeni lehet, erősek legyenek. A társadalmi elvárásoknak kívánunk eleget tenni, hogy 3. osztálytól tanítjuk az idegen nyelvet. Választható a német és az angol nyelv. A második nyelvet fakultatív alapon 5. osztálytól tanulhatják diákjaink ugyanannyi órában, mint a délelőtt választott fő nyelvet. A 2010/2011-es tanévben a technika tantárgy német nyelven folyik az első évfolyamon. Kiemelt feladatnak tekintjük az informatika oktatását. A tanítási órán kívül szakkörön egészíthetik ki ismereteiket, tájékozottságukat diákjaink. Bizonyítják ezt az eredményes ECDL vizsgákkal. Ehhez személyi feltételeink és gépparkunk is megfelelő.

8


Nevelési Program

A sportfoglalkozásokból is választékot biztosítunk diákjainknak: kosárlabda futball atlétika gyógytestnevelés Munkánk eredményességének mutatója diákjaink továbbtanulása. Az, hogy jól mértük fel képességeiket és segítettük őket pályaorientációval, bizonyítják, hogy diákjaink szinte 100%-a tanul tovább. A végzős diákok 60%-a gimnáziumban, szakközépiskolában, 40%-a szakképző intézményben folytatja tanulmányait. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó emberek nevelése. Ez a cél vezérelt bennünket a Pedagógiai Program összeállításakor is.

1.2. A tagintézmény Az intézmény makro- és mikrokörnyezete Pusztavacs – hazánk geometriai középpontja – mintegy 1400 főt számláló kisközség Pest megyében, a fővárostól mintegy 60 km-re. Helyzete sajátos jellegű. Nincs vasútvonala, főútvonala. Az M5-ös és M4-es autópálya között egy hatalmas erdő biztonságában húzódó, úgynevezett zsebtelepülés. A faluhoz három településrész tartozik: a Honvédségi lakótelep, Csett-major és Rákóczi telep. Az itt élők aránya 18%. A tömegközlekedést csak autóbuszok jelentik, így a munkábajárás lehetőségei is korlátozottak. Évekkel ezelőtt néhány napra a figyelem központjába került, hiszen országos szintű megmozdulásokat, fesztiválokat tartottak itt. Ez adott apropót a Jeltorony elkészítéséhez is, amely ma már meghatározó, vonzerőt jelent, és egy helyet: az Ország közepét. Legfőbb értékét községünknek ma is a természeti környezet, a táj adja. Az egykori mezővárosi rangra már sohasem számíthat, fennmaradásáért, továbblépéséért az itt élőknek kell megküzdeniük. „Aki az új iskolához akar eljutni, annak már a körforgalom miatt is egy tiszteletkört kell megtennie a falu középpontjában lévő őspark körül. Szép jelképe ez az emberi méltóságnak, annak, hogy az útjába eső értékeket nem tiporja le, hanem megőrző és ápoló szándékkal kikerüli.” (Pusztavacs az ország közepe) Az intézmény humán- és tárgyi feltételrendszere - Az iskola épülete a település központjában található. Korszerű, felújított és kibővített épülete XXI. századi körülményeket, feltételeket biztosít a mindennapos nevelő- és oktató munkához. A felújításnak és bővítésnek köszönhetően rendelkezik megfelelő közösségi térrel, tornateremmel, orvosi és fejlesztő szobával, szertárakkal, irodákkal, szociális helyiségekkel. Nyolc tantermében nyolc évfolyamon tanulnak tanulóink. Teljes akadálymentesítése a fogyatékkal élők számára is biztosítja az oktatás feltételeit.

9


Nevelési Program

Az intézményi étkeztetést a napköziotthonos óvodával közösen igénybe vett ebédlő biztosítja. - Tanévenként az igényeknek megfelelően alsós napközit az 1-3. osztály tanulóiból, és felsős tanulószobai csoportot a 4-8. osztály tanulóiból szervezünk. - Valamennyi tanteremben interaktív tábla, valamennyi nevelőnek laptop biztosítja a korszerű nevelés-oktatás feltételeit. - Szertárhelyzetünk megfelelő, tanulói és eszköztároló bútorok nagy része jó, a két tagozat /alsó, felső/ között azonban nagyon eltérő a kép. - Az alapvetően szükséges tárgyi- és demonstrációs eszközök megtalálhatók, a jelenleg rendelkezésre állók egy része azonban elavult, javított eszköz, amely az idők folyamán korszerűtlenné vált, így pótlásuk, cseréjük folyamatos feladat. - Az intézményben jelenleg rendelkezésre álló létszámkeret – pedagógusok és technikai alkalmazottak tekintetében egyaránt – biztosítja a zavartalan, folyamatos nevelő-oktató munkát. - Pedagógusok száma: 10 fő, technikai alkalmazottak létszáma: 3 fő. A községi önkormányzat az idei tanévtől pedagógiai asszisztens alkalmazását is lehetővé tette. -

Távlati terveink között szerepel nyelvi labor kialakítása, valamint az iskola udvarának parkosítása. A közszolgáltatások elérhetősége, helyzete: A helyi általános iskola 2007. július 1-jétől tagintézménye a 12 km-re, Hernádon található gesztoriskolának. Az alapfokú nevelési-oktatási feladatok a tagintézményben helyben biztosítottak az Intézményi Társulás létrejötte után is, valamennyi évfolyamon. Tanulóink helyzetét, összetételét vizsgálva nem egységes a kép. Létszámunk az utóbbi tíz év átlagát tekintve jelentősen nem változott ugyan, 105 és 120 fő közötti, de mára a tanulóink cca. 50 %-a hátrányos helyzetű, 25 %-a halmozottan hátrányos helyzetű. Viszonylag magas azoknak a tanulóknak a száma is, akik sajátos nevelési igényűek. A 2009/2010-es tanévtől a gyógypedagógus, logopédus fejlesztése mellett, megszerveztük a tanulók integrációs felkészítését is, a hátrányok csökkentésének reményében. Ennek ellenére tanulóink 100 %-a továbbtanul, jórészt az általa első helyen választott középiskolák valamelyikében. a középiskolák visszajelzései alapján tanulóink felkészültek, alkalmasak a választott iskolában továbbtanulásra.

Összességében elmondhatjuk, hogy mindkét intézményben az iskolahasználók igényeinek megfelelően alakítottuk ki a helyi tanterv választható óráinak kínálatát, képzési rendszerünket. Nagy hangsúlyt fektettünk a kompetencia alapú oktatásra, új tanulásszervezési eljárásokra, pedagógusaink módszertani megújulására. Helyi sajátosságaink, adottságaink kiszélesítik az intézmény szerepét. Az iskola átfogja, befolyásolja a fiatalok egész élettevékenységét, a közéleti, a közösségi, a tanulási, a munka és a szabadidő tevékenységet egyaránt.

10


Nevelési Program

2. Az iskolai nevelő- oktató munka alapelvei, célja, feladata, módszerei, eszközei, eljárásai 2.1. Az iskolai nevelő –oktató munka pedagógiai alapelvei Az intézményünkben folyó nevelő- oktató munkát meghatározza az az európai, humanista értékrend, amelynek leglényegesebb eleme az élet és az ehhez kapcsolódó általános emberi értékek tisztelete. Elfogadása és igénylése annak, ami az egyén és a közösség életének kibontakoztatását elősegíti, elutasítása annak, ami gátolja. Az intézményben dolgozó pedagógusok, a helyi adottságokat figyelembe véve eredményesen kívánják megvalósítani nevelő-oktató munkájukat. Arra törekednek, hogy teret adjanak sokoldalú, színes iskolai életnek, tanulásnak, játéknak, a legfontosabb emberi, nemzeti értékek közvetítésére. Hozzájárulnak a helyes életmód kialakításához, a szokások kialakításához, megszilárdításához, a munka megbecsüléséhez. Felkészítik tanulóit továbbtanulásra, derűs, kiegyensúlyozott életre. A mindennapi nevelő – oktatómunkában ezért a következő alapelveket szeretnénk érvényre juttatni: A humanista értékrendszer elve A gyermekközpontúság elve A módszertani megújulás, a képességfejlesztés elve A komplexitás, motiváció és kreativitás elve A következetesség elve Az élethosszig tartó tanulás, alkalmazható tudás megszerzésének elve A pedagógus meghatározó szerepének elve Az esélyegyenlőség biztosításának elve A tolerancia, az integrált tanulás, az együttnevelés elve A személyiség tiszteletének elve A világnézeti és politikai semlegesség elve A békés egymás mellett élés elve Az alapvető értékek, hagyományok megőrzésének elve

11


Nevelési Program

Ennek alapján: 

 

 

Iskolánkban a tanulók teljes személyiségfejlesztése, egyéni képességeik, készségeik kialakítása, fejlesztése és korszerű ismeretek nyújtása a legfontosabb pedagógiai feladat, amely magában foglalja az önálló tanulás képességének kialakítását is, a megfelelő motivációt, és a tevékeny, aktív játékot, részvételt a tanulási, tanítási folyamatban. Értelmileg, erkölcsileg, testileg egészséges nemzedéket kívánunk nevelni a ránk bízott gyermekekből, építve a gyermeki kíváncsiságra, akik számára egyenlő esélyeket szeretnénk biztosítani. Olyan iskolai légkör megteremtését kívánjuk elérni, amely minden tagja számára biztonságot nyújt, gyermekszereteten alapul, egymás tisztelete, megbecsülése és a tolerancia jellemez, kölcsönös együttműködésen és bizalmon alapul, figyelembe veszi, érvényesíti a gyermekek mindenek felett álló jogait. a sajátos nevelési igényű tanulók esetében lehetőségeikhez, korlátaikhoz és speciális igényeihez igazodva biztosítjuk a tanulási időkereteket, állítunk követelményeket, egyénileg is segítve fejlődésüket. Lakóhelyünk életében személyes kapcsolatok ápolása és alakítása révén folyamatos, aktív részvétellel, a hagyományokat ápolva kívánunk jelen lenni.

2.2. Az iskolai nevelő- oktató munka célja, feladata Célja: Az iskolai nevelő- oktatómunka célja, a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre, aktiválásra építve, a személyiségfejlesztés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és ez határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. Gyermekeink: Legyenek derűs, kiegyensúlyozott, harmonikus, gondolkodó, független személyiségek, őrizzék meg gyermeki kíváncsiságukat, aktivitásukat. Legyenek képesek dönteni, ismerjék képességeiket, értékeiket. Érdeklődjenek a világ dolgai iránt, ismerjék fel az alapvető összefüggéseket, kölcsönhatásokat. Legyenek céljaik, jövőképük, alkalmasak legyenek pályaválasztásra, képességeiknek megfelelő továbbtanulásra. Tiszteljék az igazságot, legyenek fogékonyak a jóra és a szépre. Rendelkezzenek az alapvető, korszerű tudományos eredményeken alapuló ismeretekkel, szeressék, értékeljék a tanulást, a munka minden fajtáját. Legyen bennük igény és képesség az önképzésre, képességeiknek megfelelően ismerkedjenek meg a digitális írástudással. Rendelkezzenek használható, versenyképes tudással, idegen nyelvismerettel. Becsüljék meg, tiszteljék önmagukat, másokat. Legyen megalapozott véleményük. Legyenek edzettek, éljenek egészségesen, alakuljon ki bennük a testmozgás igénye.

12


Nevelési Program

Rendelkezzenek kellő önuralommal, akaraterővel, legyenek fegyelmezettek, preferálják az erőszakmentes konfliktuskezeléseket, segítsék a társadalmi bűnmegelőzést. Éljenek a demokrácia adta lehetőségekkel, legyenek szolidárisak, humánusak, fogadják be és el egymást, tiszteljék az emberi értékeket. Törekedjenek arra, hogy a társadalomban megjelenő anomáliákat, veszélyeket a jogok megsértését felismerjék, az előítéleteket kirekesszék.

Az iskolai nevelő és oktató munka feladata:  énkép, önismeret fejlesztése  hon-és népismeret, nemzeti értékünk jellemzőinek megismerése  Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra fejlesztése  környezeti nevelés  információ és kommunikációs kultúra fejlesztése  tanulás, önálló tanulás kialakítása  testi és lelki egészség kialakítása  felkészülés a felnőtt lét szerepeire Ennek érdekében: Nyugodt, biztonságos légkör biztosítása, ahol gyermek centrikus, sikerélményekben gazdag, szeretetteljes nevelésben, oktatásban részesülnek a gyerekek. Feladatunk: Mindazon az értékekre nevelés, amelyek fontosak a közösség szempontjából:  élet tisztelete védelme,  fogékonyság az emberi kapcsolatokra, - megfelelő kommunikációs készség,  a szellemi, fizikai, közéleti munka megbecsülése,  a közösség szellemi, kulturális és természeti értékeinek védelme,  kreativitás, segítőkészség, empátia, tolerancia  és a demokrácia szempontjából is fontos fegyelmezettség Megerősíteni a nevelésben az egyéni siker megalapozásához elengedhetetlen  önismeret, együttműködési készség, ismeretszerző illetve intellektuális tevékenységet,  jellemet formálva szolgálja a személyiség érését, az identitástudatot  az esztétikai és, az egészséges életmódot, kulturált magatartásformákat szolgáló tevékenységet

13


Nevelési Program

Megalapozni a a tanuláshoz való pozitív viszonyt, tanulási, magatartási szokásokat, módszereket az információs, kommunikációs kultúrát, mint értéket, segítse felhasználását a felnőtt lét szerepeit

2.3. Módszerek, eszközök, eljárások Az eljárások, a módszerek, az eszközök a nevelési céljaink megvalósítását szolgálják. Ezek az alapelvek figyelembe vételével megfogalmazott általánosan és széles körben alkalmazott módszerek és szervezési módok az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiség fejlesztésére irányuló eljárások összességét jelentik. Alkalmazott módszerek és eljárások: Közvetlen módszerek: Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek

Magatartási modellek bemutatása, közvetítése

a tanulói, közösségi tevékenység közös célok kitűzése hagyományok kialakítása követelés ellenőrzés ösztönzés

-

követelés gyakorolás segítség ellenőrzés ösztönzés elismerés dicséret bírálat, önbírálat

-

-

elbeszélés tények és jelenségek bemutatása műalkotások bemutatása a nevelési szemlélet példamutatása példa, példakép

-

a nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében

-

a követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből

magyarázat, beszélgetés a tanulók önálló ellenőrző munkája meggyőzés tudatosítás

-

felvilágosítás vita

Tudatosítás, (meggyőzés) kialakítása

Közvetett módszerek:

-

14

-


Nevelési Program

A kompetencia alapú oktatás módszerei:  Tantárgytömbösített oktatás  Témahét  Projekt  Moduláris oktatási program  Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása  Önálló intézményi innováció

2009/2010. tanévtől: Új tanulásszervezési eljárások Évfolyamok 1

2

3

4

6

7

8















Tantárgytömbösítés Projektoktatás

5









 

Műveltségterület tantárgyi bontás nélkül Három hetet meghaladó projekt



Témahét



Moduláris oktatási program



Önálló intézményi innováció



 





 







Az új tanulószervezési eljárások a bevezetés évétől minden évfolyamon felmenő rendszerben kerülnek evezetésre.

Tantárgytömbösített oktatás Tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban: A Kt. 52.§ (3) szerint a kötelező tanórai foglalkozások teljes intézményi időkeretének  a bevezetés évében: 5 %  a második évben: 10 %  a harmadik évtől: 15 %

15


Nevelési Program

A tantárgytömbösítés a tanórai foglalkozásait ciklikusan szervezzük meg, melynek keretei között a választott tantárgy, adott műveltségi terület, adott félévre számított tanórai foglalkozásait nem egyenletesen, minden tanítási hétre elosztva, hanem ciklikusan egyegy időszakra összevonva szervezzük meg. Ezzel egyidejűleg biztosítjuk, hogy a  a tanítási ciklusok kéthetenként váltakozzanak,  a tantárgytömbösítésbe bevont tantárgyak, műveltségi területek, tanítási órái legalább két egymást követő tanítási napra esnek,  a tanítási napok közül az egyiken legalább három, a másikon legalább kettő a tantárgytömbösítésbe bevont tanítási órát tartunk,  az egy tanítási napon szervezett tanítási órák egymást követik, egymáshoz kapcsolódóan kerülnek megtartásra Intézményi megvalósítás területei 1. Magyar nyelv- és irodalom műveltségterületen 2. Matematika tantárgyban Tényleges megvalósítása 1. A és B hetes ciklus váltakozik A héten: Magyar Matematika B héten: Matematika Magyar

4+4 0 5+5 0

2x4 órás tömb 2x5 órás tömb

Témahét A tananyag komplex elsajátításának egyik formája a témahét, amikor az adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb időkeretben iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. 1. A témahét céljai, a fejlesztendő képességek, az érintett területek és feldolgozási irányok a témaválasztástól függően változnak, módosulnak. 2. Általános jellemzői: az ismeretek kibővítésének folyamata kap hangsúlyt, a tanulók egyéni képességeihez igazodik, a közös munka együvé tartozást alapozó és fejlesztő élménnyé válik, egyszerre komoly, szokatlan egyedi és játékos céltudatos tevékenység. 3. Témaválasztástól függetlenül várható eredmények: - kialakul, erősödik a személyes motiváltság, nő az önbizalom, - magasabb fokú együttműködés és szocializáció alakul ki A tervezés feltételei 1. A témahét megvalósításában az iskola minden tanulója és tanára részt vesz 2. A témahéten tartott foglalkozások a tankönyvi anyaghoz nem feltétlenül kapcsolódnak, ám a pedagógusok szakjához igen 3. A téma: mindig egy adott központi dolog köré épül, amelyet a felkínált lehetőségekből, vagy egyéni javaslatok alapján a diákok döntése alapján választunk minden évben, szeptember 15-ig 4. A választott téma tartalmilag szervesen beépül az iskola mindennapi „normál” működési életébe, tanmenetekbe, programokba.

16


Nevelési Program

Intézményi megvalósítás lehetőségei, feladatai:

1. A témahét a székhely és a tagintézményben is, egymástól függetlenül megvalósításra 2. 3. 4. 5.

kerül Témaválasztástól függően, nem tanórai keretekben is megvalósítható, dokumentálni a haladási és mulasztási napló megjegyzés rovatában kell. A megszervezése a megbízott megvalósító feladata A megvalósítást követően, az iskolahasználóknak is lehetőséget biztosítunk, hogy az ünnepélyes keretek között megrendezésre kerülő záró rendezvényen bemutassuk, értékeljük a témahetet. A témahét zárásaként összeállított anyagot és tapasztalatot közzétesszük, nyilvánosságra hozzuk.

Projekt Olyan három vagy több hetet meghaladó tanulási egység, amelynek fókuszában valamilyen valóságos probléma, tennivaló, elvégzendő tevékenység áll. Alapját a tanulók által kiválasztott, megbeszélt, elfogadott téma, probléma képezi. Erről döntés az intézményegységekben, a tanév elején, szeptember 15-ig történik. Jellemzői:  A projektmódszer az ismeretekről az ismeretek megszerzésének folyamatára helyezi át a hangsúlyt, alkalmazása nagyfokú tanári rugalmasságot, figyelmet, ráérzést kíván.  A tanítási projekt változatos, kreatív, társas készségeket fejleszt, átfogó, szokatlan és egyedi.  A projekt végére a tanulóktól vagy a csoportoktól tárgyi vagy szellemi produktumot várunk el, amelyet a projekt végén bemutatunk.  A pedagógusszerep megváltozik, mely szerint nem egyszerű tanár, hanem társ, szakértő lesz, aki tanácsokat, iránymutatásokat ad, ugyanakkor az előkészítő szakaszban növekszik irányító és szervező tevékenysége.  A projekt megvalósítható intézményen kívüli helyszíneken, nem tanórai keretekben  Dokumentálása a témahétnél leírtakkal meggyezően történik.  Záró napján egyedi formában értékelik a projekt megvalósulását.

Kompetencia alapú idegen nyelv programcsomag bevezetése Moduláris oktatási program keretében az adott tantárgyon belül önálló tananyagegységeket tervezünk, ezek formailag egységesek, tartalmilag meghatározottak. Minden modul egy előre meghatározott szintre juttatja a tanulókat, magában foglalva a belépő szintet és az elérendő végcélt. A modulokból rugalmasan állíthatók össze a különböző képzési programok. A modulok tartalmaznak:  egy vagy több kompetenciát,  oktatási, tanulási stratégiákat,  módszereket, eszközöket,  az értékelési módokat és szempontokat

17


Nevelési Program

Jellemzői:  Pontosan meghatározottak és egyértelműem megfogalmazottak a célok  Lehetőséget ad minden tanulónak valamennyi kompetencia elsajátítására  Épít a tanulók aktivitására, motiváltságára és az önálló ismeretszerzésre Intézményi megvalósítás feladata, jellemzői:     

Éves szinten betervezhető modulok száma: 5. Felhasználható óra száma a modultól függően alakul. A modulok kiválasztásának szempontjai mindig az adott tanulócsoport fejlettségének, előrehaladásának függvényében történnek A modulok önálló egységek, értékelésük a helyi tantervben meghatározottak szerint történik. Értékelése a helyi tantervben meghatározottak szerint, érdemjeggyel történik

A moduláris oktatási program A moduláris oktatási program keretében éves szinten a tanulók érdeklődésének életkori sajátosságának nyelvi szintjének függvényében választott téma alapján kompetencia alapú fejlesztést valósítunk meg - a téma kiválasztása a pedagógus javaslata alapján a tanulók döntésétől függ (minden év szeptember 15.-ig) - feldolgozása, óraszáma a mindenkori éves munkatervben kerül meghatározásra, ez témaválasztástól függően tömbösíthető. - értékelése a helyi tantervben meghatározottak szerint, árnyalt értékeléssel szövegesen történik.

Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása magyar nyelv – és irodalom tantárgyak ismeretanyagának, tanórai rendszerének átalakítása után kialakított új tanulásszervezési eljárás. Ennek keretében nem elkülönített, különálló tantárgyanként, hanem egy egységként kezelt rendszer kialakítását teszi lehetővé olyan módon, hogy az ismeretanyag átadása egy – egy nagyobb egység közben vagy között történik. Intézményi megvalósítása során nincs magyar irodalom és nyelvtan tantárgy, helyette szövegértés, szövegalkotás kulcskompetentcia területen folyik a tanulók felkészítése.

18


Nevelési Program

Eszközök A feladatok megvalósulását szolgáló erőforrások, amelyek magukba foglalják a tárgyi, tudás és képességbeli eszközöket is. - A tárgyi eszközök hivatottak arra, hogy használatukkal, segítségükkel biztosítani tudjuk a nevelő-oktató munkához szükséges feltételeket, megismerjük és alkalmazzuk a kompetencia fejlesztésre kidolgozott tanári és tanulói eszközrendszert - intézményi szinten készítjük és alkalmazzuk a diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit, a szummatív tesztek elkészítéséhez standartizált mérőeszközt alkalmazunk - a pedagógiai eszközöket kooperatív technikákkal ötvözzük - az órák egyre nagyobb arányában használjuk az infokommunikációs technológia biztosította lehetőséget, támogatjuk a digitális írástudás elterjedését - az informatikai hálózat kialakításával segítjük a tantermek kiszolgálását, közösségi terek hálózati lefedését, bővítjük tartalmi szolgáltatását - bevezetjük és alkalmazzuk az integrációs pedagógiai rendszert A pedagógusok szemléletváltása, módszertani felkészülése alkalmassá tette a nevelőközösséget az új módszerek használatára, elterjesztésére Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő- oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak a 90 %-a a 8. évfolyam végéig: -

-

minden tantárgyból megfelelnek az alapfokú oktatási kerettanterv meghatározó továbbhaladási feltételeinek, rendelkeznek olyan bővíthető, biztos ismeretekkel, jártaságokkal, képességekkel, készségekkel, amelyek képessé teszik őket arra, hogy a középiskolás követelményeknek megfeleljen, tanulmányi eredményük a 9. évfolyam végén 0,5-nél kisebb visszaesést mutat, ismerjék a kulturált viselkedés, az emberi kapcsolatok, a közösségi élethez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, rendelkezzenek a helyes egészségügyi szokásokkal, beleértve a személyi higiéniát, a környezet iránti igényességet, helyes életmódot, határozott elképzeléssel bírjanak saját közelebbi és távolabbi jövőjét, sorsát illetően, alapfokon elsajátították az állampolgári ismereteket digitális írástudással rendelkeznek, az iskolából kilépő tanuló 75 %-a felhasználói szintű informatikai ismeretekkel rendelkezzen.

19


Nevelési Program

3. Személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 3.1. A személyiségfejlesztés feladatai Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Ez a komplex folyamat magába foglalja az értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztését is. Ennek megvalósítása valamennyi pedagógus számára folyamatos feladat, amely az iskola összetett, bonyolult hatásrendszerében megy végbe. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:  A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.  A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása, korszerű alapműveltség megszereztetése  A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.  A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.  A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, szorgalom, a céltudatosság, az erkölcsi elkötelezettség kialakítása.  A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.  A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.  A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása, a tanulók önellátásra és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.  Egészséges életmódra nevelés. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

20


Nevelési Program

3.2. A közösségfejlesztés célja, feladata: -

-

pozitív értékrendet magáénak valló kisebb közösségek szervezése, kialakítása, fejlesztése a tagjainak együttműködésével hozzon létre értékeket, teremtsen hagyományt, és ápolja is azt hogy minden gyerek demokratikus módon, a közösség tevékeny, aktív tagja legyen, ötleteivel, javaslataival építő módon vegyen részt a közösség életében ismerje és tartsa be az iskolai házirend szabályait, óvja környezetét. a tanulókban alakítsuk ki az összetartozás érzését, erősítsük a közösségi tudatot a közösség tagjaiban alakuljon ki, fejlődjön az elfogadás, empátia, tolerancia a sajátos nevelési igényű tanuló iránt, az együttnevelés során lehetőséget biztosítunk a másság megismerésére, elfogadására, a segítségnyújtás megtapasztalására, megismertetjük az áldozattá válás elkerülésének lehetőségét a közösségi lét jelentsen minden tagja számára biztonságot, szeretete és bizalmat minden tagja felé

A célok elérése érdekében feladatunk: 1. Különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása, tanulói részvétel biztosítása  az iskolai élet egyes területeihez, tanóráihoz, tanórán kívüli tevékenységeihez kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése, amely erősíti az összetartozás érzését, a közösségi tudatot.  a tanulás iránti motiváció fejlesztése, a tanulók képességfejlesztésében az ismeret, a tudás, attitűd arányának, intézményi tevékenységrendszerének kialakítása, az érdeklődés felkeltése  játékszeretet fejlesztése, alkotójellegű feladatok biztosítása  együttműködésre alkalmas munkaformák, teljesítmény reális értékelése, önértékelés  a nevelő ismerje fel, alkalmazkodjon az életkorral változó közösségi magatartáshoz, a nevelés kezdetétől a befejezéséig tartó önálló személyiséggé válásáig.  a tanulók ismerjék és fogadják el, tartsák tiszteletben egymást.  a közösség aktív tagjaként éljen, legyen véleménye, tudjon dönteni, munkát végezni. 2. Önkormányzati képességek kialakítása: o nevelői segítséggel tudjon célt kitűzni, összehangolt munkát végezni, értékelni (diákönkormányzati, stb. tevékenységek). 3. Hagyományok: összetartozást erősítő, rendszeres tevékenységi formák, viselkedési normák kialakítása, ápolása, differenciált terheléssel, egyéni fejlesztéssel. 4. Családi kapcsolatok elmélyítésének segítése 5. Elfogadtatása és igenlése mindannak, ami az egyén és a közösség életének kibontakozását elősegíti, elutasítása annak, ami gátolja 6. Életkori sajátosságok figyelembevételével a bűnmegelőzés, áldozattá válás és drogprevenció 7. Fogyasztóvédelmi nevelés Szűkebb és tágabb közösségben egyaránt törekedni kell a demokrácia alapján létrehozott közösségekben rejlő erők és lehetőségek kihasználására, fejlesztésére. (diákönkormányzat, osztályközösség…)

21


Nevelési Program

3.3. Személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói tevékenykedtetést, aktivitás biztosítását a differenciálást, valamint a képességfejlesztést. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási órán előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak, a kooperatív együttműködésből adódó feladatokat részesítik előnyben, elvárják a tanulók ilyen irányú együttműködését. d) Napjaink változó világában, a megújuló pedagógiai módszerek segítségével kiemelten kezeljük a kompetenciafejlesztést, ahol is a nevelő partnerkapcsolatot kialakítva segíti az élethosszig tartó tanulás kialakítását, az esélyegyenlőség biztosítását. a)

Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: a) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 1-8. osztályban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. b) Napközi otthon, tanulószoba. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, amennyiben a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a tanórát követő időszakban az 1-4. évfolyamon napközi otthon, 5-8. évfolyamon tanulószoba működik. /A napközi otthon és tanulószoba más évfolyamok között is megszervezhető / A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközi otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább tíz gyermek számára igénylik. c) Diákétkeztetés. A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – ebédet biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni.

22


Nevelési Program

d) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint az esélyegyenlőség javítását, a hátránnyal rendelkező tanulók felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. - Fejlesztő pedagógus és logopédus segítségével történő kiscsoportos foglalkoztatás amely elsősorban integráltan oktatott részképesség zavarral rendelkező tanulók megsegítésére jött létre, de segít az időszakosan elmaradó tanulóknak is. - Gyógypedagógiai és logopédiai szolgáltatás biztosításával a sajátos nevelésű igényű tanulók részére is szervezünk egyéni fejlesztő órákat.  Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból felzárkóztatásra szoruló tanulók képességeinek fejlesztésére heti 2-3 felzárkóztató foglalkozást szervezünk, az osztálytanító vezetésével  A felső tagozaton a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, képesség fejlesztő órákat tartunk meghatározott heti órában magyar nyelv, matematika, földrajz, biológia, kémia, fizika, idegen nyelv tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. e) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. f) Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. g) Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti, stb.) versenyek való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy szaktanárok végzik. h) Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes. Tehetséggondozó táborok. A tehetséges iskolás tanulók fejlesztésére a nyári időszakban napközis jelleggel szervezett táborozási lehetőséget biztosítunk, elsősorban a sport illetve kézműves, és informatika területén. a tábor önkéntes, a költségeket a szülők fizetik. i) Hit- és vallásoktatás. Az iskolánkban a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit-és vallásoktatást szervezhetnek. Az iskolában katolikus és református hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

23


j)

k)

l)

m)

n)

Nevelési Program

Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadásokhoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények, stb.). A szabadidős rendezvényeken való észvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. A könyvtár színtere egyéb kulturális rendezvényeknek, író, olvasó találkozóknak is. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép, stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. Hagyományőrző tevékenységek. Az iskolánk helyi adottságai, környezete, a tanulók szociálisháttere meghatározza és befolyásolja a z intézmény arculatának kialakítását és behatárolja az oktatás és nevelés eredményességét is. Kialakult hagyományai, programjai megoldást keresnek a felnövekvő gyermekek hagyományainak megőrzéséhez, tiszteletéhez.

Programjaink, események:  Iskolai ünnepségek, megemlékezések: tanévnyitó és záró ünnepség, ballagás, megemlékezés Nemzeti Ünnepeinkről (okt. 23. – márc. 15.)  Mikulás, karácsony, anyák napja  Mikulás kupa és a gyermeknap  Farsangi felvonulás és bál, Halloween nap  „Az iskoláért” Közalapítvány bevételeinek növelésére Szülők bálja néven szervezett bál, amelynek a szülők és pedagógusok is aktív résztvevői.  Ki Mit Tud? nevű rendezvényünk több évtizedes hagyománnyal rendelkezik. Ezen az iskola valamennyi tanulója megmérettetheti magát, miben tehetséges.  Kihívás Napi sportrendezvények, kerékpáros versenyek  Mesemondó verseny az alsó tagozatos diákok számára  „Jövővár” néven a leendő első osztályos gyerekeknek és szüleinek szervezett nyílt nap, amelyen lehetőséget biztosítunk iskolánk megismerésére.  tanulmányi, szaktárgyi, sport és kulturális versenyek  Iskolánk végzős diákjai tanév végén záróvizsgát tesznek matematika, magyar nyelv és irodalom valamint egy szabadon választott tárgyból. Ennek eredményéről tanúsítványt kap, amely egyben a bizonyítvány melléklete.

24


Nevelési Program

3.4. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Nevelési intézményünk minden gyermek fejlődéséért felelős. Az óvodai és iskolai nevelőtestület a korai évektől kíséri végig a gyermek fejlődését. A családdal, a lakóhely természetes közelségében végzi nevelő munkáját. Felelősséggel, szakértelemmel, pedagógiai tudatossággal látja el fejlesztési feladatait is. Ugyanakkor tanúja a társadalmi normák megszegésére irányuló első megnyilvánulásoknak. Szociális zavarok kialakulásában a családi hatások elsődlegesek. Az ártalmak enyhítéséről, hiányok pótlásáról, negatív személyiségjegyek megszüntetéséről nap mint nap az iskolai nevelés terén gondoskodunk. A beilleszkedési zavarok csökkentése az iskolában elsődleges feladatunk. A veszélyeztető tényezők kialakulása vagy visszaszorítása – a család mellett – hozzájárul nevelési intézményünk, pedagógiai munkánk hatékonyságához. Ennek érdekében:  Figyelünk a negatív tendenciákra, mert a szociálisan hátrányosabb helyzetben lévő rétegek hátrányai megkétszereződnek.  Elősegítjük az iskolába lépés időszakát, az átmenet okozta problémákat, a minőségi változással kapcsolatos elvárások figyelembe vételével.. (Tanulási nehézségek, teljesítménykudarc). Magatartási problémák főbb típusai (két ellentét) TANULÓ TANULÓ visszahúzódó agresszív (zárkózott) (támadó) félénkség dührohamos barátságtalan szófogadatlan álmodozó túl aktív függés a felnőttől ellenszegülés gyávaság dac függés a megszokottól a megszokott elutasítása pedantéria egyéni útkeresés magányosság nyíltság bizalmatlanság ellenséges beállítottság képtelenség felelősségvállalásra maga által választott tekintély követése eredménytelenség veszekedés asszocialitás kötelességmulasztás Nevelési szempontból elsősorban a támadó, agresszív típusú magatartási zavarok jelentenek nevelési nehézséget. (Erőszakosság, durvaság, csúnya beszéd…). Jobban, könnyebben nevelhető az első csoportba tartozó gyermek. Nem ellentétes a nevelő kéréseivel, de pszichikus zavarban szenvedhet.

25


Nevelési Program

Nehezen nevelhetőség okai között vezető helyen a családi, környezeti tényezők állnak. Intézményi szinten a normákat megsértik. Nem alkalmazkodnak az iskolai normákhoz. Zavarják a tanárt és társaikat. Általánosan használt pedagógiai módszerekkel nem lehet eredményt elérni náluk. Nevelői feladat: okkeresés (háttér megtalálása), kivezető lehet. Nehezen kezelhetőségi okok fontossági sorrendben rangsorolva: túlkorosság, testi fejletlenség, lezajlott betegség, rossz anyagi helyzet, egykeség, pedagógus elnéző bánásmódja, következetlenség, kortárscsoportok negatív hatása, érzelmi megrázkódtatás, kedvezőtlen hely a családban, értelmi fejletlenség, elkényeztetés, túlzott szigor, túlterhelés, öröklés, osztálytársak negatív hatása, elhanyagolás, kettős nevelés, család és iskola nem megfelelő kapcsolata,

3.4.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: A beilleszkedési, magatartási nehézségek magukban foglalnak valamennyi magatartási rendellenességet. Felismeréséhez az adhat segítséget, hogy a családi vagy közösségi beilleszkedéskor viselkedési zavarokat, nehézséget észlelünk. A nehezen nevelhető gyerekek viselkedésének jellemzői: Beilleszkedési, alkalmazkodási nehézség, viselkedésük nem az életkorra jellemzők, gyakran testi vagy pszichés tünet kíséri, gyakran éri kudarc, nem hatékony az alkalmazott nevelési módszer Tünetek:

- agresszív, támadó magatartás - erkölcsi magatartási zavarok / hazugság, lopás, csavargás…/ - védekező magatartás - szorongás, önállótlanság - egyéb tünetek: beszédstílus, megjelenés, viselkedés Fennállása esetén a tanuló: - szembefordul az iskolával, társaival, tanáraival - hangulata változó, nem érdeklődik, passzív vagy éppen nyugtalan, - mozgékony - gyenge teljesítményt nyújt, érzelmi kitörések jellemzik. Pedagógiai tevékenységünk feladatai:  szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval és gyermekjóléti szolgálattal  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, példaadás, személyes kapcsolat elmélyítése, beszélgetések, szükség esetén szakembertől segítség igénybe vétele  a felzárkóztató órák, tanulószoba, napközi, érdeklődési körnek megfelelő foglalkoztatási lehetőség kihasználása  a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai,a családlátogatások,nevelési gondok segítése, a tanulók hátterének feltérképezése  kortárscsoportok pozitív hatásának erősítése, negatív hatásának gyengítése

26


Nevelési Program

3.5. Gyermek és – ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok Az iskola tanulóinak jelentős része már az intézménybe kerüléskor hátrányban van. A gyakran csonka vagy széteső félben lévő család, munkanélküliség az ingerszegény környezet vagy éppen az aluliskolázottság eredményeként a kudarcélményekkel teli, esetleg bukdácsoló tanuló számára a család normái és az iskola elvárásai feloldhatatlan kettősséget eredményeznek. Ennek következménye pedig a helyenként devianciába átcsapó magatartás, túlkorosság esetlegesen a lemorzsolódás lesz. A tanulók családi háttere nagyon különböző. Ezért napjainkban, amikor a családok egy része nehezebb helyzetbe kerül, megnő az iskola feladata ifjúságvédelmi téren is. Az utóbbi években egyre nő azoknak a családoknak a száma, akik a létminimum alatt élnek. Az utóbbi években egyre nő azoknak a tanulóknak a száma, akik hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűvé válnak. A veszélyeztetett tanulók aránya 10 százalék körül mozog. Célja: A gyermek és ifjúságvédelmi munka célja intézményünkben a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, csökkentése, megszüntetése, a gyermekvédelemmel kapcsolatos problémák korai felismerése. Ennek érdekében elsődleges feladatunk a szociális hátránnyal küzdő tanulók helyzetének feltérképezése, problémáik megismerése, preventív és korrekciós lépések megtételével körülményeik javítása, vagyis a megelőzés a feltárás és a megszüntetés. Valamennyi pedagógus kiemelt feladata: 1. Minden osztályfőnök kapcsolattartása a családdal, kiemelten a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű és a nehezen nevelhető gyermekek családjával. 2. Családlátogatások tervezése és végrehajtása. 3. A családlátogatások tapasztalatainak feljegyzése. 4. A feljegyzések megbeszélése az igazgatóval, szaktanárokkal és a gyermekvédelmi felelőssel. A célok elérése érdekében: Kapcsolatfelvétel és együttműködés: - szülővel, gyámhatósággal, nevelési tanácsadóval, - óvodával, rendőrséggel, védőnővel, önkormányzat - szociális előadójával, gyermek és ifjúságvédelmi - felelőssel, gyermekjóléti szolgálattal, jegyzővel, - iskolaorvossal, szakértői és rehabilitációs bizottsággal

27


Nevelési Program

A tanulókkal kapcsolatos feladatok.: - környezettanulmányok elkészítése a családlátogatás tapasztalatai alapján, - a nagycsaládosok és a támogatott családok helyzetének figyelemmel kísérése, - igazolatlan mulasztások valamint hiányzások figyelemmel kísérése, - a felmentett magántanulók helyzetének figyelemmel kísérése - a veszélyeztetett tanulók felmérése, nyilvántartásba vétele - fegyelmi eljárásokon való részvétel - indulási hátrányok csökkentése, differenciált oktatás és képességfejlesztés - egészségvédő és mentálhigiéniás programok szervezése, családi életre történő nevelés - drog és bűnmegelőzési programok, egészségügyi szűrővizsgálatok - a hátrányos helyzetű tanulók számbavétele, a hátrányos helyzet okainak felmérése, a tanulók munkájának figyelemmel kísérése - pályaválasztás segítése A tanári közösség feladatai a fentieken túlmenően: A pedagógusokkal való együttműködés és szemléletformálás, kapcsolattartás Információk áramoltatása Szakirodalom ajánlása, ismerete, (törvények, jogszabályok) ezekről tájékoztatás Javaslat a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek szabadidejének és szünidei programjának hasznos eltöltésére / táborok, kirándulások/ A szülők körében végzendő feladatok: Szemléletformálás, tanácsadás, családlátogatás,előadások szervezése, fórumok Tájékoztatás a szociális támogatási lehetőségekről, igénylések menetéről, rendjéről A gyermek és ifjúságvédelmi munkát elősegítő tevékenységi formák:  a gyermek egyéni képességéhez igazodó tanórák megszervezése,  az SNI-s tanulók egyéni megsegítése, fejlesztése  az oktatás egészséges feltételeinek megteremtése  felzárkóztató órák, tanulói felügyelet biztosítása,  napközi otthonos foglalkozások, tanulószoba, diákétkeztetés  személyes kapcsolatok diák-nevelő, nevelő-szülők között  családi nevelési gondok segítése  az iskolai gyermek-és ifjúságvédelmi munka koordinálása  nyilvántartások vezetése, szakirodalom tanulmányozása  pályázati lehetőségek kiaknázása, továbbképzési lehetőségek

28


Nevelési Program

3.6. A képesség kibontakozását segítő tevékenységek, tehetséggondozás A tehetség valami iránt megmutatkozó hajlam, képesség. A tehetséges ember valamilyen tevékenységben az átlagosnál magasabb teljesítményre képes. A tehetséges tanulót átlag feletti képességeiről, feladat-elkötelezettségéről, kreativitásáról lehet felismerni. Ezek az életkor előrehaladásával egyre differenciáltabban jelentkeznek. A tehetséggondozás a pedagógusnak az a tevékenysége, amely lehetővé teszi a tehetség felismerését, kibontakoztatását. A tehetséget nem mindig könnyű felismerni, ugyanis ezek a gyerekek nem mindig jó tanulók, nem mindig koraérettek, sőt éppen hogy hanyagok, lassan kibontakozók is lehetnek. Felismerésükhöz éppen ezért fontos pedagógus, a tehetség mérésére alkalmas feladatlapok, szituációk. Gondozásukhoz pedig elengedhetetlen a jó szaktanár, az igazi nevelő, és a támogató szülő, hogy a gyermek az átlagosat messze felülmúló teljesítményt tudjon létrehozni. Célunk a tehetséggondozásban, képességfejlesztésben A gyerekek tehetségének felismerése és hozzásegítése az átlag feletti képességeinek kibontakoztatásához. Feladataink A tehetség felismerése: tehetségre utaló jelek felismerése, ehhez belső (és/vagy külső) képzések, segítség biztosítása A tehetség fejlesztése: A tehetség kibontakoztatása erős alapképzés, személyiségjegyek figyelembe vétele, változatos lehetőségek, tevékenykedtetés, sokszínű és sokoldalú lehetőség biztosítása. A tanuló munkájának elismerése, motiválás, személyre szabott, az egyén szintjéhez igazodó képzés biztosítása A tehetség gondozása, képességek fejlesztése - tanórán és tanórán kívüli tevékenységeken egyaránt megnyilvánul, valamennyi pedagógus kiemelt feladata. A képességfejlesztés, tehetséggondozás megvalósítása iskolánkban Iskolai tanórák keretein belül:  Csoportbontás, differenciálás (a jobb képességű gyerekek külön csoportba gyűjtése). Ezekben a csoportokban megvalósulhat a magasabb, emeltszintű követelmény megvalósítása, valamint az ismeretek elmélyítése, a tananyag átfogóbb megismertetése;  tanulmányi versenyek, rendszeres és alkalmi kutatómunka  Az ismeretanyag mennyiségének és minőségének helyes megválasztása,  Az alkalmazási lehetőségek, területek bővebb ismertetése;  Az eszközhasználat további bővítése.

29


Nevelési Program

Tanórán kívüli tevékenységek: A tanórán kívüli képességfejlesztés egyenlő fontosságú a tanórán folyó nevelő munkával. Az iskolai nevelő-oktatás és tehetséggondozás céljának meghatározásában nem teszünk különbséget aszerint, hogy a cél megközelítése a nevelés mely színterén történik. A tanórán kívüli foglalkozást szolgáló szervezeti formák és tevékenységek:  napközi-otthonban tanítási, tanulási tevékenységek;  tehetséggondozó szakkörök;  versenyek,  középiskolai előkészítők;  színház-, mozi-, koncertlátogatások szervezése;  tanulmányi séták, kirándulások szervezése;  iskolai könyvtár;  sportkörök, tanfolyamok;  egyéni, öntevékeny számítógép-használat;  nyári táborok;

3.7. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok A gyermekek alapvető joga az, hogy a képességének megfelelő módon oktassák, neveljék, ezért a tanulási kudarcnak kitett tanulók kiemelt figyelmet követelnek iskolánk pedagógusaitól is. Intézményünkre is igaz az, hogy a környezet, a körülmény megváltozásával egyre nő a tanulók közötti különbség, egyre több gyenge képességű vagy tanulási problémával küzdő gyermek található. Feladataink közé tartozik ezen a területen a kulturális, a szociális háttérből adódó hátrányok csökkentése, a törekvés a fogyatékos gyermekek iskolai csoportokba történő elhelyezésére, visszahelyezése, a sérült képességek korrigálása, kompenzálása, a befogadás, az elfogadás erősítése a szülőkkel, a családdal közösen. A tanulási kudarcok feloldásában és a felzárkóztatás folyamatában részt vesz a pedagógusok mellett a szülő, gyógypedagógus, orvos, pszichológus, logopédus, a konduktor, a családvédő és szociális munkás is. A tanulási kudarc feloldásának és a felzárkóztatás színterei:  tanórai foglalkozások,  nem tanórai formában megszervezett kötelező tananyag-átadás / projekt, témahét/  egyéni foglalkozások Kt. 52.§ 7. bek. 11. bek. C. pontja alapján  korrepetálás matematika és magyar területen  tanórán kívüli iskolai szolgáltatások, szakkörök, sportkörök, melyek a gyermeket sikerélményhez juttatják, illetve társas kapcsolataira is pozitív hatással van, elősegítve ezzel beilleszkedését, integrálódását.

30


Nevelési Program

A tanulási kudarcot okozhatja: a) részképesség zavar, amely az írás, olvasás, matematika terén egyaránt okozhat nehézséget, de a memoriterek tanulása terén is tapasztalható lemaradás b) értelmi fogyatékosság, amely a középfoktól az enyhe értelmi fogyatékosig fejleszthető iskolánkban c) hiperaktivitás, figyelemzavar, d) családi helyzetből adódó okok, amelyeket az alacsony jövedelem, a szülők iskolázottsága, és betegség is befolyásolhat e) egyéb ok: pl. túlzó, képességet meghaladó elvárások a tanulók teljesítményével kapcsolatban A tanulási nehézséggel küzdő tanuló: figyelmetlen, szétszórt, önállótlan, munkái rendetlenek, ügyetlen, mozgása összerendezetlen, elkalandozik, szorong, mindig kudarc éri. Fejlesztés és felzárkóztatás: A fejlesztést és felzárkóztatást tanórán és tanórán kívül egyaránt biztosítjuk. Az alsó tagozatban: az alapkészségek, képességek fejlesztése és a zavarok korrekciója folyik egyénileg és kiscsoportban, a felső tagozaton egyéni fejlesztés és kiscsoportos korrepetálás történik, a megfelelő óraszámban. Napköziotthonos és a tanulószobai foglalkozások kiegészítik, megerősítik az ilyen irányú tevékenységünket. A foglalkozások ellátását minden esetben a tanulási zavar korrigálását végző pedagógus vagy szakember - gyógypedagógus, logopédus, pszichológus – biztosítja. A fejlesztéshez szükséges eszközök, játékok, programok biztosítása az intézményben megoldott. Menete:  Tájékozódás az egyéni képességi szintről - Óvónők adatai, tanítók információi, fejlesztő pedagógus mérései, gyermekvédelmi felelősök jelzései alapján  Intézkedési terv készítése  Egyéni vizsgálatok  Kapcsolatfelvétel a nevelési tanácsadóval, szakértői bizottsággal Leggyakoribb módszerek a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásához: Kooperatív tanulásszervezés Differenciált rétegmunka Drámapedagógia Tevékenységközpontú pedagógia Projektmódszer A megelőzésben és a kezelésben szükséges egyéb teendők:  felmérés, egyéni vizsgálatok  kapcsolatfelvétel a Nevelési Tanácsadóval, szülővel  koncepció kidolgozása, egyéni fejlesztési terv készítése  óraszámok, foglakozások biztosítása,  folyamatos prevenció és korrekció  adminisztráció

31


Nevelési Program

Anyanyelvi felzárkóztatás A tanulási akadályozottságot / enyhe fokú értelmi fogyatékosságot mutató tanulók nyelvi készségeiben, képességeiben az iskolázásuk kezdetétől eltérések mutatkoznak. A különféle sérülések, funkciózavarok a nevelhetőség akadályait képezik és gátat szabnak az intenzív szókincsbővítésnek, a növekvő igényű nyelvhasználatnak, a szóbeli, az írásbeli önkifejezés formáinak, a nyelvi rendszer fogalmi bővítésének, a helyesírási ismeretek alkalmazásának. A nyelvi készségek fejlődése, fejlesztése nélkül zavar keletkezik a társas, a társadalmi együttműködésében, az ismeretek megszerzésében, az önálló tanulásban. A fejlesztés az alábbi tartalmi egységeket foglalja magában:  beszédértés, beszédfelfogás köznapi helyzetben,  szövegértés, szövegmegjelenítés irodalmi és ismerettípusú olvasmányokban,  szövegalkotási képességkülönböző szövegtípusokban,  az önkifejezés képessége a szövegalkotásban,  a nyelvtani, a nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása a szóbeli megnyilatkozásokban,  a tanult nyelvtani és helyesírási ismeretek alkalmazása a szóbeli munkában,  az írásbeli szövegalkotás képességeinek fejlesztése,  a magyar nyelv rendszerére vonatkozó elemi, alapvető ismeretek alkalmazása szóban és írásban a tanult és begyakorlott ismeretekre vonatkozóan,  a helyesírási gyakorlatok, nyelvtani elemzési gyakorlatok. A felzárkóztatás nemcsak a lemaradást, a funkciózavarokat hivatott kezelni, hanem szolgálja a tanultak megerősítését, gyakorlását, alkalmazását. Kiegészítő ismeretekkel készítjük fel a jobb képességű tanulókat a továbbtanulásra, az önálló ismeretszerzésre. A képességek szerint működő csoportok fejlesztési, felzárkóztatási terve magyar nyelv és irodalom, a magyar nyelv tantárgyak tantervi követelményeinek alapján készül, igazodva a tanulók sajátos fejlesztéséhez, haladási üteméhez. Matematika felzárkóztatás A matematika ismereteinek elsajátításában az azonos életkorú, osztályfokú tanulók között is igen nagy különbségek mutatkoznak. A különböző sérülések, a kognitív funkciók működésének hiányosságai, az absztrakciós képességek alacsony szintű működése mind hozzájárul a tanulási, ismeretelsajátítási nehézségekhez. A matematikai felzárkóztatás kettős feladattal szerveződik, egyrészt a matematikai ismeretek megtanulását, elsajátítását segíti apró lépésekben, sok megerősítéssel, gyakorlással, másrészt szerepe van a követelményeken túli ismeretbővítésben, a továbbtanulni szándékozók (jobb képességűek) esélyeinek növelésében. A felzárkóztatásban az alábbi tartalmak szerepelnek nagyobb hangsúllyal:  a gyakorlati tevékenységre épülő számfogalom használat,  biztos műveletfogalom kialakítás az alapműveletek körében,  a zsebszámológép használata,  a matematikai fogalmak, műveletek használata a szöveges feladatok megoldásánál,

32


    

Nevelési Program

a szövegértő képesség fejlesztése, gyakorlati mérések, egyszerű szerkesztések, a szabvány mértékegységek és átváltások ismerete, egyszerű geometriai alakzatok felismerése, számítások végzése, a helyes tanulási szokások kialakítása a matematikához kapcsoltan, mint pontosság, a feladatmegoldás helyességének ellenőrzése, az eszközök célszerű használata, a tapasztalatgyűjtés és felhasználás, a tankönyv, a füzet célszerű használata.

A matematika felzárkóztatás a hiányok pótlására, a megerősítésre, a gyakorlásra koncentrál, követve a matematika tantárgy tantervét. Az éves tematikus terv a képességek szerint szerveződő csoportokhoz készült.

3.7.1 A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai fejlesztő programja Az értelmileg akadályozott, sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő programja a Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat ajánlott tanterve alapján került összeállításra. Ez alkalmas arra, hogy az általános iskolában integráltan oktatott tanulók nevelése, képzése is megvalósítható legyen. Az iskolába kerülés előzményei, feltételei:  Az iskolai bemenet szabályozott  Az értelemileg akadályozott tanulók a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján kerülnek felvételre.  Az integrált nevelés és oktatás az általános iskolában a speciális intézmény távolsága vagy hiánya miatt került bevezetésre.  Törvényi szabályozás Célja: Az iskolai képzés időtartama alatt arra kell törekedni, hogy az értelmileg akadályozott tanuló személyisége a képzés végére minél harmonikusabban és teljesebben kibontakozzon, képes legyen a társadalom által elfogadott normák szerint, saját igényeit megvalósítva kiegyensúlyozott, boldog életet élni. A tanköteles korú értelmileg akadályozott tanulók képzésének során a legfontosabb figyelembe veendő szempontok: -

az értelmi, a testi és érzelmi fejlődés megváltoztatása, sajátos tanulási képességek, egyéni szükségletek, a felnőttkori élet behatárolt lehetőségei.

33


Nevelési Program

A tanulók a sajátos nevelési igényükből adódó iskolai fejlesztés során a közoktatási törvénynek megfelelően heti órakeretük 15-40 százalékában rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozáson vesznek részt, Az elérni kívánt célok az egyéni bánásmód elvét alkalmazva: - biztosítani a személyiség harmonikus fejlődését, - megvalósítani hiányosan működő képességek korrekcióját, - csökkenteni egyénre szabott terápiás eszközök, eljárások alkalmazásával a hátrányokat. Az iskola helyi tanterve részletesen tartalmazza a követelményeket és az alkalmazott értékelési formákat. A sikeres együttnevelés érdekében - lehetőséget biztosítunk a részleges vagy teljes integrációra - a szakértői vélemény alapján felmentést adunk egyes tantárgyak értékelése, minősítése alól - biztosítjuk a megfelelő fejlesztő szakembereket, eszközöket, tankönyveket - együttműködünk, elfogadtatjuk az együttnevelést

3.8. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek Az eltérő családi háttérrel rendelkező különböző képességű és fejlettségű gyerekeket együtt neveljük. Iskolánkban tanulnak magántanulók, roma származású, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett, sajátos nevelési igényű tanulók is, a kiemelkedő képességű tehetséges és az átlagos tanulók mellett. A gyermekek környezetéből, helyzetéből adódó sajátosságokat figyelembe véve kell olyan nevelési, oktatási szervezetet alakítani, amelyben - lehetőséget biztosítanak a képesség kibontakoztatásához, - amelyben minden gyerek az otthonról hozott értékeket, kultúráját képviselheti, kamatoztathatja - a gyerekek egymást segítő közösségben élnek - a szülő, a család partnerként kerül az iskolai folyamatokba bevonásra - csökkentik az előítéleteket - tudatosan keresik az együttműködés lehetőségét - tudatosan építik ki az elfogadó közeget A szociális hátránnyal rendelkező tanulóknak alapvető szükségleteinek kielégítései korlátozottak. Családja, szűkebb társadalmi környezete az átlaghoz képest negatív eltérést mutat, amely elsősorban szociális, kulturális téren jelentkezik. Tényezők, amelyek a hátrányos helyzet kialakulásához vezetnek: - a család gazdasági helyzete, alacsony jövedelem, munkanélküliség, kulturális helyzet, értékrendszer, életmód, aluliskolázottság, csonka család, tartós betegség - lakókörzet, utca, társas kapcsolatok negatív hatása - nem megfelelő iskolai közeg, nem megfelelő módszer, kapcsolat

34


Nevelési Program

A szociális hátrányok csökkentése érdekében - segítjük a tanulók iskolai beilleszkedését, - ismeretelsajátítását, egyéni ütemű fejlődését. Feladatunk: - évente felmérés után regisztráljuk a hátrányos helyzetű tanulókat - a követő tanévre megtervezzük a tevékenységi formákat - a szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek ütemtervének elkészítése - tevékenységi formák megvalósítása - az eredmények számbavétele - az elért eredmények alapján a következő évi tervezet elkészítése A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban a következő tevékenységi formák szolgálják:               

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a felzárkóztató órák, foglalkozások szervezése a napközi otthoni elhelyezés biztosítása, a diákétkeztetés igénybevételének lehetősége, étkezési támogatás az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használatának biztosítása a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai, családlátogatások a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése, pályaorientációs tevékenység, a továbbtanulás irányítása, segítése, az iskolai gyermek-és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége, a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek, kedvezmények igénybevételének biztosítása szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek, drog-és bűnmegelőzési programok megismertetése, az áldozattá válás elkerülése, kellő tájékoztatás táborozáson, kiránduláson, országjáráson, való részvétel lehetőségének biztosítása, anyagi támogatás igénylése pályázatok (kiemelt céllal).

3.8.1. A magántanulókkal kapcsolatos feladatok Indokolt esetben, ha az intézmény vezetője engedélyezi, a tanulói jogviszony magántanulóként is teljesíthető. Ehhez a szülő előzetes írásbeli kérelme, vagy egyéb határozat szükséges. A gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után, határozat születik a tanulói jogviszony magántanulóként való teljesítéséről. Amennyiben a tanuló szakértői vélemény, határozat alapján kerül magántanulói jogviszonyba, felkészítéséről az iskola gondoskodik. A magántanuló az iskola által évente szervezett osztályozó vizsgán ad számot tudásáról. A magántanulók sikeres vizsgájának elősegítését év közben feladatsorokkal, kiegészítő tananyagokkal, beszámoltatással készítjük elő.

35


Nevelési Program

3.8.2.Integrációs pedagógiai rendszer A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.MKM rendelet 39/D. és 39/E. pontja két szervezési formában is támogatással ösztönzi a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált keretek között megvalósuló iskolai nevelésének, oktatásának megszervezését. Látva a tendenciát, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának folyamatos emelkedését, az etnikai tanulók számának emelkedését, illetve az iskolai létszámhoz viszonyított arányát, figyelembe véve a / TÁMOP 3.1.4 / pályázat előírását is, tagintézményünkben a 2009-2010-es tanévben felmenő rendszerben bevezettük az Integrációs Pedagógiai Rendszert. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók másik csoportja képesség kibontakoztató felkészítésben vesz részt. A program megvalósulásához elengedhetetlen volt néhány intézményi és szervezési feltétel, amely törvényes kereteket biztosít az integráció megvalósulásához. A megvalósítás intézményi feltételei, keretei: 1. Partneri együttműködés az alábbi szervekkel, személyekkel, szervezetekkel: - Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat - Kiemelt kapcsolat a szülőkkel - Szakmai és Szakszolgálatok - Partnerségi kapcsolat a helyi óvodával - Partnerségi kapcsolat a középiskolákkal - Hernádi Tanoda - Partneri kapcsolat a nevelőkkel - Partneri kapcsolat a civil szervezetekkel 2.

Tanári együttműködés - Belső és külső szervezett továbbképzések anyagának megismerése - Szakmai találkozók, - Hospitálások

3.

Bemeneti szabályozás: - Óvoda-iskola átmenet programja - Óvodai mérések, vélemények, közös programok

4

Feladatok végrehajtásának stratégiai kidolgozása a.) A feladatok koordinálására munkacsoport létrehozása – tagintézmény vezető, igazgatóhelyettes, gyermekvédelmi felelős, tanár b) Integrációs stratégia kidolgozása: Éves ütemterv elkészítése, helyzetelemzés, elérni kívánt célok, határidő, felelősök c.) Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók statisztikája, aránya, bevont tanulók számának meghatározása, szülői nyilatkozatok beszerzése d) Diagnosztikai mérések végzése, egyéni fejlesztési terv elkészítése e.) Fejlesztés, értékelés, adminisztráció f.) normatív támogatás igénylése

5.

Az intézményi önértékelés , felülvizsgálat

36


Nevelési Program

A bevezetés évében elkészül az iskola integrációs terve Részei:  helyzetelemzés,  célrendszer megfogalmazása,  bevezetési ütemterv elkészítése  az iskolába kerülés előkészítése  partnerségi kapcsolatok – együttműködés  a tanítást, tanulást segítő eszközrendszer elemei - kulcskompetenciákat segítő programok és feladatok  tanórán kívüli, integrációt segítő programok  az integrációt segítő módszertani elemek  multikulturális tartalmak  továbbhaladás feltételeinek biztosítása, pályaorientáció  várható eredmények A képesség-kibontakoztató program beépül az intézmény pedagógiai programjába Az iskolai önértékelés éves felülvizsgálata A tanulást az alábbi eszközrendszerek segítik: differenciált képességfejlesztés kooperatív tanulási technikák projektmódszer elterjesztése tevékenységközpontú pedagógiák Individuális tanulás előtérbe helyezése az alapozó időszak elnyújtása fejlesztő értékelés bevezetése tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása, IKT eszközhasználat biztosítása

37


Nevelési Program

4. Egészségnevelési program Célja Az egészségnevelés a mindennapos nevelőmunkánk része. A nevelési folyamatban alapozó, bázis jellege van. Célja az egészségkultúra fokozása, valamint a passzív ismeret aktív tudássá átalakítása. Ennek érdekében a nevelési terv részévé tesszük, hogy a gyermekek megismerjék a legfontosabb egészségügyi szabályokat, fontosnak tartsák a testedzést, megértsék az egészséges életforma jelentőségét. Feladata Az egészséges életmódra nevelésünk az egészséges állapot örömteli megélésére, a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Tanulóinkat felkészítjük arra, hogy önálló, felnőtt életükben is képesek legyenek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani., konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránt az elfogadó és segítőkész magatartást. Megismertetjük a környezet - család, iskola, közlekedés – leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit, az agresszió különböző formáit, és ezek elkerülésének módjait. Támogatást nyújtunk a káros függőségekhez vezető szokások – alkohol, drog, dohányzás, rossz táplálkozási szokások – kialakulásának megelőzésében. Figyelmet fordítunk a családi életre, a felelős örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges harmonikus életvitelt megalapozó szokásokat a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakítjuk ki. Fontosnak tartjuk olyan iskolai környezet kialakítását, amely biztosítja az egészséges testi, lelki és szociális fejlődést. Kiemelt nevelési feladat a gyermekeknél a testi tisztaság, személyi higiéné igényességének kialakítása. Ezt az igényességet nem tekintjük ösztönösen jelenlévőnek, ezért a legfontosabb ismeretek mellett azok gyakoroltatása, beépítése, szokássá válásának elérése a feladatunk. Egészségnevelésünk folyamatába a pedagógusok mellett az iskola egészségügyi szolgálat munkáját igénybe vesszük. Számítunk az iskolaorvos, védőnő, fogorvos, rendőrség munkájára is, akik segítségünkre vannak az osztályfőnöki órák megtartásában, valamint a prevenciót segítő, tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának elvégzésében. Szükség esetén az iskolapszichológus egészíti ki egészségnevelő tevékenységünket, de fordulhatunk a gyermekjóléti szolgálatokhoz is segítségért.. Tevékenységformák, színterek, amelyek az iskolai egészségnevelést szolgálják: Higiénés magatartásra nevelés: a) Tanórai foglalkozások: testnevelés órák, biológia órák, osztályfőnöki órák, illetve egyéb tantárgyak adta lehetőségek. b) Tanórán kívüli foglalkozások: gyógytestnevelés, szakkörök, osztályonként gyalogtúra vagy kerékpártúra a környékre, játékos vetélkedők, drogprevenciós programok c) Jonhnson§Johnson női higiénés program d) Always Iskolaprogram

38


Nevelési Program

Mindennapos testedzés lehetőségeinek biztosítása: Mozgástevékenység, mozgási igényre nevelés  testnevelés órák  gyógytestnevelés  versenyszerű, egyesületi sportolási lehetőség  napközis torna bevezetése  Kihívás Napja, sport nap, fut a falu rendezvény  Iskolai sportprogramok, rendezvények / Mikulás kupa, atlétikai verseny/  karate foglalkozás  játékos egészségfejlesztő mozgás 1.- 4. évfolyamon  úszótanfolyam szervezése  iskolai tömegsport foglalkozásai  szülőkkel, pedagógusokkal közös rendezvény, verseny Gyógytestnevelés megszervezése az intézményben: Célja, feladata: hozzájáruljon a szerzett vagy veleszületett betegség következtében kialakult egészségi állapot helyreállításához, gyógyításához, rehabilitációjához. A gyermek fizikai állapotát tekintve a javító, gyógyító eljárás mellett a gyógy-testnevelő feladata az egész test, az egész személyiség fejlesztése. Az egészség helyreállítása a testnevelés és a sport eszközeivel, módszereivel történik. Csoportok:  könnyített testnevelésben részesülők / még nem, vagy már nem egészséges átmeneti állapot  gyógy-testnevelés: egészségi állapot miatt kötelező külön rehabilitációs, fejlesztő óra és a tanórai testnevelés óra együttesen Az elváltozások alapján:  a tartó- és mozgatórendszer elváltozásai – gerinc deformitások, mellkas deformitások, alsó végtag deformitások, idegrendszer elváltozásának következtében kialakult mozgásszervi elváltozások  belgyógyászati és egyéb betegségek miatti elváltozás – szív- és keringési rendszer betegségei, légzőrendszer betegségei, vegetatív disztóniások (kórosan kövér, csökkent látású) Az iskolában leggyakrabban előforduló változásokat vastag betűvel, kiemelten jelöltük. A törvényi előírásoknak megfelelően, könnyített illetve gyógytestnevelés órákon, foglalkozásokon való részvételhez orvosi javaslat szükséges, ezért az iskolaorvos, védőnő folyamatos szűrővizsgálatot végez, év közben figyelemmel kíséri a tanulók fejlesztését. Folyamatosan kapcsolatot tartunk a szülővel is, hiszen az otthoni gyakorlás, fejlesztés elengedhetetlen feltétele a javulásnak.

39


Nevelési Program

Egészséges táplálkozásra nevelés: Az egészséges életmód feltétele az egészséges táplálkozás.  egészséges táplálkozási szokások megismertetése  Iskolai büfé kínálatának ilyen irányú befolyásolása  Iskolai étkezés, étkeztetés feltételeinek megteremtése A biztonság megőrzésére irányuló tevékenység  A személyes biztonság megőrzése a kiegyensúlyozott élet alapja.  Ennek érdekében közlekedésbiztonságra nevelünk, segítjük a veszélyek felismerését, elhárításának lehetőségét.  Elsősegély nyújtási ismereteket tanítunk, gyakoroltatunk  Részvétel a Közlekedési és Oktatási Minisztérium által szervezett programokban  Közlekedési Kisokos Tesztfüzetek segítségével biztonságos és kulturált közlekedésre ösztönözzük gyermekeinket Növekedés, változás, családi életre nevelés  A tanulókat életkori sajátosságaiknak megfelelően felkészítjük a családi életre, ismereteket nyújtunk a növekedésük okozta testi változásokról, a szexualitásról.  tájékoztató programokat szervezünk részükre, szórólapokon nyújtunk támogatást. Tájékoztató fórumok:  szülői értekezlet  szakmai tanácskozások,  kortárssegítő képzések,  kapcsolódás más szerveztek, intézmények programjaihoz Az egészséges életmód kialakítására irányuló módszerek - Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás. Célja: életvezetés helyes kialakítása. - Rizikócsoportos megközelítés. Megelőző tevékenység az egészségi problémákkal jellemezhető csoportok körében élők között. - Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások: Célja: társas – érzelmi készségek fejlesztése, hiszen az egészségkárosító magatartásformák háttereként a személyiség konfliktuskezelése eszköztárának gyengeségét jelenti. - Kortárs hatások: Veszélyeztető magatartásformák az esetek jelentős hányadában a kortárs csoport miatt nyilvánul meg. Képzett kortársak direkt-indirekt módon egyaránt elősegíthetik. - Színtér programok: Egészséges iskola képének kiemelkedő szerepe van a felnövekvő generáció egészségmagatartásának formálódásában. Iskolai környezet szépítése, Témával kapcsolatos írásos, képi anyag gyűjtése, feldolgozása, közzététele. - Közösségalapú, komplex egészségfejlesztő programok – kirándulások, kiállítások, versenyek stb. lebonyolítása, szervezése.

40


Nevelési Program

5. Környezeti nevelés Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Célja: Elősegíteni tanulóink környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítását annak érdekében, hogy képesek legyenek a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását. Gyermekeink számára váljon fontossá az egész életen át tartó tanulás, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny felnőttek lesznek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodással rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és elkötelezettséget vállalnak egyéni és közös tetteikben. Ennek érdekében: Különös gondot kell fordítanunk a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Érzékennyé kell tenni őket környezetük állapota iránt Képesnek kell lenniük a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek vállalására és jogaik gyakorlására. Környezeti nevelés során a környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást alakítjuk, hiszen ez, egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét maghatározó erkölcsi alapelv. A környezeti nevelés során a tanulókat megismertetjük azokkal a jelenlegi folyamatokkal, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismertetjük fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. Életmódjukba beépíttetjük a természet tiszteletét, szeretetét, megőrzését, felelősséget kialakítva a környezeti károkkal szemben. Gyakorlati megvalósításakor  a tanulók bekapcsolódnak közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.  Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki, érzékenyek legyenek a probléma iránt. Ezért nevelőtestületünkben az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ennek érdekében fejlesztenünk kell a munkaközösségek együttműködését.

41


Nevelési Program

A környezeti nevelés területei, lehetőségei, céljai, feladatai 1. tanórai keretben: Testnevelés: - fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti határok jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket, - értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes - igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök és tornaszerek, tudatosítsák általa az egészség és környezet komplexitását. Magyar nyelv és irodalom: - ismerjék meg közvetlen természetes és mesterséges ember alkotta értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (népköltészet, műköltészet) - egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során. Történelem: - értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet, - tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására, - ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete Idegen nyelv: - váljanak érzékennyé a természet szeretetére, a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével - legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit, - ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit Matematika: - váljanak képessé arra, hogy a más tárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják - legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statikai módszerek alkalmazásával - tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait Fizika: - váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára - ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit - ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat - tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra - mérjék föl annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni Életvitel, technika: - szerezzenek elméleti és gyakorlati tapasztalatot, ismerjék környezetüket, készüljenek a megfelelő életvitel kialakítására - ismerjék a környezetet, a kölcsönhatásokat, az anyagok tulajdonságait, alakíthatóságát, megmunkálását, tanuljanak meg teljes életet élni, megfelelő életteret kialakítani

42


Nevelési Program

Földrajz: - szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről - érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit - ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit Biológia: - ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit, ismerjék és szeressék a természeti illetve az épített környezetet - ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat Kémia: - rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel - törekedjenek környezettudatos magatartás kialakítására - legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére, értsék meg a különböző technikák hatását a természeti és épített környezetre valamint becsüljék meg ezek gazdasági határait Ének-zene: - ismerjék fel a természeti illetve művészeti szépség rokonságát és azonosságát - ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módját - tudják, hogy az élő illetve élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek - fedezzék fel a zenei környezetszennyezést és tudjanak ellene védekezni Rajz és vizuális kultúra: - ismerjék fel a természeti illetve művészeti szépség rokonságát és azonosságát - ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit - ismerjék és tudják, hogy a hagyomány ápolás a fenntarthatóság egyik alappillére - ismerjék a természetes alapanyagok használatát - legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni - legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően - tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre Osztályfőnöki óra: Összefogja a tantárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit. Foglalkozik a fogyasztói társadalom problémáinak felismerésével és megoldásával az iskolában, tanít a hulladékkezelésre, anyag és energiatakarékosságra. - legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák, tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni - mérjék föl annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódainknak is megfelelő életteret kell hagyniuk

43


Nevelési Program

Formái, módszerei, tevékenységek: - megfigyelések, kísérletek - mérések, környezeti adatok gyűjtése - újság és sajtófigyelés, rádió és tv híranyag figyelemmel kísérése - vélemények, információk gyűjtése - önálló forráskutatás könyvekben, folyóiratokban - rajzok, plakátok, faliújságok készítése - videó vetítések - fogalmazások - kiválasztott területek folyamatos megfigyelése és lejegyzése 2. Tanórán kívüli lehetőségek: - Iskolánk helyi sajátosságaiból adódóan gyakran szervez kirándulásokat, ahol a diákok megtanulják a természettel való harmóniában élés mikéntjét. - Rendszeresen részt veszünk a Környezetvédő és Faluszépítő Egyesület által szervezett programokon. - Évente egy alkalommal az iskolán belül környezet- és természetvédelemre épülő versenyt szervezünk, amelyre a felkészülés tanulóink tudásának elmélyítését teszi lehetővé. - Tanulmányi kirándulások alkalmával gyakorta látogatunk természettudományi múzeumokba. - Iskolánk rendszeresen különböző gyűjtési akciókat szervez (papír, pet palack elem, stb.), amely önálló bevételeinket növeli. - Kiállításokat rendezünk a jeles alkalmakra elkészített rajzokból (Föld Napja). - Iskolánk különböző tisztasági akciókban is részt vesz (parkosítás, hulladékgyűjtés), amely mindennapos nevelőmunkánk része. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekeikben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is követni kíván.

6. Fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatok Fogyasztóvédelemmel kapcsolatos nevelő- oktató munkánk folyamán a tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos fejlesztése folyik. Olyan szociális motívumrendszert kialakítása, megerősítése törekszünk, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. Feladata: -

A tanulók felkészítése a fogyasztói társadalmi létre, döntési helyzetekre, tájékozódásra, információszerzésre, felhasználásra. A tanulók felkészítése a piac, marketing, reklám jelentőségére, hasznára, veszélyeire. A tanulók megismertetése minőségi követelményekkel Tájékozódás, gazdaságosság, takarékosság és biztonság a fogyasztás során.

44


Nevelési Program

Kompetenciák fejlesztése: - állampolgári kompetenciák: jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben résztvevő és közreműködő tanulók képzése - társadalmi kompetenciák: versenyképesség erősítése - cselekvési kompetenciák: vállalkozási, gazdálkodási és munkaképesség fejlesztése. Elérni kívánt cél: a fogyasztási kultúra valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése, annak érdekében, hogy tanulóink értsék és a saját életükre alkalmazni tudják: - a környezettudatos fogyasztás, - a kritikus fogyasztói magatartás - a preventív fogyasztóvédelem fogalmát. Színterei: - egyes tantárgyak tanórai foglalkozásai (osztályfőnöki órák: energiatakarékosság, életvitel órák: eladói és vásárlási érdekek összehangolása, fogyasztói kosár) - tanórán kívüli elemek: vetélkedők, iskolai büfé

7. Áldozattá válás elkerülése, bűnmegelőzés A társadalomban , az iskolában, a mindennapi életben, a médiában a tanulók egyre gyakrabban találkoznak erkölcstelenséggel, bűnnel. Az iskolában napjainkban egyszerre van jelen az áldozat, az áldozattá válás és a bűn elkövetője, de még az olyanok is, akik semleges hozzáállásukkal nem akadályozzák meg a cselekményt. Ezért kiemelt feladataink közé tartozik a bűnmegelőzés, az áldozattá válás elkerülésének biztosítása. A tevékenység általános tematikája: - a helyes életvitel kialakításának szempontjai - a családon belüli erőszak előfordulásai, ezek negatív hatásai - a média személyiségformáló szerepe, károsító hatása - a szenvedélybetegségek megjelenési formái, prevenciós munka - a biztonságos szexuális élet, az AIDS legfontosabb kérdései - a fiatalkorú bűnözés megelőzése - alternatívák a szabadidő helyes eltöltésére Bűnmegelőzés, áldozattá válás elkerülésének iskolai céljai: - A közösség biztonságának növelése - Az emberi jogok érvényesülésének biztosítása - Az élet minőségének javítása - Sértetté válás veszélyének csökkentése - A bűncselekményeket előidéző okok minimálisra csökkentése - A bűnözés ismételt megelőzése, az áldozat segítése, kompenzációja

45


Nevelési Program

Az ádozattá válás iskolai feladatai: - döntéshozatal, problémamegoldás, stressz-kezelés, érdekérvényesítés képességének kialakítása - erőszakmentes, problémamegoldó technikák tanítása . Többet ésszel, mint erővel…. - az iskolán belüli kirekesztés felderítése, hatékony fellépés ellene - az iskolai erőszak, a zsarolás áldozatainak védelme - a tantestület tagjainak védelme, a foglakozásukkal kapcsolatos konfliktusokban - önvédelmi képességek fejlesztése, reális kockázatok tudatosítása - az igazságszolgáltató szervezetek és az intézmény együttműködési feltételei az áldozatvédelem érdekében - az iskolakerülés és más deviáns cselekvésre reagáló programok kidolgozása - jelzőrendszer működtetése - az életmódjukban deviáns jellegzetességet mutató tanulók figyelemmel kísérése, segítése, problémák jelzése - a sportszerű viselkedés kultúrájának erősítése, a fizikailag gyengébbek védelme - önvédelmi sportok népszerűsítése Az intézményben folytatott nevelő-oktató munka bűnmegelőző tevékenysége a hagyományos tanórai keretekben a tananyag adta lehetőségeken túl valamennyi osztály osztályfőnöki óráin, szakértő előadókkal, célirányos előadásokon, fórumokon, esetenként szülőkkel együtt, tanórán kívüli foglakozásokon is történhet. Ennek érdekében: - a témával kapcsolatban 1-3 órás projektet szervezünk meg minden évfolyam valamennyi osztályában október hónapban - az alsó tagozatban az ígéretek fáján minden év őszén vállalásokat , ígéreteket teszünk, eszerint viselkedünk, élünk, ezeket értékeljük - a felső tagozaton SZERTELEN NAPOK keretében az osztályfőnök és az életvitelt tanító tanár szükség esetén szülők, gyermekvédelmi felelős, különböző szervek bevonásával foglalkoztatjuk tanulóinkat.

8. Közlekedésre nevelés A közlekedés egyik legveszélyeztetettebb csoportja az általános iskolai korosztály. Életkori sajátosságaik miatt a közlekedést a felnőttektől eltérő módon ítélik meg. Megosztott figyelmüknek jellemzői, spontaneitásuk, észlelésük, a negatív példák, a tapasztalataik azt mutatják, valódi közlekedési helyzetekben nem megfelelően viselkednek. Ezért kiemelten fontos szerepe van az iskolai nevelési feladatok között a közlekedésre nevelésnek. Az iskolai közlekedésre nevelés célja és feladata: -

az iskolások utas- és gyalogos baleseteinek megelőzése a kulturált közlekedési magatartás kialakítása a tömegközlekedési eszközök biztonságos használatára történő felkészítés a közlekedéshez szükséges képességek, készségek fejlesztése az időjárási viszonyok közlekedést befolyásoló szerepével történő megismertetésük a biztonságos játék helyszíneivel történő megismerkedésük

46


Nevelési Program

A nevelés színterei, módszerei: A helyes közlekedési magatartás a gyermekek képességeinek függvénye, amelyeket valamennyi tantárgy a maga sajátos módszereivel, eszközeivel fejleszt, tanórai keretek között. Fejlesztendő terület: -

látás, hallás, mozgás közlekedési ismeretek szintje készségek gyakorlása, tudatosítása akarat és beállítódás

Tanórán kívüli lehetőségek: -

versenyek, fórumok kirándulások tájékoztató anyagok, szórólapok, Közlekedési Kisokos füzetek országos közlekedési programokban való részvétel

9. Szülők, tanulók, pedagógusok együttműködésének formái továbbfejlesztésének lehetőségei Iskolánk kiemelten fontosnak tartja, hogy jó kapcsolat, megfelelő kommunikáció alakuljon ki szülők és pedagógusok között, tanuló és pedagógusok között. Ez mindig is elengedhetetlen feltétele volt eredményes nevelő-oktató munkánknak, hiszen önmagában egyik sem tud hatékony lenni. Napjainkban, amikor a pedagógus szerep is megváltozik, együttműködő, partnerszemléletű, segítő nevelőkké válva kell diáknak, szülőnek segítséget nyújtani. Az iskola belső kapcsolatrendszere Az iskolának olyan dinamikus rendszerként kell működnie, amelyben a belső és külső kapcsolatok egyensúlyban vannak. A hierarchizált és partnerkapcsolatok hálójában a legfontosabb a nevelő-gyermek együttműködése. Valamennyi más – közvetlenül vagy áttételesen – ezt szolgálja. Ezért a tantestület és az iskolavezetés felelőssége, hogy olyan pedagógusok végezzék e területek vezetését, akik jó készséggel, empátiával és az adott területet ismerve láthatják el a feladatokat. Intézményünkben kidolgozottak az iskolavezetés – nevelőtestület; nevelőtestület – szülők; diákönkormányzat közötti együttműködés rögzített szabályai (lásd Működési Szabályzat).

47


Nevelési Program

- Nem szakmai belső kapcsolat van a Közalkalmazotti Tanáccsal. A törvényben előírtak szerint járunk el a közös ügyekben, rögzített együttműködés formájában. - A belső szakmai kapcsolatok a vezetés és a munkaközösségek, illetve a munkaközösségek egymás közötti tevékenységében realizálódnak, fejlődnek, alakulnak. Tanulók, szülők: - A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnök tájékoztatják:  az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,  a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,  az osztályfőnök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. - A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatatják, a tanév vége előtt 4-6 héttel, illetve félévzárás előtt 4-6 héttel. - A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. - A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:  az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,  az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:  Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.  Szülői értekezlet Feladata:  a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,  a szülők tájékoztatása  az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről  az országos és helyi közoktatás politika alakulásáról, változásairól,  a helyi tanterv követelményeiről,  az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,  saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,  a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,  az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,  a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.

48


Nevelési Program



Fogadó óra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egyegy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás továbbtanulás, stb.)



Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.



Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.



Sulivár program Rendezvényünkre a leendő első osztályos tanulókat és szüleiket várjuk. Célja: a gyerekek megismertetése az iskola épületével, a tanító nénikkel Foglalkozások szervezésével szeretnénk az iskolakezdés problémáin segíteni, feszültségét oldani. A szülőket is tájékoztatjuk az intézményben folyó nevelő- oktató munkáról, dokumentumokról, az iskolakezdéssel kapcsolatos információkról.



Közös programok szervezése – gyermeknap, országjáró kirándulások.



Elégedettségi felmérések Az elégedettségi felméréseket a témahét és a projektek zárásakor értékelő céllal végeztetjük el.

- A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. - A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével.

49


Nevelési Program

Továbbfejlesztésének lehetőségei:  Kiemelt jelentősége van az Integrációs Pedagógiai Rendszerben részt vevő tanulóknak és szülőknek az együttműködés továbbfejlesztésére, hiszen a tanulók értékelésével, önértékeléssel képzési és fejlesztési irányok meghatározásában is részt vesznek. A rendszeres - 3 havonta történő értékelés és ezek összevetése – jó együttműködés kiépítését követeli meg a hatékony és eredményes nevelő, oktató munka érdekében.  A kompetencia alapú oktatás bevezetésénél használt új módszerek, tanulásszervezési eljárások új és tágabb lehetőséget biztosítanak a szülőkkel való együttműködésre, hiszen a témahét és a projekt módszer megvalósítása során közös feladatokra, programokra, közös munkára, tevékenységre hívjuk és várjuk tanulók szülői közösségét. Az iskolát nyitottabbá téve ez a gyűjtőmunkától kezdve, a közös tevékenységeken át az értékelést, véleménynyilvánítást is magában foglalva biztosítja egy más jellegű, kölcsönös együttműködésen és segítségnyújtáson alapuló új típusú kapcsolat kiépítését, szülő és gyermek, szülő és pedagógus között.  Az iskola és a szülői ház közös feladata a gyermeket felkészíteni a biztonságos közlekedésre, az áldozattá válás elkerülésének és a bűnmegelőzésnek a biztosítására, a fogyasztóvédelmi, környezeti és egészséges életmódra nevelésre. Ennek érdekében fórumokat, családi napokat szervezünk, felvilágosító előadásokat tartunk.  Az iskola egyre inkább nyit a szülői közösség felé. Az iskolai életről, feladatokról információ már nemcsak a hagyományos módon, hanem a média, infokommunikációs technika segítségével is lehetségessé vált. Az iskolai honlapon valamennyi intézménnyel kapcsolatos információ megtalálható a tanév folyamán. Az Oktatási Hivatal, a KÍR valamennyi szülő számára már hozzáférhető, az Országos Kompetencia Mérésen nyújtott tanulói teljesítmények ellenőrizhetők. Az iskolai kiadványok, hirdetmények minden érdeklődő számára fontos információhordozóvá vált. 

A szülők anyagilag is támogathatják az iskolai munkát, az eszközbeszerzést, a kiemelkedő munkát végző tanulók jutalmazását, esetleg a rászoruló gyerekek táborozását, egyéb tevékenységét, ha az iskolai munkát segítő alapítványhoz adójuk 1%-át eljutatják. Azzal is segítenek, ha a rendezvényeinken - Alapítványi Bál, kirándulás, fórumok, projektek stb. – megjelennek, részt vesznek, esetleg munkával, felajánlással támogatják azt.

50


Nevelési Program

10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A nevelő-oktató munkához szükséges alapvető eszközök, a székhely és tagintézményben egyaránt rendelkezésre állnak, mindazonáltal alapvető törekvés az intézményben az újabb technikai berendezésék, eszközök teljes körű alkalmazása és biztosítása, illetve a meglévők gyarapítása, folyamatos karbantartása. A minimális eszközfelszerelési jegyzéket a 11/1994. (VI. 8. ) MKM rendelet tartalmazza, mindezt kiegészítettük a kompetencia alapú oktatáshoz szükséges eszközökkel, felszerelésekkel. Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést, valamint a tanulók tevékenységét az osztálytermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják: / a teljes eszközlistát a szaktantermi leltárak tartalmazzák / Bútorzat: Megfelelő számú tanulói és tanári asztalok, székek Eszköztároló szekrények Falitáblák Tanulmányi szakaszonként: Tantermenként: egy-egy írásvetítő, egy vetítővászon televízió, csoportonként egy-egy személyi számítógép videomagnó, tanulócsoportonként a kompetencia alapú kazettás CD-s magnetofon; oktatás eszközei videófelvevő, egy-egy laptop fényképezőgép interaktív tábla Osztályonként, csoportonként: - Tankönyvek, meghatározott csoportokban kompetencia alapú tankönyvek, - digitális tananyagok, szoftverek, - az új tanulásszervezési eljáráshoz szükséges tanulói és nevelői eszközök: a digitális oktatási tartalmak fejlesztéséhez szükséges számítógépek megfelelő számban, internet hozzáférési lehetőség valamennyi tanteremben - az egyéni fejlesztés sajátos és speciális eszközei, játékok - mozgásfejlesztés eszközei

51


Nevelési Program

A bevezető- és kezdőszakasz nevelő-oktató munkáját segítő eszközök és felszerelések jegyzéke tantárgyakra bontva: Magyar nyelv és irodalom Képek, betűkártyák, szótagkártyák Hívóképek Írott és nyomtatott ABC (falikép) Betűsín Írott kis és nagy ABC Bábok (10 db) Fali tablók a) Hangtani ismeretek b) Szavak alakja, jelentése c) A szó d) A mondat

Gyermeklexikon (10 db) Szólások, közmondások könyve Nemzeti jelképek (fali tabló) Fali táblák:  Igék  Mondat  Az állítmány fajtái Történelmi arcképsorozat Helyesírási szabályzat és szótár (10 db)

Matematika Űrmértékek (cl, dl, l) Demonstrációs óra Táblai vonalzók Táblai körzők Számkártyák (1-1000-ig)

Helyiérték-táblázat Kéttányéros mérleg és súlysorozat Hőmérő Színes rudak

Környezetismeret Az idő (oktatótábla) Iskolai iránytű Magyarország domborzati térképe Magyarország közigazgatási térképe a megyecímerekkel Szobai hőmérő Borszeszégő Domborított földgömb

Homokasztal Tanulói kísérleti dobozok (8 db) Ásványok Magyar nemzet jelképei (fali tabló) Élő természet (diapozitív) Testünk (videofilm) Nagyító Szűrőpapír

Ének zene  Himnusz  Szózat  Iskolai ünnepek újabb dalai  Jeles napok, ünnepkörök dalai

Ritmus eszközök: triangulum, xilofon, kisdob Zenehallgatási anyagok hangkazettán vagy CD-n:  Gyermekdalok

52


Nevelési Program

Rajz (vizuális kultúra)   

Diapozitívok:  Steindl Imre: Országház  Medgyessy Ferenc: Anyaság  Kovács Margit: Szamaras, Sámson dombormű  Csonváry Kosztka Tivadar: Mária kútja  Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum  Paul Cézanne: Csendélet  Ferenczy Károly: Festőnő

    

Hősök tere Vajdahunyad vára Makovecz Imre: Sárospataki Művelődési Ház Götz János: Szarvas Michelangelo: Ádám teremtése Fényes Adolf: Babfejtők Koszta József: Tányértörölgetők Magyar koronázási jelvények

Technika Olló, kés, vonalzó (40 db) Mintázó eszközök (20 db)

Építőkocka (fa) Csiszolópapír

Testnevelés

Tornatermi és szabadtéri felszerelések bordásfal tornapad zsámoly tornaszőnyeg gyűrűhinta mászókötél mászórúd KTK gerenda ugrószekrény ugrúdeszka röplabda háló és állvány

Atlétikai szerek, eszközök magasugró mérce kislabda váltóbot

Tornaszerek, eszközök ugrókötél karika tornabot tömöttlabda babzsák

53

Sportjátékszerek és eszközök jelzőszalag műanyag labda futball-labda kézilabda kosárlabda röplabda pingpongasztal pingpongütő pingponglabada tollaslabda tollaslabdaütő

Egyéb felszerelések és eszközök húzókötél kerékpár mountein bike görkorcsolya szánkó gördeszka korcsolya stopperóra mérőszalag személymérleg testmagasságmérő


Nevelési Program

Az alapozó- és fejlesztőszakasz nevelő-oktató munkáját segítő eszközök és felszerelések jegyzéke tantárgyakra bontva: István megkoronázása Arany: A walesi bárdok Ludas Matyi (rajzfilm) Egri csillagok (film) Janus Pannonius emlékére Mátyás könyvtára A Corvinák Balassi, Csokonai: A felvilágosodás  Mikszáth: Szent Péter esernyője (film)  Mikszáth prózája  Liliomfi (film)  A reformkor I-II.  Petőfi  Egy magyar nábob (film)  Kárpáti Zoltán (film)  A kőszívű ember fiai (film)  Halotti beszéd  Légy jó mindhalálig (film)  Móricz és a Légy jó mindhalálig  Móricz élete  Nyugat a fiatal József Attila  Erőltetett menet (film) Könyv:  Népmesegyűjtemények (2 db)  O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások (2 db)  Gabnai Katalin: Drámajátékok ( 2 db)  Kaposi László: Drámafoglalkozások ( 2 db)  Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam ( 2 db)  Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (20 db)  Gárdonyi Géza: Egri Csillagok (20 db)  Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője ( 20 db)  Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (20 db)  Szigligeti Ede: Liliomfi (5 db) Fali tablók:  Hangtan  A teljes hasonulás  Jelentéstan

Magyar nyelv és irodalom Térkép (irodalomtörténeti) (1 db) Írói arcképsorozat (3 db) Magyar értelmező kéziszótár (5 db) Szinonima szótár (2 db) Helyesírási tanácsadó szótár (5 db) Életrajzi lexikon (1 db) Helyesírási szabályzat és szótár (5 db) Hanganyag (hangkazetta, CD)  Népdalok, népmesék  János vitéz  Mitológiai és bibliai történetek  Versek (Petőfi, Arany)  A kis herceg  Görög regék és mondák  Rege a csodaszarvasról  Népballadák  Arany: A walesi bárdok  Toldi  Egri csillagok (részletek)  Janus Pannonius, Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály versei  Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Jókai Mór művei  Halotti beszéd és könyörgés  Ómagyar Mária – siralom  Móricz Zsigmond: Hét krajcár Légy jó mindhalálig (rádiójáték)  Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila, Radnóti Miklós versei  Megzenésített versek  Szabó Lőrinc, Weöres Sándor versei Videofilmek:  Magyar népmesék  Tamási Áron: Ábel a rengetegben  János vitéz (rajzfilm)  A Pál utcai fiúk (film)  Rab ember fiai (film)  Magyar mondák: Álmos vezér, A fehér ló mondája, A szentgalleni kaland, Botond, Lehel kürtje,

      

54


Nevelési Program

 Szótan a szófajok  Jelentés  Szerkezet  Mondattan  Magyar nyelvemlékek  Nyelvcsaládok Egyéb eszközök:  Petőfi (diasorozat)  Fogalmazás 5. (diasorozat)

 

Történelem Falitérkép:  Az ókori Kelet  Az ókori Görögország  A Római Birodalom  Magyarország X-XI.sz.  A magyar népvándorlás és a honfoglalás  Európa Nagy Károly korában  Magyarország a korai feudalizmus idején  A feudális Magyarország a XIII. sz. közepétől a XV. sz. elejéig  A tatárjárás Magyarországon 1241- 42  A Föld népei a XIV. - XV. században  Magyarország 1526-1606  Európa a XIV.-XV. században  A feudális Magyarország a XV. században  Magyarország a XVII. században  Európa a XVII. század közepén  Az európaiak felfedezései és a gyarmatosítás XV.- XVII. Század  Magyarország Bethlen Gábor korában (1629)  Magyarország népei a XVIII. század végén  Európa a XVIII. század végén  A Föld népei a XVI.-XVIII. században  Az 1848/49-es szabadságharc  Európa a XIX. század második felében

    

  

Arany János: Toldi (diasorozat) Petőfi, Arany, Vörösmarty (diafilm) A főnév (oktatócsomag) Móricz Zsigmond: Hét krajcár (diafilm) Ady és a nyugatosok, József Attila (diafilm)

Európa a XIX. században Európa 1815-1849 Európa az I. világháború idején A gyarmati rendszer 1830-1914 Az Osztrák-Magyar Monarchia 1914-ben  A gyarmati rendszer felbomlása (1917-1975)  Európa a II. világháború idején  Hazánk felszabadulása Videokazetta:  Egyiptom, a Nílus ajándéka  A piramisok  Az ókori Hellász  Görögország  Az ókori Róma  Róma építészete  Honfoglalás, államalapítás  Élet a középkori Európában  Céh, inas – legény –mester  Mátyás király  Hunyadi János  Mohács  Rákóczi szabadságharca  A francia forradalom  Reformkor I-II. rész  A kiegyezés  Versailles  A II. világháború  1956.október 23. Egyéb:  A magyar államcímer története

55


Nevelési Program

Angol nyelv Chatterbox 1., 2., 3. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta, tesztek, szemléltető képsor) New Project 1., 2. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta)

Project 4. Tanári kézikönyv (1db) Project 4. Tankönyv (1 db) Project 4. Munkafüzet (1db) Project 4. Hangkazetta (1 db) Szótár M-A ( 1 db)

Német nyelv A névelő (fali tabló) Gyenge ige ragozása (fali tabló) Időbeli, módbeli segédigék (fali tabló) Erős ige ragozása (fali tabló) Időbeli, módbeli segédigék (fali tabló) A személyes névmás ( fali tabló) Az elöljárószó (fali tabló)

A melléknév ragozása (fali tabló) A személyes névmás ragozása (fali tabló) A főnév ragozása (fali tabló) A birtokos névmás (fali tabló) A melléknév ragozása (fali tabló) Németország (falitérkép)

Matematika Táblai körző (2 db) Táblai vonalzó 450-os (2 db) Táblai vonalzó 600-os (2 db) Táblai szögmérő ( 2db) Méterrúd, beosztásos (2 db) Összerakható m3 (1 db) Alaphálók, alapábrák (1 db) Internet kapcsolat Számegyenes, koordinátarendszer (írásvetítő fólia) Helyiérték táblázat (írásvetítő fólia9 Oszthatósági szabályok (falikép) Százalékszámítás (falikép) Kétkaros mérleg és súlysorozat Hatványozás azonosságai (falikép) Halmazok (falikép) Derékszögű koordinátarendszer (írásvetítő fólia) Lineáris függvény (falikép) Másodfokú függvény (falikép) Abszolút érték függvény (falikép) Mértékegységek (falikép)

Területszámítások (falikép) Kocka, téglatest (testek) Űrmérték sorozat Szétszedhető dm3 Tükrözés pont és tengely szerinti (falikép) Terület és kerületszámítások (falikép) Négyszögek, kerülete, területe (falikép) A kör kerülete, területe (falikép) Szögpárok (falikép) Hasábok (falikép) Eltolás (falikép) Pitagorasz-tétele (falikép) Az egyenes körkúp, gúla (falikép) Az egyenes henger, gömb (falikép) Műanyag henger Műanyag kúp Műanyag gúla Műanyag hatszög alapú hasáb Műanyag ötszög alapú hasáb Testek felszíne, térfogata (falikép)

56


Nevelési Program

Fizika Írásvetítőfólia-sorozat (fizika 6-8.osztály) Mágneses rúdpár fatokban Fényből áram (videokazetta) Részecskemodell (videokazetta) Internet kapcsolat SI mértéktáblázat (falikép) Mágneses készlet (komplett) A naprendszer ( tabló) Lejtőmodell ( 10 db) Mikolacső ( 10 db) Mechanikai eszközkészlet ( 10 db) Nyomás, súrlódás vizsgálatára alkalmas eszközkészlet ( 15 db) Rugós erőmérő ( 25 db) Kétkarú emelő ( 5 db) Karos mérleg, súlysorozattal ( 5 db)

Hőmérő ( 25 db) Hőtágulást bemutató tanári eszközkészlet ( 1 db) Áramátalakító ( 1 db) Csengőreduktor ( 1 db) Generátor minta ( 1 db) Elektromotor és generátor ( 1 db) Mérőműszer (Voltax) ( 15 db) Tanulókísérleti eszközkészlet áramkörök létrehozására ( 15 db) Sztatikus elektromosságot létrehozó eszközkészlet ( 15 db) Optikai pad ( lencsékkel, tükrökkel) (2 db) Prizmatartó ( 1 db) Tanulókísérleti eszközkészlet a fény vizsgálatára ( 15 db)

Informatika Pentium típusú számítógép (15 db) Monitor SVGA (15 db) Billentyűzet (15 db) Egér (15 db) CD meghajtó 40x (3 db) CD író (1 db) Hangkártya + hangfal ( 1 db) Projector ( 1 db) Modem MR 56 SVS-EX 2 (1 db)

Tintasugaras nyomtató (2 db) Alapvető programok:  WINDOWS 98 VAGY XP  OFFICE 97 vagy 2000  Szoftver az INTERNET hálózatban való működtetéshez Évente 1 db írható CD, 25 db 1,44 hajlékonylemez

Természetismeret és földrajz Terepasztal 5-8.osztályos diafilm sorozat a földrajz tanításához 5-8.osztályos írásvetítőfólia-sorozat a környezetismeret és a földrajz tanításához Kőzetgyűjtemény 5-8.osztályos táblai vaktérkép sorozat Hőmérő (15 db) Iránytű (15 db) Térképjelek Magyarország térképe (falitérkép) A Föld éghajlata (falitérkép) A Föld természetes növényzete (falitérkép) A Föld domborzata (falitérkép)

Földgömb (10 db) Tellúrium A Föld felszíne (dombortérkép) A Föld forgása és keringése (falikép) Afrika domborzata és vizei (falitérkép) Afrika domborzata (falitérkép) Észak-Amerika, Dél-Amerika domborzata és vizei (falitérkép) Ázsia domborzata és vizei (falitérkép) Európa domborzata és vizei (falitérkép) Európa országai ( falitérkép) Észak-Európa (falitérkép) Kelet-Európa (falitérkép) Közép-Európa (falitérkép) A Kápát-medence domborzata és vizei (falitérkép)

57


Nevelési Program

Biológia Biológiai egységcsomag Bonctű Csíráztató Diapozitívok az 5-8.osztályos biológia tanításához Kézi nagyító ( 15 db) Metszettároló Mikroszkópizáló Lámpa Mikroszkóp Szilvafa virága ( modell) Burgonya virága ( modell) Almafa virága ( modell) Rovarok (oktatótábla) Lepkék (oktatótábla) Sertés koponya Juh koponya Madár csontváz Emlős csontváz Fogtípusok Lábtípusok Szarvasmarha (oktatótábla) Házityúk (oktatótábla) Erdők legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla) Fenyő (oktatótábla) Erdei pajzsika (oktatótábla) Kocsányos tölgy virága (oktatótábla) Ehető és mérgező gombák (oktatótáblák) Keresztes pók (oktatótábla) Mókus ( oktatótábla) Sün (oktatótábla) Szarka (oktatótábla) Sertés koponya Róka (oktatótábla) Szarvas vagy őzagancs Hazai füves területek legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla) Görény (oktatótábla) Sáska (oktatótábla) Ürge (oktatótábla) Varjú (oktatótábla) Folyók, tavak legjellemzőbb élőlényei

(oktatótábla) Hal (oktatótábla) Béka (oktatótábla) Rák testfelépítése ( oktatótábla) Fürge gyík (oktatótábla) Nemzeti parkjaink (falitérkép) Fali tablók:  A sejtmagnélküli egysejtűek  Szivacsok, csalánozók  Gyűrűs férgek  Puhatestűek  Ízeltlábúak  Gerincesek  Moszatok, zuzmók, mohák, harasztok  Nyitvatermők  Zárvatermők  A lomblevél működése  A virág és virágzat  Termések, terméstípusok  Fásszár keresztmetszete  Egyszikű szár keresztmetszete Az emberi bőr (bőrmetszet) Emberi csontváz Csípőcsont Csöves csont Koponya Emberi torzó Lapos és csöves csont metszete Emberi nyelv fogakkal (modell) Légzés (oktatótábla) Szív-modell Vese (metszet) Az emberi szaporodás (8 db-os oktatótábla) Szem (modell) Hallás és egyensúlyszerv (modell) Emberi fejmetszet Fül (modell)

58


Nevelési Program

Egészségtan Videofilmek:  Az élelem  Alapvető élelmiszerek  Az izmok és a mozgás  A dohányzás és az egészség  Vigyázz a gyógyszerekkel

  

Kémia Kémcső (50 db) Főzőpohár (10 db) Óraüveg ( 10 db) Borszeszégő (10 db) Kémcsőfogó (10 db) Vasháromláb (8 db) Azbesztháló ( 8 db) Kalotta molekulamodell ( 1 garnitúra) Pálcika modell (1 garnitúra) Mágneses atommodell (1 garnitúra) Kristályrács (gyémánt, grafit, NaCl) Fali tablók:  Atomok elektronvonzó képessége  Periódusos rendszer  Elektronhájak kiépülése Oktatótáblák:  Fémek reakciói vízzel  Fémek reakciói savval  Sav-bázis reakció  Közömbösítés  Redukció a redukáló sorban

Járvány, avagy a gyermek kábítószer, alkohol Ép testben ép lélek Az emberi szervezet reprodukciós rendszere

 Peptidkötés Videokazetták:  Ismeretlen ismerős a víz  Kincsek a homokban és a bányákban  A fémek általános jellemzése  A víz  Az élet elemei  Levegő tenger kőzet  Atom és molekula  A víz egy csodálatos nyersanyag  A konyhasó  Tűzijátéktól a házépítésig  A magyar ezüst, az alumínium  Az év féme a vas  Lidércfény és nitrátos vizek  Kénsav a felhőből és a gyárból  Szabadon és kötve  Atom és molekula Írásvetítő transzparens sorozat a 7.és 8.osztályos kémia tanításához (1 db)

Ének-zene Pianínó A kerettantervben szereplő zenehallgatási anyag hangkazettán vagy CD lemezen Ritmuskészséget fejlesztő hangszerek,

eszközök Videofilmek:  Jeles napok népszokásai

59


Nevelési Program

Rajz (vizuális kultúra) Műanyag, átlátszó hengerek, gúlák Képsík rendszer a vetületi ábrázoláshoz Táblai körző (fém hegyű) 600-os táblai vonalzó 450-os táblai vonalzó 100 cm-es táblai vonalzó Táblai szögmérő Műanyag, átlátszó kocka, tégla Demonstrációs testek (fa) Diapozitívok: a kerettantervben a megismertetésre, elemzésre

ajánlott műalkotásokról (1-1 db) Videofilmek:  Képzőművészet a honfoglalás idején  A román stílus  A gótika  Reneszánsz  XIX. század művészete  XX. század művészete  Pásztorkodás a Hortobágyon  Testbeszéd, gesztus

Technika Fareszelő lapos 25x200 (15 db) Fareszelő gömbölyű 10x200 (15 db) Fareszelő félgömbölyű 25x200 (15 db) Vasreszelő lapos 25x200 (15 db) Vasreszelő gömbölyű 10x200 (15 db) Vasreszelő félgömbölyű 10x200 (15 db) Laposfogó (10 db) Kalapács 15-20 dekás (15 db) Csípőfogó, gömbölyűcsőrű fogó (15-15 db) Fafűrész (illesztő), vasfűrész (15-15 db) Lyukfűrész (10 db)

Kézi fúró (amerikáner) (4 db) Lemezvágó olló (10 db) Faliképek a fa megmunkálásáról (5 db) Szerelő készlet, gépelemek tanításához (4 db) Elektromos szerelőkészlet I-II. (4-4 db) Asztali fúrógép (állványos) (1 db) Asztali körfűrész (1 db) A gépek (fali tabló) (3 db) Kerékpár (1 db) KRESZ-táblák (oktató táblák) (1-1 db) LEGO-DACTA építőkészlet (4 db)

60


Nevelési Program

Testnevelés Tornatermi és szabadtéri felszerelések bordásfal tornapad zsámoly tornaszőnyeg gyűrűhinta mászókötél mászórúd KTK gerenda ugrószekrény ugrúdeszka röplabda háló és állvány kosárlabda palánk kézilabda kapu

Atlétikai szerek, eszközök magasugró mérce kislabda váltóbot kislabda rajttámla súlygolyó

Tornaszerek, eszközök ugrókötél karika tornabot tömöttlabda kézisúlyzó

Mozgókép és médiaismeret Videorecorder ( 1 db) TV ( 1 db) CD/DVD lejátszó ( 1 db) 5.1 hangrendszer ( 1 db) Személyi számítógép ( 1 db) Digitális fényképezőgép ( mozgókép felvételére alkalmas min.64MB) (1 db) TV Modem ( 1 db) WEB kamera ( 1 db)

61

Sportjátékszerek és eszközök jelzőszalag műanyag labda futball-labda kézilabda kosárlabda röplabda pingpongasztal pingpongütő pingponglabada tollaslabda tollaslabdaütő

Egyéb felszerelések és eszközök húzókötél kerékpár mountein bike görkorcsolya szánkó gördeszka korcsolya stopperóra mérőszalag személymérleg testmagasságmérő térkép tájolók stopperóra szorítóerő-mér súlypont em.mérő oktatótáblák, faliképek, gimn. gyakorlats., tech. tornaelemekről mozgássor. ábra videofilmek


Helyi tanterv

HELYI TANTERV

1. Az iskolai képzés szakaszai A képzés szakaszai Iskolánk alapfokú nevelési-oktatási intézmény. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza négy részre tagolódik, melyek a következők: 1. az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető, 2. a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő, 3. az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó, 4. a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz. Nem szakrendszerű oktatás folyik: - a bevezető és a kezdő szakaszban, - továbbá – a tanulók igényéhez igazodóan, a helyi tantervben meghatározottak szerint – az alapozó szakasz kötelező tanórai foglalkozása időkeretének - huszonöt százalékában Szakrendszerű oktatás folyik: - az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik - a kezdő szakasz meghatározott időkeretében ( idegen nyelv , egyéb tárgyaknál éves program szerint)

62


Helyi tanterv

2. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai 2.1. Az alsó tagozat óraterve 1. évfolyam TANTÁRGY

I. félév

2. évfolyam

II. éves I. félév órasz. félév

II. éves félév órasz.

3. évfolyam I. félév

4. évfolyam

II. éves I. félév órasz. félév

II. éves félév órasz.

Kötelező tanítási órák Magyar nyelv és irodalom Matematika Idegen nyelvek Környezetismeret Informatika Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés

8

8

296

8

8

296

8

8

296

7

7

259

5

5

166,5

5

5

166,5

1

1

37

1

1

37

4 1 1

4 1 1

148 37 37

4 3 2

4 3 2

148 111 74

1 1 1 3

1 1 1 3

37 55,5 37 111

1 1 1 3

1 1 1 3

37 55,5 37 111

1 1 1 3

1 1 1 3

37 37 37 111

1 1 1 3

1 2 1 3

37 55,5 37 111

Köt. tan. órák összesen Nem kötelező tan.órák Tan.órák összesen:

20

20

740

20

20

740

20

20

740

22

23

795,5

2

2

74

2

2

74

2

2

74

2

2

92.5

22

22

814

22

22

814

22

22

814

24

25

888

Alsó tagozatos tantervi órák összesen: 1. osztály:

2. osztály:

3. osztály:

740

740

740

795.5

3015.5

nem kötelező:

74

74

74

92.5

314.5

Mindösszesen:

814

814

814

888

3330

kötelező:

4. osztály:

Összesen:

Fenti összes óraszám évfolyamonként értendő, párhuzamos osztályok esetén az osztályok (a, b, c) számával szorzandó.

63


Helyi tanterv

2.2. Az felső tagozat óraterve 5. évfolyam TANTÁRGY

I. fél II. fél év év

6. évfolyam

óra/ év


7. évfolyam

óra/ év


8. évfolyam

óra/ év

I. fél II. fél óra/ év év év

Kötelező tanítási órák: Szövegértés-szövegalkotás

4

4

74

4

4

74

Magyar nyelv

2

2

74

2

2

74

Magyar irodalom (dráma)

2

2

74

2

2

74

Történelem (hon-és népismeret)

2

2

74

2

2

74

2

2

74

2

2

74

Idegen nyelvek

3

3

111

3

3

111

3

3

111

3

3

111

Matematika (inf.modul)

4

4

148

4

4

111

3

3

111

3

3

111

Informatika

1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

1

37

Term.ism. és egészségtan

2

2

74

2

2

74

Fizika

1

2

55,5

2

1

55,5

Biológia és egészségtan

2

1

55,5

1

2

55,5

Kémia

1

2

55,5

2

1

55,5

Földrajz

2

1

55,5

1

2

55,5

Ének-zene

1

Rajz

1

Technika és életvitel

1

1

37

Testnevelés

3

3

Osztályfőnöki(egészségtan,ember és társadalomismeret, etika) Köt. tan. órák összesen

1 23

Nem kötelező tan.órák

1

37

1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

18,5

1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

1

37

111

3

3

111

2

2

74

2

2

74

1 22

37 832,5

1 22

1 23

37 832,5

1 25

1 25

37 925

1 25

1 25

37 925

3

3

111

3

3

111

4

4

148

4

4

148

Tan.órák összesen:

26

25

943.5

25

26

943.5

29

29

1073

29

29

1007 3

Fenntartó által bizt. óraszám: - testnevelés - második ideg,nyelv

3

3

111

3

3

111

1 3

1 3

37 111

1 3

1 3

37 111

18,5

Felső tagozatos tantervi órák összesen: kötelező nem kötelező: Mindösszesen. Fennt. ált. órák Összesen ellátott óra:

5. évfolyam: 832.5 111 943.5 111 1054.5

6. évfolyam: 832.5 111 943.5 111 1054.5

Az óraszámok évfolyamonként értendők.

64

7.évfolyam: 925 148 1073 148 1221

8. évfolyam: 925 148 1073 148 1221

Összesen: 3515 518 4033 518 4551


Helyi tanterv

Képzési specialitások, irányok: Intézményünkben az alapfunkciókból adódóan elsőbbséget élvez az anyanyelvi és matematikai nevelés. Kiemelten kezeljük az idegen nyelv oktatását, valamint a számítástechnikai, informatikai képzést. A szabadon szervezhető órákból az idegen nyelv alapozó szakaszában 3. osztályban 1 órát, 4. osztályban heti 3 órát biztosítunk. Felső tagozatban alkalmat adunk második idegen nyelv tanítására is. Külső szakemberek iskolai tevékenységét is támogatjuk, logopédus, pszichológus, tánc, zeneoktatás, stb Tanórán kívüli tevékenységek közül meghatározó a kosárlabda, a foci, de a kreatív hobbi vagy kézműves szakkör működése is. SNI és HHH tanulók integrációja, valamennyi évfolyamon

2.3. A helyi tantervvel kapcsolatos döntések  

 



 





Az iskola helyi tanterve az Oktatási Minisztérium megbízásából által kiadott kerettantervnek – 17/2004. (05.20.) OM rendelet 1 számú melléklete helyi sajátosságokat is megjelenítő adaptációja. A helyi tanterv is tartalmazza az áldozattá válás elkerülésének, a bűnmegelőzés, a fogyasztóvédelem, a konfliktuskezelés valamint a közlekedési ismereteinek és készségeinek rendszerét, követelményeit a tanulók életkori sajátosságainak figyelembe vételével. Iskolánkban a tanulók idegen nyelvként az angol és a német tanulását választhatják. Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek közül az 1 – 4. évfolyamra vonatkozóan, a második változat szerinti óraterv kerül bevezetésre. A 4. évfolyamon a matematika óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy az alapkészségek gyakorlására több idő jusson. Az iskola szakrendszerű és nem szakrendszerű oktatás arányait az 5-6. évfolyamon a tanulók igényéhez igazodóan, heti 6 órában, 25 %-ban határozzuk meg. Ezek elsősorban a következő tantárgyak órái: magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv, történelem, technika és életvitel, osztályfőnöki, rajz, informatika, ének-zene. A gyógytestnevelés órák megtartásához a szakember és feltételek biztosítottak, egyéni elbírálás alapján, szervezett keretek között kerülnek megvalósításra. Az egészségtan modult a 6. évfolyamon osztályfőnöki, 8. évfolyamon biológia tantárgyba integráltuk - Mozgókép és médiaismeret modul a magyar irodalom tantárgyakhoz, - a társadalomismeret, etika az osztályfőnöki órához - az informatika modul az informatika – a hon és népismeret modul a történelem tantárgyakhoz került beolvasztásra. A kerettanterv bevezetésével a 3-4. évfolyam osztályfőnöki órák tananyagát a életvitel, technika tantárgyhoz integráltuk. Új tanulásszervezési eljárásainknak köszönhetően 5. évfolyamon tantárgytömbös oktatást vezetünk be magyar nyelv és irodalom tantárgyból, és ezt a műveltségterületet tantárgyi bontás nélkül oktatjuk, szövegértés-szövegalkotás tantárgyként szerepeltetve, a bevezetés évétől 2009/2010-től felmenő rendszerben. A kompetencia alapú oktatásban részt vevő osztályokban angol nyelvből és 1-4. évfolyamon matematikából moduláris oktatást alkalmazunk.

65


     

Helyi tanterv

Intézményi szintű megvalósítása miatt valamennyi tantárgy tanmenetébe bekerül egy témahét feldolgozása és egy tanulócsoportban legalább egy három hetet meghaladó projekt tanévenként megvalósul. 1-4. évfolyamokon osztályonként, 5-8. évfolyamokon tantárgyanként legalább egy 2-3 órás projekt megvalósítása követelmény. A 2010/2011-es tanévtől az alsó tagozaton, felmenő rendszerben bevezetésre kerül az első évfolyamon a technika tantárgy német nyelvű oktatása, kötelező formában. Az IPR elemeit felmenő rendszerben folyamatosan beépítjük valamennyi évfolyam valamennyi tantárgyára vonatkozóan - tagintézményi bevezetése miatt. A székhelyintézményben a művészeti nevelést és oktatást az örkényi Ciffra György Zeneiskola kihelyezett tagozataként működtetjük az első évfolyamon. Iskolánkban a nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret az alábbi feladatokra használható fel: nyelvi csoportbontás, egyéni foglalkozás, iskolai sportkör, énekkar, szakköri tevékenység, érdeklődési kör, gyógytestnevelés, osztályonként heti egy óra az osztály közösségi programjának és a tanulókkal való egyéni törődés feladatainak megoldására

2.3.1. Kötelező tanórák amelyen az adott évfolyam adott osztályának valamennyi tanulója köteles részt venni: 1-2. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika és életvitel, testnevelés 3-4. évfolyam: az 1-2. évfolyamra vonatkozó valamennyi tantárgy, valamint az idegen nyelv és informatika 5. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismert, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, osztályfőnöki 6. évfolyam: az 5. évfolyam valamennyi tantárgya, valamint földrajz 7. évfolyam: a megelőző évfolyam valamennyi tantárgya természetismeret kivételével, valamint fizika, biológia, kémia 8. évfolyam: a megelőző évfolyam valamennyi tantárgya Kötelezően választható tanítási órák: 4. évfolyam: matematika, 5-8. évfolyam: idegen nyelv

2.3.2. A mindennapi testedzés céljait szolgáló foglalkozások 1.– 4. évfolyamon:  heti 3 kötelező testnevelés óra  a többi tanítási napon játékos, egészségfejlesztő testmozgás  az iskolai sportkör foglalkozásai 5. – 8. évfolyamon  heti 3 kötelező testnevelés óra  iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai  játékos, egészségfejlesztő testmozgás Napközi otthon, tanulószoba:  testmozgás, séta heti 1- 1,5 óra  játékos, egészségfejlesztő testmozgás naponta

66


Helyi tanterv

2.4. A nem szakrendszerű oktatás megszervezése A kt. 133. §. (1) bekezdése alapján az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009-es tanévben, majd azt követően az ötödik-hatodik évfolyamokon felmenő rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerű oktatást.  Célkitűzések, alapelvek a nem szakrendszerű oktatásban, az 5-6. évfolyamon: - Az alapvető készségek, képességek fejlesztése, - az életkori sajátosságokat figyelembe vevő játékos elemeket tartalmazó tanítási környezet biztosítása, hátrányok enyhítésére törekvés - A kulcskompetenciák fejlesztése és a személyiség fejlesztése tanulói tevékenységre és aktivitásra építő pedagógiai hatásrendszer kialakítás - Egységes fejlesztési folyamat megvalósítása  Feladata: Alapozás, felzárkóztatás, fejlesztés biztosítása, személyre szabott tanulással, differenciálást biztosító módszerekkel, tanítói, tanári tanulásszervezéssel  A nem szakrendszerű oktatásban részt vesz valamennyi 5-6. évfolyamra járó tanuló, a törvény szerint rendelkezésre álló időkeretben: az érintett évfolyam kötelező tanóráinak 25 %.  A nem szakrendszerű oktatás tanulásszervezési formái: csoportmunka, differenciált csoportmunka, páros munka, egyéni foglakozás, projekt módszer  Mérés, értékelés - A formatív és diagnosztikus mérések mérésmetodikai szabályainak megtartása - A nem szakrendszerű oktatás értékelése: „részt vett” Helyi tanterv módosítása A kompetenciafejlesztés legfontosabb szempontjait előtérbe helyezve (önálló tanulás, jegyzetelési technikák elsajátítása, információszerzés módszerei, kommunikációs képességek, szociális kompetenciák, tájékozódás térben és időben, mennyiségi viszonyokban) lényeges elemeit tüntetjük fel, a módszerekkel és a szervezéssel kapcsolatos konkrétumokat a mérések eredményének ismeretében évfolyamra vonatkoztatva a tanév elején elkészítendő tanmenetekben fogalmazzuk meg. Értékelés a nem szakrendszerű oktatásban. A tanulók értékelése a tanítási órákon árnyalt értékeléssel, míg a témazáró dolgozatok értékelése érdemjeggyel történik, amely beszámítódik a tanuló adott tantárgyból szerzett jegyei átlagába. A félévi és év végi bizonyítványba : „Szakrendszerű oktatásban részt vett „ bejegyzés kerül, az 5-6. évfolyamon felmenő rendszerben bevezetett részben nem szakrendszerű oktatásban a Pedagógiai Programunkban elfogadott módon.. A tanár részvétele a nem szakrendszerű oktatásban A közoktatásról szóló törvény 17. §. (8.) bekezdése szerint a tanár akkor vehet részt a 20008/2009-es tanévtől a nem szakrendszerű oktatásban, ha teljesíti az akkreditált pedagógus továbbképzés keretében előírt 120 órás továbbképzés feltételeit. A tanár a szakjának megfelelő nem szakrendszerű oktatásban 1-től 6. évfolyamig vehet részt a továbbképzés teljesítésével. Emelt szintű oktatás esetén 1-4. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatásban vehet részt az a tanár, ki 2004. szeptember 1-jéig legalább 5 év gyakorlatot szerzett 1-4. évfolyamon. 2013-ig minden pedagógusnak el kell végeznie a nem szakrendszerű oktatás című 120 órás akkreditált továbbképzést, amely feljogosítja őt az 5. és 6. évfolyamon a gyerekek tanítására, oktatására.

67


Helyi tanterv

A tanító részvétel a nem szakrendszerű oktatásban A tanító 1-4. évfolyamokon a tanítói képesítése alapján szerzett jogot a nem szakrendszerű oktatásban való részvételre. Az 5-6. évfolyamokon akkor jogosult részvételre, ha a tanítói diploma mellett szerzett valamelyik tantárgyból szakkollégiumi, vagy végzettséget. Ha nem rendelkezik ilyen végzettséggel, 120 órás továbbképzés keretében kell elsajátítania a 11-12 éves korosztály neveléséhez-oktatásához szükséges ismereteket.

A nem szakrendszerű oktatás területei és feladatai A nem szakrendszerű képzés éves óraszáma a pedagógiai célszerűség megfelelően tantárgyanként átcsoportosítható, tömbösíthető. Kiemelten vizsgálandó minden esetben az év eleji ismétlés időszakához köthető felzárkóztatás, szintrehozás. Óraszáma: 5. évfolyam Tantárgy

6. évfolyam

Heti óraszám

Éves óraszám

Heti óraszám

Éves óraszám

Magyar

1

37

1

37

Matematika

1

37

1

37

Angol/Német

1

37

1

37

Történelem

0,5

18

0,5

18

Ének

0,5

18

0,5

18

Rajz

0,5

18

0,5

18

Technika

0,5

18

0,5

18

Osztályfőnöki

0.5

18

0.5

18

Informatika

0.5

18

0.5

18

6

222

6

222

Összesen óraszám:

A tanulásszervezési formák, a képzés keretei az időkeret adott tanévi felhasználása az előző tanév végén végzett kompetenciamérések adatainak felhasználásával az éves munkatervben kerülnek meghatározásra.

68


Helyi tanterv

Területei Tantárgy Magyar

Óraszám Feladat A szövegértés, az anyanyelvi és kommunikációs készségek fejlesztése a 1

Matematika

1

Idegen nyelv

1

Történelem

0,5

Ének

0,5

Életvitel

0,5

Osztályfőnöki

0,5

Rajz

0,5

Informatika

0,5

tanulók ismeretszerzési-művelődési tevékenységében. Az emlékezet, az anyanyelvi kompetencia és a tanulási képességek fejlesztése a memoriterek segítségével. Az önálló tanuláshoz szükséges képességek fejlesztése: tanulók megismertetése a különböző tanulási módszerekkel, lényegkiemelés, jegyzetelés megtanítása, az információ szerzés és feldolgozás módszereinek megismertetése. A szövegértés fejlesztése. A szaknyelvi kommunikáció fejlesztése a matematika területén. Az önálló tanuláshoz szükséges képességek fejlesztése: a tanulók megismertetése a tárgyra jellemző különböző tanulási módszerekkel, lényegkiemelés, jegyzetelés megtanítása, az információ szerzés és feldolgozás módszereinek megismertetése, szakmai jellegű szövegek feldolgozása. Az önálló tanuláshoz szükséges képességek fejlesztése: a tanulók megismertetése a tárgyra jellemző különböző tanulási módszerekkel, lényegkiemelés, az információ szerzés és feldolgozás módszereinek megismertetése. A képességek komplex fejlesztése kooperatív jellegű tanítási módszerekkel, projektmódszerekkel. Tájékozódás térben és időben a történelmi idővel való ismerkedés a tanulók tér-idő szemléletének fejlesztése. Az önálló tanuláshoz szükséges képességek fejlesztése: a tanulók megismertetése a tárgyra jellemző különböző tanulási módszerekkel, lényegkiemelés, jegyzetelés megtanítása, az információ szerzés és feldolgozás módszereinek megismertetése, szakmai jellegű szövegek feldolgozása. A művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztése. Az esztétikum minden napokban betöltött szerepének a tudatosítása. A tanulók maguk is tudják megnevezni az értékeket, azonosítsák azokat, értsék meg következményeiket. Ismerjék meg az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. A társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, erőszak mentesség, emberi jogok gyakorlása, a demokrácia értékeinek tisztelete. A konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, együttműködés képességének fejlesztése. Tájékozódás térben és időben, a világ mennyiségi viszonyaiban. A vizuális kultúrában, művészetekben kifejeződő térszemlélet fejlesztése, háromdimenziós térérzékelése, ábrázolása, létrehozása. Kommunikációs képességek, szövegértés és szaknyelv használatának fejlesztése az informatika és a számítógépek segítségével. Az önálló tanuláshoz szükséges képességek fejlesztése: a tanulók megismertetése a tárgyra jellemző különböző tanulási módszerekkel, lényegkiemelés, jegyzetelés megtanítása, az információ szerzés és feldolgozás módszereinek megismertetése, szakmai jellegű szövegek feldolgozása.

69


Helyi tanterv

2.5. Kompetencia alapú oktatás A kompetencia alapú oktatás intézményi bevezetésének céljai:  a sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése  kompetencia alapú oktatás elterjesztése  a kompetencia alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése, megvalósítása  a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése  a tanulók képességeinek és kulcskompetenciájának egyénre szabott fejlesztése  az esélyegyenlőség érvényesítése  szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása  egyéni fejlesztési tervek elkészítése  digitális írástudás elterjesztése Új típusú tanári attitűd A pedagógus szerep jelentősen megváltozik az új tanulási programokban, hiszen az előadói tanárszerep támogató, innovatív, a folyamatot irányító, segítő tanárszereppé alakul. A kompetencia alapú oktatáshoz kapcsolódó tevékenységrendszer :  teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag - szövegértés, szövegalkotás  teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag - matematikai logika  választott kulcskompetencia terület programcsomag - idegen nyelv – angol tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban ( 5-10-15 % )  műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása  digitális tartalmak, taneszközök használata ( 25 % )  a hátrányos helyzetű és SNI-s tanulók esélyegyenlőségének javítása  új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése  önálló intézményi innováció megvalósítása  jó gyakorlatok átvétele Jó gyakorlatok átvétele, adaptálása: 1. Budapest Gyermekek Háza : Együttnevelés, esélyegyenlőség biztosítása, ezek módszereit tartalmazó kiadványok, szakkönyvek. 2. Budapest Főváros XIII. ker. Önkormányzat Prizma Általános Iskola és Óvoda, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény : Kompetencia fejlesztő játékok, feladatok gyűjteménye, szoftver anyag biztosítása, együttnevelés, eltérő képességű tanulók fejlesztési lehetőségei a játékkal Feladatok: - Kompetencia mérések eredményeinek felhasználása, a javító tevékenység megtervezése éves szinten, munkatervben rögzítettek alapján történik. - Az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulók együttnevelését szolgáló célok meghatározása, sikerkritériumok megfogalmazása

70


Helyi tanterv

A kompetencia alapú oktatás implementációjának célrendszere, a célok ütemezése a megvalósításban résztvevő évfolyamokon:

Célok, indikátorok

20092010

20102011

20112012

20122013

20132014

20142015

Fenntarthatóság, implementáció

teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag szövegértés, szövegalkotás

x

x

x

x

x

x

teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag matematikai logika

x

x

x

x

x

x

választott kulcskompetencia terület programcsomag idegen nyelv – angol-

x

x

x

x

x

x

tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban (5-10-15 %)

5%

10%

15%

15%

15%

15%

műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása

x

x

x

x

x

x

digitális tartalmak taneszközök használata (25%)

x

x

x

x

x

x

hátrányos helyzetű és SNI-s tanulók esélyegyenlőségének javítása

x

x

x

x

x

x

új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése

x

x

x

x

x

x

Önálló intézményi innováció megvalósulása

x

x

x

x

x

x

jó gyakorlatok átvétele

x

x

x

x

x

x

71


Helyi tanterv

2.6. Kulcskompetenciák fejlesztése Oktató-nevelő munkánk egyik legfontosabb feladata, hogy gyerekeink megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. Ezek a kulcskompetenciák szükségesek a személyes boldoguláshoz és fejlődéshez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik nagyon fontos, de kiemelt fontosságú az egyéni tanulási kompetencia fejlesztése, mert a cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. 1.) Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magába foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot. A tanuló rendelkezzék azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tudjon, kommunikációját figyelemmel kísérje és a helyzetnek megfelelően alakítsa. Legyen képes a tanuló megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. Törekedjenek tanulóink a kritikus és építő jellegű párbeszédre, az esztétikai minőség tiszteletére, mások igényeinek a megismerésére. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése minden tantárgy feladata, de a magyar irodalom és magyar nyelv tantárgyak kiemelt feladata. 2.) Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elmeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények, és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás) a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül az egyén szükségleteinek megfelelően. Képessé kell tenni gyerekeinket a közvetítésre, a más kultúrák megértésére. Fontos, hogy a gyerekek a szóbeli üzeneteket megértsék, beszélgetéseket kezdeményezzenek, folytassanak és lezárjanak. A szövegolvasást, értést és alkotást az egyéni igényeknek megfelelően fejlesszük. Képesnek kell lenni a segédeszközök megfelelő használatára és a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. Tiszteletben kell tartani a kulturális sokféleséget és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. Az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése az idegen nyelvi (angol, német) tantárgy kiemelt feladata. 3.) Matematikai kompetencia A matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának a képessége, felkészítve ezzel a gyereket a mindennapok problémainak megoldására is. a folyamatok és tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek.

72


Helyi tanterv

Felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok, táblázatok) valamint a törekvést ezek alkalmazására. Képessé kell tenni diákjainkat arra, hogy alkalmazni tudják az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban otthon és a munkahelyen (iskolában). Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. Fontos attitűd az igazság tisztelete, a dolgok logikus okát és érvényességét keressék. A matematikai kompetencia fejlesztése elsősorban a matematika tantárgy kiemelt feladata. 4.) Természettudományos kompetencia Legyenek képesek diákjaink arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyenek a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjanak, előrejelzéseket tegyenek s irányítsák cselekvéseiket. Fontos az emberi tevékenység okozta változások megértése és ezzel kapcsolatban, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség. Tudja a diák gyakorlatias módon alkalmazni tudását új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Legyen kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Ki kell alakítani az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét. A természettudományos kompetencia fejlesztése elsődlegesen a természetismeret, biológia, földrajz, kémia, fizika, életvitel tantárgyak kiemelt feladata. 5.) Digitális kompetencia Felöleli az információs technológiának magabiztos és kritikus használatát a munka, kommunikáció és a szabadidő terén. A következő készségek, tevékenységek fontosak: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása, cseréje, kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Legyen képes a gyerek az információ megkeresésére, összegyűjtésére, feldolgozására, a kritikus alkalmazására, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetésére. Legyen képes a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használatára, valamint az internet alapú szolgáltatások elérésére, a velük való kutatásra. Az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használatára. A digitális kompetencia fejlesztése az informatika tantárgy kiemelt feladata. 6.) A hatékony, önálló tanulás A tanuló képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás késztesse a tanulót, hogy az előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság fontos eszköz.

73


Helyi tanterv

A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az informatikai eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése. Fontos a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. A tanulónak másokkal való megosztására, saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. Képessé kell válni diákjainknak, hogy korábbi tanulási és élettapasztalataikat felhasználják, új tanulási lehetőségeket kutassanak fel, és a tanultakat minden területen széles körben alkalmazzák. A hatékony, önálló tanulás fejlesztése minden tantárgy kiemelt feladata. 7.) Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei; a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén a tanuló hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. E kompetencia képessé teszi a tanulót, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Képessé kell tenni tanulóinknak, hogy különféle területeken hatékonyan tudjanak kommunikálni, vegyék figyelembe és értsék meg a különböző nézőpontokat, keltsenek bizalmat tárgyaló partnereikben és legyenek empatikusak. Tudják stresszt, a frusztrációt kezelni, legyenek a változások iránt fogékonyak. Nagyon fontos az együttműködés, a magabiztosság és az integritás. Tudják személyes előítéleteiket leküzdeni, törekedjenek kompromisszumra. Ismerjék az aktuális, a világtörténelem eseményeit, tendenciáit. Az európai sokféleséget és a kulturális identitást tudatosítani kell. Képessé kell tenni a tanulókat a közügyekben való hatékony együttműködésre, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritásra, érdeklődésre. A hozott döntéseket kritikusan és kreatívan elemezzék, a döntéshozatalban vegyenek részt. A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése elsősorban az életvitel, történelem és osztályfőnöki órák kiemelt feladata. 8.) Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Segíti a gyereket a mindennapi életében abban, hogy megismerje tágabb környezetét és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében terveket készít és hajt végre. Olyan ismereteket kell nyújtani, képességet fejleszteni, amelyekre a gazdasági tevékenységek során szükség van. Olyan képességeket kell kialakítani, fejleszteni, mint a tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, elemzés, kommunikálás, tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csoportmunkában történő munkavégzés. A következő pozitív attitűd kialakítását, fejlesztését kívánja meg ez a kompetencia: függetlenséget, kreativitást, innovációt, mind a társadalmi életben, mind a munkában. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt, elhatározottságot, legyenek személyes és másokkal közös munkával kapcsolatos céljaik, törekvéseik. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztése elsősorban az életvitel és osztályfőnöki órák kiemelt feladata.

74


Helyi tanterv

9.) Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Magába foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót és a mozgóképeket. Olyan képességek fejlesztése tartozik ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. A pozitív attitűdök közül fontos kialakítani, fejleszteni a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottságot, esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóságot. Hiszen a nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészeti önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretüket, emberi viszonyaikat, igazodjanak el a világban. E kompetencia fejlesztése kiemelten a rajz, ének, magyar irodalom, életvitel tantárgyak feladata. Összegzés Az oktatást az egyéni igényeknek, szükségleteknek, érdeklődésnek és attitűdöknek megfelelően formáljuk, hogy biztosítsuk minden diák számára a legjobb eredmény elérését. Változatos élethelyzetekben és összefüggésekben felhasználható a sikeres életpálya építését támogató ismeret-, képesség- és készségrendszerek kialakítása a feladatunk. Hogy a felsorolt attitűdöket, képességeket, készségeket, jártasságokat, kulcskompetenciákat az elvárásoknak megfelelően tudjuk fejleszteni folyamatos módszertani megújulásra van szükség. Szakítanunk kell a hagyományos tanóra szervezéssel, vezetéssel. A frontális munkaformát fel kell hogy váltsák az egyéni fejlődést szolgáló modern munkaformák: kooperatív-, egyéni-, páros-, csoport, differenciált munkáltatás. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokat kell kiemelten kezelni:  Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.  A tanulás szervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása.  Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére.  Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit.  Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában) a tanulók tevékenységeinek önállóságának, kezdeményezésének, probléma megoldásainak, alkotóképességének előtérbe állítása.

75


    

Helyi tanterv

A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósíthatók meg a különleges bánásmódot igénylő sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának feladatai. Számos tanulásszervezési megoldás segítheti az együttműködést, a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló (komprehenzív) szervezeti formák alkalmazását mind az iskolák közötti együttműködés, mind az iskolán kívüli és az iskolai munka terén. Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása gazdag lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára.

„Mondd el, és elfelejtem, tanítsd meg, és emlékezem rá, lehessek része, és megtanulom.” (Kung Fu-Ce)

2.7. TÁMOP 3.1.4 pályázat fenntarthatóságnak biztosítása Intézményünk a pályázati kiírásnak megfelelően kötelezettséget vállalt arra, hogy a pályázat zárása után is, eredményeit fenntartja. Ennek érdekében: A módosított Pedagógiai Program és Helyi Tanterv alapján az új elemeket is tartalmazó gyakorlatot folytatjuk. Intézményünk a módosított Pedagógiai Program szerinti pedagógiai gyakorlat folytatását szervezeti átalakítás esetén is garantálja, ezt a fenntartó vonatkozó alapdokumentumaiban meg is jelenítjük. Vállaljuk, hogy a támogatásból beszerzett eszközök rendeltetésében és tulajdonviszonyaiban 5 évig változás nem történik, használatából jogtalan előnyre nem teszünk szert. Vállaljuk, hogy a projekttel kapcsolatos valamennyi dokumentumot elkülönítetten nyilvántartva megőrizzük: 2020. december 31-ig. A bevezetett kompetencia alapú oktatást a vállalt tanulócsoportokban, a projektben, képzett pedagógusokkal folytatjuk. - A bevezetett kompetencia alapú oktatás választott módszertanát és eszközeit megjelenítjük, alkalmazzuk, felhasználjuk a jó gyakorlaton adaptált módszereket, anyagokat, eszközöket.

76


Helyi tanterv

- Olyan tanulásszervezési eljárásokat és módszereket alkalmazunk és jelenítünk meg,

-

-

amelyek elősegítik a kompetencia alapú oktatás elterjesztését, az integrált nevelés céljainak megvalósulását. (projektmódszer, tantárgytömbösített oktatás, kooperatív módszer stb.) A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének javítása érdekében a feltárt problémák intézkedési terv szerinti ütemben kerüljenek megvalósításra. Az informatikai hálózat működtetésével segítjük a tantermek kiszolgálását, a közösségi terek hálózati lefedését, bővítjük a tartalomjellegű szolgáltatását (szülők, fenntartó tájékoztatása, intézményi statisztikai adatszolgáltatás, óravázlatok, otthoni feladatok, digitális tananyag, fórum stb) Ezzel egyidejűleg biztosítjuk, hogy az IKT eszközök meghatározott arányban beépülnek az oktatási folyamatokba. a saját innováció gyakorlati alkalmazásra kerül, közzétételét, hozzáférhetőségét biztosítjuk átadjuk A fenntarthatóság érdekében a megvalósításban nem részt vevő kollégák továbbképzése, illetve felkészítése az új tanulásszervezési eljárások alkalmazására lehetőség szerint pedagógiai asszisztens biztosítása

3. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomatatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyet a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. 2. A kompetencia alapú oktatás megszervezéséhez szükséges programcsomagok alkalmazásának tankönyvei, munkafüzetei tanulói és tanítói eszközei vagy a tanulói létszámnak vagy a csoportoknak megfelelő számban kell rendelkezésre állnia. 3. Kompetencia alapú oktatás tankönyveként csak az a könyv használható, amelynek kiadója nyilatkozatott tett arról, hogy adott tantárgy tankönyve, munkafüzete alkalmas a kompetencia alapú oktatáshoz. A kompetencia alapú oktatás megszervezésénél biztosítani kell a digitális tananyagot is azoknál a tantárgyaknál, amelyeknél lehetséges. 4. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg a nevelői igények, az iskola helyi tanterve alapján.

77


Helyi tanterv

5. A tankönyvek kiválasztásánál biztosítani kell, hogy mindenki a képességeinek, előrehaladásának megfelelő tankönyvből tanulhasson. / SNI / 6. Tartós tankönyvek megrendelésével a több éven keresztűl használható könyvek beszerzésére törekszünk, amellyel a tanulók ingyen tankönyvhöz való jutását is segítjük. 7. Tankönyveink választásánál elsődleges szempont, hogy alkalmas legyen a tananyag tartalmi feldolgozása, de esztétikailag is, és anyagilag is mérlegelünk a választásnál. 8. Nem választható olyan tankönyv, segédlet, amelynek igénybevétele jogszabályban meghatározott rend szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak, illetve tanév közben tankönyvbeszerzést nem teszünk lehetővé. 9. A segédkönyvek beszerzésével a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekhez, napközis és tanulószobai foglakozásokhoz kívánunk támogatást adni. 10. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleten szóban, esetenként írásban) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A taneszközök, tankönyvek kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  A taneszközök feleljenek meg az iskola helyi tantervének.  Alkalmas legyen differenciálásra  Tartalmazzon képességfejlesztésre alkalmas feladatokat, az életkornak megfelelően  A taneszközök kiválasztásánál előnyben kell részesíteni a kompetencia alapú oktatáshoz szükséges fejlesztő eszközöket és azokat, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.  Önálló feladatvégzést, érzelmi ráhangolódást tegyen lehetővé  Több évfolyamon átívelő, különböző tantárgyaknál, tanulócsoportokban használható, képességfejlesztésre is alkalmazható eszközöket és tankönyveket, munkafüzeteket a napközis és tanulószobai csoportoknak is biztosítjuk.  Legyen esztétikus, igényes, tartalmilag és képanyagában is Az iskolai tankönyvrendeléssel arra törekszünk, hogy saját költségvetési keretből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzünk be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

78


Helyi tanterv

4. Magasabb évfolyamba lépés feltételei  A negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette.  A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A negyedik-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.  Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon tanév végén elégtelen osztályzatot szerez, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet.  A negyedik-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak adott tantárgyakból osztályozó vizsgát kell tennie ha:  az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;  az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;  egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott;  magántanuló volt.  Az első-harmadik évfolyamon a közoktatási törvény előírásainak megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott.

4.1. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei 1. Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába. 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:  a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;  a szülő személyi igazolványát;  a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt);  a nevelési tanácsadó felvételt javasló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta);  a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;  szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. 4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:  a tanuló anyakönyvi kivonatát;  a szülő személyi igazolványát;  az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;  az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. 5. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány 79


Helyi tanterv

bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szentfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. 6. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 7. Ha a körzeten kívül tanuló az első-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödiknyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri igazgatóhelyettes és az érintett évfolyam osztályfőnökének véleményét. (Ugyancsak ezt kell tennie akkor, ha beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója az igazgatóhelyettes és az osztályfőnök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolába. A döntésről szülőt írásban értesíteni kell.

80


Helyi tanterv

5. Az iskolai beszámoltatás rendje 5.1. A tanítási – tanulási folyamatra vonatkozó mérések A mérés tartalma (Mit?)

Az értékelés célcsoportja (Hol?)

A mérés időpontja (Mikor?)

A mérés eszközei (Hogyan?)

Az értékelők (Kik?)

Az értékelés Eredményének felhasználói

A tantervi követelmények elsajátítását összegző mérések

Minden témakör tananyagtartalmát

Minden évfolyamon

A témakör lezárását követően

Gyakorlati és írásbeli feladattal

Tanítók, szaktanárok


A tanuló induló alapkészség szintjének meghatározása

Hangos olvasás, néma értő olvasás, írás, matematika

2-8. évfolyam

Szeptember 3. hete

Szóbeli – írásbeli feladatok



Matematika, magyar

1. és 4. évfolyam

Január 3. hete május közepe

Mérőlap

Tanítók, igazgató, igazgatóhelyettes

Tanítók

Matematika, magyar

Nevelőváltás esetén

Január közepe Május közepe

Mérőlap

Tanítók, igazgató , igazgatóhelyettes

Tanítók

Magyar, matematika

8. évfolyam

Január közepe

Feladatlap

Szaktanárok, igazgató, igazgatóhelyettes

Szaktanárok

Magyar, matematika

5. évfolyam

Tanév végén

Mérőlap

Szaktanárok, igazgató, igazgatóhelyettes

Szaktanárok

Testi fejlettség, terhelési vizsgálatok

1-8. évfolyam

Év eleje, félév, év vége

Gyakorlati szintfelmérők

Tanítók, testnevelők

Tanítók, testnevelők

Alapkészségek, - képességek

1. évfolyam

Első félév

DIFER

1. o-s tanítók

Tanítók

Kulcskompetenciák

5. és 6. évfolyam

Szeptember

Mérőlap

Szaktanárok

Szaktanárok

Feladatlap Szóbeli vizsga

Szaktanárok

Szaktanárok

Feladatlap, mérőlap

országos,helyi szaktanárok

Szaktanárok, Szülők, Fenntartó Intézmény

A mérés célja (Miért?)

A tantervi követelmények teljesítési szintjének vizsgálata A tantervi követelmények teljesítési szintjének vizsgálata Diagnosztizáló értékeléshez a tantárgyi követelmények teljesítése A tantervi követelmények teljesítési szintjének vizsgálata Motorikus képességek vizsgálata Diagnosztizáló mérés Diagnosztizáló mérés

Szintfelmérő vizsga

Országos kompetenciamér és

Magyar Matematika, Választott tantárgy Természetismeret magyar, matematika

8.

évfolyam Május utolsó hete

4. évfolyam 4.-6.-8. évfolyam

Május utolsó szerdai napja

81


Helyi tanterv

5.1.1. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése 1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik legfontosabb feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. 2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelte, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is 3. A tanulók írásbeli beszámolásának formái: -

Forma

Tananyag

Előzetes jelzés

írásbeli felelet - röpdolgozat

Előző óra/órák anyaga

Nincs előzetes jelzés

felmérő jellegű témazáró - érdemjegy

Tanmenetben egy tartalmi egység

Egy héttel előtte

Témazáró dolgozat

Tanmenetben egy tartalmi egység

Egy héttel előtte

év elejei és év végi felmérés érdemjegy

Kijelölt anyag (egész évi)

Kettő héttel előtte

gyűjtőmunka házi dolgozat, projekt

Megbeszélés, kijelölés szerint

Legalább egy héttel előtte

- érdemjegy

- érdemjegy vagy szöveges ért.

A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az elsőnegyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. 5. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, szövegértésszövegalkotás (5.) idegen nyelv ( a 4-8.évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél:  a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik;  az egyes témakörök végén a tanulók a az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. 6. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban:  az ének-zene, rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva,  a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük. 4.

82


Helyi tanterv

7. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. 8. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:  Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.  A második-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük.  Az első, és második és a harmadik évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:  KIVÁLÓAN TELESÍTETT  JÓL TELJESÍTETT  MEGFELELŐEN TELJESÍTETT  FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL  A negyedik évfolyamon év végén, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.  Az 5. évfolyamon műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása folyik, ezért irodalom és nyelvtan anyagból félévkor és év végén azonos mértékű osztályzatot kapnak. /Iskolaváltoztatás estén azonos jegyet adunk mindkét tantárgyból./  5-6. évfolyamon „Nem szakrendszerű oktatásban részt vett” bejegyzést alkalmazunk a félévi és év végi bizonyítványban. 9. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. 10. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: Jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). 11. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból legalább egy érdemjegyet kell szereznie, ha heti óraszáma egy. Ha ennél több, akkor havonta legalább két érdemjegyet kell a tanulónak adni. 12. A projektekben végzett tanulói teljesítményeket szövegesen is , érdemjeggyel is értékelhetjük, a nevelő döntésétől függően. 13. A moduláris oktatási programban szövegesen értékelünk, árnyalt értékelési technikát alkalmazunk. 14. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanuló szülei külön értesítést kapnak félévzárás és évzárás előtt egy hónappal, ha a tanuló valamely tantárgyból, tantárgyakból érdemjegyei, teljesítménye alapján a tantervi követelményeknek előreláthatólag nem tesz eleget.

83


Helyi tanterv

15. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény

Érdemjegy

0-34 %

Elégtelen (1)

35-50 %

Elégséges (2)

51-74 %

Közepes (3)

75-90 %

Jó (4)

91-100 %

Jeles (5)

A témazáró dolgozatok illetve feladatlapok egy mintapéldányát, évfolyamonként, tanulóként egyéni teljesítményt, osztályátlagot feltüntetve félév zárásakor és tanév végén köteles a szaktanár az iskolavezetésnek leadni. 16. A negyedik évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve az ötödik-nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre. - negyedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, informatika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. - ötödik évfolyamon: szövegértés-szövegalkotás, magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. - hatodik évfolyamon: szövegértés-szövegalkotás, magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, földrajz, énekzene, rajz, technika, testnevelés. - hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés - nyolcadik osztály: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés

5.1.2. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 2. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és bizonyítványba be kell jegyezni. 1.

84


Helyi tanterv

3. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) példás (5) - a házirendet betartja, - a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik, - kötelességtudó, feladatait teljesíti, - önként vállal feladatokat és azokat teljesíti, - tisztelettudó, - társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik, - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz, - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet, - nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása. b) jó (4) - a házirendet betartja, - tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik, - feladatait a tőle elvárható módon teljesíti, - feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti, - az osztály- vagy iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt, - nincs írásbeli intője vagy megrovása. c) változó (3) - az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be, - a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik, - feladatait nem minden esetben teljesíti, - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva, - igazolatlanul mulasztott, - osztályfőnöki intője van. d) rossz (2) - a házirend előírásait sorozatosan megsérti, - feladatait egyáltalán nem, vagy ritkán teljesíti, - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen, - társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik, - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza, - több alkalommal igazolatlanul mulaszt, - több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 4. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 5. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnökök osztályzatai osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

85


Helyi tanterv

Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: példás (5) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi, a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi, munkavégzése pontos, megbízható a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz, taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. jó (4) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, a tanórákon többnyire aktív, többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozásokon vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti, - taneszközei tiszták, rendezettek. c) változó (3) az a tanuló, aki: - tanulmányi eredménye elmarad képességeitől, - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti, - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik, - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja, - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d) hanyag (2) az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, - az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg, - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, - feladatait többnyire nem végzi el, - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek, - a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül, - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. 6. a) b) -

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 7.

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, - vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, - vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, - vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális , stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, - vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.

86


Helyi tanterv

8. Az iskolai jutalmazás formái: a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret, - napközis nevelői dicséret, - osztályfőnöki dicséret, - igazgatói dicséret, - nevelőtestületi dicséret. b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén - szaktárgyi teljesítményéért, - példamutató magatartásáért, - kiemelkedő szorgalmáért, - példamutató magatartásáért és kiemelkedő szorgalmáért dicséretben részesíthetők. c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő, jeles eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vesznek át. d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 9. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 10. Azt a tanulót, aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, - vagy a házirend előírásait megszegi, - vagy igazolatlanul mulaszt, - vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. 11. Az iskolai büntetések formái: - szaktanári figyelmeztetés, - napközis nevelői figyelmeztetés, - osztályfőnöki figyelmeztetés, - osztályfőnöki intés, - osztályfőnöki megrovás, - igazgatói figyelmeztetés, - igazgatói intés, - igazgatói megrovás, - tantestületi figyelmeztetés, - tantestületi intés, - tantestületi megrovás - áthelyezés másik intézménybe Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. 12. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

87


Helyi tanterv

6. A tanulók fizikai állapotának mérése 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelő végzi. 2. A mérésekre tanévenként két alkalommal, október, illetve május hónapban kerül sor. ( A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére. Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) 3. A mérés eredménye alapján a nevelő a tanuló fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősíti. 4. Az évente kapott eredményeket összehasonlítja, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozza. 5. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: A tanulók fizikai állapotának méréséhez használható feladatok: 1. feladat: helyből távolugrás (az alsó végtag dinamikus erejének mérése) 2. feladat: hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan ( a hátizmok dinamikus erőálló képességének mérése) 3. feladat: hanyatt fekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan ( a hasizmok erőállóképességének mérése) 4. feladat: fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan (a vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) 5. feladat: aerob vagy alap-állóképesség mérése Cooper-teszt (12 perc futás, első osztályban 6 perc) 6. A tanulók minősítése az 5 feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám 0 – 20 21 – 40 41 – 60 61 – 80 81 – 100 101 – 120 121 – 140

Minősítés igen gyenge gyenge kifogásolható közepes jó kiváló extra

Megjegyzés A tanulók fizikai állapotának mérésére használt feladatok, táblázatok, a Helyi tanterv mellékletében találhatóak

88


Helyi tanterv

7. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészülésben előírt házi feladatok meghatározása. A számonkérés rendszere. A házi feladat funkciója: Az órán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódóan a pedagógusok által meghatározott feladat, amelynek során gyakorlás, készség-, képesség fejlesztés és ismeretek megszilárdítása történik. Ez a tanulók felkészülésének része. Célja: - a tanulók elmélyítsék az órán tanultakat, gyakoroljanak - önállóan alkalmazzák az ismereteket, szilárdítsák meg azokat - segítse a logikus gondolkodás, emlékezet kialakítását, fejlesztését - fejlessze a kompetenciákat Formái: az adott tantárgy jellegének megfelelőek Ennek során a következő meghatározó elveket kell figyelembe venni: - a házi feladat a tanulók képességeihez igazodjon - differenciáltan is adható legyen - lehetővé tegyen önálló alkotó, kutató, gyűjtő és elemző munkát Kívánalmak: - a házi feladat meghatározásához a tanórán elegendő időt kell hagyni, hogy a tanulók tudomásul vegyék, feljegyezzék és megértsék azt - a házi feladatok meghatározásakor figyelembe kell venni, és biztosítani kell a tanulók életkori sajátosságaiból adódó szabadidő szükségletet - a házi feladatok a tanagyaghoz kapcsolódjanak, annak alkalmazását tegyék lehetővé - nem kellően feldolgozott, a tanulók számára nem kellően tisztázott tananyagból nem célszerű házi feladatot feladni - a házi feladat nem lehet a tanórán elmaradt tananyag befejezésének eszköze - az otthoni feladatok mennyisége és minősége célszerűen szolgálja az ismeretszerzést, az ismeretek begyakorlását, a készségek fejlesztését - a házi feladat nem lehet a tanulói túlterhelés tényezője Típusai: - Írásbeli  egységes minden tanuló számára (alapkészségek fejlesztése),  differenciált fejlesztést szolgáló feladatok,  házi dolgozat: az adott tantárgyi ismereteken kívül egyéb készségek fejlesztését szolgálja.  Projekt: a tantárgyi ismereteken kívül készségfejlesztést szolgál o a téma előkészítésének időszakában kerül meghirdetésre a téma folyamatában, vagy zárása után kell beadni o két héten belül kell értékelés érdemjegyének értéke azonos a témazáró jeggyel o egyéb (választható) feladatot is tartalmazhat

89


-

Helyi tanterv

Szóbeli feladatok  a tantárgy jellegéből adódó feladatok.

Mindkét feladattípus esetén a füzetben rögzíttetjük a feladatokkal kapcsolatos tudnivalókat. A rendszeres és következetes ellenőrzés megfelelő tájékoztatást ad a tanuló, a tanár és a szülő számára is. Várt eredmények:  a tananyag elsajátítása, elmélyítése,  a problémamegoldó képesség fejlődése,  felkészítés az élethosszig való tanulásra. Informatika házi feladatnál, ha számítógép szükséges, a feladatok elvégzéséhez délutáni időszakban biztosítjuk a tanteremben található számítógépeket. Írásbeli és szóbeli házi feladatok ellenőrzése, formái A házi feladat ellenőrzése: - A szóbeli házi feladatok ellenőrzése legtöbbször szóbeli feleletek formájában történik. - Az otthoni írásbeli munkákat minden esetben ellenőrizzük Az elmaradt házi feladatok pótlását lehetővé tesszük, ha a tanuló az óráról hiányzott, vagy beteg volt. Értékelésénél különbséget teszünk, ha a tanuló hanyagsága miatt nem készített házi feladatot. Elégtelennel ebben az esetben sem értékelhetjük. Házi feladatok formái: - munkafüzetekből, feladatgyűjteményből adott feladatok, - tankönyvi kérdésekre adandó válaszok - vázlatkészítés, - leíró vagy elemző munkák, - házi dolgozat, - gyűjtő- vagy kutatómunka, - számítógépes feladat - önálló alkotó munka A házi feladat adásának korlátai: - Az 1.-4. évfolyamban a tanulók hétvégére és tanítási szünetek idejére sem írásbeli, sem szóbeli házi feladatot nem kapnak. - Az 5.-8. évfolyamban a tanulók a tanítási szünetek (őszi-, téli-, tavaszi-, nyár szünet) az egyik óráról a másikra esedékes feladatokon túl, sem írásbeli, sem szóbeli házi feladatot nem kapnak - Egyéb napokon rendszeres írásbeli, szóbeli házi feladat adható. - Intézményi és évfolyamszintű projektek megvalósításakor a projekthez kapcsolódó, önként vállalt feladat hétvégére is adható. - tantárgytömbös oktatás bevont tárgyainál, a házi feladat adásával kapcsolatos szabályok érvényesek

90


Helyi tanterv

A számonkérés rendszere: - Napi számon kérés: az előző tanórán leadott tananyag számonkérése. Lehet szóban és írásban. - Témazáró számonkérés: a tananyag egy témáját összefoglaló számonkérés. Írásban lehet számon kérni. - Év eleji, félévi, év végi számonkérés: az elmúlt tanévig, félévig tanult, év végéig tanult témák számonkérése. Írásban lehet számon kérni. Eredményes felkészülés érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő, előre bejelentett témazáró, félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.

A tanulók értékelésének rendszere: A tanulókat az 1. évfolyamban szövegesen értékeljük, mondatbank alapján. Az értékelés megfelelt, jól megfelelt. Nem „megfelelés” esetén, bizonyítványa „éves munkája előkészítő évfolyamnak minősül” bejegyzést tartalmazza. Ha az első évfolyamba járó tanuló a tantárgyi követelményeknek nem tett eleget, tanéve előkészítő jellegűnek minősül. A 2.- 8. évfolyamos tanulókat 1-től 5-ig terjedő osztályzatokkal is értékeljük.

8. Sajátos nevelési igényű – értelmileg akadályozott – tanulók iskolai fejlesztő programja  

Az értelmileg akadályozott, sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő programja a Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat ajánlott tanterve alapján került összeállításra. Ez alkalmas arra, hogy az általános iskolában integráltan oktatott tanulók nevelése, képzése is megvalósítható legyen.

Az iskolába kerülés előzményei, feltételei: 1. Az iskolai bemenet szabályozott 2. Az értelemileg akadályozott tanulók a Pest Megyei II. számú Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján kerülnek felvételre. 3. Az integrált nevelés és oktatás az értelmileg akadályozott tanulók részére az általános iskolában a speciális intézmény távolsága vagy hiánya miatt került bevezetésre.

91


Helyi tanterv

Célja: Az iskolai képzés időtartama alatt arra kell törekedni, hogy az értelmileg akadályozott és a pszichés zavarral küzdő tanuló személyisége a képzés végére minél harmonikusabban és teljesebben kibontakozzon, képes legyen a társadalom által elfogadott normák szerint, saját igényeit megvalósítva kiegyensúlyozott, boldog életet élni, segítse elő a társadalmi beilleszkedését minél zökkenőmentesebben. A tanköteles korú értelmileg akadályozott tanulók képzésének során a legfontosabb figyelembe veendő szempontok: - az értelmi, a testi és érzelmi fejlődés megváltoztatása, - sajátos tanulási képességek, - egyéni szükségletek, - a felnőttkori élet behatárolt lehetőségei. Az iskolai képzés során elérni kívánt célok az egyéni bánásmód elvét alkalmazva:  a fejlettség üteméhez igazodva biztosítani a személyiség harmonikus fejlődését,  valósuljanak meg, váljanak az iskola pedagógiai programjának, tanítási gyakorlatának tartalmi elemévé a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák.  az enyhén értelmi fogyatékos és a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulókat nevelés, oktatás, fejlesztés tartalma ne terhelje túl, az alkalmazott módszerek egyéni lehetőségeikkel összhangban legyenek.  megvalósítani hiányosan működő képességek korrekcióját,  csökkenteni egyénre szabott terápiás eszközök, eljárások alkalmazásával a hátrányokat A sajátos nevelési igényből adódó fejlesztés, a szükséges kompenzáció megvalósulásának érdekében az enyhén értelmi fogyatékos, és a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók – közoktatási törvénynek megfelelően - heti órakeretük 15-40 %-nak megfelelő óraszámban rehabilitációs célú fejlesztő terápián, az egyéni képességfejlesztést, a sérülésből adódó hiányok kompenzálását szolgáló rehabilitációs foglalkozásokon vesznek részt. A rehabilitációs fejlesztést szakirányú végzettségű gyógypedagógus végzi. A gyógypedagógiai hátteret - a fenntartó által szerződéssel alkalmazott gyógypedagógus biztosítja. Rehabilitációs foglakozások A habilitációs, rehabiltációs tevékenységek célja, hogy: – Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók sérült funkcióinak helyre állítása, újak kialakítása. – A meglevő funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében, illetve a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. A sikeres együttnevelés érdekében: – Az enyhén értelmi fogyatékos és a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók számára biztosítani szükséges a speciális tantervet, tankönyveket, tanulási segédleteket, életvitelt segítő technikai eszközöket. – Biztosítani kell az egyéni tanulási utakat, lehetőségeket. – Szükség esetén, a szakértői véleményben foglaltak alapján lehetőség adódik egyes tantárgyak értékelése alóli felmentés alkalmazása.

92


Helyi tanterv

– Szükséges figyelmet fordítani a szülők szemléletének alakítására, az elfogadó attitűd kialakítására. – Kiemelt figyelmet kell fordítani a diákok érzékenyítésére, a segítő, támogató, elfogadó szemlélet kialakítására – Elengedhetetlen a pedagógusok szemléletének alakítása (elfogadás, tolerancia, empátia) módszertani felkészítésére, továbbképzések segítségével. A pedagógus az integrált nevelés, oktatás során: – A tananyag tartalmak meghatározásánál, a tananyag feldolgozása során figyelembe veszi az enyhén értelmi fogyatékos és a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók sajátos jellemzőit. – A gyógypedagógussal együttműködve egyéni fejlesztési tervet készít, egyéni haladási ütemet biztosít a sérült tanulók számára. – A tanulásszervezés során igazodik az egyéni sajátosságokhoz, differenciált munkaformákat alkalmaz. – Igazodik az eltérő képességekhez, viselkedésekhez. – A tanórai foglakozások során épít a szakértő véleményekben foglaltakra. – Együttműködik a segítő szakemberekkel, a gyógypedagógus javaslatait beépíti a tanítási folyamatba. A gyógypedagógus az integrált nevelés, oktatás során: – Együttműködik a pedagógussal, segíti a pedagógiai diagnózis, a szakértői vélemény értelmezését. – Segíti az enyhén értelmi fogyatékos és a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók egyéni igényeihez szükséges optimális környezet kialakítását. – Figyelemmel kíséri az enyhén értelmi fogyatékos és a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók haladását, javaslatot tesz a fejlesztés irányára. – Együttműködik az egyéni fejlesztési tervek összeállításában. – Egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő tevékenységeket végez. – Együttműködik a pedagógusokkal, a tantestülettel. – Kapcsolatot tart a szülőkkel. Kiemelt fejlesztési feladatok Az integráltan nevelt sajátos nevelési igényű tanulók esetében kiemelt fejlesztési feladatot jelent: – Az énkép, önismeret fejlesztése, különös tekintettel az elfogadás, önelfogadás fejlesztésére, az elért sikerek, eredmények értékként kezelésére, és az önmagához mért fejlődés értékelésére. – Információs és kommunikációs kultúra fejlesztése. Az enyhén értelmi fogyatékos és a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók információszerzésben és adásban jelentkező hátrányait csökkentheti az informatikai, elektronikus eszközök, a média tudatos használata. A számítógép írástechnikai segédeszközként is jól használható az arra szoruló tanulók esetében. – Tanulásmódszertan fejlesztése, kiemelt tekintettel az önálló tanulás technikáinak kialakítására, a tapasztalati alapozás és az egyéni tanulási út biztosítására.

93


Helyi tanterv

– Testi, lelki egészség fejlesztése, melynek során törekedni kell, hogy a az enyhén értelmi fogyatékos és a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók – egyéni lehetőségeikhez mérten - minél jobban megismerjék sérülésük okát, annak következményeit, optimális fejlődésük lehetséges irányait. Ismerjék fel saját értékeiket. – Felkészülés a felnőtt lét szerepeire, kiemelt tekintettel a – lehetőségekhez mért – önállóság elérésére, és a sérüléssel összhangban lévő továbbtanulás segítésére, a tudatos pályaválasztásra. Enyhén értelmi fogyatékos tanulók Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő. A kifejtett alapelveken túl, együttnevelésükhöz szükséges a megfelelő gyógypedagógus foglakoztatása, a speciális tanterv, tankönyv használta. Az iskola helyi tanterve részletesen tartalmazza – évfolyamokra lebontva - az enyhén értelmi fogyatékos tanulókra vonatkozó tartalmakat, követelményeket. A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók A súlyos tanulási, beilleszkedési, magatartás, figyelem és a részképesség zavarral küzdő tanulók esetében nem, vagy nehezen határozhatók meg egységes jellemző jegyek, tünetek. A megfogalmazott elvek az egyéni sajátosságok, lehetőségek tükrében értelmezendőek. A magatartás és figyelemzavarral küzdő tanulók esetében törekedni célszerű: – Egyénhez igazított követelmények, elvárások megfogalmazására. – Egyéni lehetőségekhez igazított következetes szokásrend kialakítására. – Változatos tanulási környezet kialakítására. – Törekvés a szabályok kialakítására, azok belsővé válásának segítésére. – A belátásra épülő nevelési helyzetek teremtésére, resztoratív technikák alkalmazására. – A tanuló viselkedéséhez igazított, a pozitívumokat kiemelő visszajelzések alkalmazására. – Az önmagához mért fejlődés segítésére gyakori pozitív visszajelzésekkel. – A művészetekben (dráma, tánc) rejlő lehetőségek tudatos felhasználására. – A tanuló optimális helyének megválasztására – Együttműködésre a kortárscsoporttal, a családdal. – Együttműködésre segítő szakemberekkel, szervezetekkel. A részképesség zavarral (dyslexia, dysgraphia, discalculia) küzdő tanulók fejlesztésének elvei: – A tanulók fejlesztése gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus közreműködését igényli. – A tanulók fejlesztése differenciáltan, egyéni haladási ütemben, egyéni fejlesztési elv alapján történik. – Dyslexia, dysgraphia esetén szükséges a lassított tempójú, egyéni sajátosságokhoz igazított olvasás, írás tanítás lehetőségének biztosítása, az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése. – Kompenzáló technikák kialakítása és alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során. – Szükség esetén speciális eszközök (auditív eszközök, gépi írás, szövegszerkesztő, helyesírás ellenőrző programok) használatának biztosítása.

94


Helyi tanterv

– Discalculia esetén kiemelten szükséges az észlelés, érzékelés, emlékezet, gondolkodás összehangolt fejlesztése, a téri relációk fejlesztése, a szerialitás erősítése. – A tanulási helyzetek során a tapasztalás, a manipuláció, a matematikai eszközök használatának előtérbe helyezése szükséges. – Egyéni szükségletekhez igazított gyakorlási lehetőség biztosítása. – Szakértői vélemény alapján az értékelés alóli felmentés alkalmazása lehetséges. A NAT alkalmazása a helyi tantervben Az integráltan nevelt enyhén értelmi fogyatékos és a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulókra vonatkozó speciális ajánlásokat a helyi tantervünk a következőképpen alkalmazza: tartalmazza.

8.1. A teljes képzési időre megfogalmazott követelmények Általánosság szintjén a következő elvárásokat, követelményeket fogalmaztuk meg, amit az értelmileg akadályozott gyermeknek a képzési idő végére el kell érniük:          

Ismerje, fogadja el az alapvető emberi értékeket, viselkedésében, egyszerű szociális kapcsolataiban, normakövetéssel ezek jelenjenek meg. Legyen képes szociális kapcsolatokban tájékozódni, kapcsolatokat fenntartani, közösségi normákhoz alkalmazkodni, konvencionális szabályokat betartani. Legyen képes önmaga ellátására, a mindennapos tevékenységekben legyen együttműködő. Tapasztalja meg saját személyét, kapcsolódjon be önkifejezést segítő foglalkozásokba (pl.: játék, sport, tánc, ábrázolás). Ismerje környezetét, tudjon önállóan, vagy kevés segítséggel tájékozódni. Legyen igénye saját környezete esztétikusabbá tételére. Legyen képes mozgását irányítani, törekedjen a különböző mozgások összehangolására. Tudjon egyszerű cselekvéseket, néhány mozzanatból álló mozgássorokat utánozni, legyen képes szenzoros korrekciók végrehajtására, a felesleges mozdulatok kiküszöbölésére. Egyéni sajátosságok figyelembe vételével, felnőttek irányítása mellett legyen képes munkafolyamatok megismerésére, egyszerű munkafogások elsajátítására, gyakorlati tevékenységekben való alkalmazására. A különböző mértékben elsajátított kultúrtechnikai ismereteket praktikus helyzetekben, kevés segítséggel tudja alkalmazni.

Értékelési rendszer Az értelmileg akadályozott tanulók teljesítményének mérésénél a következő értékelési formákat alkalmazzuk: 1. Szóbeli értékelés: Ezt az értékelési formát a képzési időben minden tantárgynál folyamatosan alkalmazzuk (pl.: helyeslés, dicséret, figyelmeztetés). 2. Szimbólumok alkalmazása: A szóbeli értékelést kiegészítheti (pl.: pontozás, csillag, dicsérő kártyák képek, jelek).

95


3. 4. 5.

Helyi tanterv

Szöveges értékelés: A gyermek egész személyiségéről, illetve egyes tantárgyakból hosszabb szöveges tájékoztató a szülők és pedagógusok felé. Szöveges minősítés: A szöveges minősítéshez javasolt szövegminta: kiválóan megfelelt, megfelelt, részben felelt meg, nem tudott megfelelni. Numerikus értékelés, minősítés: A KT-ben előírt ötfokozatú skála szerint.

Műveltségi területek tantárgyi óraszámai Enyhe értelmi fogyatékos tanulók tantárgyi rendszere és óraszáma Osztályok Műveltségi terület

Tantárgy

1

2

3

4

5

6

7

8

7

7

7

7

6

5

4

4.5

4

4

4

4

4

4

4

4

-

-

-

-

2

2

2

2

2

2

1.5

2.5

2.5

1

1

1

2

3

3

2 1.5 1.5 2.5 1

1.5 1.5 1.5 2.5 1.5

Életviteli és gyakorlati ismeretek

beszédfejlesztés, olvasás, olvasásírás előkészítése számolás-mérés előkész., számolás, mérés társ.ism. és gyakorlatok, játékra nev. körny. és egészségvéd fizika, kémia földrajz önkiszolgálás, életvit.és gond.ism.,inf. osztályfőn.

Testnevelés és sport

mozgásnev., testnev.

3

3

3

3

3

3

3

3

Művészetek

ének-zene, ábrázolás, tánc és dráma

2

2

2

3

2

2

2

2

Kötelező órák: Felhasználható óraszám:

-

19 1

19 1

18.5 1.5

21 1.5

21 1

21.5 1

23.5 1.5

23.5 1.5

Magyar nyelv és irodalom Matematika Ember és társadalom Ember a természetbenföldünk, környezetünk

2

Középsúlyok értelmi fogyatékos tanulók tantárgyi rendszere és óraszáma Osztályok Műveltségi terület

1

2

3

4

5

6

7

8

6

6

4

4

4

4

4

4

2

2

2

4

4

4

3

3

2

2

1

0.5

0.5

0.5

3

3

beszédfelj. körny. és egészségvéd

-

-

4

4

4 1.5

4 1.5

2

2

önkiszolgálás, életvit.és gond.ism.,inf.

2

2

2

2

2

1

3

3

Testnevelés és sport

mozgásnev., testnev.

3

3

3

3

3

3

3

3

Művészetek

ének-zene, ábrázolás, tánc és dráma

4

4

3

4

3

3

5

5

Kötelező órák: Felhasználható órák:

-

19 1

19 1

19 1

21.5 1

21.5 1

21.5 1

23 2

23 2

Magyar nyelv és irodalom Matematika Ember és társadalom Ember a természetbenföldünk, környezetünk Életviteli és gyakorlati ismeretek

A

Tantárgy

szabadon

tervezhető

beszédfejlesztés, olvasás, olvasásírás előkészítése számolás-mérés előkész., számolás, mérés társ.ism. és gyakorlatok, játékra nevelés

órákat

fejlesztésre

96

és

rehabilitációra

használjuk

fel.


Helyi tanterv

Összegzés: „Bátorság kell ahhoz,hogy az értékek mai zűrzavarában gyermeket neveljünk. Ám mindannyiunk számára parancs, hogy ezt a kihívást elfogadjuk, és vállaljuk a felelősséget.” (Reader’s Digest válogatás 1996.) Az oktatás tartalmi korszerűsítésének folyamata, a végbemenő változások, a nevelés és az oktatás összhangjának erősítése, az alkalmazható tudás megszerzésének igénye, az élethosszig tartó tanulás megszerzésének lehetősége olyan szakmai célokat jelentenek, amelyek eléréséhez időről időre képet kell kapnunk az elvégzett munka eredményéről, a végbemenő folyamatok intézményen belüli és szélesebb társadalmi hatásairól. Szabadsággal élni tudó nevelési-oktatási intézményként úgy gondolom hatékony innovációs tevékenységet fejtettünk ki, rendelkezünk kellő szakmai önállósággal. „Olyan embereket kell az iskolának kibocsátania, akik megtalálják helyüket az életben és szemüket a táguló horizontra függesztve szilárdan megállnak lábukon. Ez a feladat az iskolát minden szinten a legfontosabb közintézménnyé és minden tanárt a legfontosabb közéleti alakká teszi. Ahogyan ma tanítunk, olyan lesz a holnap.” (Szent-Györgyi Albert) Hiszem, hogy gyorsan változó világunkban a Pedagógiai Programban foglaltakat képesek leszünk megvalósítani, hiszen elsősorban az intézményeken múlik, hogy az országosan megfogalmazott célokból lesz-e valóság, beépülnek e mindennapi pedagógiai gyakorlatunkba. Hiszem, hogy az iskola legfőbb ereje ma különösképpen a szakmailag, pedagógiailag jól képzett gyermekszerető, hivatástudattal rendelkező pedagógusokból álló tantestület. Ezt igazolják a velünk szemben támasztott fokozottabb társadalmi elvárások is. Hiszem, hogy őszinte, alkotó légkört kialakítva megbecsüljük, tiszteljük egymást, szülőket, tanulókat partnerként kezelve tudásunk legjavát adva végezzük pedagógiai tevékenységünket. Nevelő-oktató munkánk során humanista, optimista, gyermekszerető, állandóan fejlődőképes sokoldalú pedagógusegyéniségekre van szükség, hiszen munkánk alkotómunka. „Csak akkor válik a pedagógus személyes örömének forrásává, az értelmes és hasznos tevékenység tudatából fakadó megelégedettséggé, ha a nevelő meg tudja őrizni aktív, szüntelenül újat kereső fogékonyságát, szellemi érdeklődésének frissességét, azaz, ha alkotó egyéniséggé válik” (Farkas Endre)

97


Helyi tanterv

9. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések I. A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2010. szeptember 1. napjától szervezi meg, nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján 2. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2010. szeptember 1. napjától az első évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje nyolc tanévre – azaz 2010. szeptember 1. napjától 2018. augusztus 31. napjáig szól – szól. II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. - A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósítását. 2. A 2014/2015. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. III. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az iskola igazgatója, - a nevelőtestület bármely tagja, - a nevelők szakmai munkaközösségei, - a szülői munkaközösség, - az iskola fenntartója. 2. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 3. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni. IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola fenntartójánál, - az iskola irattárában, - az iskola nevelői szobájában, - az iskola igazgatójánál, - a tagintézmény vezetőnél, - az iskola igazgatóhelyettesénél, - a nevelők munkaközösségeinek vezetőinél, - a Községi könyvtárában, - a tagintézmény irattárában - a községi és iskolai honlapon 98


Helyi tanterv

10. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása A pedagógiai programot a székhelyintézmény diákönkormányzata a …………év…………hó……….napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt:……………………………………….. ……………………………………………. az iskolai diákönkormányzat vezetője

A pedagógiai programot a székhelyintézmény szülői munkaközössége …………év…………hó……….napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt:……………………………………….. ……………………………………………. az iskolai szülői munkaközösség elnöke

A pedagógiai programot a tagintézmény diákönkormányzata a …………év…………hó……….napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt:……………………………………….. ……………………………………………. az iskolai diákönkormányzat vezetője

A pedagógiai programot a tagintézmény szülői munkaközössége …………év…………hó……….napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt:……………………………………….. ……………………………………………. az iskolai szülői munkaközösség elnöke

99


Helyi tanterv

A pedagógiai programot a nevelőtestület a ………év……..hó…..napján tartott ülésén elfogadta.

Kelt:………………………………….

………………………………………… igazgató

A Hernád-Pusztavacs Közös Fenntartású Általános Iskola Pedagógiai Programját a Közoktatási Intézményfenntartó Társulás …….év………hó……..napján tartott ülésén jóváhagyta.

Kelt:…………………………………. ………………………………………… Zsadányi Lászlóné Társulási Tanács Elnök

100


Helyi tanterv

MELLÉKLETEK

101


Helyi tanterv

ALAPÍTÓ OKIRAT A Hernád Községi Önkormányzat a költségvetési szervek jogállásáról szóló 2008. évi CV. tv. 4.§. (1) bekezdésében foglaltak alapján az 1993. évi LXXIX. tv. 37.§. szerinti tartalmi követelményeknek megfelelően és a Társulási Tanács 1/2007.(VI.5.) sz. határozatára figyelemmel, az alábbi Alapító Okiratot adja ki. 1.) A költségvetési szerv neve: Hernád-Pusztavacs Közös Fenntartású Általános Iskola Székhelye: 2376 Hernád, Fő út 150. A létrehozásáról rendelkező határozat: Az önkormányzat 16/2007.(IV.23.) számú képviselőtestületi határozata 2.)A határozatban meghatározott közfeladata: a tanköteles gyermekek rendszeres nevelése, oktatása, testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlesztése. Szakágazat száma: 852010 KSH szakfeladat rend szerint: Régi szám szerint: 85201 Általános iskolai nevelés, oktatás alsó tagozaton 85202 Általános iskolai nevelés, oktatás felső tagozaton Alaptevékenysége: 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 1-4. évfolyamon 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 1-4. évfolyamon 801214 - testi, értelmi, beszédfogyatékos, több fogyatékosság előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdők oktatása, nevelése, egyénre szabott fejlesztés biztosítása, gondozása - a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdők gondozása - logopédiai szolgáltatás - felzárkóztató foglalkozás 852021 Általános Iskola tanulók nappali nevelése, oktatása 5-8. évfolyamon 801214 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 5-8. évfolyamon 801214 -testi, értelmi, beszédfogyatékos, több fogyatékosság előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdők oktatása, nevelése, egyénre szabott fejlesztés biztosítása, gondozása - a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdők gondozása - logopédiai szolgáltatás - felzárkóztató foglalkozás - az 5-6. évfolyamon nem szakrendszerű oktatás 855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés 805113 855912 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 805113 855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés 805113 855915 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése 805113

1


Helyi tanterv

Gyógytestnevelés ellátása Tanulók integrációs pedagógiai rendszerben való oktatása-nevelése 3.) Kiegészítő tevékenység: 479901 Tankönyv forgalmazás költségvetési szervnél 4.) Kisegítő tevékenység: 611020 Vezetékes műsorelosztás, kábeltelevíziós rendszer üzemeltetése 642024 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 701015 910123 Könyvtári szolgáltatások 923127 931204 Iskolai, diáksport tevékenység és támogatása 924036 5.) Vállalkozási tevékenység: 6.) Az intézmény működési köre: Hernád és Pusztavacs közigazgatási területe Az intézmény alapításának időpontja: 2007. július 1. Alapítói jogokkal felruházott fenntartó szerve: Hernád Községi Önkormányzat (Hernád, Köztársaság út 47.) és Pusztavacs Községi Önkormányzat (Pusztavacs, Béke tér 10.) Irányítói jogokkal felruházott szerv: Hernád Községi Önkormányzat (Hernád, Köztársaság út 47.) Besorolása típus szerint: közintézmény A tevékenység jellege alapján: Közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény Feladatellátáshoz kapcsolódó funkció szerint: önállóan működő költségvetési szerv 7.) Előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szerint: részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, pénzügyi-gazdasági feladatait a Hernád Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal látja el 8.) Vezetőjének kinevezési rendje: a költségvetési szerv vezetőjét nyilvános pályázat útján a Társulási Tanács nevezi ki, határozott időtartamra Foglalkoztatottjaira a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. Illetve a Munka Törvénykönyvének rendelkezései vonatkoznak. 9.) Jogi személyiségű szervezeti egysége nincs. Tagintézménye: a Hernád-Pusztavacs Közös Fenntartású Általános Iskola Pusztavacsi Tagintézménye 2378 Pusztavacs, Petőfi u. 5-7. 10.) A feladatellátás szolgáló vagyon: Pusztavacs: 8 tantermes iskola ingatlana, ingóságok leltár szerint Hernád: 23 tanterem, 1 ebédlő, 1 könyvtár, 1 tornaterem, 1 aula, ingóságok leltár szerint A vagyon feletti rendelkezési jog: a Társulási megállapodás szerint 11.) A maximális gyermeklétszám: 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam Pusztavacs 104 120 Hernád 223 255 12.) Az intézmény képviseletére jogosult: igazgató, igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezető Hernád, 2009. december 3.

Zsadányi Lászlóné polgármester

2


Helyi tanterv

Tantervek Angol nyelv 3. évfolyam tanterve BEVEZETÉS Célok és feladatok az általános iskolai angol nyelvoktatás terén Az élő idegen nyelv műveltségi terület célja és tartalma összhangban vannak a Nemzet i alaptanterv többi műveltségi területének céljaival és tartalmával, valamint az Európai Tanács ajánlataival. Az idegen nyelv tanításának tanulásának céljait a tanulók szintje, ismeretei szerint határoztuk meg. Szülői igény és a kor követelménye, hogy tanulóink idegen nyelveken legyenek képesek jól kommunikálni. Ezt a képességet alapozza meg a következetes, hatékony és legfőképpen motiváló nyelvoktatás az általános iskolákban. A szülők részéről felmerülő igény az is, hogy a gyermekek minél korábban kezdjenek el idegen nyelvet tanulni. A korai nyelvtanulás azonban nem jelentheti a nagyobb, koraibb megterhelést. Az lehet csupán a cél, hogy játékos, könnyen feldolgozható mondókákkal, kialakítsuk bennük az igényt a nyelvtanulásra, hogy megkedveljék az anyanyelvüktől eltérő nyelvet. Amennyiben sikeres ez a kezdeti, motivációs, felfedezésekkel, sikerélménnyel és ez által örömmel teli, főleg a szóbeliségre törekvő, alapozó szakasz, a nyelvtanulás további szakaszában megértik tanulóink, hogy milyen fontos az idegen nyelv(ek) minél alaposabb ismerete. Célok és feladatok a 3-4. évfolyamon A NAT 2003 élő idegen nyelvek tanításának és tanulásának alapvető céljának a kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítását tekinti. Ezeknek a kompetenciáknak a fejlesztése során az egyik legfontosabb feladat, hogy alakuljon ki és maradjon ébren a tanulók érdeklődése a nyelvtanulás, a tanult nyelv, az adott nyelven beszélő emberek, célnyelvi országok kultúrája iránt, és általában a más nyelvek és kultúrák iránt. A kisiskolás korban elkezdett nyelvoktatás a nyelvtanulás megkedveltetését, a nyelvtanulás iránti motiváció kialakítását vállalja fel. Ezt a gyerekeket érdeklő, általuk ismert témák választásával, illetve az alsó tagozatos tantárgyak témáinak integrálásával érhetjük el. Ebben az időszakban a receptív készségek fejlesztésén belül a hallott szöveg értése döntő fontosságú.. Az idegen nyelvű beszed fokozatos megértése, az ezzel kapcsolatos korai sikerélmények indítják el a fiatal nyelvtanulókat az egész életükön át tartó nyelvtanulás útján. Az idegen nyelven történő beszédkészség fokozatosan alakul ki az egyszavas válaszoktól az emlékezetből elmondott nagyobb egységekig(versek, mondókák, dalok).A tanulók többnyire igénylik az írásbeli munkát is, melynek a nyelvtanulás e korai szakaszában az anyanyelvüktől eltérő nyelven történő írás felfedezésének az öröme a legfőbb célja.

3


Helyi tanterv

Kiemelt fejlesztési feladatok - Tudatosuljon a tanulóban, hogy az anyanyelvén kívül idegen nyelven is kifejezheti magát. - Alakuljon ki a tanulóban a nyelvtanulás iránti pozitív hozzáállás. - Fejlődjön az együttműködő készsége, vegyen részt páros- és csoportmunkában. - Ismerjen meg néhány alapvető nyelvtanulási stratégiát. A nyelvtanulás a továbbtanulás, az önbizalom növelésének fontos eszköze lehet. Az írás illetve olvasásnehézségekkel küzdő gyermekek esetében az auditív tanulási módszerek a célravezetők. A pszichés fejődés zavara miatt akadályozott tanulók fejlesztésének elvei, fejlesztési feladatok: Az angol nyelv oktatása a gyermek nyelvi fejlettségi szintjének mértékétől függ. Az oktatás folyamatában jelentős hangsúlyt kap az írásos forma. Komplex nyelvi fejlesztésre van szükség, speciális feladatokkal, módszerekkel a nyelvi kommunikáció mind teljesebb értékű elsajátításának céljából. Az egyéni adottságokat figyelembe véve a beszédhallás, a hangos beszéd, a helyes ejtés fejlesztése. A tanulásban akadályozott - enyhén értelmi fogyatékos gyermekek fejlesztésének elvei, fejlesztési feladatok: Az Irányelvek értelmében az enyhe értelmi sérült tanulók 3-6. évfolyamban kötelező jelleggel még nem tanulnak idegen nyelvet. A tananyag elsajátítása egyénre szabott módszerekkel és ütemezéssel történik. A követelmények évfolyamonként csak irányadóak, egyéni sajátosságtól függően követelhetők, ezért külön nem tüntetjük fel azokat. A képességfejlesztésben hangsúlyos a közvetlen érzéki tapasztalat és a tárgyi cselekvés. 3. ÉVFOLYAM Az évfolyam kiemelt céljai és feladatai Időkeret: 37 óra/év (1 óra/hét) -

-

Az érdeklődés felkeltése az idegen nyelv iránt. A nyelvtanuláshoz való pozitív hozzáállás kialakítása. A nyelvtanulás közben a gyermekek sikerélményhez juttatása. A nyelvtanuláshoz szükséges alapvető készségek fejlesztése, a nyelvtanulás szokásainak kialakítása. A nyelvtanulás a kisiskolás kognitív szükségleteinek megfelelően a természetes nyelvelsajátítási folyamataira épül. A kommunikációs alapkészségek kialakítása és fejlesztése idegen nyelven. A gyermek merjen idegen nyelven megszólalni a „csendes” időszaka után. Az idegen nyelv első évben olvasott szövegeket nem használunk, írás bevezetését nem alkalmazzuk. Kiemelt hangsúlyt kap a hallott szöveg értése és a beszédkészség fejlesztése Az önellenőrzés képességeinek kialakítása megoldási kulcs segítségével.

4


Helyi tanterv

Témakör, tartalom Témakör Az én világom Az osztályteremben Számok Vásárlás-piac Színek

Ruhadarabok Ünnepek Család Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Köszönés, elköszönés Bemutatkozás Köszönetnyilvánítás Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Tárgyak, személyek, fogalmak azonosítása, megnevezése Információkérés, információadás Beszédértés Óravezetés Dalok, mondókák Beszédkészség Kiejtés Dalok, mondókák, szavak Információ kérése és adása

Tevékenység Köszönés, elköszönés, bemutatkozás Dalok, mondókák közös tanulása, mozgásos játékok A valóságban megtapasztalható tárgyak megnevezése Számok használata játékos tevékenységekben Számok játékos megformálása Zöldségek, gyümölcsök ismerete Szituációs játékok Dalok, mondókák dramatizálása ’Teregetős’ játék Megismerés, szokások Családi fotó bemutatása

Dalok, mondókák dramatizálása Párbeszéd A megfelelő kérdésre megfelelő válasz kiválasztása

A tanár által gyakran használt utasítások követése Hanganyagon hallható utasításokkal mozgásos játékok, rajzolós feladatok Egy-egy részletből ismert dalok, mondókák felidézése Az eltérő hangok gyakorlása már ismert szavakon keresztül Hanganyagról, videofelvételről dalok, mondókák megtanulása Képekről dalok, mondókák, a tanult szavak felidézése Képek helyes sorba rendezése Egyszerű dialógusok reprodukálása, alkotása Egyszerű mondatokkal válaszolás ismert kérdésekre játékos feladatokon keresztül

Tankönyvek: A tanár által választott tankönyv és a hozzátartozó munkafüzet. Taneszközök: Szemléltető képek, tárgyak, magnó, írásvetítő, videomagnó, dvd lejátszó, televízió, tankönyv + munkafüzet, hanganyag, angol nyelvű társasjátékok, memória játékok.

5


Helyi tanterv

TANTERV 1-2. osztályos technika német nyelven

Óraszám: heti 1 óra,

évi 37 óra

Cél: a német nyelv tanulása iránti érdeklődés felkeltése, szóbeli előkészítő szakasz (a munkadarabok elkészítését összekötni német dalokkal, mondókákkal, játékokkal) Követelmény: A technika tantárgy követelményei megegyeznek a kerettanterv követelményeivel. Beszédértés: - a tanuló értse németül az egyszerűbb utasításokat (gyakorlatban bemutatva) - a tanuló értse németül a tanár óravezetését - a német utasításokkal tudja elkészíteni a munkadarabokat Beszédkészség: - a tanulók tudjanak emlékezetből rövid verset, mondókát, éneket helyes kiejtéssel elmondani, elénekelni - igyekezzenek a német nyelvre jellemző hangok képzését elsajátítani - tudjanak érthető, helyes kiejtéssel és hangsúllyal szavakat, egyszerű mondatokat kiejteni, ismételni

6


Helyi tanterv

Osztályfőnöki órák tanterve Az osztályfőnöki órák alapelvei, céljai Az osztályfőnöki órák célja, hogy a NAT-ben meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok megvalósulásával elősegítse az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatva erősítse a tantárgyközi kapcsolatokat, a tanítás-tanulás egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. Ezáltal az alábbi kiemelt területek fejlesztő hatása érvényesüljön a tanulók életkorának megfelelő módon és mértékben:  Énkép, önismeret - Önmaguk megismerése kapcsán kialakítjuk az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot.  Hon- és népismeret - Elengedhetetlen, hogy megismerjék szűkebb és tágabb természeti, társadalmi környezetünket, népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait.  Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra - Tágabb ismeretszerzési lehetőséget biztosítanak az egyetemes emberi civilizáció eredményeire, jellemzőire. Európai Uniós polgárként megtalálják helyüket, legyenek nyitottak, elfogadóak az Európán kívüli kultúrák iránt is.  Környezeti nevelés - Környezeti nevelés keretében az egész életen át tartó nevelés fontossága, természet és ember alkotta értékek fel- és megismerése, megbecsülése, személyes felelősségvállalás kialakítása.  Információs és kommunikációs kultúra - Információs és kommunikációs kultúra szerves része életünknek a különböző kultúrák közötti információcsere, az elektronikus média hatásmechanizmusának, szelektív használatára nevelésen át az anyanyelv tudatos és igényes használásáig.  Tanulás - Tanulás – az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak megismerése, elsajátítása. Egyénre szabott tanulási módszerek kialakítása. Tanulási színterek bővítése ( iskolai könyvtár, informatikai bázis). Reális önértékelés kialakítása.  Testi, lelki egészség ( 6. és 8. osztályos modul) - Egészséges életmód nevelésében elő kell segíteni azon pozitív magatartásoknak és szokásoknak kialakítását, amely a tanulók egészségi állapotát javítják. Személyi és tárgyi környezetével az iskola a megelőzés mellett segítséget is adjon, nyújtson támogatást a harmonikus élet alapjainak megteremtéséhez.  Felkészülés a felnőtt lét szerepeire - Egyik legfontosabb területe a pályaorientáció, amelynek célja, hogy a tanulók további iskolai – és pályaválasztását segítse. Átfogó kép a munka világának megismeréséről. A kiemelt területeket az alábbi tematikus összesített óraterv alapján kívánjuk biztosítani: (Tematikus óratervünket a Pauz-Westerman Könyvkiadó Kft. helyi tanterve alapján állítottuk össze.)

7


Helyi tanterv

Tematikus összesített óraterv ( 5 –6. osztály)

Tematikus összesített óraterv ( 7 -8. osztály)

Témakör

Témakör

óraszám

1. Létezem 2. Nem jó az embernek egyedül 3. A közösségek 4. Közösségben az ember 5. Az egészséges élet 6. A hasznos élet 7. Szabadon választott

óraszám

1. Létezem 2. Nem jó az embernek egyedül 3. A közösségek 4. Közösségben az ember 5. Az egészséges élet 6. A hasznos élet 7. Szabadon választott

2 3 4 10 10 3 5

Javasolt témák ( 5 – 6. osztály)

Javasolt témák ( 7 – 8. osztály)

A közösség céljai, közösségi normák Az osztály közössége A tanulási szokások, a gazdaságos tanulás Miért nem megy nekem jobban a tanulás? Fiúk és lányok barátsága Helyem az osztályban Barátok, ismerősök az iskolán kívül Igazmondás és hazugság A hazugságok okai az iskolában Magatartás, szorgalom és a tanulmányi helyzet értékelése A serdülők biológiai és higiéniai problémái Sport a serdülők életében Társakkal a szabadidőben Demokrácia a családban Karácsonyra készülünk Fejlesztő játékok tanulása Miért tanulunk? A tapasztalás a tanulás ősi formája Félévi értékelés Magunk között vagyunk Tudni illik, hogy mi illik Illemtan a gyakorlatban Hazánk és a világ Kötödés a hazához 1848. emléke a művészetekben Idénybalesetek Lakásunk kultúrája Magatartás, szorgalom és a tanulmányi helyzet értékelése Olvasás a szabadidőben A káros szenvedélyekről őszintén Előzékenység a közúti közlekedésben A tanulmányi kirándulás előkészítése A tanulmányi kirándulás értékelése Az ember munkájával alakítja környezetét Pályaválasztásra készülünk A nyári szünidő tervei, tervezése Éves munkánk értékelése

2 3 2 6 10 6 8

Céljaink, feladataink a 8.osztályban Diákönkormányzat az osztályban és az iskolában Közéletiség, demokrácia Törekvés a harmonikus életre Jövőnkre készülünk Harcban önmagunkkal Bizonytalankodók az iskola- és pályaválasztásban A képességfejlesztő tanulás Választ kapunk kérdéseinkre Magatartás, szorgalom, tanulmányi helyzet értékelése Ügyintézés a mindennapokban Barátság, szerelem, szexualitás Házasság és család, felbomló család Hétköznapok és ünnepek a családban Az állattartás egészségügye Korunk jellemző betegségei A fiatalkori bűnözés A továbbtanulással kapcsolatos teendők rendezése Félévi értékelés A munkahelyek illemtana A család közösségi magatartásra nevelő szerepe A hivatalos helyen való viselkedés illemtana Politika, politizálás A mai magyar társadalom Értékek, elvárások Nyitott szemmel itthon és külföldön Az egészséges táplálkozás Magatartás, szorgalom, tanulmányi helyzet értékelése Új korszak kezdődik életünkben Aktív esztétikai tevékenységek A tanulmányi kirándulás előkészítése A tanulmányi kirándulás értékelése A művészetek szerepe az ember életében A munka, mint az elégedettség forrása Az osztály tetszése és igénye szerint közös kulturális program A nyári szünidő tervezése Éves munkánk értékelése

8


Helyi tanterv

Tanulók fizikai állapotának felmérése

1. feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS ( az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugró vonal (elugró deszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés -, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Étékelés: az utolsó nyom és az elugró vonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (motorikus próba értékelése esetén) 1.

2.

3.

4. évfolyam

5.

6.

7.

8.

1,00 1,03 1,06 1,09 1,12 1,15 1,18 1,21 1,24 1,27 1,30 1,33 1,36 1,39 1,42 1,45 1,48 1,51 1,54 1,57 1,61

1,10 1,13 1,16 1,19 1,22 1,25 1,28 1,31 1,34 1,37 1,40 1,43 1,45 1,48 4,52 1,56 1,58 1,62 1,66 1,7 1,74

1,23 1,26 1,29 1,30 1,34 1,37 1,4 1,44 1,47 1,50 1,53 1,56 1,59 1,62 1,65 1,68 1,72 1,76 1,8 1,84 1,87

1,34 1,37 1,40 1,43 1,46 1,49 1,52 1,55 1,58 1,61 1,64 1,67 1,70 1,73 1,76 1,79 1,82 1,85 1,89 1,94 1,98

1,45 1,48 1,51 1,54 1,57 1,60 1,63 1,66 1,69 1,72 1,75 1,78 1,81 1,84 1,87 1,90 1,93 1,97 2,01 2,05 2,09

1,55 1,58 1,61 1,64 1,67 1,70 1,73 1,76 1,79 1,82 1,85 1,88 1,91 1,94 1,97 2,00 2,03 2,07 2,11 2,15 2,19

1,64 1,67 1,70 1,73 1,76 1,79 1,82 1,85 1,88 1,91 1,94 1,97 2,00 2,03 2,06 2,09 2,12 2,16 2,2 2,24 2,28

1,72 1,75 1,78 1,81 1,84 1,87 1,90 1,93 1,96 1,99 2,02 2,05 2,08 2,11 2,14 2,17 2,20 2,24 2,28 2,32 2,36

PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

8


Helyi tanterv

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1.

2.

3.

4. évfolyam

5.

6.

7.

8.

0,97 1,00 1,03 1,06 1,09 1,12 1,15 1,19 1,22 1,25 1,29 1,32 1,35 1,39 1,41 1,44 1,47 1,50 1,54 1,57 1,61

1,08 1,11 1,14 1,17 1,20 1,23 1,26 1,29 1,32 1,35 1,38 1,41 1,44 1,48 1,50 1,53 1,57 1,60 1,64 1,68 1,72

1,17 1,20 1,23 1,26 1,29 1,32 1,35 1,38 1,41 1,44 1,48 1,50 1,53 1,57 1,60 1,64 1,67 1,70 1,74 1,78 1,81

1,24 1,27 1,30 1,34 1,38 1,41 1,44 1,47 1,50 1,53 1,56 1,59 1,62 1,65 1,68 1,71 1,74 1,77 1,80 1,84 1,88

1,31 1,34 1,37 1,40 1,43 1,45 1,48 1,51 1,54 1,57 1,60 1,63 1,66 1,69 1,72 1,76 1,80 1,84 1,88 1,92 1,96

1,38 1,41 1,44 1,47 1,50 1,53 1,56 1,59 1,62 1,65 1,68 1,71 1,74 1,77 1,80 1,84 1,87 1,90 1,94 1,98 2,02

1,43 1,45 1,48 1,51 1,54 1,57 1,60 1,63 1,66 1,69 1,72 1,74 1,77 1,80 1,83 1,87 1,91 1,95 1,99 2,03 2,07

1,47 1,50 1,53 1,56 1,59 1,62 1,65 1,68 1,71 1,74 1,77 1,80 1,84 1,87 1,90 1,94 1,98 2,02 2,05 2,08 2,11

PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

9


Helyi tanterv

2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN ( a hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése)

Maximális időtartam: négy perc Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy megérinti a talajt, és minkét karja laza tarkórátartás helyzetben van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt,2.ütemre visszanyit tarkótartásra 3. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk: 1.

2.

20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72

22 26 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74

1.

2.

16 20 24 28 32 36 40 44 48 54 56 60 64 68

19 23 27 31 35 39 43 47 51 55 59 63 67 71

PONTSZÁM

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

3.

4. 5. évfolyam 24 26 28 28 30 32 32 34 36 36 38 40 40 42 44 44 46 48 48 50 52 52 54 56 56 58 60 60 62 64 64 66 68 68 70 72 72 74 76 76 78 80

6.

7.

8.

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82 86

6.

7.

8.

29 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77 82

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 83

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

Lányok: PONTSZÁM

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

3.

4. 5. évfolyam 22 25 28 24 29 32 28 33 36 32 37 40 36 41 44 40 45 48 44 49 52 48 53 56 51 57 60 56 61 64 60 65 68 64 69 72 68 73 76 74 77 80

10


Helyi tanterv

3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (a hasizmok erő-állóképességének mérése)

Maximális időtartam: négy perc Kiinduló helyzet: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelés esetén) 1.

2.

25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90

28 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93

PONTSZÁM

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

3.

4. 5. évfolyam 31 34 36 36 39 41 41 44 46 46 49 51 51 54 56 56 59 61 61 64 66 66 69 71 71 74 76 76 79 81 81 84 86 86 89 91 91 94 96 96 98 100

6.

7.

8.

38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93 98 102

40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100 104

42 47 52 57 62 67 72 78 82 87 92 97 102 106

Lányok ( 4 motorikus próba értékelés esetrén) 1.

2.

20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85

23 28 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88

PONTSZÁM

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

3.

4. 5. évfolyam 26 29 32 31 34 36 36 39 41 41 44 46 46 49 51 51 54 56 56 59 61 61 64 66 66 69 71 71 74 76 76 79 81 81 84 86 86 89 91 91 94 96

11

6.

7.

8.

34 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93 98

36 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100

8 42 47 52 57 62 67 72 77 82 87 92 97 102


Helyi tanterv

4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (a vállövi és karizmok dinamikus erő- állóképességének mérése)

Maximális időtartam: lányok két perc, fiúk négy perc Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történek, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma: Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk ( 4 motorikus próba értékelése esetén) 1.

2.

5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 26 27 28

7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 28 29 30

PONTSZÁM

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

3.

4. 5. évfolyam 9 11 13 11 13 15 13 15 17 15 17 19 17 19 21 19 21 23 21 23 25 23 25 27 25 27 29 27 29 31 29 31 33 30 32 34 31 33 35 32 34 36

6.

7.

8.

15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 36 37 38

17 19 21 23 25 27 29 21 33 35 37 38 39 40

19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 40 41 42

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1.

2.

1 1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

PONTSZÁM

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

3.

4. 5. évfolyam 2 2 3 2 3 4 3 4 5 4 5 6 5 6 7 6 7 8 7 8 9 8 9 10 9 10 11 10 11 12 11 12 13 12 13 14 13 14 15 14 15 16

12

6.

7.

8.

4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19


Helyi tanterv

A tanulók minősítése a négy feladatban elért pontszám alapján: Elért összes pontszám

Minősítés

0 -11

igen gyenge

12 - 22

gyenge

23 - 33

elfogadható

34 - 43

közepes

43 - 52

Jó

53 - 63

kiváló

Próba az aerob állóképesség méréséhez Cooper-teszt – az aerob, hosszú távú állóképesség műszer nélküli mérésének, ellenőrzésének egyik világszerte elfogadott módszere. C. H. Cooper a teszt megalkotásakor a futóteljesítményeket a spiroergometriás vizsgálat közben mért oxigénfogyasztással összehasonlítva (r=0.9) korrelációs együtthatót talált, ami nagyon szoros összefüggést jelent. (A spiroergometriás módszer alkalmas az aerob állóképesség mérésére. Az eljárás két részből áll. A spirometria a kilélegzett levegő oxigén és széndioxid tartalmának mérésére szolgál, míg az ergometria munkavégző képesség mérését jelenti.) A Cooper-teszt lényege, hogy 12 perc alatt a lehető leghosszabb távot teljesítsük (jelen esetben) futással/kocogással.

13


Helyi tanterv

Cooper-teszt, 12 percig futás/gyaloglás (m) Pontérték

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40

F. Mérey Ildikó

1-40 pontig: 7-25 éves korú nők számára (életkor / év) 7 éves

8 éves

9 éves

10 éves

11 éves

12 éves

13 éves

14 éves

15 éves

16 éves

17 éves

18 éves

19 éves

20-25 éves

1140 1160 1180 1200 1230 1250 1270 1290 1310 1330 1350 1380 1400 1420 1440 1460 1480 1500 1530 1550 1570 1590 1610 1630 1650 1680 1700 1720 1740 1760 1780 1800 1830 1850 1870 1890 1910 1930 1960 1980

1180 1200 1220 1240 1270 1290 1310 1330 1350 1370 1390 1420 1440 1460 1480 1500 1520 1540 1570 1590 1610 1630 1650 1670 1690 1720 1740 1760 1780 1800 1820 1840 1870 1890 1910 1930 1950 1970 2000 2020

1210 1230 1250 1270 1300 1320 1340 1360 1380 1400 1420 1450 1470 1490 1510 1530 1550 1570 1600 1620 1640 1660 1680 1700 1720 1750 1770 1790 1810 1830 1850 1870 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2030 2050

1280 1300 1320 1340 1370 1390 1410 1430 1450 1470 1490 1510 1540 1560 1580 1600 1620 1640 1660 1690 1710 1730 1750 1770 1790 1810 1830 1860 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2030 2050 2070 2090 2110

1300 1320 1340 1360 1390 1410 1430 1450 1470 1490 1510 1540 1560 1580 1600 1620 1640 1660 1690 1710 1730 1750 1770 1790 1810 1840 1860 1880 1900 1920 1940 1960 1990 2010 2030 2050 2070 2090 2120 2140

1320 1340 1360 1380 1410 1430 1450 1470 1490 1510 1530 1560 1580 1600 1620 1640 1660 1680 1710 1730 1750 1770 1790 1810 1830 1860 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2010 2030 2050 2070 2090 2110 2140 2160

1330 1350 1370 1390 1420 1440 1460 1480 1500 1520 1540 1570 1590 1610 1630 1650 1670 1690 1720 1740 1760 1780 1800 1820 1840 1870 1890 1910 1930 1950 1970 1990 2020 2040 2060 2080 2100 2120 2150 2170

1340 1360 1380 1400 1430 1450 1470 1490 1510 1530 1550 1580 1600 1620 1640 1660 1680 1700 1730 1750 1770 1790 1810 1830 1850 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2030 2050 2070 2090 2110 2130 2160 2180

1350 1370 1390 1410 1440 1460 1480 1500 1520 1540 1560 1590 1610 1630 1650 1670 1690 1710 1740 1760 1780 1800 1820 1840 1860 1890 1910 1930 1950 1970 1990 2010 2040 2060 2080 2100 2120 2140 2170 2190

1360 1380 1400 1420 1450 1470 1490 1510 1530 1550 1570 1600 1620 1640 1660 1680 1700 1720 1750 1770 1790 1810 1830 1850 1870 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2020 2050 2070 2090 2110 2130 2150 2180 2200

1370 1390 1410 1430 1460 1480 1500 1520 1540 1560 1580 1610 1630 1650 1670 1690 1710 1730 1760 1780 1800 1820 1840 1860 1880 1910 1930 1950 1970 1990 2010 2030 2060 2080 2100 2120 2140 2160 2190 2210

1380 1400 1420 1440 1470 1490 1510 1530 1550 1570 1590 1620 1640 1660 1680 1700 1720 1740 1770 1790 1810 1830 1850 1870 1890 1920 1940 1960 1980 2000 2020 2040 2070 2090 2110 2130 2150 2170 2200 2220

1390 1410 1430 1450 1480 1500 1520 1540 1560 1580 1600 1630 1650 1670 1690 1710 1730 1750 1780 1800 1820 1840 1860 1880 1900 1930 1950 1970 1990 2010 2030 2050 2080 2100 2120 2140 2160 2180 2210 2230

1400 1420 1440 1460 1490 1510 1530 1550 1570 1590 1610 1640 1660 1680 1700 1720 1740 1760 1790 1810 1830 1850 1870 1890 1910 1940 1960 1980 2000 2020 2040 2060 2090 2110 2130 2150 2170 2190 2220 2240

A vastagon szedett sáv az egészséges létezés stabil megtartásához szükséges szintet jelzi!

14


Helyi tanterv


41 42 43 44


41-77 pontig: 7-25 éves korú nők számára (életkor / év ) 7 éves

8 éves

9 éves

10 éves

11 éves

12 éves

13 éves

14 éves

15 éves

16 éves

17 éves

18 éves

19 éves

20-25 éves

2000 2020 2040 2060 2080 2110 2130 2150 2170 2190 2210 2230 2260 2280 2300 2320 2340 2360 2380 2410 2430 2450 2470 2490 2510 2530 2560 2580 2600 2620 2640 2660 2680 2710 2730 2750 2770

2040 2060 2080 2100 2120 2150 2170 2190 2210 2230 2250 2270 2300 2320 2340 2360 2380 2400 2420 2450 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2600 2620 2640 2660 2680 2700 2720 2750 2770 2790 2810

2070 2090 2110 2130 2150 2180 2200 2220 2240 2260 2280 2300 2330 2350 2370 2390 2410 2430 2450 2480 2500 2520 2540 2560 2580 2600 2630 2650 2670 2690 2710 2730 2750 2780 2800 2820 2840

2130 2150 2180 2200 2220 2240 2260 2280 2300 2320 2350 2370 2390 2410 2430 2450 2470 2500 2520 2540 2560 2580 2600 2620 2640 2670 2690 2710 2730 2750 2770 2790 2810 2840 2860 2880 2900

2160 2180 2200 2220 2240 2270 2290 2310 2330 2350 2370 2390 2420 2440 2460 2480 2500 2520 2540 2570 2590 2610 2630 2650 2670 2690 2720 2740 2760 2780 2800 2820 2840 2870 2890 2910 2930

2180 2200 2220 2240 2260 2290 2310 2330 2350 2370 2390 2410 2440 2460 2480 2500 2520 2540 2560 2590 2610 2630 2650 2670 2690 2710 2740 2760 2780 2800 2820 2840 2860 2890 2910 2930 2950

2190 2210 2230 2250 2270 2300 2320 2340 2360 2380 2400 2420 2450 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2600 2620 2640 2660 2680 2700 2720 2750 2770 2790 2810 2830 2850 2870 2900 2920 2940 2960

2200 2220 2240 2260 2280 2310 2330 2350 2370 2390 2410 2430 2460 2480 2500 2520 2540 2560 2580 2610 2630 2650 2670 2690 2710 2730 2760 2780 2800 2820 2840 2860 2880 2910 2930 2950 2970

2210 2230 2250 2270 2290 2320 2340 2360 2380 2400 2420 2440 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2590 2620 2640 2660 2680 2700 2720 2740 2770 2790 2810 2830 2850 2870 2890 2920 2940 2960 2980

2220 2240 2260 2280 2300 2330 2350 2370 2390 2410 2430 2450 2480 2500 2520 2540 2560 2580 2600 2630 2650 2670 2690 2710 2730 2750 2780 2800 2820 2840 2860 2880 2900 2930 2950 2970 2990

2230 2250 2270 2290 2310 2340 2360 2380 2400 2420 2440 2460 2490 2510 2530 2550 2570 2590 2610 2640 2660 2680 2700 2720 2740 2760 2790 2810 2830 2850 2870 2890 2910 2940 2960 2980 3000

2240 2260 2280 2300 2320 2350 2370 2390 2410 2430 2450 2470 2500 2520 2540 2560 2580 2600 2620 2650 2670 2690 2710 2730 2750 2770 2800 2820 2840 2860 2880 2900 2920 2950 2970 2990 3010

2250 2270 2290 2310 2330 2360 2380 2400 2420 2440 2460 2480 2510 2530 2550 2570 2590 2610 2630 2660 2680 2700 2720 2740 2760 2780 2810 2830 2850 2870 2890 2910 2930 2960 2980 3000 3020

2260 2280 2300 2320 2340 2370 2390 2410 2430 2450 2470 2490 2520 2540 2560 2580 2600 2620 2640 2670 2690 2710 2730 2750 2770 2790 2820 2840 2860 2880 2900 2920 2940 2970 2990 3010 3030

45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 A maximális pontszám elérésén túl: húsz méter 1 pont.


15


Helyi tanterv


1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40


1-40 pontig: 7-25 éves korú férfiak számára (életkor /év) 7 éves

8 éves

9 éves

10 éves

11 éves

12 éves

13 éves

14 éves

15 éves

16 éves

17 éves

18 éves

19 éves

20-25 éves

1180 1200 1220 1240 1260 1290 1310 1330 1350 1370 1390 1410 1430 1450 1470 1500 1520 1540 1560 1580 1600 1620 1640 1660 1690 1710 1730 1750 1770 1790 1810 1830 1850 1870 1900 1920 1940 1960 1980 2000

1260 1280 1300 1320 1350 1370 1390 1410 1430 1450 1470 1490 1520 1540 1560 1580 1600 1620 1640 1670 1690 1710 1730 1750 1770 1790 1810 1840 1860 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2010 2030 2050 2070 2090

1400 1420 1440 1460 1480 1510 1530 1550 1570 1590 1610 1630 1650 1680 1700 1720 1740 1760 1780 1800 1820 1840 1870 1890 1910 1930 1950 1970 1990 2010 2040 2060 2080 2100 2120 2140 2160 2180 2210 2230

1450 1470 1490 1510 1540 1560 1580 1600 1620 1640 1660 1680 1710 1730 1750 1770 1790 1810 1830 1860 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2030 2050 2070 2090 2110 2130 2150 2170 2200 2220 2240 2260 2280

1530 1550 1570 1590 1620 1640 1660 1680 1700 1720 1740 1760 1790 1810 1830 1850 1870 1890 1910 1940 1960 1980 2000 2020 2040 2060 2080 2110 2130 2150 2170 2190 2210 2230 2250 2280 2300 2320 2340 2360

1610 1630 1650 1670 1700 1720 1740 1760 1780 1800 1820 1840 1870 1890 1910 1930 1950 1970 1990 2020 2040 2060 2080 2100 2120 2140 2160 2190 2210 2230 2250 2270 2290 2310 2330 2360 2380 2400 2420 2440

1670 1690 1710 1730 1760 1780 1800 1820 1840 1860 1880 1900 1930 1950 1970 1990 2010 2030 2050 2080 2100 2120 2140 2160 2180 2200 2220 2250 2270 2290 2310 2330 2350 2370 2390 2420 2440 2460 2480 2500

1740 1760 1780 1800 1830 1850 1870 1890 1910 1930 1950 1970 2000 2020 2040 2060 2080 2100 2120 2150 2170 2190 2210 2230 2250 2270 2290 2320 2340 2360 2380 2400 2420 2440 2460 2490 2510 2530 2550 2570

1790 1810 1830 1850 1870 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2020 2040 2070 2090 2110 2130 2150 2170 2190 2210 2230 2260 2280 2300 2320 2340 2360 2380 2400 2430 2450 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2600 2620

1830 1850 1870 1890 1910 1940 1960 1980 2000 2020 2040 2060 2080 2110 2130 2150 2170 2190 2210 2230 2250 2270 2300 2320 2340 2360 2380 2400 2420 2440 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2590 2610 2640 2660

1860 1880 1900 1920 1950 1970 1990 2010 2030 2050 2070 2090 2120 2140 2160 2180 2200 2220 2240 2270 2290 2310 2330 2350 2370 2390 2410 2440 2460 2480 2500 2520 2540 2560 2580 2610 2630 2650 2670 2690

1890 1910 1930 1950 1980 2000 2020 2040 2060 2080 2100 2120 2150 2170 2190 2210 2230 2250 2270 2300 2320 2340 2360 2380 2400 2420 2440 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2590 2610 2640 2660 2680 2700 2720

1900 1920 1940 1960 1990 2010 2030 2050 2070 2090 2110 2130 2160 2180 2200 2220 2240 2260 2280 2310 2330 2350 2370 2390 2410 2430 2450 2480 2500 2520 2540 2560 2580 2600 2620 2650 2670 2690 2710 2730

1910 1930 1950 1970 2000 2020 2040 2060 2080 2100 2120 2140 2170 2190 2210 2230 2250 2270 2290 2320 2340 2360 2380 2400 2420 2440 2460 2490 2510 2530 2550 2570 2590 2610 2630 2660 2680 2700 2720 2740


16


Helyi tanterv

Cooper-teszt, 12 percig futás/gyaloglás (m)


Pontérték 41-77 pontig: 7-25 éves korú férfiak számára (életkor / év) 41 42 43 44

7 éves

8 éves

9 éves

10 éves

11 éves

12 éves

13 éves

14 éves

15 éves

16 éves

17 éves

18 éves

19 éves

20-25 éves

2020 2040 2060 2090 2110 2130 2150 2170 2190 2210 2230 2250 2270 2300 2320 2340 2360 2380 2400 2420 2440 2460 2490 2510 2530 2550 2570 2590 2610 2630 2650 2670 2700 2720 2740 2760 2780

2110 2130 2160 2180 2200 2220 2240 2260 2280 2300 2330 2350 2370 2390 2410 2430 2450 2480 2500 2520 2540 2560 2580 2600 2620 2650 2670 2690 2710 2730 2750 2770 2790 2820 2840 2860 2880

2250 2270 2290 2310 2330 2350 2370 2400 2420 2440 2460 2480 2500 2520 2540 2570 2590 2610 2630 2650 2670 2690 2710 2730 2760 2780 2800 2820 2840 2860 2880 2900 2930 2950 2970 2990 3010

2300 2320 2350 2370 2390 2410 2430 2450 2470 2490 2520 2540 2560 2580 2600 2620 2640 2670 2690 2710 2730 2750 2770 2790 2810 2840 2860 2880 2900 2920 2940 2960 2980 3010 3030 3050 3070

2380 2400 2430 2450 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2600 2620 2640 2660 2680 2700 2720 2750 2770 2790 2810 2830 2850 2870 2890 2920 2940 2960 2980 3000 3020 3040 3060 3090 3110 3130 3150

2460 2480 2510 2530 2550 2570 2590 2610 2630 2650 2680 2700 2720 2740 2760 2780 2800 2830 2850 2870 2890 2910 2930 2950 2970 3000 3020 3040 3060 3080 3100 3120 3140 3170 3190 3210 3230

2520 2540 2570 2590 2610 2630 2650 2670 2690 2710 2740 2760 2780 2800 2820 2840 2860 2890 2910 2930 2950 2970 2990 3010 3030 3060 3080 3100 3120 3140 3160 3180 3200 3230 3250 3270 3290

2590 2610 2640 2660 2680 2700 2720 2740 2760 2780 2810 2830 2850 2870 2890 2910 2930 2960 2980 3000 3020 3040 3060 3080 3100 3130 3150 3170 3190 3210 3230 3250 3270 3300 3320 3340 3360

2640 2660 2680 2700 2720 2740 2760 2790 2810 2830 2850 2870 2890 2910 2930 2960 2980 3000 3020 3040 3060 3080 3100 3120 3150 3170 3190 3210 3230 3250 3270 3290 3320 3340 3360 3380 3400

2680 2700 2720 2740 2760 2780 2800 2830 2850 2870 2890 2910 2930 2950 2970 3000 3020 3040 3060 3080 3100 3120 3140 3160 3190 3210 3230 3250 3270 3290 3310 3330 3360 3380 3400 3420 3440

2710 2730 2760 2780 2800 2820 2840 2860 2880 2900 2930 2950 2970 2990 3010 3030 3050 3080 3100 3120 3140 3160 3180 3200 3220 3250 3270 3290 3310 3330 3350 3370 3390 3420 3440 3460 3480

2740 2760 2790 2810 2830 2850 2870 2890 2910 2930 2960 2980 3000 3020 3040 3060 3080 3110 3130 3150 3170 3190 3210 3230 3250 3280 3300 3320 3340 3360 3380 3400 3420 3450 3470 3490 3510

2750 2770 2800 2820 2840 2860 2880 2900 2920 2940 2970 2990 3010 3030 3050 3070 3090 3120 3140 3160 3180 3200 3220 3240 3260 3290 3310 3330 3350 3370 3390 3410 3430 3460 3480 3500 3520

2760 2780 2810 2830 2850 2870 2890 2910 2930 2950 2980 3000 3020 3040 3060 3080 3100 3130 3150 3170 3190 3210 3230 3250 3270 3300 3320 3340 3360 3380 3400 3420 3440 3470 3490 3510 3530

45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 A maximális pontszám elérésén túl: húsz méter 1 pont.


17


1 osztály

Helyi tanterv

Szöveges értékelés

október végén

Magatartás:  Társas kapcsolata: barátkozó – alkalmazkodó – segítőkész – udvarias – visszahúzódó – nehezen alkalmazkodó  Órai munkája: aktív, segítő – jó – változó – zavaró  Figyelmeztetésre: soha – ritkán – többször – nagyon gyakran szorul  Csendben, fegyelmezetten dolgozik – zavarja társait  A szabályokat betartja – ritkán téveszti – gyakran nem tartja be Szorgalom:  Figyelme: tartós, aktivizálható – megfelelő – rövid ideig tartó – kalandozó, szétszórt  Aktivitása: mindig aktív – általában – néha aktív – passzív – közömbös  Önálló feladatvégzése: kiemelkedő – korának megfelelő – jó – gyakran segítséget kér – még nem képes  Munkavégzése: önálló, pontos – gondos, legtöbbször kitartó – változó, bizonytalan, sok a pontatlanság – állandó segítségre szorul  Munkatempója: gyors – jó – kicsit lassú – nagyon lassú Magyar nyelv és irodalom:  Szóbeli kifejezőkészsége: választékos – érthető – átlagos, rövid mondatokat használ – szegényes, gátlásos  Hang-és betűfelismerése: biztos, hibátlan – kevés hibával ismeri fel – sokat hibázik – egyelőre nem képes felismerni  Írásképe: esztétikus – rendezett – néha rendezetlen – rendezetlen  Betűalakítása: szabályos, pontos – kevés hibával ír – sok hibát vét – rendezetlen, felismerhetetlen Matematika:  Számok írása: jó – megfelelő – gyenge (T. sz. fordítva írja, H. k. szabálytalan nagy számok)  Műveleteket az 5 körében: hibátlanul, önállóan – kevés hibával – sok hibával, segítséggel végez  + - : biztos – bizonytalan  Számsorrend alkotása: biztos – bizonytalan  Számok bontása: biztos – bizonytalan Környezetismeret:  Gyűjtőmunkát aktívan, szívesen végez  Ismeretei: széles körűek – átlagosak  Aktivitása: aktív – változó – nehezen motiválható  Érdeklődése: kiemelkedően tájékozott – életkorának megfelelően tájékozott – ismeretei még hiányosak  A hónapok, évszakok neveit ismeri – nem ismeri  Szülei foglalkozását meg tudja nevezni – nem tudja megnevezni Ének:  Órákon: aktív – aktivitása változó – nehezen motiválható  Ritmikai képessége: kiváló – jó – megfelelő – még fejletlen  A dalokat szívesen énekli önállóan – csak csoportban énekel

18


Helyi tanterv

 Dalos játékokban: szívesen vesz részt – részt vesz – nem vesz részt Technika:  Eszközhasználata: biztonságos – helyes – jó – megfelelő – gyenge  Munkái: szépek – igényesek – pontatlanok  Munkavégzése: gondos, pontos – pontatlan – segítséggel dolgozik  Környezetének rendjére: nagyon ügyel – ügyel – nem ügyel Rajz és vizuális kultúra:  Munkái: szépek – igényesek – tiszták – maszatosak, rendetlenek  Eszközökkel: ügyesen bánik  Saját ötleteit, elképzeléseit: bátran – kreatívan – szegényesen valósítja meg  Törekszik a rajzfelület esztétikus kitöltésére  Színhasználata: egyéni – változatos – gazdag – visszafogott  Munkadarabok esztétikája: tetszetők – tiszták – kisebb hibák – elfogadható  Rajzolás, festés: jó – megfelelő – gyenge

19


Helyi tanterv

Testnevelés:  Testnevelés órán: fegyelmezett – néha fegyelmezetlen – gyakran rendbontó  A nevelő utasításait: betartja – nem tartja be  Labdás gyakorlatokban: ügyes – fejlesztésre szorul  Térbeli tájékozódása: jó – megfelelő – gyenge


félévkor

Magatartás:  Társaival: barátságos – együttműködő – közömbös – gyakran kerül konfliktusba – segítőkész – nem segítőkész  Közösségben: aktív – passzív – zárkózott – kezdeményező – hátráltató – konfliktust okozó.  Felnőttekhez: udvarias – tisztelettudó – közvetlen – tartózkodó – bizalmatlan Szorgalom:  Munkáját: önállóan – kevés segítséggel – kizárólag segítséggel végzi. Probléma esetén segítséget kér – nem kér segítséget.  A közösségi munkát: ötletekkel segíti – utasításra teljesíti – gyakran hátráltatja.  Tanulmányi feladatainak teljesítése: pontos, hiánytalan – ritkán hiányos – gyakran hiányos.  Tanítási órákon: figyel – nem figyel – mással foglalkozik – sokat jelentkezik – a többiekkel együtt halad – gyakran lemarad Magyar nyelv és irodalom:  Beszéde: tiszta, érthető – a … hang képzése bizonytalan – a … hang képzése hibás.  Szóbeli kifejezőkészsége: korosztályának megfelelő – korosztályánál gyeng  A tanult betűk felismerése és olvasása biztos – bizonytalan – tévesztő  Olvasása: folyamatos – szótagoló – betűző  A szavakat, rövid mondatokat: megérti – csak segítséggel érti meg – nem érti  Az olvasott szöveg tartalmát: pontosan – pontatlanul – csak segítséggel – segítséggel sem mondja el.  Ceruzafogása: megfelelő – bizonytalan  Füzetvezetése: tiszta – rendezett – rendezetlen  Betűismerete: biztos – bizonytalan – gyakran tévesztő  Írásának tempója: megfelelő – lassú – kapkod A tantárgy követelményeit kiválóan – jól – megfelelően – gyengén – nem teljesített Matematika:  Számfogalma: biztos – bizonytalan  A számok tulajdonságaiban és megnevezésében: önálló – segítséget igényel  Tájékozódása a számegyenesen: jó – pontatlan  A tanult matematikai jelek ismerete és alkalmazása: biztos – bizonytalan  A 10-es számkörben műveletet: önállóan – kevés – sok segítséggel tud elvégezni.  Csökkenő és növekvő sor felállítására: önállóan – segítséggel – segítséggel sem képes A tantárgy követelményeit kiválóan – jól – megfelelően – gyengén – nem teljesítette Környezetismeret:  A tanult napok, hónapok és az évszakok neveit: ismeri – nem ismeri  Néhány ház körül és erdőben élő állatot, növényt: meg tud nevezni – nem tud megnevezni  A helyes tisztálkodás szokásait: ismeri – nem ismeri – alkalmazásukban bizonytalan.  Megfigyeléseit: pontosak – felületesek – pontatlanok  Az összefüggések felismerésében: önálló – segítségre szorul A tantárgy követelményeit kiválóan – jól – megfelelően – gyengén – nem teljesített Ének:  A tanult dalokat el tudja énekelni: önállóan – segítséggel – csoportban  A dalokat: szívesen – csak biztatásra énekli  Hallás után egyszerű ritmus visszaadására: képes – bizonytalan – nem képes  A közös éneklésben, dalos játékokban: szívesen – vonakodva vesz részt

20


Helyi tanterv

Rajz és vizuális kultúra  A rajz és festés iránti érdeklődése: élénk – mérsékelt – közömbös  Munkáját: önállóság – ötletszerűség – segítségvárás jellemzi  Az eszközöket: jól – megfelelően – bátortalanul használja  Színhasználata: változatos – egyhangú  A rajzfelület kitöltésére: törekszik – nem törekszik Technika:  Munkái: szépek – igényesek – pontosak – gyakran pontatlanok – maszatosak  Az eszközökkel és az anyagokkal: ügyesen – biztonságosan – bizonytalanul bánik  Kézügyessége: kiváló – jó – korának megfelelő – koránál fejletlenebb Testnevelés:  Az órákon, foglalkozásokon: aktív – együttműködő – közömbös  Erőnléte, állóképessége: kiváló – korának megfelelő – csak kis terhelést bír  A szabályokat: önként, pontosan – csak utasításra – ritkán utasításra sem tartja be  Mozgása: harmonikus – összerendezett – koordinálatlan A …………………….tantárgyból dicséretes teljesítményt nyújtott. A második félévben ……………………tantárgyból fokozott segítséget igényel.


március végén

Magatartás:  Nevelőkhöz való viszonya: őszinte – tisztelettudó – udvarias – ritkán elutasító – túlzottan bizalmaskodó vagy tiszteletlen  Órai munkája: aktív – segítő – jó – változó – zavaró  Figyelmeztetésre: soha – ritkán – többször – nagyon gyakran szorul  Szabályokat, házirendet: betartja – ritkán tévesztő – gyakran nem tartja be – nem tartja be Szorgalom:  Munkavégzése: önálló, pontos – gondos, legtöbbször kitartó – változó, sok a pontatlanság – állandó segítségre szorul  Munkatempója: gyors – jó – megfelelő – kicsit lassú – nagyon lassú  Házi feladatai: hiánytalanok – ritkán hiányosak – többször hiányosak – alig van kész  Feladatteljesítése: önálló, pontos – kitartó – változó – hanyag  Kitartása: kiemelkedő – ritkán kér segítséget – gyakran kér segítséget - hamar feladja a feladatmegoldást, ha elsőre nem sikerül – feladatait nem fejezi be Magyar nyelv és irodalom:  Betűismerete: biztos – bizonytalan – nagyon hiányos  Hangos olvasása: Gyors, hibátlan, kifejező – megfelelő, kevés hibát ejt – kicsit lassú, sok hibával akadozó – fejlesztésre szorul, nem tud összeolvasni  Szövegértése: kifogástalan, mondatokat is ért – csak szavakat ért – nem érti meg az olvasottakat  Betűalakítása: szabályos – szabálytalan  Másolás és tollbamondás alkalmával írása: hibátlan – kevés – sok hibával ír

21


Helyi tanterv

Matematika:  Számfogalma 0-20-ig: kialakult – bizonytalan  Számok írása diktálás után: hibátlan – téveszt – nem tudja leírni  Viszonyítás: biztos – bizonytalan  Számok összerendezése: biztos – bizonytalan – nem tudja  Összeadás írásban: jó – megfelelő – fejlesztendő  Összeadás szóban: j – megfelelő – fejlesztendő  Kivonás írásban. Jó – megfelelő – jó – fejlesztendő  Kivonás szóban: jó – megfelelő – fejlesztendő  Pótlás: jó – megfelelő – fejlesztendő  Szöveges feladatokat: önállóan – csak segítséggel oldja meg – nem képes megoldani Környezetismeret:  Közvetlen környezetét: jól – megfelelően . gyengén ismeri  Évszakok ismerete. Jó – megfelelő – gyenge  Az emberi testet: ismeri – nem ismeri  Tájékozódása a tananyagban: kiemelkedő – jó – megfelelő – gyenge Rajz:  Kreativitása, vizuális kifejezése: ötlet dús gyenge  Vizuális memóriája: jó – megfelelő – gyenge  Rajzolás, festés: jó – megfelelő – gyenge Technika:  Eszközhasználat: jó – nehézkes – fejlesztendő  Munkavégzése: pontos, gondos – megfelelő – pontatlan – nem képes egyedül elvégezni a feladatot  Munkadarabjai: esztétikusak, pontosak – kicsit – nagyon pontatlanok Testnevelés.  Órákon: fegyelmezett – néha rendbontó – gyakran rendbontó  A nevelő utasításait: betartja – néha nem tartja be – gyakran nem tartja be  Labdás gyakorlatokban: ügyes – fejlesztésre szorul  Térbeli tájékozódása, mozgása: jó – megfelelő – fejlesztésre szorul

22


2.osztály

Helyi tanterv


október végén

Magatartás:  Magatartása a felnőttekkel: tisztelettudó – őszinte, nyitott – zárkózott, passzív – készséges  Társaival szemben: készséges, kezdeményező – közömbös – gyakran kerül konfliktusba  Tanórai figyelme: példás, fegyelmezett – jó – változó – állandó figyelmeztetésre szorul  Együttműködése: aktív – nyitott – udvarias – változó, visszahúzódó  Órai munkája: aktív, segítő – jó – változó – zavaró Szorgalom:  Munkához való viszonya: példás, mindig elvégzi kötelességét, önállóan vállal feladatot – jó, kérésre elvállal feladatot – megfelelő, néha elfeledkezik róla . hanyag, nem vállal feladatot  Figyelme: kitartó – megfelelő – aktivizálható – szétszórt  Önálló feladatvégzése: kiemelkedő – korának megfelelő – gyakori segítségre szorul – önállóan nem képes feladatmegoldásra  Érdeklődése: örömmel gyűjt új ismeretet –elfogadja az új ismereteket – közömbös az új dolgok, ismeretek iránt  Feladattudata: fejlett – megfelelő – elfogadható – jelentősen fejlesztendő  Feladatteljesítése: önálló, pontos –kevés segítségre szorul – bizonytalan Magyar nyelv és irodalom:  Beszéde: értelmes, választékos – elfogadható – rövid mondatokban fejezi ki magát – nehezen érthető  Olvasása: hibátlan, kifejező – kevés hibával olvas – akadozva, sok hibával olvas – betűzve olvas  Hibatípusok: betűt téveszt, kihagy, felcserél, mást olvas, hozzátesz, összeolvasása bizonytalan  Szövegértése: kifogástalan – kis segítséget igényel – sok segítséget igényel – nem érti az olvasottakat  Írása: gyors, lendületes, hibátlan – megfelelő, kevés hibával ír – kicsit lassú, sok hibával ír – nagyon lassú, sok hibát vét  Másolása: hibátlan – néhány hibát vét – sok hibával dolgozik  Tollbamondása: hibátlan – néhány hibát vét – sok hibát vét  Mondatkezdő nagybetűt és a mondatvégi írásjeleket: mindig alkalmazza – néha elfelejti – gyakran elfelejti – még nem alkalmazza Matematika:  Számfogalma 20 – ig: kialakult – bizonytalan – még kialakulatlan  Számsorozat szabályait: felismeri – segítséggel tudja – nem látja az összefüggéseket  Alapműveletek végzése: gyors, hibátlan – kevés – sok hibával dolgozik  Szöveges feladatok megoldása: biztos, önálló – kevés hibával, segítséggel – sok hibával – nem képes megoldani  Nyitott mondatokat: meg tud oldani önállóan – kevés segítséggel tudja – sok segítséggel oldja meg – nem tudja megoldani Környezetismeret:  A tanult fogalmak ismerete: biztos – kevés segítséggel – sok segítséggel – nem tudja  Évszakok jellemzőit: ismeri, meg tudja fogalmazni – ismeretei pontatlanok, kis segítséggel jellemzi – nem ismeri  Napirendet, napszakokat: ismeri, felsorolja – segítséggel nevezi meg – nem ismeri, nem tudja megfogalmazni  Érdeklődése: kiemelkedően tájékozott – életkorának megfelelően tájékozott – ismeretei még hiányosak Ének:  Hallása: kiváló – jó – pontatlan  Dallam és ritmikai ismerete: jó – megfelelő – elfogadható – gyenge  Dalos játékokban: aktívan vesz részt – részt vesz – nem vesz részt Technika:  Eszközhasználata: biztonságos, helyes – megfelelő – bizonytalan, állandó segítségre szorul  Munkavégzése: pontos, gondos – megfelelő – pontatlan  Kreativitása: kimagasló, egyéni ötletei vannak – jó – megfelelő  Munkadarabjai: tiszták, pontosak, tetszetők – kicsit pontatlanok – maszatosak, rendezetlen

24


Rajz:



Helyi tanterv

Ábrázolása: életkoránál jobb szintű- életkorának megfelelő – életkorának gyengén, hiányosan felel meg Térkihasználása: egyedi – megszokott – csak a kép bizonyos részeit használja Színhasználata: változatos – jól használja – kevés színnel dolgozik Élőlényeket: jól ábrázol – életkorának megfelelően – átlagnál gyengébben ábrázolja

   Testnevelés:  Rendgyakorlatok végzése: helyesen, biztosan hajtja végre – kissé bizonytalan – nem tudja végrehajtani  Gimnasztikai feladatokat: helyesen, ütemre végzi – ütem betartása nélkül végzi – rendezetlenül végzi  Mozgása: ügyes, rendezett – lassú  Szabályokat: betartja – figyelmeztetésre betartja – nem tartja be  A játékban: alkalmazkodó – kezdeményező – kevésbé együttműködő  Mozgásigénye: rendkívül sok – megfelelő – kicsit kevés – nagyon kevés


félévkor

Magatartás:  Társaival: barátságos – együttműködő – közömbös – gyakran kerül konfliktusba – segítőkész – nem segítőkész  Közösségben: aktív – passzív – zárkózott – kezdeményező – hátráltató – konfliktust okozó.  Felnőttekhez: udvarias – tisztelettudó – közvetlen – tartózkodó – bizalmatlan Szorgalom:  Munkáját: önállóan – kevés segítséggel – kizárólag segítséggel végzi. Probléma esetén segítséget kér – nem kér segítséget.  A közösségi munkát: ötletekkel segíti – utasításra teljesíti – gyakran hátráltatja.  Tanulmányi feladatainak teljesítése: pontos, hiánytalan – ritkán hiányos – gyakran hiányos.  Tanítási órákon: figyel – nem figyel – mással foglalkozik – sokat jelentkezik – a többiekkel együtt halad – gyakran lemarad Magyar nyelv és irodalom:  Beszéde: tiszta, érthető – a … hang képzése bizonytalan – a … hang képzése hibás.  Szókincse: gazdag – életkorának megfelelő - hiányos  Szóbeli kifejezőkészsége: kiváló - korosztályának megfelelő – korosztályánál gyengébb  Összefüggő beszédre önállóan: képes – nem képes  Olvasás iránti érdeklődése: élénk – mérsékelt – közömbös  Felkészülés után 5-6 mondatos szöveget hangosan: hibátlanul – kevés hibával – jól hallhatóan – halkan – érthetően – alig érthetően – élőbeszéd közeli tempóban – lassan -. Írásjelek figyelembe vételével – írásjelek figyelembe vétele nélkül olvassa  Az olvasott szöveg tartalmát: pontosan – pontatlanul – csak segítséggel – segítséggel sem mondja el.  Az olvasott szöveghez kapcsolódó feladatokat írásban: egyedül – segítséggel – segítséggel sem old Füzetvezetése: tiszta – rendezett – rendezetlen  Vonalvezetése: tiszta – áttekinthető – rendezett - rendezetlen  Betűalakítása, betűkapcsolása: szabályos – szabálytalan – szép – nehezen olvasható  Írásának tempója: megfelelő – lassú – kapkodó  Helyesírása: kiváló – megfelelő – gyakran tévesztő A tantárgy követelményeit kiválóan – jól – megfelelően – gyengén – nem teljesítette.

25


Helyi tanterv

Matematika:  Számfogalma a 100-as számkörben: biztos – bizonytalan  A mennyiségekkel kapcsolatos feladatok (mérés, összehasonlítás, mértékváltás) elvégzése hibátlan – bizonytalan – pontatlan - eredménytelen  Tájékozódása a számegyenesen: jó – pontatlan  A négy alapműveletet: önállóan – kevés – sok segítséggel tudja elvégezni.  Az összetett szám-és szöveges feladatokat: eszköz nélkül – eszközzel – hibátlanul – hibásan – önállóan – segítséggel old meg  Fejszámolásban: gyors – lassú – pontos - pontatlan A tantárgy követelményeit kiválóan – jól – megfelelően – gyengén – nem teljesítette. Környezetismeret:  Az élő és élettelen környezettel kapcsolatos tájékozottsága: kiváló – megfelelő - hiányos  Megfigyeléseit: pontosak – felületesek – pontatlanok  Az összefüggések felismerésében: önálló – segítségre szorul  A gyalogos közlekedés szabályait: ismeri – nem ismeri – alkalmazza – nem alkalmazza A tantárgy követelményeit kiválóan – jól – megfelelően – gyengén – nem teljesítette Ének:  A tanult dalokat el tudja énekelni: önállóan – segítséggel – csoportban  A dalokat: szívesen – csak biztatásra énekli  Hallás után egyszerű ritmus visszaadására: képes – bizonytalan – nem képes  Ritmikai készsége: fejlett – megfelelő – kialakulásban lévő  Zenei hallása: kiváló – jó – fejlődő - bizonytalan  A közös éneklésben, dalos játékokban: szívesen – vonakodva vesz részt A tantárgy követelményeit kiválóan – jól – megfelelően – gyengén – nem teljesítette. Rajz és vizuális kultúra  A rajz és festés iránti érdeklődése: élénk – mérsékelt – közömbös  Munkáját: önállóság – ötletszerűség – segítségvárás jellemzi  Az eszközöket: jól – megfelelően – bátortalanul használja  Színhasználata: változatos – egyhangú  Fantáziája, kifejezésmódja: színes – színtelen – változatos – egyhangú – egyéni - fejletlen  A rajzfelület kitöltésére: törekszik – nem törekszik A tantárgy követelményeit kiválóan – jól – megfelelően – gyengén – nem teljesítette. Technika:  Munkái: szépek – igényesek – pontosak – gyakran pontatlanok – maszatosak  Az eszközökkel és az anyagokkal: ügyesen – biztonságosan – bizonytalanul bánik  Kézügyessége: kiváló – jó – korának megfelelő – koránál fejletlenebb  Anyag-és eszközismerete: alapos – megfelelő – hiányos A tantárgy követelményeit kiválóan – jól – megfelelően – gyengén – nem teljesítette. Testnevelés:  Az órákon, foglalkozásokon: aktív – együttműködő – közömbös  Erőnléte, állóképessége: kiváló – korának megfelelő – csak kis terhelést bír  A szabályokat: önként, pontosan – csak utasításra – ritkán utasításra sem tartja be  Mozgása: harmonikus – összerendezett – koordinálatlan A tantárgy követelményeit kiválóan – jól – megfelelően – gyengén – nem teljesítette. A …………………….tantárgyból dicséretes teljesítményt nyújtott. A második félévben ……………………tantárgyból fokozott segítséget igényel.

26


Helyi tanterv


március végén

Magatartás:  Társas kapcsolata: kezdeményező – segítőkész – elfogadó – visszahúzódó  Tanórai fegyelme: példás, fegyelmezett – jó – változó – állandó figyelmeztetésre szorul  Beszéde, modora: udvarias – kedves – többnyire udvarias – gyakran udvariatlan  Együttműködése: aktív – nyitott – udvarias – változó  A házirendet: betartja: - ritkán téveszti – gyakran nem tartja be – nem tartja be Szorgalom:  Munkavégzése: önálló, pontos – legtöbbször gondos – változó – sok a pontatlanság – állandó segítségre szorul  A tanítási órákon: aktív – ösztönzést igényel – figyelmetlensége miatt gyakran lemarad – társai munkáját is zavarja  Figyelme: kitartó – megfelelő – aktivizálható – szétszórt  Feladatteljesítése: önálló – pontos – változó – hanyag  Kitartása: kiemelkedő – ritkán kér segítséget – gyakran kér segítséget Magyar nyelv és irodalom:  Olvasása: hibátlan, lendületes – kevés hibával olvas – akadozva, sok hibával olvas  Betűzgetve olvas  Szövegértése: kifogástalan – jó – megfelelő – nem érti, amit olvas  Az abc-t: ismeri, tudja – kis segítséggel tudja – sok segítséggel tudja – nem tudja  Lényegkiemelésre: önállóan képes – kis segítséggel képes – még nem képes lényegkiemelésre  Írása: hibátlan, lendületes – megfelelő, kevés hibával ír – nagyon lassú, sok hibával ír  Másolás és tollbamondás alkalmával írása: hibátlan – kevés – sok hibát vét  Szavak elválasztása: hibátlan – kevés – sok hibával választja el – nem tud elválasztani  A tanult j-s és ly-s szavakat: hibátlanul írja – kevés – sok hibával írja  Mondatokat hibátlanul – kevés sok hibával írja – nem tudja szavakra tagolni Matematika:  Számfogalma 100-ig: kialakult – bizonytalan  Számsorozat szabályait: felismeri – segítséggel ismeri fel – nem látja az összefüggéseket  Alapműveleteket a 100-as számkörben: hibátlanul – kevés – sok hibával tudja  A tanult szorzó-és bennfoglaló táblákat: ismeri, tudja – kevés – sok hibával tudja – nem tudja Környezetismeret:  Tájékozódás alapismeretekben: széleskörűen tájékozott – korának megfelelően tájékozott – tájékozatlan – az alapvető adatokat sem tudja  Tantárgyi ismeretei: kifogástalanok – jók – megfelelők – gyengék Természetismereti tudás összegzése:  Érdeklődő, tudását folyamatosan gyarapítja, és ismereteit önállóan alkalmazza  Érdeklődő, de tudásában kevés hiányosság fellelhető  Tudásában sok a hiányosság, így önálló munkája nehézkes  Csekély tudása és a szorgalom hiánya miatt önálló munkára képtelen, fejlesztésre szorul Ének:  Daléneklése: jó – megfelelő – gyenge  A ritmuselemeket felismeri, jól alkalmazza – felismeri, de hibásan alkalmazza – nem ismeri fel  Kézjeleket: ismeri – nem ismeri  Kottaképről a ritmust meg tudja szólaltatni – segítséggel tudja megszólaltatni – még nem tudja Rajz:  Szívesen, önálló kezdeményezésre rajzol – csak közös munkavégzéskor rajzol – nem szívesen rajzol  Képe megjelenítése. Kifejező, pontos – felismerhető, de pontatlan – nehezen felismerhető az ábrázolása  Élettelen tárgyak ábrázolása: pontos, érzékletes – felületes, pontatlan – nem ismerhető fel  Élőlények ábrázolása: élethű, pontos – felületes, de felismerhető – nem ismerhető fel

27


Helyi tanterv

Technika:  Kreativitása, alkotóképessége: sok – kevés önálló ötlete van – nincsenek önálló ötletei  Eszközhasználata helyes, biztonságos – megfelelő – csak gyakori segítséggel használja jól eszközeit  Munkavégzése: gondos, pontos – pontatlan – egyedül nem képes dolgozni  Munkája: igényes – szép – tetszetős – kicsit pontatlan – összecsapott – rendetlen Testnevelés:  Órai hozzáállása: aktív, öntevékeny – csak biztatásra dolgozik – nem szívesen vesz részt  Mozgása ügyes, összerendezett – rendezetlen – lassú  Futómozgása: helyes, rendezett – fejlesztésre szorul  Tornaelemek végrehajtása: szabályos, pontos – kevés hibával – nem tudja végrehajtani  Labdás gyakorlatok végzése: pontos – jó – pontatlan – fejlesztendő  Játék közben a szabályokat: betartja – figyelmeztetésre tartja be – nem tartja be

Év végi szöveges értékelés

1-2. osztály

Magatartás: Általános minősítés: példás, jó, változó, rossz  A Házirendet: betartja, általában igyekszik betartani, nem tartja be  Tanórai viselkedése: fegyelmezett, néha fegyelmezetlen, gyakran fegyelmezetlen  Tanórán kívüli viselkedése: Kulturált, értéktisztelő, néha fegyelmezetlen, esetenként veszélyeztető, gyakran fegyelmezetlen, veszélyeztető.  A közösségben: viselkedése példamutató, többnyire példamutató, esetenként a rossz példát követi, rossz példát mutat.  Társaival: segítőkész, esetenként goromba, csúfolódó, kötekedő  Hangneme: udvarias, többnyire udvarias, esetenként modortalan, néha felesel Szorgalom: Általános minősítés: példás, jó, változó, hanyag  Munkavégzése: pontos, megbízható, hullámzó, igénytelen, lusta, passzív.  Feladattudata: dicséretes, jó, átlagos, még nem alakult ki  Munkájában: önálló, időnként segítségre szorul, segítségre szorul.  Kötelességtudata: magas fokú, jó, megfelelő, változó, még nem alakult ki  A munkavégzés tempója: gyors, megfelelő, átlagos, változó, lassú.  Padrendje: rendezett, megfelelő, elfogadható, szétszórt, rendezetlen.  Órai aktivitása: aktív, csak néha aktív, csendesen figyel, passzív, jelentkezik, ritkán jelentkezik, nem jelentkezik.  A házi feladatait: gondosan, esztétikusan készíti el, elkészíti, hiányosan készíti el, sokszor nem készíti el. Magyar nyelv és irodalom: Általános minősítés: kiváló, jó, megfelelő, gyenge, felzárkóztatásra szorul. Önálló munkavégzése: példás, jó, változó, gyenge.  Olvasás, írás Betűismerete: biztos, gyenge.  Olvasás: folyamatosan, szépen, kifejezően, szöveghűen, mondatvégi és mondatközi írásjelnek megfelelően,  kevés – sok hibával, nem kifejezően, szótagolva, betűzve, akadozva.  Fogalmazási ismeretek: kiváló, megfelelő, elég kevés.  Szövegértése: jól megérti az olvasottakat, szövegértése megfelelő, még nem érti meg az olvasottakat.  Memoriterek szöveghű visszaadása hibátlan, hangsúlyos, kifejező, kevés – sok hibával, csak alkalmanként hangsúlyoz, nem elég kifejező, szövegtudása hiányos.  Betűalakítás, betűkapcsolás: szabályos, szabálytalan.  Másolása áttekinthető, rendezett, egyéni, hibátlan, kevés – sok hibával másol, fejlesztendő.  Ceruzafogása: laza – görcsös Nyelvtan:  A magyar abc-t hibátlanul – kevés – sok hibával tudja  Tollbamondás, emlékezetből írás: hibátlan, általában jó, még csak 1 – 2 mondat terjedelmében megfelelő, előfordul betűkihagyás, betűtoldás, betűtévesztés, betűcsere, a mássalhangzók hosszúságát nem minden esetben érzékeli.  A tanult nyelvtani ismereteket hibátlanul alkalmazza – kevés – sok hibával alkalmazza  Szavak elválasztása hibátlan – kevés – sok hibát vét A tantárgy követelményeit kiválóan – jól – megfelelően – gyengén – nem teljesítette.

28


Helyi tanterv

Matematika: Általános minősítés: kiváló, megfelelő, gyenge, felzárkóztatásra szorul  Önálló munkavégzése: példás, jó, változó gyenge.  Mértékváltás: jó, megfelelő, gyenge.  Az összefüggéseket jól látja, logikusan gondolkodik, az összefüggések meglátásában néha, sokszor, mindig segítségre szorul, még nem látja meg.  Műveleti megoldásai hibátlanok, általában hibátlanok, kevés – sok hibával számol.  1. osztály: összeadás, kivonás szóban: jó – megfelelő – fejlesztendő; írásban: jó – megfelelő – fejlesztendő  2. osztály: összeadás, kivonás százas számkörben: hibátlan, kevés hibával – sok hibával  2. osztály: tanult szorzó és bennfoglaló táblákat: kitűnően ismeri – kevés – sok hibával ismeri – nem tudja  Szöveges feladatok értelmezésére képes, bizonytalan, nem képes.  Az órákon aktív, ügyesen szerepel, néha – sokszor téved, keveset – nem jelentkezik, nem figyel, nem dolgozik. A tantárgy követelményeit kiválóan – jól – megfelelően – gyengén – nem teljesítette. Környezetismeret: Általános minősítés: kiváló, jó, megfelelő, gyenge, felzárkóztatásra szorul.  A tanult növények és állatok rövid jellemzését biztosan tudja, bizonytalan, tanítói kérdések segítségével tudja, nem tudja.  Órai magatartása aktív, odafigyelő, néha figyelmetlen, nem kapcsolódik be az órába.  Órai szorgalma: ügyesen szerepel, sokat jelentkezik néha téved, csak biztatásra jelentkezik, ritkán jelentkezik, nem dolgozik, nem figyel. A tantárgy követelményeit kiválóan – jól – megfelelően – gyengén – nem teljesítette. Rajz: Általános minősítés: kiváló, jó, megfelelő  Élményeit átlagon felül, átlagosan – átlagnál szegényebben jeleníti meg vizuális eszközökkel.  Alapvető térviszonyok ábrázolásában biztos, segítségre szorul, nem tudja  Vázolás, rajzolás, festéstechnikája: átlagon felüli – jó – átlagos – gyenge.  Munkája tiszta, tetszetős, elfogadható, kissé maszatos, rendetlen. A tantárgy követelményeit kiválóan – jól – megfelelően – gyengén – nem teljesítette. Ének: Általános minősítés: kiváló, jó, megfelelő.  Daléneklése jó, megfelelő, gyenge  Ritmusfelismerése: jó, megfelelő, gyenge  Ritmushangoztatása: biztos, bizonytalan, nem tudja.  Ritmusírás (kirakás): jó, megfelelő, gyenge.  Dallamírása öt vonalra: kiváló, jó, megfelelő, gyenge. A tantárgy követelményeit kiválóan – jól – megfelelően – gyengén – nem teljesítette. Technika: Általános minősítés: kiváló, jó, megfelelő.  Munkavégzése gondos, önálló, segítségre szorul, érdektelen.  Munkája tiszta, tetszetős, elfogadható, kissé maszatos, rendetlen.  Eszközhasználata: helyes, biztonságos – jó – megfelelő – gyenge. A tantárgy követelményeit kiválóan – jól – megfelelően – gyengén – nem teljesítette. Testnevelés: Általános minősítés: kiváló, jó, megfelelő.  Gyakorlatok végrehajtásában ügyes, precíz, folyamatosan végzi, néha bizonytalan.  Játékok, versenyek, szabályok betartását önállóan, tudatosan tartja be, útmutatás után tartja be, nem törekszik a betartásra.  A tanítási órákon aktív, öntevékeny, biztatásra dolgozik, lusta.  Állóképessége: kiváló, átlagon felüli – jó, életkorának megfelelő – gyenge.  Mozgása: ügyes, rendezett – lassú. A tantárgy követelményeit kiválóan – jól – megfelelően – gyengén – nem teljesítette.

A tantervi követelményeket összességében kiválóan – jól – megfelelően – gyengén – nem teljesítette.

29


Helyi tanterv

Szöveges értékelés október végén

3. osztály

Magatartás:  Társas kapcsolata: példás – jó – változó – visszahúzódó  Kudarctűrő képessége: jó – változó – nehezen viseli a kudarcot  A kritikát jól viseli, javításra ösztönzi – letöri a kritika – nem viseli el, agresszivitást vált ki belőle  Együttműködése: aktív – nyitott – udvarias – változó  Tanórai fegyelme: példás, fegyelmezett – jó – változó – állandó figyelmeztetésre szorul Szorgalom:  Tanítási órákon: aktív – ösztönzést igényel – figyelmetlensége miatt gyakran lemarad – társai munkáját is zavarja  Figyelme: kitartó – megfelelő – aktivizálható – szétszórt  Feladatteljesítése: önálló, pontos – kis segítséggel – bizonytalan – hanyag  Munkavégzése: önálló, pontos – gondos – változó, sok a pontatlanság – állandó segítségre szorul  Munkatempója: gyors – megfelelő – lassú Magyar nyelv és irodalom:  Olvasása: folyamatos, hibátlan, kifejező – folyamatos, kevés hibával – szólamokban olvas, sok hibával – akadozva, lassan olvas  Szövegértése: kifogástalan – megfelelő – kis segítséget igényel – sok segítséget igényel  A magyar abc-t: hibátlanul tudja – kevés hibával tudja – sok hibával tudja – nem tudja  Írása: tiszta, rendezett, hibátlan – kevés hibát vét – sok hibát vét – rendetlen, hanyag  Másolás és tollbamondás során: hibátlanul – kevés hibával – sok hibával dolgozik – sok gyakorlásra szorul  Mondatfajták felismerése: hibátlan – kevés – sok hibával – nem ismeri fel  Fogalmazása: képes adott témáról pár mondatot írni, megfelelően tagol – segítségre szorul – még nem tud megfogalmazni összefüggő gondolatokat Matematika:  Számfogalma 1000-ig: kialakult – kicsit bizonytalan – gyakorlásra szorul – még nem alakult ki  Számok nagyság szerinti sorrendje, viszonyítása: biztos – kicsit bizonytalan – sokat hibázik, bizonytalan  Műveletek százas számkörben: hibátlanul – kevés – sok hibával old meg  Szöveges feladatokat, nyitott mondatokat: hibátlanul, önállóan – kevés – sok hibával – nem tud megoldani Környezetismeret:  Közvetlen környezetét: ismeri – ismeretei kicsit hiányosak – nagyon hiányosak – pótolni kell a hiányokat  Tantárgyi ismeretei: kimagaslóak – jók – megfelelők – gyengék  A tanult növények jellemzőit, életfeltételeit: jól felismeri – segítséggel ismeri fel – nem ismeri – pótolni kell a hiányosságokat  Felszíni formákat, világtájakat: ismeri – felületesen ismeri – nagyon hiányosan ismeri Ének-zene:  Éneklése: szívesen énekel egyedül – csak társasággal énekel – nem szívesen énekel  A tanult ritmusértékeket: ismeri – nem ismeri  Ritmusírás diktálás után: hibátlanul tudja – kis hibával tudja – nem tudja  A tanult hangjegyeket – kézjelről felismeri – részben felismeri – nem ismeri Technika:  Munkavégzésben: kreatív, önálló – önálló, a feladatokat hibátlanul hajtja végre – segítséggel old meg feladatot – pontatlan, hanyag munkát végez  A használt anyagokkal: átlagon felül teljesít – jól dolgozik – átlag alatt teljesít  Munkadarabjai: pontosak, esztétikusak – kicsit – nagyon pontatlanok – rendetlen, hanyag Rajz:  Élményeit: átlagon felül meg tudja jeleníteni – átlagosan – átlagnál gyengébben jeleníti meg  Fantáziája: átlagon felüli – átlagos – egyszerű  Emberábrázolása: átlagon felüli – átlagos – gyenge  Képszerkesztésnél: egyedi megoldásokat keres – a tanult ismereteket mindig felhasználja – gyenge megoldást produkál Testnevelés:  Tanórákon: aktív, fegyelmezett – aktív, de kissé fegyelmezetlen – aktivitása, magatartása változó  Az utasításokat: pontosan betartja – megfelelően betartja – pontatlanul hajtja végre  Gyakorlat végrehajtásban: rendkívül jó – megfelelő – sok hibával hajtja végre A második félévben ……………………tantárgyból fokozott segítséget igényel.

30


Helyi tanterv


félévkor

Magatartás:  Társaival: barátságos – együttműködő – közömbös – gyakran kerül konfliktusba – segítőkész – nem segítőkész  Közösségben: aktív – passzív – zárkózott – kezdeményező – hátráltató – konfliktust okozó.  Felnőttekhez: udvarias – tisztelettudó – közvetlen – tartózkodó – bizalmatlan Szorgalom:  Munkáját: önállóan – kevés segítséggel – kizárólag segítséggel végzi. Probléma esetén segítséget kér – nem kér segítséget.  A közösségi munkát: ötletekkel segíti – utasításra teljesíti – gyakran hátráltatja.  Tanulmányi feladatainak teljesítése: pontos, hiánytalan – ritkán hiányos – gyakran hiányos.  Tanítási órákon: figyel – nem figyel – mással foglalkozik – sokat jelentkezik – a többiekkel együtt halad – gyakran lemarad Magyar nyelv és irodalom:  Beszéde: tiszta, érthető – a … hang képzése bizonytalan – a … hang képzése hibás.  Szókincse: gazdag – életkorának megfelelő - hiányos  Szóbeli kifejezőkészsége: kiváló - korosztályának megfelelő – korosztályánál gyengébb  Összefüggő beszédre önállóan: képes – nem képes  Olvasás iránti érdeklődése: élénk – mérsékelt – közömbös  Felkészülés után 5-6 mondatos szöveget hangosan: hibátlanul – kevés hibával – jól hallhatóan – halkan – érthetően – alig érthetően – élőbeszéd közeli tempóban – lassan -. Írásjelek figyelembe vételével – írásjelek figyelembe vétele nélkül olvassa  Az olvasott szöveg tartalmát: pontosan – pontatlanul – csak segítséggel – segítséggel sem mondja el.  Az olvasott szöveghez kapcsolódó feladatokat írásban: egyedül – segítséggel – segítséggel sem old meg  Verseket, szövegeket: könnyedén – nehezen – pontosan – pontatlanul tanulja meg  Füzetvezetése: tiszta – rendezett – rendezetlen  Vonalvezetése: tiszta – áttekinthető – rendezett - rendezetlen  Írásának tempója: megfelelő – lassú – kapkodó  Nyelvtani, helyesírási szabályokat: biztosan – kevés - sok hibával alkalmazza  Helyesírása: kiváló – megfelelő – gyakran tévesztő  Írásos szövegalkotása: önálló – segítséget igénylő – a szabályokat jól – megfelelően – pontatlanul alkalmazó A tantárgy követelményeit kiválóan – jól – megfelelően – gyengén – nem teljesítette. Matematika:  Számfogalma a 1000-es számkörben: biztos – bizonytalan  A mennyiségekkel kapcsolatos feladatok (mérés, összehasonlítás, mértékváltás) elvégzése hibátlan – bizonytalan – pontatlan - eredménytelen  Tájékozódása a számegyenesen: jó – pontatlan  A négy alapműveletet: önállóan – kevés – sok segítséggel tudja elvégezni.  Az összetett szám-és szöveges feladatokat: eszköz nélkül – eszközzel – hibátlanul – hibásan – önállóan – segítséggel old meg  Fejszámolásban: gyors – lassú – pontos – pontatlan  Síkidomok, testek felismerése, tulajdonságaik megállapítása: biztos - bizonytalan A tantárgy követelményeit kiválóan – jól – megfelelően – gyengén – nem teljesítette. Környezetismeret:  Az élő és élettelen környezettel kapcsolatos tájékozottsága: kiváló – megfelelő - hiányos  Megfigyeléseit: pontosak – felületesek – pontatlanok  Az összefüggések felismerésében: önálló – segítségre szorul  A gyalogos közlekedés szabályait: ismeri – nem ismeri – alkalmazza – nem alkalmazza A tantárgy követelményeit kiválóan – jól – megfelelően – gyengén – nem teljesítette.

31


Helyi tanterv

Ének:      

A tanult dalokat el tudja énekelni: önállóan – segítséggel – csoportban A dalokat: szívesen – csak biztatásra énekli Hallás után egyszerű ritmus visszaadására: képes – bizonytalan – nem képes Ritmikai készsége: fejlett – megfelelő – kialakulásban lévő Zenei hallása: kiváló – jó – fejlődő - bizonytalan A közös éneklésben, dalos játékokban: szívesen – vonakodva vesz részt A tantárgy követelményeit kiválóan – jól – megfelelően – gyengén – nem teljesítette. Rajz és vizuális kultúra  A rajz és festés iránti érdeklődése: élénk – mérsékelt – közömbös  Munkáját: önállóság – ötletszerűség – segítségvárás jellemzi  Az eszközöket: jól – megfelelően – bátortalanul használja  Színhasználata: változatos – egyhangú  Fantáziája, kifejezésmódja: színes – színtelen – változatos – egyhangú – egyéni - fejletlen  A rajzfelület kitöltésére: törekszik – nem törekszik A tantárgy követelményeit kiválóan – jól – megfelelően – gyengén – nem teljesítette. Technika:  Munkái: szépek – igényesek – pontosak – gyakran pontatlanok – maszatosak  Az eszközökkel és az anyagokkal: ügyesen – biztonságosan – bizonytalanul bánik  Kézügyessége: kiváló – jó – korának megfelelő – koránál fejletlenebb  Anyag-és eszközismerete: alapos – megfelelő – hiányos A tantárgy követelményeit kiválóan – jól – megfelelően – gyengén – nem teljesítette Testnevelés:  Az órákon, foglalkozásokon: aktív – együttműködő – közömbös  Erőnléte, állóképessége: kiváló – korának megfelelő – csak kis terhelést bír  A szabályokat: önként, pontosan – csak utasításra – ritkán utasításra sem tartja be  Mozgása: harmonikus – összerendezett – koordinálatlan A tantárgy követelményeit kiválóan – jól – megfelelően – gyengén – nem teljesítette. A …………………….tantárgyból dicséretes teljesítményt nyújtott.


március végén

Magatartás:  Társas kapcsolata: kezdeményező – segítőkész – elfogadó – visszahúzódó – gyakran elutasító  Közösségben gyakran vezető szerepet tölt be – néha vezető – alkalmazkodó – nem tud alkalmazkodni  Tanórai fegyelme: példás, fegyelmezett – jó – változó – állandó figyelmeztetésre szorul  Beszéde, modora: udvarias – kedves – többnyire udvarias – gyakran udvariatlan  A házirendet: betartja: - ritkán téveszti – gyakran nem tartja be – nem tartja be Szorgalom:  Munkavégzése: önálló, pontos – legtöbbször gondos – változó – sok a pontatlanság – állandó segítségre szorul  Feladatteljesítése: önálló – pontos – kitartó – változó - gyenge  Figyelme: kitartó – megfelelő – aktivizálható – szétszórt  Munkához való viszonya: mindig elvégzi feladatát – csak a kötelező feladatot végzi el – sokszor nem érdekli iskolai kötelessége  Munkatempója: gyors megfelelő - lassú Magyar nyelv és irodalom:  Olvasása: folyamatos, pontos, kifejező – kevés hibával, megfelelően olvas – akadozva, sok hibával, lassan olvas  Szövegértése: kifogástalan – jó – megfelelő – nem érti, amit olvas  Írása: szép, tiszta – megfelelő, rendezetlen, maszatos  Fogalmazása: megfelelően tagolt, képes adott témáról írni – segítségre szorul, tagolja a fogalmazását – még segítséggel sem tud összefüggő gondolatokat megfogalmazni

32


Helyi tanterv

 A tanult nyelvtani ismereteket teljes mértékben – részben – minimálisan sajátította el Matematika:  Számfogalma 1000-ig: kialakult – bizonytalan  Számsorozat szabályait: felismeri – segítséggel ismeri fel – nem látja az összefüggéseket  Számok viszonyítása: hibátlan – néha hibázik – sokat hibázik – nem tudja viszonyítani  Alapműveleteket az 1000-es számkörben: gyors, hibátlan – kevés – sok hibával tudja Környezetismeret:  Tantárgyi ismeretei: kifogástalanok – jók – megfelelők – gyengék  Megfigyelései rendszeresek, alaposak - rendszertelenek, felületesek – nem végzi el a kijelölt megfigyelést  A tanult élőlények jellemzőit, életfeltételeit: részletesen – felületesen – nagyon hiányosan ismeri  Az emberi testet, annak működését: életkorának megfelelően – hiányosan ismeri  A világtájakat ismeri, meg tudja állapítani – ismeri, de nem tudja megállapítani – gyakran felcseréli Ének:  A tanult dalokat, azok szövegeit ismeri, egyedül elénekli – felületesen ismeri – csak csoportban énekel  Kézjeleket: biztosan felismeri – kevés hibával ismeri fel - nem ismeri  Kottaképről a ritmust meg tudja szólaltatni – segítséggel tudja megszólaltatni – még nem tudja  Ritmusokat hallás után: biztonsággal utánoz – csak rövid ritmust képes utánozni – nem tudja visszaadni Rajz:  Eseményeket, történeteket jól tud megjeleníteni – átlagosan – gyengén jeleníti meg  Téri ábrázolása: átlagon felüli, egyedi – átlagos - gyenge  Munkájára jellemző: ötletesség, tisztaság – ötletekben szegény, sematikus – rendetlen, maszatos Technika:  Eszközhasználata helyes, biztonságos – megfelelő – csak gyakori segítséggel használja jól eszközeit  Munkavégzése: gondos, pontos – pontatlan – egyedül nem képes dolgozni  Munkája: igényes – szép – tetszetős – kicsit pontatlan – összecsapott – rendetlen  A különféle anyagokkal könnyedén, jól dolgozik – megfelelően - gyengén dolgozik Testnevelés:  Órai hozzáállása: aktív, öntevékeny – csak biztatásra dolgozik – nem szívesen vesz részt  Mozgása ügyes, összerendezett – rendezetlen – lassú  Futómozgása: helyes, rendezett – fejlesztésre szorul  Tornaelemek végrehajtása: szabályos, pontos – kevés hibával – nem tudja végrehajtani  Labdás gyakorlatok végzése: pontos – jó – pontatlan – fejlesztend A tantárgy követelményeit kiválóan – jól – megfelelően – gyengén - nem teljesítette.


év végén

Magatartás:  Társas kapcsolata: kezdeményező, segítőkész – elfogadó – visszahúzódó – gyakran elutasító  Csoportban: alkalmazkodó – képtelen alkalmazkodni – gyakran kerül konfliktusba  Tanórai fegyelme: példás, követendő – jó – változó – rendbontó  A házirendet: betartja – igyekszik betartani - nem tartja be Szorgalom:  Figyelme: hosszú ideig tartó – megfelelő – rövid ideig tartó – szétszórt  Feladatait: mindig elvégzi – csak a kötelező feladatait végzi el – sokszor nem érdekli iskolai kötelessége  Munkatempója: gyors – megfelelő – lassú Magyar nyelv és irodalom:  Hangos olvasása: szöveghűen – kevés – sok hibával történik; folyamatosan – akadozva olvas  Némán olvasott szövegek elemzését: önállóan – segítséggel végzi  Versmondáskor szövegtudása: pontos – felületes  A szavak elválasztásának szabályait: hibátlanul – kevés – sok hibával alkalmazza  Ábécé szerinti betűrendbe sorolást hibátlanul – pontatlanul hajtja végre  Mondatvégi írásjelek használatában, mondatfajták felismerésében: biztos – pontatlan – bizonytalan  A tanult szófajokat: felismeri – segítséggel ismeri fel – nem ismeri fel

33


Helyi tanterv

 

Másolásnál, diktálásnál lendületes – lassú – kapkodó; szép, rendezett – átírt – maszatos Mondatok kezdését, mondatvégi írásjelek, tulajdonnevek kezdőbetűjét: helyesen – kevés – sok hibával jelöli  Tanult, begyakorolt szavakban biztosan – bizonytalanul jelöli a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatokat, illetve a „j” és „ly” hangokat A tantárgy követelményeit kiválóan – jól - megfelelően – gyengén - nem teljesítette. Matematika:  Írásbeli műveleteket hibátlanul – kevés – sok hibával végzi  Szöveges feladatokat önállóan – segítséggel értelmezi és végzi el  Gondolkodása logikus – mechanikus – irányított A tantárgy követelményeit kiválóan – jól – megfelelően – gyengén – nem teljesítette. Környezetismeret:  A megfigyelt növény – és állatfajt önállóan – kis segítséggel – csak segítséggel tudja jellemezni.  Érdeklődése az ismeretanyag feldolgozása során mindig megnyilvánul – változó  Felszíni formákat biztonságosan felismeri – felületesen – nagyon hiányosan ismeri  A világtájakat: ismeri, meg tudja állapítani – ismeri de nem tudja megállapítani – gyakran téveszti  Gyűjtőmunkája rendszeres, alapos – felületes – nem végzi el a kijelölt gyűjtőmunkát A tantárgy követelményeit kiválóan – jól – megfelelően – gyengén – nem teljesítette. Ének:  Daléneklése: jó – megfelelő – gyenge  Ritmus felismerése és hangoztatása: biztos – bizonytalan  Ritmusírása: jó – megfelelő – gyenge  Kézjelet biztosan felismeri – kevés – sok hibával ismeri fel A tantárgy követelményeit kiválóan – jól – megfelelően – gyengén – nem teljesítette. Rajz és vizuális kultúra:  Eseményeket, történeteket jól – átlagosan – átlagnál gyengébben tud megjeleníteni  Téri ábrázolása átlagon felüli, egyedi – átlagos – gyenge  Munkáira jellemző: ötlete, tiszta – ötletekben szegény, de tiszta – rendetlen, maszatos A tantárgy követelményeit kiválóan – jól – megfelelően – gyengén – nem teljesítette. Technika:  Eszközhasználata: szabályos, könnyed – nehézkes – szabálytalan  Anyagokkal: könnyedén, jól – megfelelően – még gyengén dolgozik  Munkáira jellemző: ötletesség, tisztaság, önállóság – segítségre szorul, sematikus – rendetlen, maszatos A tantárgy követelményeit kiválóan – jól – megfelelően – gyengén – nem teljesítette. Testnevelés:  Órai munkája: aktív, fegyelmezett – változó  Utasításokat: megérti, pontosan végrehajtja – felszólításra tartja be – nem tartja be  Mozgása: ritmusos, összerendezett – kicsit rendezetlen  Labdajátékokban: kimagasló teljesítményt nyújt – többszöri próbálkozásra sikeres – sokat ront, bizonytalan  Futásban: tartósan, gyors iramra képes – lassú iramra képes – hamar elfárad  Közös játékban: aktívan részt vesz – néha figyelmeztetni kell az együttműködésre  A játékban: alkalmazkodó – kezdeményező – kevésbé együttműködő  Játék: aktív, a szabályokat betartja – szabályokat gyakran megszegi Angol:  Órákon aktív – aktivitása változó – nehezen motiválható  Szóbeli kifejezőkészsége: kiemelkedő – megfelelő – gyenge  Összefüggő beszédre képes – nem képes  Beszéde érthető – hangképzése hibás A tantárgy követelményeit kiválóan – jól – megfelelően – gyengén – nem teljesítette.

34


4.osztály

Helyi tanterv

Szöveges értékelés október végén

Magatartás  Magatartása felnőttekkel szemben: tisztelettudó – őszinte, nyitott – zárkózott – passzív – illemtudó  Társaival szemben: készséges, kezdeményező – közömbös – ellenséges  Tanórai fegyelme: példás, fegyelmezett – jó – változó – állandó figyelmeztetésre szorul  Órai munkája: aktív, segítő – jó – változó – zavaró  Toleráns: általában mindig – néha nem – sohasem Szorgalom:  Feladattudata: fejlett – megfelelő – elfogadható – jelentősen fejlesztendő  Feladatteljesítése: önálló, pontos – kevés segítséggel teljesíti – bizonytalan  Önálló feladatvégzése: kiemelkedő – korának megfelelő – gyakori segítségre szorul – önállóan nem képes feladatmegoldásra  Figyelme: kitartó – megfelelő – aktivizálható – szétszórt  Érdeklődése: örömmel gyűjt új ismeretet – elfogadja az új ismeretet – közömbös az új dolgok, ismeretek iránt Magyar nyelv és irodalom:  Hangos olvasás: szöveghűen, kifejezően, hibátlanul – szólamokban, kevés hibával – akadozva, sok hibával olvas  Szövegértése: némán olvasott szöveg elemzését önállóan – nevelői segítséggel végzi  Írástempója: lendületes – megfelelő – lassú  Írásképe: tiszta, tetszetős – megfelelő – rendezetlen, maszatos  A hangok időtartamát hibátlanul – hibásan jelöli  A mondatkezdést és mondatvégi írásjeleket hibátlanul – kevés – sok hibával jelöli  A tanult szófajokat felismeri – csak nevelői segítséggel tudja  Az igeidőket felismeri – segítséggel tudja  A melléknév és számnév fokozott alakjait helyesen – helytelenül írja  Fogalmazási ismeretei: kimagaslóak – jók – megfelelőek – gyengék Matematika:  Számfogalma 10000-es számkörben: biztos – bizonytalan  Műveletvégzése:  Szóbeli műveleteket hibátlanul – kevés – sok hibával old meg  Írásbeli összeadást: hibátlanul – kevés – sok hibával old meg  Írásbeli kivonást: hibátlanul – kevés – sok hibával old meg  Írásbeli szorzást: hibátlanul – kevés – sok hibával old meg  Írásbeli osztást egyjegyűvel hibátlanul – sok hibával old meg  Szöveges feladatokat: önállóan és hibátlanul – segítséggel, kevés hibával – csak segítséggel, sok hibával értelmez és old meg  Nyitott mondatokat önállóan és hibátlanul – segítséggel, kevés hibával – csak segítséggel és sok hibával értelmez és old meg  Gondolkodása: logikus – mechanikus – irányított Környezetismeret:  A tanult növények és állatok jellemzőit: önállóan – segítséggel – csak segítséggel tudja  A tanult elnevezéseket ismeri és konkrét esetekben: jól – megfelelően – kevés – sok hibával alkalmazza  Érdeklődése az ismeretanyag feldolgozása során mindig megnyilvánul – változó  Gyűjtőmunkában: rendszeresen – esetenként – nem vesz részt Ének:  Dal és ritmusismerete: jó – megfelelő – gyenge  Az alapvető ritmusokat: ismeri – segítséggel ismeri – nem ismeri fel  A zenei írás – olvasás során tanult hangokat: el tudja helyezni – csak segítséggel helyezi el a vonalrendszerben Rajz:  Az alapvető rajzi kifejezőeszközöket: megfelelően – néha pontatlanul alkalmazza  Munkadarabjai: ötletesek – igényesek – tiszták- tetszetők – elhanyagoltak – néha befejezetlenek  Eszközhasználata: önálló, helyes, biztonságos – megfelelő – pontatlan, segítséget igényel Technika:

35


Helyi tanterv



Eszközhasználat: önállóan dolgozik különböző anyagokkal és eszközökkel – az anyagok és eszközök használata során kevés – sok segítséget igényel  Munkadarabjai: ötletesek – igényesek – tiszták – tetszetők – elhanyagoltak – néha befejezetlenek Angol nyelv:  Szókincse: gazdag – választékos – megfelelő – szegényes  Olvasása: kifejező – értelmes – tévesztő – akadozó  Helyesírása: hibátlan – kevés – sok hibával ír Testnevelés:  Alkati tényezők: kiemelkedő – átlagos – átlagtól eltérő  Állóképessége: hosszantartó, belülről motivált – hosszantartó, kívülről motivált – rövid időtartamú  Mozgás – összerendezettség: harmonikus – összerendezett – széteső  Futás: kiemelkedő – kitartó – gyors – megfelelő – lassú  Ugrás: kiemelkedő – rugalmas – megfelelő – erőtlen  Torna: hibátlan – kevés hiba – segítségre szorul


félévkor

Magatartás:  Társaival: barátságos – együttműködő – közömbös – gyakran kerül konfliktusba – segítőkész – nem segítőkész  Közösségben: aktív – passzív – zárkózott – kezdeményező – hátráltató – konfliktust okozó.  Felnőttekhez: udvarias – tisztelettudó – közvetlen – tartózkodó – bizalmatlan Szorgalom:  Munkáját: önállóan – kevés segítséggel – kizárólag segítséggel végzi. Probléma esetén segítséget kér – nem kér segítséget.  A közösségi munkát: ötletekkel segíti – utasításra teljesíti – gyakran hátráltatja.  Tanulmányi feladatainak teljesítése: pontos, hiánytalan – ritkán hiányos – gyakran hiányos.  Tanítási órákon: figyel – nem figyel – mással foglalkozik – sokat jelentkezik – a többiekkel együtt halad – gyakran lemarad Magyar nyelv és irodalom:  Beszéde: tiszta, érthető – a … hang képzése bizonytalan – a … hang képzése hibás.  Szókincse: gazdag – életkorának megfelelő - hiányos  Szóbeli kifejezőkészsége: kiváló - korosztályának megfelelő – korosztályánál gyengébb  Összefüggő beszédre önállóan: képes – nem képes  Olvasás iránti érdeklődése: élénk – mérsékelt – közömbös  Felkészülés után 5-6 mondatos szöveget hangosan: hibátlanul – kevés hibával – jól hallhatóan – halkan – érthetően – alig érthetően – élőbeszéd közeli tempóban – lassan -. Írásjelek figyelembe vételével – írásjelek figyelembe vétele nélkül olvassa  Az olvasott szöveg tartalmát: pontosan – pontatlanul – csak segítséggel – segítséggel sem mondja el.  Az olvasott szöveghez kapcsolódó feladatokat írásban: egyedül – segítséggel – segítséggel sem old meg  Verseket, szövegeket: könnyedén – nehezen – pontosan – pontatlanul tanulja meg  Erkölcsi, esztétikai ítélőképessége: életkorának megfelelő – annál kialakulatlanabb  Füzetvezetése: tiszta – rendezett – rendezetlen  Vonalvezetése: tiszta – áttekinthető – rendezett - rendezetlen  Írásának tempója: megfelelő – lassú – kapkodó  Nyelvtani, helyesírási szabályokat: biztosan – kevés - sok hibával alkalmazza  Helyesírása: kiváló – megfelelő – gyakran tévesztő  Írásos szövegalkotása: önálló – segítséget igénylő – a szabályokat jól – megfelelően – pontatlanul alkalmazó Tantárgyi érdemjegye:____ Matematika:

36


Helyi tanterv

 

Számfogalma a tanult számkörben: biztos – bizonytalan A mennyiségekkel kapcsolatos feladatok (mérés, összehasonlítás, mértékváltás) elvégzése hibátlan – bizonytalan – pontatlan - eredménytelen  A négy alapműveletet: önállóan – kevés – sok segítséggel tudja elvégezni.  Az összetett szám-és szöveges feladatokat: eszköz nélkül – eszközzel – hibátlanul – hibásan – önállóan– segítséggel old meg  Fejszámolásban: gyors – lassú – pontos – pontatlan  Síkidomok, testek felismerése, tulajdonságaik megállapítása: biztos - bizonytalan Tantárgyi érdemjegye:____ Környezetismeret:  Az élő és élettelen környezettel kapcsolatos tájékozottsága: kiváló – megfelelő - hiányos  Megfigyeléseit: pontosak – felületesek – pontatlanok  Az összefüggések felismerésében: önálló – segítségre szorul Tantárgyi érdemjegye:_ Ének:  A tanult dalokat el tudja énekelni: önállóan – segítséggel – csoportban  A dalokat: szívesen – csak biztatásra énekli  Hallás után egyszerű ritmus visszaadására: képes – bizonytalan – nem képes  Ritmikai készsége: fejlett – megfelelő – kialakulásban lévő  Zenei hallása: kiváló – jó – fejlődő - bizonytalan  A közös éneklésben, dalos játékokban: szívesen – vonakodva vesz részt Tantárgyi érdemjegye:____ Rajz és vizuális kultúra  A rajz és festés iránti érdeklődése: élénk – mérsékelt – közömbös  Munkáját: önállóság – ötletszerűség – segítségvárás jellemzi  Az eszközöket: jól – megfelelően – bátortalanul használja  Színhasználata: változatos – egyhangú  Fantáziája, kifejezésmódja: színes – színtelen – változatos – egyhangú – egyéni - fejletlen  A rajzfelület kitöltésére: törekszik – nem törekszik Tantárgyi érdemjegye:____ Technika:  Munkái: szépek – igényesek – pontosak – gyakran pontatlanok – maszatosak  Az eszközökkel és az anyagokkal: ügyesen – biztonságosan – bizonytalanul bánik  Kézügyessége: kiváló – jó – korának megfelelő – koránál fejletlenebb  Anyag-és eszközismerete: alapos – megfelelő – hiányos Tantárgyi érdemjegye:____ Testnevelés:  Az órákon, foglalkozásokon: aktív – együttműködő – közömbös  Erőnléte, állóképessége: kiváló – korának megfelelő – csak kis terhelést bír  A szabályokat: önként, pontosan – csak utasításra – ritkán utasításra sem tartja be  Mozgása: harmonikus – összerendezett – koordinálatlan Tantárgyi érdemjegye:____ A …………………….tantárgyból dicséretes teljesítményt nyújtott. A második félévben ……………………….. tantárgyból fokozott segítséget igényel.

37


Helyi tanterv

Az Iskola Egészségügyi Szolgálat véleménye az iskola egészségnevelési programjáról

A Hernád-Pusztavacs Közös Fenntartású Általános Iskola egészségnevelési programját megismertük, az abban megfogalmazott célokkal és feladatokkal egyetértünk, megvalósíthatónak tartjuk. A megvalósítás folyamatában részt veszünk, támogatjuk, segítjük a hagyományainknak megfelelően. Hernád, ………………………..

…………………………… védőnő

……………………………… iskolaorvos

…………………………… védőnő

……………………………… iskolaorvos

38


Helyi tanterv

Melléklet: A TÁMOP 3.1.4. B-13/1-2013-0001 Köznevelés az iskolában Partnerség és hálózatosodás modul Közösségi események III. üteme Közösségfejlesztési tevékenység keretei - Intézményünk a Köznevelési Törvénnyel (2011. évi törvény és módosításai) összhangban vállalja, hogy az iskolai rendezvények, versenyek, nyilvános események és ünnepek szervezését az aktív szülők bevonásával és közreműködésével szervezi, építő ötleteiket beépíti a programba. Ebben a közösségfejlesztő folyamattevékenységben tudatosan felhasználható a TÁMOP 3.1.4/B-13/1-2013-0001 projekt Partnerség és hálózatosodás moduljának módszertani segédanyaga, amit rendelkezésünkre bocsájtanak.

39

Pedagógiai Program HERNÁD-PUSZTAVACS KÖZÖS FENNTARTÁSÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA. Nevelési Terv Helyi Tanterv. Általános Iskola

Recommend Documents