HELYI TANTERV SZENTLŐRINCI ÁLTALÁNOS ISKOLA KIRÁLYEGYHÁZAI ÁLTALÁNOS ISKOLA TAGINTÉZMÉNYE
Készült: 2009. 05. 05. Módosítva: 2013. 03.31. Módosítva és felülvizsgálva: 2014. 03. 31. Felülvizsgálva és módosítva: 2015.03.10.
1. A tantárgyi rendszer és a heti óraszámok. A nem kötelező órák és a tanórán kívüli foglalkozások
A tartalmi szabályozás dokumentumai
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény Magyar Közlöny 2011/162. szám – 2011. december 29., a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. Kormányrendelet; illetve annak Melléklete, különös tekintettel a III. részre (Glosszárium) Magyar Közlöny 2012/66. szám – 2012. június 4., a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. EMMI rendelet Magyar Közlöny 2012/115. szám – 2012. augusztus 31. 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről (A kerettantervek képezik a mellékleteket!) 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet mellékletei 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról (irányelv) 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánításról, tankönyvtámogatásról, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről (TKr.) 73/2013. Korm. rendelet az egyes oktatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról
A 73/2013 (III.8.) Kormányrendelet módosította az új nemzeti alaptanterv és az új kerettantervek alapján megírt helyi tantervek bevezetésében érintett évfolyamok meghatározását, a 110/2012 Korm. rendelet 10. § (1) bekezdését: A hatályos szöveg: Ez a rendelet 2013. szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első alkalommal a 2013/2014. tanévben a) az iskolák kezdő évfolyamán, b) továbbá az iskolák ötödik, - a hat- és nyolc évfolyamos gimnáziumok kivételével – a kilencedik, c) hat évfolyamos gimnázium esetében a hetedik évfolyamán is, d) a Hídprogram keretében szervezett kezdő évfolyamon, majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kell alkalmazni.
1
Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon (Bevezetésre kerül a 2013/2014-es tanévben az első évfolyamon, a következő években felmenő rendszerben a többi évfolyamokon) Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Választható: Idegen nyelvek/angol Választható: Matematika Erkölcstan/hit- és erkölcstan Cigány/roma népismeret Környezetismeret Ének-zene (B változat) Vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Informatika (választható) Szabadon tervezhető órakeret A nemzetiségi iskolai nevelésoktatás többlet tanórai foglalkozásainak száma* Rendelkezésre álló órakeret Felhasznált órakeret
1. évf. 7 1
2. évf. 7 1
3. évf. 6 2
1 4 1 1 1 2 2 1 5
1 4 1 1 1 2 2 1 5
1 4 1 1 1 2 2 1 5
2
2
3
4. évf. 6 1 2 1 4 1 1 1 2 2 1 5 1 3
2
2
2
2
27 26
27 26
27 26
29 28
* A 2011. évi CXC. törvény 6. számú melléklete alapján
2
Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 5–8. évfolyamon (Bevezetésre kerül a 2013/2014-es tanévben az ötödik évfolyamon, a következő években felmenő rendszerben a többi évfolyamokon)
Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom (A) Választható: Idegen nyelvek/angol Matematika Választható: Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Választható: Erkölcstan/hit- és erkölcstan Cigány/roma népismeret Természetismeret Biológia-egészségtan (A vált.) Fizika (B változat) Kémia (B változat) Földrajz Választható: Ének-zene (A változat) Vizuális kultúra Választható: Dráma és tánc Informatika Választható: Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret A nemzetiségi iskolai nevelésoktatás többlet tanórai foglalkozásainak száma* Rendelkezésre álló órakeret Felhasznált órakeret
5. évf. 4
6. évf. 4 3 3 1
7. évf. 3 1 3 3 1
8. évf. 4 0,5 3 3 1
3 4 2
2
2
2
0,5 1 1 2
0,5 1 1 2
0,5 1 1
0,5 1 1 1 1 2 2
1 1 1 0,5
2 2 1 1 0,5 1 1 0,5
1 1 1
1
1
1
1 1 5 1 2
1 5 1 3
1 5 1 3
5 1 3
2
2
2
2
30 29
30 29
33 32.5
33 32
1 1 0,5 1
* A 2001. évi CXC. törvény 6. számú melléklete alapján
3
Az 1-4. évfolyam jelenlegi tantárgyi rendszere és az óraszámok (kimenő rendszerben a 2014/2015-ös tanévtől
Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom VÁLASZTHATÓ
1. évf.
2. évf.
3. évf.
4. évf.
8,5
8,5
8,0 0,5
7,0 1,0
Idegen nyelv (német) VÁLASZTHATÓ Matematika VÁLASZTHATÓ Informatika Környezetismeret Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel
4,0
4,0
3,5 0,5
1,0 1,0 1,5 1,0
1,0 1,0 1,5 1,0
1,5 1,5 1,5 1,0
3,0 1,0 1,0 2,0 1,0 1,5 1,0
Testnevelés és sport*
3,0
3,0
3,0
3,0
Összesen:
20,0
20,0
22,0
24,5
22
22
22
24,5
1,0
2,0
20,0
22,5
Tanulók terhelésének felső határa NAT: 243/2003. (XII. 17.) 7§.(1) kötelezőnél 1-4. évf. max. 2-vel, 5-6. évf. max. 3-mal, 7-8. évf. max. 4-gyel több
3,0
Választható órák KÖTELEZŐ ÓRA:
20,0
20,0
Tanulócsoportra összesen kiosztott óraszám: Felhasználható heti összes órakeret. Tanórán kívülire marad
*: A 2014/15 tanévben a mindennapos testnevelés bevezetése miatt a 3. évfolyam óraszáma meghaladja a megengedett maximumot.
4
A NAT műveltségterületeinek és a kompetencia alapú oktatás elemeinek megjelenése a tantárgyak rendszerében A NAT műveltségi területei
Tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom Szövegértés – szövegalkotás kompetencia alapú oktatás Ember és társadalom Művészetek: (Dráma és tánc) Informatika (Könyvtári informatika)
Magyar nyelv és irodalom
Matematika
Matematika
Informatika
Informatika
Élő idegen nyelv
Idegen nyelv
Ember a természetben Ember és társadalom
Környezetismeret
Művészetek Ember és társadalom
Ének-zene
Művészetek
Rajz és vizuális kultúra
Életvitel és gyakorlati ismeretek Ember és társadalom Ember a természetben
Technika és életvitel
Testnevelés és sport
Testnevelés és sport
5
Az 5-8. évfolyam jelenlegi tantárgyi rendszere és az óraszámok(kimenő rendszerben a 2014/15-ös tanévtől Tantárgy/évfolyam 5. évf. Magyar nyelv és irodalom + Tánc és dráma 4,0 (2,0) modul (5-6. évfolyam) VÁLASZTHATÓ Történelem és állampolgári ismeretek + Hon- és 2,0 (1,0) népismeret (5-6. évf.), Ember és társ.ism., etika modul (7-8. évf.)
6. évf. 4,0 (1,0)
7. évf. 3,5
8. évf. 3,5
2,0 (1,0)
0,5 2,5
0,5 2,5
3,0 3,0 0,5 0,5 (0,25) 1,0 (0,25) 0,5
3,0 3,0 1,0 1,0 1,0
3,0 3,0 1,0 1,0 1,0
Fizika
1,5
1,5
Biológia + Egészségtan modul 8. évf.
1,5
1,5
Kémia
1,5
1,5
1,0
1,5
1,5
Idegen nyelv (német) Matematika VÁLASZTHATÓ Informatika VÁLASZTHATÓ Természetismeret +Egészségtan modul 6.évf.
3,0 4,0
2,0
Földrajz
2,0
Ének-zene
1,0
1,0
1,0
1,0
Rajz + Mozgóképkultúra és médiaismeret modul 7-8. évf. VÁLASZTHATÓ Technika és életvitel
1,5
1,5
1,0
1,5
1,0
1,0
0,5 1,0
0,5
2,5 1,0 (1,0)
2,5 0,5 (0,5) 0,5 (0,5)
2,5 0,5 0,5
2,5 0,5 0,5
2,0 (2,0) 25
2,0 (2,0) 25,5
28,5
28,0
Tanulók terhelésének felső határa NAT: 243/2003. (XII. 17.) 7§.(1) kötelezőnél 1-4. évf. max. 2-vel, 5-6. évf. max. 3-mal, 7-8. évf. max. 4-gyel több
25,5
25,5
29
29
Választható órák
2,5
3,0
3,5
3,0
KÖTELEZŐ ÓRA:
22,5
22,5
25,0
25,0
Testnevelés és sport Osztályfőnöki VÁLASZTHATÓ
Nem szakrendszerű oktatás: Képességfejlesztés óra VÁLASZTHATÓ Összesen:
Tanulócsoportra összesen kiosztott óraszám: Felhasználható heti összes órakeret. Tanórán kívülire marad NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁSBA MINIMUM 25%.
6,25 óra
5,25 óra
6
*: A 2014/15 tanévben a mindennapos testnevelés bevezetése miatt a 7. évfolyam óraszáma meghaladja a megengedett maximumot.
A NAT műveltségterületeinek és a kompetencia alapú oktatás elemeinek megjelenése az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszerében A NAT műveltségi területei
Tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom (dráma) Magyar nyelv és irodalom Szövegértés – szövegalkotás kompetencia fejlesztése a 6. évfolyamon Élő idegen nyelv
Idegen nyelv
Matematika Matematika Matematika- logika kompetencia fejlesztése az 5. és a 7. évfolyamon Ember és társadalom
Történelem és állampolgári ismeretek (hon és népismeret) Ember és társadalomismeret, etika
Ember a természetben
Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Egészségtan
Földünk – környezetünk
Földrajz
Művészetek
Magyar nyelv és irodalom (dráma) Ének-zene (tánc) Rajz és vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Testnevelés és sport (tánc)
Informatika
Informatika
Életvitel és gyakorlati ismeretek
Technika és életvitel
Testnevelés és sport Életpálya kompetencia (8. évfolyam)
Testnevelés és sport (tánc)
7
A 2009/2010-es tanévtől a TÁMOP 3.1.4. „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben” című pályázati program keretében intézményünkben bevezetésre kerül a kompetencia alapú oktatás az alábbi évfolyamokon:
ESZKÖZÖK 1. 2.
3.
4.
ÉVFOLYAMOK 5. 6.
7.
8.
Kompetencia alapú programcsomagok bevezetése Projektoktatás Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása Három hetet meghaladó projekt
Tanévenként változó évfolyamok bevonásával
Témahét Moduláris oktatási programok
A kompetencia alapú oktatás implementációja
Tevékenységek
Kompetenciaterület
Tantárgy
Teljes tanórai Szövegértés-szövegalkotás „A” Magyar nyelv és irodalom lefedettséget biztosító Matematika Matematika-logika „A” programcsomagok
Évfolyam 4. és 6. 5. és 7.
Választott Életpálya-építés kompetenciaterület Műveltségterület Magyar nyelv és irodalom tantárgyi bontás nélküli oktatása Moduláris oktatás Digitális kompetencia
Testnevelés
8.
Magyar nyelv és irodalom
6.
Informatika
7.
Jó gyakorlat átvételének alkalmazása
Matematika; Magyar nyelv és irodalom
1-4.
Digitális kompetencia
8
Nem kötelező órák és tanórán kívüli foglalkozások Az iskolai munka szerves részei a tanórán kívüli foglalkozások. Kötött tanórán kívüli foglalkozások: A TÁMOP 3.1.4 PÁLYÁZAT KERETÉBEN BEVEZETÉSRE TANULÁSSZERVEZÉSI ELJÁRÁSOK KERETÉBEN:
KERÜLŐ
ÚJ
I. Három hetet meghaladó projekt: Tanévenként változó tartalommal II. Témahét: Tanévenként változó tartalommal III. Erdei iskolai program: Mozogj a Mecsekben! /ERDEI ISKOLAI MODUL 1-2 OSZTÁLY/ CÉL: 1) A természettel kapcsolatos ismeretek gyakorlati alkalmazása 2) A környezet tiszteletének, védelmének gyakorlása 3) A játékokon, kalandokon, az átélt élményeken, és a táj szépségén keresztül a természethez való érzelmi kötődés erősítése. 4) Az erdő élővilágának, életközösségeinek megismerése. 5) Motoros képességek, azaz a koordinációs és kondicionális képességek fejlesztése 6) Közösségfejlesztés, együttműködési készség fejlesztése 7) A feladatok egy része a képzelőerőt, kreativitást, a beleélő képességet fejleszti. 8) Javul az egészséges versenyszellem, reálisabbá válik a gyerekek önértékelése és társaik értékelése. 9) Fejlődik ügyességük, a mozgás élvezete. Igazi kalandos játék közben fejlődik problémamegoldó képességük, kreativitásuk, ügyességük, tájékozódó képességük. Megismernek a természetben új, érdekes dolgokat illetve megismerik a természetben végezhető sportolás élményét, változatos feladatokkal és gyönyörű helyszínekkel gazdagítva azt. Érintett tantárgyak: rajz, természetismeret, testnevelés, ének, technika Orfűi barangolás /Erdei iskolai program 3-4. osztályos tanulók részére/ 9-10 éves korú gyerekekkel - életkori sajátosságaikat figyelembe véve - a természetet közvetlen tapasztalás útján ismertetjük meg. Vizsgálat, túrázás, irányított megfigyelés, spontán megfigyelés során szerzett ismereteiket tudatosítjuk, gyakoroltatjuk, ezáltal formálódik a természet közeli, természetvédő magatartásuk. Nem tankönyvi képek alapján kell megismerniük hazájukat, a környezetükben megtalálható növény- és állatvilágot, hanem öntevékeny felfedezésre alkalmas tanulói helyzetekben, amikor szinte észre sem veszik, hogy milyen sokat tanultak. Érintett tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, környezetismert, rajz, ének, matematika Egészségnevelési alapfeladatok: - Mozgás - testedzés - sport.
9
-
Közösségnevelés Személyiségfejlesztés
A Tenkes kapitányai /Erdei iskolai program 5-8 évfolyamosok részére/ 10-14 éves korú gyerekekkel – életkori sajátosságaikat figyelembe véve – a természetet közvetlen tapasztalás útján ismertetjük meg. Vizsgálat, túrázás, irányított megfigyelés, spontán megfigyelés során szerzett ismereteiket tudatosítjuk, gyakoroltatjuk, ezáltal formálódik a természet közeli, természetvédő magatartásuk. Nem tankönyvi képek alapján kell megismerniük hazájukat, a környezetükben megtalálható növény- és állatvilágot, hanem öntevékeny felfedezésre alkalmas tanulói helyzetekben, amikor szinte észre sem veszik, hogy milyen sokat tanultak. Érintett tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, írásbeli kifejezés, környezetismeret, rajz, történelem, ének, matematika, fizika és kémia PROJEKTNAPOK: (A jeles napok megünneplése projekt keretében, mint például: Föld Napja, Madarak és Fák Napja, Víz Napja, Költészet Napja, Európa nap, Magyar nap, Roma nap, illetve aktuálisan felvetődött problémakör feldolgozása) NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI FOGLALKOZÁSOK ISKOLAI SPORTKÖR (labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, asztalitenisz, atlétika) A kötetlen tanórán kívüli foglalkozások formáiról a tantestület dönt: - a tanulói, szülői igények ismeretében, - a rendelkezésre álló szakemberek körét számba véve, - az anyagi lehetőségek figyelembevételével, - a tanulói leterheltséget mérlegelve. A következő foglalkozásokat (órákat) tudjuk szervezni, ajánlani a tanulóknak: 1-4. évfolyamon: - kézműves foglalkozás, - tánc, - idegen nyelvi (angol) szakkör, - könyvtári foglalkozás, - fejlesztő-, felzárkóztató foglalkozások akár egyénileg is a napközis foglalkozás ideje alatt. 5-8. évfolyamon: - tánc (néptánc és társastánc) - technika szakkör, - könyvtári foglalkozás - középiskolába készülők felkészítő tehetséggondozása, - fejlesztő-, felzárkóztató foglalkozások akár egyénileg is a napközis foglalkozás ideje alatt.
10
Ezeket az órákat felajánljuk, ebből választhatnak a tanulók. A megfelelő létszám esetén indul a foglalkozás. A rendelet alapján 1-6. osztályig heti 2 órát, 7-8. osztályig heti 1 órát választhatnak. A fentieken kívül, iskolánk az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat kínálja: - természetjárás, gyalog- és biciklitúrák, - tanulmányi versenyek (iskolai, kistérségi, megyei), - kulturális versenyek (iskolai, kistérségi, megyei), - házi bajnokságok különböző sportágakban, - karácsonyi, húsvéti vásár, farsang, - gyermeknap a szülői szervezettel közösen. Jeles napok: - Föld Napja, - Madarak és Fák Napja, - Víz Napja, - Költészet Napja, - Európa nap, - Roma nap. Tanulmányi kirándulások: - iskolai szinten (például erdei iskola, országjárás), - osztály szinten.
2. Kiemelt fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák
Kulcskompetenciák fejlesztése Oktató munkánk során kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy tanítványaink megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Fejlesztendő kulcskompetenciák: - Anyanyelvi kompetencia - Idegen nyelvi kompetencia, - Matematikai kompetencia, - Természettudományos kompetencia, - Digitális kompetencia, - A hatékony, önálló tanulás, - Szociális és állampolgári kompetencia, - Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, - Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség, kulturális kompetencia Kiemelt fejlesztési feladatok - Énkép, önismeret, 11
-
Hon- és népismeret, Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra, Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, Gazdasági nevelés, Környezettudatosságra nevelés, A tanulás tanítása, Testi és lelki egészség, Felkészülés a felnőtt lét szerepeire
3. Az alapfokú nevelés-oktatás szakaszai Alsó tagozat - Bevezető szakasz 1-2. évfolyam A bevezető szakasz két évben történő meghatározása az óvodából az iskolába való sikeres átmenet előfeltétele: az első két évet az óvodára jellemző időigényesebb tevékenység- és tanulásszervezési formák felé orientálja. A teljesítménymotiváció és a képességek fejlesztésének területén a szabályozás nagy teret enged az egyéni érdeklődésnek, és lehetővé teszi az ebben az életkorban különösen jelentős egyéni különbségek kezelését. A szakasz végén még nincs szükség az iskolai teljesítmények követelményként történő meghatározására, minősítő jellegű értékelésére. A nevelőtestület döntése értelmében iskolánkban az első két évfolyam kiemelt feladata lesz az írás-olvasás-számolás alapjainak biztos elsajátítása, legalább olyan szinten, hogy a harmadik évfolyamban belépő informatika oktatása ne okozzon nehézségeket. Az első évfolyamtól kezdődően nyelvi előkészítő órákat építünk a tanrendbe, ez szerves folytatása az óvodában elkezdett játékos nyelvtanulásnak, és előkészítése a 4. évfolyamban belépő idegen nyelv oktatásának. (Tehetséges tanulóink délutáni nyelvi szakkörön fejleszthetik tudásukat.) Feladatok: -
A kisgyermekek természetes érdeklődésének és nyitottságának megőrzése, orientálása és továbbfejlesztése. A személyes képességekbe vetett hit és önbizalom megteremtése. A mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése, játék- és mozgásigényének kielégítése. Az egészséges élet értékének felismertetése és tudatosítása a tanulókban. Egyszerű minták és sokoldalú lehetőségek adása az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. Társas kapcsolatok kialakítása és a hozzá szükséges beállítódások és képességek gyakoroltatása, közös tevékenységekből fakadó élmények megerősítése. A tanulás, az elsajátítás élményének és örömének megismertetése. Az idegen nyelvek tanulása iránti igény felkeltése.
Alsó tagozat - Kezdő szakasz 3-4. évfolyam Ebben a szakaszban erőteljesebbé válnak – a negyedik évfolyam végére már meghatározóak – az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. A motiválás és a tanulásszervezés a teljesítményekre összpontosít.
12
Iskolánkban a 2013/2014-es tanévtől kezdődően bevezettük az informatika oktatását a 4. évfolyamon. Erre a rendelkezésünkre álló órakeret 10%-ából használunk fel időkeretet. Az informatikaoktatás szervesen kapcsolódik intézményünk egyik erősségéhez, a több éve tartó, sikeres, széles körben ismert tanulói laptop programhoz. Feladatok: -
A megismerés, a megértés, a tanulás iránti érdeklődés és nyitottság megőrzése és továbbfejlesztése. Az önálló tanuláshoz szükséges motívumok kialakítása és megerősítése. A mindennapi életvitellel összefüggő gyakorlati ismeretek nyújtása. Elemi ismeretek közvetítése a természetről, a társadalomról, a művészetekről, az emberiség és a haza történelméről. A szóbeli és az írásbeli nyelvhasználathoz szükséges alapkészségek fejlesztése, gyakoroltatása. Önismeret fejlesztése. Koncentrációs képességek fejlesztése, amely a tanuláshoz való viszonyban, a közös játékokban és feladatokban jelenik meg. Az egészséges életmód megismertetése, a mozgás, a rendszeres testedzés, a sportjátékok iránti kedv felkeltése és megerősítése.
Felső tagozat (5-8. évfolyam) Az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek megalapozása. Ebben a szakaszban történik az iskolai tudás erőteljes tagolódása, amely megköveteli az ilyen típusú tanuláshoz szükséges és ehhez rendeződő képességek, kompetenciák célzott megalapozását. A felsőbb évfolyamok (7-8. osztály) alapvető feladata a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák fejlesztése, megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságának, variabilitásának növelése Feladatok: -
Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása. A problémamegoldó gondolkodás és a döntésképesség megalapozása. Az értelmes tanulás feltételeinek megteremtése, az érzékelés útján szerzett tapasztalatok gyűjtésével, rendszerezésével és sokoldalú értelmezésével. A tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok fejlesztése. A kreativitás fejlesztése. A tudományos ismeretek megértéséhez és elsajátításához szükséges szemléletek és alapfogalmak megismertetése. Az idegen nyelvtudás mindennapi életben történő felhasználási lehetőségeinek megismertetése. Az európai és a nemzeti azonosságtudat erősítése, ápolása. Más népek és kultúrák megismeréséhéhez szükséges igény felkeltése. A rendszeres testmozgás és a sport iránti igény megerősítése és kielégítése. Az egészséges életmóddal összefüggő pozitív magatartásformák és szokások megerősítése. Az önértékelés képességének kialakítása és fejlesztése. A megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékének tudatosítása. 13
-
Az általános műveltség megalapozásához szükséges ismeretek átadása. Az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeinek megismertetése. A megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre. A kulcsfogalmak tartalmának folyamatos gazdagítása és mélyítése. Az elvont fogalmi és elemző gondolkodás megalapozása. Az önálló, felnőtt élettel kapcsolatos helyes döntések megalapozása, felkészítés a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra. A szociális képességek fejlesztése, az érzelmi intelligencia mélyítése és gazdagítása. Az emberi cselekedetek és konfliktusok értelmezése; okaik, következményeik és az emberi értékekkel való összevetésük szempontjából. Az emberiség előtt álló globális problémák megismertetése. A tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítása. Az idegen nyelvű kommunikáció fejlesztése. A szűkebb és tágabb környezet természeti értékeinek, történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, megóvására történő ösztönzés és nevelés. Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerése. Életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtése az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.
4. A tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei Az iskolában használt tankönyvek kiválasztása a köznevelési törvény értelmében a nevelőtestületek feladata. Mindemellett a tankönyvek kiválasztásában a pedagógus szabadsága érvényesül azzal a megkötéssel, hogy a tankönyv kiválasztása során figyelemmel kell lennie arra, hogy a felmenő rendszerű egymásra épülés biztosított legyen. Tartalmi és minőségi kritériumok között meghatározó szempontok: - a tudományosság, szakmai hitelesség, - az életkori sajátosságoknak való megfelelés, - a felmenő rendszerű egymásra épülés biztosítása, - kooperatív tanulásszervezést tegyen lehetővé - képességfejlesztés támogatása, - önálló tanulásra ösztönzés, - jó áttekinthetőség (megfelelő betűtípus és betűméret), - megfelelő mennyiségű és minőségű képanyag, - figyelemfelhívó, esztétikus kivitel, - környezetbarát alapanyag, - tartósság, - reális, megfizethető ár. - megfeleljen a kompetenciafejlesztés kritériumainak – az NFÜ közlemény alapján - problémaközpontúság legyen jellemző, a tanulói felfedezést biztosító feladatok - differenciált fejlesztési lehetőséget biztosítson - ismeretekbe ágyazott képességfejlesztést tegyen lehetővé - feleljen meg az intézmény fejlesztési céljainak A jó kiválasztás biztosítása érdekében elősegítjük a különböző kiadók tankönyveinek
14
megismerését kiállítások, a témához kapcsolódó előadások látogatásával. A tankönyvrendelést a tankönyvfelelős végzi az osztályfőnökök és a szaktanárok segítségével. Mivel a kompetencia alapú oktatáshoz gyártott speciális tankönyvek, munkatankönyvek nagyon drágák (a szülők anyagi lehetőségei viszont igen korlátozottak), biztosítjuk az intézményben a fénymásolásra, sokszorosításra a lehetőséget.
5. A tanulói jogviszony
Tanulói jogviszony a Köznevelési Törvény 50.§-a szerint felvétel, vagy átvétel útján keletkezik. Beiskolázás A Szentlőrinci Általános Iskola Királyegyházai Általános Iskola Tagintézménye beiskolázási körzete Királyegyháza, Sumony és Gyöngyfa települések. Speciális esetekben más községekből is veszünk fel tanulókat, illetve a Szentlőrinci Általános Iskola más tagintézményeiből és intézményegységeiből is van lehetőség tanulók fogadására a köznevelési törvényben szabályozottak alapján a maximált létszámhatárig. Amennyiben a jelentkező körzeten kívüli gyermekek száma meghaladja a felvehető létszámot, az iskolának sorsolást kell szerveznie. A sorsolásra a felvételi kérelmeket benyújtókat meg kell hívni. Sorsolás nélkül is felvehető a halmozottan hátrányos, vagy sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek sajátos helyzete ezt indokolja. Az első évfolyamba lépés Feltételeit a köznevelésről szóló törvény szabályozza. E szerint a beiratkozáshoz szükséges együttes feltétel: - szülői kérelem, - megfelelő életkor, - óvodai (szükséges esetben pszichológusi bizottsági) szakvélemény. Az első évfolyamra történő beiratkozáson be kell mutatni: - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, - a szülő személyi igazolványát, - a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt, - a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta), - szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. A Királyegyházai Óvodával az iskola kapcsolata folyamatos és rendszeres. Évente két alkalommal kerül sor a nagycsoport iskolalátogatása, valamint a leendő tanító óvodalátogatása, és elsős és nagycsoportos közös szülői értekezlet tartására. A 2-8. évfolyamra történő felvétel A 2-8. osztályba történő beiratkozáshoz szükséges iratok: - születési anyakönyvi kivonat, - a szülő személyi igazolványa,
15
-
az elvégzett osztályokat tanúsító bizonyítvány, az előző iskola által kiadott átjelentkezési lap.
Második évfolyamtól az iskola szükség szerint fogadja a körzetbe költöző diákokat. Különleges esetekben – ideiglenes tartózkodás, átmeneti elhelyezés – is van lehetőség a tanulók fogadására a tartózkodás jellegének igazolása esetén. Az iskola beiskolázási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével, a tagintézmény vezetője az érintett osztályfőnök és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető véleményének kikérése mellett dönt. Magasabb évfolyamra lépés feltételei Az intézmény tanulója magasabb évfolyamba akkor léphet, ha teljesítette a tantárgyi tantervekben előírt továbbhaladási követelményeket. Sajátos nevelési igényű tanulóink esetében az Irányelvekben leírt követelmények teljesítése a mérvadó. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Az első évfolyamon Szöveges értékelést alkalmazva, évfolyamvesztés nélkül haladnak tovább a tanulók. Ha az iskolában a gyermeknek nehézségei támadnak a tanulási követelmények teljesítésében, akkor a szülő az alábbiak közül választhat: - Kéri az igazgatót, hogy mentesítse gyermekét az értékelés alól, és előkészítő évfolyamként végigjárja az első évfolyamot, majd szeptemberben újra kezdi tanulmányait az általános iskolában (ez nem számít bukásnak). - Kéri, hogy egyéni fejlesztési terv alapján évfolyamismétlés nélkül folytathassa tovább tanulmányait, és behozza lemaradását. - Kéri, hogy gyermeke évfolyamot ismételhessen. Egyéni továbbhaladás, egyéni fejlesztési terv: A szülő kérésére az előkészítő év átváltoztatható egyéni továbbhaladásra. A szakértői vélemény alapján az igazgató az első félévet követő hónap utolsó tanítási napjáig engedélyezheti a tanuló részére az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó egyéni továbbhaladást. Egyéni továbbhaladás esetén – a szakértői vélemény alapján – az engedélyben meg kell határozni, hogy melyik tárgyból, melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig kell a tanulónak utolérnie a többieket. Ha a tanulónak egyéni továbbhaladást engedélyeztek, a pedagógus – jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint – a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján egyéni fejlesztési tervet készít. Az egyéni fejlesztési tervben kell meghatározni, hogy a tanulónak az egyes évfolyamok végére milyen követelményeket kell teljesítenie, továbbá, hogy melyik évfolyam végére kell utolérnie a többi tanulót. Az egyéni továbbhaladás – valamennyi vagy egyes tantárgyakból – különböző évfolyamokig, de legkésőbb a negyedik évfolyam végéig tarthat. Egyéni továbbhaladás esetén, amennyiben a tanuló a negyedik évfolyam végéig nem teljesíti a helyi tantervben meghatározott tanulmányi követelményeket, a negyedik évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait.
16
Második évfolyamtól Valamennyi tantárgyból év végi osztályzatot és bizonyítványt kapnak tanulóink. Az év végi értékelésben a tanév során szerzett folyamatos értékelések alapján kialakított tanári vélekedés a döntő. A tanítói, tanári döntést az osztályozó értekezlet véleményezi. A szülő kérésére a negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. Magasabb évfolyamba lépés feltételei: -
Felsőbb osztályba az a tanuló bocsátható, aki valamennyi tantárgyból legalább elégséges osztályzatot kapott. Az a tanuló, aki 1 vagy 2 tárgyból elégtelen osztályzatot szerzett, felsőbb osztályba csak sikeres javítóvizsga után léphet. A három tárgyból történő eredménytelen tantárgyi teljesítés pótvizsgájáról az osztályfőnök javaslata alapján, a tantestület dönt. A javítóvizsga időpontja a tanévkezdést megelőző hét. A felkészülésről részben a tanuló szülei, részben az iskola pedagógusai kötelesek gondoskodni. A magasabb évfolyamba lépéshez, a tanév végi osztályzat, eredmény megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: - az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, - az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, - egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, - magántanuló volt. Osztályozó vizsgát a tanév végén, vagy a következő tanév megkezdése előtt előzetes kiértesítés alapján lehet tenni. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: - 1-3. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, - 4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, angol nyelv, - 5-6. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, természetismeret, angol nyelv, - 7-8. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, angol nyelv. Aki a továbblépés szempontjából figyelembe vehető kettőnél több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja. A szülő és tanuló együttes kérelmére az igazgató – az osztályban tanító pedagógusok véleménye alapján – a tanulmányok során legfeljebb egy ízben engedélyezheti az évfolyam megismétlését, ha a tanuló egyébként felsőbb évfolyamba léphetne. Átjárhatóság Más iskolából érkezés esetén bizonyítványa alapján soroljuk a tanulót a megfelelő évfolyamba. Ha a tantárgyakban eltérés van, akkor az évfolyamon alkalmazott témazárókkal fel kell zárkóztatni, féléves tantárgy esetén pedig igazgatói engedéllyel osztályozó vizsga letételével a kerettanterven túli (helyi tantervi) követelményeket folyamatosan (tanév végéig) pótolni kell. Ha a tanuló addig külföldön járt iskolába, egyéni elbírálással osztályozó vizsgát 17
tehet az igazgató döntése alapján. Továbbá, ha másik iskolából iratkozik át a tanuló és nem azt az idegen nyelvet tanulta, amit iskolánkban oktatnak, biztosítani kell a tanuló számára, hogy az alsóbb évfolyamok idegen nyelvi óráinak munkájába bekapcsolódhasson, valamint a szülő írásos kérésére a gyermek részére felzárkóztató foglalkozás szervezhető. A tanulói jogviszony megszűnése (Köznevelési Törvény 53.§.) A tanulói jogviszony megszűnik az általános iskolai tanulmányok befejezésekor, illetve, ha tanuló az iskolai tanulmányok befejezése előtt átiratkozik más iskolába. A tanulói jogviszony a tanév végén megszűnik annál a tanulónál is, aki még nem fejezte be az általános iskolai tanulmányait, de a tankötelezettségi korhatárt a tanév során már átlépte. Különlegesen indokolt esetben, a tanuló és a szülő együttes írásos kérelmét mérlegelve, a nevelőtestület dönthet arról is, hogy a tankötelezettségi kort betöltött diák tovább folytathatja tanulmányait a nappali tagozaton.
6. Az iskolai írásbeli, szóbeli beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formái, rendje, korlátai a tanulók értékelésében betöltött szerepe
A tanév során ügyelni kell az írásbeli és a szóbeli számonkérések arányára. A tanév során minden tanuló legalább egyszer kapjon lehetőséget szóbeli beszámolóra. Azért kell minden műveltségi területen törekedni arra, hogy rendszeresen legyen szóbeli számonkérés is, mert ez egyúttal fejleszti a tanulók beszédkészségét, aktiválja a szókincsüket, s módot ad a szóbeli megnyilatkozás különböző formáinak gyakorlására. Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató/ellenőrző füzetében is feltüntetni. A tájékoztató füzetben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátnia. Amennyiben a tanuló tájékoztató/ellenőrző füzete hiányzik, a hiányt a naplóba dátummal ellátva be kell jegyezni. A tanulói értékelés fajtái a kompetencia alapú oktatásban: - nyomon követő értékelés (mérés): az adott osztály önmagához viszonyított teljesítményének nyomon követése, a fejlődés minőségének és ütemének regisztrálása. - diagnosztikus és formatív értékelés: az alapkészségek mélységének megismerése, a következő fejlesztési időszak feladatainak megtervezése - szummatív értékelés: átfogó, összegző értékelés, melyet két alkalommal kell kitüntetetten – és körültekintően – alkalmazni: A 4. évfolyam végén: az alapismeretek és az alapkészségek elsajátítási szintjének megismerésével javaslat a tanuló továbbhaladásához. A 8. évfolyam végén: a helyi tanterv által meghatározott tananyag elsajátítási szintjének megállapítása, konzekvenciák levonása.
18
A számonkérés gyakorisága: - heti egy vagy annál kevesebb óraszám esetén félévente legalább három, - minden más esetben havonta legalább egy alkalommal kerüljön rá sor. A számonkérés formái: A tanórákon szóban és írásban számolnak be a gyerekek a tudásukról. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult, de a tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. Szóbeli beszámolók: - Felelet: az előző tanítási órán feldolgozott ismeretanyag rendszeres ellenőrzése, önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján, - Óraközi munka: folyamatos óraközi kérdésekre adott válaszok, az órai munkába való bekapcsolódás és az órai munkavégzés minőségének értékelése, - Spontán szövegalkotás, véleményalkotás - Vitakészség, vitakultúra - Az óravégi, személyre szóló értékeléskor a pedagógusok visszajelzése a tanulóknak tudásukkal, aktuális teljesítményükkel kapcsolatban, - Önálló kiselőadás: egy előre megadott téma önálló feldolgozása és előadása. Írásbeli beszámolók: Írásbeli beszámoltatás, számonkérés havonta legalább egyszer történjen. A témazáró dolgozatokat legalább egy héttel előbb be kell jelenteni, azokat a naplóban dokumentálni kell. - Év eleji (az aktuális tudásszint felmérésére) és év végi (a tanév tananyagai alapkövetelményeinek mérésére) felmérések; diagnosztikus mérések - Témazáró dolgozatok (legalább egy héttel előbb be kell jelenteni, a naplóban dokumentálni. Témakörönként 45 perc), - Írásbeli feleletek, tudáspróbák, szódolgozatok (15-20 perc), - Írásbeli fogalmazás, szövegalkotás kötött vagy kötetlen témában - Házi dolgozatok (félévente legfeljebb egyszer). Gyakorlati számonkérések: - A számonkérés ezen formája elsősorban készségtárgyak esetében alkalmazandó, önállóan végzett gyűjtőmunkák, ellenőrzésekor és értékelésekor. - Másrészt alkalmazható a projektmódszerben, témahéten, illetve a kooperatív technikák során csoportmunkák értékelésére Az értékelés új elemei a projektek, témahetek, modulok tanulói teljesítményének során: Projektprezentációk (kiállítások, előadások, tablók, egyéb produktumok) Digitális prezentációk Infokommunikációs eszközök segítségével benyújtott írásbeli munkák (házi dolgozat, önálló kutatás, stb) Gyűjtőmunkák eredményei Kooperatív technikával feldolgozott csoportmunka eredményei Önértékelés és csoportértékelés Megfigyelésen alapuló értékelés (például csoportmunkák, projektek folyamatában) 19
A számonkéréseknél figyelembe kell venni a gyermekek egyéni képességeit (pl.: diszlexiás, diszgráfiás gyerekeket nem feleltetjük írásban). 1 nap 2 témazáró dolgozatnál többet nem íratunk a gyerekekkel. A témazárók objektívebb értékeléséhez használható a tanmenetjavaslatokban megadott százalékos értékelési rendszer. A témazárók érdemjegyei a félévi és év végi értékeléskor hangsúlyosabbak. A témazárók érdemjegyeit a haladási naplóban pirossal kell jelölni, ettől elkülönítve kékkel a feleletet illetve a kisebb dolgozatot, és zölddel az órai munkát, gyűjtőmunkát, szorgalmi feladatot. Az írásbeli beszámoltatások értékelésben betöltött szerepe, súlya: A félévi és tanév végi osztályzatok kialakításánál kiemelt szerepe van a témazáró dolgozatnak. A témazáró dolgozatok valamint az év eleji és év végi felmérők osztályzatánál az alábbi százalékos teljesítményeket kell figyelembe venni: 1-4. évfolyamon
5-8. évfolyamon
0-40 %
Nem felelt meg
0-33 %
Elégtelen (1)
41-75%
Megfelelt
34-50%
Elégséges (2)
51-70%
Közepes (3)
76-90%
Jól megfelelt
71-84 %
Jó (4)
91-100%
Kiváló
85-100 %
Jeles (5)
7. Otthoni, napközis felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai
A házi feladatok – mind a szóbeli, mind az írásbeli – a tanítási órán feldolgozott ismeretek gyakorlását, elmélyítését szolgálják. A házi feladat érdemjeggyel történő minősítése nem elfogadható. De a kiemelkedő munka, pl. önálló gyűjtőmunka szaktanári dicsérettel jutalmazható. A hiányzó házi feladat pótlólagos elvégzését szükségesnek gondoljuk, többszöri hiány esetén szaktanári figyelmeztetést javaslunk. Fontosnak tartjuk, hogy a napközis és otthoni felkészülés mellett a gyerekeknek maradjon idejük életkori sajátosságuknak, gyermeki személyiségüknek megfelelő tevékenységekre; pihenésre, regenerálódásra, mozgásra, játékra. Ennek tükrében az otthoni és napközis felkészüléshez az alábbi elveket és korlátokat alkalmazzuk: -
-
Az osztályfőnökök és szaktanárok a házi feladatok, feladásakor figyelembe veszik a tanulók egyéni képességeit, életkori sajátosságait, aktuális állapotát és ezekből kiindulva differenciált formában adnak feladatokat az otthoni és napközis felkészüléshez. Emellett folyamatos konzultációt folytatnak a napközis nevelővel, akik visszajelzésekkel tájékoztatják a tanítókat és a szaktanárokat a házi feladatok 20
-
-
-
-
mennyiségével kapcsolatos tapasztalataikról. A házi feladatok mennyiségét úgy határozzuk meg, hogy a szóbeli és írásbeli felkészülés tantárgyanként az 1-4. évfolyamon napi 20 percnél, míg az 5-8. évfolyamon napi 35 percnél többet ne vegyen igénybe. Hétvégére és tanítási szünetekre kötelező házi feladatot lehetőleg nem adunk, csak verstanulás, szorgalmi feladat és kötelező olvasmány elolvasása várható el a tanulótól. A nem napközis tanulóknak is biztosítjuk a házi (szorgalmi) feladatok elvégzéséhez az intézményben az internet, a számítógép használatát, az esélyegyenlőség érdekében A gyűjtőmunkák, a projektek megvalósítása során lehetőség szerint a szülőket is bevonjuk a közös tevékenységek érdekében
8. Az értékelés módjai Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az értékelés kiterjed az iskolai élet egészére: a tanulmányi, a szabadidős, illetve a közösségi munkára. A tanulmányi munka értékelésének alapja a tantárgyanként megfogalmazott követelményrendszer. A nevelők a tanulók tanulmányi előmenetelének és teljesítményének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez. Emellett figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak – fejlődtek-e, vagy hanyatlottak – az előző értékelés óta. Az ellenőrzés és értékelés csak akkor tölti be szerepét, ha folyamatos, objektív és előre meghatározott, és az ismertetett követelményeken alapul. Formái: Személyes, szóbeli értékelés: A tanítási órákon, foglalkozásokon történik szóbeli feleletek, beszámolók, házi feladatok, gyakorlati munkák ellenőrzése alkalmával. Magában foglalja a tanári segítségnyújtást, támogatást, illetve megerősítést vagy elmarasztalást, figyelmeztetést. A havi magatartás és szorgalom értékeléséhez is kapcsolódik személyes, szóbeli értékelés. A szülők felé szülői értekezleteken az osztályfőnök, a fogadóórákon a szaktanárok részéről, a A havi magatartás és szorgalom jegyek megadása kapcsán. Szöveges írásbeli értékelés: Az 1-8. évfolyamon az első és harmadik negyedév zárása alkalmával történik szöveges értékelés. Ez az értékelés a szülőt és a tanulót egyaránt tájékoztatja. Eszköze értékelő-értesítő lap. Ezen értékelő-értesítő lapon a tanár a megfelelő szövegrészek aláhúzásával, vagy véleménye megfogalmazásával jellemzi a tanuló tevékenységét. A negyedévi szöveges
21
értékelés kiterjed valamennyi tantárgyra, a napközis tevékenységre, a magatartás és szorgalom értékelésére is. A félévi és év végi értékelést osztályozó értekezlet előzi meg, ahol az osztályfőnök által javasolt magatartás és szorgalom minősítések kerülnek véglegesítésre. Az első évfolyamon, valamint a második évfolyamon félévkor – az évközi eredmények alapján – szöveges minősítéssel kerül kifejezésre, hogy a tanuló hogyan teljesített. Második évfolyam végén, illetve ötödik-nyolcadik évfolyamon az értékelés érdemjegyekkel történik. A félévi és év végi értékelést az osztályfőnök írja be az ellenőrző könyvbe, illetve a bizonyítványba. Egyéb szöveges írásbeli értékelések: Szöveges értékelés az 1. évfolyamon: Havonta: szöveges bejegyzés a tájékoztató füzetben, Félévkor: fejlesztő értékelés, Év végén: bizonyítványban – fejlesztő értékelés. Szöveges értékelés a 2. évfolyamon: Havonta: szöveges bejegyzés a tájékoztató füzetben, Félévkor: fejlesztő értékelés. Szöveges értékelés a 3. évfolyamon: Havonta: szöveges bejegyzés a tájékoztató füzetben. Értékelés érdemjegyekkel: A második évfolyam második félévétől érdemjeggyel történik az értékelés. Az érdemjegyek: 5 /jeles/, 4 /jó/, 3 /közepes/, 2 /elégséges/, 1 /elégtelen/. Az érdemjegyekkel való értékelés nem lehet büntető vagy fegyelmező eszköz! A házi feladat és a felszerelés hiányára illetve a tanuló magatartására nem adható tantárgyi elégtelen, kivétel az a házi dolgozat, melynek értékelését a szaktanár előre jelzi. A tanulási teljesítmények összehasonlíthatósága érdekében célszerű ugyanabból a feladattípusból valamennyi tanulót értékelni. Az érdemjegyek tartalma: 5 (jeles): Kifogástalan tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, képesség az önálló ismeretszerzésre, anyagfeldolgozásra, tanórai aktivitás. 4 (jó): Megfelelő tárgyi tudás, a tananyag összefüggéseinek értése, elfogadható kifejezőkészség, az önálló ismeretszerzés képessége, tanórai aktivitás. 3 (közepes): Bizonytalan tudás, egyenetlen teljesítmény és aktivitás, önállótlanság, a beszámoltatások alkalmával tanári segítség igénylése, hiányos füzetvezetés, kifogásolható külalak. Önálló tanulásra, ismeretszerzésre csak segítséggel képes, ismereteiről nem tud összefüggő szöveg formájában számot adni. 2 (elégséges): Tudása töredékes, a tananyag összefüggéseit nem képes megérteni, ismereteinek alkalmazásában önállótlan, füzetvezetése tanulását nem segíti. Számonkérések alkalmával jelentős segítséget igényel, csak kérdésekre válaszolva tud ismereteiről számot adni. 1 (elégtelen): Tudása nagyon hiányos, a továbbhaladáshoz nem elegendő. Önálló ismeretfeldolgozásra segítséggel sem képes, taneszközei hiányosak. Füzetvezetése
22
rendezetlen, összefüggéstelen, hanyag. Tanára segítő kérdéseire sem tud válaszolni a számonkérések alkalmával, a feladatok szövegét sem érti. Tantárgyi értékelés osztályzattal: A tanuló osztályzattal történő értékelésére félév végén az ellenőrző könyvben, a tanév végén a bizonyítványban kerül sor. A tanév végi osztályzat az egész tanévben nyújtott teljesítményt minősíti. Az osztályzat az érdemjegyeken alapul, melyek közül a témazáró dolgozatok, a félévi- és év végi dolgozatok a végleges érdemjegy kialakításánál súlyozottan számítanak bele. A szaktanár minden tanév első óráján tájékoztatja a tanulókat a tantárgy követelményrendszeréről, saját értékelési rendszeréről, a hiányzások következményeiről, a mulasztások pótlási és javítási lehetőségeiről. Az osztályfőnök feladata az első szülői értekezleten a szülők tájékoztatása a szaktanár által összeállított követelményrendszerről. A tájékoztatás megtörténtét az osztályfőnök dokumentálja. Az ellenőrzés-értékelés kiterjed az elméleti tárgyak (a magyar nyelv és irodalom, az idegen nyelv, a matematika, a történelem, a fizika, a kémia, a biológia, informatika) esetében: a témazárókra, a szóbeli beszámoltatásokra, az írásbeli számonkérésekre, a tanuló írásbeli munkáira, a többlettevékenységekre. A készségtárgyak (rajz és vizuális kultúra, ének-zene, technika) esetében: a gyakorlati munkákra, a feladatmegoldásokra, a témazárókra, az önálló szóbeli megnyilatkozásokra, a testnevelés esetében a gyakorlati feladatokra. A modulok értékelése A kerettanterv szerint a felső tagozaton úgynevezett modulok oktatására is sor kerül. 5-6. évfolyamon a tánc és dráma a magyar irodalom tantárgyba épül be, a hon- és népismeret a történelem tantárgyba. A 6. és 8. évfolyamon az egészségtan a természetismeret, illetve a biológia tantárgyba, az etika a 7-8. évfolyamon a történelembe integrálódik. A 8. évfolyamon a mozgókép és médiaismeret a rajz tantárgyba integrált. A beépülő modulok ellenőrzése, értékelése arányosan történik. Tanév közben a tanulók munkáját a tanár érdemjeggyel értékeli, félévkor és év végén is tantárgyi osztályzatot ad. A modulok értékelése beépül a tantárgyi osztályzatba. A 2013/14-es tanévtől önálló tantárgyként bevezetésre kerülő roma/cigány népismeret értékelésénél a „megfelelt/nem felelt meg” formulát alkalmazzuk, osztályzattal nem értékeljük.
23
9. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának és edzettségének (fizikai fittségének) mérése Az 5-8. évfolyamon testnevelés tantárgyat tanító pedagógus – az adott tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott mérési időszakban – a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) mérési módszerrel, és a hozzá kifejlesztett eszközök alkalmazásával elvégzi a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérésével kapcsolatos feladatokat. A mérés eredményeit rögzíti a NETFIT informatikai rendszerbe. Tanévenként elemzik és meghatározzák az adott tanuló fizikai fittségi szintjének továbbfejlesztése szempontjából szükséges intézkedéseket. A mérések iskolai adatai alapján a testnevelés tantárgyat tanítópedagógusok tanévenként javaslatot tehetnek a nevelési program részét képező iskolai egészségfejlesztési program módosítására. A fizikai fittségi mérés eredményeit a mindenkori tanév rendéjéről szóló jogszabályban meghatározott mérési időszak utolsó napjáig az iskolának a tanuló mérési azonosítójának alkalmazásával kell feltölteni a NETFIT rendszerbe. A fizikai fittségi érés tanulót érintő eredményeiről a tanuló és a szülő a tanuló mérési azonosítójának felhasználásával a NETFIT rendszeren keresztül kap tájékoztatást. A mérés célja: a tanulók egészsége megőrzésének, javításának, fenntartásának előmozdítása, és a tanulók egészségi állapotának nyomon követése, a tanulók fittségi szintjének növelésén keresztül, az egészséghez szükséges fittségi állapot fejlesztése, megőrzése, javítása (fejlesztése). A mérés megszervezése: a köznevelési intézmények rendelkezésére bocsátott útmutató („Kézikönyv a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) alkalmazásához”) alapján az éves tervben kerül rögzítésre. NETFIT tartalmi területei (három tartalmi területhez négy fittségi profil kapcsolódik:
1.
2.
A NETFIT tartalmi területei és a kapcsolódó profilok Tartalmi területek Fittségi profilok Leírás A tanulók 1.1 Testösszetétel és A NETFIT testösszetétel testösszetételére tápláltsági profil és tápláltsági profilja vonatkozó mérések – az tartalmazza a testtömeg antropometriai és a testmagasság paraméterek mérése és a értékéből számított testösszetétel becslése testtömegindexet(BMI) és a testzsírszázalék értéket. A tanulók 2.1 Vázizomzat fittségi A NETFIT tesztek közül vázizomzatának profil a vázizomzat fittségével fittségére vonatkozó az ütemezett hasizom (pálya) tesztek teszt, a törzsemelés teszt, az ütemezett fekvőtámasz teszt, a kézi szorítóerő mérés és a helyből távolugrás teszt foglalkozik.
24
2.2 Hajlékonysági profil
3.
A tanulók aerob kapacitására vonatkozó (pálya)tesztek
3.1 Aerob fittségi (állóképességi) profil
A hajlékonysági teszt megbízható eredményekkel szolgál a térdhajlító izmok nyújthatóságáról. Az aerob fittségi profil a 20, vagy 15 méteres állóképességi ingafutás teszt eredménye alapján becsült aerob kapacitás minősítését tartalmazza, vagyis a légzőszervrendszer és a keringési rendszer állapotának, a szervezet oxigénszállító és oxigénfelhasználási képességének mutatója.
A tanulók testösszetételére és tápláltsági állapotára vonatkozó mérések típusai 1. 2. 3. 4.
Testtömeg mérése Testmagasság mérése BMI (az előző két érték alapján számítva) Testzsírszázalék mérése
A tanulók aerob kapacitására és vázizomzatának fittségére vonatkozó mérések, tesztek
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
A Mérés megnevezése Ütemezett hasizom teszt
B Mérés célja Hasizomzat erejének és erő-állóképességének mérése. Törzsemelés teszt A törzsfeszítő izmok erejének mérése. Ütemezett fekvőtámasz teszt A felsőtest izomerejének és erőállóképességének mérése. Kézi szorítóerő mérés Az alkar izmainak maximális erőkifejtési képességének mérése. Helyből távolugrás teszt Alsó végtag dinamikus erőkifejtési képességének érése. Hajlékonysági teszt. A térdhajlító izmok nyújthatóságának mérése. Állóképességi ingafutás tesz 15 m, Maximális oxigénfelvevő-képesség becslése. ill. 20 m
25
10. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formái Magatartáson értjük a tanuló: - iskolai közösséghez, valamint annak tagjaihoz való viszonyát, - önmagához való viszonyát, felelősségét, önállóságát, - hatását a közösségre, viselkedését a társas kapcsolatokban, - házirendben leírtak és közös iskolai szabályaink betartatását, - a közösség érdekében végzett tevékenységét, - viselkedését, hangnemét, beszédkultúráját, önfegyelmét. Szorgalmon értjük a tanuló: - tanulmányi munkához való viszonyát, - munkavégzésének pontosságát, kötelességtudatát, - önálló feladatai elvégzésének minőségét, - rendszeretetét, pontosságát, felszerelésének rendben tartását, - többletfeladatok vállalását, teljesítését, - tanórán kívül szerzett ismereteinek felhasználását, - aktivitását. Az osztályfőnök minden tanév első napján ismerteti a tanulókkal a magatartás és szorgalom értékelésének alapelveit, az egyes minősítések feltételeit, a követelményekről a szülőket a tanév első szülői értekezletén tájékoztatja. Az értékelés formái: - Az osztályfőnök a szaktanárok véleményét kikérve havonta értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát a pedagógiai programban megfogalmazott kritériumok alapján. Az osztályzatokat beírja a tájékoztató/ellenőrző füzetbe. - Negyedévkor és háromnegyedévkor – a negyedéves értékelés formájában – a szaktanárokkal együtt értékeli az osztályfőnök a gyerek magatartását és szorgalmát. Félévkor és év végén – a havi jegyek és a szaktanárok véleményének figyelembevételével – az osztályfőnök érdemjegyet javasol. A félévi és év végi magatartás és szorgalom jegyekről az osztályozó konferencia dönt a havi jegyek átlagának lefelé illetve felfelé történő kerekítésével. A tantestület indokolt esetben eltérhet a matematikai kerekítés szabályától. Vitás esetekben az osztályfőnök véleményének nagyobb súlya van.
26
Magatartás érdemjegy Kialakításakor szem előtt tartjuk a következő szempontokat: Magatartás
Példás (5)
Jó (4)
Változó (3)
Rossz (2)
1.
Aktivitás, példamutatás
kiemelkedő
közepes
gyenge
negatív, vagy romboló
2.
Közösségi célok érdekeinek figyelembevétele – munkában való részvétel
Igen, élen jár
ellene nem vét, aktívan részt vesz
ingadozó, közömbös
szemben áll, érdektelen
pozitív
befolyást nem gyakorol
nem árt
negatív
3. Hatása a közösségre
4.
Törődés társaival
gondos, segítőkész
segítőkész
ingadozó
közömbös, gátló
5.
Házirend betartása
betartja, arra ösztönöz
betartja
részben tartja be
sokat vét ellene
6.
Viselkedés, Hangnem
kifogástalan
esetenként kívánnivalót hagy maga után
udvariatlan
durva, goromba
7.
Fegyelmezettség
nagyfokú
megfelelő
gyenge
elégtelen
Magatartásból adott érdemjegyek feltételei: Példás érdemjegyet kap az a tanuló, aki a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelő nyilvánításával, valamint példás viselkedésével elősegíti és társait is erre ösztönzi, - szereti a közösségi életet, szívesen tevékenykedik érte és benne, - a házirendet megtartja, társait is erre ösztönzi, - nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias, - fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész. Jó érdemjegyet kap az a tanuló, aki: -
részt vesz a közösség életében, a rábízott feladatokat elvégzi, iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás, a házirendet és az iskolai együttélés szabályait megtartja, nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias, fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható, pontos.
Változó érdemjegyet kap az a tanuló, aki: - aki a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyással, viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik javulni, - a házirendet és egyéb szabályzatokat csak ismételt, állandó figyelmeztetéssel tartja be, 27
-
nevelőivel, társaival, szüleivel szemben udvariatlan és nem tisztelettudó, társai viselkedését közömbösen nézi, nem segít, fegyelme ingadozó, munkája pontatlan.
Rossz érdemjegyet kap az a tanuló, aki: - munkájával a közösség fejlődését hátráltatja, iskolai és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, - közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségnek, - a házirendet nem tartja meg ismételt figyelmeztetések ellenére sem, - nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tiszteletlen, udvariatlan, - fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik. Szorgalom érdemjegy Kialakításakor szem előtt tartjuk a következő szempontokat: Szorgalom
Példás (5)
Jó (4)
Változó (3)
Hanyag (2)
1.
Tanulmányi munka
igényes
figyelmes
ingadozó
hanyag
2.
Munkavégzés
kitartó, pontos, megbízható
rendszeres
rendszertelen
megbízhatatlan
3.
Általános tantervi Munkavégzés, önálló munkavégzés
mindent elvégez
ösztönzésre dolgozik
önállótlan
feladatát nem végzi el
4.
Többféle feladatot vállal-e?
igen
keveset
ritkán
nem
5.
Munkabeosztás: (önellenőrzés, önálló munkavégzés)
igen jó
jó
közepes
gyenge vagy nincs
6.
Tanórán kívüli információk felhasználása
igen, sokszor, rendszeresen
előfordul
ritkán
egyáltalán nem
A szorgalmat minősítő osztályzat tartalma: (Tanulmányi munkában minden esetben figyelembe kell venni a tanulmányi munka tényezőit: a tanulók életkörülményeit, a képességek szintjét és életkori sajátosságait.)
Példás: - Igényli tudása bővítését: céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját. - Munkavégzése pontos, megbízható. - Minden tárgyban elvégzi feladatait. 28
-
Önálló a munkában, önellenőrzése rendszeres. Kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig felkészült, figyel, érdeklődik. Érdeklődése az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed. Egyes iskolai tárgyakban a tananyagon felül is kiemelkedő teljesítményt nyújt.
Jó: - Figyel az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elvégzi. Az órákra lelkiismeretesen készül fel. Rendszeresen és megbízhatóan dolgozik. - Ösztönző hatásokra ellenőrzi is önmagát. - Tudja, hogy mihez kell segítséget kérnie. - Általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem árul el. - Érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül. Változó: - Munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan. - Önállótlan, csak utasításra kezd munkához, nem ellenőrzi önmagát. - Munkája változékony. - Szétszórtság jellemzi. Hanyag: - Figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el. - Nem hajlandó munkavégzésre. - Nem törődik kötelességeivel. - Érdektelenség, teljes közöny jellemzi.
29
Záró rendelkezések
Elfogadta a nevelőtestület ………………………………2015.03.09-i értekezletén. Véleményezte a szülői munkaközösség ………………………2015.03.05-i értekezletén. Véleményezte a diákönkormányzat ……………………….…2015.03.04-i értekezletén.
Királyegyháza, 2015. március 10.
Palkó Ottó igazgató
30
