1 Tóth Krisztina Kutatási beszámoló a 2012. évi Klebelsberg Kunó-ösztöndíjhoz
I. Név: Tóth Krisztina
II. A kutatás témája:
1., A Rendkívüli Egyházi Ügyek Kongregációja Levéltárában (Archivio della Sacra Congregazione degli Affari Ecclesiastici Straordinari) XI. Pius (1922–1939) pontifikátusa alatt a szentszéki-magyar vonatkozások áttekintő inventáriuma: Ungheria, Jugoslavia, Romania és Cecoslovacchia fondok átnézése.
2., A szombathelyi egyházmegye 1936–1939-es periódusához (Grősz József szombathelyi egyházkormányzása) kötődő dokumentumok felkutatása a Vatikáni Titkos Levéltárban (Archivio Segreto Vaticano) és a kapcsolódó fasciculusok átnézése az Államtitkárság, Államközi Kapcsolatok Részlege Történeti Levéltárában (Segreteria di Stato, Sezione per i Rapporti con gli Stati, Archivio Storico). Ezen belül elsősorban a Rendkívüli Egyházi Ügyek Szent Kongregációja Levéltárában. III. A kutatás helyszíne:
1., Vatikán, Segreteria di Stato, Sezione per i Rapporti con gli Stati, Archivio Storico, ezen belül az Archivio della Sacra Congregazione degli Affari Ecclesiastici Straordinari, Ungheria, Jugoslavia, Romania és Cecoslovacchia fondok
2., Vatikán, Archivio Segreto Vaticano, Archivio della Nunziatura Apostolica di Ungheria
IV. A kutatás ideje, időtartama:
Rómában 2012. október 2-tól december 5-ig kutattam, 2 hónapot töltöttem ott az ösztöndíjjal. A Vatikáni Titkos Levéltár nyitva tartása hétfőtől szombatig: 8:15–13:00, az Államtitkárság Levéltáráé pedig hétfőtől péntekig: 9:00–13:00. Így ennek megfelelően rendszerint reggel 3/4–1 órát az előbbiben, míg a többi időt a másodikként
2 megjelölt levéltárban töltöttem. Ezenkívül sikerült egy rövid periódusra a Vatikáni Titkos Levéltárban délutáni engedélyt is szereznem, amellyel 15:00–17:45-ig nyílt lehetőségem kutatni, ami lehetővé tette, hogy mindenre kiterjedő, alapos munkát végezzek. A Rendkívüli Egyházi Ügyek Kongregációjában ezzel szemben nem volt lehetséges délutáni engedély kérése, így a kutatásra fordítható idő minimálisan volt elég az ösztöndíjas szerződésben vállalt kutatási tervem teljesítéséhez. V. A kutatott gyűjtemények, az átnézett irat-és dokumentumállagok és találatok ismertetése: V.1. Átnézett irat-és dokumentumállagok: A tételes jegyzéket lásd a Mellékletben
V.2. Részletes kutatási beszámoló
V.2.1. Az áttekintő inventáriummal kapcsolatban
Kutatási beszámolómban nem a fasciculusok számsorrendjében fogok haladni, hanem adott témakörök köré csoportosítom a mondanivalómat, mellyel szeretném megkönnyíteni a kutatott anyag áttekintését. Ennek során azokat emelem ki, amelyek magyar szempontból jelentősek és kiváló publikációs lehetőséget kínálnak a történészeknek egy-egy példával illusztrálva az anyagban rejlő potenciálokat. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni róla, hogy e források csak egyik vetületét adhatják a Szentszék és a magyar királyi kormány, illetőleg az egyházmegyék kapcsolatrendszerének az egyéb vatikáni forrásőrző helyeken található hazai vonatkozásokkal együtt. A másik vetületét a hazai, illetőleg Magyarország Trianon előtti egyházmegyei, illetőleg világi levéltárak gazdag forrásanyagában kell keresni. Tehát minden esetben érdemes az általam említett témaköröket a hazai, valamint a vonatkozó egyéb külföldi forrásokkal együtt tanulmányozni, mert akkor kaphatunk egy teljes egész képet. A fentieknél részletezőbb tételes jegyzék áttekintő inventárium formájában a Collectanea Vaticana Hungariae sorozatban, könyv alakban fog hamarosan napvilágot látni. Az első olyan témakör, amelyet feltétlenül fontosnak tartok vizsgálni, a politika. Az Államtitkárságra beérkező nunciusi jelentésekből ugyanis kiváló képet nyerhetünk arról, hogy milyen volt Magyarországon a politikai helyzet, legalábbis ahogy a Szentszék képviselője azt látta, interpretálta, illetőleg arról, hogy hogyan viszonyult a különböző magyar (és külföldi) kormányokhoz a Szentszék. Például 1922-ben a nemzetgyűlési választások eredményéről
3 számol be Lorenzo Schioppa. Ebben megemlíti, hogy a szocialisták a legerősebb ellenzék a Parlamentben, s Budapesten is a szavazatok 43,4%-át kapták, ami aggodalomra adhat okot, akárcsak az, hogy a kormánypárt mozaikpárt, liberálisokból, kisgazdákból, kereszténynemzetiekből és konzervatívokból áll. Azt is részletezi, hogy név szerint kik alkotják a Bethlen kormányt, külön kiemelve, hogy kik újak a kabinetben.1 Hasonlóan ehhez, a Schioppát követő budapesti nunciusok, Cesare Orsenigo, illetve Angelo Rotta több magyar választásról, kormány megalakulásáról beszámol.2 Nem csak a kormányfők, hanem a kormányzó személye is feltűnik néhol a jelentésekben, különösen református vallása, a nunciussal, mint a diplomáciai testület doyenjével újévi üdvözletváltása és 1936-os római látogatása révén.3 Továbbá többször előkerül fia, illetve lánya házassági ügye, de az utóbbira vonatkozó positio nem kutatható.4 A katolikusok – protestánsok ügye is gyakran feltűnik elszórtan a fasciculusokban. Az ország vezető személyiségei és az országot irányító pártok mellett a nunciusok gyakran küldték megfigyeléseiket Rómába a magyarországi belpolitikai helyzetet érintő kérdésekben, a helyi egyház szempontjából is meghatározó törvények, törvényjavaslatok kapcsán (például: a házassági törvény5), továbbá az ország jövője szempontjából jelentős látogatások alkalmával. Például az Államtitkárság levéltárában olvasható Lorenzo Schioppa jelentése az osztrák kancellár, Seipel 1923-as látogatásáról Magyarországon, amely a korabeli sajtó szerint pusztán udvariassági gesztus volt, Bethlen hivatalos látogatásának visszaadása, a nuncius viszont úgy véli, hogy sokkal több húzódott meg a háttérben: már ekkor a két ország gazdasági, kereskedelmi közeledését látja benne.6 Némely jelentésen keresztül megfigyelhető e fokozatos jobbra tolódás, illetve Magyarország Németország felé orientálódása is. Ugyanakkor a zsidókkal foglalkozó fasciculus – hiába kértem ki, nem kaptam kézhez – egyelőre nem kutatható.7 Nem csak az egyházat érintő politikai természetű kérdésekről, hanem az egyháziak politizálásának lehetőségéről és a Szentszék erről alkotott véleményéről is találunk dokumentumokat.8
1
Vö.: SS.RR.SS. AA.EE.SS. Ungheria, Periodo IV, pos. 1, fasc. 1. ff. 18r–20r; 21r–22v Vö. például a Darányi kormányról: SS.RR.SS. AA.EE.SS. Ungheria, Periodo IV, pos. 70, fasc. 53. 3 Több jelentés a témával kapcsolatban: SS.RR.SS. AA.EE.SS. Ungheria, Periodo IV, pos. 51, fasc. 46–48. 4 Az előbbire ld.: SS.RR.SS. AA.EE.SS. Ungheria, Periodo IV, pos. 29, fasc. 31, ff. 8r–9v, az utóbbira pedig az index szerint: SS.RR.SS. AA.EE.SS., Ungheria, Periodo IV, pos. 42, fasc. 41. Mellette a következő megjegyzéssel: „Non si dà in consultazione.” 5 Vö.: SS.RR.SS. AA.EE.SS., Ungheria, Periodo IV, pos. 64., fasc. 52. 6 SS.RR.SS. AA.EE.SS., Ungheria, Periodo IV, pos. 1., fasc. 1., f. 34r–35r 7 SS.RR.SS. AA.EE.SS., Ungheria, Periodo IV, pos. 77., fasc. 57. 8 SS.RR.SS. AA.EE.SS., Ungheria, Periodo IV, pos. 36, fasc. 37; SS.RR.SS. AA.EE.SS., Periodo IV, pos. 65, fasc. 52. 2
4 A belpolitikához kapcsolódva tanulmányozásra érdemesnek tartom a legitimizmus kérdését. Az átnézett iratokból az rajzolódik ki, hogy különösen az a dilemma foglalkoztatta a hazai politikai köröket, hogy az időközben nagykorúvá vált Habsburg Ottó térjen vissza a trónra, vagy a királykérdés más módon, például Horthy királlyá választásával kerüljön-e megoldásra. A 30. fasciculusban a Neue Wiener Journal egy Gasparri bíboros államtitkárnak Lónyayval a restauráció kérdéséről folytatott állítólagos beszélgetéséről találjuk meg az Osservatore Romano cáfolatát, illetve az érintett Lónyay francia nyelven íródott levelét.9 A második jelentős témakör a püspökkinevezések kérdése. Az Államtitkárság elsősorban azokkal az ügyekkel foglalkozott, amelyeknél szükséges volt a kormánnyal is egyeztetni. Utódlási joggal nem rendelkező segédpüspöki kinevezéskor – erre kiváló példa Grősz József győri segédpüspöki kinevezése – előfordul, hogy csak egy-egy sort találunk, hogy az ügyet áttették az illetékes Konzisztoriális Kongregáció hatáskörébe.10 Más alkalommal viszont – például Kriston Endre egri segédpüspöki kinevezésekor, amely nagyobb jelentőséggel bírt –, több vonatkozó iratot.11 E témakörhöz köthető a főkegyúri jog kérdése, melynek egyik legfontosabb jogosítványa, a püspökök kinevezése, s amely jog a király nélküli királyságban elméletben visszaszállt a Szentszékre, de a gyakorlatban a magyar királyi kormány igényt formált rá. Ennek eredményeként formálódott ki az ún. intesa semplice,12 melynek egyik első próbája az esztergomi érseki kinevezés volt, de a későbbi kinevezések során is számtalanszor előkerült.13 A témakörrel Salacz Gábor foglalkozott behatóan A főkegyúri jog és a püspökök kinevezése a két világháború között Magyarországon című könyvében – amely 2002-ben jelent meg –, de tekintve, hogy műve megírásakor ő még nem támaszkodott vatikáni levéltári forrásokra, így az általa rajzolt képet árnyalhatják az Államtitkárság Államközi Kapcsolatok Részlege Történeti Levéltárában –
ezen belül a Rendkívüli Egyházi Ügyek Szent
Kongregációja Levéltárában – őrzött fasciculusok. Kiváltképpen, hogy a környező országokba került püspöki székek esetén az utódállamok kormányai is igényt tartottak e jogra. Az átnézett Ungheria, Romania, Cecoslovacchia és Jugoslavia fondokban számos püspökkinevezésnek a hátterét lehet végigkövetni.14
9
SS.RR.SS. AA.EE.SS., Ungheria, Periodo IV, pos. 28, fasc. 30. SS.RR.SS. AA.EE.SS., Ungheria, Periodo IV, pos. 45, fasc. 42. 11 Köztük az egri érsek 1923. június 21-ei segédpüspök kérését, a nunciusnak ezzel kapcsolatos véleményét, a jelöltekről, különösképpen Kriston Endréről információ szolgáltatását, s a konkrét kinevezéssel kapcsolatos gyakorlati dokumentumokat. Vö.: SS.RR.SS. AA.EE.SS., Ungheria, Periodo IV, pos. 19., fasc. 27. 12 SS.RR.SS. AA.EE.SS., Ungheria, Periodo IV, pos. 25, fasc. 28. Különösen érdekes az Államtitkárság és a Magyar királyi követség levélváltása: Uo. ff. 33r–34v; 36rv 13 SS.RR.SS. AA.EE.SS., Ungheria, Periodo IV, pos. 40., fasc. 38–39. 14 Például: az eperjesi püspöki szék betöltésének és a lemondott püspöknek az ügye: SS.RR.SS. AA.EE.SS. Cecoslovacchia, Periodo IV, pos. 15, fasc. 21–23. A 21. fasciculusban megtalálható a Sacra Congragazione pro 10
5 Ez már szorosan összekapcsolódik a harmadik olyan nagyobb témakörrel, amelyet érdemes vizsgálni: a Szentszék és az utódállamok kapcsolata, illetőleg az ezekben élő magyar katolikusok – papok, szerzetesek és hívek – sorsa, akik a Trianoni békediktátum következtében a magyar határokon kívülre és kisebbségbe kerültek. A történészek elé táruló paletta rendkívül széles, az áttekintő inventárium elkészítése közben e nagyobb egységen belül
a
következő
jelentős,
továbbgondolásra
érdemes
témák
körvonalazódtak:
egyházkormányzati, egyházjogi, vagyoni kérdések, konkordátumok, modus vivendi, főpásztorok kiutasítása, lemondása, járandóságuk, ingóságaik, további sorsuk, új püspökök, apostoli adminisztrátorok kinevezése, Trianon hatása az egyházi intézményhálózatra, az utódállamok nemzetiségi politikája, belpolitikája, valamint szerzetesrendekkel kapcsolatos állásfoglalása. A XI. Pius pápa által követett konkordátumpolitikájának jelentős állomásai az utódállamokkal kötött megegyezések, ha nem is mindig konkordátum formájában, s ha nem is sikerült ezeket minden tekintetben realizálni. Ezek maguk után vonták a katolikus egyház külföldre szakadt ingó-és ingatlan vagyona sorsának rendezését, illetve rendszerint az egyházmegyék határainak újra körülírását.15 A vagyonjogi kérdésekre talán a hágai perek anyaga adja a legjobb rálátást. Ezekkel részben foglalkozott Rácz Kálmán, az Esztergomi érsekség kontra csehszlovák állam – egyházi birtokperek a hágai bíróság előtt című, két részletben megjelent tanulmányában,16 viszont ennek elkészítéséhez vatikáni levéltári forrásokat nem használt fel. Az esztergomi érsekség külföldre került javai vatikáni vonatkozásaival korábban jómagam foglalkoztam.17 A
Ecclesia Orientali 1922. januári ülésére készült füzet is az ügyről. A munkácsi püspökség betöltése: SS.RR.SS. AA.EE.SS. Cecoslovacchia, Periodo IV, pos. 24, fasc. 31–35. 15 A csehszlovák modus vivendi végrehajtásával számos fasciculus foglalkozik. Ennek nagy része magyar szempontból is figyelemreméltó kérdéseket említ (néhol csak egy-egy mondatban, másutt hosszabban): SS.RR.SS. AA.EE.SS. Cecoslovacchia, Periodo IV, I. 97. pos. (1), fasc. 96; SS.RR.SS. AA.EE.SS. Cecoslovacchia, Periodo IV, II. 97. pos. (2), fasc. 97–98; SS.RR.SS. AA.EE.SS. Cecoslovacchia, Periodo IV, pos. 97 (2), fasc. 99–104; SS.RR.SS. AA.EE.SS. Cecoslovacchia, Periodo IV, pos. 97 (3), fasc. 105–112; SS.RR.SS. AA.EE.SS. Cecoslovacchia, Periodo IV, pos. 97 (5), fasc. 119–125; SS.RR.SS. AA.EE.SS. Cecoslovacchia, Periodo IV, pos. 100. fasc. 131; SS.RR.SS. AA.EE.SS. Cecoslovacchia, Periodo IV, pos. 84, fasc. 84–87; a román konkordátummal kapcsolatban különösen: SS.RR.SS. AA.EE.SS. Romania, Periodo IV, pos. 82, fasc. 74. A jugoszláv területi rendezéssel kapcsolatban: SS.RR.SS. AA.EE.SS. Jugoslavia, Periodo IV, pos. 29–30, fasc. 27. 16 RÁCZ KÁLMÁN, Esztergomi érsekség kontra csehszlovák állam – egyházi birtokperek a hágai bíróság előtt (1. rész), Fórum Társadalomtudományi Szemle 6 (2004), nr. 3, 35–51, illetve: RÁCZ KÁLMÁN, Esztergomi érsekség kontra csehszlovák állam – egyházi birtokperek a hágai bíróság előtt (2. rész), Fórum Társadalomtudományi Szemle 6 (2004), nr. 4, 67–95. 17 2012. május 10-én Nagyszombatban (Trnava, Szlovákia) tartottam előadást meghívott előadóként a nagyszombati érsekség és a pozsonyi Komenský Egyetem Szent Cirill és Metód Római Katolikus Hittudományi Kara által rendezett „90 rokov Trnavskej arcidiecézy“ konferencián, The formation of the apostolic administration of Trnava from the prospective of János Csernoch in the light of Vatican documents címmel. A konferencia előadásai az említett kar folyóiratában fognak napvilágot látni előreláthatóan 2013 első felében.
6 Rendkívüli Egyházi Ügyek Szent Kongregációja Levéltárának anyagban viszont a kalocsai érsekség birtokperére vonatkozóan is jó néhány fasciculus található, melyekből kiviláglik a két szorosan érintett egyházi hatóság, Zichy Gyula kalocsai érsek, illetve Ludovico Budanović álláspontja. A fasciculusokban megtaláljuk Alfred Tichay – a kalocsai érsek ügyvédjének vaskos jelentéseit, illetve pro memoriáit, a kalocsai érsek és a bácskai apostoli kormányzó leveleit, melyekben intézményeik, híveik érdekére hivatkoznak, több Aide-Memoire-t, az érintett országok nunciusainak jelentéseit, hatóságainak határozatait. A magyar vallás-és közoktatásügyi miniszter az egyházi nagyjavadalmak feletti legfőbb vagyonfelügyeleti hatóságként foglalt állást a kérdésben. Az is jól kirajzolódik belőle, hogy a Szentszék hogyan egyensúlyozott a különböző vélemények, változó körülmények és kormányok között. Természetesen
fontos
hozzátenni,
hogy
mindezt
megfelelően
csak
a
Kalocsai
Főegyházmegyei Levéltár, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, valamint a vonatkozó külföldi levéltárak anyagának együttes tanulmányozásával lehet megfelelően értelmezni.18 A külföldre került egyházi javak sorsának tárgyalása kapcsán szintén megkerülhetetlen az erdélyi katolikus autonómiának, az Erdélyi Státusnak a története.19 Számos olyan fasciculust is a kezembe fogtam, amelyik a püspökök lemondásával, kiutasításával, illetve apostoli adminisztrátorok kinevezésével foglalkozott.20 A püspökök kiutasításának hátterére kiváló példa Papp Antal munkácsi püspök, küzikei címzetes érsek, a munkácsi és eperjesi rutén plébániák apostoli adminisztrátorának esete. Az anyagból jól rekonstruálható, hogy a címzetes érsek a csehszlovák hatóságok felszólítására hagyta el szeptember 11-én Csehszlovákia területét. Arata nuncius levele szerint szeptember 10-én figyelmeztették rá, hogy hagyja el még aznap az ország területét, s tartva attól, hogy másként katonai erővel kitoloncolják a határon, döntött másnap e megoldás mellett. Mivel már korábban nyilvánvaló volt, hogy nem szívesen látják az ország területén a hatóságok, magyar útlevelet kért, de a magyar hatóságok ezt megtagadták, mert nem akartak egy igazságtalan kiutasításhoz asszisztálni – legalábbis Orsenigo nuncius jelentése szerint emiatt. A határőrök hivatalosan tiltakoztak, amikor át akarta lépni a határt, de beengedték Magyarország területére.21
18
SS.RR.SS. AA.EE.SS., Ungheria, Periodo IV, pos. 8, fasc. 7–15. Ezzel kapcsolatban az anyag rendkívül gazdag: SS.RR.SS. AA.EE.SS., Romania, pos. 92., fasc. 85–101. 20 Ezekre korábban már hoztam példákat, vö.: a 14. lábjegyzettel. 21 Vö.:SS.RR.SS. AA.EE.SS. Cecoslovacchia, Periodo IV, Pos. 24, fasc. 35, különösen f. 38r, f. 40r, f. 41rv, f. 42r, f. 43rv, f. 44r. SALACZ GÁBOR, i.m. 27. azt írja, hogy „a csehszlovák hatóságok előzetes kiutasítása után erőszakosan átadták őt a határon a magyar hatóságoknak.” A vatikáni levéltári anyag alapján ezzel szemben megállapítható, hogy bár a kiutasítás megtörtént, de nem katonai erővel adták át a magyar hatóságoknak. 19
7 Az utódállamok nemzetiségi, illetve valláspolitikájára is széles rálátást ad az általam áttekintett forrásanyag. Valamennyi fondban – Romania, Cecoslovacchia, Jugoslavia – található számos panaszlevél, sérelmek felsorolása, melyek általában bizonyos intézmények, ingatlanok elvételével vagy a nem megfelelő, idegen nyelven történő pasztorációval foglalkoznak. Ez néhol a szerzetesrendek ügyével is összefonódik. Például Jugoszláviában 1924-ben a kormány a törcsvári római katolikusok templomát elkobozta és az ortodoxoknak juttatta. A sérelmekről az Államtitkárság Államközi Kapcsolatok Részlege Történeti Levéltárában megtaláljuk a szentszéki magyar királyi követség pro memoria-ját és ezzel kapcsolatos további levelezéseket.22 Vagy például Cisar érsek a – forrás szerint – 30 ezer magyar lakost számláló Bukarestből – feltehetően politikai nyomásra – áthelyezte az ott szolgálatot teljesítő Gál Antal, Pál Tamás és András atyákat olyan vidékre, ahol nem élnek magyarok. Így a fővárosban csak egy magyar pap maradt, Horváth Árpád György. A sérelmet a szentszéki magyar királyi követség ismét memorandumban tárta az Államtitkárság elé.23 A szerzetesekkel kapcsolatban kiváló példa 1922-ben a jászói premontrei nullius apátság felállításának terve, melynek hátterében az állt, hogy ily módon elkerüljék a rend javainak elkobzását a Csehszlovák állam részéről.24 Az anyagban jelentősek az egyes egyházmegyékhez kötődő fasciculusok is, ez jelentheti a következő kiváló vizsgálódási terepet. Mind a jelenleg is magyar, mind pedig a részben vagy egészben külföldre került egyházmegyék esetében. Bár ezek csak a legjelentősebb, az Államtitkárság illetékességi körébe tartozó ügyeket mutatják. Azért is tartom különösen fontosnak ezzel foglalkozni, mert a magyar egyházmegye történetírás meglehetősen elhanyagolt állapotban van. A XX. század fordulóján és első felében sok egyházmegye történetének feltárása és kiadása kezdődött meg, de ezek általában a legújabb korral nem foglalkoztak, vagy érintőlegesen.25 S bár a rendszerváltás után voltak bizonyos 22
SS.RR.SS. AA.EE.SS., Jugoslavia, Periodo IV, pos. 48., fasc. 48., f. 21rv (a pro memoria), f. 54r–55r, 65r– 66r, 67r–68r. Ugyanitt egyéb sérelmekről is olvashatunk. 23 SS.RR.SS. AA.EE.SS. Romania, Periodo IV, pos. 99., fasc. 105., ff. 2r–3r. A magyarok lelki ellátásával a román fondban külön positio is foglalkozik: SS.RR.SS. AA.EE.SS. Romania, Periodo IV, pos. 99., fasc. 104– 106. 24 SS.RR.SS. AA.EE.SS, Cecoslovacchia, Periodo IV, pos. 7., fasc. 8. 25 Több kötetet kitöltő, nagyszabású kezdeményezések voltak: BUNYITAY VINCZE, A váradi püspökség története alapításától a jelenkorig I–IV, Nagyvárad 1883–1935; A csanádi püspökség története I–VIII (Csanádvármegyei könyvtár 19–20, 24, 28–29, 40–43) (szerk. Juhász Kálmán), Makó 1930–1947; Adatok az egri egyházmegye történelméhez I–IV (szerk. Kandra Kabos [I–II] – Balássy Ferencz [III] – Leskó József [IV]), Eger 1885–1908; A kassai százéves egyházmegye történeti névtára és emlékkönyve 1904, I–II, Kassa 1904; A váczi egyházmegye történeti névtára I. Első rész: Az intézmények története, Vácz 1915; A váczi egyházmegye történeti névtára II. Második rész: A papság életadatai, Vácz 1917; A szombathelyi egyházmegye története (1777–1929) I–III (szerk. Géfin Gyula), Szombathely 1929–1935. Szintén ide sorolható a két kötetet megért Adalékok a veszprémi püspökség történetéhez (1901, 1903) sorozat, majd az 1933-tól kiadott A veszprémi egyházmegye múltjából sorozat (Pfeiffer János szerkesztésében 1933–1950-ig 13 kötet jelent meg, majd 1987-től Körmendy József
8 kezdeményezések az egyházmegyék XX. századi történetének feldolgozására,26 de ez korántsem volt széleskörű, s inkább a püspökközpontú felfogás érvényesült. Egyébként ezen utóbbi irányzat is megtalálja a számítását a vatikáni államtitkársági fondokat böngészve, mivel az egyházmegye története a főpásztor személyével kétségtelenül bizonyos mértékig összefonódik.27 További érdekes témakör a különböző nagyszabású jubileumi ünnepségek, az 1930-as Szent Imre év és az 1938-as kettős jubileum, illetőleg ennek összekapcsolása a 34. nemzetközi Eucharisztikus Kongresszussal.28 Nemzetközi karakterénél fogva ezen utóbbi kapott nagyobb hangsúlyt az Államtitkársági anyagban is. Különösen érdekesek a levelezések arról, hogy ki és miért nem szándékozik rajta részt venni. Az, hogy Németországból a papírforma szerint nem érkezhettek rá zarándokok közismert dolog, viszont az nem, hogy bár a földrajzi távolság alapvetően lehetővé tette volna, a román görögkatolikus püspökök közül sem volt jelen senki a programon. A téma annyira felkeltette az érdeklődésemet, hogy még ösztöndíjas római tartózkodásom idején publikációt készítettem róla a Lymbus folyóiratba, „Akik nem voltak ott az 1938-as Eucharisztikus világkongresszuson. A román görögkatolikus püspökök távolmaradása” címmel. Újváry Gábor főszerkesztő úr 2012. november 29-én publikálásra elfogadta. A közleményben alapvetően arról írok, hogy az indoklás szerint román görögkatolikus püspökök a kongresszus előtt hét évvel publikált Magyar Katolikus Almanach tévedésére hivatkozva, mely őket a konkordátum ellenére is Magyarországhoz tartozóként tüntette fel, nem szeretnének részt venni ezen az eseményen. Valójában a háttérben meghúzódó okok ennél sokkal mélyebbek, vélhetően nem akarták magukat a román kormány és különösen a görögkeletiek előtt kompromittálni, akik a kormányt románosítási törekvéseiben támogatták, s nem akartak még előnytelenebb helyzetbe kerülni.29
szerkesztésében jelenik meg), illetve az 1936–1939 között 7 kötetet megért Győregyházmegye multjából sorozat. Az egyházmegye története római forrásainak feltárására indult kezdeményezés a Monumenta Romana Episcopatus Vesprimiensis I–IV, ed. Vilmos Fraknói–József Lukcsics, Budapestini 1896–1907 (A Veszprémi Püspökség Római Oklevéltára). 26 Itt elégnek tartjuk megemlíteni például Lakatos Andornak a kalocsai érsekség XX. századi történetével foglalkozó könyvét: LAKATOS ANDOR, A Kalocsai Érsekség 100 esztendeje. A Kalocsa-Bácsi Érsekségtől a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyéig, 1909–2009, Pozsony 2009. 27 Mivel az anyagban rendkívül sok ilyen található, melyeket az áttekintő inventáriumban részletezni fogok, így most csak egy-egy kiragadott példát szeretnék hozni. Például a veszprémi egyházmegye történetéhez: SS.RR.SS. AA.EE.SS., Ungheria, Periodo IV, pos. 75., fasc. 55. A szeged-csanádi egyházmegye történetéhez: SS.RR.SS. AA.EE.SS., Romania, Periodo IV, pos. 38., fasc. 30–32. A nagyváradi egyházmegye történetéhez: SS.RR.SS. AA.EE.SS., Romania, Periodo IV, pos. 36., fasc. 29. Ezekben egyben az adott egyházmegye püspökeihez, illetve Veszprém esetében segédpüspökének személyéhez is hasznos adalékokat találhatunk. 28 Mindkét témakörrel külön positio foglalkozik: SS. RR.SS. AA.EE.SS., Ungheria, Periodo IV, pos. 49., fasc. 45; SS. RR.SS. AA.EE.SS., Ungheria, Periodo IV, pos. 73., fasc. 54. 29 TÓTH KRISZTINA, Akik nem voltak ott az 1938-as Eucharisztikus világkongresszuson. A román görögkatolikus püspökök távolmaradása, kézirat 2012.
9 Végül egypár olyan témát említek meg, amelyeket továbbgondolásra érdemesnek tartok. Az Álamtitkárság Történeti Levéltárában az Actio Catholicának is külön fasciculust szenteltek. E szervről Gianone András írt kiváló munkát,30 amely 2010-ben jelent meg. Az általa megrajzolt képet e fasciculus tovább árnyalhatja.31 Szintén érdemes a magyar emigráció témakörével foglalkozni, melyhez egy positio kapcsolódik, viszont amennyiben egy teljes képet szeretnénk nyerni, akkor nem elégséges az ebben található foliok átnézése, hanem a kapcsolódó államok fondjainak figyelmes átböngészése szükséges. Előfordulhat továbbá, hogy bizonyos magyar vonatkozású anyagok csak ezen utóbbiakban maradtak fenn, mivel összevetve a kiterjedt emigrációval, az említett positioban meglehetősen kevés országra vonatkozóan találunk magyar anyagot (Amerikai Egyesült Államok, Brazília, Peru).32 Összegezve tehát úgy vélem, hogy az áttekintő inventárium a történészeknek hasznos segédkönyv lesz, amelyet lapozva megtalálják a kiindulópontot bármely témához Magyarország és a Szentszék 1922–1939-es kapcsolatait tanulmányozva.
V. 2.2. A szombathelyi egyházmegye 1936–1939 témával kapcsolatban
A szombathelyi egyházmegye 1936–1939-es történetéhez kapcsolódóan két vatikáni levéltárban kutattam: az Archivio Segreto Vaticanoban és a Segreteria di Stato, Sezione per i Rapporti con gli Stati, Archivio Storico, ezen belül az Archivio della Sacra Congregazione degli Affari Ecclesiastici Straordinariban. Az elsőként említett forrásőrző helyen a következő szisztémát követtem. Először azokat a bustákat néztem át, amelyek a szombathelyi egyházmegyére vonatkozó alfasciculust tartalmaztak. A vizsgált periódus vonatkozásában a következőket: 51. busta, 54. busta, 56. busta. Egy-egy dokumentumot ezekből már korábban tanulmányoztam, de az ösztöndíj ideje alatt alkalmam nyílt alaposabban átolvasni a többit is. Az első említett alfasciculus nagyrészt Mikes János püspök lemondásával és Grősz József apostoli adminisztrátori kinevezésével foglalkozik. Több ide kapcsolódó újságcikk kivágást is tartalmaz a Pester Lloydból és a Nemzeti Újságból, melyek a lemondás hátterére is némi fényt vetnek, legalábbis ahogy a korabeli sajtó ezt látta és magyarázta. Az apostoli adminisztrátori kinevezéssel kapcsolatban is több táviratot találunk itt. Például Grősz Józsefet előzetesen megkérdezték, hogy vállalja-e az apostoli adminisztrátorságot, melyre válasza megerősítő
30
GIANONE ANDRÁS, Az Actio Catholica története Magyarországon 1932–1948, Budapest 2010. SS.RR.SS. AA.EE.SS., Ungheria, Periodo IV, pos. 57., fasc. 50. 32 SS.RR.SS. AA.EE.SS., Periodo IV, Ungheria, pos. 6., fasc. 5. 31
10 volt.33 Ezek után került sor magának a kinevezési okiratnak a kiállítására és Szombathelyre küldésére. A nunciatúrai anyagban fennmaradt a Konzisztoriális Kongregáció 1936. január 10-én kelt dekrétumának másolata is.34 Ezzel egy időben Mikes János volt szombathelyi püspököt acmoniumi címzetes püspökké nevezték ki. Erre utalás van Angelo Rottának 1936. január 25-én kelt, Pizzardonak írt levélfogalmazványában. A későbbiekben a bulla küldésének tényéről értesülünk, továbbá a cím körüli bonyodalmakról.35 Továbbá a székeskáptalanban bekövetkező változásokról nyerhetünk némi képet, a nagyprépost, Tóth József, majd Honti Béla ugyanis elhunyt és a graduális promóció révén minden érintett kanonok feljebb lépett a ranglétrán. Kinevezési bulláik küldését, a taxák összegéről a tájékoztatást is itt találjuk.36 Az 54. bustában Mikes püspök helenopolisi címzetes püspöki kinevezésével, illetőleg esetleges címzetes érseki kinevezésével – amelyet Serédi szerint akkor kaphatna meg, ha rendezi adósságait37 –, valamint a Rábakovácsi plébánia betöltésével kapcsolatos dokumentumok vannak. Ezen utóbbira Grősz József Székely Lászlót, szemináriumi tanulmányi prefektust és filozófia professzort javasolta.38 Az 56. bustában kizárólag a korábbi püspök, Mikes János leveleit, illetve Rotta levelének egy fogalmazványát találjuk. Mikes püspök azt próbálja bizonyítani, hogy a Magyar Katholikus Vallás-és Tanulmányi Alapokat felügyelő bizottság 1936/1937. évi jelentése téves adatokat tartalmaz a szombathelyi püspöki javadalom eladósodásával kapcsolatban. E forráshoz érdemes óvatossággal közeledni, mivel a hazai levéltárakban megmaradt források korántsem ezt tükrözik.39 A három konkrétan a szombathelyi püspökség 1936–1944-es történetére vonatkozó alfasciculus mellett elszórtan más bustákban is lehet szombathelyi ügyeket találni. Például a Distinzione Pontificie vagy pedig az Obolo di San Pietro fasciculusokban. Az előzőeket a kitüntetettek nevének ismeretében vizsgáltam. Zimits János, Gacs József és Szekér Antal szám feletti titkos kamarási kinevezését az 55. bustában illetve a taxák küldésével kapcsolatos 33
ASV, Arch. Nunz. Ungheria, busta 51, fasc. 1/7, f. 94r, 95r, 96r, 97r. ASV, Arch. Nunz. Ungheria, busta 51, fasc. 1/7, f. 11r. 35 Vö.: ASV, Arch. Nunz. Ungheria, busta 51, fasc. 1/7, f. 108r, f. 123r, f. 141r. 36 ASV, Arch. Nunz. Ungheria, busta 51, fasc. 1/7, különösen: f. 125r, 130r. 37 ASV, Arch. Nunz. Ungheria, busta 54, fasc. 1/7, f. 124rv. Mikes püspök adósságairól, illetve Grősz József apostoli adminisztrátori kinevezésének hátteréről: TÓTH KRISZTINA, Egy apostoli adminisztrátori kinevezés háttere. Gróf Mikes János lemondása a szombathelyi püspökségről, Magyarország és a római Szentszék (Források és távlatok). Tanulmányok Erdő bíboros tiszteletére (Bibliotheca historiae ecclesiasticae Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nuncupatae. Series 1., Collectanea Vaticana Hungariae. Classis 1.; 8.) (szerk. Tusor Péter), Budapest–Róma 2012, 281–327. Továbbá a 2011. november 3–4-én Szombathelyen tartott Mikes János emlékkonferencián elhangzott előadásokat tanulmány formájában tartalmazó kötetben (szerk. Bakó Balázs–Pál Ferenc), Adalékok Mikes püspök lemondásához címmel írt tanulmányomban [s.a.]. 38 ASV, Arch. Nunz. Ungheria, busta 54, fasc. 1/7, ezen utóbbira: f. 118r 39 Vö. a 37. lábjegyzetben említett szakirodalommal. 34
11 levelezést az 57. bustában találtam.40 Ezen utóbbiban vannak Szabó Istvánnak, illetve Vidos Árpádnak a Szent György rend kéréséről, Weghoffer Bélának a Pro Ecclesia et Pontifice kitüntetés kéréséről és Vidos Margitnak, Király Bélánénak és Horváth Sándornénak a lateráni kereszt adományozásáról a vonatkozó dokumentumok.41 A péterfillérekkel kapcsolatban megállapítottam, hogy amíg az egyházmegye Mikes János idején nem fizette, Grősz József idején igen ezeket.42 A Vatikáni Titkos Levéltárban vizsgáltam még azokat a bustákat, amelyek a szombathelyi egyházmegye korábbi történetére vonatkoznak, de ezekben csak egy-egy pontosításra szorítkoztam, tekintve, hogy ezek felhasználásával korábban már készültek publikációim.43 Továbbá a Grősz József segédpüspöki kinevezésével kapcsolatos dokumentumokat is átnéztem, illetve kíváncsi voltam rá, hogy felmerült-e a neve a püspökjelöltek között 1933ban, amikor Fetser Antal elhunyt. Az egyházmegye ügyeinek intézése sede vacante témakörben a 42. busta nyújt tájékozódást.44 Grősz neve felmerült a püspökjelöltek között, Rott Ferdinánd ugyanis második helyen megjelölve őt is javasolta,45 de a prímás ternojában nem tűnt fel a neve. A következő busta, amelyet érdemesnek tartottam megnézni a 45. busta, melynek vonatkozó alfasciculusa már az új győri püspök kinevezése utáni ügyeket tartalmazza.46 Ebben megtaláltam a Győri Egyházmegyei Levéltárban fogalmazványban fennmaradt dokumentum párdarabját, amely – a létező szakirodalom állításával szemben – megerősíti a feltételezést, hogy Grősz József Fetser Antal halála után már nem volt segédpüspök, ugyanis Breyer Istvánnak nem volt rá szüksége e minőségben.47 Az Államtitkárság Államközi Kapcsolatokkal Részlege Történeti Levéltárában – ezen belül is a Rendkívüli Egyházi Ügyek Szent Kongregációja levéltárában – a szombathelyi egyházmegye 1926–1939-es történetére vonatkozó positio hiányzik, így ezt nem állt módomban tanulmányozni, viszont a főpásztor, Grősz József múltjával kapcsolatos dokumentumokat igen. Egyrészt a győri segédpüspökségének hátterét, másrészt az 1933-as eseményeket néztem. Tekintve, hogy 1928-ban nem utódlási joggal történő segédpüspöki 40
ASV, Arch. Nunz. Ungheria, busta 55, fasc. 4; ASV, Arch. Nunz. Ungheria, busta 57, fasc. 6. ASV, Arch. Nunz. Ungheria, busta 57, fasc. 6. különösen: f. 716–721. 42 ASV, Arch. Nunz. Ungheria, busta 50, fasc. 7, f. 567r. Mikes püspök idején a hazai források alapján megállapítottam, hogy több évre visszamenőleg nem lett befizetve a péterfillér. Ezt a vatikáni kutatásom is alátámasztotta: a péterfillérekre vonatkozó fasciculusok 1927 után nem tartalmaznak a szombathelyi egyházmegyéből küldött összegeket. ASV Arch. Nunz. Ungheria, busta 41, fasc. 7.; ASV Arch. Nunz. Ungheria, busta 44, fasc. 7.; ASV Arch. Nunz. Ungheria, busta 47. fasc. 7. 43 Ld. a 37. lábjegyzetet. ASV Arch. Nunz. Ungheria, busta 45, fasc. 1/9; ASV Arch. Nunz. Ungheria, busta 48, fasc. 1/8; ASV Arch. Nunz. Ungheria, busta 51, fasc. 1/7. 44 ASV Arch. Nunz. Ungheria, busta 42, fasc. 1/3. 45 ASV Arch. Nunz. Ungheria, busta 42, fasc. 1/3, f. 85r–86rv 46 ASV Arch. Nunz. Ungheria, busta 45, fasc. 1/6. 47 ASV Arch. Nunz. Ungheria, busta 45, fasc. 1/3, f. 142r 41
12 kinevezésről volt szó, csak egy rövid megjegyzést találtam arra vonatkozóan, hogy az ügyet áttették az illetékes Konzisztoriális Kongregáció hatáskörébe.48 1933-ban pedig Grősz József neve komolyan nem merült fel, kivéve hogy Rott Ferdinánd második helyen ajánlotta, de erre itt csak utalás van az egyik nunciusi jelentésben. Hanauer István szerint mivel Grősz József győri, nem jöhet szóba a püspöki kinevezéskor.49 Összegezve tehát e kutatásom számos hasznos adalékkal gazdagította a kiadandó könyvet, melyek hozzájárulnak egyrészt Grősz József személyiségének, karrierjének megismeréséhez, másrészt a szombathelyi egyházmegye 1936–1939-es történetéhez.
VI. Az ösztöndíjjal kapcsolatos gyakorlati észrevételek
A többi ösztöndíjas számára hasznos tanácsom, hogy amennyiben a Vatikáni Titkos Levéltárban kutatnak, és először szeretnének beiratkozni, akkor feltétlenül hozzanak magukkal két fényképet. Nekem már korábban is volt szerencsém kutatni, de ezt fontosnak tartom megemlíteni. Az Államtitkárság Államközi Kapcsolatok Részlege Történeti Levéltárába a prefektushoz címzett levélben kérhetik ki a kutatási engedélyt, illetve nem szabad megfeledkezni a részletes kutatási tervről, önéletrajzról és egy szakmában elismert személyiség ajánlásáról sem. Mindenképpen kalkuláljanak azzal, hogy a nyitvatartási idő rendkívül korlátozott, délutáni engedélyt csak a Vatikáni Titkos Levéltárban lehet szerezni, azt is csak maximum két hétre. Egy nap maximum 5 fasciculust lehet kikérni, a másik helyen pedig maximum 3 bustát. Az Államtitkárság Államközi Kapcsolatok Részlege Történeti Levéltárában a fénymásolási lehetőség korlátozott és meglehetősen költséges. Egy fasciculusból maximum a benne levő foliok 1/3-át lehet lefénymásoltatni, minden fascisulus után 8 eurót kell fizetni, amely az első 3 folio fénymásolás árát is tartalmazza, a továbbiakért pedig 0,8 eurót. A Római Magyar Akadémia meglehetősen közel van a levéltárakhoz, bár azok számára, akik nem szeretnek gyalog kb. 20 percet sétálni, busszal is van lehetőség eljutni oda (a Szent Péter térhez rendkívül közel tesz le). Fontos információ, hogy havi bérlet vásárlása csak a hónap első napjaiban lehetséges, ha ezt később szeretnénk megtenni, akkor nem, már csak kéthetes bérletet lehet kapni, amelyből kettő jelentősen drágább, mint ha egy havi bérletet vásárolnánk.
48 49
SS.RR.SS. AA.EE.SS., Periodo IV, Ungheria, Pos. 45, fasc. 42. SS.RR.SS. AA.EE.SS., Periodo IV, Ungheria, Pos. 61, fasc. 51, f. 67r.
13 A Római Magyar Akadémián kiváló programok várják az érdeklődőket, vannak különféle hangversenyek, filmvetítések és előfordul az is, hogy konferenciákat rendeznek. Így ha az egész napos megfeszített kutatómunka után hazaérkezik a történész, akkor tartalmas kikapcsolódási lehetőséget nyújtanak számára.
VII. Az ösztöndíjas tevékenység eredményének dokumentumai, illetve az átnézett források tételes jegyzéke Az átnézett források tételes jegyzékéhez ld. az 1. sz. mellékletet. Az ösztöndíjas tevékenység eddigi dokumentumaihoz ld. a Lymbus folyóiratban megjelenés alatt álló tanulmányomat (2. sz. melléklet). Ezen kívül hamarosan napvilágot lát az első pontban említett áttekintő inventárium és a második pontban említett könyv is.
Budapest, 2013. február 27.
Készítette:
Tóth Krisztina
