Toldi Ildikó 2009 1852-06.4. Tegyen javaslatot az esetben szereplő idős ember komplex gondozásának megszervezésére! P. Imréné, Éva 68 éves. Férje két évvel ezelőtti halála óta egyedül él egy 1200 fős kisfaluban. Egy lánya és három unokája van. Férje bányász volt, ő maga varrónő. Amikor lányuk a középiskola elvégzése után elköltözött otthonról, nagyon megviselte az anyát. Krízisként élte meg azt is, amikor 57 éves korában nyugdíjazták. Férjével egyébként nyugodt, kiegyensúlyozott életet éltek, egészen annak haláláig. A veszteséget, melyet a férj halála jelentett, az idős asszony képtelen feldolgozni. Magányosnak érzi magát, kilátástalannak ítéli életét. Állandóan róla beszél, róla álmodik, a lánya azt tapasztalta, hogy beszél is hozzá. Az első magányos karácsonyi ünnepeket együtt töltötték, látszólag kiegyensúlyozott pszichés állapotban. Az ünnepek után azonban hazavágyott. Lánya hazavitte, és mikor délután visszatért, az idős asszonyt eszméletlen állapotban találta otthonában, kezében egy gyógyszeres üveggel. Az öngyilkossági kísérletet követően pszichiátriai kezelésben részesült. Az eltelt időszakban hosszabb-rövidebb megszakításokkal továbbra is pszichiátriai kezelés alatt áll. Jelenleg a lányánál tartózkodik, önmaga ellátására képtelen, emiatt állandó jelleggel felügyeletre szorul, amit lánya csak időlegesen tud biztosítani. Információtartalom vázlata - A család fogalma, funkciói - A családi funkciók változása az életút során - A családi életciklusok, az életciklusokban jelentkező normatív krízisek - Az esetben szereplő asszony életútjában jelentkező krízisek - A veszteségek feldolgozásának módja, a segítségnyújtás lehetőségei - A kóros gyászreakciók hatása az ember személyiségére - Az öngyilkosság aránya és területi eloszlása Magyarországon - „Cry for help” fogalma - A laikus és a segítő szakember feladatai „cry for help” észlelésében - A komplex gondozás fogalma - Az idős asszony gondozásába bevonható szolgáltatások és intézmények
Típus
Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint
B
A család fogalma és funkciója
B
A családi életciklus, életút szakaszai
B
A veszteségek feldolgozásának pszichikus folyamata
Az információtartalom vázlata alapján A család fogalma, funkciói A családi funkciók változása az életút során A családi életciklusok, az életciklusokban jelentkező normatív krízisek Az esetben szereplő asszony életútjában jelentkező krízisek A veszteségek feldolgozásának módja, a segítségnyújtás lehetőségei A kóros gyászreakciók hatása az ember személyiségére „Cry for help” fogalma A laikus és a segítő szakember feladatai „cry for help” észlelésében
1
Pontszámo k Max Elér . t 5 5 10 10 5 5 5 10
Toldi Ildikó 2009 B
Deviáns jelenségek a társadalomban
B
A gondozási folyamat tervezésének szempontjai
Az öngyilkosság aránya és területi eloszlása Magyarországon A komplex gondozás fogalma Az idős asszony gondozásába bevonható szolgáltatások és intézmények
10 5 10
A család fogalma, funkciói: Olyan együtt élő kiscsoport, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, tehát vérségi kapcsolat köt össze, kivételes esetben örökbefogadás, adoptálás. Tagok között leszármazási kapcsolat van. Funkciói: 1. Pszichoszociális (közösségi-érzelmi) funkciói: A család a társadalom kis közössége, melyben a tagok érzelmi szálakkal is kötődnek egymáshoz. Benne élők részére kölcsönös, stabil érzelmi kapcsolati hálót nyújt. 2. Szocializációs (nevelő) funkció: Szocializáció alatt azt a folyamatot kell érteni, melyben a egyén megtanulja, elsajátítja, belső értékévé teszi azokat az ismereteket, normákat, értékeket, magatartási szabályokat, szokásokat, melyek birtokában meg tud felelni és tevékenyen tud élni az adott társadalomban. > Szocializáció az a folyamat, mely során az egyén a megszületett biológiai lényből a társadalom tagjává válik. 3. Szellemi- kulturális funkció: Bonyolult, sok elemet hordoz magában. A család közvetíti és alakítja a kulturális értékeket és hagyományokat, valamint a különböző napi információk közvetítője és véleményformálója. 4. Gondozó-ellátó funkció: Család azon tagjainak gondozása, akik időlegese vagy tartósan az önellátásra képtelenek. (kisgyermekek, idős vagy beteg családtagok) Az ember életének különböző szakaszában különböző okokból, hosszabb vagy rövidebb ideig más ember gondoskodására, ellátására szorul. 5. Gazdasági (termelőfogyasztó-funkció): Évszázadok alatt a család termelőfogyasztó funkcióját a szétválás jellemezte. Míg a feudális családmodellnél a termelő-, fogyasztó funkció együtt van jelen, a polgári típusú családmodellnéle kétféle funkció elválása következik be. A kapitalizáció (gazdaság) a termelő funkciót kiemelte a család keretei közül, mely a gazdaság belső következménye volt. A mindennapi élet fogyasztásának megszervezés azonban a család funkciója maradt. 6. Reprodukciós (népesedés, újratermelő) funkció: Utódok világra hozatala és felnevelését jelenti a család keretei között, mely a család legalapvetőbb társadalmi feladata. Társadalom biológiai újratermelődését biztosítja. Társadalom létezésének és fennmaradásának alapfeltétele. 7. Közéleti-politikai funkció: A család tagjait a közéleti-politikai aktivitásokba való bekapcsolódásokba segíti, engedi, motiválja tagjait egy-egy közösségbe való bekapcsolódásba, aktív részvételre. Információt közvetít a közéletről, valamint a beérkező információkat segít értelmezni tagjainak, és hozzájárul a politika és a közélet kérdéseihez kapcsolódóan az egyéni vélemény kialakításához.
2
Toldi Ildikó 2009 A családi funkciók változása az életút során: Erik H. Erikson (1968.) személyiségfejlődési modelljében minden életkornak meg van a saját, jól elkülöníthető krízise és a megoldás függvényében jelentkezik a kompetencia érzés a személyben. Az életszakaszok alapján krízishelyzeteket, fejlődési szakaszokat határoz meg. Modelljében fontosnak tartja az időskori fejlődést, amelynek értékei a felelősségvállalás a fiatalokért és a személyiség nagy fokú integritása, kiteljesedése. Hiányában alakul ki a reménytelenség érzés, mely depresszióhoz, magányossághoz vezet. Bizalom az ősbizalmatlansággal szemben: 0-1 évig, nagyon fontos az elfogadás, a kapcsolatteremtés. Anya s gyerek között szimbiotikus kapcsolat van. Autonómia a kétellyel és a szégyennel szemben: 1-3 évig kisgyermekkornak az alapkonfliktusa az autonómiaszükséglet korlátozása és az ebből fakadó szégyen és kétely Kezdeményezés a bűntudattal szemben: 3-6 évig infantilis szexualitás, kasztrációs komplexus, lassú leválás a szülőkről, örökös belső ellentét az ösztönök (ID) és a szociális lehetőség (SUPER EGO) között Teljesítmény a csökkentértékűséggel szemben: 6-10 évig kisiskolás csiráiban már hordozza a szülők tulajdonságait, de mielőtt biológiailag is belenőne a szerepekbe, meg kell tanulnia, hogy potenciális eltartóként megtalálja a helyét a világban. Identitás a szerepdiffúzióval szemben: 10-18 évig kézügyesség és a szerszámokkal való jó kapcsolat kialakítása, szexuális érettség, vége az igazi gyerekkornak Intimitás az izolációval szemben: 18-21 évig a testnek és az énnek uralkodnia kell a szervmobilitáson és az alapkonfliktuson ahhoz, hogy a fiatal az én vesztéstől való szorongás nélkül legyen képes megbirkózni az odaadást megkövetelő helyzetekkel . Alkotóképesség a stagnálással szemben: 20-65 évig alkotóképség: új generáció meglapítása és felnevelése iránti érdekeltség, vagy érdeklődés a szülői felelősségérzet iránt. Énintegritás a kétségbeeséssel szemben: 65 év felett Cél: - én egyre gyarapodó biztonsága - -elfogadja, hogy életútja egyszeri s páratlan, szükséges és pótolhatatlan - újszerű szeretet a szülők iránt - összetartozás és baráti érzés a távolabbi idők küzdelmeivel - elfogadja, hogy személyes léte csupán egyetlen pálya - elfogadja, hogy neki is szerepe van a saját kultúrája vagy civilizációja által kifejlesztett integritásstílusában, ez mintegy pszichés örökég marad fenn - ezáltal a halál is elveszíti fullánkját Veszély: - kétségbeesés - kiábrándultság - fölöslegesség érzése - beszűkülés, elmagányosodás - félelem a betegségtől, a haláltól
3
Toldi Ildikó 2009
A családi életciklusok, az életciklusokban jelentkező normatív krízisek: Otthon elhagyása: fiatal felnőtt elnyeri függetlenségét, szülőknél az addigi rendszer felborul, leválás segítése Házasság: családnak, az addigi szülőknek komoly feladat az új családtag elfogadása, új struktúrák és szerepek jelennek meg, fontos a magánélet tiszteletben tartása, létre kell jönnie egy új egyensúlynak. Kisgyermekes család: ismét új családtag, mely új szerepeket generál, új struktúrák és szerepek jelennek meg, amit mindkét oldalról el kell fogadni. Serdülők a családban: megszűnik a család 100% szocializációs uralma, kérdéseket tesz fel, sok szerepet újra kell definiálni, a gyereknek is van véleménye, mely néha nem egyezik a szülőkével. Megkezdődik egy küzdelem, vita és tárgyalás az elfogadásról és fel kell ismerni az egymástól való különbözés fontosságát. Üres fészek szindróma: gyerek elhagyja a családot, új családtagok jövés-menések elfogadása, új határok a pár körül. A családok kívüli világ lehetőségeinek újragondolása (idő, tér, anyagiak). Késői szakasz: a szerepek változnak és a szülő függ a gyerektől, ezt el kell tudni fogadni. A pár vagy az egyén öregséggel szemben is fenntartja tevékenységét, a túlgondolkodás nélküli függés elfogadása. A veszteség, a halál elfogadása. Az esetben szereplő asszony életútjában jelentkező krízisek: -
Üres fészek szindróma: Lánya középiskola után elköltözött 1 krízis Nyugdíjazás: Életmódváltozás,feleslegesség érzés , még viszonylag fiatal volt, 2. krízis Férjét elvesztette: Magányos lett, elvesztette tárást, támaszát, akire midig számíthatott, veszteség nem feldolgozható számára. Kialakult egy kóros folyamat. 3. krízis
Az életút során jelentkező kisebb veszteségek, amelyet krízisként élt meg előre jelezték, ha nagyobb veszteség éri élete során azzal nem lesz képes megbirkózni. A kisfaluban ahol élt, talán nem is vette észre senki, mennyire magányos, befelé forduló. Senki nem vette észre az egyre elhatalmasodó izolációt. Nem kért és talán nem is volt kitől segítséget kérni. Az eset ismertetésből ugyan nem derül ki milyenerőforrásai voltak, milyen a kapcsolatrendszere,de feltételezhető ,hogy nem túl erős . A veszteségek feldolgozásának módja, a segítségnyújtás lehetőségei: A képességek szinten tartása, a kapcsolatrendszer kialakítása, új kapcsolatok teremtése. Megkérdezzük, milyen hobbija van, mit szeretne csinálni a szabadidejében. Egésznap eltöltésére lehetőséget kell biztosítani. A napköziben lévő szabadidő eltöltése jelenjen meg. Gondozási terv készítése! A gyászoló támogatása során a gondozó, segítő, pszichológus próbálja megérteni gyászolóval, hogy mit is jelent számára a veszteség. A veszteségre adott reakciókat meg kell figyelni a segítségnyújtás során. A segítő meghallgat, együttérzését kifejezi, figyelő, nyugodt, türelmes, segítő szándékát is jelzi. Nem sürget, befolyásol, nem ostromol kérdésekkel.
4
Toldi Ildikó 2009 Esetünkben a segítés ne a gyász ellen irányuljon, hagyni kell megnyilvánulni, segíteni a kifejezést! Amennyiben a gyászoló úgy gondolja, hogy nem osztja meg érzéseit, gondolatait, a segítő gondoskodjon arról, hogy a későbbiekben, ha szükség lenne rá, hol lehet őt elérni. A gyász feldolgozásának ideje változó, áltatában 6-12 hónap. Ha 14 hónapnál hosszabb az idő, szakembertől kell segítséget kérni.
A kóros gyászreakciók hatása az ember személyiségére: Tudattalan lelki működések. Funkciójuk megakadályozni, az olyan „én”-t személyesen érintő mozzanatok felismerését, amelyek fenyegetik az önértékelést vagy szorongáshoz, stresszhez vezethetnek. A fájdalom kifejezésének elhárítása A halál tagadása A haláról és a gyászról szóló beszélgetések hárítása Örömforrások túlzott keresése Az elhunyt idealizálása Nagyfokú izoláció, hosszantartó depresszió
5
Toldi Ildikó 2010
Apátia, a napi szükségletekről való gondoskodás hiánya Öngyilkossági fantáziák Pszichoszomatikus és pszichiátriai megbetegedések megjelenése Az elhunyt halálát okozó betegség tüneteinek megjelenése Erőteljes félelem a haláltól, balesetektől, utazástól Elhúzódó, túlzott félelem a betegségektől Hallucinációk, deperszonalizáció, derealizáció Tartós alvászavarok Túlzott aktivitás Hirtelen karakterváltozás Hirtelen fellépő ellenségesség Testileg: izomfeszülés, merev nyak, feszült testtartás, kerülése maszkszerű arc, a szemkontaktus kerülése
Az öngyilkosság aránya és területi eloszlása Magyarországon: Demográfiai sajátosságok: Az öngyilkosok többsége (65-70 %-a) férfi, zömmel alacsony iskolai végzettségű, közép vagy időskorú. A kísérletet elkövetők között viszont magasabb a nők aránya. Magyarországon igen magas a gyermek-és fiatalkorban öngyilkosságot megkísérlők száma. Települési sajátosság: a legtöbb öngyilkosságot falun, tanyán követik el. Regionális sajátosság: Magyarországon jelentősek a területi különbségek. Az ország déli-délkeleti részén (főként Bács-Kiskun és Csongrád megye) a legmagasabb, háromszorosa egyes nyugati megyék (Győr-Sopron, Vas és Zala) adatainak.
„Cry for help” fogalma: Szuicid krízis: akkor alakul ki, ha a krízisben lévő személy nem talál megoldást a krízishelyzetből való kilépéshez. Sokkal élesebb jegyei vannak, mint más krízisnek. A kliens teljesen kizárja magát a társadalomból, késztetést érez arra, hogy önmagát megsemmisítse, mert úgy érzi a krízisből való kilépésnek ez az egyetlen módja, hogy ő maga is megsemmisül. Autoagresszió jellemzi, azaz önmaga ellen fordítja egyre erősödő dühét. Jellemző a szuicid fantáziának kérdése, melyek maguktól törnek elő és nem lehet elkerülni őket. Minden esetben megjelenik a cry for help (utolsó segélykérés), hiszen a szuicidfantáziák is ebbe a csoportkörbe tartoznak. Nagyon ritka a közvetelen formában történő segítségkérés. Szuicid krízisben lévő személy jellemzői: 1. Figyelem-beszűkülés az adott problémára, annak is egy adott részére. Teljes gondolati, érzelmi átállíthatatlanság.
6
Toldi Ildikó 2010 2. Furcsa ambivalencia jellemzi az adott személyt, mert erős késztetést érez szorongásnak megoldására, de képtelen eldönteni hogyan oldja meg. 3. Érzelmileg rendkívül érzékeny, érzelmi reakcióit kis mértékben tudja csak kontrollálni, emiatt nagyon sérülékennyé válik. 4. Mindennapi tevékenység alacsony színvonalú. 5. Megváltozik az emberekkel való kapcsolata. Fokozott kötődési igénye lesz, azonban kapcsolatot nehezen tud kialakítani, mert minden esetben a problémára összpontosít. 6. Az embereket aszerint szelektálja, hogy segítséget kap, vagy nem kap tőlük. Akiktől segítséget kap sokat vár el, kötődése már-már riasztó lehet. Sok esetben emiatt a nagyfokú kötődése miatt marad egyedül, pedig segítségre lenne szükség. 7. Tájékozódó attitűdjének rendszere összeomlik. Sajátos módon eltávolodik a realitástól, irracionálisan élve meg helyzetét. 8. Nincs önmagára vonatkozó jövőképe, sok esetben a közeli jövőt sem látja. 9. Hiábavalóság érzése vesz erőt rajta, nagyfokú elbizonytalanodás jellemzi, önértékelése, önbecsülése teljesen leredukálódik.
A laikus és a segítő szakember feladatai „cry for help” észlelésében A mentálhigiénés ismeretek, a pszichológiai kulturálatlanság hiánya ezen a területen is megnyilvánul. A legtöbbször az öngyilkossági szándék finom jeleit nem veszik figyelembe sem a családban, sem az egyéb közösségekben. Ismeretes, hogy az öngyilkosjelöltek legnagyobb része jár vagy járt orvosnál, ahol jelezte a segélykérést nyíltan vagy burkoltan. Fel kellene ismernie az orvosnak, gondozónak ezeket a jeleket. Az öngyilkosság megkísérlése üzenet valakinek vagy valakiknek: „Nem tudok, nem akarok Így élni”. Mindig páros játszma, mindig ott a másik. Az a közöny, amit a másik (számára fontos ember) tanúsít, leértékeli a szenvedőt. Az öngyilkossági szándék felismerésében a Ringel-féle tünetegyüttes a következő:
sajátos beszűkülés- elsősorban érzelmi jellegű
kapcsolatai megszakadnak
maga ellen fordított agresszió
öngyilkossági fantáziák (elképzeli magát a ravatalon)
A segítő dilemmái szuicid késztetés észlelése esetén: Mindenképpen szükséges a beavatkozás! A komplex gondozás fogalma: A szociális gondoskodás olyan komplex tevékenység, melynek célja: egy-egy korcsoport (gyerekek, idősek népréteg (etnikum, munkanélküliek, szegények)
7
Toldi Ildikó 2010 hasonló problémákkal küzdő csoportok (fogyatékosok, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek) életminőségének javítása (vagy fenntartása) a vonatkozó törvények, rendeletek és etikai szabályok adta lehetőségek kihasználásával. Előgondozás
A gondozási igények felmérése A gondozott megismerése A beköltözés, beilleszkedés elősegítése
Fizikai ellátás
A szűkebb és tágabb környezet Élelmezés Ruházat (textília) Egészségügyi alapápolási feladatok ellátása Rendszeres orvosi felügyelet Szakorvos ellátás Gyógyszer-és gyógyászati segédeszköz -ellátás Kórházi ápolás
Mentális irányítás Egyéni bánásmód Társas kapcsolatok fenntartása, kiépítése A környezet ártalmainak megelőzése Fizikai foglalkoztatás Szellemi- kulturális foglalkoztatás Szórakoztató foglalkoztatás
Hivatalos ügyek intézése Érdekképviseleti fórumok igénybevétele Személyiségi jogok védelme
Egészségügyi ellátás
Mentálhigiénés gondozás ( pszichés gondozás) Foglalkoztatás
Érdekvédelem
Ha teljeskörű gondoskodást akarunk nyújtani, a fenti gondozási elemek mindegyikét alkalmazni kell, és el kell látni a hozzá kapcsolódó feladatokat, lehetőleg a segítséget igénylő emberrel közösen. Ez jelenti a gondoskodás komplexitását. Az idős asszony gondozásába bevonható szolgáltatások és intézmények Az idős asszony egy 1200 fős településen él ahol nincs mód az Ő gondozási igényeinek kielégítésére. Idősek klubja nem működik, Pszichiátriai betegek átmeneti otthona szintén nem érhető el. A pszichiátriai betegek rehabilitációs intézményi elhelyezése indokolt. Itt utógondozása,terápiás foglalkoztatása megoldott lenne. Rehabilitáció után esetleg visszahelyezhető a családba, és kis segítséggel önálló életet élhetne. Ha ez mégsem hoz megfelelő eredményt akkor, az önkormányzatnál kell elindítani az állandó elhelyezését. Pszichiátriai betegek otthonába kell kérni a felvételét. Az ellátás igényléséhez Pszichiátriai szakvélemény kell.
8
