4. Tegyen javaslatot az esetben szereplő idős ember komplex gondozásának megszervezésére!

VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó2009

1852-06/4. Tegyen javaslatot az esetben szereplő idős ember komplex gondozásának megszervezésére! P. Imréné, Éva 68 éves. Férje két évvel ezelőtti halála óta egyedül él egy 1200 fős kisfaluban. Egy lánya és három unokája van. Férje bányász volt, ő maga varrónő. Amikor lányuk a középiskola elvégzése után elköltözött otthonról, nagyon megviselte az anyát. Krízisként élte meg azt is, amikor 57 éves korában nyugdíjazták. Férjével egyébként nyugodt, kiegyensúlyozott életet éltek, egészen annak haláláig. A veszteséget, melyet a férj halála jelentett, az idős asszony képtelen feldolgozni. Magányosnak érzi magát, kilátástalannak ítéli életét. Állandóan róla beszél, róla álmodik, a lánya azt tapasztalta, hogy beszél is hozzá. Az első magányos karácsonyi ünnepeket együtt töltötték, látszólag kiegyensúlyozott pszichés állapotban. Az ünnepek után azonban hazavágyott. Lánya hazavitte, és mikor délután visszatért, az idős asszonyt eszméletlen állapotban találta otthonában, kezében egy gyógyszeres üveggel. Az öngyilkossági kísérletet követően pszichiátriai kezelésben részesült. Az eltelt időszakban hosszabbrövidebb megszakításokkal továbbra is pszichiátriai kezelés alatt áll. Jelenleg a lányánál tartózkodik, önmaga ellátására képtelen, emiatt állandó jelleggel felügyeletre szorul, amit lánya csak időlegesen tud biztosítani. Információtartalom vázlata - A család fogalma, funkciói - A családi funkciók változása az életút során - A családi életciklusok, az életciklusokban jelentkező normatív krízisek - Az esetben szereplő asszony életútjában jelentkező krízisek - A veszteségek feldolgozásának módja, a segítségnyújtás lehetőségei - A kóros gyászreakciók hatása az ember személyiségére - Az öngyilkosság aránya és területi eloszlása Magyarországon - „Cry for help” fogalma - A laikus és a segítő szakember feladatai „cry for help” észlelésében - A komplex gondozás fogalma - Az idős asszony gondozásába bevonható szolgáltatások és intézmények

Tartalomjegyzék 1852-06/4. Tegyen javaslatot az esetben szereplő idős ember komplex gondozásának megszervezésére!.................................................................................................................................1 1. A család fogalma, funkciói:............................................................................................................5 Család: emberek egy együtt élő kiscsoportja, amelyet házassági, vagy vérségi kapcsolat köt össze, vagyis a tagok között leszármazási kapcsolat van - házasság, adoptáció. (örökbefogadás)..............................6 Családjellemzési elméletek :.........................................................................................................6 A család funkciói...................................................................................................................6 Termelés.........................................................................................................6 Fogyasztás......................................................................................................6 FIGYELMEZTETÉS! A tételek minden esetben az adott pillanatban aktuális jogszabályok alapján készülnek! A törvény – tételekben szereplő - aktív linkjére kattintva ellenőrizheted, hogy nem történt-e jogszabály-módosítás! MINDEN ESETBEN ELLENŐRIZD!

VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó2009

Reprodukció,.................................................................................................6 Szocializáció ..................................................................................................6 felnőttek pszichés védelme ..........................................................................6 Külön kell tárgyalni az idősgondozást, mint családi funkciót..................6 A családok a történelem folyamán......................................................................................7 Modern társadalmak:..........................................................................................................7 Funkció és szerep ..........................................................................................................................7 A funkciók szerepeket generálnak......................................................................................7 STÁTUSZ társadalomban, közösségben elfoglalt pozíció, ......................7 A szerep a státuszhoz kapcsolódó elvárások összessége. ..........................7 Szerepkonfliktus.............................................................................................................................8 Szerepkonfliktus lép fel, amikor egyes szerepekhez különféle, egyeztethetetlen elvárások kapcsolódnak ( pl. főnök és szerető ).............8 Család konfliktus...........................................................................................................................8 A házastársak lehetséges érdekellentéteinek fő területeit a család funkciói jelölik ki. ........................................................................................8 2. A családi funkciók változása az életút során:...............................................................................8 Fejlődés, változás, családi életciklusok........................................................................................8 Haley (1973) vezette be a „családi életciklus” fogalmát,...........................9 Rendszerében hét ciklust vázol fel ..............................................................9 Családi életciklusok..............................................................................................................9 Carter és Mc Goldriek (1989) hat fázisú modellje, mely szerint: ............9 Első a nőtlen vagy hajadon fiatal felnőtt önálló életének kezdete otthon elhagyása →.......................................................................................................9 Második a családok kapcsolódása a házasságon keresztül házasság →.......9 Harmadik a kisgyermekes családok léthelyzete kisgyermekes család →.....9 Negyedik a „családok tinédzser korú gyermekekkel” szakasz serdülők a családban →.......................................................................................................9 Ötödik a gyermekek elengedése, önállósulása üres fészek szindróma →.....9 Hatodik a családok a későbbi életszakaszban. késői szakasz →.................10 Ábra: Az eriksoni pszichoszociális fejlődés szakaszainak a családi életciklus nyolc fázisával való összefüggése (Kurimay nyomán, 2004. 163. old.)..........................11 Amiképp az eriksoni „krízismodellben” az egyénre, úgy a családra is kötelező és elkerülhetetlen változások terhe nehezedik...........................11 1)A család, mint fejlődési folyamat:......................................................................................12 A fejlődési szakaszok jellemzői:..................................................................................................12 a.) indítóerő a zónához kötött testi fejlődés;......................................................12 b.) a szakaszok megoldatlansága fixációhoz vagy regresszióhoz vezet;..........12 c.) minden szakasznak megfelel egy identitás-elem..........................................12 Identitás (latin): ..............................................................................................12 3. A családi életciklusok, az életciklusokban jelentkező normatív krízisek:...............................12 Krízis: Amikor a régi működési módok már nem funkcionálnak, de még nincsenek újak.................................................................................................12 Normatív krízis: fejlődésből következik........................................................12 Paranormatív krízis: nem következik a fejlődésből.....................................12 Identitás krízis: ...............................................................................................12 FIGYELMEZTETÉS! A tételek minden esetben az adott pillanatban aktuális jogszabályok alapján készülnek! A törvény – tételekben szereplő - aktív linkjére kattintva ellenőrizheted, hogy nem történt-e jogszabály-módosítás! MINDEN ESETBEN ELLENŐRIZD!

VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó2009

A fejlődési krízis ..............................................................................................12 1)„Hogyan ismerhető fel a krízis?”.......................................................................................13 Az életciklus-váltásokban számolhatunk problémává növekedő krízisbe forduló állapottal: ...........................................................................................13 1. Újonnan házasodott pár családja...............................................................13 a családok kapcsolódása a házasságon keresztül házasság →................13 2. Csecsemős (0-3 év) család...........................................................................13 Gyermekágyi pszichés zavarok. GYES-neurózis. Házastársi alrendszer mellett megjelenik a szülői alrendszer – a házaspár kapcsolata változik. Kistestvér születése – a nagyobbik gyermek regresszív viselkedése.......14 3. Kisgyermekes (3-6 év) család......................................................................14 Anya munkába állása ................................................................................14 4. Iskolás (6-14 év) gyereket nevelő család....................................................14 Iskolakezdés feszültségei. Kamaszkor előjelei. ........................................14 Házastársi kapcsolat kifulladása,..............................................................14 a „családok tinédzser korú gyermekekkel” szakasz serdülők a családban →................................................................................................14 5. Középiskolás (14-18 év) gyereket nevelő család........................................14 Aszimmetrikus szülő-gyermek kapcsolat egyre szimmetrikusabbá válik. ......................................................................................................................14 6. Felnövekedett gyereket kibocsátó család...................................................14 Párválasztás, leválás, otthon elhagyása, család a függetlenség felé haladó, serdülő/adoleszcens ifjúval →......................................................14 7. Magukra maradt, még aktív szülők...........................................................15 üres fészek szindróma Elfedett konfliktusok élesben jelentkezhetek. Új szerepek (anyós - após - nagyszülő szerep)...............................................15 az időskorú (nagyszülő szerepbe kerülő) párok életciklusa....................15 8. Inaktív öreg házaspár családja...................................................................15 Életlehetőségek beszűkülése. Nyugdíjazás által pozícióvesztés. Krónikus betegségek megjelenése. Megözvegyülés...................................................15 késői szakasz →már a szülő függ a gyerektől...............................................15 4. Az esetben szereplő asszony életútjában jelentkező krízisek:..................................................16 lány elköltözése...................................................................................................................16 nyugdíjazás..........................................................................................................................16 férj halála............................................................................................................................16 Identitás - krízis: .............................................................................................16 5. A veszteségek feldolgozásának módja, a segítségnyújtás lehetőségei:.....................................17 Veszteségek pszichés vonatkozásai.............................................................................................17 A GYÁSZ PSZICHÉS FOLYAMATA..............................................................................17 A gyász jellegét alakító tényezők:.................................................................................17 Gyász fázisai:...........................................................................................................................17 Elutasítás, zsibbadtság.......................................................................................................17 Düh, harag, sóhajtozás.......................................................................................................17 Alkudozás, újraszervezés...................................................................................................17 Belenyugvás, elfogadás, jövőre irányulás.........................................................................17 Torzulási típusok:....................................................................................................................17 FIGYELMEZTETÉS! A tételek minden esetben az adott pillanatban aktuális jogszabályok alapján készülnek! A törvény – tételekben szereplő - aktív linkjére kattintva ellenőrizheted, hogy nem történt-e jogszabály-módosítás! MINDEN ESETBEN ELLENŐRIZD!

VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó2009

A komplikált gyászra hajlamosító tényezők:...................................................................18 Feldolgozás...............................................................................................................................18 Coping = megküzdési készség (önaktualizáló képesség).................................................18 A nehéz helyzet megélésének folyamata:..........................................................................18 Az érzelem és a megküzdés együtt működnek, kölcsönhatásban, vannak...............18 Cselekvő copingok.........................................................................................................19 Szembefordulás....................................................................................................19 Helyzetváltoztatás ................................................................................................19 Complajensz .........................................................................................................19 Coping stratégiák: ........................................................................................................19 Probléma központú megküzdés..........................................................................19 Érzelem központú megküzdés.............................................................................19 Viselkedéses megküzdési stratégia......................................................................19 Kognitív (megismerő) stratégia...........................................................................19 Coping irányultság........................................................................................................19 Az elhárító mechanizmusok...................................................................................................19 A késztetéseket, vágyakat, indulatokat szabályozó működési változatok. ......................................................................................................................20 Lényege, hogy kiküszöböli a tudatból a kínosat, a nem realizálhatót, oldja a feszültséget......................................................................................20 Szorongás = Veszélyekre felhívó jelzés, tárgy nélküli, bizonytalan feszültségi állapot........................................................................................20 Az éretlen én-védő mechanizmusok néhány típusa:.................................................................20 1)IDENTIFIKÁCIÓ - azonosulás, azonosítás, utánzás.......................................................20 2)REGRESSZIÓ - visszaesés.................................................................................................20 3)ELFOJTÁS – elfelejtés (kellemetlen dolgokra, amire mások emlékeznek, mi nem)....20 4)PROJEKCIÓ - kivetítés......................................................................................................20 5)HASÍTÁS..............................................................................................................................21 6)KOMPENZÁLÁS - helyettesítés........................................................................................21 7)ACTING-OUT - szerepet vesz fel.......................................................................................21 8)REAKCIÓKÉPZÉS - ellenhatás........................................................................................21 9)ANULLÁCIÓ - meg nem történtté tevés, tagadás............................................................21 10)fixáció - rögzítés, rögzülés.................................................................................................21 Érett én-védő mechanizmusok:..................................................................................................22 1)SZUBLIMÁCIÓ - megtisztul, megnemesül......................................................................22 2)HUMOR - derűben feloldás................................................................................................22 3)SZUPPRESSZIÓ - elakasztás, megszüntetés....................................................................22 4)ELABORÁCIÓ - kidolgoz, kimunkál................................................................................22 5)RACIONALIZÁCIÓ - egyszerűsítés, ésszerűsítés............................................................22 6)INTELLEKTUALIZÁCIÓ - elvonatkoztat .....................................................................22 Gyászmunka segítése:.............................................................................................................23 6. A kóros gyászreakciók hatása az ember személyiségére:..........................................................23 Elhárító mechanizmusok a gyászreakcióban............................................................................23 Pszichés tünetek.............................................................................................................23 7. Az öngyilkosság aránya és területi eloszlása Magyarországon:...............................................24 Demográfiai sajátosságok: .........................................................................................................24 FIGYELMEZTETÉS! A tételek minden esetben az adott pillanatban aktuális jogszabályok alapján készülnek! A törvény – tételekben szereplő - aktív linkjére kattintva ellenőrizheted, hogy nem történt-e jogszabály-módosítás! MINDEN ESETBEN ELLENŐRIZD!

VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó2009

Települési sajátosság: ..................................................................................................................24 Regionális sajátosság:..................................................................................................................24 8. „Cry for help” fogalma:...............................................................................................................25 Cry for help: „segélykiáltás”, SOS jelzés...................................................................................25 A szándék kommunikációja........................................................................................................25 „a baj jelzést ad önmagáról...”...............................................................................................26 Pre-szuicidális szindróma:..........................................................................................................26 9. A laikus és a segítő szakember feladatai „cry for help” észlelésében.......................................26 Az életmentő beszélgetéshez nem kell pszichiáternek lenni!...................................................27 „a lelki elsősegély …” - segítő beszélgetés..................................................................................27 10. A komplex gondozás fogalma:...................................................................................................27 Szociális gondoskodás:................................................................................................................27 Szociális gondozás:.......................................................................................................................27 11. Az idős asszony gondozásába bevonható szolgáltatások és intézmények..............................28 Törvényi lehetőségek...................................................................................................................28 1)1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról............................28 Házi segítségnyújtás...........................................................................................................28 Családsegítés.......................................................................................................................29 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás................................................................................29 Közösségi ellátások.............................................................................................................30 Szakosított ellátási formák................................................................................................31 Lakóotthonok......................................................................................................................33 2)36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól..............................................................................................................................33 A személyes gondoskodás megszervezésére köteles szervek.........................................................34 Természetben nyújtott szociális ellátások.............................................................................34 Közgyógyellátás..........................................................................................34

1. A család fogalma, funkciói: A család emberi közösség, a társadalmi együttélés alapsejtje, legkisebb egysége; a társadalom fejlődésének függvénye, a rokonok kapcsolatának történelmileg változó formája, amely változásában követi a társadalmi viszonyok alakulását. Eredeti jelentése mellett sokfajta fogalomkör meghatározására is szolgál. Alapjelentése a mindennapi szóhasználatban: a szülő(k), a gyerek(ek) és legközelebbi hozzátartozóik közössége. Népies használata szerint a gyermeket is így nevezik; például „van két családom”. (Megjegyzendő, hogy azokat a házaspárokat akiknek nem volt gyermekük nem tekintették családosak.) A mai, modern értelmezés ezen legtöbbször az ún. monogám családot érti, amely tartós együttélésre vállalkozó egyetlen férfi és egyetlen nő szexuális, gazdasági, érzelmi közössége, s az általuk, illetve valamelyikük által nemzett gyermek(ek) közössége. Ezt nevezik nukleáris családnak is (nucleus = sejtmag), amely magja a vérségi közösségnek.

FIGYELMEZTETÉS! A tételek minden esetben az adott pillanatban aktuális jogszabályok alapján készülnek! A törvény – tételekben szereplő - aktív linkjére kattintva ellenőrizheted, hogy nem történt-e jogszabály-módosítás! MINDEN ESETBEN ELLENŐRIZD!

VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó2009

Család: emberek egy együtt élő kiscsoportja, amelyet házassági, vagy vérségi kapcsolat köt össze, vagyis a tagok között leszármazási kapcsolat van - házasság, adoptáció. (örökbefogadás). A család társadalmi intézmény, így lényegét a normák és a mögöttük álló értékek közvetítése alkotja. A család valamilyen formában minden emberi társadalomban létezett, nagyon változatos formákban. Ezért célszerű a rokon értelmű, szinonim fogalmak meghatározása is.

Családjellemzési elméletek : A háztartások történeti változásai Európában : a gyűjtögető társadalmak nukleáris családtípusa, majd az agrártársadalmak többcsaládos kapcsolata, az ipari társadalmakban újra a nukleáris a jellemző Gyermekek a családban: a XVIII. szd.-ig nem volt bensőséges kapcsolat szülők és gyermekek között (így védekeztek a lelki teher ellen, a magas halandóság miatt) Felnőttek és idős szüleik kapcsolata: az önálló nukleáris családok miatt a hamar „kirepülő” fiatalok és szüleik kapcsolata meggyengülhet, az idősek ápolása széleskörű „Háború a család körül”: a család jövője széleskörű viták tárgya. Egyes vélemények szerint a család a nők elnyomása és a gyermekek személyiségfejlődése eltorzításának intézménye. Ennek rengeteg ellenzője van. A család „menedék egy szívtelen világban” (Lasch), az egyénnek szüksége van az intimitásra, amit a párkapcsolatokban, a családban találhat meg.

A család funkciói Termelés - A család gazdasági funkciója, a fogyasztási funkció érdekében. az anyagi javakon túl ide sorolhatók az egyéb ellátási funkciók, pl. háztartásvezetéssel kapcsolatos tevékenységek. Fogyasztás – Azok a tevékenységek amelyek során a megtermelt javakat felhasználjuk, pl. a tiszta ruhanemű bepiszkolása is fogyasztási funkció. Reprodukció, - A család biológiai-utódnemző funkciója. Szocializáció - A társadalmi státus reprodukciója, mint családi funkció. felnőttek pszichés védelme - A család érzelmi szükségleteket kielégítő funkciója. A család természetes támaszként a huma -ökorendszer része. Külön kell tárgyalni az idősgondozást, mint családi funkciót. Ez a funkció a reprodukciós funkció kivételével az összes többihez kapcsolódik. Termelő, mivel ellátási funkció. Fogyasztási, az idős ember részéről. FIGYELMEZTETÉS! A tételek minden esetben az adott pillanatban aktuális jogszabályok alapján készülnek! A törvény – tételekben szereplő - aktív linkjére kattintva ellenőrizheted, hogy nem történt-e jogszabály-módosítás! MINDEN ESETBEN ELLENŐRIZD!

VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó2009

Szocializációs, mert mintául szolgál a fiatalabb generációnak. Pszichés védelem, az idős ember részéről természetes támasz, hogy ne izolálódjon, a gondozást biztosítók részéről pedig, hogy megfelelnek az elvárásoknak. A család e feladatai a megelőző korok családfejlődése során alakultak ki. Elsősorban az ún. kiscsalád (házaspár gyermek(ek)kel általánossá válásával, a nők tömeges munkavállalásával, nem utolsósorban a társadalmi-gazdasági fejlődéssel függ össze, hogy e funkciók számottevő részét a fejlett országokban meghatározott intézmények látják el. A családi funkciók azonban különböző formákban mégis fennmaradtak, sőt a tapasztalatok arra mutatnak, hogy közöttük vannak olyanok, amelyeket mind az egyén, mind a társadalom szempontjából a család tud leghatékonyabban ellátni.

A családok a történelem folyamán a társadalmi, életmódbéli és gazdasági változások hatására funkciókat veszítettek ( pl. az iskolák vették át a felnőttkorra való felkészítés funkcióját ).

Modern társadalmak: gazdasági funkcióról áttevődött a hangsúly az érzelmi funkcióra. Gyerekszerep történeti változása.

Funkció és szerep A funkciók szerepeket generálnak. A családi szerepet szokásos megkülönböztetni a családi funkcióktól, családi feladatköröktől. Az ún. alapszerepek – az apa, anya, fiúgyermek, leánygyermek, nagyapa, nagyanya szerepe – kijelölése a családtagok biológiai és pszichológiai sajátosságai alapján rendeződik el. A feladatkörök a család tevékenységeit rendezik, annak céljai, eredményei szerint. Ilyen feladatkört jelenthet például a család státusának képviselete, a család pénzügyi, anyagi ellátása, a háztartás vezetése, a gyermekgondozás, gyermeknevelés, a betegápolás stb. A szerepek és a feladatkörök jellegzetesen kapcsolódnak egymáshoz; vannak olyan feladatkörök, amelyek hagyományosan a nő, az anya, s vannak amelyek hagyományosan a férfi, az apa szerepéhez kötődnek. STÁTUSZ társadalomban, közösségben elfoglalt pozíció, pl. anya, testvér, tanár, stb. szerepelvárások, szerepkonfliktusok, jogi/erkölcsi következmények. A státusz alatt azokat a pozíciókat értjük, amelyek egy csoport működése során kialakulnak (pl. vezető, beosztott, társ). Társadalmi szerepek megtanulása, viselkedési mintákból, jogokból, kötelezettségekből áll. A szerep a státuszhoz kapcsolódó elvárások összessége. A szerep a státuszhoz kapcsolódik, nem a személyhez. Az egyénnek a szerepet csak addig kell elfogadnia, ameddig a státuszt betölti (ha elfoglal egy státuszt, a vele járó szerepeket is el kell fogadnia). A szerepek kulturális minták. A szerepek legalább két résztvevő viszonylatát feltételezik, közöttük alakul ki a szerephelyzet. A szerepelvárások adják meg, hogyan kell viselkedni egy szerep-helyzetben. Szerepeink révén veszünk FIGYELMEZTETÉS! A tételek minden esetben az adott pillanatban aktuális jogszabályok alapján készülnek! A törvény – tételekben szereplő - aktív linkjére kattintva ellenőrizheted, hogy nem történt-e jogszabály-módosítás! MINDEN ESETBEN ELLENŐRIZD!

VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó2009

részt a társadalmi életben.

Szerepkonfliktus Mindannyian több szerep megformálói vagyunk, együtt ez a szereprepertoár. Szerepkonfliktus lép fel, amikor egyes szerepekhez különféle, egyeztethetetlen elvárások kapcsolódnak ( pl. főnök és szerető ) - szerep összeütközése hasonulás - diszkrepáns szerep : a személy nem azonos azzal, akinek látszik (Goffman)

Család konfliktus A konfliktusokat általában olyan társadalmi helyzetekként vagy folyamatokként értelmezhetjük, amelyekben két vagy több személy, vagy csoport között érdekellentét van, ami érzelmi és/vagy szándékbeli ellentétben, időnként ellenséges interakciókban is kifejeződhet. Ez az általános megállapítás érvényes a családi, házastársi konfliktusokra is. A házastársak lehetséges érdekellentéteinek fő területeit a család funkciói jelölik ki. E funkciók történelmi korszakok szerint, de a családi életciklus egymást követő szakaszaiban is változnak. Ennek megfelelően változik az is, hogy egy adott történeti időpontban vagy a családi életciklus meghatározott szakaszában, mely ellentétek a legnagyobb jelentőségűek. A konfliktusok, ellentétek főbb csoportjaira, területeire a válások alakulásából is következtetni lehet. Ilyen területek lehetnek az anyagi természetű, a jövedelemmel, a jövedelem felhasználásával kapcsolatos, az önálló lakás hiánya miatt keletkezett viták; a gyermek miatt, gyermeknevelési elképzelésekkel kapcsolatos ellentétek; a szabad idő eltöltésével, baráti kapcsolatokkal {II-199.} összefüggő ellentétek; az alkoholizmus miatti házastársi konfliktusok.

2. A családi funkciók változása az életút során: Fejlődés, változás, családi életciklusok Minden család (rendszer) dinamikus egység, mely természetes (normatív) változások folyamatát éli át létrejöttétől megszűnéséig. A rendszernek minden új környezeti és belső családi kihíváshoz alkalmazkodnia kell, új struktúrákra, új viselkedésmódokra és szabályokra van szükség a változó feltételekhez és elvárásokhoz való illeszkedés során.

Erikson fejlődéselmélete


VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó2009

Elméletének a kulcsfogalmai: énidentitás, kompetencia, pszichoszociális krízis.

Haley (1973) vezette be a „családi életciklus” fogalmát, hogy kiemelje a családfejlődési szakaszok és átmenetek követelményeit, nehézségeit, problémáit és specifikumait. Rendszerében hét ciklust vázol fel (udvarlás, házasság gyermektelen szakasza, első gyermek születése, a gyermek(ek) iskoláskora, a gyermekek kirepülése a fészekből, a nyugdíjas és öregkor, végül a veszteségek és a halál időszaka).

Családi életciklusok Legismertebb az új szakaszoló modellek közül Carter és Mc Goldriek (1989) hat fázisú modellje, mely szerint: Első a nőtlen vagy hajadon fiatal felnőtt önálló életének kezdete otthon elhagyása → a fiatal elnyeri függetlenségét →a szülőknél új helyzet, a szerepek megszűnnek, átalakulnak →leválás Második a családok kapcsolódása a házasságon keresztül házasság → a családnak (addigi szülőknek) az új családtag elfogadása Harmadik a kisgyermekes családok léthelyzete kisgyermekes család → új szerepek, struktúrák Negyedik a „családok tinédzser korú gyermekekkel” szakasz serdülők a családban → véleményszabadság, →küzdelem, →a szerepek újra definiálódnak →véleményt alkot a gyerek is Ötödik a gyermekek elengedése, önállósulása üres fészek szindróma → a gyerek elhagyja a családot FIGYELMEZTETÉS! A tételek minden esetben az adott pillanatban aktuális jogszabályok alapján készülnek! A törvény – tételekben szereplő - aktív linkjére kattintva ellenőrizheted, hogy nem történt-e jogszabály-módosítás! MINDEN ESETBEN ELLENŐRIZD!

VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó2009

Hatodik a családok a későbbi életszakaszban. késői szakasz → már a szülő függ a gyerektől. A családi funkciók életút során történő változásait legjobban az a komplex modell szemlélteti, amely az eriksoni egyéni fejlődésre vonatkozó „nyolc fázist” a családi életciklusokkal kapcsolja össze, egymásba ágyazva az individuális és családi életciklusok történéseit. Az ábra követésével Haley modelljéhez hasonló szakaszokat kísérhetünk nyomon. A párkapcsolat (1), a házasság (2), a várandósság (3), a család újszülöttel (4), a család kisgyermek(ek)kel (5), a család iskoláskorú gyermek(ek)kel (6), család a függetlenség felé haladó, serdülő/adoleszcens ifjúval (7), és az időskorú (nagyszülő szerepbe kerülő) párok életciklusa (8) alkotja a nyolc szakaszt, szoros összefüggésben az individuális fejlődéssel.


VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó2009

Ábra: Az eriksoni pszichoszociális fejlődés szakaszainak a családi életciklus nyolc fázisával való összefüggése (Kurimay nyomán, 2004. 163. old.)

Amiképp az eriksoni „krízismodellben” az egyénre, úgy a családra is kötelező és elkerülhetetlen változások terhe nehezedik. A gyermek(ek) felnövekedése adja a belső programot, a környezeti (helyzeti) tényezők alakulása a külső nyomást, melyeket kívánatos nyereségesen megoldani.


VIZSGATÉTEL

1)

Nagy Ildikó2009

A család, mint fejlődési folyamat:

Bizonyos szakaszokra jellemző helyzetek, szerepek, kommunikációs stílus, problémák. Az egyes életciklusok közötti átmenet alkalmazkodást, rugalmasságot igényel. Ha ez hiányzik, normatív krízisek alakulnak ki.

A fejlődési szakaszok jellemzői: a.) indítóerő a zónához kötött testi fejlődés; b.) a szakaszok megoldatlansága fixációhoz vagy regresszióhoz vezet; c.) minden szakasznak megfelel egy identitás-elem. Identitás (latin): azonosság; önmagunk megítélésének viszonylag tartós egysége.„Ki vagyok én?” típusú kérdésre helyeződik át a hangsúly. Ezáltal válik az önmeghatározás mind fontosabbá az egyéni életvilág strukturálásában (Kézdi, 1994).

3. A családi életciklusok, az életciklusokban jelentkező normatív krízisek: Krízis: Amikor a régi működési módok már nem funkcionálnak, de még nincsenek újak. Olyan fenyegető helyzet, amely az egyén számára mindennél fontosabbá válik, és azt sem megoldani, sem elkerülni nem tudja. Időtartama 6-8 hét (Caplan) Normatív krízis: fejlődésből következik. Paranormatív krízis: nem következik a fejlődésből. Identitás krízis: egy-egy fejlődési szakasz végére megbomlik az egyensúlyi állapot, ez szomatikus, pszichés és szociális problémákkal jár, de szükséges ahhoz, hogy a további fejlődés bekövetkezhessék. A fejlődési krízis fordulópont, sorsdöntő életszakasz, az alkotóerő és/vagy a meghasonlottság forrása a nagyfokú sérülékenység, de az óriási fejlődési lehetőségek időszaka is egyben.

Minden életkorban megtapasztaljuk azokat az enyhébb vagy súlyosabb kríziseket, amelyek a gyermekkort és a serdülőkort kísérik, amelyek együtt járnak a családból való kiszakadással (gondoljunk a kisgyermek első napjára a bölcsődében), általában minden mérföldkő, amelyek életünk új állomásait jelzik, amelyre nincs és nem is lehet előző tapasztalatunk, s amelyre nem készítettek fel bennünket. A krízisben ható motivációs erők vezetnek el a krízis megoldásához, amelynek eredménye, „nyeresége” egy újabb tudás, az identitás újabb eleme, a fejlődés magasabb szintje. Ebből következően az identitás mindig személyes erőfeszítést igénylő pszichikus teljesítmény, amely FIGYELMEZTETÉS! A tételek minden esetben az adott pillanatban aktuális jogszabályok alapján készülnek! A törvény – tételekben szereplő - aktív linkjére kattintva ellenőrizheted, hogy nem történt-e jogszabály-módosítás! MINDEN ESETBEN ELLENŐRIZD!

VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó2009

kríziseken keresztül valósul meg. Erikson úgy tartja, hogy azok az emberek tapasztalnak identitáskrízist, akik elveszítik a személyes azonosságtudatukat és történeti folytonosságukat.

1)

„Hogyan ismerhető fel a krízis?”

Amikor a következő kérdések megkerülhetetlenül foglalkoztatnak bennünk, valószínűsíthető az identitás krízise: „Nem tudom, ki is mi is vagyok valójában?”; „Nem tudom, merre tart az életem?”; „Bizonytalan vagyok szerepe(i)mben, »jelentésem«-ben” stb. Erikson elméletében a fejlődés szakaszossága mellett különös hangsúlyt kap a fejlődés időbeliségén belül, a „pillanat inspirációja”, a Kairos Watzlawick (1974) különbséget tett a családi nehézségek és problémák között, amelyek a családi életvitel során előadódhatnak. A nehézségekkel (betegség, munkanélküliség, veszteségek, a szexuális élet gondjai, apró alkalmazkodási feladatok) minden embernek számolnia kell élete során, a családon belül bármikor előfordulhatnak, bármely fázisban felléphetnek. (Ezeket nevezte Erikson akcidentális kríziseknek az egyéni életciklus modellben.) Ezek az egyéni kreatív potenciálokat mozgósítják és felfokozzák. Ha a korábbi tapasztalatokon nyugvó megoldási minták bevetése nem hoz eredményt, a sikertelenség nyomán a nehézségből probléma gerjed, mely a pozitív visszacsatolás révén növeli a nehézségek mértékét, ez fokozza a körben forgó csődhelyzetet (eszkaláció). Ez a „problémává” növekedés, majd krízis annál valószínűbb, minél ismeretlenebb az új kihívás megoldási lehetősége, minél kevésbé van kész minta, bevált séma, biztonságos cselekvéslehetőség. Az életciklus-váltásokban számolhatunk problémává növekedő krízisbe forduló állapottal: a régi séma már nem jó, az új még nincs kimunkálva ahhoz, hogy új szerkezeti rend jöhessen létre és az új egyensúly kialakulhasson. A rendszer egészének (struktúra) szükséges változnia ahhoz, hogy vadonatúj szemléletmód és viselkedésmódok formálódhassanak ki, amelyek lehetővé teszik az adaptációt kifelé és befelé. 1. Újonnan házasodott pár családja Párválasztási érettség, alkalmazkodási készség, mint a házastársi kapcsolat meghatározója. Túl fiatalon kötött házasságnál ez még nem alakult ki. Ha túl hamar születik gyermek, az összecsiszolódás sérülhet. a családok kapcsolódása a házasságon keresztül házasság → a családnak (addigi szülőknek) az új családtag elfogadása 2. Csecsemős (0-3 év) család Terhesség alatt pszichológiai szempontok figyelmen kívül hagyása. „Spontán szülővé válás.” Urbanizációs körülmények között, nukleáris családban, kórházi körülmények közötti szülővé válás problémái. FIGYELMEZTETÉS! A tételek minden esetben az adott pillanatban aktuális jogszabályok alapján készülnek! A törvény – tételekben szereplő - aktív linkjére kattintva ellenőrizheted, hogy nem történt-e jogszabály-módosítás! MINDEN ESETBEN ELLENŐRIZD!

VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó2009

Gyermekágyi pszichés zavarok. GYES-neurózis. Házastársi alrendszer mellett megjelenik a szülői alrendszer – a házaspár kapcsolata változik. Kistestvér születése – a nagyobbik gyermek regresszív viselkedése. Amikor a fiatal pár a „kétszemélyes rendszerbe” várja, majd befogadja első közös gyermeküket, egyszersmind megélheti első családi életciklus-krízisét. Megszűnik a kölcsönös, egymás számára kitüntető személyes fontosság, a gyermek „kontrollálja” élethelyzetüket, külső kapcsolataikat és intim életüket. Veszteség és nyereség billeg az életmérlegen, megoldást kell találni eddig ismeretlen helyzetekre (nem pihennek eleget, túl sok a családi feladat, beszűkül az életvitel, csorbul az egzisztencia eddigi presztízse (pl. szakmai élet), erősen beszűkül a külvilág). A férj gyengédségi veszteséget él át, a feleség az elhanyagoltság bánatába merülhet. Kettejük szövetségében a gyermek által hozott öröm az áthidaló segítség, hogy alkalmazkodjanak a radikális változásokhoz. A páron kívüli rendszerekben is intenzív változás áll be ilyenkor. 3. Kisgyermekes (3-6 év) család Gyermek óvodába kerülése – nevelésben, szocializációban kétféle hatás. Anya munkába állása – családi szerepmegosztás változása. Szülők közötti konfliktusok száma nőhet. 4. Iskolás (6-14 év) gyereket nevelő család Iskolakezdés feszültségei. Kamaszkor előjelei. Házastársi kapcsolat kifulladása, házasságon kívüli kapcsolatok megjelenése ekkor a legvalószínűbb. a „családok tinédzser korú gyermekekkel” szakasz serdülők a családban → véleményszabadság, →küzdelem, →a szerepek újra definiálódnak →véleményt alkot a gyerek is 5. Középiskolás (14-18 év) gyereket nevelő család Aszimmetrikus szülő-gyermek kapcsolat egyre szimmetrikusabbá válik. Gyermek számára kortárscsoportok kulcsfontosságúvá válnak. A serdülővel való kommunikáció más stílust, szerepváltást igényelne, ez nem mindig sikerül a szülőknek. 6. Felnövekedett gyereket kibocsátó család A gyermek felkészítése az önálló életre. Anyagi függés az érzelmi leválást is nehezíti. A gyermek párválasztása, családalapítása. Párválasztás, leválás, otthon elhagyása, család a függetlenség felé haladó, serdülő/adoleszcens ifjúval → a fiatal elnyeri függetlenségét →a szülőknél új helyzet, a szerepek megszűnnek, átalakulnak →leválás, párkapcsolat a gyermekek elengedése, önállósulása → FIGYELMEZTETÉS! A tételek minden esetben az adott pillanatban aktuális jogszabályok alapján készülnek! A törvény – tételekben szereplő - aktív linkjére kattintva ellenőrizheted, hogy nem történt-e jogszabály-módosítás! MINDEN ESETBEN ELLENŐRIZD!

VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó2009

a gyerek elhagyja a családot 7. Magukra maradt, még aktív szülők Újra megtalált szabadság. üres fészek szindróma Elfedett konfliktusok élesben jelentkezhetek. Új szerepek (anyós - após - nagyszülő szerep) Az egyéni krízis is a családiba ágyazódik. Amikor pl. az üres fészek helyzetbe jutó pár megéli egyéni életközépi krízisében a rövidülő perspektíva és elvesztett remények állapotát, az új helyzet („ismét kettesben, hogyan is vagyunk egymással?”) előálló „kapuzárási pánik” állapotával felboríthatja a családrendszert. Az újrakezdés illúziójával kiszakadó fél a rendszer explóziójával (robbantással) reagálva elhagyott párjának és szeretteinek életében is krízist idézhet elő, mely ily módon problémamegoldás helyett meneküléssel és a krízis eszkalációjával zárul. az időskorú (nagyszülő szerepbe kerülő) párok életciklusa Az egykori szülőkből nagyszülők lesznek, a nagyanya segítsége lehet pozitív vagy negatív élmény (kirekesztés az anyai szerepből), a férj az anyóssal új végrehajtó rendszert alkothat, az anya a hierarchiában pozíciót veszíthet, stb. 8. Inaktív öreg házaspár családja Életlehetőségek beszűkülése. Nyugdíjazás által pozícióvesztés. Krónikus betegségek megjelenése. Megözvegyülés. késői szakasz →már a szülő függ a gyerektől

A családi életciklusok szükségszerű változásait a társadalom kulturális csatornákon át ceremóniákkal, rítusokkal segíti elő. A „tarnzitcionális” (átkelési) rítusok előírásos formaságok, amelyeknek szimbolikus jelentősége igen nagy. Az esküvő kultúránként erősen ritualizált ceremóniája a legkézenfekvőbb bizonyíték. De ezt szolgálja a keresztelő, a bérmálás, a konfirmáció, a ballagás és egyéb „átváltási rítus” is, mely egyéni és családi szempontból egyaránt protektív tényezőként működik (Kissné Viszket, 2005). Nem véletlen, hogy a családterápia egyik irányzata (milánói csoport, Maria Selvini Palazzoli és munkatársai, 1978) a családi rituálét terápiás eszközként alkalmazza. A meghalt családtag emlékére ültetett fa, melyet együtt ültet el a család, vagy az elhagyó társ és apa „elgyászolási” rítusa lehetővé teszi a meglévő családrendszer újrastrukturálását, a „lábra-állás” rendszerszintű elérését.


VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó2009

4. Az esetben szereplő asszony életútjában jelentkező krízisek: lány elköltözése • o • o • o

személyvesztés – gyermek fizikai távol kerülése probléma – ha úgy éli meg, hogy elvesztette gyermekét szerepvesztés – már nem a gondoskodó anya probléma – már nem vagyok anya kapcsolatvesztés – ritkább kontaktus probléma – nem kezdeményez, vagy elhárítja a kapcsolattartást, illetve túlzásba viszi

nyugdíjazás • o • o

szerepvesztés – nem munkavállaló, nem kolléga, nem beosztott vagy irányító probléma – ha úgy gondolja, hogy haszontalan, nem találja meg újabb szerepét személyvesztés – munkatársak problémák – visszajárva beleszól a munkahely belső életébe , vagy nem akar újabb ismeretségeket kötni, a régieket elhárítja • kapcsolatvesztés – kollegiális kapcsolatok, munkakörből eredő külső kapcsolatok, izoláció a munkahelytől és az ottmaradóktól o probléma – kapcsolatait nem ápolja, nem teremt újabbakat, • jövedelemvesztés

férj halála • o o • o

társvesztés – támasz elvesztése probléma – ha nélküle nem érzi magát teljes értékűnek súlyos problémát jelez a gyász elhúzódása – kóros gyászreakciók szerepvesztés – nem feleség probléma – az özvegy és a feleségszerephez kapcsolódó, de nem azonos szerepek visszautasítása – nem háziasszony, nem nő A problémák általában az önértékeléssel, az identitással kapcsolatosak. Identitás - krízis: egy-egy fejlődési szakasz végére megbomlik az egyensúlyi állapot, ez szomatikus, pszichés és szociális problémákkal jár, de szükséges ahhoz, hogy a további fejlődés bekövetkezhessék. Amikor a következő kérdések megkerülhetetlenül foglalkoztatnak bennünk, valószínűsíthető az identitás krízise: „Nem tudom, ki is mi is vagyok valójában?”; „Nem tudom, merre tart az életem?”; „Bizonytalan vagyok szerepe(i)mben, »jelentésem«-ben” stb.


VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó2009

5. A veszteségek feldolgozásának módja, a segítségnyújtás lehetőségei: Veszteségek pszichés vonatkozásai A GYÁSZ PSZICHÉS FOLYAMATA Érzelmi sokk Veszteség tudatosulása

Felépülés A gyász jellegét alakító tényezők: Kapcsolat jellege A halál módja A gyászoló életkora A nem Az alapszemélyiség Az előzetes életesemények A gyászoló előzetes betegségei Aktuális pszichés státusza Kulturális környezet Vallásosság Szociális kapcsolatrendszer

Gyász fázisai: Elutasítás, zsibbadtság Düh, harag, sóhajtozás Alkudozás, újraszervezés Belenyugvás, elfogadás, jövőre irányulás

Torzulási típusok: •

Krónikussá válás


VIZSGATÉTEL •

Késleltetett gyász

•

Bagatellizáló

•

Hipertrófikus

•

Gátolt gyász

•

Torzult reakciók (depresszió, szorongás, addikció, paranoid tünetképzés)

Nagy Ildikó2009

A komplikált gyászra hajlamosító tényezők: Váratlan veszteség Túlságosan erős kötődés a halotthoz Ambivalens érzések az elhunyttal kapcsolatban Gyermek ill. fiatal halála

Feldolgozás Coping = megküzdési készség (önaktualizáló képesség) A coping stratégiákat mindig nehéz élethelyzetekben, stressz vagy krízis helyzetben alkalmazzuk a problémák leküzdésére, tehát az én-védő mechanizmusokhoz sorolható. Általuk a stressz helyzet csökkenthető. LAZARUS: 2 fontos tényező felismerése: Az egyén szubjektív értékelése a fenyegetés mértékéről (INGERÉRTÉKELÉS), és az, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésre a stresszhelyzettel való megküzdése (COPING) Stressz: olyan folyamat, amely magába foglalja a fenyegetés és veszély felismerését és az arra adott választ is. Nem csak a negatív, a pozitív esemény is stresszes lehet.

A nehéz helyzet megélésének folyamata: Az érzelem és a megküzdés együtt működnek, kölcsönhatásban, vannak. • • • • •

érzelmileg megéli a helyzetet a személyiség, szorong, vagy nyomban krízisbe kerül. Az egyén elemzi, megállapítja a helyzetet. Viszonyul a helyzethez - a személyiségéből fakadó küzdési modorával, a problémához kapcsolódó érzelmek befolyásolják. Cselekszik, támad, menekül vagy passzivitással reagál.


VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó2009

Cselekvő copingok. Szembefordulás - szembefordul a helyzettel, vagy az azt okozó emberrel. Valódi megküzdés, ha ki is jön belőle, önértékelése nő. Helyzetváltoztatás - A problémától függően, átrendezi a lakást, elköltözik, utazik, munkahelyet változtat. Az újnak mágikus hatalma lehet. Complajensz - valaki segítségét elfogadja, akiben bízik.

Coping stratégiák: Probléma központú megküzdés -

Tudatosan foglalkozik a problémával Változtathat az igényszintjén Befelé irányulhat

Érzelem központú megküzdés • Megpróbálja a negatív érzelmeket pozitívra fordítani (hatásos abban az esetben, ha nem tudom megváltoztatni a helyzetet. Viselkedéses megküzdési stratégia -

Pótcselekvés (drog) Aktív testmozgás

Kognitív (megismerő) stratégia -

Tudati átgondolás, gondolkodás

Coping irányultság a. Pozitív coping: sport, kikapcsolódás, relaxáció, humor, nevetés, sírás

b.Negatív coping: alkohol, kábítószer, evés Az elhárító mechanizmusok A személyiség működésének részei az elhárító, vagyis az én védő mechanizmusok.


VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó2009

A késztetéseket, vágyakat, indulatokat szabályozó működési változatok. A szabályozási folyamatok célja, a biológiai és pszichés egyensúly védelme az azt veszélyeztető környezeti hatások, információk, és intrapszichés folyamatokkal szemben. Lényege, hogy kiküszöböli a tudatból a kínosat, a nem realizálhatót, oldja a feszültséget. A szorongás (tárgy nélküli félelem) jelző funkciója, hogy elhárító intézkedésekre serkentse az egyént. Szorongás = Veszélyekre felhívó jelzés, tárgy nélküli, bizonytalan feszültségi állapot A fokozódó feszültséget (szorongást) az én igyekszik elhárítani EM-okkal (Anna Freud) Az elhárító mechanizmusok lehetnek éretlen vagy érett én-védő mechanizmusok.

Az éretlen én-védő mechanizmusok néhány típusa: 1)

IDENTIFIKÁCIÓ - azonosulás, azonosítás, utánzás Az egyén számára érzelmileg jelentős személy viselkedésmódjának, tulajdonságainak utánzása. Szoros érzelmi köteléket alakít ki egy személlyel, csoporttal azért, hogy csökkentse a szorongást és az ambivalenciát. Ez által csökken a feszültség és biztosítja az érzelmi egyensúlyt. (pl. bizonytalan fiatalember csatlakozik egy társasághoz, az ideálként tekintett személy öltözködésének, gesztusainak másolása.)

2)

REGRESSZIÓ - visszaesés A magasabb fejlődési szintről egy alacsonyabbra esik vissza és ez feszültségcsökkentő hatású. Gyermek és idős korban fordul elő gyakrabban, Lehet átmeneti is. Pl. Testvér születésekor a nagyobbik gyerek is „babásan” kezd viselkedni, kevésbé önálló, újra etetni, itatni kell, vagy bepisil a nagyobb testvér.(A szülői szeretet megtartásáért.)

3)

ELFOJTÁS – elfelejtés (kellemetlen dolgokra, amire mások emlékeznek, mi nem) A kínos, feszültséget okozó, a kialakult én-kép stabilitását veszélyeztető tartalmakat, gyorsan és könnyen elfelejtjük, nem vesszük tudomásul és kiszorítjuk az emlékeinkből a tudattalan szférájába. (pl. a háborút megjárt katona nem emlékszik a halálközeli eseményekre)

4)

PROJEKCIÓ - kivetítés Az egyén az önértékelésével összeegyeztethetetlen érzéseit, gondolatait


VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó2009 kivetíti a külvilágra, és mások tulajdonságaként jeleníti meg. Pl. Azt gondoljuk, hogy valaki haragszik ránk, ez alapot ad saját ellenérzésünk (haragunk) elfogadásához.

5)

HASÍTÁS A valóság felosztása jóra és rosszra. A konfliktust okozó személy hirtelen áthelyeződik egyik kategóriából a másikba. Pl. aki eddig a „jó” képében volt, nem írt képeslapot a nyaralásából ezért áthelyeződik a „rossz” kategóriába.

6)

KOMPENZÁLÁS - helyettesítés A hiányos tulajdonságomat próbálom leplezni az előnyösebb tulajdonságom hangsúlyozásával.

7)

ACTING-OUT - szerepet vesz fel Elfojtott tudattartalmak késztetések impulzív (megfontolatlan viselkedés) cselekvésben való megjelenése. Pl. az impulzus zavarral küzdő alkalmazhatja, váratlan, veszélyes cselekedetekre ragadtathatja magát,

8)

REAKCIÓKÉPZÉS - ellenhatás A személy az elhárított indulattal ellentétes irányú szokásokat alakít ki, a feszültséget keltő törekvés éppen ellenkező módon jelenik meg. (pl. elutasító szülő elhalmozza a gyereket, főleg a szeretetével)

9)

ANULLÁCIÓ - meg nem történtté tevés, tagadás A fenyegető tapasztalatot, kínos élményt úgy vesszük, mintha meg sem történt volna.

10)

FIXÁCIÓ - rögzítés, rögzülés Egy adott életkorban, a fejlődés adott szintjén történő ott maradás, rögzülés. Valószínűleg a túlzott szorongás okozza a következő szakaszba való átlépés nehézségét. pl. önállótlan kisiskolás nem lépett túl az anyával való szoros kapcsolat szakaszán, mert a távolság az anyától szorongással tölti el, ami ellen fixációval védekezik. Egy idősebb ember (főként nők) még mindig tizenévesnek érzi magát és úgy is öltözködik, viselkedik – szorong az öregedéstől.


VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó2009

Érett én-védő mechanizmusok: 1)

SZUBLIMÁCIÓ - megtisztul, megnemesül Alacsonyabb rendű ösztöni indítékot szellemi tevékenységre átvált. A késztetés megmarad, de másra irányul. Megfelelő mederbe tereli a késztetést, ahol kiélhető. (a szexuális ösztönt nem szexuális cél felé tereli, hanem emberiséget szolgáló tevékenységbe, alkotásba (orális késztetés kiélése a konyhaművészetben; nem a tányért vágja a falhoz, hanem kitakarítja az egész lakást)

2)

HUMOR - derűben feloldás Az érzések nyílt, de tompított formában jutnak felszínre.

3)

SZUPPRESSZIÓ - elakasztás, megszüntetés Nem tudatos késztetésről a figyelem áttolása egytudatos, de kevésbé veszélyeztető késztetésre.

4)

ELABORÁCIÓ - kidolgoz, kimunkál A feszültség művészi levezetése, amivel mások számára is segítséget adhat.

5)

RACIONALIZÁCIÓ - egyszerűsítés, ésszerűsítés Minden rosszban van valami jó. Ez lehet igaz állítás Pl. azért volt számomra hasznos, hogy elvesztettem a munkám, mert meg tanultam jobban beosztani a pénzem. Vagy hamis, de elfogadható igazolást keres egy nem elfogadható viselkedésre (pl. tanulás helyett TV-t nézünk és ezt úgy magyarázzuk, hogy már úgysem megy a fejünkbe semmi, és ezzel a tevékenységgel is tanulunk)

6)

INTELLEKTUALIZÁCIÓ - elvonatkoztat

A rossz dolgok távol tartása. Az értelmi tényező kiemelése egyéb elemek, például érzelmek rovására. A felsoroltak mellett még számos én-védő mechanizmus létezik. Ezeknek repertoárszerűen kell jelen lenni, mert egy elhárító mechanizmus túlzott, egysíkú alkalmazása, nem megfelelő pszichés működést eredményez.


VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó2009

Gyászmunka segítése: • • • •

Veszteség akceptált legyen, együttérzést váltson ki, értékei nyilvánvalóak legyenek Értékek introjiciálása (felemlegetése, visszaidézése) Agresszió kezelése Támogatás (konténer funkció) 1. Agresszió elviselése, kiürülésének elősegítése 2. Bűntudat alóli felmentés 3. Érzelmi támogatás 4. Fizikai támogatás (kiszolgálás) 5. Anyagi támogatás

6. A kóros gyászreakciók hatása az ember személyiségére: Elhárító mechanizmusok a gyászreakcióban Tudattalan lelki működések. Funkciójuk megakadályozni, az „én”-t személyesen érintő olyan mozzanatok felismerését, amelyek fenyegetik az önértékelést vagy szorongáshoz, stresszhez vezethetnek. Pszichés tünetek • • • • • • • • • • • • • • • • • •

A fájdalom kifejezésének elhárítása A halál tagadása A haláról és a gyászról szóló beszélgetések hárítása Örömforrások túlzott keresése Az elhunyt idealizálása Nagyfokú izoláció, hosszan tartó depresszió Apátia, a napi szükségletekről való gondoskodás hiánya Öngyilkossági fantáziák Pszichoszomatikus és pszichiátriai megbetegedések megjelenése Az elhunyt halálát okozó betegség tüneteinek megjelenése Erőteljes félelem a haláltól, balesetektől, utazástól Elhúzódó, túlzott félelem a betegségektől Hallucinációk, deperszonalizáció, derealizáció Tartós alvászavarok Túlzott aktivitás Hirtelen karakterváltozás Hirtelen fellépő ellenségesség Testileg: izomfeszülés, merev nyak, feszült testtartás, kerülése maszkszerű arc, a szemkontaktus kerülése


VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó2009

7. Az öngyilkosság aránya és területi eloszlása Magyarországon: Demográfiai sajátosságok: Az öngyilkosok többsége (65-70%-a) férfi, zömmel alacsony iskolai végzettségű, közép vagy időskorú, elvált. A kísérletet elkövetők között viszont magasabb a nők aránya. Magyarországon igen magas a gyermek-és fiatalkorban öngyilkosságot megkísérlők száma.

Települési sajátosság: a legtöbb öngyilkosságot kistelepüléseken, a települési lejtő alján lévő falvakban, tanyákon követik el. Ezek általában elzártak és gyenge infrastruktúrával rendelkeznek.

Regionális sajátosság: Magyarországon jelentősek a területi különbségek. Az ország déli-délkeleti részén (főként BácsKiskun és Csongrád megye) a legmagasabb, háromszorosa egyes nyugati megyék (Győr-Sopron, Vas és Zala) adatainak. Öngyilkossági kísérlet rizikótényezői

Esélyhányados

95 %-os konfidencia intervallum

Depresszió (orvosilag kezelt)

8,2

6,5-10,4

Bármilyen pszichiátriai betegség

7,9

6,3-9,9

Öngyilkosság a családban

3,0

1,8-5,3

Súlyos negatív életesemények

3,5

2,9-4,4

Létminimum alatti életszínvonal

3,7

2,9-4,6

Súlyos betegség, teljesítménycsökkenés

2,6

2,1-3,4

Dohányzás

2,3

1,9-2,9

Elvált, özvegy

1,4

1,1-1,8

Elsődleges rizikótényezők

Másodlagos rizikótényezők


VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó2009

Alacsony iskolai végzettség

1,7

1,4-2,1

Munkanélküli, rokkantnyugdíjas

3,2

2,5-4,1

Reménytelenség

3,3

2,7-4,4

Düh, ellenségeskedés

2,8

2,2-3,6

Nő

1,9

1,5-2,4

Roma

2,8

1,7-4,6

Rendszeres testedzés

1,3

1,0-1,6

Vallásosság

1,6

1,1-2,3

Harmadlagos rizikótényező

Protektív tényező

Az öngyilkossági kísérleteknél kilencven százalékban pszichiátriai betegségek húzódnak meg a háttérben, tehát nagyon is az. Ezek közül a depresszió a leggyakoribb. A statisztikák szerint minden hatodik depressziós beteg öngyilkossággal fejezi be az életét. A második leggyakoribb ok a skizofrénia, ezt követik az alkoholbetegségek.

8. „Cry for help” fogalma: Cry for help: „segélykiáltás”, SOS jelzés Lehet az utolsó szalmaszál. Az egyén önbecsülése olyan alacsony szintre csökken, hogy úgy érzi, nem tud már az emberek szemébe nézni.

Az, aki már erre a lépésre szánta el magát, tényleg meg akar válni az életétől? - Még a befejezett - tehát a halállal végződött - öngyilkosságoknál is előfordul, hogy az illető nem is akart meghalni. Ez főleg a serdülő korban elkövetett kísérletekre jellemző, mikor csak a saját nehéz helyzetükre akarják felhívni a figyelmet, de erre nem találnak más kiutat, a környezettel nem képesek érdemleges kommunikációra. Ezt a jelenséget nevezik CRY FOR HELP-nek (segítséghívás). Észre lehet venni, ha valaki erre készül? Minden öngyilkosság előtt van valamilyen jelzés, amely a közelgő eseményre utal. Várja a megmentőt! A segélykiáltást jelképes is lehet, nem kizárólag a maga konkrétumában értendő. Néha maga az önpusztító cselekmény az üzenet, máskor áttételes formában jelenik meg. A szándék kommunikációja ♦ Direkt, verbális (beszél róla) FIGYELMEZTETÉS! A tételek minden esetben az adott pillanatban aktuális jogszabályok alapján készülnek! A törvény – tételekben szereplő - aktív linkjére kattintva ellenőrizheted, hogy nem történt-e jogszabály-módosítás! MINDEN ESETBEN ELLENŐRIZD!

VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó2009

♦ Direkt, non-verbális (beszerzi az elkövetéshez szükséges eszközt, előkészül) ♦ Indirekt, verbális (az élet értelmetlenségéről beszél) ♦ Indirekt, non-verbális (szociális izoláció) „a baj jelzést ad önmagáról...”

Pre-szuicidális szindróma: -

gondolatok az öngyilkosság témájára beszűkülnek szuicid fantáziák (egyre konkrétabbak) gátolt, saját személyre irányuló agresszió. - autóagresszió Egymás hatását felerősítik.

9. A laikus és a segítő szakember feladatai „cry for help” észlelésében A „cry for help” (Farberow, 1981) közismert jelensége indíthatja el a beavatkozást. A gyakorlat szempontjából két kulcsfontosságú fogalomra kell összpontosítanunk, ezek a felismerés és a beavatkozás. Minden beavatkozás alapját képezi egy törvényszerűen megfigyelhető jelenség, amit Shneidman (1985) más szempontokkal együtt mint a minden öngyilkossági folyamatokban közöset írt le, vagyis a minden önpusztító eseménysorban tetten érhető közös interperszonális aktust, a szándék kommunikációját. (lásd fentebb) Természetesen, ahogyan például a vízmentésnek megvannak azok a fogásai, amik megvédik a mentőt a fuldoklótól és az örvénytől, ugyanúgy szükséges a lehetőségek és korlátok ismerete a segítők számára is. A mentális segítséget meg kell előzze minden más, aminek elmaradása a testi működések egyensúlya felborulásának kockázatával jár - értelemszerűen az életfontosságú funkciók megőrzése vagy helyreállítása indokolt esetben elsőbbséget kell kapjon! Annak, aki első észlelőként veszi a vészjeleket és eljut a felismerésig, hogy itt valami olyan történt, amiből akár visszafordíthatatlan változás következhet, nem szabad azt mérlegelni, hogy most komoly-e vagy sem a baj. A veszélyhelyzet súlyosbodása és a kockázat növekedése várható, ha a segítő azt mérlegeli, alkalmas volt-e a választott módszer az élet kioltására és nem arra összpontosít, hogy valaki megértést, elfogadást, odafordulást vár. Ezen típusú mérlegelés megbocsáthatatlan időveszteséggel járhat. Nem véletlenül mondják tehát Ringel, a preszuicidális szindróma leírója nyomán, hogy „az öngyilkosság mindig egy elmulasztott vagy elrontott beszélgetés következménye”.


VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó2009

Az életmentő beszélgetéshez nem kell pszichiáternek lenni! „a lelki elsősegély …” - segítő beszélgetés A kibeszélhetőség a ventiláltatás, időlegesen megszüntetheti a közvetlen veszélyt. A hangsúly a meghallgatáson van, semmi esetre se akarjunk tanácsokat adni, főképp ne kezdjünk terápiát, ez nem a kompetenciánk!

A közvetlen veszélyhelyzet mérséklését követően azonnali feladat a megfelelő szakemberek értesítése, akik a probléma megoldásában szakszerű beavatkozásra hivatottak – pszichológus, pszichiáter, szociális munkás.

10. A komplex gondozás fogalma: Szociális gondoskodás: komplex tevékenység, mely célja egy-egy korcsoport, népréteg vagy problémákkal küzdő csoport életminőségének javítása, fenntartása, jogi eszközök és etikai szabályok adta lehetőségek kihasználásával. Szociális gondozás: a szociális gondoskodás egyénhez kötött, gyakorlati megvalósítása, az eszközök és módszerek szintjén. Célja és feladata:

A gondozás a szükségletekhez igazodó, személyre szabott segítségnyújtás, melynek mértékét, terjedelmét, gyakoriságát és formáját a segítségre szoruló egyén testi, lelki és szociális állapota határozza meg. A szociális gondozás komplexitása,

a gondozás céljainak és feladatainak megvalósulása érdekében, a segítségre szoruló bevonásával végzett különböző tevékenységek összessége, a gondozás elemeinek együttes gyakorlati végrehajtása. Szociális gondozás elemei:

Előgondozás

 A gondozási igények felmérése  A gondozott megismerése  A beköltözés, beilleszkedés elősegítése


VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó2009

Fizikai ellátás

 A szűkebb és tágabb környezet  Élelmezés  Ruházat (textília)

Egészségügyi ellátás

 Egészségügyi alapápolási feladatok ellátása  Rendszeres orvosi felügyelet  Szakorvos ellátás  Gyógyszer-és gyógyászati segédeszköz -ellátás  Kórházi ápolás

Mentálhigiénés gondozás (pszichés gondozás)

 Mentális irányítás  Egyéni bánásmód  Társas kapcsolatok fenntartása, kiépítése  A környezet ártalmainak megelőzése

Foglalkoztatás

 Fizikai foglalkoztatás  Szellemi- kulturális foglalkoztatás  Szórakoztató foglalkoztatás

Érdekvédelem

 Hivatalos ügyek intézése  Érdek-képviseleti fórumok igénybevétele  Személyiségi jogok védelme

11. Az idős asszony gondozásába bevonható szolgáltatások és intézmények Az ellátás megtervezése során figyelembe kell venni a törvényi szabályokat és lehetőséget, valamint az ellátásra szoruló szükségleteit, egyéni adottságait.

Törvényi lehetőségek 1)

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Szociális szolgáltatások Alapszolgáltatások Házi segítségnyújtás 63. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. (2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell


VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó2009

a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. (7) A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről. Mivel önmaga ellátására képtelen, emiatt állandó jelleggel felügyeletre szorul, a házi segítségnyújtás, nem a szükségleteknek megfelelő ellátási forma.

Családsegítés 64. § (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. (4) A családsegítés keretében biztosítani kell a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, d) közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat. A pszichiátriai betegek és családjaiknak nyújtható tanácsadás és szolgáltatás indokolt, az előzmények (szuiciditás) figyelembe vételével, különös tekintettel az asszony lányára és annak családjára.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 65. § (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és FIGYELMEZTETÉS! A tételek minden esetben az adott pillanatban aktuális jogszabályok alapján készülnek! A törvény – tételekben szereplő - aktív linkjére kattintva ellenőrizheted, hogy nem történt-e jogszabály-módosítás! MINDEN ESETBEN ELLENŐRIZD!

VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó2009

szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtást biztosíthat Mivel a segélyhívó készülék megfelelő használatára és önmaga ellátására képtelen, emiatt állandó jelleggel felügyeletre szorul, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, nem a szükségleteknek megfelelő ellátási forma.

Közösségi ellátások 65/A. § (1) Közösségi ellátások a pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére nyújtott (2) bekezdésben meghatározott közösségi alapellátás, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott (3) bekezdés szerinti alacsonyküszöbű ellátás. (2) A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére a közösségi alapellátás keretében biztosítani kell a) a lakókörnyezetben történő segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában, b) a meglevő képességek megtartását, illetve fejlesztését, c) a háziorvossal és a kezelőorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevő állapotának folyamatos figyelemmel kísérését, d) a pszichoszociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást, e) az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban, szűrővizsgálaton való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését, f) megkereső programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében. Mivel önmaga ellátására képtelen, emiatt állandó jelleggel felügyeletre szorul, a közösségi ellátás nem a szükségleteknek megfelelő ellátási forma.

Nappali ellátás 65/F. § (1) A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő, a) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, b) tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, Mivel önmaga ellátására képtelen, emiatt állandó jelleggel felügyeletre szorul, a nappali ellátás nem a szükségleteknek megfelelő ellátási forma.


VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó2009

Szakosított ellátási formák 66. § (1) Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni. Mivel önmaga ellátására képtelen, emiatt állandó jelleggel felügyeletre szorul, és ellátása családjában nem megoldott és az alapszolgáltatások keretében nem megoldható, ezért indokolt számára a szakosított ellátási formák biztosítása

Ápolást, gondozást nyújtó intézmények 67. § (1) Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körű ellátás) az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg. A 68. § (5) bekezdése szerinti személy ellátása esetén az ellátás tartalmát a 94/B., illetve 94/D. § szerinti megállapodás határozza meg. (2) Ápolást, gondozást nyújtó intézmény az idősek otthona, a pszichiátriai betegek otthona, a szenvedélybetegek otthona, a fogyatékos személyek otthona, valamint a hajléktalanok otthona. 68. § (1) Az idősek otthonában a 68/A. § (3) bekezdésében meghatározott gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el. (3) Ha az (1) és (2) bekezdésben említett személy pszichiátriai vagy szenvedélybetegségben szenved, ellátásáról más intézmény keretében kell elkülönítetten gondoskodni. 71. § (1) A pszichiátriai betegek otthonába az a krónikus pszichiátriai beteg vehető fel, aki az ellátás igénybevételének időpontjában nem veszélyeztető állapotú, akut gyógyintézeti kezelést nem igényel, és egészségi állapota, valamint szociális helyzete miatt önmaga ellátására segítséggel sem képes. (2) Azon ellátást igénylő, akinek a kezelőorvos által meghatározott alapbetegsége a) időskori vagy egyéb szellemi leépülés, b) súlyos antiszociális, közösségi együttélésre képtelen személyiségzavar, c) szenvedélybetegség, csak abban az esetben vehető fel a pszichiátriai betegek otthonába, ha az intézmény az alapbetegségével összefüggésben is szolgáltatást képes nyújtani számára. (3) A pszichiátriai betegek otthonába történő felvételhez a területileg illetékes pszichiátriai gondozó szakorvosának, illetve - amennyiben az ellátás igénylése időpontjában kórházi kezelésben részesül - a fekvőbeteg-gyógyintézet pszichiátriai osztálya vezetőjének - az intézménybe történő felvételt megelőző - három hónapnál nem régebbi szakvéleménye szükséges.


VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó2009

Mivel önmaga ellátására képtelen, emiatt állandó jelleggel felügyeletre szorul, indokolt számára az ápolást gondozást nyújtó intézményben történő elhelyezés. Idősek otthonában történő elhelyezése, pszichiátriai betegsége miatt nem lehetséges. Pszichiátriai betegek otthonában történő elhelyezése önellátó képességére és betegségére tekintettel indokolt

Rehabilitációs intézmények 72. § (1) A rehabilitációs intézmény a bentlakók önálló életvezetési képességének kialakítását, illetve helyreállítását szolgálja. (2) Rehabilitációs intézmény a) a pszichiátriai betegek, rehabilitációs intézménye. 73. § (1) Pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek rehabilitációs intézményében azt a 18. életévét betöltött pszichiátriai beteget, illetve 16. életévét betöltött szenvedélybeteget kell ellátni, aki rendszeres vagy akut gyógyintézeti kezelésre nem szorul és utógondozására nincs más mód. Mivel önmaga ellátására képtelen, emiatt állandó jelleggel felügyeletre szorul, indokolt számára a rehabilitációs intézményben történő elhelyezés, az önálló életvezetési képességének helyreállítása végett. Pszichiátriai betegek rehabilitációs intézményében történő elhelyezése önellátó képességére és betegségére tekintettel indokolt

Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények 80. § (1) Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények - a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételével - ideiglenes jelleggel legfeljebb egyévi időtartamra teljes körű ellátást biztosítanak. (2) Az átmeneti elhelyezés különös méltánylást érdemlő esetben az intézmény orvosa szakvéleményének figyelembevételével egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható. (3) Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények típusai: c) pszichiátriai betegek átmeneti otthona; 83/A. § A pszichiátriai betegek átmeneti otthonában az a pszichiátriai beteg helyezhető el, akinek ellátása átmenetileg más intézményben vagy a családjában nem oldható meg, viszont tartós bentlakásos intézményi elhelyezése vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelése nem indokolt. Mivel önmaga ellátására képtelen, emiatt állandó jelleggel felügyeletre szorul, és ellátása átmenetileg más intézményben és családjában nem megoldott, ezért indokolt számára a átmeneti elhelyezést nyújtó intézményben történő elhelyezés. Pszichiátriai betegek átmeet otthonában történő elhelyezése önellátó képességére és betegségéreés családi helyzetére tekintettel indokolt


VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó2009

Lakóotthonok 85/A. § (1) A lakóotthon olyan nyolc-tizenkettő, a külön jogszabályban meghatározott esetben tizennégy pszichiátriai beteget vagy fogyatékos személyt - ideértve az autista személyeket is -, illetőleg szenvedélybeteget befogadó intézmény, amely az ellátást igénybevevő részére életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő ellátást biztosít. (2) A lakóotthonok típusai a következők: b) pszichiátriai betegek lakóotthona; (3) A lakóotthoni ellátás formái: b) pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek lakóotthona esetében rehabilitációs célú lakóotthon. (4) A rehabilitációs célú lakóotthonba az a személy helyezhető el, a) aki intézményi elhelyezés során felülvizsgálatban részt vett, és a felülvizsgálat eredménye, illetve a gondozási terv és egyéni fejlesztés alapján lakóotthoni elhelyezése az önálló életvitel megteremtése érdekében indokolt; b) aki családban él és képességei fejlesztése, valamint ellátása lakóotthoni keretek között biztosítható és rehabilitációja családjában nem oldható meg; c) az a)-b) pontban meghatározottakon túl önellátásra legalább részben képes; Mivel önmaga ellátására képtelen, emiatt állandó jelleggel felügyeletre szorul, a lakóotthoni ellátás nem a szükségleteinek megfelelő ellátási forma.

2)

36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (2) bekezdésének m) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának b) pontjában megállapított feladatkörömben eljárva - a következőket rendelem el: 1. § Ezt a rendeletet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban Szt.) a) 65. §-ának (6) bekezdése szerint a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében vizsgálandó szociális rászorultság igazolására, b) 63. §-ának (4)-(8) bekezdése szerint a házi segítségnyújtás, valamint 68/A. §-a szerint az idősotthoni ellátás esetében vizsgálandó gondozási szükséglet megállapítására kell alkalmazni. 2. § (1) Az Szt. 65. § (4) bekezdésének b)-c) pontja szerinti esetben a pszichiátriai betegséget pszichiáter vagy neurológus szakorvos szakvéleményének bemutatásával kell igazolni. Fentiek alapján, az egészségügyi rendszer ellátásain túlmenően több szociális ellátási forma is szóba jöhet. A pszichiátriai szakvélemény és javaslat figyelembe vételével, az érintetteket tájékoztatjuk a lehetséges alternatívákról, azok szolgáltatásainak részletes ismertetésével, a szóba jöhető intézmények bemutatásával. FIGYELMEZTETÉS! A tételek minden esetben az adott pillanatban aktuális jogszabályok alapján készülnek! A törvény – tételekben szereplő - aktív linkjére kattintva ellenőrizheted, hogy nem történt-e jogszabály-módosítás! MINDEN ESETBEN ELLENŐRIZD!

VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó2009

A döntést az érintetteknek kell meghozniuk. A döntésük szerinti ellátási formát, az akaratuknak és autonómiájuknak a tiszteletben tartásával, kell biztosítani. A személyes gondoskodás megszervezésére köteles szervek Település lakosságának száma Minden települési önkormányzat

Ellátási kötelezettség Étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítéshez való hozzáférés lehetőségét

kétezer főnél több állandó lakos, települési önkormányzat

Előzőek + családsegítés

háromezer főnél több állandó lakos települési önkormányzat

Előzőek + idősek nappali ellátása

tízezer főnél több állandó lakos települési önkormányzat

Előzőek + előzőekben nem említett nappali ellátások,

harmincezer főnél több állandó lakos települési önkormányzat

Előzőek +átmeneti elhelyezést nyújtó ellátások

ötvenezer főnél több állandó lakos települési önkormányzat

Előzőek + utcai szociális munka

fővárosi kerületi önkormányzat

Előzőek + hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása

megyei és a fővárosi önkormányzat

a szakosított ellátásoknak a megszervezéséről, amelyek biztosítására a települési önkormányzat nem köteles a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolása

Természetben nyújtott szociális ellátások Közgyógyellátás Az esetleírás nem terjed ki az asszony anyagi helyzetére, de lehetséges, hogy férje halála után az egyedüllét mellett az anyag helyzet is nehezítette a krízis feldolgozást. Intézményi elhelyezés esetén is jogosult közgyógyellátásra, amennyiben jövedelme azt indokolttá teszi.


4. Tegyen javaslatot az esetben szereplő idős ember komplex gondozásának megszervezésére!

Recommend Documents