Tókezelés EM (Effektív Mikroorganizmusok) technológiával 2006. június 2. – 2006. október 30. El!zmények: Az EM élelmiszerszint!, igen sok alkalmazási szempontból kedvez", bonyolult anyagcserehálózatot képez" mikróbakeveréken alapuló technológiája számos sikeres, ma már rutinszer! alkalmazásban szerepel els"sorban Japánban (a módszer kifejlesztésének hazájában) és a Távol-Kelet számos országában az elszennyezett, eutrofizálódott tavak, folyók, tengeröblök állapotjavításában. Európában els"sorban Ausztriában, Németországban vannak ilyen irányú projektek, melyeknek igen kedvez" tapasztalatai vannak. A módszerben alkalmazott mikróbakeverék a szervesanyagok lebomlásakor (különösen az anaerob lágyiszapban) leggyakrabban fellép" rothadási folyamatok helyett, melyek ammóniát, kénhidrogént és egyéb mérgez" anyagokat hoznak létre, kedvez" irányú transzformációt biztosító anaerob fermentációt indít be a helyi mikróbaközösség áthangolásával. Az Aranyponty Rt. használatában lév" tó (a Gödöll"-Isaszeg tórendszer többi tagjához hasonlóan) elöregedettnek számít az igen kedvez"tlen min"ség! vízutánpótlásból fakadó jelent"s felhalmozódott lágyiszapmennyiség miatt. A haltározásra és lehalászásra ezért igen kedvez"tlenül használható.
Terület: 0,3 ha Átlagos vízmélység: 1 m Vízátfolyás: átlós irányban, a befolyó csatorna a Gödöllö-Isaszeg tórendszer III. sz. tavából táplálja a tavat Haltelepítés: 300 kg ponty + egyéb növényev" ill. ragadozó. Mérési pontok beállítása: 30 pontos mér"hely kijelölése fenékhez rögzített bójákkal. A vízmélység és iszapvastagság felvételezése ezeken a pontokon történt a kezelést megel"z"en.
Az EM technológiával végrehajtott tókezelés A kijelölt mérési pontokon 2 kg-os ún. bokashi zsákokat helyeztünk ki (2006. június 2.). A bokashi kifejezés magyarul szervesanyagot takar. El"állítása túlnyomórészt korpából és speciális k"lisztb"l álló keverék EM mikróbiális oltóanyaggal történ" anaerob erjesztésével történik. Így gyakorlatilag szilárd fázisú oltóanyagot nyerünk, amellyel tókezelésekben kifejezetten az iszapot olthatjuk be úgy, hogy közben kedvez" akklimatizációs feltétleket biztosítunk a kultúrának. Ezt követ"en felületi permetezés útján 100 l EMa + 300 l tóvíz + 5 kg finom k"por (Baumit – takarmánymész) keveréket jutattunk ki a tófelszínre és a parti növényzetre, talajra. A következ" hetekben 3 alkalommal 2000-2000 liter 2 %-os EMa és 2 %-os cukornádmelasz (az EM oltóanyag legjobb szaporító táptalaja) keverékkel kezeltük a tó felszínét és a partot.
A kezelés megkezdése után két héttel a tóban járva észre lehetett venni, hogy a bokashi zsákok körül kráterszer!en elvékonyodott az iszap. Ekkor még nem lehetett eldönteni, hogy ezt csak a zsákokat látogató halak okozzák vagy az iszap feltárása indult meg. Pár nappal kés"bb igen látványos planktonozás volt megfigyelhet", amit az intenzív planktonszaporodás váltott ki a halaknál. A tó felszíne szinte forrt az ott legelész" halaktól. A tórendszernek az egyik leggyengébb tavában nem láttak hasonló jelenséget az elmúlt években. 3 héttel a kezelés indítása után végzett planktonvizsgálat szerint a befolyó vízben nincs, viszont a tóban rengeteg fiatal Cyclops és Daphnia van.
A július 17.-i (6. hét) iszapmérés szerint a kiindulási átlagos 28 cm-es iszapvastagsághoz képest 20 cm-t találtak. A kijelölt pontok között is történt mérés, mivel a halradarral is megfigyelhet"k voltak a bokashi zsákok körüli kráterek. A szezon végére (október 30.) az iszapmérések azt mutaták, hogy a lágyiszap vastagsága átlagosan 11 cm-re csökkent a kiindulási 28 cm-r"l. Az alábbi ábrán látható a mérési pontokon tapasztalt iszapvastagság a kezelés el"tt és a szezon végén. ISZAPVASTAGSÁG KEZELÉS UTÁN kifolyás
kifolyás
0.49-0.56 0.42-0.49 0.35-0.42 0.28-0.35 0.21-0.28 0.14-0.21 0.07-0.14 0-0.07
befolyás
befolyás
A vizsgálat során néhány alkalommal pár vízmin"séggel kapcsolatos paramétert is felvettünk, amelyek azonban tájékoztató jelleg!nek tekinthet", hiszen a tóban szinte folyamatosan áramlott a víz. Általánosságban elmondható, hogy a mért NH4 értéke a befolyó vízben (0.5-2) leggyakrabban magasabb volt, mint a tóban ill. a kifolyó vízben (0.5-1). Ez utalhat az EM ammónia metabolizáló tevékenységének. A kezelés elején tudtunk egy alkalommal PO4-ot mérni, melynek értéke a kifolyó vízben magasabbnak mutatkozott (1.1 a 0.6-hoz képest). Nagy valószín!ség szerint ez az iszap feltárási folyamatából származhatott. A vezet"képesség, lebeg" anyag és a pH alakulását a kezelés különböz" id"pontokban az alábbi grafikon mutatja.
900
12
800
11
700
10
600 500 400 300
9 8 7 6
100
5
0
4
be
kö
fo
ly ó zé víz p ki rés fo ly z ó ví z be fo ly kö ó v zé íz p ki rés fo ly z ó ví z be fo ly kö ó v zé íz p ki rés fo ly z ó ví z be fo ly kö ó v zé íz p ki rés fo ly z ó ví z be fo ly kö ó v zé íz p ki rés fo ly z ó ví z be fo ly kö ó v zé íz p ki rés fo ly z ó ví z
200
Cond. TDS Ph
A vizsgált értékek rendszerint jobbnak bizonyultak a tóban és a kifolyó vízben, mint a bejöv" vízfolyásban. Lehalászáskor (október 30.) az volt tapasztalható, hogy a korábbi évekhez képest kevesebb és keményebb textúrájú volt az iszap, ami sokkal könnyebbé tette a tómederben való mozgást. Az iszap gyakorlatilag szagtalan volt, ellentétben az általánosan megfigyelhet", többé-kevésbé er"s záptojás (kénhidrogén) szaggal. Az egész szezon alatt takarmányozás nélkül tartott halak viszonylag jó kondíciót mutattak.
A tavak EM kezeléseinek lebonyolítására a kedvez" tapasztalatok és a nagy igények miatt az EM technológián alapuló tókezelésekre hazánkban a tókezelésben és halgazdálkodásban jártas Iszapfaló Kft. vállalkozott. 2006 augusztusában a Királyrét 2 ha horgásztavának kezelését is megkezdtük hasonló kedvez" hatásokkal (komoly problémákat okozó jelent"s kékalgásodás visszaszorításával és lágyiszap csökkenéssel). Idei megfigyeléseink szerint a tavalyi kezelés idén is éreztette hatását, ami f"leg a lágyiszap további csökkenésében és az algásodás kés"bbi és enyhébb megjelenésében t!nt fel. 2007 tavaszán a dégi Festetics kastély parkjának 4,6 hektáros taván kezdtük meg a kezelést. Itt nagyon komoly mérték! felhalmozódott iszapmennyiség volt, ami részben a
környez" erd" szervesanyagából, részben a fels"bb tavakból lemosódott iszapból akult ki. A tavon minden évben rendkívüli algásodás volt megfigyelhet".
Az EM kezelés hatására annak ellenére, hogy idén sokkal hamarabb melegedett fel a víz és jóval nagyobb melegek voltak, sokkal enyhébb algásodás lépett fel, amit további kezelésekkel vissza lehetett szorítani ill. szinten lehetett tartani. Így egész évben elfogadható állapotban lehetett tartani a tavat a kezel"k és a látogatók, horgászok nagy örömére. Az iszap vissza mérése a közeljöv"ben várható, de a közbens" id"ben végzett mérések alapján feltételezzük, hogy legalább 15-20 cm-es átlagos csökkenés várható. Annyi bizonyos, hogy az iszap kénhidrogénes szaga a kezelés korai fázisában megsz!nt és a tó biológiai állapota jelent"sen javult a tavat kezel" horgász egyesület szerint is.
