TİKETEREBESI ÚJ ENERGETIKAI FORRÁS (NEZ TREBIŠOV) 3 x 240 MW + PPC 165 MW

TİKETEREBESI ÚJ ENERGETIKAI FORRÁS (NEZ TREBIŠOV) 3 x 240 MW + PPC 165 MW

A. ALAPVETÖ INFORMÁCIÓK 1. Alapvetı információk az indítványozóról / tervezırıl

Értékelı jelentés az Új Energia Forrás Trebišov tervezett tevékenyységérıl Beruházó: Csehszlovák Energetikai Társaság Rt A beruházás helyszíne: Trebišov

1. Megnevezése (név) ČESKOSLOVENSKÁ ENERGETICKÁ SPOLOČNOSŤ, a. s.

2. Azonosító száma 36 602 353, Adószám (DIČ): 2022124049, Közösségi adószám (IČ DPH): SK2022124049

3. Címe 040 01 Košice Hlavná 51

4. Az indítványozó feljogosított képviselıjének vezeték- és utóneve, címe, telefonszáma és egyéb más, a kapcsolattartással összefüggı adata Jankaj Michal, a ČES, a. s. igazgatóságának tagja, telefon: (0905) 960122 e - mail: [email protected]

5. Annak a kapcsolattartó személynek a vezeték- és utóneve, címe, telefonszáma és egyéb más, a kapcsolattartással összefüggı adata, akitıl releváns információkat lehet kapni a tervezett tevékenységrıl, valamint a konzultáció lehetıségének helye Ing. Chlebák Milan, ČES, a. s., telefon: (055) 6829620, mobil: (0905) 960252 e - mail: [email protected] Československá energetická spoločnosť, a. s. , telephely: 04031 Košice, Letná 45, P. O. Box A - 1, Ing. Lopatník František, ČES, a. s. , telefon: (055) 6829620, mobil: (0905) 960121 e - mail: [email protected] Československá energetická spoločnosť, a. s. , telephely: 04031 Košice, Letná 45, P. O. Box A - 1,

II. A tervezett tevékenységgel kapcsolatos alapvetı információk 1. Megnevezés Tıketerebesi Új Energetikai Forrás (NEZ Trebišov)

2. Cél A tervezett tevékenység célja három új energetikai blokk: egyenként 240 MW teljesítményő széntüzeléső és egy 165 MW teljesítményő gız - gáz ciklusú blokk felépítése Tıketerebes (Trebišov) ipari övezetében, az egykori élelmiszeripari komplexum területén (elhagyott cukorgyár).

46


A tervezett tevékenység értékelésérıl készített jelentés egyike lesz azoknak a dokumentumoknak, amelyeket a Területi tervezésrıl az építési eljárás lefolytatásának rendjérıl szóló, a késıbbi módosításokkal együtt hatályos 50/1976 Z. z. sz. törvény alapján szükséges elvi építési engedély, illetve az építési engedély iránt benyújtott kérelemhez csatolunk, s amelynek az alapján majd kiadják ezeket az engedélyeket.

3. Felhasználó ČESKOSLOVENSKÁ ENERGETICKÁ SPOLOČNOSŤ, a. s. 041 01 Košice, Hlavná 51. Azonosító számok: 36 602 353, DIČ 2022124049, IČ DPH SK2022124049

4. Elhelyezés (kataszteri terület, helyrajzi szám) Kerület: Kassai (Košický) Járás: Tıketerebes (Trebišov) Város: Tıketerebes (Trebišov) Azoknak a telkeknek a felsorolása, amelyeken a létesítmény elhelyezésre kerül: 1. A fı építkezés telkei – Tıketerebes (Trebišov) város kataszteri területe: 4295/11, 4300/1, 4300/6, 4300/7, 4310/1, 4302/2, 4301/3, 4301/4, 4301/5, 4343/1, 4353/1, 4353/18, 4353/19, 4353/20, 4353/21, 4353/22, 4353/23, 4353/24, 4353/26, 4353/34, 4353/37, 4353/38, 4353/39, 4353/40, 4353/41, 4353/42, 4353/43, 4353/44, 4354/45, 4353/46, 4353/47, 4353/48, 4353/49, 4353/143, 4353/145, 4353/186, 4353/214, 4353/279, 4353/280. Összes terület: 499.043 2. A fı építkezés területén kívül esı telkek – Tıketerebes (Trebišov) város kataszteri területe: 4288/8, 4288/9, 4300/8, 4545, 4546, 4292/2, 4292/2, 4295/13, 4299, 4353/196, 4353/207, 4353/361, 4353/362, 4353/363, 4345/1, 4302, 4306, 4307, 4308, 4309, 4310, 4314, 4315, 4324, 4325, 4327, 4328, 4329, 4330, 4333, 4335, 4336, 4337, 4338, 4339, 4346, 4347, 4348, 4349, 4350, 4351, 4497, 4303/1, 4303/3, 4303/35, 4303/39, 4304/4, 4303/43, 4305/5, 4305/6, 4303/7, 4303/8, 4303/9, 4303/10, 4303/11, 4303/12, 4303/13, 4303/14, 4303/15, 4303/16, 4303/17, 4303/18, 4303/19, 4303/22, 4303/23, 4303/24, 4303/25, 4303/26, 4303/27, 4303/28, 4303/29, 4303/30, 4303/31, 4303/32, 4303/33, 4303/34, 4303/36, 4303/37, 4303/38, 4303/40, 4303/41, 4303/42, 4303/44, 4303/45, 4303/46, 4303/47, 4303/48, 4303/49, 4303/50, 4303/51, 4303/52, 4303/53, 4304/1, 4304/2, 4304/3, 4304/4, 4304/40, 4304/5, 4304/6, 4304/7, 4304/8, 4304/9, 4304/10, 4304/12, 4304/13, 4304/14, 4304/15, 4304/16, 4304/17, 4304/18, 4304/19, 4304/20, 4304/21, 4304/22, 4304/23, 4304/24, 4304/25, 4304/26, 4304/27, 4304/28, 4304/29, 4304/30, 4304/31, 4304/32, 4304/33, 4304/34, 4304/35, 4304/36, 4304/37, 4304/38, 4304/39, 4304/41, 4304/42, 4304/43, 4304/44, 4304/45, 4304/46, 4304/47, 4304/48, 4304/49, 4305/1, 4305/2, 4305/3, 4305/11, 4305/12, 4305/13, 4305/14, 4311/1, 4311/10, 4311/11, 4311/3, 4311/5, 4311/8, 4311/9, 4312/2, 4313/1, 4313/2, 4313/3, 4313/4, 4313/5, 4313/6, 4313/7, 4313/8, 4316/1, 4316/2, 4318/1, 4318/2, 4318/3, 4318/4, 4318/6, 4319/10, 4319/14, 4319/5, 4319/6, 4319/7, 4319/8, 4319/9, 4319/1, 4319/2, 4319/3, 4319/4, 4320/1, 4320/2, 4320/5, 4321/1, 4321/2, 4321/3, 4321/4, 4321/5, 4321/6, 4321/7, 4321/8, 4322/1, 4322/2, 4322/3, 4322/4, 4323/1, 4323/2, 4323/3, 4323/4, 4326/1, 4326/2, 4334/1, 4334/2, 434/3, 4334/4, 4334/8, 4340/1, 4340/10, 4340/11, 4340/12, 4340/13, 4340/14, 4340/15, 4340/16, 4340/18, 4340/19, 4340/2, 4340/3, 4340/4, 4340/5, 4340/6, 4340/7, 4340/8, 4340/9,

47


4341/1, 4341/2, 4342/1, 4342/2, 4342/5, 4342/6, 4353/2, 4353/3, 4353/4, 4353/5, 4353/6, 4353/7, 4353/8, 4353/9, 4353/10, 4353/100, 43453/101, 4353/102, 4353/103, 4353/104, 4353/105, 4353/106, 4353/107, 4353/108, 4353/109, 4353/11, 4353/110, 4353/111, 4353/112, 4353/113, 4353/114, 4353/115, 4353/116, 4353/117, 4353/118, 4353/119, 4353/12, 4353/120, 4353/121, 4353/122, 4353/123, 4353/124, 4353/125, 4353/126, 4353/127, 4353/128, 4353/13, 4353/130, 4353/131, 4353/132, 4353/133, 4353/134, 4353/135, 4353/136, 4353/137, 4353/138, 4353/139, 4353/14, 4353/140, 4353/142, 4353/144, 4353/146, 4353/147, 4353/148, 4353/149, 4353/15, 4353/150, 4353/151, 4353/153, 4353/16, 4353/168, 4353/17, 4353/173, 4353/174, 4353/175, 4353/178, 4353/179, 4353/180, 4353/181, 4353/182, 4353/183, 4353/184, 4353/185, 4353/187, 4353/188, 4353/189, 4353/190, 4353/191, 4353/192, 4353/193, 4353/194, 4353/195, 4353/197, 4353/198, 4353/199, 4353/200, 4353/201, 4353/202, 4353/203, 4353/204, 4353/205, 4353/206, 4353/208, 4353/209, 4353/213, 4353/216, 4353/217, 4353/218, 4353/219, 4353/220, 4353/221, 4353/222, 4353/223, 4353/224, 4353/225, 4353/227, 4353/228, 4353/229, 4353/230, 4353/231, 4353/232, 4353/233, 4353/234, 4353/235, 4353/236, 4353/237, 4353/238, 4353/239, 4353/240, 4353/241, 4353/242, 4353/243, 4353/244, 4353/245, 4353/246, 4353/247, 4353/248, 4353/249, 4353/25, 4353/250, 4353/251, 4353/259, 4353/260, 4353/261, 4353/262, 4353/263, 4353/264, 4353/265, 4353/267, 4353/268, 4353/269, 4353/27, 4353/270, 4353/271, 4353/272, 4353/273, 4353/274, 4353/275, 4353/276, 4353/277, 4353/278, 4353/28, 4353/282, 4353/283, 4353/285, 4353/286, 4353/287, 4353/288, 4353/29, 4353/290, 4353/291, 4353/292, 4353/293, 4353/294, 4353/295, 4353/296, 4353/297, 4353/298, 4353/299, 4353/30, 4353/300, 4353/301, 4353/302, 4353/303, 4353/304, 4353/305, 4353/306, 4353/307, 4353/308, 4353/309, 4353/31, 4353/310, 4353/311, 4353/312, 4353/313, 4353/316, 4353/317, 4353/318, 4353/319, 4353/32, 4353/320, 4353/321, 4353/322, 4353/323, 4353/325, 4353/326, 4353/327, 4353/328, 4353/329, 4353/33, 4353/330, 4353/331, 4353/332, 4353/337, 4353/338, 4353/339, 4353/340, 4353/341, 4353/342, 4353/343, 4353/344, 4353/345, 4353/346, 4353/347, 4353/348, 4353/349, 4353/35, 4353/350, 4353/351, 4353/352, 4353/354, 4353/355, 4353/356, 4353/357, 4353/358, 4353/359, 4353/36, 4353/360, 4353/50, 4353/51, 4353/52, 4353/53, 4353/54, 4353/54, 4353/55, 4353/56, 4353/57, 4353/58, 4353/59, 4353/60, 4353/61, 4353/62, 4353/63, 4353/64, 4353/65, 4353/66, 4353/69, 4353/70, 4353/71, 4353/72, 4353/74, 4353/75, 4353/76, 4353/77, 4353/78, 4353/79, 4353/80, 4353/81, 4353/82, 4353/83, 4353/84, 4353/85, 4353/86, 4353/87, 4353/88, 4353/89, 4353/90, 4353/91, 4353/92, 4353/93, 4353/94, 4353/95, 4353/96, 4353/97, 4353/98, 4353/99, 4356/2, 4362/2.

3. Az Ondava folyón létesítendı szivattyúállomás – Horóc (Horovce) község kataszteri területe: a. A létesítmény elhelyezésére szolgáló telkek: 788, 788 b. Szomszédos telkek: 769, 821, 811, 790 4. Az Ondava folyóhoz vezetı korridor telkei: a. Horóc (Horovce) község kataszteri területe: 4531/1, 4601, 4603, 8383 E, 8384 E b. Vécse (Vojčice) község kataszteri területe: 1617/1, 1615, 1614, 1611, 1609, 1592, 1515, 2591/2 E, 2533/2 E, 2531 E c. Horóc (Horovce) község kataszteri területe: 817, 811, 789, 788, 769 d. Szomszédos telkek: Tıketerebes (Trebišov) város kataszteri területe: 10438 E, 10437 E, 10436 E, 10435 E, 10434 E, 10433 E, 10432 E, 10431 E, 10430 E, 10429 E, 10428 E, 10427 E, 10426 E,

48


8375 E, 8376 E, 8377 E, 7819/3 E, 8378 E, 4602/2 E, 7820/1 E, 7821/1 E, 7819/1 E, 7189/3 E Vécse (Vojčice) község kataszteri területe: 1613, 1610, 1615, 1591, 1594, 1597 Horóc (Horovce) község kataszteri területe: 818, 813/2 5. Csatlakozások – a fı építési területén kívül esı telkek: a. Gázcsatlakozás – Tıketerebes (Trebišov) város kataszteri területe: 4340/10, 4340/11, 4340/9, 4497 Tıketerebes (Trebišov) város kataszteri területe: 4353/153, 4327, 4486/1, 4486, 4327, 4334/1, 4334/4, 4334/2, 4334/3, 4340/13, 4340/12, 4341/1, 4340/6, 4340/5, 4342/6, 4342/1, 4340/19, 4353/246, 4346, 4353/244, 4340/14, 4340/15, 4340/4, 4353/157, 4340/18, 4340/16 b. Szennyvíz csatornára történı csatlakozás – Tıketerebes (Trebišov) város kataszteri területe: 4353/97, 4340/1, 4334/1, 4353/207 Szomszédos telkek: – Tıketerebes (Trebišov) város kataszteri területe: 4353/218, 4353/219, 4353/277, 4353/196 C.

A kutakból nyert ivóvíz bevezetésére szolgáló vezeték – Tıketerebes (Trebišov) város kataszteri területe: 4601, 4531/1, 4288/8, 4603 Szomszédos telkek – Tıketerebes (Trebišov) város kataszteri területe: 10438 E, 10437 E, 10436 E, 10435 E, 10434 E, 10433 E, 10432 E, 10431 E, 10430 E, 10429 E, 10428 E, 10427 E, 10426 E, 8375 E, 8376 E, 8377 E, 7819/3 E, 8378 E, 4602/2 E, 7820/1 E, 7821/1 E, 7819/1 E, 7189/3 E Szomszédos telkek – Vécse (Vojčice) község kataszteri területe: 1613

d. A nyugati irányból származó víz bevezetésére szolgáló vezeték – Tıketerebes (Trebišov) város kataszteri területe: 4486/1, 4544/1, 7753, 7749/24 Szomszédos telkek – Tıketerebes (Trebišov) város kataszteri területe: 7749/25, 7749/13 e. Víz elvezetése a Trnávka patakba – Tıketerebes (Trebišov) város kataszteri területe: 4531/1, 4288/8 Szomszédos telkek – Tıketerebes (Trebišov) város kataszteri területe: 4531/14 f. Vízelvezetı csatorna – Tıketerebes (Trebišov) város kataszteri területe: 4299 Szomszédos telkek – Tıketerebes (Trebišov) város kataszteri területe: 4353/208, 4353/262, 4546, 4545, 4482, 4256/3, 4256/4, 4260, 4264, 4269, 2468/1, 4263/2, 4270/2, 4276, 4279, 4484, 4287/1, 4287/4, 4286/14, 4286/1 g. Az áram bevezetése északi irányból – Miglész (Milhostov) község kataszteri területe: 688/16 E Szomszédos telkek – Miglész (Milhostov) község kataszteri területe: 688/16, 688/7, 689/46 h. Az áram bevezetése nyugati irányból – Tıketerebes (Trebišov) város kataszteri területe: 4353/332, 4353/36 Szomszédos telkek – Tıketerebes (Trebišov) város kataszteri területe: 4353/216, 4353/35 ch. Megközelítı út nyugati irányból – Tıketerebes (Trebišov) város kataszteri területe: 4340/3, 4497 Szomszédos telkek – Tıketerebes (Trebišov) város kataszteri területe: 4342/6, 4342/5, 4340/19, 4353/246, 4340/6, 4353/1, 4341/1, 4486/1

49


5. A tervezett tevékenység térbeli áttekintı hajszínrajza (lépték 1: 50 000) A tervezett tevékenység elhelyezésének térbeli áttekinthetı helyszínrajzát az 1. sz. (NEZ Trebišov) és a 2. sz. (2002. évben készült ortofototérkép) melléklet tartalmazza. Az egykori tıketerebesi élelmiszeri kombinát területének érintett része keretezéssel van körül határolva)

6. A létesítmény adott térségben történı elhelyezésének oka A városban és az egész terebesi körzetben magas a munkanélküliség aránya. Ezek fıleg különbözı szakmájú, szakközépiskolát végzett munkások, valamint közép- és fıiskolát végzett dolgozók. A város önkormányzati testületei intenzív tárgyalásokat folytatnak az ipari termelés megújításának lehetıségeirıl, amely munkalehetıséget biztosítana a város és a környék lakosai számára. A kiválasztott térség közlekedési, megközelíthetıségi és a közmő-hálózat, valamint az elegendı mennyiségő, megfelelıen képzett munkaerı szempontjából megfelelı. Az össz-szlovákiai kritériumokon túl a hely kiválasztásánál az alábbi regionális kritériumok játszottak szerepet: - elegendı nagyságú rendelkezésre álló terület, amely biztosítja a megfelelı fejlıdési lehetıségeket a beruházási aktivitások beindítása esetén, - az emberi erıforrások (LPP) egyenletes megoszlása a kerületben lehetıséget nyújt a kerület egyes szubrégióiban a potenciális fejlıdési impulzusok kialakításához, - a települési hálózat jelenlegi súlypontjaira történı orientáció, - lokális komparatív elınyök és perdiszpozíciók kihasználása (Ďurkov - geotermális forrás, Dobrá – a széles nyomtávú vasúthoz kapcsolódó kiépített teherterminál). Az indítványozó beruházási terve, valamint a Szlovák Köztársaság Gazdasági Minisztériumának 2007. február 19-én kiadott 363/2007–3400 sz. határozata (igazolás arról, hogy a villamos energia elıállítását célzó, 885 MW össz-teljesítményő energetikai blokkok beruházására vonatkozó szándék összhangban áll a Szlovák Köztársaság hosszú távú energetikai koncepciójával) szerint az energetikai forrás felépítése Töketerebes (Trebišov) város ipari övezetében, az egykori élelmiszeripari komplexum területén (elhagyatott és lepusztult cukorgyár) valósulna meg. Egy változatot feltételezı megoldásban gondolkodunk. A javasolt energiaforrás elhelyezése biztosítja a rendelkezésre álló, a tervezet tevékenység elıterjesztıjének tulajdonát képezı építési terület hatékony és célszerő hasznosítását. Pozitívan foglalt állást a jövıbeni léteszmények elhelyezésével kapcsolatban 2006. május 26-án a 3619/2006 sz. levelében a tıketerebesi polgármester is. Ez az elhelyezkedés azért is elınyıs, mert könnyen megvalósítható a már létezı közmővekhez, médiumokhoz, közlekedési infrastruktúrához és az úgynevezett nyers (technológiai) víz forrásához (Ondava folyó), amely az erımő hőtırendszerébıl kikerülı hulladék-víz befogadó közege is lesz. Az adott térségben történı elhelyezés további elınye, hogy kellı közelségben található az a pont (Nagykaposi - Veľké Kapušany elosztó állomás), ahol az erımő teljesítményét csatlakoztani lehet a 400 kV villamos-távvezeték és elosztó rendszerhez, valamint a blokknak a tıketerebesi 110 kV elosztóállomáson a tartalék áramellátó rendszerre rákapcsolása.

50


A tervezett tevékenység megvalósítása nem igényli a mezıgazdasági mővelés alatt álló földterületek alapjába (PPF) és az erdıgazdasági mővelés alatt álló földterületek alapjába (LPF) tartozó földterületek jelentısebb igénybe vételét, sem pedig a környezı természetbe történı beavatkozást. A megoldás mőszaki koncepciója lehetıvé teszi, hogy ilyen irányú érdeklıdés esetén, az energetikai blokkokat utólag átalakítását a legközelebbi környék energia-ellátására (távhı-ellátás). A csúcstechnológia alkalmazása biztosítja, hogy olyan mennyiségő emisszió kerüljön ki a levegıbe, amely nem haladja meg a meghatározott határértékeket, s így nem kerül veszélybe a lakosság egészsége. Az új energetikai forrás 40, illetve 30 éves idıtartamra biztosítja a blokkok gazdasági szempontból hatékony üzemeltetését, valamint az építési terület komparatív elınyeinek az optimális kihasználását, annak térbeli adottságait és infrastruktúráját. Az energiaforrás elrendezésének koncepciója az EU-nak a nagy, égetı berendezések esetében a legjobb hozzáférhetı technika (BAT) alkalmazására vonatkozó referencia-dokumentumainak figyelembe vételével készült. Szlovákiai körülmények között egyedülálló lesz az összehasonlítható teljesítményő széntüzeléső blokkok, valamint egy nagy, a villamos távvezeték-rendszer számára széles körő szolgáltatásokat nyújtó gız-gáz ciklusú energia-forrással való kombinációja esetén a legjobb hozzáférhetı technika alkalmazása. Az ilyen blokkok egy telepen történı elhelyezése nagy segítséget jelent Szlovákia kedvezıtlen energetikai mérlegének megoldásához abban az idıben, atom- és hagyományos hıerımői blokkok kerülnek leállításra. Az üzemelési élettartamuk végét járó 110 MW-os hagyományos blokkokat így a fluid égetési technológiát alkalmazó, több mint kétszeres teljesítményő 240 MV széntüzeléső blokkokkal lehet kiváltani, amelyeknek tág a szabályozhatósági tartománya (40 és 100 % között), s fıleg sokkal hatékonyabb a mőködtetésük. A tevékenység tárgyi céljai és hatásai: -

-

-

-

-

-

3 db. új, fluid égetési technológiájú, kompakt kivitelezéső 240 MW–os blokk építése és üzembe állítása, amelyekben lehetıség lesz más, megújuló energia-forrásokból származó főtıanyagoknak (pl. faaprítéknak) az égetésére is. Egy kombinált gız-gáz ciklusú, nagy rugalmasságú blokk felépítése, amely képes eleget tenni a hálózati igényeknek (bármikor rendelkezésre álló energiaforrás, amely képes a hidegindításra is). A blokkok és a többi üzemi berendezés elhelyezése az egykor élelmiszeripari komplexum területén, amely a beruházó saját tulajdona. A jelenlegi környezeti és közegészségügyi szempontból kedvezıtlen környezeti állapot megszüntetése a területen. Az üzemi terület jelenlegi infrastruktúrájának kihasználása és feljavítása (beleértve a közlekedési rendszerre való kapcsolódást. Annak az egyedülálló elınynek a kihasználása, hogy közvetlen közelben közel halad a széles és a normál nyomtávú vasútvonal, amelyeken biztosítani lehet a biztonságos tüzelıanyag ellátást. A kondenzációs blokkok építészeti és mőszaki megoldása biztosítja, hogy (amennyiben felmerül az ilyen igény) a fı termelı berendezéseken való nagyobb mértékő átalakítások nélkül a jövıben az erımő tartósan hıt szolgáltasson Töketerebes (Trebišov) és a környezı települések számára. A tıketerebesi Új Energetikai Forrás (NZ Trebišov) blokkok rákapcsolása a 400 kV villamos-energia átviteli és elosztó, az erımő teljesítményének kivezetése a 400 kV rendszerbe (nagykaposi - Veľké Kapušany elosztó közont), valamint a blokkok tartalék áramellátásának rákapcsolása a 110 kV elosztó központra.

51


-

Az integrált projekt célja az energetikai melléktermékek másodlagos nyersanyagként, illetve kereskedelmi, perspektivikusan pedig árvízvédelmi célú hasznosítása a régióban.

A Tıketerebes (Trebišov) város ipari övezetében tervezett Új energetikai Forrás (NEZ) egy korszerő kombinált energiaforrást képez, amely a szlovák villamos-energia átviteli rendszer széles skálán mozgó igényeknek megfelelıen teszi lehetıvé az elektromos energia szállítását. A tervezett blokkok kíméletesebbek a természeti környezethez és a kibocsátott emisszió értékei betartják a hozzáférhetı legjobb technológiák együttese (BREF) által ajánlott határértékeket. A projektben alkalmazott minden érték megfelel az érvényes szlovák jogszabályok követelményeinek. A villamos energia átviteli rendszer kelet-szlovákiai üzemeltetése szempontjából kulcsfontosságú szerepe lesz a gız-gáz ciklusú blokknak, amely gyors indíthatóságával, olyan fontos támogatási szolgáltatásokat nyújt, mint pl. sziget üzemmódban való mőködés, valamint az elıre nem tervezett módon történı azonnali üzembe helyezés („indítás a sötétbıl“). Gız-gáz ciklus a legmodernebb technológiai folyamatok alkalmazását jelenti: a magas hımérséklető gázok bevezetését és a gız-ciklus optimalizált paraméterei melletti lehetı legalacsonyabb hımérséklet mellett történı kivezetését. A technológiai folyamat segítségével a földgáz tüzelıanyag magas hatásfokkal kerül átalakításra. A kombinált ciklus hatásfoka tiszta kondenzációs üzemeltetés esetén bruttó 49,6 %-os lesz. A gız-gáz ciklusú megoldás összhangban van az elérhetı legjobb technológia (BAT) követelményeivel, biztonságos, környezetbarát és gazdaságilag hatékony villamosenergia-ellátását biztosít. Alacsony beruházási költség- és rövid építési idı-igénnyel, a beépített teljesítményhez képest nagyfokú kompaktsággal, ugyanakkor viszont a légköri viszonyoktól nagyobb mértékben függı teljesítménnyel és hatékonysággal rendelkezik. A teljesítmény kivezetésének szempontjából elıny, hogy viszonylag közel, Nagykaposon (Veľké Kapušany) és Lemesányban (Lemešany) találhatók a nagy 400 kV elosztó központok. Az egyes blokkok teljesítményének a Nagykaposon (Veľké Kapušany) és Lemesányban (Lemešany) található elosztó központokba való kivezetéséhez a 400 kV feszültségi szint megválasztása biztosítja az elektoros energia álvitele során elıforduló veszteségek minimálisra való csökkentését és az elektromos energiaszállítás magas fokú megbízhatóságát. A 400 kV átviteli rendszer szinkron üzemmódban, az UCTE részeként üzemel és Európa egész területén biztosítja az együttmőködést. A saját felhasználás (VS) blokkonként van megoldva, tehát az egyik blokk meghibásodása nem befolyásolja a többi blokk mőködését. A saját felhasználást (VS) biztosító transzformátorok 6 kV feszültségi szinteken a feszültség jó szabályozását teszik lehetıvé, és az alacsony feszültségő hálózat (NN) optimális feltételt biztosít az egyes saját fogyasztók mőködéséhez. Az Új Energetikai Forrás (NEZ) másodlagos nyersanyagok, az úgynevezett energetikai melléktermékek forrása is lesz, amely melléktermékek építési célokra, kıbányák és hulladéklerakók rekultiválására, útépítésre, stb. használhatók fel. A blokkok építészeti és technológiai megoldása lehetıvé teszi – anélkül, hogy a termelı berendezésen nagyobb átalakításokat kellene végezni, és feltételezve az ez iránti érdeklıdést –hosszú távú hıszolgáltatását biztosít Tıketerebes (Trebišov) város (és a távolabb fekvı Nagymihály - Michalovce) számára. A villamos energia és a hı kombinált elıállítása jelentıs mértékben javul a blokkok teljes hatékonysága és a primer energiaforrások hasznosítása.

52


Az Új Energetikai Forrás Tıketerebes (Trebišov) város ipari övezetében, olyan telkeken kerül elhelyezésre, amelyek a befektetı tulajdonában vannak. A projekt számol az ipari övezet és a környezete közötti elınyös kapcsolat kihasználásával. A térség kiemelkedı elınye a közeli normál nyomtávú és a szlovák-ukrán határtól egész Kassáig (Košice) vezetı széles vasútvonal követlen szomszédsága. Ez lehetıvé teszi a különbözı szubsztrátumok, fıleg ukrán, orosz és lengyel forrásokból, illetve más helyekrıl származó energetikai szén szállítását. Elıny az Ondava folyó relatív közelsége is, amely elegendı mennyiségő ipari vizet biztosít az Új Energetikai Forrás (NEZ) technológiai berendezéseiben használt víz utánpótlásához, valamint a kiengedett ipari hulladékvíz befogadó közege is lesz. Tıketerebes (Trebišov) város környékén kellıen méretezettek a gázvezeték hálózatok ahhoz, hogy biztosítsák az Új Energetikai Forrás (NEZ) főtıanyaggal való ellátását. Az élelmiszeripari komplexum területének hatékony kihasználása az építkezés számára kb. 50 %ot tesz ki. Ennek a területnek a nagy részét a volt cukorgyár speciális magassági tulajdonságokkal rendelkezı derítıtartályai foglalják el, amelyek különben nehezen hasznosíthatók. Az Új Energetikai Forrás létesítésére vonatkozó javaslat kidolgozásakor figyelembe vettük a telek speciális tulajdonságai, a relatíve elhagyott üres terület hasznosítását, a közlekedési útvonalak és a közüzemi hálózatok elhelyezését is. A többi építési terület hasznosítása az Új Energetikai Forrás megvalósításától függ. Ezek közé az egyéb építési területek közé soroljuk az energetikai melléktermékek (VEP) külsı lerakóhelyét, továbbá közmőhálózatokhoz való csatlakozás létesítéséhez, a nyersvíz kiemeléséhez és az erımő területére történı elvezetéséhez, valamint a szennyvizeknek az Ondava folyóba történı kiengedéséhez szükséges korridorokat, továbbá azoknak a kapcsolódó beruházásoknak a létesítéséhez szükséges építési területeket, amelyeket más beruházók fognak megvalósítani. Ilyenek lesznek, pl. az elektromos teljesítmény kivezetése, a tartalék áramellátás biztosítása, gáz és egyéb más közmőhálózatokra történı csatlakozások. A NEZ felépítése elınyt jelent Tıketerebes (Trebišov) város és környéke számára. Hasznosítja és megerısíti az infrastruktúrát, jelentıs mértékben javítja az egykori élelmiszeripari komplexum jelenlegi lepusztult (devasztálódott) területének állapotot, egy sor munkalehetıséget biztosít a munkavállalók valamennyi kategóriája (beleértve a felsıfokú végzettséggel rendelkezık) számára, a szolgáltatási szektorban dolgozók és a külsı beszállító vállalkozások számára.

A javasolt tevékenység összhangja a régió fenntartható fejlıdésének koncepciójával Az állam környezeti politikájának stratégiája, alapelvei és prioritásai: 1. A légkör védelme a szennyezı anyagoktól és globális environmentális biztonság 2. Elegendı ivóvíz biztosítása, a többi víz szennyezése mértékének a megengedett mérték alá történı csökkentése. 3. A talaj degradációtól való védelme, az élelmiszerek és az egyéb más termékek hibátlanságának a biztosítása. 4. A hulladékok mennyiségének csökkentése, a hulladékok hasznosítása és helyes ártalmatlanítása. 5. A biológiai sokféleség fenntartása, a természeti források racionális kihasználása és védelme, valamint a táj térbeli struktúrájának és kihasználásának optimalizálása.

53


A területi fejlıdés tájökológiai feltételei a táj olyan tulajdonságainak az összességét jelentik, amelyek esetében meg lehet határozni a táj az ember által történı használatának mértékét, azzal a feltétellel, hogy biztosított marad a biodiverzitás, a természeti források, a táj ökológiai stabilitásának, valamint a táj egyéb más minıségi és mennyiségi tulajdonságainak, valamint a táj egyes elemei közti kölcsönös kapcsolat fenntartható megújulása. A feltételek értékeléséhez alapul olyan kritériumok szolgálnak, mint az ökostabilizációs elemek összessége (a természetvédelmi elemek: a flóra és a fauna kis és nagy területet felölelı, valamint nemzetközi rendszerei, amelyeket biocentrumokra és biokorridorokra osztunk fel, az erdıterületek: a védıerdık, a különleges rendeltetéső erdık, a magról vetett növényzet, az ökológiailag fontos természeti források: geológiai, vízi, talaj stb. továbbá a kulturális örökség elemei). Az értékelés céljára ugyancsak alapul szolgálnak a táj stressz-elemei: a pont, a vonalas és az egész térséget érintı olyan elemek, amelyek negatív módon befolyásolhatják a táj természetes összetevıire, nem csak a szabad, hanem az urbanizált természeti környezetben is pl.: a légkör, a vizek, a talaj és az erdık szennyezı forrásai, mezıgazdasági területek és az intenzív mezıgazdasági termelésbe vont területek, a zajforrások, a hulladék-lerakó helyek, az út és a vasút pályák által képzett vonal-akadályok, az erısen szennyezett folyóvizek, a rekreációs területek, amelyek úgyszintén negatív hatást gyakorolnak a környezı tájra, azok a területek, ahol bányászat folyik, a víz és a szél eróziójának kitett területek, a katonai gyakorlóterek, stb. A pozitív és negatív elemek vetületei képezik a táj tájökológiai potenciálját, valamint azokat a korlátokat, amelyek befolyásolják a területi fejlıdést és ezzel magának a tájnak az önálló gazdasági hasznosítását. A tájökológiai feltételek szintje a táj 3 fokozatú területi tagolás segítségével vannak kifejezve: 1. Ökológiailag értékes terület, amelyet túlnyomórészt az erdıs, hegyi területek alkotnak. 2. Ökológiailag megfelelı, standard terület, amelyen túlsúlyban vannak az ökológiailag stabilizált és a stressz elemek. Ennél a tájtípusnál fıleg a vidéki településformák, valamint a terület mezıgazdasági hasznosítása – kisebb erdıkomplexumokkal – dominálnak. 3. Ökológiai szempontból megbontott terület, amelyet az erıs urbanizáció (túlnyomórészt városi típusú települések, a táj intenzív mezıgazdasági hasznosítása) jellemez. Az ökostabilizációs elemek közül itt csak az elszigetelt, kis kiterjedéső védett területek, az ökológiai stabilitás területi rendszerébe (ÚSES) tartozó elemek közül pedig többnyire a helyi jelentıségő elemek fordulnak elı. A geo-alapba tartozó területek közül csak minimális elemek fordulnak elı. A táj egyes kiterjedt részein teljesen hiányoznak az erdık. Kis arányban fellelhetı a nem erdıt alkotó fás szárú vegetáció. Fölényre tesznek szert a pont-, a vonalas és az egész térséget befolyásoló stressz-elemek, amelyek hatásai sokszor negatívan kedvezıtlen hatást gyakorolnak a környezı, ökológiailag értékesebb tájakra. A stressz-elemek állandó befolyásnak következtében nagyon erıs mértékben megváltoztak a táj biotikus tényezıi. A területi-közigazgatási felosztás alapján ebbe a tájtípusba sorolható a Tıketrebesi-járás síksági része. Ezeknek a térségeknek a területi fejlesztés szempontjából korlátozó tényezınek számítanak a táj természeti alkotóeleminek védıövezeti. A demográfiai jellemzık mutatói a nagyon rövid 1996 – 2000. évek közötti idıszakban meredek csökkenést mutatnak. Az egyes kerületben különbözıek ennek a mutatónak az értékei. Pozitív értékeket mutat, pl. a kassai (Košice) kerület: 2,32 a 2000, évben, és 3,14 az 1996. évben.

54


A szociális infrastruktúrát tekintve Töketerest (Trebišov) a második csoport második alcsoportjába sorolható (a 2. alcsoportot azok a községek alkotják, amelyek jelenleg 20 és 30 ezer lakosú járások székhelyei). Lényegében a régión túlmutató jelentıségő városokról van szó. A második alcsoportban már kezdenek feltőnni az egyes városok specifikus feltételei is. Kelet-Szlovákiában figyelmet kell szentelni a Zempléni térségben található centrumok fejlıdésére is. A fejlıdési trendek, valamint a nemzetközi, regionális fejlıdési struktúra alapján (Kárpát-Eurorégió) a Zempléni térségben kívánatos lenne a Kassa (Košice) és Eperjes (Prešov) központokon túl, egy további országos jelentıségő centrum kialakítása. A gazdaság, illetve a társadalom élete egyéb területeinek elıretörı globalizációja és internnacionalizálódása idején, az összes község és központot érintik a nemzetközi kapcsolatok és összefüggések vonatkozásai. Az aktív nemzetközi együttmőködésbe való bekapcsolódásuk mértéke a saját aktivitásuktól fog függeni. Ezeknek a tényezıknek a súlya idıvel (a szlovákiai települések közötti minimális távolságok és a nemzetközi szervezeti struktúrák – a szlovákiai eurorégiók már most maghatározott felosztása – alapján csökkenni fog. A Tıketerebesi-járás termelési szempontból a 2. csoport harmadik szintjébe tartozik. A települési struktúra kisebb jelentıségő súlyt képvisel, amelyben a csak áttételesen érvényesül a centrumnak a legközelebbi környékére gyakorolt centripetális hatása. Az agglomerációs térségek fejlesztésével összefüggésben, az európai koncepciókban megfogalmazott tapasztalatokkal és ajánlásokkal a Tıketerebesi-járás körülményei között is ajánlásokat lehet megfogalmazni az agglomerációk (a települési súlypontok) fejlesztésére: 1. Ahhoz, hogy az agglomeráció akcióképes, versenyképes és sikeres legyen a munkaerı-piaci igények kielégítésében, a központi városnak kellıen erıs, a saját város határain túlra is kiterjedı gazdasági potenciállal kell rendelkeznie. Ennek elıfeltétele, hogy a városban kellıen diverzifikált gazdasági bázis legyen. A városok fejlıdési képességétıl függ a vidék fejlıdési képessége is. 2. A település-hálózat súlypontjainak és a szomszédos vidéki térség további pozitív fejlıdése érdekében támogatni kell a városok gazdasági bázisainak a diverzifikálását. A sikert a helyi adottságok és sajátosságok kihasználásával lehetne elérni. 3. Az akció- és versenyképes agglomerációnak a saját fejlıdésénél magasabb szintő funkcionális komplexitásból kell kiindulnia, ami csak regionális kontextusban lehetséges. Ennek alapját az egyes városok egymás közötti együttmőködése, illetve a város és környékének szoros együttélése adja. A sajátosságok és funkcionális komponensek feltárását, valamint a lokális potenciálok racionális és optimális hasznosításának érdekét szem elıtt tartó kölcsönös megértésrıl és egymás kiegészítésérıl van szó. 4. A városok a nagyobb vonzás megszerzése és a nagyobb hatékonyság biztosítása területén csupán a saját területükön belül a jövıben nem lesznek képesek kellıen elegendı feltételt biztosítani a potenciális érdeklıdık számára. Ez azt jelenti, hogy a városoknak meg kell tanulniuk az un. kooperatív konkurencia viszonyi közötti együttélést, és közös érdektıl vezérelve képesekké kell válniuk a 55


tıkeforrásoknak és a befektetéseknek a térségbe történı vonzására. Közös, magasabb szintő, mőködı komplexitást kell felmutatniuk, amelyekbıl közösen fognak profitálni. Azokban a régiókban, ahol nem dolgoznak ki tágabb spektrumú fejlıdési elképzeléseket és feltételeket, ahol hiányoznak a városikon és a régiókon túlmutató hálózati struktúrák, csökkeni fog a lokális és regionális versenyképesség. 5. A helyi adottságok kihasználása képezi az elıfeltételét annak, hogy vonzó és egyedülálló ajánlatot állítsanak össze a város és a régió aktivitásainak fejlesztése céljából. Ezek közé az alapvetı feltételek közé tartozik azoknak a helyi kulturális és természeti értékeknek az olyan hasznosítása, amelyek segítségével mérsékelhetık a fejlesztési elképzeléseket befolyásoló kedvezıtlen hatások Ennek két hatása van: növekszik az adott térség potenciálja és megteremtıdnek a kulturális és táji értékek aktív védelméhez szükséges feltételek. 6. Az optimális hozzáférhetıség képezi a feltételét a város, az agglomeráció és a településhálózat súlypontja potenciálja növelésének. Ezzel párhuzamosan ugyanilyen fontos az optimális és az érdekütközésektıl mentes „belsı” elérhetıségek (gyors és jó minıségő tömegközlekedési eszközök a cárosokon és régiókon belül), valamint a további technikai, kiszolgáló és szociális infrastruktúrával való ellátottság. 7. Szervezeti elıfeltételek – a közigazgatás decentralizációja – is feltételét képezik a régiók belsı forrásai optimális kihasználásárnak Az egyes regionális egységek irányítási és fejlesztési hatásköreinek hiánya a részterületek funkcióvesztését eredményezi, ami azzal a következménnyel jár, hogy nem megfelelı és nem optimális módon kerülnek hasznosításra a lokális adottságok, illetve azok teljes mértékben figyelmen kívül maradnak. 8. Az egész településrendszer versenyképességének a növelése érdekében ajánlatos hosszabbtávú perspektívában olyan irányba orientálni a kölcsönös települési kötıdéseket, hogy a meglévı természeti és morfológiai akadályok ellenére kialakuljon egy kompakt települési rendszer. 9. Kelet-Szlovákiában a kassa-eperjesi települési súlypontot úgy kell alakítani, hogy annak nemzetközi viszonylatban is meglegyen a domináns pozíciója legyen. Ezért az összes olyan adottság és elıny kihasználását javasoljuk, amelyekkel ez a táj terület különbözik a többitıl. A további fejlesztések során pedig térség gazdasági szintjének a növelését és a nagyvonalúan megalapozott praktikusan megépített közlekedési infrastruktúra továbbépítését javasoljuk. Ennek alapján már lehetséges lesz az egész környék és a szomszédos országok számára fel lehet ajánlani a keleti piacok irányába már megépített közlekedési infrastruktúra kihasználását. A kelet-szlovákiai térségben rendelkezésre álló közlekedési infrastruktúra és létesítményei a nagyobb nemzetközi hasznosítás céljára történı felajánlása a további gazdasági, raktár, átrakó és az ezekhez kapcsolódó tevékenységek fejlıdésével is járna, ami Kelet-Szlovákia a szomszédos országoknak Kelet-Szlovákiával határos területeinek a sokoldalú fejlıdését eredményezné. A térség gazdasági és közlekedési aktivitásai sikeres fejlıdése sikerének elıfeltétele, hogy ezeken a területeken szoros kötıdés és együttmőködés alakuljon ki a szomszédos külföldi régiókkal. Ezért ebben a térségben javasoljuk a területi és a regionális fejlesztést a nemzetközi

56


összefüggések, valamint a határon átívelı együttmőködés közös céljaiból kiindulva kell levezetni. A második szintő fejlıdés tengelyei: -

a varannói-töketrebesi (Vranov- Trebišov) fejlıdési tengely: Tıketerebes (Vranov nad Topľou – Secovec – Trebišov).

Varannó-Gálszécs-

A további fejlıdéssorán nagyobb figyelmet kell szentelni a Kassai-kerület (Košický karaj) déli, Tıketerebes (Trebišov) és Királyhelmec (Královsky Chlmec) irányában fekvı részének. A Kassai-kerület déli részét nagyjából a Kelet-szlovákiai-alföld alkotja, ahol szükség lesz a településhálózat szubregionális központjai fejlıdésének támogatására, a gazdasági bázis restrukturalizálására. A Tıketerebes (Trebišov) környéki típusokba sorolása a táj alkotó részeinek terhelése és károsodása alapján A táj terhelése értékelésének alapját a térségben elıforduló negatív (stressz) tényezık hatása képezi. A térségre hatást gyakorló stressz tényezık legfıbb forrását az ember és annak tevékenysége jelenti. Ide sorolható az összes olyan társadalmi-gazdasági tevékenység, amelyek negatív befolyást gyakorolnak az ökoszisztémák természetes fejlıdésére. A Szlovákia természeti környezetének minıségét befolyásoló alapvetı negatív tényezık közé tartoznak az alábbiak: 1. A légkör szennyezése: a Tıkerebesi (Trebišov) járás nem tartozik a terhelt térségek

közé (a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumának - MŽP SR 112/1993 Z. z. sz. rendelete) 2. Talajban elıforduló természeti erıforrások degradációja a Tıketerebesi (Trebišov)

járás kivétel – a talaj kémiai degradációjának értékelése a geokémiai atlasz Talajok része (Čurlík, Šefčík, 2000) – alapján történt. 3. Föld alatti vizek szennyezettsége: azok a síkvidéken és völgyekben található térségek,

ahol magas a gazdasági (akár ipari, akár mezıgazdasági) tevékenység koncentrációja, a magas szennyezettségő térségek közé tartoznak. Ezekben a térségekben a megengedettnél többszörösen magasabb a szulfátok, a kloridok, a nitrátok, a foszfor vegyületek, a kálium, a vas, a mangán és a széndioxid, valamint számos fém (különösképpen a réz, a cink és a kadmium) koncentrációja. 4. Növényzet terhelése: az erdık egészségi állapotának alapvetı mutatója a defoliáció

(az asszimilációs szervek elvesztése). Ennek alapján az erdık károsodását 5 kategóriába soroljuk: az egészségestıl az erısen károsodottig. Az erdei ökoszisztémák terhelésének szintézise alapján a Tıketerebesi (Trebišov) járás nem tartozik az ilyen térségek közé. A stressz-tényezık kölcsönös kombinációja alapján megállapítható, hogy Szlovákiának azokban az alföldi térségeiben, amelyeken intenzív mezıgazdasági termelés folyik, a magasabb fokú szennyezettség, valamint a talajban a magasabb fokú foszfor, fluor és részben kadmium tartalom jellemzi. Ezek a térségek ugyanakkor alacsonyabb térségi ökológiai stabilitással tőnnek ki. Valamennyi régió társadalmi-gazdasági fejlıdése és természeti feltételeinek összehangolása alapfeltétele annak, hogy ne keletkezzenek olyan problémák, amelyek

57


veszélyeztetik a térség ökológiai minıségét, a természeti erıforrásokat, valamint a lakosság közvetlen környezetét. A régiók gazdasági fejlıdése csak akkor lesz sikeres, ha maximálisan tiszteletben tartja a táj elsıdleges, nem megváltoztatható struktúráját. Ezért a régiók gazdasági fejlıdése szempontjából a táj régión túlmutató olyan mutatói, mint a szomszédokhoz – regionális és a régión túlmutató értelemben vett – viszonyított természetes fekvés, a belsı tagoltság, a természetes határok, valamint ezek gátló hatása és áteresztı képessége, a szomszédokkal való természetes kapcsolatok lehetıségei és létrehozásának módjai, valamint a régiónak a más gazdasági térségekhez viszonyított fekvése. A régiók további fontos és többé-kevésbé állandósult (még ha változtatható) mutatói: a táj jelenlegi struktúrájának ökológiai minısége, az ember közvetlen életkörnyezetének biodiverzitása és alkotó elemeinek minısége. A természeti-szocio-ökonómiai régiókat a fenntartható fejlıdés regionális szinten történı megırzésének alapvetı kiinduló területi egységeinek lehet tekinteni. A területi egységek tagolásánál a természetes regionalizáció jelentette az alapvetı kiindulási helyzetet, amelyet az adminisztratív határok tovább módosítottak, mivel ezekre vonatkoznak a különféle, régiók összehasonlítására alkalmas gazdasági mutatók. A Tıketerebesi (Trebišov) járást a kevésbé fejlett mezıgazdasága és szociális infrastruktúrája miatt a kevésbé fejlett térségként lehet jellemezni, amelyet hátrányosan érintett a mezıgazdaság – amely a lakosság nagy része számára biztosított munkaalkalmat –visszaesése. A Kelet-szlovákiai régió közlekedési tengelyét a meglévı Va sz. multimediális korridor képezi, amely Kassa térségében kapcsolódik a Érsekújvár-Zólyom-Kassa (Nové Zámky-ZvolenKošice) TINA vasúthálózattal. Az energetika és Szlovákia területi fejlıdése Az energetika területén feltételezett fejlıdés hatással lesz Szlovákia területének funkcionális hasznosítására. Ezek közül a legfontosabbak: 1. Szlovákia területének gázhálózattal történı magas intenzitású lefedettsége, amely fıleg ökológiai okokból elınyös (különösen akkor, ha gázzal váltanák ki a szilárd főtıanyagok használatát). Ugyanakkor ez fékezi a helyi energiaforrások kihasználásának megfelelı fejlıdését. Figyelembe véve a lakosság szociális helyzetét a gáz további felhasználása a gázárak alakulásától fog függeni. 2. A térségre nézve jelentıs hatással lesz Szlovákia csatlakoztatása a JAMAL tranzit gázvezetékre, a gázfogyasztás szezonális különbségeinek kiegyenlítésére és üzleti célokat (külföldi igényeket) szolgáló új gáztárolók építése. 3. A 2008. évig szükséges lesz az elızı év 90 napos fogyasztásának megfelelı mennyiség elhelyezését biztosítani képes kıolajtárolók kiépítésére, valamint meg kell oldani Szlovákia kıolajellátásának diverzifikálását. 4. Az energetika terén bevezetendı liberalizáció és ezzel összefüggésben az árampiac megnyitása az országba beérkezı, illetve kifelé, szükségessé teszi új távvezetékek, és további nemzetközi csatlakozások kiépítését. 5. A hıerımővek területén innoválni kell a meglévı központi távhı-ellátó rendszert (CZT). Szlovákiában egyelıre hiányoznak az elektromos áram és a hı kogenerációs elıállításának egyértelmő támogatását szolgálni hivatott megfelelı ösztönzık.

58


A környezet zajterhelése ma a legtöbb emberi tevékenység kísérı jelensége. A legjelentısebb zajképzık az ipari üzemek, a közlekedés, az energetikai- és a bányaipar. Regionális szempontból a közlekedés a legjelentısebb zajforrás. A monitoring keretében a kiválasztott városokban a fı közlekedési hálózat közelében mérik a zajszintet. A zajkeltésbıl legnagyobb mértékben a közúti közlekedés (76 %), a vasút (14 %) és a légi közlekedés (10 %) veszi ki a részét. Az egészségügyi ismeretek alapján a 65 dB(A) zajszint jelenti azt a határt, amely felett a zaj negatív hatást gyakorol a vegetatív idegrendszerre. A természetes forrásokból származó sugárzás és radon-kockázat: a lakosság sugárterhelésének legjelentısebb forrását a radon és az annak radioaktív átalakulása során keletkezı produktumok (kb. 43 %) jelentik. Ezért megkülönböztetett figyelem kíséri a természetes radioaktivitást és a radon-kockázatot. A Szlovák Köztársaság területén meghatározásra került a lakás céljára szolgáló helyiségek térfogati radon–aktivitásának megengedett értéke. Monitoringot vezettek be, és összeállításra kerültek az ország egész területének radon-kockázati térképei. Szlovákia lakosainak tartózkodási helyén radon által elıidézett egészségügyi kockázatok komolyságát a radon ekvivalens térfogai aktivitásának (EOAR) különbözı intervallumaira vonatkozóan, a reprezentatív vizsgálatok eredményei alapján adják meg. A radon ekvivalens térfogati aktivitásának (EOAR) számtani átlaga 48 Bq.m-3, ugyanakkor lényegesen magasabb a családi házak esetében 125 Bq.m-3, valamint a többlakásos házak esetében 22 Bq.m-3 (EOAR átlag: 22 Bq.m-3). 7. Az építkezés, valamint a javasolt tevékenység üzemeltetése kezdetének és befejezésének idıpontjai A Tıketerebesi Új Energetikai Forrás (NEZ Trebišov) beruházásának optimális elıkészítése és lefolyása érdekében az építkezést négy ütemre történı felosztását javasoljuk. Az alábbiakban ismertetett ütemezésben felsorolásra kerülnek a feltételt jelentı és kapcsolódó építkezésekkel való kapcsolatok is: 0. ütem – Az Új Energetikai Forrás (NEZ) építési helyének felszabadítása. Épületek elbontását, az építési terület (ZS) kialakítását, valamint további, az építkezés 1., 2. és 3. sz. helyszínének szabaddá tételét célzó munkákat feltételez. Ez a szakasz a Tıketerebesi Új Energetikai Forrás építésének a részét képezi. Ennek dokumentációját az építési engedélyezési-eljárással összefüggésben benyújtott dokumentációhoz kell csatolni. 1. ütem – Az Új Energetikai Forrás (NEZ) építése. Elıkészítı munkák és vízgazdálkodás. Ebbe a szakaszba azok az építmények és technológiai együttesek kerülnek besorolásra, melyek a megvalósítása lehetıvé teszi a fı építési terület felszabadítását és a fı energetikai blokk (HVB), valamint a gız-gáz ciklusú blokk (PPC) folyamatos építésének az elıkészítését. Feltételezi a föld alatti mőtárgyak megépítését, valamint az egyéb objektumok 0,00 m szintig történı megépítését, a legfontosabb közlekedési utak, iparvágányok, a fölben és árkokban elhelyezett, a vízgazdálkodási létesítmények és csatlakozások megvalósítását. Ezek a munkák az 1., 2. és 3. sz. építkezési helyszíneken kerülnek megvalósításra. Ez a szakasz része a Tıketerebesi Új energetikai Forrás (NEZ Trebišov) építkezésnek, tehát az építési-engedélyezési eljáráshoz benyújtott dokumentációnak. Ennek a szakasznak a részeként kerül kivitelezésre az Új Energetikai Forrás (NEZ) csatlakoztatása a normál és a széles nyomtávú vasúthálózathoz, az Ondava folyón és

59


a Trnávka patakon létesített zsilipek. Ez utóbbi építkezések beruházási szempontból önálló építkezésként kerülnek megvalósításra. 2. Ütem – Az Új Energetikai Forrás (NEZ) 3 x 240 + 165 MW építése magába foglalja az épített mőtárgyak és technológiai üzemeltetési egységek többségének – a fı energetikai blokk (HVB), valamint a gız-gáz ciklusú blokk (PPC) – megépítését is. Ebben a szakaszban valósul meg az építési és szerelési munkák volumenének meghatározó része, valamint a blokkok próbaüzemének indítása. Ez a szakasz része a Tıketerebesi Új Energetikai Forrás (NEZ Trebišov) építkezésnek, tehát az építési-engedélyezési eljáráshoz benyújtott dokumentációnak. Ennek a szakasznak a keretében kerül megvalósításra a 400 kV magas feszültségő elosztóállomás, valamint a 400 kV magas feszültségő távvezeték átalakítása, továbbá a 110 kV magas feszültségő elosztóállomás és a 110 kV távvezeték átalakítása. A földgáz bevezetése. Ezek a kapcsolódó építkezések azokat az objektumokat és technológiai berendezéseket ölelik fel, melyek az elıállított teljesítménynek az erımő területének határán kívülre, a 400 kV elosztó állomásra történı elvezetésével kapcsolatosak. Ezek a munkálatok nem képezik részét a Tıketerebesi Új Energetikai Forrás (NEZ Trebišov) építkezésnek. 3. ütem – Az energetikai melléktermékek (VEP) külsı lerakóhelyének a megvalósítása. Az érintett területek tulajdonjogi kérdéseinek tisztázását követıen egy önálló kérvény kerül elıterjesztésre az energetikai melléktermékek külsı lerakóhelyének létesítésével összefüggı elvi építési engedély kiadása érdekében. A Tıketerebesi Új Energetikai Forrás (NEZ Trebišov) építése menetrend-tervezetének idıbeni alakulása: A projekt megvalósításának feltételezett határidıi: Az elvi építési engedély megszerzésével összefüggı eljárás Az üzemeltetéshez szükséges integrált engedély A kivitelezı kiválasztása, valamint a építési és bontási hulladékok (SOD) elhelyezésérıl szóló szerzıdés aláírása Az építési és szerelési munkák megkezdése Az elsı széntüzeléső blokk próbaüzembe helyezése A második széntüzeléső blokk próbaüzembe helyezése A harmadik széntüzeléső blokk próbaüzembe helyezése A PPC blokk próbaüzembe helyezése Az építkezés befejezése

07/2007 08/2008 08/2008 03/2009 06/2011 12/2011 05/2012 10/2012 2013

8. A mőszaki és technológiai megoldás rövid leírása A tervezett hıerımőben történı villamosenergia-termelés sajátossága, hogy annak fı forrását a szén elégetése fogja képezni. A kazánban gızt állítanak elı, ami meghajtja a váltóáramú generátorhoz csatlakoztatott gızturbinát. A hıenergia elektromos energiává történı átalakulása a gız ciklus segítségével valósul meg. A hıerımővet néhány önálló, megfelelı nagyságú és teljesítményő blokk alkotja.

60


Valamennyi blokk önállóan is mőködhet. A mőködési elv egyszerő: a tárolókból a szenet buldózerek segítségével az adagolóberendezésekbe öntik, ahonnan azt szállítószalagon a kazánházban lévı széntárolókba szállítják. Minden egyes kazán saját széntárolóval rendelkezik. Itt fokozatosan szárítják, majd apróra ırlik. Ezt a szénport égetik el a kazánban. A kazán falaiban membrános, vagy csöves párologtatók vannak elhelyezve, amelyekben a víz gızzé alakul át, majd a gızt magas nyomáson és hımérsékleten elszállítják a páradobba. Innen a gız elımelegítıkön és hevítıkön keresztül, gızvezetékek segítségével a turbinalapátokra vezetik. A turbina a generátorral van összekapcsolva. A turbina és a generátor együttesen turbógenerátort alkotnak. A turbógenerátorban megy végbe a hıenergia villamos energiává történı átalakulása. A keletkezett villamos energiát transzformátorok és elosztóhálózat segítségével juttatják el a végsı felhasználóhoz. A gız, miután leadta az energiáját a turbinalapátoknak, a kondenzátorban (hıcserélıben) kondenzálódik. A turbinán való áthaladás során csökken a gız nyomása és hımérséklete. Megváltozik a gız halmazállapota, cseppfolyóssá válik, és azt ettıl a pillanattól kezdve kondenzátumnak nevezzük. A gız kondenzálására nagy mennyiségő hőtıenergiára van szükség. A hőtésre felszíni vízfolyásból, vagy tározóból nyert vizet használnak. Elegendı hőtıvíz rendelkezésre állása esetén átfolyásos hőtési módot alkalmaznak. Amennyiben nem áll rendelkezésre elegendı hőtıvíz, cirkulációs hőtési módot alkalmaznak. Ennél a módszernél a víz hőtését hőtıtornyokban végzik. A szén elégetése során keletkezı égéstermékek a kéménybe vezetı útjuk során az az elsı elımelegítıben a vizet, majd egy további hıcserélıben az égéshez szükséges levegıt melegítik fel. A lehőtött füstgázok ezután porleválasztókon haladnak keresztül, ahol megtörténik a hamu leválasztása, és csak ezután jutnak ki a kéménybe. A fluid égetéssel mőködı kazánoknál az égetés, a kén- és a nitrogén-mentesítés közvetlenül a kazánban való égés során történik. A beruházási elképzelésben egy új energetikai forrás telepítésével számolnak: 1. Egy 885 MW nominális össz-teljesítményő kondenzációs energetikai forrás, amelyet 3 db., 3 x 240 MW fluid égetéssel mőködı széntüzeléső blokk alkot. 2. Egy 165 MW teljesítményő gız-gáz blokk. A fluid égetés technológiája azok közé a modern technológiák közé tartozik, amelyeket a légkörbe kibocsátott emissziók – mindenek elıtt az SO2, NOx és CO – alacsony mennyisége jellemez. A magas hatékonyságú szövetszőrıkkel kombinálva minimális lesz a szilárd szennyezıanyagok (TZL) kibocsátása. Amennyiben a szén energetikai paraméterei az adott energetikai (tüzelıanyag) sávon belül vannak, a fluid technológia viszonylag tág spektrumban teszi lehetıvé a szenek égetését a kazánokban. Amennyiben a kazánok energetikai feketeszén égetésére vannak optimalizálva, bizonyos korlátozó feltételekkel azokban lehetıség van a barnaszén illetve faapríték égetése is. Az Új Energetikai Forrás (NEZ) felépítése a Tıketerebes (Trebišov) ipari övezetében található 56 ha. Kiterjedéső az elıterjesztı saját területén valósul meg. A vasúthálózatra (normál és széles nyomtávú) történı csatlakozást a meglévı normál nyomtávú és a megépítendı széles nyomtávú iparvágányok fogják biztosítani. Ezen túlmenıen

61


igényt nyújtottunk be egy vasúti híd megépítésére a normál nyomtávú vasúti pálya 21,587 kilométer szelvényében, valamint a normál nyomtávú vasútvonal felsı vezetékének és a Tıketerebesi (Trebišov) vasútállomás biztosítóberendezéseinek átépítése iránt. A javasolt építési-technológia megoldás 40 évre biztosítja a blokkok hatékony üzemeltetését, valamint az építési terület komparatív elınyeinek, térbeli elrendezésének és infrastuktúrájának az optimális kihasználását. Az új objektum közvetlen kapcsolatban fog állni a normál és széles nyomtávú vasútvonalakkal, amelyeken a szén és egyéb szubsztrátumok szállítása fog történni. A blokkok teljesítménye egyrészt az építkezés helyszíne lehetıségeinek racionális kihasználása, valamint a Szlovák Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszere biztonságos üzemeltetésével összefüggı szempontok alapján került meghatározásra. Az Új Energetikai Forrás tervezése az Európai Unió részérıl az összemérhetı teljesítményő széntüzeléső blokkok esetében a legjobb hozzáférhetı technika (BAT) alkalmazásával összefüggésben született referencia-dokumentumok ajánlásainak figyelembe vételével történt. Szlovákiában ez lesz az elsı nagy, gız-gáz energiaforrással kombinált, a széles körő szolgáltatások igénybe vételére alkalmas létesítmény. A projekt érdemi célja és hatásai: 1. Három új széntüzeléső, fluid égetéssel mőködı, kompakt kivitelezéső blokk felépítése, amelyek a teljesítménye 3 x 240 MW, felépítése. Ezekben lehetıség lesz más, megújuló energiaforrásokból származó főtıanyag elégetése is. 2. Egy a hálózati igényeket nagy rugalmassággal kielégíteni képes gız-gáz ciklusú blokk felépítése. 3. A létesítmény elhelyezése egy a befektetı tulajdonában álló egykori élelmiszeripari komplexum területén. 4. A terület jelenlegi infrastruktúrájának kihasználása és feljavítása, beszámítva a közlekedési rendszerhez való csatlakozást. Annak az egyedülálló elınynek a kihasználása, hogy az építési terület közvetlen közelében húzódik főtıanyag megbízható utánpótlását lehetıvé tevı normál és széles nyomtávú vasúti pálya. 5. Amennyiben igény lesz rá, a kondenzációs blokkok építési-technológiai megoldása a fı termelı-berendezések nagyobb mértékő átalakítás nélkül is lehetıvé teszi a jövıbeni tartós hıszolgáltatást. 6. A Tıketerbesi Új Energetikai Forrás (NEZ Trebišov) blokkjainak az átviteli és elosztó hálózatra történı csatlakoztatása, a teljesítménynek a 400 kV hálózatba történı ún. kivezetése, valamint a blokkok tartalék áramellátásának a 110 kV hálózata történı csatlakoztatása. 7. A projekt szerves célját képezi az energetikai melléktermékek, mint másodlagos nyersanyagoknak a kereskedelmi célú kihasználása. Az új energetikai forrás alapkoncepciójának meghatározása keretében a következı kérések és kritériumok kerültek figyelembe vételre: -

A 3 x 240 MW teljesítményő széntüzeléső blokkok tervezett élettartama 40 év.

62


-

A 165 MW teljesítményő gız-gáz ciklusú (PPC) blokk tervezett élettartama 30 év.

-

Főtıanyag: importból származó energetikai feketeszén, lehetıség lesz együtt égetni más megújuló energiaforrásokból származó anyagokat is, pl. faaprítékot.

-

A gız-gáz ciklusú blokk (PPC) főtıanyaga, valamint a széntüzeléső blokkok égésének beindítására és lángjának stabilizálására szolgáló főtıanyag a földgáz.

-

Az emissziós határértékek összhangban állnak a legjobb hozzáférhetı technika (BAT) elvárásaival.

-

A nyersvízfogyasztás optimalizálása.

-

A szennyvízmennyiség optimalizálása.

-

A blokk tulajdonságait az átviteli hálózat mőszaki követelményeinek figyelembe vételével kell méretezni.

-

A maximálisan lehetséges mértékben kel felhasználni a bevált technológiákat.

-

A technikai folyamat irányítására korszerő, automatizált irányítási rendszert kell alkalmazni, csökkenteni kell a blokkok kiszolgálásával szemben támasztott igényeket.

-

A funkcionális köröket úgy kell megtervezni, hogy a kevésbé megbízható elemek megduplázott tartalékokkal rendelkezzenek és ezzel is minimalizálhatók legyenek a nem tervezett leállások.

-

A blokkokat olyan technika alkalmazásával kell megvalósítani, hogy ellenállók legyenek a kisebb meghibásodásokkal szemben.

-

Minimalizálni kell a tervezett leállások idejét.

-

Érdeklıdés esetében lehetıvé kell tenni a hıszolgáltatást.

A 2 x MW teljesítményő szénblokkok esetében a legjobb hozzáférhetı technika (BAT) ajánlásnak megfelelıen korszerő égetési technológia alkalmazása került elıterjesztésre. A minıségi feketeszén optimális égetése esetén a blokkok tiszta hatékonysága 41 %-os lesz. A blokkok szabályozhatóságának terjedelme a névleges teljesítmény 40 ÷ 100 %-a lesz. A blokkok dinamikus tulajdonságai figyelembe fogják venni a különbözı hımérséklető állapotok melletti megfelelı gyorsaságú üzembe helyezés iránti elvárásokat és a teljesítmény változtatással szemben pedig a Szlovák Villamos-energia Átviteli Hálózat (SEPS) mőszaki feltételeiben (TP) megfogalmazott követelményeknek a szabályozhatóság terjedelmével összhangban álló teljesítését. Az Új Energetikai Forrás a Szlovák Villamos-energia Átviteli Hálózat (SEPS) mőszaki feltételeiben (TP) megfogalmazott követelményeknek megfelelıen támogató szolgáltatásokat is fog nyújtani. A főtıanyag-bázist tekintve elsısorban az energetikai feketeszén égetésére tettek javaslatot, amelynek származási helye Lengyelország, Csehország és Ukrajna. A fluid módszer lehetıvé teszi bizonyos körülmények közt a Szlovákia területén bányászott barnaszén égetését is. Lehetséges adalékanyag még a faapríték is. Indító és stabilizációs főtıanyagként a földgázt használják. A kondenzációs blokkok kivitelezésére ajánlott technikai megoldás a fı termelési berendezés lényegesebb módosítás és a nagyobb mérető építési átalakítások nélkül is lehetıvé teszi majd a jövıben hıszolgáltatás. A villamos-energia és a hı kombinált elıállításával

63


jelentısen növekedne a blokkok hatékonysága és az elsıdleges energiaforrások magasabb szintő hasznosítása. A széntüzeléső blokkokat többnyire alapterheléssel fogják üzemeltetni. Ennek a kihasználása feltételezhetıen 7.800 óra/év, a névleges teljesítmény kihasználása pedig 6.800 óra/év lesz. A blokkok hőtése cirkuláció segítségével, a hőtıtorony természetes huzatának igénybe vételével kerül megvalósításra. Az égéstermékek kénmentesítése közvetlenül a fluid égetés során, a megfelelı adalék (mészkı) segítségével fog történni. Az NOx nitrogén emissziójának csökkentése magának a fluid égésnek, az alacsony hımérsékleteknek a megtartásával és az égéshez szükséges levegı fokozatos megosztásával fog történni. Az égéstermékben lévı szilárd anyagokat magas hatékonyságú szövet szőrıkkel fogják eltávolítani. A fı berendezések telepítésével párhuzamosan kerülnek felszerelésre az olyan szükséges segédüzemek is, mint pl. a külsı szénellátás, beleértve a széntárolókat is, a belsı összekötı csıvezeték-hálózat, a külsı összekötı csıvezeték-hálózat, a hőtıtornyok (a teljes fı- és mellékhőtı rendszerrel és szivattyúállomással együtt), a vegyszeres vízkezelı berendezés, a kondenzátum blokkszintő kezelı-berendezése, a vegyi anyagok adagolása, a kazánok csatalakoztatása, a kompresszorállomás, a kisebb mőhelyek, raktárak és laboratóriumok. Telepítésre kerül még a hamu tárolására és forgalmazására szolgáló berendezés, valamint a mészkıellátó. A mészkı már a kívánt minıségő ırölt állapotban Raj típusú vasúti teherkocsikban kerül beszállításra. Lehetséges tartály-gépkocsikkal történı szállítás is. A fluid kazánok üzemeltetéséhez magában a kazánházban kiépítésre kerülnek a szükséges belsı mészkıellátást, a kazánok belsı hamuleválasztását, belsı szénellátását biztosító berendezések (beleértve a üzemeltetés szénbunkereit is), a fluid ágy pernyéjének és anyagának szállításához és tárolásához szükséges berendezések. Az Új Energetikai Forrás (NEZ) üzemeltetése során jelentıs mennyiségő energetikai melléktermék, azaz a szén elégetése után visszamaradó, mészkı adalékot tartalmazó szilárd maradék fog keletkezni. Az energetikai melléktermékek (VEP) a Termékek megfelelıségérıl szóló 264/1999 Z. z. sz. törvényben foglaltaknak megfelelıen lesznek tanúsítvánnyal ellátva. A fluid pernyék ezért a tanúsítási eljárást követıen nem a Környezetvédelmi Minisztérium 284/2001 Z. z. sz. rendelete szerinti a 10 01 xx csoportba tartozó hulladékként, hanem építıanyagokként kerülnek majd minısítésre. A minısítés megtörténtét követıen a pernyét nyersanyagként széles körben lehet majd felhasználni építkezési célokra: lásd az STN 72 2062, az STN EN 450, az STN 72 2066 - 68 és az STN 72 2070 sz. szabványokat. Stabilizátum: a pernye és a hamu, valamint a víz keveréke, amely megfelelı anyag a kimerült bányák, kıbányák rekultiválásához, útépítéshez, az árvízvédelmi töltések magasításához, stb. Szóba jöhet annak a kereskedelmi hasznosítása is. Azok az energetikai

64


melléktermékek (VEP), melyet nem vesznek át a külsı felhasználók, stabilizált formában külsı tárolókban kerülnek lerakásra. A tanúsítvány megszerzéséig tartó idıszakra az egykori akumulációs tartályok területén a 223/2001 Z. z. sz. törvényben, az üzemeltetési nyilatkozatokban és szabványokban foglalt elıírásokkal összhangban kerül kialakításra egy lerakóhely. A 165 MW teljesítményő gız-gáz ciklusú blokk a következı megoldással kerül kivitelezésre: 1 égetı turbina, ikernyomásos kazán a hulladék hıre, gızturbina. Kéttengelyes kombinált ciklusú koncepcióról van szó, amelynél nem alkalmazzák az utófőtést és melegítést, valamint a kondenzációs gızturbinába engedik az alacsony nyomású gızt. Annak érdekében, hogy az égetı turbinát nyitott ciklusban is üzemeltetni lehessen, a kazán by-pass kéménycsatlakozással van ellátva. A blokk saját fogyasztása – beleértve a hőtési folyamatot is – 4,1 és 4,5 MW. A blokk gépi felszereltsége gazdaságos, magas megbízhatóságot és nagy üzemeltetési rugalmasságot biztosító üzemeltetést, meleg és hideg állapotból egyaránt idıket igénylı indításokat fog lehetıvé tenni. Az égéstermékeket az égetı turbinából az üzemmód függvényében az égetı kazánba, vagy pedig a by-pass kéménybe vezetik. A gépi berendezés gyors és folyamatos indítást tesz lehetıvé. A főtıanyag földgáz lesz, a hőtés zárt hőtıkör segítségével lesz megoldva. Az Új Energetikai Forrásnak (NEZ) az átviteli és elosztó rendszerre történı csatlakoztatásának feltételei részletesek lesznek. Azok az Új Energetikai Forrásnak (NEZ) az átviteli hálózatra való rákapcsolásáról szóló, a 656/2002 Z. z. sz. törvény alapján megkötött Szerzıdés aláírásának idıpontjában szerzıdés érvényes Mőszaki Feltételek (TP) és az üzemeltetési elıírások alapján kerülnek meghatározásra. A technológiai egységek TC – alapvetı paraméterei TC - 1 Szénellátás A széntározó javasolt kapacitása 170.000 t, amely főtıanyag mennyiség az erımő 30 napos üzemelését képes biztosítani, és kb. 64.000 t mennyiségő főtıanyag lesz kiszolgálható a kombinált kerekes rakodó-berendezéssel. A javasolt normál nyomtávú iparvágány-hálózat napi öt 27 tehervagonból álló vonatszerelvény megbízható fogadását. A 27 Falls típusú kocsiból álló tehervonatok esetében 50 t/vagon rakománnyal kell számolni, ami összesen 50 x 27 x 5 = 6.750 t szén beszállítását jelenti naponta. Ez a szénmennyiség – amennyiben azt feltételezzük, hogy a beérkezı szén átlagos főtıértéke 23,52 Mj/kg, a 3 x 240 MW blokkok folyamatos maximális teljesítménye esetén – fedezi az erımő 6.188 t napi szénszükségletét és még napi 562 t tartalék képzését is lehetıvé teszi. A javasolt széles nyomtávú iparvágány-hálózat 27 db., átlagosan 65 t/vagon teherbírású kocsiból álló vonatszerelvények fogadásával van méretezve. Egy vonatszerelvény kb. 1.750 t rakományt szállít. Az erımő napi szükségletének fedezésére és a tartalékképzésre napi 4 széles nyomtávú tehervonatra lenne szükség. A Csehországból és Lengyelországból érkezı energetikai feketeszén szállítására önürítı, Falls-típusú vagonok igénybevételével kerül sor. Az Ukrajnából és Oroszországból származó energetikai szenet széles nyomtávú, 12-1000, illetve 12-119 típusú, nyitható oldalfallal rendelkezı teherkocsikban fogják szállítani. A vagonok ürítése a mélytárolóban fog történni (kb. 9 vagon). A szénnek a kazánházba való szállítása 2 vonalon fog történni. Mindkét szállítási lehetıség 100 %-ban helyettesíteni tudja egymást.

65


Futószalagos szállítás: a szalag szélessége 1 m Kapacitáskihasználtsága 500 t szén/óra teljesítmény mellett kb. 65 % 1 kazán szénszükséglete: 84,6 -94,85 t/óra 3 kazán szénszükséglete: 253,9 - 284,55 t/óra 3 kazán szénszükséglete: 6094,1 - 6829, 2 t/nap Szénszükséglet: kb. 1.727.000 t/év Raktári kapacitás: kb. 30 napra A szállítóberendezések teljes beépített elektromos teljesítményigénye: kb. 1.400 kW A téli idıszakban a szén kirakását olvasztó alagutak fogják segíteni. A javaslat kettı darab, kompakt kivitelezéső, hibrid vágányokkal és a vágányok teljes hosszára kiterjedıen egy közös gépházzal rendelkezı alagút megépítését tartalmazza. Ez a megoldás lehetıvé teszi 2 vonat 27 vagonja rakományának egyidejő, egymástól független felolvasztását. 2 olvasztó alagút:

az alagutak 390 m hosszúak és a vagonok szénrakományának olvasztására szolgálnak.

Olvasztóközeg: forró levegı - a turbinák 4. vételi helyérıl nyert gızzel felmelegített levegı Gızfogyasztás: kb. 37.000 kg/óra A két alagút berendezéseinek maximális teljesítménye: 25.200 kW A széntárolónak megerısített falai vannak. Vízelvezetı rendszerrel, tőzoltóvíz-elosztó rendszerrel és a térvilágítással is rendelkezik. Részét képezik a támfalak, amelyek megakadályozzák a széntározó ellenırizetlen terjeszkedését. A faapríték tárolására a széntároló szomszédságában egy 30 x 120 = 3.600 m2 terület van fenntartva.

Szénellátó hidak Összekötı hidak mélytároló– 1. átrakodó állomás 1. átrakodó állomás – 2. átrakodó állomás 1. átrakodó állomás – 2. átrakodó állomás 2. átrakodó állomás – 3. átrakodó állomás 3. átrakodó állomás – Feltöltı tároló 1. átrakodó állomás – kazánház

szalagok száma 2 2 1 2 2 2

teljes hosszúság (m) kb. 75 43,5 43,5 104,3 kb. 27 kb. 233

TC - 2 Kazánház Minden blokknak saját kazánháza lesz és a kazánok mögötti rész pedig füstelvezetı vezetékbıl, leválasztókból és szőrıkbıl, valamint füst-ventillátorból fog állni. Az egyes széntüzeléső blokkok kazánházaiban olyan gızkazánok telepítését javasoljuk, amelyek cirkulációs fluid réteggel (CFB) mőködnek. Javaslatunk szerint a fluid kazánnak membrán falai

66


és kettıs huzatú fluid égéskamrája lenne. A kazánban a gız-víz keverék természetes körforgással mozogna. A fı főtıanyag a kb. 21 és 24, 6 Mj/kg főtıértékő feketeszén lesz. Az indító és a stabilizációs főtıanyag a földgáz lesz. A CFB kazánokban lehetséges más főtıanyagok, például a faapríték formájú faanyag égetése is. A szenet szállítóberendezés segítségével leszállítják az egyes kazánházakban található üzemeltetési tárolókba, amelyek kb. 6 órai üzemeltetésre elegendı szén tárolását teszik lehetıvé. Innen egy láncos kaparó segítségével kerül tovább a kalapácsos ırlıberendezésbe, ahol a szenet a fluid tüzelıkamrában való elégetéshez szükséges méretőre darálják. A kénmentesítés közvetlenül a fluid kazánokban történik apróra darált mészkı hozzáadásával. Az ilyen célokra használt ajánlott mészkı (CaCo3) tartalma 90,0 és 97,5 %. Az égetéshez szükséges levegıt, levegı ventillátorok segítségével fújják be a kazánházon kívülrıl, vagy pedig a kazánházon belülrıl, a csarnok felsı részébıl. Ezen kívül légfúvógépek segítségével levegıt juttatnak a kazánba a fluid-réteg hőtıje, a fluid pernye-elzáró és a pernyehőtı számára. A ventillátorok és a légfúvógépek a zajosságuk miatt a kazánház egy külön helységiben kerülnek elhelyezésre. A fluid tőztérben keletkezı pernye (a pernye kb. 20 % - át teszi ki a tüzelıanyagnak) minden kazánból egy győjtıtartályba kerül, ahonnan szükség esetén ismét bekerül az égetı kamrába, vagy pedig pneumatikus úton az energetikai melléktermékek (VEP) tárolóba továbbítják azt. A kazánokból a hőtött égéstermékek a hamuválasztóba kerülnek. Itt történik a hamu leválasztása. Ezek a leválasztók már a kazánházon kívül kapnak elhelyezést. A keletkezı égéstermékeket minden kazántól szövetszőrıkön keresztül, füstventillátorok segítségével juttatják el a kéménybe. A kéménybe lépés elıtt a füstvezetıkben emissziós méréseket végeznek az SO2, NO, és CO mennyiségének megállapítására. A hamuleválasztók, valamint a kazán hagyományos füstjáratainak ürítınyílásaiból kikerülı leválasztott hamut pneumatikus úton továbbítják a köztes hamutározóba, ahonnan az tovább kerül az energetikai melléktermékek tárolására (VEP) szolgáló silókba. A három szenes blokk A kazán típusa: membrános falakkal, fluid égetıkamrával, cirkulációs réteggel és gız turbógépegységgel ellátott túlnyomásos gızkazán, melynek a teljesítménye 240 MWel. A fluid-kazánok technikai paraméterei: Minden kazán névleges hıteljesítménye: kb. 508, 8 MW A túlhevített gız mennyiség: 175,3 kg/s Névleges gıznyomás: 18,1 Mpa A gız névleges hımérséklete: 575 0C A melegítıbıl eredı gızmennyiség: 158, 8 kg/s Az utánmelegített gız névleges hımérséklete: 580 0C A tápvíz névleges hımérséklete: 249,1 0C A kazán regulációs terjedelme stabilizáció nélkül: 40 – 103 % Pm

67


A kazán hatékonysága: min. 92 % Névleges teljesítmény: 6.800 óra/év A légkörbe jutó szennyezı anyagok garantált értékei (101,325 kPa mellett 0 0C, száraz gáz, az oxigén térfogata az égéstermékekben: 6 %) Szilárd szennyezıanyagok (TZL) <20 mg/m3 Nox < 200 mg/m3 SO2 < 200 mg/m3 CO < 200 mg/m3 A kazán névleges teljesítménye: állandósult üzemmódban 508,76 MWp, főtıanyag: feketeszén, a hőtıvíz hımérséklete: 18,5 0C, a mészkı CaCO3 tartalma: 97,5 %, a névleges teljesítmény évi kihasználása: 6.800 óra/év. Kibocsátás Tőztéri pernye Hamu – a kazán hátsó füstjárata Hamu – a leválasztó ürítıi

1 kazán 4,49 t/h 0,45 t/h 17,51 t/h

Éves teljes fogyasztás (t/év) 91.674 366.408

TZL (szilárd szennyezı anyagok) NOx SO2 CO CO2

13,99 kg/h 139,9 kg/h 139,9 kg/h max. 139,9 kg/h 184.495 kg/h

285,48 2.854,8 2.854,8 2.854,8 3.763.707

A kazán névleges teljesítménye: állandósult üzemmódban 524 MWp, főtıanyag: feketeszén, a hőtıvíz hımérséklete: 18,5 0C, a mészkı CaCo3 tartalma: 97,5 %, a névleges teljesítmény évi kihasználása: 6800 óra/év. Kibocsátás Tőztéri pernye Hamu – a kazán hátsó füstjárata Hamu – a leválasztó ürítıi TZL (szilárd szennyezı anyagok) NOx SO2 CO CO2

1 kazán 12,2 t/h 0,61 t/h 24,4 t/h 15,63 kg/h 156,3 kg/h 156,3 kg/h max. 156,3 kg/h 207.726 kg/h

Éves teljes fogyasztás (t/év) 248.880 12.444 498.576 318,852 3.188,52 3.188,52 3.188,52 4.237.610

TC - 3 Gépház A gépház magába foglalja: - a gızturbinát generátorral együtt, beleértve a kisegítı berendezéseket, - a kondenzációra szolgáló berendezést, - Az alacsony nyomású (NT) és a magas nyomású (VT) regenerációra szolgáló berendezést, - a betápláló állomást - az összekötı csıvezetékeket és csıvezeték-szerelvényeket, a szivattyúkat, az edényeket, a tartályokat és az egyéb felszerelést, a hőtési folyamat forrásának környezetével összefüggı mőszaki berendezéseket, - a hıcserélı állomást.

68


A terv minden blokk esetében kétházas kondenzációs gızturbina alkalmazását irányozza elı. Névleges teljesítmény 240 MW Fordulatszám: 3000 ford/perc TC - 4 Elektromos berendezések TC - 5 Az adminisztrációs-üzemeltetési és információs központ TC - 6 Az energetikai melléktermékek (VEP) kezelésére szolgáló berendezés: A fluid kazánok szálló hamu és tőztéri pernye alakjában energetikai melléktermékeket (VEP) produkálnak. A számítások szerint a 3 x 240 MW teljesítményő blokkok átlagosan 68 t/h ilyen mellékterméket produkálnak. A füstgázokból leválasztott szálló hamu a leválasztókból a kamrás adagolókon keresztül pneumatikus úton a köztes melléktermék (VEP) győjtısilókba, onnan pedig a keverıközpontban található hamutárolókba kerül elszállításra. A maradék hamu, pedig hamuraktárakba kerül elszállításra. A tőztéri pernye az aprítást követıen a kazánházból a pneumatikus adagolók segítségével a keverıközpontban elhelyezett hamutárolókba kerül elszállításra A hamu és a pernye vizes keveréke a stabilizátum (az energetikai melléktermékek – VEP – szárazanyag-tartalmához képest kb. 27 % vizet tartalmaz) a keverı központban kerül elıállításra. Lehetıség van a hamu és a pernye külön-külön, száraz állapotban történı átvételére és tartály-gépkocsikba, vagy Raj sorozatú vasúti tehervagonokba való töltésére is. A hamu köztes tárolói a durva és a finom frakciójú melléktermékek győjtıtartályainak szerepét fogják betölteni. A stabilizátum tanúsítványának megszerzéséhez szükséges átmeneti idı alatt az energetikai mellékterméket (VEP), mint hulladékot biztonságos kazettákban, a volt cukorgyár akkumulációs tartályainak területén kell elhelyezni. Ez a biztonsági raktár csak egy kis részét (kb. 5,5 ha-t) foglalná el a melléktermékek (NEZ) elhelyezésére kijelölt területnek. A kijelölt terület egy évig tenné lehetıvé a melléktermékek (VEP) biztonságos tárolását. A melléktermékek (VEP) számára elkülönített területek összessége kb. 863.000 m3, ami a 3 x 240 MW teljesítményő blokkok által 2,1 év leforgása alatt produkált melléktermékek (VEP) tárolását biztosítja. Megmarad a lerakott melléktermék prizmák 15 méteres maximális magassága és rézsőinek 1 : 6 arányú lejtése. A porképzıdés ellen hagyományos módszerek alkalmazására kerül sor: nedvesítés, földdel való fedés. Az Új Energetikai Forrásból származó melléktermékek (VEP) tárolására a befektetı egy az erımő telephelyétıl egy kb. 3 km távolságra található területet is biztosítana, amelynek a kapacitása elegendı lenne az erımő teljes élettartama alatt (40 év) keletkezı melléktermékek (VEP) elhelyezésére. Az energetikai melléktermékek (VEP) tárolása: tároló silók és köztes silók A pernyetároló silók kapacitása 2 x 1.000 m3 A köztes hamutároló silók kapacitása: 2 x 600 m3 A hamutároló silók kapacitása: 2 x 3.500m3 Pneumatikus szállítás:

69


-

tőztéri pernye: kazán - fı útvonal kb. 300 m, DN250mm hamu: elválasztók – köztes silók kb. 280 m, DN300 mm hamu: köztes silók - fı tárolók: kb. 80 m, DN250 mm

A stabilizátum keverı központja: - Teljes átlagmennyiség: 200 t/h - ebbıl: száraz anyag 57 t/h - víz: 43 t/h - Maximális összmennyiség: 332 t/h - ebbıl: száraz anyag: 261 t/h - víz: 71 t/h - A szállítószalagos (tömlıs) szállítás kapacitása: 500 t/h TC - 7 vízgazdálkodás és cseppfolyós hulladékok A technológiai egység tárgyát egy komplex vízellátó rendszer kiépítése képezi, (szivattyúállomás az Ondava folyón, nyersvíz bevezetı csıvezeték és győjtımedence, vízvezeték-hálózat az erımő területén, ivóvízvezeték, tőzoltóvíz-vezeték, a víz vegyszeres kezelésére szolgáló berendezés -CHÚV, stb.) a szennyvizek ártalmatlanítása (szennyvíztisztító állomás, a kıolaj-származékok leválasztója, szennyvíz-szivattyúállomás, a csapadékvíz elvezetésére szolgáló csatornahálózat, ipari csatornahálózat, akkumulációs tartály, biztosító tartály, fı győjtıcsatorna és az ipari szennyvizeknek a befogadó közegbe (recipiensbe) történı elvezetése, a szenes blokkok hőtıkörei, stb. TC - 8 Kisegítı rendszerek A kisegítırendszereket elsı sorban az alábbiak alkotják: Mészkıgazdálkodás, Mőhelyek és raktárak, Olajgazdálkodás, Kompresszorállomás, A technikai gázokkal való gazdálkodás, Kommunikációs rendszerek, Az behatolást jelzı riasztórendszerek, A vasúti biztosító berendezések és a váltók irányító központjának elhelyezésére szolgáló ház kommunikációs berendezései, Laboratóriumok, A vasúti biztosító berendezések és a váltók irányító központjának elhelyezésére szolgáló ház biztonsági berendezései, Egyéb külsı összekötı csıvezetékek, A földgáz csıvezetésének nyomáscsökkentı állomása, Közúti hídmérleg. TC - 9 gız-gáz ciklus A gız-gáz ciklusú blokk funkcionális és mőszaki okokból az alábbiak szerint kerül felosztásra: - gépház, - égetı turbina, - kazánház, - gızturbina,

70


-

összekötı csıvezeték a PPC hőtıköre, dieselgenerátor állomás.

A gız-gáz ciklusú blokk főtıanyaga a földgáz lesz, amely a technológiai folyamat során magas hatékonysággal kerül átalakításra. A gız-gáz ciklusú blokk (PPC) ezeket az összesített teljesítmény értékeket fogja elérni: + 15 0C esetén 163 MW - 12 0C esetén 185 MW + 30 0C esetén 149 MW A saját energiafogyasztását, a hőtıkört is beleértve: 4,1 – 4,5 MW A projekt élettartama: 30 év A gız-gáz ciklusú blokk (PPC) bruttó hatékonysága: 49,6 % Rendelkezésre állás: 95 % Földgázszükséglet: 42.000 Nm3/h Éves földgázszükséglet: 240 millió Nm3 A földgáz nyomása a fı gázelzáró szerelvénynél (HUP) történı belépéskor 3 Mpa.

9. Az ajánlott tevékenység változatai: Nulla-variáns - az a helyzet, amely akkor állna elı, ha elmaradna az ipari zónában tervezett tıketerebesi Új Energetikai Forrást (NEZ Trebišov) építése. Ahogy a mellékelt orto-foto (légi fotó) térkép mutatja, a volt cukorgyár területe elhagyatott, és egy vízgazdálkodási szempontból fontos folyó – a Trnávka patak – közvetlen szomszédágában fokozatosan különbözı hulladékok és veszélyes anyagok engedély nélküli lerakóhelyévé válik. A szél által terjesztett, a környezetet, a szomszédos mezıgazdasági mővelés alatt álló földterületeket, a természeti környezetet, valamint az embereket veszélyeztetı vegetáció és a gyomok, valamint a rágcsálók, illetve további parazita szervezetek szaporodásának a melegágya. A terület elhagyatott épületei, fıleg a kémény balesetek forrását képezik és veszélyeztetik az illegálisan ott tartózkodó személyek testi épségét. 2006 júniusában a prágai ENVIROS s. r. o. környezeti felmérést végzett a volt terebesi (Trebišov) cukorgyár területén. Az eredmények a talajban különféle transzformátorolaj és más kémiai anyagok jelenlétét mutatták ki. Nem zárták ki az azbeszt jelenlétét sem. A Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma a 2006. november 13-án kelt 11311/06-7 sz. levélben a „Törvény” 22 § 7. bekezdésében foglaltak értelmében elállt a változatokat felsorakoztató megoldás elıterjesztése iránti igényétıl. 10. A teljes költségek (tájékoztató jellegőek): 37,060 milliárd SK (2006. évi árszinten) 11. Az érintett települések: Tıketerebes (Trebišov) város Vécse (Vojčice) Horóc (Horovce)

71


12. Az érintett önkormányzati kerület Kassai kerület 13. Az érintett szervek: a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma, a Szlovák Köztársaság Gazdasági Minisztériuma, Kerületi Környezetvédelmi Hivatal, Kassa, Kerületi Közúti-közlekedési és Közúthálózati Hivatal, Kassa, Komenského 52, 04129 Košice, Kerületi Mőemléki Hivatal, Kassa, A Kassai Önkormányzati Kerület Hivatala, nám. Maratóna mieru 1, 04266 Košice, Kerületi Földhivatal, Kassa, Popradská 78, 04011 Košice, Városi Polgármesteri Hivatal, Tıketerebes, ul. M. R. Štefánika 204/862, 07225 Trebišov, Körzeti Környezetvédelmi Hivatal, Tıketerebes, ul. M. R. Štefánika 32, 075 01, Körzeti Közúti-közlekedési és Közúthálózati Hivatal, Tıketerebes, a Járási Tőzoltó és Védelmi Testület Igazgatósága, Tıketerebes, Körzeti Hivatal, Tıketerebes, Regionális Állami Természetvédelmi Igazgatóság és Latorca (Latorica) Tájvédelmi Körzet Igazgatósága, A szlovák Környezetvédelmi Felügyelet Kassai Környezetvédelmi Felügyelısége, ul. Rumanova 14, 040 53 Košice, Regionális Közegészségügyi Hivatal, Tıketerebes, ul. Jilemnického 3370/2, 075 01 Trebišov. 14. Az engedélyezı szerv: Tıketerebesi Városi Hivatal, építési, területi-tervezési, környezetvédelmi, városiúthálózati, valamint az Építésügyi Hivatal és az Állami Lakásfejlesztési Alap ügyeivel foglalkozó osztálya, ul. M. R. Štefánika 204/862, 075 25 Trebišov. 15, Ágazatilag illetékes szerv: A Szlovák Köztársaság Gazdasági Minisztériuma, Pozsony (Bratislava) 16. Nyilatkozat a tervezett tevékenység határon átterjedı hatásairól: A tıketerebesi Új Energetikai Forrás (NEZ Trebišov) mint légszennyezı forrás immisziós-terjedési hatásainak véleményezésérıl 2006. augusztus 11-én készített szakértıi véleményt (összeállította: RNDr. Szabó Gábor, CSc., mint feljogosított személy) kiegészítésre került a szenes blokkok magasabb teljesítmények melletti mőködésének feltételeire is. A 20 x 25 km kiterjedéső – tehát a szomszédos országokat is érintı – térségre elvégzett matematikai modellezés alapján megállapítható, hogy az Új Energetikai Forrásnak (NEZ) a Magyar Köztársaság államhatárától kb. 15 kilométer távolságra, 200 m magas kémény felépítésével történı megvalósítása esetén nem jelentkeznek különösebb, az államhatáron átterjedı hatások. Számításokat elvégzésére került sor a tıketerebesi Új Energetikai Forrás (NEZ Trebišov) beruházásnak az összes levegıszennyezéshez (az összes szlovákiai szennyezı-forrás, valamint a nagy távolságból érkezı szennyezések) való hozzájárulásáról. Az Új Energetikai Forrás (NEZ) létesítményeinek a környék levegıszennyezéséhez való hozzájárulását a szennyezı anyagok év közbeni és éves átlagú és egy órai (60 perc) maximális koncentráció szempontjából értékelték. Erre a célra konzervatív becslési módszert választották, azaz a légkör szennyezettségi

72


szintjének a legrosszabb üzemelési és eloszlási feltételek melletti szennyezési szintjét vették számításba. A számításhoz a 706/2002 Z. z. sz. rendelet alapján a szilárd szennyezı anyagok (TZL) koncentrációjának konzervatív értékét vették figyelembe, ami 30mg/m3-t jelent. A szennyezıanyagok számított értékei alacsonyabbak, mint a hosszú- és rövidtávra megengedett határértékek, és nem járulnak hozzá jelentısen a hosszú- és rövidtávú levegıszennyezéshez. Az Új Energetikai Forrás (NEZ építési technológiáját) figyelembe véve a NEZ környezetszennyezı hatása sokkal kisebb, mint a jelenlegi Vajánban (Vojany) mőködı hıerımő hatása. Az építkezésnek nem lesznek az államhatáron átterjedı negatív hatásai a környezetre, és az építkezés nem meríti ki a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa által elfogadott 24/2006 Z. z. sz. Törvény 4. részében meghatározott feltételeket, valamint ennek a törvénynek a 13. és 14. sz. mellékletében felsorolt kritériumokat.

B.

ADATOK A TERVEZETT TEVÉKENYSÉGNEK A KÖRNYEZETRE – BELEÉRTVE AZ EGÉSZSÉGET IS – GYAKOROLT KÖZVETLEN HATÁSAIRÓL

I. Az inputokkal szemben támasztott igények (Korábban már megtörtént ennek a résznek a fordítása.) II. A kibocsátásokra vonatkozó adatok

1. Levegı - a fı (stacionáris és mobil) légszennyezı források, az emissziók mennyiségi és minıségi jellemzıi, az emissziók felfogásának módszere, az emissziók mérésének módszere, a szennyezı-forrás idıbeli tevékenysége (folytonos, rendszeres, véletlenszerő) A felhasznált főtıanyagok definíciója: A jogi elıírások szerint a levegı védelmével összefüggı ügyekben főtıanyagként az olyan fosszilis főtıanyagok és az azokból készült főtıanyagok vannak definiálva (főtıanyagként használt feketeszén, és a kıolaj keletkezése során létrejött földgáz = zemný plyn naftový), amelyek energetikai célokra felhasználható éghetı elemeket tartalmaznak (a gáz halmazállapotú szénhidrogének, hidrogén és CO). Az anyag halmazállapota szerint megkülönböztetünk: szilárd és gáznemő főtıanyagokat, amelyek eredetük szerint primer természetes főtıanyagok. Fogalmak és a főtıanyagát jellemzı fizikai - kémiai értékek A főtıanyag (összes) éghetı alkotóeleme „VT” („Vdaf”) - az a rész, amely oxigén hozzáadásával a főtıanyagokban lévı kémiailag kötött hıt szabadítja fel. Összetevıi: szén, hidrogén és kis mennyiségő kén (az ún. aktív anyagok), amelyeknek az elégetésével hı keletkezik; passzív

73


anyagok: O = oxigén és N = nitrogén, amelyek nem adnak hıt, de kötıdnek a szénhidrogénekhez. Gyúlékony illóanyagok „Vh”: a főtıanyag azon részei, amely desztillációs gızök és gázok formájában szabadulnak fel a szén egyszerő felmelegítése során. Befolyásolják a gyulladást, az égés folyamatát, a lángot, az emissziókat és a hısugárzást. A gyúlékony anyagnak az egész anyaghoz (100 %) viszonyított aránya: a szénnél 10 – 45 %. Nem illó gyúlékony anyag: A gyúlékony anyagnak az a része, amely még magas hımérsékleten sem szabadul fel a szénbıl, azt csak az oxigénnel való közvetlen kapcsolat esetén lehet elégetni. Ballaszt anyagok: a főtıanyag azon részei, amelyek nem égnek el. A szilárd főtıanyagok ballaszt anyagait a hamu „Vr” és a víz „Wr” alkotja. Szárazanyag „d” (dry matter) = Vr + Ar Üzemeltetési célú főtıanyag „r” = Vr +Ar + Wr (= 100 %) Hamuféleségek: A főtıanyag ballaszt anyagainak ásványi elemeit nagyjából az Al, a Ca, az Fe, a H és a Ka komplex szilikátjai alkotják. Ezeken kívül tartalmaznak még szabad SiO2-t, káliumkarbonátot, szulfátokat, vasoxidokat, kis – esetenként nyomelemnyi – mennyiségben alkáli fémeket és egy sor más ásványt. A hamuféléket eredetük szerint saját és hozzákevert hamufélékre oszthatjuk fel. A kazán főtıterében a szén elégetése után a hamufélékbıl salak, és szálló hamu keletkezik. A saját (belsı, szinergikus) hamufélék közvetlenül azokból a növényekbıl származnak, amelyekbıl a szén keletkezett (kb. 2 %). Az epigenetikus hamufélék a geológiai változások során kerültek a szénrétegek közé. A hozzákevert, illetve külsı hamuféléket a bányászat során a külsı rétegekbıl bekerült ásványok alkotják. Ezek mennyisége rendkívül különbözik egymástól. „Ar” hamu: a 200 µm-nél kisebb méretőre megırölt, laboratóriumi körülmények között elégetett főtıanyag szilárd maradványa. (Az STN 44 1358 – A hamutartalom laboratóriumi meghatározása szabvány szerint körülményes a hamufélék értékeinek meghatározása, ezért azt a „hamu” értékeivel szokták helyettesíteni.) Mivel az égés során felszabadul a megkötött víz, az oxidációs környezetben a hamufélék felbomlanak, valamint egyes elemeik elillannak, a hamu és hamufélék tömege eltérı. Ez az eltérés a technikai gyakorlatban elhanyagolható. A hamu fémoxidok keveréke, amely az ásványok 850 ˚C hı hatására történı felbomlásakor és oxidációjakor keletkezik: - SiO2, AlO3, FeO, CaO, MgO, NaO, K2O, MnO, TiO2, P2O5. Kisebb mennyiségben nyomelemek vegyületeit is tartalmazza: As, B, Be, Ge, Pb, Cd, Au, Ni, Ba, Sc, Zn, V, Zr, U, stb. Salak: akkor keletkezik, ha az égés annál a hınél áll be, mikor az ásványi maradvány-része elérte a lágyulási hımérsékletet és a hamu olvadni kezd. Összesült salak: akkor keletkezik, ha a hımérséklet meghaladja a hamu folyáspontját. Korom: azok az apró hamurészecskék, amelyeket az égéstermékek ragadnak magukkal az égéstérben és amelyeket a hamuleválasztókban választanak le az égéstermékekrıl. A le nem választott kormot szilárd szennyezıanyagként (TZL) a légkörbe bocsátják ki. A salak és a korom nem elégı anyagokat is tartalmaznak.

74


Víz „Wr”: a főtıanyagban található összes- és maradékvíz aránya. Durva víz: az a víz, amely 18 – 20 ˚C és 50 % relatív nedvességtartalmú környezetben a fel nem aprított mintából a természetes száradás részeként elpárolog. Maradékvíz (Higroszkopikus víz): a kapillárisan kötött, a durva víz elpárolgása után a főtıanyagban visszamaradt víz. Ez a víz csak a 0,2 mm szemcsenagyságúra aprított analitikai főtıanyag-minta 105 ˚C-on történı hevítésekor szabadul fel. A főtıanyagokban lévı vizet szabad vizekre (a hozzáadott, a felszíni és a durva víz összessége), valamint maradékvízre csoportosítjuk. Az STN 44 1350 szabvány szerint felszíni és hozzá kevert vizeket ismerünk, amelyeket csak mechanikusan (pl. szőréssel, vagy centrifugálással) lehet eltávolítani. A laboratóriumi minta esetében az ilyen vizet nem veszik számításba és külön kerül meghatározásra. Égési hı (felsı főtıérték) „Qs”: az a hımennyiség, amely a főtıanyag alaphımérsékleten történı tökéletes elégésekor és az égéstermékek 20 ˚C-os alaphımérsékletre történı lehőtése közben (miközben a víz kondenzálódik) szabadul fel. Főtıérték (alsó főtıérték) „Qir”: az a hımennyiség, amely a főtıanyag teljes elégésekor és az égéstermékek 20 ˚C-os alaphımérsékletre történı lehőtése közben (mialatt a vízgız formájában gáz halmazállapotú marad) szabadul fel. Fajlagos kéntartalom „Se”: azt fejezi ki, hogy hány grammkén jut a főtıanyag főtıértékének egy egységére vetítve. Se = 10.Sr/Qir [g S.MJ-1] Wobbe szám: a gáznemő főtıanyagok esetében a kölcsönös mőszaki felcserélhetıséget határozza mag. Értékét az adott főtıanyag [száraz gáz 0 ˚C-on GJ/m3-ben kifejezve: 101,232 kPa] égési hıje (Qsr), valamint a gáz relatív sőrősége (a gáz és a levegı standard körülmények közötti korlátlan kiterjedéső értéke) gyökének hányadosaként számolják ki. Közelítı elemzés (proximate analysis): a főtıanyag főtıértékének (Qir), valamint az összes víz (Wr) [kg/kg] hányadosának a meghatározása a főtıanyagot és a hamut alapul véve. A teljes főtıanyag részarányát a 100 %-ra történı kiegészítésként számítják ki. A közelítı elemzés néha kiegészítésre kerül az illó gyúlékony anyag „Vh” [kg/kg] és az éghetı kén „Sr” részarányának a meghatározásával. Elemek (anyagok) szerinti elemzés (ultimate analysis): a szén „Cr”, hidrogén „Hr”, az éghetı kén „Sr”, az oxigén „Or” tömegarányának a meghatározása [kg/kg, illetve tömeg %], amely kiegészülhet még a nitrogéntartalom „Nr” meghatározásával. Egyes cseh feketeszenek jellemzı kémiai-fizikai paraméterei Tétel

Tüzelıanyag

Jel

Jelentése

Kladno Kl osztályozott

energetikai

60.77

52.19

Ostrava – Karviná OKD átlag

válogatott

osztályozott

energetikai

75.71

67.26

CZ feketeszén átlag

átlag

Elemek részaránya a főtıanyagban

Cr

széntartalom

55.23 76.27

73.09 71.79

75


Hr Or Nr Sr

hidrogéntartalom 3.90 oxigéntartalom 9.23 nitrogéntartalom 0.93 éghetı kéntartalom 0.47 Az éghetı anyagok „Vh” 75.30

3.30 9.13 0.78 0.30 65.70

3.51 9.20 0.83 0.36 69.13

4.52 4.80 0.99 0.18 86.76

4.64 4.93 1.28 0.21 86.76

4.12 6.56 0.90 0.25 79.08

4.48 5.49 1.15 0.22 84.44

4.41 5.59 1.17 0.24 83.20

13.45 86.55

15.00 85.00

14.00 10.26 86.00 89.74

10.23 89.77

6.55 93.45

8.80 9.40 91.20 90.60

11.25

19.30

16.34 2.98

3.01

14.37

6.75

7.73

13.00

22.71

19.00 3.32

3.35

15.38

7.40

8.53

0.75

0.53

0.61

0.34

0.40

0.37

0.39

0.80

0.75

0.53

0.61

0.34

0.40

0.37

0.39

0.80

23.55

19.70

21.09 26.37

30.22

26.38

28.86 24.76

az éghetı anyagok főtıértéke

31.28

29.99

30.27 30.40

34.83

33.36

34.18 29.88

a főtıanyag égési hıje

24.79

20.69

22.14 27.69

31.73

27.70

30.31 26.00

összege a főtıanyagban

Wr

összes nedvesség

Sv (Dm)

összes szárazanyag

Ar

a főtıanyag hamutartalma a szárazanyag hamutartalma a főtıanyag összes kéntartalma a szárazanyag összes kéntartalma a főtıanyag főtıértéke

Ad Str Std Qir

[MJ.kg1 ]

Qdaf

[MJ.kg1 ] Qsr [MJ.kg1 ]

Megjegyzés: Nem jöhet számításba a Kladno környékérıl származó szén felhasználása.

Az elemek viselkedése a szén égetése során: a. A szénrészecskék viselkedése a szén égetése közben: Az elsı fázisban a szénben finoman diszperzálódott, kb. 2 mikrométeres nagyságú ásványi összetevık (kalinít, pirít, szulfátok és karbonátok stb.) olvadása következik be. A megolvadt ásványi fázisok diszkrét olvadt cseppek alakjában a kokszolható részecskék felületén maradnak, amelyeket az olvadék nem tud átáztatni. Az égés során fokozatosan megtörténik az egyes szétolvadt cseppek agglomerizációja. Kantz és társai szerint (1985) a nyomelemek égetés során történı felszabadításához nemcsak a kiégés a fontos, hanem abban lényeges szerepet játszanak a szén-macerátumok (= a szénben lévı, macerálással elkülönített anyagok: vitrinít, exinít, intertinít), amelyek különbözı mennyiségő illó anyagot tartalmaznak. A hamut üreges, gömbölyő részecskék – cönoszférák jelenlét jellemzi – amelyek a szénrészecskékbıl a gáz alkotórészek felszabadulásának hatására keletkeznek. Gázok (széndioxid és vízgız) fıleg a karbonátok és az anyagos ásványok termikus bomlása során keletkeznek. A cönoszférák képzıdését a szén ásványi összetétele, az égetés feltételei (hımérséklet és annak gradiense) és az ırlés finomsága befolyásolja. A hamukban a cönoszférák részaránya 5 % között mozog. A cönoszférákon (= üreges, gömbölyő részecskék) kívül a hamuban még pleoszférák is találhatók, amelyek belsejükben további részecskéket tartalmaznak.

76


A szénégetés eredménye függ a részecskékhez hozzáadott hı mennyiségétıl, a részecskék hıvezetı képességétıl és a részecskék nagyságától. A tökéletes égéshez szükséges hımennyiség hiánya esetén nem megy végbe az ásványi anyagok teljes olvadása, s így szabálytalan alakú, magas kristály fázistartalmú részecskék keletkeznek. A szén égésénél nem kell, hogy teljes legyen, nem kiégett állapotban marad. A főtıanyag szén-összetevıjének nem kell feltétlenül teljesen elégnie és az el nem égett anyag formájában marad vissza. Az el nem égett rész nagyon fontos tulajdonságát képezi a hamunak, melynek mennyisége a hamu ırlésének finomságától, a szén illóanyag-tartalmától, hamu-tartalmától, az égetı felület nagyságától és az erım berendezésének leterheltségétıl függ. Holzapfel (1989) például azt írja, hogy a maradék koksz-részecskék gyakran V, Ni, Cu, és Zn elemekkel vannak dúsítva. A hamu jellegét nagymértékben befolyásolják a szén-anyagból származó hamufélék fázisos összetevıi. A hamufélék nagy részét agyagos ásványok (kaolinit, illit), kvarc, karbonátok, és pirít alkotják. A hamufélék ásványi fázisai az égés során változásokon esnek át, amelyek olvasztási, agglomerációs, kondenzációs és szublimációs folyamatokat foglalnak magukba. A hamufélék nagy részét képezı alumínium-szilikátokból az égetés során vasat, alkálokat, alkáli földfémeket tartalmazó alumínium-szilikátos olvadék keletkezik. A kevésbé hıstabil pirít, kb. 500 ˚C körül kezd szétolvadni. Az oxidáció során vas oxidok keletkeznek (hematit, magnetit, maghemit). Az anyagos ásványok termikus bomlásakor 1.200 ˚C-on mullit és szilíciumdioxid fázis, az 1.400 ˚C feletti hımérsékletnél szilikátos olvadék keletkezik. A hamuban fellelhetı mullit indukálja az 1.000 ˚C feletti égési hımérsékletet. A karbonátok kb. 900 ˚C körül dekarbonizálódnak, felszabadítják a bázisos alapon reagáló oxidokat (CaO, MgO), amelyek szulfátok képzésével megköthetik az égéstermékekben lévı kénoxidokat. A szénben lévı kvarc ellenáll a termikus folyamatoknak. Megolvasztásához 1.300 ˚C-nál magasabb hımérsékletre van szükség. Az olvadék nagy viszkozitást mutat és a lehőlés után amorf fázist alkot. A hamut általában az alábbi tulajdonságok jellemzik: - nem elégethetı rész, - mérhetı felszín, - granulometria, - a cönoszféra és pleoszféra tartalom, - sőrőség, - a kristályos és az amorf fázis aránya, - a mágneses és nem mágneses rész aránya, - a részecskék mérhetı porellenállása, - a részecskék felszínén lévı bevonat, - a többségben és a kisebbségben lévı minorális elemek jelenléte. Ezek a tulajdonságok fontosak a hamu környezetre gyakorolt hatásának a megítélésénél és azokat fıleg az alábbi tényezık befolyásolják: - a szén ásványi és macerális összetétele, - a szén külalakja a bányaüzemben és az erımőben, - az égés körülményei, - a főtıanyag tisztítására szolgáló berendezés. a. A szemcsék morfológiája:

77


Morfológiai szempontból a hamuban megkülönböztetünk: visszamaradt kokszrészecskéket (az el nem égett rész), amelyek többnyire szögletes alakúak, valamint magukat a hamurészecskéket, amelyek túlnyomórészt tömör, vagy üreges gömbök. A részecskéket gyakran finom, kristályos részecskékbıl álló (0,1 - 0,5 mikrométeres nagyságú) bevonat takarja. Raaks (1984) szerint ezek elsısorban alkalikus kloridokból és szulfátokból állnak (K2SO4, CaSO4). A hamu sőrősége 2,1 - 2, 7 kg/dm3 között mozog. A cönoszférák (= üreges, gömbölyő részecskék) sőrősége kisebb, 0,4 - 0,6 kg/dm3. b: Granulometria és a mérhetı felszín -

Az égésnél ezeket az égéstermékeket a szemcsék nagysága alapján különböztetjük meg: a leválasztott hamuk, a nyersgázból származó porok (az elektromos leválasztókból), a tiszta gázból származó porok (a pormentesítés után),

A hamuszemcsék nagysága 0,1 - 100 mikrométer közötti intervallumban mozog. A tiszta gázban a szilárd szennyezı anyagok (TZL) granulometriája attól függ, hogy milyen mértékben tudják az égéstermékekbıl leválasztani a porrészecskéket. Mc. Elroy és társai (1982), valamint Ondov (1979) leírják, hogy a tiszta gázokból származó szilárd szennyezı anyagok (TZL) bimodális granulometriai összetétellel rendelkeznek, miközben a szubmikronos övezetben fordul elı a részecskék maximális mennyisége. A részecskék mérhetı felülete fıleg nyersgázból származó szilárd szennyezı anyagok (TZL) esetében jelent nagyon fontos jellemzıt, amikor is az befolyásolja a nyomelemek és az illóanyagok kondenzációs folyamatainak eredményét. A mérhetı felület értékei 2.730 és 5.290 cm2/g között mozognak. c. A hamu geokémiája: Az egyszerő porfőtık hamujának 80 – 95 %-át az alumínium-szilikát alkotja. Az amorf fázis jelentısen befolyásolja a hamu pucolán, látens hidraulikus tulajdonságait. (A fordító megjegyzése: pucolánok = pucolánoknak azokat az anyagokat tekintik, amelyek normális hımérsékleten képesek reakcióra lépni a kalcium-hidroxiddal.) A hamu magas kristály-fázis és visszamaradt el nem égetett maradványrészei gyengítik annak pucolán reakcióképességét. A többséget alkotó elemek tartalma (Si, Al, Fe, Ti, Ca, Mg, K és Na) az egyes szemcseosztályok esetében nem változik túlságosan. A kémiai összetétel befolyásolja a részecskék névleges porellenállását, amire a szilárd szennyezı anyagok (TZL) elektromos leválasztásához van szükség. Az alkalikus összetevık (NaO2, K2O) csökkentik a névleges porellenállást, míg az üveges fázisú AlO3 és SiO4 növelik azt. d. A szénben található nyomelemek: A nyomelemek szénégetés során történı viselkedésének megállapításával összefüggésben fontos tényezınek számít ezek kötıdése a szénben és a hamufélékben, valamint az ezt követı égési folyamat feltételei. A nyomelemek organikus és anorganikus kötésekkel kapcsolódhatnak az ásványi fázisokhoz. A leggyakoribb fázisok: agyagos ásványok (kaolinit, illit, montmorillonit, kloridok, szmektitek), szulfátok (gipsz), szulfidok (pirit, markazit, hexagonális pirotin, greigit). A nyomelemek egyes ásványi fázisokra vonatkozó kötéseit Finhelman (1981) tanulmányozta, aki ezt az elsıdleges akkumulációt mutatta be: agyagos ásványok: Cr, F, Rb, Ti, V,

78


szulfidok: Sb, As, Cd, Cu, Pb, Hg, Ni, Se, Zn, karbonátok: Ba, Mn, Sr, szulfátok: Ba, Sr, foszfátok: Ba, F. A Ge, Be, B, Ga csak a szén organikus részeihez, a Hg, Zr, Zn, Cd, As, Mo és a Mn pedig a hamufélék anorganikus fázisaihoz kötıdik (szulfidok, karbonátok, szilikátok). b e. A nyomelemek viselkedése a szén égetése közben: A nyomelemek kötései az egyes égési termékekben nem csak a kötés jellegétıl, de egy sor további tényezıtıl (pl. a részecskék nagysága, az elemek geokémiai viselkedése, stb.) is függenek. Davidson és társai (1974) a szublimáció és a kondenzáció tanulmányozása alapján az elemeket a különbözı nagyságú részecskékké történı koncentrációképességük alapján három csoportba osztotta: 1. magas koncentrációképességő elemek: As, Cd, Cr, Ni, Pb, Sb, Ti, Zn, S, 2. alacsony koncentrációképességő elemek: Al, Be, Fe, Mg, Si, V, 3. koncentrációképesség nélküli elemek: Bi, Ca, Co, Cu, K, Sr. Colles és társai (1979) Mason geokémiai besorolását alkalmazták, aki az elemeket az alapján osztotta fel 3 csoportba, hogy azokat a különbözı részecske nagyságú elemek közül melyik csoporthoz való kötıdést részesítik elınyben: 1. Litofilikusak: a hamu apró részeiben győlnek össze: Al, Ca, Fe, K, Mg, Na, Ti. 2. Kalkofilikusak: a részecskék méretének csökkenésével egyre nı a koncentrációjuk: As, Cd, Mo, Pb, Se, Zn. 3. Azok az elemek, amelyek nem mutatnak semmilyen kötıdést: Be, Co, Cu, Ni és a drága földfémek. Vassilev (1993) rájött, hogy a nyomelemek elsısorban a nem mágneses frakciókban, továbbá a 2,9 g/dm3 feletti sőrőségő frakciókban és a legfinomabb szemcseosztályokban koncentrálnak. A gömbölyő aggregátumokhoz elsısorban a Zr, Cs, La, Sc, Ti, Cr, Zn, Sb, Pb és az U kötıdik. A kalkofil elemek (Cu, Zn, Ga, Ge, As, Sn, Pb) önállóan 0,01 - 5 mikrométeres nagyságú alkalmi fázisokat is alkothatnak. A magnetikus fázisokban a Cu, a Zn és a Ge akkumulálódnak. A szénégetés során a nyomelemek többsége az égési fázishoz kötıdik, de ennek ellenére néhányuk így is a légkörbe kerül kibocsátásra. Egorov és társai (1979), valamint Vassilev (1993) egy ún. mérleg-együtthatót definiáltak, amelybıl kitőnik, hogy az elemek koncentrációjának milyen része bocsátható ki a légkörbe. 10 %: 10 – 20 %: 20 – 30 %: 30 – 40 %: 40 – 60 %:

Nb, Ta, Th, Y, Cs, Eu, Co, Ni, Ga, Sr, La, V, Be, Ce, Hf, Sc, Cr, As, Sb Zr, Mo, Ba, Cu, Zn, Ge, Pb, U.

A mérleg-együttható értékeibıl egyértelmő, hogy a légkörbe a kalkofilikus és lítofilikus elemek kerülnek ki, amit az égés közbeni evaporációjukkal, szublimációjukkal és részleges kondenzációjuk idéz elı.

79


Smith (1987) a nyomelemeket illékonyságuk alapján csoportosítja: 1. Nem illanó elemek, melyek az égetés során a szilárd részekben koncentrálódnak: Al, Be, (Be), Ca, Ce, Co, (Cr), Eu, Fe, Hf, K, La, Mg, (Ni), Rb. Sc, Si, Sm. Sr, Ta, Ti, (U), Zr. 2. Illanó, kondenzálódó elemek: a gázok hőtését követıen oxidokként, kloridokként és szulfidokként kondenzálódnak: As, (B), (Ba), (Be), Cd, (Co), Cu, Ga, (Ge), Mo, (Ni), Pb, Sb, Se, (Sn), (Te), (Tl), (V), Zn. 1/2 osztály: átmeneti elemek. (BA), (Bi), (Co), Cr, Cs, (Cu), (I), (Mo), Na, Ni, (Se, (Sr), (Ta), (U), V, (W). 3. Illanó, nem kondenzáló elemek, melyek a kéménybıl kerülnek kibocsátásra: Br, B, Cl, F, Hg. Lindberg és társai (1979) az elemeket a részecskék elsıdleges koncentrációja alapján 4 csoportba osztatta: a Na, V, Cr, Ni, Sc nagyon kismérető részecskékre (40 mikrométernél kisebb) koncentrálódnak, a Mg, Ca, K, Ti, Mn, Fe, Co, Al, és a Si esetében nem volt elsıdleges koncentráció a hamuban. Tauber (1988) bemutatja, hogy a hamuban található szférikus részecskék többsége nagyon finom (0,01 mikrométer) réteggel van bevonva, amely kristálylapocskákból, vagy finom szférikus gömbökbıl áll. Ezek az új fázisok az égéstermékek kondenzációja során keletkeznek. Összetevıjük nagyon gyakran magas nyomelem koncentrációval rendelkezı magnetit-maghnetit. Meij és társai (1985) az egyes elemek esetében a széntömeg és hamu közötti dúsítási tényezıt (EF) tanulmányozta. Az EF = (a hamuban lévı elem koncentrációja / a szénben lévı elem koncentrációja) x (a szén hamutartalmával / 100). A dúsítási tényezı alapján az elemeket 5 csoportra osztotta fel: -

EF< 0.1: B, Br, Cl, F, Hg, EF 0.7 - 1, 3 között: Cr, Cs, EF 1,3 - 2: Ba, Ca, Na, Sm, EF 2 - 4: Be, Co, Cu, Mg, Mn, Mo, Ni, Sr, U, V, EF>4: As, Cd, P, Pb, Sb, Se, W, Zn.

A feltüntetett információ alapján megállapítható, hogy valószínőleg nem lehet egyértelmően meghatározni a nyomelemek viselkedését az égéstermékekben, mivel koncentrációjuk sok tényezıtıl függ: - az égetett szén jellegétıl, - az égési folyamat hımérsékletétıl, a nyomás- és hıviszonyoktól, - az égetéshez szükséges levegı mennyiségétıl, - az adalékanyagok részarányától. Az égés folyamán elıforduló jelentıs hımérsékletváltozások befolyásolják a szénben található nyomelemek viselkedését. Az égési folyamat során a szén szerves és szervetlen összetevıiben jelenlévı illó- és nyomelemek szabadulnak fel. A szerves összetevıben található nagyobb affinitású nyomelemek az égés során nagyobb mértékben illannak el, mint az ásványi fázisokban megkötött elemek, ami Smith szerint elsı sorban a kalkofil Zn, a Ga, a Ge, az As, a Se és a Pb elemekre érvényes. A többi elem: Al, Si, K, Ca, Mn, Ti, Fe, Rb, Sr, Y, Zr és az Nb az

80


organikus fázis iránt mutatott különbözı affinitás mellett is megközelítıleg azonos illanékonyságot mutatnak. Intermediálisan viselkedett a Co, Ni és az Mo. A nyomelemek illékonyságát befolyásoló legfontosabb tényezı a hımérséklet: emelkedı hımérséklet esetén megnı az illanás mértéke (1. sz. ábra). Az 1. sz. ábrán található görbék alapján nyilvánvaló, hogy 400 °C feletti hımérséklet esetén az elemek (As, Se, Br, I a Hg) több mint 90%-a már elillant. A hımérséklet mellett szintén fontos tényezı a nyomelemek gızének a nyomása. Kiválasztott nyomelemek gızének nyomását a 2. sz. ábrán látható görbék szemléltetik. A Cr, Ni és Co elemeken kívül a nyomelemek (Hg, As, Cd, Pb, Zn és a belılük származó vegyületek) forráspontja 1.600 °C alatt van, ami annyit jelent, hogy az égés folyamán gız formájában is jelen lehetnek. A nyomelemek nem elementáris formában fordulnak elı a szénben, ezért az érintett oxidok forráspontjainak az összehasonlítása (Smith 1980). Ezek az adatok következı áttekintésben láthatók: 600 °C alatti forráspontú oxidok...................................................Hg, Se, Cs 600 – 800 °C közötti forráspontú oxidok.................................................800 – 1.000 °C közötti forráspontú oxidok........................................... As, Li 1.000 – 1.200 °C közötti forrásponttú oxidok.......................................... Rb 1.200 – 1.400 °C közötti forráspontú oxidok.......................................... Na 1.400 – 1.600 °C közötti forrásponttú oxidok.............................. Sb, Pb, Sn, K, Cd 1.600 – 1.800 °C közötti forráspontú oxidok..................................... V, Cu, B 1.800 – 2.000 °C közötti forráspontú oxidok.............................Tl, Bi, Ni, Mo, Zn, W 2.000 – 2.400 °C közötti forráspontú oxidok.........................................Ba, Ti 2.400 – 2.800 °C közötti forráspontú oxidok........................................ Fe, Co 2.800 – 3.200 °C közötti forráspontú oxidok............................Mg, Ca, Si, Al, Cr, Sr A nyomelemek illanásának lehetıségét nem lehet leegyszerősíteni csak a forráspontok értékeinek alkalmazására, hanem számításba kell venni az égetési folyamat kezdetén jelen lévı redukciós atmoszféra jellegét, valamint az elıfordulható egyes nyomelemek elıfordulási formáját is, amelyek különbözı illanékonyságú kémiai vegyületekben fordulhatnak elı. Égetés után az elemek többsége oxidok formájában van jelen. Az égéstermékek áramának hőtése közben elıfordulhat, hogy az oxidált nyomelemek lecsapódnak (Smith, 1980). Leggyakoribb kondenzációs felületül az égéstermék-áramában található hamuszemcsék szolgálnak. Az elillant nyomelemek egy része közvetlenül a melegített felületek falain csapódik le, esetleg nagyon finom részecskék keletkeznek, amelyek a kondenzációs termékekbıl jönnek létre. Az illanó nyomelemek nagy része 130 – 140 °C-ra való lehőtéskor csapódik le.

Nyomelemek illékonyságának foka és a hımérséklet függvényében

81


1 - Hg, 2 - Se, 3 - Br, 4 - I, 5 – As Stupeň vytékání v hmotnostnom % = Az elfolyás foka tömegszázalékban Teplota = Hımérséklet Nyomelemek és vegyületeik gızeinek nyomásgörbéi Tlak páry = Gıznyomás Teplota = Hımérséklet

Az illékony nyomelemek elkülönítéséhez a kondenzációs hımérsékleten kívül még fontos az a hımérsékleti intervallum is, amely mellett sor kerül az égéstermékek porleválasztására (Martin A. 1982). A magasabb hımérsékletnél történı égéstermék-porleválasztásnál csökken a tiszta gázból származó por nyomelem-tartalma.

82


Tiszta gázból származó por nyomelem-tartalma száraz főtıtéren való áthaladás után, az égéstermék-porleválasztás hımérsékletének függvényében Obsah = Tartalom Teplota odprášení spalín = Az égéstermékek porleválasztási hımérséklete Az égéstermékek gáz-alkotóelemeinek magasabb parciális nyomása miatt az elillant nyomelemek lecsapódása intenzívebb hamu-visszavezetı salakolvasztó-tőzterekben, amit alátámasztanak Kolb és Teuber (1981) eredményei, akik megállapították, hogy a salakolvasztó-tőzterekbıl származó hamunak magasabb a Zn, Cd és Pb-tartalma. Az égési folyamat alatt elillanó, sok olyan nyomelem, függıséget mutat ki az elem koncentrációja és a résecske nagysága között. Ebbıl viszont az következik, hogy a nyomelemek illanásának feltételeit és az ezt követı kondenzációt befolyásoló tényezık közé tartozik a felhasznált szén fajtái, a tőzhely típusa és a portalanító berendezés jellegzetessége, valamint az erımői berendezés leterheltsége. Az elillant nyomelemek kicsapódása szintén függ az égéstermékek porszemcsetartalmától, amelyek ebben az esetben potenciális „a kicsapódás csíráinak“ szerepét látják el. A kicsapódás által hamurészecskéken kialakított felületi réteg vastagsága kb. 0,05 µm. Smith és társai (1982) rámutatnak arra, hogy bizonyos elemek finom részecskéiben (<10 µm) koncentráltabbak, mint a durva szemcsés hamunál. Smith és társai (1982) a saját kísérleteik eredményei alapján rámutatnak továbbá arra, hogy az elektrosztatikus leválasztóból származó hamu nyomelemtartalma és a megtisztított égéstermékekben kibocsátott szilárd szennyezı anyagok (TZL) között nincs különbség, feltéve, hogy az analizált részecskék szemcseszerkezete megegyezik. Az 1 m körüli részecskékben legfıképpen az Zn, As és Pb elemekkel való dúsítás játszódik le, de elıfordulnak más nyomelemek is: Cr, Co, Ge és Mo (lásd 4 sz. ábrát). Az elemek égetési folyamatban való viselkedésének tanulmányozása az egyes szerzıket (Colles és társai 1979, Klein és társai 1978, Meij és társai 1984) arra a következtetésre sarkalt, hogy az elemeket négy csoportba sorolja. A zárójelben feltüntetett elemek különbözı szerzık szerint több csoportban is szerepelhetnek.

83


A hamuban elıforduló nyomelemek koncentrációs profiljai a szemcsenagyság függvényében Obsah prvků v mg/kg = Elemtartalom mg/kg-ban Fyzikální průměr zrna v m = A szemcse fizikai átmérıje µm-ben 1. csoport: (Na), Mg, Al, Si, K, Ca, Sc, Ti, Mn, (Co), Rb, (Sr), (Cs), (Ba), La, Be, Sm, Eu, Tb, Dy, Yb, Hf, Ta. A fentebb említett elemek egy része a litofil, vagy a sziderofil elemek közé tartozik. Ezeknek az elemeknek és vegyületeiknek magas a forráspontja, az égési hımérsékletnél kialakuló gıznyomás pedig minimális. Ebbıl az következik, hogy indifferensek az égésetési feltételek változásával szemben. Az alumíniumot gyakran használják norma-elemként az EF dúsítási tényezı megállapításához. Ezeknek az elemeknek a dúsítási tényezıje megközelítıleg 1, ami annyit jelent, hogy ezen elemek eloszlása a portőztérben való égetésbıl származó hulladékokban majdnem egyenletes. 2. csoport: (Be), (Cr), (Co), (Cu), Zn, Ga, As, Se, Mo, Cd, Sb, (Ba), W, Pb. Ezeknek az elemeknek az egy része kalkofil. Viszonylagosan alacsony a forráspontjuk, ezért az égetési folyamat során illékonyak lehetnek. Az égéstermékek hőtésekor a hamuszemcsék felületén koncentrálódnak. Ezek az elemek magasabb tartalommal fordulnak elı a finom porszemcsecsoportokban. A dúsítási tényezı ezeknél az elemeknél >1. 3. csoport: azokat az elemeket tartalmazza, amelyeket nem lehetséges egyértelmően besorolni az elızı csoportokba: (Be), (Na), V, (Cr), (Co), Ni, (Cu), (Sr), (Ba). Ezeknek az elemeknek a viselkedése alapvetıen az égési feltételektıl függ és bizonyos berendezések esetén specifikusnak minısíthetı. 4. csoport: képviselıi a B, F, Cl, S és a Hg. Az égetést követıen ezek az elemek gáz formájában vannak jelen, és szintén gázként kerülnek kibocsátásra a légkörbe. Ezeknek az elemeknek a dúsítási tényezıje (EF) kisebb, mint 1. A finomabb szemcseosztályokban a magasabb elemkoncentrációt általában a részecskék felületi rétegében kialakult magas elemkoncentráció idézi elı. Lincol és társai (1983) azt írja, hogy a 75-100 µm szemcsézettségő osztályba tartozó részecskék keresztmetszetének tanulmányozásakor kitőnt, hogy némely elem eloszlása a részecske belsejében egyenetlen. Fıképpen a V, Cr, Zn, Tl és a Pb elemek inkább a felületi rétegben, mint a szemcse közepében koncentrálódnak. A felszíni és a mag belsejében lévı koncentráció közötti eltérés a Pb esetében négyszeres, a Tl esetében pedig negyvenszeres. Hasonló eredményekhez jutott Hansen és kollektívája (1980) is, akik a V, Zn, és a Tl elemeken kívül az As, Se, Mo, Cd és az Sb elemek esetében 70%-os mértékő dúsulásról számolnak be hamuszemcsék felületén. A hamuszemcsék keresztmetszetének tanulmányozása alapján Lite és kollektívája (1976) megállapította, hogy a felülettıl mért megközelítıleg 0,05 µm távolságig állandó az elemtartalom, valamint hogy a hamu felületi rétegének dúsulása korrelál a kilúgozott folyadékban található elemek dúsulásával. Magasabb Al, Si, Ca és Fe elemtartalmat állapítottak meg a hamuszemcsék magjában, viszont a Na és S elemek esetében a felülettıl való távolság növekedésével csökkent az elemkoncentráció. Kaufher és kollektívája (1985), amely a 0,1 µm nagyságú elemek kémiai összetételét tanulmányozta, hozzáteszi, hogy a vas koncentrációja is csökken. Ezzel tejesen ellentétes eredményeket figyelt meg Cambel és társai (1979), aki nem erısítette meg a nyomelemek zónaeloszlását az 1 m hamurészecskékben. A bemutatott eredmények alapján nyilvánvaló, hogy a hamurészecskék felszínén lévı elemek végsı kémiai összetétele (úgyszintén a koncentrációs profilok alakulása) a komplex kondenzációs diffúz folyamatoknak az eredménye, beleértve maguknak a részecskéknek a keletkezését is, amely viszont minden esetben függ a hımérséklettıl és az idıtıl. A részecskék felületének illanó elemekkel történı dúsulásánál meghatározó szerepet játszanak a kondenzációs folyamatok. Az égési folyamat szintén befolyást gyakorol a nyomelemeknek a hamu egyes fázisaira való kötıdésére. Hulett és kollektívája (1981) fokozatos kilúgozással (HCl, HF), valamint mágneses leválasztással három fázisra osztotta a hamuszemcséket:

84


-

amorf alumínium-szilikát üvegfázis, mullit és kvarc fázisa (kristályfázis) és spinnel fázis.

Ezeknek a fázisoknak a kémiai összetétele tanulmányozásakor (Hulett a kollektívája 1980, 1981, 1982) rájött arra, hogy az amorf alumínium-szilikát üvegfázis nagy mennyiségő toxikus nyomelemet (As, Cd, Pb) köt meg, a mullit és kvarc fázisa viszonylagosan nyomelemek nélküli, csak Si és Al elemeket helyettesítik izomorf módon a Fe a Ti elemek. A spinnel fázisban is - ahol az Al elemet részleges izomorf módon helyettesíti a Fe atom – magasabb a V, Cr, Mn, Co, Ni nyomelem- tartalom, míg a Cu és Zn elemek kisebb mértékben vannak jelen. Ezeknek az eredményeknek az alapján Hulett és Weineberger (1980) azt feltételezik, hogy a hamuszemcsékben elıforduló nyomelemek fizikai-kémiai formáit legfıképpen az illetı fázis határozza meg. Amennyiben általánosítjuk ennek a fejezetnek a következtetéseit, nyilvánvaló, hogy a nyomelemek terjedése a szemcsenagyságtól és a hamuszemcse kémiai összetételétıl függ. Ezek feltételezik a nyomelemek bizonyos asszociációinak az elıfordulását. Az arzén szénégetés közbeni viselkedésével összefüggı legfontosabb következtetések A szénben az arzén - a szulfidikus ásványok iránti magas affinitása miatt - általában a piritfázisban fordul elı. A mállási folyamatok következtében az arzén egy része oxid formájában is jelen lehet, némely szénfajták esetében a szerves anyagok részét képezi. A szén égetési hımérséklete mellett az arzén gázfázisba meg át. Az arzén túlnyomó része felszíni kondenzációval és adszorpcióval rakódik le a hamurészecskéken. A szénégetés folyamatában képzıdı legfontosabb gázformájú arzénvegyületek az AsO, AsO2 és az As4O6. Az arzén illóságának foka mindenekelıtt a láng hımérsékletétıl, valamint az égetésnél rendelkezésre álló oxigén mennyiségétıl függ. Szub-sztechiometrikus (redukciós) feltételek mellett csökken a gázfázisú As mennyisége. A szénben található arzén formája nincs nagy hatással a gázfázisba való átmenetel fokára. Az arzénnak a hamurészecskéken való kondenzációs és adszorpciós folyamata, amely esetleges Ca3(AsO4)2 keletkezésével is jár, az égéstermékek megközelítıleg 800 °C alá való hőtésekor zajlik. A hamurészecskékben található arzén formája függ az égéshez felhasznált szén összetételétıl és a keletkezı hamurészecskéktıl, valamint az égési, legfıképpen pedig az égéstermékek hőtése alatti feltételektıl. Az arzén a hamurészecskéken oxidok formájában (As2O3, As2O5), esetleg Ca3 (AsO4)2 formájában adszorbeálódik. Egyes magasan savas hamurészecskéknél az arzén a Fe(III) részecskével is társulhat. Azoknál a tüzelıanyagoknál, amelyek 0,1 %-nál több Ca-ot tartalmaznak (oxidációs feltételek mellett), majdnem minden a hamurészecskék által felfogott arzén Ca3(AsO4)2 formájában van jelen. Az égéstermék-áramlatba való kalcium bázisú por alakú szorbens anyag hozzáadásával 350-600 °C hımérséklet mellett az arzént a gázfázisból reakció segítségével lehet eltávolítani, amelyet az alábbi képlet szemléltet: 3CaO + As2O3 + O2 <=> Ca3(AsO4)2 Ennek a reakciónak az elıfeltétele, hogy elıször csökkenteni kell égéstermékekben található SO2 tartalma. A hamuszemcsékben lévı arzén mennyisége elsısorban attól a hımérséklettıl függ, amely mellett a szilárd szennyezı anyagok ( TZL) leválasztása történik, továbbá a nyomástól (a magasabb nyomás lehetıvé teszi a magasabb hımérséklet melletti kondenzációt), az égetés sztechiometriájától, a hamurészecskék nagyságának eloszlásától és a retenciós idıtıl (az égéstermékek és a hamurészecskék kontaktusának idıtartama). A hamurészecskékben található más nyomelemekkel szemben az arzén különösen magas dúsulási mértéket (5-10 x) mutat ki a legfinomabb (<10 µm), nagy mérési felülető frakciókban.

85


Az As égéstermékekben lévı mennyiségének hatékony csökkentése közvetlenül összefügg a szilárd szennyezı anyagok (TZL) leválasztásának hatékonyságával, azonban az arzén leválasztásának a mértéke mindig kisebb lesz, mint a szilárd szennyezı anyagok leválasztásának a hatékonysága (tömeg %), mivel az arzén koncentrációja a legfinomabb (szubmikron) égéstermék-csoportok felé irányul, amelyek esetében viszont szilárd szennyezı anyagokat (TZL) leválasztó berendezések hatékonysága jelentısen kisebb. Az elektrosztatikus szeparátor mögött a hamurészecskék nagysága a 10 µm alatti tartományban lesz (átlagosan 3,5 µm). Fontos tudatosítani, hogy a kibocsátott arzén mennyiségének prognózisa egy konkrét szénerımő esetében a szilárd szennyezı anyagok (TZL), esetleg a gáz emissziók leválasztására szolgáló berendezések hatékonyságára vonatkozó adatokból kiindulva, amely berendezések eltérı feltételek mellett mőködnek, meglehetısen pontatlan.

A főtıanyagok égetésekor keletkezı szennyezıanyagok fajtái Az égetési folyamatokban a főtıanyag fajtája és eredete függvényében fıleg alapvetı szennyezı anyagok (ZL) keletkeznek: CO, nitrogénoxidok (NO a NO2) mint NO2, SO2, szilárd szennyezı anyagok (TZL) és a szilárd szennyezı anyagokban található nehézfémek, mint pl. az As, Cd, Cr, Cu, Hg, Ni, Pb, Se és a Zn. A szilárd tüzelıanyagok égetésekor a tüzelıanyag eredetétıl függıen az égéstermékekben elıfordulhatnak illó szerves anyagok (NM VOC) és gáz formájú anorganikus szennyezı anyagok (pl. NH3, és a Cl gázvegyületei). A főtıanyagban található kén elégetésekor (oxidációjával) SO2 keletkezik. A tüzelıanyag kéntartalma 0,3 - 3 % intervallumban mozog. A szénben található kén fajtái: pirites, szerves, szulfidos és elemi; döntı többségében pirites és szerves kén fordul elı. Földgáz esetén a kéntartalom (általában H2S formájában) a szilárd tüzelıanyagokhoz viszonyítva kimondottan alacsonyabb. A főtıanyagok minden fajtájának égésekor keletkeznek nitrogén-oxidok (NOx). A nitrogén oxidok túlnyomó többségének keletkezése a nitrogén monoxidhoz (NO) (megközelítıleg 90-95 %), kisebb arányban pedig NO2–höz kötıdik. Az NO keletkezése a NOx mennyiségének megállapítása szempontjából nem lényeges. A nitrogén-oxidokat közösen NO2-ként fejezik ki. Az NOx nagy része (8090 %) az un. főtıanyag-nitrogénekbıl képzıdik. A „főtıanyag-NOx“ a tüzelıanyagban kémiailag megkötött nátrium konverziójával keletkezik. Az égési légtérben atmoszférikus nitrogénbıl keletkezı „termikus NOx“ mennyisége az égési hımérséklet függvényében általában 20 %-nál kisebb. Az N2O keletkezésének mechanizmusa tüzelıanyag-égetéskor nem teljesen tisztázott. Azt feltételezik, hogy hasonló, mint az HCN, NH3 esetében, amelyek viszont hasonlítanak az NO keletkezésének mechanizmusára. Magasabb N2O tartalmat állapítottak meg az 1. 000 oC feletti hımérsékletek esetén, ahol az N2O relatíve állandó. A földgáz nem tartalmaz szervesen kötött nitrogént, égetésekor csak termikus nátrium-oxidok keletkeznek. Annak a feketeszénnek a nitrogén-tartalma, amelyet a tıketerebesi hıerımőben terveznek elégetni, 0,9 - 1,42 % között mozog. A nem metános illékony szerves anyagokat (NM VOC) az estek döntı többségében olefinek, ketonok és aldehidek alkotják. Ezek a tökéletlen égetés égéstermékeiként keletkeznek. Az égetı berendezés méretének növelésével a nem metános illékony szerves anyagok (NM VOC) mennyisége általában csökken. A erımővekben a szén elégetésével összefüggı emissziós tényezı rendszerint 3 kg/TJ szintjén mozog.

86


A CO az égetés köztes termékeként keletkezik, legfıképpen sztechiometrikus feltételek mellett megvalósuló égetés során. A CO keletkezésének mechanizmusa hasonló, mint a termikus NOx és az illékony anyagok (VOC) esetében. Részleges következtetés A javasolt technológia használata során (a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumának - MŽP SR 706/2002 Z. z. sz. rendelete szerint) a javasolt technológia alkalmazása esetén elsısorban az alábbi szennyezı anyagok (ZL) keletkezhetnek: 1. A szén elégetésébıl: Alapvetı szennyezı anyagok (ZL): - szilárd szennyezı anyagok (TZL), - kén-oxidok, - nitrogén-oxidok, - szén-dioxid, - szerves anyagok, amelyek a gázfázis gázhulladékában összes szerves szénként vannak kifejezve. Egyéb szennyezı anyagok (ZL): - 1. szennyezı anyagcsoport – rákkeltı hatású anyagok, 2. alcsoport: (As), - 2. szennyezı anyagcsoport – szilárd szervetlen szennyezı anyagok, 3. alcsoport (Cu, Pb, Zn), - 3. szennyezı anyagcsoport – gız és gáz formájú szervetlen szennyezı anyagok, 2. alcsoport (HF), - 3. szennyezı anyagcsoport – gız és gáz formájú szervetlen szennyezı anyagok, 3. alcsoport (NH3, HCl). 2. A Földgáz elégetésébıl: Alapvetı szennyezı anyagok (ZL): - szilárd szennyezı anyagok (TZL), - kén-oxidok, - nitrogén-oxidok, - szén-dioxid, - szerves anyagok, amelyek a gázfázis gázhulladékában, mint szerves összes szerves szénként vannak kifejezve. 4. A szén-és az adalékanyagok tárolásából és kezelésébıl: Alapvetı szennyezı anyagok (ZL): - szilárd szennyezı anyagok (TZL). 5. A fuvarozásból: Alapvetı szennyezı anyagok (ZL): - szilárd szennyezı anyagok (TZL), - nitrogén-oxidok, - szén-dioxid.

A Légkörszennyezés forrásainak jellemzı vonásai 1. Energetikai forrás: funkcióban és térben meghatározott technológiai egység (kazánház, hıerımő, villamos erımő) tüzelıanyag-égéshez szükséges berendezéssel (kazánok)

87


A főtıanyag-égetésére szolgáló berendezés (égetı berendezés): kazánok és gázturbinák, amelyek az energetikai forrás részei, meg van részükre adva a közös emissziós határérték, és amelyek a dokumentáció szerint egyszerre is üzemeltethetık. Kazán: az a főtıanyag égetésére szolgáló kazánegység, amely a hıerımő, a villamos erımő, vagy a főtıerımő (gızelıállítás) technológiai egységének a részét képezi. Az égés alapelve alapján a következırıl van szó: Fluid kazánok, melyekben por állagú szenet égetnek örvénylı ágyon és a kazán alján keresztül vezetik be az égéshez szükséges levegıt. Ezeket a kazánokat az jellemzi, hogy az égéshez szükséges levegı egyenletesebb oszlik meg, visszaküldik (cirkulálatják) a hamut, hogy lehetıség van a kéntelenítéses használt adalékok (pl. mészkı hozzáadására), valamint és hogy az égés ezekben alacsonyabb hımérsékleten (750-950 oC) meg végbe. Az energetikai forrás mőszaki paraméterei: a) Névleges teljesítmény: 885 MW 3 db, egyenként 240 MW teljesítményő széntüzeléső blokk, vagyis az összteljesítmény: 720 MW Szénfogyasztás: 253,92 t/h, vagyis 1.726.656 t/év Földgázfogyasztás 1 kazán beindításakor: max. 22.230 Nm3/h, vagyis 3 kazán esetén: 66.690 Nm3/h, azaz 379.411 Nm3/év. b) 1 gız-gáz ciklusú blokk, amelynek a teljesítménye: 165 MW földgázfogyasztás: max. 42.000 Nm3/h, vagyis max. 240 millió Nm3/év Technológia (ez egyedi emissziós tényezık megállapítása szempontjából történı főtıanyagégéssel): A szén kazánokban történı égetése: folyamatos (emissziós szempontból) stabil: folyamatos (megszakítás nélküli) üzemelési, mőszaki-gyártási és egyéb más, hasonló (pl. égetési) folyamat, amelynek az összes mőszaki-üzemeltetési értékei az egyedi szennyezıanyagkibocsátási tényezıre (IEF) való hatás szemszögébıl nem a paramétereknek megfelelıek. b) A földgáz (ZP) égése a kazánok beindításakor: nem folyamatos: olyan mőszaki-gyártási és egyéb más hasonló folyamat, amelynek a gyártási (üzemelési) ciklusa a hulladék-gázok kibocsátásával együtt egy idıben egyértelmően meghatározott idıszak - amikor a gyártás, vagy a használt technológiai tevékenység fizikai befejezésére kerül sor; a mőszakiüzemeltetési paramétereknek az egyes szennyezı anyag egyedi emissziós tényezıre (IEF) gyakorolt hatása szempontjából ez lehet paraméteres, vagy paraméter nélküli. c) A földgáz (ZP) égetése gız-gáz ciklusú blokkban: folyamatos (emissziós szempontból) stabil. Az a) és c) pontban leirt esetében a légkörszennyezı forrás állandósult üzemeltetési állapotról, olyan technológiai állapotról van szó, amelyben a technológiai folyamat mőszaki-üzemeltetési paramétereit összhangban tartják a dokumentációban megadott értékekkel és ezek a paraméterek az adott technológia tulajdonságainak keretein belül állandóak. A b) pontban leirt esetben a légkörszennyezı forrás átmeneti üzemeltetési állapotról, olyan idıben behatárolt technológiai állapotról van szó, amely keretében a berendezés kiszolgáló személyzete tudatosan és a dokumentációval összhangban indítja be, álltja le, módosítja a annak teljesítményét (amennyiben a változtatásnak hatása van az emissziós értékre, a változik a tüzelıanyag és az egyéb más mőszaki-üzemeltetési paraméterek, valamint további, a gépi-technológiai berendezés karbantartásával és tisztításával kapcsolatos állapotok, amelyek során a szennyezı anyagok a légkörbe kerülnek kibocsátásra).

88


A Légkörszennyezés forrásának a meghatározása: FORRÁS (lásd a 478/2002 Z. z. sz. törvény 3 § -ban található meghatározást) I. Különösen jelentıs technológiai egységek (nagy források) Légkörszennyezés forrásainak kategorizálása (lásd a Szlovák Környezetvédelmi Minisztériumának - MŽP SR 410/2003 sz. rendeletét).

Köztársaság

A. 3 db. 3 x 240 MW teljesítményő széntüzeléső blokk, amelyeknek az összteljesítménye 720 MW 1. Főtıanyag és energetikai ipar 1.1. Technológiai egységek, amelyek stacionáris, főtıanyag égetésére szolgáló, MW ≥ 50 (küszöbérték) összes beépített névleges hıteljesítményő berendezést tartalmaznak – nagy szennyezı forrás. B. 1 db. gız-gáz ciklusú, 165 MW teljesítményő blokk. 1.5. MW≥ 50 beépített hıteljesitményő gázturbina (küszöbérték) – nagy szennyezı forrás. II. Főtıanyagok tároló helye (nyersanyagok - szén) funkciós és térbeli egység keretében mőködı stacionáris szennyezı forrás. III. Légkörszennyezıdés mobil forrásai Az emissziós határértékek meghatározása: Energetikai forrásokra érvényes: A. 3 db. 3 x 240 MW teljesítményő, vagyis 720 MW összteljesítményő széntüzeléső blokk:

a. Szennyezı források üzemeltetésének specifikus emissziós határértékei és általános feltételei (lásd a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumának - MŽP SR 706/2002 sz. rendeletét): I.1.6. A szilárd tüzelıanyagok égetésére vonatkozó emissziós határértékek. I.1.6.1. Az emissziós határértékek érvényességének feltételei: Az összes emissziós limit esetében, a 101,325 kPa, 0 oC standard feltétel mellett, valamint a hulladékgázok 6 % oxigéntartalmú koncentrációira átszámított formában érvényes feltételek érvényesek. I.1.6.2. Emissziós határértékek szilárd szennyezı anyagok (TZL) esetében: I.1.6.2.3. Kibocsátott anyagok, maximum 30 mg/m3. I.1.6.3. Emissziós határértékek kénoxidok esetében: I.1.6.3.3. EL max. 200 mg/m3 I.1.6.4. Emissziós határértékek nitrogénoxidok esetében: I.1.6.4.3. Kibocsátott anyagok, maximum 200 mg/m3. I.1.6.5. Emissziós határértékek szénmonoxid esetében: I.1.6.5.1. Kibocsátott anyagok, maximum 250 mg/m3. b.

A szennyezı források üzemeltetésének általános emissziós határértékei és általános feltételei (lásd a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumának - MŽP SR 706/2002 sz. rendeletét):

II. Emissziós határértékek a többi szennyezı anyag (ZL) esetében: 1. Emissziós határértékek a rákkeltı hatású a szennyezı anyagok (ZL) esetében.

89


1.2. Emissziós határértékek a rákkeltı anyagok 2. alcsoportjának esetében. 1.2.1. 5 g/h max. 1 mg/m3-nél nagyobb tömegáramlás mellett. 2. Emissziós határértékek a szilárd, szervetlen szennyezı anyagok esetében. 2.3. Emissziós határértékek a rákkeltı anyagok 3. alcsoportja esetében. 2.2.1. 25 g/h max. 5 mg/m3-nél nagyobb tömegáramlás mellett. 3. 3. Emissziós határértékek a gáznemő szervetlen szennyezı anyagok esetében. 3.2. Emissziós határértékek a gáznemő szervetlen szennyezı anyagok 2. alcsoportjának esetében. 3.2.1. 50 g/h max. 5 mg/m3-nél nagyobb tömegáramlat mellett 3.3. Emissziós határértékek a gáznemő szervetlen anyagok 3. alcsoportja esetében. 3.3.1. 0,3 kg/h max. 30 mg/m3-nél nagyobb tömegáramlás mellett. 4. Emissziós határértékek szerves gázok és gızök esetében. 4.4. Emissziós határértékek abban az esetben, ha a hulladékgázban egyidejőleg több szennyezı anyag alosztályba tartozó anyag fordul elı. 3 kg/h max. 150 mg/m3-nél nagyobb tömegáramlás mellett.

B. 1 gız-gáz ciklusú, 165 MW teljesítményő blokk. a. Szennyezés forrásainak üzemeltetésének specifikus emissziós határértékei és általános feltételei (lásd a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumának - MŽP SR 706/2002 sz. rendeletét): 2. Gázturbinák. 2.2. Az emissziós határértékek érvényességének feltételei: Az összes emissziós határérték esetében, a 101,325 kPa, 0 oC standard feltétel mellett, valamint a hulladékgázok 15 % oxigéntartalmú koncentrációira átszámított formában érvényes feltételek érvényesek. Ezek az emissziós határérték 50 %-nál nagyobb megterhelés esetén érvényesek. 2.3.2.1. Emissziós határérték nitrogénoxid esetén: Kibocsátott anyag max. 50 mg/m3

A. Az alapvetı szennyezı anyagok tömegáramlásának kiszámítása 3 kazán esetén: 1. A szennyezı forrásból feltételezett emisszió-kibocsátás mennyiségének kiszámításának módja (AP - 42, Fifth Edition, Vol I, Chapter 1 and 3, U.S.EPA, 2002). Belépı adatok: 1. Normális üzemeltetés Főtıanyag: feketeszén Főtıanyag-fogyasztás 1 kazánban: 85,94 t/h. Tüzelıanyag-fogyasztás 3 kazánban: 257,82 t/h, vagyis 6.187,68 t/24 h, azaz 1.753.742 t/év. A kazán fajtája: gızkazán, cirkuláló fluid-réteggel. Emissziós tényezık – szennyezıanyag-leválasztó elıtt érvényesek: PM2,5: 8,5 kg/t főtıanyag PM10: 6,2 kg/t főtıanyag CO: 9 kg/t főtıanyag NO x: 2,5 kg/t főtıanyag SO2: 15,5 x S (a főtıanyagban található kén tartalma), vagyis 15,5 x 0,6 = 9,3 kg/t főtıanyag.

90


Ezt követıen kiszámítjuk a szennyezıanyagok feltételezett kibocsátásának tömegáramát mindhárom kazánból a szennyezıanyag-leválasztó elıtt: PM2,5: 8,5 x 257,82 = 2191,47 kg/h PM10: 6,2 x 257,82 = 1598,484 kg/h Szilárd szennyezı anyagok (TZL) összesen: 3.789,95 kg/h CO: 9 x 257,82 = 2320,38 kg/h NO x: 2,5 x 257,82 = 644,55 SO2: 9,3 x 257,82 = 2397,726 kg/h A szilárd szennyezı anyagok (TZL) kb. 99 %-os leválasztási hatékonyságának figyelembe vétele esetén a szilárd szennyezı anyagok tömegáramlása: 3.789,95 - (3789,95 x 0,99) = 37,9 kg/h A SO2 kb. 80 %-os leválasztási hatékonyságának figyelembe vétele esetén a SO2 tömegáramlása: 2.397,726 – (2397,726 x 0,2) = 479,545 kg/h

2. A feltételezett emisszió-kibocsátás mennyiségének kiszámításának módja az „Általános emissziós tényezık és általános emissziós összefüggések a kiválasztott technológiák és berendezések esetében – INFORMÁCIÓ“ c. forrás alapján. Lásd a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumának Közlönyei (Vestníky MŽP SR): 6/1996, 6/1999, 1/2000, 5/2001 számokat. Általános emissziós tényezık és általános emissziós feltételek a kiválasztott technológiák és berendezések esetében. Lásd a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumának Közlönyei (Vestníky MŽP SR): 6/1996, 6/1999, 1/2000, 5/2001 számokat.] A bemutatott emissziós tényezık az égéstérbıl származó, a szennyezıanyag-leválasztó berendezés elıtt mért, az adalékanyagok hozzáadása nélküli emissziókra érvényesek. A kibocsátott szennyezı anyagok végleges mennyiségét korrigálni kell a leválasztó berendezés üzemelési hatékonysága, vagy a hozzáadott adalékanyagok kéntelenítési fokozata alapján. Belépı adatok: 1. Normális üzem: Főtıanyag: feketeszén Főtıanyag-fogyasztás 1 kazánban: 85,94 t/h Főtıanyag -fogyasztás 3 kazánban: 257,82 t/h, vagyis 6.187,68 t/24 h, azaz 1.753.742 t/év A kazán fajtája: gızkazán, cirkuláló fluid-réteggel A 3 kazán hıteljesítménye: 1.550,2 MW Konkrét adtok a szén összetevıirıl: Sd – a szárazanyag kéntartalma: a szárazanyag átlagos kéntartalma: 0,6 tömeg % Sr - az eredeti tüzelıanyag kéntartalma %-ban: 100-Wr S = S . -----------, ebbıl: 0,6. (100 – 7) / 100, vagyis 0,558 100 r

d

Wr – az eredeti főtıanyag víztartalma: az eredeti főtıanyag átlagos víztartalma: 7 térfogat % Ar - az eredeti főtıanyag hamurészecske-tartalma %-ban: az eredeti főtıanyag átlagos hamurészecske-tartalma: 23 térfogat % Főtıanyag: feketeszén - kg/t tüzelıanyag emissziós tényezıje (EF)

91


Feltételek: az emissziós tényezı (EF) érvényes bármilyen fluid égéső (cirkuláló réteggel ellátott) kazán, bármilyen teljesítményére érvényes szennyezıanyag- leválasztó használata nélkül A szennyezı anyagok (ZL) mennyisége (t/h) 3 kazán esetében

Szilárd szennyezı anyagok (TZL)

NOx

SO2

CO

Szerves anyagok összesen

Szerves anyagok összesen szerves szénben (C) kifejezve

2,2.Ar vagyis 2,2.23 = 50,6

12,5.Sr 2 vagyis 12,5. 0,558 = 6,975

5

0,055

0,045

13,0457

1,7983

1,2891

0,0142

0,0116

0,5156

A szilárd szennyezı anyagok (TZL) mennyisége: lemaradt oszlop - a szilárd szennyezı anyagok (TZL) felfogása (retenziója) szövetszőrıvel: kb. 99 % - ezek alapján az égéstermékekben található szilárd szennyezı anyagok (TZL) mennyisége: 13,0457 t/h – (13,0457 – 0,99) = 130 kg/h Az SO2 mennyisége: - a szénben található kén mennyisége: 0,20 %, ezek szerint szilárd szennyezı anyagok (TZL) 257,82 t/h ezek szerint 3 kazán esetén: 0,51564 t/h - kén felfogása (retenziója) a salakban és a hamuban a szilárd főtıanyagok fluidos égése mellett – feketeszén esetén (adalékanyag hozzáadása nélkül): 37,5 % [Lásd a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumának Közlönyei (Vestníky MŽP SR): 4. évfolyam (1996), 6. szám, 3-4. oldal] - ezek alapján az égéstermékekbe kénmennyisége (adalékanyag hozzáadása nélkül): 0,51564 t/h x 0,63 = 0,3248 t/h, vagyis az SO2 mennyisége: 649,6 kg/h - szorbens anyagnak a tőztérbe való injektálásakor (kalciumhidrát, mészkı) elérhetı a SO2 eredeti mennyiségének 30 – 50 %-ra való csökkentése - ebbıl következik viszont, hogy az égéstermékekben lévı SO2 feltételezett mennyisége (3 kazán esetén): 0,6496 t/h x (0,3 - 0,5 között) = 194,88 - 324,8 között kg/h mozog NOx mennyisége: 515,6 kg/h CO mennyisége: 1.289,1 kg/h Corg mennyisége: 11,6 kg/h A szennyezı forrásból kibocsátott CO2 mennyiségének a kiszámítása (a kezdeti fázison kívül) CO2 emissziós tényezıje - szénégetés

94,6 t [t CO2/TJ] IPPC, 1996

Elıfeltételek: A szén főtıértéke: 23,52 MJ/kg Fogyasztás: tüzelıanyag-fogyasztás 3 db. kazánban: 257,82 t/h A tüzelıanyag főtıértéke: 6.063.926,4 MJ/h, vagyis 6,064 TJ/h Ezek alapján a CO2 mennyisége: - szénégetésbıl: 94,6 x 6,064 = 573,65 t/h A feltételezett szennyezıanyag (ZL) mennyiségek számított eredményeinek összehasonlítása A 3 kazán tervezett adati alapján A számítás módja

A szennyezı anyagok (ZL) tömegáramlata

92

Értékelı jelentés az Új Energia Forrás Trebišov tervezett tevékenyységérıl Beruházó: Csehszlovák Energetikai Társaság Rt A beruházás helyszíne: Trebišov Szilárd szennyezı anyagok (TZL)

EPA U.S. Az általános emissziós tényezık (legkedvezıtlenebb állapot) A tervben a kazán 508,76 MWt névleges teljesítménye esetén A tervben a kazán 524 MWt névleges teljesítménye esetén

SO2 (kg/h)

NOx (kg/h)

CO (kg/h)

CO2 (t/h)

(kg/h) 37,9 130

479,545 194,88 – 324,8

644,55 515,6

2320,38 1289,1

573,65

41,97

419,7

419,8

419,8

553,485

46,89

468,9

468,9

468,9

623,179

B. A többi szennyezıanyag tömegáramlásának kiszámítása 3 kazán esetén: Feltételek: tüzelıanyag-fogyasztás 3 db. kazán esetén: 257,82 t/h 1. Szennyezı-anyag (ZL) csoport – rákkeltı hatású anyagok, 2. alcsoport: (As): Az égéstermékekben lévı arzén koncentrációját többféleképpen lehet kiszámítani, a számítás alapját a következı információk szolgáltatják: -

-

Égéstermékek mennyisége a kimenetnél – projekttıl függıen: 2.099.194 Nm3/h As koncentrációja a szénben: 23-31 mg/kg a száraz anyagban. As koncentrációja a hamuban (M.J. Nieuwenhuijsen et al., 2001: EXPASCAN Projekt INCO-COPERNICUS program keretén belül, záró értékelés, Imperial College of Science, Technology and Medicine, London, UK. marc 2001) 217 és 3.030 ppm között mozog; átlagosan 1.623,5 ppm. European Environmental Agency által ajánlott módszerek. Az arzén villamos erımővekben (Hollandia, Finnország) való analóg technológiájú eloszlásának tanulmányozásából származó adatok alapján – elektrosztatikus leválasztó – az égéstermékek nedves kimosásra Ca2+ - ionok segítségével

Az égéstermékben lévı arzén-koncentráció kiszámítása az European Environmental Agency módszere szerint: Az arzén emissziójának meghatározására háromfajta módszert lehet használni: 1. A tüzelıanyagban lévı As koncentrációja alapján történı meghatározás. 2. A hamuban lévı As koncentrációja alapján történı meghatározás. 3. A gáztisztítás során leválasztott szennyezı anyagokban található As koncentrációja alapján (nem kivitelezhetı). Számításnál használt módszer: Az arzén EFAs emissziós faktorának kiszámítása a tüzelıanyagban lévı As koncentrációja alapján (2. számítás): Az égéstermékekben szilárd szennyezı anyagaiban (TZL) lévı As emissziós tényezıjét a következı összefüggés alapján számítottuk ki: EFAs = EFf. CAs hamu. 10-3

93


ahol: EFAs – az As emissziós tényezıje (g/t) EFf – a hamu emissziós tényezıje leválasztó berendezés használata nélkül, amely a szén hamutartalmának a függvénye; az EEA ajánlása szerint: EFf = 7,3 .a ahol: az a – s hamu tömeg %-a a szénben (garantált adat 19,86 %) ezek után az EFf = 7, 3. 23 = 167,9 kg hamu/1 t szén CAs hamu – hamuban lévı As koncentrációja (mg/kg) – a számításhoz a 31 mg/kg értéke használtuk EFAs = 167,9. 31. 10-3 = 5,2049 g/t szén A fentiek alapján az As számított tömegárama leválasztás elıtt: 0,00364 x 253,92 = 1321,62 g/h. A szilárd szennyezı anyagok (TZL) leválasztásának 99 %-os hatékonysága mellett a számított As tömegárama a kéményen való kilépéskor: 0,99 g/h 2. Szilárd szennyezıanyag (ZL) csoport – szilárd szennyezı anyagok (ZLÖ szervetlen anyagok, 3. alcsoport (Cu, Pb, Zn) A Cu koncentrációja a száraz anyagban: max. 138 mg/kg A szénben található szárított anyag összesen: 86 – 91,2 % A fentiek alapján a Cu mennyisége (221,72 és 235,04 között) t/h lesz: (30,6 és 32,43 között) g/h. Az alkalmazott leválasztó berendezés: textilszőrı: max. 0,3243 g/h A száraz anyag Pb-koncentrációja: max. 94 mg/kg A szénben található száraz anyag összesen: 86 – 91,2 % A fentiek alapján a Pb mennyisége (221,72 - 235,04) t/h lesz: (20,84 - 22,09) g/h Az alkalmazott leválasztó berendezés: textilszőrı: max. 0,2209 g/h A Zn-koncentráció a száraz anyagban: max. 241 mg/kg A szénben található száraz anyag összesen: 86 – 91,2 % A fentiek alapján a Zn mennyisége (221,72 - 235,04) t/h lesz: (53,43 - 56,64) g/h A alkalmazott leválasztó berendezés: textilszőrı: max. 0,5664 g/h 2. szennyezıanyag (ZL) csoport, 3. alcsoport mennyisége összesen: 0,3243 + 0,2209 + 0,5664 = 1,1116 g/h 3. szennyezıanyag (ZL) csoport – szervetlen, gız és gáz halmazállapotú szennyezı anyagok (ZL), 2. alcsoport (HF) F-koncentráció a száraz anyagban: max. 0,012 %, vagyis 0,0126 % HF A szénben lévı száraz anyag összesen: 86 – 91,2 % Ez alapján viszont a HF mennyisége (221,72 - 235,04) t/h lesz: max. 29,61 g/h 3. ZL csoport – szervetlen ZL gız és gáz formájában, 3. alcsoport (NH3, HCl) Cl-koncentráció száraz anyagban: max. 0,042 %, vagyis 0,043 % HCl Szénben lévı száraz anyag összesen: 86 – 91,2 % A fentiek alapján a HCl mennyisége (221,72 - 235,04) t/h lesz: max. 101,06 g/h

C. Az alapvetı szennyezıanyagok tömegáramlásának kiszámítása a gız-gáz ciklus esetében:

94


1. A Feltételezett emisszió kibocsátás mennyiségének kiszámításának módja (AP -42, Fifth Edition, Vol I, Chapter 1 and 3, U.S.EPA, 2002) szerinti forrás alapján Emissziós tényezık: CO: 0,01369 kg/1 millió m3 földgáz NO x: 0,05896 kg/1 millió m3 földgáz Belépı adatok: Berendezés: elektromos generátorhoz csatolt égetı turbina Teljesítmény: 130 MW Tüzelıanyag: földgáz Tüzelıanyag-fogyasztás: max. 42.000 Nm3/h, vagyis 240 millió Nm3/év A földgáz fogyasztás átszámítása m3/h-ra: (101,325 + 42 000)/273 + 0 = (101,325.x) / 273 + 15 = 43.836 m3/h A fentiek alapján kiszámított tömegáramlás: CO: 0,01369 x 43 836/1.000.000 = 6.10-4 kg/h NO x: 0,05896 x 43 836/1.000.000 = 2,58.10-3 kg/h A szennyezı forrásból kibocsátott CO2 mennyiségének kiszámítása (az indítási állapoton kívül) A CO2 emissziós tényezıje - földgázégés

56,1 [t CO2/TJ]

IPPC, 1996

Feltételek: A földgáz főtıértéke: 34,097 MJ/m3 Fogyasztás: főtıanyag-fogyasztás: max. 42.000 Nm3/h Ezek alapján a főtıanyag főtıértéke: 1.432.116 MJ/h, vagyis 1,432 TJ A fentiek alapján a CO2 mennyisége: -

Földgázégésbıl: 1,432 x 6,064 = 8,68 t/h

A feltételezettszennyezı-anyag (ZL) mennyiségek számított eredményeinek összehasonlítása a gız-gáz ciklusú blokk tervezett adatai alapján A számítás módszertana

EPA U.S. Projekt

Szilárd szennyezı anyagok (TZL) (kg/h) 6,3

A szennyezı anyagok (ZL) tömegáramlata SO2 (kg/h) NOx (kg/h) CO (kg/h)

CO2 (t/h)

2,58.10-3 32,9

8,68 44,5

<0,16

6.10-4 10,1

D. A szénégésbıl származó égéstermékek mennyiségének kiszámítása 3 db. kazán esetén: 1. Az égéstermékek mennyiségének kiszámításának módja a Rosin-képlet alapján: Belépı anyagok: - Az elégetett szén mennyisége a 3 db. blokkban: 253,92 t/h - A szénben lévı N2 mennyisége: 1,42 tömeg % - A szénben lévı C mennyisége: 84,14 tömeg % - A száraz anyagban lévı S mennyisége: 0,6 tömeg %

95


- A szénben lévı H2 mennyisége: 5,43 tömeg % - A szénben lévı víz mennyisége: 7 tömeg % - A szénben lévı hamu mennyisége: 23 tömeg % A száraz levegı minimális mennyiségének kiszámítása (Rosin-képlet): Qsvz min = ks/1000 x 1,012 + 0,5 ahol a ks – a tüzelıanyag főtıértéke (kcal/kg) a szén főtıértéke: kb. 23,52 MJ/kg, vagyis 5 626,8 kcal/kg A fentiek alapján: Qsvz min = 5.628,8/1.000 x 1,012 + 0,5 = 6,194 Nm3/kg tüzelıanyag Levegıfeleslegnél: 1,15: Qsvz: 6,194 x 1,15 = 7,123 Nm3/kg tüzelıanyag A száraz égéstermékek minimális mennyisége: Qsspal min = 22,26 x C/12,1 + 0,0003. Qvz min + 21,89 x S/32 + 22,4 x N/28 + 0,79 x Qvz min ahol: a C – a tüzelıanyagban található C koncentrációja (kg/kg tüzelıanyag), vagyis 0,6077 kg/kg az S – a tüzelıanyagban található S koncentrációja (kg/kg tüzelıanyag), vagyis 0,00558 kg/kg az N – a tüzelıanyagban található nitrogén koncentrációja (kg/kg tüzelıanyag), vagyis 0,0093 kg/kg a H – a tüzelıanyagban található hidrogén koncentrációja (kg/kg tüzelıanyag), vagyis 0,039 kg/kg a V – a tüzelıanyagban található víz koncentrációja (kg/kg tüzelıanyag), vagyis 0,07 kg/kg A fentiek alapján: Qsspal min = 22,26 x 0,6077/12,1 + 0,0003. 7,123 + 21,89 x 0,00558/32 + 22,4 x 0,0093/28 + + 0,79 x 6,194 = 6,024 Nm3/h A száraz anyagok elméleti mennyiségének kiszámítása: 6,024 Nm3/h, vagyis 253,92 t/h szén égésekor a száraz anyagok kiszámolt mennyisége: 1 529 606 Nm3/h, vagyis 1.944.592 m3/h. Levegıfeleslegnél: 1,2 – a száraz anyagok számított mennyisége: 2.029.077 m3/h. 2. A minimális fajtérfogat melletti égéstermékek-mennyiség kiszámításának módja: Az égéstermékek minimális fajlagos térfogata a szén standard feltételek melletti elégetésekor (101,325 kPa, 0 oC, a kibocsátott gázok oxigéntartalma: 6 térfoga %): (7,55-10,44) m3/kg tüzelıanyag. A fentiek alapján tüzelıanyag-égéskor számított égéstermékek mennyisége 3 db. kazán esetében (szén mennyisége: 257,82 t/h): 257820 kg/h x (7,55 - 10,44) m3 = (1.946.541 - 2 691.640) m3/h 3. Az égéstermékek mennyiségének kiszámítása a projektben megadott adatok alapján: A kazán 91,2 %-os hatékonysága mellett: 2.276.223 Nm3/h A kazán: 92 %-os hatékonysága mellett: 2.099.194 Nm3/h

96


E. Szénégésbıl származó alapZL koncentrációjának kiszámolása 3 kazán esetén:

Feltételek: Az összes vegyület száraz gázra átszámolt koncentrációkra érvényes szabványfeltételek mellett (101,325 kPa, 0oC, oxigénmennyiség a gázhulladéknál 6 mennyiség %).

A vegyület koncentrációinak kiszámítása és összehasonlítása a 91,2 % kazánteljesítmény melletti emissziós határértékekkel Vegyület Tömegáramlás számítása Számított koncentráció Vegyület Vegyület 3 projekt alapján (kg/h) (mg/m ) – projekt koncentrációja teljesítéséne adatai alapján (mg/m3) k feltétele szilárd 41,97 18,44 30 Igen vegyület SO2 419,7 184,38 200 Igen NOx 419,8 184,38 200 Igen CO 419,8 184,38 250 Igen A vegyület koncentrációinak kiszámítása és összehasonlítása a 92 % kazánteljesítmény melletti emissziós határértékekkel Vegyüle Tömegáramlás Kiszámolt koncentráció emissziós emissziós t kiszámítása projekt (mg/m3) – projekt határérték határérték alapján (kg/h) adatai alapján koncentrációj teljesítésének a (mg/m3) feltétele szilárd 46,89 22,34 30 Igen vegyüle t SO2 468,9 223,37 200 Igen NOx 468,9 223,37 200 Igen CO 468,9 223,37 250 Igen

F. Szénégetésébıl származó többi vegyület koncentrációjának kiszámítása 3 kazán esetén: A vegyület koncentrációinak kiszámítása és összehasonlítása a 91,2 % kazánteljesítmény melletti emissziós határértékekkel Vegyület Kiszámított Kiszámított emissziós emissziós emissziós tömegáramlás koncentráció határérték határérték határérték (g/h) (mg/m3) tömegáramlása koncentrációja teljesítésének (g/h) (mg/m3) feltétele 1. csoport. 0,99 4,35.10-4 5 felett 1 Igen 2. alcs. (As) 2. csoport 3. 1,1116 4,88.10-4 25 felett 5 Igen alcs. (Cu +

97


Pb + Zn) 3. csoport 2. 29,6 alcs. 3. csoport 3. 101,06 alcs.

0,013

50 felett

5

Igen

0,044

300 felett

30

Igen

Vegyület koncentrációinak kiszámolása és összehasonlítása a 92 % kazánteljesítmény melletti emissziós határértékekkel Vegyület Kiszámolt Kiszámolt emissziós emissziós emissziós tömegáramlás koncentráció határérték határérték határérték (g/h) (mg/m3) tömegáramlása koncentrációja teljesítésének (g/h) (mg/m3) feltétele -4 1. csoport 2. 0,99 4,72.10 5 felett 1 Igen alcs. (As) 2. csoport 3. 1,1116 4,89.10-4 25 felett 5 Igen alcs. (Cu + Pb + Zn) 3. csoport 2. 29,6 0,0141 50 felett 5 Igen alcs. 3. csoport 3. 101,06 0,0481 300 felett 30 Igen alcs.

G. Alap vegyület koncentrációjának kiszámítása gız-gáz ciklusban: Feltételek: emissziós határérték száraz gázra átszámolt koncentrációkra érvényes szabvány feltételek mellett (101,325 kPa, 0oC, oxigénmennyiség a gázhulladéknál 15 mennyiség %). Égéstermékek minimális fajlagos térfogata földgázégéskor szabvány feltételek mellett (101,325 kPa, 0oC, oxigénmennyiség a gázhulladéknál 6 mennyiség %): 10,06 m3/kg tüzelıanyag. Ezek alapján a tüzelıanyag-égéskor számított égéstermékek mennyisége (földgáz mennyisége 43 836 m3/h földgáz): 1 102 475 m3/h A vegyület koncentrációinak kiszámolása és összehasonlítása az emissziós határértékekkel Vegyület Tömegáramlás Kiszámolt emissziós emissziós emissziós kiszámolása koncentráci határérték határérték határérték projekt alapján ó tömegáramlás koncentrációj teljesítésének (kg/h) (mg/m3) a a (mg/m3) feltétele (Igen/Nem) szilárd 6,3 5,714 vegyület SO2 0,16 0,145 NOx 32,9 29,84 Max. 50 Igen CO 10,1 9,16 Részleges következtetés: Az Új Energiai Forrásnál az emissziós határérték betartása feltételezett

98


H. Mobil forrásokból származó emisszió Vegyület jellege: - szilárd vegyület - NOX - CO - VOC - benzén Feltétel: EURO emissziós szint, jármő sebessége: 40 km/h Vegyület Emissziós faktor (g/km/jármő) NOx 1,68 CO 2,81 VOC 0,59 Benzén 0,0086 Legjobban elérhetı technikák nagy égési berendezéseknél Elsıdleges intézkedések: - tüzelıanyag-szállítmányokkal kapcsolatos intézkedések - égésmódosítás Másodlagos intézkedések: - végzıdés-tisztítással kapcsolatos intézkedések, melyek csökkentik a légkörbe, vízbe és talajba való emissziót A következı részben fel vannak tüntetve a legjobban elérhetı/hozzáférhetı technikák, amelyek a megítélt technológiákra vannak tervezve. Égésmódosítás: Az égési rendszerbe vezetett adalékanyagok támogatják a tökéletes égést, de ez mellett felhasználhatóak mint elsıdleges intézkedések a szilárd vegyület, SO2, NOx és specifikus, tüzelıanyagban lévı nyomelemek emissziójának csökkentésére. Elsıdleges intézkedések emissziók csökkentésére [Eurelectric, 2001] Égésmódosítás Szilárd tüzelıanyagok és szilárd vegyület csökkentése

Szilárd tüzelıanyagok és SO2 csökkentése

Szilárd tüzelıanyagok és NOx csökkentése (NOx keletkezésének

Teljesítménycsökkenés Alacsonyabb átfolyási térfogat és magasabb O2 többlet csökkenti a hımérsékletet és salakozást Alacsonyabb hımérséklet csökkenti a kén illékonyságát Alacsonyabb hımérséklet

Tüzelıanyag-és levegıváltoztatás Elıszárított tüzelıanyag, tüzelıanyag-adalékok, vagyis alacsonyolvadású adalékok olvasztókamrás tőztérhez, hidraulikus hamueltávolítás Alacsony kéntartalmú, valamint szorbent (mész, mészkı a fluid rétegen való égéshez) adalékú tüzelıanyag használata Keverés és finomaprítású tüzelıanyag, égéstermékek újrahasznosítása csökkenti a NOx keletkezését

Égıfejváltoztatás Hidraulikus hamueltávolítás, ciklonégı olvasztókamrás tőztérben Önálló adalékanyaginjektáló égı

Tőztérben való égés változtatása Hidraulikus hamueltávolítás, olvasztókamrás tőztér; keringı fluidágyban való égés, durvahamu szabályozása Túlhevített levegı, abszorbentek (vagyis mészkı) injektálása

Alacsonyemissziós Fokozatos égés és égık utóégés

99

Értékelı jelentés az Új Energia Forrás Trebišov tervezett tevékenyységérıl Beruházó: Csehszlovák Energetikai Társaság Rt A beruházás helyszíne: Trebišov csökkentése) Gáz tüzelıanyagok és szilárd vegyület csökkentése Gáz tüzelıanyagok és SO2 csökkentése Gáz tüzelıanyagok Alacsonyabb és NOx csökkentése hımérséklet (NOx keletkezésének csökkentése)

Optimális égés

Égéstermékek újrahasznosítása, elıre kevert tüzelıanyag és levegı*

Alacsonyemissziós Fokozatos égés, ** égık utóégés, víz és gız injektálása

Szilárd vegyület csökkentésének módjai Jelenlegi szilárd vegyület-csökkentéshez használatos berendezések áttekintése: Ide a szlovák eredeti szövegben 63. Oldalon lévı ábra jén - lektor megjegyzése techniky k redukci tuhých částic - szilárd anyagok redukciójára használt technológiák elektrostatické odlučovače - elektrostatikus leválasztók tkaninové filtry - szévet szňrúk mokré skrubry - vizes mosótornyok

A javasolt technológiához tanácsolt szövetszőrıt/filtert használni, amely élettartamának becsült értéke 5000-18 000 óra. A szövetszőrés világviszonylatban elterjedt szilárd vegyület (fıképpen a szálló pernye) eltávolítására használt módszer. Pernye részecskék felfogásán kívül léteznek olyan alkalmazások, amelyek ezt a folyamatot együtt a száraz eljárással (szuszpenzió vagy por adszorbent – mész – injektálásával) használják folyamatos szilárd vegyület és kén-dioxid kibocsátásának csökkentésére – ez érvényes a javasolt technológiára is.

A szlovák eredeti szövegben 64. Oldalon lévı ábra ide - lektor megjegyzése

Szövetszőrı csökkentett nyomásnál [Lurgi, 1999] 1. vedení surového plynu - nyers olaj vezeték 2. pytlové filtry - zsákszőrı *

csak gázturbináknál használatos szakaszos (fokozatos) égés használata gázturbinák és kazánban lévõ tûztér esetén különbözik

**

100


3. 4. 5. 6. 7. 8.

pouzdro s úseky - szakaszos tartály/lemezes gát vedení čistýho plynu - tiszta olaj vezeték sací vzduchový ventilátor - szívó lég venntillátor regulační ventily - szabályozó szelepek výsypky prachu - por kimenetel rotační ventily - rotációs szelepek

Kén-dioxid csökkentésének módjai Elsıdleges intézkedések a kén-dioxid emissziójának csökkentéséhez Adszorbentek használata fluid rétegő rendszerben való égésnél: Integrált kéntelenítı rendszer alapja az adszorbentek használata fluid rétegő égésnél. Ez meghatározza az égés hımérsékletét, ami megközelítıleg 850°C. Általában használt adszorbentek: CaO, Ca(OH)2 vagy CaCO3. Másodlagos intézkedések a kén-dioxid emissziójának csökkentéséhez A szlovák eredeti szövegben 65. Oldalon lévı ábra - lektor megjegyzése procesy odsířování spalín - égéstermékek kéntelenítési folyamatai regenerační pochody - regenerációs folyamatok neregenerační pochody - nem regenerációs folyamatok mokré metody - vizes eljárások suché metody - száraz eljárások polosuché metody - félszáraz eljárások metoda s aktivním uhlím - aktívszén módszer metody s injektáží sorbentu - szorbens injektálási módszer absorpce rozprachovou sušárnou - porlasztó-száritás vypírání s vápnem a vápencem - átmosás mésszel és mészkıvel vypírka s hydroxidom sodným - átmosás nátrium hidroxiddal čpavková vypírka - átmosás ammóniával vypírka s peroxidem vodíku - átmosás dihidrogén peroxiddal vypírka mořskou vodou - átmosás tengeri vízzel metoda dvojí alkálie - kettıs alkáliák módszere ostatní - egyéb SO2-csökkentéshez használatos technológiák áttekintése (másodlagos intézkedések): A javasolt technológiához tanácsolt tőztérbe való szorbent injektálás használata. Tőztérbe való szorbens injektálása közvetlen, a kazán tőzterébıl származó száraz szorbent injektálását jelenti a gázáramlatba. Általában használ szorbensek: CaCO3, Ca(OH)2 és 101


CaCO3.MgCO3. A tőztérben lejátszódó hımérsékletemelkedés következménye szorbent kalcináció reaktív CaO részecskék keletkezése mellett. Ezen részecskék felszíne reagál az égéstermékekbıl származó SO2-vel, amelybıl CaSO3 és CaSO4 keletkeznek. Ezen reakció termékei ezután a hamuval együtt a leválasztó készülékben fennakadnak (a szövetszőrın). SO2 leválasztásának folyamata folytatódik a leválasztóban és a szőrıkalácson, amely a szövetszőrın található. A hulladékokat például szemét-lerakóhelyeken való elhelyezéssel ártalmatlanítják. A hulladéktermékek kihasználásának lehetısége vizsgálat tárgya.

A szlovák eredeti szövegben 65. oldalon (lent) lévı ábra - lektor megjegyzése uhlí - szén kotel - kazán předhřev vzduchu - levegı elımelegítés úprava - kezelés odpad - hulladék komín - kémény zneškodnění - ártalmatlanítás Az a reakció, amely folyamán az SO2 eltávolítására kerül sor, a következı két fázisban játszódik le: CaCO3 + hı → CaO + CO2 vagy Ca(OH)2 + hı → CaO + H2O CaO + SO2 + ˝ O2 → CaSO4 + hı Ezen felül a tőztérbe való szorbent-injektálás hozzájárul az SO3 eltávolításához. Cirkuláló fluid rétegen való égéskor ez a módszer optimális hımérsékleti feltételek, valamint alacsonyhımérséklető (800 – 950°C) égés mellett használatos. A folyamat aránylag egyszerő, ezért alacsony fenntartást és karbantartást igényel. A folyamat során száraz szilárd hulladék keletkezik, amely nem igényel más kezelést a lerakatra való szállítás elıtt, esetleg építıanyagként is használatos. Az energiagyártás befektetési költségei alacsonyabbak mint például a porlasztószárító vagy a kéntelenítés nedves eljárása esetén. Ezen egyszerő folyamat további hozzájárulása az, hogy a fenntartáshoz és karbantartáshoz nincs szükség különleges kiszolgáláshoz. Részleges következtetés 1. Javasolt technológia teljesíti a legjobban elérhetı technikák kritériumait. 2. Javasolt technológiák és folyamatok által csökkenteni lehet a SO2 és NOx kibocsátását.

CO2 égéstermékekbıl való eltávolításának technikai lehetıségei

102


A jelenlegi technológiák legfontosabb intézkedése az eljárások és technikák növekvı hıhatékonysága mellett az üvegházhatású gázok mennyiségének csökkentése. A hatékonyság növekvését különbözı tényezık korlátozzák, így a hatékonyság növekedése mellett nagy mennyiségő CO2–t bocsát ki. További CO2-kibocsátás csökkentésen jelenleg dolgoznak vagy még csak fejlesztési fázisban vannak és remélhetıen a jövıben használható lesz. A feltüntetet technikákat a Nemzetközi energetikai ügynökség (IEA, 1992) így írja le:

1. Abszorbáló technikák a CO2 égéstermékekbıl való eltávolításához - vegyi, - fizikai és - hibrid rendszerek.

2. Adszorbáló technikák a CO2 égéstermékekbıl való eltávolításához - alumínium-oxid adszorb rétegei - molekuláris zeolitos rosták

3. Kriogén technikák a CO2 égéstermékekbıl való eltávolításához - alacsony hımérséklet kihasználása – CO2 leválasztása fagyasztott állapotban.

4. Membrános technikák a CO2 égéstermékekbıl való eltávolításához - két membránfolyamat lehetséges (gázszeparáció és gázabszorbció)

5. Carnol technikája a CO2 égéstermékekbıl való eltávolításához Carnol rendszere, amely az USA-ban fejlıdik, összekapcsolja a szénerımővekben lévı CO2 eltávolítását metanol-gyártással.

Részleges következtetés: Egyes technikák elızetes összehasonlításából az következik, hogy legegyszerőbbnek az adszorbáló technikák tőnnek (alumínium-oxid adszorb rétegei vagy molekuláris zeolitos rosták), amelyek viszont gazdasági szemszögbıl nagyon igényes.

A legjobban elérhetı/hozzáférhetı technikák nagy égési berendezéseknél Feketeszén-égetı berendezések légköri emissziója szokásos mőszak alatt és állandó megterhelés mellett Kapacitá Égéstechnika Emissziócsökke s (MW) ntési intézkedések

Emissziók koncentrációja a légtérbe (mg/Nm3)

SO2

100-300 Fluid kazán 300 Fluid kazán felett

Mészkı/ ESP Mészkı + ESP

NOx

szilárd CO vegyü let

HF

HCl NH3

100-200 60-160 100-200 100-250 30-50

103


Nehézfémek emissziója feketeszén égéskor [Finnish LCP WG, 2000] Vegyüle t Különbözı folyamati kilépések nehézfém-tartalma (%)

Alsóhamuból eltávolítva, EO-ban pernyével As Cd Cr Hg Mn Ni Pb V

97-98,7 95,2-97,6 97,9-99,9 72,5-82 2) 98-99,8 98,4-99,8 97,2-99,9 98,4-99,0

HCl és HF emissziója [TWG, 2003] Tüzelıanyag: feketeszén

Kéntelenítés végtermékében és a szőrıkalácsban való eltávolítás 0,5-1,0 0-1,1 0-0,9 0-16 0,1-0,7 0,2-1,4 0-0,8 0,9-1,3

Emissziók koncentráció ja (µg/Nm3)

Kémény által légtérbe kibocsátott Vegyület aránya

HCl (mg/Nm3); 6% O2 100 – 450 3 – 14

Kéntelenítés nélkül Kéntelenítés + kitisztított égéstermékek hevítése Kéntelenítés hevítés nélkül 1–8 Fluid kazán + száraz mész-injektálás * 50 – 170 * : magasabb SO2 csökkenés növeli a HCl kibocsátását

0,3-2 2,4-3,6 0,1-0,5 5,1-13,6 0,1 0,1-0,4 0,1-1,8 0,2-0,3

0-5 0-5 0-5 0-5 0-5 0-5 0-5 0-5

HF (mg/Nm3); 6% O2 4 – 28 2–8 0,2 – 2 0,5 – 4

Dioxinok és PAH kibocsátása [TWG, 2003] Vegyület Szén 3 dioxinok és furanok (pg/Nm ) 2,193 3 PAH (µg/Nm ) 0,0606 Vegyület feltételezett kiszámolt koncentrációi és a legjobban elérhetı technikák paramétereinek összehasonlítása Vegyület Kiszámolt koncentráció a legjobban elérhetı 3 (mg/m ) technikák koncentrációja (mg/m3) -4 As 4,35.10 0 – 5.10-3 Pb 4,08. 10-4 0 – 5.10-3 HCl 0,013 50 – 170 HF 0,044 0,5 – 4 Részleges következtetés: As, Pb, HCl és HF koncentrációinak kiszámított értéke alacsonyabb a legjobban elérhetı technikák paramétereinél.

104


2. Szennyvíz – kibocsátott szennyvíz összmennyisége, fajtája és minıségi tényezıi (m3/h), kiengedés helyszíne (recipiens), nyilvános szennyvízelvezetés, szennyvíztisztító (közös, saját, kapacitás, hatékonyság), szennyvíz keletkezésének forrása, szennyvízkezelés módja A gyártásból származó szennyvizet maximálisan az energetikai melléktermék változására lehet használni, a szennyvíztöbblet biztonsági tartályon (esı-és talajvíz) és győjtıtartályon (ipari szennyvíz) keresztül kerül a Trnávka (esı-és talajvíz víz) és Ondava (ipari szennyvíz) folyásába. A Trnávkába engedett szennyvizek összmennyisége a csapadékintenzitástól függ. Az évi lefolyás így cca 115-151 ezer m3/év. Az Ondavába engedett szennyvizek összmennyisége cca 150 l/s lesz. Új energia forrás üzemelése alatt a következı szennyvizek keletkeznek: 1. Hőtırendszer elpárolgása

Ipari szennyvizek döntı térfogata lesz a gyártóblokkok hőtıköreinek kipárlása. A fogyasztott nyersvíz vegyi összetétele és a kiengedés feltételei megengedik a hőtıkörök mőködtetését Z=4 sőrősödésig. Ez a rendszer max. RAS = 1 000 mg/l határértéket ér el, valamint a max. RAS 640 mg/l határértéket; kipárlások maximális mennyisége mint keverési víz energetikai melléktermék feldolgozásakor kerül felhasználásra. A nyári idıszakban az elpárolgás utóhőtését, a NV SR č.296/2005 Z.z.. (Törvény rendelet) szerint végzik az erımőbıl kiengedett víz folyamba érkezése és összekeveredése után nem lehet 26°C-nál magasabb. Az elpárolt víz elvezetése a hőtött ágba történik. Téli idıszakban lehetséges az elvezetés a melegített ágból is. Párlat feltételezett termelése Forrás Átlagos párlat (t/h) Szénblokkok 277,7 PPC 50,3 Összesen 328,0

Maximális párlat (t/h) 307,4 55,7 363,0

2. Kıolaj-tartalmú szennyvizek A szennyvizek potenciális kıolaj-szennyezéssel (konkrétan trafók, gépek és kıolaj-tárolás közelében) közös kıolaj-leválasztóban kerülnek tisztításra. A kitisztított víz átvezetésre kerül a szennyvíztelepre a derítıtartályba. A többi kı-olajszennyezıdéső víz (parkolóból és a vontatásból származó víz) különálló fogókon lesz tisztítva és utána ki lesz engedve az esıvíz csatornába. Min. Átlag Max. NEL

0 24 m3/h 72 m3/h 0,5 mg/l

105


3. Vegyi-kezelésbıl származó szennyvizek Semlegesítés után a szennyvizek 10-szer annyi oldott szervetlen sót tartalmaznak, mint amit a NV SR č. 296/2005 Z.z. (Törvény rendelet) megenged, keverési vízként kerülnek elsıdlegesen felhasználásra az energetikai melléktermék stabilizátor keveréséhez. A szennyvizek sói szilárdan beépülnek a stabilizátor szerkezetébe és a mőszaki berendezésekkel szerzett tapasztalatok alapján nincs az a tendenciájuk, hogy utólagosan szivárognának a környezetbe. Ezen szennyvizek gyártása és fogyasztása közti egyenetlenség leküzdését teszi lehetıvé a győjtıtartály. Abban az esetben, ha a stabilizátor nem kerül elválasztásra (kinyerésre), szükséges lesz ezeket a vizeket vagy kiengedni a szennyvíztelepre derítıtartályon keresztül és kombinálni a párolgással kisebb sőrősödés elérését vagy szerzıdés alapján elvitellel ártalmatlanná tenni. A semlegesítésbıl származó szennyvíz mennyisége a felszíni víztisztítás mellett az erımő 885 MWe-os teljesítményével: cca 3 m3/h, vagyis max. cca 21 000 m3/év. Derítésbıl származó szennyvíz a vegyi-kezelésben való leülepedése után visszavezetésre kerül a nyersvíz-tartályba. Az üledékek elvezetésre kerülnek a szennyvíztelepre, az ülepedési fázis végére, és itt víztelenítésre kerülnek, majd szerzıdés alapján elszállításra kerül sor. A biológiai-kezelésbıl származó szennyvíz elıször semlegesítve lesz, majd a energetikai melléktermék feldolgozásakor keverékvízként lesz használva. Abban az esetben, ha a stabilizátor nem lesz használva, a szennyvíztelepen keresztül lesz kiengedve. Vegyi-kezelésbıl és a biológiai-kezelésbıl származó agresszív vizek Min. Átlag Max. RAS

0 23 m3/h 46 m3/h 15 000 mg/l

4. Kéménykondenzátumok Kondenzátumok a kéményben lévı győjtıben lesznek felfogva, rendszeresen elvezetve és elszállítva semlegesítéshez hitelesített szervezet által. Az égéstermékek magas hımérsékletére való tekintettel ezen kondenzátumok csak minimális mennyiségének elıfordulása feltételezett. 5. Szénportartalmú vizek Hálózati csatornák által felfogott szénrakásokból származó esıvíz és innen származó talajvíz szénportartalmú győjtıkbe lesz vezetve. A leülepedett víz elsıbbséget élvezve permetezésre lesz visszaszivattyúzva, esetleg a szennyvíztelep derítıtartályba. Az üledékek ki lesznek szivattyúzva és rendszeresen, szerzıdés alapján el lesznek szállítva. 6. Szennyvizek az energetikai melléktermék szemétlerakóról

106


Ezen szennyvizek (nem beszivárgott esı-és talajvíz) két lefolyás nélküli kontrolgyőjtıben lesznek elvezetve, és utólagosan szivattyúzva a energetikai melléktermék lerakat permetezésére.

Esıvíz Az esıvíz az esıcsatornák és csatornarendszer által lesz összegyőjtve és elvezetve. A szennyezett területrıl (szénlerakatok és energetikai melléktermék környezete) származó vizet győjtıkben fogják felfogni és elsıdlegesen újra lesznek hasznosítva permetezésre, vagy maximálisan ki lesznek használva az Új Energia Forrás vízgazdaságában. Tiszta (nem szennyezett) területekrıl az esıvíz következıképpen lesz elszállítva: - A déli részrıl vízelvonó csatornarendszerrel és csırendszerrel a kiépített víztelenítı csatornába a vasúti sínek mögött, majd innen az oldalsó csatornával a Trnávka folyamába, - A Progress - Tradingu és Deva területérıl, valamint az Új Energia Forrás déli és középsı, a fı észak-déli kommunikáció részérıl a DN+ 600 kiépített garavitációs csatornába, majd tovább az új derítıtartályon keresztül a Trnávka folyamába, - Az Új Energia Forrás északi központi részérıl (blokkok, adminisztratív és mőszaki épületek, hőtıtorony, vegyi-kezelés... területérıl) a biztosítótartályon keresztül a Trnávka folyamába. A felfogott esıvíz összmennyisége függeni fog a csapadékintenzitástól. 15 perces esı mellett p=1 periodicitással és a mennyiség max. 2 965 l/s lesz. Ebbıl a mennyiségbıl a győjtıtartályokon keresztül cca 1 375 l/s lesz kiengedve. Évi lefolyás megközelítıleg 115 ezer m3/év és 151 ezer m3/év között mozog és a következı adatok alapján volt kiszámolva: - Átlagos éves csapadék: 547 mm - Maximális éves csapadék: 717 mm - Felület: 53 ha - Átlagos lefolyás tényezıje: 0,4 Talaj (talajcsövezéses) víz Építés ideje alatt a vizet talajcsövezéssel és szivattyúzással fogják felfogni, amelyek célja a talajvíz szintjének szükséges szintre való csökkentése, hogy alapozni lehessen. Az Új Energia Forrás realizációja után az átszivárgó talajvíz állandó felfogásáról és a talajcsıvíz felszíni csövekbe való felfogásáról/összegyőjtésérıl lesz szó. Mindkét esetben az esıvízzel együtt lesznek kiengedve a Trnávka folyamába. Szennyvíz Az Új Energia Forrás építésekor és mőködésekor szennyvíz fog keletkezi, mely a városi szennyvízcsatornákba lesz elvezetve ill. átszivattyúzva. Mőködés alatt keletkezı szennyvíz feltételezett mennyisége cca 46 és 62 m3/nap közötti. Maximális értéket, 150 - 200 m3/nap, az építés folyamán fog elérni.

+

földrajzi név rövidítése lehet - lektor megj.

107


A győjtıtartály által Ondavába engedett szennyvíz összetételét és mennyiségét az IPPC-ben leírt keretek szerint fogják mérni. A szennyvíz minıségének teljesítenie kell a vízgazdasági törvényben leírt feltételeket és a IPPC által kiadott határozatok feltételeit. Vízvédés területén érvényes jogi határértékek (364/2004 Z. z. sz. törvény , konkrétan a NV SR č. 296/2005 Z. z sz. törvény alapján). Ipari szennyvíznek teljesíteni kell a következı határértékeket: Elıkezelt víz esetén: - pH 6-9 - CHSK Cr 40 mg/l - nem oldódó anyagok 40 mg/l 1 000 mg/l - RL550 - Hidrazin 4 mg/l - NEL 1 mg/l Hőtıvíz esetén: - Cl2 0,3 mg/l - AOX 0,5 mg/l A Az Új Energia Forrás blokkok üzemeltetése alapján a légkörbe állandóan párolog a hőtıtornyok párlata vízpára formájában. Hatása a környezetre minimális (nem mérhetı). Párlatkeletkezés hőtıtornyokból Forrás Átlagos párlat (t/h) Maximális párlat (t/h) Szénblokkok 833,1 922 PPC 150,9 167 Összesen 984,0 1089 Terhelés minimális és fedezve van a párlatban Részleges következtetés a. Esı-szennyvizek Kiengedés módja: Csatornás győjtı – Trnávka folyásába: Qmax = 1375 l/s Esıtározóba - 1 szivattyúval: 150 l/s Esıtározóba – 2 szivattyúval: 300 l/s Esı-szennyvizek elvezetésének módja: Esıcsatorna rendszerének, nyílt folyókák, biztosító tartály kiépítése és átszivattyúzás a Trnávka folyásába. b. (Háztartási) Szennyvizek Kiengedés módja: a meglévı szennyvíz szivattyú állomásra a volt „élesztı üzem” területén, majd onnan a Trebišov városi csatornába. Qmax = 200 m3/nap Qmax = 35 m3/h Qmax a mőszak végén: 15 l/s c. A géptermekbıl, trafókból, garázsokból stb. az olajszármazékoktól elıtisztításon túlment olajos vizek

108


Átlag 24 m3/h Max 72 m3/h NEL 0,5 mg/l d. Szennyvíztisztító Bemeneti maximális szennyvízmennyiség: 150 l/s Kiengedés módja: - Trnávka folyásába: 150 l/s - hőtıkörbe: 75 l/s A ČOV-on keresztül (a derítıtartályokba) az alábbi vizek fognak átfolyni: 1. Lúgtalanított hőtıvíz 2. vegyi-kezelés semlegesítı tartályának szennyvize 3. Olajszennyezıdéső technikai víz a gépházakból, trafóállomásokból, garázsokból, stb. elıtisztítva a kı-olajleválasztón 4. Szénporszennyezıdéső víz elıtisztítva szénporszennyezıdéső víztisztítón 5. Visszajáró iszapvíz a csatornák víztelenítésébıl Az 1 és 5 pont vizei szabvány módon lesznek kiengedve. A többi, vagyis 2, 3 és 4 pontban leírt víz maximálisan recirkulálva lesz és fıképpen a stabilizátok készítésére mint adalékvíz lesz használva. Lúgtalanított víz paraméterei A hőtıkör z=4 vagy z=3 sőrítésnél lesz üzemeltetve. CHSKCr szennyezıdés lesz meghatározó, amelyet szabályozni alacsonyabb sőrítéssel vagy a győjtıtartály utólagos koagulációjával (az Ondavából belépı nyersvíz minıségétıl függıen) lehet. z = 4 sőrítés mellett pH 6-9 CHSKCr 56 mg/l nem oldódó 20 mg/l anyagok RL 540,80 mg/l nem poláris 1.0 mg/l-ig kivonható anyagok

lúgtalanítás [m3/h]

átlag 328,00

Max 363,00

z=3 sőrítés mellett pH CHSKCr nem oldódó anyagok RL nem poláris kivonható anyagok lúgtalanítás átlag [m3/h] 492,0

6-9 42 mg/l 15 mg/l 406 mg/l do 1.0 mg/l Max 544,6

109

Jelentés a “Tıketerebes – Új energiaforrás” által végezni kívánt tevékenység értékelésérıl Beruházó: Československá energetická spoločnosť, a. s. Az építkezés helyszíne: Tıketerebes (Trebišov)

Reverzibilis iszapvíz 1. Hőtıkör adalékvizének derítésébıl származó iszapvíz z=4 mellett (vegyikezelésbıl): 41 323 m3/év iszapvíz, egyenesen az iszapvégzıdésre irányítva 2 413 t (100% száraz anyag) szennyezıdés 2. Demi derítésébıl származó iszapvíz (vegyi-kezelésbıl): 1 890 m3/év iszapvíz, egyenesen az iszapvégzıdésre irányítva 111 t (100% száraz anyag) szennyezıdés 3. Esıvízbıl származó iszap (biztonsági tartályból): 151 000 m3/év iszapvíz, biztonsági tartályba irányítva: Esıkoncentráció: c = 0,1 kg/m3 15 t (100% száraz anyag) szennyezıdés (biztonsági tartályban leülepedett iszap) 4. Lúgtalanítás (szennyvizek tisztítóállomásából): 2 296 000 m3/év koncentráció c = 0,015 kg/m3 35 t (100% száraz anyag) szennyezıdés (ČOV derítıtartályaiban leülepedett iszap) 5. Szénportartalmú víz: építés tervdokumentációja írja le Megj.: z=3 esetén az 1) pontban leírtak növekedésére kerül sor 48 000 m3/év iszapvíz, egyenesen az iszapvégzıdésre irányítva 2825 t (100% száraz anyag) szennyezıdés, lúgtalanítás tisztításából származó iszap mennyisége csak minimálisan növekszik. e. Szénporszennyezıdéső víz szivattyú állomása - 2 állomás: a szénrakat északnyugati és délkeleti oldalán. Víz mennyisége összesen: cca 114,21 l/s az egész szénrakásból A szennyvíztisztítóba a következı vizek fognak folyni: 6. A lúgtalanított hőtıvíz ezen paraméterekkel (z = 4 sőrősödés mellett) Paraméter Érték Ca 48,00 mg/l Mg 121,60 mg/l Na 99,20 mg/l M 48,00 pH 6-9 Cl 106,40 mg/l SO42108,00 mg/l NO3 9,60 mg/l SiO2 12 mg/l Fe 0,4 mg/l CHSKCr 56 mg/l CSK nem oldódó anyagok 20 RL 540,80 RAS 506,18 46


Szennyvíz mennyisége: Qmin = 299,47 m3/h Qátlag = 328,00 m3/h Qmax = 363,00 m3/h 7. Vegyi-kezelésbıl és a biológiai-kezelésbıl semlegesítı tartályból származó szennyvíz Min Átlag Max RAS

0 23 m3/h 46 m3/h 15 000 mg/l

Megj.: az adatok csak tájékoztató jellegőek 8. Iszap víztelenítésébıl származó visszajáró iszapvíz.

MŽP SR č.491/2002 Z.z. rendelet 3 sz. melléklete szerint „Szennyezıdés-mutatók határértékei a kiengedett szenny-és egyéb vizekben“ a következı: Felszíni vizekbe eresztett (háztartási) szennyvizek – forrás nagysága: 51 – 2000 EO Mutató Egység Max. érték CHSKCr mg/l 170 BSK5 mg/l 60 nem oldódó anyagok mg/l 60

MŽP SR č.491/2002 Z.z. rendelet, B rész szerint „Ipari szennyvíz és egyéb víz kieresztése felszíni szennyvizekbe“, 1. pont „Energetikai ipar“ szennyezıdés-mutatók határértékei a kiengedett szennyvizekben a következık : Szennyezıdés-mutatók határértékei a kiengedett szennyvizekben - víztisztítás Mutató Egység Érték pH 6,0 -9,0 CHSKCr mg/l 40 nem oldódó anyagok mg/l 40 RL550 mg/l 1000 Hidrazin mg/l 4,0(1) NEL (szénhidrogén-index) mg/l 1,0(1) Szennyezıdés-mutatók határértékei a kiengedett szennyvizekben – hőtıvizek Mutató Egység Érték (2) Aktív klór mg/l 0,3(1) (2) AOX mg/l 0,5(1) Megjegyzés: (1) – pontmintában 47

Jelentés a “Tıketerebes – Új energiaforrás” által végezni kívánt tevékenység értékelésérıl Beruházó: Československá energetická spoločnosť, a. s. Az építkezés helyszíne: Tıketerebes (Trebišov) (2)

– az engedélyben csak akkor szerepel, ha feltételezve van az anyag jelenléte a szennyvízben

3. Hulladék – összmennyisége (t/év), fajtája és kategóriája, keletkezési helye, hulladék kezelés módja a. Építkezési hely felszabadulásából és kitakarításából keletkezı hulladék Mennyiség: nem lehet meghatározni Kezelés módja: hitelesített szervezet elsıbbséget élvezı értékesítése, kivéve 17 06 05 Jövıbeli Új Energia Forrás területén lévı jelenlegi maradék hulladék Hulladék megnevezése Sorszá Jegyzékszám m 1. 2.

17 01 01 17 01 07

3. 4. 5. 6. 7.

17 03 02 17 04 05 20 01 02 20 01 11 20 01 36

8. 9. 10. 11.

20 01 39 20 02 01 20 02 02 20 03 01

Beton Beton, tégla, burkolóanyag, csempe és kerámia keveréke, 17 0106-tól eltérı Bitumenkeverékek, 17 03 01-tól eltérı Vas és acél Üveg Textil Forgalomból kivont elektromos és elektronikus berendezések, más mint 20 01 21, 20 01 23 a 20 01 35-ben megjelölt Mőanyag Biológiai lebontódó hulladél Föld és kavics Kevert közterületi hulladék

Jövıbeli Új Energia Forrás területén lévı jelenlegi veszélyes hulladék Sorszá Jegyzékszám Hulladék megnevezése m 1. 2.

17 03 01 20 01 35

Bitumenkeverékek szabad kátránnyal Forgalomból kivont elektromos és elektronikus berendezések, más mint 20 01 21 a 20 01 23 veszélyes részeket tartalmazó

Bontásból és létezı létesítmények szanálásából származó hulladék Sorszá Jegyzékszám Hulladék megnevezése m 1.

16 05 09

Forgalomból kivont vegyi anyagok, más mint 16 05 06 – 16 05 08-ben megjelölt

Javasolt hulladékkezelési mód R7 R7 R7 R4 R7 R7 R4

R7 D2 D2, R7 D10

Javasolt hulladékkezelé si mód D1 R4

Javasolt hulladékkezelési mód D9

48


Bontásból és létezı létesítmények szanálásából származó veszélyes hulladék Sorszá Jegyzékszám Hulladék megnevezése m 1. 2. 3.

13 02 08 13 03 10 16 05 06

4. 5.

17 06 05 17 09 03

Más motor-, váltó-és kenıolaj Más szigetelı-és hıtároló olaj Laboratóriumi vegyi anyagok, melyek veszélyes anyagokból állanak vagy veszélyes anyagokat tartalmaznak, laboratóriumi vegyi anyagokat beleértve Azbeszt-tartalmú építıanyagok Más építıhelyrıl és bontásából származó hulladék anyagok veszélyes anyagtartalommal

Javasolt hulladékkezelési mód R9 R9 D9

D15 D15

b. A létrehozásnál zajló építési, szerelési és technológiai munkálatok során keletkezı hulladék Mennyiség: nem lehet meghatározni Kezelés módja: hitelesített szervezet elsıbbséget élvezı értékesítése, esetleg helyben (idıleges újrahasznosítás úgy, hogy az Új Energia Forrás építéséhez használjuk a hulladékot) Építés folyamán keletkezı többi hulladék Sorszá Jegyzékszá Hulladék megnevezése m m 1. 2. 3.

15 01 01 15 01 02 16 02 14

4. 5. 6. 7. 8.

17 01 01 17 02 01 17 02 02 17 02 03 17 03 02

9. 10. 11. 12. 13. 14.

17 04 02 17 04 05 17 04 07 17 04 11 17 05 04 17 05 06

15.

17 09 04

16.

03 03 01

Papír csomagoló eszközök és kartonpapír Mőanyag csomagoló eszközök Forgalomból kivont berendezések, más mint 16 02 09 - 16 02 13-ben megjelölt Beton Fa Üveg Mőanyag Bitumenkeverékek, más mint 17 03 01-ben megjelölt Alumínium Vas és acél Kevert fémek Kábelok, más mint a 17 04 10-ben megjelölt Föld és kavics, más mint a 17 05 03-ben megjelölt Kitermelt/ásott föld, más mint a 17 05 05-ben megjelölt Építésbıl és bontásából származó kevert hulladék, más mint 17 09 01, 17 09 02 a 17 09 03-ben megjelölt Hulladékkéreg és fa

Javasolt hulladékkezelési mód R7 R7 R4 R11 R1 R5 R11 R7 R4 R4 R4 D1 D1 D1 D1

R1

49


Építés folyamán keletkezı veszélyes hulladék Sorszá Jegyzékszá Hulladék megnevezése m m 1. 2. 3. 4. 5.

13 03 01 13 02 05 13 02 06 13 02 08 16 02 13

6. 7.

16 06 01 17 01 06

8. 9.

17 03 01 17 04 10

Javasolt hulladékkezelés i mód Szigetelıolaj vagy PCB-tartalmú olaj R9 Klórmentes ásványi motor-, váltó-és kenıolaj R9 Szintetikus motor-, váltó-és kenıolaj R9 Más motor-, váltó-és kenıolaj R9 Forgalomból kivont veszélyes részecskéket tartalmazó R4 berendezések, más mint 16 02 09 - 16 02 12-ben megjelölt Ólmozott elemek R11 Veszélyes anyagokat tartalmazó beton, tégla, D1 burkolóanyag, csempe és kerámia keveréke vagy egyes alkotórészei Bitumenkeverékek szénkátránnyal D1 Olaj-, szénkátrány- és más veszélyes anyagtartalmú D1 kábelek

c. Az Új Energia Forrás mőködtetése alatt keletkezı hulladék Maximális mennyiség: 1. Kazán hıteljesítménye: 508,76 MWt,, állandósult mőszak, tüzelıanyag – feketeszén, mészkı 97,5 %, teljesítmény évi kihasználása: 6800 h/év - fekvı hamu: 4,94 t/h, vagyis 33 613 t/év - pernye: 17,51 t/h, vagyis 119 082 t/év - Összesen: 152 695 t/év 2. Kazán hıteljesítménye: 524 MWt , állandósult mőszak, tüzelıanyag – feketeszén, mészkı 97,5 %, teljesítmény évi kihasználása: 6800 h/év - fekvı (alsó) hamu: 6,73 t/h, 45 730 t/év - pernye: 23,83 t/h, 162 034 t/év - Összesen: 207 764 t/év Pernye: legnagyobb arányban tartalmaz lecsapódott nehézfémet - Betonba való használat kritikus tényezıi: leégési (átégési) veszteség, Cl, szabad CaO - Cementbe való használat kritikus tényezıi: leégési (átégési) veszteség, szulfátok, Cl, ez mellett Cement fizikai, vegyi és mechanikus tulajdonságai az EN-197-1-t követik Fekvı (alsó) hamu: alacsony nehézfémtartalom, tégla-és cementiparban használatos. 3. Széntisztítás, kazánház, kéntelenítés, vegyi-kezelés: cca 110 000 t/év 4. Többi mőszak: O kategória: cca 1225 t/év, N kategória: cca 35 t/év 5. Energetikai melléktermékek: Gipszkı: - fıkomponens: kalcium-szulfát dihidrát (tartalmazhat hamut és ehhez arányosan magasabb Hg és Se-koncentrációt) - építıiparban való felhasználás kritikus faktorai: kristálynagyság, kristályosodás és víztartalom.

50


Üzemeltetés alatt keletkezı többi hulladék Sorszá Jegyzékszá Hulladék megnevezése m m 1.

01 01 02

2.

03 01 05

3.

06 03 14

4.

08 03 18

5.

10 01 01

6. 7.

10 01 02 10 01 05

8.

10 01 07

9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

12 01 01 12 01 03 12 01 05 15 01 01 15 01 02 15 01 06 16 01 03 16 02 14

17.

16 05 09

18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33.

17 01 01 17 01 02 17 01 03 17 02 01 17 02 02 17 02 03 17 04 01 17 04 02 17 04 03 17 04 04 17 04 05 17 04 06 17 04 07 17 04 11 17 05 04 17 06 04

Ércnélküli ásványok kitermelése közben keletkezett hulladék Főrészpor, gyaluforgács, fahulladék, faszilánkok vagy faszilánk-deszkák, falemezek, más mint 03 01 04-ben megjelölt Szilárd sók és oldatok, más mint 06 03 11 és 06 03 13-ben megjelölt Nyomdába való toner hulladék, más mint 08 03 17ben megjelölt Kazánból származó hamu, salak és por (kivéve a 10 01 04-ban lévı kazánport) Szénpernye Kalciumbázisú füstgázok kéntelenítésének szilárd reakciós terméke Kalciumbázisú füstgázok kéntelenítésének szilárd reakciós terméke iszap formájában Vastartalmú fémekbıl származó főrészpor és szilánk Vas nélküli fémekbıl származó főrészpor és szilánk Mőanyag-gyaluforgács és szilánk Papírcsomagolás és kartonpapír Mőanyag csomagoló eszközök Kevert csomagoló eszközök Használt autógumik Kivont (kiselejtezett) berendezések, más mint 16 02 09 - 16 02 13 Kivont (kiselejtezett) vegyi anyagok, más mint 16 05 06 - 16 05 08 Beton Tégla Burkolóanyag, csempe, kerámia Fa Üveg Mőanyag Réz, sárgaréz, bronz Alumínium Ólom Cink Vas és acél Ón Kevert fémek Kábelek, más mint 17 04 10-ben megjelölt Föld és kavics, más mint 17 05 03-ben megjelölt Szigetelıanyagok, más mint 17 06 01 a 17 906 03ben megjelölt

Javasolt hulladékkezelé si mód D1 R10

R15 D1 R11 R11 R11 R11 R4 R4 R11 R11 R11 R11 R11 R11, R4 R11, R5 R11 R11 R11 R1 R5 R11 R4 R4 R4 R4 R4 R4 R4 D1 D1 D1

51


34.

17 08 02

35.

19 08 09

36.

19 08 14

37. 38. 39.

19 09 02 20 03 01 20 03 04

Gipsz nélküli építıanyagok, más mint 17 08 01-ben megjelölt Víz olaj/zsírtartalmú olajtisztitásából származó zsírés olajkeverékek Más ipari szennyvíztisztításból származó iszap, más mint 19 08 13-ben megjelölt Derítésbıl származó iszap Kevert közterületi hulladék Szennyvízülepítıbıl és emésztıgödörbıl származó iszap

Üzemeltetés alatt keletkezı veszélyes hulladék Sorszá Jegyzékszám Hulladék megnevezése m 1. 2. 3. 4. 5.

05 01 03 05 01 05 06 01 01 06 01 02 08 01 11

6.

08 01 17

7.

12 01 09

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

12 01 12 13 01 13 13 02 08 13 03 10 13 05 02 13 05 06 14 01 10

15.

15 02 02

16.

16 02 13

17.

16 05 07

18.

16 05 08

19. 20.

16 06 01 16 06 02

Tartály fenékrıl származó iszap Szétfolyt kıolaj-anyagok Hidrogén-szulfát és hidrogén-szulfit Hidrogén klorid Szerves higítókat és más veszélyes anyagokat tartalmazó festékek és lakkok hulladéka Szerves hígítókat és más veszélyes anyagokat tartalmazó festékek és lakkok eltávolításából származó hulladékok Halogénokat nem tartalmazó oldatok és metszés emulziók Használt gyanta és olaj Más hidraulikus olaj Más motor-, váltó-és kenıolaj Más szigetelı-és hıtároló olaj Olaj-és vízleválasztóból származó iszap Olaj-és vízleválasztóból származó olaj nem oldódó anyagok-tartalmú vagy nem oldódó anyagok-kontaminált csomagolások Abszorbentek, szőrıanyagok olajszőrıket beleszámítva (máshogy nem pontosítva), tisztítórongyok, nem oldódó anyagok-fertızött védıöltözet Veszélyes részecskéket tartalmazó kivont (kiselejtezett) berendezések, más mint 16 02 09 - 16 02 12-ben megjelölt nem oldódó anyagokból álló, vagy nem oldódó anyagok-tartalmú szervetlen vegyi anyagok nem oldódó anyagokból álló, vagy nem oldódó anyagok-tartalmú szerves vegyi anyagok Ólmozott elemek Nikkel-kadmiumos elemek

R11 R11 D1 D1 D10 D8

Javasolt hulladékkezelés módja D9 R9 R6 R6 R7 R7

R9 R11 R9 R9 R9 R9 R9 D9 R7

D1

R7 R7 R11 R11

52


21. 22. 23.

16 07 08 16 07 09 16 11 05

24.

17 01 06

25. 26. 27.

17 03 03 17 06 01 17 06 03

28.

17 09 03

29.

06 04 04

Olajtartalmú hulladék Más nem oldódó anyagok-t tartalmazó hulladék Nem kohászati folyamatokból származó, nem oldódó anyagok tartalmú falazási és hıálló anyagok nem oldódó anyagok-tartalmú beton, tégla, burkolóanyag, csempe és kerámia keveréke vagy egyes alkotóanyagai Szénkátrány és kátránytermékek Azbeszt-tartalmú szigetelıanyagok Más nem oldódó anyagokból álló, vagy nem oldódó anyagok-tartalmú szigetelıanyagok Építésekbıl és bontásából származó hulladékok kevert nem oldódó anyagok-tartalmú hulladékkal együtt Higanytartalmú hulladék

R9 R11 D1 D1

D8 D1 D10 D1

R4

2 sz. melléklet a 223/2001 Z.z. sz. törvény HULLADÉK HASZNOSÍTÁS R1 Fıként tüzelıanyagként vagy másfajta energianyerésre való felhasználás. R4 Újrahasznosítás vagy visszamenıleges fém-és fémkeverékszerzés. R5 Újrahasznosítás vagy visszamenıleges szervetlen anyag-nyerés. R6 Lúgok és savak regenerációja R7 Visszamenıleges szennyezés eltávolításnál használatos komponensek szerzése. R9 Olaj-újratisztítás vagy olaj-újrahasználás. R10 Talajtisztítás mezıgazdaság fejlesztésére vagy a környezet javítására. R11 R1 - R10-ben keletkezett hulladék felhasználása. R13 R1 - R12 egyikének használata elıtti hulladéktárolás (keletkezés helyén begyőjtés elıtti idıleges lerakaton kívül). 3 sz. melléklet a 223/2001 Z.z. sz. törvény HULLADÉK SEMLEGESÍTÉS D1 Talajban vagy a talaj felszínére való elhelyezés (pl. hulladék lerakat). D2 Talajfolyamatokkal való tisztítás (pl. talajban lévı folyékony vagy iszaphulladék biodegradációja stb.). D8 Ebben a mellékletben nem pontosított biológiai tisztítás, amely folyamán olyan vegyületek vagy keverékek keletkeznek, amelyeket D1 - D12 valamelyike semlegesíti. D9 Ebben a mellékletben nem pontosított fizikai-kémiai tisztítás, amely folyamán olyan vegyületek vagy keverékek keletkeznek, amelyeket D1 - D12 valamelyike semlegesíti (pl. elpárlás, szárítás, kalcináció stb.). D10 Szárazföldön való égés. D15 D1 - D14 egyikének használata elıtti tárolás (keletkezés helyén begyőjtés elıtti idıleges lerakaton kívül). 4 sz. melléklet a 223/2001 Z.z. sz. törvény HULLADÉKOK VESZÉLYES TULAJDONSÁGAI Kód H1 Robbanékonyság: olyan anyagok és készítmények, melyek felrobbanhatnak láng jelenlétében vagy amelyek rázásra/rengésre vagy súrlódásra érzékenyek, pl. dinitrobenzén.

53


H2 Oxidálhatóság: olyan anyagok és készítmények, melyek magas exotermikus reakciókat okoznak más anyagokkal (fıleg gyúlékony anyagokkal) való kapcsolatban. H3-A magas gyúlékonyság - folyékony anyagok és készítmények, melyek lobbanáspontja 21°C alatti (extrém gyúlékony folyadékokat beleszámítva), vagy - azon anyagok és készítmények, amelyek felmelegedhetnek és utólag, a környezethımérséklető levegıvel találkozva (más energiahatás nélkül) belobban, vagy - szilárd anyagok és készítmények, amelyek gyújtóforrással való rövid kapcsolat után is könnyen belobban és melyek égése egészen a gyújtóforrás eltávolításáig tart, vagy - gázállagú anyagok és készítmények, amelyek gyúlékonyak, levegın normális nyomás mellett, vagy - anyagok és készítmények, amelyek vízzel vagy nedves levegıvel való érintkezés folyamán veszélyes mennyiségő magas gyúlékony gázokat bocsátanak ki. H3-B Gyúlékonyság: folyékony anyagok és készítmények, amelyek lobbanás-pontja egyenlı vagy magasabb mint 21°C és egyenlı vagy alacsonyabb mint 55°C. H4 Ingerlékenység: nem maró anyagok és készítmények, amelyek azonnali, hosszabban vagy ismétlıdı bırrel vagy nyálkahártyával való kapcsolat után gyulladást okozhatnak. H5 Kártékonyság: anyagok és készítmények, amelyek belélegzéskor, lenyeléskor vagy bırön keresztüli felszívódás esetén korlátolt egészségi veszélyeket okozhatnak. H6 Toxicitás: anyagok és készítmények (nagyon mérgezı anyagokat és készítményeket beleszámítva), amelyek belélegzéskor, lenyeléskor vagy bırön keresztüli felszívódás esetén komoly, akut vagy krónikus egészségi veszélyeket, valamikor halált is okozhat. H7 Rákkeltı hatás: anyagok és készítmények, amelyek belélegzéskor, lenyeléskor vagy bırön keresztüli felszívódás esetén rákot okozhatnak vagy növelhetik a rákos megbetegedés elıfordulását. H8 Maróhatás: anyagok és készítmények, amelyeknek élıszövet-károsító hatásuk van. H9 Fertızıhatás: élı mikroorganizmusokat vagy toxinjait tartalmazó anyagok, amelyekrıl ismert vagy gyanús, hogy emberek vagy más élı szervezetek megbetegedését okozhatják. H10 Fejlıdési toxicitás: anyagok és készítmények, amelyek belélegzéskor, lenyeléskor vagy bırön keresztüli felszívódás esetén nem örökletes veleszületett deformációkat okozhat vagy növelhetik az elıfordulását. H11 Mutagenitás: anyagok és készítmények, amelyek belélegzéskor, lenyeléskor vagy bırön keresztüli felszívódás esetén genetikai kárt okozhatnak vagy növelhetik az elıfordulását. H12 Anyagok és készítmények, amelyek vízzel, levegıvel vagy savval való érintkezés során toxikus vagy nagyon toxikus gázokat szabadítanak fel. H13 Anyagok és készítmények, amelyek akármilyen módon az eltávolítás után más anyagok felszabadulását okozzák. H14 Ekotoxicitás: anyagok és készítmények, amelyek azonnali vagy késıbbi veszélyt jelentenek vagy jelenthetnek a környezet egy vagy több tényezıjére. 5 sz. melléklet a 223/2001 Z.z. sz. törvény HULLADÉKBAN TALÁLHATÓ KÁROS ANYAGOK KONCENTRÁCIÓJÁNAK HATÁRÉRTÉKEI 54


Mutató Határérték (mg/kg száraz anyag) 100 1 policiklikus aromatikus szénhidrogének (PAU) összege 2 poliklóros bifenilek (PCB) összege 100 3 kivonható szerves halogénvegyület (kivonat) 100 4 könnyen felszabaduló kianidok 10 000 5 szénhidrogének (ásványi olaj) (hexán extrakt) összege 50 000 6 benzén, tolluén, xilén 5 000 7 fenolok 10 000 8 merkaptán 1 000 9 higany 3 000 10 arzén 1) 5 000 11 ólom 1) 10 000 12 kadmium 5 000 13 nikkel 1) 5 000 300 000 14 oldóanyagok tartalma (20°C) 2) 1) A megadott határértékek üveg-vagy félüveghulladék esetén nem érvényes (megszilárdult mázanyagok maradékai; üveg-, kerámiai- vagy cementtermékekben felhasznált hulladék). 2) Száraz anyagra érvényes hulladékoldat filtrációja utáni szőrt párlataként van megadva. A hulladékban a nem poláris kivonható anyagok (NEL) tartalma 1000 mg/kg száraz anyag koncentrációjában. Ipari szennyvizek tisztításából származó iszap. További hulladék: 15 02 02 abszorbensek, szőrıanyagok (máshogy nem pontosított szőrıolajat beleszámítva), tisztítórongyok (géprongy), veszélyes anyagokkal szennyezett védıöltözet

Üzemeltetés alatt keletkezı veszélyes hulladék Sorszám Jegyzékszám Hulladék megnevezése 1 15 02 02 Abszorbensek, szőrıanyagok (máshogy nem pontosított filterolajat beleszámítva), tisztítórongyok, nem oldódó anyagokkal szennyezett védıöltözet 2 06 04 04 Higanytartalmú hulladék

4. Zaj és vibráció (források, intenzitás) a. Zaj forrása mőködtetés alatt

55


1. -

A szerkezeten keletkezı zaj: forgó gépek (turbinák, generátorok, szivattyúk, kompresszorok és elektromotorok) a zaj és vibráció fı forrásai. A zaj gyakran a gép vibrációja által keletkezik, amelyet a konstrukció vázán keletkezı zaj alkot.

2. -

Vezetékekben és csövekben keletkezı zaj: Ezen rendszerek a folyadék sima egyenletes átfolyásához vannak alkotva. A geometriában elıforduló hirtelen változások növelik a zajt, amely legjobban a folyam sebességétıl függ. Bizonyos esetekben a zaj a folyadék gyorsaságának egyenesen arányos.

3. -

Gépi berendezésekbıl származó zaj: A zajt a gép menete alatt keletkezı elméleti optimumtól való minimális eltérés okozhatja. Pl. rossz sorba helyezés, nem kiegyensúlyozott tömeg vagy a rotor excentricitása, ami bizonyos mértékben mindig jelen van. Így a szokatlan zajszintemelkedés a mechanikus meghibásodás elsı jele lehet. Sok esetben viszont a zajt az egész burok terjesztheti

-

5. Sugárzás és más fizikai terek (hı, mágneses és más – források és intenzitás) Az Új Energia Forrás üzemeltetése nem lesz radioaktív vagy elektromágneses sugárzás forrása. Sem a kivitelezéskor, sem a mőködtetéskor nem feltételezett magas vagy nagyon magas frekvenciájú nyitott generátor vagy ilyen berendezést tartalmazó berendezés használata, vagyis olyan berendezések, amelyek NV SR č. 325/2006 (Törvény rendelet) értelmében egészségkárosító elektromágneses sugárzást bocsátanának ki. Az építés közelében nem hatnak magas vagy nagyon magas frekvenciájú külsı források. Nincs szükség olyan intézkedésekre, amelyek kizárnák a törvény által elıírt határértékeket átlépı indukciós tereket.

6. Szag és más kimenetek (források és intenzitás) Szokványos mőködési feltételek mellett nem szabadna a lakosságot zavaró határértéknél több szagot kibocsátani. A térség szeizmicitása – földrengés epicentruma 7o M.C.S Kelet-Szlovákiában Bardejovban, Humennéban és Michalovceban található, Trebišov térségébe már nem található. Ki lehet jelenteni, hogy a Az Új Energia Forrás építési térsége nem található magasabb szeizmicitássúlytotta területen. Radon veszély – alacsony radon veszélyezettségő területrıl van szó. Korrózió-kutatás – magasabb-nagyon magas agresszivitású területrıl van szó. 7. Kiegészítı adatok (pl. jelentıs tereprendezés és a tájba való beavatkozás)

56


Erre a projektre vonatkozóan az összes jelentıs tereprendezést és a tájba való beavatkozást különálló felmérés stádiumában van.

C. A LAKÓKÖRNYEZETRE ÉS EGÉSZSÉGRE VONATKOZÓ HATÁSOK KOMPLEX JELLEGE ÉS ÉRTÉKELÉSE Az eredeti szlovák szöveg 82 - 131 oldalig fordítása hiányzik, ezek címei:* Az érintett terület határai Az érintett terület élettérének jelenlegi állapota Földrajzi viszonyok Geológia jellemzık Ásványi anyagok és lelıhelyek Talajviszonyok Klimatikus viszonyok Légköri viszonyok (légszennyezıdés) Hidrológiai viszonyok - felszíni vizek, talajvizek, ezek szennyezettsége Növényzet - mennyiségi és minıségi jellemzık Állatvilág Tájegység - a tájszerkezete, tájvédelem Védett területek - védett fafajták Lakosság - demográfiai adatok Kulturális és történelmi emlékek Archeológiai lelıhelyek Paleontológiai lelıhelyek A környezetet szennyezı létezı források (zaj, vibráció, sugárzás) Environmentális problémák komplex értékelése A teljes környezet minısége A terület várható értékelése, amennyiben a javasolt tevékenység nem valósulna meg III. A javasolt folyamat feltételezett hatásainak értékelése a környezetre beleértve az egészséget és ezek fontosságának megbecslése (feltételezett közvetlen, közvetett, szekundáris, kumultatív, szinergikus, rövidtávú, ideiglenes, hosszan tartó és állandó, az építkezés és annak kivitelezése folyamán kialakult hatások)

1. A lakosságra való hatás – az érintett lakhelyek lakosainak száma akiket a javasolt folyamat hatásai érintenek, egészségi rizikók, szociális és gazdasági következtetések és összefüggések, az élet minıségének és nyugalmának megzavarása, barátságos folyamat az érintett lakhelyek számára (pl. a lakosság különbözı nézete és álláspontja) és más hatások Város Trebišov: Lakosság száma: 23 000 *

a lektor megjegyzése

57


terület: 1074 ha Lakosság száma a Cukorgyári utcán, akiket közvetlenül érint a javasolt folyamat, kevesebb mint 100. A javasolt folyamattal 300 munkalehetıség alakul ki az Új Energia Forrás-ban (közvetlen). További munkahelyet alakítanak ki más szervezetek, melyek szerzıdés alapján állandó és ideiglenes folyamatokat biztosítanak (közlekedés, javítás, tőzvédelem, étkeztetés, és más). A kijelölt terület rész külön nem védett területet alkot, és nem része más védett területi résznek, amelyre külön védelmi rezsim vonatkozna. Külön védett állat és növény faj nem volt a kijelölt területen regisztrálva. A természetvédelem súlypontja a bírált területen fıleg a mezıgazdaságilag kihasznált terület zöld növényzet fenntartásában rejlik, amelyek a terület biodiverzitásának értékét formálják. A város Trebišov fejlıdése a következı tényezıket és védett övezeteket korlátozza: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

higiénikus védett vízforrás övezete /PHO I - II/ keletre a várostól vasút védett övezete /2x60m/ 110 kV - os elektromos vezetékek védett övezete termékek és VTL gázvezetékek /4 - 50 m a vezeték tengelyétıl/ védett övezete szennyvíztisztító védett övezete – 500 m gazdasági udvarok védett övezete az érvényes ÚPN – SÚ 1989-es évbıl történelmi városi park és erdıpark határa a város keleti részében termelési kerület „Sever“ (Észak) védett övezete. Élelmiszeripari területrıl van szó, de fıleg a PHM – SMO Rt. raktár biztonsági védett övezetérıl a 261/2002 törvény nevében (veszélyes ipari balesetek/katasztófák prevenciója)

A javasolt folyamat pozitív hatása (az energia szolgáltatás mellett) jobbítani a fejlıdési lehetıségeket, ezt fıleg az új munkahelyek kialakításával nemcsak az Új Energia Forrás (körülbelül 300 új munkahely létrehozása) de kezelı munkákban (vasúti és közúti közlekedés, energetikai melléktermék feldolgozása stb.). A faforgács és biomassza égetésének esetén pozitív hatás alakulhat ki a mezıgazdasági termelés folyamatában. Az energia elérhetısége a regiót vonzóbbá teszi az új befektetık és tevékenységek számára. A. az építkezés folyamán kialakult feltételezett közvetlen negatív hatások 1. CO2 a NOx emissziók a közúti közlekedésbıl a kiválasztott szakaszokon Trebišov városban Az emisszió szén - dioxid kiszámítására ill. becslésére a közúti közlekedésbıl a MEET módszert lehet használni, mely empirikus kifejlesztés, amely európai tesztelési programok eredményeinek felhasználásával jött létre. A következı kapcsolat érvényes:

ahol

E e a

E = e.a a megadott emisszió mennyisége az emisszió mértéke az aktivitás egységére közlekedési aktivitás köbtartalma 58


Ez az egyenlet érvényes az emisszió összes fokozatára, az egyes motoroktól az egész kocsiparkig, és az egyes utaktól az egész közúti hálózatig Európában. Az emisszió mennyiségének értékelésére a következı egyenletet javasolják: E = E hot + E start + E evaporative ahol E összemisszió Ehot keletkezett emisszió fölmelegedett motornál Estart emisszió hideg motornál Eevap emisszió a kipárolgás esetén (illó szerves vegyületek esetén) Az emisszió CO2 mennyiségének kiszámolása a közúti közlekedésbıl fontos eszköz a légkör szennyezıdésének az értékelésében a helyi álláspont szempontjából. Csak így tudjuk megállapítani az össz antropogén emisszió CO2 mennyiségét és ezt nemcsak a közlekedésbıl de más szennyezıdés forrásából is. Ha ismerjük a mechanizmus kapcsolatát forrás – emisszió, ez lehetıvé teszi a nem kívánatos emisszió CO2 mennyiség csökkentésének megoldását, amely a jelenben magas environmentális fontosságú. 2. nagymértékő porzás – okozója a közlekedés és az építészeti mechanizmusok 3. zaj – okozója az építkezési munkák 4. nagymértékő hulladék mennyiség keletkezése az építkezési munkák folyamán B. Üzemeltetés folyamán kialakult feltételezett közvetlen negatív hatások Az érintett területen zaj, vibrációk és emissziók potenciális hatásai alakulhatnak ki. Technológiai folyamatok, berendezések és gépek jelleme, valamint a használt nyersanyagok, segítı médiumok, energia és termékek jellege és ezek biztosításának módszere, a közlekedés és a velük történı kezelés a létezı állapot megváltozását okozza az érintett területen. A javasolt technológiánál teoretikusan a következı szennyezı anyagok keletkezhetnek:

alap szennyezı vegyületek: szilárd vegyület, NOx, SO2, CO, Corg 2. egyéb szennyezı anyagok − szennyezı vegyületek karcinogén hatással, 2. alcsoport − szilárd szervetlen szennyezı vegyületek, karcinogén anyagok 3. alcsoportja − szervetlen gázhalmazállapotú szennyezı vegyületek, szervetlen gázhalmazállapotú anyagok 2. és 3. alcsoportja − szerves gázok és gızök 1.

Az egyik szennyezı anyag emissziós határértékének a túllépését sem feltételezzük. Az EVO* Vojany és a javasolt üzemeltetés során keletkezett szennyezı vegyületek mennyiségének értékei és a kassai táj emissziójának mennyiségét a következı táblázatok tartalmazzák: Az Új Energia Forrás hozzájárulása a szennyezıdéshez a kassai tájban: *

Vojany térségben lévõ villamosmûvek nevének rövidítése - lektor megj.

59


Vegyület

Szennyezı anyagok mennyisége 2005 ben – kassai táj

Kibocsátott szennyezı Az Új Energia anyagok mennyisége (t) Forrás emisszió a javasolt forrásból mennyisége (%) (dokumentációk alapján) (1)

Szilárd szennyezı 14 999, 251 anyagok Kén oxidok mint SO2 18 145, 257 Nitrogén oxidok mint 20 195, 897 NO2 Szén - monoxid 99 625, 370 (1) – a megnevezett kazán teljesítménye: 508, 76 MWt

285, 48

1, 90

2854, 8 2854, 8

15, 73 14, 14

2854, 8

2, 86

Az Új Energia Forrás forrásból származó emissziók értékének nagysága összehasonlítva az EVO Vojany erımőbıl származó értékekkel; csak a CO mennyiség értékében magasabb. A javasolt forrás és az EVO Vojany(2005) emisszió mennyiség produkálásának az összehasonlítása Vegyület Szennyezı anyagok Kibocsátott szennyezı anyag Az Új Energia mennyisége 2005 Forrás emisszió mennyisége (t) a javasolt ben forrásból (dokumentációk mennyisége(%) EVO Vojany alapján) (1) Szilárd szennyezı 10 172, 49 285, 48 2, 8 anyagok Kén oxidok mint SO2 3 211, 347 2854, 8 88, 89 Nitrogén oxidok mint 5 977, 998 2854, 8 47, 75 NO2 Szén –monoxid 708, 8643 2854, 8 402, 73

Az üzemeltetési folyamat közvetlen összeköttetésben van a tehergépkocsik útvonalával. Az új folyamat növekedése nem elhanyagolható, de nem olyan nagy fontosságú (a hatás váltakozó és nem állandó), hogy nagymértékben megzavarná, vagy csökkentené az érintett Trebišov lakosság életének minıségét. Az építkezés és üzemeltetés folyamán kialakuló hatásokat (emisszió és zaj hatás) az általánosság szempontjából fontos jellegőnek tartjuk. A hatás mértéke a legtöbb esetben egyenes arányú a lakott épületek, vagy más érzékeny funkciós komplexumok távolságával (egészségügyi intézmények, iskolák, rekreációs területek) az építkezéstıl. Az energiaforrás a város szélen kerül felépítésre. Trebišov a javasolt folyamatról jóváhagyási álláspontját nyilvánította ki és összhangját a város általános érdekeihez. A város lakosainak álláspontjából (Internetes felmérés) azt állapítottuk meg, hogy a lakosság a legjobban a másodlagos kumulatív hosszantartó és állandó hatások miatt aggódik, amelyek az üzemeltetés folyamán keletkeznek, és amelyek a lakosság életszínvonalának minıségét

60


befolyásolhatja. A megfelelı mőszaki, technológiai és közigazgatási rendelkezésekkel lehetséges enyhíteni a feltételezett hatásokon. Európában és az USA-ban hasonló üzemmódban levı energia források léteznek. Fontos kiemelni, hogy a fekete szén modern égetési technológiájáról van szó, fluid égetéssel, a kén oxidjainak az eltávolítása mészkı és szövet filter segítségével valósulna meg. A következı táblázat hasonló teljesítményő technológiai részeket tartalmaz:

Némelyik technológiai kazánok hasonló teljesítménnyel amint a terv javasol: Üzemeltetı Teljesítmény Tüzelıanyag Üzemeltetés Kazánok szállítója 1. éve Oy Alholmens, 1x240 MWe, Fekete szén 2001 Aker Kvaerner Finnország 550 MWt (Metso) ELCHO Poer Station 2x133 MWe Fekete szén 2003 Foster Wheler – EC Chorzov, Lengyelország Turow – 3x2620 MWe Barna szén 2003 – 05 Foster Wheler Lengyelország biomassza Lagisza 460 MWe, 960 Barna szén 2007 Foster Wheler Lengyelország MWt biomassza GARDANNE – 250 MWe, 886 Fekete szén 1995 Lurgi Lentjes, GmbH Franciaország MWt Barna szén Tisová – Csehország 100 We Barna szén 1997 Lurgi Lentjes, GmbH, SES Tlmače Vojany I 2x110 Fekete szén 2001 SES Tlmače Starobeschevo – 210 MWe Antracít, üledék 2005 SES Tlmače Ukrajna Hodonín 2x170 tp/hod Barna szén, 1997 AEE Csehország lignít Poříčí II 2x250 tp/hod Fekete szén 1996, 1998 Aker Kvaerner Csehország 2x55 MWe Barna szén (Metso) Energetika Třinec – 2x160 tp/hod Fekete szén 1994, 1996 SES Tlmače, Csehország üledék Basic Eng. Lurgi Zlín – Csehország 150 tp/hod Fekete szén 1996 Babcock Barna szén

Európában az energiát szolgáltató fosszilis tüzelıanyagot égetı üzemeket olyan területen szokásos elhelyezni, amelyek legkisebb üzemeltetési befektetést igényelnek különbözı tényezık figyelembevételével, melyek hozzájárulnak és függnek a kiválasztott területtıl és ahol megfelelı az infrastruktúra. Ezek a tényezık fontosságuk szempontjából különböznek egymástól, de a legtöbb esetben a terület kiválasztásakor, elsırendő tényezınek számít a kapcsolódás hozzáférhetısége az elektromos átviteli és szétágazási rendszerre, az áram keresletének a közelsége a hőtı rendszerek vizének hozzáférhetısége. A többi tényezı a rendszer elhelyezésének kiválasztásában másodrendőek. A megfelelı terület hozzáférhetısége, esztétikai hatása, légkör minıségének hatása az életkörnyezetre, 61


közlekedés és a tüzelıanyagok tárolásának bemenete sokszor azok a tényezık közé tartoznak, melyek a tervet befolyásolják. Ezek a tényezık azonban csak a helyi elhelyezés kiválasztása után kerülnek megfontolásra és egyszerően nem játszanak fontos szerepet. Több és több elérhetı telkek léteznek, melyek megfelelnek az ipari üzemek telepítési feltételeinek. Az elektromos áram termelésének teljesítményét nagymértékben megemelték az energia termelési technikák átalakításai, amelyek bevezetése a levegıbe történı szennyezı anyagok koncentrációjának és mennyiségének csökkentését okozza. A gázturbinák kihasználása az áram termelésében, az új égetı rendszerek fejlıdése és a kibocsátott szennyezı anyagok átalakítása az üzemek számára a gáz, a cseppfolyós és szilárd halmazállapotú tüzelıanyagok felhasználását jelentette és így sokkal kevesebb szennyezı anyag kibocsátását a kitermelt energia egységére, mint a múltban. Az új üzemek összhatása a helyi környezetre sokkal alacsonyabb összehasonlítva a régebbi üzemekkel. Az új berendezések magasabb termelési hatásfokkal rendelkeznek, ami alacsonyabb mennyiségő emisszió keletkezését is jelenti (a vizekbe és levegıbe) a kitermelt energia egységére. Lehetséges emisszió útvonala a forrás és tényezı típusa szerint (BREF, 2004) Összetevı forrásból való kibocsátás Tüzelıanyagok raktárai és manipuláció Víz átalakítása Hulladékgáz Hulladékgáz átalakítása Terület lecsapolása +esıvíz Hulladékvíz átalakítása Hőtésvíz kieresztése Hőtı tornyokból való elillanás

Szilárd SOx vegyület

NOx

CO

A

W A W

Corg

Savak, HF, alkáli HF sók

W

A

A

A

W

W

W

W

W

fémek és Cl mint azok sói klórnak

Hg, Cd

PAH

dioxinok

A

A W

W

VOC

A

A

W A WL

W A W

A

A

W W

W

W

A

A – levegıbe W – vízbe L – talajba Helyi technológiai vázlat a nagy energetikus forrásról (BREF, 2004)

Szlovák eredeti szöveg 136 old. ábra Únik olejových pár - Olaj gızök elillanása Únik prachu – por kimenetel Palivo – tüzelıanyag Sklad paliva – tüzelıanyag raktára Príprava paliva a miešanie – a tüzelıanyag elkészítése és keverése Mletý prach (olej, plyn) – darált por (olaj, gáz) Kotol – kazán Odsírenie spalín – égetett anyag kénmentesítése Oxid siričítý – kén - dioxid, čpavok – ammónia, vápenec - mészkı 62


Hlavní kouřovod – fı hıvezeték Chem. pro úpravu – vegyszerek átalakításra Oddelovaní vody a sádrovce – a víz és mészkı szétválasztása Kanalizácie – csatornázás Úprava vody – a víz átalakítása , voda - víz, Pokud je palivom zemný plyn - ha a tüzelıanyag földgáz Chadíci veže – hőtı torony Vypouštění – kieresztés Rozrážení olej/voda – olaj/víz szétválasztása Usazování – ülepedés Úprava odpadní vody – szennyvíz átalakítása Regulovaná voda – szabályozott víz Kontaminace olejem – olajjal történı kontamináció Pokud neni kontaminace – kontamináció nélkül Odvodnění místa drenáži – vízlevezetı berendezés Odvádená voda – elvezetett víz Suchý popel – száraz hamu Mokrý popel – nedves hamu Pro využítí mimo místo/zneskodnění - felhasználás a megsemmisítés helyén (szennyzıdési) kívől Kalke zneškodnění – üledék ártalmatlan Sádrovec pro použítí mimo místo nebo zneškodnění – meszkı használata a megsemmisítés helyén kívől Popílek pro využítí mimo znerškodnění - hamu használata a megsemmisítés helyén kívől A fordításból hiányzik 136 – 138 old. ezek címei lektor megj. 2. A domborzatra, nyersanyagokra, geodinamikus jelenségekre és geomorfologikus viszonyokra kifejtett hatások 3. Klimatikus viszonyokra kifejtett hatások

4. Légköri hatások (pl. az emisszió és imisszió mennyisége és koncentrációja) A javasolt tevékenység legfontosabb hatásai a légkörre vonatkoznak. A berendezés hatásfoka nemcsak az üzemanyag megfelelı átalakításától függ, de fontos indikátora az emisszió kieresztésének a kitermelt hasznos energia mennyiségének egységére. Egy a sok módszer közül hogyan lehetséges elérni ezt a bevitelt az az, hogy az energia felhasználását és a termelésnek a hatásfokát optimalizálni kell. A specifikus hatásfok optimalizációja különbözı tényezıktıl függ, belesorolva a tüzelıanyag jellegét és minıségét, az égetırendszer típusát, a gázturbinák vagy gızturbinák üzemeltetésének hımérsékletét, helyi klimatikus feltételeket a használt hőtırendszer típusát stb. A legfontosabb emissziók levegıbe való kerülése a foszil tüzelıanyagok égetésekor: SO2, NOx, CO, CO2 szilárd szennyezı anyagok és az ún. üvegház gázok. A többi vegyületek, mint a nehéz fémek, hidrogén-fluorid, halogén vegyületek, éghetetlen szénhidrogének, metánmentes illó szerves anyagok (NMVOC) és dioxinok kisebb mennyiségben kerülnek a levegıbe, de fontos hatásuk van a környezetre, mert toxikusak és hosszú ideig

63


a környezetben maradnak. A pernyét, amely bekerül (szálingózik) a levegıben és mérete nem nagyobb mint 10 µm a szilárd szennyezı anyagok közé soroljuk és PM 10 nek nevezzük (particulate matter). Kén oxidjai A kén oxidjainak az emissziói fıleg a tüzelıanyag kén tartalmából származnak. A foszil tüzelıanyag ként, mint szervetlen szulfidot, vagy szerves vegyületet tartalmaz. A kén a szénben mint pirites kén, szerves kén, só formájában és mint elemi kén fordul elı. Az égetés folyamán a legtöbb kén oxidjai kén - dioxidra alakulnak (SO2) át. A szilárd tüzelıanyagoknál a kén 3 – 4% kén - trioxidra (SO3) oxidálódik, miközben az átmeneti fémek, amelyek a tüzelıanyag részei a reakciót képesek katalizálni. Ez az oxid a szilárd vegyületekre adszorbálódik. Ezért a PM 10 és PM 25 emissziók magasabban vannak a SO3 tól. Nitrogén oxidjai (NOx) A nitrogén fontos oxidjai közé soroljuk a nitrogén - oxidot (NO), nitrogén - dioxidot (NO2), dinitrogén -oxidot (N2O). Az elsı kettı ismert mint az NOx keverék forma, amely a fıtípusú égetı rendszereknél 90% ban NO - t tartalmaz. Az NOx keletkezése 3 alapvetı mechanizmus szerint történik: − a nitrogén és a levegı oxigénjének reakciójával (hı NOx ) − a tüzelıanyag nitrogénjébıl (tüzelıanyagi NOx) − a molekuláris nitrogén átalakulásával a láng elülsı részében a szénhidrogén vegyületek köztestermékének a jelenlétében (azonnali NOx) A hı NOx keletkezése függ a hımérséklettıl. Ameddig az égetés 1000oC alatt történik az NOx emissziók sokkal alacsonyabbak. Ha a láng maximum hımérséklete 1000oC alatt van az NOx keletkezése a tüzelıanyag nitrogénjétıl függ. A tüzelıanyagi NOx keletkezése a tüzelıanyag nitrogén mennyiségétıl és a reakciós környezet oxigén koncentrációjától függ. A tüzelıanyagi NOx mennyiségének keletkezése nagyobb azokban a rendszerekben, amelyek szenet használnak tüzelıanyagként, mivel ez a struktúrájában több nitrogént tartalmaz, mint a többi más tüzelıanyag (0,5 – 2 tömeg %). A nitrogén oxidok kibocsátott mennyisége függ a forgalomban levı égetıfolyamat típusától. NOx emissziók a fluid égetéső kazánokban (javasolt berendezés) sokkal alacsonyabbak mint a megszokott katlanokban, de az N2O emissziók magasabbak. Por és a szilárd szennyezı anyagok A szén égetése alatt kibocsátott por fıleg a tüzelıanyag ásványtartalmú frakciójából származik. Alacsony arányban port tartalmazhatnak a nagyon kicsi részecskék, ezek a vegyületek frakciójával jönnek létre, melyek az égetés folyamán párolognak ki. A használt égetési folyamat típusai nagy hatással vannak a keletkezett por arányára. Az életkörnyezet számára problémát okozhatnak a 2, 5 µm átmérınél kisebb részecskék, mivel ezek szétszóródva a levegıben több napig, legrosszabb esetben néhány hétig

64


megmaradnak. Következı problémát okozhat a hosszabb ideig tartó perzisztens vegyületek halmozódása a talajban és ezek vízbe való kerülése. A távolság, amelyre a részecskék elkerülnek, mielıtt a levegıbıl lerakódással vagy kicsapódással kiválnak, függ a részecskék fizikai tulajdonságaitól és az idıjárás feltételeitıl. A lerakódás gyorsaságát befolyásolja a nagyság, a sőrőség és az alakjuk. A 10 µm átmérınél kisebb részecskék és fıleg a 2, 5 µm-nél kisebb részecskék, lerakódás elıtt képesek néhány 100 km messze eljutni. A szilárd vegyületek elválasztásának módjai hasznos folyamatok és a bemeneteli gáz esetében az eltávolításuk hatékonysága 99, 8%. Csak a kicsi részecskék, mint 10 PM és ettıl kisebb részecskék esetén az eltávolítás hatékonysága 95 – 98% - ra csökken. Ezért a legtöbb részecske, amely még a nagymérető égetı rendszerekbıl kijut a levegıbe, 0, 1 - 10 µm nagyságúak. Nehéz fémek A nehéz fémek, ismert mint nyomelemek a fosszilis tüzelıanyag természetes részei. Ez teszi lehetıvé ezek emisszióját. A legtöbb nehéz fém (As, Cd, Cr, Cu, Hg, Ni, Pb, Se, Zn, V) mint vegyület (pl. oxid, klorid) a szilárd szennyezı anyagra kötıdve alakul ki. Pára formájában csak a Hg és Se fordul elı. Fıleg a Hg ismert, mint nagymérető, távolsági-határt átlépı szennyezıanyag, amely problémákat okozhat sokkal messzebb az emisszió forráspontjától. A kevésbé illó elemek képesek kondenzálódni a kis felülető részecskékre az égés áramlásában. Ezért figyelhetı meg a legfinomabb elemek frakciójának sokszorosodása/sőrősödése. A nehéz fémek felosztását a szénégetés folyamán a következı séma ábrázolja:

A szlovák eredeti szövegben ábra a 139 oldalról- lektor megj.

A nyomelemek felosztása a szénégetés folyamán

Odpařovaní – elpárolgás Tvoření jader - atommag keletkezése Vymezené prostředí – kiválasztott terület Shlukování – csatlakozás/csoportosulás Častice paliva – tüzelıanyag része Kondenzace - kondenzáció Zachycené stopové kovy – felfogott nyomelemek/fémek Reakce - reakciók Spojování častíc – az elemek kapcsolódása Pára – gız Rozdelenie velikosti častíc – a részecskék nagyságának felosztása Frakce – frakció velikost častíc – részecskék nagysága

65


Fragmentace uhlí nebo horniny, rozdelení a shlukovaní – a szén vagy kızetek fragmentációja, felosztása és csatlakozása

Sok nehéz fém kémiailag kötıdik mint a vegyületek pl. oxidok, aluminoszilikátok és ásványok, mint anhidrid és gipszkı. Az elemek kilúgozása a vegyület részecskéinek nagyságától és tulajdonságaitól függ. Pl. az égetés folyamán a részecskék bonyolult változáson mennek végbe, melyek az illó fémek elpárolgásához vezet. A nehézfémek vegyületeinek elpárolásának gyorsasága függ a tüzelıanyag jellemétıl (pl. szervetlen vegyületek frakciói mint a kalcium, szénben való koncentráció) és a használt technológia jellegétıl (pl. üzemleltetés formája, kazán típusa).

Szén - monoxid Szén-monoxid (CO) az égetés folyamatában, mint köztermék keletkezik. Az üzemeltetık próbálják elérni a CO keletkezésének csökkentését, mivel a korrózió (rozsdásodás) veszélyének és a tüzelıanyag tökéletlen égésének az indikátora, ez pedig a hatékonyság csökkentését jelenti. A CO, hı NO és VOC (illó szerves vegyületek) keletkezésének mechanizmusai az égetés feltételeivel befolyásoltak.

Üvegházi gázok (szén - dioxid és más gázok) Az iparosítás kezdetétıl az energiai egyensúly a Földön nagymértékben megváltozott az antropogén üvegházi gázok emissziójának a növekedése miatt, fıleg a szén – dioxid miatt. A nagy égetırendszerek fosszilis tüzelıanyagjainak égetésébıl származó legfontosabb üvegházi gáz a szén - dioxid (CO2) és a dinitrogén - oxid (N2O). A szén - dioxid kibocsátása ezekbıl a berendezésekbıl a világ 1/3 CO2 emisszióját okozza. Szén - dioxid (CO2) az összes fosszilis tüzelıanyag égetésének fı reakcióterméke. A CO2 emissziók egyenesarányúak a tüzelıanyagok szén tartalmával.

Emisszió tényezık a CO2 emissziós faktorai a fı tüzelıanyagoknál (TWG, 2003) Tüzelıanyag Mérték emisszió CO2 tényezıi (t CO2/TJ – g/kWh) Földgáz 55 (198) Nehéz kifőtési olaj 80 (288) Könnyő kifőtési olaj 77 (277) Fekete szén 95 (342) Barna szén 110 (396)

A szlovák eredeti szövegben a 141 old lévı diagramm - lektori megj.

66


CO2 kieresztése (kiszámolt mint kg CO2/MWh kitermelt energia) a különbözı égetı rendszerek tipusai számára (Strömberg L. , 2001)

Typ zařízení – berendezések típusai: Výroba elektřiny spalovaním uhlí – energia termelés szén égetésével Kogenerace se spalovaním uhlí –kogeneráció a szén égetésével Kombinovaný cyklus s plynem – kombinált ciklus gázzal Kogenerace sa spalováním plynu - kogeneráció a gáz égetésével Staré závody spalující černé uhlí – régi fekete szén égetéső üzemek Staré závody spalující topný oleje - régi olaj égetéső üzemek Spalování hnedého uhlí – barna szén égetése Sósav, hidrogénklorid (HCl) A nagy égetı rendszerek kéneltávolítás nélkül jelentik a legfontosabb forrást a hidrogénklorid levegıbe való kerülésének. A szénnek a kis mennyiségő klór tartalma okozza a HCl emisszióját. Ha a szén égetıdik, kis mennyiségő kloridok szabadulnak fel. Valamelyik, ezek a kloridok közül, kapcsolódik a hidrogénnel, hidrogénklorid keletkezik. Együtt a levegı nedvességével átalakul a HCl aeroszoljával, amely a savasság problémájához vezet. Hidrogénflorid (HF) Úgy mint a kloridok a floridok is természetes vegyületek, melyek a szénben nyomelemként fordulnak elı. Ha a berendezés kéneltávolító rendszer nélkül mőködik, akkor floridok szabadulnak fel és elillannak a levegıbe. Észlelhetı, hogy a hidrogén kapcsolódásával hidrogénflorid –ot alakítanak és a levegı nedvességével reagálva hidrogénflorid sav keletkezik. Ammónia (NH3) Az ammónia emissziója (NH3) nem a szén égetésébıl származik, hanem a reakcióba nem lépett ammónia következménye csak a denitrifikáció folyamatában. Illó szerves vegyületek (VOC) Illó szerves vegyületek emisszióját rengeteg ipari folyamat okozhatja, de a legnagyobb forrás a foszill tüzelıanyagok égetésébıl származik. Perzisztens szerves vegyületek (POPs), policiklusos aromás szénhidrogének (PAH), dioxinok és furánok A perzisztens szerves vegyületek közé, melyek a foszill tüzelıanyagok égetése során emittálódnak, fontos megemlíteni a poliklóros aromás szénhidrogéneket (PAH), poliklóros dibenzín-dioxidokat (PCDD) és poliklóros dibenzín-furánokat (PCDF). A PCDD és PCDF molekulák nem túlságosan illóak és ha az égés közben keletkezett részecskékre adszorbálódnak, akkor a környezetben kémialilag és magasan hıstabilak. Csak 1000oC feletti hımérsékletben képesek felbomlani. Ebben az említésben kell megjegyezni, hogy PCDD/PCDF nemcsak a kéményi gázokban voltak regisztrálva, de az összes égetési 67


folyamatok szilárd hulladékaiban, pontosan a hamuban, salakban és a levegıben lévı hamuban/porszemekben. A dioxinoknál 75 a furánoknál 135 kogener létezik. Ahhoz, hogy a furánok és dioxinok emissziói számmal kifejezhetıek legyenek a toxicitás szempontjából a koncentráció vagy az emittált áramlás koefficiensét (TEF = ekvivalencia toxicitásának faktora) kell összehasonlítani, amely az összes molekuláris PCDD/PCDF-re jellemzı. . A különbözı PCDD/PCDF molekulák TEF értékei különböznek a használt rendszer alapján. A NATO bizottság rendszere (NATO - CCMS) általában a nemzetközi mértékben használatos. 2, 3, 7, 8 – tetraklór - dibenzín - dioxín a legtoxikusabb dioxin és mint referens anyag használódik az ekvivalencia toxicitásának faktorával TEF= 1 (ez a referens anyag a faktor toxicitásával megegyezés szerint került megállapításra.) A többi kogenerek, melyek veszélyesnek számítanak, olyan molekulák, melyek a struktúra 2, 3, 7, 8 helyzetébe szubsztituálódnak. A dioxín aktivitása a keverékben mint az ekvivalens toxikus mennyiség TEQ (Toxic Equivalent Quantíty) fejezhetı ki: TEQ = Σ izomérek x TEF A levegı fı szennyezıdésének forrása az építkezés biztosításának folyamatában az építkezési anyagok áthelyezése, építkezési munkák és az építkezési eszközök szállítása lesz. A levegı szennyezıdésének a csökkentését fılég a szervezési intézkedésekkel lehet elérni: 1. építkezési munkák koordinációjával 2. építkezési technikák áthelyezésének koordinációjával 3. tehergépkocsik maximális kihasználásával 4. porzás csökkentésével 5. a használt technikák jó minıségének és tisztaságának megtartásával A légkör szennyezı anyagainak határértékei: értékelés felsı és alsó határa Receptor Átlag Határérték [µg/m3] Értékelés határai [µg/m3] felsı* alsó* SO2 Ember egészsége 1h 350 (24) SO2 Ember egészsége 24h 125 (3) 75 (3) 50 (3) SO2 Vegetáció 1r, 1/2r 20 (-) 12 (-) 8 (-) NO2 Ember egészsége 1h 200 (18) 140 (18) 100 (18) NO2 Ember egészsége 1r 40 (-) 32 (-) 26 (-) Nox Vegetáció 1r 30 (-) 24 (-) 19, 5 ( - ) PM10 Ember egészsége 24h 50 (35) 30 (7) 20 (7) PM10 Ember egészsége 1r 40 (-) 14 (-) 10 ( - ) CO Ember egészsége 8h (maximális) 10000 ( - ) 7 000 ( - ) 5 000 ( - ) - a megengedett túllépések mennyisége a zárójelekben található

Az egészségre káros hatás mértékének értékeléséhez a légköri szennyezıdésének kiszámolt mértéke volt felhasználva az Új energia forrás feltételezett legrosszabb üzemeltetési mód esetén (melléklet: szétoszlódási tanulmányozások).

68


Az emisszió áramlása alapján, az egyes technológiai egységek számára egyedülálló kéménnyel, érvényben lévı módszer szerint, megállapításra került a minimális magasságuk. Az emissziós áramlatok a legkedvezıtlenebb üzemeltetési rendszer számára az általános emissziós faktor alapján került kiszámításra. A kémények magassága az érvényben lévı törvények és elıírások alapján kerül megállapításra és ennek alapján értékelıdött. A kémény minimális magasságának meghatározásakor a forrásból való alacsony CO emisszió áramlása esetén és ennek a szennyezı anyagnak a magas „S“ értéke esetén nem kell figyelembe venni. Ez vonatkozik azokra a hasonló anyagokra, melyek nem tartoznak az általános szennyezı anyagok közé (As, Cu, Pb, Zn, HF és HCl). A fennmaradt három szennyezı anyag közül (döntı emissziós áramlás az „S“ értékek ábrázolásában) a nitrogén oxidjai döntıek mind a két kémény esetében. A nitrogén oxidjainak a maximális emissziója esetén a K1 kémény minimális magassága H=163 m és a K2 kéményé H=50m. Ezek az eredmények a kiszámított szennyezı anyagok négy alternatív emisszió áramlásainak eredményei (külföldi – U. S: EPA, Általános emissziós faktorok, és a kivitelezı két eredménye). A kémények magasságainak kiszámítása a legszigorúbb feltételek alapján és az életkörnyezetre vonatkozó törvények alapján történt. A szóban forgó építkezés a kelet-szlovákiai síkság délnyugati részében helyezkedik el. A terület nyugati oldalát a Slanské vrchy határolja, melyek a levegı fı áramlását, valamint a szél áramlásának irányát: észak - dél, határozzák meg a területen. Hidegebb félévben, magasabb azon napok száma, amikor a föld feletti hımérsékleti inverzió figyelhetı. Az évi általános szél sebessége (1961-70) a szélcsend figyelembevételével 2, 7 m/s. A szennyezı anyagok levegıben való szétoszlódásának lehetıségét jónak jellemezhetjük. A kiválasztott térség relatívan jó minıségő légkörrel rendelkezik és nem tartozik az irányított minıségő légkör területei közé. A terület északi részében, ahol az ENERGETIKA, BUKOCEL és a CHEMES források szennyezik a levegıt, észlelhetı a levegı mérsékelten rosszabb minısége. Ehhez a hidegebb idıkben való lakóépületek főtése is hozzájárul. Az „Új Energia Forrás – Trebišov“ alap szennyezı anyagai közül legnagyobb kiszámolt koncentrációja a nitrogén-dioxidnak van. Ez az érték a határértéknek az 50%-át 1000 m-ig a maximumot magában foglaló helyen (2500 m körül) pedig 60%-ot jelent. Az összkoncentrációhoz 1000 m távolságig nagymértékben hozzájárulnak az emissziók az 50 mes kéménybıl. 2055 m fölött pedig a 163 m-es kémény emissziói dominálnak. Az új törvény csak a nitrogén-dioxidot értékeli, a kéménybıl pedig fıleg a nirogén-oxid (NO 95%) emittál ami a terjedés közben kémialilag átalakul és nitrogén-dioxid keletkezik. Tekintettel a számításaink konzervatív hozzáállásából (feltételeztük, hogy az összes emisszió csak nitrogén dioxidból áll) az igazi értékek a forrástól való 5000 m távolságig 50%-al alacsonyabbak lehetnek és a Trebišov városban ennél még kevesebbek. A kén - dioxid esetén ezek az értékek nem magasabb mint 19%-os koncentrációt jelentenek a kén dioxid határértékébıl. A szilárd szennyezı anyagok esetén a maximális óra/koncentráció határértékének vehetjük a 350 µg.m - 3 a meghatározott S=0, 35 esetén. Ennek az anyagnak a legnagyobb számított koncentrációja hasonlóan mint a nitrogén-dioxid esetén 2500 m távolságra van a szennyezı forrásától. Az egyes kémények emissziójának aránya a maximális órás összkoncentrációból hasonló, mint a nitrogén oxidok esetében. A maximális órás koncentráció értéke

69


a maximumot magában foglaló helyen 9%-ig terjed a felhozott „S“ értékbıl. Ha a modellezett számítások mellett gondolkodnánk, akkor az összes szilárd részecske, amely elhagyja a forrást (hasznos szőrı berendezéssel) kisebb aerodinamikus átmérıjő lenne mint 10 µm (PM10) akkor a maximális óra/koncentráció értéke 20 – 25% részesedést mutatna. A szén - monoxid maximális koncentrációi a határértékek szempontjából elhanyagolhatók és kevesebbek mint 3%-ot alkotnak. Ezen oknál fogva a CO nem kerül átszámításra a 8 órás átlagra (akkor az értékek még 20 - 40% - al alacsonyabbak lennének). A CO átlag maximális éves koncentrációja a forrástól délre található 3,6 µg.m-3 értékkel. Ugyan ez az érték a szilárd szennyezı anyagok (PM10) esetén 1,7 µg.m-3. A nitrogén oxidok maximális átlag éves koncentrációja 6,9 µg.m-3, de ez az érték a felére csökken Trebišov területén a már említett NO NO2- vé való átalakulása miatt. A levegıben levı szennyezı anyagok kiszámolt koncentrációjának értéke alacsonyabb, mint a megengedett hosszútartamú és rövidtartamú határ értékeké. A következı vegyületeket értékeltük: 1. vegyület csoport: karcinogén hatású vegyületek , 2. alcsoport 2. vegyület csoport: szilárd szervetlen vegyületek, 3. alcsoport – Cu, Pb, Zn 3. vegyület csoport: szervetlen szennyezı vegyületek gáz és pára formájában, 2. alcsoport - HF 3. vegyület csoport: szervetlen szennyezı vegyületek gáz és pára formájában, 3. alcsoport - HCl A szennyezı anyagok maximális lehetséges rövidtávú koncentrációját a legkedvezıtlenebb meteorológiai körülmények szerint számoltuk ki, melyek a kémény minimális nagyságának megállapításához ajánlatosak (városi szétoszlódási rezsim, a szél összes gyorsasága, közepesen labilis atmoszféra állapot) és az üzemeltetési feltételek (csúcsóra), amelyek esetén a forrás hatása a légkör szennyezıdésére a legnagyobb. Az említett értékek a kémények sarkait egybekötı tengely számára vannak kiszámolva, délnyugatra az 50 m-es kéménytıl, amikor az egyes kéményekbıl származó koncentrációk maximálisan összeadódnak. Ez az irány a Trebišov szélirányainak gyakoriságában 11%-ban van képviselve és a forrás elhelyezése szempontjából a városon kívül irányul. A Trebišov város uralkodó széliránya északi, de a kémények közelsége miatt a koncentrációk kismértékő összeadásához is, merıleges irányba a két kémény kapcsolódásának tengelyére, sor kerül. Maximális rövidtávú (60 perces) koncentráció, mint a távolság funkciója a légkör szennyezıdésének forrásától tetszés szerinti irányba Távolság Maximális óra/koncentráció (60 perc) (az összes szél gyorsaság osztálya, szilárdság foka C) L [m] Szennyezı anyagok

NOx [µg. m - 3] 100 200 300 400 500

30. 4 31. 8 31. 9 43. 8 58. 7

SO2 [µg. m - 3] 0. 0 0. 0 1. 8 11. 2 22. 2

szilárd vegyület [µg. m - 3] 5. 8 6. 1 6. 3 9. 5 13. 4

CO [µg. m - 3] 0. 0 0. 0 7. 0 44. 3 88. 0

70


600 700 800 900 1000 1500 2000 2500 3000 3500 4000 5000 7500 10000 15000 20000

67. 8 72. 2 80. 7 85. 5 88. 5 88. 8 114. 2 119. 2 112. 5 104. 3 96. 4 83. 9 65. 4 55. 1 43. 8 37. 3

29. 4 33. 3 37. 0 38. 7 39. 7 40. 4 58. 8 63. 8 61. 7 57. 3 53. 0 46. 0 35. 8 30. 2 23. 9 20. 4

15. 8 17. 0 19. 0 20. 1 20. 8 20. 9 27. 5 29. 0 27. 5 25. 5 23. 6 20. 5 16. 0 13. 5 10. 7 9. 1

116. 6 132. 3 147. 0 153. 5 157. 6 160. 3 233. 4 253. 3 244. 8 227. 6 210. 3 182. 7 142. 2 119. 8 94. 9 80. 9

A többi szennyezı vegyület a 163 m-es kéménybıl származik. A maximális óra/koncentrációk a 2500 m-es távolságban gyakorlatilag elhanyagolhatók az „S“ értékével szemben a kémény minimális magasságának meghatározásánál (S=0, 001 As esetén), (S=0, 005 Cu, Pb, Zn esetében), (S=0, 04 HF esetén) a (S=0, 1 HCl esetén). Az átszámítás után az értékek gyakorlatilag 104-szer kisebbek, mint a megfelelı „S“ értékek. A maximális órás koncentrációk csak a kémény minimális magasságának meghatározásához szolgálnak és nem alkalmasak a légkör minıségének értékeléséhez. Az emberi egészség védelmének szempontjából éves határérték csak az arzénnak As (6 ng.m-3) és az ólomnak Pb (500 ng.m) vannak. Mindkét esetben a végleges átlag évi koncentráció század ng.m-3 mennyiség. A kémény minimális magasságának meghatározásakor ezek anyagok emissziós áramlása elhanyagolható az alap szennyezı anyagokkal szemben. Maximális rövidtávú (60 perces) koncentráció, mint a távolság funkciója a légkör szennyezıdésének forrásától tetszés szerinti irányba

Távolság L [m]

Maximális óra/koncentráció (60 perc) (az összes szél gyorsaság osztálya, szilárdság foka C) Szennyezı anyagok

100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000

As [ng. m - 3] 0. 000 0. 000 0. 005 0. 034 0. 068 0. 090 0. 102 0. 113 0. 118 0. 121

Cu, Pb, Zn [ng. m - 3] 0. 000 0. 000 0. 006 0. 038 0. 076 0. 101 0. 114 0. 127 0. 132 0. 136

HF [ng. m - 3] 0. 000 0. 000 0. 161 1. 018 2. 022 2. 679 3. 040 3. 376 3. 525 3. 621

HCl [ng. m - 3] 0. 000 0. 001 0. 549 3. 475 6. 901 9. 144 10. 370 11. 520 12. 030 12. 360

71


1500 2000 2500 3000 3500 4000 5000 7500 10000 15000 20000

0. 123 0. 179 0. 195 0. 188 0. 175 0. 162 0. 140 0. 109 0. 092 0. 073 0. 062

0. 138 0. 201 0. 219 0. 211 0. 196 0. 181 0. 158 0. 123 0. 103 0. 082 0. 070

3. 681 5. 362 5. 819 5. 623 5. 228 4. 831 4. 197 3. 266 2. 752 2. 180 1. 857

12. 560 18. 300 19. 860 19. 190 17. 840 16. 490 14. 330 11. 150 9. 391 7. 440 6. 339

Az objektum semmiféle kellemetlen szagú anyagot nem fog a levegıbe kibocsátani. Szmog riadó bekövetkezése esetén a forrást a terület reguláns forrásai közé ajánljuk besorolni. Az említettek alapján megállapítható, hogy az egészségre káros SO2, NOx CO a TOC belélegzése esetén nem létezik és a forrás realizációja után sem fog létezni. Porszemek, melyek mint PM10 vagy PM2, 5 vannak kifejezve a megadott területen a jelenben nincsenek mérve és az Új Energia Forrás az ilyen formájú szennyezıdéshez csak minimális mennyiségben fog hozzájárulni. Az üzemeltetés leállításának és elindításának állapota az elválasztó berendezések mőködésképtelensége során, amely a savas gázok (SO4, HF, NO3) kibocsátását jelentené a légkörbe, szétoszlódási tanulmányozások alapján nincs megoldva. Ezért fontos az ilyen esetek elkerülése. Problémát okozhat a szén rakás kigyulladása, ezért fontos ezek égésének és kipárolgásának rendszerével és prevenciójával foglalkozni. Számítások a 2004-es évre vonatkoznak, mint reprezentatív évre az órás (szekvenciós) meteorológiai belépı értékek felhasználása segítségével megállapodott üzemeltetési feltételek során. A számítások a matematikai modell CEMOD felhasználásával történtek, amely az SHMÚ gyakorlatában a légkör értékelésére használható. A megadott terület levegı szennyezı anyagainak koncentrációjának meghatározásához a szlovákiai összterületi légkör minıségének a kiértékelését használták fel (kb. 1000 sztacionáris forrás és 3000 útszakasz). 20x25 km-es terület került kiválasztásra, amely 546 csomópontot jelent a számításhoz. A számítások eredményei a levegı minıségének értékelésérıl szóló törvény szerint mint a koncentráció izoterületei, térképi formában vannak ábrázolva. Az Új Energia Forrás üzemeltetés folyamatában a porzás forrásának számít a szénpor, az energia melléktermékek és a mészkı. A potenciális források hatásainak csökkentése az üzemeltetés kezelésének segítségével az üzemeltetési elıírások alapján történik meg. Szén, energetikai melléktermékek, mészkı az egészség szempontjából nem veszélyes anyagok. A szén az Új Energia Forrás területére speciális, erre a célra szolgáló szén vagonokban kerül szállításra, a szén kirakodása és szállítása fedett térségben, a blokkokba való szállítása pedig fedett beszenesített útvonalon történik majd. A szén a lerakaton pormentes állapotban lesz tárolva, a lerakat felszín locsolásának segítségével. Ha ennek ellenére az Új Energia Forrás térségeiben szénpor lerakódás figyelhetı meg, akkor ezek hatásosan lesznek eltávolítva.

72


A technológiai folyamatból az energetikai melléktermék száraz formában pneumatikus/légnyomásos szállítással a tározó tartályokba lesz elvezetve, ahonnan gépkocsis víztartályokban vagy speciális Raj vagonokban a fogyasztóhoz lesznek szállítva. A rakodás pneumatikus/légnyomásos lesz. Az energetikai melléktermékek nedves formában, az úgynevezett stabilizátor formájában a végleges elhelyezésre, távolságtól függıen, vagy tehergépkocsikkal vagy hidraulikus szivattyúkkal lesz elszállítva. A teljes megkeményedés elıtt az erózió ellen lehengerezıdik. A lerakat a szükség szerinti inert rétegő talajjal kerül lefedésre, véglegesen pedig befüvesítve (ha nem lehetséges felhasználni mint nyersanyagot). A beruházó szerzıdést írt alá a jövıbeni szerzıdésrıl (elıszerzıdés) a stabilizátor átvételérıl és a Ruskov kıbánya/törés/ betöltésérıl evvel az anyaggal (lásd a mellékletet). Az energetikai melléktermék elraktározásának a másik elızetesen megegyezett helye a Košice Bankov (amely kapacitás szempontjából 10x nagyobb mint a Ruskov ). A mészkı az Új Energia Forrás területére speciális Raj vagonokban vagy gépkocsi víztartályokban lesz elszállítva, kirakása és a kazánokba pneumatikusan/légnyomásos/ módszerrel kerül. Az emisszió formájának keletkezése szerint a por forrásokat a szénlerakaton a következı csoportokba sorolhatjuk: − Az anyag esése közben keletkezett por, amely por rakodógéprıl származó szenny részecskéket tartalmaz. Az emissziók az anyag folyamatos szórásának szögétıl függnek, amely fıleg az átöntés esés magasságával van megadva. − Szél által keletkezett por, úgynevezett természetes szélforgással, pl. a por elszállása a lerakat felületérıl. Feltétel a szél bizonyos sebessége. − A lerakat hatását, mint fugitív forrást, nem lehetséges megfelelı pontossággal mérni vagy felmérni.

A szlovák eredeti szövegbıl a 147-176 oldalig nincs lefordítva -lektor megj. Ezek címei: 5. Víz viszonyokra kifejtett hatás (pl. minıség, vízrendszerek, folyam viszonyok, tartalékok 6. Talaj viszonyokra kifejtett hatás (pl. hasznosítás módjai, kontamináció, talaj erózió 7. Élı világra kifejtett hatás (védett, veszélyeztetett egyedek, állatok vonulási útvonalai, a vegetáció és állatvilág egészségi állapota) 8. A tájra kifejtett hatások - szerkezetére, tájképre 9. A védett területekre kifejtett hatás - madárlakta védett területek, európai jelentıségő védett területek, nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, vízgazdálkodási területek 10. Ekológiai stabilitásra kifejtett hatás 11. Urbanizációs rendszerre kifejtett hatás 12. Kulturális és történelmi emlékekre kifejtett hatás 13. Archeológiai ásatásokra kifejtett hatás 14. Paleontológiai lelıhelyekre és jelentıs geológiai lelıhelyekre kifejtett hatás 15. Szellemi kulturális értékekre kifejtett hatás (pl. helyi tradíciók) 16. Egyéb hatások 17. A térségben végzett tevékenység térbeli szintézise (pl. a terület antropogén terhelése, negatív hatások a lakosságra, élıkörnyezetre, tájra, urbánus egységére, a termıföld hasznosítására, pozitív hatások)

73


18. A várható hatások komplex értékelése az érvényben lévı törvényi elıírásokkal 19. Üzemelés alatt várható kockázatok (vészhelyzet lehetıségei)

IV. Javasolt intézkedések a javasolt folyamat hatásainak prevenciójára, eliminációjára, csökkentésére és kompenzációjára, valamint az életkörnyezetre és egészségre (az építkezés és az üzemeltetés folyamán történı intézkedések, intézkedések baleset esetén) A szlovák eredeti szövegbıl a 177-177 oldalig nincs lefordítva -lektor megj. Ennek címe:

1. Területtervezési intézkedések (pl. az érvényes területtervezési dokumentációval történı összehangolás, a területtervezési terv módosításának javaslata stb. 2. Mőszaki intézkedések (pl. technológia, nyersanyag, építkezés ütemtervének, terület szanációjának, védelmi vízsgálatok változtatása) Intézkedések a projekt készítésének keretein belül A tervezett építkezés összes fokozataival, melyek az életkörnyezet védelmével összefüggnek ahogyan a lehetséges veszélyek eliminációjának, a lehetséges ipari balesetek következményeivel is az elızı fejezetekben foglalkoztunk. Ezért ez a rész röviden rámutat a legfontosabb intézkedésekre, fıleg az environmentális jellegőekre: 1. A már megvalósított geológiai vizsgálatok pótlásának biztosítása szükséges az építkezés fıépületeinek létrehozásának feltételei igazolására és a tervezett építkezési hely kızet/talaj szintjének a lehetséges kontaminációjának ellenırzésére. 2. Felelısségteljesen megoldani a szükséges árvízelleni intézkedéseket, amelyek az Új Energia Forrás építésének és üzemeltetésének biztonságát jelentik. 3. Jelentést adni az üzem besorolásáról a 261/2002 számú törvény 4. § és 5. § (jelentıs ipari balesetek megelızésérıl szóló törvény) szerint legkésıbb a területi építési engedély kiadásának kérvénye benyújtásáig. Az építkezési engedély kiadásakor, ill. a átadási/üzembehelyezési engedély kiadásakor szükdéges elvégezni a lehetséges veszélyek megítélését a tágabb közigazgatási keret szempontjából és a szállítótól pontosabb információkat szerezni a konkrét berendezésrıl. 4. A szállítók az építkezés folyamatára kidolgozzák a szervezési intézkedési terveket, melyek az építkezési rész védelmének biztosítására, a raktározott és felszerelt technológiai berendezések védelmére, valamint a munkások baleset és árvíz elleni védelmére szolgál. A releváns megoldás bevonja a GP-t a tervekbe. 5. A területi elhatározás dokumentumába átvetíteni a zajelleni intézkedés elfogadott koncepcióját, közben pontosítani az alapokat a megengedett hosszantartó akusztikai mérésékrıl, a rákövetkezı definitív matematikai modell akusztikus szituációjának feldolgozásához az Új Energia Forrás környékén, de annak területén is. 6. A hulladékgazdálkodás programjának kidolgozása, mely a hulladék termelését és a hulladékkal való bánásmód különbözı módját tartalmazza.

74


7. Az építkezési objektumok és ezek POV technikai megoldásánál respektálni nemcsak a megfelelı STN-t, de az érvényes közigazgatási alapelveket is, melyek az életkörnyezet részeinek védelmére, a természet és környezet valamint az emberi egészség védelmére vonatkoznak (pl. NV sz. 396/2006 törvény a minimális biztonsági és egészségi követelményekrıl az építkezéseken, NV sz. 247 sz. törvényrendelet az egészség védelmérıl a munka során ). Technikai és egészségügyi intézkedések az építkezés folyamán Az összes építkezés résztvevıje, a beruházó, a kivitelezı és a szállítók kötelesek az építkezés befejezéséig technikai és egészségügyi intézkedéseket saját kompetenciájukban megoldani. Ezek összeállításában érvényes törvényekhez és elıírásokhoz tartják magukat és figyelembe veszik az engedélyezı szervek döntéseit (pl. építkezési engedély, területi hatóságok döntései, stb.). Az üzemeltetés rendelkezései 1. Szennyezıanyagok emissziójának kontinuális monitorozása 2. Kibocsátott ipari szennyvíz kontinuális monitorozása és a berendezésekbıl kieresztett szennyvíz maradék szennyezıdés határainak betartása. 3. Az üzemeltetés próbaideje alatt a szennyezı vegyi anyagok emiisziójának engedélyezett méréseinek végbevitele és az összes filtrációs berendezés hatékonyságának mérése. 4. Az üzemeltetés próbaideje alatt a zaj mérésének biztosítása (az összes állandóan és folyamatosan üzemeltetı berendezés elindításakor) az egyes munkahelyeken és az Új Energia Forrás egész területén. 5. Komplex zajellenes intézkedések az üzemeltetés feltételezett zaj forrásainál kumulatív mőködéssel a zaj határok betartásának figyelembevételével. 6. A javasolt technikai és organizációs jellemő zajellenes intézkedések realizációja után bebiztosítani az akusztikus megterhelés kontrol mérését a lakott terület legközelebbi épületeiben és a mérések eredményei alapján lehetséges következı zajellenes intézkedést fogadni el, vagy egyedülálló szükséges zajellenes intézkedést realizálni; a javasolt intézkedések mőködését újból az akusztikus megterhelés mérésével igazolni; A kontrol helyek kiválasztását az közegészség védelmével foglalkozó szervvel konzultálni. 7. Kidolgozni a „baleseti tervet“ a rendkívüli üzemeltetési vagy természeti helyzetek esetére, az emberi egészség (dolgozók, lakosság) és a természet összetevıinek veszélyeztetése csökkentésére. 8. A szénrakások, faforgácsok, kenıanyag és olaj raktárok, kazánházak elfogadott üzemeltetési rendjének a betartása. 9. Az égetési folyamatok optimalizációja már a javaslatban és a konstruktív megoldásban, az üzemeltetés során maximálisan kihasználni az optimális sávokat. Kontinuális mérésekkel monitorozni az égés folyamatot. 10. Az EU nemzetközi szabályzatának tiszteletben tartása, a légkör és az emberek egészségének védelme az alap szennyezı vegyi anyagoktól, melyek számára emissziós határok vannak meghatározva (kén-dioxid, nitrogén-oxidok, szénmonoxid, levegıben szállingózó por, TOC, szilárd szennyezı vegyi anyagok). 11. A 126/2006-os számú törvény (a közegészségügyrıl) követelményeinek betartása és a Szlovák kormány végrehajtási utasításai szerint.

75


Technikai intézkedések az Új Energia Forrás üzemeltetésének biztonságos biztosításához 1. 2. 3.

4.

Technológiai és szervezési intézkedések segítségével lecsökkenteni a szénpor kezdetének keletkezését Ellenırizni, hogy a biztonsági elemek állandóan mőködıképesek legyenek Rendszeresen ellenırizni a nyomás berendezések integritását az elektromos és szállítási berendezések biztonságát és a tőzvédelmi berendezések megbízhatóságát Technikai rendelkezések meghatározása a lehetséges dominó effektus keletkezésének megakadályozására a PHM – SMO a. s. Trebišov raktár esetleges baleseténél.

A következı részben az általános technikák vannak feltüntetve, amelyeket lehet használni, valamint amelyek már megvannak tervezve a szennyezıdés csökkentésének elérésére.

Általános technikák a vízbe kibocsátott szennyezı anyagok csökkentésére A szennyvíz mennyisége és minısége és ennek megfelelı szennyvíz elıkészítı elrendezése, amely megfelelı az egyes szennyezı vegyi anyagok csökkentésének szükségletéhez, helyi specifikus ügy és több mutatóktól függ: − a szén fajtájától és összetételétıl − az üzemanyag és vegyszerek tárolási berendezésének típusától − tüzelıanyag elkészítésének típusától − égetés lefolyásának típusától − hőtı rendszerek típusától − vegyi átalakítások típusától, mely a kazán víz és a hőtı víz számára használatos − friss víz minıségétıl, amely a rendelkezésre áll − víz átalakítására használt rendszer típusától − az elégett anyagok átalakítására használt rendszer típusa − az égetés melléktermékeinek (pernye, a hamu és gipszkı nedvessége az elégett anyag kénmentesítésébıl stb.) és az üzemeltetési gyakorlat jellemzése − melléktermék felhasználásának formájával Az egyes szennyvíz áramlás magában foglalja: − az üzemeltetésbıl származó szennyvizet, fıleg a kénmentesítés egységébıl − az esıvíz és tőzvédelmi víz felfogása − szociális berendezésekbıl származó víz A különbözı összetétel és minıség (szennyezı anyagok jellemzése és koncentrációja) tekintetbe vétele alapján a szennyvizet önálló vízlevezetı berendezésekbe fogják fel és önállóan a következı feldolgozásra vezetik (a szociális berendezésbıl származó vizet biológiai átalakításra, üzemeltetésbıl származó szennyvizet és a szennyezett esıvizet a szennyvíz tisztítókba - ČOV).

76


Természetes, hogy a vizek elvezetési rendszerének tervezése rendkívül fontos, mivel a jól kidolgozott vízlefolyó rendszer kihasználásával optimalizálódik a szennyvízzel való gazdálkodás a vízfogyasztás és átalakítás során elért megtakarítás. A szennyvíznek, ha lehetséges, akkor áramlania kellene (a gravitáció törvénye alapján) a lecsapoló csatornák rendszerében egészen a víz átalakítók különbözı részeihez, ami az átszivattyúzás bekapcsolásának elkerüléséhez vezet és így további energia fogyasztáshoz. A szennyvizek terjedelmes átömlése nagymértékben ingadozik és lehetnek állandóak vagy periodikusak, miközben az eredetük alapján tartalmazhatnak: − szilárd elemeket (pl. szilárd szétszóródott anyagok) − cseppfolyós elemeket (olajok, olajos emulziói) − vízben oldódó elemek (szerves, szervetlen) Szennyezı vegyületek eltávolítása a szennyvízbıl és a környezetbe történı kieresztése elıtt hat a fizikális, vegyi és biokémiai folyamatok megfelelı kombinációjának alkalmazására, beleszámítva: − filtrációt − pH átalakítását/ neutralizációt − koagulációt/ flokulációt/ összecsapódását − szedimentációját/ filtrációját/ flotációját − szénhidrogének oldhatóságának átalakítását − olaj és víz szeparációjának rendszerét − biológiai átalakításokat

Általános technikák a talaj szennyezıdésének csökkentésére − megfelelı hely kiválasztása, monitorozás és ártalmatlanná tevés módszere − a pernyével és hamuval való kezelés utasításai egyben hasznos védekezést nyújtanak a por hatásának veszélye ellen

Törekedni kell a melléktermékek újrahasznosítására a többi iparágban is pl. mint építési anyag. A szerves anyagok felfogása a hőtı víz bejáratánál, mint energia forrás vagy, mint komposzt a talaj minıségének javítására használható fel. A kéntelenítés során nyert gipszkı, ként és kalciumot tartalmaz és a talaj trágyázására is használatos. A elégett anyagok por elválasztásából származó hulladékok és melléktermékek a hamu szokásos fajtái. Összegezve meg lehet állapítani, hogy a talaj szennyezı anyagjainak csökkentési technikája a szennygázok és vizek tisztításának, valamint a hulladékok és melléktermékek felhasználásának technikáját érintik.

Általános technikák a zaj kibocsátásának csökkentésére

77


A zaj csökkentésekor a választás alaplehetıségének ténye az, hogy a zaj forrását úgy kell átalakítani, hogy a zaj átviteli útja megváltozzon, vagy megváltoztatni a zaj befogadóra való hatást. Elsı lépés, amely fontos a zaj megítélésénél identifikálni a zaj terjedésének a fıforrását és útvonalát. Egyes technikák a zaj csökkentésére: − árnyékolni a zaj forrását − a zajos berendezések vagy elemek elhelyezése a zajt elnyelı épületekben − a gépi felszerelés antivibrációs támaszok és kapcsolódások kihasználása − zaj elnyelı rendszerek megfelelı elhelyezése és orientálása és a hang frekvenciójának megváltozása

A konstrukción keletkezett zaj A vibráció és a zaj legfıbb forrásai a rotációs gépek (turbina, generátor, kompresszor, szivattyú és az elektromos motorok). A zaj sokszor a gép vibrációjával keletkezik, amely a szerkezet vázán keletkezik. E zaj korlátozásának hatékony módszere a gép talapazatának/állványának kihasználása a vibrációk izolátorának támogatásával. Az izolátorok alapelve az, hogy a saját rendszer rezgése/vibrációja, amely az izolátorokon marad sokkal alacsonyabb mint a mőködésben levı gép alapfrekvenciája/rezgésszáma. Az izoláció rendszerei inert mőködéssel kiegyensúlyozzák az elıhívott erıt. Minél nagyobb az izolátorok állványának tömege, annál kisebb a rendszer vibrációja. Izolátorok melyek az óriási gépek talapzatát támogatják legtöbbször csavaros acélrugók vagy rugós elemek.

Zaj a csıvezetékekbıl Az egyik praktikus módszer a vezetékek ellátása rúgós/nyúlós tompító alapzati anyagokkal. Hasznos a görbülés sugarának kihasználása is. A csıvezetékek vezetésébıl származó zaj kétféle lehet: zaj hosszú kiterjedéső frekvencióval/alaprezgéssel, az egyes frekvenciókra koncentrálódó zaj. A szivattyúk, ventilátorok a fújó berendezések zajt hoznak létre a frekvenciájuk menetével/mőködésével és a lapátjaik alaprezgésével, amely a lapátok mennyiségétıl függ a forgókerék körül. Ezeket a frekvenciákat/alaprezgéseket a gép tökéletesebb átalakításával lehet befolyásolni, pl. a rotor tömegének a kiegyensúlyozatlanságának minimalizációjával. A szelepekben hosszúsávos zaj keletkezik, amely a nyomás veszteségével függ össze. A zajt lehet csökkenteni a nyomás veszteségének megváltoztatásával úgy, hogy a veszteség néhány lépésben menjen végbe. A zaj problémájának megszokott megoldása az erımővekben a tompító-berendezések használata a csıvezetékek falának magvastagításával és ezek beburkolása abszorpciós és izolációs anyagokkal.

Tompítórendszerek A tompítórendszerek különbözı fajtája létezik, amelyekkel a zaj intenzitását csökkenteni lehet.

Zaj a gépberendezésekbıl

78


A gép mőködése során a teoretikus optimumtól való parányi eltérések zaj keletkezését idézhetik elı. Példaként szolgál a rotor rossz besorolása, tömegének kiegyensúlyozatlansága vagy az excentricitása, ami egy bizonyos arányig állandóan jelen van. Így lehetséges elérni a zaj szokatlan erısödését az elsı mechanikus hiba szimptómájával. Az elektromos motorokban vagy generátorokban a motor körül levı asszimetrikus vagy excentrikus légburkolat a mágneses erı ingadozását okozza és ez a zaj keletkezéséhez vezet. A levegı bevitelét vagy a zaj kilépését szabályozni vagy tompítani lehet a tompítórendszerek használatával. Sok esetben azonban a zaj az abroncs összfelületén terjed és az ilyen esetben nehéz javítással változásokat elérni. Megoldásként szolgál a gép szigetelı vagy abszorpciós anyagokkal való bevonása vagy különálló burkolat használata.

Általános hőtıtechnikák A nagy égetı-berendezések üzemeltetése a Carnoton alapelv szerint mőködik. A hıforrás, úgynevezett katlan/kazán, szükséges mennyiségő energiát szolgáltat a víz elpároltatásához. A hideg forrás, úgynevezett kondenzátor, lehetıvé teszi a turbina alacsonynyomású részébıl kiáramló pára kondenzálódását. Ezért a kondenzátor és a hőtı rendszer kulcsfontosságú része a berendezésnek. A hőtés formájától eltekintve, ez jelentıs fı összeköttetı az égetırendszer és a környezet között. A hıerımő üzemeltetése és megfelelı menete nagymértékben függ a kondenzátor és a hőtırendszer tisztaságától és tökéletességétıl. Az energetikai iparban használt hőtırendszerek teljesítményének és termodinamikai jellemzésének példái (Caudron, 1991): Hőtırendszer Hőtéshımérséklet (oC ) Rendszer teljesítıképessége az energia gyártásánál (MWtep) Nyitott átfolyási rendszer 13 – 20 (végzıdés különbsége 3 < 2700 5) Nyitott nedves hőtıtorony 7 - 15 < 2700 Nyitott hibrid hőtıtorony 15 - 20 < 2500 Levegıvel hőtött száraz 15 - 25 < 900 kondenzátor

Az ilyen elrendezéseknél egész sor megoldást lehetséges találni, melyek arra irányulnak, hogy a munkafolyamat gazdasági és environmentális feltételeit teljesítsék. Az elektromos vezetékek általános választása 1. Alapelvek a vezeték útvonalának kiválasztásában − egyszerő megközelítés nemcsak az építkezés de az üzemeltetés folyamán is − a megfelelı útvonal kiválasztása, és az elágazások megvalósításának egyszerősége − respektálni a lehetséges kialakult település szándékait/terveit

79


− a vezetékek mőszakilag izléses, a környezetben és területen való megfelelı elhelyezése, hogy az eredeti táj képe a legkevésbé legyen befolyásolva és megváltoztatva

2. Alapelvek a vezetés útvonalának kiválasztásában a természet és környezet védelme szempontjából −

elkerülni a erdısített környezetbe való bevágást/bemetszést a potenciális árnyékolás tekintetbe vétele nélkül − abban az esetben, ha a vezeték útvonala a növényzet és fák közelségében valósult meg, akkor ezeket érintetlenül/sértetlenül kell hagyni, mivel mint természetes maszkírozás (álcázás) használható, ha a vezetık megfelelı magasságban találhatóak − átmenetek vagy bevágások a lejtın sosem irányulnak merılegesen az utakra, vasútvonalra, de inkább fokozatosan kereszt irányban. Az utaknak és a vasútvonalnak azon a helyen kéne keresztezniük egymást ahol legjobb a természetes árnyékolás. − az oszlopok kiásásának felesleges anyagait fontos eltávolítani. A fő és a talaj felsı rétegének meghagyása és az ásások befejezése utáni visszahelyezése, akkor is ha ez a gyakorlatban ritkán könnyő feladat. − az elektromos vezeték alatti terület kihasználása pl. alacsonytörzső gyümölcsfák termesztésére. A fák a környezetükben csökkentik az elektromos mezı intenzitását és az e környéken dolgozó munkásokra ható elektromos mezı veszélye elhanyagolható. Megjegyzés: fontos megemlíteni, hogy az intézkedések legtöbbje a szerelési munkák folyamatát gátolja. A relatívan megközelíthetetlen vonal kiválasztása lehetetlenné teszi a modern berendezések használatát a vezeték kifeszítésében és ezért alacsonyabb teljesítıképességő és költségő berendezések használata szükséges. 3. Vezetékek maszkírozása (álcázása)

Ezen intézkedések célja az elektromos vezetékek vizuális érzékelésének befolyásolása a környezetben. Fıleg a fényes fémvezetékektıl, szerelvényektıl és állványok felületérıl való visszaverıdések tompítása. Az állványok esetén fıleg becínezett acélt, ritkábban alumínium ötvözeteket használnak, amelyek a visszaverıdés képességükkel vizuálisan zavaró hatást keltenek. A potenciális vizuális érzékelések elfojtásának módszerei: − rozsdamentes acélok használata − álcázás festékbevonattal − a vezeték felületének külsı átalakítása − az izolátorokra való megfelelı anyagok használata, amelyek a háttérrel/természettel harmonizálnak 4. Állványok kiválasztása

Mivel az állványok az elektromos vezetékek legfeltőnıbb konstrukciós részei, nem lehetséges egyértelmően definiálni a megfelelı, nem feltőnı, modern és technikailag tökéletes állvány tulajdonságait. Az állványok sokszámú típusának és konstrukciójának pontosabb megfigyelésébıl kell kiindulni. Elektromos vezetékek osztályozásának próbálkozásai történtek meg aszerint, hogy a vezeték vonala síkságon, hegyes vidéken, erdıkön és mezıgazdaságilag kihasznált területen vagy a lakosság különbözı sőrőségő lakta területén

80


stb. halad keresztül. Ez a törekvés nagymértékő komplikációkhoz és ahhoz az alapelv elfogadásához vezetett, amely szerint az állvány konstrukciója amely megfelel a nyitott természetben történı nem feltőnı használathoz, megfelel a beerdısített övezetbe is. Hasonló állványok konstrukciója felelne meg a különbözı sőrőségő lakosság övezetébe is. Az gazdaságos lehetıségek nehezen engedik meg az állványok többféle típusának a használatát, még az átviteli rendszerek nagymérető terveknél is. Könnyő az azonos típusú állványok magasságának szabályozása ezek környezethez és tájhoz való alkalmazkodása szempontjából. Az állványok összhatása függ a tereptérképezés feltételeitıl és az összehasonlítás lehetıségétıl. Az elızı évek ismeretei bizonyítják, hogy ez a probléma a múltban el volt hanyagolva és a jelenben megfelelı figyelmet igényel. Az elektromos rendszerek berendezéseinek védelmére védelmi sávokat emelnek. Az elektromos vezeték külsı, földfeletti védelmi sávja függıleges síkokkal van körülhatárolva a vezeték mindkét oldalán vízszintes távolságban a szélsı vezetéktıl merılegesen mérve a vezetékre. Ez a távolság a 656/2004 számú törvény szerint (energetikáról és néhány törvény módosításáról szóló törvény) a következı feszültségnél van: − 110 kV-tól 220 kV-ig beszámítva 20 m (szén blokkok saját fogyasztásának bekötése ebben a tervben ) − kV-ig beleszámítva 25 m (a szén blokkok javasolt külsı transzformátorai) − 400 kV felett 35 m A védelmi sávokat illetı tartozékok, amelyek a beruházó által betartandóak, jelen törvény 3. §-ban találhatók. 3. Technológiai intézkedések Az építkezés során betartandó intézkedések

1. az építkezési munkák szállítója biztosítja az úttest tisztítását, fıleg a földmunkák során. 2. a porhanyós építkezési anyagok készletének és a porzás más potenciális forrásának csökkentése 3. az építkezés hely úttestjeinek és az oda vezetı helyi útszakaszok öntözése, a porzás csökkentésének céljából, fıleg száraz idıben 4. az egész építkezés folyamata úgy lesz biztosítva, hogy maximálisan korlátozza a lakosság nyugalmának zavarását, fıleg az éjszakai órákban és a pihenı/ünnep napokban 5. az építkezési és technológiai anyagok mérése csak a nappali idıben történik meg 6. az építkezés számára ki lesz dolgozva az intézkedések terve a víz szennyezı anyagainak lehetséges baleseti elillanása esetén a vizekrıl szóló törvény alapján, amely tartalmával a dolgozók tájékoztatást kapnak. Baleset esetén a terv szerint fognak cselekedni. 7. a víz számára veszélyes anyagok és PHM készletek az építkezési hely területén nem lesznek tárolva, a szállító megfelelı mennyiségő szanációs eszközzel lesz ellátva az esetleges kıolaji anyagok elillanásának megsemmisítésére 8. a kıolajos vagy más káros anyagok elillanásának esetén a szennyezett talaj azonnal eltávolítódik, és az ilyen esetre kijelölt helyre lesz szállítva és ott elraktározva

81


9. az összes berendezés, amely az építkezés helyén fog mozogni, tökéletes mőszaki állapotban lesz fenntartva Az üzemeltetés során betartandó intézkedések

-

-

az égetés folyamán a fluid kazánokból való kén eltávolítása. A kén felfogásának foka a fluid rétegbe való mészkı hozzáadásával javul a mészkı feleslegének növekedésével. Ezért a kén elıfordulásának magas csökkentése szükségelteti a mészkı kihasználásának növelését. A szilárd szennyezı anyagok eltávolításának hatékonyságát a szövet filterek használata esetén növelni lehet a szőrı felület nagyságának növelése során.

A szlovák eredeti szövegbıl nem került fordításra a 184-211 old-ig lévı szöveg, lektor megj. Címek: 4. Szervezési és üzemeltetési rendelkezések 5. Egyéb intézkedések (pl. várható beruházások) 6. A mőszaki-gazdasági intézkedések megvalósíthatósága

V. A javasolt tevékenység variánsainak összehasonlítása VI. Monitoring és a tervutáni analízis javaslat VII. Az értékelés során használt módszerek VIII. Az értékelés során az ismeretekben felvetıdött bizonytalanságok IX. Mellékletek az értékeléshez (grafikai, térképek, táblázatok és fotódokumentáció) X. Általános összefoglalás XI. Az értékelésen résztvevı egyének és szervezetek névsora XII. Elemzı tanulmányok, melyek a megbízónál rendelkezésre állnak és melyek alapjául

szolgáltak a jelentés elkészítésénél XIII. Jelen értékelés elkészítésének dátuma és az abban foglalt adatok helyességének igazolása

82

TİKETEREBESI ÚJ ENERGETIKAI FORRÁS (NEZ TREBIŠOV) 3 x 240 MW + PPC 165 MW

Recommend Documents