Tisztelt tornaljai polgárok, kedves barátaink!

TORNALJA ÉS VIDÉKE

XX. évfolyam 1. szám 2012. január

Tornalja város hivatalos közlönye

Az 1. szám 1911-ben, a felújított 1991-ben jelent meg

0,50 €

Tisztelt tornaljai polgárok, kedves barátaink! Engedjék meg, hogy az ó- és újév fordulóján megosszam önökkel néhány gondolatomat. Az óév vége és az új esztendő kezdete mindnyájunk számára az értékelés, a számvetés és a tervezés ideje is. Ha most nagyon röviden össze akarnám foglalni, milyen volt az elmúlt esztendő, egyértelműen azt kell mondanom, hogy nagyon nehéz. Ám nem sikertelen. Mivel az önkormányzatok évek óta szűkös anyagi eszközökkel gazdálkodhatnak, Tornalja önkormányzata és a városi hivatal vezetése is kénytelen volt menet közben is módosítani néhány tervet, néhány elképzelést. Volt, amit sikerült megvalósítanunk, de akadnak olyan teendők is, amiket magunkkal viszünk az új esztendőbe. Nem szeretnék most hosszasan beszélni arról, mi mindent sikerült terveink, feladataink közül az elmúlt egy év alatt teljesíteni, ám néhány dolgot feltétlenül meg kell említenem. Bizonyára sokan emlékeznek rá, hogy a város 2010 után 2011 február végéig ismét szigorított költségvetési rend­ ben gazdálkodott. A hivatalban és a képviselő-testületben hozott gyors és határozott intézkedéseknek köszönhetően azonban a legrosszabbat – a banki kényszerfelügyeletet – sikerült megúsznunk. Ezt mindenképpen nagy sikernek tartom, hiszen ezt volt a feltétele annak, hogy a város helyzetét stabilizáljuk és hogy idővel – reméljük, minél hamarább – Tornalját növekvő pályára állít­ hassuk. Egyértelmű sikerként könyvelhetjük el, hogy nyáron megtörtént a barna mezős ipari park műszaki átadása, megújult és jelentősen bővült a Kazinczy Ferenc Alap­ iskola épülete, s elkezdődött a P. J. Šafárik Alapiskola felújítása is. Nem kevés anyagi eszköz és munka ráfordításával sikerült időben megnyitni és a nyári szezonban üzemeltetni a strandfürdőt. Megújultak és megerősödtek a testvérvárosi kapcsolatok is, remélhetőleg ezek hamarosan konkrét tartalommal bővülnek.

2012-ben következik a városközpont és néhány utca felújítása, s kivitelezésre vár a városi csatornahálózat és szennyvíztisztító terve. Büszke vagyok arra, hogy az elmúlt évben Tornalja fokozatosan kezdte visszanyerni hitelét és hitelességét nemcsak régión belül, hanem a bankokkal, kivitelezőkkel, üzleti partnereivel szemben is. Remélem sikerül elérnünk, hiszen ez egyik fő célkitűzésünk, hogy lakosaink büszkék lehessenek városukra. Számomra, számunkra fontos, hogy

ebben az irányban haladjunk tovább, hogy biztosítsuk városunk fejlődését polgáraink érdekében, mindnyájuk megelégedésére. Egy évvel hivatalba lépésem után szeretném megköszönni az önöktől kapott megtisztelő bizalmat, ami számomra nem kis kihívást jelentett és jelent most is. Az önkormányzatok számára ugyanis 2012 semmivel sem lesz könnyebb, mint az óév volt. Az előrejelzések alapján az állami költségvetésből megint kevesebb pénz jut az önkormányzatoknak, ezért 2012-ben az eddiginél is takarékosabban kell majd gazdálkodnunk. Nem hozhatunk populista intézkedéseket, költekezhetünk erőnkön felül, nem terhel­ hetjük további kölcsönökkel gyermekein-

ket, unokáinkat, a jövőbeni városvezetőket. Tisztelt jelenlévők, szeretném emlékezetükbe idézni, hogy január elseje az új év ünnepe mellett egyben a Szlovák Köztársaság hivatalos állami ünnepe is annak tiszteletére, hogy 19 éve, 1993-ban január elsején jött létre az önálló Szlovák Köztársaság. 2012 nem lesz könnyű, nem lesz unalmas év. Sem a kommunális-, sem a nagypolitikában. Hiszen március 10-én Szlovákiában előrehozott parlamenti választások lesznek. Szeretném önöket ezúton is felkérni, éljenek majd alapvető polgárjogukkal, s márciusban járuljanak az urnákhoz, s adják le szavazatukat. Tisztelt polgárok, kedves barátaink, engedjék meg, hogy a városi képviselő-testület, a városi hivatal munkatársai és a magam nevében is 2012-re jó egészséget, sok sikert és boldogságot kívánjak. Mind a magánéletben, mind a közélet terén. Egyúttal szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki közös dolgainkból, a város érdekében végzett munkából részt vállalt: képviselőknek és hivatalnokoknak, tisztségviselőknek, vállalkozóknak és iparosoknak, pedagógusoknak és orvosoknak, intézményeknek és társadalmi szervezeteknek. És külön-külön minden tisztességes, törvénytisztelő tornaljai polgárnak, aki szívén viseli városunk jövőjét. Kedves barátaink, azt kívánom, hogy 2012 teljék békességben, boldogságban, megértésben, derűben, egymás kölcsönös tiszteletében. Kívánom, hogy a családokban is békesség és szeretet uralkodjék. Kívánom, hogy akinek most van munkája, annak jövőre is legyen, akinek pedig nincs, az minél hamarább találjon tisztességesen megfizetett állást. Kívánom, hogy 2012-ben ne a széthúzás, hanem az összetartás legyen jellemző Tornaljára is. Boldog új évet, Tornalja!

A hatékony gazdasági együttműködés alapjait rakták le a polgármesterek Ózd. Hosszabb egyeztetés és előkészítés után január 12-én az ózdi városházán találkozott négy szomszéd város küldöttsége abból a célból, hogy megtárgyalják, s az egyetértést követően kinyilvánítsák abbéli szándékukat, hogy közösen létrehozzák a Sajó – Rima Európai Területi Együttműködési Csoportosulást. A találkozóra Ózd, Rimaszombat, Tornalja és Putnok polgármesterei kaptak meghívást, akivel egy kis delegáció utazott. Tornaljáról Szögedi Anna polgármestert Balajti Lajos, a városi hivatal elöljárója és Pusko Gábor, a művelődési központ igazgatója kísérték el. A tervezett együttműködési csoportosulás létrehozásáról egyéb-

ként Tamás Barnabás és Jeddi József osztályvezető, térségfejlesztési menedzser már a novemberi és a decemberi látogatások alkalmával is tájékoztatták Tornalja polgármesterét. A tanácskozáson Fazekas Zoltán, Ózd alpolgármestere üdvözölte a megjelenteket és adta át Fürjes Pál polgármester üdvözletét, akit egyéb teendői elszólítottak a városból. Ezt követően Jeddi József vette át a szót, aki röviden ismertette az EGTC jelentőségét, majd felkérte Ocskay Gyula menedzsert, hogy mutassa be a Magyaror­ szág és Szlovákia határtérségében létrejött területi együttműködési Folytatás a 2. oldalon

TORNALJA ÉS VIDÉKE

A hatékony gazdasági együttműködés ...

csoportosulásokat. A részletes beszámolón az előadó több lehetőséget is felvázolt a nevezett városok képviselői előtt: a szervezetet vagy az egyik vagy a másik országban lehet bejegyezni, ám míg Magyarországon egy ilyen társulás folyamatosan, bármennyi gazdasági fejlesztés lebonyolítását is végezheti, Szlovákiában egy társulás gyakorlatilag csak egy tervezetet valósíthat meg. Magyar­ országon jelenleg az EGTC-k számára 141 millió forint áll rendelkezésre. Ocskay úr megfontolásra ajánlotta a Ragály székhellyel

már bejegyzett Gömör – Tornai EGTC-vel történő egyesülés lehetőségét is, melynek tevékenységéről a nevezett társulás képviselője számolt be. A beszámolóból kiderült, hogy az Európai Unióban inkább a nagyobb területű, több lakost felölelő társulások a jellemzőek, ugyanakkor nem számít kivételnek az olyan egyesülés sem, mely kisebb térségben fejti ki tevékenységét. Elsőként Tamás Barnabás, Putnok polgármestere mondta el véleményét e kérdésről. Kihangsúlyozta, hogy szerinte egy teljesen új szervezetet kell létrehozni, melyet a jelenlévő négy város alapít azzal, hogy a bejegyzés után a térség többi települése is csatlakozhat. Ugyanakkor nem javasolja Kazincbarcika, Edelény és Rozsnyó bevonását, mivel az említett városok kötődései más irányúak. Hasonló álláspontra helyezkedett Jozef Šimko Rimaszombat és Szögedi Anna Tornalja polgármestere, valamint Fazekas Zoltán, Ózd alpolgármestere is. A polgármesterek ezt követően megnevezték a kapcsolattartó személyeket, illetve megbízták Ocskay Gyulát és vállalatát, hogy készítsék elő a gazdasági társulás alapszabályát és a bejegyzéshez szükséges egyéb jogi dokumentumok előkészí­ tését. Az EGTC-be történő belépésről minden esetben az illetékes önkormányzatoknak kell dönteniük. Ezt követően a társulás bejegy­zése már gyorsabb folyamat lesz. A tanácskozás munkaebéddel ért véget, ahol lehetőség nyílt a további eszmecserére. TéV

Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC) Mi az EGTC? Az Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (European Grouping of Territorial Cooperation – EGTC) jogintézményét az Európai Unió 2006-ban hozta létre, a határokon átívelő együttműködések különböző (határmenti, interregionális, transznacionális) formái hatékonyságának növelése érdekében. Az EGTC legalább két uniós tagállam helyi és/vagy regionális önkormányzatainak (valamint azok közfel­ adatot ellátó intézményeinek) közös tulaj­ donában lévő szervezet. Közös projektek, elsősorban non-profit tevékenységek céljából alapítható, de (az alaprendeltetésével összefüggésben) vállalkozói tevékenységet is folytathat. Kiknek és miért érdemes EGTC-t alapítaniuk? EGTC-t elsősorban azoknak az önkormány­ zatoknak érdemes létrehozniuk, amelyek érdekeltek: - egy adott határtérséghez tartozó önkormány­zatok közötti többoldalú, határokon átnyúló (a „testvér-települési” kapcsolatoknál magasabb szintet jelentő) együttműködések intézményesítésében; - az azonos problémákkal és fejlődési („kitörési”) lehetőségekkel rendelkező határmenti települések közös érdekeit képviselő szervezet létrehozásában; - a hosszú távú, a határtérség egészének fejlődését célzó együttműködési programok, közös fejlesztési projektek kidolgozásában és megvalósításában. Az EGTC tehát alapvetően három funkciót képes betölteni: 1. Közös fejlesztési projektek Az EGTC önálló jogi személyiséggel (teljes 2

körű jogképességgel), átlátható struktúrával rendelkezik. Így egyértelmű jogi kereteket és felelősségi viszonyokat biztosít a határ menti együttműködésekben érdekelt önkormányzatok számára. Az EGTC önállóan pályázhat uniós forrásokra (is), vagyis létrehozásával nincs szükség további partnerek bevonására, és a „vezető partner” elvének érvényesítésére. Továbbá, az EGTC rendelkezik egy olyan egységes menedzsmenttel, amelyik elkészíti és benyújtja a közös pá­ lyázatokat, valamint elvégzi az egyéb adminisztrációs feladatokat. A saját pályázatíró stáb felállítása tehát azon önkormányzatok számára lehet különösen előnyös, amelyek (külön-külön) nem rendelkeznek a pályázatokhoz szükséges pénzügyi erőforrásokkal (önerővel) és szakértői kapacitásokkal. 2. Kapcsolatépítés, tapasztalat-csere, koordináció Az EGTC létrehozása lehetőséget biztosít arra is, hogy a helyi polgármesterek, település- és térségfejlesztéssel foglalkozó szak­értők rendszeres időközönként tapasztalatokat cseréljenek az egyes települések saját (nem az EGTC keretében meg­valósított) fejlesztéseikkel kapcsolatban is. Ezáltal elkerülhetők a felesleges párhuzamosságok, valamint a saját beruházások is koordinálhatók (összekapcsolhatók, egymásra építhetők) lehetnek. A közös rendezvények továbbá alkalmat adnak a térségbeli vállalkozások, civil szervezetek, valamint a helyi lakosok közötti kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére is. 3. Térségi lobbi és marketing Az EGTC megfelelő intézményi formát biztosít a (külön-külön „súlytalan”) határ menti települések problémáinak, érdekei-

nek közös képviseletére, a különböző szintű (megyei, országos, brüsszeli) politikai döntéshozóknál történő közös lobbi-tevékenységre. Továbbá, az új típusú együttműködés hozzájárulhat egy közös (pl. befektetésösztönző, turisztikai) régió-marketing kialakításához. Milyen szervekből áll egy EGTC? Kik a döntéshozók és a vezetők? Az EGTC fő döntéshozó szerve a Közgyűlés, amely a tagok (önkormányzatok) által delegált képviselőkből áll. A Közgyűlésnek kell (kötelező jelleggel) megválasztania a szervezet képviseletét ellátó, annak nevében eljáró, végrehajtási kérdésekben az egyszemélyi felelősséget viselő Igazgatót. Az operatív ügyek intézésére célszerű létrehozni az (Igazgatót is magában foglaló, a Közgyűlés által meghatározott időtartamra választott) Elnökséget. Továbbá (az EGTC munkaszervezeteként) érdemes kialakítani egy állandó (szervezéssel, forrásteremtéssel, pályázatírással, adminisztrációval foglalkozó) irodát (fejlesztési ügynökséget) is. Az együttműködés főbb fejlesztései irányainak (prioritásainak) meghatározásába, majd a fejlesztési stratégia kidolgozásába indokolt bevonni a helyi cégek és civil szervezetek képviselőit is. Üzleti vállalkozások és civil szervezetek az EGTC-ben tagsággal és döntéshozatali joggal nem rendelkezhetnek, de annak munkájához tanácsadóként, az EGTC különböző munkacsoportjaiban való aktív részvételével kapcsolódhatnak. Az EGTC egyes szerveinek, vezetőinek jogait és kötelezettségeit a szervezet Alapszabálya rögzíti. A szervezet működését és gazdálkodását Felügyelő Bizottság ellenőrzi.

TORNALJA ÉS VIDÉKE Beszélgetés helyi gazdaságról, fejlesztésekről Szögedi Annával, Tornalja polgármesterével

„A nehézségek mellett sikereket is elkönyvelhetünk”

- Visszatekintve az előző, 2011. esztendőre, s szem előtt tartva azt a súlyos örökséget, amit megörökölt a városháza és az új testület, hogyan összegezné, elsősorban számokban, a történéseket? - Nagyon nehéz évet tudhatunk magunk mögött. Az egyik legfőbb törekvésünk, hogy végre megtudjuk, számba vegyük, hogy mennyi is a város adóssága és mennyi a kintlévősége. Azért is mondom, hogy folyamatosan dolgozunk ezen a kérdésen, mert még mindig előbukkannak különféle számlák, sok esetben olyanok is, amelyek még csak a város könyvelésében sem szerepelnek. Gondolok itt elsősorban olyan függelékekre, záradékokra, melyeket szerződésekhez csatoltak. Mivel több esetben a szerződések utólagos módosításáról van szó, s minden esetben a város rovására, ezért ezeket a dokumentumokat jogásszal kell megvizsgáltatnunk, ami hossza­ dalmas folyamat. Fel kell tehát mérnünk, hogy melyek a jogos követelések és melyek a jogtalanok. Ha csak példaként a Centrál és a kultúrházban található éttermeket nézzük, ez nagyon kényes probléma. A két étterem évtizedekre bérbe lett adva, de ezekkel a helyiségekkel együtt további helyiségek is, olyanok, amelyeket a város is tudna és szeretne hasznosítani. Arról már nem is beszélve, hogy a befizetett 5 millió koronás bérleti díj ahogy be lett fizetve a város kasszájába, abban a pillanatban el is lett költve. És sajnos olyan dolgokra, melyek nem voltak fontosak. Csak egy példát mondok: most került elő egy megrendelt projektum, mely a szlovák tannyelvű alapiskola kazánházának felújítását célozza. A projektumot 4800 euróért készítették el, s közvetlenül a választások előtt lett megrendelve. Azt viszont már most mondhatom, hogy nem biztos, hogy az elkészült tervek alapján kerül a kazánház felújításra. Tehát elmondható, hogy igen nagy tehertételt jelentenek az előkerülő szerződések és követelések, amelyeket viszont törleszteni kell, ha nem akarunk újabb és újabb bírósági eljárásokat. Sajnos, az imént említett tervezetet is, amely egyébként közbeszerzés nélkül lett meg­rendelve, ki fog kelleni fizetni még akkor is, ha lehetséges, hogy semmi hasznát nem fogjuk venni. Kénytelenek leszünk egyezkedni, hogy ez a fizetés a legkevésbé fájjon. De nagyon sok ilyen vagy ehhez hasonló esetről beszélhetnék. Mindezen nehézségek mellett azért sikereket is értünk el. Meg­ említhetném a banki adósságunk csökkentését. Egy év alatt 58,28 százalékról sikerült lecsökkenteni 52,7 százalékra és azon munkálkodunk, hogy az idei év végéig ezt a mutatót 50 százalék alá szorít­ suk. Ez azért nagyon fontos, mert amennyiben sikerrel járunk, úgy a bankok átszámolják a kölcsönök kamatait. Ez annyit jelent, hogy a már felvett kölcsönök után fizetett kamatok összegét csökkenteni fogják a bankok és újabb hitelhez is sokkal kedvezőbb kamattal jut­ hatunk hozzá. Nem szándékozunk kölcsönt felvenni, de előre nem látható eseteknél nem mindegy, hogy milyen feltételekkel juthat Tornalja hitelhez. Meg kell említenem azt is, hogy jelenleg öt peres ügyünk van különféle beszállítókkal. Egy esetben, az ipari parkot vigyázó biztonsági céggel kapcsolatban, úgy döntött a testület, hogy ne fizessen a város. Nekünk nincs szükségünk az ő kamerarendszerükre, így azt leszerelhetik, elvihetik. A másik esetben az a vállalat is követeli a pénzt az „elvégzett” munkáért, amelyik a lelátót építette a futballpályán. Csakhogy nagyon rossz minőségű munkát végeztek, amit mi reklamáltunk is, ám a cég ennek ellenére nem javította ki a hibákat, s továbbra is követeli a fizetséget. A következő esetben az a legcifrább, hogy az egykori ruhagyár mellett álló volt orvosi rendelő épületét úgy újította fel a bérlő, hogy arról még csak önkormányzati határozat sincs, a beruházásra senki nem adott sem utasítást, sem meghatalmazást. S mivel a munkálatokról szerződést nem kötött a város, így a törvény által előírt közbeszerzési eljárás sem lett lefolytatva. Ez esetben a vállalkozó több, mint 100 ezer eurót követel, így ez esetben is bírósági eljárás folyik. Szintén vitánk van a LEG-KOVO üzlet tulajdonosával is. A város éveken

keresztül ebben az üzletben vásárolt és egy nagyobb számlát már beszámolt tartozás fejében a városháza. Mindezek mellett további 63 ezer eurót követelnek. A követelésből mintegy 13 ezer eurót a késedelmi kamat képezi. Vannak aztán olyan követelések, amikor a megrendelést vagy a szállítólevelet nemhogy nem kompetens ember írta alá, de olyan, aki még csak nem is volt a város alkalmazottja. Ebből kifolyólag a leszállított árú nincs is a város tulajdonában. A szerintünk szabálytalan megrendelések összege 12600 eurót tesz ki. Ezekben az esetekben bizonyosak vagyunk abban, hogy igazunk van. Így ebben az ügyben is a bíróság fogja kimondani a végső szót. Hangsúlyozom, hogy mi minden esetben megegyezés­ re törekszünk, sajnos, egy esettől eltekintve erre senki nem mutat hajlandóságot. - A nehézségek mellett azért további sikerekről is be lehet számolni. Melyek azok, amelyeket kiemelne? - Számomra a legnagyobb siker az volt, hogy elkerültük a kény­ szerfelügyeletet. Sikerült megegyeznünk az AVE vállalattal abban, hogy a tartozásunkat egy törlesztési ütemterv alapján fogjuk rendezni. Ebből a tartozásból már 100 ezer eurót fizettünk ki. Minde­ zek mellett a bankoknak is folyamatosan törlesztünk. Ezeket a lépéseket tartom a legfontosabbnak és ezek után tudtunk további óvatos lépéseket tenni. Óriási sikerként könyvelem el, hogy sikerült befejezni a két nagy uniós projektumot, az ipari parkot és a Kazinczy Ferenc Magyar Tannyelvű Alapiskola felújítását. Ezek folyamán jelentős összegeket kellett kifizetnünk önrészként. Én személy szerint sikernek könyvelem el a Clean kft. felszámolását és az új szolgáltató üzem létrehozását is. Ennek köszönhetően sikerült kifizetni a biztosítóknak 70 ezer euró tartozást, az adóhivatalnak pedig több mint 80 ezer euró adóhátralékot. Az egyéb vállalkozókkal szembeni tartozásokat már nem is említem. A felszámolási eljárás meg­ indítását követően hoztuk létre a városi szolgáltató céget, aminek köszönhetően aztán sikerült időben megnyitni a strandot. Ellentétben a korábbi évekkel, most nem jött semmilyen figyelmeztetés a víz minőségével vagy bármilyen más dologgal kapcsolatban az állami szervektől. Hogy az időjárás nem kedvezett a hideg vizes strandoknak, nos, ezzel, mint rizikófaktorral, mindig számolni kell. Épp ezért pénzügyileg ebben az esetben nem beszélhetünk sikerről, ugyanakkor morális tekintetben elégedettek lehetünk az elért eredménnyel. Sikerült a strandot kinyitni és a vállalkozók bizalmát is visszanyertük. Én tehát sikerként könyvelem el ezt a történetet is. Ami a városi hivatalt illeti, hosszú időbe telt, míg sikerült átdolgozni a kollektív szerződést. Hogy egy példát említsek: az öt évnél régebbtől itt dolgozó alkalmazottak kilenc havi végkielégítésre voltak jogosultak. Ebben az esetben nehéz döntéseket kellett meghozni, ugyanis a személyi jellegű leépítés mindenkit kellemetlenül érint. Ugyanakkor ezeket a lépéseket meg kellett tennünk, aminek köszönhetően e tekintetben helyére kerültek a dolgok. A kisebb beruházásokról beszélve megemlíteném a szlovák tannyelvű alapiskola épületén az ablakok cseréjét 104 ezer euró összegben, amit komoly sikernek tartok annál is inkább, mert ez magával hozza a fűtésen való spórolás lehetőségét, aminek köszönhetően majd ismét előre léphetünk a felújítás terén. Érdemes lesz majd összehasonlítani a költségeket is az iskolák esetében. Én már most úgy látom, hogy minőségben semmivel sem rosszabb, de lényegesen olcsóbb munkálatokra számíthatunk. Sajnos, ebben az esetben is az a vélekedés látszik beigazolódni, hogy az uniós támogatások nem éppen gazdaságosságukról híresek. Mindezzel együtt a folyamatos forráshiánnyal küszködő önkormányzatok ezeket a pénzeket veszik igénybe, csakúgy, mint tervezzük tenni mi is a szennyvíztisztító megépítése kapcsán. Csak a korábbi tervezet átdolgozása 70 ezer euróba kerül és még akkor nem ejtettünk szót az építkezés költségeiről, ami előreláthatólag 13 – 15 millió eurót Folytatás a 4. oldalon 3

TORNALJA ÉS VIDÉKE

„A nehézségek mellett sikereket ...” Befejezés a 3. oldalról

fog felemészteni. Ugyanakkor el kell mondani azt is, hogy Szlovákiában talán már nincs is még egy 8 ezer lakosú város, amely­ nek ne lenne szennyvíztisztítója. Ennek a berendezésnek a hiánya egyébként további plusz kiadásokat jelent a beruházásokkal kap­ csolatban, mivel minden egyes építkezés során kalkulálni kell egy helyi szennyvíztisztítóval is. Így volt ez a gimnázium felújításánál, a Berekben a szociális lakások, vagy az ipari park építése során. Mindezen tervek mellett nagyon fontosnak tartom, hogy a strandon is elkezdődhessenek a felújítási munkálatok. Első lépésben végre hitelt érdemlően fel kell deríteni, hogy van-e termálvizünk vagy nincs. Ha van, hány fokos és mennyi. Amennyiben megfelelő mennyiségű és kinyerhető melegvíz tartalékok vannak városunk alatt, úgy az már egy kedvező kiindulási helyzetbe hozna bennünket. Összegezve tehát elmondhatom, hogy annak örülök, hogy bár gondból van jócskán, mégis csak sikerült megteremteni a fejlődés, az előre lépés feltételeit. - Gazdasági téren mi lesz a következő lépés? - Pénzügyi szakemberek, de a számvevőszék munkatársai is arra figyelmeztetnek bennünket, hogy növelnünk kell a város bevételeit. Egyrészt azért, hogy fenn tudjunk maradni, s az adósság hullámai ne csapjanak össze a fejünk felett, másrészt pedig azért, mert bizonyos lépéseket a törvény ír elő számunkra. Tornalján húsz éve nem emelkedtek az üzlethelyiségek bérleti díjai, holott a törvény egyértelművé teszi, hogy olyan árat kell szabni, mint az az adott térségben általános. Itt volt olyan városi bérlemény, amiért a bérlő egy évben kevesebbet fizetett, mint más egy hónapban ugyanilyen alapterületű helyiségért olyan esetben, ha az ingatlan tulajdonosa magánszemély. Látom és megértem, hogy ez a kétlépcsős emelés nagy tehertétel és azt is látom, hogy nem egyszerű térségünkben a vállalkozók dolga. De ha összehasonlítjuk a városháza épületében található helyiségek megemelt bérleti díját az utca másik oldalán található üzlethelyiségek bérleti díjával, elmondhatjuk, hogy a városi bérlemény még mindig olcsóbb. Ugyanakkor azt sem láttuk, hogy megszűntek volna vállalkozások például a szolgáltatások

házában. Érdekes, hogy amíg mindenki megértéssel fogadja, hogy egy magántulajdonos milyen szigorú és következetes a bérleti díjak megállapításánál, addig a várostól sokan elvárják, hogy különféle kedvezményeket adjon, olcsóbb árat szabjon ugyanazon szolgáltatásért. A másik oldalon meg azt bírálják, hogy nincs vagy nem megfelelő ütemű a fejlődés. Tudatosítani kell, hogy a kettő együtt nem megy: vagy szociális intézkedések és kedvezményes bérleti díjak úgy, hogy közben nincs fejlődés vagy magasabb díjszabás, nagyobb bérleti díjak, amelyek megteremtik az előre lépés feltételeit. Sajnálom azt is, hogy a képviselők levették a decemberi ülés napirendjéről a helyi adók és illetékek módosításának kérdését. A városháza által kidolgozott javaslat szerint megfelelő emeléssel számoltunk, ami viszont éves szinten 100 ezer euró plusz bevételt jelentett volna. A képviselők azonban úgy döntöttek, hogy nem tárgyalják ezt a kérdést. Ez azért baj, mert erről legközelebb csak egy év elteltével lehet ismét tárgyalni. Nem zárom ki, hogy többet és alaposabban kellett volna erről a kérdésről beszélni a képviselőkkel, de azt is tudni kell, hogy a parlament csak november 28-án hagyta jóvá a vonatkozó törvényt. Így az idő nagyon szorított. Másrészt viszont bosszantó, hogy bár a javaslatot annak rendje és módja szerint kifüggesztettük, senki nem fűzött hozzá semmilyen megjegyzést, pedig meg lett volna rá a lehetőség. Az emelés mértékéről lehetett volna vitázni, így viszont attól tartok, hogy amikor ismét napirendre kerül ez a kérdés, a most javasolt arány már nem lesz elegendő. Ilyen magatartás mellett populistának tartom azokat a felvetéseket, amelyek szinte valamennyi önkormányzati ülésen elhangzanak, miszerint a város törekedjen a bevételek növelésére. Itt volt a lehetőség – tudom, nem népszerű, de szükségszerű lépés – ezzel szemben a jelenlévő képviselők egyhangúlag szavazták meg a kérdés elnapolását. Mindezzel együtt bízom benne, hogy következetes helyi politizálással és megfelelő kommunikációval – képviselőkkel, lakosokkal egyaránt – áthidalhatóak lesznek mindazon nehézségek, amelyek várnak ránk. - Mindehhez sok sikert kívánunk és köszönjük a tájékoztatást! Pusko Gábor

Mindenki karácsonya Putnokon Népes, mintegy ötvenfős küldöttséggel képviseltette magát városunk a putnokiak hagyományos karácsonyi rendezvényén, december 16-án. Mint arról korábban be­ számoltunk, Tornalja vezetése nagy hang­ súlyt fektet a meglévő testvérvárosi szerződések tartalommal való megtöltésére. Mint ismeretes, városunk első testvértelepülése épp Putnok volt, ám az elmúlt években ez a kapcsolattartás igencsak formálissá alakult. Hogy e téren változás álljon be, és hogy a meglévő kapcsolatokat kihasználva minden partner – a lehetőségekhez mérten – előre lépjen, baráti találkozóra került sor novemberben Putnokon. (Erről szóló be­számolónkat lásd a Tornalja és Vidéke 2011 novemberi számában!) A találkozón Tamás Barnabás, Putnok polgármestere, országgyűlési képviselő meghívta Tornalja küldöttségét az említett rendezvényre. A küldöttség tagjai a helyi intézmények, szervezetek, csoportok, klubok és társulások képviselői voltak. A házigazdák, egyez­tetve a tornaljai szervezőkkel, ügyeltek arra, hogy az azonos profilú intézmények, egyesületek képviselői egymás mellett fog­laljanak helyet. Ezzel az volt a 4

cél, hogy az szervezetek és azok képviselői megtalálják az egymáshoz vezető utat. Az

alapelv ugyan­is, amint az megfogalmazódott a novemberi találkozón, az volt, hogy

a kapcsolatokat le kell bontani intézményi, vagy akár az egyének szintjére, s így az együttműködés alulról építkezzen, ne pedig valamilyen felsőbb utasításra. A „Mindenki karácsonya” Putnok hagyományos ünnepi műsora, melyre a város nyugdíjasait hívják meg, de jelen vannak a városháza és a városi intézmények képviselői is. A rendezvényt Fónagy Istvánné, az eseménynek helyet adó Péczeli József Általános és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója nyitotta meg, aki kiemelt figyelemmel üdvözölte a tornaljai küldöttséget. A megnyitót gazdag kultúrműsor követte, mely során az első fellépők a tornaljai Szuper Nagyik és a sajósazárnyai nyugdíjasklub kórusa voltak. Itt kell megjegyeznünk, hogy mindkét éneklőcsoport igen színvonalas, kiemelkedő produkciót nyújtott. Őket helyi iskolások ének, zene és táncprodukciója követte, majd a putnoki nyugdíjasok színjátszó köre szórakoztatta a közönséget. Ezt követően mondott ünnepi köszöntőt Tamás Barnabás Putnok, és Szögedi Anna Tornalja polgármestere. Mindketten kihangsúlyozták, hogy a két város számtalan baráti, rokoni, szakmai szállal kötődő egymáshoz,

TORNALJA ÉS VIDÉKE ezt pedig nem kihasználni boldogulásunk érdekében felelőtlenség. Elmondták, hogy ez a találkozó az első, melytől azt várják, hogy a két város intézményei, szervezetei megtalálják az egymáshoz vezető utat,

s a kap­csolatokból nagyszerű szakmai együttműködések kerekednek majd ki. Ezt követően a vacsora alatt és után a jelenlévőknek bőven akadt lehetőségük a már meglévő kapcsolatok további elmélyítésére

vagy épp újak alapjainak lerakására. A rendezvény bállal folytatódott, melyen azonban a tornaljaiak már nem vettek részt, hanem a kora esti órákban hazaindultak. TéV

Új tűzoltószertár Lénártfalván Még 2007-ben elkezdték a tervdokumentáció elkészítését a Sajó menti faluban annak érdekében, hogy belátható időn belül korszerű tűzoltószertárt építhessenek. Minderről Rákosi János, Lénártfalva polgármestere tájékoztatta lapunknak.

Elmondta, hogy a tervezést követően egy viszonylag hosszadalmas folyamat vette kezdetét. A tervek elkészülte után 2009-ben nyújtották be a kidolgozott pályázatot az építésügyi minisztériumhoz, ahol az adott év végére született meg a kedvező döntés. A kivitelező pályázat útján történő kiválasztása majd egy évet vett igénybe, s végül 2011 márciusában láttak hozzá a munkálatokhoz. A régi tűzoltószertárt gyakorlatilag teljesen újjá építették, mivel az egykori épületből mindössze három fal maradt meg. Két szélesebb és hosszabb garázst építettek, s egy emelet is rákerült az épületre. Az átadásra november végén került sor. „Ezt a beruházást az tette szükségessé, hogy a térség nem volt elérhető tizenöt percen belül. Ezt egy uniós előírás szabja meg, s ugyanezek az előírások vonatkoznak a mentőkre is. Mivel a térségben csak a lénártfalvai önkéntes tűzoltószervezet rendelkezett ciszternás tűzoltóautóval, ezért a többi környékbeli település nem is igen pályázhatott” – mondta Rákosi János. A Rimaszombati járásban Lánértfalva mellett Ajnácskő és Tiszolc lettek még kiválasztva, mint egyfajta központi település. A fejlesztésnek köszönhetően várható, hogy a falu egy, bár nem új, de modernebb tűzoltóautót is kap.

A falu polgármestere arról is tájékoztatott, hogy most egy újabb, 1 millió euró értékű tervezetet nyújtanak be a környezetvédelmi minisztériumhoz. A 2010. évi árvizeket követően a képviselő-testület elérkezettnek látta az időt, hogy végre Lénártfalván is kezeljék ezt a gondot. A tervezet célja a falu határában folyó patak gátjainak megerősítése és egy olyan záró zsilip megépítése, amely meggátolja, hogy a megáradt Sajó visszaduzzassza a patak vízszintjét, s ez kilépjen medréből. „Van egy régi, kidolgozott pályázatunk is, amit rendre előveszünk, aztán a végén mégsem lehet benyújtani. Még valamikor 1998-ban készíttettük el egy tornaterem terveit. Akkoriban futott egy program, melynek az volt a címe: Adjuk vissza a sportot az iskoláknak! Ennek keretén belül a nyolc megyében tíz – tíz településen támogatták iskolai tornaterem építését. Sajnos, ez a program csak egy évig futott. Mire mi elkészültünk a tervekkel, már okafogyottá vált. Időnként fel-felröppen a hír, hogy majd lehetőség lesz erre pályázni, de ezek a hírek aztán sorra elhalnak” – tájékoztatott az örök optimista polgármester. Elmondta azt is, hogy most épp egy határon átnyúló programnak a részesei, melynek keretén belül magyarországi és szlovákiai településeken a gyors kommunikációt lehetővé tévő optikai kábeleket fektetnek le. (Erről a programról lapunk előző számában tájékoztattunk. A Szerk. megj.) A vezeték a régi határátkelő mellett érkezik Lénártfalva határába, majd a Sajó-hídon keresztül vezetik be a faluba. Itt már csak csatlakoztatni kell ahhoz a kábelrendszerhez, amit még 2010-ben fektettek le, amikor a járdákat újították fel. A polgármester úr kérdésünkre elmondta, hogy a schengeni határnyitást követően egészen új lehetőségek kínálkoznak az egykori határ szomszédságában. Együtt tudnak tervezni a szomszédos magyarországi településekkel, pl. közös szennyvíztisztítót kívánnak építeni. Bár ezt a pályázatot már kétszer is elutasították az illetékes hatóságok, azét nem adják fel. Ugyanakkor az üzletekben a határnyi-

tást követően szinte azonnal megjelentek a magyar termékek, s az emberi kapcsolatok is – ha lassan is, ha döcögősen is – kezdenek visszaállni az évezredes rendbe. „Mivel az emberek a határ két oldalán különféle munkahelyeken dolgoznak, különféle helyekre járnak szórakozni, nem utaznak azonos vonaton, buszon, így most még nincs any­ nyi lehetőség az emberi kapcsolatok bővítésére. Persze ennek köszönhetően az itteni falvak lakói sem ismerik már úgy egymást, mint annak idején. A legtöbben a környező városok üzemeiben vagy a szövetkezetben dolgoztak, ahol naponta találkoztak egymással az emberek. Napjainkban viszont ez a lehetőség igen korlátozott. Amennyiben azonban munkahelyek létesülnek, úgy ez a mozgás ismételten megindul. A rokoni kapcsolatokat eddig is ápolták az emberek, meg hivatali szinten is sok új ismeretséget köt mindenki. Persze, vannak hátulütői is a nagy szabadságnak, mint például a mozgó vasgyűjtés vagy a házaló árusok. De ha mérlegre helyezzük a dolgot, egyértelmű, hogy az eredmény a pozitív irányba fog mutatni” – mondta. Végezetül elmondta azt is, hogy bár a tűzoltószertár építése miatt a 2012. évet 180 ezer eurós kölcsönnel kezdték, mivel utófinanszírozott projektumról van szó, meg vannak róla győződve, hogy az elszámolásban a minisztérium nem talál semmi hibát, így ezt az összeget hamarosan viszszakapják, s azt vissza tudják fizetni a banknak. „A folytonos kesergéssel – még ha épp rosszul is mennek a dolgok – nem megyünk semmire! A pozitív dolgokat kell keresni és

meglátni a folyamatokban, s így a nehézségek is könnyebben áthidalhatók” – árulta el hitvallását Rákosi János, Lénártfalva polgármestere. -sk5

TORNALJA ÉS VIDÉKE Interjú Mgr. Nagy László önkormányzati képviselővel

„Valamennyiünk célja, hogy a város talpra tudjon állni”

- Egy éve állt fel az új önkormányzat. Hogyan értékeli ezt az időszakot? - Nem csak a magam, de képviselőtársaim nevében is úgy gondolom, hogy hektikus időszakot tudhatunk magunk mögött. Nagyon sok problémát kellett meg­oldania az önkormányzat­ nak, melyeknek legnagyobb része az előző évek során halmozódtak fel. Én úgy látom, hogy némely területen sikerült a problémákat megoldani, de vannak területek, ahol nem úgy sikerültek a dolgok, ahogy szerintünk kellett volna. Azt is látni kell azonban, hogy a rendelkezésre álló pénzből ez nem egyszerű feladat. Gondolok itt elsősorban a helyi adók vagy a bérleti díjak összegének emelésére, az erre irányuló lépések egy kicsit későn jöttek. Ha korábban emelte volna ezeket a tételeket az önkormányzat, akkor mára már néhány gonddal kevesebb lenne. Hiszem, hogy az e téren tett lépések segítenek orvosolni a gondokat, annál is inkább, mert az elkövetkező év igen nehéz lesz az önkormányzatok számára, ugyanis az állam a befolyt adókból visszautalt összeget ismét csökkentette. Az a véleményünk, hogy a strand

bevételei is alakulhattak volna jobban is. Azt vártuk, hogy nagyobb bevételre tesz majd szert a város, illetve a strandot üzemeltető városi cég. - Az Ön, illetve a Most – Híd frakció számára melyek a prioritások? - Számunkra az elsődleges prioritás a munkahelyteremtés. Mi nagyon komolyan foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy hogyan tudnánk támogatni a munkahelyteremtést a városban. Ez részbe sikerült is, mert valahol az a mi munkánk eredménye is, hogy az LVD vállalat állami támogatásban részesült azért, hogy 250 munkahelyet teremtsen. Az viszont bennünket is elszomorít, hogy a helyi ipari park­ba eddig még nem telepedett meg egyetlen vállalat sem. Ez nagy gond, mert mind­ annyian tudjuk, hogy milyen a helyzet a térségben. Úgyhogy mi támogatunk minden olyan lépést, ami ezt a helyzetet kívánja orvosolni. A pénzügyi stabilitást tekintve pedig szeretnénk elérni, hogy Tornalja ne csak kölcsönökkel és eladásokkal tudjon talpon maradni, ezért a mi nézetünk az, hogy a város kezdje el a bevételeit valamilyen formában növelni. Jó lenne ugyanis a régi dolgokat már lezárni és olyan új dolgok­ ba fogni, amelyek előre viszik a város szekerét. - Hogyan lehetne a város bevételeit növelni? - Erre véleményünk szerint nagy lehetőség az ipari park. Úgy véljük, hogy a városnak mindent el kell követnie, hogy ide befektetőket tudjon csalogatni, akár még annak árán is, hogy a befektetőnek ne kelljen

Nyugdíjasainkat köszöntöttük Kövecses. Úgy, mint más településeken, természetesen mi sem feledkeztünk meg a Nyugdíjasok Hónapjáról, ám gyakran előfordul, hogy a sors közbeszól. Ezért falunkban 2011. december 23-án, karácsony előtt hívtuk meg idősebb polgárainkat a „Karácsonyi találkozó nyugdíjasainkkal” elnevezésű rendezvényre, ahol módunkban állt köszönetet mondani mindazoknak, akik egy élet során munkálkodtak lakhelyük, Kövecses felvirágoztatásán. A képviselő-testület mellett működő kulturális komisszióval - amelynek elnöke Mgr. Perjési József - együttműködve rendeztük meg a jeles eseményt. A találkozóra az ötven évnél idősebb rokkantnyugdíjasokat és nyugdíjas éveiket töltő lakosainkat hívtuk meg. A hatvanhét meghívottból negyvenen vettek részt a rendezvényen. A polgármesteri ünnepi beszédet vacsora követte, az állami gyász 6

bérleti díjat fizetnie, aminek fejében ez a vállalat vagy vállalatok kötelezik magukat, hogy új munkahelyeket teremtenek. Ezen kívül komolyan kell fog­ lalkozni a strand jövőjével. Úgy gondolom, hogyha sikerül megnyerni valamilyen befektetőket, akkor velük is és a helyi vállalkozókkal is tárgyalásokat kell kezdeményezni és olyan gazdasági környezetet kell a számukra teremteni, hogy fejlesszék vállalkozásukat. - Visszatérve az előző évhez: milyennek ítéli meg a hangulatot, illetve az együttműködést a képviselő-testületen belül? - A testületen belül tulajdonképpen két frakció tevékenykedik. Úgy gondolom, hogy a magunk részéről próbáltuk a racionalitás talaján állva meg­ közelíteni a problémákat és igyekeztünk kikerülni azokat a témákat, amelyek esetleg ellentétet szülhetnének a testületen belül. Az a meglátásom, hogy ez többé – kevésbé sikerült is. Igyekszünk racionális javaslatokat beterjeszteni, amelyekkel segíteni tudjuk a város és az önkormányzat munkáját, tehát nem vettük fel a „tipikus ellenzéki magatartást”. Az ülésekre komolyan készülünk és az egyes problémás kérdéseket nagyon aprólékosan megtárgyaljuk. Ha jól emlékszem, kétszer is előfordult, hogy valamennyi képviselő találkozott a soron következő testületi ülés előtt és próbálta megoldani az épp aktuális feladatot. Tehát nem zárkózunk el a problémák megoldása elől, nyitottak vagyunk minden tekintetben, hiszen valamennyiünk célja az, hogy a város végre talpra tudjon áll-

ni. Ezért támogatunk minden olyan javaslatot, amiről úgy véljük, hogy hasznosak és meg fogják hozni a gyümölcsüket. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra is, ha valamelyik kérdésben más álláspontot képviselünk. - Mint önkormányzati képviselő mit vár 2012-től? - Véleményem szerint ez az esztendő a város számára nagyon – nagyon nehéz lesz. Nehéz lesz, mert az ország számára is sok gondot, sok nehézséget fog hozni 2012, s ennek mindenképp meglesznek a helyi lecsapódásai is. Másrészt az előrehozott parlamenti választások újabb nehézségek elé állítják az önkormányzatokat. Mindezzel együtt azonban Tornaljának az idén már mindenképp le kell zárnia azokat a problémákat, amelyek az elmúlt években halmozódtak fel. Ezektől már meg kell szabadulni, s meg kell nyitni a sikeres jövő felé vezető utat. Ideje, hogy a fejlesztésekre, a pénzügyi helyzet fellendítésére koncentrálhasson a város, hiszen nehézségből van így is épp elég. Tudjuk, hogy milyen helyzetben vannak az intézményeink, amelyeket, ha időben nem tud az önkormányzat orvosolni, további nehézséget fognak generálni. Mindezt azonban már csak fejlesztésekkel és racionális pénzügyi politikával fogjuk tudni megoldani, mivel az egyéb lehetőségektől Tornalja elesett annak köszönhetően, hogy a korábbi időszakban eladásra került a város vagyonának egy jelentős része, másrészt súlyos kölcsönökkel terhelt a városi kassza. - Köszönöm! P.G.

letelte után pedig Danyi Ernő bácsi (Pöcsök) és unokája, Bianca Hegyiová szolgáltatták a talpalávalót. A jubilánsoknak – a 60, 65, 70, 75, 80 évesek – kis ajándékkal kedveskedett a falu vezetése, de a résztvevők közül senki sem távozott üres kézzel, a figyelmességből mindenkinek kijutott. Azoknak, akik egészségi problémájuk miatt nem tudtak részt venni a találkozón, házhoz vittük az ajándékot és a vacsorát. Akik pedig igényt tartottak rá, azokat a lakosainkat a falu autójával szállítottuk a kultúrházba, s a rendezvény után haza. A „Karácsonyi találkozó nyugdíjasainkkal” elnevezésű eseményen a nyugdíjasok nevében az egyik legidősebb jubiláns, a 80 éves Farkas Józsi bácsi mondott beszédet. Ezúton is szeretnénk köszönet mondani támogatóinknak, akik a frissítőket biztosították: két kövecsesi magánvállakozó Rusznyák Norbert és Mogyoródi Gabriella, valamint a tornaljai Gergely Árpád húsbolt. K.N.

TORNALJA ÉS VIDÉKE

Beíratás a Kazinczy Ferenc Magyar Tannyelvű Alapiskolába „A gyermeket idegen nyelvre tanítani az anyanyelv ismerete előtt olyan, mintha lovagolni tanítanánk, mielőtt járni tudna.” J. A. Comenius

Beíratás a 2012/2013-as tanévre: 2012. január 27-én (péntek) 14:00 - 18:00 óra között 2012. január 28-án (szombat) 8:00 - 14:00 óra között

Évente mintegy 4 – 5 ezer magyar gyermek szülei állnak komoly döntés előtt január – február környékén, az iskolai beíratások idején. Komoly döntés előtt, amely azonban mégsem olyan nehéz, ha figyelembe vesszük a gyermekek érdekeit. A gyermek ugyanis szlovákul bármelyik iskolában megtanulhat Szlovákia területén, viszont magyar anyanyelvét csak a magyar óvodában és iskolában fogja tudni úgy elsajátítani, hogy azt a későbbiekben is bátran használni tudja. Ez a kulcsa annak, hogy megtalálja saját identitását és kidomborítsa azt az előnyt, hogy felvidéki magyarként két nyelvet, két kultúrát ismerhet meg. Ezeket az érveket megfontolva arra kérjük Önöket, hogy ne vegyék el gyermeküktől azt a lehetőséget, hogy minél teljesebb életet élhessen. Írassák őt anyanyelvi iskolába!

„Nem az a magyar, akinek a szülei magyarok, magyar az, akinek az unokái is magyarok!” Karácsony Sándor

„ Aki másokat ismer – okos, aki magát ismeri – bölcs” Lassan fél évszázada újfajta tudatosság, az élet, a létezés kérdésének egyfajta spiritu-

ális megközelítése a körülöttünk látott, érzékelt dolgoknak és történéseknek a mély, belső átélése kezd teret nyerni az emberek gondolkodásában. Ez az ezoterika. Ez egy komplex tudomány, melynek az elnevezése a görög „ezoterikos” szóból származik, s azt jelenti „belső, titkos, beavatott”. Persze itt nem arról van szó, hogy az ezzel foglalkozó emberek birtokában lennének „az élet titkának”. Az ezzel foglalkozó emberek magasabb szinten kezdik érzékelni életük folyamát, felfigyelnek a véletlenekre, melyek mindig a legmegfelelőbb időben követ­keznek be, hogy életünket mindig a megfelelő irányba tereljék. S persze figyelnek arra a biztos megfoghatatlan és láthatatlan dologra (titokra) – A titokra ég és föld között … Ezért az erre érzékeny embereknek szükségük van arra, hogy hozzájuk hasonló gondolkodásúakkal osszák meg tapasztalataikat, gondolataikat, érzéseiket, levetkőzzék félelmeiket azok között, akik megértik és elfogadják őket. És ebből az egyszerű em-

beri igényből kifolyólag alakult meg 2011 januárjában Tornalján az ezzel foglalkozó klub, mely majd egy év működés után kapta a „Sophia” (vagyis bölcsesség) nevet 2011. december 2 -án. A „hivatalos” keresztelő is ezen a napon történt a városi kultúrház gyűléstermében, mely intézmény védnöksége alatt a klub működik. A klub keresztelőjén (ami gyógy­teával történt) jelen volt Jolka Pavlačka is Ardóból. Ő volt az aki a klub „születésénél” is jelen volt, s aki az elmúlt évben a klub tagjait sok színes és érdekes előadással gazdagította. Az ezoterikáról, a feng-sui tudományáról, a kövek gyógyhatásairól, a csakrák tisztításáról hogy csak néhányat említsek a sok közül. A vele eltöltött kellemes órák során nem hiány­zott sem a nagyon megnyugtató relaxációs zene, sem a közös meditáció. Köszönettel tartozunk még Hegedűs Erzsébetnek Pelsőcről, aki előadást tartott nekünk az angyalokról, s bevezetett minket egy ősi kínai tudomány, a chi-kung alapjaiba. Ugyanígy köszönet illeti Deák Piroskát Fülekről, kitől érdekes előadást hallhattunk az isteni szeretet elfogadásáról, befogadásáról, s tiszteletét tette nálunk Peter Kováč sámán Rimaszombatból, aki egy ezeréves tudománnyal, a köpölyözéssel foglalkozik. A klub azon tagjai, akik úgy döntöttek, hogy érdemes útrakelni érdekes előadást hallgattak Müller Péter, a méltán népszerű magyar író, drámaíró és filozófus tol-

mácsolásában Szepsiben „Szeretet – szerelem – szeretkezés – megbocsátás” címmel. Vendégünk volt még Janka Kučerová jósnő is Losoncról, aki a numerológia rejtelmeibe avatta be az érdeklődőket. De ezen klub tagjai egymás közt is érdekes beszélgetéseket folytattak különféle témakörökben, sőt felvették a kapcsolatot Fülek, Szepsi és Rozsnyó ezoterikus klubjaival is. Szeptember 15 – én pedig egy varázslatos napot töltöttünk el a magyarországi Szentkúton, s ezen a megszentelt helyen ünnepeltük meg a hétfájdalmas szűz Mária ünnepét. Egy olyan egyedülálló helyről van szó, amit maga a dalai Láma is meglátogatott, és évente 200 ezer zarándokot fogad. Reméljük, az idén újból eljutunk ide … Ha kedvük támad, látogassanak meg minket, a Sophia Ezoklub Tornalja mindenkit szeretettel vár. Internetcímünk: sophiaezoklub.webnode.sk

7

TORNALJA ÉS VIDÉKE

A losonci Kármán József Színház előadása Tornalján A Magyar Kultúra napja alkalmából az idén január 14-én, az a hazai magyar amatőr társulat mutatkozott be, mely minden díjat megkapott, amit egy amatőr együttes megkaphat. A társulat műfajilag nagyon sokféle darabot visz színre, most olyan témához nyúltak, melynek célja nem a mélyebb mondanivaló közvetítése – bár, ezeknek a pajzán történeteknek is van mondanivalójuk, nem véletlen, hogy a címadó előkép (Bocaccio: Dekameron) mára klasszikussá vált – elsősorban a szórakoztatás a célja. Az erdélyi folklorista, Nagy Olga széki gyűjtéséből származó történetek nem ismeretlenek különféle népek narratív folklórjában, magyar vonatkozásban elég csak meg­ említeni Burány Béla vajdasági népi erotikus történeteket közlő „Szomjas a vakló” című könyvét, vagy a Debreceni Egyetem professzorának, Ujváry Zoltánnak „Menyecske a kemencében. Huncut adomák Gömörből” című munkáját. Annak ellenére, hogy a pikáns, gyakran obszcén történetek ugyanúgy részét képezik egy–egy nép kultúrájának, mint a

magas kultúra legremekebb darabjai – nem véletlen, hogy költők, írók, zeneszerzők, festők, rendezők rendre merítenek e területről – az előző rendszer „művészi és tudományos álszemérme” a perifériára száműzte a műfajt. A losonci társulat most zenés, dalos előadást kerekített az örök témából: a kikapós menyecske, a balga férj, a szereleméhes pap vagy épp a szabadságos baka útjai, ha keresztezik egymást, abból az abszurd humor remekei jöhetnek létre. A darabot írta, rendezte és koreografálta az ózdi születésű Énekes István, aki 2007 júniusától a Bartók Táncszínház művészeti vezetőjeként dolgozik. S hogy az előadásra Harkács­ ról, Kövecsesről, Rimaszombat vagy Rozsnyó térségéből is eljöttek, miközben a helybéli nézők ülőhelyei többnyire üresen maradtak, arról legkevésbé a társulat tagjai tehetnek. Mert aki vette a fáradtságot és a szombat koraesti sorozat helyett az élő kultúrának áldozott, az a visszajelzések alapján valóban jól szórakozott. P.G.

FELHÍVÁS

Éneklőcsoportok figyelem!

A Tornaljai Városi Művelődési Központ ezúton hívja fel azon intézmények, szervezetek, klubok, egyesületek, önkormányzatok, baráti társaságok, cégek és magánemberek figyelmét, akik tevékenyen részt kívánnak venni a 2012. májusában megrendezésre kerülő II. Középkori Kavalkád szervezésében és lebonyolításában, hogy ebbéli szándékukat 2012. február 20-ig jelezzék az alábbi elérhetőségeket: Városi Művelődési Központ, Fő tér 6., Tornalja, tel.: 552 45 05 vagy 552 45 06, e-mail: [email protected].

A Tornaljai Városi Művelődési Központ felhívja minden olyan éneklőcsoport, népdalkör, kórus figyelmét, akik minősítő versenyen még nem értek el kimagasló eredményt, hogy 2012. tavaszán megrendezi a térségünkben működő csoportok regionális seregszemléjét, melyet szakmai fórummal kíván egybekötni, ahol a csoportvezetőknek szakemberek nyújtanak segítséget a további munkához és fejlődéshez. A seregszemlére jelentkezhet minden olyan állandó vagy egyszeri alkalomra verbuválódott csoport, amely a találkozón kizárólag térségünkből származó népdalokkal mutatkozik be, függetlenül attól, hogy repertoárjukban egyébként kórusművek, egyházi énekek vagy egyéb műfajok is megtalálhatóak. Magyar nóták, megzenésített versek, feldolgozások nem szerepelhetnek a műsoron. A népviselet ajánlott, de nem kötelező! A csoportok taglétszámának alsó határa 6 fő, felső határ nincs, ahogy korhatári megkötések sincsenek. Jelentkezni 2012. február 13-ig lehet a következő elérhtőségeken: Városi Művelődési Központ, Fő tér 6., 982 01 Tornalja, telefon: 047 552 45 05 vagy 552 45 06, elektronikus levélcím: [email protected].

SZÍNJÁTSZÓKNAK A Tornaljai Városi Művelődési Központ felhívja minden Kedves Olvasója figyelmét, hogy magyar nyelvű színjátszó egyesületet szervez. A művelődési ház ezért kér minden Tornalján és környékén élő, színházat kedvelő középiskolást vagy felnőttet, hogy kapcsolódjon be a színjátszó egyesület munkájába, de örömmel fogadják olyanok érdeklődését is, akik bár maguk nem akarnak színpadra állni, más módon szívesen segítenék egy ilyen egyesület munkáját. A csoport szakmai irányítására a művelődési központ Lax Judit színésznőt kérte fel, aki örömmel és nagy tervekkel fogadta el a felkérést. Az érdeklődők jelentkezését 2012. február 13-ig várják a Tornaljai Városi Művelődési Központ munkatársai.

PÁLYÁZATI LEHETŐSÉG Tornalja városa értesíti a város területén működő civil szervezeteket, intézményeket, hogy Tornalja város 9/2011 számú általános érvényű rendelete alapján pályázataikat 2012. március 30-ig nyújthatják be. Cím: Tornaljai Városi Hivatal, Béke utca 14., 982 01 Tornalja A pályázat formanyomtatványát városunk honlapján találják meg. 8

Nagyszabású akciót bonyolított le január közepén a Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom. Több mint 30 településen helyeztek el háromnyelvű feliratot – mások mellett Méhiben is - mely a magyar nyelvű tábla hiányára figyelmeztet.

TORNALJA ÉS VIDÉKE

KÁRMÁN JÓZSEF (1769-1795)

Húsz évvel a felvilágosodás bécsi hangütése után már vitákkal teljes, izgatott, sokszí­ nű magyar irodalmat találunk. Racionalista franciások, szentimentális németesek, klasszicizáló deákosok más-más utakon keresik az új, a korszerű mondanivalót. Sőt magyarosok néven megszólalnak azok is, akik nem helyeslik az új mondanivalót. Már vannak folyóiratok, vannak jelentékenynek mondható költők. És 1794-ben megjelenik az Uránia című folyóirat első száma, majd a második és harmadik. Azután nincs tovább. De ebben a három számban napvilágot lát a szerkesztő, Kármán József Fanni hagyományai című kisregénye, amellyel a magyar széppróza felemelkedik az európai legjobb átlaghoz. Kármán a mi első világirodalmi méretekkel mérhető prózaírónk, és úgy mellékesen vele kezdődik a magyar esszéirodalom, a nagy jövőjű magyar novella, és még a színvonalas publicisztika is. A magyar felvilágosodás korának Kármán József az egyik csúcspontja, az ő művei a legélőbbek az 1772 és 1795 közötti korszakból. És mindössze huszonhat évet élt. Kármán József Losoncon született 1769ben, református püspök fia volt, jogásznak készült, így került egyetemi hallgatóként Pestre. Itt összebarátkozott Ráday Pállal, az izgatott fiatal kultúremberrel, aki sok egyéb közt magyar színházról ábrándozott. Az ő révén ismerkedik össze a Ráday családdal, a nagyszerű nagyapával, Ráday Gedeonnal, aki nemcsak műveltségre lelkesíti az embereket, hanem a felvilágosodás filozófiájára is felhívja a figyelmet, a magyar felvilágosodás addig elért eredményeit is ismerteti a lelkes fiatalokkal. Kármánt elragadják a nagy lehetőségek: az új szellem, az új irodalom. A következő

évben Bécsbe megy, hogy tökéletesítse némettudását. Ott megismeri Bessenyeit, aki akkor az Udvari Könyvtár könyvtárosa. Bessenyei körében fejlődik a francia felvilágosodás eszméinek töretlen hívévé. Lelkesen veszi tudomásul a Párizsban láng­ ra gyúló francia forradalmat. Amikor újra Pesten van, lelkében már forradalmár. A francia eszmék mellett elragadja az új német irodalom érzelmessége, s ezt a lángoló érzelmességet erősíti egy fellobbanó és lelket égető szerelem. Markovics Miklósné grófnő művelt asszony. Németül leveleznek egymással. Ezekben a szenvedélyes vallomásokban már érlelődik Kármánban az igazi író, a lélek és az életkörülmények árnyalatos ábrázolója. Ugyanebben az időben lesz szabadkőműves. A szabadkőművesség akkoriban forradalmi mozgalom volt: a polgári forradalom előkészítője. A felvilágosodás fiatal írói-költői szinte kivétel nélkül tagjai voltak valamelyik titkos páholynak. Kármán ismeri fel ebben az időben először, illetve ő fogalmazza meg egyértelműen, hogy az ország irodalmi központjának Pesten kell lennie. Itt kell megszervezni az írókat, a művészetet. Ráday Pál révén kerül kapcsolatba Kelemen Lászlóval, a hasonlóképpen felvilágosodott fiatalemberrel, aki az első állandó színházat szervezi. A Kelemen nevéhez fűződő első magyar állandó színházat tulajdonképpen Kelemen László, Ráday Pál és Kármán József együtt teremti meg. Valószínűleg Kármán volt az, aki megszövegezte a létrejövő színház társulati szabályzatát is. Közben már írja azokat a műveket, amelyek majd az Urániában fognak megjelenni. De közben kapcsolatban van azokkal az ifjakkal is, akik majd a Martinovics-mozgalom részesei lesznek. És végre a huszonöt éves fiatalember létrehozza az Urániát. Ennek mindössze három

számában jelenik meg a Fanni hagyományai, A nemzet csinosodása című tanul­ mány, a Módi című szatíra, az Új házas és A kincsásó című novella és még néhány apróság, amelyről bizonyos, hogy az ő műve. Az Uránia többi prózai és verses közleményéről nem tudjuk, kitől származik, mert eléggé érthetetlen módon - ez a folyóirat az írók neve nélkül közölte a műveket. Az Uránia nagyon jól szerkesztett, nagy hatású irodalmi vállalkozás volt. Folytatását megakadályozta a történelem. A Martinovics-mozgalmat leleplezték, Pesten elkezdődtek az elfogatások. Kármán hazamenekül Losoncra. Szinte bizonyos, hogy részese volt a titkos mozgalomnak, és félt az elfogatástól. Az üldözés azonban hamarosan túlterjedt Pesten, országszerte vitték el az írókat, költőket, tudósokat, gyanúsan művelt embereket. És Kármán, nem sokkal azután, hogy otthon volt szüleinél, máig is kiderítetlen körülmények közt hirtelen meghalt. Alighanem fontos szerepe volt a mozgalomban, és öngyilkos lett, nehogy másokra kelljen vallania. Életműve terjedelemben nem nagy, és akad jó néhány írásmű, amelyről csak találgatja az irodalomtörténet, hogy az övé-e vagy sem, és ha nem az övé, akkor kié is lehet. Mindenesetre gyanús, hogy ami ma is frissen olvasható, azt ő írta. Ez az egyetlen kis könyvben elférő életmű előkelő helyet biztosít Kármán Józsefnek a magyar irodalomban. Ő már nem kísér­ letező, hanem érett író. Szokták ugyan mondani, hogy irodalmunk nagy ígérete volt, s ez annyiban igaz, amennyiben arra gondolunk, mit alkothatott volna még érettebb éveiben ez a nagy tehetség! Hanem amit a megadott néhány év alatt alkotott, az nemcsak valamiknek az ígérete, hanem jelentékeny szándékok megvalósítása. Forrás: http://mek.niif.hu

Nagy Olga: Paraszt Dekameron A kötet tekintélyes része a híres széki mesemondó és népi elbeszélő Győri Klára repertoárjából való, a kötet többi elbeszélését hat másik falubélitől gyűjtötte Nagy Olga. A történeteket tíz fejezetbe sorolja, s mindegyik élén rövid jellemzést ad következő elbeszélésekről. A Még most is remegek cím alatt sorakozó történetek a gyerekkort, a gyerekkori félelmeket idézik, az Átkozatos sok száj a múltbéli széki paraszt ínséges életéről vall, megdöbbentő rezignációval. Egy-egy ciklus darabjai a szerelemről, az asszonyi kiszolgáltatottságról, a házasélet humoros eseményeiről, a házasságtörés kimeríthetetlen témájáról, a vallásokról, a bugyuta és félnótás leányokról, legényekről, a fura esetekről, s végül a halálról, a temetés­ről szólnak. - A kötetben a székiek mutatkoznak meg kendőzetlenül, ellentmondásokban gazdag nyersességgel. A kitűnő romániai magyar folklorista széki tréfák és elbeszélések színes gyűjteményét nyújtja át olvasóinak. Élvezetes, eleven, olykor mosolyogtató, olykor megdöbbentő olvasmány ez a „novellagyűjtemény”. Nagy Olga azt a „szellemi hátteret” is felvillantja, amely a széki ember életét meghatározza, s amely nélkül igazán nem is érthetnénk meg e sajátos „népi szociográfiát”. „Szék nagyközség parasztjainak sorsa az élet örök ritmusában, a gyermekkortól a halálig tárul fel előttünk. Az elpusztíthatatlan életkedvben rejlik, hogy a szegénység, a lelki nyomor, a kiszolgáltatottság évszázadok alatt sem tudta elfojtani a keserű humor, a felszabadult kacagás hangjait. Kimondottan erotikus népi tréfák, viccek is akadnak itt. Ezek a történetek egyáltalán nem idegenek a nép életétől, annak mindig is részei voltak, csupán az álszemérmes felfogás az oka annak, hogy folklórkiadványaink szegényesek e téren“ – írja Nagy Olga. 9

TORNALJA ÉS VIDÉKE

A közúti közlekedés biztonságának és folyamatosságának érdekében A Nagyrőcei Járási Rendőrparancsnokság Közlekedési Felügyelősége a biztonság és a gépjárműforgalom folyamatossága érdekében a közlekedési szabályok betartására szólítja fel ezúttal a gyalogosokat és a kerékpárosokat. A gyalogosok és a kerékpárosok a legkiszolgáltatottabb és legsérülékenyebb résztvevői a közúti forgalomnak. Az ő védelmük igen alacsony szinten van. A halálos kimenetelű baleseteknek nagyon nagy hányadának épp a gyalogosok és kerékpárosok fegyelmezet­ lensége és a közlekedési szabályok figyelmen kívül történő hagyá­ sa az oka. Az idei év 4. hetéig Besztercebánya megye területén 11 olyan közúti balesetet vettek nyilvántartásba, melynek során 8 gyalogos és 3 kerékpáros vesztette életét. Három esetbe a gyalogosok, két esetben a kerékpárosok okozták a szerencsétlenséget azzal, hogy nem tartották be a közúti közlekedés alapelveit. A járási rendőrparancsnokság épp ezért felhívja a polgárok figyelmét, hogy tudatosítsák mindazon veszélyeket, amelyek a gyalogosokra és a kerékpárosokra leselkednek az őszi – téli hónapokban a közúti közlekedés során. A havazás következtében csökken a látótávolság, ezért a gyalogosoknak ajánlott a járdát használni. Ott, ahol a járda használhatatlan vagy nincs is, a gyalogosok az út bal oldalán haladjanak, lehetőleg minél inkább az út bal szélén. Lakott területen kívül a gyalogos köteles ruházatát fényvisszaverő eszközökkel ellátni vagy fényvisszaverő mellényt vagy egyéb ilyen ruházatot viselni. Ami a kerékpárosokat illeti, csökkentett látási viszonyok esetén kötelesek az út szélén haladni és a kerékpár vagy a ruházat el kell, hogy legyen látva fényvisszaverő eszközökkel. Az időjárási körül-

Ülésezett a Gömör – Kishonti Városok és Falvak Társulásának elnöksége December 12-én Lenkén ülésezett a Gömör – Kishonti Városok és Falvak Társulásának elnöksége, melyen megjelent a társulás elnöke, Bagacska úr, Nyustya polgármestere is. Ez volt az idei utolsó találkozó, melyen egyebek mellett beszámoló hangzott el az elnökség legutolsó megbeszéléséről. A figyelem középpontjában leginkább a szociális és pénzügyi kérdések voltak. Eldőlt, hogy a településeknek nem kell adót fizetniük bevételeik után, mint azt a kormány korábban bevezetni tervezte. Ez a döntés igen nagy érvágást jelentett volna az így is pénzügyi gondokkal küszködő önkormányzatoknak. A megbeszélésen elhangzott az az információ is, miszerint a települések kormány általi támogatása nyolc százalékkal növekedik a következő évben. Felhívták a figyelmet, hogy a pénzügyminisztérium honlapján már megjelent az a jövő évre szóló előrejelzés, mely a várható adóbevételt, s a ebből az önkormányzatoknak jutó részt prognosztizálja. A találkozón elhangzott az a döntés is, miszerint a befizetett tagdíj egy részét ezután automatikusan szétosztják a társult települések között. Eddig ugyanis rengeteg kérvény, pályázat érkezett ehhez az érdekvédelmi szervezethez annak ellenére, hogy az nem pénzosztó intézmény. Végezetül szóba került az Európai Unió 2014 – 2020 időszakra vonatkozó programtervezete. Ebben az időszakban Szlovákia 376 milliárd euró felhasználására lesz jogosult, mely összeg csak egy kicsit kevesebb, mint volt az a most záruló ciklusban. A fő gondot azonban az okozza, hogy Szlovákia az uniós pénzek lehívása terén nagyon rosszul teljesít, csak a sor végén kullog. Ez azt jelenti, hogy az Unió hiába ajánlja fel ezt az összeget különféle beruházásokra, fejlesztésekre, a mindenkori szlovák kormányzat képtelen ezt a hatalmas összeget hozzáférhetővé tenni Szlovákia lakossága és az itteni vállalkozók, intézmények, szervezetek számára. TéV 10

mények télen nagyban rontanak az útfelület minőségén, a havas, jeges úton a kerékpáros könnyen eleshet. Úgyhogy a közlekedés során érdemes erre az eshetőségre is felkészülni. A járási rendőrparancsnokság a balesetek elkerülése érdekében további alapelvek betartására szólítja fel az érintetteket, hogy ezzel is csökkentse a balesetek számát, vagy tompítsa azok következményeit. Gyalogosok: • használják a járdát, • az úttesten legfeljebb két személy haladhat egymás mellett, • az úttesten való átkelés alkalmával elsődlegesen a gyalogátkelőket, a felül- és aluljárókat használják, • az úttesten történő átkelés alkalmával a kijelölt gyalogátkelőhelynél (zebra) legyenek tekintettel a gépjárművezetőkre, s az úttesten ne egyesével, hanem csoportosan keljenek át, • ne lépjen az úttestre még a kijelölt gyalogátkelőn sem, ha a közeledő gépjármű sebessége és távolsága alapján látható, hogy már nem tud biztonságosan átérni a túlsó oldalra. Kerékpárosok: • elsősorban a kerékpárúton közlekedjenek, • amennyiben nincs kerékpárút, úgy az út jobb szélén haladjunk, csakis egyesével, • kötelesek fejüket rendesen rögzített sisakkal védeni lakott területen kívül, a 15 évnél fiatalabb biciklisek lakott területen is kötelesek sisakot viselni. Marian Krnáč mérnök – alezredes, a közlekedésrendészeti szakosztály vezetője

Tisztelt Polgárok, a Tornaljai Városi Hivatal ezúton is figyelmezteti a lakosokat, hogy a kutyatulajdonosok és kutyatartók a város hatályos általános érvényű rendelete értelmében kötelesek kutyáikat nyilvántartásba vétetni a városi hivatal adó- és illetékosztályán. Ezért felhívjuk minden ebtulajdonos és ebtartó figyelmét, hogy aki ezen kötelességét eddig elmulasztotta, ezt haladéktalanul tegye meg. A hivatal illetékes osztálya 2012 februárjában a bejelentési kötelezettség betartására irányuló helyszíni ellenőrzést tart. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a kutyatulajdonos vagy kutyatartó részéről kihágásnak minősül, ami 166 €-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. A helyi adókról és illetékekről szóló 1/2010-es számú általános érvényű rendelet alapján a kutyaadót a tulajdonosok külön adókivetési határozat nélkül folyó év január 31-éig kötelesek banki átutalással vagy készpénzfizetés formájában befizetni a hivatal pénztárában. Ha az adózási kötelezettség az adóév folyamán keletkezik, a befizetés határideje a kötelezettség keletkezéstől számított 30 nap. Ezért ezúton is kérjük a tisztelt lakosokat a vonatkozó törvények és rendeletek betartására. Egyúttal köszönjük Tornalja minden öntudatos, törvénytisztelő polgárának az adófizetési kötelesség időbeni és pontos teljesítését. A Tornaljai Városi Művelődési Központ „Nosztalgia délután” című műsorára Gyurkovics György, Radó Szilvia és vendégeik sok szeretettel várják azokat, akik a 70-és, 80-as évek zenéjét kedvelik. A zenés délutánra 2012. február 4-én, szombaton, 15:00 órai kezdettel kerül sor. Belépti díj: 1,50 EUR.