Tisztelt Olvasóink, kedves tornaljai polgárok!

1. szám

TornaljaI ÚJSÁG

Ez a lap a Tornalja és Vidéke jogutódja, melynek 1. száma 1911-ben, a felújított 1991-ben jelent meg

Ára: 15,- Sk

Tisztelt Olvasóink, kedves tornaljai polgárok! Egy esztendő telt el azóta, hogy lapunk, Tornalja lapja utoljára megjelent. Hogy ennek a hosszabb szünetnek mi volt az oka, most nem kívánom részletezni, inkább arról szeretném tájékoztatni Önöket, hogy városunk önkormányzata és a Tornaljai Újság szerkesztőbizottsága ismét számít szíves figyelmükre. A lap szerkesztésében és kiadásában tevékenykedő munkatársakkal közösen alakítottuk ki a Tornaljai Újság profilját. Ennek értelmében ez a havilap elsősorban városunk polgárainak tájékoztatását tűzte ki célul, tehát aki szaftos pletykákra, pikáns írásokra kíváncsi, a jövőben is kénytelen lesz más sajtóterméket vásárolni. Ugyancsak nem kívánunk teret adni olyan cikkeknek, amelyek személyes indíttatásból íródtak, s nem szolgálnak tanulsággal polgáraink számára, nem közérdekűek. Mindenképp számíthatnak ránk ugyanakkor azok, akiknek segítségre van szükségük

és rajtunk, lapunkon keresztül kívánják megszólítani Tornalja lakosságát. Ha igény mutatkozik rá, a lapban létrehozzuk az „Olvasói oldalt”, mely ro-

vat keretei között közreadjuk az Önök észrevételeit, javaslatait. A szerkesztő, a szerkesztőbizottság és a laptulajdonos ugyanakkor fenntartja magának a jogot arra, hogy a zsurnalisztika írott és íratlan szabályai szerint a beküldött írásokat át-

szerkessze, természetesen úgy, hogy annak mondanivalója ne változzon a legkisebb mértékben sem. Számítunk továbbá azon kedves polgárainkra, bárminemű és műfajú írásaikra, újságban megjelentethető képző- vagy fotóművészeti alkotásaikra, melyek igényt tarthatnak a tornaljai polgárok érdeklődésére. A Tornaljai Újság természetesen a jövőben is teret biztosít cégek és magánszemélyek hirdetéseinek, az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó köszöntőknek és megemlékezéseknek. Bízunk benne, hogy a jövőben is ugyanolyan érdeklődéssel és szeretettel fordulnak majd lapunk felé, mint tették azt a korábbi években is. A magam és a Tornaljai Újság munkatársainak nevében kívánok önöknek kellemes és tartalmas időtöltést lapunkkal! Dubovský László, polgármester a Tornaljai Újság kiadója

A kassai Thália Színház bemutatja 2008. május 13, 19:00 óra

Városi Művelődési Központ Jegyárak: felnőtt 140 Sk, diák és nyugdíjas 100 Sk, hűségkártya tulajdonosoknak 85 Sk. Az előadásra érvényes a Darvas Iván-bérlet!

2008. április

Három évre szóló költségvetést fogadtak el a képviselők Az idei első önkormányzati ülésre február 19-én került sor a művelődési központ üléstermében, Dubovský László polgármester vezetésével. A tanácskozás legfőbb napirendi pontja az ez évi költségvetés megtárgyalása és jóváhagyása volt, melynek vitájára a polgármesteri beszámolót követően került sor. Az idei büdzsé azért különleges, mert első alkalommal határozza meg a város gazdálkodását három évre előre. Ez a javaslatot beterjesztő polgármester szerint egyfajta folytonosságot hivatott biztosítani, s a potencionális befektetők számára pedig kellő képen és átláthatóan felvázolja a város fejlődésének irányát és ütemét. A javaslat egyben tartalmazza azokat a beruházási és fejlesztési elképzeléseket is, amelyeket a város ez alatt az időszak alatt meg szeretne valósítani. A három évre szóló költségvetéssel kapcsolatban önálló napirendi pontban fejtette ki észrevételeit dr. Mikuláš Cmorík főellenőr. A vitában több képviselő is elmondta álláspontját, s kérésekkel, javaslatokkal fordultak a polgármesterhez. A költségvetést végezetül nagy többséggel fogadta el a képviselő-testület. Ezt követően a főellenőr tartotta meg szokásos beszámolóját, valamint áttekintette a korábban hozott határozatok teljesítésének ütemét és azokat az intézkedéseket, amelyeket ezek során foganatosított. Az Egyéb napirendi pontban továbbra is a főellenőr munkakörével és a munkavégzés folytatás a 2. oldalon

T o r na l ja i ú j ság

Megtartotta idei első ülését Tornalja város képviselő-testülete

Három évre szóló költségvetést fogadtak el a képviselők folytatás az 1. oldalról

feltételeivel foglalkoztak a képviselők. A hivatal által beterjesztett határozati javaslat alapján a testület jóváhagyta a főellenőr szakosztályának létrehozását, mely részleghez három munkatárs fog a jövőben tartozni: a főellenőr, jogász és egy szakelőadó. Ebben a napirendi pontban az említettek mellett jóváhagyásra került az épületekre, lakás és nem lakás céljaira szolgáló helyiségek árának megállapítására szolgáló irányelvek is. A továbbiakban elfogadásra került a város 2006. évi zárszámadása, s az idei évre a Gemeraudit kft.-t bízta meg a testület a számvizsgálattal. Tekintettel arra, hogy a reedukációs központ és a ruhaipari szakiskola iskolaszékében az önkormányzat részéről nem volt betöltve egy – egy hely, képviselői javaslat alapján mindkét iskolaszékbe Iván László képviselőt delegálta a városi képviselő-testület. Ugyancsak jóváhagyásra került az a részösszeg, amellyel az iskolai konyhákon étkező felnőtteknek, nyugdíjasoknak kell hozzájárulniuk a költségekhez. Az összeg kereteit a munka törvénykönyve határozza meg, s ennek alapján a következő döntés született: az Iskola utcai óvoda konyháján étkezők 32 koronát, a Major utcai óvoda konyháján ét-

kezők 35 koronát fognak fizetni. Az összeghez mindkét esetben hozzá kell számolni az étkezőre eső rezsi költséget is. A továbbiakban több, telkek és ingatlanok eladására illetve vételére vonatkozó határozat született. A város vezetése által kezdeményezett vásárlásokra és cserékre Tornalja fejlesztése miatt van szükség. Ugyancsak elbírálásra kerültek magánszemélyek által benyújtott, telkek és ingatlanok vásárlására vonatkozó kérvények is. A szakbizottságok javaslatai alapján az alábbi határozatok születtek: Tornalja városa a Besztercebányai Megyei Rendőrparancsnokságtól megvásárolja azt a garázst, mely a Kassai úton, az egykori rendőrlaktanya mellett áll; a testület jóváhagyta a közrendre vonatkozó általános érvényű rendelet bővítését; elutasította Susányi Erika telekvásárlás ügyében benyújtott kérvényét; jóváhagyta a főellenőr előző évre vonatkozó pénzügyi jutalmát. Az utolsó napirendi pont, az Interpellációk során már nem születtek határozatok, így az önkormányzati ülés – mely konstruktívan és kulturált hangnemben folyt le – a koradélutáni órákban ért véget. Szerkesztőség

SAJTÓKÖZLEMÉNY Tekintettel arra, hogy az utóbb időben különféle találgatások és álhírek terjedtek el városunkban a városi hivatal épületében található cukrászdával kapcsolatban, Tornalja város vezetősége a következőket tartja fontosnak a polgárokkal tudatni: - A városháza épületét épp 80 esztendővel ezelőtt adták át. Ebből kifolyólag egyértelmű, hogy az épületben található vízvezeték egy része elavult. Az időről időre felmerülő műszaki problémákat eddig rendre sikerült megoldani, mára azonban egyértelművé vált, hogy a rendszer teljes cserére szorul. Az ez irányú munkálatokat a szakemberek már elkezdték. - Az önkormányzat vonatkozó határozatainak értelmében a városi tulajdonban lévő üzlethelyiségeket egy – egy bérlő mindaddig használhatja, amíg érvényes bérleti szerződése van, a szerződésben foglaltaknak pedig eleget tesz. Amennyiben egy bérlő úgy dönt, hogy az adott helyiségben befejezi a vállalkozói tevékenységet, úgy azt köteles záros határidőn belül átadni a tulajdonosnak, illetve a tulajdonos által megbízott hivatalnoknak. Az ominózus üzlethelyiséggel azonban nem ez történt. Korábbi bérlője önkényesen külön választotta az egykori méterárú üzlet helyiségeit, s azokat külön – külön bérbe adta. Az üzlethelyiség

Ünnepi istentisztelet A Tornaljai Református Keresztény Egyház Presbitériuma ünnepi istentiszteletet tartott 2008. április 20-án a helyi református templomban, így köszönve meg a város vezetőségének a 15. században épült gótikus templom felújítását. Az istentiszteleten Ntű. Nagy Ákos Róbert, a Gömöri Egyházmegye esperese hirdetett igét. Az ünnepi istentiszteletet követően baráti beszélgetésre került sor a gyülekezeti házban. SZ

egyik része így került a cukrászda üzemeltetőjéhez, aki bérleti szerződést utólag, nem az önkormányzati határozatban foglaltak alapján kapott. Ezt a szerződést bontotta fel 2005-ben a városháza, ami annyit jelent, hogy a bérlő jelenleg érvényes bérleti szerződés nélkül használja az üzletet. Ezért a város vezetése úgy döntött, hogy érvényt szerez 2005-ben hozott döntésének, s a nevezett üzlethelyiséget a közeljövőben árverés útján adja bérbe. Úgy véljük, a józanul gondolkodó polgárok közül senki sem vonja kétségbe a tulajdonos azon jogát, hogy szabadon rendelkezzen tulajdonával, s a vonatkozó törvények és önkormányzati határozatok betartásával azt annak és olyan célra adja bérbe, aki, illetve ami a legjobban szolgálja a város érdekeit. Végezetül tisztelettel emlékeztetnénk mindenkit, hogyha nem gyakorolhatnánk tulajdonosi jogainkat, akkor városunk valamennyi polgárának és az ide látogató vendégeknek továbbra is tűrniük kellene egyebek mellett a Centrál étterem melletti és a városháza mögötti italkimérések – kocsmák – törzsvendégeinek nem éppen kultúrált viselkedését. Tisztelettel: Tornalja város vezetősége


2008 a multikulturális párbeszéd európai éve Nemzetközi találkozó a nyugdíjas otthonban

A Tornalja Királyi városrészében található nyugdíjas otthon volt a házigazdája április végén annak a nemzetközi találkozónak, mely a szociális szolgáltatások terén tevékenykedő intézmények vezetői és munkatársai számára volt megrendezve. A találkozó mottója „2008 az multikulturális párbeszéd európai éve” volt. Erre a rendezvényre már másodszor került sor, s a szlovákiai intézmények képviselőin kívül részt vettek rajta magyarországi, lengyelországi és csehországi intézmények munkatársai is. A találkozót ugyancsak megtisztelte Milan Murgaš, Besztercebánya megye elnöke és Ján Marcinek, a megyei hivatal elöljárója is. Mint azt üdvözlő beszédében a megyeelnök kihangsúlyozta, bár a sors úgy hozta, hogy egy időben több helyen is jelen kellett volna lennie, kötelességének érezte, hogy ezen az eseményen vegyen részt. A találkozón megjelent Dubovský László, megyei képviselő és Tornalja polgármestere, valamint Mészáros Gyula alpolgármester is, aki lapunkat tájékoztatta az eseményről. Mint elmondta, a négy országból érkezett szociális intézmények képviselői egy négyoldalú szerződést kötöttek, melynek értelmében a jövőben rendszeresen felkeresik egymás intézményeit tapasztalatszerzés céljából. Külön meg kell említeni, hogy a látogatásokon nem csak a munkatársak, hanem azok a lakók is részt fognak venni, akik tevékenyen bekapcsolódnak az otthon életébe. A megkötött szerződés javaslatot fogalmaz meg közös uniós pályázatok kidolgozására. Az esetlegesen így nyert támogatást az intézmények felújítására, korszerűsítésére kívánják fordítani. A munkaértekezletet kultúrműsor és ünnepi ebéd követte. A megbeszélések a délutáni órákban is folytatódtak, végül az egésznapos találkozó baráti beszélgetéssel ért véget. Szerk.

Az idén is köszöntöttük a hölgyeket! Tornalja városa már hagyományosan megemlékezik a Nemzetközi Nőnapról. Az idén március 7-én köszöntötte városunk lányait, asszonyait Dubovský László polgármester. A művelődési központban megtartott nőnapi rendezvényre elsősorban városunk idősebb hölgy lakosai kaptak meghívást. Az eseményen – a nyugdíjas klub kifejezett kérésére a városban műkö-

dő tánccsoport növendékei mutatkoztak be, akik műsorukkal ezúttal is elnyerték a nézők tetszését. Rajtuk kívül nagy sikerrel léptek színpadra a miskolci Nemzeti Színház előadóművészei, akik népszerű operett- és musical – dalokkal szórakoztatták a közönséget. A rendezvény baráti beszélgetéssel és közös vacsorával ért véget. -sk-

Márai Sándor: A nőkről általában Köszönet a nőknek. Köszönet neked, aki megszültél. És neked, aki a feleségem voltál. És neked, te harmadik, tizedik, ezredik, aki adtál egy mosolyt, gyöngédséget, egy meleg pillantást, az utcán, elmenőben, vigasztaltál, mikor magányos voltam, elringattál, amikor a haláltól féltem. Köszönet neked, mert szőke voltál. És neked, mert fehér voltál. És neked, mert okos és jókedvű voltál. És neked, mert türelmes és nagylelkű voltál. És neked, mert betakartad hajaddal arcomat, mikor megbuktam és rejtőzni akartam a világ elől, s neked, mert tested meleget adott testemnek, mikor fáztam az élet magányában. És neked, mert gyermeket szültél nekem. És neked, mert lefogod majd ujjakkal a szemem. És neked, mert kenyeret és bort adtál, mikor éhes és szomjas voltam. És neked, mert testedből a gyönyör sugárzott. És köszönet neked, mert jó voltál, mint az állatok. És neked, mert testednek olyan illata volt, mint a földnek az élet elején. Köszönet a nőknek, köszönet.

A Nőnap története A Nemzetközi Nőnap az egyszerű, de mégis történelmet alakító nők története. A nők évszázadok óta tartó küzdelmében gyökerezik, melynek célja, hogy a nők a férfiakkal egyenlő feltételek mellett vehessenek részt a társadalom életében. Az ókori Görögországban Lüzisztrata a nemi élet megtagadását kezdeményezte a férfiakkal szemben, hogy a háborúnak véget vethessenek; a francia forradalom idején a nők a „szabadság, egyenlőség, testvériség“ kiáltással vonultak Versailles elé, hogy a nők választójogát követeljék. A Nemzetközi nőnap hagyománya 1857. március 8-án indult útjára amerikai nők demonstrációival, akik a rossz munkakörülmények, és az alacsony fizetések ellen tiltakoztak. A Nemzetközi nőnap gondolata először a századfordulón merült fel. 1866-ban fogadta el a Nemzetközi Munkásszövetség a nők hivatásszerű munkavégzéséről szóló határozatot. 1909. február 28-án az Amerikai Szocialista Párt határozata szerint szerte az Egyesült Államokban megtartották az első Nemzetközi Nőnapot. 1913-ig február utolsó vasárnapján ünnepelték a nőket. 1910-ben a Szocialista Internacionálé résztvevői alapították meg a nőnapot, mint nemzetközi ünnepet, tiszteletadásként a nők jogaiért küzdő mozgalom előtt, és segítségként az egyetemes női választójog kivívásához. A megemlékezés dátumaként pontos időpontot nem jelöltek ki. E döntés alapján a következő évben, 1911. március 19-én első alkalommal ünnepelték a Nemzetközi Nőnapot Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban. A gyűléseken résztvevő férfiak és nők a szavazati jog és a tisztségvállalás joga mellett a munkavállalás, szakmai továbbképzés jogát is követelték, valamint azt, hogy szűnjön meg a munkahelyi megkülönböztetés. Magyarországon 1914-ben ünnepelték meg először a Nemzetközi Nőnapot. Ezen a napon virággal, apróbb ajándékkal köszöntik a fiúk, férfiak a lányokat, asszonyokat, otthon és a munkahelyen.


A régi időkre emlékeztető

pedagógusna p

érintő jövőbeli kérdésekről is szólt. Mint elmondta, több, a város fennhatósága alá tartozó iskola épületének felújítása is tervbe van véve, külön kiemelve a P. J. Šafárik Szlovák Tannyelvű Alapiskolát és a Tornaljai Művészeti Iskolát. Az ünnepi beszédet követően szólították a műsor vezetői – a Markíza Televízió népszerű műsorvezetője, Zdenka Hospodárová és Szobonyáné Balajti Zsuzsanna – színpadra az eseményen megjelent nyugdíjas pedagógusokat, akiket városunk polgármestere virággal és emléklappal köszöntött.

Sz

inte már hagyománynak számít Tornalján, hogy a város területén működő oktatási intézmények közösen, a város által szervezett ünnepségen emlékeznek meg a pedagógusnapról. Ugyanakkor a helyi intézmények mellett a Sajó Menti Mikrorégió néhány iskolája, óvodája illetve a nevezett kistérségi társulás polgármesterei is elfogadták a meghívást, így az esemény regionális ünnepségé nőtte ki magát. A városi művelődési központ színháztermében előbb eperjesi előadók szórakoztatták a megjelent pedagógusokat, majd a helyi táncstúdió tagjai adtak elő néhány táncot. Ezt követően tartotta meg ünnepi köszöntőjét Tornalja polgármestere, Dubovský László, aki beszédében a pedagógus szakma szépségei és gyötrelmei mellett az iskolákat

A műsor második részében a magyarországi tehetségkutató verseny, a Megasztár egyik győztese, Tóth Vera szórakoztatta a közönséget. A könnyed hangvételű előadást követte az iskolák, az önkormányzat és a diákparlament által odaítélt kitüntetések átadása. Az est fénypontját követően a műsorvezetők minden vendéget a szomszédos helyiségbe invitáltak, ahol a polgármester és a város vezetése adott állófogadást a pedagógusok tiszteletére. A fogadást igen jó hangulatú, az éjszakába nyúló bál követte, felidézve azokat az évtizedekkel ezelőtti időket, amikor a körzet pedagógusai közösen báloztak, mely alkalomból szakmai és személyes kérdésekről is elbeszélgethettek, eszmét cserélhettek. P.G.


Johannes Amos Comenius Jan Ámos Komenský

(Nivnice, 1592. március 28. – Amszterdam, 1670. november 16.)

Cseh pedagógus és író, „a nemzetek tanítója”. Ő tekinthető az első modern pedagógusnak. Comenius a morvaországi Nivnicében született. Szülei Magyarországról vándoroltak oda. Eredeti neve: Szeges János volt, ám ezt megváltoztatta, s nevét a közelben fekvő Komňa falutól vette. Korán árvaságra jutott, neveltetéséről a Cseh-Morva Testvérek (más források szerint: Cseh Testvérek illetve Morva Testvérek) szervezete gondoskodott. A hernborni és a heidelbergi egyetemen tanult. A rendkívül tehetséges fiatalember csak úgy falta a könyveket, és korának tudományos műveltségét teljeséggel elsajátította. Arra törekedett, hogy a 17. század tudományos munkáiból kiszűrje a fiktív elképzeléseket, s csupán az objektív valóságot tartsa meg. Nagy hatással volt rá számos tudós, köztük Francis Bacon, az államférfi és gondolkodó, aki a tudományok megtisztításáért szállt síkra; Tommaso Campanella a tudományokat rendszerező olasz tudós; és a nevelés terén emberséges módszereket hirdető Juan Luis Vives spanyol filozófus és pedagógus. Huszonnégy éves korában református lelkész lett, majd egy egyházi iskola igazgatójaként kezdett dolgozni. Comenius gondolkodásában felfedezhetőek a huszitizmus radikális irányzatának (táboriták) antifeudális, utópisztikus nézetei, ám a társadalmi problémákat lényegesen békésebb úton, a nevelés és oktatás eszközeivel kívánta orvosolni. A Cseh-Morva Testvérek püspökeként, az 1618-as fehérhegyi csata után az ellenreformáció üldözését volt kénytelen elszenvedni. Bújkálni kényszerült, majd hittestvérei kis csoportjával száműzetésbe vonult. A háború kezdetén feleségét és két gyermekét is elveszítette. A megpróbáltatások azonban nem törték meg munkakedvét. Erős hittel folytatta pedagógiai tevékenységét. A Cseh-Morva Testvérek egy csoportja, a habánok, I. Rákóczi György támogatásával ebben az időben már menedéket élvezhettek Sárospatakon, ahova Comenius Lorántffy Zsuzsanna és fia, Rákóczi Zsigmond meghívására érkezett. 1650-től 1654ig tartózkodott Magyarországon, itt írta főbb műveit. Comenius a sárospataki református kollégiumban is tanított. A város máig őrzi emlékét, a tanítóképző főiskola ma az ő nevét viseli (Comenius Tanítóképző Főiskola, 2000-től a Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kara). A Sárospatakon eltöltött négy évet a neveléstörténeti kutatók Comenius pedagógiai munkássága legfontosabb időszakaként értékelik. Több európai országban is megfordult, hazájába többé nem tért vissza. 1670 - ben Amsterdamban érte a halál.

Szakmai konferencia tornaljai érdeklődés mellett

A közművelődés szerepvállalása a népművészetben B.A.Z Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet április 9-én egynapos szakmai konferenciát szervezett a Miskolchoz közeli Kisgyőrben. A szeminárium címe A közművelődés szerepvállalása a népművészetben volt. A szakmai megbeszélésen Besztercebánya megyéből egyedül Tornalja képviseltette magát, míg Kassa megyéből civil szervezetek, önkormányzatok és a megyei hivatal vezető munkatársai is részt vettek. A csaknem száz érdeklődő - mint az a konferencia címében is olvasható – arra kereste a választ, hogy hogyan tud, tudnak a közművelődés, illetve a közművelődési intézetek segítséget nyújtani a tárgyalkotó népművészeknek, szakcsoportoknak, köröknek. Emellett lehetőség kínálkozott a bemutatkozásra, valamint kapcsolatok létesítésére is. A Tornaljai Városi Hivatal Régiófejlesztési Szakosztályának képviseletében Zsíros Gábor, korábban Sajógömör polgármestere, a kultúrház képviseletében pedig Pusko Gábor vett részt az eseményen, ahol – köszönhetően a több évre visszanyúló kapcsolatoknak –máris három dologban is si-

került megállapodniuk. Ennek értelmében június elején Tornalján, a szabadidőközpontban mutatkoznak be a kisgyőri kézművesek egy kiállítás keretén belül, majd augusztus 20-án a tornaljai képzőművészek munkáiból összeállított képzőművészeti kiállítás kerül megnyitásra a Kisgyőri Faluházban. Mint azt az intézmény igazgatója, Grúz Attila elmondta, Kisgyőr élvezi a közeli Miskolc művészeinek, értelmiségének figyelmét. Az

ottani kiállításokon, rendezvényeken rendszeresen részt vesznek, s így a tervezett kiállítás komoly lehetőséget jelenthet a tornaljai alkotók számára is. Végezetül a Kisgyőri Énekmondók meghívást kaptak az október második felében megrendezésre kerülő VI. Hagyományok Napja folklórrendezvényre. Szerk.

Amit Kisgyőrről tudni kell

Lapunk olvasóinak nyilván nem ismeretlen e falu neve, hiszen Sajógömör testvértelepüléséről van szó, s korábban többször is beszámoltunk ennek az együttműködésnek az alakulásáról. Kisgyőr Miskolctól 15 km-re, a délkeleti Bükk lábánál terül el. A festői szépségű táj 50 ritka, 25 védett faj mellett 7 növényfajnak az egyetlen élőhelye Magyarországon. Botanikai és zoológiai adottságai miatt 1996-tól területének nagy része a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik. Kisgyőr község a Bükk hegység kiemelten fontos érzékeny természeti területe, különleges madárvédelmi övezet. A falu helyén már a bronzkorban is település volt. Határában több őskori földvár nyomai láthatók, melyek a törvény erejénél fogva országos védelem alatt álló területek. A településen nincs átmenő forgalom, ezért szinte zavartalan a magaslati zöldövezet ősi természetes állapota. A község közigazgatási területe 71,16 km2, népessége 1680 fő. Kiépített infrastruktúrával és fejlett intézményhálózattal rendelkezik.


II. Európai Kulturális Fesztivál Április 18-19-e között már második alkalommal került sor városunkban az Európai Kultúrák Fesztiváljára. A rendezvényen – szemben a tavalyival – az idén a helyi iskolák és intézmények tanulóinak, növendékeinek produkciói illetve a tornaljai alkotók alkotásai domináltak, de azért sztárvendégekben sem volt hiány. A II. Európai Kulturális Fesztivál 18-án, pénteken délelőtt vette kezdetét, amikor egy közös rendezvény keretén belül mutatkoztak be a nyolcvanöt tagot számláló miskolci Twist Olivér Kórus és a Kazinczy Ferenc Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola színjátszói a helyi magyar tannyelvű alapiskola diákjai előtt. (A miskolci kórusról és annak kitalálójáról, vezetőjéről lapunk e számában többet is megtudhatnak.) Délután két órától a könyvtárban került sor arra az író – olvasó találkozóra, melyen a vendég a több magas állami és iro-

dalmi kitüntetéssel jutalmazott, s az idén 70 esztendős Cselényi László volt. A zsúfolásig megtelt könyvtárban a beszélgetést Kovács Magda vezette. Ezt követően a színházteremben ismét a miskolci és a helyi gyerekek mutatkoztak be. Rajtuk kívül a gálaműsorban színpadra léptek a tornaljai táncstúsió növendékei is. A délutáni műsor sztárvendége a népszerű magyarországi énekesnő, Szekeres Adrienn volt. A rendezvény során vehette át Cselényi László azt a díjat Dubovský László polgármestertől, melynek köszönhetően a költő nyár végén eltölt-

het néhány napot Párizsban. A napot állófogadás, táncbemutatóval színesített gasztronómiai bemutató és bál zárta. Az eseménysorozat szombaton délelőtt a szabadidőközpontban folytatódott annak a kiállításnak a megnyitójával, mely keretén belül hét helyi alkotó mutatkozott be festményeivel, grafikáival, számítógépes grafikáival és faszobraival. A megnyitót követő kötetlen beszélgetés során ismételten felmerült egy képtár létesítésének szükségessége, amit a Tornalján és környékén élő képzőművészek magas száma is indokolna. Alkotásaik, de a kiállításokat látogató közönség is megérettek egy állandó kiállítóhelyre. A kulturális rendezvény keretén belül délután a művelődési központban adtak műsort a P. J. Šafárik Szlovák Tannyelvű Alapiskola és a helyi művészeti iskola

A poéta - nagykövet: Cselényi lászló Akit gömörinek szült az anyja, az a másság csillagát hordja a homlokán. Valami megfoghatatlan szellemiségjegyet. A jelt, ami megkülönböztet, kiválaszt a nyájból, s tesz egyedivé bennünket. Büszke, heves, nyílt, barátnak megbízható és adakozó. Mind megannyi ránk címkézett márkajegy. És poétikus! Igen. Itt, ahol a földből a hajnali párával költészet kacskaringózik az ég felé, és surrogva bugyog elő vén

tölgyek gyökérlábai alatt rejtőzködő erdei forrásokból, és hull az égből, ha zápor kerekedik, vagy szikrázva szórja a tavaszi mennybolt, mint gondos paraszt a kenyérmagot. És dalol a szívekben, és dobol, dörömböl világra kéredzkedve a halántékcsontok mögött, az értelem fészkében. Itt költők születnek, s nevelkednek. Névtelenek és nevesek. Mert csak ki szellemét izzó szénparázzsal táplálja, válhat táltoscsikó-

vá, röpülhet fényes szárnyakon az örökkévalóság Parnasszusára. Most itt ül körünkben e poétikus föld tájainak egyik legnevesebb, fennen szárnyaló szülöttje, ünnepeltünk, Cselényi László költő, akit mindannyian szívből köszöntünk! Hömpölygő, áradó, szinte parttalan verssoraival nagy feltűnést keltett, amikor megjelent hazai irodalmunkban. Vagy inkább robbant, mint egy napkitörés. Forró, lüktető, folyékony - arany lírát fröccsentve szét maga körül. Bár első két kötete, a Keselylábú csikókorom és az Erők, a hagyományos verselésből merítkezik, mégsem mentes a sajátos, sajátságos cselényis elemektől. Ahogy romantikus fűtöttségtől vezéreltetve ablakot nyit a mindenségre, hogy világformáló, hősies elszántságát, fennen hangoztassa valami, csak rá jellemző, gazdag, színes, plasztikus képiséggel. Indulatai,

diákjai, növendékei. A csaknem kétórás műsort a táncstúdió növendékeinek műsora zárta. Este a népszerű kassai humorista, Ander szórakoztatta a közönsé-

get, akinek műsorában az eperjesi színház énekesei népszerű szlovák és cseh dalokat adtak elő. P.G. romantizáló felvállalásai az idő múlásával halványabbá válnak, hogy helyet adjanak belső költői fejlődése új hozadékának, a megfigyelő, a világot s a benne zajló eseményeket rögzítő krónikásnak. Költői igényességét ebben a korszakában a pontosság fémjelzi. Nem hagyja magát belső heve, képzelőereje által elragadtatni, elsodortatni ezen újszerű tárgyilagosságától. Nyughatatlan szelleme hamar belakta saját világát. Szűknek találta, áporodottnak, fojtogatónak. Falakat dönget hát, s rombol le tág terekre kívánkozva. És egy szép napon, amint azt megdalolta (Vándordal), vándorbotot vett a kezébe, vállára tarisznyát, benne fél cipóval, s elindult világgá. Bátran és hittel ment a járatlan úton. S jutott el végül Párizsba, bizonyítva, hogy Gömörpanyit, Tornalja, Pozsony és Párizs ugyanazon a szellemi tengelyen fekszik. Így kötött össze bennünket, amolyan poéta – nagykövetként Európával, s lettünk általa folytatás a 7. oldalon


Élményszámba menő kiállítás:

Apróságok

folytatás a 6. oldalról

az európai szellemiség polgárai. Egyszersmind igazolva, hogy az örökéletű művészet előtte jár, s fölötte áll a politikumnak. Párizsból hazatérve új fordulatot vesz költészete. Szakít a hagyományos verseléssel, amint arról Krétakor című kötete tanúskodik. Természetesen, nagy port kavarva föl az irodalmi és olvasótáborban egyaránt. A megszokott, beidegződött formák felbontása mindig is zavartkeltő volt. Gondoljunk Picassora a festészetben, vagy Gershwin olykor fülsértő disszonanciáira, kakofóniáira, akik ma mindketten úgy simulnak a művészetek folytonosságába, mintha soha ki sem lógtak volna onnét. A neoavantgard az avatatlanok szemében első olvasatra szóhalmazok áthatolhatatlan tömegét jelentik. Igaz, hogy felbontott nyelvi szerkezettel állunk szemben, de egy parttalan, végtelen világteremtés lehetőségét kínálja. Az olvasó szabadságot kap, belekóstolhat a műalkotás

gyötrelmeibe vagy épp játékos szépségébe. Cselényi szavakra bontott szövegei nem élettelen, hanyag összevisszaságban vagy véletlenszerűen egymás mellé rakott épületelemek halmaza, hanem újrakomponálásra kész, zenét és életet lüktető világtöredékek. Valahogy így kell közelítenünk Cselényi sajátos költészetéhez. Keselylábú csikókorom, Erők, Krétakor avagy lehetőségek egy elképzelt szövegre, Jelen és történelem (esszék), Téridőszonáta, Kiegészítések Hérokleitoszhoz, Acetilén ágyak, Az eggyé vált sok / k, Aleatória, s a legújabb, rövidesen megjelenő kötetei jelzik pályája töretlenségét. Bizonyára bőven akad még tarsolyában meglepetés, kritikusok idegeit borzoló fordulatokkal. Mi ehhez sok erőt, egészséget kívánunk neki, s szeretnénk, ha tudná, hogy büszkék vagyunk rá, s értve vagy sem, sajátunknak tartjuk.

A II. Európai Művészeti Napok záróakkordjaként került sor a Tornaljai Szabadidőközpontban dr. Szőke Attila egyedülálló fényképkiállítására „Apróságok” címmel. A makrofényképezés a fantázia mellett rengeteg türelmet és nem utolsó sorban megfelelő fényképezőgépet is igényel. Nos, Szőke Attila mindezekkel a tulajdonságokkal, eszközökkel rendelkezik, amiről a kiállított fotók tanúskodnak. A sajátos – ha úgy tetszik: speciális – perspektívából történő fényképezése a természetnek az esztétikai élményen túl olyan titkokat is felfed a látogatók előtt, melyek fiziológiai adottságainkból kifolyólag leggyakrabban észrevétlenek maradnak az ember szeme előtt. A nagyszerű képek mellé pedig igazán ötletes, eredeti címek is kerültek. S hogy ki az, aki ezzel a különleges kiállítással örvendeztetett meg bennünket? Íme: „Nevem Szőke Attila, foglalkozásom állatorvos. Tornalján születtem, 1964-ben. Ott végeztem el a gimnáziumot is, majd tanulmányaimat Kassán, az Állatorvosi Egyetemen folytattam, ahol 1988-ban doktoráltam.Rimaszécsen élek, itt is praktizálok. A fotózással még alapiskolás koromban ismerkedtem meg, és azóta is, de főleg a digitális korszak beköszönte után a szenvedélyem, hobbim maradt. Leginkább a természetfotózás, azon belül a makrofényképezés, az apró, szabad szemmel csak nehezen megfigyelhető világ színei, formái érdekelnek, de a fotográfia egyéb területei felé is el-elkalandozok. Néhány éve egy cseh internetes fotómagazin makrofotó-pályázatát sikerült megnyernem, 2006-ban pedig a Panasonic által szervezett nagyszabású fotópályázaton két természetfotóm került be a legjobbak közé, több, mint 16 000 beküldött kép közül. Ezek a Magyar Néprajzi Múzeumban kerültek kiállításra, Budapesten. 2007-ben a Digifoto Galanta elnevezésű nemzetközi fotópályázaton első díjat nyertem. Fotóimat először 2007-ben állítottam ki Bátkában a Balog-menti falvak képzőművészeti fesztiválján, majd ugyanebben az évben saját kiállításom volt Rimaszombatban. Tagja vagyok a Gömöri Fotóklubnak és az I. Cseh Makrofotó Klubnak.”

KOVÁCS MAGDA


Tájainkon egyedülálló kezdeményezés, mely működik is

Rock tanár úr és a Twist Olivér Kórus

Húsz-egynéhány évvel ezelőtt úgy hozta a sors, hogy Báthori László miskolci rockzenészből nem lett híres sztár. Pedig lehetett volna, hiszen a Reflex nevű együttessel a korszak legismertebb előadóinak koncertjein kapott esélyt mint a hangulatot megalapozó előzenekar gitárosa. Hobóval, a Karthágóval, a Skorpióval és a P. Mobillal bejárták az országot, az állami lemezkiadók azonban két végigturnézott év után sem ajánlottak szerződést nekik, és az együttes feloszlott. Báthori László, szakítva addigi álmaival, énektanárnak állt egy lakótelepi iskolában. Lázadó rockerből újító zenepedagógus lett. Amiért hiába küzdött gitárral, azt elérte karmesteri pálcával: a kilencvenes évek közepétől kezdve egy száztagú gyermekkórus vezetőjeként többször is feltűnt a tévéképernyőkön. A csengő gyermekhangon előadott rockslágerek ismertté tették a nevét. Az általa vezetett Twist Olivér Kórust hetente hívják különböző fellépésekre, évente új lemezt adnak ki, a gyermekek hangterjedelméhez áthangszerelt számok zenei kíséretét tartalmazó CD-ket és kottákat pedig több mint háromszáz iskola rendelte meg. Mindezek után Báthori László csodálkozva olvasott arról a szakmai vitáról, hogy az évtizedek óta válságban lévő zenei nevelés megújítására be szabad-e beengedni a könnyűzenét az iskolába vagy sem. Hiszen az ő óráin már több mint két évtizede dübörög a rock, az eredményekhez pedig aligha férhet kétség. Elég azt megkérdezni: melyik iskolában jelentkezik évente nyolcvan-száz gyerek a kórusba, hogy délutánjait énekléssel szeretné tölteni. Hosszú és göröngyös utat járt be az egykori rocker, míg tiszteletre méltó tanár úrrá lett. Báthori László ma ötvenkét éves, egyidősnek vallja magát a rockzenével. Gyermekkorát egy Bekecs nevű borsodi kisfaluban töltötte. Hatodikos volt, amikor apjától kapott egy gitárt. Márkajelzés nélküli, igénytelen hangszer volt hét húrral, mert a Szovjetunióban így gyártották a gitárokat. Az első ak-

kordokat egy szerencsi vasutastól tanulta. Naphosszat gyakorolt, sokszor addig játszott, míg a hangszer aránytalanul széles nyakától és a durva húroktól kisebesedett a keze. Másodikos gimnazistaként már gyakran hiányzott a hétfői órákról, olyankor az előző éjszakai fellépéseket pihente ki. Hétvégeken ugyanis a környező falvakban tartott bálokon, esküvőkön zenélt hajnalig. Szigorúan csak rockot, legfeljebb twistet játszott, s ha a közönség mulatós nótát követelt, sértődött arccal letette a gitárt. Érettségi után Budapesten próbált szerencsét. Megdöbbent azon, milyen gyanakvással szemlélik hosszú - emlékei szerint pontosan 47 centiméteres - haját, piros farmerjét. Eleinte sem albérletet, sem munkát nem talált, többször a Keleti pályaudvaron töltötte az éjszakát. Végül a kőbányai textilművekbe vették fel adminisztrátornak. A következő években zeneelméletet tanult, ismert tanárok útmutatásával tökéletesítette játékát. Közben folyamatosan hirdette önmagát: „Gitáros saját felszereléssel együttest keres“. Időnként felhívták, de a legtöbb ajánlat azzal kezdődött, hogy nyolcvanezer forintot fizessen be a közösbe, és jöhet játszani. (Emlékeztetőül: egy új Trabant került negyvenezer forintba akkoriban.) Teltek az évek, és Báthori László egy sárospataki zenekarban találta magát. Ott nem kértek pénzt, elég volt, ha gitározni tudott. 1980-ban meghívták az országos elismertségre vágyó Reflex zenekarba. Két éven át a legnagyobb sztárok koncertjein léptek fel, és bár a közönségnek tetszett a zenéjük, az áhított áttörés elmaradt. A mellőzöttséget egy időben azzal magyarázták, hogy az állami kultúrpolitika négy évvel az EDDA befutása után nem akart egy újabb miskolci csapatot kiemelni. De az sem kizárt, hogy a pártbizottság érdeklődése riasztotta el a kiadókat, egyes magas beosztású illetékesek aziránt érdeklődtek, miért kezdik koncertjeiket a gitárra és gépzongorára áthangszerelt Himnusszal?

Az együttes feloszlása után az akkor harmincéves férfi a sárospataki tanítóképző főiskolára jelentkezett. Miskolcon, az Avas lakótelep egyik jellegtelen betoniskolájában kezdett tanítani. Énekórára hangvilla helyett gitárt vitt magával. A szolfézsterem ajtaja előtt megálló kíváncsiskodók megdöbbenve hallották, hogy odabent modern rockzene szól. A zenei műveltségért aggódó kollégákat később azzal nyugtatta meg, hogy a népzenei alapokat és a kotta hangjait is megtanítja, mihelyst sikerül

maradt régi iskolájában. A Twist Olivérről elnevezett gyerekkórussal különböző tévéműsorokban szerepelt, és évente megjelentettek egy műsoros kazettát, majd CD-t. Az egy alapítvány által támogatott énekkar évente húsz fellépést tud vállalni, több egyszerűen nem fér bele a gyerekek idejébe. Kórustag bárki lehet, a tehetség és a tiszta hang nem felvételi követelmény, a közös éneklés a legtöbb gyermeket olyan sikerélményhez juttatja, amitől szinte szárnyakat

érdeklődést ébreszteni a gyerekekben a zene iránt. Otthon úgyis az aktuális slágereket hallgatják, fontos tehát, hogy képesek legyenek igényesen választani, a mindent elöntő akusztikus szemét között felismerjék az igazi zenét. A kórusba jelentkezők magas száma azután mindenkit meggyőzött. A hagyományos énektanítás csődje egyébként is nyilvánvalónak tűnt, hiszen számos iskolában már a ballagási dalokat is magnóról játszották. Az akkori igazgató eleinte persze fegyelmezni próbálta feltűnő külsejű énektanárát, a közöttük zajló párbeszéd azonban rövid idő alatt eljutott „a nyolc évig nem kapsz béremelést“ kezdetű fenyegetéstől a „Lacikám, mire van szükséged, vegyek harminc magnetofont, vagy hozassak száz gitárt“ típusú barátkozásig. Amikor pedig a 33-as számú iskola felvette Széchenyi István nevét, és a városi ünnepségen száztagú gyermekkórus énekelte Zorán: Apám hitte című számát, Báthori László egy csapásra a legkeresettebb énektanár lett Miskolcon. Ő azonban

kap, az összhangzás pedig hétről hétre tisztul. Az órai anyag, csakúgy, mint a repertoár, a legfrissebb slágerekkel bővül, a gyerekek hangfekvéséhez áthangszerelt és egy szerencsi stúdióban feljátszott zenei alapok száma ma már megközelíti a százat. Báthori László szabadidejében egy régi számokkal fellépő együttesben játszik, ha pedig rockballadát, musicalt tűz műsorára a miskolci színház, a zenekari árokban gitározik. Évente ír egy-két saját számot, közben arról álmodozik, hogy a többi iskolai énektanárral összefogva ezer gyermekből szervez egy hatalmas kórust, amely mondjuk a városi sportcsarnokban lépne fel. Egy Finnországban járt kollégája iskolai énektankönyvet hozott neki, melyben az első dal a Beatles együttes Yesterday című száma, a címlapról pedig Elvis Presley mosolyog. Báthori László azt tervezi, ha ideje engedi, maga is ír majd egy énekzenei tankönyvet az általános iskolák ötödik-hatodik osztálya számára. Rockgyerekeknek valót. A Népszabadság nyomán


Szeretetre és végtelen türelemre van szükség, ez a nyitja az egésznek Kuralli Ágnes az év pedagógusa

Városunkban idén is ünnepélyes keretek között emlékeztek meg a pedagógusokról, melynek során ismét több pedagógus is elismerésben részesült. Az iskolák és a Tornalja polgármestere, Dubovský László által odaítélt díjak mellett az idén is kiosztásra került az Év pedagógusa díj. Ezt a díjat a városban működő diák parlament ítéli oda, tehát a gyerekek, diákok azok, akik eldöntik, ki is az adott évben az év pedagógusa. Ebben az évben a diák parlament tagjainak választása Kuralli Ágnesre, a helyi művészeti iskola tanárára esett. Ebből az alkalomból beszélgettünk vele. Hogyan fogadta, hogy az idén Önt választották az év pedagógusának? Mi volt az első gondolata, tudva azt, hogy ezt a díjat a gyerekek ítélik oda? Az egész rendezvény, maga a hangulat a tanítókról, a pedagógusokról szólt. Aztán évről évre ott tapsolunk a kollégáknak, szorítunk a többieknek,k sőt, nekem még a könnyem is eleredt, amikor a színpadon ott álltak a nyugdíjas pedagógusok, s arra gondoltam, hogy milyen kedves gesztus is ez, hogy róluk sem feledkezik meg a város. Az jutott eszembe, hogy bizony, néhány év múlva én magam is a nyugdíjasok között fogok a színpadon állni. Amikor aztán meghallottam a nevemet, nem is tudtam az első pillanatban, hogy hogyan is reagáljak. Akkor jutott csak el a tudatomig, hogy én kaptam ezt a díjat. Igaz, hogy a színpadon a polgármester úr célozgatott is rá, hogy őt is tanította, meg a zeneiskola, de én igazából csak akkor eszméltem, amikor meghallottam a nevemet. Ez volt életem egyik legkellemesebb meglepetése! Ezt bátran kijelenthetem, az pedig külön öröm volt számomra, hogy a gyerekek döntöttek így. Igaz, hogy mire kiértem a színpadra, addigra elfelejtettem, hogy kik is határoztak így. Tehát csak ezt mondhatom most is, hogy számomra ez volt a legnagyobb megtiszteltetés, mert a gyerekekre nagyon sok időt áldozok, s most éreztem, hogy igen, érdemes ezt csinálni! Ha már a gyerekeknél és a zenénél tartunk, Ön hogyan látja,

hogyan tapasztalja: mennyire befogadóak a mai gyerekek a zenével, főleg a komolyabb műfajokkal szemben? Igen, nagyot változtak a gyerekek. El kell mondanom, hogy nekem most van tizenhét gyerekem, s mikor év elején elkezdtünk együtt játszani – mert az év elején játszom a gyerekekkel – minden ment szépen. Ahogy azonban múltak a hetek, hónapok, s kezdtünk komolyabb dolgokkal is foglalkozni, egyszóval elkezdtünk tanulni, egyre több gyereken láttam, hogy nem érdekli őket a dolog. Az énekkaron belül pedig szintén azt láttam, hogy a gyerekek inkább vonzódnak a populáris irányzatok felé. Ezért kénytelen voltam egy sor ilyen jellegű darabot felvenni a repertoárba. Nyilván sokan emlékeznek még arra, hogy néhány évvel ezelőtt még harminctagú volt a gyermekkórus, s ezzel a kórussal a zeneirodalom legkiválóbb darabjait is elő tudtuk adni. Ma is elmondhatom, hogy abból a tizenhét gyerekből, akik hozzám járnak, a nagy többséggel el tudom fogadtatni a klasszikus darabokat is. Tehát érvényes az örök igazság, hogy a gyermeki lélek nyitott minden iránt, csak megfelelően kell irányítani és az életkoruknak megfelelő dolgokat kell velük megismertetni. Ebben rejlik a pedagógusok felelőssége, hiszen ezzel nagyban befolyásoljuk azt is, hogy milyen irányba indul el egy – egy gyermek. Elmondhatom, hogy a növendékeim közül kettő már biztos, hogy

zenei pályára készül, s ebben a döntésben benne vagyunk mi is. De számomra a többiek is fontosak, s boldoggá tesz, hogy ők is megszerették a zenét. Akkor mondhatjuk azt is, hogy a gyerekekkel bármit meg lehet szerettetni, de mi, felnőttek, el is ronthatjuk az ízlésüket? Ki ebben a felelős? A szülők, ha nem veszik észre a gyermekükben rejlő tehetséget, vagy az általános iskola, ahol a gyerekek túl vannak terhelve, s az énekórán is számolnak, magyaroznak, szlovákoznak? Meg kell a gyerekekkel szerettetni a szépet. Az én véleményem szerint ez egy nagyon szép hivatás, ugyanakkor nagy odafigyelést is igényel. És valóban, a gyerekek nevelésében igen nagy felelősség hárul a felnőttekre, elsősorban a szülőkre, de a pedagógusokra és általában, a közművelődésben dolgozókra is. Látni kell, hogy a gyerekek túlhajszoltak és a mai életvitel sem felel meg ennek a műfajnak. Lehetséges, hogy a mostani gyerekek szülei – pont az a korosztály, mely a rendszerváltás idején volt gyerek – az akkor hirtelen jött szabadságnak köszönhetően egyfajta kulturális vákuumba kerültek? Ez volt az az időszak, amikor a giccs és az ízléstelen, könnyű műfajok elárasztották Kelet – Európát, s ők maguk sem tudtak gyerekként eligazodni az akkori kulturális áradatban? Ezen még nem gondolkodtam. Én azt veszem észre, hogy óriási hajsza van, s a gyerekekre nem jut annyi idő, amennyire szükség lenne. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy azoknak a gyerekeknek a szüleivel, akik zeneiskolába járnak, szinte napi kapcsolatban vagyunk. Rendszeresen találkozunk a szülőértekezleteken, a közös órákon, koncerteken vagy akkor, amikor hozzák gyermeküket a zeneiskolába. Ez nagyon sokat segít, velük nagyon sok mindent meg tudunk ilyen-

kor beszélni. Azt észreveszem, hogy a gyerekek sokkal lazábbak, kötetlenebbek, mint korábban, jobban érdeklik őket a legújabb műszaki újdonságok, a divat, a populáris kultúra, mint a korábbi gyerekeket, ugyanakkor én nem panaszkodhatom, amit elvárok tőlük, azt azért teljesítik is. Egyszerűen tudomásul kell venni, hogy ilyen kort élünk, s ebben kell megtalálni a mi esetünkben a zene helyét és szerepét. Hogyan látja, van-e még igény manapság a gyerekek részéről az éneklésre, pontosabban van-e még igény arra, hogy akár gyerekek, akár felnőttek közösen énekeljenek? Azt is szokás mondani, hogy az ének és a zene a legősibb kommunikációs eszköz ember és ember között… Most kisebb az érdeklődés, kisebb az igény. De tudomásul kell venni, hogy ilyen kort élük! Ez az érdeklődés régen is hullámzó volt. Lehet, hogy most nem adottak azok a lehetőségek, amikor közösen tudunk énekelni, épp ezért minden adandó alkalmat meg kell becsülni és ki is kell használni. Nem kell attól tartani, hogy a közös éneklés öröme feledésbe merül! El fog jönni az idő, amikor az emberek visszatérnek a gyökerekhez és ismét többre fognak tartani egy – egy alkalmat, amikor köfolytatás a 10. oldalon


Szeretetre és végtelen türelemre van szükség, ez a nyitja az egésznek folytatás a 9. oldalról

zösen énekelhetnek, mint a televízió vagy a számítógép előtt való ücsörgés. Másrészt a gyerekek körében van igény a megmutatkozás, a színpadra állás iránt. Hiszen épp ezekben a hetekben zajlik egy énekes tehetségkutatóverseny a szabadidőközpontban. Harminc gyerek jelentkezett be és olyan lelkesek, sok esetben pedig olyan tehetségesek, hogy azt öröm nézni és hallgatni! Mi a véleménye, le lehet kötni a mai gyerekek figyelmét, be lehet őket vinni a zeneiskolába, a szabadidőközpontba, a kultúrházba? Hogyne! A gyerekek érdeklődése határtalan, csak tudni kell őket megszólítani és úgy kell bemutatni nekik egy – egy dolgot,

hogy az megragadja az érdeklődésüket. Ma Tornalján még mindig rengeteg adósságunk van, hiszen viszonylag kevés az olyan szakkör, olyan szabadidős foglalkozás, ahol a helyi és környékbeli gyerekek eltölthetik a szabadidejüket. Számtalan lehetőség kínálkozik, ezeket pedig szülőknek, iskoláknak, szakembereknek, a város vezetőségének közösen kell kiaknázni. Nem is kell ehhez olyan sok dolog. Leginkább elhatározásra, egy kis szervezésre, a gyerekek iránti szeretetre és végtelen türelemre van szükség. Ez a nyitja az egésznek. Köszönöm a beszélgetést! Pusko Gábor

megemlékezés Pazderák Bertalan (1932 – 2007) 1932. április 12-én született Magyarbődön. A sárospataki református kollégium növendéke volt, majd Pozsonyban szerzett tanári diplomát magyar-orosz szakon. Az egyetem elvégzése után a tornaljai gimnáziumba nevezték ki tanárnak. Felejthetetlen magyar órákat tartott, az irodalom iránti szeretetét olyan lelkesedéssel közölte tanítványaival, hogy többen közülük az irodalomnak, az írásnak szentelték sikeresen életüket. Igazi tanító volt, színjátszócsoportot, irodalmi színpadot működtetett nagy sikerrel Tornalján. 2006-ben Tornalja város a díszpolgárává avatta. Búcsúztatására 2007. február 24-én került sor a Magyarbődi református templomban. PaedDr. Szivák Árpád (1935 -2007) 1935. május 10-én született Beretkén. Füleken érettségizett, tanulmányait a Pozsonyi Komenský egyetemen folytatta. Az egyetem elvégzésével tanári diplomát szerzett kémia-biológia szakon. Pályafutását Tornalján kezdte, mint tanár. Hosszú ideig, szinte nyugdíjba vonulásáig igazgatóhelyettese volt a gimnáziumnak. Munkásságával nagyon sokat tett az oktatás színvonalának emeléséért. A gömöri kistérség nagyhírű méhészei közé tartozott. Elméleti és gyakorlati téren sokat tett azért, hogy a méhészkedés szakmai nívója emelkedjen. Munkásságáért 2007-ben az önkormányzattól és a polgármestertől „Életmű díjat“ kapott. Szivák Árpádtól méltóan 2007. június 4-én vettünk örök búcsút. Ruszó Ádám (1929 – 2007)

Dušan Polomský képei

Hirdetés Felveszek fodrásznőket női és férfi fodrászatomba Rimaszombatban. Érdeklődni lehet a 562 78 15 telefonszámon.

1929. szeptember 24-én született Zólyomban. Zenészcsaládból származott. Tehetségét már korán felismerték, nemsokára mindenki híres prímása lett. A zenekarával a Centrál étteremben játszott felejthetetlenül. Minden törzsvendég nótáját tudta és eljátszotta. A zenekadémia elvégzése után a helyi művészeti iskola tanára lett. Sok tehetséges növendék került ki keze alól. Aktívan bekapcsolódott Tornalja kulturális életébe. Áduka munkásságáért polgármesteri díjban részesült. A város 2007. június 14-én vett végső búcsút tőle.

Szajkó Béla

Vychádza mesačne. Poverený šéfredaktor: Mgr. Gábor Pusko. Redaktorka: Mgr. Elena Fignová. Zodpovedný vydávateľ: Redakčná rada MsZ v Tornali. Predseda: Gyula Mészáros, zástupca primátora. Vydáva: Mestské zastupiteľstvo mesta Tornaľa. Zodpovedný vydávateľ: Mgr. Ladislav Dubovský, primátor. Administrácia: Kultúrne stredisko, Tornaľa, Hlavné nám. 6. Tel.: 047/552 45 05. E-mail: [email protected]. Index: ŠKO/3. Grafický design a tlač: GemPrint, Rožňava. Uzávierka v posledný deň v mesiaci. Prijímame len autorom podpísané články. Rukopisy neuschovávame a nevraciame! Foto: Gyula Mészáros, Gábor Pusko, archív.

10

14

Tisztelt Olvasóink, kedves tornaljai polgárok!

Recommend Documents