Tisztelt Olvasók! Petõfi Sándor A magyar ifjakhoz

FÜGGETLEN KÖZÉLETI ÉS KULTURÁLIS LAP IV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2009. MÁRCIUS

Petõfi Sándor A magyar ifjakhoz

Tisztelt Olvasók! Néhány napja már nem a csörgõ óra idegesítõen sürgetõ hangja, hanem a rigók hajnali éneke ébreszt. Azt fújják trillázva, hogy itt van már a tavasz! Bár egyik nap mintha néhány pillanatra elbizonytalanodtak volna a hír igazságtartamát illetõen. Hamar elhallgattak, amikor is mint fenyegetõ hadsereg, megjelentek a varjak, és vészjósló károgással festették feketére az eget. De szerencsére amilyen hangosan jöttek, ugyanolyan kiabálással el is tûntek. Nagyon jó várni a tavaszt, mert ez az évszak mindig valami újjal kecsegtet, valami szépet ígér. Mindenkori követendõ példaként állítja elénk 1848. március 15-ét, amely jelképe a nagy tetteket véghezvivõ közös akaratnak. Milyen szép is: egy cél érdekében összehajló közös akarat, amikor nem azt keressük egymásban, ami elválaszt, hanem azt, ami összeköt. A „mûködõképes” közös akarat. De jó lenne, ha ez a közös akarat itt nálunk, Maglódon is „mûködõképes” s településünk érdekében mozgósítható lenne! De nemcsak szavakban, hanem valódi tettekben is megnyilvánulna. Mire is gondolok? El tudnám képzelni például, hogy létrejönne Maglódon is egy olyan közösség, összeállna egy olyan csapat, kialakulna egy olyan szellemi mûhely, ahol mindenki bátran, nyíltan, jobbító szándékkal beszélne arról, hogy városunk életében mi az, amit jónak, követendõnek tart, és mi az, ami javításra szorul. Ebben a csoportosulásban nemcsak az idõsebb generáció, hanem a tettre kész, cselekedni képes fiatalok jelentõs hányada is hallatná hangját. És ezek a beszélgetések, viták nem személyeskedõk, hanem elõremutatók lennének, s egyben megoldási alternatívákat is felmutatnának. Mondjuk, az lenne a központi gondolat, hogy „legyen béke, szabadság és egyetértés”. Mint 1848. március 15-én, Petõfi napján. A MagHáz munkatársai úgy gondolták, hogy a mûvelõdési ház hosszú elõcsarnokából lecsippentenek egy kis darabot, s az idei március 15-ére paravánokkal egy új teret hoznak létre, mely a Pilvax kávéházat szimbolizálja. S hogy a történelem szívdobogása hangosabb legyen, a falakat Petõfi Sándor és az 1848-s forradalom és szabadságharc képeivel borítják be. A belsõ térben

a társasági élet színhelyeként korabeli bútorok kapnak majd helyet. Kialakítják a „közvélemény asztalát” is, mely köré ülve komoly beszélgetéseket kezdeményezhet bárki. Megalakulhat egy-egy asztaltársaság is. Hangfelvételrõl folyamatosan Petõfi-verseket és zenét lehet hallgatni, de akár kézbe lehet fogni a „Petõfi-összest” is. És hogy a szervezõk nem csak a szellemi táplálékra gondoltak, bizonyítja az is, hogy meg lehet kóstolni majd a Petõfi tortát, és el lehet dönteni, hogy a krampampuli, a „szabadságital” valóban forradalmi-e. De hogyan is lett a krampampuli a forradalom itala? Kezdjük onnan, hogy a régi kávéházakban kávén kívül teát, sört, bort, rumot, különféle puncsokat és rozsólist (likõrt) lehetett kapni. Sõt, fehér zsemlét, perecet, kuglófot és aprósüteményt már az „õsidõkben” is kínáltak a kávé mellé, de kapható volt a debreceni kolbász õse, a „krajtzáros virstli” is. A kávéházak törzsközönségét a franciás bohémség jellemezte. Jegelt, szalmaszálon szívott párizsi feketekávé volt a divat, a tragikus öntudat elvesztése érdekében pedig Baudelaire, Rimbaud és Verlaine kedvenc italát, az „absynthe”-ot „vedelték”. A forradalom idején a „szabadságitalnak” elnevezett krampampuli volt a jelkép, ami nem volt más, mint a lengyelek által divatba hozott, cukorra és kávéporra öntött és meggyújtott spiritusz. Szentes Éva-Hargittay Emil Irodalmi kávéházak Pesten és Budán címû könyvébõl ezeken kívül még az is megtudható, hogy a fõvárosi kávéházi szlengben „igazgató úr”nak a munka, cím és rang nélkül lebzselõket szólították a pincérek. „Almavári-babári”nak pedig a nem fogyasztó vendéget nevezték, míg a „palizab” a sós mogyoró volt, a „veseasztal” a kritikusok törzshelye a New York kávéházban, a „nagy barna” pedig a jókora adag, tejjel vagy tejszínnel kevert feketekávé. De visszatérve a MagHáz-béli Pilvaxhoz. Igazán jó hír, hogy ez a rendhagyó kiállítás nem csak március 15-én mûködik. Az ötletgazdák szeretnék épségben, sokáig megõrizni, hiszen a „közvélemény asztalá”ra nemcsak március 15-én, hanem a mindennapokban is folyamatosan nagy szükség van. Poór Mara

Lesz-e gyümölcs a fán, melynek nincs virága? Avvagy virág vagy te, hazám ifjúsága?… Jaj az olyan kertnek, Jaj még annak is, mert megverte az isten, Ahol, mint ti vagytok, magyar ifjak, ilyen Virágok teremnek! Felhõ alakjába lelkem átöltözik, Ugy száll a hon fölött nyugattól keletig Sötéten, csendesen: Ha volna mennyköve, mint van a felhõnek, Csapásitól, ifjak, sokan hevernétek A port, élettelen. Mert ti az életet meg nem érdemlitek, Egész nagy csillagok voltak õseitek, És ti? csak parányok! Ne adja a balsors, hogy e szegény haza Bajában reátok szorúljon valaha… Ti meg nem ónátok. Szivetek mindig-nyilt-ajtajú palota, Tódulnak, tódulnak seregestül oda Víg, zajos vendégek; Garázda népséggel telik meg a terem, S ezek között helye nincs az örömtelen Honfiérzeménynek. Sziveteknek alig marad egy szöglete, Ahol titkon magát pók gyanánt szövi be A hazaszeretet, S ez is csak addig van, míg jön az önérdek, És azt javasolja, hogy lesöpörjétek, Mint hitvány szemetet. Oh mily gyöngék vagytok! kiknél a hazának Fénye nem ér annyit, mint a hiuságnak Mulandó csilláma. Oh mily gyöngék vagytok! nap süthetne rátok, S e helyett kis lámpa, melyet körülálltok, Nyomorú kis lámpa. Szent hazaszeretet, mibe mártsam tollam? Hogy dicsõ képedet híven lerajzoljam, Oly híven, oly szépen, Hogy megbûvöld, ki rád szemét fogja vetni, Hogy örök tanyára tégy szert valamennyi Magyar kebelében. Ti bálványimádók, hiúság rabjai! Jertek, gyilkot fogok szivembe mártani, Hadd feccsenjen vére Szét fejeitekre… tán sikere leszen. Tán megtértek tõle… jertek hozzám ezen Uj keresztelésre! Pest, 1847. február

A MI újság az interneten is elérhetõ: www.miujsag-maglod.hu

2

• KULTÚRA – KÖZÉLET

MI újság

2009 március

A MIújság megkérdezte a Fidesz és az MSZP helyi vezetõjét 1. A jelenlegi válságos gazdasági helyzetben hogyan alakul városunk, Maglód költségvetése? Reményeink szerint Maglód legsikeresebb éve, évei elõtt állunk, a válság és az újabb központi elvonások ellenére a fejlesztés és a beruházás áll költségvetésünk középpontjában. Nem vagyunk hajlandóak feladni terveinket, nem fogunk töpörödni, éppen ellenkezõleg, minden eddiginél több pénzt fordítunk a város fejlesztésére. Az idei évben a következõket mondjuk és ajánljuk: élj Maglódon, vásárolj Maglódon, szórakozz Maglódon! Ezért továbbra is fõ prioritás a kultúra, a hagyományõrzés, a színház és a zene. További cél az új lakások és a városközpont építése, a jelmondatunk értelmében feladatunk a nyitott és befogadó település tulajdonságainak megõrzése. 2009-2010-ben annyi kisebb és nagyobb áruház és üzlet fog nyílni Maglódon, amihez fogható példa korábban, Vecsést leszámítva, nem volt a térségben. Nem mellékesen, ezzel mintegy 700 új munkahelyet teremtve meg városunkban. Ugye nem kell magyarázni, mindenki hallja a rossz híreket, mekkora dolog ez, még akkor is, ha tudom, nem mindenki híve a városiasodásnak és a növekedésnek. 2. Mi a véleménye arról, hogy az újabb hitelfelvételnek és kötvénykibocsátásnak végzetes következményei lehetnek városunk életére? Mit jelent az, hogy végzetes? Végzetes lehet mondjuk egy szörnyû betegség, illetve egy halálos járvány vagy egy napalmtámadás, számomra egy különleges vonzerejû nõ, egy igazi „vamp” lenne a végzet. Nem akarom elbagatellizálni a kérdést, de ez a megfogalmazás mindenképpen erõs és túlzó. Úgy gondolom, az lehet a végzetes, ha a negatív kommunikáció és közbeszéd valóban katasztrofális helyzetet teremt. Bár nem vagyok jós Delphoiból, de az ókori görög filozófiából annyit azért megjegyeztem, hogy minden dolognak van eleje, közepe és vége. Lehet, hogy a végét járjuk valaminek, amit mondjuk kapitalista piacgazdaságnak hívunk, de lehet, hogy nem. Azt viszont tudom, hogy engem, minket nem azért választottak meg, hogy az irodában magunkba roskadva tördeljük a kezeinket, hogy jaj, mi lesz most. A fejlesztésekhez pénzre van szükségünk, ezért szeretnénk kötvényt kibocsátani, vagyis halasztott visszafizetésû, névre szóló hitelt felvenni. Az újító szellem mindig sikeresebb, mint a maradi, mert kreatív és innovatív, éppen ezért sohasem bezárkózó és belterjes. Csak az formálhatja a jövõt, aki mer kockáztatni – éppen ez a mondat áll egyébként az év végén az országban harmadik áruházát nálunk megnyitó, Bauhaus nevû német üzletlánc bemutatkozójában. 3. Hogyan látja, az intézmények mûködését mennyiben befolyásolják a jelenlegi megszorítások? A legújabb kormányzati megszorítások már nem sújtják az intézményeket, mert azokat már nem lehet tovább véreztetni. A kormányzat direktebben, azaz közvetlenül az embereket sújtja, leginkább az 50 év alattiakat és a nagycsaládosokat. A 13. havi bér elvételét már nem tudjuk helyben pótolni, sem a tervezett étkezé-

si jegyek megadóztatásából adódó többletterhet. Viszont a sikeres uniós pályázatainknak köszönhetõen lesz új óvodánk és iskolánk, ezek mellett saját forrásból, mintegy 25 milliót hozzátéve felújítjuk, megszépítjük a tornatermünket. A központban, az iskola mellett parkolók fognak épülni, szeretnénk a családsegítõnket is új épületben elhelyezni, ezzel szintúgy a város centrumának összképét javítani. 2009-ben tovább növeljük az épített köztereinket játszótérrel, járdákkal, grunddal és köztéri emlékmûvekkel. Mintegy 8-10 utcát kívánunk megépíte-

ni a kötvénybõl, azért nincs ebben kockázat, mert nincs más út, a helyzetünket a kényszer szülte, vagyis nincs más választásunk, ellenben mindnyájunk életminõségét javítja majd, ha egyáltalán sikerül még annak kibocsátása. Nem kapcsolódik szorosan ide, de nem állom meg szó nélkül, ki kell harcolnunk, hogy az Auchan javítsa ki az általa rendkívül rossz helyzetbe hozott Sugár utcát, vagyis mindent nem kell és nem is lehet önerõbõl megoldani. Vaskó Krisztián FIDESZ

1. A jelenlegi válságos gazdasági helyzetben hogyan alakul városunk, Maglód költségvetése? A költségvetési rendelettervezet elõterjesztésekor a polgármester úr a „túlélés” vagy az „elõremenekülés” vitaanyagaként vezette fel e dokumentumot. Véleményem szerint a két megállapítás egyszerre igaz, hiszen az „elõremenekülés” szükségszerûen magában foglalja a „túlélést” is. Ezen a költségvetésen még nem igazán érzõdik a jelenlegi súlyos pénzügyi, gazdasági válság. Az önkormányzat kötelezõ feladatai ellátására tervezett pénzeszközök mellett a képviselõ-testület önként vállalt feladatai is (alapítványok, társadalmi szervezetek, rendvédelmi szervek, egyházak támogatása) finanszírozásra kerülnek. A kiadási elõirányzat még nem tartalmaz lényeges strukturális változásokat. Igaz ugyan, hogy 19 millió Ft-tal alacsonyabb az iskola költségvetési támogatása, s a társadalom- és szociálpolitikai juttatások is kb. 3 millióval csökkentek, de a mûködési bevételek jelentõs részét (több mint 3/4-ét) még most is a központi támogatások: átengedett központi adók és a normatív állami támogatások képezik. Mûködési célú, hiteltörlesztést is tartalmazó kiadásaink több mint 170 millió Ft-tal haladják meg bevételeinket. A település 2009. évi költségvetését azok az elmúlt években hozott testületi döntések határozzák meg, amelyek soha nem látott mértékû,

elengedhetetlenül szükséges infrastrukturális fejlesztéseket valósítanak meg, szinte egyidejûleg (szilárd burkolatú utak, iskolabõvítés, új óvoda építése). E nyertes pályázatokkal olyan EU-s forrásokhoz jutott városunk, amelyek révén több mint 1,775 milliárd forintos beruházást vállalhatott fel. A felhalmozási kiadások 1,979 milliárdot tesznek ki, kb. 379,5 millióval haladják meg a felhalmozási bevételeket. A pályázati önrész és a költségvetési egyensúly biztosítása jórészt hitelbõl, kötvénybõl történhet. 2. Mi a véleménye arról, hogy az újabb hitelfelvételnek és kötvénykibocsátásnak végzetes következményei lehetnek városunk életére? Túlzónak tûnõ megfogalmazás számomra. A hosszabb távra kiható kötelezettségvállalások tény, hogy szûkítik a mozgásteret, fokozzák az eladósodást, ez nem kívánatos, de ezt az 550 milliót most be kell vállalnunk. (E nélkül ugyanis nincs fejlesztés, nincs állami támogatás!) 3. Hogyan látja az intézmények mûködését, mennyiben befolyásolják a jelenlegi megszorítások? A költségvetés összeállításánál meghatározó gazdasági, pénzügyi szempont az intézményrendszer biztonságos, kiszámítható mûködtetése. A kockázati tényezõk figyelembevételére a mûködési célú tartalék 31,6 millióban lett Vavrik Tiborné meghatározva. MSZP

MAGLÓD, A GYERMEKEK VÁROSA (2009. május 25-31.) Társadalmi rendünk alapja a demokrácia, melynek ismerete nem születik együtt az embergyerekkel. Személyiségfejlõdése során kell megtanulnia a játékszabályt, az elméleti és gyakorlati mesterfogásokat. Meg kell értenie, el kell fogadnia, majd igényelnie kell azt, hogy részese legyen annak a folyamatnak, amely a döntés demokratikus meghozataláig vezet. Ennek a fontosságára szeretnénk felhívni a figyelmet a Maglód, a gyermekek városa címû rendezvénysorozattal, mely során településünkön 1 héten át a gyermekekrõl, a gyermekekért szól minden. A rendezvénysorozat játékos kerettörténete a diák polgármester, a diák-képviselõtestület megválasztása, mely során a jelöltek többek között találkoznak a város polgármesterével és képviselõivel, akik megismertetik a gyerekeket az önkormányzat munkájával, a

testületi ülések, a bizottságok döntéshozatali mechanizmusával. A választási kampány gyõztesei a hét elején átveszik a település polgármesterétõl a város kulcsát és a hatalmat, majd a hét folyamán minden rendezvényen, elõadáson, konferencián aktívan kommunikálják a gyerektársadalom véleményét, érzéseit, gondolatait. Az idén második alkalommal megrendezésre kerülõ programsorozathoz várjuk azoknak az intézményeknek, civilszervezeteknek, magánszemélyeknek a jelentkezését, akik szívesen támogatnák a MagHáz ezen kezdeményezését, és szeretnének részt venni valamilyen módon az egyhetes „gyerekbulin”! Felvilágosítás és jelentkezés: MagHáz: 326-222, 06-30/378-7381 [email protected]

MI újság

www.miujsag-maglod.hu A MagHáz színházi elõadásaira járó emberekkel, vagy csak olyanokkal, akik egyéb programjainkat látogatják, sûrûn beszélgetünk arról, hogy jegyáraink olcsók-e vagy drágák. Van, aki szerint drágák. Ugyanakkor állíthatom, hogy a kritikusok többségének nem nagyon van fogalma arról, mibõl is tevõdik össze az az „indokolatlanul” magas ár. Persze nem gondolom én, hogyha valaki tudja, mitõl annyi valami, amennyi, akkor az nem viseli meg ugyanolyan mértékben a pénztárcáját, de talán mégis könnyebb szívvel fizeti ki azt a bizonyos összeget, mint akkor, ha úgy érzi, indokolatlanul juttat valakit extraprofithoz… Alapvetés, hogy a színház bizony eleve drága mûfaj, és temérdek – a nyílt színen nem látszó – ember munkája szükséges hozzá. Így van ez az úgynevezett „kõszínházakban” (tehát állandó társulattal és repertoárral rendelkezõ, rendeltetésszerûen színházként mûködõ játszási helyeken) is. Az alkalomszerûen színházként funkcionáló intézményekre (lásd pl. mûvelõdési házak) pedig az elõbbi megállapítás bizony fokozottan igaz. Elõször is lássuk csak, kik vesznek részt egy elõadás megszületésében! Író, dramaturg, rendezõ, díszlet-jelmez tervezõ. És persze a díszletek, jelmezek kivitelezõi. Tehát asztalosok, lakatosok, festõk, szabók, anyagbeszerzõk, és még igény szerint a legkülönfélébb szakmák képviselõi. Aztán a rendezõ, koreográfus, zeneszerzõ vagy zenei vezetõ, korrepetítor, asszisztens, ügyelõ, súgó, világosítók, hangtechnikus, díszletépítõ munkások, kellékes, öltöztetõ, fodrász, sminkes. És még sorolhatnám, mert van még, de ez a lista - mondjuk egy zenés darabnál – mint minimum, biztos. Ezeknek az embereknek – akikkel Önök nem is találkoznak – a munkája és bére mind-mind benne van egy adott produkcióban! És akkor még ugye egyáltalán

KULTÚRA – KÖZÉLET •

600x1000 = 600 000, viszont 600 000:300 = 2000.) Ebbõl pedig az következik, hogy még ha egy elõadás költségei mindkét esetben azonosak lennének is (de nem azok!), ugyanannak az összegnek a „kitermeléséhez” nekünk magasabb árat kell fizetnünk. És akkor még nem beszéltem a néhány ezertõl százezres nagyságrendû szerzõi jogdíjakról, a 20%-os áfáról, üzemanyagköltségekrõl stb. stb. stb. Nem folytatom! Talán már így is sok, és bizonyára nem túl érdekfeszítõ, amit eddig leírtam. Mégis azt remélem, hogy aki vette a fáradságot és végigrágta magát ezen a kis íráson, megértõbben viszonyul a MagHáz jegyáraihoz, és ennek fényében ítéli meg, hogy ez az összeg sok-e vagy kevés. (Ebben az írásban szándékosan nem tértem ki külön a fõleg könnyûzenében, és olykor színházi elõadásokkal kapcsolatban is elõforduló sztárgázsikra, ami a jegyárakat természetesen szintén jelentõsen befolyásoló tényezõ. Ez azonban már egy külön kis „dolgozat” témája lehetne.) Zalavári Béla MagHáz-igazgató

Szóval, miért is annyi, amennyi? nem beszéltünk a „bõrüket”, testüket-lelküket, estérõl estére vásárra vivõ színészekrõl! A színészekrõl, akikkel a laikus nézõ többnyire azonosítja az egész színházat, és ennek a tévedésnek az alapján elhûl egy-egy elõadás árának hallatán… Nem beszéltünk egy adott terem világításáról, fûtésérõl, egyéb rezsiköltségeirõl, plakátokról, jegyekrõl, takarításról, jegyszedõkrõl. Nem beszéltünk arról, hogy a díszletek, ruhák kopnak, használódnak. Ezeket idõrõl idõre fel kell újítani, javítani, tisztítani, mosni, vasalni stb. Persze igaz, ezek minden színházra érvényesek. Valóban. De ne feledjük, hogy erre szakosodott intézmény, seregnyi dolgot mégis olcsóbban tud megoldani, mint amikor idegen környezetben kell helytállnia. Leegyszerûsítve: olyan a különbség, mintha valaki otthon élné a megszokott életét, vagy ugyanezt egy távoli szállodában, nyaralóban szeretné tenni. Nyilván az utóbbi a drágább. Mert ne feledjük, hogy pl. teherautóval az új játszási helyre kell szállítani a díszleteket és egyéb eszközöket. Nagyobb létszámú daraboknál buszt kell bérelni a társulat szállításához. A jármûveket valakiknek vezetni kell (pluszbér!). Mivel nem a szokott helyen játszanak, hanem egy ismeretlen térben, ahol minden más, órákkal elõbb kell érkezni és próbát tartani (pluszidõ, pluszköltségek, pluszbérek). Ezeket valakinek meg kell fizetnie… És tegyük hozzá azt is, hogy egy elõadás normális körülmények között lebonyolítható mondjuk 17-23 óráig. A bázishelytõl száz kilométerre ugyanez 11-02 óra. Nos, ez ugye nem ugyanaz! És akkor még arról nem is beszéltem, hogy nem mindegy, hogy az „anyaszínház” esetleg 600 férõhelyes, a MagHáz pedig csak 300. (Mert ugye nem kell ahhoz matematikusnak lenni, hogy pl. belássuk,

MÚZSA KÁVÉZÓ a MagHáz-ban kulturált környezetben, baráti árakkal, jó minõségû kávéval, üdítõkkel és szeszes italokkal, valamint rövidesen hot doggal, hamburgerrel, melegszendvicsekkel, süteményekkel várjuk Kedves Vendégeinket!

A MAGHÁZ márciusi programja 03. 16.00 h CIVIL EGYEZTETÕ FÓRUM 07. 19.00 h SHAKESPEARE: VÍZKERESZT VAGY AMIT AKARTOK (Vígjáték két felvonásban az Omega együttes zenéjével, a Veszprémi Pannon Várszínház mûvészeinek elõadásában) Belépõ: 2000 Ft/fõ 15. ÜNNEPI MÛSOR AZ 1848-49-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC TISZTELETÉRE: 10.00 h Ünnepi istentisztelet az Evangélikus templomban 11.00 h Emlékmûavatás, mûsor és koszorúzás a Pakányi-háznál Beszédet mond: Tabányi Pál polgármester Közremûködik: Kacamajka Hagyományõrzõ Együttes, Maglódi Nyugdíjas Klub, Nagy Erzsébet, Csõke István 16.00 h Huszártábor a MagHáz mögötti parkolóban (Viseleti és fegyverbemutató, tábori élet, járõrözés) 16.00 h Rendhagyó fotókiállítás a Petõfi Irodalmi Múzeum anyagából és Játszóház a MagHáz elõcsarnokában 18.30 h Fáklyás felvonulás a MagHáz bejáratától a Petõfi-szoborhoz; Rövid megemlékezés, koszorúzás Közremûködik: a Hétszínvirág óvoda pedagógusainak énekkara, Nagy Erzsébet, Voga Dávid

www.mag-haz.hu

3

19.00 h PETÕFI SÁNDOR elbeszélõ költeménye alapján Kacsóh Pongrác-Heltai Jenõ-Bakonyi Károly JÁNOS VITÉZ címû daljátékának ünnepi elõadása (Közremûködnek a Tihanyi Vándorszínpad mûvészei) Belépõ: 1000 Ft/fõ 21. 19.00 h TÁTRAI TIBOR-SZÛCS ANTAL GÁBOR: LATIN DUÓ; Belépõ: 2000 Ft/fõ 23. ÓZ, A NAGY VARÁZSLÓ címû gyermekelõadás Belépõ: 700 Ft/fõ 27. MEGEMLÉKEZÉS A SZÍNHÁZI VILÁGNAPRÓL 16.00 h Zenés beszélgetés Tari Viktorral, a Magyar Rádió szerkesztõjével 17.00 h Duende (G. Lorca és Sarkadi Imre mûvei alapján) A Vörösmarty Mihály Gimnázium végzõs drámatagozatos osztályának elõadása. A belépés díjtalan! Áprilisi elõzetes: április 5. Korda György és Balázs Klári mûsora elõtte Két szoknya, egy nadrág a Madách Színház fiataljai musical slágereket adnak elõ április 18. B.Slade: Jövõre veled ugyanitt – romantikus vígjáték fõszerepben: Bánfalvy Ági, Harmathy Imre

JEGYRENDELÉS, FELVILÁGOSÍTÁS: TELEFON: 29/326-222, MOBIL: 30/598-4412 E-MAIL: [email protected]

4

MI újság

• AZ ÉLET MÓDJA

2009 március

Váratlan várandósság

A most következõ írás egy kismama igaz története arról, hogy az egészségügybe, az orvosokba vetett bizalom alkalomadtán erõsen meginoghat. Egy asszony õszinte vallomása arról, miként vették el tõle a jogot, hogy saját maga dönthesse el, vajon szeretne-e gyermeket világra hozni, vagy nem. Egy anya szomorú kesergése arról, hogy a méhében növekvõ magzatot nem tudta szeretettel fogadni, hiszen az orvosok szerint rosszindulatú daganatot hordozott a testében. S egy szülõ kétségbeesett igyekezete, hogy a ma már kb. 25 hetes, szépen fejlõdõ „pocaklakóval” olyan kapcsolatot alakítson ki, melyben meggyõzheti õt arról, hogy nagy szeretettel várják a szülei, testvérei, és az eddig történtek csak a sors megmagyarázhatatlan baklövései voltak. A fiatalasszony ma már hiszi, tudja, hogy ennek a kisfiúnak – aki ellen minden rosszat elkövetett az a néhány felnõtt, orvos, akivel kapcsolatba került – erõsen, egészségesen kell világra jönnie. Hogy pontosan hogyan is kezdõdött a történet, arra így emlékezik vissza: - Múlt év szeptemberében azzal kerestem fel a nõgyógyászomat – azt a doktornõt, aki a gyermekeim világrahozatalánál is segédkezett –, hogy kimaradt a menstruációm. Megvizsgált, ultrahanggal is megnézett, és kijelentette, hogy nem vagyok terhes. Közben rákszûréshez mintát vett le. A következõ héten rám telefonált, hogy nagyon rossz az eredmény. Menjek be a laborba vérvételre, vizeletvizsgálatra, mert mûteni kell, ki kell vágni a beteg részt. Majd meg kell vizsgálni a szöveteket, mert ez egy rákhoz közeli állapot. Így is történt. Tessék, itt a lelet, ez van benne leírva, meg az is, hogy a méhszájon kívüli mirigyekbe is átterjedt, és további mûtét javasolt. Ez volt szeptember 22-én, amikor is úgy váltunk el, hogy két hét fekvés, azután majd varratszedés, és akkor beszéljük meg a továbbiakat. De a menstruációm ugye nem jelentkezett, és még akkor szeptemberben felírt nekem a doktornõ egy hormonhatású gyógyszert. Majd amikor októberben mentem varratszedésre, felírt még egy dobozzal egy másik fajtát, ami majd meghozza a menstruációt. Ugyanis véleménye szerint addig nem lehet a következõ mûtétet megcsinálni… Még akkor Hangtalan, meghitt párbeszéd Emlékszem, férjemmel annak idején sokszor ábrándoztunk arról: milyen lesz Õ, a mi gyermekünk, ha majd eljön az Idõ… És egy napon eljött az Idõ. Kiderült: kisbabát várok! Boldog idõszak következett! Valahogy már várandósságom egészen korai szakaszában megéreztem azt a belsõ, nevenincs történést, ami köztem és a pocakomban növekvõ kisbabám között zajlott mindvégig, és amire semmi más szó nem illik, csak ez: PÁRBESZÉD. Igen, két ember hangtalan, meghitt párbeszéde. Eleinte úgy gondoltam, ez egy olyan kegy, amely minden várandós nõnek automatikusan megadatik. A legnagyobb természetességgel

sem tûnt fel neki, és nekem sem, hiszen bíztam az orvosom tudásában, hogy terhes vagyok. Közben egyre nyugtalanabb lettem, mert úgy éreztem, hogy valami nagyon nincs rendben. A doktornõ azt javasolta, hogy decemberben csináljunk majd egy méhnyakrákszûrést is. Azt gondoltam, nem várok decemberig, ezért felkerestem egy másik orvost, aki egyben természetgyógyász is. Õ meg is csinálta ezt a vizsgálatot, amelynek persze nem lett jó az eredménye. De neki sem tûnt fel, hogy esetleg várandós lehetek, mert annyira erre a lehetséges rákra összpontosított õ is. Tanácsokat adott az egészséges életmódra, amelyek nagyon jól beváltak. Elhagytam a húst, csak teljes kiõrlésû pékárut, gabonákat, zöldséget, gyümölcsöt ettem. Ekkor már október vége, november eleje volt. Jól is éreztem magam, nem is volt semmi bajom. Ez a természetgyógyász orvos elmesélte nekem, hogy ilyen betegség esetén terhességet szoktak javasolni, mert az visszafordítja a kóros folyamatokat. Elérkezett a december, amikor is a doktornõ is megcsinálta a szûrést, és az eredmény teljesen jó lett. Mondta, hogy azért majd márciusban még menjek vissza egy kontrollra. Közben én rendszeresen jártam ehhez a nõgyógyász-természetgyógyászhoz, akinek elmondtam, hogy úgy érzem, hogy nõ a hasam, és még mindig nem menstruálok. Elküldött hormonvizsgálatra, melynek az lett az eredménye, hogy találtak egy prolaktin nevezetû hormont, amit az agyalapi mirigy termel akkor, ha az ember terhes. De azt akkor is termeli, ha az agyalapi mirigy kórosan megnövekszik. Megkérdezte, hogy jól látok-e, nincs-e kettõs látásom… Ismételjük meg még egyszer a vizsgálatot, hátha majd jobb lesz az eredmény. Hát az még vagy háromszor akkora, még magasabb volt, mint az elõzõ… Nosza, gyorsan elküldött koponyavizsgálatra, hogy megnézzük, minden rendben van-e a fejemben. Akkor nagy nehezen találtam egy doktornõt, kértem idõpontot, és a férjemmel fölmentünk Budára. Ez már karácsony táján volt. Akkoriban sokszor furcsán éreztem magam, a hasam gyakran kemény volt. Meg voltam szentül gyõzõdve, hogy gyorsan

növekszik egy daganat a hasamban. Még mindig nem gondoltam arra, hogy várandós vagyok, hiszen a terhességgel járó szokásos tünetek nem jelentkeztek. Nem volt hányingerem, nem voltam kívánós… Ja, és azt még hozzá kell tennem, hogy menet közben el kezdtem járni érsebészhez is, elinjekcióztatni a visszereimet. Na de visszatérve ahhoz, hogy amikor mentem volna a koponyavizsgálatra, elõzõ este mondom a férjemnek, hogy tedd a kezed a hasamra, mit érzel. Hû, azt mondja, te terhes vagy, rúg a baba! Á, nem, ez csak valami idegrángás vagy ilyesmi lehet, mondom én. Na, másnap a koponyavizsgálatnál várunk a sorunkra, csak érzem, hogy tényleg mintha rúgna a gyerek. Otthagytunk csapot-papot, elmentünk a nõgyógyász-természetgyógyászhoz, aki persze rögtön megállapította, hogy valóban várandós vagyok, és nem daganat, hanem egy fiúcska növekszik a pocakomban… Jaj. Nézd, ha tudtam volna, hogy babát várok, másként csináltam volna sok mindent. Az is igaz, ha tudtam volna, nem biztos, hogy megtartom, hiszen van már négy gyermekem. Azzal nyugtatom magam, hogy valamiért ennek így kellett történnie. Ez a gyermek csendesen megbújva, átvészelve mindent, nagyon a világra akar jönni. Hát jöjjön, már nagyon várom! Nézd csak, itt van egy méhen belüli felvétel róla. Ugye, milyen aranyos? A történetet lejegyezte: P. M.

Az Auchan áruházban nyíló pénzváltóba keresünk államilag elismert nyelvvizsgával és valutapénztárosi bizonyítvánnyal rendelkezõ kollégákat.

Érd: H-P. 9-17, 20/ 370-31-80 hatásainak összessége, sokkal több. A születése alatt is beszélgettem vele. Megkértem dolgokra a kettõnket összekötõ, számomra is felfoghatatlan, mégis mûködõ csatornákon – a „Szálakon” – keresztül, és õ megtett mindent, amire kértem. Elmondtam neki, hogy mi történik velünk, és hogy nem kell félnie. Mindvégig bíztunk magunkban és egymásban. Épp csak egy pillanatra sírt fel, mikor megszületett. Tudta, hogy biztonságban van, és hogy a szeretetem nem a köldökzsinóron át érkezik, hogy nem apad el azért, mert most fizikailag különválunk, sõt! Tudta, mert elõzõleg, a Szálakon keresztül elmondtam Azóta is jógázunk. neki. Kerülõné Kiss Renáta

Jóga áldott állapotban beszéltem róla a már „gyakorló” édesanyáknak - és azzal szembesültem, hogy csodabogárnak tartanak. Onnantól persze óvatosabb lettem, és egy ideig elhittem a „csodabogárságomat”, de aztán kiderült, hogy vannak mások is, akik tudják, mert átélték, amirõl beszélek: azok a kismamák, akikkel együtt jártam jógázni a várandósságom alatt. Beigazolódott, amit nyugati kultúrkörre hangolt észjárásunk addig nem akart elhinni, nevezetesen, hogy a jóga több mint a mozdulatok, a meditáció, a légzés és mindaz, ami látszik belõle, több mint a várandós kismama testére-lelkére gyakorolt áldásos

MI újság

www.miujsag-maglod.hu Vargáné Molnár Anikó és férje, Varga Lajos tíz évvel ezelõtt hozták létre a Vackor Családi Napközit, melynek mûködése részben megegyezik a bárhol mûködõ gyermekintézmények tevékenységével: folyamatos pedagógiai foglalatoskodás a bölcsõdéstõl az iskoláskorú korosztályig tartozó gyerekekkel, amelyet angolórák, néptáncfoglalkozás, színházbérlet, úszásoktatás, testnevelés, logopédiai foglalkozás és hittan teljesít ki. Részben azonban jóval több annál, ugyanis Vargáék meggyõzõdése szerint a családi légkörben való szeretetteljes, játékos tanulás és a szívvel-lélekkel készített játékszerek közötti cseperedés, foglalatoskodás, a házi vendéglátás nagyon emberközeli, s ezért az általános intézményi mûködés fölé emeli napközijüket. A csoportszoba, az udvar minden egyes tárgyát, játékát a férj készíti. Anikó a szakmai, pedagógiai munkát végzi. A nagymamák pedig a dadusi szerepkörben tevékenykednek. – Mit gondoltok, a hozzátok járó gyerekek szülei miért ide, és miért nem a település egyegy nagyobb hagyományú óvodájába viszik a csemetéiket? – kérdezem a házaspárt. Lajos, a családfõ rögtön rövidre zárja a kérdést: „Azért, mert kevesen vagyunk, és mert szeretjük a gyermekeket.” Anikó, a felesége azonban mosolyogva veszi át férjétõl a szót. – A szülõk azt szeretnék, hogyha gyermekeik az alatt az idõ alatt is családi körülmények között nevelõdnének, míg õk dolgoznak. Nézd, amíg az önkormányzati óvodákban óvó néni és dadus néni van, addig itt nálunk anya, apa s két nagymama foglalkozik a gyermekekkel. Ez a mi napközink a mai világban már ritka, többgenerációs családi modellre épül. Szerintem ez vonzó a szülõk számára. Nálunk sokkal erõsebben tudjuk érvényesíteni az egyéni bánásmódot, a személyre szóló gondoskodást, mint az állami intézményekben. – Szerintem, Lajos, neked kitüntetett szereped lehet ebben a közösségben, hiszen köztudott, hogy az óvodákban szinte csak nõk veszik közre a gyerekeket. A ti családi napközitekben pedig az anya mellett állandóan jelen van a férfi, az apa… – Hát igen, az apaszerep nagyon szerteágazó, hiszen a saját két lányom nevelése mellett most már arra is módom van, hogy a „nagy családom” gyermekeit is megtanítsam fúrnifaragni, játékot készíteni. Szeretik ezeket az alkalmakat, hiszen lassan máshol már nincs lehetõségük megtapasztalni, hogy miként is lesz egy alapanyagból valami, egy darab fából bababútor, szék, polc vagy éppen vadászpuska, amelyet például az egyik színházi elõadásunkhoz kellett gyártani… A szülõk mindig rohannak, az apukák inkább mesterembert fogadnak egy-egy probléma megoldásához. – Tényleg úgy lehet nálatok, hogy vagytok ti egy család, amelyet kibõvítettetek, de közben mégis úgy éltek, mintha csak ti magatok lennétek. – Azzal, hogy ez egy családi napközi, be kell fogadnunk a gyermekek családtagjait is az életünkbe. De ez nem gond, hiszen mi is benne vagyunk az õ mindennapjaikban éppen a

STAFÉTA •

Ám a tetten érhetõ pillanat az volt, amikor egyik nap õ „véletlenül” éppen kint olvasott az udvaron, én pedig „véletlenül” éppen kint motoroztam az utcán. Rám vigyorgott, mire odamentem hozzá, bemutatkoztam – de elõtte persze már szemeztem vele sokáig –, és azt mondtam, hogy látom, már tudsz mosolyogni is, mert addig mindig csak a duli-fuli arcát mutatta. Megkérdeztem, hogy eljönne-e velem motorozni, mire azt mondta, hogy igen. Olyan volt, mint egy szeretetre éhes kis veréb, vagy inkább széncinege. Úgy éreztem, mintha már vagy ezer éve ismerném. 15 éves házasok vagyunk, de 17 éve tartozunk egymáshoz. – Fiatal szerelmesekként biztosan sokat tervezgettetek, beszélgettetek arról, hogy majd hogy lesz, milyen lesz az életetek, a jövõtök. Mit sikerült megvalósítani az elképzeléseitekbõl, vágyaitokból? – Az összes álmunkat felülmúltuk, mindent, mindent túlteljesítettünk. Rengeteget küszködtünk és dolgoztunk azért, hogy idáig eljussunk. Tudod, ha van egy társad, egy családod, akkor megsokszorozódik az erõ. Hiszen oda mindig visszamehetsz, az mindig erõt ad, onnan mindig merítkezhetsz. Nyilván áldozatot is kell vállalni, mert a család nem mindig csak a jó dolgokat adja, a család terheit is közösen kell viselni, de nagyon jó, hogy van ez a közösség. – A gyerekeknek mit szoktatok mondani, milyenek legyenek, hogy jól alakuljon az életük? – Szerintem nem kell elmondani, hogy kitartással elérheti az álmait, mert látja a példát maga elõtt. Látja a megfeszített munkát, a belefektetett energiát, és látja utána az örömöt az arcunkon. Arra kell megtanítani, hogy értékelje az apró napi örömöket, amelyek a mindennapi élethez adnak újra erõt. Olyan jó látni, hogy a gyerekek is itt az oviban milyen nagyon tudnak örülni egymás sikerének, ilyet a felnõttek között nem lehet látni. És ezt kell megtanítani. Nem példabeszédet kell nekik tartani, a jó szerepminta a példa. Az, ami használható, alkalmazható számukra. A családot összefûzik a közös emlékek, élmények. A családban mindenki éli a saját életét, de mindenki éli a másik életét is. Nagyon fontos megtanítani a gyermekeinknek, hogy a „mi” és a „te” sokkal fontosabb, mint az „én”. – Van belelátásotok a maglódi családok életébe? – Igen, van. Ahány ház, annyi szokás, ahány család, annyiféle. Van egy család, ahol 3 fiúgyermeket nevelnek nagyon nagy szeretetben, nagyon sok odafigyeléssel és nagyon sok beszélgetéssel. Az apuka Molnár Szabolcs és az anyuka Szunyi Barbara. Úgy látjuk, hogy nagyon gyerekcentrikusak. Õk tudják, mennyire fontos, hogy a gyerekek a családban mit élnek át, milyen közös élményeik vannak. Ezért a Stafétabot rovat következõ riportalanyainak õket javasoljuk. Tisztelt Olvasók! Legközelebb tehát Molnár Szabolcs és Szunyi Barbara lesz a beszélgetõtársam. Poór Mara

„A kötelék, mely az igaz családot összefûzi, nem a vér, hanem az egymás élete iránti tisz telet, s a benne lelt öröm.” (Richard Bach) gyermekeik által. És ez az, ami nagy dolog, mert ezt nem tudja adni egy nagyobb közösség, mert ha már nagyobb lenne, akkor elveszítené azt az értékét, amit a család tud adni. Valahogy nagyon értékvesztett lett ez a világ. A család napjainkban sokkal kevésbé funkcionál, mint mondjuk a nagyanyáink idejében. Abban az idõben mindenkinek megvolt a maga szerepe. A család egy óvó, megtartó közösség volt. A mai családok sokkal bomlékonyabbak. Nagyon sokszor érezhetõ a romboló belsõ feszültség, nagyon könnyen szét tudnak esni. Nem tudják azt a biztonságot sugallni, amelyre szüksége van egy gyereknek a családban. Mert a családnak mindig támasznak kell lennie. Ez az, ami manapság talán hiányzik. – Tíz éve mûködik a napközitek. Ez alatt az idõ alatt látható, megtapasztalható jelei vannak annak, amirõl most beszéltél? – Igen, ez nagyon is kézzelfogható, tényleg sok az elvált szülõ. Azt látom még, hogy vannak olyan családok, ahol ugyan nincsenek anyagi gondok, mindenük megvan, de mégsem mûködik jól, mert nincsenek erkölcsi értékek, amelyeket át kellene adni a gyermekeknek. Akiknek, ha majd kirepülnek a fészekbõl, legyen mire támaszkodniuk. Az a fontos, hogy a gyerek jól fel legyen tarisznyázva, hogy életrevaló legyen, lelkileg kiegyensúlyozott, hogy bírja majd a megpróbáltatásokat. Ha egy családban széthúzás van, akkor ezt a család nem tudja nyújtani. Mielõtt jöttél, megkérdeztem nagylányomat, Fannyt, hogy mit mondjak majd neked a családunkról, mire azt válaszolta, meséljem el azt, hogy miben vagyunk másabbak, mint a többi szülõ. Kérdeztem, hogy szerinte miben. Azt mondta, hogy nagyon sok szülõ azt szeretné, hogy mindene meglegyen a gyerekének, ami neki nem adatott meg. Ne kelljen annyit dolgoznia, sokkal több pénze legyen, sikeres legyen. Megpróbálják ráerõltetni a gyerekre a saját akaratukat, a saját megvalósulatlan vágyaikat szeretnék velük megvalósítani. De lehet, hogy a gyerek nem ezt szeretné. Fanny szerint mi soha nem mondtuk nekik, hogy de most ezt csináld, mert akkor majd így meg úgy lesz, hanem hagyjuk õket, hogy kipróbálják azt, amit szeretnének. Ha mindenben ki tudják magukat próbálni, akkor elõbb-utóbb kiderül – ahogy õ fogalmazott –, hogy mi az, amiért ide születtek erre a földre. Ezt mondta nekem a lányom. – Látszik, hogy nagy az összhang a férjed és közötted. Hogy ismerkedtetek meg? – szegezem Lajosnak a kérdést. – Megláttam a Határ utcában, amint „klattyogott le a kiskörömcipõjében”. Tulajdonképpen szomszédok voltunk. Mi Hajdú-Bihar megyébõl, Hajdúnánásról, Anikóék pedig Szabolcsból, Tyukodról érkeztek Maglódra, a Határ útcába. Nagy utat kellett megtenni ahhoz, hogy egymásra találjunk.

5

6

• TARKA OLDALAK

MI újság

2009 március

A maglódi iskola nem követi a divatot Hogy megy az iskola? – kérdezzük gyakran gyermekeinktõl, és minthogy a kérdés nem éppen új keletû, ismerjük is rá a diákok tömör, rutinos válaszát, miszerint: „Az bizony nem megy, hanem áll.” Nem tudom, hallották-e mostanában ezt a kitérõ választ gyermekeiktõl, de ha jártak az utóbbi idõben városunk központjában, úgy szemtanúi lehettek, hogy a helyzet bizony más. Ugyanis bontani kezdték a Központi Iskola tornatermét, és néhány hónap múlva a „forfának” nevezett épületünk is ugyanerre a sorsra jut. Szerencsére nem a gazdasági világválság helyi következményei, hanem egy sikeresen megnyert pályázat eredményei ezek. Örömmel mondhatom tehát, hogy nem követjük

a divatot: miközben a híradók napról napra valós és jövendölt nehézségekrõl számolnak be, addig a maglódi iskola folyamatosan bõvül, terjeszkedik, szépül és megújul. De mirõl is van szó pontosan? Az építést kivitelezõ céggel kötött szerzõdés alapján, július végén vehetjük át azt a kétszintes épületet, ami hat új tantermet, mûvészeti termet, étkezõt, konyhát, tornatermi öltözõket és aulát foglal majd magában. Minden teremben tanulói számítógép, projektor, elkülönített foglalkoztatósarok lesz, az oldalfalakon pedig szabadon dekorálható felület kerül kialakításra a gyerekek részére. Mindez a 2006-ban átadott épületszárnyhoz fog csatlakozni, „U” alakban körbe-

JÁTSZÓHÁZ OTTHON Közeleg a tavasz! Véget ért a báli szezon, és reméljük, hogy lassan közeleg az idõ is, amikor már kint tölthetjük idõnk nagy részét a szabadban. Mivel sokan isznak ásványvizet, és csak halmozódik a szemét, ezért ha egy üveget nem taposunk össze, már két dologra is lehet használni: cukorkatartónak és vázának. Ezek díszíthetik a kerti asztalt, és nem kell félni, hogy eltörik. Cukorkatartó: Szükséges anyagok: egy üres mûanyag flakon, egy kis darabka karton, színes papír, egy WC-papír-henger, levonó papír, olló, ragasztó Elsõként vágjuk ketté a flakont a felsõ részénél! A WC-papír-gurigából vágjunk le egy körülbelül 3 cm-es részt, és ragasszunk rá színes papírt. Rajzoljunk a kartonra egy 7-8 cm átmérõjû kört (egy pohár segítségével). A kis hengerünket a körünk közepére ragasztjuk (óvatosan mert kicsi a ragadási felület). A flakont most a levágott résznél kezdjük díszíteni a levonó papírral. Levágunk egy hoszszú csíkot, és a pereméhez ragasztjuk. A további díszítést mindenki a saját ízlése szerint készíti. Már készen is van, és csak az maradt hátra, hogy telerakjuk. Váza: A flakonunk aljából készülhet a vázánk, egy megfelelõ súlyt keressünk bele, és nem dõl fel olyan hamar. A díszítésben csak az ízlésünk szabhat határokat! A vázába virág is kell, és persze ez sem fog hamar elhervadni! Krepp-papír virág: Szükséges anyagok: színes és zöld krepppapír, hurkapálca, olló, ragasztó A virágot úgy tudjuk elkészíteni, hogy a színes krepp-papírból levágunk háromszor olyan széles csíkot, mint amekkorára szeretnénk a virágunk fejét. Vagdossuk be az egyik

felét végig mind a három papírnak, ha lehet, minél sûrûbben, mert annál mutatósabb a virág. A végét beragasztózva csavarjuk fel õket a hurkapálcikára jó szorosan, és a végét ismét ragasztózzuk be, úgy rögzítsük. Ha ezzel megvagyunk, zöld krepp-papírral készülhet a szára. Egy csíkot levágunk belõle, és ferdén, hogy fedésbe legyen, felcsavarjuk rá, alulfelül ragasztóval rögzítjük, készítsünk neki egy levelet is, és ezt is ragasszuk rá. Kezünkkel megborzoljuk a virágját, hogy dúsabbnak hasson, és már tehetjük is a vázánkba. Egyszerû tulipán: Szükséges anyag: színes joghurtos pohár A hurkapálcát bevonjuk zöld krepp-papírral. A poharunkat kivágjuk a tulipán szirmainak megfelelõen. Az alját kilukasztjuk, és beleragasztjuk a hurkapálcát, levelet teszünk rá, és készen is van. Ezzel már kellemessé is varázsoltuk az elsõ tavaszi kiüldögéléseket a kerti asztalunknál. Ha már kimerészkedtünk a kertbe pihenni és a tavaszi madárkákat hallgatni, akkor játszani is lehet. Dobálós játék: Szükséges anyagok: 10 darab nagyméretû konzervdoboz, laposfogó, öntapadós számok, szigetelõszalag, színes öntapadós papír, olló, konzervnyitó, kicsi gumilabda A tiszta konzervdobozoknak ki kell vágni a tetejét és az alját, ezt laposfogóval el kell egyengetni biztonságosra. Kezdõdhet a díszítés! Ha számokat teszünk rá, össze lehet adni a dobott értékeket. A szigetelõszalagból különbözõ csíkokat, sávokat ragaszthatunk. Az öntapadós papírból viszont már bármilyen mintát készíthetünk. Ha elkészültünk, kezdõdhet a móka! Felállítjuk piramis alakban a dobozokat, és jöhet a… Dobás! A legjobb dobó nyert. Huszár Marcsi

fogva a most még „megtépázott” tornatermet. A komfortos tantermeknek köszönhetõen biztosítani tudjuk majd a tanulók egyéni, személyes felszerelésének és eszközeinek állandó tárolását. Az egyik tanterem speciális berendezéseivel alkalmas lesz mind az egyéni, mind pedig a könyvtári foglalkozások tartására. A könyvek mellett itt kap helyet az iskolai médiatár, az idegen nyelvi forrásközpont, valamint a tanulási képességet fejlesztõ egyedi eszközkészlet. A mûvészeti oktatás feltételei is javulni fognak a funkciójában összevont, nagyméretû dráma- és táncterem kialakításával, mely délelõttönként a személyiségfejlesztõ óráknak is helyet ad. Néptánc tagozatos diákjaink mellett a helyi tánccsoportok délutáni foglalkozásait is biztosítani fogja iskolánk, amiket a földszinten, a tornaterem mellett kialakításra kerülõ öltözõk és tusolók hivatottak komfortossá tenni. A nyáron elbontandó „forfa” épület helyét részben az iskolaudvar, részben pedig a mögötte épülõ új óvodaépület fogja majd kitölteni. Egy szó, mint száz, szép tervek vannak kilátásban, mi több, megvalósulóban annak érdekében, hogy 2009 szeptemberétõl még hatékonyabban tudjunk tanítani és tanulni. Hosszú Tibor igazgató

www.miujsag-maglod.hu

MI újság

HIRDETÉS •

7

ROUND KÖNYVELÕIRODA KFT. vállalja gazdasági társaságok, (bt., kft., kht.) teljeskörû könyvelését, bérszámfejtését, tb-adóhatósági ügyintézését. Elérhetõségek: 06 20/224-6904, 06 29/328-080, 06 30/350-8082

NYOMDA ÉS KÖTÉSZET DUNA KÖNYVKIADÓ KFT.

telefonszámokon egész nap.

Tel.: 264-4555 E-mail: [email protected]

MI újság

KIADÓ ALBÉRLET!

Független közéleti és kulturális lap Kiadja: Z.B.Z. Kulturális Bt. • Szerkeszti: Poór Mara Nyomda: Duna Könyvkiadó Nyomdája ([email protected]) Megjelenik: minden hónap 1-jén Telefon: 06 (30) 378-7381 E-mail: [email protected] Postacím: Maglód, pf. 27. Lapzárta: minden hónap 22-én

Hosszú távra kiadó Maglódon egy kb. 45-50 m 2-es, komfortos, fürdõszobás, gázkonvektoros önálló ház, akár azonnali beköltözéssel is. Ár megegyezés szerint, kaució szükséges.

Érdeklõdni lehet a következõ telefonszámon: 06-30 / 378 - 7381

8

MI újság

• TARKA OLDALAK

„Születtél volna boldogabb hazában, / Hol érdemeknek kedvezõbb az ég: / Dicsõségednek fényes ragyogása / Egy fél világra elsugárzanék” - Petõfi Sándor így írt Egressy Gáborról, a magyar romantika egyik legjelentõsebb színészérõl. Korának egyik legképzettebb és legöntudatosabb magyar színészét, aki lázasan kereste a mûvészi tökélyhez vezetõ utat, a nagyközönség s a kritikusok nem mindig méltányolták értéke szerint, ám annál inkább megértette õt Vörösmarty Mihály, és különösen Petõfi, aki lelki rokonának tartotta Egressyt. Egressy Gábor 1808. november 3-án született Borsod megyében, Lászlófalván. Gábort, akárcsak öccsét, Bénit, a mûvészet elsõ ihlete az atyai házban érte. Gábornak ugyan érett színészként sem volt olyan ércesen zengõ hangja, mint atyjának, szavalóképességét mégis tõle örökölte, merthogy Egressy Pál jeles egyházi szónok volt; állítólag oly bámulatos terjedelmû s oly rendkívül erõs hanggal bírt, hogy a zárt templomon kívül meg lehetett a szavát érteni. A kálvinista lelkész apa több hangszeren is kitûnõen játszott, és e zenei tehetsége Benjáminban öröklõdött tovább, aki Petõfi és Vörösmarty verseinek elsõ megzenésítõjeként, a Szózat zeneszerzõjeként és Erkel Ferenc legerõsebb operáinak szövegírójaként alkotott maradandót a magyarság számára. Gábor, noha atyja papi pályára szánta, miskolci tanulóévei után vándorszínésznek állt. A pályát színlapok írásával s azok széthordásával kezdte, de a színpad körüli teendõket is ellátta, festéket tört a díszítõnek, segített díszleteket festeni, fölállítani, szövegkönyvet másolt, jelmezeket alakított át, mert, mint írja visszaemlékezésében: „ugyanazon öltönybõl kellett kitelni a magyar fényes dolmánynak és a német lovag-öltönynek, különbözõ részletekkel, mert ki-ki maga tartozott ellátni magát az elõadás minden kellékeivel”. De volt táncos, kardalnok és súgó is. Két év vándorlás után Kassán és Kolozsvárott, majd a budai Várszínházban lépett színpadra. 1833-ban Kassán a Bánk bán õsbemutatóján õ játszotta Ottót. Eleinte hõsszerelmes és komikus szerepekben is feltûnt, de pályája elejétõl fogva elsõsorban tragikus hõsnek képezte magát. Alakja és hangja nem volt olyan, amilyet a tragikus színészektõl megkívántak, közepes termet volt, a hangja érdes, tenor színezetû és nem erõs, de szabályos nemes római feje és intelligens szeme, de legfõképp lelkülete, magába mélyedõ, komoly, sõt csaknem komor egyénisége a tragikus hõsökre predesztinálta. Játszott Hamletet, Lear királyt, Corio-

Petõfi Sándor lelki rokona lanust, III. Richárdot. Mint színész a külsõ hatásoknál mindig elõbbre valónak tartotta a belsõ igazságot: a lélekábrázolást. Kassai Vidor, a pályatárs írta róla: „Egy mozdulattal, egy tekintettel, egy sóhajjal oly sokat tudott mondani, mint más jeles egész monológgal, sõt többet, mert kevesebbel mondotta!” Igényes színész lévén állandóan képezte magát: 1837 tavaszán Bécsbe gyalogolt, hogy az akkor fénykorát élõ Burgtheater elõadásait tanulmányozza. Néhány év múlva pedig Párizsba ment, hogy a kor híres tragikájának, Elise Rachelnek a játékában gyönyörködhessen. A színészet elméleti és gyakorlati kérdéseivel egyaránt foglalkozott. Szakmai vitákat folytatott Bajza Józseffel és Gyulai Pállal. 1860-ban egy éven keresztül szerkesztette és kiadta a Magyar Színházi Lapot. Egressy nemcsak mint színész, hanem mint fordító is nagy érdemeket szerzett Shakespeare magyar színpadon történõ meggyökereztetésében. Lefordította a Macbethet, A makrancos hölgyet, a Coriolanust, a IV. Henrik elsõ részét, a Tévedések vígjátékát (utóbbi hármat társfordítóként), átdolgozott több Shakespeare- és Schiller-fordítást. 1837-ben nyitja meg kapuit a Pesti Magyar Színház, mely három évvel késõbb „mint nemzeti tulajdon országos pártolás alá vétetik”, és a Nemzeti Színház nevet kapja. A társulat tagja lesz Egressy is, a színházavatón Vörösmarty egyfelvonásos prológusában, az Árpád ébredésében a költõt játssza. A színház létrejöttekor a magyar nyelv ápolását, a hazai irodalom gyámolítását tûzte ki célul, s nem volt felkészülve operák színrevitelére. A pénz emberei, a mágnások és a közönség egy része azonban zenés darabokat követelt. A két testvérmûvészet között keserû harc kezdõdött, nemcsak a színfalak mögött dúlt, hanem a lapok hasábjain is, s a közönség két pártra szakadt. Egressy az idegen nyelvû operával szemben a magyar nyelven szóló dráma mellett kardoskodott. Anyagi és foglalkoztatási gondok is közrejátszottak abban, hogy Egressy távozott a színházból, s vidéken vállalt fellépéseket. Késõbb visszatért a Nemzetibe, s éppen az õ baráti segítségének köszönheti Petõfi, hogy Szigligeti Ede Szökött katonájában felléphetett a Nemzeti színpadán. Petõfi hatásának is betudható, hogy Egressy mindinkább a forradalmi változások hívévé

2009 március szegõdött. Tagja lett a Pesten élõ fiatal írók, mûvészek, hírlapírók csoportjának, a Fiatal Magyarországnak, és megfordult a Pilvax kávéház híres asztalánál, a „közvélemény asztalánál”, ahol õ is bekapcsolódott a politikai vitákba. Részt vett március 15. forradalmi eseményeiben, a csúcspontot számára az esti nemzeti színházbeli fellépés jelentette. Szerepe szerint Peturt játszotta a Bánk bánban, ám az elõadást meg kellett szakítani, mert a szabadságtól üdvözült, örömtõl ittas emberek a Talpra magyart akarták hallani. Egressy vált az est hõsévé, midõn Petur jelmezét fekete atillára cserélte, s görbe karddal az oldalán elszavalta a Nemzeti dalt. A szabadságharc kitörésétõl kezdve nemcsak Gábor, hanem öccse, Béni is részt vett a küzdelmekben, 18 éves fiát, Ákost pedig õ maga vitte a sorozóbizottság elé. Kossuth Lajos 1848. október 15-én Szeged kormánybiztosává nevezte ki Egressyt. A világosi fegyverletétel után õ is, akárcsak Kossuth, Törökországba emigrált. 1850 szeptemberében illegálisan visszatért magyar földre, noha távollétében a haditörvényszék halálra ítélte. Rajongásig szerette feleségét, a jeles színész húgát, Szentpétery Zsuzsikát és gyermekeit, s nem kívánta õket az emigrációs élet nyomorúságának kitenni. A kegyelmet Fáy András és Ráday Gedeon gróf eszközölte ki számára. A színpadról azonban egy idõre számûzetett. Van abban némi cinizmus, hogy korábban az opera ellen ágáló Egressyt ez idõ alatt operarendezõként alkalmazták. A Nemzeti Színházban csak 1854 tavaszán engedték újra színpadra lépni. Egressy 1864 nyarán Scribe Egy pohár víz címû darabjában Bolingbroke szerepét játszotta. Az elõadás után szélhûdés érte. Egy évvel késõbb még visszatért a színpadra, de egészsége többé nem volt a régi. Gyógyulása idején fejezte be A színészet könyvét, melyet útmutatóul szánt az 1865-ben megnyílt Színészeti Tanoda hallgatóinak. „A költõ ír, csak hogyha kedve tartja, / A képíró, ha kedve tartja fest… / És a színészt befogják az igába, / Habár halállal sújtja õt az est.” Petõfi mintha a mûvészetéhez oly hû barát halálát is megjövendölte volna. A jeles színész 1866. július 30-án este Obernyik Károly Brankovics György címû darabjának címszerepében lépett fel, amikor a nyílt színen rosszul lett. Nem sokkal éjfél után meghalt. Történt ez éppen ugyanazon a napon, amelyen tizenhét évvel korábban Petõfi is eltávozott. Részletek Galántai Csaba írásából

Szophoklész a havasokban

Wass Albert A funtineli boszorkány címû háromkötetes regényét a Fõnix Színházi Mûhely társulata, mondhatni, boszorkányos ügyességgel állította színpadra. Az antik elõadás valóságos görög sorstragédiaként sújt a nézõre, tehát nem nyújt könnyû szórakozást, ezzel szemben viszont egészen mélyen hat a szívre, az észre és a lélekre. Egészen magas polcra emelve a szerzõ mellett a színészt, a rendezõt, akit e helyütt ki-

emelek: Bicskei Kiss Lászlót, és természetesen a befogadó publikumot. Sajnálatos, hogy a 200 fõs közönség nagyobbik része nem Maglódról érkezett, ezúttal is többen voltak a fõvárosból, Gyömrõrõl, illetve a környékünkrõl jöttek, és higgyék el, nem távoztak csalódottan, ne legyünk azok mi sem. Pedig a MagHáz már nem elõször nyújtott teret és

lehetõséget, a viharos belpolitikai események közt is, az értelem és az érzelem legnemesebb megélésére. Emlékszünk még Tamási Áron remekére, a tavalyi évadnyitó Énekes madárra? A közös nevezõ mindkét estén megvolt ahhoz, hogy a különbözõ identitású emberek egymásra találhassanak, ennél többet kulturális intézmény nem tud nyújtani. (M)

MI újság

www.miujsag-maglod.hu

A kezelés pulzáló, alacsony frekvenciájú és energiájú hanghullámokkal történik.

Tb ellátás keretén belül: Belgyógyászat (szerda 15-18h) Rheumatológia (hétfõ 15-18h) Gyermekorvosi 2. körzet Magánrendeléssel: Bõrgyógyászat (csütörtök 15-18h) Fül-orr-gégészet(szerda 16.30-18.30)

ESKÜVÕJÉT, BARÁTI ÖSSZEJÖVETELEIT, CÉGES RENDEZVÉNYEIT TARTSA KULURÁLT KÖRNYEZETBEN A MAGHÁZBAN!!!

w w w . m a g - h a z . h u

Bérleti díjak: Színházterem: Bál, esküvõ, nagyrendezvény: 125. 000Ft + áfa Díszterem: Egész napos vagy éjszakás rendezvény esetén: 50. 000Ft + áfa Domján teremmel együtt: 80.000Ft + áfa Díszterem, Domján terem, kiállító terem: 100.000Ft + áfa. Díszterem, Domján terem, kiállító terem, elõcsarnok: 125. 000Ft + áfa Domján terem, kiállító terem, külön-külön: 30. 000Ft + áfa. Fenti termek óradíjai: Díszterem: 10. 000Ft + áfa Az összes többi: 5. 000Ft + áfa Klubszobák óradíjai: 2000Ft + áfa Esküvõk esetén plusz udvarhasználat, fõzésre, egyebekre de nem kinti lakodalomra: 15. 000Ft + áfa Udvari lakodalom, sátorral: 80. 000Ft + áfa Az egész épület bérleti díja, udvarhasználattal: 400. 000Ft +áfa Asztalokkal, székekkel és edényekkel 100-120 fõig állunk rendelkezésére. Igény szerint teljes esküvõjét leszervezzük. (Teremdíszítés, meghívók, zenekar, büfé, stb.) ÉRDEKLÕDÉS, FELVILÁGOSÍTÁS: 06 29/326-222, 06 30/598-4412 e-mail: [email protected]

HIRDETÉS •

9

MI újság

10 • MAGLÓDI IFJAK Ez a mottója annak a kiállításnak, mely Mag - változás címmel február 21-én nyílt meg a MagHáz kiállítótermében. A képek Hudatsek László festõmûvész alkotásai, aki több egyéni és csoportos kiállítás után most Maglódon is bemutatkozik. A Kézmûipari Szakközépiskolát keramikusként végezte el. 2006-ban diplomázott Egerben az Eszterházy Károly Fõiskola rajz-vizuális kommunikáció tanári szakán. Jelen pillanatban Budapesten a Jaschik Álmos Mûvészeti Szakképzõ Iskola mûvésztanára, rajzot, festést tanít. – A kiállított képeid jelentõs része aktokból áll. – A festészet tanulásának is van egy útja, egy folyamata, amelyiknek egyik állomása az emberábrázolás. A képeim jelentõs része még a fõiskolai évek alatt készült. Már ott bent is lett volna módom arra, hogy nonfiguratív, szimbolikus ábrázolással dolgozzak, de még nem tartottam magam erre elég érettnek. Az ott töltött 4 év alatt inkább az emberi test ábrázolásával foglalkoztam, ezt a területet kutattam. A diplomamunkám is aktokból áll, de az emberábrázoláson belül már valamirõl szól a kép. Az embert eszközként kezeltem, egy lelkiállapotot tükröz, a címe Kitörés. – Az elsõ figura egy vívódó, összegörnyedt alak, a második, aki kiszakítja magát ebbõl a helyzetbõl, feláll és kitárulkozik a világ felé, a harmadik pedig a megbékélt, aki már bejárta azt az utat, amelyet szeretett volna? – Akár így is lehet nézni az emberi állapot körforgását. – A szemben lévõ falon függõ aktokkal mi volt a terved? Szeretted volna megmutatni az emberi test szépségét? – Ez a sorozat is még a fõiskolai években készült, egy-egy darab kb. 20 perc alatt. Ezeknek a tanulmányoknak az a lényege, hogy mi-

2009 március kedik az úton; csapdák és kelepcék szegélyezik mindenfelé – a mag a kemény maghéjba rejtve biztonságban van. De most tesz egy próbát: összeszedi magát, ledobja magáról a biztonságot jelentõ kemény burkot, és elindul. A küzdelem azonnal elkezdõdik: a kínlódás a talajjal, a kövekkel, a sziklákkal. És amilyen kemény volt a mag, olyan lágy lesz most a csíra, s a törékeny növényre ezerféle veszély leselkedik. A mag eddig biztonságban volt, akár ezer évig is biztonságban lett volna – a csíra számára azonban rengeteg a veszély. De a csíra elindul az ismeretlen felé, a nap felé, a fény forrása felé, anélkül, hogy tudná „hová?” és „miért?”. Hatalmas keresztet kell cipelnie, de a magot megszállta egy álom, és ezért nekivág az útnak. Ugyanilyen az ember útja is. Nagyon viszonP. M. tagságos. Sok bátorság kell hozzá.”

A mag nem tudhatja...

Fiatalok a közéletben Rohanó világunkban a fiatalok, fõleg a 14-30 év közöttiek nagy része elzárkózik a nyilvános, közéleti szerepléstõl. Ez többek között a megváltozott társadalmi, gazdasági és szociális körülményeknek is köszönhetõ. A családokban a szülõk egyre kevesebb idõt töltenek otthon, hogy biztosítani tudják a létfenntartáshoz szükséges erõforrásokat. Ez nagyban befolyásolja a fiatalok életvitelét, hiszen õk is ezt a modellt viszik tovább: hajnalban elindulnak az iskolába, s sokszor csak kora este esnek haza a szülõkkel együtt. Tehát idejük jó részét az iskolában töltik, a maradékot pedig jobb esetben a családdal. Sajnos a fiatalok nagy százalékára jellemzõ, hogy ha van egy kis szabadidejük, akkor nem sportolni vagy valamilyen szakkörbe, esetleg könyvtárba mennek el, hanem leülnek a tv, illetve a számítógép elé, interneteznek, zenét hallgatnak, vagyis a szabadidõ eltöltésének azt a módját választják, amikor nem kell nyilvánosan szerepelni. Ez jelentõsen beszûkítheti látásmódjukat, különbözõ lelki problémákat okozhat, hiszen az ember alapvetõen társas lény, lelki egyensúlyának fenntartásához szüksége van arra, hogy a családon és

nél gyorsabb, dinamikus ecsetvonásokkal dobjam fel a vászonra az emberi test különbözõ állapotait. – Szép az a két idõs embert ábrázoló képed… – Az egyik a nagyapám, akivel sajnos már életében nem találkozhattam, de azzal, ahogy a családi legenda és egy kép alapján megfestettem, közel kerültünk egymáshoz. – Nekem legjobban az a három képed tetszik, amelyrõl a kiállításod is elnevezted. – Igen, ez a Mag sorozat újszülött, az eddigi munkáimhoz képest mindenféleképpen nagy fordulat. Egy biennáléra készítettem, ahol Krisztus példabeszédeibõl kellett egy-egy munkát alkotni. Így született meg a Mag, az elsõ kép, amely a magvetõ példázatára épült, mely szerint a mag Isten igéje, és nem mindegy, hogy milyen földbe vetik…A következõ kép A mag és a nagyhal, a harmadik pedig a Magleány. Ezek a képek kollázstechnikával készültek, amely most egy új eszköz a kezemben, és amelyben nagyon jól érzem magam. Úgy kell elképzelni, hogy kollázsalapra olajfestékkel festek. Ez a módszer nagyon jól használható arra, hogy az emberi kapcsolatok sokszínûségét úgy tudjam ábrázolni, hogy az ne legyen „szájbarágós”. Ezen dolgozom mostanában. Beszélgetésünk végén megkértem az ifjú festõt, hogy a kiállítás mottójának további részét írja le nekem, mert szeretném Önökkel is megosztani. Íme: „S a mag el sem hiszi, hogy ott rejlik benne a gyönyörû virág lehetõsége. Hosszú az út, és mindig biztonságosabb inkább el sem indulni rajta, mert az út ismeretlen, és semmit nem lehet garantálni. Ezer és egy veszély lesel-

Hamarosan megnyitja kapuit a MagHázban a HUDINI RAJZISKOLA Hudatsek László festõmûvész, mûvésztanár a festészet és a rajzolás különbözõ technikáit, valamint vizuális kultúrát tanít azoknak a gyermekeknek, fiataloknak, felnõtteknek, akik kedvet és tehetséget éreznek magukban a képzõmûvészet iránt. Vállalja a mûvészeti szakközépiskolába vagy a felsõfokú oktatásba jelentkezõk felvételi elõkészítését is. Az elsõ tájékoztató megbeszélés március 24-én, kedden, 18 órakor lesz!

aktív szereplõként a különbözõ tánctanfolyamokon, kreatív foglalkozásokon, színjátszó szakkörökben, egy részük a szórakozás miatt, mások azért, hogy leküzdjék lámpalázukat. Arra biztatok minden fiatalt, hogy a tavasz közeledtével az ilyenkor jelentkezõ tavaszi fáradtsággal együtt próbálja meg leküzdeni magában az egész éven át tartó „közéleti fáradtságot” is. Tegye meg mindenki az elsõ lépést, hogy ráébredhessen, mennyire fontos szerepet tölt be a közösség az ember életében: hiszen a közös programok alkalmával nemcsak új ismeretségek, hanem életre szóló barátságok, sõt akár szerelmek is szövõdhetnek. Koncz Katalin

Fiatalok a közéletben a szûk baráti körön kívül más csoportokhoz is tartozzon. Az „otthonülõ” fiatalok általában az idõhiányt, az „engem ez nem érdekel”-t, a lámpalázat, illetve a pénzhiányt jelölik meg közéleti „nemszereplésük” okaként. Másokat pedig – ez leginkább a fiatal felnõttekre jellemzõ – egyáltalán nem érdekel a közélet, csak saját karrierépítésükkel vannak elfoglalva, s ehhez átgázolnak mindenen és mindenkin. A 14-18 éves korosztály másik jelentõs hányada részt vesz ugyan a közösségi életben, ha a kocsmákban, diszkókban és a különbözõ plázákban eltöltött idõt annak lehet nevezni. Sokan nem is tudják, hogy közvetlen környezetükben milyen lehetõségeik vannak a közéletben való részvételre! Van olyan fiatal, aki azt sem tudja, hogy hol van a könyvtár, a mûvelõdési ház vagy a játszótér! Viszont, hogy pozitív dolgot is mondjak a korosztályomról, néhányan közülünk már „ébredeznek”: eljárnak a helyi színházi elõadásokra, komolyzenei koncertekre, képzõ- és iparmûvészeti kiállításokra, részt vesznek szervezõként, segítõként, illetve

Köszönetet szeretnénk mondani mindazoknak, akik a MagHáz 2009. február 7.-én megtartott Disznóvágásán és Torán segítségünkre voltak. Kiemelten: Oláh Józsefnek a tüzifáért, és a Lacika Húsboltnak. Zalavári Béla MagHáz ig.

MI újság

www.miujsag-maglod.hu 2008. évi Utánpótlás Országos Bajnokság, Nyíregyháza Elsõként serdülõ korcsoportban a bajnoki címvédõ Pecznyik Péter lépett dobogóra 62 kg-os súlycsoportban. Szakításban 77 kg-os új országos csúcsot ért el, majd 93 kg-ot lökött. Összetettben 29 kg-mal verte a második helyezettet! Péter megvédte bajnoki címét, és 2009-ben is tagja

TARKA OLDALAK / HIRDETÉS • 11

alacsonyabb, biztosító kezdõfogás esetén ez valószínûleg nem történt volna meg. Az összesített éremtáblázaton így is a 16. helyen végzett a csapatunk.

A SÚLYEMELÕK HÍREI

a Nemzeti Utánpótlás Nevelõ Intézet Héraklész programjának. Következett Méhes Ádám ifjúsági versenyzõnk a 69 kg-os súlycsoportban. Szakításban és lökésben is egyéni csúcsokat javítva, 77 és 99 kg-mal a III. A Magyar Súlyemelõ Szövetség tájékoztatója: helyen végzett. Fogyasz2008. évi szakosztályi pontverseny eredménye tása jól sikerült, utasítá14. Maglódi D. K. S. Súlyemelõ Szakosztály 1759,89 saimat betartotta. 15. Vállalkozók Sportegyesület Kisbér 1746,37 Mindez nem mondható el a 16. Téglás Városi Sportegyesület 1655,36 harmadik versenyzõrõl, az 17. Ózdi Súlyemelõ és Fitness Club 1619,21 ifjúsági 85 kg-ban induló 18. Békéscsabai Elõre Súlyemelõ Club 1475,61 Kerestély Zoltánról. Túlfo19. Testvériség SE 1429,71 gyasztotta magát, ehhez jött 20. Szerencs Városi Súlyemelõ Club 1425,26 még az esélyesek terhe, hi21. Rekard Sportegyesület Gyõr 1359,13 szen sikeres szereplés ese22. Biharnagybajomi Sport Egyesület 1143,82 tén bajnok lehetett volna. 23. Iregszemcsei Súlyemelõ és Szabadidõ SE 882,46 Ezt a nyomást nem bírta, és 24. Koppány SE Tamási 881,94 a szakítás során kiesett a 25. Tiszaújvárosi Súlyemelõ Sportegyesület 628,19 versenybõl. Ebben én is 26. Hartmann és Fia Kft. Súlyemelõ Szakosztály 617,26 hibás vagyok, hiszen egy

Szakosztályi pontverseny Diáksportkörünk 40 egyesületbõl a 14. helyen zárt, ezzel a három csoportba sorolt bajnokságban megnyertük a II. osztályt! Az eredmény azért is igen értékes, hiszen 2 serdülõ-, 3 ifi- és 3 veteránkorú versenyzõ harcolta ki ezt az elõkelõ helyezést. Hasonlóan nagy részük van ebben barátaimnak, ismerõseimnek, akik lehetõvé tették, hogy júliusban Kazincbarcikán értékes pontokat szerezzünk. A helyezés értékét szintén növeli az a tény, hogy míg mi fillérekbõl gazdálkodunk, addig a 11. helyezett évi 10 000 000 forintból teszi ugyanezt. Mit érnek a városunkban eddig soha nem látott magyar bajnoki címek, az országos csúcsok, a NUPI-tagos fiatalok, a diákolimpiai aranyak, ezüstök, bronzok? SEMPecznyik Gábor edzõ MIT!

A Színházi Világnapot amelyben néhányan sominden évben március kat nyertek, és sokan 27-én ünnepeljük. Ebbõl mindent elvesztettek. A az alkalomból idén Augusto Boal mondja el megvilágítsuk mindennapi életünk színgazdag országok politikusai titkos megbeszégondolatait. padát. léseket tartottak, és csodatévõ megoldásokkal Különösek az emberi társadalmak mindenMúlt év szeptemberében egy váratlan „színálltak elõ. Mi, a nézõk, az áldozatok, az ernapjai, de bizonyos alkalmakkor mégis színházi meglepetés” csapott le ránk: azt képkély utolsó soraiba szorultunk. házi elõadásokra van szükségünk. Ezek fonzeltük, hogy biztonságos világban élünk, és Húsz évvel ezelõtt Racine: Phédráját rendeztos társasági események, olyanok, mint amibár távoli, vad tájakon háborúk, népirtások, tem Rio de Janeiróban. A díszlet szegényes lyenre most eljöttek. vérengzések tombolnak, embereket kínoznak, volt: a földön két tehénbõr, körülötte bamNem tudatosul bennünk, de buszrudak. Minden elõadás az emberi kapcsolatok szín- Augusto Boal – brazil drámaíró, rendezõ, elméleti szakember. Rio de elõtt a következõket mondházi mintákat követnek: a Janeiróban született 1931-ben. Az Elnyomott Színház elméletének megalapí- tam a színészeimnek: „Vétér használata, a testbeszéd, tója. Számos elismerésben, kitüntetésben részesült. 1956 és 1971 között Sao ge a próbáknak, annak, a szavak megválasztása, a Paulóban a Teatro ARENA igazgatója volt. Ennek a színháznak a létrehozása hogy napról napra újabb hanghordozás, a gondolatok jelentõsen megváltoztatta a brazíliai színházi életet, színházi modellt. Céljuk variációkat próbáljunk ki. és érzelmek ütközése, vagy- egy népszínház megvalósítása volt. Elsõsorban kortárs brazil szerzõk mûveit Amikor átlépitek a bamis mindaz, amit a színházállították színpadra, de a nagy klasszikus világszínházi repertoárt is színre buszkerítést, közületek senban bemutatunk, és saját ki sem hazudhat többé. A vitték, többek között Moliere, Ruzzante, Lope de Vega, Brecht stb. drámáit. életünkben is megélünk, azt színház az elrejtett igazság sugallja: a színház teremtett Késõbb zenés darabokat is játszottak, de kísérleteztek új mûfajjal is. Létre- maga.” hozták az úgynevezett Színház-naplót, és ebbõl nõtt ki a Théâtre de l'Oprimé Amikor a felszín mögé néminket! A menyegzõk, a temetések (az Elnyomott Színháza). zünk: mindenütt elnyomóspektákulumok, de egyben 1964-ben az elsõ katonai puccs mindent megkérdõjelezett, bevezették a cen- kat és elnyomottakat, osztáa mindennapi élet jól ismert zúrát. 1968-ban a második államcsíny pedig véget vetett mindenféle népszín- lyokat és kasztokat látunk, rítusai is. A ceremóniák, a házi kezdeményezésnek. Diktatúra vette kezdetét az országban. Az ARENA egy igazságtalan, kegyetlen reggeli kávézások, a köszö- Színház elkötelezett, a diktatúra ellen harcoló színházzá vált. 1971-ben világot találunk. A mi dolnések, a bátortalan szerelgunk, hogy egy másfajta Augusto Boalt letartóztatták, megkínozták, és ezután számûzetésbe kényszemek és a viharos szenvedétársadalmat képzeljünk el. lyek, a szenátorok tanács- rült. Ekkor dolgozta ki az „Elnyomott színháza” elméletét. 1979-ben Párizs- Meggyõzõdésünk, hogy ez kozása, diplomaták találko- ban telepedett le, de közben rendezett Németországban és Ausztriában is. lehetséges. A mi dolgunk 1986-ban Brazília újra befogadta Augusto Boalt, akit Rio városának kép- hát, hogy ezt a színpad zója, ez mind színház. Mûvészetünk arra tanít, viselõi testületébe választottak. Jelenleg a Centro do Teatro do Oprimado do deszkáin és az életben meghogy nyitottan fogadjuk be Rio de Janeiro munkáját irányítja. valósítsuk. a mindennapi élet elõadáNézzék meg az elõadást, és sait, melyekben egyformán vagyunk szími biztonságban élünk, pénzünket tekintélyes amikor hazatérnek, játsszák el a saját darabnészek és nézõk, s elmosódik a színpad meg bankokban helyeztük el, vagy becsületes jukat, és vegyék észre azt, ami kiböki a szea zsöllye közti határ. Valamennyien mûvébrókerre bíztuk; aztán azt akarták elhitetni mük, de soha nem látták meg. A színház nem szek vagyunk: a színház arra tanít, hogy velünk, hogy ez a pénz nem is létezett, hogy esemény, hanem életmód! meglássuk azt, ami nyilvánvaló, de már csak néhány, egyáltalán nem virtuális, de Mindannyian színészek vagyunk: állampolannyira hozzászoktunk, hogy észre sem nem is megbízható vagy tiszteletreméltó közgárnak lenni annyit jelent, hogy nem elégvesszük. A megszokott láthatatlanná válik, gazdász siralmas, virtuális agyszüleménye szünk meg azzal, hogy társadalomban élünk, és épp azért hozunk létre elõadásokat, hogy volt. Ez rossz színház, sötét cselszövés, hanem megváltoztatjuk azt.

Színházi világnapi üzenet 2009.

12 • RENDÕRSÉGI HÍREK

MI újság

2009 március

A Maglódi Rendõrõrs illetékességi területén az állomány által tett eredményes intézkedések 2009. évben Közrendvédelmi területen A rendõrjárõr szolgálata teljesítése során 2009. 01. 07. napon a reggeli órákban Ecser külterületén igazoltatta Sz. R. ecseri lakost. Az intézkedés során megállapítást nyert, hogy nevezett ellen a Pesti Központi Kerületi Bíróság elfogatóparancsot adott ki. Erre tekintettel Sz. R.-t a helyszínen elfogta, és elõállította a Maglódi Rendõrõrsre. A rendõrjárõr szolgálata teljesítése során 2009. 01. 14. napon a délelõtti órákban Maglód központjában igazoltatta T. Zs. csécsei lakost. Az intézkedés során végrehajtott ruházatátvizsgáláskor az igazoltatottnál bûncselekménybõl származó mobiltelefon került feltalálásra, melynek a BRFK XXI. Kerületi Rendõrkapitánysága körözését rendelte el. Erre tekintettel nevezettet a rendõrjárõr a helyszínen elfogta, és elõállította a Maglódi Rendõrõrsre.

Az Életet Az Éveknek Alapítvány köszönetet mond a személyi jövedelemadó 1%-áért.

A rendõrjárõr szolgálata teljesítése során 2009. 01. 30. napon a délutáni órákban Maglód, Bellus János tér MÁV-állomáson igazoltatta Cs. P. maglódi lakost, aki a rendelkezésre álló adatok alapján hamisított diákigazolvánnyal vette igénybe a MÁV szolgáltatásait. Erre tekintettel nevezettet a rendõrjárõr a helyszínen elfogta, és elõállította a Maglódi Rendõrõrsre a további intézkedések megtétele végett.

Bûnügyi területen Büntetõeljárás indult K. M. maglódi lakos feljelentése alapján ismeretlen tettesek ellen, akik 2009. 01. 27-én 17.00 és 17.10 óra közötti idõben Maglód, Bajcsy-Zs. utcában tettleg bántalmazták K. M. maglódi lakost, melynek során az egyik elkövetõ a sértettõl jogosnak vélt tartozás fejében 3000 Ft készpénzt követelt. Az eljárás során beszerzett adatok alapján az elkövetõk azonosításra kerültek, elfogásuk megtörtént, gyanúsítotti kihallgatásuk foganatosítva lett. Az ügyben a nyomozást a MRk. Vizsg. Alo. folytatja le. Az elkövetõk szabadlábon hagyásuk mellett védekezhetnek. Büntetõeljárás indult S. É. maglódi lakos feljelentése alapján K. P. ecseri lakos ellen, aki

2009. 01. 21. napon Ecser, Szalacska-dûlõben lévõ lakásában a sértettet megkötözte és a lakásban fogva tartotta. A sértett hosszas próbálkozásának köszönhetõen a lábait kiszabadította, és segítséget kért a szomszédoktól. Az elkövetõ kilétének megállapítása után a rendõrõrs járõrei és nyomozói az elkövetõ felkutatására indultak, mely eredményre vezetett. Az elkövetõ gyanúsítotti kihallgatását végrehajtották. Az ügyben a nyomozást a MRk. Vizsg. Alo. folytatja le. Az elkövetõ szabadlábon hagyása mellett védekezhet. Büntetõeljárás indult S. L. maglódi lakos bejelentése alapján ismeretlen tettes ellen, aki 2009. 02. 15-én 22.00 és 23.30 óra közötti idõben Maglód, Fõ úton lévõ szórakozóhelyen egy alkalommal mellkason szúrta F. Z. maglódi lakost, aki a bántalmazás következtében sérülést szenvedett. Az adatgyûjtést követõen a rendõrjárõrök és a nyomozók az elkövetõ felkutatására indultak, mely eredményre vezetett, az elkövetõt elfogták, gyanúsítotti kihallgatása végrehajtva. Az ügyben a nyomozást a MRk. Vizsg. Alo. folytatja le. Az elkövetõ szabadlábon hagyása mellett védekezhet. Bakos Róbert r. százados õrsparancsnok

Keresse Takarékszövetkezeti fiókjainkban a kockázatmentes, kedvezõ kamatozású forint alapú lakáshiteleinket! Építkezik, építtet vagy lakást vásárol? Új lakás építéséhez/vásárlásához ajánljuk: »Kiegészítõ kamattámogatott lakáshitel (Már 10% önerõ igazolásától!) »Fészekrakó lakáshitel (Önerõ nélkül is!) »Köztisztviselõi, közalkalmazotti támogatott lakáshitel (Önerõ nélkül is!) »Megelõlegezõ lakáskölcsön Állami támogatások: »Lakásépítési/vásárlási támogatás (LÉK) Használt lakásvásárláshoz ajánljuk: »Piaci kamatozású lakáshitelünket Állami támogatások: »Fiatalok Otthonteremtõ Támogatása (FOT) Bõvítene? A többszörösen módosított 12/2001 (I.31.) Kormány rendelet alapján igényeljen »Állami támogatásokat Korszerûsítene, felújítana? Elnyert pályázat alapján igényeljen »Energiatakarékos lakáshitelt Bõvítésre, korszerûsítésre és egyéb építési munkálatokra/vásárlásra, felújításra ajánljuk piaci kamatozású konstrukciónkat! Tájékoztatónk nem teljes körû, részletes tájékoztatóinkat megtalálja a http://www.monor.tksz.hu Web címünkön, valamint átveheti személyesen kirendeltségünkön.

Monor és Vidéke Takarékszövetkezet – Maglódi kirendeltsége: Maglód, Fõ u. 13.