www.geopower-i4c.hu Tisztelt Olvasó!
2012. SZEPTEMBER
Örömmel nyújtjuk át az Interreg IVC program keretében,
Projekt ülés, Stockholm—Tallinn
1
európai együttműködésben megvalósuló GEO.POWER projekt
Projekt ülés, Budapest
4
magyar nyelvű hírlevelének harmadik számát.
Geotermikus energia - Hajdúszoboszlón
6
Beruházások a tiszafüredi kistérségben
6
TRANSENERGY projekt
7
tatására is az érintettekkel.
KÖZOP-KEOP átcsoportosítás
9
Elkezdődött az Akció Tervek kidolgozása, szakmai egyez-
Partnerség
10
A második hírlevél megjelenése óta eltelt időben nem csupán szakmai projekt találkozókra került sor, de számos alkalommal nyílt lehetőség az eddigi eredmények megosztására, megvi-
tetése is.
GEO.POWER projekt ülés - Stockholm/Tallinn 2012. május 2-4 között rendezték meg a GeoPower projekt 2. és 3. D-Lab találkozóját, valamint a 4. Operatív Bizottsági ülést. A találkozó az egyik jó gyakorlat látogatásával kezdődött, a stockholmi Arlanda reptér bemutatásával. A résztvevőknek alkalma volt betekintést nyerni olyan helyekre, melyek az utasok elől zárva vannak. Elsőként a reptér hűtő központját mutatták be, mely egy föld alatti víztömeg segítségével valósítja meg a hangárok, a terminálok és egyéb épületek hűtését, fűtését. Télen a víz felmelegítéséhez bioüzemanyagot használnak fel. Végül részletes ismertetés közben a Halmsjön tó-nál foglalták össze a látottakat. A tóhoz kapcsolódó hűtő-fűtő rendszert 2000-ben építették ki, hogy kevesebb áramot használjanak fel, hagyományos energiahordozókból.
Stockholm Arlanda reptér
A második D-Lab találkozóra a stockholmi egyetemen került sor, melynek témája az épületek energetikai jellemzőinek javítását ösztönző szakpolitikák és a hőszivattyú piac fejlesztése és a környezeti előnyök és a fenntarthatóság, svéd példákra fókuszálva. A találkozót Jonas Tolf nyitotta meg, Stockholm városának képviseletében. Előadásában bemutatta a város klíma és energia akciótervét, mely igen ambiciózus, tekintve, hogy 2050-re a város mentes lesz a fosszilis energiahordozóktól. Az Európai Hőszivattyú Szövetségtől a szintén svéd Martin Forsén előadásában arról beszélt, hogy fejlődött Svédországban a kisebb teljesítményű hőszivattyúk piaca. Svédországban a 2000-es évek elejétől jelentősen megnőtt a hőszivattyúk eladása, aminek következtében a fűtőolaj felhasználás nagymértékben csökkent, ill. a biomassza kazánok eladása is visszaesett, valamint a CO2 kibocsátás is kb. a harmadára csökkent. A hőszivattyú felhasználás annak ellenére terjedt el ilyen mértékben, hogy a piacon nincs semmilyen különösebb támogatási rendszer. A siker többek között a magas energiaáraknak, az energiaszolgáltató cégek támogatásának és az iparban meglévő infrastruktúrának köszönhető. A nagyobb teljesítményű hőszivattyúk piaci penetrációját Lennart Rolfsman mutatta be. A nagy teljesítményű hőszivattyúkat már több mint 20 éve használják az iparban, kezdetben víztisztításra, és kisebb mértékben fűtésre. Napjainkban azonban már általánosan elterjedt a fűtésre való hasznosításuk. Leggyakoribb típusuk a levegő-víz, de jelentős a víz-víz típusú hőszivattyú használata. Johnny Andersson ( Ramböll ) az épületek energetikai jellemzőinek javítását ösztönző szakpolitikákat ismertette. A svéd épületenergetikára vonatkozó törvények igazodnak az EUs jogszabályokhoz, pl. a 2010/31/EG – PM I ( Energy Declarations) and PM II ( Near-Zero Energy Buildings ) . A honosítást a Svéd Parlament érvényesíti. Svédországban nem csak vertikális kapcsolat van a szabályozásban, hanem létezik egyfajta horizontális kapcsolat a kivitelező és a szerződő fél között, ami akkor lép életbe, ahogy megkötötték a szerződést. Ezt az ún. AMA, azaz az „ Általános anyag és kivitelezési szabályzat ” követeli meg, mely biztosítja a minőségi kivitelezést a legjobb áron. A nap utolsó szakmai előadása Semida Silveira, az energia és klímatudományok professzorának előadása volt, mely a hőszivattyúk alkalmazásának környezetvédelmi előnyeiről és a fenntarthatóság kérdéséről szólt, hogy hogyan segíti a Stockholmi egyetem Energia és Klíma Osztálya interdiszciplináris kutatásaival Svédország energetikai átmenetét egy fenntartható jövő felé, különös tekintettel a hőszivattyú piacra. A délután első felében egy kerekasztal beszélgetésre került sor a hőszivattyú piac kihívásairól és a még benne rejlő lehetőségekről. A beszélgetést a Hőszivattyú és Hővisszanyerés Bizottságának elnöke vezette, szakértőként részt vett az Európai Hőszivattyú Szövetség, egy hőszivattyúgyártó cég és az egyik energiaszolgáltató cég képviselője. A nap Stockholmban a Ropsten Erőmű látogatásával zárult, mely a város egy részének központi fűtését hűtését látja el, megújuló energiák alkalmazásának segítségével. Az erőmű egy harmadik generációs erőmű, mely 600 épületet fűt-hűt, és több mint 200 km csővezeték tartozik hozzá. A központi hűtésben felhasználják a hőszivattyúk „ h ulladék hűtését ” . Stockholmban 6 nagyobb egység működik, ezek közül a Ropsten erőmű 1-2-t látogattuk meg, ahol egy 150 MW-os hőszivattyú segítségével fűtenek, egyedül ezt az erőművet nem használják központi hűtésre.
A Ropsten erőműnél
www.geopower-i4c.hu
Az erőmű látogatása után felszálltunk a Stockholm-Tallin útvonalon közlekedő kompra, ahol az este folyamán sor került a 4. operatív bizottsági ülésre, ahol a projekt eddigi eredményeiről számoltak be a partnerek, valamint a következő lépéseket ismertették, ami azért is jelentős, mert a projekt zárása idén decemberben lesz. A következő találkozót Budapesten rendezik, július 18-19-én. Miután a komp reggel megérkezett Tallinnba, rögtön a Tallinni Tengerészeti Múzeumba vitt minket a busz, ahol megnézhettük, az egy héttel a nyitás előtt álló múzeum hőszivattyús rendszerének működését, melyben a tengervíznek is szerepe van.
A 4. Operatív Biztottsági ülésen a Baltic Queen fedélzetén
A Tallinni Tengerészeti Múzeum
A 3. D-Lab találkozót Tallinnban a Környezetvédelmi Minisztériumban rendezték. A környezetvédelmi miniszter tartott nyitó beszédet, ezt követően az észt szakértők előadásaiban megismerhettük ennek a kis balti országnak a geotermikus adottságait, a hőszivattyúk alkalmazásának jogi kereteit. Az Észt Parlament 2009-ben fogadta el a nemzeti energiastratégiát, melyben a hosszú távú cél, 2020-ra többek között a 25%-os megújuló energia arány elérése a teljes energiafelhasználáson belül. Az energiaellátásban jelentős szerep jut az olajpalának, mely 2010-ben a legnagyobb arányú primer energiaforrás volt. Az állam támogatja a megújulókból termelt elektromos áramot, ahogy a hőt is. A hőszivattyúk nagyobb arányú felhasználása is célja az országnak, mivel ezáltal könnyen teljesíthetők az épületek energetika jellemzőire vonatkozó előírások. A hőszivattyúk alkalmazásának jogszabályi hátterét Argo Jõeleht, a tartui egyetem kutatója mutatta be. A GeoPower találkozó zárásaként a partnerek ismertették, hogy mely jó gyakorlatokat kívánják átvenni, ill. hogy a projekt végére elkészítendő cselekvési terv elkészítésében hol tartanak.
www.geopower-i4c.hu
GEO.POWER projekt találkozó, Budapest
A Geopower projekt 6. találkozóját ezúttal Budapesten rendezték meg 2012. július 18-19-én. Szerda reggel 9 órakor indultunk a tanulmányút első színhelyére, a törökbálinti Telenor Székházhoz. A túra során körbevezettek minket az épület innovatív kialakítású belső részében, ill. megtekintettük a hőszivattyús rendszereket és a 168 m2 napkollektoros rendszert. A Telenor központ az egyik leginkább környezetbarát vállalati központ. A fűtést a száz méter mélyre fúrt hőszivattyús rendszerek biztosítják, a dolgozók melegvíz-igényének nagy részét a napkollektoros rendszer biztosítja. Az épületben intelligens vezérlés működik, melynek segítségével teszik még energiahatékonyabbá és biztonságosabbá az épületet. Ezen felül a Telenor Házban nagy hangsúlyt fektetnek a mobilitásra, az együttműködésre, az egész székház kialakítása egyfajta skandináv munkakultúrát tükröz, ami nyílt kommunikációt, demokratikus, partneri együttműködést tesz lehetővé. A Telenor a környezetvédelemre is odafigyel, több intézkedés is a CO2 kibocsátásuk csökkentésére irányul, többek közt csökkentik a hálózat és a gépkocsipark
energiafelhasználását,
szolgáltatások
igénybevételénél
odafigyelnek a környezeti hatásokra, szelektíven gyűjtik a hulladékot stb. A lenyűgöző Telenor Ház után a második utunk Újszilvásra vezetett, ebbe a 2800 főt számláló innovatív kis településre, mely Budapesttől 70 km-re, DK-re található.
Újszilvás A község gazdag termőfölddel rendelkezik, így az itt élők nagy részének a fő megélhetési forrása a mezőgazdasághoz kapcsolódik. A szőlő- és gyümölcsültetvények mellett itt termesztik az országban szinte egyedülálló módon – a sörgyártásban, a gyógyszer- és szépségiparban használható komlót. A település az elmúlt 10 évben igen sikeres fejlődése/fejlesztésen ment keresztül, köszönhetően, a főként az önkormányzat által, benyújtott pályázatoknak. Igen figyelemre méltó tény, hogy a települést érintő tervezésbe, döntésekbe bevonják a lakosságot, a különböző civil és érdekvédelmi szervezeteket is. A fejlesztések eredményeként, melyek a település elfogadott stratégája mentén történnek, nem csak a település infrastruktúráját fejlesztették, hanem célul tűzték ki az energiafüggetlenséget, melyet megújuló energiaforrásokra alapoznak. Ennek első lépéseként már kiépítették a geotermikus fűtési rendszert, mely a település közintézményeit látja el hővel. A kutakból 33 °C-os víz tör fel, melyet a fűtésen kívül melegvízellátásra is felhasználnak. 2011 novemberében adták át az ország legnagyobb napkövető rendszerű naperőművét, amely képes biztosítani az önkormányzat összes intézményének és a község közvilágításának ellátását. A 68 forgatórendszerre szerelt 1632 db napelem évente mintegy 630 000 kWh villamos energiát biztosít.
www.geopower-i4c.hu
Elsőként a település polgármestere, Dr. Petrányi Csaba mutatta be a községet, ill. az eddig elért jelentős eredményeket. A délután többi előadásában a Hőszivattyú Szövetség egy képviselője ismertette a hazai hőszivattyú helyzetet, ill. a lehetőségeket, melyek még nagymértékben kiaknázatlanok hazánkban. A megújuló energetikai beruházások látogatása előtt a kiépített hőszivattyús rendszer részletes bemutatására is sor került, Dr. Szép István előadásában, melyből megtudtuk, hogy a beruházás során két szolgáltatás került összekapcsolásra: a hálózati ivóvíz-szolgáltatás, mely 445 m mély kútból történik, ill. a közintézmények fűtésének megoldása. A közintézmények fűtését a 445 m mélyről felhozott víz hőenergiájának elvonásával valósítják meg, mely végül a Vízműbe kerül, közüzemi vízellátás céljából, a felesleges mennyiséget pedig visszasajtolják. A találkozó második napján az 5. Steering Committe meeting került megrendezésre az Energia Központban. A nyitó előadásban Marco Meggiolaro ( Province of Ferrara ) , összefoglalta a projekt eddigi eredményeit, a 3 komponens jelenlegi helyzetét, valamint a teljesítendő feladatok határidőit. Ezt követően került sor a partnerek által kidolgozott Action Plan-ek állapotának bemutatására. A projekt egyik célja, hogy olyan megoldásokat keressünk, melynek segítségével az EU Strukturális Alapjainak segítségével, ill. azok hatékonyabb felhasználásával elősegítsük a hőszivattyúk széleskörű elterjedését a partnerországokban. Ehhez nyújt segítséget az Action Plan, melyet minden résztvevő régiónak ki kell dolgoznia. Az Action Plan-ek jelenlegi kidolgozottsági fázisában választ kellett adni többek között arra, hogy mennyire élvez prioritást a geotermikus energia az adott országok Strukturális Alapjaiban jelenleg, a 2007-2013 közötti időszakban, ill. előreláthatóan prioritás lesze a
2014- 2020 közötti periódusban. Továbbá, milyen célértékeket
határoztak meg a hőszivattyú fejlesztésekben, ill. egyáltalán van-e ilyen célérték, milyen támogatási források, ösztönzők léteznek a régiókban; valamint hogy tudják az Irányító Hatóságot meggyőzni a hőszivattyú beruházások fontosságáról; ezekre akcióterv javaslatokat is bemutattak a partnerek. A meetingen a JTS
( Joint Technical Secretariat)
képviseletében,
Zornitsa Tsoneva az Action Plan-ek jelentőségéről beszélt, valamint arról, hogyan lehet sikeres akcióterveket készíteni, ennek alátámasztására már megvalósított projekteket mutatott be, ilyen volt pl. az „ EU2020 Going Local ” c. projekt. Luca Angelino, a European Geothermal Energy Council tagjaként az EU Strukturális és Kohéziós Alapjainak 2007-2013 közötti helyzetét mutatta be, valamint azt, hogy mennyit használtak fel megújulós beruházásokra, főként geotermikus energia felhasználásra. Ismertette a Kohéziós Alapok 2014-2020 közötti prioritásait, ahol 11 tematikus területet határozott meg az EU, ezek közül 3 olyan, mely a geotermikus fejlesztésekre is felhasználható: „ A lacsony-széndioxid
kibocsátású
gazdaság
megvalósítása ” ,
„ Kutatás
&
Innováció ”
és
„ KKV-k
versenyképessége ” . Több részletről, pl. a pénzügyi feltételekről még tárgyalások folynak az Európai Parlamentben, és vélhetőleg 2012 őszére a végleges változat is kiadásra kerül.
www.geopower-i4c.hu
Geotermikus és napenergiával üzemelő irodaépületet építenek Hajdúszoboszlón Intelligens, megújuló energiával működő irodaépületet épít, egyúttal új munkahelyeket is teremt Hajdúszoboszlón az AguaGenerál Kft.; az uniós támogatással megvalósuló, 197,7 millió forintos beruházás alapkövét szombaton helyezték el. Intelligens, megújuló energiával működő irodaépületet épít Hajdúszoboszlón, és új munkahelyeket teremt az AguaGenerál Kft.; az uniós támogatással megvalósuló, 197,7 millió forintos beruházás alapkövét szombaton helyezte el Márton Attila, a fürdőváros országgyűlési képviselője és a hajdúszoboszlói cég vezetője. Katona Imre cégvezető elmondta: 2011-ben az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács telephely-fejlesztési pályázatán nyertek 98 millió forintot a beruházáshoz, az összesen 650 négyzetméteres épület teljes energiaigényét geotermikus, illetve napenergiával biztosítják majd. A decemberre megvalósuló beruházás hét új munkahelyet hoz létre a főként szennyvíz-, mezőgazdasági és környezetvédelmi beruházásokkal foglalkozó hajdúszoboszlói cégnél - fűzte hozzá. Pajna Zoltán, Debrecen alpolgármestere, aki a beruházási támogatás megítélésekor az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke volt, példaértékűnek nevezte a beruházást. A megújuló energiáról sokat beszélnek, de kevesen valósítják meg - jelezte a politikus hozzátéve, kíváncsiak lesznek az új beruházás első éves energiamérlegére. Elmondta azt is, hogy a régióban az egyik legnépszerűbb pályázati konstrukció volt az ipar- és telephely-fejlesztési program, amelyre 2011 és 2013 között 11 milliárd forint áll rendelkezésre. Márton Attila, Hajdúszoboszló országgyűlési képviselője szerint Magyarországon azoknak a vállalkozásoknak van jövője akik "dolgozni és foglalkoztatni akarnak". Kiemelte, hogy az Aqua-Generál Kft. újabb fejlesztési és pályázati projektekkel további foglalkoztatás-bővítést tervez a városban.
Szociális intézmények megújuló energiával a tiszafüredi kistérségben Abádszalókon a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat új épületét szerelik fel napelemekkel és hőszivattyúval, Kunhegyesen az idősek gondozási központja kap napkollektoros rendszert. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a tiszafüredi kistérség három településének szociális intézménye költözhet új, illetve felújított épületbe az európai uniós támogatású kistérségi projekt keretében. Az idén nyáron befejeződő projekt az észak-alföldi operatív programból 103,7 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert. A projekt három várost érint: Abádszalókon új épületet kap a családsegítő központ és a gyermekjóléti szolgálat, Kunhegyesen új épületbe költözik az idősek nappali ellátását biztosító gondozási központ, Tiszafüreden egy felújított épületbe helyezik át a szociális alapszolgáltató intézményt, a nyugdíjas klubot. Abádszalókon a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat jelenleg a városházán működik szűkös körülmények között. A 161 négyzetméteres új épületben három irodát, csoportszobát, várótermet, adománygyűjtő helyet, konyhát, illetve vizesblokkokat alakítanak ki. A létesítményt a megújuló energiák hasznosításaként napelemekkel, illetve hőszivattyú rendszerrel szerelik fel. A projekt kunhegyesi elemeként az idősek nappali ellátására, az étkeztetés és házi segítségnyújtás biztosítására szolgáló, 187 négyzetméteres új gondozási központ helyiségeinek kialakítására, illetve napkollektorok felszerelésére közel 40 millió forintot fordítanak. Tiszafüreden egy jelenleg nem üzemelő, kihasználatlan panziót hasznosítanak majd az idősek nappali gondozására.
www.geopower-i4c.hu
TRANSENERGY projekt - jó gyakorlat bemutatása A Közép-Európai Program ( Central Europe ) keretében finanszírozott TRANSENERGY projekt szakmai konferenciájára és az azt követő tanulmányútra 2012. szeptember 13-14-én került sor. A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet ( MFGI )
vezetésével a
projektben Szlovákia, Ausztria és Szlovénia földtani szolgálatai vesznek részt; céljuk a Nyugat-Pannon-medence határokkal osztott geotermikus erőforrásainak felmérése, és földtudományi alapokon nyugvó fenntartható használatának előmozdítása. A projekt átfogó célja a vizsgált régiókra egy felhasználóbarát web-es felület kialakítása, amely a projekt célcsoportjai
( kormányzati
döntéshozók, vízügyi és bányászati szakhatóságok, felhasználók, jelenlegi és potenciális befektetők, szakmai szervezetek, stb. ) számára közvetlenül felhasználható módon közvetíti a térségre vonatkozó geotermikus hasznosítással kapcsolatos vizsgálati eredményeket, információkat. A web-es felület elérhető a projekt honlapjáról,
vagy
a
következő
linkről:
http://www.arcgis.com/home/webmap/viewer.html?
webmap=f82fe0f737174219a354f4209ea7448a&extent=12.1518,45.3238,20.2487,49.1158 A projekt területén öt olyan határ menti régió került kijelölésre ahol speciális geotermikus adottságok, illetve már jelenlévő határon átnyúló hasznosítási problémák ismertek. A szlovák-osztrák-magyar hármashatár térségében található a Bad Radkensburg-Hodos mintaterület, amely a kedvező geotermikus adottságokkal rendelkező Stájermedence és a Mura-Zala-medence területére esik. A
térségben
a
geotermikus
hasznosítás
meglehetősen elterjedt, bináris rendszerű erőműben elektromos áram termelés is folyik. Az osztrák-magyar határ menti régióban található Lutzmannsburg-zsirai mintaterület a híres büki és sárvári termálfürdőket foglalja magában. Itt a határon átnyúló termálvíz hasznosítás, azon belül is az egyik országban történő termelés másik országban jelentkező negatív hatásait vizsgálja
a
projekt.
Az
osztrák
és
szlovák
területrészeket magába foglaló Bécsi-medence északi része
Közép-Európa
szénhidrogén
termelési
egyik körzete,
legjelentősebb míg
a
déli
medencerészben a termálvizeket balneológiai céllal hasznosítják. A területen az egyik legjelentősebb potenciális konfliktust a szénhidrogén-bányászat és a geotermikus hasznosítás összehangolásának hiánya
www.geopower-i4c.hu
jelenti, mivel mindkét iparág ugyanazon mélységi tárolókban található olaj – gáz – forró víz elegyéből álló fluidumok kitermelésére összpontosít. A Duna-medence, annak ellenére, hogy a geotermikus adottságai nem kiemelkedők, jelentős termálvízadó rétegeket foglal magában a mélységben, amelyet mind a szlovák, mind a magyar oldalon intenzíven termelnek. A hasznosítások bővülésével a nem összehangolt hévíz- és geotermikus energia felhasználási stratégia itt is potenciális feszültségforrást jelenthet a jövőben. A Komárom-párkányi mintaterület a Dunántúliközéphegység északkeleti peremén helyezkedik el. Ebben a térségben a bányászattal kapcsolatos vízkitermelések komoly vízszintsüllyedéseket eredményeztek, ami a termálkarszt rendszer egészére nézve éreztette hatását. A TRANSENERGY projekt egyik fő nyilvános fóruma volt a konferencia, ahol az érintettek ( az országos és regionális szintű hatóságok döntéshozói, a jelenlegi és jövőbeli hasznosítók, befektetők, érdeklődő szakmai- és nagyközönség )
az Európai Unió, ezen belül is
kiemelten a közép-európai régió megújuló energia- és vízgazdálkodási
stratégiájának
megismerkedhettek
a
megvitathatták kirándulás mintaterület
azokat.
követte,
projekt A
amely
legérdekesebb
keretében eredményeivel,
tanácskozást a
egynapos
Komárom-Párkány-i
magyar
és
szlovák
helyszíneire kalauzolta el az érdeklődőket. A szakmai napon nevesítésre került a geotermia szerepe a magyar és EU-s energiapolitikában, majd bemutatásra került a régió geotermikus potenciálja, a hasznosítással kapcsolatos konfliktusforrások, valamint a projektben eddig elért eredmények kerültek bemutatásra. A napot egy kerekasztal beszélgetés – vitafórum zárta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Vidékfejlesztési Minisztérium, Nemzeti Környezetügyi Intézet, Környezetvédelmi-, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek, Magyar Bányászati és Földtani Hivatal és hazai befektetők ( pl. MOL Nyrt., Cege Zrt., PannErgy, Mannvit Kft. )
meghívott képviselőivel. A projekt tevékenységeknek közvetlenül ugyan a sekély
geotermikus rendszerek nem képezik részét, a vitafórumon mégis hangot adtak maguknak a földhő-szivattyúzás pártolói is.
www.geopower-i4c.hu
A projektről bővebben a http://transenergy-eu.geologie.ac.at/ weboldalon tájékozódhat, ahol mind a szakmai konferencia előadásai, mind a projektben elért eddigi eredmények hozzáférhetőek és letölthetőek.
Koncesszió A Transenergy projekt szakmai konferenciáján hosszas vitát váltott ki a régóta húzódó koncessziós pályázatok meghirdetésének kérdése, amelyekkel kapcsolatban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium képviselői úgy nyilatkoztak, hogy még 2012-ben meghirdetésre kerülnek. A Bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény ( Bányatörvény ) 2010. év elejei módosítása alapján „ z árt területnek ” minősül a meghatározott ásványi nyersanyag – így a szénhidrogén – kutatása, feltárása, kitermelése céljából lehatárolt, koncessziós pályázatra kijelölhető terület. A Bányatörvény értelmében a zárt területeken a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján a nemzeti fejlesztési miniszter koncessziós pályázatot hirdethet meg azokon a területrészeken, ahol – a külön jogszabály szerinti érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok figyelembevételével – , az ásványi nyersanyag bányászata, illetve a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik. A komplex érzékenységi – terhelhetőségi vizsgálatokat jelenleg a 103/2011.
( VI. 29. )
Korm. rendelet
( R endelet ) szabályozza. Ez a vizsgálat a bányászati koncesszió céljára történő kijelölés érdekében végzett környezet-, táj- és természetvédelmi, vízgazdálkodási és vízvédelmi, kulturális örökségvédelmi, talaj- és földvédelmi, közegészségügyi és egészségvédelmi, nemzetvédelmi, területfejlesztési és ásványvagyongazdálkodási szempontokat figyelembevevő vizsgálatokat jelenti. A Rendelet alapján komplex érzékenységi – terhelhetőségi vizsgálatot a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal ( M BFH ) , a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet ( M FGI ) , a Nemzeti Környezetügyi Intézet ( NeKI ) végzik. A koncesszióval kapcsolatos folyamatosan frissülő információk az MBFH honlapjáról érhetőek el: http:// www.mbfh.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&hkl=444&lng=1
KÖZOP – KEOP átcsoportosítás A Kormány 1331/2012. ( IX.7. ) Korm. határozata szerint megkezdődött a Környezet és Energia Operatív Program ( KEOP ) 2011 – 2013. évekre szóló akcióterv 4. és az 5. prioritásban meghirdethető pályázati felhívások előkészítése. A Korm. határozat megállapítja az Új Széchenyi Terv környezetfejlesztési céljainak megvalósítása érdekében
– a KEOP 2011 – 2013. évekre szóló akcióterv 4., 5. és 8. prioritásainak
forrásmegosztását és elrendeli a kapcsolódó energiahatékonyság és megújuló energiaforrás növelésre vonatkozó pályázati felhívások előkészítését.
www.geopower-i4c.hu
PARTNERSÉG
Province of Ferrara - LEAD PARTNER
Centre for Renewable Energy Sources and Saving (CRES ) , Greece
Ministry of Regional Development and Public Works
Institute of Geology at Tallinn University of Nemzeti i Környezetvédelmi és Energia ENEREA Észak- Alföldi Regionális
Technology, Estonia
Központ Nonprofit Kft., Magyarország
Energia Ügynökség Nonprofit Kft., Magyarország VITO Flemish Institute for Technological Research
Department of Energy Technology, Royal Institute of Science (KTH ) , Sweden
SP Technical Research Institute of Sweden
Geological Survey of Slovenia
Harmadik szám, 2012. szeptember ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft., Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft.
www.geopower-i4c.hu www.i4c.eu
