jelenkabaré Kornis (saját hangján, a továbbiakban is minden szini utasítást ő olvas be)

Kornis Mihály: Rendkívüli állapot jelenkabaré Kornis (saját hangján, a továbbiakban is minden szini utasítást ő olvas be) Helyszín: KAMU. Színháznak látszik, de a rendkívüli állapot miatt zsúfolt menekültszállás és valóság-show egyszerre, amit a keresk. tévé egyenesben ad. A színpadnyílás tévé-monitor alakú. Szereplők: Mindenki, aki jelen van, beleértve a nézőket is, az összes helyszínen.Idő: MOST, az év és a világ utolsó napján, nem sokkal a hőhalál előtt egy teljes napig. A helyszin ahol ez az egész játszódna, színháznak látszik. De a hosszantartó rendkivüli állapot miatt zsúfolt menekültszállás és valóságshow egyszerre, amelyet úgy tűnik az egyik kereskedelmi tévé – és rádió is? –egyenesben ad, mint szilveszteri műsort. Vagy úgy tesz. Az is lehet, hogy ez egyáltalán nem műsor, hanem a valóság. Kárpátiában vagyunk. Szereplők, mindenki, aki jelen van, beleértve a nézőket és a hallgatókat is, az összes helyszínen.Idő: most. Az év és a világ utolsó napján, nem sokkal a hőhalál előtt, egy teljes napon át. A történéseknek rendezője nincs. E pillanatban éppúgy lehetünk egy magukban is beszélő emberektől zsúfolt aluljáróban éppúgy, mint egy színházban, vagy egy tévé illetve rádió stúdióban. Dögmeleg van, holott mindjárt itt a karácsony.

Kornis: Ha országunkban törvényt hoznának arról, hogy aki erősebb, annak jogában áll megölni a gyöngébbet, de csak holnap reggel nyolctól, akkor holnap reggel nyolckor már eredményt lehetne hirdetni: csak azok maradtak életben, akik a törvényt hozták. Ismétlem: Ha országunkban törvényt hoznának arról, hogy aki erősebb, annak jogában áll megölni a gyöngébbet, de csak holnap reggel nyolctól, akkor holnap reggel nyolckor már eredményt lehetne hirdetni: csak azok vannak életben, akik a törvényt hozták. Hangok 1:

Semmi közöm ahhoz, ami itt történik.

2:

Miért, hát nem történik semmi.

3:

De az meg elég lassan…

4:

Inkább hogy túl gyorsan.

1:

Ami ebben az országban történik, az nem az én bűnöm.

2:

De az enyém se!

5:

Fényes délben mit keres ennyi ember az utcán?

Monológok Tisztítótűzről pattant hölgy a Tisztítótűz mcímű músorban végre szót kap, kipukkad belőle:) Mi az, hogy halál? Kérdezhetek? Most már tényleg szeret- ném nyilvánosság előtt feltenni ezt a kérdést. Itt mindenki abba izél, hogy majd meghalunk… vagy mit tudom én. Nem tudom. Mármint, még szép, hogy meghalunk. de hogy majd előbb halunk meg, mint kéne. Hogy miért és mibe halunk bele, mikor azt látni, hogy még az se hal meg, akinek kéne, vagy elvárható lenne tőle, mivel beteg mondjuk, azt persze senki se akarja megmondani. Nem célzok én most se kisértetekre, se politikusokra, senkire. De tényleg. Nem is ezt kérdezem. Isten az atyám. Hanem azt kérdezem: mi az, hogy halál? Ki látta? Mit fenyegetőznek? Ki az a személy, aki be tudja nekem bizonyítani, hogy ő meghalt. Akkor miért van itt. Ád egy. Vagy hol van? Ha meg nincs itt, akkor ki beszél? Miért riogat? Ki fizette le őt? Ád kettő. Napok óta bennem van ez a izé, amiről mások is panaszkodnak, ugye, nevet jobb ha nem mondok, hogy nem tudom, ki vagyok! A nevemet tudom, Gyuriskáné Hadas Terézia, csak nem tudom, mi áll mögötte. Ki áll mögötte. Áll-e mögötte valaki,vagy csak egy nagydarab…Hát ez nagyon érdekes! Ha már beszélünk róla… ugye nem tartok fel senkit? Én ebben a világban, meg az előző világban is, főkönyvelő voltam. Nem mondom meg, hol, azóta csődbe is ment, és a minisztérium részéről csődeljárást kezdeményeztek, amibe én vastagon benne vagyok - mert az RT vezetői csúnyán megvezettek, holott azt igérték, hogy ők ezt levajazzák, hát nem vajazták le – de én még ebben is benne volnék. Aztán mégse vagyok benne! Megmondjam, miért nem vagyok benne? Azért nem, mert én most már közben egy másik világban vagyok. Ebbe. Namármost itt, úgy látom nincs következménye a tetteimnek. És nem csak az enyéimnek. Az önökéinek se. Már ha egyáltalán halottak… Nem tudom, hogy érzik magukat? Na, erről beszélek. Nincs visszajelzés. Valaki áll mögöttem, hasonlít hozzám, valaha jó alakja volt, nem kell hátra néznem, hogy azt is tudjam, C-8-as rúzst használ, a férje egy nímand, de ő maga már hallgat. Mármint a valódi világba! Mert én ebben a világban azt köpök le, akit akarok. Nincs jelentősége. Még csak le se törli. Legföljebb visszaköp. Ő azonban, vagyis én, aki mögöttem állok, na, most jön a nyelvtan… (gondolkodik) Vagy nem vagyok itt - vagy nem én vagyok az! (belegondol, esetleg körbe köpköd, és ráerősít) De mielőtt még elvennék tőlem a mikrofont, azt is meg akarom kérdezni, most akkor hogy lesz ezután? Ki számít élőnek, és ki nem? Ki fizet adót, és ki nem? És ki fizet úgy,hogy tényleg fizet? És ki nem fizet, ha nem fizet? Hogy kapunk végső felszólítást? A halálra nem kapunk felszólítást? Vagy mi van? Most akkor ez meddig lesz még így? (csend) Várok!

Fiatal miniszterelnök Elfelejtettem megtestesülni. Na, jól nézünk ki. Nem a kulcsomat hagytam a kredencen, nem is a kocsit hagytam nyitva, nem is az anyámat felejtettem el felhívni….hanem egyszerűen nem testesültem meg. (Fogja a fejét) Mi volt előtte? Nézzük csak…Kijöttem a tisztítóból, felhajtottam a levegőtöltőhöz, kifizettem, vissza szólt, elgázoltam, na gondoltam, benézek az üzletbe, nélkülem mire képesek a gyerekek ilyenkor, ja nem, előbb rükvercbe, még egyszer átmentem rajta, de csak tessék-lássék, nem volt már időm, nem baj, mondom, benézek az üzletbe, mire képesek a gyerekek nélkülem, de akkor sajna megszólalt a bunkóm, nem vettem fel, áttoltam, erre esemest hagyott, kiszálltam, amivel ráijesztettem a biztonságiakra, utána azt mondták, a nyomeltakarítókat most talán ki se kéne hívni, na ez volt a hiba, mert akkor beüzentem és ráígértettem a robotokkal még hetet a hatosra, mire hát valami őrült sikoly! de akkor engem sajnos kihívtak, hogy hát mégsem írták alá a terhes asszonyok, most akkor mi legyen. No de hát akkor is! (Mind döbbentebben) Mért nem testesültem meg? Mit csináltam egész nap?! A pattogtatós ronda anyját ennek a szar világnak! Áber majd lehozatunk a fiúkkal valami négy soros közleményt, amelyben sajnálkozásunkat fogjuk kifejezni, ám egyúttal reménykedni fogunk - miben is? - az igazságban, Oszkárban, mert ugyebár Oszkár tudja, dehe nem mondja! Egyúttal felhívjuk a nemzeti erőket, hogy ne nézzék karbatett kézzel a klímakatasztrófát. Volt már ilyen Magyarország történetében, tudjuk a tökös választ. Máig itt vagyunk. (Dönt) Én nem fogok feltámadni. Se feltámadni, se megtestesülni! Így maradok. Na és? Kinek mi köze hozzá? De mi van, ha szarnom kell? De nem kell! Nem fog kelleni. Miért pont most? (Összeráncolja a homlokát.) Gondoljunk valami tisztábbra. Magasabbra, katonásabbra, forsriftosabbra, lassabbra, MÉLTÓSÁGTELJE-SEBBRE! (Belemerevedik a nadrágjába) Hazám és egyházam szolgálom. Kis bölcsőm, tűzhelyem, és jogtudat vezérel. A kulcsokat nem adom át. Most már nem is tudják elvenni, az is igaz. Mindegy. (Kis csönd után) Mennyi lehet még hátra? Van az időnek vége? Tényleg? Van a térnek határa? Akkor minden délben azt kéne bemondani harangzúgás helyett! De nagy marha voltam! E héten nem is kellett volna balzsamoztatnom. Már régen nem vagyok. Ki fog most megtestesülni helyettem? (Kiáltozik.) Élek! Élek! Élek! Élek!

A színésznő (hajolgat,láthatatlan ruhákat hajtogat a szerepe szerint) Le kell hajolni, mielőtt felhajtogatnám. Ha nem kéne lehajolnom….! (Lehajol) Ha nem kéne előtte lehajolnom, amivel aztán, mondanom se kell, minden lehetőséget biztosítok rá, hogy (Hajtogat) …olyan lehetőséget, amit én nem akarok adni! …szóval, nem is hogy biztosítom, hanem hogy… azzal, hogy mindig újra fel akarom hajtogatni…. Hát persze, mért is akarom felhajtogatni?! (Felemelkedik) Nézzünk már egyszer szembe a kérdéssel. Nem én akarom felhajtogatni, hanem kérik. Elő van írva. Állítólag. Nem nekem banán, nem én keresek rajta! Amennyit én ezen keresek… Tulajdonképpen egy férjet keresek. Férfit! Főrangú, fiatalos (Mind hosszabban mondja az effet), fa arcú, fallabdázni tudó, fekete, falrengetően okos, faszállító eszközöket nem használó, de teherlift vezetésére is kiválóan alkalmas… (Kiszáll belőle a levegő) … Fiúgyermeket. Lányt! De nem azért csinálom. Majd aztán ő hordani fogja, amit én itt meghajtogatok. El fogja hordani, tetszik nem tetszik. Ha már annyit dolgoztam! Illetve hát…(Munka közben, bizalmasan) Nem munka ez. Meg lehet azt kerülni. Sokszor csak tájékozódás, ha úgy vesszük. Kölcsönös felvilágosítás, új politika. Derűt lopunk a hétköznapokba! Gátlás nélkül kihasználom női mivoltom. Baj? Fáj? Hacca. Az élet megy tovább. Az élet nevében, a jövő nevében, apám nevében. A sorsom. Állok itt, közben néha, egyszer-egyszer hajtogatok csöppet, mással is megtörténik, csak az nem kap érte pénzt, milyen szar neki, nincs ezzel semmi gond. Csak hát ugye nincs időm semmire, így aztán. Fut az élet, tova. De példát mutatok. Hajtogatni nálam kevesen tudnak jobban! (szemébe néz a közönségnek) Majd ti elmondjátok, láttatok engem a szinpadon, még fiatal koromban, de már minden után, zokszó nélkül, ajkamon huncut kis mosollyal, büszkén, szinte mindig szálfaegyenesen, a hivatásomban és istenadta kötelességemben fokrólfokra…kiteljesedni. Nem belefásulni, sőt… fölragyogni. Népem és hazám előtt. Közönség előtt. Közöttetek. Vágyom erre a pillanatra. Mindent megteszek érte, látjátok. Szeretek is szem előtt lenni .Egyáltalán nem arról van szó, hogy kerülöm a munkát. Vagy a faszt. Dehogy is. Normális ember vagyok. Mint te. (szünet, mozdulatlan, lassan) Mindjárt folytatom. Csak ahhoz le kell hajolni, mielőtt felhajtogatnám. (Lehajol)

Bolond néni a buszon Megállónként már nem áll meg soha. Áthúzott piros. Hanem majd a végén, csak a jó levegőn, ahol már nincsenek zajok. Ahol a gazdagok élnek. De neki ahhoz patron kell és oxigénsátor. Amúgy hálisten keveset fogyaszt. Én, ha megengedik, kijövök a házból. Felülök a buszra. Csak ülök itt. Már én nem römizek, kiment az ujjamból. A szememmel szoktam bizonyos jeleket adni, de csak úgy magamnak, befelé. Például van, aki idehozza a gyerekét, felhozza mutogatni, ide a buszra. Nem is egyszer. Én olyankor nem nézek oda. A gyerek végig az úton nézi az anyját. El kell, hogy forduljak. Pornóujságot nézeget a kis hölgy. Azt a Glamúrt. Hány éves a gyerek? Ötvenhét, hatvan. Fiúcska. Lóg a cipőfűzője. Hány éves az anya? Reméljük, tizenhét. Ki ül? Az anya. Hát persze. Ki áll? Mind aki felnőtt, vagy már beszélni se tud! A gyerek meg ugye, nem feltűnően, de mégis csak, nézi az anyját. Végig, egész úton. Irányítja. Hát persze nem csak ezt! Az utasok meg …mintha csak abban a pillanatban öntötték volna őket le valami láthatatlannal! Mind úgy csinál, mintha nem is úgy volna, ahogy van, hanem ez csak olyan véletlen, majd elmúlik, garázsmenet! Én ezt már nem hiszem. Már mindent pontosan látni lehet. Kora reggel durván, egyből rákapcsolnak, a levegőt gázokkal megfeszítik, az égbolt meg bedörren. Aztán kezdődik ez a fénremegés, ami még most is tart, ez a befőttes üveg-hatás, ez a sehova se nézve, leszegett fejjel sziszegve közlekedés.Jóelőre elkapkodják a helyeket a suttyók, ripsz-ropsz megszüntetik a piacokat is, hogy délben már egy vagyonért lehet csak zabálni! Én nem tudom, hova tüntek azok a kisgyerekek a világból, a szende-mosolygósak, akik mikor még nem tudnak olvasni, úgy kérdezgetik, hogy mi a boltok fölé írva. Ezeket nem találom. És ez ugyanaz, mintha délután nincs az embernek olyan érzése, mintha délután lenne, úgy várja az estét, mintha szombat lenne, félnapos munkaidő, ellógjuk már, ami hátra van, mégis nagyon kell sietni, meg hát nem is fontos, sajátmagának senkinek, de ők csakazértis rámondják és rányomják tiszta erőből, ágresszíve, de olyan fals, mintha azt élveznék. Halottlátónak fizetnek, nyelvtanárnak nem fizetnek! Holott a kifizetetlen kertje közepén ül, és a sírjára se fog odaérkezni, hiába látja tisztán: elnapolta az ENSZ. Az éjszaka sem megoldás, nincs hová feküdni. Megtelt! Meg se áll!

Intellektuel avagy entellektüel (kopasz férfi, tüllpillangó-jelmezben) Az éjben egy zönge vagy, zönge se. Nincs is éj. Szünet van, gondolom. Ilyenkor érzem magam olyan…. kicsi pillangónak. Fekete pillangónak, aki nem aluszkál. A kis kiváncsi, hártyás szárnyú féreg. Ülök a rolettán, fogalmam sincs, hol, nem is érdekes… Dehogynem érdekes! (Újragondolja) Pont ez a bökkenő. Hogy ülök a rolettán, és azt gondolom: dehát lehet, hogy nem is rolettán ülök, hanem…de nem szabad arra gondolnom, hogy de jó volna tudnom mégis, hol ülök, erre az egyre nem szabad gondolnom – fehér elefánt! Hanem… És, ha nem, ha véletlenül majd pont nem gondolok rá, ha egyszer sikerül…! (Rászól magára) Nem, még nem ez jön! Most az jön, hogy… (Elfelejti) Mi jön most, te kis kiváncsi, hártyás szárnyú féreg? Tudod-e? Ha tudod, vesztettél. Nem szabadna tudnod…. Hát én nem is tudom, az egyszer hétszentség! Vacakolok itt jobbra-balra a ragacsos szárnyaimmal, vagy mi ez, próbálom tartani az egyensúlyt, befékezek szél ellen, aszály ellen, a nagy járványos marhaszáj- és körömfájás ellen! És ülök itt valamin, amit rolettának hívok. De hogy micsoda….! Ki tudja már uram, mi az a roletta? Elvesztünk. Fehér elefánt. És mi van, ha nem ülök? Hanem állok, vagy fekszem. “Benéztem” ülésnek, atyaúristen! Nem is érezni, hogy mi van. Talán véletlenül rátapadtam valamire …ferdén. Álltomban?! Mire? Ki beszél? (Kiáltozik) Nem is az, hogy hol, mert az ma már nem számít, nem is az, hogy mikor, reméljük, semmikor, éppen most biztos nem… (Egészen bevadul) …és nem is az, hogy miért, vagy hogy ez hogyan lehet, hát hiszen a világegyetem zárt és nyitott egyszerre, mint egy vesekehely, megmondta a Hawking, az pedig már régóta tudott, hogy minden irányba egyszerre zuhan, olykor átlépve a fénysebességet is – mert mióta kiderült, hogy azt is lehet: hát zumm, bumm bele ugye, hajrá – no de kicsoda?! (Feladja) Érdekes. Most enyhe az idő. Fehér elefánt! De fülledt és párás van. Trópusi! Szeretjük. My dzsungel. (Erről eszébe jut, megörül) Megvan. Megvagyok! Egy hosszú farkú, sikoltozó, kopasz, három felsőfokú nyelvvizsgával és azelőtt jó kapcsolatokkal is rendelkező, öntapadós( Elbizonytalanodik) körfűtéses sütőben sütendő, botkormányos…. Az éjben egy zönge vagy, zönge se. Nincs is éj. Ezt is, már olvastam. Már mindent kiolvastam. Eldobott könyv vagyok. …igazságkereső ember vagyok. Okostóbiás. Futballmániás! Nem csináltam semmit. Jó vagyok!!! Egy kis kiváncsi, hártyás szárnyú féreg! (Sikít)

Valaha költő (ma már nagyon gazdag) Nem szeretném, ha összekevernének ezekkel. Senkivel. Egy nemzedék költője volnék? Ugyan. Mióta az eszemet tudom, önálló ember akartam lenni. Tudja egyáltalán valaki errefelé, hogy az micsoda? Az a nemzedék, amelyiknek én a költője vagyok, már nem olyan fiatal. Nem lett belőlünk semmi. Nekem azért jó volt. De most már nekem se jó! Kicsit zavar ez a kitettség, ahogy Önök figyelnek. Hogy mondjam: remélem nem vagyok útban…… Akkor jó! Folytatnám. A feleségem a szaunába jár fogat mosni. Pucérra vetkezik, előveszi a fogkeféjét, rányomja a kukacot, megnyitja a tust, odatartja a száját. Nem írok, nem dolgozom, nem verem a farkam, csak olyan emberrel beszélgetek, aki komoly. Aki nem a levegőbe beszél, hanem… szaga van. Power. Elnézést a kiejtésért. A történelem megmutatja nekünk, példákkal szolgál, hogyan lehet birtokba venni az aktuális létpillanatot. Amíg élünk. Aki mást mond, aljas. Vagy hülye. Hagyják abba az ünneplésemet! Ne fotózzanak! Nem adtam engedélyt rá. Nem vagyok egyedül. A termet körbevették! … Pálmák, irodai pálmák. “Hűvös lelkem bebútorozva. Hűvös, fázós lelkem!” Akar valaki kérdezni? A megfogható dolgokat szeretem, a masszív bútorokat, a lábatlan kurvákat, az álomgazdag környezetet.Ezt itt nem. Hagyják abba! Nem vagyok költő, nem vagyok európai, nem vagyok férfi, nem hiszek Istenben, nem alszom meztelenül. A feleségem egy hazugságtömeg. A fiammal se tudok beszélgetni. De azt gondolom én, hogy már nem kell beszélgetni. Kibeszéltük magunkat. Nem kell állandóan a seggembe bújni …betolnotok a mikrofont és… Kérdezni. Mit kérdezgettek folyton? Miért nem tudjátok még?! Magatoktól miért nem tudtok semmit? Mire vártok? Nem fogom felgyújtani magam. Nem adom vissza a Goncourt-díjamat. Nincs karácsony. Mikulás bácsi nem él már. Befejezni! Mára akkor ennyi. Köszönöm… Köszönöm! Elég volt. Megvárom, amíg kimennek. Miért nem mennek? Menjenek a francba.

Nő a sarkon Egy marhajó kis nő vagyok, mégse kellek senkinek. Édes vagyok. Rögtön látni rajtam. Hegyesen áll rajtam a blúz, a hajam jól van megcsinálva, sövel mondom az est, “siastok srácok, sundám bundám siessünk buliba, sivár az élet”, nem látszik rajtam semmi. Nem kivánom őket? Hát…. nem éppen kivánatosak! Kövér, vagy műszálas ingbe’ izzad, vagy világítós tetkó van a rúdján, ilyen tatoo: pók. Kérdezem a kolléganőim, nekik van? Van valaki mostanában, aki bevásárol helyettük úgy néha, vagy akit meg lehet kérni, hogy menjen ki a gyerekkel a meccsre? Vagy vigye be a kocsival a kórházba az a- nyám? Bármit megcsinálnék az ilyennek. Nem kérnék viszonzást. Mikor leoltanánk éjszaka a villanyt, odatolhatná a fenekét a hasamhoz, én meg ráborulnék a hátára… Hallgatnám a tüdősípjait. Hűnek lenni - nem kell. A kérómhoz legyen hű. Meg a villanyszámlámhoz, mert az tényleg izgat. – Vagy jön ki valami a számból, ami nem jó?! Az ilyesmit sajnos nem érzi az ember. Hullaszagom van, biztos. Baszottfurcsa mostanában minden! Olyan, hogy…olyan…. Nem tudom senkinek se elmondani. Megyek haza éjjel, már kevesen lógnak kint, és mégis… Valami nem stimmel. Nyögnek a becsukhatatlan kukák! Fecsegnek a pocsolyák. Úgy állnak a házak, mint egy temetésen. Azt se tudom már tényleg, hogy mi újság. (fogja a száját) Belövessek ide egy pírszinget? Vagy hova? Vagy kettőt? Ee- de, így… meg eede is… hog jól össefogja! Azzal aztán vége az oralitásnak. Miért kell nekem bárki? Nem is esne jól. Addig fáj, amíg nincs. De ha van, kezdődik a csoszogás, a böfögés… Folyton az ételszag. Nem tudom, miért van ott. Engem meg ne basszon. Hát testőr kell nekem?! Ilyen gyáva ember vagyok én már? Vagy mi kell? Küldönc? Apa-pótlék? Csősz a temetőbe?! Nekem nem mondta senki, hogy itt ez lesz. Hogy minden csak úgy megtörténik. Hát hallom folyton, hogy hallom a hangom: visszajön. Már ez nem jut ki. Tessék, mint egy akváriumban. Nem fáj ez már a világon senkinek. Talán nem is igaz. (ráébred:) Nem-igazi. Gagyi. Na kopás! (szeretne kimenni, de nem tud)

Zombi kamaszlány (Végig súgva beszél) Psszt. Psszt. Figyelj! Nem merek hangosan beszélni. Nehogy megszólalj! Csináljatok úgy, mintha nem rám figyelnétek. - Ez semmi. Jobban! - Kik vagytok? Idevalósiak vagytok? (Ott áll középen.) Ne keressetek, engem nem lehet látni. Ha mégis láttok valamit, az a plazmám. De akkor ti is csak idevalósiak vagytok. Nem mindenki tudja ám, hova valósi! Mit néztek? Én várok itt. Termi- nusom van valakivel. Nem mondom meg, kivel. Nem veletek. Veled se. Titeket is mostra idehívtak? Nektek se szabad megmondani, hova megyünk? Hányan vagyunk összesen, már ezren? Psszt! Nektek milyen izű a plazmátok? Kóstolta már valaki a plazmáját? Az enyém sztracsi. Úgy kértem eleve. Mert ők megmondták, hogy kérhetem vérizűre, méreg izűre, vagy sztracsatellára. Úgyse lesz rá szükségem a másik világban, mert mikor majd felszabadulunk az orbitális nyomor alól ott fönn, a hetedik sztratoszférában, mielőtt beintenénk szüleinknek a durranós nagy lófaszt, hogy felugrjunk meghívóinknak az atombomba-gomba alakú, hatalmas makkjára, kilövés közben leehetjük a csontunkról a plazmát! Filmezni is fogják. De a Földön maradtak majd mindent másképp látnak. Már most is. Semmit se látnak. Én ezért megyek el. Apám asziszi, hogy mittomén történelem van, meg ötös lottó-húzás, meg pornócsatorna ingyért! Hát egy inget nem tud megvenni magának, se a Diesel-be, se a Gap-ba… És akkor azt akarja, hogy üzemeljünk anyuval a liftben, amíg ő a kinai piacon kavar a sorsjeggyel. Miért nem eszik húst? (Megnyalja a saját alkarját) Neki ez egy kar…(Fölemeli a lábát a szájához, lenyalja, beleharap, vér önti el a száját) Ez egy láb…Úgy izgulok! Ti nem? Most az a legfontosabb, hogy a földi butaság meg ne moccanjon. Fel ne ébredjen egy pillanatra se. Megmondták: aki megkapta tőlük a vámpírharapást, az előtt lassan kinyílik a gömb. Én megkaptam. Jó volt. De hogy a végső szférák is fölnyíljanak – vagy szefirák? vagy zafirok? – a cunilingusnak is meg kell történnie. Ezért vágtam fel a hasam Apa beretvájával… (Felhúzza a trikóját) Megéri. Ti is felvágtátok? Mert olyan kis földbe temetettnek látszotok. Psszt, ne adjatok ki hangot, ne áruljátok el magatokat. Még nem szabad kitudódnia, hogy létezünk. Mindjárt vége a műsornak. Gondoljatok arra, ami utána következik… (Lehunyja a szemét)

A reggeli bíró (népszerű ifjú tévészemélyiség, reggeli adásban) “Most megpróbálom elmondani, hogy miért szeretek én tévében létezni, szóval amit gyakran megkérdeznek, úton-útfélen, hogy miért vállalom a “Reggeli Csacsogó” vezetését, mármint sikeres törvényszéki bíró létemre, de most akkor őszinte leszek, és pontosan tudom, hogy úgyse fogjátok szeretni, amit mondok, mert aki ezt nem csinálhatja, annak utálni kell, de én még ezt is élvezni fogom, dafke, merthogy pont erről van szó, beee! Tehát, mielőtt megmutatnám, hogy kell a túrós menzeszkrémet palacsintás alapra felütni, pontosabban fölhabarni - jól van, tudom magamtól is! – addig mutassátok meg a nézőknek a hajam, és máris mondom: én azért szeretek a reggeli törvénykezési meló előtt a stúdióba bejönni, mert ennek van egy ilyen sajátos, könnyű levegője, ami varázsos, hogy az ember bejön a stúdióba, a ráirá nyuló kamerák közé, ezt vagy felfogod barátka, vagy nem, hogy ez síma jó, mert itt maga a komoly pénz köszön be, az országos üzlet és a megkérdőjelezhetetlen tisztesség, plusz a könnyű élet flitteres mámora, de nem a pénz számít ebbe’ barátka, isten- bizony mondom neked, hanem a szabadság, amit a sorsom az ölembe pottyintott azáltalhogy ezek az édes emberek, a Miszter Fux meg a Miszter Zso–Zso-Peng engem választottak műsorkínálónak, hogy az emberekhez szólhassak, én nem is tudom, miért, úgyhogy ha nem volnék annyira szégyellős, most elsírnám magam, MIÉRT PONT ÉN? Ám, hogy ez ne legyen gond, azt a jópofát találtam ki, hogy a tévékép hullámain át küldök egy köszönő imát a Műsorfenntartóknak, amit egyúttal megtanítok a kedves nézőknek is, addig álllandó segítőm, Dugsi Annamária nekiáll fűszerezni a ferdén elénk tálalt Havi Piros Palacsintáját… Úgy! És most akkor az igért ima: ”Lazán, de igazán, kokó helyett tévékokó, annak, aki jó helyen áll, van annyira néni, hogy áll, hogy egy egész ország lesi, hogy nyeli le, tesziveszi, ha jól esik, meg is eszi, ember helyett makogó, majom helyett csacsogó, van annyira szerény, hogy nem érdekli erény, se az afgán merény…” nem tudom tovább. De tényleg, én ENNYIRE oda akarom adni magam azoknak……akik miattam ülnek a képernyő elé… mejt én akajom, akajom a Nézőt! Szejessen, mint én őt!

Grillázs (plaza-popkorn árus csaj mobilozik, közbe' készíti a grillázskuloricát) Laci bá, azért akartam, hogy kicsit beszéljünk, mert megmondom, mi van. Az, hogy Bocika vagy. Boci, boci, bocika. Képzeld, az előbb is idejött egy zulu gyerek, aztán egyből beszólt egy ilyet, hogy: “rudamra nyomd a grillád.” Tehát azt hiszi, ragozni kell. Te, Laci bá’, sokan azt hiszik, sokszor mondják, hogy grillázd meg a popkornom. Szóval így értik. Ragozzák. Hogy nekem grillás, neked grillád, neki pedig a grillája. Legtöbben nem is tudják, hogy mi az. De viszont mikor azt írom ki, ’karamelles kukorica’, akkor se járok jobban, hidd el, már próbáltam. Ugye karamelles, az “kar a melles”. Különben már nem fáj. Tökre begyógyult, nem látszik rajta semmi. De akkor ez most legyen tanulság a Laci bának éppúgy, mint nekem, hogy munkaidőben ne tessék már többet idejönni, mert akkor a kapkodás van mindig, meg a fejetlenség! A csőkályha pedig ötpercenként áttüzesedik, és akkor nekem muszáj lövetni, akármi van. Nem potyogtathatok egész nap. Hát ezt meg lehet érteni! Mit is akartam mondani… Laci bá, meddig fog növeszteni bajszot? Miért nem, ez fontos, ez életbevágó, vagyis szóval a Szivárvány Karmáshoz tartozik, amiről már meséltem, dehogynem, hogy mikor az utolsó részben, a Sztárlövedékben a Micus Panca megkérdezi a Csillagjósnőt, hány kaparós sorsjegyet kell az Égi Áruldában megkaparnia ahhoz, hogy végül Tükörsima Szivárványúton megtalálja párját, az mondja neki akkor, hogy “Menj lányom, és keress Bajuszt!”, hát ez egyértelmű. Már előtte is magára mondtam, vagyis Laci bára a Jányi Anitának, hogy jaja, igen ő, az a kikockázott hasú, hegyes bajszú testmérnök. Pedig akkor még nem is beszélgettünk. Mégis tudtam! Legbelső megérzés-szinten ez már megvolt. Mikor a frankhegyi, kicsit hauzos beütésű bulin elszállt az egész környéken a villany, mert a Laci bá úgy megdobott a sztepperobikba… Ott azért már kapiskál- tuk a témát kissé! LACI BÁÁÁÁÁ, hallod, nekem bocika vagy, értetted? Délbe idejött az a kis hülye holland áruházvezető, nem is tudom, miért, szivatni ezerrel, nem megyek-e át a Bőr és Gumi Osztályra, mert újra divatosak lettek a feszes anyagok, és asszisztenseként is ki akar próbálni, mondja, lassan ideje. Nem szóltam rá semmit. Hát azért mondom pont. Még annyit bekérdeztem, igaz-e, hogy a vásárlók előtt köteles vagyok belenyalnom a szorti pálcára kent karamellás mázba? Aszondja, mutassam meg neki, előtte, akkor tudja megállapítani. Ne kiabálj! Nem mutattam. Annyit mondtam, hogy pedig ezt vallotta róla az Áentéesz Tisztnek a legutóbbi promtkontrollon Boglárka, a váltóm. Hm? Apja! Hol a térerőd? (csalódottan elteszi a mobilt) Szállj el.

A provokátor (Megáll az aluljáró közepén, üvölt mint a sakál) Hölgyeim és Uraim, vágómarha társaim, kedves bolondok! Most következik, illetve már rágóta tart a Világ Legnagyobb Botránya. Az önök közreműködésével. És mindannyiunk közreműködéséével! (Leönti magát egy vödör vízzel.) Ébresztő! Kérek egy Koldusok Lapját! Úgy van, öregem, egy Utcakövet. Hány éves is vagy te… Ötven körülinek nézlek. De lehet, hogy még csak harminc vagy. Igaz? Annyi se. Hamar leküzdötted magadat a sárga agyag alá, édes fiam. A kukacok már készítik rád a gyomrukat. Kérdeznék tőled valamit. Nem szeretnél válaszolni, mi? Asszonyom, talán Ön kisegít. Meg tudná mondani, hogy miért lakik egyre több ember az aluljáróban? Ez találós kérdés. Aki tudja a helyes választ, az már az utcára került. Vagy oda fog kerülni hamarosan! De én is rosszul fogalmaztam az előbb: emberről itt nincs szó. Azt kell megkérdezni, miért lakik egyre több pozíció nélküli szarházi méregdrága közterületen. Engedély nélkül, mint a hangyák! Nem tudja senki? Megnémultatok? Ugyan, hogy lehet az? Itt már nincs KGB, nincs Ljubjanka. Szabadságban élünk. De ti még ennek se tudok örülni. Megmondjam, miért? Mert a szívetek mélyén változatlanul a régi striciteket, azt a hízott malac képű hóhért imádjátok, aki a ti nyakatokat nem vágta le, csak a szomszé- dét… De ma ezt, a nyugati tipusú demokrácia kőbölcsőjében ringott új évtizedünket, amely megteremtette a működő tőke alapfeltételét, az olcsó munkaerőt, vagyis titeket - ezt bezzeg szívből gyűlölitek. Késő bánat! Ez a jogállam fiatalabb, mint ti. És nem az a legény, aki a pofonokat adja - habár az se rossz! próbáljátok már ki! – hanem aki kapja! (Visszatér a hajléktalanhoz) Hányok tőled barátom. Hogy lehet valaki ennyire nyomorult? Mondd csak fiam, micsoda gusztustalanság ez. Miért nem próbálsz bármit? Itt dajkálod a gyereked az aluljáróban? Azt hiszed, hogy ezzel meghatod az Istent? Nem akarod inkább eladni nekem? Mennyiért? Hát ebben az országban most már tényleg mindent meg lehet csinálni? Teljesen hiába próbálkozom, hogy találjak valakit, aki ennek a mozdonyszőke embernek a védelmére kel…? (Rendőrök és kommandósok lepik el a szint, néhány valutaüzért, engedély nélküli koldust hátracsavart kézzel elcipelnek, a nácit a kommandó parancsnok ejti el, takarót dob rá, megölelgeti, megropogtatja, mintegy ledörzsöli, heves birkózásba csapnak, sötét)

jelenet : aluljáró SZIN: A Kabán téri aluljáró Kárpátiában. Úgy néz ki, mint az összes többi Ráadásul dögmeleg van, holott mindjárt itt a karácsony. Independent, Finantial Times, Szittya Harci Kürt, Volkische Beobachter! Mi a helyzet? Kisztihand, De Benyúlnék, Newsweek, Hard-core Magazin! Halj meg Füzetek! Lottószelvény, totószelvény! Írmagod se maradjon meg! Befizetnék a halálodra, tessék! Maximum Családi Lapok, különkiadás! A legújabb vérfertőzés-receptekkel, tessék! Nincs kegyelem! Úgyse figyel rám senki, úgyse vesz tőlem lapot, dögöljetek meg. Mein Kampf, Kárpát Halász, Kárpát Horgász, Mein Pimf. Zöldfehér a Spárta Hiradó! Kárpát Nemzet, Belga Kongó! Lumumba, te maradj Csombe, Hammurábi törvénykönyve! Kárpát Sírlap, Kárpát Illat, Kárpáti Sport, Néphamva! Pártatlan, de Kárpátatlan…

ÚJSÁGOS

JÁRÓKELŐ 1 (elmenőben) Fogd már be a szád… ANDOR

(utána megy, ordítva) Hálló, Hálló! Kárpáti úr! Itt kapható a legnépszerűbbek hetilapja, a megújult formában is változatlan Néphányadék! Azt se kérsz?! Azt hittem, azért egy fordulóra még jó vagyok nálad ezzel a sunyi közlönnyel. Hallod, öreg zsúrkomisszár? újabb járókelők jönnek, özönölnek… ANDOR Kárpát Halász, Kárpát Horgász! Zöldfehér a Kárpát Hiradó! Gyerekkönyvek, tolltartók, lószőr ecsetek! Kinai receptek, hogy kell nem enni semmit, avagy hol a boldogság mostanában? A hűtőszekrényben! - … Köszönöm, uram… Azért is visszaadok! GUGGOLÓ KOLDUS Szeretném, ha ma olyan hideg lenne, mint egyszer, mikor még egész kicsi voltam. Hogy még hó is esett, mesélte anyám. Hullott a hó, lefelé az égből. Beborított mindent. Meg lehetett fagyni! JÁRÓKELŐ

(erszényből ad pénzt neki) Hátha szerencsét hozol nekem, kisfiam. Azt mondod, hideg lesz?

GUGGOLÓ

Az úristen áldja meg a kezét és családját, édesnaccságos nő. (egy ronggyal pucolni akarja a cipőjét, közben hangosan ekel) “Sádi utcán,Sádi utcán, hogyha egyszer végig mész…”

JÁRÓKELŐ

De nem, köszönöm, ez nem kell! Miért nyúltál hozzám a ronggyal, te? (papírzsebkendővel törli le a cipőjét)

ANDOR

Hát azt most már törölgetheti! Kész. Nem irígylem. Ha egyszer kijönne ide a Könyál, a Nyál Kolhoz, az Á En TÉ Esz! megállapíthatná, hogy ezen a városon hamarosan úgy fog átsöpörni a városon a hasmars, ahogy már régen kellett volna. Mindenhova el fogják szállítani a köpetünk tartalmát, terjesztik mindenfelé a zsírfejű bacit, ami az aluljáróban nyüzsög. Ők is nyüzsögnek, mint a tetvek, meg a tetü is rajtuk. Már zsizseg a légtér. Ön is belélegzi… Egy, amit még tehet, de javasolnék is…

JÁRÓKELŐ

Nem szorulok rá a javaslataira! (elfordul, menne)

UJSÁGOS

…nem tréfa, komolyan mondom: igyon formalint! Hetente egyszer én is megcsinálom.Az aztán rendet rak. Pucol, pucol, pucol…

HÓFEHÉRKE KOLDUS

(a nőnek) Rám hallgasson! Isten bizony jön a hideg! Hallgattam a BBC-t, és ott mondták…. Hajnalban fog jönni. Vagy már itt van, vagy holnap. Esély van rá. A legnagyobb hideg lesz a második világháború óta! Nem dobsz meg egy bélással, vagy bármi?

JÁRÓKELŐ

Ilyenkor bezzeg hol a rendőrség!

HARMADIK

Korán van még, alszanak az ágyban.

NEGYEDIK

Ó, hát nincs már rendőrség. Maguk nem nézik a tévét? Feloszlatták a rendőrséget. E héttől már csak kommandósok vannak. Persze nem ilyen csip-csup ügyekre!

HARMADIK

Ez magának csip-csup? Hogy már nem merek átmenni az aluljáró egyik lépcsőjétől a másikig?!

NEGYEDIK

Miért nem? Hát használja a kézifegyverét, ha baj van. Azt ilyesmire találták ki.

HARMADIK

Nincs pénzem tanúra.

NEGYEDK

Most erre mit mondjak jóember? Hát miért nincs?

MÁSIK

Magának persze biztos’ ügyvédje is van…

NEGYEDIK

Egy demokráciában szükség van ügyvédre.

ANDOR

Hajjaj! Ügyvédre arra szükség van. Mi mindenre van szükség egy demokráciában…Csókra a babámtól, bélyegre az APEHnek, különengedélyre a Velorextartáshoz! Vasfegyelemre és vasfegyelemre! Independent, Finensöl Tájmsz, Szittya Harci Kürt… - VÁLTÁS, VILLANÁS

(megy)

TALÁLKOZÁS A TÖMEGBEN

ÉLŐ

(megállítja ) Hé! Ne csináld! Ez nem igaz!

HALOTT

(megáll) Igen?

ÉLŐ

Nem tudom. Lehet, hogy tévedek… Nagyon hasonlit valakire, aki… egy osztálytársam volt. Csak azért szólítottam meg.

HALOTT

Hát ez igazán kedves.

ÉLŐ

De ő már…1987-ben meghalt. Autóbalesetben.

HALOTT

Ez is igaz.

ÉLŐ

Rokona?

HALOTT

Te se hülyülsz már meg, Barabás.

ÉLŐ

Kovács István Tibor… HÁT ÉLVE MARADTÁL?!

HALOTT

Kérdezed ezt te? Kijöttél a temetésemre, nem? Gyöngyvirágot dobtál a koporsómra…

ÉLŐ

Tényleg kinn voltam. 87 márciusában…

HALOTT

…augusztusában…

ÉLŐ

….augusztusában, igen, nagy eső volt. Ott mondták, hogy pont egy héttel előbb, állítólag akkor is zuhogó esőben, százhússzal alászaladtatok egy kamionnak, és….

HALOTT

Akkor szerinted hogy lehetek én most itt?

ÉLŐ

Azt nem tudom.

HALOTT

Mit szólnál, ha azt mondanám neked, hogy én se?

ÉLŐ

Akkor viszont (elfordul a halottól) … kísértetet látok! Szóval megőrültem! Na ja. Megbolondultam. Itt vagyok a Kabán téri aluljáróban, esik az eső, most is, igaz, csak fönt, de igaz, hogy ez trópusi zivatar, viszont itt nem esik, pedig ha bolond volnék, azt hinném, hogy itt is esik… Mivelhogy állandóan csepeg a mennyezet!

HALOTT

Annál kínosabb, hogy mégis látnod kell. Nem?

ÉLŐ

(nem tudja, mit kérdjen) ….Na és mi van veled?

HALOTT

Mikor szemben jöttél, átfutott rajtam,hogy ha megszólítasz, nem állok meg. Volt ma is pár ilyen találkozásom, és hát, herrvasztó. De miért kiméljelek meg a valóságtól?

ÉLŐ

(szembefordul) Ne kímélj.

HALOTT

Akkor tudd meg, hogy itt vagyok. Feljöttem a síromból. Pont. Én se tudok többet. Sétálgatok egész nap, éhes vagyok, nincs hol laknom, aki rámnéz, rosszul lesz… Én is, mondjuk, ha rád nézek, vagy bárkit meglátok a volt életem szereplői zül, olyan, mintha papírfigurákat látnék, nem ez a jó szó, mintha bábukat kellene kerülgetnem, valami teljesen elavult, mára legalábbias számomra totál érdektelen viccben kellene részt vennem, de most már egy kifosztott és lefoszlott kárpáti közegben, amelyik persze láthatólag megint valami nagy bajban van – csakhogy nekem ehhez már semmi közöm NEM VOLNA, ha szerencsétlenségemre nem most köpött volna ki a sír!

ÉLŐ

Értem. (nem tudja, mit kérdjen) És mikor…köpött ki? Meghívhatlak egy kólára?

HALOTT

Köszönöm. Bár írtózom tőled is, mint minden más élőtől, hogyha meghívsz valamire, azt azért elfogadom. De miért nem hívsz meg akkor egy hot dogra is?

ÉLŐ

Kérlekszépen! Legyenszives két kólát és egy hot dogot, meg nekem egy pálcikán sült hagymás falatokat. Na most akkor te, mit is akartam kérdezni, te most halottnak számítasz,

vagy… tulajdonképpen, mit jelent az, hogy “kiköpött a sír’”? HALOTT

Kérlek szépen, annyit tudok mondani neked erről, hogy ma reggel ott kinn, az Újköztemetőben - Pé szektor húsz/per negyvenkilenc – azt érzem, jövök fel, mint mikor a medence aljáról fellöki az ember testét a légnyomás, és úgy szétspriccelt a homok körülöttem, de állok a lábaimon, azonnal ebben a rongyos ruhában, azt se tudom, kié, érted? A saját kiásódott sírom mellett, amit én túrtam szét a fejemmel, ahogy jöttem fel - vagy hogy? - ez is nonszensz.Állítólag a baleset után darabokban kellett összeszedni, a bal első kerék sárhányója alá tekeredtem fel, na jó, most nem részletezem – Kösz. Mustárt nyomtak ebbe, vagy kecsapot? Ezt is, azt is? - Csak az volt, értesz, hogy álltam ott, mint egy hülye, próbáltam rájönni, mi történik velem, de nem tudtam. Eltartott egy ideig, amíg rájöttem, hogy ez a saját sírom. És én állok mellet- te! De nehogy aszidd, hogy csak én jöttem fel, álldogáltunk a Pé szektorban, ott, abban a korahajnali kurva melegben hetvenen, vagy nyolcvanan, nem tudom mennyien… Sokan. De mégse az egész temető. És inkább férfiak, mint nők. Például az én szektoromban nagyjából minden tizenvalahanyadik sírból… kibújt egy ilyen kukac, előjött egy manusz… Te, mi ez a pálcikán sült hagymás falatok?

ÉLŐ

(zavartan) Ez? Ez ilyen…. Saslik. Emlékszel még rá? Elég zsíros.

HALOTT

Mert zsírba sütik.

ÉLŐ

Nem, itt olajba….Kérsz? Miért nem mondtad? Kérhettünk volna neked hot dog helyett ilyet is…

HALOTT

Jó ez a hot dog, nehogy már kivedd a kezemből! Laktat. Majd utána eszek ezt is. Hol tartottam?

ÉLŐ

Hogy kijöttél a sírodból.

HALOTT

Nem hiszed, mi?

ÉLŐ

Dehogynem! Írják az ujságok is, hogy… mostanában ez van.

Csak hát az ember nem tud mit kezdeni egy ilyen új tipusú hírrel… (kólát iszik) Szóval, feltámadtál… HALOTT

Dehogyis támadtam. Ezt mondják a tévébe?! Nem támadtam én fel. Annál sokkal nagyobb a baj, bazmeg! Ezren vagyunk, vagy százezren, a fene se tudja…. Azt nem gondolom, hogy feltámadtam volna! Csak feljöttem. A feleségem például nem jött fel. A szüleim se. Egyedül én. Meg különféle idegen pofák. Már ott, a temetőben sem álltam szóba senkivel. Valahogy szégyellte az ember, hogy megint itt van, szóval hogy nem a csendes halottak közt, hanem a sírjukból kibújtak csoportjában. Egy csomó ellenszenves fazonnal… Ebből azonnal lehetett érezni, hogy az egészben nem lesz semmi előny.

ÉLŐ:

Milyen előnyre gondolsz?

HALOTT BÁCSI (megáll előttük) Bocsánatot kérek, halott vagyok… HALOTT

(közbevág) Kopj le.

HALOTT BÁCSIElnézést kérek. (tovább csoszog) ÉLŐ

(felcsattan) Hogy lehetsz ilyen szívtelen egy öregemberrel?!

HALOTT

Halott.

ÉLŐ

Na de ha egyszer ez az öregember éhes, és te kaptál tőlem, te is adj neki!

HALOTT

Nincs szüksége rá.

ÉLŐ

És neked?!

HALOTT

Nekem sincs. A halottak éhesek. De nem halunk bele! (nevet)Mivel már nem emésztünk meg semmit. Barabás, te pont olyan felszines, hazug ember vagy, mint régen. Azt mondtam, ha bármire meghívsz, elfogadom.Most például, ha akarsz, kérhetsz nekem egy ilyen pálcikán sült hagymás micsodát… De nem muszáj.

ÉLŐ

(ijedten)Hogyne, persze, hogyne. (int a hotdogosnak) Akkor most kérjük azt!

DUGSI (hozzájuk lép) Dugsi Annamária vagyok, Farkas Kettő Csennel tévé, ez itt a Nappali Őrjárat, ez itt egy evő halott, mutatkozz be… (Mikus elé nyomja a mikrofont) HALOTT

Mikus. Mondjuk inkább Popeye. Helló.

DUGSI

…tehát Popeye, a barátjával aki, mint láthatjuk, az év utolsó napján is alaposan megvendégeli halott, de jóétvágyú barátját. Mivel is?

Élő

… először egy hotdogot kértem neki, meg egy Cola Lightot, de most még rendeltem egy hogyhijákot is neki, egy izét, na….már megint nem jut eszembe! (elhallgat, vakarja a fejét)

DugSI

(nevetve sikítozik)….IGEN, EZ! HOGY EZ M?! MI? JUSSON ESZÉBE!

Élő

…hogyhivják, rövidzárlat! Most valami nagyon kimaradt! (fejét fogja) Szines villanás: pop-reklámszignál: hét, a Halottal azonos ruhájú és kinézetű, de ördögpatás és –szarvas Halott egyszerre kap el hét adag (láthatatlanul vékony zsinegen egymás mellé fűzött) saslikot

HALOTT KÓRUS (énekel)

PÁLCIKÁN SÜLT, PIKÁNS ÍZES-HAGYMÁS FALATOK! FINOM MINT MINDEN AMI SAAR – HUS! SAARBRÜCKENI BÉLSZIN! reklámszignál vége

Dugsi

Mmmm, guszta. Mutatkozz be, légy szives.

Élő

Kovács István Tibor. A nézőknek Tibi.

Dugig

De te ugye élsz?

Élő

Én igen, én élek, én teljesen. Puccsista vagyok.

Dugig

(gyorsan) Akkor rólad később. Most stúdió.

REKLÁM! (ELŐADJA AZ ALULJÁRÓ BEGATÁNC ÉS BEGASZTÁR EGYÜTTESE EZ AZ! Ez az! Ez az! A KARÁCSONYI – SZILVESZTERI TIPPMIX NYEREMÉNYLISTÁN VAGYONOKAT NYERHET! Egy! Leeshet-e a Nap az égről,ha tovább tartanak a napszélviharok… a, a jövő keddig? b, pontosan szilveszter éjszakáján? c, csak az új évben d, csak száz év múlva? A helyes válasz: D. D. Tóth Lajos és lemezei! Uáááá! A helyes választás! Kettő! Mit ivott a mesterséges megtermékenyítő várójában Saci, a Csocsó a fő játék! - népszerű, gömbölyded műsorvezetője: a, vért b, tejet c, reggeli italt

d, “valami egészen mást” A helyes válasz: C. C a Cement és Lakásbelsőtér Felszerelések fő forrása! Uááááá! A helyes választás! ROBBANÁSSZERŰ ROBAJ – SÖTÉT!

HÍROLVASÓ: RÖVID HÍREK, KÉT REKLÁM KÖZT Nem tudjuk, mi történt az elmúlt két évben! - jelentette be ma reggel, sajtókonferencián Víg Bernadette, a parlamentbe jutott legnagyobb történelmi párt, a PISZPOSZ elnöke. Hangsúlyozta: a Párt semmit nem tud, nem is ért, nem is akar érteni a körülötte zajló folyamatokból. Mint mondta, a nemzetet uraló káosz kialakításában számukra csak a néző szerepe jutott. Nem ők a felelősek ezért. A magyar nép, amelyik ebben a kutyakomédiában szintén csak néző, ezt pontosan tudja is. Végezetül: ahogy esik, úgy puffan, és fog is puffanni, legalábbis a mi részünkről – hangsúlyozta a PISZPOSZ elnökasszonya. Sport. Karachiban tegnap ért véget a Rolex karóra és tantusz-eltulajdonító világbajnokság. A magyarok szokás szerint kitűnően szerepeltek: női csapatban a Farkas, Csongrádi, Csucsujka trió a második, férfi egyéniben, manuális kategóriában Bán Ervin a harmadik helyen végzett. Gratulálunk. Zene!

ZENE

ALULJÁRÓ-helyszini közvetítés folytatása DUGSI (mikrofonba)….Egy pillanatra visszakérem a szót, mert csodálatos dolog történt, azt szeretném megosztani veletek, annyira megható, legalábbis szerintem. Pillanatok alatt rengetegen gyűltek össze … (operatőrnek) …mutasd légyszives: ezek az emberek itt körülöttem mind halottak, ezek a kedves, kicsit fáradtnak látszó, de mosolygós arcú járókelők állítólag mind-mind ma reggel,a szó szoros értelmében a föld alól jöttek elő…. HALOTT NÉNI (mikrofonközelben, belekiabál) Nem állítólag! Tényleg… DUGSI (fiatalabbakhoz) …kimásztatok a sírotokból? Vagy hogy….? Bocsánatot kérek, a néni is halott? HALOTT NÉNI (boldogan) Igen. DUGSI Mikor tetszett meghalni? HALOTT NÉNI1963-ban. DUGSI Most pedig fel tetszett támadni? HALOTT NÉNI (szégyenlős örömmel) Igen…! DUGSI És milyen érzés? HALOTT NÉNIHát kéremszépen… van benne jó is, rossz is… Ahogy vesszük! Nem találom a családom, ugye. Az nem jó érzés, megmondom őszintén! Meg aztán a telefonkönyvek, kiderült, a számomra használhatatlanok… DUGSI (mástól) És ön? FIATAL SRÁCÉn is halott vagyok, persze, meg a barátom is, itt mellet- tem aki áll. Hát rajta talán még látszik is valamennyire. Ma

támadtunk fel, mint itt mindenki, az egész csoport, aztán hajnalba jöttünk be a szitibe,azóta csavargunk, nézelődünk, ácsorgunk. Én már ittam sört is… DUGSI Hogyhogy? És éem szédültél?! Ki hívott meg? FIATAL SRÁCNem hívott meg senki, hanem a pályaudvari talponállóban ilyen műanyag poharakat használnak, és akkor, amit valahogy o ttthagynak, vagy nem figyelnek,hát …mi az Öcsivel azt kiiszogatjuk! Hehe! KÍSÉRTET

(álarcos kísértet, mikrofonhoz tolakszik)…Elnézést, hogy beleszólok, de mi is itt vagyunk most már, mi, a kísértetek! Tessék már megmutatni minket is a tévénézőknek! Lássák, hogy hányan vagyunk, csak itt a Kabán téren… És már mindenütt vagyunk! És nagyon szeretnénk, ha egyszer rólunk is szó lenne!

DUGSI Maga kísértet?! KÍSÉRTET

Nem látszik? Akkor jól sikerült a fejem! (körben óriási nevetés) Ő is kísértet, ő is, ő is! Gyere ide, Csöcsös, Ottó, Rudas, Piros, Hain, Kádár, te is - mit szégyellitek magatokat? (jön egy csomó álarcos)

DUGSI Aha, látom, fiatalabbak, idősek vegyesen vannak köztetek… Megmondom őszintén, lehet, hogy én nagyon tudatlan vagyok, de akkor a tévénézők is azok, megmon- danád nekünk, hogy mi a különbség a halott és a kísértet között? KÍSÉRTET

Hogyne, szívesen. A halott, az olyan ember aki már nem él. A kísértet viszont - nem ember!

DUGSI Hanem? KÍSÉRTET

Hamm! (Dugsi ugrik egyet) Bocsánat. Csak egy lélek. Valakinek a nyughatatlan lelke! Bármit meg tud csinálni, de csitulni nem tud kislány, érti? Nem tudok… lelazulni … Pihizni. Nézzen ide… (lecsavarja csuklóból a kezét, kicsavarozza a karjából) Világos? Én nem vagyok halott. Ez nem test. Csak egy síró játék…. (nyomogatja a hasát, amivel

hatalmas, szellentésre emlékeztető hangokat hallat)

Hangok a tömegben Tömeg van jelen. Mindvégig mozog mindenki; elente, lehet, hogy csak remeg, vagy csak a hangja reszket, vagy a mellkasa, de az is lehet, hogy rögtön hol nagyon, hol kicsit az egész teste… Hol az egész tömeg együtt, elképesztően változatos ritmusokban, hol külön-külön, hol csupán a hangjukkal táncolnak és énekelnek az egyes emberek, hol meg egész testükkel muszáj nekik, vagy a lábukkal, vagy a bokájukkal, mások meg még az ujjhegyükkel is, vagy csak a szemükkel…. Lehet, hogy a szereplők nem is táncolnak? De azért a néző mégis érzi, tánc ez, mégpedig folyamatosan erősődő, pusztító, győzedelmes. Mit tegyünk, itt vagyunk. Jenőék is itt vannak, Lajos bácsi is itt van. Gyöngyiék most jönnek… Ki kellett már jönni. Nem lehet a lakásban tovább maradni. Ez egyszerűen nem megy. Mindenki érzi. Nagyon sokan érzik! Hány perc van még? Azt mondják, több riportot is hallottam már, itt van a fülemben, mert nyomatom az adókat, magamnak, ide a Head Setbe, hogy valahogy az emberek nem akarnak már a lakásukban maradni, kerületek indultak meg, most mondják pont... Már a CNN is bekapcsolódott! …nem félnek az emberek, nem arról van szó, hogy fél itt bárki, más kérdés, hogy van, aki szorong, de hát aki szorong, az beteg, hanem csak, megmondom őszintén, egyerűen én most szabad téren akarok lenni, vagy nem is szabad téren, mert az aluljáró is jó, az a lényeg, hogy ne legyek annyira egyedül, de ne legyek másokkal sem, a szónak abban az értelmében, hogy közösségben ne legyek, illetve tudomisén. Kollektívába, kolhozba azért ne tömörüljünk! Csak a családommal. Meg hát a barátaimmal, de az más. mi nem vagyunk kiváncsi az idegenekre egyáltalán…

Idegenek véleményére pláne én se Bocsánat, pontosítok, a kollega helyett, egy picikét csak pontosítanék: kiváncsiak vagyunk mások véleményére UGYAN, hogyne, persze nagyon is! mert hát az ember szeretné tudni az összes véleményeket, főleg az üzleti téren De ne itt a fülem mellett, ha szabad kérnem, ne hisztériázva, ne ilyen színész hangon, szóval NE KÖZEL, hogy mondjam, ne közvetlenül, a magánéletembe belezavarogva, belepisálva – Csak zsömlye! Nincs benne hús! Csak zsömlye! Víztelenített víz! Víztelenített víz! Daedalon, Daedalon, kéz alatt Daedalon! Hú, de felizgat, pedig semmi kedvem… ÉS A GYEREKKEL MI LESZ? Ezt én nem rendeltem meg… Kérem, hát az biztos, hogy nem ezért jöttünk le az utcára… Tulajdonképp nem is az utcára jöttünk le, mondjátok meg nekik, hogy nehogy már azt higyje itt valaki, hogy ez tüntetés, vagy akármi, a politika nix, a politika semmi, ez tömegigény és az is tömegigény, hogy ne egy az egybe, ha lehetséges, hanem feldolgozva, kis kom- mentárral, finom zenével…. Ezrek és ezrek hangoztatják! …annyit elmondtuk, szépen kértük, hogy kis zenével, nótaszóval, ételreceptekkel és hagyományőrző videoclipek bevetésével értelmesen is lehet az embereket terelgetni, teszem azt időben informálni, hogy melyik út van lezárva,melyik nem tudunk azért mi még menni attól, ha menni kell, vagy megállni, ha éppen arról van szó, mert vannak nálunk, mondtam, ketyerék is, hát ez a szabadság értelme…

nálunk is van ketyere! nem mindenkinél még, de már van Nálunk is, huú… küldjön nekem az ENSZ esemest, haha, például mindenki túl sokat beszél érthető az ember azt képzelné, hogy a dolgok egyszercsak már nem fognak tudni továbbmenni, most már a városban dühöng a karnevál, vagy mi ez, a Fő utcát is két hete lezárták, úgy néz ki, hogy már nem is tudják megnyitni az egymást keresztező kocsisorok miatt, de tényleg, ezekkel a összevissza csalinkázó kormánydelegációkkal miért nem foglalkozik a média egy szóval se? hány perc van még? …ha valaki foglalkozna a testemmel, de csak úgy, hogy nézi! Nem csinál semmi mást, csak nézi… Na ez jó, lehet, hogy ezért jöttem le… ….tényleg, miért jöttünk le? bevonulunk bevonulunk? hogyhogy? ezt még nem is hallottam… Hova vonulunk be? …részemről csak valami viszketegség jött rám, nem tudom, látta-e ma reggel valaki az égboltot… A Napot? …azt a piros vonalat mondod? ami úgy bekúszott a lilába? …és akkor ilyen lángnyelvek szétfröccsentek…

Azt hittem, valami robbanás! …én is azt hittem, hogy ez valami terror-robbantás, akkor mondja a szomzéd, nem, ez még csak egy ilyen… Vészpróba. Hogyhijják. Próbakozmosz. Valamilyen űrkutatásos… csillagpászmázás? Vagy pányvázás, tudom is én. Ez az égbolthasadtatásos lézer…lövető. Tű? Tő? Te…Tó.Tár. A teleszkópos tár. A Telesz Kópé, na! Figyelmeztetés történt: az Anyabolt-ég…vigyázat! Hiába, no… Hát igen. Édesapa, ne legyél már ennyire szórakoztató! …és akkor egyszercsak rámjött az a viszketegség, precízebben szólva, a bűzhatnék. “Bűzhatnék”? Te nem érzed? Egész utca előtt? Hogy képzeled?! Mi már nem is mentünk be dolgozni. Úgy döntöttünk. Azt mondta, “bűzhatnék”? Vagy bűzhetnéket mondott? Mi az, hogy “bűzhetnék”?! Nem értem, miért mondja. Már évek óta nem dolgozik Európában senki, csak a robot van. Ezt nem mondtuk. Ezt nem mi mondtuk, jelzem csak Elhatárolódom! Hogy nem mentünk be dolgozni? Persze, hogy nem mentünk be. Először is, nem dolgozunk, mert MÁSNAK nem dolgozunk. Viszont pénzt keresni mégis kell…. …azt kell ….látástól mikulásig, hétrét görnyedve, mint a szaró ember, amit viszont

egyáltalán nem kell szégyellni senkinek! De nem is kell dolgozni se valójában, hanem a csecse portéka kell. Mert látja, az fontos, hogy ami kikerül a kezem alól, az csecse legyen. Több mint szép. De most komolyan, tegye a kezét a szívére, kell a szép? Akkor miről beszélgetünk? Pont ezt kell elkerülni. És most már úgyis megyünk, nem is akarok erről senkivel, semmit se beszélni, nem szeretem a demagóg dolgokat. Hát persze, hogy nem dolgozunk… Még szép! ….és éreztem, hogy viszketek, de valahogy jó volt, érdekes, úgy fölkapart és kitisztított, előhozta a belső nedveimet a rejtekből nekem éppúgy … és finoman forrtam, most is. Érzitek ezt a kicsi remegést? A szájszél is, ahogy berezonál, arról még beszélni akarok… …de az nem érdekes, hanem menj rá a szerv-érzésre! Psszt, ne terjeszd! Micsoda, miről van szó? Drága Gyöngyvér, ne haragudjon, az imént nem figyeltem, pedig ez elég fontos, azt mondta: mikor reggel a Nap szétesett? Jól hallottam? Látta? Azért még nem esett szét, ne hülyéskedjenek már, ne túlozzunk… Én nem azt mondtam, hogy felrobbant! Hát azért abban volt egy kis húzós elem, mikor a Nap átment a lilába… Gyerekek, nem kell parázni, nincs semmi baj, most vonulunk, mert már annyian vagyunk, hogy a dolgok tehetetlenségi nyomatékánál fogva a végén simán bevonulunk a féreglyukakon át, aztán rájuk boríthatjuk a csillárt is, nem haragból, részemről legalábbis, hiszen az se tudom, kicsodák, csak annyit tudok ugye, azt is a médiából, hogy mélyen tisztelt univerzumunkról kiderült, hogy féreglyukas. És ha a kisértetek, vagy hogy hívják ezeket a rohadék kis lappangó fehér szellemeket, akik szembe’ szállnak, mármint így repkedve szembe suhannak velünk a féreglyukakon át, és azt akarják, hogy adjunk vért, hát részemről, ha ő is ad, én szó nélkül adok. Az övéből! Megnyitom ereit.Mert ebben az új tipusú helyzetben pont az van, hogyha te nem teszed meg vele, ő teszi

meg veled. Tehát a csillárt is, csak példaképpen mondtam… Milyen féreglyukakról beszél ez? ! Lehet, hogy nem is bevonulás még… hanem csak… megyünk. Hová? Öldöklésről is suttognak… Hogy lehet. De nincs foganatja… Azért azt megnézném. Te nem? Csak zsömlye! Nincs benne hús! Csak zsömlye! Árnyékot adok! Árnyékom van! Hány percünk van? Én évek óta nem érzem az idő múlását. Én meg állandóan otthon érzem magam. Otthon is vagy. El sem mentünk? Akkor, barátom, erős a műsor. Na, nna, ejnye, leragad a szájamban a nyelvem! Muszáj beszélni? Nekem muszáj. Az utóbbi időben kezdek nagyon tehetséges lenni. Mindenféléket kitalálok. Ultrahangozott aktív szén a relaxáló helyiségek kitéglázására – plusz muzsikáló keyboard! És még sorolhatnám. Á négyzet plusz bé négyzet a harmadik dimenzióban, vagy pedig vízbedobva virágsziromszerűen nyíló matematikai feladványok, zsugorpapíron felkockázva, Tátika fantázianéven… …van ilyen Lezsibbasztó, újabban ez is van. Apuci, kértél már? Ha beveszed, akkor lezsibbadsz, de nem érzed, hogy lezsibbadsz, ide beszéljek? ez most vesz? hanem mindössze azt érzed, hogy bárkit meg tudsz ölni, illetve NEM ÉRZED, mármint magad, mondom, ez a fontos, hogy még ha megölnek is, nem érzed, tehát nem fog fájni vagy hogy mondjam, de ez csak elméleti lehetőség, mert NEM FOGNAK

MEGÖLNI. Nem tudnak. Gondolj csak bele: te mikor tudtál megölni egy embert? Utoljára… még egy állatot se, sajnos, sokba is kerül ez nekem mindannyiunknak …kérem szépen, még egyszer mondom, van ez a Lezsibbasztó, most nem jut eszembe a neve, de vannak emberek direkt erre, hogy ezt a nevet is tudják, és ha ti odamentek bazmeg, és kértek belőle… …valósággal jött fel belőlem, a gyomromból az édes, így kezdődött, nálad nem? dőltem, aminek tudtam, vakartattam magam mindenfélével, mint egy disznó, hozzá- dörgölődztem a falhoz… de én közben kinéztem az ablakon is - szóval megvolt nekem a táj is, végig …jaj aranyoskám, elnézést, hogy hallom, hát az valami virágillat volt, nem szerv, de nagyon erős volt, és most megint van, vagy ez nem is virágillat? érzik? mondhatjuk, kis túlzással, pézsma szagnak is… pézsmának nevezi a saját szagát és te mit mondanál, ha ráeresztenének a többiekre, na, képzeld el ..de ne nyögdécselj, hanem képzeld de te KÖZBEN nyomjad!!! ….ez lehet a belső szervek illata is, nem? Miket beszél! Miért volna a belső szerveknek illata? Miért ne volna, ez csak orr kérdése. És “ahol én vagyok, ott szag is van”, ezt tudom mondani magának. Apámnak különben ez a szavajárása volt… A bűzhatnék! Igen? Mi csak most érkeztünk. A Törpe rádió. Történt valami? Ne legyenek kegyetlenek, valaki beszéljen, addig is én töltöm a szalagot, ne szaladjon az anyag teljesen hiába…szóval az jó, hogy ilyen különös, lassított mozgással halad a – hát nem is tudom, mit mondjak! – VILÁG a szabadban, és az is nagyon fontos, hogy a szabadban, ezt hangsúlyozni kell, mert nem mindig volt ez így errefelé, azonban előbb még én is megpróbálok ilyen TESTTARTÁSOKAT fölvenni, amiket itt látok, nagyon

érdekes, összevissza beszélek, kár, hogy az átlagos méretű állampolgárok egyelőre nem akarnak szóba állni velem, hát majd meglátjuk, sokkal több a kísértet, mint az előzetes becslések alapján várni lehetett volna, előttem például négy darab hórihorgas strucc rohan, de nem veszélyesek, ha jól látom, mindegyiknek egy-egy horogkereszt van a fenekére tetoválva, hát ez inkább mulatságos, lényeg az, hogy elindultunk, jaj most látom, hogy nevetnek a madarak, nevetgélnek, hát akkor semmi baj! behallatszik? én is nevetek velük együtt, háhá persze, felejtsük már el a régi autom atizmusokat, és a város különben itt, a Nilus túlpartján, ahol a becsületes gazdagok homokvárai sorakoznak, fel van kicsit kunkorodva vagy hogy mondjam, “pöndörödve” de különben a városkép a múlt heti csodálatos események óta nem sokat változott, kétségtelen, hogy fölhajlott picikét a föld, de a feltekeredett talajon rohanó sokaság engem és Törpe rádiónkat most lágyan és ellenállás nélkül a testébe fogad…. törpék is lesznek? Felkérhetem egy kísérletre? kicsit beleülnék a nyakába, de közben beszéljen… …nem átall ilyet, nő létére! … abba na hagyja, beszéljen, jó? Akkor most belelépek a kezébe, jaj de kedves,tartson meg! De beszéljen. Az előbb nagyon jó volt a szövege, onnan figyeltünk fel, Betanult vagy imprózott? Csak az az egy kérésünk volna, kicsit han- gosabban közvetítsen, és ne zavarja, ha a barátom időnként majd használni fogja a fura masináját… hú, azért egy ilyen nekem is kéne bele is halnál te, hogy mennyi ketyere van már! ugyan mit érsz vele visszalövök …pedig én ilyet nem szoktam, én nem ülök más nyakába, ha csak nem álmodom olyat, mint amit ma reggel – befogtál, Norbi? – hogy a testem minden pontja akar valamit, de kurvára, minden pontja ember…

Nekem meg olyan érzés, mintha… …hol is tartottam, minden pontja ember, álljon már egyenesen, és mindenféle emberek mocorognak bennem, sóhajtoznak a testemben, a hátamban, vállamban, térdemben, jó, most nem sorolom végig… dehogynem hát ezen én már túljutottam tegnap! …és mintha alvás közben - mert a testem nekik ALVÁS! - éreznék, hogy hogy nem sokára fel akarok robbanni Nekem meg olyan érzés, mintha… …de nem akarok felrobbanni! Vagyis – nem tudom. Én csak hagyom, hogy rázkódjon és mocoorogjon mindegyik emberke itt, mélyen bennem… Uram, ha nem akar tartani, az Önnek rossz lesz! Nem tehet le, mert akkor beperlem, ugye tudja, hogy beper- lem? Hogy kerül a lábam közé? Úgy, szépen egyenesedjünk ki…bravúros A bűzhatnék! …mint egy csiklandozás, de nagyon mélyen, a legbelső ösvényen, ahol a női természetemet, a jinemet őrzöm és tisztogatom, és persze adom hozzá a yangomat is, de azt is ÉN! ….Vagy mint egy csúcsesemény, egy tüsszentés, ami kerülget hónapok óta, anélkül, hogy kisülne vagy elsülne, na, ez most egy természeti kép volt… elsült, azt mondta? ó, hát már nyíltan beszélnek róla! …a máj, a viszerek, a zsigerek, a mellékvese-kéreg! Azt például ha valaki letépi a veséjéről, vagy a máséról – húha! …. órák óta birizgál nekem is ugyanúgy, mint annak a törpe nyakába akaszkodott hölgyeménynek ott, de azért van egy hatalmas különbség köztünk, az hogy én bírom élvezni a testem. Totál élvezem, hogy megállás nélkül, hol finomabban, hol erősebben érzem azt a valamit… Olyan mintha majdnem elájulnék – aztán mégse ájulok el! Szerintem én már nem tudok elájulni. Vagy mintha egyszerre minden irányból fujkálnák a bőrömet, a szálacskáimat. Úgyhogy néha nekem is muszáj megnézni

magam. Ezt, mi badizók, úgy hívjuk, HOZZÁNÉZEM magam a hátralévőkhöz… Mert a testem kezd jó lenni, szerintem. Összeállt. Én azt is szeretem, amikor irígylik. Másnak meg szerintem nincsen joga fogni! Ilyen értelemben én tudatos vagyok, mivel badizok. És igenishogy én élvezem a jó húst, azt, amit én csináltam meg, és én tudom, hogy mi a jó benne, vagy alkalomadtán hol szükséges alányúlni, megemelni éppenséggel oldalról, fél ujjal, vagy bármi… Én ezt már nem szégyellem. Ez van. Kivánom a testem. Pláne mióta bejött ez a csodálatos idő! Tisztában vagyok vele, milyen rajtam ez itt, ez meg ez, tehát hogy mit képvisel értékben a jó fiatal, dögös pipihúsom, amit én szigorúan nem csonkítok egyébként, hanem csak kicsit felharapdálom és nyalcsizom, utána jól beszívom a húsom illatát, és ez aztán tovább fokozza azt a valamit, amiről az elejétől fogva beszélek… szerintem minket már nem lehet megállítani! kinek dolgozol? emberrel én már nem állok szóba, ne haragudj én meg csak viszketek… …Hogy viszketek, mert viszkethetek, mi több, VISZKETEGETHEK, ezért vagyok én itt, ebben áll a remény, ezt a feelinget hozza a december, közelednek a nagy karácsonyi bevásárlások is, tehát engedjétek meg, hogy én is szóljak hozzátok, az is lehet, hogy ismertek, Forint Balázs Károly a becsületes nevem, és médiaszakértő volnék, most azért jöttem ide, hogy nem hallani, te hallod? Nem halljuk, halló, Forint Balázs Károly beszéljen a mikrofonba, halló! Nincs mikrofonja, nincsen semmije …kollega, a gégemikijébe beszéljen! …ember, a gégéjével beszéljen, most mondják! Semmit se érteni… …miért hadonászik?

Szegény, hogy meghízott! …amire rögtön hadd mondjak egy példát, előtte azonban engedjétek meg, hogy ismertessem a REBLINKA ajánlatát a szilveszteri bejglimézéria előtt millió gondban fővő háziasszonyok nak, bérgyilkosoknak, és minden jó és rosszakaratú embernek a földön: a REBLINKA a mostani ünnepre speciális, úgynevezett antigra- vitációs sütősort dob piacra, amelyben bármi megsül bármiféle gravitációs térben kormozó tűz nélkül, saját nedveiben, ismétlem, bármi, ami az Elbától keletre sütőbe kerülhet, úgyhogy beállítható ropogósra, véresre, enyhén véresre illetve csúcsfokozaton lócitrom-porhanyósra szárított desszertkülönlegességek készítésére épp- úgy ÉS e mellett a REBLINKA minden kedves vásárlója ehhez a mini sütőkombinát- hoz kap még tizenkét borotvaéles handy bárdot is, garantált elvérzést okozó fogazattal, vércsatornás, disznótorok elvágására is alkalmas, de Ön hozzájut ABBAN AZ ESETBEN, HA még ez év december 24-e előtt megvásárolja a REBLINKA fantaszti- kus multifunkcionális sütősorát, és még mindíg több mint kilenc perc van hátra Nekem meg olyan érzés, mintha… Csak zsömlye! Nincs benne hús! Csak zsömlye! ….ennek a Forint Balázs Károlynak a lánya és a felesége a legutóbbi Smúzban, A Legjobb Társaság Magazinjában térden állva szopnak egy estélyen egymás vállát átölelve, egy hatalmas rózsaszinű tőgyet, vagy disznóhólyagot, vagy talán bálnaherét? már nem is tudom,amit a Cukássyné Hellotay Melinda Túlélő Kutyák Alapítványa által rendezett segélyakció keretében több millió forintért fújtak fel és megtöltöttek madártejjel, aztán mindenki szopott, aki tejelt, azért is szophatott, mert pénzt adott, viszont ők ketten, a Forint Balázsné meg a lánya szophatták le a cukros, sűrű-fehér tetejét, legalábbis azt írta a Smúz, mert a Forint vezette a műsort, állítólag ő találta ki az egészet, de csak a lánya miatt, akinek ez a kedvenc étele hát igen

JELEN KABARÉ TV STÚDIÓ-folytatás: Husos-Fojthó Aranka: (dühöngve letépi a pecket a szájáról) Szappanos, nem csinálhatod meg, hogy nem olvasod be a Szilveszteri Tippmix Nyereménylistát! Körülbelül ötszázezer kedves nézőnk szeretné tudni, hogy nyert-e, vagy nem nyert! Nem mindegy! (tekergeti magáról a hajókötelet) …Volt egy példány nálam is úgy emlékszem, mert a jelzőfény előtt felcsúsztattam, de arról is szó volt, hogy az utcai nagy káoszra való tekintettel majd onnan fogja beolvasni a Dugsi…. Hol van? (tapogatja magát, papírzsebkendő kerül elő a hóna alól, stb)…Ez nem az… ez sem az… azért a pszichológus barátnőmet most fel szeretném hívni egy kicsit…na, ez se az! Ez se az… (éles műszignál:

HIRDETÉS

következik)

(A hirdetések zenés, énekes, táncos betétszámok ez itt nem a szövegük, hanem a témájuk: (át kell írnom jogi problémák miatt:) MEGLEPETÉS! Apró örömök az életemben… Akarja hogy kényeztessük? Kipróbálna egy sztárfodrászt? Hölgyem, a limuzin előáll és máris repítjük Önt álmai színhelyére! Ássuk fel a kertjét? Menjünk el Ön helyett szülői értekezletre? Készítsük el Ön helyett a család vasárnapi ebédjét? SEMMI AKADÁLYA! Jó lenne egy fővárosi szinházba eljutni? Esetleg egy szuperkozmetikában megszépülni? MI MINDENT EL FOGUNK KÖVETNI…. A legőrültebb ötlet a nyerő! SZIGNÁL

, VILLANÁS

Rossz álom reggel, erkély, madárcsicsergés Bélus

(ásítás közben) Jaj de szép idő van….

Andrea

(szórakozottan) De bizony ám!

Bélus

Kora reggel is milyen kellemes, langyos… Gyönyörű az ég.

Andrea

Csak nehogy hamar befülledjen…

Bélus

Á, nem hiszem. Ez nem fog. … (körülnéz) …Kihoztad a sütit?

Andrea

(lerakja) Tessék. Papucsot felvetted?

Bélus

(mutatja) Ülj már le. (ásít)

Andrea

Miért vakarod úgy a fejedet?

Bélus

(belekóstol) Mmmm, de ffffinom….

Andrea

Elég forró a kávé? Visszaviszem, ha kell, fogom, felfrottyantom…

Bélus

(megkóstolja) Tökéletes. (ásít) Te, én megint olyat álmodtam….

Andrea

(ásít) Milyet? Meséld…. kávézgatnak, reggeliznek

Bélus

Hát…. Érdekeset….(belegondol, elröhögi magát)

Andera

Mondd már!

Bélus

Te nem álmodtál semmit?

Andrea

De.

Bélus

Nem akarod te kezdeni?

Andrea

Én mindig álmodok. De te nagyon ritkán.

Bélus

Az igaz. Szóval te, valami olyasmi volt hogy, hogy….de se füle, se farka …. Sok-sok kép, és majdnem mindre emlékszem, nagyon erős volt… meg különféle mondatok is! Lényeg az hozzá, hogy (röhög) ….

Andrea

Jaj istenem!

Bélus

….de ahhoz képest, hogy én nem szoktam álmodni, éles volt, jól megjegyezhető, habár nyomasztó, és… Volt egy olyan kép, hogy az a tahó, akinek a neve most nem jut eszembe, egy fiatal csávó, KGB-s káder, Moszkvában végzett, a Kádár kedvence…

Andrea

Béres Kálmán.

Bélus

…. úgy van, a Béres Kálmán a Kossuth téren… nem is a Kossuth téren, előrébb, a Parlament sarkánál, ahol a villamos fordul, egy kis tömeg közepén azt mondja:“KIKIÁLTOM A HARMADIK MAGYAR KÖZTÁRSASÁGOT!”

Andrea

Igen?

Bélus

(nagyot röhög) A KGB-s, érted? Hogy ő kikiáltja… És abban az ünnepélyes pillanatban, mielőtt a zenekar rákezdhetett volna a himnuszra, álmomban felkiált egy hang a tömegben: “EZ ITT A GONOSZ BIRODALMA!” (elhallgat, szünet)

Andrea

Te jó isten.

Bélus

(eszik) És te mit álmodtál?

Andrea

Ennyi volt az egész?

Bélus

Nem. Volt még más is, de te is mondd el, mit álmodtál.

Andrea

Én már nem emlékszem. De érdekes, amit mondasz. Miért nem folytatod?

Bélus

(eszik) Mi ez, amit eszek?

Andrea

Nem tudom a nevét. Miért? Nem jó? A gyerekek hozták.

Bélus

De. Dehogynem. Isteni. (rág) Csak micsoda? Hogy hívják?

Andrea

(mivel közellátó odahajol, hogy elolvassa a tusbus feliratát) “Kaviárkrém. Vörös kaviárkrém. Made in BRD.”

Bélus

Mióta lehet nálunk kaviárkrémet kapni?

Andrea

Nagyon régóta. Kár, hogy nem emlékszel többre.

Bélus

Miből?

Andrea

Hát az álmodból.

Bélus

Dehogynem emlékszem. (falatokat gyárt magának) Az volt, összevissza képekben, mintha a tévé előtt szörfölnék, hogy valahogy, nem tudom, a kommunisták megbuktak, vagyis nem buktak meg, csak gyorsan kikiáltották a kapitalizmust és elkezdtek privatizálni maguknak,a besúgóik pedig szélsőjobboldali pártokat alapítottak, aztán ők is jól teleszívták magukat állami pénzekkel, de ők aztán a nacionál-komcsikkal együtt rögtön teli torokból uszítottak “az urbánusok,kozmopoliták”, óval a zsidók meg a kommunisták ellen, a melósok többsége pedig egyszerűen koldus lett. Így kezdődött. Munkanélküli…

Andrea

Miért?

Bélus

….Mert a gyárakat rögtön megszüntették. De ez még semmi…Jaj, nem lehet elmesélni egy álmot!

Andrea Bélus

Valamit összeehettél te tegnap. Biztos, hogy most jólesik az evés? Biztos. Nem ettem össze semmit. (lecsapja az evőeszközt) De nem eszem, ha nem akarod. Kérlek. Már be is fejeztem. Köszönöm a reggelit. (feláll) Vagy ez az ebéd volt?

Andrea

(megfogja a kezét) Ne menj sehova.

Bélus

Hanem.

Andrea

Ülj vissza.

Bélus

Minek.

Andrea

Úgy szeretném veled együtt kielemezni. Ráérünk.

Bélus

Az igaz. (visszaül)

Andrea

Elég furcsa álom.

Béla

Hát nem?

Andrea

Nem véletlenül álmodunk semmit se. Ha jól fordítjuk le a hétköznapok nyelvére, szoktam mondani a tanítványaimnak, amit a jungi tudattalan üzen hajnali álmokban, akkor magától a sorstól kaphatunk tanácsot. Mert a tudattalan okosabb, mint a tudat.

Béla

Akartam mondani, hogy ne fogd az istenre.

Andrea

Oké.

Bélus

Most az egyszer. Semmi sors, se karma, se jóslat. Világos? Ezt az álmomat nem szeretném, ha a sötét, misztikus hülyeségeiddel magyaráznád.

Andrea

Oké, oké, oké.

Bélus

Ideges vagyok. Elég hülyeség. Ezentúl még azon is kinlódni fogok, ami éjszaka a fejemben kóborol?

Andera

Arról, hogy mit álmodsz, nem tehetsz.

Bélus

A francnak vettem feleségül egy pszichológust.

Andrea

Most akarod mondani, vagy nem akarod?

Bélus

Hű, de nagyképű vagy.

Andrea

Mert ha el akarod mondani, én szívesen meghallgatom, ha viszont nem akarod, hanem ponthogy esetleg elfelejteni szeretnéd, akkor beszélj másról, angyalkabogár.

Bélus

Jó, akkor kimondom, megpróbálom egy mondatban, de valami nagyon tiltakozik bennem, nem érdekel, akkor is kimondom, nem vagyok biztos benne, hogy fel vagyok ébredve, mert azt álmodtam, hogy egyáltalán nem alszom, hanem fel vagyok ébredve, és már régen nincsen meg ez a lakásunk, hanem egy sokkal rosszabb lakásban, amiben nincs is erkély, cigányok közt lakunk,egy Dankó utcai sötét félgarzonban, mert a Szabó Ervin könyvtárt megszüntették, és nekem egyáltalán nincs állásom, mert én már nem kellek, és te pedig már nem vagy pszichológus, már nincs is iskolapszicho lógus bazdmeg, nincs arra pénz, nem kell, és kicsúszott a lábunk alól a talaj, előfordul, érted,ezt álmodtam hogy nem is álmodok, hanem ez az igaz, ez hogy gázgézába nekünk fiacskám elment az élet, mind a ketten piszkosul rábasztunk, mert van egy csomó kurvagazdag ember, de nem mi, sőt, hát vigyáznunk kell, hogy a kúcsos gyerekek fő’ ne gyúccssanak ugye, mert éjszaka szoktunk kijárni piálni, mert úgy bejött nálunk a piázás, igaz? és te is olyan romos vagy, csak látnád magadat te Melanie Klein, rusnya vagy, dagadt, kiütéses, már ötszáz forintért nem tudlak eladni a Kálvária téren, kétszázat se kapok érted esőben…. MERT IDŐKÖZBEN RENDSZERVÁLTÁS TÖRTÉNT! A KURVA ANYÁNKBA! Egyes barátaink még jóidőben, a legelején öngyilkosok lettek, más barátaink meg a milliomos vállalkozó Szféra, úgy ám! Vagy pedig a halálokos és viperagyors politikus-szférába mentek el! De nem mi. Mi itt maradtunk. Mi pont olyan hülyék vagyunk, mint voltunk. És majd ha nem beszélek, mert ezt abbahagyom, és lassan visszaalszok, ott lálom magamat a régi lakásunkba, mert én már visszaalszom magam direkt és készakarva abba az időbe, mikor volt még mit zabálnunk, és tévtudatunk is volt, meg kombinált bútor együttesünk, meg szerény álmaink a vasfüggöny mögött, a rendőrállami diktatúrában. Nyalom a Kádár seggét. Nyami, nyami, ham, hamm. Szóval ezt végig tudtam közben . És akkor még történtek itt különféle egyéb dolgok is...

Andrea

(kis hallgatás után röviden felnevet) Baromi jó.

Bélus

Bocs. Bocsáss meg.

Andrea

Ezt álmodtad?

Bélus

Ezt is.

Andrea

És még mit?

Bélus

Hát… Csupa ilyesmit. Ebben a témakörben, hosszan… képeket. Hangokat. Éveken át. Mennyit mondtam? Több mint tíz éven át… Kínosan – vagyishát éppenhogy hálaistennek! Nem az, hogy kínosan! - mintha fokról-fokra - felszakadna egy ködréteg…

Andrea

Csodálatos. Te…. Most nagyon mélyen vájkáltál magadban.

Bélus

Ugye?

Andrea

Kérsz egy kis ananászt?

Bélus

Van?

Andrea

(nevet, megcsókolja az orrát) Van. (hozza) Be is van hűtve, meg is van hámozva, levágtam egy egészet vékony karikákba, ahogy szereted, és itt van hozzá a tejszinhab szifon. Szolgáld ki magad.

Bélus

(jajdulva, álmosat sóhajt) Egyek ananászt?

Andrea

Előbb szopizd le a levét. Jó hideg.

Bélus

Azt mondod? (leissza)

Andrea

Elmondjam, mi minden van még a jégszekrényünkben?

Bélus

Jégszekrénynek mondod?

Andrea

Akkor hűtőszekrény.

Bélus

Mi van benne, mesélj.

Andrea

Hat üveg sör. Heinkes. Két másfélliteres Kocsis Irma. Sült hús zsírjában. Különféle vajak, a sajtjaid, császárszalonna, az a fínom kovászos uborka, nejlonban fél görögdinnye, fél sárgadinnye, ringló…Szárazkolbász, tojás, tej, kétszer félliter kefír, olivaolaj, főzővaj, egy kiló disznózsír…

Bélus

Disznózsír? Még, hozzá??

Andrea

(ingerülten) Igenis disznózsír! Jó az, ha van.

Bélus

Egy kiló?

Andrea

Bespájzoltam. Együnk ananászt. (eszik) Ezt meg kéne érteni. Béluskám, ezt az álmot meg kéne fejteni, isten bizony dom, annak rendje és módja szerint, ahogy a Freud Zsiga épen előírta… Mert ez olyan gazdag implikációkban, eltolásban, sűrítésben, átfordításban… De csak akkor elemezzük ki, ha te is egyet értesz vele.

Bélus

Egyet értek vele. De akkor viszont csak álmodtam.

Andrea

Micsodát?

Bélus

Hogyhogy micsodát?! Hát mostanáig mondtam megragadja az asztalon a kést)Be vagy baszva talán? Szórakozol velem?

Andrea

(feláll, lassan széttárja a karját) Csacsi öreg medvém! Hát te még mindig nem ébredtél fel? Én úgy szeretem azt az aggodalmas bolond fejedet, te! Hát persze, hogy nem igaz. Hát én vagyok az igazság, Béla, idenézz: (lerántja fél kebléről a pongyolát) ez az igazság: az én még mindig tűrhetetlenül jó cicim, látod, ez VAN, ez igaz, és hogy itt ülünk ebbe a reggelbe, a jószagú nyárba, és igazi nap süt ránk, megreggeliztünk, megkávécskáztunk, most eszünk ananászt is, azután, ha isten is segít és már kielemztük mindkettőnk álmát, zsupsz, visszabujunk az ágyba, letakarítunk magunkról az összes rongyos göncöt, és….

Bélus

(leteszi a kést) Milyen rongyos göncöt?

Andrea

Hát…. Göncöt. Nem az, hogy rongyos, hanem…

Bélus:

(artikulátlan üvöltéseket hallat:) Gönczöt? Gönczöt?! Miféle Gönczöt?!Nem ismerek semmiféle Göncöt!

ígöncöt.

(megtébolyodik, megöli a feleségét, majd önmagát

JELEN KABARÉ: UTCAKÉP az emberek lázongva beleüvöltöznek a robotkamerába minden sor egy embefr minket már nem lehet megállítani kinek dolgozol? emberrel én már nem állok szóba, ne haragudj Julie Roberts vagyok, sziasztok ezt most nem hallottam én egy erdőből szaladt őzike vagyok én egy nyúl ezt se ez egy kimerevített pillanat benne vagyunk a televízióban ó már régóta, te csak most kapcsolsz? ez egy úgynevezett non stop adás, élő puszi puszi, pá pá mindenki embernek néz engem is még csak gyülekezünk én szeretek ember lenni miért? mert elhiszik

Jelenet: Apa és leánya valahol a városban Orvos Lánya Évek óta nem érzem az idő múlását. Orvos

Én meg állandóan otthon érzem magam.

Lánya

Otthon is vagy.

Orvos

El se mentünk? akkor erős a műsor

Orvos

Kislányom, mondjad. Közben muszáj ennem.

Lánya

Ha csak rádnézek, hányingerem van.

Orvos

Nem tőlem van ez a hányinger. Rengetegen panaszkodnak…

Lánya

Akkor jó.

Orvos

Miért mondod? Mit akarsz vele kifejezni?

Lánya

Semmit. Ez is egy fejlövésed, ez a “kifejezni”, Papa. (vetkőzni kezd) Nem kell kifejezni semmit. Nem azért beszélünk.

Orvos

(a feleségétől) Miért vetkőzik most?

Anya

Egyél.

Orvos

De miért vetkőzik le egy ekkora tömegben?!

Anya

Hát… Én is le fogok mindjárt. Igyekszem ágyba bújni minél hamarabb.Te nem?

Orvos

Hol?

Anya

Meg kell próbálni úgy tenni, mintha normális világban élnénk.

Lánya

Stop! Állj le. (apjához) Nem céllal vetkőzöm, hanem csak úgy. Mi, akik nem sportból vagyunk fiatalok Apa, képzeld el, hanem tényleg fiatalok vagyunk, mi nem rendelkezünk

olyan sokfajta célokkal, mint te. Vagy szegény anyám. Ahogy nem is eszünk, nem is iszunk olyan szarokat, mint ti. De mit szólnál hozzá, ha most, ahogy így tömöd a fejed, egy félfordulattal, és piff, kőkeményen a gigádra vágnék? Anyja

Most ne.

Lánya

Hanem? Mikor?

Anyja

Máskor, ne most. (csöng a mobilja, fölveszi, éneklősen) Igen…

Orvos

(eszik) Folytasd, hallgatlak. Szorongsz, látom.

Lánya

Nem szorongok. Gyűlöllek.

Orvos

Össze is vagy a fejedben zavarodva kicsit, mióta errefelé ilyen különleges állapotok alakultak ki…

Lánya

Nem alakult itt ki semmi, csak nagyon a seggébe lóg mindenki a másiknak.

Orvos

Te meg kénytelen voltál hirtelenjében pillanatok alatt felnőni. Vagy inkább úgy tenni, mintha már felnőttél volna…

Lánya

Nem nőttem fel, dehogy, picike vagyok, műveletlen, gusztusos, gátlástalan, primőr, bicskanyitogató és tapasztalatlan, szőrtelen, aljas, ezt szivesen mondom, feneketlenül aljas…

Anya

(mobilba) Halló! Hangosabban mondjad! Nagy az alapzaj…

Orvos

(evés közben kiabál) Nem lehet végestelen végig Kishercegeskedni, elhercigeskedni, átvonaglani, végigmicimackózni az életet, Luca! Ez így nem megy De ez is az én hibám! Az én “forró-megengedő”, túlkényeztető szülői hozzáállásom következménye.. (A LÁNY RÁMÁSZIK AZ APJÁRA)

REKLÁM játsza az utca és/vagy az aluljáró – az ugyanaz EZ AZ! Ez az! Ez az! A KARÁCSONYI – SZILVESZTERI TIPPMIX NYEREMÉNYLISTÁN VAGYONOKAT NYERHET! Egy! Leeshet-e a Nap az égről,ha tovább tartanak a napszélviharok… a, a jövő keddig? b, pontosan szilveszter éjszakáján? c, csak az új évben d, csak száz év múlva? A helyes válasz: D. D. Tóth Lajos és lemezei! Uáááá! A helyes választás Kettő! Mit ivott a mesterséges megtermékenyítő várójában Saci, a Csocsó a fő játék! - népszerű, gömbölyded műsorvezetője: a, vért b, tejet c, reggeli italt d, “valami egészen mást” A helyes válasz: C. C a Cement és Lakásbelsőtér Felszerelések fő forrása! Uááááá! A helyes választás! ROBBANÁSSZERŰ ROBAJ – SÖTÉT

Utolsó Jelenetek Állatkával és Vandeki Auokó tini sztár modellel Állatka

(rárohan) Ne haragudj, nem láttál véletlen egy nyulat? Vagy nem, nem is nyulat, hanem őzet, egy ilyen szarvas kinézetű állatot….Ó, asszem, összekevertelek valakivel. Bocs.

Auokó

Nincs gond. Kellemes hétvégét.

Állatka

Te nem valami sztármodell tinisztár vagy?

Auokó

Nem, én egy állatka vagyok. Ugyanúgy mint te! Csak most átváltoztam emberi alakba, erre a pár percre.

Állatka

De én nem egyszerű állat vagyok, hanem bestia. Olyan, aki ölni fog.

Auokó:

Aha, értem. Te is az Utolsó Ítéletre jöttél?

Állatka

Ja. Miért, te is?

Auokó

Hát azt mondom.

Állatka

Neked mi lesz a szereped?

Auokó

Semmi. Csak meg akarom nézni az emberek kínhalálát. Meg majd csápolok.

Állatka

Annyira hasonlítasz az egyik híres tinisztárra! Phú...

Auokó

Melyikre?

Állatka

Nem te vagy bazmeg a Van Deki Auokó?

Auokó

Hát az meg ki?

Állatka

Ne csináld! Sosem hallottad még a nevét? Ő a következő emberiség modellje. Ami jön, az Utolsó Ítélet után. Azt mondják. Én legalábbis szeretném magamnak…

Auokó

Igen?

Állatka

Nagyon. Ham-hamm! (hasát simogatva) Kéne bele, pociba…

Auokó

Nem tudom, miről beszélsz. Sok állat van már kinn?

Állatka

Vagyunk egy páran, ahogy elnézem… De még nem leplezzük le magunkat. Miért kérded? Nem látod rajtam, hogy ki vagyok? Aki állat, az átlát azon, aki ember, mint a poháron. Nem, kis nyuszi?

Auokó

Nem vagyok kis nyuszi.

Állatka

Hát nem is. Csak szeretnél hasonlítani egy nyúlra!

Auokó

Figyeljél arc, ne szólj hozzám többet. Ne kavarjál semmit. Te jöttél ide, hogy egy nyulat keresel. Nem? Aztán kértél második borítékot, hogy mégse nyuszit keresel, hanem a faszom tudja mit. Egy őzet, egy olyan szarvaskinézetű állatot. Nem azt mondtad? Utána meg elkezdtél szondáztatni itten.

Állatka

Te akkor se vagy egy olyan állat, mint én.

Auokó

Még jó!

állnak és nem tudnak mit mondani egymásnak Három újabb állat jön. Utánuk is, még folyamatosan érkeznek…

Patkány

Sziasztok.

Sáska

Helótok.

Állatka

(Auokóra) Szerintetek ez állat?

Patkány

Jó segge van.

Julie Roberts

(ballonkabátban befut) Julie Roberts vagyok, sziasztok! Hello… Elkezdődött már…?

Elefánt

Ez tényleg a Julie Roberts! Hú, apám. Hogy a francba kerül ide?

Julie Roberts

Nagyot futottam! Holywoodból jövök egyenest… (leveszi a ballont) Kicsit ki is melegedtem… (rövid ujjú blúzban, virágos szoknyában és fehér tornacipőben van) Elefánt, Patkány, Csiga….Farkas nincs köztetek?

Sáska

(kezet nyújt) Botsáska vagyok, a lakótelep mögötti bokrosból. Elszabadultam egy befőttes üvegből. Már csak szaporodom. Miért kérded? Ismerek egy farkast…

Julie Roberts

De jó! (örül) Tök jó! Különben, én is elszabadultam ám valamikor, ugyanúgy mint te… De figyelj Sáska, azért kéne nekem most egy farkas, mert arra gondoltam, hogy mikor kitör a nagy tömeghalál, szóval az idők végezete jön, meg minden, trombiták, én majd megfogom a farkas szőrös mancsát, így, (megfogja a sáska kezét) aztán sírva, de félénken mosolyogva is egyúttal, előre jövünk, letérdepelünk az Isten elé, és arra kérjük, hogy adjon még egy esélyt, adjon még egy esélyt az embernek. Most az egyszer, utoljára adjon még egy icurkapicurka lehetőséget (mutatja) csak egy ekkorkát, egy…

Einstein

(megfogja Julie Roberts kezét)…egy Utolsó utáni Utolsót!

Patkány

(megfogja Einstein kezét) Egy Utolsó Utáni Legeslegesleges..

Elefánt

(megfogja Patkány kezét)….Legeslegesleges….

Összes Állat

LEGES…. LEGES….LEGES…

és Világsztár

(egymás kezét fogva, együtt ringva nyafog) LEGUTOLSÓÓÓÓÓÓ…

Woody Allen

(berohan, szívét fogja, gyorsan beáll a sorba a túlszélen) …. – legutolsó lehetőséget? Micsodát? Miféle lehetőséget? Filmet? Miről? Azt értem, hogy az Istentől, azt is, hogy majd a nagyfaszú vadak, izé, vállvetve a szelídekkel, jenki a niggerrel, az arab a zsidóval… De mi van, ha az Isten beszopja? És azt mondja: jó… Mi lesz akkor? Mit fogunk csinálni?

Az állatok töprengenek a világsztárokkal együtt Julie Roberts Állatka

Jó kérdés.

De miért akarjuk, hogy megmeneküljön… bárki is? Az emberek meneküljenek meg? A Woody Allen meneküljön meg?! Ki meneküljön meg?!

Woody Allen

Éppen azért mondtam. Most hívom fel rá a figyelmet…

Állatka

És az állatok meg ne?

Julie Roberts

Hát dehogynem! Hát azért mondom….

Állatka

Mi van?! Most maradjon el a buli? Rajtunk, bestiákon l mi a szarnak meneküljön meg bárki?!

Disznó

A disznók, szerintem meneküljenek meg. Már ha egyáltltalán el lehet intézni! Én egy disznó vagyok. ezt papírokkal is tudom igazolni. De szerintem látszik is. Elfogulatlan szemlélő azonnal látja. Arról nem tehetek, hogy az utóbbi időben embernek nézek ki. Mostanában mindenki annak látszik.

Julie Roberts

Sajnos, igen, ez az időjárástól van.

Disznó

Én nem tudom, hogy mitől van. Én csak leszögezem, én nem vagyok ember. Nem is akarok az lenni. Én a magam részéről utálom az embert. Iszonyodom tőle.

Disznóné

Jól van na.

Disznó

Ezt most már végigmondom, hagyjál békem. Tisztázni szeretném, nyilvánosság előtt, mi a véleményem az emberről. Az ember, ez az elképzelhetetlenül agresszív, oktalanul is öldöklő, velejéig rothadt fajta….

Disznóné

Fiacskám, ne lovalld bele magad.

Disznó

Dehogy lovallom, csak megmondom, hogy ha és amennyiben a hír igaz, tehát a közeljövőben, illetve kilenc és fél perc múlva…

Állatka

(az órájára nézve) Annyi időtök nincs már…

Disznó

…hát akkor akármennyi, de ha valamikor is, és állítólag nem sok idő múlva kitör a földön az igazság Napja, és sor kerül az Utolsó Ítéletre, végre valahára egyébként, akkor én, mint disznó igényt tartok a külön elbánásra. Ezt tessék megjegyezni. Ennyit akartam mondani.

(kihúzza magát) Mert az Úr az tudni fogja az én igazi nevem. És én hallgatok az én Megmentőmre.. Hal:

Hát ha ez a disznó különleges elbánásra tart igényt, akkor mi, halak mit mondjunk?

Disznóné

Azt hiszem, én nem értek egyet az urammal. (otthagyja) Nem is az uram már.

Auokó

Nézz oda.

Állatka

(előhúz egy hosszú kést) Csak nálam van penge? Megbocsátja, Mrs. Sertés, tényleg nincs túl sok időnk, szervezni kell a dolgokat… Bestiák, ideje, hogy terítsünk: lássuk, ki mit hozott, mennyire vagyunk a helyzethez öltözve… (további fegyvereket vesz elő, és nemcsak ő, más állatok is) De lehetőleg most már ne keveredjetek emberrel.

Julie Roberts

Mit parancsolgatsz itt? Nem te vagy az Isten.

Állatka

Hanem kicsoda? (kis csönd után hosszan kiált) Vígyázók! Adjatok jelet. Mennydörgő elektromos zenei szignál, az emberek megrettennek

Állatka

Vigyáztam. Készüljetek…! (ébreszti a bestiák tömegét)

Állatok

VIGYÁZAT!

Állatka

(egyre hátrébb a tömegben) Vigyáztam… Készüljetek!

Állatok

VIGYÁZAT! VIGYÁZAT…vigyázat…vigyázat(lassaskán megnyugszanak)

Disznóné

Ő egy disznó, oké. Mármint a férjem. Én viszont ember vagyok. egy nő. Normális és egészséges asszony.

Auokó

Tényleg? Ne má! (nevet)

Elefánt

Hány percünk van még?

Disznóné

Hétköznapi átlagember, mint mondani szokták. Mindenem megvan a kellő helyeken. Én reális gondolkodású valaki vagyok. Nem Madonna, de álljunk már meg, azt nem szabad sugallni senkinek, akármekkora baj van, hogy én állat vagyok, vagy hogy mindannyian bestiák vagyunk, ahogyan a férjem ígyekszik beállítani a dolgokat, aki csak egy szerencsétlen disznó…

Disznó

Te! (el akarja rángatni, dulakodnak)

Elefánt

Akadnak, akik bármire hajlandók, csak meghalni ne kelljen.

Viziló

Ellenkezőleg! Ez a disznó embernek szeretné magát eladni az Utolsó Ítélet pillanatában! Mindjárt csinál egy sztriptizt is… Ügyes.

Patkány kislány Mikor kezdődik már az a Utolsó Itélet? Egér

Cin, cin, én úgy látom, ezek a disznók félnek!

Egérné

Talán tudnak valamit…

Őzike

Nem csak önök félnek. Mindenki fél! Mi őzikék is.

Egér

Nem azt mondtam, hogy félünk! Uram, ne provokáljon, jó? Ne tekerje ki a szavaim. Azt mondtam, mi nem

félünk – csak a disznók félnek! Őzike

Kérem, én is félek.

Julie Roberts

Őzike…Te félsz? (elcsücsörödik) Itt egy őzike! Ne féljél, pipicica. Miért félsz?

Őzike

Én? Felemeli a fejét, és iszonyatosat fütyül, vagy hatalmasat jajdul, esetleg ordít - minekutána csend támad. Vigyáztam. Lekapja az Őzike-maszkját és kibújik alóla az Állat(ka). Lassan, nyugodtan beszél. Megmondjam, miért félek? Mert most már nem sokáig lehet húzni. Még csak nem is tiltakoztok. Kezdettől úgy tesztek, mintha nem rólatok lenne szó, mintha nem volna köztetek egy sem, akinek oka volna a nyüszítésre… (szűkölni kezd farkasmód, senki se követi, idő múltán abbahagyja) Mintha mi sem történne! Örökké. Mise. Állandóan a mise kell nektek. Elvárjátok, hogy megtartsam a misét. Addig is múlik az idő, ugye, mise mise hátán, na most majd ezt is kihúzzátok valahogy, gondoljátok, már annyit kihúztatok, és micsoda sikerrel! (Késpengéje élével üti a tenyerét.) Nem tudom, ebbe belemenjek-e jobban?

Julie Roberts

Igen. Benne van a forgatókönyvben…

Állatka

Azt mondod?

Egér

Először is mondd: tegye fel a kezét, aki nem állat!

Jennifer Lopez

(ellöki) És különben is, az isten szerelmére ki nem állat? Ugyan már mondjatok nekem valakit, vagy mutassatok ezen a tetves földgolyón egy lényt, akinek nem szőrös a lábaköze így vagy úgy! Legföljebb kiborotválja!

Patkány Gyerek Jé, itt van a Jennifer Lopez is! Na végre. Azért azt megkuksizzuk mikor ezt a csajt fogják élvemegnyúzni… Zebra gyerek

Megnyúzzák?

Patkány Gyerek Az tuti. A második csúcspont legelején, a legjobb helyen… Benne van a szerződésében is, olvastam. Úgy van, hogy először is úgy kell őt levágni, az ügynöke kérte, hogy a hófehér nyakát nyisszantsa el az a Sátán, aztán egy nagytányérba kivéreztetheti, de a Jennifer kikötötte, hogy csapkodhat, eközben két izmos mókus teljes alsó-felső fogsorát szét is rúghatja, illetve szét is kell rúgnia, ez is le van írva, hogy látnunk kell a végén a zákok véres foggyökerét tövestül heverni a porban…. Kétoldalt kettesével, különféle high tech “tömegnémító” berendezésekkel felsorakozik hat-hat agancsosfejű, bőrruhás Állat Zebra Gyerek

És utána? Mi jön most? Mit csinálnak vele? Mármint a Jeniferrel?

Jennifer Lopez

Még nem fejeztem be!

Állatka

Megmondjam, miért félek? Nem sokáig lehet már húzni. De, hogy ne mondjátok, hogy – szóval,ne mondjátok azt, amit ilyenkor szoktatok és lehet. Mert természetesen LEHET. Mindent lehet, még mindig lehet, még mindig, érzitek? Még mindig és még mindig. MÉG MINDIG! Lehet. De már nem sokáig lehet azért, mégse.

HÍROLVASÓ Sport. Karachiban tegnap ért véget a Rolex karóra és tantusz-eltulajdonító világbajnokság. A magyarok szokás szerint kitűnően szerepeltek: női csapatban a Farkas, Csongrádi, Csucsujka trió a második, férfi egyéniben, manuális kategóriában Bán Ervin a harmadik helyen végzett. Gratulálunk. ZENE! Úr az előcsarnokban Csak ülök itt az ablak mögött, és aki bólint, annak visszabólintok. Aki kér kulcsot, annak adok, de aki nem bólint és nem kér kulcsot sem, azt mind megállítom. Ez bevált. Mikor valaki szeretne észrevétlenül beosonni, én csak állok fel, köszönök – s máris arkon fordul mind. Kimennek, Elszalad nak, kezükben a stukkerral! Ha viszont egy bávész járókelő betéved, az egyből köp. Rögtön megmondja! Pedigt én nem kérem. Portás bácsinak hív ez a tipus. Senkit nem érdekel, hogy én valójában ki vagyok. Egyszer valaki azt mondja, nem is nekem, hanem a nőnek, akivel volt, mikor már elhaladtak a kalickám előtt: ez a pali folyton úgy néz már, mintha hányingere lenne, És a nő még rátett: én is kiszúrtam, azt mondják, gyógyíthatatlan. Súlyos beteg.Ő kegyelemből van itt. Lám! - gondoltam. Már a kegyelem szót se volna célszerű emlegetni. Kik beszélnek itt kegyelemről, megújra elképedek. Mennyire gyanútlanok! Mit sem sejtő tulkok, miközben másfelől, természetesen minden hájjal megkent gazemberek. Önző és szomorú szadisták. Szemérmes mazochisták. Még a gyerekek is. Minden, amit csinálnak, feltűnően machtlos.Hogy néznek ki az új épületek! Ezek a Sony város-részek! Mintha büntetésnek szánnák a jővöt. Az utódaiknak? Szentjeik nincsenek, művészetük üzletszerű, hazafiságuk a zsidó elvakultság tehetségtelen másolata. Itt nem történik semmi. A majom a végén elszabadul, berendezkedik, öl és szaporodik, ön- és közveszélyes…Mi hát a teendő? - Jónapot kivánok! Tiszteletem! Kellemes hétvégét! - Senkinek fel nem tünik, hogy kerülök ide. Ki szerződtetett mégis? Ezen már annyit gondolkodtam. Hát az igazgatójuk sose itt jön be? Vagy a munka felügyelőjük? Vagy hívják itt a csőszt, azt se tudom. Ki a felelős a kulcsokért? Én? Senki? A diktátor?( nevet) Elképesztő érzékük van a hithez. Minden remény nélkül. -Viszontlátásra, alászolgája, kívánom a legjobbakat! - Most már elüldögélem itt, ami hátravan. Meg - elálldigálom. Vagy ezt ők így látják. De ti, akik megálltatok, észrevettetek, és eltűnődtetek, a ti helyzetetek, barátocskáim nem olyan egyszerű. Nem mondhatjátok, hogynem voltam jelen. vége