Tisztelt Olvasó! Mindig azt vallottam, hogy két ország között a legrövidebb út a kultúra. Ha két nép a művészet, a hagyománytisztelet és az alkotóerő területén szót ért egymással, ha a kultúra segítségével megértik egymás szellemiségét és értékeit, akkor „nyert ügyük” van, vagyis semmi sem áll együttműködésük útjában. A kulturális párbeszéd a gazdasági, politikai párbeszéd előszobája. Igaz ez a világ nemzeteire, de nagyon igaz az egyes népcsoportokra is. 2008-at az Európai Unió A kultúrák közötti párbeszéd évének nyilvánította, és ezzel arra hívta fel a figyelmet, hogy minden népcsoport, amely a földön él, egyedi és megismételhetetlen értékeket képvisel. Értékeket, melyeket meg kell osztanunk egymással. Magyarország büszkén vállalt és vállal szerepet A kultúrák közötti párbeszéd évének programjaiban, mert számunkra minden ország (az Európai Unión belül és kívül egyaránt), minden népcsoport, minden közösség fontos. Különösen igaz ez a velünk együtt élő kisebbségekre – még a szót sem kedvelem, hiszen ők nem „kisebbek” senkinél – akiknek művészetéről, gondolatvilágáról mindig tudunk újat tanulni. Ebben minden magyarországi intézménynek részt kell vállalnia, és úgy látom, a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus jól teljesíti ezt a feladatot. Sokszínű programokra, kulturális találkozási pontokra van szükség, hogy az itt élő közösségek megmutathassák magukat. A kultúrák közötti párbeszéd európai éve egy lehetőség mindannyiunk számára. Lehetőség az ismerkedésre, a közeledésre, a közös művészeti rendezvényekre, beszélgetésekre. Lehetőség arra, hogy a nemzetek és etnikai közösségek együtt gondolkodjanak azon, hogy értelmezik a múltat, és hogy képzelik el a jövőt. A közös európai jövőt.
Hiller István oktatási és kulturális miniszter
Köszöntő Lapozgatom a Nemzetiségi Gála előkészületben lévő kiadványát és látom azt a sokszínűséget, amellyel Magyarország egészének kultúráját gazdagítja a kisebbségek művészete, alkotó tevékenysége. Hagyományápolás és kreatív teremtő kultúra. Egyedi, kisebbségi sajátosságokat átörökítő és ugyanakkor integráló, mert befogad és hatással van a környezetére. Önállóságot, identitást, erőt ad és erősként kíván jelen lenni az egészben. Meghatároz és egyúttal párbeszédet ajánl. A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus év végi, a Nemzetiségi Gálához kötődő kiadványaiban megjelenik a sokszínűség. Megismerhetünk olyan egyéni és közösségi életutakat, amelyek meghatározóak a hazánkban élő kisebbségek kultúrájában, hétköznapjaiban és ünnepeiben. Természetesen a díjak odaítélésénél és a műsorokban a fellépők kiválasztásánál a bőség zavarával küzdünk, sajnos azonban nem kerülhet sor minden évben mindenkire. De azt gondolom, hogy ez így van jól, mert évente valakik vagy valamely együttesek az érdeklődés középpontjába kerülnek és figyelünk rájuk. Tudatosítjuk azt a sok munkát, alkalomadtán lemondást, amit a közösségekért, a kultúra ápolásáért tesznek az év ünnepeltjei. 2008. az Európai Unió országaiban „A kultúrák közötti párbeszéd éve” volt. Számos országos és helyi rendezvényre emlékezünk, amikor elkészítjük az év „kulturális leltárát”. Mit is tanulhatunk a szivárványszínű kultúrától? Mindenekelőtt megbecsülést, megbecsülést a másik ember munkája, hagyományai és alkotó tevékenysége iránt. Toleranciát, amelynek során gyakoroljuk a tiszteletet – az azonosulás valamely mértékét – a számunkra ugyan ismerős, de mégsem a mindennapjainkat jelentő értékek iránt. Alapvetően a kíváncsiságot is megtanulhatjuk, hogy mit jelent egy-egy motívum, egy-egy tánclépés, vagy a leírt, énekelt szöveg a szomszédságunkban élő kultúrák esetében. Egyáltalán kíváncsiak vagyunk arra is, hogy az együtt élő kultúrák milyen hatással vannak egymásra, mennyivel lehet gazdagabb, sokszínűbb a közös kultúránk. Fontosnak tartom, hogy évről évre elgondolkodjunk ezeken a kérdéseken és örüljünk az értékeinknek, s méltó módon tudjuk ünnepelni is azokat. Abban bízom, hogy a kis kiadvány és a Nemzetiségi Gála hozzájárul mindehhez!
Borbáth Erika főigazgató
A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbség anyanyelvi kulturális hagyományai megtartása és továbbörökítése érdekében végzett kimagasló szakmai munkájáért a 2008. évi PRO CULTURA MINORITATUM HUNGARIAE közművelődési díjat és elismerő oklevelet az alábbi egyéneknek és közösségeknek adományozza: Balogh Ferenc, cigány etnikai kisebbség
6
Kricskovics Antal és Kricskovicsné Szilcsanov Mária, horvát nemzeti kisebbség
8
Bem József Lengyel Kulturális Egyesület
10
Horváth Etele, német nemzeti kisebbség
12
Zombainé Szarka Mária, román nemzeti kisebbség
14
„Bánát” Szerb Kulturális Közhasznú Egyesület
16
Juraj Dolnozemský, szlovák nemzeti kisebbség
18
Magyarországi Szlovének Szövetsége Felsőszölnöki Néptánccsoportja
20
Az OKM különdíja a Kultúrák közötti párbeszéd európai évének zárása alkalmából: Nemzetiségek Háza Szeged
22
A MŰSORBAN FELLÉPNEK
Martenica bolgár néptáncegyüttes, Budapest Romani Rota cigány együttes, Budapest Helidonaki görög néptáncegyüttes, Budapest Tamburica horvát néptáncegyüttes, Budapest Szent Kinga lengyel kórus, Budapest Weiner Leó német fúvószenekar, Budapest Kirkosáné Magda Tünde örmény vibrafon művész, Budapest Carina Iuhas és Diana Bogdan román mesemondók, Méhkerék Ruszinok Folklóregyüttes, Budapest Bánát szerb néptáncegyüttes, Deszk Pilis szlovák kórus, Pilisszentkereszt Magyarországi Szlovének Szövetsége Felsőszölnöki Néptánccsoportja Bernáth Ferenc és Vihula Mihajlo, ukrán gitárművészek, Budapest KÍSÉRŐ RENDEZVÉNYEK
„A kétegyházi románság” – fotókiállítás Zombainé Szarka Mária gyűjteményéből „A kultúrák közötti párbeszéd európai éve” európai uniós kezdeményezés kapcsán ismert közéleti személyiségekkel készített egyperces interjúk vetítése – KultúrPont Iroda Könyvbemutatók, könyvárusítás
26 28 30 32 34 36 38 40 42 44 46 48 50
DÍJAZOTTAK
BALOGH FERENC A nagy hagyományú, gazdag táncos és zenés örökségű Nagyecsedről származó Balogh Ferenc gyerekkorától aktív résztvevője a roma folklór mozgalomnak, táncos- énekesként és gitárosként. Az 1980-ban alakult Nagyecsedi Fekete Szemek Együttes a tagok budapesti ingázása miatt mintegy 15 éves munkálkodás után felbomlott, több új együttes megalakulásához vezetett. Balogh Ferenc katonaként találkozik Nagy Istvánnal. Ez a barátság meghatározó lesz mindkettőjük életében, nem csak az együtt gitározás-énekelés, de a nyelv megőrzése és tudatos továbbvitele is köszönhető ennek a találkozásnak. A Románi Rota Együttes már kettőjük munkásságára alapul. Repertoárjukban az anyanyelv megőrzése, a tánctudás megmutatása, az archaikus cigány dalok előadása mindig fontos szempont volt. Működésük során bejárták fél Európát, Moszkvától Németországig muzsikáltak teltházas rendezvényeken, s többek között Yehudi Menuhin születésnapi köszöntésén is. Lemezfelvételeik hűségesen őrzik ezt az időszakot. Bár útjaik elváltak, Balogh Ferenc új felállásban viszi tovább a Románi Rota együttest, amelyben tehetsége és tudása meghatározó iránytű és nem csupán az együttes, de a cigány anyanyelvű roma közösségek és a nagyközönség számára is.
6
BALOGH FERENC Ando khelipo thaj gilya barvalo gav Ecseda bishadas amenge amare phrales le Balogh Feres, kon de shavorara gilyabel, khelel thaj bashavel pe gitara. E „Kale Jakha anda Ecseda” grupa pala deshupanzh bersh respirisajli, thaj kerdjile andral buter xurde grupi. Balogh Feri sar ketana maladjilas le Nagy Istvanesa. Amala kerdjile, thaj kado amalipe barvalimo andas amenge. Na feri gilyabenas, thaj bashavenas ande jekh, ba vi pe romani shib sas len grizha. E grupa Romani Rota lengi butji si. Lengo repertoaro purane gilyanca, grizhasa alome textosa, khelyimasa sas pherdo. Opre phirde e pash luma, kathar Moskva zhi kaj Njamco, pherde teatronge bashavenas, thaj cirdine vi le Yehudi Menuhineske. Trin platki sikaven lenge gilya zhi adjes. Lenge droma shindjile jekhavrestar. Ba amaro Balogh Ferenc njeve manushenca ingrel e gilyi dureder. Talento lesko thaj puranimata andar e kultura romani barvalyaren amen, savoren – kon feri ashunas len.
7
Kricskovics Antal és Kricskovicsné Szilcsanov Mária e nagyszerű alkotópár életútja nem véletlenül találkozott a művészet országútján. Egymás hitéből, elkötelezettségéből és tudásából merítve jutottak el a táncművészet legmagasabb csúcsaira. Kricskovics Antal a néptáncművészet kimagasló táncos- koreográfusa. A bunyevác-horvát önazonosság és hitének mély megélése indította kutató útjaira a magyarországi horvát falvaktól Dalmáciáig, s az örvénylik koreográfiáiban, amit az örökség és az emberi lélek mélységeiből felszínre hozott. Koreográfusként a hagyományos néptánc újra fogalmazásával új iskolát teremtett. S ehhez kellett egy társ is: Kricskovicsné Szilcsanov Mária 1966ban került a Fáklya Együtteshez, volt a Magyar Állami Népi Együttes táncművésze és a Budapest Táncegyüttes tánckarvezetője, emlékezetes szólósikerek, kreativitását tükröző koreográfiák fűződnek nevéhez, amelyekkel csak táncpedagógusi munkásságának eredményei vetélkednek. Neve egybefonódott a Fáklya és a Tamburica Együttes hazai és nemzetközi sikereivel. S az őserejű koreográfuséval, akinek több mint 40 éve alkotótársa, múzsája és ihletője. A horvát tánckultúra értékmentő gyűjtőmunkájáért, annak közkinccsé tételéért, tanításáért, bel és külföldön történő terjesztéséért, több évtizednyi kiemelkedő inspiratív tevékenység elismeréseként kapják a PRO CULTURA MINORITATUM HUNGARIAE díjat.
8
Životni putovi Antuna Kričkovića i Marije Silčanov Kričković nisu se slučajno susreli na putu umjetnosti. Crpeći uzajamno iz vjere, predanosti i znanja onoga drugoga, dospjeli su do najviših vrhova plesne umjetnosti… Antun Kričković je istaknuti plesač koreograf umjetnosti folklornoga plesa. Njegov bunjevačko-hrvatski identitet i snažan doživljaj vjere pokrenuli su ga na istraživačke putove od hrvatskih sela u Mađarskoj sve do Dalmacije, te se u njegovim koreografijama kovitla sve ono što je iz dubina naslijeđa i ljudske duše izvukao na površinu. Redefiniranjem tradicionalnoga folklornog plesa, kao koreograf stvorio je novu školu. Za to mu je bio nuždan i partner u liku Marije Silčanov Kričković, koja je 1966. godine pristupila Ansamblu „Luč“. Ona je bila plesna umjetnica Mađarskoga državnog narodnog ansambla i voditeljica plesne sekcije Plesnoga ansambla „Budapest“. Uz njezino se ime vezuju nezaboravni solistički uspjesi, koreografije što zrcale njezinu kreativnost, s kojima se dostojno nadmeću samo rezultati njezine djelatnosti kao pedagoga narodnog plesa. Njezino je ime isprepleteno s domaćim i međunarodnim uspjesima ansambala „Luč“ i „Tamburica“, kao i s imenom koreografa iskonske snage, čija je sustvarateljica, muza i nadahnuće već više od 40 godina. U znak priznanja za prikupljačku djelatnost očuvanja vrijednosti hrvatske plesne kulture, za njezino pretvaranje u javno dobro i širenje u domovini i inozemstvu, kao i istaknute inspirativne djelatnosti tijekom nekoliko desetljeća, dodjeljuje im se nagrada „PRO CULTURA MINORITATUM HUNGARIAE”.
9
BEM JÓZSEF LENGYEL KULTURÁLIS EGYESÜLET Az Egyesületet az itt élő lengyelek alakították meg 1958-ban, de tagjai között ma már magyar szimpatizánsok is vannak. Az egyesület elnöke: Halina Csúcs A budapesti székhelyű, de számos vidéki tagozattal rendelkező országos hatáskörű civil szervezet megalakulása óta megszakítás nélkül működik. Hosszú időn át egyedüli szervezetként elsődleges célja volt a magyarországi lengyeleket segíteni anyanyelvük és nemzeti hagyományaik megőrzésében, szervezte a lengyel kulturális programokat, képviselte kollektív érdekeiket és ápolta az évszázados lengyel-magyar barátságot. A Lengyel Ház megalakulásáig a vasárnapi mise utáni családi összejövetelek központja volt. Klubjaikban szervezett közösségi programjaik kicsiknek és nagyoknak egyaránt szólnak, óvodás kortól a nyugdíjas korosztályig. Többek között „vasárnapi” óvoda, ifjúsági- és nyugdíjas klub, filmklub, könyvtár, táboroztatás, néptánc együttesés énekkar működtetése. A hazai lengyelség életében játszott jelentős közösségteremtő- és megtartó szerepéért mind az anyaországban, mind hazánkban számos elismerésben, állami díjban részesült. Az Egyesület ebben az évben ünnepli fennállásának 50. évfordulóját, melynek megünneplésére nagyszabású rendezvény sorozattal készül. 10
POLSKIE STOWARZYSZENIE KULTURALNE IM. J. BEMA NA WĘGRZECH Stowarzyszenie powstało w 1958 roku, a założyli je osiedli na Węgrzech Polacy, a jego członkami są również ich węgierscy sympatycy. Obecnie funkcję prezesa sprawuje Halina Csúcs. Siedziba stowarzyszenia, które nieprzerwanie działa od chwili jego założenia, mieści się w Budapeszcie. Jest organizacją o zasięgu ogólnokrajowym, tak więc posiada również oddziały terenowe. Przez szereg lat stowarzyszenie było jedyną polonijną organizacją społeczną na Węgrzech, a jego głównym celem była i jest pielęgnacja języka ojczystego i polskich tradycji narodowych. Organizowane są programy kulturalne, reprezentowane interesy Polonii , a jednym z najważniejszych zadań jest strzeżenie i zacieśnianie tysiącletniej przyjaźni polsko – węgierskiej. Organizowane są programy dla dzieci, młodzieży i dorosłych od wieku przedszkolnego po seniorów. Od szeregu lat wydawany jest kwartalnik „Głos Polonii”, wydawnictwa książkowe, działa biblioteka, sobotnie przedszkole polonijne, klub młodzieżowy, filmowy, brydżowy i klub seniora. W uznaniu zasług w podtrzymywaniu polskości na Węgrzech, stowarzyszenie zostało wyróżnione licznymi polskimi i węgierskimi nagrodami i odznaczeniami państwowymi. W 2008 roku stowarzyszenie obchodzi 50-lecie swego powstania, a przygotowane na bardzo wysokim poziomie uroczystości godnie uczciły ten jubileusz. PSK im. J. Bema jest doskonałym polonijnym ambasadorem swego kraju ojczystego na Węgrzech, a korzenie niemal wszystkich polskich organizacji społecznych i samorządów mniejszościowych właśnie się z niego wywodzą.
11
HORVÁT ETELE, NÉPMŰVELŐ 1949-ben született a baranya megyei Szébényben. 17 évesen lett tagja a helyi tánccsoportnak, 1967-ben elvégezte a tánccsoport- vezetői tanfolyamot. Munkája és élete Véménd községhez köti, ahol 1990 óta tagja a települési önkormányzatnak, jelenleg alpolgármester. Alapítója és napjainkig vezetője a Német Nemzetiségi Táncegyüttesnek (1973), mely gyermek – és felnőtt csoportból áll. Az együttes szép sikereket ért el itthon és külföldön egyaránt, számos elismerésben részesült. Munkásságának köszönhetően mintegy 700 személy vett részt a néptánc mozgalomban, ebből 350-en aktív tagjai voltak az együttesnek. Jelentős szerepet játszott a település zenei életének megszervezésében is. Elősegítette a német énekkar (1965); a Fúvószenekar (1986); valamint a tánccsoport zenei kíséretét biztosító Sextett kamara-zenekar (1991) megalakulását. 1982 óta a Faluház vezetője. Mint a község kulturális központja, itt működnek a német nemzetiségi együttesek és a zeneiskola is, hagyományos farsangi programja az évenkénti Svábbál. Sokoldalú kulturális tevékenysége elismeréseként 1994-ben „A nemzeti és etnikai kisebbségekért Nívódíj”-ban részesült.
12
ETELE HORVÁTH, VOLKSTUMS Ist im Jahre 1949 in Szebény/Komitat Baranya geboren. Mit 17 Jahren wurde er Mitglied der örtlichen Tanzgruppe. Im Jahre 1967 absolvierte er eine Leitungsschulung für Tanzgruppen. Sein Leben und Wirken verbindet ihn nach Wemend, wo er seit 1990 Mitglied der örtlichen Selbstverwaltung, sowie heute Vizebürgermeister ist. Er ist Gründer und bis heute Leiter der Deutschen Nationalitäten-Volkstanzgruppe von Wemend, mit Kindern und Erwachsenen. Die Volkstanzgruppe erreichte schöne Erfolge und Anerkennungen sowohl in Ungarn, als auch im Ausland. Dank seiner Tätigkeit nahmen etwa 700 Personen an der Volkstanzbewegung teil, und davon waren 350 aktive Mitwirkende der Volkstanzgruppe. Etele Horváth spielte wichtige Rolle in der Neuorganisierung des Musiklebens der Gemeinde. Er verhalf die Gründung des Deutschen Chores (1965), der Blaskapelle (1986), sowie des Sextett-Kammerorchesters (1991), das auch die Tanzgruppe musikalisch begleitet. Seit 1982 ist er der Leiter des Kulturhauses, wo die deutschen Nationalitätengruppen, sowie die Musikschule beheimatet sind, und das traditionelle Jahresprogramm der Schwabenball ist. Als Anerkennung seiner vielseitigen Tätigkeit im Bereich Kultur erhielt er im Jahre 1994 den „Niveau-Preis für die Minderheiten“. 13
ZOMBAINÉ SZARKA MÁRIA, NYUGALMAZOTT TÖRTÉNELEM-ROMÁN SZAKOS TANÁR A tanári diploma megszerzése után szülőfalujában, a Békés megyei Kétegyházán kezdett tanítani, ahol negyven éven át volt a helyi román általános iskola pedagógusa. Munkája révén generációk egész sora ismerkedhetett meg a magyarországi román közösség kulturális értékeivel. A nemzetiségi iskola két kiemelt oktatási területe, a román nyelv- és irodalom, valamint a történelem tanítása során arra törekedett, hogy diákjai magas szintű ismereteket szerezzenek kisebbségi közösségük sajátos helyzetéről, kulturális hagyatékuk értékeiről. Az iskolai tanórákon túl hagyományőrző szakköröket, népismereti foglalkozásokat, helytörténeti kutatásokat szervezett a fiatalok számára. Román pedagógusként kiemelt feladatának tartotta a közösség tárgyi és szellemi hagyatékának felkutatását és dokumentálását. E munka eredményeként ma az egyik leggazdagabb néprajzi gyűjteménnyel rendelkezik a magyarországi románok körében. Kutatómunkája során rögzítette és nyomdakész kéziratba rendezte a több mint 200 éves kétegyházi román iskola történetének legfontosabb eseményeit. További feladatai között szerepel a kétegyházi román közösség elmúlt száz évének történetét feldolgozó fotódokumentum-tár elkészítése. 14
MARIA SARCA ZOMBAI, PROFESOARĂ DE ROMÂNĂ ŞI ISTORIE ÎN PENSIE După obţinerea diplomei de profesor, a început să lucreze în satul său natal, la Chitighaz, unde a fost pedagog al şcolii generale româneşti timp de patru decenii. Prin activitatea sa, valorile culturale ale minorităţii române din Ungaria au fost cunoscute de un şir lung de generaţii. În cursul predării celor două domenii principale, limba, literatura română şi istoria, s-a străduit ca elevii săi să însuşească cât mai multe cunoştinţe despre situaţia specială a comunităţii din care fac parte, despre valorile culturii tradiţionale româneşti. În afara orelor şcolare, a organizat pentru tineri cercuri de păstrare a tradiţiilor, ocupaţii despre cultura şi civilizaţia românească, cercetări despre istoria locală. În calitate de pedagog român, a acordat o deosebită atenţie cercetării şi documentării moştenirii materiale şi spirituale a comunităţii româneşti. Rezultatul acestei activităţi este una dintre cele mai bogate colecţii etnografice particulare din rândul românilor din Ungaria. În cursul cercetărilor sale a prelucrat şi a adunat într-un manuscris cele mai importante evenimente din existenţa de 200 de ani a şcolii româneşti din Chitighaz. Printre preocupările sale se mai află prelucrarea unei arhive fotografice foarte bogată, care cuprinde ultimul secol al comunităţii româneşti din Chitighaz. 15
„BÁNÁT” SZERB KULTURÁLIS KÖZHASZNÚ EGYESÜLET A 2004-ben közhasznú egyesületté alakult szervezet már 60 éve folyamatosan működik. Habár székhelyük Deszken van, kistérségi, regionális jelleggel működnek: a folklór és kultúra révén összefogja az újszentiváni, szeged-szőregi és szegedi szerb ifjúságot és a szerb kultúra szimpatizánsait. Az egyesületen belül zenekar és táncegyüttes működik, mely a helyi és térségi hagyományok feldolgozása mellett az általános szerb tánc- és népzenekultúrát is ápolja. Gyermek, ifjúsági, felnőtt és veterán csoportja is van. Helyi, országos és számos külföldi rendezvényen szerepelnek. Rendszeres résztvevői az Európai Szerb Folklórfesztiváloknak, ahol arany minősítést kaptak. Egyik legnagyobb elismerésük a Szent Száva érdemrend, melyet a szerb ortodox egyház feje, Pávle Pátriárka adott át. Feladatuk a közösségteremtés, hagyományápolás, a népzene- és tánc gyűjtése, átörökítése mellett néprajzi kutatásokat végeznek, kiadói tevékenységet folytatnak, néprajzi és helytörténeti kiállításokat szerveznek. A Dél-Alföldi régióban, az identitás megőrzésében, a közösség összefogásában az Egyesület játsza legfontosabb szerepet.
16
„БАН АТ“ СРПСКО КУЛТУРНО УДРУЖЕЊЕ ЗА ЈАВНУ КОРИСТ Са седиштем у Дески, организација преко очувања и неговања српског фолклора и опште културе српског народа, након унутрашње реорганизације, успешто анимира новосентиванску, сегединску и сиришку српску омладину односно, симпатизере српске културе у региону. У оквирима удружења функционише народни оркестар и фолклорни ансамбл који, поред обраде локалних традиција негују опште музичке и фолклорне традиције Срба. У саставу удружења ради дечја, омладинска, извођачка и сениорска фолклорна група. Ансамбли су редовни учесници локалних, земаљских и међународних приредаба. Редовито се представљају на Европској смотри српског фолклора на којој освајају посебне награде, златне, сребрне и бронзане плакете. Јендо од највећих признања, Орден «Светог Саве», Удружењу Банат, доделио је Његова светост, Патријарх српски, Господин Павле. Међу задацима организације налази се окупљање заједнице а поред чувања традиција, сакупљања и неговања музичког и фолклорног блага удружење се бави и издавачком делатношћу, односно организовањем етнографских и историјских изложби. У Јужно – алфелдској регији, Удружење има највећу улогу у очувању идентитета и окупљању заједнице.
17
JURAJ DOLNOZEMSKÝ, KÖLTŐ Juraj Dolnozemský (Antal György) 1928-ban született tótkomlósi szlovák családban. Fiatal kora óta aktív tagja a helyi szlovák közösségnek, kezdetben a sport-, később a közéletben vállalt szerepet: a tótkomlósi szlovák társadalmi szervezet elnöke, valamint az országos és a települési kisebbségi önkormányzat tagja volt. Szenvedélyesen gyűjti a falusi szlovákság szellemi és tárgyi emlékeit. Napjainkra jelentős, országos hírű néprajzi magán-gyűjteménnyel rendelkezik. Költészete a két világháború közötti népi írók hagyományát folytatja. Két nyelven ír, versei a magyarországi szlovákság érzelmeit, gondolatvilágát közvetítik. Az őket foglalkoztató gondokat fogalmazzák meg, s azok megoldására ösztönöznek. Több költeményében hangot ad elkeseredésének, dühének, ha az anyanyelv használatának elhanyagolását, a népi hagyományok felejtését tapasztalja. Ő a hazai szlovákság élő lelkiismerete. 1978 óta a hazai, 1984-től szlovákiai folyóiratokban is publikál. Versei több önálló kötetben és antológiában is megjelentek, itthon és az anyaországban egyaránt. Tagja magyarországi és szlovákiai írószövetségnek is. A szlovák kultúra, a hagyományok, a nyelv megőrzése és a szlovákság identitásának erősítése érdekében végzett tevékenységéért számos helyi, országos és anyaországi elismerésben részesült. Munkássága, élete követendő példa a saját és a jövő nemzedéke számára. 18
BÁSNIK JURAJ DOLNOZEMSKÝ Juraj Dolnozemský - Juraj Antal - sa narodil v roku 1928 v komlóšskej slovenskej rodine. Od mladosti je aktívnym členom miestnej slovenskej komunity. Najprv sa zapájal do športového diania, neskôr do verejného života. Bol predsedom spoločenskej organizácie v Slovenskom Komlóši, členom celoštátnej i miestnej slovenskej samosprávy. Je zanieteným zberateľom hmotného i nehmotného dedičstva miestnych Slovákov. V súčasnosti vlastní celoštátne známu národopisnú zbierku. Jeho básnická tvorba nadväzuje na tradície ľudových básnikov medzi dvoma svetovými vojnami. Píše v dvoch jazykoch. Jeho básne vyjadrujú citový a myšlienkový svet Slovákov v Maďarsku. Formuluje nimi prežívané problémy, hľadá riešenia. Vo viacerých básňach zaznieva jeho sklamanie a hnev, ak vidí zanedbávanie materinského jazyka, zabúdanie na svoju materčinu či ľudové tradície .J. Dolnozemský je svedomím slovenskej národnosti v Maďarsku. Od roku 1978 publikuje v domácich a od roku 1984 aj v slovenských periodikách. Jeho básne boli vydané vo viacerých zbierkach i antológiách tak v Maďarsku, ako aj na Slovensku. Je členom Zväzu spisovateľov v Maďarsku i na Slovensku. Za svoju činnosť v oblasti zachovávania materinského jazyka, slovenských tradícií a kultúry upevňovania a posilňovania slovenskej národnostnej identity je laureátom viacerých ocenení na miestnej i celoštátnej úrovni. Jeho tvorba a život sú nasledovaniahodným príkladom pre terajšiu i budúcu generáciu.
19
A MAGYARORSZÁGI SZLOVÉNEK SZÖVETSÉGE FELSŐSZÖLNÖKI NÉPTÁNCCSOPORTJA Az együttes helyi fiatalok kezdeményezésére alakult 1985-ben, akik a Rába-vidék szlovén néptáncainak gyűjtésére, megőrzésére és átörökítésére vállalkoztak. A gyűjtésben Mirko Ramovž, Szlovénia legelismertebb néprajzkutatója volt segítségükre. Természetesen sajátjukon kívül Szlovénia különböző tájegységeinek táncaival is bővítik repertoárjukat. A közel negyedszázada sikeresen működő együttes számos anyaországi és hazai televíziós műsorban, nemzetiségi néptánc fesztiválon, nemzetközi, országos és helyi szintű rendezvényen vett részt a hazai szlovének képviseletében. A fiatalok lelkesedése, kitartó és igényes munkája példaértékű a hazai szlovének számára. Csoportjuk színes és gazdag programja nemcsak szűkebb környezetük kulturális életét gazdagítja, de nagyban hozzájárul a Rába-vidéki szlovének sajátos értékeinek hazai és nemzetközi megismeréséhez, nemzeti identitásuk megőrzéséhez. A tánccsoport fenntartója a Magyarországi Szlovének Szövetsége, támogatói a települési, a kisebbségi és az Országos Szlovén Önkormányzat. Vezetőjük Szukics András, harmonika kíséret Matej Smej. 20
FOLKLORNA SKUPINA ZVEZE SLOVENCEV GORNJI SENIK Folklorna skupina je bila ustanovljena leta 1985 na pobudo mladih domačinov, ki so se lotili zbiranja in ohranjanja porabskih ljudskih plesov. Pri zbiranju plesov je bil skupini v pomoč najbolj priznani etnolog v Sloveniji Mirko Ramovž. Svoj repertoar seveda bogatijo tudi s plesi iz različnih krajev Slovenije. Skupina, ki deluje že skoraj četrt stoletja, je porabske Slovence zastopala že na številnih folklornih festivalih, mednarodnih, državnih in lokalnih prireditvah ter v oddajah madžarske in slovenske televizije. Navdušenje ter vztrajno in zahtevno delo mladih folkloristov so dober zgled za porabske Slovence. Pester in bogat program skupine bogati ne samo kulturno življenje ožje okolice, temveč veliko prispeva k spoznavanju posebnih vrednot porabskih Slovencev v domačem in mednarodnem prostoru ter k ohranjanju njihove narodne zavesti. Skupina deluje pod okriljem Zveze Slovencev na Madžarskem, njeni pokrovitelji pa so Občina Gornji Senik, Manjšinska samouprava Gornji Senik in Državna slovenska samouprava. Vodja skupine je Andraš Sukič, na harmoniki jo spremlja Matej Smej. 21
AZ OKM KÜLÖNDÍJA A KULTÚRÁK KÖZÖTTI PÁRBESZÉD EURÓPAI ÉVÉNEK ZÁRÁSA ALKALMÁBÓL: Nemzetiségek Háza Szeged A szegedi Nemzetiségek Háza 1998 januárjában nyitotta meg kapuit. Az intézmény alapítói a szegedi német, szlovák, görög, román önkormányzatok voltak, melyekhez később csatlakoztak az örmény, ukrán, lengyel, horvát önkormányzatok is. Az általuk korábban létrehozott önkormányzati társulás az intézmény működtetője azóta is. Az országban egyedülálló, többnemzetiségű, kisebbségi művelődési intézmény elindulásában elévülhetetlen érdemei voltak Farkasné Wéber Zsuzsának, Ungi Ferencné Papadopulu Fotininek(†) és nem utolsósorban Dr. Tóth Istvánnak. Az önkormányzati társulás elnökei voltak: Dr. Tóth István, Dr. Karol Biernacki, jelenleg pedig Kövér László tölti be az elnök tisztét. Az intézmény vezetője Gajda Ferenc. Az idén első jubileumát ünneplő Nemzetiségek Háza elsősorban a szegedi nemzetiségek számára nyújt interetnikus és speciális nemzetiségi művelődési alkalmakat (anyanyelvoktatás, kiállítások, táncházak, konferenciák, színházi előadások, fesztiválok, gyermek és ifjúsági programok, kamararendezvények). A nemzetiségi kulturális egyesületeken túl azok az önkormányzattal, civil szerveződéssel nem bíró kisebbségek is befogadásra találtak náluk, mint a vietnami, mongol, latin-amerikai, stb. A nemzetiségi önkormányzati, valamint civil összefogás és az eu-konform tolerancia követendő mintapéldáját sikerült Szegeden megvalósítaniuk.
22
23
FELLÉPŐK
A Martenica táncegyüttest 1982-ben kedvtelésből összejáró fiatalok alapították, akik Liliana Zafirova és Szilvási István vezetésével l983-ban megnyerték a TV „Ki Mit Tud” vetélkedőjét. Céljuk a bolgár táncok, szokások színpadra állítása, bemutatása itthon és külföldön egyaránt. Az egyik alapító tag, Deli Levente irányítja az együttest, a lányok vezetője Nagy Tímea. Munkájukat elismert koreográfusok segítik Szófiából, Várnából, Plovdivból és Dél-Bulgáriából - így műsoruk Bulgária összes nagyobb dialektusát tükrözi. Az eltelt 25 év alatt a Zsarátnok, a Rila, a Söndörgő, a Falkafolk és az utóbbi időben a Pravo zenekarral dolgoztak. A Zsarátnok zenekar idején Sebestyén Márta, később a Vándor Vokál énekegyüttes, ill. a kiváló bolgár népdalénekes, Róza Bancseva színesítette fellépéseiket. Repertoárjuk bővítését a még fellelhető autentikus horók és racsenyicák feldolgozása is jelzi. Itthoni sikereiket olasz, német, kubai, svájci, osztrák, török, szlovák fellépések egészítik ki, Bulgáriában állandó vendégek. A Palma de Mallorca-i Néptánc Világfesztiválon 1997-ben és 1999-ben elhozták a fesztivál fődíját. 2002-ben kiemelkedő munkásságuk elismeréseként, fennállásuk 20. évfordulója alkalmából Kisebbségekért Díjban részesültek. Tavaly októberben ünnepelték 25. születésnapjukat, majd decemberben a Magyar Művelődési Intézet által alapított PRO CULTURA MINORITATUM HUGARIAE díjat vehették át. 26
Танцов състав “Мартеница” е създаден за развлечение от група младежи, които през 1983 г. те спечелват състезанието “Кой какво знае?” Целта им е сценичното представяне на български танци и обичаи, както в Унгария, така и в чужбина. Ръководител на състава е един от основателите му Левенте Дели, а с момичетата се занимава Тимеа Над. Работата им е подпомогната от хореографи от София, Варна, Пловдив и Южна България – ето защо репертоарът им обхваща основните етнографски региони на България. През изминалите 25 години са работили с оркестрите “Жаратнок”, “Рила”, “Шьондьоргьо”, “Фалкафолк”, а напоследък с рокестър “Право”. Изпълненията на Марта Шебещен с “Жаратнок”, по-късно на Вандор Вокал и на отличната българска певица Роза Банчева правят концертите на състава по-разнообразни. Репертоарът на състава се обогатява с обработки на автентични хора и ръченици. Освен на унгарска сцена той печели признание в Италия, Германия, Куба, Швейцария, Австрия, Турция, Словакия. Често гастролира в България. На Фолклорния фестивал в Палма де Майорка “Мартеница” печели два пъти голямата награда – през 1997 и 1999 г. Като признание за тази артистична дейност през 2002 г. е отличен с държавната Награда за малцинствата. Миналата година през октомври отпразнуваха 25 годишния си юбилей, а през декември от Унгарския институт за култура бе отличен с награда PRO CULTURA MINORITATUM HUGARIAE. 27
ROMANI ROTA EGYÜTTES Együttesvezető: Balogh Ferenc A Romani Rota együttest 1985-ben alakították nagyecsedi fiatalok és a katonaságtól frissen leszerelt barátok, Balogh Ferenc és Nagy István. A cerhári közösség tagjai gazdag zenei és táncos hagyományok hordozói. A vokális többszólamú dalokat hangszerrel kísérik, gitár és a ritmushangszerként használt vizes kanna színesíti zenéjüket. Szintézisre törekedtek első lemezeiken, így találtak vissza a jellegzetes roma hangszerhez, a cimbalomhoz, melyet a világszerte ismert virtuóz, Balogh Kálmán szólaltatott meg. A Romani Rota együttes zenéje gondosan szerkesztett hagyományos és írott szövegekre épül, ezzel a cigány nyelv őrzésében és gazdagításában is kimagasló szerepet vállalnak. A nagyvárosi környezethez igazodva repertoárjuk szélesült, harmadik CD-jük már „Cigány Rumba” címmel jelent meg. Nagy Istvánék kiválásával a Romani Rota új felállásban folytatja – az erdélyi rokonokkal nem csak az együttes bővült, de a repertoár is változott. A balkáni és a régi típusú cigány dallamok új hangszeres kísérettel szólalnak meg. A billentyűs hangszer és a hegedű bekapcsolódása sokoldalú, gazdag zenéjű együttessé varázsolja a Romani Rotát. 28
ROMANI ROTA Prímasi: Balogh Ferenc E grupa Romani Rota ando bersh 1985 vazde Ecsedake romane terne, thaj kathar ketanija skepisarde amala, o Balogh Feri, thaj o Nagy István. E cerhariko grupa barvalimaske gilya thaj khelyipo andas kheral. Le purane gilya tracicionalnes bashon lendar, ba sar moderno simbolo ashunas ande lenge vasta vi gitara thaj so ritmo del, e kanta. Lengi intencija sas te keren sinteza, kade rakhle palpale kaj o romano instrumento, kaj e cimbalma, so ande amare – lumate pinzhardo, thaj ashardo – phralesko vast, le Balogh Kálmánesko - virtuozicko bashol. Kathar e grupa, Romani Rota grizhasa alome purane thaj neve textura ashunas. Anda kadi bari patyiv lenge, ke grizhin vi e shib. Ando baro foro vi lenge gilya foroske kerdjile, lengi trito platka aba sar „Romani Rumba” sikade. Te gelotar o Nagy Istvan e grupa kerdjilas palesh kaver. Phralen akharde anda Laxo thaj nevo repertoar kerde. Le purane romane gilya thaj le Balanipeske gilya instrumentonca ashundjon. De sar lavuta thaj akkordiono si len shaj phenas ke butzhangli, thaj barvalya muzikaki grupa kerdjilas e Romani Rota. Del len o Del bax, zor, sastimo lasho. 29
HELIDONAKI” GÖRÖG HAGYOMÁNYŐRZŐ GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI TÁNCEGYÜTTES 1996. márciusában alakult görög származású gyerekek és fiatalok részvételével. Az együttes vezetője a kezdetektől Agárdi Elektra. A HELIDONAKI magyar jelentése KISFECSKE, ami egyrészt utal a táncosok életkorára, másrészt a márciusra, a tavasz kezdetére, ami egyben egy új korszak kezdetének is számított 1996-ban a görög közösség életében. Az együttes célja megismertetni a Magyarországon élő görög gyerekekkel szüleik, nagyszüleik hazájának kultúráját, népi hagyományait. Repertoárjában Görögország egész területéről megtalálhatók a görög néptáncok, melyeket a tájegységnek megfelelő népviseletben mutat be törekedve a hitelességre. Az alakulástól kezdve műsoraival sikeresen szerepelt és képviselte a magyarországi görög kultúrát több magyarországi és külföldi kulturális rendezvényen. Számos nemzetiségi műsorban volt lehetősége bemutatni a tánc és más művészeti vállfajok (dal, vers, színjáték) nyelvén a görög népi hagyományokat nemcsak a Magyarországon élő görögök, de a magyar és más nemzetiségű közönség számára is. Ebben az évben a Görög Kulturális Napokon, a Balkán Hangja Gálán és az isztambuli folklórtalálkozón volt jelentősebb bemutatkozásuk. Az együttes kiemelkedő kulturális munkájáért a „PRO CULTURA MINORITATUM HUNGARIAE” díjban részesült 2006-ban. 30
Το Χορευτικό Συγκρότημα «ΧΕΛΙΔΟΝΑΚΙ» ιδρύθηκε το 1996 με συμμετοχή παιδιών και νέων Ελληνικής καταγωγής. Η υπεύθυνη του συγκροτήματος είναι από την αρχή: Ηλέκτρα Αγκάρντι. Η ονομασία συμβολίζει την ηλικία των μελών, καθώς και το Μάρτη που αρχίζει η Άνοιξη. Η ίδρυση του συγκροτήματος το 1996 ήταν αρχή μιας νέας περιόδου στην ελληνικής κοινότητας με σκοπό τα παιδιά να γνωρίσουν τις παραδόσεις, τα ήφη και τα έθιμα των γονέων και γιαγιάδων, παππούδων τους. Το ρεπερτόριό του περιέχει χορούς απ΄ όλη την Ελλάδα, τους οποίους τους παρουσιάζει στις αντίστοιχες ελληνικές παραδοσιακές φορεσιές. Η δραστηριότητα του συγκροτήματος είναι σημαντική στην πολιτιστική ζωή της ελληνικής κοινότητας στην Ουγγαρία. Τα παιδιά με τα προγράμματά τους παίρνουν μέρος σε πολλές καλλιτεχνικές, πολιτιστικές εκδηλώσεις της Ουγγαρίας, στις οποίες τους δίνεται η ευκαιρία να παρουσιάζουνε τις ελληνικές παραδόσεις και τα ελληνικά έθιμα όχι μόνο στους Έλληνες που ζούνε στην Ουγγαρία, αλλά και στις άλλες μειονότητες, καθώς και στους Ούγγρους. Οι πιο σημαντικότερες εμφανίσεις που είχε το συγκρότημα φέτος, το 2008, ήταν στις Ελληνικές Πολιτιστικές Μέρες, στην σειρά εκδηλώσεων «Φωνή στα Βαλκάνια» και στο Φεστιβάλ Παραδοσιακών Χορών στην Κωνσταντινούπολη. Για την πολύχρονη άξια δραστηριότητα το ΧΕΛΙΔΟΝΑΚΙ το 2006 τιμήθηκε με το βραβείο PRO CULTURA MINORITATUM HUNGARIAE.
31
Táncház a budapesti Horvát Általános Iskolában és Gimnáziumban. Két kör alakul a népzene ütemére. A belső körben a felsőtagozatos diákok és gimnazisták táncolnak, beáll közéjük a 80 éves mester, Kricskovics Antal. S ekkor hirtelen köréjük fonódik egy másik kör. Ők az iskola legifjabb diákjai: 6-10 évesek. A Tamburica együttes tagjai valamennyien, népviseletben, a pillanat hevületében kipirosodott arccal. Vezetőjük, Kricskovics Szilcsanov Mária irányítgatja szelíd szigorral lépéseiket… Húsz éve tart a nemzedékek körtánca: idén 20 éves a Tamburica Együttes. A Tamburica célja továbbra is a hazai horvát tánc és zenei hagyományok gyűjtése, művészeti feldolgozása és bemutatása. A repertoár egyre bővül a kemény munkának köszönhetően: az órarend szerint heti egy órában, a délutáni szakkörökben heti két órában tartanak az iskolai néptánc órák, 90-100 diák részvételével. Vastaps fogadja őket a horvát önkormányzatok rendezvényein, rendszeres vendégei gyermek- és ifjúsági néptánc találkozóknak, élményekkel, sikerekkel térnek vissza külföldi útjaikról: Zágrábtól Moszkváig, Sibeniktől Helsinkiig. S a táncnak nincs vége. Jönnek az új és újabb nemzedékek, alakulnak az újabb és újabb körök, mint ott, a budapesti horvát iskolában, a táncházban. Csak egy tánc volt? Több annál. Az örökség átadás tetten ért, gyönyörű pillanata. Jöjjön hát az újabb tánc! Álljunk be a körbe mindannyian. Egy, két, há... 32
Plesačnica u Hrvatskoj osnovnoj školi i gimnaziji u Budimpešti. Na ritam narodne glazbe plešu se dva kola. U unutarnjem kolu plešu učenici viših razreda i gimnazijalci, a njima se pridružuje osamdesetgodišnji Majstor, Antun Kričković. I tada odjednom oko njih se tvori jedno novo kolo koje plešu najmlađi učenici: od šestogodišnjaka do desetogodišnjaka. Svi su članovi grupe „Tamburica“, obučeni u narodne nošnje, rumenih lica koja odaju žar trenutka. Marija Silčanov Kričković, voditeljica «Tamburice», blagom strogošću usmjerava njihove korake... Staro kolo naraštaja traje koliko i grupa «Tamburica» koja ove godine slavi 20. obljetnicu. Skupljanje i očuvanje hrvatskih plesnih običaja i glazbenih motiva, njihova umjetnička obrada i predstavljanje cilj su grupe „Tamburica”. Repertoar im se stalno obogaćuje, zahvaljujući napornom radu: prema školskom programu uči se tjedno jedan sat, a u popodnevnim satima dva puta tjedno se održavaju satovi učenja narodnih plesova na kojima sudjeluje 90 do 100 učenika. Pljesak oduševljenja ih prati na priredbama hrvatskih manjinskih samouprava, stalni su gosti susreta za djecu i mladež, festivala narodnoga plesa. Velikim doživljajima, uspjesima se vraćaju s inozemnih putovanja: od Zagreba do Moskve, od Šibenika do Helsinkija. A plesu nema kraja. Dolaze novi i novi naraštaji, stvaraju se novi i novi plesovi, kao i u budimpeštanskoj Hrvatskoj školi, na plesačnici. Bio je to samo jedan ples? Više od toga. Prelijepi trenutak predaje baštine. Neka slijedi noviji ples! Uhvatimo se svi u kolo! Jedan, dva, tri... 33
SZENT KINGA LENGYEL KÓRUS A kórus 2005 szeptemberében alakult, a Magyarországi Lengyel Katolikusok Szt. Adalbert Egyesülete és a Lengyel Perszonális Plébánia támogatásával. Névadója, az 1999-ben szentté avatott Kinga (Kunigunda), IV. Béla magyar király leánya, V. Boleslaw lengyel fejedelem felesége, akit a lengyelek körében nagy tisztelet övez. A kórus vezetője Rostetter Szilveszter orgonista, karnagy és zeneszerző. A közös éneklés öröméért gyűlnek össze heti rendszerességgel a Lengyel Házban, ahol próbáikat tartják. Repertoárjukon lengyel hagyományos- és népdalok valamint műdalok kórusok számára készült átiratai szerepelnek. Rendszeresen részt vesznek egyházi és világi rendezvényeken, nemzetközi fesztiválokon úgy Magyarországon, mint határain kívül. Feladatuknak tekintik a saját nemzetiségük zenei hagyományainak ápolását, a lengyel zeneirodalom megismertetését és népszerűsítését a hazai közönség körében. 34
CHÓR POLSKI PW. ŚW. KINGI Chór powstał we wrześniu 2005-go roku dzięki wsparciu Stowarzyszenia Katolików Polskich na Węgrzech pw. św. Wojciecha i Polskiej Parafii Personalnej. Patronem chóru została ciesząca się wielkim poważaniem wśród Polaków i wywyższona w 1999 roku do rangi świętej, córka węgierskiego króla Beli IV. i żona polskiego księcia Bolesława V. - Kinga. Chór działa pod przewodnictwem dyrygenta, organisty i kompozytora pana Szilvesztra Rostettera. Kultywowując radość wspólnego śpiewania, chórzyści spotykają się na cotygodniowych próbach w Domu Polskim. Repertuar stanowią polskie tradycyjne pieśni ludowe, a także wersje pieśni artystycznych, przetwarzane specjalnie na potrzeby chóralne. Chórzyści systematycznie biorą udział w uroczystościach kościelnych i świeckich, w międzynarodowych festiwalach, zarówno na Węgrzech, jak i poza granicami kraju. Za swój główny cel uważają pielęgnowanie własnych, narodowych tradycji oraz szerzenie i propagowanie znajomości polskiej kultury muzycznej wśród polsko-wegierskiej społeczności. 35
WEINER LEÓ IFJÚSÁGI FÚVÓS KAMARAZENEKAR A Kamarazenekar, a Weiner Leó Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola Koncert Fúvószenekarának tagjaiból alakult meg 1996-ban. Létrejöttét támogatta a XI. kerületi Német Kisebbségi Önkormányzat (Újbuda). A nagy létszámú Fúvószenekar nem tudott eleget tenni a számos hangverseny felkérésnek, ezért jött létre a Kamarazenekar, aki kisebb befogadó képességű helyszíneken is fel tud lépni, ezzel még szélesebb körben népszerűsíti a fúvószenét. Repertoárjában klasszikus és kortárs szerzők eredeti darabjai és fúvószenekari átiratai szerepelnek. Hagyományos és szórakozató jellegű műveket egyaránt játszik. Koncertjeikről több rádiófelvétel is készült. Rendszeresen fellépnek hazai és külföldi fesztiválokon, a hazai német szervezetek rendezvényein. (2002. Svájc, 2004. Malmö, Koppenhága, 2007. Budapest) Eddigi tevékenységük számos elismerésben részesült, többek között 2002-ben a békéscsabai „Zenit” Nemzetközi Fúvószenekari Találkozó kiemelt nívódíját, 2003-ban a neerpelti Európai Ifjusági Zenei Találkozó és Verseny 1. díját, 2006-ban a Szakközépiskolás együttesek Országos Verseny kiemelt nívódíját, legutóbb pedig a pécsváradi Magyarországi Német Zenekarok Országos Fesztiválja „Fesztivál díját” nyerték el. 36
WEINER LEO JUGENDKAMMERORCHESTER Das Kammerorchester ist im Jahre 1996 aus Musikern des Konzertblasorchesters der „Weiner Leo” Musikschule gegründet worden. Die Gründung hat die Deutsche Selbstverwaltung im XI. Bezirk (Neuofen) unterstützt. Das große Konzer-Blasorchester konnte zahlreiche Auftritte nicht wahrnehmen, deswegen wurde das Kammerorchester ins Leben gerufen, um auch in kleineren Räumlichkeiten auftreten, und damit die Blasmusik in einer noch größeren Kreisen verbreiten zu können. In seinem Repertoire sind Musikstücke klassischer und zeitaltriger Komponisten, sowie Für Blasorchester zu finden. Sie spielen Traditions- und Unterhaltungsmusik auch. Es wurde über ihre Konzerte Radio-Aufnahme gefertigt. Sie treten regelmäßig an Festivals in Ungarn und im Ausland auf, sowie an Veranstaltungen deutscher Organisationen. (2002: Schweiz, 2004: Malmö, Koppenhagen, 2007: Budapest, Petschwar) Ihre bisherige Tätigkeit wurde mehrmals anerkannt, darunter im Jahre 2002: Niveau-Preis am „Zenit“ Internationalen Bläsertreffen in Békéscsaba; 2003: I. Wettbewerbspreis am Europäischen Jugendtreffen in Neerpelt; 2006: NiveauPreis im Landeswettbewerb der Fachmusikschulen; und zuletzt im Jahre 2007: Festival-Preis beim Landesfestival der ungarndeutschen Jugendblaskapellen des Landesrates in Petschwar. 37
KIRKOSÁNÉ MAGDA TÜNDE, VIBRAFON MŰVÉSZ Az egri születésű művésznő 6 évesen kezdte zenei tanulmányait zongorán. Ütőhangszer- és kamarazene művészként diplomázott a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen Örmény származású hegedűművész férjével számos örmény kulturális rendezvényen is fellépnek. 25 éve az egyik legnevesebb budapesti intézmény, a Marczibányi téri Járdányi Pál Zeneiskola ütőhangszer tanára. A gálaműsorban Hacsaturján Spartacus című művének egyik legismertebb részletét adja elő. Aram Hacsaturján (1903-1978) örmény zeneszerző. Gyakran alkalmazott népzenei elemeket - műveinek legfőbb eredetiségét az örmény népzene lángoló színei, gazdag dallamossága, és vérpezsdítő ritmikája adja. Szinte minden zenei műfajban alkotott. Nevét I. szimfóniája tette ismertté, nemzetközi hírnevet pedig 1937-ben írt zongoraversenyével ért el. A ’40-es években főként színpadi zenéket komponált. Egyik népszerű műve a Spartacus című balett (1956), melyből később 3 zenekari szvitet is írt. Az Adagio-tétel igen közismert, a híres Seregi-koreográfiában Spartacus és Flavia lírai szerelmi kettőse - ezért gyakran játszák esküvői szertartásokon, valamint az Onedin család című angol tv-film sorozat főcímzenéjeként is hallhattuk.
38
CARINA IUHAS ÉS DIANA BOGDAN ROMÁN MESEMONDÓK, MÉHKERÉK A méhkeréki általános iskola két tanulója több éve sorban nyeri meg az összes román mesemondó-versenyt, mind a helyi, mind az országos rendezvényeket. Már első osztályos koruk óta mondanak népmeséket. A lányok méltó utódai a szintén méhkeréki származású Vasile Gurzău mesemondónak, akinek román népmeséi kötetben is megjelentek. Carina és Diana egyaránt ismerik és kedvelik a magyarországi román népmeséket és a romániai folklór gyöngyszemeit. Játékos, kedves előadásmódjukkal rendre meghódítják a közönséget. A hazai román népmeséket az 1970-es évektől kezdték el felgyűjteni, feldolgozni és kötetekben megjelentetni. Ezen forrásokra alapozva, Méhkeréken és Békéscsabán évente rendeznek román nyelvű mesemondóversenyeket az általános iskolásoknak. A mesemondás ösztönzi a gyerekeket a román nyelv tanulására, ápolására. A román iskolások kedvenc meséi közé tartoznak a méhkeréki Vasile Gurzău, a kétegyházi Teodor Şimonca és a pusztaottlakai Mihai Purdi román mesemondók tanulságos, szórakoztató történetei.
40
CARINA IUHAS ŞI DIANA BOGDAN POVESTITOARE, MICHERECHI Cele două eleve ale şcolii generale de ani în şir câştigă la toate concursurile de povestire atât pe plan local, cât şi la cele naţionale. Începând din clasa întâi spun poveşti. Fetele sunt demn urmaşe a povestitorului din Micherechi, Vasile Gurzău, ale cărui poveşti au apărut adunate într-un volum. Carina şi Diana cunosc bine şi iubesc poveştile româneşti din Ungaria dar şi cele aparţinătoare folclorului din România. Oriunde apar, cuceresc publicul prin stilul lor glumeţ şi distractiv de a povesti. Poveştile româneşti din Ungaria sunt culese, prelucrate şi publicate în volum încă din anii 1970. Bazându-se pe aceste surse, pentru elevii şcolilor generale româneşti, la Micherechi şi la Bichişciaba în fiecare an se organizează concursul de povestire. Povestitul stimulează elevii pentru învăţarea şi păstrarea limbii materne. Poveştile preferate de către elevii şcolilor generale sunt întâmplările hazlii şi pline de învăţătură ale lui Vasile Gurzău din Micherechi, Teodor Şimonca din Chitighaz şi ale lui Mihai Purdi din Otlaca-Pustă.
41
„RUSZINOK” FOLKLÓR EGYÜTTES Az együttes 2003-ban kezdte meg működését a Ruszin Kulturális Egyesület védőszárnyai alatt. Rövid idő alatt ismertté és népszerűvé váltak közösségükben 2006-tól nevük „Ruszinok” Folklór Együttes. Céljuk minél szélesebb körben megmutatni saját népzenéjük értékeit, sokszínűségét. Az együttes jelenleg egy négy fős, autentikus népdalokat éneklő kórusból és egy zenekarból áll, akik tangóharmonikán, hegedűn és klarinéton játszanak. Rendszeresen fellépnek a budapesti és vidéki ruszin rendezvényeken, hazai és nemzetközi fesztiválokon. Legutóbb nagy sikerrel szerepeltek a lengyelországi nemzetközi ruszin kulturális fesztiválon, valamint a II. Nemzetközi Ruszin Alkotó tábor nyílt napján. 2008-ban, a nyíregyházán megrendezésre kerülő Kisebbségi Önkormányzatok Országos Sport, Gasztronómiai és Kulturális Találkozóján 1. helyezést értek el. Az együttes tagjai: Szilcer-Likovics Olga, Morilják Valéria, Kedik Anna, Kedik Magda, dr. Szabó János, Demjén Gergő, Mihalco Miklós, Gordon Teodora, Hoksa Andrea.
42
ФОЛЬКЛОРНЫЙ АНСАМБЛЬ „РУСИНЫ” Русинськый фольклорный ансамбль быв созданый у 2003 році у составі Общества Русинськоі Культуры. За куртый час ансамбль став извісным у русинськуй общині. У 2006-му році быв переименованый на Фольклорный Ансамбль «Русины». Ціль нашого ансамблю, указати широким массам русинськоє наслідіє народноі музыки, її красоту. У составі ансамблю чотири співачки, котрі співавуть аутентичні русинські співанкы и инструментальный ансамбль у составі котрого аккордеоніст, скрипач, кларнетист. «Русины» виступавуть на будапештськых и обласных и межинародных культурных міропріятіях, фестивалях. Сього рока ансамбль успішно выступив на культурному фестивалі у Польщі и на ІІ-му Межинародному Русинському Творчеському Пленері. На Вседержавнуй Спортивнуй, Гастрономічнуй и Культурнуй стрічі меншиновых самоуправленій у Ніредьхазі дустав І-є місто. Состав ансамбля: Ольга Сільцер-Ликович (руководитель), Валерія Мориляк, Анна Кедик, Магдалина Кедик, др. Янош Сабо, Гергей Деміен, Николай Михальцьо, Теодора Гордон, Андрея Хокша. 43
„BÁNÁT” SZERB NÉPTÁNCEGYÜTTES DESZK Magyarország déli részén, Csongrád megyében, tíz kilométerre Szegedtől, a földrajzi Bánát legészakibb részén található Deszk. A falu lakóinak száma 3000, ebből 167 szerb nemzetiségű. Ha a deszkieket megkérdezük, hogy miről nevezetes községük, biztos, hogy a szerbség kulturális élete az elsők között lesz megemlítve, melyet a „Bánát Néptáncegyüttes” képvisel. Sokéves munkájuk során, mely visszanyúlik egészen a II. Világháború utáni időszakra - országos és nemzetközi hírnévre tettek szert. Legfontosabb feladatuk a szerb kultúra, a néphagyományok, a népzene, a néptánc és az anyanyelv ápolása illetve átörökítése a jövő generációja számára. Komoly és kitartó munkájuknak köszönhetően nagy sikerekkel vesznek részt különböző folklór és minősítő versenyeken. Bejárták Magyarországot és bemutatkoztak Európa több országában is, mint Jugoszlávia, Lengyelország, Németország, Franciaország, Ausztria és Svédország. A sok kitüntetés között, melyeket az évek során elnyertek, kiemelkedő a „Szent Száva” kitüntetés, amelyet Pávle Pátriárkától vehettek át, illetve a Szerb Folklór Európa-fesztiválján két alkalommal is elnyert harmadik helyezés. Műsorukon szerb népzene, néptánc és népdalok szerepelnek, nagy hangsúlyt fektetve a bánáti régióra. Művészeti vezető: Brczán Krisztifor Zenekar vezető: Brczán Sztoján
44
КУД „ БАНАТ“ - ДЕСКА Село Деска налази се у најсевернијем делу Баната, у југоисточној Мађарској, у жупанији Чонград, на десет километара удаљености од Сегедина. Насеље броји 3000 становника, међу њима 167 Срба. На питање, по чему је познасто село, Дешчани ће међу првима споменути Културно уметничком друштву „Банат“ који верно чува и негује културну традицију српског живља. Током вишегодилчњег рада, чији почеци датирају из послератних година – друштво је стекло високу репутацију како у земљи тако и на међународној фолклорној сцени. Међу најважнијим задицима удружења налазе се неговање и упознавање младе генерације са културним традицијама, обичајима, народним мелосом и играма односно матерњим језиком српског народа. Захваљујући озбиљном и мукотрпном раду „Банат“ је са великим успехом учествовао на разним фолклорним и квалификационим такмичењима. Поред Мађарске, бележе се запаженија гостовања у Југославији, Пољској, Немачкој, Француској, Аустрији, Шведској, Италији, Тунису и на Малти. Међу многобројним наградама, којима је одато признање раду друштва, истичу се Повеља Светог Саве додељена од стране Његове стетости, Партиојарха Српске православне цркве, Господина Павла односно, по три пута освојена прва, друга и трећа место на Европској смотри српског фолклора. На репертоару ансамбла налазе се српске игре, песме и музика, као део српског фолклорног блага, са посебним нагласком стављеним на изворно благо банатског поднебља. Уметнички руководилас КУД „Банат“: Крисрифор Брцан Шеф оркестра „Банат“: Стојан Брцан 45
PILIS KÓRUS A Magyarországi Szlovákok Szövetségének 1989-es rendkívüli kongresszusán léptek fel először, ugyanis abban az évben alakult meg a pilisi falvak, Piliscsév, Pilisszántó és Pilisszentkereszt lelkes, népdalokat kedvelő, szlovák hagyományokat ápoló énekeseiből. Minden településnek saját csoportvezetője van, de magát a pilis kórust Molnár Andrásné, Gizi néni fogja össze, szervezi a próbákat és a fellépéseket. Számos nemzetiségi ünnepen részt vettek, melyek közt szerepeltek a Magyarországi Szlovákok Szövetsége által szervezett Bánki folklórfesztivál, az Országos Szlovák Önkormányzat Országos szlovák napjai, a pilisi falvakban szervezett falunapok, évfordulók, ünnepek. Az anyaországbeli fellépések sem elhanyagolhatók, hiszen a detvai folklórfesztiválon, Galántán is bemutatták már repertoárjuk legjavát. A Magyarországi Szlovákok Szövetsége által szervezett „Szlovák pacsirta” minősítésen arany fokozatot nyertek, nyernek el. Repertoárjukban a hegyek által körbezárt pilisi szlovák népdalok szerepelnek, illetve a 3 település dalait egyaránt éneklik. Ehhez nagy segítséget nyújt Papucsek Gregor és Kormos Sándor által összegyűjtött népdalokat összefoglaló könyve. Ez a 60 fős kórus, immáron 20 éve gazdagítja és gyönyörködteti a szlovák népdalok jellegzetes hangzásával a hallgatóit. Ez az összeszokott társaság lelkesen ápolja és örökíti át a népdalkultúrát saját településük fiatalabb generációja számára is. 46
SPEVÁCKY ZBOR PILÍŠ Spevácky zbor Pilíš vznikol v roku 1989. Tvoria ho milovníci slovenských ľudových piesní, oduševnení speváci, ochrancovia ľudových tradícií z troch pilíšskych osád - z Čívu, Santova a Mlynkov. Už v tom istom roku po prvýkrát vystúpil na mimoriadnom zjazde Zväzu Slovákov v Maďarsku. Každá z troch uvedených obcí má vlastný spevácky zbor. Zbor Pilíš vedie Gizela Molnárová. Počas svojho doterajšieho pôsobenia účinkoval na početných národnostných podujatiach, ako napríklad na Celoštátnom folklórnom festivale Slovákov v Maďarsku v Banke (Bánk), ktorý každoročne organizuje Zväz Slovákov v Maďarsku, na Dni Slovákov v Maďarsku organizovanom Celoštátnou slovenskou samosprávou, či na obecných dňoch v pilíšskych obciach, na rôznych výročiach či oslavách. Nie sú zanedbateľné ani vystúpenia v materskej krajine. Spomedzi nich treba vyzdvihnúť účinkovanie v programe Krajanská nedeľa v rámci Podpolianskych folklórnych slávností v Detve, v Galante, či naposledy na oslavách Cyrila a Metoda na Devíne. Na súťažnej prehliadke Slovenský škovránok, ktorý organizuje Zväz Slovákov v Maďarsku, získal zbor najvyššie ocenenie. Jeho repertoár tvoria slovenské ľudové piesne spod Pilíša, respektíve piesne zo všetkých troch osád. Neoceniteľnou pomocou je zbierka slovenských ľudových piesní, autormi ktorej sú Gregor Papuček a Alexander Kormoš. Tento 60-členný spevokol už 20 rokov skrášľuje podujatia a obohacuje poslucháčov o charakteristické slovenské ľudové piesne, oduševnene zachováva a chráni svoje kultúrne dedičstvo pre mladé generácie.
47
A MAGYARORSZÁGI SZLOVÉNEK SZÖVETSÉGE FELSŐSZÖLNÖKI NÉPTÁNCCSOPORTJA A Magyarországi Szlovének Szövetsége Felsőszölnöki Néptánccsoportja 1985-ben alakult fiatal táncosok kezdeményezésére mint a korábbi gyermeknéptánccsoport utóda. A csoport vezetését 2002-ben Szukics András vette át, aki szinte kezdetektől táncol a csoportban. Repertoárjukon hat színpadi koreográfia szerepel, köztük Rába-vidéki szlovén néptáncok, melyeket az elismert szlovén koreográfus Mirko Ramovž állított színpadra, valamint szlovéniai stájer néptáncok, melyeket Jelka Pšajd néprajzkutató dolgozott fel. A csoportnak 29 tagja van, évente 10-15 fellépésnek tesznek eleget. Büszkék arra, hogy 12 alkalommal vehettek részt a Beltinci Nemzetközi Folklórfesztiválon. Különböző rendezvények rendszeres szereplői, otthon a Rábavidéken, valamint a Rába-vidéken kívül, hazánk más településein is, ahol elszármazott szlovének élnek. Fennállásuk alatt sikeresen vendégszerepeltek Szlovénia különböző településein (Ljubljana, Maribor) legtöbbször pedig a Muravidéken. A csoport 2005ben ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját. Az együttest harmonikán Matej Smej kíséri Szlovéniából. 48
FOLKLORNA SKUPINA ZVEZE SLOVENCEV GORNJI SENIK Folklorna skupina Zveze Slovencev Gornji Senik je bila ustanovljena na pobudo njenih mladih članov leta 1985 in je nastala kot naslednica otroške folklorne skupine. Od leta 2002 skupino vodi dolgoletni plesalec Andraž Sukič. Skupina ima v programu šest odrskih postavitev, med njimi odrsko postavitev porabskih plesov, ki jo je pripravil Mirko Ramovš, in postavitev štajerskih plesov avtorice Jelke Pšajd. Skupina šteje 29 članov, letno ima od 10 do 15 nastopov. Ponosna je na dvanajstkratno sodelovanje na folklornih festivalih v Beltincih. Nastopa na številnih prireditvah v Porabju in pri odseljenih porabskih Slovencih na Madžarskem ter na prireditvah madžarskih organizacij, kjer je ena najbolj priljubljenih ljubiteljskih skupin. Večkrat so nastopili v Ljubljani, Mariboru in v drugih krajih po Sloveniji, največkrat v Prekmurju. Leta 2005 je skupina praznovala 20. obletnico obstoja. Skupino spremlja Matej Smej iz Slovenije. 49
VIHULA MIHÁLY ÉS BERNÁTH FERENC, UKRÁN GITÁRMŰVÉSZEK A mindkét fiatal ukrán származású gitárművész 1981-ben született, ismeretségük már az iskolában kezdődött. Gyakran koncerteznek együtt. Vihula Mihály zenész családból származik. 7 évesen kezdett gitározni. Zenei tanulmányait Ukrajnában végezte, a klasszikus gitár mellett karvezetést és zeneszerzést tanult. Több nemzetközi fesztiválon is részt vett. 2006-tól rendszeresen fellép a Balatonfüredi Gitárfesztiválon, koncertezik a budapesti Ukrán Kulturális Központban. 2005 óta a miskolci Nemzeti Színházban dolgozik és a helyi zeneiskolában tanít. Bernáth Ferenc első mestere édesapja volt. Zeneiskolai tanulmányait 1987-ben kezdte zongorán, majd 1990-ben gitáron. Középiskolásként adta első szóló hangversenyeit Ukrajnában és külföldön. Kitüntetéssel végezte zeneakadémiai tanulmányait, gitárművész és tanári diplomával rendelkezik. Egy ideig a vendéglátóiparban dolgozott, különböző zenekarokkal lépett fel. Játszott jazz együttesekben is és többször szerepelt ukrán és magyar rádió- és televíziós műsorokban. Számos mesterkurzuson vett részt Európában, de Japánban és Kubában is járt. 2005-ben elkészült első CD-je, az „Érzések és Hangulatok”. 2007-től a Budapesti Egressy Béni Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola gitártanára, de továbbra is koncertezik itthon és külföldön egyaránt.
50
МИХАЙЛО ВІГУЛА ТА ФЕРЕНЦ БЕРНАТ – УКРАЇНСЬКІ ГІТАРИСТИ Обидва молоді гітаристи українського походження, народилися 1981 року, познайомилися ще у школі. Часто виступають разом на сцені. Михайло Вігула народився у сім’ї музикантів. Грати на гітарі почав з семи років. В Україні отримав музичну освіту по класу класичної гітари, паралельно навчався на диригента та композитора. Був учасником багатьох міжнародних фестивалів. На фестивалі гітаристів у Балатонфюреді регулярно виступає з 2006 року, бере участь у концертах в Центрі Української Культури в Будапешті. З 2005 року працює в Народному театрі Мішкольца та викладає у місцевій музичній школі. Першим вчителем Ференца Берната був його батько. У музичній школі почав навчання у 1987 році по класу фортепіано, а з 1990 року вивчав гру на гітарі. Перші соло-концерти в Україні та закордоном почав давати ще будучи студентом музичного училища. Консерваторію закінчив з відзнакою, отримав диплом концертного виконавця та викладача по класу гітари. Деякий час виступав у складі різноманітних оркестрів. Був задіяний в джазових ансамблях, багато разів виступав на українському та угорському телебаченні та радіо. Брав участь у майстер – класах які проводили гітаристи Європи, Японії та Куби. У 2005 році вийшов його перший аудіо CD «Почуття та Настрої». З 2007 року викладає клас гітари у музичній школі та училищі імені Егреші Бені і продовжує виступати з концертами на теренах своєї країни та закордоном. 51
FELELŐS KIADÓ: Borbáth Erika FŐIGAZGATÓ
MAGYAR MŰVELŐDÉSI INTÉZET ÉS KÉPZŐMŰVÉSZETI LEKTORÁTUS SZERKESZTETTE: Lukács Mária, Halász Katalin A BEMUTATKOZÓ SZÖVEGEKET FORDÍTOTTA: Kjoszeva Szvetla, Dr Bársonyné Daróczi Ágnes, Agárdi Elektra, Aničić Darinka, Gojtán Anna Takácsné Kalińska Katarzyna, Heilig Ferenc, Eva Iova, Szilcer-Likovics Olga, Egyedné Baranek Ruzsenka, Rádity Milenkó, Bajzek Gyöngyi, Vajda Nikoletta, Hartyáni Jaroszlava
ISBN: 978-963-651-465-5 KIADVÁNYUNKAT TÁMOGATTA:
