Ülésnap
Napirend
Felszólaló
Az Állami Számvevőszék elnökének expozéja - A Magyar Köztársaság 2011. szeptember 20.
2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról és a
Domokos László elnök
DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevıszék elnöke:
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr! Alapvetı nemzeti érdek, hogy a közpénzek felhasználása átlátható és megbízható legyen. Az Állami Számvevıszékrıl szóló törvény és a januárban hatályba lépı új Alaptörvény is kimondja, hogy ezzel kapcsolatban az ÁSZ-nak komoly felelıssége van. A jogszabályok azt is rögzítik, hogy a Számvevıszék azzal tudja a leginkább elısegíteni a jól irányított állami mőködést, hogy megállapításaival, javaslataival és tanácsaival támogatja az Országgyőlést. A Számvevıszék egyik legfontosabb feladata ebbıl adódóan, hogy ellenırzi az államháztartás gazdálkodását, az állami költségvetés végrehajtását. A zárszámadás ellenırzésével az ÁSZ az Országgyőlés pénzügyi-gazdasági ellenırzı szerveként ahhoz járul hozzá, hogy a költségvetés végrehajtásáról szóló parlamenti vitában az elızı év gazdálkodása felelısen lezárható legyen.
A zárszámadáshoz kapcsolódó feladatát az Állami Számvevıszék idén is elvégezte. Intézményünk a törvényjavaslatot szabályszerőségi, törvényességi és 1
számszaki-megbízhatósági
szempontok
alapján
ellenırizte.
Vizsgáltuk
az
alkotmányos fejezetek, a fejezeti jogosítvánnyal rendelkezı költségvetési címek, a fejezetek igazgatási címei és a fejezeti kezeléső elıirányzatok beszámolóit, valamint a központi költségvetés közvetlen bevételeinek és kiadásainak elszámolását. Ellenıriztük továbbá, hogy a törvényjavaslat megfelel-e a vonatkozó törvényi elıírásoknak, a számviteli alapelveknek, illetve h o g y a valóságnak megfelelı, megbízható képet nyújt-e a pénzügyi- és a vagyoni helyzetrıl, illetve a gazdálkodásról.
Az ellenırzés során áttekintettük, milyen intézkedések születtek a 2009. évi zárszámadás ellenırzésekor rögzített hiányosságok felszámolása érdekében. Kiemelt figyelmet fordítottunk a több éve fennálló hiányosságokra és az éven túli kötelezettségvállalások alakulására.
Tisztelt Országgyőlés!
Engedjék meg, hogy e rövid bevezetı után részletesen ismertessem zárszámadási jelentésünket. Miben áll tehát megállapításaink lényege, miképp összegezhetem ellenırzésünk tapasztalatait?
A 2010. évi költségvetést alapjaiban határozta meg, hogy végrehajtása két kormányzati ciklushoz kapcsolódott. Ennek egyik, ellenırzési szempontból is fontos következménye az volt, hogy év közben jelentısen módosult a költségvetés szerkezeti rendje, a minisztériumok száma 13-ról 8-ra csökkent. A váltáshoz kapcsolódott az is, hogy a tervezett költségvetési hiány tartása és az új kormány gazdaságpolitikai céljainak megvalósítása érdekében az Országgyőlés többször módosította a költségvetési törvényt és az egyensúly megteremtését szolgáló törvényeket.
A
korábbi
választási
évek
tapasztalatainak
tükrében
nagy
eredménynek tekinthetı, hogy az évközben látott nehézségek ellenére sem szállt el a költségvetési hiány. A 2010-es költségvetés elsısorban az év második felében 2
hozott intézkedések következtében egy „kézben tartott” büdzsé volt, a hiányszám hozzávetılegesen a tervezettnek megfelelıen alakult.
A részletek ismertetése elıtt fontos leszögezni, hogy a 2010-es nemzetgazdasági elszámolások kiadási és bevételi elıirányzatainak teljesítési adatai megbízhatónak bizonyultak. Kivételt egyedül az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások, valamint a lakástámogatások jelentettek, ezeket ugyanis csak korlátozott minısítéssel tudtuk ellátni.
A zárszámadási törvényjavaslat prezentációjára vonatkozó törvényi elıírásokat a zárszámadási dokumentum kevés kivételtıl eltekintve teljesíti. Az ÁSZ által több éve hiányolt hosszú távú kötelezettségvállalások összefoglaló bemutatása azonban ebben az évben is hiányzik. A törvényjavaslat összeállításának hatályos szabályozási környezete változatlan, így sajnálatos módon továbbra is érvényes egy évek óta ismételt számvevıszéki megállapítás. A jelenlegi prezentációs rendszer nem támogatja megfelelıen az információtartalom állandóságát, az átláthatóságot, az évek közötti összevetést és a folyamatokról való képalkotást, ideértve a célok és azok teljesülésének követhetıségét. Az ÁSZ ezért elkerülhetetlennek látja az összefüggések és adatok minél teljesebb körő bemutatását. Ez az Országgyőlés számára szükséges és elégséges információk meghatározását és az ennek megfelelı prezentációs tartalom kialakítását igényli. Tisztelt Ház! Az államháztartás központi alrendszereinek 2010. évi tervezett bevételi elıirányzata 15 719,3 milliárd forint, kiadási elıirányzata pedig 16 779,6 milliárd forint volt, amibıl 1060,3 milliárd forintos, azaz a GDP 4 százalékát kitevı hiány adódott.
Az államháztartás tényleges pénzforgalmi hiánya 1121,5 milliárd forint, azaz a 3
GDP 4,1%-a lett. Ez alig valamivel több mint 60 milliárd forinttal haladja meg az eredeti elıirányzatot, szemben a korábbi évek több száz milliárd forintos eltérésével. A 4,1%-os GDP arányos hiányból 3,1 százalékpont a központi költségvetésnél,
0,3
százalékpont
a
társadalombiztosítási
alapoknál,
0,9
százalékpont az önkormányzatoknál keletkezett, amit az elkülönített állami pénzalapok többlete 0,2 százalékponttal javított.
A magyar hiányadatok helyes értelmezéséhez fontos hangsúlyozni, hogy az Európai Unióban egyes államok jellemzıen ennél jóval magasabb deficitekkel küzdenek. Az EU egészében a válság elleni intézkedések nyomán a közösségi szintő GDP-arányos hiány a 2007. évi 0,9 %-ról 2009-ben 6,8 %-ra emelkedett, és 2010-ben
is
csak
6,4%-ra
mérséklıdött.
Mindeközben
Magyarországon
ugyanebben az idıszakban ez a mutató 5%-ról 4,1%-ra csökkent, a periódus utolsó két évében pedig az uniós átlag alatt maradt.
A magyar hiány tehát nem éri el az EU-s átlagot, de az országgal szemben 2004, vagyis az ország uniós csatlakozása óta folyó túlzott deficit eljárás, illetve a globális válság miatt mégis egyértelmő, hogy a hiány és az államadóság növelése nem járható út.
A tetemes költségvetési hiány a magyar gazdaságpolitika alapbőne. A magas kamatfelárakban, a versenytársainkkal szembeni pozícióvesztésben ma is ennek az árát fizetjük meg. Márpedig ez az ár nagyon magas: Magyarországnak ma megközelítıleg 7,5 százalékos hozamot kell fizetnie ahhoz, hogy eladjon egy tízéves állampapírt. Csehországnak ez kevesebb mint 3 százalékba kerül, Szlovákiának alig több mint 4 százalékba, Lengyelországban kevesebb mint 6 százalék a hozam, és még Romániában sem éri el a magyar szintet.
Látni kell, hogy ameddig az adósságot nem tudjuk jelentısen csökkenteni, addig nem képzelhetı el versenyképességünk növelése és az állampénzügyek 4
rendbetétele. 2010-ben a költségvetés bruttó kamatkiadása 1153 milliárd forint volt. Ez azt jelenti, hogy a személyi jövedelemadó-bevételek kétharmada a korábbi adósságok kamataira ment el.
A költségvetés végrehajtása szempontjából is megkülönböztetett figyelmet érdemel, hogy magas államadósságunk visszafizetésének kockázata erısíti a nemzetgazdaság sebezhetıségét. Mindebbıl az következik, hogy a magyar nemzetgazdaság hitelessége szempontjából kulcsfontosságú volt a kitőzött hiánycél tartása. Ez különösen azért nagy eredmény, hogy sok, a kormánytól független tényezı is a deficit növekedésének irányába hatott, amit év közben ellensúlyozni kellett.
Az államháztartás központi alrendszerének finanszírozása biztosított volt 2010-ben, bár finanszírozási igénye kedvezıtlenebbül alakult a tervezettnél. A teljes nettó finanszírozási igény 966,9 milliárd forint volt, ami 34,1 milliárd forinttal haladta meg a 2010. januári finanszírozási tervben szereplı összeget. A központi költségvetés 2010. év végi 20 041 milliárd forint összegő bruttó adóssága 1077 milliárd forinttal, vagyis 5,7%-kal volt magasabb a 2009. évinél. Az adósság mintegy 44 százaléka devizában áll fenn, ami további kockázati tényezı. A központi, azaz az önkormányzatok és a TB-alapok nélkül számított adósság GDPhez mért aránya 2010 végén 73,9 százalék volt, ami 1,1 százalékpontos emelkedést jelentett 2009-hez viszonyítva. A központi költségvetés adósságának növekedése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az államháztartás egészének adósságrátája bıven 80 százalék fölé kússzon 2011 elejére. Ezt kell majd az új Alaptörvénynek megfelelıen 50 százalékra csökkenteni. Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak!
A költségvetés egésze ugyan kézben tartott volt, de a deficit évközi alakulása korántsem volt kiegyensúlyozott. A pénzforgalmi hiány már 2010 márciusában 5
elérte a költségvetési törvényben meghatározott összeg csaknem háromnegyedét és ezt követıen is dinamikusan emelkedett. A költségvetési hiány meglódulását a tervezési hibákon túl mindenekelıtt az okozta, hogy a gazdasági növekedés motorjaként az export a vártnál jobban teljesített, miközben a belsı fogyasztás dinamikája elmaradt a várakozástól. Ez nem kedvezett az adóbevételek alakulásának, és így nyomot hagyott a költségvetésen is.
A deficit kedvezıtlen alakulása az év közben azonnali beavatkozást tett szükségessé. A kormány megtakarításokról döntött, bevezette a bankadót és a válságadókat, átirányította a magán-nyugdíjpénztári járulékokat, zárolást és csökkentést rendelt el a közszférában a jutalmak kifizetésére, a bútor- és személygépkocsi beszerzésekre, és zárolta a maradványösszegeket is.
A makrogazdasági folyamatok kockázataira és az adóbevételek realizálhatóságának bizonytalanságára az ÁSZ a 2010. évi költségvetési törvényjavaslat véleményezése során, vagyis már 2009 ıszén elıre felhívta a figyelmet. Három adóbevétel, a társasági adó, az általános forgalmi adó és a hitelintézeti járadék teljesíthetıségénél jeleztünk kockázatot. Ezen bevételek tervezettıl való elmaradása éves szinten 2010-ben 289,2 milliárd forint volt. Ezt a bányajáradékból, a cégautó adóból és az egyéb befizetésekbıl származó többletbevétel csak mérsékelni tudta. Mindez azt mutatja, hogy az ÁSZ korábbi javaslatának figyelembe vételével reálisabb költségvetést lehetett volna készíteni. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy az adóbevételek az év egészét tekintve az intézkedések ellenére is 235,8 milliárd forinttal elmaradtak a törvényi elıirányzattól.
A vártnál kisebb adóbevételek mellett az is aggasztó, hogy az adók és illetékek hátralékállománya 2010 végén több mint 1900 milliárd forintot tett ki, ami 15,5%-os emelkedést jelent a 2009. évi értékhez képest. Gondot jelent az is, hogy romlott az állomány összetétele, mivel a hátralékok egyre nagyobb része származik a már nem mőködı adózók körébıl. A jövıben külön figyelmet igényel a 6
bevallások ellenırzése. Az adóhatóság 2010-ben a kockázatalapon kiválasztott bevallásoknak csupán 1,9%-át vonta ellenırzés alá, 8,1 százalékát pedig a revizor elengedte. Ez azt jelenti, hogy több mint 1200 milliárd forint kiutalása ellenırzés nélkül történt meg.
A költségvetési hiányt növelte az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek 30 milliárd forintos elmaradása is. Régóta fennálló anomália, hogy az állami vagyonnal kapcsolatos leltár az elıdszervezetek nem teljes körően alátámasztott nyilvántartásain alapul, illetve hogy a Nemzeti Földalap a termıföldvagyont nem teljes körően vette át a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt.-tıl.
A bevételek elmaradásán túl az is feszültséghez vezetett a költségvetésben, hogy bizonyos kiadások meghaladták az elıirányzatot. A költségvetési szervek és fejezeti kezeléső elıirányzatok kiadásai összességében 721,1 milliárd forinttal voltak magasabbak a tervezettnél. Ez azt jelenti, hogy a többletbevételeket is figyelembe véve ezek a tételek összesen 148 milliárd forinttal növelték a költségvetési hiányt.
Míg az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek jelentısen elmaradtak a tervezettıl, addig a kiadások túlteljesültek. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt.-nél 742,8 millió forint összeget érintı szabálytalanságot, többek között teljesítés nélküli kifizetést és helytelen elszámolást tártunk fel.
Immár hatodik éve tapasztaljuk, hogy egyes hitelintézetek a jogszabály által elıírt új szerzıdés hiányában folyósítják a lakástámogatásokat. A keretszerzıdéssel ugyan rendelkezı, de az új szerzıdést alá nem író pénzintézetek 2010-ben 9,4 milliárd forint összegben folyósítottak támogatást ezen a címen. Pozitívan értékelhetı,
hogy
a
Nemzetgazdasági
Minisztérium
már
megkezdte
az
intézkedéseket a szabálytalanságok megszüntetése érdekében.
7
Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak!
A 2010. évben bekövetkezett kormányzati struktúraváltás jelentıs mértékben befolyásolta a kormány irányítása alá tartozó fejezetek többségének mőködését, gazdálkodását. A miniszteri szintő átadás-átvételek a jogszabályban elıírt határidıben, formában és tartalommal készültek el. Az új minisztériumi struktúrának megfelelı feladatok átrendezése a szakmai szervezetek, az elıirányzatok és a feladatellátást biztosító eszközök átadás-átvételét is szükségessé tette. Ennek végrehajtása során néhány esetben a formai és a tartalmi követelmények azonban sérültek.
A fejezeteknél az ÁSZ 39 pénzügyi szabályszerőségi ellenırzést végzett. Ezek alapján a Számvevıszék a központi költségvetés fejezetei kiadási fıösszege 50,3%ának megbízhatóságát minısítette. Az ellenırzött beszámolókból 27 beszámolót elfogadó véleménnyel láttunk el, ebbıl 15 esetben figyelemfelhívó megjegyzést fogalmaztunk meg. „Korlátozottan megbízható” minısítést 10 beszámoló kapott, kettıt pedig a beszámoló megbízhatóságát „elutasító minısítéssel” láttunk el.
A beszámolók ellenırzése során azt tapasztaltuk, hogy a struktúraváltás befolyásolta a beszámolók megbízhatóságát. A minısített véleménnyel ellátott beszámolókban a feltárt hibák egy része a szerkezetváltáshoz kapcsolódó szabályozási, nyilvántartási és a számviteli hiányosságokra is visszavezethetı volt.
A struktúraváltással nem érintett szervezetek beszámolói között az elızı évivel közel azonos, mintegy 90%-os arányt képviseltek a megbízhatónak minısítettek. Mindeközben
a
szerkezeti
változással
érintett
szervezetek
esetében
a
megbízhatónak minısítettek részesedése 75%-ról 66%-ra csökkent. Szintén ezt a tendenciát támasztja alá, hogy a szerkezeti változással érintett szervezeteknél érezhetıen emelkedett a korlátozott és az elutasított beszámolók aránya.
8
Tisztelt Országgyőlés! Bár Magyarország évrıl évre egyre nagyobb összeggel járul hozzá az Európai Unió költségvetéséhez, de a szaldó pozitív. 2010-ben a magyar költségvetésben megjelenı bevételek összesen több mint 805 milliárd forintot tettek ki. Ez közel három és félszerese Magyarország 230,2 milliárd forintos befizetési kötelezettségének. A költségvetésben megjelenı EU-forrás több mint 171 milliárd forinttal, a hazai társfinanszírozás pedig valamivel több mint 38 milliárd forinttal haladta meg a tervezettet. A hazánkba érkezı uniós források túlteljesülése örvendetes. A társfinanszírozási összeg megemelkedése azonban kockázatot jelent a költségvetés teljesítése szempontjából, mivel hiánynövelı hatása van. A kormányzati struktúraváltást követıen az Új Széchenyi Terv elıkészítésével kapcsolatban új pályázatok elindítása, illetve a források átstrukturálása következtében az Új Magyarország Fejlesztési Terv 37 projektjét törölték. Problémát jelent, hogy a nyilvántartás hiányosságai miatt nem tudtuk nyomon követni a döntésekkel összefüggı intézkedéseket, azaz a kötelezettségvállalások rendezését, a támogatások visszakövetelésének módját és a kedvezményezett visszafizetéseinek alakulását. Az ÁSZ ellenırzései az uniós támogatások egész folyamatára kiterjedtek. A kiadási tételek pénzforgalmi ellenırzése során megállapítottuk, hogy az irányító hatóságok és közremőködı szervezetek elsı szintő ellenırzései néhány kivételtıl eltekintve alapvetıen megfelelıen mőködtek. Hiányosságokat a kifizetések elıtti helyszíni ellenırzések területén, a szabályozás és az ellenırzések lebonyolítása tekintetében tártunk fel. A kezelési határidıket gyakran nem tartották be, a szabálytalansági döntések dokumentáltsága több esetben nem volt kielégítı. Számos esetben nem készült el a minıségbiztosítási jelentés, illetve ha el is készült, nem határidıre.
Az agrártámogatások és a hazai társfinanszírozások forrásszükséglete 2010. 9
évben is biztosított volt. A Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál lévı átmenetileg szabad pénzeszközök kezelése, illetve annak intézményi hasznosítása azonban szabályozatlan volt. Tisztelt Ház! Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2010. január 1-jétıl a központi alrendszer részét képezik. Ebbıl adódóan az alapok ellenırzését is a költségvetési fejezetekhez hasonlóan végeztük el.
Az alapokon belül az elkülönített állami pénzalapok finanszírozása 2010-ben kiegyensúlyozott volt. Gazdálkodásuk a tervezetthez viszonyítva a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap kivételével jelentıs megtakarítást eredményezett. Egyenlegük 59,8 milliárd forinttal javította az államháztartás pénzügyi helyzetét.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai azonban a tervezett egyensúlyi helyzet helyett 95,38 milliárd forintos hiánnyal zárták az évet. A Nyugdíjbiztosítási Alap hiánya 3,68 milliárd forint volt, az Egészségbiztosítási Alap hiánya pedig a tervezett deficitet mintegy harmadával túllépte, és 91,69 milliárd forintot ért el.
Az alapok mőködésének, elıirányzataik felhasználásának ellenırzése során a 2010. évi zárszámadást befolyásoló szabálytalanságot, céltól eltérı felhasználást nem állapítottunk meg. Az elıforduló kisebb hibák, szabálytalanságok a helyszíni ellenırzés ideje alatt, vagy azt követıen többségében javításra kerültek. Néhány, költségracionalizálás irányába mutató, illetve szabályozási környezetet érintı hiányosságra tett megállapításunk jogszabályi rendezést igényel.
Tisztelt Országgyőlés! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak!
10
Az ÁSZ munkájának végsı célja a közpénzzel való gazdálkodás javítása, így kiemelkedıen fontos, hogy a számvevıszéki munka a gyakorlatban is hasznosuljon. A jelentések hasznosulásának egyik legfontosabb formája, hogy az ellenırzést intézkedés követi.
Mostani ellenırzésünk során a korábbi években tett javaslataink hasznosulását is megvizsgáltuk. Azt tapasztaltuk, hogy az ellenırzött szervezetek elkészítették az intézkedési terveket a hiányosságok megszüntetésére. Azt is megállapítottuk azonban, hogy az esetek többségében a javaslatainkban megfogalmazottakat csak részben teljesítették. Voltak természetesen olyan javaslataink is, amelyek a kormányzati struktúraváltás miatt okafogyottá váltak.
A költségvetési törvény a helyi önkormányzatok támogatásaival kapcsolatban összesen 17 miniszteri rendelet megalkotását írta elı. Ellenırzésünk szerint azonban az ágazati miniszterek a rendeletalkotásra vonatkozó határidıt 14 esetben nem tartották be. A magas késedelmi arány káros, de sajnálatos módon nem szokatlan: 2009-ben 26-ból 24 esetben adták ki késedelmesen a miniszteri rendeleteket.
A zárszámadási jelentés részletesen tájékoztat egy konkrét projekt, a fıvárosi 4-es metróvonal beruházás-elıirányzatának alakulásáról. Ezzel kapcsolatban 2010 utolsó negyedévében komoly elırelépés történt a Számvevıszék által hatodik éve tett megállapítás alapján, ugyanis a finanszírozás ellenırzése pénzügyi szempontból megtörtént.
Figyelemre méltó, hogy az ÁSZ számos korábbi javaslatára, illetve jelen ellenırzés során tett megállapításaira már a helyszíni ellenırzés szakaszában megtörténtek, illetve
megkezdıdtek
az
intézkedések.
Mint
korábban
említettem,
a
Nemzetgazdasági Minisztérium intézkedéseket hozott a lakástámogatásokkal kapcsolatos szabálytalanságok kezelése érdekében, de számos egyéb esetet lehet 11
említeni. Ilyen például, hogy javaslataink alapján az MNV Zrt. intézkedési tervet készített az állami vagyonnal kapcsolatban korábban megállapított hiányosságok megszüntetésére, a vámhatóság új biztonsági szabályzatot készített, illetve hogy az adóhatóság módosította eljárásrendjének az ÁSZ által kifogásolt részeit.
Engedjék meg, hogy itt hívjam fel a figyelmet egy általunk károsnak ítélt és általánosan tapasztalható folyamatra. Ellenırzésünk során több intézménynél is azt tapasztaltuk, hogy az azonnali költségcsökkentés érdekében a belsı ellenırzés rendszerének leépítésével spóroltak. Úgy véljük, hogy ez olyan intézkedés, amely hosszabb távon nem szolgálja a jó kormányzás céljait és nem jelent megtakarítást sem, így nem támogatható.
A belsı ellenırzés anyagi ellehetetlenítése különösen azért káros, mert a külsı ellenırzés rendszerének is erre kell épülnie. A könyvvizsgáló és a számvevı munkája kiegészíti egymást. Gyengül az ellenırzés hatékonysága, ha a megfelelı belsı ellenırzés feltételei nem adottak, ezt a rendszerhibát idıvel mindenképp orvosolni kell majd.
A megfelelı megtakarítási forma kiemelten fontos, amit nem csak a fenti, belsı ellenırzést érintı példa mutat, hanem többek között az önkormányzati pénzügyeké is. Az önkormányzatok mőködésével kiemelten foglalkozik a Számvevıszék, a megyék és a megyei jogú városok gazdálkodásával foglalkozó jelentésünk az ıszi idıszakban nyilvánosságra kerül. A zárszámadással kapcsolatban csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy korántsem mindegy, hogy a megfelelı hiányszámot milyen következményekkel járó intézkedésekkel érjük el. Fontos látni például, hogy az önkormányzati szektorban az egészségügyi és kórházi, illetve az uniós pályázatokhoz kapcsolódó kiadások állnak a túlköltekezés mögött, azaz tipikusan olyan területek, ahol a források csökkentése komoly másodlagos hatásokkal is jár.
12
Tisztelt Ház!
Idei jelentésünkben elsısorban a zárszámadási adatok megbízhatóságának és a pénzfelhasználások átláthatóságának erısítése, valamint az évek óta visszatérı hibák, hiányosságok megelızése érdekében teszünk javaslatokat. Az ÁSZ idei jelentésében megfogalmazott javaslatok elsısorban a miniszterek részére határoznak meg feladatokat. Ezekkel a feltárt hiányosságok megszüntetése mellett erısíteni kívánjuk a zárszámadás adatainak megbízhatóságát és a pénzfelhasználások átláthatóságát, illetve szeretnénk elısegíteni a feltárt hibák jövıbeni elıfordulásának megelızését. A költségvetés végrehajtásának ellenırzése alapján az államháztartásért felelıs nemzetgazdasági miniszternek 17, más minisztereknek 13, a fejezetek, fejezeti jogosultságú költségvetési szervek
felügyeletét, irányítását ellátó
szervek
vezetıinek pedig 4 javaslatot címeztünk. Engedjék meg, hogy ezek közül most csak a legfontosabbakat említsem meg. A nemzetgazdasági miniszternek javasoltuk, hogy írja elı a zárszámadási törvényjavaslat prezentációjának tartalmi és formai követelményeit, szabályozza a tartalék-felhasználás visszapótlási kötelezettségét, intézkedjen a hitelintézetek felé a lakástámogatások folyósításával kapcsolatban, vizsgálja meg illetékmentesség esetén
a
kiszabási
eljárás
egyszerősítésének
lehetıségét,
valamint
a
hátralékállomány növekedésének megállítása érdekében készítessen intézkedési tervet az adóhatósággal.
A nemzeti fejlesztési miniszterhez intézett javaslatok az állami vagyonnal való gazdálkodásra és a kapcsolódó beszámolásra, az állami vagyon terhére kifizetett garancia behajtására, valamint az Uniós Fejlesztések fejezetet érintıen a hazai költségvetés pénzügyi kockázatainak minimalizálására vonatkoztak.
13
A Magyar Államkincstár elnökének azt javasolja az ÁSZ, hogy intézkedjen az adóés járulékbevallások és a kapcsolódó pénzügyi teljesítések összhangjának megteremtése érdekében. Tisztelt Országgyőlés! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Meggyızıdésem, hogy a 2010-es zárszámadás parlamenti vitája jó néhány olyan tanulsággal szolgál, amelyek hasznosítása átláthatóbbá teszi a költségvetési folyamatot és hozzájárul a rend, a szakmai fegyelem érvényre jutásához. Ennek elımozdítására törekedett az állam legfıbb ellenırzı szervezete, az ÁSZ a zárszámadás vizsgálatával és azzal, hogy az Önök felelısségteljes tevékenységének elısegítése érdekében parlamenti vitára benyújtotta a 2010. évi költségvetés végrehajtásának ellenırzésérıl szóló jelentését.
Köszönöm
megtisztelı
figyelmüket.
Budapest, 2011. szeptember 20.
14
