Tartalomjegyzék. Tisztelt Miniszter Úr! 3

Derkovits Gyula Általános Iskola

2

Vezetői Program 2013

Tartalomjegyzék

Tisztelt Miniszter Úr!

3

1. Az intézmény vezetésére vonatkozó program 1.1. Bevezetés 1.2. Célmeghatározás

4 4 4

2. Szakmai helyzetelemzés és az ebből adódó fejlesztési elképzelések 2.1. Működésünk keretei 2.1.1. Jogi keretek

5 5 5

2.1.2. Az intézmény infrastruktúrája 2.2. Tanítványaink és a szülők helyzete, partnerigény és elégedettség 2.2.1. Szociális helyzet 2.2.2. Igények és elégedettség 2.2.3. Mi a teendőnk? 2.3. Pedagógiai munka 2.3.1. Munkatársak, a humánerőforrás alakulása

6 8 8 11 11 11 11

2.3.2. Erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek 2.3.3. Szakmai munkánk 2.4. Együttműködés partnerekkel

16 17 20

3. A célmeghatározásból eredő további feladatok 4. Záró gondolatok 5. Mellékletek 5.1. Szakmai önéletrajz 5.2. Diplomamásolatok 5.3. Erkölcsi bizonyítvány 5.4. Nyilatkozatok

23 26


3


Tisztelt Miniszter Úr! Az Emberi Erőforrások Minisztere a "Közalkalmazottak jogállásáról szóló" 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. § alapján pályázatot hirdetett a Szombathelyi Derkovits Gyula Általános Iskola (Vas megye, 9700 Szombathely, Bem József utca 7.) intézményvezető (magasabb vezető) beosztás ellátására. A fenti állást ez úton kívánom megpályázni. Indokaim a következők:  A beosztáshoz tartozó, illetve a vezetői megbízással járó lényeges feladatokat az intézmény szakszerű és törvényes működtetését, a takarékos gazdálkodást, a munkáltatói jogok gyakorlását és döntéshozatalt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe- az elmúlt 15 évben, a mindenkor aktuális jogszabályoknak megfelelően, a fenntartó és a felügyeleti szervek ellenőrzéseinek tükrében: eredményesen láttam el. Hiszek abban, hogy e komoly munkát igénylő feladatot – amennyiben számíthatok munkatársaim és a fenntartó hatékony támogatására, úgy - a következő öt évben is sikeresen el tudom majd végezni. 

Pályázati feltételeknek megfelelek. Rendelkezem -

főiskolai végzettséggel és tanári szakképzettséggel

-

pedagógus-munkakörben – a Derkovits Gyula Általános Iskolában - szerzett 27 éves szakmai tapasztalattal, büntetlen előélettel pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettséggel



A pályázat részeként benyújtandó alábbi iratokat, igazolásokat mellékelem: -

az álláshely betöltéséhez szükséges végzettség, szakvizsga meglétét igazoló okmányok másolata hatósági bizonyítvány a büntetlen előélet igazolására, valamint annak igazolására, mely a közalkalmazotti jogviszony létesítését lehetővé teszi a legalább 5 éves szakmai gyakorlatot igazoló dokumentum szakmai önéletrajz az intézmény vezetésére vonatkozó program, amely tartalmazza a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléseket nyilatkozat arról, hogy hozzájárulok a teljes pályázati anyag sokszorosításához, továbbításához, (3. személlyel közléséhez) nyilatkozat arról, hogy hozzájárulok személyes adataim pályázattal összefüggő kezeléséhez


4


1. Az intézmény vezetésére vonatkozó program 1.1. Bevezetés 1986. óta vagyok a Derkovits Gyula Általános Iskola pedagógusa. Voltam osztályfőnök, igazgatóhelyettes, folyamatosan és nagy örömmel tanítom a matematikát. Tizenöt éve igazgatóként dolgozom. A közoktatási vezetői végzettséget 1999-ben megszereztem. Ismerem az intézményt, munkatársaimmal meghatároztuk a külső és belső partnerek igényeit és elvárásait, az iskola erősségeit, „gyenge pontjait”, a lehetőségeket és a veszélyeket. A pályázatot iskolánk Pedagógiai Programjára építettem, melyet 16 éve tudatos munkával alkotott az akkori tantestület. Az előttünk álló feladatokat időről-időre aktualizáltuk, de a közösen meghatározott kiemelt értékeink és céljaink időtállóaknak bizonyultak, így vezetői programomban a megkezdett munkánk magasabb szinten való folytatását, korszerűsítését - a jogszabályi környezet lehetőségeit kihasználó kiteljesítését kívánom előre vetíteni.

1.2. Célmeghatározás Az iskola működését figyelemmel kísérők igazolhatják, hogy a 2008-ban megfogalmazott vezetői programban leírtak – szinte kivétel nélkül- megvalósultak. A Pedagógiai Programunkban megfogalmazott küldetésnyilatkozatunkból1 levezethető céltudatossággal dolgoztunk, így az előttünk álló legfontosabb cél nem több és nem kevesebb most sem, mint a hosszú távú tervek megvalósítása -

1

az új jogszabályi keretek között az értékes hagyományok megőrzésével, a korszerű eszközök és módszerek alkalmazásával a partnerekkel való együttműködéssel a folyamatos megújulással, innovációval és nem utolsó sorban a szakszerű, szorgalmas, hivatástudattal végzett munkával.

Részlet a pedagógiai Programban megfogalmazott Alapelvek c. fejezetből „…küldetésünknek tekintjük, hogy szakszerű nevelő-oktató munkával segítsük tanítványainkat abban, hogy - testi-lelki egészség, önismeret és alkalmazható tudás birtokában- a társadalmi és természeti környezettel összhangban, konstruktív életvezetéssel élő felnőttekké váljanak. Sikerességükért érzett felelősségünk abban áll, hogy tudatosítsuk tanítványainkban: felelősek saját sorsuk alakításáért, valamint abban, hogy színvonalas oktatással, korszerű eszközökkel és módszerekkel és konstruktív életvitelre való neveléssel: eszközként alkalmazható tudással is felvértezzük őket.”


5


A fentiekből és a helyzetelemzésből adódó legfontosabb feladataink középtávon az alábbiak lesznek: -

-

az eddigi eredmények stabilizálása mind a nevelés, mind az oktatás területén a szakmai-módszertani munka folyamatos korszerűsítése az eredményesség megtartása érdekében a beiskolázás eredményességének fenntartása (az 1. évfolyam és a középiskola vonatkozásában egyaránt) a tanulók vállalkozói kompetenciáját megalapozó Kismenedzser program kiteljesítése eredményes konfliktuskezelés, a normakövető magatartásra nevelés terén elért eredmények megőrzése, a deviáns magatartás kezelése, illetve kialakulásának megelőzése a tantestületben a „generációváltás” előkészítése

2. Szakmai helyzetelemzés és az ebből adódó fejlesztési elképzelések 2.1. Működésünk keretei A Derkovits Gyula Általános Iskola Szombathely legöregebb lakótelepének első –és évekig egyetlen- iskolájaként 1968-ban kezdte meg működését. A közvetlen környezetünkben azóta további 3 általános iskola közül választhatnak a leendő első osztályosok szülei. A versenyhelyzet folyamatos megújulásra ösztönzi iskolánk pedagógusait. Büszkék lehetünk arra, hogy az évfolyamonkénti 2 osztály stabil keretet nyújt működésünknek és több munkatársunk nevéhez olyan innováció köthető (pl. Gyermekszemmel, Ovis kupa, KMV, Verssoroló...), mely immár városi jelentőségűvé vált. 2.1.1. Jogi keretek -

Az intézmény neve és székhelye: Szombathelyi Derkovits Gyula Általános Iskola, 9700 Szombathely, Bem József u. 7.

-

Oktatási azonosító: OM 036611; KLIK-es szervezeti egység kód: 168006: Alapító szerv neve és székhelye: Emberi Erőforrások Minisztériuma, 1055 Budapest, Szalay utca 10-14 Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere Fenntartó neve és székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. A működtető neve és székhelye: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata, 9700 Szombathely, Kossuth Lajos utca 1-3, mely a

-


6


Művelődési GAMESZ útján látja el a napi működtetéssel kapcsolatos -

feladatokat. A működési körzet keretei között kötelező felvételt biztosító általános iskola, a szabad kapacitása terhére körzeten kívüli illetve bejáró tanulókat is fogad. A Pedagógiai programot – az alapelvek és kiemelt értékek meghagyása mellett, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően legutóbb – ez évben módosítottuk. Az új SzMSz-t és Házirend 2013. április 1-től hatályos.

Az intézmény szakszerű és törvényes működtetését az aktuális jogszabályok és a belső szabályzatok keretei között szeretném folytatni. A közösen megfogalmazott alapdokumentumaink módosítását nem áll szándékomban kezdeményezni. Mindezek mellett továbbra is figyelni kell arra, hogy a tanítványaink – az életkori sajátosságok figyelembe vételével - maradéktalanul tartsák be a Házirendet. Ismerjék a Pedagógiai Programban megfogalmazott alapelveket és elvárásokat, valamint azt a „közös tudásbázist”, mely magában foglalja a névadónkkal, a városunkkal, és az iskolánkkal kapcsolatos legfontosabb ismereteket. 2.1.2. Az intézmény infrastruktúrája Iskolánk 45 éve épült, 16 tanulócsoport befogadására. Az eltelt 45 év alatt új igények merültek fel, gondoljunk a csoportbontásra vagy pl. az informatika oktatására, melyeknek ugyancsak helyet kell biztosítani, így osztályaink gyakran „vándorolnak”. - Továbbra is arra törekszünk, hogy minél több óra az osztályok saját termében legyen. Ezt segítené elő az is, ha még több teremben lenne interaktív tábla. Ugyanakkor a jelenleg jó színvonalú informatikai felszereltség folyamatos szinten tartása is fontos cél, melynek első lépése egy megbízható szerver beszerzése lenne, mely - a pedagógiai szükséglet mellett – biztosítaná a megsokasodott adminisztratív feladatok ellátását, valamint a fenntartóval és a működtetővel való folyamatos munkakapcsolatot. Az iskola 2009-ben a sikeres (NYDOP-2007-5.3/2F) pályázat keretében új arculatot kapott. Sor került a 40 éves vízvezeték-rendszer, a nyílászárók cseréjére és a homlokzat felújítására. „A kékcsempés” jelzőt elveszítettük, de a fent említetteken túl nyertünk pl. még fejlesztő szobát, új bútorokat és eszközöket is. Én legjobban a vizesblokkok felújításának örültem. Sok és nehéz munkát jelentett, melyből az iskola dolgozói is kivették a részüket, de azóta is, nap mint nap jó érzéssel tölt el minket az eredmény.


7


- Változatlanul szem előtt tartjuk a tornaterem szükségességét! Az aktuális (20132018) megyei Feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelésfejlesztési terv utal arra, hogy a mindennapos testnevelés megvalósíthatósága kapcsán számba kell venni az iskolák tornatermi ellátottságát. Bízom abban, hogy ennek nyomán – öt éven belül - a tornaszobánk mellett tornatermünk is lesz. Erre a közösségi nevelés érdekében is igényt tartunk, hiszen nincs az iskolában olyan helyiség, ahol rossz idő esetén – pl. iskolai ünnepségeken, kulturális programokon együtt lehet az iskola közössége. Az előző vezetői programomban így írtam erről: „Iskolánkban országos eredményeket felmutató, magas szakmai színvonalú, emelt szintű testnevelés folyik. Az „új tornaterem” tervei még 1992 elkészültek, a testnevelés órák jelentős része évtizedek óta mégis az iskola folyosóján zajlik. A körülmények ellenére eredményes munkát végző testnevelő kollégáim élnek a Haladás Sportcsarnok és a Sugár úti Sportcsarnok használatának lehetőségével. Látni kell azonban, hogy ez jelentős terhet ró rájuk! Annak érdekében, hogy a város önkormányzati iskoláinak legeredményesebb diák-olimpikonjait ne a forgalmas, hideg, poros folyosókon kelljen felkészíteni az „egészséges életmódra”, és az országos versenyekre, továbbra is keressük a pályázati lehetőségeket…” Bár az eredmények tekintetében – objektív okok miatt- hátrébb kerültünk, a tornateremre való igényünket - különös tekintettel a mindennapos testnevelésre- indokoltabbnak tartjuk, mint valaha és el is követünk mindent annak érdekében, hogy ez a vágyunk teljesüljön. - A felújításból sajnálatos módon kimaradt az iskola gazdasági bejáratánál az ajtó, valamint a testnevelői szoba és az orvosi rendelő ablakainak a cseréje, amit– vagyonbiztonsági és energiatakarékossági okokból a közeljövőben - szintén szükségesnek tartunk. - Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a körülmények kedvező alakulása esetén – pl. pályázati kiírás- felújításra szorul az iskola fűtési rendszere, illetve szükségessé válik a 45 éves öntöttvas radiátorok – legalább részleges – cseréje. - Az elmúlt évtizedekben sok gondot fordítottunk arra, hogy az állagmegóvást és a bútorzat cseréjét – a takarékos gazdálkodásnak köszönhetően a saját bevételek terhére, a jó gazda gondosságával, a lehetőségeink függvényében- biztosítsuk. A bútorzat felújítása terén a Regionális Operatív Program keretében végzett felújításnak köszönhetően is nagyot léptünk előre. A következő időszakban már csak két teremben kell a 40 éves bútorzatot lecserélni. - A távolabbról érkező tanulók kerékpárjainak biztonságos elhelyezését egy kerékpártároló tudná megoldani. - Ugyancsak a tanulók védelmét és a vagyonvédelmet szolgálná, ha kamerával ellátott „beléptető rendszert” sikerülne kiépíteni. - A „kisudvar” négy-öt pad elhelyezésével „mesesarokká” változhatna és a sportudvar mellett az oázist jelenthetné.


8


- Bízunk abban, hogy a gondosság az önálló gazdálkodás megszűntével sem szenved csorbát. A GAMESZ-szel való korrekt együttműködés keretében szeretnénk elérni azt, hogy a színpad használata továbbra is rendeltetése szerint működhessen, hogy rendszeresen biztosítottak legyenek az aktuálisan fontos karbantartási munkálatok.

2.2. Tanítványaink és a szülők helyzete, partnerigény és elégedettség Iskolánk - Szombathely első lakótelepének legkorábban épített iskolájának- körzetében 1968-ban még un. „jól szituált” családok éltek, köztük sok volt a fiatal házas, és sok az iskoláskorú gyermek. A 16 tantermesre épített iskola többszörös kapacitással működött. 1977-ben pl. közel 1200 tanulót öt épületben neveltek-oktattak. Mára egyrészt elöregedett a városrész lakossága, másrészt a „tehetősebbek” – a város más részein - családi házakba költöztek. A megüresedő lakások többségébe kevésbé jó anyagi körülmények között élő, gyakran „messziről jött” családok kerültek. Ennek következtében évről-évre nő a nehéz sorsú tanítványaink száma. Céljaink meghatározásánál, feladataink kijelölésekor és végrehajtásakor mindig figyelemmel kell lennünk két dologra. Egyrészt arra, hogy tanítványaink jelentős részének – szociális helyzetéből adódóan- a világhoz, a munkához való viszonyát alapvetően az iskolában megszerzett tapasztalataik, ismereteik, sikereik és kudarcaik, közösségi élményeik határozzák meg, másrészt arra, hogy az uniós környezetben, való boldogulásra kell felkészítenünk őket egy olyan felgyorsult világban, melynek tudománya, gazdasága, informatikai kultúrája … a felnőtté válásukig elkövetkező években nagyon sokat fog még fejlődni. 2.2.1. Szociális helyzet Iskolánknak 377 (statisztikai többlettel számolva:438) tanulója van. Az osztályok átlagos létszáma: 23,6 (statisztikai többlettel:27,4.). Az alsós tanulók közül szinte mindenki kér napközis ellátást. A felsős napközis csoportba ugyan kevesebben jelentkeznek, de ellátásukra – elsősorban szociális helyzetük miatt- nagy szükség van. A napközis csoportjaink átlagosan 23 fővel működnek. -

A jogszabályi környezet változása során is figyelemmel kell lenni arra, hogy a tanulók számára motiváló és egyben az épülésüket szolgáló, érdekes, az alapelveinkkel ekvivalens elfoglaltságot tudjunk biztosítani, amely során a-tanár is érezheti a jól végzett munka örömét. Az egész napos foglalkoztatás akkor éri el a célját, ha a tanulók számára legalább az otthoni szinten biztosítani tudjuk az informatikai hozzáférést és a

9



könyvtári választékot, a kulturált környezetet de a biztonságos, barátságos, kiegyensúlyozott légkör alapfeltétele a megfelelő működésnek. Iskolánkban - Szombathely Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Tervének 2010-2016. közötti időszakra vonatkozó felülvizsgálatát tartalmazó dokumentum adatai alapján - szombathelyi viszonylatban sok a hátrányos és a halmozottan helyzetű tanuló. Két másik – nem a vonzáskörzetünkbe tartozó- iskola van még hasonló helyzetben. Nevezzük őket 2. és 3. iskolának. 2009 ban 2012 okt. HH

HHH

HH

HHH

Derkovits iskola

26 %

14 %

31 %

14 %

2. iskola

27 %

13 %

37 %

12 %

30 %

11 %

24 %

12 %

20%

6%

3. iskola Megyei átlag Iskolánkban az utóbbi

HH A tanulók száma arány 2008/2009 423 19% 2009/2010 399 26% 2010/2011 383 28% 2011/2012 391 32% 2012/2013 377 31%

5 évben az alábbiak szerint

alakultak

1

az

2

adatok :

HHH arány 11% 14% 14% 15% 14%

BTM arány 6% 8% 7% 9% 10%

SNI arány 3% 4% 6% 5% 5%

35%

32% 30%

31%

28% 26%

25%

20%

19% HH arány HHH arány

14%

15%

15%

14%

11% 8% 7%

6% 5%

6%

3%

5%

5%

4%

0% 2008/2009

1 2

SNI arány

10%

9%

10%

BTM arány

14%

2009/2010

2010/2011

2011/2012

2012/2013

Feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv adatai alapján Októberi statisztika alapján

10



A fentiekből látható –és a mindennapi munkánk során megtapasztalható-, hogy a tanítványaink és szüleik szociokultúrális helyzete nem javul, és feltehetően e téren a közeljövőben sem számíthatunk lényeges változásra. Ezt támasztja alá az alábbi az ingyenesen étkezők és az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak arányának alakulása is. 60% 50% 40%

46%

44%

47%

48%

38%

30%

26%

28%

28%

ingyenes étkező ingyenes tankönyv

20% 20%

17%

10% 0% 2008/2009

2009/2010

2010/2011

2011/2012

2012/2013

Ugyanakkor büszkék vagyunk arra, hogy iskolánkon - a fenti adatok ellenére - nem mutatkoznak a slumosodás jelei. A sávos oktatás lehetővé teszi, hogy a HH, HHH és az SNI tanulók egyik osztályban se legyenek túlsúlyban, és hogy elkerüljük a szegregációt, s ezért az évfolyamon belüli csoportbontást továbbra is fent kívánjuk taratani mind az emelt szintű német, mind pedig a testnevelés tekintetében. 2.2.2. Igények és elégedettség Az évente elvégzett partnerigény- és eredményesség mérések tükrében elmondható, hogy a szülői kérdőívek adatai alapján az általános elégedettségi mutató 4,11 Meglehetősen magas, és az elmúlt évek viszonylatában sem mutat lényeges változást. Idén is a sportversenyekre való felkészítéssel voltak a szülők leginkább elégedettek (92%), de a nyomában ott van az osztályfőnöki munkával való elégedettség is, ami 91%-os. A tanulók viselkedésének megítélésében volt leggyengébb a mutató. Itt is 62 %-os az átlagos elégedettség. (E kérdésben tanulói kérdőívek átlaga 64%, a pedagógusoké 60%). Öröm az is, hogy a kitöltve visszaérkezett kérdőívek aránya minden évben elérte a 75%-ot, így az eredmények relevánsnak mondhatók. Említésre méltó még az a tény is, hogy a szülők és a tanulók körében végzett felmérések eredményei koherensek a pedagógusok kérdőíveinek mutatóival.

1

2013 tavaszán mért adat


11


2.2.3. Mi a teendőnk? A tanulók szociális helyzetét tudomásul véve arra kell törekednünk, hogy a tanulás, a kultúra és az életre való ismeretek és a megfelelő magatartás iránti igényt felkeltsük tanítványainkban, hogy a felismert szükséglet nyomán képességeiknek megfelelően tanuljanak. Ennek a célnak a megvalósítása pedig a szülők, a pedagógusok és a tanulók együttműködésén áll vagy bukik. A tantestületnek tehát igénye van arra, hogy a tanulókat, a kevés érdeklődést mutató szülőket, nagyszülőket „felrázza”. Továbbra is ösztönözni kell a szülőket a közös programokon, szülői értekezleteken, nyílt tanítási napokon stb. való nagyobb részvételre, mert meggyőződésünk, hogy ha e területen nagyobb sikereket érünk el, akkor eredményesebb lesz mind a nevelő, mind az oktató munkánk. E területen folyamatos feladataink vannak. Jó irány pl. a Derkófeszt, az egyes osztályok év végi záróműsora, stb, de a közös kirándulások, az „észrevétlenül” szervezett nevelési tanácsadások adta lehetőségeket is át kell gondolnunk az éves munkaterveinkben. Miért ne kérdezhetnénk meg a szülőket, hogy milyen „szabadidős” programok (receptcsere, gazdálkodás, háztartási praktikák, kamaszpanasz…) iránt érdeklődnek? Ha az osztályok szülői közösségének1 bevonásával konkrét programok kapcsán konkrét feladatok elvégzésére kérjük meg a szülőket, akkor bizonyára jobban aktivizálhatók, mintha csak az ellenőrzőbe írt üzenettel hívnánk őket a szülői értekezletre vagy a fogadóórára. Pedagógiai programunk összhangban van a fentiekkel. A testi-lelki egészséget és az alkalmazható tudást eztán is a középpontban kell tartani. Tanítványaink jövője szempontjából fontos az emelt szintű testnevelés és az emelt szintű német nyelv tanítása. A vállalkozáskész- és a normakövető magatartás is elősegítheti a tanulók felnőtt életben való boldogulását (ld. még 2.3.3 pontban).

2.3. Pedagógiai munka 2.3.1. Munkatársak, a humánerőforrás alakulása E területen a helyzet differenciálódott. Egyfelől változatlanul az erősségeink között tartjuk számon azt, amit az előző pályázatomban így foglaltam össze: „Az 1968-ban megalakult tantestület a hagyományos értékrend alapján, magas színvonalú munkával rakta le az alapokat. Az akkor fiatal, elhivatott tantestület öröksége: a stabil erkölcsi és pedagógiai értékrend és a szakmai tudás, mely iskolánkat

1

Átgondolandónak tartom az SZK választmányának működési szabályzatát a folyamatos működés érdekében.

12



azóta is jellemzi. Miközben a nyugdíjba vonulók helyére új pedagógusok léptek, a szakmaiság folyamatosan áthagyományozódott. A mai tantestület is jellemzően elhivatott, jó pedagógusokból áll…” S miben áll a változás? Eltelt 5 év, és a tantestület sem lett fiatalabb. Akkor 46 év volt az átlagos életkor, most. 49 év. Ennél nagyobb gond az, hogy a következő 5 évben várhatóan 10 pedagógus kezdi majd el jól megérdemelt nyugdíjas éveit. Lesz tehát elegendő munkánk a humánerőforrás fejlesztése terén is! Izgalmas feladat! Nagy figyelmet kell fordítani arra, a „harmadik generációra” jól működő iskolát hagyjunk.

ÁTLAGÉLETKOR

49 49 48,5

48

48 47,5

47

47

47 46,5

46

46

46 45,5 45 44,5 2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

2013.

Nagyon fontos feladat tehát, hogy felkészüljünk az „őrségváltásra”, a fiatalításra. Különös tekintettel kell lenni arra is, hogy az új jogszabályoknak megfelelően további státuszokra lehet számítani.

60

57 54

55

58

56

51 50

47

48

49

50

46 44 41 39

40 36

31 29

30 27

20

10

0 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36

A TANTESTÜLET TAGJAINAK ÉLETKORI MEGOSZLÁSA 2013-BAN

Jelenleg 36 főállású pedagógus teszi lehetővé azt, hogy a közös céljaink megvalósuljanak. Tizenketten rendelkeznek 3 vagy 4 szakkal, hárman egyetemi végzettséggel. 8 kolléga szakvizsgázott, hárman Mestertanári diplomát kaptak. A tantestület 50 %-a bekapcsolódott a TÁMOP 3.1.4 projekt kapcsán a kompetencia alapú oktatás elmélyítését célzó továbbképzési programba. A műveltségterületi képzést (szövegértés, matematika, szociális, életviteli és környezeti kompetencia) kilenc pedagógus vállalta. Az intézményi innovációba is többen bekapcsolódtak. Saját projektjeinket kiteljesítettük, „jó gyakorlatainkat” (mely a tanulás tanításához és a beiskolázáshoz kapcsolódnak) tovább fejlesztettük. Az eltelt időszak azt is bizonyítja, hogy ezek az innovációk fenntarthatók, mert jól határoztuk meg a céljainkat, s mert azok szervesen illeszkednek a pedagógiai hagyományainkhoz. - Véleményem szerint az innovációk (a Siker kulcsa és a Kismenedzser-program) mára „önjáróak” lettek. Az új tanterv bevezetésével pedig kiteljesednek, különös tekintettel arra, hogy be kívánjuk vezetni a Gazdasági és pénzügyi ismeretek illetve a Vállalkozzunk! c. tantárgyak oktatását. - A Tan-tan program az átdolgozott Pedagógiai programban megfogalmazott 1 struktúra keretében foglalja majd el méltó helyét a nevelési-oktatási rendszerünkben. - A továbbképzések terén – a Továbbképzési programunkban megfogalmazottaknak megfelelően - az erkölcstan bevezetéséhez kapcsolódó kompetenciák és az új pedagógus életpályához igazodó elvárásoknak való megfelelést elősegítő képzések élveznek prioritást. - Szükségét látom annak is, hogy minél többen sajátítsák el – képzés vagy/és önképzés formájában- azokat a kompetenciákat, melyek a konfliktusok megelőzésében illetve kezelésében segítenek. - A közeljövőben várhatóan, 3 pedagógiai asszisztens és félállású iskolapszichológus is segíti majd munkákat. Jelenlétüknek reményeim szerint a hátránykiegyenlítésben, a felzárkóztatásban, a választható délutáni foglalkozásokon a sportcsarnokba való kíséretben … vesszük majd leginkább hasznát. - Az iskola honlapjával kapcsolatban folyamatosan igen jó visszajelzéseket kapunk 2, de ha egy teljes munkaidős rendszergazda alkalmazásával nagyobb időkeret áll majd az új munkatárs rendelkezésére, akkor elsősorban azoknak az eredményes tanulóknak kell majd nagyobb teret szentelni, akik példaképül szolgálhatnak a többiek számára.

1 2

Köszönhetően a kidolgozásában és a terület gondozásában részt vevő kollégáknak Köszönhetően a jelenlegi rendszergazdának és az anyagok előkészítőinek


15


- Az iskolatitkár feladatköre is módosult. A gazdálkodással, munkaüggyel kapcsolatos ügyek intézése kapcsán már nem a gazdasági vezetővel, hanem az iskolavezetéssel és a KLIK apparátusával került munkakapcsolatba. Alkalmazkodni kell az új eljárásrendhez is. Munkája nem veszített jelentőségéből, változatlanul lelkiismeretes, pontos, széleskörű, megbízható munkát, ügy és iratkezelést igényel. - Ugyanakkor bízom abban is, hogy a közeljövőben számíthatunk olyan munkatársra is, aki a közgazdasági és ügyviteli, könyvelői ismeretekkel rendelkezve garantálja a tankerülethez – a pedagógiai munka kivételével- kapcsolódó ügyek tekintetében a szakszerűséget és a személyes felelősségvállalást. - A fenntartás és a működtetés terén bekövetkezett változások szükségessé teszik az új helyzetekhez való alkalmazkodást. Például azt, hogy a karbantartások, az állagmegóvás, fejlesztés… terén a „jó gazda gondossága” nem nélkülözhető, de az anyagi forrásokra nincs rálátásunk. A GAMESZ munkatársaival ezért is fontos a jó munkakapcsolat fenntartása. - Bárhogy is változik azonban az oktatásügy, iskolánkban – a munkaközösség-vezetők mellett – továbbra is az osztályfőnökök és a napközis csoportok vezetőinek vállán nyugszik a legnagyobb felelősség (amit reményeink szerint a későbbiekben anyagilag is jobban el lehet majd ismerni). Öröm, hogy az elmúlt 5 évben – feladatcsökkenés miatt - nem kellett egyetlen munkatársunktól se megválni illetve munkaidejét csökkenteni. Az évfolyamonkénti 2 osztály számunkra1 jól átlátható, „emberléptékű” struktúrát jelent, szükséges és elégséges keretet biztosít a mindennapi munkánkhoz. Vezetőként továbbra is fontosnak tartom, hogy az iskola dolgozóit – az intézményhez és az egymáshoz való viszonyban- az önálló kezdeményezésen és személyes felelősségvállaláson nyugvó együttműködés jellemezze. Nem kevésbé fontos az sem, hogy legyen továbbra is szoros személyes kapcsolatuk a tanulókkal. Érezzék a gyerekek, hogy személy szerinti figyelmet kapnak, és minden tanuló biztos lehessen abban, hogy a tantestületünkben van olyan pedagógus, akihez bármikor, bármilyen problémával, bármilyen kéréssel bátran fordulhat. Egyetértek D. L. Nolte szavaival, aki szerint a gyermek abból tanul, amit lát2, és ez a tudat formálja az iskolai magatartását is.

1

A tanulók, a tantestület és a szülők számára egyaránt „Ha a gyermek együtt él a biztonsággal, megtanul hinni magában és környezetében. Ha a gyermek együtt él a barátságossággal, megtanulja, hogy a világ olyan hely, ahol jó élni” … 2


16


2.3.2. Erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek A Bevezetésben leírtak alapján kérhettem meg munkatársaimat, hogy az iskolavezetésen keresztül segítsenek röviden értékelni az eltelt 15 év munkáját, határozzák meg azokat a munkaelemeket, melyeket érdemes változatlanul folytatni, illetve elvetni vagy újragondolni. A közösen elvégzett SWOT elemzés a következő eredményt hozta: 







Erősségek: Iskolánkat stabil értékrend, pedagógusainkat az együttműködés és a konstruktív1 magatartás jellemzi. A színvonalas szakmai-módszertani, és a szívesen vállalt önkéntes munkának köszönhetően vannak országos jelentőségű sporteredményeink, városi hatókörű innovációink, figyelemre méltóak a rendezvényeink, méltóságteljesekígy hatásosakaz ünnepségeink, megemlékezéseink. Gyengeségek: A nehezen motiválható - gyakran év közben, magasabb évfolyamokon, magatartási problémákkal a hátuk mögött hozzánk kerülő- tanulók szülei közül csak kevéssel sikerült napi kapcsolatot kiépíteni, így gyakran a magas színvonalú szakmai munka ellenére sem mutatkoznak meg az igényeink szerinti eredmények a normakövető magatartás, illetve a tanulás terén. Lehetőségeinket az új jogszabályi környezet, „a” tornaterem és az „interaktív táblás tantermek” számának növelése rejti magában mind a nevelés, mind az oktatás terén. A pályázatokba való bekapcsolódás – a korábbi éviekhez hasonló aktivitással- további sikereket hozhat. A dolgozatok és a szakmai anyagok fénymásolásának lehetősége kiválthatja a drága feladatlapok hiányát. A veszélyeket a csökkenő gyermeklétszámban, a körzetünkben élők elszegényesedésében és életvezetési nehézségeikben, a deviáns magatartás társadalmi szintű elszaporodásában látjuk.

- A SWOT analízis során felmerült gondolatok kapcsán, a fentieken kívül meg kívánom jegyezni, hogy a testnevelés terén elért eredmények jelentőségét növeli, hogy azokat tornaterem nélkül, a testnevelők és a szülők fokozott erőfeszítése árán értük el. A továbbiakban is számítok erre az odaadó munkára, különös tekintettel a sportban jelen lévő nevelő erőre és az egészségfejlesztés lehetőségére. - A gyengeségek között felmerült a fegyelmezés helyzete is. A társadalmi környezetet figyelembe véve az akár eredmények között is számon tartható, hogy „nem söpörtük a szőnyeg alá” a gondokat, folyamatosan „résen voltunk”. A későbbiekben is ugyanilyen nagy figyelmet kell fordítanunk a normakövető magatartás fontosságának tudatosítására és betartatására.

1

Közösségfejlesztő és önfejlesztő


17


- A „veszélyek” alatt a rajtunk kívül álló okok miatt fellépő fenyegetettséget értjük. Miből fakadnak további gondjaink? Nagyrészt tanítványaink nehéz szociális helyzetéből. Ez továbbra is arra kell hogy ösztökélje tantestületünket, hogy a sikeres élet lehetőségére készítse fel tanítványainkat. Olyan ismereteket nyújtsunk számukra, és olyan magatartásformát alakítsunk ki bennük, melyet eszközként tudnak majd alkalmazni a nehéz helyzetből való kiemelkedéshez. Fel kell tehát készülnünk a Gazdasági és pénzügyi kultúra és a Vállalkozzunk! c. tantárgyak hatékony bevezetésére. Az eredmények eléréséhez intézményünk valamennyi, pedagógusának pozitív hozzáállására, becsületes munkájára szükség volt és abban a reményben pályázom meg az intézményvezetői állást, hogy a későbbiekben is számítok erre. A siker mindannyiunk közös érdeke. Az „erősségeinket” meg kell tartanunk, a „lehetőségeinkkel” tudnunk kell élni, a „gyengeségeinken” úrrá kell lenni. A „veszélyek” ellen nem sokat tudunk tenni, kénytelenek vagyunk tudomásul venni, miközben megpróbálunk belőlük ajándékot, „kincset” formálni. Mint a kagyló1… 2.3.3. Szakmai munkánk A legutóbbi ciklusban több ellenőrzés (2009. ősz: Fenntartói törvényességi, tanügyigazgatási ellenőrzés / 2010 dec. Hatósági ellenőrzés_OKÉV / 2012. ősz: Pénzügyigazdasági ellenőrzés a 2007-2011. évekre vonatkozóan / pályázatokhoz kapcsolódó monitoring vizsgálatok) is azt bizonyította, hogy jól végezzük a dolgunkat. Botrányos jelenség nem kötődik iskolánkhoz, érdemi panasz – tudtunkkal- nem érkezett a fenntartóhoz. Tesszük a mindennapi munkát, melynek középpontjában a tanuló illetve a nevelése és oktatása áll, de jelentős szerepet játszik iskolánk életében a tanórákon kívüli – s ebben nagy számban önként, térítés nélkül vállalt – tanórákon kívüli tevékenység. Az új jogszabályi keretek között erre a tevékenységrendszerre bízvást tudunk majd alapozni úgy, hogy a folytonosság biztonságát is megtarthassuk.

1

„Bámulatra méltó, hogy egy olyan egyszerű élőlény, mint a kagyló, olyan csodára képes, mint az

igazgyöngy. Az emberek, ha irritálja őket valami, dühöngenek, morognak, csapkodnak. A kagyló egészen mást tesz. Ha idegen testecske kerül a belsejébe és irritálni kezdi, olyan anyagot bocsát ki, ami csökkenti a kellemetlen súrlódást. Bevonja a sebesülést kiváltó testecskét, és csodák csodája, a kibocsátott anyag megszilárdul, és gyönyörűséges gyönggyé változik. Azoknak a kagylóknak, melyeket idegen testecske nem irritál, nincs problémája. Nincs probléma – nincs igazgyöngy.” Baughman

M.

Dale


18


Visszatekintés Az intézmény történetének első 20 éve alatt többször volt példa arra, hogy az iskolában folyó munka „megelőzte korát”. Innen indult pl. a Derkovits ösztöndíjasok kiállításának országos programja. Francia nyelvet is oktattak akkor, amikor még csak az orosz volt az általános, német és testnevelés tagozatot indítottak, számítástechnikai bázisiskola lettünk… A 30. évére kissé „elfáradt szervezet” működése új lendületet kapott, amikor 1998 őszétől az akkori Tantestület által közösen alkotott Pedagógiai Program szerint kezdtünk el dolgozni. Szerencsés egybeesés, hogy igazgatói pályám is ekkor kezdődött, s így a Vezetői Program és a Pedagógiai Program a mindennapi gyakorlatban koherens, céltudatos munkatervvé forrt össze. Az elmúlt években a Tantestület időarányosan elvégezte a Pedagógiai Programban és a Minőségirányítási Programban kijelölt feladatokat. Megküzdöttünk a csökkenő gyermeklétszámból adódó nehézségekkel. Öröm, hogy más iskolák is gyakran követték újító törekvéseink példáját. Mikorra belefáradnánk a munkába, akkorra többnyire jönnek újabb kollégák fejlesztő ötletei vagy a kisebb-nagyobb sikerek, és egy jól sikerült program után egyszercsak megint azt mondja valamelyikünk, hogy „megint jó volt Derkósnak lenni”. Az eltelt 15 év mérföldkövei és a „fenntartandó fejlődéshez” kapcsolódó további feladatok   



  

A közösen kimunkált Pedagógiai Programunk és a Vezetői Program szerint kezdtünk dolgozni. Irányvonalunkon most sincs okunk változtatni. A saját bevételeknek és a szponzoroknak köszönhetően megújult az ebédlő, a szülői fogadó bútorzata és színpadunk is lett. Tudatosan építettünk szakmai örökségünkre („tagozatok”, színvonalas oktatónevelő munka), felélesztettük és továbbfejlesztettük a hagyományainkat, új innovációkat fejlesztettünk ki, melyek azóta kiteljesedtek. Életre hívtuk a Derkovits-heti rendezvénysorozatot (megemlékezések, koszorúzás, verssoroló, kiállítás, Derkovits-vetélkedő, Derkovits-kupanap, városismereti nap, nyelvi nap, a Siker kulcsa témanap, Kis menedzserek versenye) Óvodások játékos sportversenyét, valamint a „Gyermekszemmel 200x” rajzoló versenyt, Új szemlélettel és szorgalommal végzik munkatársaink a felelősségteljes napközis nevelő-oktató munkát.










19


A kompetenciamérés eredményeiben egyes osztályok esetében megmutatkozik a hátrányos szociokultúrális helyzet, bár a HHH-s tanulók eredményei se szakadnak le számottevően a többiekétől. A szerencsésebb összetételű osztályok eredményeire méltán lehetünk büszkék, vannak, akik a hatodik és a hetedik szintre is eljutnak. Minimális célunk, hogy az elmúlt 4 év átlageredményét továbbra is megőrizzük. A középiskolákban szeretik a „Derkósokat1”, mert jól megállják a helyüket. Különösen a nyelvismeretet és az alapkészségek meglétét dicsérik. A felvételi beszélgetéseken jó hasznát veszik az „önmenedzselési” ismereteknek. A Diákönkormányzat keretében nem csak a közéletiséggel kapcsolatos szerepekkel ismerkedhetnek tanítványaink, de a Derkovits-heti megemlékezés, a papírgyűjtés és a „Tégy egy órát iskoládért” program is nagy jelentőségű iskolánk életében. A tanulók örömére a DÖK nem feledkezik meg a discóról és a Gyermeknapról és a „Mikulásvárásról” se. Az NYDOP, a TÁMOP és a TIOP –pályázatok kapcsán sokan sokat dolgoztunk, de hatására – ahogy mondani szoktuk- kívül-belül megújult az iskolánk. Nem csak az épületet, hanem a szakmai- módszertani munkát is értve ez alatt.

2013 őszétől az új jogszabályi környezetnek való megfelelésen, a belső fejlesztő munkán kell, hogy legyen a hangsúly. A megismerésre, a megvalósításra és a tapasztalatok alapján való korrekcióra kell a majd nagy figyelmet fordítani. - Érdemes arra törekedni, hogy következetesen és céltudatosan folytassuk a megkezdett utat, hiszen a szülők „lábbal szavaztak” arra, hogy van igény erre a programra. Elismerik, hogy fontos megtartani az „alapozó tantárgyak”, az emelt szintű testnevelés és német nyelv valamint az informatika kiemelt szerepét, továbbá biztosítani kell a normakövető és a vállalkozáskész magatartás prioritását. - Továbbra is tennünk kell azért, hogy évről-évre kiemelkedő sikereket érjünk el a sportversenyeken, lehetőségeinkhez mérten eredményesen szerepeljenek tanítványaink a tanulmányi és kulturális versenyeken, bemutatókon, és ne feledkezzünk meg a rajzversenyekben rejlő lehetőségekről se. Kitűnő ötlet a „Derófeszt” és az internetes angol nyelvi verseny, fenntartandók az Egészséghét népszerű programjai, de továbbra is büszkék szeretnénk lenni a színvonalas Derkovits-vetélkedőre is. A beiskolázási programsorozat eredményessége az abban részt vevők munkáját dicséri. Eredményes továbbvitele elengedhetetlen a jövőnk szempontjából is. Az iskola menedzselése ugyancsak mindannyiunk érdekét szolgálja. Bízom abban, hogy a hagyományos programjaink jól illeszkednek az új jogszabályi környezetbe, és hogy mind az intézmény, mind az egyes munkatársak jól megállják helyüket a várható minősítések során is 1

Molnus Péter : Derkovits: szemben a világgal (Bp, 2008.) c. könyvében említi, hogy Derkovits Gyulát barátai „Derkó”-nak becézték…


20


- Az elmúlt 15 évben megteremtettük a korszerű informatikai oktatás feltételeit. Kialakítottunk két számítástechnika tantermet, az adminisztrációt a korszerű igények szerint gépesítettük. Most viszont arra kell törekedni, hogy az informatikát magas szinten tanítsuk, versenyeztessünk és az érdeklődő tanulókat felkészítsük a számítógép-kezelői vizsga sikeres letételére is. - A napköziben elindítottuk azt a programot, melynek következtében az első-második osztályosok szinte észrevétlenül szerezhetnek kompetenciát a mindennapi életükhöz kötődő területeken az angol nyelv használatából. Ezt a folyamatot érdemes tovább vinni és az eredményességének nagyobb publicitást kell adni. - A választható délutáni foglalkozásokat a pedagógiai programunkban meghatározott értékrend és tevékenységi program alapján a munkaközösségek vezetőivel együttesen kívánom kialakítani úgy, hogy a tanulók érdeklődésén kívül a kollégák kompetenciáit is maximálisan figyelembe vegyük. Itt is teret kell adni a sportnak, az egészségnevelésnek (benne pl. életvitel, táplálkozás, elsősegélynyújtás, élelmiszerbiztonság…), az alapismereteknek épp úgy, mint a egyes tantárgyakhoz kötődő tehetséggondozásnak és felzárkóztatásnak, hátránykiegyenlítésnek, a kompetenciamérésekre való felkészülésnek. - A Derkovits-heti rendezvénysorozat elsősorban a tanítványainkhoz illetve a tanítványainkról szól, de fontos eleme a külső partnereknek való megmutatkozás és köszönetnyilvánítás azoknak, akik segítik intézményünk munkáját, életét. A reményeink szerinti nagyobb közösségi tér (ld. tornaterem) lehetővé teszi majd azt is, hogy a „verssoroló” reprezentatív programja is valamennyi tanítványunkhoz, valamennyi érdeklődő szülőhöz eljusson. - Ha a háziversenyek eredményhirdetését is egybekötnénk a Derkovits-hét ünnepélyes zárásával, akkor nagyobb figyelmet tudnánk irányítani azokra a tanítványainkra, akik példaképként szolgálhatnak másoknak. - A honlapon is nagyobb teret szeretnék biztosítani a jól tanuló, példás magatartású, valamely területen eredményesen szereplő tanulóknak, akik példaképet jelenthetnek a többiek számára. Reményeink szerint a főállású rendszergazda alkalmazásával erre is nagyobb lehetőségünk lesz majd. Amennyiben a negyedik ciklushoz is megkapom a döntéshozók bizalmát, és építhetek a kollégák további együttműködésére, úgy az elért pozíciónk megtartását tartom legfontosabbnak, mely feltételezi a megváltozott jogszabályi környezethez igazodó, eredményes belső fejlesztést, a hagyományok és az előrelátó tervezés fenntartását. Mindezt úgy, hogy az új keretek között is megtaláljuk azokat a szervezeti és munkaformákat, melyek között meg tudunk felelni az oktatásirányítás elvárásainak és időarányosan meg tudjuk valósítani a Pedagógiai Programunk célkitűzéseit is.


21


2.4. Együttműködés a partnerekkel Mindennapi munkánk szerves része a külső és a belső partnerekkel való együttműködés. Sikeresek az óvodai és a középiskolai kapcsolataink, a hitoktatóval, az iskolaorvossal, a védőnővel, a további külső partnerekkel (pl. a Vállalkozói Központtal) való szakmai együttműködés, s nem utolsó sorban reméljük, hogy a Fenntartóval és a Működtetővel is - az elmúlt időszaknak megfelelően- a legjobb munkakapcsolatot sikerül kialakítani. Tantestületünk sok, szerteágazó, önként vállalt tevékenységgel gazdagítja iskolánkat. Mindezen túl az elmúlt 15 évben nem volt olyan időszak, amikor ne kellett volna jelentős oktatáspolitikai ill. jogszabályi változások miatt pl. számottevő tantervi változásokat nyomon követni, új dokumentumokat szerkeszteni, vagy például új és új adminisztrációs követelményeknek megfelelni. E mellett az állandó készenlétet igénylő ügyeletesi munkából is mindannyian kivettük a részünket, de az igazgatóhelyettesek naponkénti, önálló, felelős döntést igénylő munkája meghatározó jelentőségű volt. A munkaközösségek az iskola szakmai munkájának meghatározó műhelyei. A munkaközösségek vezetői a közösség elismert személyiségei. Felelősségteljesen irányítják, ellenőrzik és értékelik - a folyton változó elvárások közepette is - az oktatónevelő munkát, a tananyag- és eszközfejlesztést. Tudásukat és felelősségvállalásukat nagyra becsülöm, s ennek alapján bátran támaszkodhatok szakmai véleményükre. Vannak, akik úgy látják, hogy a munkaközösségek illetve azok tagjai közötti leterheltségben a kívánatosnál nagyobbak a különbségek. Ilyen megfontolás alapján néhány programot, feladatot munkaközösségeken átnyúló munkacsoportok, team-ek vállalnak magukra. A pedagógusok munkaidejének változása kapcsán különösen figyelni kell majd arra, hogy a munkatársak terhelése arányos legyen. Az osztályfőnökök és napközis nevelők a nevelés eredményességének letéteményesei. A szülők is elismerik munkájukat. Jellemzően idejében felvállalják a problémákat, még mielőtt kezelhetetlenné válnának. A szabadon válaszható délutáni elfoglaltságok ideális megszervezése is feltételezi a szülőkkel és a tanulókkal való személyes kapcsolat ápolását. Az iskola oktató-nevelő munkája szempontjából meghatározó a könyvtár szerepe, mely az önálló ismeretszerzés barátságos színtere. Könyvtárosunk szakszerű segítségére és ösztönzésére is számíthatnak a kollégák és a tanulók egyaránt. Értékesek - a könyvtári órák mellett - a kapcsolódó beiskolázási programok, valamint a könyvtáros-tanár közművelődési tevékenysége is, mely pl. a Verssoroló c. programban is nyomon követhető és reményeim szerint a jövőben is folytatódik.


22


Az ifjúságvédelem az elmúlt időszakban egyre bővülő feladatkört jelentett. Az ifjúságvédelmi felelős nehezedő körülmények között, folyamatos munkával, a jogszabályok naprakész figyelemmel kísérésével, felelősségteljesen, precízen végezte a széleskörű együttműködést feltételező munkáját csakúgy, mint a kampány jellegű feladatokat. E munka a közeljövőben – a jogszabályi változások nyomán- várhatóan új keretek között folytatódik, de a kapcsolódó intézményrendszerrel való együttműködés számunkra továbbra is fontos lesz. A Diáktanács működtetése nem csak színesíti a tanulók és az iskola életét, de a demokratikus társadalom nyújtotta lehetőségek és elvárások is ebben a keretben sajátíthatók el leghatékonyabban. Ennek figyelembe vételével végzi feladatát a DÖK munkáját segítő pedagógus Az iskolai életet kiteljesítő, felelős döntéseket feltételező, sok ötletet, és a szerteágazó igényeket, programokat nem könnyű egyeztetni. A pályázatok írása és megvalósítása, a papírgyűjtés ugyancsak értéket teremt, melynek hasznából a gyermekprogramok is rendszeresen részesülnek. Jogos igény, hogy a közösen jóváhagyott programokhoz, az együttműködési megállapodásban vállalt feladatok ellátásában a tantestület nagyobb segítségére számíthasson a diákok szervezete. A későbbiek során szeretnék olyan találkozásokat, kerekasztal beszélgetéseket kezdeményezni, melynek során a Diáktanács tagjait is be tudnánk vonni közös napi gondjaink – pl. a magatartási , rendtartási gondok - megoldásába. Az alapítványokban végzett munka nagy felelősséget igényel, ugyanakkor széleskörű lehetőséget biztosít olyan célokra, melyekre költségvetési keretből nem tudnánk forrásokat támogatni. A Derkovits Iskoláért Alapítvány kuratóriumának bizalmából – és kérésükre – immár 13 éve osztozom ebben a felelősségben. Köszönettel tartozom mindenkinek –különösen Szabóné Tóth Andreának és Szabó Mártának- akik a legnagyobb segítséget adják ehhez a munkához. Az Derkovits Iskola Diáksportjáért Alapítvány működése sajnos ez évben megszűnt, így az alapítványi döntések során – amennyiben az anyagi lehetőségeink megengedik- a sportcélú támogatásoknak nagyobb teret kell engedni. Erre garanciát jelent majd, hogy Hernádi Pálné -aki évtizedeken keresztül gondozta az iskola sportját támogató alapítvány munkáját- a közeljövőben szintén tagja lesz a kuratóriumnak Biztonságot jelent számunkra, hogy a mindennapi problémák megoldása során számíthatunk a Közalkalmazotti Tanács véleményére. Nem gerjesztik a problémákat, hanem azok megelőzésére törekednek, együttműködnek a kitüntetési javaslatok felterjesztésében, javaslatot tesznek a Derkovits Emlékplakett jutalmazottjaira. Nagy szerepe van tevékenységükben a közösségformáló programoknak, melyekre szintén számítunk a következő időszakban is.


23


Iskolánk dolgozóinak közel fele szakszervezeti tag. Véleményem szerit a szakszervezet vezetőségét – csakúgy, mint tantestületünket- jellemzi, hogy szélsőségektől és politizálástól mentesen végzik munkájukat, képviselik a dolgozók érdekeit. Közösségi programjaink megvalósításában szívesen működnek közre, ápolják a nyugdíjas kollégákkal való kapcsolatunkat. Azt remélem, hogy bízvást számíthatunk erre a munkára a későbbiekben is. Munkatársaink közül sokan vannak, akiknek a neve összeforrt az intézményi munka egy-egy területével. Nélkülözhetetlen az a sok munkát és felelősséget jelentő tevékenység melyet a tankönyvfelelősök, a mérési felelős, a közművelődési felelős, a továbbtanulási felelős, a balesetvédelemi és a munkavédelemi felelős vállal. Büszkék lehetünk azokra a kollégákra is, akik vállalják, hogy a nagy számban jelentkező tanulókat nyáron táborba viszik. Az énekkar és a táncosok szereplése mögött is értékes munka áll. Tizenöt évvel ezelőtt felelevenítettük és szorosabbra fűztük a Szülők Közösségével való kapcsolatunkat. Nekik köszönhető a Derkovits Iskoláért Alapítvány létrehozása is, melynek gazdálkodásában ugyancsak nagyon sokat segítenek. Öröm, hogy az aktuális vezetőség arra törekszik, hogy elősegítse céljaink megvalósítását. A mindennapi oktató-nevelő munkában való együttműködés területén azonban majd ki kell alakítanunk a megfelelő munkaformát – amiben ezúton is kérem a segítségüket. Számunkra fontos érték, hogy az Iskolaszék sem csak formálisan gyakorolja a törvényben meghatározott kompetenciáit. Kérésünkre véleményezik dokumentumainkat és a munkánkat, de a konkrét gondjaink megoldásában, terveink megvalósításában is mellettünk állnak. Köszönjük, hogy az Iskolaszék „rajtunk tartja a szemét”, tájékozódik a napi munkánkról, a gondjainkról, eredményeinkről, és hogy anyagi forráshoz is segítenek hozzájutni.

3. A célmeghatározásból eredő további feladatok A helyzetelemzésben leírtak alapján a nevelésben nincs alternatívája  a konstruktív életvitelre a  normakövető és a  vállalkozáskész magatartásra való nevelésnek. A tanításban továbbra is helye van az  emelt szintű testnevelésnek  a német nyelvi tagozatnak  az alapozó tantárgyak kiemelt szerepének valamint  az informatikának  a tudatos napközis nevelő és oktató munkának.


24


A hagyományőrzést és az ehhez kapcsolódó „Nyitás”- programokat ugyancsak indokolt továbbvinni. A konstruktív magatartást mind a pedagógusok, mind pedig a tanulók szempontjából továbbra is fontosnak tartom. Az önfejlesztő magatartás kialakítása érdekében véleményem szerint az önismeret fejlesztésére kell nagyobb gondot fordítani. Különös jelentősége van még a tanulás tanításának, mely az élethosszig tartó tanulás alapja. Lehetőség szerint biztosítani kell, hogy minden kollégának legyenek olyan órái, melyet a szükség szerinti felzárkóztatásra fordíthat. A versenyeztetést pedig – az évfolyamonkénti háziversenyek kiteljesítésével- a versenyhelyzet motiváló hatásának felhasználásával a tanulás eredményességnek, a tehetséggondozás eredményességének kell alárendelni. A pedagógusok szempontjából az önfejlesztés középpontjába - az új jogszabályi környezet megismerése, megvalósítása, a pedagógiai (nevelési és oktatási) módszerek és a technikai eszközök alkalmazásához szükséges kompetenciák fejlesztése mellett - a pedagógusok minősítésére való felkészülést kell állítani. 1 A közösségfejlesztő magatartás lényege – a normakövető és értékóvó magatartás mellett- a segítőkész, karitatív magatartás, és a becsületes (szellemi, fizikai, közéleti) munka. Ebbe véleményem szerint – az eddig végzetteken túl- az is belefér, hogy az iskola épületének és udvarának rendben tartásában a mostaninál nagyobb felelősséget vállaljanak tanítványaink. Ugyanakkor elősegítené a biztonság és a családiasság érzését az is, ha - új tartalmakkal kitöltve- felélesztenénk a „testvérosztályi” rendszert, mely a személyes kapcsolatokra is építene. Az önkéntes munkát végző, immár középiskolás tanítványaink iskolánkban való megjelenése ugyancsak jó példa lehet jelenlegi tanítványaink számára. Továbbra is a nevelési program szerint, alkotó, konstruktív hozzáállással kell végezni a munkánkat. Úgy, hogy magunk is példaképek lehessünk. Olyan iskolát szeretnék, ahol a gyerekek és a felnőttek egyaránt biztonságban érzik magukat, szeretnek tanulni, dolgozni, és továbbra is betartják a közösen kialakított szabályokat.

1 „A törvény egy sor olyan elemet ír elő, amelyek a közoktatás minőségirányításában rendszerré szervezhetők: az intézmények külső, pedagógiai-szakmai ellenőrzését, ennek keretében a pedagógusok rendszeres értékelését, valamint a vezetők értékelését, az önértékelésre építve. A pedagógusok munkájának minőségi értékelését fogja szolgálni a jövőben az életpályamodell, melyben szintén külső értékelés alapján a pedagógus standardizált kritériumokkal kijelölt minőségi fokozatokba sorolható: pedagógus I, pedagógus II, mesterpedagógus, kutató tanár. Ezzel a korábbi évtizedben kiépült belső intézményi minőségfejlesztő munka további külső értékeléssel egészül majd ki.” Ld.: Intézményi minőségirányítás az új jogszabályok tükrében. = Oktatas.hu 2013. március 13.


25

Három arculat – három generáció

A város első „lakótelepi” iskolája. 1968. szeptember

„A kékcsempés” … 2009. előtti évek



26


Záró gondolatok Ingmar Bergman szerint „Mindig kényelmesebb passzívnak maradni és panaszkodni, hogy az ember feje fölött döntik el a dolgokat, mint vállalni a közös felelősséget”. Én – a Tantestület és a döntéshozók támogatása esetén- szeretnék részt vállalni a felelősségből, vezetői programomat is ennek jegyében dolgoztam ki.

Szombathely, 2013. május 25.

……………..…….. dr. Kovács Péterné

Tartalomjegyzék. Tisztelt Miniszter Úr! 3

Recommend Documents