Dr. Matolcsy György miniszter Nemzetgazdasági Minisztérium Budapest Tárgy: munkaadói közterhek csökkentése
Tisztelt Miniszter Úr! A Közigazgatásfejlesztési Társaság üdvözli a kormányzat azon szándékát, hogy az ország szempontjából kiemelkedő jelentőségű fejlesztési területeken a lehető legszélesebb társadalmi részvételt igényli stratégiájának, döntéseinek megvitatásához. Mielőtt a tárgyban jelzett javaslatokra ismertetném, engedje meg, hogy röviden bemutassam a Közigazgatásfejlesztési Társaságot (KÖFT) és annak tevékenységét. Az egyesületet fiatal köztisztviselők és támogatóik alapították 2006 végén azzal a céllal, hogy aktív szakmai munkát folytassanak a közigazgatási modernizáció égisze alatt, terjesszék a legkorszerűbb közigazgatási ismereteket, és olyan hálózatot alakítsanak ki, amely információkat és támogatást nyújt a jelen és a jövő szakembereinek, valamint a pálya iránt érdeklődő fiataloknak. Több, az EU által társfinanszírozott kutatási projektben működtünk közre, és kiadványok megjelentetésében is részt vettünk. A KÖFT-nek 2008-ban önálló szakmai szemináriumsorozata indult a Budapesti Corvinus Egyetemen „Közigazgatás-fejlesztés elmélete és gyakorlata” címmel, majd idén júniusban először intenzív, közpolitika tárgyú nyári PhD szemináriumot szerveztünk, melynek során a résztvevőknek lehetősége nyílt a hazai és európai uniós közpolitikára vonatkozó alapvető, a legutóbbi évek kutatási eredményeit is magában foglaló ismeretek elsajátítására. 2008. óta társszervezői vagyunk a Közigazgatási Állásbörze és Karriernapnak, valamint a Köztisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetségével közösen részt vállalunk a Közigazgatási Szakmai Ifjúsági Napok megszervezésében
[email protected] 1
és a kapcsolódó szakmai pályázati kiírásban. A KÖFT 2010 tavaszán négy eközigazgatás témájú e-learning tananyag megtervezésében és kivitelezésében működött közre. A Társaság 2010 nyarán részt vett a Nemzetgazdasági Minisztérium által közzétett Új Széchenyi Terv vitairatának véleményezésében, valamint az ezt követő nemzeti konzultációkon, ahol - több más téma mellett - a közigazgatás átalakításával kapcsolatban fogalmaztunk meg javaslatokat. Bekapcsolódtunk továbbá a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetésébe is, több törvénytervezettel kapcsolatban is javaslatokat küldtünk a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak, illetve a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak. A rövid kitérő után a munkaadói közterhek csökkentésére, valamint az adminisztráció egyszerűsítésére kapcsolatban az alábbi javaslatokat fogalmazzuk meg. A Nemzeti Együttműködés Program egyik legfőbb célja a foglalkoztatottság növelése. Ehhez álláspontunk szerint csökkenteni kell a foglalkoztatáshoz kötőtő, a munkaadókat terhelő közterheket, valamint egyszerűsíteni szükséges a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adminisztrációt is. A javaslatok összességében 3 százalékponttal csökkentik a foglalkoztatáshoz kötődő, munkaadókat terhelő járulékokat (és így az adminisztrációt is, mivel megszűnnek ezen járulékok) a kötelező költségvetési ellentételezés elvének betartása mellett, hozzájárulva ezzel a kormányzat által megfogalmazott fő célokhoz, nevezetesen a foglalkoztatottság növeléséhez és az adminisztráció csökkentéséhez. Az intézkedések hatását a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény előirányzatain keresztül mutatjuk be:
[email protected] 2
adatok millió forintban Intézkedés megnevezése Munkaadói egészségbiztosítási járulék megszüntetése A munkadókat terhelő, 1 %-os munkaerőpiaci járulék megszüntetése Foglalkoztatást terhelő, munkaadók által fizetett közterhek csökkenése összesen Egészségterhelési hozzájárulás bevezetése technikailag a jövedéki adó emelésével (alkohol, dohány termékek) A munkavállalókat terhelő munkaerőpaci járulék 1 százalékpontos emelése A munkavállalói egészségbiztosítási járulék 1 százalékpontos emelése Költségvetésre gyakorolt hatása összesen
Költségvetésre gyakorolt hatása -154 058,9 -75 080,0 -229 138,9 126 000,0 75 080,0 73 835,6 45 776,7
Megjegyzés: az intézkedések összesített hatása - az egészségterhelési hozzájárulás bevezetése -miatt pozitív, az új hozzájárulás nagysága az egészségügyi költségvetés tárgyában1 a NEFMI részére megküldött javaslatunkkal egyezik meg. 1.) A jelenlegi szabályozás szerint a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetett egészségbiztosítási járulék mértéke 2 %. Ennek eltörlése -154 058,6 millió forint költségvetési hatással járna. 2.) A járulékbevételek csökkentése kizárólag abban az esetben fogadható el, ha megtörténik a bevételkiesés teljes körű kompenzációja. A kompenzációt részben a jövedéki adóval kapcsolatban célszerű biztosítani. Az adónem 2011. évi költségvetésben szereplő előirányzata 881 132,9 millió forint, a bevételt 126 000,0 millió forinttal szükséges emelni. Ezt az alkohol és dohány termékekre kivetendő egészségterhelési hozzájárulással javasolt biztosítani. Az új hozzájárulás összege az egészségpolitikai célokkal összefüggésben szándékolt nagyságú. Az egészségterhelési hozzájárulás előnye lenne, hogy alapja, mértéke a jövedéki adó alapjával és mértékével egyezne meg, azaz adminisztratív többletterhet nem jelentene, mivel szabályozását az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék jelenlegi szabályozásához hasonlóan javasolt kialakítani (Tbj. 19. § (1) bekezdés), amely esetében a bevallás és befizetés egy összegben történik, felosztását az APEH végzi el a törvényben meghatározott szabály alapján. Az alkohol és dohány termékekre kivetendő egészségterhelési hozzájárulás előnye 1
http://www.koft.hu/index.php?page=hir&id=50
[email protected] 3
továbbá más felmerült ötletekkel (pl. „hamburger-adó”), hogy a termékkör jelenleg is jól meghatározott, azaz alkalmazása nem jelent értelmezési problémát. Az új hozzájárulás maximálisan megfelel az egészségpolitikai céloknak is, hiszen az alkohol és dohány termékek fogyasztása jól kimutathatóan felelős egyes, hazánkban népbetegségnek számító kórképek kialakulásáért, továbbá az elkerülhető halálozások jó részéért. Az ezen termékekre kivetett adók és hozzájárulások emelése nemzetközileg is bizonyítottan csökkenti a termékek fogyasztását. Megfontolható továbbá az üzemanyagokra is kivetni az új hozzájárulást, mivel a közlekedés is jól beazonosíthatóan felelős egyes légúti és más betegségek kialakulásáért. Ebben a termékkörben a hozzájárulás elősegítené • az alacsonyabb fogyasztású járművek elterjedését és kifejlesztését (hazánkban
jelentős és folyamatosan növekvő fontosságú a járműipar szerepe, amelyhez nemcsak összeszerelési, hanem K+F tevékenységek is kapcsolódnak), • a közösségi közlekedés részarányának növekedését, valamint • a környezetszennyezés csökkentését, azaz nem feltétlenül igaz az a gyakran hangoztatott ellenérv, hogy egyértelműen nemzetgazdaságilag káros lenne – az infláció növelésével – az ezen termékekre kivetett adók növelése. Az üzemanyagokra kivetett jövedéki adó emelése esetleg kiváltható lenne a nagyvárosokban (elsősorban a fővárosban) a „dugódíj” bevezetésével, valamint a sok környező országban már alkalmazott útadóval. Az intézkedések beleillenek továbbá azon kormányzati célok közé, amelyek a foglalkoztatottság növelése érdekében az ezeket terhelő adók, járulékok csökkentését a fogyasztást terhelő közterhek növelésével kívánják biztosítani. Az egészségpolitikai célok megvalósítása mellett az üzemanyagokat terhelő egészségterhelési hozzájárulás bevezetése vagy a jövedéki adó emelése az energiatakarékos közlekedési eszközök elterjedésével, a megújuló energiák közlekedési célú felhasználásával, illetve a közösségi közlekedés preferálásával a jelenleg társadalmi egyeztetés alatt álló „Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési tervében” is szereplő célkitűzések eléréséhez, valamint az energiafüggőség csökkentéséhez is hozzájárul.
[email protected] 4
3.) A munkaadókat terhelő egészségbiztosítási járulék esetleges megszüntetése esetén – az adminisztráció egyszerűsítése érdekében – megfontolható a munkaadói munkaerőpiaci járulék megszüntetése is (ennek mértéke jelenleg a Tbj. 19. § (1) bekezdés alapján 1 %). Ennek költségvetési hatása ellensúlyozható lenne azzal, hogy a munkavállalót terhelő munkaerő-piaci járulék mértéke a jelenlegi 1,5 %ról 2,5 %-ra emelkedne. 4.) A munkaadói egészségbiztosítási járulék megszüntetése – az egészségterhelési hozzájárulás bevezetésén túl – kompenzálható a munkavállalói egészségbiztosítási járulék 1 százalékpontos emelésével (+73 835,6 millió forint). A fenti két intézkedés következtében a munkavállalók nettó pozíciója nem romlana, mivel ezeket ellensúlyozza a 2012-től és 2013-tól bekövetkező személyi jövedelemadó csökkentés (jelenlegi félszuperbruttó fokozatos megszüntetése). Ezen intézkedések előnye lenne • a foglalkoztatást terhelő kifizetések – munkaadói járulékok – csökkenése, illetve • az, hogy a munkavállalók jobban tisztában lennének, hogy a bérükből levont
adók és járulékok mire kerülnek felhasználásra, mivel a fenti két intézkedés megvalósítása esetén a nyugdíjbiztosítási hozzájárulás kivétel minden járulékot, hozzájárulást a munkavállalók fizetnének2. Bízunk benne, hogy javaslataink és észrevételeink hozzájárulnak foglalkoztatás növelését célul kitűző strukturális intézkedések kidolgozásához.
Budapest, 2011. január 10.
Köszönettel és tisztelettel,
Bódi Gábor elnök 2 Azaz ez jelentené a valódi szuperbruttósítást. A korábbi kormányzat által bevezetett, jelenleg kivezetés alatt álló technika csak az adminisztráció bonyolultságát fokozta és csökkentette az átláthatóságot.
[email protected] 5
