Tisztelt Közlekedésügyi Miniszter Elvtárs! A Magyar Királyi Államvasutak által kiírt pályázatra a Margitszigetet javaslom, az alábbiak miatt:
Gazdasági és környezeti részről nézve: a tervezett vasútvonal a Margitszigeten nagyjából teljesen sík területen vezethet, nem kell hidakat, alagutakat építeni; a fékek kevésbé kopnak, a vontatójárművek kevesebb üzemanyagot használnak, ezzel költséget lehet megtakarítani. A nagyérdemű utazóközönség is nagyobb biztonságban lehet, mert kisebb a járműmegfutamodás esélye, és rövidebb távon megállhatnak a vonatok. Amennyiben a Duna elönti a szigetet, megfelelő keskeny nyomközű vasúti járművek a vágányokat borító 20 cm-es vízben még közlekedhetnek, segíthetnek a mentésben, majd az áradás levonulása után a károsult építmények újjáépítésében. Ugyan jelentős káresemény az árvíznek köszönhetően nem valószínű, kisebb-nagyobb sérülések előfordulhatnak,amik után felújításokra lehet szükség. További lényeges körülmény, hogy az 1944-ben beszüntetett 26os busz közlekedhetne a sziget déli végéig, ahol kialakítható lenne neki egy végállomás, és onnan tovább a sziget északi végéig a megérdemelt pihenését élvező dolgozók a vasúttal utazhatnának. Nagyrészt egy hatalmas park az egész, kisebb erdős részekkel, így az 1941ben tervezett Izmajlovszkij Parkvasút terveiből fel lehetne használni valamennyit (a Margitsziget egy jóval nagyobb parkvasút építésére ad lehetőséget, ezért nem lenne érdemes az összes régi tervet felhasználni).
Turisztikai szempont: a sziget Budapest város központjában fekszik. Rengeteg nevezetesség épült rajta, amik nagyon népszerűek, miattuk már most is nagyon sok turista látogatja a szigetet. A parkban nagyon sok különleges fafaj és madár él, ezek szintén érdekesek lehetnek a magyar dolgozó nép számára. Ezért valószínű, hogy a megépült vasúton rengetegen utaznának, és gazdaságos lenne. Továbbá, ha a szigeten valamilyen építkezést kezdenének meg, ahhoz a vasút a munkásokat és a szükséges anyagokat is szállíthatja. Szigeten vasút?-ez a kérdés vetődne fel az összes ide látogató turistában, és nem is véletlenül: nagyon nagy ritkaság lenne a szigeten épült vasút. A Margitsziget tömegközlekedési kapcsolatai jók, de a sziget északi végére az eljutást a vasúttal lehetne megoldani (mivel más tömegközlekedési lehetőség nincs). Itt az északi részen van a Zenélőkút és több szálloda is. Budapesten többféle hajózási lehetőség van, ezek közül
népszerűek a margitszigeti járatok, amelyeknek margitszigeti állomásai a budai oldalon inkább a sziget déli részén, a pesti oldalon viszont a sziget északi részén van, a vasút ezeknek az utasait is elvihetné a sziget nevezetességeit megnézni, illetve a két kikötő között is szállíthatná az utasokat. Ehhez a hajózási útvonalhoz egy érdekesség: ’1900-ban a budapesti villamos több, mint 67 millió utast szállított el, amíg a budapesti hajózási társaságok összesen 4,4 milliót. 1890-ben azonban még a hajók vittek el több utast.’ A margitszigeti hajózás ekkora változás ellenére is csak kisebb népszerűségi csökkenést kellett elviseljen, hiszen még mostanában, a 40-es évek vége felé is elég sokan utaznak rajta.
Merre menne a tényleges vonal? Keresztezések, körüljárás a végállomásokon? A mellékelt térképen látható hajóállomásokat, a délen készítendő buszvégállomást és a Zenélőkutat is összeköthetné. A vontatási telep a Hajós Alfréd Sportuszoda mögött lehetne, itt ugyanis egy óriási mező van, ahol a járművek hosszú, párhuzamos vágányokon, úgynevezett vágánylírán lennének tárolhatók. A lehetséges állomások egymás után, délről észak felé haladva: Centenáriumi emlékmű végállomás - Hajós Alfréd Uszoda (itt lenne a vontatási telep és ez lenne a rendelkező állomás) - Parkmozi köz, hajóállomás megállóhely (itt a vonal lemenne a hajóállomáshoz) - Palatinus Fürdő, elágazás(itt kezdődne el egy deltavágánnyal a Margitszigeti Vadasparkhoz vezető mellékvonal, a fővonal pedig továbbhaladna Északra) - az 1944-ben lebombázott szabadtéri színpadnál lenne egy megállóhely, a Szabadtéri Színpad – Pesti Oldali hajóállomás (itt a vonal lemenne a hajóállomáshoz)- Zenélőkút végállomás. A végállomások lehetnének 2-vágányosak, a középállomások szintén, kivéve a 3-vágányos Palatinus Strandfürdőt, az elágazóállomási szerepe miatt. A Margitsziget, Vadasparkhoz napi 1 vonatpár menne, de úgymond mindkét végállomásról, reggel Centenáriumi Emlékmű- Margitszigeti Vadaspark- Zenélőkút végállomásokat érintve, este pedig vissza ugyanezen az útvonalon. A Centenáriumi Emlékmű- Zenélőkút fővonalon napi 3-6 vonatpár közlekedne, az utasok igényeinek megfelelően, éspedig mindig a Palatinus Strandfürdőnél kereszteznének kisforgalmú időszakban, nagyforgalmú időszakban pedig a végállomások előtti állomásokon és a Palatinus Strandfürdőn,ha szükséges. A végállomásokon a 2. vágány a körüljárásra szolgál. 3-4 vonatpár esetén 2 szerelvény, 5-6 vonatpár esetén 3 szerelvény közlekedne, illetve ilyenkor lehet beállítani a nosztalgiaszerelvényt.
Hivatásforgalom: A munkába járás szempontjából kevésbé lényeges, de nem elvethető érdeme lenne a vasútnak, hogy a szigeten levő munkahelyek munkásai a kisvasúttal járhatnának dolgozni, nem kellene a Margit hídtól a sziget közepéig gyalogolniuk. A Zenélőkút kicsit rossz állapotban van, ennek felújításához is használható lenne a vasút.
Szolgálatellátás: ahogy már régóta tervezik, ez a vasút lehetne Úttörővasút, korszerű és változatos biztosítóberendezésekkel, illetve gyönyörű állomásépületekkel. A vízszintes terület miatt hosszú vonatok közlekedhetnek, nagy állomásokat lehet kialakítani. A hosszú vonatokat a sziget jelentős idegenforgalma, és az ebből várható óriási utaslétszám indokolja (erről részletesebben a Turizmus címszó alatt). A kisdobosoknak lehetne tanfolyamot szervezni, az úttörők pedig a szolgálatok nagy részét látnák el, felnőttek csak az állomásfőnökök, mozdonyvezetők és vonatvezetők lennének. A felnőtt szolgálatokat ellátók a Magyar Államvasutak Kiváló Dolgozói közül lehetne kiválasztani.
Járművek: A lapályos, sík terület miatt nem szükséges nagyon nagy teljesítményű mozdonypark, ezért változatos mozdony- és motorkocsipark beszerezhető. Nosztalgia céljára lehetne gőzmozdonyokat üzemeltetni, amikhez a vizet a Dunából ki lehetne nyerni, majd tisztítás és lágyítás után bekerülhetne a mozdonyba. Ez még azt az előnyt is magában hordozza, hogy nagyobb vízigényű gőzmozdonyok is közlekedhetnek, hiszen a Dunából kivehető a hozzá szükséges vízmennyiség. Ezzel egy víztisztító is épülne, amely sok munkahelyet biztosítana az építőknek, majd elkészülte után a magyar dolgozó népnek.
Kocsikból is sokféle üzembe helyezhető, síkvidékre tervezett és nagy utas befogadó képességű kocsik lennének a legjobbak. Mivel a turisták nagy része nyáron érkezik, ezért nyitott személykocsik is üzemeltethetők. A gőzmozdonyok üzemeltetésénél azonban a szálló füst, gőz és pernye miatt a nyitott kocsik nem használhatóak, továbbá a téli üzemben sem, ezért zárt személykocsik is kellenek. A pályafenntartáshoz, illetve a szigeten az esetleges építésekhez teherkocsik is kellenek.
Egy kis összehasonlítás a másik két helyszínnel: Népliget és Gödöllő volt a két másik lehetséges helyszín. Ezeknél nem valósulhat meg az, hogy a vasút szigeten legyen. A Népligetnél nincsen különösebb nevezetesség, ott csak parkvasutat lehet létrehozni, ráadásul
az állomásokat is nehézkes elnevezni. A hivatásforgalmat tekintve onnan a városba elég hosszú útvonal vezet, illetve a közeli Közvágóhídhoz már HÉV is közlekedik, így a vasúton kevesen utaznának. Gödöllőn vagy parkvasutat, vagy városi vasutat lehetne építeni, de a városban kevés a munkalehetőség, ezért hivatásforgalomra a vonal nem lenne használható. Ha mégis akarnának valami hivatásforgalmat, akkor a vasútnak a munkahelyeket kellene összekötnie a lakóházakkal, ilyen célokra érdemesebb városi vasutat létesíteni.
Budapest, 1947 december 6.
Tisztelettel Hevesi Márton
1.sz. melléklet: A vasút tervezett útvonala
2.sz. melléklet: látványterv
