Tisztelt Nátrán Roland helyettes államtitkár úr! Nemzetgazdasági Minisztérium Köszönjük válaszát, melyet a Parlament Fogyasztóvédelmi bizottságában feltett illetve az írásban elküldött kérdéseinkre adott. Szeretnénk néhány kiegészítést fűzni a válaszához, sajnos pontosításra szorul még néhány felvetésünk. Az észrevételeinket, kérdéseinket sorszámozzuk, hogy könnyebb legyen rá Önnek válaszolni. A THM célja és meghatározása „A THM elsődleges célja, hogy segítséget nyújtson a különböző hiteltermékek költségeinek összehasonlításához…” Egyetértünk abban, hogy ez a THM elsődleges célja. Véleményünk szerint van egy másodlagos cél is, mely szerint a futamidő alatt is ennek ismeretében lehet összehasonlítani az élő szerződést a konkurens pénzintézetek ajánlatával. Több ezer, de valószínűbb, hogy több tízezer élő szerződés tartalmazza az alábbi szerződési pontot: „A második kamatperiódustól meghatározott THM értékét a Hirdetmény tartalmazza” Az 1997-es és a 2010-es rendelet meghatározza, hogy a THM kiszámítása során a „kereskedelmi kommunikációban” a tárgynegyedévet megelőző hónap 1. munkanapján érvényes devizaárfolyammal kell számolni (11/B.§ illetve 6.§). Annak a banknak a honlapján, melynek a szerződéséből idéztünk, az alábbi adatokat találjuk:
2008 második negyedévében a kamat 5% volt, ugyan annyi, mint most, 2012 első negyedévében. A THM mindkét esetben, 2008-ban és most, 2012-ben is, a Hirdetmény szerint azonos, 7,71%.
Az árfolyam jelentősen változott. Matematikai képtelenség, hogy ha egy képletbe egyszer 150-et, majd 250-t írunk be, akkor ugyanakkora számot kapjunk.
1. kérdés: azonos kamat mellett lehet-e azonos a THM értéke, ha az árfolyam közben 66%-kal emelkedett?
A legtöbb deviza elszámolású kölcsönszerződés akkor jött létre, amikor a 41/1997. (III. 5.) Kormány Rendelet (a betéti kamat, az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíj mutató számításáról és közzétételéről) volt érvényben. Ez alapján: 8. § (2) A THM számításánál nem vehető figyelembe: a) a prolongálási költség, b) a késedelmi kamat, c) az egyéb olyan fizetési kötelezettség, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, d) a biztosítási és garanciadíjak, valamint e) az átutalási díjak. 8. § (3) A pénzügyi intézmény a 12. § szerint adott tájékoztatásban meghatározott díjakon és költségeken túlmenően az ügylet szerződés szerinti teljesítése esetén az ügyféllel szemben további jogcímen költséget, díjat nem számíthat fel. A pénzintézetek jelentős része különböző vételi és eladási árfolyammal számol. A két árfolyam közti árrés a pénzintézeteknek jelentős bevétel, a kölcsönnel rendelkezőknek jelentős költség.
2. kérdés: tartalmazza-e a vételi-eladási árfolyam közti különbségből adódó költséget a THM képlete?
A THM-mel kapcsolatban a Parlamenti vizsgáló bizottság is komoly megállapításokat tesz. „A teljes hiteldíj mutatót azzal a fogyasztóvédelmi szándékkal tették kötelezővé, hogy a különböző bankok azonos osztályba sorolt hiteltermékeinek valós költségviszonyait (árazását) összehasonlíthatóvá tegyék. E mutató valóban jelentős segítséget nyújthat a rögzített kamatozású (pl. fogyasztási vagy személyi) hitelek járulékos költségeinek világossá tételében. Tejességgel alkalmatlan ugyanakkor a THM arra, hogy változó kamatozású, devizaalapú hitelek ármását hasonlítsuk össze vele, és meg kevésbé arra, hogy azok tejes futamidőre előrevetített fajlagos költségét megjelenítse.” „A bankok és hitelközvetítők ugyanakkor a termékértékesítés során kifejezetten építettek arra, hogy a forint-, ill. a deviza alapú hitelek (utóbbiakra nézvést kedvezőbb) teljes hiteldíj-mutatóit összevetették. Teljesen érthetetlen, hogy a felügyelő hatóságok miért tolerálták hosszú éveken keresztül, hogy egy fogyasztóvédelmi eszközből a fogyasztók tudatos megtévesztésének eszköze lett.” Az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának 2002-2010. közötti lakossági deviza-eladósodás okainak feltárását, valamint az esetleges kormányzati felelősséget vizsgáló albizottság összefoglaló jelentése (49. oldal)
„A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a teljes vizsgált időszakban képtelennek bizonyult arra, hogy megfelelő súllyal jelenítse meg a fogyasztóvédelmi érdekeket a devizahitelezés folyamatában. Még olyan eklatáns jelenségek esetében sem lépett közbe, mint amilyen a hitelközvetítők tömeges megjelenése a devizahitelek terítésénél, vagy a THM félrevezető alkalmazása, nem is beszélve a manipulatív reklámok kérdésköréről.” Az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának 2002-2010. közötti lakossági deviza-eladósodás okainak feltárását, valamint az esetleges kormányzati felelősséget vizsgáló albizottság összefoglaló jelentése (64. oldal)
3. kérdés: Tervezi-e a Minisztérium az alkalmatlan THM rendelet módosítását?
4. kérdés: Tervezi-e a Minisztérium, hogy deviza elszámolású hitelek esetén kötelezően előírja a THM kiszámítását és nyilvánosságra hozását a pénzintézeteknek, egyrészt a Hirdetményben, másrészt az Ügyfeleknek évente küldendő elszámolásban?
Az általunk átvizsgált szerződésekben nincs meghatározva a vételi-eladási árfolyam közti különbség mértéke sem %-os, sem egyéb formában.
5. kérdés: Felszámolhat-e a pénzintézet árfolyamkülönbséget, ha annak mértékét a kölcsönszerződésben nem határozta meg?
Tájékoztatásra vonatkozó előírások, PSZÁF fogyasztóvédelmi eljárása
„A fogyasztóknak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXIII törvény részletesen szabályozza a fogyasztók tájékoztatásának szabályait.” A legtöbb deviza elszámolású kölcsönszerződés akkor jött létre (2006-2007-2008), amikor az Ön által idézett törvény még nem létezett. Az akkor hatályos jogszabályok szerint a pénzintézeteknek „kockázatfeltáró nyilatkozatot” kellett aláírni. A PSZÁF honlapja szerint:
6. kérdés: értelmezhető-e úgy a törvény, hogy a pénzintézeteknek nem kellett számításokkal bemutatni a kockázatok hatását a törlesztő részletre?
„A Felügyeletnek nincs hatásköre eljárni a fogyasztó és a pénzügyi szervezetek közötti szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegés és joghatásai megállapításának eseteiben, polgári jogvita esetén ugyanis a PSZÁF mellett működő alternatív vitarendezési fórum, a Pénzügyi Békéltető Testület, illetve a bírósági út vehető igénybe.” Szeretnénk ismertetni Kovács Levente főtitkár úrnak, ezáltal a Bankszövetségnek az álláspontját ezzel kapcsolatban: „A magyar banki szektor arra mindig nagy hangsúlyt helyezett, hogy az összes szerződése mindenkor a mindenkori jogszabálynak megfeleljen. Ezt egyébként a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete folyamatosan ellenőrzi, tehát ha valamelyik bank hibát követett volna el, akkor a PSZÁF ezt már régesrég kiszúrta volna és már régesrég megbírságolta volna. Magyarországon bank nem vezetett be olyan terméket, nem csinált olyan szerződésmódosítás,t amit PSZÁF kifogás után életben hagyott volna. A PSZÁF ezeket nagyon gyorsan megteszi. Tehát alapvetően jogszerűtlenség nincsen.” Ütköző Délben – Kossuth Rádió 2012.03.13. 12:30 http://www.mr1-kossuth.hu/mrplayer.php?d=005f1e0b_5044734.mp3
7. kérdés: Miként ellenőrzi a PSZÁF a banki szektor szerződéseit, a banki szektor szerződés szegéseit, ha erre nincs jogosultsága a PSZÁF-nek?
8. kérdés: Tekinthetjük-e igaznak Kovács Levente főtitkár úr megállapítását, miszerint a PSZÁF már régesrég kiszúrta volna a bankok hibáját?
Obersovszky Péter riporter kérdése a szerződések szövegével kapcsolatban: „Ha egész egyszerűen egy ügyfél nem érti meg akkor ez a Bankszövetség álláspontja szerint – úgy kell neki? Kovács Levente a Bankszövetség Főtitkárárának válasza: „Nem, de hát más a jogszerűsége és más az érthetősége.” Ütköző Délben – Kossuth Rádió 2012.03.13. 12:30 http://www.mr1-kossuth.hu/mrplayer.php?d=005f1e0b_5044734.mp3
9. kérdés: Egyetért-e Minisztérium azzal, hogy egy kölcsönszerződés akkor is jogszerű, ha annak pontjai nem érthetőek?
10. kérdés: Miért nincs olyan Hatóság, mely vizsgálhatná a pénzintézetek kamat- és költségemelésének jogosságát és indokoltságát 2006 és 2010 között?
A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. Törvény módosításáról szóló T/5842. számú törvényjavaslattal kapcsolatos észrevételek
„A 2011. évi LXXV. Törvény nem kívánja összemosni a devizahitelt és a deviza alapú hitelt.” A PSZÁF honlapja alapján:
11. kérdés: Egyetért-e Minisztérium azzal, hogy az a deviza alapú hitel (deviza elszámolású hitel), ahol a deviza csak egy elszámolási mód, a teljesítés és a törlesztés forintban történik?
12. kérdés: Igaz-e az a megállapítás, hogy az a deviza alapú hitel (deviza elszámolású hitel) esetén nincs szükség a forint átváltására sem a törlesztésekkor, sem a kölcsön felvételekor, mivel ez az átváltás csak devizahitel esetén jelentkezik?
13. kérdés: Egyetértünk-e abban, hogy zavaró az érintetteknek az, ha a két eltérő hitelterméket egy néven nevezi a pénzügyi szakma? Javasoljuk, hogy a devizahitelt hívjuk ezen túl devizahitelnek. A deviza alapú hitelt és a deviza elszámolású hitelt pedig hívjuk ezen túl deviza alapú hitelnek. Köszönjük a pontosító válaszokat a Kormány terveivel kapcsolatban.
A devizahitelesek megsegítése
Látjuk és érzékeljük, hogy a Kormány sokat foglalkozik az „adósságcsapdában” lévő devizahitelesek problémáival. Szerintünk még nem sikerült átfogó megoldást találni. Szükségesnek tartjuk, hogy a Minisztérium ne csak a Bankszövetséggel egyeztessen, hanem az érintett civilekkel is. Ismételten utalnánk azokra a korábban ismertetett nem valós állításokra, melyeket a Bankszövetség hónapok óta hangsúlyoz. Sajnos az említetteken kívül sok ilyen valótlan állítás van a bankszektor részéről.
Az egyoldalú szerződésmódosítások megszüntetése érdekében a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. CXII. Törvény módosításáról szóló T/5236. számú önálló indítvány. „A hatályos szabályok korlátot szabnak a hitelintézetek egyoldalú szerződésmódosításainak, védik ezáltal az ügyfelek érdekeit.” Nem tartjuk elégségesnek a megtett jogszabály korlátozásokat, további fogyasztóvédelmi intézkedéseket tartunk szükségesnek. Nincs rendezve a kényszerértékesítések, árverések menete, korlátozni szükséges a végrehajtók hatalmát A pénzintézetek „egymillió embert” becsaptak az elmúlt 6-8 évben, nem történt meg sem a károkozás mértékének a meghatározása, sem a kártalanítás módja. Szeretnénk a Minisztérium figyelmébe ajánlani a melléklet összeállításunkat, melyet elküldtünk a Parlamenti képviselőknek és több Parlamenti bizottságnak.
Üdvözlettel: Szabó József a Hiteles Mozgalom egyik alapítója
2012. április 1.
