Tisztelt Kollegáim!
E jubileumi kiadványunkban 50 éves ipartörténetet tekintünk át, mely korszak a hazai olajipar, s lényegében az egész hazai nemzetgazdaság sikereinek és problémáinak jegyeit viseli. A Zalai Finomító megépítésének gondolatát a nagylengyeli kôolajkincs megtalálása adta. E kôolajfajta benzin és gázolaj elôállítására ugyan kevésbé volt alkalmas, de speciális tulajdonságainál fogva a bitumengyártás kiváló alapanyagául szolgált. A zalai kôolaj-lelôhelyek sikeres termelésbe állításának idôszaka egybeesett a hazai infrastrukturális fejlesztés második világháború utáni kezdeteivel, ami az útépítésekhez növekvô mennyiségû bitument igényelt. E két tényezô szerencsés „egymásra találása” hamarosan egy harmadikkal egészült ki: a Zalai Finomító földrajzi elhelyezkedése igen kedvezô volt a bitumen szomszédos országbeli piacokra való kiszállításához. A finomító történetének elsô két évtizedét látványos növekedés jellemezte: kiépültek a finomítói üzemek és a kapcsolódó segédlétesítmények, gyorsan emelkedett a termelés és az értékesítés. Az export az eladások összességét meghaladó ütemben bôvült, s az 1980-as évekig jelentôsen hozzájárult az ország devizamérlegének javításához. Élénk volt a kutatási-fejlesztési tevékenység, melynek nyomán a Finomító az akkori igényekhez mérten korszerû bitumen termékeket állított elô gazdag választékban, miközben modernizálta a gyártási technológiákat és a kiszerelési megoldásokat. Elismerés illeti mindazon munkatársainkat, akik ezeknek a sikeres évtizedeknek aktív részesei voltak. Ma a gyors változások korszakában élünk, amelyekhez a Zalai Finomítónak – mint a MOL Finomítás integráns részének – is igazodnia kell. Az olajipar általános fejlôdési trendjére, a regionális verseny alakulására a MOL aktívan reagált és megfelelô választ adott: élvonalbeli termék- és technológiai fejlesztéseket hajtott végre, illetve valósít meg, s stratégiai partnerséget hozott létre a Slovnafttal. Ezen igen jelentôs lépések után újra kellett definiálnunk a Zalai Finomító szerepét a MOL regionális szerepvállalásában. Biztos vagyok abban, hogy a megváltozott termékstruktúra-beli, környezetvédelmi és hatékonysági követelményeknek eleget tudunk tenni, és valamennyi munkatársunk alkotó módon járul hozzá a Divízió, s azon belül a feldolgozás sikereihez.
Geszti László ügyvezetô igazgató
4
5
Történeti áttekintés Rt.,
gosan megoldható, feldolgozása pedig speciális tech-
Termékelôállítás és Kereskede-
nológiát kívánt meg, amire magyar viszonylatban addig
lem Divízió, Finomítás szervezet
nem volt példa. Új finomító felépítésére volt tehát
részeként mûködô Zalai Fino-
szükség, amelynek fô profilja a bitumengyártás.
A
jelenleg
a
MOL
A finomító kiépítése, a termelés alakulása A
finomító
jelû
(50 kt/év) bitumenfúvató a speciális termékek
desztillációs
gyártását oldotta meg. Emellett kiépültek azok az infra-
elsô,
atmoszférikus
A1
függ a nagylengyeli kôolajmezô
Az alapítólevél szerint a nagylengyeli kôolajmezô nagy
üzemének
1952.
strukturális létesítmények is, amelyek lehetôvé tették
feltárásával, valamint a bitumen
viszkozitású kôolajának gazdaságos feldolgozására,
júniusában kezdôdött meg.
a késztermékek keveréssel történô elôállítását, a ter-
iránti
s a bitumennek, mint célterméknek az elôállítására
Kevesebb,
mékek tárolását (tárolótartályok) és szállító eszközökbe
létesült zöldmezôs beruházásként 1952-ben Zalaeger-
késôbb, november 15-én –
szegtôl délre a Zalai Aszfaltgyár, amely 1953-tól
ekkorra elkészült a Nagy-
Az elsô magyarországi olajbá-
a Zalai Ásványolajipari Vállalat, 1954. végétôl pedig
lengyel-Zalaegerszeg kôolaj-
nyászati nagyvállalat, a Magyar
a Zalai Kôolajipari Vállalat nevet viselte. Az olajmezô és
vezeték is – már megindult
Amerikai Olajipari Rt. (MAORT)
a vasút közelsége, a vízszükséglet biztosításának
piaci
igények
megje-
lenésével.
építése
mint
fél
évvel
a termelés. Eleinte mindössze
lehetôsége (Válicka patak), a kedvezô domborzati
Az A1 üzem
Nagylengyel
viszonyok, továbbá a kor ipartelepítés-politikai szem-
párlatot és nagy viszkozitású fûtôolajat gyártottak.
térségében, a fúrások azonban nem hozták meg a várt
pontjai tették alkalmassá a számottevô ipar nélküli
1953-tól vált lehetôvé a benzin- és gázolajpárlat
eredményt. A kutatás az államosítás után is folyta-
Zalaegerszeget a finomító telepítésére.
elkülönített elvétele, és – a technológiai paraméterek
már az 1940-es években is folytatott
geológiai
kutatásokat
tódott. 1951. márciusában a Nagylengyel-2. számú fúrás
már
ipari
bitumenként állítsák elô. Ezen termékcsoport széles típusválasztéka mellett a viszonylag kis kapacitású
mító alapítása szorosan össze-
Fúróberendezés a nagylengyeli olajmezôn (1950-es évek)
növekvô volumen mintegy 80 százalékát desztillációs
mértékû
olajtermelést
kétféle terméket, ún. hosszú-
megfelelô beállításával – lágy bitumen termelése is.
adott.
A bitument az ember ôsidôk óta ismeri, hiszen kisebb
Kisebb változtatásokkal ez az üzem egészen 1969-ig
Ugyanezen év augusztusában a 3. számú fúrás
mennyiségben a földfelszínen is elôfordulhat. Az ókori
mûködött.
végérvényesen igazolta, hogy Zalának ez a vidéke hatal-
kereskedelemben ismert áru volt a Holt-tenger partján
mas szénhidrogénkincset rejt a föld alatt. 1951.
illetve felszínén található bitumen, amirôl a Bibliában
A
fejlesztések
ségessé tette egy dobüzem megépítését is (1955),
ôszétôl ugrásszerûen gyorsult fel a kutatás, majd a ter-
is említést tesznek.
eredményeként 1954-tôl kez-
amelynek kapacitása a késôbbi korszerûsítések után
dôdött meg a nagyvolumenû
elérte az évi 1 millió darabot.
A dobüzem
töltését (közúti tankautó töltô). A kivitel felfutása szük-
melô kutak fúrása és kiképezése. A mezô 1955. évi
végrehajtott
olajtermelése már meghaladta az 1 millió tonnát. Az
A Siddim völgye pedig tele vala szurok-forrásokkal.
bitumengyártás, amelyet egy-
elmúlt 50 év alatt összesen 20 millió tonna olajat
Sziddim völgye tele volt aszfaltbányával.
részt a bitumenfúvató üzem,
Az elôállított bitumen-mennyiség 1957-tôl dinamikusan
másrészt az ugyanebben az
emelkedett.
évben
jelû
a kisegítô üzemek belépésével együtt járt a dolgozók
vákuum
létszámának növekedése: míg az indulás évében,
használták
desztillációs üzem megépítése
1952-ben csak 87-en dolgoztak a finomítóban, addig
gyantás anyagokban gazdag,
gyógyszernek, tartósítószernek, mumifikálásra, szobrok
tett lehetôvé. A különleges
1958-ban már mintegy 600 fônek adott munkát a vállalat.
könnyû frakciókban szegény,
készítésére
ipari
magas kén- és bitumentar-
Babilonban olyan felvonulási utat találtak Nabukodonozor
talmú, nagy sûrûségû. Az erô-
király idejébôl (Kr.e. VI. század), amelynek kôburkolatát
nológia tovább bôvült, elôször
sen viszkózus, alacsony derme-
bitumenes anyagokkal ragasztották az alapra, és hézagait
szakaszos, majd folyamatos eljárással megkezdôdött
déspontú
szállítása
is azzal töltötték ki. Kevéssé ismert, hogy a XIX. század-
az oxidált bitumenek elôállítása. A hetvenes évek
csôvezetéken akkoriban csak
ban számos festô – köztük Munkácsy Mihály – festményei
közepéig a csôvezetéki beszállítással érkezô kôolaj
kis távolságra volt gazdasá-
jelentôs részénél bitumen alapozást használt.
mennyisége lehetôvé tette, hogy a folyamatosan
hoztak a felszínre.
(A teremtés könyve, 14:10 Károli Gáspár fordítása illetve a katolikus Biblia)
A nagylengyeli kôolaj gáztalan, paraffin-intermedier
Desztilláló torony beemelése az épülô zalai kôolajfinomítóban (1952)
kôolaj
jellegû,
átadott
atmoszférikus A
természetben
és
elôforduló
bitument
természetesen
építôanyagnak
is. Az A2V üzem
A2V és
bitumen
igények
A
termelés
fokozódásával,
kto
kielégítésére a gyártási tech-
év
Bitumengyártás a Zalai Finomítóban 1952-tôl 2002-ig
továbbá
6
7
A berendezések nagy részét az iparág vállalatai elfekvô
letöltésére alkalmas közúti tankautó töltô épült, s jelen-
készleteikbôl adták össze. Az üzemeltetéshez szükséges
tôsen bôvült a tárolótartálypark.
A kôolajok 1978. évi árrobbanását megelôzôen, már
gôzt egy használt gôzmozdony szolgáltatta. Szociális
a 70-es évek elején gondok jelentkeztek a termelés
létesítmények nem voltak, az agyagos sár helyenként
A vállalat elsôként létesített A1 jelû desztillációs üzeme
volumenének növelésében. A bitumengyártás alap-
térdig ért. Igazi hôskor volt!
– a szinte folyamatos korszerûsítések ellenére – egyre
anyagául alkalmazott nagylengyeli kôolaj termelésének
kevésbé tudott megfelelni a követelményeknek, így
csökkenésével a szovjet kôolajból elôállított desztillációs
1969-ben
maradékok egyre nagyobb arányban kerültek alap-
(20 éves a Zalai Kôolajipari Vállalat, 1972)
egy
nagyobb
kapacitású,
korszerû
Az üzem mûszerezve nem volt. Azt lehet mondani, hogy
atmoszférikus egység lépett üzembe. Az üzemet
anyagként
a szükséges méréseket emberi érzékkel kellett eszközölni,
1971-ben vákuum desztillációs egységgel egészítették
minôségének biztosítása érdekében egyre nagyobb
hogy a termelés biztosítható legyen. (...) Bitumen gyártásra,
ki. Az 1973. évi bôvítés lehetôvé tette, hogy az üzem
szerepet kapott az ún. „másodlagos” technológiák alkal-
a fentebb vázolt mûszerezetlenség és mûszakilag ideigle-
a magas fehéráru-tartalmú dél-zalai kôolajat is fel-
mazása, melyek során a bitumenek szerkezetét alkotó
nesnek mondható megoldások következtében még
dolgozza, elsôsorban motorhajtó anyagok elôállítása
gondolni sem lehetett. A termelô tevékenység folytatása
céljából. 1975-tôl kezdve a Nyugat-Dunántúl normál-
mellett igen sok energiát vett igénybe a berendezés
benzinnel való ellátása részben Zalaegerszegrôl
A munkaigényesebb bitumentermékek részarányának
állandó javítása és tökéletesítése.
történt. (Késôbb, az 1990-es évek elején a nemzetközi,
növekedése miatt a vállalati létszám 1968-ig folya-
illetve magyar termékszabványokban bekövetkezett
matosan nôtt. Ekkor elérte a 738 fôt, azóta viszont –
szigorítások miatt a finomítóban megszûnt a motor-
elsôsorban a mûszaki fejlesztések, korszerûsítések,
benzin-gyártás.)
szervezési intézkedések következtében – az alkalma-
Egy mûszak létszáma 10 fô volt, az alábbi beosztásokkal:
A
bitumen
céltermékek
vegyületek kialakítása, dúsítása a feladat. Fóliás bitumen berakodása targoncával
(Zalai kôolaj, 1958)
alkalmazásra.
- segédmûvezetô,
zottak száma fokozatosan csökkent. A nehéz fizikai
- desztillatôr,
munka kiváltásában és az élômunka hatékonyságának
- toronybedolgozó szivattyús,
növelésében jelentôs szerepet játszott az anyag-
- csôkemence fûtô,
mozgatás gépesítése, a korszerû kiszerelô gépsorok
- csôkemence hôfokleolvasó!
üzembe helyezése.
(a magasban székelt, mert mûszerezés nem volt), - tartálymérô,
(Zalai Kôolajipari Vállalat története, 1987)
M.e.: ezer tonna
Egyéb alapanyag 14 %
HBR 15 %
Sávolyi kôolaj 4 %
Dél-Zalai kôolaj 8 %
Import alapanyag 3 %
Nagylengyeli kôolaj 54 %
Sávoly DK-i kôolaj 2 %
- központi szivattyús, - mintahordó, A Zalai Finomítóban feldolgozott alapanyagok megoszlása 1952-tôl 2001-ig
- mozdonykazán fûtô, - üzemlakatos. (Zalai Kôolajipari Vállalat története, 1972)
1959-60-ban sor került az A2V üzem intenzifikálására, melynek eredményeként feldolgozási kapaci-
Éjszakai mûszak az A1V üzemben
tása 1000 tonna /napra növekedett. Évi 70 ezer tonna Tárolótartálypark
meleg
bitumen A finomító technológiai anyagfolyamatai az 1970-es évek végén
8
9
A bitumengyártás teljes rekonstrukciójának elsô
Termékpaletta
lépéseként 1979-ben épült meg az új, évi 200 ezer tonna
kapacitású
bitumenfúvató.
Az
üzem
két
A Zalai Finomító bitumen(es) termékei a felhasználási
párhuzamosan üzemeltethetô gyártósorból áll, amelyek
területek és alkalmazott technológiák, szabványok euró-
más-más minôségû termékek egyidejû elôállítását
pai normák szerinti követelményeit figyelembe véve
teszik lehetôvé.
az alábbiak szerint csoportosíthatók: Autópálya-csomópont
• Útépítési bitumenek • Építôipari és egyéb ipari bitumenek
Az utakkal, autópályákkal szembeni igénybevétel
• Brikettipari bitumenek
növekedése és a hosszabb élettartam által megkövetelt
• Villamosipari bitumenek
termékminôség biztosítására irányuló kutatások ered-
Brikettipari bitumen zúzása és berakodása (1960-as évek)
ményeként 1986-ban ZALAPLAST márkanéven egy
• Modifikált bitumenek • Speciális bitumenek
korszerû, új típusú, a nyugat-európai termékekkel
területe – mintegy 80 illetve 17 százalékos részesedés-
versenyképes, polimerekkel modifikált bitumenes
meginduló
sel – az útépítôipar és az
termelés fokozatos bôvülését követelte meg a hazai
építôipar. Az útépítôipar a
és export igény. A hosszú ideig mintegy 10 fajta
bitumen termékeket az aszfalt
minôségben gyártott bitumennek ma már 40 féle
kötôanyagaként,
a választéka. E választék bôvülésen kívül új, eddig nem
forrón, folyékony állapotban
szabványosított minôségek gyártásának szükségessége is
használja fel. Míg korábban
jelentkezett. Az e téren megindult kísérletek meghozták
az építôipar közvetlenül alkal-
az alkotó munka gyümölcsét, melynek eredménye:
mazta a bitument szigetelô-
A
Az 1979-ben átadott bitumenfúvató üzem
Ma a MOL bitumen termékeinek két fô felhasználási
kezdetben
háromféle
gyártmánnyal
a hígított bitumenek, gyújtózsinór bitumen, 100 fok
Az M7-es autópálya felújítása
termékcsalád jelent meg a piacon.
leginkább
ZALAPLAST-8 modifikált bitumen felhasználásával készült aszfalt kopóréteg (Budapest, Petôfi híd-Boráros tér)
anyagként, addig az utóbbi
jelû
lágyuláspont felett lágyuló bitumen, hanglemez készítés
években ezt a célt egyre
A modifikált bitumenek alkalmazása kiváló lehetôséget
atmoszférikus- és vákuum desztillációs üzem – nagy-
céljára szolgáló bitumen, kábelek szigeteléséhez szük-
inkább a bitumen felhaszná-
nyújt:
fokú rugalmassága révén – magas bitumentartalmú
séges bitumenek (…) Teljes felsorolást szinte lehetetlen
lásával készült fedéllemezek,
- vékony aszfaltréteg építésére,
és magas fehéráru tartalmú kôolajok desztillációjára
adni, mivel az export termékeknél az igény vevônként
zsindelyek
- zajcsökkentô, ún. drénaszfaltok készítésére,
egyaránt alkalmas volt.
változik.
elôállítói
Az
1984-ben
üzembe
helyezett
új
A2V
(Zalai kôolaj, 1958)
Az A1V jelû desztillációs üzem 1993-ban teljes re-
szolgálják.
Ezek
forrón,
- feszültség-elosztó hatású közbensô rétegek építésére,
folyékony állapotban igénylik
- nagy teherbíró képességû, az ismétlôdô hajlító
a
szintén
bitument.
Az
útépítés
igénybevételt jobban viselô kötô- és alaprétegek készítésére,
konstrukción esett át, s ezzel a magas lágyuláspontú
A Zalai Finomító mûködésének korábbi idôszakában
és a szigetelôipar egyaránt
bitumenek gyártása ebben az üzemben is lehetôvé vált.
még
brikettipari
használ csomagolt bitume-
A
energiafelhasználás
bitumenek kötôanyagként szolgálnak a fekete- és barna
neket is, kiegészítô- és segéd-
és az általános üzemeltetési költségek jelentôs
kôszén egy részének briketté tömörítése során.
anyagként.
csökkenését is eredményezte.
Jelenleg e termékcsoport a teljes termelésnek már
A konkrét felhasználói igények alapján végrehajtott
csak mindössze 1-2 százalékát teszi ki.
fejlesztés eredménye a ZALAPLAST-FM fúgamassza
korszerûsítés
a
fajlagos
jelentôsebb
szerepet
betöltô
- felületi bevonatok készítésére, hídburkolati rendszerek elemeiként való felhasználásra.
(1991) és a ZALAPLAST-E nevû emulgeálható modiAz M3-as autópálya 1997-1998. évben megépült aszfalt pályaszerkezete
fikált bitumen (1993). A fúgamasszát beton- és aszfalt-
10
11
burkolatok dilatációs hézagai-
A
különleges
felhasználói
A Finomító „önálló termékként” is értékesített dobokat,
nak, repedéseinek kitöltésére,
igényeket kielégítô speciális
más iparágakban történô hasznosításra. 1972-ig
hídburkolati elemek csatlakozá-
bitumenek
kis
furnérdobba szintén töltöttek bitument. 1986-tól
sainál használják, míg az emul-
mennyiségben kerülnek for-
kisebb, 20-30 kg termék forgalmazására alkalmas
geálható modifikált bitumenek
galomba. A villamosipar jó
dobokat is gyártott a dobüzem.
fô felhasználási területe a felü-
elektromos- és vízszigetelô
viszonylag
képességük miatt használja
A vevôi igények kielégítése, a piacok megtartása
a bitumeneket, az illékony
érdekében a bitumenkiszerelési és csomagolási tech-
oldószert tartalmazó ún. oldószeres bitumenek fel-
nológia folyamatos fejlesztésére volt szükség. 1959-tôl
A modifikált bitumenekbôl gyártott aszfaltok magasabb
használási területe az alvázvédelem, és a fémfelületek
– elsôsorban az igényesebb és költségérzékenyebb
hômérsékleten kiváló meleg-alakváltozási ellenállással
korrózióvédelme mellett a bitumenes szigetelések
exportpiac érdeklôdése nyomán – impregnált (bitumen-
rendelkeznek, kerék nyomvályú képzôdésre kevésbé
szilárd aljzatának alapozása.
taszító belsô réteggel ellátott) papírzsákokba is történt
az útépítô cégek körében volt megfigyelhetô, köszön-
hajlamosak, közepes és alacsony hômérsékleten az
bitumentöltés. Utóbbit a hatvanas évek közepétôl
hetôen annak is, hogy az aszfaltkeverôk ma már nin-
ismétlôdô húzó-hajlító igénybevételekkel szemben jó
fokozatosan kiszorította a saját fejlesztésû, gyors-
csenek helyhez kötve, hanem az útépítések közelébe
hûtéses eljárással történô polietilén fóliás csomagolás.
telepíthetôk. A bitu-
Ennek külön elônye, hogy a felhasználás során nem kell
menalapú
Kezdetben mind a belföldi, mind az export szállítások
a csomagoló fóliát eltávolítani, ugyanis a bitumen fel-
lemezek megjelené-
elsôsorban vas- és furnérdob göngyölegben történtek.
használási hômérsékletén az megolvad és javítja a bitu-
sével és terjedésével
helyei
Az elsô dobtöltést – import vasdobba – 1954-ben
men minôségét. Ez a csomagolási mód az anyagmoz-
az
és módozatai széleskörûek: tetôfedési, falszigetelési,
végezték. 1955-tôl már helyben készült 220 literes,
gatás nagyfokú gépesítését is elôsegítette. 1985-tôl
csökkent a csomagolt
korrózióvédelmi
zárt és nyitott dobokat használtak.
poliamid-zsákokat
termékek iránti igény.
ZALAPLAST-FM fúgamassza felhasználása
leti bevonatokhoz alkalmazható
Szigetelés bitumenes lemezzel
emulziók elôállítása.
fáradási szilárdságot mutatnak, és a téli idôjárási
Az elôállított termékek kiszerelése
viszonyok között kevésbé merevek, kicsi a repedésérzékenységük.
Az
építôipari
bitumenek
felhasználási
(csôvezetékek)
célok
járófelületek
mellett
is
kialakítására
fedél-
építôiparban
is
Mobil aszfaltkeverô
alkalmaztak,
így a magasabb
A fentiek következtében a göngyölegben történô ki-
szigetelésére is használatosak.
lágyuláspontú
–
szállítás – elsôsorban a fajlagosan magas csomagolási
Az egyik legnagyobb felhasználó
ezáltal magasabb
költségû dobos kiszerelési forma – nagymértékben
a finomító területén mûködô,
töltési hômérsék-
veszített jelentôségébôl, a dobüzemi kapacitás pedig
a MOL Rt. résztulajdonában
letet
jelentôs részben kihasználatlan maradt.
lévô
bitumenek fóliás
és
csatornák,
Villas
medencék
Hungária
Kft.,
igénylô
kiszerelése
amelynek – egyre inkább modifikált bitumen felhasználásával
Fóliás kiszerelésû bitumen hûtése
–
is
részaránya jelentôsen meghaladta a forrón kiszállított
évtizedig képesek az épületeket a víz káros hatásától meg-
Az 1970-es évek elejéig a csomagolt (dobos, illetve fóliás), hideg állapotban forgalomba hozott bitumenek
lehetôvé vált.
készülô – fedéllemezei több
A Villas Hungária Kft. fedéllemezgyártó gépsora és termékei
Tankautó töltése
Vasdobok töltése flexibilis fémtömlôvel
védeni.
A bitumentermékek forró, folyékony állapotban történô
termékekét, az 1980-as évekre az arány nagyjából
kiszállítására közúti tankautó töltôk épültek. Ahogy
kiegyenlítôdött, az 1990-es évek második felére
az évek során a bitumen felhasználók felkészültek
a tankautós kiszállítás vált uralkodóvá.
Komoly feladata van a bitumenfejtônek, mivel ô készíti elô
és fokozatosan kifejlesztették – környezetvédelmi szem-
kiszállításra a bitument, ügyelnie kell arra, hogy a dobok
pontból kedvezôbb és energetikailag gazdaságosabb –
tisztán maradjanak és az áru ne veszítsen ízléses
forró
formájából.
a tankautós kiszállítások részaránya. Ez elsôsorban (Zalai kôolaj, 1958)
bitumen
fogadó
rendszereiket,
úgy
nôtt
12
13
A bitumentermékek legfontosabb vásárlója az útépítô-
A hazai piacon a végfelhasználóknak történô közvetlen
és az építôipar. Az energetikai ipar a brikett elôál-
értékesítés a jellemzô. Legfontosabb partnereink
lításánál kötôanyagként hasznosította a bitument, s az
az aszfaltkeverô teleppel rendelkezô útépítô vállalatok
Az elmúlt évtizedek során a hazai olajipar szakemberei
ilyen célú felhasználás az 1970-es évek elejéig még
és a fedéllemezgyártók. A csomagolt termékek részben
nemzetközileg is figyelemreméltó, szabadalmakkal védett
jelentôs volt, de ma már elenyészô.
viszonteladókon keresztül jutnak el a fogyasztókhoz, de
eredményeket értek el a mûszaki fejlesztés terén.
Kutatás-fejlesztés
ezek ma már az értékesített mennyiségnek csak Az
elsô
export
bitumen
szállítmány
1955-ben,
néhány százalékát teszik ki.
Ezek közül kiemelhetô a brikettipari bitumen hûtését
Finnországba indult. 1960-tól kezdve – kihasználva a
Bitumen kiszerelési formák alakulása 1958-tól 2002-ig
és göngyöleg nélküli csomagolását szolgáló „úsztatá-
földrajzi elhelyezkedés logisztikai elônyét – egyre több
Az új termékek és szolgáltatások, a kutatási irányok
sos” eljárás, a fóliás kiszereléshez kifejlesztett folya-
bitument szállítottunk közúti tankautóban a szomszé-
bemutatására és a felhasználók igényeinek megisme-
matos
dos országokba (Ausztria, Jugoszlávia). A belföldi
résére igen jó alkalmat adnak a vevôtalálkozók. Ebbôl
és Lengyelországba is értékesítette a vállalat), valamint
értékesítésben a forró, folyékony állapotú tankautós
a célból a MOL Rt. 1993. óta rendszeresen megrendezi
a vasúti tartálykocsiba és tankautóba töltéshez szük-
kiszolgálás nagyobb mennyiségben csak 1968-tól indult
a MOL Bitumen Napokat. A rendezvény lehetôvé teszi,
séges magas hômérsékletet biztosító hôközlô olajos
meg, azt követôen fokozatosan meghatározóvá vált.
hogy a vállalat mint gyártó, fejlesztô és kereskedô,
melegítôrendszer kialakítása.
gyorshûtô
valamint a felhasználó között közvetlen párbeszéd jöjjön létre: utóbbiak beszámolhatnak a már általuk is
Értékesítés
használt anyagokkal kapcsolatos tapasztalataikról. Az elsô években fôként belföldre, késôbb – nagyrészt bitumenbôl és fûtôolajból, az 1980-as évektôl gáz-
A vevôtalálkozók mellett a cég
olajból – exportra is szállították a finomító termékeit.
szakmai konferenciákat és
A MOL Rt. megalakulásáig a hazai piacon az Ásvány-
alkalmazástechnikai
olajforgalmi Vállalat (ÁFOR), az exportpiacokon –
tatókat
bizományosi formában – a Minerálimpex Külkeres-
külföldi
kedelmi Vállalat és az 1990-2000. közötti idôszakban
rendszeresen
a Zalabit Külkereskedelmi Kft. végezte a bitumen
gyártás- és termékfejlesztés
értékesítését.
Jelenlegi exportpiacaink
szervez,
bemu-
hazai
és
szakfolyóiratokban beszámol
a
eredményeirôl, aktívan részt vesz szakmai kiállításokon,
A hazai igények kielégítése mellett jelentôs volt
termékismertetôket,
az export-tevékenység, a legfôbb kiviteli piacok az NSZK
mazástechnikai kiadványokat jelentet meg stb.
és Ausztria voltak. A bitumentermékek Európán kívül keresettek voltak a Közel- és Közép-Keleten, de eljutottak Burmába, Egyiptomba, Uruguayba és Izlandra is. Ily módon a Zalai Finomító hozzájárult a nemzetgazdaságnak szükséges dollár-bevételek biztosításához, az ország fizetési mérlegének javításához.
Kiszállításra váró hordós bitumen
A vállalat kiállítási standja az 1980-as években
alkal-
Fóliás bitumen kiszerelése
berendezés
(ezt
Romániába
14
15
A mûszaki fejlesztésre – amelybe egyetemeket
Az egyes fejlesztések megvalósításánál a Finomító
tott meg. Ezek egyike a bitumen termékek tankautóba
üdülôt vásárolt a vállalat, továbbá kiemelkedôen sokat
és kutatóintézeteket is bevont a vállalat – ösztönzôleg
törekedett az azokhoz szorosan kapcsolódó szükséges
töltésekor a levegôbe kerülô gôzök kiáramlásának
tett a dolgozók lakáshelyzetének javításáért.
hatottak az exportpiacok igényei, a változó szabványok,
környezetvédelmi beruházások, átalakítások végrehaj-
megakadályozása érdekében végzett átalakítás.
aszfaltgyártási technológiák megjelenése, valamint
tására. Mindazonáltal – a folyamatosan szigorodó
az alapanyag-ellátás változása (orosz, közel-keleti, dél-
elôírásokat is szem elôtt
A Finomító 1999. januárjától rendelkezik auditált
a kultúra támogatására. 1953-ban sportegyesület,
zalai, sávolyi kôolaj feldolgozása). Az elmúlt idôszakban
tartva – a jogszabályoknak
és tanúsított környezetirányítási rendszerrel, ami
1968-ban irodalmi színpad alakult. A mind a verseny-,
a bitumen termékekkel szembeni minôségi elvárások
való megfelelés, a környezet-
ugyan nem várja el a környezetterhelés nélküli üzemel-
mind pedig a tömegsport terén aktív sportegyesület
évrôl évre nôttek, s ez a tendencia – elsôsorban az utak
terhelés csökkentése további
tetést, de szigorúan megköveteli, hogy a MOL intézke-
rendszeresen megrendezte a Vállalati Sportnapot.
fokozottabb igénybevétele esetén is kiváló minôségû
fejlesztéseket igényel.
Kis-Balaton
aszfaltot biztosítani képes alap- és modifikált-, valamint
A Finomító jelentôs összegeket költött a sport és
déseket tegyen minden feltárt problémára, és anyagi lehetôségei függvényében belátható idôn belül megoldja
a szigetelôiparban használt bitumenek területén –
Néhány adat és tény a Zalai Finomító környezet-
várhatóan tovább folytatódik.
védelemhez kapcsolható tevékenységérôl:
a problémákat, illetve felszámolja a hiányosságokat.
Helyi és regionális szervezetek támogatása
1994-tôl 2000-ig a két atmoszférikus- és vákuum
2002. nyarán megtörtént a szennyvíztisztító rendszer
A piaci pozíciók megtartása, bôvítése csak úgy lehet-
desztillációs üzem rekonstrukciójára, mûszerezettségé-
teljes iszapmentesítése, amely szintén potenciális
A MOL Rt. fontosnak tartja, hogy jó kapcsolatot alakít-
séges, hogy a Finomító a fô termékét képezô bitumenek
nek javítására, a környezetterhelés csökkentésére két
forrása volt a kellemetlen szagoknak. Ezzel párhuza-
son ki a lokális közösségekkel, és részt vállaljon a zala-
gyártástechnológiáját, termékfejlesztését, a minôségi
ütemben több mint 800 millió forintot költött a finomító.
mosan kiépült egy belsô cirkulációs vízkör, amely
egerszegi és a megyei kulturális és sportélet, az egész-
lényegesen csökkenti a szennyvízkibocsátást.
ségügy, valamint a baleset-megelôzés költségeinek
paraméterek folyamatos ellenôrzését és javítását,
fedezésében.
az értékesítési tevékenységhez tartozó szolgáltatások fejlesztését központi kérdésnek tekinti.
Fáradtolaj-feldolgozás
(45 éves a MOL Rt. Zalai Finomító)
Az elmúlt években az alábbi helyi szervezeteknek nyújtottunk támogatást:
A Zalai Finomító az 1990-es évek elejétôl a MOL Rt.
Zalaegerszegi Úszó Klub
által begyûjtött fáradtolaj teljes mennyiségét feldolgoz-
Zalaegerszegi Balesetmegelôzési Bizottság
A bitumenfúvatóban keletkezô fúvatási gázok szennye-
ta, és a folyamat eredményeként kapott fluxáló olajat
Magyar Olajipari Múzeum
A Zalai Finomító tevékenysége elkerülhetetlenül hatást
zôanyag-tartalmának a megengedett értékek alá
a bitumengyártásban hasznosította. E tevékenység a
Vesebetegek Zala Megyei Egyesülete
gyakorol a közvetlen lakó- és természeti környezetre.
csökkentése érdekében már az üzem építésekor katali-
kôolaj-desztilláció 2001-ben történt leállítását követôen
Helikon Táncsport Egyesület
Speciális követelményeket támaszt, hogy a Zalai
tikus véggáz átalakító berendezés létesült. Azóta
– az egység szakaszos üzemeltetésével – folytatódott.
Zalaegerszegi Erdei Színház
Finomító a Balaton vízgyûjtô területéhez tartozó élôvíz-
az egységben számos olyan jellegû átalakítás történt,
Zala Megyei Kórház
folyásba bocsátja ki a tisztított szennyvizet.
amelyek döntôen a környezetterhelés csökkentését
Göcsej Táncegyüttes
Környezetvédelem
célozták. E sorba illeszkedik a véggáz átalakító berendezés égôinek korszerûsítése, vagy a fúvatói csô-
Szociális ellátás, sportés kulturális tevékenység
kemencék égôinek rekonstrukciója.
Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Zala Volán nôi kosárlabda csapat Cigány Kisebbségi Önkormányzat
A kezdeti mostoha körülmények után az 1960-as A vegyipari, olajipari technológiák mûködtetése olykor
évekre megoldódott a vállalat dolgozóinak szociális ellá-
kellemetlen szagú vegyületek keletkezésével jár együtt,
tottsága. Fürdô-öltözô és étkezde épült, rendszeres
amelyek a környezetbe kikerülve rendkívül kis koncent-
volt az üzemorvosi ellátás, több szervezett oktatás
rációban is kellemetlen szagot okoznak. Ennek kiküszö-
(kihelyezett általános iskola felsô tagozata, szak-
bölése érdekében a MOL Rt. számos projektet valósí-
munkásképzô tanfolyamok stb.) kezdôdött, balatoni
Zala Megyei Tûzoltó Szövetség
A Zalai Finomító madártávlatból Magyar Olajipari Múzeum
16
17
A legutóbbi évek trendjei és fontosabb eseményei Kedvezô esetben, hitelek és európai uniós támogatá-
Horvátországnak ambiciózusabb tervei vannak: csak
sok igénybevételével, évente 100 km autópálya, illetve
az elkövetkezô három évben több autópályát kívánnak
gyorsforgalmi út épülhet. Így 2006-ig az M3-as, az M5-ös
építeni, mint az elmúlt harmincban, így 2005. nyarára
A hazai bitumenpiac mérete kb. 250 ezer tonna/év,
és az M7-es autópályák elérhetik az országhatárt. Az új
autópálya kötné össze Zágrábot Splittel, Rijekával
a MOL Rt. piaci részesedése közel 90 százalék.
építésû utak mellett jelentôs feladat a meglehetôsen
és a magyar határ melletti Goricˇannal. Ehhez évente
A környezô országok logisztikai és gazdaságossági
elhasználódott úthálózat felújítása, a burkolatok meg-
több mint 100 km autópályát kell megépíteni. Az elmúlt
szempontból elérhetô területein kb. 800 ezer tonna
erôsítése. A nemzetközi trendnek megfelelôen várhatóan
évek legjelentôsebb exportpiacán, Szlovéniában eredeti-
az éves bitumenigény. Ebbôl cca. 100 ezer tonnát
az átlagosnál erôteljesebben nô majd a modifikált bitu-
leg 2004-re tervezték befejezni a nemzeti autópálya-
fedez
menek iráni kereslet.
építési programot, ebbôl 2002. elején még 146 kilo-
A bitumenpiac és az értékesítés jellemzôi
a
MOL
Rt.
exportja,
amely
elsôsorban
méter megépítése volt hátra.
Horvátországba, Szlovéniába, Ausztriába, valamint Boszniába, Romániába és Szlovákiába irányul. Tankautós és csomagolt bitumenek értékesítése 1997-tôl 2002-ig
A termékpaletta racionalizálása
Mivel a bitumen legnagyobb felhasználója az útépítô-
Az elmúlt másfél év során – a fokozódó hatékonysági
ipar, a jövôbeli igényeket – mind a hazai, mind az export-
követelményeket szem elôtt tartva – a Termékelôállítás
piacokon – elsôsorban az útépítési programok meg-
és Kereskedelem Divízió elvégezte a bitumen-termék-
valósulása befolyásolja. Az útépítés kiemelkedô szerepe
paletta felülvizsgálatát. A piaci igények felmérése alap-
miatt a piac erôsen szezonális jellegû.
ján az a döntés született, hogy elsôsorban a nagy volumenû minôségi bitumenekre (útépítési és építôipari),
Célunk, hogy a magyarországi piaci igények kielégí-
Közútfejlesztési program 2015-ig Forrás: KöViM
valamint a modifikált bitumenekre helyezi a hangsúlyt.
tésében megtartsuk vezetô szerepünket. Ez növekvô mennyiséget
A MOL Rt. bitumen-értékesítése 1997-tôl 2002-ig
jelent,
mivel
a
hazai
felhasználás
Az export piacokon is bôvülô kereslettel számolunk.
A korábbi években a MOL Rt. a minél teljesebb körû
– az EU csatlakozás által is ösztönzött infrastrukturális
Célunk a biztos és profitábilis értékesítést lehetôvé tevô
termékválaszték kialakítását tûzte ki célul, így a vállalat
beruházások várható növekedése révén – akár évi
piacok megnyerése és megtartása, ezen pozícióink
2001-ben még 42 féle bitument gyártott, s ezek jelen-
3-5 százalékkal is emelkedhet.
erôsítése. Az egyik legígéretesebb piacon, Szlovákiában
tôs részét többféle csomagolásban hozta forgalomba.
365 kilométerrel kívánják bôvíteni a jelenlegi autópálya-
Figyelembe véve, hogy versenytársaink jóval szûkebb
hálózatot, amibôl várhatóan 170 km készül el 2010-ig.
termékskálát kínálnak, valamint azt, hogy az árbevétel
A bitumenpiacon a minôség és az ár mellett egyre
80-90 százalékát mindössze 6-8 termék alkotja,
fontosabb versenytényezô a nyújtott szolgáltatások
2001-ben a MOL a termékválaszték csökkentését
köre, elsôsorban a termékek gyors és rugalmas, akár
határozta el. A konkrét döntések során fontos szem-
órára pontos kiszállítása a vevô igénye szerint.
pont volt, hogy piaci pozícióink ne sérüljenek, s vevôink
A csomagolt (fóliás, vasdobos, papírdobozos) bitu-
a korábbinál kisebb választékkal is elégedettek legye-
menek értékesítési mennyisége minimálisra csökkent,
nek. Ennek érdekében a megszûnô bitumentermékek
emelkedik viszont a magasabb használati értékû modi-
felhasználóinak igyekeztünk helyettesítô – részben vagy
fikált bitumenek részaránya: 2002-ben ez várhatóan
egészben más paraméterekkel rendelkezô, de hasonló Az országos közutak burkolatának állapota 2000-ben
meghaladja a bitumen-értékesítés 10 százalékát.
Forrás: KöViM
Modifikált bitumenek értékesítése 1997- tôl 2002-ig
felhasználhatóságot biztosító – terméket ajánlani.
18
19
Jelenleg 18 bitumentermék folyamatos gyártását végzi a MOL Rt. Egyes kis volumenû termékeket levettünk
A kôolaj-desztillációs tevékenység leállítása
ugyan a palettánkról (vagyis készletet nem tartunk
A Tiszai és Zalai Finomító desztillációs kapacitásainak leállítására vonatkozó döntés meghozatalát a késleltetett kokszoló 2001. évi üzembelépése tette idô-
belôlük), de egyszeri jelentôsebb igény esetén készek
2001-ben a MOL Rt. a finomítói tevékenység racionali-
szerûvé. E lépés eredményeként desztillációs tevékeny-
vagyunk ezeket elôállítani. A döntés, illetve a meg-
zálásának jelentôs lépéseként a Tiszai és a Zalai
séget ma már csak Százhalombattán folytat a MOL Rt.
valósítás módjának helyességét igazolja, hogy a termék-
Finomítóban leállította a kôolaj-desztillációt.
A kôolaj-feldolgozó üzemek kapacitás-kihasználtsága
paletta szûkítése mellett az értékesítés mennyisége növekedett.
„Bitumenes” MOL-arculat kialakítása
85 százalék fölé emelkedett, s lehetôvé vált a fajlagos Ez az intézkedés – ha némi késéssel is – követte
energia-felhasználás, a készletszint, a karbantartási
a nemzetközi tendenciákat. A desztillációs kapacitások
és a logisztikai költségek csökkentése, a termelési
világszerte megfigyelhetô leépítését részben az indokol-
szerkezet racionalizálása, a mûködési hatékonyság
ta, hogy a korábban – az „olcsó olaj” idôszakában –
általános javítása.
prognosztizált nagymértékû keresletbôvüléssel szemA Termékelôállítás és Kereskedelem Divízió 2001-ben
ben az olajtermékek iránti piaci igények a fejlett orszá-
A Zalai Finomítóban történô desztilláció megszünte-
speciálisan a bitumenre alkalmazandó arculati elemek
gokban stagnáltak vagy csak kis mértékben növeked-
tésében közrejátszott az is, hogy az intenzív kutatási
(embléma, szlogen) kialakítását kezdeményezte. Ezek
tek, másrészt az, hogy a finomítási technológia
tevékenység ellenére fokozatosan csökken a zala megyei
az év második felétôl egyre nagyobb számban jelentek
fejlôdése (konverziós, illetve késôbb a maradékfel-
kôolajtermelés: 2001-ben alig haladta meg a 100 ezer
meg a bitument szállító tankautókon, továbbá a termék-
dolgozási technológiák elterjedése) miatt jelentôsen
tonnát. Prognózisok szerint a nagy mezôkön a termelés
körhöz kapcsolódó kiadványokban (termékismertetôk,
csökkent az egységnyi késztermék elôállításához szük-
2010-re jelentéktelenné zsugorodhat, míg a közepes
alkalmazási
séges kôolaj mennyisége. E két tényezô világszerte
és kisebb mezôkön várhatóan ez a tendencia átnyúlik
többlet-kapacitások kialakulásához vezetett, amelyet
a következô évtizedre.
utasítások),
az
üzleti
levelezésben,
nyomtatványokon, szakmai rendezvényeinken stb.
az 1980-at követô másfél évtizedben számottevôen (a nagy nemzetközi kôolajtársaságok 50 százalékot is
A Zalai Finomító viszonylag kis kapacitású, csupán
elérô mértékben) csökkentettek az iparilag fejlett
50 százalékos kihasználtsággal mûködô desztillációs
országokban.
üzemeinek 2001. novemberi leállítása nem érintette a fúvatott és modifikált bitumenek gyártását, sôt –
A kereslet jelentôs növekedésére számítva Magyar-
annak érdekében, hogy a változó vevôi igényekhez igazodó
országon is túlzott méretû finomítói kapacitások épül-
termékféleségeket legyen képes kínálni – a vállalat
tek ki, amelyek az 1980-as években alig csökkentek:
tovább fejleszti az alkalmazott technológiákat. Jelenleg
csak Szônyben és Nyírbogdányban szûnt meg a kôolaj-
a következô tevékenységeket végzi a finomító: útépítési-,
desztilláció. Az egész régióra jellemzô többlettermék-
építôipari-, modifikált és különbözô speciális bitumenek
Az új arculat célja egyrészt az értékesítés támogatása,
kínálat miatt a kôolajfeldolgozás növelése nem volt
gyártása, kiszerelése és kiszolgálása, a zalai mezôkrôl
másrészt a MOL Rt.-rôl a társadalomban kialakult
lehetséges, így a három magyarországi finomító
származó kôolajok átmeneti tárolása, a begyûjtött
pozitív kép erôsítése, annak tudatosítása, hogy
– Százhalombatta, Tiszaújváros és Zalaegerszeg –
fáradtolajok feldolgozása.
a társaságunk részese országos jelentôségû infrastruk-
desztillációs kapacitásainak együttes kihasználtsága
turális beruházásoknak, mindenekelôtt az autópálya-
2000-ben mindössze 62 százalék volt.
Az új embléma és szlogen megjelenítése a tankautókon
és útépítési valamint -felújítási projekteknek.
A desztilláció leállítása miatt felszabaduló munkaerô – áttelepülési csomaggal is támogatott – kedvezô szakmabeli munkalehetôséget kapott Százhalombattán.
20
21
A jövô
Mellékletek
50 évvel az alapítást követôen a Zalai Finomító
Az útépítési bitumenek elôállítása kizárólag Százhalom-
történetének egy nagy ívû korszaka lezárult. Az elmúlt
battán történik, ahol a piaci igények kielégítése érde-
évtizedek nagyobb részét extenzív fejlôdés és a meg-
kében a modifikáló kapacitást növelni fogjuk. A magyar-
nyert piachoz, valamint a termelés volumenéhez képest
országi infrastrukturális beruházások intenzifikálódása
túlontúl széles termékválaszték jellemezte. A termék-
nyomán stabilan növekvô piaci igényekkel számolunk,
fejlesztések hátterét csak részben képezték valóságos
melynek kielégítését prioritásnak tekintjük. Exportunkat
piaci trendek, azok egy másik hányada vélt igények
csökkenteni fogjuk, külföldi szállításainkat a leggazdasá-
alapján történt. Bebizonyosodott, hogy a Zalai Finomító
gosabb piacokra összpontosítjuk.
„önálló” fennmaradása számára nem megfelelô az itteni méretnagyság és a tevékenység hatékonysága.
Az építôipari bitumenek elôállítását a Zalai Finomító végzi, ahol erre a speciális technológia rendelkezésre
Immár csaknem két éve, hogy a MOL finomítási
áll. Annak érdekében, hogy a változó vevôi igényeket
tevékenységét egy szervezetben, egységes irányítás
képesek legyünk kielégíteni, e területen további beruhá-
alatt, a Termékelôállítás és Kereskedelem Divízió ellátási
zásokat tervezünk. Az építôipari bitumenek modifikálása
láncának integráns részeként végzi. A MOL finomítói-
egyaránt történhet a finomítónál és az építôipari kész-
nak korábbi elkülönültsége megszûnt, az egyedi opti-
terméket elôállítónál.
mumok helyett a közös optimumot keresve mûködünk. Eközben átalakult szemléletünk, munkakultúránk.
Tapasztalatunk, hogy a csomagolt bitumenek iránti igény egyre csökken. A jelenlegi volumen fenntartása mellett
A bitumen értékesítési politikájában és gyakorlatában
a jövôben a nagyobb kiszerelésekre koncentrálunk.
jelentôs változást hozott a késleltetett kokszoló 2001. év végi mûködésbe lépése, aminek következtében
A Zalai Finomító szerepének átgondolása eredménye-
megszûnt a nehéz kénes fûtôolaj elôállítása, s ezzel
ként korábbi széleskörû tevékenységének csak egy
együtt a fûtôolaj "értékesítési kényszer". Ehhez kap-
kisebb részét végzi, ugyanakkor hatékonysága jóval
csolódik, hogy a bitumen valódi céltermékké vált.
kedvezôbbé válik. A csökkentett volumenû termeléshez igazodó szükséges környezetvédelmi beruházásokat
A hatékonysági követelmények figyelembevételével
– a vízgazdálkodás, továbbá a levegôminôség javítása
a jövôben a bitumentermelés a korábbinál nagyobb
érdekében – beindítottuk. Mindez egy jól meghatározott
arányban Százhalombattára koncentrálódik, ahol a zalai
tevékenységi
kôolajat is feldolgozzuk.
és hosszú távú mûködést biztosít.
kör
számára
versenyképességet
Alapítási határozat, 1954
22
23
Bitumentermelés 1952-tôl 1957-ig
Vállalati létszám 1952-tôl 1957-ig
24
Újságcikk a zalai olajbányászatról, 1957
25
A környezetirányítási rendszer tanúsítványa, 1999
26
TARTALOM
KÖSZÖNTÔ
3
TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS
4
A finomító kiépítése, a termelés alakulása
5
Termékpaletta
8
Az elôállított termékek kiszerelése
10
Értékesítés
12
Kutatás-fejlesztés
13
Környezetvédelem
14
Fáradtolaj-feldolgozás
15
Szociális ellátás, sport- és kulturális tevékenység
15
Helyi és regionális szervezetek támogatása
15
A LEGUTÓBBI ÉVEK TRENDJEI ÉS FONTOSABB ESEMÉNYEI
16
A bitumenpiac és az értékesítés jellemzôi
16
A termékpaletta racionalizálása
18
„Bitumenes” MOL-arculat kialakítása
18
A kôolaj-desztillációs tevékenység leállítása
18
A JÖVÔ
20
MELLÉKLETEK
21
