Napköziotthonos Óvoda, Napos Bölcsőde 4450 Tiszalök, Kossuth út 63. Ügyiratszám:
/2009.
Tiszalök Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Mező József Jegyző Úr 4450 Tiszalök, Kossuth út 67. Tisztelt Jegyző Úr!
A tiszalöki Napköziotthonos Óvoda Napos Bölcsőde 2008. júniusban számolt be utoljára az intézmény minőségirányítási programjának végrehajtásáról. Jelen beszámolómmal az Önkormányzati Minőségirányítási Programban meghatározott törvényi kötelezettségnek teszek eleget. A beszámolót a következő vázlatpontok szerint készítettem: I.
Bevezető
II.
A 2008/2009-es tanévben végzett minőségirányítási munka részletezése, értékelése
III.
Az Intézményi Minőségirányítási Program végrehajtásának részletes ütemterve hónapokra bontva, határidő és felelősök megjelölésével
IV.
A közvetlen partnerek körében végzett felmérések eredményeinek ismertetése
V.
A 2008/2009-es tanévben bevezetésre került dolgozói teljesítményértékelés eredménye
VI.
Következtetések levonása
Tiszalök, 2009. június 5. Oravecz Istvánné minőségügyi vezető
BESZÁMOLÓ AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁRÓL NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA, NAPOS BÖLCSŐDE TISZALÖK 2008/ 2009- es TANÉV
KÉSZÍTETTE: ORAVECZ ISTVÁNNÉ MINŐSÉGÜGYI VEZETŐ
BEVEZETŐ Törvényességi háttér: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvényt módosító 2003. évi LXI. Törvény 82. §. /7./ bekezdésében foglaltak értelmében a helyi önkormányzatok önkormányzati minőségirányítási programot kötelesek készíteni közoktatási intézményeik számára. A Tiszalök Városi Önkormányzat Minőségirányítási Programja 2004. július 1.-én lépett hatályba. Érvényességi ideje: 2009. július 1. Intézményünk, a tiszalöki Napköziotthonos Óvoda, Napos Bölcsőde a közoktatási törvény 40.§ (10.), (11.) bekezdése szerint elkészítette minőségirányítási programját az Önkormányzati Minőségirányítási Program által óvodánkra meghatározott elvárások alapján. Intézményi Minőségirányítási Programunk funkciója a minőségbiztosítási követelmények érvényesítése. E dokumentum része az intézmény minőségpolitikája és minőségfejlesztési rendszere, ennek alapján a működés hosszú távra szóló elveinek és a megvalósítást szolgáló elképzeléseknek a rögzítése. Meghatároztuk intézményünk működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Ezek megvalósulását nevelőtestületünk évente értékeli. Tervezés: A tervezés alapját képezték: - a mindenkori hatályos jogszabályok - az ÖMIP-ben megfogalmazott intézményünkre szóló fenntartói elvárások - az IMIP-ben meghatározott minőségcélok - helyi nevelési programunk - a 2007/2008-as tanévben végzett minőségirányítási tevékenység tapasztalatai - a 2008/2009-es tanév Pedagógiai programja Az ÖMIP óvodánkra vonatkozó elvárásai, feladatai, elvei, eljárásai: 1.1.2/ Óvodáztatás (3. o.) 1.1.6/ Etnikai kisebbség beilleszkedésének segítése (4. o.) 1.2./ Az intézmény erősségei, gyengeségei (4. o.) 1.3./ Csapatok (teamek, minőségi körök szervezése) (5. o.) 1.4./ Külső partnerek meghatározása (5. o.) 1.5./ Mérési, értékelési, ellenőrzési rendszerek meghatározása (6. o.) 2.1./ A nevelőtestület szakmai elő-és felkészítése (6. o.) 2.2./ A szervezeti kultúra követelményeinek megfogalmazása (7. o.) 1.4./ Az intézmény minőségügyi dokumentumainak elkészítése (8. o.) 3./ A minőségfejlesztési program időterve(8-9. o.) 4./ Az intézményi minőségfejlesztés finanszírozásának elvei (9-10. o.) 5./ Az intézményi minőségfejlesztés ellenőrzésének főbb szempontjai (10-11. o.) Kapcsolatok a közoktatást érintő más ágazatokkal (11. o.) Az ellenőrzési tapasztalatok hasznosítása (11-12. o.) A felsoroltak részletesen megtalálhatóak „TISZALÖK VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÖNKORMÁNYZATI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA A VÁROS KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEI SZÁMÁRA TISZALÖK 2004” c. önkormányzati programban.
Az IMIP-ben meghatározott minőségcéljaink: •
• • • • • • •
• •
Óvodánk, a Napköziotthonos Óvoda és Napos Bölcsőde elkötelezi magát minden belső és külső tevékenységében, hogy partnerei igényeit minél teljesebb körben igyekszik kielégíteni, rugalmasan alkalmazkodva az intézményünket érintő kihívásokhoz. Óvodánk elsősorban a gyermekek igényeinek kíván megfelelni és az ők érdekeit szolgálni, biztosítani számukra a minőségileg garantált, fejlődésüket elősegítő óvodai nevelést, ellátást. Célunk a minőségpolitika megvalósítása érdekében a minőségirányítási rendszer kiépítése és működtetése. Az Ö.M.P.-ban az óvodára meghatározott elveket, elvárásokat, feladatodat teljesíteni. A H.O.P. cél- és feladatrendszerét, elvárásait megvalósítani. Hatékonyan működtetni a Partnerközpontú működés modelljét, képessé válni az állandó fejlődésre, megújulásra. Nevelőmunkánk színvonalát, hatékonyságát közvetlen és közvetett partnereink számára láthatóvá tenni, szolgáltatásainkkal elérni, hogy elégedettek legyenek. Az óvoda vezetője, a team tagjai, a teljes alkalmazotti kör együttműködő-készsége, elkötelezettsége a minőségi munka iránt legyen állandó, óvodánkban bővüljön ki, erősödjön a team munkája. Intézményünk kinyilvánítja, hogy szolgáltatásaink minőségének fejlesztése minden dolgozó személyes felelőssége. Mérési eredményeink javuljanak, az elért eredmények szinten tartása legyen megfelelő. Tevékenységünket szolgáltatásnak tekintjük, melyet a társadalmi és partneri igényeknek megfelelően szeretetteljes légkörben végzünk.
A minőségirányítási munka személyi feltételei: 2008. augusztusban az óvodavezető irányításával megalakult a minőségirányítási team, melynek tagjai a tagóvodák vezetői. A tagóvodák egy-egy al- tea-mot alkotnak, így az intézmény valamennyi dolgozója részt vesz a minőségi munkában. A team tagjai kéthetente hétfőn délután üléseztek. Ekkor került sor elvégzett feladatok megbeszélésére, pontosítására, valamint a további teendők kitűzésére.
A 2008/2009-es tanévben végzett minőségirányítási munka részletezése, értékelése: Minőségirányítási feladatok intézményünkben párhuzamosan a Helyi Óvodai Program követelményeivel: –
a partnerek igény-, és elégedettség-, elégedetlenség mérésének szabályozása, a meglévő szabályzat felülvizsgálata
–
a partnerazonosítás felülvizsgálata, a partneri adatbázis frissítése
–
a teljesítményértékelés bevezetése, működtetése
Az igények elemzésétől az intézkedési tervig: –
az összehasonlító elemzések lépései a programleírás alapján
–
problémalista összeállítása, prioritások meghatározása
–
az igények prioritásának meghatározása
–
okelemzés és megoldási javaslatok elkészítése
–
célmeghatározások lépései
–
intézkedési tervek készítése
Végrehajtás, korrekció: –
a végrehajtás során elért eredmények értékelése, korrekciója
–
szükség estén korrekciós terv készítése
A szabályozásokat az alábbi dokumentumokban rögzítjük: –
Helyi Óvodai Nevelési Program
–
Az I.M.I.P megvalósításának éves munkaterve
–
munkaköri leírások
–
óvodavezetői utasítások
Az I.M.I.P. megvalósítása tanévre szóló éves ütemterv szerint történt, a feladatok, a határidő és a felelősök megjelölésével. Ezt a nevelőtestület az első nevelőtestületi értekezlet alkalmával elfogadta.
AZ I.M.I.P. VÉGREHAJTÁSÁNAK RÉSZLETES ÜTEMTERVE HÓNAPOKRA BONTVA, HARÁRIDŐ ÉS FELELŐSÖK MEGJELÖLÉSÉVEL
Szeptember: -
az IMIP gyakorlati megvalósításához szükséges és az új tanévre rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek, a nyáron történt felújítások, karbantartások számbavétele. - a csoportok beosztásának véglegesítése tagóvodánként. - tanév eleji szemle minden tagóvodában. - munkacsoportok alakulása, vezetőinek megválasztása, minőségügyi vezető megerősítése vagy új vezető választása. - gyermekvédelmi felelős, tűz- és balesetvédelmi megbízott személyének megerősítése vagy új felelősök megválasztása. Felelős: óvodavezető. - A megalakult munkacsoportok éves ütemtervének összeállítása, célok, feladatok, időkeret és felelősök megjelölésével. Felelős: a munkacsoportok vezetői. - az IMIP 2008/2009-es tanévre szóló ütemtervének elkészítése célok, feladatok, határidő és felelősök megjelölésével. Felelős: minőségügyi vezető. - a minőségirányítási team tagjainak kijelölése. Felelős: óvodavezető. - a 2008/2009-es tanév munkatervének elkészítése az IMIP-ben leírtak alapján. Felelős: óvodavezető. - a Napköziotthonos Óvoda és Napos Bölcsőde alkalmazotti köre fizikai biztonságának biztosítása, tűz- és balesetvédelmi oktatás. Felelős: óvodavezető. - a teljesítményértékelés bevezetése, ütemezése két ciklusra - az érintett óvodapedagógusok, és a nevelőmunkát segítő dajkák kiválasztása a minőségirányítási team javaslatára, az óvodavezető jóváhagyásával Felelős: team vezető Október: -
az IMIP-ben rögzített, óvodánkra vonatkozó fenntartási elvárások, minőségpolitikai nyilatkozatunk, minőségcéljaink áttekintése. Mindezek összevetése intézményünk, adottságaival, az új tanév céljaival, feladataival. - rövid, közép és hosszú távú céljaink szem előtt tartása. Felelős: minőségügyi vezető, team - a vezetői ellenőrzés folyamatának elkészítése az IMIP-ben leírtak alapján, figyelembe véve a teljesítményértékelés szempontjait Felelős: óvodavezető - a teljesítményértékelés szabályzatának áttekintése, értelmezése, pontosítása, az értékelés eszközeinek felülvizsgálata, kiegészítése Felelős: team, team vezető - a teljesítményértékelés eljárásrendjének ismertetése nevelőtestületi értekezleten Felelős: team vezető
November: - a partnerlista felülvizsgálata november 20-ig, véglegesítése november 30-ig. Felelős: minőségügyi vezető. - a partneri igény- és elégedettségmérés szabályzatának felülvizsgálata. Felelős: óvodavezető, minőségügyi vezető. - a pedagógus teljesítményértékelés működtetése. Előre bejelentett látogatás az érintett óvónőknél. Munka értékelőlap kitöltése. Értékelési beszélgetés, önértékelés. A nevelőmunkát segítő dolgozók munkateljesítményét az óvodavezető és a helyettes folyamatosan végzik. Felelős: óvodavezető, óvodavezető helyettes December: -
a közvetlen partnerek méréséhez szükséges kérdőívek, interjúterv összeállítása, áttekintése, módosítása, sokszorosítása.
Felelős: minőségirányítási team, óvodavezető, minőségügyi vezető. Január: -
kérdőíves igény- és elégedettségmérés. Interjúkészítés. A nagycsoportos szülők körében történik elégedettségmérés, a kérdőívek kiosztására a januári szülői értekezleten kerül sor Felelős: minőségügyi vezető, minőségirányítási team. - Partnerkapcsolatok irányítása az IMIP alapján - Felelős: minőségügyi vezető, minőségirányítási team.
Február: -
kérdőívek, interjúk értékelése SWOT analízis eredményének vizsgálata: erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek óvodánkban Felelős: minőségügyi vezető, minőségirányítási team. - célok, prioritások meghatározása, módosítások - intézkedési terv készítése Felelős: minőségügyi vezető, minőségirányítási team - a pedagógus teljesítményértékelés működtetése. Előre bejelentett látogatás az érintett óvónőknél. Munka értékelőlap, és véleménykérő lap kitöltése. Értékelési beszélgetés, önértékelés. A nevelőmunkát segítő dolgozók munkateljesítményét az óvodavezető és a helyettes folyamatosan végzik. Felelős: óvodavezető, óvodavezető helyettes
Március: - az intézkedési terv feladatainak megvalósítása Felelős: minőségügyi vezető, minőségirányítási team, és minden dolgozó, Április: - az intézkedési terv feladatainak megvalósítása Felelős: minőségügyi vezető, minőségirányítási team, és minden dolgozó, - a pedagógus teljesítményértékelés működtetése. Előre bejelentett látogatás az érintett óvónőknél. Munka értékelőlap kitöltése. Értékelési beszélgetés, önértékelés. Felelős: óvodavezető, óvodavezető helyettes Május - Június: - Visszamérés. - az intézkedési terv megvalósításának értékelése, módosítása - szükség esetén korrekciós terv készítése. - eredmények értékelése. Felelős: minőségirányítási team, óvodavezető, minőségügyi vezető. - a teljesítményértékelésben részt vevő pedagógusok önértékelő lapjának elemzése - az értékelésben részt vevő dajkák munkájának értékelése a szabályzatnak megfelelően Felelős: minőségirányítási team, óvodavezető, minőségügyi vezető. - értékelő elbeszélgetés. A teljesítményértékelés 1. ciklusának zárása. Felelős: óvodavezető, minőségügyi vezető A közvetlen partnerek körében végzett felmérések eredményeinek ismertetése: A mérések az I.M.I.P.-ben meghatározottak alapján a partneri igény és elégedettségmérés szabályzata szerint a partnerlista figyelembevételével történtek. A kérdőíveket a team készítette az al-team-ek javaslatai alapján, az interjútervet a Com. 2000 M.I.P.-ből adaptáltuk. Ezek alkalmasak voltak az objektív kép kialakítására partnereink igényeinek vizsgálatakor. A nagycsoportos gyerekeket felhasználásával mértük.
az
O.M.
által
kibocsátott
módszertani
segédanyag
Gyermeki elégedettség: Összesen 92 középső-nagycsoportos gyermeket mértünk. A tanulási tevékenységekről alkotott véleményük tagóvodánként hasonló. Szeretik a különböző foglalkozásokat, különösen a környezetismeretet, a matematikát, a meséket, a tornát és az ábrázolást, alkotást. Szívesen vesznek részt / különösen a lányok / az énekes
játékokban, körjátékokban. A tagóvodai mérések eredménye a gyermeki elégedettség terén átlagosan 98%, mely nagyon jónak értékelhető. Legkedvesebb játéktevékenységük az udvari játék, más területeken a gyermekek nemének megfelelően változóak a vélemények. Önkiszolgálás terén legjobban szeretnek teríteni, fogat mosni, öltözködni. Meglepetésünkre nem utasították el a délutáni alvásidőt. Ezt annak köszönhetjük, hogy a tagóvodák lehetőségeikhez mérten igyekeztek az alvásidőt rugalmassá tenni / folyamatos felkelés, csendes tevékenység biztosítása a nem alvók számára / A gyermekeknek különféle kívánságaik vannak: szeretnének mesefilmet nézni, focizni, korcsolyázni, katonázni, bábozni, hóembert építeni.. Ezek megvalósíthatóak, viszont a bokszolás, korcsolyázás, hintalovazás, szörfözés, úszás, már nehezebben teljesíthető. Szülői kérdőívek: Az óvodákban ebben a tanévben a nagycsoportos gyermekek szüleit mértük az óvónők teljesítményértékelésének függvényében. Összesen 125kérdőívet adtunk ki és 98 kérdőív érkezett vissza, így a mérés átlaga 78%-os. Az összesítés során mind a tagóvodai, mind az össz-óvodai értékelés nagyon jó eredményt hozott. Valamennyi kérdés átlaga 4 – 4,7 között van. Ez azt jelenti, hogy a szülők elégedettek az óvoda nevelő-oktató munkájával /4,4/, az iskolára való felkészítéssel /4,4/, az óvodai rendezvények színvonalával /4,6/, az óvodások szereplésével a különböző városi rendezvényeken /4,3/. Fontosnak tartják, hogy az óvoda vegye figyelembe a szülők kérését, elvárásait /4,3/. A szülők szívesen vesznek részt az óvodák környezetének szépítésében, alkalomszerű tennivalók végzésében. /4,7/. Elégedettek a jó óvodai légkörrel, az óvónők türelmes, odaadó munkájával. Elégedetlenek a fenntartó anyagi támogatásával, hiszen kevés fejlesztésre tud lehetőséget biztosítani, ezért az óvónők csak saját találékonyságukra és a szülők támogatására hagyatkozhatnak. / Ez utóbbi most sajnos egyre nehezebb!/ Igényük lenne az óvodai szolgáltatások bővítésére, pl. a játékos angol nyelvtanulás biztosítására.
Óvodapedagógusok és technikai dolgozók kérdőíve: Az alkalmazottak körében teljes körű volt a mérés. 34 kérdőívből 31 érkezett vissza, 91%-os véleményt mutat a feldolgozás eredménye. A mérések értékelése után a szülői kérdőívekhez hasonlóan tagóvodánként és az összóvodai összesítés alapján is jó eredmények születtek. A kérdések átlaga 4-4,8 között van. Környezeti nevelésünk színvonala a tavalyi 4,-ről 4,2-re emelkedett, s javult a gyermekek és felnőttek viszonyának megítélése is, 4,2-rő 4,8-re. A szülői véleményekhez hasonlóan a dolgozók jónak ítélik a helyi és városi óvodai rendezvényeket /4,3/, ezek az alapítvány által szervezett programokkal /jeges nap, városi gyermeknap/fontos szerepet töltenek be az óvodák társadalmi, közéleti elismerésében. Pozitív változást mutat az alkalmazottak munkához való hozzáállása /4,5/ és a munkacsoportok működése //4,2/ A dolgozók véleménye szerint a munkához való feltételek biztosítottak voltak, az óvodavezető igyekszik minden tőle telhetőt megtenni a zavartalan működés érdekében.
Elégedettek a dolgozók az alapítvánnyal, az erdei óvoda lehetőségével, s azzal, hogy az óvónők nyugodt légkörben, pedagógiai szabadságuk megtartásával dolgozhatnak. Az óvodavezető elegendő segítséget ad a mindennapi munkához. Igény lenne egy új, központi óvoda építésére, mely sok-sok problémát, nehézséget megoldhatna. Általános iskolai tanítók kérdőíve: Az alsó tagozatos tanítónőknek 8 kérdőívet küldtünk, és mindet vissza is kaptuk. A tanító kollégák fontosnak tartják a gyermekek iskolára való felkészítését /4,4/, az óvoda és az iskola jó kapcsolatát /4/ .E téren jelentős fejlődést tapasztaltunk ebben a tanévben a közös nyílt napok, szakmai konzultációk szervezésével. Az iskola és az óvoda vezetése jó viszonyban áll egymással, folyamatos a kapcsolattartás. A tanítónők az óvodában folyó munkavégzést jónak értékelték /4,/. Az óvodák erősségeiként említik az óvónők szakmai felkészültségét, az eredményes iskola előkészítő tevékenységet, a gyermekközpontúságot. Gyengeségként megfogalmazódott, hogy a gyermekek szókincse nem mindig megfelelő, ez azonban nem elsősorban az óvoda hibája. Veszélyt jelentő tényezőnek találják némely szülő és család negatív hatását, a szülői érdektelenséget. Az óvoda lehetőségei: egy új, központi óvoda építésével tárgyi feltételeink javulhatnának. Elégedettek a tanítók a gyermekek iskolai felkészítésével, a tanulók többsége szép eredményt nyújt az első osztályban. Igénylik, hogy részletesen megismerhessék az óvoda helyi nevelési programját. Fenntartói kérdőívek: Városunk polgármestere, jegyzője és a pénzügyi iroda vezetője interjúban fogalmazta meg véleményét intézményünk munkájáról. A tiszalöki óvodák feladatellátását az anyagi korlátok ellenére is megfelelőnek látják, de az egyes tagóvodák között még vannak eltérések. Fontosnak tartják, hogy a gyermekek minél fejlettebben kerüljenek az iskolapadba. Elégedettek az intézmény vezetésével, a vezetők kellő feladattudattal és tapasztalattal rendelkeznek. Óvodánk menedzselésében éreznek némi hiányosságot. Erősségként ítélik meg a pedagógusok jó szakmai felkészültségét, tárgyi viszont feltételeink gyengeségként jelentkeztek. /ez tőlünk független!/ Lehetőségünk van önképzésre, pályázatok benyújtására egy összevont komlex óvoda létrehozására. A képviselő testület oktatási bizottsága tagjainak 5 kérdőívet adtunk ki, és 4 érkezett vissza. A kérdőívek összesítése után megállapítottuk, hogy a képviselők elégedettek az óvodában folyó munkavégzéssel /4,2/, a nevelőtestület összehangolt munkájával /4/. Az óvodás gyermekek szereplése a városi rendezvényeken kimagasló /5/. Az óvodák külső és belső környezete esztétikus, rendezett. /4,3/ Az óvoda és a családi ház kapcsolata jó /4/, a társintézményekkel megfelelő az együttműködés /4/. Az óvoda vezetésének munkájával elégedettek /4,3/. Elégedetlenségként fogalmazódott meg, hogy a szülőkre sok anyagi teher hárul, de tudni kell, hogy a szülők támogatása nélkül nem tudnának az intézmények ilyen szinten működni. A képviselők szerint, ha az óvónők kapnának elég pénzt fejlesztésre, tudnák, mire kell használni a cél érdekében. Ezzel valamennyien egyetértünk!
Teljesítményértékelés: „Az Intézményi Minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógusmunkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és rendjét.” /2006. évi LXXI. Törvény az 1993. évi LXXIX. Közoktatásról szóló törvény módosításáról 40.§ 11. pont / A teljesítményértékelés fogalma: A teljesítményértékelés a szervezetben dolgozó valamennyi munkatárs adott időszakra vonatkozó teljesítményének felmérése és megítélése. Kommunikációs csatorna a vezetés és a dolgozók között annak megítélésére, hogy mit várnak el egymástól. A teljesítményértékelés célja: • • • •
az intézmény pedagógus dolgozói teljesítményének megerősítésével, javításával, a szükséges képességek és készségek, tudás és tapasztalat fejlesztésével az egyén és a szervezet céljai összhangjának megteremtése a munkához szükséges kompetencia megerősítése segíteni nevelés-oktatás színvonalának emelésében az óvodavezetés támogatása az igazságosabb és megalapozottabb vezetői döntések meghozatalában
A teljesítményértékelés alapelvei: A fejlesztő szándék elve: • • • • •
legyen alkalmas a sikeres teljesítmény és az eredményes munka kimutatására legyen alkalmas a problematikus területek azonosítására és a teljesítmény javítására irányuló célok kijelölésére egyértelműen mutassa ki a különböző területeken elért jó és a gyenge teljesítmények közötti különbséget legyen alkalmas az egyéni teljesítmény változásának kimutatására segítse az óvodapedagógusok és az óvodavezetés közötti információcserét
A sokoldalúság elve: • •
vegye figyelembe mind a foglalkozási ágak vezetésével összefüggő /nevelési-oktatási/ mind pedig az óvodai élet megszervezésével kapcsolatos tevékenységeket a munkacsoportok külön vitassák meg, majd a speciális foglalkozási ágak követelményeinek figyelembevételével pontosítsa az egyes mérőeszközöket és a bennük foglalt kritériumokat
A méltányosság elve:
• • • • • • • • •
a nevelőtestület vitassa meg, a helyi követelmények figyelembevételével módosítsa, majd hagyja jóvá az értékelési rendszert kezeljen minden egyénre vonatkozó adatot bizalmasan, teljes mértékben zárja ki a megszégyenítés/megszégyenülés lehetőségét törekedjen objektivitásra csak olyan területeket vizsgáljon, amelyekről megfelelő adatok állnak rendelkezésre a lehető legegyszerűbb és legegyértelműbb legyen minden részletében átható legyen lehetőség szerint minél jobban vonja be az érintettet az értékelés folyamatába az érintett számára minden róla felvett adat hozzáférhető legyen adjon lehetőséget az érdekeltnek, hogy kifejthesse a véleményét a róla gyűjtött adatokkal kapcsolatosan
A kivitelezhetőség elve: • •
legyen a lehető legkevésbé pénz-, idő és munkaigényes ne legyen szükség külső szakember bevonására
A teljesítményértékelés feladata: • • • • • • • • • •
az érintett dolgozók alapvetően önkéntes kezdeményezése alapján segítsen a problémás területeket beazonosítani, és kezelésükre reális, megvalósítható célokat kitűzni tegye lehetővé rendszerszinten a többlet teljesítmények és a pozitív változás detektálását, ezáltal a kiemelkedő munka és a fejlődés elismerését tegye lehetővé az egyes munkavállalóknak, hogy megismerjék, hogyan ítélik meg teljesítményüket kívülről a direkt minősítések és rangsor állításának mellőzésével biztosítson a vezetői döntésekhez megfelelő információt, ezen belül: segítse elő a feladatok jobb elosztását segítse az összhangteremtést az igények és szükségletek, és a megvalósuló továbbképzések között szolgáljon adatokkal a helyi óvodai program aktualizálásához javítsa a vezetés és a beosztottak közötti kommunikációt tárja fel a tárgyi feltételek, a vezetés, és a pedagógus dolgozók gyengeségeit, erősségeit, a megoldás lehetséges módját, a fejlesztés lehetőségeit szolgáltasson adatokat, információkat a munkáltatói döntések előkészítéséhez
A teljesítményértékelés területei: Az óvodapedagógusok teljesítményértékelésének szempontjai: 1. Szakmai tevékenység 2. Nevelőmunka 3. Együttműködés, kapcsolattartás 4. Képzés, önképzés 5. Tehetséggondozás, felzárkóztatás 6. Gyermekekhez való viszony 7. Személyes tulajdonságok 8. Szolgáltatások, óvodán kívüli tevékenységek 9. Közösségalakító tevékenység 10. Önértékelés
Az óvodavezetés teljesítményértékelésének szempontjai: 1. 2. 3. 4. 5.
Pedagógiai, szakmai tevékenység Tanügyigazgatás Gazdálkodási feladatok Munkáltatással kapcsolatos feladatok Intézményirányítási tennivalók
A teljesítményértékelés eszközei: • • • • • •
Foglalkozáslátogatás Önértékelő lap Kollégák értékelése Véleménykérő lap Fejlesztő beszélgetés / konszenzusra jutás a vezető és a pedagógus között / Óvodavezetés értékelése
A teljesítményértékelés rendje: Az értékelés lebonyolítói: • • •
Óvodavezető Óvodavezető-helyettes Munkacsoport vezetők / maximum 3 fő /
Terület 1. terület
2. terület 3. terület 4. terület
Kit Ki értékel? értékelnek? Pedagógust Óvodavezető, óvodavezetőhelyettes Pedagógust Óvodavezető, munkacsoport vezetők Pedagógust Óvodavezető, óvodavezetőhelyettes Új Óvodavezető pedagógust Dajkákat Óvodavezető, óvodavezetőhelyettes Technikai Óvodavezető, dolgozókat óvodavezetőhelyettes Az óvoda Teljes vezetőit dolgozói kör+ min.ü. vezető
Mikor?
Hogyan?
Hol rögzítjük?
folyamatosan Szóban Ciklus végén, Írásban/beszámolók/ májusban szóban, 2009. március
Írásban, alapján
az ÉMB
I. félév végén Szóban évente
Szóban
évente
Szóban
évente
Kérdőíven
A teljesítményértékelés végrehajtása: A pedagógusok teljesítményértékelését a fenti dokumentumok alapján végezte az óvodavezető és helyettese. Vezetői értekezleten úgy döntött a team, hogy az első ciklusban a nagycsoportokban dolgozók teljesítményértékelése történik, 8 óvodapedagógus, és 4 dajka részvételével. Két alkalommal, egy-egy óvónőnél külön-külön, előre bejelentett látogatást tettek a vezetők. Az értékelt óvodapedagógus, és a vezető foglalkozáslátogatási értékelő lapot töltött ki, ezután egyeztették véleményüket. A harmadik látogatásra az óvodai nyílt napokon került sor mindkét vezető részvételével. Ezt követte az „Értékelő lap közös” megbeszélése, s ezután került sor az összegző beszélgetésre, a látogatások értékelésére. Minden dolgozó kapott fejlesztési feladatot, melyet további munkájában hasznosíthat majd.
A teljesítményértékelés eredménye a meghatározott szempontok alapján:
Szempontok 1. Szakmai tevékenység 2. Nevelőmunka 3. Együttműködés, kapcsolattartás 4. Képzés, önképzés 5. Tehetséggondozás, felzárkóztatás 6. Gyermekekhez való viszony 7. Személyes tulajdonságok 8. Szolgáltatás, óvodán kívüli tevékenységek 9. Közösségalakító tevékenység 10. Önértékelés Összesítve:
Eredmény átlagban 4,8 4,7 4,5 4,5 4,4 4,7 4,8 4,5 4,8 4,9 4,7
Következtetések levonása: A felmérésekkel az egyes területeken meghatároztuk, hogy jelenleg hol tartunk, melyek azok a területek, ahol partnereink elégedettsége érdekében tennivalóink lesznek a következő időszakban. Képet kaptunk arról, hogy az egyes tématerületekhez tartozó tevékenységeket hogyan végezzük az óvodában. Intézkedési tervek készítésére ebben a tanévben nem került sor, mivel a mérések eredményei igen jók voltak, átlagosan 4,5 körül van az összesítés. Ezt pozitívumként ítélem meg, a 6. éve végzett minőségirányítási munka meghozta az eredményét minden területen. A dolgozóknak természetessé vált a partnereink igényének megfelelő munkavégzés, jelentős szemléletváltás tapasztalható. Átgondoltabb, szervezettebb lett a munka, a feladatokat, hatásköröket, felelősséget megosztjuk. Ismerjük partnereink óvodánkkal szembeni elvárásait, melynek kielégítése ezután is fontos feladatunk. Segítő közreműködésükre a továbbiakban is számítunk. A teljesítményértékelés bevezetésétől eleinte kicsit féltünk, de már az első látogatás után kiderült, hogy hasznos és jó dolog betekinteni a mindennapi munkába, megerősíteni a dolgozókat abban, ha jól dolgoznak, vagy fejlesztendő területként megjelölni néhány hiányosságot. A partneri elégedettségmérés során is megfogalmazódott az óvónők magas szintű szakmai felkészültsége, az iskolára való jó felkészítés, a gyermekközpontúság. Ezeket a véleményeket mi is megerősíthetjük a teljesítményértékelés zárásával. A partneri igény és elégedettségmérés eredményét, elérendő céljainkat nevelőtestületi értekezleten ismertettük. A megvalósítást a dolgozói kör elfogadta.
Az I.M.I.P. végrehajtásáról megtalálhatóak.
szóló
dokumentumok az óvodavezető
irodájában
A teljesítményértékelés eszközei, összesített eredménye az érintett dolgozók személyi anyagába került.
A minőségirányítási munka beszámolóját Gandhi gondolataival zárom: „Az lenne számunkra a legnagyobb lecke az életben, ha fejet hajtanánk és megalázkodnánk, és nem csak művelt, felnőtt emberektől tanulnánk, hanem az úgynevezett tudatlan gyermektől is”.
Tiszalök, 2008. június 5.
Páger Jánosné óvodavezető
P.H.
Oravecz Istvánné minőségügyi vezető
Ügyiratszám: -1/2008. Ügyintéző: Koszta Mihály Címzett: TISZALÖK VÁROS JEGYZŐJE T I S Z A L ÖK Kossuth út 67 4450
Tárgy: IMIP beszámoló
Tisztelt Jegxző Úr! Koszta Mihály, a Tiszalökön működő Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Igazgatója mellékelten megküldöm a 2009. évi IMIP beszámolót! Tiszalök, 2009. június 18.. Koszta Mihály Igazgató
MELLÉKLET IMIP BESZÁMOLÓ 2009 BEVEZETÉS A közoktatási törvény 40. § (10-11.) bekezdése szerint a közoktatási intézmény elkészíti Minőségirányítási Programját (IMIP), melyben meghatározza minőségpolitikáját és minőségfejlesztési rendszerét. Az IMIP határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló terveit, valamint a tervek megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Ebben kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. A Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium a Comenius I. modell alapján végzi minőségbiztosítási tevékenységét. A minőségirányítási rendszer kialakításán és működtetésén 3 fős team dolgozik egy csoportvezető irányításával. Intézményünkben minden évben elkészül a nyitott önértékelés, az érdekelt felek beazonosítása, az igények és az elégedettség felmérése. A mérések eredményeit elemezzük, valamint meghatározzuk szakmai céljainkat, szolgáltatásaink fejlesztését, melyek megvalósításához intézkedési tervet készítünk.
ÉRTÉKELÉS A jelenleg érvényben lévő IMIP-ben lévő minőségcélok többségét megvalósítanunk a 2008/2009-es tanév során. Céljaink között szerepelt:
sikerült
¾ a kompetenciaalapú oktatás feltételrendszerének megteremtése ¾ a pedagógus teljesítményértékelés bevezetése (óralátogatás, önértékelő kérdőív kitöltése, tanulói kérdőív kitöltése) ¾ a tanulólétszám növelése, hatékonyabb beiskolázás, az új képzési formák népszerűsítése ¾ a nevelési-oktatási feladatok színvonalának emelése, a pedagógusok szakmai továbbképzésen való részvétele ¾ a gyengébb képességű, illetve a halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, képesség-kibontakoztató felkészítésben való részesítése, a tanulással kapcsolatos attitűd javítása ¾ a tehetséges diákok képességeinek fejlesztése, versenyeken való sikeres szerepeltetésük ¾ a roma tanulók beilleszkedésének segítése integrációs programban való részvétellel ¾ a számítástechnikai ismeretek bővítése ¾ az iskola tárgyi feltételeinek korszerűsítése (pl. tanulóbarát számítástechnikai tanterem létrehozása) ¾ az iskola és a kollégium épületének felújítása, esztétikusabbá tétele ¾ tanműhelyek kialakítása A 2008/2009-es tanév során kiemelt feladatként kezeltük a beiskolázást, hiszen intézményünk sorsa főként a gyereklétszám alakulásától függ. A várossal szomszédos települések általános iskoláiban pályaválasztási szülői értekezleteken vettünk részt, valamint nyílt napot szerveztünk az érdeklődő nyolcadikosok számára. A Városi Művelődési Házban ismerkedési estet szervezett a kollégium az általános iskola és a gimnázium tanulóinak, barátkozása céljából. Prospektusokkal, újsághirdetésekkel próbáltuk még népszerűsíteni intézményünket. Több iskolai programunkra is meghívtuk a helyi általános iskola tanulóit, tanárait, bízva abban, hogy a két intézmény közötti kapcsolat javulni fog. Továbbá részt vettünk a nyíregyházi Pályaválasztási Kiállításon: az első két napon a nyolcadikosok számára nyújtottunk széleskörű tájékoztatást iskolánk képzési profiljáról, a harmadik napon pedig az érettségivel rendelkező érdeklődőknek ajánlottunk érettségi utáni szakmákat, illetve OKJ-s képzéseket. A tanév során két alkalommal szerveztünk fogadónapot a szülők számára, így a szülők nemcsak gyermekük osztályfőnökével, hanem az őket tanító szaktanárokkal is találkozhattak. Mindkét esetben nagy sikere volt a fogadónapnak, rengeteg érdeklődő szülő látogatott el hozzánk. Tervezzük, hogy a következő tanévben is szervezünk ilyen fórumot. A várossal való jobb kapcsolattartás érdekében több alkalommal szerepeltünk városi rendezvényeken: október 23-ai ünnepség, karácsonyi ünnepség, Doni-megemlékezés, az I. és II. világháború hőseiről való megemlékezés. A kollégisták pedig az Idősek Otthonában szerepeltek karácsonykor, illetve az idősek napja alkalmából. Pedagógusaink ebben a tanévben is megtettek mindent azért, hogy a tanórák színesebbek, hatékonyabbak legyenek. A rendelkezésünkre álló szerény eszközökkel, differenciált tanítással, csoportmunkával próbáltuk a diákok érdeklődését felkelteni, motiválni őket a tanulásra. A gyengébb képességű gyerekeknek korrepetálást szerveztünk, így próbáltuk meg elérni, hogy fel tudjanak zárkózni társaikhoz, hogy ne éljenek át kudarcot a tanulás terén.
Sajnos ez nem minden diákon segített, az év végi bukások száma még mindig elég magas. A tehetséges tanulókkal szintén külön foglalkoztunk, közülük sokan szerepeltek különböző versenyeken, ahol szép sikereket értek el: a Váci Mihály Gimnáziumban rendezett matematika versenyen a mi 9. évfolyamos tanulónk győzött, a másik diákunk pedig 3. lett. Tény, hogy diákjaink többsége szerény képességű, hátrányos helyzetű tanuló. Sportolóink nagyon szépen szerepeltek a tanév során, beváltották a hozzájuk fűzött reményeinket. Az országos mezei futóversenyen az V. korcsoport a 11. helyezést érte el, de focistáink is előkelő, 7. helyet szereztek az országos diákolimpiai döntőn. Ami a roma tanulókat illeti, nincs különösebb gondunk velük. Vannak közöttük gyengébb, ua. jobb képességűek is, ez utóbbiakra különösen odafigyelünk. Konfliktus esetén igyekszünk úgy cselekedni, hogy ne sértsük meg identitásukat. Magatartás szempontjából nem okoznak több problémát, mint a nem roma származású diákok. Mindezek sikeres megvalósítása érdekében már második éve nyújtunk be pályázatot Képesség-kibontakoztató/ integrációs felkészítésre. Ez a pályázat a tavalyi évben már nyert, így sikerült a tanulóbarát tanterem kialakítása, reméljük, a következő tanévben is elnyerjük a támogatást a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra. Az iskola informatikai fejlettsége megfelelő, szintén pályázat keretében sikerült korszerűsíteni a számítógépeket. Jelenleg két számítógép-teremmel rendelkezünk. A tanulók informatikai ismereteit nem csupán órai keretben próbáljuk bővíteni, hanem délutánonként lehetőséget biztosítunk számukra az internetezésre. Kiss László igazgatóhelyettes rendszeresen frissíti az iskola honlapját, gondoskodik arról, hogy a honlapra mindig felkerüljön a legfrissebb információ az intézményről. Az intézmény esztétikusabbá tételének érdekében rendszeresen ellenőrizzük az iskola területét, a tanulókat próbáljuk arra nevelni, hogy ne szemeteljenek, hogy becsüljék meg iskolájukat. A felmerülő karbantartási-javítási munkákat napi szinten kezeljük; lehetőségeinkhez mérten igyekszünk azonnal megoldani a problémákat. A kollégium társalgóját és az ebédlőt pályázat útján sikerült felújítani, a szakiskolás tanulók pedig gyakorlati foglalkozásuk keretében szépítgetik iskolánkat. Összességében tekintve úgy érzem, hogy mindent megtettünk azért, hogy ez a tanév sikeresen záródjon.
A 2008/2009-es tanév Minőségirányítási Programjának rövid bemutatása A 2006. évi LXXI. Törvény, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény módosításáról a 40. § (11) bekezdése rendelkezik az Intézményi Minőségirányítási Program kiegészítéséről. A módosítás új elemeket fogalmaz meg. A változások alapvetően a Minőségirányítási Program Minőségfejlesztési rendszer, a kompetencia alapú oktatásról szóló részt, illetve a pedagógus teljesítményértékelési szempontok kialakítását érintik. A Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium ezen törvénymódosítások figyelembevételével módosította Minőségirányítási Programját, melyet a törvény által megjelölt időpontig eljuttatott a fenntartónak. A módosított Minőségirányítási Program tartalmi elemei: A Bevezetésben (1.) található:
¾ intézményünk rövid bemutatása, helyzetelemzés ¾ képzésünk struktúrája ¾ a fenntartói minőségirányítási program (ÖMIP) intézményünkre vonatkozó elemei (megjegyzem, valójában semmilyen instrukciót nem kaptunk a fenntartótól erre vonatkozóan) Intézményünk Minőségpolitikája (2.) a következőket tartalmazza: ¾ ¾ ¾ 1. 2.
minőségpolitikai nyilatkozat a minőségirányítás elvei minőségcélok: a kompetencia alapú oktatás elterjesztése, feltételrendszerének megteremtése a pedagógusok módszertani és informatikai kultúrájának, kompetenciájának fejlesztése 3. a hosszú távon indítható szakmacsoportos képzések megerősítése, stabilizálása, a munkaerő-kompetenciák fejlesztése 4. a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység hatékonyságának javítása 5. a beiskolázás tervszerűségének javítása 6. a kétszintű érettségire való hatékonyabb felkészítés 7. a halmozottan hátrányos, a hátrányos helyzetűekkel, illetve a tehetségekkel való foglalkozás (képesség-kibontakoztató/ integrációs program) 8. az élethosszig tartó tanulásra, önképzésre való felkészítés 9. beilleszkedési és tanulási zavarral küzdő gyerekek segítése 10. a szakközépiskolai, gimnáziumi képzés színvonalának emelése 11. a szakképzés kibővítése, népszerűsítése A kitűzött célokat táblázatban rögzítettük, a következő formában: az értékelés kiemelt területei (minőségcélok)
módszerek, eljárás
értékelő
érintettek
Sikerkritérium:…. (lásd: IMIP 6-8. oldal) Intézményünk minőségfejlesztési rendszere (3.) a következőkre tér ki: ¾ 1. 2. ¾ ¾ ¾ -
a vezetés feladatai, elkötelezettsége, felelőssége jogszerű működés külső szabályzók belső szabályzók közlönyök, jogi információhordozók felsorolása intézményünk szervezeti struktúrája a minőségügyi csoport feladata az intézmény működésének tervezési rendszere hosszú távú tervek középtávú tervek rövid távú tervek az intézmény működésének rendszere az intézmény ellenőrzési rendje a pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése
határidő
- a tanulók iskolai munkájának ellenőrzése ¾ az intézmény mérési, értékelési rendje 1. a tanulók egyéni fejlődésének mérése, értékelése 2. a vezető munkatársak teljesítmény értékelése 3. a pedagógusok teljesítmény értékelése 4. az intézmény működésének értékelése 5. a partneri igény és elégedettség mérése (a pedagógusok, a szülők, a tanulók és a külső partnerek körében) A vezető munkatársak, valamint a pedagógusok teljesítményének értékelését igen részletes táblázat tartalmazza, a következő formában (lásd: IMIP 17-20. oldal): tevékenységi terület (pl. vezetői alkalmasság, tervezés, szervezés, irányítás, stb.)
vizsgálandó elemek
adható pontszám
A Minőségirányítási Program nyilvánossága, hatályba léptetése és felülvizsgálatának rendje (4.) biztosítja az IMIP rendeltetésszerű használatát: ¾ ¾ ¾ ¾
az IMIP nyilvánossága hatályossága érvényesség és felülvizsgálat legitimáció (diákönkormányzat, szülői munkaközösség, nevelőtestület, fenntartó)
MELLÉKLETEI: 1. sz. A vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelésének eljárásrendje 2. sz. A pedagógus teljesítményértékelés eljárásrendje 3. sz. Az irányított önértékelés folyamatszabályozása 4. sz. A partneri igény- és elégedettségmérés folyamatszabályozása 5. sz. Partnerlista Tiszalök, 2009. június 18. Koszta Mihály Igazgató
„Minőséggel a tudásért, tudással a minőségért”
Minőségfejlesztő tevékenység hatályosulása a Kossuth Lajos Általános és Alapfokú Művészeti Iskolában a 2008/2009-es tanévben
Önkormányzati beszámoló Beszámol: Kicsák Béla mb. igazgató
Az anyagot előkészítette: Tománné Király Katalin minőségfejlesztő team vezetője
TARTALOM
1. A 2008/2009-es tanév kiemelt céljai 2. Az IMIP-ben meghatározott minőségcéljaink 3. Az IMIP gyakorlati megvalósítása 4. A munkacsoportok tevékenysége, folyamatszabályozás 5. Legfontosabb méréseink a minőségfejlesztés érdekében 5.1Szülői elégedettség és elvárás mérése 5.2.Szociometriai mérés 4. évfolyamon 5.3.DIFER mérés az 1. évfolyamon 5.4.KLIMA 5.5.SWOT – analízis 5.6.Szülői kérdőívek 5.7.Tanulói kérdőívek 5.8.Egyéb mérések 5.9.A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelése
1
Tisztelt Képviselő-Testület! „A közoktatási intézményekben folyó minőségfejlesztés célja annak garantálása, hogy a közoktatási intézmények a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelő szolgáltatást nyújtsanak.” 1. A 2008/2009-es tanévre vonatkozó kiemelt céljaink: -
Kiemelt feladat az alapkészségek fejlesztése minden szaktárgy esetében. Változatos módszerek, a képességeknek megfelelő differenciált munkáltatás a tanítási órákon, így a tanulói eredményesség fokozása. Az osztályfőnökök - a gyermekvédelmi felelős bevonásával - kísérjék fokozott figyelemmel a hátrányos, halmozottan hátrányos és a veszélyeztetett tanulók iskolai magatartását. Szülői fórumok szervezése, együttműködés a CÖK – kel és a roma koordinátorral. A kapcsolattartás javítása a helyi gimnáziummal, közös rendezvények szervezése. A DIFER mérés eredményeit felhasználva a tanulók fejlődési szintjének mérése az 1. és a 2. évfolyamon. Minőségfejlesztési törekvéseink legyenek egyre tudatosabbak, szervezettebbek, hogy partnereink elvárásainak egyre jobban megfeleljünk. Törekedjünk arra, hogy nevelőtestületünk alkotó és közösségi szelleme tovább erősödjön. A pedagógusok teljesítményértékelésének folytatása, az ütemterv szerinti megvalósítása. A művészeti oktatásban közreműködő nevelők szakképesítésének megszerzése folyamatosan megtörténjen ( második diploma, szakvizsga ).
2. Az IMIP-ben meghatározott minőségcéljaink: -
A munkakörnyezet további javítása Az iskolai rend és fegyelem megszilárdítása A pedagógusok folyamatos önképzése Tehetséggondozó programjaink segítségével tanulóink eredményesen szerepeljenek a tanulmányi versenyeken, állják meg helyüket a középiskolákban Felzárkóztató munkánk eredményeképpen csökkenjen a lemaradók száma A kulcskompetenciák fejlesztése, az élethosszig tartó tanulás megalapozása.
Iskolánkban a minőségfejlesztés tudatos tevékenység, szervezetünk valamennyi résztvevője felelős érte. Közös a siker, de az esetleges eredménytelenségért, annak megszüntetéséért is közösen kell vállalnunk a felelősséget. . 3. Az IMIP gyakorlati megvalósításáról Az IMIP gyakorlati megvalósítása érdekében elkészítettük az éves munkatervünket, amelynek mottója azonos az előző tanév munkatervének mottójával :
„Minőséggel a tudásért, tudással a minőségért.”
2 Az ütemtervben azoknak a folyamatoknak a szabályozására helyeztük a hangsúlyt, amelyek biztosítják iskolánkban a szervezett, tudatos, minőségre törekvő nevelő – oktató munkát. Pl.: ¾ A tanév szervezési feladatainak esetében a tevékenységek, a felelősök és a határidők rögzítésével és gyakorlati megvalósításával biztosítottuk az egész iskolára kiterjedő pontos, kiegyensúlyozott munkavégzés feltételeit. Az időben elkészített tantárgyfelosztások és órarendek, a tanévre szóló megbízatások pontosítása , az osztályok megfelelő elhelyezése, az 1.osztályosok osztályba sorolása, a naposi és - a bejáró tanulók esetében - az ügyeleti rendszer kialakítása, a folyosók, tantermek dekorálása, a folyamatos karbantartások, az iskolarádió működtetése, az iskolaújság szerkesztése, stb. szabályozottan és gördülékenyen történt. Szervezési feladatok körébe tartoztak a különböző értekezletek konkrét ütemezése, ahol a szülői értekezleteket és a fogadóórákat csoportos interjúkra is felhasználtuk, sőt elvárásokat és elégedettségeket is mértünk. ¾ Minőségfejlesztés a vezetésben: a jogi megfelelés folyamatos biztosítása, a Pedagógiai program működtetése, az iskolai dokumentumok érvényességének felülvizsgálata, az éves munkaterv elkészítése, a kéthavi időkeret szerinti nyilvántartás alkalmazása mellett az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének folytatása. - Az IMIP tanévenkénti értékelésének módja ¾ Az oktatási program végrehajtásának szabályozása során a nevelőtestület módszertani kultúrájának fejlesztésére, a tanulók esetében pedig az egyéni képességek kibontakoztatásának támogatására koncentráltunk. Az alapkészségek terén nagy figyelmet fordítottunk az olvasási készség fejlesztésére, a szövegértésre, az olvasás megszerettetésére, a tanulók verbális megnyilvánulásainak fejlesztésére, a logikus gondolkodás erősítésére. Kerestük a módját és a lehetőségét a munkaközösségek közötti folyamatos kommunikációnak. ¾ A nevelés és a személyiségfejlesztő program tanévi feladatainál folyamatszabályozást igényelt az iskolai neveltségi szint emelése. Különösen a roma és a nem roma tanulók közötti kapcsolat alakítására fordítottunk nagy figyelmet. Ennek érdekében a gyerekekkel , a szülőkkel, a koordinátorral és a CÖK vezetőjével igyekeztünk együttműködni. Folyamatos munkát igényelt és igényel a tanulók önismeretének és életviteli ismereteinek fejlesztése, valamint a tudatos környezetvédelmi magatartás kialakítása. Helyszíne nemcsak a tanítási óra, hanem a tanórán kívüli tevékenységek sorozata volt. ¾ Az IMIP megvalósításának kiemelt éves feladatai a következők :
- Az IMIP felülvizsgálata - A partnerlista felülvizsgálata, a partneri igény- és elégedettség mérése, elemzése,intézkedési tervek készítése, az igények kielégítése 3 - Szervezetfejlesztés, pl.: munkaközösségek együttműködésének erősítése - Az ellenőrzési és az értékelési rendszer megbízhatóságának és realitásának fokozása kiemelten a bevezető és a kezdő szakaszban, pl.: szöveges értékelés - Az iskolai marketingmunka erősítése, pl.: beiskolázási marketing, nyílt napok, tájékoztató szülői értekezletek, iskolai ünnepségek, stb. - A partneri kommunikáció áramlásának formái, módja - Az indikátorrendszer működtetése - A mérési rendszer – belső és külső – szélesítése - A kapcsolat erősítése a fenntartói minőségirányítási rendszerrel és működtetőivel 4. A munkacsoportok tevékenysége, folyamatszabályozások A munkacsoportok a folyamatgazdák irányításával végzik tevékenységüket, a folyamatszabályozásokat. Munkájukhoz az előző évben a partnerek körében végzett mérés és visszajelzés nyújt segítséget, amely rámutat a pozitív, de a problémás, fejlesztendő területekre is. „Iskolánk tisztaságáért” – munkacsoport: Célja: Az iskola belső és külső környezetének, az iskolán kívüli területek tisztaságának megőrzése és védelme. „A tanulói kötelességtudat fejlesztése” – munkacsoport: Célja: Az oktató-nevelő munka folyamatában a tanulói kötelességtudat alakítása, fejlesztése az eredményesség érdekében. „ A tanulói fegyelem színvonalának javítása” – munkacsoport: Célja:A tanulók tanórai és tanórán kívüli viselkedésének javítása, a rongálások számának csökkentése, valamint a gyerekek egymás, illetve a felnőttek iránti tisztelettudó magatartásának javítása. „A tanulók jobban figyeljenek egymásra” – munkacsoport Célja: Az intézményünkben tanuló különböző korú, változó fejlettségű és eltérő szociális hátterű tanulók napi kapcsolatának, toleráns magatartásának alakítása, fejlesztése. „A szülői hozzáállás javítása a problémák megoldásának területén” – munkacsoport
Célja: A szülőknek, mint az iskola közvetlen partnereinek bevonása a tanulók nevelésébe, oktatásába, fejlesztésébe. „A gyermekekkel való személyes törődés fokozása” – munkacsoport Célja: Valamennyi tanulónak az esélyegyenlőség, a képességének megfelelő személyes törődés biztosítása. 4 A roma és nem roma tanulók közötti feszültség csökkentése” – munkacsoport Célja: A mindennapi nevelő-oktató munka során csökkenjen a roma és nem roma tanulók között meglévő feszültség, az iskolakezdés során tapasztalható előkészítés hiányossága, az iskolai normák elfogadása és betartása a romák körében is legyen általános. „Kapcsolattartás a helyi gimnáziummal” – munkacsoport Célja: Egymás munkájának megismerése. Tanulóink eredményes továbbtanulási lehetőségeinek biztosítása. Közös rendezvények szervezése. 5. A mérésekről A minőségfejlesztésben meghatározó szerepe van a szakszerű méréseknek, hiszen ahogyan a 3/2002. (II.15.) OM – rendelet 4.§-a is megfogalmazta, a mérések eredményeinek elemzése alapján kell az iskolának meghatározni szakmai céljait és szolgáltatásának fejlesztését, amelynek megvalósításához intézkedési terveket kell készíteni. A 2008/2009-es tanévre a mérések rendjére – a korábbi évekhez hasonlóan – ütemtervet készítettünk, amelyet a nevelőtestület 2008.augusztus 29-én fogadott el . Méréseinket a következő területekre terveztük : - a tanulók teljesítményére, nevelésére, alapkészségeinek meglétére és fejlesztésére vonatkozóan, - a pedagógusok, szülők, valamint a további közvetlen partnereink elégedettségére és elvárásaira vonatkozóan, valamint - a pedagógusok körében végzett teljesítményértékelésre.
5.1. Szülői elégedettség és elvárás mérése csoportos interjú keretében a szülői értekezleteken és a fogadóórákon A felmerülő leggyakoribb problémák: ¾ Az egyes tanulók fegyelmezetlensége, agresszivitása akadályozza a többi tanulót az eredményes munkavégzésben. ¾ A házi feladatok mennyisége (túl sok, túl kevés) ¾ A gyerekek nem akarnak otthon tanulni, sok a gyenge osztályzat ¾ Bizonyos esetekben a tanulók osztályzata nem a szaktárgyi tudást, hanem az órai viselkedésüket tükrözi. Tájékoztatást, segítséget kérnek:
¾ a 8. osztályos tanulók továbbtanulásával kapcsolatos kérdésekben, ¾ az Erdei iskolával kapcsolatos feladatok területén, ¾ az év végi vizsgák lebonyolításának módja iránt érdeklődnek, Elégedettségüket fejezték ki: ¾ Örülnek a szülők, hogy ebben a tanévben is folytatódott a művészeti oktatás. ¾ Jó lehetőségnek tartják a tanulószobai foglalkozást, különösen a kisebb tanulók részére, és szeretnék, ha a jövő tanévben újabb tanulószobai csoport indulna a 4. osztályos gyerekeknek. ¾ Köszönetüket fejezték ki az idegen nyelvet tanító kollégáknak azért, mert plusz órában (térítés nélkül) foglalkoztak a 4. és az 5. évfolyamos gyerekekkel. 5 Ennek a mérési formának az az előnye, hogy a tanév közben érkező jelzésekkel azonnal érdemben tudunk foglalkozni, és az igényeket kielégíteni. 5.2. 4.évfolyam: szociometriai mérés Minden évben végzünk szociometriai méréseket, melyben az osztályokon belüli interperszonális kapcsolatokat vizsgáljuk. Korábban egy tanévben 2-2 évfolyam, most már – mivel a többieknél már mértünk – csak a 4. évfolyam tanulóit kérdezzük meg. A csoportbontások miatt egyes tanulókkal csak heti egy tanítási órán és tanórán kívül találkozik az osztályfőnök, ezért is segíti az osztály tanulóinak jobb megismerésében ez a 18 kérdésből álló kérdőív. A gyakorisági táblázatból kiolvasható, hogy bizonyos területeken kik a legügyesebb tanítványaink, és az is, hogy kiket kedvelnek a legtöbben. Az is felszínre kerül, hogy a gyerekek szerint kik a legproblémásabb tanulók, s az is, kik vannak peremhelyzetben, sem a pozitív, sem a negatív esetben nem választják őket a többiek. Ezekre a tanulókra legalább úgy kell figyelni, mint azokra, akikkel nagyon sok probléma van. A kölcsönösségi táblázat nagyon jól szemlélteti a baráti kapcsolatokat az osztályban. Az osztályfőnökök szívesen fogadják ezt a segítséget osztályaik megismeréséhez. Voltak váratlan eredmények, de jó esetben a vizsgálat megerősíti az osztályvezető megfigyeléseit, tapasztalatait a közösséggel kapcsolatban. 5.3. DIFER mérés az 1. évfolyamon Az alapkészségek elsajátításával súlyos gondok vannak, amelyek különösen akkor jelentenek nehezen megoldandó problémát, ha az iskolában sok a hátrányos helyzetű gyermek. A fejlettségbeli különbség hatéves korban ötévnyi, vagyis a szellemileg ép gyerekek között vannak, akik a három és félévesek, illetve a nyolc és félévesek átlagos fejlettségének megfelelő szinten kezdik meg iskolai tanulmányaikat. Az egyéni különbségek követésére nagy szükség van. Ennek érdekében kezdte meg intézményünk 4 éve DIFER teszttel a bemeneti méréseket. /D: diagnosztikai és nem minősítő teszt, F: a fejlődés, és nem az adott állapot felmérése a cél./ Ebben a tanévben 71 tanuló vett részt a bemeneti mérésben. Ebből 21 fő hátrányos helyzetű, 27 fő halmozottan hátrányos helyzetű, 3 fő sajátos nevelési igényű tanuló.
0-49%
50-64%
65-74%
75-84%
85%fölött
osztály 1.a 25 fő 1.b 25 fő 1.c 18 fő SNI 3 fő
1.évf. %
Előkészítő (kiscsoport) 0
Kezdő (középső cs.) 4
Haladó (nagycsoport) 5
Befejező (1.osztály) 5
Optimum (2.-3.osztály) 11
0
5
6
10
4
4
9
4
0
1
2
1
0
0
0
6 8,5%
19 26,8%
15 21,1%
15 21,1%
16 22,5%
6 Tehát a tanulók 35,3%-a még nem tekinthető teljesen iskolaérettnek. A sok ezer készség közül számunkra az általános kritikus készségek a fontosak, amelyek az iskola alapvető feladatait képezik. A DIFER ezek közül hét készség vizsgálatára vállalkozik a teljesség igénye nélkül: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Szociális kompetencia fejlettsége Írásmozgás-koordináció Relációszókincs Tapasztalati összefüggés Tapasztalati következtetés Elemi számolási készség Beszédhanghallás
2006-ban az 1. évfolyam átlaga: 70,88 %p 2007-ben az 1. évfolyam átlaga: 71,7 %p 2008-ban az 1. évfolyam átlaga: 70,7 %p
Helyi
Országos
66,7%p 67,3%p 75,1%p 77,6%p 62,6%p 55,3%p 90,2%p
73%p 60%p 81%p 74%p 59%p 78%p 89%p
Az országos átlag fejlettség : 83%p
Csak 50 főről mondhatjuk el, hogy elegendő időt jártak óvodába, és ott az alapkészségek fejlettsége nagyon jó. Tovább kell javítani az önkormányzat, óvoda, szülők munkáját, összefogását e területen. Az óvoda bevonása célszerű lenne a DIFER mérésekbe. 1-2 év után az óvoda is felkészülhet a DIFER feladatok játékos gyakorlására, ill. a tanuláshoz elengedhetetlen alapkészségek mérésére, még jobb fejlesztésére. Ugyanis: „Az alapkészségek fejlődésének jelentős része óvodás korban zajlik. Átfogó óvodai fejlesztés eredményeként minden ép értelmű gyermeknél elérhető, hogy iskolába lépéskor az alapkészségek fejlettségében legalább haladó, jelentős részük pedig befejező szinten legyen. Ebben az esetben 1. osztály végére az alapkészségek optimális elsajátítása elérhető.” /Nagy József/ Nagyon nagy fejlesztő munkát igényelt a tanító néniktől, fejlesztő pedagógusoktól, a logopédustól, hogy elemi alapkészségeik ne akadályozzák a továbbhaladásukat, illetve ne konzerválódjon vagy nőjön a fejlettségbeli különbség. A tanulókra egyéni fejlesztési tervet készítettünk. Minden tanuló, aki 74% ill. osztály átlag alatti teljesítményt ért el egyéni fejlesztésben részesült.
A kontroll mérésre 2009 májusában került sor. Jelenleg feldolgozás alatt van Horváth József mérés, értékelés szakértő által. A kapott eredményeket majd szeptemberben értékeljük, és e szerint kezdjük meg a fejlesztő munkát az új tanévben.
7 5.4. Az intézményünk dolgozói körében végzett KLÍMA teszt: Klímateszt-értékelő lap 2008. október
1 Nem megfelelő munkaerőgazdálkodás/toborzás 2 Zavaros szervezeti struktúra 3 Nem megfelelő ellenőrzés 4 Gyenge képzettség, továbbképzés 5 Alacsony motiváció 6 Alacsony kreativitás 7 Gyenge csapatszellem 8 Nem megfelelő menedzsmentfilozófia 9 Menedzsmentfejlesztés, utódlás, tervezés hiánya 10 Nem világos szervezeti célok 11 Igazságtalan díjazás, jutalmazás 12 Személyes stagnálás A beérkezett tesztek darabszáma: Összesen:
A B C D E F G H I J K L
A bekarikázott válaszok száma pedagógus technikai összesen egy főre jutó válaszok 51 13 64 1,185185185 55 9 64 1,185185185 62 13 75 1,388888889 27 3 30 0,555555556 45 15 60 1,111111111 65 11 76 1,407407407 75 11 86 1,592592593 38 20 58 1,074074074 31 11 42 0,777777778 24 13 37 0,685185185 102 12 114 2,111111111 65 11 76 1,407407407 782 14,48148148 37 17 54
5.5. Ebben a tanévben a munkaközösségek (alsó, reál, humán) bevonásával a tantestület kb. 85%-ával végeztük el a SWOT-analízist. Célunk az volt, hogy ismételten áttekintsük iskolánk erősségét, gyengeségét, a veszélyeket és a lehetőségeket, és szükség esetén korrekciókat végezzünk. Erősségként említettük a pedagógusok képzettségét, a képesség szerinti csoportbontásokat, az iskolaotthonos oktatási formát, a fejlesztő pedagógusok tevékenységét. Gyengeségnek az eszközök és a bútorzat elavultságát, a követelményrendszer nem egységes alkalmazását, a tanulói fegyelem és kötelességtudat hiányát.
Lehetőségként fogalmazták meg a kollégák a tanórán kívüli tevékenységek kínálatát, a továbbképzési és pályázati lehetőségeket. Veszélynek látják a kollégák a szülői érdektelenséget, önbíráskodást, a roma tanulók motiválatlanságát, a tanulási és a magatartási zavarral küzdő tanulók számának növekedését. 5.6. A szülői kérdőívek: 2008 novemberében osztályonként 5 db kérdőívet juttattunk el a szülőkhöz, akiket véletlenszerűen választottak ki az osztályfőnökök. 106 db kérdőív érkezett vissza kitöltve. A megkérdezett szülők véleménye szerint: - Iskolánkban megfelelő színvonalú nevelő-oktató munka folyik. - Változatos tanórán kívüli tevékenységeket biztosítunk a tanulók számára. - Pedagógusaink a tanulók teljesítményét reálisan értékelik, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy a továbbtanulásra eredményesen felkészítsék őket. - A tanév során többször van lehetőség arra, hogy a pedagógusok és a szülők személyesen találkozzanak a gyermekek tanulmányi előmenetele érdekében Elégedetlenek a szülők: -
8
a tanulói fegyelemmel, a tanulók egymás iránti segítőkészségével, figyelmességével, a pedagógusok által nyújtott személyes törődéssel (egyéni bánásmóddal ), az iskola berendezési tárgyaival (bútorzatával), az iskola tisztaságával.
A kérdőívek végén még néhány javaslat, észrevétel került feljegyzésre. Például: - A DÖK ( diákönkormányzat ) végezzen közvélemény-kutatást, és azt főzzék a konyhán, amit a gyerekek szeretnek. - A mosdók legyenek tisztábbak! - Az iskola épülete felújításra szorul. - Kapják meg a dicséreteket is a diákok (pl. versenyekért), ne csak a büntetések kerüljenek beírásra! - Népszerű rendezvény a Suli-buli, kicsi a hely az aulában, ezért a Műv. Házban kellene megrendezni. - Legyen hatékonyabb az SZM ( szülői munkaközösség ) tevékenysége. 5.7. A tanulói kérdőívek: 112 db tanulói kérdőívet tudtunk értékelni: A megkérdezett tanulók véleménye szerint: - Iskolánkban megfelelő színvonalú nevelő-oktató munka folyik. - Változatos tanórán kívüli tevékenységeket biztosítunk számukra. Elégedetlenek a tanulók: - a tanulói fegyelemmel, - a tanulók egymás iránti segítőkészségével, figyelmességével,
-
az iskola berendezési tárgyaival (bútorzatával), az iskola tisztaságával.
5.8. Egyéb mérések: - óvodai kérdőívek - középiskolai kérdőívek - egyéb partnerek, támogatók Az óvodából és a középiskolákból kapott pozitív és negatív visszajelzéseket figyelembe vesszük az 1. és a 9. osztályosok beiskolázásakor. Igyekszünk a hiányosságokat pótolni, a munkakapcsolatot jobbítani. - interjú A képviselő testület tagjai közül 5 fő véleményét kérdeztük meg intézményünk működéséről, az itt folyó munka minőségéről. Az elismerő szavak között fellelhető volt néhány bírálat is, igyekeztünk ezeket megvizsgálni, és a lehetőségeink szerint javítani a felmerült hibákon. (pl. a megújult márciusi ünnepi műsor).
9
5.9. Az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelése 1. A teljesítményértékelés tárgya: A korrekt teljesítményértékelés eszköze a célok szellemében kialakított, a nevelőtestület által elfogadott elemekből áll, adatok szolgáltatására alkalmas területeket vizsgáló rendszer. 2. A teljesítményértékelés vizsgálandó területei: ¾ a tanórai oktató-nevelő munka, a pedagógus szakmai felkészültsége ¾ a tanórán kívüli tevékenységek, rendezvények, versenyek eredményessége ¾ a dokumentum-ellenőrzés tapasztalatai ¾ a pedagógus adminisztrációs feladatainak ellátása ¾ a tanulók véleménye a tantárgy iránti attitűd vizsgálat formájában ¾ a partnerekkel való együttműködés, kapcsolattartás ¾ a személyes tulajdonságok ¾ közösségalakító tevékenysége ¾ munkakörhöz kapcsolódó megbízatások 3. A pedagógus teljesítményértékelést végző értékelő team tagjai voltak: Felső tagozat: Vezető: a tagozat igazgatóhelyettese Tagjai: az értékelt tanár tantárgyának, illetve tantárgyainak megfelelő munkaközösség-vezető/k minőségirányítási felelős Alsó tagozat:
Vezető: Tagjai:
a tagozat igazgatóhelyettese munkaközösség-vezető minőségirányítási felelős Munkaközösség-vezető: Vezető: az intézmény igazgatója Tagjai: tagozatának megfelelő igazgatóhelyettes minőségirányítási felelős A 2008. augusztus 29-én a nevelőtestületi értekezleten kihirdetésre került az intézmény vezetője által a teljesítményértékelésre kijelölt 17 pedagógus neve. ( 6 fő tanító, 9 fő tanár, 2 fő vezetői feladatokat ellátó ped.) A tervezett 17 főből csak 9 fő ( 6 tanító és 3 tanár ) minősítését tudtuk elvégezni a II. félévben megnövekedett vezetői feladatok miatt. A következő tanévben ezek a kollégák sorra fognak kerülni. Az eljárásrendben meghatározott információgyűjtés után került sor az értékelőlap kitöltésére: /Az értékelés legmagasabb fokozata: 4 / Az értékelő-, az önértékelő- és a véleménykérő lapok adatainak összegzése után került sor az értékelő megbeszélésre, melyen jelen volt: - az intézmény vezetője - az értékelt pedagógus - az értékelő team tagjai. 10 A teljesítményértékelést egy négyjegyű értékelési skála szerint végeztük: 1 2 3 4
Értékelési skála Az elvárt szintet nem , vagy csak részben éri el: GYENGE Az elvárt szintet eléri: MEGFELELT Az elvárt szintet felülmúlja: JÓ Az elvárt szintet folyamatosan felülmúlja: KIVÁLÓ
tanítók
tanárok együtt
0
0
0
0
0
0
2
0
2
4
3
7
Az interjú végén, konszenzus alapján megállapítottuk a pedagógus erősségeit és fejlesztendő területeit, ami az értékelő lapon megfogalmazásra és aláírásra került.
Összegezve : Elmondhatjuk, hogy minőségfejlesztő törekvéseink egyre tudatosabbak, szervezettebbek. Céljaink, nevelő-oktató munkánk folyamatainak szabályozása maximálisan hozzájárul ahhoz, hogy a fenntartó elvárásainak megfeleljünk. Munkánkat – éves tervünknek megfelelően –
továbbra is igyekszünk lelkiismeretesen és eredményesen végezni, amelyhez kérjük a testület támogatását. Tiszalök, 2009. június 18. Tisztelettel: Kicsák Béla mb. igazgató
