Egészségnevelési elvek az óvodai pedagógiai programban
ISMERKEDÉS
személyes játékos bemutatkozás szakmai bemutatkozás – ki, honnan jött, milyen program alapján dolgoznak, stb.
BEVEZETŐ
HOP-ban az egészséges életmódra nevelés (1997, 2004, 2009 → TÁMOP) 2012
HOP 1997 (1999) testi, lelki, szellemi egészség, jó komfortérzet, helyes napirend, gyerek-felnőtt kapcsolat, gondozási feladatok, óvás-védés, egészséges környezet, fejlesztő életmód (pl. helyes táplálkozás) óvónő attitűdje, stílusa
HOP 2004 – beválásvizsgálat!
egészséges életmódra nevelés a mozgás dominanciájának érvényesítésével, szokásalakítás, az előző feladatok szabad mozgás, szervezett mozgások, környezetépítés játszónap, családi nap a fejlődés várható eredményei (HOP 17. o.) a gyermeki fejlődést elősegítő konkrét feladatok gyermekvédelem, óvodapedagógusi, gyermekvédelmi felelős feladata, óvodavezető feladata
HOP 2010 (2009 – átvezetés, pl. anyanyelvi nevelés)
TÁMOP: kompetenciák kialakítása, projektek kidolgozása Szülők tájékoztatása, bevonása, kapcsolat civil szervezetekkel, szülő-óvodapedagógusi team munka
JOGSZABÁLYI HÁTTÉR Magyarország Alaptörvénye
Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.
Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.
Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonsága, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit.
Néhány fontos jogszabály
A nemzeti köznevelésről szóló törvény Az óvodai nevelés Alapprogramja Az egészségügyről szóló törvény A gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény A nemdohányzók védelme A nemzeti drogstratégia Az egészségügyi ellátásokról szóló rendelet
A fentieken kívül más rendelkezések is hatással vannak és lesznek az intézményekben folyó egészségfejlesztési tevékenységekre.
EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ÓVODAI SZINTEN Feltétele
azoknak az alapkészségeknek az elsajátítása, amelyek az egészséget védik, fejlesztik, korrigálják az egészség védelme és karbantartása tanítható, fejleszthető az óvodai egészségfejlesztés kiemelt nevelési terület az élet további szakaszaira is kihat(hat) az egészség védelme az egyén (saját) és a társadalom (közös) érdeke; családnak, az egészségügyi szakszolgálatoknak és más társadalmi szervezeteknek alkotmányos feladata
Az egészségügyi szakszolgálat és az óvoda együttműködése (26/1997. NM. sz.) rendelet
óvoda orvosa által elvégzendő feladatokat – szűrővizsgálat
a védőnő által önállóan elvégzendő tennivalókat
az óvodapedagógus együttműködése az eü. szakszolgálattal
előkészítés, megbeszélés, hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének nyomonkövetése
Szülők és a külső szervezetek együttműködése
a család egészséges életmódra vonatkozó ismereteinek, magatartásmintájának, egészség-kulturáltságának megismerése
ismeretterjesztés, szülői programok, óvodai programok, életmód változtatást hirdető csoportos foglakozások
térítéses különfoglalkozások
Civil szervezet közreműködése az egészségfejlesztésben
Röszke Község Egészségvédő Egyesülete
Röszke Község Egészségvédő Egyesülete
Alapprogram 2012
pedagógiai, nevelési elveket szabályozza 6. §(2) Az óvoda pedagógiai programja meghatározza a) az óvoda helyi nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit, b) azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését, c) a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet,
d) a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, e) a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, f) nemzetiségi óvodai nevelésben részt vevő óvoda esetén a nemzetiség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatokat, g) az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, h) a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, i) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket.
új elem, az óvodai pedagógiai program tartalmában kötelezően részletezni kell az egészségnevelési elveket (környezeti nevelés elveit is (pl. környezettudatos magatartás megalapozása)
az alapelvek megvalósítása érdekében meg kell fogalmazni
az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtésének feladatait; testi-, a szociális- és az értelmi képességeket fejlesztő, egyéni és életkor specifikus tevékenységeket.
JÁTÉK
feltételteremtő tevékenység együttjátszás (játszóképesség fejlesztése) tudatos jelenlét
MOZGÁS spontán játékosan megjelenő mozgásos tevékenységek irányított mozgásos tevékenységek rendszeres egészségfejlesztő testmozgás
Tanácsok a Pedagógiai Program konkrét kiegészítéséhez, egészségfejlesztési elvek megjelenése az óvodai gyakorlatban
óvodavezetői feladat:
információgyűjtés; jogszabályi változások megismerése, megismertetése helyzetelemzés: alapító okirat, partneri elvárás, PP-elemzése *
team is végezheti: dokumentum-alkotás, a program ezen részének kimunkálása, a változások, kiegészítések megfogalmazása
véleményegyeztetés (nevelőtestület, szülő, fenntartói testület)
döntés
közzététel
ALKALMAZÁS
munkaterv csoportnapló tervei, projekttervek gyermeki fejlődés nyomonkövetése
Pedagógiai Program (HOP) elemzése egészségfejlesztési feladatok szemszögéből
Személyi- és környezeti higiénia, az óvoda mindennapos teendői testápolás saját személyi felszerelés intim higiénés tevékenység feltételei óvoda tisztasága, megóvása, szépítése ivóvíz, fűtés, világítás UDVAR, JÁTÉKOK, ESZKÖZÖK balesetvédelem, óvás-védés
Egészséges táplálkozás
óvodáskorú gyermek étrendje! étkezés lebonyolítása ismerkedés új ízekkel ételkészítés szabályai!
Rendszeres mozgás mozgás a szabadban játékos tevékenységek mindennapi testnevelés testnevelés foglalkozás
Lelki egészségvédelem egészséges napirend hibás viselkedési módok kezelése beilleszkedési módok alkalmazkodó képesség
Esélyegyenlőség biztosítása emberi (gyermeki) jogok ismerete másság elfogadása (elfogadtatása) integrálás teljesítése
Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek alapító okirat személyi-tárgyi feltételek
Szociális hátrányúak gyermekvédelmi szolgálat társadalmi összefogás
Gyermekbántalmazás és agresszió Óvodai kompetenciák megfogalmazása
Dohányzás megelőzésének óvodai programja Megelőző intézkedések
ÖSSZEGZÉS
A mai világ egyre újabb egészségvédő, -fejlesztő feladatokat állít az óvodai nevelés elé.
Az óvodai egészségnevelés minden tekintetben megalapozó jelentőségű.
Széles körűen készíti fel a gyermekeket az egészség védelmére edzi a testi erőnlétet, gondozza lelki (érzelmi akarati, értelmi) kiművelését, együttműködési készségét.
A gyermek egészsége társadalmi ügy Megvédése nemzeti nevelési program Az óvodai nevelés az egészséget, mint alapvető értéket állítja a PP-ba.
Az egészség hármas jellemzője (testi, lelki, társaskapcsolati) egybefonódik a személyiségfejlesztés feladatával.
Mindezekhez az óvodapedagógusnak tudatosan fel kell készülnie!
Mellékletek
HOP – 1997
AZ ÓVÓNŐ ATTITŰDJE, STÍLUSA Természetes viselkedésével védelmet, biztonságot jelentsen a gyermekek számára. Magatartásában az elfogadás és a tolerancia legyen domináns, az egyéni, egyedi, más fajta értékek pozitív irányú megközelítése érvényesüljön. Különösen fontos ez a szocializációs zavarokkal küzdő gyermekek esetében. Fontos az az óvónői stílus, mely a segítőkészséget, és nem a folytonos számonkérést helyezi előtérbe. Maga is részese a folyamatoknak, megmutatva értékeit, vállalva emberi gyengéit. Szükség esetén partnerként mutatja be az egyezkedés, konfliktusok megoldásának módozatait, hagyja, hogy a gyermekek maguk tapasztalják meg mindezeket, de figyel arra, hogy senkit ne érjen fizikai és lelki sérülés.
Programunk megvalósításának színvonalát, minőségét és eredményességét az óvónő személyisége, a nevelőtestület légköre és a vezető közreműködése dönti el. Az óvónővel kapcsolatban elvárás a nyitottság, a kreativitás, az érzékenység, a tolerancia és a jelenségek komplex attitűddel való megközelítése. Az óvónő gazdag, sokszínű, árnyalt érzelmi élete, az érzelmi megnyilvánulások hitelessége fokozott hangsúlyt, figyelmet kap. A nevelés szempontjából a barátságos, megengedő (de nem szabados), megértő (és nem bíráskodó), elfogadó (de nem mindent elfogadó), együttérző attitűdöt tartjuk a legkedvezőbbnek. A nevelőtestület légköre - úgy hisszük - akkor megfelelő, ha jó a közérzet, elégedettség, derű tapasztalható nap, mint nap. Ha a nevelőtestület a döntésekben részt vesz, ha kellően informált, ha elég tere nyílik az önállóságra, kezdeményezésre. Ha a különbözőségeket, a másságot elfogadják, elviselik, tiszteletben tartják, értékelik. Ez jellemző véleményünk szerint egy sokszínű és mégis egységes, jó hangulatú nevelőközösségre - nevelőközösségben az "iskolázott", gyermekszerető dajka is benne értendő, aki lágyan, puhán, az óvónővel összhangban teszi a dolgát.
A vezető szerepe pedig az, hogy oly módon irányítsa ezt a kollektív tevékenységet, hogy jelentősen előmozdítsa a haladást, a beosztottak fejlődését. Ismerje fel és próbálja kiküszöbölni az eredményeket rontó tényezőket. A meglévő erőforrásokat legyen képes felhasználni (alapítványok, pályázatok, vállalkozás). Teremtsen kedvező légkört a problémák, az ötletek felvetéséhez, serkentse és értékelje a fejlesztő javaslatokat, irányítsa a megoldás közös keresését. Az így kialakult sajátos munkacsoport képes alkotószellemű munkával a legcélszerűbb, újfajta óvodai életet megteremteni, az óvoda egyedi arculatát kimunkálni.
HOP – 2004 - A fejlődés várható eredményei:
Önállóan végzik személyükkel kapcsolatos tisztálkodási, öltözködési teendőket. Képesek lesznek szükségleteik felismerésére, kielégítésére, mozgásigényük szándékos irányítására. Igényükké válik a rendszeres mozgás, és beépül szokásrendszerükbe. Megtanulnak alkalmazkodni a körülményekhez, megfelelően mozogni, tájékozódni, erejükkel gazdálkodni, ez biztossá, öntudatossá teszi őket. Az egészséges életmódhoz kapcsolódó helyes táplálkozási és higiéniai szokások beépülnek a gyermeki személyiségbe, pozitívan formálva azt. A szabadban végzett számtalan tevékenység által a gyermekek kiegyensúlyozottá, edzetté, testileg - lelkileg - szellemileg teherbíróvá válnak. Felkészülté az iskolai életre. Igénylik környezetük rendjét, a felesleges anyagokat a kijelölt helyre gyűjtik.
3.2. A gyermeki fejlődést elősegítő konkrét feladataink 3.2.1. Feladatok az egészséges életmód szokásainak kialakítása területén A szokások kialakításánál következetesen érvényesítsük a differenciált, az egyénre szabott fejlesztés elvét. A szokásegyüttest az önállóságalakítás kiemelt területének tekintjük. A szokásalakításnál számítunk nélkülözhetetlen partnerünkre, a szülőkre. A szokásalakítás kiterjed az étkezés, öltözködés, testápolás, pihenés, szabadban való tartózkodás és mozgás, az érzelmi élet egyensúlyát biztosító tevékenységekre.
3.2.2. Gondozási, gondoskodási feladatok: A gyermekek biológiai szükségleteinek kielégítéséhez szükséges nyugodt, türelmes légkört teremtünk. Az óvoda minden dolgozója naponta mindent megtesz a bizalomébresztő légkör biztosításáért. Alakítsunk ki és tartsuk be a rugalmas keretű napirendet. A testápolás, étkezés, tisztálkodás területén adjunk a gyermeknek igénye és tényleges szükséglete szerint segítséget. A segítségadásba a nagyobb gyermekek is bevonhatók. Biztosítsunk a gondozási feladatok ellátásához a gyermekek életkorának megfelelő tárgyi környezetet. Valamennyi, a gyermekek gondozásában résztvevő felnőtt ismerje a gyermekek eltérő szükségleteit, egyéni fejlődését, a fejlődés elősegítésének egyéni programját és útját. Gondozási feladataink megoldása érdekében alakítsunk ki szoros kapcsolatot a családdal. Szükség szerint a rászoruló családok körében látunk el tanácsadói, családnevelői szerepet. Az egészség megőrzésénél, megóvásánál a szomatikus, a pszichikus és a szociális elégedettség harmóniájára törekedjünk.
3.2.3. Feladatok a mozgásfejlesztés terén
Az alapvető mozgások gyakorlásához mindig biztosítsunk derűs, vidám légkört. A mozgások játékos gyakorlása közben éljék át a gyermekek az akarati erőfeszítések örömét. Adjunk szabad teret az egyéni adottság érvényesülésének. A több mozgást igénylő gyermeknek legyen alkalma mozgásigényének kielégítésére. A mozgások gyakorlásához rendszeresen használjuk ki az udvar, a “szabad” kínálta lehetőségeket. Folyamatosan gondoskodjunk a játékos mozgásgyakorlás tárgyi feltételeiről. A tárgyi feltételek biztosításánál építsünk a mozgást kedvelő szülők ötleteire.
HOP – 2010.
Egészséges életmódra nevelés a mozgás dominanciájának érvényesítésével, szokásalakítással, a gondozás körültekintő megszervezésével.
A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez óvodánk biztonságos és egészséges környezetet biztosít, a megfelelő szakemberek bevonásával- a szülőkkel együttműködve- speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatokat lát el.
Formálódik természettudatos magatartásuk, törekszenek a környezetük óvására, védésére, és ismerkednek szűkebb és tágabb környezetük szelektív hulladékgyűjtésével.
2010. TÁMOP-pályázat
Kompetencia-fejlesztés lehetőségei
Köszönöm megtisztelő figyelmeteket! Makráné Joli
