Tisztelt címzettek! Az alábbiak a Magyar Unitárius Egyház Szervezeti és Működési Szabályzatának módosító indítványait tartalmazzák (1-7. oldal). A javaslatok alapváltozatát az egyházi jogszabály-előkészítő bizottság és a Jogügyi Bizottság az elmúlt hónapokban több munkaülésen tárgyalta, aminek eredményeként az indítványok a szóban forgó bizottságok szakmai véleményét is tükrözik. Kivételt képez egy javaslat, amelyet a Jogügyi Bizottság később véleményez, illetve másik kettő, amelyekben a bizottság egyházkormányzati álláspont kialakítását tartja kulcsfontosságúnak az egyházkerület képviselőinek részvételével.) Jelmagyarázat: A törlésre javasolt szövegrészeket áthúzás jelöli, az új szövegjavaslatokat pedig félkövér írásmód. Egyes módosító javaslatoknál indoklás vagy más jellegű megjegyzés található (dőlt írásmódú szövegrészek). A 2012. június 30-tól hatályos Szervezeti és Működési Szabályzat egyházunk honlapjának Alapiratok rovatából is letölthető (www.unitarius.org/data/eue/show.aspx?pageid=17). Kolozsvár, 2013. május 10. Atyafiságos tisztelettel: Bálint Benczédi Ferenc s. k. püspök
Szabó László s. k. fejlesztési előadótanácsos
…………………………………………………………………………………………………………...... 14. § (1) Aki egyházközségén kívül más egyházközségben is eleget tesz egyházfenntartói kötelezettségeinek, abban is gyakorolhatja az egyháztagot megillető jogokat, de választhatósági joga csak az egyik egyházközségben van. (2) A választhatósági jog gyakorlásának helyét az illető egyháztag írott nyilatkozatban határozza meg a többes egyházközségi tagság létrejöttekor. A nyilatkozatot minden érintett egyházközség hivatalában iktatni kell, a tájékoztatás biztosítására. Változás esetén ugyanezen kötelesség haladéktalanul teljesítendő. Indoklás: Az EKT 2012. IX. 21-i értelmező határozatának jogszabályba foglalásáról van szó. 24. § A közgyűlés hatásköre: (…) (3) Határozathozatal egyházközségi ingatlanok eladása, vásárlása, cseréje, építése, vagy bontása vagy tíz évnél hosszabb időre történő bérbeadása tárgyában; mindezek előzetes jóváhagyás végett az egyházköri tanács véleményével az Egyházi Képviselő Tanácshoz terjesztendők. 33. § A keblitanács tagjai: (1) Hivatalból: az egyházközség tisztségviselői lelkész, gondnok, pénztárnok, jegyző és az egyházközség keretében működő egyháztársadalmi szervezetek egy-egy képviselője. Indoklás: Az – Alaptörvény 22. cikkelye szerint – a választott keblitanácsosok is tisztségviselők, azonban nem hivatalbeli tagjai a keblitanácsnak, ezért a rendelkezés érthetőbb a hivatalbeli tagok pontos felsorolásával. 36. § A keblitanács hatásköre: (…) (8) Állások létrehozása, munkakörök meghatározása, valamint a betöltésükről és felügyeletükről való gondoskodás. Kivételt képez új lelkészi, illetve segédlelkészi állások létrehozása és betöltése, ami a közgyűlés hatáskörébe tartozik. Indoklás: A jelenlegi jogszabályok nem rendelkeznek segédlelkészi állásról, ezért jogi és gyakorlati okokból egyaránt szükséges az erre történő utalás. 36. § (…) (9) a) Szerződések és megállapodások előkészítése, a bennük foglaltak megvalósulásának elősegítése és nyomon követése, valamint esetleges felülvizsgálata.
b) Határozathozatal hagyatéki felajánlások tárgyában. Indoklás: A rendelkezés hiányzik az egyházi jogszabályokból. 36. § (…) (13) c) Személyi indokoltság esetén az egyházfenntartói járulék befizetésének kötelessége alóli felmentés, ami kivételes esetekben, egyéni elbírálás alapján, az illető személy szociális helyzetének mérlegelésével történhet. Indoklás: Az EKT 2012. IX. 21-i értelmező határozatának jogszabályba foglalásáról van szó. 40. § (1) A keblitanács a tagok felének jelenlétében határozatképes. Amennyiben a keblitanácsi ülés létszámhiány miatt határozatképtelen, a határozatképtelenség megállapításának időpontjától számított két napon belül azonos tárgysorozattal újra összehívandó, s ez esetben a tagok egyharmadának jelenlétében határozatképes. Indoklás: Az EKT 2012. IX. 21-i értelmező határozatának jogszabályba foglalásáról van szó. 53. § (1) A bizottságok saját hatáskörükben határozzák meg munkarendjüket és választják meg tisztségviselőiket (elnök, titkár, jegyző). (2) Az állandó szakbizottságok tagjainak megbízatása három évre szól. 57. § (1) A gyülekezeti lelkész (a továbbiakban jelen fejezet további részében: lelkész) az egyházközség valláserkölcsi őre (…) 58. § (…) (2) Amely egyházközségnek több lelkésze, illetve segédlelkésze van, azok hatáskörét és kötelességeit az egyházközség közgyűlése szabályozza. Indoklás: A jelenlegi jogszabályok nem rendelkeznek segédlelkészi állásról, ezért jogi és gyakorlati okokból egyaránt szükséges az erre történő utalás. 62. § A lelkésznek kötelessége részt venni mindazon egyházi testületek ülésein, amelyeknek tagja, továbbá az Egyház által szervezett vagy az Egyházi Képviselő Tanács által meghatározott szakmai továbbképzőkön és szupervíziós tevékenységeken. 64. § A lelkész javadalmazása és nyugdíjazása az érvényben lévő egyházi törvények jogszabályok és rendelkezések szerint történik. Indoklás: A 64. cikkely pontosítása a 77. § mintájára. 69. § (1) A gondnok az egyházközség vezető világi tisztségviselője, közigazgatási és gazdasági ügyeinek felelőse. (2) a) A gondnokot az egyházközségi közgyűlés választja (…) 70. § A gondnok hatásköre és kötelességei: (…) (7) Szorgalmazza és felügyeli az egyháztagok hozzájárulásainak begyűjtését, valamint az egyházközségi tisztviselők és más alkalmazottak javadalmainak időbeni időben történő kifizetését. 72. § A pénztárnok hatásköre és kötelességei: (…) (4) Gondoskodik az egyháztagok hozzájárulásainak begyűjtéséről, valamint az egyházközségi tisztviselők és más alkalmazottak javadalmainak időbeni időben történő kifizetéséről. 75. § (1) Az énekvezér az egyházközség zenei életének vezetője és világi tisztviselője. (2) Énekvezér csak a Teológiai és Szakképesítési Bizottság az Egyházi Képviselő Tanács által kibocsátott vagy elfogadott oklevéllel rendelkező vagy e bizottság által elfogadott más, az előbbivel egyenértékű oklevéllel bíró unitárius egyháztag lehet. (…) Indoklás: Az énekvezér alaptörvényszerű [l. Alaptörvény 24. § (5)] meghatározása (1), illetve az EKT 2012. IX. 21-i értelmező határozata szerinti pontosítás (2). 96. § Az egyházköri közgyűlés tagjai: (…) 2
(2) Választás útján: a négyszáz tagnál nagyobb lélekszámú egyházközségek további képviselői helyekre jogosultak. A helyek száma: négyszázegy és nyolcszáz közötti taglétszám lélekszám esetén egy, nyolcszázegy és ezerkétszáz közötti taglétszám lélekszám esetén kettő, ezerkétszáz feletti taglétszám lélekszám esetén három. (3) Az egyházközségek lélekszámának megállapításakor a hivatalos egyházközségi nyilvántartás előző év december 31-i adatai az irányadóak. Az egyházközségek lélekszámát az adott egyházközséget alkotó anya-, társ- és leányegyházközségek, valamint szórványok tagjainak összesített lélekszáma képezi. Indoklás: Egységes fogalomhasználat (2), illetve az előírások egyértelműsítése (3). 97. § Az egyházköri közgyűlés hatásköre: (…) (2) a) Az egyházkör tisztségviselőinek, főhatósági testületi képviselőinek a főhatósági testületek tagjainak, az egyházköri tanács nem hivatalbeli tagjainak, az alapfokú bíróságok tagjainak, az állandó szakbizottságok tagjainak és a jelölőbizottság nem hivatalbeli tagjainak megválasztása. A megválasztottak megbízatása általában négy évre szól; kivételt képeznek a főhatósági testületek tagjai, akiket a közgyűlés hatéves időszakra választ. A megválasztott tisztségviselők és főhatósági testületi képviselők a főhatósági testületek tagjai a soron következő közgyűlésen tesznek esküt. (…) b) Az egyházköri tisztségviselők, tisztviselők és a főhatósági testületi képviselők a főhatósági testületek tagjai kötelesség-teljesítésének felügyelete (…) (3) Határozathozatal egyházköri tulajdont képező ingóságok és ingatlanok eladása, vásárlása, cseréje, építése, vagy bontása vagy tíz évnél hosszabb időre történő bérbeadása tárgyában; mindezek előzetes jóváhagyás végett az Egyházi Képviselő Tanácshoz terjesztendők. Indoklás: Fogalmi pontosítás (2), illetve az egyházi tulajdonok bérbeadási feltételeinek szigorítása (3). 107. § A tanács hatásköre: (…) (9) a) Szerződések és megállapodások előkészítése, a bennük foglaltak megvalósulásának elősegítése és nyomon követése, valamint esetleges felülvizsgálata. b) Határozathozatal hagyatéki felajánlások tárgyában. Indoklás: A rendelkezés hiányzik az egyházi jogszabályokból. 133. § A bizottságok teendői: (1) Az egyházköri hatóságok és kormányzó szervek által kiadott ügyek véleményezése. Az egyházkör más alkalmazottjai Az egyházkör más tisztviselői és alkalmazottjai Indoklás: A 156–158. cikkelyekből álló alfejezet címe ilyenfajta pontosításra szorul, ugyanis az előtte megnevezett egyházköri tisztségviselők közül csak az esperes alkalmazott. Eszerint a VI. fejezet címe a következőképpen módosul: Az egyházkör tisztségviselői, tisztviselőjei és más alkalmazottjai 148. § (…) (2) A megválasztott egyházköri jegyző a Főtanács soron következő ülésén közgyűlésen esküt tesz. 153. § (…) (2) A megválasztott egyházköri közügyigazgató a Főtanács soron következő ülésén közgyűlésen esküt tesz. Indoklás: Az egyházköri tisztségviselők eskütételének helyéről az SZMSZ – a 97. § (2), illetve a 148. § (2) és a 153. § (2) előírásaival – ellentmondásosan rendelkezik. A fenti módosítások az ellentmondások feloldásához szükségesek. 166. § Az egyházkerületi közgyűléssel kapcsolatos sajátosságok: (1) (…) b) Választás útján: a háromszáz tagnál nagyobb lélekszámú egyházközségek további képviselői helyekre jogosultak. A helyek száma: háromszázegy és hatszáz közötti taglétszám lélekszám esetén egy, hatszázegy és kilencszáz közötti taglétszám lélekszám esetén kettő, kilencszáz feletti taglétszám lélekszám esetén három.
3
(2) Az egyházkerület, illetve az egyházkerület egyházközségeinek tulajdonát képező ingóságok és ingatlanok eladása, vásárlása, cseréje, építése, vagy bontása vagy tíz évnél hosszabb időre történő bérbeadása tárgyában az ügydöntő határozathozatal az egyházkerületi közgyűlés hatáskörébe tartozik. Indoklás: Fogalmi pontosítás (1), illetve az egyházi tulajdonok bérbeadási feltételeinek szigorítása (2). 168. § (…) (2) Az Egyházkerületi Hivatal személyzetét az egyházkerület főtisztviselői (előadótanácsosok), tisztviselői (jogtanácsos, könyvtáros–levéltáros, főkönyvelő, ügyintéző) és más alkalmazottak alkotják. Az Egyházkerületi Hivatal személyzetét az egyházkerület tisztviselői (előadótanácsosok, jogtanácsos, könyvtáros–levéltáros, főkönyvelő, ügyintéző) és más alkalmazottak alkotják. (3) Az egyházkerületi képviselők tanácsa üléseinek állandó meghívottjai tanácskozási joggal az (…) az Egyházkerületi Hivatal főtisztviselői (…). Indoklás: A jelenlegi előírások szerint az egyetemes egyház főszámvevője nem főtisztviselő, míg az egyházkerület előadótanácsosai ezzel a címmel rendelkeznek, ami aránytalannak tűnik. Az előkészítő bizottság szerint az egyházkerület előadótanácsosai esetében indokolatlan a főtisztviselői megnevezés. A Jogügyi Bizottság tagjainak véleménye a fenti kérdésfelvetésben megoszlott, azonban egyetértettek abban, hogy ez ügyben egyházkormányzati álláspont kialakítása szükséges az egyházkerület képviselőinek részvételével. 183. § A Zsinat társelnökei a püspök és a rangidős főgondnok. Akadályoztatása vagy személyes érdekeltsége esetén a püspököt a főjegyző, a rangidős főgondnokot valamelyik főgondnoktársa a másik főgondnok helyettesíti. (…) 194. § A Főtanács társelnökei a püspök és a rangidős főgondnok. Akadályoztatása vagy személyes érdekeltsége esetén a püspököt a főjegyző, a rangidős főgondnokot valamelyik főgondnoktársa a másik főgondnok helyettesíti. (…) 206. § Az EKT társelnökei a püspök és a rangidős főgondnok. Akadályoztatása vagy személyes érdekeltsége esetén a püspököt a főjegyző, a rangidős főgondnokot valamelyik főgondnoktársa a másik főgondnok helyettesíti. (…) Megjegyzés: A fenti három indítványt az előkészítő bizottság vitára javasolja. A Jogügyi Bizottság véleménye szerint a kérdés nem jogi természetű, ezért felvetését nem támogatja. 184. § (1) A Zsinat üléseit az Egyházi Képviselő Tanács döntése alapján a társelnökök közösen hívják össze. (2) Az írásbeli meghívóval történő összehívásnak az ülés időpontja előtt legalább húsz tizennégy nappal kell megtörténnie; a meghívónak tartalmaznia kell az ülés időpontját, helyszínét, a tárgysorozatot, valamint a napirendre kerülő előterjesztéseket. (…) Indoklás: A napirendre kerülő előterjesztések olykor nem állnak korábban rendelkezésre, ezért indokolt a határidő lerövidítése. A zsinati ülések időpontjának kijelölésére természetesen sokkal korábban sor kerül, amiről a tagok idejében értesülnek. 193. § A Főtanács hatásköre: (1) a) A Magyar Unitárius Egyház istentiszteleti és szertartási rendjének megalkotása, módosítása, hatályba léptetése, illetve hatályon kívül helyezése. b) Az alábbi jogszabályok megalkotása, módosítása, hatályba léptetése, illetve hatályon kívül helyezése: ba) A Magyar Unitárius Egyház Szervezeti és Működési Szabályzata. bb) A Magyar Unitárius Egyház közigazgatási bíróságainak szabályzata. bc) A Magyar Unitárius Egyház fegyelmi bíróságainak szabályzata. bd) A Magyar Unitárius Egyház Nyugdíjintézetének alapszabálya / szervezeti és működési szabályzata. be) A Magyar Unitárius Egyház választási szabályzata. bf) A Magyar Unitárius Egyház hatóságainak, kormányzó szerveinek és más testületeinek ülésszabályzata. 4
bg) A Magyar Unitárius Egyház lelkészeinek, énekvezéreinek, vallástanárainak és más alkalmazottainak képesítéséről, továbbképzéséről, megválasztásáról és kinevezéséről szóló szabályzat. bh) A Főtanács által meghatározott bármilyen más egyházi jogszabály az Alaptörvény kivételével. c) Egyetemes egyházi keretprogram-tervek és más hivatalos alapiratok elfogadása, illetve módosítása. Indoklás: Jelenleg az egyházi jogszabályok megalkotása – az Alaptörvény kivételével – kizárólagosan a Főtanács hatáskörébe tartozik. Az ún. alacsonyabb szintű jogszabályok megalkotását az Egyházi Képviselő Tanács hatáskörébe kellene utalni. Ehhez a Főtanács jogszabályalkotói hatásköre a fentiek szerint módosítandó, az EKT hatáskörét pedig ki kell egészíteni egy erre vonatkozó bekezdéssel (l. alább a 205. §-nél). Néhány példa ún. alacsonyabb szintű jogszabályra: a főhatósági szintű hivatalok feladatkörét és működési rendjét meghatározó szabályzat (l. az SZMSZ 234. §-e); az egyházi központi költségvetés tervezésének, elfogadásának, módosításának és végrehajtásának (felhasználásának) szabályzata; a sajátos munkakörű lelkészek feladatkörét, kötelességeit és jogait meghatározó egyedi szabályzatok (l. az SZMSZ 278. §-e); könyvtári és levéltári szabályzat; egyházi testületek helyettesítési rendszere; bentlakási szabályzat; leltározási szabályzat stb. Az (1) bd)-ben szereplő két változat közül (alapszabály / szervezeti és működési szabályzat) csak egy kerül be az SZMSZ-be. (A Nyugdíjintézet működését meghatározó alapvető jogszabályok – kivonatos vagy átfogó – jellege lesz az ügydöntő.) 193. § A Főtanács hatásköre: (…) (4) c) A középfokú és felsőfokú egyházi bíróságok nem hivatalbeli tagjainak megválasztása, valamint az egyházi jogszabályok által meghatározott más testületi helyek betöltése. Megjegyzés: A törlésre vonatkozó javaslat természetesen csak akkor érvényes, ha nem lesznek hivatalbeli tagjai a középfokú és felsőfokú egyházi bíróságoknak. 193. § (…) (9) A főtanácsi tagok egytizede által írásban megfogalmazott bármilyen beadvány megtárgyalása. 195. § (1) A Főtanács üléseit az Egyházi Képviselő Tanács döntése alapján a társelnökök közösen hívják össze. (2) Az írásbeli meghívóval történő összehívásnak az ülés időpontja előtt legalább húsz tizennégy nappal kell megtörténnie; a meghívónak tartalmaznia kell az ülés időpontját, helyszínét, a tárgysorozatot, valamint a napirendre kerülő előterjesztéseket. Indoklás: A napirendre kerülő előterjesztések olykor nem állnak korábban rendelkezésre, ezért indokolt a határidő lerövidítése. A főtanácsi ülések időpontjának kijelölésére természetesen sokkal korábban sor kerül, amiről a tagok idejében értesülnek. 201. § (…) (1) A Főtanácsi Bizottság tagsága: (…) c) A Főtanácsi Bizottság tagjai és póttagjai nem lehetnek tagjai vagy tisztviselői a főhatósági kormányzó szerveknek, illetve a főhatósági szintű hivataloknak. Valamely tag más jellegű esetenkénti személyes érintettségekor az adott ügy véleményezése során póttaggal helyettesítendő. 203. § Az EKT tagjai: (1) Hivatalból: püspök, főgondnokok, főjegyző, közügyigazgató, püspöki helynök; az erdélyi egyházkörök esperesei és egy-egy világi képviselője (…) Megjegyzés: A módosítást az egyházkerület vezetősége kérte, amit a Jogügyi Bizottság – a 2012. december 6-i ülésén kialakított állásfoglalásával – támogatott. A Jogügyi Bizottság erről (is) szóló tájékoztatóját az EKT 2012. december 7-én elfogadta. 204. § Az EKT üléseinek állandó meghívottjai tanácskozási joggal a püspöki titkár, a Főhatósági Hivatal vezetője és előadótanácsosai, és valamint a főhatósági szintű állandó szakbizottságok egy-egy képviselője.
5
205. § Az EKT hatásköre: (1) a) A Zsinat, illetve a Főtanács ülései közötti időszakban szükséges főhatósági döntések meghozatala a Zsinat és a Főtanács kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével. Indoklás: A Zsinat és a Főtanács kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyeket az SZMSZ nem határozza meg, ezért indokolatlan a jelző használata. 205. § (1) e) Az egyetemes egyházra, az egyházi tanintézetekre, intézményekre, egyháztársadalmi és szakmai szervezetekre, egyházi tulajdonban levő szociális létesítményekre, gazdasági egységekre és célirányos alapokra vonatkozó alacsonyabb szintű szabályzatok megalkotása, módosítása, hatályba léptetése, illetve hatályon kívül helyezése. f) Az egyházi jogszabályok hiteles és mértékadó értelmezése. Indoklás: A 193. § (1)-nél. 205. § (…) (4) (…) f) Határozathozatal egyetemes egyházi, egyházköri vagy egyházközségi tulajdonban levő ingatlanok eladásának, vásárlásának, cseréjének, építésének, vagy bontásának vagy tíz évnél hosszabb időre történő bérbeadásának engedélyezése tárgyában. Indoklás: Az egyházi tulajdonok bérbeadási feltételeinek szigorítása. 205. § (…) (6) a) A Főhatósági Vizsgálószék választott tagjainak kijelölése nem hivatalbeli tagjainak megválasztása hatéves megbízatási időszakra. Indoklás: A rendelkezés hiányzik az egyházi jogszabályokból. 216. § Az EKT Elnökségének hatásköre: (…) (5) a) A főhatósági ügykörbe tartozó szerződések megkötése, a bennük foglaltak megvalósulásának elősegítése, nyomon követése és esetleges felülvizsgálata. b) Határozathozatal hagyatéki felajánlások tárgyában. Indoklás: A rendelkezés hiányzik az egyházi jogszabályokból. 232. § (1) A Főhatósági Hivatal összetétele: Hitéleti és missziói ügyosztály Hitéleti, missziói és nevelési ügyosztály (…) Indoklás: Az ügyosztály feladatköreit teljesebben tükröző megnevezés. 275. § (1) Az egyházi megbízatással rendelkező, nem gyülekezeti jellegű szolgálatot teljesítő lelkészek egyenrangúak a gyülekezeti lelkészekkel. Az egyházi jogszabályoknak és egyházkormányzási rendelkezéseknek biztosítaniuk kell az ebből fakadó tényleges jogegyenlőséget, a megfelelő munka- és lakásfeltételeket, valamint a méltányos javadalmazást. (2) A Szervezeti és Működési Szabályzat – gyülekezeti lelkészről szóló alfejezete – 61–67. cikkelyeiben foglaltak a nem gyülekezeti lelkészekre is érvényesek. Indoklás: Az utalás a gyülekezeti lelkészekre vonatkozó, jelzett előírások általánosítását célozza. Az alábbi módosító indítványcsomag a 143., 170., 171., 249., 254., 258., illetve a 262. cikkelyekhez fűződik. Indoklás: A különböző tisztségek betöltéséhez kötelező szolgálati időszakok jelenleg összefüggéstelenek. Az EKT 2012. IX. 21-i értelmező határozata szerint ez nem jogszerűtlen, mindazáltal a jogszabály-előkészítő bizottság és a Jogügyi Bizottság tagjai egyhangúan javasolják a szabályozás módosítását. (I.) A hatályos előírások alapján a tisztségviselő-jelöltektől kötelezően elvárt szolgálati időszakok: – esperes: 8 év, egyházköri felügyelőgondnok: 0 év; egyházköri jegyző: 4 év; – lelkész jellegű egyházköri közügyigazgató: 4 év, világi jellegű egyházköri közügyigazgató: 4 év; – püspöki helynök: 8 év, egyházkerületi főgondnok: 0 év; – egyházkerületi jegyző: 8 év; egyházkerületi felügyelőgondnok: 0 év; – lelkész jellegű közügyigazgató: 4 év, világi jellegű közügyigazgató: 4 év; – püspök: 15 év, főgondnok: 6 év; főjegyző: 15 év; – lelkész jellegű közügyigazgató: 15 év, világi jellegű közügyigazgató: 6 év. 6
(II.) A jogszabály-előkészítő bizottság javaslata a kötelező szolgálati időszakok „egyensúlyba hozására”: – esperes: 8 év, egyházköri felügyelőgondnok: 4 év; egyházköri jegyző: 4 év; – lelkész jellegű egyházköri közügyigazgató: 4 év, világi jellegű egyházköri közügyigazgató: 4 év; – püspöki helynök: 8 év, egyházkerületi főgondnok: 6 év; – egyházkerületi jegyző: 4 év; egyházkerületi felügyelőgondnok: 4 év; – lelkész jellegű közügyigazgató: 4 év, világi jellegű közügyigazgató: 4 év; – püspök: 12 év, főgondnok: 12 év; főjegyző: 12 év; – lelkész jellegű közügyigazgató: 12 év, világi jellegű közügyigazgató: 12 év.
7
