A DEBRECENI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉLELMISZERTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI TANÁCSA
tisztelettel meghívja Önt a 2013. novemberber 19-én megrendezésre kerülő KARI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIÁRA
A konferencia helye: Debreceni Egyetem, Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma 4032 Debrecen, Böszörményi út 138.
A KONFERENCIA PROGRAMJA
8:00
ZÁRT ÜLÉS (Főépület, Nagytanácsterem) Tájékoztató a bíráló bizottságok elnökei és titkárai részére
8:30
MEGNYITÓ (Főépület, 2. előadó) A konferenciát megnyitja: Dr. Nagy János, egyetemi tanár, centrumelnök Dr. Komlósi István egyetemi tanár, dékán Dr. Juhász Lajos egyetemi docens, kari TDT elnök
9:00
SZEKCIÓÜLÉSEK
12:00
EBÉDSZÜNET
13:30
ZÁRT ÜLÉS (Főépület, Nagytanácsterem) A bíráló bizottságok elnökei és titkárai részvételével
17:00
EREDMÉNYHIRDETÉS ÉS A KONFERENCIA ZÁRÁSA (Főépület, 2. előadó) Levezető elnök: Dr. Juhász Lajos egyetemi docens, kari TDT elnök A díjakat átadja: Dr. Komlósi István, egyetemi tanár, dékán
2
ÁLLATTENYÉSZTÉSTUDOMÁNYI SZEKCIÓ (2. Állattenyésztési gyakorló) Bíráló bizottság: Elnök: Titkár: Tagok:
Dr. Komlósi István, egyetemi tanár Bordán Judit, Ph.D. hallgató Novotniné Dr. Dankó Gabriella, egyetemi docens Dr. Bársony Péter, egyetemi adjunktus Dr. Posta János, egyetemi tanársegéd
DE MÉK DE MÉK DE MÉK DE MÉK DE MÉK
Előadók: 9:00
Bagi Zoltán
DE MÉK PhD. Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola, 1. évfolyam
Galambtenyésztéshez kapcsolódó kulturális értékek Magyarországon Konzulens: Dr. Kusza Szilvia, tudományos főmunkatárs 9:20
DE MÉK Állattenyésztő-mérnök MSc. 2. évfolyam Csizmár Nikolett A szájpadlás pigmentáltságának vizsgálata a magyar szürke szarvasmarha fajtában Konzulensek: Dr. Béri Béla, egyetemi docens Kaltenecker Endre, tenyésztésvezető,
9:40
DE MÉK Mezőgazdasági mérnök Bsc. 7. félév Kiss Andrea A Carofertin hatása az anyajuhok szaporodásbiológiájára Konzulens: Oláh János, tudományos munkatárs
10:00
DE MÉK Természetvédelmi mérnök BSc. 3. évfolyam Marsi Lívia Diána Fokgazdálkodásra alapozott integrált hullámtéri hasznosítási modell kidolgozása a Rákóczifalva- Bivaly-tó mintaterületen. Konzulens: Dr. Stündl László, egyetemi docens
10:20
DE AOK Molekuláris biológia MSc. 2. évfolyam Simon Ádám László A szarvasmarha melanokortin-1 receptor gén mutációinak kimutatása PCR-SSCP módszerrel Konzulensek: Dr. Czeglédi Levente, egyetemi adjunktus Gulyás Gabriella, predoktor DE MÉK Mezőgazdasági mérnök Bsc. 7. félév Vincze Ferenc Az informatika szerepe a lótenyésztő egyesületek munkájában Konzulens: Dr. Mihók Sándor, egyetemi tanár
10:40
3
ÉLELMISZERTUDOMÁNYI SZEKCIÓ (2. előadó) Bíráló bizottság: Elnök: Titkár: Tagok:
Dr. Kovács Béla, egyetemi tanár Móré Mariann, Ph.D. hallgató Bacskainé Bódi Éva, Ph.D. hallgató Dr. Czipa Nikolett, egyetemi adjunktus Dremák Péter, egyetemi tanársegéd Kincses Sándorné dr., egyetemi adjunktus
DE MÉK DE MÉK DE MÉK DE MÉK DE MÉK
Előadók: 9:00
DE MÉK Élelmiszer mérnök BSc. 7. félév Félegyházi Fruzsina A GSS 8529 szuper édes csemegekukorica hibrid jellemzőinek vizsgálata az érés során és a belőle készült csemegekukorica konzervben Konzulens: Dr. Sipos Péter, egyetemi docens
9:20
DE MÉK Élelmiszer mérnök BSc. 3. évfolyam Mátyás Berény András Magas fehérjetartalmú különleges táplálkozási célú élelmiszerek fehérjetartalmának vizsgálata Konzulens: Andrási Dávid, PhD hallgató
9:40
Nagy Éva
DE MÉK Élelmiszerbiztonsági- és minőségi mérnöki MSc. 1.éfolyam
Gyógynövények mézkészítményekben Konzulensek: Dr. Prokisch József, egyetemi docens Dr. Harangi János, ügyvezető 10:00
Novák Anna
DE MÉK Élelmiszerbiztonsági- és minőségi mérnöki MSc. 1.éfolyam
Sörök néhány élettani hatást befolyásoló tényezőinek vizsgálata Borbélyné dr. Varga Mária, egyetemi Konzulensek: docens Szabó Edina, PhD hallgató
4
10:20
Pápai Gréta Zsuzsa
DE MÉK Élelmiszerbiztonsági- és minőségi mérnöki MSc. 2.éfolyam
Kereskedelmi és saját sütésű egészségtámogató kenyerek élelmi rosttartalmának vizsgálata Borbélyné dr. Varga Mária, egyetemi Konzulensek: docens Dr. Szilágyi Szilárd¸ tudományos munkatárs 10:40
Soós Áron
DE MÉK Élelmiszerbiztonsági- és minőségi mérnöki MSc. 1.éfolyam
Háztáji borok mikroelem-tartalmának meghatározása saját fejlesztésű, direkt mintabevitelű módszerrel, ICP-MS technikával Konzulensek: Andrási Dávid, PhD hallgató Prof. Dr. Kovács Béla, egyetemi tanár 11:00
DE MÉK Kertészmérnöki BSc. 3. évfolyam Szűcs Katalin Rezisztens szőlőfajták borászati perspektívái Dr. Rakonczás Nándor, egyetemi Konzulens: tanársegéd
11:20
Várallyay Szilvia
DE MÉK Élelmiszerbiztonsági- és minőségi mérnöki MSc. 2.éfolyam
Mérési paraméterek és mintaelőkészítési módszerek vizsgálata, tej elemtartalom meghatározásához ICP technikákkal Konzulensek: Prof. Dr. Kovács Béla, egyetemi tanár Andrási Dávid, PhD hallgató
5
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI SZEKCIÓ (N. épület 17.) Bíráló bizottság: Elnök: Titkár: Tagok:
Dr. Tamás János, egyetemi tanár Bozsik Éva, Ph.D. hallgató Dr. Blaskó Lajos, egyetemi tanár Dr. Nagy Attila, egyetemi tanársegéd Dr.Hunyadi Gergely, tudományos segédmunkatárs Dr. Mézes Lili, egyetemi tanársegéd
DE MÉK DE MÉK DE MÉK DE MÉK DE MÉK DE MÉK
Előadók: 9:00
Baranyi Gábor István
DE MÉK Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc. 3. évfolyam
A hőmérsékletszabályozás hatása a brojler nevelés hatékonyságára Konzulens: Dr. Juhász Csaba, egyetemi docens 9:20
Kovács Eszter
DE GVK Gazdasági és Vidékfejlesztési Agrármérnök BSc. 7. félév
A köles tájtermesztése Karcagon
9:40
Konzulens:
Dr. Zsembeli József, tudományos főmunkatárs
Molnár Mátyás
DE MÉK Környezetgazdálkodási agrármérnök MSc. 2. évfolyam
A tájspecifikus, környezetkímélő zöldség- és gyümölcstermesztés lehetőségeinek feltárása egy hátrányos helyzetű kistérség példáján keresztül Konzulens: Dr. Kovács Elza, egyetemi docens 10:00
Tóth Judit
DE MÉK Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc. 7. félév
A magas sótartalmú vizekkel történő öntözés hatása a talajra és a cirokra Dr. Zsembeli József, tudományos Konzulens: főmunkatárs 10:20
Varga Lilla Klaudia
DE MÉK Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc. 7. félév
Infiltrométeres mérések talajművelési kísérletekben Dr. Zsembeli József, tudományos Konzulens: főmunkatárs
6
NÖVÉNYTUDOMÁNYI SZEKCIÓ (1. előadó)
Bíráló bizottság: Elnök: Titkár: Tagok:
Dr. Kutasy Erika, egyetemi adjunktus Novák Adrienn, Ph.D. hallgató Dr. Radócz László, egyetemi docens Borbélyné Dr. Varga Mária, egyetemi docens Dr. Szabó András, egyetemi adjunktus
DE MÉK DE MÉK DE MÉK DE MÉK DE MÉK
Előadók: DE MÉK Növényorvosi MSc. 2. évfolyam 9:00 Frommer Dóra Kukoricafajták golyvásüszög érzékenységének vizsgálata Konzulens: Dr. Lévai László, egyetemi docens 9:20
9:40
10:00
DE TTK Biotechnológia MSc. 2. évfolyam Gerőcs Annamária Stressztoleráns talajbaktérium identifikálása és biostimulátor hatása növényi modellrendszerekben Dr. Domokos-Szabolcsy Éva, egyetemi Konzulensek: adjunktus Tarek Alshaal, Phd hallgató
Hüse Szimonetta, DE MÉK Mezőgazdasági mérnök Bsc. 2. évfolyam Molnár Angelika Néhány agrotechnikai tényező hatása a kukorica termésére és termésbiztonságára Konzulens: Dr. Sárvári Mihály, egyetemi tanár DE MÉK Növényorvosi MSc. 2. évfolyam Kiss László Gyomirtó szerek és lombtrágyák hatásának vizsgálata zöldborsóban szántóföldi körülmények között Dr. Dávid István József, egyetemi Konzulensek: adjunktus Mendlerné Dr. Drienyovszki Nóra, tudományos munkatárs
7
10:20
10:20
10:40
Kovács Csilla
DE MÉK Élelmiszerbiztonsági-és minőségi mérnök MSc. 2. évfolyam
A fertőző tőkeelhalásban szerepet játszó gombák izolálása és azonosítása hagyományos és molekuláris biológiai módszerekkel a Tokaj-hegyaljai borvidéken Dr. Karaffa Erzsébet Mónika, egyetemi Konzulensek: docens Dr. Peles Ferenc Árpád, egyetemi adjunktus DE MÉK Növényorvosi MSc. 2. évfolyam Lehoczki András Fusarium fertőzöttség és az ellene alkalmazott fungicides kezelések hatásai aestivum búzák mennyiségi és minőségi paramétereire Dr. Karaffa Erzsébet Mónika, egyetemi Konzulensek: docens Dr. Sipos Péter, egyetemi docens DE MÉK Növényorvosi MSc. 2. évfolyam Palkó Kitti A meggy monília elleni fungicidek hatásvizsgálata Konzulens: Dr. Kövics György, egyetemi docens
8
TERMÉSZETVÉDELMI SZEKCIÓ (3. előadó) Bíráló bizottság: Dr. Zsigrai György, tudományos főmunkatárs
Elnök: Titkár: Tagok:
Kövér László, Ph.D. hallgató Nagy Sándor Tibor, igazgató Oláhné Tóth Ibolya, tanszéki mérnök Tóth Norbert, Ph.D. hallgató
Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet DE MÉK Nagyerdei Kultúrpark DE MÉK DE MÉK
Előadók: 9:00
DE MÉK Természetvédelmi mérnök BSc. 3. évfolyam Kiss Hanga Johanna A hajdúszoboszlói Kéthalom löszvegetációjának fitolitkészlete Konzulensek: Dr. Lisztes-Szabó Zsuzsa, egyetemi adjunktus Kovács Szilvia, egyetemi tanársegéd Dr. Pető Ákos, múzeológus
9:20
DE MÉK Természetvédelmi mérnök MSc. 1. évfolyam Kovács Ágnes Telelő erdei fülesbaglyok (Asio otus) nappalozási szokásai városi gyülekezőhelyeken Konzulensek: Dr. Gyüre Péter, egyetemi adjunktus Monoki Ákos, természetvédelmi tájegységvezető
9:40
DE MÉK Természetvédelmi mérnök BSc. 3. évfolyam Kovács István László Felső-tiszai ártéri gyümölcsös állapotfelmérése Kisar határában Konzulens: Dr. Kozák Lajos, egyetemi adjunktus
10:00
DE MÉK Természetvédelmi mérnök BSc. 3. évfolyam Molnár Márton A tövisszúró gébics (Lanius collurio) fészkelésének vizsgálata a hajdúbagosi legelőn Konzulens: Dr. Juhász Lajos, egyetemi docens
10:20
DE MÉK Természetvédelmi mérnök MSc. 2. évfolyam Patalenszki Norbert Védett növényfajok új előfordulási adatai a Zempléni - hegység nyugati részén Konzulens: Dr. Juhász Lajos, egyetemi docens
9
10:40
DE MÉK Természetvédelmi mérnök BSc. 3. évfolyam Tóth Zsuzsanna Berettyó-Kálló közének tájtörténeti értékelése térinformatikai módszerekkel Konzulens: Dr. Kozák Lajos, egyetemi adjunktus
11:00
DE MÉK Természetvédelmi mérnök BSc. 3. évfolyam Váradi Zoltán Héjas malakológiai preparátumok készítése ismeretterjesztő és múzeumi gyűjtemények létrehozása Konzulens: Dr. Gyüre Péter, egyetemi adjunktus
10
ÖSSZEFOGLALÓK
11
GALAMTENYÉSZTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ KULTURÁLIS ÉRTÉKEK MAGYARORSZÁGON Szerző: Bagi Zoltán, PhD hallgató Konzulens: Dr. Kusza Szilvia, tudományos főmunkatárs Napjainkig a magyar állattenyésztés néprajzi és történeti tanulmányozására fordított erőfeszítések zöme elsősorban a legeltető állattenyésztésre összpontosult. A pásztorkodás gazdag hagyományai, eszközkészlete, terminológiája és nem utolsó sorban a korábbi korokban meghatározó nemzetgazdasági szerepe, valamint speciális építményei és a pásztorélet romantikája elterelte a figyelmet a házkörnyéki állattenyésztésről. Ugyanakkor utóbbi vizsgálata sokkal több információval szolgál egy-egy táj, település vagy paraszti réteg életének, gazdasága egészének megismeréséhez. Ezen az elhanyagolt, eddig kevésbé kutatott területen belül a galambtenyésztés méginkább fehér foltnak számít. Bár nagyon sokszínű, gazdag örökséget képez, eddig nem történt meg a hozzá kapcsolódó értékek számbavétele, rendszerezése. A témában született eddigi munkák elsősorban galambfajtáink történetét, kialakulását állítják középpontba. A galamtenyésztéshez kapcsolódó más típusú kulturális értékeket összegző munkákat nem találtam kutatásom során. Ezek létezéséről elszórt említésekből és a szájhagyomány útján fennmaradt, eddig le nem jegyzett beszámolókból tudunk. Elsődleges célom a galambtenyésztéshez -ezen belül is elsősorban a Kárpát-medence magyar ajkú területeihez- kapcsolódó galambtenyésztés kulturális, kultúrtörténeti értékeinek rendszerezése valamint az egyes területekre való betekintés nyújtása. Ezzel is megalapozva a későbbi részletes vizsgálatokat. További célkitűzésem volt ezen értékek esetében a jogszabályi védelem alá helyezés lehetőségeinek vizsgálata és részbeni előkésztése.
12
A HŐMÉRSÉKLETSZABÁLYOZÁS HATÁSA A BRJOLER NEVELÉS HATÉKONYSÁGÁRA Szerző: Baranyi Gábor István, III. évfolyamos hallgató Konzulens: Dr. Juhász Csaba, egyetemi docens Varga László, telepvezető Munkám célja hogy bemutassam, a külső hőmérséklet mennyiben befolyásolja egy nagy egyedszámmal dolgozó, intenzív brojler neveléssel foglalkozó telep hatékony termelését. Illetve hogy meghatározzam, hogy bizonyos évszakokban melyek azok a kritikus környezeti hatások amelyek az állatok, növekedésére, egészségi állapotára, és így közvetlenül a cég gazdaságos termelésére hatást gyakorolhatnak. Azért tartom fontosnak ezen problémakörnek a vizsgálatát, mivel változó környezetünkben az állattenyésztéssel és ezen belül a húscsirke tenyésztéssel foglalkozó vállalkozásoknak egyre nagyobb kihívást jelent a szélsőséges időjárási viszonyokhoz való alkalmazkodás. A jellemző termelési, és fogyasztási adatok elemzése mellett kitérek a brojler hibridek tartásához szükséges külső környezeti idényekre, majd három különböző hőmérsékleti jellegű termelési turnus vizsgálatát hajtottam végre. A Varga-M Mezőgazdasági Kft. Adatai alapján egy nyári, egy őszi és egy téli turnus fűtési és hűtési viszonyait elemzem illetve ezek összefüggését a víz és gázfogyasztás alakulásával. Ezután az adott periódusok napi elhullási adatait vettem sorra és a külső hőmérsékleti adatok illetve az ezeket befolyásoló eljárásokkal járó víz és gázfogyasztási értékek közötti összefüggésekre világítottam rá. Az elhullások mértéke mellett a három turnusban jellemező heti súlygyarapodás tendenciáinak értékelését végeztem el hiszen a gazdaságos termelés legfőbb mérőszáma, hogy az érkező naposállományt a megfelelő tartástechnológiai eljárások alkalmazásával, az esetleges nehézségek ellenére is a felvásárló partnerek által támasztott igényeknek megfelelően sikerüljön felhizlalni. Munkámmal igyekeztem megfelelő útmutatást adni az intenzív körülmények között termelő cégeknek az istállóban uralkodó hőmérsékleti adatok megfelelő alakításával az adott piaci igények kielégítéséhez és a turnusról turnusra azonos szinten tartható állománymennyiség és súly fenntartásához. Emellett alternatív eljárások alkalmazásának feltételeit illetve megvalósításának lehetőségeit vettem sorra hiszen egy ilyen telep termelésénél a környezetvédelem és a környezeti erőforrások hatékony hasznosítása elengedhetetlen fontosságú.
13
A SZÁJPADLÁS PIGMENTÁLTSÁGÁNAK VIZSGÁLATA A MAGYAR SZÜRKE SZARVASMARHA FAJTÁBAN Szerző: Csizmár Nikolett, II. évfolyamos Msc. hallgató Konzulensek: Dr. Béri Béla, egyetemi docens Kaltenecker Endre, tenyésztésvezető A mára világszerte elterjedt hatalmas piaci verseny nagy kihívás elé állítja a kor állattenyésztőit. A nagy hozamok elérése kizárólag erre nemesített, keresztezett, szelektált speciális fajtákkal megvalósítható. Ilyen módon a termelést nem közvetlenül befolyásoló tulajdonságok a tenyésztői eljárások során háttérbe szorulnak; beszűkítve ezzel a genetikai varianciát. A diverzitás csökkenése az egyik súlyos probléma, a másik, hogy ez a folyamat olyan fajták eltűnéséhez vezethet és vezet melyek génjeire még szüksége lehet a szakmának a jövőben. Minden állattenyésztő alapvető feladata a genetikailag értékes állományok fenntartása, tenyésztése, megőrzése. A tenyésztői munkában kiemelkedő szerepet töltenek be a különböző rendelkezésre álló génforrások. Ezek megőrzése mind a meglévő állományokban, mind a kislétszámú fajtákban és méginkább az őshonos állatok tekintetében elengedhetetlen feladat. A biológiai sokféleség fenntartása érdekében, a fajta megőrzését számos nem elsődleges értékmérő tulajdonság is indokolja, mint a különböző szarvalakulások, szarv-, és szőrszíneződések valamint szájpadlás pigmentációk. A genetikai sokféleség megőrzése mellett, a megfogalmazott tenyészcél a kívánatos palaszürke szájpadlás elérése. Ezért is választottam témám tárgyának a szájpadlás pigmentáció vizsgálatát, hiszen mára már szerepet kap a tenyésztésben ez az egyelőre szubjektív módon felmérhető tulajdonság. 2011-ben a Hortobágyi Nonprofit Kft-nél végeztem vizsgálataimat. Munkám során a 2010, 2011 és 2012-es évek adataival volt lehetőségem dolgozni, mivel bárminemű feljegyzés a szájpadlással kapcsolatban 2000-től található. Ezen állami cégnél 5 vonal tenyésztése folyik: B,C,M,T,V. Az 5 vonal és három év viszonylatában egy-egy utód mindkét szülőjét vizsgálva összesen 640 állat adatai álltak rendelkezésemre, beleértve mind a szájpadlás mind a szőrszín pigmentáltságára vonatkozó feljegyzéseket. Vizsgálataim során felmértem a különböző mértékben és módon pigmentált szájpadlású egyedek létszámának évenkénti, vonalankénti eloszlását; valamint az egyes geneológiai vonalak illetve családok hatását a szájpadlásra. Megállapítottam változik-e a szájpadlás színezete az életkor előrehaladtával. Következtettem arra, van-e összefüggés a fedőszőr színezete és a szájpadlás pigmentáltsága között.
14
A GSS 8529 SZUPERÉDES CSEMEGEKUKORICA HIBRID JELLEMZŐINEK VIZSGÁLATA AZ ÉRÉS SORÁN ÉS A BELŐLE KÉSZÜLT CSEMEGEKUKORICA KONZERVBEN Félegyházi Fruzsina IV. évfolyamos hallgató Dr. Sipos Péter, egyetemi docens A dolgozatom célja az volt, hogy megvizsgáljam a GSS 8529 hibrid szuper édes csemegekukoricán közvetlenül a betakarítás előtt bekövetkező változásokat, valamint a zöldségnövény szemterméséből készült konzervben végbemenő beltartalmi változásokat is. Mindkét vizsgálati periódust fontosnak tartom, hisz csak az a csemegekukorica takarítható be, melynek nedvességtartalma az előírások szerint alakul (75-80 %), viszont a szemek zsengesége az érés előrehaladtával egyre növekszik. Vizsgálataimat a termelés és feldolgozás két szakaszában végeztem el. Az első mérési periódust a csemegekukorica betakarítása előtt 11 nappal kezdtem el és a vágás bekövetkeztéig naponta végeztem. Vizsgáltam a csövek tömegét és hosszát, a szemsorok számát valamint ezek szárazanyag-,és nedvesség tartalmát. Ezek a paraméterek azért fontosak, mert ezek ismeretében megállapítható a csemegekukorica érettségi állapota, hisz csak az érett szemtermés takarítható be. Mérésem második fele a betakarítást követően zajlott, hisz ekkor a konzervdobozba töltött kész csemegekukorica terméket vizsgáltam. A méréseimet egy hónapon keresztül végeztem, eleinte naponta, majd 3-4 naponta. Ellenőrzési pontjaimhoz tartozott a dobozban lévő vákuum, a felöntőlé pH- értékének a mérése, valamint a lében lévő oldott anyag tartalom meghatározása, ezen belül pedig a só és a cukor mennyiségének meghatározása. A szántóföldi méréseim eredményei azt mutatják, hogy a betakarításhoz egyre közelebb érve naponta 0,5 %- kal csökken a csemegekukorica szemekben lévő nedvesség tartalom. A kukoricacsövek tömege is nő, ami szintén a szárazanyag tartalom lineáris növekedésével magyarázható. A késztermék vizsgálataim során azt tapasztaltam, hogy a felöntő lében mért oldott anyag tartalom napról napra nőtt, ezen belül a só mennyisége csökkent, míg a cukoré nőtt. A dobozban lévő vákuum is változatlan értékeket mutatott, vagyis nem indultak el romlási folyamatok a termékben. Ebből a hibridből készült konzerv dobozában lévő vákuum mérését fontosnak tartotta a feldolgozó üzem, és én is, mivel így megbizonyosodtunk róla, hogy a tejsavas erjedés nem rontotta a konzervtermék ízét. Így elmondható, hogy a gondos odafigyeléssel termesztett csemegekukoricából kiváló minőségű konzerv csemegekukorica készíthető.
15
KUKORICAFAJTÁK GOLYVÁSÜSZÖG ÉRZÉKENYSÉGÉNEK VIZSGÁLATA Szerző: Frommer Dóra, II. évfolyamos hallgató Konzulensek: Dr. Lévai László, egyetemi docens Munkám során arra kerestem a választ, hogy az általam vizsgált kukorica fajták közül melyek mutatnak valamilyen szintű rezisztenciát, illetve melyek azok, amelyek inkább fogékonyak a kukorica egyik leggyakoribb betegségével, a golyvásüszöggel (Ustilago maydis) szemben. Azért választottam ezt a témát, mert a kukorica golyvás üszögje az egyik leggyakoribb, legismertebb kukorica betegség, a védelem azonban igen nagy nehézségekbe ütközik. A kukorica széles körben történő felhasználását a minőségi növénytermesztés és a korszerű növényvédelem teszi lehetővé. A gyakran megjelenő betegségek, kártevők és gyomnövények ronthatják a kukorica hasznosíthatóságát, értékesíthetőségét valamint humán egészségügyi problémákat is okozhatnak. A biztos értékesíthetőséget, és jövedelmet a jó minőségű, fertőzéstől mentes egészséges kukorica termesztése jelenti. A termesztett növény egészséges, ha szervezete ép, életműködései zavartalanok és különféle károsodásoknak ellenáll, viszont beteg, ha különféle okok következtében az életfolyamatok zavartalansága megszakad, vagy rajta kórtünetek (betegségszimptómák) lépnek fel. Napjainkban leginkább alkalmazott integrált növényvédelem széleskörű védekezési palettája lehetővé teszi a megjelenő károsítókkal szembeni eredményes védekezést. Azonban figyelembe kell vennünk azt a tényt is, hogy a hatékony védekezést biztosító növényvédő szerek köre az elmúlt években jelentősen szűkült. Ilyen helyzetben még inkább hangsúlyozottá válik az integrált növényvédelem minden eleme és elengedhetetlen, hogy a jövőben egyre inkább előtérbe kerüljenek egyéb környezetkímélő módszerek, mint a betegség ellenálló növények nemesítése és termesztése, valamint a betegség rezisztencia elérése, amely talán még inkább fontososabbá vált, mint valaha. A célom az volt, hogy laboratóriumi körülmények között vizsgáljam a Magyarországon leggyakrabban termesztett kukorica fajták viselkedését a golyvásüszög fertőzésével szemben. Kísérleteim során 12 fajtát vizsgáltam. Elért eredményeimmel szeretném a kukoricatermesztésben érdekelt gyakorló gazdálkodók munkáját segíteni a golyvásüszög elleni védekezésben azzal, hogy ajánlást teszek az egyes fajták ellenállóságát illetően, hozzájárulva ezzel a termelők környezettudatosabb és költségkímélőbb gazdálkodáshoz.
16
STRESSZTOLERÁNS TALAJBAKTÉRIUM IDENTIFIKÁLÁSA ÉS BIOSTIMULÁTOR HATÁSA NÖVÉNYI MODELLRENDSZEREKBEN Szerző: Gerőcs Annamária, Msc II. évfolyamos Biotechnológus hallgató Konzulensek: Dr. Domokos-Szabolcsy Éva, adjunktus Tarek Alsahaal, Phd hallgató A magasabb rendű növények és talajmikroorganizmusok közötti kapcsolatok, interakciók intenzíven kutatott terület, mivel nagy potenciálokat rejt magában a fenntartható mezőgazdaság szempontjából A mikroorganizmusok által elősegített remediáció elsősorban a növények és mikróbák között kialakult kapcsolatokon, szinergizmuson alapulnak. Munkánk során érdeklődésünk középpontjába került egy olyan baktérium törzs, amelyet Kolontár térségéből származó vörösiszappal szennyezett talajmintából tudtunk izolálni, s három, egymást követő autoklávozási művelet után is kitenyészthető volt. Részletesebben kezdtük el vizsgálni stressztoleranciáját, úgy hogy különböző abiotikus stressznyomásnak tettük ki. Az eredmények azt mutatták, hogy pH eltolódását jól tolerálja e törzs: a pH 4,2 alatt és 11,2 fölött kezd gátolttá válni szaporodása. A táptalajban alkalmazott sót (NaCl) 2% koncentrációig tolerálta, míg a hidrogén-peroxid által kiváltott oxidatív stressz gátló hatását 4400 mM-nál lehetett észrevenni. A vizsgált baktérium törzs identifikálása 16S rDNS konzervatív régió alapján történt az NCBI Genebank adatbázisban létező szekvenciákkal összehasonlítva MEGA5. keresőprogram segítségével. A baktérium törzs rokonsági viszonyait filogenetikai fán ábrázoltuk a legközelebbi szomszéd módszerével megszerkesztve. A vizsgált baktérium törzs növényi növekedést serkentő hatását in vitro körülmények között retek magvak csírázásán keresztül vizsgáltuk, a táptalajhoz adott különböző só koncentráció mellett. Tapasztalatink alapján 0,05% só alkalmazása esetén a magvak csírázását és a csíranövények fejlődését a baktérium inokulálás segítette, 0,1% só koncentráció mellett azonban nem volt mérhető különbség a kezeletlen magvakkal összehasonlítva. A vizsgált baktérium törzs növekedést serkentő hatását üvegházban műanyag konténeres kísérletben, szomatikus embrió eredetű Arundo donax palántákon is vizsgáltuk. A növényeket növekvő só tartalmú homokba ültettük. Három hét elteltével a fenotípusos paramétereket összehasonlítva azt tapasztaltuk, hogy hajtások növekedésére a baktérium inokulálás serkentőleg hatott, főként a magasabb sókoncentrációnál, nem tapasztaltunk azonban különbséget az új hatások számában a kezeletlennel összehasonlítva.
17
NÉHÁNY AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐ HATÁSA A KUKORICA TERMÉSÉRE ÉS TERMÉSBIZTONSÁGÁRA Szerzők: Hüse Szimonetta, II. évfolyamos hallgató Molnár Angelika, II. évfolyamos hallgató Konzulens: Dr. Sárvári Mihály, egyetemi tanár A gabonafélék közül a búza után legfontosabb növényünk a kukorica. Jelentőségét növeli, hogy fontos élelmiszer és takarmánynövény, továbbá hogy napjainkban egyre nagyobb mértékű az ipari célú felhasználása is, pl. ipari cukor, bioetanol stb. A kukorica vetésterülete a világon 170 millió ha, a termésátlaga 5,2 t/ha, míg Magyarországon a vetésterülete1,2 millió ha, a termésátlaga pedig az utóbbi években 3,7-7,7 t/ha között alakult. A globális felmelegedés következtében rendkívül nagymértékű a termésingadozása, akár a 60 %-ot is eléri, ezért különösen fontos a termesztéstechnológiájának fejlesztése, a termésbiztonság növelése. TDK dolgozatunkban a kukorica vetésidejének racionalizálásával, a vetésidő és a termés, valamint a betakarításkori szemnedvesség-tartalom közötti összefüggést vizsgáltuk. Továbbá az agrotechnikai tényezők közül az NPK műtrágyázás és a tőszám hatását elemeztük a kukorica produkciójára. A kísérleteket 2011-2012-ben típusos réti talajon állítottuk be. A vetésidő és a termés közötti összefüggés vizsgálatánál 3 vetésidőt alkalmaztunk. A vetésidő kísérletet 3 ismétlésben állítottuk be, egységes N 120, P2O5 80, K2O 110 kg/ha hatóanyag kezelés mellett. 2011-ben 7, 2012-ben 8 hibridet teszteltünk. A betakarítás 2011-ben okt. 2.-án, 2012-ben okt. 3.-án történt Sampo kombájnnal, szemesen. Betakarítás után a szemtermést 86 %-os szárazanyag-tartalomra számítottuk át. Az NPK műtrágya és tőszám kísérleteknél a kontroll műtrágyázás nélküli kezelés mellett az alapadag N 40, P2O5 25, K2O 30 kg/ha hatóanyag, a legnagyobb adag pedig ennek 5-szöröse volt. A tőszám 45, 60 és 75 ezer tő/ha volt. A kísérletek kiértékelését kéttényezős varianciaanalízissel és parabolikus regressziós analízissel végeztük. Fontosabb eredmények között megállapítható, hogy szoros összefüggés van a vetésidő és a termés, valamint a betakarításkori szemnedvesség-tartalom között. A jó csírázáskori hidegtűréssel rendelkező hibridek az optimális vetésidő intervallumon belül korábban vethetők. A korábbi vetésidő esetén korábban, kedvezőbb időben (június második felében) következik be a nő- és hímvirágzás és a megtermékenyülés, ezzel növelhető a kukorica termésbiztonsága, továbbá hamarabb következik be a fiziológiai érés, amikor megszűnik a további víz- és tápanyagfelvétel. Megkezdődik a szemtermés vízleadása biológiai uton, aminek következtében akár 5-8 %-kal is tudjuk csökkenteni a betakarításkori szemnedvesség-tartalmat. A kukorica termését és termésbiztonságát nagymértékben befolyásolja az NPK tápanyagellátás és a hektáronkénti tőszám. Az NPK tápanyagutánpótlást összhangba kell hozni a talaj felvehető AL-oldható NPK tartalmával és a különböző genetikai tulajdonságú kukoricahibridek tápanyagigényével. A tápanyaggazdálkodást
18
racionalizálni szükséges a jelenlegi hibrideknél előveteménytől, évjárattól függően. Az optimális tápanyag N 60-120, P2O5 70-80, K2O 90-110 kg/ha hatóanyag. A tőszám a termést nagymértékben befolyásoló tényező. Aszályos évjáratok miatt a tőszám kismértékű csökkentése látszik indokoltnak. Összességében rendkívül fontos, hogy az NPK tápanyagellátást, a vetésidőt és a tőszámot is hibridspecifikus módon alkalmazzuk. A termésbiztonság szempontjából az ökológiai-, biológiai- és agrotechnikai tényezők közötti interakciókat összhangba kell hozni.
19
A CAROFERTIN HATÁSA A TEJELŐ ANYA JUHOK SZAPORODÁSBIOLÓGIÁJÁRA Szerző: Kiss Andrea 7 féléves hallgató Konzulens: Dr. Oláh János tudományos munkatárs A vizsgálataimat Hajzer János, bakonszegi tejelő juhászatában végeztem. Itt 120 darab awassi és 460 darab lauconenal keresztezett alap állomány van, melynél 87,5 %-os laucone vérhányadot értek el a fajta átalakító keresztezésben. Az említett 120 darab awassiból 40 darabot kezeltünk Carofertinnel, 80 darabot pedig kontrollnak hagytuk. Az alap állományból 340 darabot kezeltünk Carofertinnel, 120 darabot kontrollnak hagytunk. A kezelés az őszi űzetés előtt történt 5 nappal, azaz 2012. július 31-én, a kos eresztés egységesen augusztus 5-én történt, az űzetés szeptember 25-én ért véget mindkét állománynál. A következő eredményeket kaptam: Az awassi tekintetében a 40 darab kezelt anyából 30 darab ellet meg, azaz 75 % -os az ellési arány, itt 36 darab bárány született. Míg a kezeletlen 80 darabból 32 darab anyától 33 darab bárány lett, tehát itt csak 40%os ellési arány volt. A nagy vérhányadú lacaune állománynál a 120 darab kezeletlenből 102 darab ellett meg, azaz 85 %-a, és 114 a bárány született, a kezelt 340 anyából 310 darab ellett meg, itt 91 %-os az ellési arány, a 310 anyal 430 bárány t ellett, így ez 139 % -os szaporulat. A kísérlet alatt megfigyeltük az oltástól számított első ivarzókat illetve az utolsókat, a megfigyelés során tapasztaltuk, hogy a szezonálisan ivarzó egyedek az optimális hónapok előtt, korábban ivarzottak. A korábbi ivarzás miatt korábbi ellés volt várható, ami a bárány piac szempontjából is előnyös, illetve az állomány ellése nem húzódott el. A kezelés előtti években az állomány 61 nap alatt ellett le, a kezelés után 40 nap volt az ellési időszak hossza. Amint azt reméltük és az eredmények is alátámasztják a Carofertin pozitív hatással volt az ellési arányra, illetve a bárány szaporulatra is. Véleményem szerint, a készítmény kedvező hatása az awassi fajtánál igen eredményes. A carofertin segítségével a fejés közzel egyszerre elkezdhető, így a termelés biztonságosabbá válhat.
20
A HAJDÚSZOBOSZLÓI KÉTHALOM LÖSZVEGETÁCIÓJÁNAK FITOLITKÉSZLETE Szerző: Kiss Hanga Johanna, III. évfolyamos hallgató Konzulensek: Dr. Lisztes-Szabó Zsuzsa adjunktus Kovács Szilvia tanársegéd Dr. Pető Ákos muzeológus – talajtani referens A pannon füves puszták jellegzetes formái a kunhalmok, melyek kiemelt botanikai, ökológiai, talajtani és kultúrtörténeti értékkel bírnak. Ex lege védett formakincsként számos halom természetvédelmi szempontból is értékes vegetációt őriz. A kunhalmok kutatásával nem csupán kultúr-, de környezettörténeti szempontból is fontos információkat nyerhetünk. Számos növényfaj a felvett kovasavat akkumulálja hidratált SiO2 formájában (fitolit). A kova a sejtet kitöltve megőrzi annak alakját, és képződésének, morfológiájának, méretének, a formák arányának sok esetben taxonómiai relevanciája van. Mivel a fitolitok a talajban és az üledékekben igen maradandóak, ezért a környezettörténeti vizsgálatokban is egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak. Munkánk egy átfogó vizsgálat része, amelynek célja, hogy növény- és talajtani összehasonlító referenciabázist hozzon létre annak érdekében, hogy a környezettörténeti célú fitolit elemzésekhez segítséget nyújtson. Ebben arra keressük a választ, hogy milyen összefüggések bizonyíthatók a kunhalmok recens vegetációjának fitolitkészlete és diverzitása, valamint a feltalaj és az eltemetett talajrétegek fitolitkészlete és annak diverzitása között. A hajdúszoboszlói Kéthalom a Hajdúság egyik legfajgazdagabb és természetközelibb löszgyepét hordozza. 2013. májusában a halom növényzetét a domináns egyszikűek alapján három foltra osztottuk, és a foltokban három cönológiai felvételt készítettünk. Mindegyik foltban három felszíni pontmintát vettünk a talaj felső 10 cm-es rétegéből, melynek feldolgozása folyamatban van. A cönológiai felvételekben szereplő 28 fajból egy-egy példányt gyökérzettel együtt kiemeltünk, majd hamvasztásos módszerrel nyertük ki a biogén szilíciumot. A májusban nem virító fajokat szeptemberben újra megmintáztuk. Minden egyes faj fitolitjairól több száz fénymikroszkópi fotó készült, 1000x-es nagyítással. A vegetációfoltok fajdiverzitását összevetettük a foltok fitolit diverzitásával. Leírtuk a 27 vizsgált löszgyep faj fitolitkészletét, melyből a 7 pázsitfű faj példányai szolgáltatták a legtöbb, morfotipizálható fitolitot. Eredményeink szerint a domináns pázsitfű faj(ok) fitolit diverzitása meghatározó az adott vegetációfoltban, amely várhatóan a feltalajminták fitolitkészletére is jellemző lesz.
21
GYOMIRTÓ SZEREK ÉS LOMBTRÁGYÁK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA ZÖLDBORSÓBAN SZÁNTÓFÖLDI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT Szerző: Kiss László, II. évfolyamos hallgató Konzulensek: Dr. Dávid István József, egyetemi adjunktus Mendlerné Dr. Drienyovszki Nóra tudományos munkatárs A zöldborsó termesztéstechnológiájának egyik sarkalatos pontja a gyomirtás. A gyomborítottság jelentősen befolyásolja a kultúrnövény életterének alakulását, annak tápanyagellátását és ezáltal az elérhető hozamot is. Ezért különböző preemergens és posztemergens herbicidek hatását vizsgáltam a gyomnövények elleni hatékony kezelésére, valamint a zöldborsó fithotoxikus hatására, termésére. Annak érdekében, hogy a gyakorlat számára is ”kézzel fogható” eredményt tudjak felmutatni, a fentiek vizsgálatával 2013-ban DE-AGTC KIT Nyíregyházi Kutató Intézet területén kisparcellás szántóföldi kísérleteket állítottunk be. Emellett 2012-ben és 2013-ban a családi gazdaság területén Hejőpapi határában nagyüzemi, nagyparcellás kísérleteket is beállítottunk. 2012-ben 09/2-15; 2013-ban 060/3 hrsz.-ú területeken, amely lehetővé tette az eltérő talajadottságok okozta különbségek vizsgálatát is. A termésátlagok és minőségi paraméterek növelésére több lehetőség is van a gyakorlatban. Ezek közül kísérleteim során a baktérium-, valamint különböző lombtrágyák hatásait vizsgáltam a terméseredményekre. Diplomamunkám célja az volt, hogy a családi gazdaságunkban termelt zöldborsó jelenlegi termesztéstechnológiájától hatékonyabb, jobb ár-értékarányú zöldborsó gyomirtási és lombtrágyázási technológiát érjek el, valamint ezzel egyidejűleg ajánlást tegyek a baktérium trágyázás pozitív hatásait illetően.
22
TELELŐ ERDEI FÜLESBAGLYOK (ASIO OTUS) NAPPALOZÁSI SZOKÁSAI VÁROSI GYÜLEKEZŐHELYEKEN Szerző: Kovács Ágnes, I. évfolyamos MSc. hallgató Konzulensek: Dr. Gyüre Péter, egyetemi adjunktus Monoki Ákos, természetvédelmi tájegységvezető Kisújszállás belterületén a telelő erdei fülesbaglyok jelenléte évtizedes távlatokra nyúlik vissza. Az ott található nappalozófákon összegyűlt madarak nemcsak az alattuk elhaladó lakosok figyelmét keltik fel évről-évre, hanem a biológiai, természetvédelmi szakembereket is vizsgálatokra ösztönzik. A telelőállomány magas létszámának, koncentráltságának és egyszerű megközelíthetőségének köszönhetően könnyen tanulmányozható. Kisújszállást a kisebb kertek, gyepek és – főként telepített - erdők mellett nagy kiterjedésű, intenzív mezőgazdasági művelésbe vont területek veszik körül. Ennek köszönhetően elegendő mennyiségű táplálék áll rendelkezésre a főként rágcsálókkal táplálkozó erdei fülesbaglyok számára. Ezen alkalmas táplálék-szolgáltató helyek jelentősége abban rejlik, hogy a telelőállomány a környező mezőgazdasági területekről táplálkozik. Azonban a területenként eltérő táplálékkínálaton kívül a vonulási szokások, a települések nappalozóhely-kínálata és az aktuális időjárási viszonyok is befolyásolhatják azt, hogy adott településen milyen példányszámú nappalozócsoport figyelhető meg egy időpontban. Kutatásom során arra kerestem választ, hogy az időjárás elemeinek változása hogyan befolyásolja az erdei fülesbaglyok egyedszámát, illetve a nappalozóhelyül szolgáló fák baglyok általi preferenciáját. Dolgozatomban ennek megfelelően a fás szárú növényzet morfológiai tulajdonságait, elhelyezkedését, illetve a meteorológiai elemeket vettem figyelembe. Eredményeim szoros összefüggésekre világítottak rá az erdei fülesbaglyok gyülekezőhelyet illető preferenciája és a rendelkezésükre álló növényzet magassága, lombozatának sűrűsége, a szélvédelmet nyújtó, magas épületek, a hőmérséklet változása és a hóborítás mértéke között. A kapott eredmények kimutatták, hogy a telelőállomány szempontjából fontos szerepet játszik a 6 méternél magasabb fás szárúak jelenléte, ezzel az alattuk közlekedő emberek általi zavarást próbálhatják tompítani. Fontos tényező a fák és cserjék záródottsága és azok elhelyezkedése is. Az erdei fülesbaglyok legszívesebben a 60%-os záródottságú vagy annál sűrűbb levélzetű fás szárúakat használták. A nappalozófák közül előnyben részesítik azokat, amelyek magas épülettől 10 méteren belül helyezkednek el, azok közül is leginkább azok élveznek előnyt, amelyek nyugati vagy keleti takarásban vannak. Elmondható, hogy a hőmérsékleti és hóborítottsági értékekhez igazodik a baglyok száma, azonban a kutatás során az időjárás szélsőségei nem eredményeztek szélsőséges példányszámbeli változást, ennek valószínűleg az egyes térségek telelőállományának helyhűsége az oka.
23
A FERTŐZŐ TŐKEELHALÁSBAN SZEREPET JÁTSZÓ GOMBÁK IZOLÁLÁSA ÉS AZONOSÍTÁSA HAGYOMÁNYOS ÉS MOLEKULÁRIS BIOLÓGIAI MÓDSZEREKKEL A TOKAJ-HEGYALJAI BORVIDÉKEN Szerző: Kovács Csilla, II. évfolyamos 4. féléves MSc hallgató Konzulensek: Dr. Karaffa Erzsébet Mónika, egyetemi docens, Dr. Peles Ferenc Árpád, egyetemi adjunktus A tőkeelhalás napjainkban a szőlőültetvények egyik legsúlyosabb betegsége világszerte, mely a magyarországi szőlőkben is megtalálható. A magyarországi borvidékeken a tőkeelhalás kialakításában szerepet játszó kórokozók előfordulásáról azonban nagyon kevés adat található, a Tokaji borvidéken pedig nincsenek ismereteink arról, hogy jelenleg milyen kórokozók találhatóak meg az ültetvényekben. Az izolátumok legnagyobb arányban (66%) Diplodia seriata (Botriosphaeriaceae) mintának bizonyultak. Ezen kívül Alternaria, Epicoccum, Fusarium és Phomopsis gombák voltak beazonosíthatóak. Az elhalt, kitermelt tőkéket a Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet munkatársai gyűjtötték be három területről: Dorgó dűlő (1. terület - Mezőzombor határában) és Szemere dűlő (2. terület – Mád határában), Tarcali Kutató ültetvénye. Az 1. és 2. területről 20 elpusztult tőkét, február végén vágták ki, és szállították a laboratóriumba, a betegség jelenlétének igazolása és a kórokozó gombák identifikálása céljából. A harmadik területről 209 minta érkezett be, amiből 95 minta feldolgozását végeztük el. Kutatómunkánk célja a Tokaji borvidéken észlelt fertőző tőkeelhalás néven összefoglalt egyes betegségtípusok helyzetének felmérése, a helyi szakemberek közreműködésével, továbbá a beteg tőkékből izolálható kórokozók morfológiai és genetikai alapon történő azonosítása. A vizsgált, elhalt tőkék mindegyikéből sikerült endofita gombákat kitenyészteni. Az izolátumok között döntő többségében a Botryosphaeriaceae családba tartozó Diplodia seriata volt kimutatható a tenyészetek morfológiai és az rDNS régió alapján történt molekuláris azonosítása alapján.
24
A KÖLES TÁJTERMESZTÉSE KARCAGON Szerző: Kovács Eszter, III. évfolyam 7. féléves hallgató Konzulens: Dr. Zsembeli József, tudományos főmunkatárs A tájtermesztés az egyes termőtájakon a földrajzi, éghajlati, biológiai, és talajfeltételekhez igazodva kialakult hagyományos termelésszerkezet, a mezőgazdasági termelésnek egy bizonyos területi specializációja, a természeti feltételeknek legjobban megfelelő, a növény- és állatfajok biológiai igényeit a lehető legteljesebben figyelembe vevő gazdálkodás. Vizsgálódásomat azon eredményekre alapozottan kezdtem meg, miszerint Magyarország jelentős részére, így a Nagykunságra is a negatív klimatikus vízmérleg jellemző, azaz a potenciális evapotranszspiráció éves mértéke meghaladja a természetes csapadékmennyiség éves értékét. A klimatikus vízhiány mintegy 200-300 mm lehet, az évjárattól függően. Ennek tükrében elmondható, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztését, így a környezetkímélő növénytermesztést leginkább befolyásoló és meghatározó ökológiai tényező a víz. Mindemellett a Nagykunságra jellemző nehéz mechanikai összetételű, nagy agyagtartalmú, kedvezőtlen víz- és levegőforgalmú, gyakran szikes talajviszonyok is nagymértékben befolyásolják a termelésszerkezetet. Éppen ezért szükséges előtérbe hozni olyan növényeket, melyek jól alkalmazkodnak ezen sajátos ökológiai tényezőkhöz, ami voltaképpen a tájtermesztés lényege. Ebből kiindulva a köles a vizsgálataim tárgya, mely növény termesztésének a távoli múltba visszanyúló nagy hagyományai vannak a Nagykunságban, ami korántsem véletlen. Munkám sarkalatos pontja a köles termesztésével kapcsolatos vizsgálatok végzése, adatok, információk gyűjtése. Ehhez kiváló hátteret biztosított számomra a DE AGTC KIT Karcagi Kutató Intézete, ahol, a tájtermesztés szempontjainak figyelembevételével, saját nemesítésű kölesfajtákat termesztenek speciális agroökológiai körülmények között, illetve vetőmagot biztosítanak a régióban gazdálkodó kölestermesztőknek. Kutatómunkám során feltérképeztem és összefoglaltam a köles termesztésének helyi sajátosságait, a hozzá kapcsolódó hagyományokat, kialakult szokásokat. Mindemellett liziméteres vizsgálatokat végeztem a köles a talaj vízforgalmára gyakorolt hatásának megfigyelésére a Nagykunság ökológiai viszonyai között. Célom volt a köles optimális beillesztése a tájtermesztésbe, a helyi természeti tényezők, valamint a köles igényeinek, agroökológiai sajátosságainak összehangolásával.
25
FELSŐ-TISZAI ÁRTÉRI GYÜMÖLCSÖS ÁLLAPOTFELMÉRÉSE KISAR HATÁRÁBAN Szerző: Kovács István László, III. évfolyamos természetvédelmi mérnök hallgató Konzulens: Dr. Kozák Lajos, adjunktus A széles körű termesztésből kiszorult, ezért fennmaradásukban veszélyeztetett haszonnövényfajták megmentésének egyik lehetősége az eredeti termőhelyen fennmaradt, még meglévő állományok védelme. A dolgozat témaválasztásával fel szeretném hívni a figyelmet a vizsgált gyümölcsös, Uszturó értékeire, a létét veszélyeztető tényezőkre, a fennmaradása érdekében végzendő legsürgősebb tennivalókra és lehetséges fejlődési irányként az ökoturizmusban rejlő lehetőségekre. A dolgozatban vizsgált ősi fajtájú, extenzíven művelt, helyenként természetközeli állapotú ligeterdővel körülvett ártéri gyümölcsösben a tájra jellemző gyümölcsfajták mellett vad-félvad gyümölcs- és őshonos erdei fajokat is találhatunk. A természettel együttműködésre törekvő, alkalmazkodó tájhasználatnak köszönhetően egyedi és különleges értéket képviselő diverz élőhelyegyüttes jött létre, ami a biológiai sokféleséget mind természetvédelmi, mind mezőgazdasági értelemben több szinten biztosítja. Uszturó fennmaradását, védendő genetikai, kulturális és tájképi értékeit az ökológiai viszonyok és a hagyományos művelésen alapuló gazdálkodási mód megváltozásán, a gyümölcsfák elöregedésén, a tájra jellemző gyümölcsfajták termesztésből való kiszorulásán túl az invazív fás szárú állomány térnyerése is veszélyezteti. A felsorolt veszélyeztető tényezők a gyümölcsös különböző parcelláin eltérő arányban és intenzitással vannak jelen, hatásuk azonban egymásra épülve, akkumulálódva a vizsgált terület egészére kihat. A termesztett gyümölcsfajták változatosságának csökkenését bizonyítja, hogy a hajdan a vidéken elterjedt fél tucat szilva tájfajta közül mára gyakorlatilag a nemtudom és a besztercei fajták maradtak fenn az ártéri gyümölcsösben. A puhafás ligetek fajainak utánpótlása a folyót kísérő erdősávból biztosítva van, mellettük több helyen megfigyelhető a kocsányos tölgy spontán terjedése, ami találkozva a gazdák tudatos védelmével lehetőséget teremt a területen egykor díszlő erdei fákkal elegyes gyümölcsös-erdő, a gyümölcsény hangulatának erősödéséhez. Az extenzív ártéri gyümölcsösök nem csak materiális javakat termelnek, sajátos haszonvételükként fogható fel a kikapcsolódási lehetőség is, ezért a tulajdonosok motiválásának egyik fontos eleme az ökoturizmus lehet a tájfajtákat és őshonos erdei fajokat tartalmazó diós-szilvás gyümölcsligetek fenntartásában.
26
FUSARIUM FERTŐZÖTTSÉG ÉS AZ ELLENE ALKALMAZOTT FUNGICIDES KEZELÉSEK HATÁSAI AESTIVUM BÚZÁK MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI PARAMÉTEREIRE Szerző: Lehoczki András, II. évfolyamos Növényorvos MSc hallgató Konzulensek: Dr. Karaffa Erzsébet Mónika, egyetemi docens Dr. Sipos Péter, egyetemi docens A mindennapi életben egyre fontosabb szerepet játszik a búzafajták termesztésénél a termésbiztonság és –minőség javítása, valamint a termésmennyiség. A minőségi és biztonságos élelmiszer-előállítás kiemelt szerepének tükrében a Fusarum gombafajok ártalmai sokszor a közvélemény érdeklődését is felkeltik, időnként napi sajtótéma a fertőzött gabonatételek élelmiszeripari értékéke és veszélye. A közvélemény elsősorban a Fusarium gombák toxinképzésével kapcsolatos problémákkal foglalkozik, viszont ezek egyéb minőségbeli romlást, valamint számottevő termésveszteséget is okozhatnak. A gombás megbetegedésekkel szemben fungicides kezeléssel és rezisztencia-nemesítéssel lehet a leghatásosabban védekezni. Azonban a fertőzés leküzdésére felhasznált különféle gombaölőszerek is befolyásolhatják a minőségi és mennyiségi paramétereket. Hazánkban még kevés azon kutatások száma, melyek ezen területet vizsgálják, valamint olyan átfogó értékelés sem található az irodalomban, melyben a fungicidek termés minőségre gyakorolt hatása mellett a Fusarium-fajok fertőzésének hatását is vizsgálták volna. Ezért dolgozatom céljaként tűztem ki, hogy a családi gazdaságunkban 2012-ben és 2013-ban beállított fungicides kezeléseknek és a Fusarium fertőzöttségi szinteknek hatásait együttesen is megvizsgálom a minőségi és mennyiségi paraméterekre gyakorolt hatásait, különféle őszi búza fajták (Triticum aestivum) esetében. A 2012-es méréseimet folytatva, vizsgálataimat a 2012/13-as termesztési évben végeztem el, folytatva a korábbi kutatómunkámat. A kísérlet számára a kiválasztott két gombaölőszernél az volt az elsődleges szempont, hogy mindkettő közel egy területen fejtse ki gátlását, esetünkben a fehérjeszintézist gátló fungicidekre került a választás. Így került kijelölésre az egykomponensű Topsin, melynek hatóanyaga a tiofanát-metil és a kombinált hatóanyagú Falcon, mely tebukonazolt, triadimenolt és spiroxamint tartalmaz. A kísérlet során két martonvásári nemesítésű búzajfajtán, a Jubilejnaja 50-en valamit a KWS Sirtakin vizsgáltuk a fentebb leírt két gombaölőszeres kezelésnek a hatásait a terméseredmény, a Fusarium fertőzöttség, a DON toxintartalom, az esésszám és a sütőipari értékszám tekintetében. Az értékek alakulását a fajta, az alkalmazott növényvédő szerek, és az aratás előtti hetek ökológiai viszonyai meglehetősen determinálták mindkét évben. A 2012-es és a 2013-as adatoknál is megfigyelhető, hogy a belső Fusarium fertőzöttség mértékét szignifikánsan, közel 50 %-kal csökkentette mindkét gombaölőszeres kezelés. Továbbá a fungicidek alkalmazása befolyásolta a búza vizsgált mennyiségi és minőségi paramétereit is.
27
FOKGAZDÁLKODÁSRA ALAPOZOTT INTEGRÁLT HULLÁMTÉRI HASZNOSÍTÁSI MODELL KIDOLGOZÁSA A RÁKÓCZIFALVA – BIVALYTÓ MINTATERÜLETEN Szerző: Marsi Lívia Diána, III. évfolyamos hallgató Konzulens: Dr. Stündl László, egyetemi docens Célom egy olyan hasznosítási modell kidolgozása volt, amely hozzájárul az egykoron kitűnően működő fokgazdálkodás jövőbeli megvalósításához. A Tisza szabályozásával a fokok igen nagy hányada levágásra került. A szabályozás egyik talán legnagyobb - vesztese a Tisza halállományának megújuló képessége, az oly gazdag természetesvízi élőhelyek volumene töredékére zsugorodott. Ez a drasztikus csökkenés messzemenően hozzájárult a Tisza természetes halállomány pótlásának leromlásához. Megítélések szerint, még van mód a korábbi fokrendszerek fennmaradt maradványainak feltérképezésére, re itációjuk megoldására. A feltárások lehetőségeként, kiválasztásra kerülnek azok, melyek re itációja előnyökkel jár. A fokgazdálkodás helyreállításával elérendő cél, hogy a természetes vizeink halállománya fenntartható szintre kerüljön, egyúttal az értékes flóra- és faunaelemek mennyisége növekedjék, ezzel hatékonyan járuljunk hozzá a rurális térségek gazdasági potenciáljának és rekreációs/idegenforgalmi vonzerejének növeléséhez. Ezért is célja a dolgozatomnak Rákóczifalva – Bivaly-tó mintaterület fokgazdálkodásra alapozott integrált hullámtéri hasznosítási modell kidolgozása és megvalósítása. A fokgazdálkodással lehetőségünk van, egy természet- és tájkímélő, az emberek számára munkahelyteremtő gazdálkodást létrehozni, ahol a népesség természetközeli életmódot élhetne.
28
MAGAS FEHÉRJETARTALMÚ KÜLÖNLEGES TÁPLÁLKOZÁSI CÉLÚ ÉLELMISZEREK FEHÉRJETARTALMÁNAK VIZSGÁLATA Szerző: Mátyás Berény András, III. évfolyamos hallgató Konzulens: Andrási Dávid, PhD hallgató A mai gyorsan fejlődő világunkban az étkezési szokásaink nagymértékben megváltoztak. Előtérbe kerültek olyan fogalmak, mint a glikémiás index, a biológiai érték, és úgy általánosságban az élelmiszerek tápértéke. Ezen igényeket igyekeznek kielégíteni a különböző étrendkiegészítő-gyártók, illetve sportolóknak szánt különleges táplálkozási célú élelmiszereket gyártók. A magas fehérjetartalmú táplálkozási célú élelmiszerekhez, ún. „fehérjeporokhoz” sok tévhit kapcsolódik, és megoszlik az emberek véleménye róluk. Célom az volt, hogy összesen 64 darab, különféle kereskedelmi forgalomban is kapható fehérjemintát vizsgáljak meg több módszerrel. Ezen mérések célja az volt, hogy bebizonyíthassam, a termékek mentesek melamintól, és egyéb nem fehérje eredetű nitrogéntartalmú anyagoktól, vagyis egészségre nemhogy ártalmas, de kifejezetten jótékony termékekről van szó. Méréseimet összesen 3 módszerrel vizsgáltam: Biuret-próbával, Nesslermódszerrel, és Kjeldahl-módszerrel. További célom volt, hogy az alkalmazott három különféle módszer eredményeit összehasonlíthassam, ezzel statisztikailag is tanulságos értékelés állítható fel a használt módszerek előnyeiről, és hátrányairól egyaránt. Harmadik célként, egy nyomonkövethetőségi rendszert dolgoztam ki egy vezető sportcélú étrendkiegészítőket gyártó cég mintájára. Ezt a rendszert az élelmiszeripar szinte összes területén lehetne alkalmazni, aminek segítségével növelhetjük a vevői bizalmat, azzal, hogy a csomagoláson feltüntetett kódra az interneten, például egy okostelefonnal pillanatok alatt rákereshetünk. A rendszerrel a már említett „fehérjeporok” előzetesen meghatározott fehérjetartalmára kereshetnénk rá példaként, de a rendszer rengeteg lehetőséget rejt magában.
29
A TÖVISSZÚRÓ GÉBICS (LANIUS COLLURIO) FÉSZKELÉSÉNEK VIZSGÁLATA A HAJDÚBAGOSI LEGELŐN Szerző: Molnár Márton, III. évfolyamos hallgató Konzulens: Dr. Juhász Lajos, egyetemi docens 2013 tavaszán a Hajdúbagos község mellett található Nagy-nyomás nevezetű legelőrészen végeztem vizsgálataimat a tövisszúró gébics fészkelésével kapcsolatban. A tövisszúró gébics állományai Nyugat-Európában igen megcsappantak, melynek oka feltehetően az intenzív mezőgazdálkodás. Éppen ezért a faj európai állományának védelme érdekében fontos, hogy a nálunk még stabilnak mondható populációt megóvjuk. Vizsgálataim során a legelő egyik szélén található nagy kiterjedésű bokrost vizsgáltam. Arra voltam kíváncsi, hogy mi befolyásolja a gébicsek fészkelőhely választását. 6 db 1ha-os mintaterületet vettem fel, és ezeken megmértem a bokrok számát, a fészkek számát, a fészkek magasságát, a bokrok magasságát és a bokrok szélességét. Ezekből próbáltam következtetni, hogy adott mintaterületen a fészkek számát hogyan befolyásolják a bokroson mért egyéb paraméterek. Eredményeim kimutatták, hogy a bokorsűrűség nagyban befolyásolja a fészkek számát. A nagyon ritkán bokrosult mintaterületen (23 db/ha) viszonylag kevés fészket találtam, mivel itt egyszerűen kevesebb az fészekrakásra alkalmas bokor. A túlságosan bokrosult területen még inkább kevés fészek került elő, itt inkább az egyéb fajok (Sylvia sp., Carduelis chloris) domináltak. Megállapítottam a tövisszúró gébicsek számára legideálisabb bokorsűrűséget, mely 25-30 db/ha. Az ebbe a tartományba eső mintaterületeken volt a legtöbb gébicsfészek. Hasonló területeken a faj védelmére irányuló kezelés során érdemes erre a bokorszámra törekedni. A bokros átlagmagassága és a fészkek száma szintén összefüggést mutatott. A 300cm fölötti átlagmagasságú bokrosokat nem preferálták a madarak. A legideálisabb átlagmagasság 280-290 cm körüli. Az ettől alacsonyabb részeket még viszonylag sok gébics használja fészkelésre, de a magasság csökkenésével a fészkek száma is csökken. Kezelések során a 300cm-től alacsonyabb bokrosokat érdemes preferálni. A bokrok szélességét is mértem, ezzel kapcsolatban azonban nem találtam összefüggést, valószínű, hogy nem befolyásolja a gébicseket a fészkelőhely megválasztásában. A megtalált fészkeket is megvizsgáltam. Ezekkel kapcsolatban azt figyeltem meg, hogy a fészek magassága igen változatos, a legalacsonyabban talált 75cm-en volt, a legmagasabb 215 cm-en. Továbbá a fészkeket kivétel nélkül magányos, egyedül álló bokrokon találtam. A sűrű bokorcsoportokat nem kedvelte a faj a területen.
30
A TÁJSPECIFIKUS, KÖRNYEZETKÍMÉLŐ ZÖLDSÉG- ÉS GYÜMÖLCSTERMESZTÉS LEHETŐSÉGEINEK FELTÁRÁSA EGY HÁTRÁNYOS HELYZETŰ KISTÉRSÉG PÉLDÁJÁN KERESZTÜL Szerző: Molnár Mátyás, Msc II. évfolyamos hallgató Konzulens: Dr. Kovács Elza, egyetemi docens Somoskőújfaluban jelenleg is folyik a „Somosi mintaporta” nevű projekt, melynek célja egy olyan mintagazdaság kialakítása, ahol az emberek számára lehetőség nyílik az önellátást segítő tevékenységek elsajátítására gyakorlati és elméleti síkon egyaránt. A projekthez szorosan kapcsolódva a Somosi Kultúráért Egyesület további célokat fogalmazott meg, melyek között a Somoskőújfalu térségére jellemző tájfajta zöldségek és gyümölcsök vegyszermentes termesztése is szerepel. A terv egyúttal kiterjed a még fellelhető 80-90 éves gyümölcsösben található génkincsek feltárására és megőrzésére. A tervezendő gazdaság kis méretét és a benne folytatni kívánt vegyszermentes művelési módot a folyamatosan emelkedő mezőgazdasági árak, a kistérség hátrányos helyzete, valamint a mintaterület Karancs-Medves Tájvédelmi Körzetben való elhelyezkedése indokolja. A kutatómunka keretét a tervezett pályázat előkészítése adja. A háztáji kisgazdaság megtervezéséhez szükséges ismeretanyag összegyűjtése szóbeli interjúk alapján, terepbejárással, valamint a Növényi Diverzitás Központ által történt szakmai egyeztetés alapján történt. A génbank által rendelkezésre bocsátott adatok által és Somoskőújfalu meteorológiai adatainak figyelembevételével megtörtént a terület éghajlati adottságainak megfelelő tájspecifikus zöldségfajták kiválasztása. A talajvízháztartás helyszíni kísérletes vizsgálatával megállapítható volt, hogy a mulcsozás költségtakarékos és fenntartható megoldásként adódik. A helyi környezeti és mezőgazdasági adottságok értékelése az ökológiai növényvédelem és gyomirtás kérdéskörét is magában foglalta. Megállapítható, hogy a háztáji gazdaságok tájfajták termesztésével történő környezetkímélő működtetése jövedelem-kiegészítés céljából permakultúrás megoldással fenntartható módon megvalósítható.
31
GYÓGYNÖVÉNYEK MÉZKÉSZÍTMÉNYEKBEN Szerző: Nagy Éva, I. évfolyamos hallgató Konzulensek: Dr. Prokisch József, egyetemi docens Dr. Harangi János, ügyvezető A gyógynövények, a természetes eredetű gyógyhatású készítmények egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert, és az orvostudomány is gyakran elismeri ezeknek a gyógyító hatását. A népi gyógyászat is a természet erőforrásait kutatta fel, és alkalmazta. Miért ne történhetne ez így napjainkban is? A méz évezredek óta ismert gyógyhatásáról. A méhészkedés az egyiptomiaktól kezdve végigkísérte az emberiség történelmét. Használták külső-belső gyógyszerként, kozmetikumként és ételízesítőként. Emellett a természetgyógyászat rengeteg gyógynövényt és azokból előállított készítményt alkalmaz. Jótékony hatásukhoz kétség nem fér, ízük viszont nem minden esetben kellemes. A méhek növényi nektárt vagy élő növényi részek nedvét összegyűjtve, azokat átalakítva készítik a mézet. A gyógyhatású gyógynövény leveléből, terméséből természetesen nem készül méz. A méhészkedésben a sziruppal történő etetés bevett szokás, és ha az etetésre szánt szirupot a kiválasztott gyógynövény hozzáadásával készítjük, várható, hogy a gyógynövény hatóanyaga átkerül a mézbe. A szirupkészítéshez a következő alapanyagok kerültek felhasználásra: Matricaria recutita (kamilla) virág, Rosa canina (csipkebogyó) bogyó, Salvia officinalis (orvosi zsálya) levél, Epilobium parviflorum (kisvirágú füzike) kivonat, Urtica dioica (csalán) kivonat, Sambucus nigra (fekete bodza) bogyó, Mentha × piperita (borsmenta) kivonat és Mespilus germanica (közönséges naspolya) termés. Célunk az volt, hogy kimutassuk, hogy a felhasznált növények komponensei átkerülnek a mézkészítményekbe. A következő lépésben a szirupokat különböző csalogató adalékanyagok felhasználásával készítették el, feltételezve, hogy a méhek így több gyógynövényt tartalmazó szirupot hordanak be a kaptárba, ezáltal a kész méztermékben a gyógyhatású anyagok is magasabb koncentrációban lesznek jelen. A vizsgálatok során elsősorban az illó komponensekre koncentráltunk. Az elemzés SPME technikával, gázkromatográffal történt. A kapott ujjlenyomat kromatogramokat összehasonlítottuk és kimutattuk az egyezéseket. A komponenseket gázkromatográf-tömegspektrométerrel azonosítottuk, emellett retenciós-index adatbázisokat is felhasználtunk. Bizonyítottuk, hogy a gyógynövényekkel készült szirupokat tartalmazó mézkészítmény (TÖBBMINTMÉZ) tartalmazza a gyógynövények komponenseit, azok gyógyhatásért felelős komponenseit is.
32
SÖRÖK NÉHÁNY ÉLETTANI HATÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐINEK VIZSGÁLATA Szerző: Novák Anna, I. évfolyamos MSc hallgató Konzulensek: Borbélyné dr. Varga Mária, egyetemi docens Szabó Edina, Ph.D hallgató A sör az egyik legrégebben ismert, és fogyasztott ital. Pozitív élettani hatásait már az ókorban is ismerték, ennek köszönhetően nemcsak élvezeti értékéért, gyógyító erejéért is fogyasztották. A sör malátából, komlóval főzött, és sörélesztővel erjesztett, kémiailag összetett, általában alkoholtartalmú ital. Az alapanyagoknak köszönhetően több száz értékes komponenst tartalmaz, melyek közül kiemelendő az antioxidáns- és ásványi anyagtartalom. Az egészségtudatos táplálkozás térhódításának köszönhetően egyre több figyelem irányul ezen alkotóelemekre. Ugyanakkor az élelmiszerek és italok kémhatása is előtérbe kerül a gyakran problémát okozó szervezet-elsavasodás miatt. A sör antioxidáns tartalma mind a sörfőzés technológiája, mind a szervezetünkben lejátszódó oxidációs folyamatok megakadályozásában fontos szerepet játszik. A sör számos ásványi anyagot is tartalmaz, melyek napi ásványi anyag szükségleteink kielégítéséhez nélkülözhetetlenek, ezáltal hozzájárulhatnak szervezetünk megfelelő működéséhez. Kutatásaim során célom az volt, hogy meghatározzam néhány kereskedelmi forgalomban kapható és általunk főzött sör antioxidáns-, valamint ásványi anyagtartalmát, és kémhatását, a kapott értékeket pedig összehasonlítsam. A sörminták paramétereinek vizsgálatát a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási és Mikrobiológiai Intézet hallgatói laboratóriumában végeztem. A főzött sörök előállítása az Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási és Mikrobiológiai Intézet mini sörfőző berendezésével történt. A sörök antioxidáns tartalmának vizsgálata Folin-Ciocalteu módszerrel történt, az ásványi anyag tartalmat Induktív Csatolású Plazma Emissziós Spektrométerrel (ICP-OES), a kémhatást pedig Mettler Toledo FiveEasy típusú digitális pH-mérővel határoztam meg. Valamennyi vizsgálatot három ismétlésben végeztem. Tudományos Diákköri munkám során célul tűztem ki, hogy analitikai vizsgálatokkal is alátámasszam, hogy a sörök - mértékletes fogyasztásuk esetén pozitív élettani hatású vegyületeik révén valóban hozzájárulhatnak szervezetünk megfelelő működéséhez.
33
A MEGGY MONÍLIA ELLENI FUNGICIDEK HATÁSVIZSGÁLATA Szerző: Palkó Kitti, II. évfolyamos hallgató Konzulens: Dr. Kövics György intézetvezető, egyetemi docens A monília a gyümölcstermő növényeink egyik legfontosabb és a legsúlyosabb károkat okozó betegségei közé tartozik. A kórokozó(k) számára megfelelő időjárási viszonyok között jelentős termésveszteséget tud okozni, a meggy ültetvényekben mindez kimagasló mértéket érhet el. A betegség előidézésében három Monilia faj is szerephez juthat: a M. fructigena, amely az almatermésűek mellett a csonthéjasokon is károsít; a M. laxa, amely kifejezetten a csonthéjas gyümölcsfajok károsítója, de a közismert gyümölcsrothadás mellett egyes évjáratokban drasztikus virág- és hajtáselhalást is okozhat („megvágta a meggyet a köd”). Harmadik, új fajként a közelmúltban már hazánkban is megjelent a zárlati M. fructicola faj is, amely még az előbbieknél is nagyobb veszélyeket hordoz, ha megtelepszik és elterjed. A kórokozók vizsgálatait azért tartom jelentősnek, mert a karantén felderítések során az ültetvényben is megtalált Monilia fructicola több eltérő tulajdonsággal rendelkezik a többi fajhoz hasonlítva, ami a potenciális járványveszélyességét és jövőbeni elterjedését vetíti előre. A másik két fajjal ellentétben, melyek a gyümölcsök barna rothadásában sebparaziták, s jelentősebb kártételükhöz jégverés, rovarkártétel, gyümölcsrepedés szükséges előfeltétel, addig a M. fructicola sebzés nélkül is képes fertőzni, mivel a spórák fejlődő csíratömlői képesek áttörni az ép kutikulát. A meggy moníliás virágfertőzésének és hajtásszáradásának megelőző fungicides kezelések meghatározó technológiai beavatkozások, amelyek fogékony fajták esetében nem nélkülözhető elemei a gazdaságos termesztésnek. Kritikus helyzetekben (pl. jégverést követően) szintén gombaölő szer használatára kerül sor. Ugyanakkor a járványok kialakulását megelőző vegyszeres védekezések következtében az egyes fungicid hatóanyagok túlzott vagy szakszerűtlen használata következtében bizonyos gombaölő szereknek ellenálló kórokozó populációk megjelenésére is számíthatunk, amelyek kialakulását a szisztémikus szerek gyakori alkalmazása még tovább valószínűsít. Napjainkban a növényvédő szer felhasználás eltolódott a szisztémikus hatóanyagok irányába. Ezen készítmények ellen különösen gyorsan, rövidebb időn belül és gyakrabban alakul ki fungicid-rezisztencia, mint a kontakt hatóanyagokkal szemben. A vizsgálataink során Monilia-fertőzött meggy gyümölcsök begyűjtésére került sor, melyek felületéről nedveskamrás hajtatást követően tiszta tenyészetű izolátumokat készítettünk. A táptalajon való kitenyésztés folyamata és a tenyészbélyegek vizsgálata alapján határoztuk meg az egyes izolátumok faji hovatartozását, amelyek során a Magyarországon már régóta jelenlévő és jelentős károkat okozó Monilia laxa és M. fructigena fajok izolátumait identifikáltuk. Annak bizonyítása érdekében, hogy az izolált kórokozók képesek megfertőzni a gazdanövényt, patogenitási tesztet végeztünk szilva (Prunus domestica) terméseken. Valamennyi izolátum patogénnek bizonyult a gyümölcstünetek kialakulásának előidézésével.
34
Hat, a meggy monília elleni védekezésre engedélyezett, eltérő hatóanyagú, egykomponensű gombaölő szer hatásvizsgálatát végeztük el mérgezett agarlemez módszerrel, melyek közt négy szisztémikus és két kontakt készítmény szerepelt. Öt készítmény kellő fungicid hatást mutatott, azonban a ciprodinil hatóanyagú Chorus csupán mérsékeltebb gátló hatást produkált.
35
KERESKEDELMI ÉS SAJÁT SÜTÉSŰ EGÉSZSÉGTÁMOGATÓ KENYEREK ÉLELMI ROSTTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA Szerző: Pápai Gréta Zsuzsa Msc II. évfolyamos hallgató Konzulensek: Borbélyné Dr. Varga Mária egyetemi docens Dr. Szilágyi Szilárd tudományos munkatárs Az élelmiszeripar leggyakrabban fogyasztott termékei a kenyérfélék, melyek minden nap részét képzik az étrendünknek. A fogyasztók viszonyulása a pékárukhoz azonban rengeteget változott az elmúlt évtizedekben, a rendszeres vásárlók mellett, egyesek erősen szelektálnak, mások teljesen száműzik az asztalukról. Egyre jobban előtérbe kerül az a szemlélet, hogy a nap, mint nap elfogyasztott élelmiszer nem csupán a létfenntartást szolgálja, hanem az egészségmegőrzést és a rendszeres jó közérzet fenntartását is. Dolgozatomban a kereskedelemben megtalálható kenyerek széles skálájának élelmi rosttartalmát vizsgáltam, beleértve a hagyományos félbarna kenyerektől a fogyókúrás, egészségmegőrző termékeken át. Továbbá az általam elkészített cipókhoz egészségtámogató rostdúsító anyagokat adagoltam, mint például az arabinoxilánban és béta-glükánban gazdag utifű maghéjat (psyllium husk), a bél mikroflórája szempontjából kedvező prebiotikus tulajdonságú cikóriából kivont inulint. A felsorolt élelmi rost kategóriájába tartozó értékes összetevők külön-külön is kedvező hatással bírnak szervezetünkre. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a pozitív élettani hatásokkal rendelkező héj közeli frakció felhasználása a lisztben számos táplálkozástanilag előnyös tulajdonságot rejt magában. A szénhidrát felszívódás, energia bevitel csökken, ezzel hozzájárulva a vércukorszint normalizálásához és a glikémiás index javításához. Az élelmi rostok segítenek megelőzni egyes emésztőrendszeri betegségeket, és a vastagbél mikroflórájára is kedvező hatással bírnak, ugyanakkor mindezen jótékony hatások a mindennapi étrendünkben gyakran jelen lévő tésztafélék fogyasztásával nyilvánulhat meg. Az alkalmazott nagyipari malmi technológia során az értékes korpafrakcióban található élelmi rost, lipidek, antioxidánsok, fenolos komponensek vitaminok, ásványi anyagok vesznek el, melyeket egészségünk javára hasznosíthatunk. Új malomipari technológia beiktatásával, a külső héj (élelmiszerbiztonsági kockázat!) és a héj alatti frakció elválasztásával, illetve pozitív élettani hatásokkal rendelkező bioaktív komponensek felhasználásával újabb funkcionális pékáruk állíthatóak elő az egyre bővülő egészségtudatos vásárlók számára.
36
VÉDETT NÖVÉNYFAJOK ÚJ ELŐFORDULÁSI ADATAI A ZEMPLÉNI - HEGYSÉG NYUGATI RÉSZÉN Szerző: Patalenszki Norbert, II. évfolyamos Természetvédelmi Msc szakos hallgató Konzulensek: Dr. Juhász Lajos, egyetemi docens A Zempléni-hegység flóráját és növénytársulásait tekintve szubmontán és montán öve átmenet a Középhegység és a magas Kárpátok között. Szembetűnő a kettős jelleg: a pannon és kárpáti karakter. Az eredetihez a legközelebb álló élőhelyeit jelenleg a Zempléni Tájvédelmi Körzet és a Tokaj-Bodrogzugi Tájvédelmi Körzet foglalja magába. A hegyvidék és közvetlen környéke a belső kárpáti vulkáni övezet hazánkban az Északi-középhegység tagja, növényzetében sok rokon vonással. Az alacsonyabb régió D-DNY-i lejtőin erdőssztyep (átlagosan –400 m tszf. m.-ig) és tölgyes öv (átlagosan –600 m tszf. m.-ig), a magasabb régióra gyertyános-tölgyes (átlagosan 700 m tszf. m.-ig), bükkös öv (átlagosan 700 m tszf. m.-tól felfelé) az eredeti jellemző vegetáció. Előbbi a nyugati, keleti és délies peremein, utóbbi északi magasabb részein jellemző. A Zempléni-hegység nyugati része botanikai szempontból Magyarország kevéssé kutatott vidékei közé tartozik. Növényzetének túlnyomó részéről korábban csak szórványos florisztikai adatok álltak rendelkezésre. Ezzel ellentétben a XX. századi flórakutatásokról elmondható az, hogy feltárták a hegység északi és keleti részének gazdag flóráját. Erről megbizonyosodhatunk Kiss Á. (1939) művében, amely 1508 fajt, majd Soó és Hargitai (1940) kiegészítő közleményében, amely további 20 edényes fajt sorol fel a területről. A nyugati tömbnek a florisztikai kutatása kevésbé volt alapos, számos értékes élőhely maradt feltáratlanul. Ezeknek a habitatoknak a felkutatása, illetve az itt található védett fajoknak a megőrzése a természetvédelem egyik legfontosabb feladata. Munkámmal a zempléni flóra teljesebb megismeréséhez kívánok hozzájárulni. Kutatómunkám helyszíne a Zempléni-hegység nyugati része (Boldogkőváralja, Arka, Fony, Erdőbénye, Sima, Baskó, Abaújszántó, Boldogkőújfalu) települések határában található. Jómagam 3 éve foglalkozom a terület növényvilágával. Számos részén gyűjtöttem, feljegyzéseket és cönológiai felvételeket készítettem. A tényleges kutatásomat a nyugati részen 2011 szeptemberében kezdtem. 2012 márciusában lehetőséget kaptam arra, hogy felköltözzek egy zempléni faluba, Baskóra. Céljaim megvalósításában ez rendkívül nagy segítséget jelentett, mivel így kellő alapossággal tudtam végezni munkámat. Ebben az évben legfőképp az adott területtel ismerkedtem meg. Sajnos elmondható az, hogy a hegység ezen részében turistautakkal szinte egyáltalán nem találkozunk, ez nagyban megnehezíti a tájékozódást a régióban. Az utak megismeréséhez igénybe vettem a helyi lakosok segítségét, ami megkönnyítette munkámat. Év végére megismertem a környező falvakat és a hegyi utak jelentős részét. Ebben az évben mintegy 400 kilométert tettem meg gyalogosan és kerékpárral. A területen való felméréseket, vizsgálatokat egy vegetációs időn belül több alkalommal is elvégeztem. A általam megtalált védett növények lelőhelyeit minden esetben térképen rögzítettem. Feljegyeztem az ott található cserjeszint és lombkoronaszint faji összetételét. Az élőhelyeket veszélyeztető tényezők megfigyelésére is fordítottam figyelmet. A növények elnevezésénél Simon (1992) munkáját használtam.
37
A SZARVASMARHA MELANOKORTIN-1 RECEPTOR GÉN MUTÁCIÓINAK KIMUTATÁSA PCR-SSCP MÓDSZERREL Szerző: Simon Ádám László, molekuláris biológia MSc. II. évfolyam Konzulensek: Dr. Czeglédi Levente, egyetemi adjunktus Gulyás Gabriella, predoktor A közelmúlt élelmiszerhamisítás botrányai rámutattak arra, hogy folyamatosan szükség van az élelmiszerek faj- és fajtaazonosítását lehetővé tévő molekuláris biológiai technikák kidolgozására, fejlesztésére. A legfejlettebb szekvencia variációk kimutatására képes módszerek (kvantitatív PCR, DNS szekvenálás) a költséges műszer és vegyszerigényük miatt jelenleg még nem alkalmazhatóak nagyszámú biológiai minta rutinszerű vizsgálatához, szemben az általunk fejleszteni kívánt költséghatékony elektroforetikus eljárással. Az emlősök kültakarójának színét és mintázatát számos gén és génváltozat, valamint a köztük kialakuló kölcsönhatások befolyásolják. Öt változatát írták le a pigmenttermelés szabályzásában részt vevő melanokortin-1 receptort (MC1R) kódoló Extension lókusznak: egy domináns ED allélt, mely a fekete szőrszínért felelős, egy recesszív ,,e” allélt, mely a vörös szőrszínt alakítja ki, valamint az E + allél csoportot (E1, E2, E3), ezek felelősek a vad-típusú színkombinációk megjelenéséért. Célul tűztük ki egy olyan DNS alapú eljárás kidolgozását, ami lehetővé tenné az összes MC1R génváltozat azonosítását különböző biológiai és élelmiszer mintából, így a módszer hozzájárulhatna a szarvasmarha hús- és tejtermékek fajta szerinti eredetazonosításához. A DNS variációk kimutatásának egyik egyszerű és költséghatékony eszköze a PCR-SSCP eljárás. A módszer alapelve, hogy a szekvenciában bekövetkezett akár egyetlen bázisnyi eltérés is megváltoztathatja az egyszálúsított DNS háromdimenziós szerkezetét a mutációt nem hordozó génváltozattal szemben. A szerkezeti eltérések szekvenciára jellemző, egyedi elektroforetikus mobilitáshoz vezetnek a poliakrilamid gélben, így az egyes génváltozatok elkülöníthetővé válnak. A különböző szarvasmarha fajtákból izolált, a vizsgálathoz szükséges kontroll minták genotípusát DNS szekvenálással ellenőriztük. Az öt génváltozat elkülönítése érdekében az alábbi, a kimutatás érzékenységét befolyásoló tényezőt vizsgáltunk meg: az elektroforézis időtartama; a futtatási hőmérséklet; a PCR termék mérete; a gélmátrix akrilamid és bisz-akrilamid koncentrációjának hatása; adalékanyag (glicerin) alkalmazása.
38
HÁZTÁJI BOROK MIKROELEM-TARTALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA SAJÁT FEJLESZTÉSŰ, DIREKT MINTABEVITELŰ MÓDSZERREL, ICP-MS TECHNIKÁVAL Szerző: Soós Áron, I. évfolyamos hallgató Konzulensek: Andrási Dávid, egyetemi tanársegéd Prof. Dr. Kovács Béla, egyetemi tanár, intézetigazgató A borok mikroelem-tartalmi összetételének vizsgálatát tűztem ki célul kutatómunkám során. Az elemtartalom ismerete több szempontból is fontos lehet. Az egyes elemek egészségre gyakorolt negatív vagy pozitív hatása közismert. Rendkívül elterjedt napjainkban az élelmiszerek, kiemelten a borok eredetazonosítása azok elemtartalmi összetétele alapján. Emellett egyes elemek magas koncentrációja, pl. a Fe, a Mn vagy a Cu, a bor organoleptikus jellemzőinek negatív elváltozását okozhatja. A mikroelem-meghatározás egyik leghatékonyabb eszköze az induktív csatolású plazma tömegspektrométer (ICP-MS), alacsony kimutatási határa és több elem egyidejű mérése révén. Nagyszámú minta elemzésére nem ítéltem alkalmasnak, főleg a munka- és időigényessége miatt, a roncsolásos minta-előkészítést vagy a standard addíciót, ezért destruktív minta-előkészítés nélküli, direkt mintabevitelű módszert dolgoztam ki, a minél pontosabb eredmények érdekében. Ehhez a borban maradó szerves komponensek hatását kellett csökkenteni, korrigálni. Az új módszer a minta tízszeres, desztillált vizes hígításából, a csak vizes vagy etanollal kiegészített, mátrixillesztett kalibrálósorból és a megfelelő mért elem-belső standard párokból állt. Ezzel a gyors és pontos módszerrel lehetőség nyílt viszonylag nagy számú mintában a Mn, Fe, Co, Ni, Cu, Zn, Sr, Cd, Ba és a Pb koncentrációjának elemzésére. A legtöbb kutató a kereskedelmi forgalomban kapható borok összetételét vizsgálja. Mivel a hazai, háztájon készített borok mikroelem-tartalmáról keveset tudunk, így ezek feltérképezését kezdtem el végezni a Hajdúhadház és környékéről származó vörösborok elemzésével. Elsődleges célom ezen házilag készített borok minőségének jellemzése és értékelése az elemtartalmak tekintetében.
39
REZISZTENS SZŐLŐFAJTÁK BORÁSZATI PERSPEKTÍVÁI Szerző: Szűcs Katalin, III. évfolyamos hallgató Konzulens: Dr. Rakonczás Nándor, egyetemi tanársegéd A rezisztens szőlőfajták borászati lehetőségeinek vizsgálatát az indokolja, hogy Magyarország szőlőterülete és bortermelése dinamikusan csökken, az alacsony árkategóriájú borok iránti igényt pedig főként Olaszország elégíti ki. A vizsgálatba vont szőlőfajták alacsony termesztési költségei és nagyobb terméshozama lehetővé teszi versenyképességünk növelését a hazai borpiacon. Előnyük abiotikus stresszhatásokkal és gombabetegségekkel szembeni rezisztenciájukban is megnyilvánul. Ezzel szemben a szóban forgó fajtakör fogyasztói megítélése kedvezőtlen. Úgy vélik, aromaanyagokban szegény a boruk, s gyenge minőséget adnak. Az ide tartozó szőlőfajták egyedi borászati technológiája nem teljesen kidolgozott. Dolgozatom során nyolc interspecifikus szőlőfajta borát vizsgáltam. Az alapanyagot a Debreceni Egyetem Pallagi Kertészeti Kísérleti Telepének fajtagyűjteménye biztosította. A gyűjtemény 2003-ban létesült, saját gyökerű szaporítóanyaggal, 3x1 méteres térállásban, egyesfüggöny művelésmódnak megfelelően. A szőlőt egységesen, fajtánként külön dolgoztuk fel, a reduktív borászati technológiának megfelelően. A technológiában cefreáztatást, fajtaaromákat érvényesítő fajélesztőt, hidegerjesztést valamint aromafeltáró enzimkezelést alkalmaztunk. A borok értékelését analitikai módszerekkel valamint szakemberek bevonásával, érzékszeri bírálattal végeztük. Célkitűzésem az volt, hogy meghatározzam a vizsgált fajták értékjegyeit és a borászati technológiára vonatkozó fejlesztési lehetőségeket. Eredményeimet szakirodalmi adatokkal és a tanszéken folytatott korábbi vizsgálatok adataival összevetve elemeztem. Megállapítható volt, hogy a vizsgált rezisztens szőlőfajták borainak minősége jelentősen nem különbözik a Vitis vinifera boraitól. Borászati technológiában a reduktív technológia, a cefreáztatás és az aromafeltáró enzimkezelés előnyösnek bizonyult. Az érzékszervi bírálatok alapján az illatosabb, karakteresebb aromával rendelkező fajták termesztése célravezetőbb lehet. Ilyen például az ’Aletta’, a ’Bianca’, a ’Cserszegi fűszeres’ és a ’Göcseji zamatos’.
40
A MAGAS SÓTARTALMÚ VIZEKKEL TÖRTÉNŐ ÖNTÖZÉS HATÁSA A TALAJRA ÉS A CIROKRA Szerző: Tóth Judit, III. 7. félév évfolyamos hallgató Konzulens: Dr. Zsembeli József, tudományos főmunkatárs A Karcag bel- és külterületén található fúrott kutakból származó víz minősége az öntözés szempontjából nem megfelelő, valamint tekintettel a térségre jellemző talajok érzékenységére és a nyári öntözések gyakori voltára, feltételezhető a másodlagos szikesedés kialakulása. Mivel a vízpótlás a nyári időszakban mindenképp szükséges a nagy vízigényű zöldségnövények számára, a megfelelő terméshozam eléréséhez, az öntözés elkerülhetetlen. A problémát tetézi, hogy gyakorlatilag nem váltható ki a magas sótartalmú, öntözésre alkalmatlan kútvizek használata a jó minőségű, Tiszából származó öntözővízzel. Felvetődik tehát a kérdés, hogy amennyiben ezeket a körülményeket adottnak vesszük, van-e lehetőség az öntözés hatására kialakuló másodlagos szikesedés veszélyének csökkentésére, a talajt kímélő öntözés megvalósítására. 2012-2013-ban két kísérletet állítottam be a Karcagi Kutató Intézet liziméter állomásának 12 átfolyó vizes liziméterében. Az egyikben (2012) két megközelítést vizsgáltam, egyrészt hogy az öntözés hatására sóval terhelt talajt hogyan lehet javítani TERRASOL komposzttal, másrészt az öntözéses sóterhelés csökkentésének lehetőségét korszerű, csepegtető rendszerű öntözés alkalmazásával. A másik kísérletben (2013) pedig 4 különböző sótartalmú öntözővízzel cirok jelzőnövényt öntöztem és vizsgáltam, hogy a sóterhelés milyen hatással van a talaj sókészletére, illetve a cirok termésére, magasságára, cukortartalmára. Kutatómunkám eddigi eredményeinek felhasználásával, illetve a kísérletek folytatásával olyan konkrét gyakorlati vonatkozású előrejelzéseket lehet adni, amelyekben számszerűsíthető, hogy az egyes kútvizek adott talajon, adott mennyiségben öntözővízként való használata esetén milyen mértékű és jellegű szikesítő hatással számolhatunk, illetve hogy hogyan védekezhetünk a káros hatásokkal szemben.
41
BERETTYÓ-KÁLLÓ KÖZÉNEK A TÁJTÖRTÉNETI ÉRTÉKELÉSE TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL Szerző: Tóth Zsuzsanna, IV. évfolyamos hallgató Konzulens: Dr. Kozák Lajos, egyetemi adjunktus A térinformatikai kutatások jelentősége napjainkban egyre inkább nő, ennek a természetvédelem is hasznát veszi. Egy- egy terület, vagy akár élőhelyek modellezéséhez többféle GIS program áll rendelkezésre. A megfelelő tájhasználat kiválasztásához elengedhetetlen tudni azt, milyen volt a táj arculata a korábbi időszakokban, értve ez alatt akár pár évet, évtizedet, sőt akár évszázadokat is. A fellelhető könyvtári, múzeumi és térképészeti adatokból egészen jól kirajzolódik a bihari táj egykori képe és annak változása, különös tekintettel a BerettyóKálló közére. A célom az volt, hogy felvázoljam az elmúlt közel 250 év alatt a területen végbement változásokat és értékeljem azokat természetvédelmi szempontból. Megvizsgáljam, hogy a területen jelenleg működő Natura 2000 hálózat mennyire alkalmazkodik a korábbi és jelenlegi viszonyokhoz.
42
INFILTROMÉTERES MÉRÉSEK TALAJMŰVELÉSI KÍSÉRLETEKBEN Szerző: Varga Lilla Klaudia, III. évfolyamos hallgató Konzulensek: Dr. Zsembeli József, tudományos főmunkatárs A termesztett növény életfeltételeit alapvetően a talaj nedvességtartalma, valamint a talajban lezajló különböző irányú vízmozgások határozzák meg. Mezőgazdasági szempontból a lefelé irányuló vízmozgás a legfontosabb, mert a talaj felszínére jutó és a talajba szivárgó csapadék vagy öntözővíz időről időre megújítja a termőréteg nedvességkészletét. A talajt felülről érő vízhatás a leggyakoribb. Folyamata, mennyisége, intenzitása és földművelési szempontból több vonatkozásban is elemzésre szorul. A természetes és mesterséges úton a talaj felületére jutó víz mezőgazdasági hasznosítása világviszonylatban sem mondható kedvezőnek, és csak mintegy 50-60%ra becsülik a növények általi hasznosulás mértékét. Ez nemcsak klimatikus vagy domborzati okokra vezethető vissza, hanem mindazokra a termesztéstechnológiai eljárásokra, amelyek korlátozzák a víz beszivárgását a talajba, és a talajban tárolódott nedvesség hasznosulását. Földművelési szempontból ismernünk kell a talaj vízbefogadásának és a talajba jutó és tárolódó nedvesség hasznosíthatóságának törvényszerűségeit. Műveléssel a talaj pórusainak mennyiségét, a pórusok méret szerinti megoszlását változtatjuk, ezáltal befolyásoljuk a talaj vízgazdálkodását. A művelési eljárás megválasztásánál figyelembe kell venni a kiválasztott művelési rendszer nedvességforgalmat szabályozó szerepét. A talajkondicionáló szerek rendszeres alkalmazásával a talaj termékenységét meghatározó tényezők együttesen változnak meg, aminek eredményeként könnyen művelhető, morzsalékos, kiváló vízháztartású, kórokozókban szegény, dinamikus tápanyagforgalmú termesztési környezet alakul ki a gyökérzónában. A méréseim során a talajművelés és talajjavítás a talaj vízvezető képességére gyakorolt hatását vizsgáltam és számszerűsítettem. A méréseket egy Mini Disk Infiltrometer beszivárgásmérővel végeztem el, szabadföldi és liziméteres körülmények között. Eredményeim hozzájárulhatnak a nedvességtakarékos talajművelési eljárások talajnedvességforgalmi sajátságainak feltárásához.
43
HÉJAS MALAKOLÓGIAI PREPARÁTUMOK KÉSZÍTÉSE ISMERETTERJESZTŐ ÉS MÚZEUMI GYŰJTEMÉNYEK LÉTREHOZÁSA Szerző: Váradi Zoltán III. évfolyamos hallgató Konzulens: Dr. Gyüre Péter egyetemi adjunktus A malakológia, a puhatestűek tudománya. Ma, közel 120000 héjas puhatestűt ismerünk, ebből hazánkban 254 ismert faj él. A tudomány számára nélkülözhetetlen a faj leírása mellett, annak begyűjtése, konzerválása és szakszerű preparálása. A földrajzi adottságok, a klimatikus tényezők, a terep és növényföldrajzi viszonyok alapvetően befolyásolják egy faj elterjedését. A fajok előfordulása, szokásai, gyűjtési módjai annyira eltérőek lehetnek, hogy egy fajnál sikeresen alkalmazott gyűjtési módszer egy másik fajnál teljes kudarc is lehet. Mivel a héjas puhatestűek közül mindegyik gyűjtésével foglalkozom, ezért a különböző fajoknál próbáltam a lehető legmegfelelőbb módszert alkalmazni. A gyűjtés nem csupán az egyed befogásából, előkészítéséből és preparálásából áll. A gyűjtés során mindig vannak olyan tényezők melyek az adott faj szempontjából lényegesek lehetnek később, a gyűjteménybe helyezésnél is. (pl.: táplálkozás, szaporodás, elterjedés, megjelenési forma, alfaj, stb.) Bizonyos fajok egyes területeken kiugró egyedszámot mutatnak, míg más fajok esetében ez nem feltétlen a területre, hanem inkább az időszakra jellemző. Előfordulnak olyan fajok, melyek szigetszerű elterjedésük miatt, akár a törzsalaktól eltérőek is lehetnek. Ezek az adatok soha nem elhanyagolhatók a gyűjtemény szempontjából. Végeztem gyűjtést antropogén hatás alatt álló terepen, vizsgáltam, hogy a vasúti töltéseken miért olyan nagyszámú két faj (Helix pomatia, Cepaea vindobonensis) üres héjainak száma, illetve hogyan viszonyul egymáshoz a kifejlett és juvenilis héjak aránya. Kvadrát-beosztásos technikával adatgyűjtést valósítottam meg erősen szennyezett területen elemezve, hogy miként befolyásolja a csapadék hiánya és a ragadozók jelenléte egy faj (Xerolenta obvia) vitalitását. Vizsgáltam a globális felmelegedés hatását kihasználó faj (Strombus decorus raybaudi) megjelenését és terjedését, és fontosnak tartottam más, agresszíven terjedő, akár már invazívnak számító fajok monitoringját (Theba pisana, Anodonta woodiana). Választ kerestem arra, hogy egy fajon belül a héj különböző mintázatai miként függenek össze az élőhellyel, hogyan segítik vagy hátráltatják az egyed fennmaradását (Theba pisana, Cepaea hortensis). A gyűjtési módok szinte alig változtak, a preparátumok készítésének módszerei azonban az új anyagoknak és eszközöknek köszönhetően folyamatosan megújulnak, korszerűsödnek. A kész preparátumokat gyűjteménybe helyezzük, mely ismeretterjesztő, vagy tudományos célokat szolgálhat. Évek óta foglalkozom puhatestűek gyűjtésével és preparálásával. Ezen idő alatt egyedi módszert dolgoztam ki a gyűjtemény rendszertanon alapuló nyilvántartására és katalogizálására, valamint múzeumi szintű, tudományos bemutatására, így a téma iránt érdeklődők betekintést nyerhetnek a puhatestűek lenyűgöző világába.
44
MÉRÉSI PARAMÉTEREK ÉS MINTAELŐKÉSZÍTÉSI MÓDSZEREK VIZSGÁLATA, TEJ ELEMTARTALOM MEGHATÁROZÁSÁHOZ ICP TECHNIKÁKKAL Szerző: Várallyay Szilvia, II. évfolyamos MSc hallgató Konzulens: Prof. Dr. Kovács Béla Róbert, egyetemi tanár, intézetigazgató Andrási Dávid, egyetemi tanársegéd A tej, az élelmiszerek közül nem csak elsődleges alkotóelemei és sokoldalú felhasználása miatt, hanem ásványi összetevői révén is kiemelkedő jelentőségű. A tejben található makro- és mikroelemek nélkülözhetetlenek az emberi szervezet számára, hiszen híg elektrolitok alakjában részt vesznek az élő szervezet elektrokémiai, ozmózisos, valamint sav-bázis egyensúlyának fenntartásában, elősegítik a különböző kolloidok állapotváltozását, aktiválják vagy gátolják az enzimreakciókat, részt vesznek a támasztószövet felépítésében. Az élelmiszerekben található ásványi alkotók mennyiségének analízise az analitikai vizsgálatok kiemelten fontos feladata. Az élelmiszer-analitikában az elemtartalom-meghatározásokat általában különböző optikai atomspektroszkópiai módszerekkel, illetve tömegspekrometriás módszerrel végzik Ezek közül az eljárások közül kiemelkednek az induktív csatolású plazmát (ICP) használó módszerek, melyek széleskörű elfogadottságot nyertek mind a hazai, mind a nemzetközi makro- és mikroelem kutatásban, gyors, sokelemes meghatározásra való alkalmasságukból adódóan. A különböző analitikai módszerek csak akkor adnak megbízható, megismételhető eredményeket, ha az analitikai folyamatok, mégpedig a mintavétel, a mintaelőkészítés, az analitikai jel generálása, valamint a detektálás és adatfeldolgozás egyenként és összességükben a lehető legjobban működnek. Ezeknek a helyes vagy helytelen kivitelezése eldöntheti az egész elemzés sorsát. Az utóbbi évtizedek fejlesztései a mérőműszerek építésénél egyre megbízhatóbb elemzési-detektálásiadatfeldolgozási lehetőséget nyújtottak, ugyanakkor a mintavételi és mintaelőkészítési technikák fejlesztése háttérben maradt. Az ásványi alkotórészek mennyiségének élelmiszer mintákban történő meghatározása általában nem végezhető el közvetlenül a minták eredeti formájában. A különböző halmazállapotú, szervesanyag-tartalmú mintákban a szervetlen sókat az előkészítési módszerekkel megfelelő alakra kell hozni ahhoz, hogy a különböző analitikai eljárásokkal meghatározhatók legyenek, miközben biztosítania kell, hogy a minta jellemzői minél inkább egyezzenek a vizsgált anyag egészének jellemzőivel, valamint, hogy a minta a méréshez megfelelő formába kerüljön. Az analitikus feladata gyakran éppen az, hogy a konkrét feladathoz a megfelelő mintaelőkészítési módszert meghatározza/kidolgozza. Kutatómunkám célja volt a különböző minta-előkészítési eljárásokat összehasonlítva, meghatározni adott elem méréséhez az optimális mintaelőkészítési módszert abban az esetben, ha az analizálandó minta az emberiség egyik legkiemelkedőbb táplálkozásbiológiai értékel rendelkező tápláléka: a tej. Kutatásom további célja volt az elemanalitikai meghatározásokhoz, ez esetben alkalmazott készülékek mérési paramétereinek optimalizálása, mely egyik fontos feltétele a megfelelően pontos mérésnek.
45
AZ INFORMATIKA SZEREPE A LÓTENYÉSZTŐ EGYESÜLETEK MUNKÁJÁBAN Szerző: Vincze Ferenc , 7. féléves hallgató Konzulensek: Dr. Mihók Sándor, egyetemi tanár Napjainkban az informatika jelentősége hatványozottan érvényesül a gazdasági ágazatokban, így például a mezőgazdaságban is. A technika folyamatos fejlődése és a növekvő mezőgazdasági produktum egymással korrelációban áll. A korszerű termelési és tenyésztési eljárások a jól kiépített és mindent szabályozó, illetve felügyelő számítógépes háttérrendszerekre alapoznak. Célom egy állattenyésztő szervezet működésén keresztül bemutatni az elektronikus adattárolás jelentőségét napjainkban. Erősen motivált, hogy még ilyen keretek között nem született ezzel kapcsolatos tanulmány. Tény az is, hogy a fellelhető szakirodalmak sem foglalkoznak kellő mértékben és hangsúllyal a lótenyésztésben jelen lévő alkalmazott adatbázisokkal. Ezért tanulmányomat többek között egy hiánypótló írásnak szánom, ami hasznos kiindulópont lehet minden ez iránt érdeklődő szakembernek. Szeretném bizonyítani, hogy a mindennapos használatban milyen egyszerűen alkalmazható az adatbevitel, adatkezelés még a számítástechnikában kevésbé járatos emberek számára is, utalva arra, hogy a jövőben miért válik elengedhetetlenné és megkerülhetetlenné a tenyésztő szervezetek saját elektronikus adatbázissal való rendelkezése.
46
JEGYZETEK
47
A programfüzetet összeállította: Dr. Gyüre Péter egyetemi adjunktus, kari TDT tikár
48
