A DEBRECENI EGYETEM MEZİGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI TANÁCSA tisztelettel meghívja Önt a 2009. november 3-án megrendezésre kerülı KARI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIÁRA
A konferencia helye: Debreceni Egyetem agrár campus 4032 Debrecen, Böszörményi út 138.
Intézményünkön kívül a konferenciát különdíjak felajánlásával támogatta:
AGROVA-BIO KFT. ALLTECH HUNGARY KFT. BALMAZ-SÜTÖDE KFT. DATE TERMÉSZETVÉDELMI KLUB DE MTK HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT DEBRECENI EGYETEM KARCAGI KUTATÓ INTÉZET GRAN-EXPORT KFT. HORTOBÁGYI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG KONCENTRÁLT TEJŐ FAJTÁK TENYÉSZTİ EGYESÜLETE MEZİHEGYESI MÉNESBIRTOK ZRT. NAGYERDEI KULTÚRPARK
A KONFERENCIA PROGRAMJA
8.00
ZÁRT ÜLÉS (Fıépület, Nagytanácsterem) Tájékoztató a bíráló bizottságok elnökei és titkárai részére
8.30
MEGNYITÓ (Fıépület, 2. elıadó) A konferenciát megnyitja: Prof. Dr. Nagy János centrumelnök Dr. Juhász Lajos egyetemi docens, kari TDT elnök
8.50
SZÜNET
9.00
TAGOZATI ÜLÉSEK
13.00
EBÉDSZÜNET
14.00
ZÁRT ÜLÉS (Fıépület, Nagytanácsterem) A bíráló bizottságok elnökei és titkárai részvételével
17.00
EREDMÉNYHIRDETÉS ÉS A KONFERENCIA ZÁRÁSA (Fıépület, 2. elıadó) Levezetı elnök: Dr. Juhász Lajos egyetemi docens, kari TDT elnök A díjakat átadja: Prof. Dr. Kátai János egyetemi tanár, dékán
18.30
ÁLLÓFOGADÁS (Kazánház) A diákkörös hallgatók, és konzulenseik, illetve a bíráló bizottsági tagok és a meghívott vendégek számára.
ÁLLATTENYÉSZTÉSTUDOMÁNYI SZEKCIÓ (2. elıadó)
Bíráló bizottság: Elnök: Titkár: Tagok:
Dr. Jávor András, egyetemi tanár Galló Judit, Ph.D. hallgató Dr. Bársony Péter, egyetemi adjunktus Novotniné dr. Dankó Gabriella, egyetemi adjunktus Dr. Posta János, egyetemi adjunktus Dr. Rózsáné dr. Várszegi Zsófia, egyetemi tanársegéd
DE MTK DE MTK DE MTK DE MTK DE MTK DE MTK
Elıadók: 9.00
DE MTK agrármérnök – V. évfolyam Árgyelán Erika A genotípus és a takarmányozás hatása a tej ásványianyag-tartalmára Konzulensek: Dr. Béri Béla, egyetemi docens Hódi Katalin, Ph.D. hallgató
9.20
DE MTK mezıgazdasági mérnök BSc – 7. félév Bán Melinda Tünde Szarvasmarha fajták tejtermelésének vizsgálata Konzulensek: Dr. Béri Béla, egyetemi docens Szendrei Zoltán, Ph.D. hallgató
9.40
DE TTK biológus – V. évfolyam Békefi Janka Márta A leptin, PSMC1 és STAT5A gének polimorfizmusainak hatása angus növendék bikák termelési mutatóira Konzulens: Dr. Czeglédi Levente, egyetemi adjunktus
10.00
DE MTK agrármérnök – V. évfolyam Budai Csilla A holdfázisok hatása a kos ondóra Konzulensek: Dr. Magyar Károly, egyetemi docens Oláh János, tudományos segédmunkatárs
10.20
DE MTK állattenyésztı mérnök BSc– III. évfolyam Elek Sándor Tejhasznú szarvasmarha fajták borjainak testméret és súly változása születéstıl 180 napos korig Konzulensek: Dr. Béri Béla, egyetemi docens Szendrei Zoltán, Ph.D. hallgató
2
10.40 Kónya Gergı
DE MTK állattenyésztı mérnök BSc– III. évfolyam
Mezıhegyes lótenyésztésének története a megalapítástól napjainkig Konzulens: Dr. Kovács János, egyetemi docens 11.00
DE MTK agrármérnök – V. évfolyam Papp Anikó Különbözı súlyban vágott charolais bikák vágási és csontozási eredményei Konzulens: Dr. Czeglédi Levente, egyetemi adjunktus
11.20
DE GVK gazdasági agrármérnök – V. évfolyam Páll Petra A magyar szürkemarha szarvalakulása és a szarv népmővészeti felhasználása Konzulensek: Dr. Komlósi István, egyetemi docens Dr. Radácsi Andrea, tudományos segédmunkatárs
11.40
DE MTK agrár mérnöktanár – V. évfolyam Prokop Anita A tıgyegészségügyi állapot felmérése egy intenzív tejelı tehenészetben Konzulens: Dr. Pécsi Anna, egyetemi adjunktus
12.00
DE MTK állattenyésztı mérnök BSc – III. évfolyam Puskás Gábor A genotípus hatása a juhok hústermelı képességére Konzulensek: Dr. Kukovics Sándor, egyetemi magántanár Stefanovicz Borbála, Ph.D. hallgató
12.20
DE MTK agrármérnök – V. évfolyam Varga Csaba A gidrán lófajta tenyésztésének utóbbi negyedszázada Konzulens: Dr. Mihók Sándor, egyetemi tanár
12.40
DE MTK agrármérnök MSc– II. évfolyam Zakar Erika A méhatkával való fertızöttség genetikai hátterének vizsgálata Konzulensek: Dr. Mihók Sándor, egyetemi tanár Dr. Kusza Szilvia, tudományos munkatárs Oláh János, tudományos segédmunkatárs
3
ÉLELMISZERTUDOMÁNYI SZEKCIÓ (1. elıadó)
Bíráló bizottság: Elnök: Titkár: Tagok:
Dr. Gyıri Zoltán, egyetemi tanár Kövér Gabriella, Ph.D. hallgató Dr. Csapó János, egyetemi tanár Dr. Kincses Sándorné, egyetemi adjunktus Kónya Éva, Ph.D. hallgató
DE MTK DE MTK KE ÁTK DE MTK DE MTK
Elıadók: 9.00
Péterffy Júlia Réka
DE MTK élelmiszerbiztonsági és –minıségi mérnök MSc II. évfolyam
A paradicsom likopin és β-karotin mennyiségének változása hıkezelések hatására Konzulens: Borbélyné dr. Varga Mária, egyetemi docens 9.20
DE MTK agrár mérnöktanár – V. évfolyam Burján Zita Kata A molibdén felvételének és szállításának bemutatása kukorica és ıszi búza esetében Konzulens: Dr. Kovács Béla, egyetemi docens
9.40
DE MTK élelmiszer mérnök BSc – 7. félév Kovács Géza Lajos Olajos magvak zsírsavösszetételének meghatározása és a zsírsavprofil pörkölés hatására bekövetkezı változásának vizsgálata Konzulens: Borbélyné dr. Varga Mária, egyetemi docens
10.00
DE MTK élelmiszer mérnök BSc – III. évfolyam Nagy Kinga Orsolya A szelénellátás hatása a kukorica és napraforgó csíranövényre Konzulensek: Dr. Kovács Béla, egyetemi docens Dr. Lévai László, egyetemi docens
10.20
DE MTK élelmiszer mérnök BSc – 7. félév Petrovics Ákos Húskészítmények nitrit és nitrát tartalmának vizsgálata Konzulens: Dr. Kovács Béla, egyetemi docens
4
10.40
DE MTK élelmiszer mérnök BSc – III. évfolyam Szabó Edina Akácméz alaptulajdonságainak változása különbözı cukortermékek hatására Konzulensek: Borbélyné dr. Varga Mária, egyetemi docens Czipa Nikolett, Ph.D. hallgató
11.00
DE MTK kertészmérnök BSc – 7. félév Zsohár Noémi A γ-tokoferol felhalmozódása a kápia- és pritamin típusú paprika magban Konzulens: Dr. Remenyik Judit, egyetemi tanársegéd
5
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI SZEKCIÓ (N. épület 17.)
Bíráló bizottság: Elnök: Titkár: Tagok:
Dr. Juhász Csaba, egyetemi docens Szöllısi Nikolett, Ph.D. hallgató Fórián Tünde, tanszéki mérnök Balláné dr. Kovács Andrea, egyetemi docens Dr. Pregun Csaba, egyetemi tanársegéd
DE MTK DE MTK DE MTK DE MTK DE MTK
Elıadók: 9.00
Boros Bernadett
DE MTK környezetgazdálkodási agrármérnök V. évfolyam
Biológiailag aktív növényi hatóanyag vizsgálata Konzulens: Dr. Csubák Mária, egyetemi docens 9.20
Cziczer János
DE MTK környezetgazdálkodási agrármérnök V. évfolyam
A reflektancia-mérés alkalmazhatósága a komposztok keverési arányának vizsgálatára Konzulensek: Hunyadi Gergely, Ph.D. hallgató Dr. Nagy Attila, egyetemi tanársegéd 9.40
Jóvér János
DE MTK környezetgazdálkodási agrármérnök BSc 7. félév
A biológiailag lebomló anyagokon alapuló biogáz-elıállítás perspektívái Tiszafüred térségében Konzulens: Dr. Kovács Elza, egyetemi adjunktus 10.00
Kovács Nóra
DE MTK környezetgazdálkodási agrármérnök V. évfolyam
Homogenitás-vizsgálati eljárások összehasonlítása szennyvíziszap alapú komposztprizmák esetében Konzulens: Hunyadi Gergely, Ph.D. hallgató
6
10.20
Pusztai István
DE MTK környezetgazdálkodási agrármérnök BSc 7. félév
Pallagi gyümölcsös talaj és vízgazdálkodási tulajdonságainak térinformatikai elemzése Konzulens: Dr. Nagy Attila, egyetemi tanársegéd 10.40
Szalóki Annamária
DE MTK környezetgazdálkodási agrármérnök BSc 7. félév
A hiperspektrális távérzékelés alkalmazhatóságának vizsgálata talajtani és növényélettani paraméterek térképezéséhez kis heterogenitású mintaterületek esetében Konzulens: Dr. Kovács Elza, egyetemi adjunktus 11.00
DE TTK geográfus – V. évfolyam Szilágyi Zsuzsanna Debrecen levegıszennyezettségének hatása a kislevelő hárs (Tilia cordata, Mill.) egyes levélmorfológiai bélyegeire Konzulensek: Dr. Novák Tibor, egyetemi adjunktus Kovács Szilvia, egyetemi tanársegéd
11.20
DE MTK élelmiszer mérnök BSc – 7. félév Tarsoly Mária Arzén vegyületek hatása a laboratóriumi körülmények között nevelt kukorica és napraforgó növényekre Konzulensek: Dr. Lévai László, egyetemi docens Dr. Kovács Béla, egyetemi docens
7
NÖVÉNYTUDOMÁNYI SZEKCIÓ (7. elıadó)
Bíráló bizottság: Elnök: Titkár: Tagok:
Dr. Csajbók József, egyetemi docens Dr. Zsombik László, egyetemi adjunktus Borbélyné dr. Hunyadi Éva, egyetemi adjunktus Dr. Nyéki József, egyetemi tanár Dr. Pepó Pál, egyetemi tanár Dr. Veres Szilvia, egyetemi adjunktus
DE MTK DE MTK DE MTK DE KFI DE MTK DE MTK
Elıadók: 9.00
DE MTK kertészmérnök BSc – 7. félév Antal Gabriella In vitro tenyészterek multifunkciós folyamatvezérlésének modellezése lágyszárú növényekkel Konzulensek: Dr. Fári Miklós, egyetemi tanár Dr. Márton László, egyetemi tanár Szakadát Gyula Zsolt, fejlesztımérnök
9.20
DE MTK mezıgazdasági mérnök BSc – 7. félév Balla Zoltán Transzgénikus antifungális fehérje (PAF) génjének bejuttatása dohánynövénybe, kloroplaszt transzformációs technika alkalmazásával Konzulensek: Dr. Fári Miklós Gábor, egyetemi tanár Dr. Miskei Márton, munkacsoport-vezetı
9.40
DE MTK kertészmérnök BSc – III. évfolyam Boza Enikı Hajtás- és szövetkultúra technikák a rózsa (Rosa spp.) nemesítésében Konzulens: Dr. Tóth Szilárd, egyetemi docens
10.00
DE MTK kertészmérnök BSc – 7. félév Csihon Ádám İszibarack fajták vegetatív és generatív teljesítményének vizsgálata különbözı metszésmódok függvényében Konzulensek: Dr. Gonda István, egyetemi tanár Dr. Dremák Péter, egyetemi tanársegéd
8
10.20
Frommer Dóra
DE GVK gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök BSc II. évfolyam
Egy biotrágya szerérzékenységének vizsgálata a jobb technológiai illeszthetıség érdekében Konzulens: Dr. Lévai László, egyetemi docens 10.40
Jakab Anita
DE MTK környezetgazdálkodási agrármérnök V. évfolyam
Az NH4NO3 mőtrágya és a Microbion UNC baktériumtrágya hatása az angolperje (Lolium perenne L.) termésére, összes-N és NO3-N tartalmára Konzulens: Balláné dr. Kovács Andrea, egyetemi docens 11.00
DE MTK mezıgazdasági mérnök BSc – 7. félév Tomonicska Tamás A kukorica vetımagtermesztés technológiájának értékelése a Mezıhegyesi Ménesbirtok adatai alapján Konzulens: Dr. Sárvári Mihály, egyetemi tanár
11.20
DE MTK kertészmérnök - III. évfolyam Tóth Csaba Brazil ginzeng (Pfaffia glomerata) honosítása Magyarországon kertészeti és biotechnológiai alkalmazásra Konzulensek: Dr. Fári Miklós Gábor, egyetemi tanár Dr. Wagner C. Otoni, egyetemi tanár
11.40
DE TTK biológus – V. évfolyam Péterffy Júlia Réka Pritamin és kápia típusú paprikafajták antioxidáns sőrőségének vizsgálata Konzulens: Dr. Remenyik Judit, egyetemi tanársegéd
9
TERMÉSZETVÉDELMI SZEKCIÓ (4. elıadó)
Bíráló bizottság: Elnök: Titkár: Tagok:
Dr. Zsigrai György, tudományos fımunkatárs Pluhár Dóra, Ph.D. hallgató Demeter László, tájegység-vezetı Nagy Sándor Tibor, igazgató Dr. Papp Mária, egyetemi docens Dr. Szendrei László, egyetemi adjunktus
DE KKI DE MTK HNPI NKP DE TTK DE MTK
Elıadók: 9.00
Bagi Zoltán
DE MTK természetvédelmi mérnök BSc III. évfolyam
İshonos magyar galambfajták helyzete és védelme Konzulensek: Dr. Bihari Zoltán, egyetemi docens Hunyadvári Árpád, nyugalmazott tanár 9.20
Barna Csilla
DE MTK természetvédelmi mérnök BSc III. évfolyam
Fritillaria meleagris L. (kockás liliom) élıhelypreferenciája és állományainak állapota a beregi réteken Konzulens: Dr. Lisztes-Szabó Zsuzsa, egyetemi adjunktus 9.40
Barna Péter
DE MTK természetvédelmi mérnök BSc III. évfolyam
A nagy ırgébics (Lanius excubitor) fészkelése és élıhely-használata a Szatmár-Beregi-síkon Konzulens: Dr. Bihari Zoltán, egyetemi docens 10.00
DE MTK természetvédelmi mérnök BSc – 7. félév Besenyei Györgyi Középsı-Bükk forrásainak állapotfelmérése Konzulensek: Holló Sándor, osztályvezetı Dr. Kozák Lajos, egyetemi adjunktus
10
10.20
DE MTK agrármérnök – V. évfolyam Csenkey Gábor Zárttérben tartott sólyomfélék szaporításának sajátosságai Konzulensek: Dr. Juhász Lajos, egyetemi docens Buza Tibor, szakértı Puskás László, természetvédelmi ır id. Csenkey Gábor, solymász
10.40
DE MTK természetvédelmi mérnök BSc – 7. félév Nagy Marina Terepmotorosok környezeti hatásai a Zemplén-hegységben Konzulens: Dr. Bihari Zoltán, egyetemi docens
11.00
DE MTK természetvédelmi mérnök BSc – 7. félév Szöllısi Györgyi Különbözı élıhelytípusok futóbogár-együtteseinek (Col. Carabidae) vizsgálata a Tiszazugban Konzulensek: Dr. Kozák Lajos, egyetemi adjunktus Dr. Tallósi Béla, természetvédelmi területfelügyelı
11.20
DE MTK természetvédelmi mérnök BSc – 7. félév Tóth Norbert A vetési varjú (Corvus frugilegus) populáció helyzete Balmazújváros térségében Konzulens: Dr. Juhász Lajos, egyetemi docens
11.40
DE MTK természetvédelmi mérnök BSc – 7. félév Varga Renáta Görbeháza-Bagota nagy szikibagoly-lepke állományának állapotfelmérése, természetvédelmi értékelése Konzulensek: Dr. Gyüre Péter, egyetemi tanársegéd Dr. Baranyai Tamás, ügyvezetı igazgató
11
ÖSSZEFOGLALÓK
IN VITRO TENYÉSZTEREK MULTIFUNKCIÓS FOLYAMATVEZÉRLÉSÉNEK MODELLEZÉSE LÁGYSZÁRÚ NÖVÉNYEKKEL
Szerzı: Konzulensek:
Antal Gabriella, 7. féléves BSc hallgató Dr. Fári Miklós Gábor, egyetemi tanár Dr. Márton László, egyetemi tanár Szakadát Gyula Zsolt, fejlesztımérnök
A fejlett országok ipari mikroszaporítása az elmúlt évtizedben a biotechnológiai elınyök kiaknázását és legfejlettebb technika együttes alkalmazását részesíti elıtérbe. Nagy erıfeszítések koncentrálódnak a folyadékkultúrát használó speciális mikroszaporító bioreaktorok létesítésére. A folyékony táptalajjal nagyobb felületen érintkezı inokulumok, növények gyorsabban és egészségesebben fejlıdnek a hagyományos agar-agarral szilárdított táptalajokhoz képest. Legtöbb tudományos újdonsággal és gazdasági elınyökkel is kecsegtetı irányvonal az in vitro terekben zajló életfolyamatok, morfogenetikai események ún. multifunkciós folyamatvezérlése lehet. Kutatásaim fı célja modellkísérletek végzése lágyszárú dísznövény fajokkal (Hosta sp., Iresine sp., Gerbera sp., Nephrolepis sp.), melyek segítségével jellemezni kívánom a Debreceni Egyetem MTK Növényi Biotechnológiai Tanszék Fito-Bioreaktor Laboratóriumában felszerelt, ún. Többfunkciós programozható mikroszaporító berendezést (MOP). Ennek az új elgondolásnak a jellemzıje, hogy a korábbi, hagyományos, szilárd táptalajon végzett in vitro tenyésztési rendszerrel ellentétben itt a tenyésztéren belül számos beavatkozást lehet egyidejőleg, programozottan irányítani, élımunkaerı takarékosan, a sterilitás garantálása mellett. Az elızıekben említett lágyszárú növények közül a Hosta sp. ’Blue Angel’ és az Iresine sp. növények kutatásait mutatom be, 8 in vitro tenyésztési funkció változtatásával (stacioner tenyésztés, programozott folyadékszínt-szabályozás, szaporító-, gyökereztetı- és akklimatizáló táptalaj csere, passzív ventilálás, programozott CO2 és egyéb gázok keverése). Kísérletekkel megállapítottam, hogy mindkét növény alkalmas a MOP-tenyésztésre, mint modellnövény. Amennyiben más gazdaságilag fontos növényfajokkal is be lehet igazolni a fenti elgondolás helyességét, a MOP-rendszerrel felszerelt új fito-bioreaktor, a programozott tápanyag utánpótlási folyamat, és az együtemő nevelés-akklimatizáció forradalmi változást eredményezhet a növényi sejt- és szövettenyésztésben, elsısorban az eddigi rendszereknél lényegesen alacsonyabb élımunka felhasználás következtében.
14
A GENOTÍPUS ÉS A TAKARMÁNYOZÁS HATÁSA A TEJ ÁSVÁNYIANYAG-TARTALMÁRA
Szerzı: Konzulensek:
Árgyelán Erika, V. évfolyamos egyetemi hallgató Dr. Béri Béla, egyetemi docens Hódi Katalin, Ph.D. hallgató
A tej az emberiség egyik legtermészetesebb tápláléka, mely teljes értékő és kedvezı arányú táplálóanyagainak és könnyő emészthetıségének köszönhetı. Tartalmazza az ember számára nélkülözhetetlen fehérjéket, esszenciális aminosavakat, zsírokat, szénhidrátokat, vitaminokat és nem utolsó sorban ásványianyagokat. A tejben található anyagok táplálkozás-élettani szempontból nagyon fontosak, mivel a növényi táplálékok a szervezet számára szükséges aminosavakból, zsírsavakból, makro- és mikroelemekbıl rendszerint kevesebbet tartalmaznak. A tejben megtalálható minden olyan fontos tápanyag, mely minden életkorban szinte nélkülözhetetlen. Így tehát mind a gyermekek, mind a felnıttek és az idısek egészségmegırzı, betegségmegelızı étrendjében fontos szerepe van a megfelelı minıségő tejnek. Ehhez leginkább a rendkívül optimális ásványianyag összetétel járul hozzá. A sok makro- és mikroelem közül elsısorban a kalcium- és foszfortartalom jelentıs, de megtalálható benne a magnézium, a nátrium, a kálium és egyéb fontos mikroelemek is. A tej az elsıdleges Ca forrásunk, melynek népegészségügyi jelentısége abban rejlik, hogy a kalcium a tejben fehérjéhez kötött és ebben a formában tudja a legkönnyebben hasznosítani a szervezet. Ezen kívül elınyös tulajdonsága a Ca-P 1,71-es aránya, ami mérsékli a foszforbevitelünk túlsúlyát, így csökkentve a csontritkulás kialakulásának lehetıségét. A tej ásványianyag-tartalmát több tényezı is befolyásolhatja, a genetikai tényezıkön kívül a takarmányozás, a laktáció stádiuma, az évszak és egyéb környezeti tényezı. Kutatásaim célja, hogy vizsgáljam az azonos tartási és takarmányozási feltételek mellett tartott hat különbözı genotípusú szarvasmarha tejének makro- és mikroelem tartalmát. Erre lehetıséget biztosított számomra a gyulavári Körös-Maros Biofarm Kft. Vizsgálatainkhoz fajtánként 6-6 olyan egyedet válogattunk össze, melyek származásukat tekintve a lehetı legkevésbé egyeznek, tehát reprezentálják az adott fajtát. A kísérletbe bevont állatok a következı fajtákba tartoznak: holstein-fríz, jersey, brown-swiss, ayrshire, norvég vörös és svéd vörös. Kutatásaimat 2009 tavaszán végeztem. Munkám során elemeztem a tejminták makroelem-tartalmát (Ca; K; Mg; Na; P; S), illetve a következı mikroelemek részarányát: Cu; Li; Sr; Zn.
15
İSHONOS MAGYAR GALAMBFAJTÁK HELYZETE ÉS VÉDELME
Szerzı: Konzulensek:
Bagi Zoltán, III. évfolyamos BSc hallgató Dr. Bihari Zoltán, egyetemi docens Hunyadvári Árpád, nyugalmazott tanár
İshonos galambfajtáink felbecsülhetetlen értéket jelentenek. Több évtizedes, évszázados tenyésztıi munka eredményeként jöttek létre. Élı mőalkotásokként tanúbizonyságai elıdeink jó ízlésének és magas szintő szakmai tudásának. Világszerte Magyarország követei, nemzeti identitásunk megtestesítıi is. Magas genetikai értéket képviselnek és kulturális örökségünk részei. Eltőnésükkel pótolhatatlan veszteség érné a magyar nemzetet. Emellett fontos szerepet tölthetnek be a természetvédelmet középpontba állító jövı kialakításában a társadalmi szemlélet formálásával. Napjainkban az emberek többsége számára egyre kevesebb lehetıség nyílik a természettel való találkozásra, ezért megnıtt a háziasított állatok szerepe az ember és természet közötti kapcsolat fenntartásában. A galambtartás felelısségteljes és elırelátó gondolkodásra, az élıvilág tiszteletére tanít. Ezen emberi tulajdonságok nélkül elképzelhetetlen a természetvédelem. Azonban a közvetlen kapcsolatot jelentı galambtartás nem az egyetlen lehetıség az ismeretterjesztésre. Magyarországon évrıl-évre embereik ezrei látogatják a galambkiállításokat, így széles körben nyílik lehetıség a szemléletformálásra, ezen keresztül a természetvédelem ügyének szolgálatára. Ehhez a munkához ıseink kiváló alapanyagot hagytak ránk, amit kötelességünk kihasználni és megırizni a következı generációk számára. A magyar galambfajták helyzete nem egységes, állományaik eltérı mértékben veszélyeztettettek. Jelenleg azonban nem létezik olyan kezdeményezés, ami segítene megnevezni és figyelemmel kísérni a legveszélyeztetettebb fajtákat, megjelölni a veszélyforrásokat és elhárítani azokat. Dolgozatom célkitőzése, hogy egységes szemlélet alapján felmérjem az ıshonos magyar fajták helyzetét és ajánlásokat tegyek a védelmüket segítı intézkedések megvalósítására. Ezen célok eléréséhez egy többváltozós értékelési rendszert állítok fel. A változók értékelésével veszélyeztetettségi kategóriákba sorolom a fajtákat. Fontos kihangsúlyoznom, hogy egyes változók esetében jelenleg csak hiányos adatok léteznek, ezért az eredmények nem tekinthetıek teljesen véglegesnek. A védelemhez kötıdı ajánlások megfogalmazásánál figyelembe veszem a már mőködı intézkedéseket és az eddig kiaknázatlan lehetıségeket.
16
TRANSZGÉNIKUS ANTIFUNGÁLIS FEHÉRJE (PAF) GÉNJÉNEK BEJUTTATÁSA DOHÁNYNÖVÉNYBE, KLOROPLASZT TRANSZFORMÁCIÓS TECHNIKA ALKALMAZÁSÁVAL
Szerzı: Konzulensek:
Balla Zoltán, 7. féléves BSc hallgató Dr. Fári Miklós Gábor, egyetemi tanár Dr. Miskei Márton, munkacsoport-vezetı
A „Molecular farming” program (gyógyszer molekulák elıállítása transzgénikus növényekkel) keretében 2005-2006-ban kísérletek indultak meg az Amerikai Egyesült Államokban a dohány növény (Nicotiana tabaccum) PAF agrobaktériummal történı genomi transzformálásra. A GENOMNANOTECH Debrecen Regionális Egyetemi Tudásközpont (GND RET) DE AMTC Kertészettudományi Intézet, Növényi Biotechnológiai Tanszék Növényi Molekuláris Genetikai Munkacsoportjának laboratóriuma 2007-ben kapcsolódott be a programba. A munkacsoport céljaként tőzte ki, hogy Magyarországon elsıként adaptálja a kloroplaszt transzformációs technikát, amit már az Amerikai Egyesült Államokban (Waksman Institute Rutgers, The State University of New Jersey) Prof. Maliga Pál vezetésével alkalmaznak. A program keretében több kutató ösztöndíjat nyert, hogy ezt a transzformációs technikát elsajátítsa és a Debreceni Egyetemen sikeresen alkalmazza. Távlati célunk, hogy e módszer alkalmazásával a PAF antifungális fehérjét kloroplasztiszban termeltessük. A PAF ciszteinben gazdag bázikus antimikrobiális protein több gazdaságilag jelentıs növény és állat patogén fonalas gomba növekedését gátolja, illetve apoptózist indukál. E tényekre alapozva vizsgáljuk, hogy vajon képes-e a növényben expresszált PAF protein gátolni a gombás fertızések kialakulását. Kutatásunk elızményeként említendı, a nukleáris genomi transzformációs kísérletek eredményei, melyek során arra a megállapításra jutottunk, hogy ott nem termelıdik, vagy ha termelıdik, akkor nem mutatható ki a PAF fehérje. Feltételezések szerint valószínősíthetı, hogy nincs meg az a környezet, illetve az a védelmi folyamat a kloroplasztiszban, amely megakadályozza a citoszolban a fehérje megjelenését és kimutathatóságát. Eredményeink alapján elmondható, hogy sikeresen adaptáltuk a kloroplaszt transzformációs technikát. Munkánk során szekvenálással kimutattuk a PAF gén jelenlétét a kloroplaszt genomban. Azonban további kísérletek szükségesek az mRNS és fehérje kimutatására, amellyel távlati céljainkat is teljesíthetjük.
17
FRITILLARIA MELEAGRIS L. (KOCKÁS LILIOM) ÉLİHELYPREFERENCIÁJA ÉS ÁLLOMÁNYAINAK ÁLLAPOTA A BEREGI RÉTEKEN
Szerzı: Konzulens:
Barna Csilla, III. évfolyamos BSc hallgató Dr. Lisztes-Szabó Zsuzsa, egyetemi adjunktus
A kockás liliom (Fritillaria meleagris L.) hazai védett növényritkaság, melynek cönológiai viszonyai kevéssé ismertek. A hozzáférhetı irodalmak szerint mocsárrétek és ligeterdık növénye. Felmerül a kérdés, hogy e két, különbözı ökológiai adottságú élıhelytípus közül melyben élnek erısebb populációi, elınyben részesíti-e valamelyiket a két élıhelytípus közül? Idıvel változott-e a kockás liliom élıhelypreferenciája? Mennyire életképesek a beregi nedves rétek állományai? A kérdések megválaszolásához beregi rétek (Márokpapi határa) kockás liliom állományait vettem alapul. 2009 tavaszán négy kockás liliom állományban végeztem felmérést klasszikus cönológiai módszerekkel, vizsgálva az analitikus és szintetikus mutatókat. A szintetikus mutatókból következtettem az élıhelyek ökológiai jellemzıire. A vizsgált állományok ökológiai mutatóit keményfás ligeterdık felvételeinek mutatóival hasonlítottam össze. Mintaterületemen számoltam a virágzó töveket és az érett tokterméseket. A talajból 15-20 cm-es mélységben, minden állományban 3 helyen pontmintát vettem. Értékeltem a CaCO3 tartalmat és meghatároztam a talaj pH- értékét. Eredményeim valószínősítik, hogy a kockás liliom eredeti élıhelye egykor ligeterdıkben volt. Ezt régi herbáriumi és florisztikai adatok is alátámasztják. A történeti térképek tanúsága szerint ezek a populációk fakitermelések, meliorációs tevékenység hatására azonban a keményfás ligeterdık helyén maradó mocsárréteken, vagy felhagyott szántók nedves rétjein továbbra is életképes populációként virítanak. A mocsárréti állományok erıs populációk, amely azt mutatja, hogy a félárnyékos, nedves, de egész évi vízborítottságtól mentes réteken a kockás liliom megtalálja életfeltételeit.
18
A NAGY İRGÉBICS (LANIUS EXCUBITOR) FÉSZKELÉSE ÉS ÉLİHELY-HASZNÁLATA A SZATMÁR-BEREGI SÍKON
Szerzı: Konzulens:
Barna Péter, III. féléves BSc hallgató Dr. Bihari Zoltán, egyetemi docens
A földhasználatban végbement drasztikus változások nyomán számos, a tradicionálisan kezelt mezıgazdasági területekhez kötıdı faj egyedszámcsökkenését írták le világszerte, megfelelı élıhelyeik eltőnése miatt. A globálisan fogyatkozó tendenciát mutató nagy ırgébics populációk sem mutatnak kivételt ez alól. E csökkenés több tényezıre, de elsısorban a faj számára megfelelı élıhelyek eltőnésére, a potenciális táplálékbázis megszőnésére, illetve megfelelı vártahelyek hiányára vezethetı vissza. Mindezek ellenére hazánkban a korábban csak téli vendégként elıforduló faj 2000-ben mégis megjelent fészkelı faunaelemként, s 2003 óta a Szatmár-Beregi síkon költı populációja évrıl-évre növekedést mutat. Dolgozatom célja a Szatmár-Beregi nagy ırgébics populáció 2003-2009 közötti fészkelési adatainak jellemzése, illetve három költés során a fiókáit etetı adult madarak élıhely-használatának megfigyelése, statisztikai értékelése volt. Munkám során 2009-ben felderítettem és feltérképezetem a térségben költı nagy ırgébics fészkeit, s leírtam azok jellemzıit. Ezen idıszak elıtti költésekrıl szintén készültek leírások, de sok esetben az általam vizsgált változók nem, vagy nem mindenre kiterjedıen kerültek feljegyzésre a megfigyelık által. A meglévı saját és archív adatokat összefoglalva jellemeztem a faj fészkeit, illetve költéseinek évenkénti alakulását. Megállapítottam a fészkek átlagos évenkénti és a vizsgált idıszakon belüli summázott magasságát fákon és cserjéken, valamint a rajtuk való elhelyezkedésüket, illetıleg a fészkeket tartó növényfajokat és azok környezetét. További vizsgálatom tárgya három költés esetében az adult pár etetése során használt területek és azok állapotának, a területen lévı természetes és mesterséges várták változóinak leírása, kapcsolata és értékelése volt a zsákmányolások között. Továbbá a megfigyelések során uralkodó idıjárási tényezık leírása, zsákmányolásokkal való összefüggések statisztikai kiértékelése, illetve kis- és nagyfiókás korban való eltérésének vizsgálata volt. Azért tartom fontosnak dolgozatom témáját, mert e faj költését, fészkeinek jellemzıit és élıhely-használatát Magyarországon még nem vizsgálták, így eredményeim fontosak lehetnek az egyébként globálisan csökkenı tendenciát mutató, de hazánkba betelepülı faj megırzése szempontjából.
19
SZARVASMARHA FAJTÁK TEJTERMELÉSÉNEK VIZSGÁLATA
Szerzı: Konzulensek:
Bán Melinda Tünde, 7. féléves BSc hallgató Dr. Béri Béla, egyetemi docens Szendrei Zoltán, Ph.D. hallgató
Magyarországon a Holstein-fríz mellett csak pár fajta van jelen a tejtermelésben, de ezek részaránya elmarad a kívánatostól. Kísérletünk célja az volt, hogy a gazdáknak útmutatást tudjunk adni különbözı tejhasznosítású fajták teljesítményérıl azonos tartási és takarmányozási körülmények között, és ezzel segítsük tenyésztıi munkájukat, hogy a jövıben kedvezıbb tejösszetételő és jobb konstitúciójú állatokkal dolgozhassanak. A méréseket 2008 novembere és 2009 februárja között elıször ellett teheneken végeztük. A kísérletben hat tejhasznú fajta egyedei vettek részt. A vizsgált hat fajtából öt (ayrshire, brown swiss, jersey, norvég és svéd vörös) ehhez a kísérlethez importálták. Mértük az egyedek 305 nap alatt termelt tej mennyiségét (kg), a megtermelt tej tejzsír és tejfehérje százalékát. A legtöbb tejet a holstein-fríz (7487 kg) a legkevesebbet pedig a jersey (4768 kg) termelte. A többi fajta tejtermelése a két elızı fajtáé közé esett és nem tért el egymástól. Fajtán belül a legkisebb szórást a svéd vörös, a legnagyobbat az ayrshire mutatta. A tejzsír % tekintetében a jersey-é (4,75%) a legnagyobb, a holstein-frízé (3,44%) a legkisebb érték. Az ayrshire, brown swiss, a norvég- és svéd vörös fajták tejének tejzsír tartalma a termelt tej mennyiségéhez (kg) hasonlóan a két elızı fajta értéke között alakul és nem tér el egymástól. Legnagyobb szórást az ayrshire-nél, a legkisebbet pedig a svéd vörösnél tapasztaltunk. Mégis, kilogrammban mérve a holstein-frízek termelték a legtöbb zsírt (257,1 kg), a jersey és a norvég vörös pedig a legkevesebbet (226,4 kg). Fehérje mennyiség vizsgálatakor megállapíthatjuk, hogy a legtöbbet a holstein-fríz (253,7 kg), a legkevesebbet pedig a jersey (189,0 kg) teje tartalmazta. Koncentráció tekintetében pedig fordított a helyzet: a jersey teje a legnagyobb fehérjetartalmú (3,97%), a holstein-frízé pedig a legkisebb (3,4%). Habár a megtermelt tej mennyiségében a holstein-fríz eredményei voltak a legmagasabbak, de a jersey a100 kg élısúlyra jutó hasznosanyag-termelésben felülmúlta mind az öt fajtát.
20
KÖZÉPSİ-BÜKK FORRÁSAINAK ÁLLAPOTFELMÉRÉSE
Szerzı: Konzulensek:
Besenyei Györgyi, 7. féléves BSc hallgató Holló Sándor, osztályvezetı Dr. Kozák Lajos, egyetemi adjunktus
A földi élet alapja a víz. Egyik legfontosabb természeti erıforrásunk, mely folytonos és megújulni képes. Természetvédelmi szempontból jelentıs szerepet tölt be, mint élı-, táplálkozó- és szaporodó hely. Az ivóvíz szükségletünk legnagyobb részét rétegvizekbıl biztosítjuk. Az egyik legjobb minıségő ivóvíz karsztvizeinkbıl nyerhetı. Ezen típusú felszín alatti vizek a karsztos hegységeinkben (pl.: Aggteleki-karszt, Bükk-hegység) fordulnak elı. Érdeklıdésem elıterébe azért kerültek a források, mert a víz kérdése egyre nagyobb teret nyer magának a gazdasági, társadalmi, politikai életben. Témám földrajzi értelemben a Középsı-Bükk nyugati részéhez, közelebbrıl az Északi- és Délnyugati-Bükk forrásaihoz kapcsolódik. A kiválasztott források vízhozamát köbözéssel, vezetıképességét mérımőszerrel, nitrit illetve foszfát tartalmát gyorsteszt segítségével mértem. Ezen kívül állat-, növényvilágát és szennyezettségét is vizsgáltam. A források állapotfelméréséhez egy adatlapot dolgoztam ki, melynek segítségével a kapott eredményekhez pontszámokat rendeltem. A források a kapott pontszámok összegzése, kiértékelése után rangsorolásra kerültek. A munkám nem tekinthetı egy átfogó minıségi vizsgálatnak, hanem egy gyors minısítésnek, amely a vizsgált források aktuális állapotát mutatja be. Ily módon a legfontosabb veszélyeztetı tényezıkre próbáltam rámutatni, melyek esetenként azonnali beavatkozást igényelnek. A féléves terepi felmérésem során 4 terület 19 forrását vettem fel, 6 mérési alkalommal. A kapott adatok azt a tényt támasztják alá, hogy a védett területen elhelyezkedı forrásokra is potenciális veszélyeztetı tényezıként hat az emberi tevékenység (erdıgazdálkodás, forrásfoglalás, turizmus).
21
A LEPTIN, PSMC1 ÉS STAT5A GÉNEK POLIMORFIZMUSAINAK HATÁSA ANGUS NÖVENDÉK BIKÁK TERMELÉSI MUTATÓIRA
Szerzı: Konzulens:
Békefi Janka Márta, V. évfolyamos egyetemi hallgató Dr. Czeglédi Levente, egyetemi adjunktus
Munkánk során néhány kandidáns gén pontmutációjának (SNP) a húshasznosítású növendék bikák teljesítményére gyakorolt hatását vizsgáltuk. Angus növendék bikák termelési mutatóit vizsgáltuk a leptin, PSMC1 és STAT5A gének SNP-jeinek függvényében. 171 növendék bika termelését 6 hónapon keresztül, havonta egy alkalommal felvételeztük. Mértük az állatok élısúlyát, illetve ultrahang technikával a bır alatti faggyúvastagságot a P8 ponton. A genetikai vizsgálatokhoz az állatoktól vett szırmintákból vontuk ki a genomi DNS-t. Ezt követıen PCR-RFLP technikával határoztuk meg az állatok genotípusát. Mindhárom gén esetében 1-1 pontmutációt vizsgáltunk: • leptin - 2. exon, T/C tranzíció (4. kromoszóma) • PSMC1 - 9. intron, G/A tranzíció (10. kromoszóma) • STAT5A - 7. exon, T/C tranzíció (19. kromoszóma) A szubsztitúció kimutatására a leptin gén esetében a Kpn2I, PSMC1-nél Mva1, STAT5A-nál pedig Ava1 restrikciós enzimet használtunk. Az emésztést követıen a DNS-fragmenteket agaróz gélen választottuk el, GelRed festékkel jelöltük és UV fényben detektáltuk. A leptin gén esetén a genotípusok eloszlására 79 TT (46%), 80 TC (47%), 12 CC (7%) egyedszámokat kaptunk, a T és C allélok gyakorisága pedig 0,70 és 0,30 volt. A PSMC1 génnél 34 GG (20%), 92 GA (54%), 45 AA (26%) egyed volt, a G és A allélok gyakoriságára 0,47 és 0,53 értéket kaptunk. A STAT5A génnél 0 CC (0%), 66 CT (39%), 105 TT (61%) eloszlást találtunk, tehát a CC genotípus nem volt jelen a populációban, a T és C allélok gyakorisága 0,81 és 0,19 volt. A vizsgált állományra génenként megállapítottuk a Hardy-Weinberg egyensúly esetén a különbözı genotípusoknál várható egyedszámokat. A tényleges és várt genotípus-arányok közötti eltéréseket Chi2 próba segítségével (DF2 szabadsági fok mellett) értékeltük. Eredményeink alapján a leptin és PSMC1 gének vizsgált SNP-re nézve a populáció Hardy-Weinberg egyensúlyt mutat, a STAT5A génnél azonban az egyensúlyi állapottól való eltérés jelentıs, vélhetıleg szelekciós hatás eredménye.
22
BIOLÓGIAILAG AKTÍV NÖVÉNYI HATÓANYAG VIZSGÁLATA
Szerzı: Konzulens:
Boros Bernadett, V. évfolyamos egyetemi hallgató Dr. Csubák Mária, egyetemi docens
A parlagfő hasznos tulajdonságai az európai lakosság körében gyakorlatilag ismeretlenek. Mint gyógynövényt valójában csak ıshazájában, az Észak-Amerikai kontinensen alkalmazták évszázadokkal ezelıtt. A parlagfő Európában eddig ismert káros biológiai hatása a pollen által okozott allergiához kötıdik. A növényt virágzás elıtt begyőjtve semmilyen, eddig ismert egészségkárosító hatással nem bír. Ezek alapján a parlagfüvet gyógynövénynek, vagyis hasznos drogok hordozójának tekintve vizsgálhatjuk. A felvetés igazolásához tudnunk kell, mit tartalmaz maga a növény. A növénnyel kapcsolatos kémiai-biokémiai vizsgálatok eredményei a tudományos közélet látókörének peremén húzódnak meg. A parlagfő növénybıl kinyert extraktumok olyan antibakteriális és antifungális tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek alkalmassá teszik haszonnövényként történı alkalmazásra is. A parlagfő nem egyszerő gyomnövény. A belıle készített kivonatok mikrobiológiai vizsgálata bizonyította antibakteriális és gombaölı hatását több faj esetében is. Kísérleteim során különbözı koncentrációjú törzsoldatokkal vizsgáltuk a különbözı baktérium és gombafajokra gyakorolt gátló hatását. Itt szeretném hangsúlyozni, hogy összességében a parlagfőnek nincsenek annyira hasznos tulajdonságai, ami miatt termeszteni kellene. Erre már csak azért sincs szükség, mert a növénynek a talaj mélyebb rétegeiben „tárolt” magkészletei akár 30-40 évre elegendı „tartalékot” biztosítanak.
23
HAJTÁS- ÉS SZÖVETKULTÚRA TECHNIKÁK A RÓZSA (ROSA SPP.) NEMESÍTÉSBEN
Szerzı: Konzulens:
Boza Enikı, III. évfolyamos BSc hallgató Dr. Tóth Szilárd, egyetemi docens
Mind a hazai, mind pedig a nemzetközi megítélések alapján is a rózsa a világon legrégebben termesztett és legnagyobb tisztelettel körülvett, közkedvelt dísznövény. Hazánkban az 50-es évek elején indult meg a növénynemesítési munka az újonnan létesült Kertészeti Kutató Intézetben, melynek során összegyőjtötték az összes rózsafajtát, majd megkezdték a fajtaazonosítást, értékelést (Márk, 2004). Azóta a hagyományos nemesítés gyors fejlıdésén keresztül a biotechnológiai módszerekkel végzett kiegészítés a generációs intervallum lerövidítésével és a nyugalmi idıszakok kiiktatásával olyan távlatokat nyitott, amely a szántóföldi (üvegházi) termesztéssel egybekötve a klasszikus nemesítıi munka hatékonyságát jelentıs mértékben növelte. A kísérletek beállítását a DE AMTC Kertészettudományi Intézet Biotechnológiai Laboratóriumában végeztük. A vizsgálatok növényi anyagát a Rosa canina (vadrózsa), valamint a Rosa hibridek kultúr változatai (Buccaneer, England, Red Berlin, Tannacht, Toscanini) képezték. A hajtásindukcióhoz Murashige-Skoog (1962) alaptáptalajt alkalmaztunk kontrollként, a kezelésben kiegészítésként 6-Benzilaminopurin (6-BAP) szerepelt 0,3 mg.l-1 koncentrációban. A kalluszindukcióhoz az alaptáptalaj 2,4-diklórfenoxiecetsavval (2,4-D) történı kiegészítését végeztük 4,5; 12,5; és 22,5 µM koncentráció sorozatokban. A táptalaj 30.g l-1 D+ szacharózt valamint a szilárdításhoz szükséges 3,4 g.l-1 gelritet tartalmazott. A Rosa canina és a Toscanini in vitro hajtáskultúrái közel azonos növekedési ütemet mutattak a hajtásindukció során, melyektıl elmaradt a Red Berlin, Tannacht és az England növekedési intenzitása. Kiemelkedı eredményeket ért el a Buccaneer a hajtásindukció tekintetében. A kalluszindukció eredményei alapján megállapítható, hogy az egyes fajták eltérıen reagáltak a különbözı 2,4-D koncentrációkra. A Rosa canina, a Buccaneer, illetve a Toscanini kalluszkultúrái a legkisebb koncentrációnál (4,5 µM) fejıdtek a legjobban. A Red Berlin és a Tannacht optimális fejlıdési értékeket a 12,5 µM koncentráció esetében mutattak. Az Englandnál az alacsony 2,4-D koncentráció hatására kismértékő kalluszindukciót tapasztaltunk, legnagyobb kalluszmennyiséget ebben az esetben 22,5 µM koncentráció alkalmazásával értünk el. In vitro körülmények között az azonos genotípusoknál összefüggés mutatható ki a hajtás- és kalluszindukció tekintetében.
24
A HOLDFÁZISOK HATÁSA A KOS ONDÓRA
Szerzı: Konzulensek:
Budai Csilla, V. évfolyamos egyetemi hallgató Dr. Magyar Károly, egyetemi docens Oláh János, tudományos segédmunkatárs
Népi megfigyelések, tudományos közlemények már megállapították a holdfázisoknak a nıivarú állatokra gyakorolt hatását. Vizsgálatainkat azért végeztük, hogy megállapítsuk, van-e összefüggés a holdfázisok és a kosok ondótermelése, ondó minısége között. A hímivarú állatok közül tenyészkosok esetében még nem számoltak be a holdfázisnak a spermatermelésre gyakorolt hatásáról. Awassi, cigája, szapora merinó kosokat 2007 ıszén és 2008 elsı hónapjában vizsgáltuk. A friss ejakulátum térfogatát, sőrőségét, mozgását, élı sejtek %-os arányát a pH-t, fagyaszthatóságot mértük. Továbbá a felolvasztott spermát hıtőrı próbának tettük ki. Megállapítottuk, hogy a holdfázisoknak a spermiumok sőrőségére, élı %-ra, mozgására, felolvasztást követı élı %-ra, hıtőrı képességére van hatása a vizsgált fajtáknál. A holdfázisok hatása a vizsgált idıszakban az awassi kosoknál volt a legjelentısebb.
25
A MOLIBDÉN FELVÉTELÉNEK ÉS SZÁLLÍTÁSÁNAK BEMUTATÁSA KUKORICA ÉS İSZI BÚZA ESETÉBEN
Szerzı: Konzulens:
Burján Zita Kata, V. évfolyamos egyetemi hallgató Dr. Kovács Béla, egyetemi docens
Dolgozatomban a molibdén felvételét és szállítását vizsgálom a Nagyhörcsökön beállított talaj-terhelési kísérletbıl származó minták elemzésén keresztül kukorica és ıszi búza esetében. A molibdén a növények számára létfontosságú, esszenciális mikroelem. A talajok molibdén tartalma normális esetben rendkívül alacsony, ám egyes területeken – például ipari tevékenység által okozott szennyezés hatására – ez az érték jelentısen megnövekedhet. A Kádár Imre és munkatársai által folytatott egyedülálló kutatás során a talajt molibdénnel (és más mikroelemekkel) terhelték. A kísérleti területre minden évben más növényt vetettek. A termesztett fajok közül jelentıségük miatt esett a kukoricára és az ıszi búzára a választásom, hiszen az élelmezésben és a takarmányozásban betöltött szerepük mellett nemcsak az iparban való alkalmazásuk jelentıs, hanem energianövényként történı felhasználásuk is egyre elterjedtebbé válik. Témaválasztásomat idıszerőségén kívül a kérdés globális volta indokolja, hiszen mindamellett, hogy környezetünk védelme és az élelmiszer-elıállítás napjaink legfontosabb feladatait képezik, mára bolygónknak nincs olyan pontja, amelyre valamilyen mértékben ne hatottak volna az emberi civilizációt kísérı folyamatok. Az üzemi termék-elıállítás során keletkezı szennyezıanyagoknak a környezetbe való kijutása mérsékelhetı ugyan, de elkerülhetetlen. Földünk népességének gyarapodásával az ipari termelés mértékének emelkedése mellett egyenes arányban nı a táplálékszükséglet is. Az életszínvonal javulásával járó növekvı igényeknek, a jogszabályokban és egyéb elıírásokban rögzített elvárásoknak és minıségi követelményeknek egyre nehezebb megfelelni, egyre magasabbra kerül a mérce, ami ellentétben áll a termıterületek csökkenésével, minıségük romlásával. Erre a kihívásra kell választ találnia a mezıgazdaságnak – mint primer szektornak – melynek elsıdleges funkciója az élelmiszer- és ipari nyersanyagelıállítás. Többek között e célok szolgálatában állnak az agráriumhoz kapcsolódó tudományágak. A feladatok megoldása egyre sürgetıbbé válik. A problémakör jelentıségét bizonyítja, hogy kérdései számos kutatót foglalkoztatnak. A téma kiválasztásakor fontos szempont volt számomra, hogy betekintést nyerhessek kutatásaikba, és remélem dolgozatom elkészítésével hozzájárulhatok felelısségteljes munkájukhoz.
26
A REFLEKTANCIA-MÉRÉS ALKALMAZHATÓSÁGA KOMPOSZTOK KEVERÉSI ARÁNYÁNAK VIZSGÁLATÁRA
Szerzı: Konzulensek:
Cziczer János, V. évfolyamos egyetemi hallgató Hunyadi Gergely, Ph.D. hallgató Dr. Nagy Attila, egyetemi tanársegéd
A komposzt-alapanyagok meghatározott arányú keverése alapvetıen meghatározza a komposztálás folyamatát. A gyakorlatban a tényleges keverés nem egyezik meg a C/N arány alapján számolt keverési aránnyal, és a tényleges keverési arány visszaellenırzésére lehetıség nincs. Dolgozatom célja egy olyan gyors és könnyen alkalmazható módszer bemutatása, amely lehetıséget nyújt a tényleges keverési arány visszaellenırzésére. Az új módszer segítségével megvalósítható a komposzt homogenitásának vizsgálata is, amely azonnali beavatkozásra ad lehetıségét. A vizsgálatok során a komposztkeverék kialakításához szennyvíziszap és repceszár alapanyagokat használtunk. Az alapanyagok felhasználásával egy keverési sort állítottunk össze, amely során a repce arányát fokozatosan az össztérfogat 10%-ával növeltük. A kutatás során a tömegarányok helyett térfogataránnyal számoltunk, mivel a gyakorlatban is a térfogatarányos keverést használják elsısorban. A komposztkeverék tényleges keverési arányára – egy kísérletsort követıen – a minták reflektanciájából következtettünk. Kutatási eredményeink alapján megállapítható, hogy szennyvíziszap-repceszár komposztkeverék vizsgálatára az infravörös színtartományok a legalkalmasabbak, 60%-nál magasabb szennyvíziszap arány esetében azonban, nincsen elkülöníthetı különbség a keverési arányra vonatkozóan egyik hullámhosszon sem. Ez számottevıen nem befolyásolja a mérési módszer alkalmazhatóságát, ugyanis a gyakorlatban - a komposztálási folyamat maximális hatásfokának elérése érdekében – a keverékben a szennyvíziszap aránya nem haladja meg az 50%-ot. A repceszár arányának növekedése a reflektancia növekedését vonta maga után. A nedvességtartalom negatívan befolyásolja a reflektanciát, azaz a szárítást követıen a reflektancia növekszik. A módszer száraz és nedves minták esetében is alkalmazható, azonban a nedves minták elemzésekor nincs szükség a szárítás folyamatára, így közvetlenül a prizmából vett minták elemzésére nyílik lehetıség. Statisztikai analízisek segítségével felállítható egy olyan modell, amely lehetıséget biztosít az ismeretlen keverési arányú minták összetételének meghatározására a reflektanciamérést követıen. A kidolgozott regressziós egyenlet 5%-os hibahatáron belül alkalmazható. A felírt modell segítségével a komposztprizma különbözı pontjaiból vett minták elemzésével vizsgálhatjuk a prizma homogenitását. A kidolgozott módszer így azonnali beavatkozást tesz lehetıvé.
27
ZÁRTTÉRBEN TARTOTT SÓLYOMFÉLÉK SZAPORÍTÁSÁNAK SAJÁTOSSÁGAI
Szerzı: Konzulensek:
Csenkey Gábor, V. évfolyamos egyetemi hallgató Dr. Juhász Lajos, egyetemi docens Buza Tibor, szakértı Puskás László, természetvédelmi ır id. Csenkey Gábor, solymász
Ma Magyarországon körülbelül 200-250 fı foglalkozik solymászattal. Ezen emberek többsége a Magyar Solymász Egyesületben tömörödik. A tagság létszáma 200 fı körül mozog, valamint 35-50 tagjelölt várja taggá válását. Ezen emberek 55-60%-a vadászik sólyomfélékkel. A természetvédelmi törvény tiltja a sólyomfélék természetbıl való kivételét. Solymászati célra, tenyésztett madarakat, illetve külföldrıl importált madarakat lehet használni. Az elhullott, elveszett madarak pótlásához éves szinten 35-50 db fiatal madárra lenne igény. A törvény által solymászatra használható sólyomfélék: a vándorsólyom (Falco peregrinus), a vadászsólyom (Falco rusticulus), a lanner sólyom (Falco biarmicus), továbbá ezek alfajai. A törvény 2 db vadászmadár tartására(és ezen madarak pótlásához), 2 pár tenyészmadár tartására ad lehetıséget. Jelenleg az országban 6-8 ember foglalkozik aktívan tenyésztéssel. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megfigyelhetı, hogy nem állt rendelkezésre megfelelı mennyiségő és minıségő fiatal madár Magyarországon. Célom az volt, hogy egy olyan leíró elemzést készítsek, amely segítséget tud nyújtani a solymászoknak abban, hogy milyen szempontokat vegyenek figyelembe a párok kiválasztásánál. További célom, a szaporítási technológiákban felmerülı nehézségek, problémák kivizsgálása és elemzése. Azért tartom fontosnak egy ilyen elemzı leírás elkészítését, mert kutatásaim során csak általános tenyésztési leírásokat találtam. Kutatásaimat részben Szerbiában Zentán folytattam, egy európai szinten nagynak tekinthetı telepen, ahol 120 pár madárral dolgoztam. Valamint több hazai sólyomtenyésztınél végeztem megfigyeléseket, méréseket. Ezen begyőjtött adatokat feldogoztam, következéseket vontam le belıle.
28
İSZIBARACK FAJTÁK VEGETATÍV ÉS GENERATÍV TELJESÍTMÉNYÉNEK VIZSGÁLATA KÜLÖNBÖZİ METSZÉSMÓDOK FÜGGVÉNYÉBEN
Szerzı: Konzulensek:
Csihon Ádám, 7. féléves BSc hallgató Dr. Gonda István, egyetemi tanár Dr. Dremák Péter, egyetemi tanársegéd
Vizsgálataimmal információt kívántam nyerni a termesztésben eddig kevésbé ismert ıszibarack fajtákról, ugyanis a versenyképes magyar ıszibarack termesztés egyik fontos feltétele a korszerő fajtahasználat. Ahhoz hogy csökkentsük a nyugat-európai országok és a köztünk fennálló szakadékot újabb és újabb fajták termesztésbe vonására van szükség, melyek beilleszthetık hazánk ökológiai adottságai által behatárolt termesztési struktúrájába. Ezáltal eleget tehetünk a folytonosan emelkedı fogyasztói igényeknek. Kutatásaim során adatokat nyertem az egyes fajták vegetatív és generatív teljesítményérıl, a fajták növekedésének tulajdonságairól, termékenyülési hajlamukról, melyek ismeretében meghatározhatjuk a fajtaspecifikus ideális metszésmódokat. Ezeken túlmenıen minden fán elvégeztem a termésritkítást és a nyári metszést is, melyek az intenzív termesztéstechnológia nélkülözhetetlen elemei. A kísérleteimben szereplı fajták (’Alice’, ’Ambra’, ’Big Top’, ’Sweet Red’, ’Silver King’, ’Max 7’) a legnagyobb intenzitást biztosító karcsú orsó koronaformával rendelkeznek. A legtöbb fajtából 9 egyed állt rendelkezésemre. A fák kijelölése után azok kondíciós állapotának megfelelıen elvégeztem rajtuk a háromféle metszésmód egyikét (szálvesszıs, egyvesszıs, váltócsapos), úgy hogy fajtánként egyféle metszésmódban azonos számú fa részesüljön. A vegetációs idıszakban a kijelölt mintaágakon a virágzás fajlagos sőrőségét (virág db/cm2), a primer kötıdéső gyümölcsök számát (db/cm2), a végleges kötıdéső gyümölcsök számát (db/cm2), a termésnövekedési dinamikát (mm), illetve a gyümölcsméretet (mm) vizsgáltam. A vegetációs idıszakban a primer kötıdés befejezése után gyümölcsritkítást végeztem az optimális gyümölcs szám beállítása végett, majd júniusban nyári metszést végeztem. A betakarítás során számszerő adatokat nyertem a fánkénti gyümölcs tömegrıl. Kutatásaim során összefüggést kerestem az alkalmazott metszésmód és a fák generatív és vegetatív teljesítménye között. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a különbözı fajták az alkalmazott metszésmódokra eltérıen reagáltak, melyek lehetıvé teszik az adott fajta optimális metszésmódjának meghatározását. Vizsgálataimat az ıszibarack termesztés intenzitásnövelésének fényében végeztem, mely korunk sürgetı problémája. A korszerő fajtahasználat kialakításához széleskörő kutató munkára van szükség, mellyel feltérképezhetjük az eddig kevésbé ismert és elterjedt fajták termesztéstechnológiai és áruértéket befolyásoló tulajdonságait.
29
TEJHASZNÚ SZARVASMARHA FAJTÁK BORJAINAK TESTMÉRET ÉS SÚLY VÁLTOZÁSA SZÜLETÉSTİL 180 NAPOS KORIG
Szerzı: Konzulensek:
Elek Sándor, III. évfolyamos BSc hallgató Dr. Béri Béla, egyetemi docens Szendrei Zoltán, Ph.D. hallgató
Dolgozatom úttörı jellegő: a hat legfontosabb tejhasznú fajta borjainak testméreteit még nem írták le hazánkban, de nemzetközi publikációk is ritkák e téren. Az adatok segítségül szolgálhatnak a borjúnevelés eredményeinek értékelésében és alapjául szolgálnak a késıbbi gazdasági (borjúnevelés és bikaborjú-hízlalási) számítások elvégzéséhez. Kiértékelésünkben két nagytestő fajta, a holstein-fríz és a brown swiss, három közepes mérető fajta: az ayrshire, norvég- és svéd vörös, valamint a kistestő típust képviselı jersey fajta üszı- és bikaborjainak adatait hasonlítjuk össze. A mérések hetente majd kéthetente ismétlıdtek, ugyanazt az egyedet 1-4-szer is lemértük adott hónapban. Megmértük az állatok legfontosabb testméreteit és sor került az arányokat jól kifejezı indexek számolására is. A borjak a Körös-Maros Biofarm Kft. telepén, azonos körülmények között nıttek föl. A magassági és mélységi méretek felvételekor megfigyeltük, hogy az elsı hónapban, a holstein-fríz bikaborjaknál volt legnagyobb a marmagasság (74,5 cm), míg a legalacsonyabb értéket, a jersey üszıknél kaptuk. Ezzel megegyezıen a hatodik hónapban a holstein bikaborjak produkálták a legnagyobb marmagasságot (104,6 cm), a legalacsonyabb értéket pedig ismét a jersey üszıborjak. Mellkasmélységüket tekintve ismételten a holstein bikák emelkedtek ki (30,5 cm), míg legkisebb mellkasmélysége a jersey bikaborjaknak volt. Az elsı havi mérésekkel összhangban az utolsó hónap átlagában a holstein fríz bikaborjak méretei a kimagaslóak (48,4 cm), azonban nem a bikák, hanem a jersey üszık bizonyultak a legkisebbnek. A szélességi méretek között foglalkoztunk a mellkas szélességgel, ahol az elsı hónapban a brown swiss bikaborjak voltak a legszélesebbek (16,8 cm) a jersey-ek pedig a legvéknyabbak. A féléves kori méretfelvételkor megmutatkozott, hogy a svéd vörös bikaborjak szélesedtek meg a legjobban (27,8 cm), a jersey ismételten a legkisebb mérettel bírt. A súlyadatokat elemezve megállapítottuk, hogy, a brown swiss fajta bikaborjai a legnehezebbek (40,8 kg), a jersey üszıborjak várakozásunknak megfelelıen a legkönnyebbek. Az utolsó hónapban mért adatok alapján a norvég vörös borjak bizonyultak a legsúlyosabbnak (182,3 kg), a jersey-ek pedig a legkönnyebbnek. A legjobb napi súlygyarapodás a norvég vörös fajta bikáinál mutatkozott (914 g).
30
EGY BIOTRÁGYA SZERÉRZÉKENYSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A JOBB TECHNOLÓGIAI ILLESZTHETİSÉG ÉRDEKÉBEN
Szerzı: Konzulens:
Frommer Dóra, II. évfolyamos BSc hallgató Dr. Lévai László, egyetemi docens
Munkám során arra kerestem választ, hogy az általam vizsgált biotrágya alkalmazható-e mint technológiai elem az agráriumban elterjedt növényvédı szerekkel együtt. Azért választottam ezt a témát, mert fontosnak tartom, hogy a környezettudatos mezıgazdaság alapköveként a biotrágyákat alkalmazni lehessen a napjainkban elterjedt növényvédı szerekkel együtt, úgy, hogy az alkalmazás a technológiai kapcsolódás miatt költségtakarékos is legyen. Az elmúlt száz évben a mőtrágyák, rovarirtószerek és gyomirtószerek alkalmazása gyorsan az eredményes termelés mérföldkövévé vált az agráriumban. Ezek használata, illetve túl használata, esetleg helytelen használata olyan problémákat idézett és idéz elı, mint a talajszennyezés és az ökológiai egyensúlyban bekövetkezett komoly változások. A mőtrágya felhalmozódása okozza például a talaj minıségének degradálódását, a felszíni vizek, talajvizek szennyezettségét és mindezek által a biodiverzitás csökkenését. Ahhoz, hogy ezeket a hatásokat kiküszöböljük, és vagy csökkentsük fontos azoknak az alternatív megoldásoknak a megtalálása, amelyek természetes úton helyettesíthetik vagy kompenzálhatják e szerek hatását. Ezen megoldások egyike közé tartozik a biotrágyák használata. A biotrágya elnevezés alatt ma olyan készítményeket értünk, amelyek a talajéletben, és a növények tápanyagellátásában fontos szerepet betöltı élı mikroorganizmusokat tartalmaznak. A hangsúly az élı mikroorganizmusokon van. Ahhoz azonban, hogy a biotrágyákat, mint új technológiai elemeket alkalmazni lehessen elıször meg kell vizsgálni, hogy milyen a gyakorlatban már általánossá vált szerekkel együtt használhatjuk ezeket, mely szerek azok, amelyekkel alkalmazni tudjuk anélkül, hogy a baktériumokat károsítanánk. A célom az volt, hogy laboratóriumi körülmények között vizsgáljam, mely növényvédı szerekkel együtt alkalmazható a baktérium alapú biotrágya, és melyekkel nem, hogy a megfelelı technológiai illeszthetıségre javaslatot tehessünk. Az általam vizsgált két baktérium törzs a két leggyakrabban elıforduló biotrágya mikroorganizmus, az Azotobacter chroccocum és a Bacillus megatherrium var. phospathikum baktériumok voltak. Eredményeimmel szeretném a biotrágyával és a hagyományos növényvédı szerekkel dolgozó gazdálkodók gyakorlatát közelebb hozni a környezettudatosabb és költségkímélıbb gazdálkodás érdekében.
31
AZ NH4NO3 MŐTRÁGYA ÉS A MICROBION UNC BAKTÉRIUMTRÁGYA HATÁSA AZ ANGOLPERJE (LOLIUM PERENNE L.) TERMÉSÉRE, ÖSSZES-N ÉS NO3-N TARTALMÁRA
Szerzı: Konzulens:
Jakab Anita, V. évfolyamos egyetemi hallgató Balláné dr. Kovács Andrea, egyetemi docens
Korunk megoldandó feladatai közé tartozik a mezıgazdasági eredető szennyezések pl.: a mőtrágya felhasználás csökkentése, hiszen a helytelenül végrehajtott tápanyag-utánpótlás számos környezeti és egészségügyi problémát okozhat. Mindezek elkerülésére igen fontos a körültekintı, talajvizsgálatokon alapuló, a növények igényeit figyelembe vevı tápanyag-utánpótlás. A szükséges, kijuttatandó trágyaadagok csökkentésére szolgálhat az ún. baktériumtrágyák alkalmazása. Talajba juttatásuk segítheti a talajélet élénkülését, a talaj szerkezetének, valamint tápanyagkészletének javulását. Tudományos munkánk során, tenyészedényes kísérletben célul tőztük ki annak vizsgálatát, hogy a növekvı adagú NH4NO3 mőtrágya és Microbion UNC baktériumtrágya hogyan befolyásolja két különbözı talajtípuson termesztett angolperje termését, összes-N tartalmát, NO3--felhalmozását. A növényt a kísérlet során háromszor növesztettük és vágtuk le. Megmértük a száraztömegeket, a növény összes-N és NO3-N tartalmát, majd kiszámoltuk a vágások megfelelı kivont értékeit. A statisztikai elemzések eredményei alapján megállapítottuk, hogy a javuló N ellátással mindkét talajtípuson szignifikánsan növekedett a termés. A baktériumtrágyás kiegészítés termésre gyakorolt hatásának nagysága és a hatás szignifikanciája talajtípusonként és vágásonként változott, de egyértelmően megállapítható, hogy a termés mennyiségét mindkét talajon pozitívan befolyásolta. A homoktalajon termesztett angolperje száraztömegeit a csernozjom talajon termesztettel összehasonlítva megállapítható, hogy a kedvezıbb tulajdonságú csernozjom talajon rendre magasabb száraztömeg átlagértékek mutatkoztak annak ellenére, hogy a kezelések mindkét talajon azonosak voltak. A növekvı N adagok hatására mindkét talajtípuson termesztett perje vágásonként kivont, valamint a kumulált kivont összes-N és NO3-N mennyisége is emelkedett, a növekedés tendenciája azonban talajtípusonként és vágásonként az aktuális N ellátottság függvényében változott. A baktériumos kiegészítés mindkét talajon, változó szignifikanciával emelte a kivont összes-N és NO3-N értékeket. A kétféle talajon termesztett perje kivont összes-N adatait összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a kedvezıbb N szolgáltató képességgel jellemezhetı csernozjom talajon az említett mutatók minden vágás esetében magasabbnak adódtak. Méréseink alapján megállapítható, hogy a Microbion UNC baktériumtrágya alkalmazása a termésre gyakorolt kedvezı hatása miatt javasolható.
32
A BIOLÓGIAILAG LEBOMLÓ ANYAGOKON ALAPULÓ BIOGÁZ-ELİÁLLÍTÁS PERSPEKTÍVÁI TISZAFÜRED TÉRSÉGÉBEN
Szerzı: Konzulens:
Jóvér János, 7.féléves BSc hallgató Dr. Kovács Elza, egyetemi adjunktus
Az anaerob rothasztást, szerves szennyezıkben gazdag hulladékok vagy melléktermékek ártalmatlanítására használva, a folyamat melléktermékeként egy kellemetlen szagú gázt kapunk, ami az anaerob körülményeket kedvelı mikroszervezetek lebontó, átalakító tevékenységének köszönhetı. A nyersanyag lehet kommunális hulladék, szennyvíziszap, mezıgazdasági, élelmiszeripari vagy erdıgazdasági melléktermék. Kutatásunk elsıdleges célkitőzése a Tiszafüred térségében biogáz elıállítására alkalmas rothasztható, szervesanyagban gazdag melléktermékek és hulladékok felkutatása volt. A tiszafüredi szennyvíztisztító telepen a szennyvíztisztítási eljárás során keletkezett szennyvíziszap mennyiségi és minıségi paramétereinek vizsgálata után, a szennyvíziszapon kívül, a közelben rendelkezésre álló rothasztható hulladékok vagy melléktermékek feltérképezését tőztük ki célul, melyek nagy mennyiségben folyamatosan rendelkezésre állnak. Alapvetı célunk volt megtudni, hogy amennyiben a keletkezett szennyvíziszap mennyisége nem elegendı a biogáz gazdaságos elıállításhoz, milyen lehetıségek állnak rendelkezésre, hogy a szennyvíziszapot valamilyen szerves hulladékkal vagy melléktermékkel kiegészítsük, ezáltal biztosítva az ökonómiailag is célravezetı biogáz elıállítás lehetıségét. A fenti információk begyőjtése után, olyan elemzı munkálatokat végeztünk, melyek képesek megvilágítani, hogy egy potenciális biogázüzem, a rendelkezésre álló alapanyagokkal milyen körülmények között és milyen feltételekkel valósulhat meg. Vizsgálataink során, ehhez a potenciális üzemhez ár- és technológiai ajánlatokat kértünk egy biogázüzemek kivitelezésével foglalkozó cégtıl. A továbbiakban a lehetséges gazdasági vonzatok vizsgálatát és támogatási lehetıségek áttekintését tőztük ki célul. A győjtött adatok függvényében költség-hatékonysági számításokat végeztünk annak érdekében, hogy megbizonyosodhassunk arról, hogy ez az üzem jövedelmezı és hosszú távon megtérülı vállalkozásnak bizonyulhat. A számítások eredményei alapján melybe belekalkuláltuk a pályázható vissza nem térítendı támogatásokra irányuló pályázati lehetıségeket, illetve az igényelhetı hiteleket is, az ajánlott üzem rentábilis lehet, melynek megtérülési idejét nagyban befolyásolja a beruházásra kapott támogatás mértéke.
33
OLAJOS MAGVAK ZSÍRSAVÖSSZETÉTELÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS A ZSÍRSAVPROFIL PÖRKÖLÉS HATÁSÁRA BEKÖVETKEZİ VÁLTOZÁSÁNAK VIZSGÁLATA
Szerzı: Konzulens:
Kovács Géza Lajos, 7. féléves BSc hallgató Borbélyné dr. Varga Mária, egyetemi docens
Tudományos Diákköri dolgozatomban arra törekedtem, hogy meghatározzam és összehasonlítsam néhány, az élelmiszeriparban gyakran felhasznált olajos mag zsírtartalmát, zsírsavösszetételét, valamint, hogy figyelemmel kísérjem, hogyan változik az ezekben a magvakban található zsírsavak aránya hı hatására. A sütı- és édesiparban, valamint a cukrászatban használt olajos növények közül a dió, kesudió, mandula, földimogyoró, szezámmag és a mák zsírsavprofilját határoztam meg. A kísérlet során pörköletlen, valamint 150 oC-n 30 és 60 percig pörkölt magvakat vizsgáltam. Hıkezelés után darálással homogenizáltam a mintákat. A zsírtartalom meghatározása Soxhlet-féle módszerrel történt. A zsírsavösszetétel meghatározása Varian CP-3800 típusú gázkromatográffal végeztem. A mintákat háromszor mértem meg, és a három mérés átlagát használtam az eredmények kiértékeléséhez. A mintákban levı zsírsavak közül az 1%-nál nagyobb arányban szereplıket elemeztem a dolgozatban. A vizsgálat alapján megállapítható, hogy az általam tanulmányozott olajos magvak jelentıs zsírtartalommal rendelkeznek. Pörkölés hatására egyedül a mákban volt észlelhetı jelentıs eltérés a zsírtartalom tekintetében. A gázkromatográfiás mérés során kapott eredményeket szárazanyagra vonatkoztatva adtam meg. Az adatokból látható, hogy az általam vizsgált növények közül a dió és a mák linolsavtartalma kiemelkedıen magas volt. Ezeknél a mintáknál a linolsav és olajsav arány nagyon kedvezı. A mandula és kesudió olajsavtartalmával tőnik ki a többi vizsgált növény közül. Telített zsírsavak a kesudióban és a szezámmagban voltak kimutathatóak nagyobb arányban. A vizsgált minták összetétele pár százalékos eltéréssel megfelelt a forrásokban szereplı értékeknek. Jelentıs eltérés csak a földimogyoró és a szezámmag mintában volt tapasztalható. Hıkezelés hatására a dió, kesudió, mandula és földimogyoró esetében nem változott jelentısen a zsírsavak egymáshoz viszonyított aránya. A szezámmag- és a mákminta esetében hıközlés hatására módosult a zsírsavösszetétel. Pörkölés hatására egyik vizsgált növény esetében sem keletkeztek transzzsírsavak. Ez azért fontos, mert a transz-zsírsavak kedvezıtlen hatásúak az emberi szervezet számára.
34
HOMOGENITÁS-VIZSGÁLATI ELJÁRÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA SZENNYVÍZISZAP ALAPÚ KOMPOSZTPRIZMÁK ESETÉBEN
Szerzı: Konzulens:
Kovács Nóra, V. évfolyamos egyetemi hallgató Hunyadi Gergely, Ph.D. hallgató
Az elmúlt években mind a hazai szabályozás, mind az Európai Unió elıírásai egyre nagyobb figyelmet fordítanak a biológiailag bontható hulladékok ártalmatlanításának lehetıségeire. Az ilyen típusú hulladékok - csakúgy, mint a szennyvíziszap - hulladéklerakókban történı elhelyezése környezetvédelmi szempontból nem támogatható, ezért a szennyvíziszap felhasználását a mezıgazdaságban kell megoldani (komposztálás, biogáz elıállítás). A komposztálási folyamat során a cél, egy olyan stabil végtermék elıállítása, amely kiváló minıségi paraméterekkel rendelkezik. A lebontás hatásfokát több fizikai paraméter változtatásával is befolyásolhatjuk (keverési arány, C/N arány, átlevegızöttség, homogenitás, stb.). A szennyvíziszap felhasználásával kialakított komposztprizmákban végbemenı lebontási folyamatok hatékonyságának egyik elengedhetetlen feltétele a homogén prizma kialakítása. A homogén szerkezet kialakítása azonban számos nehézségbe ütközik (keverési hatásfok, költséghatékonyság). A komposzt homogenitás vizsgálatának hatékony, kidolgozott módszere ráadásul eddig nem ismert. A mostanáig leggyakrabban alkalmazott módszer a szemcseeloszlás vizsgálata. Ez az eljárás azonban idıigényes, és nagy mintaszámot igényel. Dolgozatom célja egy olyan vizsgálati módszer kidolgozása, amellyel hatékonyan lehet meghatározni a komposztprizma homogenitását. A vizsgálatok során olyan szennyvíziszap alapú komposztprizmákat vizsgáltunk, amelyben a szennyvíziszaphoz főrészport adtunk adalékul. A meghatározás alapját az alapanyagok eltérı tulajdonságai adták. Ennek megfelelıen a komposztprizma homogenitását a nedvességtartalom, a nehézfémtartalom, valamint a gázeloszlás alapján határoztuk meg. Az elemzett eljárások közül a gáztartalom vizsgálata a leghatékonyabb. Bár eszközigénye költséges, mégis számos elınye ezt a hátrányát kompenzálja. A gázeloszlás vizsgálata kiküszöböli a mintavételezés problémáját, hiszen a mérés a helyszínen történik. Ez a homogenitáson kívül lehetıséget biztosít a szennyezıgáz kibocsátás becslésére, illetve a komposzt-érettség, és a degradáció hatékonyságának meghatározására is.
35
MEZİHEGYES LÓTENYÉSZTÉSÉNEK TÖRTÉNETE A MEGALAPÍTÁSTÓL NAPJAINKIG
Szerzı: Konzulens:
Kónya Gergı, III. évfolyamos BSc hallgató Dr. Kovács János, egyetemi docens
Célom az, hogy az elérhetı források alapján bemutassam a mezıhegyesi lótenyésztést a megalapítástól napjainkig. A lótenyésztéshez kapcsolódó egyéb mezıgazdasági ágazatok is említésre kerülnek. A mezıhegyesen kitenyésztett lófajtákat bemutatom. Kialakulásukat, fejlıdésüket, mai helyzetüket egyaránt jellemzem. A témával a mezıhegyesi lófajták értékére szeretném felhívni az emberek figyelmét. Mezıhegyesen a minıségi lótenyésztéshez ideálisak a körülmények. 1785-ben, II. József osztrák császár által alapíttatott Mezıhegyesen katonai pótló ellátó ménes. A korábban füves puszta néhány évtized alatt európai jelentıségővé nıtte ki magát. A tenyésztési eljárás oly kiválónak bizonyult, hogy a megalapítás után néhány évtizeddel már egyöntető állományról beszélhetünk. A tenyésztési technika fejlesztése és a rendszeres tenyészanyag vétel meghozta eredményét, három lófajta alakult ki Mezıhegyesen, további két fajtára jelentıs hatást gyakorolt az itteni környezet. Az elsı világháborúig szépen fejlıdött a mezıhegyesi lótenyésztés. A háború megviselte a ménest, de sikerült gyorsan talpra állnia. A második világháború azonban maradandó kárt tett a lóállományban. A háború idején egy szakértı angol tábornok megállt North-Star XVII. mezıhegyesi tenyésztéső törzsmén elıtt, sapkáját levéve ezt mondta a társaságában levı tiszteknek: „Ha ez nı volna, azonnal feleségül venném.”. Rajta kívül bizonyára sokan nagyra tartották a mezıhegyesi lovakat. 1945-tıl az addigi katonai irányítású ménes civil intézményként folytatta tevékenységét. Szerencsére az 1960-as években sikerült a világháború hányadtatásait kihevernie a ménesnek. A lovak a megalapításkori katonai szerep helyett ekkorra már teljesen a mezıgazdaságban lettek használatosak. Új döntés értelmében Mezıhegyesen ügetı és ugró sportló tenyésztés vette kezdetét az 1960-as években. A nóniusz tenyésztést folytatták, a többi tradicionális fajtát áthelyezték. A ménes mai feladata egy nóniusz törzsménes, illetve a fajta fenntartása. Továbbá díjugratásra alkalmas sportlovakat tenyésztenek. Számos külföldi kapcsolattal rendelkeznek, a nóniusz fajta legmeghatározóbb tenyészete napjainkban is. Az itt tenyésztett lovak mind sportban, mind hobby célokra megfelelnek. Mezıhegyes napjainkban is bizonyítja rátermettségét a lótenyésztésben.
36
A SZELÉNELLÁTÁS HATÁSA A KUKORICA ÉS NAPRAFORGÓ CSÍRANÖVÉNYRE
Szerzı: Konzulensek:
Nagy Kinga Orsolya, III. évfolyamos BSc hallgató Dr. Kovács Béla, egyetemi docens Dr. Lévai László, egyetemi docens
Magyarországon a vezetı halálozási okok között dominánsak a szív, az érrendszeri, valamint a daganatos betegségek. Az orvosi diagnosztikai eljárásokban és a gyógyításban bekövetkezett fejlıdés ellenére több mint 7 millió ember hal meg évente daganatos megbetegedésekben, a WHO felmérése alapján. A tudomány jelenlegi állása szerint a betegségek legalább harmada megelızhetı lehetne. Egészségi állapotunkat elsısorban az életmódunk határozza meg. A betegségmegelızésben fontos szerepet játszik a helyes étrend, a vitamin, az ásványi anyagok, valamint a megfelelı mennyiségő antioxidánsok bevitele. Az orvostudománynak, az ok-okozati összefüggésekre alapozott gyógyító munkája a prevención alapszik. A betegségek megelızéséhez a szelénkutatás nagyban hozzájárul. A szelén esszenciális mikroelem, fiziológiai szerepét fokozza, hogy antioxidáns szereppel bír. Védi a sejteket a szabadgyökök okozta károsító hatásokkal szemben, és hozzájárul az immunrendszer egészséges mőködéséhez. Hiányát összefüggésbe hozzák az általános ellenálló képesség csökkenésével, a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek kialakulásával. Ellentmondásossága abból adódik, hogy meghatározott koncentráció fölött a növényekre és az emberekre is veszélyes. A szelén az elemek közül a legszőkebb toleranciatartománnyal jellemezhetı, azaz a szükséges és a toxikus mennyiség nagyon közel esik egymáshoz. A szelénellátás kutatásának egyik szegmense a tápanyagok szeléntartalmát befolyásoló tényezıket kutatja. A kutatás komplex, és tudományágak együttmőködését igényli. A növény szeléntartalmát, többek között, a talaj felvehetı szeléntartalma szabja meg. Számos európai országban, így Magyarországon is, a talajok szelénben meglehetısen szegények, ezért a növényi eredető élelmiszeripari termékek fogyasztásával biztosítható szelén bevitel csak töredéke a szükségesnek. Ezért fontos, hogy megvizsgáljuk a növények szelénfelvételt a növény-tápoldat, valamint a növény-talaj rendszerben. Munkám során a következı kérdésekre kerestem a választ: • Egy egyszikő (kukorica), illetve egy kétszikő (napraforgó) növény szelén felvétele mennyiben függ a szelén ellátástól tápoldaton, illetve talajon (rizoboxban) végzett kontrollált kísérletek során? • Hogyan oszlanak meg a különbözı szelénformák (szelenit és szelenát) a kísérleti növények hajtásaiban és gyökereiben, és milyen ezek koncentrációja? • Milyen hatással van a szelénellátás az egyes makro- és mikroelemek mennyiségére a vizsgált növényekben?
37
TEREPMOTOROSOK KÖRNYEZETI HATÁSAI A ZEMPLÉNI-HEGYSÉGBEN
Szerzı: Konzulens:
Nagy Marina, 7. féléves BSc hallgató Dr. Bihari Zoltán, egyetemi docens
A technikai haladás, a gazdasági fejlıdés napjainkban már odáig vezetett, hogy nemcsak a világon, de hazánkban is egyre kevesebb a természetközeli táj. Ilyen tájakhoz tartozik a Zempléni-hegység nagy része is. Védetté nyilvánításával minden természetet szeretı ember vágya teljesült. Ennek ellenére egyre nagyobb problémát okoz a térségben is, a tiltott helyen őzött sportos tevékenységek, melyek nemcsak a szakma elkötelezettjeit háborítják fel és késztetik cselekvésre, hanem minden olyan embert is, akik szabadidejükben nyugalomra vágynak. Ez a két, teljesen másként gondolkodó embercsoport közötti szakadék egyre mélyebbé válik, és egyik fél sem hajlik a közös megegyezés irányába. A terepmotorosok a természetben őzött sport iránti szenvedélyükkel, a természetvédık pedig a természet értékeivel érvelnek. A megoldás a felek kompromisszumkészségén múlik. Természetet szeretı és a természeti értékeket óvó emberként az egyik oldal álláspontját ismerem és vallom is, viszont hiszek az emberek intelligenciájában és abban, hogy nincs szükség az erıszakra, annak érdekében, hogy megoldást találjunk a problémákra. Így dolgozatom célja a terepmotorosok szokásainak a megismerése, ezáltal pedig egy mőködıképes és hatékony terv kidolgozása, arra nézve, hogyan lehetne a természetet szeretı és a motorizált sportokat kedvelı emberek nézeteit egymáshoz közelebb hozni. A motorosok szokásainak megismeréséhez véleményem szerint legjobb módszernek a kérdıíves felmérés bizonyult. Így egy 15 kérdésbıl álló, gyorsan kitölthetı kérdıívet állítottam össze. Találkozhatunk a kérdıívben a szokásaikra irányuló kérdésekkel, valamint a véleményükre kíváncsi kérdésekkel is. A kérdésekre általában 3 választási lehetıséget biztosítottam, melyet gyakran kiegészítettek a kitöltık. A kérdıíveket magukkal a terepmotorosokkal töltettem ki. 102 terep- illetve krosszmotoros által kitöltött kérdıívet dolgoztam fel. A kitöltött kérdıívek kiértékelése egyszerő százalékszámítással történt. A téma aktualitásához kétség sem fér, szinte hetente hallunk, olvashatunk, a két fél összetőzéseirıl, és úgy gondolom, hogy fontos megismernünk a terep motorosok szokásait, ahhoz hogy az ellenük való fellépés a lehetı leghatékonyabb legyen. A dolgozatommal-e problémakör megoldásához szeretnék hozzájárulni.
38
KÜLÖNBÖZİ SÚLYBAN VÁGOTT CHAROLAIS BIKÁK VÁGÁSI ÉS CSONTOZÁSI EREDMÉNYEI
Szerzı: Konzulens:
Papp Anikó, V. évfolyamos egyetemi hallgató Dr. Czeglédi Levente, egyetemi adjunktus
Régóta vita tárgyát képezi az optimális vágási súly. Más igényekkel lép fel a tenyésztı, a feldolgozóipar és a fogyasztó. Célunk az volt, hogy megvizsgáljuk a charolais fajta esetében, hogyan alakul a vágóérték néhány tényezıje a súly függvényében. A múltban lezajló szakosítási folyamatok során nagyszámú kísérletet végeztek különbözı keresztezési kombinációk hízlalási, vágási és csontozási eredményeit vizsgálva. A charolais fajta rendre feltőnik ezen vizsgálatokban, mint végtermék elıállító apai vonal. Az állattenyésztık azonban mindig azon fáradoznak, hogy a piac változó igényeit kielégítsék, így az ideális húsmarha az idık folyamán változik. A charolais többnyire keresztezési partnerként volt jelen a múltban történt vizsgálatokban. Mi a fajtatiszta állatok különbözı testsúlyig történı hízlalását és vágóértékének vizsgálatát tőztük ki célul. Választásunk azért esett erre a fajtára, mert a mai piaci viszonyokat figyelembe véve egy olyan fajtáról beszélünk, amelynek nagy a fejlıdési erélye, jó a gyarapodási készsége és nagytömegő az izomzata, továbbá az egyik legkedvezıbb piaci felvásárlási árat kínálják a fajtatiszta és a keresztezett hízóalapanyagért és végtermékért egyaránt. Vizsgálatunkkal a következı kérdésekre kívántunk választ kapni: • milyen életkorig, • milyen élısúlyig, • illetve milyen hízottsági fokig lehet hizlalni az adott fajtát, minıségromlás nélkül, figyelembe véve a tenyésztıi, a feldolgozóipari és a fogyasztói igényeket. Vizsgálatainkat az Abaúji Charolais Mg. Zrt.-nél végeztük. Három különbözı súlykategóriában került levágásra 7-7 egyed, melyet 43 db hízóállat közül választottunk ki. A kiválasztott egyedek vágása és csontozása a Ko- Bor hús Kft vágóhídján, Jászszentandráson történt. A feldolgozott szakirodalommal ellentétben vizsgálataink megmutatták, hogy a 600 kg-nál nagyobb végsúlyra történı hízlalás sem jelent a hús és a faggyú százalékos arányában negatív elmozdulást. A vizsgálati eredmények értékeit figyelembe véve összességében megállapítható, hogy a vágás optimális súlya charolais bikák esetében 600 és 700 kg között van. 700 kg fölötti értékek mellett is jó vágási tulajdonságokat mutat, ám csak abban az esetben érdemes a magasabb súlyra történı hízlalás, ha azt a piaci körülmények (alacsony takarmányozási költségek és alacsony felvásárlási árak) szükségessé teszik.
39
A MAGYAR SZÜRKEMARHA SZARVALAKULÁSA ÉS A SZARV NÉPMŐVÉSZETI FELHASZNÁLÁSA
Szerzı: Konzulensek:
Páll Petra, V. évfolyamos egyetemi hallgató Dr. Komlósi István, egyetemi docens Dr. Radácsi Andrea, tudományos segédmunkatárs
Az európai gazdasági életben évszázadokon át jelentıs szerepet töltöttek be a különbözı haszonállatfajok. A magyar szürkemarha egykor fontos gazdasági tényezı volt Magyarország életében és a nyugat-európai városokba lábon hajtott exportcikk volt. A szarvasmarha szarva jelképpé, szimbólummá alakult különbözı civilizációkban. A magyar szürkemarha esetében a szarv – mely az intenzív termeléső fajták esetében inkább nem kívánatos tulajdonság - jelentıs szerepet tölt be. A hosszú szarv nemcsak fajtajelleg, hanem hozzájárul e fajta szépségéhez is. A magyar szürkemarha levágása után is értéket hagy az elıkelıséget és hatalmat sugárzó szarvával, trófeájával. A szarvból egykor használati tárgyakat – pásztorkészség, ivótülök, borotvatok, kaszatokmány, gombok, stb…- készítettek. Manapság nem feltétlenül a praktikusság miatt, inkább az esztétikumért készülnek belıle ún. „folklórhungarikumok”. A szarv igen gyakori felhasználása magával vonta iparszerően mőködı szakmák kialakulását (fésősök, gombosok, csutorások). A szaruból készült tárgyak díszítésére különbözı díszítési technikák és motívumok alakultak ki. Mivel a szarv a magyar szürkemarha esetében fontos szerepet tölt be, a különbözı szarvalakulások vizsgálatát; anyáról lány ivadékra történı öröklıdését és az egyes szarvalakulások megoszlását vizsgáltam a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegırzı Kht. 546 tehenén. A leggyakrabban elıforduló szarvalakulások a vizsgált állományban – gyakorisági sorrendben – a csákó, táblás, gallyas, villás, tulipán, kukora alakulások voltak. Az állományban 35 anya-lány párt találtam. Megvizsgáltam, hogy meghatározott szarvalakulású anyák ivadékainak a szarvalakulásai hogyan oszlanak meg, illetve azt, hogy az apa hogyan befolyásolhatja a leányivadékok szarvalakulását.
40
HÚSKÉSZÍTMÉNYEK NITRIT ÉS NITRÁT TARTALMÁNAK VIZSGÁLATA
Szerzı: Konzulens:
Petrovics Ákos, 7. féléves BSc hallgató Dr. Kovács Béla, egyetemi docens
A dolgozatomban egyrészt különbözı gyártóktól származó termékekben, azaz 4 féle császárszalonnában, 6 féle sonkában és 7 féle kolbászban, illetve vastagkolbászban vizsgáltam a nitrit és nitrát tartalmat, valamint ugyanezen termékek nátrium és kálium tartalmát mértem. Másik része a vizsgálataimnak, hogy nyers húsok pácolását végeztem el sonkapác-sóval, melynek ugyancsak a nitrit és nitrát, illetve nátrium és kálium elemtartalmát vizsgáltam. A pácoláshoz sertés húst és csirke húst használtam. A pácolást megelızıen a sonkapác-sónak is megmértem a nitrit és nitrát tartalmát. A dolgozatom fı célja egyrészt az volt, hogy megismertessem az olvasóval a húskészítményeinkben alkalmazott legveszélyesebb élelmiszer-adalékanyagot. Másrészt a célom az volt, hogy megvizsgáljam néhány, a boltokban kapható húskészítményeink nitrát és nitrit tartalmát és ezeken keresztül világosabbá, illetve néhány számolás során, példákon keresztül „kézzel fogható” eredményeket kapjak. Harmadrészt azt szerettem volna a dolgozatomban bemutatni, hogy ha házilag készítünk sonkát, amely elkészítési mód nem garantált, nem ellenırizhetı környezetben történik, akkor feltehetıen milyen mennyiségben tartalmazhatja a nitrit és nitrát ionokat. A vizsgálataim során a következıket tapasztaltam: • A következı húskészítmények tartalmazták a legtöbb nitrátot: sonkafélék közül a Tesco szeletelt szendvicssonka, kolbászfélék közül a Tesco diákcsemege és a szalonnák közül a Surjány Kolozsvári szalonna. • A legtöbb nitritet sonkafélék közül a Sága selyemsonka, kolbászfélék közül a Kaiser paprikás kolbász és a szalonnafélék közül a Surjány Kolozsvári szalonna tartalmazta. • Az általam készített, házilag pácolt sonkákban meglehetısen magas nitrit, nitrát és nátrium tartalmat mértem. • Összességében a vizsgálataimban szereplı mindegyik húskészítménynek magas volt a nátrium tartalma. Végül egy olyan lehetıség konkrét tervét ismertettem a dolgozatomban, amivel kiválthatnánk ezen adalékanyagok használatát
41
A PARADICSOM LIKOPIN ÉS β-KAROTIN MENNYISÉGÉNEK VÁLTOZÁSA HİKEZELÉSEK HATÁSÁRA
Szerzı: Konzulens:
Péterffy Réka Júlia, II. évfolyamos MSc hallgató Borbélyné dr. Varga Mária, egyetemi docens
Napjainkban az ember táplálkozása és a szennyezı anyagokban bıvelkedı környezete miatt fokozott szinten ki vagyunk téve azoknak a hatásoknak, melyek eredményeképpen számolnunk kell szervezetünkben kialakuló szabadgyökök káros, roncsoló hatásaival. A szabadgyökök károsítják a fehérjéket. Mindez a sejtmőködés zavarához vezet. A betegségek megelızése területén szerzett gyakorlati táplálkozási tapasztalatok alapján végzett tudományos kutatások mutattak rá arra, hogy a növényi eredető élelmiszerekben számos olyan összetevı van, amely hatékonyan erısíti az emberi szervezet antioxidáns védekezési potenciálját. Célunk annak kiderítése volt, hogyan alakul a likopin és karotin tartalom különbözı idejő és jellegő hıkezelések esetében –a szupermarketekben is fellelhetı- paradicsomoknál. A paradicsom piros színanyagát a likopin adja, melynek preventív szerepét számos daganatos megbetegedés (here-, prosztata-, és petefészek-daganat), valamint a stroke kialakulásában epidemiológiai adatok is alátámasztják. A β- karotin az A-vitamin provitaminja. Preventív szerepe a tüdı-, méhnyak, bélés gyomordaganatok esetében igazolt, illetve csökkenti a vér koleszterin szintjét, valamint a szürkehályog kialakulásának a kockázatát. Vizsgálataink igazolták, hogy a hıkezelésnek alávetett paradicsom likopin tartalma emelkedik a feldolgozás során. Ezáltal az ilyen módon elkészített ételek fogyasztása nagyban hozzájárul egészségünk védelméhez.
42
PRITAMIN- ÉS KÁPIA TÍPUSÚ PAPRIKAFAJTÁK ANTIOXIDÁNS SŐRŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA
Szerzı: Konzulens:
Péterffy Réka Júlia, V. évfolyamos egyetemi hallgató Dr. Remenyik Judit, egyetemi tanársegéd
Napjainkban az érdeklıdés középpontjába kerültek az ún. antioxidáns kapacitású vegyületek, amelyek képesek eliminálni a ROS-t nem enzimatikus úton. Ebbe a vegyületcsaládba tartoznak a vitaminok, flavonoidok, antocianinok, különbözı gallo- és ellagiltanninok, valamint a karotinoidok. Az egyik legjelentısebb karotinoid forrásunk a paprika. Vizsgálataink célja, hogy feltérképezzük a pritamin- és kápia típusú paprikafajták magas antioxidáns kapacitásáért felelıs karotinoidjainak minıségi-, és mennyiségi jellemzıit. Összehasonlítottuk a DE AMTC Kertészeti Bemutatókertjében 2006, 2007 évben termesztett fajták zsíroldékony antioxidáns sőrőségét, összes karotinoid tartalmát. Meghatároztuk azoknak a karotinoidoknak a mennyiségi változását, amelyek a humán szervezetek számára felvehetık: így α-, β-karotin, lutein, zeaxantin. Zsíroldékony vitaminok közül az α-, és a γ-tokoferol koncentrációjának változását hasonlítottuk össze. Az zsíroldékony antioxidánsok meghatározására új mérési eljárást dolgoztunk ki, melyben a fotokemilumineszcencia módszerét alkalmaztuk. A mérési eredményeinket összevetettük az irodalomban eddig alkalmazott FRAP módszerrel kapott eredményekkel. A mérést PHOTOCHEM (Analytik Jena AG Germany) segítségével végeztük. A karotinoidok és a tokoferol izomerek detektálására és mennyiségi meghatározására kromatográfiás eljárást fejlesztettünk. Méréseink alátámasztották azt a feltételezésünket, miszerint a magyar Kápia-, és Pritamin típusú fajták, a jelenleg termesztett fajták közül, kiemelkedı értékekkel rendelkeznek. Nem csak a C-vitamin tartalmuk miatt jelentısek, de a karotinoidok bioszintézise során képzıdı- klinikai kísérletekkel bizonyított hatású-vegyületek felhalmozódása is jelentıs. Méréseink alapján azt tapasztaltuk, hogy a napsütéses órák száma nemcsak a karotinoidok mennyiségi változására van hatással, hanem az α-, β-karotin, arányra is, és az ezekbıl szintetizálódott lutein és zeaxantin koncentrációjára is. További kísérletekben kívánjuk vizsgálni sárga, lila és zöld Raschel háló alkalmazása során hogyan változik a pirosra érı fajták karotinoid szintézise során a fenti vegyületek koncentrációja.
43
A TİGYEGÉSZSÉGÜGYI ÁLLAPOT FELMÉRÉSE EGY INTENZÍV TEJELİ TEHENÉSZETBEN
Szerzı: Konzulens:
Prokop Anita, V. évfolyamos egyetemi hallgató Dr. Pécsi Anna, egyetemi adjunktus
A tej a legtermészetesebb táplálékunk. Eredeti rendeltetése, az újszülött állat táplálása, de mivel a szarvasmarha az újszülött borjú igényénél jóval több tejet tud termelni, amely részben az állat tenyésztése során végbement változásoknak köszönhetı, a tej jelentıs részét emberi táplálkozásra is felhasználják. A tejben lévı zsírok, ásványi anyagok, fehérjék és vitaminok közel az emberi szervezet számára szükséges mennyiségben vannak jelen, ezért biológiailag jól értékesülnek. Sokféle felhasználása ismert az élelmiszeriparban, a legjobb és legösszetettebb táplálékot szolgáltatják. Ezek minıségét és biztonságát elsısorban a tejet adó tehén – nagyrészt a tıgy – egészségi állapota, illetve a fejés, a tejkezelés, takarmányozás szakszerősége határozza meg. A vizsgálataimat a Kinizsi 2000 Zrt. tejtermelı tehenészetében Fábiánsebestyénen végeztem. Dolgozatomban feltártam a tıgygyulladások okait: vizsgálatok alapján megkerestem a leggyakoribb kórokozókat, illetve azokat a környezeti és technológiai tényezıket, amelyek hatással vannak a tıgygyulladások kialakulására. Ezen utóbbi tényezık javítására, ellenırzésére nagyobb hangsúlyt kell fektetni a termelés során. Vizsgáltam a tıgygyulladások elıfordulásának gyakoriságát különbözı idıszakokban, illetve a visszatérı esetek elıfordulási arányát. Érdekelt, hogyan hat a betegség elıfordulásra az állatok termelésére. Áttekintettem az elvégzett gyógykezeléseket. Kíváncsi voltam arra is, hogy végeznek-e tıgygyulladások elıfordulásának csökkentését célzó szelekciót, illetve hogyan kezelik a magas szomatikus sejtszámú tejet. Két év adatait dolgoztam fel és értékeltem a Microsoft Office 2003 Excel programja segítségével. Mindezt azért tartom fontosnak, mert a tıgygyulladás a tejelı tehenészetekben rendkívül elterjedt. Azokban az állományokban, ahol nem alkalmaznak hatásos antimasztitisz programot, a tehenek 50%-nak legalább egy tıgynegyede, 30%uknak pedig legalább két tıgynegyede fertızıdik a laktációs idıszak alatt. A tıgygyulladásos tehén folyamatos fertızıdési forrás a többi állat számára. A masztitisz gazdasági kártétele óriási, a költségek legnagyobb arányát a tejmennyiség csökkenése okozza, amely esetenként elérheti a 70%-ot, ezáltal csökkentve az ágazat jövedelmezıségét. Mindamellett a tehén számára egy fájdalmas, kellemetlen esemény, mely rontja a komfortérzetét.
44
A GENOTÍPUS HATÁSA A JUHOK HÚSTERMELİ KÉPESSÉGÉRE
Szerzı: Konzulens:
Puskás Gábor, III. évfolyamos BSc hallgató Dr. Kukovics Sándor, egyetemi magántanár Stefanovicz Borbála, Ph.D. hallgató
A magyarországi juhtenyésztésnek a közeljövıben jelentıs kihívásokkal kell szembenézni. Számottevı lemaradásunk van fıként az egy anyajuhra jutó hasznosult szaporulatban, és az egy anyajuhra jutó csontos hústermelésben. Ahhoz, hogy versenyképesek tudjunk maradni, a jelenleginél jobb minıségő, zömében keresztezett, intenzíven takarmányozott bárányokat kellene kínálnunk. A hazai juhtenyésztés versenyképességének javításához igen fontos és ígéretes keresztezési partnerek lehetnek (brit tejelı, charollais, ile de france, német feketefejő, német húsmerinó, suffolk, texel). A fenti problémák ismeretében a célom volt megvizsgálni, hogy: • a hízlalási eredményeket hogyan befolyásolta a keresztezés, • a gyimesi rackában (kontroll csoport) milyen mértékben módosul a különbözı testtájak összetétele a keresztezés hatására, • a genotípus hogy befolyásolja a bárányhús fehérje, zsír, szárazanyag, hamu tartalmát, illetve aminosav és zsírsav összetételét. Vizsgálataimat 2007 ıszén végeztem, melynek során a gyimesi racka volt a kontroll csoport és ezen kívül a fent említett 7 különbözı genotípust vontam be a kísérletbe. 2007-es méréseim arra keresték a választ, hogy a gyimesi racka, különbözı fajtákkal történı keresztezés hatására, milyen mértékő változást mutat a húsminıség terén. A hízlalás 58 napig tartott, mely alatt intenzív takarmányozást alkalmaztunk. A hízlalási idıszak végén csoportonként 28-35 közötti állat került vágásra. Ekkor az átlagsúly 28,83 és 31,15 kg között alakult. Vágási kihozatal tekintetében az ile de france, texel és a charollais F1 bárányok érték el a legjobb eredményt. A húsok S/EUROP minısítését a vágás napján, a vágóhíd juhminıséggel foglalkozó szakembere végezte. Konformációt tekintve a vizsgált állomány egésze R, O és P kategóriába esett, amely nem tekinthetı kedvezı EU-minıségő húsnak. A kémiai vizsgálatokat a comb és rövid karajból vett mintákból végeztem. Megvizsgáltam a húsok szárazanyag, abszolút zsír, fehérje, hamu tartalmát, illetve aminosav és zsírsav összetételét. A húsrészek kémiai összetétele alapján a karaj bizonyult a legértékesebbnek. Az elmúlt évek során elvégzett vizsgálatok alapján megállapítható, hogy apai húsfajták használatával a végtermék bárányok minısége javítható.
45
PALLAGI GYÜMÖLCSÖS TALAJ ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI TULAJDONSÁGAINAK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE
Szerzı: Konzulens:
Pusztai István, 7. féléves BSc hallgató Dr. Nagy Attila, egyetemi tanársegéd
A vizsgálatokat a DE-AMTC-MTK Tangazdasága és Tájkutató Intézetének Pallagi Kertészeti Kísérleti Telep és Tanüzemében az intenzív termesztéső alma gyümölcsösében végeztük. A dolgozatom során szemcseméret eloszlás, kémhatás, elektromos vezetıképességet, valamint hidrométeres eljárást, minimum, maximum és kapilláris vízkapacitást, röntgeneszcenciás spektrometriás mérést végeztem, ugyanis ezek segítségével megfelelı mennyiségő információt kaphatunk az adott terület talaj típusáról, fizikai paramétereirıl, vízgazdálkodási tulajdonságairól. Ennek tükrében a fıbb célkitőzéseim a következıek voltak: • a pallagi kutató telep talaja fizikai tulajdonságainak vizsgálata, • a talaj tömörödöttségének mérése, • a talaj vízbefogadó képességének vizsgálata, • a vizsgált talajban található elemtartalom és pH meghatározása, • a nagycsapadékok gyümölcs ültetvényre gyakorolt hatása a talajfizikai és vízgazdálkodási paraméterek alapján. A dolgozat során alkalmazott térinformatikai elemzéseket a Surfer 9 programmal végeztük. Az eredményeink alapján kitőnik, hogy bár a terület homok fizikai féleségő, a 30-40 cm-es talajrétegben erısen tömörödött (>3MPa). Emellett a tömörödöttség a vízbefogadó képességben is nagymértékben módosít, amelyet 12 mm/h-ban állapítottunk meg vízzel telített talajban. Többek között az idıszakos víztöbblet valószínőleg ennek köszönhetı. A fenti eredmények alapján meghatározhatóak azok a területek, ahol középmély talajlazítás szükséges végezni, a mikroelem ellátottság és pH alapján pedig térhelyesen meghatározhatóak azok a területek ahol talajjavítás, illetve mikroelem trágyázás szükséges.
46
AKÁCMÉZ ALAPTULAJDONSÁGAINAK VÁLTOZÁSA KÜLÖNBÖZİ CUKORTERMÉKEK HATÁSÁRA
Szerzı: Konzulensek:
Szabó Edina, III. évfolyamos BSc hallgató Borbélyné dr. Varga Mária, egyetemi docens Czipa Nikolett, Ph.D. hallgató
Napjainkban az egyre nagyobb jelentıséghez jutó egészséges táplálkozás fontos részét képezi a méz folyamatos fogyasztása. A méznek ugyanis antibakteriális, antioxidáns, sebösszehúzó hatása van, ezek mellett pedig még számos vitamint is tartalmaz. Azonban az elmúlt években elıtérbe kerülı élelmiszerhamisítások a mézet is érintették. A sorozatos botrányok arra ösztönöznek, hogy több figyelmet fordítsunk az élelmiszerek minıségére. A méz már ısidık óta fogyasztott élelmiszer, mégis hamisítása csak a tömegtermelés rohamos fejlıdéséhez köthetı. A hamisítás a méz esetén azt jelenti, hogy a mézet különbözı cukortermékekkel hígítják fel, vagyis az eredeti mézzel spórolnak. Tudományos diákköri munkám során azért választottam vizsgálataim témájául a mézhamisítást, hogy bemutassam, hogyan változnak az akácméz alaptulajdonságai különbözı cukortermékek hatására, vagyis milyen mértékben okoznak a cukortermékek minıségromlást. A mézminták tulajdonságainak vizsgálatait a DE AMTC MTK Élelmiszertudományi, Minıségbiztosítási és Mikrobiológiai Intézet hallgatói laboratóriumában végeztem. A kísérlethez szükséges, 2008-as győjtéső akácmézet egy debreceni ıstermelıtıl kaptam. A mézet három különbözı arányban kevertem három cukorféleséggel (10%; 20%; 30%-ban), úgymint invertcukorral, glükóz sziruppal, és cukoroldattal. A glükóz esetén a 10%; 20%; 30% mellett 40%-ban is történt az eredeti akácmézzel való keverés. Ezen mintákkal párhuzamosan, az összehasonlíthatóság érdekében az eredeti akácméz tulajdonságait is vizsgáltam. Az eredeti akácméz, és a cukortermékekkel dúsított minták vizsgálata során mérésre került: a víz- és összcukor tartalom, a pH, az elektromos vezetıképesség, a savasság, a HMF-, és prolintartalom. Célom az volt, hogy a bebizonyítsam, a méztermelésnek, és –forgalmazásnak is fontos része a minıség folyamatos ellenırzése, vagyis a hamisítás kiszőrése. Hiszen a cukortermékek ténylegesen rontják az akácméz alaptulajdonságait, ezáltal a magyar akácméz presztízsét. Bár nem káros az egészségre az úgynevezett „hamisított” méz, mégsem a kívánt minıséget kapjuk, a tiszta termék áráért. Kísérletemmel sikerült igazolni, hogy valóban csökkennek az akácméz legfontosabb minıségi paraméterei, ha cukortermékkel dúsítják.
47
A HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉS ALKALMAZHATÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA TALAJTANI ÉS NÖVÉNYÉLETTANI PARAMÉTEREK TÉRKÉPEZÉSÉHEZ KIS HETEROGENITÁSÚ MINTATERÜLETEK ESETÉN
Szerzı: Konzulens:
Szalóki Annamária, 7. féléves BSc hallgató Dr. Kovács Elza, egyetemi adjunktus
A mai növénytermesztési gyakorlat jellemzıen még nem veszi figyelembe a táblán belül elıforduló talajtani heterogenitásokat. Ugyanakkor az informatika és a távérzékelés rendkívül gyors fejlıdése napjainkban már alapul szolgál a jelenlegi talajmővelési, trágyázási, öntözési stb. beavatkozások precíziós szemlélető megközelítésére. Különösen újszerő megközelítés a hiperspektrális távérzékeléssel nyert adatok gyakorlati célú hasznosítása. A technológia alkalmazhatóságának feltétele azonban az adaptálhatóság és a korlátok feltárása. Potenciális korlátozó tényezı lehet a technológia jellegébıl adódóan a térben relatíve homogén adottságok becslésének behatárolt megbízhatósága. Kutatásainkat ennek tükrében domborzati, talajtani szempontból kis heterogenitású, talajmővelési szempontból homogén mintaterületeken végeztük. Vizsgálataink alapját felszíni nagy felbontású 400-2450 nm tartományban mért reflektancia értékek képezték, melyek lehetıséget biztosítottak arra, hogy az adatállomány információ tartalmát részletes statisztikai elemzéssel igazoljuk. Az összefüggés vizsgálatok talajtani szempontból kapilláris vízemelésre, Aranyféle kötöttségi számra, kémhatásra, még növénytani szempontból homogén kukorica ültetvény esetén klorofill-a koncentrációra irányultak, melyek meghatározása laboratóriumi körülmények között történt. A vizsgált talajtani paraméterekre statisztikailag gyenge korrelációt állapítottunk meg, ugyanakkor a levélben mért klorofill-a koncentrációra jellemzıen 900.46 nm, 890.96 nm, 964.80 nm, 438.44 nm, 841.05 nm-es hullámhosszaknál volt igazolható összefüggés, melyekbıl a származtatott becslı modell alkalmazhatósága R2 =0,99 értékkel jellemezhetı.
48
DEBRECEN LEVEGİSZENNYEZETTSÉGÉNEK HATÁSA A KISLEVELŐ HÁRS (TILIA CORDATA MILL.) EGYES LEVÉLMORFOLÓGIAI BÉLYEGEIRE
Szerzı: Konzulensek:
Szilágyi Zsuzsanna, V. évfolyamos egyetemi hallgató Dr. Novák Tibor, egyetemi adjunktus Kovács Szilvia, egyetemi tanársegéd
Napjainkban egyre több nemzetközi és nemzeti szintő kutatás foglalkozik a környezeti monitorozással. Bioindikációs eljárással táji, regionális és országos léptékéig végezhetık környezetállapot- (környezetterhelés-) vizsgálatok. Segítségével cselekvési tervet készíthetünk környezetünk és egészségünk védelme érdekében, egy élhetıbb épített környezet kialakítására. Az alkalmazott bioindikátorok jó eszközei a légszennyezı anyagok térbeli koncentrációjának térképezésének urbanizált térségeken is. A kutatások megteremtik az alapját a szennyezıdéseket toleráló fajok kiválasztásának, a levegıminıség javítására irányuló cselekvési tervek készítésének. Kutatásiamat Debrecen 5 eltérı légszennyezettségő közterületérıl és egy kontrollként használt, botanikus kerti mintavételi helyrıl győjtött Tilia cordata Mill.(kislevelő hárs) levelein végeztem. Célom a levélszövettani jellemzık alapján a mintavételi területek összehasonlítása, melyben az alábbi kérdésekre kerestem a válaszokat: • Mi jellemzı a Tilia cordata Mill. levélszövettani felépítésére a kontrollként szolgáló és a forgalomnak kitett területeken? • Kimutathatóak-e számszerősíthetı levélmorfológiai különbségek az eltérı szennyezettségő helyeken? • A levélszöveti eredmények visszatükrözik-e a mért légszennyezı anyagok területi különbségeit? Debrecen levegıszennyezettségének területi különbségeinek megállapításához a TiKöFe és az Országos Légszennyezettségi Mérıhálózat adatait és térképeit használtam fel. A közútforgalmi terheltségi adatok Debrecen fenntartható közlekedés-fejlesztési tervébıl származnak. A statisztikai adatfeldolgozás alapját képezı mintalevelek, az úttest közvetlen közelében lévı egyedek fénylevelei, melyekbıl mintavételi helyenként 15 darab került begyőjtésre. A leveleket konzerváltam, majd szánkamikrotonon metszettem. Derítés és festés után digitális mérıprogram segítségével az alábbi morfológiai jellemzıket vizsgáltam 5 ismétlésben: levéllemez vastagság, kutikula- és epidermisz vastagság, valamint az intercelluláris járatok kiterjedése. A metszeteket digitális fotókkal archiváltuk. A mérések eredményei alapján megállapítottuk, hogy a város szennyezettebb területein a kevésbé szennyezett területekhez és a kontrollhoz képest nagyobb sztómaszám, és levélvastagság jellemzı. A sejtközötti járatok térfogatának tekintetében ugyanakkor nem lehetett egyértelmő különbséget kimutatni a szennyezettebb, illetve a kevésbé szennyezett és kontroll területek között.
49
KÜLÖNBÖZİ ÉLİHELYTÍPUSOK FUTÓBOGÁR-EGYÜTTESEINEK (COL. CARABIDAE) VIZSGÁLATA A TISZAZUGBAN
Szerzı: Konzulensek:
Szöllısi Györgyi, 7. féléves BSc hallgató Dr. Kozák Lajos, egyetemi adjunktus Dr. Tallósi Béla, természetvédelmi területfelügyelı
Vizsgálataim során kettıs cél vezérelt. A Tiszazug kutatottságát növelni szeretném, illetve az elızı vizsgálatok során néhány érdekes faj elıkerülése inspirált a kutatás folytatásában. Másrészt a tiszazugi élıhelyek feltérképezése és állapotának megismerése is terveim közt szerepelt, természetvédelmi oltalom alatt álló és védelemre érdemes területeken egyaránt. Fı célom a mintavételi területek különbözıségébıl fakadó futóbogár együttesek azonosságainak, eltéréseinek vizsgálata. A mintavételi területeimet a Tiszazugban jelöltem ki, több különbözı jellegő élıhelyen. Megtalálhatóak itt a szikes, homok és löszpuszták egyaránt, ezeket színesítve helyenként holtágakat, szikes tavakat láthatunk. A futóbogarak a földfelszín meghatározó élılényei, sokszor a természetesség vizsgálatok alapjait képezik, a környezeti változások megállapítására használják ıket. Bioindikátorként jól jellemzik az adott élıhely állapotát, így az antropogén hatásokat is ki lehet mutatni segítségükkel. Olyan vizsgálati módszert kívántam alkalmazni, amely különbözı terepi feltételek mellett megbízható eredményt biztosít. A talajcsapdázás egy standard módja a futóbogarak kutatásának, sokszor alkalmazott, kedvelt módszer. Viszonylagosan objektív, ami a statisztikai elemzést segíti, és nem kíván nagy technikai felszereltséget. A csapdák 8 cm átmérıjő, 10 cm mélységő mőanyag poharak. A pohár tartalmazza az ölı és tartósító folyadékot, ami 8 rész víz, 1 rész etilén glikolból és 1 rész 20 %-os ecetbıl áll. A csapdák fölé 2 mm átmérıjő cines drót lábakra szerelt 10 x 10 cm-es mőanyaglapokat helyezünk el 3-4 cm-el a talajfelszín, ill. a csapda pereme felett. Ez a fedél védi a csapdát a csapadéktól, kipárolgástól, apró gerinces állatok és hulladék besodródásától. A vizsgálat során a 12 mintavételi helyrıl, 194 nap alatt, összesen 50 talajcsapdából 147 faj 7967 egyedét mutattam ki. A Tiszazugban leggyakoribb, eudomináns faj a Poecilus cupreus cupreus, domináns fajok továbbá a Chlaenius spoliatus, Pterostichus anthracinus, Carabus granulatus. Néhány kihaltnak vélt futóbogár faj, illetve a térségre, egy esetben pedig a Kárpát- medencére nézve (Brachinus ejaculans) új faj is elıkerült a kutatás alatt.
50
ARZÉN VEGYÜLETEK HATÁSA A LABORATÓRIUMI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT NEVELT KUKORICA ÉS NAPRAFORGÓ NÖVÉNYEKRE
Szerzı: Konzulensek:
Tarsoly Mária, 7. féléves BSc hallgató Dr. Lévai László, egyetemi docens Dr. Kovács Béla, egyetemi docens
A mezıgazdaságban felhasznált vegyi anyagok csökkentése kiemelkedıen fontos feladat mind környezetvédelmi, mind humánélettani szempontokat tekintve. Különösen igaz ez a nitrogén mőtrágyák felhasználására, ugyanis talajaink savanyodása folyamatosnak tekinthetı a nitrogén mőtrágyák folyamatos felhasználása miatt. A növények növekedését, fejlıdését, a biológiai produkció mértékét és minıségét számos környezeti tényezı befolyásolja. Az egyik legfontosabb környezeti faktor a növények rendelkezésére álló tápanyag. A környezeti hatások közvetettek és közvetlenek lehetnek. A tápanyagok felvétele energiaigényes folyamat. A felhasznált energia mennyisége a környezeti tényezık függvénye is. Kedvezıtlen feltételek mellett a növény sokkal több energiát fordít a tápanyagok felvételére, mint kedvezı feltételek mellett. Ilyen esetekben a növény, a már asszimilált szervesanyag készletének akár 20-25 %-át is felhasználhatja. Ezzel a mennyiséggel csökken a betakarítható termés mennyisége is. A környezeti tényezık egy sajátos részét képezik a talaj felvehetı elemei, különösen azok, amelyeknek nem ismerjük a pontos fiziológiai hatását. Ilyenek a különbözı arzén vegyületek is. Vizsgáltam a különbözı arzén vegyületek hatását tápoldaton és rizoboxban, talajon, nevelt kukorica és napraforgó növények kezdeti fejlıdésére. Megállapítottam, hogy a tápoldat pH-ja megkülönböztetett jelentıséggel bír a növények tápanyagfelvételére. A biológiai produkciót a fotoszintézis intenzitása alapvetıen meghatározza, ami viszont a zöld levél klorofill tartalmának függvénye. Ezért a kísérletek során mértem a relatív klorofill értékek változását. Az arzénvegyületek toxicitása a természetben számos tényezı függvénye, így dolgozatomban kiemelten vizsgáltam a KH2AsO4 és As2O3 koncentrációját a kísérleti növények hajtásaiban és gyökereiben. Vizsgálataim kiterjedtek más elemek koncentrációinak vizsgálatára is (P, K, Ca, Mg, S, Na, Fe, Zn, Mn, Al, Cu, Se, Mo). A növények növekedését és fejlıdését befolyásoló tényezık többnyire morfológiai változásokat okoznak, ezért vizsgáltam a növények gyökérszövetében bekövetkezı változásokat mikroszkópos-digitális technika segítségével.
51
A KUKORICA VETİMAGTERMESZTÉS TECHNOLÓGIÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE A MEZİHEGYESI MÉNESBIRTOK ADATAI ALAPJÁN
Szerzı: Konzulens:
Tomonicska Tamás , 7. féléves BSc hallgató Dr. Sárvári Mihály, egyetemi tanár
A kukorica a gabonanövények közül az egyik legértékesebb, és legfontosabb takarmánynövény az egész világon, beleértve Magyarországot is. Értékét a kiváló alkalmazkodó képességének, nagy genetikai változatosságának, viszonylag egyszerő nemesíthetıségének köszönheti. Az új, napjaink igényeinek egyre jobban megfelelı hibridek segítségével egyre nagyobb területen válik termeszthetıvé. Vizsgálatomat a Mezıhegyesi Ménesbirtok Zrt.-nél végeztem mészlepedékes csernozjom talajon. A Mezıhegyesi Ménesbirtok Zrt. 9850 ha-on gazdálkodik, melybıl 8050 ha szántó, mely az ország egyik legjobb adottságú területén helyezkedik el, köszönhetıen kiváló talajainak és kedvezı éghajlati adottságainak. A cég a hibridkukorica számára mindig a legkedvezıbb elıveteményt biztosítja, ehhez pontos és több évre elıre megtervezett vetésforgót alkalmaz. Az elıvetemények sorában legnagyobb arányban az ıszi búza, ıszi káposztarepce és a borsó szerepel. Mindezek mellett a hibridkukorica igényeit legnagyobb mértékben kielégítı tápanyagellátást (N 50-100 kg/ha, P2O5 45-60 kg/ha, K2O 90110 kg/ha hatóanyag) és talajmővelést alkalmaznak. A vetést a fajtatulajdonossal egyeztetett módon végzik el, idıpontját a talajhımérséklethez igazítják. Az állomány növényvédelmére pre-sowing, pre-emergens és poszt-emergens kezeléseket alkalmaznak. Nagy hangsúlyt fektetnek a mechanikai gyomirtásra. A növényápolási munkák közül kiemelkedı figyelmet kap a címerezés, melynek során az anyanövények címerét eltávolítják az öntermékenyülés megakadályozása végett. A címerezés végeredménye nagymértékben befolyásolja a cég éves teljesítményét. Az öntözés napjainkban a hibridkukorica termesztés egyik legfontosabb kérdése. A cégnél is nagy hangsúlyt kap, mert az ország délkeleti részén a kevés csapadék és annak egyenetlen eloszlása miatt szükség van az öntözésre. Ezért csak olyan területen termesztenek hibridkukoricát, ahol azt öntözni tudják. A betakarítást 32-40 %-os szemnedvesség-tartalomnál kezdik, idıpontja a fajták érési idejétıl függıen változik (augusztus végétıl október közepéig tart). A betakarítás után a csöves kukorica feldolgozását a Mezıhegyesi Ménesbirtok Zrt. saját hibridkukorica üzemében végzi. Véleményem szerint a Mezıhegyesi Ménesbirtok Zrt.-nél a vetımag kukorica agrotechnikai mőveletei a helyi adottságok mellett megfelelıek. A további hibridkukorica elıállítás során alkalmazzák a már kialakult agrotechnikát, figyelembe véve az új beltenyésztéses hibridek igényeit, valamint a nemesítık új eredményeit.
52
BRAZIL GINZENG (PFAFFIA GLOMERATA) HONOSÍTÁSA MAGYARORSZÁGON KERTÉSZETI ÉS BIOTECHNOLÓGIAI ALKALMAZÁSRA
Szerzı: Konzulensek:
Tóth Csaba, III. évfolyamos fıiskolai hallgató Dr. Fári Miklós Gábor, egyetemi tanár Dr. Wagner C. Otoni, egyetemi tanár
Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk egészségünk megırzésére a természetes eredető, jótékony hatású anyagok fogyasztásával. Részben ennek is köszönhetıen, a kertészet fejlesztésében az egyik, tudományos újdonsággal és gazdasági elınyökkel is kecsegtetı irányvonalnak az ún. tradicionális gyógynövények növénybiotechnológiai, biomedicinális alkalmazása látszik, különös tekintettel az iparág óriási méreteire, és tovább növekvı gazdasági erejére. Ilyen folyamatok az ún. “Hagyományos Kínai Medicina” (Traditional Chinese Medicine - TCM) kérdésében már néhány éve megkezdıdtek. Újabban az érdeklıdés Dél-Amerika, különösen pedig Brazília “Tradicionális Indián Medicinája” felé is fordult, ahol - hasonlóan a kínaiakhoz - a növények népi medicinális felhasználása ugyancsak évezredekre nyúlik vissza, azonban írott, tehát rögzített források nélkül. Brazíliában ugyanakkor - a megnövekedett feldolgozási törekvések, és kereslet hatására - nem egy fajt a kipusztulás veszélyeztet. Napjainkban az ilyen célra felhasznált alapanyag 85%-át nem termesztett növényekbıl nyerik, hanem ún. destruktív (a növények részleges, vagy teljes pusztulását eredményezı) módon győjtik. Brazíliában a kutatások elıterébe került, mintegy félszáz veszélyeztetett natív gyógynövény faj, különös tekintettel azok megırzésére. Dolgozatom témája egy kipusztulással fenyegetett, egzotikus gyógynövény, amit a brazíliai ıslakosok már évszázadok óta használnak a gyógyászatban. Munkámban kétéves laboratóriumi és szabadföldi kísérleteimet ismertetem, melyek során a brazil ginzeng (Pfaffia glomerata) honosítási kutatásaiban kapcsolódtam be, különös tekintettel e faj biotechnológiai, biomedicinális és kertészeti alkalmazására. Az alábbi kísérleteket végeztem el: brazil ginzeng (BG) in vitro klónozása hagyományos rendszerben, BG in vitro klónozás bioreaktorokkal, BG in vitro tenyészetek steril ventillálása, BG in vitro tenyésztér CO2 dúsítással, BG növények akklimatizálása, BG biomassza in vitro termelése steril levegıvel úsztatott technikával, vertikális bioreaktorokban, BG biomassza termelése szabadföldön, BG in vitro és szabadföldi biomassza bioaktív anyagainak kimutatása (folyamatban van), BG egyéb kertészeti felhasználási lehetıségek vizsgálata.
53
A VETÉSI VARJÚ (CORVUS FRUGILEGUS) POPULÁCIÓ HELYZETE BALMAZÚJVÁROS TÉRSÉGÉBEN
Szerzı: Konzulens:
Tóth Norbert, 7. féléves BSc hallgató Dr. Juhász Lajos, egyetemi docens
A vetési varjú (Corvus frugilegus) ismert, ám ugyanakkor kevésbé kutatott faj. Mindenki látott már, és ismeri ezt a madarat, de sokan nem tudják, mivel is táplálkoznak, hol fészkelnek. Egy régi szemlélet szerint a vetési varjak igen káros teremtmények, hiszen tavasszal a nem megfelelı mélységbe elvetett gabona magvakat kiforgatják a földbıl, s ezzel óriási károkat tudnak okozni a gazdáknak. Szakdolgozatomban arra szeretnék választ kapni, hogy valóban igaz-e ez a kijelentés. Szeretném, ha vizsgálataimmal enyhíteni tudnám a madarak - ezáltal a természetvédelem – és a gazdálkodók között húzódó több évszázados konfliktus helyzetet. Vizsgálataimat a balmazújvárosi köztemetıvel szemben található vetési varjú telepen végeztem. A 2008/2009-es télen indítottam a felmérésemet. Ekkor több száz fészket sikerült lokalizálnom. A fészkekrıl ilyenkor több biometriai adatot is fölvettem, így többek között a fészek magasságát, a fészek méretét, a fészek elhelyezkedését a fán. A költési idıszakban és azt követıen is folyamatos, rendszeres megfigyeléseket végeztem, mind a telep közvetlen közelében mind pedig a városba vezetı fıbb útvonalak mentén. Ekkor képet kaphattam a vetési varjak tényleges populációjának nagyságáról. A rendszeres megfigyeléseknek köszönhetıen igazolni tudtam, hogy több védett és fokozottan védett madárfajunk is kötıdik, ragaszkodik a vetési varjú telepekhez. Fenn maradásuk kizárólag azon múlik, hogy miként tudjuk megvédeni a vetési varjút. Ugyanakkor fontosnak tartottam, hogy a másik fél, vagyis a gazdák véleményét is megismerjem e madárral kapcsolatban. Erre legalkalmasabb módszernek a kérdıíves felmérést találtam. Így egy széles réteg véleményét tudtam megismerni viszonylag rövid idı alatt. Eredményeimbıl kiderült, hogy a vetési varjak kedvezı idıjárási körülmények között, megfelelı fészkelı helyek birtokában sikeresen tudnak szaporodni és gyorsan regenerálódni tud a populáció. A kérdıíves felméréssel képet kaphattam a gazdák helyzetérıl, s a vetési varjúval kapcsolatban alkotott véleményükrıl.
54
A GIDRÁN LÓFAJTA TENYÉSZTÉSÉNEK UTÓBBI NEGYEDSZÁZADA
Szerzı: Konzulens:
Varga Csaba, V. évfolyamos egyetemi hallgató Dr. Mihók Sándor, egyetemi tanár
Magyarországon a tradicionális magyar lófajták némelyikét iszonyatos veszteség érte a II. világháborút követıen. A Gidrán szinte teljesen eltőnt, eredeti genetikai anyagából elvétve maradt meg. A génmegırzési folyamatok erısödésével negyedszázada elkezdıdött részben rekonstruálása, részben genetikai anyagának felkutatása és hazai környezetbe hozása. Ez a gigantikus munka szinte egybeesett a tenyésztı szervezetek 1989-i újraalakulásának kezdetével. A dolgozatban a fajta újbóli virágzásának folyamatát mutatom be, ami nem választható el fajtafenntartó egyesületének, a Kisbéri és Gidrán Lótenyésztı Országos Egyesület munkájának elemzésétıl sem. Fokozott figyelmet fordítok az Egyesület utóbbi 25 évének tenyésztésszervezési munkálataira. Fókuszba állítom az Egyesület génmegırzési programján belül a fajta kancacsaládjainak védelmét, geneológiai vonalainak megtartására irányuló törekvését, vagyis a tényleges fajtafenntartást. Munkámban kitérek Nyugat-Európa meghatározó lótenyésztı-szervezeteinek tevékenységére, nevezetesen a KWPN (Holland Királyi Melegvérőlovak Méneskönyve), a Trakehneni, és a Holsteini Lótenyésztı Szövetségek tenyésztésszervezési és tenyésztési munkáinak bemutatására. Keresem az egyezıségeket és eltéréseket a hazai tenyésztı-szervezettel összehasonlításban. Kitérek a vélt elınyök vagy hátrányok bemutatására. Kísérletet teszek az adaptálási lehetıségek megfogalmazására. Mindezt a 200 éves ıshonos fajta további megırzésének elısegítése érdekében teszem.
55
GÖRBEHÁZA-BAGOTA NAGY SZIKIBAGOLY-LEPKE ÁLLOMÁNYÁNAK ÁLLAPOTFELMÉRÉSE, TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKELÉSE
Szerzı: Konzulensek:
Varga Renáta, 7. féléves BSc hallgató Dr. Gyüre Péter, egyetemi tanársegéd Dr. Baranyi Tamás, ügyvezetı igazgató
Dolgozatom fı témáját hazánk talán egyik legszebb éjszakai lepkéje a nagy szikibagoly-lepke (Gortyna borelii lunata) képezi, mely egy tápnövény specialista faj, élete során szoros kapcsolatban van a sziki kocsorddal (Peucedanum officinale L.). Célom a kutatási terület természetvédelmi szempontból kiemelt jelentıségő nagy szikibagoly-lepke állományának állapotfelmérése hernyórágás keresés módszer alkalmazásával, ez a módszer az éjszakai lepkék kutatása során általánosan alkalmazott éjszakai lámpázás illetve különbözı csapdák használata, valamint a frissen kelt imágók számlálása mellett különlegességnek számít. Megállapítható a kutatási módszerrıl, hogy hatékonyabb, gyorsabb, olcsóbb, kevesebb energiát igényel, mint más lepkekutatási módszerek. Valamint a lehetı legkíméletesebb a lepkével és az élıhellyel egyaránt és pontos adatokkal szolgál. A hernyórágás keresés módszerét az alábbi tények teszik alkalmazhatóvá: a hernyó hazánkban kizárólag a sziki kocsordban fejlıdik ki, valamint fejlıdése során az ürülékét és a feleslegessé vált rágást a felszínre löki, ez a szemmel jól látható granulátumszerő anyag a hernyó jelenlétének biztos jele. Mivel a kutatási területen véletlenszerően történik a mintavételi kvadrátok kijelölése a kocsordos foltokon belül, a felmérések eredményei egyszerő arányosítással kiterjeszthetık a teljes kutatási területre, így valós képet kapunk a terület sziki kocsord illetve nagy szikibagoly-lepke állományáról. A kutatási eredményekbıl megállapítható lesz, hogy melyik kezelési módszer felel meg leginkább a lepkefaj igényeinek. Ez a tényezı nagyon fontos, hiszen a kutatási területen jelenleg is gazdálkodás folyik, tehát mindenképpen szükséges a legmegfelelıbb kezelési módszer megtalálása.
56
A MÉHATKÁVAL VALÓ FERTİZÖTTSÉG GENETIKAI HÁTTERÉNEK VIZSGÁLATA
Szerzı: Konzulensek:
Zakar Erika, II. évfolyamos MSc hallgató Dr. Mihók Sándor, egyetemi tanár Dr. Kusza Szilvia, tudományos munkatárs Oláh János, tudományos segédmunkatárs
Dolgozatom célja, hogy vizsgáljuk a házi méhben (Apis mellifera) néhány gén expressziós mintázatának változását a nagy ázsiai méhatkával (Varroa destructor) való fertızés hatására. Az atka a méh lárvájának, bábjának és kifejlett alakjának hemolimfájával táplálkozik. Erıteljes fertızöttség esetén a méh nem tud teljes egészében kifejlıdni, deformált szárny, lábak és potroh jellemzi. Ezek az egyedek életképtelenek. Az atka megfelelı kezelés hiányában a házi méhcsaládok pusztulását okozza. A vizsgálat alapjául szolgáló mintákat here és dolgozó fiasításból vettük 2009 nyarán. Az 5-5 atkás és 5-5 atka mentes bábot a kikelés elıtti még pigmentálatlan „kék szem” stádiumban győjtöttük egy nyírcsaholyi krajnai méhet tartó méhészetbıl. A mintavétel után a bábokat -80˘C-on tároltuk a felhasználásig. Kvantitatív real-time PCR módszerrel három (Hr78, Alh, nem meghatározottND), már korábban a méhatkával való fertızöttséggel összefüggésbe hozott gén mRNS szintjét határoztuk meg az atkás és nem atkás herékben, illetve dolgozókban. A Hr78 gén expressziója lárvák nyálmirigyében történik, és valószínőleg antitestek képzıdését szabályozza. Az Alh gén létfontosságú az immunrendszer mőködésében. A Ct értékek normalizálásához a Krh housekeeping gént használtuk. Kutatásunk eredményeként mindhárom gén esetén megnövekedett mRNS szintet találtunk az atkás mintákban. Ezzel az eredménnyel alátámasztottuk egy francia kutatócsoport eredményeit az ND génre vonatkozóan. További eredményként megállapítottuk, hogy mind az atkás és nem atkás bábokban legerısebben a Hr78 gén fejezıdik ki, míg leggyengébben az Alh. Vizsgálati eredményeinkkel újabb lépést szeretnénk tenni annak érdekében, hogy jobban megismerjük a gazda-parazita kapcsolat során zajló molekuláris folyamatokat. Ehhez olyan domináns géneket keresünk, melyeknek szerepe lehet a fertızöttség kialakulásában. Ahhoz, hogy az atka elleni védekezésben kutatási eredményeinket fel tudjuk használni további vizsgálatok szükségesek. Eredményeink színvonalát növeli, hogy Magyarországon elsıként foglalkozunk a probléma genetikai hátterével.
57
A γ-TOKOFEROL FELHALMOZÓDÁSA KÁPIA- ÉS PRITAMIN TÍPUSÚ PAPRIKAMAGBAN
Szerzı: Konzulens:
Zsohár Noémi, 7. féléves BSc hallgató Dr. Remenyik Judit, egyetemi tanársegéd
Régóta ismert már az α-tokoferol szerepe az élı rendszerekben, illetve bioszintézisük az autotróf szervezetekben. Közismert a főszerpaprika fajták magas olaj és E-vitamin tartalma, azonban ezidáig nem vizsgálták a mag beltartalmi mutatóit, ezek közül is a tokoferol izomerek arányát és mennyiségét. Az elmúlt években számos tanulmány jelent meg, amelyben beszámolnak a γtokoferol kemopreventív ágensként való alkalmazásáról többek között a vastagbélés a prosztata daganatos betegek esetében. Ezen ismeretek bátorítottak bennünket arra, hogy a feldolgozó ipar számára értéktelen mag beltartalmi értékeit feltérképezzük és olyan kémiai struktúrákat keresünk, amelyek alkalmasak funkcionális élelmiszer fejlesztésére, esetleg lehetıvé válik vizsgálataink alapján originális gyógyszerfejlesztése is. Meghatároztuk különbözı kápia- és pritamin típusú fajták magolaj tartalmát és az α- és γ-tokoferolok mennyiségét. Eljárást dolgoztunk ki az olaj jó hozamú kinyerésére, olyan technológiával, amelyben a hatóanyagok a biológiai aktivitásukat megırzik. Kromatográfiás rendszert fejlesztettünk ki a tokoferol izomerek detektálására és ezek mennyiségi meghatározására. Meghatároztuk a kinyert minta antioxidáns sőrőségét. Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a paradicsom alakú fajták magjában nagyobb mennyiségő az α-tokoferol, a kápia típusúak magjában pedig kiemelkedıen magas a γ-tokoferol. További vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy magyarázatot találjunk ennek okára. Számos publikáció jelent meg, a kloroplasztiszban végbemenı tokoferolok bioszintézisérıl. Azonban nincsenek irodalmi adatok arra vonatkozóan, hogy mi szabályozza a magban a γ-tokoferol-metil-transzferáz (TMT) enzim aktivitását, amely katalizálja a γ-α- metilezıdést. Eddigi vizsgálataink megerısítették azt a feltételezésünket, miszerint a γ-tokoferol a TMT által katalizált reakcióban α-származékká alakul, ha a linolénsavak mennyisége csekély. Ez a sejtben a stabilisabb forma raktározódik el a terméshúsokban és a magban is, biztosítva a lipidperoxidáció elleni védelmet. Nagy mennyiségő magolaj (linolénsavak) jelenlétében az izomerizáció nem következik be és a metil-csoporttal kevésbé telített kromán vázú γ-tokoferol forma koncentrálódik.
58
JEGYZETEK
59
JEGYZETEK
60
JEGYZETEK
61
A programfüzetet összeállította: Dr. Antal Zsuzsanna egyetemi tanársegéd, kari TDT tikár Közremőködött: Antal Balázs, 7. féléves BSc hallgató Gyıri Judit, Ph.D. hallgató Orosz Nikolett, 7. féléves BSc hallgató
