TISZACSEGEI ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAM

TISZACSEGEI ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAM Többszörösen átdolgozott változat

„Csupán két dolog van, amit gyermekeinknek, tanítványainknak adhatunk: a gyökerek és a szárnyak.” (Lactantius)

KÉSZÜLT: AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJA ALAPJÁN

2013

2

Az óvoda jellemző adatai

Az óvoda hivatalos elnevezése:

Városi Óvoda és Bölcsőde ………………………………………………………….

Az óvoda pontos címe, telefonszáma: 4066 Tiszacsege Óvoda u. 3/A. szám  (52) 373 - 069 ……………………………………………………………

Az óvoda fenntartója, címe, telefonszáma:

Tiszacsege Város Önkormányzata 4066 Tiszacsege Kossuth út 5. szám  (52) 588 – 400 ……………………………………………………………

Az óvodai csoportok száma:

7 …………………………………………………………. Az intézmény vezetője, a program benyújtója: Kótiné Losonczi Zsuzsanna ……………………………………………………………

3

TARTALOM: BEVEZETÉS………………………………………………………………………………………………….…5. HELYZETELEMZÉS…………………………………………………………………………………………..7. -

AZ ÓVODA MAKRO – ÉS MIKROKÖRNYEZETE…………………………………………….7. HELYZETKÉP……………………………………………………………………………………..7. SZEMÉLYI FELTÉTELEK………………………………………………………………………..7. TÁRGYI FELTÉTELEK…………………………………………………………………………...8. A GYERMEKEK KÉPESSÉGEI, CSALÁDI HÁTTÉR………………………………………….10.

HELYI LEHETŐSÉGEK, MELYEK MEGALAPOZZÁK A HATÉKONY NEVELŐI MUNKÁT…….10. I.

ÉLETFA ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA ÉS FELADATAI:………………………………………..12. 1. 2. 3. 4.

A SZÜKSÉGLETEK SZEREPE A NEVELÉSI CÉL ELÉRÉSÉBEN……………………15. A TEVÉKENYSÉGEK SZEREPE A NEVELÉSI CÉL ELÉRÉSÉBEN………………….16. A KÉPESSÉGEK SZEREPE A NEVELÉSI CÉL ELÉRÉSÉBEN………………………...18. A KOMPETENCIA ALAPÚ PEDAGÓGIAI FEJLESZTÉS………………………………20.

II.

A TUDATOS FEJLESZTÉS FELTÉTELEI………………………………………………………..21.

III.

A FEJLESZTÉS TARTALMA………………………………………………………………………25.

1.1 1.2 1.3 1.4 IV.

JÁTÉK ÉS TANULÁSI TEVÉKENYSÉG………………………………………………...26. TÁRSAS ÉS KÖZÖSSÉGI TEVÉKENYSÉG…………………………………….……….30. MUNKATEVÉKENYSÉG…………………………………………………………………32. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ………………………………………………………………..34.

A KOMPLEX KÉPESSÉGFEJLESZTÉS RENDSZERE…………………………………………36. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE………………………………………....37. 1.1 ÉLŐ ÉS ÉLETTELEN KÖRNYEZET...…………………………………….37. 1.2 MATEMATIKA……………………………………………………………….41. 2. MŰVÉSZETI NEVELÉS………………………………………………………………….….43. 2.1 ANYANYELVI ÉS IRODALMI NEVELÉS.………………………………..44. 2.2 VIZUÁLIS NEVELÉS……………..………………………………………….48. 2.3 ZENEI NEVELÉS……………………………………………………………...49. 3. HAGYOMÁNYÁPOLÁS…………………………………………...………………………52. 3.1. NÉPHAGYOMÁNY ÁPOLÁS, NÉPSZOKÁSOK…………………………52. 3.2.ÓVODAI HAGYOMÁNYOK…………………………….…………………..54. 4. MOZGÁS, MOZGÁSOS JÁTÉK, MINDENNAPI TESTNEVELÉS………………………55. 1.

V.

A KOMPETENCIA ALAPÚ FEJLESZTÉS PROGRAMJAI…………………………………….58. 1.

2.

3.

A KOMPETENCIA ALAPÚ FEJLESZTÉS ……………………………………………..60. 1.1 A BEVEZETÉS ÜTEMEZÉSE……………………………………………….……60. 1.2 A KOMPETENCIA ALAPÚ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA ÉS FELADATA .…60. 1.3 A KOMP ALAPVETÉSEI ………………………………………………………...60. 1.4 MÓDSZERTANI JELLEMZŐI …………………………………………………...61. 1.5 A KOMPETENCIA ALAPÚ ÓVODAI PROGRAMCSOMAG HASZNÁLATÁNAK ELŐNYEI …………………………………………………………………………..61. AZ INTEGRÁCIÓS NEVELÉS PROGRAMJA………………………………………….61. 2.1 ELŐZMÉNYEK………………………………………………………………….…61. 2.1.1 HEFOP – 2.13- PÁLYÁZAT ………………………………………………….61. 2.1.2 BGR ……………………………………………………………………………61. 2.2 AZ INTEGRÁCIÓS NEVELÉS CÉLJA, FELADATA ……………………………61. 2.3 AZ INTEGRÁCIÓS NEVELÉS GYAKORLATA ………………………...……....62. NEMZETISÉGI NEVELÉSI PROGRAM…………………………………………..…....62.

4

4.

A. HELYZETKÉP ……………………………………………………………………62. B. A TISZACSEGEI ROMÁK KÖRÉBEN MA IS ÉLŐ HAGYOMÁNYOK, SZABÁLYOK. ……………………………………………………………………………..63. C. A FEJLESZTŐ PROGRAM INDOLOTSÁGA……………………………………64. D. PEDAGÓGIAI PROGRAM ……………………………………………………….64. SNI…………………………………………………………………………………………...66. 4.1 TÖRVÉNYI HÁTTÉR …………………………………………………………….66. 4.2 ÁLTALÁNOS CÉLJAINK, ALAPELVEINK …………………………………....67. 4.3 NEVELÉSI FELADATAINK A GYERMEKEK SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSÉBEN ………………………………………………………………………………..67. 4.4 FEJLESZTŐ PROGRAM …………………………………………………………68. 4.5 MÓDSZEREINK A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK FEJLESZTÉSÉBEN …………………………………………………………………………….70. 4.6 SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK ………………………………………..70.

VI.

A NEVELÉS TERVEZÉSE ÉS IDŐKERETEI…………………………………………………….71.

VII.

KAPCSOLATAINK MÁS NEVELÉSI SZÍNTEREKKEL…………………………………….…..75.

VIII.

AZ ÓVODA BELSŐ ELLENŐRZÉSI – ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE……...…………….…….82.

IX.

AZ ÓVODA GYERMEKVÉDELMI FELADATAI………………………………………………..91.

MELLÉKLETEK……………………………………………………………………………………………….95.

5

BEVEZETÉS A VÁROSI ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE KÜLDETÉSNYILATKOZATA A tiszacsegei Városi Óvoda és Bölcsőde két intézményegységében – a Bóbita Óvodában és a Napsugár Bölcsődében – óvodás korú, illetve kisgyermekek nevelése és gondozása történik, helyi szakmai program alapján, a mindenkor hatályos törvényi szabályozásnak megfelelően. Az intézmény valamennyi dolgozója elkötelezett a minőségirányítás iránt, ennek értelmében folyamatosan figyelemmel kísérjük partnereink igényeit, és igyekszünk eleget tenni reális elvárásaiknak. A vezetés célja, hogy intézményünk szakmai célkitűzéseinek megvalósulása egyben partnereink elégedettségét szolgálja. Ennek érdekében figyelemmel kísérjük a folyamatosan változó szociális környezetet, partnereink reális elvárásait, az alkalmazottak szakmai fejlődésének, illetve az intézményi innovációnak a lehetőségeit. Minőségcéljaink elérését a tudatos és tervszerű szakmai munka, valamint az elkötelezett, együttműködésre kész, magas szintű szakmai tudással rendelkező testület szavatolja. Általános nevelési alapelveink: 1. A gyermeki személyiség feltétel nélküli elfogadása és tisztelete. 2. A gyermekek közötti adottság –, és fejlődésbeli különbségek elfogadása. 3. A gyermekek hátrányos (szociális és egyéb) helyzetéből származó lemaradások enyhítése, ennek érdekében a minél korábbi intézményes gondozás, nevelés támogatása. 4. A gyermeki szükségletek középpontba állítása. 5. A teljes gyermeki személyiség fejlesztése, ennek érdekében hatékony együttműködés kialakítása a gyermek fejlődése szempontjából kompetens szakemberekkel, intézményekkel. 6. Az egyéni képességszintek eltérő fejlettségi fokának elfogadása. 7. A gyermekek – mérésen alapuló – differenciált, személyre szabott fejlesztésének, illetve tehetséggondozásának megvalósítása. 8. A szülőkkel, családdal, mint legfontosabb partnerrel való folyamatos, hatékony együttműködés kialakítása. 9. A szülőknek, gyermekük fejlődésével kapcsolatos korrekt, konkrét mérési eredményekre épülő tájékoztatása. Célunk, hogy a gyermekeket a családdal közösen neveljük, a szülőket bevonva fejleszszük, közös értékeket képviselve. Fontosnak tartjuk, hogy a településen élő hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára minél korábban biztosítsuk az intézményes gondozást és nevelést, ezzel is segítve hátrányaik kompenzálását, esélyegyenlőségük megteremtését. Kiemelt feladatunknak tekintjük, hogy a gyermekek számára zökkenőmentessé tegyük a két intézményegység – bölcsőde és óvoda – közötti átmenetet, ezért egyrészről hasonló szabályrendszer kialakítására törekszünk – figyelembe véve a gyermekek életkori sajátosságaiból adódó eltéréseket –, másfelől a kapcsolattartás változatos formáit alkalmazzuk: pl. látogatások, közös programok, átadó megbeszélések. Szintén kulcsfontosságúnak tartjuk az óvoda – iskola átmenet megkönnyítését, ezért változatos módszerekkel, élményszerű programokkal,

6

illetve a pedagógiai munka összehangolásával igyekszünk zökkenőmentessé tenni az iskolába lépést. Ehhez szervesen kapcsolódik a gyermekek – főként a halmozottan hátrányos helyzetűek – utánkövetésének rendszere, melyet a fejlesztő folyamatok visszacsatolásaként értelmezünk, és mint ilyen, lényeges információkkal szolgál a minőségi munka folyamatos biztosításában.

A

z „ÉLETFA” TISZACSEGEI NEVELÉSI PROGRAM többszörösen átdolgozott változata átfogja a teljes óvodáskor nevelő – fejlesztő munkáját. Programunk a Közoktatási Törvényt és módosításait, az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramját, az Óvodai Integrációs Programot, a Kompetencia Alapú Óvodai Programcsomag részeit valamint a Nemzeti és Etnikai Kisebbség Óvodai Nevelésének irányelveit követve, az 1999-ben elfogadott HOP teljes körű beválás –vizsgálata alapján készült, figyelembe véve az elmúlt ciklus pedagógiai tapasztalatait, a nevelőtestület innovatív törekvéseit és partnereink elégedettségét. (A gyermeki, szülői, tanítói, dolgozói és fenntartói kérdőívek és azok kiértékelése megtalálható a MIP – ben.) Programunk középpontba állítja a gyermeket, családi körülményeivel együtt, ezt alapul véve, személyiségének széleskörű fejlesztésével készíti fel a társadalmi életre. Elsődlegesnek tartjuk a tevékenységeken keresztül történő nevelést, a differenciált fejlesztést, melynek alapjául a részképességstruktúrát tekintjük. A jelképünkké választott „életfa” szimbolizálja a gyermeki személyiséget, melynek fejlődését genetikai adottságok, az érés, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen befolyásolják; az Affolteri fa – modell teszi szemléletessé az egyéni fejlődés alakulását, melyben döntő jelentőségű a család és az óvoda segítő együttműködése.

7

HELYZETELEMZÉS

Az óvoda makro- és mikrokörnyezete:

T

iszacsege Hajdú – Bihar megye nyugati részén a környékbeli nagyobb városoktól (Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza) kb. 60 km-re lévő, 5500 fős város. A lakosság döntő többsége növénytermesztéssel, állattenyésztéssel (őstermelőként) foglalkozik. Az önkormányzat által fenntartott intézményekben közel 250 fő dolgozik. Az ÁFÉSZ, a NAGÉV, a Papírgyár, a Halfeldolgozó üzem, valamint a varrodák és a mezőgazdasági vállalkozások biztosítanak munkalehetőséget a lakosság számára. Az elmúlt években egyre több – falusi turizmussal és vendéglátással foglalkozó – kezdeményezés indult el. A munkanélküliek aránya a munkaképes lakosság számarányán belül megközelíti a 30 % - ot. A nagyarányú munkanélküliség, a családok romló anyagi, szociális helyzete törvényszerűen kihat a mentális és egészségügyi állapotra, s tovább fokozza az itt élő emberek hátrányait. A lakosságon belül 20% -ot meghaladó etnikai kisebbség a fent említett nehézségek mellett fokozott és speciális problémákkal is küzd. A nehéz életkörülmények, a korlátozott munkalehetőségek miatt a település megtartó képessége csökkent, a fiatalok elvándorlása fokozódott. Ez különösen azért szomorú, mert a magasabban kvalifikált réteg településünktől távol keresi a megélhetési lehetőséget. Mindezek ellenére az óvodáskorú gyermekek száma stagnál, ugyanakkor évről – évre jelentősen emelkedik a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban cigány gyermekek aránya. Ennek a problémának a hatékony megoldását szolgálja a Belső Gondozási Rendszer, melynek kiépítését óvodánk nevelőtestülete 2001-ben kezdte meg, valamint a BGR szemléletmódjával több ponton is illeszkedő Integrációs Pedagógiai Rendszer, melynek alkalmazását 2004 – ben, konzorciumi együttműködés keretében indítottunk el. A 2009-2010 –es nevelési évben kipróbálásra került a Kompetencia Alapú Óvodai Programcsomag, melyet részleteiben építettünk be helyi nevelési programunkba. Helyzetkép:

Személyi feltételek: Óvodánkban valamennyi óvónő felsőfokú és főiskolai végzettséggel rendelkezik. Innovatív törekvéseink és céljaink megvalósításának érdekében támogatjuk az óvodapedagógusok továbbtanulását, önképzését, elsősorban pedagógus szakvizsga megszerzését. Fontosnak tartjuk az egymástól való tanulás biztosítását, egymás erősségeinek meg –, illetve elismerését, ezért működtetjük a belső hospitálások rendszerét. A szakmai kihívások, innovatív törekvések teljesítésében az egyik leghatékonyabb módszernek a team – munkát tartjuk, ennek megfelelően több team – et is működtetünk. A pedagógiai önállóságot biztosítja, hogy az óvoda élén szakmailag független intézményvezető áll. A nevelőtestület azonos célokért, azonos elvek alapján, változatos módszerekkel dolgozik, szakképzett dajkák segítségével. A gyermekek számára követendő minta az igényes nevelői és emberi magatartás. Az óvónőkre jellemző szakmai igényesség feltétele az eredményes, megújulásra kész nevelői magatartásnak és munkának

8

Az óvodapedagógusok képzettsége: Az óvoda vezetőjét hatékonyan segítik a nevelőmunka szervezésében, irányításában, ellenőrzésében a munkaközösség – vezetők. A munkaközösségek feladatait a mindenkori igények és aktualitások határozzák meg. A feladatok elosztásánál meghatározó az óvónő többlettudása (MIP: Kompetencia – térkép), emberi és szakmai képességei, igényessége. A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek érdekeit intézményi szinten a gyermekvédelmi felelős, az óvoda – iskola átmenetért felelős team és az intézményi környezeti csoport team képviseli.

Tárgyi feltételek: 2010-ben intézményünk uniós forrásból épült, a kor elvárásainak mindenben megfelelő, tágas, jól felszerelt épületbe költözött. Az új környezet új lehetőségeket biztosít számunkra: 1. A bölcsőde és óvoda egy épületben kap helyet, mely hatékonyabbá teheti mind a szakmai együttműködést, mind a gyermekek számára az intézményváltást. 2. Korszerű, komplex mozgásformák fejlődését lehetővé tevő játékokkal felszerelt játszóudvar, tágas külső terasz. 3. Optimális alapterületű, gyermekbarát csoportszobák, modern fejlesztő eszközök. 4. Tágas, szakszerűen berendezett tornaszoba. 5. Kényelmes, barátságos öltözőhelységek, pelenkázóval felszerelt fürdőszoba. 6.Orvosi –, és elkülönítő szoba. 7. Alternatív energiaforrásokat felhasználó, környezettudatos építészeti megoldások. 8. Kényelmes, tágas parkoló, biztonságos megközelíthetőség. És még egy dolgot: felelősséget …. - az új épület és berendezési eszközeinek használatában, a kulturált környezet megőrzésében és továbbfejlesztésében, - a másság elfogadása és az integrációs nevelés hagyományának folytatásában, - az új tárgyi feltételek között hatékonyan megvalósítható tehetséggondozásban, - a környezetvédelem íratlan szabályainak betar(ta)tásában, a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésében, - a pedagógiai kihívások keresésében és azok megvalósításában, a szakmailag előremutató innovációk befogadásában, létrehozásában. Az óvoda nevelési elvei hatékonyabban juthatnak érvényre a gyakorlatban az új létesítmény adta lehetőségek között, valamennyi partnerünk megelégedését szolgálva. A gyermekek gondozása, nevelése 7 óvodai csoportban folyik. Az óvodában közel 170 gyermeket nevelünk évente 24 – 25 fős csoportlétszámokkal. A gyermekekkel foglalkozó óvodapedagógusok száma 15, munkájukat 7 dajka és technikai személyzet segíti. A fokozatos elszegényedés következtében egyre inkább jellemző, hogy kevés hangsúlyt kapnak az érzelmi kapcsolatok. A csökkenő kulturális lehetőségek és igények hátrányosan befolyásolják a gyermeki fejlődést. Mindezek tudatában külső, belső környezetünket úgy alakítjuk, hogy az családias, pozitív értékeket és érzelmeket sugárzó legyen. Az intézmény külső és belső tereinek – főként a csoportszobák – alakításánál elsődleges szempont, hogy

9

biztonságosak, barátságosak, ingergazdag légkört biztosítóak legyenek, célunk tehát a gyermekbarát környezet biztosítása.. Legfőbb törekvésünk, hogy a ránk bízott kisgyermekek az óvodában töltött 3-5 évüket boldogan, kiegyensúlyozottan, biztonságban éljék. Mindent megteszünk azért, hogy a szülő nyomon követhesse gyermeke óvodai fejlődését, megfigyelhessen, kérdezhessen, kérhessen, javasolhasson, kezdeményezhessen, vagyis közösen, egymást segítve neveljünk. Gyermekeink harmonikus fejlődését szolgáló magasabb színvonalú nevelés tárgyi és szellemi feltételeinek, ingergazdagabb környezetének kialakítása, és az ehhez szükséges anyagi források biztosítása érdekében nevelőtestületünk 1997 – ben létrehozta a „Vackor” Tiszacsegei Óvodai Alapítványt. Az intézménynek jól felszerelt főzőkonyhája van, melyet vállalkozásban működtet a fenntartó.. Az épületekben a tálalást, takarítást a dajkák végzik. A takarításhoz megfelelő számú és minőségű eszköz áll rendelkezésükre. Udvarunk az óvoda gyermeklétszámához viszonyítva megfelelő, viszont az új környezet nem biztosít számunkra árnyékos területeket, ezért törekszünk a fásításra, árnyékolók telepítésére, valamint a gyermekek mozgásigényének kielégítésére olyan mászókákat igyekszünk telepíteni, melyek változatos mozgáslehetőséget biztosítanak. Céljainkat pályázatokból, önkormányzati és szülői segítséggel, bevételes rendezvények szervezésével kívánjuk elérni. A gyermeki kreativitás fejlődéséhez, a képzelet fejlesztésére, a társadalmi szerepek gyakorlására az óvodapedagógusok minden lehető eszközt biztosítanak a gyermekeknek (bábok, „rongyos láda”, színes papírok, közösen gyűjtött termések, stb.), melyek mindenkor elérhetőek számukra. A vizuális neveléshez a szülők rajzlapokat, színes papírokat, színes ceruzát, ecsetet, festéket, zsírkrétát ajánlanak fel. A csoportszobákat, a gyermekek által használt helyiségeket az óvodapedagógusok a gyermekekkel közösen készített képekkel, dísztárgyakkal teszik otthonossá, hangulatossá, barátságossá. A tárgyi feltételek javítására minden pályázati lehetőséget kihasználunk. Alapelveink: -

-

-

Ahol megtehetjük, a gyermekek mindvégig ugyanabban a csoportszobában élik óvodás életüket. Kiscsoporttól iskolába lépésig a gyermekeket ugyanazok az óvónők nevelik, jelenleg kétheti műszakváltással Arra törekszünk, hogy minden gyermek elérje az iskolai életmódra való alkalmasságot, ennek érdekében hatékony mérési eljárásokat alkalmazunk, illetve az ehhez kapcsolódó egyéni bánásmódot, differenciált részképességfejlesztést preferáljuk A gyermekekkel óvodába érkezésüktől távozásukig óvónő foglalkozik. A csoportban együtt dolgozó óvónők személye csak kényszerítő hatásra változik. Ez biztosítja azt, hogy együttműködésük emberileg és szakmailag is a lehető legharmonikusabb lehessen.

10

A gyermekek képességei: Mind „Életfa” helyi nevelési programunk, mind holland eredetű minőségbiztosítási rendszerünk – a Belső Gondozás Rendszere – legfontosabb alapelve a gyermek középpontba állítása. Ennek feltétele a gyermek megismerése, azaz képesség – és személyiségstruktúrájának feltérképezése, majd a gyermek személyiségéhez illeszkedő, differenciált fejlesztés megvalósítása. Cél, hogy minden gyermek elérje, illetve megközelítse potenciális képességszintjét, nem csupán a későbbi iskolai tanulást megalapozó képességek területén, hanem szocio – emocionális téren egyaránt, hogy képessé váljon az egész életen át tartó tanulásra. A gyermek –egyúttal a szociokulturális háttér – megismerését szolgálják az óvodai mérések, melyek – az életkori sajátosságokhoz igazodva – elsősorban irányított megfigyelések. Saját kidolgozású anamnéziseink (Anamnézis I. és II.), az Egyéni fejlődési napló vezetéséhez kapcsolódó megfigyeléseink és vizsgálataink mellett a Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer (Difer) . A sajátos szükségletű (különös tekintettel a beilleszkedési zavarokkal küzdő, valamint a részképesség gyengeséget mutató) gyermekek egyéni, differenciált fejlesztése mindenekelőtt az óvodai csoporton belül történik, ugyanakkor speciális – fejlesztő pedagógus által vezetett – foglalkozásban is részesülnek. Az egyéni fejlesztés folyamatában a szülőket legfontosabb partnereinknek tekintjük, a Sindelar – féle terápiában erre különös hangsúllyal építünk. Pedagógiai programunk és Belső Gondozási Rendszerünk céljainak megvalósításában nélkülözhetetlen teljes munkakörben a fejlesztő pedagógus és a belső gondozó speciális szakmai tudása.

Helyi lehetőségek, melyek megalapozzák a hatékony nevelői munkát: Természeti adottságok:

Tiszacsege a Hortobágyi Nemzeti Park és a Tisza folyó közvetlen határában terül el, természetvédelmi területek által körbezárva, melyek számos lehetőséget biztosítanak a közvetlen megfigyelésre, tapasztalatszerzésre, környezetvédelmi nevelés alapjainak megteremtésére. A lakosság – falusi jellegből kifolyóan – fő megélhetési forrását a növénytermesztés és az állattenyésztés jelenti, így a gyermekek nap mint nap átélhetik a növényekről, állatokról való gondoskodás fontosságát. Óvodánk közvetlen környezetében erdők, holtágak, szikes területek, mezők és szántók találhatók, ahol óvodásaink közvetlen tapasztalás útján ismerhetik meg a különböző életközösségeket. Tiszacsege értékei (melyek bekapcsolhatók a nevelőmunkába).  Termál strand (fürdési lehetőségek, vízhez szoktatás).  Átkelési lehetőségek a Tiszán (komp).  Hajójárat a Tiszán (kirándulások szervezése).  Falumúzeum (hagyományápolás).  Tüzelős ól (hagyományápolás).

11

Népi kismesterek (kosárfonó, korongozó, szövő). Tisza - parti tábor (kirándulások, rendezvények). Szabadidőpark (testedzés). Sportpálya (testedzés). Az iskola gyakorlókertje, szántóföldek, gyümölcsösök (mezőgazdasági munkák).  Művelődési Ház (kultúrprogramok).  Könyvtári látogatások.  Kiállítások.     

Óvodánk munkaközösségei: A Mentálhigiénés munkaközösség működése a pedagógusok önismeretének fejlesztésére és konfliktus kezelő technikák elsajátításának segítésére alakult. Belső továbbképzésként 2000. óta működik óvodánkban mentálhigiénés munkaközösség, melyet szakirányú diplomával rendelkező pedagógus vezet. A munkaközösség eddigi tevékenysége volt, hogy a napi munka során adódó problémás esetek megbeszélésével a tagok szakmai segítséget nyújtsanak egymásnak. A munkaközösség célja, hogy a különböző empátiás, kommunikációs és személyiségfejlesztő játékok, szituációs gyakorlatok által fejlődjön a pedagógusok önismerete, konfliktuskezelő technikáik tárháza bővüljön. A pedagógusok új módszerek, csoportszervezési – vezetési ismeretek birtokába jussanak, melyekkel nem csak a gyermekközösséget, hanem a szülők csoportját is szabadabb, közvetlenebb stílusban, de hatékonyan tudják szervezni és összefogni. A csoportban lezajló csoportdinamikai folyamatok hatására fejlődjön személyiségük, s ezáltal interperszonális kapcsolataikban – szakmai és magánéleti – hitelesek és sikeresek legyenek.

A Hagyományőrző munkaközösség működése a magyar népi kultúra és a multikulturális értékek közvetítését segíti. Hagyományőrző munkaközösségünk évek óta feladatának tekinti a magyar népi kultúra elemeinek beépítését az óvoda mindennapjaiba. Felvállalja a multikulturális értékek közvetítését, a cigány gyermekek identitástudatának támogatását, mert nevelőtestületünk vallja, megismerni gyökereiket, kultúrájuk valódi elemeit szükségszerű, hiszen e nélkül megítélésük differenciálatlan és felszínes. Feladatunknak tekintjük, hogy a gyermekeknek minél több alkalmat biztosítsunk az élményszerű megismerésre és alkotó részvételre. Tudatosítanunk kell, hogy a nemzedékeken át létrehozott hagyomány összeköt a múlttal, és segít kiigazodni a jelenben. A munkaközösség tagjai számára a cigány kultúra elmélyültebb megismerésében a Cigány Kisebbségi Önkormányzat, a cigány művészeti csoportok, és az általános iskola cigány népismereti szakembere nyújt segítséget.

I.

„Életfa” Óvodai Nevelés célja és feladatai:

A

z „Életfa” óvodai nevelés a gyermek középpontba helyezését és az óvoda nevelési funkciójának kiteljesítését tekinti alapvető feladatának. A gyermeki személyiséget úgy definiáljuk, mint az egyedi, megismételhetetlen, mással nem helyettesíthető indivídum és szociális lény aktivitását. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, a belső fejlődés – az érés – sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Az óvoda nevelő intézmény, s mint ilyen a gyermeki személyiség kibontakoztatására, nevelésére, fejlesztésére törekszik. A fejlődést lehetővé teszi, elősegíti tudatosan tervezett, szervezett nevelési helyzetek megteremtésével. Programunk a 3-7 éves korú gyermekek szociális életképességét (életre nevelését) minden későbbi fejlődés alapjaként kezeli, a pedagógiai célok és feladatok centrumába tudatosan a szociális, értelmi, verbális és testi képességek fejlesztését állítja, képessé teszi a gyermeket az élethosszig tartó tanulásra.

Az óvoda a pedagógiailag segített, ösztönzött szocializáció minél teljesebb megvalósítására törekszik. A kisgyermeknek ahhoz, hogy boldoguljon, meg kell tanulnia beszélni, közlekedni, a környezet adta keretek között tevékenykedni, az eszközöket használni, a társakkal együtt működni, el kell lesnie a mindennapi élet adta szerepeket, magatartás mintákat. Ez, akárhogyan is nézzük, komplex életfeladat, a szociális tanulás intenzív formája. Ennek egy részét – eltérő kulturális színvonalon – a családok teljesítik. Az óvoda azonban nem csupán kiegészítő szerepet játszik az elsődleges szocializáció folyamatában, hanem arányos fejlesztését, intenzitásának fokozását, magasabb színvonalra emelését is vállalja, azaz: kiegészíti, kiterjeszti, felerősíti a szociális tanulást. A társadalom és az egyén kölcsönviszonyának valamiképpen a nevelés fogalmában is tükröződnie kell. Felfogásunk szerint a nevelés a társadalom számára szükséges egyéni képességek intenzív fejlesztése. Képességközpontú nevelésünk azonos hangsúlyt fektet a szociális, az értelmi, a verbális és a testi képességek fejlesztésére. E négy képességterület formálódása egymást feltételezve és kiegészítve segíti a teljes gyermeki személyiség alakulását.

14

„Életfa” óvodai nevelés célja: 1. Életkompetenciák kialakítása, a teljes gyermeki személyiség fejlődésének biztosítása a részképességek kiemelt támogatásával. 2. A helyi hagyományok, multikulturális tartalmak átörökítésével, hagyományőrző életmóddal óvodás kor végére megalapozzuk a hagyományőrző szemléletmódot. 3. A sajátos nevelési igényű valamint a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű – különös tekintettel a roma származású – gyermekek esélyegyenlőségének megteremtése, a sikeres iskolakezdés biztosítása. 4. A társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése, a kommunikáció és kooperáció kiemelt fejlesztése. 5. Az egészséges életmódra nevelés; az egészségtudat, valamint a helyes étkezés és testápolás szokásainak kialakítása. 6. Környezetvédelemi nevelés; a környezettudatos magatartás alapjainak kialakítása. 7. A közös értékek közvetítésével – példamutatással - segítjük a gyermekek erkölcsi fejlődését. 8. Hangsúlyt fektetünk az átmenetek megkönnyítésére, az egyes életszakaszok közötti éles határvonalak eltörlésére. ( bölcsőde-óvoda ; óvoda-iskola )

Óvodásaink szociális fejlődését biztosítják azok a nevelési alaphelyzetek, amelyek a különböző tevékenységeket, együttműködési formákat, fejlesztő hatásokat és fejlődési lehetőségeket együttesen tartalmazzák. A gyermeki megismerés alapja 3-7 éves korban a folyamatos érzékelés, tapasztalás és cselekvés. Az óvodáskort szenzitív periódusnak tekintjük, ekkor zajlanak le ugyanis azok az érési folyamatok, melyek segítségével a gyermek rendkívül gyors ütemben fejlődik, illetve fejleszthető. Programunk középpontba állítja a gyermeket, a fejlesztés alapjának a gyermeki szükségleteket és az óvodáskori adottságokat tekinti. Valljuk, hogy a gyermeket minden életkori szakaszban orientálni kell valamire, vezetni kell valahová. Tehát az óvoda feladata nem a szűken vett iskolára való előkészítés, hanem az életre nevelés, mely a tevékeny életre alapozott nevelőmunka útján valósítható meg a tevékenységek által.

15

A nevelési cél elérésének feltételei: Programunk kitűzött nevelési célját a gyermek szükségleteinek, tevékenységeinek és képességeinek figyelembevételével, a gyermek egyéni adottságaiból kiindulva lehetséges megvalósítani.

1. A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében: A gyermek fejlődő személyiség, ezért sajátos, életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi, lelki szükségletei vannak. A szükségletek kielégítésében, a gyermeki személyiség alakulásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van. A környezeti hatások közül a család szerepe igen jelentős, hiszen a család az első szocializációs szintér, mely a kisgyermeket formálja. A családi hatások a legtöbb esetben nem tudatosan tervezettek, sokkal inkább jellemző rájuk, hogy spontán módon valósítják meg a „társadalomba való bevezetés” feladatait. Természetesen a különböző kultúrájú családok másként viszonyulnak a gyermekhez, a gyermeknek a családban elfoglalt helyéhez és más-más szerepet szánnak neki a családi életen belül. Intézményünkben magas a cigány gyermekek száma. Eltérő szociokulturális és erkölcsi normarendszerük miatt különleges odafigyelést igényelnek. Feladatunk a többségi és kisebbségi normarendszer különbségeinek csökkentése. Emellett jelentős a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya, akik esetében a hátránykompenzálás érdekében a minél korábbi beóvodázás a cél. Fejlődésük támogatásában kiemelt jelentőséggel bír a szülők partnerré tétele, az egységes értékrend alapján megvalósuló nevelés. A családi nevelés mellett az óvodának igen nagy szerepe van a másodlagos szocializáció során. Az óvoda a családénál tágabb, tagoltabb szocializációs erőteret hozhat létre. Tudatosan alakítja, építi, kombinálja azokat a nevelő hatásokat, amelyekben az együttműködés és a társas érintkezés elemi formái integráns egységet, szerves, kölcsönös kapcsolatot alkotnak. Az óvoda nem a spontán szocializációnak, hanem a pedagógiailag determinált személyiség fejlődésnek a színtere, ahol az elemi kooperációs és kommunikációs formák tudatos kibontakoztatása folyik. Az óvodáskorú gyermekek érzelmi állapotát, befolyásolhatóságát nagymértékben a családi légkör határozza meg. A lelki egészség megóvása érdekében szükséges az érzelmi alapigények kielégítése, pl. a biztonságérzet, védettségérzet a feltétele annak, hogy a gyermek a környezete iránt érdeklődést mutasson, kezdeményezzen, más emberekhez is kötődjön. Szeretetteljes légkörben, feszültségek, megalázás nélkül, bátorító – megerősítő interakcióban valósulhatnak meg az egészséges életmódra nevelés céljai. Az óvodában a gyermek egyéni igényeit megértéssel fogadni, és empátia készséget mutatni ugyanúgy hozzátartozik az érzelmi neveléshez, mint a kiegyensúlyozott, harmonikus alaphangulat kialakítása. Az olyan óvodai atmoszféra, amelyik sokoldalú érzelmi kifejezéseket és pozitív élményeket tesz lehetővé, hozzájárulhat a gyermek boldog alaphangulatának kifejlődéséhez és ezzel együtt a másik megértéséhez. Azok a gyermekek pedig, akik viselkedési nehézségekkel és zavarokkal küzdenek (agresszivitás, gátlás) különösen sok figyelmet és megértő nevelői magatartást igényelnek. Az ő fejlesztésükben még fontosabb szerepet töltenek be a korszerű pedagógiai módszerek és eljárások, mint például a drámapedagógia, vagy a mentálhigiéné speciális eszközeinek alkalmazása, illetve a kompetencialapú fejlesztés.

16

Az érzelmi nevelés feladatai:

-

A szeretet és kötődés képességének fejlesztése Az önmaga és mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének fejlesztése A különbözőség elfogadására és elfogadtatására való képesség fejlesztése Az élménybefogadás képességének fejlesztése Az érzelmek kifejező képességének fejlesztése Az ösztönök és az érzelem irányításának fejlesztése Az érzelmi zavarok tompítása, leépítése A társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése, az általános erkölcsi normák átadása A lelki egészség megóvása (pszichés klíma biztosítása; érzelmi biztonság, tevékenységszükséglet kielégítése; rugalmas napirend, derűs légkör biztosítása; differenciált bánásmód).

A fejlesztés tehát azután kezdődik, miután a gyermek beilleszkedett a csoportba, jól érzi magát, alapvetően derűs, vidám légkör veszi körül, megismerkedett a felnőttekkel és a gyerekekkel, azaz bátran, biztonságosan mozog az őt körülvevő környezetben. A gyermekek gondozása az óvodai nevelőmunka alapvető feladata; olyan sajátos nevelési feladat, melynek színvonalas megvalósítása nemcsak a gyermek személyiségének fejlesztését alapozza meg, de lehetővé teszi annak a kedvező környezeti hatásnak a kialakulását, ami a gyermek további fejlődéséhez nagymértékben hozzájárul.

Az óvodapedagógus feladatai a gyermeki szükségletek kielégítésében:

-

Az egészséges, gyermekbarát óvodai környezet megteremtése A nyugodt, kiegyensúlyozott, családias, szeretetteljes óvodai légkör kialakítása A gyermek megfelelő gondozottságának biztosítása A gyermek alapvető testi, lelki szükségleteinek kielégítése A személyes példamutatás

2. A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében: A gyermek személyisége és a tevékenysége kölcsönösen egymásra hatva fejlődnek. A. A gyermeki személyiség fogalma: A gyermeki személyiséget úgy definiáljuk, mint az egyedi, megismételhetetlen, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény aktivitását. Személyisége komplex tevékenységek által fejleszthető a leghatékonyabban.

17

A gyermeki tevékenység fogalma összefoglalható az alábbiakban: -

Valamilyen belső szükséglet kielégítésének vagy külső követelmény teljesítésének eszköze Képesség felhasználás, képességfejlesztés eszköze Az egyén kompetenciájának megnyilvánulása

B. A nevelő hatás belső – a tevékenység tartalmából eredő – feltételei: -

Az egyén számára érdekes, a csoport számára fontos, hasznos tevékenység legyen (aminek hasznosságát egyre szélesebb közösség ítélheti meg) A célkitűző és a célmegvalósító tevékenység egysége érvényesüljön A tevékenységrendszer teljessége zavartalan legyen, elégítse ki a gyermekek akciószükségletét, oldja meg az adott gyermekközösség valamennyi feladatát.

C. A nevelő hatás pedagógiai feltételei: -

A tevékenység pedagógiai előkészítése (ráhangolás, tudatosítás, stb.) közös feladata az óvodapedagógusnak, dajkának és az egész óvodai környezetnek A tevékenység pedagógiai megszervezése az óvoda dolgozói részéről szakmai tudatosságot igényel. Semmit se végezzünk el a gyermek helyett, de mindenben segítsünk, amikor arra szüksége van, ezzel biztosítjuk önállóságát, kompetenciamotívumának fejlődését. A tevékenység pedagógiai értékelése ugyancsak alapvető feladata az óvodapedagógusnak. A siker, sikertelenség okai, a jól vagy rosszul megválasztott tevékenységi mód, az együttműködés megléte vagy hiánya, stb. lehet az önértékelés kiinduló alapja, a reális énkép és önértékelés előfeltétele.

D. A személyiség felfogható az egyénre jellemző tevékenységek hierarchiájaként: A gyermekek számára meg kell adni a lehetőséget az önállóan választott, belsőből fakadó tevékenységre. A gyermeki tevékenység szervezésekor figyelembe kell venni a 3-7 éves korú gyermek személyiségének jellemzőit. Bármilyen mozgás, cselekvés, változás felkelti a gyermek figyelmét, és utánzásra ösztönzi. A megismerési vágy, a kíváncsiság életkori sajátossága az óvodáskorú gyermeknek. A gyermek tevékenysége gyakran változik, ennek következtében egy adott tevékenység általában rövid ideig tart és nincs mindig összhangban a kitűzött céllal. Az óvodapedagógusnak tudnia kell, hogy az életkor és az egyéni adottság nagymértékben meghatározzák a gyermeki tevékenység minőségét és mennyiségét, tehát ezt figyelembe véve segítheti elő a tevékenységek minél szélesebb kibontakoztatását a csoportban. A 3-7 éves korú gyermek életmegnyilvánulásaiban nem különül el élesen a játék, munka, tanulás. A gyermek számára a játék lehet munka is és fordítva. A közösségért végzett feladat lehet játék, esetleg szabadidő kellemes eltöltése. Ebből kiindulva a gyermeki tevékenységek közül az önfeledt, szabad játéknak kell a legnagyobb teret biztosítani.

18

Az óvodapedagógus feladatai a tevékenységek megszervezésében: Lehetőség szerint: -

biztosítson minél változatosabb, többfajta tevékenység egy időben történő gyakorlásához megfelelő feltételeket (idő, hely, eszközök, ötletek, biztonságos környezet megteremtése) a tevékenységek megszervezésében támaszkodjon a gyermekek tapasztalataira, a gyermekek aktuális élményvilágára élmények nyújtásával segítse elő a minél sokrétűbb és minél komplexebb tevékenységformák kialakulását az óvodai csoportban

3. A képességek szerepe a nevelési cél elérésében Óvodai nevelésünk a részképességek fejlődésének tudatos fejlesztését, a kompetenciák támogatását jelenti, annak érdekében, hogy a gyermekek az iskolai életmód és tanulás sikerességén túl, egyéni életük alakításában kompetensek, vállalt társadalmi szerepeikben sikeresek legyenek. Az egyéni képesség és kompetencia részben cél, az önmegvalósítás mértéke, részben pedig a társadalmi létezés eszköze, a társadalmi haladás feltétele, forrása. A tevékenységszervezés és a képességfejlesztés kölcsönös kapcsolatban áll egymással. Ennek értelmében az óvodapedagógus feladata, hogy olyan tevékenységeket biztosítson a gyermek számára, melyben aktivizálja meglévő képességeit, ugyanakkor alapot biztosít a magasabb szintű képességek kialakulásának. A nevelés -

orientáló tevékenység is, tevékenységszervezés is, képességfejlesztés is.

A lehetséges emberi képességek és tulajdonságok száma szinte végtelen; ezeket képtelenség lenne áttekinteni és külön – külön formálni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének a nevelés szempontjából kitüntetett képességosztályok. A Kompetencia Alapú Óvodai Programcsomag a képességeket négy alapvető csoportba sorolja: - szociális képesség - verbális képesség - értelmi képesség - testi képesség. Ez az osztályozás teljes mértékben tartalmazza az egyes részképességeket, felsorolásuk megtalálható a KOMP alapdokumentumában.

19

A tevékenység több szempontból is bázisa a képességfejlesztésnek: -

A tevékenység a kifejlesztett képesség forrása (mivel a képességek tevékenység közben fejlődnek) A tevékenység nemcsak forrása, hanem célja is a képességek fejlesztésének (a képesség, meghatározott tevékenységekre való alkalmasság) A tevékenység a képességfejlesztés eszköze (az adekvát képességek csak konkrét tevékenységek által formálhatók) A tevékenység a kifejlesztett képességek felhasználásának, kifejtésének színhelye (a képességek csak meghatározott tevékenységekben nyilvánulnak meg)

A képesség és a tevékenység annyira mély és genetikus kapcsolatban áll egymással, hogy csak a reáltevékenységekre alapozott nevelésnek lehet igazi esélye a sikeres képességfejlesztésre, hiszen minden képesség valamilyen tevékenységre való alkalmasság, és a képességek csak tevékenységekben fejlődhetnek ki és nyilvánulhatnak meg. Ez az általános képességekre is érvényes. Nincs olyan általános képesség, amelynek ne valamilyen konkrét tevékenység lett volna az eredeti forrása. A kommunikációra és a kooperációra való képességet a gyermek ezek egymással összefüggő folyamatában és gyakorlása közben szerezheti meg. Az óvodapedagógus feladatai a képességek fejlesztésében:

-

-

Folyamatosan biztosítsa a gyermekek számára, a képességeik kibontakoztatásához szükséges tevékenységek gyakorlásának lehetőségeit. A folyamatos megfigyelés és a mérőeszközök alkalmazása útján alkosson tiszta képet a gyermek meglévő képességeiről, azt folyamatosan regisztrálja; ennek ismeretében törekedjen a képességek differenciált fejlesztésére. Minden gyermek képességét önmagához – a saját lehetőségeihez – viszonyítva igyekezzen tudatosan és tervszerűen fejleszteni annak érdekében, hogy elérje, de legalább megközelítse potenciális képességszintjét.

20

4. A kompetencia alapú pedagógiai fejlesztés

A kompetenciaalapú fejlesztés esetében a hangsúly az ismeret – attitűd – képesség hármas egységére helyeződik, vagyis a kompetenciára. A programcsomag segíti:  az élethosszig tartó tanulás megalapozását;  a hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítását;  hatékonyan támogatja az Oktatási Minisztérium középtávú fejlesztési stratégiáját. A programcsomag célja az óvodák jó gyakorlatának megőrzése mellett, a magyar óvodapedagógiában fellelhető hiányok feloldása. A pedagógiai fejlesztés célja (a „hiány területek” feloldásának eszközei):  az óvoda – iskola átmenet tartalmilag újszerű kidolgozása;  az integráció és a differenciálás elterjesztése;  a játék központi szerepének, valamint a játék – érzelem – erkölcs metodikai kapcsolatának érvényesítése. A fent megjelölt, országos viszonylatban problémásnak ítélt területek kidolgozásában, alkalmazásában óvodánk már gyakorlatot szerzett, hiszen:  az óvoda – iskola átmenet problémakörével kapcsolatban a Belső Gondozói Rendszer kiépítése során jelentős ismeretekre tettünk szert, mind elméletben, mind gyakorlatban. Ennek továbbfejlesztéseként elkészítettük a gyermekek utánkövetésének rendszerét, illetve az óvoda – iskola átmenet általunk alkalmazott rendszerének adaptálásával meghatároztuk a bölcsőde – óvoda átmenet megkönnyítését szolgáló folyamatot is.  a BGR – rel való ismerkedés során figyeltünk fel a differenciálás lehetőségeire, s alkalmazzuk annak változatos formáit azóta is;  több HEFOP pályázatban is részt vettünk, melyek az integráció elterjesztését célozták, az Óvodai Integrációs Program megvalósítása gyakorlatként működik óvodánkban;  a játék – érzelem – erkölcs elválaszthatatlan együttese kimondatlanul is részét képezi óvodai gyakorlatunknak, mentálhigiénés munkaközösségünk kiemelten is foglalkozik a témakörrele. A TÁMOP- 3.1.4-08/2-2009 pályázati program keretében a 2009-2010-es nevelési évben bevezetésre került a Kompetencia Alapú Óvodai Programcsomag. A kipróbálási szakasz tapasztalatai alapján, 2010-ben az „ ÉLETFA „ helyi nevelési programba beépítjük a KOMP alapvetéseit, alapelveit, pedagógiai koncepcióit.

II.

A tudatos fejlesztés feltételei:

3-7 éves korú gyermek fejlesztése a nevelési céloknak megfelelően a nevelési folyamatban valósul meg. A nevelési folyamat a környezettel való állandó és szoros kapcsolatban zajlik. A nevelési folyamatban a gyermek spontán fejlődése, érése és a nevelési céloknak megfelelő tudatos fejlesztése egymást kiegészítve érvényesülnek. A tudatos fejlesztés az óvodapedagógus által irányított, befolyásolt, de nem kizárólagosan tőle függő folyamat. A társadalmi, gazdasági környezet, a helyi lehetőségek, a gyermekcsoport életkora, összetétele, a szülők igényei mind befolyással vannak a fejlesztés tartalmára. A tudatos fejlesztést az objektív és szubjektív feltételek ugyancsak jelentősen befolyásolják. Az objektív (külső) feltételekhez hozzátartozik az óvoda épülete, annak berendezései, az óvoda udvara és a gyermeket körülvevő környezet. Objektív feltételeink megfelelőek óvodás gyermekeink testi – lelki szükségleteinek kielégítésére, és fejlődésének elősegítésére.

A

Távlati céljaink az objektív feltételek javítására:

Ennek a nevelési programnak a megvalósítása nem igényel különleges feltételeket, de a minőségi munkához szükségünk van a meglévő feltételek folyamatos javítására. Ez nemcsak az egészséges életmód feladatainak megvalósítását teszi könnyebbé, hanem kellemesebbé is varázsolná a gyermekek környezetét. Udvarunk alakítását tudatosan végezzük, hogy egyaránt biztosítva legyen a napos és árnyékos, valamint füves és kavicsos terület. Udvari játékaink folyamatos cseréje több funkciós játékeszközökre lehetővé teszi a gyermekek sokoldalú mozgásfejlődését és maximálisan kielégít i mozgásigényüket, óvja biztonságukat. Azokat az élettereket, helyeket, amelyeket a gyermekek birtokolnak, használnak, igyekszünk úgy alakítani, hogy az számukra a legbiztonságosabb, és minden tevékenységük végzéséhez megfelelő, esztétikus legyen. (csoportszobák, öltözőrész, mosdók, udvar stb.) Nem csak a biztonságra, esztétikumra, hanem a kellő tisztaságra is fokozottan odafigyelünk. A környezetünk alakításában, ápolásában, megóvásában a gyermekek is tevékenyen részt vesznek. Igyekszünk biztosítani a csoportok közötti átjárhatóságot, az óvoda udvaron és az óvoda épületében egyaránt. Ez segíti elő azt a pedagógiai célunkat, hogy a kooperáció és kommunikáció az egész nap folyamán kölcsönösen és akadálytalanul megvalósuljon.

23

A tudatos fejlesztés szubjektív feltételei:

1. Az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködése.

A hangsúly az aktív, kétpólusú együttműködésre kerül. Az aktív nevelés tevékenységközpontú és tevékenységre alapozott nevelés. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gyermekeknek éppúgy lehet véleménye, elképzelése, ötlete, javaslata, mint a felnőttnek. Mindezeket igyekszünk beépíteni a fejlesztési elképzelésünkbe. A gyermeket ugyanis saját környezete, saját tapasztalatai, élményei befolyásolják, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni a nevelés folyamatában, éppen ellenkezőleg, ezekre az élményekre, tapasztalatokra szükséges ráépíteni, megtervezni a gyermeki tevékenységeket. A fejlesztés során abból indulunk ki, ami a gyermeket körülveszi, foglalkoztatja és érdekli. Ezzel válik lehetővé a gyermek aktivitásának bekapcsolása a nevelés folyamatába.

2. Az óvodapedagógus modell szerepe

Óvodai nevelési programunk az óvodapedagógust kulcsfontosságú szereplőnek tekinti a nevelési folyamatban. A gyermek utánzási hajlamából adódóan az óvodapedagógus minta, modell értékű. Óvodáskorban, de későbbi életkorokban is a példa a leghatásosabb nevelő erők egyike. Éppen ezért nagyon fontos, hogy mit és hogyan mond a pedagógus, miként viselkedik, hogyan öltözködik, stb. Különösen 3-4 éves korban meghatározó a pedagógus személyisége, hiszen kezdetben a gyermek teljesen kritikátlanul, válogatás nélkül utánoz, kizárólag a szeretett és érzelmileg hozzá legközelebb álló felnőtt kedvéért. Sok múlik tehát azon, milyen értékeket közvetít az óvodapedagógus, a gyermek környezete és azon belül elsősorban a család. Gyakran előfordulhatnak értékkonfliktusok a család és az óvoda között. Ilyenkor az óvodapedagógusnak rendkívül tapintatosan és kizárólag a gyermek érdekeit figyelembe véve kell közelítenie a megoldás felé. A gyermek már megtanult és magával hoz bizonyos értékeket a családból, melyeket az óvodában is tiszteletben kell tartani. Az óvónő biztonságot és harmóniát sugárzó egyénisége meghatározza a gyermeki személyiség fejlődését. A biztonságérzet egyik biztosítéka a testi kapcsolat, az ölelés szorossága. Az óvodában még 6-7 éves korban is igénylik a gyermekek a gyakori simogatást, szeretgetést, ölelést. A gyermek és az óvodapedagógus aktív együttműködése a felnőttől is másfajta beállítódást, viselkedést igényel. El kell fogadnia, hogy nemcsak ő irányíthatja a gyermeket, hanem a gyermek is hat rá. Kapcsolatuk aktív és kölcsönös. Ez a pedagógusi magatartás feltételezi az önállóság, rugalmasság, döntési képesség, helyzetfelismerő képesség meglétét. Hisszük, hogy olyan nevelő képes a gyermekeket az életre, az önálló gondolkodásra serkenteni, aki maga is rendelkezik ezekkel a képességekkel. A programunkkal dolgozó óvodapedagógus legyen kreatív, fantáziadús, rugalmas, empatikus, tudjon alkalmazkodni a gyermeki kezdeményezéshez, folyamatos önképzéssel fejlessze képességeit.

24

3. Az óvónő és a dajka együttműködése Programunk megvalósítása során a dajka a pedagógiai munka közvetlen segítője, munkája összehangolt az óvodapedagóguséval. A dajka egyike a gyermeket nevelő felnőttnek, aki éppúgy, mint az óvodapedagógus, magatartásával, teljes lényével, beszédstílusával, öltözködésével hatást gyakorol a kisgyermekre. Ahhoz, hogy a nevelési folyamatban a dajka közvetlenül és tevékenyen részt vehessen, elsősorban arra van szükség, hogy megfelelő szinten tájékoztatva legyen az óvoda és az adott óvodapedagógusok nevelési elképzeléseit, módszereit illetően. Tudnia kell, hogy milyen célok érdekében, hogyan kívánják az óvónők a gyermekcsoport fejlesztését megvalósítani. A hatékony együttműködés kialakításában döntő szerepe van az óvodapedagógusnak, aki közvetlen felettese a csoportban dolgozó dajkának. 4. A környezetben élők hatásai A helyi nevelési rendszer kialakításának elengedhetetlen feltétele az óvoda környezetében élők véleményének, javaslatainak, kifogásainak vagy dicséretének ismerete. Figyelembe veszszük a szülők észrevételeit, visszajelzéseit, törekszünk reális igényeik kielégítésére. Fontosnak tartjuk, hogy a szülők ismerjék módszereinket, célkitűzéseinket. Kapcsolattartásunk a bizalomra, őszinteségre épül. Ennek feltétele az óvoda nyitottsága.

25

III. A fejlesztés tartalma: tevékenységek által nevelődő gyermek felnőve aktív része lesz saját természeti és társadalmi környezete kialakításának. Programunk tartalma tevékenységeken keresztül jut érvényre és a nevelési folyamat feladatai által valósul meg. A feladatok elemeit a nevelés foglalja keretbe, amelyek a gyakorlatban nem különülnek el egymástól.

A

1.Gyermeki tevékenységek: 1.1. Játék és tanulási tevékenység 1.2.Társas és közösségi tevékenység 1.3. Munkatevékenység 2.Az egészséges életmódra nevelés A gyermek életmegnyilvánulásaiban sohasem különülnek el a különböző tevékenységek, azok komplex módon, egymást kiegészítve jelennek meg. Figyelembe kell venni ezt a komplexitást és az egymást átszövő feladatokból kiindulva kell a tervezést átgondolnunk. Miután a tanulást a nevelés részének tekintjük, ezért a nevelés és a tanulás tervezésében is a komplex gondolkodásmód, az egymáshoz való kapcsolódás és nem a nevelési területek szétdarabolása a szándékunk.

1.1. A játék és a tanulási tevékenység A játék a 3-7 éves korú gyermek alapvető, mindennapjait átszövő tevékenysége. A játék nemcsak azért kitűnő talaja a fejlesztésnek, mert általa szinte észrevétlenül tanul a gyermek, hanem azért is, mert a játékban kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. Ugyanakkor megoldási módokat kaphat bizonyos élethelyzetekben való viselkedésre, megnyugodhat, kiélheti szorongásait, problémáit és újraélheti kellemes élményeit. A környező világról, sőt a világegyetem egészéről is a játékon keresztül közvetíthetjük a legtöbb ismeretet a kisgyermek felé. A játék tehát olyan komplex tevékenységforrás, amelyet az óvodapedagógusnak tudatosan kell felhasználnia a nevelés folyamatában céljai eléréséhez. Az óvodapedagógus tudatossága természetesen sohasem irányulhat a gyermekre, hiszen kitalált és erőltetett úgynevezett „játékos módszerekkel” nem helyettesíthető a szabad játék. A gyermeki tevékenységet – különösen a játékban – nem szabad szűken értelmeznünk. A játéktevékenység tág értelmezése lehetővé teszi, hogy nemcsak a tárgyi, manuális vagy mozgáshoz kapcsolt tevékenységeket ismerjük el, hanem a „szellemi alkotást” is tevékenységként fogjuk fel. A gyermek gondolatban megalkotja, kitalálja a játék szereplőit és bármilyen eszközzel vagy tárggyal helyettesíti azokat. Minden gyermeki tevékenység – beleértve a játékot is – felosztható spontán és az óvodapedagógus által irányított tevékenységre. Nagyon fontosnak tartjuk olyan hangulatok, ingerek tárgyi lehetőségének megteremtését, melyeknek hatására a gyermekek spontán játéka, tevékenysége önmagától beindul. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nincs szükség a pedagógus által kezdeményezett vagy irányított játéktevékenységre, hiszen köztudott, hogy 3 éves kor táján még kifejezetten igényli a gyer-

27

mek a felnőttel való együttjátszást. A nevelési folyamat intenzív képességtermelő jellege ugyanis alapvetően attól függ, hogy milyen szélességben és mélységben képes az óvoda a gyermeki öntevékenység rendszerét kiépíteni. A legfőbb biztosíték az önfejlődés és önfejlesztés motívumainak, képességeinek, készségeinek kialakulására, a gyermek által megtervezett játéktevékenység. Jót és jól játszani – ez a gyermek dolga az óvodában. Az óvodapedagógus feladata megfigyelni a gyermekek játékát, felhasználni azt saját nevelési céljai elérése érdekében és szükség esetén, indirekt módon befolyásolni. A játék kicsiben maga az élet; az, amit a kisgyermek felfog, és rekonstruálni képes az őt körülvevő világból. Éppen ezért az életre nevelés is a játékból indul ki, és a játék segítségével teljesedhet ki. Programunk alapelve, hogy minél több időt, alkalmat és lehetőséget biztosítsunk a gyermekeknek az elmélyült, szabad játékra. A játéktevékenységekhez szükséges feltételeket, ötleteket és eszközöket azonban az óvodapedagógusnak kell biztosítania. Külön szót érdemel az élmények szerepe a játékban. Az élmény, legyen az a gyermek egyéni élménye, melyet a családból, a környezetéből hoz az óvodás, vagy legyen az óvodai társakkal átélt élmény, rendkívüli jelentőséggel bír az életre való felkészítés, a társadalmi érzékenység fejlesztésének folyamatában. A különböző szituációk megteremtése, az élménynyújtás, az óvónő tudatos, átgondolt munkáját feltételezi. Indirekt módon így lehet a gyermeki világot befolyásolni. Természetesen a gyermek spontán élményszerzése éppen olyan fontos, mint a pedagógus által irányított, megtervezett. A lényeg, hogy a gyermekek élményeiket tevékenységekben éljék meg. A játék tehát, mint az óvodáskorú gyermek alaptevékenysége olyan lehetőséget jelent az óvodapedagógus számára, amit tudatosan felhasználhat a gyermekek fejlesztése érdekében. Legfőbb célkitűzéseinket szem előtt tartva olyan tulajdonságok fejlődhetnek ki a gyermekben a játék folyamatában, ami később a társadalomba való beilleszkedését nagymértékben elősegítheti (társakkal való együttjátszás, játékon belüli önállóság, másik gyermek játékának tiszteletben tartása, kezdeményező képesség kibontakoztatásának lehetősége, mások mozgósításának képessége).

Az óvodapedagógus feladatai a játékkal kapcsolatban: -

-

-

Nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült, szabad játék feltételeinek megteremtése. A napirenden belül elegendő idő és hely biztosítása a játék számára. A játékhoz szükséges eszközök, anyagok biztosítása, mely sok esetben feltételezi az óvónő kreativitását. Ötletek, lehetőségek, pedagógiai helyzetek teremtése a sokszínű játék kialakulásához. A megjelenő játékfajták tartalmának, minőségének gazdagítása. Az egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehetőségek kihasználása a játék fejlesztése érdekében. Szükség esetén bekapcsolódás a játékba, együttjátszás a gyermekekkel (ha ezt indokoltnak érezzük, ha ezt a gyermek igényli, ha a játék továbbfejlesztése indokolja, ha a konfliktust nem tudják a gyerekek önállóan megoldani, ha technikai segítségadásra van szükségük). Olyan játékszituációk teremtése, melyben a gyermek ismeretei, tapasztalatai bővülnek, képességeik fejlődnek. A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása, annak érdekében, hogy saját elgondolásaikat megvalósíthassák, fantáziájuk, hangulataik, érzelmeik szabadon megnyilvánulhassanak. Folyamatos figyelemmel kísérése annak, hogy az alapvető viselkedési, udvariassági szokásokat a játék keretében, folyamatában is tartsák be

28

-

A nevelési célok elérésének legfőbb eszköze a játék, ennek tudatosítása a szülők körében.

Módszertani alapelvek:     

A játék a gyermeki személyiség fejlődésének legfontosabb eszköze. A játékhoz szükséges feltételek – mint élmény, tér, idő, eszköz – biztosítása. A gyermeki játék szabadságának biztosítása, az alapvető szabályok mellett. A gyermeki érzelmek, indulatok helyes kezelése. A fejlődés egyéni sajátosságainak tiszteletben tartása.

A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodás korban. A gyermek esetében a tevékenységi vágy ösztönöz a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre és közben minden pillanatban újabb és újabb felfedezéseket tesz, azaz tanul a kisgyermek. Játék közben, játékosan szinte észrevétlenül tanul, tehát a játék az óvodai tanulás egyik legfontosabb színtere, de nem kizárólagosan az. A játékon belül a motoros, a szociális a verbális és a kognitív tanulás összefonódik, komplex formában jelenik meg. Az óvodai tanulás azonban szélesebb értelmű annál, hogy csupán a játékkal való összefüggésein keresztül értelmezzük. A nevelési folyamat egésze, azaz valamennyi pillanata alkalmas arra, hogy erőltetés nélkül, spontán vagy irányított módon tanuljon a kisgyermek. A tanulás természetesen csupán része a nevelési folyamat egészének. Legfőbb célkitűzésünk, hogy egyszerre, egy időben kevesebbet, de minőségben és használhatóságában mégis több ismeretet kapjanak a gyermekek. A több érzékszervet igénybe vevő tapasztalás és a sokoldalú cselekedtetés mindennél fontosabb a 3-7 éves korú gyermek fejlődésének szempontjából. Ezt nem lehet kiváltani, vagy helyettesíteni az egyoldalú intellektuális fejlesztéssel, aminek jelentőségét elismerjük. Ám mértéke és hatása alatta marad a tevékenységek általi fejlesztésnek. A közvetlen környezet folyamatos megismerése, az érzékelés és a többoldalú tapasztalatszerzés azért központi kérdése a tanulási folyamatnak, mert szerintünk kevesebbet, de azt jobban, alaposabban, több oldalról megközelítve kell a gyermekek számára közvetítenünk és velük együtt átélnünk. Miután a gyermek a világot komplex módon érzékeli, észleli és éli meg, ezért a tanulás során is ebből kívánunk kiindulni. Ez az oka annak, hogy komplex képességfejlesztés rendszerén keresztül jut el a gyermekhez az, ami számára a világból megismerhető, befogadható ismeretet, tapasztalatot jelent. Egyáltalán nem mellékes az a szempont sem, hogy azok a tanulási tapasztalatok, melyeket óvodás korban szereznek a gyermekek, hatással lehetnek az iskolai tanuláshoz való viszonyukra is. Nem mindegy milyen érdekeltség fejlődik ki a gyermekben a tanulással kapcsolatban, hiszen már kialakulnak annak csírái, hogy később örömmel tanul –e a gyermek. Képes lesz –e saját motiváltságból kiinduló erőfeszítésre a tanulás során. Ennek a belső motiváltságnak a kialakítását kezdjük meg az óvodában. A tanulási tevékenység esetén is azt szeretnénk elérni, hogy örömmel és önként vegyen részt ebben a folyamatban a gyermek, ne csupán külső motiváció (jutalom) késztesse erre. A cél az, hogy minden gyermeket képességeinek megfelelő feladatok elé állítsuk, a követelményeket az egyéni teljesítőképességhez kell mérni. A sikerélmények erősítik a gyermek önbizalmát és bátorságot adnak neki az újabb, nehezebb problémák megoldásához. A sorozatos kudarcok ellentétes hatást váltanak ki. A gyermek bátortalanná, félőssé, visszahúzódóvá válik, alulértékeli önmagát, és alatta marad saját teljesítőképességének. Az óvodapedagógus szerepe tehát itt is kiemelkedő abban, hogy milyen feladat elé állítja az egyes gyermekeket, mennyire képes megismerni és fejleszteni a gyermeket egyéni adottságainak figyelembevételével. Minderre kiváló lehetőséget nyújt a

29

„kísérletező tanulás„ melyben a gyermek a folyamat során egyéni tempóban, különböző mértékben és módon mélyülhet el a megfigyelésben, közben azonban számíthat a társak és az óvodapedagógus elemző, szintetizáló segítségére is. E folyamatot támogatja a különböző kooperatív technikák alkalmazása. A program keretjellege biztosítja az óvodapedagógusok számára a gyermek igényeihez, egyéniségéhez, teherbíró képességéhez igazodó tanulási kerteket és formákat. A nevelés egészén belül megvalósuló tanulás kötött és kötetlen kezdeményezések, foglalkozások, beszélgetések, tapasztalatszerző séták stb. formájában egyaránt megoldhatók a napi élet bármely mozzanatában. Ez teljes egészében az óvodapedagógus kompetenciájába tartozó kérdés. Programunk megvalósítható vegyes, részben osztott vagy osztatlan életkorú csoportokban.

Az óvodapedagógus feladatai a tanulással kapcsolatban:

-

-

Az óvodai tanulás épüljön cselekvésre, konkrét tapasztalatszerzésre. A tapasztalat – és ismeretszerzés folyamatában építeni kell a gyermek megismerési vágyára, érzelmi beállítottságára, önkéntes figyelmére. Fontos a tanulás folyamatában is az óvónő és a gyermek közötti érzelmi kapcsolat, a tanulást segítő légkör kialakítása. Részképességek differenciált fejlesztése (testi és motoros, kognitív, szocio – emocionális és verbális). A gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának, sokoldalú érdeklődésének kielégítése. Lehetőséget kínálni a gyermek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerhetik a felfedezés, a kutatás örömeit. A gyermekek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységek biztosítása A gyermekek önállóságának, figyelmének, kitartásának, pontosságának, feladattudatának fejlesztése. Olyan tapasztalatok szerzéséhez nyújtson segítséget a gyermekeknek, amelyben saját teljesítőképességét (lehetőségeit és korlátait) is megismerheti. Biztosítson elegendő időt a gyermek spontán érési folyamatainak is.

Módszertani alapelvek:      

A tanulás játékos jellege domináljon. A fejlődés egyéni ütemének és sajátosságainak figyelembe vétele. A tapasztalatszerzés – lehetőség szerint – természetes körülmények között történjen. Az önállóság támogatása a tanulási folyamatokban. A feladattudat, feladattartás megfelelő szintű kialakítása. Az irányított képességfejlesztés, és a spontán érés egyensúlyának megtartása.

30

1.2. Társas, közösségi tevékenység Programunk a tulajdonságok, a szükségletek, a készségek, a képességek olyan rendszerét kívánja formálni, amelynek segítségével a gyermekek részvétele a mindennapi életben egyszerűbbé, könnyebbé, gyorsabbá válik. A társadalom élete, a társadalmi gyakorlat pedig jórészt a társas és közösségi kapcsolatok keretén belül zajlik. Nagyon fontos feladat tehát már az óvodában tudatosan törekedni a közösségben zajló folyamatok, a társas kapcsolatok és a közös tevékenység kibontakoztatására. Mindez természetesen nem jelenti az egyén fejlesztésének mellőzését. A jó közösséget mindig egyéniségek alkotják, mégpedig olyanok, akik egyéni akaratukat, ambícióikat, vágyaikat képesek a közösség keretein belül is megvalósítani. A cél az, hogy az adott lehetőségek között a legtöbbet legyünk képesek egyéniségünkből kihozni, ezzel is gazdagítva a közösséget. Minden gyermek egyéniség, akinek lehetőséget kell biztosítani személyisége pozitív és széleskörű kifejlődéséhez. A társas és közösségi kapcsolatok kialakítása a tevékenység bázisára támaszkodva a teljes nevelési folyamatot átfogja. Feladatunk legyen, hogy úgy formáljuk az óvodai csoportot, közösséget, hogy a közösségi érzés, közösségi tudat és magatartás mellett alakuljanak ki a közös szokások, tartsák tiszteletben a hagyományokat, és aktívan formálják a csoport közvéleményét. Fontosnak tartjuk a társas együttműködés sikerességéhez a következő személyiségjegyek formálását: mások megbecsülése, tolerancia, empátia, a különbözőség elfogadása és elfogadtatása, képes legyen a közösség érdekében saját akaratának módosítására, megváltoztatására. A csoportban elfogadott normák befolyásolják a gyermekek cselekedeteit. Mindehhez szükség van nyitott légkörre, demokratikus és szeretetteljes óvónői attitűdre, így lehetőség nyílik a gyermekek önállóságának, tenni akarásának és döntési képességének kibontakoztatására. A nevelőközösség szerepe ebben a folyamatban meghatározó. A nevelőközösség belső tartása, gyermekszeretete, világos, pontos, tudatos, célirányos nevelő tevékenysége nélkül az elképzelt gyermekközösség kialakítása nem sikerülhet. Az óvodai gyermekközösség kialakítása a tevékenységek rendszerén keresztül valósítható meg. Az óvodában minden tevékenység a gyermek egyéni örömén túl a közös élményt is erősíti, ha a társas kapcsolatok, a közös munka, az együttjátszás és a komplex fejlesztés rendszere sokszínű és változatos közös tevékenykedésre épül. Mindent kipróbálhasson a gyermek, kivéve ha az testi és szellemi épségét veszélyezteti. A szokások tegyék lehetővé, hogy az egyik gyermek ne zavarja a másikat a tevékenység végzése közben, segítse a gyermekek közötti együttműködést, egymás tevékenységére való figyelést, és az egymás között kialakult viták önálló megoldását. Az önállóságot a tevékenységhez szükséges hellyel, eszközzel kell segíteni. A helyes szociális viselkedés megtanulásának színtere az óvodai csoportközösség. Ezért aktívan segítjük a csoporttá szerveződést, és kísérjük fokozott figyelemmel a csoportdinamikai folyamatok alakulását. Különösen fontos ez vegyes életkorú csoportoknál, hisz összetételük minden évben változik. A felnőtt és gyermek között nem a feltétel nélküli szófogadás, hanem egyfajta demokratikus partnerviszony kialakítása a cél. Az óvodapedagógus ugyanúgy vegye figyelembe a gyermek jogos kívánságait és igényeit, mint ahogy a gyermektől is elvárja a szokások, szabályok betartását. A gyermekek egymás közötti és a felnőttel való kapcsolatában egyaránt a szabadságra, a nyíltságra és az őszinteségre kell építeni. A közösség lehetőséget teremt az önálló kapcsolatok kialakítására, a különböző nézőpontok megismerésére, a konfliktusok kezelésére és megoldására. Ezek a folyamatok pedig a másokkal szembeni tolerancia kialakulásához

31

vezetnek. A társas és közösségi tevékenységek a nevelőmunka egészét átszövik. Ebben a folyamatban talán a legfontosabb időpont az, amikor a gyermek először ismerkedik az óvodával, az óvodai csoporttal. A megszokottól eltérő környezet, a szülőktől való elszakadás, az új helyzet sokszor nehéz feladat elé állítja a gyermekeket, a szülőket és az óvodapedagógusokat egyaránt.

Az óvoda nyitottsága, hagyományok teremtésével, nyilvános, közös programok, ünnepek segítségével tovább növelhető. Közösségi nevelésünk fontos része a különbözőséghez való viszony alakítása. Ezt indokolja a roma nemzetiségű gyermekek igen magas létszáma és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya. A eltérőhöz való viszony kialakításában elengedhetetlen az óvodapedagógus személyes példája. Nem az a célunk, hogy ezek a gyerekek identitásukat feladva asszimilálódjanak, hanem értékeiket (pl. kultúrájuk) megtartva képesek legyenek alkalmazkodni a társadalom által elfogadott normákhoz. Mindezek érdekében csoportszervezésünk e tekintetben is integrált.

Az óvodapedagógus feladatai a társas, közösségi tevékenységgel kapcsolatban:

-

-

-

-

Biztonságos, nyugodt, szeretetteljes légkör, óvodai mindennapok biztosítása, amiben lehetőség kínálkozik a gyermekek közötti, valamint a gyermekek és felnőttek közötti minél gyakoribb kontaktus felvételre. A felnőttekkel és a társakkal kapcsolatos viselkedési szokások kialakítása és gyakorlása természetes szituációkban. A gyermekek számára egyértelművé kell tenni, hogy mit és miért tartunk helyesnek, mit miért utasítunk el, mi áll tőlünk távol. A gyermekcsoporton belül az együttműködés, az együttjátszás, együttdolgozás képességének kialakítása és gyakorlása, a „mi-tudat” létrejöttének erősítése. Konfliktusok kezelése, újszerű adekvát konfliktuskezelési technikák alkalmazása, mintaként nyújtása. A társakért, a csoportért érzett felelősségérzet alakítása. A demokratikus szabályok betartásának gyakoroltatása. Arra nevelni a gyermekeket, hogy megértést és toleranciát tanúsítsanak a társaik irányában, hogy figyeljenek egymásra, képesek legyenek beleélni magukat a társuk helyzetébe, vegyék észre a másik gyerek pozitív tulajdonságait. A bölcsödéből, a családból, külső környezetből hozott kapcsolatok ápolásának a biztosítása. A multikulturális tartalmak értékként való közvetítése. Csoport hagyományok megteremtése. A csoportdinamikai folyamatok figyelemmel kísérése, tudatos alakítása.

Módszertani alapelvek:    

Az óvónő viszonya a közösségi értékekhez egyértelmű legyen. Határozott, de barátságos, szeretetteljes, őszinte óvónői magatartás. Az egyéni sajátosságokhoz igazodó bánásmód. A konfliktusmegoldó képesség fokozatos alakítása, a frusztrációs tolerancia erősítése.

32

 A közösség és az egyén, az egyén és a közösség egymásra hatása a gyermeki fejlődés szempontjából meghatározó.  Ésszerű szabályrendszer (alkalmanként a gyermekcsoporttal közös) kialakítása és következetes betartatása.  Gyermek iránti bizalom és szeretet.

1.3. Munkatevékenység Az életre való felkészítés nem nélkülözheti a munkatevékenység lehetőségeinek kiaknázását. A munka az óvodás gyermek számára játékos jellegű, gyakran nem is választható el a játéktól. Az értékteremtő munka pedagógiai funkciója nem a szakismeretek gyakoroltatása, hanem a gyermek értékteremtő együttműködési képességeinek fejlesztése. Éppen ez az a terület, ahol az erőfeszítés és az eredmény kapcsolata közvetlenül érzékelhető, belátható, átélhető a gyermek számára. Ez a folytonos visszajelzés a legnagyobb motiváló erő, ösztönző, megerősítő tényező. Nem elsősorban a munka tárgya, hanem megszervezésének módja fejti ki a már említett nevelő - fejlesztő hatást. Itt is érvényes, amit a tevékenységről általánosságban elmondtunk: alapvető követelmény az önállóság, az öntevékenység lehetőségeinek megteremtése. A különböző munkafajták: önkiszolgálás, naposság, a gyermekek saját személyével kapcsolatos munkák, a csoport érdekében elvégzett munkák vagy a kerti munka közös vonásaként azt kell kiemelni, hogy mindez tényleges munkavégzést, azaz tevékenykedtetést jelentsen az óvodában. Minden olyan munkát elvégezhetnek a gyerekek, amihez kedvük van és testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek azt megvalósítani. A gyermek önkéntességét, nyitottságát, megismerési vágyát, aktivitását, érdeklődését tudatosan igyekezzünk felhasználni nevelési céljaink megvalósítása érdekében. A gyermek éppúgy élvezi a munkatevékenységeket, mint a játékot, ha tiltásokkal vagy túl nehéz feladatokkal nem szegjük kedvét. A munka az életre való felkészítést, a társadalmi gyakorlat megismerését éppúgy szolgálja, mint a személyiség fejlesztését, és ha mindez pozitív élmények átélésének forrása lehet, akkor a gyermekek szívvel, lélekkel fogják végezni. Fontos, hogy a munkavégzés ne időszakonként, hanem rendszeres, folyamatos tevékenység legyen, ami beépül az óvodai élet mindennapjaiba. A munkatevékenység a gyermek számára önállóan választható és sohasem kényszerített feladat. Ezzel érjük el azt, hogy a csoport számára érthető és természetes dologgá válik, hogy mindenki dolgozik, amikor szükséges és mindenki a kedvének, egyéniségének, képességének megfelelő munkát végezhet. Munkafajták:

a, önkiszolgáló munka: A munkafajták közül ki kell emelnünk az önkiszolgálást, aminek óvodáskor kezdetétől fogva igen nagy a jelentősége. A gyermekek magukkal kapcsolatban minden teendőt – testápolás, öltözködés, étkezés, környezetük rendben tartása – a lehető legkorábbi időtől kezdve próbáljanak önállóan elvégezni. Hagyjuk, hogy a gyerekek saját képességeik szerint, koruktól függetlenül akkor végezzék el az önkiszolgálással kapcsolatos teendőiket, amikor képesek rá, vagy kedvük van hozzá. Előtérbe került az egészséges életmódra nevelés, melynek célja az

33

egészséges életvitel igényeinek kialakítása. Ez kiemelt feladatunk, különösen a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint roma gyermekek körében, akiknek higiénés szokásai eltérnek a társadalom által elfogadott normáktól. Mindehhez fontos a gyermek – óvónő közötti meghitt, megértő viszony. Az óvónő minta, modell szerepe elsődleges a szabályok közvetítésében és belsővé válásában. b, alkalomszerű munkák: Az alkalomszerű munkák segítik a gyermek feladattudatának fejlődését, időészlelésének alakulását. A közösen végzett munka sok örömet rejt magában, erősíti a közösségi érzést, alakítja az érzelmeket és az empátiás készséget. Időről-időre végzett munkáink: -

az udvar rendszeres tisztántartása homokozó rendben tartása játékok tisztántartása csoportszoba díszítése ajándékok készítése csoportszoba rendjének helyreállítása időszakos mezőgazdasági munkában való részvétel

c, naposi munka: A naposi munkát akkor tartjuk célszerűnek bevezetni, amikor a gyermekek készségszinten ismerik a munkafolyamat menetét, fogásait. A naposság a feladattudat, kötelességtudat, a felelősségérzet és a közösségi érzés alakításában jelentős. Emellett a mozgáskoordináció fejlődésében, a társas viszony és az együttműködés kialakulásában nagy a szerepe. Ezen túl fejleszti az esztétikai érzéket, és lehetőséget ad a másokról való gondoskodás örömének átélésére. Az óvodapedagógus feladatai a munkatevékenységgel kapcsolatban: -

-

-

Minden gyermeknek biztosítson lehetőséget arra, hogy önkéntesen, önállóan, kedve és képessége szerint elvégezhesse az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységeket, illetve a társai érdekében végzett munkatevékenységeket. Folyamatosan biztosítsa, bővítse a munkatevékenységekhez szükséges, gyermekek számára megfelelő munkaeszközöket, amiket bármikor elérhetnek, használhatnak. Adjon lehetőséget a gyermekeknek bármilyen őket érdeklő munkatevékenység elvégzéséhez, még akkor is, ha a gyermek tevékenységi vágya és képességei nincsenek teljesen összhangban. Arra törekedjen, hogy minden munkatevékenység örömöt jelentsen a gyermekeknek és teljes önállósággal végezhessék azokat. Folyamatosan alakítsa, fejlessze a munka végzéshez szükséges jártasságokat, készségeket, képességeket.

Módszertani alapelvek:  A munka az óvodáskor végéig játékos jellegű marad.  Segítőkész óvónői magatartás.

34

    

Egymás és felnőtt munkájának megbecsülése. Feladattudat és feladattartás erősítése. Egyéni különbségek tudomásul vétele. Megfelelő idő biztosítása a munka elvégzésére. A munka értékteremtő tevékenység.

2. Egészséges életmódra nevelés A nevelési gyakorlatunkban megjelenő egészségfejlesztő tevékenységek területei: - a testi egészség (gondozás, ápolás, edzés, mozgás-fejlesztés ), - a lelki egészség (értelmi fejlesztés, érzelmi biztonság nyújtása) , - a szociális kapcsolatok harmóniája (közösségi élet, segítés stb.) - az egészségvédő képesség fejlesztése, - a gyermekek egészséges életmódjának, egészségvédő szokásainak kialakítása, - az óvodapedagógusok és a nem pedagógus dolgozók viselkedésének szabályozása, - a szülők otthoni egészségnevelő feladatai (higiénés szokások alakítása , egészségvédő példamutatás, meleg-engedékeny nevelési módszer), - az iskola-egészségügyi szolgálattal való együttműködés. Az óvodai nevelés egyik legfontosabb feladata az óvodás korú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, fejlődésének elősegítése. Az óvodapedagógus feladatai az egészséges életmódra nevelés területén: - A gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése. - Harmonikus, összerendezett mozgásfejlődés elősegítése. - A gyermek egészségének védelme, baleset-megelőzés. - A testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. - Egészséges környezet biztosítása. - Prevenció, korrekció. Az óvodapedagógus feladata a lelki szükségletek kielégítése, fejlődésének elősegítése területén: - Pszichés klíma biztosítása. - Érzelmi biztonság, tevékenységszükséglet kielégítése. - Derűs légkör folyamatos biztosítása. - Rugalmas napirend kialakítása. - Differenciált, egyéni bánásmód alkalmazása. - A másság elfogadása. - Szocializáció elősegítése és a szociális érzékenység fejlődése-fejlesztése. A szokásrendszer alakításában az óvodapedagógus aktív segítője a dajka. A lelkileg egészséges gyermek nyitottá válik a világra, elfogadja a másságot, alkalmazkodik a különböző helyzetekhez. Társaihoz türelmes, megértő, szívesen segít a társainak, óvónőnek. Szeretettel fordul társai felé, vannak barátai, kapcsolatai kiegyensúlyozottak, elutasítja a durvaságot.

35

Módszertani alapelveink:       

Az óvodapedagógus példa értékű magatartása. Az egészségre nevelés az óvodáskor végéig játékos jellegű marad. Segítőkész, a gyermekek érzelmeire nyitott óvónői magatartás. Egymás és felnőtt testi – lelki szükségleteinek figyelembe vétele, tiszteletben tartása. Egyéni különbségek tudomásul vétele. Megfelelő idő és egészséges környezet biztosítása a tevékenységek végzésére. Differenciált, egyéni bánásmód alkalmazása szükségletek kielégítése terén.

„…a műveltség nem ünneplő ruha, amelyet hordani kell. A műveltség a helytállás segédeszköze, a kifejezés szerszáma, a vállalkozás fegyverzete. A műveltség, amely csak műveltség, meddő és fonnyatag.” (Németh László)

IV. A KOMPLEX KÉPESSÉGFEJLESZTÉS RENDSZERE

A komplex fejlesztés lényege: a. Komplex rendszereket, folyamatokat értelmeznek az óvodás gyermekek szintjén. b. A tevékenységeket probléma centrikusság és egy-egy vezető szempont megléte jellemzi. c. A fejlesztés során tudatosan és tervszerűen integráljuk az adott problémához tartozó ismerteket.

1. A külső világ tevékeny megismerése 1.1 Élő és élettelen környezet Ez a fejlesztési terület, mint elnevezéséből is kitűnik, szeretné egységben megmutatni és érzékeltetni azt, ami a valóságban is teljes egységben érzékelhető. Nevelési programunk célja az, hogy a gyermeknek segítséget nyújtson ahhoz, hogy a világot megismerje és megértse a maga egészében. A gyermeket körülvevő világ megismerésében a közvetlen megfigyelésre és tapasztalatszerzésre építünk. A természet szeretetére, védelmére kívánjuk nevelni a gyermekeket, természet közeli élettel, a természet, a környezet szeretetének bizonyításával, példát mutatva a gyermek számára. Azt kell benne megerősíteni, hogy mennyire összefügg mindez egymással és milyen nagy az ember felelőssége a természeti és társadalmi környezet megóvása szempontjából. A tapasztalatszerzés mindig a valódi környezetben történik, ezért a tevékenységek legtöbb esetben a szabad természetben vagy az óvoda környezetében, udvarán zajlanak. Legfontosabb feladat megismertetni a gyermeket azzal a természeti környezettel, amelyben él, felhívni a figyelmet annak értékeire és szépségeire. Ez képezi majd az alapját a később kialakuló természetszeretetnek. A fák, a virágok, az apró kis állatok megannyi ismeretet, feladatot jelentenek a kisgyermekeknek. A séták, kirándulások, az óvoda udvarán és kertjében vagy az élősarokban végzett tevékenységek tanulási, tapasztalási lehetőséget kínálnak a gyermeknek. Ez esetben is komplex tapasztalatszerzési lehetőségről van szó. Az önálló és csoportos megfigyelések révén értékes tapasztalatokhoz juthat a természetben végbemenő folyamatokról és összefüggésekről. A tevékenységek tervezésénél ajánlott beépíteni a fejlesztési folyamatba a Kompetencia Alapú Óvodai Programcsomag által javasolt négy őselem feldolgozását. Már az óvodában fel lehet, és fel kell készíteni a gyermeket arra, hogy társadalomban élünk, ami a közvetlen környezetünkön keresztül hat ránk. A gyermeket demokratikus társadalmi rendben való élésre készítjük fel, amelyben különböző vélemények, értékítéletek lehetnek egymás mellett. Meg lehet éreztetni a gyermekekkel, hogy mindenkinek lehetősége van saját lelkiismeretének megfelelően dönteni. A tolerancia, mások véleményének, érzéseinek és gondolatainak tiszteletben tartása, arra neveli a gyermeket, hogy képes legyen elfogadni másokat. Mindez pedig a társadalomban való harmonikus, kiegyensúlyozott élethez feltétlenül szükséges. Természetesen ide tartozik a mások (idősebbek, felnőttek, valamint különböző nemzetiségűek, társak) tisztelete és szeretete is. A gyermek óvodába lépésekor elkezdődik a tradíciókhoz igazodó elemi udvariassági formulák és szabályok megismertetése. Ez különösen fontossá vált egyes társadalmi folyamatok tükrében (családi struktúrák felbomlása, értékválság ).

38

Ilyen pedagógiai légkörben fejlődik a gyermek ítélőképessége és természetes viselkedési formájává válik a más felfogásokkal szembeni tolerancia. Ugyanakkor lehetőséget kap az önálló véleménynyilvánításra, önbizalmának növelésére. A komplex foglalkozások keretén belül egészen odáig mehetünk el, hogy az óvodás gyermek számára megtapasztalható, és ezáltal megérthető társadalmi folyamatok között még a gazdasági kérdések is felszínre kerülhetnek. Ennek egyik nagyon egyszerű és kézzel fogható példája a tényleges vásárlás a boltban. Nem szükséges tehát elvont, tág fogalmakban gondolkodnunk, hanem a gyermeket körülvevő valós természeti és társadalmi környezetből megismertetni mindazt, ami megérthető és hasznosítható a gyermek számára. A környezetvédelem vagy a problémák erőszakmentes megoldásának kérdése már az óvodás gyermek szintjén is felvethető és beépíthető a komplex fejlesztések rendszerébe. Az élő és élettelen környezet egymástól függő, egymást feltételező, egymást kiegészítő fogalmak rendszere, melynek lényege a kisgyermek szintjén már óvodáskorban is megérthető, megéreztethető. E fogalomkörhöz szorosan kapcsolódnak és a nevelés egészében jelen vannak azok a mozzanatok, amikor a gyermekek újrajátsszák életüket. Újraélik az óvodában mindazt, amit a mindennapokban, a családban, az óvodában vagy tágabb környezetükben tapasztalnak, látnak, hallanak. A környezetükkel való szoros kapcsolat az életfolyamatok újrajátszása nemcsak arra ad lehetőséget a gyermeknek, hogy a benne lévő feszültségek feloldódjanak, hanem elősegíti a számára a társadalomba való későbbi bekapcsolódást, szocializálódást. A témákhoz kapcsolódó tevékenységek magukban foglalják a testápolástól, a közlekedésig, a családtól a helyes viselkedésig mindazt, ami a gyermekeknek támpontot nyújthat a környezetében meglévő szabályok megismeréséhez és gyakorlásához. A szokások elsajátítása, a társadalomba való beilleszkedéshez szükséges magatartásformák kialakítása valósulhat meg játékosan, a gyermek érdeklődésének és igényeinek figyelembe vételével. Az ezzel kapcsolatos feladatok játékidőben, szabadidőben, vagy a nap bármely időszakában megvalósíthatók. Településünk a Hortobágy és a Tisza folyó találkozási pontján fekszik. Ez kiváló lehetőséget biztosít a Nemzeti Park növény és állatvilágának megismerésére, a síkságon élő emberek munkájának megfigyelésére. A Tisza és ártere nyújtja a vízi és vízparti élővilág megismerésének lehetőségét. Földrajzi helyzetünkből adódik, hogy az itt élő emberek többsége foglalkozik mezőgazdasággal és állattenyésztéssel. Ez biztosítja számunkra, hogy a gyermekek az állatokat természetes környezetükben megfigyelve gyűjthetnek tapasztalatokat, és a szántóföldi munkát tavasztól – őszig folyamatosan figyelemmel kísérhetik. A társadalmi környezet megismerése is nevelési programunk része. Feladatunknak tekintjük, hogy településünk életének múltjában és jelenében is tapasztalatokat szerezhetnek gyermekeink. Erre kiváló lehetőséget teremtenek a múzeumokban, valamint a szolgáltató intézmények tett látogatások. Óvodásainkkal törekszünk megismertetni a cigányság hagyományos mesterségeit (teknővájás, kosárfonás, vályogvetés,), valamint a városban még élő kismesterségeket (szövés, halászat, hálókötés, bőrművesség stb.). Fontosnak tartjuk, hogy óvodáskor végére az eltérő felszíni formákat, azok növény és állatvilágát, az ott élő emberek életét, lehetőség szerint megtapasztalják (közeli hegységek, álló- és folyóvizek, stb.) A közvetlen környezetben történő megfigyelés lehetőségét ismeret- és élményszerző kirándulások szervezésével biztosítjuk.

39

A óvodapedagógus feladatai:

-

A tapasztalatok, ismeretek gyarapításával, feldolgozásával keltse fel és tartsa ébren a gyermekek kíváncsiságát, érdeklődését, elégítse ki megismerési vágyukat. Adjon lehetőséget a minél több érzékszervvel való tapasztalatszerzésre, az élmények többszempontú felidézésére. A gyermekek már meglévő tapasztalatainak felhasználása, azok rendszerezése, ezeken keresztül eljuttatva őket a bonyolultabb összefüggések, következtetések felismeréséhez. Teremtsen lehetőséget a folyamatos és alkalmi megfigyelésekre. Építsen a spontán lehetőségekből fakadó élménynyújtásra. Az egyéni fejlettség figyelembe vételével többféle megoldás közötti választásra adjon lehetőséget. Kiemelt figyelmet fordítson a társadalmi, természeti környezetünkből, helyi sajátosságainkból fakadó lehetőségekre. Hatékonyan működjön együtt a szülőkkel a környezet megszerettetésében, megóvásában. Felhívjuk figyelmüket az élőlények szeretetére, óvására. A gyermekcsoport fejlettségi szintjének megfelelő élményszerző séták, kisebb kirándulások, illetve év végi tapasztalatszerző kirándulás szervezése.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:  Ismerik nevüket, születési idejüket, családtagjaik nevét, szüleik foglalkozását, lakásuk címét.  Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában.  Ismerik a hajót, a vonatot, a repülőgépet függetlenül attól, hogy környezetükben előfordulnak-e; tudják, hogy a vízen, a szárazföldön vagy a levegőben közlekednek. Tudják, hogy a közlekedési eszközök az emberek munkájaként készülnek.  Ismerik a környezetükben lévő néhány intézmény (iskola, orvosi rendelő, posta, rendőrség, stb.) rendeltetését.  Ismerik és megnevezik a színeket, azok árnyalatait. Környezetükben gyakran észlelt tárgyak színeit emlékezetükben felidézik.  A tárgyak, jelenségek közötti néhány észrevehető összefüggést felismernek.  Ismert tárgyakat, jelenségeket külső jegyeik, rendeltetésük szerint összehasonlítanak.  A testrészeket az emberi test felépítésének megfelelően felsorolják. Igényesek testük tisztaságára.  Felismerik és megnevezik a napszakokat.  Különbséget tudnak tenni az évszakok között, ismerik az egyes évszakok néhány jellegzetességét.  Ismerik az alapvető gyűjtőneveket. Tudják, hogy a fa, bokor, virág, fű, a zöldségfélék növények. A növény a magból kel ki. Tudják, hogy a növény fejlődése és az időjárás között összefüggés van. Önállóan gyakorolják a növénygondozás legegyszerűbb műveleteit, ismernek növényekkel kapcsolatos munkákat (szántás, szüret, aratás).  Az általuk ismert állatokat csoportosítják aszerint, hol élnek. A háziszárnyasokat összehasonlítják a többi ismert madárral környezetük, külső jegyeik és hasznosságuk alapján.  A környezettudatos magatartás alapjai kialakulnak.

40

Módszertani alapelvek:  A megfigyelések elsősorban a természetben történjenek.  Annyi és olyan téma feldolgozását tervezzük, amennyihez folyamatos élményt tudunk biztosítani.  Bontakoztassuk ki a gyermekek környezetesztétikai érzékenységét, aktivitását.  Biztosítsuk a természeti és társadalmi témák sokoldalú megközelítését.  Vegyük figyelembe a gyermekek képességét, eltérő fejlődési ütemét.  Biztosítsunk olyan lehetőségeket, amelyek során fejlesztjük a gyermekek gondolkodását, folyamatos beszédét, szóbeli kifejező készségét. Környezetvédelemmel, az egészséges életmódra neveléssel kapcsolatos napjaink és a hozzájuk kapcsolódó programok:  Állatok világnapja / október 4. Séta a Vadasparkba, Tisza – partra, a környező erdőkbe, stb.; látogatás a kisállat – és hobbiboltba, állatcsemege készítés.  Őszi szüret / október Őszi zöldségek, gyümölcsök, termések betakarítása, feldolgozása, fogyasztása.  Jeges játékok / január, február Óvodánk szánkódombjának kihasználása: szánózás, csúszkálás, játék a hóval.  Víz világnapja / március 22. Séta a Kis – Tiszához, vízminta begyűjtés és vizsgálata, egyszerű kísérletek elvégzése, látogatás a városi szennyvíztisztító telepre, beszélgetés a víz felhasználásáról, illetve a vízzel való takarékosságról.  Föld napja / április 22. Ismerkedés a földgömbbel, egynyári növények ültetése, tavaszi udvartakarítás, séták, kirándulások szervezése, átkelés a Tiszán komppal.  Madarak, fák napja / május 10. Az óvodai csoportok játékos versenye a Szabadidő Parkban (változatos helyszíneken, feladatok teljesítésével), barkácsolás, kézműves tevékenységek, diavetítés, hallgatózó – játék (madárhangok felismerése), látogatás a hortobágyi madárkórházba.  Környezetvédelmi nap / június 5. Csapatverseny (szelektív hulladékgyűjtés témában), látogatás a Hortobágyi Nemzeti Parkba, csoportok közötti társasjáték – bajnokság, beszélgetés – történetmesélés: Kuka – manó, Öko Palkó és Öko Panna kalandjairól. E jeles napok megünneplési lehetőségei részletesen megtalálhatóak a HOP mellékletében (PÁSZTORTÁSKA - intézményi innováció ).

41

1.2 Matematika

Programunk az ismerettartalmak komplex kezelésére a komplex óvodai foglalkozások keretén belül megvalósuló fejlesztésre kívánja a hangsúlyt helyezni. Felfogásunk azonban a matematikai nevelés önállóságát is hangsúlyozza. Ez azt jelenti, hogy a matematikai nevelés komplex formában a gyermek észlelésére és megismerési vágyára épülve valósul meg. Az óvodában a gyermek életkori sajátosságait figyelembe véve a matematikai tanulás több formája valósulhat meg: - utánzásos, minta-modellkövető, - spontán játékos tapasztalatszerzésre, az óvodapedagógus által irányított megfigyelésre épülő tapasztalatszerzés, - gyakorlati problémafelvetés és feladatmegoldás, - a gyermeki kérdésekre, válaszokra adott magyarázatok, - az óvónő által kezdeményezett foglalkozások. A gyermek már az óvodába kerülés előtt felfigyel a dolgok mennyiségi és minőségi összetevőire. Érdeklődéssel fordul a matematikai információk felé. Az óvodai nevelés építhet ezekre a korai tapasztalatokra, még akkor is, ha azok pontossága csak a gyermek számára fontos, érzelmileg hangsúlyos helyzetekben megbízható. Az óvodáskort jellemző gondolkodási sajátosságokkal (invariancia, állandóság hiánya) a matematikai nevelés folyamán is számolni kell. Fontosnak tartjuk, hogy a kisgyermekkorban a család által nyújtott matematikai ösztönzéseket időben kövesse a tudatosabb óvodai nevelés, a gyermek egyenletes fejlődését biztosító módszerekkel. Az óvodáskort jellemző fejlődésbeli egyenetlenség, a korai családi fejlesztés eltérései azt sugallják, hogy a matematikai nevelés terén két életkori szintet jelöljünk meg: -

-

Az első szint: bevezetés a matematikába, - általában a gyermek 5. életévéig tart. Feladata: a matematikai kíváncsiság és érdeklődés kibontakoztatásának segítése, a matematikai beállítódás, szemlélet megalapozása. A második szint: az intenzív fejlesztés szakasza, - az 5-6-7 életévben. Feladata : az iskolai alkalmassághoz szükséges tapasztalatok megszereztetése, részképességek, gondolkodási műveletek, szokások elsajátítása. Eligazodás a gyakorlati életben a tevékeny élet megkedveltetése.

A tevékenységek végzése, a folyamatos cselekedtetés rengeteg olyan szituációt hoz felszínre, ahol természetes környezetben folyhat a matematikai tapasztalatok szerzése. A perceptuális, a motoros, a verbális és a szociális tevékenységek aktív átélése együttesen nyújt lehetőséget a matematikai ismeretek és összefüggések megláttatására. A komplex foglalkozások alkalmat adnak arra, hogy a korábban mozaikszerűen megszerzett benyomásokat rendszerezzük, a megfigyelések, tapasztalatok körét szélesítsük és mélyítsük, s a spontán tanultakat rögzítsük. Bármilyen gyakori is a játékban és egyéb tevékenységekben szerzett, belső érdeklődésből fakadó tanulás, a gyermek negyedik életéve után egyre gyakrabban igényli és képes is kisebb – nagyobb csoportban az óvodapedagógus által irányított formában a mélyebb és sokoldalúbb összefüggések feltárására. Az óvodapedagógus és a társak jelenléte mobilizálja a gyermek tanulási teljesítményét, tudását, viselkedésének és magatartásának tartalékait. Azt, hogy a matematikai nevelés tartalmából melyiknél elégedhetünk meg a játékidőben szerzett benyomásokkal, vagy mely matematikai összefüggést dolgozzuk fel foglalkozáson, az óvodapedagógus dönti el. A matema-

42

tikai nevelés tartalmának szoros kapcsolatban kell lennie az életre neveléssel. A gyermeket körülvevő környező valóság mennyiségi és térbeli viszonyai, formái természetes napi szituációkban megfigyelhetők. Tevékenykedés közben a megismerő képességek (érzékelés, észlelés, megfigyelés, emlékezés, tapasztalás, megértés, problémalátás, problémamegoldás) fejlesztése szinte észrevétlenül megvalósítható. Játék és szabadidőben folyamatosan létrejöhetnek olyan szituációk, melyek alkalmasak matematikai tartalmak közvetítésére akkor, ha az óvodapedagógus képes az adódó lehetőségek felismerésére és kihasználására. Az óvodapedagógus feladatai a matematikai nevelés terén: -

-

-

Az óvodapedagógus feladata olyan eszközök és tevékenységek biztosítása, amik felkeltik a gyermekek érdeklődését, és természetes élethelyzetekben teszik lehetővé számukra a matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését. A komplex matematikai fejlesztés támaszkodhatnak a gyermekek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire. A matematikai képességek fejlesztését játékosan, játékba építetten igyekezzünk megvalósítani. Matematikai összefüggések felismerésével fejleszteni problémamegoldó és igazságkereső gondolkodásukat. Többféle megoldási lehetőség kínálásával, a divergens gondolkodás fejlesztése. Olyan helyzetek biztosítása, melyben a téri – és síkbeli tájékozódásuk biztonságosan fejlődhet. Sok érzékelésen, észlelésen keresztül, mennyiségi fogalmak fejlesztése. Egyéni megismerő erőik, problémaérzékenységük belső motivációra épüljön.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:  A gyerekek általában képesekké tehetők arra, hogy az óvónő kérdéseit, gondolatát megértsék, kövessék. Matematikai jellegű helyzetről, problémáról saját gondolataikat szabadon is elmondják; egymás állításainak igazságát megítéljék, megbeszéljék, esetenként javítsák saját tévedéseiket. Általában elérhető, hogy szívesen vállalkoznak a felvetett vagy felismert problémák megoldására.  Képesek jól ismert (de meg nem nevezett) tulajdonságok szerint válogatás folytatására, sorba rendezés kiegészítésére, saját szempontú válogatás, sorba rendezés végzésére. Öszszehasonlításaikat szóban is kifejezik, és mások megállapításainak igazságát megítélik. Értik és helyesen használják az év során szereplő mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatban az összehasonlítást kifejező szavakat (Pl.: hosszabb, legrövidebb, stb., több, kevesebb).  Hosszúság jellegű mennyiségeket önállóan is össze tudnak mérni, az összemérés alapján helyes megállapítást tudnak tenni. Részt tudnak venni más mennyiségek összemérésében, alkalmi egységgel való mérésben. Össze tudnak mérni két halmazt párosítással (legalább 10-ig) az elemek különféle színe, nagysága, elrendezése esetén.  Elő tudnak állítani különféle elemekből különféle elrendezéssel, bontással ugyanannyit, többet, kevesebbet.  Tárgyakat meg tudnak számlálni legalább 20-ig.  Építéseik, síkbeli alkotásaik legfőbb eredménye továbbra is a szemléletfejlődés: azonosítani tudnak különféle helyzetükben is egyező alakú tárgyakat, síkbeli alakzatokat. Másolással képesek megépíteni a mintával megegyező elemekből és színben, nagyságban eltérő elemekből is kirakni térbeli és síkbeli alakzatokat (például: csupa rózsaszínű rúdból épített „házat” lemásolhatnak fehérekből vagy más színű rudakból stb.)

43

 Képesek különféle geometriai tulajdonságok szerint térbeli és síkbeli alakzatokat szétválogatni, egyes egyszerű tulajdonságokat meg is nevezni.  A tükörrel való tevékenységük tapasztalat- és élményszerzésre szolgál: általában 2-4 elemből álló alakzat tükörképét zsebtükör mögött meg tudják építeni.  A téri tájékozódásban elérhető a jobbra-balra irányok és állások megkülönböztetése; értik és követni tudják az irányokat, illetve helyeket kifejező névutókat (például: alá, fölé, közé, alatt, fölött, között). A relációs szókincs kialakulóban van: ismerik az alapvető kifejezéseket, többnyire képesek az utasít5ásoknak megfelelően cselekedni. Módszertani alapelvek:  Spontán helyzetek kihasználása. Problémahelyzetek sokoldalú megközelítésére való ösztönzés. A belső motiváció, a felfedezés öröme legyen a legfontosabb hajtóerő.  Egyéni különbségek figyelembe vétele, differenciált fejlesztése.  A játékosság hassa át a tapasztalatszerzést.  Térre, formára, színre, mennyiségre vonatkozó élményanyag fokozatos bővítése. Tevékenységek során jusson a gyermek sikerélményhez

2. MŰVÉSZETI NEVELÉS A művészet ismerete, szeretete, esetleg valamely művészeti ág művelése, az egyetemes emberi kultúra megismerése már óvodáskorban elkezdődhet. Az esztétikum már nagyon korai életkorban hat a kisgyermekre. Az óvodapedagógus mindennapi feladatai közé tartozik megismertetni a kicsiket a világ szépségeivel. Megcsodálni egy madár énekét, megvizsgálni az őszi falevél színeit, a virágzó fákat vagy egy szép színes mesekönyvet kezünkbe venni, ugyanazt az élményt jelentheti. Nagyon fontos a művészeti nevelés szempontjából az, hogy az esztétikus, egyszerű, átlátható, nyugalmat árasztó környezet vegye körül a gyermekeket. A szépen berendezett csoportszoba, az óvoda esztétikussága és harmóniája komoly hatást gyakorol a gyermekre. Nem lehet elégszer elmondani azt sem, hogy egy kellemes benyomást keltő, jó ízlésű óvodapedagógus mennyit tud tenni szinte észrevétlenül, saját példájával a művészeti nevelés érdekében. A művészet nem más, mint a világ megismerése sajátos nézőpontból, egyéni szűrőn keresztül. A művészeti nevelés mindenek előtt az egyéniség színeinek kibontakoztatását jelenti. Ezért sohasem célszerű sémákat, felnőtt által kigondolt elképzeléseket megvalósíttatni a gyermekekkel. Mindig arra törekedjünk, hogy ő maga találja ki és valósítsa meg elképzeléseit, csupán akkor nyújtsunk ehhez segítséget, ha azt a gyermek maga kéri és igényli. A kreativitás, az alkotó gondolkodás és cselekvés kialakítása a művészeti tevékenységek legfontosabb feladata. Akinek van fantáziája, vannak ötletei, aki problémák megoldásán dolgozik, aki gondolatait és érzéseit ki tudja fejezni, aki önmagát új, másfajta módon éli meg, az kreatív ember. Az újat alkotás, a változtatások elindítása, az önálló egyéniség kifejezése szintén a kreatív emberek sajátossága. Az óvodáskorban hihetetlenül nagy lehetőségei vannak a kreatív képességek kibontakoztatásának. A gyermekek alkotóképességének megnyilvánulását elsősorban oldott légkör, a nagy mozgás és szabadságtér, valamint a megfelelő eszközök biztosítása segíti elő. Minél több alkalmat kell adni arra, hogy a gyermekek érzéseiket, gondolataikat, ötleteiket a játékban, az ének-zenében, a bábozásban, a rajzolásban, stb. kifejezésre juttassák. A tapasztalatszerzés itt is alapvető fontosságú feladat. Minél több eszközzel ismerkednek meg a gyermekek, minél biztosabban kezelik azokat, annál több lehetőségük adódik önmaguk kifejezésére. Az óvodapedagógus felelőssége igen nagy, hiszen a gyermek fogékony

44

mindenre, mindent befogad, minden érdekli, mindent utánoz, mindent válogatás nélkül kedvel. Az óvodapedagógus véleményét – különösen akkor, ha szeretetteljes kapcsolatban van vele – szinte fenntartás nélkül elfogadja. Amit az óvó néni szépnek lát, az neki is tetszeni fog. Ezért fontos, hogy jó ízlésű, művészetet kedvelő ember foglalkozzon a kisgyermekkel. A művészeti tevékenységek fogalom rendkívül sokrétű, összetett és komplex jellegű. Ebbe a fogalomkörbe a mese-vers, az ének-zene, a bábozás, a tánc, a játék, a dramatizálás, a festés, az agyagozás, a rajzolás, a barkácsolás éppúgy beletartozik, mint a környezet esztétikája. A művészeti tevékenységek, tehát nem egy foglalkozást jelölnek, hanem olyan tevékenységeket, melyeket játékidőben vagy a szabadidőben éppúgy gyakorolhatnak a gyermekek. A komplexitás az életben egyébként előforduló jelenségek megörökítését jelenti valamilyen formában. Az ősszel lehulló falevelet színezhetjük, festhetjük, lerajzolhatjuk, énekelhetünk és mesét, verset mondhatunk róla, bábokat készíthetünk belőle. Ez így együtt jelentkezik a valóságban is, és ennek kell visszatükröződnie az ismeretszerzés során is. Ismételten le kell szögezni azonban, hogy fejlesztési lehetőségnek tekintjük a szabad természetben lezajló bármilyen megfigyelést, sétát.

1.1 2.1 Anyanyelvi és irodalmi nevelés

Az anyanyelv a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének és az emberek közötti kommunikációnak. A beszéd és a gondolkodás egymással szoros kapcsolatban áll. Az anyanyelvi nevelés feladatait fontosnak tartjuk, mert a beszéd fejlődésével a gondolkodása is fejlődik a gyermeknek. Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami a nevelési folyamat egészében jelen van. Minden feladatot, minden tevékenységet áthatva segíti a gyermek önbizalmának kifejlődését, szociális kapcsolatainak kialakítását és elősegíti a gyermek zökkenőmentes iskolai tanulásának megkezdését. A rossz kifejezőképességgel rendelkező, beszédében gátolt gyermek gondolkodási képességét nem tudja megfelelően használni. Ugyanakkor egy kevésbé intelligens gyermek jó kifejezőképesség birtokában jobb teljesítményt képes felmutatni. Ezért előfordul, hogy a fejletlen beszédképességű gyermeket gyakran teljesítménye alatt értékelik. Minden gyermek beszédét meghatározza az otthoni nyelvi környezet. Az óvoda fejlesztési feladatainak tehát a család, a környezet megismeréséből kell kiindulni és a gyermek egyéni képességeinek megismerésén keresztül kell hatást kifejteni. A fejlesztésnek a gyermek élményeihez kapcsolódva és tapasztalatszerzéssel egybekötve lehet értelme. Az óvodapedagógusnak arra kell lehetőséget biztosítani, hogy nyugodt légkörben, életszerű helyzetekben minden gyermek beszélhessen arról, ami érdekli, ami foglalkoztatja. Semmiféle türelmetlenség vagy a gyermek korlátozása nem megengedhető az anyanyelvi nevelés során. A sokszínű tevékenység, a kellemes, nyugodt légkör alapvetően meghatározza az anyanyelvi nevelés fejlesztését. Ilyen körülmények között a gyermekek szívesen és gyakran beszélnek. A nap folyamán bármikor adódhat lehetőség a beszélgetésre, de célszerű a hétfői napokon erre külön is tekintettel lenni, hiszen ilyenkor otthonról és a külső környezetből hozott rengeteg élményt és tapasztalatot mondják el a gyermekek. A környezet példamutató, tiszta és szép beszéde mintát nyújt, ösztönzést ad a kisgyermeknek a beszédre. Különösen fontos, hogy az óvodapedagógus ügyeljen beszédének stílusára, a hanglejtés, a dinamika, a hangsúly megfelelő alkalmazására. Beszéde legyen érthető, egyszerű és világos. A gyermek nyelvi fejlődésében fontos az, hogy mindig választ kapjon kérdéseire. Sohasem szabad a gyermek beszédét folyamatos élménybeszámolója közben javítani. Az óvodapedagógus a hibásan ejtett szó helyes megismétlésével javíthatja a gyermek beszédét. Ezen a területen fontos a tudatosság, tapintatosság. A folyamatos dicséret és biztatás

45

a bátortalanabb gyermeket is serkenti a beszédre. A beszédben gátolt gyermekek a bábozás, dramatizálás alkalmával megszabadulnak gátlásaiktól, felszabadultabbá válnak. Óvodánkban egyre több gyermek küzd beszédhibával, beszédzavarral. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek körében a szegényes szókincs, az eltérő szóhasználat is jellemző. Mindezeken a tudatos anyanyelvi neveléssel próbálunk segíteni, de a súlyosabb esetekben logopédus segítségét vesszük igénybe. Beszédfejlesztő szakvizsgával rendelkező óvodapedagógusunk – a logopédussal folytatott szakmai együttműködés során – szintén jelentős feladatot vállal e területen.

Az óvodapedagógus feladatai az anyanyelvi nevelés fejlesztésében: -

Beszélgetésre alkalmas nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megvalósítása, lehetőség teremtése a gyermeknek a folyamatos beszéd gyakorlására. A beszédöröm, beszédkedv biztosítása: arra nevelni a gyermekeket, hogy bátran nyilatkozzanak meg, mondják el élményeiket. A gyermekek szókincsének folyamatos bővítése, anyanyelvi képességeik fejlesztése, kommunikációs készségeik alakítása. Képessé tenni a gyermekeket arra, hogy tudjanak másokat is meghallgatni. Az óvodapedagógus vegye figyelembe a gyermekek eltérő nyelvi fejlődését, a család nyelvi kultúráját. Gyakoroltassa a szerep- és szituációs játékokkal a különböző helyzetekhez illeszkedő beszédmódot, nyelvi eszközök használatát. Beszédtechnika fejlesztése, a helyes kiejtés gyakorlása, a magyar nyelv ritmikusságának, dallamának megéreztetése. A beszédszínvonal emelése olyan formában, hogy a gyermekek képesek legyenek a nyelvi kifejezés eszközeit variálni. Beszédmegértés fejlesztése. Lehetőséget teremteni arra, hogy a tapasztalatok alapján kérdések és válaszok fogalmazódjanak meg, az okokról és következményekről a gondolataikat el tudják mondani. A gyermeki kérdések inspirálása, megválaszolása. Közreműködés a beszédhibák logopédus által történő javításában.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén:  A gyerekek használják a tapasztalatok során bővült aktív szókincsüket. Összefüggő beszédükben, elbeszélésükben előfordul a szóismétlés, kötőszó - halmozás. Elbeszélésük folyamatos, de gyakran még nem követik a történések logikai, időbeli sorrendjét.  Páros és csoportos beszédhelyzetekben megfelelő beszédfordulatokkal és viselkedési formákkal teremtik meg és tartják fenn a kapcsolatot.  Nyugodtan, figyelmesen tudják végighallgatni az óvónőt, és ha párbeszédben vesznek részt, többnyire végigvárják a másik megnyilatkozását. Saját kérdésüket, válaszukat, kiegészítő gondolataikat ahhoz igazítják.  Helyesen használják a névmásokat, a névutókat, a jövő idejű igeidőt és az igemódokat.  Kialakult, beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető, többnyire megfelelő hangsúlyozású, hanglejtésű, hangerejű és sebességű beszéd.  Beszédüket személyiségüknek és az aktuális helyzet által kiváltott érzelmeknek megfelelő természetes gesztusokkal, arcjátékkal kísérik.  Tisztán ejtenek minden beszédhangot, artikulációs bázisuktól függően.

46

Módszertani alapelvek:  Az óvónő minden helyzetben, minden megnyilvánulásában legyen a gyermek számára követendő példa.  Beszéde legyen tiszta, érthető, színes, kifejező.  Éljen a metakommunikáció adta minden lehetőséggel.  Tartsa szem előtt, hogy a nevelés folyamata kétoldalú.  Az óvónő őszinte „odafordulásával” fejezze ki, hogy törekszik a gyermek kapcsolatigényének kielégítésére.  Az egyéni fejlődés ütemének, a különbözőségeknek elfogadása és elfogadtatása.  A gyermek kérdéseire mindenkor kapjon életkorának, érettségének megfelelő, kielégítő választ.  Valamennyi spontán kommunikációs és beszédhelyzet kihasználása, valamint pedagógiai hatású szituációk teremtése.  Az óvónő gyakran kezdeményezzen beszélgetést.  A gyermek segítése a különböző beszédminták elsajátításában.  A tiszta, helyes beszéd érték. Az anyanyelv használata szerves része az óvodai élet minden mozzanatának, a nevelés egész folyamatának. Az anyanyelvi-kommunikációs nevelés átfogja az óvodai nevelőmunka minden területét, közvetítő elemként jelen van a nevelési feladat megvalósításának minden mozzanatában.

Mese-vers, dramatizálás, bábozás: Mesélni minden nap szükséges az óvodában. Nem teszünk különbséget a játékidőben zajló vagy az elalvás előtti mese között. Mindkettő fontos a maga helyén és idején. A lényeg csupán az, hogy minden nap meséljünk vagy verseljünk valamilyen formában, reggel vagy délben, elalvás előtt vagy délután. A mese és vers anyaga változatos legyen, gerincét a magyar népmesekincs megismertetése adja. Teremtsünk lehetőséget a gyermekek önálló szöveg és mesemondásához. Segítsük elő, hogy megfelelő eszközökkel el is játszhassák a gyermekek a nekik tetsző meséket. A gyakori ismétlést, a mese többszöri feldolgozását kedvelik az óvodások, erre legyünk tekintettel. Kedvelt tevékenysége az óvodásoknak a bábozás és a dramatizálás. Mindkettő szorosan kapcsolódik a meséléshez, a mondókázáshoz, verseléshez. Szerepük nélkülözhetetlen a zárkózott gyermekek gátlásainak oldásában, valamint a bennük lévő feszültségek levezetésében. Rendkívüli jelentősége van mind a bábozás, mind a dramatizálás élményfeldolgozó hatásának a kisebb hátrányokkal élő, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelésében. Ehhez az óvodánk báb- és jelmezkészlete kellő minőségű és mennyiségű eszközt biztosít. Az irodalmi élmények feldolgozását segítsük elő különböző eszközök, anyagok barkácsolási lehetőségek biztosításával. A cigány gyermekek nagy számára való tekintettel az anyaggyűjtésnél válogatunk az multikulturális nevelés programjában található cigány mesékből, versekből.

47

Az óvodapedagógus feladatai:

-

-

Biztosítsa a verset, mesét napi élményként a gyermeknek, hogy minden gyermek számára várt, örömteli élmény legyen az irodalmi művek hallgatása, és azt kérje is. Ébresszen kedvet arra, hogy maguk is találjanak ki mesét, hogy ismert meserészleteket mondjanak, bábozzanak, dramatizáljanak. Ebben az életkorban a gyermek és a mesélő felnőtt érzelmi kapcsolata nagyon fontos, ezért az élő mesét részesítse természetesnek. Különös gonddal alkalmazza a verset, mesét, mondókát a befogadás ideje alatt. Lehetőséget adjon a gyermeknek a mesemondásra, bábozásra, az örömteli élmény biztosítása mellett segítségül a szorongások, indulatok oldására, levezetésére. Részesítse előnyben az erkölcsi tartalmakat hordozó népmeséket. Törvényei könnyen átláthatók a gyermek számára. Hangulatos nyelvezete is indokolja. Építse be a multikulturális tartalmakat, válogasson a cigány versek, mesék közül az adott életkornak megfelelőeket. Mondókázásra, versmondásra a nap folyamán adódó lehetőségeket használja ki. Élményszerű előadással segítse, hogy a gyermekek örömmel hallgassanak, mondogassanak verseket. Alkalmi versekkel tegye hangulatosabbá ünnepeinket. Alapozza meg a majdani olvasás szeretetét. Győzze meg a szülőket arról, milyen sokat jelent gyermekeinknek a rendszeres, meghitt együttlét, az élő mesemondás

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:  A gyerekek játék közben odaillő szövegeket, rigmusokat mondogatnak. Az elhangzott vers, mondóka ismétlését kérik.  Egyéni fejlettségüknek megfelelően kb. 10-12 mondókát, 6-8 verset megjegyeznek, 15-20 verset meghallgatnak az év folyamán.  Társak az óvónő énekes, halandzsás, mozgásos improvizáló játék-kezdeményezéseiben. Hangzás, hangulat, érzelem és alkalom egységében kezdik felfogni a mondott, hallott vers témáját, költői képeit.  Várják, kérik a mesemondást, maguk is segítenek a mesemondás, hallgatás feltételeinek kialakításában. Megszilárdulnak a mesehallgatáshoz kapcsolódó szokásaik, a figyelem fenntartásának és ellenőrzésének játékos, egyezményes jelzései. Figyelmesen, csendben végighallgatják a mesét, s viselkedésükön, tekintetükön látszanak a belső képzeleti képek készítésének jelei. A folytatásos mesék, verses mesék, meseregények szálait össze tudják kötni.  Van néhány kedvelt mesehősük, a vele megtörtént dolgokat, eseményeket beleviszik játékukba. Az ismert mesei motívumok bábozása, dramatizálása, rajzolása, kedvelt szórakozásaik közé tartoznak. A mesében elhangzottakról beszélgetnek, a szereplők érdekes szólásait, furcsa vagy szép hangzású nevét megjegyzik, a mese témájú játékokban egymást is így szólítják. A mesekönyvek képeit önállóan is hosszan nézegetik, egymásnak mutogatják. Kérik a felnőttet, hogy meséljen róluk.  Az olvasást utánozzák, egy-egy betű megfejtése iránt is érdeklődnek.  A könyvekben a képek alapján megtalálják legkedvesebb meséiket.  Ismerik az óvoda gyerekkönyvespolcát, a könyvek között eligazodnak. Vigyáznak a könyvekre.

48

2.2 Vizuális nevelés:

A vizuális tevékenységek (gyurmázás, rajzolás, festés, vágás, ragasztás, varrás, barkácsolás) a gyermekek kedvencei közé tartoznak. A feladat elsősorban az, hogy biztosítsuk a zavartalan és a sokrétű tevékenykedés külső feltételeit. A gyermekek számára megszokott és elérhető helyen mindig álljon rendelkezésre mindenféle anyag és eszköz, amivel a gyermek fantáziájának megfelelően dolgozhat, alkothat. Célszerű a vizuális tevékenységek és a munkatevékenységek összehangolása, hiszen a szabad, önálló tevékenykedés gyakran jár együtt viszonylagos rendetlenséggel. Szokás kérdése, mennyire képesek a gyermekek környezetüket ilyen széles skálájú tevékenységrendszer mellett is rendben tartani. A tevékenységek megszervezéséhez kitűnő pedagógiai alapot adnak az évszakok változásai, a természet szépségei, a gyermek által megérthető világ tárgyai és eseményei. Ugyancsak kitűnően hasznosíthatók a vizuális tevékenységek számára az ünnepek, melyek érzelmileg is közel állnak a gyermekekhez és megmozgatják fantáziájukat. Ahhoz hogy kibontakozhasson a gyermekek alkotó kedve, teljes önállóság szükséges. Az ötlettől a megvalósításig főként bátorítást, útmutatást és dicséretet várnak a gyermekek. Nem szükséges, sőt káros, ha uniformizáló nevelési módszerekkel elvesszük a gyermek bátorságát az egyéni kifejezésmódoktól. Az óvodában legyen lehetőségük a gyermekeknek arra, hogy bármikor kipróbálhassák képességeiket. Minden csoportszobában szükséges egy kis sarkot vagy szekrényt biztosítani, ahol a vizuális tevékenységekhez tartozó eszközöket, felszereléseket, anyagokat tárolhatjuk. Nagy hasznát veszik ennek a gyermekek, hiszen például a nagyobbak szerepjátékához bármikor kiegészítő eszközök készülhetnek és a kisebbek is örömmel ismerkednek meg a különböző szerszámokkal. Az óvodapedagógus feladatai:

-

A vizuális tevékenység, a gyermek által választható legyen a nap bármely szakában. Teremtse meg a feltételeket- eszközt, helyet, időt - a gyermekek képi, plasztikai kifejező nyelvének, ábrázoló és konstruáló-képességének fejlődéséhez. Képi gondolkodásuk folyamatos fejlesztése Vegye figyelembe a gyermekek közötti képességbeli különbségeket. Biztosítsa élményeik, fantáziájuk, megfigyeléseik képi és térbeli megjelenítésének sokféle lehetőségeit. Juttassa el a gyermekeket az alkotás öröméhez. Alakítsa ki a gyermekek fejlődését belülről serkentő motiváltságot. Folyamatosan biztosítsa az alkotó-alakító tevékenységekhez szükséges jó minőségű eszközöket és anyagokat. Gyűjtse és időszakonként elemezze a gyermekek munkáit. A fejlődés folyamatát irányító feladatokat tervezze meg, megvalósításukat rugalmasan kezelje, alkalmazkodjon a spontán gyermeki igényekhez. Segítse elő, hogy a szülők otthon is adjanak lehetőséget a gyermekeik számára a rajzolásra, mintázásra, kézimunkázásra. Vonja be a szülőket az anyagok, elsősorban természetes anyagok gyűjtésébe, az óvodában használatos eszközök elkészítésébe.

49

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:  Bátrabbak, ötletesebbek az építésben, a téralakításban. Sokféle tapasztalattal rendelkeznek a változatos alakú zárt és nyitott terek elkerítésében, lefedésében, az építmények egyensúlyának megteremtésében.  Tevékenyen részt vegyenek az őket körülvevő tér, valamint a térbeli makettek berendezésében, az alapvető térviszonylatok segítségével. Képesek a tárgyak térbeli kiterjedésének tapasztalati felismerésére, a főbb formai jellemzők megnevezésére.  Képkialakításaikban egyéni módon jelezni tudják az elemi térviszonylatokat. Élményeik, elképzeléseik, képzeteik megjelenítésében többnyire biztonsággal használják a népi kifejezés változatos eszközeit.  Színhasználatukban érvényesítik kedvelt színeiket. Képesek rávezetéssel észre venni a környezet, a műalkotások és saját munkáik színhangulatát.  Formaábrázolásuk változatos, többnyire képesek hangsúlyozni a legfontosabb megkülönböztető jegyeket, jellemző formákat (pl. fiú, lány, nyuszi, tulipán, stb.). Emberábrázolásaikban megjelennek a részformák (pl. haj, ruha, stb.); próbálkoznak a legegyszerűbb mozgások jelzésével is.  A közös munkák értékelése során saját műveikkel és a műalkotásokkal kapcsolatban szóbeli véleményt nyilvánítanak.  Tudnak formákat mintázni elképzeléseik alapján és megfigyeléseik felhasználásával. Önállóan és csoportmunkában is készítenek egyszerű játékokat, kellékeket, modelleket, maketteket. Fokozott önállósággal tudják alkalmazni a megismert technikákat. (pl. papírhajtogatás, nyírás, tépés, ragasztás, konstruálás, összeszerelés, varrás, kötözés.) Önállóan díszítenek tárgyakat az óvónő irányításával képesek az anyagszerűségre törekvés szabályait betartani.

2.3 Zenei nevelés Az óvodai ének - zenei nevelésnek jelentős hagyományai vannak. A magyar népdalok, mondókák, gyermekdalok világa ma is élő és felhasználható hagyomány. Szinte valamennyi ünnepünkhöz kapcsolódik olyan dalanyag, melyet megismertethetünk a gyermekekkel. A néphagyományőrzés mellett a Kodály alkotta módszer is folyamatosan megújulva, megtartotta kapcsolatát az életre neveléssel. Az ének – zene és az ehhez kapcsolódó mozgás ugyanúgy az óvodai mindennapok része, mint a napi mesélés vagy séták és kirándulások. Tehát ez a feladat sem korlátozható csupán a foglalkozások időtartamára. Napközben bármikor adódhat lehetőség éneklésre, mondókázásra vagy körjátékok játszására. A komplex foglalkozások inkább összefoglalják, elmélyítik a gyermekek ismereteit, és alkalmat adnak a képességek fejlesztésére. Az élményt nyújtó közös éneklés, a körjáték vagy a mondókázás a művészeti és az esztétikai nevelés szempontjából is kitüntetett helyet kap. A Kodály Zoltán útmutatásai alapján, Forrai Katalin által kidolgozott óvodai ének – zenei nevelés alapjaira épülő fejlesztés, az óvodai nevelésünkön belül hatékonyan megvalósítható. Ezzel biztosítható a gyermekek ének – zenei kultúrájának megalapozása, a néphagyományőrzés és az ének – zenei nevelés színvonalának megőrzése.

50

E művészeti nevelési ágat színesítik az esetenként beépíthető cigány folklór elemei (dalok, táncok, hangszerek). Az ének – zenei nevelés területén találkozhatunk tehetséges cigány gyermekekkel. Feladatunk az, hogy kiemelkedő képességüket előtérbe helyezve növeljük önbizalmukat, mely egész személyiségfejlődésükre kihat. A klasszikus óvodai ének. zenei nevelés mellet a KOMP Zenevarázs használatával fokozhatjuk a zenei élményt, valamint a feszültségoldást, érzelem - feldolgozást is segíthetjük általa.

Az óvodapedagógus feladatai:

-

Teremtse meg azokat a feltételeket, amelyek felkeltik a gyermekek érdeklődését mindenféle zenei tevékenység iránt. Személyes példával ösztönözze a gyermekeket az örömteli éneklésre, dalos játékok kezdeményezésére, zenehallgatásra. Fejlessze a gyermekek hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét, esztétikus mozgását, zenei formaérzékét. Építse be a multikulturális tartalmakat, segítse a cigány gyermekek identitástudatástudatának erősödését. Ösztönözze őket arra, hogy legyenek ötleteik, bátran improvizáljanak, mindezt énekes beszélgetéssel, változatos dallam - fordulatok bemutatásával segítse elő. Népi gyermekjátékok, mondókák, népdalok és hozzájuk fűződő szokások, táncok alkalmazásával alapozza meg zenei anyanyelvüket. Helyezze előtérbe az élő zenét, sokat énekeljen, és minden óvodapedagógus játsszon legalább egy hangszeren. Az éneklésen, mondókázáson, dalos játékokon keresztül növelje a gyermek biztonságérzetét, gazdagítsa érzelemvilágát, segítse gátlásaik feloldását. Dalos játékokkal fejlessze a csoportban az összetartozást, a szerepekhez, az egymáshoz való alkalmazkodás képességének alakulását. Építse be a KOMP Zenevarázs elemeit az éves zenei nevelésbe. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:

 A gyermekek tudják a mondókát, hat hangterjedelmű dalokat és 5-6 alkalmi dalt tisztán, szép szövegkiejtéssel énekelni az egyvonalas „c” és a kétvonalas „c” abszolút hangmagasságok között. A tempó a természetes járásnak megfelelő, kb. l=92-108. Tíz dalt olyan biztonsággal énekelnek csoportosan és egyénileg is, hogy elkezdeni is tudják. Egyszerű dallammotívumokat tisztán énekelnek vissza egyedül is. A mondókákat – az egyenletes lüktetést kiemelve – a magyar beszéd ritmusa szerint mondják. Ismert dalt hallás alapján szöveg nélkül is tudnak énekelni dúdolva, zümmögve vagy egyszerű szótagokkal.  Felismerik a magas és mély éneklés közötti különbséget, maguk is tudnak magasabban és mélyebben énekelni, dalt kezdeni. Tudják a jól ismert dallamokat éneklés közben saját hallásuk alapján térben, kézzel mutatni. A dallammotívumok fölfelé vagy lefelé haladó irányát visszaéneklés közben kézmozgással lassan követik.  Felelgetős játékokat két csoportban (vagy a csoport és egy gyerek együttműködésével) folyamatosan, az óvónő segítsége nélkül is el tudnak énekelni. Tisztán énekelnek vissza

51

 

 

 

 



(kétszer 2/4 ütemben) változatos dallammotívumokat (esetleg két egységet, négy ütemet) csoportosan és egyénileg is. Ismerik a halk és hangos közötti különbséget, tudnak halkan, hangosan énekelni, tapsolni, beszélni. Képesek zenei fogalom párokat a dinamikai különbséggel együtt felismerni, öszszekötni. Felismerik a dallamot dúdolásról, hangszerről, a hasonló fordulatokból, sajátos kezdő, erősen eltérő belső vagy záró motívumokról. Tudnak dalokat – hallható jelre – hangosan és magukban énekelni, előbb csak rövid részletek szabályos váltásával, majd hosszabb egységek, több dallammotívum elbújtatásával is. Érzékenyek a természet és környezet hangjára, figyelik és megkülönböztetik a hangszínek finom eltéréseit zörejen, beszédhangon egyaránt. Ismerkednek eredetiben néhány hangszerrel, azok hangjával, megszólaltatásuk módjával (fúvós, pergetős, ütős, vonós). Megfigyelik a hangforrások anyagát, nagyságát és a hangszínek ebből következő eltéréseit. Beszédhangjukkal képesek kifejezni ugyanazon a mondaton a gondolat megváltozott jelentését. Felfigyelnek az óvónő és a társaik énekének és beszédhangjának különböző hangszínére. Megkülönböztetik az egyenletes lüktetést a dal ritmusától. A különbséget kifejezik cselekvéssel, énekkel, mozgással és szavakba foglalva csoportosan és egyénileg is. A mondóka és dalritmus kiemelésekor figyelik a negyed szünet pontos jelentéseit, de az egyenletes lüktetés folyamatos kifejezésekor nem állnak meg a szünetben. A dalok, mondókák ritmusát – belső hallás alapján éneklés nélkül is – összekapcsolják. A jól ismert dalokat, mondókákat jellegzetes ritmusuk alapján felismerik megjelölt dalcímek nélkül is. Szöveges ritmusmotívumokat visszatapsolnak, esetleg kétegységnyit is, csoportosan és egyénileg is. Megérzik a zenei motívum hosszát a kezdőhangsúly kiemelése nélkül is (ez a zenei formaérzék kialakulását jelzi), és azt mozgással térben szemléltetik. Összehasonlítják és énekléssel, mozgással bemutatják a normál tempónál gyorsabbat és lassabbat (gyors kb. l=120, lassú kb. l=72). Így mozognak, tapsolnak, beszélnek, a tempókülönbséget más fogalom-párokkal is összekapcsolják, például magasan és gyorsan beszélnek, mélyen és lassan énekelnek, halkan és gyorsan járnak, hangosan és lassan tapsolnak. Egyöntetűen körbejárnak szép – kicsit oldalt fordított – testtartással, kézfogással. Az egyszerű játékos, táncos mozgásokat motívumnyi ismétlődő szakaszokkal szépen megformálják (például dobbantás, koppantás, átbújás, párválasztás, páros forgás, kifordulás, köralakítás, lépések változatos irányával).

Módszertani alapelvek:  A művészeti tevékenységek hatása legyen az egész személyiségre kiható, emberformáló erő.  A művészeti nevelés legyen értékközvetítő, ízlésformáló.  A művészeti tevékenységeket tervszerűség, fokozatosság, rendszeresség jellemezze.  Spontán helyzeteket mindenkor ragadjon meg az óvodapedagógus.  Csak esztétikailag értékes művekkel találkozzon a gyermek.  Adjon lehetőséget a nap bármely szakában művészeti tevékenységre, és a szükséges eszközök mindig elérhetőek legyenek a gyermek számára.  Az óvodapedagógusnak váljon alapvető igényévé esztétikai érzékének és ítélőképességének fejlesztése.

52

3.Hagyományápolás

3.1 Néphagyomány ápolás; népszokások A néphagyomány - őrzést, a népi kultúra ápolását feladatunknak tekintjük. Az óvónő építse be a kisgyermek nevelésébe mindazon értékeket, amelyek a folklórban megőrzésre érdemesek, és teremtse meg azt a miliőt, amelyben az óvodába lépés első pillanatától a nevelés szerves része a helyi hagyományok ápolása és az interkulturális nevelés. Így a modern világgal ötvöződve tovább él a népi kultúra, s a mai gyerekek is megtalálják benne a szépséget, örömöt és a követendőt. Az óvoda természetes közege a hagyományőrzésnek. A népi kultúra gyermektől gyermekig, óvónőtől óvónőig, szájról szájra hagyományozódik. A program olyan óvónőt igényel, aki ismeri, szereti a gyermekfolklórt, képes azonosulni azzal. Tudja a népszokások eredetét, ismeri azok lényegét, hiedelemvilágát, jelképeit. Jártasságra tett már szert a kézművességben, számos népi játékot, népdalt ismer. Nagyon hasznos, ha lakóhelyének hagyományából merít, gyűjt. Hisszük, századunk végén is szükség van arra, hogy gyermekeink ismerjék, tiszteljék és a közös élmények hatására megszeressék elődeik szokásait, hagyományait. Feladatunknak tekintjük a multikulturális tartalmak bemutatását, megőrzését, ezáltal pedig a gyermekek identitástudatának támogatását. Olyan kompetenciák kialakítására törekszünk, melyek képessé teszik a gyerekeket arra, hogy szembenézzenek a közösségekben meglévő sokszínűséggel, különbözőséggel, azokat értékként tiszteljék. Élményszerű módon ismerkedjenek meg a népi kismesterségekkel, annak egyszerűbb fogásaival, illetve az azok művelőkkel. A néphagyomány tartalma az egyes tevékenységformákban:

-

-

Vers, mese, dramatikus játék: (magyar és cigány népmesék, mondókák, közmondások, rigmusok, időjóslások, névcsúfolók, találós kérdések) Ének, énekes játékok, zenehallgatás: (mondókák, énekes gyermekjátékok, magyar és cigány népdalok, hangszeres népzene) Rajz, mintázás, kézi munka: (tárgykészítő népi játékok, sodrások, fonások, szövések, gyöngy – fűzés, agyagozás, mézeskalácssütés) A környezet tevékeny megszerettetése: (találós kérdések, népi jóslások, jeles napok, népszokások) Mozgás, mozgásos játékok: (ügyességi és sportjátékok)

Az óvodában ünnepelhető jeles napok időrendben:      

Advent (november 30. utáni első vasárnaptól a negyedik vasárnapig) Mikulás (december 6.) Luca nap (december 13.) Karácsony (december 24-25-26.) Farsang (vízkereszttől hamvazószerdáig) Húsvét (az első tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére következő vasárnap)

53

A néphagyomány – ápolás ajánlott tartalmai: Minden jeles napot egy hosszabb előkészület vezet be, amelyhez az óvónő a gyermekek kíváncsiságát kielégítve folyamatosan biztosítja a változatos tevékenységeket. A hagyományok ápolása közben történő együttjátszás, együttmunkálkodás, tervezgetés örömtelivé, izgalmassá teszi a várakozás időszakát. Maga az ünnep külsőségeivel együtt sem lehet erőltetett, betanított forma, hanem vidám hangulatú, felszabadult együttlét kell hogy legyen.

1. Szüret Tapasztalják meg a természet változásait, gyűjtsenek terméseket, figyeljék, hogyan történik tárolásuk, készítsenek ehető termésbábot. Végezzenek őszi munkát a közeli kiskertekben, ültessék cserépbe a fagyot nem tűrő növényeket. Ismerkedjenek meg népi hangszerekkel, népzenével, táncoljanak egyszerűbb lépésekkel, forgásokkal, játszanak énekes népi játékokat, ismerjenek meg néhány ügyességi – és sportjátékot (pl. kakasviadal, zsákba futás, stb.). 2. Advent (november 30. utáni első vasárnaptól a negyedik vasárnap) Ismerkedjenek az advent jelképeivel: koszorú, naptár. Készítsenek adventi naptárt, koszorút. Ültessenek Luca – búzát, tanuljanak kotyoló - mondókákat. Figyeljék az időjárást, beválnak-e a népi jóslatok. Mikulás és Karácsony előtt tanuljanak dalt, verset, mondókát. Készítsenek fenyődíszeket, asztali díszt. Süthetnek tököt, mézeskalácsot, gerezdeljenek almát. 3. Farsang (vízkereszttől hamvazószerdáig) Télbúcsúztató népszokás. Ismerkedjenek a farsangi népszokással. Tanuljanak mondókákat, dalokat, névcsúfolókat, ismerjenek meg alakoskodó dramatikus játékokat. A szülők segítségével készítsenek népi ételeket (pogácsa, csőröge, fánk, „hajába” sült krumpli, sült szalonna, kolbász, „kőtt” kalács) Vegyenek részt a kisze-báb elkészítésében, égetésében. Ismerkedjenek meg népi hangszerekkel és egyszerű táncmozdulatokkal. Karnevál: Díszítsenek farsangi álarcot, öltözzenek jelmezbe, ha kedvük van, táncoljanak, vegyenek részt ügyességi játékokban, a csoportszoba feldíszítésében, átrendezésében. 4. Húsvét (Az első tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére következő vasárnap) (Határkerülés, zöldág hordás, komálás, komatál hordás, locsolkodás, tojásjátékok.) Ismerkedjenek meg a húsvéti népszokással. Tanuljanak locsoló verset, ismerkedjenek tojásfestésre alkalmas növényekkel, tojásfestési technikákkal, játszanak tojásjátékokat. Az 56-7 évesek ismerkedjenek a határkerülés, zöldág hordás, komálás hagyományával.

54

3.2 Óvodai hagyományaink Minden intézmény társadalmi és közösségi életének meghatározói a hagyományok, melyek tartalmát, stílusát, szervezeti formáit az adott közösség alakítja, formálja, figyelembe véve a partnerek reális igényeit. A hagyományok egy részét az egész óvodai közösség együtt, más részüket a csoportok saját szervezésükben, illetve egy – egy csoport egymással együttműködve ápolja. Az óvoda egészét érintő hagyományok: Program neve Őszi sportnap

Időpontja

Résztvevők köre

Program tartalma

október

óvodás gyermekcsoportok és érdeklődő szülők

Játékos sportfeladatok őszi termésekkel. Óvodai dolgozók műsora, vacsora, élőzene, bálkirály –, és királynő választás. Nagycsoportos gyerekek betlehemezése, az óvodapedagógusok mesedramatizálása.

kétévente november

szülők, támogatók

Közös Karácsony

december

bölcsődés és óvodás gyerekcsoportok

Anyák napja

május

édesanyák

Az édesanyák köszöntése verssel – dallal, a saját készítésű ajándékok átadása.

Kirándulás

nagycsoportos gyerekek

Kirándulás a Poroszlói Tanösvényre.

Sportnap

óvodás gyermekek és érdeklődő szülők

Játékos vetélkedők.

Kézműves nap

óvodás gyermekek

Körmöcskézés, pókszövés, fűzés, gyurmázás, festés, stb.

Gyermeknap

óvodás és bölcsődés gyermekek

Ugrálóvár, fagylaltozás, Kinder – figura keresés, stb.

Bóbita - nap

óvodai közösség, szülők, meghívott vendégek, városlakók

Verses – zenés gyermekműsor, rajzverseny eredményhirdetése, önzetlenségi díj átadása, stb.

Gyermekhét

Jótékonysági bál

május

55

Nagycsoportosok búcsúja

Évzáró

Csoportok kirándulása

Nyitott kapuk

június

óvodai közösség

a nagycsoportosok búcsúja (verssel – dallal)az óvodától

óvodai csoportok, szülők, érdeklődők

Az óvodai csoportok verses – dalos – táncos „bemutatkozása”.

óvodai csoportok (1, vagy 2 – 3 csoport közösen)

Kirándulás, túra: Nyíregyháza, Szilvásvárad, Debrecen, stb.

leendő óvodások és szüleik

Ismerkedés az óvodával: kézműves tevékenységek, udvari játékok.

Csoport hagyományok: - Nyílt napok, szülői értekezletek, fogadóórák, melyeket a kölcsönös bizalom, az empátia és az egymás ra való odafigyelés hat át. - Névnapok, születésnapok megünneplése. …ezeknek a „jeles napoknak” a megünneplése minden csoportban más és más, melyeknek megszervezése, tervezése az óvónő kompetenciája. Módszertani alapelvek:  A helyi lehetőségek figyelembe vételével ismertessük meg a népi és nemzetiségi kultúrát, építsük be a multikulturális tartalmakat.  Felelevenítjük a helyi népszokásokat, mellyel erősítjük a szülőföldhöz kapcsolódó pozitív érzelmeket, erősítjük identitástudatukat és formáljuk a gyermekek erkölcsi magatartását.  A hagyományokkal való ismerkedés legyen folyamatos, tervszerű, következetes.  Váljon alapvető igényünkké, feladatunkká a hagyományok ápolása, a társadalmi és egyéb elvárásokra válaszul pedig új programok szervezése, hagyományok teremtése.

4. Mozgás, mozgásos játék, mindennapi testnevelés, testi egészség megőrzése. Óvodai nevelésünk lényeges eleme a testi fejlesztés. A 3-7 éves gyermekek egészséges testi fejlődésének biztosítása nem képzelhető el a rendszeres, játékban gazdag, az egyéni képességeket messzemenően figyelembe vevő, kellő aktivitást és terhelést biztosító mindennapi testnevelés nélkül. Ismert tény, hogy a mozgás öröm és a szellemi fejlődés egymással szoros kapcsolatban áll. A mozgásfejlesztéshez tehát hozzátartozik, hogy maximálisan biztosítsuk a spontán mozgáslehetőséget, mégpedig az egyéni sajátosságok figyelembe vételével. Ajánlatos tehát minden adódó lehetőséget kihasználni a nap folyamán a mozgásra. Rendkívül fontos a szabad

56

levegőn való tartózkodás minél hosszabb idejű biztosítása. A gyermekek napirendjét úgy célszerű összeállítani, hogy azzal elkerüljük az egyoldalú terhelést, és lehetőleg felváltva biztosítsuk a mozgást és az üléssel együtt járó tevékenységeket. A mozgás és pihenés egyensúlyának biztosításával sikerülhet a gyermekek egyoldalú igénybevételét elkerülnünk. Az egészséges életmód szokásainak megalapozását óvodáskorban kell kezdenünk. A mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése az óvodai testi nevelés fontos feladata, amit csak a helyesen megválasztott mozgásanyag változatos gyakoroltatásával érhetünk el. A megfelelő intenzitású, derűs légkörű testmozgás biztosítja a motoros képességek fejlődését, melynek egyre magasabb szintje előfeltétele a bonyolultabb mozgások eredményes végrehajtásának, ezáltal a mozgásműveltség fejlődésének. A természet erőivel – napfény, levegő, víz – történő edzés kedvező hatását sem szabad figyelmen kívül hagyni, ezért a mindennapi testnevelést lehetőleg a szabadban célszerű tartani. Az intenzív, változatos gyakorláshoz megfelelő helyre és eszközre van szükségünk. A jó eredmény eléréséhez az optimális tárgyi feltétel biztosításán túl azonban az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködése is elengedhetetlen. A nyugodt derűs légkörű, játékban gazdag, kellő intenzitású napi testmozgás nemcsak a kondicionális és koordinációs képességek fejlődését biztosítja, hanem hozzájárul a gyermeki személyiség differenciált fejlesztéséhez is. Fontosnak tartjuk, hogy a különböző mozgásformákat lehetőleg szabadban, változatos körülmények között gyakorolhassák gyermekeink. Óvodánk udvara e feladatok megvalósítására csak részben alkalmas, ezért a hiányzó feltételeket tágabb környezetünk lehetőségeinek kihasználásával pótoljuk. (sportpálya, töltésoldal, iskolai tornaterem, strand) Hosszabb sétát, túrát tehetünk a gyermekekkel. Minden, ami az óvoda udvarán található (fák, bokrok, homokozó, játékeszközök, stb.) felhasználhatók a mindennapi mozgás feladatainak megvalósításához. Ugyanez mondható el az épületen belül szervezett mindennapi testnevelésre is. Mindenkor nagy gondot kell fordítani az alkalmazásra kerülő kézi és tornaszerek, berendezési tárgyak épségére, tisztaságára, valamint arra, hogy könnyen elérhetők legyenek, megfelelő számban álljanak rendelkezésre. Az eszközök előkészítése az óvodapedagógus, a gyermekcsoport és a dajka aktív együttműködésére ad lehetőséget. Az óvodapedagógus személyisége, testi neveléshez való viszonya nagymértékben meghatározza a gyermekcsoportban folyó mozgás eredményességét. A testgyakorlatok mintaszerű végzésével, a játékba való aktív bekapcsolódással kedvezően motiválhatja a gyermekeket, építve utánzási hajlamukra, segítve a rendszeres testmozgáshoz való pozitív viszonyuk kialakulását. Az örömmel, derűs légkörben, együttesen végzett gyakorlás hozzájárul az egészséges életmód szokásainak megalapozásához is, ezért nagyon lényeges, hogy az óvodapedagógus minden megnyilvánulásán tükröződjön az, hogy szívesen mozog együtt a gyermekekkel és örül a gyermekek mozgásban elért sikereinek. A testnevelési foglalkozások tartalmát döntő mértékben a természetes mozgások, gyakorlatok képezik (járások, futások, ugrások, függések, egyensúlygyakorlatok). Ezeket kiegészíti néhány talajtorna elem, valamint a kézi szerekkel végezhető gyakorlatok és testnevelési játékok. Az óvodapedagógus dönti el, hogy hogyan elégíti ki a gyermekek mindennapi mozgásigényét, tartalmában és időkeretében. Az óvodapedagógus szabadon döntheti el, hogy a nap mely szakában és milyen formában szervezi meg a gyermekek mozgáslehetőségét. De legalább heti egy alkalommal szervezett testnevelési foglalkozást tartson valamennyi korcsoportban.

57

Az óvodapedagógus feladatai a mindennapi testnevelés megszervezésében:

-

-

-

-

Legfontosabb feladat, hogy minden nap adjon lehetőséget a gyermekeknek minél hoszszabb időtartamon keresztül a szabad levegőn való tartózkodásra. Biztosítsa a gyermekek szabad mozgásgyakorlatának a feltételeit. Adjon ötleteket, irányítsa a gyermekek figyelmét a szabadban és az épületen belül is a legoptimálisabb terhelést biztosító napi mozgáshoz. Változatos eszközök és a gyermekek önálló, szabad mozgásának biztosításával tegye lehetővé, hogy a mindennapi mozgás örömet jelentsen a gyermekek számára. Tartsa fontosnak a testi képességek – mint ügyesség, gyorsaság, bátorság, erő, állóképesség – fejlesztését. Hangsúlyt fektetünk a koordinációs képességek, a helyes testtartás fejlesztésére, a lábboltozat alakítására. Vegye figyelembe, hogy a gyermekek egyéni képességei különbözőek, fejlettségi szintjük nem azonos, hagyja, hogy a gyakorlatokat a saját képességeik szintjén hajtsák végre. A hibák javításában tapintatosan járjon el. Alapozza meg a gyermekekben azt az igényt, hogy rendszeresen mozogni jó és fontos. Biztosítson balesetmentes környezetet.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:  Növekszik teljesítő képességük, mozgásuk összerendezettebbé, ügyesebbé, megfelelő ritmusúvá válik. Mozgástapasztalataik az egyensúlyozásban és ugrásban növekednek.  Cselekvőképességük gyors, mozgásban kitartóak.  Testsémájuk kialakult. Fejlődik a térben és időben való tájékozódó képességük. Megszeretik és igénylik a mozgást. Egyéni, csoportos, sor – és váltóversenyt játszanak az óvónő segítségével és a szabályok pontos betartásával.  Megértik az egyszerű vezényszavakat.  A természetes járást ütemes járással váltakoztatják.  Állórajtból kiindulva 20-30 métert futnak. Talicskáznak combfogással.  Egyensúlyoznak padmerevítő gerendán. Hátsó függőállásban lábmozgást végeznek.  Hat-nyolc lépés nekifutással tetszés szerinti akadályt átugranak. Ugrásukat a talajéréskor fékezni tudják.  Kislabdát hajítanak távolba. Labdát vezetnek helyben.

Módszertani alapelvek:      

A szaknyelv használata. Egyszerű, érthető utasítások alkalmazása. Mintaértékű gyakorlat-bemutatás, vagy magyarázattal kísért bemutattatás. Tapintatos hibajavítás. A foglalkozások központi része a játék. Minden gyermek saját képességei szerint mozogjon, fusson, másszon, ugráljon, labdázzon.  Rendszeres testedzés közben a mozgásöröm átélésének biztosítása.  Az egészség megőrzése

58

V. A KOMPETENCIA ALAPÚ FEJLESZTÉS PROGRAMJAI

1. A KOMPETENCIA ALAPÚ FEJLESZTÉS ÜTEMTERVE 2. AZ INTEGRÁCIÓS NEVELÉS PROGRAMJA 3. NEMZETISÉGI NEVELÉSI PROGRAM 4. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK NEVELÉSI PROGRAMJA

V. A KOMPETENCIA ALAPÚ FEJLESZTÉS PROGRAMJAI A kompetencia alapú fejlesztés célkitűzései:  az óvoda – iskola átmenet segítése,  az integráció és a differenciálás beépítése a nevelés gyakorlatába,  a játék – érzelem – erkölcs metodikai kapcsolatának érvényesítése.  bölcsőde-óvoda átmenet zökkenőmentessé tétele ( saját intézményünkben )

Kompetencia fogalma

Ismeret

Képesség Kompetencia

Attitűd

A kompetencia alapú fejlesztés során a hangsúly az ismeret – attitűd – képesség hármas egységére helyeződik, egyszóval a kompetenciára. A kompetencia adott helyzetben megfelelő tudás, készségek, attitűdök ötvözete.

60

1. A KOMPETENCIA ALAPÚ FEJLESZTÉS

1.1 A bevezetés ütemezése:  1.szakasz: a TÁMOP 3.1.4-08/02-2009 pályázat keretében a Kompetencia Alapú Óvodai Programcsomag bevezetése két csoportban a) a KOMP elméleti megismerése, továbbképzések elvégzése b) a KOMP gyakorlati alkalmazása két óvodai csoportban a 2009-2010-es nevelési évben c) eszközbeszerzés  2.szakasz:a KOMP óvodai szintű bevezetése a) a KOMP részeinek beépítése az „ ÉLETFA” helyi nevelési programba b) nevelőtestület megismertetése a programcsomaggal c) mentorrendszer kiépítése a 2010-2011-es nevelési évben (hospitálások, tevékenységek elemzése, konzultáció ) d) szupervízió ( a mentorálást végző óvodapedagógusok szakmai támogatása ) 1.2 A KOMPETENCIA ALAPÚ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA ÉS FELADATA: Cél: A nevelés folyamán olyan ismeretekhez, képességekhez, attitűdhöz egyszóval kompetenciákhoz jussanak a gyermekek, mely képessé teszi őket az élethosszig tartó tanulásra. Feladat: Olyan képességfejlesztő tevékenységek szervezése, ismeretek nyújtása, és attitűdök kialakítása, melyek lehetővé teszik a gyermekek egyéni kompetenciáinak optimális, egyedi ütemű fejlődését. 1.3 A KOMP ALAPVETÉSEI:               

Gyermeki jogok érvényesítése A játék mint elemi pszichikus szükséglet elsődlegessége A közösségért való tevékenykedés igényének támogatása Valódi tudás nyújtása Óvodai nevelés komplexitása Tapasztalati út bejárása Személyes kapcsolat kiépítése Anyanyelvi nevelés kiemelt szerepének elismerése Sajátos nevelési igényű gyermekek jogainak érvényesítése Természetes érzelmi támasz nyújtása Az egyén és a közösség kölcsönös hatásának tudatos erősítése Stabil szokásrendszer kialakítása Megfelelő életvitelre, egészséges életmódra nevelés Környezettudatos viselkedés megalapozása Családokkal való együttműködés szorosabbá válása

61

1.4 MÓDSZERTANI JELLEMZŐI:      

Rendszerszerű látásmód Komplexitás Tapasztalatba ágyazott képességfejlesztés Feldolgozási módszerek sokfélesége Használható ismeretek, tudásanyag Személyiségfejlődés

1.5 A KOMPETENCIA ALAPÚ ÓVODAI PROGRAMCSOMAG HASZNÁLATÁNAK ELŐNYEI:  A KOMP beépítése a helyi nevelési programba valamennyi résztvevő – gyermek, szülő, pedagógus, fenntartó – számára garanciát ad saját kompetenciáinak fejlesztésére.  A program által képviselt holisztikus látásmód a nevelés egészét áthatja, s a teljes személyiség fejlesztését garantálja.

2. AZ INTEGRÁCIÓS NEVELÉS PROGRAMJA 2. 1. Előzmények Az integrációs nevelés programját évekkel ezelőtt ismertük meg, módszertani elemei pedig már régóta pedagógiai gyakorlatunk részét képezik. 2. 1. 1. HEFOP -2.1.3- pályázat A HEFOP pályázatban konzorciumi partnerként vettünk részt, az általános iskola felkérésére. Ekkor készítettük el a „Hátrányos helyzetű gyermekek integrációs nevelésének ütemterve” – t. Az ütemterv részeként elkészült az óvoda integrációs stratégiája, amely a tervek szerint valósult meg. A képességfejlesztést segítő és értékelő eszközrendszer elemei: A. Kompetenciafejlesztő programelemek: a szociális kompetenciák fejlesztése a mentálhigiéné és a hagyományőrzés speciális módszereivel. B. Integrációt segítő programok és tevékenységek: az óvoda hagyományos programjai (melyek egy része nyitott formában kerül megrendezésre). C. Integrációt elősegítő módszertani elemek: az intézmény mérési –, és fejlesztési rendszere. D. Műhelymunka: a Belső Gondozási Rendszer működtetése. 2. 1. 2. BGR A 2001 – től kiépített rendszerben készült el az óvoda mérési –, és értékelési struktúrája, az információátadás újszerű formájaként az óvoda – iskola átmenetet segítő átadás gyakorlata, illetve az intézményen belüli szakmai segítségnyújtás rendszere. 2.2 Az integrációs nevelés célja, feladata Célja: A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása. Feladata: • 3 éves kortól történő beóvodázás, • a szülővel történő hatékony kapcsolattartás, • az optimális fejlettségi szintre történő fejlesztés, • a tehetséggondozás,

62

• •

a fejlődés tényszerű nyomon követése, az óvoda – iskola átmenet segítése.

2.3 Az integrációs nevelés gyakorlata Az integrációs nevelésben gyakorlatában központi szerepet kap a „Mérés – értékelés munkacsoport”. A munkacsoport feladatai : A. Difer mérési rendszer alkalmazása B. A mérési eredmények kiértékelése C. Fejlesztő program készítése D. Szakmai segítségnyújtás a fejlesztést végző óvodapedagógusoknak E. A mérési eredmények kimeneti mérési eredményként való alkalmazása az óvoda – iskola átmenet folyamatában

3. NEMZETISÉGI NEVELÉSI PROGRAM Felépítése:

A.

Helyzetkép

B.

A tiszacsegei romák körében ma is élő hagyományok, szokások

C.

A fejlesztő program indokoltsága

D.

Pedagógiai program

A. Helyzetkép Tiszacsege város Hajdú – Bihar megyében, a Hortobágyi Nemzeti Park, a Tisza folyó, Újszentmargita, Balmazújváros, Egyek települések gyűrűjében helyezkedik el. Lakossága közel 5500, mely folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. A hazai társadalom szociális problémái halmozottan jelentkeznek a romák esetében, akik a település lakosságának 20 – 30 %- át képezik, arányuk folyamatosan emelkedik. Ezen családok többségének megélhetését a különböző szociális juttatások biztosítják, melyek számos esetben kevésnek bizonyulnak az átlagos életszínvonal megteremtéséhez . Ennek hatása kimutatható az óvodába kerülő roma gyerekek esetében, akik többsége – tapasztalataink szerint – rendkívül ingerszegény környezetből érkezik beszéd és viselkedéskultúrájuk, képességeik alacsony szinten mozognak. Az óvodába kerülő cigány gyermekek körében kiemelkedően magas a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya. Képességfejlesztésüket segíti a Kompetencia Alapú Óvodai Programcsomag elemeinek alkalmazása, mely integráltan történik. A tiszacsegei romák között sok a nagycsaládos; még mindig a klasszikus

63

családstruktúra alapján élnek, ahol a gyermeknevelési feladatok kizárólagosan az anyára hárulnak. B. A tiszacsegei romák körében ma is élő hagyományok, szokások A helyi romák kasztrendszerbeli tagozódása: -

oláh

-

lovári

-

beás: ez a réteg asszimilálódott leginkább a magyar lakossággal.

-

kelderás

-

rumungló

Kultúrájuk eltérő, egyéni vonásait máig őrzik, eltérés főleg nyelvi kultúrájukban mutatható ki (mássalhangzó és magánhangzó ejtés). Közösségükből vajdát választanak maguknak. Aki szellemi képességeinél fogva kiemelkedik közülük, közvetítő szerepet vállalva a kisebbségi roma és magyar lakosság között. Minden probléma megoldását tőle várják, éppen ezért megkülönböztetett tiszteletnek örvend körükben. A romák 67%-a beszéli az eredeti roma nyelvet, de mivel 40-45%-os a vegyes házasság, s a társadalomi integráció is bizonyos fokig kényszeríti őket kultúrájuk elhagyására, éppen ezért a most felnövekvő generáció körében már egyre inkább háttérbe szorul hagyományaik, kulturális örökségeik ápolása, továbbfejlesztése. A romák 60-70%-a őrzi az alábbi hagyományokat, ill. tevékenységeket: -

ének, zene, tánc

-

teknővájás

-

kosárfonás

-

viselet

-

vályogvetés

-

Üstházkészítés

-

edényfoltozás

-

Gyógynövénygyűjtés

-

kereskedés: kosár, állat (ló), ruhanemű

Azonkívül: -

temetkezési hagyományaik

-

keresztelési és

-

házasságkötési szokásaik

máig eltérnek a többségi társadalom kultúrájától. Mentalitásukban, temperamentumukban érzékelhető a nagyfokú hevesség, amit már kora gyermekkorban korlátok közé kell szorítani.

64

Ezzel is segítjük szocializációs és integrációs folyamatuk fejlesztését. Az említett kulturális hagyományok kiindulópontként szolgálnak a felzárkóztató programunkhoz. Ezáltal próbáljuk megnyerni őket céljaink megvalósulásához, amelyek természetesen a romák érdekeit képviseli. C. A fejlesztő program indokoltsága A tényfeltáró elemzésekre építve kívánjuk már 3 éves korban elkezdeni a roma gyerekek egyéni, differenciált fejlesztését a sikeres iskolai tanulás, valamint a társadalmi esélyegyenlőség érdekében, kiemelten a következő területeken: -

kommunikáció, logopédiai fejlesztés, beszédkorrekció, szókincsbővítés;

-

szocializáció, társas – közösségi kapcsolatok, szocio – emóció;

-

kognitív részképességek;

-

viselkedéskultúra, szabály – és szokásrendszer;

-

testséma, téri orientáció, nagymozgás és finommotorika;

Megragadva a pályázati lehetőségeket nevelőtestületünk törekszik arra, hogy változatos eszközkészlet és speciális ismeretek birtokában biztosítsuk sajátos fejlesztésüket. D. Pedagógiai program

A roma gyerekek „öröklött” zenei adottságokkal rendelkeznek Tánckultúrájuk kifinomult, ritmusra hangolt. Fokozott érdeklődést tanúsítanak az irodalmi művek (versek, mesék, mondókák, bábjátékok) iránt, melyeken keresztül hatást gyakorolhatunk érzelmeikre, biztos bázist teremtve az óvodai fejlesztő munkához. Feladatunk, hogy a roma kultúra elemeit, hagyományait megőrizve identitástudatuk támogatása. A programunk gyakorlati realizálásában az óvoda minden pedagógusa feladatott vállal, mivel csoportjaink kialakításában az integrált csoportszervezést alkalmazunk. A program kötelezően előírt óraszámának 50%-át munkaidőn belül, 50%-át munkaidőn túl teljesítjük, melyet fejlesztési naplóban dokumentálunk.

A fejlesztő foglalkozások témakörei korcsoportonkénti felosztásban:

komplex fejlesztés

3 – 4 évesek

4 – 5 évesek

5 – 7 évesek

Anyanyelv

Anyanyelv

Anyanyelv

(a beszédkedv felkelté- (a beszédértés és bese, szókincsbővítés, szédprodukció fejanyanyelvi játékok) lesztése, szókincsbővítés, anyanyelvi játékok)

(a relációs szókincs bővítése, a nyelvi kifejezőkészség fejlesztése)

Matematika

Matematika

(matematikai kíváncsiság és érdeklődés kibontakozásának segítése)

(matematikai jártasság kialakítása)

Külső világ tevékeny Külső világ tevékeny Külső világ tevékeny megismerése megismerése megismerése

komplex fejlesztés

Mozgás, mozgásos játék, mindennapi testnevelés

(család – óvoda kapcsolatának erősítése)

(mikrokörnyezet megismerése, környezetvédelem)

(makrokörnyezet megismerése, tanulmányi kirándulások, testápolás, egészséges Művészeti tevékeny- Művészeti tevékeny- életmód, iskolai kapségek ségek csolatkiépítés) (rajzeszközök és (anyagokkal való isMűvészeti tevékenymerkedés, zenei élmé- technikák megismeréségek nyek nyújtása, multi- se, vizuális élmények, ritmushangszerek, (természetes anyagok kulturális értékek közfelhasználása, népi vetítése) irodalmi ajánlás: a multikulturális érté- tevékenységek kipróbálása – magyar és kek közvetítése)) roma –, néptánc) Mindennapi testnevelés

Mindennapi testnevelés

Mindennapi testnevelés

(természetes mozgás- (testi képességek fej(sor –, váltóverseformák gyakorlása, a lesztése, futó- fogó nyek, akarat, szabály testséma és a nagyjátékok, kéziszerekkel és feladattudat erősímozgás fejlesztése, az végzett gyakorlatok, tése, írásmozgás előegyüttjátszás öröme) keresztcsatornák fejkészítése, téri irálesztése, laterális donyok) minancia)

66

4. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK NEVELÉSI PROGRAMJA

„Először tedd, ami szükséges, aztán ami lehetséges, És máris megtetted a lehetetlent!”

4. 1.

Törvényi háttér

4.2.

Általános céljaink, alapelveink

4.3.

Nevelési feladataink a gyermekek személyiségfejlesztésében

4.4.

Fejlesztő program

4.5.

Módszereink a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésében

4.6.

Személyi és tárgyi feltételek

4.1. Törvényi háttér „A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 25. pontjában meghatározottak szerinti sajátos nevelési igényű (a továbbiakban: sajátos nevelési igényű) gyermekek óvodai nevelését végző óvoda a helyi pedagógiai programját az Óvodai nevelés országos alapprogramja, valamint az e rendelet 1. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvében foglaltak figyelembevételével készíti és fogadja el. Sajátos nevelési igényű gyermek: Az a gyermek, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b)

a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. (Ktv. 121§ 29.)”

Különleges gondozási igény: a gyermek életkori sajátosságának fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulása. Óvodánk vegyes életkorú csoportjaiban vállaljuk a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését.

67

4.2.

Általános céljaink, alapelveink

Sajátos nevelési igényű gyermekeknél is törekszünk a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására. A nevelés hatására a sérülés arányában ki kell alakulnia az alkalmazkodó készségnek, az akaraterőnek, önállóságra való törekvésnek, együttműködésnek. Figyelünk arra, hogy a sajátos nevelési igényű gyermeket a nevelés, fejlesztés ne terhelje túl, fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg. A fejlesztés rövid távú céljait, minden esetben a fejleszthetőséget tükröző komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira építjük. A fogyatékossági típusnak megfelelően más - más terület kap nagyobb hangsúlyt. A fejlesztés elemeit, felépítését a gyermekek fejlettségi szintje, fejlődési üteme határozza meg. A fejlődés során a különböző funkciók fejlődését sok tényező befolyásolja, módosítja. Az óvodai napirendben törekszünk arra, hogy a fejlesztő foglalkozások mellett a közösségben szervezett tevékenységekben és a szabad játékban minél több lehetőségük legyen önmaguk kipróbálására. Fejlesztő tevékenységünk során nagy figyelmet szentelünk a transzferhatásra és arra, hogy lehetőleg minél több sikerélménnyel, pozitív elfogadással találkozzon az akadályozott gyermek. Alternatív lehetőségeket biztosítunk a tevékenységek megválasztásában, melyekben személyiségük kiteljesedhet. Mindezeket szem előtt tartva a sokoldalú tapasztalatszerzésre és a többszöri visszatérő gyakorlásra fektetjük a hangsúlyt.

4.3. Nevelési feladataink a gyermekek személyiségfejlesztésében: Az integrált nevelés folyamatában a prevenciós (megelőzés), a korrekciós (javítás, korrigálás), és a kompenzációs (a kiesett funkciók mással való segítése) nevelési feladatainkat sérülés specifikusan, egyénre szabottan határozzuk meg minden gyermeki tevékenységben. • • •

A sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni szükségleteihez igazodó különleges gondozási feladatok ellátása. A kommunikáció és elemi szociális viselkedés kialakítása, a viselkedésproblémák kezelése. Fejlődésbeli elmaradások korrekciója, korai elemi készségek és kognitív funkciók kialakítása.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység során kitűzött célunk, alapját minden esetben a komplex vizsgálat és javaslat adja. Halmozott fogyatékosság esetén a hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása vagy kompenzálása a meglévő ép funkciók bevonásával

68

4.4. Fejlesztő program Intézményünkben a sajátos nevelési igény alábbi területeivel találkozunk. I . Enyhe értelmi fogyatékos gyermekek fejlesztése A gyermek fejlesztése során meghatározó és nagyon fontos az együttnevelés, a spontán tanulást, a kommunikációt, a társakkal történő együttműködést segítik a tapasztalatok, melyeket a kortárscsoportban szerez. Mozgás fejlesztése A nagymozgás fejlesztése a sokoldalú fejlesztő játékokkal valósul meg az óvoda tornatermében szükség szerint egyéni, kiscsoportos foglalkozás keretében. A finommotorika és a grafomotorium fejlesztése kiscsoportos és egyéni foglalkozás keretében valósul meg rajzolás, színezés, gyurmázás, fűzés, kézimunka, gyöngyözés, tépés, ragasztás segítségével. Észlelés, emlékezet, figyelem fejlesztése: Vizuális, auditív, idői, téri, olfaktoros, taktilis-kinesztéziás területekre koncentrálva alakítjuk ki foglalkozásainkat, Beszéd, kommunikáció A beszéd, a gondolkodás és a személyiségfejlődés kölcsönhatásának ismeretében munkánkban a beszéd fejlesztése a fejlesztő nevelőmunka minden területén központi jelentőséggel bír. Feladatunk a beszédértés –beszédfigyelem– a közölni kívánt gondolatok szóbeli közlésének kialakítása, fejlesztése. A beszédfejlesztés során célzott szókincs-bővítés (elsősorban fogalmi), a grammatikai hibák javítása és a kifejezőkészség, mondatalkotás elősegítése (képolvasás, meseszövés) történik a rendszeres logopédiai foglalkozások mellett. Gondolkodás fejlesztése Az analizáló-szintetizáló képesség fejlesztése puzzle, barkochba játékokkal és hiányos képek felismerésével történik. Az ok-okozati összefüggések meglátása a mindennapi helyzetek során, az események és azok következményeinek megbeszélésével, valamint célzott kérdésfeltevésekkel (mit gondolsz, miért?) valósul meg. A szerialitás fejlesztése ritmikus vizuális, auditív és mozgásos sorok gyakoroltatásával zajlik (apró tárgyakkal, papír-ceruza feladatokkal, hangszerekkel, mozgásos utasítások végrehajtásával). A fogalomalkotás fejlesztése során törekszünk arra, hogy a gyermekek tisztában legyenek az alapvető főfogalmakkal (állatok, gyümölcsök, zöldségek, játékok, szerszámok, ruhák, élelmiszerek, járművek, bútorok), és azok tartalmával. A gondolkodás fejlesztése során folyamatosan gyakoroljuk a lényeg kiemelési és lényegmegértési funkciót.

69

II. Beszédfogyatékos gyermekek fejlesztése Beszédfogyatékos az a gyermek, akit a szakértői bizottság a komplex vizsgálata alapján annak minősít A gyermekek ellátását elsősorban az óvoda logopédusa végzi, vele konzultálva, a logopédiai foglalkozások kiegészítéseként történik a gyermekek fejlesztése. III. A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő, valamint a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek fejlesztése Mozgás fejlesztése Fontosnak tartjuk a nagymozgás fejlesztését, különösen a hiperaktív gyermekek esetében. Erre épülve történik a finommotorika és a grafomotorium fejlesztése az enyhe értelmi fogyatékosok esetében leírt módon és eszközökkel. Észlelés, figyelem, emlékezet során vizuális, auditív, látási, téri területek erősítése Gondolkodás A szerialitás fejlesztése ritmikus vizuális, auditív és mozgásos sorok gyakoroltatásával zajlik (apró tárgyakkal, papír-ceruza feladatokkal, hangszerekkel, mozgásos utasítások végrehajtása) Az ok-okozati összefüggések meglátása a mindennapi helyzetek során, az események és azok következményeinek megbeszélésével valamint célzott kérdésfeltevésekkel (mit gondolsz, miért?) valósul meg. Az analizáló-szintetizáló képesség fejlesztése puzzle, és barkochba játékokkal, valamint hiányos képek felismerésével történik. A fejlesztésnél hangsúlyos terület a csoportosítás képessége, amelynél eleinte egy, majd fokozatosan több szempont bevonása történik. Ez oldja az esetlegesen fennálló perszeverációt is. Beszéd, kommunikáció A beszédfejlesztés során célzott szókincs-bővítés (elsősorban fogalmi), a grammatikai hibák javítása és a kifejezőkészség, mondatalkotás elősegítése (képolvasás, meseszövés) történik a rendszeres logopédiai fogalakozások mellett. A fogalmi szókincs bővítésén keresztül törekszünk arra is, hogy a gyermekek tisztában legyenek az alapvető főfogalmakkal (állatok, gyümölcsök, zöldségek, játékok, szerszámok, ruhák, élelmiszerek, járművek, bútorok), és azok tartalmával. A fejlesztő foglalkozások egyéni és kiscsoportos formában zajlanak, és a gyermeki tevékenységeket, játékokat minden esetben verbális megerősítés kíséri. A logopédus és a gyógypedagógus a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésével kapcsolatban folyamatosan konzultál az óvodapedagógusokkal és tanácsot, segítséget ad.

70

IV. Autista gyermekek fejlesztése Az autizmus spektrum zavarok meghatározó jellegzetessége a társas viselkedést, a kölcsönösséget igénylő kommunikációt és a rugalmas viselkedésszervezést megalapozó kognitív készségek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az állapot hátterében az idegrendszer fejlődési zavara áll. Az óvodai fejlesztés fő céljai, a korai elemi készségek kialakítása, kiegészítve a viselkedésproblémák, viselkedés- és gondolkodási készségek terápiájával (szobatisztaság, rágásevés, önkiszolgálás) fejlesztésének elemeivel. A jó értelmi képességekkel rendelkező, jól beszélő autizmus spektrum zavarral küzdő kisgyermekek számára is a kommunikációs, szociális és kognitív habilitációs terápia az elsődleges feladatunk. Az autista gyermekek mozgásfejlesztése az enyhe értelmi sérült gyermekek fejlesztéséhez alkalmazott módszerekkel és eszközökkel történik. 4.5. Módszereink a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésében A környezet adaptálása a gyermek speciális igényeihez • • • • •

Strukturált környezet kialakítása térben és időben. A gyermek biztonságérzetének megalapozása, a különböző tevékenységekhez igazodó helyszínek, határvonalak kijelölése. A napirendi tevékenységek vizuális megjelenítése, képi segédeszközök alkalmazása. (autisták esetében) Az önálló tevékenységhez szükséges kommunikációs, kognitív készségek tanítása, a kialakult készségek gyakorlása, szinten tartása. Szociális készségek fejlesztése, a gyermek beilleszkedésének segítése. A játéktevékenység tanítása. A játékeszközök adekvát használatának megtanítása, a gyakorló didaktikus konstrukciós játékok alkalmazása interaktív helyzetekben, sokirányú tapasztalatszerzés biztosítása.

A gyermekek fejlődésének nyomon követése a fejlesztési terv jegyzőkönyve alapján történik. 4.6. Személyi és tárgyi feltételek Óvodánkban jól felkészült óvodapedagógusok mellet mentálhigiénikus, fejlesztő pedagógusok, egy beszédfejlesztő óvodapedagógus, egy gyógypedagógiai asszisztens és egy gyógypedagógus segíti a gyerekek fejlődését. Minden csoport rendelkezik fejlesztő játékokkal, melyek folyamatosan a gyerekek rendelkezésére állnak, mindezek mellett a só szobában kialakított fejlesztőszoba és a tornaterem szintén óriási lehetőséget jelent a hátrányok leküzdésének segítésében.

VI. A nevelés tervezése és időkeretei:

A

z óvodai nevelésünk céljának és feladatainak ismeretében a pedagógiai ráhatások rendszerét a gyermekek egyéni adottságaihoz igazodva tervezzük meg. Az óvodapedagógus számára alapvetően fontos feladat a teljes nevelési folyamat tudatos átgondolása még akkor is, ha jelentős mértékben építünk a spontán, gyermeki ötletekre, tapasztalatokra. A tervezésben tudatosan számításba vesszük, hogy az egyes gyermekek fejlődési üteme különböző és a gyermek fejlődését tekintve is különböző szinteken lehet egyik vagy másik képességét illetően. A fejlődés dinamikája tehát egy-egy gyermek esetében a különböző területeken más és más lehet. A nevelés és tanulás tervezése egy tömbben, egymással szoros kölcsönhatásban valósítható meg. A tervezés során mindig a feladatokból kiindulva tervezzük meg a gyermeki tevékenységeket és ezen keresztül a szükséges fejlesztéseket. A tervezés során projektekben gondolkodunk, ez lehetővé teszi a fejlesztés folyamatosságát, a komplexitását. A kitűzött nevelési célok ismeretében a fejlesztést hosszú távon, éves vagy féléves periódusokban gondoljuk át, ám konkrét formában tervezni inkább egy vagy két hetes periódusokban célszerű, hiszen csakis ez esetben nyílhat lehetőségünk a gyermekek spontán ötleteinek és tapasztalatainak begyűjtésére és a nevelőmunkában való felhasználásra. Így valósulhat meg a folyamatos visszacsatolás is, amely a továbblépés feltétele. A gyermekeket foglalkoztató élmények és tapasztalatok éppen olyan részei a nevelésnek, mint az óvodapedagógus által előzetesen átgondolt és megtervezett feladatok. A gyermeki személyiség fejlesztése, az életre való felkészítés feltételezi a gyermek szűkebb és tágabb környezetében megszerzett, átélt élményeinek és tapasztalatainak, ötleteinek, aktuális tevékenységeinek beépítését a nevelőmunka egészébe. Ezért a tervezés során külön is biztosítani szükséges a gyermeki tapasztalatok előre nem tervezhető tartalmának megjelenítését a tervező és megvalósító munkában. A gyermekek folyamatos megfigyelése, az óvodások élményeinek meghallgatása és közös élmények nyújtása a tervezés előkészítő folyamatához tartozik. A rövid időszakot átfogó tervezés ugyanakkor lehetővé teszi olyan nevelési alaphelyzet kialakulását, amiben a gyermek és az óvodapedagógus aktív egymásra hatása képes a nevelési, tervezési folyamatot befolyásolni. Tervezni a nevelés – tanulás komplex egymásra hatását figyelembe véve szükséges. A tervezésnél ne az ismeretanyag növelésére, hanem a több alkalommal, sokoldalúan, különböző nézőpontokból való megközelítésre helyezzük a hangsúlyt. Kevesebbet, de azt alaposabban többoldalú tapasztalatszerzés és tevékenykedtetés segítségével tervezzük meg. A projekttervezés során elsődleges a képességfejlesztés és ehhez szükséges hozzárendelni a cél elérését leginkább elősegítő tevékenységformákat A heti ütemterv megírása egyben a napi vázlatot is megadja az óvónő számára, ezért nem szükséges a külön vázlatírás. A gyermekek fejlődési üteméről Egyéni fejlődési naplót vezetünk, melyben regisztráljuk az éves mérési eredményeket adott részét. A gyermekek ötleteinek, javaslatainak feljegyzése, összegyűjtése a tevékenységek sokszínűségének megtervezéséhez nyújt segítséget.

A fejlesztés módszere: A fejlesztés módszere az egyénre szabott differenciált fejlesztés a csoport keretein belül. Vegyes, részben osztott és osztatlan csoportban a kitűzött nevelési célok és feladatok megvalósíthatók. A képességfejlesztés kereteit, szervezési formáit az óvodapedagógus mindig az adott helyzetnek, célnak megfelelően határozza meg. A fejlesztés, a formáját ne a gyermekek

73

életkora, hanem fejlettségi szintje határozza meg. A gyermekek önállóan, spontán szerzett tapasztalatai nagyon jó kiindulópontot jelentenek az óvodapedagógus számára a tudatos, irányított tapasztalás megszervezéséhez. A világban eligazodni készülő gyermek felkészítése az életre feltételezi olyan szituációk megélését, ahol szabadon alkothat, dönthet, gondolkodhat, cselekedhet,ezáltal válik képessé az élethosszig tartó tanulásra. A lényeg mindig az legyen, hogy cselekvés közben, cselekvések sorozatában való aktív közreműködéssel érzékeljen, tapasztaljon, tanuljon a gyermek, és valódi, a környezetben meglévő problémával foglalkozzon. Az óvoda feladatai közé tartozik, a kiemelkedő képességekkel rendelkező gyermekek felismerése és fejlesztése, a tehetséggondozás. A szellemi fejlesztés legfőbb célja abban nyilvánul meg, hogy a gyermeket aktivitásra, a problémák meglátására és kifejtésére bátorítjuk, és képessé tesszük azok megoldására. Kreatív problémamegoldásra ösztönözzük a gyermeket. Ennek kialakításához mindenekelőtt az szükséges, hogy az óvodában legyen elegendő idő a tevékenykedésre és a tapasztalatszerzésre. A nevelőmunka elemzése és értékelése az óvodapedagógus folyamatos feladata, az értékelés tapasztalatai adnak támpontokat a nevelőmunka tervezésének irányvonalairól. A fejlesztés kerete:

-

-

A teljes nevelési folyamat, amely vegyes, részben osztott vagy osztott csoportokon belül a gyermeki tevékenységre, önállóságra, döntési helyzetekre és sokoldalú tapasztalatszerzésre épül. A nevelési folyamatba szervesen illeszkedő tanulási folyamat, melynek részei: 1. önálló és irányított tapasztalatszerzés, 2. komplex képesség fejlesztés.

A nevelés időkeretei: A nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermekek óvodai életrendjét, időbeosztását. A hetirend és a napirend az a szervezeti keret, ami biztosítja a gyermek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható, biztonságot adó óvodai környezet megteremtését. A gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges a mozgásos tevékenységek és a pihenés váltakozó biztosítása. A napirend lehetővé teszi a szabad levegőn való hosszú idejű tartózkodást, szokásrendszer kialakítását, a gyermeki tevékenységek szabad kibontakozását. A napirenden belül a legtöbb időt a gyermekek legfontosabb tevékenysége, a szabad játék kapja. A szabad levegőn való tartózkodás, a gyermekek gondozásával kapcsolatos teendők (étkezés, tisztálkodás, alvás) ugyancsak beilleszthetők a játéktevékenység egész napos folyamatába. Reggel, különösen tavasszal és nyáron a szabad levegőn való tartózkodás természetes része a gyermekek napi életének. Lehetőség szerint szükséges a levegőn való mindennapi tartózkodás, csupán annak időtartamát csökkentjük. A napirend biztonságot, támpontot ad és állandóságot jelent a gyermek számára. A napirenden belül rugalmasan figyelembe vehető az egyes tevékenységek időigénye. A napirend ezen kívül annak megfelelően, ahogy az évszakok váltakoznak vagy a gyermeki tevékenységek fejlődése ezt indokolttá teszi, változtatható, módosítható. A napirend a gyermekek nyugodt napi életét biztosítja, figyelembe veszi a fejlődés

74

közben bekövetkezett változásokat. A gyermekek szokásrendszerének kialakításával biztosíthatjuk a napirenden belül megvalósuló tevékenységek végzésének zavartalanságát. A napi tevékenységek időbeni elosztásának tervezésekor a legfontosabb feladat, hogy az önfeledt, szabad játék kapja a legnagyobb hangsúlyt. A napirendben az egyes tevékenységekre fordítható idő rugalmasan változtatható a körülmények, az évszakok, a váratlan események, stb. hatására.

Hetirend: A hetirend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat segíti elő az óvodai csoportban, és lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével az óvodások napi életének megszervezéséhez. A hetirend, különösen a nevelési év elején, teljesen másképp alakulhat, mint a nevelési és végén. Különösen a befogadás idején figyeljünk arra, hogy minél lazább, rugalmasabb és alkalmazkodóbb hetirendet állítsunk össze. Később, az iskolára való felkészítés feladatai a hetirend és a napirend pontosabb betartását helyezik előtérbe. A hetirend összeállításánál arra kell figyelni, hogy jusson elegendő idő a gyermeki tevékenységek, kezdeményezések, ötletek és javaslatok meghallgatására, kipróbálására vagy közös megvitatására. A rugalmasság, a helyzethez való alkalmazkodás elősegíti, hogy a hetirend a gyermek életének észrevétlen szabályozója legyen. A hetirendnek tartalmaznia kell a mindennapi mozgást, mesélést. A komplex tevékenységformák tervezése az óvodapedagógus kompetenciájába tartozik. Számtalan variációval az adott óvodai csoport és a gyermekek igényeinek, képességeinek figyelembevételével a komplex fejlesztés helyei, és időkereit is szabadon változtathatóak.. Az óvodapedagógus feladatai a nevelőmunka dokumentálásával kapcsolatban: -

Hosszú távú (éves vagy féléves) nevelési terv, mely rugalmasan kezelendő. Heti nevelési – tanulási tervkészítés. Hetirend és napirend összeállítása. Az Egyéni fejlődési napló vezetése, az azt kiegészítő mérések dokumentálása. A cigánygyerekek, valamint a halmozottan hátrányos helyzetűek fejlesztési programjának tervezése és fejlődésük folyamatos értékelése.

„Ha az ifjak gondozása és nevelése a helyes úton halad, akkor az állam hajója biztosan megy előre, ha ellenben baj van a nevelés körül – arról jobb nem is beszélni…” (Platon)

VII. Kapcsolataink más nevelési színterekkel 1. Óvoda és család z óvoda a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve segíti a gyermekek fejlődését. Korrekt, partneri együttműködésünk elengedhetetlen a gyermekek harmonikus fejlesztése érdekében. Fontos feladatunknak tartjuk a családok megismerését, a velük való szoros nevelői együttműködést. A szülők nevelési célkitűzéseinek ismeretében segítünk abban, hogy elvárásaik reálisak legyenek a gyermekükkel szemben. Tájékoztatjuk a szülőket a nevelési elképzeléseinkről, módszereinkről, tervezett eseményekről, programokról, gyermekük fejlődéséről, illetve az annak érdekében végzett szakmai munkáról. A nagycsoportos szülőknek szervezünk olyan alkalmakat, ahol az általános iskola tanítóival és oktatási módszereikkel ismerkedhetnek meg. Mindig különös figyelemmel, tapintattal és realitással adunk tájékoztatást a szülőnek saját gyermekéről. A családdal kapcsolatos minden információt diszkréten kezelünk. Lehetőséget biztosítunk a négyszemközti bizalmas beszélgetésekre, valamint az óvodába érkezéskor és távozáskor a gyermekkel kapcsolatos lényeges közlésekre. Figyelemmel kísérjük a családok életében bekövetkező változásokat, ha kérik tájékoztatást adunk családgondozó szakszolgálatok igénybevételének lehetőségéről. Az óvodába újonnan érkező gyermekek esetében előnyben részesítjük a szülővel történő fokozatos beszoktatást, befogadás a minél zökkenőmentesebb átmenet érdekében. A családdal és a gyermekekkel történő ismerkedés első mozzanata a családlátogatás, melynek során a biztonságot adó családi környezetben találkozik az óvónő és a gyermek. A szülőkkel szervezett rendezvények, ünnepek, kirándulások kiválóan alkalmasak arra, hogy a szülő megismerje az óvodai életet, szokásokat. A közös tevékenységek során szülői szerepükben megerősödnek, személyes kompetenciáik fejlődnek. Folyamatosan keressük a kapcsolattartás bővítésének lehetőségét. A szülők érdekeit a szülői munkaközösség vezetői képviselik. Óvodánk világnézetileg semleges, ugyanakkor a szülők kérésére – nevelési időn túl – lehetőséget biztosítunk a hittan oktatásra.

A

Kapcsolattartás formái: -

óvodavezetői és óvodapedagógusi fogadóóra; családlátogatás (még az óvodába kerülés előtt); anyás befogadás (kiválóan alkalmas arra, hogy a szülő megismerje az óvodai életet, szokásokat); a napi kapcsolattartás elengedhetetlenül szükséges, hogy a szülő tájékozott legyen a gyermekével történt napi lényeges eseményekről; szülői értekezletek; nyílt napok (megszervezése az óvodapedagógusok kompetenciája); a szülőkkel együtt szervezett rendezvények, ünnepek, kirándulások

77

Alapelvek:  Bizalomra épülő kapcsolat kialakítása minden családdal.  Együttműködő nevelőtársi viszony kialakítása, melyben az óvodapedagógus a kezdeményező.  A gyermek fejlesztésében az óvónő legyen segítségére a szülőnek.  A családi és az óvodai élet közötti folyamatosság biztosítása.  A reális egyéni igények, szokások figyelembe vétele.  Az előítéletek kiküszöbölése.  A hátrányos, halmozottan hátrányos, illetve a veszélyeztetett helyzetű gyermekkel szembeni különös gondoskodás. 2. Óvoda és bölcsőde A bölcsőde és az óvoda sajátos módon kapcsolódik egymáshoz, hiszen egyazon intézmény szakmailag önálló egységét képezik. Ebből a speciális helyzetből számtalan kihívás és lehetőség gyökerezik, melynek igyekszünk megfelelni, illetve melyet igyekszünk kiépíteni. Kiindulópontunk, hogy mindkét intézmény szakmai önállósága érték, melyet meg kell őrizni. Ugyanakkor a nevelés folyamatossága érdekében szükség van a nevelésfelfogás összehangolására, a szemléletmód egyeztetésére. Szükség van egy „közös nevezőre”, mely biztosítja a két intézményegység közötti zökkenőmentes átlépést mind a gyermekek, mind a szülők számára. A már kipróbált és mindeddig jól bevált óvoda – iskola átmenet megkönnyítését szolgáló projekt adaptálása éppen ezt szolgálja. Közös szakmai –, illetve gyermekprogramok, valamint átadó dokumentum alkalmazásával igyekszünk zökkenőmentessé tenni az intézményváltást.A TÁMOP 3.1.4-08/02-2009 pályázat keretében a bölcsőde – óvoda átmenet kidolgozása befejeződött. Részletesen a HOP melléklete tartalmazza ( VÁLTÁS(ka)- Bölcsődéből óvodába könnyedén)

3. Óvoda és iskola

Az óvoda és az iskola tartalmi kapcsolatát úgy kell kialakítani, hogy a gyermekek zavartalan iskolakezdését, ezáltal is elősegítse. A kölcsönös érdeklődés hozzájárulhat egymás nevelési céljainak, elképzeléseinek megismeréséhez, megértéséhez. Ezért tájékoztatjuk a nevelőket a gyermekek fejlettségi szintjéről és azokról a módszerekről, amelyekkel legkönnyebben fejleszthetők. Kölcsönösen látogatjuk egymást. A tanítók részt vesznek a nyílt napjainkon, szülői értekezleteinken, az iskolába lépő gyerekek meglátogatják a tanórákat és napközis foglalkozásokat. Az óvónők figyelemmel kísérik az iskolába kerülő gyermekek beilleszkedésének folyamatát.

A kapcsolattartás formái:

-

látogatások, tapasztalatcserék értekezletek, munkaközösségi foglalkozások

78

-

átadó megbeszélés: tájékoztatás az iskolába készülő gyermekek egyéni fejlődési üteméről, várható alkalmazkodási nehézségeikről egymás rendezvényein, ünnepein történő megjelenés, közreműködés

Alapelvek:     

Az óvodából az iskolába történő zökkenőmentes átmenet segítése. Kölcsönös nyitottság érvényesülése. Egymás munkájának megismerése. Kölcsönös bizalom, tisztelet egymás nevelőmunkája iránt. A gyermekek személyes adatainak átadásával kapcsolatban a mindenkori törvényi előírások és a titoktartási kötelezettség betartása.

3. Az óvoda és a közművelődési intézmények: Folyamatosan tartjuk a kapcsolatot a Könyvtárral és a Művelődési Házzal, rendezvényeiken (kiállítások, bábszínházi előadások, stb.) rendszeresen részt veszünk, hogy elősegítsük a nevelési feladatok sokoldalú, színes megoldását. Az óvodapedagógusok – elsősorban a nagycsoportos korú gyermekek számára – látogatást szerveznek a Tüzelősól Múzeumba és a múzeumként működő zsellérházba.

A kapcsolattartás formái: -

Látogatás, kiállítások megtekintése rendezvényeken való részvétel pályázatokon való részvétel

4. Az óvoda egyéb kapcsolatai PARTNER NEVE

Tiszacsege Város Önkormányzata

EGYÜTTMŰKÖDÉS TARTALMA

EGYÜTTMŰKÖDÉS GYAKORISÁGA

KAPCSOLATTARTÓ Partner részéről Intézmény részéről

Vezetői megbeszélés.

hetente

Polgármester Alpolgármester Irodavezetők

intézményvezető

Bizottsági és testületi ülés.

havonta

ÜOMSB elnöke SZEIB elnöke Polgármester

intézményvezető Kerekesné K. A.

folyamatos

Jegyző Irodavezetők

intézményvezető

Intézményi értekezlet, nyitott óvodai program.

eseti

Polgármester Alpolgármester ÜOMSB elnöke

intézményvezető Kun Jánosné

Rendezvények szervezésében való közreműködés.

eseti

Polgármester Alpolgármester Hajdú Bálint

intézményvezető

A kuratóriumi üléseken való részvétel.

eseti

Kuratórium elnöke

intézményvezető

Pályázatok benyújtása.

eseti

Kuratórium elnöke

óvodapedagógusok

folyamatos

CKÖ elnöke

intézményvezető gyermekvédelmi felelős

Ügyintézés.

„Vackor” Tiszacsegei Óvodai Alapítvány

Cigány Kisebbségi Önkormányzat

Beóvodázás segítése.

80

Segítségnyújtás a hiányzások csökkentése érdekében.

folyamatos

CKÖ elnöke

intézményvezető gyermekvédelmi felelős

Szakszolgáltatások (logopédiai, pszichológiai, stb.).

folyamatos

Nev. Tan. vezetője

intézményvezető

évente

Nev. Tan. vezetője

intézményvezető

eseti

elnökök

intézményvezető Kun Jánosné

Kistérségi Nevelési Tanácsadó Iskolaérettségi vizsgálat.

Egyesületek, civil szervezetek (Tiszacsege Kultúrájáért Alapítvány, Együtt az értékeinkért Alapítvány, Hagyományőrző Néptánc Egyesület, stb.).

Rendezvények támogatása.

Egészségügyi szűrővizsgálatok szervezése. Felvilágosító előadások, tanácsadások, összevont szülői értekezletek szervezése.

eseti

Gyermekorvos

Védőnői Szolgálat

intézményvezető

évente

Esetmegbeszélések, családlátogatások szervezése.

eseti

Gyermekek látogatásának megszervezése.

évente

Éves mérések megszervezése.

évente

gyermekorvos

intézményvezető, gyermekvédelmi felelős, Válságkezelő Munkacsoport

védőnők

intézményvezető

81

Felvilágosító előadások, tanácsadások, összevont szülői értekezletek szervezése.

eseti

Esetmegbeszélések, családlátogatások szervezése.

eseti

intézményvezető, gyermekvédelmi felelős, Válságkezelő Munkacsoport

évente

intézményvezető

Szűrővizsgálat megszervezése. Fogorvos

Ortopéd szakorvos

Szemész szakorvos

fogorvos

intézményvezető, gy.védelmi felelős, Válságkezelő Mcs.

Gyermekek látogatásának megszervezése.

évente

Szűrővizsgálat megszervezése.

évente

szakorvos

intézményvezető

évente

szakorvos

intézményvezető

A jelzőrendszer működtetése.

eseti

intézményvezető

intézményvezető, gy.védelmi felelős

Esetmegbeszélések, családlátogatások szervezése.

esti

intézményvezető

intézményvezető, gy.védelmi felelős

Szűrővizsgálat megszervezése.

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

VIII. Az óvoda belső ellenőrzési – értékelési rendszere

A program ellenőrzése, elemzése, értékelése program sikerkritériumát „ A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén „ címmel kiemelt programelem tartalmazza. Ehhez viszonyítva ellenőrizhető, elemezhető, értékelhető a gyermekek fejlettségi szintje. A programban meghatározott fejlődés és fejlesztés jellemzőit teljes mértékben nem lehet, és nem is kell teljesíteni. Minden esetben az óvoda határozza meg – a gyermekek képességeinek, szociokulturális körülményeinek ismeretében – hogy egy-egy csoport esetében hány százalékos teljesítményt fogad el sikeres fejlesztő munkának. A programhoz a következő szakmai dokumentumok kapcsolódnak, amelyek segítik az ellenőrzést, elemzést, értékelést.

A

1. A gyermekek fejlődésének nyomon követése A gyermekek személyiségfejlődését fejlődési naplóban dokumentáljuk, folyamatos megfigyeléssel és méréssel. A megfigyelés szempontjai a fejlettségi szint megállapításához: -

testi érettség – motoros képesség értelmi képesség érzelmi – akarati élet szocializálódás jellemzői anyanyelvi fejlettség

A fejlődés nyomon követésének ütemterve IDŐ Július 2. hete

Augusztus 3. hete

Szeptember 1. hete

3. hete

4. hete

TEVÉKENYSÉGEK

ÉRINTETTEK

FELELŐSÖK

MÓDSZEREK

ESZKÖZÖK

DOKUMENTUM HELYE csoportszintű dokumentáció, BGR dokumentáció, intézményi dokumentáció

a családlátogatáshoz szükséges formanyomtatvány áttekintése, esetleges aktualizálása, sokszorosítása és szétosztása családlátogatás, óvodába újonnan Anamnézis I. felvétele lépő gyermekek szülei

belső gondozó

elemzés, korrekció, fénymásolás

Anamnézis I., fénymásoló gép

új gyermekeket fogadó óvodapedagógusok

megfigyelés, irányított beszélgetés

Anamnézis I.

csoportszintű dokumentáció

az Anamnézis II. formanyomtatvány áttekintése, esetleges aktualizálása és sokszorosítása Tanévnyitó értekezlet: nevelőtestület, BGR munka értékelé- meghívott vendése gek

belső gondozó

elemzés, korrekció, fénymásolás

Anamnézis II.,

BGR dokumentáció, intézményi dokumentáció

belső gondozó

tájékoztatás

Kezdő nevelők felkészítője

H – B. M. Ped. Int. tájékoztatás, prekonzulensei, ref. zentáció, konzulint. BG – i táció

új gyermekeket fogadó óvodapedagógusok

-

intézményi dokumentáció, BGR dokumentáció

film, fólia, munkalap

csoportszintű dokumentáció

85

4. hete

Október 1. hete

1. hete

2. hete

2. hete

3. hete

Anamnézis II. felvéte- érintett szülők le

óvodapedagógusok megfigyelés, irányított beszélgetés

rövid írásos tájékoztató készítése a BGR – ről a pedagógusok részére (ajánlásként), Szülői értekezlethez A beszokatás tapasztalatai formanyomtatvány áttekintése, esetleges aktualizálása, sokszorosítása és szétosztása A beszokatás tapasztalatainak dokumentálása

belső gondozó

tájékoztatás

belső gondozó

elemzés, korrekció, fénymásolás

A beszokatás tapasztalatai

csoportszintű dokumentáció, BGR dokumentáció, intézményi dokumentáció

érintett pedagógusok

megfigyelés, dokumentálás

A beszokatás tapasztalatai

csoportszintű dokumentáció

belső gondozó

elemzés, korrekció, fénymásolás

Csoportszintű összesítő táblázat

érintett óvodapedagógusok

dokumentálás

Csoportszintű összesítő táblázat

csoportszintű dokumentáció, BGR dokumentáció, intézményi dokumentáció csoportszintű dokumentáció, BGR dokumentáció

a Csoportszintű összesítő táblázat áttekintése, esetleges aktualizálása, sokszorosítása és szétosztása a Csoportszintű összesítő táblázat kitöltése

Anamnézis II.

-

-

-

az óvodába újonnan lépő gyermekek

-

-

csoportszintű dokumentáció

BGR dokumentáció, csoportszintű dokumentáció

86

3. hete

Szülői értekezlet: BGR tájékoztató

szülők

óvodapedagógusok tájékoztatás

Ajánlás -

3. hetétől folyamatosan

Differenciált fejlesztés

3. hete

a csoportszinten öszszesített megfigyelések intézményi szintű összegzése

4. hete

November 1. hete

2. hete

érintett pedagógusok

differenciált fejlesztés

Fejlesztési terv

Csoportszintű dokumentáció

belső gondozó

elemzés és értékelés

táblázat, grafikon

BGR dokumentáció

a Probléma feltáró, a belső gondozó Folyamatkövető és a Fejlesztési lap áttekintése, esetleges aktualizálása, sokszorosítása probléma feltáró óvodapedagógusok, belső gondozó megbeszélések belső gondozó

elemzés, korrekció, fénymásolás

Problémafeltáró lap, Folyamatkövető lap, Fejlesztési terv

csoportszintű dokumentáció, BGR dokumentáció, intézményi dokumentáció

problémafeltárás, fejlesztési terv készítése

Probléma feltáró lap, Fejlesztési terv nyomtatványa

csoportszintű dokumentáció, BGR dokumentáció

folyamatkövető megbeszélés

tájékoztatás, cselekvési terv készítése

Folyamatkövető lap, cselekvési terv nyomtatványa

intézményi szintű dokumentáció, BGR dokumentáció

kiscsoportos korú gyermekek

-

óvodavezető, belső gondozó

belső gondozó

87

2. hete

hálózati megbeszélés

belső gondozó

H – B. M. Ped. Int. tájékoztatás, konzulensei konzultáció

BGR dokumentáció -

3. hete

4. hete

December 1. hete

a Difer teszt elemző áttekintése

Difer mérés

érintett pedagógusok, belső gondozó

nagycsoportos korú gyermekek

Csoportösszesítő táblázat kitöltése

belső gondozó

elemzés, megbeszélés, vita

Difer

érintett óvodapedagógusok

mérés

Difer

érintett óvodapedagógusok

dokumentálás

Csoportösszesítő csoportszintű dotáblázat kumentáció, BGR dokumentáció

érintett pedagógusok

differenciált fejlesztés

Fejlesztési terv

Csoportszintű dokumentáció

problémafeltárás, fejlesztési terv készítése

Probléma feltáró lap, Fejlesztési terv nyomtatványa

csoportszintű dokumentáció, BGR dokumentáció

1. hetétől folyamatosan

2. hete

Differenciált fejlesztés

nagycsoportos korú gyermekek

probléma feltáró megbeszélések

óvodapedagógusok, belső gondozó belső gondozó

csoportszintű dokumentáció

88

2. hete

folyamatkövető megbeszélés

óvodavezető, belső gondozó

belső gondozó

Február 2. hete

hálózati megbeszélés

belső gondozó

H – B. M. Ped. Int. tájékoztatás, konzulensei konzultáció

tájékoztatás, cselekvési terv készítése

Folyamatkövető lap, Cselekvési terv nyomtatványa

intézményi szintű dokumentáció, BGR dokumentáció BGR dokumentáció

az Egyéni fejlődési napló kitöltése

kiscsoportos korú gyermekek

3. hete

probléma feltáró megbeszélések

4. hete

4. hete

Március 2. hete

irányított megfigyelés, vizsgálat, dokumentálás

Fejlődési napló és mellékletei

csoportszintű dokumentáció

óvodapedagógusok, belső gondozó belső gondozó

problémafeltárás, fejlesztési terv készítése

problémafeltáró lap, fejlesztési terv nyomtatványa

csoportszintű dokumentáció, BGR dokumentáció

folyamatkövető megbeszélés

óvodavezető, belső gondozó

belső gondozó

tájékoztatás, cselekvési terv készítése

folyamatkövető lap, cselekvési terv nyomtatványa

intézményi szintű dokumentáció, BGR dokumentáció

A Difer teszt elemző áttekintése

érintett pedagógusok, belső gondozó

belső gondozó

elemzés, megbeszélés, vita

Difer

érintett óvodapedagógusok

-

89

Április 1. hete

Difer mérés

középsős korú gyermekek

vizsgálat

Difer teszt

csoportszintű dokumentáció

2. hete

problémafeltáró megbeszélések

óvodapedagógusok, belső gondozó belső gondozó

problémafeltárás, fejlesztési terv készítése

problémafeltáró lap, fejlesztési terv nyomtatványa

csoportszintű dokumentáció, BGR dokumentáció

3. hete

folyamatkövető megbeszélés

óvodavezető, belső gondozó

belső gondozó

tájékoztatás, cselekvési terv készítése

folyamatkövető lap, cselekvési terv nyomtatványa

intézményi szintű dokumentáció, BGR dokumentáció

Május 2. hete

hálózati megbeszélés

belső gondozó

H – B. M. Ped. Int. tájékoztatás, konzulensei konzultáció

-

BGR dokumentáció

érintett óvodapedagógusok

2. A belső ellenőrzés rendszere A Minőségirányítási Programban. 3. A program beválásának vizsgálata:

Szempontok a program gyakorlati hatásának értékeléséhez:

-

-

A helyi nevelési program hatása, a gyermekek nevelésében megjelennek-e a tervezett fejlesztő hatások, megfigyelhető-e a gyermekek viselkedésében a változás, fejlődés. Meg kell nézni, mit adott a helyi program a gyermekeknek, milyen eredményeket hozott a szocializáció terén, a megismerésben, kommunikációban, mennyire biztosította a tapasztalatszerzés játékos lehetőségeit, stb. A nevelőtestület munkakedvét, pedagógiai kultúráját mennyire fokozta a helyi nevelési program. Mit mutatnak a partnerek visszajelzései, rendelkeznek-e kellő mennyiségű és megfelelő tartalmú információval a helyi nevelési programról?

E szempontokból is kitűnik, hogy a helyi nevelési program értékelése változatos módszerek alkalmazását igényli.

A munka megszervezésének lépései:

-

a munkacsoport létrehozása; a munka céljának tisztázása; a vizsgálandó területek számbavétele, a munkaprogram elkészítése; a vizsgálati eszközök megtervezése, kidolgozása, elkészítése; a vizsgálat lebonyolítása; a vizsgálati eredmények elemzése, értékelése; a következtetések levonása.

A programunk tervezett nevelési-fejlesztési elképzeléseinek eredményét 4 évenként ellenőrizzük. Ez a kimenet orientált értékelés. A program elemzésében, értékelésében sokat segít a szaktanácsadó, a szakértő, aki elfogulatlanul, kívülről látva a belső kapcsolatokat, a realitás felé irányíthatja az értékeléseket.

IX. Az óvoda gyermekvédelmi feladatai szülők és gyermekeik kapcsolata korunk társadalmában a történelmi korszakváltás természetes következményeként egyre bonyolultabb. A múlthoz, sőt a közel múlthoz viszonyítva, megsokszorozódott ingerbőség zúdul ránk és ezzel összefüggésben az egyénnel szemben támasztott követelmények, valamint a közösségi normák nehezen megszokható gyorsasággal módosulnak, változnak. A mai ember időnként elbizonytalanodik. A családi szabályrendszerek nem szilárdak, a családok egy részében szorongást keltő események zajlanak le. (Indulati cselekedetek, elhidegülés, kiábrándultság, alkoholizmus, bűnbakkeresés, válás, stb.) Ilyen körülmények között megnehezül a gyermekek részére a szülőkkel való azonosulás. Ez a légkör egyben indítéka lehet annak, hogy a gyermekek vágynak a családon kívüli modellek megtalálására és saját kompetenciájuk mindenáron való bizonyítására. Az óvónők feladata, hogy az óvodába kerülés előtti családlátogatás alkalmával felmérjék a család életkörülményeit, nevelési attitűdjeit. Az óvodai élet során folyamatosan kövesse a családban történő változásokat. Ezen változások nyomon követése és a szülő – óvónő közötti kölcsönös bizalomra épülő kapcsolat lehetővé teszi a problémák felismerését, a hátrányok és veszélyeztető tényezők kiszűrését. Óvodánkban igen magas a hátrányos helyzetű gyermekek száma, jelentős a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya, és esetenként találkozhatunk veszélyeztetett gyermekekkel is. A Kompetencia Alapú Óvodai Programcsomag tartalmainak beépítése a nevelési programba hatékonyan segíti a halmozottan hátrányos gyermekek képesség- és személyiségfejlesztését. Célunk, az inkluzív pedagógia teljes megvalósítása.

A

Hátrányok és veszélyeztető tényezők: 1. Kisebbségi létből adódó hátrányok A cigányság anyagilag és műveltségben magasabban kvalifikált rétegeinek a cigánysággal szembeni előítéletekkel, sztereotípiákkal kell megküzdeniük. Mindez leginkább a szülőknek okoz problémát és nem a gyermekeknek. Valódi hátrányokkal azok a gyermekek indulnak, akik olyan családból érkeznek, ahol az érték – és normarendszer jelentősen eltér a társadalom által elfogadottól. (bűnözés, alkoholizmus, agresszió, stb.) Ezeknek a gyermekeknek sem a lelki, sem a testi szükségletei nincsenek megfelelően kielégítve.

2. Társadalmi struktúra változásaiból adódó hátrányok:

A megváltozott gazdasági körülmények hatására a társadalom egyes rétegei hirtelen meggazdagodtak, más rétegei azonban elszegényedtek. Az anyagi jólétbe került családokban átrendeződtek az értékek, mindenek fölé a pénz emelkedett. A gyermeknevelést az anyagi jólét biztosításával helyettesítik, de mentális igényüket teljesen elhanyagolják. Az elszegényedett családok a napi megélhetésért folyó küzdelemben nem tudnak elegendő időt és energiát fordítani gyermekeik nevelésére. Az egyre nagyobb arányú munkanélküliség

93

növeli a létbizonytalanság érzését, s ez mentális zavarokat okoz. (pesszimizmus, depresszió, neurózis, alkoholizmus, stb.) A „talajt vesztett” szülő nem képes követendő mintát nyújtani gyermekeinek. A szociálpolitikai intézkedések következtében egyre több család vállalt harmadik, negyedik gyermeket, mert ebben látja ta megélhetőségének lehetőségét. Ezekben a családokban gyakori az elhanyagoló, ill. a túl szigorú nevelési attitűd, s a gyermek rendszerint szembesül a feleslegesség érzésével. A fent említett családok bármelyikéből kerül a gyermek óvodába, mindenképpen valamilyen hátránnyal indul. Mindezek megmutatkoznak viselkedésében, képességeiben, testi, érzelmi és szociális fejlettségében. Ezeket a hátrányokat az óvónő odafigyeléssel, gyengédséggel, empátiával, nyugodt derűs légkör biztosításával tudja kompenzálni. Egyes esetekben azonban mindez nem elegendő. A gyermekvédelmi feladatokat folyamatosan minden óvodapedagógus végzi, a gyermekvédelmi felelős koordinálásával, aki megbízásos alapon látja el tevékenységét. Ezen túl a gyermekvédelmi felelős kapcsolatot tart és együttműködik a családsegítő és gyermekvédelmi szolgálattal, akinek alapvető prevenciós feladata a jelzőrendszer működésének biztosítása. A jelzőrendszer teszi lehetővé mindazon szakembereknek az együttműködését, akik kapcsolatba kerülhetnek a gyermekkel (védőnő, gyermekorvos, családgondozó, gyámügyi előadó). A gyermekvédelmi felelős feladatait a munkaköri leírása tartalmazza. A hátrányos egészségügyi helyzetből adódó egyenlőtlenségek csökkentése érdekében szervezett programok, tevékenységek: • • • • • • • • •

Egészségügyi szűrővizsgálatok szervezése (gyermekorvosi, fogászati, ortopédiai, szemészeti). Kapcsolattartás a védőnői szolgálattal (mérések – vizsgálatok, szülői értekezletek, esetmegbeszélések). Látogatás a gyermekorvosi és fogorvosi rendelőbe, illetve a gyógyszertárba, az ott dolgozók munkájának megismerése. Fog –, és testápolási felszerelések közös vásárlása, rendszeres használatuk az óvodában, az egészség megőrzésében betöltött szerepük tudatosítása. Zöldség –, és gyümölcsnapok szervezése (saláta készítése közösen, érzékelésfejlesztő játékok). Tejtermék – kóstoló napok szervezése. Gyógynövények gyűjtése, azok szárítása; teák, lekvárok, illatzsákok készítése. Látogatás az iskola gyakorlókertjébe, bekapcsolódás az ott folyó munkába. Részvétel a kerti és szántóföldi betakarításokban, zöldség – gyümölcs szüretben.

94

Felhasznált irodalom: 1. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja Magyar Közlöny, 1996. 71. sz. 4511-4516 p. 2. „Életfa” Tiszacsegei Óvodai Nevelési Program Tiszacsege, 1999. 3. Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel Szolnok, 1997. 4. Az Óvodai Nevelés Programja Bp.: OPI, 1989. 5. Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan Bp.: Gondolat, 1978. 6. Balogh Éva: Fejlődéslélektan Hajdúböszörmény Óvóképző Főiskola: 1993. 7. Kelemen László: Pedagógiai pszichológia Bp.: Tankönyvkiadó, 1981. 8. Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés, de hogyan? Bp.: OKI 9. Kovács György: Óvodapedagógia 10. Forrai Katalin: Ének az óvodában Bp.: Editio Musica 11. Tuza Tibor: Cigány Oktatási Program Debrecen, 1996. 12. Falvay Károly: Ritmikus mozgás, énekes játék OPI, 1990. 13. Kovács György – Bokosi Éva: Játék az óvodában Debrecen, Szerzői Kiadás, 1995. 14. Ludánszkyné : Hagyományápolás az óvodában Hajdúböszörmény, 1995. 15. Óvodai Integrációs Program 16. Kompetencia Alapú Óvodai Programcsomag

96

1. számú melléklet:

Legitimációs záradék Véleményezte: Szakmai munkaközösség

........................................................................ Kun Jánosné Hagyományőrző SZMK vezető Tiszacsege, 2013............................................

Szülői Szervezet

........................................................................ Sándorné Kovács Erzsébet a Szülői Szervezet képviselője Tiszacsege, 2013............................................

Tiszacsege Roma Nemzetiségi Önkormányzata

........................................................................ Lakatos János elnök Tiszacsege, 2013............................................

Elfogadta: Nevelőtestület

Jóváhagyta: Intézményvezető

........................................................................ Grézné Bukholcz Andrea intézményvezető-helyettes Tiszacsege, 2013............................................ ........................................................................ Kótiné Losonczi Zsuzsanna intézményvezető Tiszacsege, 2013............................................

Egyetértését nyilvánította: (a PP azon rendelkezéseinek érvénybe lépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul)

Fenntartó

........................................................................ Szilágyi Sándor Polgármester Tiszacsege, 2013............................................

Nyilvánosság biztosítása: Városi Óvoda és Bölcsőde Tiszacsege Város honlapja Dr. Papp József Városi Könyvtár és Művelődési Otthon

97

2. számú melléklet:

Érvényességi rendelkezések

Az óvodai nevelési program érvényességi ideje:

2013. március 31 -től

2017. augusztus 31 – ig, illetve visszavonásig.

Az óvodai nevelési program módosításának lehetséges indokai: -

feltételrendszer változása feladatrendszer változása jogszabályok módosulása nevelőtestület, fenntartó, a szülői munkaközösség indítványozása esetén

3. számú melléklet

TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0098 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben

Tiszacsegei Általános Művelődési Központ Fekete István Általános Iskolája  4 0 6 6 Tiszacsege, Fő u. 95..  /Fax.: (52) 588-054 : (52) 588-055 E-mail: [email protected]

Tiszacsege Város Önkormányzata  4 0 6 6 Tiszacsege, Kossuth út 5. sz. /Fax.: (52) 588-405 : (52) 588-400 E-mail: [email protected]

VÁROSI ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE

BÓBITA ÓVODA 4066 Tiszacsege Fő u. 35 : (52) 373-069 E-mail: [email protected]

„ VÁLTÁS(ka)” Bölcsődéből óvodába könnyedén intézményi innováció

99

Tiszacsege, 2010.

Küldetésnyilatkozat A tiszacsegei Városi Óvoda és Bölcsőde két intézményegységben- a Bóbita Óvodában és a Napsugár Bölcsődében- óvodás korú, illetve kisgyermekek nevelése és gondozása történik, helyi szakmai program alapján, a mindenkor hatályos törvényi szabályozásnak megfelelően. Az intézmény valamennyi dolgozója elkötelezett a minőségirányítás iránt, ennek értelmében folyamatosan figyelemmel kísérjük partnereink igényeit, és igyekszünk eleget tenni reális elvárásaiknak. A vezetés célja, hogy intézményünk szakmai célkitűzéseinek megvalósulása egyben partnereink elégedettségét is szolgálja. Ennek érdekében figyelemmel kísérjük a folyamatosan változó szociális környezetet, partnereink reális elvárásait, az alkalmazottak szakmai fejlődésének, illetve az intézményi innovációnak a lehetőségeit. Minőségcéljaink elérését a tudatos és tervszerű szakmai munka, valamint az elkötelezett, együttműködésre kész, magas szintű szakmai tudással rendelkező testület szavatolja. Többcélú intézményünk általános nevelési alapelvei: 1. A gyermeki személyiség feltétel nélküli elfogadása és tisztelete. 2. A gyermekek közötti adottság-, és fejlődésbeli különbségek elfogadása. 3. A gyermekek hátrányos ( szociális és egyéb ) helyzetéből származó lemaradások kompenzálása, ennek érdekében a minél korábbi intézményes gondozás, nevelés támogatása. 4. A gyermeki szükségletek középpontba állítása. 5. A teljes gyermeki személyiség fejlesztése, ennek érdekében hatékony együttműködés kialakítása a gyermek fejlődése szempontjából kompetens szakemberekkel, intézményekkel. 6. Az egyéni képességszintek eltérő fejlettségi fokának elfogadása. 7. A gyermekek- mérésen alapuló- differenciált, személyre szabott fejlesztésének, illetve tehetséggondozásának megvalósítása. 8. A szülőkkel, családdal, mint legfontosabb partnerrel való folyamatos, hatékony együttműködés kialakítása. 9. A szülőknek, gyermekük fejlődésével kapcsolatos korrekt, konkrét mérési eredményekre épülő tájékoztatása. Célunk, hogy a gyermekeket a családdal közösen neveljük, a szülőket bevonva fejlesszük, közös értékeket képviselve. Fontosnak tartjuk, hogy a településen élő, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára minél korábban biztosítsuk az intézményes gondozást nevelést, ezzel is segítve hátrányaik kompenzálását, esélyegyenlőségük megteremtését. Kiemelt feladatunknak tekintjük, hogy a gyermekek számára zökkenőmentessé tegyük a két intézményegység- bölcsőde és óvoda- közötti átmenetet, ezért egyrészről hasonló szabályrendszer kialakítására törekszünk- figyelembe véve a gyermekek életkori sajátosságaiból adódó eltéréseket-, másfelől a kapcsolattartás változatos formáit alkalmazzuk: pl. látogatások,

100

közös programok, átadó megbeszélések. Szintén kulcsfontosságúnak tartjuk az óvoda-iskola átmenet megkönnyítését, ezért változatos módszerekkel, élményszerű programokkal, illetve a pedagógiai munka összehangolásával igyekszünk könnyebbé tenni az iskolába lépést. Ehhez szervesen kapcsolódik a gyermekek- főként a halmozottan hátrányos helyzetűek utánkövetésének rendszere, melyet a fejlesztő folyamatok visszacsatolásaként értelmezünk, és mint ilyen, lényeges információkkal szolgál a minőségi munkafolyamatos biztosításában.

101

Helyzetelemzés Tiszacsege Hajdú-Bihar megye nyugati részén a környékbeli nagyobb városoktól ( Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza ) kb. 60 km-re fekvő, 5500 fős város. A lakosság döntő többsége növénytermesztéssel, állattenyésztéssel foglalkozik. Az önkormányzat által fenntartott intézményekben közel 250 fő dolgozik. Az elmúlt években egyre több- falusi turizmussal és vendéglátással foglalkozó- kezdeményezés indult el. A munkanélküliek aránya a munkaképes lakosság számán belül megközelíti a 30%-ot. A nagyarányú munkanélküliség, a családok romló anyagi, szociális helyzete törvényszerűen kihat a mentális és egészségügyi állapotra, s tovább fokozza az itt élő emberek hátrányait. A lakosságon belül 20 %-ot meghaladó etnikai kisebbség a fent említett nehézségek mellet fokozott és speciális problémákkal is küzd. A nehéz életkörülmények, a korlátozott munkalehetőségek miatt a település megtartó képessége csökkent, a fiatalok elvándorlása fokozódott. Ez különösen azért szomorú, mert a magasabban kvalifikált réteg településünktől távol keresi a megélhetési lehetőséget. Településünkön egy bölcsőde és egy óvoda működik, integrált intézményként, lehetővé téve innovációnk gyakorlatba való átültetését, illetve sikeres megvalósítását. A két intézménytípus ( bölcsőde-óvoda ) között alapvető különbségek vannak a működtetés és szakmai téren. Az átmenet megkönnyítése érdekében azonban, ezen különbségeket igyekeztünk mérsékelni, és kidolgoztuk szakmai együttműködésünk rendszerét.

A BÖLCSŐDE A tiszacsegei NAPSUGÁR bölcsőde a 2010-2011-es nevelési évben új épületben és immáron 3 csoportban folytatja tovább működését. A korszerű, új épületben helyet kap óvodánk 7 csoportja is, ezáltal szakmai együttműködésünk szorosabbá válik. A bölcsőde a gyermekjóléti alapellátás része, a családban nevelkedő - 20 hetestől - 3 éves korú - gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését végző intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, a bölcsődei gondozási-nevelési év végéig maradhat a bölcsődében. Amennyiben még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. életévének betöltését követő augusztus 31-ig tovább gondozható a bölcsődében. (1997. XXXI. tv. 42. § (1) ) A gyermek bölcsődébe történő felvételét a szülő hozzájárulásával - a körzeti védőnő - a háziorvos, házi gyermekorvos - a szakértői és rehabilitációs bizottság - a szociális ill. családgondozó - a gyermekjóléti szolgálat - a gyámhatóság. is kezdeményezheti. A bölcsőde fenntartója: - Tiszacsege Város Önkormányzata. A bölcsődelátogatás, a családlátogatás, a szülővel történő fokozatos beszoktatás és a napi találkozások során a szülők megismerik a bölcsődei nevelés elveit és gyakorlatát, a gondozónő

102

pedig a szülő segítségével megismeri a gyermek egyéni szokásait. Ezek a tapasztalatok kölcsönösen segítik az együttnevelés megvalósulását. A bölcsőde - egymás kompetencia határainak kölcsönös tiszteletben tartásával - együttműködik mindazokkal, akik a családoknak nyújtott szolgáltatások és ellátások során a gyermekkel, illetve a gyermek családjával kapcsolatba kerülhetnek (gyermekjóléti szolgálat, védőnői szolgálat, házi gyermekorvosi szolgálat, nevelési tanácsadó, családsegítő központ, óvoda, képző intézmények, a korai fejlesztés szakemberei, gyermekvédelmi szakellátás, gyámügy).

A BÖLCSŐDEI GONDOZÁS-NEVELÉS SZAKMAI ALAPPROGRAMJA A bölcsődei gondozás-nevelés alapprogramja - az általános emberi, etikai alapelvek, - az ENSZ "Egyezmény a gyermek jogairól" c. dokumentumban rögzítettek, - a pszichológiai és a pedagógiai kutatások eredményei, - a 0-3 éves életszakasz meghatározó szerepének elismerése, - a bölcsődei gondozás-nevelés története alatt felhalmozódott értékek, - a bölcsődei ellátás nemzetközileg elismert gyakorlata, figyelembevételével határozza meg a bölcsődékben folyó gondozó-nevelő munka szakmai alapelveit, melyek érvényesek a speciális csoportokra és a szolgáltatásokra is, a sajátosságaiknak megfelelő kiegészítésekkel. Ezeknek az elveknek az elfogadása és a gyakorlatban való érvényesítése a bölcsőde gondozó-nevelő munkájának minimum követelménye. 1. A bölcsődei gondozás- nevelés alapelvei 1/1. A gondozás és nevelés egységének elve A gondozás és nevelés elválaszthatatlan egységet alkotnak. A nevelés tágabb, a gondozás szűkebb fogalom: a gondozás minden helyzetében nevelés is folyik, a nevelés helyzetei, lehetőségei azonban nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre. 1/2. Az egyéni bánásmód elve A gondozónő meleg, szeretetteljes odafordulással, a gyermek életkori- és egyéni sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, hangulatát figyelembe véve segíti a gyermek fejlődését. 1/3. Az állandóság elve A gyermek személyi- és tárgyi környezetének állandósága ("saját" gondozónő-rendszer, felmenőrendszer, csoport- és helyállandóság) növeli az érzelmi biztonságot.

103

1/4. Az aktivitás, az önállóság segítésének elve A biztonságos és tevékenységre motiváló környezet megteremtése, a próbálkozásokhoz elegendő idő biztosítása, a gyermek ösztönzése, megnyilvánulásainak elismerő, támogató, az igényekhez igazodó segítése, a gyermek felé irányuló szeretet, az elfogadás és empátia fokozzák az aktivitást és az önállóság iránti vágyat. 1/5. A pozitívumokra támaszkodás elve A nevelés alapja a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése. 1/6. Az egységes nevelő hatások elve A gyermekkel foglalkozó felnőttek - a közöttük lévő személyiségbeli különbözőségek tiszteletben tartásával - a gyermek elfogadásában, öntevékenységének biztosításában egyetértenek, az alapvető erkölcsi normákat egyeztetik, nézeteiket, nevelői gyakorlatukat egymáshoz közelítik. 1/7. A rendszeresség elve Az ismétlődéstájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményez a napi események sorában, növeli a gyermek biztonságérzetét. 1/8. A fokozatosság elve A gyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása segíti alkalmazkodását, a változások elfogadását, az új megismerését, a szokások kialakulását. 2. A bölcsődei gondozás-nevelés feladatai A bölcsődei gondozás-nevelés feladata a gyermek testi- és pszichés szükségleteinek kielégítése, a fejlődés elősegítése. 2/1. Az egészséges testi fejlődés elősegítése 2/2. Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése 2/3. A megismerési folyamatok fejlődésének segítése

104

3. A bölcsődei élet megszervezésének elvei 3/1. Kapcsolattartás a szülőkkel A szülők és a bölcsőde folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást a gyermek fejlődéséről; ez alapvető fontosságú a személyre szóló bölcsődei gondozás-nevelés kialakításában, és a családokat is segíti gyermekük nevelésében. A tájékoztatás mindig őszinte, hiteles, személyes hangvételű (de nem bizalmaskodó), etikai szempontból megfelelő, az érintettek személyiségi jogait tiszteletben tartó. A kapcsolattartásnak, tájékoztatásnak több formája van. Mivel mindegyik más-más szerepet tölt be, a cél minél többet alkalmazni közülük: - beszélgetések érkezéskor és hazamenetelkor, - szülői értekezletek: - hagyományos értekezletek, - szülőcsoportos beszélgetések - hirdetőtábla, - üzenőfüzet, - írásos tájékoztatás, napló, - nyílt napok, - időpont-egyeztetés után egyéni beszélgetés, - szervezett programok.

3/2. Családlátogatás Célja: a családdal való kapcsolatfelvétel, a gyermeknek otthoni környezetben való megismerése. Az első családlátogatásra a beszoktatás megkezdése előtt kerüljön sor. A gondozónő: - ismerje a családlátogatás jelentőségét, - a családlátogatáson hivatásának megfelelően viselkedjen, - a szülők felé hitelesen képviselje azt, hogy a családlátogatás előnyös a gyermek szempontjából. 3/3. Beszoktatás (adaptáció) - szülővel történő fokozatos beszoktatás A szülővel történő fokozatos beszoktatás módszerének bevezetése, a bölcsődei gondozónevelő munka egyik fontos feladatát, a családdal való együttműködést helyezi előtérbe. Az anya vagy apa jelenléte biztonságot ad a kisgyermeknek, és megkönnyíti az új környezethez való alkalmazkodását. A kisgyermek és a gondozónő között fokozatosan kialakuló érzelmi kötődés segíti a gyermeket új környezetének elfogadásában, jelentősen megkönnyíti a beilleszkedést a bölcsődei közösségbe, csökkenti az adaptáció során fellépő negatív tüneteket (pl. étvágytalanság, súlyesés, nyugtalanság, sírás, tiltakozás, alvászavar, stb.).

105

3/4. "Saját gondozónő" - rendszer A "saját gondozónő" - rendszer a személyi állandóság elvén nyugszik a bölcsődei csoportban. A csoport gyermekeinek egy része /5-6 gyermek/ tartozik egy gondozónőhöz. A gondozásnevelés mellett ő kíséri figyelemmel a gyermek fejlődését, vezeti a feljegyzéseket, törzslapját, naplóját, ő tartja számon az újabb fejlődési állomásokat. A gondozónő az ún. ölelkezési időben - az az időszak, amikor mindkét gondozónő jelen van idejét elsősorban a "saját" gyermekei gondozására, nevelésére fordítja. A "saját gondozónő" szoktatja be a gyermeket a bölcsődébe és a bölcsődébe járás egész időtartama alatt ő a gondozónője, (felmenőrendszer). A "saját gondozónő"-rendszerben több figyelem jut minden gyermekre, számon lehet tartani a gyermekek egyéni igényeit, problémáit, szokásait, elsősorban a "saját" gondozónő segíti át őket a bölcsődei élet során adódó nehézségeken.

3/5. Gyermekcsoportok szervezése A bölcsődei gyermekcsoport létszáma 10 fő. (Ez főleg csecsemő csoportoknál ne legyen több!) Amennyiben szükséges, 12 főig feltölthető (120%-os feltöltöttség). A magasabb létszám szakmailag nem fogadható el. Nem csupán ellátási problémát jelent a gondozónőnek, hanem nagyobb a zaj a csoportban, valószínűsíthetően több a konfliktus, megterhelőbb az alkalmazkodás a gyermekek számára, kevesebb a lehetőség az egyéni bánásmódra. Egy gondozónő max. 6 "saját" gyermeket láthat el. 3/6. Napirend A jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirend a gyermekek igényeinek, szükségleteinek kielégítését, a nyugodt és folyamatos gondozás feltételeit, annak megvalósítását kívánja biztosítani, megteremtve a biztonságérzetet, a kiszámíthatóságot, az aktivitás és az önállósodás lehetőségét. A napirenden belül az egyes gyermek igényeit, úgy kell kielégíteni, hogy közben a csoport életében is áttekinthető rendszer legyen, a gyermekek tájékozódhassanak a várható eseményekről, kiiktatódjon a várakozási idő. Ez egyben a csoport belső nyugalmát is biztosítja. A napirend függ a gyermekcsoport életkori összetételétől, fejlettségétől, szükségleteitől, de befolyásolják azt az évszakok, az időjárás, a csoportlétszám és egyéb tényezők (pl. bölcsőde nyitása, zárása, stb.) is. Kialakításának további feltételei a személyi állandóság (saját gondozó-rendszer), a tárgyi feltételek, a jó munkaszervezés, a kisegítő személyzet összehangolt munkája, a gyermekek otthoni életének, életritmusának lehetőség szerinti figyelembe vétele. A gondozónők munkarendje a gyermekek napirendjének alapján készül el. 4. A bölcsődei gondozás- nevelés főbb helyzetei A gondozás (öltözködés, tisztábatevés, illetve WC-használat, kézmosás, étkezés) és a játék a bölcsődei élet egyenrangúan fontos helyzetei, melyekben lényeges a gyermek szabad aktivitás iránti igényének és kompetencia érzésének erősítése.

106

4/1. Gondozás Bensőséges interakciós helyzet gondozónő és gyermek között, melynek elsődleges célja a gyermek testi szükségleteinek kielégítése. A szociális kompetencia kialakulásának egyik feltétele, hogy a gyermek csecsemőkortól kezdve aktívan vehessen részt a gondozási helyzetekben, lehetősége legyen úgy próbálkozni, hogy közben érzi a gondozónő figyelmét, biztatását, támogató segítségét. Sikeres próbálkozásait a felnőtt megerősítéssel, dicsérettel jutalmazza (ez növeli az együttműködési kedvet), a sikertelenségért viszont nem kap elmarasztalást. Lényeges az elegendő idő biztosítása, mivel az egyes mozzanatok megtanulása hosszú gyakorlást igényel. A felnőttel való kommunikáció érzelmi töltése, a gondozónőnek a gyermekről adott jelzései kihatnak az önelfogadásra, a személyiség egészséges alakulására.

4/2. Játék A gyermekkor legfontosabb tevékenysége, amely segít a világ megismerésében és befogadásában, elősegíti a testi, az értelmi, az érzelmi és a szociális fejlődést. A gondozónő a játék feltételeinek biztosításával és nevelői magatartásával támogatja a nyugodt játéktevékenységet, a kreativitást. A gyermek igényeitől és a helyzettől függően kezdeményez, szerepet vállal a játékban, annak tartalmát ötleteivel, javaslataival színesíti. A játék ad elsősorban lehetőséget a társas kapcsolatok fejlődésére is. A többi gyermekkel való együttlét örömforrás a kisgyermek számára, a társak viselkedése mintát nyújt, segítve a szociális képességek fejlődését.

AZ ÓVODA BÓBITA Óvodánk nevelési programja a gyermek középpontba helyezését és az óvoda nevelési funkciójának kiteljesítését tekinti alapvető feladatának. A gyermeki személyiséget úgy definiáljuk, mint az egyedi, megismételhetetlen, mással nem helyettesíthető indivídum és szociális lény aktivitását. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, a belső fejlődés – az érés – sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Nevelőtestületünk minden tudásával a nevelőmunka valamennyi területén biztosítja a gyermeki személyiség tiszteletét, elfogadását, szeretetét, megbecsülését. A fokozatos elszegényedés következtében egyre inkább jellemző, hogy kevés hangsúlyt kapnak az érzelmi kapcsolatok. A csökkenő kulturális lehetőségek és igények hátrányosan befolyásolják a gyermeki fejlődést. Mindezek tudatában külső, belső környezetünket úgy alakítjuk, hogy az családias, pozitív értékeket és érzelmeket sugárzó legyen. Az intézmény külső és belső tereinek – főként a csoportszobák – alakításánál elsődleges szempont, hogy biztonságosak, barátságosak, ingergazdag légkört biztosítóak legyenek, célunk tehát a gyermekbarát környezet biztosítása.. Legfőbb törekvésünk, hogy a ránk bízott kisgyermekek az óvodában töltött 3-5 évüket boldogan, kiegyensúlyozottan, biztonságban éljék. Mindent megteszünk azért, hogy a szülő nyomon követhesse gyermeke óvodai fejlődését, megfigyelhessen, kérdezhessen, kérhessen, javasolhasson, kezdeményezhessen, vagyis közösen, egymást segítve neveljünk.

107

Gyermekeink harmonikus fejlődését szolgáló magasabb színvonalú nevelés tárgyi és szellemi feltételeinek, ingergazdagabb környezetének kialakítása, és az ehhez szükséges anyagi források biztosítása érdekében nevelőtestületünk 1997 – ben létrehozta a „Vackor” Tiszacsegei Óvodai Alapítványt. Személyi feltételek: Óvodánkban valamennyi óvónő felsőfokú és főiskolai végzettséggel rendelkezik. Innovatív törekvéseink és céljaink megvalósításának érdekében támogatjuk az óvodapedagógusok továbbtanulását, önképzését, elsősorban pedagógus szakvizsga megszerzését. Fontosnak tartjuk az egymástól való tanulás biztosítását, egymás erősségeinek meg –, illetve elismerését, ezért működtetjük a belső hospitálások rendszerét. A szakmai kihívások, innovatív törekvések teljesítésében az egyik leghatékonyabb módszernek a team – munkát tartjuk, ennek megfelelően több team – et is működtetünk. A pedagógiai önállóságot biztosítja, hogy az óvoda élén szakmailag független intézményvezető áll. A nevelőtestület azonos célokért, azonos elvek alapján, változatos módszerekkel dolgozik, szakképzett dajkák segítségével. A gyermekek számára követendő minta az igényes nevelői és emberi magatartás. Az óvónőkre jellemző szakmai igényesség feltétele az eredményes, megújulásra kész nevelői magatartásnak és munkának Az óvoda vezetőjét hatékonyan segítik a nevelőmunka szervezésében, irányításában, ellenőrzésében a munkaközösség – vezetők. A munkaközösségek feladatait a mindenkori igények és aktualitások határozzák meg. A feladatok elosztásánál meghatározó az óvónő többlettudása (MIP: Kompetencia – térkép), emberi és szakmai képességei, igényessége. A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek érdekeit intézményi szinten a gyermekvédelmi felelős, valamint a válságkezelő team képviseli, fejlesztésüket segíti a fejlesztő – team és a belső gondozó. Programunk megvalósítása során a dajka a pedagógiai munka közvetlen segítője, munkája összehangolt az óvodapedagóguséval. A dajka egyike a gyermeket nevelő felnőttnek, aki éppúgy, mint az óvodapedagógus, magatartásával, teljes lényével, beszédstílusával, öltözködésével hatást gyakorol a kisgyermekre. Ahhoz, hogy a nevelési folyamatban a dajka közvetlenül és tevékenyen részt vehessen, elsősorban arra van szükség, hogy megfelelő szinten tájékoztatva legyen az óvoda és az adott óvodapedagógusok nevelési elképzeléseit, módszereit illetően. Tudnia kell, hogy milyen célok érdekében, hogyan kívánják az óvónők a gyermekcsoport fejlesztését megvalósítani. A hatékony együttműködés kialakításában döntő szerepe van az óvodapedagógusnak, aki közvetlen felettese a csoportban dolgozó dajkának. Tárgyi feltételek: A tervek szerint a 2010/2011. nevelési évet már az új bölcsőde – óvodában kezdhetjük, egy uniós pályázatnak köszönhetően. De mit is jelent ez számunkra? Jóval többet annál, mint hogy átköltözhetünk egy vadonatúj épületbe. Mint ahogyan minden új dolgot, ezt is izgatott tervezgetés, a várható pozitívumok számba vétele előzi meg. Mit jelenthet ez a változás az intézményt használók – gyerekek, szülők, az intézmény dolgozói – számára? 1. A bölcsőde és óvoda egy épületben kap helyet, mely hatékonyabbá teheti mind a szakmai együttműködést, mind a gyermekek számára az intézményváltást. 2. Korszerű, komplex mozgásformák fejlődését lehetővé tevő játékokkal felszerelt játszóudvar, tágas külső terasz. 3. Optimális alapterületű, gyermekbarát csoportszobák, modern fejlesztő eszközök.

108

4. 5. 6. 7. 8.

Tágas, szakszerűen berendezett tornaszoba. Kényelmes, barátságos öltözőhelységek, pelenkázóval felszerelt fürdőszoba. Orvosi –, és elkülönítő szoba. Alternatív energiaforrásokat felhasználó, környezettudatos építészeti megoldások. Kényelmes, tágas parkoló, biztonságos megközelíthetőség.

És még egy dolgot: felelősséget! Felelősséget az új épület és berendezési eszközeinek használatában, a kulturált környezet megőrzésében és továbbfejlesztésében. Felelősséget a másság elfogadása és az integrációs nevelés hagyományának folytatásában. Felelősséget az új tárgyi feltételek között hatékonyan megvalósítható tehetséggondozásban. Felelősséget a környezetvédelem íratlan szabályainak betar(ta)tásában, a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésében. Felelősséget a pedagógiai kihívások keresésében és azok megvalósításában, a szakmailag előremutató innovációk befogadásában, létrehozásában. Mind a bölcsőde, mind az óvoda nevelési elvei hatékonyabban juthatnak érvényre a gyakorlatban az új létesítmény adta lehetőségek között, valamennyi partnerünk megelégedését szolgálva. Valamennyien, akik a régi óvoda falai között nőttünk fel, és most szülőként, dolgozóként használjuk azt, abban a reményben készülünk a költözésre, hogy sikerül a régi épületet hasonlóan nemes célra átalakítani. A gyermekek gondozása, nevelése 7 óvodai csoportban folyik. Az óvodában közel 170 gyermeket nevelünk évente 24 – 25 fős csoportlétszámokkal. A gyermekekkel foglalkozó óvodapedagógusok száma 15, munkájukat 7 dajka és technikai személyzet segíti.

Az óvoda fenntartója: - Tiszacsege Város Önkormányzata. Az óvoda nevelő intézmény, s mint ilyen a gyermeki személyiség kibontakoztatására, nevelésére, fejlesztésére törekszik. A fejlődést lehetővé teszi, elősegíti tudatosan tervezett, szervezett nevelési helyzetek megteremtésével. Programunk a 3-7 éves korú gyermekek szociális életképességét (életre nevelését) minden későbbi fejlődés alapjaként kezeli, a pedagógiai célok és feladatok centrumába tudatosan a szociális, értelmi, verbális és testi képességek fejlesztését állítja, mely képessé teszi a gyermeket az élethosszig tartó tanulásra.

109

Óvoda – bölcsőde kapcsolata Közös alapelveink:  A gyermeki személyiség feltétel nélküli elfogadása és tisztelete.  A gyermekek közötti adottság- és fejlődésbeli különbségek elfogadása, ebből adódóan az egyéni bánásmód érvényesítése mind a gondozás, mind a nevelés folyamatában.  A gyermekek hátrányos ( szociális és egyéb ) helyzetéből származó lemaradások kompenzálása, ennek érdekében a minél korábbi intézményes gondozás, nevelés támogatása.  A gyermeki szükségletek középpontba állítása a fokozatosság elvét figyelembe véve.  A szülőkkel, családdal, mint legfontosabb partnerrel való folyamatos, hatékony együttműködés kialakítása.  Közös értékrend közvetítése mind a gyermek mind a szülő felé.

Közös értékrendünk: Értékrendünk alappillérei melyeket gyermek és szülő felé egyaránt közvetítünk:    

Az elfogadás Egymás tisztelete A fejlődés lehetőségének biztosítása Segítségnyújtás

Ezen iránymutatások mentén kívánjuk modellszerepünket érvényre juttatni. A gyermekfejlődő személyiség, ezért sajátos, életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi, lelki szükségletei vannak. A szükségletek kielégítésében, a gyermeki személyiség alakulásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van. A bölcsődei-óvodai nevelés terén mind a gondozónő, mind az óvodapedagógus kulcsfontosságú szereplő a nevelési folyamatban. A gyermek utánzási hajlamából adódóan a gyerekekkel foglalkozó felnőtt minta, modell értékű. Óvodáskorban, de a korábbi életkorokban is a példa a leghatásosabb nevelő erők egyike. Éppen ezért nagyon fontos, hogy mit és hogyan mond a pedagógus, miként viselkedik, hogyan öltözködik, stb. Az első néhány évben meghatározó az őt nevelők személyisége, hiszen kezdetben a gyermek teljesen kritikátlanul, válogatás nélkül utánoz, kizárólag a szeretett és érzelmileg hozzá legközelebb álló felnőtt kedvéért. Sok múlik tehát azon, milyen értékeket közvetít a nevelő, a gyermek környezete és azon belül elsősorban a család. Gyakran előfordulhatnak értékkonfliktusok a család és az intézmény között. Ilyenkor az pedagógusnak rendkívül tapintatosan és kizárólag a gyermek érdekeit figyelembe véve kell közelítenie a megoldás felé. A gyermek már megtanult és magával hoz bizonyos értékeket a családból, melyeket a bölcsődében és az óvodában is tiszteletben kell tartani. A felnőtt biztonságot és harmóniát sugárzó egyénisége meghatározza a gyermeki személyiség fejlődését. A biztonságérzet egyik biztosítéka a testi kapcsolat, az ölelés melegsége.

110

Alapvető kívánalom, hogy minden ember (gyerek- felnőtt egyaránt) megkapja a lehetőséget arra, hogy kibontakoztathassa egyéni kompetenciáit. Ennek eredményeként válik életvezetésében eredményes, kreatív, kiegyensúlyozott, toleráns emberré. Mindennek feltétele, a személyes példamutatáson túl egymás hatékony és kölcsönös támogatása. Az óvoda-bölcsőde kapcsolat tartalmasabbá vált, amióta az integrált intézmény tagjai lettünk. Kölcsönösen részt veszünk egymás szakmai programjain, megismerjük egymás munkáját, összehangoljuk nevelési programunkat. Sokat tanulunk egymástól. A „nagycsoportos” bölcsődéseink látogatást tesznek a leendő óvodájukba. Az új épület adta lehetőségeket kihasználva szorosabbra fontuk szakmai együttműködésünk szálait is. Nem kizárólag gyermekeink számára szervezünk közös programokat, hanem gondozónőink és óvodapedagógusaink részére is.

Együttműködést segítő programjaink: -

hospitálások

-

bemutató foglalkozások megtekintése

-

szakmai napok

-

belső továbbképzések

-

munkaközösségi foglalkozások

-

nyílt napok szervezése

-

átadó megbeszélések

-

az átmenet időszakára ajánlott közös irodalmi és dalanyag alkalmazása

-

„csere”napok

-

Nevelőtestületi értekezletek

-

Pedagógus-nap

-

Esetmegbeszélések

-

Csapatépítő tréningek

-

Óvodabál szervezése

A hospitálások során módunk nyílik betekinteni egymás munkájának sajátosságaiba, alkalmunk van adaptálni használható módszereinket legyen szó akár bölcsődéről, akár óvodáról. Szakmai napok és továbbképzések segítenek bővíteni pedagógiai eszköztárunkat, új módszerekkel ismertetnek meg mindannyiunkat. Intézményünkben két munkaközösség működik: Mentálhigiénés és Hagyományőrző. Mindkettő tagjai között gondozónők és óvodapedagógusok is vannak. A mentálhigiénés munkaközösség foglalkozásain speciális, gyermekekkel kapcsolatos problémákat beszélünk meg, illetve a tagok személyes lelki egészségvédelmével foglalkozunk. Hagyományőrző munkaközösségünk tagjai pedig, az aktuális jeles napok, ünnepek megünnepléséhez szükséges eszközöket készítik el, ötletelnek, játékokat találnak ki. Kidolgozták a multikultúrális nevelés helyi viszonyokra épülő tartalmait.

111

A nyílt napok jó lehetőséget adnak arra, hogy gondozónőink láthassák volt bölcsiseik hogyan váltak óvodássá, mintegy visszajelzésként számukra. Óvodapedagógusaink, pedig a bölcsődei nyílt napok során találkozhatnak leendő óvodásaikkal, elkezdvén a kapcsolatépítést. Az átadó megbeszélések során a bölcsődéből óvodába érkező gyermekek sajátosságait, személyiségét, erősségüket és gyengeségeiket ismertetik meg a gondozónők az óvodapedagógusokkal. Az átadás dokumentálva is megtalálható az átadólapokon, melyet a gondozónők töltenek ki miután a szülő áttekintette. Az átadó dokumentumot az 1.sz. melléklet tartalmazza. A gondozónők és az óvodapedagógusok közösen összeállítottak egy olyan irodalmi és dalanyagot, melyet főként az átmenet időszakában használnak. Ebben olyan életkoruknak megfelelő mesék, mondókák, dalok szerepelnek amiket a gyermek már a bölcsődében megismer, és a későbbiekben az óvodában is hall, így erősítve meg érzelmi biztonságát. A közös irodalmi és zenei anyagot a 2.sz melléklet tartalmazza. „ Csere nap”-jaink során az óvodapedagógusok és a gondozónők egymás csoportjában dolgozva megismerhetik a gyermekeket, napirendjüket. Betekintést nyernek a másik munkájába, megtapasztalják annak szépségeit és nehézségeit. Közösen szervezzük nevelési évünk nyitó és záró értekezleteit. Pedagógus napjaink mókás csapatépítő tréningek is egyben, ahová olyan játékokat, feladatokat hozunk melyek emberileg és szakmailag is közelebb hozzák egymáshoz a testület tagjait.

Közös programok gyermekeink számára: -

születésnapok, névnapok ünneplése

-

termések gyűjtése, levelek szedése közösen

-

közös szüret, szőlőszemezgetés

-

kukoricatörés, morzsolás

-

Őszi sportnap

-

Állatok világnapja (okt.6)

-

Mikulás várás

-

Adventi készülődés

-

Adventi játszóház a bölcsiben

-

Luca-búza ültetés

-

Karácsonyfa díszítés

-

karácsonyi ajándék készítése egymásnak

-

közös karácsony a Művelődési Házban

-

havas játékok a szabadban-közös szánkózás

-

„ Parasztfarsang „- közös Kisze-báb égetés

-

Víz világnapja ( márc. 22.)

-

Föld napja ( ápr. 22. )

112

-

közös Húsvét

-

Húsvéti játszóház a bölcsiben

-

Madarak és Fák napja ( máj. 19. )- közös faültetés

-

Gyereknap

-

Gyerekhét-sportnap, kézműves nap, Bóbita-nap, oviballagás

-

Környezetvédelmi világnap ( jún. 5. )

-

bölcsis-ovis találkozó

-

közös kirándulások

-

Évzáró

-

Nyitott Kapuk Hete

A program előnyei Innovációnk újszerűsége abban rejlik, hogy a már kipróbált és mindeddig jól bevált óvoda – iskola átmenet megkönnyítését szolgáló projekt továbbgondolásával zökkenőmentessé tehessük a bölcsőde-óvoda átmenetet is. Közös szakmai –, illetve gyermekprogramok, valamint átadó dokumentum alkalmazásával igyekszünk könnyebbé tenni az intézményváltást. A két életszakasz közötti éles határvonal áthidalása, az átmenet egyszerűbbé tétele a gyermek és a pedagógus számára egyaránt előnyt jelent, azaz; - a folyamatos találkozások megkönnyítik egymás megismerését, elfogadását. - az átadó dokumentumok hozzásegítik az óvodapedagógust az esetleges nehézségekre való felkészüléshez. - a gyermek érzelmi megterhelés nélkül lép át az óvodás korba. - a gondozónők nyomon követhetik az egyes gyermekek óvodai beilleszkedését ( „ saját gondozónői rendszer „ továbbélése a folyamat elején ) - a közös szabályrendszer kialakításával stabilabb módon történik meg a szabályok interiorizációja. - a szülőkkel való kapcsolattartás optimalizálódik a program segítségével, a szülők – különösen a HH és a HHH gyermekek esetében- korábban kaphatnak segítséget a gyermekneveléshez. A bölcsőde és az óvoda sajátos módon kapcsolódik egymáshoz, hiszen egyazon intézmény szakmailag önálló egységét képezik. Ebből a speciális helyzetből számtalan kihívás és lehetőség gyökerezik, melynek igyekszünk megfelelni, illetve melyet igyekszünk kiépíteni. Kiindulópontunk, hogy mindkét intézmény szakmai önállósága érték, melyet meg kell őrizni. Ugyanakkor a nevelés folyamatossága érdekében szükség volt a nevelésfelfogás öszszehangolására, a szemléletmód egyeztetésére. Megtaláltuk a „közös nevezőt”, mely biztosítja a két intézményegység közötti zökkenőmentes átlépést mind a gyermekek, mind a szülők számára.

113

a. sz. melléklet. Városi Óvoda és Bölcsőde, Tiszacsege

ÁTADÓ LAP

A gyermek neve:

Lakcíme:

Születési hely, idő:

Tartózkodási helye:

Anyja neve:

Bölcsődébe járt (tól – ig):

TAJ száma:

Bölcsődébe

rendszeresen járt

rendszertelenül járt

korai fejlesztésben részesült Területei:

egyéni fejlesztésben részesült

szokott be

optimálisan fejlődött

óvodai életmódra

szülői ké-

érett

résre

gyermekorvos,

gy.jóléti

családsegítő

védőnő

szolgálat

szolgálat

A gyermek bölcsődei előmenetele A gy. beóvodázásának

könnyen

körülményei A gy. érdekében történt kapcs.tartás

nehezen

4 éves kor utáni beóvodázás indoka:

egyéb:

A gondozónő(k) közlendői A szakemberek közlendői Csatolt dokumentumok A GYERMEK TESTI –, ÉS MOZGÁSFEJLETTSÉGE Sérülés, elváltozás Állandó betegség(ek) Érzékenység, allergia Erőnlét

átlagos fizikumú

Teherbírás

nem fáradékony

Szobatisztaság

Étkezés

megbízható

átlagtól eltérő fizikumú: fáradékony problémás:

önálló

segítségre szorul

jó étvágyú

étvágytalan

mindent megkóstol

válogatós

REHAB

114

Nagymozgások

harmonikus

rendezetlen

Egyensúlyérzék

biztos

bizonytalan

optimális

lassú

Mozgástempó

gyors

A GYERMEK SZOCIÁLIS –, ÉS BESZÉDFEJLETTSÉGE Beszédkedv

átlagos

fecsegő

Beszédprodukciója

érthető

nehezen érthető

érti a közléseket

részben érti a közléseket

nem érti a közléseket

csak szavakkal

tőmondatokkal

összetett mondatokkal

Beszédértés Beszédfejlettség

fejezi ki magát dacos

sír

Akadályoztatás esetén

gátolt

elzárkózik a külvilágtól

agresszivitással válaszol:

Hogyan nyugtatható meg? Kedvelt tevékenysége

Tájékoztatást kaptam gyermekem fejlődéséről, egyben hozzájárulok ahhoz, hogy a bölcsőde jelen dokumentumot – a személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett – az óvoda számára átadja.

A szülő észrevételei, kérései:………………………………………………………………………………………………..... ………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………

…………………………………………… ……………………………………………

szülő Tiszacsege, 20…………………………………………...

gondozónők

115

PH

……………………………………………………………. Intézményegység vezető A dokumentumot az óvoda részéről átvette: …………………………………………………………….

Tiszacsege, 201 …………………………………………...

116

b. számú melléklet

Az átmenet időszakának ajánlott irodalmi anyaga Játékgyűjtemény bölcsődések számára Készítette: Lackáné Tóth Judit 2009-ben a HEFOP pályázat keretében. Mesék ajánlata:  Három pillangó  Vityilló  A kiskakas gyémánt fél krajcárja  Kismalac és a farkas  A három kismalac  Mese az eltévedt kisverébről  Lusta nyulacska  A három csibe  Csökönyös kis elefánt  A kecskegida és a farkas  Mikulás leves  Répa  Visszajött a répa  Egérke piros szegélyes kék kabátja  Tücsök és az egérke lakodalma  Három kicsi fergeteges kecskebak  Kispipi és kisréce  Miau  Az alma  A gomba alatt  Sün Balázs  A kevély kiskakas

117

Ének a bölcsődében  Süss fel nap…  Csiga, biga told ki…  Borsót főztem…  Én kis kertet…  Töröm, töröm a mákot…  Aludj baba…  Áll a baba…  Lóg a lába, lóg…  Sétálunk, sétálunk…  Kerekecske dombocska…  Gyí, paci paripa…  Cirmos cica…  Cicuskám kellj fel…  Ha én cica volnék  Csip, Csip csóka…  Ugráljunk…  Kiskarácsony…  Télapó itt van…  Ég a gyertya…  Itt a farsang…  Ez a cica fekete… Zenehallgatási ajánlat:  Eresz alól…  Egy kis malac…  Árkot ugrott…  Bidres bodros bárány…

118

 Brumm, brumm brúnó…  Háp, háp, hág…  Hull a hó…  Suttog a fenyves…  Ezüst szánkót hajt…  Hóember, hóember…  Bújj, bújj zöldág…  Jöttem karikán…  Öltem ringó…  Virágéknál ég a világ…  Orgona ága…  Itt kopog…  A part alatt…  Kémény tetején… Ajánlott irodalom: - Szutyejev: Vidám mesék - Cini, cini muzsika - Minden napra egy mese – szerkesztette: T. Aszódi Éva - Icinke picinke - szerkesztette : Dr. Kovács Ágnes - Bauer Gabriella: Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény - Illyés Gyula: Hét meg hét magyar népmese - Forrai Katalin: Jár a baba jár… - Ének a bölcsődében. - Ének az óvodában.

119

4. számú melléklet

TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0098 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben

Tiszacsegei Általános Művelődési Központ Fekete István Általános Iskolája  4 0 6 6 Tiszacsege, Fő u. 95..  /Fax.: (52) 588-054 : (52) 588-055 E-mail: [email protected]

Tiszacsege Város Önkormányzata  4 0 6 6 Tiszacsege, Kossuth út 5. sz. /Fax.: (52) 588-405 : (52) 588-400 E-mail: [email protected]

VÁROSI ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE

BÓBITA ÓVODA 4066 Tiszacsege Fő u. 35 : (52) 373-069 E-mail: [email protected]

„ PÁSZTORTÁSKA” intézményi innováció

A Hortobágyi Nemzeti Park növény- és állatvilágának, valamint a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségeinek megismertetése az óvodában

Tiszacsege, 2010.

120

Bevezető A magyar alföld szívében az egyedülállóan érdekes, természeti értékekben gazdag, háborítatlan Tisza-folyó partja és a Hortobágyi puszta találkozásánál fekszik városunk Tiszacsege. Településünkön 7 csoportos Bóbita Óvoda gyermekeivel tudjuk elkezdeni a nevelőmunkánkat a természet-környezetvédelem keretében belül. Szeretnénk, ha munkánk során ki tudnánk alakítani azokat a készségeket, szokásokat, amelyek birtokában természetszerető és környezetüket féltve védő felnőttekké válnak. Hisszük, hogy kolléganőimmel, az iskolai tanítókkal, szülőkkel összefogva sokat tehetünk nemcsak gyermekeink természethez való érzelmi kötődéséért és környezetvédelmi szokásainak kialakításáért, hanem rajtuk keresztül a település valamennyi lakójához ez irányú szemléletformálásáért is. Jó lehetőséget nyújtanak a környezetvédelmi neveléshez a különböző tevékenységi formák (séták, kirándulások, udvari játék… stb.). A gyerekek életkorához igazodó megfigyelések, egyszerű kísérletek, gondolkodtató kérdések, szemléltető eszközök segítségével különböző növény- és állatfajokat, azok néhány tulajdonságát ismerhetik meg, fogalmakat sajátíthatnak el, hasonlóságokat és különbségeket fedezhetnek fel, elemi általánosításokhoz és ezeken keresztül az egyszerű összefüggések felismeréséhez juttathatjuk el őket. Minden lehetőség felhasználásával alapozzuk, majd alakítjuk azokat a készségeket, szokásokat, amelyek alapjai lesznek a környezetvédő ember személyiségének.

„ Már az óvodás korú is képes felfogni:

a környezetben mindenre szükség van, ami nem okoz az egészségnek kárt. Nincsenek hasznos és káros élőlények, mert a természetben mindenre és mindenkire szükség van.” Havas Péter

121

A XXI. század elején egyre nyomasztóbb képet lát az ember a Föld, a rajta élő növények, állatok és a saját maga jövőjét elképzelve. Megdöbbentő hírek, tudósítások látnak napvilágot a rádióban és újságokban, képek és filmek jelennek meg a televízióban, interneten nap, mint nap, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy e civilizáció a technika ezernyi vívmányát élvező ember léte – mely mélyen a természetes környezet éltető erőforrásaiban gyökerezik – veszélyben van. Rohanó életünkben nem figyeljük és ügyelünk arra, hogy: •

a természetet túlságosan kizsákmányoljuk,

•

szennyezzük a talajt, a vizet, a levegőt és ezek következtében a növényi és állati fajok számára csökken, illetve fajok pusztulnak ki.

Nem veszünk tudomást arról, hogy: •

évente mennyi erdő pusztul el,

•

mekkora területet pusztít el a sivatag a szavannából,

•

nemcsak szerte a nagyvilágban, hanem hazánkban is egyre több településnek nincs elegendő és egészséges ivóvize,

•

a városok levegőjének szennyezettsége a megengedett érték felett van,

•

folyóink, tavaink is szennyezettek

•

nagyon kevés az erdőnk, annak is jelentős része elöregedett,

•

csökken talajaink területe, romlik minősége,

•

csökken az ország népessége, romlik a lakosság egészségi állapota

•

nem megfelelő a gyümölcsök minősége, mert „agyonpermetezettek” stb…

Egyre többen döbbennek rá, hogy sürgősen tennünk kell környezetünkért valamint, nem kampányokkal, hanem következetes és minél több embert cselekvésre késztető közös tevékenységekkel. „ Senki sem követhet el nagyobb hibát, mint az, aki azért nem tesz semmit, mert csak keveset tudna tenni.” /Edmund Burke/ Ahhoz, hogy mindannyiunk szívügye legyen a környezetvédelem, komoly nevelőmunkára van szükség, melyet a kisgyermekkorban kell elkezdeni, közösen a családi és az intézményes - óvodai és iskolai – nevelés keretében. Az óvónőknek szánt kérdéseim arra irányultak, hogy a mai óvodák hogyan felelnek meg a kor környezetvédelmi nevelés követelményeinek, az óvónők miként valósítják meg az óvodákban a környezetvédelmi nevelést. Az óvodáskorú gyerekeknek szánt kérdéseim a gyerekek természetéhez való viszonyát vizsgálja.

122

A vizsgálati módszerek feldolgozása történhet: a; minőségileg és b; mennyiségileg a; A minőségi értékelés során törekedni kell az objektivitásra. Az eredményeket össze kell foglalni, kategorizálni és az általánosan meghatározott szempontok szerint elemezni azokat. „ A tények sokirányú feldolgozását lényegében az indukciós szabályoknak megfelelően végezve eljutunk a közös, lényeges jegyek elvonásáig, vagy a törvényszerűségek általánosításáig.” b; Mennyiségileg pedig számszerűen kell összesíteni az adatokat. A legegyszerűbb feldolgozó módszer a százalékszámítás. Így kimutatható, hogy a megvizsgált gyerekek hány százaléka tenné vissza a fészekből kiesett kismadarat, hány százaléka ismer állatokról, növényekről szóló mesét, stb. Ezeket az eredményeket célszerű táblázatban mindenki számára érthetően, vizuálisan megjeleníteni. A környezetvédelem aktualitása Földünk egész élővilága egy környezeti /ökológiai/ rendszer, amely kisebb egységekre tolódik /ökoszisztémákra/ és három fő csoportra oszthatjuk – az alapján, hogy az ember milyen mértékben avatkozott be azok élővilágának formálásába - : •

Természetes ökoszisztémák. Önszabályozó képességgel rendelkeznek, amelyet az ember hatása még nem bontott meg. Területük csökkenő, de ide sorolható még a Földfelszín jelentős része /pl.: esőerdők, sivatagok, óceánok nagy része/.

•

Ember által befolyásolt ökoszisztémák. Mindazok a szárazföldi területek és felszíni vizek, amelyekben az ember szabályozó hatása érvényesül / pl. rétek, legelők/.

•

Művi /mesterséges/ ökoszisztémák. Az ember által létrehozott és fenntartott ökoszisztémák, amelyek önszabályozó képességüket teljesen elveszítették. Fennmaradásuk az emberi tevékenység függvénye. Ide tartoznak a városok, ipartelepek. Az ember által befolyásolt és a művi ökoszisztémák működése a bioszféra károsodásával jár. Barrie Commoner amerikai ökológus 4 pontban foglalta össze az ökológiának az alaptörvényeit, amelyeket nem hagyhatunk figyelmen kívül a természeti rendszerek átalakítása során.

•

Ökológia első törvénye: Minden kapcsolatban van minden mással. A különböző fajok és az őket körülvevő környezet tényezői között bonyolult összefüggések vannak és bármelyik megváltoztatása az egész rendszerre hatást gyakorol.

•

Ökológia második törvénye: Valahová mindennek mennie kell. A természeti rendszerben nincs hulladék. A gazdasági rendszer a hulladékot a környezetbe üríti, ami nemcsak a természeti rendszert veszélyezteti, hanem az ember létét is.

•

Ökológia harmadik törvénye: A természet maga tudja a legjobban. hogy mi előnyös számára. A természet rendje sok millió éves fejlődés eredménye, amibe nem lehet az embernek a korlátozott ismereteivel büntetlenül beavatkozni.

•

Ökológia negyedik törvénye: A természet semmit sem ad ingyen, mindenért fizetni kell. Bármit elveszünk az ökoszisztémából, illetve bármilyen anyaggal terheljük azt, a természet előbb-utóbb benyújtja a számlát.

A környezetvédelem magába foglal minden, a környezeti szennyezés megelőzését /környezeti higiéne/ a szennyeződések és a természetet érő károk megszűnését szolgáló intézkedést. A technikai – higiéniai környezetvédelem magába foglalja a levegő és a vizek tisztán tartását, a zaj, a kemény sugárzások és a vegyi anyagok elleni védelmet és a talaj védelmét.

123

A biológiai – ökológiai környezetvédelem /a tájgazdálkodás/ magába foglalja a természetvédelmet, a tájkép őrzését, az üdülőhelyek és a települések zöldterületeinek fenntartását. Tehát a környezet védelme összetett feladat, mely a természeti és a mesterséges környezet védelmét jelenti. A környezetvédelem minden egyes ember kötelességének kell lennie. Környezetünkből három – az emberi élet szempontjából is nagyon lényeges – összetevővel kell foglalkoznunk: a talaj, a víz és a levegő védelmével. Talajvédelem A termőtalaj a biológiai élet hordozója, szerves és szervetlen anyagokat, vizet, levegőt tartalmaz. A talaj a környezet kevésbé „mozgékony” eleme, ezért szabadul meg nehezebben a szennyeződésektől. A talaj pusztulását előidézhetik természetes tényezők, pl.: a szél, vízmosások, stb., de a helytelen emberi beavatkozások is /pl.: a túlöntözés, a növény védőszerek szakszerűtlen kezelése/. A talaj védelme a talajok mennyiségi és minőségi károsodásának megelőzésére, elhárítására és a károsodások felszámolására tett, tervszerű emberi intézkedések összessége. A talajvédelem alapja az előre megtervezett talajvédelemi rendszer megvalósítása és a folyamatosan végzett ésszerű talajvédő gazdálkodás. Vízvédelem Minden élőlénynek – növényeknek, állatoknak, embereknek – szennyeződéstől mentes, oxigénben dús, tiszta vízre van szüksége. Az éltető vizet a szabadban a felszíni vizek /források, patakok, folyók, tengerek és tavak/ és a felszín alatti vizek /talajvíz/ alakjában találjuk meg. Viszontláthatjuk a vizet felhő, köd, harmat, eső, jégeső, hó, jég formájában is. A Föld kb. 1.4 milliárd m3 vízkészletének csupán 2,7 %-a édesvíz, és ennek is 77 %-a jéghegyekben és gleccserekben tárolódik. Az számára hozzáférhető édesvíz készlet nem nagy, ennek is mind nagyobb tömegei – szennyezés folytán – ivóvíz, öntözővíz, halászati víz céljára alkalmatlanná válik. Minden élőlénynek életfolyamataihoz igen sok vízre van szüksége, de emellett a víz egyes növények és állatok számára az életteret is jelenti. Az ember az életfolyamataihoz szükséges vízmennyiség mellett nagy mennyiségű vizet használ fel a háztartásban, az egészségügyi ellátásban, ipari létesítményekben, a mezőgazdaságban, stb. A felhasznált vízmennyiség zöme szennyezetten kerül vissza a körforgásba, jelentős része az élővizekbe kerülve azok élővilágának fennmaradását veszélyezteti. Vizeink védelme tehát az élet védelmét jelenti. Levegővédelem A bioszféra egyik alapvető eleme a levegő, melynek elegendő mennyiségben és minőségben kell az élőlények rendelkezésére állnia. A levegő alkotórészeinek fő aránya az élő szervezetek szempontjából csak szigorúan meghatározott határok között változhat / 78% nitrogén, 21% oxigén, 1% egyéb gáz/. Szennyező anyagok is kerülnek a levegőbe, melyek lehetnek természetes eredetűek, /pl.: vulkáni kitörésekkel, felszíni vizek párolgásával, a felszínről felszálló porszennyeződéssel/ de emberi tevékenység következtében is jut szennyeződés a levegőbe /pl. mezőgazdasági tevékenységgel /. Ha a légkör szennyeződése állandósul, az minden élőlényre hat. Az ember egészségére káros hatások közül legveszélyesebbek: a szén-monoxid, a kéndioxid, a nitrogénoxid, a szilárd részecskék. A levegőt tehát védeni kell minden olyan hatástól, szennyeződéstől, amely természetes minőségét megváltoztatja és egészségi szempontból káros.

124

Hortobágyi Nemzeti Park Magyarország első nemzeti parkja – a Hortobágyi Nemzeti Park - 1973. január 1.-ével alakult meg. A nemzeti park rendeltetése: védje és fejlessze a puszta jellegzetes természeti értékét, őrizze meg a Hortobágy sajátos pusztai tájképét, növény és állatvilágát. A legnagyobb kiterjedésű magyar puszta arculatát a Tisza a 3 hortobágyi folyó, Hortobágy, Árkas és a Kadarcs valamint az emberi tevékenység közösen formálta, alakította. A fokozatos felmelegedés az egyre szárazabbá váló éghajlat fátlan sztyep borította. Több szikesedési periódus követte egymást. A vizek visszahúzódása után finom hordalékkal borított térségben a növényzet korlátlanul terjeszkedhetett. A Hortobágyot tehát a Tiszának és mellékfolyóinak rendszeres áradásai alakították tökéletes síksággá. Erdős puszta Ároktő – Tiszacsege határában maradtak. A tatárjuharos sziki erdősztyep – tölgyesek pedig Ohat és Újszentmargita mellett. Az Ohati- erdő a valahai kocsányos tölgyesek helyén kultúr – erdő a „kék vércsék erdejének” is nevezték. A gyepszinten magyar zergevirág, vadkömény, sziki őszirózsa díszlik. A Tilos (Tilalmas) erdő (Újszentmargita) neve azt jelzi, hogy itt volt az állatok legeltetése. A gyepszinten tavaszi csillagvirág, odvas keltike nyílik. A puszta jelentős részét szikesek foglalják el, sok a szárazság és só tűrő növény. Valódi só tűrő a „vakszik” növényzete. Uralkodó faja a bárányparéj, az orvosi székfű és a sziki útifű, cickafark. A szikpadkák fenekén üröm sziki sóvirág vagy sziksaláta, ritkán erdélyi útifű, sziki here él. A löszpuszták növénytársulása a földművelés következtében csak foltokban maradt fenn. Az uralkodó barázdás csenkesz mellett osztrák zsálya, macskahere, kunkorgó árvalányhaj, tarajos búzafüve stb. él itt. A puszta legismertebb állatcsoportja a madaraké. A valaha nagy mocsarakból maradt ugyan, de az összefüggő vízfelületeket a halastavak jelentik. A lecsapolások során megszűnt kiszáradt ingoványok tavak élővilágának átmentésében. E mesterséges környezet sok-sok madárfaj költő-, pihenő és táplálkozó helye ősszel és tavasszal európai jelentőségű madárátvonulási központ. Itt van egyik legnagyobb kanalasgém-telepe. A halastavak nádasaiban költ még a batla, a kis és nagy kócsag, a bakcsó, az üstökös és a vörös gém, a sűrű nádasokban a bölömbika, a törpegém, fészket épít itt a nádirigó a foltos nádi poszáta, a nádi sármány, a barna rétihéja. Ártéri erdők fáin telepesen költ a kárókatona, a szürke gém, a fekete gólya azonban csak szórványos fészkelő. A fás területek gyakori énekese a fülemüle. A halastavak fűzfáin a művészi fészket szövő függőcinke. Pusztákon, ugarokon neveli fiókáit a parlagi pityer, a mezei pacsirta. A magas füvű pusztákon a fürj. A tanyák madarai például a búbosbanka, a búbospacsirta. A tiszai partfalakban fészkel a gyurgyalag, a jégmadár, a partifecske. A szikes

125

réteken a réti, tavi a piroslábú cankó, a nagy goda, a bíbic, a székicsér, a szikes pusztákon az ugartyúk. A világon csak itt él a hortobágyi sziki pacsirta. A száraz réteken pusztaszéli lucernásokban költ a túzok. A Nemzeti Park feladata e madár számának növelése. Vonulási időben kápráztató fajgazdasággal és sokszor hihetetlenül nagy egyedszámban jelennek meg a tóvidék sokszínű madarai. Minden évben itt telel a réti sas csapata, itt szállnak le a tundrákról. Délre húzódó madarak a sarkantyús sármány, a füles pacsirta, a havasi lile. Hortobágynak kiemelkedő szerepe van hazánk madárlelőhelyei között országunkban 374 madárfaj közül 320-at is láttak. A nemzeti Parki élőhelyeken él a kis kárókatona, e faj 1991-ben hazánkban elsőként a Hortobágyon kezdett utódokat nevelni a kanalasgém stb. nagy része. A Hortobágy a veszélyeztetett kis lilik egyik legfontosabb vonuló a havasi lilléknek, pedig egyetlen szárazföldi védőhelye. Jellemző rájuk hangjuk sokfélesége. A nálunk költők túzok felejthetetlen élmény felnőttnek és gyermekeknek. Február eleje és április közepe között észlelhetők. A vonuló réce és vadlúdcsapatok, réti sasok, április közepétől június közepéig a Hortobágyon költő fajok, így a gém és a szerkőtelepek lakói a kékvércsék és a túzok. Június és augusztus eleje közötti időben a ragadozó madarak a kirepült fiókáik útját egyengető madárszülők a vonulásra gyülekezők megfigyelése ajánlott. A legvarázslatosabb az őszi vonulás, amikor daru, réce, vadlibacsapatok tűnnek fel és el az égbolton. November elejétől január végéig a tundra madarai láthatók, így réti sasok, sármányok, kékes rétihéják stb.

Szelektív hulladékgyűjtés

Jelenleg Magyarország nem minden területén megoldott a szelektív hulladékgyűjtés. Településünkön több éve létezik gyűjtő sziget, melynek száma évről évre folyamatosan növekszik. A szelektív hulladékgyűjtés döntően a gyűjtőszigetek működésén alapul. Más gyűjtési formák alkalmazására is nyílik lehetőség. Az intézményi (iskolai) gyűjtési akciókhoz való csatlakozásra lehetősége van az óvodának, melyet ki is használunk. Az eredményesség javítása érdekében fontos elsajátítanunk, hogy a hulladékok milyen összetevőit lehet és milyen módon lehetséges gyűjtenünk. Az otthoni szelektív hulladékgyűjtéshez csupán több kisebb hulladékgyűjtőre van szükség. A háztartásban keletkező veszélyes hulladékokat külön, zárható helyen kell tárolni. Az óvodánkban létre hozott zöld falon a szülők számára is hozzáférhető helyen bővítjük a mi, a szülők tudását a szelektív hulladékgyűjtésről.

126

3 hetet meghaladó innováció Föld projekt 2010. május 3-28-ig

A szelektív hulladék gyűjtés és a Hortobágyi Nemzeti Park növény-állat világának megismertetése.

A projektben résztvevők:

Pillangó csoport 21 gyermek Tóth Andrásné óvodapedagógus Tóthné Molnár Edit óvodapedagógus

Méhecske csoport 24 gyermek Kun Jánosné óvodapedagógus Szilágyi Judit óvodapedagógus

127

Folyamatterv napi lebontásban: 2010. május 3. Hétfő Külső világ megismerésére nevelé A gyerekeknek hangsúlyozzuk a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát. Hulladékot válogatunk. Városunkban lévő szelektív hulladékgyűjtő szigetre látogatunk, néhány hulladékot/papír, PET- palack, sörös doboz/ helyezünk el.

Irodalom- anyanyelv

Elolvassuk Kuka-Manó történetét, megbeszéljük a mondanivalóját.

Vizuális nevelés

3-4 éves korosztály: Hulladék kartonokat festenek be /kék, fehér, sárga, szürke/ hulladékgyűjtőknek. 5-6 éves korosztály: Újságokból a színes dobozok oldalára egy-egy jellegzetes képet vágnak ki. (pl. Sárga doboz oldalára- ásványvizes képet, szürke doboz oldalára- sörös doboz képét.)

Munka jellegű tevékenységek

Karton dobozok, PET-palackok újságok gyűjtése

128

2010. május 4. Kedd Külső világ megismerésére nevelés

Közeli gyümölcsösbe látogatunk, mely során a komposztálás mozzanatait megbeszéljük, a már megérett komposztból virágainkra földet szedtünk vödörbe. Konkrét példával (almacsutka, konzerves doboz) szemléltetjük a gyerekeknek: - a szerves hulladék lebomlik (komposzt) - a szelektív gyűjtéssel óvjuk a talajt, csökkentjük a hulladék mennyiségét. A közös előkészület: Zöld falra a projekthez kapcsolódó aktuális cikkeket helyezünk el. Ezzel formáljuk a szülők szemléletét a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban. /Kontroll 3 hét múlva!/

Vizuális nevelés

Zöld kartonra csigák, levelek, magvak ragasztása.

Mozgás játék

Kuka-tündér társasjátékkal ismerkedés.

Munka jellegű tevékenységek

Magvak, csigák gyűjtése. Préselt levelek

Irodalom-anyanyelv

Öko Panna, Öko Palkó történetének elolvasása.

129

2010. május 5. Szerda Mozgás játék

Kakukktojás játék 3-4 éves korosztálynak térben: Azonos anyagú szelektíven gyűjtött hulladékból sort alkottunk, melybe nem azonos anyagú hulladékot helyeztünk el. (tejes doboz, újságpapír, sörös doboz… stb.) 4-5 és 5-6 éves korosztálynak síkban: Színes feladatlapon kellett a gyerekeknek a kakukktojást megtalálni. Keresd az azonos formákat! Játék 3-4 éves korosztálynak térben: Különböző anyagú szelektíven gyűjthető hulladékból sort alkotunk, melyben 1 fajta hulladékból kettő van. 4-5 és az 5-6 éves korosztálynak síkban: Színes feladatlapokon kellett a gyerekeknek az azonos formát megtalálni. Élő társasjáték A gyerekek Öko Palkó és Öko Panna szerepét játsszák el az udvaron kialakított társasjátékpályán. A START-nál szabadon választhattak a szelektíven gyűjthető hulladékok közül, melyet a megfelelő hulladékgyűjtőbe kellett eljuttatniuk. A játékok során a gyerekek meglévő ismereteit bővítettük.

Vizuális nevelés

Öko Palkó, Öko Panna medál színezése.

130

2010. május 6. Csütörtök Mozgás játék

A Zöld Kör tagjai, a gyerekek ismereteit bővítették, a már meglévőket alkalmaztatták a különböző játékos feladataikkal: Tapintás útján kellett felismerniük a különböző szelektíven gyűjthető hulladékokat. Hulladékot jelképező színes ping-pong labdát kellett 4 gyereknek a labirintuson keresztül eljuttatni a megfelelő „kukába”. A siker érdekében közösen összehangoltan kellett a gyerekeknek a feladatot megoldani. Mit ábrázol a kép? Játék Egy tárgy részletéből kellett a gyerekeknek felismerni a tárgyat. Ha a tárgyat a részletről nem ismerték fel, akkor nagyobb részletet mutattunk be, mindaddig, míg fel nem ismerték a tárgyat.

2010. május 7. Péntek Külső világ tevékeny megismerése

Régen is keletkeztek hulladékok, mit tettek azokkal. Korhű jelmezbe öltözött óvónő mutatta be a gyerekeknek régies nyelvhasználattal a házban és a ház körül keletkezett hulladék sorsát. 4-5-6 éves korosztály tagjai érdekes, változatos feladatlapokon „adtak számot” a szerzett ismereteikről. Kidobjam vagy gyűjtsem? Mit hova dobjak? Az év közben folyamatosan gyűjtött papír hulladékot és az üzletekből elhozott karton hulladékot a gyerekekkel közösen adtuk le az iskolában szervezett papírgyűjtési akcióban.

131

Vizuális nevelés

Mi mindent készíthetünk hulladékból? (rongybaba, papírló, csibe, kakas, pörgettyű stb.)

Munka jellegű tevékenység

Különböző hulladékok (WC-papír guriga, textil hulladék, gombok, újságpapír stb.) gyűjtése.

2010. május 10. Hétfő Külső világ tevékeny megismerése

A gyerekekkel megbeszéljük a hét programját (buszos kirándulás a Hortobágyi Nemzeti Parkba). Beszélgetünk a HNP fontosságáról, jelképéről, növény, állat világáról. Bemutatjuk a Hortobágy őshonos állatait képekről, ismertetjük az egyes fajok csoportos elnevezését. Kor és nem szerinti megnevezésüket, a velük foglalkozó gondozók megnevezését, az állatok hangjának felismerését. (magyar szürke marha, mangalica, ló, juh) A természetbarát viselkedés szabályait képek segítségével megbeszéltük. Motivációnak a gyerekek egy-egy zöld kiskendőt kapnak, amit a kirándulásokon, séták alkalmával használnak.

Vizuális nevelés

Daru, őshonos állatok élethű képeit színezik a gyerekek.

Ének-zene énekes játék

Hangfelismerés (kolomp, pergő, csengő, ostorcsettintés, ló patkódobogás… stb.). Népdalok meghallgatása: Megismerni a kanász…

Munka jellegű tevékenység

Könyvek, képek, tárgyak gyűjtése.

132

2010. május 11. Kedd Külső világ tevékeny megismerése

Ezen a napon a régi házi állatokat ismerték meg a gyerekek. (magyar szürke marha, magyar tarka marha, bivaly, szamár, mangalica sertés, cika juh, hortobágyi racka juh, cigája juh, mezőhegyesi félvér, nóniusz, lipicai, hucul, shagya arab, komondor, kuvasz, magyar vizsla, puli, erdélyi kopó, magyar tyúk, erdélyi kopasznyakú, magyar fodros lúd, magyar kacsa, réz- és bronzpulyka) A képek segítségével az egyes állatfajok jellemzőit megbeszéltük. Megfigyeltük lakóhelyeiket (ól, istálló, szín, karám stb.). Kiválogattuk a takarmányok közül, hogy melyik mivel táplálkozik. Elsajátították a gyerekek az állatok tartásmódját, hasznukat.

Mozgás játék

Képzeletbeli játék. Egy-egy hangadó tárgy (kolomp, csengő, harang, pergő) hangja alapján megállapítják, milyen állat haladt el. Kakukktojás játék Régi háziállatok sorozatához egy-egy oda nem illő állat elhelyezése. Eleségválogató játék Képeket (állatok) rakosgatnak a gyerekek a megfelelő takarmányhoz.

Irodalom

Mészöly Miklós: A kiskutya meg a szamár c. mese bemutatása

133

2010. május 12. Szerda Kirándulás Külső világ tevékeny megismerése

Buszos kirándulás a Hortobágyi Nemzeti Parkba. Első uticélunk az állatpark volt, ahol élőben találkozhattak a gyerekek a régi házi állatokkal. A következő állomásunk Máta volt, ahol szekerezés alatt ismerkedtek a puszta őshonos állataival (mangalica, magyar szürke marha, bivaly, pödrött szarvú racka). A madárkórházban közelről szemügyre tudták venni a sérült, beteg állatokat. A Hortobágy folyón a motorcsónakázás során, a vízparton élő növényekkel, madarakkal ismerkedtek a gyerekek.

Vizuális nevelés

Kézműves tevékenység keretén belül bőr karkötőt fontak a segítségünkkel.

2010. május 13. Csütörtök Vizuális nevelés

Élményeiket szóban felelevenítették, majd természetes anyagokból, hulladékból elkészítették a kilenclyukú hidat, gémes kutat, állatokat.

Irodalom

Mészöly Miklós: Kutya és a szamár c. meséjét elbábozzuk.

Ének-zene

Népdalok hallgatása Hortobágyról.

134

2010. május 14. Péntek Vizuális nevelés

Kirándulás élményeinek rajzolása

Irodalom

Petőfi Sándor: Arany Lacinak c. verses meséjét elolvassuk. Találós kérdések a kiránduláson látott állatokról.

2010. május 17. Hétfő Madarak, fák napja 5-6 éves Játék

4 állomás: csapatok helyszín: közeli erdő 1. zöldpont: - Tápláléklánc Kit eszik meg? 2. zöldpont - Madarak és lakhelyük /gólya, fecske, harkály, varjú/ 3. zöldpont - Csemetekert kifelé menet megtekintése!/Sirály szemben/ Sipikert 4. zöldpont - Fa puzzle /időrendi sorrend/ - Árnyékképek madár és fák! /fenyő, fűz/ - Levél és termése! Felismerés - párosítás

135

4 -5 éves Játék

5 állomáshely: helyszín: közeli erdő eszközök: távcső, nagyító •

A növényzet megtekintése /talajszint, avar, cserje, lombkorona/

1. tevékenység - gólyafészek, madárfészek építés /keresés az erdőben/ /gally, szárazfű, moha – összehasonlítás/ 2. tevékenység - fatörzs kéreg lenyomat készítés /csomagolópapír, zsírkréta/ 3. tevékenység - Föld – víz – levegő! Tudáspróba. /állatok megnevezése a kérdés szerint/ 4. tevékenység - Puzzle /fecske, gólya, harkály, bagoly, gerle, cinege/ 5. tevékenység - Mozgós játék! - Zene: Gryllus /báb/

3 -4 éves Játék

Helyszín: udvar Felajánlott tevékenységek •

gyurmázás /fészek, kismadár, fa/

•

színezés /gólya, fecske, veréb/

•

lenyomat készítés /virág, fakéreg, levél/

„Fecskék a dróton” Zene: Gryllus V.

136

2010. május 18. Kedd Mozgás játék

Keresd meg! Egy-egy növényi részt adunk a gyerekeknek ez alapján kell megtalálniuk azt a növényt amelyhez, tartozik. Kakukktojás játék Nem minden növényi részhez találnak növényt. A növények neveinek megnevezését gyakorolják. Sérült gólya visszahelyezése a fészkébe halkan. Két fa között kötelet feszítünk ki, kavicsos konzerves dobozokat lógatunk le. Úgy kell eljutniuk a gyerekeknek a „sérült gólyával” a fészekhez, hogy menet közben ne érintsék a konzerves dobozokat, melyek hangot adnának.

Vizuális neve- Gólya, fecske ragasztása színes papírból. lés

2010. május 19. Szerda Külső világ tevékeny megismerése

Kirándulás a Hortobágyi Nemzeti Park területére, ahol a szikesen nyíló orvosi székfűt, sóvirágot stb.-t lehet megfigyelni. Madarakat, emlősöket figyelünk. Szikes talaj tulajdonságainak megfigyelése. A helyi Horgász és Természetvédő Egyesület képviselője segíti a gyerekeket az ismeretszerzésben.

137

2010. május 20. Csütörtök Mozgás játék

3-4 éves korosztálynak Madárfelismerés képről 4-5-6 éves korosztálynak Madárfelismerés árnyképről, repülve Fele sem igaz játék a HNP állatairól, növényeiről. 3-4 éves korosztálynak Repül, a repül a… játék a HNP állatairól, növényeiről

2010. május 21. Péntek Külső világ tevékeny megismerése

Kompozunk az Élő-Tiszán, a Nagy-erdei Holtág növény- és állatvilágát tanulmányozzuk. A korábban megszerzett ismereteiket felelevenítjük a túravezető közreműködésével.

Mozgás játék Állatok keresése! Játék A gyerekek távcsővel, nagyítóval keresnek állatokat, melyeket, ha kell, segítséggel megnéznek

2010. május 25. Kedd Külső világ tevékeny megismerése

Beszélgetünk a Tisza tavi tanösvény növény és állatvilágáról, képzett túravezető közreműködésével. Meglátgatjuk a közeli magán tavat, melyben megfigyeljük az abban élő állatokat és növényeket (csigák, halak, békák, káka, nád, tündérrózsa). Felelevenítjük, hogy milyen eszközökre lesz szükségünk a kiránduláson, valamint a természetbarát viselkedés szabályait is (zöld kendő).

138

2010. május 26. Szerda Mozgás – játék

Fecske fiókák etetése játék. A gyerekek párban „talicska” állásban igyekeznek minél több „fonal kukacot” gyűjteni a sok éhes kisfecskének. Akiket a 3-4 éves korosztály személyesít meg. A „talicska” a karján lévő tépőzárra illetve gyűjti a kukacokat.

2010. május 27. Csütörtök Külső világ tevékenység megismerése

Buszos kirándulás a Tisza-tavi tanösvényre. Összehasonlítjuk a két tó (a magán és a Tisza tó) méretbeli különbségét, növény és állat világát. A víz témakörben szerzett ismereteiket felelevenítjük. A palló úton sétálva felfedezhetik a már korábban megismert növényeket, és újakat is megismerhetnek (ebszőlőcsucsor, békalencse stb.)

2010. május 28. Péntek Mozgás – játék

•

Kakukkriasztás! játék

Kakukk ólálkodik egy énekes madár fészke körül, el tudod-e riasztani? Egy életnagyságú kakukk képét felerősítjük egy ágra és 3 tobozzal van lehetősége a gyerekeknek az elriasztáshoz. •

Felfedezés távcsővel. játék

Az óvoda udvarán elhelyeztünk egy élethű nagyságú madár képét, amelyet a gyerekeknek távcsővel kell megkeresniük és megnevezniük az udvar túlsó részéről, ahonnan szabad szemmel nem vehetik észre. •

Építsünk magaslest! játék

A gyerekeknek lábbal kell megépíteni a magaslest a szivacsos elemekből. Egyénileg vagy párosan. Építhetik kézzel is, ekkor bekötött szemmel építenek.

139

Szülői vélemények: Kisfiamnak ez volt az első kirándulása. Az egész napos útról sok-sok élménnyel tért haza. A legerősebb hatást a csikósok bemutatója adta neki, mert ő azóta csikós szeretne lenni. Kuru Sándorné Rácsodálkoztam Juditra, mikor megszólított, hogy hova kell dobni a sörös dobozokat, PET palackokat. Közölte velem, hogy ő ezt már tudja és nekem is meg kell tanulnom. Tarné Kislányom olyan játékról mesél, amelyek nekem is tetszenek, sajnálom, hogy az én gyerekkoromban nem játszhattunk ilyeneket. Kissné Kislányom a lovak szerelmese, boldogan mesélt a hortobágyi élményekről, a csikósok bátorságáról, ügyességéről. Orosz Istvánné Az úton hazamenet kisfiam felkiáltott a Reál üzlet előtt ahol szelektív hulladékgyűjtők vannak elhelyezve. Meg kellett állnunk és elmondta, hogy melyikbe mit kell betenni, hogy védjük a környezetünket! Dr. Kővágóné Katona Anikó