TISZACSEGE VÁROSKÖZPONT SZABÁLYOZÁSI ÉS FEJLESZTÉSI TERV - TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 2009. ÉVI MÓDOSÍTÁSA -
Jóváhagyott dokumentáció 2009. augusztus
CÍVISTERV VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email: civisterv @ civisterv.hu
TISZACSEGE VÁROSKÖZPONT SZABÁLYOZÁSI ÉS FEJLESZTÉSI TERV - TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 2009. ÉVI MÓDOSÍTÁSA Vezető településtervező:
Zsemberi István TT-1-09-0016/2006.
Környezetalakítási, örökségvédelemi munkarész
Zsemberi István É-1-09-0016
Környezetvédelmi tervező:
Lévai Béla HBM MK 09-0036
Közlekedés tervező:
Gulyás Imre K1d-1(11)/09-0057
Vízi közmű tervező
Szabó Lóránt (Galog Bt.) TRv-T(13)09-0408
Energia közmű tervező
Szabó Lóránt (Galog Bt.) TRe-T-(13)/09-0408
Elektromos energia hálózat fejlesztése (tervező munkatárs)
Lengyel Iván
D e b r e c e n, 2009. augusztus hó
Zsemberi István Ügyvezető Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
2
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS I.
TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 2009. ÉVI MÓDOSÍTÁSA
II /1. SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA - Városközpont szabályozási terv (új szabályozási tervlap) II /2. A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT TERVEZÉSI FELADATOKKAL ÖSSZEFÜGGŐ MÓDOSÍTÁSA III.
ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Környezetalakítás (A Városközpont beépítési- fejlesztési javaslata) Közlekedésfejlesztés Környezeti értékelés Örökségvédelem Vízi közművek fejlesztése Energia közművek fejlesztése Hírközlő hálózat fejlesztése A 2008. évi módosítás felsőbbszintű tervekkel való összhangjának igazolása TERVLAPOK JEGYZÉKE:
Jele
tervlap megnevezése
léptéke
T-1/m T-2/m
Településszerkezeti terv (Igazgatási terület) Településszerkezeti terv (Belterület és környezete)
M=1.20 000 A/3
Sz-2/m
Belterület szabályozási terv M=1:4000 (módosításokkal egybeszerkesztve, változó területek határának feltüntetésével CD adathordozón) Városközpont szabályozási terv (Új tervlap) M=1:2000
Sz-2/kp *
Az alátámasztó munkarészek szövegközi rajzként találhatók meg, fejezetenként. A mellékelt CD a hatályos településszerkezeti tervet, szabályozási tervet és Helyi építési szabályzatot is tartalmazza.
Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
3
BEVEZETÉS 2000. július 1.-én Tiszacsege városi rangot kapott, mely új feladatokat is jelentett a település számára. Településrendezési tervét, benne a városközpont területét is tartalmazó szabályozási tervet, Helyi építési szabályzatot 2001 évben önkormányzati rendelettel hagyták jóvá. A városnak elfogadott Helyi értékvédelmi rendelete van. Az épített környezet értékeit nyilvántartásba vevő, helyi értékvédelmi kataszter is készült. A védelemre érdemes épületek közül több is a városközpont területén található. A strandfürdő területére (tömbjére) 2003. évben beépítési javaslatot dolgoztatott ki az önkormányzat. Az önkormányzat elhatározása, hogy a településközpontot, az újonnan megszerzett városi ranghoz méltóan fejleszti tovább. Rendezett, és igényes épített környezetet alakít ki. Gyalogos zónákat választ le, illetve jelöl ki, és egységes, a város karakteréhez igazodó díszburkolattal, térbútorokkal, világítással látja el őket. Az intézményekhez, illetve az elhatározott fejlesztésekhez kapcsolódóan megfelelő számú gépjármű parkolóhelyet alakít ki. A fejlesztési javaslatok megfogalmazására és mindenki által jól átlátható rajzi formába való öntése érdekében beépítési- fejlesztési javaslat kidolgozását rendelte meg az önkormányzat. A fejlesztési alternatívák alapján került kiválasztásra az a fejlesztési javaslat, mely a városközpont szabályozási tervének alapjául szolgált. A véglegesnek mondható beépítési javaslat és a városközpont szabályozási terve, képezte a tervezési feladat második ütemét. A fejlesztési terv készítésének első szakaszában, a központra elkészített vizsgálatok fejlesztési vázlatok kiértékelése tört meg, majd ezt követően, megfogalmazásra kerültek a városközpont jövőbeli arculatát fejlesztését meghatározó legfontosabb elvárások és igények. A városközpont csak hosszabb távon nyeri el végső, leginkább megkívánt építészeti arculatát. Vannak a fejlesztési javaslatok között néhány éven belül megvalósíthatóak, és vannak csak távlatban kialakíthatók.
Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
4
A városközpont szabályozási és fejlesztési tervét tartalmazó tervdokumentáció a következő főbb fejezetekből áll. I. A településszerkezeti terv városközpont fejlesztésével összefüggő módosítása. Ennek legfontosabb elemeit a gyalogos területek, sétány, főtér kialakítása, a 3315 számú országos mellékút (tervezett gyűjtőút) gyalogos tér miatti áthelyezése, városi szintű közpark kialakítása jelentik. II. Belterület szabályozási terv és Helyi építési szabályzat módosítása A belterület szabályozási terve korábban már lehatárolta a városközpont továbbtervezésre ajánlott területét. A városközpontra készített beépítési javaslat alapján az önállóan lehatárolt területre került kidolgozásra a dokumentációban található szabályozási terv. Az egyeztetésre kerülő tervdokumentáció önálló tervként tartalmazza a városközpont szabályozási tervét, de jóváhagyás után a belterület szabályozási tervlapjával egybeszerkesztve lesz majd használatba adva. III. Az előírás szerinti alátámasztó munkarészeket tartalmazó fejezet, melynek meghatározó részét jelenti a városközpont beépítési- fejlesztési javaslata.
Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
5
I. FEJEZET
TISZACSEGE VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV VÁROSKÖZPONT FEJLESZTÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ 2009. ÉVI MÓDOSÍTÁSA
Tiszacsege Város Önkormányzat Képviselő-testületének 67/2001.(X.31.) sz. határozatával jóváhagyva, és 146/2009.(VIII.26.) sz. határozatával módosítva.
- A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA - A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVLAP MÓDOSÍTÁSAI Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
6
Határozat Tiszacsege Város Településszerkezeti terv Városközpont fejlesztésével összefüggő 2009. évi módosításának elfogadásáról: - T-1/m jelű tervlap: Közigazgatási terület - T-2/m jelű tervlap: Belterület és környezete Tiszacsege településrendezési terve és ezen belül településszerkezeti terve 2001. évben 67/2001.(X.31.) sz. KT. határozattal került elfogadásra. A városközpont beépítési és fejlesztési javaslatát alapul véve a város településszerkezeti tervét is módosítani szükséges. A településszerkezeti terv módosítására az alábbiak szerint van szükség. 1.
Közlekedésszerkezeti módosítások: -
-
2.
A városháza nyugati oldalánál elhaladó 3315 számú országos mellékút (szerkezeti terv szerint tervezett gyűjtőút) nyomvonalának áthelyezése a városháza mögötti területre és ezzel együtt az Iskola utcán tervezett gyűjtőút és főút találkozásánál közös közlekedési csomópont kialakítása. Az utca áthelyezése a kedvező csomópont kialakítás lehetősége mellett, jelentős számú parkolóhely kialakítását is eredményezi valamint az egybefüggő gyalogosközpont, főtér kiépítését is lehetővé teszi. Gyalogos sétány és főtér, üzletutca helyének kijelölése. A városháza (városi könyvtár) előtti parktól kiindulva gyalogos sétány kiépítése a református templomig, a Fő utca – Kossuth utca – Templom utca közötti tömb belső feltárásával. Gyalogos főtér kijelölése a Kossuth utca – Fő utca találkozásánál. Üzlet- és gyalogos utca kijelölése a Fő utca – Óvoda utca – Iskola utca közötti tömb észak- déli irányú feltárásával az új tervezett főtérhez (fórumhoz) kapcsolódva. Területfelhasználási módosítások:
-
3.
Új városi főtér, közpark területének kijelölése a Fő utca – Kossuth utca találkozásánál, a Fő utca déli ill. a Kossuth utca nyugati oldalán. A Fő utca – Iskola utca – Rákóczi utca közötti tömb területfelhasználásának módosítása központi vegyes használatból településközpont vegyes felhasználásúra. A településszerkezeti terven jelölt intézményi jelek módosításai:
-
Egészségügyi központ tervezett létesítményének jelölése a Fő utca – Iskola utca találkozásánál, az Iskola utca keleti oldalán. Kereskedelmi központ tervezett helyének kijelölése a Fő utca – Óvoda utca – Iskola utca közötti tömbben, a jelenlegi művelődési ház keleti oldalán, a tervezett üzletutcához kapcsolódva. Művelődési és szabadidős központ létesítményeinek áthelyezése a jelenlegi mozi-művelődési ház területéről a Bocskai utca – Hajnal utca – Árkus csatorna által határolt tervezett intézményterületre.
Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
7
TISZACSEGE VÁROS
TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA SP- 0,2 VT FL - 0,4
KL - 1,0
KL - 1,0
KL - 1,0
û b bk
TV - 1,5
bk
VT
KL - 1,0
TV - 1,5
KP <- TV
VT
TV - 1,5
bp r b bo bo bi KV-> TV - 1,5
KL - 1,0
TV - 1,5
VT
KL - 1,0
E
KL - 1,0
FL - 0,4
SP- 0,2
KL - 1,0
TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV VÁROSKÖZPONT FEJLESZTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ 2009. ÉVI MÓDOSÍTÁSA VT FL - 0,4
KL - 1,0
KL - 1,0
KL - 1,0
KL - 1,0
bk
VT
TV - 1,5
bk
VT
KL - 1,0
r b bo bo bi
TV - 1,5 TV - 1,5 KP
TV - 1,5
KV - 2,0
KL - 1,0
TV - 1,5
VT E
KL - 1,0
KL - 1,0
FL - 0,4
KL - 1,0
HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV VÁROSKÖZPONT KÖRNYEZETÉRE VONATKOZÓ RÉSZLETE
A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV SZÖVEGES. LEÍRÓ MUNKARÉSZÉT A KÖVETKEZŐK SZERINT SZÜKSÉGES MÓDOSÍTANI: /A piros színnel kiemelt rész az új szövegtervezet./
1.) A leíró munkarész 6. oldala alábbiak szerint módosul:
(„A közlekedés szerkezete” c. fejezet) az
A KÖZLEKEDÉS SZERKEZTE A Településszerkezeti terv a közlekedésszerkezet fejlesztésére és területigényére vonatkozóan, a következő elhatározásokat teszi: ORSZÁGOS MELLÉKÚT - 3315 sz. út (külterületi szakasza) - 33116 sz. út (külterületi szakasza) - 3307 sz. út (külterületi szakasza)
30 M
ORSZÁGOS MELLÉKÚT 22,0 M - Bocskai utca, Fő utca - Erzsébet utca, Kossuth utca 74-94. HELYI GYŰJTŐÚT 20 M - Zátony I. utca 14-től Zátony III. utcáig tartó szakasza - Zátony I. utca 14. Szám és Bocskai utca között terv. út - Zátony III. utca 13. számú telekvégtől induló és a távlatban kiépülő üdülőterület mögött a hajókikötőig vezető út. - Homokhát II. utca HELYI GYŰJTŐÚT 18 M - Tavasz utca, Temető utca - Iskola utca - Kossuth utca 2 11-74 sz. közötti szakasza, valamint a városháza mögött a Fő utcáig vezetően tervezett új utcaszakasz. (Közös csomópont kialakítása az Iskola utcaFőút találkozásánál.) - Zátony utca, Ürgés út, Ültetés út Külterületi fő dűlőutak esetén Kiszolgáló utak esetén Kerékpárút esetén
16 m 12 m 3 m
A fentiekben felsorolt úthálózati rendszer kialakításán túl, a kompkikötőhöz vezető út egyenes meghosszabbításában, egy távlatban megépíthető új Tiszai közúti híd számára kell helyet biztosítani. A szerkezeti terven jelölt helyeken kerékpárutak számára kell helyet biztosítani.(A 3316 és 3315 számú utak mentén, részben az eddig kiépített kerékpárutak folytatásaként, valamint a Tiszai gát tetején.)
Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
8
2.) A leíró munkarész 7-10. oldala („ A belterület fejlesztése” c. fejezet) az alábbiak szerint módosul: A településszerkezet fejlesztése a meglévő szerkezet megtartását és a központ védelmét biztosítja. A központ szerkezetének védelme érdekében az utcák nyomvonalvezetését és szabályozási szélessége változatlanul marad. A kialakult tömbök nem kerülnek továbbosztásra. A javasolt legnagyobb változás a Kossuth utca forgalmi út funkciójának kiváltása és áthelyezése az Erzsébet utcára és annak Fő utcáig tartó folyatásába. Mivel az intézmények döntően a település központjában helyezkednek el, mely a keleti településrésztől kissé távol esik, az ellátás javítására, új intézmények elhelyezésére megfelelő terület került kijelölésre. Itt egy új alközpont kialakítására nyílik lehetőség. Jelentős változás a korábbi elképzelésekhez képest, hogy a várossá vált település, értékeinek továbbra is fontosnak ítélt megtartása mellett, kijelölésre került a belváros azon része, ahol igazi kisvárosias hangulat, városkép és lépték elérése a cél. A terveken kijelölt terület rekonstrukciójára egy nagyobb léptékű, a fejlesztési, építési szabályokat részletesebben meghatározó Szabályozási terv készítése nyert elhatározást. E terv elkészültéig, a belváros érintett része változtatási tilalom alá kerül. Az új városközpont építészeti léptékét földszint + 1 emeletes, magastetős épületek fogják adni, utcavonalon álló, hézagosan zárt- zártsorú beépítéssel. Az „Országos Településrendezési és Építési Követelmények” (OTÉK) szabályainak megfelelően, a következő területfelhasználási kategóriák kerülnek bevezetésre, illetve a következő fejlesztéseket kell megvalósítani: -
„TV” Településközpont vegyes terület került kijelölésre, a városközpont azon részén, ahol leginkább jellemző az intézmények és lakófunkció vegyes elhelyezésének igénye, ahol rugalmasabb és nagyobb beépíthetőséget megengedő építési szabályok megalkotására van szükség.
-
„KL” Kisvárosias lakóterületi felhasználásra tervezett, a városközpont azon része, ahol a kisebb méretű, viszonylag sűrű beépítésű telkek találhatók, ahol az adottságok miatt valójában kisvárosias környezet alakulhat ki.
-
„KV” Központi vegyes területet alkot, a középiskolai fejlesztésre jelölt tömb.
-
„KEL” Kertvárosias lakóterületként kerültek besorolásra a város azon területei, melyeket korábban lakó- üdülő vegyes területként szabályoztak. A Kertvárosias lakóterület, mint területfelhasználási kategória lehetőséget ad arra, hogy a szabályozási előírások megfelelő keretek között legyenek kidolgozhatók. „FL” Falusias lakóterületként határozza meg a településszerkezeti terv a lakóterületek nagyobbik részét, amelyet a szabályozási terv, a telekadottságokhoz igazodva további építési övezetekre bont. Az itt elvárt építési szabályok lényegileg a korábbi OÉSZ. Szerinti III. és IV. építési övezet előírásaihoz hasonlíthatók.
-
Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
9
-
„Különleges” területként kerültek besorolásra a más felhasználásba nem sorolható egyéb területek, mely lehetőséget adott arra, hogy a sajátosságokhoz igazodva lehessen az építési szabályokat meghatározni. Ilyen módon „ST” - strand terület, „SP”- sportolási célú terület, „TEM”temető terület került kijelölésre.
-
„KP” jelű zöldterületként a közparkok és közkertek kerültek besorolásra. A városközpont nem bővelkedik parkosított területekben. A Fő utca 48 sz. alatt kialakított szépen gondozott park területét is magába foglalóan új városi főtér, közpark létesítendő a Fő utca – Kossuth utca találkozásánál, a Fő utca déli ill. a Kossuth utca nyugati oldalán. jelentős bővítését irányozza elő a terv. A város más területein, a vízfolyások mentén lévő jelenleg gondozatlan területeket felhasználva, jelentős zöldterület fejlesztés nyert elhatározást.
-
„Közlekedési” terület a közutak és közművek által elfoglalt „K”- jelű és a „VA” jelű vasúti terület, valamint a gyalogos zónák területei. a)
Közútként, az országos - és települési főutak, valamint a települési mellékutak (gyűjtőutak) kerültek a településszerkezeti tervben meghatározásra. Fejlesztésük összegzése a „közlekedésszerkezet fejlesztése” c. fejezet szerint.
b)
Gyalogos sétány létesítése a városháza (városi könyvtár) előtti parktól kiindulva a református templomig, a Fő utca – Kossuth utca – Templom utca közötti tömb belső feltárásával.
c)
Gyalogos főtér kialakítása a Kossuth utca – Fő utca találkozásánál, a településszerkezeti terven kijelölt területek felhasználásával.
d)
Üzlet- és gyalogos utca kialakítása a Fő utca – Óvoda utca – Iskola utca közötti tömb észak- déli irányú feltárásával az új tervezett főtérhez (fórumhoz) kapcsolódva.
-
„Egyéb „területek, a szerkezeti tervben „VT” jelöléssel ábrázolt Vízgazdálkodási területek. A belterületen lévő természetes vízfolyások mentén gondozott zöldterületek kialakítását tartalmazza a terv.
-
Új lehetőséget jent a „Gazdasági területek” fogalom bevezetése, főleg „KG” Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület kategóriával. Az „IG” Ipari Gazdasági területi besorolás, a hagyományos értelemben vett ipari területek kialakítását teszi lehetővé.
Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
10
-
Az „Üdülőterületek” területfelhasználási módjai közül, már a településszerkezeti tervben két kategória került megkülönböztetésre. „HÜ” Hétvégiházas üdülőterület, a Tisza partján kialakult pihenőházas terület, és „ÜÜ” Üdülőházas Üdülőterületként került besorolásra, az összes többi meglévő és tervezett üdülőterület.
-
Intézményközpontok elhelyezkedésének tervezett módosításai: a) b)
c)
Egészségügyi központ tervezett létesítményének jelölése a Fő utca – Iskola utca találkozásánál, az Iskola utca keleti oldalán. Kereskedelmi központ tervezett helyének kijelölése a Fő utca – Óvoda utca – Iskola utca közötti tömbben, a jelenlegi művelődési ház keleti oldalán, a tervezett üzletutcához kapcsolódva. Művelődési és szabadidős központ létesítményeinek áthelyezése a jelenlegi mozi-művelődési ház területéről a Bocskai utca – Hajnal utca – Árkus csatorna által határolt tervezett intézményterületre.
A meglévő üdülőterület belterület. A terület fő gerincét a Tiszacsege- Nyékládháza út adja. Erre szerveződnek a meglévő funkciók: üdülőfalu, strand, kemping, a Tiszánál a kompátkelőhely üdülőkkel, vendéglátó létesítményekkel. Távlatban az üdülőterület jelentős fejlesztésére van esély. Ezért a terület bővítéséhez (a korábbiakkal, az ide készült országos tervpályázattal összhangban) tartalék területeket jelöl a terv. A területet feltáró gyűjtő út kialakítására is javaslat született. Hasonlóképpen szerepel a településszerkezeti tervben egy új üdülőterületi központ helye is. A korábbi tervekhez képest változást jelent, hogy a 3307 sz. út településtől nyugati irányban kivezető szakaszának déli oldalán is, mintegy 150 méter mélységben, üdülőterület került kijelölésre. Az út északi és déli oldalán tervezett fejlesztések távlati bővíthetőségére további tartalék területek állnak rendelkezésre.
Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
11
TISZACSEGE VÁROS
TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JELMAGYARÁZAT
Intézmények
v a 3 o i r d á j k l q d y l p z o û
Gázvezeték Elektromos vezeték Vizbázis védõterület Horgászhely Idegenforgalmi létesítmény Komp, hajókikötõ Mûvelõdés Igazgatási központ Rendõrség Sport terület Strand Temetõ Templom Kemping Gázfogadó és gázátadó Sport terület tervezett Gyógyfürdõ tervezett Kemping tervezett Egészségügyi központ Mûvelõdési és szabadidõs központ Oktatási központ- óvoda, bölcsõde Kereskedelmi központ Vasútvonal Mûemléki védettségû épület Régészeti nyilvántartásban lévõ terület határa Mûemléki környezet Természetvédelmi terület határa
CÍVISTERV BT. - 2009.
Hortobágyi Nemzeti Park Országos fõút Országos fõút - tervezett /meglévõ nyomvoanlon/ Országos fõút - tervezett Gyûjtõút megkévõ nyomvonalon ill szélesítéssel Gyûjtõút tervezett nyomvonalon Közlekedési csomópont - tervezett Kerékpárút Gyalogos zóna TERÜLETFELHASZNÁLÁS E (Erdõ terület) KP (Közpark) KP-t (Köpark tervezet) SP (Sport terület) K (Közlekedési terület) VA (vasút- közl.terület) KL (Kisvárosias lakóterület) KEL (Kertvárosias lakóter.) KEL (Kervárosias lakóterület- tervezett) FL (Falusias lakóterület) FL (Falusias lakóterület- tervezett) ÜÜ (Üdülõházas üdülõterület) ÜÜ (Üdülõházas üdülõterület-tervezett) T-Ü (Tartalék üdülõterület) HÜ (Hétvégiházas üdülõter.) KV (Központi vegyes terület) TV (Településközpont vegyes ter.) KG ( Kersk-szolg. gazdasági terület) KG (Keresk.-gazdasági ter. tervezett) IG (Ipari-gazdasági terület) IG (Ipari-gazdasági terület- tervezett) T-IG (Tartalék Ipari-gazdasági terület) ST (Strand -különleges terület) ST (Strand terület-tervezett) TT (Temetõ különleges ter.) KÜL T különleges (parkosított) intézményterület VT (Vízgazdálkodási ter.) M M* M/K M/T
0837/2
07/3
5/1 098
01007/8
010
5/2
08
01005
02
/2 31
0986/6
01
0986/7
0986/8
0986/18
0986/12
098
0917/2
0915/16 0915/15
0915/13
1 01
08
0138/6 0138/7
0427
0426
0/2
01098
043
/1 0593
059 059 5/6 5 5/8 /7 059
/7 32 04
9/3 059 59 08 5/3
5/4 05 9 059
/2 44 08
045
0
52
39
0451/6
0452/2
08
/1
%
0450
54
a
0415
49
38
04
54
0447
0453/5 0453/8
13
10
52
/2
/2
48
39
02
08
08
07
0455
0441 /19 0453/10-12 0453 0453/15 0453/6 0453/18 7 /1 0453
04
34
b
31
04
02
53
0443
0440/6
0595/5
% "+
44
0104
0433
0451/9
c
)
! " #$ #
04
52
0440/5
b * " 0603/1
0855
3
0603
0432/6
0436 0445
06
0847
0599
g
bj
d
0136/13
0422 0417/14
04
d
04 0429 28/2 042 8/1 0435
01077
0996
0917/3
0907/9 0907/1 0 0907/1 1 0907/1 2
0907/6 0907/7 0907/8
0907/4
0907/5
0915/21 0915/20 0915/19 0915/18 0915/17
5/5
090
0986/14
0911/5
0 18 01
09
0
08
4
8/2
086
01178
086
72
/31
086 08 8/16 68 /17
04
0 09 902 09 02/5 /4 090 02/7 00 0 /4 90 2/10 090 2/12 2/1 090 4 3
7/2 089
7
2/7 087 /5
074
09
375
9-3
332
9 088
088 088 8/5 8 088 /6 088 8/9 088 8/13 8/16
/2 35 07
08 68 08 /7 68 08 /8 72
4
6 293
073 088 0/2 0/1 08 79 088 8/2 9 8 072
3 -16 6/3
766
2
073
18 07
á
38
06
/6
7
07
013/19 013/20
013/21
99
09
4/4
01177
48
45
08
0814 0812
99/2 010 99/4 01080510
08
0846
08
16
08
b
0820
0821
5 8 08 4/5 01 0108
25
22
19
08
54
07
0818
/1
0838
0824
0986/13
0986/16
08
0
0823
0986/15
0
b2 044 0836
08
0417/22
7 83
34
01094/3
08
0
0997/7
0986/9
01
4/6
79
31
90
07
bd
08
0753/1
0753/2
0777
0/2
0 a 1090 01094/1 0109 0 4b /2
br bo o b bi
89/1
0138/4
9
75
07 /5 57 07 /6 0 +,-./,010 234, 56437258-.925.6 :;<= 57 /4 7 7/1 0 /9 75 57 .9234-.92>.? @A>2B.18>. 07 8 0757 0 e 7/ ';= .9234-.92>.? 7AC4,D9>. 5 07 /11 0747/3 0747/1 57 07 3 7/1 /12 75 57 0 07 4 1 / 57 07 /15 57 0755 07 0/3 9 07
0747/2
01084/6 2
03/3
010
6
085
78
c
0779
0829
04 03/2
99/5
/1
07
0787
0780
bk
40
0827 28 08
0100 0 001 b 0999/2 01 01002
1-3
01 09 8
0843
/2 90 0826
07
4/3
7
8 010
0998/1
b
44
0788
0783
bk
08
07
010
a
b b 01176
b
01082/1-16
0863/2
0786
5
08
01
08
0785
01
01070/5 01070/4
0986/11
b
a
0997/5 0997/4 a
01007/6
08
0864
0919/2
0986/2
0986/1
0986/17
/14
84
81
56
6
07
07
07
07
9/2
0862/17
0863/2
0868/30
0767
/16
0862/7
62
07 0766
0862/4
0862
/2
0919/6 0919/8 0919/4
0999/5
7
68
0919/7
08
/2
0868/31-70
0750/1
68
0919/8
0986/19
% &' & /2 97 ( 09
0919/9-12
4/5
07
bd
0905/11
0985/1 0915/22
0995/3
01
08
0995/2
08
0870
0862
0
0875
01
65
76
0905/14
5 01069 07 01 01068 01078 01067 /2 1 6 4 6 06 8 6 0 01 010 01065 08 1 62 07 0789/6 /2 0106 0842/4 078 89/3 /3 /6 9/2 0842/2 2 1 6 1 08 0862 862/ 0842/7 /100 2 3 07 6 89/1 08 2/1 086 5 2/1 3/1 79 086 086 70
0
01007/7
0919/20
0919/14-19
,
01004
/2
0986/19
66
2 01062
08
8/1
01071
0876 01178/90
0868
0907/1
086
/25-28
6
07
b
73
0868/18-23
0867
0740
08
/1
c
0919/21-24
0907/2
08 0868/10-15 71
02
0902/20
0107
c
0911/17
bd
0911/15 0911/14
33 07 0736 37
0717/5
d
80/1
0872
0911/11
07
20
0911/12
07
0911/9
3
010
0911/7 0911/6
/16
0877
0911/8
bq
087
3
09
5
0900/5
/1
073
2938
0877/16-89
02
2939
b
0919/13
á
09
árok
by
0911/4 0911/3
2940/1
0911/13
0919/25
k
7/10 2940/2
0735/1
0717/5
087
4
077
8
0911/2
087
/1
8/17
bd bl bá
0904
8/20
0
0735/2
2944-3210
088
088
0911/10
3
01021 01020/1
0984/1
) " * " # % " 01020/4 01007/9 a !
" " #$ %&% b 01020/5 b b 010 b ' " %& (
07/2 0919/26
0910
0902/33
áro 0/6 k 7 90 áro 9010900/ 0
0731/2
0892/2
0924
0932
0902/32
/30
/3
+ -.
0888
0731/1
0902
ba
0888/24-21
c
árok
3212
3 21 1
/8
0931
0911
0888/27 0888/26 088 8/25
8k5
0892/5 0892/4
0726/1
á5r0/o98
0885/30
0885/20
0925
0102
22345** 2'2 2 2'6
2
0885/22-30
/104 88 5 á /23 /103 rok 88 5/1 081 8
01016/3
/18-2
/2
85
85
0929
08
0884
0933
08
0883
3/1 093
1 0933/1 /10 0933 /9 0933 0933/8 /6 0933 0933/4/5 0933 /3 0933
0882/1
0940
/17 0933 /16 /15 0933 0933 /14 0933 /12 0933
0885/29
ba b3 l b
* 78*292 6,':*
0881/2
293
1
b
0984/2
0942
0933
/0
0943
0936
/
08 076 80 66/ /2 163
bv
c
0471
II /1. FEJEZET
TISZACSEGE VÁROS SZABÁLYOZÁSI TERV VÁROSKÖZPONT FEJLESZTÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ 2009. ÉVI MÓDOSÍTÁSA Tiszacsege Város Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2001.(XI.1.) KT sz. rendeletével jóváhagyott, 26/2003.(XII.18.) sz. és 10/2009.(VIII.27.) sz. rendeletével módosított Helyi építési szabályzat rajzi mellékletének módosítása.
Sz-2/m
Belterület szabályozási terv (módosításokkal egybeszerkesztve)
M=1: 4 000
Sz-2/kp
Városközpont szabályozási terv (Új tervlap)
M=1: 2 000
Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
12
A városközpont szabályozási tervének elkészítése, a belterület jelenleg hatályos szabályozási tervének ezzel összefüggő módosítása. Tiszacsege belterületének szabályozását az Sz-2 jelű szabályozási tervlap tartalmazza. A tervlap továbbtervezésre jelöli a városközpont területét, mely területre a városközpont beépítési és fejlesztési javaslatát alapul véve jelen módosítással készült el a szabályozási terv. Az egyeztetési dokumentáció a szabályozási tervet önálló tervlapként tartalmazza, de jóváhagyását követően a belterületi szabályozási tervvel egybeszerkesztve lesz használatba adva. A városközpont szabályozási terve a Hunyadi utca – Óvoda utca – Iskola utca – Csokonai utca – Báthory utca – Kossuth utca – Tompa utca – Tisza utca közötti területre készült. A városközpont területének legnagyobb részét településközpont vegyes építési övezetbe sorolja a szabályozás. A Vt-1 jelű övezetek igazi kisvárosi léptékű beépítés kialakulását szabályozzák. Az itt előírt építménymagasság földszint + 1 emelet magas tetős épületeket eredményez, melyek néhány kisebb tömb egyedi szabadon álló beépítésű adottságától eltekintve, zártsorú beépítésre szabályozottak. A Vt-2 jelű építési övezetekben földszintes beépítést lehet megvalósítani zárt-, hézagosan zárt beépítési módban. Ezen beépítési mód egyedileg szabályozott, mely lehetőséget ad a zárt, ill. hézagokkal, azaz hézagosan zártan elhelyezett épületek spontán módon való „keverésére”. Ezekben az övezetekben az épületeket utcavonalon állóan, előkert nélkül kell elhelyezni. A Vt-3 jelű építési övezetben földszintes, magas tetős épületek helyezhetők el oldalhatáron álló beépítési móddal, előkerttel. A városközpont délkeleti részén található tömb kisvárosias lakóövezetbe tartozik, melyre a jelenleg is hatályos építési szabályzat övezeti előírásai vonatkoznak. A közlekedési területek övezete a városközpontra elkészített szabályozás következményeként kiegészül a gyalogos és vegyes használatú közlekedési övezetek előírásaival. A városközpont építészeti arculatának formálására, a központ meghatározó építési övezeteit jelentő településközpont vegyes területekre kiegészítő szabályozás kerül bevezetésre a helyi építési szabályzatban.
Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
13
TISZACSEGE
VÁROSKÖZPONT - SZABÁLYOZÁSI TERV JELMAGYARÁZAT
Ñ
TÁJÉKOZTATÓ ELEMEK Elektromos vezeték Gázvezeték Védett épületek EGYÉB SZABÁLYOZÁSI ELEMEK Mûemléki védettségû épület Szabályozási szélesség Régészeti jelentõségû kunhalmok VONALAS SZABÁLYOZÁSI ELEMEK
Belterületi határ meglévõ Belterületi határ tervezett Övezethatár Szabályozási vonal meglévõ jogi vonalon Szabályozási vonal tervezett jogi vonalon Érvényes szabályozási terv határa Mûemléki környezet Régészeti nyilvántarásba vett terület határa Vizbázis védõterület Természetvédelmi terület határa
% % %
Hortobágyi Nemzeti Park TERÜLETI SZABÁLYOZÁSI ELEMEK /ÖVEZETEK/ Gyalogos zóna ÖVEZETI BESOROLÁS E-3 (Védõerdõ) E-3 (Védõerdõ- tervezett) Z-1 Közpark területe Z-1 Közpark területe- tervezett SP Sportterület SP Sportterület- tervezett K-2 Közlekedési- vasúti terület K-1 Közlekedési terület K-1 Közlekedési terület- tervezett KL-2 Kisvárosias lakóterület- belvárosi KL-2 Kisvárosias lakóterület, belvárosi- tervezett KL-3 Kisvárosias lakóterület KL-3 Kisvárosias lakóterület- tervezett KEL-3 Kertvárosias lakóterület KEL-3 Kertvárosias lakóterület- tervezett KEL-4 Kertvárosias lakóterület KEL-4 Kertvárosias lakóterület- tervezett FL-3 Falusias lakóterület FL-3T Falusias lakóterület- tervezett FL-4 Falusias lakóterület FL-4 Falusias lakóterület- tervezett ÜÜ-2 Üdülõházas üdülõterület- kialakult ÜÜ-2T Üdülõházas üdülõterület- tervezett ÜÜ-1 Üdölõházas üdülõterület- tervezett M-3/T Mg. terület- üdülési fejlesztési tartalék HÜ-1 Hétvégiházas üdülõterület KG-1 Keresk.-szolg.-gazdasági ter. KG-1 Keresk.- szolg.-gazdasági terület- tervezett KG-2 Keresk.- szolg.- gazdasági terület KG-2 Keresk.- szolg.- gazdasági terület- tervezett IG-1 Ipari-gazdasági terület IG-1 Ipari-gazdasági ter.- tervezett IG-2 Ipari gazdasági terület IG-2 Ipari-gazdasági ter.- tervezett M-1a/T Kertgazdasági terület- ipari fejlesztési tartalék KV-1 Központi vegyes terület KV-1 Központi vegyes terület- tervezett TV-1 Településközpont vegyes terület TV-1 Településközpont vegyes terület- tervezett TV-2 Településközpont vegyes terület TV-2 Településközpont vegyes terület- tervezett ST Strand- különleges terület ST Strand- különleges terület- tervezett TEM Temetõ különleges terület LOK Lokalizációs töltés, különleges terület VT-2 Vízgazdálkodási terület M-1 Kertgazdálkodási terület- Tiszaparti M-2/SZ Mg. terület- jellemzõen szántó, tanyás térség IPK Intézmények parkosított területen, különleges terület
CÍVISTERV BT. - 2009.
4 ii y i
2
213
90
87
81
0
64
66
a
632/3
630
633
599
606
602
598/1
598/2 5
603
595
597/2 597/1
637
(617)
1876
792
791
793
792 9
591
590
93 793
1
(64
95
8/2
72
)
638
74
592
(587)
7
794
792
70
9
Báthori utca
1853
787 790
89
634
593
594
7
(2164)
utca
632/4
635
Csokonai utca
789
785
636
601
784
%
632/1
789
786
% % % % % % %
62
60
788
783/1 783/2
589
76
639
588 588
641
% % %
KÖ-1
10
8
4
2
67
utca Rákóczi
6
5
780
15
1313
11
9
7
%
%
%
%
1862/1
627
600
1878
%
5
779
65
(1604)
1861/1
1861/2
%
4a
4
a
utc
ola
Isk
72)
(18
1862/2
1851
6
64
18 4 6 2 %8 % % % % 12 % % 14 %16 % % % % % % % % % 566/2 568 % % % %558/1% 563 576 577/1 565 571 561 % % % % % 572 % % 555/2 566/1 % 562
89
16
55
4
214
88
-1
53
86
3
1853
1855 1852
1856
596
(136)
91
6)
629
608
17
85
5
3
609
607
605
604
a (18 6
628
15
51
92/1
611
612
610
13
95
94/2
% % 10% % 12% %14 %
84
96
49
!" #$"%" & '( ! ) * !" $ + ,-./ 0 !
2)
614
626
7)
1854
1860 1859
631
(61
58
1857
625
613
%
21
624
62
612
KÖ
1
)
1
609
(97) 92/4
% % % % 7 5 % %3 % % % % % % % % 93/2 83 92/3 ( tca Tompa u
81 82
(648/2
7
56
54
1865
781 782
63
58
623
620
614
129
54
(136
KÖ-3
651
4
622
1
utc
61
Fô u tca
56
619
6
614
8
130
128
127
út (1890)
1899
3)
618
11
%
(12
u.
ke
Bé
126
1867
71
1858
1864 1863
1868
778/1 778/2
2
77549
52
zi
777
775/
57
1869/1
kóc
775/1
52
50
1869/2
Rá
776
55
)
1
174
)
11
(1
77
ato
rna
80
772
53
132
131
125
p
em
6)T
(11
135/1
133
118
lom 27
1870
63
(680) 770 771
769 (648/ 2)
50
124 134
31
%
79
78
1
)
%
113
117
115 114 21 ug -z 9
760
61
59
(2078)
69
67
65
68
%
47
cs
41
74
g
-zu
lom
119
(98
8
%
59
135/1 135/2
109
29
09
75
79
7
%
01
76 76
KÖ-3
122
23
17 1
%
45
57
1871
1877
Hataj utca
87
%
112
74
759/2
1881
63
48
46
1878
1880
61
59
57
55
759/1
761
1884
1887
51 53
758
a
120/1 4 8 120/2 121
110
15
%
4371
utc
61 63
25
%
72
42
1885
2160
satorna Árkus c 1879
1883
2162
39
85
41
2)
59
7
%
8)
757
766 767 764 765 765 768
8/
44
mp
utca (57)
4
1
5
)
3
(674
utca
6
adi
Huny
2
)
(674
731
104
5
%
103
73
70
39
(64
Te
68
%
3
67
10
% %
105
49
(207
40
751
55
46
102
40
763 763
43
108
KÖ-3
a
%
37
748
107
101
utc
%
69
8
56
33
35
66
lom
1
65
Ny755 ug at
750
1891
47
38
762
106
100
mp
55 3
64
45
1889 1888
2165
37
35
Jókai utca 2160
a
63
59
99
43
754 756 756
749
57
42
a
41
2169
33
33a
31
29
2/
60
747/2
773
40
36/
753
53
KÖ-3
41
753
746
747/1
37
% % % % % % % % % % % % % %
38
51
1895 1894 1896 1893 1892 3 9
36
745
744
35
1897
2177/1
2175
% % % % % % %
62
39
KÖ-1
36
100
%
61
34
58
%
653 652
33
(648/1)
32
%
53
54
49
23
%
%
52
30
47
34
743
742
49
1
29
Te
%
27
45
)
%
50
46
a
2
6
19
21
utc
(6654 80 )
(98
%
47
37
4
%
%
17
51
48
43 45 44
a
740
2
%
%
17
od
%
%
42
%
%
28
%
39 3838
13 37 15
2)
26
40
40 39
Ov
j utc a
32
1898
33 33
2176
2170
2171/2 2171/1 (2161)
1882
%
36
34
3/2
4
30
Hata
739
733
37
651
24
732
31
8)
2177/2
2313
%
35
Fô utca
35
737 738
655
5
33
)
36
656
(207
28
734
80
34
659
6
(6
26
1900
)
%20 % %22 36
4
669 7/2 7/1
31
658 657
6
7/2 7/1
8
29
773
659
41
736
27
3
1901
29
52
9
660
32
24
2178
2314
25
na 21 59/
(7
%
669
30
729
43
18
671
667
35
28
661
735
36
27
668
26
33
728
%
662
670 670
10 10
24
31
730
1902
27
23
s cs ator
1886
22
663
726
Árku
1903
25
22
%
673
672
675 675
/1)
664
666
29
20
727
%
665
27
20
18
723
722
25
%
676
719
23
1904
23
%
677
11
21
21
18
%
10
677
19
%
681 681
724 725
%
682
17
19
16
%
% % % % % % % % % % % 710
% % % % % % % % % % % %
12
718
717
%
17
716
9
709
3
2163/
% % % % %
2315
2312
%
2311
%
96) 2307
21
6
1905
7
19
l k k j j k j k k j j ll l j l l lj j j k l l k i 10
%
(22
2306
(2295)
Isko
2306
4)
(71
1906
%
19
17
%
15
%
14 720 721
2303
1907
13
12
%
712
10
%
7
i ii l i 715
713
%
704 15 704
%
8 13
3
1
556
555/1
558/3 558/4
557 19
21
23
6
25
560
564
10
567
569
57
570
573
2
4
(554) Petôfi Sándor
utca
574
575 577/2
5
II /2. FEJEZET
TISZACSEGE VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÁROSKÖZPONT FEJLESZTÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ 2009. ÉVI MÓDOSÍTÁSA Tiszacsege Város Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2001.(XI.1.) KT sz. rendeletével jóváhagyott, 26/2003.(XII.18.) sz. és 10/2009.(VIII.27.) sz. rendeletével módosított Helyi építési szabályzat rajzi mellékletének módosítása.
Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
14
Tiszacsege Város Önkormányzat Képviselő- testületének 10/2009.(VIII.27.) KT sz. rendelete a 16/2001. (XI.1.) KT sz. rendeletével jóváhagyott és 26/2003.(XII.18.) KT sz., rendeletével módosított Helyi Építési Szabályzat módosításáról Tiszacsege Város Önkormányzat Képviselőtestülete az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló –többször módosított- 1997 évi LXXVIII. Törvény (ÉTV) 7.§(3) bek. szerinti hatáskörben a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV törvény 8§(1) bek. szerinti feladatkörben a 16§(1) bek. Szerinti jogkörben továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló többször módosított- 253/1997(XII.20) sz. Kormányrendelet (OTÉK) 2§(1) bek. biztosított felhatalmazásával élve, az alábbi rendeletet alkotja: A Helyi Építési Szabályzatát, a következőkben módosítja. (Jelen rendelet a módosításra kerülő előírásokat tartalmazza. A módosítással nem érintett előírások továbbra is hatályban maradnak.) 1. §. Hész: 1.§.(4). A rendelet hatályát tartalmazó rész Hész mellékleteit felsoroló (4) bekezdésében a városközpont szabályozása miatt megváltozó belterület szabályozási terv jelölése SZ-2/m –re változik. (A városközpont szabályozási terv önálló tervlapon került készítését követően egyeztetésre, és jóváhagyásra Sz-3 jelöléssel, de jóváhagyása után az SZ-2 tervlappal történő egybeszerkesztéssel lesz használatba- hatályba- helyezve.) (4) Jelen szabályzat szerves részét képezik az igazgatási területre készített szabályozási tervlapok. - Sz-1 - Sz-2/m - Sz-2/N
Külterület szabályozási terv Belterület szabályozási terv Nagymajor szabályozási terv
M= 1:20 000 M= 1: 4 000 M= 1: 4 000
(5) Továbbtervezésre szánt, (a vonatkozó szabályozási tervek elkészültéig, külön önkormányzati rendelet alapján, változtatási tilalom alatt álló) területek: a) A városközpont Sz-1 jelű szabályozási terven körülhatárolt része b) Az üdülőterület fejlesztésre kijelölt részei. c) A Tisza parton lévő Hétvégiházas üdülőterület.
Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
15
2. §. Hész: 2. §. A területfelhasználási egységek általános előírásairól szóló fejezet kiegészül egy új 2/2 §- jelölésű bekezdéssel, mely az új fejlesztési területek előkészítő feladataival járó költségek viselőjének meghatározását, a fejlesztések által csökkenő méretű telkek estén követendő elveket tartalmazza. Ezzel együtt a 2.§. jelölése 2/1.§-re változik. 2/2.§ (1) Építésbe újonnan bevont területeknek az OTÉK 33§-a szerinti építésre alkalmassá tétele az építésben érdekeltek (azon magán vagy jogi személyek, ill. ezek társulásának) feladata, akiknél a területhasználat megváltozásának eredménye közvetlenül képződik. Az Önkormányzat a terület építésre alkalmassá tételében az érdekeltekkel kötött megállapodás alapján közreműködhet, feladatokat átvállalhat. (2) Ha a meglévő telek méretei nem felelnek meg az övezeti előírások szerint alakítható telek paramétereknek, akkor a telekméretek tovább nem csökkenthetők, de a telek beépíthető, ha a telekre vonatkozó egyéb országos és építési előírások betarthatók. Ha a telket közterület szabályozás érinti, a visszamaradó telek az egyéb előírások alapján beépíthető, ellenkező estben ki kell sajátítani. (3) Ha meglévő telket illetőleg épületet közterület alakítás érint, ami távlatban a telek vagy a rajta álló épület részben, vagy egészben történő megszüntetését eredményezi, és a visszamaradó telek önállóan már nem építhető be, - az igénybevételt megelőzően az építési tilalom alá eső területekre vonatkozó előírások szerint lehet építési munkát engedélyezni. (4) Az övezeti előírások szabályait az egyes létesítményekre vonatkozó sajátos előírásokkal és az ágazati szabályokkal együtt kell alkalmazni. 3. §. Hész: 13- 16.§. A Vegyes övezetek általános- és részletes előírásait tartalmazó előírások, a városközpontra készített új szabályozási tervvel összhangban az alábbiak szerinti „lecserélődnek”. A központi vegyes övezet előírása a Hész-ből elmarad. Vegyes területek Általános előírásai 13.§. (1)
Tiszacsege területén az OTÉK 6.§. (3) és 15. §. alapján a lakóterületek és intézmények rugalmasabb, vegyesen történő elhelyezésére: TV : településközpont vegyes terület KV : központi vegyes terület
került kijelölésre, melyeket a szabályozási terv tüntet fel. A Helyi Építési Szabályzat az adottságokat és elvárásokat figyelembe véve, a fenti területeket további övezetekre bontja:
Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
16
Vt-1 Településközpont ( többszintes ) vegyes terület Vt-2 Településközpont (földszintes- intenzív beépítésű) vegyes terület, Vt-3 Településközpont (földszintes- általános) vegyes terület, (2)
A telek beépítésének általános szabályai: a) Az épületeket építési helyen belül a szabályozási vonalon (utcavonalon) kell előkert nélkül elhelyezni, az eltéréseket a szabályozási terv jelöli. b) Utcavonalra előkert nélkül elhelyezett épületeknél, amennyiben az utcára lakás helyiségei néznek, a lakás padlóvonala az utca járdaszintje fölött 0,50,9 m közötti magasságban helyezendő el. c). A településközpont vegyes területeken, a kialakítani kívánt rendeltetési egységeket egy épületben, vagy egy építészetileg megalkotott épület együttesben kell elhelyezni. Az átmenő telkek a közterületek mentén két önálló épülettel is beépíthetők. d). A telken belül, az OTÉK 42.§. (2) bekezdésében előírt gépjármű elhelyezését kell biztosítani, vagy épületben, vagy gépjárművel megközelíthető szabad területen. A lakások kivételével az egyes rendeltetési egységekhez tartozó gépjárművek, amennyiben telken belül bizonyíthatóan nincs mód elhelyezésükre, a város parkolórendelete alapján, közterületen is elhelyezhetők. e). A közterület felöl minden önálló telek hátsó kertjének gépjárművel való közvetlen megközelítését biztosítani, kell. Zártsorú beépítés esetén az e célra kialakított kocsiáthajtó szabad szélessége és belmagassága minimum 3,00 méter legyen. f). Vt-1 építési övezetben a Fő utca és a kialakuló főtér mentén a földszinten közösségi, üzlet, kereskedelmi és vendéglátó, banki, valamint irodai funkciókat kell elhelyezni a homlokzatok megnyitásával. (Üvegezett portál, kirakat, stb. kialakításával). g). A vegyes területeken állattartó épületek nem helyezhetők el. h). A területen régészeti leletek előkerülése várható, ezért a szabályozási terven kijelölt régészeti nyilvántartásban szerplő területeken az örökségvédelmi hatóságot az engedélyezési eljárásba be kell vonni.
(3)
Az övezet városképformáló külön előírásai: a)
A Vt- jelű övezetekben létesülő épületek utcai homlokzatain csak helyben hagyományos homlokzati anyagok és színezés alkalmazhatók. Ennek értelmében: földszintes épület tetőhéjazatául csak cserép, pala, alkalmazható. Emeletes épületek esetében a fémlemez fedés alkalmazása is megengedett. A tetőfedő anyagok színe: sárgásvörös, vörös, barna, vagy sötétszürke.
Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
17
b)
Az épületeket 30°-45° között meghatározott dőlésszögű tetővel kell megvalósítani. Ez alól kivételt képeznek a manzárd tetővel kialakított épületek 18o – 75o és a 18 méternél nagyobb fesztávolságot áthidaló tetőszerkezetű magastetős épületek 18o – 45o közötti tartományban előírt tető hajlásszögükkel. A manzárdtető létesítését, a szomszédos épületekhez és a városképhez való illeszkedés érdekében, az adott helyen városképi vizsgálattal kell igazolni.
c)
Többszintes épületek esetében, amennyiben a helyi érték- vagy műemlékvédelmi előírások másként nem rendelkeznek, kivételesen az előbbieken kívül, 18o-45o közötti dőlésszögű tető, illetve fémlemezfedés is alkalmazható. Kiegészítő épületrészek (előtető, toronysisak, párkányok) a teljes tetőfelület 20% -át meg nem haladó összfelületű egyedi megformálású tetőfelületek) fémlemezzel történő fedése megengedett. Vt-1,Vt-1x,Vt-1xx építési övezetek Településközpont ( többszintes ) vegyes terület 14.§.
(1)
Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra
(2)
a) Az övezetben elhelyezhető: - Lakóépület - Igazgatási épület - Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület - Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület - Sportépítmény - A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.) b) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
(3)
Az övezet telkeinek beépítése előkert nélküli, a Vt-1 és Vt-1xx övezetekben zártsorú, a Vt-1x övezetben szabadonálló beépítési móddal.
Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
18
(4)
Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni. Az alakítható telek
övezeti beépítés jel módja
legkisebb kialakítható területe m2
Legkisebb Legkisebb Szélessége mélysége (m) (m)
legnagyobb beépítettség %
építmények legkisebb-legnagyobb építmény-magassága (m)
Vt-1
Z
400
-
-
50, 80*
6,0 - 7,5**
Vt-1x
SZ
400
-
-
50, 80*
6,0 - 7,5**
Vt-1xx
Z
300
-
-
50, 80*
6,0 - 7,5**
* csak teljes közművesítettség esetén, és csak saroktelken engedélyezhető nagyobb beépíthetőség értéke. ** az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság értéke egyben az építhető legnagyobb utcai homlokzatmagasságot is jelenti. (5) A telek területének min. 20 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe 50%-ban beszámítható. (6)
Az övezetet teljes közművesztettséggel kell ellátni. Vt-2, Vt-2x építési övezetek Településközpont ( földszintes-intenzív beépítésű ) vegyes terület 15.§.
(1) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. (2) a) Az övezetben elhelyezhető: - Lakóépület - Igazgatási épület - Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület - Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület - Sportépítmény - A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.) - Nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület b) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. (3) Az övezet telkeinek beépítése előkert nélküli a Vt-2 övezetben zárt- hézagosan zártsorú, a VT-2x, övezetben oldalhatáron álló. Amennyiben az épület funkciója igényli az Iskola utca- Fő utca- Rákóczi utca közötti tömb sarok ingatlanjain, létesülő beépítés városképi illeszkedés igazolásával - részben, vagy egészben az utcavonaltól hátra húzható, az épület és a közterület közti telekrészt közhasználatra át kell adni. Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
19
(4)
Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni. Az alakítható telek
övezeti beépítés jel módja
legkisebb kialakítható területe m2
Legkisebb Legkisebb Szélessége mélysége (m) (m)
legnagyobb beépítettség %
építmények legkisebb-legnagyobb építmény-magassága (m)
Vt-2
Z- HZ
400
-
-
40, 60*
5,0**
Vt-2x
O
400
-
-
50
5,0**
* csak teljes közművesítettség esetén, és csak saroktelken engedélyezhető nagyobb beépíthetőség értéke. ** az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság értéke egyben az építhető legnagyobb utcai homlokzatmagasságot is jelenti.
(5) Mivel a Vt-2 övezetben az épületek zártsorúan ill. hézagosan zártsorúan egyaránt elhelyezhetőek, a kétféle beépítési mód spontán módon (igényekhez igazodó) keveredése érdekében a következő előírásokat is be kell tartani: - Az utcavonaltól számított minimum 10,0 m maximum 12,0 méter mélységig tűzfal létesítése kötelező - Az épület fenti mélységénél hátrább lévő részét az oldalhatáron álló beépítés szabályai szerint is ki lehet alakítani. - Hézagosan zártsorú épület elhelyezés esetén legalább 3,0 méteres oldalkert biztosítandó. - Az utcafronti épületrész tetőgerincét az utcavonallal párhuzamosan kell megépíteni. - A szomszédos telkeken elhelyezett épületeket a homlokzattal szervesen összeépített, legalább 3,0 m magas kapuépítmény, homlokzatszerű kerítéssel kell összekötni, vagy zártsorúan összeépíteni. (5) A telek területének min. 20 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe 50 %-ban beszámítható.
(6) Az övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni. A szennyvízhálózat kiépítéséig közműpótló létesítése engedélyezhető, a közüzemi hálózat kiépülése utáni rákötési kötelezettséggel.
(7) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében (Vt-2x övezetben) a 18 méternél szélesebb, illetve saroktelkek esetében az épületek az építési helyen belül szabadonállóan is elhelyezhetők. Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
20
Vt-3 építési övezet Településközpont ( általános) vegyes terület 16. §. (1) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. (2) a) Az övezetben elhelyezhető: - Lakóépület - Igazgatási épület - Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület - Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület - Sportépítmény - A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.) c) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. (3) Az övezet telkeinek beépítése előkertes oldalhatáron álló. (4)
Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni. Az alakítható telek
övezeti beépítés jel módja
Vt-3
O
legkisebb kialakítható területe m2
400
Legkisebb Legkisebb Szélessége mélysége (m) (m)
14
-
legnagyobb beépítettség %
építmények legkisebb-legnagyobb építmény-magassága (m)
40
5,0*
* az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság értéke egyben az építhető legnagyobb utcai homlokzatmagasságot is jelenti. (8) A telek területének min. 20 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe 50 %-ban beszámítható. (9) A 18 méternél szélesebb, illetve saroktelkek esetében az épületek az építési helyen belül szabadonállóan is elhelyezhetők.
(10) Az övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni. A szennyvízhálózat kiépítéséig közműpótló létesítése engedélyezhető, a közüzemi hálózat kiépülése utáni rákötési kötelezettséggel. Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
21
4. §. Hész: 36.§. A közlekedési terültek előírása kiegészül a „KÖ-3” –jelű gyalogos övezettel, és az övezet előírásaival, mely egy új (5) bekezdésben kerül megfogalmazásra. A Helyi gyűjtőutak felsorolását tartalmazó (2). bekezdés a városközpont fejlesztési tervével összhangban módosításra kerül. A közlekedési területek általános előírásai. 36.§. (1)
Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A tervben a következő közlekedési területek lettek kijelölve: KÖ-1 Közlekedési terület – közúti KÖ-2 Közlekedési terület - kötöttpályás (vasúti) KÖ-3 Közlekedési terület - gyalogos övezet
(2)
A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani: ORSZÁGOS MELLÉKÚT - 3315 sz. út (külterületi szakasza) - 3316 sz. út (külterületi szakasza) - 3307 sz. út (külterületi szakasza)
30 M
ORSZÁGOS MELLÉKÚT 22,0 M - Bocskai utca, Fő utca - Erzsébet utca, Kossuth utca 74-94. HELYI GYŰJTŐÚT 20 M - Zátony I. utca 14-től Zátony III. utcáig tartó szakasza - Zátony I. utca 14. Szám és Bocskai utca között terv. út - Zátony III. utca 13. számú telekvégtől induló és a távlatban kiépülő üdülőterület mögött a hajókikötőig vezető út. HELYI GYŰJTŐÚT 18 M - Tavasz utca, Temető utca - Iskola utca - Kossuth utca 2 11-74 sz. közötti szakasza, valamint a városháza mögött a Fő utcáig vezetően tervezett új utcaszakasz - Kossuth utca 2-74 sz. közötti szakasza - Zátony utca, Ürgés út, Ültetés út
Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
22
Külterületi fő dűlőutak esetén Kiszolgáló utak esetén Kerékpárút esetén
16 m 12 m 3 m
(3)
A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló : -közlekedési létesítmények -közművek és hírközlési létesítmények
(4)
A vasúti területeket az Sz-2 jelű szabályozási terv tünteti fel.
(5)
KÖ-3 -jelű gyalogos övezet: a) A gyalogos zóna a városközpont területén került kijelölésre, a szabályozási terven lehatárolt területeken, sétány, gyalogos tér, üzletutca formájában. b) Az övezetben a gyalogos terület köztárgyain építményein kívül, legfeljebb a terület 3%-os beépítettségével, elhelyezhető kereskedelmi szolgáltató, vendéglátó épület, a köztér funkciójához kapcsolódó egyéb építmény. (szobor, reklámépítmény, köztéri óra, harangláb, stb.) d) Az övezet közterületei geodéziai felmérés alapján a meglévő épületek bejáratait, meglévő növényzetet, köztárgyakat is tartalmazó alaptérképen készülő a megértéshez és kivitelezéshez szükséges min M_1:250 léptékű, - egy nagyobb, összefüggő területre készített - megfelelő részletezettségű, a burkolatokat, tereptárgyakat, köztárgyakat, közmű tartozékokat, felépítményeket, lámpaoszlopokat, stb. és a telepítendő növényzetet is tartalmazó egységes terv alapján alakíthatók ki. 5. §.
Hész: 53.§. (2). Az épített környezet védelmével kapcsolatos helyi szabályokra csak általánososságban utaló (2). fejezet az alábbiakra módosul: (1)
Az épített környezet védelmével kapcsolatos külön szabályozás: a)
Az épített környezet helyi védelméről, annak általános szabályiról, külön helyi rendelet intézkedik. E rendeletben kerülnek meghatározásra, a külön e célból készülő helyi értékvédelmi kataszter, ill. a településrendezési terv örökségvédelmi hatástanulmánya alapján, a helyi védelem alá kerülő épületek, védett utcaszakaszok, ebben kerülnek rögzítésre a védettséget indokkló építészeti jegyek és kerül kidolgozásra, az épületekre vonatkozó részletes szabályozás, a tulajdonosokat terhelő kötöttségek, a védettséggel járó jogok és támogatás módja és mértéke. A szabályozási tervben védettségre jelölt épületeket a védelemre irányuló kezdeményezésnek kell tekinteni.
Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
23
b)
Védett építmény környezetének minősül a helyi épített örökség védelemről szóló rendeletben, műemlék épület estében a szabályozási tervben a védett építmény érvényesülése céljából lehatárolt terület, általános esetben a védett építmény és telke és a vele határos telkek, abban az esetben is, ha azt egyébként közterület választja el. Védett építmény környezetében csak úgy lehet építeni, hogy az a védett épület érvényesülését ne gátolja,
c).
Védett épületek tatarozását, belső átalakítását, bővítését, homlokzati felújítását, tetőfedését, festését érintő minden munka építési engedély köteles, még akkor is, ha egyébként nem lenne az. .Az épület tömege megőrzendő. A homlokzatokat is érintő átalakításnál, nyílászárók cseréjénél, portálok kialakításánál, felújításánál az eredeti állapot korhű helyreállítására kell törekedni.
d)
A régészeti lelőhelyeket lefedő ingatlanokat érintő bármilyen, földmunkával járó építési tevékenység engedélyezése során az örökségvédelmi szakhatóság megkeresése szükséges. Ha a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni.
e)
Amennyiben régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, az örökségvédelmi törvény 24. § foglaltak szerint eljárva haladéktalanul értesíteni kell az örökségvédelmi hatóságot.
6.§. Záró rendelkezések
E rendelet 2009……………………-án lép hatályba.
Tiszacsege, 2009. …………
polgármester
Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
jegyző
24
III. FEJEZET
TISZACSEGE VÁROSKÖZPONT SZABÁLYOZÁSI ÉS FEJLESZTÉSI TERV ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK
1. 2. 3. 4. 5. 6.
A 2008. évi módosítás felsőbbszintű tervekkel való összhangjának igazolása Környezetvédelem, tájrendezés Örökségvédelem Közlekedésfejlesztés Vízi közművek fejlesztése Energia közművek fejlesztése
7. Környezetalakítás -külön kötetben (A Városközpont beépítési- fejlesztési javaslata)
Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
25
1. A VÁROSKÖZPONT BEÉPÍTÉSIFEJLESZTÉSI JAVASLATA /KÖRNYEZETALAKÍTÁSI MUNKARÉSZ/ A VÁROSKÖZPONT FEJLESZTÉSE: Tiszacsege város központjának fejlesztésekor fontos szempont volt, hogy az újdonsült város igényes és esztétikus központtal rendelkezzen. Legyenek meghatározva azok a szabályok, melyek folyamatos átépülés során egy kisvárosiasabb építészeti arculat létrejöttét fogják eredményezni. Másik fontos feladat volt a beépítésre lehetőséget adó üres ingatlanok, tömbrészek beépítésének meghatározása. A város által igényelt új létesítmények megfelelő elhelyezése, környezetének kialakítása. A beépítési fejlesztési javaslatok elkészítését követően szükséges volt kijelenteni, hogy a jövőre vonatkozóan elképzelt javaslatok szükségessé teszik a város hatályban lévő településszerkezeti tervének valamint szabályozási tervének városközpontra vonatkozó módosítását. A városközpont fejlesztésére vonatkozóan két változat került kidolgozásra. A változatokat a képviselő testület kiértékelte és döntést hozott a végleges fejlesztési javaslat kidolgozásáról, meghatározva a szükséges változtatásokat is. 1.)
A városközpont fejlesztési területeinek, a beépítés jellegének meghatározása. A városközpont legjelentősebb fejlesztési területei a Fő utca Templom utcától Iskola utcáig tartó szakasza és az azt kísérő tömbök. A Fő utca mentén ezen a szakaszon jelentős átépítést javasol a fejlesztési terv. A meglévő földszintes, oldalhatáron álló beépítés helyett földszint + 1 emeletes magastetős (tetőtér beépítéses) zártsorú beépítés létesülne. A Kossuth utca nyugati (városházával szemközti) oldala hasonló módon épülne át. A Fő utca mentén, a fenti szakasz előtt és után a földszintes magastetős, oldalhatáron álló beépítési mód maradna meg, nagyobb figyelmet fordítva az épületek megjelenésére, anyagaira, színeire és hagyományőrző formavilágára.
2.)
A Fő utca- Templom utca- Kossuth utca közötti tömb belső feltárása. A tömb feltárását egy új sétányként is funkcionáló utca nyitásával javasolja a terv megvalósítani. A sétány mellett földszint+ 1 emeletes zártsorú beépítéssel lehetne lakásokat, üzletlakásokat építeni. A Templom utca felöl induló Templom- zugok kisebb szélesítésével és sétányig való továbbvezetésével biztosítható az ott lévő épületek sétány zavarása nélküli megközelítése, illetve a belváros felé közvetlen gyalogos kapcsolat is kialakul.
Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
26
3.)
A városháza tömbjének és környezetének fejlesztése. A Városháza mögött, a Kossuth utcával párhuzamos parkoló utca kialakítását javasolja a terv, a Tompa utca csatlakozásától indulva, a Csokonai utca érintésével a Fő utca Iskola utcai csomópontjáig. Az Iskola utca- tervezett parkoló utca közös új csomópont kialakítását teszi szükségessé. A parkoló utca mentén 80 új személygépkocsi parkoló kialakítása válna lehetővé. A parkoló utca városközpont felőli lezárását, új térfal kialakulását tenné lehetővé, az utca keleti oldalán javasolt földszintes beépítés. (A városháza mögött három átrium jellegű lakóépület helyezhető el.) A Kossuth utca városházával szemközti oldalán, a főutca kihelyezése után utcára merőleges iránnyal 30 parkolóhely kiépítésére lesz lehetőség. A városképet is jelentősen befolyásoló fejlesztési feladat a Fő utca- Kossuth utca találkozásánál lévő emeletes áruházépület bővítéssel egybekötött felújítása, átalakítása. Az emeletes, lapostetős épület javasolt három irányú alaprajzi bővítése lehetőséget ad egy esztétikusabb, városképileg szebb, magastetős épülettömeg kialakítására. Az elkészített beépítési terv az épület környezetének rendezésére is tartalmaz javaslatot. A parkolóhelyek az áruház keleti oldalán, a tervezett parkoló utcán kerülnének kialakításra. Az épület előtti jelenlegi betonfelület, épületbővítésre, díszburkolatos gyalogos terület és parkosítás céljára lenne felhasználva. A könyvtár épülete előtt szökőkút elhelyezését javasolja a terv. A beépítési javaslat továbbdolgozásakor alakult ki az a távlati fejlesztési elhatározás, amely a Kossuth utca városháza előtti szakaszának Fő útra való kikötését (gyűjtő út szerepkörét) is teljesen megszünteti. Távlatban teljes egészében a városháza mögött tervezett út veszi át a gyűjtő út szerepkört. A Kossuth utca áruház előtti szakasza ezáltal gyalogos térré alakulhat át, míg a Kossuth utca városháza előtti szakasza csak parkoló utcaként fog működni.
4.)
Óvoda utca – Iskola utca környezetének rendezése. A fejlesztési javaslat részét képezi az Óvoda utca Iskola és Mozi épülete közötti szakaszának 12 méterre történő kiszélesítése, valamint az Iskola utca Fő úti csomópontjának átépítése. Az Óvoda utca déli (Fő utca felöli) oldalán fölszint+ 1 emeletes tetőtér beépítéses, zártsorú beépítést javasol a terv kialakítani. Az új egészségház az Iskola utca- Fő út sarkán létesülne, az önkormányzat korábbi szándékával összhangban, A városképileg is hangsúlyosnak számító helyen, a közlekedési csomópont tervezett átépítését is figyelembe véve szükséges környezetbe illő épületet tervezni.
5.)
Parkolóhelyek kialakítása: Fontos fejlesztési javaslat, a Fő utca mentén tervezett, esztétikus és egységesen kialakítandó leállósáv, mely jelentős számú parkolóhelyet biztosít. A Kossuth utca mentén, és a városháza mögött tervezett parkolóhelyek jelentősen megnövelik a parkolási lehetőségek számát.
Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
27
6.)
Új Főtér, fórum, üzletutca (üzleti negyed) kialakítása. A korábbi két beépítési alternatíva leglényegesebb különbségét az új főtérfórum helyének kijelölése jelentette. Az elfogadott „A” változat a Kossuth utca Fő utca találkozásánál javasolta kialakítani az új főteret, kapcsolódva a városháza előtti parkhoz, magába integrálva a Kossuth utca 48 sz. alatt kialakított kis parkot is. Az új főtér körüli térfalakat az új, tervezett beépítések nyomán megvalósuló épületek fogják alkotni. A főtér közepén egy szökőkút, illetve rendezvény tér kialakítását javasolja a terv, a tér délkeleti oldalát domboldalként kialakítva, mely teraszos nézőtérként is használható lenne. A Főtér déli oldalán javasolt sétány a városháza melletti parkot, az új főteret (rendezvény teret) és a templomkertet is összekötné. A fórummal folytatásaként, a Fő út másik oldalán egy üzletutca kialakítását is tartalmazza a fejlesztési javaslat.
7.)
A mozi- művelődési ház ás környezetének átépítése: A Fő út túlsó oldalán a mozi és művelődési házak átépülésével lehet számolni. A közöttük lévő terül gyalogossá tételét javasolja a terv. A városi szintű művelődési létesítmények egy új (városközponton kívül elhelyezkedő) szabadidős központ területére kerülnek távlatban áthelyezésre. A jelenlegi művelődési ház helyén magvalósuló fejlesztés adhat helyet egy új bevásárló központnak, szervesen kapcsolódva a tömbben tervezett üzletutcához is.
A véglegesnek mondható beépítési javaslat természetesen nem jelenti a városközpont kialakulásának egyedüli módját, de alapját képezte azoknak az építési szabályoknak, szabályozásnak, amely alapján fejlődhet.
Tiszacsege, 2009. február.
Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
28
! !! "#$%&'''
28
653
53
32
48
64
121
105
68
103
6)
(11
78
2
31
49
607
784
7)
632/3
630
629
633
627
600
790
792
793
89
634
633
792
791
632/4
792 93 793 91
634
70
635 599
95
72
(64
637
8/2
638
606
)
602
7
5
603
3
2
1
14
558/1
2 16
558/3
55
4
557 21
4
563
561
560
591
590
588
6 (587)
(61 67)
588
10
8 566/2
12
568
565
6
589
9
18
16
14
576 576
571
577/1
572
566/1
562
556
555/1
593
594
76
641
592
597/1
598/2
74 639
(617)
595
597/2
598/1
19
787
596
17
12
53
89
a
626
(61
555/2
88
66
631
90 87
7
794
789
785
0
632/1
789 786
81
64
625
788
783/2
608
91 86
783/1
62
60
1
10
8
4 2
67
605 604
85
213
782
& "
6
5
601
(136)
51
92/1
1876
1878
1853
4a
4
9
7
1
15
1313 11
628
15
10
84
92/3 93/2
95
214
624
610
13
94/2
96
(1604)
)
613
11
83
)
611
614
3
5
(648/2
65
1
612
92/4
1
93/2
12
623
1862/1
62
129
1861/1
3
781
63
58
622
(2164)
6
7
54
130
(97)
'( 56
609
82
)
628
128
7
(2
5 3 618
614
127
)
81
125
126
(98
80
7
1862/2
66
620
8
77
113
79
52
1851
1852
1856
68
19
1
(18
780
59
50
131
21
1855 1857
1865
779
61
132
29
47
1859
1860
87
79
118
23
115 114
17
76
(1890 # )
57
133
) 11 (1
117 15
75
1853
1861/2
778/2
775/2
)
135/1
778/1
55
124
110
74
45
63
619
25
43 71
1863
5
134
117
112
1864
1868
777
775/1
769
119
7
72
1854
85
41
58
56
54
(2078)
1867
&
135/2
5
104
1869/1
"
(648/2
109
73 70
39
776
771
772
48
120/2
122
3
67
(2295
2306
120/1
102
10
37
1870
63
767
53
101
69
1899
61
66
8
(57)
65
59
35
56 33
55 31
760
768
765
107
58
73
1858 1869/2
61
59
764
59
108
23
761
766
57
106
100
758
52
50
48
46
1871
759/1759/2
71
a
63
6
49
60
8)
1877
69
67
65
63
2/
54
1885 57
1881
61 61
188459
(207
770
46
)
50
46
99
42
757
763
773
44
62
751 57
55
762
42
(98
47
52
51 53 1888 1887 1889 55
(680)
'(
40
4
45 43 44 21
51
61
749
748
43
38
40
1884
1887
1878
(2078) 1880
1883
1885
49
40
41
39
36
100
750
51
53
(648/1)
650
34
47
755
747/2
747/1
652
33
41
30
746
2160
636
29
742 47
49
1
27
743
654
37
651 26
1891
1888
72)
45
757
756
!"
1879 1889
(18
2
45
)
43
)
80
41
38
3)
37
a
754
(12
35
3/2
4
5
36/
745
29
39
37
35
33
33a
2165
1893 1892
39
)
42
19
740
37
2175
31
0 216
52
24
17
(6
655
31
36
2177/1
2162
2169
2171/1 (2161)
2176
2313
2170
2171/2
1895 1894
1896
(136
656
22
39 15 38 38
17
659
34
2177/2
27
(207 8) 1898 1897
35
753
2
37
656
32
744
) (674
4
36
8
40 40 39
34
657
1900 33 33
739
733
9/3
(7
36
32
738
43
7/1
737
1900 31
28 30
732 41
658
26
215
1901
8)
29
734
9
29 773
36
34
659
6
20
35
)
7/2
33
18
13
660
736
36
)
667
669
2
1
671
30
(207
25
%
6
4
668
24
729
35
28
1902
27
$
672
728
33
661
670 670
27
26
662
10 10
31
1903
1882
675
24
726
2314
22
2178
23
1904 25
735
2315
2312
1886
675
663
20 730
727
2311
2307
6
(674 3 )
676
677 11
29
22
664
666
673
27
20
665
10 677
723
722
25 18
23
725
719
23
21
18
724
96)
21
4
(71
21
17
16
(22
2306
1905
650
681
681
19
1906
19
682
718
17
12
716
2163/1
720 717
710 19
14 721
1
709 17
19
15
12
74
712 9
5
10
7
13
0
731
704 15 704
4)
715
713 13
567 569
564
558/4
573
) (
57
575
570
574
575
577/2 5
(/$ (0$
60
64
).$
68
113
79
6)
(11
78
2
)*$
128
129
31
(97) 7
3
5
)0$
93/2
12
94/2
96
95
92/3 93/2 10
84
49
609
614
(1890 " )
623
65
(1$
8
783/1
(($ 0
(.$
66
789
a
785
787
790
792
626
7) 627
600
632/3
630
629
628
,$
633
793
89
634
633
792
791
632/4
792 93 793 91
634
70
95
628 635
599
72 637
(64
8/2
638
)
596
602
593
594
605 7
5 3
2
1
14
558/1
2
555/2
563
561 562
1
558/3
4
591
590
588
588
10
8 566/2
568
565
(6
589
9 6 (587)
76
641
592
597/1
598/2
74 639
(617)
595
597/2
598/1
556
794
789
786
784
81
64
788
783/2
608
603
10
4 2
62
60
15
631
606
555/1
% !
6
782
67
601
)/$
7
632/1
610
17
12
53
87
780
625
613
607
11
9
5
)
624
(61
611
0$
(1604)
1313
1862/1
1
612
604
90
1861/1
3
62
91 86
(648/2
58
622
1876
1878
1853
4a
4 619
(136)
51
92/1 85
213
54
63
56
15
)
618
614
/$
)
781
&'
1851
1852
1856
1862/2
66
620
13
83
(2
92/4
1
1
(18
779 778/2
59
52
)$
11
82
*$
1855 1857
1865
1861/2
61
($
+$
778/1 775/2
130
127
)
81
125
126
(98
80
7
8
19
1859
1860
5
-$
55
50
131
29
47
5 3
(57)
(1
79
1853
68
76
1863
87
75
1854
1867
777
)
132
21
114
1864
1868
!
(648/2
135/1
133
118
23
115
15
74
58
56
54
(2078)
85
112
1869/1
%
775/1
769
110
776
771
57
120/2
124
25
43 71
63
.$
134
117
1870
63
772
119 117
7
72
45
765
135/2
104
5
70
41
768
48
109
73
39
120/1
105
103
760
767
53
121
3
67
7
1858 1869/2
61
59
766
61
122
102
10
37
1899
46
101
69
8
66
35
59
56 33
65
761
71
52
50
48
46
1871
759/1759/2
758
764
#
41
58
))$ )+$ 59
107
100
8)
1877
69
67
65
63
a
63
188459
1885 57
1881
61 61
2/
)1$ )($
106
51 53 1888 1887 1889 55
770
763
42
108
23
55 31
.-$
99
762
57
21
54
49
46
62
6
19
52
.($
40
1884
(207
751 57
55
1885
1878
(680)
773
38
)
17
47
100
61
50
45 43 44
.1$
650
34
1883
1887
42
757
41
43
(98
17
48
32
748
53
652
39
(648/1)
4
39 38 38
51
53
2
13 37 15
42
30
749
2160
636
28
!
(2078) 1880
72)
37
651 26
40 40 39
653
750
51
./$ .0$ .,$
33
40
755
747/2
747/1
49
24
746
36 4
29
742
1888
49
40
757
756
47
654
1
27
1889
47
38
754
743
36
..$ .)$ .+$ .*$
22
35
37
2
45
)
1891
(18
20
80
39
37
35
33
33a
1879
45
)
35
3/2
4
a
43
(136
33
18
(6
655
5
740
41
)
31
656
36/
753
29
2165
1893 1892
39
36
745
744
2175
31
0 216
52
(,$ (-$
8
659
739
37
2162
2169
1896 1895 1894
3)
4
36
656
34
2177/1
8) 1898 1897
35
6
9
29 773
657
32
2176
2313
(7
(+$
) (674
27
7/1
34
658
)
4
670 670
10 10
659
6
1900 33 33
733
36
(*$
7/2
738
2177/2
27
(207
(12
669
2
1
671
660
732 41
32
31 30
737
1900
28
734
9/3
1882
675
667
29
215
1901
8)
25
2171/1 (2161)
1886
675
668
30
26
43
,$
6
672
35
28
24
11
661
736
729
(207
27
$
26
()$
662
33
22
2170
2171/2
2314
4
24
728
1902
25
735
77
(674 3 )
676
677 11
663
726
31
22
664
666
673
29
20 730
727
650
665
10 677
27
20
18
723
722
25
1903
1
719
23
23
1904
74
21
17
23
725
681
681
19
18
724
731
710 19
+/ 0/+1#( $%.!!
21
16
718
717
12 682
9
709 17
(2164
!"#$# %&'() *'+ ,#-.# /#
12
16
14
576 576
571
18
577/1
572
566/1 567
575
5
INTÉZMÉNYLISTA TISZACSEGE KÖZPONT (Vizsgálati adatok) 1. Reál élelmiszerbolt 2. Kinai ruházati bolt 3. Városi könyvtár 4. Polgármesteri Hivatal 5. Polgári Takarékszövetkezet 6. Hús- és hentesbolt 7. Tűzoltóság 8. Városi bölcsőde 9. Általános iskola 10. Virágbolt pavilon 11. Polgárőrség 12. Rendőrőrs 13. Múzeumház 14. Orvosi rendelő, Anya- és csecsemővédelmi tanácsadó 15. Lévai Mihály Iskola 16. Autósbolt 16.b. Piac 17. Cook Bread Tiszacsegei Sütőüzem - kenyérbolt 18. Drogéria – divatáru bolt 19. Bóbita Óvoda 20. Üzletház 21. Református templom 21.b. Egyházi hivatal 22. Privát élelmiszerbolt 23. Gyógyszertár 24. OTP 25. Villamossági bolt, Videotéka, Ruházati bolt 26. Pékáru bolt 27. Mozi 28. Művelődési ház 29. Víz-gáz-festék-fürdőszoba Stúdió, Tiszamente Társulás Kistérségi Iroda 30. Orvosi rendelő 31. Vas-műszaki bolt 32. Bútorbolt – Totó-lottó fogadóiroda 33. Kerületi főállatorvosi hivatal 34. Kínai diszkont - Papír írószer bolt 35. Turi bolt 36. Játszótér (új) 37. Idősek klubja 38. Posta
Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
29
A Fő utca északi oldala keleti irányban nézve /védelemre jelölt épülettömeg és tetőforma/
A Fő utca északi oldala nyugati irányban nézve
Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
30
A Fő utca déli oldalának részlete a római katolikus templommal
A Fő utca déli oldalának részlete hátérben a református templommal
Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
31
A Kossuth utca képe a városházával szemben
A Fő utca északi oldala az iskola utca csatlakozásánál
Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
32
A városháza és könyvtár épülete a körülöttük lévő parkkal
A városháza épülete a Kossuth utca keleti oldalán
Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
33
A Kossuth utca- Fő utca találkozásánál lévő áruház épülete és környezete
Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
34
A művelődési ház és mozi épülete (átépítésre javasolt)
A Fő utca északi oldala az Iskola utca találkozásánál (átépítésre javasolt)
Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
35
A Fő utca déli oldalán kialakított kis park Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
36
2. KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉS
Tiszacsege városközpontjának fejlesztése a 3307 sz. ök. út és a 3315 sz. ök. út melletti tömbök átépítését jelenti. A település szeretne a városközpontban egy gyalogos, vegyes-forgalmú területet létrehozni. Ennek megvalósítása érdekében a 3315 sz. Egyek – Balmazújváros összekötő utat át kell helyezni a jelenlegi Kossuth utca – Béke utca - Fő utca nyomvonalról a Kossuth – Erzsébet – Fő utca nyomvonalra. Ezáltal a városközponton áthaladó átmenő forgalom elterelődik a település keleti határára. Így lehetőség nyílik a Városháza és a Református templom közötti területen egy települési fórum és vegyes-forgalmú sétány kialakítására. Természetesen a Kossuth – Béke utca forgalma – az átmenő forgalom kivételével – továbbra is szeretne a Fő utca irányába közlekedni, ezért javasolunk a városháza mögött a Tompa utcától a Rákóczi utcáig egy 18.00 m széles kiszolgáló utat létesíteni, mely az átközlekedést lehetővé teszi. A kiszolgáló út mellé 73 db merőleges parkoló-állást tervezetünk a belvárosi parkoló-igény enyhítésére. A Fő utca és az új kiszolgáló út csatlakozásánál található üzlet is erről az útról tárható fel a gazdasági forgalom részére. A Béke utca forgalom által még igénybe vehető szakaszán is javasolunk 29 db merőleges parkolóhelyet kialakítani. A Fő utca (3307 sz. ök. út) városközponti szakaszának beépítése lehetővé teszi, hogy a 2 x 3.25 m széles forgalmi sáv mellé a Rákóczi utcától a Templom utcáig mindkét oldalra 2.50 m széles leállósávot lehessen elhelyezni, ezáltal az északi oldalon 35 db, a déli oldalon 37 db 2.50 x 5.50 m méretű párhuzamos parkoló állás kijelölése lehetséges. A Főtér magasságában ennek a sávnak kis mértékű bővítésével az autóbusz megállóhelyek kijelölésére van lehetőség. A Fő utca északi oldalán közös gyalogos-kerékpáros nyomvonal létesítését javasoljuk. Az Óvoda utcai beépítéssel megnő a parkolási igény ezért a kiszolgáló út déli oldalán 53 db 2.50 x 4.50 m méretű merőleges parkoló állás kialakítását javasoljuk.
Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
37
3. KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS TISZACSEGE VÁROSKÖZPONT TERÜLETÉT ÉRINTŐ TELEPÜLÉSSZERKEZETI ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSÁHOZ 1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSÁNAK FOLYAMATA Tiszacsege Képviselő Testülete az érvényben lévő Településszerkezeti és helyi szabályozási tervet 2001. évben fogadta el. Ez gyakorlatilag egybeesett a városi rang elnyerésének időpontjával. Ez új feladatokat, a városi ranghoz illő, azt jobban tükröző változtatásokat igényelt a településközpont és az épített környezet alakításában, fejlesztésében. Ilyen irányú törekvések alapján 2003. évben a fürdő területét érintő fejlesztési javaslat már megfogalmazódott, elkezdődött. Ezeken túlmenően megnőtt az igény egy valóban városi léptékű és színvonalu városközpont, központi egység kialakítására, amely az eddigiektől jobban szolgálja a helyi és idegenforgalmi igényeket, elvárásokat. Fentiek megvalósíthatósága érdekében szükségessé vált a belterületre, ezen belül is a városközpontra vonatkozó településszerkezeti és szabályozási terv módosítása, amely törvényi előírások alapján a 2/2005.(I.11.)Korm. rendelet „az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról” szóló rendelet alkalmazását igényli. A tervmódosítás előkészítő eljárása során az önkormányzat (mintegy előzetes tematikai összeállítással) előzetesen egyeztetéseket folytatott, alternatívákat vizsgált, amelyek alapjául szolgáltak a tervjavaslatnak. A környezeti vizsgálat értékelése a településrendezési terv módosításának szakaszában, mint környezetalakítási javaslatot megalapozó munkarész jelenik meg. 2.
A TERV KIDOLGOZÁSAKOR VIZSGÁLT VÁLTOZATOK
2.1. A tervmódosítás főbb célja: Az érvényes szerkezeti és szabályozási tervmódosítás alapvető célja azon törekvés segítése, amely egy magasabb városképi értékű és rangú városközpont kialakulását célozza. A tervmódosítás lehetőséget ad mind a helyi lakossági, mind az idegenforgalmi igények magasabb színvonalu kielégítésére, a központi rész rendezettebb, magasabb értéket képviselő átépülésére. A tervmódosítás a városközpont építészeti és szerkezeti rendezésének rövid és hosszabb távú céljait fogalmazza meg. Ezek az alábbiak: 1.) A városközpont fejlesztési területeinek, a beépítés jellegének meghatározása. Ezzel karakteresebb, de mégi hagyományőrző beépítés kialakítása a cél a beépítési magasság növelése révén, esztétikusabb, szín- és formagazdagabb városképi megjelenéssel. Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
38
2.) A Fő utca-Templom utca-Kossuth utca által határolt tömb feltárása. Legfontosabb elemeit a zártsorú beépítés megjelenése, a tömböt feltáró sétány és fórum tér kialakítása. 3.) A városháza tömbjének és környezetének fejlesztése. A javaslat a városháza mögött, a Kossuth utcával párhuzamos parkolóutca kialakítását tartalmazza. Ez nagy jelentőségű a központ parkolási helyzetének a javításában. Ennek igénye a fejlesztések által megnövekvő szolgáltató létesítmények kiszolgálása is. 4.) Óvoda utca-Iskola utca környezetének rendezése. Az érintett két utca kiszélesítésével és a Fő utcáig terjedő tömbrész zártsorú beépítésével számol a terv. Az Iskola utca-Fő utca találkozásánál (a parkoló utca Fő utcába történő csatlakozásánál) új közúti csomópont létesül. Ezzel szinkronban a Kossuth utcaátmenő funkciója megszűnik, parkoló utca rész, illetve a sétány/közpark részévé alakul. 5.) Valamennyi fejlesztési javaslat része a Fő utca mindkét oldalán leállósáv kialakítása. Gyakorlatilag a javaslat közel 150 parkolóhely kialakulásával számol. 6.) Új Főtér, fórum és üzleti negyed kialakítása a Fő utca két oldalát érintő szerkezetben. A javaslattal egy színvonalas, esztétikus, a városi ranghoz méltóbb központi környezet alakul ki, jelentős zöldfelület megjelenésével. A javaslat támogatandó eleme a Kossuth utca „bezárása”, illetve a főtéri funkcióhoz való fejlesztése. 7.) A mozi, művelődési ház és környezetének átépítése. Ebben a javaslatban az előző pontban leírt változtatás a legfontosabb, mely szerint a Kossuth utca Fő utca felőli szakasza a főtér gyalogoszónájának a részévé válik. 2.2. A terv céljainak összevetése más, a területet érintő koncepciókkal, programokkal: A jelen javaslatot tartalmazó tervi elhatározások megalapozott, reális célokat vázolnak. A terv nem ellentétes magasabb szintű, a tervhierarchiában megjelenő tervekkel, programokkal, azokra nincs befolyással. A környezeti megfontolások, és a fenntartható fejlődés szempontjai a módosító fejlesztés során is nagy hangsúlyt kapott, amely szempontok jelentősége a terv során is kiemelten vannak kezelve. A terv keretet ad a központi övezet hatékonyabb és intenzívebb beépítésére, átépülésére, az övezeten belül nagy jelentőségű szolgáltatási tevékenységek, intézmény elhelyezésére, azok jellegére, méretére, működési feltételeire.
Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
39
3.
A TERV MEGVALÓSÍTÁSÁNAK KÖRNYEZETI HATÁSAI, AZOK BEMUTATÁSA
3.1. Összefüggés programokkal
magasabb
szintű
környezet-,
és
természetvédelmi
E kérdéskör elemzése -tekintettel arra, hogy a tervmódosítás kizárólag a városközpontot érinti- nem lenne indokolt. Azonban a teljesség kedvéért az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) szóló törvény főbb elemei alapján bemutatjuk a település érintettségét. A területet nem érinti: „kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete” nem esik felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjtő terület övezetére nem „komplex táj-rehabilitációt igénylő terület övezete” felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjtő területének övezete Érinti: -
az „országos ökológiai hálózat övezete” „kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezete” a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny terület a „kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület” övezete az európai szintű Natura 2000 hálózat területei
A vizsgált terület szabályozási terv szerinti alapállapota A terület a Fő utca (3307-es számú út)-Templom u.-Kossuth u.-Óvoda u. által határolt tömb. Az érvényes szabályozási terv szerinti besorolása Vt településközpont vegyes övezet. Az övezeten belül elaprózott, rendkívül kedvezőtlenül megosztott lakóingatlanok vannak, melyek megközelítése kis zugutcák által biztosított. Mind a kialakult állapot, mind a területfelhasználás szintje alulhasznosított. Az épületek állaga, városképi értéke alacsony színvonalu. A terület egyik értéke a templom, amely a javasolt módosítással kialakuló környezetben jobban fog érvényesülni. Maga a városközpont ezek alapján értékén alul hasznosított, parkoló és zöldterületi hiányosságokal terhelt. A várostrész egyébként teljes infrastruktúrával rendelkezik. 3.2. Környezeti célok és szempontok a tervben A szerkezeti tervmódosítás során elsősorban a terület rendezettebb városkép kialakulásának biztosítása a cél.
átépíthetőségének,
A tervmódosítás összességében tartalmazza: A fenntartható fejlődés és környezeti állapot megóvását biztosító fejlesztés elemeit. A tervjavaslat alapvetően megfogalmazza azokat a feladatokat, igényeket, amely a fenntartható fejlődési folyamatok (a zöldterületi, gazdasági, társadalmi, települési értékek) generálói, biztosítékai lehetnek.
Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
40
A természeti erőforrásokkal való racionális gazdálkodást annak érdekében, hogy a települési és természeti környezet terhelhetősége, eltartóképessége és a társadalmi szükségletek kielégítése összhangban maradjon. A terület települési és környezeti vonatkozásban olyan adottságokkal rendelkezik, amely a terhelhetőségi mutatók tekintetében lehetőséget ad a célirányos fejlesztésre. 3.3. A jelenlegi környezeti állapot 3.3.1. Levegőtisztaság-védelem A település területének levegőkörnyezeti állapota a többször módosított 4/2002.(X.7.)KvVM r. alapján „az ország többi területe” 10. zónán belül kén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-dioxid és benzol vonatkozásában, valamint PM10 Arzén (As), PM10 Kadmium (Cd) PM10 Nikkel (Ni) PM10 Ólom (Pb) esetében „F”, szilárd (PM10) vonatkozásában „E”, PM10benz(a)piren (BaP) vonatkozásában „D”, talajközeli ózon tekintetében „O-I” zónacsoportba tartozik. A vizsgált terület a településtest középső részét foglalja el. A központ és a belterület levegőkörnyezeti állapotát elsősorban a közlekedési és tüzeléstechnikai emissziók határozzák meg. A belterületet érintő két számozott út (3307-es és 3315-ös) forgalma nem jelentős, így annak légszennyező hatása is mérsékelt. A tüzelédstechnikai emisszió a vezetéses gázhasználat következtében szintén mérsékelt. A központ zöldfelületi adottságára a közepes intenzitás jellemző. Az ingatlanok zöldfelületi fedettsége szintén mérsékelt. Kedvező adottsága a belterületnek, hogy az uralkodó széljárás következtében jók az átszellőzöttségi viszonyok. Összességében elmondható, hogy a város belterületének levegőkörnyezeti állapota kedvező, a terület jelentősnek mondható terheltségi tartalékokkal rendelkezik. A tervmódosítás jelentős zöldfelület növekedést irányoz elő, amelynek feltétlen lesz pozitív hatása. A magasabb, tagoltabb beépítés javítani tudja az átszellőzöttséget. Összességében a levegőminőség tekintetében a módosítás a megengedhető terheléseken belüli hatásokat jelent. A terület levegőkörnyezeti állapota rendelkezik azon terhelhetőségi tartalékokkal, amely a tervezett beépítés megvalósítását a megengedett értékek alatti terhelés-növekedéssel teszik lehetővé! 3.3.2. Zaj-, és rezgésvédelem A tervmódosítással érintett terület településközponti vegyes építési övezetbe tartozik. A környezeti zaj határértékeit a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet (a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról) tartalmazza, illetve a rendezési terv zajvédelmi megalapozásában a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet alkalmazandó.
Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
41
Közlekedési zaj A tervezési terület környezetének alapzaj-helyzetét a a belterületen áthaladó számozott utak nagymértékben meghatározzák. A Fő utca belterületi szakaszának az Iskola utcáig tartó nyomvonala a 3307-es út, míg a Kossuth utcától keleti irányú szakasza 3315-ös út. Ez utóbbi nyomvonal városközpontot kikerülő szakasza az Erzsébet utca kiépítésével megoldott. Ezért sem okoz problémát a Kossuth utca Fő utca felőli végének a lezárása. A két számozott út nyomvonalának kihelyezése csak nagytávon tervcezhető. A jelenlegi forgalomnagyság alapján a nyomvonalakon elviselhető mértékű a zajterhelés. Az utak jelenlegi és távlati forgalomnagysága az ÁKMI országos forgalomszámlálási adatai, a KHVM távlati forgalomfejlődési szorzói alapján lett figyelembe véve, melyből a zajszintek az ÚT 2-1.302 Útügyi Műszaki Előírás alapján lettek számítva. Az utak forgalma és zajterhelése: Út száma 3307-es út 3315-ös út
2008. év forgalmi adatai 2015. év forgalmi adatai ÁNF LAeq LAeq LAeq LAeq ÁNF Korrekció Határérték j/nap nappal nappal éjjel éjjel dB j/nap dB dB dB dB dB dB 2118 -2.0 2520 65/55 63.6 56.0 64.2 56.6 1469 -2.0 1728 65/55 63.3 55.7 63.9 56.3
Mint kitűnik, az utak forgalma és zajterhelése a nappali időszakban távlatban is a megengedett értékek alatt maradhat. Az éjszakai zajszintek kis határérték túllépése korlátozásokkal mérsékelhető. A tervezett módosításoknak a közlekedési zajhelyzetre gyakorolt kisebb mértékű növelő hatásával lehet számolni az újabb szolgáltató létesítmények, üzletek kialakulásával. Ugyanakkor a kedvezőbb közlekedési szerkezet és parkolási helyzet a jelenlegi viszonyokhoz mérten javulást eredményez. Összességében a tervmódosítás csak fokozatosan fogja érinteni az útszakasz és a környezet zajhelyzetének változását. Ez a változás hosszabb távon sem lesz nagyobb mértékű, mint a 2015-re prognosztizálható forgalomnagyság és zajterhelés. Tehát a tervmódosításnak a megengedett terhelési értékeken belüli hatásával lehet számolni, amely elviselhető. Üzemi zaj A terület üzemi zaj tekintetében alig értékelhető. A környezetben méglévő intézmények, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények zajkibocsátásai alatta maradnak a közlekedési zajterhelésnek (mint környezeti alapzajnak). A megvalósuló új létesítmények műszakilag, építészeti és akusztikai szempontok alapján tervezhetők úgy, hogy azok megfeleljenek a vonatkozó követelményeknek. Üzemi zajproblémát így a tervmódosítás nem vet fel. A hatás e tekintetben nem jelentős!
Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
42
3.3.3. Talaj- és vízvédelem Talajtani állapot A tervezési terület a geológiai adottságok alapján a Közép-tiszai ártérhez btartozó Borsodi ártéren fekszik. A táji kettősség a talajtípusok elterjedésében is megmutatkozik. A területet nagyobbrészt öntéstalajok, löszös üledékek fedik. Az időszakos vízborítottság jeleit mutatja a foltokban megtalálható, szikesedésre hajlamos térszínek is. A tervezési terület un. urbánus környezet, a talajt e funkciójában kell értelmezni. Felszíni talajréteg A térszín gyakorlatilag beépítési szempontból síknak vehető, kissé mélyfekvésű részekkel. Mivel a terület kisebb-nagyobb ingatlanokkal tagolt, a talajigénybevétel jellege, mértéke csak feltételezhető. Vagyis a hagyományos telekhasználat (beépített rész, díszkert, házikert) vehető figyelembe. Kritikus, vagy környezetet veszélyeztető szennyezés nem valószínűsíthető. Még abban a vonatkozásban sem, hogy még előfordulnak házi közműpótlók, szikkasztógödrök. A teljes közműellátás eredményeként ezek folyamatosan felszámolódnak, vagyis a talajterhelés kockázata az átépüléssel lecsökken, megszűnik. A beépítés/átépülés során kisebb tereprendezésre, esetleg feltöltésre igény lehet. A feltöltési földanyag csak legális kitermelési helyről származhat. Mindezek ellenére a helyi földegyensúly kialakulására célszerű törekedni. A talaj vonatkozásában a tervezett módosításnak nincs korlátozó, vagy kockázatos hatása. A tervmódosítás talajra, földtani közegre gyakorolt hatása nem jelentős. Vízvédelem A tervezési terület a Tisza és a Nyugati-főcsatorna között, az Árkus-ér megosztott környezetben található. Természeti és környezeti szempontból a Tisza holtága a Holt-Tisza és a Morotva a legértékesebb része a városnak. Az építési terület a 7/2005.(III.1.)KvVM rendelettel módosított 27/2004.(XII. 25.) KvVM r. értelmében fokozottan érzékeny kategóriába tartozik. A terület a többször módosított 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet / vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről / nitrátérzékenynek minősül. A talajvíz szintje a feltárások alapján 2 - 4 m mélység között, változó mélységben mutatkozik. A tervmódosítás közművekkel teljesen lefedett területet érint. Kiépített vezetékes ivóvízhálózat, szennyvíz és csapadékvíz-elvezető hálózat van. Gyakorlatilag a területrendezés során a meglévő hálózatok fejlesztésével biztosítani lehet az alapellátottságot. A város saját vízműves kútja megfelelő kapacitással rendelekzik a többlet vízigény kielégítéséhez. A meglévő biológiai szennyvíztisztító kapacitása a fejlesztések többlet szennyvizeit is fogadni tudja. A területen valamennyi fogyasztó rákötési kötelezettség mellett múködhet. Az elhelyezni kívánt szennyvizek minőségét a befogadó szennyvíztelep (befogadói nyilatkozatban) és a 28/2004.(XII.25.)KvVM rendelet szerinti határértékek alapján kell biztosítani. Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
43
A területen az átépítéssel jelentősen megnövekszik a fedett, burkolt felületek aránya. Ez a csapadékvizek gyorsabb, nagyobb tömegű lefolyását, elvezetését teszik szükségessé. A csapadékvízgazdálkodás során törekedni kell egy optimális egyensúlyra, amellyel biztosítható a csapadékvizek minél nagyobb arányának a helyszínen tartása, elszikkasztása. Különösen fontos ez a kialakuló nagyobb zöldfelületek ellátottságának biztosítása céljából. A vízföldtani környezetre a tervmódosítás hatása nem jelentős. 3.3.4. Hulladékgazdálkodás A területen a város kialakult hulladékgazdálkodási rendszere működik. A terület jelenleg is bekapcsolt e rendszerbe, amely az átépülés után is biztosítható. A többlet települési szilárd hulladékok gyűjtését és kezelését a terület valamennyi használója a törvényi előírások alapján is biztosítani tudja. Összességében a tervmódosítás hulladékgazdálkodásra gyakorolt hatása javító, pozitív. 3.3.5. Természetvédelem A tervmódosítás által érintett terület kialakult beépítési állapotú belterület, természeti értéket nem képvisel. A terület közepes, vagy inkább alacsony intenzitású növényzettel borított. Mind minőség és fajösszetétel alapján nagymértékben jelen van a spontaneitás. A terület terv szerinti kialakulása jelentősen növelni fogja a biológiai aktivitásérték mutatót. 3.3.6. Örökségvédelem A tervezési területre vonatkozóan a beépítés jelentős földmunkákat is feltételez. Ebben az esetben nem zárható ki régészeti, örökségvédelmi értékek, leletek előfordulása. Erre vonatkozóan a beépítés során a törvényi előírások szerint kell eljárni. Ez minimálisan régészeti felügyelet igényét jelenti. 3.4. A terv megvalósulásával várható környezeti hatások 3.4.1. A módosítás hatásának megítélése a tervre, tervhierarchiára vonatkozó hatások alapján /1.a.) A terv jellegéből adódóan alapvetően kerete szab a területfelhasználás tekintetében a beépítési helyre, jellegre, méretre, a használat feltételeire, az energiafelhasználás mértékére vonatkozóan. Így ez nem minősül hatásában jelentősnek! /1.b.) Nem befolyásol más tervet, nincs hatással a tervhierarchia térséget érintő elemeire. /1.c.) Környezeti megfontolások tekintetében van összefüggés az eredeti és a módosítás által érintett területfelhasználás között. Ugyanis a beépítés és a közlekedési szerkezet kialakítása egyértelműen környezetvédelmi, településvédelmi szempontokat tükröz. /1.d.) Az érintett területeken nincs környezeti probléma. /1.e.) A környezettel kapcsolatos közösségi szabályozások tekintetében abból a szempontból van jelentősége a módosításoknak, hogy a területre vonatkozó általános zajvédelmi, levegővédelmi, hulladék-, szennyvízgazdálkodási és vízgazdálkodási feltételek konkrét, korrekt szabályozási keretek között valósulhatnak meg. Ez előrelépést, pozitív változást eredményez. Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
44
3.4.2. A módosítás hatásainak megítélése a várható környezeti hatások alapján /2.a.) A várható hatások időtartama (I), gyakorisága (G), a bekövetkezés valószínűsége (V), reverzibilitása (R) alapján a módosítással érintett területek az alábbiak szerint értékelhetők: Városközpont és környezetének fejlesztése I: a működés várható időtartama (nagytáv) G: a környezet-igénybevétel az alapterhelésben kisebb mértékű növekedéssel jár, a hatás folyamatos, állandó, határértékek alatti V: határértéket meghaladó környezeti hatás nem valószínűsíthető, a havária jellegű terhelés eseti lehet R: nincs irreverzibilis hatás /2.b.) Szinergikus hatások szerinti megítélés A módosítással érintett terület geoföldrajzi elhelyezkedése által a hatások területileg, felületileg (diffúz) módon megoszlanak, így a levegőt, talajt, felszíni és felszín alatti vizet érő, valamint zajterhelő hatásuk nem koncentrálódik, nem adódik össze. A hatás így nem jelentős. Településszerkezeti vonatkozásban a módosításnak pozitív hatása van amely a városközpont kialakulása, a közlekedési viszonyok javítása és a zöldfelületi elemek növekedése révén várható. A hatások infrastrukturális és településgazdálkodási szempontból adódnak össze, amelyek az energiaellátás (elektromos, gázenergia), a településgazdálkodás (vízellátás, szennyvíz-, csapadékvíz elhelyezés, hulladékgazdálkodás, általános településgazdálkodás, fenntartás), illetve közlekedésszerkezet területét érintik. Mindezek vonatkozásában a megfelelő energia, hálózati és fenntartási és területi struktúra rendelkezésre áll, tehát nem akadálya a módosítás alapján bekövetkező fejlesztés megvalósításának. A hatás elviselhető. /2.c.) Országhatáron átterjedő hatás Ilyen környezeti hatással nem kell számolni. /2.d.) Környezetre kockázatos hatások megítélése A tervmódosítás által bekövetkező területfelhasználás, illetve annak változása nem jelent a környezetre kockázatos, a megengedettnél nagyobb terheléseket. /2.e.) A tervben megfogalmazott módosítás nagyságrendje alapján A módosítás alapvetően az infrastruktúra biztosítása, a levegőterhelés és a zajterhelés nagyságrendje vonatkozásában kíván, illetve követel meg fokozottabb odafigyelést mind a tervezés/kivitelezés, mind az engedélyezési fázisban. Településrendezési vonatkozásban a módosítás jelentősnek mondható. /2.f.) Védett területek érintettsége A területnek nincs érdemi természeti, táji adottsága, nincs védett természeti, környezeti és településképi értéke. /2.g.) Társadalmi, gazdasági folyamatok környezeti következményei A tervezett fejlesztés jelentős, pozitív hatással lesz a város új arculatának kialakulására, a gazdasági-társadalmi fejlődésre, a környezetminőségre, a fenntartható fejlődés biztosítására.
Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
45
Mindezek a jelenleg érvényben lévő és várhatóan távlatban is megfelelő környezetvédelmi határértékekkel szabályozott keretek között valósulnak meg, így a megengedettnél nagyobb környezeti terhelést, kockázatot a létesítés, működés és megszűnés sem jelenthet. 3.5. A tervmódosítás várható környezeti hatásainak értékelése Települési környezet Összességében a tervmódosítás által várható környezeti hatások tekintetében: A levegőminőséget érintő változások a megengedhető terheléseken belüli hatásokat jelentenek. A területfelhasználás változása következtében a lokális alapterhelés a megengedett értékhatárokon belül növekszik, kockázatos levegőterhelést azonban nem okoz! A hatás ezek ismeretében nem jelentős! A kialakuló területhasználat valamelyest növeli a környezeti alapzaj szintjét, azonban nem jelent a megengedettnél nagyobb zajterhelést a környezetben. A hatás e tekintetben semleges. A tervmódosítás talajra és vizekre gyakorolt hatása semleges, pozitív, vagy javító. A hulladékgazdálkodásra gyakorolt hatása javító, pozitív. A természeti, zöldfelületi adottságok változása terén a tervmódosítás várhatóan javulást eredményez. A településhálózati és tájhasználati változás A terület településhálózati pozíciója pozitívan változik, gazdasági értéke erősödni fog. A módosítással jelentősen és pozitív irányban változik a közlekedési szerkezet. Ennek legfontosabb eleme a parkolási helyzet javítása. Infrastruktúrális változások A műszaki infrastruktúra a teljes környezeti biztonságot közművesítettséggel adott. A fejlesztési területek ellátása biztosítható.
garantáló
Biológiai aktivitásérték mutató változása A biológiai aktivitásérték mutató változása tekintetében a zöldfelületi elemek, területek módosításai játszanak szerepet. A pontos mutatószámokat a településszerkezeti terv adja meg. A tervmódosítás eredményeként jelentősen növekszik azon rendezett és intenzív zöldfelületi elemeknek az aránya, amelyek kiemelkedő javulást eredményeznek a terület és környezete egészére vonatkozó biológiai aktivitás mutató terén! Hatások értékelése A város településhálózati pozíciója nem változik. A tájhasználat terén az új beépítés nem jelent változást. A módosítással jelentősen, pozitív irányban változik a közlekedési szerkezet. A humán és műszaki infrastruktúra terén a módosítás pozitív irányú változást jelent. Az energiaellátás, életmód, társadalom változása pozitív irányú. A városrész történeti településhálózati szerepe a jelen módosítás miatt alapvetően nem változik, várhatóan erősödik. A biológiai aktivitásérték mutató változása jelentős, pozitív, növekvő. A tervmódosítás által érintett, 3 ha-t meghaladó területen a beépítés és használat a 314/2005.(XII.25.)Korm. r. rendelet 1. sz. melléklet (131., 140., 84 pontjai) szerinti környezetvédelmi engedélyezési eljárás hatálya alá tartozik. Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
46
A települési környezetre gyakorolt környezeti hatások a tervezett fejlesztés műszaki, infrastrukturális és szabályozási feltételei alapján nem minősül olyan jelentőségűnek, amely kizárja a módosítás megvalósulását. Összességében a települési környezetre gyakorolt hatások jelentőségüktől függetlenül pozitív hatásokat eredményeznek, új, előre nem becsülhető, vagy a megengedettnél jelentősebb környezeti kockázatokat nem eredményeznek! A hatás így nem jelentős. A tervmódosítás természetvédelemre gyakorolt hatása elviselhető, esetenként javító. 3.6. Környezeti terhelhetőségi mutató A jövőt illetően fontos tervezési és környezetvédelmi szempontként kell kezelni a városrész ezen környezetének levegő-, és zajterhelhetőségi kérdését. A jelen tervmódosítás által megjelölt fejlesztés jelentősen a terhelhetőségi határokon belül marad, így a hosszú távú tartalékok nem veszélyeztetettek. Tiszacsege vizsgált területére vonatkozó szerkezeti és szabályozási tervmódosítás a várható környezeti hatások teljes értékű megismerésére biztosítottak alapot. Azokat értékelve a környezeti vizsgálat elfogadható módon értékelhette, mutathatta be a 2/2005.(I.11.)Korm. r. szerinti követelmények hatásait. Ezek alapján jelentős mértékű, a környezeti állapotot veszélyeztető környezeti hatás bekövetkezése a terv távlatán túl sem várható, nem prognosztizálható. Így a tervmódosítás által vázolt gazdasági és területfelhasználási fejlesztés további természet-, és környezetvédelmi célú vizsgálatot legfeljebb csak a 314(2005.(XII.25.)Korm. r. hatálya alá tartozó tevékenységek, területfelhasználások, illetve engedélyezések későbbi megjelenése esetében tarthat szükségesnek. Ilyen körbe tartozó beruházási igény jelen esetben nincs. A terv következtében a településszerkezeti terv a település terhelhetőségének határain belül marad, biztosítva ezzel a környezeti kockázatok, a környezetterhelések szinten-tartható szabályozását. 3.6.1. A várható környezeti hatások rendelet szerinti értékelése A vonatkozó rendeletben megadott szempontok alapján a várható környezeti hatások az alábbiak szerint értékelhetők: A környezeti hatások a tervezett területhasználat megvalósulása során tekintendő mértékadónak, állandónak és időben hosszabb távúnak. A hatások a jelenlegi, ismert mértékkel és gyakorisággal jelennek meg a környezetben. Környezetkárosító, irreverzibilis hatással nem kell számolni. A hatások mértéke számítható hatásterületű, közigazgatási, vagy országhatáron átterjedő kockázattal járó hatást nem jelentenek. A területhasználatból eredően nem várható sem környezeti kockázatú hatás, sem a területhasználatból eredő, az átlagos egészségi, baleseti és környezetbiztonsági viszonyokat fokozottabban veszélyeztető, meghaladó hatás. A környezethasználatból eredően kijelenthető, hogy a lakosság és a természeti környezet veszélyeztetése nagy biztonsággal kizárható. A hatások így nem veszélyeztetnek védett területet, létesítményt, vagy élőlényt. A fejlesztés és a megvalósítás (mint azt a szerkezeti és szabályozási terv is célként fogalmazza meg) a település környezeti, gazdasági és infrastruktúrális és geopolitikai helyzetének az élénkítését, javítását célozzák. Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
47
3.7. A vizsgált terület értéke, érzékenysége -
-
-
4.
A terület szennyeződés érzékenységi vonatkozásában a 7/2005.(III.1.)KvVM r.-el módosított 27/2004.(XII.25.)KvVM r. 1. sz. melléklete szerint fokozottan érzékeny vízminőségi kategóriába tartozik. A település területének levegőkörnyezeti állapota a többször módosított 4/2002.(X.7.)KvVM r. alapján „az ország többi területe” 10. zónán belül kéndioxid, szén-monoxid, nitrogén-dioxid és benzol vonatkozásában, valamint PM10 Arzén (As), PM10 Kadmium (Cd) PM10 Nikkel (Ni) PM10 Ólom (Pb) esetében „F”, szilárd (PM10) vonatkozásában „E”, PM10benz(a)piren (BaP) vonatkozásában „D”, talajközeli ózon tekintetében „O-I” zónacsoportba tartozik. A területen a környezeti levegő megfelelő terhelhetőségi tartalékkal rendelkezik! A területre érvényesek a 3.1. fejezetben megadott országos besorolások, minőségi értékek. Zajvédelmi szempontból a terület a 27/2008.(XII.3.)KvVM-EüM e.r., illetve az MSZ-13-111 , valamint a valamint a 284/2007.(X.29.)Korm. r. alkalmazása szerinti zajterhelési határértékekkel, valamint helyi zajvédelmi rendelkezésekkel szabályozott. A fejlesztési terület el van látva infrastruktúrával, bekapcsolt a települési gyűjtőjárattal lefedett hulladékgyűjtési rendszerbe. A szabályozási tervben megadottakkal összhangban az övezet konkrét kialakítása, telekalakítása és engedélyezése során el kell végezni a beépítéssel közvetlenül érintett terület örökségvédelmi felmérését, feltárását, a beépíthető területek lehatárolását. A terv elhatározásait a szabályozási terv is rögzíti. JAVASOLT KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTÚ INTÉZKEDÉSEK, MONITORING
A jelentősebb környezet-igénybevételű övezetben nem indokolt egyik környezeti elem védelme érdekében sem monitoring rendszer kiépítése és fenntartása.
Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
48
5. KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ A tervmódosítás települési környezetre gyakorolt hatása (a lokális környezeti alaphelyzet változásától eltekintve) nem minősül jelentősnek. A terület átépítése a településszerkezetben nem okoz változást, a környezeti hatások általánosan szintentartó, vagy kedvezőbb környezeti állapotokat eredményeznek, mint az eredeti területhasználat jelentett. A változtatás lokálisan az eredeti települési környezetben a megengedett mértékű, kockázatok nélküli környezetterhelésekkel valósítható meg és tartható fenn. A területfelhasználásra vonatkozóan a jelen környezeti értékeléstől és a majdani engedélyezési dokumentációtól részletesebb (pl. a 314/2005.(XII.25.)Korm. r. hatálya alá tartozó) környezetvédelmi anyag készítése lehet indokolt. A környezeti vizsgálatot a jelenlegi szerkezeti terv területfelhasználási és szabályozási kérdéseiben megjelenő változtatás tette indokolttá. A környezeti vizsgálat azzal, hogy feltárta a tervezett területfelhasználás, illetve beépítés által várható környezeti hatások mértékét, megalapozta a tervmódosítás megvalósításának jogszabályi és környezetvédelmi lehetőségét. A terv és módosítása alapvetően nem eredményez az eredeti állapottól a megengedettnél kedvezőtlenebb környezeti hatásokat, így a hatásában távlatban elsősorban városképi vonatkozásban minősül jelentősebbnek! A környezeti vizsgálat a környezetvédelmi érdekeket szem előtt tartva megfelelőnek tartja a szerkezeti és szabályozási tervi célokat, azokat megfelelő részletességgel törekedett leírni és minősíteni. A várható hatások tekintetében megoldhatatlan ellentmondásokat nem talált. A terv összességében biztosítja a fenntartható fejlődés gazdasági, infrastruktúrális, települési és társadalmi feltételeit. Megfogalmazza a környezeti és természeti, ökológiai értékek, valamint a felszíni és felszín alatti vizekkel való hatékony gazdálkodás eszközeit, céljait. Összességében a tervmódosítás környezetre gyakorolt hatása a megengedett értékeken belüli terheléseket eredményezi. A 2/2005.(I.11.)Korm. rendelet alapján készített környezeti vizsgálat, illetve környezeti értékelés a szerkezeti terv és szabályozási terv környezetalakítási alátámasztó munkarészét megalapozó anyagként elfogadásra javasolt. A környezeti értékelés alapján a területre vonatkozó szerkezeti és szabályozási terv módosítása elfogadásra javasolt. Megjegyzés! A környezeti értékeléshez tartozó, szerkezeti és szabályozási tervlapot a településrendezési tervdokumentáció tartalmazza!
Debrecen, 2009. 02. 15. Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
49
4. ÖRÖKSÉGVÉDELEM A városközpont fejlesztési javaslatát, szabályozási tervét tartalmazó jelen dokumentációval egyidőben, elkészítésre került a város örökségvédelmi hatástanulmánya, mely önálló kötetben az alátámasztó munkarészek között található. A városközpont területén két műemlék két helyi védelemre jelölt épület található. A műemléki védettségű református templom és zsellérház környezetében egybefüggő műemléki környezet került kijelölésre. A központ területének jelentős része régészeti nyilvántartásba vett terület, így a központ átépítésekor az érintett területeken régészeti felügyelet igénybevételére lesz szükség. A városközpont főút menti szakasza jelentős átépítésre tervezett. A jelenlegi földszintes oldalhatáron álló beépítést földszint+1 emeletes zártsorú beépítés fogja fokozatosan felváltani. Az átépítésre szánt területen nem található olyan építészeti érték, mely az átépülés miatt károsodna. A Fő utca északi oldalán 27- 37 számok között kialakult beépítés azonban az egységes tömegű, tetőformájú épületek sora harmonikus és jellegzetes utcaképet eredményez, melyet mindenképpen védeni szükséges. Az átépülő városközpont egységes építészeti arculatának megteremtődése érdekében, tekintettel arra, hogy várhatóan hosszabb idő alatt folyamatosan alakul ki az elképzelt új arculat, erre vonatkozón a Helyi építési szabályzat külön előírásokat vezet be. Hész. 13.§. (4) Tervezett módosítása: (4)
Az övezet városképformáló külön előírásai: d)
A Vt- jelű övezetekben létesülő épületek utcai homlokzatain csak helyben hagyományos homlokzati anyagok és színezés alkalmazhatók. Ennek értelmében: földszintes épület tetőhéjazatául csak cserép, pala, alkalmazható. Emeletes épületek esetében a fémlemez fedés alkalmazása is megengedett. A tetőfedő anyagok színe: sárgásvörös, vörös, barna, vagy sötétszürke.
e)
Az épületeket 30°-45° között meghatározott dőlésszögű tetővel kell megvalósítani. Ez alól kivételt képeznek a manzárd tetővel kialakított épületek 18o – 75o és a 18 méternél nagyobb fesztávolságot áthidaló tetőszerkezetű magastetős épületek 18o – 45o közötti tartományban előírt tető hajlásszögükkel. A manzárdtető létesítését, a szomszédos épületekhez és a városképhez való illeszkedés érdekében, az adott helyen városképi vizsgálattal kell igazolni.
f)
Többszintes épületek esetében, amennyiben a helyi érték- vagy műemlékvédelmi előírások másként nem rendelkeznek, kivételesen az előbbieken kívül, 18o-45o közötti dőlésszögű tető, illetve fémlemezfedés is alkalmazható. Kiegészítő épületrészek (előtető, toronysisak, párkányok) a teljes tetőfelület 20% -át meg nem haladó összfelületű egyedi megformálású tetőfelületek) fémlemezzel történő fedése megengedett. Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
50
TISZACSEGE VÁROSKÖZPONT - ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
624
% % 1
64
0
66
632/1
a
79
)
6
1
(1
78
21
mp
Te
(9 )
614 614
1
93/2
94/2
2
96
10
95
84
51
14
90
2 87
605
3
558/1
591
4
/2
72
)
74
638
76 78
639
641
589
590
6
12
565
645
560
(587
18
569
577/1
573
553
6
574
575
8 10
29
24
)
12
(2
552
577/2 580
578/2
r utca
8
10
12
548/1
14
16
548/2 541
579 578/1
570
Petôfi Sándo
(554)
4
20
572
564
2
142 143
576
571
558/4
22
16
14
644
643
567
27
20
642
588
10
8
566/2
566/1
25
6 18
139
4
563
561
558/3
23
1874
1875 1876
1878
1853 48
588
(587)
562
557
138
93 793 95
(6
9
568
556
21
Báthori utca 2
555/2
19
216
91
% % % % % % % % % % % % % 7
5
603
1
214
215
593
594
555/1
16
55
89
88
803 793
792
592
597/1
598/2
602
17
12
53
86
213
595
597/2
598/1
604
91
637
(617)
596
(136)
49
92/1 85
Csokonai utca
599
608
15
)
92/3
607
792
792 791
70
635
606
13
83
Városközpont /fejlesztési terület határa/ Mûemléki környezet Mûemléki védettségû épület Helyi védelemre érdemes épület Utcaképi (épülettömeg és tetõforma) védelem Régészeti nyilvántarásba vett terület határa Régészeti nyilvántartásba vett terület Régészeti jelentõségû kunhalmok
92/4
(97)
3
5
790
89
634
601
% % % %
7
632/4
628
610
11
ca
Tompa ut
82
633
600
609
% % % % % 81
627
611
612
613
129
31
%
630
629
17
130
127
8
80
(6
612
128
126
632/3
)
125
29
%
76
7
47
626
614
787
%
7
17 1
75
19
631
132 131
636
1 1 (1
620
62
796
795
794
789
785
68
g -zu lom27
114 113
76
23
2
% %
8
789 786
784
625
788
783/1 783/2
62
60
%
58 623
2
67
87
115
25
45
%
118
112
74
15
%
4371
utca
6 4a (1890)
út
)
56 622
65
/2)
14
12
10
8
4
781 782
63 (648
(2164)
8 (2295)
9 7 5
4 99
18
134 133
(2164)
10 11
Iskola utca
2304/2 2304/2
3 124
61
Fô u tca
54
utca
Rákóczi
6
5
1
1
Ñ
618
11
9
7
19
17
15
1313
85
72
117
110
7
%
41
)
(1604
1861/2
1862/1
780
59
52
619
119
)
(1604
3
)
104
/2
57
1856
1861/1
% % %
5
70
135/2
6)
778/2
774
135/1
109
1857
1851
1852
1862/2
86
5
775
50
135/1
1850
1865
1
(1
778/1
55
1859
1860
%
10
105
103
a
77 1853
1855
779
/2)
53
120/2
73
utc
777
775/1
(648
48
121 122
102
(2
% % %
772
769
61 63
101
3
%
68
39
768
)
69
67
765
59
46
120/1
zi
1843 1843
1849 1863
1867
kóc
75
73
1854
1864
1868
Rá
71
1858
1869/1
776
771
767
69
58
56
54
1869/2
1870
36
66
a
%
37
)
59
108
utc
33
65
59
35
63
(680) 770
107
8
%
56
760
1877
Hataj utca
52
50
48
46
1878
67
65
63 )
764
2
44
106
m
31
/
1871
(1
58
55
8
100
plo
%
64
7
utca
23
63
4
1881
61
59
57
55
a
21
46
42
99
60
759/2
61
59
766
(6
57
m Te
19
62
54 49
6
%
52
50
47
40
761
57
2160
1880
(2078
758
a
763 763
3
38
1887
51 53
8)
759/1
utc
751
55
1884
2/
45 43 44
61
2306
43 77
36
Ny755 ug at
748
1883
1885
07
762
)
34 100
51
53
41
(648/1
32
53
42
1888
757
750
749
51
652
39
49 (2
40
1889
72
653
33
747/2
747/1
49
39
atorna Árkus cs 1879
1891
40
754 756 756
746
Jókai utca
1892
45 47
1
30
47
43
(1 8
1
29
753 743
742
41
28
2165
37
35
33
33a
31
29
2160
1893
39
65
28
27
740
45
2177/1
1894
1895
38
745
744
(6654 8 0 )
2
) 8 (9
17 1 7
a
36/a
753
1896
37
9
37
4
%
26
48
38 38
)
utc
37
(57)
13 37 15
12
651
42
39
a
36
733
2
39
(2
35
Fô utca
22
3/2
4
5
33
40
40
11
od
6
31
24
Ov
36 656
659
41
34
33
9
%
)
655
8
29
36
36
32 1
4
0
34
739
35
2163/2
2162
2169
2175
2313
60
)
74
(6
20
7/1
7/2 7/1
738
33 33
j utc a
2166
2170
2171/1
%
18
8
9
773
35
(6
657
6
7/2
34
Hata
30 3 2
2167
2183
45
26
2168
(2161) 2176
1897
) 2 5 (7
27
1
6 (648 /1)
669
737 732
41
32
658
8)
(2182)
2172
2174
2171/2
1900
31
07
23 )
670 670
10 10
659
1901
29 (2
28
43
2163/1
2177/2
27
/3
24
2178
6
4
1
669
2
25 25
660
59
22
2173 2179
2314
8
Huny
671
667
26
734
36
23 12/1
30
661 668
736
729
35
28
27
24
735
728
20
1882
23
26
22
730
726
33
2180
18
1886
675 675
31
2315
2312
25
21
Bé ke u. (1
24 662
672
12/1
29
74 17 41
(7 14 )
666
663
727
Te mp lom -zu g
11
27
723
22
664
(6
677
25
20
18
665
673
7
676
12/2
4 3 ) adi u 6 tca
678
722
2311
23
a
1902
6)
2307
s cs atorn
1903
2316
41
39
Zrinyi utca
16
2181
29
2306
Árku
25
1
10
677
23
1904
20
73
17
8a
719
(2
21
23
725
2310
2309
1905
21
rna
8
681 681
21
6)
1906
19
ato
15
19
2317
29
19
18
724
710
19
17
16
(2
37
14
2308
2303
cs
13
721
718
717
17
12 (2318)
2305
4
4 1 9 1
5 682
684
14
720
716
2304/1
2302
1907
43
% % % % % % % % % 12
685
12
712
9
17
i utc a
1908
%
7 709
15
%
704 15 704
10 683
13
% % % % %
687
1909
11
10
715
%
713
13
5)
711
708
1910
9
8
707
%
706
11
Jóka
% % % % % %
7
2301
%
1911
703
a
10
(2318)
2300
2299
1912
%
701/2702
1913
%
3)
6
%
(187
4
706
%
4
% % % %
Hataj utc a 1
540
16/a
18
53
53
534
(554)
20 526
533
547
528
527/1
5. VÍZI KÖZMŰVEK FEJLESZTÉSE 1.) IVÓVÍZELLÁTÁS A településen közüzemi vízmű és vízhálózat van kiépítve. A vízellátást öt mélyfúrású kútra telepített vízmű biztosítja. A kutak vize magas vas-mangán tartalmú. Víztermelési technológia: a kutakból búvárszivattyúk emelik ki a vizet és nyomják a vas- mangántalanító szűrőkön keresztül a térszíni tárolókba. A tárolókból hálózati szivattyúk szívják és nyomják a hálózatba ill. 125 m3-es magas tárolóba. A vízmű telepen 1 db 200 + 1 db 50 m3-es alacsony tároló van megépítve. A víztorony 125 m3-es, 46 m magas. A településen minden utcára kiterjedő vízhálózat van kialakítva körvezetékes formában, néhány helyen van ágvezeték. Tiszacsege közüzemi vízművének mértékadó kapacitása: 2289 m3/d. A vízfogyasztás az 5400 fő lakónépességet, és a 3000 fő üdülőnépességet figyelembe véve: Átlagosan 1110 m3/d Maximálisan 2118 m3/d. A vízigény számítás alapján a vízművet nem szükséges bővíteni, csak a nyitandó utcákban kell nyomóvezetéket kiépíteni. A településközpontban a fejlesztés eredményeképpen mintegy 200 új lakás épül. Ez 500 fő lakónépességet jelent, aminek ivóvízigény növekménye 60 m3/d. Mivel a vízmű jelenlegi mértékadó kapacitása sincs 100 %-ban kiterhelve még nyári csúcsfogyasztás esetén sem, a vízmű kapacitása megfelelő lesz az új lakások belépésével is, bővíteni nem szükséges.
Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
51
' ()* +,-. /,' (0+1, +
2 341 '2
'
5 11+'+
% % % %
%
%
% %
%
% % % % % % %
%
%
%
% % % % %
%
%
%
%
%
% % % % % %
% % % %%
%
% %
%
%
%
% % % %
%
%
%
%
%
%
%
%
%
ðY#
%
%
%
% % % % %
% % % % %
% % % % % %
#Y Y #
# Y
% %
% % % % % % % % % % % % % %
! " # $ %&&
T-6
2.) SZENNYVÍZELVEZETÉS A településen közüzemi szennyvízelvezető és szennyvíztisztítási rendszer van kiépítve, melyet a TISZAKOMMISZ üzemeltet. Csatornázás HDS kisnyomású kényszeráramlású rendszerű. A házi szociális szennyvizeket telkeken belül gravitációsan vezetik rácskosáron keresztül a szennyvízátemelő aknákba, ahonnan szivattyú nyomja kisátmérőjű nyomóvezetéken át az utcai hálózatba. A házi beemelőket körzetesítve, a körzetből a közüzemű hálózati átemelők nyomják a szennyvizet a tisztító telepre. Az utcai csatornahálózat 90 és 110 KPE csőből épültek. A szennyvíztisztító kapacitása: 800 m3/d, bővítése nem szükséges. A városközpontban a meglévő, üzemelő rendszerhez csatlakozva kisnyomású kényszeráramlású szennyvízelvezető rendszert kell kiépíteni.
szintén
Tisztítási technológia: eleven iszapos, totáloxidációs eljárás, a keletkező iszapok stabilizációjával, BIOGEST egymedencés biológiai tisztító műtárgy beépítésével. A szennyvíztisztítási technológia alkalmas a településen keletkező háztartási folyékony hulladék ártalmatlanítására is, így a csatornák elkészültéig a folyékony hulladék ártalmatlanítására is, így a csatornák elkészültéig a folyékony hulladék elhelyezése és ártalmatlanítása megoldott. A telepen szennyvíziszap kezelés nincs, az iszapsilóból kikerülő iszap roncsolt területen talajjavítás céllal kerül elhelyezésre. Mivel a szennyvíztisztítási technológia zárt rendszerű, ezért a 300 m-es védőtávolság lakott területtől megfelelő. A szennyvíztisztító telep a távlati igényeknek is megfelelő, bővítése nem szükséges. A városközpont fejlesztésével a keletkező szennyvíz mennyisége 50 m3/d-vel nő.
Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
52
% % % %
%
%
% % % % % % %
%
%
%
%
# ³
# ³
%
% %
%
% %
% % % % %
% % % % % %
%
% %
%
%
%
%
% % % % % %
% % % %%
%
% %
%
%
%
% % % %
%
%
%
%
%
%
%
% % %
% %
%
I.
V.
% % % % % % % % % % % % % %
% % % % ,)/#0%! 1!$,&$#(" !$,2 $!3 4!,
# S # ³
#$%%&'#!$$ + !$,&$#$!! #$%%&'#!$$ + $* (&+ ,&"!-". #$%%&'#&$#$!() !$,&$#$!! !!" #$%%&'#&$#$!() !$,&$#$!! !!" #$%%&'#&$#$!() $* (&+
T-7
3.) FELSZÍNI VÍZELVEZETÉS: A település belterületi vízelvezető csatornahálózatának kiépítettsége közepes. A centrum csatornázása megfelelő, ugyanakkor a nyugati és keleti településrészein igen hiányos az elvezető rendszer. A belterületi felszíni vízelvezető hálózat 3,3 km. zárt, 4,2 km. nyílt burkolt és 28 km. nyílt földmedrű csatornából áll. A nyugati és keleti településrészen közeli befogadó nincs, ill. nincs kiépítve a befogadóig. A városközpontban a fejlesztendő területen fedett folyókák kiépítése célszerű a burkolt felületeken, amelyek esztétikusan integrálhatók a térburkolatba. Alapelvként a lehulló csapadéknak csak a szükséges hányadát kell elvezetni a burkolt felületekről, az épületek belső tereinek csapadékvizét helyben kell tartani.
Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
53
F=27,82ha
",*./*(0( !1*2341" *.5!)61!*, -* (7)(*"-*, "(
F=6,36ha
()*+, +() (("-* # S
# S
# S
F=12,73ha
F=54,54ha
%
%
%
%
%
%
% % % % % %
% % % %%
%
# S
# S
% %
%
#S
# S
%
%
% % % %
%
% % %
# S # S
%
%
%
% %
%
# S
%
%
# S
%
%
% % % % % % %
# S
% % % %
%
%
# S
%
%
% # S
# S
%
# S
% % #S
%
%
% %
% % % % %
% % % % % %
# S
# S
% % % % % % % % % % % % # S% % # S
F=25,09ha
# S
# S # S
# S
%# & $ ' % % % %" #
$ % % % %
" ´
!
# S
# S
# S
T-5
6. ENERGIA KÖZMŰVEK FEJLESZTÉSE 1.) GÁZELLÁTÁS A település vezetékes gázellátása a Tiszacsege, Egyek, Tiszafüred települések gázellátása keretén belül került megépítésre. Az országos gázellátó rendszer „Északi” gázszállító vezetékéről a bödönháti leágazástól nagynyomású 200 acél vezeték került kiépítésre Egyekig, melyen 5000 m3/h teljesítményű gázátadó állomás épült Tiszacsege részére, míg Egyeken 20.000 m3/h teljesítményű gázátadó Egyek és Tiszafüred részére. A Tiszacsege gázátadó állomás után gázfogadó épült, amely a nagyközép nyomású gázt (8 bar) redukálja középnyomásúra (3 bar). - A település gázigénye: Téli óracsúcs: Nyári óracsúcs:
2976 m3/h 394 m3/h
A településen minden utcára kiterjedően, az üdülőtelepen is megépült a középnyomású gázellátó vezetékrendszer, telkenkénti leágazásokkal, telekhatáron belül ingatlanonként házi nyomásszabályozóval. A városközpontban kismértékű elosztóhálózat fejlesztés szükséges az épülő lakások ellátására. A gázfogadó kapacitása megfelelő, bővítése nem szükséges.
Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
54
$&%!'(%"" )*% +!,*$ %!'- #.*! %& /% 0"1#"%!$/%& $") !"## $ %
%
%
% % % % % % %
%
%
% %
%
%
%
% % % % % %
% % % %%
%
% % % % % % % % % % % % % %
% %
%
% % % %
%
%
%
%
%
%
%
%
%
% % %
% %
% % % %
%
%
%
% %
%
%
%
%
%
% % % % %
% % % % % % %
% % % %
T-8
2.) ELEKTROMOS ENERGIA ELLÁTÁS Előzmény Jelen tervdokumentáció Tiszacsege városközpont fejlesztését tartalmazza. A tervezési területet az Óvoda-Fő-Templom-Tompa-Rákóczi-Iskola utcák határolják. A rendezési terv szerint az érintett területen 200 db lakás építésére kerül sor sorházas kivitelben Fsz+1em+ttér beépítéssel, gázfűtéssel. A földszinten üzletek lesznek kialakítva, ezen felül az áruház és egészségház bővítését is tartalmazza a terv. Elektromos energia igény: Tervezett lakásszám 200 db, többletigény 200-10% meglévő=180 db. 180x6,6x0,22=261 kW üzletek becsült igénye 30x5 =150 kW áruház bővítés 25 kW egészségház bővítés 25 kW összesen: 451 kW Energia ellátás: Az előző energia igény kielégítését a meglévő 35624 sz. trafó állomás gépcserével, illetve a Templom utcán létesítendő új, OTR 22/400 típusú tervezett trafó tudja biztosítani. A tervezett új trafó állomást a Templom utca Sétány utca sarkára tervezzük a Tompa utcai 22 kV-os hálózatról leágaztatva. 0,4 kV-os hálózat A sorházas beépítés és a sétáló és üzlet utca kialakítás miatt a 0,4 kV-os elosztó hálózatot földkábel vezetékkel tervezzük. A tervezett vezeték keresztmetszete min. 150 mm2. A szükséges kábelszekrények helyét a kiviteli tervek készítésekor kell meghatározni. A hálózat kialakításakor biztosítani kell a transzformátor körzetek egymással való összekötését. Épületek csatlakozása az utcafronton elhelyezett biztosító szekrényeken keresztül történik felfűzött rendszerben, kétirányú csatlakozási lehetőséggel. Közvilágítás A Templom utca, Óvoda utca, Tompa utca közvilágítása a jelenlegi állapotában megmarad. Ahol a 0,4 kV-os hálózat földkábel szereléssel van tervezve, ott a közvilágítást kandeláberekkel és földkábel szereléssel tervezzük. A fórum környékén és a parti sétányok mentén 4-5 m fénypontmagasságú oszlopokon elhelyezett lámpatestek biztosítják a közvilágítást. A tervezett közvilágítási kábel 4x50 mm2 keresztmetszetű. A tervezett fényforrások energiatakarékos izzókkal szerelendők. A Fő utca É-i oldalán a közvilágítás az érintett szakaszon meglévő rendszerében megmarad. A kijelölt gyalogátkelőhelyeken a veszélyhelyzetre kiemelt világítással is figyelmeztetni kell.
Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
55
% % % %
% % % % % % %
%
%
%
T T T T
%
%
%
% %
%
%
# S
# % % % % % %
T T TT T
# S
% %
T
T
T
% % % % %
T
T
T
T
T
T
%
%
%
% % % % %
# %S
%
%
# S
% %
%
% % % %
%
% % %
% %
TT T T T
%
%
%
%
%
%
%
% % % %%
# S
%
T
#
% %
T
%
%
# S
% % % % % % % % % % % % % %
% % % % 56!"+3#7!/) 8)(6'(#*"9 )(6:4(); <$)56$
# # S
T T T
"#4!7 544!,5" )(6'(#()) "#4!7 544!,5" ,(-4*'0 !" "#$%$&'(#()*+ )(6'(#()) !" "#$%$&'(#()*+ ,(-4*'0 1+!" 4*-+5%(4 ,(-4*'0 1+!" 234&+5%(4 )(6'(#()) !" "#$%$&'(#()*+ ,(-"#./0
# S
T-9
7. HÍRKÖZLŐ HÁLÓZAT FEJLESZTÉSE Telefonhálózat A Fő utca D-i oldalán és a Kossuth utca Ny-i oldalán a telefon gerinchálózat földben alépítményben van elhelyezve, de a csatlakozó hálózat egyes szakaszokon oszlopokon elhelyezett légkábel vezetékkel van kiépítve. A sorházas beépítés miatt ezen hálózatokat földkábeles szerelésűre kell átalakítani. A tervezett lakásszám 200 db. A földszinti üzletek darabszáma a kiviteli tervek készítésekor az akkor kialakult igények szerint határozható meg. A csatlakozó hálózatot ennek figyelembe vételével lehet méretezni. Kábel TV hálózat A városban jelenleg két rendszer üzemel. A Fő utca D-i oldalán és a Kossuth utca Ny-i oldalán lévő légkábeles hálózatot földkábelesre kell átépíteni. A tervezett sorházas beépítés lehetővé teszi, hogy a tervezett épületek padlásterében is kialakítható az új hálózat. Ez a kiviteli tervek készítésekor megvizsgálandó.
Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
56
A 2008. ÉVI MÓDOSÍTÁS FELSŐBBSZINTŰ TERVEKKEL VALÓ ÖSSZHANGJÁNAK BIZTOSÍTÁSA E kérdéskör elemzése -tekintettel arra, hogy a tervmódosítás kizárólag a városközpontot érinti- nem lenne indokolt. Azonban a teljesség kedvéért az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) szóló törvény főbb elemei alapján bemutatjuk a település érintettségét. A területet nem érinti: „kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete” nem esik felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjtő terület övezetére nem „komplex táj-rehabilitációt igénylő terület övezete” felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjtő területének övezete Érinti: -
az „országos ökológiai hálózat övezete” „kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezete” a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny terület a „kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület” övezete az európai szintű Natura 2000 hálózat területei
Az OTrt nemrégiben elfogadott módosítása a 3315 sz országos mellékút országos főúttá történő felfejlesztését irányozza elő. A belterületet érintő új nyomvonal szakasz megegyezik a településszerkezeti tervben meghatározott nyomvonallal, bele számítva ebbe a városközpont elkerülését is célzó új nyomvonalszakasz kijelölését is. A tervezett főútfejlesztést a külterületi részen új nyomvonal kiépítésével irányozza az OTrT megvalósítani, de a Megyei TrT programja a jelenlegi nyomvonal fejlesztését javasolja, legalábbis Tiszacsege vonatkozásában. Az OTrT ezen túlmenően jelentős méretű új erdőgazdálkodási területet jelöl ki az igazgatási terület északi részén, továbbá árvízi vésztározó területe is kijelölésre került. Ezen fejlesztéseket a Megyei TrT is tartalmazza. A város külterületét is érintő legközelebbi rendezési tervmódosítás során az egyezőség okán is szükséges Települészerkezeti és Szabályozási tervi módosítások is meg fogna történni.
Tiszacsege városközpont – Szabályozási és fejlesztési terv
57