TISZA KÁLMÁN SZAKKÉPZŐ ISKOLA

TISZA KÁLMÁN SZAKKÉPZŐ ISKOLA

Békés – Dévaványa – Orosháza

5900 Orosháza, Kossuth tér 1.

Szervezeti és működési szabályzat

Tartalomjegyzék 1.1. A szervezeti és működési szabályzat létrehozása ...............................................................................8 1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása és nyilvánossága ...............................9 1.3. A szervezeti és működési szabályzat hatálya .......................................................................................9 2.1. Az intézmény jogállása ..........................................................................................................................9 2.2. Az intézmény jellemzői .........................................................................................................................9 Az intézmény működését támogató alapítványok: ...................................................................................12 2.3. Az intézményi gazdálkodás rendje .....................................................................................................13 3.1. Az intézmény szervezeti felépítése ....................................................................................................13 3.1.1. Gimnáziumi intézményegység .........................................................................................................15 3.1.2. Szakközépiskolai intézményegység .................................................................................................15 3.1.3. Szakiskolai intézményegység ...........................................................................................................15 3.1.4. Kollégiumi intézményegység ...........................................................................................................15 Középiskolai Kollégiumok napirendje ........................................................................................................17 Gyógypedagógiai Kollégium napirendje: ...................................................................................................18 Pedagógiai szakszolgálat ............................................................................................................................20 Pedagógiai szakmai szolgáltatás ................................................................................................................20 3.1.6. Felnőttképzés ...................................................................................................................................20 Az intézmény képzéseinek célcsoportja: ...................................................................................................20 Az oktatás számára rendelkezésre álló helyiségek adatai ........................................................................21 A képzési program szerkezete .................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. A humánerőforrás és az eszközellátottság ................................................................................................22 3.2. Az intézmény vezetési szerkezete ......................................................................................................23 3.3. Az intézmény vezetője, közvetlen munkatársai, a vezetők közötti feladatmegosztás .....................23 Az intézmény vezetősége ..........................................................................................................................25 3.4. A vezetői helyettesítés rendje ............................................................................................................26 3.5. A vezetők és a szervezeti egységek kapcsolattartása ........................................................................26 4.1. Az intézmény nyitva tartása ...............................................................................................................27 4.2. Az intézmény vezetőinek munkarendje .............................................................................................28 4.3. A pedagógusok munkarendje .............................................................................................................28 4.4. A nem pedagógus dolgozók munkarendje .........................................................................................29 4.5. Tanítási órák és óraközi szünetek rendje ...........................................................................................30 4.6. Tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások rendje .................................................................................31 4.7. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje.............................................................................33

4.8. A létesítmények használati rendje .....................................................................................................36 4.9. Az intézményi védő-óvó előírások. A dohányzással kapcsolatos előírások.......................................38 4.10. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ..................................................................40 4.11. A mindennapos testnevelés és a sportköri foglalkozások ...............................................................40 4.12. Teendők rendkívüli események alkalmával .....................................................................................42 5.1.Az intézmény alapdokumentumai .......................................................................................................43 Házirend .....................................................................................................................................................44 5.2. Az intézmény egyéb dokumentumai ..................................................................................................44 Tantárgyfelosztás .......................................................................................................................................45 5.3. Az intézményi dokumentumok kötelező nyilvánossága ....................................................................46 5.4. A tanulói tankönyvtámogatás és ellátás rendje .................................................................................47 5.5. Az intézmény tanügyi rendszere ........................................................................................................48 5.6 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje .........................49 6.1. Az intézmény nevelőtestülete ............................................................................................................51 6.2. A munkaközösségek, munkacsoportok ..............................................................................................53 6.3. A munkavállalói közösség ...................................................................................................................55 6.4. A szülői munkaközösség .....................................................................................................................55 6.5. Az Intézményi Tanács…………………………………………………………………………………………………………………….3 6.6. A diákönkormányzat ...........................................................................................................................56 6.7. A szülők, tanulók tájékoztatási rendszere ..........................................................................................58 6.8. A külső kapcsolatok rendszere ...........................................................................................................59 Az iskola-egészségügyi ellátással való kapcsolattartás .............................................................................60 A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás .....................................................................................61 Kapcsolattartás a gyakorlati képzésben részt vevő partnerekkel .............................................................62 A gyakorlati képzés megszervezésének külső helyszínei: .........................................................................62 7.1. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ..............................................................................................63 7.2. A tanuló által készített dologért járó díjazás szabályai ......................................................................65 7.3. A szülő, gondviselő tájékoztatása, értesítése ....................................................................................66 7.4. A fegyelmi eljárás és az azt megelőző egyeztető eljárás szabályozása .............................................66 7.4.1.A fegyelmi egyeztető eljárás.............................................................................................................66 7.4.2. A fegyelmi eljárás .............................................................................................................................68 7.4.3.Károkozás, kártérítési felelősség ......................................................................................................70 8.1.Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei ........................................................71 8.2. Az intézmény egyéb rendezvényei .....................................................................................................71

8.3. A hagyományápolás külső megjelenési formái ..................................................................................72 1. Általános rendelkezések ........................................................................................................................74 1.1 Adatkezelési szabályzatunk jogszabályi alapja és célja .......................................................................74 Az adatkezelési szabályzat legfontosabb céljai: ........................................................................................75 1.2 Az adatkezelési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése ..................................................75 1.3 Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya ......................................................................76 2.1. Az munkavállalók nyilvántartott és kezelt adatai ..............................................................................76 2.2 A tanulók nyilvántartott és kezelt adatai ............................................................................................77 3.1 A pedagógusok adatainak továbbítása ................................................................................................78 3.2 A tanulók adatainak továbbítása .........................................................................................................78 A tanulók adatai továbbíthatók: ................................................................................................................78 Az intézményvezető-helyettes, intézményegység-vezetők feladatai az adatkezelésben: .......................79 A tanügyi ügyintézők, osztályfőnökök, érettségi és szakmai vizsgabizottság jegyzője: ...........................79 Munkavédelmi felelős feladatai az adatkezelésben: ................................................................................80 Az iskolai weblap szerkesztéséért felelős TiszaMédia munkacsoport vezetője: ......................................80 5.1 Az adatkezelés általános módszerei ....................................................................................................80 5.2 Az munkavállalók személyi iratainak vezetése ....................................................................................80 5.2.1 Személyi iratok ..................................................................................................................................80 A személyi iratok köre az alábbi: ...............................................................................................................80 5.2.2 A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja: ........................81 5.2.3 A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak: .........................................81 5.2.4 A személyi iratok védelme ................................................................................................................81 5.2.5 A személyi anyag vezetése és tárolása .............................................................................................81 5.3 A tanulók személyi adatainak vezetése ...............................................................................................82 5.3.1 A tanulók személyi adatainak védelme ............................................................................................82 5.3.2 A tanulók személyi adatainak vezetése és tárolása .........................................................................82 5.3.2.1 Az összesített tanulói nyilvántartás ...............................................................................................83 5.4 A szolgálati titok védelmével kapcsolatos rendelkezések ..................................................................84 5.5 Az adatnyilvántartásban érintett munkavállalók, tanulók és szülők jogai és érvényesítésük rendje84 5.5.1 Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintett adatainak módosítására .....................................84 5.5.2 Az érintett személyek tiltakozási joga ..............................................................................................84 5.5.3 A bírósági jogérvényesítés lehetősége .............................................................................................85 Jelen adatkezelési szabályzat az intézmény szervezeti és működési szabályzatának melléklete. ..........86 1. A könyvtárra vonatkozó adatok.............................................................................................................87

Ennek megfelelően könyvtár alapfeladatai, célja: ....................................................................................88 Szakmai feladatai: ......................................................................................................................................88 Kiegészítő feladatok: ..................................................................................................................................89 Könyvtárból kihelyezett letétek .................................................................................................................90 A vásárlás történhet: ..................................................................................................................................91 Az iskolai könyvtár gyarapítási gyakorlatának legfontosabb tájékozódási segédletei: ............................91 A végleges nyilvántartás formái: ...............................................................................................................92 A kivonás nyilvántartásai ...........................................................................................................................94 Az állomány jogi védelme ..........................................................................................................................95 Az állomány fizikai védelme .......................................................................................................................96 Az állomány ellenőrzése ............................................................................................................................96 A leltározás folyamata: ..............................................................................................................................97 Az állományellenőrzés lebonyolítása ........................................................................................................97 Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők ...........................................................................99 Pedagógiai célok.........................................................................................................................................99 A könyvtári állomány alakításának alapelvei.............................................................................................99 A dokumentumok kiválasztásának elvei: ............................................................................................... 100 Gyűjtőköri leírás ...................................................................................................................................... 100 Nyomtatott anyagok ............................................................................................................................... 100 Audiovizuális és multimédiás ismerethordozók ..................................................................................... 101 A főgyűjtő-kör részletezése az Egyetemes Tizedes Osztályozás alapján ............................................... 101 Mellék-gyűjtőkörök ................................................................................................................................. 102 A gyűjtés szintje és mélysége, földrajzi, nyelvi és időhatárai ................................................................ 102 I.

számú melléklet: Állomány feltárási, katalógus-szerkesztési szabályzat ..................................... 102

A könyvtári állomány feltárása ............................................................................................................... 102 A dokumentum leírás szabályai .............................................................................................................. 102 Az iskolai könyvtár katalógusai ............................................................................................................... 103 A könyvtár használóinak köre ................................................................................................................. 104 A könyvtár alapszolgáltatásai ................................................................................................................. 105 A szolgáltatások igénybevétele............................................................................................................... 105 A nyitvatartási és kölcsönzési idő ........................................................................................................... 105 A csoportos használat lehetőségei ......................................................................................................... 105 Kölcsönzés ............................................................................................................................................... 105 Helyben használat ................................................................................................................................... 106

Letéti állomány ........................................................................................................................................ 106 A könyvtári szolgáltatások nyilvántartásai a következők: ...................................................................... 106 Könyvtárvezető ....................................................................................................................................... 106 Gyűjteményszervezés, feltárás, állományvédelem ................................................................................ 110 Olvasószolgálat, tájékoztatás.................................................................................................................. 110 Egyéb tevékenység .................................................................................................................................. 111 A fegyelmi eljárás általános szabályai .................................................................................................... 114 A fegyelmi egyeztető eljárás ................................................................................................................... 116 A fegyelmi tárgyalás ................................................................................................................................ 118 Károkozás, kártérítési felelősség ............................................................................................................ 120 1 .Az osztályozó vizsga ............................................................................................................................ 123 2. Különbözeti vizsga ............................................................................................................................... 124 3. Pótló vizsga .......................................................................................................................................... 124 4. Javítóvizsga .......................................................................................................................................... 124

1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat létrehozása A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe. Megalkotására a 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről a 25.§-ban ad az intézmény számára törvényi felhatalmazást. Az SZMSZ a kialakított célrendszerek, tevékenységi csoportok és folyamatok összehangolt működését, kapcsolati rendszerét tartalmazza. Az SZMSZ jogszabályi hátterét az alábbi rendelkezések biztosítják: -

2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

-

20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

-

368/2011.(XII.31.) Kormányrendelet az államháztartási törvény végrehajtásáról

-

2001.évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről

-

17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

-

229/2012.(VIII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról

-

26/1997.(IX.3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról

-

138/1992.(X.8.) Kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló 1992.évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben

-

32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve

-

59/2013. (VIII. 9) EMMI rendelet a kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról

-

326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról

-

363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról

Az intézmény – törvényi kötelezettségének eleget téve – felülvizsgálja, hogy a szervezeti és működési szabályzata az érvényes törvényességi szabályozásnak megfeleljen.

1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása és nyilvánossága A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény vezetője készíti el a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével, az intézmény nevelőtestülete fogadja el, és a fenntartó hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény oktatási egységeiben a tanulók, a szülők (gondviselők), a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik a feladatellátási helyek vezetői irodájában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. 1.3. A szervezeti és működési szabályzat hatálya Az SZMSZ és a mellékleteit képező szabályok, utasítások betartása kötelező érvényű az intézmény minden munkavállalójára, tanulójára – ide értve a felnőttoktatásban, felnőttképzésben résztvevőket is. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül valamennyi előző SZMSZ.

2. Az intézmény feladat ellátási rendszere 2.1. Az intézmény jogállása Az intézmény köznevelési, közoktatási, szakképzési, felnőttoktatási, felnőttképzési és közszolgáltatási feladatokat ellátó költségvetési szerv. Az intézmény típusa: közös igazgatású köznevelési intézmény Az intézmény önálló jogi személyiség, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott intézményvezető látja el. Alapító szerve: Emberi Erőforrások Minisztériuma (1054 Budapest, Akadémia u. 3.) Fenntartó szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (1051 Budapest, Nádor u. 32.) Szervezeti egység kód: 033028 2.2. Az intézmény jellemzői Neve: Békés Megyei Tisza Kálmán Szakképző Iskola, Gimnázium, Speciális Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium Rövid neve: Tisza Kálmán Szakképző Iskola OM azonosító: 028390 Létrehozásáról rendelkező jogszabály (határozat): Az emberi erőforrások minisztere 37/2013. (X. 4.) EMMI utasítása a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 22/2013. (VII. 5.) EMMI utasítás módosításáról

Az intézmény ellátandó és a szakfeladat szerint besorolt alaptevékenységei: 310000 Bútorgyártás 370000 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése 430000 Speciális szaképítés 552001 Üdülői szálláshely-szolgáltatás 559011 Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára 562100 Rendezvényi étkeztetés 562920 Egyéb vendéglátás 680001 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 680002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852014 Általános iskolai felnőttoktatás (1-4. évfolyam) 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 852024 Általános iskolai felnőttoktatás (5-8. évfolyam) 853111 Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam) 853112 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása (9-12/13. évfolyam) 853114 Gimnáziumi felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) 853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) 853122 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) 853124 Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) 853131 Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam)

853132 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam) 853134 Nappali rendszerű szakiskolai felzárkóztató oktatás (9-10. évfolyam) 853135 Szakiskolai felnőttoktatás (9-10. évfolyam) 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853212 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 853222 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon 853224 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás 853231 Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon 853232 Sajátos nevelési igényű tanulók emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatása a szakképzési évfolyamokon 853234 Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés 854213 Felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító egyéb képzés 855912 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 855915 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése 855918 Sajátos nevelési igényű szakközépiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése 855921 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése 855922 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók kollégi umi, externátusi nevelése 855931 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás 855932 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 855933 Foglalkoztatást elősegítő képzések 855934 Megváltozott munkaképességűek rehabilitációs képzése

855935 Szakmai továbbképzések 855937 M.n.s. egyéb felnőttoktatás 856011 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység 856013 Fejlesztő felkészítés 856020 Pedagógiai szakmai szolgáltatások 856091 Szakképzési és felnőttképzési támogatások 856092 Munkaerő-piaci felnőttképzéshez kapcsolódó szakmai szolgáltatások 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 890505 Helyi közösségi tér biztosítása, működtetése 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 931205 Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport-tevékenysége és támogatása 931901 Sportszövetségek és szabályozó testületek működésének támogatása Az intézmény működését támogató alapítványok: FARKAS GYULA OKTATÁSI ALAPÍTVÁNY Adószám:

18375729-1-04 TÚRÉR PARTJA ALAPÍTVÁNY

Adószám:

18379204-1-04 ARANYKOSÁR A GYERMEKEKÉRT ALAPÍTVÁNY

Adószám:

18375729-1-04 HIÁTUS ALAPÍTVÁNY

Adószám:

19059961-1-04 MŰKÖDŐ MEZGÉ ALAPÍTVÁNY

Adószám:

18383104 NÉMETH IMRE ALAPÍTVÁNY

Adószám:

18377329-1-04

ALAPÍTVÁNY A GYORSÍRÁSÉRT ÉS A GÉPÍRÁSÉRT OROSHÁZA Adószám:

18374041-1-04

Az iskola által használt bélyegzők felirata: Békés Megyei Tisza Kálmán Szakképző Iskola, Gimnázium, Speciális Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium 5900 Orosháza, Kossuth tér 1. Az iskolai bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: Az intézményvezető, intézményvezető-helyettes minden ügyben, a megbízott gazdasági vezető,az intézményegység-vezetők, az intézményegység-vezetőhelyettesek, a felnőttképzési szervező, a műszaki vezető, az adminisztrátorok a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnökök, valamint az érettségi és szakmai vizsgabizottságok jegyzői az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítő iratba való beírásakor. 2.3. Az intézményi gazdálkodás rendje Az intézmény nem önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Minden gazdálkodási tevékenység a fenntartó engedélyével történik. Az intézmény naptári évekre összeállított központi költségvetés alapján működik. Az intézmény vállalkozási feladatot nem végezhet. Az intézmény az alábbi bevételi forrásokkal járul hozzá a központi költségvetéshez: -

oktatáshoz kapcsolódó és kiegészítő tevékenység (mezőgazdasági, gépi szolgáltatások, faipari, festő, mázoló, tapétázó, fodrász, egyéb)

-

tanműhelyekben, tangazdaságban előállított termékek értékesítése

-

autósiskolai bevételek

-

felnőttképzési bevételek

Az iskola a rendelkezésére álló anyagi eszközökkel az elfogadott költségvetésben, az államháztartási törvényben, valamint annak végrehajtási rendeleteiben foglaltak szerint gazdálkodik. Az állami támogatás felhasználásának módját az illetékes igazgatási és szakmai irányító hatóságok ellenőrzik. Rendkívüli támogatások elfogadásáról a fenntartó jóváhagyása alapján az intézményvezető dönt. Elfogadott céltámogatás (pl. alapítványi támogatás) kizárólag a meghatározott célra fordítható.

3. Az intézmény szervezeti felépítése 3.1. Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény földrajzi adottságai alapján négy településen működik. Székhelye Orosházán van, emellett az oktatási feladatokat Békésen, Dévaványán és Tarhoson látjuk el. Az intézmény felépítésében egymással szorosan együttműködő szervezeti egységek dolgoznak a célok megvalósítása érdekében. Feladat ellátási szempontból gazdasági és oktatási feladat- ellátási helyek működnek,

oktatási funkciók szempontjából pedig ezek az oktatási feladat-ellátási helyek – mint földrajzilag meghatározott egységek - intézményegységekké szerveződnek. Gazdasági csoport A gazdasági csoport a munkáját a fenntartó pénzügyi osztályának iránymutatása alapján végzi. A gazdasági csoportban történik az analitikák, a pályázati analitikák kezelése, a tangazdaság, tanműhelyek, stb. pénzügyi elszámolásainak nyilvántartása. A gazdasági csoport gondoskodik az intézmény működéséhez szükséges eszköz- és anyagellátás megszervezéséről, lebonyolításáról, kapcsolatot tart az intézmény vezetésével, a fenntartóval, az iskolát támogató szervezetekkel, az állami és költségvetési hivatalokkal, társintézményekkel. Oktatási feladat-ellátási helyek -

Orosházi feladat-ellátási hely

-

Gyógypedagógiai feladat-ellátási hely

-

Békési feladat-ellátási hely

-

Dévaványai feladat-ellátási hely

Egy oktatási feladat-ellátási hely többféle oktatási funkciót lát el, ezért az azonos funkciókat a szervezési, az irányítási, a statisztikai és az ellenőrzési szempontok figyelembe vételével intézményegységekbe szervezzük. Az intézményegységek feladata az életkori sajátosságok és az egyéni képezhetőség figyelembevételével az intézményi nevelés, az ismeretek bővítése, a jó tanulmányi előmenetel elősegítése. Fontos kívánalom az oktatási területek közötti összhang fenntartása, a fokozatosság és az egymásra épülés biztosítása a követelmény rendszerekben. Fő feladatunknak a szakképzést tekintjük, hiszen a mai világban felbecsülhetetlen értéke van a minőségi szaktudásnak. Érettségit adó képzéseink gimnáziumi és szakközépiskolai tagozaton is folynak. Lehetőséget adunk az érettségire épülő képzéseinkben, illetve a felnőttképzésben való részvételre is. A gyógypedagógiai oktatásunk esélyt teremt a hátrányokkal küzdő tanulók számára. Az iskola sokszínűsége lehetővé teszi, hogy minden tanuló megtalálja a számára megfelelő képzést. Összesen felvehető gyermek- és tanulólétszám: 2782 fő Óvodai nevelés: 24 fő Általános iskola: 120 fő Gimnázium és szakközépiskola (9-12. évfolyam): 1100 fő Szakiskola és szakképző évfolyamok: 1388 Előkészítő, speciális és készségfejlesztő speciális szakiskola (9-13. évfolyam): 150 fő Kollégium, diákotthon: 343 fő

Dolgozói létszám a fenntartó által jóváhagyott, tárgyévi költségvetési rendeletben meghatározott létszám. A fentiek alapján intézményünk nevelő-oktató munkája gimnáziumi intézményegységben, szakképzési intézményegységben, kollégiumi intézményegységben és gyógypedagógiai intézményegységben folyik. Az intézményegységek élén az intézményegység-vezetők állnak. Az oktatási egységekben az intézményegység-vezetők munkáját intézményegység-vezető helyettesek segítik. Az intézményegységek munkáját az oktatás-képzés terén kiegészíti a felnőttképzés, amely élén a felnőttképzési szervező áll. 3.1.1. Gimnáziumi intézményegység A gimnáziumi intézményegység a nappali tagozatos munkarend szerint a békési és dévaványai feladat-ellátási helyek gimnáziumi osztályainak, az orosházi feladat-ellátási helyek felnőttoktatását, azaz a felnőttek középiskolája osztályainak oktató-nevelő munkáját fogja össze. Az intézményegységre vonatkozó szabályozás megegyezik az általános szabályozással. 3.1.2. Szakközépiskolai intézményegység A szakközépiskolai intézményegységet az orosházi, a békési és a dévaványai feladat-ellátási helyek szakközépiskolai osztályai és szakképzési évfolyamai alkotják. 3.1.3. Szakiskolai intézményegység A szakiskolai intézményegységet az orosházi, a békési és a dévaványai feladat-ellátási helyek szakiskolai osztályai, szakképzési évfolyamai, valamint a gyógypedagógiai feladat-ellátási hely speciális és készségfejlesztő speciális, valamint felzárkóztató szakiskolai osztályai alkotják. 3.1.4. Kollégiumi intézményegység A kollégiumi intézményegységben az orosházi, a békési, a dévaványai és a gyógypedagógiai feladat-ellátási helyek kollégiumi csoportjainak irányítása, szervezése, ellenőrzése kerül ellátásra. A kollégiumi intézményegységre speciálisan vonatkozó szabályozás kialakításáért és betartásáért a kollégiumi intézményegység-vezető felelős. Munkáját a kollégiumi munkaközösség vezetője segíti. A kollégiumi nevelőtestületi értekezletek és megbeszélések biztosítják az egységes eljárások működésének rendszerét. A kollégiumrészek lakóközösségenként csak azonos nemű kollégisták részére biztosítják a lakhatási feltételeket, a kollégiumi élet egyéb tevékenységeire vegyes összetételű csoportok szervezhetők. A felvett kollégistákból szervezett csoportok átlaglétszáma: 25-27 fő. Az intézményegység munkarendjének alapjait a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjáról szóló 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet határozza meg. A tanulóink szempontjából tartott foglalkozás lehet a következő tanítási napra tanulás - legalább heti 14 óra kötelező foglalkozás, és egyéb foglalkozás – legalább heti 10 óra – nem kötelező foglalkozás, amely tartalmában lehet személyiségfejlesztés, egyéni foglalkozás, ügyelet, stb.

Csak csoportban szervezhetők nem kötelező foglalkozások 5-25 fős csoportok számára. Ezek a foglalkozások nem zavarhatják a kötelező foglalkozások rendjét. A vezetésükre felkérhető nevelőtanár, szaktanár és - a kollégiumi intézményegység-vezető engedélyével - külső szakember is. Ha a diákok kötelező foglalkozásokon kívüli elfoglaltságai a kötelező csendes tanulási időre esnek, a csoportvezető nevelőtanár dönt a foglalkozáson való részvétel engedélyezéséről. A nem kötelező foglalkozások, rendezvények naponta legfeljebb 21,30-ig tarthatnak. Indokolt esetben a nevelőtestület ettől eltérő időpontot is engedélyezhet. A kollégiumi foglalkozásokról távolmaradó kollégista köteles a foglalkozásvezetőnél igazolni távollétét orvosi-, szülői igazolással és nevelőtanári engedéllyel. A kollégista számára előzetes távolmaradási vagy távozási engedélyt a szülő írásban kérhet. Az igazolatlan mulasztások okainak felderítése és az eljárás megindítására javaslattétel a csoportvezető nevelőtanár feladata. Kollégiumon kívüli nem iskolai rendszeres foglalkozásokon való részvételre csak a szülő engedélyezésével járulunk hozzá. A kollégisták kezdeményezéseire alakult közösségek működéséhez ki kell kérni a kollégiumi intézményegység-vezető egyetértését. A kollégisták napi életének irányításában jelentős szerepet tölt be az önkiszolgáló rendszer. Foglalkozási rendet félévre készítünk, legfeljebb 4 hétre ismétlődő beosztott rend szerint. Az intézményi szülői értekezletek idején a kollégium nevelőtanárai kötelesek tájékoztatást adni az érdeklődő szülők számára. Valamennyi egyéb esetben a kapcsolattartás írásban vagy telefonon történik a szülőkkel. A kollégium pedagógusainak munkáját bármikor ellenőrizheti az intézményvezető, az intézményvezető-helyettes, az intézményegység-vezetők és helyetteseik. Kollégiumi felvétel esetén a figyelembe vett szempontok: -

Tömegközlekedés nélküli szórványtelepülésen lakik.

-

Bejárása tömegközlekedési eszközön átszállás nélkül nem oldható meg vagy a 30 percet meghaladja.

-

Családja szociális helyzete indokolttá teszi.

-

Kimagasló vagy képességeinek megfelelő a tanulmányi eredménye.

-

Helyi lakos gyermeke is lehet kollégista, ha a gyermek, tanuló személyiségfejlődése, szociális helyzete indokolja és osztályfőnöke írásban kezdeményezi kollégiumi elhelyezését.

A kollégisták legalább az iskolai tanévkezdést megelőző napon költöznek be és ott tartózkodnak az elméleti és gyakorlati foglalkozások időtartama alatt. 

Hétvégi bennmaradás esetén folyamatos a munkarend.



Hétvégi (szüneti) hazautazás esetén az utolsó tanítási napon 16.00 óráig hagyják el a kollégisták az intézményt.

A kollégium a hét első tanítási napja előtti napon a közlekedési lehetőségek figyelembe vételével nyit és általában 16.00-tól 21.00 óráig, illetve hétfőn reggel 7.30 óráig nevelőtanár fogadja a viszszaérkezőket. Akadályoztatás esetén a beérkezési határidőig a kollégista vagy szülője értesíteni köteles az ügyeletes nevelőtanárt. Vagyonvédelem miatt az üresen hagyott szobákat, helyiségeket zárni kell. A nyári gyakorlati ügyelet és tanítási szünet rendjét az intézményvezető tanévenként határozza meg. Középiskolai Kollégiumok napirendje Folyamatos ébresztő

6.00-tól 6.00-tól 7.00-ig

Reggeli Tisztálkodás, takarítás, diákfelelősi teendők elvégzése.

6.00-tól 7.00-ig

Szobaparancsnokok beszámoltatása, betegség, orvosi vizsgálatra jelentkezés.

6.30-tól 7.00-ig

Szobarend ellenőrzése

7.00-től

Folyamatosan iskolába indulás

7.30-tól 9.00-ig

Éjszakás nevelő ellenőrzi a kollégiumban maradókat. Tájékoztatja a portai szolgálatot.

9.00-től 13.00-ig

Portai szolgálat folyamatos felügyelete az orvostól, iskolából visszatérő, beérkező diákokra.

12.00-tól 15.00-ig

Ebéd Főügyeletes tájékozódik a portán, ügyeleti naplóból.

13.00-tól 13.00-tól 15.45-ig

Számítástechnika-terem nyitása, közösségi játékok kiadása. Szabad kimenő. (Csak bejelentési kötelezettsége van a diákoknak.) Felkészülés a szilenciumra, létszám ellenőrzés, nyilvántartás.

15.45-től 16.00-ig

A tanulók kötelesek szilenciumos termekben a csoportvezetőknél önként, és tanulásra kész állapotban, felszereléssel jelentkezni. Első szilencium.

16.00-tól 17.15-ig

Eredmények bejelentése, problémák, rendkívüli korrepetálási igény, kimenő kérés. Szobaszilenciumosok távoznak, folyamatos tanulás, segítségkérés, írásbelik bemutatása.

17.15-től 17.30-ig

Szilenciumi szünet.

17.30-tól 18.15-ig

Második szilencium. Szóbeli tananyag felmondása, pótszilenciumosok kiválasztása.

18.15-től 19.15-ig

Vacsora.

18.30-tól 21.20-ig

Vendégfogadás az arra kijelölt helyen.

19.00-től 20.00-ig

Pótszilenciumok.

19.00-től 20.00-ig

Szabad kimenő. (Csak bejelentési kötelezettsége van a diákoknak.) Diákkörök, sportfoglalkozások.

19.00-tól 21.00-ig

20.00-tól 21.30-ig

21.30-től 22.00-ig

22.00

Rendezvényterveknek megfelelően vetélkedők, versenyek, felkészülés, könyvtári foglakozások. Tévézés, közösségi játékok, konditerem, stb. Jutalom kimenő. (A csoportvezető írásos engedélyével. ) Éjszakás nevelő szolgálat átvétele. Tisztálkodás, szobarend-, létszámellenőrzés. Minden tanuló a saját szobájában köteles tartózkodni. Mozgás csak az éjszakás nevelő engedélyével lehetséges. Villanyoltás. (Éjjeli lámpa csak tanulásra vehető igénybe.) Elektronikai eszközök (TV, laptop, notbook, mobiltelefon, stb.) használata csak éjszakás nevelő engedélyével történhet! Rosszullétet, rendkívüli eseményt jelenteni kell, segítséget kérni az éjszakai felügyeletet ellátó nevelőtől lehet!

Gyógypedagógiai Kollégium napirendje: Ébresztő: Reggeli: Indulás az iskolába: Iskolai tanórák: Ebéd: Délutáni tanulmányi munka: Fürdés, esti teendők: Kötött és kötetlen szabadidős tevékenység: Villanyoltás kicsiknek: nagyoknak:

6.30 7.00-7.30 7.30-7.40 8.00-13.30 (szakképző évfolyamon 7.05-től) 12.00-14.00 14.00-16.30 18.00-20.00 17.30-21.00 20.00 21.30

A kollégiumban a lakhatás ingyenes, térítési díjat fizetni az étkezés igénybevételéért kell az étkezést szolgáltató részére. A szülő a kollégiumi felvételi kérelem beadásával kötelezettséget vállal a kollégiumban az étkezés miatt megállapított térítési díj havonkénti fizetésére. A tanév ideje alatt minden munkanapon orvos áll a megbetegedett kollégisták rendelkezésére. Az orvos rendelési idején kívül a feladat-ellátási helyek orvosi ügyeleteit vehetik igénybe a kollégium lakói. Orvosi ellátáskor az iskolai ellenőrző könyv és TAJ-kártya használata kötelező. A kollégiumi nevelőtanár valamely kollégistát érintő balesetről, hatósági vagy egyéb hivatalos intézkedésről azonnal köteles tájékoztatni a kollégiumi intézményegység-vezetőt. A kollégiumok helyiségeiben, - diákok mindennapi tevékenységét nem zavarva- tanszálloda üzemel, ill. a helyiségeket szálláshely nyújtására hasznosítjuk. A kollégiumhoz nem tartozó külső igénybevevők a helyiségek időszakos átengedéséről megállapodást kötnek az intézményvezetővel, és csak az abban rögzített időtartam alatt tartózkodhatnak az igénybevett épületben. Az igénybevevők a szolgáltatás igénybevétele alatt vagyonvédelmi és kártérítési felelősséggel tartoznak, egyúttal kötelesek betartani a kollégiumi házirendben, munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatban foglalt szabályokat. 3.1.5. Gyógypedagógiai intézményegység A gyógypedagógiai intézményegységhez az óvoda, a tanulásban akadályozottak és az értelmileg akadályozottak általános iskolája speciális és készségfejlesztő speciális szakiskola, valamint az oktatási egységek fejlesztő pedagógiai munkájának irányítása tartozik. Az óvodába az eltérő fejlődési ütemű gyerekeket vesszük fel szakértői vélemény alapján. Kiscsoportos formában történik az ellátásuk, komplex fejlesztésük, logopédiai és konduktív megsegítésük egyéni képességeikhez igazítva. Az általános iskolában - ahol lehetőség van rá - szegregáltan oktatjuk az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos tanulókat, ahol nincs, ott integrálunk. Az integráltan oktatott tanulók ellátása egyéni fejlesztési terv alapján történik. Az osztályok és iskolatípusok között az átjárhatóság mindig biztosítva van. Így a tanulókat egyéni képességeikhez mérten juttatjuk a fejlődésük maximumára. Az általános iskola befejezése után a tanulóknak lehetőségük van, hogy a helyben folytassák középiskolai tanulmányaikat. A megszokott környezetben könnyebben alkalmazkodnak az új tantervi követelményekhez. Az iskolai gyakorló és tanműhelyekben lehetőség van arra, hogy elegendő időt biztosítsunk egy-egy munkafolyamat elsajátításához. Az oktatási egységekben integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók ellátása a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve szabályozására vonatkozó miniszteri rendelet alapján történik. A fejlesztő foglalkozások szervezése a szakértői véleményben előírt módon és óraszámban történik gyógypedagógusok és fejlesztőpedagógusok vezetésével.

Pedagógiai szakszolgálat -

gyógypedagógiai tanácsadás

-

fejlesztő felkészítés

-

logopédiai ellátás

-

utazó gyógypedagógiai szolgáltatás

Pedagógiai szakmai szolgáltatás -

szaktanácsadás

-

a pedagógusok képzéseinek, továbbképzésének, önképzésének segítése

3.1.6. Felnőttképzés Felnőttképzési tevékenységünk tanfolyamai önköltségesek, melyek pénzügyi forrásait két területről biztosítjuk. A lehetőségeket figyelembe véve pályázatokat készítünk, melyek eredménye részben fedezi a tanfolyami költségeket, így a résztvevőknek csak a fennmaradó összegeket kell fizetniük. A nem támogatott tanfolyamok költségeit a tanfolyam résztvevői, illetve azok a vállalkozók fedezik saját szakképzési hozzájárulásuk terhére, melyek a beiskolázásban érdekeltek, amelyek saját dolgozóik továbbképzését így biztosítják. Az intézmény minden oktatási évre képzési tervet készít, melybe meghatározza a legfontosabb célkitűzéseket, amelyek a küldetési nyilatkozatban megtekinthetők.

Az intézmény képzéseinek célcsoportja: Sorszám

Változók

Jellemzők

1.

Békés megye

Közép-, Kelet- és Észak Békés

2.

Településtípus

Kis- és nagyközségek, városok lakói

3.

Felnőttképzésben résztvevők foglalkozása

o Mezőgazdasági és gépipari fő- vagy melléktevékenységgel foglalkozók o

Nem

piacképes

szakmával rendelkezők o Számítógépes szoftverek rutinszerű alkalmazását irodai és ügyviteli munkában alkalmazók 4.

Felnőttképzésben résztvevők kép- Alap és/vagy középfokú, illetve zettsége szakmai középfokú végzettség

5.

Felnőttképzésben részvevők életko18 év felettiek, korhatár nélkül ra

6.

Felnőttképzés típusai

Tanfolyami és OKJ –s képzés

Az oktatás számára rendelkezésre álló helyiségek adatai Sorszám 1.

Változók Elméleti oktatásra használt saját helyiségek száma o Összes férőhelyek száma

2.

70 fő

70 fő

Elméleti oktatásra használt, rendszeresen rendelkezés- 3 tanterem re álló bérelt helyiségek száma o Összes férőhelyek száma

4.

3 tanterem

Gyakorlati oktatásra használt saját rendelkezésű helyi- 3 tanműhely ségek száma o Összes férőhelyek száma

3.

Jellemzők

Számítástechnikai szaktanterem

80 fő 1 tanterem 20 fő

A humánerőforrás és az eszközellátottság -

Az intézmény iskolarendszerű szakmai képzésének teljes személyi állománya és tárgyi feltételrendszer a szükségletek alapján a felnőttképzés szolgálatában áll. A személyi állomány intézményvezetői engedéllyel, megbízási szerződéssel külső oktatókkal kiegészíthető.

-

Tantermeink, szaktantermeink, szertáraink, számítástechnikai oktatótermeink, informatikai központunk, kertészeti, állattenyésztési, növénytermesztési és gépészeti tanműhelyeink teljes felszereltségükkel segítik a felnőttképzést.

-

A felnőttképzési szervező koordinál vezető kollégáival a zavartalan képzés lehetővé tétele érdekében.

A felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások Információ szerzés és nyújtás, tájékoztatás Kapcsolattartás a Munkaügyi központokkal, a társintézményekkel, a gazdasági élet szereplőivel, kamarákkal, a falugazdászokkal, jegyzőkkel. Ezen információk összegzése, elemzése segítséget ad a képzési terv elkészítéséhez. Képzési szükséglet felmérése Célja az igények feltárása, a térség képzési piacának elemzése, az aktuális képzési kínálat megtervezésekor mindezek figyelembe vétele. Képzési tanácsadás Célja az egyén szempontjából megtalálni a legmegfelelőbb képzési lehetőséget annak érdekében, hogy az érdeklődőnek lehetősége nyíljon a választott képzési programban való részvételre. Egyéb szolgáltatás – Információs rendszer használata Célja, hogy az Internet segítségével a gazdálkodó résztvevők közvetlenül hozzájussanak az őket érdeklő szakmai információkhoz, pályázati lehetőségekhez, jogszabályi változásokhoz. Utazás az intézmény autóbuszával. Elszállásolás kínálata az intézmény kollégiumában. Étkeztetés lehetősége.

A képzés résztvevőinek kiválasztása o Intézményünkbe a tanfolyami képzésre jelentkező résztvevőkkel a személyes elbeszélgetés és a már meglévő ismeretei, bizonyítványai, jogosítványai alapján ajánlunk képzési formát. o A kiválasztás elsősorban az előírt személyi alkalmasság, orvos-egészségügyi igazolás alapján történik. o A tanfolyami képzésre az 18. életévet betöltött felnőttek jelentkezhetnek, gyakorlatilag korhatár nélkül. 3.2. Az intézmény vezetési szerkezete Szervezeti egységek és vezetői szintek A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásának alapelve, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A racionális és gazdaságos működtetés, a helyi adottságok és az igények figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti formát. Az intézmény szervezeti vázrajzát (a szervezeti felépítés grafikus megjelenítését) a melléklet tartalmazza. A szervezeti vázrajz bemutatja a szervezeti egységek egymásközti alá- és mellérendelő helyzetét és szerepét, valamint a vezetői szinteket és függelmi viszonyaikat. A vezetői feladat- és hatáskörök meghatározásánál a vonatkozó jogszabályok és határozatok betartása mellett – az intézmény sajátosságaiból fakadóan – az alábbi elvek követése indokolt: -

A vezetőség képesítés szerinti összetétele fedje le az iskola képzési szerkezetét.

-

A különböző nevelési-oktatási területeken tanítók közösségét munkaközösség-vezetők irányítják közvetlenül. A munkaközösség vezetője kapjon az általános pedagógus munkakörnél nagyobb hatáskört.

-

Az intézményegységek optimális működésének alapját a képzési és vezetési együttműködés rendszerszemlélete határozza meg.

-

Az intézményegységek közösségének, valamint tagjainak teljesítményét folyamatosan fejleszteni kell. Ez érdemben úgy oldható meg, ha gyakorolják a vezetési tevékenység valamennyi elemét (tájékozódás, elhatározás és döntés, végrehajtás, szervezés, összehangolás, ellenőrzés és értékelés). E cél elérésének alapfeltétele a jog- és feladatkörök arányosítása, decentralizálása és azok világos meghatározása. (Lásd: munkaköri leírások.)

3.3. Az intézmény vezetője, közvetlen munkatársai, a vezetők közötti feladatmegosztás Az intézmény vezetője Az intézményvezető a köznevelési törvény feltételeinek megfelelő személy, kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A vezetői megbízás legfontosabb követelményei:

-

az intézményhez szükséges felsőfokú végzettség és szakképzettség,

-

pedagógus szakvizsga (a jogszabályban meghatározottak szerint),

-

pedagógus munkakörben határozatlan idejű alkalmazás,

-

a szükséges szakmai gyakorlat.

Az intézményvezetőt a fenntartó bízza meg az irányító feladatok ellátásával, döntése előtt beszerzi az alkalmazotti közösség, a szülői szervezet véleményét. Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a köznevelési törvény rendelkezései és a fenntartó határozza meg. Kiemelt feladatai és hatásköre: -

a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése,

-

a nevelőtestület vezetése és döntéseinek előkészítése,

-

a döntések végrehajtásának szakszerű szervezése, ellenőrzése,

-

a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a fenntartó jóváhagyása alapján

-

az intézményt irányító belső szabályzatok vezetői utasításként való kiadása, a hatályosságról történő gondoskodás,

-

a köznevelési intézmény képviselete,

-

együttműködés a szülőkkel, a diákokkal, az érdekképviselettel,

-

a nemzeti és intézményi ünnepélyek méltó megszervezése,

-

a gyermek- és ifjúságvédelemi munka, valamint a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésének irányítása,

-

tankönyvrendelés szabályozása

-

döntés minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe.

Az intézményvezető egy személyben felelős: -

az intézmény szakszerű és törvényes működéséért,

-

az ésszerű és takarékos gazdálkodásért,

-

a pedagógiai munkáért,

-

az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési programjának működéséért,

-

a gyermekekkel való egyenlő bánásmód megköveteléséért,

-

a tanulók, gyermekek érdekeinek elsőbbségéért,

-

a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért,

-

a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,

-

a tanuló- és a gyermekbalesetek megelőzéséért,

-

a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért,

-

a méltányos és humánus ügykezelésért és döntésekért.

Gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, vagy a közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az intézményvezető rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. Az intézményvezető jogosult az intézményt hivatalosan képviselni. Az intézményvezető az előzőekben meghatározott jogköreit esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Az intézmény vezetősége Az intézményvezető munkáját - irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai az intézményvezető, az intézményvezető-helyettesek, az intézményegység-vezetők és helyetteseik, a műszaki vezető, a felnőttképzési szervező. Az intézmény vezetősége - mint testület - konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A szülői szervezettel és a diákönkormányzattal való kapcsolattartás az intézményvezető feladata. Ő felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. A vezetőség tagjainak megbízását az intézményvezető terjeszti elő a fenntartó számára, az előterjesztett csak határozatlan időre kinevezett közalkalmazott lehet. A megbízás visszavonásig érvényes. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult. Aláírási jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja.

Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. Az intézmény vezetőségének tagjai közötti feladatmegosztást a melléklet táblázatos formában tartalmazza. 3.4. A vezetői helyettesítés rendje Az intézményvezető és a helyettesei kapcsolattartása folyamatos, a szükségleteknek és a konkrét feladatoknak megfelelően történik. Az intézményvezető tartós távolléte esetén az intézményvezető-helyettesek teljes jogkörrel helyettesítik. Tartós távollétnek minősül a legalább háromhetes, folyamatos távollét. Ha az intézményvezetői feladatok ellátására szóló megbízás a megbízás határidejének lejárta előtt megszűnik, az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat a pályázati eljárás eredményes befejezéséig, de legfeljebb egy évig a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott helyettesítés rendjében foglaltak szerint kell ellátni. Az intézményvezetőt akadályoztatása esetén az intézményvezető-helyettesek helyettesítik. Az intézményvezető-helyettesek akadályoztatása esetén a további a helyettesítési sorrend: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

szakiskolai intézményegység-vezető szakközépiskolai intézményegység-vezető gimnáziumi intézményegység-vezető kollégiumi intézményegység-vezető gyógypedagógiai általános iskolai intézményegység-vezető speciális szakiskolai intézményegység-vezető

Az oktatási egységekben a jogkörök gyakorlásában a következő helyettesítési sorrend a mérvadó: 1.

intézményegység-vezetőhelyettes(ek)

2.

munkaközösség-vezető(k)

Valamely hiányzó vezető esetén a sorrendben következő látja el ideiglenesen a helyettesítendő vezető feladat- és jogkörét. Rendkívüli és egyedi esetekben a fentiektől eltérő helyettesítési megbízás is adható, melyről az intézmény esetén az intézmény vezetője, az intézményegységek esetében annak vezetője intézkedik. 3.5. A vezetők és a szervezeti egységek kapcsolattartása A vezetőség rendszeresen – általában kéthetente – vezetői értekezleteket tart, amelyről emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. A vezetői értekezleteken a résztvevők beszámolnak a szervezeti egységek működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. Az értekezleteken megvitatják az aktuális intézményi feladatokat és azok helyi lebontását, a felmerülő pedagógiai-szervezeti kérdéseket. A vezetőség félévenként beszámolót tart a nevelőtestületi értekezleten a feladatokról, a tapasztalt pozitívumokról és hiányosságokról. Az alkalmazottaknak, a szervezeti egységeknek úgy kell a közvetlen együttműködést megvalósítani, hogy a feladatok ellátása zavartalan és zökkenőmentes, valamint összehangolt legyen. Az együttműködés formáit, kereteit a munkaköri leírások részletezik.

A szervezeti egységek és a vezetők között az egyéb kapcsolattartási formák a körlevelek, a belső levelezés, a telefon-, fax- és internet-kapcsolat, valamint a személyes látogatás. Az intézményegységek vezetői és az feladat-ellátási helyeken az intézményegységükhöz tartozó beosztottak közötti kapcsolattartásnak kiemelt jelentősége van a pedagógiai-szakmai munka színvonala és zökkenőmentes működése érdekében.

4. Az intézmény működési rendje 4.1. Az intézmény nyitva tartása Orosházi feladat-ellátási helyen: Az iskola szorgalmi idő alatt reggel 6.00-tól délután 18.00-ig tart nyitva. A vidéki tanulók fogadása: 6 óra 45-től. Hivatalos ügyeket 08.00-tól 16.00-ig lehet intézni. Békési feladat-ellátási helyen: Az iskola szorgalmi idő alatt reggel 6.30-tól délután 18.00-ig tart nyitva. A vidéki tanulók fogadása: 6 óra 45-től Hivatalos ügyeket 13.00-tól 16.00-ig lehet intézni. Dévaványai feladat-ellátási helyen: Az iskola szorgalmi idő alatt reggel 6.00-tól délután 18.00-ig tart nyitva. A vidéki tanulók fogadása: 6 óra 45-től. Hivatalos ügyeket 08.00-tól 16.00-ig lehet intézni. Gyógypedagógiai feladat-ellátási helyen: Az iskola szorgalmi idő alatt reggel 6.30-tól délután 18.00-ig, pénteki napokon 16.00 óráig tart nyitva. A vidéki tanulók fogadása: 6 óra 45-től Hivatalos ügyeket 08.00-tól 16.00-ig lehet intézni, az intézményegység titkárságán. Ettől eltérő időpontra az intézmény vezetője adhat engedélyt. Szombaton és vasárnap – az intézményvezetővel történő előzetes egyeztetés alapján – az iskola meghatározott helyiségei nyitva tarthatók. Az intézménybe felnőtteknek, az intézménnyel semmilyen jogviszonyba nem álló személyeknek előzetes (belépni kívánó és érintett személy közötti) egyeztetés alapján lehet belépni. Ennek hiányában az ügyeletes portaszolgálat eseti engedélyt ad ki. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt, vagy jövetele célját és az épületben tartózkodás várható időtartamát. Az intézményben utazó kereskedelmi tevékenység folytatásának céljára nem lehet belépni, az intézményben folyó munkát semmi ilyen tevékenységgel nem szabad zavarni. Az intézményből kiutasítható az a személy, aki nem az intézményi előírásoknak és kulturált viselkedési normáknak megfelelően viselkedik. Szükség esetén közigazgatási szerv segítsége vehető igénybe. Az intézményi tanulók nem felnőtt korú látogatóinak belépésére az osztályfőnök, ennek hiányában az aktuális foglalkozást vezető tanár, ennek hiányában a vezetés ügyeletes tagja adhat engedélyt. A vendég tevékenységéért, magatartásáért a fogadó személy tartozik felelősséggel.

Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre, fogadóórára való érkezéskor, illetve a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor. 4.2. Az intézmény vezetőinek munkarendje Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az intézményben tartózkodni. Ezért az intézményvezető és helyettesei heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. A feladat-ellátási helyeken a helyi vezetőknek az előbbiekhez hasonlóan beosztás alapján kell ellátni az ügyeletes vezetői feladatokat. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ vezetői helyettesítési rendje jelöli ki az ügyeletes vezető személyt. A vezetőnek a tanítási órák megkezdése előtt legalább 20 perccel meg kell jelennie. Az ügyeletes vezető a munkaidő végéig látja el feladatait. A feladat-ellátási helyeken a vezetők közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások, egyéb szervezett foglalkozások vannak. Ezért a vezetők közül legalább egyikük hétfőtől csütörtökig 7.10 és 16.00 óra között, pénteken 7.10 és 14.00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat a feladat-ellátási hely szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. A szünetekre eső vezetői ügyeletet az intézményvezető határozza meg. Eltérő rendelkezés hiányában a békési Hőzső utcai és az orosházi Kossuth téri telephelyeken minden tanítási szünetre eső munkanapon vezetői ügyeletet tartunk 8.00 és 12.00 között. A dévaványai és a gyógypedagógiai feladat-ellátási helyeken előre meghatározott napon tartunk ügyeletet 9.00-12.00-ig. 4.3. A pedagógusok munkarendje A pedagógus teljes munkaideje heti 40 óra, mely kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával és a gyermekekkel való foglalkozásokhoz szükséges időből áll - a munkaköri leírásnak megfelelően. A pedagógusok havi időkerettel számolt munkaidő-nyilvántartást kötelesek vezetni – a munkaidő-nyilvántartási szabályoknak megfelelően-, melyet hibátlanul kitöltve a munkaterület-vezetőnek adnak le. A pedagógus napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezetőhelyettesek, az intézményegység-vezetők, az intézményegység-vezetőhelyettesek állapítják meg, az érintettekkel történő egyeztetés után, és az intézményvezető hagyja jóvá. Írásos kérelemre a tanórák (foglalkozások) elcserélését az intézményvezető, intézményvezető-helyettesek, illetve intézményegység-vezetők engedélyezhetik. A pedagógus köteles munkakezdés előtt 10 perccel korábban munkahelyén megjelenni! A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 10 perccel korábban kell érkeznie. A munkából való távolmaradást előzetesen kérvényezni kell, hogy a feladat ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. Rendkívüli távolmaradást legkésőbb az 1. tanítási óra megkezdése előtt 20 perccel jelezni kell az intézményegység-vezetőknek, illetve helyetteseiknek. Az „anyanapok” igénybevételére csak írásos kérelem engedélyezése után kerülhet sor, melyet legalább 1 tanítási nappal korábban be kell jelenteni.

A tantervi anyagban való lemaradás elkerülésére a pedagógust hiányzása esetén – lehetőség szerint – szakszerűen kell helyettesíteni. Ennek érdekében a tanmeneteket a feladat-ellátási helyeken hozzáférhető módon kell tartani egy példányban. Az egészségvédő és biztonsági rendszabályokat – a munka-, tűz- és balesetvédelmi szabályzat követelményeit – fokozottan kell érvényesíteni az intézményre bízott gyermekek, tanulók esetében. A fiatalok biztonsága, testi épségének megóvása nagy felelősségű, kiemelt feladat. A közoktatási intézmény felelőssége miatt meg kell valósítani a fiatalok folyamatos, az egész nyitvatartási időtartamra kiterjedő felügyeletét. Az épületekben és a szabadban gyermek, tanuló felügyelet nélkül nem maradhat! Az intézmény tanévenként az órarend és a csoportfoglalkozások függvényében felügyeleti rendet határoz meg. A beosztás elkészítéséért az intézményvezető a felelős, betartásáért a felügyeletet, ügyeletet ellátó pedagógus felel. A felügyeletre, ügyeletre beosztott pedagógus és a hiányzó ügyeletest helyettesítő pedagógus felelős az ügyeleti területen a házirend betartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az órarend szerinti tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások, csoportfoglalkozások alatt a tanulókra a tanórát (foglalkozást) tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint a tanítási idő előtt és után a gyermekfelügyeletet az ügyeletes pedagógusok látják el az ügyeleti rend beosztása szerint. Tanítás nélküli munkanapokon akkor tartunk gyermekfelügyeletet, ha azt legalább 30 gyermek (tanuló) számára írásban igénylik a szülők. Az intézményi felügyelet egyéb szabályait az ügyeleti rend tartalmazza. 4.4. A nem pedagógus dolgozók munkarendje A tangazdaság és kertészetének munkarendje -

A heti munkaidő: 40 óra

-

A heti munkanapok száma: 5

-

A napi munkaidő: 8 óra, amely 7-15 óra között tart.

-

A tangazdaságban az aktuális munkákhoz igazodó munkarend is alkalmazható.

Az állattartó telep munkarendje -

A heti munkaidő: 40 óra

-

A telep folyamatos üzemben működik (hét végén is, 7 nap)

-

A napi munkaidő: beosztástól függően 8 vagy 12 óra

-

A telepen dolgozók öt, napi 8 órás műszak után két nap pihenőnapra jogosultak.

Alkalmazottak általános munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében az alkalmazottak munkarendjét az intézmény vezetője állapítja meg. A munkaköri leírásokat az intézményvezető-helyettesek készítik el az intézményegység-vezetők, az intézményegység-vezetőhelyettesek javaslata alapján és az intézményvezető hagyja jóvá. A munkaterület-vezető tesz javaslatot – a törvényes munka és pihenő idő figyelembe vételével – a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a köz-

alkalmazottak szabadságának kiadására. Az alkalmazottak a munka megkezdése előtt 10 perccel kötelesek az intézménybe beérkezni. Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét – a vonatkozó jogszabályok betartásával – az intézményvezető állapítja meg. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a feladatok zökkenőmentes ellátását. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak általános munkaideje: irodai dolgozók

07.30-16,00 óráig (hétfő-csütörtök) 07.30-13.30 óráig (péntek)

technikai dolgozók

07.00-15.00 óráig

Az alkalmazottak a fentiektől eltérő rend szerinti munkabeosztásban is dolgozhatnak, ha az intézményvezető jóváhagyja. Az alkalmazottaknak távolmaradásukról előzetesen értesíteniük kell az intézményvezetőt és a területért felelős munkahelyi vezetőt. A távollévők helyettesítési rendjét úgy kell megszervezni, hogy a hiányzó kolléga feladatainak időszakos ellátása ne jelentsen aránytalan terhelést mások számára. Biztosítani kell a feladatok szükséges szakértelemmel való ellátását! Az alkalmazottak feladatokra való kijelölésének és megbízásának, a munkabeosztások összeállításának alapelvei: - az intézmény zavartalan ellátása biztosított legyen, - a dolgozók terhelése egyenletes legyen, - a rátermettség és alkalmasság szempontja érvényesüljön, - a szükséges szakmai felkészültségű dolgozó kapjon feladatot. A három hónapnál hosszabb időtartamra vonatkozó megbízást (pl. állandó helyettesítés, pedagógusok kötelező óraszám feletti tanítása, munkatervi feladat ellátása stb.) az intézményvezető adja. 4.5. Tanítási órák és óraközi szünetek rendje A tanítási nap rendje A tanítás helye az intézmény épületei, sport- és gyakorló területei, valamint a szakmai oktatás céljára szolgáló tangazdaság, vagy egyéb gazdálkodó szervezet telephelye. Az iskolában folyó zavartalan oktató-nevelő munkát az ügyeletes tanárok hivatottak biztosítani. A hiányzó pedagógus helyettesítéséről az ügyeletes vezető gondoskodik. A tanítási órák zavartalansága érdekében a tanárt és a tanulókat az óráról kihívni, vagy más módon zavarni nem szabad. (Rendkívüli esetben az ügyeletes vezető tehet kivételt.) A gazdálkodó szervezetnél folytatandó üzemi gyakorlatok kezdetének, illetőleg befejezésének alkalmazkodnia kell a gazdálkodó szervezet munkarendjéhez és a tanulók foglalkoztathatóságához. Az elméleti oktatás rendje: A tanulóknak a tanítás megkezdése előtt 10 perccel meg kell jelenniük a tanítás helyszínén. Az elméleti órák 45 percesek. Csengetési rend a feladat-ellátási helyeken:

Békés 0.óra

Dévaványa

Gyógypedagógia Orosháza

7.15 – 7.55

7.05 - 7.50

1.óra.

7.30 – 8.15

8.00 – 8.45

8.00 – 8.45

7.30 – 8.15

2.óra

8.25 – 9.10

8.55 – 9.40

9.00 – 9.45

8.40 – 9.25

3.óra

9.20 –10.05

9.55 – 10.40

9.55 – 10.40

9.20 – 10.05

4.óra

10.25 –11.10

10.55 – 11.40

10.50 – 11.35

10.25 – 11.10

5.óra

11.20 –12.05

11.50 – 12.35

11.45 – 12.30

11.20 – 12.05

6.óra

12.15 –13.00

12.45 – 13.30

12.35 – 13.20

12.15 – 13.00

7.óra

13.10 –13.55

14.30 – 15.15

13.25 – 14.10

13.05 – 13.50

8.óra

14.05 –14.50

15.20 – 16.05

14.15 – 15.00

13.55 - 14.40

Az orosházi egység Székács utcai és a Tudáspark épületeiben valamennyi óra 15 perccel később kezdődik. A gyakorlati képzés munkarendje: A köznevelési törvény hatálya alá tartozó gyakorlati órák 45 percesek, a szakképzésben a szakmai gyakorlati foglalkozások 60 percesek. A gyakorlati foglalkozások 7. 00-kor gyülekezővel kezdődnek, az órák 60 percesek, közbeiktatva egyszer 30 perc pihenőidőt, tízórai szünetet. A szünet megtartásának időpontját az aktuális munkák elvégzése befolyásolhatja. A speciális szakiskolai oktatás jellegzetességeit a szünetek meghatározásánál egyéni rend szerint figyelembe kell venni. Az iskolai tanműhelyek kihasználásának függvényében egyes szakmai csoportok gyakorlati beosztásánál a fenti munkarendtől el lehet térni. Duális képzésben résztvevő tanulóink külső gyakorlati helyen alkalmazandó munkarendjét a törvényi előírásnak megfelelően kell megszervezni. A tanórán kívüli foglalkozások az érintett helyszíneken a tanítási órák befejezése után kezdhetők. 4.6. Tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások rendje Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát a felelősök rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni.

Tanórán kívüli foglalkozásnak tekinthető a szakkör, a diáksportkör, a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny és sportvetélkedő, diáknap, tantárgyi korrepetálás, felzárkóztató és felkészítő foglalkozások. A tanórán kívüli foglalkozások szervezését a tanulók, a nevelőtestület, az iskolaszék, továbbá más – az iskolán kívül működő – szervek, szervezetek kezdeményezhetik. A foglalkozások a tanítási időn kívül szervezhetők és 1-2 órán át tartanak. A foglalkozások tárgyát a foglalkozási munkaterv tartalmazza. A munkatervet, valamint a foglalkozás működési rendjét a tagság készíti el, és az intézményvezető hagyja jóvá. A tanórán kívüli foglalkozást irányító felnőtt, akit az intézményvezető bíz meg, foglalkozási naplót vezet – az előírások és formanyomtatványok szerint. Az indítandó foglalkozások számát a diákok érdeklődése, az iskolai lehetőségek határozzák meg. A foglalkozások létszáma: 10 – 30 fő között lehet. Klub-foglalkozások, egyéb rendezvények Felnőtt irányításával és szervezésével lehet programokat bonyolítani. Osztály, diákkör kérhet meghatározott időre helyiséget az alkalmi program lebonyolítására. Az intézmény – egyéni elbírálás alapján – adhat lebonyolítási engedélyt diszkó tartására, más klub jellegű rendezvény megtartásáról a szervező előzetes írásbeli kérelmére egyedileg dönt (élménybeszámoló, előadások, bemutatók stb.). Az intézmény a világnézeti semlegesség jegyében – még ellenszolgáltatás fejében sem – nem ad helyt pártrendezvényeknek, egyházi, felekezeti összejöveteleknek. Más rendezvények lebonyolításához egyedileg ad engedélyt, előzetes írásbeli kérelem mellett. A döntést a mindenkori vezetőség adja meg a jelenlévők egyszerű többségével, mely ellen fellebbezésnek nincs helye. Minden rendezvényre vonatkozó elbírálásról jegyzőkönyvet kell készíteni. Kirándulások, színház, tárlat, múzeum stb. látogatása Foglalkozási időn túl bármikor, oktatási idő alatt csak az intézményvezető előzetes engedélyével szervezhetők. Tanulmányi kirándulás Az üzemek és kulturális intézmények látogatása az iskolai munkatervek, továbbá az osztályfőnökök és a tanárok tanmenetének szerves részét képezik. A kirándulásokat a diákképviselőkkel, a szülőkkel közösen, a tanulók és a szülők elfogadható kéréseinek, javaslatainak figyelembe vételével kell szervezni. Az ilyen programok költségeit pályázati forrásból, alapítványi vagy szülői támogatásból lehet fedezni. Két vagy több napos szakmai – tanulmányi kirándulás csak tanítás nélküli munkanapon, illetve tanítási szünetekben szervezhető. Három naposnál hosszabb kirándulás esetén egy tanítási nap igénybe vehető előzetes kérelem mellett. A kérelmet az intézmény vezetősége bírálja el. A kirándulás vezetője az intézményvezető írásbeli megbízása alapján látja el feladatait a kirándulás időtartama alatt. A program befejezése után a kirándulás vezetője írásbeli beszámolót köteles készíteni és leadni az intézményvezetőnek. Osztálykirándulás tanítási időben csak akkor szervezhető, amennyiben azon az osztály létszámának legalább 80 %-a részt vesz. A kiránduláson részt nem vevő tanulók más osztályok tanulmányi munkájában vesznek részt. Az iskola által szervezett kirándulások, szakmai látogatások alkalmával annyi kísérő tanárt kell biztosítani, hogy a zavartalan lebonyolítás garantált legyen (rendezvényfüggő, de 20 tanulónként legalább 1 fő). A tanárok létszámát az intézményvezető engedélyezi.

A kirándulások költségeit úgy kell megállapítani, hogy a szülőket csak a legszükségesebb mértékben terhelje. A költségtervhez a szülői munkaközösség hozzájárulása szükséges, utazás után a lebonyolító pedagógus a szülői közösségnek elszámolási kötelezettséggel tartozik. Programlátogatásokhoz lehetőség szerint az igények alapján az iskola önköltséges áron szállító járművet biztosít. Külföldi utazások Tanítási idő alatt vagy azon kívül a tanulók, szorgalmi időben a közalkalmazottak minden olyan egyéni és csoportos utazásához - melynek célja külföldön tanulmányok folytatása, tanulmányút, külföldi továbbképzésen, sport- vagy kulturális rendezvények való részvétel - az intézményvezető engedélye szükséges. A tanulók csoportos utazása esetén az engedély megadásához szükséges kérelmet az utazó csoport vezetője az utazás előtt legalább 2 hónappal az intézményvezetőnek írásban köteles benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a külföldön tartózkodás időpontját, útvonalát, szálláshelyét, a résztvevő tanulók számát, nevét, kísérő tanára(ik) nevét, a felelős elérhetőségét (telefonszám, e-mail-cím). A tanulói csoportok kiutazása önköltséges. A tanítási idő alatt tervezett utazás céljára az alkalmazottak részére, amennyiben szükséges a szabadságot, a tanulók részére a tanításból való távolmaradást az intézményvezető az érvényes jogszabályok szerint jogosult engedélyezni. Az intézményvezető szorgalmi időben történő külföldi távollétéhez a munkáltató engedélye szükséges. Versenyeztetés Tanítási idő alatt, vagy azon kívül a tanulók, szorgalmi időben a közalkalmazottak minden olyan egyéni és csoportos utazásához, melynek célja valamilyen versenyen (tanulmányi-, kulturális, sport-, stb.) való részvétel, az intézményvezető engedélye szükséges. A tanulók csoportos utazása esetén az engedély megadásához szükséges kérelmet a versenyeztető pedagógus(ok) a verseny előtt legalább 3 héttel az intézményvezetőnek írásban köteles(ek) benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a verseny időpontját, helyszínét, az esetleges szálláshelyét, a résztvevő tanulók számát, nevét, kísérő tanára(ik) nevét, a felelős elérhetőségét (telefonszám, e-mail-cím), valamint az esetleges nevezési díjakat, stb. A tanítási idő alatt a versenyre kísérő alkalmazott(ak) az intézményt hivatalosan képviseli, hivatalos távolléte alatt a helyettesítéséről az intézmény gondoskodik. A tanulók részére a tanításból való távolmaradást az intézményvezető az érvényes jogszabályok szerint jogosult engedélyezni. Az intézményvezető szorgalmi időben történő távollétéhez (amennyiben ő maga a versenyeztető tanár) a munkáltató engedélye szükséges.

4.7. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A belső ellenőrzés rendjét oly módon kell kialakítani, hogy a tanév során minden terület ellenőrzésre kerüljön, és minden munkatárs munkáját értékeljék. Az eseti ellenőrzések lefolyásáról az intézményvezető dönt. Az intézményvezető az iskolában folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi a vezetők munkáját, amelynek egyik eszköze a beszámoltatás. A nevelőtestület tagjainál végzendő ellenőrzések ütemezésénél kiemelt figyelmet kell fordítani a pályakezdő és az iskolához újonnan érkezett pedagógusok munkájára. A pedagógiai belső ellenőrzés legfontosabb feladata az iskolában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának vizsgálata. Feladata továbbá az is, hogy feltárja azokat a területeket, ahol szükséges új pedagógiai eljá-

rásokat bevezetni, a rendelkezésre álló felszereléseket, oktatási segédeszközöket felújítani, korszerűsíteni, illetve bővíteni. Az ellenőrzés módszerei: - tanórák és tanórán kívüli foglalkozások látogatása, - írásos dokumentumok vizsgálata, - tanulói munkák vizsgálata, - szemrevételezéssel, - beszámoltatás szóban, illetve írásban. Az ellenőrzés eredményeiről értékelő jelentést kell készíteni, amit a végző személyek az általuk vezetett ellenőrzési naplóban kötelesek rögzíteni. Az ellenőrzés tapasztalatait az ellenőrzést végző ismerteti az érintettel, aki írásban tehet észrevételt. Az egyes szakterületen végzett belső pedagógiai-szakmai ellenőrzés eredményeit az adott szakmai közösségek kiértékelhetik, megvitathatják, s ennek eredményeképpen a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezhetik az iskolavezetésénél. Az értékelés történhet: - munkaközösségi értekezleten (jegyzőkönyv nélkül), - nevelési értekezleten (jegyzőkönyv), - osztályozó értekezleten (jegyzőkönyv), - szükség szerint rendkívüli tantestületi értekezleten (jegyzőkönyv), - alkalmi megbeszélésen.

A pedagógiai tevékenység területén kiemelkedő ellenőrzési feladatok: -

a pedagógiai program feladatainak végrehajtása, a helyi tanterv megvalósítása a munkatervi feladatok határidős megvalósítása, az oktató-nevelő tevékenységek adminisztrációs feladatainak precíz elvégzése, a nevelés-oktatás tartalmának, színvonalának viszonyítása a követelményekhez, a pedagógusok szakmai és módszertani munkájának vizsgálata, valamennyi dolgozó munkafegyelmének ellenőrzése, a tanulók elméleti, gyakorlati tudásának, képességeinek, magatartásának és szorgalmának felmérése, értékelése, a törzslapok, haladási és egyéb naplók folyamatos, szabályszerű vezetésének ellenőrzése, az elrendelt túlmunkák, eseti és tartós helyettesítések elvégzése a nevelőmunka hatékonyságának ellenőrzése, értékelése, a vizsgák szabályszerű lefolytatása,

-

a szakmai felszerelések, szertárak berendezéseinek szabályszerű használata, a tanulók egészség-, tűz-, környezet és balesetvédelmi, tűzrendészeti oktatása, a fenntartó által előírt ellenőrzések végrehajtása, az Oktatási Hivatal által meghatározott ellenőrzések elvégzése.

Értékelő, realizáló megbeszélés Az ellenőrzési jelentés leadását követő héten értékelő megbeszélésen kell megállapítani a vizsgálat tapasztalatait. A feltárt hiányosságokat és a kedvező tapasztalatokat is célszerű bemutatni és értékelni. Az értékelő megbeszélésen mindig rá kell mutatni - a hibák és a mulasztások jellegére, - a rendszerbeli okokra, - az előidéző körülményekre, - a felelős személyekre. A megállapított hiányosságok megszüntetésére, a megállapítások hasznosítására, az ellenőrzött tevékenység javítására vonatkozó intézkedési javaslatokat is az értékelő megbeszélésen egyeztetik. Az értékelő megbeszélésen részt vesznek: az ellenőrzést végző személy(ek), az ellenőrzött terület felelős vezetője, az intézményvezető által kijelölt személyek. Az ellenőrzést követő intézkedések Az értékelő megbeszélés után a szükséges szóbeli vagy írásbeli intézkedéseket a felelős vezető köteles elvégezni. Intézkedik: -

a hibák, hiányosságok javításáról, a káros következmények ellensúlyozásáról, a megelőzés feltételeinek biztosításáról, az intézményvezető és az érintett kollégák tájékoztatásáról, a felelősség vizsgálatáról, annak módjáról, a kedvező tapasztalatok alapján a megfelelő elismerésről.

Kirívó szabálytalanság vagy hiányosság esetén az intézmény vezetője rendeli el a szükségesnek ítélt intézkedést, az esetleges fegyelmi eljárást. A vezetői ellenőrzés az irányító tevékenység szerves része. A vezetők alapvető feladata a beosztott alkalmazottak munkájának és a területnek a folyamatos ellenőrzése. A vezetői ellenőrzés az intézmény hierarchikus felépítésének megfelelően megosztottan történik. Az intézményvezető, az intézményvezető-helyettesek, az intézményegység vezetők és helyetteseik, a munkaközösség-vezetők ellenőrzéseinek le kell fedniük a teljes intézményi működést. A vezetők hatáskörét és ellenőrzési körét munkaköri leírásuk tartalmazza. A vezetői ellenőrzés kiemelt vizsgálati területei: -

a hatályos jogszabályok, belső szabályzatok előírásainak betartása, az intézményvezetői utasítások, döntések, intézkedések végrehajtása, tanügy-igazgatási, szaktárgyi, módszertani, statisztikai, számviteli és egyéb belső végrehajtási utasítások megtartása, a határidős feladatok teljesítése,

- az alkalmazottak munkavégzésének színvonala, pontossága, utalványozási, ellenjegyzési, érvényesítési jogkörök gyakorlása. Az intézményvezető ellenőrző tevékenysége Az egyszemélyi felelős vezető a belső ellenőrzés irányítója. Ellenőrzési joga mindenre kiterjed: az összes alkalmazottra, munkavégzésükre, és a teljes intézményi működésre. Az intézményvezető ellenőrzési feladatai: -

biztosítja az ellenőrzési rendszert: a tárgyi- és személyi feltételeket, határidőket ad az éves ellenőrzési ütemterv és az ellenőrzési programok összeállítására, megköveteli a belső ellenőrzési rendszer hatékony működését, megtartja (megtartatja) az értékelő megbeszéléseket, elrendeli az ellenőrzéseket, a számonkérést, az intézkedéseket.

4.8. A létesítmények használati rendje Az intézményi vagyon és a személyi védelem miatt az iskola épületeiben kijelölt felelős ügyel a nyitva tartásra, az idegenek érkezésére, távozására. Nyitvatartási időben az intézmény üresen hagyott termeit, szertárakat, öltözőket zárva kell tartani. Az osztálytermeket – ahol lehetőség van rá - az oda beosztott pedagógusok kötelesek nyitni és zárni. A szaktantermeket a tanítási óra előtt és után a tanórát tartó szaktanár nyitja és zárja. Az utolsó tanítási óra után a bezárt osztálytermek kulcsát köteles leadni a portásnak. Az elektromos berendezéseket, számítógépeket, használatuk befejeztével a használatukért felelős személy áramtalanítani köteles. Az alkalmazottak és tanulók helyiséghasználata Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős: 

a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért,



a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért,



az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,



az energiafelhasználással való takarékoskodásért,

A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben csak úgy használhatják, hogy ne zavarják a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény más feladatainak ellátását. Kötelesek betartani mindenütt a munkavédelmi, tűzvédelmi és balesetvédelmi szabályzat előírásait. Ha az intézmény alkalmazottja nyitvatartási időn túl is igénybe szeretne venni egy helyiséget, ezt az intézményvezetőtől írásban kérvényezni kell, a használati cél és időpont megjelölésével. A gyermekek és tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit kizárólag pedagógusi felügyelettel használhatják. A tantermekben a tanulók csak a terembeosztási időben tartózkodhatnak, kizárólag a tanítók, tanárok jelenlétében. A szertáros feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélye-

zett időpontban is lehetnek a szaktantermekben. Tanítási idő után tanuló, gyermek csak szervezett foglalkozás vagy engedélyezett program keretében felnőtt irányításával tartózkodhat az épületekben – a házirend betartásával. A tantermek használatának szabályait a házirend tartalmazza. A felszerelt és speciálisan felszerelt termekben, a könyvtárban, a tornateremben, az ebédlőben jól látható helyen külön helyiség-használati rendet kell feltüntetni. Ezek használatára vonatkozó speciális szabályok rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá. A helyiségek kulcsainak használatáról a kulcskezelési szabályzat rendelkezik. Berendezések és felszerelések használata A (szak)tantermek, csoportszobák,tanműhelyek felszerelési tárgyainak használata – oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések, gépek, szerszámok stb. – csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelési eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak! Indokolt esetben rövid időre a székek, padok másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének engedélyével lehetséges, de a bútorokat épségben, eredeti helyükre kell visszatenni annak, aki elhozta. Ha közalkalmazott kölcsön szeretne venni egy intézményi berendezést, akkor ezt írásban kell kérvényeznie. A kölcsönkérő alkalmazott a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt köteles aláírni. A kiviteli engedély csak kölcsönzési határidővel, az intézményvezető vagy valamely megbízott vezető aláírásával érvényes. A kiviteli engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát a kölcsönvevő kapja. A másik példányt az aláíró vezető őrzi, majd megsemmisíti a berendezés visszaszolgáltatásakor. Karbantartás és kártérítés A karbantartási feladat ellátása az intézmény saját székhelyén és telephelyein túl kiterjed az alapító okiratban megjelölt telephelyekre is. A műszaki vezető felelős a telephelyen lévő épületek használhatóságáért és az eszközök karbantartásáért. A karbantartó a napi bejárás végeztével köteles beszámolni az épületekben tapasztaltakról a műszaki területért felelős vezetőnek. Az eszközök, berendezések hibáját a terem felelőse köteles a műszaki vezetőnek vagy a műszaki koordinátoroknak jelezni. A hiba megjelölésével az eszközöket le kell adni javításra. Újbóli használatbavételről a karbantartó tájékoztat. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket a szabályzat alapján selejtezni kell. Az épület felszereltségében és a berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell téríteni a mindenkori törvényi szabályozás alapján érvényes kártérítési szabályok szerint. Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles: -

védeni a közösségi tulajdont, megőrizni az intézmény rendjét és tisztaságát, környezetének állagát, takarékoskodni az energiával, a szükséges anyagokkal, eljárni a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint, betartani a munka- és egészségvédelmi szabályokat, rendeltetésszerűen használni a berendezéseket.

4.9. Az intézményi védő-óvó előírások. A dohányzással kapcsolatos előírások Minden alkalmazottnak és gyermeknek, tanulónak és az intézmény területén tartózkodó más személyeknek be kell tartania az általános munka-, tűz-, környezet- és balesetvédelmi szabályokat és a házirendet az intézményben! Az ezzel kapcsolatos alkalmazotti és tanulói képzések megszervezése és megtartása az intézmény megbízott munkatársának feladata. Szervezett formában ezt el kell végezni minden tanév elején, szükség esetén év közben is. Gyermekeink, tanulóink és dolgozóink egészségének megőrzése érdekében a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosítása rendelkezéseit alkalmazni kell. A fent nevezett jogszabály értelmében az intézményünk egész területén és azon kívül - a bejáratok közvetlen közelében - tilos a dohányzás! Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos! A jogszabályban leírtak maradéktalan betartatása minden alkalmazott és vezető feladata, kötelessége! Az iskolában folyó balesetmegelőző tevékenységre vonatkozó feladatok ellátásához a Munkavédelmi Szabályzatban foglaltak a mérvadók. Az intézményvezető feladatai: felelős az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek a biztosításáért, gondoskodik a dolgozók előírt orvosi vizsgálaton való megjelenéséről, munkakörének megfelelő munkavédelmi oktatáson való részvételről, - rendszeresen munkavédelmi ellenőrzést tart, a tapasztalatokat írásban rögzíti, - gondoskodik a jogszabályokban, szabványokban, szabályzatokban előírt munkavédelmi rendelkezések megtartásáról, - fegyelmi jogkört gyakorol, - az előforduló munka-, tanulói- és gyermekbalesetek kivizsgálásában részt vesz, a törvényben előírtak alapján intézkedik. Az iskola minden dolgozójának feladata közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedést megtegye. -

Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján a megfelelő tantárgyak keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A pedagógusok a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a tiltott és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal. A tanév megkezdésekor, az első osztályfőnöki órán ismertetni kell:

-

az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásait, a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.

A tanév végéhez közeledve, minden tanuló joga a következő tanévre szóló tanulói balesetbiztosítást megkötni. Az ezzel kapcsolatos lehetőségekre fel kell hívni a tanulók és szülők figyelmét, de a biztosítási ügyintézésben az intézmény pedagógusai, alkalmazottai nem vehetnek részt. A nyári idénybalesetek veszélyeire külön is fel kell hívni a tanulók figyelmét. A pedagógusoknak ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulókkal közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját a balesetvédelmi naplóba be kell jegyezni. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, számítástechnika, szakmai gyakorlatok) vezető pedagógusok baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkavédelmi szabályzat tartalmazza. Az intézményvezető az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az iskola munkavédelmi szabályzata tartalmazza. A tanulók rosszulléte, látható betegsége esetén a szülőt értesíteni kell. Ilyen esetben a tanulókat csak felügyelet mellett lehet elengedni orvosi vizsgálatra. A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: -

sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges, orvost kell hívnia, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell a védőnőnek, a műszaki koordinátornak, az intézményegység vezetőjének, valamint az intézményvezetőnek.

A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost, szükség szerint mentőt kell hívnia és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az intézmény vezetőjének ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat, és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok: -

A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni, és a balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyző-

-

könyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.

4.10. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az iskola tanulói és dolgozói külön jogszabályban előírt egészségügyi vizsgálatokon vesznek részt. A személyes egészségügyi adatokat az intézményi védőnő tartja nyilván, aki rendszeres időközönként valamennyi osztályközösséget adott szempontok szerint megvizsgál. A kiszűrt, beteg vagy fertőzésgyanús tanulót gyermekorvosi, ill. háziorvosi rendelésre kell küldeni. Iskolánkban néhány szakma esetében a szakmára történő felkészítés fokozottabb egészségügyi ellenőrzést követel meg. Ennek alapján minden itt tevékenykedő tanulónak egészségügyi könyvvel kell rendelkeznie. Ebbe kerül bevezetésre a szükséges orvosi ellenőrzés megtörténte, az alkalmazás engedélyezése. Minden balesetet, sérülést azonnal jelezni kell – tanítási szünetekben az ügyeletes tanárnak, gyakorlati helyen a gyakorlati oktatónak, védőnőnek, vagy az intézményegység vezetőjének, valamint az intézményvezetőnek. A védőnő, ill. az intézményegység vezetője intézkedik a sérülés ellátásáról vagy sürgős orvosi beavatkozást kezdeményez. Az intézmény valamennyi balesetveszélyes helyiségében, tanépületben, a tanműhelyekben mentődobozt kell elhelyezni, melyet a védőnő rendszeresen ellenőriz és javaslatára a feltöltéséről a munkaterület vezetője gondoskodik. Ugyanitt kell elhelyezni a balesetvédelmi naplókönyvet is, melybe a történt sérüléseket kell rögzíteni. A baleseti naplókönyvet az intézményvezető rendszeresen ellenőrzi, és gondoskodik a balesetveszély megszüntetéséről. 4.11. A mindennapos testnevelés és a sportköri foglalkozások A köznevelési törvény szabályozása értelmében 2012. szeptember 1-től a mindennapos testnevelés felmenő rendszerben az első, ötödik és kilencedik évfolyamon felmenő rendszerben került intézményünkben bevezetésre. Ennek a szabályozásnak órarendi órák beiktatásával teszünk eleget. Az intézmény többi tanulójának a mindennapi testedzést a kötelező tanórai testnevelés órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítjuk. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportkör és a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskolai diáksportkör munkáját az intézményvezető által megbízott testnevelő tanár segíti. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait a tanévenként az iskolai tantárgyfelosztásban meghatározott napokon és időben, a szintén ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányítása alatt kell megszervezni. A délutáni tömegsport - foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy: 

őszi és tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem edzőterem



téli időszakban a tornaterem, edzőterem a testnevelő tanár felügyelete mellett a hét meghatározott napjain a tanuló számára nyitva legyen.

A tömegsport - foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai munkatervben és a tantárgy felosztásban kell meghatározni. Az iskolában a mindennapi testedzés lehetséges formái: - a kötelező tanórai foglalkozások, - a nem kötelező tanórai foglalkozások, - a tanórán kívüli foglalkozások, - az iskolai sportköri foglalkozások. A mindennapi testedzést úgy kell megszervezni, hogy a tanulók részére biztosítva legyen naponta legalább negyvenöt perc időtartamban a testmozgás, sportolás lehetősége. A mindennapi testedzés megszervezésénél a törvényi szabályozás érvényes létszámhatárára vonatkozó rendelkezéseket figyelembe kell venni. Az iskolába járó alsó tagozatos általános iskolai tanulóknak a korosztályukat érintő élettani változások miatt – az őket tanító pedagógusok irányításával – intenzíven kell foglalkozniuk az egészségük megőrzésével, az egészséges életmód kialakításával a megfelelő mozgási és sportolási lehetőségek révén. A heti testnevelés órákon túl minden nap napközis foglalkozás keretében biztosítjuk a játékos egészségfejlesztő testmozgást. A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített vagy gyógytestnevelési órára kell beosztani. A gyógytestnevelési órákat a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátására kijelölt közoktatási intézményben kell megszervezni. A könnyített vagy gyógytestnevelésre javasolt tanulóknak a számukra szervezett foglalkozásokon kell részt venni. A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanuló a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében meghatározottak szerint vesz részt a testnevelési órákon vagy mozgásjavító foglalkozáson. Az intézmény és az iskolai sportkör vezetése közötti kapcsolattartás alapja a sportkör munkaterve. A diáksportkör elnöke a tanév végén beszámol a sportkör tevékenységéről, az eredményekről listát készít, amelyet az iskola vezetése beemel a tanévről szóló beszámolóba, megjelenít az iskola weblapján. Egyebekben a sportkör vezetőjével napi operatív kapcsolatot tart az intézmény vezetője. Az iskolai sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás lehet személyes megbeszélés, tárgyalás, értekezlet, írásos tájékoztató, stb. Az együttműködésük célja az intézmény tanulóinak egészég-nevelését segíteni a sport eszközeivel.

4.12. Teendők rendkívüli események alkalmával A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézkedésre jogosult személyt. Az intézkedésre jogosult személy a rendkívüli esemény jellegének megfelelően a. b.

haladéktalanul értesíti az érintett hatóságokat, szükség esetén a szülőket; megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek, tanulók védelmét, biztonságát szolgálják.

Az intézkedések megtételét követően az eseményről tájékoztatni kell az intézmény vezetőjét és a fenntartót. Rendkívüli eseménynek számít különösen: -

a tűz, az árvíz, a földrengés, a bombariadó, egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelőmunkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény.

Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti terv alapján történik. A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola alkalmazottai esetenként, az iskola takarító és karbantartó személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az intézményben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Rendkívüli esemény bekövetkeztekor az iskola épületeiben tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó riasztási tervének megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni és a gyülekezésre kijelölt területet elfoglalni. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. Az intézményvezető a szükséges értesítések és intézkedések megtétele után a riadót lefújatja folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. Az egyes rendkívüli eseményekre vonatkozó további teendőket az intézményi katasztrófavédelmi szabályzat tartalmazza.

5. Az intézmény működési dokumentumai 5.1.Az intézmény alapdokumentumai Szakmai alapdokumentum Az intézmény jogszerű működését a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 21.§ (3) bekezdés szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123. § (1) bekezdésében leírtak tartalmazzák. Pedagógiai program Az intézmény szakmai működését, feladatait a pedagógiai program határozza meg a nevelésreoktatásra vonatkozó rendelkezések alapján. A pedagógiai program tartalmazza intézményi működés egységes, valamennyi nevelési-oktatási területre vonatkozó feladatait, valamint az egyes területek feladatainak ellátásához szükséges óvodai pedagógiai programot, az iskolai helyi tanterveket, a szakmai programokat és a kollégiumi pedagógiai programot. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. Ha a pedagógiai program megvalósítása többletkötelezettséget ró a fenntartóra, akkor a fenntartó egyetértésére is szükség van. A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: 

az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat;



az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket;



az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét;



az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáit;

 a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat;  a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait;

 a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét;  a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét;  a középszintű érettségi vizsga témaköreit;  a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az intézményvezetői irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. Házirend A tanulói jogok, és kötelességek gyakorlására állapít meg szabályokat. Szabályozza az intézmény helyiségeiben és területén végezhető tanórai és tanórán kívüli, valamint egyéb intézményi vagy intézményen kívüli tevékenységeket. A házirendet az intézményvezető készíti el és a nevelőtestület fogadja el a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményének figyelembe vétele mellett. 5.2. Az intézmény egyéb dokumentumai Éves munkaterv A tanév, ezen belül az óvodai nevelési év és a tanítási év rendjét meghatározó miniszteri rendelet alapján az intézmény egy tanévre szóló helyi rendjét, programját a nevelőtestület határozza meg és rögzíti a munkatervben, az érintettek véleményének figyelembe vételével. A tanév helyi rendjét és a kapcsolódó fő feladatokat a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni. A munkaterv tartalmazza: -

a tanév időbeli beosztását (szorgalmi időszak, szünetek, tanítás nélküli munkanapok, bemutató órák, foglalkozások időpontjai, vizsgaidőszakok, nemzeti és hagyományápoló ünnepek, megemlékezések időpontjai)

-

értekezletek (nevelőtestületi, szülői, munkaközösségi) és fogadóórák tervezett időpontjait

-

beiskolázási tevékenység tervezett tartalmát és határidőit

-

országos mérések (kompetenciamérés, tanulók fizikai állapotának felmérése) előkészítésére és végrehajtására vonatkozó ütemezést

-

a feladatok, feladatcsoportok megvalósításáért felelősök megnevezését és a határidőket.

A munkaterv részeként az eseményterv havi bontásban tartalmazza a feladat-ellátási helyek munkavégzésének időbeosztását. A munkaterv havonkénti feladatsorát, programjait, felelőseit az ak-

tuális hónapra minden feladat-ellátási helyen a kollégák számára a helyben szokásos formában meg kell jeleníteni. A tanév helyi rendjét a munka- és balesetvédelmi oktatással az osztályfőnök (csoportvezető) az első tanítási napon ismerteti a diákokkal. A szülők tájékoztatására az első szülői értekezleten kerül sor. A munkatervben szereplő feladatok időarányos teljesítésének értékelése az intézmény félévi és év végi beszámolójában valósul meg. Tantárgyfelosztás A tantárgyfelosztás tanügy-igazgatási dokumentum, amit az intézményvezető tanévenként készít el az intézményegység vezetőkkel együttműködve. Az intézmény működésére vonatkozó szabályozás alapján a tantárgyfelosztás tartalmazza: -

-

a pedagógusok nevét, végzettségét, kötelező óraszámát, az általa tanított tantárgyakat, az ellátott óratervi órákat osztályonként és tantárgyanként, a kötelező óraszámba beszámítható tanításon kívüli és egyéb feladatokat, az órakedvezményre jogosító jogcímeket, az osztályok, csoportok megjelölését.

A tantárgyfelosztás készítésének szempontjai: -

a pedagógusok végzettségének, szakképzettségének megfelelő beosztás

-

a két vagy több szak vagy szakképzettség gyakorlása

-

órarendi feladatok egyenletes elosztása

-

tanórán kívüli feladatok és megbízatások egyenletes elosztása

-

a megfelelő szakos ellátás érdekében a pedagógusok több feladat-ellátási helyen is végezhetnek feladatokat, melyeket az egységek között egyeztetett módon és gazdasági szempontokat is figyelembe véve kell megvalósítani.

A tantárgyfelosztás a pedagógus munkarendje szempontjából alapokmány: a feltüntetett, kötelező óraszámba beszámítható feladatok összegzésével magában foglalja az intézmény pedagógiai tevékenységének időráfordítását, a gazdasági és pénzügyi konzekvenciát is. Órarend A tantárgyfelosztás alapján a pedagógusok konkrét napi munkaidő beosztása órarend szerint történik. Heti órarend írja elő a pedagógusok és a diákok részére, hogy mikor, kinek és milyen tanítási órán (foglalkozáson) kell részt vennie. Az órarend készítésének szempontjai: -

az egyes osztályok, tanulócsoportok egyenletes tanórai terhelése,

-

a csoportbontások végrehajthatósága,

-

a tanulók napi változatos tanóra összeállítása,

-

a pedagógus beoszthatósága (átjárás épületek és egységek között)

-

vezető beosztású vagy nyugdíj előtt álló kollégáknak ne kapjanak osztályfőnökséget

-

a törvényi és egyéb szabályozások figyelembe vétele (gyakorlat-elmélet elosztása, maximális óraszáma, tömbösített gyakorlati vagy elméleti órák felosztása, esélyegyenlőségi szempontok figyelembe vétele, foglalkozások időtartama, stb.).

Az órarendhez – a hiányzások esetén szükséges helyettesítések esetére – helyettesítési tervet is készíteni kell. A heti órarendet terembeosztás egészíti ki, ami az órarend szerinti tanítási órák, foglalkozások pontos helyszínét, a kijelölt helyiségek, tantermek ajtószámát, épületek jelét tünteti fel. Ügyeleti rend A nevelési-oktatási intézmény köteles a nyitvatartási időben biztosítani a gyermekek, tanulók felügyeletét. A tanórák, foglalkozások ideje alatt ez a feladat a tanórát, foglalkozást vezető feladata. A tanórák, foglalkozások előtti és közötti időszakokban ezt a feladatot elsősorban az ügyeletes kollégák látják el. A tapasztalatlan gyermekek, a fejlődő diákok életkorukból adódóan korlátozottan cselekvőképesek, csökkent belátásúak. A köznevelési törvény kiemelt felelősséget ró az intézményekre az egészségvédelem és baleset-megelőzés, elhárítás terén. A felügyeletre beosztott pedagógus köteles a biztonsági feladatkört teljes figyelemmel ellátni, mert személyesen felelős a rábízott gyermekekért. A felügyeleti beosztás órarendhez igazodó tanügyi dokumentum, amely a teljes nyitvatartási időtartamban név szerint jelöli ki ügyeletre a pedagógusokat. Az ügyeletesek esetleges hiányzására – a helyi lehetőségeket figyelembe véve – egy vagy több helyettesítőt is tervezni kell. A törvényesség biztosítására a fenntartó ellenőrzi az intézmény gyermek- és tanulóbaleset-megelőző tevékenységét. A fenti dokumentumok tanév közben bekövetkező változásainak adminisztrálásáért minden feladat-ellátási helyen az intézményegység vezető-helyettes a felelős. A változások adminisztrálása és a hozzá kapcsolódó intézkedések elvégzése a pedagógiai munka folyamatossága érdekében a változást követő legrövidebb időn belül esedékes. Az intézményi dokumentációban a változások nyomon követése és összesítése az intézményvezető-helyettesek feladata. 5.3. Az intézményi dokumentumok kötelező nyilvánossága Az intézmény köteles az alapdokumentumokat és egyéb közérdekű adatai, szabályait nyilvánosságra hozni, hogy a tanulók, a szülők (gondviselők), a munkavállalók és más érdeklődők tájékozódhassanak a helyi tantervről, programokról, rendszabályokról. A dokumentáció hivatalos tárolási helyei a feladat-ellátási helyek vezetői irodái (elektronikus formában). Ebben a helyiségben a nyilvános dokumentumokból kell tartani 1-1 hiteles példányt. Ezek a dokumentumok az intézmény honlapján is tanulmányozhatóak.

5.4. A tanulói tankönyvtámogatás és ellátás rendje Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének, helyi rendjének szabályai megismerése során egyetértési jogot gyakorol az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat. A tankönyvellátás célja és feladata Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. A feladat részletei és határidői a mindenkori törvényi szabályozásnak megfelelően kerülnek meghatározásra. Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az intézményvezető – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé. A tankönyvfelelős Az intézményben a tankönyvellátás feladataival feladatellátási helyenként az intézmény vezetője bízza meg az érintett dolgozókat. A tankönyvfelelősök az aktuális törvényi szabályozás alapján tartják a kapcsolatot az iskola, az ellátó és szállító szervezetek, valamint a tanulók gondviselői között a mindenkori határidők betartása mellett. Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az intézményvezető a felelős. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése Az iskolai tankönyvfelelős minden évben az aktuális jogszabálynak megfelelően köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak kedvezményre, továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A tájékoztatást és a kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be.

A tankönyvfelelős a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában ismerteti az intézmény vezetőjével. A további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. Az iskola faliújságon illetve a tanári hirdetőtáblán valamint az iskola honlapján elhelyezett hirdetményben teszi közzé a további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel. A felmérés eredményéről az intézményvezető tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot, majd meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt, illetve a nagykorú tanulót. A tankönyvrendelés elkészítése A tankönyvfelelős minden évben határidőre elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény vezetőjével. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az iskolának közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége. 5.5. Az intézmény tanügyi rendszere Az intézmény tanügyi rendszere azt a cél szolgálja, hogy az intézmény valamennyi feladatellátási helye – a törvényi keretek adta lehetőségeken belül – egységes eljárási szabályok szerint végezze minden oktatási adminisztratív feladatkörét. Az egységes tanügy-igazgatási rendszer alapjaiban biztosítja a feladat-ellátási helyek zökkenőmentes oktatási-nevelési együttműködését, lehetővé teszi a hozzá kapcsolódó irányítási és ellenőrzési feladatok áttekinthetőségét és megfelelő színvonalát. Az intézményi tanügyi szervezet központi nyilvántartási és adatkezelési rendszerből, valamint minden feladat-ellátási hely saját nyilvántartási és adatkezelési rendszeréből épül fel. A központi rendszer irányítása az intézményvezető feladata. A feladat-ellátási helyek tanügyi irányítása a központi rendszeren keresztül történik, de működésük felügyelete az intézményegység vezetőhelyettesek feladatkörének része.

A feladat-ellátási helyeken a pedagógus és pedagógiai munkát segítő alkalmazottakra és tanulókra vonatkozó adatgyűjtés is tanügyi feladatok közé tartozik. Az adatgyűjtésben – az aktuális adatok által érintett kollégák is – osztályfőnök, fejlesztő munkát végző pedagógus, tankönyvfelelős, könyvtáros, kollégiumi nevelő, stb. – részt vesznek. Az adatokat – egységes formában – a tanügyi ügyintéző nyilvántartja, változásukat naprakész formában adminisztrálja, az érintett kollégákkal egyezteti. Heti rendszerességgel a létszámbeli változásokat a központi tanügynek jelenti. Az osztályok-csoportok összetételében bekövetkező és tanügyi nyilvántartásban jelentőséggel bíró változásokat (a szakmai csoportok létszámváltozása, SNI-s tanulók számának változása, stb.) is heti rendszerességgel jelzi a központi tanügynek. A központi tanügy ezeket a frissített adatokat felhasználva végzi el évközi adatszolgáltatási feladatai. A feladat-ellátási helyeken folyó adatkezelés része a központi informatikai rendszerek számára végzett adatszolgáltatásnak, nyilvántartási, adatmódosítási feladatok elvégzésének és ezekkel a rendszerekkel folytatott rendszeres kapcsolattartásnak. Az ehhez szükséges jogosultságokat a központi tanügyi rendszer osztja ki a feladatmegosztás alapján. A központi nyilvántartási és adatkezelési rendszer állandóan frissített adatai alapján a külső szervek, szervezetek, hatóságok intézményre vonatkozó adatkérései a jogszabályi előírások alapján törvényesen szolgáltathatók, illetve továbbíthatók. Az intézményben gyűjtött és kezelt adatokra vonatkozó részletes szabályozást a mellékletben található adatkezelési szabályzat tartalmazza. 5.6 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézményvezető alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: 

az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása



az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések



a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések



az október 1-jei pedagógus és tanulói lista

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek férhetnek hozzá.

Az elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatok digitálisan kerülnek rögzítésre és ideiglenes tárolásra – az e célra használatos számítógépeken. Ezeket az adatokat a tanügyi irányítás szabályai szerint rendszeresen – havi, félévi, évi vagy eseti rendszerességgel - kinyomtatni és a megjelölt felelősök által aláírni szükséges. Ilyen elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő pl. a digitális napló. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni -

a pedagógusok által bejegyzett órákat, azokat elsődlegesen pedagógusonként, másodsorban dátum szerint sorba rendezve ki kell nyomtatni. A pedagógusok a havonta megtartott óráikat kötelesek egyben aláírni.

-

a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, túlórák, helyettesítések, stb. számáról készített kimutatást, azt az intézményvezetőnek vagy helyettesének alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattárazni.

Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek. A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvből papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg. Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben.

6. Az intézmény közösségei Az intézmény közösségei az intézmény életében, működésében betöltött szerepük szerint összetettek. Az intézmény optimális működéséhez valamennyi érintett közösség jogainak gyakorlásában és kötelességeinek teljesítésében harmonikus együttműködés szükséges. 

munkavállalói közösségek -

a nevelőtestület,

-

a munkaközösségek,

-

munkacsoportok, bizottságok,



a szülői munkaközösségek,



tanulói közösségek, -

osztályközösségek,



-

diákönkormányzat,

-

tanulócsoportok, szakmai csoportok,

képviseleti és érdekvédelmi közösségek - közalkalmazotti tanács, - intézményi tanács, - a szakszervezet iskolai szervezete

Az egyes közösségeket illetve azok képviselőit a jogszabályokban meghatározott, az intézmény életére, működésére vonatkozó esetekben részvételi, véleményezési, egyetértési és döntési jog illet meg. Az intézményvezető és a közalkalmazotti tanács munkakapcsolatát a Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti. 6.1. Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve, amely jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott oktatói munkájának ellátása során a gyermekekkel, tanulókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban - a büntetőjogi védelem szempontjából - közfeladatokat ellátó személy. Az intézmény pedagógusai az iskolai könyvtár közreműködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat. A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: 

tanévnyitó, tanévzáró értekezlet,



félévi és év végi osztályozó konferencia,



tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal),



nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal),



rendkívüli értekezletek (szükség szerint).

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény vezetője szükségesnek látja. A nevelőtestület értekezletein jegyzőkönyv készül

az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint két, az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. A nevelőtestület egy-egy osztályközösség vagy szakmai csoport tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését vagy az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi. A nevelőtestület osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából. A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az intézményvezető adhat felmentést. Feladat-ellátási helyenként rész-nevelőtestületek működnek. Ezek önállóan szervezik meg a munka-értekezleteiket, a nevelési értekezleteiket, az osztályozó értekezleteiket. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére - tagjaiból meghatározott időre, vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a munkaközösségekre, munkacsoportokra vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestület tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időnként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. Az iskola nevelőtestülete jogszabályban biztosított döntési és véleményezési jogkörei közül átruházza a munkaközösségekre: -

az iskolai munkaterven belül az egyes tantárgyakra vonatkozó feladatok összeállítását, a tantárgyfelosztás elkészítését és módosítását, az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztását, helyi tanterv kidolgozását, módosítását a taneszközök, tankönyvek kiválasztását, a továbbképzésre, átképzésre való javaslattételt, a jutalmazásra, kitüntetésre való javaslattételt, a határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezését, a munkaközösség-vezető véleményezését.

A beszámolási kötelezettség a munkaközösség-vezető felelőssége. A nevelőtestület az érintett tanulóközösséggel, tanulókkal közvetlenül foglalkozó pedagógus közösségre ruházza át a tanulmányi, magatartási, szorgalmi értékelést és minősítést, valamint az osztályközösség problémáinak kezelését. A beszámolási kötelezettség az osztályfőnök kötelezettsége.

A munkacsoportokra azokat a jogköröket ruházza át a nevelőtestület, amelyek az érintett nevelési-oktatási terület egy adott célcsoportja megvalósítása érdekében látják el feladataikat. Munkájukról és eredményeikről a beszámolási kötelezettség a munkacsoportok vezetőit terhelik. A nevelőtestület feladat- és jogkörének részleges átadásával állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre tagjaiból, melynek előnyei, hogy a bizottsági tagokat a célirányos szakmai felkészültség és a feladattal való tényleges kapcsolat alapján lehet kijelölni, hatékony team-munkát tesz lehetővé, elősegíti a korrekt döntési és lényegi javaslatok megszületését. A bizottságok fontos vizsgálatokat, alapos szakmai értékelést végeznek a pedagógiai program megvalósítása területén. Elősegítik a minőségfejlesztés eredményességét is. Ilyen bizottságok lehetnek a vizsgabizottságok, tantervi, oktatási és nevelési bizottságok, fegyelmi bizottságok. A beszámolási kötelezettség a bizottság vezetőjét terheli. 6.2. A munkaközösségek, munkacsoportok A munkaközösségek részt vesznek az intézmény szakmai-pedagógiai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében, segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A szakmai munkaközösség tagjai kétévente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az intézményvezető jogköre. Az intézményben tíz munkaközösség működik, mint osztályfőnöki, közismereti, gyógypedagógiai, kollégiumi és szakképzési munkaközösség. A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a munkaközösség tagjai között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról. A munkaközösségek felosztása az intézményben: 1. Osztályfőnöki munkaközösség (Orosháza) 2. Osztályfőnöki munkaközösség (Békés-Dévaványa) 3. Gyógypedagógiai munkaközösség (Békés) 4. Kollégiumi munkaközösség (Orosháza – Dévaványa - Békés) 5. Szakmai munkaközösség I. 6. Szakmai munkaközösség II. 7. Szakmai munkaközösség III. 8. Szakmai munkaközösség IV.

9. Közismereti reál munkaközösség: 10. Közismereti humán munkaközösség A munkaközösségek feladatai: 

Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét.



Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével.



A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában.



Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat.



Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket, háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából.



Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét.



Szervezik a pedagógusok továbbképzését.



Véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát.



Összeállítják a tanulmányok alatti vizsgák, valamint az érettségi és szakmai vizsgák tételsorait, ezeket fejlesztik és értékelik.



Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására.



Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget.



Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek.



Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését.

A munkacsoportokat egy időszakos vagy speciális feladat irányítására, megszervezésére, végrehajtására vagy ellenőrzésére bízza meg az intézményvezető a nevelőtestület javaslatára, a nevelőtestület azon jogköreinek átruházása mellett, amelyek az érintett nevelési-oktatási területet érintik. A munkacsoportok személyi összetételében részt vesz valamennyi szervezeti területet vagy

feladat-ellátási hely. Ilyen munkacsoportok az ökoiskolai, a pályázatíró, a TiszaMédia munkacsoport. A beszámolási kötelezettség a munkacsoportok vezetőit terhelik. 6.3. A munkavállalói közösség Az intézmény zavartalan működése érdekében a munkavállalóink az ellátandó munkaterületek alapján pedagógusok, pedagógiai munkát közvetlenül segítők, adminisztratív és technikai feladatokat ellátó dolgozók. Az érvényes törvényi szabályozások szerint biztosítjuk a munkavállalóink közösségének jogai gyakorlását. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni. Az intézmény munkavállalói, illetőleg közalkalmazottai tekintetében a közalkalmazotti törvényt kell alkalmazni. Közalkalmazotti tanáccsal történő kapcsolattartás az intézményvezető feladata. 6.4. A szülői munkaközösség Az intézmény szülői szervezete a szülői munkaközösség. A szülők jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (munkaközösséget) hozhatnak létre. Döntési jogkörébe tartoznak:  saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása,  a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői),  a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése,  saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása. A szülői munkaközösség (SZMK) munkáját az iskola tevékenységével az SZMK elnöke koordinálja. A SZMK vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az SZMK véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézményvezető felelős. Egy-egy tanulóközösség, gyermekcsoport szülői közösségével az osztályfőnök (csoportvezető pedagógus) tart közvetlen kapcsolatot. A szülők véleményét, javaslatait az osztályközösség szülői szervezetének vezetője juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A képviseleti úton választott szülői munkaközösség: -

Kezdeményezheti iskolaszék felállítását. Figyeli a gyermeki (tanulói) jogok érvényesülését, a pedagógiai program megvalósulását, a tanári, nevelői munka eredményességét.

-

Tájékoztatja megállapításairól a nevelőtestületet, a fenntartót. Képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. Tájékoztatást kérhet az intézményvezetőtől a gyermekközösségek nagyobb csoportjairól: az osztályközösségekről, foglalkozási csoportokról, a felmerült problémákról.

-

Élhet a jogszabályok által biztosított véleményezési, egyetértési és döntési jogával.

A szülői munkaközösséget az intézményvezető egyeztetett időpontban, tanévenként legalább kétszer összehívja. Hivatalos tájékoztatást ad a munkáról és a feladatokról, meghallgatja a szülői szervezet véleményét, javaslatait. A Szülői Munkaközösség elnöke folyamatos kapcsolatot tart az intézményvezetővel és tanácskozási joggal vesz részt a rendes nevelőtestületi értekezleteken. Tanévenként kétszer ismerteti a nevelőtestülettel a Szülői Munkaközösség álláspontját -

a gyermekek érdekeinek és jogainak érvényesüléséről, a pedagógiai munka eredményességéről, a közösségi élet színvonaláról, az intézményi szervezettség és működés rendjéről, a pedagógusok munkájáról, a szülők által vállalt kiadások mértékéről, a szülői közösség tevékenységéről.

6.5. Az Intézményi Tanács Az Orosháza, Kossuth tér 1. szám alatt működő Békés Megyei Tisza Kálmán Szakképző Iskola Intézményi Tanácsa a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 73. § alapján jött létre. Véleménynyilvánítási jog Az Intézményi Tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Kötelező vélemény kikérés (a vélemény beszerzésének elmulasztása törvénysértés) Ki kell kérni az Intézményi Tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. Az iskolai munkaterv határozza meg az iskolai tanév helyi rendjét. Ennek elkészítéséhez az intézményvezető kikéri többek között az Intézményi Tanács véleményét is. A nevelési-oktatási intézményben folyó – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 4. § (4) bekezdésében szabályozott – fakultatív hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához be kell szerezni az Intézményi Tanács véleményét. A Tanács tagjainak, tisztségviselőinek névsorát éves munkaprogramja tartalmazza, melynek elfogadásáról készített jegyzőkönyvi mellékletben a Tanács személyi összetételét érintő és a tisztségviselők megbízatásában bekövetkezett változásokat folyamatosan át kell vezetni. A Tanács üléseit a munkaprogramjában meghatározott időpontokban (rendes ülés) illetve szükség szerint (rendkívüli ülés), de legalább félévente tartja. Az intézményi tanács kapcsolata az iskolavezetéssel - Az iskolavezetéssel való konzultációs alkalmakon a Tanácsot az elnök képviseli. - A Tanács üléseinek állandó meghívottja az iskola igazgatója. - A Tanács elnöke az éves iskolai munkatervben és a Tanács munkaprogramjában foglaltaknak megfelelően vesz részt az iskolavezetés és a nevelőtestület egyes rendezvényein.

Az Intézményi Tanács dönt a) működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról, b) tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá c) azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az Intézményi Tanácsra átruházza. További jogok Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni az Intézményi Tanács, kezdeményezésére. A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában (SZMSZ) kell meghatározni az Intézményi Tanács, valamint az iskola közötti kapcsolattartás formáját, rendjét. Levéltitok A jogszabályban meghatározottakon túl felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, az Intézményi Tanács, részére érkezett leveleket. Infrastruktúra biztosítása Az Intézményi Tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését.

6.6. A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni 

az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,



a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,



az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,



a házirend elfogadása előtt.

A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézményvezető felelős. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A Diákönkormányzat intézményünk egységei diákönkormányzatainak államszövetsége. Államszövetségünk tagállamai szuverén, önálló államok, saját kormányzóságukkal, törvényeikkel, bíróságaikkal együtt. Az intézményt az állami és társadalmi szervek és szervezetek előtt a Diákok Önálló Kongresszusa nevében az elnök képviseli.

A diákönkormányzatok munkáját a tanárok által felkért, és az intézmény vezetője által megbízott patronáló tanárok segítik. 

a diákönkormányzat – a hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt – a diákönkormányzatot segítő tanár útján kéri ki a nevelőtestület, illetve az intézményvezető véleményét,



a nevelőtestületi értekezleten a diákönkormányzat véleményét az ennek működését segítő tanár képviseli,



a diákönkormányzatot segítő tanár felkészíti a diákközgyűlés levezető elnökét. A közgyűlésen jelen lehetnek a nevelőtestület meghívott tagjai.



a nevelőtestületi értekezletre a diákképviselő is meghívható, ha a tanulók egészét érintő témákról van szó, ilyenkor tanácskozási joggal vesz részt.

A tanulók szervezett véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának, formája A véleménynyilvánítók köre: 

a tanulók egyénileg,



osztályok közösségei vagy képviselői,



az iskola közössége vagy képviselői,



az iskola diákkörének közössége.

A véleménynyilvánítás formái, helye: 

személyes megbeszélés útján, négyszemközt,



az iskola valamely közössége előtt, az adott közösség megfelelő fórumain,



iskolai gyűlésen,



tantestületi értekezleten,



diák-önkormányzati napon.

A diákönkormányzat az érvényes rendeleteknek megfelelően részesül támogatásban. A foglalkozásokra, megbeszélésekre az intézmény a létszámnak megfelelő nagyságú iskolai helyiséget rendelkezésre bocsátja térítésmentesen. 6.7. A szülők, tanulók tájékoztatási rendszere Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként a munkatervben meghatározottak szerinti szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljá-

ból az intézményvezető, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az intézményegység-vezető hívhat össze. Az iskola valamennyi pedagógusa – a munkatervben kijelölt időpontban – tart fogadóórát. Amenynyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre – a rendkívüli eseteket leszámítva – telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor. Az intézmény vezetői, a szaktanárok és az osztályfőnökök szükség esetén írásban (bejegyzés az ellenőrzőbe, hivatalos levél, határozat, stb. formában) tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. A szülővel való kapcsolatfelvétel telefonon vagy elektronikus levéllel is történhet. A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat írásbeli feladatvégzés esetén az értékelés elkészültét követő tanítási órán, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából félévente heti 1-2 órás tárgyból legalább havi egy, ennél több órás tantárgyból legalább két osztályzatot adunk. Az osztályzatok számának számbavétele naplóellenőrzéskor történik. Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két témazáró dolgozatot lehet íratni. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását két héten belül el kell végezni. A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket iskolagyűlésen, vagy kifüggesztett hirdetés, esetleg a honlapon közzétett formában kell a diákság tudomására hozni. Az intézményvezető és a nevelőtestület szükség szerinti gyakorisággal iskolagyűlésen tart kapcsolatot a diákokkal. Az iskolagyűlésen részt vesznek az iskola tanárai is. 6.8 A külső kapcsolatok rendszere Az intézmény feladatai ellátása és a gyermekek, tanulók érdekében rendszeres kapcsolatban van más intézményekkel, hatóságokkal, cégekkel. Az egészségügyi, gyermekvédelmi, szociális gondozás, a szakmai képzés, a továbbtanulás stb. indokolják a rendszeres munkakapcsolatot más szervezetekkel. A vezetők és a szakterületek képviselői munkakapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival az alábbi módokon: -

közös értekezletek tartása, ünnepélyek rendezése, szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, intézményi rendezvények látogatása, hivatalos ügyintézés levélben, e-mailben vagy telefonon.

Intézményünk az eredményes munkavégzés érdekében rendszeres kapcsolatot tart számos szervezettel: -

Fenntartó

-

Beiskolázási terület általános iskolái Települések önkormányzati hivatalai Partnerintézmények (TISZK) Külföldi közoktatási intézmények, Külső gyakorlati helyek Gyermek- és egészségügyi és nevelési tanácsadó szolgálat Gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságok Szakellátás intézményei Családsegítő szervezetek Pedagógiai szakszolgálatok, szakmai szolgáltatók Gyermekjóléti szolgálatok A történelmi egyházak szervezetei Az intézményt támogató alapítványok Patronáló cégek Kamarák Gazdálkodó szervezetek Szakirányú felsőoktatási intézmények Sportegyesületek Egyéb szervezetek

Gyermekeink, tanulóink érdekében a legszélesebb körű és leggyakoribb kapcsolatápolás az iskola-egészségügyi ellátásban, a gyermekjóléti szervezetekben és a gyakorlati képzésben részt vevő partnerekkel tart fenn az intézményünk. A képviseleti és érdekképviseleti szerepet betöltő Intézményi Tanácsot a pedagógus munkavállalóknak, a szülői szervezetnek, és a székhely intézmény települési önkormányzatának 2-2 fő delegáltja alkotja. Az iskola-egészségügyi ellátással való kapcsolattartás Az iskola-egészségügyi ellátást a fenntartó, a kapcsolattartást az intézményvezető biztosítja ellátási feladatokban résztvevő személyekkel, az iskolaorvossal, az iskolai védőnőkkel. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az intézmény gyermekeinek, tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását. Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézményvezető. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 30-ig egyezteti az intézményvezetővel, majd a szűrővizsgálatok tervezetét október 30-ig ismertetik az érintett oktatási egységek pedagógusaival, tanulóival. Az iskolaorvos minden tanévben elvégzi a következő feladatokat:  Az iskola diákjainak folyamatos egészségügyi felügyelete, a tanulók évente egy alkalommal történő szűrővizsgálata.  A vizsgálatkor talált kóros elváltozások esetében a tanuló gondozásba vétele.  A pályaválasztási tanácsadás orvosi feladatait minden év február 15-ig végzi el

 A testnevelési órákkal kapcsolatos gyógytestnevelési, könnyített-, felmentett- illetve normál testnevelési csoportokba való besorolást a tanévet megelőző május 31-ig elvégzi, kivéve, ha a vizsgálat oka később következett be.  A sporttal kapcsolatos iskolaorvosi feladatokat a külső sportegyesületben nem tag, de diáksportköri versenyeken induló diákjaink sportorvosi szűrését, a fél évre érvényes igazolások kiadását elvégzi.  Végrehajtja a szükséges és esedékes védőoltásokat, ellenőrzi az elrendelt járványügyi intézkedések végrehajtását.  Sürgősségi eseti ellátást végez.  Gondoskodik a tanulók egészségügyi állapotáról tanúskodó dokumentumok vezetéséről, a védőnő közreműködésével rendszeresen ellenőrzi, hogy a tanulók a szükséges szakorvosi vizsgálatokon részt vegyenek. A szükséges vizsgálatokra beutalót biztosít a diákoknak, őket a legszükségesebb gyógyszerekkel ellátja, ezt követően a háziorvosi rendelőbe irányítja kezelésre. A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.). A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény vezetőségével. Elvégzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve és kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, Kormányhivatal, stb.). A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében: -

a gyermekjóléti szolgálattal, illetve

-

a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.

Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai:

-

a gyermekjóléti szolgálat értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja,

-

esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére,

-

a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget,

-

előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére.

Kapcsolattartás a gyakorlati képzésben részt vevő partnerekkel A gyakorlati képzés megszervezésének intézményi helyszínei: 

tanműhelyek



tankonyhák



tangazdaság



tankert



állattartó telepek



tanszállodák

A gyakorlati képzés megszervezésének külső helyszínei: 

Közép-Békési Térségi Integrált Szakképző Központ tanműhelyei



Békés Térségi Integrált Szakképző Központ tanműhelyei

A térségi integrált szakképző központokkal a kapcsolatot az intézmény szakképzésért felelős munkatársa tartja, aki az intézmény részéről felmerült igényeket a szakképző központokkal egyezteti, a gyakorlatok lebonyolítását ellenőrzi. A fentieken túl, a tanulók gyakorlati képzése minden olyan gyakorlati képzőhelyen megszervezhető és folytatható, ahol a gyakorlati követelményekre való felkészítés jogszabályban előírt feltételei biztosítottak, és amelyeket az illetékes kamara akkreditált. A külső gyakorlati helyekkel a kapcsolatot az intézmény szakképzésért felelős munkatársa tartja. A gyakorlati képzést folytató szervezet, valamint a szakképző iskola gyakorlati képzéssel kapcsolatos feladatait, kötelezettségeit a kölcsönös tájékoztatás módját és tartalmát a szakképzési törvény szabályozza. A szakképző iskola valamint a gyakorlati képzést folytató szervezetek kapcsolatban állnak a területileg illetékes gazdasági kamarákkal. A gazdasági kamarák végzik a tanulószerződés és az együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzés komplex szakmai és hatósági ellenőrzését, szakmai segítséget nyújtanak a képzés és a vizsgaszervezés folyamatához. A kamarákkal való kapcsolattartás az intézmény szakképzésért felelős munkatársának feladata.

7. Tanulók ügyeinek intézésével kapcsolatos szabályok A közoktatási feladatok végrehajtásában közreműködők döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor a gyermek mindenekfelett álló érdekét veszik figyelembe. A gyermek, tanuló mindenekfelett álló érdeke különösen, hogy - a köznevelési törvényben meghatározott szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítsák részére oly módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen számára aránytalan terhet; - minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez; - ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembevételével, a többi gyermek, tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára legkedvezőbbet választva döntsenek. A közoktatás működtetésében, a feladatok végrehajtásában a gyermekekkel, tanulóval kapcsolatos döntések, intézkedések meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelményét kötelező megtartani. Az egyenlő bánásmód követelménye alapján minden gyermeknek, tanulónak joga, hogy vele összehasonlítható helyzetben levő más személyekkel azonos feltételek szerint részesüljön velük azonos színvonalú ellátásban. Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének következményeit orvosolni kell, amely azonban nem járhat más gyermek, tanuló jogainak megsértésével, csorbításával. 7.1. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai A tanulmányok alatti vizsga lehet osztályozó vizsga, különbözeti vizsga, pótló vizsga és javítóvizsga. Az osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint – szervezett beszámoltató vizsga is. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) az e) pontban meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát, e) ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen -

általános és középiskolai tanulmánya alatt egy tanévben a kétszázötven tanítási órát,

-

a szakképesítés megszerzésére felkészítő tanulmányok ideje alatt egy tanévben az elméleti tanítási órák húsz százalékát,

-

a kötelező óra legfeljebb ötven százalékában folyó pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, valamint – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húsz-húsz százalékát,

-

egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja,

-

és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.

A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. Különbözeti vizsgát az a tanuló tehet, amely más intézménybe, más képzéstípusba átjelentkezéssel kívánja tanulmányait folytatni. A jelentkezéssel egyidejűleg az iskola jelzi azokat a tanulmánybeli követelményeket, amelyeknek a tanulmányok folytatásához meg kell felelnie. Ezek a követelmények lehetnek adott tantárgyra, vagy korábban nem tanult tantárgyra vonatkozóak. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az intézményvezető hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.

Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a. a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, b. az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az intézményvezető által meghatározott időpontban, az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. Tanulmányok alatti vizsgát független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az intézményvezető készíti elő és felel a vizsga jogszerű előkészítéséért, zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az intézményvezető köteles tájékoztatni a tanulót és a szülőt a magántanuló kötelességeiről és jogairól. A magántanuló az intézményvezető előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szakértői (orvosi) vélemény alapján magántanulóként tesz eleget, iskolai neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, az ehhez szükséges pedagógusokról a szakértői véleményben foglaltak szerint az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A vizsgák lebonyolításának további részletei az intézményi vizsgaszabályzatban megtalálhatóak. 7.2. A tanuló által készített dologért járó díjazás szabályai A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti megállapodás hiányában a nevelésioktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. A tanulót meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ha az előállított dolog szellemi alkotás, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A fentiekben meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló - tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével - és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra. 7.3. A szülő, gondviselő tájékoztatása, értesítése Az intézmény köteles a gyermek, a kiskorú tanuló szülőjét vagy a nagykorú tanulót írásban értesíteni minden olyan döntésről, amely az óvodai, iskolai, kollégiumi jogviszonnyal, a gyermek, tanuló fejlődésével, magatartási vagy tanulmányi előmenetelével és hiányzásaival kapcsolatos. A döntést írásos határozatba kell foglalni, amely a döntés kimenetelét, indoklását és jogorvoslati lehetőségét is magába foglalja. A tankönyvek, segédkönyvek beszerzésével összefüggő iskolai döntések előkészítésére a külön jogszabályban foglaltakat kell alkalmazni. Ezen felül tájékoztatást kell adni az intézmény működésének rendjéről, nyilvános adatairól, eseményeiről. A tájékoztatás módja lehet az ellenőrző, az értesítő levél vagy szülői értekezleten, fogadóórán az osztályozó napló saját gyermekére vonatkozó részének megtekintésére adott lehetőség. A magatartási vagy tanulmányi előmenetelével kapcsolatos értesítést az osztályfőnököknek havi rendszerességgel kell elvégezniük. Az igazolatlan hiányzásokkal összefüggő értesítési kötelezettségnek a mindenkori érvényes jogszabályok alapján kell eleget tenni. A fentieken kívül az intézmény honlapján nyilvánosságra hozott dokumentumokkal is teljesíthető az értesítési kötelezettség minden olyan esetben, amelyben a nyilvánosságra hozatal nem sért személyiségi jogokat. A tanuló félévi osztályzatáról a szülőt az ellenőrzőben kiállított félévi értesítőben kell tájékoztatni, a tanév végi eredményéről pedig a képzés típusának megfelelő bizonyítványt kell kiállítani. A tanuló bizonyítványának kiadását az iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg. 7.4. A fegyelmi eljárás és az azt megelőző egyeztető eljárás szabályozása A nevelési-oktatási intézményben az intézményi szabályrendszer megsértőivel, kötelességszegőivel szemben fegyelmi eljárás folytatható le. Ilyen esetekben a fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás mindig pedagógiai célokat szolgál. 7.4.1.A fegyelmi egyeztető eljárás A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg. Ennek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, mely alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő között megállapodás jöhet létre.

Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: Az intézményegység-vezető helyettes a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről. A fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét. Az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményegység-vezető helyettes kötelezettsége. A harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni. Az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézményegység-vezető helyettes tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket. Az egyeztető eljárás lefolytatására az intézményegység-vezető helyettes olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei. Az intézményegység-vezető helyettes az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges. A feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza. Az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése. Ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti. Az egyeztetést vezetőnek és az intézményegység-vezető helyettesnek arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon. Az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá. Az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása. Az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.

A sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. 7.4.2. A fegyelmi eljárás A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárást a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestület megbízásából és képviseletében legalább háromfős fegyelmi bizottság folytathatja le, melynek minden esetben tagja az ifjúságvédelmi felelős és a vétkes tanuló osztályfőnöke. A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, törvényes képviselője képviselheti. A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét, a gyakorlati képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén a gyakorlati képzés folytatóját, tanulószerződés esetén a területileg illetékes gazdasági kamarát értesíteni kell a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a gazdálkodó szervezet vagy a területileg illetékes gazdasági kamara képviselője szabályszerű értesítés ellenére, valamint a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. A fegyelmi eljárást – a megindításától számított harminc napon belül – egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő, továbbá a gazdálkodó szervezetet érintő kérdésekben a gazdálkodó szervezet képviselője az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. A fegyelmi tárgyalást legalább háromtagú bizottság folytatja le. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri. A fegyelmi bizottság köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le, melyben bizonyítási eszköz lehet a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. Az eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól.

A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését legfeljebb nyolc nappal el lehet halasztani. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a tanuló nem követett el kötelességszegést, vagy ha a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, vagy a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, vagy a kötelességszegés ténye vagy a kötelességszegést elkövető személye nem bizonyítható. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének, ha a gazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek. A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő is – tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. A tanuló – a megrovás és a szigorú megrovás kivételével – a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál, áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetések esetén pedig tizenkét hónapnál. A fegyelmi büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlő körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggesztheti a fegyelmi bizottság. Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a tanuló a nyári gyakorlat teljesítése során követ el fegyelmi büntetéssel sújtható kötelességszegő magatartást. Ha az eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló – választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt – osztályozó vizsgát tegyen. Ha a kizárás az iskolából fegyelmi büntetést megállapító határozat az iskola tizedik évfolyamának, a középiskola utolsó évfolyamának vagy a szakiskola utolsó szakképzési évfolyamának sikeres elvégzése után válik végrehajthatóvá, a tanuló nem bocsátható érettségi vagy szakmai vizsgára. A tanuló a megkezdett vizsgát nem fejezheti be addig az időpontig, ameddig a kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát. A fegyelmi határozat záró része tar-

talmazza a határozat meghozatalának helyét és idejét, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. A fegyelmi határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő nyújthat be fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül. A benyújtott kérelmet a beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles a bizottság továbbítani az intézményvezetőnek az ügy minden iratával együtt. A fegyelmi eljárásban nem vehet részt a tanuló közeli hozzátartozója, továbbá az elkövetett kötelességszegés által érintett személy. Fellebbezés esetén az újabb határozat meghozatalában nem vehet részt az első fegyelmi határozat bizonyítási eljárásában és meghozatalában részt vevő sem. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról a jegyzőkönyvet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény vezetőjének, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A jegyzőkönyvet a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. 7.4.3.Károkozás, kártérítési felelősség Ha az iskolának, kollégiumnak a tanuló kárt okozott, az intézmény vezetője köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani. Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola, a kollégium tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az okozott kár megtérítésére. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg -

gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egyhavi összegének ötven százalékát,

-

szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – öt havi összegét.

Ha a kár elszenvedője a gyermek, tanuló, okozója pedig az óvoda, az iskola, a kollégium, a gyakorlati képzés szervezője, az okozott kárért teljes mértékben felel. Kártérítési felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Tanulószerződés esetén a gyakorlati képzés szervezőjének vagy a tanulónak okozott kár megtérítésére a szakképzésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

8. Intézményi arculat és hagyományápolás 8.1.Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei Az intézményi hagyományok ápolása, ezek fejlesztése, valamint az intézmény jó hírének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepélyek, megemlékezések megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát és hazaszeretetét mélyíti. Az egyéb helyi hagyományok ápolása a közösségi élet formálását szolgálják. A felelős közös cselekvés a tanulókat az egymás iránti tiszteletre neveli. A tanév során tartandó rendezvényekkel kapcsolatos információkat a pedagógiai program, az éves munkaterv, illetve a tanév rendje foglalja magába. Intézményünk ünnepi rendezvényei:     

tanévnyitó, tanévzáró ünnepség ballagás szalagavató intézményi szintű megemlékezések a nemzeti ünnepeinkről osztály közösségek szintjén tartott megemlékezések, az emléknapokról, ünnepekről

8.2. Az intézmény egyéb rendezvényei A nemzeti ünnepeinken és hagyományos kulturális rendezvényeinken túl a feladat-ellátási helyek a helyi lehetőségek és szokások alapján egyéb rendezvényeket szerveznek, amelyek tartalmuk és szervezettségük alapján közösségi életre nevelnek, kivívják a résztvevők és meghívottak elismerését, öregbítik intézményünk hírnevét. Ilyenek lehetnek pl.      

alapítványi bál szórakoztató és kulturális rendezvények gyermeknap, diáknap kirándulások szakmai és sportversenyek szakmai látogatások, stb.

Ezeken a rendezvényeken is az alkalomnak megfelelő külsőségek mellett minden résztvevő számára kötelező az intézményi alapdokumentumok előírásainak teljes körű betartása. Rendezvényeinkről a szervezők írásos és képi dokumentációt készítenek. A dokumentációt a TiszaMédia munkacsoport rendelkezésére bocsátják, amely ezt az intézményi arculatformálás megfelelő fórumain (honlap, újságcikk, hirdetés, video, stb.) nyilvánosságra hozza. Az intézmény időnként évkönyvet ad ki saját működéséről, a pedagógusokról és a tanulókról, a kiemelkedő eseményekről. Az évkönyv anyagának szerkesztésében az iskola pedagógusai és tanulói egyaránt részt vesznek. Az iskolaújság az éves munkatervben foglalt rendszerességgel jelenik meg, összeállításában intézményünk tanulói és pedagógusai egyaránt részt vesznek. Az iskolaújság rovatai, tartalma, külsőségei szerepet játszanak a gyermekek ízlésformálásában, ezért szükséges a kívánt színvonal megtartása.

8.3. A hagyományápolás külső megjelenési formái A hagyományápoló feladatokat, időpontokat, felelősöket a munkaterv határozza meg. Alapelv, hogy a rendezvényekre, ünnepélyekre való megfelelő színvonalú pedagógusi felkészítés és tanulói felkészülés – a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve – egyenletes terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók részvétele kötelező az alkalomhoz illő és gondozott öltözékben! A nemzeti érzület erősítése, a hagyományápolás tartalma és külsőségei nevelési területeinken kiegészítik egymást. Ennek jegyében a főbejáratoknál címtáblát, a tantermekben a Magyar Köztársaság címerét kell elhelyezni. Az épületeken a nemzeti színű lobogót és az Európai Unió zászlaját kell kitűzni. Az intézményi ünnepélyeken a pedagógusoknak és a diákoknak egyaránt ünneplő ruhában kell megjelenniük, kifejezve ezzel is a tiszteletadást múltunk kiemelkedő eseményei vagy követésre méltó személyei iránt. Ünneplő ruhában kell megjelenni az évnyitón, az évzárón, a szalagavatón, a ballagáson és a vizsgákon. A tanulók ünnepi öltözéke: a lányoknak sötét alj, fehér blúz, a fiúknak fekete nadrág (nem farmer), fehér ing, fekete cipő. A pedagógusok ünnepi öltözete: nőknek alkalmi ruha (kosztüm vagy szoknya/nadrág blúz, ruha), a férfiaknak öltöny, ing, nyakkendő.

9. Záró rendelkezések, legitimáció Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a köznevelési törvény által meghatározott közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket intézményvezetői utasítások önálló szabályzatként tartalmazzák. Ezek a szabályzatok - mint intézményvezetői utasítások - jelen Szervezeti és Működési Szabályzat változtatása nélkül módosíthatók. A Szervezeti és Működési Szabályzat visszavonásig érvényes. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti minden korábbi szervezeti és működési szabályzat. A Szervezeti és Működési Szabályzat szövegének és mellékleteinek naprakész állapotban tartásáról az intézmény vezetője gondoskodik.

Kelt: Orosháza, 2014. Kissné dr. Balogh Ibolya s.k. intézményvezető

Jóváhagyta: 2014. év s.k. felügyeleti szerv képviseletében 1. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát az iskolai diákönkormányzat 2014. év .................................. hó ........ napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt:

az iskolai diákönkormányzat vezetője

2. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát a szülői munkaközösség iskolai vezetősége a 2014. év .................................hó ...... napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. 3. Kelt:

az iskolai szülői munkaközösség elnöke 4. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát az Intézményi Tanács a 2014. év ......................................... hó ............. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt:

Intézményi Tanács elnöke 5. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát a nevelőtestület a 2014. év ......................................... hó ............. napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: Kissné dr. Balogh Ibolya intézményvezető

Megismerési nyilatkozat A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani. Név

Beosztás

Kelt

Aláírás

1.számú melléklet : Adatkezelési szabályzat Az adatkezelési szabályzat célja az adatkezelésben érintettet személyek egyértelmű és részletes tájékoztatása az adataik kezelésével kapcsolatos adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. 1. Általános rendelkezések A Magyar Köztársaság Országgyűlése Magyarország európai uniós jogharmonizációs kötelezettségeinek teljesítése érdekében megalkotta a 2003. évi XLVIII. törvényt a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosításáról. 1.1 Adatkezelési szabályzatunk jogszabályi alapja és célja Az intézményünkben folyó adatkezelés és továbbítás rendjét jelen adatkezelési szabályzat határozza meg. Adatkezelési szabályzatunk az alábbi jogszabályok alapján készült: -

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban „Adatvédelmi törvény”)

-

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

-

A 100/1997. (VI.13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról.

-

20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

-

229/2012.(VIII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról

Az adatkezelési szabályzat legfontosabb céljai: -

a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény végrehajtásának biztosítása,

-

az intézményi adatkezelés és adatfeldolgozás szabályainak rögzítése,

-

azon személyes és különleges adatok körének megismertetése az intézménnyel jogviszonyban állókkal, amelyeket az iskola tanulóiról, munkavállalóiról az intézmény nyilvántart,

-

az adattovábbításra meghatalmazott munkavállalók körének rögzítése,

-

az adatok továbbítási szabályainak rögzítése,

-

a nyilvántartott adatok helyesbítési, törlési rendjének meghatározása,

-

az adatnyilvántartásban érintett személyek jogai és érvényesítésük rendjének közlése

-

a szolgálati titok védelmével kapcsolatos rendelkezések meghatározása.

1.2 Az adatkezelési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése

a)

A Tisza Kálmán Szakképző Iskola a működésére vonatkozó adatkezelési szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület elfogadta. Az elfogadást követően a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogát gyakorolta az iskola Szülői Munkaközössége és a Diákönkormányzat, amelyet a zárófejezetben aláírásukkal igazolnak.

b)

Jelen adatkezelési szabályzatot a fenntartó hagyta jóvá az intézmény szervezeti és működési szabályzatának részeként.

c)

Jelen adatkezelési szabályzatot a tanulók, szüleik megtekinthetik az iskola honlapján, valamint az oktatási egységek vezetői irodáiban. Tartalmáról és előírásairól a tanulókat és szüleiket szervezett formában tájékoztatni kell, egyéb esetekben az intézményvezető ad felvilágosítást.

1.3 Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya a) Az adatkezelési szabályzat betartása az intézményvezetőjére, valamennyi munkavállalójára és tanulójára nézve kötelező érvényű. b) Az adatkezelési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. c) Adatkezelési szabályzatunkat a jóváhagyást követő dátummal létesített tanulói jogviszony esetén a tanuló – a kiskorú tanuló szülője – köteles tudomásul venni, a beiratkozáskor az intézmény adatkezelési tevékenységéről írásban tájékoztatni kell. A tanulói adatkezelés időtartama az óvodai, tanulói jogviszonyba való jelentkezéstől kezdődően legfeljebb a tanulói jogviszony megszűnését követő harmadik év december 31-ig terjedhet. Kivételt képez ez alól a nem selejtezhető törzskönyv, a beírási napló, a digitális vagy papíralapú osztálynapló, amelyekre vonatkozóan az irattári őrzési idő az irányadó. Az irattári őrzési idő leteltével az adatkezelést meg kell szüntetni. d) Adatkezelési szabályzatunkat a jóváhagyást követő dátummal létesített munkavállalói jogviszony esetén a munkavállaló köteles tudomásul venni, erről a Munka törvénykönyve 76.§ (6)-(7) bekezdése, valamint a 76/B. § szakaszai szerint készült írásos tájékoztatóban figyelmét fel kell hívni. A munkavállalók adatainak kezelése a jogviszony kezdetétől a jogviszony megszűnését követő harmadik év december 31-ig terjedhet. Kivételt képeznek ez alól a jogszabályok által kötelezően megőrzendő dokumentumok. Az irattári őrzési idő leteltével az adatkezelést meg kell szüntetni.

2. Az intézményben nyilvántartott adatok köre 2.1. Az munkavállalók nyilvántartott és kezelt adatai A nemzeti köznevelési törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján nyilvántartott munkavállalói adatok: a) név, születési hely és idő, állampolgárság;  anyja neve, családi állapota, gyermekei születési ideje,  egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete  TAJ száma, adóazonosító jele  Oktatási azonosító, pedagógus igazolvány száma b) állandó lakcím és tartózkodási hely, telefonszám; azonosító száma c) munkaviszonyra, munkavállalói jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen  iskolai végzettség, szakképesítés, pedagógus szakvizsga, alkalmazási feltételek igazolása,

 munkában töltött idő, munkavállalói jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok,  az alkalmazott egészségügyi alkalmassága  alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek,  munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés,  munkavégzés helye és ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja,  szabadság, kiadott szabadság,  alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei,  az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei,  az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei,  a többi adat az érintett hozzájárulásával. A törvény által kötelezően kezelendő adatokon kívül az intézmény az illetmények átutalása céljából kezeli a munkavállalók bankszámlájának számát. 2.2 A tanulók nyilvántartott és kezelt adatai A nemzeti köznevelési törvény alapján nyilvántartott tanulói adatok: a) a tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma; b) szülő neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma; c) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok, így különösen  felvételivel kapcsolatos adatok,  a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok,  a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,  a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok,  beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatok,

d) a tanuló- és gyermekbalesetekre vonatkozó adatok, e) a tanuló diákigazolványának sorszáma,  a tanuló azonosító száma, f) a tanuló személyi igazolványának száma A gyermekre, tanulóra vonatkozó további adat az érintett – kiskorú tanuló esetén a gondviselő – hozzájárulásával lehetséges.

3. Az adatok továbbításának rendje 3.1 A pedagógusok adatainak továbbítása Az intézmény pedagógusainak a 2.1 fejezet szerint nyilvántartott adatai továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, a bíróságnak, a rendőrségnek, az ügyészségnek, a helyi önkormányzatnak, az államigazgatási szerveknek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. 3.2 A tanulók adatainak továbbítása Az intézmény csak azokat a tanulói adatokat továbbítja, amelyeket jogszabály rendel el. Az elrendelést a Köznevelési törvény 2. számú mellékletének „A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok” fejezete rögzíti. A tanulók adatai továbbíthatók: a) fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, b) tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre, a beilleszkedési zavarra, sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek c) a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, d) a diákigazolvány - jogszabályban meghatározott - kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat, e) a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez és vissza; f) az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából,

g) a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából, h) az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából. Az intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság (pl. ingyenes tankönyv-ellátás, tanulók 50%-os étkezési kedvezménye, stb.) elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.

4. Az adatkezeléssel foglalkozó munkavállalók körének meghatalmazása Az intézmény adatkezelési tevékenységéért, jelen adatkezelési szabályzat karbantartásáért az intézmény vezetője a felelős. Jogkörének gyakorlására az ügyek alább szabályozott körében helyettesét, az intézményegység vezetőket és helyetteseiket, a gazdaságvezetőt és a tanügyi feladatokat ellátó adminisztrátorokat hatalmazza meg. A nem szabályozott területeken az adatkezeléssel kapcsolatos feladatokat az intézmény vezetője személyesen vagy – utasítási jogkörét alkalmazva – saját felelősségével látja el. Az intézményvezető személyes feladat- és felelősségi köre: valamennyi nyilvántartott adat törvényi rendelkezések szerinti gyűjtésének, nyilvántartásának és továbbításának elrendelése, szükség esetén az érintettek hozzájárulásának beszerzése és az adatkezelési folyamatok szabályszerűségének ellenőrzése. Az intézményben folyó adatkezelési tevékenység során adatkezelői feladatokat látnak el az alábbi munkavállalók a beosztás után részletezett tevékenységi körben. Az intézményvezető-helyettes, intézményegység-vezetők feladatai az adatkezelésben: a munkaköri leírásukban meghatározott feladat-felosztás szerint felelősek a 2. fejezetben meghatározott adatok kezeléséért és a 3. fejezetben szereplő adattovábbításáért. Beosztottaiknak az érvényes munkaköri leírások szerint feladataikat részben vagy egészben továbbadhatják, az adatkezelői feladatkör végrehajtásáért és ellenőrzéséért azonban személyes felelősséggel tartoznak. A tanügyi ügyintézők, osztályfőnökök, érettségi és szakmai vizsgabizottság jegyzője: a munkaköri leírásukban vagy eseti megbízásukban meghatározott feladat-felosztás szerint felelősek a 2.2. fejezetrészben meghatározott adatok kezeléséért és a 3.2. fejezetrészben szereplő adattovábbításáért.

Munkavédelmi felelős feladatai az adatkezelésben: Munkahelyi és tanulói balesetek esetén az érintettekre vonatkozó személyi adatok kezelése, valamint a 2.2 fejezet d) szakaszában meghatározott nyilvántartás vezetése és az adatok jogszabályban előírt továbbítása a munkaköri feladata része. Az iskolai weblap szerkesztéséért felelős TiszaMédia munkacsoport vezetője: -

beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól, diákoktól és szülőktől, akikről a weblapon személyes adatokat tartalmazó információk jelennek meg,

-

beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól és diákoktól, akikről kiemelten a személyüket ábrázoló fénykép jelenik meg a honlapon (a csoportképeken szereplő személyektől hozzájárulást kérni nem szükséges),

-

a fentiekben említett hozzájárulás általában szóbeli, kritikus esetekben írásos.

5. Az adatkezelés technikai lebonyolítása 5.1 Az adatkezelés általános módszerei Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő lehet: -

nyomtatott irat,

-

elektronikus adat,

-

az iskola weblapján elhelyezett (elektronikus) adat, fénykép.

Az adatkezelő lapok hagyományos nyomtatott formában vagy számítógépes módszerrel is vezethetők. A gazdasági, energiatakarékossági és környezetvédelmi szempontok miatt a nyilvántartásokat fokozatosan - a lehetőségek figyelembe vételével – elektronikus formában célszerű vezetni. Az oktatási miniszter az elektronikus módszert kötelezően is elrendelheti. 5.2 Az munkavállalók személyi iratainak vezetése 5.2.1 Személyi iratok Személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a munkavállalói jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik és a munkavállaló személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. A személyi iratok köre az alábbi: -

a munkavállaló személyi anyaga,

-

a munkavállaló tájékoztatásáról szóló irat2,

-

a munkavállalói jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok (pl. illetményszámfejtéssel kapcsolatos iratok),

-

a munkavállaló bankszámlájának száma

-

a munkavállaló saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok.

5.2.2 A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja: -

a közokirat vagy a munkavállaló írásbeli nyilatkozata, a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés.

5.2.3 A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak: -

az intézmény vezetője és helyettesei,

-

az intézményegységek vezetői és helyetteseik

-

a vonatkozó törvény szerint jogosult személyek (adóellenőr, TB-ellenőr, revizor, stb.),

-

saját kérésére az érintett munkavállaló.

5.2.4 A személyi iratok védelme A személyi iratok kezelői kizárólag az alábbi személyek lehetnek: -

az intézmény vezetője,

-

az adatok kezelését végző beosztott.

A személyi iratokat és a személyi adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés, stb.) kell tennie. 5.2.5 A személyi anyag vezetése és tárolása A munkavállalói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a munkavállaló személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A személyi anyagban az 5.2.1 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi anyagot tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. A személyi anyag része a munkavállalói alapnyilvántartás. Az alapnyilvántartás első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel is vezethető. A számítógéppel vezetett munkavállalói alapnyilvántartást ki kell nyomtatni a következő esetekben: -

a munkaviszony első alkalommal való létesítésekor

-

a munkaviszony megszűnésekor

-

ha a munkavállaló adatai lényeges mértékben megváltoztak.

A munkavállaló az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről. A személyi anyag vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az intézmény vezetője a felelős. Utasításai és az munkavállalók munkaköri leírása alapján az anyag karbantartását a gazdaságvezető és munkaügyi ügyintéző végzik. 5.3 A tanulók személyi adatainak vezetése 5.3.1 A tanulók személyi adatainak védelme A tanulók személyi adatainak kezelői az alábbiak lehetnek: -

az intézmény vezetője

-

az intézményvezető-helyettesei

-

az intézményegység-vezetők és helyetteseik

-

az osztályfőnökök

-

a tanügyi ügyintézők.

Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés, stb.) kell tennie. 5.3.2 A tanulók személyi adatainak vezetése és tárolása A tanulói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a tanulók személyi adatainak összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A diákok személyi adatai között az 2.2 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi adatokat oktatási és intézményegységenként osztályok szerint csoportosítva az alábbi nyilvántartásokban kell őrizni: -

összesített tanulói nyilvántartások

-

törzskönyvek

-

bizonyítványok

-

beírási naplók

-

osztálynaplók

-

kollégiumi nyilvántartások

-

a diákigazolványok nyilvántartó dokumentumai.

5.3.2.1 Az összesített tanulói nyilvántartás Célja az iskolában tanuló diákok legfontosabb adatainak naprakész tárolása a szükséges adatok biztosítása, igazolások kiállítása, tanügy-igazgatási feladatok folyamatos ellátása céljából. Az összesített tanulói nyilvántartás a következő adatokat tartalmazhatja: A tanuló személyi adatai: -

neve, születési helye és ideje, anyja neve, állampolgársága, állandó lakcíme, tartózkodási helye, telefonszáma, e-mail címe, gondviselő neve, címe, telefonszáma, TAJszám, adószám, személyi igazolvány szám, tanulói azonosító száma, diákigazolványának száma

A tanuló képzési adatai: -

beiratkozás dátuma és a végzés várható időpontja, a tanuló általános iskolájának megnevezése, érkezés időpontja, a tanuló osztálya, osztályfőnöke, képzés típusa, tagozat, szakmacsoport, csoportbontások, szakma megnevezése, szakma OKJ-száma, gyakorlati képzés helye, a tanuló tankötelezettsége, szakmai és érettségi vizsga adatai, jogviszony változásának adatai, diákigazolvány igénylési adatai, szakértői vélemény adatai

A tanuló szociális adatai: - kedvezményi jogosultságok adatai: gyermekvédelmi támogatás, állami gondozott, hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet, tartós betegség, nagycsaládos iskolai étkezés igénybevételének adatai (típus, támogatás), kollégiumi jogviszony adatai, térítési és tandíjfizetési kötelezettségek A nyilvántartást az intézményvezető és az intézményegység-vezetők utasításait követve a tanügyi ügyintézők vezetik minden oktatási egységben. Az intézményi összesítését a fenti adatoknak az intézményvezető által kijelölt tanügyi ügyintéző vezeti. Ő szolgáltatja a szükséges adatokat a Központi Informatikai Rendszer számára is. A tanulói nyilvántartás minden év szeptember 15-ig számítógépes módszerrel kerül kitöltésre, illetve pontosításra. A tanulói nyilvántartás folyamatosan pontos és teljes vezetéséért az oktatási egységekben az egység vezetője felelős. Tárolásának módjával biztosítani kell, hogy az adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. Az elektronikus formában vezetett tanulói nyilvántartás másodpéldányban történő tárolását biztosítani kell. A tanuló és szülője a tanuló adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni az osztályfőnököt, aki köteles intézkedni az adatok átvezetéséről és a tanulói nyilvántartás számára a változás továbbításáról. Az oktatási egységekben a tanulói nyilvántartás vezetésével megbízott tanügyi ügyintéző a központi nyilvántartást vezető számára minden hét utolsó munkanapján 10.00-ig megküldi az előző hétre vonatkozó tanulói adatváltozásokat.

5.4 A szolgálati titok védelmével kapcsolatos rendelkezések Az intézmény minden munkavállalójának kötelessége az adatkezelés jogszabályokban és e szabályzatban meghatározott rendjének betartása. Az adatkezelők, illetve az iskola tanárai, vezetői feladatkört ellátó munkavállalói felelősek a tudomásukra jutott adatok védelméért. A tanulók és munkavállalók személyi adatait kizárólag az e szabályzatban meghatározott személyek az itt meghatározott módon továbbíthatják. A személyi adatok bármely más jellegű (szóbeli, telefonon történő, írásos vagy bármely más módon történő) továbbítása szigorúan tilos. Az érettségi és szakmai vizsga feladatlapjait – amennyiben azokat az erre jogosult minősítő szolgálati titoknak minősítette, a minősítés érvényességi ideje alatt a szolgálati titokra vonatkozó rendelkezések szerint kell kezelni. Az érettségi és szakmai vizsgákkal kapcsolatos tanulói adatok (a dolgozatok pontszáma, eredménye, a szóbeli feleletekre vonatkozó adatok) szintén szolgálati titkot képeznek. Hasonlóképen szolgálati titoknak minősülnek a szóbeli és írásbeli tételekre és feladatlapokra vonatkozóan a vezetők vagy munkavállalók birtokába jutott információk, továbbá az vizsgázók szereplésével és eredményeivel kapcsolatos bármely adat. A szolgálati titok védelmének kötelezettsége az érettségi és szakmai vizsga minden adatára vonatkozóan érvényes. 5.5 Az adatnyilvántartásban érintett munkavállalók, tanulók és szülők jogai és érvényesítésük rendje 5.5.1 Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintett adatainak módosítására Az adatkezelés által érintett személlyel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is. A munkavállaló, a tanuló vagy gondviselője tájékoztatást kérhet személyes adatainak kezeléséről, valamint kérheti személyi adatainak helyesbítését illetve kijavítását, amelyet az adatkezelő köteles teljesíteni. A munkavállaló, a tanuló illetve gondviselője jogosult megismerni, hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen céljából és milyen terjedelemben továbbították. A munkavállaló a közokirat, illetve a munkáltató döntése alapján bejegyzett adatok helyesbítését vagy törlését csak közokirat, illetve a munkáltató erre irányuló nyilatkozata vagy döntésének az illetékes szervek által történt megváltoztatása alapján kérheti. Az érintett munkavállaló, tanuló illetve gondviselője kérésére az intézmény vezetője tájékoztatást ad az intézmény által kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az intézményvezető a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül írásban, közérthető formában köteles megadni a tájékoztatást. 5.5.2 Az érintett személyek tiltakozási joga Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha

a) a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el; b) a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvéleménykutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; c) a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi. Az intézmény vezetője - az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével - a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést - beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is - megszüntetni és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében. Amennyiben az érintett a meghozott döntéssel nem ért egyet, az ellen - annak közlésétől számított 30 napon belül – az Adatvédelmi törvény szerint bírósághoz fordulhat. 5.5.3 A bírósági jogérvényesítés lehetősége Ha az intézmény adatkezelési tevékenysége során az érintett jogait megsérti, az érintett munkavállaló, tanuló vagy annak gondviselője az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el.

Záró rendelkezések Jelen adatkezelési szabályzat az intézmény szervezeti és működési szabályzatának melléklete. Az adatkezelési szabályzatot a nevelőtestület módosíthatja a jogszabályokban meghatározott és e szabályzatban jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával. Orosháza, 2014.

Kissné Dr. Balogh Ibolya Intézményvezető

Az iskola Szülői Munkaközössége, Intézményi Tanácsa, illetve az iskolai diákönkormányzat képviseletében aláírásunkkal tanúsítjuk, hogy az adatkezelési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásakor egyetértési jogunkat gyakoroltuk.

a szülői munkaközösség elnöke

Intézményi Tanács elnöke

a diákönkormányzat vezetője

A Tisza Kálmán Szakképző Iskola könyvtári szervezeti és működési szabályzata Az iskolai könyvtár működési szabályzata a közoktatási, könyvtári jogszabályoknak, útmutatóknak és a Tisza Kálmán Szakképző Iskola Pedagógiai Programjának megfeleltetett, hivatalosan jóváhagyott dokumentum. A dokumentum célja, hogy szabályozza és meghatározza a könyvtár 

adatait



feladatát és gyűjtőkörét,



fenntartásának, fejlesztésének, gazdálkodásának módját,



elhelyezésének, kezelésének, működésének rendjét,



állományvédelmi eljárásait.

1. A könyvtárra vonatkozó adatok A könyvtár az iskola minden telephelyén működik. Azonosításuk a telephely megnevezésével történik, címük a telephelyi címekkel egyezik meg. Az iskolai könyvtár fenntartásáról és fejlesztéséről az iskola fenntartója az iskola költségvetésében gondoskodik. A szakszerű könyvtári szolgáltatások kialakításáért az iskola és a fenntartó vállal felelősséget. A könyvtár működését az intézményvezető ellenőrzi és a nevelőtestület javaslatainak meghallgatásával irányítja. A könyvtár állománybélyegzővel rendelkezik, melynek felirata: Tisza Kálmán Szakképző Iskola Könyvtára, Békés / Dévaványa / Orosháza.

2. A könyvtár feladata, gyűjtőköre A könyvtár korlátozottan nyilvános iskolai könyvtár. Funkciói az iskolai képzési irányoknak megfelelőek. Az iskolai könyvtár a Tisza Kálmán Szakképző Iskola szerves része, az oktató-nevelő munka eszköztára. Feladatai és gyűjtőköre igazodik a tanított tantárgyak, szakmák követelményrendszeréhez és az intézmény tevékenységének egészéhez. Szakszerűen fejlesztett gyűjteményével, illetve az erre épülő saját és a más könyvtárak által nyújtotta szolgáltatásokkal biztosítja: 

a tanítás-tanulás folyamatában jelentkező szaktanári-tanulói igények teljesíthetőségét,



a könyvtár-pedagógiai program megvalósíthatóságát.

Ennek megfelelően könyvtár alapfeladatai, célja:          

az iskola nevelő-oktató tevékenységének taneszköze, tanítási, tanulási médiatára, oktatási helyszíne és kommunikációs centruma biztosítja az iskola nevelő-oktató munkájához szükséges könyveket, folyóiratokat és egyéb információs anyagokat, gyűjteményét folyamatosan fejleszti széleskörű lehetőséget kínál az olvasásfejlesztésre, a csoportos és egyéni tanulás technikájának, módszereinek elsajátítására szakszerűen gyűjtött, elhelyezett és feltárt állományával és a könyvtári hálózaton elérhető forrásokra támaszkodva segíti a pedagógusok szakmai munkájának szinten tartását és fejlesztését tekintve az iskola tagoltságát a szaktantermekben, kollégiumokban és a speciális tagozatokon is találhatóak dokumentumok, amik szintén a könyvtár állományát képezik, letétként szerepeltetve rendszeres tájékoztatást nyújt a könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak hozzáférhetőségét az önálló ismeretszerzés elsajátítása érdekében tantervi program szerint szervezi és a nevelőtestülettel együttműködve valósítja meg a tanulók könyvtárhasználati felkészítését széleskörű lehetőséget kínál az olvasásfejlesztésre, a csoportos és az egyéni tanulás technikájának, módszereinek elsajátítására alapvető feladata a közművelődés elősegítése

Szakmai feladatai:            

az iskola tantervének figyelembe vételével folyamatosan bővíti, korszerűsíti állományát az intézmény tanárai, nevelőközösségei és tanulói igények figyelembe vételével az állománybővítést az éves munkatervében foglaltak alapján, az iskolai beszerzési keret figyelembe vételével végzi a beszerzett dokumentumok hat napon belül bevételezésre kerülnek az elavult, fizikailag használhatatlanná vált dokumentumokról törlési jegyzéket készít, majd a szabályzatban foglaltak szerint gondozza a törlés folyamatát az állomány feltárja, őrzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja tájékoztatás nyújt a dokumentumokról és szolgáltatásokról raktári rendet alakít ki és tart fenn integrált könyvtári rendszer fejleszt könyvtár-pedagógia (könyvtárhasználati tanórákat és könyvtárra épülő szakórákat tart), programokat szervez egyéni és csoportos helyben használatot könyvtári dokumentumokat kölcsönöz (tartós könyvek, segédkönyvek is) a fenntartó részére statisztikai adatok szolgáltat

Kiegészítő feladatok:       

tanórán kívüli egyéni és csoportos foglalkozások tartása számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása tájékoztatás más könyvtárak szolgáltatásairól részvétel a könyvtárak közötti dokumentum és információcserében muzeális értékű gyűjtemények gondozása az iskola történetének nyomon követése, dokumentálása közreműködés az iskolai tankönyvellátás lebonyolításában

A feladatok ellátásának megfelelően kialakított gyűjtőköri szabályokat az 1. sz. melléklet tartalmazza.

3. A könyvtár fenntartása, fejlesztése, gazdálkodása Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges anyagi feltételeket az intézmény a költségvetésben biztosítja. A fejlesztésre fordítandó összeg megállapításához szükséges az iskolai szintű tervezés, azaz a pedagógiai programban meghatározott dokumentumszükséglet és a gazdasági lehetőségek folyamatos, tervszerű összehangolása a könyvtári költségvetésben. A könyvtár fejlesztésére tervezett keretet úgy kell a könyvtár rendelkezésére bocsátani, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítható legyen. A könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése a könyvtáros feladata. A könyvtári költségvetés célszerű felhasználásáért a könyvtáros felelős. Ezért a könyvtári keretből történő vásárlás csak a tudomásával történhet. Az iskola költségvetésében meghatározott összeget a könyvtár könyvek, időszaki kiadványok, AV dokumentumok, multimédia megvásárlására és köttetésre használja fel. A folyamatos és egyenletes gyarapítás érdekében a könyvtári keret felhasználásáról a könyvtáros nyilvántartást vezet. A gazdasági-pénzügyi iratok (megrendelőjegyzékek, számlák, ajándékozási jegyzékek) fénymásolt példánya, mint a leltári nyilvántartás melléklete a könyvtárban is elhelyezésre kerül.

4. A könyvtár elhelyezésének, kezelésének, működésének rendje A könyvtár az iskola központi részében, jól megközelíthető helyen helyezkedik el. Az elhelyezés, a helyiség kialakítása során a telephelyi sajátosságoknak megfelelően került(ek) figyelembe vételre 

az állomány nagysága



a dokumentumtípusok félesége, mennyisége,



a könyvtár differenciált szolgáltatásai,



az iskola könyvtárhasználati igényének jellege és mértéke.

A különböző típusú dokumentumok szabadpolcon helyezkednek el.

A könyvtárhelyiségben elhelyezett dokumentumok biztosítják a tanítás-tanulás és a kutatómunka eszközigényét. Az állományrészek tagolása, elhelyezése alkalmazkodik a használói igényekhez.

Szabadpolcos övezetben helyezkedik el a kölcsönzési állomány: 

szépirodalom cutter –számok szerint raktározva szabadpolcon



szakirodalom szabadpolcon ETO-szakrend szerinti raktár jelzettel ellátva

Kézikönyvtár dokumentumai csak helyben használható, ill. tanórai felhasználásra 

szakirodalom ETO-szakrendben, szépirodalom cutter-számok szerinti elhelyezésben,



folyóiratok tematikus rendben,



tankönyvek tantárgyi elhelyezésben.

Tanári kézikönyvtár dokumentumait csak a szaktanárok használhatják, ill. kölcsönözhetik. 

módszertani anyag tantárgyi elhelyezésben,



hangkazetták,



videokazetták,



CD-k,



CD-ROM-ok,



DVD-k,



muzeális anyag,



az iskola tanügyi dokumentumai.

A tanulók számára biztosított tartós tankönyvek, illetve az ingyenességet szavatoló könyvtári használatú dokumentumok a könyvtári állománytól elkülönített tankönyvraktárban kerülnek elhelyezésre. Kölcsönzésük, nyilvántartásuk szintén külön dokumentációban történik. Könyvtárból kihelyezett letétek Az iskola oktató-nevelő munkáját segítik a szertárakba kihelyezett letéti állományrészek. Ezek a dokumentumok megfelelő példányszámban kézikönyvek, munkaeszközként használt irodalom, szakmai és módszertani folyóiratok, audiovizuális és számítógéppel olvasható dokumentumok. Kihelyezésüket, nyilvántartásukat, kezelésüket a könyvtáros és a használatba vevő tanár közösen végzik.

A gyűjteményszervezés, kezelés a telephelyi sajátosságok figyelembevételével a következő általános elvek szerint történik. Az iskolai könyvtár állománya vétel és ajándék útján gyarapodik. A gyarapítást a könyvtáros a nevelőtestület igényeinek szem előtt tartásával végezi. A vásárlás történhet:  jegyzéken történő megrendeléssel és előfizetéssel (könyvtárellátótól, kiadóktól),  a dokumentum megtekintése alapján készpénzes fizetéssel, átutalással (pl. könyvesboltoktól, kiadói üzletektől, antikváriumoktól). Az ajándékozás, mint gyarapítási mód független a könyvtári költségvetéstől. A könyvtár kaphat ajándékot intézményektől, egyesületektől és magánszemélyektől. A kiadók által küldött bemutató példányok térítési és rendelési kötelezettség nélkül megtarthatók. Az ajándékba kapott dokumentumok átvétele előtt az ajándékozóval tisztázni kell a feltételeket. A gyűjtőkörnek megfeleltetett dokumentumok kiválogatása csak az ajándékozó (hagyatékkezelő) engedélyével történhet meg. A gyűjteménybe nem illő művek jutalmazásra felhasználhatók. Az iskolai könyvtár gyarapítási gyakorlatának legfontosabb tájékozódási segédletei: 

gyarapítási tanácsadók,



kiadói katalógusok, kereskedői tájékoztatók



folyóiratok dokumentum ismertetései,



készlettájékoztatók,



ajánló bibliográfiák.

A tájékozódási forrásokban kijelölt dokumentumokat mindenkor össze kell vetni a raktári lapokkal, számítógépes nyilvántartással és a gyarapítási nyilvántartásokkal (rendelési nyilvántartás, deziderátum). A megrendelt dokumentumok átvétele után felmerülő problémákat azonnal jelezni kell a szállítónak telefonon és írásban egy feljegyzés formájában. A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése, a pénzügyi szabályoknak megfelelő könyvelése, a gazdasági-pénzügyi iratok (megrendelőjegyzékek, számlák, bizonylatok, ajándékozási jegyzékek) megőrzése az intézmény gazdasági vezetőjének a feladata. Az iratok fénymásolt példányát, mint a leltári nyilvántartás mellékletét a könyvtárban is el kell helyezni. A dokumentumokat a leltárba vétellel egy időben el kell látni a könyvtár tulajdonbélyegzőjével, leltári számmal és raktári jelzettel. 

könyveknél az előzéklapon, verzón és a mellékleteken,



nem nyomtatott dokumentumoknál belső borítón, ill. ha lehetséges magán a dokumentumon.

A leltári számok megkülönböztető jelzései telephelyenként változóak, de az alábbiak szerint elkülönítettek: 

audiovizuális anyagok



hangkazetták



videokazetták



multimédiás anyagok



CD-ék



CD-ROM-ok



DVD-ék

A leltári nyilvántartás jellege szerint időleges és végleges, formája szerint egyedi és összesített. Végleges nyilvántartásba kerülnek azok a dokumentumok, amelyeket a könyvtár tartós megőrzésre szán. A végleges nyilvántartás formái: 

leltárkönyv



kartoték,



számítógépes.

A különböző típusú dokumentumokról külön-külön kell leltári nyilvántartást vezetni (könyvek, CD-ék, CD-ROM-ok, DVD-ék, hangkazetták, videokazetták). A leltárkönyv pénzügyi okmány, nem selejtezhető. A leltárkönyvet az intézményvezető hitelesíti az első kötéstábla belső oldalán. Ha a leltárkönyv betelt, a hátsó tábla belső oldalán záradékolni kell. A kartoték és számítógépes nyilvántartás mivel megegyezik számszakilag a leltárkönyvvel, így a leltározásnál felhasználható. A katalógusszerkesztési szabályzat az SZMSZ 2. sz. melléklete. Az egyedi nyilvántartású dokumentumokról csoportos leltárkönyvet kell vezetni, amely gyarapodási, törlési és összesítő (állománymérleg) részből áll. Ez a nyilvántartás nem pénzügyi okmány, hanem statisztikai kimutatás, a tervszerű gyűjteményszervező munka nélkülözhetetlen eszköze. Időleges nyilvántartásba kerülnek mindazok a dokumentumok, amelyeket a könyvtár átmeneti időtartamra őriz meg, továbbá a periodikumok. Az időleges nyilvántartás formái:



kardex (folyóiratok)



összesített

Az időleges megőrzésre minősített dokumentumok körét az idevonatkozó rendeletek és szabványok nem részletezik. Körük az alábbi általános elvek szerint került megállapításra: 

brosúrák, alkalmi műsorfüzetek,



tankönyvek, módszertani segédanyagok, jegyzetek,



tervezési és oktatási segédletek,



tartalom alapján gyorsan avuló kiadványok, gazdasági és jogi segédletek, rendelet-és utasításgyűjtemények, törvénykönyvek, pályaválasztási és felvételi dokumentumok,



egyéb dokumentumok.

Nyilvántartásuk telephelyenként változóan, brossúra-nyilvántartási rend szerint történik. A periodikák köttetése és megőrzési idejük avulásuknak és a telephelyi sajátosságoknak megfelelően változó. Az állomány apasztása az állomány gyarapításával egyenrangú feladat, s a kettő együtt képezi a gyűjteményszervezés folyamatát. Az apasztás szükségessége és mértéke függ: 

a tanított szakterület forrásainak avulási rátájától,



a kölcsönzési fegyelemtől.

Az állományból a dokumentum az alábbi okok miatt törölhető: 

tervszerű állományapasztás,



természetes elhasználódás,



hiány.

Minden kivonási folyamatot meg kell, hogy előzzön egy állományelemzési tevékenység. Az itt nyert információkat a gyarapítás gyakorlatánál is fel kell használni. Elavult dokumentumok selejtezése: a válogatás a dokumentumok tartalmi értékelése alapján történik a szaktanárok véleményének figyelembe vételével. Elavult, fölös példány keletkezik, ha:  

megváltozik a tanterv változik az ajánlott és házi olvasmányok jegyzéke

   

megváltozik a tanított idegen nyelv módosul vagy megváltozik az iskola profilja a korábbi szerzeményezés nem követte a gyűjtőköri elveket csonka többkötetes dokumentumok terhelik az állományt

Természetes elhasználódás miatt történhet állomány apasztás, a használatra alkalmatlanná váló, széteső, elhasználódott dokumentumok esetén. Hiány miatti selejtezéssel csökkenhet az állomány nagysága, ha a dokumentum:   

elháríthatatlan esemény miatt megsemmisült (beázás, tűz stb.) olvasónál maradt állományellenőrzéskor (leltár) hiányzott.

Bűncselekmény következtében keletkezett hiány kivezetése a nyilvántartásból történhet: 

pénzbeli megtérítés címén (ismert az elkövető, a kár megtéríthető),



behajthatatlan követelés címén.

A nyilvántartásból való kivezetés a soron kívüli állományellenőrzést követő büntetőeljárás befejeződése után történhet meg. A törlés folyamata: A nyilvántartásból történő kivezetésre a könyvtáros csak javaslatot tehet. Az engedélyt az intézményvezető adja meg. A kivont fölös példányokat fel lehet ajánlani más könyvtáraknak cserealapként, vagy könyvtári áron, antikváriumoknak megvételre, vagy az iskola dolgozóinak térítésmentesen. A befolyt összeget a könyvtár gyarapítására kell fordítani. A sérült, tartalmilag elavult példányokat az iskola ipari felhasználásra eladhatja. A bevétel az iskola költségvetését gyarapítja. A kivonás nyilvántartásai Jegyzőkönyv: a dokumentumok kivezetése a leltárkönyvből mindig az intézményvezető aláírásával ellátott és az iskola bélyegzőjével hitelesített jegyzőkönyv alapján történik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kivonás okát: rongált, elavult, fölös példány, megtérített vagy behajthatatlan követelés, állományellenőrzési hiány, elháríthatatlan esemény. A jegyzőkönyv mellékletei a következők: 

törlési jegyzék (egyedi nyilvántartásúaknál),



gyarapodási jegyzék (megtérített vagy megvett dokumentumok, ill. állományellenőrzési többlet esetén),



törlési ügyirat (időleges nyilvántartású dokumentumoknál).

A könyvtári teendők ellátásáért, a könyvtár működéséért telephelyenként meghatározott óraszámban könyvtáros-tanár felelős.

A működési feltételek, a könyvtár nyitva tartási rendje telephelyenként változnak. Alapelv azonban, hogy a használók a tanítási időben, és utána is lehetőséget kaphassanak a könyvtár használatára. A könyvtári szolgáltatásokat és a könyvtár használatának rendjét a 3. sz. melléklet tartalmazza. A könyvári munkarend minden esetben igazodik a telephelyi lehetőségekhez és sajátosságokhoz. A könyvtáros tanár feladatai, a munkaköri leírás a 4. sz. melléklet szerint került kialakításra. A könyvtár iskolán kívüli forrásai, kapcsolatai:        

Környező iskolák könyvtárai Helyi közművelődési könyvtár Megyei könyvtár Országos könyvtárak (ODR) Könyvtári szakmai szervezetek Önkormányzat Könyvkiadók, könyvterjesztők Civil szervezetek

5. Állományvédelmi eljárások A könyvtáros tanár a rábízott könyvtári állományért, annak rendeltetésszerű működtetéséért – az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belül – anyagilag és erkölcsileg felelős. A dokumentumok védelmét a nyilvántartásba vétel, használat, a nyilvántartásból történő kivezetés során biztosítani kell. Az állomány jogi védelme A könyvtáros tanár anyagilag és fegyelmileg felel a gyűjtemény tervszerű, folyamatos gyarapításáért, a könyvtári beszerzési keret felhasználásáért. A beérkezett tartós megőrzésre szánt dokumentumokat hat napon belül nyilvántartásba kell venni. A leltári fegyelem megköveteli a nyilvántartások pontos, naprakész vezetését. A könyvtáros tanár felelősségre vonható a keletkezett hiányért, ha:   

bizonyíthatóan nem tartotta meg a könyvtár nyilvántartási kezelési, használati és működési szabályait kötelességszegést követett el a leltározáskor mutatkozó hiány túllépte a megengedett mértéket

Csökkenti a felelősséget, ha a könyvtárba a könyvtáros tanár távollétében más személyek is bemehetnek, a megbízottakon kívül. A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok állapotáért és

elvesztéséért. Kiskorú tanulók esetében a szülő vonható felelősségre. Tanulók, dolgozók munkaviszonyát csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni Az iskolában létesített szaktanári és egyéb letéti állományt névre szólóan kell átadni, ezután az átvevő felel a dokumentumokért. A könyvtár kulcsai a könyvtáros-tanárnál és a portán/gondnoknál helyezendőek el. A kulcsok csak indokolt esetben adhatóak ki a megbízott személyeknek. Az állomány fizikai védelme A könyvtár céljait szolgáló helyiségekben be kell tartani a tűzrendészeti előírásokat. A könyvtárból való távozás előtt be kell zárni a nyílászárókat, és áramtalanítani kell. Szigorúan ügyelni kell a könyvtár tisztaságára, a helyiséget rendszeresen takarítani kell. A dokumentumokat a lehetőségekhez képest védeni kell a fizikai ártalmaktól (fény, por). A nem hagyományos dokumentumok megfelelő elhelyezését biztosítani kell. A megrongálódott (rovar, penész, szétesett) dokumentumokat folyamatosan ki kell vonni az állományból. A könyvtárhasználó (kiskorú esetén a szülő) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot nem hozza vissza az előírt határidőre, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros tanár javaslata alapján az intézményvezető határozza meg. Az állomány ellenőrzése A leltározás során a gyűjtemény dokumentumait tételesen kell összehasonlítani az egyedi nyilvántartással. Az időleges megőrzésre szánt dokumentumok nem leltárkötelesek. Az állományellenőrzés típusai:   

Jellege szerint lehet időszaki vagy soron kívüli Módja szerint: folyamatos vagy fordulónapi Mértéke szerint: teljes körű vagy részleges

A teljes körű állományellenőrzés az állomány egészére kiterjed. Az iskolai könyvtár esetében az idevonatkozó rendelet értelmében 5 évenként kell végrehajtani az ellenőrzést. Az időszaki leltározás közül minden második részleges is lehet. Ezt legalább a teljes állomány 20%-ra kell kiterjeszteni. Kivétel a letéti állomány, mivel ezt minden második tanév végén ellenőrizni kell. Részleges állományellenőrzésre kerül sor vis maior esetén. Ekkor csak a károsodott állományrészt kell ellenőrizni. A részleges leltározásnál záró jegyzőkönyv készül, viszont a dokumentumok kivezetése a nyilvántartásból a következő teljes körű leltározásnál történik meg. A leltározás alatt a könyvtári szolgáltatás szünetel, ezért kell az ellenőrzést a szorgalmi időn kívül elvégezni. A leltár menetének részleges kidolgozását a működési szabályzatban rögzíteni kell. Személyi változás esetén az átvevő könyvtáros-tanár kezdeményezheti az állomány ellenőrzését. A leltározás végrehajtásátért, a személyi, tárgyi feltételek biztosításáért a gazdasági vezető – mint az iskola leltározási bizottság vezetője – a felelős. A könyvtáros-tanár csak közreműködő lehet a leltározásban.

A leltározás folyamata: 

Előkészítés (ütemterv)



Raktári rend kialakítása



Nyilvántartások felülvizsgálata



Pénzügyi dokumentumok lezárása

Az állományellenőrzés előkészítése Az ellenőrzés lebonyolításához ütemtervet kell készíteni, melyet a leltározás előtt hat hónappal be kell nyújtani jóváhagyásra az intézményvezetőhöz. Az ütemtervnek tartalmaznia kell: 

az ellenőrzés lebonyolításának módját,



a leltározás kezdő időpontját, tartamát,



a záró jegyzőkönyv előterjesztésének határidejét,



a leltározás mértékét,



részleges leltározás esetén az ellenőrzésre kiválasztott állományegység megnevezését,



az ellenőrzésben résztvevő személyek nevét.

További feladatok: 

raktári rend megteremtés,



a nyilvántartások felülvizsgálata (a raktári katalógus beazonosítása a leltárkönyvekkel),



a revíziós segédeszközök előkészítés,



a pénzügyi dokumentumok lezárása.

Az állományellenőrzés lebonyolítása A revíziót az ellenőrzésben meghatározott személyeknek kell lebonyolítania. Az ellenőrzés módszere az állomány tételes összehasonlítása a raktári katalógussal. Az ellenőrzés lezárása Befejezésként el kell készíteni a záró-jegyzőkönyvet, melyet át kell adni az intézményvezetőnek. A jegyzőkönyv mellékletei:

  

A leltározás kezdeményezése Jóváhagyott leltározási ütemterv Hiányzó ill. többletként jelentkező dokumentumok jegyzéke

Záró-rendelkezések A törvényi előírásoknak megfelelően az iskolai könyvtár működési rendje a nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kerül meghatározásra. A szabályzat hatálya kiterjed a könyvtáros-tanárokra, a könyvtár szolgáltatásait igénybevevők körére és mindazokra, akik a könyvtárral kapcsolatban tevékenységet végeznek. A szabályzat gondozása a könyvtáros feladata, aki köteles a jogszabályok változása esetén, továbbá az iskolai körülmények megváltozása miatt szükséges módosításokra javaslatot tenni. A szabályzatot az intézményvezető a jogszabályban előírtak alapján módosíthatja. Az iskolai könyvtár működési szabályzata a jóváhagyás napján lép életbe.

MELLÉKLETEK I.

számú melléklet: Gyűjtőköri szabályzat

Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők        

Az iskola szerkezete, az intézmény képzési formái: általános műveltséget megalapozó oktatás-nevelés 9 – 12. évfolyamon; szakképzés 9-12., illetve 13. évfolyamon; gyógypedagógiai óvodai, iskolai nevelés és szakképzés; pedagógiai szakmai ellátás; felnőttképzés. Az iskola nevelés-oktatási céljai a Pedagógiai Programban meghatározottak szerint. A kultúra és a műveltség átadása a törvény által előírt Nemzeti Alaptanterv alapján valósul meg, a NAT művelődési területeit építik magukba a tantárgyak tantervi szinten évfolyamokra, témákra, tanítási órákra bontva. A tantárgyi követelményrendszert (az iskola helyi tanterve részletesen meghatározza) Tehetségfejlesztés, gondozás és felzárkóztatás (részletesen a Pedagógiai Programban találhatóak) Képzési irányok: gyógypedagógiai képzés, szakképzés, felnőttoktatás. Nyelvoktatás (angol, német, francia nyelv) Kiemelt területek: szakképzés, speciális igényű tanulók és pedagógusaik dokumentumigénye Kollégiumi nevelés – hasznos szabadidő eltöltés

Pedagógiai célok    

Tartalmas és mély műveltség formálása, nyugodt, toleráns, empatikus, kölcsönös tiszteleten alapuló légkörben. Az igényesség és követelés elvének figyelembevétele. Hangsúlyos fejlesztő tevékenység, egyéni sajátosságok figyelembe vétele. Demokratikus elveken alapuló tanuló - pedagógus kapcsolatok.

Az iskolai könyvtár szerepe és feladata az iskola pedagógiai programjában és a helyi tantervében megfogalmazott célok megvalósításában való közreműködés. Gyűjtőköre e célok figyelembevételével került kialakításra. A könyvtári állomány alakításának alapelvei       

A kutatómunkát segítő kézikönyvtári állomány kialakítása A kiemelt óraszámban tanult tárgyakhoz kapcsolódó irodalom biztosítása Kötelező és ajánlott olvasmányok, szépirodalom Az idegen nyelvek oktatásához szükséges irodalom Egyes tanulók szociokulturális hátteréből eredően szükséges tankönyvek, segédletek, az ajánlott irodalom nagyobb példányszámban történő beszerzésére A művészeti nevelés céljai Szakképzéshez szükséges dokumentumok



Felnőttképzéshez szükséges dokumentumok

A dokumentumok kiválasztásának elvei:   

tematikus: tanuláshoz, tanításhoz kapcsolódó irodalom, pedagógiai, pszichológiai irodalom, tehetséggondozás nyelvi szempont: magyar nyelvű dokumentumok és a tanításhoz kapcsolódó idegen nyelvű ismerethordozók formai szempont: könyv, folyóirat, CD lemez, hangkazetta, videó, térkép, kézirat

Gyűjtőköri leírás Fő gyűjtőkör: ide tartoznak az iskola pedagógiai programjából adódó feladatok megvalósításához szükséges dokumentumok. A tanulók tantárgyi felkészülését, művelődését segítő kiadványok. A pedagógusok szakmai munkáját, önképzését segítő dokumentumok. Nyomtatott anyagok -

Lexikonok, szótárak, enciklopédiák, kézikönyvek. Az iskola megfelelő minőségű és mennyiségű kézikönyvvel történő ellátását kiemelt feladatként kell kezelnünk.

-

A tananyaghoz kapcsolódó egykötetes kevésbé költséges kézikönyvekből több példány beszerzése is lehetséges, a többkötetes kézikönyvekből legalább 1példány beszerzésére kell törekednünk.

-

A különböző műveltségi területekhez kapcsolódó szak- és ismeretterjesztő irodalom. Különös gondot kell fordítani arra, hogy a tantervben előírt anyaghoz rendelkezésre álljon a megfelelő szakirodalom.

-

A nyelvoktatás számára megfelelő mennyiségű nyelvkönyv, s ezen nyelveken íródott szépirodalmi művek.

-

Pedagógiai kiadványok.

-

A tantestület továbbképzéséhez szükséges irodalom.

-

A házi olvasmányok és válogatott szépirodalom.

-

Aktuális témák irodalma, ünnepélyek, megemlékezések előkészítéséhez, vetélkedőkhöz, versenyekhez.

-

Helytörténeti kiadványok, az iskola történetével, életével kapcsolatos dokumentumok.

-

Tartós tankönyvek igény szerint.

-

Folyóiratokból válogatás, amely lehetővé teszi, hogy a tanárok és a tanulók tájékozódhassanak a természet- és társadalomtudomány új eredményeiről, a társadalmi és politikai élet eseményeiről, új pedagógiai módszerekről, és megismerjék a legújabb szépirodalmat.

Audiovizuális és multimédiás ismerethordozók A tananyaghoz kapcsolódó és a nevelést segítő hang- és videokazetták, CD-k, DVD-k, CDROM-ok, és multimédiás anyagok, oktatócsomagok. A főgyűjtő-kör részletezése az Egyetemes Tizedes Osztályozás alapján 1.Általános művek: a tudomány és a kultúra általános alapjai, bibliográfiák, könyvtártan, enciklopédiák, általános lexikonok). Filozófia, pszichológia, logika, erkölcstan. Elsősorban a középfokú, összefoglaló jellegű művek, illetve a pszichológia területén azok, amelyek a középiskolás korú gyerekek megismeréséhez, neveléséhez segítséget adnak. 2. Vallás, teológia, mitológia A magyar, a történelem, a művészetek tanításához. A mitológiákkal és a keresztény vallással, illetve a nagy világvallásokkal foglalkozó kiadványok. 3. Társadalomtudományok: néprajz, népművelés, szabadidő Olyan témájú kiadványok, amelyek a tananyaghoz szükségesek, vagy amelyek a fiatalok problémáihoz, az iskola életéhez kapcsolódnak. 370 Pedagógia: A könyvtárban a nevelőtestület számára létesített különgyűjtemény. Elsősorban a nevelés elméletével, alapformáival, iskolapolitikával foglalkozó művek nem a teljesség igényével. Pályairányítással, pályaválasztással kapcsolatos kiadványok. 5. Természettudományok: általános természettudományi művek, matematika, csillagászat, fizika, kémia, földtudományok, őslénytan, biológia, növénytan, állattan Minden tudományterületen a középfokú, oktatást segítő kiadványok, összefoglaló művek. 6. Alkalmazott tudományok: egészséges életmód, higiénia, szakképzés. Utóbbi tekintetében telephelyenként változóan az oktatott szakmára specializálódva. 7. Művészet, szórakozás, sport: művészeti stílusok, építészet, szobrászat, festészet, zene, színházművészet, sport A művészet általános kérdéseivel foglalkozó, korszakok, országok művészetét átfogó, egyes stílusirányzatokat, kiemelkedő művészek életművét elemző művek az építészet, a szobrászat a rajzművészet, az iparművészet, a festészet, a zene, a színház- és a filmművészet területén. 8. Nyelv és irodalom: a nyelv általános kérdései, nyelvek szótárai, irodalomtudomány, irodalomtörténet, próza- és drámairodalom, klasszikus irodalom A tanított idegen nyelvekből kétnyelvű szótárak több példányban; elsősorban kéziszótárok, nagyszótárok és egynyelvű szótárak kevesebb példányban. Kezdő és haladó nyelvkönyvek, társalgási könyvek, idegen nyelvek speciális jellemző kifejezéseinek gyűjteménye, diáklevelezések. 9. Régészet, földrajz, életrajz, történelem: földrajztudomány, történelemtudomány, országok története, Magyarország története

Mellék-gyűjtőkörök    

Ismeretközlő irodalom, tanult tárgyakhoz való tájékozódáshoz szükséges irodalom Tanítási órákhoz felhasználható információhordozók Feladatgyűjtemények, példatárak Egyéni művelődést szolgáló, igényes szépirodalom

A gyűjtés szintje és mélysége, földrajzi, nyelvi és időhatárai Teljes körre törekedve gyűjtendők a fő-gyűjtőkörbe sorolható dokumentumok, míg válogatással a mellék-gyűjtőkörbe tartozók. A Magyarországon, magyar nyelven megjelent kurrens dokumentumok gyűjtése, illetve az angol, német, francia nyelvek tanítását, tanulását segítő nyelvkönyvek, kézi és segédkönyvek illetve olvasmányos irodalom, válogatással kerül gyűjtésre. I.

számú melléklet: Állomány feltárási, katalógus-szerkesztési szabályzat

A könyvtári állomány feltárása A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum-leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguscédula, illetve nyilvántartó programban meglévő leírás tartalmazza: 

raktári jelzetet,



a bibliográfiai leírási és besorolási adatokat,



ETO szakjelzeteket,



tárgyszavakat.

A dokumentum leírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása mindenkor az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra azonban ugyanazok a szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: 

főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat



szerzőségi közlés



kiadás sorszáma, minősége



megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve



oldalszám+mellékletek: illusztráció ; méret



(Sorozatcím, sorozatszám, ISSN-szám)



Megjegyzések



kötés: ár



ISBN-szám

A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. A besorolási adatok megválasztását szabványok rögzítik. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatok rögzítettek: 

a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe),



cím szerinti melléktétel



közreműködői melléktétel



tárgyi melléktétel

Osztályozás A könyvtári állomány tartalmi feltárásának eszköze az ETO és a tárgyszó. Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítja. A szépirodalom cutterszámokkal, a szakirodalom ETO-szakrendi jelzetekkel ellátott. Lehetőség szerint a lelőhely is feltüntetésre kerül: letétek (L), kézikönyvtár (K), tanári állomány (T), tankönyvek (TK), muzeális dokumentumok (M). A raktári és lelőhelyi jelzetek a dokumentumokon és a katalóguscédulákon, programleírásokban is szerepelnek. Az iskolai könyvtár katalógusai A tételek belső elrendezése szerint: 

betűrendes leíró katalógus (szerző neve és cím alapján),



tárgyi katalógus (szak és tárgyszó),

Dokumentumtípusok szerint: 

könyv,



irodalmi,



zenei,



videokazetta

Formája szerint: 

cédula,



számítógépes

A telephelyi eltérő sajátosságok miatt a katalógusok különböző időpontokban lezárásra kerültek. Az állomány feltárása számítógépes nyilvántartó programokon keresztül valósul meg.

I.

számú melléklet: Könyvtárhasználati szabályzat

A könyvtár használóinak köre Az iskola beiratkozott nappali, illetve esti tagozatos tanulói, pedagógusai, valamint az adminisztratív és technikai dolgozói. A használói körből a könyvtár szolgáltatását ingyenesen vehetik igénybe azok, akik a használati szabályzatot betartják, az intézménnyel (tanulói,-munka) jogviszonyban állnak. Az olvasók az iskolai beiratkozással, illetve dolgozói munkaviszony létesítésével egyben az iskolai könyvtár használatára is jogosulttá válnak. Az iskolából eltávozó tanuló, dolgozó távozási lapját továbbküldés előtt a könyvtárossal láttamoztatni kell. Az iskolai tanulmányait befejező, érettségiző tanuló is köteles rendezni könyvtári tartozását. Amennyiben eltávozás miatt behajthatatlan könyvtári tartozás merül fel, az intézmény bírósági végrehajtást indíthat. Az olvasók jogai:   

Az olvasó jogosult a könyvtár szolgáltatásainak igénybevételére. A könyvtárhasználót ingyenesen illetik meg az ingyenes könyvtári szolgáltatások. A beiratkozott olvasó ingyenesen kölcsönözheti a kölcsönözhető könyvtári dokumentumokat.

Az olvasók kötelességei:    

A személyes adatok változását a könyvtárhasználó köteles bejelenteni a könyvtárnak. Az olvasó köteles a könyvtárból kikölcsönzött dokumentumokat határidőre visszahozni. Amennyiben a kölcsönzött könyv megrongálódik, az olvasó köteles a kárt megtéríteni, melyet a könyvtáros határoz meg, intézményvezetői beleegyezéssel Ha az olvasó tanuló- vagy munkaviszonya megszűnik, távozás előtt rendeznie kell tartozását

A könyvtár alapszolgáltatásai 

a könyvtár állományának egyéni és csoportos használata



a könyvtárban tartott tanítási órák, foglalkozások



tájékoztatás



kölcsönzés



könyvtári rendezvények szervezése, lebonyolítása

A könyvtár egyéb szolgáltatásai      

információszolgáltatás témafigyelés letétek telepítése ajánló bibliográfiák készítése számítógépes informatikai szolgáltatások (Internet) a tanulói aktivitásra építve öntevékeny könyvtári, illetve más közösségek működtetése

A szolgáltatások igénybevétele A könyvtár az ott megtartott, tanterv szerinti tanítási órák kivételével csak a nyitvatartási időben vehető igénybe. A nyitvatartási és kölcsönzési idő Telephelyenként a könyvtáros-tanár óraszámának függvényében változó, de minden esetben a tantárgyfelosztás mellékletét képezi. A csoportos használat lehetőségei

 A helyi pedagógiai programban megtervezett könyvtárhasználati órák tartása (könyvtáros  

tanár tartja) A helyi pedagógiai programban megtervezett szakórák a könyvtárban (Szaktanár tartja, könyvtáros tanár közreműködik) Tanórán kívüli foglalkozások (szakkör, klub) nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint

Kölcsönzés A könyvtárból könyvet vagy egyéb dokumentumot csak a könyvtáros tudtával szabad kivinni. A kölcsönzésről a könyvtár nyilvántartást vezet. A könyvek kölcsönzési ideje általában 3 hét. Maximálisan alkalmanként 5 db dokumentum kölcsönözhető. Szükség esetén hosszabbítást lehet kérni. A kézikönyvek és a folyóiratok 1 napra vagy a hét végére kölcsönözhetők.

Az elveszett vagy megrongálódott könyvet az olvasónak be kell szereznie, vagy árát meg kell térítenie a napi forgalmi értéken. A befolyt összegért csak könyvet lehet vásárolni. A könyvtár állományából nem kölcsönözhető a muzeális gyűjtemény. Csak rövid időre és dolgozók részére kölcsönözhető a kézikönyvtár anyaga, az időszaki kiadványok, a számítógépes programok és a pedagógiai munkát segítő audiovizuális dokumentumok. Helyben használat Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatóak: a kézikönyvtári rész, folyóiratok, külön gyűjtemények, muzeális dokumentumok. A könyvtár munkahely, ezért mindenki részére elvárás a csendes, kulturált, a kutatást, tanulást, nem zavaró magatartás. Letéti állomány Letéti állomány helyezhető el a tantestület igénye szerint a tanári szobában, szaktantermekben, előadókban, munkaközösségek szertárában. Az állományrészt a szaktanárok és a könyvtárostanárok folyamatosan fejlesztik. A letéti állományt a tanév elején veszik át, és a tanév végén adják vissza a megbízott nevelők, akik az átvett állományért anyagilag felelősek. A letéti állomány nem kölcsönözhető. A tanári szobában elhelyezett letéti állományért a tantestületnek kollektív anyagi felelősséget kell vállalnia. A könyvtári szolgáltatások nyilvántartásai a következők: I. II.

kölcsönzési nyilvántartás, könyvtárközi kölcsönzés nyilvántartása

III.

letéti nyilvántartás,

IV.

szakórák, foglalkozások ütemterve, előjegyzések nyilvántartása,

V. VI.

deziderátum, statisztikai napló.

II.

számú melléklet: A könyvtáros-tanár munkaköri leírása

A könyvtár méretétől függően amennyiben több foglalkozatott érintett a könyvtári feladatok ellátásában, munkakörük megosztása az alábbiak szerint lehetséges. Könyvtárvezető Munkakör: könyvtárvezető, könyvtáros-tanár Végzettség: felsőfokú könyvtáros szakmai és pedagógiai Munkaköri feladatok:

A könyvtáros-tanár könyvtárosi szakismerettel és pedagógiai végzettséggel rendelkezik, tagja az iskola nevelőtestületének. Anyagilag és fegyelmileg felel a könyvtári állományért, rendeltetésszerű működtetéséért, ha a vagyonvédelmi követelmények biztosítottak. Ennek tükrében részletes feladatai:

A könyvtár irányításával, ügyvitelével összefüggő feladatok 

az intézmény vezetőjével és nevelőtestületével közösen elkészíti a könyvtár működési feltételeinek és tartalmi munkájának fejlesztési tervét;



tájékoztatást ad a tanulók könyvtárhasználatáról;



elkészíti az olvasószolgálati statisztikát;



elemzést végez a gyűjtemény, a költségvetés és az olvasószolgálat témakörében;



figyelemmel kíséri és végzi a könyvtári célokra jóváhagyott összegek tervszerű és gazdaságos felhasználását;



a könyvtári költségvetés tervezéséhez javaslatokat ad;



végzi a könyvtári iratok kezelését a könyvtár működési szabályzatában rögzítettek alapján;



elvégzi a könyvtári alapdokumentumok szükséges módosítását;



figyelemmel kíséri a megjelent pályázatokat, a könyvtári vonatkozásúakra jelentkezik;



az intézményi értekezleteken (nevelőtestületi, munkaközösségi,) képviseli a könyvtárat;



részt vesz a szakmai értekezleteken és továbbképzéseken.

Gyűjteményszervezés, feltárás, állományvédelem 

a munkaközösség-vezetőkkel és a szaktanárokkal egyeztetve végzi az állomány folyamatos és tervszerű gyarapítását;



az iskola oktatási-nevelési programját alapelvként alkalmazza a forrásanyagok értékelésénél és kiválasztásánál;



ismernie kell a felhasználók (tanárok, tanulók) oktatással és neveléssel kapcsolatos igényeit;



biztosítania kell az adott pénzügyi feltételek tükrében a különböző dokumentumok megfelelő választékát az oktatáshoz és a szabadidős tevékenységekhez;



biztosítja az állomány bibliográfiai adatainak hozzáférhetőségét;



végzi az állomány számítógépes feltárását az osztályozás és a dokumentum-leírás szabályainak megfelelően;



folyamatosan kivonja az állományból az elhasználódott, a tartalmilag elavult és fölösleges dokumentumokat;



gondoskodik az állomány jogi és fizikai védelméről, a raktári rend megtartásáról;



feljegyzést készít, ha a vagyonvédelmi előírások betartását bárki vagy bármi akadályozza;



részt vesz a könyvtár átadásában és átvételében;



előkészíti és lebonyolítja az időszaki vagy soron kívüli állományellenőrzést és elvégzi annak adminisztratív teendőit;



végzi a letétek kihelyezését, frissítését és ellenőrzését.

Olvasószolgálat, tájékoztatás, kapcsolatok 

lehetővé teszi az állomány egyéni és csoportos használatát, végzi a dokumentumok kölcsönzését;



segítséget ad az információk közötti eligazodásban, az információk kezelésében, az ehhez szükséges ismeretek elsajátításában;



tájékoztatást ad a könyvtári szolgáltatásokról;



bibliográfiai és ténybeli adatszolgáltatást, irodalomkutatást és szükség szerint témafigyelést végez;



igény szerint ajánló bibliográfiákat készít a könyvtári állomány alapján a tantárgyakhoz, tanulmányi versenyekhez, ünnepélyek megtartásához;



segíti az egyéni és csoportos kutatómunkát;



közvetítő szerepet vállal a könyvtári rendszer által nyújtott és az iskola szükségleteinek megfelelő szolgáltatások felhasználásában;



vezeti a kölcsönzési nyilvántartást;



figyelemmel kíséri az igényelt dokumentumokat és a kikölcsönzött dokumentumok visszahozatalát;



a szakmai munkaközösség-vezetőkkel közösen megtervezi a tantárgyi programok alapján a tanévi könyvtári foglalkozásokat, könyvtári órákat;



rendszeresen egyeztet a gazdasági vezetővel a könyvtári keret felhasználásáról, a dokumentumok megrendeléséről és az állományba vételéről.

Könyvtárpedagógiai tevékenység 

felelős a helyi tantervek könyvtárhasználati követelményrendszerének megvalósításáért;



megtartja a tantervekben rögzített könyvtárhasználati órákat;



felkészíti a tanulókat az informatika érettségi könyvtárhasználati tételeiből;



biztosítja a szaktanároknak és tanulóknak az ismeretszerzés folyamatában a könyvtár teljes eszköztárát, a tájékoztató apparátusát és a különböző szolgáltatásait;



feladata a könyvtárhasználatra épülő szakórák, foglalkozások, szakkörök ütemezése, előkészítése;



feladata még a könyvtárhasználati versenyre jelentkező tanulók felkészítése.

Munkarendje: 

api öt óra olvasószolgálati tevékenység (kölcsönzés, tájékoztatás, dokumentumhasználat biztosítása);



a munkaidő fennmaradó része alatt a háttér munkák elvégzése (számítógépes feldolgozás, feltárás, raktári rend biztosítás stb.).

Könyvtáros-tanár Munkakör: könyvtáros-tanár Végzettség: szakmai és pedagógiai Munkaköri feladatok: A könyvtáros-tanár könyvtárosi szakismerettel és pedagógiai végzettséggel rendelkezik, tagja az iskola nevelőtestületének. Anyagilag és fegyelmileg felel a könyvtári állományért, rendeltetésszerű működtetéséért, ha a vagyonvédelmi követelmények biztosítottak. Ennek tükrében részletes feladatai: A könyvtár ügyvitelével összefüggő feladatok 

a könyvtári költségvetés tervezéséhez javaslatokat ad;



elkészíti a napi könyvtári statisztikát;



végzi a könyvtári iratok kezelését a könyvtár működési szabályzatában rögzítettek alapján;



elvégzi a könyvtári alapdokumentumok szükséges módosítását;



figyelemmel kíséri a megjelent pályázatokat, a könyvtári vonatkozásúakra jelentkezik;



az intézményi értekezleteken (nevelőtestületi, munkaközösségi) képviseli a könyvtárat;



részt vesz a szakmai értekezleteken és továbbképzéseken.

Gyűjteményszervezés, feltárás, állományvédelem 

az iskola oktatási-nevelési programját alapelvként alkalmazza a forrásanyagok értékelésénél és kiválasztásánál;



ismernie kell a felhasználók (tanárok, tanulók) oktatással és neveléssel kapcsolatos igényeit;



biztosítja az állomány bibliográfiai adatainak hozzáférhetőségét;



végzi a dokumentumok állományba vételét, feltárását az osztályozás és a dokumentumleírás szabályainak megfelelően;



folyamatosan kivonja az állományból az elhasználódott, a tartalmilag elavult és fölösleges dokumentumokat;



gondoskodik az állomány jogi és fizikai védelméről, a raktári rend megtartásáról;



részt vesz a könyvtár átadásában és átvételében;



előkészíti és lebonyolítja az időszaki vagy soron kívüli állományellenőrzést és elvégzi annak adminisztratív teendőit;



végzi a letétek kihelyezését, frissítését és ellenőrzését.

Olvasószolgálat, tájékoztatás 

lehetővé teszi az állomány egyéni és csoportos használatát, végzi a dokumentumok kölcsönzését;



segítséget ad az információk közötti eligazodásban, az információk kezelésében, az ehhez szükséges ismeretek elsajátításában;



tájékoztatást ad a könyvtári szolgáltatásokról;



bibliográfiai és ténybeli adatszolgáltatást, irodalomkutatást és szükség szerint témafigyelést végez;



igény szerint ajánló bibliográfiákat készít a könyvtári állomány alapján;



segíti az egyéni és csoportos kutatómunkát;



vezeti a kölcsönzési nyilvántartást;



figyelemmel kíséri az igényelt dokumentumokat és a kikölcsönzött dokumentumok viszsza-hozatalát;



rendszeresen egyeztet a gazdasági vezetővel a könyvtári keret felhasználásáról, a dokumentumok megrendeléséről és az állományba vételéről.

Egyéb tevékenység 

kiállításokat készít, ajánlja a könyvtár friss dokumentumait;



segít a jutalomkönyvek kiválasztásánál, beszerzésénél.

Munkarendje 

napi négy óra olvasószolgálati tevékenység (kölcsönzés, tájékoztatás, dokumentumhasználat biztosítása);



a munkaidő fennmaradó része alatt a háttér munkák elvégzése (állományba vétel, feltárás, katalógus gondozása, raktári rend biztosítás stb.).

III.

számú melléklet: Tankönyvtári szabályzat

A telephelyi sajátosságok mellett az alábbi általános ismérvek irányadó jellegűek. Az iskolai könyvtár állományától mind leltárilag, mind fizikálisan elkülönítetten kezelendő állományrész az ingyenes tankönyvhasználatot biztosító tankönyvraktár. A tankönyvraktári állományt tankönyvfelelős kezeli a könyvtáros-tanárral együttműködve az iskolai tankönyvellátási rendben foglaltaknak megfelelően: tantárgyanként nyilvántartja, iskolai bélyegzővel ellátja a bevett dokumentumokat. Pótlásukról az éves tankönyvrendelés keretében az intézményvezetővel egyeztetve gondoskodik. A kölcsönzés egész évre szól, tanév végén a tanulók használható állapotban kötelesek a dokumentumokat visszaszolgáltatni. Javítóvizsgára készülés esetén a tankönyvfelelős jóváhagyásával a kiadványok a diáknál maradhatnak az adott tantárgyra vonatkozóan. Az iskola tulajdonát képező tankönyvekkel kapcsolatos kártérítés rendje A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően:    

Első tanév végére legfeljebb 25 %-os Második tanév végére legfeljebb 50%-os A harmadik év végére legfeljebb 75%-os A negyedik év végére 100%-os lehet

Az elhasználódás mértékének és indokoltságának megállapítása a tankönyvfelelős feladata. Vitás esetben az intézményvezető dönt. Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, akkor a rongálódás idejére érvényes tankönyvjegyzékben szereplő vételárnak megfelelő hányadát kell fizetnie:   

Első tanév végére legfeljebb 75 %-os Második tanév végére legfeljebb 50%-os A harmadik év végére legfeljebb 25%-os

A Tisza Kálmán Szakképző Iskola fegyelmi eljárási rendje A köznevelési és közoktatási feladatok végrehajtásában közreműködők döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor a gyermek mindenekfelett álló érdekét veszik figyelembe. A gyermek, tanuló mindenekfelett álló érdeke különösen, hogy: 

a köznevelési törvényben meghatározott szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítsák részére oly módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen számára aránytalan terhet;



minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez;



ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembevételével, a többi gyermek, tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára legkedvezőbbet választva döntsenek.

Az intézményi működés minden területén valamennyi a gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos döntés, intézkedés meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelményét is kötelező megtartani. Az egyenlő bánásmód követelménye alapján minden gyermeknek, tanulónak joga, hogy vele öszszehasonlítható helyzetben levő más személyekkel azonos feltételek szerint részesüljön velük azonos színvonalú ellátásban. Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének következményeit orvosolni kell, amely azonban nem járhat más gyermek, tanuló jogainak megsértésével, csorbításával. A fenti elvek figyelembe vétele mellett a tanulóinkra vonatkozó fegyelmi eljárási rend kialakítását az alábbi törvényi háttér biztosítja: 

2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről



20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

A fegyelmi eljárás általános szabályai -

A nevelési-oktatási intézményben az intézményi szabályrendszer megsértőivel, kötelességszegőivel szemben fegyelmi eljárás folytatható le. Ilyen esetekben a fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás mindig pedagógiai célokat szolgál.

-

Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

-

A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül

ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. -

A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja.

-

A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, kollégium esetén áthelyezés másik szobába, tanulócsoportba, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából, kollégiumból.

-

Tanköteles tanulóval szemben az e) és f) pontokban meghatározott fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára. A d) pontban szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az intézményvezető a tanuló átvételéről a másik iskola intézményvezetőjével megállapodott. A c) pontban meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható.

-

A szakképző iskola tanulója ellen folytatott fegyelmi eljárásba, ha a tanuló tanulószerződést kötött, be kell vonni a területileg illetékes kamarát.

-

Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidőt a jogerős határozat közlésétől kell számítani.

-

A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni.

-

A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. A nevelőtestület az eljárás lefolytatására tagjai közül fegyelmi bizottságot bíz meg. Feladat-ellátási helyenként a fegyelmi jogkör a rész-nevelőtestület jogköre, a fegyelmi eljárás lebonyolításához kapcsolódó feladatok felelőse a feladat-ellátási hely vezetője, az intézményegység-vezető helyettes.

-

Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni.

-

A fegyelmi eljárás megindításáról - a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét, valamint a gyakorlati képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén – ha a fegyelmi vétséggel érintett gyakorlati képzés folytatója nem az iskola – a gyakorlati képzés folytatóját, tanulószerződés esetén a területileg illetékes gazdasági kamarát értesíteni kell.

-

A fegyelmi eljárást – a megindításától számított harminc napon belül – egy tárgyaláson be kell fejezni.

-

Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő, továbbá a gazdálkodó szervezetet érintő kérdésekben a gazdálkodó szervezet képviselője az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen.

-

A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti

-

A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt az iskolában és a kollégiumban is helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának, a nevelési-oktatási intézmények eltérő megállapodásának hiányában a fegyelmi büntetést abban a nevelési-oktatási intézményben lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult.

-

A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni.

-

Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

-

A fegyelmi eljárásban nem vehet részt a tanuló közeli hozzátartozója, továbbá az elkövetett kötelességszegés által érintett személy. Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles azt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és kiskorú tanuló esetén a szülő is bejelentheti.

-

Fellebbezés esetén az újabb határozat meghozatalában nem vehet részt az első fegyelmi határozat bizonyítási eljárásában és meghozatalában részt vevő személy sem.

A fegyelmi egyeztető eljárás A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg. Ennek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, mely alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő fél között (kiskorú tanulók esetén a szülők között) megállapodás jöhet létre.

Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak határozzák meg: -

A feladat-ellátási hely vezetője a fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben - vagy szükség esetén személyes találkozó révén - ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint tájékoztatja a kötelességszegéssel gyanúsított tanulót, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülőjét a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségéről.

-

A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. Kérelem esetén az egyeztető eljárás megszervezése a feladat-ellátási hely vezetőjének kötelezettsége.

-

Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért.

-

A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre.

-

A harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni.

-

Az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – a feladat-ellátási hely vezetője tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket.

-

Az egyeztető eljárás lefolytatására a feladat-ellátási hely vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei.

-

A feladat-ellátási hely vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges. A feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza.

-

Az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése.

-

Ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legfeljebb három hónapra felfüggeszti. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni.

-

Az egyeztetést vezetőnek és a feladat-ellátási hely vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon.

-

Az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá.

-

Az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása.

-

Az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.

-

Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

A fegyelmi tárgyalás Ha a fegyelmi eljárásban az egyeztető eljárás lebonyolítását az érintettek nem kérték, vagy a lefolytatott egyeztetés nem vezetett eredményre, akkor a fegyelmi eljárást fegyelmi tárgyalással kell lezárni. -

A fegyelmi tárgyalást a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestület megbízásából és képviseletében legalább három fős fegyelmi bizottság folytathatja le, melynek minden esetben tagja az ifjúságvédelmi felelős és a vétkes tanuló osztályfőnöke. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg. A gyakorlati képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén a gyakorlati képzés folytatóját, tanulószerződés esetén a területileg illetékes gazdasági kamarát, valamint minden esetben a diákönkormányzat képviselőjét is meg kell hívni a tárgyalásra.

-

A fegyelmi tárgyalás megtartásáról szóló értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a gazdálkodó szervezet vagy a területileg illetékes gazdasági kamara képviselője szabályszerű értesítés ellenére, valamint a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja.

-

A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri.

-

A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról a jegyzőkönyvet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény vezetőjének, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének.

A jegyzőkönyvet a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. -

A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat.

-

A fegyelmi bizottság köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le, melyben bizonyítási eszköz lehet a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. Az eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól.

-

A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését legfeljebb nyolc nappal el lehet halasztani.

-

A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének, ha a gazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek.

-

A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését és a másodfokú eljárást megindító kérelmi jogra való utalást.

-

A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a) a tanuló nem követett el kötelességszegést, b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, c) a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy e) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el.

-

Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő is – tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott.

-

A tanuló – a megrovás és a szigorú megrovás kivételével – a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.

A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb a) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál, b) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetések esetén tizenkét hónapnál. -

A fegyelmi büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlő körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggesztheti a fegyelmi bizottság.

-

Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a tanuló a nyári gyakorlat teljesítése során követ el fegyelmi büntetéssel sújtható kötelességszegő magatartást. Ha az eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló – választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt – osztályozó vizsgát tegyen.

-

Ha a kizárás az iskolából fegyelmi büntetést megállapító határozat az iskola tizedik évfolyamának, a középiskola utolsó évfolyamának vagy a szakiskola utolsó szakképzési évfolyamának sikeres elvégzése után válik végrehajthatóvá, a tanuló nem bocsátható érettségi vagy szakmai vizsgára. A tanuló a megkezdett vizsgát nem fejezheti be addig az időpontig, ameddig a kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.

-

A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát.

-

A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét és idejét, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését.

-

Az elsőfokú fegyelmi határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő nyújthat be fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a fegyelmi bizottság elnökéhez, aki a benyújtott fellebbezést a beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani az intézményvezetőnek az ügy minden iratával és a fegyelmi bizottság ügyre vonatkozó véleményével együtt.

Károkozás, kártérítési felelősség Ha az iskolának, kollégiumnak vagy a gyakorlati képzés szervezőjének a tanuló kárt okozott, az intézmény vezetője köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani.

Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola, a kollégium tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt fel kell szólítani az okozott kár megtérítésére. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg -

gondatlan károkozás esetén: a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egyhavi összegének ötven százalékát,

-

szándékos károkozás esetén: az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – öt havi összegét.

Ha a kár elszenvedője a gyermek, tanuló, okozója pedig az óvoda, az iskola, a kollégium, a gyakorlati képzés szervezője, az okozott kárért vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény vagy a gyakorlati képzés szervezője felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Tanulószerződés esetén a gyakorlati képzés szervezőjének vagy a tanulónak okozott kár megtérítésére a szakképzésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

I. A tanulók munkájának értékelése A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy tanulmányok alatti vizsgákon nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. A tájékoztatás módja lehet az ellenőrző, értesítő levél vagy szülői értekezleten, fogadóórán az osztályozó napló saját gyermekére vonatkozó részének megtekintésére adott lehetőség. A tanuló félévi osztályzatáról a szülőt az értesítőben (az ellenőrzőben) kiállított félévi értesítőben kell tájékoztatni. A tanuló tanév végi eredményéről az iskola a képzés típusának megfelelő bizonyítványt állít ki. A tanuló bizonyítványának kiadását az iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg. Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától.

Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja. Az évfolyam megismétlése – kivéve, ha a tanuló betöltötte a tizenhatodik életévét és nem végezte el az általános iskola hatodik osztályát – nem tagadható meg abban az iskolában, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló kérésére az intézményvezető köteles segítséget nyújtani ahhoz, hogy a tanuló a megkezdett tanulmányait másik iskolában vagy a Köznevelési Hídprogram keretében folytathassa. Ha a tanuló részére engedélyezték, hogy a sikeresen befejezett évfolyamot megismételje, kérelmére a magasabb iskolai évfolyamra vagy a szakképzési évfolyamra lépésről, továbbá az érettségi vizsgára bocsátásról a megismételt iskolai évfolyamon elért év közbeni érdemjegyek, félévi és tanítási év végi osztályzatok alapján kell dönteni. Ha a tantárgy oktatása félévkor fejeződik be, a tanuló osztályzatát az év végi bizonyítványban is fel kell tüntetni. Ha a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését, oktatását ellátó iskola helyi tanterve, szakmai programja az évfolyam követelményének teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt határoz meg, a félévi osztályzatot a megnövelt tanítási idő felénél, az év végi osztályzatot pedig a tanítási idő végén kell megállapítani. Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Ha a tanuló több iskolai évfolyam valamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni. Ha a tanuló nem teljesíti az iskolai évfolyam valamennyi követelményét, az egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyi elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében, ezt követően az adott évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni. E rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha a tanulót az alapfokú művészeti iskola magasabb évfolyamára vették fel. Ha a tanuló független vizsgabizottság előtt vagy vendégtanulóként ad számot tudásáról, a vizsgáztató intézmény a tanuló osztályzatáról a törzslapon történő bejegyzés céljából három napon belül írásban értesíti azt az iskolát, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló magasabb évfolyamra lépéséről – figyelembe véve a független vizsgabizottság által adott vagy a vendégtanulóként szerzett osztályzatot – az az iskola dönt, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén e tantárgy tanulásával kapcsolatban a pedagógiai programban foglaltak szerint kell eljárni.

II. A tanulmányok alatti vizsgák fajtái A tanulmányok alatti vizsga lehet osztályozó vizsga, különbözeti vizsga, pótló vizsga és javítóvizsga. 1 .Az osztályozó vizsga A b) pontban meghatározott kivétellel – egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint – szervezett beszámoltató vizsga is. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) az e) pontban meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát, e) ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen -

általános és középiskolai tanulmánya alatt egy tanévben a kétszázötven tanítási órát,

-

a szakképesítés megszerzésére felkészítő tanulmányok ideje alatt egy tanévben az elméleti tanítási órák húsz százalékát,

-

a kötelező óra legfeljebb ötven százalékában folyó pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, valamint – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húsz-húsz százalékát,

-

egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja,

-

és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.

A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a meghatározott értesítési kötelezettségének.

Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. 2. Különbözeti vizsga Az a tanuló tehet különbözeti vizsgát, amely más intézménybe, más képzéstípusba átjelentkezéssel kívánja tanulmányait folytatni. A jelentkezéssel egyidejűleg az iskola jelzi azokat a tanulmánybeli követelményeket, amelyeknek a tanulmányok folytatásához meg kell felelnie. Ezek a követelmények lehetnek adott tantárgyra, vagy korábban nem tanult tantárgyra vonatkozóak. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. 3. Pótló vizsga Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az intézményvezető hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. 4. Javítóvizsga Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az intézményvezető által meghatározott időpontban, az augusztus 15-tõl augusztus 31-ig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte.

III. Vizsgák időpontja A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell.

IV. A tanulmányok alatti vizsgák általános szabályai Tanulmányok alatti vizsgát – az e rendeletben meghatározottak szerint – független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az intézményvezető, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó az előző bekezdés szerint előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. A tanulmányok alatti vizsga – ha azt az iskolában szervezik – vizsgabizottságának elnökét és tagjait az intézményvezető, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg. Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására.

V. A magántanuló munkájának értékelése Ha a tanuló – a szülő kérelme alapján – a tankötelezettségének magántanulóként kíván eleget tenni, és az intézményvezető megítélése szerint a tanulónak ez hátrányos, akkor az erre irányuló kérelem benyújtásától számított öt napon belül az intézményvezető megkeresi a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az intézményvezetőnek a döntéshez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. A gyermekjóléti szolgálat tizenöt napon belül köteles megküldeni véleményét. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az intézményvezető köteles tájékoztatni a tanulót és a szülőt a magántanuló kötelességeiről és jogairól. A magántanuló az intézményvezető előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon. A magántanuló kérelemre felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra. Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló a nevelési tanácsadási feladatot, szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény szakértői véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, az ehhez szükséges pedagógu-

sokról a szakértői véleményben foglaltak szerint az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Az iskolában nem foglalkoztatott szakemberek biztosításáról a) a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló esetén a szakvéleményt kiállító a nevelési tanácsadást ellátó intézménynek, b) sajátos nevelési igényű tanuló esetén a fővárosi, megyei utazó gyógypedagógusi hálózat keretében kell gondoskodni.

Az iskola, köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatának megállapításáról akkor is, ha szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt magántanulóként folytatja tanulmányait.

VI. A tanulmányok alatti vizsgák megszervezése, lebonyolítása A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az intézményvezető készíti elő. Az intézményvezető felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. Az intézményvezető e feladata ellátása során: a) dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe, b) írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről, c) ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, d) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ennek keretében a) meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását, b) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, c) átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait, d) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja.

A kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat a nemzeti köznevelési törvény 3. melléklete szerint taníthatja. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig – alapfokú művészeti iskolában, művészeti szakközépiskolában húsz óráig – tarthat.

VII. Az írásbeli vizsga Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató pedagógus által értékelhetően, – így különösen rajz, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program formájában – kell elkészíteni. Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék. A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható. Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számológép, számítógép használatát, amelyet a vizsgaszervező intézménynek kell biztosítania. Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan perc. Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az intézményvezető engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni,

b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, d) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le. Ha a vizsgázó a fentiek alapján a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga – szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával – harmadik vizsgaként is megszervezhető. Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató pedagógus a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az intézményvezetőnek, aki az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Az intézményvezető a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató pedagógus nyilatkozatát, az esemény leírását, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató pedagógus, az intézményvezető és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. Az intézményvezető az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat – az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt – a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával – az időpont feltüntetésével – lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. Ha a vizsgáztató pedagógus a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az intézményvezetőt.

Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az intézményvezető és két másik – a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő – pedagógusból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságának mérlegeli, és a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, b) az adott tantárgyból – ha az nem javítóvizsga – a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagy c) amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát vagy eredménytelennek nyilvánítja, vagy az a) pontban foglaltak szerint értékeli a vizsgázó teljesítményét. A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni.

VIII. A szóbeli vizsga Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és – amennyiben szükséges – kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani.

Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottsági szakvéleménnyel megalapozott kérésére, az intézményvezető engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet. Ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen vagy a szóbeli vizsgát írásban tegye le, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az intézményvezető az írásbeli vizsga erre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza.

IX. A gyakorlati vizsga A gyakorlati vizsgarész szabályait akkor kell alkalmazni, ha a tantárgy helyi tantervben meghatározott követelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg. A gyakorlati vizsgafeladatokat – legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal – az intézményvezető hagyja jóvá. A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztására vonatkozóan a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. Nem számítható be

a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá. A vizsgázó gyakorlati vizsgarészre kapott érdemjegyét a vizsgamunkára, a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra vagy a vizsga helyszínén bemutatott gyakorlatra kapott osztályzatok alapján kell meghatározni.

X. A független vizsga A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A kormányhivatal a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati vizsgatantárgyak esetén az érintett szakközépiskolai ágazat vagy szakképesítés – szakképzési törvényben meghatározott – országos szakképzési névjegyzéken szereplő szakértőjét kéri fel a vizsgabizottság tagjának. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, a hiányzások miatt engedélyezett osztályozó vizsgát az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az intézményvezető a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak. A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll.

XI. A vizsgák megszervezésének, lebonyolításának és eredményének dokumentálása A tanulmányok alatti vizsgák pontos helyéről és idejéről, egyéb – a vizsgázót érintő – részleteiről a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt írásban értesíteni kell. A vizsga előkészítése részeként dokumentálni kell az egyes vizsgabizottságok összetételét az elnök és a tagok megjelölésével, az

egyes vizsgabizottságokhoz tartozó tanulók névsorát, osztályba sorolását, vizsgatárgyát, a vizsga típusát. A vizsgázók eredményeiről a vizsgabizottság jegyzőkönyvet készít, amely a vizsga eredményét is tartalmazza. Mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz a vizsgabizottsághoz tartozó valamennyi tanuló írásbeli vizsgájának feladatlapjait, írásbeli és szóbeli vizsgáinak piszkozati lapjait, a gyakorlati vizsga – amennyiben az az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezések alapján kerül megszervezésre, és amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató pedagógus által értékelhetően, – így különösen rajz, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program formájában – lehetett elkészíteni. Mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz a vizsga folyamán észlelt szabálytalanságok kivizsgálására és eredményére vonatkozó valamennyi iratot is. A tanulmányok alatti vizsgák típusát és eredményeit a tanügyi dokumentumokban – törzslap, osztályozó napló, bizonyítvány - záradékkal kell feltüntetni

kapcsolattartás

Feladatkörök

a fenntartóval

a fenntartó gazdasági oszt.-val

a települési önkormányzatokkal

a kormányhivatallal

az oktatási hivatallal

Gyakorlati helyekkel, gazdálkodó szervezetekkel

a kamarákkal

a szakhatóságokkal

a szülői szervezettel

intézményi tanács

beiskolázási feladatok

iskolát támogató alapítványokkal

diákönkormányzattal

helyi

intézményi

feladatellátási szintek

Ellátandó feladatok

Gazdasági ügyintéző

Műszaki vezető

Felnőttképzési szervező

Gyógypedagógiai általános iskolai intézményegység-vezető Speciális szakiskolai intézményegységvezető Kollégiumi intézményegység-vezető

Szakközépiskolai intézményegységvezetőhelyettes Szakközépiskolai intézményegységvezetőhelyettes Gimnáziumi intézményegység-vezető

Szakiskolai intézményegység-vezető helyettesek Szakiskolai intézményegység-vezető helyettes Szakközépiskolai intézményegység-vezető

Szakiskolai intézményegység-vezető

Szakmai intézményvezető-helyettes

Pedagógiai intézményvezető-helyettes

Általános intézményvezető-helyettes

Intézményvezető

Feladatkörök felosztása

felsőoktatási intézményekkel pedagógiai szakszolgálatokkal gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal, gyermekjóléti szolgálatokkal családsegítő szervezetekkel külföldi partneriskolákkal

intézményi dokumentumok

Alapdokumentum Törvényi változások nyomonkövetése, megismertetése a vezetőkkel SZMSZ, ped.program, házirend közzétételi lista karbantartása oktatási szabályzatok felülvizsgálata, karbantartása éves munkaterv, eseményterv összeállítása gazdasági szabályzatok felülvizsgálata, karbantartása működési szabályzatok felülvizsgálata, karbantartása tanulói és dolgozói balesetek adminisztrációs feladatai szabadságolási terv közbeszerzési szabályzat (KLIK) esélyegyenlőségi terv vagyonkezelési szabályzat oktatási igazolványok kezelési rendje munkaköri leírások OSAP statisztika összeállítása

tanügyirányítás

oktatási statisztikák, adatszolgáltatások elkészítése szakképzési adatszolgáltatás összeállítása KIR rendszer (tanulói és dolgozói nyilvántartás, KIFIR) tanulónyilvántartás - adatszolgáltatás kompetencia, PISA és fittségi mérések tantárgyfelosztás

dolgozók végzettségei megbízások kedvezmények megállapítása kedvezmények nyilvántartása tanórán kívüli foglalkozások, mindennapos testnevelés osztály-csoport beosztások, létszámtúllépés órarend,terembeosztás ügyeleti rend, felügyeleti és helyettesítési rend beírási naplók, törzslapok, bizonyítványok osztálynaplók, heyettesítési és tanórán kívüli foglalkozások naplói gyakorlati csoportnaplók, eü.alkalmassági lapok tanulószerződések, együttműködési megállapodások kollégiumi dokumentáció gyógypedagógiai dokumentáció fejlesztő pedagógiai dokumentáció igazgatói határozatok térítési és tandíjak megállapítása térítési és tandíjak befizetése dolgozói továbbképzések, beiskolázási terv közismereti tanmenetek

szakmai-pedagógiai

szakmai tanmenetek Szakmai munkaközösségek munkájának felügyelete Közismereti és osztályfőnöki munkaközösségek munkájának feügyelete gyógypedagógiai munkaközösség munkájának összehangolása Kollégiumi munkaközösség munkájának összehangolása nyári, évközi szakmai gyakorlatok koordinálása

nyári, évközi szakmai gyakorlatok ellenőrzése, elszámolásának felügyelete Félévi, év végi, időközi oktatási beszámolók anyagai Félévi, év végi, időközi oktatási beszámolók statisztikái érettségi vizsgák szervezése szakmai vizsgák szervezése felnőttképzés szervezése közismereti versenyek szakmai versenyek HH, HHH, tanulók ügyeinek kezelése, adatszolgáltatás "Útravaló" munkacsoport Ökoiskola munkacsoport DÖK munkacsoport autósiskola szakmai működése autósiskola pénzügyi működése szakmai tanulmányi ösztöndíjak tanulói fegyelmi ügyek, fegyelmi bizottságok évközi vizsgák szervezése közösségi szolgálat tankönyvellátás szakmai felügyelete működési anyag- és eszközmegrendelések felügyelete

működtetés

működési anyag- és eszközmegrendelések pénzügyei munkaidő-nyilvántartás, jelenléti ívek szabadság nyilvántartás munka-, tűz-, baleset-, környezetvédelem működési feladatai tanulói egészségügyi ellátás dolgozói munkaegészségügyi ellátás

műszaki üzemeltetés, karbantartási feladatok leltározás, selejtezés anyag- és eszközmozgások nyilvántartása tanműhelyek, tangazdaságok működése szálláshely kiadás