TISZA KÁLMÁN SZAKKÉPZŐ ISKOLA. Békés Dévaványa Orosháza Orosháza, Kossuth tér 1

TISZA KÁLMÁN SZAKKÉPZŐ ISKOLA Békés – Dévaványa – Orosháza 5900 Orosháza, Kossuth tér 1.

Pedagógiai program Nevelési program

1

Tartalom LEGITIMÁCIÓ ........................................................................................................................................ 4 A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA, ÉRVÉNYESSÉGE .............................................................................. 4 A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGA: ................................................................................................. 5 I. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA ..................................................................................... 6 I.1. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI .......... 6 I.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ............... 8 I.3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ................... 10 3.1. A TANÍTÁSI ÓRÁN MEGVALÓSÍTHATÓ KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ FELADATOK ............................................. 11 3.2. AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ FELADATAI ............................................................ 11 3.3. A DIÁK-ÖNKORMÁNYZATI MUNKA KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSI FELADATAI ................................................ 11 3.4. A SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉG KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ FELADATAI ......................................................... 12 I.4. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ................ 13 4.1. A KÉPESSÉGEK KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK.......................................................... 13 A TEHETSÉGGONDOZÁS LEHETŐSÉGEI ......................................................................................................... 13 4.2 A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM ................................. 18 4.3 A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI ÉS TANULÁSI NEHÉZSÉGEKKEL KÜZDŐK SEGÍTÉSE ......................... 18 4.4 A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMI FELADATOK ELLÁTÁSA.................................................................. 19 4.5 A TANULÓI ESÉLYEGYENLŐSÉGET ÉS A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ... 24 I.5. KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL, TANULÓKKAL, AZ ISKOLA PARTNEREIVEL ..... 26 5.1 A TANULÓK KÖZÖSSÉGÉT ÉRINTŐ KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁK.......................................................... 26 5.2 A SZÜLŐK KÖZÖSSÉGÉT ÉRINTŐ EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁK ............................................................... 27 5.3 AZ INTÉZMÉNY EGYÉB PARTNEREIT ÉRINTŐ KAPCSOLATTARTÁS .......................................................... 28 I.6. A PEDAGÓGUSOK ÉS AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK HELYI FELADATAI................................... 32 I.7. A GYÓGYPEDAGÓGIAI INTÉZMÉNYEGYSÉG SPECIÁLIS NEVELÉSI FELADATAI ....... 33 7.1. AZ ÓVODAI NEVELÉS ............................................................................................................................ 33 7.2. ÁLTALÁNOS ISKOLAI NEVELÉS-OKTATÁS ............................................................................................. 46 TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚSÁG ..................................................................................................................... 53 7.3. A SPECIÁLIS ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ....................... 59 I.8. A KOLLÉGIUMI INTÉZMÉNYEGYSÉG SPECIÁLIS NEVELÉSI FELADATAI ..................... 73 8.1. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS ALAPELVEI, CÉLJAI ........................................................................................ 73 TELEPHELYEINK: ......................................................................................................................................... 74 8.2. A TANULÓK ÉLETRENDJE ...................................................................................................................... 76 8.3. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ÉS A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS ................................................... 76 8.4. A TANULÓK FEJLŐDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE ............................................................................................ 77 8.5. A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK SEGÍTÉSE ..................................................................................... 78 MÓDSZEREK: ............................................................................................................................................... 78 8.6. A KÖZÖSSÉGI ÉLET FEJLESZTÉSE........................................................................................................... 79 8.7. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM A KOLLÉGIUMBAN ............................................................................. 80 8.8. HAGYOMÁNYÁPOLÁS ÉS FEJLESZTÉS .................................................................................................... 81

2

8.9. AZ ISKOLÁVAL ÉS A SZÜLŐVEL TÖRTÉNŐ EGYÜTTMŰKÖDÉS ................................................................ 82 8.10. A KÖTELEZŐ FOGLALKOZÁSOK RENDJE .............................................................................................. 83 8.11. A KOLLÉGIUM ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE.................................................................... 84 8.12. A GYÓGYPEDAGÓGIAI KOLLÉGIUM SPECIÁLIS SZABÁLYAI .................................................................. 86 I.9. AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTELI RENDJE ... 92 I.10. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA .................................. 93 I.11. A GYERMEKEK ÉS TANULÓK FELVÉTELE, A KÖZÉPFOKÚ FELVÉTEL SZABÁLYAI . 93 I.12. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI .............................................................. 94 12.1. A TANULÓK MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE............................................................................................. 94 12.2. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK FAJTÁI ........................................................................................ 96 12.3. A VIZSGÁK SZERVEZÉSE, LEBONYOLÍTÁSA ......................................................................................... 98 12.4. AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGÁK KÖVETELMÉNYEI .................................................................................... 104 I.13. A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT TELJESÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI ........................................... 104

3

Legitimáció 1. A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat ........ év .......... hó ........ napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. 2. A pedagógiai programot a szülői munkaközösség iskolai vezetősége a ........ év ..........hó ......napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. 3. A pedagógiai programot - az egység rész-nevelőtestületei döntése alapján - a nevelőtestület a ................. év ............. hó ............. napján elfogadta. Záradék A pedagógiai program módosítása, érvényessége 1. A pedagógiai programot módosítani kell, amennyiben a vonatkozó jogszabályok ezt előírják. 2. A pedagógiai programot módosítani kell, amennyiben ezt fenntartói döntés előírja. 3. A pedagógiai programot módosítani kell, amennyiben: -

a nevelőtestület létszámát figyelembe véve, a testület legalább 20 %-a ezt írásban kezdeményezi az intézmény vezetőjénél. amennyiben a szülői önkormányzat vezetősége erre írásban javaslatot tesz az intézmény vezetőjénél. amennyiben a kisebbségi önkormányzat elnökének erre vonatkozóan írásos észrevétele, javaslata van az intézmény vezetőjénél. amennyiben a feltételrendszer változásának hatására az egészségvédelmi szolgálat erre írásban javaslatot tesz az intézmény vezetőjénél. amennyiben az intézményi tárgyi, személyi feltételrendszerben olyan mértékű változás következik be, amely változás a módosítást indokolttá teszi (vezetőségi hatáskör).

4. A pedagógiai programot módosítani lehet: -

amennyiben a nevelőtestület legalább 10%-a ezt kezdeményezi írásban az intézmény vezetőjénél. amennyiben a működtetés során olyan kérdések merülnek fel, amelyek a módosítást lehetővé és indokolttá teszik.

5. Ki kell kérni a véleményezést abban az esetben, amennyiben a főrendszerek valamelyikében történik változtatás (alapelvek, célok, feladatok). 4

6. Kikérhető véleményezés, amennyiben az alrendszerekben történik változtatás (alfejezetek, szakmai programok, helyi tanterv). 7. Jelen pedagógiai program a közoktatási törvény 51.§ (1) alapján a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezethető be.

A pedagógiai program nyilvánossága: A programot hozzáférhetővé kell valamennyi intézményegység vezetői irodájában, nevelői szobájában vagy könyvtárában, s elérhetővé kell tenni azt az intézmény honlapján. A programba az arra jogosultak az intézményvezetés bármely tagjánál betekintést nyerhetnek a programba.

Kelt: Orosháza, ………………………………………..

PH.

………………………………………….. Kissné dr.Balogh Ibolya intézményvezető

5

I. Az intézmény nevelési programja I.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A közoktatási intézményekben folyó oktató-nevelő munka elsődleges alapelveit a köznevelési törvény határozza meg. Pedagógiai koncepciónknak, iskola- és nevelésfilozófiánknak az alapja és mozgatórugója a gyermek, hiszen iskolánkban minden őérte történik. A folyamat aktív részese és alakítója a szülő, aki a nevelés, a gyermeki személyiség fejlődésének folyamatában a legfontosabb szerepet játssza, s a legnagyobb felelősséget viseli. Az iskola a szülő partnere ebben a folyamatban a tudásgyarapítással, a személyiségformálás lehetőségeinek gazdagításával. Közös munkánk csak úgy lehet eredményes, ha az „iskolahasználók” köre: a tanulók, a szülők és a pedagógusok együttműködve, közös erkölcsi alapvetéssel, közmegelégedéssel élnek és dolgoznak együtt. Erkölcsi értékrendünknek megfelelően olyan iskolai belső világot hozunk létre és tartunk fenn, amely gyermek- és emberközpontú, amely egymás elfogadására, megbecsülésére, szeretetére, tiszteletére épül. Ennek érdekében az alábbi alapelveket kívánjuk kiemelten érvényesíteni: - A társadalmi igény és az egyéni érdek összhangjának elve: Intézményünk, alapozva a múlt értékeire és képviselve a jelenlegi társadalmi értékrendet a gyermekek, tanulók képességeinek kibontakoztatásával és fejlesztésével arra törekszik, hogy társadalmi eligazodásukat, boldogulásukat, mint alapvető emberi érdekeket segítse. Feladatunk, olyan tanulmányok felé irányítani figyelmüket, ahol önmaguk és a társadalom számára hasznos, tartalmas életet tudnak élni. Igyekszünk olyan élethelyzeteket teremteni, ahol a kisgyermek, a serdülő és a fiatal ember egyaránt megtalálja a neki megfelelő alternatívákat, ahol szakemberek segítségével a hétköznapok során alakul ki minden gyerek, tanuló saját sikeres élete. - A szabad mozgás elve: Azon tanulóink, akik szakiskolai tagozaton szakmai vizsgát tettek, és szeretnének érettségit szerezni, a békési, az orosházi és a gyomaendrődi oktatási egységben a szakközépiskola 11. évfolyamán, a dévaványai oktatási egységünkben pedig a 10. évfolyam gimnáziumi osztályában folytathatják tanulmányaikat, tekintve, hogy két idegen nyelvet kell tanulniuk. - az értékek tiszteletének elve: Világnézetileg és politikailag semlegesen törekszünk az örök emberi, erkölcsi értékek ápolására, megbecsülésére: személyes, tanári példaadással, mintaértékkel. Tanulóink személyiségét tiszteletben tartva kívánjuk fejleszteni értékrendszerüket. Nyitottak vagyunk az újonnan keletkezett társadalmi értékekre. A természeti és társadalmi értékek közvetítésével előítélet-mentesen kívánunk nevelni az emberek tiszteletére, szeretetére, a másság elfogadására. Az intézményi munkában, életben elvetjük a negatív diszkriminációt. Az 6

egyének jogainak gyakorlása és érdekeinek érvényesítése nem korlátozhat másokat jogaik gyakorlásában és érdekeik érvényesítésében. - Az együttműködés elve: Intézményünk minden dolgozója, beiskolázott tanulója és az iskola szülői közössége együttműködik egymással, tiszteletben tartva nemzeti és helyi hagyományainkat nemzeti hovatartozásunkra és európaiságunkra támaszkodva. A programban megfogalmazott valamennyi színtéren és módon törekszünk az intézményhasználókkal a folyamatos kapcsolattartásra. A tanár-diák közvetlen mindennapos kapcsolatában elsősorban a személyességre törekszünk, el-kerülendő a sablonosságot, az általánosítást. Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy a nevelői hatások egy irány felé közelítsenek, de elismerjük az egyéniségeket. Igyekszünk megértetni, hogy minden tudást csak munkával lehet megszerezni, ebben társa a tanulónak a pedagógus. - Az intézményhasználók igényeit támogató környezet kialakításának elve: Intézményünkben érezze jól magát a gyermek, a diák, a tanár, a dolgozó, s a hozzánk bejövő látogató, tehát jó intézményi légkör legyen, munkáját szerető tanárokkal, s tanulni akaró diákokkal, mivel ez közös életünk, munkánk helyszíne „együtt egymásért” jelszóval. Intézményünkben olyan légkört kívánunk kialakítani, ahol az alkalmazottak és a gyermekek, tanulók egyaránt jól érzik magukat, ahol természetes a jóindulat, segítségadás a tanulmányi munka és az élet adta egyéb problémahelyzetek megoldásában. - A személyre szabott oktatás-nevelés elve: Következetes, egységes, hiteles, szakmailag és pedagógiailag is igényes nevelői munkával minden tanulónkat életkori sajátosságainak, képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban, tehetséggondozásban, illetve felzárkóztatásban részesítjük. Munkánkban fontos szerepet szánunk az emberi ismeretszerzés folyamatának módszeres elsajátíttatására. Társadalmilag szükséges és egyénileg lehetséges képességek intenzív és differenciált fejlesztésére törekszünk. Fontosnak tartjuk az egyéni bánásmódot, a folyamatos sikerélmény biztosítását, a gyermekek, tanulók teljes személyiségének fejlesztését, melyet elsődlegesen a közvetlen tapasztalatszerzésen keresztül élményszerű oktató-nevelő munkával kívánunk biztosítani. Hisszük, hogy a ránk bízott sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók optimálisan fejleszthetők pedagógusaink egymást kiegészítő, segítő nevelőmunkája által. Munkánkat a humanitás, az empátia, az elfogadás és a türelem hatja át. Segít bennünket a tanítványok iránt kialakult szeretet, az elkötelezettség és elszántság. Intézményünk tevékenysége során a különleges sérülékenység figyelembe vételével igyekszik hozzájárulni ahhoz, hogy a fogyatékosságok következményeit enyhítse és a károsodottakat a lehető legjobb életminőséghez juttassa. A személyiségsérülést mérséklő, korrigáló, pozitív érzelmi légkör kialakítására törekszünk a személyes kapcsolatok elmélyítése által is, hogy fiataljainkat felkészítsük az állapotuknak, fejlettségüknek megfelelő vagy irányított, támogatott életútra, a társadalomba való beilleszkedésre vagy visszatérésre a családba, ha az a visszafogadásra alkalmas.

7

I.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiség olyan különböző tényezők - testi és lelki tulajdonságok - dinamikus és egységes egésze, amely az egyes embert megismételhetetlenné teszi, megkülönbözteti másoktól, meghatározza a viselkedését és gondolkodását. A személyiségfejlesztésben az életkori sajátosságokat figyelembe véve a köznevelési törvénnyel összhangban alakítjuk ki feladatrendszerünket, nevelési céljainkat és elvárásainkat. Iskolánk pedagógiai programja a személyiségfejlesztés feladatait a NAT-ban és a nemzeti köznevelési törvényben leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre építi. Ezek alapján kognitív területen a személyiségfejlesztés két alapvető pedagógiai feladatát a következőkben határoztuk meg:  a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátítása  az ezekre épülő differenciálás A különböző ismeretek elsajátítása során és azt kiegészítve törekszünk a tanulók értelmi fejlesztésére, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti képességeinek a kialakítására, fejlesztésére. A pedagógusnak fel kell ismerni a személyiség egyedi vonásait, és nevelő munkáját ehhez igazítani. Tiszteletben tartjuk a tanulók emberi méltóságát, jogait. Törekszünk az egyoldalú információ átadás helyett az előmozdító támogató szerepében segíteni a tanulóknak személyiségük kibontakoztatásában. Ennek feltétele a kölcsönös bizalmon alapuló kommunikáció. Tágabb értelemben a személyiségfejlesztés folyamatában a tanulókat fogékonnyá tesszük a saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, és a tágabb társadalom és európai értékei iránt. Tudatosítjuk a tanulókban a szűkebb és tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, megerősítjük a humánus magatartásmintákat, szokásokat. Személyre szóló fejlesztést alkalmazunk. A legfontosabb személyiségkomponens a jellem. A jellem az erkölcsi magatartás alapvető szabályozó tényezője. A jellemformálás azonosnak tekinthető az erkölcsi neveléssel. Feladatunk az erkölcsi nevelés területén: szokások kialakítása, példakép-eszménykép formálása, meggyőződés formálása. A pedagógus feladata a nevelés folyamatában az életkori sajátosságok figyelembe vétele, az értelmi tényezők bekapcsolása, a környezeti tényezők esetleges negatív hatásainak kiszűrése, az önfejlesztő aktivitás szükségletének kialakítása. A személyiségfejlesztés a következő - a NAT és a köznevelési törvény által megjelölt fejlesztési területeket fogja át, amelyek beépülnek az egyes tantárgyak követelményeibe, tartalmaiba is:  erkölcsi nevelés  nemzeti öntudat, hazafias nevelés  állampolgárságra, demokráciára nevelés  az önismeret és a társas kultúra fejlesztése  a családi életre nevelés  a testi és lelki egészségre nevelés  felelősségvállalás másokért, önkéntesség 8

    

fenntarthatóság, környezettudatosság pályaorientáció gazdasági és pénzügyi nevelés médiatudatosságra nevelés a tanulás tanítása.

A személyiségfejlesztés kiemelt területeinek résztartalmai a következők:                 

alakuljon ki a személyiségben a tanulás tanulásának képessége, az ismeretszerzés motiváltsága a haza felelős polgárává váljék; kifejlődjék benne a hazafiság érzelemvilága; nemzeti, népi kultúránk értékei, hagyományai épüljenek be a személyiség értékrendjébe reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka világában; törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására legyen képes a nemzedékek közötti párbeszédre legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsát illetően élete a testi és lelki egészség értékeire épüljön váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre; legyen önálló állampolgári felelőssége legyen képes az értékálló és a kor igényeinek megfelelő tudás elsajátítására és alkalmazására az önkéntesség jegyében rendelkezzen a kornak megfelelő szociális érzékenységgel ismerje meg és értse meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat; alakuljon ki megfelelő rálátása a munka világára tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését.

A test és lélek harmonikus fejlesztését a mozgásigény kielégítésével, az egészséges életmód alapvető ismereteinek közvetítésével, az érzelmi élet gazdagításával, az önismeret fejlesztésével, a reális önértékelés fejlesztésével kívánjuk elérni. A szocializáció folyamatainak sokoldalúságát értelmi és érzelmi alapozás segítségével, helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával,a mindennapi élettel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával alakítjuk. Az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése, a tanulási stratégiák elsajátíttatása szintén fontos eleme a személyiségfejlesztésnek.

9

Mindezek mellett úgy tekintjük, hogy a személyiségfejlesztés permanens folyamat, melynek színtere a tanulás (az iskolában és azon kívül), a szabadidő eltöltése, a munka és a közélet területe. A személyiségfejlesztés értékelése:  élménybeszámoló szóban, írásban, rajzban – ezek jutalmazása  alapítványi pályázatok kiírása, a pályázatok jutalmazása  iskola versenyek meghirdetése  szaktárgyi versenyek, projektek kiírása  kerületi, megyei versenyekre való bejutás elősegítése  a tanuló – osztályfőnök kapcsolatának folyamatos erősítése közös programok kapcsán  szülői értekezletek, fogadóórák  hagyományőrző programok, ügyességi, műveltségi versenyek. A személyiségfejlesztés szinterei:  tanórák, napközis, tanulószobai, fejlesztő foglalkozások  kiemelt tanórák: osztályfőnöki óra  tanulmányi versenyek  osztálykirándulások, táborozások  iskolaorvos, védőnő  kulturális programok, rendezvények. Célunk, hogy az intézményünkben végzett tanulók az ismeretszerzésen túl képesek legyenek:  kommunikációra  konfliktuskezelésre  vezetési képességek alkalmazására  konstruktív együttműködésre  mások véleményének tiszteletben tartására  élethelyzetüknek adódó közösségbe való beilleszkedésre  elköteleződni egy csoporthoz, úgy hogy szuverenitásukat megőrizzék.

I.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása nevelő-oktató munkánk egyik kiemelkedő feladata. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A gyermekek, diákok kisebb-nagyobb közösségekben tevékenykednek. Mind a gyermekek életkora, mind egyéni fejlettségi és szocializáltsági szintje meghatározza azokat a feladatokat, amelyeket munkánk során meg kell valósítanunk. Különösen meghatározó szerepet kap ebben 10

a munkában az óvónő, az osztályfőnök, a kollégiumi csoportvezető tanár, de ugyanakkor minden pedagógus is aktív szereplője ennek a munkának. 3.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok A tanulás, mint szervezett közösségi tevékenység támogatása:  kölcsönös segítségnyújtással,  közösségi ellenőrzéssel,  tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével,  a tanulók kezdeményezéseinek segítése,  a közvetlen tapasztalatszerzés segítése,  a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével),  a tanulók önállósságának, öntevékenységének, önigazgató képességének fejlesztése,  a folyamatosság biztosítása: a már elért eredmények továbbfejlesztése, a következő évfolyamon (iskolafokon) a már elért eredményekre való építés,  olyan nevelőkollektíva kialakítása, mely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni és tevékenységüket koordinálni tudja,  különböző változatos munkaformákkal (homogén csoportmunka, differenciált csoportmunka, egyéni munka, kísérlet, verseny…) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése. 3.2. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai  

 

Nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére, ellenőrzésére. Átgondolt játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését. Ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek. A sokoldalú és változatos foglalkozások (irodalmi, zenei, képzőművészeti…) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez.

3.3. A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai Az egyéni és közösségi jogok és kötelességek gyakorlásának szervezett és irányítva segített formában meg kell alapoznia azokat a magatartási formákat, amelyek fejlesztése révén a gyermekek, tanulók életkori sajátosságaik figyelembe vételével alkalmassá válnak a közösségi együttélés kiteljesítésére.  Olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak.  A kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösség építő tevékenységek fejlesztése. 11

    

A régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése. Olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban, és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség. A közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése. A közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése. Olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait.

3.4. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai 

Jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel, valamint a tevékenységet segítő külső szakemberekkel.  Olyan közösségek létrehozása, amelyek nem csak befogadják, hanem tevékenységük által elérhetővé és élővé teszik kulturális örökségünket.  A csoportokon belüli kapcsolatok erősítése.  A csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, a társak és a foglalkozásvezetők elfogadása, az együttműködés megalapozása, fejlesztése. A tevékenységformákat hassa át a kölcsönösség és az egyéni képességekre, aktivitásra való építés.  Az egyes tevékenységformák tematikájának kidolgozását határozza meg az elsajátítandó ismeretek készségszintűvé alakítása mellett az életkor és réteg specifikus jellemzők figyelembe vétele, és az egyedi személyiséghez alkalmazkodó kapcsolatteremtési mód.  A tevékenységformák kialakításában törekedni kell arra, hogy a résztvevők adottságára építve érdeklődésük ne alkalmanként, véletlenszerűen érvényesüljön, hanem tartós aktivitásra ösztönözzön.  Olyan erős érzelmi – értelmi felhívó erővel bíró témák kijelölése, amelyek során felfedezhetik önmagukban a másik iránti érdeklődés, részvét, megértés, türelem szándékát és képességét, erősítve ezzel a közösséghez való kötődést.  Olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére, valamint hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására.  Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: - az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához, - véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, - a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), - a másság elfogadásához, - az együtt érző magatartás kialakulásához, - a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. 12





Éppen azért, mert valamennyi terület feladata azonos, és mivel az iskola nem differenciáltan, egymástól függetlenül, egymás mellett fejleszti a tanulók személyiségét, hanem közösen, egymást erősítve a tanulók egyéni képességeit, beállítódását figyelembe véve, kiemelten fontos, hogy megjelöljük azokat a legfontosabb közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, amelyeket az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során. Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen megjelenésükkel, viselkedésükkel, beszédstílusukkal, társas kapcsolataikkal mintát adhatnak a tanulóknak. Ezért iskolánkban a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a nevelőtestület a szülői munkaközösséggel és a diákönkormányzattal egyeztetve kötelező feladatként határozta meg az alkalmazotti közösség számára.

I.4. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 4.1. A képességek kibontakoztatását segítő tevékenységek A különleges bánásmódot igénylő tanulókat segítő tevékenységek A különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló tehetségének, képességeinek kibontakoztatására, vagy éppen sajátos nevelési igénye, esetleg beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségeinek leküzdése érdekében kiemelt figyelmet érdemel. Ezeket a tanulóinkat – akár integrált, akár szegregált képzési formákban vesznek részt – minden pedagógus és a pedagógiai munkát segítő kolléga kiemelt figyelemmel kíséri. Az oktatásnevelés minden színterén fő cél a tehetségük kibontakoztatása, illetve a tanulási kudarcok csökkentése, a tanulási sikerek növelése. A tanulási kudarcokon átesett tanulóink esetén különösen fontos feladatunk a tanulási eredményeket akadályozó tényezők csökkentése, a képességek fejlesztése, kiemelt figyelemmel azokra a képességeikre, amelyek jobbak az átlagosnál. Ennek a tevékenységnek a fő pedagógiai eszköze a tevékenységközpontúság, gyakorlatorientáltság elvének széleskörű érvényesítése. A tehetséggondozás lehetőségei     

középiskolai évfolyamokon az egyetemi, főiskolai továbbtanulásra és érettségire való felkészítés szervezése. szakkörök, érdeklődési körök működtetése az általános iskolai és középiskolás tanulmányi versenyeken való szereplés házi szaktárgyi vagy kulturális versenyeket rendezése segítséget nyújtása a tanulói egyéni pályázatok elkészítésében A felsőfokú oktatási intézményekkel rendszeres kapcsolattartást alakítunk ki, nyílt napjaikat, tájékoztató anyagaikat propagáljuk. A felvételi jelentkezés változásait figyelemmel kísérjük, hogy tanulóinkat ezekről tájékoztatni tudjuk. 13

         

Az intézmény térítésmentesen biztosítja a következő szolgáltatásokat a tanulók számára a tanórán kívüli foglalkozások, rendezvények esetében: háziversenyek, házibajnokságok, a helyi diáknapok, iskolai sportkörben való részvétel, a mindennapos testedzés lehetőségének kihasználását, az iskolai könyvtár használatát, lovaglás, az iskolák közötti helyi versenyeken való részvételt, a szakmai versenyeken való szereplést, a számítógépterem használatát,

További lehetőséget jelent az iskolában, hogy alapítványok segítik továbbtanulni akaró diákjainkat anyagi támogatásokkal, valamint az oktatási feltételek biztosításával, fejlesztésével. A tanórán kívüli foglalkozások szervezése, időbeosztása, az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje az SZMSZ-ben leírtak alapján történik. Nagyon fontos a pályázati lehetőségek felkutatása és felhasználása tehetséges tanulóink számára a nyelvi, tehetséggondozó és ökotáborokban való részvétel támogatására. A következő érdeklődés, igény szerinti, nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokon vehetnek részt diákjaink:           

Közismereti, szakmai tanulmányi versenyekre való felkészítés UNIÓS ismeretek Speciális idegenforgalmi ismeretek (Utazás és turizmus) Speciális médiaismeretek (kommunikáció) Számítástechnikai ismeretek Fotó- és videó ismeretek Katasztrófavédelmi, elsősegély-nyújtási, egészségügyi ismeretek KRESZ és közlekedésbiztonsági ismeretek Lövészet (légpuska, kispuska) és íjászat Úszásoktatás, vízi sportok, iskolai sportkörök (atlétika, labdajátékok) Énekkar A tanulói igények felmérése alapján ez a kör évente változik.A tanulásban akadályozott tanulók érdeklődése, igénye, valamint a nevelési szükségletek alapján nem kötelező (választható) foglalkozásokat szervezünk az alábbi területeken:  informatika  életvitel és gyakorlati ismeretek  testnevelés, sport  idegen nyelv 14



felzárkóztatás A foglalkozásokat a felzárkóztatás, a fejlesztés, a tehetséggondozás, a speciális illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából szervezzük. Képesség-kibontakoztató felkészítés Törvényi lehetőséggel élve intézményünk részt vesz a képesség-kibontakoztató felkészítést végző intézmények munkájában. Tanév elején iskolánk az osztályfőnökök, szaktanárok segítségével felméri a szociális helyzetből eredő, tanulási kudarcnak kitett hátrányos helyzetű tanulókat. Alapfeltétele a felkészítésben való részvételnek, hogy a tanuló törvényes felügyeletet gyakorló szülője legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezzen, továbbá a gyermek után a szülő kiegészítő családi pótlékra legyen jogosult. (Az egyik feltételtől el lehet tekinteni.) A felkészítés célja a tanulók egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése, felzárkóztatás, a tehetség kibontakoztatása. A képesség kibontakoztató felkészítésben résztvevő tanulók oktatás, nevelése a többi tanulóval folyik, azonos osztályban, csoportban. Szükséges a szülő írásban adott egyetértő nyilatkozata is. A résztvevők értékelése legalább 3 havonta történik. A felkészítésben résztvevő tanulók differenciált képzést, rendszeres korrepetálást kapnak. A korrepetálás vonatkozik a kollégista és a nem kollégista diákjainkra egyaránt. Szükség szerint pszichológus segítségét is igényeljük. A tanulókkal való foglalkozás ténylegesen igazodik az egyéni képességekhez, a felkészültséghez, a meglévő hátrányokhoz. A tanulmányi kudarcnak kitett tanulóknak a felzárkóztatása azt a megoldást hordozza magában, hogy a pedagógusok módot kapnak a tanulók eltérő fejlettségének figyelembe vételére. Az érintett szülők, pedagógusok rendszeres kapcsolattartása nagyon fontos ebben a programban, melyet elősegít az értékelés. Rendszeres képességfejlesztés és rehabilitációs foglalkozások A rendszeres képességfejlesztő és rehabilitációs órák heti egy vagy két alkalommal jelennek meg az órakeretben. A kitűzött cél, hogy minden rászoruló gyermek megkapja a szükséges támogatást, és egyben olyan szintre jusson, ami lehetővé teszi számára, hogy év vesztés nélkül végezze el tanulmányait. A foglalkozások nem zajlanak folyamatosan az egész tanévben, és nem vonatkoznak minden tanulóra, csupán alkalomhoz és kiválasztott, jól körülhatárolható célcsoporthoz igazodnak. Minden csoport más-más pedagógiai megközelítést, technikát igényel. A foglalkozások megismerő, megelőző és gyakorló jellegűek lehetnek. 5-8. évfolyamon tanácsadó foglalkozás is kiegészíti a programot, ami az osztályfőnök nevelőmunkáját segíti. A rendszeres képességfejlesztő és rehabilitációs foglalkozásokon kedvező feltételeket kell teremteni a személyiségfejlődésre negatívan ható tanulási sikertelenségek elkerüléséhez, valamint egyes magatartásbeli és jellemfejlődési zavarok fellépésének megelőzéséhez. Beszédhiba javítása A sajátos nevelési igényű (tanulásban akadályozott) tanulók nagy része az általános beszédfejlődésben elmaradt, jelentős hiányosságokkal rendelkezik. Alsó tagozaton igen jelentős a beszédhibások száma. Leggyakoribbak az artikulációs hibák, de jellemző, hogy a 15

beszédhibák nem izoláltan, hanem vegyes, kevert formában jelentkeznek. A beszédhiba javítása kiscsoportos formában, de egyéni terápiák alapján, meghatározott heti óraszámban történik. A foglalkozások sikerélményt nyújthatnak, növelhetik a gyermekek önbizalmát, és ez által a tanulás más területein is növekedhet teljesítményük. Dyslexia-reedukáció Tanulóink körében leggyakrabban előforduló hibák az olvasás során jelentkező betű-és hang felcserélések, a szótag- és hangelhagyások, a szótag-és hang felcserélések. Gyakoriak az összeolvasási nehézségek is. Vannak, akik ezeket a hibákat a spontán írásnál követik el, előfordul másolásnál is, mivel már eleve hibásan olvassa el az adott szót. Az említett hibák korrigálása egyéni és kiscsoportos formában valósítható meg a lehetőségek függvényében, heti egy alaklommal. A számítógép felhasználása az egyéni fejlesztésben A hatékonyság fokozása a számítógép előnyös tulajdonságainak kihasználásával történik. Ezek a következők: hatalmas motivációs erő, leköti a gyermek figyelmét, mód van a hibák javítására, az azonnali ellenőrzésre, játékosan oktat, új tárgyi ismereteket szerezhet, növeli az önbizalmat. A különböző számítógépes programok jól használhatók az olvasási, számolási képességek fejlesztésénél. Néhány program fejleszti a síkbeli tájékozódást, az olvasás pontosabbá tételét, a balról jobbra haladás következetes megtartását, az irányok betartását, sőt többnyire bővíti a szókincset is. 5-8. évfolyamon a számítógép segítségével fokozható az olvasási tempó, fejlődik a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás javul a helyesírási készség. Tanórán kívüli foglalkozások A különböző érdeklődési körök foglalkozásai tanórán kívül kerülnek megtartásra (pl. sportkör, szakkör, stb.), melyek adott óraszámban, általában kis létszámú csoportfoglalkozás formájában kerülnek megrendezésre. Fontos, hogy a tanulási kudarcnak kitett, de jó kézügyességű, jól sportoló tanulóink is részt vegyenek versenyeken, rendezvényeken. A sikerélmény ösztönző lehet a tanulási nehézségek leküzdésében is. 1-4. évfolyamon  Rendszeres képességfejlesztés  Rehabilitáció  Beszédhiba javítása  Dyslexia-reedukáció  Mozgásfejlesztés, TSMT  Számítógépes foglalkozás  Sportkör 5-8. évfolyamon  Rendszeres képességfejlesztés 16

 Rehabilitáció  Dyslexia-reedukáció  Számítógépes foglalkozás  Sportkör 9-12. évfolyamon  Rehabilitáció  Mozgásfejlesztés, TSMT  Számítógépes foglalkozás  Sportkör Napközis és tanulószobai foglalkozásaink minden tanuló számára ingyenesen igénybe vehetők. Cél:  A tanulás megszerettetése (örömteli tanulás).  Minden tanuló legyen képes a számára leghatékonyabb tanulási módszer, technika kiválasztására.  A tanulók tudják alkalmazni a tanítási órákon szerzett ismereteket a mindennapi életben. Feladat:  A tanulás feltételeinek megteremtése  Nyugodt légkör biztosítása.  Megfelelő motiváció kialakítása a tanulás terén.  A tanítási órákon szerzett ismeretek felidéztetése.  A többlettudás örömének kifejlesztése (önművelés).  Napi feladatok számbavétele (tanulási terv).  A tanulás folyamatában  El kell érni, hogy a tanulók többsége tudja felismerni, felmérni a tanuláshoz szükséges eszközöket.  Fejleszteni kell minden tanulóban azt a képességet, hogy ki tudja választani a számára leghatékonyabb tanulási módszert, technikát.  Kifejezőkészség fejlesztése szóban és írásban.  Időterv készítése az egyes tantárgyakhoz.  Örömteli tanulás erősítése.  Csoportos, egyéni és társsal való tanulás  Fejleszteni kell az önállóságot, a közösségben való tanulást, a tanulópárok kialakítását, az egymásért való felelősségvállalást.  A tervezés, döntés, szervezés, megvalósítás, ellenőrzés, értékelés mozzanatainak megtanítása.

17

4.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Tanulóink képességszintje a megközelítőleg azonos életkori csoportokban sem homogén. Szükséges tehát pedagógiai szempontból - az iskolai nevelés keretei között - sajátos fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú eljárások alkalmazása kiscsoportos, illetve egyéni fejlesztés formájában a megfelelő és szükséges helyszíneken, tanegységekben. A beilleszkedéssel, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók számára speciális felzárkóztató program végrehajtására, valamint differenciált képzésre, csoportbontásra, fokozott törődésre törekszünk . A rendszeresen lemaradásokkal küszködő diákjaink korrepetálását is próbáljuk megoldani, amennyiben erre anyagi lehetőségeink teret adnak. Ez vonatkozik mind a kollégista, mind a nem kollégista tanulók korrepetálására, felzárkóztatására is. Intézményünkben az egyéni képességekhez igazodó képességfejlesztés az oktatás nevelés folyamatában kiemelt jelentőségű.  A fogyatékosság figyelembe vételével, a sérült vagy hiányos funkciókat a korosztály fejlődési szintjének megfelelően korrigáljuk, fejlesztjük.  Az elmozdulást, az elért fejlődést önmagukhoz mérten értékeljük.  A tanulási képességek fejlesztésénél a gyermekek teljes személyiségét vesszük figyelembe. 4.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Az életkornak megfelelő szociális normáknak, a szülők elvárásainak, az iskolai szabályoknak a megszegése agresszív viselkedésben nyilvánul meg a magatartászavaros gyermekeknél. Egyesek képtelenek saját kortárscsoportjukba beilleszkedni, nincsenek barátaik, disszociális cselekedeteiket magányosan követik el, míg mások kortársaikkal jó kapcsolatos tudnak kialakítani, normaszegéseik többnyire csoportosan történnek. A magatartásproblémák gyakran társulnak érzelmi és hangulati zavarokkal. A magatartászavarok különböző formáinak hátterében sokféle kiváltó ok, pszichés probléma húzódhat meg. A különböző életkorokban eltérő magatartásformák jelentkezhetnek, amelyek a felnőttek számára nehezen elfogadhatóak. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása intézményünkben a többi tanulóval együtt történik. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók fejlődését, tanulmányi munkáját segítjük, tanulmányi eredményét figyelemmel kísérjük. A rehabilitációs bizottság, illetve a nevelési tanácsadó szakmai véleményét figyelembe véve történik ezeknek a tanulóknak az értékelése, osztályozása. Ehhez kapcsolódóan szükséges:  

A hiányzások rendszeres ellenőrzése. Problémás esetekben az osztályfőnökkel egyeztetve az intézkedések megtétele.

18

   

A magatartási zavarral küzdő gyermekekkel kapcsolatos pedagógiai, módszertani továbbképzéseken való részvétel. Külső szervek kérésére az osztályfőnökökkel pl. vélemény, környezettanulmány készítése. A magatartási zavarokkal küzdő gyermekeknek pszichológus nyújt segítséget. Szakirodalom ajánlása, figyelemfelkeltés.

Ezek a feladatok jelentkeznek az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységében, valamint a hátrányos és veszélyeztetett tanulókkal való foglalkozási tevékenységekben is. Az iskola jelentős szerepe minden életkorban, ismeretközvetítő funkciója mellett:    

   



A megfelelő normák közvetítése. Az osztályközösség formálása, hiszen a kortárscsoportok viselkedése meghatározó (önálló értékrend kialakítása, fokozott törődés, stb.). A tanulók rendszeres bevonása az iskolai sporttevékenységbe, segítve ezzel más irányú képességeik kibontakozását, sikerélményhez való juttatásukat. Személyre szabott, feszültség levezető tevékenység kínálása. Bizalmukat megnyerve segíteni abban, hogy önállóan gondolkodva pozitív példaképeket, elfoglaltságot, jövőképet találjanak maguknak, megfelelő érzelmi indíttatással. A serdülőkori zavarra utaló viselkedés észlelése, jelzése. A tünetek minősítése, értékelése, továbbá az okok lehetőség szerinti feltárása a szülők bevonásával, határozza meg a további feladatokat. A szülők tájékoztatása, kapcsolattartás. Az objektív adatok számbavétele mellett elengedhetetlen a személyes konzultáció, megbeszélés az iskolaorvossal, pszichológussal, annak eldöntése érdekében, hogy milyen segítséget igényel a tanuló (egészségügyi, pszichológiai, speciális pedagógiai, stb.). Ez a kialakított kapcsolat nem egyirányú. Szűrővizsgálat, rendszeres orvosi vizsgálat kapcsán észlelt tünetek alapján az orvos vagy a szülő is kezdeményezheti a konzultációt, hogy tájékozódjon a nevelők tapasztalatairól. A tanuló eljuttatása szakemberhez.

4.4 A gyermek- és ifjúságvédelemi feladatok ellátása Az iskola munkájában a gyermekvédelem kiemelkedő szerepet tölt be. A gyermeki személyiségfejlődést elősegítő pedagógiai szemlélet célja, hogy elhárítsa, enyhítse azokat az ártó hatásokat, amelyek a gyermek egészséges személyiségfejlődését gátolják, illetve a pozitív hatásokat érvényre juttassa. Megadunk minden lehetséges segítséget ahhoz, hogy a szülők a gyermeket családban nevelhessék, ne váljon szükségessé a gyermek kiemelése a családból. Hatékony és eredményes gyermekvédelmi munka csak összefogással végezhető, ideértve a

19

családok aktív részvételét is. A gyermekvédelmi munka szerteágazó, feladat-ellátási helyenként a gyermekvédelmi felelős irányítja és koordinálja ezt a munkát iskolánkban. Az utóbbi években a hátrányos, veszélyeztetett helyzetű tanulóink száma - ha csak kis mértékben is - de növekedni látszik, amely részben a szabályozások, részben pedig az életkörülmények romlásának a következménye. A veszélyeztetett helyzet kiváltó okai különfélék lehetnek, de a gyermekek és fiatalok, akik testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődését a szülő vagy a gondozó környezet nem biztosítja. Kialakulásához vezető tényezők között jelentős lehet a tanuló családjára, szűkebb társadalmi környezetére jellemző elhanyagoló nevelés, gondozás vagy a családban a devianciák halmozott előfordulása (alkohol, drog, brutalitás, bűncselekmény). A szociálisan hátrányos helyzetűek azok a gyermekek és fiatalok, akiknek alapvető szükséglet kielégítési lehetőségei korlátozottak, családjuk, szűkebb társadalmi környezetük az átlaghoz képest negatív eltérést mutat, elsősorban szociális és kulturális téren. Hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. Ezeknél a gyermekeknél, tanulóknál segítjük a szociális hátrányok leküzdését, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítésére törekszünk, valamint gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet végzünk. Olyan igazgatási, pedagógiai tevékenységet kell folytatnunk, amely eleve kizárja annak a lehetőségét, hogy bármilyen okból, így a gyermek vagy hozzátartozói színe, neme, vallása, nemzeti, etnikai vagy társadalmi származása, vagyoni és jövedelmi helyzete, kora, születési vagy egyéb helyzete miatt hátrányos megkülönböztetésben részesüljön. Az iskolába érkező tanulók otthoni körülményeinek megismerése az osztályfőnökök révén történik. Az ifjúságvédelmi felelős az állami gondozott és veszélyeztetett helyzetű tanulókat nyilvántartásba veszi, a tantestület folyamatosan segíti tanulóinkat. Biztosítja fejlődésüket életkoruknak megfelelően. A Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézettel közösen biztosítja folyamatos ellátásukat. A veszélyeztetett helyzetű tanulók esetében felvesszük a kapcsolatot az illetékes területi gyámhatóságokkal és a családsegítő szolgálattal. A szociális okokból rászoruló tanulók szüleivel együtt kezdeményezzük önkormányzati támogatásukat. Folyamatosan segítjük a félárva tanulók tanulmányait, segítjük fejlődésüket. A váratlanul felmerülő gondok esetében kezdeményezzük a területileg illetékes gyámhatóságoknál a rendkívüli vagy a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, a kollégiumi vagy menzadíjaik csökkentését, illetve az ehhez való hozzájárulásukat. Javasoljuk a tanuló szülőjénél a hét közbeni kollégiumi elhelyezést, ehhez kérjük az illetékes önkormányzatok anyagi támogatását. A Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézet szociálisan rászoruló, de önkormányzati 20

támogatást nem kapott tanuló esetében évente maximum 5 főnek térítésmentes étkezést biztosít. A szociálisan rászorulóknak – évente maximum 2 fő – ballagási ruházathoz való hozzájárulást is ad. Azon tanulók, akik ugyan nem jogosultak ingyenes tankönyvre, ám nem tudják a tankönyveket megvásárolni, az iskolai könyvtárból kölcsönözhetik ki azokat. Iskolánkban iskolaorvosi ellátást biztosítunk minden tanuló részére. A napközbeni rosszullétek esetén a kollégiumban és az iskolában az adott esetben szükséges gyógyszert rendelkezésre bocsátjuk. Szenvedélybetegségekről évente egészségügyi felvilágosító előadásokat, filmvetítéseket, beszélgetéseket szervezünk, elsősorban helyi szakemberek részvételével, az osztályfőnöki órákon. A tanulók és családjaik megismerésére sok időt fordítunk, észrevételeiket, javaslataikat munkánk során figyelembe vesszük. A tanulókkal való törődés az iskola valamennyi dolgozójának fokozott kötelessége. A fenti program megvalósítása érdekében együttműködünk:          

a települési önkormányzatok jegyzőivel, az illetékes polgármesteri hivatalok gyermekvédelmi és gyámügyi vezetőivel, a megyei gyámhivatallal, a Gyermek és Ifjúságvédelmi Intézettel, a tanuló gondozójával, gyámjával, hivatásos gyámjával, a családsegítő központtal, családsegítő szolgálattal, a nevelési tanácsadóval, a rendőrséggel, ügyészséggel, bírósággal, a Vöröskereszttel, társadalmi szervezetekkel, alapítványokkal.

Az együttműködésben természetesen nagymértékben támaszkodunk a szülővel történő kölcsönös együttműködésre is. A felsoroltakon kívül kibővül ez a munka a DÖK együttműködő szerepével, valamint a magatartászavarokkal küszködő gyermekek még fokozottabb segítésével. A hátrányos helyzetű tanulók nyilvántartásba vétele alkalmával maximálisan törekedni kell a tapintatos és szakszerű adatfelvételre. A szorgalmas, de önhibájukon kívül hátrányos helyzetű tanulók részére az intézményi alapítványok nyújthatnak támogatást, amely elsősorban a tanulmányi eredményt veszik figyelembe a támogatások odaítélésénél. Felmérés: Év elején felmérés készül a hátrányos és veszélyeztetett gyermekekről, szociális helyzetükről. Továbbá tájékozódunk az újonnan érkező tanulók otthoni körülményeiről, szokásairól (dohányzás, drog, alkohol, stb.). 21

Segítségnyújtás: Kedvezményes étkeztetéshez, ingyenes tankönyvhöz való hozzájutás lehetősége biztosított a rászorultak részére. Anyagi veszélyeztetettség esetén ismertetjük a családokkal a segélylehetőségeket, az igényelhető támogatásokat. Indokolt esetben a helyi önkormányzatok további anyagi támogatását igényeljük. Szociálisan hátrányos helyzetű, de szorgalmas tanulóinkat az intézmény alapítványai támogatják. Kapcsolattartás: Naprakész kapcsolattartásra törekszik az iskolavezetés az osztályfőnökökkel, ezzel egymás munkáját segítve és gazdagítva. Kiemelten fontosnak tartjuk az állandó együttműködést a Diákönkormányzattal és a gyermekvédelmi feladatokat ellátó társintézményekkel (gyámhivatal, népjóléti osztály, családsegítő szolgálat, nevelési tanácsadó, rendőrség, stb.) Prevenció: A gyermekvédelem egyik legfontosabb részterülete. A gyermek testi, lelki egészségének a fenntartása, a családban történő nevelkedésének biztosítása a cél. E feladatok érdekében az iskola vezetésével, osztályfőnökökkel egyeztetve előadásokat szervezünk szakemberek bevonásával (szakorvos, pszichológus). További feladatok:  tanulmányi eredmény figyelemmel kísérése  hiányzások ellenőrzése az osztályfőnökkel egyeztetve, problémás esetben az intézkedések megtétele  veszélyeztetett tanulók figyelemmel kísérése, segítése, szakemberhez irányítása  szakirodalom ajánlása, figyelemfelkeltés  pályázatok figyelése  továbbképzéseken való részvétel  külső szervek kérésére az osztályfőnökökkel pl. vélemény, környezettanulmány készítése. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységért alapvetően az intézmény vezetője felel. Feladata:  a gyermek- és ifjúságvédelmi munka megszervezése és irányítása  a diákönkormányzattal történő együttműködés  a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése,

22



amennyiben az iskolai eszközök már nem elégségesek a gyermekvédelmi feladatok ellátásához az intézményen belül, értesítenie kell a Gyermekjóléti Szolgálatot, illetve köteles hatósági eljárást kezdeményezni

A pedagógus oktató-nevelő tevékenységével szemben támasztott alapvető követelmény különösen:  a gyermeki jogok védelme;  nevelő-oktató munkája során vegye figyelembe a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, segítse a gyermek képességének kibontakozását, illetve a hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkóztatását,  működjön közre a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében,  tartsa tiszteletben a tanulók emberi méltóságát és jogait,  a szülőket, gondviselőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekben rendszeresen tájékoztassa  ahhoz, hogy a gyermek családban nevelkedjen, s családjától megkapja a segítséget iskolai kötelezettségének teljesítéséhez, a családdal, a szülőkkel rendszeresen kapcsolatot kell tartania. Az iskola közreműködik a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszűntetésében, ennek során együttműködnek a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek-és ifjúságvédelmi munkáját. Feladata különösen:  az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, és az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel,  a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése alapján megismert veszélyeztetett tanulók esetében - a veszélyeztető okok feltárása érdekében-családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét. Feladatok és irányelvek a gyermek- és ifjúságvédelmi munkában:    

elsődleges és meghatározó tevékenység a prevenció legyen az életkörülményekben tapasztalható rendellenességek időben való feltárása a szükséges intézkedések megtétele, törekvés az előidéző okok megváltoztatására gyakori családlátogatás, a szülők meggyőzése, a problémák megbeszélése, lehetőség szerint közös orvoslása 23



a gyermekvédelmi törvény előírásainak betartása, kapcsolattartás a helyi önkormányzat gyermek- és ifjúságvédelmi ügyekért felelős szakemberével. Ezen feladatok részletes tevékenységekre bontása az éves munkatervekben történik. A szociális hátrányok enyhítésére a korábban említett támogatási lehetőségek mellett az iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálnak:  Felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése  Önismereti csoportok létrehozása (működtetése)  Drog- és bűnmegelőzési programok  Mentálhigiénés programok  Pályaorientációs tevékenység  Komplex tehetséggondozó programok,  Táborozások, kirándulások, országjárások  Fesztiválok, bemutatók  Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon, stb.  Helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése  Motiválás arra, hogy a gyermek kollégiumi, tanulószobai vagy napközis ellátásban részesüljön  Kapcsolatfelvétel a szolgáltató intézményekkel  Ösztöndíjak  Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon. 4.5 A tanulói esélyegyenlőséget és a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az iskola biztosítja az intézményen belül a szegregációmentességet és az egyéni bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosítása, az esélyteremtés megvalósítása, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányinak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása a célunk az intézmény minden tevékenysége során. A tanító, tanár pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi módon köteles a gyermeket oktatni, nevelni:     

Egyetlen tanuló sem kerülhet hátrányos helyzetbe származása, színe, neme, vallása, nemzeti vagy etnikai hovatartozása, illetve bármilyen más oknál fogva. Minden tanuló számára biztosítani kell a fejlődéséhez szükséges feltételeket; Biztosítani kell a családi, vagyoni helyzetből fakadó hátrányok leküzdését, a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakoztatását. Az iskolának rendszeres kapcsolatot kell tartania a szülőkkel, a családokkal. Segíteni, illetve biztosítani kell a tanulói szervezetek, a diákönkormányzatok létrejöttét és működését. 24

 

 

 

Biztosítani kell, hogy a tanulók megismerjék jogaikat, és véleményt nyilváníthassanak az őket érintő kérdésekben. A tanuló számára biztosítani kell, hogy nevelése és oktatása biztonságos és egészséges környezetben folyjon; iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. A tanuló személyiségi jogait tiszteletben kell tartani. A tanuló számára biztosítani kell, hogy családja anyagi helyzetétől függően ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban, illetve tanulószobai ellátásban részesüljön. A tanuló joga, hogy testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékosságának megfelelő pedagógiai ellátásban részesüljön. Az iskolának együtt kell működnie a gyermekvédelemmel foglalkozó más hatóságokkal, szervezetekkel, személyekkel, annak érdekében, hogy elősegítse a gyermek családban történő nevelkedését, a veszélyeztetettség megelőzését és megszüntetését.

Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekek esélyegyenlőségének biztosítását, megvalósítását:             

a felzárkóztató foglalkozások a tehetséggondozó foglalkozások az indulási hátrányok csökkentése a differenciált oktatás és képességfejlesztés a pályaválasztás segítése a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek) egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése a családi életre történő nevelés az iskolai étkezési lehetőségek az egészségügyi szűrővizsgálatok a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok) a szülőkkel való együttműködés tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítését szolgáló tevékenységek:  IPR programban való részvétel, a program bevezetése, alkalmazása  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése  az egyéni foglalkozások 25

  

a felzárkóztató foglalkozások az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata a továbbtanulás irányítása, segítése.

A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek:  „Útravaló” programban való részvétel  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;  a felzárkóztató órák  a diákétkeztetés  a felzárkóztató foglalkozások  az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata  a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai  a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése  a továbbtanulás irányítása, segítése  az iskolai gyermek-és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége. Szoros és jól működő kapcsolatot ápolunk minden feladat-ellátási helyünkön a polgármesteri hivatallal, a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy szociális hátrányt elszenvedő tanulóink minél hamarabb segítségben részesüljenek

I.5. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 5.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni  az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,  a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,  az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,  a házirend elfogadása előtt. A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézményvezető felelős. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A Diákönkormányzat intézményünk egységei diákönkormányzatainak államszövetsége. Államszövetségünk tagállamai szuverén, önálló államok, saját kormányzóságukkal, törvényeikkel, bíróságaikkal együtt. Az intézményt az állami és társadalmi szervek és 26

szervezetek előtt a Diákok Önálló Kongresszusa nevében az elnök képviseli. A diákönkormányzatok munkáját a tanárok által felkért, és az intézmény vezetője által megbízott patronáló tanárok segítik.  a diákönkormányzat – a hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt – a diákönkormányzatot segítő tanár útján kéri ki a nevelőtestület, illetve az igazgató véleményét,  a nevelőtestületi értekezleten a diákönkormányzat véleményét az ennek működését segítő tanár képviseli,  a diákönkormányzatot segítő tanár felkészíti a diákközgyűlés levezető elnökét. A közgyűlésen jelen lehetnek a nevelőtestület meghívott tagjai.  a nevelőtestületi értekezletre a diákképviselő is meghívható, ha a tanulók egészét érintő témákról van szó, ilyenkor tanácskozási joggal vesz részt. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának, formája - A véleménynyilvánítók köre:  a tanulók egyénileg,  osztályok közösségei vagy képviselői,  az iskola közössége vagy képviselői,  az iskola diákkörének közössége. - A véleménynyilvánítás formái, helye:  személyes megbeszélés útján, négyszemközt,  az iskola valamely közössége előtt, az adott közösség megfelelő fórumain,  iskolai gyűlésen,  tantestületi értekezleten,  diák-önkormányzati napon. A diákönkormányzat az érvényes rendeleteknek megfelelően részesül támogatásban. A foglalkozásokra, megbeszélésekre az intézmény a létszámnak megfelelő nagyságú iskolai helyiséget rendelkezésre bocsátja térítésmentesen. 5.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák Az intézmény szülői szervezete a szülői munkaközösség. A szülők jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (munkaközösséget) hozhatnak létre. A szülői szervezet döntési jogkörébe tartoznak:  saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása,  a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői),  a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése,  saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása. 27

A szülői munkaközösség (SZMK) munkáját az iskola tevékenységével az SZMK elnöke koordinálja. A SZMK vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az SZMK véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézményvezető felelős. Egy-egy tanulóközösség, gyermekcsoport szülői közösségével az osztályfőnök (csoportvezető pedagógus) tart közvetlen kapcsolatot. A szülők véleményét, javaslatait az osztályközösség szülői szervezetének vezetője juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A képviseleti úton választott szülői munkaközösség:  

Kezdeményezheti iskolaszék felállítását. Figyeli a gyermeki (tanulói) jogok érvényesülését, a pedagógiai program megvalósulását, a tanári, nevelői munka eredményességét.  Tájékoztatja megállapításairól a nevelőtestületet, a fenntartót.  Képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.  Tájékoztatást kérhet az intézményvezetőtől a gyermekközösségek nagyobb csoportjairól: az osztályközösségekről, foglalkozási csoportokról, a felmerült problémákról.  Élhet a jogszabályok által biztosított véleményezési, egyetértési és döntési jogával. A szülői munkaközösséget az intézményvezető egyeztetett időpontban, tanévenként legalább kétszer összehívja. Hivatalos tájékoztatást ad a munkáról és a feladatokról, meghallgatja a szülői szervezet véleményét, javaslatait. A Szülői Munkaközösség elnöke folyamatos kapcsolatot tart az intézményvezetővel és tanácskozási joggal vesz részt a rendes nevelőtestületi értekezleteken. Tanévenként kétszer ismerteti a nevelőtestülettel a Szülői Munkaközösség álláspontját       

a gyermekek érdekeinek és jogainak érvényesüléséről, a pedagógiai munka eredményességéről, a közösségi élet színvonaláról, az intézményi szervezettség és működés rendjéről, a pedagógusok munkájáról, a szülők által vállalt kiadások mértékéről, a szülői közösség tevékenységéről.

5.3 Az intézmény egyéb partnereit érintő kapcsolattartás Az intézmény feladatai ellátása és a gyermekek, tanulók érdekében rendszeres kapcsolatban van más intézményekkel, hatóságokkal, cégekkel. Az egészségügyi, gyermekvédelmi, szociális gondozás, a szakmai képzés, a továbbtanulás stb. indokolják a rendszeres munkakapcsolatot más szervezetekkel. A vezetők és a szakterületek képviselői munkakapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival az alábbi módokon:  közös értekezletek tartása, ünnepélyek rendezése, 28

   

szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, intézményi rendezvények látogatása, hivatalos ügyintézés levélben, e-mailben vagy telefonon.

Intézményünk az eredményes munkavégzés érdekében rendszeres kapcsolatot tart számos szervezettel:                    

Fenntartó Beiskolázási terület általános iskolái Települések önkormányzati hivatalai Partnerintézmények (TISZK) Külföldi közoktatási intézmények Külső gyakorlati helyek Gyermek- és egészségügyi és nevelési tanácsadó szolgálat Gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságok Szakellátás intézményei Családsegítő szervezetek Pedagógiai szakszolgálatok, szakmai szolgáltatók Gyermekjóléti szolgálatok A történelmi egyházak szervezetei Az intézményt támogató alapítványok Patronáló cégek Kamarák Gazdálkodó szervezetek Szakirányú felsőoktatási intézmények Sportegyesületek Egyéb szervezetek

Gyermekeink, tanulóink érdekében a legszélesebb körű és leggyakoribb kapcsolatápolás az iskola-egészségügyi ellátásban, a gyermekjóléti szervezetekben és a gyakorlati képzésben részt vevő partnerekkel tart fenn az intézményünk. Az iskola-egészségügyi ellátással való kapcsolattartás Az iskola-egészségügyi ellátást a fenntartó, a kapcsolattartást az iskola igazgatója biztosítja ellátási feladatokban résztvevő személyekkel, az iskolaorvossal, az iskolai védőnőkkel. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az intézmény gyermekeinek, tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását. Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 30-ig egyezteti az intézményvezetővel, majd a szűrővizsgálatok tervezetét október 30-ig ismertetik az érintett oktatási egységek pedagógusaival, tanulóival. 29

Az iskolaorvos minden tanévben elvégzi a következő feladatokat: 

Az iskola diákjainak folyamatos egészségügyi felügyelete, a tanulók évente egy alkalommal történő szűrővizsgálata.  A vizsgálatkor talált kóros elváltozások esetében a tanuló gondozásba vétele.  A pályaválasztási tanácsadás orvosi feladatait minden év február 15-ig végzi el  A testnevelési órákkal kapcsolatos gyógytestnevelési, könnyített-, felmentett- illetve normál testnevelési csoportokba való besorolást a tanévet megelőző május 31-ig elvégzi, kivéve, ha a vizsgálat oka később következett be.  A sporttal kapcsolatos iskolaorvosi feladatokat a külső sportegyesületben nem tag, de diáksportköri versenyeken induló diákjaink sportorvosi szűrését, a fél évre érvényes igazolások kiadását elvégzi.  Végrehajtja a szükséges és esedékes védőoltásokat, ellenőrzi az elrendelt járványügyi intézkedések végrehajtását.  Sürgősségi eseti ellátást végez.  Gondoskodik a tanulók egészségügyi állapotáról tanúskodó dokumentumok vezetéséről, a védőnő közreműködésével rendszeresen ellenőrzi, hogy a tanulók a szükséges szakorvosi vizsgálatokon részt vegyenek. A szükséges vizsgálatokra beutalót biztosít a diákoknak, őket a legszükségesebb gyógyszerekkel ellátja, ezt követően a háziorvosi rendelőbe irányítja kezelésre. A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.). A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézményvezetőségével. Elvégzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve és kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.).

A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Az ezzel összefüggő szervező-koordináló feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg minden oktatási egységben. A felelősök az egységes feladatellátás érdekében az ifjúságvédelmi munkacsoportban végzik munkájukat. A kapcsolattartásban a munkacsoport képviseli az intézményt.

30

Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében:  

a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai:    

a gyermekjóléti szolgálat értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére.

Kapcsolattartás a gyakorlati képzésben részt vevő partnerekkel A gyakorlati képzés megszervezésének intézményi helyszínei:  tanműhelyek  tankonyhák  tangazdaság  tankert  állattartó telepek  tanszállodák A gyakorlati képzés megszervezésének külső helyszínei:  Közép-Békési Térségi Integrált Szakképző Központ tanműhelyei  Békés Térségi Integrált Szakképző Központ tanműhelyei A térségi integrált szakképző központokkal a kapcsolatot az intézmény szakképzésért felelős munkatársa tartja, aki az intézmény részéről felmerült igényeket a szakképző központokkal egyezteti, a gyakorlatok lebonyolítását ellenőrzi. A fentieken túl, a tanulók gyakorlati képzése minden olyan gyakorlati képzőhelyen megszervezhető és folytatható, ahol a gyakorlati követelményekre való felkészítés jogszabályban előírt feltételei biztosítottak. Így tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás keretében gyakorlati képzés megszervezésére kerülhet sor:  egyéni vállalkozásoknál  társas vállalkozásoknál 31

 őstermelőknél  családi gazdálkodóknál A külső gyakorlati helyekkel a kapcsolatot a gyakorlati oktatásvezetők, valamint az intézmény szakképzésért felelős munkatársa tartja. A gyakorlati képzést folytató szervezet, valamint a szakképző iskola gyakorlati képzéssel kapcsolatos feladatait, kötelezettségeit a kölcsönös tájékoztatás módját és tartalmát a szakképzési törvény szabályozza. A szakképző iskola valamint a gyakorlati képzést folytató szervezetek kapcsolatban állnak a területileg illetékes gazdasági kamarákkal. A gazdasági kamarák végzik a tanulószerződés és az együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzés komplex szakmai és hatósági ellenőrzését, szakmai segítséget nyújtanak a képzés és a vizsgaszervezés folyamatához. A gazdasági kamarákkal való kapcsolattartás az intézmény szakképzésért felelős munkatársának feladata.

I.6. A pedagógusok és az osztályfőnökök helyi feladatai A pedagógusok feladatainak részletes leírását a személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza, amely a tanítással szorosan összefüggő és a megbízásokkal kapcsolatos teendőket is részletezi. A pedagógusok általános feladatai :                 

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, részszülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, 32

 

részvétel a munkaközösségi értekezleteken, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igaz gató bízza meg minden tanév júniusában az ezzel összefüggő teendők ellátásával. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre:       

    

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló(k) vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

I.7. A gyógypedagógiai intézményegység speciális nevelési feladatai A Békés Megyei Tisza Kálmán Közoktatási Intézmény gyógypedagógiai óvodája, általános iskolája és szakiskolája sajátos nevelési igényű - mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott), látássérült (gyengénlátó), enyhén értelmi fogyatékos, középsúlyosan értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő, valamint a fejlődés egyéb pszichés zavarával küzdő óvodás és iskoláskorú gyermekek ellátását vállalta fel. A intézményegységünkbe a gyermekek a szülő kérésére és a Békés Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szakértői Bizottsága javaslata alapján kerülnek. 7.1. Az óvodai nevelés Az óvodai nevelés alapelvei 

Az óvodai nevelés a SNI gyermekeknél is a nevelés általános 33

célkitűzéseinek megvalósítására törekszik, vagyis az alkalmazkodó készség, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet és az együttműködés fejlődésére. 

Olyan szeretetteljes légkör kialakítása, amely a gyerekek érdekeit, egyéni igényeit tartja szem előtt, jó közérzetet biztosít, és segíti a harmonikus személyiség kibontakoztatását.



A készség – és képességfejlesztés természetes környezetben, játékban, öntevékeny részvétellel szerzett tapasztalatokra és ismeretekre épülve valósul meg.



A gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg a fejlesztések szervezeti keretét.



A gyermekek iránti elvárást fogyatékosságuk, autizmus spektrum zavarának vagy egyéb pszichés fejlődési zavarának jellege és súlyosságának mértéke határozza meg.



A gyermekek fogyatékosságuk mértékéhez igazodó speciális fejlesztés, szocializáció.



Törekvés a gyermeki szabadság és a pedagógusok módszertani szabadságának biztosítására.



Mindenki önmagához mért értékelése, fejlődés elősegítése.

Az óvodai nevelés céljai Az óvodai nevelés célja olyan feltételrendszer biztosítása, amely figyelembe veszi a tünetek változatosságát, az egyéni teherbíró képességet, a speciális nevelési szükségleteket, a harmonikus személyiségfejlesztést, a testi, a szociális és az értelmi érettség kialakítását, a hátrányok kiegyenlítését, az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzését az iskolában történő beválás érdekében. A speciális nevelési szükséglethez, életkori, érési sajátosságokhoz igazodó támasznyújtás, az érzelmi biztonság nyújtásán túl törekszik:  biztonságos, elfogadó, szeretetteljes légkör kialakítása: az óvodai élet tudatos szervezésével, a mindennapos szakszerű csoportos és egyéni fejlesztőmunkával az értelmi, érzelmi biztonság megteremtése  testi, szociális és értelmi képességek fejlesztése: - speciális módszerek és terápiák alkalmazásával az észlelés, figyelem, gondolkodás, mozgás fejlesztése, verbális és nonverbális kommunikáció kialakítása - az interperszonális kapcsolatok, az én kép kialakítása, az önismeret fejlesztése, attitűdök, normák kialakítása  gyermeki közösségben végezhető sokszínű tevékenység, játék biztosítása 34



életkorhoz és egyéni képességekhez igazodó műveltségtartalmak és emberi értékek közvetítése iskolai életre való felkészítés. a gyermekek képességeihez mérten a számukra a legmegfelelőbb iskolatípusban kezdhessék meg tanulmányaikat.

Az óvodai nevelés feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodás korú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül:  az egészséges életmód alakítása,  az érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása,  az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.

Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban (melyet az erőteljes testi fejlődés jellemez) kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül:        

a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; a harmonikus mozgás fejlődésének elősegítése; a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése; a gyermek egészségének védelme, óvása, megőrzése; az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása; megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, az gyógypedagógussal együttműködve – speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.

Az érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása Az óvodás korú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy:  már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket, 35

  

a gyógypedagógus - gyermek, gyermek - gyermek kapcsolatot pozitív érzelmi töltés jellemezze, az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését és én-tudatának alakulását, engedjen teret önkifejező törekvéseinek, az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse társas szükségleteit, nevelje a másság elfogadására.

Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel– az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. A gyermek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Az értelmi nevelés további feladatai: a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása; valamint az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) fejlesztése és a kreativitás fejlesztése. Az óvodai nevelés a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet a természeti és a társadalmi környezetről. Az óvodai élet tevékenységi formái a.) Anyanyelv és kommunikáció fejlesztése A kommunikációs készség fejlesztését, a közvetlen környezet megismerését segítő foglalkozási forma. Célja:  a gyermek beszéd iránti érdeklődésének felkeltése, utánzókészség fejlesztése, kommunikációs igény felébresztése, ösztönzés, a nyelvi elmaradás koorekciója, a beszédészlelés, a beszédmegértés és kifejezőkészség fejlesztése  verbális kommunikáció gazdagítása, a jelzések differenciálása  a beszédszervek ügyesítése  a beszéd indítása, a passzív illetve aktív szókincs bővítése  a hallási figyelem, hallási diszkriminációs képesség fejlesztése  a grammatikai rendszer kiépítése, nyelvtani szabályok kialakítása, tudatosítása  a közvetlen környezet tárgyai, élővilága, cselekvései, történései, tapasztalatok, ismeretek szerzése, az analizáló szintetizáló. lényegkiemelő képesség fejlesztése  a kognitív funkció, a figyelem, az emlékezet fejlesztése Feladata: 36

A beszédfejlesztés jelen van a gyermek egész napi tevékenységében, tehát nem tekinthető egyetlen foglalkozás megvalósítandó feladatnak. A beszéd fejlesztése szorosan kapcsolódik a mentális képességek, a szocializáció, a mozgás és játék fejlesztéséhez, mintegy összefonódik ezekkel. A megkésett mozgásfejlődés hátráltatja a beszéd fejlődését. Megzavarja azt a folyamatot, amelyben a gyermek közvetlen közelről ismerkedik meg a környezettel, gátolja a képzetek kialakulását és érezteti hatását az artikulációban, amely a beszédszervi mozgások magasabb fokú koordináltságát igényli. A verbális fejlesztés nemcsak célként, hanem eszközként is megjelenik a megismerési folyamatban. b.) Játékra nevelés Adekvát játékhasználatot megtanító, a fantáziát, az elemi kreativitást fejlesztő foglalkozás. Célja:  A játék felkeltése.  Az adekvát játékhasználat megtanítása.  Az egymás melletti tevékenység támogatása.  Az együttes játék örömének felfedeztetése.  Elemi szerepjátékok, a konstruálás megtanítása.  A mozgás, a megfigyelőképesség, a figyelem, az emlékezet, a beszéd, a képzelet fejlesztése.  A különböző minőségű, színű, formájú, nagyságú anyagok segítségével ismeretnyújtás a környezet tárgyairól.  Népi játékok, mondókák, énekes játékok segítségével elemi szabályok megtanítása, a zenei hallás, a ritmusérzék fejlesztése.  A játéktevékenység örömforrásának biztosítása.  Az önálló, elmélyült, kitartó játék segítése.  A mintakövetés, modellkövetés, az interakció támogatása. Megtanulandó játékok egyéni képességekhez mérten:  Finommotorikát fejlesztő játékok  A megismerő tevékenységet fejlesztő játékok  Mozgásos játékok  Játék a szabadban  Szerepjáték  Barkácsolás  Dramatizálás és bábozás  Építő, konstruáló játék

37

c.) Vizuomotoros - koordináció fejlesztése - rajzolás, festés, mintázás, kézimunka A vizuomotoros - koordináció, a finommotorika fejlesztését, a kéz ügyesítését, a gyerekek ábrázoló készségét fejlesztő foglalkozás. Célja:  kéz és ujjak ügyesítése, mozgékonyságuk fokozása  a kéz izomerejének szabályozása  a célirányos kézmozgások kialakítása  a szem és kéz közti koordináció kialakítása  az ujjak tapintásérzetének fokozása  a csukló, az ujjak laza mozgatása  a látás – tapintás- mozgásérzet együttes szabályozása  a dominancia kialakításának segítése  a testséma fejlesztés  az ábrázoló kedv felkeltése  az ábrázolás eszközeinek, a különböző technikáknak megismertetése  a helyes ceruza fogás kialakítása  a figyelem, az emlékezet, az ügyesség fejlesztése  a téri tájékozódás fejlesztése  az analizáló, szintetizáló készség kialakítása  egyszerű ok-okozat összefüggéseinek felismertetése  a beszédkészség fejlesztése  színek és formák megismertetése. A vizuomotoros készség fejlesztő foglalkozás kettős feladatot lát el:  alkalmassá teszi a gyermeket egyre pontosabb célzott manipulálásra – az érzékelés – észlelés – tapintás az ujjak ügyesítésével  másrészt az ábrázoló kedvet igyekszik felkelteni, támogatja a gyermek önkifejezését. d.) Zenei nevelés - ének, zene, énekes játék, tánc Ez a foglalkozás lehetőséget nyújt a zene, a ritmus személyiségformáló szerepének megalapozására. Célja:     

a zenei érdeklődés felkeltése a gyermek érzelmi életének alakítása, a gátlások oldása hangulatkeltés, motiválás a környezet hangjainak felismerése, differenciálása a csend, a zörejek, a zene szerepének értékelése 38

      



a beszéd, mozgás, zene, játék összekapcsolása, egymás hatásának erősítése utánzásra késztetés a ritmusérzék fejlesztése a nagyon egyszerű népi mondókák, versek, énekek megtanítása a zenei hallás fejlesztése a zene hallgatás megszerettetése szociális interakciók kialakítása és megerősítése - preverbális készségek fejlesztésére - a kognitív készségek fejlesztése örömteli foglalkozás biztosítása.

e.) Mozgásfejlesztés Ez a foglalkozás a nagymozgások kialakítását, begyakorlását, korrigálását, a kéz finommotoros mozgásának fejlesztését, korrekcióját, a mozgásos önállóság fokozását szolgáló foglalkozási forma. Célja:  a motoros tanulás elősegítése  az alapmozgások kialakítása, korrigálása, az értelmes célirányos mozgás kialakítása  a biztos egyensúly kialakítása  a mozgásos gátlás oldása  a szervezet sokoldalú harmonikus, arányos fejlődésének biztosítása, az egészség megőrzése  ügyesség, erő, állóképesség fejlesztése  a teljesítőképesség növelése  a figyelem, emlékezet, beszéd, mozgás összekapcsolódása  a testséma fejlesztése  a légzéstechnika fejlesztése  a szenzomotoros ismeretszerzés lehetőségeinek javítása  a mozgás koordináció fejlesztése  az utánzóképesség fejlesztése  a ritmusérzék fejlesztése  a téri, időbeli tájékozódás fejlesztése  finommotorika fejlesztése A mozgásfejlesztés feladata: - az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, a biztos egyensúly kialakítása, - a teljesítőképesség növelése, - az utánzókészség fejlesztése 39

- a taktilis és vesztibuláris rendszer általános normalizálása, - testkontaktushoz szoktatás, - a diszkriminációs képesség fejlesztése. - alapmozgások kialakítása, - gesztussal kísért mondókát tanulása. A mozgásfejlesztés területei:   

alapmozgások kialakítása, korrigálása, gyakorlása játékos utánzó gyakorlatok mozgásos játékok.

f.) Önkiszolgálásra nevelés (munka jellegű tevékenységek) Az önkiszolgálásra nevelés mindennapos tevékenységi forma, nem külön órarendszerű foglalkozás. Fontos, hogy kellő időt adjunk a gyakorlásra, fokozatosa, kis lépések elvét alkalmazva végezzük a különböző részfeladatokat. Célja:  a gyermek szükségleteinek megfelelő komfortérzés biztosítása, gondozás, gondoskodás  nagyon apró lépésekkel az önállóság elérésének segítése  verbális utasítások a beszédmegértés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás fejlesztése  a testséma fejlesztés, tájékozódás a saját testen, a testrészek- ruhadarabok viszonyának felismerése  alapvető higiénés szokások kialakítása  az ápoltság, tisztaság igényének felkeltése  helyes viselkedési formák elsajátítása  a rászorultság, kiszolgáltatottság helyett az „én is tudom” függetlenség érzésének segítése  a téri tájékozódás elősegítés Munka jellegű tevékenységek - szokások kialakítása:  Étkezési szokások  Személyi higiéné  Szobatisztaságra nevelés  Öltözés, vetkőzés  Önálló munkafeladatok

40

g.) A külső világ tevékeny megismerése Elősegíti a tárgyi és emberi környezethez fűződő kapcsolat kedvező alakulását. A gyermekek a természeti és emberi környezetben érzékelik a szépet, a környezetvédelem, a környezethigiéné szerepét. Speciális feladatok a tevékenység tükrében:       

   

az érdeklődés, a megismerési vágy felkeltése, minél több tapasztalat gyűjtése a természeti, társadalmi környezetről a kérdés, kijelentés rövid, egyszerű megfogalmazása, aktív és passzív szókincs gazdagítása nonverbális elemek támogató alkalmazása a beszédmegértés, beszédészlelés fejlesztése az otthonról hozott közlési formákra támaszkodás az ismeretekbe ágyazott nyújtása, változatos tevékenységformák lehetőségének biztosítása a tapasztalatszerzésben a környezet megismerése érdekében a kognitív funkciók célzott fejlesztése az észlelés (látás, szaglás, hallás, ízlelés) a figyelem a megfigyelőképesség, az emlékezet, a gondolkodás fejlesztése a gyermek közvetlen környezetében történő biztonságos eligazodást elősegítő tájékozottsági szint megalapozása a valóság objektív bemutatása, felfedezése során pozitív érzelmi viszonyulás kialakítása az emberi alkotásokhoz, a természet környezetéhez alkalmassá kell tenni a gyermekeket az esztétikai élmények felismerésére, befogadására, értelmezésére a figyelem tartósságának, terjedelmének, akaratlagosságának növelése

h.) Hagyományok, ünnepek A hagyományok minden közösség életében nagy jelentőségű. A készülődés, az ünnepi hangulat, majd a rá való emlékezés, fényképek, filmek nézése sok közös élmény forrása lehet. Erősíti az összetartozást, segíti az egymás figyelését, az egymásnak segítést. Fokozza önmaguk megismerését, önbizalmukat. i.) A tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvodában a tanulás folyamatos, utánzásos, spontán tevékenység, mely az egész személyiség fejlődését pozitívan befolyásolja. Az egész óvodai nap folyamán, a pedagógus által szervezett tevékenységi formákban és időkeretekben valósul meg. Célja: -

az óvodás gyermek kompetenciájának, az óvodai élet során szerzett ismereteinek, tudásának fejlesztése. 41

a gyermek cselekvő aktivitása, az érzékszerveket igénybevevő tapasztalás, felfedezés kreativitás erősítése A tanulás lehetséges formái:  az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás  a spontán játékos tapasztalatszerzés;  a cselekvéses tanulás;  a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés;  az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés;  a gyakorlati problémamegoldás -

j.) Habilitációs, rehabilitációs tevékenységek A habilitáció, rehabilitáció egyéni és/vagy csoportos fejlesztés elsősorban gyógypedagógiai kompetencia, mely tevékenység a gyermek fogyatékosságának, pszichés fejlődési zavarának típusához igazodó egyéni fejlesztési tervvel egészül ki. Habilitációs, rehabilitációs tevékenységek céljai és feladatai:  A hiányzó és sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, az ép funkciók bevonásával.  A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása.  Eszközhasználat megtanítása.  A sikereket segítő funkciók, tulajdonságok fejlesztése.  Az egyes területeken kimagasló képességeket mutató gyermekek támogatása. A fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis, mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek és az értelmi képességek fejlesztését. Az egyes fogyatékossági típusok függvényében más-más fejlesztési terület kap hangsúlyt. Komplex gyógypedagógiai fejlesztés A gyermek speciális nevelési szükségletéhez, a képesség-struktúra egyenetlenségéhez igazodó, sérülésspecifikus fejlesztés. Célja: 

 



hatásfokozó, erősítő, támogató, kiegyenlítő- esetleg tehetséggondozó tevékenység a tanulási munkatevékenység illetve a közösségi élet nehézségeinek leküzdése érdekében esetleges társuló sérülésekből adódó problémák kiküszöbölése taktilis, kinesztetikus, vizuális, auditív ingerlés, a játékok, eszközök felhívó jellegét kihasználva növelni az együttműködő készséget, a kitartást, feladattartást, fejleszteni a modális, intermodális, szeriális észlelést a beszédészlelés, beszédmegértés szintjének fejlesztése a beszédszervek 42

 

ügyesítése, beszédindítás figyelem, megfigyelőképesség fejlesztése során az ingerek közötti akaratlagos vagy spontán szelektálás elősegítése  a formaészlelés, alak - háttér differenciáló képesség, a látási-hallási diszkriminációs készség fejlesztése  a finommotoros készség, a formakivitelező készség fejlesztése  kognitív funkciók közül a válogatás, csoportosítás, rendezés (nagyság, szín, forma szerint) analógiák, a rész-egész viszony észrevétele. Az analizálószintetizáló készség a szerilitás fejlesztése. A fejlesztés területei a.) Mozgásfejlesztés Célja:  a gyermekek érző, mozgató funkcióit, valamint ezek integrációját sokoldalúan fejlessze,  ezáltal a szenzomotoros ismeretszerzés lehetőségeit javítsa, csökkentve ezzel a megismerő funkciók fejlődési lemaradását,  megfelelő, termékeny talajt biztosítson a beszédszerveződés számára. Feladata:  a testkép, testfogalom kialakítása  az egyes érzékelési területek, és ezek összehangolt működésének fejlesztése. Különös tekintettel a tapintás-testérzet-egyensúlyérzékelés-vizualitás összefüggésére.  a vesztibuláris rendszer működésének korrigálása  a két testfél mozgásának összerendezése  alapmozgások koordinációjának javítása  a téri tájékozódás fejlesztése  a mozgás – ritmus – beszéd összerendezése  bizalomerősítő gyakorlatok b.) Beszédfejlesztés A beszédfejlesztés során elsősorban a beszéd beindítására, a beszélőkedv felkeltésére, a kommunikációs készségfejlesztésére kell a hangsúlyt helyezni.  Fúvó-szívó légzőgyakorlatok  Artikulációs izmok ügyesítése  Hallási differenciáló képesség fejlesztése  Beszédmegértés fejlesztése, instrukciók megértése  Szókincsfejlesztés  Egyszerű mondatalkotás  Ritmus-mozgás-beszéd koordinálása

43

c.) A megismerő funkciók fejlesztése - Érzékelés, észlelés Cél a különböző modalitások – hallás, látás, tapintás, szaglás, ízlelés, egyensúly, kinesztetikus észlelés, finommozgás, tájékozódás és megfigyelő képesség fejlesztése. - Figyelem A figyelem fejlesztés célja:  A figyelem tartósságának, terjedelmének növelése.  Az akaratlagos, szelektív figyelmi funkciók kialakítása, fejlesztése.  A megfigyelő képesség fejlesztése. - Emlékezet Az emlékezet fejlesztés célja:  A tanulás tartósságának biztosítása.  Az idői tájékozódás fejlesztése.  A gondolkodási funkciók fejlesztése.  A verbális memória fejlesztésével, a beszédteljesítmény fokozása.  Különböző memória funkciók (látási, hallási...) fejlesztése. - Gondolkodás A gondolkodás fejlesztés célja:  A gyermek értelmi, nyelvi képességeinek fejlesztése.  A mozgásos, érzékszervi úton szerzett ismeretek mozgósítása a problémamegoldásban.  A figyelmi és emlékezeti funkciók fejlesztése.  Kreativitás, képzelet fejlesztése.  Segíteni a gyermeket abban, hogy jobban tájékozódjék környezetében, kialakuljon azonosságtudata, énidentitása. - Grafopercepció A grafopercepció célja:  a taktilis érzékelés fejlesztése  a látás érzékelés fejlesztése  szenzo-motoros koordináció erősítése  a finommotorika fejlesztése  rajzkészség fejlesztése  dysgrafia megelőzése

44

Logopédiai terápia A beszédfejlődési zavarban szenvedő gyermekek logopédiai terápiában részesülnek a Németh Erzsébet – Pintye Mária: Mozdul a szó... programjának alkalmazásával. A nyelvi – kommunikációs fejlesztést központba állító, de komplex személyiségfejlesztést célzó funkció – tréning sikeresen alkalmazható minden gyermeknél. Tervezett szenzomotoros tréning (TSMT) Elméleti és gyakorlati részét, korábbi kutatásokra és saját tapasztalataira támaszkodva, Lakatos Katalin dolgozta ki. A mozgás finommotorika célzott fejlesztésén keresztül több struktúrát is kedvezően befolyásolhatunk: a testséma, lateralitás, testdimenziók, térpercepció alakulását is. Az enyhébb ideg élettani ártalmak, diszfunkciók rendezésében is a mozgás lehet a kiindulás és adekvát eszköz. Autizmus specifikus gyógypedagógiai terápia Az autizmussal élő gyermekek óvodai nevelésének célja az elemi adaptív viselkedések kialakítása:  szociális, kommunikációs készségek célzott fejlesztése,  az autizmusból és a társuló fogyatékosságokból eredő fejlődési elmaradások lehetséges célirányos kompenzálása,  a sztereotíp, szociálisan nem megfelelő viselkedések kialakulásának megelőzése, illetve korrekciója,  a fogyatékosság specifikus, protetikus, augmentatív környezet, eszközök, módszerek és szokásrendszer kialakítása és használatának elsajátíttatása. A fenti speciális óvodai célok eléréséhez a következő feladatok kapcsolódnak a fő fejlesztési területeken:  Kommunikáció és szociális viselkedés  Korai kognitív funkciók  Viselkedésproblémák kezelése, megelőzése, alternatív viselkedések kialakítása Az óvoda nevelési munkájának ellenőrzése, értékelése a.) A gyermek fejlődési ütemének ellenőrzése A pedagógus a tanév elején pedagógiai megfigyeléseit írásban rögzíti. Az egyéni fejlettségi szint megállapításához és a megfelelő csoportban való soroláshoz szüksége módszer a pedagógus által szabadon választható, de magába kell foglalnia:  percepció  emlékezet  beszéd  mozgás területeit. 45

Megfigyeléssel kell tájékozódni a gyermek játéktevékenysége és a szociális szintjéről. A vizsgálatok eredményeit egyénenként értékelő táblázat tükrözi. A pedagógus a vizsgálatok, az adaptációs időszakban végzett felmérések alapján készíti el a gyermek egyéni terápiás tervét, s tervezi a csoport munkáját. Munkájára jellemző a folyamatellenőrzés a pedagógiai vizsgálatot évvégén megismétli. A tanköteles gyermekek a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság iskolaérettségi vizsgálatban vesznek részt. A bizottság véleménye, a gyermekekkel foglalkozó pedagógus és a szülő véleménye alapján kezdi meg a gyermek tanulmányait általában az értelmileg akadályozottakat nevelő általános iskolában A szülők a szülői értekezletek, a gyermek kiállított munkái, illetve az évi 1 alkalommal megrendezett „nyílt nap” során – és az azt követő konzultáción győződhetnek meg gyermekük fejlődéséről. b.) Programellenőrzés és értékelés rendszere Az ellenőrzési formák, folyamatos megfigyelés, feljegyzések készítése, munkaközösségi megbeszélések, a gyermekek cselekedeteinek, viselkedésének elemzése, fejlődési tesztek végzése, felmérések, nyomon követések. AZ iskolai beválások vizsgálata. Az ellenőrzésben résztvevők: munkaközösség vezető, óvodavezető. Az ellenőrzés részben folyamatos, részben ciklusonkénti, pl. bizonyos célzott ellenőrzés- szokások elsajátítása, erőfeszítés, munkában való részvétel, vagy egyes fejlesztési terület eredményei. A folyamatos ellenőrzés és értékelés a tanuló minden mozzanatára kiterjedő, változatos, személyre szabott, pozitív megerősítést tartalmazó, mely szóban, gyakorlati tevékenységben nyilvánul meg. Félévenként a magatartás, a viselkedés változása, a képességek fejlődése, a továbbhaladás lehetősége stb. írásban, a csoportnaplóban. A szülőt a gyermekével kapcsolatos problémákról a továbbhaladás folyamatos szóbeli kapcsolattartás útján tájékoztatjuk. Felhasználásra kerülnek az óvodában hospitáló kollégák tapasztalatai, esetleg kritikái. 7.2. Általános iskolai nevelés-oktatás Iskolánk feladata a sajátos nevelési szükségletű, tanköteles korú tanulók iskolai nevelése, oktatása és képességfejlesztése, az általános műveltség megalapozása az életkoruknak és egyéni képességeiknek megfelelően. Az egész napos iskola rendszerével szeretnénk biztosítani a tanulók egyenletes terhelésének lehetőségét. A tanórai és egyéb foglalkozásokat délelőtt és délután egyenletesen szétosztva szervezzük meg, így lehetőség van a képességfejlesztésre, szakköri és egyéb foglalkozások, testmozgás és önálló tanulás megvalósítására is. Előítélet-mentesség: a tanulót nem érheti hátrányos megkülönböztetés biológiai-mentális állapota, nemzetietnikai hovatartozása, társadalmi-vagyoni helyzete miatt. A nevelést emberi jognak 46

tekintjük, a neveléssel is segítjük az emberi jogok érvényesülését. Az iskolában minden tanuló „tiszta lappal” indul iskolai és egyéb előélete szempontjából is. - Egyéni törődés: minden tanulót képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban, illetve felzárkóztatásban kell részesíteni. (Az egyének jogainak gyakorlása és érdekeinek érvényesítése ugyanakkor nem korlátozhat másokat jogainak gyakorlásában és érdekeinek érvényesítésében.) Együttműködés: az iskola minden dolgozója, a tanulók és a szülők, az intézmény széles értelemben vett partnerei együttműködnek egymással a célok sikeres elérése érdekében. Az iskolai nevelés-oktatás elősegíti, hogy a tanulók életpályájuk során ne a társadalom leszakadó rétegéhez tartozzanak, hanem további tanulmányokra is képes fiatalokká, a társadalom elfogadott tagjaivá váljanak. A gyermekeket képességeik szerinti legmagasabb fejlettségi szintjükre kívánjuk eljuttatni, az egyéni fejlődésük ütemét és a már meglévő készségeket, képességeket figyelembe véve. Célunk a gyógypedagógiai nevelésünk egészét átható habilitációs, rehabilitációs neveléssel a korábban kialakult tudásbeli és szociális hátrányok csökkentése, az alkalmazható tudás képességének és készségének kialakítása, piacképes szakképesítés megszerzésére irányuló ismeretek elsajátíttatása; a fogyatékosságból eredő hátrányok leküzdésével, mérséklésével a tágabban értelmezett szocializáció, az eredményes társadalmi beilleszkedés segítése. Feladatunk a tanulókban a társadalmilag hasznos magatartásformák kialakítása, a tanuláshoz szükséges motiváció megteremtése, a munkavégzésre való szocializálás, a pályaválasztási döntés megalapozása, a pályaválasztásra történő felkészülés előkészítése, a szakmatanuláshoz szükséges ismeretek, alapkompetenciák elsajátíttatása, készségek és képességek fejlesztése, a tanulók élettervezésének elősegítése, sikerélményhez juttatása a tanulásban és a munkában. Feladatunk az iskolai és népi hagyományok ápolása, melyeket iskolai és iskolán kívüli programok aktív részvételével valósítunk meg ( népi játszóház, halloween-parti, adventi forgatag, farsang,diáknap, húsvétolás, anyák napja, gyermeknap)Az alsó tagozat 1-4. évfolyamán folyó nevelő-oktató munkánk célja, hogy  Óvja és fejlessze tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot.  Vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe.  Tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a magasabb társadalom értekei iránt.  Az iskola adjon teret a gyermek játék és mozgás iránti vágyának.  Az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését. 47



Az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen egyéni és kiscsoportos formában.  A differenciált, szükségletekhez igazodó segítségnyújtás a képességek fejlesztése prioritást kapjon.  Történjen meg a hiányosan működő képességek korrekciója valamennyi területen és osztályfokon.  Terápiás eszközök, eljárások alkalmazása, a tartós tanulási akadályozottságot, magatartási zavart mutató tanulók fejlesztésében.  A személyiség gazdagítása az önelfogadással, a mások elfogadásával, a toleráns magatartással. Változatos eszközök, módszerek alkalmazása, mely elősegíti a tanulót abban, hogy legyen képes szociális kapcsolatokban tájékozódni, kapcsolatokat fenntartani, közösségi normákhoz alkalmazkodni, konvencionális szabályokat betartani. Ismerje, fogadja el az alapvető emberi értékeket viselkedésében és jelenítse meg ezeket egyszerű szociális kapcsolataiban, mindennapi életében.

- A felső tagozat 5-8. évfolyamán folyó nevelő-oktató munkánk célja, hogy  

Nevelésünk jó alapja legyen a fenntartható életmódnak. Folytassa az alsó tagozat nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését.  A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában figyelembe vesszük, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik.  Figyelembe vesszük, hogy a 10-12. éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz.  Figyelembe vesszük, hogy a 13-14 éves kortól (serdülőkor kezdete) egyes tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás.  A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyermekeket együtt neveljük.  A tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítsük fel a továbbtanulásra, a társadalomba való majdani beilleszkedésre.  Az oktató-nevelő munkánk alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására.  Tanulóinkat készítsük fel a továbbtanulásra, a továbbképzésre. Integrált körülmények között képes legyen adekvát viselkedésre. A személyiségében rejlő pozitív értékeket tudja megjeleníteni a társadalom felé.

48

Az alsó tagozat 1-4. évfolyamán folyó nevelő-oktató munkánk feladatai   

A tanuláshoz alapvetően szükséges pszichés funkciók fejlesztése. A pedagógiai munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés áll. A kisgyermekben fejlesszük a tanulói kíváncsiságra, érdeklődéseire épített felelősségtudatot, az akaraterőt, és előmozdítsa érzelemviláguknak gazdagodását, motiváltságukat  Nyújtson mintákat az ismeretszerzéshez, a feladat és problémamegoldáshoz.  Alapozza meg a tanulási szokásokat.  Támogassa az egyéni képességek kibontakozását.  Működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában.  Törekedni kell azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, amelyek a gyermekek szociális, kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű fejlődéséből fakadnak.  Tudatosítjuk a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket.  Erősíteni kell a humánus magatartásmintákat, szokásokat.  A gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését.  Habilitációs, rehabilitációs tevékenységünk feladata a megismerő képesség, az emlékezet, a figyelem fejlesztése az észlelés, képalkotás folyamatain keresztül, a cselekvés szabályozás belső feltételeinek folyamatos kialakítása, fejlesztése, a beszéd formai és tartalmi oldalának megerősítése. A gyermekek speciális nevelési szükségletéhez eltérő fejlődési üteméhez, érési sajátosságaihoz igazodó támasznyújtáson túl a személyiség biztonságérzetének megteremtésével, optimális feltételrendszer biztosításával, a sajátos nevelési igényű gyermeket körülvevő elégtelen kapcsolatrendszerből adódó zavarok feloldása. A felső tagozat 5-8. évfolyamán folyó nevelő-oktató munkánk feladatai  

   

A megismerési módszerek továbbfejlesztése. Segíteni a tanulókat abban, hogy képességeikhez mérten jól megtanuljanak olvasni, írni, számolni, kritikusan gondolkodni, és megszerezni olyan más kompetenciákat,amire az életben szükségük lehet. Az egyre önállóbb tanulási tevékenység hangsúlyozása a tanulók fejlettségi szintjének megfelelően. A szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, kialakult szokásokra épülő fejlesztés. A tanítási-tanulási folyamatban a verbális szint előtérbe helyezése (és differenciáltan a manipulációs és a képi szint jelenléte is). Fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolatokhoz szükségesek.

49



     

  



A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általános jellemző szabályát. Tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebb fogalmát és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásában. A demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra. A nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása, és ápolásukra való nevelés. Fejlessze a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, a pozitív állampolgári értékrendet, képviselje az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Erősítse az Európához való tartozás tudatát és egyetemes értelemben is késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására. Fejlessze a gondolkodási, tanulási kommunikációs képességeket. A társadalmi beilleszkedés érdekében elsődleges feladat a társas kapcsolatok fejlesztése, a konfliktus kerülő és feloldó magatartás erősítése, felkészítés a családi szerepekre, az önálló életvezetésre. A kognitív képességek fejlesztésében a verbális szint megerősítése kerül előtérbe, a műveletek, feladatmegoldások menetének értelmezése, a szabályok alkalmazása analóg feladatokra, ok-okozati összefüggések keverése, a rendszerezési, a történelmi időben való tájékozódó képesség megerősítése.

Az értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógiai munka eredményeként a nevelő-oktató munka évei alatt a tanulók jussanak el saját fejlődési lehetőségeik maximumára. A tudáselemek szintetizálása, a képességstruktúra megszilárdítása járuljon hozzá a köznapi életben alkalmazható gyakorlati ismeretek elmélyítéséhez, melyek birtokában eredményesen szervezhetik mindennapjaikat. A habilitációs, rehabilitációs ellátás elvei A gyógypedagógus, a terapeuta – esetenként más szakember véleményének figyelembevételével – készíti el a fejlesztő programot, amely a tanuló sajátos nevelési igényeire, és egyedi tulajdonságainak fokozatos kibontakozását szolgálja. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg. 50

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás. Szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, megelőzheti a további –másodlagos – tünetek megjelenését. Az alsó tagozat 1-4. évfolyamain a habilitáció, rehabilitáció kiemelt célja a megismerő képesség, az emlékezet, a figyelem fejlesztése az észlelés- képalkotás folyamatain keresztül, a beszéd és tartalmi oldalának megerősítése. Gondolkodási képességek fejlesztése: Fejlesztési feladat a pontos érzékelés kialakítása: tárgyak, személyek, jelenségek felismerése, megnevezése, felsorolása.  Összehasonlítás: tárgyak, tárgyképek tulajdonság szerinti összehasonlítása (szín, alak, forma, nagyság, mozgás, mennyiség) a feltárt lényeges tulajdonság alapján a hasonló és megkülönböztető jegyek, több szempontú összehasonlítása stb.  Differenciálás: tárgyak, személyek, jelenségek, mennyiségek csoportosítása a jellemzők alapján, a jellemző jegyek említésével, megkülönböztetés a minőség és mennyiség alapján, rendszeres pl. nagyság, szín, színárnyalat, mozgás szerint.  Figyelem: egyszerű, majd bonyolultabb utasítások végrehajtása, meghatározott cselekvés elvégzése, gyors reagálás az utasításokra, többféle mozgás vagy cselekvés végrehajtása egymásután, összpontosítás a feladatra, céltudatos feladatvégzés, próbálgatás, ellenőrzés.  Motoros képességek fejlesztése: a motoros képességek fejlesztésének célja és feladata a testvázlat kiépítése, a különböző testhelyzetek tudatos érzékelése, változtatása, a testrészek mozgatása különböző testhelyzetekben, a saját testhez viszonyított irány - és térbeli helyzet felismerése stb.  Finommozgás fejlesztése: vizuomotoros koordináció kialakítása, nagymozgások lendületes végzése, egyensúlygyakorlatok, ügyességi gyakorlatok stb. mozgás, kivitelezés, tempó, erősség, ritmus szerint.  Tér- és időbeli tájékozódási képesség alakítása: térbeli hely és helyzet felismerése, megnevezése: fent-lent, elől-hátul-középen stb. Térbeli helyzetek megfogalmazása - relációs szókincs fejlesztése.  Időbeli tájékozódás: történésekre, cselekvésekre visszaemlékezni - időpont - (mikor?) időköz (mettőlmeddig) az idő ritmusa, a természet ritmusa, ritmikusan ismétlődő állapotok megfigyelése stb.  Kommunikációs képességek fejlesztése:

51

a beszédindíték, a beszédkedv fokozása, ösztönzés a kommunikációra. A beszéd technikai részének fejlesztése beszédmintával, gyakorlatokkal, mint a tagolt beszéd, a helyes légzés, a toldalékok pontos, tiszta ejtése, szünettartás. A fonetikus hallás fejlesztése a beszédhelyzethez, alkalmazkodó hangerő, hanglejtés, beszédtempó és ritmus megtanításával, gyakorlásával. A szókincs gyarapítása, aktivizálása. A tanult ismeretkörhöz kapcsolódó szógyűjtés, a kifejezések, a fogalmak beépítése a tanuló aktív szókincse. Az olvasás, írás tanulásban mutatkozó fejlődési lemaradások, nehézségek leküzdésének feladata: az olvasás irányának gyakorlása, sortartás, sorváltás, magánhangzók differenciálása, (időtartam, ajakállás, artikulációs mozgás szerint) mássalhangzók megkülönböztetése, (zöngés, zöngétlen, betűfelismerési gyakorlatok, hanganalízis, összeolvasási gyakorlatok stb.). - Írásmozgás fejlesztése: a ceruzafogás, görcsös, szaggatott, lassú írásmozgás korrekciója, írásmozgások egymásutánjai, mozdulatok gyakorlása, a fonetikus írás hibái, a hangok, betűk közötti asszociáció megerősítése stb. - Szociális képességek fejlesztése: pontos diagnózis kialakítása a viselkedés elemzése nyomán. Megfelelő kötődések, viszonyulások kialakítása, szabályok felismerése, értelmezése, betartása, a társas viselkedés formáinak ismerete, gyakorlása, önfegyelem kialakítása. A kulturális hátrányokból eredő viselkedési formák megváltoztatása. A felső tagozat 5-8. évfolyamon az előző pedagógiai szakaszokban felsorolt korrekciós területek és feladatok ismétlődnek, de tartalomban, mennyiségben követik a tanulók életkori sajátosságait, a tanulók fejlettségét, az elvárható tudást. A felsoroltakon túl a habilitáció, a rehabilitáció kiemelt területe és feladata a gondolkodási képességek, tanulási képességek, kommunikációs képességek, szociális készségek fejlesztése,mely a tanulók különleges gondozási igényeire épül, és egyedi tulajdonságainak a fejlesztését segíti elő. Gondolkodási képességek fejlesztése: Az újonnan szerzett és a már meglévő ismeretek közötti kapcsolat kialakítása, a lényeges megegyező és eltérő - jegyek kiemelése, összehasonlítások, eltérések, különbségek megfogalmazása, differenciálása, a relációkban való gondolkodás. A verbális szint megerősítése, gyakorlása feladatokon, műveleteken, feladat - és műveletrendszerben (az általános, a különös, a fölé - mellérendeltség, egyidejűség a szempontváltás, a megfelelő gyűjtőfogalomba való besorolás stb.) Tanulási képességek fejlesztése: A szándékos tanulás, az önálló, a meghatározott célra irányuló tanulás kialakítása, önálló tanulási módszerek, technikák gyakorlása, az önellenőrzés formái, a koncentráció a tanulás idején - zavaró ingerek kiszűrése, a kudarc, a nehézség leküzdése, újrakezdés, próbálgatás, ismétlés. 52

- Kommunikációs képességek fejlesztése: Az összefüggő beszéd megerősítése, javítása - sokféle kommunikációs helyzetben, valóságos nyelvi készségek kialakítása konkrét tanulási folyamatban, a nyelvi megnyilatkozások tartalmi - formai alakítása, gyakorlati információközlések szóban, írásban, szövegértelmezés az olvasottak alapján, szövegalkotás szóban, írásban, grammatikai gyakorlatok, a helyesírási hibák elemzése, ok feltárás (hiányos szabályismeret, a gyakorlás, az automatizáltság hiánya, beszédhiba következménye, az okokra irányuló fejlesztő feladatrendszer stb.). - Magatartászavarok kezelése: A korrektív tartalmú fejlesztésnek a harmonikus személyiség alakítását, az önfegyelmet, a tudatos magatartást, a céltudatos feladat és munkavégzést, a magatartászavarok enyhítését kell szolgálnia. - Szociális képességek fejlesztése: A társadalmi beilleszkedés érdekében elsődleges feladat a társas kapcsolatok fejlesztése, a konfliktus kerülő és feloldó magatartás erősítése, felkészítés a családi szerepekre, az önálló életvezetésre. A szabályok, normák elfogadása is hozzátartozik a korrektív célú fejlesztéshez. A kognitív képességek fejlesztésében a verbális szint megerősítése kerül előtérbe, a műveletek, feladatmegoldások menetének értelmezése, a rendszerezési, a kommunikációs képesség fejlesztése, a történelmi időben való tájékozódó képesség megerősítése. Törekvés a kulturális, szociális hátrányok felszámolására, a kortárs csoportba történő visszavezetésre, beilleszkedésre. A nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai Tevékenységközpontúság A tananyag sikeres feldolgozása a tanulók cselekvő részvételét igényli. A nevelés-oktatás minden területén érvényes, hogy a tanulók adottságainak, képességeinek megfelelő feladatokat kapjanak, amelyek sikeres megoldása sikerélményhez is juttatja őket.

Differenciálás A pedagógusok és pedagógiai munkát közvetlenül segítők a nevelő és oktató tevékenység során figyelembe veszik a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét. Korrigálás, kompenzálás A nevelés-oktatás minden vonatkozásában figyelmet kell fordítani a nem megfelelő képességek lehetőség szerinti javításának elősegítésére, illetve azok más képességekkel való helyettesítésére.

53

Koncentráció Tanulóink számára különösen fontos, hogy a különböző tantárgyakban és időpontokban tanult ismereteket segítsük összhangba hozni. Ennek is a tanulókkal foglalkozók szoros együttműködése a feltétele. Az általános elemek elsajátításának valamilyen konkrét gyakorlati tevékenység elvégzéséhez, élettapasztalathoz kapcsolására, növeli a tanulók szakmatanulás iránti motivációját, lehetővé teszi sikerélményhez jutásukat. Motiválás A tanulók sikerélményhez juttatása, teljesíthető feladatokon keresztül illetve az értékelésben a megerősítés szerepének fontossága. Állapotfelmérés A hátrányok felszámolása érdekében alaposan meg kell ismerni az okokat, ezért - szükség esetén külső szakemberek bevonásával - fel kell mérni a tanulók mentális, egészségügyi, szociális helyzetét és ennek alapján tervezni a tanuló nevelését - oktatását. A fejlesztés irányainak kijelölése, a továbbhaladás útjának megjelölése céljából a diagnosztikus mérések eredményeit, valamint a bemeneti kompetenciamérések eredményeit fel kell használni. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelése során a fejlesztési területek megegyeznek a Nat-ban leírtakkal, de azok mélysége, kialakíthatóságuk időigénye, módja az egyéni sajátosságokhoz igazodóan módosul. Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés Az emberiség és hazánk múltjának és jelenének megjelenítésén, megértetésén keresztül képessé kell tenni a tanulókat a társadalom megismerésére, a társadalomban elfoglalható helyük reális felismerésére, a társadalmi színtereken való eligazodásra. Ki kell alakuljon a tanuló attitűdje, viszonya önmagához, szűkebb és tágabb környezetéhez, a történelmi múlthoz. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Felkészítés a felnőtt lét és a tágabb környezet közügyeinek megismerésére, az állampolgári jogok és kötelezettségek érvényesítésére. A demokratikus jogok gyakorlására ajánlott iskolai szintéren belül lehetőséget adni (diákönkormányzat). Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A megfelelő önértékelés, a saját személyiségének megismerése nagy jelentőséggel bír, mivel a társas kapcsolatok alakításában, a társadalmi beilleszkedésben elengedhetetlenül szükséges a reális énkép, a megfelelő önismeret. Ehhez a mindennapokban fontos a folyamatos visszajelzés, a belső kontroll erősítése, az önbizalom fejlesztése. 54

A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges és tudatos életmód kialakítása, a káros szenvedélyek megelőzése kiemelt feladat. Az erőnlétnek és a fizikai állóképességnek, mint a munkavégzés alapvető feltételének kiemelt szerepe van a tanulók társadalmi beilleszkedésében. Ennek érdekében nagy hangsúlyt kell helyezni a fizikai képzésre és a rendszeres testedzésre. Családi életre nevelés A családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének és testi-lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Nagyon fontos harmonikus családi minták és erkölcsi normák közvetítése s családi életre nevelésben, a felelős párkapcsolatok kialakításában, az esetleges családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében. Kiemelt feladat az önálló életvezetésre való felkészítés. Ennek meg kell jelennie a nevelés-oktatás teljes intervallumában, s kiemelten fontos szerepet kap a gyakorlás, a saját élmény, a tapasztalat. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A személyiségfejlesztő nevelés az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál különös jelentőséggel bír a másság elfogadása, a betegség, sérült és a fogyatékos emberek iránti együtt érző, segítő magatartás kialakítása. A szociális érzékenység, az együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megoldás képességének kialakítása. Fenntarthatóság, környezettudatosság Elengedhetetlenül szükséges a személyes megtapasztalás, környezeti ártalmak és az emberi élet szükségleteinek összefüggéseire való rávilágítás, a helyes szokásrend kialakítása. Ehhez fontos a környezet adott szempontok alapján történő megfigyelése, a következtetések közös levonása. A szorosan vett természeti környezet ápolása, gondozása mindennapi feladatként kell jelentkezzen. Pályaorientáció Az eltérő képességű tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest az iskolának feladata a munka világáról képet nyújtani. A tanulók képességeinek és érdeklődésének megfelelően segíteni kell pályájuk kiválasztására, és az ehhez kívánatos képességeket szükséges fejleszteni. Gazdasági és pénzügyi nevelés A lehetőségekhez igazodóan fel kell készíteni a tanulókat a változó társadalmi-gazdasági helyzet adta lehetőségekre (változó egyéni szerepkör, érdekérvényesítés, tulajdonviszonyok), ennek megfelelően célszerű a gyakorlatot, gyakorlati hátteret (munkamegosztást, családi életet, ház körüli tevékenységeket, a fizetés beosztását, hivatalos ügyintézést) előnyben 55

részesíteni. A tanulóknak ismereteket kell szerezni a célszerű gazdálkodás, a pénzhasználat és a fogyasztás területén. A saját felelősség, az értékteremtő munka felismerése. Médiatudatosságra nevelés Képességeiknek megfelelően értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Ismerjék az ismeretszerzési, művelődési, önkifejező kapcsolatteremtési lehetőségeket. Tudatosuljon bennük az ezekben az alkalmazásokban lévő veszélyforrások, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmi érintkezés megkülönböztetése. A tanulás tanítása A sajátos nevelési igényű tanulóknál fontos az egyénre szabott motiváció, az egyéni tanulási módok feltárása és biztosítása. Felkészítés a társadalmi integráció és a munkaerőpiacra történő sikeres belépés szempontjából kiemelten fontos, egész életen át tartó tanulásra. Az autista csoportok pedagógiai programja Az autizmussal élő gyermekek csoportja a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók csoportjába tartozik. Autista iskolai csoportjaink a pervazív fejlődési zavarban szenvedő autisztikus tünetekkel élő gyermekek oktatását látják el. A csoportokba kerülő gyermekek esetében a többségi iskolákban a teljes integrációjuk nem valósítható meg. A csoportok kialakításánál nem a tanulók értelmi képessége, hanem az osztályfokba sorolása a meghatározó. Autisztikus állapotuk lényege a szociális, kommunikációs és speciális kognitív képességek minőségi károsodása, mely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Társuló problémák főbb csoportjai az értelmi fogyatékosság, a beszéd-, az érzékszervi-, a mozgás- és egyéb fogyatékosság, fejlődési zavar , valamint a viselkedési problémák, pl. agresszió, autóagresszió. A tanulók a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján kerülnek a csoportokba. Speciális fejlesztési célok, feladatok Távlati cél az egyéni képességek mellett elérheti legjobb felnőttkori, szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése. Cél és feladat a fogyatékos készségek kompenzációshabilitációs fejlesztése, a fejlődési elmaradás, a másodlagos (pl. viselkedés-) problémák kezelése ̧ a mindennapi gyakorlati készségek és az (adaptált) tananyag speciális módszerek segítségével tanítása. A fogyatékos készségek kompenzálása tanulási, szociális és munkahelyzetekben való beilleszkedés és viselkedés elsajátításához. Legfőbb feladat a fejlődési hiányok, elmaradások kompenzálása. Fontos az adaptált környezet megteremtése, a biztonságérzet kialakítása. A deviáns fejlődésmenetből következő

56

zavaró, vagy veszélyes viselkedésformák megelőzése és kezelése. Felnőttkori adaptáció részeként munkára való előkészítés. Speciális módszerek A nevelés, fejlesztés tervezése a mért szociális adaptáció, mentális kor, illetve a mért intelligencia szintje és a kommunikációs színvonala alapján történik, az egyenetlen készségprofil, valamint a tanulási képességek miatt egyénhez igazodó módon.  Protetikus jellegű környezet és eszköztár kialakítása.  Az idő, a tanítási helyzetek, tevékenységek gondos, pontos, gyermek által átlátható strukturálása.  Speciális egyéni motivációs rendszer kialakítása.  Vizuálisan segített kommunikációs rendszer a speciális környezeten belül és személyek között.  A szociális fogyatékossággal összefüggő tanítási nehézségek miatt információ átadása a gyermek szintjének megfelelő és szociális vonatkozásoktól mindinkább független módszerekkel és médiumokkal, pl. írott utasítás, folyamatábra, számítógépes oktatás stb. Tanítási helyzetek szociális vonatkozásainak elfogadása, illetve megértése (pl. a csoportos,  vagy frontális tanítási helyzetekben való tanulás).  A jellegzetes gondolkodási nehézségek, rugalmatlanság miatt alternatív problémamegoldásoknak a tanítása, a szerzett ismeretek, képességek folyamatos elvárása.  A tananyag kiválasztásánál fontos a tanított képesség gyakorlati alkalmazhatósága. A tanuló túlterhelésének elkerülése a felesleges információk kerülése. A fejlődési szemlélet fontossága Az autizmus következménye olyan deviáns fejlődésmenet, melyben az egyes fejlődési fokozatok nem feltétlenül épülnek egymásra. Az egyes fejlődési területek között lehetnek szakadékszerű különbségek, de a fejlődési szintek között, és azokon belül is egyenetlen a fejlődés. A deviáns fejlődés kompenzálására inadaptív kognitív stratégiák, viselkedésproblémák alakulnak ki, melyek szakszerű terápiás és oktatási módszerekkel megelőzhetőek, illetve korrigálhatóak. A tanulók habilitációjának, oktatásának alapja fejlettségük, képességeik részletes ismerete. Az egyes tanulók képességstruktúrája formális és informális felmérésekkel ismerheti meg. A mérés eredménye irányadó az egyénre szabott tananyag összeállításában, a habilitációs területek kiválasztásában, az egyéni eszközök és stratégiák meghatározásában és abban, hogy a tanítási célok fontossági sorrendjét megállapítsa a pedagógus.

57

Speciális megközelítés a tanításban Az új készségek és ismeretek elsajátítása egyéni tanítási helyzetben történik a szociális és kommunikációs nehézségek miatt, napi rendszerességgel szervezve. A tanításban mindig a meglévő tudást bővítjük egyetlen mozzanattal. Az optimális terhelés érdekében a feladatokat a gyermekek képességeinek megfelelő, lehető legnagyobb nagyságú lépésre kell bontani. Az elsajátított ismereteket, az új készségeket a lehető legtöbb olyan helyzetben gyakoroltatni kell, melyben funkcionálisak. Az oktatás, nevelés során támaszkodni kell a meglévő ép, esetleg kiemelkedő képességekre, speciális érdeklődésre, melyek különösen fontosak lehetnek pályaorientáció szempontjából. Protetikus környezet kialakítása A környezet térben és időben strukturált, így informálja a tanulót arról, hogy mit, hol, hogyan, miért mennyi ideig tegyen. Beszéd helyett, illetve mellett a gyermek szimbólum szintjének megfeleli vizuális eszközök, információhordozók alkalmazása szükséges. A fejlesztés formái lehetnek lokális integrációs keretek között speciális csoportokban (egyéni, mikro-és kiscsoportos formában), illetve szociális környezetben foglalkozásokon, vagy tanórán kívüli időben. Szociális kompetencia fejlesztése Autizmus spektrum zavarban több fejlődésbeli probléma (pl. szenzoros információfeldolgozás zavarai, figyelemzavar, szóbeli utasítások félreértése, analízis, szintézis műveleteinek problémája stb.) következménye, hogy a szociális-kommunikációs kontextusban zajló tanulás akadályozott, ezért a pervazív fejlődési zavarban szenvedő gyermekek számára a világról való megértés keretéül elsősorban nem a személyek közötti kapcsolatok szolgálnak. A nevelés-oktatás legáltalánosabb távlati célja az egyéni képességek, fejlettség mellett elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése. Ennek alapja a szociális, kommunikációs és egyéb kognitív készségek hiányának specifikus módszerekkel való kompenzálása, a fejlődésben elmaradt készségek fejlesztése, a mindennapi gyakorlati készségek és a tananyag speciális módszerek segítségével való tanítása. A legmarkánsabb problémákat a szociális interakciókban fedezhetjük fel. A legelső feladatunk a taníthatóságot megalapozó készségek elsajátíttatása: a pedagógus segítségének elfogadása, más személyek jelenlétének elviselése, az elemi viselkedési szabályok elsajátítása, az utánzás tanítása. Fő fejlesztési területek a szociális kompetencián belül az önmagáról való tudás (pl. annak tudatosítása, hogy a gyermek mit tud, és mi az, amit nem. A kedvelt és elutasított dolgok meghatározása, saját élmények felidézése, saját viselkedésére vonatkozó szabályok betartásának tanítása stb.). A kapcsolatteremtés és annak fenntartásának képessége (pl. a metakommunikáció megértésének és használatának fejlesztése, egyszerű szociális rutinok megtanítása, iskolán belüli és kívüli szociális helyzetek viselkedési, udvariassági szabályai).

58

A fejlesztésben való továbblépéskor csak azokra az ismeretekre, készségekre alapozhatunk, melyeket a tanuló folyamatosan gyakorol. A tanultak folyamatos szinten tartása szükséges. Egyénre szabott motivációs rendszert kell kialakítani. Jutalomnak azt tekinthetjük, ami a gyermek számára örömforrás (ez lehet nagyon egyedi, szokatlan). A környezet térben és időben strukturált, így informálja a tanulót arról, hogy mit, hol, hogyan, miért, mennyi ideig tegyen, tehet. A beszéd mellett nagyon fontos a gyermek szimbólumszintjének megfelelő vizuális eszközök, információhordozók alkalmazása Integráció Az autista csoportok a tanulásban akadályozott tanulók osztályai mellett lokális (helyi) integrációs formában működnek. Intézményünk struktúrája lehetővé teszi magasabb szintű integrációs típusok alkalmazását is. Az integráció formáját a gyermek képességei, szociális és viselkedési szintjük határozza meg. Minden gyermeknél az integrációt vezető gyógypedagógus egyéni tervet dolgoz ki. Az integrációt csak a gyermeket befogadó osztály pedagógusával és a programban résztvevő gyógypedagógiai asszisztenssel szoros együttműködésben lehet végrehajtani. Szociális integrációt az étkezések, szabadidős udvari játékok, valamint az iskolai rendezvények és ünnepségek alkalmával folytatunk. A funkcionális integráció egyszerűbb formáját, a részleges integrációt a szigetképességekkel rendelkező gyermekeknél alkalmazzuk. A segítéshez, irányításhoz, prompt adásához a gyógypedagógiai asszisztens munkája elengedhetetlen. A teljes integrációs oktatásban részesülő tanulók külön fejlesztő órákon vesznek részt. 7.3. A speciális és készségfejlesztő speciális szakiskolai nevelő-oktató munka A középfokú nevelés – oktatás szakaszában a cél elsősorban az ismeretek megerősítése, szintetizálása, a tudáselemek rendszerbe illesztése, alkalmazása, a pályaorientáció, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása. A tanulók eltérő képességprofilja, iskolai életének különbözősége, egyéni fejleszthetőségi prognózisa esetén is kiemelt cél, hogy a tanulók a speciális szakiskolában elsajátítsák azokat az ismereteket és készségeket, amelyek az önálló életvitelhez, a munkaerőpiacra történő belépéshez, megmaradáshoz és az egész életen át tartó tanulás megalapozásához elengedhetetlenül szükségesek. Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasz A speciális szakiskola szakképző évfolyamain szakmai vizsgára történő felkészítés, vagy az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását nyújtó képzés folyik. Az államilag elismert, az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítésekre és rész-szakképesítésekre való felkészítés esetén a szakképzési évfolyamok száma az OKJ-ben megjelölt képzési idő, illetve – a Nemzeti alaptantervben biztosított lehetőség alapján – a sajátos nevelési igény típusához igazodó nyújtott képzési idő szerint történik. A szakképzési évfolyamokon is 59

kiemelt szerepet kap a tanulók adottságaihoz igazodó készség- és képességfejlesztés, a komplex személyiségfejlesztés. A nevelés-oktatás és képzés célja a még meglévő tudásbeli és szociális hátrányok felszámolása, a tanuláshoz, a szakmatanuláshoz, a munkába álláshoz szükséges motiváció megteremtése, erősítése, a szakmai vizsgára való felkészítés, valamint a munkavégzésre való szocializálás, a munkavállalói magatartás kialakítása, a tanulók élettervezésének elősegítése, önálló életvezetés megalapozása. A fegyelmezett munkára, önértékelésre, értékelésére, helyes munkaszokások kialakítására nevelés segítse elő a képességeiknek, lehetőségeiknek megfelelő életút megválasztását, eredményes társadalmi beilleszkedésüket. Speciális szakiskolánk feladata az enyhe értelmi fogyatékos (tanulásban akadályozott) tanköteles korú és speciális szakiskolai tanulók iskolai nevelése, oktatása és képességfejlesztése, a habilitáció, rehabilitáció, az általános műveltség megalapozása, fejlesztése az életkoruknak és egyéni képességeiknek megfelelően. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelése során a fejlesztési területek megegyeznek a Nat-ban leírtakkal, de azok mélysége, kialakíthatóságuk időigénye, módja az egyéni sajátosságokhoz igazodóan módosul. Fejlesztési területek: - Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés Az emberiség és hazánk múltjának és jelenének megjelenítésén, megértetésén keresztül képessé kell tenni a tanulókat a társadalom megismerésére, a társadalomban elfoglalható helyük reális felismerésére, a társadalmi színtereken való eligazodásra. Ki kell alakuljon a tanuló attitűdje, viszonya önmagához, szűkebb és tágabb környezetéhez, a történelmi múlthoz. - Állampolgárságra, demokráciára nevelés Felkészítés a felnőtt lét és a tágabb környezet közügyeinek megismerésére, az állampolgári jogok és kötelezettségek érvényesítésére. A demokratikus jogok gyakorlására ajánlott iskolai szintéren belül lehetőséget kell adni (diákönkormányzat). - Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A megfelelő önértékelés, a saját személyiségének megismerése nagy jelentőséggel bír, mivel a társas kapcsolatok alakításában, a társadalmi beilleszkedésben elengedhetetlenül szükséges a reális énkép, a megfelelő önismeret. Ehhez a mindennapokban fontos a folyamatos visszajelzés, a belső kontroll erősítése, az önbizalom fejlesztése.

60

- A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges és tudatos életmód kialakítása, a káros szenvedélyek megelőzése kiemelt feladat. Az erőnlétnek és a fizikai állóképességnek, mint a munkavégzés alapvető feltételének kiemelt szerepe van a tanulók társadalmi beilleszkedésében. Ennek érdekében nagy hangsúlyt kell helyezni a fizikai képzésre és a rendszeres testedzésre. - Családi életre nevelés A családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének és testi-lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Nagyon fontos harmonikus családi minták és erkölcsi normák közvetítése a családi életre nevelésben, a felelős párkapcsolatok kialakításában, az esetleges családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében. Kiemelt feladat az önálló életvezetésre való felkészítés. Ennek meg kell jelennie a nevelésoktatás teljes intervallumában, s kiemelten fontos szerepet kap a gyakorlás, a saját élmény, a tapasztalat. - Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A személyiségfejlesztő nevelés az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál különös jelentőséggel bír a másság elfogadása, a betegség, sérült és a fogyatékos emberek iránti együtt érző, segítő magatartás kialakítása. A szociális érzékenység, az együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megoldás képességének kialakítása. - Fenntarthatóság, környezettudatosság Elengedhetetlenül szükséges a személyes megtapasztalás, környezeti ártalmak és az emberi élet szükségleteinek összefüggéseire való rávilágítás, a helyes szokásrend kialakítása. Ehhez fontos a környezet adott szempontok alapján történő megfigyelése, a következtetések közös levonása. A szorosan vett természeti környezet ápolása, gondozása mindennapi feladatként kell jelentkezzen. - Pályaorientáció Az eltérő képességű tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest az iskolának feladata a munka világáról képet nyújtani. A tanulók képességeinek és érdeklődésének megfelelően segíteni kell pályájuk kiválasztására, és az ehhez kívánatos képességeket szükséges fejleszteni. - Gazdasági és pénzügyi nevelés A lehetőségekhez igazodóan fel kell készíteni a tanulókat a változó társadalmi-gazdasági helyzet adta lehetőségekre (változó egyéni szerepkör, érdekérvényesítés, tulajdonviszonyok), ennek megfelelően célszerű a gyakorlatot, gyakorlati hátteret (munkamegosztást, családi 61

életet, ház körüli tevékenységeket, a fizetés beosztását, hivatalos ügyintézést) előnyben részesíteni. A tanulóknak ismereteket kell szerezni a célszerű gazdálkodás, a pénzhasználat és a fogyasztás területén. A saját felelősség, az értékteremtő munka felismerése nagyon fontos. - Médiatudatosságra nevelés Képességeiknek megfelelően értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Ismerjék az ismeretszerzési, művelődési, önkifejező kapcsolatteremtési lehetőségeket. Tudatosuljon bennük az ezekben az alkalmazásokban lévő veszélyforrások, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmi érintkezés megkülönböztetése. - A tanulás tanítása Az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál fontos az egyénre szabott motiváció, az egyéni tanulási módok feltárása és biztosítása. Felkészítés a társadalmi integráció és a munkaerőpiacra történő sikeres belépés szempontjából kiemelten fontos, egész életen át tartó tanulásra. A speciális szakiskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljai  Folytassa az enyhe értelmi fogyatékosok általános iskolájának nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését.  A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában figyelembe vesszük, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik.  Figyelembe vesszük, hogy a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elemi fogalmi és elemző gondolkodás,a problémamegoldás.  A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyermekeket együtt neveljük.  A tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítjük fel a 9-10. valamint a szakképző évfolyamon a továbbtanulásra, és a társadalomba való majdani beilleszkedésre.  Piacképes, perspektívát mutató szakmák kínálatával készítjük fel tanulóinkat a társadalomba való majdani beilleszkedésre.  Oktató-nevelő munkánk alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására, a foglalkoztatási rendszerrel kapcsolatos információk átadására.  tanulóink felkészítése, új kompetenciák, képességek fejlesztése a tudás alapú társadalom igényei, szükségletei alapján az egyéni képességek lehetőségeik alapos feltárásával. A tevékenységek gyakorlása által nyerjenek betekintést a munka világába. A szerzett ismeretek, készségek szolgáljanak alapul az egyéni képességeknek megfelelő munkabíráshoz,

62

munkavállaláshoz. Az életkezdéshez szükséges ismeretek erősítése, megalapozása segítse elő a kiegyensúlyozott életvitel kialakulását. A speciális szakiskola évfolyamain folyó nevelő-oktató munkánk feladatai  Fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolatokhoz szükségesek.  A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, kooperatív készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját.  Olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét.  Tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét, és néhány általános jellemző szabályát.  Tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban.  A demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet, az ember iránti felelősségre, a mindennapi magatartás során.  A nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása, és ápolásukra való nevelés.  Esztétikai érzékük, kreativitásuk sokoldalú fejlesztése mind a befogadás, mind a gyakorlat szintjén.  Fejlessze a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élő különböző kultúrák elfogadását.  Erősítse az Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére.  Fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására.  Fejlessze a problémamegoldó gondolkodási, önálló tanulási, kommunikációs, információs és telekommunikációs technológia alkalmazásának képességeit.  A társadalmi beilleszkedés érdekében elsődleges feladat a társas kapcsolatok fejlesztése, a konfliktuskerülő- és feloldó magatartás erősítése, felkészítés a családi szerepekre, az önálló életvezetésre.  A kognitív képességek fejlesztésében a verbális szint megerősítése kerül előtérbe, a műveletek, feladatmegoldások menetének értelmezése, a szabályok alkalmazása analóg feladatokra, ok-okozati összefüggésegek keresése, a rendszerezési, a történelmi időben való tájékozódó képesség megerősítése, a tanultak új helyzetekben történő alkalmazási képességének fejlesztése.  Az egészséges életmód szemléletének széleskörű elsajátíttatása, és a mindennapi életben gyakorlása, a tanulók fizikai állóképességének fejlesztése.  A környezetvédelem tudatos, tervszerű elmélyítése, belső igénnyé alakítása. 63

A személyiség fejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok megvalósításának területei:    

Az értelem kiművelése – kognitív kompetencia Segítő életmódra nevelés – szociális kompetencia Egészséges és kulturált életmódra nevelés – személyes kompetencia A szakmai képzés, alapozás – speciális kompetencia

Az értelem kiműveléséhez – kognitív kompetenciákhoz – kapcsolódó motívumok: tanulási motívumok és tanulási módok  a megismerési vágy fejlesztése: különbség képzési és kapcsolási képesség fejlesztése, az érdeklődés fejlesztése  a felfedezési vágy fejlesztése: megfigyelési késztetés, az értelmezési vágy, a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése  a tanulási teljesítményvágy optimalizálása: a tanulási sikervágy és kudarcfélelem, a tanulási elismerésvágy, a kötődés, mint tanulási motívum, a tanulási kötelességtudat, a tanulási igényszint, a tanulási ambíció  a tanulási életprogram, fejlődésének segítése: a tanulás gyakorlati értéke, mint motívum, a továbbtanulási szándék, mint tanulási motívum, az önfejlesztési igény, mint tanulási motívum Kognitív képességek fejlesztése kognitív rutinok: műveletek, felismerés és kivitelezés, gondolatképzés és igazságértékelés, összevonás, összehasonlítás és csúsztatás, azonosítás és besorolás, sorrendfelismerés és sorképzés, belátás – összefüggés – felismerés, elemi – kombinálás, tapasztalati következtetés, megismerés, megfigyelés, átkódolás, értékelés, értelmezés, bizonyítás, kognitív kommunikáció, ábraolvasás, ábrázolás, tapasztalati és értelmező nyelvtudás, beszéd és beszédértés, írás és olvasás, formalizált kommunikáció, gondolkodás, viszonyítás, általánosítás és osztályozás, problémamegoldás, tanulás, a tanulási módok optimalizálása, tapasztalati és értelmező tanulás, önálló és szociális tanulás. Segítő életmódra nevelésünk a szociális értékrendek megismerésének, a pozitív értékrend elfogadásának és az e szerinti viselkedés, magatartás elsajátításának, a szociális képességek kiépülésének, a kreativitás növekedésének elősegítését növeli. Ebből adódóan számunkra a személyiségfejlesztés feladata kettős:  a szociális kompetencia komponens készleteinek gyarapítása, valamint  a pozitív egyéni értékrend és a képességrendszer kiépülésének, kreativitás növelésének segítése. Szociális kompetencia fejlesztésével a globális értékrendek kialakítása, fejlesztése és a sajátos egyéni értékrendek kialakításával megalapozzuk az egyéni értékrend kialakulását. Feladatunk a megfelelő szociális szokások, minták, attitűdök, meggyőződések, készségek és ismeretek elsajátításának elősegítése, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a szociális

64

viselkedés alapvető szabályait, megértsék a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét. Az egyéni szociális értékrend fejlesztése a szociális hajlamok (kötődés, rangsorképzés, birtoklás, párképzés és szexualitás, családi lét és utódnevelés) öröklött motívumok, működésük és szerepük a tudattalan és szándéktalan döntésben, viselkedésben nyilvánul meg. Feladatunk olyan iskolai életrend, légkör kialakítása, amely az iskolai közösség mindennapi életében elősegíti, hogy a tanuló folyamatosan megtapasztalhassa az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit, hiányuk káros következményeit. A tényleges szociális közegek hatása mellett kiemelt szerepet kell juttatni a közvetett hatásoknak, élményeknek is (élő és történelmi személyek, irodalmi hősök, csoportok, nemzetek közötti kölcsönhatások megismerése). Szociális képességrendszer fejlesztése Szociális szokások: Feladata a pozitív szociális szokások kialakításának, gyarapodásának segítése. Olyan iskolai (iskolában működő csoportok) életrendjének kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. Szociális minták: Feladata az élményszerű, pozitív minták felkínálása, személyes példamutatással, élő- és történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel, és a negatív, antiszociális minták pusztító hatásainak csökkentése, fékezése. Szociális készségek: Feladata a szociális készségek sokféleségének gyarapítása, különös gondot fordítva olyan iskolai élet kialakítása, amelyben a kívánatos szociális készségek szükségszerűen működnek, és ez által kialakulásuk lehetővé válik, valamint készségfejlesztő gyakorlatok alkalmazása. Szociális ismeretek: Feladata a lehető legtöbb ismeret feldolgozása cselekvésbe, példákba, esetekbe „esettanulmányokba”, dramatikus játékba vagy szimulatív esetekbe ágyazottan. Szociális kommunikáció fejlesztése: Feladat egyrészt a meghatározóan pozitív érzelmi légkör kifejlesztése és fenntartása az osztályokban, a tantestületben, az iskolában, amelyben a pedagógusok és a tanulók is biztonságban, jól érzik magukat, amelyben a tanulók érzelmi karaktere személyisége optimálisan fejlődhet, másrészt a verbális eszközök tárházának fejlesztése annak érdekében, 65

hogy a tanulók képesek legyenek minél eredményesebben érvényesülni a mai bonyolult, nyitott világban. Szociális érdekérvényesítés fejlesztése: Feladat a pedagógusok és a tanulók közötti szociális kölcsönhatások optimalizálása, a tanulók egymás közötti optimális szociális kölcsönhatásainak elvárása és a szociális kölcsönhatások gyakorlatias megismerése, értelmezése. Segítő képesség fejlesztése: Feladat olyan segítő légkört kialakítása és fenntartása, amelyben a segítés elvárt és elismert viselkedés, tevékenység. A pedagógus feladata, hogy az alkalmas mintákat a tananyagból kiemelje, azokat úgy ossza el az évfolyamok között, hogy a segítés mintáival a tanulók rendszeresen szembesülhessenek.

Együttműködési – kooperatív képesség fejlesztése: Feladat, hogy a pedagógus rendszeresen éljen a segítő együttműködés formáival (együtt cselekvés párban, csoportban, öntevékenység fejlesztése, közös feladatmegoldás, közös kirándulás stb.) Az iskola úgy szervezze tevékenységeit, hogy a tanulók vegyenek részt olyan tevékenységben, amely a segítő együttműködés által valósul meg. A korszerű projektoktatás - mint kiemelt pedagógiai módszer - preferálása.A versengés képességének fejlesztése Feladat a segítő versengés képességének fejlesztése a tényleges versengési lehetőségek gyarapításával: sportverseny, kulturális bemutató, verseny, egyéb házi versenyek, stb. Egészséges és kulturált életmódra nevelésben az iskola alapvető feladata a személyes kompetencia fejlődésének segítése. Személyes képességek fejlesztése: Önkiszolgálási képesség Testi képességek területén feladatunk  a sportági tevékenységek elsajátításán túl a testi képességek kifejlesztése és folyamatos karbantartása, a testnevelési órák, a mindennapos testnevelés, a minél gazdagabb diáksportköri élet  az állóképesség, az erőnlét fokozása, a kitartás, az akarat fejlesztése  a kondicionálási és koordinációs képességek fejlesztése, karbantartása a különféle mozgások, mozgássorok, táncok tanulásával

66



a kézügyesség fejlesztése különféle tevékenységek során a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek (agyagozás, korongozás, rajzolás, szövés, stb.) során.  a mozgássérültek különféle terápiás megsegítése: HRG, lovas terápia, stb. Önellátási képesség fejlesztési feladatai az önellátó képesség, viselkedés tevékenységformáinak megismerése, gyakoroltatása, tudatosítása változatos formákban az életkori sajátosságoknak megfelelően (egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, rendszeretet, az osztályterem berendezésinek rendben tartási igénye, az intézmény körüli tevékenységek, a közlekedés a vásárlás szokásai, mintái készsége). Befogadóképességek Feladata a zenei befogadóképesség szándékos fejlesztése a megfontolt válogatott zeneművek rendszeres hallgatásával valósítható meg. Az iskolai élet minden arra alkalmas mozzanata (tanóra, ünnepélyek, versenyek) legyen alkalmas a művészi értékű zene hallgatására. Minden korosztály jusson hozzá az életkorának megfelelő vizuális esztétikai befogadás és megismerés lehetőségéhez. Az iskola legyen minden részletében igényes, esztétikus közeg, amiben a tanulók jól érzik magukat, ami fejleszti ízlésüket, igényességüket. Egészségvédő képességek Feladat az egészséges életmód ismérveinek megismertetése, az alapvető szokások szakadatlan gyakorlása, folyamatosan észlelt pozitív minták. Önreflexív képességek Feladat az énfejlődés, vagyis az önreflexív képességek (önértékelés, önazonosítás) és az éntudat fejlődésének segítése. Önértékelő képesség: Úgy fejleszthető, ha elérjük, hogy a nevelőmunka során a tanulói önértékelés váljon rendszeressé. Önmegismerő képesség: Feladat a tanulók önismeretének folyamatos fejlesztése. Önfejlesztő és önkifejező képesség: Feladat a fejlesztésben olyan szituációk, helyzetek, előadások, beszélgetések szervezése, ami iránt van hajlamuk, rátermettségük. A jól működő képességek fejlesztése, a sérült képességek korrigálása, kompenzálása. Az önmaga és társai másságának elfogadása, felismerése, törekvés a fejlődésre, a kompenzáló, a karbantartó technikák, megoldások, korrigáló gyakorlatok elsajátítása és annak kitartó végzése.

67

A szakmai képzés alapozása és a speciális kompetenciák fejlesztése:                

Személyes kompetenciák fejlesztése. A vizuális kultúra, a manuális készségek fejlesztése. IKT készségfejlesztés. Műszaki- és természettudományos készségek fejlesztése. Épített környezettel kapcsolatos készségek fejlesztése. Számolási és számítási gyakorlatok készségfejlesztése. A szakmacsoportoknak megfelelő manuális készségek fejlesztése. A tapasztalati alkotóképesség fejlesztése (alkotómunkák). Értelmező alkotóképesség. A környezetmegismerő képesség fejlesztése. Ügyintézési képesség fejlesztése. Állampolgári kompetenciák fejlesztése. Vállalkozói kompetenciák fejlesztése A szakmacsoportnak megfelelő komplex gyakorlati megoldó képességek fejlesztése. Áttekintőképesség fejlesztése. Elemző készség fejlesztése.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok megvalósításainak területei a tanórák, tanórán kívüli foglakozások (tanulószoba, napközi, séta, kirándulás, szakkörök terápiás foglalkozások, hittanoktatás diáksportkör), a diákönkormányzati tevékenységek és a szabadidős tevékenységek.

Az egyes területek feladatai, céljai tevékenyen hozzájárulnak:      

Az egyén – tanuló – közösségi magatartásának kialakításához. Véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez. A közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend). A másság elfogadásához. Az együtt érző magatartás kialakulásához. A harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatainkban törekszünk arra, hogy minden tanuló  

Ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek. Megismerje népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit.

68



              

Sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsülje meg ezeket. Váljon érzékennyé környezete állapota iránt. Kapcsolódjon be a közvetlen természeti és társadalmi környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá. Szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Legyen képes az újat megérteni és azt szelektíven használni. Tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is az adott témáról kommunikálni. Az önálló, felnőtt életében képes legyen életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. Kapjon kellő mennyiségű támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez. Tanuljon meg tanulni. Tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet. Legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére. Tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést. Legyen képes kapcsolatteremtésre a munkaerőpiac területén.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat az egyes pedagógusok úgy segíthetik, hogy a tananyag elsajátítása :     

Segítse a tanulók kezdeményezéseit. Járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez. A közvetlen tapasztalatszerzés segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának, fejlesztésének segítésére. Alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet.

69

  





  

    

Ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására, késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. Tegye képessé a tanulót a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére. Alakítsa ki a tanulóban a bátorító, vonzó jövőképet, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitelt, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelemi viszonyulások erősödését. Alakítsa ki a tanulóban, hogy a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. Irányítsa a tanulót arra, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek, kifejtésének, értelmezésének a képességei álljanak a kommunikációs kultúrára középpontjában. Fejlessze ki a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai módon való használatának képességét. Adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére. Személyi, tárgyi környezete segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják. Fejlessze a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást, s fogadja el saját speciális állapotát. Fordítson figyelmet a szexuális kultúra, magatartás kérdéseire, a családi életre a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Nyújtson átfogó képet a munka világáról. Változatos formákkal erősítse az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését. Valós élethelyzetek megismertetésével segítse a jövőre vonatkozó társadalmi elvárásokat.

Beilleszkedési- magatartási rendellenességekkel összefüggő pedagógiai tevékenység fejlesztő munkája kudarcokkal teli hosszú folyamat, de megéri belefogni. Feladataink a folyamatban :    

a tanuló megismerése – anamnézis gyógypedagógiai diagnózis gyógypedagógiai jellemzés elkészítése egyéni fejlesztés megtervezése.

70

Intenzív személyiségfejlesztés- más szakemberek véleményének figyelembe vételével (pl.: gyermekpszichiáter, pszichológus stb.)  El kell érni, hogy rendszeresen járjanak iskolába, sikereket szerezzenek a tanulásban és a munkavégzés során.  A szabadidő kreatív, az életkornak megfelelő dimenzionálása, tartalommal megtöltése. (divatos aktivitások: pl.: fotózás, kerámiázás, futball, karate, filmezés stb.)  A csoport demokratikus légkörét erősíteni kell.  Vonjuk be az érintett tanulókat az értékelésbe – önértékelésbe.  Belső feszültségek levezetésére alkalmas foglalkozások szervezése.  Pl.: sporttevékenységek, önismereti csoport, vitaklub, drámapedagógiai elemek alkalmazása stb.  Elfogadó nevelői attitűd – kölcsönös bizalom, szoros személyes kapcsolat kialakítása.  Személyes szabadság tiszteletben tartása.  Tárgyi feltételek biztosítása. Az alábbi tünetcsoporttal lehet találkozni pedagógiai gyakorlatunkban:   

teljesítménygátlás (tanulási, felelési nehézségek) beilleszkedési zavar (tárgyi és szexuális gátlás) pszichoneurotikus tünetképzés (ideges rosszullétek, fóbiák, kényszerképzetek stb.)  vegetatív neurotikus tünetek (fejfájás, szédülés, verejtékezés, szívdobogás, szívszúrás stb.)  autoritáskrízis, disszocialitás (tekintély elleni lázadás, szabályok nyílt megtagadása)  öngyilkossági kísérlet  depresszió, öngyilkossági kísérlet nélkül  pubertáskrízis szindróma A foglalkozásokat a tünetcsoportok feltérképezése után csoportbontással, egyéni foglakozással, vagy más módon, az adott tanulónál megjelenő egyéni jellemzőkhöz illesztve tervezzük és szervezzük. A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció A gyógypedagógiai nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az enyhén értelmi fogyatékos fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentését segítő programok az iskola sajátos nevelési igényű tanulókra irányuló helyi tantervének részeként működnek. Megjelenhetnek tréning formájában, tantárgyi témaként, egy-egy terület önálló fejlesztési programjaként, beépülhetnek a tanítási órán kívüli (vagy diákotthoni, kollégiumi) programokba. A 71

gyógypedagógus, a terapeuta – esetenként más szakember véleményének figyelembevételével – készíti el a fejlesztő programot, amely a tanuló sajátos nevelési igényeire, és egyedi tulajdonságainak fokozatos kibontakozását szolgálja. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás. Szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, megelőzheti a további – másodlagos – tünetek megjelenését. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység során a fejlesztő programok készítésekor és elemzésekor elsődlegesen azt kell figyelembe venni, hogy a gyógypedagógiai nevelés, a terápiás eljárás és eszközrendszer miként tud vagy tudott hozzájárulni a pszichikai, a fiziológiai funkciók zavarának korrigálásához, kompenzálásához, a funkcionális képességek csökkenéséből, a funkciók fejletlenségéből eredő zavarok kezeléséhez, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentéséhez. A habilitációs, rehabilitációs foglalkozások felölelik a pszichikai, fiziológia, szociális eredetű funkciózavarok javítását, pótlását, fejlesztését. Eredményeként a jellegzetes egyének között mutatkozó különbségeket, az egyén önmagához is mért fejlődősét várjuk. A tanulási képességek fejlesztésének célja és feladata a speciális szakiskola valamennyi évfolyamán a habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozásokon az alábbiak: Gondolkodási képességek fejlesztése Feladat: Az újonnan szervezett és a már meglévő ismeretek közötti kapcsolat kialakítása, a lényeges – megegyező és eltérő – jegyek kiemelés, összehasonlítások, eltérések, különbségek megfogalmazása, differenciálása, a relációkban való gondolkodás. A verbális szint megerősítése, gyakorlása feladatokon, műveleteken, feladat – és műveletrendszerben (az általános, a különös, a fölé – mellérendeltség, egyidejűség a szempontváltás, a megfelelő gyűjtőfogalomba való besorolás stb.) Tanulási képességek fejlesztése Feladat: A szándékos tanulás, az önálló a meghatározott célra irányuló tanulás kialakítása, önálló tanulási módszerek, technikák gyakorlása, az önellenőrzés formái, a koncentráció a tanulás idején – zavaró ingerek kiszűrése, a kudarc a nehézség leküzdése, újrakezdés, próbálgatás, ismétlés. Kommunikációs képességek fejlesztése Feladat: Az összefüggő beszéd megerősítése, javítása – sokféle kommunikációs helyzetben, valóságos nyelvi készségek kialakítása konkrét tanulási folyamatban, a nyelvi megnyilatkozások tartalmi – formai alakítása, gyakorlati információközlések szóban, írásban szövegértelmezés az olvasottak alapján, szövegalkotás szóban, írásban, grammatikai 72

gyakorlatok, a helyesírási hibák elemzése, ok feltárás (hiányos szabályismeret, a gyakorlás, az automatizáltság hiánya, beszédhiba következménye), az okokra irányuló fejlesztő feladatrendszer, stb. Magatartászavarok kezelése Feladat: A korrektív tartalmú fejlesztések a harmonikus személyiség alakítását, az önfegyelmet, a tudatos magatartást, a céltudatos feladat és munkavégzést, a magatartászavarok enyhítését kell szolgálnia. Szociális képességek fejlesztése Feladat: A társadalmi beilleszkedés érdekében elsődleges feladat a társas kapcsolatok fejlesztése, a konfliktuskerülő és feloldó magatartás erősítése, felkészítés a családi szerepekre, az önálló életvezetésre. A szabályok, normák elfogadása is hozzátartozik a korrektív célú fejlesztéshez. A kognitív képességek fejlesztésében a verbális szint megerősítése kerül előtérbe, a műveletek, feladatmegoldások menetének értelmezése, a szabályok alkalmazása analóg feladatokra, ok-okozati összefüggések keresése, a rendszerezési a kommunikációs képesség fejlesztése, a történelmi időben való tájékozódó képesség megerősítése. Törekvés a kulturális, szociális hátrányok felszámolására, a kortárs csoportba történő visszavezetésre, beilleszkedésre. A habilitációs és rehabilitációs foglalkozások mellett a szociális hátrányok enyhítését szolgálják az alábbi tevékenységi formák:  Felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése.  Drog és bűnmegelőzési programok.  Pályaorientációs tevékenység.  Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken.  Motiválás arra, hogy a gyermek diákotthoni ellátásban részesüljön.  Kapcsolatfelvétel gyámmal, szakszolgáltató intézménnyel, szakértői bizottsággal.

I.8. A kollégiumi intézményegység speciális nevelési feladatai 8.1. A kollégiumi nevelés alapelvei, céljai Az intézmény feladat-ellátási helyein a kollégiumokban a mai kornak megfelelő körülmények között élnek diákjaink, nincs zsúfoltság. A tárgyi felszereltségünk megfelelő, a tanulók tanulási, szabadidős tevékenységének széles skáláját képes kollégiumunk biztosítani. Állandósultak a tanulócsoportok, a felvételi követelményeknek megfelelő diákok az iskolai évek teljes időtartamára berendezkedhetnek, és biztonságban érezhetik magukat. Az intézmény szolgáltatásai színvonalasak, vonzóak mind a szülők, mind a diákok számára. A kollégium elismert és jó hírű intézmény, mely sikeres pályázatokkal és forrásbővítéssel növeli anyagi lehetőségeit. 73

Telephelyeink:    

Középiskolai Kollégium, Békés, Petőfi u 7 sz. 148 férőhely, 3 szinten 30 szoba, szobánként fürdőszobával. Középiskolai Kollégium, Dévaványa, Mezőtúri u 2 sz. 25 férőhely, 1 szinten 5 szoba, külön női és férfi fürdőszobával. Középiskolai Kollégium, Orosháza, Kossuth tér 1 sz. 65 férőhely, 2 szinten 13 szoba, szobánként fürdőszobával. Gyógypedagógiai Kollégium, Békés, Szánthó u 8 sz. 100 férőhely, 3 szinten 22 szoba/4 fős, szintenként vizesblokkal, 3 szoba külön speciális fürdőszobákkal.

„A kollégium jelenelvű kollégium.” A jelenelvűség azt a meggyőződésünket fejezi ki, hogy az ember hétköznapjait a rövidebb távú sikerekre törekvés, napi apró örömök, felmerült problémáknak, konfliktusoknak a feloldására irányuló cselekedetek hatják át. A kollégium dolga az, hogy olyan élethelyzeteket teremtsen, ahol a serdülő és fiatalember egyaránt megtalálja a neki megfelelő alternatívákat, ahol a felnőtt szakemberek segítségével a hétköznapok során alakul ki minden gyerek saját sikeres élete.

„A kollégium szabad kollégium.” A szabadság az otthonosságot, a személyességet, a tanár-diák közvetlen mindennapos kapcsolatára épülő együttműködését jelenti. A kollégium a családi viszonyokhoz hasonló módon igyekszik segíteni a diákok mindennapjait. A szabadság a kollégium minden lakója által közösen elfogadott alkotmányos életforma mindennapjait is jelenti. Teljes jogú tagként minden fiatal részt vehet a kollégium belső életének alakításában. A kollégium élettérként, szolgáltató intézményként működik. „A kollégium személyközpontú kollégium.” Egyik legfontosabb alapelvünk, hogy a működés középpontjában az egyes gyerek áll. Ez azt jelenti, hogy a kollégium szocializáló, ismeretközvetítő, képességfejlesztő, érték- és normaközvetítő feladatra egyaránt vállalkozik. Minden egyes gyerek számára igyekszünk teljesíteni a számára fontos és szükséges funkciókat. „A kollégium nyitott kollégium.” A nyitottság egyrészt fogadókészséget is jelent, mivel sok diák számára a kollégium az egyetlen, ami lehetőséget, elérhetőséget biztosít a szervezett oktatásban való részvételre. Másrészt kollégiumunk nyitott a társadalomban újonnan keletkező szakmai értékekre. Fontosnak tartjuk, hogy helyi, regionális és országos szinten is kollégiumunk a kapcsolatait és a képviseletet úgy alakítsa, hogy a szerzett tapasztalatok fejlődésünket szolgálják. Az elmúlt években intézményünkben is elkezdődött a szervezett minőségfejlesztési munka. Ennek kapcsán kérdőíves módszerrel kerestük a véleményt diákoknál, szülőknél, 74

alkalmazottaknál. Az elégedettség mérés eredményeit, a már mért területek számszerű adatait és a küldetésnyilatkozatunkban megfogalmazottak alapján határoztuk meg a kollégium cél- és feladatrendszerét. Célunk, hogy diákjaink eredményesek legyenek iskolájukban, tanulási kudarcok miatt ne legyen lemorzsolódás. Célunk, hogy tanulóink rendelkezzenek az önálló ismeretszerzés igényével és eszközeivel, alakuljon ki vágyuk a magasabb műveltség megszerzésére. Célunk, hogy önfegyelemmel, önismerettel, hasznosítható ismeretekkel rendelkező diákokat bocsássunk ki kollégiumunkból, akik megállják a helyüket felnőtt életükben, rendelkezzenek olyan önfejlesztő aktivitással, amely képessé teszi őket a továbbtanulás, a munka világába való belépésre. Célunk világossá tenni diákjaink számára az egészség jelentőségét. Fő célunk olyan fiatalok nevelése kollégiumunkban, akik tisztában vannak a testi-lelki egészség fontosságával. Célunk, hogy aminél többen találják meg a fizikum, az értelem, érzelem harmóniáját Célunk tudatossá tenni diákjainkban az ember és környezete, az ember és természet szoros összefüggésrendszerét, az egymástól való függés és a beavatkozás következményeit, felhívni figyelmüket a környezetminőség jelentőségére. Célunk a hagyományok ápolása. A céljaink megvalósítása érdekében feladataink:                  

tanulástechnikák fejlesztése, önismeret fejlesztése, személyre szabott tanulási stratégiák kidolgozása, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, megfelelő tanulási környezet biztosítása, megfelelő humán erőforrás biztosítása, a szociális hátrányok enyhítése, beilleszkedési, magatartási nehézségek megoldása, önálló ismeretszerzés fejlesztése, könyvtárhasználat fejlesztése, az információkhoz való hozzájutás módszereinek megismertetése, folyamatos értékelés, visszajelzés, megerősítés, szokásformálás, tanulói önértékelés, közösségi értékelés. csoportfoglalkozások, előadások szervezése a testi-lelki egészség fontosságával kapcsolatosan tudatosítani a különböző egészségkárosító szerekkel történő élés egészségi és jogi kockázatát, személyes higiéné elsajátíttatása, sporttevékenység megszervezése, sportversenyek, sporttalálkozók szervezése.

75

8.2. A tanulók életrendje A kollégium külső és belső környezetét úgy alakítjuk ki, hogy családias, otthonos és esztétikus legyen. Minden berendezési tárgy, eszköz, díszítő elem azt szolgálja, hogy a fiatalok otthon érezzék magukat, és a kollégiumot sajátjuknak tekintsék. A különböző szabályozók létrehozásánál figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat. A kollégiumi tevékenységrendszer kialakításánál figyelembe vesszük az iskolai munkarendet. Az egyéni és közösségi érdekek összehangolásával a munka, az aktív pihenés és a pihenés egyensúlyát biztosítjuk, szem előtt tartva az egészséges életmód és életritmus követelményeit. A tanulók tanulása szervezésének pedagógiai elvei 

Minden diákunk számára megfelelő környezetet, a különböző tanulási szokások figyelembe vételével megfelelő, nyugodt tanulási körülményeket biztosítsunk.  Egyéni képességekhez, eredményekhez igazodva biztosítjuk az önálló időbeosztás lehetőségét.  Folyamatos ellenőrzést végzünk a hatékony tanulás érdekében.  Az iskolai munkára, továbbtanulásra való felkészüléshez mindenki számára megfelelő személyi, tárgyi feltételek állnak rendelkezésre.  Minden gyerek számára elérhető legyen a tanári segítség. A humán erőforrás fejlesztésénél fontosnak tartjuk az igényeknek leginkább megfelelő végzettségű pedagógusok alkalmazását, hogy a különböző előképzettségű és képességű diákjaink hátrányaik leküzdéséhez a számukra megfelelő segítséget megkapja. A nevelőtestület elkötelezett, módszereiben, eszközeiben felkészült az egész életen át tartó tanulás igényének kialakítására. A tanulók szabadideje szervezésének pedagógiai elvei

   

 

A szabadidejével a jogi normák betartása mellett minden tanuló maga rendelkezik. Kollégiumunk biztosítja a tárgyi és személyi feltételeket a szabadidő kulturált eltöltéséhez. A szabadidős programokat a tanulók igényei szerint szervezzük. A szabadidős foglalkozások szervezésében meghatározó szerepet kap az egészséges és kulturált életmódra nevelés, az önkiszolgáló képességek fejlesztése, a sport, a környezet megóvása, ápolása. Hangsúlyt fektetünk a fiatalok irodalmi és kulturális képességeinek fejlesztésére. A diákkörök továbbfejlődését személyi és tárgyi feltételek biztosításával támogatjuk. Megkeressük a lehetőségeket kirándulások szervezésére.

8.3. Az egészséges életmód és a környezettudatos magatartás A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer 76

megalapozása. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium a diákok számára otthonos, kulturált, esztétikus közeget biztosít, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti is ízlésüket, igényességüket. Környezeti adottságai révén hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmód iránti igény kialakulásához. A kollégiumban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése során kiemelt figyelmet kap a saját állapot pontos megértése, szükség esetén a gyógyászati, illetve az egyéb speciális eszközök használata. A kollégium környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, és hogy értsék a fenntartható fejlődés fogalmát, továbbá hogy életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt. A kollégiumnak feladata a családi életre, a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra és az öngondoskodásra nevelés. A szeretetteljes, bizalmi viszonyra alapozva segít a harmonikus nemi szerep kialakulásában, támaszt nyújt a szexuális életben való tájékozódáshoz. A feladathoz kapcsolódóan fejlesztésre kerülnek a diákjaink természettudományos, szociális és állampolgári kompetenciái. 8.4. A tanulók fejlődésének elősegítése A tanulók tehetséggondozását segítő tevékenység elvei   

 

Minden fiatal tehetséges valamiben. Ennek felszínre hozása érdekében vállaljuk a segítő pedagógus szerepet. Már az új kollégisták nyári táborában ismerkedünk a leendő kollégistáink érdeklődésével, tehetségével. A kollégium tevékenységrendszerét úgy alakítjuk, hogy ingergazdag környezetben, különböző területeken minden diákunknak lehetősége legyen tehetsége kibontakoztatására, a megmutatkozásra. Lehetőséget és segítséget nyújtunk ahhoz, hogy a tudatos önfejlesztés igénye minden fiatalban kialakuljon. A tehetséggondozásban az iskolával, családdal együttműködve az egész személyiség fejlesztésére figyelünk.

A tanulók felzárkóztatását elősegítő tevékenység elvei  

A felzárkóztatást segítő tevékenységek valós igényekhez igazodnak. A lemaradás mértékének megállapításául az egyén képességei adnak alapot. A kollégium olyan támogató környezetet hoz létre, olyan módszerbeli megoldásokat alkalmaz, hogy a tanulók motiváltakká váljanak, a felzárkózás belső igényből fakadjon. Így biztosítjuk annak esélyét, hogy diákjaink választott iskolájukban eredményesen végezzék tanulmányaikat. 77

 

A felzárkóztatás egyénileg, illetve kiscsoportokban történik a hatékonyság érdekében. A pedagógusok az - igényeknek megfelelően - mindig a diákok rendelkezésére állnak.

A tanulók önálló életkezdését, pályaválasztását elősegítő tevékenység elvei  

 

A fiatalokban tudatosítjuk, hogy a társadalmi pozíciók mindenki számára nyitottak, és saját szerepében minden egyes ember hasznos lehet. Az intézményen belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével a kollégium elősegíti, hogy kialakuljon a reális önismeret, énkép, ezáltal a belső motiváltság. Személyiségfejlesztés során hangsúlyt kap a sikerorientáltságra, önmenedzselésre nevelés. Olyan hiteles információkat nyújt a kollégium, amely segíti a fiatalokat egy ilyen fontos stratégiai döntés meghozatalában.

8.5. A hátrányos helyzetű tanulók segítése A kollégiumi nevelőtanárnak fel kell ismernie a hátrányos helyzetű, jó intellektuális képességekkel rendelkező, az átlagosnál tehetségesebb tanulókat. Olyan feltételeket kell teremteni, amelyek lehetővé teszik minél több képesség megmutatkozását, fejlesztését. Hatékony módszerekkel biztosítani szükséges a speciális képességek fejlődését, akár kollégiumon kívüli lehetőségek keresésével is. Lehetőséget kell adni a kollégiumi közélet adta szociális képességek megmutatkozására, ill. fejlesztésére (pl. különböző rendezvényeken történő szerepléssel). Tehetséggondozás során az egész egyéniséget fejlesztjük intellektuálisan, érzelmileg és szociálisan. Megismerjük a tanuló szükségleteit és teret adunk kreativitásának.  Segítséget nyújtunk a reális énképének kialakításában. Módszerek:         

a gyermekhez való állandó odafordulás (érdeklődés, partnerként való kezelése), cselekvésre, munkára, játékra bátorítás, kérdezésre való bátorítás, önálló ismeretszerzésre való ösztönzés, önálló problémamegoldásra való ösztönzés, beszélgetésekbe, vitákba való bevonás, szabadidő biztosítása az elmélkedésre, játékra, konstruktív kritika, önkritika gyakorlásának elsajátítása, képzeletfejlesztő, alkotásra serkentő feladatok adása.

78

A hátrányos helyzetű tanulóknál érvényesített nevelési elvek      

általános intelligencia, intellektuális képességek, műveltség fokozott fejlesztése, a felismert speciális képességek fokozott fejlesztése, (egyéni ill. differenciált foglalkozások megszervezésével) tehetséges kollégisták kreativitásának fejlesztése, folyamatos motiváció: elkötelezettség a feladataik, munkájuk, tanulásuk, kiválasztott pályájuk szerepeinek, feladatainak megoldása iránt, érdeklődés, ambíció, kíváncsiság, tettrekészség, kitartás állandóan működő szinten tartása.

8.6. A közösségi élet fejlesztése A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata. A kollégiumnak biztosítja, hogy a diákok választott tisztségviselőik révén részt vehessenek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. A kollégiumi diákönkormányzat és a nevelőtestület közötti kapcsolatot egy fő nevelőtanár közvetlenül is segíti. A diákönkormányzat vezetői kéthetente terv szerint, ill. szükség esetén akár naponta is összeül. Kollégiumi közgyűlést tanulmányi félévenként minimum egyet tartunk. Lehetővé kell tenni, hogy a diákönkormányzat tagjai és vezetői megismerjék és a mindennapi gyakorlatban felelősen alkalmazzák a demokratikus érdekérvényesítés, a problémamegoldás és a konfliktuskezelés technikáit, módszereit. A kollégium a maga sajátos eszközeivel kiépíti, folyamatosan ápolja és megújítja az önálló arculatához kapcsolódó hagyományait, erősíti a kollégiumi közösség együvé tartozását. A tanulók sportolási tevékenysége Minden kollégista számára biztosítjuk a szabadidősport feltételrendszerét, pedagógus nyújtotta segítséget, felügyeletet. Figyelembe vesszük a diákok érdeklődését, igényeit, életkori sajátosságaikat.Változatos sportolási lehetőségekkel esélyegyenlőséget biztosítunk diákjaink számára. A napi rendszerességű foglalkozásokkal biztosítjuk, hogy a sportolás állandó elemmé váljon a tanulók egészséges életmódjának kialakulásában. A tehetséges diákok versenyeken való részvételét szervezzük, támogatjuk. Külön kiemelendőnek tartjuk, hogy diákjaink sporttevékenységének megszervezésével szaktanár foglalkozik intézményegységünkben. A tanulók művelődési tevékenysége Minden kollégistánk számára megfelelő információkat nyújtunk az őket körülvevő lehetőségekről. A kollégium olyan támogató környezetet hoz létre, olyan módszerbeli 79

megoldásokat alkalmaz, hogy a tanulók motiváltakká váljanak, a művelődés iránti igény belső indíttatásból fakadjon. Csoportalakításnál figyelembe vesszük az érdeklődési köröket. A tehetséges diákok pályázatokon való részvételét támogatjuk, segítjük. Az éves munkaterv készítésénél a diákok igényeihez igazítjuk programjainkat. Pl.: 3D-s filmek vetítése.Foglalkozásainkon, rendezvényeinken az aktuális helyi és más kulturális események, fesztiválok is beépítésre, ismertetésre kerülnek.Teret adunk diákjaink között megismert tehetségek bemutatására, bemutatkozására. 8.7. Gyermek- és ifjúságvédelem a kollégiumban Kollégistáink között egyre több hátrányos helyzetű tanuló található. A hátrányos helyzet a gyermek vagy tanuló szociális, anyagi, kulturális, műveltségi, földrajzi, lakókörnyezeti, vagy ezek együttes megjelenési formájú hátrányait jelenti. Célunk, hogy lélekben is egészséges új generációt neveljünk, ne kallódjon el tanulónk a gondoskodás hiánya, illetve szociális hátrányok miatt. Segítjük a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókat abban, hogy megtalálják helyüket a társaik közt, a kollégiumban, iskolában, családban. Feladataink e területen:     

 

 

A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók felismerése, hátrányaik csökkentése, helyzetük javítása, segítése (anyagi, erkölcsi, orvosi). Minden kollégistát előítéletek nélkül segítünk, védünk, meghallgatunk, kérdezünk. Tiszteletben tartjuk a fiatalok egyéniségét, emberi, gyermeki, személyiségi jogait, emberi méltóságát. Minden kollégistához szeretettel és tapintattal közelítünk. Az adott helyzet feltárásához szükséges információkat megszerezzük. Ezeket az információkat csak a kollégista helyzetének, problémáinak megoldására használjuk. Védjük kollégistáinkat a káros szenvedélyektől, sorozatos kudarcoktól. Szükség esetén szakemberhez irányítjuk (orvos, pszichológus, nevelési tanácsadó.) Prevenciós céllal megismertetjük a káros szenvedélyek hatásaival, egészséges életmód kialakításával, a másság elfogadásával és az egymás iránti toleranciával. Mindig a tanulók érdekeit tartjuk szem előtt. Megfelelő tájékoztatást nyújtunk diákjainknak a létező segélyformákról, azok elérési módjáról. Szükség esetén a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőshöz vagy, és a területileg illetékes Családsegítő Szolgálathoz, Nevelési Tanácsadóhoz fordulunk.

Az intézmény Farkas Gyula Oktatási Alapítványa és kollégium Hiátus Alapítványa szociális rászorultság alapján étkezési, vagy más jellegű támogatást nyújt diákjainknak. 80

8.8. Hagyományápolás és fejlesztés Kollégiumunkban szinte a kollégium történetével egyidős a diákönkormányzati tevékenység. A diákokat felnőtt segíti. A kollégium a szülői házzal a kapcsolatot elsősorban a csoportvezető nevelőtanárokon keresztül tartja. Megszűnt a kötelező családlátogatás hagyománya, de a nevelőtanár szükséges esetekben meglátogatja a családokat. A kollégiumba történő felvételi jelentkezések után júniusban tájékoztató értekezletet szervezünk az érdeklődő szülőknek, diákoknak, de lehetőség nyílik a tájékozódásra a nyílt napjainkon is. Leendő új kollégistáink számára a tanév vége utáni héten megszervezzük az új kollégisták táborát, ahol megismerkedhetnek a várossal, a kollégium egészével és kölcsönösen megismerkedhetnek a nevelőtanárokkal, diák vezetőkkel is. A diákok érdeklődési körének, tehetségének megfelelően diákköröket, házi versenyeket szervezünk:           

Szavalóverseny, prózamondó verseny Kézműves kör Filmklub Aerobik Legnagyobb érdeklődés mellett működő sportköreink: Kosárlabda Labdarúgás Teremlabdarúgás Asztalitenisz Sakk Kondicionáló, erőemelő edzés és versenyek.

Diákjaink hagyományosan jól szerepelnek a megyei kollégiumi sporttalálkozókon és egyéb szintű szervezett sportversenyeken. Évenként – külső kapcsolatainkat erősítve - nemzetközi sporttalálkozót szervezünk. Kollégistáink részt vesznek a Legügyesebb Kollégista versenyen is. Hagyományos rendezvényeink, ünnepeink 

  

Nemzeti ünnepeinket, október 23-át, március 15-ét, a holokausztról, a kommunista diktatúrák áldozatairól való emlékezést kollégiumi szinten tartjuk meg. Az aradi vértanukra emlékező ünnepségen – Aradon - kollégiumunk delegációja rendszeresen részt vesz. Kollégiumi szinten szervezünk Mikulás estet, amelyre minden csoport saját előadással készül A karácsonyt meglepetés műsorral ünnepeljük. Végzősök búcsúját az iskolai ballagást megelőző héten tartjuk. 81

 

A diákönkormányzat által szervezett tanár-diák sportmérkőzéseken mérkőzünk meg egymással.. Vezetőképző tábort szervezünk a nyári szünetben.

A tanulókra vonatkozó jutalmazási és fegyelmezési rendelkezések (szervezeti és működési szabályzat, házirend, Diákönkormányzat szabályzata) valamennyi érintett számára hozzáférhető. A szabályrendszer pontosan rögzíti az egyes esetekben a feltételeket. Félévenként megszerezhető elismerések:  Kiváló kollégista  Jó kollégista  Érdemes kollégista  Kiváló tanuló  Jó tanuló A tanulói csoportokban folyamatos, az eseményekre reagáló értékelés folyik. Az értékelés szempontjai a tanulmányi eredményesség, a házirend és a napirend betartása, az önkiszolgálás minősége és egyéb aktualitások. Lakószintenként az egységes szokásrendszer működésének értékelése havonta, illetve szükség szerinti gyakorisággal történik. Kollégiumi közgyűlést legalább félévente, illetve a Diákönkormányzat szabályzatában meghatározottak szerint tartunk, amelyben az adott ciklusidőszak értékelése történik. 8.9. Az iskolával és a szülővel történő együttműködés „Az iskolát és a családot együttműködésre utalja minden. Azonos a nevelés tárgya: ugyanazt a gyereket nevelik, csak mások a körülmények a család és iskola számára, mindenki más-más oldalról látja a gyereket és nem azonos mértékkel méri.” (Imre Sándor) Célunk, hogy - együttműködve a szülői házzal és az iskolával - segítsük elő a pedagógiai programunkban megfogalmazottak sikeres megvalósítását. A kollégium nevelőtestülete egyet ért abban, hogy  a nevelés-oktatás folyamatában egyenrangú kapcsolatra törekszünk a szülőkkel, az iskolákkal.  az egyenrangú kapcsolatban vezető szerep a pedagógusé, a szakmaiságot ő képviseli.  egyetértés szükséges a legfontosabb alapértékekben.  a kölcsönös információcserére, az együttműködésre törekszünk.  a nevelés nem a kollégium kizárólagos feladata, szülői közreműködés nélkül nem lehet eredményesen nevelni, oktatni.  a gyermekek érdeke az együttműködés.  az együttműködés nemcsak pedagógiai belátás és mérlegelés kérdése, hanem az oktatási törvény által előirt jogi kötelezettsége szülőknek és pedagógusoknak egyaránt, a jogszabályok, lehetőségek megismerésére kölcsönösen törekedni kell. 82



a jól működő kollégium közös érdekünk, amely a tanár- diák- szülő- iskola együttműködésén alapul.

Az együttműködés tartalmi elemei           

együttműködés alapvető nevelési-oktatási kérdésekben, egymás nevelési elveinek megismerése a közös álláspont kialakítása érdekében tanulásirányítás a szabadidő irányítása, szervezése egészséges életre nevelés a családi életre nevelés, felkészítés hátrányos helyzetű tanulók segítése tehetséggondozás továbbtanulás, pályairányítás diák-önkormányzati munka segítése gyermek-és ifjúságvédelem viselkedés és a magatartás formálása

Az együttműködés formái      

tájékoztató szülői értekezlet az új kollégisták nyári tábora előtt szülői értekezlet félévente egyszer megbeszélés telefonon vagy levélben, amikor szükséges szülők, osztályfőnökök, szaktanárok fogadása előzetes egyeztetés alapján, vagy szükség szerint indokolt esetben családlátogatás folyamatos iskolai tájékozódás, személyes kapcsolattartás osztályfőnökkel, szaktanárokkal

8.10. A kötelező foglalkozások rendje A tanulószobai foglalkozás a napi felkészülést szolgáló tevékenység, közvetlen tanári irányítással, mely meghatározott időkeretben nyugodt felkészülést biztosít megfelelő környezetben. Csoportos illetve egyéni foglalkozás keretében zajlik. A tanulószobai foglalkozáson való részvétel minden kollégista diák számára kötelező. A kollégiumba bekerült diákok különböző alapismeretekkel rendelkeznek, hiszen az iskolák változó színvonalon oktatnak. A beérkező diákok tudásszintjét felmérve differenciáltan kell a szilenciumokat megszervezni. Úgy az egyéni tanulás, mint a közös szervezésű szilenciumok során biztosítani kell a megfelelően nyugodt körülményeket. A szilenciumra a nevelőnek és a diákoknak is rá kell hangolódnia, oly módon, hogy egyéni problémáikat és iskolai élményeiket még szilencium előtt meg tudják beszélni. Segíteni kell a diákokat a helyes időbeosztás kialakításában a hatékony tanulás érdekében. A tanulószobai munka során fokozottan kell figyelni a gyengén teljesítő diákokra. A 83

valamilyen okból lemaradt tanulók fejlesztése, felzárkóztatása, szervezett keretben, tanári tervezéssel folyik. Érdemes kihasználni a közösségben rejlő segítési módokat is, esetenként például tanulópárok kialakításával. A szilenciumi munka segítése és ellenőrzése kiscsoportos formában, valamint egyénileg történhet. Időpontja: hétfőtől csütörtökig 1600 – 1830-ig. A szilencium hatékonyságát biztosítjuk a foglalkozások pontos és következetes kezdésével, szilenciumi fegyelem biztosításával, a tanulmányi eredmények nyilvántartásával, a képességekhez viszonyított tanulmányi munka és fegyelem rendszeres értékelésével, ismétlődő kikérdezéssel és gyakoroltatással, szükség esetén pótszilenciumok elrendelésével. A kiemelkedő képességű tanulók tehetséggondozása a speciális szakképesítéssel rendelkező pedagógus vezetésével, egyéni foglalkozás formájában történik. Az iskolában szerzett ismeretek bővítése, a pályaválasztás segítése érdekében a kollégium egyéni fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozásokat szervez a felmerülő tanulói igényeknek megfelelően. Kollégiumunkban matematikai illetve egyéb szaktárgyi foglalkozásokat tartunk, melyek tematikáját a foglalkozást tartó pedagógus az adott tanévre vonatkozóan készíti el. A csoportfoglalkozások heti rendszerességgel zajlanak hétfőtől csütörtökig a csoportvezető választása szerinti napon 1900 – 2000-ig. Ilyenkor kerül sor a kollégium és a csoport életével kapcsolatos dolgok megbeszélésére, a végzett munka értékelésére, valamint a Kollégiumi Nevelés Alapprogramjában szereplő témák feldolgozására. Ezek a foglalkozások alkalmat kínálnak tanulóink beszédkultúrájának fejlesztésére, viselkedéskultúrájának az alakítására, az együttélés szabályainak a megvitatására és a tanulóink erkölcsi magatartásának formálására. Az alapprogram által előírt témakörök:  Tanulás  Énkép, önismeret, pályaorientáció  Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra  Környezettudatosság  Testi és lelki egészség  Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra nevelés.  Gazdasági nevelés  Hon- és népismeret Az adott témakörökből évenként 22 órás tematikát állítanak össze a nevelő tanárok csoportösszetételüknek megfelelően, melynek elvégzését a csoportnaplóban rögzítenek. 8.11. A kollégium ellenőrzési és értékelési rendszere

A vizsgált terület

Az ellenőrzés, értékelés felelőse

Időpont, gyakoriság

84

Módszer

Az információ forrása (pl. az ellenőrzés, értékelés dokumentuma)

tanulmányi munka

kollégiumvezető csoportvezetők

versenyeredmé csoportvezetők nyek

kollégiumvezető elismerések, nevelőtanárok elmarasztalások DÖK

statisztikai efélévente, lemzés, beszáfélévkor és tanév moló az végén értekezleten, iskolában havonta személyesen, telefonon tantestületi értekezleten, amikor aktuális tanév végi tanév végén beszámolóban félévkor DÖK parlamenten amikor aktuális

kollégiumvezető min. f. cs. nevelőtanárok

évente folyamatos

kollégiumvezető min. f. cs. nevelőtanárok

évente folyamatos

kiszolgáló helyiségek

kollégiumvezető nevelőtanárok naposok

minden nap az igénybevétel során, után

önkiszolgáló rendszer

nevelőtanárok DÖK

a mindennapi élet kultúrája

környezet

egységes szokásrendszer működése A Diákok Önálló Köztársasága munkája kötelező foglakozások

folyamatos

szintfelelős tanár, havonta, vagy diák amikor aktuális diákvezetők kollégiumvezető

félévente tantestületi értekezlet

kollégiumvezető

szaktanári, illetve diák beszámoló oklevél

megfigyelés

diákok, pedagógusok

megfigyelés

diákok, a kollégium dolgozói napló, feljegyzés

szóban

pedagógusok, diákok

szóban

diákok beszámolói pedagógusok

megfigyelés megbeszélés

85

iskolai naplók of., ellenőrző, szaktanárok

Napló szóban és írásban Független Bíróság jegyzőkönyvei kérdőíves felmérés, diákok, a kollégium megfigyelés, dolgozói, szülők csoportfoglalkoz ás kérdőíves felmérés, szaktanárok, nem megfigyelés, pedagógus dolgozók csoportfoglalkoz ás

megfigyelés megbeszélés

tehetséggondoz ó, felzárkóztató kollégiumvezető foglalkozások

félévi, tanév végi beszámoló

Diákköri füzetek

kollégiumvezető

Ügyeleti napló kollégiumvezető házirend, napirend,

kollégiumvezető nevelőtanárok DÖK

megfigyelés, megbeszélés

bejegyzés

naponta, minden hónap első megfigyelés hetében

bejegyzés

félévente

dokumentumele pedagógusok, mzés diákok, feljegyzés

évente

8.12. A gyógypedagógiai kollégium speciális szabályai A kollégiumi nevelés célja a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása. Mindezt fogyatékos tanulóknál a fogyatékosság okozta egyéni szükségletek figyelembe vételével egészítjük ki. Kollégiumunk célja, hogy biztosítsa tanulóink számára a személyes gondoskodást, a gyermekek egyéni szükségleteinek megfelelő testi-lelki- szellemi-erkölcsi fejlesztését, az életkorukhoz, egészségi és mentális állapotukhoz mért speciális ellátást, segítségnyújtást. Ezen kívül elvégezzük a kikerülő fiatalok habilitációját, rehabilitációját, a szülőkkel, nevelőszülőkkel folytatott intenzív munka révén, az eredményes szocializáció érdekében. A kollégium az iskolával szorosan együttműködve segíti a családból érkező gyermekek és fiatalok helyes irányú testi, érzelmi, erkölcsi, szellemi fejlődését. Az utóbbi évben a kollégiumi elhelyezés körülményei valamelyest javultak. Feladataink során elvégezzük az értelmileg akadályozott gyermekek és fiatalok nevelését és oktatását, valamint a tanulásban akadályozott gyermekek és fiatalok nevelését és oktatását, képességfejlesztését. A kollégiumi hálóban többnyire a hasonló életkorú, azonos nemű, hasonló mentális korú gyermekek, diákok kerülnek elhelyezésre, ahol a testvéri és baráti kapcsolatokat figyelembe vesszük. A kollégiumban a tanulás segítésén túl biztosítjuk a sportolási, művelődési lehetőségeket is. A szülői háttérrel rendelkező diákjaink Békés megye több mint 30 településéről érkeznek hozzánk. A tanulók családi körülményei igen eltérőek. Gyakori a csonka, szétesett, egzisztenciájában elsüllyedt, munkanélküliséggel küzdő család. Mindezek a körülmények a kollégiumi nevelés, ellátás fontosságát még hangsúlyozottabbá teszik. A gyermek- és ifjúkor egészét átfogó gondoskodást, speciális megsegítést, fejlesztést kívánunk megvalósítani, hogy gyermekeink, tanulóink, fiataljaink számára minél nagyobb esélyegyenlőséget tudjunk biztosítani. Ellátandó feladataink: 

Személyes gondoskodás, a család hiányának pótlása a kollégiumban töltött idő alatt. 86



A család részleges pótlása a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett környezetből bekerültek számára.  Fontos feladat a felnőttekkel szembeni bizalom, tartós kötődések kialakítása, a pozitív életszemlélet elsajátíttatása.  A közösségért végzett tevékenység fontosságának felismerése. A közösség összefogásának ereje, eredményeinek érzékeltetése. Az egyén és a közösség viszonyának helyes értelmezése. A magántulajdon és a közösségi tulajdon szétválasztásának és tiszteletben tartásának jelentősége az egyén életében.  Az alapvető emberi-erkölcsi értékek felismertetése, elfogadtatása, betarttatása és ezek belsővé tétele.  Optimális higiéniai környezet kialakítása és fenntartása. A testi-lelki egészség megvalósítása a nevelési folyamat egészébe ágyazva.  Egészséges életmód, testi nevelés, a testi higiénia módszeres kialakítása, gyakorlása, mely a nevelők, segítők összehangolt tevékenysége útján, és az optimális higiénés környezet kialakítása és fenntartása által valósul meg. Kiemelt feladatunk a gyermekek, fiatalok figyelmét felhívni az egészséget károsító szerektől való tartózkodásra, annak veszélyeire. Mindezek érdekében felvilágosító előadásokat szervezünk, ahol tanulóinkat, fiataljainkat kellő ismeretekkel igyekszünk ellátni. 







  

Gyermekeink minden évben rendszeres szűrővizsgálatokon vesznek részt, ahol az esetleges problémákat felderítik, a rászorulókat szakorvosi vizsgálatra utalják. Szabadidős-, és kulturális tevékenységüket adottságainak, igényeiknek, érdeklődésüknek figyelembe vételével szervezzük. A szabadidő felhasználása a megsegítés, a korrigáló nevelés egyik formája, ahol igyekszünk sikerélményhez juttatni a tanulókat. A különböző korosztályú és értelmi képességű gyermekek és ifjúkorúak eltérő igényeit kielégítő tanítási órákon kívüli foglalkoztatási formák tervezése lehetőségek biztosítása. A szabadidő változatos, hasznos, az egyéni szükségleteket kielégítő eltöltésére irányuló kulturális nevelés a változatos alkalmak, lehetőségek és tapasztalatok biztosítása során. Megismertetni és kialakíttatni a saját környezettel szembeni igényességet, a szép észrevevésének és létrehozásának gyakorlását. A tanulók tevékenységrendszerének célirányos megszervezése az önkiszolgálásra, hasznos munkavégzésre, öntevékenységre nevelés érdekében. Kiemelt feladat a saját környezetben végzendő tennivalók megismertetése, a munka szeretetének, értelmének elsajátíttatása. Az alkotó munka haszna, az önálló életvitelben. A munka által teremtett értékek megbecsülése.

87



  

 

Feltételek megteremtése az óvodai neveléshez, az iskolai tanulmányokhoz, szakképzéshez azoknak, akiknek a lakóhelyükön nincs megfelelő lehetőségük speciális nevelési-oktatási intézményben tanulni, vagy ha az óvodai neveléshez, tanuláshoz, szakképzéshez, munkavégzéshez szükséges speciális feltételeket nem tudja biztosítani a szülő, nevelőszülő. A pályaválasztás, pályairányítás előkészítése, támogatása az iskolák tevékenységéhez kapcsolódva és azzal összhangban. A későbbi életút előkészítése, megtervezése, támogatása. Az intézmény elhagyását követően is nyomon követés, a sikeres társadalmi beilleszkedés segítése. Az eltérő értelmi adottságoknak megfelelően jussanak el az életben való tájékozódás alapvető szintjére. Minél reálisabb pályakép és jövőkép kialakítása.

A fentieken túl speciális feladatokat is el kell végeznünk: 



    

  

Szükség szerint átmenetileg gondoskodnunk kell azokról a gyermekekről, fiatalokról, akiknek lakóhelyén nincs olyan intézmény, ahol az állapotuknak megfelelő speciális ellátásban részesülhetnének. A kollégiumba történő beilleszkedés elősegítése olyan közösségek létrehozásával, akik stabil értékrendjüknél fogva könnyen befogadóvá válnak, ezáltal biztosítjuk az állandóság, védettség, biztonság érzetét. Olyan légkör megteremtése, amelyben pozitív emberi kapcsolatokat, érzelmi védettséget, tartalmas távlatokat megélhet a tanuló. A kollégium életmódjának, munkarendjének elfogadtatása. A rendszeres életforma, bizonyos kötöttség, viselkedési szabályok betartása. Az otthonosság, az anyagi és érzelmi védettség biztosítása a testi, egészségi, neveltségi, értelmi állapotnak megfelelően. A személyiség sérülést mérséklő, korrigáló pozitív érzelmi légkör kialakítása, személyes kapcsolatok elmélyítése. A családi funkciók átmeneti átvállalása. Ez szellemi, anyagi feltételek biztosítását, ezen túl családias légkört, pozitív társas kapcsolatokat, érzelmi – fizikai – szellemi - szociális védettséget jelent, amelyek a sérült ember személyiségfejlődéséhez szükségesek. A családtól való elválás megkönnyítése, mely kisebb tanulókat általában mélyebben érint. Családi életre nevelésnél meg kell erősíteni az egészséges családmodell képét, a családalapítás felelősségének pozitív mintáit. A saját családi életre felkészítés (gazdálkodás, önkiszolgálás, gondozás, gyermeknevelés, művelődés, szabadidő eltöltése).

88



Az iskolai tanulmányokat megelőző óvodai és iskola-előkészítő tevékenység segítése. Az iskolai tanulmányokat, szakképzést segítő felkészítő, felzárkóztató, kiegyenlítő munka.  Korrigáló, pótló nevelés.  A gyermekek felkészítése az állapotuknak, fejlettségüknek megfelelő önálló vagy irányított, támogatott életútra, a társadalomba való beilleszkedésre.  Az önálló életvitelre való nevelés feladata, a pénz kezelésének elsajátíttatása.  Az önkiszolgálási szint növelése a kereteken belül. A fő cél az, hogy önellátóvá váljon a kikerülő fiatal.  A felnőttek iránti bizalom kialakítása, fenntartása.  A családdal való kapcsolat felvétele, fenntartása, a szülőkkel folytatott intenzív munka révén.  A család mellett a társadalmi környezettel való kapcsolat kialakítása. Nélkülözhetetlen az együttműködési lehetőségek kialakítása (családsegítő központok, gyermekjóléti szolgálatok, humán fejlesztési központ, stb.). Az eddig kialakult hagyományoknak megfelelően a délutáni tanulmányi munka az iskolában zajlik, a megfogalmazott oktatási-nevelési elvek szem előtt tartásával. A délutáni tanulmányi munka csoportjai a délelőtt működő osztályokból szerveződnek. A csoportvezetők személyét nem változtatjuk indokolatlanul, törekszünk a folytonosság fenntartására, mely nevelési szempontból mindenképpen előnyös. A délutáni tanulmányi munkát az értelmileg akadályozottak általános iskolájában és a készségfejlesztő speciális szakiskolában gyermekfelügyelők, a tanulásban akadályozottak általános iskolájában és a speciális szakiskolában nevelőtanárok vezetik. A délután folyamán diákköröket, szakköröket tartunk, melyeket tanár, nevelőtanár kollégák, illetve külső személyek vezetnek. Ezen tevékenységek kínálata az utóbbi években erősen leszűkült, pedig nagy szükség lenne ezekre a szabadidő hasznos eltöltéséhez. Mindenképpen szeretnénk bővíteni kínálatunkat a következő tanévek során. Hosszú évek hagyományaiból kialakult rendben kerülnek megrendezésre a különböző rendezvények, ünnepek. Részt veszünk sportversenyeken, bérletes színházlátogatásokon, az ÉFOÉSZ és egyéb szervezetek által megrendezett eseményeken, kulturális fesztiválokon, kirakodóvásárokon. A kollégium szervezi évről évre a farsangot és a gyermeknapot, természetesen az iskola közreműködésével. A régebbi hagyományokból az elkövetkező tanévben a gólyabál megrendezését kellene feleleveníteni, ezzel is elősegítve az újonnan bekerülő tanulók beilleszkedését, egymás megismerését. Bevezetésre került a havonkénti tisztasági verseny a kollégium hálóiban. A verseny értékelésével egybekötve a kiemelkedő események értékelésére is sor kerül, melynek a magatartás javításában, sikerélmény szerzésében, példaállításban mindenképpen nagy nevelő hatása van. Még kiemeltebb szerepet kívánunk adni a környezet tisztántartásának, rendezésének a kollégium környezetében. Az idén tavasszal felújított virágos kertek, virágágyások gondozásával, tereprendezéssel, szemétszedéssel járulunk hozzá az iskola és a kollégium környezetének szépítéséhez.. 89

Nagy hagyománya van intézményünkben a különböző hasznosanyag-gyűjtéseknek, melyek gondos szervezés mellett, a szabályok tisztázásával igen előnyös tevékenységek.

A tanórán kívüli foglalkozások témakörei Tanulásmódszertan A tanulás legtöbb összetevője tanítható. A kollégiumi foglalkozásokon alapfeladat figyelemmel kísérni, hogyan tanulnak a diákok. A tanulók szert tesznek a tanulás szervezésében a fokozott önállóságra, a sorrendiség felállításának képességére. Az ehhez nyújtott segítség az iskolai órákra való felkészülést, az iskolai tanulás hatékonyságának növelését szolgálja. Az eredményes tanulás módszereinek elsajátíttatása az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítését, az értő olvasás fejlesztését, az emlékezet erősítését, a célszerű rögzítési és bevésési módszerek kialakítását jelenti. Önismeret, pályaválasztás Az általános iskolában és szakiskolában tanuló korosztály érzékeny minden őt érintő érzelmi és értelmi hatásra. Különösen igaz ez intézményünkben tanuló diákjainkra. E hatások feldolgozásában a család helyett (mellett) a diákotthoni közösség nyújt segítséget. Ezen foglalkozások célja a tanulók személyiségének, jellemének, aktuális pszichés állapotának megismerése és fejlesztése egyénileg és csoportban. A pszichés, „belső történések” tudatosítása, önmaguk mélyebb ismerete elősegíti az alkalmazkodást, beilleszkedést, saját helyük felismerését szűkebb és tágabb környezetükben, felkészít a konfliktusok megoldására, az önbizalom, az önértékelés, a pályakép felépítésére. A diákotthoni együttélés feltétele a közösen meghatározott szabályok betartása, a bizalmi légkör kialakítása a csoportban, a közösségben. A jó diákotthoni légkör alapvető feltétele a kölcsönös bizalom a diákok és tanárok között. Művészet és információs kultúra Sarkaljuk a tanulókat arra, hogy a művészi kommunikáció segítségével fejezzék ki személyes elképzeléseiket. Tegyük lehetővé irodalmi, képzőművészeti, tánc és dráma alkotások létrehozását és bemutatását. Segítsük az egyéni ízlés alakulását. Mutassunk példát a szélsőségektől tartózkodó, divatos testkultúrára, öltözködésre, ízléses, igényes belső és külső téralakításra, lakberendezésre, tárgyhasználatra.

Környezeti nevelés A környezeti nevelés célja, hogy felkészítsen a fenntartható, környezettel harmonikus életvezetésre. Mutassuk meg a természet és az emberi környezet értékeit, esztétikumát, az ember és környezete harmonikus kapcsolatának lehetőségeit, és törekedjünk arra, hogy a tanulók mindezt örömforrásként élhessék át. Képessé kell tennünk tanulóinkat a környezeti 90

problémák és konfliktusok kezelésére, lehetőség szerinti megoldására. Ösztönözzük a tanulókat a környezet védelmére, arra, hogy tartózkodjanak környezetük káros terhelésétől, utasítsák el mindazt, ami környezetünk állapotát rontja. Tegyük világossá, hogy környezetünk használata életvezetésünk meghatározó része, a környezetünkkel való kapcsolatunk jelentősen befolyásolja közérzetünket, életünk kilátásait, minőségét. Életmód, életvitel, háztartási ismeretek Ezen foglalkozások célja, hogy felkészítse a diákokat az egészséges életmód, életviteli szokások tudatos felépítésére, gyakorlására, az ezekhez szükséges ismeretek megszerzésére. Alakuljon ki az egyéni és a diákotthoni közösségi életritmushoz igazodó napirend, a tanulók legyenek képesek tevékenységeiket egészséges, nyugodt körülmények között folytatni. Segítsük a diákokat problémáik megoldásában, konfliktusaik kezelésében. Adjuk át a mindennapi élet során adódó ügyei intézésének, érdekei érvényesítésének jogszerű és eredményes módjait. Segítsük megtanulni, hogyan kerülheti el a környezete egészséget, biztonságot veszélyeztető helyeit, helyzeteit. Legyenek megfelelő ismeretei ahhoz, hogy elutasíthassa a káros függőséghez vezető szokásokat. Támogassuk felkészülését az önálló életvitelre, az önellátásra, a családi életre, a családi munkamegosztásra, ezzel együtt a háztartási gazdálkodásra, a családi pénzgazdálkodásra. A párválasztással, barátsággal, szerelemmel, családteremtéssel, a gyermekgondozással és gyermekneveléssel kapcsolatos ismeretek is fontos szerepet kapnak. Egyén és közösség A diákotthonban a közösség életében való részvétel a kortárs közegben meghatározó élmény. A diák saját értékeiről egyéni vagy csoportos foglalkozások keretein belül kap visszajelzést, ebben a közegben szerez tapasztalatokat, alakul személyisége. Cél, hogy az egyén megtalálja helyét, szerepét, feladatait a családi, az iskolai, a diákotthoni közösségben, segítse a diák beilleszkedését környezetébe. Megismeri és gyakorolja a diákotthon és az iskolai közösség nyújtotta jogokat és kötelességeket, megtapasztalja a felelősség és a döntés súlyát, következményeit. Elsajátítja a társadalmi érintkezés alapvető szabályait. Erősödjön szóbeli és írásbeli kifejezőképessége. Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság A szülőföld, az elbocsátó, a befogadó környezet szeretete, a lokálpatriotizmus és a hazaszeretet alapjainak kialakítása, ismerete. Országunk, nemzetünk ismerete, szeretete. Az anyanyelv szeretete, művelése, igényes használata. Hagyományaink, kulturális örökségünk ismerete, tisztelete, ápolása. Nemzeti szimbólumaink (zászló, címer, Himnusz, Szózat, ünnepeink) ismerete. Az európaiság, az európai kulturális hagyományok és örökség megismerése, megóvása, gyarapítása. Az egyetemes emberi jogok megismerése, elfogadása, tiszteletben tartása.

91

I.9. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 82§ (6) szerint az oktató-nevelő intézményben működő diákönkormányzat döntési, egyetértési, véleményezési és javaslattételi jogkörrel rendelkezik. Az iskolai, a kollégiumi diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő, jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor; A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről. A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. Az SZMSZ jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. Az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét ki kell kérni  a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál,  a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,  a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,  az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához,  az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához,  a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,  az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A diákönkormányzat a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységként minden feladat-ellátási helyen megszervezik a diáknapot. A tervező-szervező funkción túl a DÖK érdekképviseleti szerepet is betölt iskolánkban, itt azonban elsődleges céljuk a közösség érdekében végzett tevékenységekért a közösség előtti dicséret, ezzel is előmozdítani kívánják olyan egyéniségek kialakulását, akik szívesen kapcsolódnak be, majd kezdeményezik érdekes, hasznos közösségi tevékenységek lebonyolítását. Összességében célunk olyan közösség kialakítása, amely büszke sikereire, és értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait. 92

Diákönkormányzat munkáinak fő területei:  iskolaújság rendszeres megjelentetése,  iskolarádió szervezése,  faliújság készítése,  iskolai sportkör kulturális rendezvények, programok szervezése,  iskolai ünnepeken való aktív részvétel,  osztályok közötti tanulmányi verseny,  sportnapon való aktív részvétel. Biztosítani kell a diákvezetők továbbképzéseken való folyamatos részvételét. A diákönkormányzat a munkáját DÖK patronáló tanár segítségével végzi.

I.10. Az iskola környezeti és egészségnevelési programja Az intézményünk széles spektrumú korosztályi és képzésbeli tanulói összetétele az oktatási-nevelési folyamatok lépéseiben sokféle tartalmú és szervezeti formájú egészségnevelési, valamint környezeti nevelési folyamatot feltételez. A pedagógiai tartalmakat és szervezési körülményeket az 1.számú melléklet tartalmazza.

I.11. A gyermekek és tanulók felvétele, a középfokú felvétel szabályai Gyógypedagógiai intézményegységükbe óvodai nevelésre a sajátos nevelési igényű gyermekeket, általános iskolai nevelés-oktatásra és speciális szakiskolai nevelés-oktatásra a sajátos nevelési igényű tanulókat szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint vesszük fel. Ezzel biztosítjuk, hogy érvényesüljön az a joguk, hogy különleges bánásmód keretében állapotuknak megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljenek attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A speciális szakiskolába a felvétel kizárólag a sajátos nevelési igényt megállapító szakértői bizottsági szakvélemény alapján történhet. Az általános iskolai tanuló a középfokú iskolába az általános vagy a rendkívüli felvételi eljárás keretében vehető fel. A felvételi eljárásokkal kapcsolatos főbb teendőket és határidőket a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet határozza meg. Iskolánk a meghirdetett képzésekre, osztályokba az általános iskolai tanulmányi eredmények alapján számított pontszámok szerint rangsorolja a tanulókat és dönt a felvételükről, szakmai képzésre jelentkező tanulók felvételét egészségügyi alkalmassághoz köti. A rangsorolás során az azonos összesített eredményt elérő tanulók közül előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a 93

lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének, telephelyének településén található, vagy akinek különleges helyzete ezt indokolja. A középfokú felvételi eljárást a középfokú intézmények felvételi információs rendszerében kell lebonyolítani. Az egyeztetett felvételi jegyzék alapján az iskola értesítést küld a jelentkezés elfogadásáról vagy elutasításáról a kiskorú tanuló szülőjének, továbbá a tanuló általános iskolájának is. Ha az általános felvételi eljárás keretében az adott osztályba felvehető tanulói létszám kevesebb mint kilencven százalékát sikerült betölteni, a rendkívüli felvételi eljárást írunk ki, amelyet megküldünk a székhely szerint illetékes kormányhivatalnak, továbbá az Oktatási Hivatalnak, amely a megküldött és összesített adatokat a honlapján közzéteszi. A rendkívüli felvételi eljárás részleteit nyilvánosságra hozzuk az aktualitásuknak megfelelően. Ilyenkor új jelentkezési lapot kell benyújtani az iskola által meghatározott formában és időpontig. A rendkívüli felvételi eljárásban több jelentkezési lap is benyújtható, de egy jelentkezési lapon csak egy iskola jelölhető meg. A felvételi kérelmekről az iskola igazgatója dönt. A felvételt nyert tanköteles tanulók beiratkozásáról értesítjük azt az általános iskolát, amelyikben a tanuló a tanulmányait folytatja. A kollégiumban a jelentkezés, beiratkozás idejéről a kollégium igazgatója, vezetője dönt. Ezt az időpontot legalább hatvan nappal korábban a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. Annak a tanulónak a kollégiumi felvétele nem tagadható meg, akinek felvételét vagy átvételét a gyámhatóság kezdeményezte. A kollégiumi intézményegység vezetője a kollégiumi felvételi kérelem, externátusi elhelyezés iránti kérelem elbírálásáról a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt is értesíti. Amennyiben a felvételre a gyámhatóság kezdeményezése alapján került sor, a határozatot a gyámhatóság számára is meg kell küldeni. A felnőttoktatást folytató osztályainkba történő felvételről az intézmény vezetője a jelentkező kérelme alapján dönt. Ilyen esetekben a képzés indítását legalább harminc nappal megelőzően a képzés indításának tényét a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A felnőttoktatásra történő beiratkozáshoz be kell mutatni a jelentkező nevére kiállított személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, valamint a jelentkező által elvégzett iskolai évfolyamokról kiállított bizonyítványt.

I.12. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 12.1. A tanulók munkájának értékelése - A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy tanulmányok alatti vizsgákon nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. - A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. A tájékoztatás módja lehet az ellenőrző, értesítő levél vagy szülői értekezleten, fogadóórán az osztályozó napló saját gyermekére vonatkozó részének megtekintésére adott lehetőség. 94

- A tanuló félévi osztályzatáról a szülőt az értesítőben (az ellenőrzőben) kiállított félévi értesítőben kell tájékoztatni. - A tanuló tanév végi eredményéről az iskola a képzés típusának megfelelő bizonyítványt állít ki. - A tanuló bizonyítványának kiadását az iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg. - Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától. - Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja. - Az évfolyam megismétlése – kivéve, ha a tanuló betöltötte a tizenhatodik életévét és nem végezte el az általános iskola hatodik osztályát – nem tagadható meg abban az iskolában, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló kérésére az iskola igazgatója köteles segítséget nyújtani ahhoz, hogy a tanuló a megkezdett tanulmányait másik iskolában vagy a Köznevelési Hídprogram keretében folytathassa. - Ha a tanuló részére engedélyezték, hogy a sikeresen befejezett évfolyamot megismételje, kérelmére a magasabb iskolai évfolyamra vagy a szakképzési évfolyamra lépésről, továbbá az érettségi vizsgára bocsátásról a megismételt iskolai évfolyamon elért év közbeni érdemjegyek, félévi és tanítási év végi osztályzatok alapján kell dönteni. - Ha a tantárgy oktatása félévkor fejeződik be, a tanuló osztályzatát az év végi bizonyítványban is fel kell tüntetni. - Ha a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését, oktatását ellátó iskola helyi tanterve, szakmai programja az évfolyam követelményének teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt határoz meg, a félévi osztályzatot a megnövelt tanítási idő felénél, az év végi osztályzatot pedig a tanítási idő végén kell megállapítani. - Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Ha a tanuló több iskolai évfolyam valamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni. Ha a tanuló nem teljesíti az iskolai évfolyam valamennyi követelményét, az egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyi elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében, ezt követően az adott évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni. E rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha a tanulót az alapfokú művészeti iskola magasabb évfolyamára vették fel. - Ha a tanuló független vizsgabizottság előtt vagy vendégtanulóként ad számot tudásáról, a vizsgáztató intézmény a tanuló osztályzatáról a törzslapon történő bejegyzés céljából három napon belül írásban értesíti azt az iskolát, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló magasabb évfolyamra lépéséről – figyelembe véve a független vizsgabizottság által adott vagy a vendégtanulóként szerzett osztályzatot – az az iskola dönt, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. 95

- Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén e tantárgy tanulásával kapcsolatban a pedagógiai programban foglaltak szerint kell eljárni. 12.2. A tanulmányok alatti vizsgák fajtái A tanulmányok alatti vizsga lehet osztályozó vizsga, különbözeti vizsga, pótló vizsga és javítóvizsga. Az osztályozó vizsga - A b) pontban meghatározott kivétellel – egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. - Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint – szervezett beszámoltató vizsga is. - Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) az e) pontban meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát, e) ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen - általános és középiskolai tanulmánya alatt egy tanévben a kétszázötven tanítási órát, - a szakképesítés megszerzésére felkészítő tanulmányok ideje alatt egy tanévben az elméleti tanítási órák húsz százalékát, - a kötelező óra legfeljebb ötven százalékában folyó pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, valamint – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húsz-húsz százalékát, - egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. - A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a meghatározott értesítési kötelezettségének. - Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. 96

- Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. Különbözeti vizsga - Az a tanuló tehet különbözeti vizsgát, amely más intézménybe, más képzéstípusba átjelentkezéssel kívánja tanulmányait folytatni. - A jelentkezéssel egyidejűleg az iskola jelzi azokat a tanulmánybeli követelményeket, amelyeknek a tanulmányok folytatásához meg kell felelnie. Ezek a követelmények lehetnek adott tantárgyra, vagy korábban nem tanult tantárgyra vonatkozóak. - Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánjPótló vizsga - Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. - Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. - A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.

Javítóvizsga - Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból el késik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. - A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-tõl augusztus 31-ig terjedõ idõszakban tehet. - Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. - A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni az intézmény munkatervében. - Javítóvizsga letételére az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. 97

- A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. 12.3. A vizsgák szervezése, lebonyolítása Tanulmányok alatti vizsgát független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó az előző bekezdés szerint előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. A tanulmányok alatti vizsga – ha azt az iskolában szervezik – vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg. Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. - Ha a tanuló – a szülő kérelme alapján – a tankötelezettségének magántanulóként kíván eleget tenni, és az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak ez hátrányos, akkor az erre irányuló kérelem benyújtásától számított öt napon belül az iskola igazgatója megkeresi a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéshez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. A gyermekjóléti szolgálat tizenöt napon belül köteles megküldeni véleményét. - Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót és a szülőt a magántanuló kötelességeiről és jogairól. A magántanuló az igazgató előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon. A magántanuló kérelemre felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra. - Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló a nevelési tanácsadási feladatot, szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény szakértői véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, az ehhez szükséges pedagógusokról a szakértői véleményben foglaltak szerint az az iskola 98

gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Az iskolában nem foglalkoztatott szakemberek biztosításáról a) a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló esetén a szakvéleményt kiállító a nevelési tanácsadást ellátó intézménynek, b) sajátos nevelési igényű tanuló esetén a fővárosi, megyei utazó gyógypedagógusi hálózat keretében kell gondoskodni. - Az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatának megállapításáról akkor is, ha szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt magántanulóként folytatja tanulmányait. - A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. Az igazgató e feladata ellátása során a) dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe, b) írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről, c) ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, d) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. - A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ennek keretében a) meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását, b) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, c) átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait, d) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. - A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. - A kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat taníthatja. - A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. Az írásbeli vizsga - Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató pedagógus által értékelhetően, – így különösen rajz, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program formájában – kell elkészíteni. - Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék. 99

- A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható. - Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számológép, számítógép használatát, amelyet a vizsgaszervező intézménynek kell biztosítania. - Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik. - A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. - A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan perc. - Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni. - A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, d) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le. - Ha a vizsgázó a fentiek alapján a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. - Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga – szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával – harmadik vizsgaként is megszervezhető. - Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató pedagógus a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az iskola igazgatójának, aki az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a 100

szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Az iskola igazgatója a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató pedagógus nyilatkozatát, az esemény leírását, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató pedagógus, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. - Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat – az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt – a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával – az időpont feltüntetésével – lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli. - Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. - Ha a vizsgáztató pedagógus a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az iskola igazgatóját. - Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik – a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő – pedagógusból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságának mérlegeli, és a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, b) az adott tantárgyból – ha az nem javítóvizsga – a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagy c) amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát vagy eredménytelennek nyilvánítja, vagy az a) pontban foglaltak szerint értékeli a vizsgázó teljesítményét. - A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni. A szóbeli vizsga - Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. - A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. - A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és – amennyiben szükséges – kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. - Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. - A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. 101

- A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat. - A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt. - Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. - Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. - Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. - A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottsági szakvéleménnyel megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet. - Ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen vagy a szóbeli vizsgát írásban tegye le, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. - Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. - A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az igazgató az írásbeli vizsga erre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza.

102

A gyakorlati vizsga - A gyakorlati vizsgarész szabályait akkor kell alkalmazni, ha a tantárgy helyi tantervben meghatározott követelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg. - A gyakorlati vizsgafeladatokat – legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal – az iskola igazgatója hagyja jóvá. - A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről. - A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. - A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztására vonatkozóan a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. - A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá. - A vizsgázó gyakorlati vizsgarészre kapott érdemjegyét a vizsgamunkára, a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra vagy a vizsga helyszínén bemutatott gyakorlatra kapott osztályzatok alapján kell meghatározni. A független vizsga - A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. - A kormányhivatal a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati vizsgatantárgyak esetén az érintett szakközépiskolai ágazat vagy szakképesítés – szakképzési törvényben meghatározott – országos szakképzési névjegyzéken szereplő szakértőjét kéri fel a vizsgabizottság tagjának. - A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, a hiányzások miatt engedélyezett osztályozó vizsgát az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. - A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. - A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt 103

független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak. - A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll. - A tanulmányok alatti vizsgák pontos helyéről és idejéről, egyéb – a vizsgázót érintő – részleteiről a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt írásban értesíteni kell. - A vizsga előkészítése részeként dokumentálni kell az egyes vizsgabizottságok összetételét az elnök és a tagok megjelölésével, az egyes vizsgabizottságokhoz tartozó tanulók névsorát, osztályba sorolását, vizsgatárgyát, a vizsga típusát. - A vizsgázók eredményeiről a vizsgabizottság jegyzőkönyvet készít, amely a vizsga eredményét is tartalmazza. - Mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz a vizsgabizottsághoz tartozó valamennyi tanuló írásbeli vizsgájának feladatlapjait, írásbeli és szóbeli vizsgáinak piszkozati lapjait, a gyakorlati vizsga – amennyiben az az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezések alapján kerül megszervezésre, és amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató pedagógus által értékelhetően, – így különösen rajz, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program formájában – lehetett elkészíteni. - Mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz a vizsga folyamán észlelt szabálytalanságok kivizsgálására és eredményére vonatkozó valamennyi iratot is. - A tanulmányok alatti vizsgák típusát és eredményeit a tanügyi dokumentumokban – törzslap, osztályozó napló, bizonyítvány - záradékkal kell feltüntetni. 12.4. Az osztályozó vizsgák követelményei Az intézményünk a különböző képzései esetén az osztályozó vizsgák követelményeit a tantárgyanként és évfolyamonként úgy határozta meg, hogy az megegyezik a helyi tantervében a továbbhaladás feltételeivel. A helyi tanterveink tantárgyi rendszerei és részletes szabályai képzéstípusonként a 3.számú mellékletben megtalálható.

I.13. A közösségi szolgálat teljesítésének szabályai A közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása. Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető. Az érettségi vizsga megkezdéséhez a közösségi szolgálat végzésének igazolását először a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni. A közösségi szolgálat szociális, környezetvédelmi, a tanuló társadalmi környezetének javát 104

szolgáló, anyagi érdektől független tevékenység, amely egyénileg vagy csoportosan, projekt módszerrel végezhető. Igazolása a projekt megvalósulásának leírását tartalmazó, az egyén szerepét tükröző dokumentumban történik. A felnőttoktatásban és sajátos nevelési igényű tanulók esetében e kötelezettség nem áll fenn. A közösségi szolgálat szervezése és dokumentálása. Középiskolában meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A tanuló osztályfőnöke, valamint az ezzel a feladattal megbízott pedagógus a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban - az iratkezelési szabályok megtartásával - nyilvántartja és folyamatosan vezeti,szükség szerint felügyeli a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet. Ezek alapján az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat elvé zése igazolható legkésőbb a tanuló érettségi bizonyítványa kiadásának időpontjára. A közösségi szolgálat keretei között a szociális és jótékonysági, az oktatási, a kulturális és közösségi, a környezet- és természetvédelemi, valamint a katasztrófavédelmi területen folytatunk tevékenységet saját intézményben, illetve fogadó intézménynél. A tanulót fogadó intézménynek a meghatározott tevékenységi területen minden esetben, szükség szerint mentort kell biztosítania. A 9–11. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezzük meg a legalább ötven órás közösségi szolgálat teljesítését. (10-10 óra teljesítése a 9.évfolyam második, valamint a 10. és 11.évfolyam első és második félévében.) A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül – szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart. A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe. A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb három órás időkeretben végezhető. A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott. A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemeként a tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát, Az osztálynaplóban és a törzslapon a kijelölt pedagógusnak, osztályfőnöknek dokumentálnia kell a közösségi szolgálat teljesítését. Az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad. Az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iratkezelési szabályzatban rögzítettek szerint végzi. Az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködésükről megállapodást kötnek, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét.

105

A közösségi szolgálat időbeosztásának szabályai A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy, illetve a korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy olyan közérdekű önkéntes tevékenységet folytathat, amely megfelel életkorának, testi, értelmi és erkölcsi fejlettségének, illetve képességeinek, valamint amely nem veszélyezteti egészségét, fejlődését és tankötelezettségének teljesítését. A tizenhatodik életévét be nem töltött önkéntes és a korlátozottan cselekvőképes nagykorú önkéntes közérdekű önkéntes tevékenységet külföldön nem végezhet. A tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes közérdekű önkéntes tevékenységet 20 óra és 6 óra között nem végezhet. A tizenhatodik életévét be nem töltött önkéntes által a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítható idő nem haladhatja meg:  tanítási szünet ideje alatt a napi három órát és a heti tizenkét órát,  tanítási időben a heti hat órát és  tanítási napon a napi két órát  tanítási napon kívül a napi három órát  a tizenhatodik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes által a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítható idő nem haladhatja meg a napi négy és fél órát és a heti tizennyolc órát. A tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes részére a közérdekű önkéntes tevékenység befejezése és másnapi megkezdése között legalább tizennégy óra pihenőidőt kell biztosítani.

106