„…Legyünk „fiatal-öregek”, aminek a legfontosabb kritériuma az aktivitás megtartása mind szellemi, mind pedig testi vonatkozásban…” Prof. Dr. Métneki János Született: 1914 – idős
testmozgás
öreg
testedzés
agg
sport
aggastyán
aktivitás
koros
lendület
vén
tempó
matuzsálem
sebesség
idősödő
gyorsaság
korosodó
iram
éltes
svung
nagypapi
ütem
apóka
dinamizmus
apó
dinamika
bácsi
kondíció
bácsika
tevékeny
nagymami
eleven
anyó
aktív
anyóka
életteli
idős hölgy
mozgékony
néne
energikus
néni
fitt
Bemelegítő számok A világon ma közel 6,6 milliárd ember él mindössze 28 éves (!) átlagéletkorral. Az évszázad közepén, 2050-ben várhatóan 9 milliárdan leszünk a Földön, alig 10 évvel hosszabb, 38 éves átlagéletkorral (Standard&Poor’s). Az átlagos emberi élethossz az emberiség története során jelentős mértékben változott. Ma a világ lakosságának csaknem egytizede 60 évesnél idősebb és az ENSZ adatai szerint 2050-re 600 millióról 2 milliárdra nő a 60 év felettiek száma. Így több lesz az idős, mint a gyerek! Főként Európában lódult meg a népesség öregedésének folyamata. Míg 1950-ben még csak 12% volt a 60 évesnél idősebbek aránya az összlakosságon belül, a 2000-es ezredfordulóra már 20% lett. Várhatóan a századforduló közepére ez az egyötödös arány az egész világon érvényes lesz. Magyarországon ma a népesség 19-20%-a időskorú. Ezen emberek körülbelül egynegyede él egyedül (550 000 fő). A fővárosban még nagyobb, 25% az idősek aránya, így ma minden negyedik személy elmúlt 60 éves, kb. kétharmaduk nő. Az egyedül élő nők aránya sokkal magasabb, mint a férfiaké. Általában igaz, hogy az országban minél kevesebb lakosa van egy településnek, annál nagyobb az idősek aránya. Az idősklubok száma az egész országban kb. 1300, amelyeket közel 40 500-an vesznek igénybe. Az élet dele a fiatal felnőttkor: 20–30 év, középkor 30–45 év, érettkor 45–60 év, idősödőkor 60–75 év, időskor 75–90 év, aggkor 90–100 év, matuzsálemi kor 100 év felett. Ciceró: „A nagy dolgokat nem az erő, a gyorsaság vagy a testi ügyesség dönti el, hanem a megfontoltság, a tekintély és az ítélőképesség; márpedig ezek az öregséggel épp gyarapodnak, nemhogy csökkennének.”
MOZDULJUNK! Az időskori testedzés tudnivalói Az idős test Az élet során a test összetétele, a fizikai erő és az egyén élettani működése, alkalmazkodó képessége is változik a csecsemőkortól az idős korig, folyamatosan. Az egyik legnagyobb változás, hogy a zsírmentes testtömeg csökken a vázizomzat leépülése okán. Kivéve, ha rendszeres a testedzés, mert akkor sokkal-sokkal lassúbb a folyamat. A test víztartalma is csökken, átlagosan a közismert 80%-ról 60–70%-ra. A test alapanyagcseréje, mint fő energiafogyasztó is 9–12%-kal kevesebbet használ fel 70 éves korban, mint a fiatal felnőtteknél. Ezért is lenne jó elfelejteni a kiadós vacsorát már 50 éves kortól. De az időskori fizikai aktivitás csökkenti az izomerő és az izomtömeg csökkenési folyamatát. Így a rendszeres testmozgás mellett elmegy a féladagos esti étkezés.
Az időskorban a rendszeres fizikai aktivitásnak fontos a szerepe az izomtömeg és az izomerő megtartásában, a hajlékonyság, a mozgáskoordináció javításában és a csonttömeg csökkenésének lassításában. Időskorban a testedzés célja már nem az állóképesség teljesítményközpontú edzése, hanem a keringési, mozgató és idegrendszert érintő degeneratív folyamatok ellensúlyozása, az önálló életvitelhez – és a megszokott életminőséghez – szükséges feltételek minél hosszabb időn át való megtartása. Időskorban az egyéni adottságok mellett általában az alacsony intenzitású, a lehetőségekhez képest optimális környezeti feltételek között végzett és minimális sérülésveszéllyel járó mozgásformák ajánlhatók. Az egyik legtökéletesebb testmozgás a gyaloglás, amely mindenki számára megvalósítható edzésforma. A családorvos Az időskori testedzés, testmozgás kezdése előtt – ha nincs lehetőség állapotfelmérésre – kérjük ki a családorvos tanácsát. Javaslatot tehet a testmozgás formájának, intenzitásának, időtartamának, gyakoriságának és fokozatosságának kivitelezésére. Általában a nagy izomcsoportokat igénybe vevő, folyamatos, ciklikus testmozgások, mint a gyaloglás, kerékpározás, úszás, evezés, futás, sífutás, táncolás és a különböző gimnasztikai vagy kondicionáló tornák javasoltak az időseknek. Ha – mozgásszervi korlátozottság esetén – a gyaloglás nem megfelelő mozgásforma, akkor például jó a szobakerékpár is. Tavasztól őszig lehet kint az udvaron vagy a kertben felállítva, míg télen a kissé nyitott ablak az elegendő oxigén biztosítója. A fokozatosság elve még fontosabb ebben a korban, mint a fiatalabbaknál. Míg a harmincasok-negyvenesek terhelésüket hetente 5-10%-kal is emelhetik, addig az ajánlott arány időseknél csak 1-2%. Általános tanácsok Testedzést kezdő, egészséges, idős embernek általános javaslat, amely egyénre „alakítandó”. A testmozgás: Idős ember kb. 65-70 évig Idős ember kb. 65-70 év felett Gyakorisága 2–5 nap hetente 2–3 nap hetente Intenzitása 180 mínusz az életkor Alacsonyabb pulzusszámmal percenkénti pulzusszám percenként, mint 180 mínusz az életkor (mínusz még 10–15) Időtartama 30–60 perc 20–30 perc Sportformája Gyaloglás, úszás, kerékpározás, Gyaloglás, úszás, kerékpározás, futás, tánc, evezés, lépcsőjárás, speciális gimnasztika, tánc idős-gimnasztika, vízitorna Közösségi Klubban, baráti körben, lakóhelyi Családtaggal, baráti körben, lehetősége, szervezeti egyesülésben, családtaggal, lakóhelyi társakkal, egyesületben, formája egyedül esetlegesen betegklubban
Miért jó megoldás a testmozgás, a testedzés Időskorban is elhagyhatatlan a rendszeres testmozgás, testedzés, mert: karbantartja az emberi testet; előhívja a jó közérzetet; fokozza a fizikai munkavégzés teljesítőképességét; erősíti a szívet és az érrendszert; segíti a szervezet alkalmazkodási hatékonyságát; javítja a tüdő, a légzés hatékonyságát; növeli az izomtömeget és az izomerőt; csökkenti a zsírtömeget; növeli a csontsűrűséget. A rendszeres testedzés, a sportolás: személyiséget formál és fejleszt; örömszerző tevékenység (többnyire); fokozza a szellemi teljesítőképességet; könnyít a feszültségek feloldásában; közösséget, társat vagy magányt tud nyújtani; gyorsítja és segíti az alkalmazkodást; rendszerezi, formálja az életmódot; segítheti a játékos ember, a Homo ludens előtérbe kerülését. A rendszeres testedzés, a sportolás az orvos szerint több betegség kockázatát hatékonyan csökkenti, mint például: a szív- és érrendszeri betegségeket; a krónikus mozgásszervi betegségeket; a csontok mészhiányát; a gerinc és az ízületek porckopását; a lelki eredetű betegségeket; a kövérséget, valamint az orvosi tevékenység egyik preventív eszköze; mozgásterápia egyes betegségek után a rehabilitációban. A rendszeres testedzés, a sportolás: társadalmi és/vagy társasági élmény is; a jobb megjelenés biztosítója; az önbizalom „doppingszere”; az állandó fogyókúra helyettesítője; esetleges féltékenységi rohamok okozója; unalmas, megszokott életmód színesítője; lehetőség a normálistól való eltérésre; a kihívások elfogadásának feltétele; a nem sportolók bosszantása; az energiaegyensúly egyik fele (táplálkozás testmozgás); az idősödés lassítója; a stressz oldószere (problémakibeszélés lehetősége); egyes betegségek gyógyítója, „orvossága”; a társasági élet egyfajta lehetősége (magányosság ellen); az életmód alapeleme.
Időskori testedzés alapszabályai Kezdés csak egészségesen, rajt a családorvos „látogatása” után. Se sokat, se keveset! Fokozatosan növeljük a mennyiséget és még lassabban a minőséget! Nem szenvedni, hanem testmozogni érdemes! Legyen sportöltözetünk a gyalogláshoz. Fontos a jó cipő, minden más lehet több tíz éves, akár lyukas is. Betegen nincs testedzés. (Lázzal, hőemelkedéssel sem.) Főétkezés után gyalogolni lehet, de aktívabb testedzést érdemesebb 60-90 perccel az étkezést követően kezdeni. Ajánlott sportágak A természetjárás, a kirándulás csodálatos élmény, nemcsak társas és gyalogló testedzés. Az úszás, a vízi torna az úszni tudóknak ajánlott mozgásforma. A gimnasztika, a gerinctorna szakember vezetésével szórakozás is a testedzés mellett. A gyaloglás, a futás az akaraterős idősek versenysport tevékenysége is lehet. A kerékpározás minden korban a „függetlenség” érzését adja a tekerőnek. Ha egyéni a sebesség. A szalontánc – a tapadós bolerótól a fergeteges csárdásig – és a néptánc testedzés, szórakozás és testkulturális, társasági tevékenység. A sítúrázás – fiatalkori virtusok nélkül – jó mozgásforma kisunokákkal, ahol a nagyszülő tervezte útvonal elkerüli a meredekeket le is, fel is. A labdajátékok a szupernagyszülők csapatában rendszeres testedzést és hosszú bemelegítést igényelnek, mint például az asztalitenisz, a tenisz, a tollaslabda vagy a kispályás labdarúgás. A lovaglás, a tájfutás, az evezés, a korcsolyázás, a golf – többek között –olyan sportágak, amelyeket korábbi sportmozgásismeretek alapján, kortól függetlenül, de egyéntől függően lehet űzni idősebb korban is. A jóga és a keleti mozgássorok is hasznosak, csak tudni kell, hogy időskorban nehezebben és lassabban sajátíthatók el az egyén számára új sportmozgások.
A sportmozgást segítők Sportegyesület, nyugdíjas klub, családi vagy baráti társaság, más civil szervezet, lakóközösség, egyes sportünnepek gyalogló vagy gimnasztikaszámai; korosztályos versenyek és a folyamatos felkészülés rájuk alkalmi csoportosulással; különböző döntéshozók példamutatása, sportolási lehetőségek biztosítása: polgármester, családorvos, sportklubvezető, nyugdíjasház-, sportlétesítmény- és iskolaigazgató, plébános és a helyi média szakemberei; a nő, a szupernagyi, mint a családi egészséges életmód karmestere; a szükséges energiaegyensúly: az elfogyasztott és a felhasznált kalóriák egyensúlya. (Példa: 1 db meggyes-mákos rétes energiatartalmát (423 kcal) mennyi idő alatt tudja hat különböző testtömegű és különböző sportágat űző aktív nyugdíjas „elégetni”.)
Összegzés Hosszú távon megtérülnek az anyagi befektetések az idősödő népesség edzettsége, egészsége és testi-lelki jólléte révén. Az időkorúak többsége Magyarországon a kétezres évek elején rossz egészségi állapotban, marginális szociális helyzetben öregszik. Szükséges az állami, a magán- és a társadalmi szektorok egyesített összefogása, hogy az idősek életminősége javuljon. Az edzettség minden életkorban elősegíti az egészségesebb életéveket és hozzá a megfelelőbb életminőséget.
Az idősek gyógyítására, rehabilitációjára fordított pénzösszeg többszörösen megtérül – más országok példái alapján bizonyított –, ha az állam befektet és nemcsak a civil szektor lassan alakuló „egészségpiacára” vár. Mozdulj addig is MINDEN-KOR! Idős gyalogló „Az időskor az az életszakasz, amelyben egyre több dolog történik meg velünk utoljára, és egyre kevesebb fordul elő először” Mozduljunk! Együtt!
Egy-két szót a táplálkozásról Azoknak az idős embereknek szól a következő pár gondolat, akik foglalkoznak és törődnek életmódjukkal, azon belül táplálkozásukkal, amelynek fontos szerepe van ebben az életkorban is, mert: javítja az immunrendszer működését, betegségek esetén kiegészítő vagy önállóan terápiás hatású, hozzájárul a jó közérzet biztosításához, lelki és szellemi örömforrás, szociális élmény hozzájárul a szervezet egyensúlyi állapotainak fenntartásához (1. ábra). 1. Ábra: 1 db Sajtos pogácsa energiatartalmát egy 80 kg-os aktív nyugdíjas akkor tudja testedzéssel elégetni, ha…:
Az idős emberek egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozásában, életkoruknak, alkatuknak, aktivitásuknak, és szellemi tevékenységüknek megfelelő mennyiségű, minőségű és arányú tápanyagbevitelre – fehérje, zsír, szénhidrát, vitamin és ásványi anyag, élelmi rost, valamint folyadék – van szükségük. Időskorban a változatos étrend összeállítása során ugyanazokat a szempontokat kell betartani, mint a fiatalabb életévek táplálkozása esetén, figyelembe véve, hogy az öregedés folyamata, az életkori sajátosságok befolyásolják a táplálkozási szokásokat és igényeket. Dióhéjban a korszerű táplálkozásról Nincsenek tiltott táplálékok, csak kerülendő mennyiségek. A változatosság gyönyörködtet. A zsiradékok mennyiségére és minőségére is ügyelni kell. Az édességek, desszertek fogyasztása csak mértékkel javasolt. Legyen szívügye a sófogyasztás mérséklése. A kenyérfélék közül válassza a rostdúsat. Zöldséget és gyümölcsöt naponta többször is kell enni. Tej, tejtermék fogyasztása naponta ajánlott. Sovány húsok, húskészítmények, halak és a tojás fontos alkotóelemei az étrendnek. A szomjúság legjobban az ivóvízzel oltható. Az egészséges táplálkozás a vásárlással kezdődik. Nem csak az a lényeges, hogy mit eszik, hanem hogy hogyan. Fontos a helyes étkezési ritmus. Mérlegeljen! Mennyit evett, mennyit mozgott. 65 éves kor felett általában 25%-kal kisebb az energiaigény mint 25 éves korban többek közt a lassuló anyagcsere folyamatok, valamint a csökkenő fizikai aktivitás miatt. Ennek következtében az egész napi kalóriaszükséglet kb. 1700-2500 kcal között mozog (1. táblázat). 1. táblázat. Menüvariáció közel 1700 kcal energiatartalmú étrendhez Reggeli: Citromos tea – 2 dl Körözött: félzsíros tehéntúró, tejföl 12%-os, fűszerek Bakonyi barna kenyér – 1 szelet Zöldpaprika – 1 db Tízórai: Gyümölcsjoghurt – 1 pohár Korpás keksz – 2-3 db Ebéd: Zöldségleves: sárgarépa, karalábé, gyökér, száraztészta, csontlé, fűszerek Fokhagymás sült csirke Zöldbabfőzelék: zöldbab, tejföl 12%-os, búzaliszt Uzsonna: Alma – 1 db Kalács – 1 szelet Vacsora Tükörtojás – 2 db Parajfőzelék: spenót, tej 1,5%-os, búzaliszt, napraforgóolaj, fokhagyma, fűszerek Főtt burgonya Összesen:
442 kcal 40 127 245 30 133 kcal 109 24 465 kcal 141 140 184 245 kcal 45 200 451kcal 177 182 92 1736 kcal
Az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás együtt fontos szerepet tölt be a betegségmentes, minőségi megtartásában, ezért ragadjunk meg minden kis lehetőséget, amivel ez az egészséges egyensúlyi állapot fenntartható. A táplálkozás szem előtt tartva épp ezért értékkel étkezzen, mértékkel vétkezzen!
Gyalogló Klub Időseknek a Margitszigeten Gyalogoljunk együtt! 2004-ben indult, a jelenleg a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Sportért Felelős Államtitkársága által koordinált MOZDULJ MAGYARORSZÁG szabadidősport akciósor részeként a „Tízezer Lépés” országos gyalogló program. A Tízezer Lépés program célja, hogy civil klubok alakuljanak, amelyek testedző gyaloglók részére a rendszeres foglalkozás lehetőségét biztosítják, s így segítenek a testmozgásban gazdagabb, egészségesebb életmódot elsajátítani. A közösség erejével, az ingyenes lépésszámláló ösztönzésével, valamint szakember vezetésével könnyebb idősebb korban is átállni a rendszeres gyaloglásra. Ennek ismeretében, Intézetünk az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) fővárosi gyalogló mintaklubot indított, főként az idősödő, nyugdíjas korosztály részére a Margitszigeten kétheti rendszerességgel. Ősszel és tavasszal minden második kedden délelőtt 9 órától együtt gyalogolunk az örökszép Margitszigeten. Találkozó a Margitszigeti Atlétikai Centrum (MAC) főépülete, azaz a volt Úttörő-stadionban, Margitszigeti bejáró megállótól kb. 300 méterre. Megközelíthető a 4-es, 6-os villamosokkal. A klubfoglalkozásokat rossz idő estén is megtartjuk. Aki nincs cukorból, az nem ázik el, főleg, ha van esernyője. Egy-egy klubfoglalkozáson a közös – könnyű – bemelegítés után, úgy 9 óra 20 perc körül 2-3 csoportban indulunk a Margitszigeten egy kisebb, 3 km-es és egy nagyobb, 5 km-es gyalogútra. Esetenként, páran a Margitszigetről a Budai-hegyek irányába még hosszabban is gyalogolnak. A gyaloglás befejezése, a hazatérés az egyéni szabadidő függvényében történik. Az első gyaloglás után hamar kialakult egy 50-70 főből álló „törzsgárda”, akik a keddenkénti foglalkozáson túl más közös rendezvényeken – egészség napok, sportfesztiválok gyalogló számain stb. – is részt vesznek. A 2011. év következő foglalkozásainak időpontjai: Szeptember 27. 9.00-11.00 Október 11. 9.00-11.00 Október 25. 9.00-11.00 November 8. 9.00-11.00 November 22. 9.00-11.00 December 6. 9.00-11.00 Érdeklődni lehet munkaidőben: Csizmadia Péter 1/428-8237, OEFI,
[email protected]
Általános tanácsok kezdő gyaloglóknak Sosem késő elkezdeni! Minden kezdet nehéz, ez sem lesz könnyű! Társaságban kellemesebb gyalogolni, esetleg izzadni is! A gyaloglást a főétkezés után csak egy-két órával tanácsos elkezdeni. Ez egyéni. Gyalogláshoz a legfontosabb kellék a megfelelő, sportos cipő. A fokozatos kezdésnél a kis izomláz jó jel, a kimerültség nem! Hidegben legyen réteges az öltözet: inkább több vékonyabb, mint egy vastag ruhadarab a viselet. Az idősek kezdjék a sportosabb életmódot családorvosi vizsgálattal, még akkor is, ha egészségesnek érzik magukat! Lázasan, betegen tilos a sportolás, de még a gyaloglás is! Nincs ügyetlen, két ballábas ember, csak akaratgyenge. Nem szenvedni, hanem gyalogolni érdemes!
Az állat és ember kapcsolat Mottó: „A kiskutya természet-adta gyógyír a szeretethiányra … , továbbá az élet számos egyéb nyomorúságára.” Richard Allan Palm Már az ősember is kapcsolatban állt az állatokkal. Kezdetben az élelmezés, saját hordájának védelme szempontjából, később vallási hiedelmek miatt kötődött vagy félt az állatoktól. Az ókorban sem volt ez másként, hiszen hitük szerint a kutya őrizte a túlvilágot, a macska megfogta az egeret, nem beszélve a többi szimbólumállatról: szkarabeusz-bogár, kígyó, sólyom, stb. A középkor tele volt ellentmondással az állatok iránt érzett szeretettől egészen a fekete-macska babonájáig. Jelenkorban pedig szinte felsorolhatatlan mi mindenre „hasznosítjuk” a kutyát, macskát, a mezőgazdasági állatokat, a prém- és laborállatokat. Mégis egy tulajdonságuk a legkiemelkedőbb: az a lelki kötődés, ami már az őskorban is fellelhető volt. Egy ásatás során ember és kutya-szerű csontvázat találtak. Egymás mellett feküdtek úgy, hogy az ember a kutya-szerű csontvázat az egyik karjával átölelte. Talán védelem, talán szeretet, vagy ragaszkodás volt. Egy biztos: az ember-állat kötődés újabb bizonyítéka ez. Sok ember éli át a társ-állattartás pozitív hatását. Főleg fontos ez idősebb korban, amikor egyre több betegség kerül felszínre és szellemi, fizikai leépülés is tapasztalható. Tudományosan bizonyított tény, hogy azok az emberek, akik állatot tartanak, vidámabbak, többet mosolyognak, barátságosabbak, többet beszélgetnek és kevésbé ellenségesek. Sok egyedül élő, idős számára azért is fontos egy állat jelenléte, mert lehet, hogy egész nap csak hozzá tud szólni. Valakiről gondoskodni kell, amiért viszont cserébe feltétel nélküli szeretetet kap, elfogadja olyannak, amilyen, és bármikor meghallgatja panaszait. Egy kutya vagy macska állandó gyerek-szerepkört tölthet be. Gondoskodni kell róla és ez kiváltja az idős emberből, hogy magával is többet törődjön. Egy kutya rendszert és társaságot ad. Segíti a kommunikációt másokkal, idegenekkel, a séta csökkenti a szociális izolációt és új ismeretségek, barátságok alakulnak ki.
Szintén kutatások bizonyították, hogy az állat jelenléte endorfinokat, ismertebb néven „boldogság-hormont” szabadít fel, erősíti az immunrendszert, segíti a relaxációt, csökkenti a vérnyomást, a pulzusszámot, a stressz szintet. Mosolyra, beszédre, mozgásra ösztönöz. Az állattartók többsége az állataikhoz való kapcsolatukat úgy írják le, mintha családtagjuk, barátjuk lenne. Egyes felmérések szerint az állattartók 99 %-a teljes jogú családtagoknak tekintik az állatokat. Egy másik felmérés azt mutatta ki, hogy a kutyatartók 73%-a, a macskatartók 82%-a tartja társként kedvencét. A legtöbb megkérdezett a házi kedvencéhez való kötődését szüleikhez, gyerekükhöz, barátaikhoz hasonlították. A fentiek ellenére nem arra bíztatunk mindenkit, hogy holnaptól álljon be az állattartók hosszú sorába és azt sem állítjuk, hogy aki nem tart otthon állatot, az beteg lesz. Csupán az állatokhoz való kötődés pozitív hatásait emeltük ki. Egy állat tartásához energia, sok mindenről való lemondás szükséges és legfőképpen belső indíttatás, az állat iránt érzett szeretet. Egy állat tartása nagy felelősség. Jól át kell gondolni, hogy képesek leszünk-e a kutyát napjában többször sétálni vinni, hóban, fagyban, esőben, sárban. Enni, inni adni neki, gondoskodni az egészségéről. Ugyanez vonatkozik a macskára is és a többi kedvtelésből tartott állatra. Mert mindannyiunkra vonatkozik az alábbi idézet: „Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél.” Saint Exupery
Óbecsey István: Szeressétek az öregeket Nagyon szépen kérlek titeket, Szeressétek az öregeket. A reszkető kezű ősz apákat, A hajlott hátú jó anyákat. A ráncos és eres kezeket, Az elszürkült, sápadt szemeket. Én nagyon kérlek titeket, Szeressétek az öregeket. Simogassátok meg a deres fejeket, Csókoljátok meg a ráncos kezeket. Öleljétek meg az öregeket, Adjatok nekik szeretet. Szenvedtek Ők már eleget, A vigasztalóik ti legyetek. Én nagyon kérlek titeket, Szeressétek az öregeket. Ne tegyétek Őket szűk odúkba Ne rakjátok Őket otthonokba. Hallgassátok meg a panaszukat, Enyhítsétek meg a bánatukat. Legyen hozzájuk szép szavatok, Legyen számukra mosolyotok. Én nagyon kérlek titeket, Szeressétek az öregeket. Ők is sokat küzdöttek értetek, Amíg fölnevelkedtetek. Fáradtak Ők is eleget, Hogy ti módosabbak legyetek. Ők is elfogadtak titeket, Mikor Isten Közéjük ültetett. Azért én kérlek titeket, Szeressétek az öregeket. Ha majd az örök szeretet Elhívja Őket közületek, Ti foglaljátok el helyüket, Mert ti lesztek majd az öregek. S mindazt, mit nekik tettetek, Azt adják nektek a gyerekek. Azért előre intelek titeket, Szeressétek az öregeket.
Összeállította: OEFI, Életmód Osztály – Csizmadia Péter, Fekete Krisztina, Köteles Gábor, Monspart Sarolta, Pillerné Pál Anna, Rab Éva
